DÉL-DUNÁNTÚL VIZGAZDÁLKODÁSA
MMK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI TAGOZAT KIBŐVÍTETT ELNÖKSÉGI ÜLÉS
Pecze János műszaki igazgató-helyettes 2016. 09. 30.
VÍZIG ismertető
Működési terület: - 9 976 km2 (3. legnagyobb műk. területű igazgatóság, legkisebb létszám)
- Baranya, Somogy, Tolna m.
- 527 település /29 város/
Tolna megye
- 710 ezer lakos - Jellemzően dombvidéki
Somogy megye
- Sűrű vf. hálózat 3300 km - Duna, Dráva, Balaton - Több, mint 700 tó
- Öntöző főmű, kettős működésű csatorna nincs
Baranya megye
Vízig ismertető – Területi egységek
FELÜGYELŐSÉGEK
Kaposvári Szakaszmérnökség
Fonyódi Felügyelőség Kaposvári Felügyelőség Nagyatádi Felügyelőség Barcsi Felügyelőség Barcsi Hajózási Felügyelőség Balatonőszödi Felügyelőség
Pécsi Szakaszmérnökség
Pécsi Felügyelőség Drávasztárai Felügyelőség Villányi Felügyelőség Sásdi Felügyelőség
DÉL-DUNÁNTÚL DOMBORZATI VISZONYAI •
Tipikusan dombvidéki terület. A legmagasabb pontja 611 m, a legmélyebb 88 m a tenger szintje fölött.
•
A terület 80 %-a a 150-250 mBf szintek közé esik.
•
A sík területek a Duna, Dráva és a Balaton mentén vannak.
Lefolyási viszonyok DélDunántúlon Közepes fajlagos lefolyás a Dél-Dunántúlon q = 1,5-5,0 l/s,km2
680 mm/év Dél-Dunántúl az ország csapadékosabb részéhez tartozik, de a Balaton parti és a keleti területek az országos átlag közeliek.
Magyarországon a felszíni vizek mennyiségének és minőségének meghatározója: 96% külföldi eredet
Dél-Dunántúl kivétel
A TERÜLET FŐ BEFOGADÓI ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ VÍZGYŰJTŐ TERÜLET VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁSI ADOTTSÁGOK
•
•
•
•
A terület fő befogadói a peremeken helyezkednek el, míg a vízigények a belső részeken koncentrálódnak. A dombvidéki jelleg korlátozza a víz átvezetéseket. A területen eredő vízfolyások vízkészlete lekötött. Jelentősebb új vízhasználat csak a készletek időbeni átcsoportosításával biztosítható
Dél-Dunántúlon a halas(horgász)tó a jellemző felszíni vízhasználat
millió m3
VÍZHASZNÁLATOK FELSZÍNI VÍZBŐL 2015-BEN 120 100 80 60 40 20 0
lekötés tényleges
•Természetes felszíni víztestek: 38 db
• Természetes vízfolyás víztest: 37 db • Természetes állóvíz víztest: 1 db • Erősen
módosított felszíni víztestek: 132 db
• Erősen módosított vízfolyás víztestek:
108 db
• Erősen módosított állóvíz víztestek: 24 db • Mesterséges
felszíni víztestek:
17 db
• Mesterséges vízfolyás víztestek:
Az EU Víz Keretirányelv 16 db szerint kategorizált víztestek • Mesterséges állóvíz víztestek: 1 db
8% 29% 30%
Jó
16% 17%
Mérsékelt Gyenge Rossz Adathiány
Vízfolyás víztestek ökológiai állapota
A VÍZGYŰJTŐK SZABAD VÍZKÉSZLETE ÉS LETERHELT
Árvízvédelem DDKÖVÍZIG kezelésében lévő dunai védvonal Jellemzői: •
hossz: 19,86 km
•
ebből támfal: 1,5 km
•
gátőrjárások: 3 db
•
árv. központ: Mohács
•
mentesített árterület: 53 km2
•
Horvát területen még 6,75 km-nyi kapcsolódó hossz.
