Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat TANULMÁNYTERVE

KÖZLEKEDÉSTERVEZŐ MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300. Budapest, Pf. 4. Iroda: 1032 Budapest, Kiscelli u. 62. Tel.: (1) 3688-343; Tel./Fax: (1) 4532-449 [email protected]

Tsz.: 345/2003.

„Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat TANULMÁNYTERVE”

Ez a fejlesztés a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Előzetes Regionális Fejlesztési Programjának keretében valósult meg.

Budapest, 2003. december hó

MÉRNÖKIRODA KFT.

-2-

Tanulmányterv műszaki leírás

KÖZLEKEDÉSTERVEZŐ MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím:1300. Budapest, Pf. 4. Iroda: 1032 Budapest, Kiscelli u. 62. Tel.: (1) 3688-343; Tel./Fax: (1) 4532-449 [email protected]

Tsz.: 345/2003.

„Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve”

1.) MŰSZAKI LEÍRÁS

Készült: a Közép-Magyarországi Régió PHARE Tükörrégiós program támogatás keretében.

Budapest, 2003. december hó.

Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

-3-

MÉRNÖKIRODA KFT.


A tanulmányterv a Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (2030 Érd, Alsó u. 3.) megbízásából készült. A Megbízó képviselői: _____________________ Dr. Tüske László Társulás elnöke _____________________ Szabó Miklós Térségmenedzser

A dokumentációt készítették: A TANDEM Mérnökiroda részéről:

Pej Kálmán Okleveles építőmérnök Mérnök kamarai nyilvántartási szám: 01-5207 Ozsváth György építőmérnök Béres Gábor építőmérnök Czine Ferenc építőmérnök Bónáné Richter Zsófia Pejné Wisnovszky Eszter Farkas Norbert


-4-

MÉRNÖKIRODA KFT.


TERV- ÉS IRATJEGYZÉK Tsz: 345/2002.

1. MŰSZAKI LEÍRÁS 2. ÁTNÉZETI HELYSZÍNRAJZ

M = 1:50.000

U-1

3. HELYSZÍNRAJZ I.

M = 1:10.000

U-2

4. HELYSZÍNRAJZ II.

M = 1:10.000

U-3

5. HELYSZÍNRAJZ III.

M = 1:10.000

U-4

6. HELYSZÍNRAJZ IV.

M = 1:10.000

U-5

7. ÜTEMEZÉSI JAVASLAT

M = 1:20.000

U-6

8. BALESETI PONTTÉRKÉP

M = 1:75.000

U-7

9. FORGALMI ÁBRA

M = 1:20.000

U-8

10. FÉNYKÉPMELLÉKLETEK 11. TERVEGYEZTETÉSI EGYZŐKÖNYVEK


MÉRNÖKIRODA KFT.

-5-


TARTALOMJEGYZÉK TERV- ÉS IRATJEGYZÉK................................................................................................................................. 4 1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................. 6

2.

A TANULMÁNYTERV CÉLJA.................................................................................................................. 6

3.

ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................................................ 7

4.

HELYZETÉRTÉKELÉS.............................................................................................................................. 9 4.1. FORGALMI VIZSGÁLAT ............................................................................................................................. 9 4.2. BALESETI VIZSGÁLAT ............................................................................................................................. 11 4.3. KERÉKPÁROZÁSI IGÉNYEK ..................................................................................................................... 14 4.3.1. A KERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK FAJTÁI............................................................... 16 4.3.2. A TERVEZÉS ALAPELVEI............................................................................................................ 23 4.3.3. A KERÉKPÁROS TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK KIINDULÓ FELTÉTELEI .......................... 24 4.3.4. A KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATKIALAKÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ SZEMPONTOK ......... 25 4.3.5. TELEPÜLÉSSZERKEZETI SAJÁTOSSÁGOK .............................................................................. 25 4.3.6. INTÉZMÉNYEK ELÉRHETŐSÉGE .............................................................................................. 26 4.3.7. IDEGENFORGALMI SZEMPONTOK .......................................................................................... 27 4.3.8. MÁR MŰKÖDŐ REGIONÁLIS HÁLÓZATOK ............................................................................. 28 4.4. A MEGLÉVŐ KERÉKPÁRUTAK ÁLLAPOTA................................................................................................ 37

5.

HÁLÓZATI KAPCSOLAT RENDSZEREK ........................................................................................... 37

6.

A JAVASOLT HÁLÓZAT RÉSZLETES BEMUTATÁSA.................................................................... 40 6.2.

A DÉL-BUDAKÖRNYÉKI HÁLÓZAT .......................................................................................................... 41

6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4. 6.2.5. 6.2.6. 6.2.7. 6.2.8. 6.2.9. 6.2.10.

BUDAKESZI...................................................................................................................................................41 BUDAÖRS ......................................................................................................................................................48 TÖRÖKBÁLINT..............................................................................................................................................52 DIÓSD ............................................................................................................................................................58 ÉRD ................................................................................................................................................................60 SZÁZHALOMBATTA......................................................................................................................................68 TÁRNOK.........................................................................................................................................................72 SÓSKÚT .........................................................................................................................................................79 PUSZTAZÁMOR.............................................................................................................................................85 BUDAPEST ....................................................................................................................................................87

7.

A JAVASOLT HÁLÓZAT KÖLTSÉGBECSLÉSE ................................................................................ 92

8.

A KIÉPÍTÉS JAVASOLT ÜTEMEZÉSE .............................................................................................. 110 8.1. 8.2. 8.3. 8.4.

9.

AZONNAL INDÍTÁSRA JAVASOLT BERUHÁZÁSOK................................................................ 111 KÖZEL TÁVLAT ............................................................................................................................... 111 KÖZÉP TÁVLAT ............................................................................................................................... 111 NAGY TÁVLAT................................................................................................................................. 111

A KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZAT KIEGÉSZÍTŐ LÉTESÍTMÉNYEI ................................... 117 9.1. 9.2. 9.3. 9.4.

10.

KERÉKPÁROS PIHENŐHELYEK ................................................................................................... 117 ÚTIRÁNYJELZŐ TÁBLARENDSZER............................................................................................. 118 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER .................................................................................. 118 KORLÁTOK ÉS SOROMPÓK .......................................................................................................... 119 ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK ................................................................................................. 120


MÉRNÖKIRODA KFT.

-6-


1. BEVEZETÉS A Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (2030 Érd, Alsó u. 3.) megbízásából elkészítettük az önkormányzati társulás területére vonatkozó kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány tervét. A területfejlesztési társulás tervezési területre eső települései az alábbiak: Budakeszi: 2092 Fő u. 179. Budaörs: 2040. Szabadság út 134. Diósd: 2049 Szent István tér 1. Érd: 2030. Alsó u. 1-3. Sóskút: 2038 Szabadság tér 1. Százhalombatta: 2440 Május 1. tér 3. Tárnok: 2461 Dózsa Gy. u. 150. Törökbálint: 2045 Munkácsy M. u. 79. Pusztazámor: 2039 Munkácsy M. u. 1. A terv a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács „Tükörrégiós program” keretében készült. A projekt célja a régió belső elérhetőségének javítása volt. A terv jellegénél fogva–kerékpárforgalmi hálózat fejlesztési rendszerterv- azonban nem ad azonnal értékelő eredményt a térség közlekedési rendszerének javításában. Értékelhető eredmény nagyobb időtávlatban, a javasolt kerékpárforgalmi nyomvonal megvalósítása után várható.

2. A TANULMÁNYTERV CÉLJA A tanulmányterv elkészítésének célja a Dél-Budakörnyéki kistérség: Budapest dél-nyugati agglomerációja, a Budai hegység, a Duna part és a Benta-patak által határol terület átfogó kerékpárforgalmi rendszerének kidolgozása. Az átfogó kerékpárforgalmi rendszer kidolgozása azért szükséges, hogy az egyes települések fejlesztési elképzelései a megvalósítás során egységes és összefüggő rendszert alkossanak majd. A térségben vannak kerékpárforgalmi létesítmények, de ezek állapota, elhelyezkedése, nem mindenütt megfelelő, nem alkotnak hálózatot, általában nincsenek kapcsolódó szolgáltatások. A fejlesztési elképzeléseket nagyobb térségben célszerű összehangolni annak érdekében, hogy néhány évtizeden belül egységes hálózatot alkossanak az egyes nyomvonal szakaszok. A javasolt nyomvonalaknak alkalmasaknak kell lenni a településen belüli helyi igények, a regionális kerékpárforgalmi igények továbbá a nemzetközi túra kerékpározási igények kielégítésére. A projekt eredményeként az egyes települések össze tudják hangolni a fejlesztési elképzeléseiket és a kerékpárforgalmi rendszer egységes hálózatot Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-7-


alkotva fölfűzi a teleküléseket, a természeti, történelmi és kulturális érdekességeket. A kerékpárforgalmi hálózat kialakítása javítja a települések elérhetőségét, kedvező hatással lesz a forgalom biztonságra, várhatóan csökkenti a környezet motorizációs terhelését, és a település vezetői számára lehetővé teszi a kerékpárforgalmi fejlesztések tervszerűségét. Fentieken túl igen fontos cél volt az is, hogy olyan nyomvonalak alakuljanak ki, amelyeket az Önkormányzatok is elfogadnak és ezáltal a jövőben készülő szabályozási tervekbe is beépülhetnek majd.

3. ELŐZMÉNYEK A kerékpárforgalmi nyomvonalak fejlesztése a térségben az 1990-es évek elején kezdődött el. Az „Országos kerékpárút hálózat fejlesztési terve” címmel az UVATERV Rt. 1993-94.-ben készített tanulmánya többek között a térséget is érintő nagyvonalú nyomvonal-kijelölést végzett. „Törökbálint és környéke kerékpárforgalmi hálózatának tanulmányterve” címmel 1998.-ban Irodánk készített átfogó nyomvonal-meghatározó koncepciót. 1999.-ben szintén Irodánk készítette a XXII. kerület Hosszúréti-patak mentén vezetett kerékpárforgalmi tengely tervét. Ezek a jelentősebb hosszúságú szakaszokat átfogó tervek mellett több önálló kerékpáros fejlesztések is elkészültek. Az érintett budapesti kerületek szinte mind rendelkeznek egy-egy kerékpárút szakasszal, csakúgy, mint a települések nagy része. Kiemelkedő hosszúságú hálózata azonban csak Százhalombattának van. Az előzményekhez tartozik még, hogy a tervezés előtt beszereztük a védett és a fokozottan védett területek, továbbá a Vízmű védterületek és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területek határait, amelyeket a helyszínrajzon feltüntettünk. Közúthálózat tervezett fejlesztése a térségben: A térség legjelentősebb közlekedés-fejlesztési beruházása a tervezett M6 autópálya. A várhatóan 2006.-ig megvalósuló beruházás az M0 gyorsforgalmi úttól Dunaújvárosig tart. Jelenleg a kiviteli tervek készítése a végstádiumban van, az építési munkák 2004.-ben indulhatnak. Az M0Érdi-tető közötti szakaszt az UNITEF ’83 Rt., az Érdi-tető-Dunaújváros közötti szakaszt pedig a RODEN Mérnöki Iroda Kft. készíti. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-8-


Hasonló jelentőségű, ám bizonytalan munkakezdésű nyomvonal az M0 Budapest nyugati elkerülő I. rendű főút terve. A sok vitát kiváltó nyomvonalváltozatok tanulmánytervét az UNITEF ’83 Rt. készítette 2002. szeptemberében. A 10. sz. főút és a 6. sz. főút közötti hálózati kapcsolat megteremtésének vizsgálatára a Tura Építőipari Kft. készített egy tanulmánytervet. A tervezett út nyomvonala a tervezési területet Sóskút-TárnokSzázhalombatta vonatkozásában érinti. Közlekedésfejlesztési kapcsolatok tekintetében említésre méltó még a Százhalombatta-Érd-Ófalu összeköttetésének megteremtése a régi római út nyomvonalának felhasználásával. Mindkét város szorgalmazza ezt a gondolatot, megvalósításának időpontja azonban bizonytalan. A tervezett fejlesztési elképzelések nyomvonalait a helyszínrajzokon a kapott adatszolgáltatás alapján ábrázoltuk.


-9-

MÉRNÖKIRODA KFT.


4. HELYZETÉRTÉKELÉS 4.1.

FORGALMI VIZSGÁLAT

A tervezési területen lévő országos közutak forgalmi adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. (UKIG, 2000. Évi forgalmi adatok szerint): Közút száma

Km szelvény határok

1 1 1 1 1 1 1 6 6 6 6 7 7 7 7 7 1102 1102 1102 1103 8102 8102 8102 8102 8103 8104 8104 8104 81101 81101 81101 81104

2+ 548 4+ 322 8+ 693 10+ 280 13+ 692 16+ 500 20+ 798 18+ 012 19+ 453 22+ 458 25+ 480 13+ 531 18+ 037 21+ 042 23+ 688 25+ 005 0+ 000 7+ 403 7+ 988 0+ 000 2+ 500 6+ 473 10+ 538 17+ 174 0+ 000 0+ 000 0+ 798 7+ 220 0+ 000 1+ 228 2+ 457 0+ 000

4+ 322 8+ 693 10+ 280 13+ 692 16+ 500 20+ 798 23+ 932 19+ 453 22+ 458 25+ 480 31+ 414 18+ 037 21+ 042 23+ 688 25+ 005 27+ 848 7+ 403 7+ 988 16+ 926 16+ 383 6+ 473 10+ 538 17+ 174 18+ 418 4+ 950 0+ 798 7+ 220 14+ 096 1+ 228 2+ 457 7+ 908 4+ 025

Összes forgalom: [J/nap] 14370 9770 11472 17658 8465 8436 7117 17485 13581 17564 10819 16300 13581 4998 6808 5694 2923 4071 1428 3093 2925 8968 11772 11647 2975 2759 2282 6771 6568 5381 4272 1600

Kerékpáros forg. Teher forg. Kerékpáros Összes teher részaránya az részaránya a S forgalom forgalom összes forg.-ból: forg.-ból [J/nap] [%] [J/nap] [%] 370 2,57 65 0,45 568 5,81 60 0,61 972 8,47 20 0,17 2013 11,40 0 0,00 1467 17,33 10 0,12 1428 16,93 0 0,00 1317 18,50 0 0,00 2548 14,57 51 0,29 1772 13,05 10 0,07 1680 9,57 20 0,11 1097 10,14 12 0,11 741 4,55 74 0,45 1772 13,05 10 0,07 649 12,99 71 1,42 1058 15,54 41 0,60 552 9,69 34 0,60 153 5,23 12 0,41 208 5,11 189 4,64 128 8,96 22 1,54 180 5,82 19 0,61 262 8,96 21 0,72 539 6,01 14 0,16 536 4,55 13 0,11 946 8,12 34 0,29 119 4,00 46 1,55 494 17,91 41 1,49 305 13,37 72 3,16 580 8,57 137 2,02 1108 16,87 25 0,38 1348 25,05 62 1,15 637 14,91 29 0,68 86 5,38 223 13,94

Az adatokat M =1:20.000 méretarányú Sávos kerékpárforgalmi adatokként jelenítettük meg. A rajz alapján jól látható, hogy nincs jellegzetesen nagy kerékpáros forgalmat lebonyolító útszakasz. A 81104. j. úton Tárnok térségében bonyolítja le a legnagyobb kerékpáros részarányú forgalmat, ez esetben egyben a legnagyobb kerékpáros forgalommal rendelkező útszakasz is. Jellemzően olyan hely, ahol érdemes önálló kétirányú kerékpárutat kialakítania a forgalombiztonság növelése érdekében. Fellelhetők azok az utak is, amelyeket valamilyen oknál fogva elkerülnek a kerékpárosok. Az elemzések és vizsgálatok során kerestük ezeket az okokat is. Az elemzésnél fontos szempont volt nemcsak Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

-10-

MÉRNÖKIRODA KFT.


a kerékpárosok darabszáma az adott útszakaszon, hanem a teljes forgalomhoz viszonyított százalékos aránya is. Ugyancsak fontos a teherforgalom részaránya, hiszen a 10 %-nál nagyobb teherforgalmú útszakaszokon nagyon veszélyes a kerékpározás, különösen akkor, ha az útpálya szélessége nem éri el a 6,0 métert. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a 10 %-nál nagyobb tererforgalommal rendelkező utakon igen csekély a kerékpárosok száma. Ezeken az útszakaszokon nem érzik (joggal) magukat biztonságban a kerekezők.

A gépjármű forgalom és a kerékpáros forgalom nagysága közötti összefüggés Kerékpáros forgalom százalékos részaránya az összes forgalomhoz képest

Kerékpáros részarány [%]

16 14 12 10 8 6 4 2 0 0

1500

3000

4500

6000

7500

9000

10500

12000

13500

15000

16500

18000

19500

Járműforgalom [J/nap]

A grafikon jól láthatóan mutatja, hogy azokon az utakon, ahol kiemelkedően magas a jármű forgalom a kerékpárosok részaránya drasztikusan alacsony. 4-7000 J/nap átlagos forgalom esetén a kerékpáros részarány 1-2 % alatti. Tehát a nagy forgalom, mint baleseti veszélyforrás elrettenti a kerékpárosokat, és alternatív, várhatóan kisebb forgalmú utakat választanak (ha tudnak). A legforgalmasabb és egyben a kerékpárosok által legkevésbé használt utak az 1. sz., a 6. sz. és a 7. sz. főútvonalak külterületi szakaszai Érdekessége a grafikonnak emellett az is, hogy egyetlen kiugróan magas kerékpáros részarányú útszakasz van, mégpedig a már említett 81104. j. út Tárnoknál (13,94 %). Ez az út Tárnok Ófalu részét köti össze az Érddel határos, szintén tárnoki közigazgatású szőlős és hobbikertes területtel. Természetesen itt önálló kétirányú kerékpárút kiépítését javasoljuk. Forgalmi adatok sajnos nem állnak rendelkezésre az önkormányzati kezelésű útszakaszokra, helyenként még az országos közúthálózat elemeire sincs mért adat. Ezért csupán a forgalmi adatok vizsgálata nem elegendő annak meghatározására, hogy a nagy forgalmú útszakaszok helyett milyen útvonalat Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

-11-

MÉRNÖKIRODA KFT.


választanak szívesen a kerékpárosok. Ehhez a helyszínek többszöri bejárása, és részletes terepi munka szükséges, aminek eredménye összességében ez a terv, és ennek javaslat rendszere.

4.2.

BALESETI VIZSGÁLAT

A PEMÁK Kht.-től beszereztük az országos közutakon bekövetkezett kerékpáros baleseti adatokat. A baleseti adatokat a mellékelt 1. sz. táblázatban foglaltuk össze. Az adatok 1993-2003 évre vonatkoznak. Út száma és szelvényszám 1 6 7 1102 1103 8102 8103 8104 81101 81103 81104 81105 81107 51116 51309

2+548-10+907 19+453-31+414 14+327-27+848 0+000-7+403 0+000-7+350 0+000-18+418 0+000-4+950 0+000-14+096 0+000-7+992 0+000-2+164 0+000-4+025 0+000-2+994 0+000-5+105 0+000-1+900 0+000-5+010 ÖSSZESEN:

Súlyos

Halálos db 0 1 1 0 0 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 5

% 0,00 6,67 16,67 0,00 0,00 20,00 0,00 20,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 11,11

db 0 4 1 1 0 1 0 2 2 0 1 0 0 0 0 12

% 0,00 26,67 16,67 33,33 0,00 20,00 0,00 20,00 66,67 0,00 100,00 0,00 0,00 0,00 0,00 26,67

Könnyű db 1 10 4 2 0 3 0 6 1 0 0 0 1 0 0 28

% 100,00 66,67 66,67 66,67 0,00 60,00 0,00 60,00 33,33 0,00 0,00 0,00 100,00 0,00 0,00 62,22

Összesen db % 1 2,22 15 33,33 6 13,33 3 6,67 0 0,00 5 11,11 0 0,00 10 22,22 3 6,67 0 0,00 1 2,22 0 0,00 1 2,22 0 0,00 0 0,00 45 -

1. sz. táblázat Az összesen oszlopban lévő %-os arány az összes balesethez viszonyított arányt jelenti. A táblázat adataiból látható, hogy a teljes vizsgált régió baleseteinek 1/3-a (33,33 %) a 6. sz. főúton következett be. A baleseti helyszíneket a kimenetelük szerint (könnyű, súlyos, halálos bontásban) az egyes utakon M=1:75.000 méretarányú helyszínrajzon, ún. Kerékpáros baleseti ponttérképen ábrázoltuk. A baleseti helyszínek az adatok alapján főleg az utak külterületi, vagy külterületi jellegű szakaszain fordulnak elő nagyobb számban (ott ugyan kevesebb kerékpáros közlekedik, azonban az autók sebessége nagyobb). Ezeket az adatokat alapul véve kiemelt baleseti gócpont nem tárható fel, azonban balesetveszélyes útszakaszok igen. Ilyen balesetveszélyes útszakasz a térségben a 6. sz. fkl., valamint a 8104. j. út. A 6. sz. út Érd-Százhalombatta közötti külterületi szakasza különösen veszélyes. A 8104. j. út Tárnok-Biatorbágy közötti szakaszán szintén nagy számú kerékpáros baleset volt az elmúlt 10 évben.


