DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT
Az „Út a munkához” program megvalósítása a dél-dunántúli régióban (Tájékoztató a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyőlése Hivatala részére)
Pécs, 2009. október 19.
Az Országgyőlés 2008. december 15-én fogadta el a szociális és foglalkoztatási törvények módosításait (2008. évi CVII. törvény), amelyek megteremtették az „Út a munkához” program jogszabályi hátterét, és amelyek paradigmaváltást jelentenek a szociális segélyezésben. A jogszabály-módosítást követıen a hátrányos helyzető, tartósan álláskeresı személyek aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) vagy rendszeres szociális segélyben (RSZS) részesülhetnek. Kiemelt cél, hogy a munkára képes személyek fokozott mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, ezáltal kerüljenek közelebb a munka világához. A célcsoportba tartozó hátrányos helyzető álláskeresık zömét közfoglalkoztatásba vonják be a helyi önkormányzatok, a 35 év alatti, 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezı álláskeresık pedig képzésben vesznek részt. A jogszabály megjelenését követıen a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (továbbiakban: munkaügyi központ) Intézkedési Tervben foglalta össze a törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, és már az elmúlt év végén megkezdte az RSZS-ben részesülı ügyfeleinek informálását az aktív korúak ellátási rendszerének átalakításáról szóló tájékoztató átadásával. Ezzel párhuzamosan folyt a munkatársak felkészítése az új feladatokra, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) által központilag szervezett képzésen való részvételükre is sor került. Az év elején a kirendeltségek elsıdleges feladata az illetékességi területükön lévı önkormányzatokkal az adategyeztetés, illetve adatkarbantartás megszervezése volt, amely azt a célt szolgálta, hogy az RSZS-ben részesülık jegyzı általi felülvizsgálata az önkormányzat és a kirendeltség által egyeztetett adatok alapján történjen meg. Ennek érdekében a kirendeltségek településenként kapcsolattartásért és egyeztetésért felelıs személyeket jelöltek ki, errıl az önkormányzatokat tájékoztatták. Az RSZS-esek körérıl az önkormányzatok által 2009. január 31-ig szolgáltatott adatok alapján történt meg az egyeztetések lefolytatása, a szükséges adatmódosítok elvégzése és a kirendeltségi nyilvántartásban történı átvezetése. A felülvizsgálat jegyzık számára megszabott határideje 2009. március 31. volt. A kirendeltségek részére ez év februárjától érkeztek a felülvizsgálatot követıen a RÁT-ot megállapító határozatok, amelynek alapján folyamatosan végezték a megváltozott tartalmú együttmőködést (közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétel!) rögzítı álláskeresési megállapodások megkötését. A kistérségekben – a feladatra való felkészülés jegyében – 2009. március-április hónapok folyamán szakmai fórumokat szerveztünk a régió mind a 20 munkaügyi kirendeltsége körzetében (így Baranya megyében: Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson, Sellyén, Szigetváron és Szentlırincen is) a program megvalósításában érintett valamennyi szereplı részvételével. A rendezvényekre − az adott kistérségi önkormányzatainak polgármesterei, jegyzıi, szociálpolitikai ügyintézıi; − családsegítés és gyermekjóléti szolgálatok képviselıi; − civil- és roma szervezetek képviselıi, valamint − a többcélú kistérségi társulások képviselıi; − az Államkincstár illetékes igazgatóságának irodavezetıi; − a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ vezérkara; − a szervezı kirendeltségek vezetıi és dolgozói kaptak meghívást.