•
A bal parton az ADUVÍZIG védekezik.
DDVIZIG kezelésében lévő drávai védvonalak
Drávasztárai szakasz • hossz (km) 42,386 • gátőrjárások (db) 3 • árvízvéd. közp. Drávasztára • mentesített árt. (km2) 145,5
Drávaszabolcsi szakasz 45,005 4 Drávaszabolcs 149,8
Védekezés Dunaszekcsőnél
A szélsőségek egyre gyakoribbak
A Karasica Villánynál (660 km2)
2004
2010
Helyi vízkár Pécsett 2010
Helyi vízkár Kaposváron 2005
Víz Keretirányelv 2000
Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés részvízgyűjtői
A cél: a vizek jó ökológiai állapota
A vízgyűjtő tervezés alegységei és a tervezés megosztása
A Dráva helyenként természetes folyó
Elfogadott bioszféra rezervátum területek Természetes nagy dinamikájú folyószakaszok Egyéb, jellemzően közel természetes folyószakaszok Átalakított folyószakaszok
Olaszország 86,4 km2
Területi elhelyezkedés
Ausztria 22.613,5 km2
Hossza: 733 km Vízgyűjtő területe: 43238 km2 Átlagos csapadék a vízgyűjtőn: 990 mm Vízhozam: 125 – 2500 m3/s Átlagos vízhozam Magyarországon: 500 m3/s Vízjáték Barcsnál: 775 cm (min -157, max + 618 cm) Magyarország 8.431,4 km2
Ered: Dél-Tirolban, Olaszország területén Szlovénia 4.972,4 km2
Horvátország 7.134,3 km2
Duna 1382 fkm
Dunai torkolat Horvátország területén
DRÁVA KÉPEK
kavicszátonyok holtágak, mellékágak
magaspart
szabályozási művek
DRÁVA VÍZJÁRÁSÁNAK JELLEMZŐI
• közepes kisvízhozam (KKQ): ≈ 240 m3/s középvízhozama (KÖQ): ≈ 500 m3/s • legnagyobb vízállása (LNV): 596 cm • legnagyobb vízhozama (LNQ): 2500 m3/s • a vízállások és vízhozamok tendenciája is alátámasztja a meder mélyülésére vonatkozó megfigyeléseket
esése: 15 – 45 cm/km • középsebessége: 0,8 – 1,8 m/s • vízjárása: kiegyenlített, de van erőművi hatás • napi vízszintingadozás: 10 – 120 cm/nap
A Dráva magyarországi szakasza
- Vízjárási jellemzők -
Vízhozam Q (m3/s)
Sokéves havi középvízhozamok
Dráva és mellékvízfolyásai eltérő vízjárása
800
8,00
700
7,00
600
6,00
500
5,00
400
4,00
Dráva
• Alpok magasabb régióinak
300
3,00
Fekete-víz
hóolvadásából
200
2,00
Babócsai-Rinya
100
1,00
0
0,00 1
2
3
4
5
6
7
8
9
• Dráva maximuma: • Júniusi csapadék-maximumok miatt
10 11 12
• Mellékvízfolyások maximuma: • helyi hóolvadásból adódóan
Hónap
• Eltérés jelentősége:
Dráva és mellékvízfolyásainak havi középvízhozamai (KÖQ)
• nyári, vízhiányos időszakban rendelkezésre álló drávai vízkészlet!