-12-

MÉRNÖKIRODA KFT.


A legfőbb baleseti ok az azonos irányban haladó járművek összeütközése (33,3%) és a keresztező irányban haladó járművek összeütközése (31,1%). Mindkét baleseti ok közúti járművek részvételével és a közút forgalmával hozható kapcsolatba. Az azonos irányban haladó járművekkel ütközés teljes mértékben elkerülhető, ha a kerékpáros különálló saját felületen tud közlekedni. A keresztező irányba haladó járművek ütközése is mérsékelhető, ha a kerékpáros létesítmény kiépül, mivel akkor a közúttal való kapcsolatai (átvezetések) rendezett forgalmi viszonyok között bonyolódhatnak le. Érdekes, hogy közúti járművek részvétele nélkül is történtek súlyos, kimenetelű balesetek, amikor a szerencsétlenül járt közlekedő felborult, elesett a kerékpárral, illetve vadon élő állattal ütközött. A vizsgált években összesen 5 halálos áldozatot követelt kerékpáros baleset a tervezési területen, ezek közül 2 a 8104. j. úton történt. Megjegyezzük azonban azt, hogy az adatok közül bizonyára sok olyan könnyű sérüléssel járó baleset hiányzik, amit a résztvevők valamilyen oknál fogva nem jelentettek be és így rendőri intézkedés (egyben regisztráció) nélkül végződtek. Ugyancsak fontos közlekedési szempontból a balesettel nem járó veszély illetve konfliktus helyzetek, melyek nap mint nap tucatjával megfigyelhetők a kerékpáros forgalmat lebonyolító útszakaszokon. Az alábbiakban grafikonon is bemutatjuk a balesetek megoszlását az egyes utakon kimenetelük szerint: Halálos kimenetelű balesetek előfordulása

1 6 7

0%

1102 1103

20%

8102 40%

8103 8104 81101 20% 0%

20%

0%

81103 81104 81105 81107 51116 51309


-13-

MÉRNÖKIRODA KFT.


Súlyos kimenetelű balesetek előfordulása

1 6 7 1102 1103

0%

8%

0%

34%

17%

8102 8103 8104 81101 81103 81104 81105

17% 8%

0%

8%

81107

8%

0%

51116 51309

Könnyű kimenetelű balesetek előfordulása

1 6 7

4% 0% 4% 0% 4%

1102 1103

35%

21%

8102 8103 8104 81101 81103

0%

81104 81105

11% 0%

7%

14%

81107 51116 51309

Kerékpáros balesetek előfordulása az egyes utakon 10

Halálos Súlyos Könnyű

9

balesetek száma

8 7 6 5 4 3 2

51309

51116

81107

81105

81104

81103

81101

8104

8103

8102

1103

1102

7

6

0

1

1

Közút száma


MÉRNÖKIRODA KFT.

-14-


4.3. KERÉKPÁROZÁSI IGÉNYEK Általános jelenség, hogy az emberek számára egyre fontosabb lesz az élet minősége. Az élet minőségét pedig döntően befolyásolja a közlekedési rendszer. A nálunk gazdaságilag fejlettebb országokban a közlekedési rendszer szerves, integrált részét képezi a kerékpáros közlekedés. Ezekben az országokban közlekedési eszköznek tekintik a kerékpárt. Még nagyobb városokban is nagyon jelentős, 10-60 %-os részarányt képvisel a kerékpáros forgalom (pl.: Hollandia). A forgalom fejlődésére vonatkozó előrejelzések a kerékpárforgalom eltűnésével számoltak. A kerékpárosok azonban soha nem tűntek el teljesen. Vidéki kis és közepes nagyságú településeken a kerékpár soha nem játékszer volt, hanem közlekedési eszközként használták. Nem elégséges közforgalmi közlekedés és saját személygépkocsival nem rendelkezők egyedül a kerékpárral tudnak nagyobb távolságokat megtenni. A gyermekeket ezzel viszik óvodába, iskolába, ezt használva intézik ügyeiket. Az országos útvonalak forgalomszámlálási adatai azt mutatták, hogy a kerékpáros forgalom csökken, a gépjármű forgalom pedig nő, vagy stagnál. Ebből azt a téves következtetést vonták le, hogy a kerékpározásra nincs igény. Ahol sok volt a súlyos, vagy halálos kerékpáros baleset, ott elsősorban „forgalomtechnikai beavatkozásokat tettek”. Sokan még ma sem tartják a kerékpárt közlekedési eszköznek. Jelentős probléma forrása, hogy sem a gépjárművezetők, sem pedig a gyalogosok nem tekintik a kerékpárt közlekedési eszköznek, persze eltérő okokból, de ennek eredményként balesetveszélyes helyzetek alakulnak ki. A kerékpározásra ma is megvan az igény, csak különböző okok miatt rejtett. Ha megvizsgáljuk a kerékpározási igényeket, akkor az alábbi igényszintek különíthetők el.

I.)TELEPÜLÉS ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK KERÉKPÁROZÁSI IGÉNYE - un. hivatásforgalmi kerékpározási igény : egy településen belül, vagy annak szűk körére kiterjedő helyváltoztatási igény, amelynek célja az, hogy a kerékpárral kényelmesebben és gyorsabban elérhető legyen az úti cél. A használat jellemző távolsága 1-4 km, gyakorisága általában minden napos. A kis településekben és a közepes nagyságú településekben jellemző ez a fajta kerékpár használat. A nagy forgalom, vagy a balesetek miatt egy idő után kerékpárutat építenek. Ez a fajta kerékpározás általában egyénileg történik, ritkán azonban csoportos kerékpározás is megfigyelhető. - szabadidős kerékpározás : ez a fajta kerékpározás már nagyobb területre kiterjedő helyváltoztatási igény, célja a pihenés, vagy a pihenés területének elérése (pl.: horgászat, vagy strand, stb.). A használat jellemző távolsága 2-5 km, gyakorisága naponta, vagy hetente néhány alkalom. Ez a fajta Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-15-


kerékpározási igény már a nagyobb településekben is létezik. Vagy kiépített kerékpárúton, vagy a közúti pályán történik. A leggyakoribb formája a csoportos kerékpározás, tehát családok, baráti közösségek. - kerékpározás, mint sport : a közepes és a nagyobb településekben sport, vagy túrakerékpáros formában van jelen. Szervezetten, nagyobb csoportokban közlekednek, általában hét végén, vagy a nyári szünidő alatt. Naponta nagy távolságokat tesznek meg, akár 50-100 km-t, és a közutat veszik igénybe. A terep kerékpározás igénye is e csoportba tartozik. Egyéni és csoportos formában is megfigyelhető.

II.) TÁJEGYSÉGRE KITERJEDŐ KERÉKPÁROZÁSI IGÉNY - távolsági túra kerékpározási igény: jellemzője, hogy szabadidőben (hét végén, nyári szünetben) történik, magányosan, vagy csoportosan. A túrázók naponta nagy távolságokat tesznek meg, útjuk során mindig máshol szállnak meg. Naponta kb. 40-90 km távolságot tesznek meg, a kerékpározás a közúton történik. Ez is megfigyelhető egyéni, de csoportos formában is. - területet bejáró kerékpározási igény: a jellemzője megegyezik az előzővel, de a szállás mindig ugyanott van. A kerékpározók reggel elindulnak, és estére visszaérkeznek a kiinduló pontra. A napi kerékpározási távolság kb. 30-50 km. Azért tesznek meg rövidebb távolságot, mert megnézik a települések történelmi és kulturális érdekességeit, vagy a táj természeti értékeit. Egyéni és csoportos formában is megfigyelhető. A szabadidős kerékpározás során erre van a legnagyobb igény, a kerékpáros központok és körzetek ezt az igényt elégítik majd ki. Jelenleg e célra nincs kialakított rendszer. - Előfordulhat az említett két eset kombinációja is. A jellemző kerékpározási távolság ez esetben is kb. 30-50 km.

III.) ORSZÁGOK KÖZÖTTI KERÉKPÁROZÁSI IGÉNY - területre kiterjedő, vagy távolsági kerékpározási igény, jellemzője az, hogy a helyváltoztatás kiterjed más ország területére is. Ilyen pl. Duna menti kerékpározás igénye (pl.: Passau-Bécs-Budapest), A Fertő tó körüli vagy az Alpok-Adria területére (Nyugat-Magyarország-Ausztria-Szlovénia) kiterjedő kerékpározás. A kerékpározás feltételei e területeken általában adottak. Ez is történhet egyéni vagy csoportos formában. Megjelenése ma még gyakran szórványos megjelenésű, de jelentősége a jövőben egyre nőni fog. Ha a különböző kerékpározási igények megjelenítését három különböző színű átlátszó térképfólián ábrázolva képzelnénk el, és ezeket egymásra tennénk, akkor valószínűleg lennének olyan szakaszok ahol a háromfajta igény vonalai fednék egymást.


-16-

MÉRNÖKIRODA KFT.


A kiépítés ütemezésében nyilván az ilyen szakaszokat célszerű előtérbe helyezni, hiszen ekkor egy megépült kerékpárút akár három fajta igényt is kiszolgál. Ezeket ma már az állami támogatású pályázatokon is előnyben részesítik.

4.3.1. A KERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK FAJTÁI Az alábbiakban felsoroljuk azokat a kerékpárforgalmi létesítmény fajtákat, amelyekből felépíthetők a kerékpárforgalmi nyomvonalak és hálózatok. A felsoroltak között olyanok is lesznek, amelyek Hazánkban még nem kerültek alkalmazásra, illetve a jelen tervezési feladatban nincs szerepük, de adott körülmények között lehet jelentősségük. A kerékpárforgalmi létesítményeket alapvetően három csoportba sorolhatjuk.

I.) MÁS KÖZLEKEDÉSI FELÜLETTŐL ELKÜLÖNÍTETT LÉTESÍTMÉNYEK 1.) Önálló, kétirányú kerékpárút: Műszaki jellemzőinek meghatározásához figyelembe kell venni a kerékpározás jellegét. A kerékpárút létesítésével egy időben lehetőleg gyalogjárda is épüljön ott, ahol a gyalogos forgalom megjelenése várható, mert ellenkező esetben a gyalogosok is a kerékpárutat fogják használni. A kerékpáros forgalom szempontjából a legbiztonságosabb és legjobb megoldás.

Önálló kétirányú kerékpárút példája Verőcén útpálya

min.: 0,80

2,20

zöldsáv változó

1,50

2.) Elválasztott gyalog- és kerékpárút A két felület fizikailag el van választva. Az elválasztás lehet 5 cm magas kiemelt szegély, korlát, zöldsáv, stb. Az elválasztás kis gyalogos forgalomnál történhet 10 cm széles sárga színű fölfestéssel is. Ez esetben azonban piktogrammal ajánlatos jelölni a különböző közlekedési felületeket. A piktogramokat 15-25 méterenként célszerű ismételni.


-17-

MÉRNÖKIRODA KFT.


3.) Felhagyott vasúti töltésen vezetett kerékpárút Kialakításának paraméterei teljesen megegyeznek az önálló kétirányú kerékpárút vagy a gyalog- és kerékpárút kialakítási paramétereivel. Az alkalmazhatósága viszont igen speciális. Ritka, de kedvező esetekben a tervezési területen régen vagy a közeljövőben felhagyásra kerülő vasúti nyomvonal található. kerékpár forgalmi rövid szakaszon létesítmény eltűrhető*

minimális

ajánlott

Európai ajánlás

Önálló kétirányú kerékpárút

2x0,85=1,70

1,80

2,20

2,50

Gyalog- és kétirányú kerékpárút elv. felületekkel

3,40

3,60

4,25

3,60


-18-

MÉRNÖKIRODA KFT.


II.) MÁS KÖZLEKEDÉSI FELÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ, DE SAJÁT HALADÓ SÁVVAL RENDELKEZŐ LÉTESÍTMÉNYEK 1.) Kerékpársáv A közúti pálya felületéből leválasztott, annak két szélén kijelölt, a menetirány szerinti egyirányú forgalmú, útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv, amely a kerékpárosok közlekedésére szolgál. (segédmotoros kerékpár nem használhatja). Kerékpársáv esetében probléma lehet az, hogy a kijelölt kerékpársávra parkoló autók állnak. Ezzel veszélyes kerülési mozgásra kényszerítik a kerékpárosokat. Ezért ezt a megoldást csak körültekintő vizsgálat után, minden körülményt, de különösen a parkolási viszonyokat figyelembe véve lehet alkalmazni. Nyugat-Európai ajánlások a 1,50 méter széles kerékpársáv létesítését ajánlják. 8,25 1,00

0,12

3,00

3,00

0,12

1,00

2.) Részlegesen burkolt útpadka Lakott területen kívül, gyakran olyan keskeny a rendelkezésre álló szabályozási szélesség, hogy a közút jogi határvonalán belül nincs elegendő szélesség önálló kerékpárút gazdaságos kialakítására. Gyakori ez a probléma lakott területen belül is, ahol a nyílt víztelenítés, vagy a beépítettség szabta határok miatt válik szűkössé a terület. Sokszor a lehetőség meg van ugyan az önálló nyomvonal kialakítására, de az általában indokolatlanul magas költségekkel járna. Az önálló kerékpárutat csak a közúttal párhuzamos sáv (gyakran magántelek részek) igénybevételével lehetne kialakítani. Ha a kerékpáros forgalom biztonsága érdekében szükség lenne a kerékpáros és a gépjármű forgalom elválasztásra, az ilyen szakaszokon a szokásos kerékpárforgalmi létesítmények alkalmazása meghiúsítja az elválasztási törekvést. Ennek megoldására javasolható a részlegesen burkolt útpadka kialakítása. A részlegesen burkolt útpadka olyan új kerékpárforgalmi létesítmény, amely akkor kerülhet alkalmazásra, ha a kerékpáros és a gépjármű forgalom elválasztása indokolt, de az adottságok (nem elégséges szabályozási szélesség), vagy komoly kötöttségek (pl. magas töltés, nagy bevágás, ártéri szakasz, stb.) miatt a hagyományos elválasztási formák nem alkalmazhatók. Az új burkolt felület a meglévő útpálya burkolatához csatlakozik. Kényszer megoldásként jöhet tehát szóba ez a fajta elválasztás, de nagyon sok területen nincs lehetőség másfajta elválasztásra. Először minden esetben az


-19-

MÉRNÖKIRODA KFT.


önálló kerékpárforgalmi létesítmény kialakításának lehetőségét kell megvizsgálni. Mivel ez a megoldás tudatosan csak ritkán került alkalmazásra, ezért röviden összefoglalom a várható előnyöket és hátrányokat. A burkolt padka előnyei: - A kerékpár forgalom nem kényszerül igénybe venni a gépjárművek forgalmi sávját, így a járművek nem kényszerülnek előzésekre, hanem a saját forgalmi sávban irányváltoztatás nélkül haladhatnak. - Az útburkolat szélénél lévő veszélyes padkalépcsők megszűnnek. Ezáltal a fenntartási költségek és a balesetveszély csökken. - A közlekedők forgalombiztonsága nő, de mindenekelőtt a kerékpár forgalom biztonsága. - Alkalmazása nem igényel KRESZ módosítást. A burkolt padka hátrányai: - lényegében csak az építési költségtöbbletben jelentkezik, de ha számoljuk, hogy ez a bővítés útterületen belül megvalósítható, azaz nem igényel kisajátítást - már ez is jelentős nyereség. - Mivel új elem, ezért a közútkezelők ellenkezése várható. Javasolt megvalósítás. A részleges padka burkolatépítését ajánlott összekötni az út burkolat javításával, vagy annak állag megóvásával. Ez azokon a szakaszokon kiemelten ajánlatos, amely az országos kerékpárforgalmi hálózat része, és az előzetes vizsgálatok szerint nincs lehetőség másfajta elválasztásra. Az egyes létesítményekre javasolt keresztmetszeti adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. kerékpár forgalmi létesítmény

rövid szakaszon eltűrhető*

minimális

ajánlott

Európai ajánlás

Kerékpár sáv ( KS )

0,85

1,05

1,25

1,50

0,75

0,85

1,05

nincs

Részlegesen burkolt útpadka ( RUP )

III.) MÁS KÖZLEKEDŐKKEL KÖZÖSEN HASZNÁLT KÖZLEKEDÉSI FELÜLETEK 1.) Elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút A gyalogos és kerékpáros forgalom azonos, elválasztás és jelölés nélküli felületen halad. A közös gyalog- és kerékpárút - mivel a közlekedők területe nincs elkülönítve- magában hordozza a konfliktusokat és a balesetveszélyt. Ezért csak bizonyos esetekben engedhető meg, pl. külterületen, ha nem kell számottevő gyalogosforgalomra számítani, vagy ahol a kerékpáros és gyalogos forgalom nem jelentős.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-20-


Elválasztás nélküli kialakítás esetén is javasoljuk a kerékpáros és a gyalogos piktogramok alkalmazását, 15-20 méterenként. Ennek értelme az, hogy ki legyenek jelölve a közlekedők számára ajánlott közlekedési felületek. Ezáltal kevésbé keveredik a két fajta forgalom. Másrészt a szakaszon belül megjelenő gyalogosok is észlelik, hogy nem tisztán gyalogos felületen haladnak. Ez a megoldás ott jöhet szóba, ahol minkét forgalom kicsi, vagy nincs elegendő szélesség a fizikai elválasztásra. 2.) Elválasztás nélküli, elvi megosztású gyalog-kerékpárút: A két felület fizikailag nincs elválasztva, de a burkolaton jelképesen ki van jelölve a közlekedők javasolt közlekedési felülete. A kijelölés lényege az, hogy 15-30 méterenként 3x1-1 m hosszúságú szaggatott vonalakkal és piktogramokkal ki van jelölve a közlekedők számára az a felület, amely használata kívánatos. A kialakítás révén az várható, hogy a kerékpárosok és a gyalogosok döntő többsége a számára kijelölt felületet fogja használni. Ez a megoldás ott jöhet szóba, ahol szórványos kerékpárforgalom van, vagy nincs elegendő szélesség a fizikai elválasztásra. útpálya

min.: 0,80

1,80

0,30

0,75

3.) Árvízvédelmi töltés: Az árvízvédelmi töltések gyakran illeszthetők a kerékpárforgalmi hálózatokba, de a töltések vonalvezetése nem mindig a legrövidebb vonalú, hiszen kialakításukat az árvízvédelem szempontjai határozták meg. A töltések gyakran elkerülik a településeket is. A kerékpárosok viszont a legrövidebb útvonalat szeretik. Az árvízvédelmi töltések legtöbb szakaszon nem burkoltak, ami nedves időben nehezen járhatóvá, vagy esetleg járhatatlanná teszi. A töltéseket a Vízügyi Igazgatóságok illetőleg a kezelők általában acél sorompóval lezárják a közúti forgalom elöl. A kerékpáros így kénytelen kikerülni a sorompót. A sorompó keresztrúdjának megfelelő átalakításával meg lehet oldani, hogy a közúti forgalom ne tudjon a töltésre menni. A megoldás azonban a motoros forgalmat nem tudja kiszűrni. Probléma lehet még a kialakítás során az, hogy az árvédelmi töltés kezelője a fenntartást végző járművei miatt teherbíróbb burkolat építését igényli, ami drágítja a beruházást. További probléma, hogy 1,5 m-nél nagyobb töltésmagasság esetén a kerékpáros forgalom biztonsága érdekében korlát építését igényeli, ugyanakkor a töltés fenntartójának érdeke ezzel ellentétes. A töltések melletti természeti környezet általában szép, de töltések mentén nincsenek fák, ami nyáron az árnyék hiánya miatt a kerékpárosok szempontjából kedvezőtlen. A töltést, mint nyomvonalat csak körültekintő Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-21-


vizsgálat alapján javasoljuk igénybe venni. Ez esetben az ajánlatos szélesség 2,50 m. Ez lehetővé teszi a fenntartó járművek közlekedését is. 4.) Kisforgalmú lakó utca: A kisforgalmú utca akkor javasolható a kerékpárforgalom részére, ha nincs átmenő forgalom, tehát a gépjármű forgalom szórványos. A kerékpáros a közúti forgalommal közös felületen halad, a KRESZ szabályainak megfelelően. A kisforgalmú utcában vezetett nyomvonal természetesen bizonyos védelmet kell hogy jelentsen a kerékpáros forgalom részére. E nyomvonal szakaszokon ezért foglalkozni kell a parkolással, a tehergépjármű forgalom korlátozásával és a gépjárművek sebesség korlátozásával is. A kisforgalmú utcában vezetett nyomvonal két típusú lehet: - kétirányú utca - egyirányú utca 5.) Erdőgazdasági utak: Általában szép természeti környezetben haladnak. Ha burkolattal rendelkeznek akkor kiváló kerékpáros útvonalak lehetnek. Az egyik probléma az, hogy a legtöbb esetben olyan úti célhoz vezetnek, amely egyben végcél is (pl. major, fatelep, stb.). Így csak ritkán, vagy csak egyes szakaszokon vehetők számításba a kerékpárforgalmi hálózatok kialakításánál. A másik probléma az, hogy az erdészet nehéz tehergépjárművei közlekednek ott, gyakran nagy sebességgel. Az erdőgazdasági utak vízszintes vonalvezetése gyakran kedvezőtlen (kis sugarú ívek, jelentős emelkedők) Ezt minden esetben figyelembe kell venni, ha erdőgazdasági utat javaslunk kerékpározásra. A kijelölés szándékát a területileg illetékes kezelővel egyeztetni kell. Általában a szabadidős célú kerékpározás céljára vehető igénybe. 6.) Mezőgazdasági utak: Regionális nyomvonalak esetében gyakran más lehetőség nem adódik, mint mezőgazdasági utak igénybevétele. Főleg szabadidős célú kerékpárforgalmi létesítményként jön szóba. Ezek az utak haladhatnak a közút mellet, vagy azzal közel párhuzamosan, vagy attól távolabb is. A legnagyobb probléma az, hogy ezeknek nincs szilárd burkolatuk, és a vízelvezetés sem megfelelő. A kiépítés szükséges szélessége 3-4 m. A nyomvonalon alkalmazott műtárgyak szélességének meghatározásakor tekintettel kell lenni az azon közlekedő gépjárművek méretére. Kiépítés után a regionális kerékpáros forgalom számára is megfelelőek. A kerékpárforgalmi létesítmények fajtájának kiválasztását a forgalom biztonsági és gazdasági szempontok határozták meg. Lehetőség szerint az I. csoportba tartozó létesítményeket részesítettük előnyben. Ha erre nem volt lehetőség, akkor a II. csoportból választottunk, mert a kerékpár a KRESZ meghatározása szerint jármű, így jellegénél fogva közelebb áll a gépjármű forgalomhoz. A III. csoportból csak akkor Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-22-


választottunk, ha más megoldásra gazdasági vagy egyéb okok miatt nem volt lehetőség.