2
A 20 „Út a munkához” szakmai fórumon összesen 1.795 fı vett részt. Ezen rendezvények alapvetı célja volt, hogy tájékoztatást adjon a program lehetıségeirıl, a dél-dunántúli régió – és kistérségei – munkaerı-piaci helyzetérıl és a térségben elérhetı eszközökrıl. A fórumokon többségében az alábbi témakörök kerültek megbeszélésre: − a program megvalósításának térségi feltételei; − a kirendeltségek és az önkormányzatok közös ügyfélkörét érintı változások áttekintése, közös feladatok megbeszélése; − a kirendeltségek és az önkormányzatok közötti együttmőködési megállapodás tartalma, módosítása; − az új szabályozásból adódó egyéb együttmőködési kérdések, a helyi foglalkoztatási és együttmőködési problémák megbeszélése; − a közfoglalkoztatási tervbıl adódó közös feladatok, illetve szabályozások áttekintése; − a cigány kisebbségi önkormányzatok bevonása a közfoglalkoztatásba; − az Államkincstárral való együttmőködés aspektusai; − gyakorlati kérdések tisztázása; − jövıbeni fejlesztési elképzelések. Ugyanebben az idıszakban a fórumokon túlmenıen, a témához kapcsolódóan – elsısorban a régió polgármesterei és kistérségi társulásai munkaszervezeteinek részvételével – 11 „tanulmányutat” is szerveztünk Tolna megye két kistérségébe. Ezek abban térnek el a szakmai fórumoktól, hogy ott bemutatásra kerültek az adott településre vagy kistérségre vonatkozó „best practices” („jó gyakorlatok”) is. A tanulmányutakon a régióból 670 fı vett részt összesen. A tanulmányutaknak két házigazdája volt: 1. Az egyik a Tamási kistérség, ahol az egyes településeken megvalósult – a szociális földprogramok bázisán kialakult – mezıgazdasághoz kapcsolódó fejlesztések („best practices”) kerültek bemutatásra. A települések önkormányzati vezetıi és az adott kistérség meghatározó munkaadói bemutatták a falu életét, problémáit, közösségi összetartó erejét, mely sok segítséget kapott a szociális földprogram keretében megvalósult fejlesztésektıl. Itt arra kerestük a választ, hogy mi módon segíthet a szociális földprogram, az önkormányzat által szervezett, koordinált mezıgazdasági tevékenység az „Út a munkához” program megvalósításában. 2. A másik a Bonyhádi kistérség, ahol a vendéglátók számoltak be a helyi kistérségben alakult mezıgazdasági termelı és értékesítı szövetkezetek (mint fı munkaadó) megalakulásáról, a földtulajdonok kialakulásáról, a lakosság hozzáállásáról, a munkanélküliség alakulásáról, a földtulajdonosok szövetkezésében rejlı lehetıségekrıl, az elmúlt évek fejlesztéseirıl, azoknak a helyiek foglalkoztatására gyakorolt hatásáról, a jövıbeni fejlesztési elképzelésekrıl. Bemutatásra került továbbá az érdeklıdık számára a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ mezıgazdasági aktivitásokhoz, a foglalkoztatás bıvítését a mezıgazdaságban lévı lehetıségek kiaknázásában keresı „Sorsfordító-sorsformáló” munkaerı-piaci programja is, melyben stratégiai partnerek az FVM Dunántúli Agrárszakképzı Központ Szakképzı Iskola és a Szekszárdi Növény Zrt. A „Sorsfordítósorsformáló” munkaerı-piaci program a jövı évben baranyai helyszínekkel bıvül. Az elızetes egyeztetések szerint Alsómocsolád, Gerényes, Palotabozsok települések új partnereink lesznek ebben a kísérleti, komplex humánerıforrás-fejlesztési és foglalkoztatási programban. Valamennyi helyszínre elhívtuk és vendégünk is volt Szőcs Erika miniszter asszony (késıbb az „Út a munkához” program megvalósításáért felelıs miniszteri biztos), aki rendkívül hasznosnak
3