Erőművek a Dráván Ausztria
Szlovénia Horvátország
Magyarország
Novo Virje
1. Dubrava 254+000 2. Cakovec 278+000 3. Varazsd 302+000 4. Formin 353+000 5. Zlatolicje 383+600 6. Mariborski otok 389+500 7. Fala 405+100 8. Ozbalt 413+700 9. Vuhred 426+300 10. Vuzenica 439+500 11. Dravograd 451+400
12. Lavamüd 468+500 13. Schwabeck 474+600 14. Edling 491+000 15. Annabrücke 515+400 16. Ferlach-Maria rain 530+400 17. Feistritz-Ludmannsdorf 539+400 18. Rosegg-St Jakob 554+400 19. Villach 580+800 20. Kellerberg 590+900 21. Paternoin 601+200 fkm 22. Strassen-Amlach 715+700
A Dráva meder vándorlása 300 év alatt (VIZITERV 1967)
1784 1842 1886 1966
Dráva szabályozás • 1784 után, II. József uralkodása idején voltak az első szabályozások. Ezek kanyarátvágások voltak, összesen 62 db. 40 %-kal rövidült a Dráva folyó. • A Dráva szabályozás az I. és a II. világháború között megszakadt. • Magyar- Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság I. ülésszaka (1957) a szabályozási munkákat közös együttműködéssel végzi a két Fél. 1968ig mindkét fél csak saját területén végezte • 1968-tól az országhatár helyzetétől függetlenül bal parton a magyar Fél, jobb parton a jugoszláv Fél végez szabályozási munkákat • Napjainkban a Dráva Barcs alatti szakasza szabályozott, Barcs felett közepesen szabályozott. • Újabban a szabályozási munkák kizárólag a hidraulikailag kedvező lefolyási szelvény és kanyarulati viszony kialakítására, a hajózási útvonal biztosítására irányulnak.
A Dráva meder mélyülését az erőművi hatásokon felül a mederanyag eltávolítás is fokozta
VÍZFOLYÁSOK, CSATORNÁK KEZELÉSI VISZONYAI A Dráva meder mélyülését az erőművi hatásokon felül a mederanyag eltávolítás is fokozta 2014. előtt VIZIG kezelésben 723 km 2014-ben átvett társulati kezelésű 2511 km + 9 db sziv.telep
(Folytonossági hiányok a rendszerben)
IVÓVÍZ ELLÁTÁS A mennyiségi ellátottság közel 100 %-os. A minőség javítása folyamatban van
IVÓVÍZ FELHASZNÁLÁS 2015-BEN millió m3
Az ivóvíz minőség javítási programban érintett települések
40 35 30
25 20
lekötés
15
tényleges
10 5 0 összesen hasadék réteg víz talaj víz víz
Védett ivóvízbázisok üzemelő távlati
Vízvédelmi szempontból érzékeny területek
Szennyvíz elvezetési agglomerációk(2000 LE felett) a DDVIZIG területén A sok kistelepülés közművesítése nehézségekbe
ütközik
a
pályázati
lehetőségek szűkössége miatt. Az előző ciklusban 40 db település adott be sikeres pályázatot, de a beruházások forrás átcsoportosítás miatt elmaradtak.
Jelenleg a VOP pályázatok véleményezése zajlik (19 db)
Vizek fiziko-kémiai elváltozásait okozó terhelések Települési szennyvízbevezetések • 54 települési szennyvíztisztító telep, •196 közművesített település
•Összesen 27 millió m3/év tisztított szennyvíz-, 2168 t/év Nés 174 t/év P-kibocsátás
•Az 54 telepből 20-nak jelentős a hatása a befogadóra, 19 db-nak lehet, hogy jelentős
Nemzetközi kapcsolatok - feladatok • •
• • • • • • • • •
Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázat kezelési terv egyeztetése Nagyvízi mederkezelési terv egyeztetése - pozitív állásfoglalást kaptunk Bakánkai szivattyútelep üzemeltetésének revíziója Vízkészlet-megosztásra vonatkozó szabályzat Egyenérték nyilvántartás újratárgyalása Kölcsönös segítségnyújtási szabályzat vízkárveszély esetére Meteorológiai és hidrológiai adatok cseréje Dráva hajóútjának kitűzése és fenntartása Hajózási egyezmény felülvizsgálata Új szerepkör a Vízminőség-védelmi Albizottságban Közös projektek Célja: forráspótlás, kapcsolatteremtés, tapasztalatcsere
Közfoglalkoztatás A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2006 óta vesz részt közfoglalkoztatási programokban. Mára a térség legjelentősebb közfoglalkoztatójává vált.