AZ ELEMEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A kerékpárforgalmi nyomvonal és elemeinek kialakítása azért nehéz, mert legtöbbször a meglévő és a már „berendezett” keresztmetszet területén kell elhelyezni a kerékpárforgalmi létesítményt. Az alkalmazásra kerülő elemek kiválasztása során az alábbi szempontok figyelembe vételét javasoljuk: - A kerékpár is jármű, de érdekes módon a gépjárművezetők a kerékpárosokat nem tekintik járműnek, hanem inkább a közúton közlekedő, őket zavaró gyalogosnak tekintik. - A gyalogosok sem tekintik járműnek a kerékpárost, így elélépnek és akár a kerékpárutat is igénybe veszik. Éppen ezért, ahol erre lehetőség van a kerékpáros forgalmat el kell választani mind a gépjármű mind a gyalogos forgalomtól. Inkább a közúti forgalomhoz kapcsolódjon a kerékpárforgalmi létesítmény, ne a gyalogos forgalomhoz.

a) A kerékpáros és a közúti forgalom elválasztásának szükségessége: A kerékpározók biztonság- és komfort-érzetét az alábbi tényezők befolyásolják: - a közút mértékadó óraforgalom nagyság, - a forgalom összetétele, ezen belül a nehéz jármű forg. és a személygépkocsi forgalom aránya - a kerékpár forgalom nagysága - a közúti pálya szélessége - a gépjármű forgalom engedélyezett sebessége Az elválasztás szükségességét a fenti értékek figyelembe vétele alapján célszerű meghatározni. A külföldi ajánlások és a hazai gyakorlat figyelembe vétele alapján a kerékpárforgalmat az alábbi esetekben indokolt elválasztani a gépjármű forgalomtól.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-23-


A KERÉKPÁROS FORGALOM ELVÁLASZTÁSA INDOKOLT: 1.) Ha az útpálya átlagos napi forgalma nagyobb mint 10.000 E/nap. 2.) Ha a közúti forgalom 5.000-10.000 E/nap és - a megengedett sebesség 50 km/ó-nál nagyobb, - a teher- és autóbusz forgalom együttes részaránya 10 %-nál nagyobb, - az útpálya mellett jelentős a parkolási vagy rakodási igény. 3.) Ha a közúti forgalom 2.500-5.000 E/nap között van, és a 2-es pont alatt fölsoroltak közül legalább kettő együttesen fennáll. 4.) Ha a közúti forgalom 1.500-5.000 E/nap, között van és a 2-es pont alatt fölsoroltak közül legalább kettő együttesen fennáll, továbbá az útpálya szélessége kisebb mint 5,0 m. 5.) Ha az ÁNF 1.000-1.500 E/nap közötti, valamint a burkolatszélesség 5,0 méternél kisebb és a teherforgalom részaránya nagyobb 10 %-nál. Az elválasztás szükségességét előbbre hozhatja egy adott útszakasz baleseti helyzete, ezért a fenti vizsgálatot ki kell egészíteni a vizsgált útszakasz baleseti helyzetének elemzésével is.

b.) A kerékpáros és a gyalogos forgalom elválasztásának szükségessége: A kerékpáros forgalmat adott esetben nemcsak a gépjármű forgalomtól kell elválasztani, hanem a gyalogos forgalomtól is. Az elválasztás szórványos gyalogos forgalom esetében általában külterületen nem indokolt. Külterületen is indokolt lehet azonban, ha a kerékpárforgalmi létesítmény gyalogosokat is vonzó terület (strand, rekreációs terület, stb.) felé halad. Belterületen alapállás lehet, hogy lehetőleg mindig válasszuk el a kerékpáros forgalmat a gyalogos forgalomtól. Törekedni kell az eltérő színű felületek kialakítására, mert így könnyebben felismerhetők az eltérő rendeltetésű felületek. Az elválasztás mindkét forgalom nagyságtól, és arányától függ. Az osztrák ajánlást alkalmazásra javasoljuk.

4.3.2.

A TERVEZÉS ALAPELVEI

Hosszú távon azt lenne célszerű elérni, hogy a közlekedők saját belátásuk és döntésük alapján választani tudjanak a közlekedési ágak között, és választásukkal tudatában legyenek annak, hogy azzal milyen mértékben terhelik a környezetet. Ehhez az egyes közlekedési ágaknak megfelelő közlekedési felületeket kell kialakítani. A kerékpárforgalmi hálózat tervezése során az alábbi alapelveket tartottuk szem előtt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-24-


A.) A hálózat javasolt nyomvonalai lehetőleg kerüljék el a nagy gépjármű forgalmú útpályákat. Nyilvánvaló, hogy a jelentős forgalmat lebonyolító utak mellett haladó kerékpáros komoly balesetveszélynek van kitéve és egészségkárosító hatás is éri. B.) A nyomvonalak lehetőleg haladjanak át a települések belterületén és fűzzék föl a természeti, történelmi és kulturális értékeket. C.) A tervezett kerékpárforgalmi hálózat kapcsolódjon a már meglévő hálózati elemekhez – ha vannak ilyenek - és vegye figyelembe a távlati úthálózati és kerékpárforgalmi hálózati elképzeléseket. D.) A kerékpárforgalmi hálózat nyomvonalai lehetőleg olyan helyeken haladjanak, ahol az infrastruktúra valamilyen formája már megvan (pl: közvilágítás, vízvételi hely, boltok, stb.). E.) A tervezés során nem az volt a célunk hogy mindenkor a lehető legrövidebb nyomvonalat keressük meg. Sokkal jelentősebb szerepet játszott az, hogy a regionális kerékpárforgalmi nyomvonal fűzze föl a településeket. Így lehetőség lesz a település történelmi kulturális és természeti értékeinek bemutatására is.

4.3.3. A KERÉKPÁROS TURIZMUS KIINDULÓ FELTÉTELEI

FEJLESZTÉSÉNEK

A kerékpáros turizmusnak vannak gazdasági hatásai is, amelyek számszerűsíthetők (Ezt később ismertetjük.). A kerékpárforgalmi nyomvonal kialakítása nyilvánvalóan kedvező a települések lakói számára, de ennek nincs komoly gazdasági hatása, bár a lakosság élet minőségében ez komoly mértékben javít. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol kiépülnek a kerékpárforgalmi létesítmények, ott 8-10 szeresére növekszik a kerékpáros forgalom. Ez esetben tehát szinte automatikusan megnő a kerékpáros forgalom. A régió turisztikai célú kerékpáros forgalmának növekedése azonban nem ilyen egyszerű. Több olyan tevékenységet kell elvégezni, amelynek hatása csak a tágabb idő intervallumban lesz érezhető. A legfontosabb az, hogy a települések honlapot létesítsenek, amely tartalmazza a település legfontosabb adatait és az igénybe vehető szolgáltatásokat. E mellett a javasolt kiépítési ütemezés szerint el kell kezdeni a kerékpárforgalmi nyomvonal elemeinek kiépítését. Mindenképpen tudatában kell lenni annak, hogy a kerékpárforgalmi nyomvonal Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-25-


kialakítása hosszúidőt fog igénybe venni. Ennek összefoglaló folyamatát az alábbi táblázatban foglaltuk össze egy 2 km-es nyomvonal esetében. Tevékenység Kiviteli terv elkészítés Szakhatósági hozzájárulások beszerzése Építési engedélyezési eljárás Pályázat és eredményhirdetés Kivitelező kiválasztása Kivitelezés Összesen

Becsült időigény 3 hónap 2 hónap 2 hónap 2 hónap 1 hónap 3 hónap 13 hónap

Ha a balesetveszélyes szakaszokon megépültek a kerékpárutak, akkor a kerékpárforgalmi nyomvonalon el kell helyezni az útirányjelző táblákat és a turisztikai tájékoztatást adó jelzőtáblákat. Ez után már meg lehet hirdetni a kerékpárforgalmi nyomvonalat országos vagy nemzetközi fórumokon. Fenti intézkedésekkel elérhető, hogy a területet fölfedezzék a turisztikai céllal kerékpározók és elvigyék a terület kerékpározhatóságának jó hírét. A vizsgálatok szerint ugyanis legtöbben az ismerősöktől kapott vélemények alapján választják ki a kerékpározás célterületét

4.3.4. A KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATKIALAKÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ SZEMPONTOK A kerékpárforgalmi nyomvonalak kialakítását - ha nem határolja be valamilyen körülmény egyértelműen a lehetőségeket - több olyan szempont is befolyásolja amelyet célszerű figyelembe venni. Az alábbiakban megvizsgáljuk ezeket.

4.3.5. TELEPÜLÉSSZERKEZETI SAJÁTOSSÁGOK A magyar települések szerkezete általában olyan, hogy a közlekedési pálya, mint vonalas létesítmény mentén helyezkednek el a lakóházak. A település továbbfejlődése során jön létre aztán az utcahálózat. Ez leginkább a régi múltra visszatekintő településekre igaz, amelyeken csak kevés nyoma van a tudatos utcahálózat kiépítésének. Ez sokszor azzal a jelentős hátránnyal jár, hogy a forgalmas, a település súlypontján áthaladó út nem helyettesíthető vele párhuzamos nyomvonallal, pedig fontos szempont, hogy a kerékpárosok áthaladjanak a települések súlypontján, vagy azzal párhuzamos, kisebb forgalmú Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-26-


utcán. A kerékpárforgalmi nyomvonal kialakítása során tehát azt is figyelembe kell venni, hogy a régióban elsősorban a helyi lakosok kerékpározási igényeit indokolt kielégíteni. A helyi lakosok pedig lényegében ugyanott kívánnak kerékpárral is közlekedni, ahol egyébként is közlekednének, tehát a települések súlyvonalában, hiszen ott találhatók a legfontosabb intézmények, szolgáltató és kereskedelmi intézmények. Ezért nem lenne helyes egy települést elkerülni a kerékpárforgalmi nyomvonallal, hiszen nyilvánvaló, hogy a településtől nagy távolságban haladó kerékpárforgalmi nyomvonal nem vonzó a helyi kerékpárosok számára.

4.3.6. INTÉZMÉNYEK ELÉRHETŐSÉGE Az intézmények elérhetősége azt jelenti, hogy a hálózat lehetőleg érintse a közintézményeket, kereskedelmi létesítményeket és iskolákat. Ez azért fontos, mert ez által a dolgozók és az iskolások a kerékpárt is választhatják közlekedési eszközként. Ez esetben a településen belüli összforgalom közlekedési ágak szerinti aránya, az un. modal split (a közlekedési módok aránya) meg fog változni. Bécsben pl. a kerékpárforgalmi hálózat kiépítése után az összforgalomból 8 %-ot tett ki a kerékpáros forgalom részaránya. A kisebb településekben ez a részarány akár 15-40 %-os is lehet. Ha egy településen ilyen arányú lesz a kerékpár forgalom, akkor ott a gépjármű forgalom, s ezzel együtt a zaj- és légszennyezés is csökken.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-27-


4.3.7. IDEGENFORGALMI SZEMPONTOK A tapasztalatok azt mutatják, hogy az urbanizálódott világ előnyeivel együtt kell élnünk, de viselnünk kell a hátrányait is. Ennek egyik megnyilvánulása az, hogy a nagyvárosi élettől elfáradt, vagy megcsömörlött emberek kitörési pontokat keresnek. Ennek egyik lehetősége a kerékpározás. Ez nyilvánvalóan nem mindennapi igény, hanem időszakonként jelentkezik. Jelentőségét azonban nem szabad lebecsülni. Vizsgálatok mutatják, hogy egyre jelentősebb az idegenforgalmi kerékpározási igény. Itt nemcsak nyugati turistákra gondolunk, hanem hazai látogatókra is. Az idegenforgalmi kerékpározás gazdasági szempontból sem elhanyagolható. A kerékpáros turizmus fejlesztésének egyik meghatározó tényezője, hogy a terület milyen látnivalókkal, érdekességekkel rendelkezik. Ennek fontossága megegyezik a kerékpáros infrastruktúra kiépítettségével, színvonalas szállások, étkezőhelyek meglétével. Általánosan megfigyelhető, hogy a megfelelően kiépített és bizonyos ideje már működő kerékpárforgalmi hálózatok mentén kisebbnagyobb gazdasági élénkülés várható. Ez a régebbi, több éve működő és látogatott területeken, mint a Fertő-tó körüli nyomvonal nem várt eredményeket is mutat. Ennek vizsgálatára irodánk az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. megbízásából „A megépült regionális kerékpár utak gazdasági, közlekedési és egyéb hatásai” címmel készített kutatási anyagot. E kutatási anyag részleteinek bemutatásával szeretnénk fölhívni a figyelmet a jól működő regionális hálózatok gazdasági hatásaira.

AAszálláshelyek szálláshelyekférőhelyeinek férőhelyeinekszáma számaFertőd Fertődközségben községben aakerékpárút első szakaszának átadása kerékpárút első szakaszának átadásaóta óta [db] [db]

800 800 700 700 600 600 500 500

Férőhelyek száma Férőhelyek száma

400 400 300 300 200 200 100 100 0

0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

év év


MÉRNÖKIRODA KFT.

-28-


A jelentősségek érzékeltetésére bemutatunk egy ábrát, amely a Fertő-tó körüli kerékpárforgalmi nyomvonal első szakaszának átadása óta mutatja Fertőd községben a szálláshelyek férőhelyeinek alakulását. A 90-es évek előtt a Fertő-tó körüli zárt, szinte megközelíthetetlen terület volt. A kerékpárút hálózat fejlesztés 1989-ben kezdődött. 91-től elkezdődött a fejlődés. Az ábra mutatja, hogy a szálláshelyek száma több mint hétszeresére nőtt. A településen áthaladó, kiépített kerékpárút hálózat befektetési kedvet gerjesztett az idegenforgalom területén. A kerékpáros turizmus fejlesztésének egyik meghatározó tényezője, hogy a terület milyen látnivalókkal, érdekességekkel rendelkezik. Ennek fontossága megegyezik a kerékpáros infrastruktúra kiépítettségével, színvonalas szállások, étkezőhelyek meglétével.

4.3.8. MÁR MŰKÖDŐ REGIONÁLIS HÁLÓZATOK TAPASZTALATAI Annak érdekében, hogy látható legyen egy megvalósítás alatt álló kerékpárforgalmi nyomvonal hatásrendszere, bemutatunk egy kutatási munka részletét, amelyet irodánk készített. A kutatási munka a Fertő tó körüli, illetve a Duna bal parti kerékpárforgalmi nyomvonalra vonatkozik. A vizsgálatok a kerékpárforgalmi nyomvonal melletti vállalkozásokra továbbá a közlekedési szokásokra és a kerékpáros forgalom gazdasági és egyéb hatásait vizsgálta meg.

4.3.8.1

A vállalkozók vizsgálatának főbb összefüggései.

E vizsgálat keretében a kerékpáros közlekedéssel összefüggésbe hozható vállalkozások kerékpáros forgalommal kapcsolatos jellemzőit tártuk föl. A Fertő tavi régióban 95 %-a a kerékpárforgalmi nyomvonaltól 50 méteren belül helyezkedik el. A vállalkozás vagy eleve ott volt, vagy a kerékpárforgalmi létesítmény megépítése után települt oda. A Duna bal parti régiójában jellegzetes kapcsolat nem volt kimutatható. Nagyon fontos összefüggést jelez a vállalkozók árbevétel növekedésének alakulása a kerékpárforgalmi létesítmény megépülése után. A Fertő tavi térségben a vállalkozások 41 %-a érzékelte a növekedést. Ennek százalékos arányát mutatja a mellékelt ábra.


-29-

MÉRNÖKIRODA KFT.


vállalkozások száma db

A vállalkozások árbevételének növekedése a kerékpárút megépülése után a Fertő tavi régióban [%] 12

11

10 8 6 4 2

2

2

1

0 0

10

1

20

1

30

40

50

60

árbevétel növekedés %

Az árbevétel növekedést jelzett vállalkozók forgalom növekedésének súlyozott átlaga 13,4 % volt, de néhány vállalkozónál előfordult 30, sőt 50 %-os növekedés is. A Duna bal parti régióban is érzékelte a vállalkozók egy része a kerékpáros forgalom árbevétel növelő hatását, de ebben a régióban a növekedés súlyozott átlaga 2,6 % volt.


A vállalkozások árbevételének növekedése a kerékpárút megépülése után a Duna parti régióban [%] 12 10 8 6 4 2 0

8 6 1 0

1

1 2

3

4

5

6

árbevétel növekedés %

A két régió között 6-szoros arány eltérést mutatnak az adatok. A vállalkozások tevékenységi körét tekintve a Fertő tavi régióra a kereskedelmi, a Duna bal parti régiójára a vendéglátó létesítmények jellemzők. A vállalkozások nagyságát tekintve mindkét régióban a családi és a kis vállalkozások a jellemzőek. A Fertő tavi régióban 82 %-ot, a Duna bal parti régiójában 73 %-ot tesz ki ezen vállalkozások aránya. A vállalkozók teljes


-30-

MÉRNÖKIRODA KFT.


árbevételének kerékpáros forgalomból származó részét a mellékelt ábrák mutatják be.


A vállakozók kerékpáros forgalomból származó árbevétele a teljes árbevételhez viszonyítva a Fertő tavi régióban [%] 12 10 8 6 4 2 0

10

10 5

5

5

2

11 0

10

2

2 20

30

40

50

1 60

70

kerékpáros forgalomból származó árbevétel %

Itt jelentős eltérés mutatkozik a két régió között. A Fertő tavi régióban a kerékpáros forgalomból származó árbevétel növekedés súlyozott átlaga 19,2 %os, a Duna parti régióban 1,2 %-os arányú volt. Míg a Fertő tavi régióban a


A vállakozók kerékpáros forgalomból származó árbevétele a teljes árbevételhez viszonyítva [%] 8 7

6 4

3

2

3

2 1

0 0

1 5

10

15

20

25

kerékpáros forgalomból származó árbevétel %

vállalkozók árbevételének jelentős része származik a kerékpáros forgalomból, addig a Duna parti régióban szinte nem érzékelhető. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vállalkozások jelentős része csak kb. fél évig üzemel mindkét régióban, a szezonális időszak alatt.


-31-

MÉRNÖKIRODA KFT.


4.3.8.2 A RÉGIÓK KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A napi helyváltoztatások átlagos száma a Fertő tavi régióban 2,9 db/nap, a Duna parti régióban 3,8 db/nap értékű. Hétköznapokon a Fertő tavi régióban a fiatal korosztály több mint 60 %-a, a középkorúak 1/3-a közlekedik kerékpárral. E régióban a 60 év feletti korosztály több mint 50 %-a közlekedik kerékpárral hétköznapokon. A Duna bal parti régiójában a hétköznapi helyváltoztatásokra a közforgalmú közlekedés és a gyalogos közlekedés a jellemző. Itt a fiatal korosztály 15 %-a, a középkorúak 10-13 %-a közlekedik kerékpárral. A 60 év

53.9

63.9

70

Kerékpárhasználat hétköznap, a Fertő tavi régióban [%]

50

23.1

40 30

34.6

60

10-15 év 16-25 26-60 60+

20 10 0 (gy+kp)+kp

felettiek 14 %-a használja a kerékpárt. E régióban hétköznap nem jellemző a kerékpár használat. Az életkor szerinti jellegzetes eltéréseket a mellékelt ábrák szemléltetik.