ítélte meg a rendezvényeinken szerzett tapasztalatokat, melyek – reményeink szerint – a jogi szabályozás változásában meg fognak jelenni. A rendezvények sorában ki kell emelnünk a 2009. július 21-én Pécsett, a Palatinus Szállóban tartott nagyszabású regionális konferenciánkat, melynek feladata az „Út a munkához” program céljának, indokoltsága és eredményeinek bemutatása volt a célja. Az aktív korúak ellátásában részesülıkkel kapcsolatos kirendeltség és önkormányzat közötti papír alapú kommunikációt fokozatosan felváltja a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis használata. Ez a kezdeti nehézségek után minden bizonnyal gyorsítani és egyszerősíteni fogja mind az önkormányzatok, mind pedig a kirendeltségek aktív korúak ellátásával kapcsolatos munkáját, az adatok és információk cseréjét. A települési önkormányzat (önkormányzati társulás) a foglalkoztatási feladatai ellátása során a RÁT-ra jogosult álláskeresık részére közcélú foglalkoztatást szervez, amelyhez minden év elején közfoglalkoztatási tervet készít, mely elkészítésének határideje ez évben 2009. április 15-e volt. E munkához a munkaügyi központ ez év február elején – kirendeltségei közremőködésével a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen – adatokat, információkat biztosított. Az FSZH a programmal kapcsolatos kérdések megválaszolására júniusig call centert mőködtetett és honlapján meg is jelentette – az „Út a munkához” menüpontban – a programmal kapcsolatban a jogalkalmazók részérıl leggyakrabban felvetıdı kérdésekre adott válaszokat. Ennek ellenére a munkaügyi központhoz is nagy számban érkeztek telefonon és írásban is kérdések, segítséget kérı megkeresések. A közfoglalkoztatási tervek elkészítésében a kirendeltségek az elıbbi tájékoztatást követıen is, az önkormányzatok igénye szerint folyamatosan együttmőködtek. E célból minden kirendeltségen kijelölt munkatárs állt az önkormányzatok rendelkezésre. A tervek véleményezése a kirendeltségek részérıl az elıírt határidıben megtörtént. A régió 655 önkormányzata közül 650-re vonatkozóan érkezett meg kirendeltségeinkhez a képviselıtestület által elfogadott közfoglalkoztatási terv. Néhány kistérségben nem az egyes önkormányzatok, hanem a Többcélú Kistérségi Társulások készítettek több települést összefogó terveket. A közfoglalkoztatási tervek összesített adatai alapján a régió települései összesen 21.611 fı RÁT-os foglalkoztatását tervezték, amely 694 millió forint önkormányzati, 9,34 milliárd forint addicionális központi költségvetési forrás felhasználásával. Október elejéig számos módosítás történt a tervekben, ez összességében azt eredményezte, hogy a foglalkoztatásba bevonni tervezett létszám 22.482 fıre emelkedett, az összes forrásigény regionálisan pedig megközelítette a 11,7 milliárd Ft-ot. Ebbıl Baranya megyében 9.653 fı munkába vonása valósulhat meg az év végéig 4,9 milliárd Ft-os összköltséggel. A közcélú munkába bevonható személyek foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra beutalását a jogszabály (Foglalkoztatást elısegítı és a munkanélküliek ellátásáról szóló 19991. évi IV. törvényben foglaltak szerint) az állami foglalkoztatási szolgálat feladataként fogalmazta meg, azonban a vonatkozó végrehajtási jogszabályok csak némi késéssel jelentek meg. Az ebbıl adódó problémák megoldására a szociális törvény végrehajtására szolgáló kormányrendelet áprilisban megjelent módosítása adott lehetıséget. A megoldást a munkaügyi központ, a települési önkormányzat (jegyzı) és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató közötti olyan háromoldalú megállapodás kötése jelentette, amely meggyorsítja az érintett személyek közcélú munkába vonása elıtti orvosi vizsgálat lebonyolítását és minimálisra csökkenti az ügyfelek ezzel kapcsolatos utazásának szükségességét.