Létszámok alakulása 2006-2016 között
Szervezeti struktúra
Állományi engedélyezett és betöltött létszám jelenleg 197 fő. Problémák: • Létszámhiány: 15 fő őr, sziv. gépész 8 fő, gépkezelő 10 fő • A korösszetétel kiegyensúlyozatlan • Szakmai képzettség, tapasztalat • Felülreprezentált az 51-60 év közötti korosztály, ők nagyrészt az A-E fizetési osztályba tartoznak, és a Szakaszmérnökségen dolgoznak.
Pályázataink
• • • • •
Ős-Dráva projekt 11 milliárd Ft Magyarszéki tározó 1,9 milliárd Ft Ordacsehi Szivattyútelep rekonstrukciója 68 mFt Balaton déli parti vízfolyások rekonstrukciója 8,5 milliárd Ft INTERREG V-A pályázatok 7 db, összesen 3.380 e EURO
ŐS-DRÁVA PROGRAM vízgazdálkodási fejlesztés 2015. május: Ős-Dráva Program Vízgazdálkodási koncepció aktualizálása 2015. október: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program –Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása KEHOP-1.3.0/2015. felhívás megjelenése 2015.december: OVF-DDVIZIG konzorcium pályázati anyag elkészítése 2016.január: OVF-DDVIZIG konzorcium pályázati anyag műszaki tartalmi részleteinek finomítása
A vízkormányzás átalakításának szükségessége Ormánság egyre gyorsabb ütemű kiszáradása, szélsőséges vízjárás Okok: - Dráva medrének süllyedés - iparszerű nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés és az ahhoz kapcsolódó melioráció - nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlat (felszíni vizek minél gyorsabb levezetése) - talajvíz süllyedése - éghajlatváltozás (egyre szélsőségesebb időjárási körülmények)
A tervezett vízgazdálkodási fejlesztés műszaki beavatkozásai
A Magyarszéki tározó Magyarszék és Magyarhertelend községek határában, a Baranya-csatorna 22+900 – 24+800 km szelvényei között, a bal parton kerülne kialakításra. A tervezett Magyarszéki tározó jellemző adatai:
- Vízgyűjtő megnevezése: Kapos - Vízbázis: Baranya-csatorna felszíni vízkészlete - Tározó típusa: dombvidéki, oldalvölgyi, hossztöltéses - Tározó üzeme: állandó - Tározó hasznosítása: komplex, víztározás, árvízcsúcs-csökkentés - Érkező mértékadó vízhozam: NQ1% = 34,0 m3/s - Távozó, csökkentett vízhozam: NQ20% = 12,0 m3/s - Állandó vízszint (ÜV): 151,00 m B.f. - Vízfelszín ÜV szinten: 28,0 ha - Tározási térfogat ÜV szinten: 410.000 m3 - Legnagyobb vízszint (ÁV): 153,00 m B.f. - Vízfelszín ÁV szinten: 54,0 ha - Tározási térfogat ÁV szinten: 1.280.000 m3 - Szabad árvíztározási kapacitás: 870.000 m3
BALATON D-I KISVÍZFOLYÁSOK VÍZELVEZETŐ KÉPESSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA A MEGEMELT BALATONI ÜZEMVÍZSZINT FIGYELEMBE VÉTELÉVEL
1821 / 2015 –es Korm.határozat alapján elfogadta a Balaton Területfejlesztési Koncepciót (2014–2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Programot
ez egy komplex fejlesztési program Nevesítés:
A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával.
Forrás:
KEHOP 1
Keret:
35 mrd Ft Tudomásunk szerint ebből 8,5 mrd Ft lesz a kisvízfolyások rendezésére
Köszönöm a figyelmet! www.ddvizig.hu