70

Kerékpárhasználat hétköznap, a Duna bal parti régióban [%]

60

10-15 év

50

16-25

14

10

20

13

30

18

40

26-60 60+

10 0 (gy+kp)+kp

Szabadidőben a Fertő tavi régióban szinte nem változik a kerékpár használat, míg a Duna bal parti régióban minden korosztályban megnő a kerékpár használat. Főként a 25 év alatti korosztály használja nagyobb számban, ezek körében megháromszorozódik a kerékpár használat. A 25-60 éves korosztály kerékpárosainak száma is duplájára nő. A két régió jellegzetességeit a mellékelt ábrák mutatják be.


-32-

MÉRNÖKIRODA KFT.


66,7

Kerékpárhasználat szabadidőben a Fertő tavi régióban [%]

50

37,8

40

60 40

51,9

70

30 20

10-15 év 16-25 26-60 60+

10 0 (gy+kp)+kp

70

56

Kerékpárhasználat szabadidőben a Duna bal parti régióban [%]

50

36

60

20

30

22

40 20

10-15 év 16-25 26-60 60+

10 0 (gy+kp)+kp

A Fertő tavi régióra a gyalogos és a kerékpáros, míg a Duna bal parti régiójára a gyalogos és a közforgalmú közlekedés kombinációja jellemző. A Fertő tavi régióban a lakosság kétszer akkora számarányban kerékpározik, mint a Duna parti régióban. A Fertő tavi régióban főleg ügyintézéskor, és a hivatás forgalomban, míg a Duna bal parti régiójában a fiatal, 25 év alatti korosztály sportolásra, az idősebb korosztály, (főleg a 60 év felettiek) ügyintézésre használja a kerékpárt. Vizsgálatunk része volt a kerékpáros közlekedés emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásának elemzése is. A téma bizalmas jellege miatt a Fertő tavi régióban a megkérdezettek 80 %-a, a Duna bal parti régiójában 60 %-a válaszolt a kérdésekre. A Fertő tavi régióban a kerékpárt használók jelezték, hogy emberi kapcsolataikra hatással van a kerékpározás, mégpedig döntő többségben pozitív hatást jeleztek. A Duna bal parti régiójában a válaszadók a kerékpározás emberi


-33-

MÉRNÖKIRODA KFT.


kapcsolatokra gyakorolt hatását egyöntetűen pozitívan értékelték. A mellékelt két ábra szemléletesen mutatja a véleményeket. A kerékpározás hatása az emberi kapcslatokra a Fertő tavi régióban (%)

4%

9%

pozitív negatív közömbös

87%

A kerékpározás hatása az emberi kapcslatokra a Duna bal parti régióban (%)

0% 5%

pozitív negatív közömbös

95%

A pozitív hatás miben létére vonatkozó kérdésünkre mindkét régióban szinte azonos válaszokat adtak. Főleg azt emelték ki, hogy a kerékpározás során több embert ismerhettek meg, nyugodtabb életet élhetnek és érzésük szerint több idejük marad más tevékenységre. A lakosság a közlekedési mód napi választásában – ha az ehhez szükséges feltételek teljesülnének - a Fertő tavi régióban leginkább a személygépjármű közlekedés fejlesztését igényelné, míg a kerékpározást a lakosság 30 %-a javasolja fejlesztésre. A Duna bal parti régiójában is a személygépkocsit jelölték meg legtöbben, de itt már a közforgalmú közlekedést is sokan választanák. A kerékpáros közlekedést e régióban 27 % választaná, ami szinte megegyezik a Fertő tavi régió értékével. A mellékelt ábrák az elmondott jellegzetességeket mutatják be. A kerékpárforgalmi létesítmények műszaki kialakítását a Fertő tavi régióban 54 % tartotta megfelelőnek. A Duna bal parti régió 76 %-a megfelelőnek ítélte a kerékpárforgalmi létesítmények műszaki állapotát. A két régió korcsoportok szerinti megítélését a mellékelt ábrák mutatják be.


-34-

MÉRNÖKIRODA KFT.

75,6

53,8 69,7

75

56


46,2

24,4

Elégedett-e a kerékpárutakkal a Fertő tavi régióban ? (%) 10-15 év

44

16-25

30,3 25

összesen 60+ 26-60

26-60 60+ összesen

16-25 10-15 év

igen

nem

88 79

76

Elégedett-e a kerékpárutakkal a Duna bal parti régióban régióban ? (%)

75

24

67

12

33

összesen 25 60+ 21 26-60 16-25

10-15 év 16-25 26-60 60+ összesen

10-15 év

igen

nem

Végül a személygépkocsival megtett utak hosszát vizsgáltuk meg. Mindkét régióban azonos eloszlás szerint döntően 10 km fölötti hosszúságú utazásokra használják a személygépkocsit. A 3 km alatti személygépkocsi használat –amit esetleg kiválthatna a kerékpáros közlekedés- egyik régióra sem jellemző: a Fertő tavi régióban ez az arány 5,7 %, a Duna bal parti régiójában 3,0 %.


-35-

MÉRNÖKIRODA KFT.


4.3.8.3 A SZABADIDŐS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS GAZDASÁGI HATÁSAI A kutatási munka negyedik része a szabadidős célú kerékpározás közlekedési és gazdasági jellemzőinek vizsgálata volt. A Fertő tavi régiót nagy számú kerékpározni vágyó külföldi keresi föl, míg a Duna parti régióra ez egyáltalán nem jellemző. A Fertő tavi régióban a 3-4 napos és a szabadság ideje alatti 1-2 napos túrák jellemzőek, a Duna bal parti régiójában csak egy napos túrázások figyelhetők meg. Az egy napos túrák átlagos hossza mindkét régióban 60 km körüli értéket mutat. Több napos kerékpártúra közben kiadások alakulása magyar látogatóknál. 11000 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

É-Dunántúl D-Dunántúl

Központi régió

DKMagyaro.

Szállás Meleg étkezés Hideg étkezés Frissitő Ajándék Kulturális ktg. Újság, térkép, képeslap Járulékos utazási ktg. Összktg,

Több napos kerékpártúra közben kiadások alakulása külföldi látogatóknál. 11000 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

Német ország

Ausztria

Hollandia

Dánia

Belgium

Szállás Meleg étkezés Hideg étkezés Frissitő Ajándék Kulturális ktg. Újság, térkép, képeslap Járulékos utazási ktg. Összktg,

A régiók megismertetésében a sajtó és a médiák nem játszanak szerepet. A Fertő tavi régióba érkezettek 37 %-ának valaki kerékpározásra ajánlotta ezt a helyet, míg a Duna bal parti régiójában 66 % saját elhatározása alapján indult el kerékpározni. Mindkét régióban a kör jellegű túrákat részesítik előnyben, bár a


MÉRNÖKIRODA KFT.

-36-


Fertő tavi térségben a válaszadók 40 %-a csillagtúra jellegű útvonal szervezéssel járja be a területet. Külön kérdéscsoport vizsgálta meg a kerékpárosok túra előtti fölkészülését. A túra kerékpárosok 15-20 százaléka lényegében nem tesz semmiféle előkészületet indulás előtt. Érdekes adatsort adott a Fertő tavi régió túra magyar kerékpárosainak költség vizsgálata. A több napos túra alatti kiadásait a mellékelt ábra mutatja be. A külföldi látogatók 2-2,5-ször többet költenek mint a magyar látogatók, ahogy ezt a mellékelt ábra mutatja. A kerékpárosok akár az egy napos, akár a több napos kerékpározás során igénybe vesznek szabadidős szolgáltatásokat is. Ez mindkét régióban leginkább fürdőzés és kulturális programok látogatása. Ezen tevékenységek aránya a Fertő tavi régióban összesen 74 %, míg a Duna bal parti régiójában 62 %. A kerékpárosok 40 %-a nem igényel kerékpáros információs központot, míg kerékpár kölcsönzőt mindkét régióban igényelnének: a Fertő tavi régióban 84 %, a Duna bal parti régióban 60 %. A kölcsönzők elhelyezéséről a Fertő tavi régióban megoszlanak a vélemények, a Duna bal parti régióban 53 % a vasútállomást jelölte meg alkalmas helyként.

4.3.8.4

ÉRTÉKELÉS

A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a megvalósult és közismert regionális kerékpárforgalmi létesítmények jelentős hatással vannak a kerékpáros forgalom növekedésére, a vállalkozások élénkítésére. Természetesen minden régiónak megvannak az egyedi sajátossági. A Fertő-tó környéke a vasfüggöny előtt gyakorlatilag megközelíthetetlen volt, majd ennek megszűnése után a terület iránti érdeklődés, ezzel együtt a vállalkozások száma is megnőtt. Ez a növekedés azonban nem kizárólag a kerékpáros forgalom miatt, hanem az összességében megnőtt turista forgalom miatt következett be, bár a kerékpáros forgalom vállalkozásokra gyakorolt hatása ma már érzékelhető. A Fertő-tó körüli összefüggő, nagyterületre kiterjedő kerékpárforgalmi nyomvonalnak egyértelműen pozitív hatása van a terület gazdaságára, közlekedésére és az ott élő lakosság életszínvonalára. A Fertő tavi kerékpárforgalmi nyomvonal az átjárható nyugati határ közelsége miatti a külföldi kerékpáros turizmus számára komoly vonzerőt jelent, ami a vállalkozásokra kedvező hatással van. A Duna bal parti települések esetében is megindult a vállalkozások számának növekedése, de ez nem a 90-es évek elejére, hanem a második felére jellemző, ez azonban nem a kerékpáros forgalom megjelenése miatt következett be.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-37-


A Duna bal-parti regionális kerékpárforgalmi nyomvonal kiépítettsége még nem teljes, így napjainkban az állapot fölvétel csak köztes állapotúnak tekinthető. Ez érződik a kérdőívekre adott számszerűsített adatokból és a megkérdezettek pozitív várakozással teli válaszaiból. Jelen adatgyűjtés az ilyen irányú jövőbeni kutatások kiinduló pontjának tekinthető. A Duna bal parti településeken működő vállalkozások ma még gyakorlatilag nem érzékelik a kerékpáros turizmus kedvező hatásait.

4.4. A MEGLÉVŐ KERÉKPÁRUTAK ÁLLAPOTA A tervezéssel érintett területen az alábbi részeken vannak megépített kerékpárforgalmi létesítmények. Budakeszi: Kiépített kerékpárforgalmi létesítmény nincsen. Budaörs: Rendelkezik a település belterületi szakaszain kiépített kerékpárforgalmi létesítménnyel, ezek egy része bekapcsolható a nyomvonalba, Főként a bevásárló központ környezetében. Törökbálint: A településre vonatkozó átfogó kerékpárút hálózati tanulmánytervvel rendelkezik, melynek alapján elkezdődött a nyomvonalak kialakítása is. Rendelkezik engedélyes tervvel is. Diósd: Kiépített kerékpárforgalmi létesítmény nincsen. Érd: A kiépített hálózat elemei kis mértékben hasznosíthatók, főként a települési igények kiszolgálására képesek, regionális szinten nehezen figyelembe vehetők. Sóskút: Kiépített kerékpárforgalmi létesítmény nincsen. Százhalombatta: A város jelentős hosszúságú kiépített kerékpárút hálózattal rendelkezik, melyek beépíthetők a regionális szintű közlekedési rendszer elemei közé. A vizsgálati területen itt található a legtöbb kész elem. Tárnok: Kiépített kerékpárforgalmi létesítmény nincsen.

5. HÁLÓZATI KAPCSOLAT RENDSZEREK A tervezett kerékpárforgalmi nyomvonal több irányban is kapcsolódik az ország különböző részein kialakított, illetve fejlesztés alatt álló kerékpárforgalmi nyomvonalakhoz, de egyben kapcsolódik az európai un. Euro-VELO európai hálózathoz is. A tervezési területen tehát vannak az országos kerékpárforgalmi hálózat tervbe tartozó nyomvonalak, továbbá nemzetközi szintű kerékpárforgalmi nyomvonalakhoz kapcsolódó nyomvonalak is.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-38-


A nemzetközi nyomvonalak az alábbiak: - Euro-VELO 4. szakasz. Ez a nyomvonal a Duna mentén halad összekötve több Duna menti országot. A nyomvonal a tervezési terület déli részén a Duna mentén halad. A nyomvonal elvi jelentőségű, tehát nem eldöntött még, hogy melyik oldal lesz kijelölve. Természetesen akár mindkét oldal is része lehet ennek a rendszernek. Magyarországi kapcsolati irányok: - A térség legfontosabb hálózati kapcsolatát a fővárosi kerékpárforgalmi hálózat jelenti. Budapest kerékpáros útvonalainak kialakítása az elmúlt években jelentősen megtorpant, azonban a főváros rendelkezik átfogó koncepciókkal, és sok esetben kész tervekkel is, amik jó része megvalósításra vár. Természetesen a tervezett és a jelenlegi hálózat elemeit figyelembe vettük a tervezés során, sőt azok kiegészítését is javasoltuk egy-két helye, a megfelelőbb kapcsolatok kialakíthatósága érdekében. - A nyár elején készült el a Dunakanyar-Pilis kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve és előkészítés alatt áll az északi szomszéd, a Pilisi kistérség kerékpárforgalmi hálózatának tanulmányterve. Mindkét, a jelen tervhez hasonló munka Irodánk tevékenységének eredménye. - A tervezési terület szoros kapcsolati rendszerében meg kell említeni a tervezett budapesti kerékpáros infrastruktúra fejlesztés irányait is. A fővárosi hálózat érintett elemei régi koncepciókra épülnek. Előfordul ezért némely esetben, hogy nem megvalósítható nyomvonalat is tartalmaznak. A városi hálózat ütemezett fejlesztésének elemeit a Pro Urbe Kft. terve alapján mutatjuk be az 5.1. ábrán.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-39-


Kapcsolati lehetőségek közlekedési eszközökkel: - Hajó: A Dunán közlekedő MAHART sétahajókon van lehetőség a kerékpárok szállítására. Kiépített kerékpár tárolók a hajókon nincsenek, de a hajó hátsó részén illetve a tetőn van lehetőség a kerékpárok elhelyezésére. A kerékpárok rögzítését az utasoknak kell megoldani. A szállítás ára kerékpáronként 600,-Ft. (MAHART információ: 3181-223) - VOLÁN járatok: A VOLÁN járatain kerékpár szállítására nincs lehetőség. A kerékpárok szállítását az autóbusz hátsó részére fölszerelt kerékpár szállítókkal lehetne megoldani. Külföldön több országban használható az ilyen jellegű kerékpár szállítás, talán nálunk is meg lehetne oldani. - MÁV járatok: A menetrend szerint közlekedő vonatok nagy részén a közelmúltban bevezetésre került a kerékpáros szállítására alkalmas peronrészek, vagy kocsi-részek kialakítsa. A vasút bekapcsolását ezzel könnyedén meg lehet oldani a kerékpáros túrák keretibe. A MÁV céljai közt szerepel ennek a lehetőségnek a fenntartása és fejlesztése. A kerékpárokat 67,5%-os kedvezményes jeggyel lehet magunkkal vinni.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-40-


6. A JAVASOLT HÁLÓZAT RÉSZLETES BEMUTATÁSA A tervezés során törekedtünk a tanulmányterv keretein belül a lehető legrészletesebb és leghasználhatóbb javaslatok kidolgozására. Ezért a nyomvonal irányokat a műszaki kialakíthatóság szerint szakaszoltuk. A műszaki szakaszhatárokat a településnév kezdőbetűinek és egy szám kombinációjával jelöltük. A szakaszokra a jeleik alapján hivatkozunk mind a részletes ismertetésben, mind pedig a költségbecslésben illetve az ütemezési javaslatban. A területen készített fotókat a helyszínrajzon számokkal jelöltük, és az aktuális szakaszok leírásánál azokra hivatkoztunk. A fotók külön füzetben tekinthetők meg a bonyolultabb részek keresztmetszeti kialakításának műszaki javaslataival együtt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-41-


6.2. A DÉL-BUDAKÖRNYÉKI HÁLÓZAT A térség kerékpáros közlekedésének javítása, a kultúrált szabadidős, sport és hivatásforgalmi kerékpározás feltételeinek megteremtése a cél. A tervezési terület sajnos ma nem rendelkezik megfelelően kialakított kerékpáros létesítményekkel, illetve kijelölt útvonalakkal. Regionális szinten ezek a létesítmények teljesen hiányoznak, a helyi hálózati elemek pedig igen hiányosak (kivétel Százhalombatta). A kerékpáros közlekedés feltételeit megteremtő rendszer kialakítása összetett feladat 6.2.1. Budakeszi A tervezési terület legészakibb települése. A János-hegy és a Hárs-hegy lábánál fekvő település Budapest II. és XII. kerületével határos. Erdészeti és természetvédelmi területek határolják szinte minden felől. A település közlekedését a 1102. j. és a 1103. j. országos közutak belterületi átkelési szakaszai határozzák meg. A 1102. j. út (Fő utca) jelentős forgalmat bonyolít le, keresztmetszete változó, egységes kialakítása hiányzik. A kerékpáros forgalommal el kell kerülni. BK-1 szakasz: A 8102. j. országos közút keleti oldalán vezetett nyomvonal. A szakasz Budaörs és Budakeszi közigazgatási határától a lakott terület kezdetéig (Tiefenweg) tart. Az országos közút forgalmas, a külterület miatt a közlekedők sebessége is jelentős. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 3230 m (128-129. fotó) A külterületi rész és az út forgalma miatt itt önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület a részben állami tulajdon, részben azonban adódhatnak jogi problémák a magántulajdonú földrészletek kisebb érintettsége miatt. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kiépítésre javasolt. BK-2 szakasz: Az előző szakasz folytatása belterületi lakott részeken. A Tiefenweg utcától a Kert utcáig tart, az Akácfa utcán vezetve. Ez a szakasz jelenleg kiépítetlen, csak tömörödött murva alapréteggel felszórt utca. A szabályozási szélesség megfelelő, forgalma kicsi, lakóutca jellegű. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 475 m (130. fotó) Az utca kiépítése javasolt kis forgalmú lakóutca paraméterekkel. Külön kerékpáros létesítmény építése nem indokolt. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kiépítésre javasolt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-42-


BK-3 szakasz: A Kert utca rövid szakaszán vezetett nyomvonal. Ezen a részen a keresztmetszet még nem zsúfolt, a parkolás még nem akadályozza a közlekedést. A Kert utca további szakasza már nem alkalmas a kerékpáros forgalom lebonyolítása (132. fotó) Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 55 m. A szakaszon építési beavatkozás nem szükséges, kisforgalmú úton vezetett nyomvonal kijelölése javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre javasolt. BK-4 szakasz: A szakasz kiinduló pontja a Fő utca, a buszállomásnál, és kiépített kisforgalmú lakóutcákon vezet a Budakeszi-árok hídján átkelve a közelmúltban kiszabályozott és beépített utcáig a patakparton. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 290 m. A kerékpározhatóság megteremtéséhez építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre javasolt. BK-5 szakasz: A nyomvonal ezen a szakaszon kiépítetlen lakóutcán halad. A terület a közelmúltban épült be és az utca is akkor lett kiszabályozva, végig a Budakeszi-árok mentén. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 335 m. Belterületi kisforgalmú lakóutca kiépítése javasolt a szakasz teljes hosszában 6,0 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kiépítésre javasolt. BK-6 szakasz: A Meggyes utca mentén vezetett nyomvonal az előző szakasz folytatása. Az utca kiépített megfelelő keresztmetszeti szélességű aszfaltút, A közelmúltban épült Temető utcai körforgalomig tart. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 545 m (143. fotó) A kerékpáros nyomvonal kialakítása ezen a szakaszon nem igényel építési beavatkozást. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre javasolt. BK-7 szakasz: A szakasz a Temető utca és a József A. utca között a Márity utca mentén halad. Az utca kiépített aszfaltúttal rendelkezik. Forgalma a Barackos lakótelep miatt viszonylag nagy. A lakótelep felől a temetőt is sokan közelítik meg erre.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-43-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 675 m (142. fotó) Az utca forgalma és a gyalogos többletigények miatt ezen a szakaszon gyalog- és kerékpárút kiépítése javasolt 3,60 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kiépítésre javasolt. BK-8 szakasz: Az előző szakasz folytatása a Márity utca mentén a József A. utca és az Erkel F. utca között. A kiépített lakóutca ezen részének forgalma már lecsökken. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 115 m. Ezen a szakaszon belterületi önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kiépítésre javasolt. BK-9 szakasz: Az Erkel F. utca mentén vezetett nyomvonal. A szakasz a utca és a Széchenyi utca között kiépített aszfaltos úton halad. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 675 m (141. fotó) A kerékpározhatóság megteremtése érdekében építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre javasolt. BK-10 szakasz: A Márity u. és a Széchenyi utca között vezetett nyomvonal a József A. utca kiépített aszfalt burkolatán vezet. Az útvonal lakóutca jellegű, forgalma nem nagy. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 655 m (140. fotó) A kialakítás építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre nem javasolt. BK-11 szakasz: A Fő utcával párhuzamosan, annak alternatív kiváltásaként a Batthyány u.-Széchenyi utca mentén vezet a nyomvonal. Az utca forgalma időnként nagy, mivel előfordul, hogy a Fő utca nagy forgalmának elkerülésére ezt az útvonalat választják az autósok. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1355m (139. fotó) A kialakítás építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre nem javasolt. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-44-


BK-12 szakasz: Rövid szakasz a Széchenyi utca nyomvonalán a József A. és az Erkel F. utca között. A BK-11 szakasz kialakításának megfelelő feltételrendszerrel. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 105 m. A kialakítás építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre nem javasolt. BK-13 szakasz: Az Erkel F. utcának a Széchenyi utca és a Gyöngyvirág utca közötti szakasza. A nyomvonal keresztezi a Fő utcát. A keresztezés veszélyes, a kerékpárosok átvezetését csak megfelelő forgalomtechnikai jelzések kihelyezésével lehet biztosítani. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 210 m. A kialakítás a forgalomtechnikai jelzésrendszer kialakításán kívül egyéb építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre nem javasolt. BK-14 szakasz: A Fő utcával párhuzamos alternatív útvonal a Kert utca és a Gyöngyvirág utca közötti szakaszon. Egy kis része az Erkel F. utca nyomvonalán, illetve a Fő utca melletti szervizúton is halad. Az utca kiépített aszfaltos pályaszerkezetű, forgalma nem túl nagy, azonban időszakosan megnőhet (pl. baleset a Fő utcában stb.) Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1820 m (133-134. fotó) A kialakításhoz építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre javasolt. BK-15 szakasz: A Gyöngyvirág utcán az Erkel F. utcától a XII. kerületBudakeszi közigazgatási határig (Fő utca) tart a szakasz. Meglévő kisforgalmú lakóutcán vezetve. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 490 m (135 fotó) A kialakítás építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre javasolt. BK-16 szakasz: A 1103. j. Telki felé vezető út (Temető utca) mentén külterületi jellegű területen vezet a nyomvonal. A szakasz a temető utcai


MÉRNÖKIRODA KFT.