4
A jogszabályváltozások szükségessé tették az önkormányzat és munkaügyi központ közötti – a rendszeres szociális segélyezettekkel, a foglalkoztatással, a kölcsönös információ cserével kapcsolatban – korábban megkötött együttmőködési megállapodások tartalmi felülvizsgálatát és módosítását. A módosított megállapodások tervezetét a munkaügyi központ elkészítette és kezdeményezésre azok megkötése az önkormányzatokkal megtörtént. A munkaügyi központnak és kirendeltségeinek a korábbiakban is több családsegítı szolgálattal, illetve szociális szolgáltatóval volt megállapodáson alapuló együttmőködése. Az új szabályok alapján az álláskeresési megállapodásban a kirendeltség – a RÁT-ra jogosult személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodóan - elıírhatja a családsegítı szolgálattal való együttmőködést. Új megállapodások születtek, amelyek célja a munkaügyi központ (kirendeltség), valamint a szolgáltató feladat- és hatáskörébe tartozó - az aktív korúak ellátásában részesülı személyekkel kapcsolatos - együttmőködések kialakítása, segítése, a célcsoporthoz tartozók munkaerı-piaci re-integrációjának elısegítése volt. Eddig 35 szervezettel kötöttünk e célból megállapodást (ebbıl 10 Baranya megyei), de a partner szervezetek köre várhatóan még bıvül. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. év február elején pályázati felhívást tett közé, melynek célja az volt, hogy az önkormányzatok által közcélú támogatással foglalkoztatottak számának növekedése miatti adminisztrációs, szervezési, felügyeleti terheket a kormányzat csökkenteni tudja, és a pályázat által munkahelyeket teremtsen a legalább középfokú végzettségő, elsısorban RÁT-ban részesülı személyeknek, legfeljebb 12 hónap idıtartamban. A nyertes pályázatok eredményeként régiónkban 195 (ebbıl Baranya megyében 75) közfoglalkoztatás-szervezı állhatott munkába, akik összesen 386 önkormányzat munkáját segítik. Közülük 140-en középfokú, 55-en pedig felsıfokú végzettséggel rendelkeznek. A Munkaerı-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprész központi keretébıl a szervezık bér- és járulékköltségeit összesen 308,2 millió Ft-os támogatás fedezi, amelybıl 200 millió forint idén kerül felhasználásra. A feladat elvégzéséhez szükséges alapvetı ismeretek, módszerek elsajátítása érdekében 5 napos, csoportos képzések kerültek megszervezésre. A munkaügyi központ kirendeltségein további 30 közfoglalkoztatás-szervezı kezdte meg munkáját. A program eredményei szeptember végéig A dél-dunántúli régióban regisztrált álláskeresık közül 2008. december 20-án 22.658 fı részesült RSZS-ben, arányuk 36,6%-ot tett ki. 2009. szeptember 20-áig a RSZS-esek száma a munkaügyi nyilvántartás szerint 971-re (az önkormányzati adatok alapján 3.409-re, ugyanis ebben a körben nem kötelezı a munkaügyi központtal való együttmőködés) csökkent, miközben 21.952-en már a RÁT-ra voltak jogosultak (a közcélú munkavégzés miatt szünetelıket nem számolva). A RÁTosok aránya így már 31,8%-ot tett ki az álláskeresık körében. Baranya megyében az RSZS-es álláskeresık száma 9.381-rıl 530-ra zsugorodott, és szeptemberben 9.068-an voltak jogosultak RÁT-ra. Az önkormányzatok – év közben bevezetett – havi adatszolgáltatása alapján, szeptember végén hozzávetılegesen 14.240 fı vett részt közfoglalkoztatásban, ebbıl 5.457 fı Baranya megyei lakos volt. (Sajnos az adatszolgáltatást az önkormányzatok nem teljes körően teljesítik, a hiányzó adatokat a kirendeltségek becsülték meg.) A közcélú foglalkoztatás átlagos hossza a régióban 6,5 hónap volt, az érintettek átlagosan 7,3 órás napi munkaidıben dolgoztak, vagyis a többséget teljes munkaidıben foglalkoztatták. Becslésünk szerint a RÁT-os ügyfelek hozzávetılegesen 5%-a nem vállalta az együttmőködést, és hasonló arányban léptek ki a RÁT-ból egyéb keresı tevékenység folytatása miatt.