-45-


körforgalmú csomóponttól a Harmatfű utcáig tart. A közút forgalma viszonylag nagy. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 405 m (144. fotó) A külterületi jellegű rész és az út forgalma miatt itt önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt a közúttól elválasztva 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület a részben állami tulajdon, részben pedig az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kiépítésre javasolt. BK-17 szakasz: Az előző szakasz folytatása külterületen. A BK-15 jelű szakasszal azonos paraméterekkel. Kezdete a Harmatfű utca, vége pedig a tervezett M0 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1205m (145. fotó) A külterületi jellegű rész és az út forgalma miatt itt önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt az úttól elválasztva 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület állami tulajdon, és a Pemák Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kiépítésre javasolt. BK-18 szakasz: Ennek a szakasznak a kialakítása nagy mértékben függ a tervezett gyorsforgalmi út kialakításától. Az előzetes egyeztetések értelmében az M0 kialakítása miatt felhagyásra kerül a 1103. j. út ezen szakasza. A felhagyott útszakasz alkalmas kerékpározásra. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 625m. A speciális helyzet miatt itt építési beavatkozásra nincs szükség. Amennyiben a 1103. j. út ezen szakasza elbontásra kerül, úgy az M0 építése kapcsán meg kell valósítani itt az önálló kétirányú kerékpárutat, megfelel külön szintű átvezetéssel. Tulajdonviszonyok: A terület állami tulajdon, és a Pemák Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kialakításra javasolt. BK-19 szakasz: A 1103. j. út mentén vezetett nyomvonal, az előző szakasz folytatása a tervezési terület határáig, ami ez esetben a Budakeszi-Telki közigazgatási határ. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2210m (146. fotó) A külterületi rész és az út forgalma miatt itt önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt a közúttól elválasztva 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület állami tulajdon, és a Pemák Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kiépítésre javasolt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-46-


A BK-16; BK-17; BK-18; BK-19-es szakaszok érintik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budai Tájegységét is. A természeti értékekben gazdag, illetve természetvédelmi területek mentén kialakított létesítményeknél nagy gonddal kell eljárni BK-20 szakasz: A nyomvonal kiépített kisforgalmú lakóutcákon halad, a Fő utcától indulva, a Mezei u.-Esze T.u.-Bibó u.-Reviczky u. útvonalon. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 3230 m (149-150. fotó) A kialakítás építési beavatkozást nem igényel. Megjegyzendő azonban, hogy az utak burkolata nem mindenhol tökéletes, illetve magassági vonalvezetésükben is találhatók a kerékpárosok által nem kedvelt emelkedők. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre javasolt. BK-21 szakasz: A szakasz a Reviczky u. ezidáig kiépítetlen nyomvonalán halad. Az utca kiépítése indokolt lenne nemcsak kerékpáros szempontból. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 460 m. Az utca ezen szakaszának kiépítése javasolt 4,0 m keresztmetszeti szélességgel, a megfelelő helyeken kikerülők kialakításával. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kiépítésre javasolt. BK-22 szakasz: A nyomvonal kiépített kisforgalmú lakóutcákon halad, a Reviczky utcától indulva, a Barackvirág u.-Harmatfű u. útvonalon. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 930 m (151-152. fotó) A kialakítás építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz tervezői szempontból kijelölésre javasolt. BK-23 szakasz: A szakasz kiépített kisforgalmú lakóutcán halad, a Domd utca u. nyomvonalán. Ez az utca köti össze a várost a zártkertes jellegű Nagyszénás-zug területtel. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.117 m (131. fotó) A kialakítás építési beavatkozást nem igényel. Sajnos a követő szakaszai kialakítására nincs sok esély. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítése műszakilag javasolt és kívánatos lenne, azonban további egyeztetéseket igényel.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-47-


BK-24 szakasz: A Domb utcát és a Budakeszi-árok partvonalát összekötő földúton vezetett nyomvonal. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 143 m. A szakaszon stabilizált vegyes használatú földút kiépítése javasolt 3,0 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítése műszakilag javasolt és kívánatos lenne, azonban további egyeztetéseket igényel. BK-25 szakasz: A nyomvonal a Budakeszi-árok partvonalát követve halad. A szakasz kijelölésénél meglévő földutak vonalvezetését használtuk, előfordul azonban olyan terület is, ahol nincs jogilag út. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.432 m. A nyomvonal megvalósításához töltésen illetve patak partvonalon épített 3,0 m szélességű vegyes-használatú út kialakítása javasolt. A nyomvonal szerepel a városi rendezési tervben, mint kerékpáros útvonal. A megvalósítása azonban kétséges, A természet védelméről szóló 1996 évi LIII. törv. 18. § (3) bekezdésének értelmében nem kaphat környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást, és így építési engedélyt sem. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Előfordulnak magántulajdonú földrészletek is. Értékelés: A szakasz kiépítése műszakilag javasolt és kívánatos lenne, azonban további egyeztetéseket igényel. BK-26 szakasz: A nyomvonal mezőgazdasági hasznosítású földúton halad. A Budakeszi-árok és a Budaörsi (8102. j.) út között. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.508 m. A szakaszon stabilizált vegyes használatú földút kiépítése javasolt 3,0 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítése műszakilag javasolt és kívánatos lenne, azonban további egyeztetéseket igényel. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal folytatott tervegyeztetések során kiderült, hogy a vizes élőhelyek megközelíthetőségének törvényileg védett feltételei vannak. Ez a tervezés során több helyen problémát okozott, és okoz a jövőben is. Az érintett Önkormányzatok által támogatott és joggal preferált patak- és tó-parti nyomvonalak megvalósítása során ez komoly akadály. A környezetvédelmi hatóságok szakhatósági hozzájárulása nélkül ugyanis nem adható ki építési engedély. A törvény ide vonatkozó részletét az alábbiakban közöljük: 1996 évi LIII. törv. A természet védelméről (részlet) Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-48-


„18. § (3) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek kivételével tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A vízi létesítmények, a hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben, az igazgatóság hozzájárulásával [21. § (3) bekezdés b) pont] kerülhet sor.” 6.2.2. Budaörs A település a Budaörsi-hegy tövében fekszik, közvetlen határos Budapesttel (XI. kerület). Nagy kiterjedésű településrésze dombvidéki beépítettségű, családi házas lakóterület. Közlekedését alapvetően meghatározza a főváros közelsége (tömegközlekedés), illetve az M1-M7 autópálya fővárosi bevezető szakasza. Fekvéséből adódó szerencsés helyzete révén kedvező körülményeket biztosít főként nemzetközi cégek letelepedésére (bevásárló központok, ipari létesítmények). A település központi részén áthaladó 1. sz. főút meghatározó fontosságú a város életében. Forgalma igen jelentős, szabályozási szélessége azonban a magas szolgáltatási szintű igényeknek sajnos nem felel meg (parkolás, sétány, kerékpárút stb.). A közúti üzem létesítményei mellett egyéb pl. kerékpáros létesítmény számára már nincs elegendő hely. BÖ-1 szakasz: Az 1. sz. főút belterületi átkelési szakasza nem alkalmas kerékpáros létesítmény fogadására. Ezért meg kell oldani a kerékpárosok számára megfelelő alternatív útvonal kijelölését. A nyomvonal a Budapest felől a főút mellett kialakított kerékpárútról kisforgalmú lakóutcákra tér le, és a Kertész u.–Ősz u.-Tavasz u.-Baross u. útvonalon halad. A Kertész u. és az Ősz utca között jelenleg csak gyalogos étkelés biztosított. Ezt célszerű megtartani, azonban egy új gyalog- és kerékpáros kis-hidat kell építeni. A Baross utca forgalma időszakosan nagy. A reggeli és a délutáni időszakban megnő, a hivatásforgalom miatt. A kerékpárosok biztonságának megteremtése ezen a szakaszon forgalomtechnikai feladat. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.995 m (111.-115. fotó). Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. A híd építése vízjogi létesítési engedély köteles! Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BÖ-2 szakasz: Az előző szakasz folytatása ez a nyomvonalrész a Baross utca mentén, a bevásárló központoknál. A szakasz kezdete a körforgalmú csomópontnál a meglévő gyalog- és kerékpárút, vége pedig az Árok utcánál van. A területen a gyalogosok számára térkő burkolatú járda van kiépítve.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-49-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 740 m (116. fotó). A meglévő gyalogos létesítmény bővítését javasoljuk, hasonlóan reprezentatív térkő burkolatos kialakítással, mint a jelenlegi járda. Célszerű azonban elválasztott kialakításra törekedni, mind fizikailag, mind pedig megjelenésben (eltérő színű burkolat). Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BÖ-3 szakasz: Kisforgalmú lakóutcán vezetett nyomvonal (Bazsalikom utca) A forgalmas Baross u. és a bevásárló központok után ezen a részen már jelentős mértékű forgalom csökkenés tapasztalható, csupán a helyi célforgalom használja. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 860 m. A kialakítás építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BÖ-4 szakasz: A Bazsarózsa utca mentén vezetett nyomvonal párhuzamos a kiépített aszfaltos pályaszerkezetű úttal. A Városi rekultivációs tervek szerint a nyomvonal melletti erdőterület szabadidős célú hasznosításra vár. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 720 m (119.-120. fotó). Az érintett erdősáv városi hasznosítási tervei miatt ezen a szakaszon kerékpárút kialakítása javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BÖ-5 szakasz: Kiépítendő kisforgalmú lakóutcán vezetett nyomvonal, mely egyezik az Önkormányzat közúthálózat fejlesztési elképzeléseivel. Ezen a területen ugyanis jóval kisebb a kisajátításra kerülő, egyébként nagyon drága idegen terület. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 940 m (123. fotó). A szakasz lakóutca jelleggel kiépítésre javasolt, 6,0 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület részben az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van, részben pedig kisajátítandó magáningatlan. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BÖ-6 szakasz: A forgalmas és balesetveszélyes 1. sz. főút mellett vezetett nyomvonal nem kis nehézségekkel, de szinte kötelezően a közúttól elválasztott kialakítással került kijelölésre.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-50-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 530 m (124. fotó). A kerékpárosok biztonsága érdekében itt önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. A szakaszon kerékpáros híd építésére is szükség van. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. HÍD: BÖ-6 szakaszhoz kapcsolódóan a Hosszúréti-patak Budakeszi-árok mellékágán a közúti műtárgy mellé elhelyezett kerékpáros híd építésére is szükség van. Az új műtárgy 5,0 m szabad nyílású 3,0 m keresztmetszeti szélességű legyen. BÖ-7 szakasz: A 8102. j. út és az 1. sz. út valamint a vasúti iparvágány csomóponti környezetének átépítése során használaton kívülre került egy rövid útszakasz, mely keresztmetszeti adottságait és fekvését figyelembe véve alkalmas kerékpárosok veszetésére. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 160 m (125.. fotó). A nyomvonal kijelölésére a közúti forgalmi sáv mellett a jelenlegi széles forgalom elől elzárt terület alkalmas. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BÖ-8 szakasz: A 8102. j. országos közút külterületi szakasza mentén vezetett nyomvonal. A létesítményt az út keleti oldalán helyeztük el. Ennek oka az ipari létesítmények helyzete, valamint a domborzati viszonyok, illetve, hogy Budakeszin ez a fogadóképes oldal. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.020 m (126.-127. fotó). A külterületi jelleg és a forgalmi, valamint baleseti adatok miatt ezen a szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kialakítását javasoljuk 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BÖ-9 szakasz: Ez a nyomvonal a Törökbálint-Budaörs összeköttetés részé. A közigazgatási határtól (M1 autópálya) tart a jelenleg csak célforgalom számára igénybe vehető bekötő útig. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 95 m. Az autópálya csomóponti környezetén való átvezetés csak önálló kerékpáros létesítmény kialakításával lehetséges. Ezért itt 2,20 m keresztmetszeti szélességgel kétirányú kerékpárút kiépítése indokolt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-51-


Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht., illetve NÁ Rt. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BÖ-10 szakasz: Csak célforgalom számára igénybe vehető útszakasz mentén vezetett nyomvonal, mely az 1. sz. fkl. út és az autópálya csomópont között épült. Biztosított útátjáróval keresztezi a vasúti iparvágányt, illetve kiépített műtárggyal a Budakeszi-árkot. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 435 m. Mivel az út forgalma korlátozott, ezért építési beavatkozás nélkül kijelölhető itt a kerékpáros útvonal. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BÖ-11 szakasz: Hiányzó kapcsolat Törökbálint felé a Sport utcában és az autópálya feletti hídon megépült kerékpárút folytatása a közút mellett. A forgalom és a kiemelt jelentőségű közúti környezet indokolttá teszi a létesítmények elválasztását. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 190 m (104. fotó). Önálló kétirányú kerékpárút kiépítése javasolt 2,20 m keresztmetszeti szélességgel, a közúttól elválasztva az útpálya nyugati oldalán rendelkezésre álló területen a fasor mellett. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BÖ-12 szakasz: A Budapest Hosszúréti-patak mentén vezetett nyomvonal folytatása ez a szakasz budaörsi területen (Kolozsvári utca) Törökbálint irányába. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 550 m (99. fotó). A kialakításhoz építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BÖ-13 szakasz: Az előző szakasz folytatása a Kolozsvári utca egy rossz állapotú kiépített, de leromlott burkolatú szakaszán. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 410 m. Meglévő kisforgalmú lakóutcán vezet ugyan a nyomvonal, azonban a burkolat állapot felújításra szorul. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-52-


BÖ-14 szakasz: Az előző szakasz folytatása kiépített kisforgalmú lakóutcán, ezen a szakaszon a burkolat állapota megfelelő. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 225 m. A kialakításhoz építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BÖ-15 szakasz: Kiépítetlen nyomvonalrész a Kolozsvári utca kiépített szakasza és Törökbálint közigazgatási határa között. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 290 m. A lakóutca kiépítését javasoljuk ezen a szakaszon, annál is inkább, mert Törökbálinton a Pistályi út, mint folytatás már megvalósult. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. 6.2.3. Törökbálint A Főváros központjától alig 15 km-re fekvő nagyközség páratlan közlekedési kapcsolatokkal bír. Az M1 és M7 autópályákon, valamint az M0 gyorsforgalmi úton keresztül egyaránt megközelíthető. Valamint áthalad rajta a Budapest-Győr vasútvonal is. A kiemelt jelentőségű vonalas közlekedési létesítmények ilyen mértékű kapcsolati rendszere egy helyen nemcsak áldás, de átok is lehet. A vasutak és autópályák élettér elhatároló szerepe zavarhatja is a mindennapi életet. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztés szempontjából is okoz nehézségegek, azonban ezek még kezelhetők. TB-1 szakasz: Kiépítendő kisforgalmú lakóutca Diósd és Törökbálint határától (Séta út) Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.065 m (89. fotó). Kiépítését javasoljuk aszfaltos pályaszerkezettel, 5,50 m keresztmetszeti szélességgel, kikerülő helyekkel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-2 szakasz: A Séta út kiépített szakaszán vezetett nyomvonal, az előző szakasz folytatása, kissé kedvezőtlen domborzati viszonyok között a település központi része irányába. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 410 m. A nyomvonal kijelölése építési beavatkozás nélkül megoldható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-53-


Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. TB-3 szakasz: Sűrűbben lakott terület a Hegyalja út mentén vezetett nyomvonal. A területen jelentősebb gyalogos igények is megfigyelhetők. A szakasz egy része már a 8102. j. út mellett halad. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 890. A többletigények és az országos közút mellett vezető szakasz miatt itt gyalog- és kerékpárút kiépítését javasoljuk 3,60 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület részben az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében, részben pedig a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. . Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-4 szakasz: A 81101. j. út belterületi szakasz mentén vezetett nyomvonal. A szakasz a közelmúltban beépített lakóparkos terület szélén halad, jelentős belterületi gyalogos igényekkel. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 370 m. Ezen a szakaszon, figyelembe véve a környezet beépítettségét gyalog- és kerékpárút kiépítését tartjuk indokoltnak 3,60 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület részben az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében, részben pedig a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-5 szakasz: A 81101. j. országos közút (Raktárvárosi út) mentén vezetett nyomvonal. A szakasz külterületi, illetve ipari hasznosítású terület. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.050 m (97. fotó). Az országos közút és a külterületi jelleg miatt önálló kétirányú kerékpárút kialakítását javasoljuk 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-6 szakasz: A 81101. j. út mentén vezetett szakasz folytatása Budaörs irányába a közigazgatási határig. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.115 m (102.-103. fotó). Az országos közút és a külterületi jelleg miatt önálló kétirányú kerékpárút kialakítását javasoljuk 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-7 szakasz: A Hosszúréti-patak mentén vezetett kerékpáros nyomvonal része ez a szakasz. Budapest-Budaörs-Törökbálint területein vezetett kerékpáros Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-54-


útvonal ezen része nem a patak partján halad közvetlenül. A jogi helyzet, a meglévő utak és földutak nem adnak rá lehetőséget. A nyomvonal a Pistály területrészen a Pistályi utca-Mecsek utca útvonalon éri el a 81101. j. utat. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.170 m (98. fotó). A szakasz kialakítása építési beavatkozás nélkül megvalósítható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. TB-8 szakasz: Belterületi lakóövezetben az Árpád utca mentén vezetett nyomvonal. Az utca forgalma viszonylag kicsi, keresztmetszete nem túl széles, de elegendő. A szakasz a 81101. j. úttól a Bajcsy-Zs. utcáig tart. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 977 m (88. fotó). A szakasz kialakítása építési beavatkozás nélkül megvalósítható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. TB-9 szakasz: A Bajcsy-Zs. út mentén vezetett kerékpárút kész tervekkel rendelkezik, építési engedéllyel is bír. Ezen szakaszának kialakítása azonban nem probléma mentes. Az Önkormányzat és az érintett tulajdonosok közötti megegyezés még hiányzik. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 550 m. Önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt ezen a szakaszon. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. TB-10 szakasz: A Bajcsy-Zs. út mentén vezetett kerékpárút előbbi szakaszának folytatása. Szintén kész tervekkel rendelkezik, melyek építési engedélyt is kaptak. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 550 m. A szakaszon terv szerinti kialakítással önálló kétirányú kerékpárút kiépítése javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-11 szakasz: Az előző szakasz folytatásaként ez a nyomvonal vezet Budaörs felé az M1 autópálya csomóponti környezetén keresztül. A szakasz vége a közigazgatási határ. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 403 m (122. fotó). A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítését javasoljuk, 2,20 m keresztmetszeti


MÉRNÖKIRODA KFT.