5
Az önkormányzatok igen eltérı intenzitással fogtak neki a közfoglalkoztatás megszervezésének. Van, ahol csak néhány fı munkába állításával számoltak, máshol szinte mindenkit megmozgatnának. Az utóbbi körbe tartozó önkormányzatok az idei évre vonatkozólag még optimisták az érdemi munkafeladatok kitalálása vonatkozásában, de mivel ezek többnyire régóta halasztott feladatok, attól tartanak, hogy jövıre már jóval kevesebb munkát tudnak majd szervezni. Kevés helyszíni tapasztalatunk alapján elmondható, hogy igen nagy különbség van önkormányzatonként abban, hogy a közfoglalkoztatottak milyen értéket tudnak teremteni. Van, ahol ténylegesen kemény munkát várnak el, amely kézzelfogható, szemmel látható eredménnyel jár. Nem ritka azonban a kevésbé hatékony munkák szervezése sem. A szociális törvény a 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel sem rendelkezı RÁT-osok részére kötelezıen írja elı képzésben való részvételt (elsıdleges a munkavégzéssel szemben). A réteg képzésbe vonása komoly nehézségekbe ütközött, hiszen ezeknek az embereknek a képzési hajlandósága rendkívül alacsony, összetételük - iskolai végzettségük alapján - heterogén a (a teljes analfabétizmustól a befejezett 7. osztályig), nem beszélve a lakóhelyük szerinti szétaprózódásról. Szinte lehetetlen volt azonos iskolai végzettségőekbıl egy-egy csoportot létrehozni. Az elsı képzések május elején tudtak elindulni. Akik legalább 6 osztállyal rendelkeztek, azok számára az általános iskola 7-8. osztályának befejezése a cél. Az ettıl alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezık pedig elıször egy készségfejlesztı szocializációs tréningen vettek részt, majd település-karbantartó vagy betanított gyógynövénygyőjtı tanfolyamra jártak. Voltak olyan személyek, akik annyira kevés ismerettel rendelkeztek, hogy a szakmai képzés helyett az alapkompetenciák fejlesztésére szorultak rá. A Pécsi Regionális Képzı Központ néhány olyan képzést is indított, amelyeknél a résztvevık nem voltak kötelezettek a tanulásra (mert van befejezett általános iskolai végzettségük), de az önkormányzatok igényelték (Barcson térburkoló, Mágocson takarító és fogyóelektródás hegesztı) a szaktudás megszerzését. A régióban október elejéig az „Út a munkához” program keretében 41 tanfolyam indult el összesen 708 fı részvételével, ebbıl 12 kurzus Baranya megyében valósult meg, amelyen 204 fı szerezhetett új ismereteket. A képzések szervezése kapcsán jelentıs gondot jelentett az érintettek kedvezıtlen hozzáállása, amely részben magyarázható azzal, hogy a képzés idejére nem kaptak keresetpótló juttatást, miközben a tanfolyami részvétel akadályozta az idénymunkákon való jövedelemszerzést. A képzés helyszínére való eljutás sem volt mindenhol zökkenımentes. A kényszerbıl beiskolázott emberekkel számtalan magatartásbeli probléma merült fel. Az „Út a munkához” program jövı évben is folytatódik. A leghátrányosabb helyzető rétegek (álláskeresık) és a leghátrányosabb helyzető kistérségek számára gyakorlatilag ez az egyetlen foglalkoztatási lehetıség. Ezért közös felelısségünk, hogy a program céljait és megvalósíthatóságának feltételeit biztosítsuk.
2009. október 19. Dr. Brebán Valéria fıigazgató
6