-55-


szélességgel. A tervezés során számos problémát kell majd körültekintőem megoldani, azonban a feladat nem lehetetlen. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. és az NÁ Rt. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-12 szakasz: Belterületi kisforgalmú lakóutcákon vezetett nyomvonal. A szakasz kiinduló pontja a Bajcsy-Zs. út, és az Ady E. u.-Árnyas u.Meredek u. útvonalon halad a Szent István utcáig. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.233 m (76. 87. fotó). A szakasz kialakítása építési beavatkozás nélkül megvalósítható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölése nem javasolt. TB-13 szakasz: A nyomvonal kisforgalmú lakóutcán, a Kinizsi P. után vezet. A szakasz kezdete a Szent István utcánál van, vége pedig az autópálya műtárgy után. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 450 m. A szakasz kialakítása építési beavatkozás nélkül megvalósítható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. TB-14 szakasz: A Kinizsi u. mentén vezetett nyomvonal kiinduló pontja az autópálya műtárgy, vége pedig a Károly Mihály utca. A szakasz kiépített úton vezet. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 85 m (77. fotó). A szakasz kialakítása építési beavatkozás nélkül megvalósítható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. TB-15 szakasz: A Károlyi M. utca kiépítetlen szakaszán vezet a nyomvonal. A lakóutca ezen hiányzó szakasza közvetlen kapcsolatot teremthetne a bevásárló központokkal. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 370 m. A nyomvonalon lakóutca kiépítése javasolt 4,50 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-16 szakasz: Külterületi jellegű útszakasz az M0 műtárgy alatt átvezetést biztosít a bevásárló központok felé. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-56-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 465 m (78.-79. fotó). A jelenleg földútként működő nyomvonalon földstabilizációt kell kiépíteni (talajszilárdítás). Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-17 szakasz: A nyomvonal a bevásárló központok területén kiépített járdák és egyéb gyalogutak felhasználásával vezet Biatorbágy irányába. A meglévő kiépített utak használaton kívül vannak. Kialakításuk szükséges volt, azonban szinte semmilyen forgalom nem terheli őket. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.730 m (80.-82. fotó). A szakasz kialakítása építési beavatkozás nélkül megvalósítható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-18 szakasz: Biatorbágy felé vezető aszfaltos út a Régivasút sor nyomvonala ez a szakasz. Az út pályaszerkezete némi javításra szorul, azonban alkalmas a kerékpáros forgalom lebonyolítására. Egyéb gépjármű forgalma csekély. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.103 m (85. fotó). A szakasz kialakítása építési beavatkozás nélkül megvalósítható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. TB-19 szakasz: Az előző szakasz folytatása jelenleg kiépítetlen földúton. Ez a nyomvonal volt korábban a vasúti pálya helye. Felhagyásra került, amikor a vasutat átépítették. Ma is folyik a vasúti pálya korszerűsítése, és a 160 km/h-ás nyomvonal kialakítása. A munkák során a MÁV használja a földutat, ki is tisztította azt. Az út jogilag a MÁV Rt. tulajdona. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 880 m (86. fotó). A nyomvonal kialakításához az útszakaszon talajstabilizációt kell kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület a MÁV Rt. tulajdonában és kezelésében van. A kialakításról és a kezelésről meg kell egyezni a vasúttársasággal. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-20 szakasz: A Bajcsy-Zs. utca-M7 gyalogos felüljáró között vezetett nyomvonal A Jókai M. utcán. Az utca kiépített aszfaltos pályaszerkezettel rendelkezik. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 460 m. A szakasz kialakítása építési beavatkozás nélkül megvalósítható.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-57-


Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. TB-21 szakasz: A nyomvonal sajátságos módon az M7 autópálya zajárnyékoló fala mögött halad. Ezen a területen a szabályozási szélesség lehetővé tesz egy szervizút szerű elrendezés kialakítását, melynek része lehet egy gyalog- és kerékpárút is. A szervizút kiépítésére nem mindenhol van igény és lehetőség. Helyenként a területes kiépített járda van. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 977 m (155.-156. fotó). A szakaszon gyalog- és kerékpárút kiépítését javasoljuk 3,60 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. TB-22 szakasz: Az Árpád utca mentén vezetett nyomvonal a TB-8 szakasz folytatása a téglagyár területéig. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 400 m (157. fotó). A szakasz kialakítása építési beavatkozás nélkül megvalósítható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. TB-23 szakasz: A szakasz az Árpád utcát köti össze a Bajcsy-Zs. úttal. Ez a nyomvonal ad lehetőséget a Bajcsy-Zs. út mentén vezetett kerékpárút vitás helyszíneinek elkerülésére, ha a területek ügyében sikerül itt is megegyezni a téglagyárral. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 250 m (158. fotó). A szakaszon kétirányú kerékpárút kiépítését javasoljuk 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. A megvalósíthatósághoz egy 5,0 m szabad nyílásó kerékpáros hidat is kell építeni. Tulajdonviszonyok: A terület részben az Önkormányzat, részben a téglagyár tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. HÍD: A T-23 szakasz kialakításához a Hosszúréti-patak érintett mellékágán egy 5,0 m szabad nyílású kerékpáros hidat is építeni kell. A híd 3,00 m keresztmetszeti szélességű legyen. TB-24 szakasz: Külterületi útszakasz a Dózsa Gy. út Érd irányába. A pálya keresztezi az M0 nyomvonalát, kialakítása során jogi problémák és ároklefedés is gondot okozhat.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-58-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.007 m (74.-75. fotó). A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítése javasolt 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület tulajdonviszonyai tisztázatlanok, a nagy része azonban a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. 6.2.4. Diósd A vizsgált régió legkisebb kiterjedésű települése. A község ma már szinte teljesen összeépült Érddel és ugyancsak határos a Fővárossal. Közlekedési kapcsolatait a 7. sz. fkl belterületi átkelési szakasz illetve az M0 gyorsforgalmi út határozzák meg. A terület a Budai-hegység előteréhez, a Tétényi-fennsík északnyugati lejtőjéhez tartozik. A településen nincs kiépített kerékpárforgalmi elem, amit regionális hálózati szinten figyelembe lehetne venni. D-1 szakasz: A szakasz egy hiányzó közúthálózati kapcsolatot fed le, ami Budapest-Diósd-Érd vonatkozásában érintett. Diósd területén a jelenleg kiépítetlen Holló utca nyomvonalán, párhuzamosan a vasúttal. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 285 m. A nyomvonalat 5,50 m szélességgel aszfalt burkolatú lakóutcaként javasoljuk kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. D-2 szakasz: A szakasz az előző nyomvonal folytatása párhuzamosan a vasúttal. Ez a rész a Holló utca folytatása, jelenleg nem tisztázott a szabályozási helyzete, de az Önkormányzat tervei közt szerepel a kialakítása. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 307 m. A nyomvonalat 5,50 m szélességgel aszfalt burkolatú lakóutcaként javasoljuk kiépíteni. A kialakításhoz 2 db, egyenként 6,0 m szabad nyílású közúti hidat is építeni kell. Tulajdonviszonyok: A terület valószínűleg az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. HÍD: A D-2 szakasz kiépítéséhez a Sulák-patak felett két, egyenként 6,0 m szabad nyílású közúti hidat is építeni kell. Mindkét híd keresztmetszetét a lakóutca átvezetés határozza meg, méretezését közúti teherre kell elvégezni. D-3 szakasz: Meglévő kiépített lakóutcán (Diófa sor) vezetett nyomvonal a Holló utca és a 7. sz. fkl. út (Balatoni út) között. Az utca aszfaltos pályaszerkezetű, jelenlegi szélessége 5,5-4,0 m közötti. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-59-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 920 m (91. fotó). A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. D-4 szakasz: Belterületi kiépített lakóutcákon vezetett nyomvonal. A szakasz a Baross u.-Szent István tér-Eötvös u. útirányon halad. A nyomvonal keresztezi a 7. sz. főutat, ami veszélyes keresztezés. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.245 m. A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel. A főút keresztezésénél megfelelő forgalomtechnikai jelzésrendszert kell kialakítani. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. D-5 szakasz: Rövid útszakasz a nagy forgalmú, M0-al párhuzamos vonalvezetésű 8102. j. út (Diósdi út) mellett. Az út forgalma miatt elválasztott kialakítású kerékpáros létesítmény építése indokolt. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 50 m. A szakaszon 2,20 m keresztmetszeti szélességű önálló kétirányú kerékpárút kiépítése javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. és az NÁ Rt. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. D-6 szakasz: Diósd és Törökbálint közötti kapcsolat megteremtésére ad lehetőséget ez a szakasz, meglévő kisforgalmú lakóutcán vezetve (Kőbányai út). Az utca felüljáróval ét van vezetve az M0 felett, törökbálinti közigazgatási területre. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.187 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. D-7 szakasz: A 7. sz. főút belterületi átkelési szakasz mentén vezetett nyomvonal Érd irányába. A főút átkelési szakasza forgalmas, és az érdi területen kiépített kerékpárút található. Így joggal merül fel az az igény, hogy az érdi kerékpárút diósdi összeköttetését megteremtsük. A nyomvonal keresztmetszeti elrendezése azonban zsúfolt, a kialakíthatóság kérdéses, idegen területek igénybevétele nélkül nem lehetséges. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 920 m (159.-160. fotó). A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítése javasolható 2,20 m keresztmetszeti


MÉRNÖKIRODA KFT.

-60-


szélességgel, megtartva a jelenlegi járdát, vagy átépítve azt együttesen legalább 2,75 m szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület igénybevétel tisztázatlan, magáningatlanok érintettsége miatt. Értékelés: A szakasz kiépítésre feltételekkel javasolt. További vizsgálat szükséges a problémák feltárására, és a megoldások kidolgozására. Megvalósíthatósági tanulmány készítése indokolt. 6.2.5. Érd A vizsgált terület legnagyobb kiterjedésű városa, mind közigazgatási területre, mind pedig lakott területre vonatkozóan. A Duna-partján fekvő város Budapest nyugati agglomerációs övezetének központja. Közlekedési kapcsolatai igen jók, megközelíthető az M7 autópályán, a 6. sz. és 7. sz. főutakon, illetve számos alsóbbrendű országos közúton. Ezek mellett fontos vasúti kapcsolatokkal is bír. A város rendelkezik kiépített kerékpárforgalmi hálózati elemmel is. É-1 szakasz: A Duna-mentén vezetett kerékpáros útvonal egyik szakasza ez. Része az ún. EURO VELO nemzetközi hálózatnak is. A 6. sz. út mellett a fővárosból kivezető kerékpárút itt a Duna árvédelmi töltésén vezet ÉrdÓfalu irányába. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.477 m. (2. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű aszfaltos árvédelmi töltésen vezetett vegyes használatú útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-2 szakasz: Az előző szakasz folytatása a belterületi részeken az ártéri erdő mentén. Ez a nyomvonal is árvédelmi töltésen vezet. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.098 m. (4. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű aszfaltos árvédelmi töltésen vezetett vegyes használatú útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. Az árvédelmi töltéseken vezetett nyomvonalak kialakításához hozzá tartozik, hogy az utat sorompóval le kell zárni. Ez a sorompó olyan kialakítású kell legyen, hogy a kerékpárosok számára gond nélküli áthaladást biztosítson, azonban a közúti járművek behajtását megakadályozza.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-61-


É-3 szakasz: Alternatív nyomvonal a belterületi árvédelmi töltésen vezetett szakasz kiváltására. A töltés mentett oldalán kialakított földúton vezetve a vízművek telepe mellett. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 360 m. A nyomvonalat 3,0 m szélességű stabilizált földútként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. É-4 szakasz: Belterületi kiépített lakóutcán (Mecset utca) vezetett nyomvonal, mely a vízművek telepétől a Fő utcáig tart. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 820 m. (5. fotó) A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. É-5 szakasz: A szakasz a Római utca kiépített nyomvonalán halad a Felső utca és a Molnár utca között. A meglévő útpálya forgalma kicsi. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 120 m. A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. É-6 szakasz: Meglévő kiépített lakóutcákon (Római utca, Szent Mihály tér) vezetett nyomvonal a Molnár utca és a Mély utca között. Az útpálya forgalma kicsi. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 165 m. A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. É-7 szakasz: A Mély utca vonalán vezetett nyomvonal, mely jelenleg gondozatlan lepusztult környezetben vezet. Az Önkormányzat azonban tervezi a terület megtisztítását és az utca rendbetételét, kiépítését. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 460 m. A szakaszon 6,0 m szélességű lakóutca kiépítése javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-62-


É-8 szakasz: A Római utca és a régi téglagyár között a Malom utcán vezetett nyomvonal. Az utca kiépített aszfalt burkolattal rendelkezik, forgalma nagyon kicsi, csak a helyiek használják, mivel gyakorlatilag zsákutca. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 885 m. (6. fotó) A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. É-9 szakasz: A téglagyár mögött vezető földút nyomvonala, mely meredeken halad felfelé és a Sánc-hegy tetején az enyhén lejtős részeken ér véget. Egyes szakaszai a kerékpárosok számára nem kívánatos már-már hegyvidéki vonalvezetésűek. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.029 m. (7.-8. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű vegyes használatú stabilizált útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt, mivel nagyon meredek. É-10 szakasz: A régi római úttal közel párhuzamos Százhalombatta irányába vezető nyomvonal. Jelenleg földút, aminek egyes részeit murvával stabilizálták, mai állapotában jól járható. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.440 m. (22. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű vegyes használatú stabilizált útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-11 szakasz: A Mély utca és a Fő utca között a Kerülő utca mentén vezetett nyomvonal. Az utca jelenleg valamilyen szinten stabilizált, azonban a vízelvezetés még javításra szorul. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.095 m. (23. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű vegyes használatú stabilizált útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-12 szakasz: A Fő utca mentén vezetett nyomvonal a Molnár utcától a Kerülő utcáig tart. Az útpálya jelenleg kiépített aszfaltos pályaszerkezetű, forgalma viszonylag nagy, az Ófaluba érkező gépjármű forgalom ezen bonyolódik le. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 734 m. (24. fotó) A forgalmi viszonyok miatt ezen a szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítését


MÉRNÖKIRODA KFT.

-63-


javasoljuk. A keresztmetszeti adottságok a Molnár utca előtt rosszak, körültekintő tervezést igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-13 szakasz: A Felső utca mentén vezetett nyomvonal. Az utca jelenleg betontáblás pályaszerkezetű, forgalma viszonylag nagy. A keresztmetszeti szélesség azonban megfelelő egy különálló létesítmény elhelyezésére. Ez a szakasz teremt kapcsolatot Ófalu, így a Duna-part és a város központ között. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.893 m. (68.-69. fotó)A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítését javasoljuk 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-14 szakasz: Meglévő utcákon vezetett nyomvonal, mely átvezet a Szabadság téren az Esküdt utca-Főnök utca útvonalon a Kossuth L. utcáig. A forgalom viszonylag nagy, a vonalvezetésben kis sugarú ívek is vannak, azonban nem váltható ki, mert itt van biztosított útátjáró a vasúton. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 957 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség, azonban a Szabadság téri átvezetés igényelhet építést. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. É-15 szakasz: Diósd és Érd központ közötti kapcsolat megteremtését szolgáló nyomvonal, mely a diósdi területen kiépített Holló utca irányát követi, a vasúttal párhuzamosan. A szakasz a Porcsinrózsa u.-Szarkaláb u.-Szegfű u. Aba u.-Széchenyi tér-Bethlen G. utca útvonalon éri el a Vörösmarty M. utcát. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 3.585 m. A szakasz kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. A Balatoni úti átvezetés veszélyes keresztezés, forgalomtechnikai jelzésekkel biztosítani kell. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. É-16 szakasz: A Velencei út Fehérvári út vonalán vezetett nyomvonal. Egyenes kialakítású forgalmas útszakasz, mely aluljárón keresztezi a vasutat. Az út keresztmetszeti szélessége jelentős. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-64-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.433 m. (25.-28. fotó) A szakaszon kihasználva a közút keresztmetszeti szélességét két oldali kerékpársáv kialakítását javasoljuk. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-17 szakasz: Az előző szakasz folytatása a 8104. j. út mentén, a közút északnyugati oldalán vezetve. A közút forgalma nagy, a kerékpáros balesetek száma is jelentős. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.066 m. (29.-32. fotó) A szakaszon gyalog- és kerékpárút kiépítését javasoljuk 3,60 m keresztmetszeti szélességgel. Helyenként az nyílt árkos útvíztelenítés okozhat problémát, előfordulhat, hogy az árkot le kell fedni. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-18 szakasz: A 7. sz. fkl út és a 8104. j. út csomópontja miatt felhagyásra került kis forgalmú útszakaszon vezetett nyomvonal. Belterületi jellegű, az út mellett lakóházak találhatók. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 305 m. A nyomvonal építési beavatkozás nélkül kialakítható. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. É-19 szakasz: A 7. sz. főút mellett vezetett nyomvonal érdi közigazgatású területen. A szakasz Tárnok területével határos. Az elsőrendű főút forgalma nagy. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 145 m. (33. fotó) A nyomvonalat 2,20 m szélességű önálló kétirányú kerékpárútként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-20 szakasz: A Benta-patak töltésén vezetett nyomvonal Százhalombatta irányába. A patak ezen szakasz igen kedvelt horgászhely, a töltést lezáró sorompó is szinte mindig nyitva. Jelenleg a töltés tetején egy viszonylag jól járható földút vezet. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 987 m. (37. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű aszfaltos árvédelmi töltésen vezetett vegyes használatú útként javasolt kiépíteni.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-65-


Sajnos az egyeztetések során kiderült, hogy a környezetvédelem szempontjai szerint a vízfolyások közvetlen (50 m-es) környezetében építési beavatkozás nem végezhető. Emiatt a nyomvonal ezen szakasza nem alakítható ki, nem kapna szakhatósági hozzájárulást. Tulajdonviszonyok: A terület a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. É-21/1 szakasz: A Benta-patak partján vezetett nyomvonal sajnos nem valósulhat meg teljes hosszában. A vasút és a 6. sz. főút Benta-műtárgya nem alkalmas kerékpáros létesítmény átvezetésére. Ezért olyan nyomvonalat kellett keresni, ami lehetőséget ad a biztosított vasúti keresztezésre és csomóponti környezetben ad áthaladást a 6. sz. főúton. Ez a mezőgazdasági földutakon vezetett szakasz köti össze a Benta parti nyomvonalat a Százhalombatta irányába vezető szakasszal. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.220 m. (41. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű vegyes használatú stabilizált mezőgazdasági útként javasolt kiépíteni. A 38.-40. fotók a Benta-patak partján és a vasúti műtárgynál készültek. A vasúttal párhuzamosan található egy földút (44. fotó) ami sajnos magántulajdonú. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. É-21/2 szakasz: A Benta-patak partján vezetett nyomvonal sajnos nem valósulhat meg teljes hosszában. A vasút és a 6. sz. főút Benta-műtárgya nem alkalmas kerékpáros létesítmény átvezetésére. Ezért olyan nyomvonalat kellett keresni, ami lehetőséget ad a biztosított vasúti keresztezésre és csomóponti környezetben ad áthaladást a 6. sz. főúton. Ez a mezőgazdasági földutakon vezetett szakasz ad erre megoldást. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.480 m. (42.-43. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű vegyes használatú stabilizált mezőgazdasági útként javasolt kiépíteni. A 38.-40. fotók a Benta-patak partján és a vasúti műtárgynál készültek. A vasúttal párhuzamosan található egy földút (44. fotó) ami sajnos magántulajdonú. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-22 szakasz: A 51116. j. úton mellett vezetett nyomvonal a 6. sz. út és Százhalombatta közigazgatási határa között. Az út forgalma nagy, vonalvezetése egyenes külterületi szakaszú, ami miatt a közlekedők sebessége is nagy.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-66-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.915 m. (45.46. fotó) A nyomvonalat 2,20 m szélességű önálló kétirányú kerékpárútként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van, azonban számítani kell idegen mezőgazdasági területek igénybevételére is. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-23 szakasz: Belterületi kisforgalmú úton (Vörösmarty M. u.) vezetett nyomvonal a Kossuth L. utca és a Koppány utca között. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 537 m. (70. fotó) A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. É-24 szakasz: A Lóránd u. és a Jenő utca kiépítetlen szakaszán vezetett nyomvonal a Koppány utca és a Tárnoki út között. Az útvonal forgalma kicsi, ami a kiépítés után azonban ha nem is jelentősen de megnőhet, a közúthálózati szerepük miatt. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 803 m. Az utcákat lakóutca jelleggel 5,50 m keresztmetszeti szélességgel javasoljuk kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-25 szakasz: A Murányi utca kiépített szakaszán vezetett nyomvonal a Telki út és a Bikszádi utca között. Az utca burkolata nem túl jó minőségű, azonban felújítása nem javasolt, amíg egyéb szakaszai nem épülnek ki. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 700 m. (71. fotó) A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-26 szakasz: A Murányi utca kiépítetlen szakasza a Bikszádi utca és a Daróczi utca között. Az utca jelenleg makadámos stabilizált felületű, helyenként gödrös, forgalma kicsi. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 850 m. (72. fotó) A szakaszt lakóutca jelleggel 5,50 m keresztmetszeti szélességgel javasoljuk kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-67-


É-27 szakasz: A Daróczi utca és az Alsóerdősor utca kiépített szakaszain vezetett nyomvonal Törökbálint irányába. Az utcák közel párhuzamosan haladnak a forgalmas Törökbálinti úttal. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.503 m. (73. fotó) ) A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. É-28 szakasz: A szakasz az Alsóerdősor utca kiépítetlen nyomvonalán vezet a közigazgatási határig (Törökbálinti út). Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 460 m. A szakaszt lakóutca jelleggel 5,50 m keresztmetszeti szélességgel javasoljuk kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-29 szakasz: A Daróczi utca kiépített szakaszán vezetett nyomvonal a Murányi utca és a Kolozsvári utca között. A szakasz nem forgalmas. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 230 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. É-30 szakasz: A Kolozsvári utca kiépítetlen belterületi lakott részein vezetett nyomvonal a Daróczi utca és a Tátra utca közötti szakaszon. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.165 m. (164. fotó) A szakaszt lakóutca jelleggel 5,50 m keresztmetszeti szélességgel javasoljuk kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-31 szakasz: A Kolozsvári utca külterületi jellegű szakaszán vezetett nyomvonal. Ez a szakasz ad kapcsolatot Érd és Tárnok között. A nyomvonal jelenleg rossz állapotú, de járható földút. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 420 m. (165. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű vegyes használatú stabilizált földútként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-68-


É-32 szakasz: A 7. sz. fkl. út mentén Érd közigazgatási területén vezetett nyomvonal, mely kapcsolatot teremt Fejér Megyével, Martonvásár bekapcsolásával. A közút forgalma nagy, csak elválasztott kerékpáros létesítmény jöhet szóba. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 3.698 m. (34.-36. fotó) A szakaszt 2,20 m szélességű önálló kétirányú kerékpárútként javasolt kiépíteni az út észak-nyugati oldalán. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van, azonban számítani kell idegen mezőgazdasági területek igénybevételére is. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-33 szakasz: Az É-21/2 szakasz folytatása ez a nyomvonal a 7. sz. fkl. útig. A jelenlegi földúton vezetett szakasz forgalma kicsi, bár lehetőséget ad az É21/2 szakasszal együtt a 6. sz. főút és az 51116 j. út rövid elérésére. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 250 m. A szakaszt 3,0 m szélességű stabilizált útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. É-34 szakasz: A 7. sz. fkl. út és a Fehérvári út között a Szajkó utcán vezetett nyomvonal, mely belterületi kisforgalmú utcaként működik. Az utca kiépített aszfaltos burkolattal rendelkezik. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 907 m. A szakasz kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. Téglagyárak: Érd és Százhalombatta között elterülő Duna-part két téglagyár által határolt. Ma már sem az érdi, sem pedig a battai üzem nem működik. A két város egyaránt gondolkodik az értékes területek hasznosításáról. Amennyiben ez a távlati elképzelés megvalósul érdemes beruházni egy a két települést a Dunaparton a téglagyárak között összekötő kerékpárút, esetleg gyalog- és kerékpárút megvalósításába. A rekultivációs elképzelésekbe ez kitűnően illeszthető. 6.2.6. Százhalombatta A fővárostól alig 30 km-re fekvő Duna-parti város a 60-as évek iparosításának időszakában épült ki igazán. A város jelentőségét ma is meghatározza a Dunamenti Erőmű és a MOL Rt. kőolaj finomítója. Közlekedési kapcsolatait a 6. sz. főút és a Budapest-Pécs vasútvonal adja. A vizsgált terület települései közül a legtöbb megépült kerékpáros létesítmény itt található.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-69-


SZ-1 szakasz: Az É-9 szakasz folytatása Százhalombatta területén. Jelenleg mezőgazdasági földútként használt nyomvonal. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 160 m. A nyomvonalat 3,0 m szélességű aszfaltos vegyes használatú stabilizált földútként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. SZ-2 szakasz: Az É-10 szakasz folytatása Százhalombatta területén. Jelenleg mezőgazdasági földútként használt nyomvonal, a Régészeti Parkhoz vezet. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 630 m. A nyomvonalat 3,0 m szélességű aszfaltos vegyes használatú stabilizált földútként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. SZ-3 szakasz: Az István Király útja kiépített burkolatán vezetett nyomvonal. A utca forgalma szinte nulla ezen a szakaszon. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 125 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. SZ-4 szakasz: Az István Király útja kiépített szakaszán vezetett nyomvonal a Szabadság utcáig. Az út a közelmúltban épült igen jó állapotú, forgalma nem nagy. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 570 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. SZ-5 szakasz: A Szabadság utca mentén vezetett nyomvonal az István Király u. és a Gyoma utca között. Az út forgalmas, keresztmetszete kínál még elegendő helyet egy kerékpáros létesítménynek. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 230 m. (10. fotó) Ezen a szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítését javasoljuk 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-70-


Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. SZ-6 szakasz: A Gyoma utca meglévő kiépített burkolatán vezetett nyomvonal. Sajnos az utca keresztmetszeti jellemzői nem túl szerencsések, azonban megközelíthető rajta a meglévő kerékpáros hálózat eleme. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 295 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Elképzelhető a nyílt árkos útvíztelenítésével önálló létesítmény építése is. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. SZ-7 szakasz: A Gyoma utca és a meglévő kerékpárút között teremt kapcsolatot ez a szakasz. Az út forgalmas, ez Ófalu főútja (Szent László út). Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 170 m. (11. fotó) A nyomvonalat 2,20 m szélességű önálló kétirányú kerékpárútként javasolt kialakítani. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. SZ-8 szakasz: A Duna-part bekapcsolása a kerékpáros hálózatba jogos igény. Erre ad megoldást ez a meglévő aszfaltos útpályán vezetett nyomvonal, ami a Régészeti Park területéről vezet a Duna-part irányába. Az utca helyenként elég meredek. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 740 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt abban az esetben, ha a Dunaparti nyomvonal megvalósul. SZ-9 szakasz: Közvetlenül az ófalui Duna-parton vezetett nyomvonal, mely kapcsolható a kiépült városi hálózathoz. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 900 m. (170. fotó) A nyomvonalat 2,20 m szélességű önálló kétirányú kerékpárútként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a KözépDunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. SZ-10 szakasz: Az erőmű mellett az 51116. j. út (Erőmű út) mentén vezetett nyomvonal. A kialakítás nem probléma mentes. Az út forgalma viszonylag nagy, bár erre nincs mért adat az országos közúti forgalomszámlálásból. A vonalvezetés egyenes, és bár belterület, illetve


MÉRNÖKIRODA KFT.

-71-


sebesség korlátozás is érvényben van, mégis gyorsan közlekednek az autósok. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.225 m. (47.-48. fotó) A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kialakítását javasoljuk. A létesítmény elhelyezésére nagy gondot kell fordítani. A szakasz elején a nyugati oldalon kell vezetni a kerékpárutat, majd a burkolt árkon át a fasor mezőgazdasági területek felőli oldalán.. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van, azonban számítani kell idegen mezőgazdasági területek igénybevételére is. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. SZ-11 szakasz: A Vasút utca mentén vezetett nyomvonal, bekapcsolja a hálózatba a városi strandot. A nyomvonal továbbvezetése azonban nem igazán lehetséges Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.400 m. A kialakításához építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. SZ-12 szakasz: Belterületi árvédelmi töltésen vezetett nyomvonal a Vasút utca és a Damjanich utca között. Jelenleg a töltésen földút halad. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 440 m. (20. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű aszfaltos árvédelmi töltésen vezetett vegyes használatú útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. SZ-13 szakasz: A Damjanich utca mentén vezetett nyomvonal a Dunafüredi út és a töltés között. A szakasz kapcsolható a meglévő kerékpárforgalmi hálózathoz. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.340 m. A kialakításához építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. SZ-14 szakasz: Belterületi árvédelmi töltésen vezetett nyomvonal a Damjanich utca és a Fogoly utca között. Jelenleg a töltésen földút halad. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.405 m. A nyomvonalat 3,0 m szélességű aszfaltos árvédelmi töltésen vezetett vegyes használatú útként javasolt kiépíteni. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-72-


Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt mivel nincs mód a továbbvezetésre. SZ-15 szakasz: A vasúttal párhuzamos kiépített úton vezetett nyomvonal, mely a meglévő kiépített kerékpárúttól indul a finomító bejáratától és a finomító vasúti megállóhelyéig tart. Az út forgalma nagyon kicsi. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.125 m. (17. fotó) A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. SZ-16 szakasz: A 6. sz. úttal párhuzamos mezőgazdasági úton vezetett nyomvonal. A szakasz jelenleg járható földút. Ez teremt kapcsolatot a Duna mentén Fejér Megyével Ercsi bekötésével. A nyomvonal előnye, hogy külön szinten lehet keresztezni a vasutat egy aluljárón. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.175 m. (18. fotó) A nyomvonalat 3,0 m szélességű vegyes használatú stabilizált mezőgazdasági útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. 6.2.7. Tárnok A Fővárostól 20 kilométerre fekvő település az M7 autópálya és a 7. sz. főút közötti területen helyezkedik el. A Budai-hegység és a Mezőföld nyúlványainak találkozásainál. Közlekedési kapcsolatai jók, a két említett főközlekedési útvonal mellett több alsóbbrendű országos közút is érinti a települést (8104; 81103; 81104; 81105. j. utak). A településen áthalad a BudapestSzékesfehérvár-Nagykanizsa vasútvonal is. A község belterületi lakott részit ketté osztja a Benta-patak. Külterületi beépített részei a Szőlő-hegyen is találhatók. T-1 szakasz: Belterületi lakóutca jellegű nyomvonal a Benta-patak partján vezetve. A szakasz jelenleg nincs kiépítve. A 7. sz. főút keresztezésétől a Vasútig tart, burkolata murvázott stabilizációs, forgalma kicsi. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 257 m. A nyomvonalat kisforgalmú lakóutca jelleggel kell kiépíteni 5,50 m keresztmetszeti szélességgel. A jelenlegi murva alaprétegként felhasználható. Sajnos az egyeztetések során kiderült, hogy a környezetvédelem szempontjai szerint a vízfolyások közvetlen (50 m-es) környezetében Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-73-


építési beavatkozás nem végezhető. Emiatt a nyomvonal ezen szakasza nem alakítható ki, nehezen kapna szakhatósági hozzájárulást. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítése műszakilag javasolt és kívánatos lenne, azonban további egyeztetéseket igényel. T-2 szakasz: A Benta-patak partján vezetett nyomvonalat ma kijárt ösvényen a gyalogosok használják a vasútállomás megközelítésére. A patakpart kialakítása kedvező egy kerékpáros létesítmény elhelyezése is. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 348 m (49. fotó). A szakaszon gyalog- és kerékpárút kialakítását javasoljuk 3,60 m keresztmetszeti szélességgel. , Sajnos az egyeztetések során kiderült, hogy a környezetvédelem szempontjai szerint a vízfolyások közvetlen (50 m-es) környezetében építési beavatkozás nem végezhető. Emiatt a nyomvonal ezen szakasza nem alakítható ki, nem kapna szakhatósági hozzájárulást. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítése műszakilag javasolt és kívánatos lenne, azonban további egyeztetéseket igényel. Itt jegyezzük meg, hogy a T-1 és T-2 szakaszok között a vasúti pálya keresztezése jelenleg nem megoldott. A probléma kezelésére a MÁV Rt. nagy mértékű kompromisszum készsége is szükséges. Ez a terület ugyanis vasúti szempontból már az állomási lírához tartozik, vagyis több sínpár keresztezése szükséges. Ma a gyalogosok és sok esetben a kerékpárosok is biztosítás nélkül saját felelősségükre kelnek itt át. Célszerű és kézenfekvő lenne, az amúgy is átkelésre használt terület kiépítése és jelzőberendezéssel biztosítása. T-3 szakasz: A nyomvonal egy kiépített kisforgalmú lakóutcán vezet, mely a 81103. j. közút és a beépített terület határa között használható. Az út forgalma és keresztmetszeti szélessége jelenleg állapotában megfelelő. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 684 m (50. fotó). A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. A szakasz bekapcsolhatja az ófalui részt a vasútállomás felé. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. T-4 szakasz: A Benta-patak mentén vezetett nyomvonal a település belterületi határától a 81104. j. útig. A patak partján a jelenlegi földúton vezetve.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-74-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 813 m (51. fotó). A szakaszon stabilizált vegyes használatú út kialakítását javasoljuk 3,0 m keresztmetszeti szélességgel. Sajnos az egyeztetések során kiderült, hogy a környezetvédelem szempontjai szerint a vízfolyások közvetlen (50 m-es) környezetében építési beavatkozás nem végezhető. Emiatt a nyomvonal ezen szakasza nem alakítható ki, nem kapna szakhatósági hozzájárulást. Tulajdonviszonyok: A terület a valószínűleg a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítése műszakilag javasolt és kívánatos lenne, azonban további egyeztetéseket igényel. T-5/1 szakasz: A Benta-patak partján vezetett nyomvonal a mederrel párhuzamosan halad egy darabig, aztán elkanyarodik a horgásztó irányába. Sajnos az autópályánál lévő műtárgy nem alkalmas kerékpáros átvezetésre (57. fotó) Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.063 m (52. fotó). A szakaszon stabilizált vegyes használatú út kialakítását javasoljuk 3,0 m keresztmetszeti szélességgel. A megvalósításhoz híd építésére is szükség van. Sajnos az egyeztetések során kiderült, hogy a környezetvédelem szempontjai szerint a vízfolyások közvetlen (50 m-es) környezetében építési beavatkozás nem végezhető. Emiatt a nyomvonal ezen szakasza nem alakítható ki, nem kapna szakhatósági hozzájárulást. Tulajdonviszonyok: A terület a valószínűleg a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítése műszakilag javasolt és kívánatos lenne, azonban további egyeztetéseket igényel. HÍD: A Benta-patak nyugati oldaláról át kell kelni a keletire. Erre a meglévő híd jelenlegi kialakítása sajnos nem alkalmas. A patakon egy új 8,0 m szabad nyílású kerékpáros hidat kell kialakítani. Előfordulhat, hogy a felmerülő igények (pl. fenntartás) közúti járművek átkelését is biztosító műtárgy kiépítését teszik szükségessé. T-5/2 szakasz: A Benta-pataktól távol vezetett nyomvonal a mederrel párhuzamosan halad a horgásztó irányába. A nyomvonal védett természeti területet közelít meg, azonban az egyeztetések alapján kialakítása még elképzelhető. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 560 m (55. fotó). A szakaszon stabilizált vegyes használatú út kialakítását javasoljuk 3,0 m keresztmetszeti szélességgel. A megvalósításhoz híd építésére is szükség van.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-75-


Tulajdonviszonyok: A terület a valószínűleg a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. T-6 szakasz: A tóhoz kapcsolódó üdülő jellegű területen a Horgász utcán vezetett nyomvonal. Az utca nincs kiépítve, forgalma kicsi, ez a terület feltáró útja. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 305 m (56. fotó). A nyomvonalat 4,50 m széles lakóutcaként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. T-7 szakasz: A 8104. út mentén vezetett nyomvonal a Horgász utcától a közigazgatási határig tart. Az út forgalmas, és balesetveszélyes. A keresztmetszet lehetőséget biztosít önálló létesítmény elhelyezésére. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 160 m (60. fotó). Önálló kétirányú kerékpárút kiépítését javasoljuk ezen a szakaszon 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. T-8 szakasz: A 81104. j. úton vezetett nyomvonal a Benta-patak és a Fő utca közötti szakaszon. Az út forgalma nem nagy, de kerékpározásra használják. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 395 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. T-9 szakasz: A Fő utca-Halász J. utca mentén az autópálya felüljárón át a közigazgatási határig vezetett nyomvonal meglévő kiépített utakon. Az autópálya csomópontja jelenleg fél-csomópont, a pusztazámori hulladéktároló miatt lett kialakítva. Várható azonban a kiépülése. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.085 m (53. fotó). A nyomvonal kialakításához építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van, egyes részei önkormányzati tulajdonúak. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. Az autópálya műtárgyon való kerékpáros átvezetést az Állami Közútkezelő nem támogatja.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-76-


T-10 szakasz: Belterületen a Fő utca mentén vezetett nyomvonal a Berki úttól a lakott terület határáig tart. Ez az útszakasz kiépített aszfaltos útpályával rendelkezik, forgalma kicsi. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 330 m. A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. T-11 szakasz: Ez a szakasz egy útként nyilvántartott földrészleten halad, mely gyakorlatilag egy ösvény. Az Ófalu területrész gyalogos és kerékpáros megközelítését szolgálja Tárnokliget felől. Sokan használják a vasútállomás megközelítésére is. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 690 m (169. fotó). A szakaszon gyalog- és kerékpárút kiépítését javasoljuk 3,60 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. T-12 szakasz: A 81104. j. út mentén vezetett nyomvonal a Benta-patak és a 8104. j. út között. Az út forgalma nem túl nagy azonban a tervezési területen itt a legnagyobb a forgalomban résztvevő kerékpárosok részaránya (13,94 %). Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.180 m (167.-168. fotó). A nyomvonalon önálló kétirányú kerékpárút kiépítését javasoljuk 2,20 m keresztmetszeti szélességgel az északi oldalon. A kialakításhoz kerékpáros híd építésére is szükség van. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. HÍD: A Benta-patak mellékágán a 81104. j. út műtárgya mellett kerékpáros hidat kell építeni. A híd 4,0 m szabad nyílású, 3,0 m szélességű műtárgy legyen. Ennek kiépítése elengedhetetlen a kerékpárút megvalósításához. T-13 szakasz: Margitligeten a Szőlőhegyi utcán vezetett nyomvonal. Az utca kiépített aszfaltos pályaszerkezettel rendelkezik, forgalma kicsi, csak a helyi zártkerti tulajdonosokra korlátozódik. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 840 m. A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölése javasolt. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-77-


T-14 szakasz: A Szőlőhegyi utca kiépítetlen szakaszán vezetett nyomvonal. Ez az útszakasz teremthet kapcsolatot Tárnok és Érd között. Az utca jelenleg nehezen járható, gödrös, vízmosásos. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 760 m (166. fotó). A nyomvonalon vegyes használatú stabilizált út kiépítését javasoljuk 3,0 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. T-15 szakasz: Tárnok területén az érdi közigazgatási határtól az István utca nyomvonalán vezetett szakasz. A szakasz vége Tárnok vasútállomás területe. A nyomvonal keresztezi a vasutat. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 358 m. A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel. A vasúti keresztezés egy meglévő, azonban üzemen kívüli vasúti átjáróban lehetséges. A MÁV-val történt egyeztetés értelmében erre van lehetőség (költséges!), azonban nem a legjobb megoldás. Távlatban Tárnok állomás területén szeretnének egy gyalogos aluljárót építeni. Célszerű lenne az új aluljáró keresztmetszeteit a kerékpáros átvezetés kialakítása szerint megtervezni. Tulajdonviszonyok: A terület részben az önkormányzat, részben padig a MÁV Rt. tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. T-16 szakasz: A Hazatérők útja mentén vezetett nyomvonal a vasútállomás és a Rákóczi F. utca közötti szakaszon. Az utca kiépített aszfaltos burkolattal rendelkezik. Menetrendszerinti autóbusz közlekedik rajta, forgalma viszonylag nagy a vasútállomás miatt. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 380 m. A szakaszon 2,20 m széles önálló kétirányú kerékpárút kialakítása szükséges. A létesítmény elhelyezésekor körültekintően kell eljárni, helyenként a meglévő vízelvezetési rendszert is át kell alakítani. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. T-17 szakasz: A Hazatérők útja mentén vezetett nyomvonal a Rákóczi F. utcától a Berki útig. Az utca vonalvezetése szinte teljesen egyenes, azonban belterületi jellegű útszakasz, forgalma nem túl nagy, keresztmetszeti szélessége megfelelő. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.495 m. A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igényel.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-78-


Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. T-18 szakasz: A Kopolya utca mentén vezetett nyomvonal a Berki úttól a lakott terület széléig. Az utca aszfaltos burkolata felújításra szorul, egyes szakaszain az alépítmény van meg jelenleg. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 600 m. A nyomvonal kialakítása kátyúzással és legalább egy réteg aszfalt szőnyegezéssel jár. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. T-19 szakasz: Mezőgazdasági földúton vezetett nyomvonal az ún. Sóskútihatárra-dűlő területen. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 313 m. A nyomvonalat 3,0 m széles stabilizált vegyes használatú földútként javasolt kialakítani.. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. T-20 szakasz: A 81103. j. út mentén belterületi jellegű részen vezetett nyomvonal. A közút forgalma mérsékelt, azonban autóbusz közlekedés van rajta. A szakasz biztosíthatja a vasútállomás felé közlekedők biztonságát. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 523 m. A nyomvonalat 2,20 m széles önálló kétirányú kerékpárútként javasolt kiépíteni. A megvalósítás nem probléma mentes, azonban kialakítása érdemes. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. A Tárnok környéki nyomvonalakra és általában a Benta-patak partját érintő vonalvezetésre igaz az, hogy a kívánt közelségű nyomvonal a patak parton nem vezethető. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy a jelenleg érvényben lévő törvényi előírások szerint a vízfolyások partjától számított 50 méteren belül építési beavatkozás nem végezhető. A tavak esetében ez a védőtávolság 100 m. Sajnálatos ez a helyzet, ugyanis ellehetetleníti azt a kitűnő elképzelést, hogy a patak parton teremtsünk kerékpározási lehetőséget. Tárnok és Budakeszi térsége a leginkább érintett eben a kérdésben. Itt vezet ugyanis a meder közvetlen közelében a nyomvonal. Sóskút vonatkozásában is zavaró tényező ez a törvény, ott ugyanis a védősávot sok helyen megközelíti, előfordul sajnos, hogy rövid szakaszon át is lépi a nyomvonal. A hálózat elemeinek kialakíthatósága érdekében alternatív Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-79-


útvonalakat kerestünk, amikkel kiváltható a Benta-patak melletti vonalvezetés. A patak parton kialakított nyomvonalat nem érdemes azonban elvetni, de kialakítása sok nehézségbe fog ütközni. Felmentési kérelmek és egyéb különleges indokok alapján talán megvalósítható. Azt azonban nem szabad hagyni, hogy a hálózat kialakítását ez az ügy hátráltassa. Az említett törvény ide vonatkozó része az alábbi: 1996 évi LIII. törv. A természet védelméről (részlet) „18. § (3) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek kivételével tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A vízi létesítmények, a hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben, az igazgatóság hozzájárulásával [21. § (3) bekezdés b) pont] kerülhet sor.” 6.2.8. Sóskút A tervezési terület szélén elhelyezkedő település nem rendelkezik jó közúti kapcsolatokkal. A település szélén haladó M7 autópálya sajnos nem rendelkezik itt lehajtóval. Illetve ami van az egy fél-csomópont, csak a pusztazámori hulladéklerakó miatt épült ki. A község belterületén áthaladó 8104. j. országos közút az egyetlen megfelelő közúti kapcsolat. A tervek szerint elképzelhető, hogy a jövőben kiépítik az autópálya csomópontot. A településnek nincs vasútállomása és megépült kerékpáros létesítménye sem. S-1 szakasz: A távlati közúthálózat fejlesztési elképzelésekhez igazodó szakasz aktualitását vesztette miután a PEMÁK nem támogatja a Tárnok irányából az autópálya csomóponton átvezetett kerékpáros nyomvonalat. Előtérbe került viszont a Pusztazámor irányába induló nyomvonalak kapcsán Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 580 m. (45. fotó) A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítése javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület a közút megépülése után állami tulajdonú lesz. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-2 szakasz: Az előző nyomvonalhoz igazodó szakasz, mely a kavicsbányához vezető kiépített úton mellett halad. A közút forgalma nagy, főként tehergépjárművekből áll. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 595 m. (45. fotó) A nyomvonalon önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt a közúttól elválasztott pályán. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-80-


Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-3 szakasz: A kavicsbányához vezető út mellet haladó nyomvonal. Az út forgalma viszonylag nagy, és az szinte csak teherautó, amik a kitermelt anyagot szállítják. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 445 m. (170. fotó) A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítését javasoljuk 2,20 m keresztmetszeti szélességgel, tekintettel a kiemelt nehézgépjármű forgalomra. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-4 szakasz: A 8104. j. út mentén vezetett nyomvonal. Sajnos ez a terület gyenge pontja. Az autópálya élettér elhatároló szerepe nem kerülhető ki. Áttörni rajta három helyen lehet. A pusztazámori csomópont műtárgyán, ezt a PEMÁK nem támogatja (egyébként érthető okokból). A Benta-patak műtárgyán, itt nincs lehetőség önálló kerékpáros átvezetésre (az autópálya mederkeresztezése nem teszi lehetővé). És végül a 8104. j. út közúti aluljáróján. Sajnos az aluljáró keresztmetszete nem elegendő egy külön kerékpáros pálya elhelyezésére, ezért ezen a szakon a közút felületén kell vezetni a kerékpárosokat. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 110 m. (60. fotó) A nyomvonal kialakítása építési beavatkozást nem igénye. A szokottnál is gondosabb forgalomtechnikai jelzésrendszert azonban igen. A kerékpárosokat nem lehet a műtárgy előtt közvetlen rávezetni az útra! Legalább 35-35 m-rel előtte és utána kell az átvezetést megvalósítani. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. S-5 szakasz: A 8104. j. közút mentén vezetett nyomvonal, mellyel megoldható, hogy a kerékpárosok a forgalmas és balesetveszélyes útszakaszról elvonhatók legyenek. A szakasz a műtárgy környezetétől a kavicsbányához vezető bekötőútig tart. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 260 m. A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kialakítását javasoljuk 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A kialakításhoz vélhetően magánterületek igénybevételére is szükség lesz. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-6 szakasz: A 8104. j. út mentén a mezőgazdasági területek szélén vezetett nyomvonal egy földút felhasználásával. A szakasz a belterület határáig tart.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-81-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 745 m. (61. fotó) A nyomvonalat 3,0 m széles stabilizált vegyes használatú mezőgazdasági útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A kialakításhoz vélhetően magánterületek igénybevételére is szükség lesz. A földút jogi viszonyai nem tisztázottak. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. S-7 szakasz: A 8104. j. út belterületi átkelési szakasz mentén vezetett nyomvonal. A főút forgalmas, a keresztmetszeti jellemzői változóak, de ezen a szakaszon még jók. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.125 m. (62.-63. fotó) A nyomvonalon a keresztmetszet adottságait figyelembe véve részlegesen burkolt útpadkán vezetett létesítmény kiépítése javasolható. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. S-8 szakasz: A közút ezen szakasza sajnos keskeny. Semmilyen építési beavatkozás nem képzelhető el itt. Ez baj, mert a forgalom ezt kívánná. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 320 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. S-9 szakasz: A kavicsbányához vezető út mentén kialakított nyomvonal. A közút kiépített, azonban helyenként a nagy terhelés már tönkretette. Forgalma főként tehergépjárművekből áll. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.075 m. (59. fotó) A kialakításhoz építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. S-10 szakasz: A Benta-patak közelében a Zámori-völgyben haladó földút mentén vezetett nyomvonal. A kellemes környezetben vezető út ideális kerékpározásra. Az út jelen állapotában nehezen járható. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.620 m. (171.-172. fotó) A nyomvonalat 3,0 m széles stabilizált vegyes használatú útként javasolt kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület tulajdonviszonya sokrétű az önkormányzat, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a TSZ tulajdonában és kezelésében is lehet egyes szakasza. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-82-


S-11 szakasz: Belterületi jellegű környezetben egy kiépítetlen utcán (Rét utca) vezetett nyomvonal. A terület fejlődés alatt áll, számos új ház épült itt a közelmúltban. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 400 m. A szakaszt kisforgalmú lakóutcaként javasoljuk kiépíteni 4,0 m szélességgel, kikerülő helyekkel. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-12 szakasz: A Rét utca kiépített szakaszán vezetett nyomvonal. Az utca forgalma kicsi, csak helyi érdekű. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 205 m. A nyomvonal kijelöléséhez építési beavatkozásra nincs szükség. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-13 szakasz: Az Ady E. utca-Szabadság tér-Fő utca mentén vezetett nyomvonal a Kőszikla utcáig tart. Az utak kiépített aszfaltos pályaszerkezetűek. Forgalmuk elviselhető, helyenként a domborzat okoz némi nehézséget. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 780 m. (64. fotó) A kialakítás építési beavatkozást nem igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében részben padig a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-14 szakasz: A 8104. j. út (Mártírok útja) mentén vezetett nyomvonal a település belterületi szakszán. A közút forgalmas, és balesetveszélyes, azonban a keresztmetszete nem megfelelő. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 500 m. A nyomvonal építési beavatkozás nélkül kijelölhető. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. S-15 szakasz: A 8104. j. út mentén vezetett nyomvonal a közút külterületi jellegű szakszán. A nyomvonal keresztmetszeti jellemzői lehetőséget adnak a forgalmas közúttól elválasztott kialakítású létesítmény elhelyezésére.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-83-


Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 700 m. (65. fotó) A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítése javasolt az út keleti oldalán a hegy felől 2,20 m szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. S-16 szakasz: Az előző szakasszal megegyező kialakítású nyomvonal. Egységes vele, csak egy becsatlakozó szakasz miatt kellett megbontani. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 195 m. A szakaszon önálló kétirányú kerékpárút kiépítése javasolt az út keleti oldalán a hegy felől 2,20 m szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. S-17 szakasz: A 8104. j. út mellett egy járt földúton vezetett nyomvonal. Az út jelenleg szervizút funkciót tölt be. helyenként látható, hogy stabilizálni akarták kőszórással, ennek ellenére vízmosásos. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 220m. A nyomvonalat stabilizált vegyes használatú útként kell kialakítani. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. S-18 szakasz: A 8104. j. út mentén vezetett nyomvonal a közút külterületi jellegű szakszán. A nyomvonal keresztmetszeti jellemzői lehetőséget adnak a forgalmas közúttól elválasztott kialakítású létesítmény elhelyezésére. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 345 m. Önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt ezen a szakaszon 2,20 m szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt. S-19 szakasz: A közúttal párhuzamos szervizúton vezetett nyomvonal. Ez az út látja el az Öreg-hegyi szőlők kiszolgálását. Jelenleg elég bakhátas, de murvázott. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 465 m. (66. fotó) A nyomvonalat stabilizált vegyes használatú útként kell kialakítani. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre nem javasolt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-84-


S-20 szakasz: Biatorbágy irányába a 8104. j. közúton vezetett nyomvonal. Külterületi jellegű útszakasz, erdővel határolva a közigazgatási határig tart. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 410 m. (45. fotó) A kialakításhoz építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában és a PEMÁK Kht. kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre nem javasolt. S-21 szakasz: A Kőszikla utca belterületi szakszán vezetett nyomvonal. A szakasz a Fő utcától tart a lakott terület határáig. Az út pályaszerkezete leromlott, burkolata elérte az élettartam végét. Ezzel és a követő szakaszokkal együtt biztosítható a 8104. j. úttól elválasztott kialakítás. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 655 m. (173. fotó) A nyomvonal kialakításához útburkolat rekonstrukció szükséges. Javasolt legalább 1 réteg aszfaltszőnyegezés beépítése. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-22 szakasz: A Benta-patakot követő vonalvezetésű, mai állapotában járható földúton vezetett nyomvonal. Az út kellemes környezetben vezet, a volt kőfejtő látványos sziklahasadéka mellett. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 655 m. A szakaszon 3,0 m széles stabilizált vegyes használatú út kialakítása javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-23 szakasz: Az előző szakasz folytatása Biatorbágy közigazgatási határáig. A nyomvonal tovább vezetése a Peca-tóig visz. Jelenleg a földút járható. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.890 m. (174.-175. fotó) A szakaszon 3,0 m széles stabilizált vegyes használatú út kialakítása javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-24 szakasz: Összekötő út az előző szakasz és a 8104. j. közút között. A földút meglévő kőhídon vezet és a Benta-patak felett. A híd szebb korokat megélt, de szép kivitelű. Javasolható a felújítása is, mederrendezéssel. A földút járható és használatban is van. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 440 m. A szakaszon 3,0 m széles stabilizált vegyes használatú út kialakítása javasolt. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-85-


Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-25 szakasz: Az M7 autópályától a hulladéklerakóhoz vezető út mellett kialakított nyomvonal. A kommunális hulladékot szállító járművek által használt út forgalma nagy, kerékpárosok számára nem javasolt. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1450 m. (177. fotó) A szakaszon 2,20 m széles önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület pontos jogi helyzete tisztázatlan, valószínűleg az önkormányzat tulajdonában van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. S-26 szakasz: A hulladéklerakót és a kiépített út forgalmát és domborzati viszonyait elkerülve a nyomvonal a Zámori-patak mellett vezet. A patakparti nyomvonalak kiépítésének ismert nehézségei ellenére. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.915 m. (176. fotó) A szakaszon 3,0 m széles stabilizált vegyes használatú út kialakítása javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. Környezetvédelmi problémák várhatók a vízfolyás megközelítése miatt. S-27 szakasz: Pusztazámor és Sóskút közötti 81107 j. összekötő úton vezetett nyomvonal. A közút forgalma nem túl nagy, azonban nem ideális a keresztmetszeti kialakítása. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 3.410 m. A szakaszon építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. 6.2.9. Pusztazámor A település a vizsgált régió határán helyezkedik el, Pest Megye csücskében. Közlekedési kapcsolatai jelentősen javultak a főváros irányába, amikor kiépült a hulladéklerakó kapcsán az autópálya csomópont. Jelenleg ez csak fél-csomópont, azonban a fejlesztési tervekben szerepel a kibővítése. A község közvetlen vasúti kapcsolattal nem rendelkezik. A település a közelmúltban sok utca kiépítését elvégezte, amivel kellemes környezetet és irigylésre méltó utcaképet alakítottak ki. Közlekedési szempontból ritka ez a hazai kistelepüléseken. A közeli etyeki borospincék bővítik az ide irányuló turizmus kapcsolati lehetőségeit.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-86-


P-1 szakasz: A nyomvonal az S-26 szakasz folytatása a Zámori-patak medrét követve. A szakasz Bartók B. utcához csatlakozik a belterület határán. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.775 m. (178. fotó) A szakaszon 3,0 m széles stabilizált vegyes használatú út kialakítása javasolt. A kialakításával kapcsolatban adódhatnak nehézségek, mivel egyes helyeken a nyomvonal megközelíti a patak medret. Megfelelő alternatíva hiányában javasoljuk ezt az útvonalat. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. Környezetvédelmi problémák várhatók a vízfolyás megközelítése miatt. P-2 szakasz: Belterületi részen a Bartók B. utca kiépített szakaszán vezetett nyomvonal. Az utca a közelmúltban épült ki, széles jó kialakítású, forgalma kicsi, csak a lakókra korlátozódik. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 320 m. A szakaszon építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. P-3 szakasz: Belterületek a Kossuth L. utca mentén vezetett nyomvonal. Az út a település főútja. Járda található itt, azonban nem túl jó állapotú, a helyi igényeket figyelembe véve javasolt a felújításának figyelembe vétele. A szakasz határa a lakott terület vége. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 415 m. A szakaszon gyalog– és kerékpárút kialakítása javasolt 3,60 m keresztmetszeti szélességgel. A keresztmetszeti elhelyezés gondos tervezést igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. P-4 szakasz: Az előző szakaszhoz szervesen kapcsolódó rész ez, a Kossuth L. utca mentés a Bartók B. u. és a Naphegy u. közötti rövid szakaszon. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 80 m. (181. fotó) A szakaszon gyalog– és kerékpárút kialakítása javasolt 3,60 m keresztmetszeti szélességgel. A keresztmetszeti elhelyezés gondos tervezést igényel. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. P-5 szakasz: A Naphegy u. kiépített szakaszán vezetett nyomvonal. Az utca forgalma nem nagy, azonban a beépítési viszonyok miatt a kezdeti Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-87-


szakasza szűk. Javasolt a biztonság érdekében a gondos táblázás és esetleg forgalomtechnikai tükör kihelyezése. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 205 m. (179. fotó) A szakaszon építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. P-6 szakasz: A Naphegy u. kiépítetlen szakaszán vezetett nyomvonal. Az utca forgalma nem nagy, jelenleg földstabilizálással ellátott az utca, ez útalapként felhasználható. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 85 m. A szakaszon javasolt az utca kiépítése a megelőző szakasszal azonos paraméterekkel. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. P-7 szakasz: A Naphegy utca folytatásaként vezetett nyomvonal. A szakasz mezőgazdasági földúton halad, melynek stabilizálása szükséges, jelenlegi állapotában nem kerékpározható. Egyes részein megközelíti a Zámori-patakot. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.515 m. (180. fotó) A szakaszon 3,0 m széles stabilizált vegyes használatú út kialakítása javasolt. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. 6.2.10. Budapest A fővárosi nyomvonalak gyakorlatilag már a tervezési területünkön kívülre esnek. Azonban Budapest és az agglomeráció közötti kapcsolat nélkül nem vizsgálható eredményesen a térség infrastruktúra fejlesztése. A Főváros természetesen rendelkezik átfogó kerékpáros fejlesztési tervekkel. Ezek jelentős része megalapozott, régóta a fejlesztési tervekbe beépített nyomvonal. Ezek mellett azonban vannak olyan elképzelések is, amik a mai jogszabályi környezetbe nem illeszthetők be. Az elmúlt években sokat változott az egyes szakhatósági területek jogereje és hatásköre. A speciális környezetvédelmi és vízügyi hatóságok törvényi előírásokkal védve számos fővárosi elképzelést meghiúsíthatnak. Ezek helyett azonban található megfelelő megoldás. Az is előfordul azonban, hogy az említett szakhatóságok megkeresése nélkül épülnek meg szakaszok, amik úgy nem valósulhattak volna meg. Ez nem a megfelelő megoldás. Léteznek konfliktus szegény alternatív nyomvonalak. BP-1 szakasz: A XXII. kerületben a 6. sz. főút fővárosi bevezető szakasza mentén vezetett nyomvonal, az út Duna felőli oldalán. Ez a nyomvonal Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-88-


alternatívája annak a közvetlen Duna-parton vezetett elképzelésnek, ami szakhatósági támogatást (teljes joggal) nélkülöz. Ez a nyomvonal szakasz a budapesti csatlakozása a Duna-mentén vezetett nyomvonalnak. A belső kerületek felé beköthető, azonban az már nem képezte a vizsgálatunk tárgyát. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 2.150 m (3. fotó) A szakaszon 2,20 m szélességű aszfalt burkolatú önálló kétirányú kerékpárút kiépítését javasoljuk a 6. sz. főút töltéséhez épített fióktöltésen. A pályaszint magasságát gondos tervezéssel kell meghatározni a mindenkori mértékadó árvízszint figyelembe vételével. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BP-2 szakasz: Az előző szakasz folytatása ez a nyomvonal, mely a 6. sz. főúttól Érd közigazgatási határáig tart és a meglévő dunai árvédelmi töltésen halad. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 865 m (1. fotó). A szakaszon 3,0 m széles árvédelmi töltésen vezetett szilárd burkolatú vegyes használatú út kiépítését javasoljuk. A szakaszra természetesen a motorizált járművek behajtása nem engedélyezetett, kivéve a fenntartást és kármentesítést -megelőzést végző eszközöket. A járművek behajtását ún. „vandál-biztos” megoldással kell biztosítani, gyakori eset ugyanis, hogy a normál sorompós útelzárásokat megrongálják. Tulajdonviszonyok: A terület a Magyar Állam tulajdonában van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BP-3 szakasz: A nyomvonal a XXII. kerületben Kastélypark u.-Szentháromság utca-Koltói A. utca útvonalon halad. Kapcsolódik a 6. sz. főút mentén vezetett nyomvonalhoz, keresztezi a Nagytétényi út mentén vezetett távlati fővárosi fejlesztési irányt. Az utcák kiépített aszfaltos útpályával rendelkeznek. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.178 m (95. fotó). A szakaszon meglévő útpályán vezetett nyomvonal kijelölése javasolt, a megfelelő forgalomtechnikai jelzések kihelyezésével. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BP-4 szakasz: A XXII. kerület Angeli út mentén vezetett nyomvonal A Koltói A. utcától a Barackos utcáig tart. A nyomvonal keresztezi a vasutat egy meglévő kiépített útátjáróban. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 755 m (93-94 fotó) A szakaszon kerékpárút kialakítása javasolt 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Belterületi szakaszon keresztezni kell az Angeli utat és meg kell oldani a vasúti átjáró bővítését, a kerékpárosok számára külön jelzőberendezéssel. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-89-


Tulajdonviszonyok: A terület részben az állam, részben az fővárosi önkormányzat tulajdonában van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BP-5 szakasz: A nyomvonal a XXII. kerületben a Barackos utca meglévő burkolatán vezet. A jelenlegi kialakítás a tervek szerint az M0 építése kapcsán némileg módosulni fog. A barackos utca egy szakasza átépítésre kerül és az Angeli út Barackos utca csomópontjában körforgalom fog kiépülni. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.013 m (93. fotó). A szakaszon meglévő útpályán vezetett nyomvonal kijelölése javasolt, a megfelelő forgalomtechnikai jelzések kihelyezésével. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BP-6 szakasz: A XXII. kerületén a Barackos utca vonalvezetését folytató nyomvonal, amely a vasúttal közel párhuzamosan halad és a Holló utcáig vezet. Ezen a szakaszon egy telephelyet kell kikerülni. A nyomvonalnak nincs ésszerű alternatívája. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 230 m. A szakaszon kerékpárút kialakítása javasolt 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület pontos tulajdonviszonyai tisztázatlanok, nem kizárt a kisajátítás szükségessége. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BP-7 szakasz: A szakasz a XXII. kerületben a Holló utca kiépítetlen nyomvonalán vezet. Az utca zártkerti jellegű, inkább hobbi kertek találhatók itt, forgalma kicsi. Hálózati szerepe azonban jelentősebb is lehetne, ha a Diósd és Érd közötti szakaszán az összeköttetés kiépülhetne. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 117 m. A szakaszon 4,0 m széles lakóutca kiépítését javasoljuk. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BP-8 szakasz: A nyomvonal a XI. kerületben a Kőérberki III. dűlő utca mentén vezetett nyomvonal. Az utca a közelmúltban új aszfaltos burkolatot kapott 4,00 m szélességgel, forgalma kicsi. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.268 m (100-101. fotó). A szakaszon meglévő útpályán vezetett nyomvonal kijelölése javasolt, a megfelelő forgalomtechnikai jelzések kihelyezésével. Tulajdonviszonyok: A terület az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

-90-


BP-9 szakasz: A nyomvonal a XI. kerületben a Budaörsi út mentén vezetett nyomvonal. A szakasz a Kőérberki úttól a közigazgatási határig tart. A főút forgalma nagy, a kerékpáros létesítményt az úttól el kell választani. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.268 m (100-101. fotó). A nyomvonalat 2,20 m széles önálló kétirányú kerékpárútként kell kiépíteni. A műszaki megvalósítás nem probléma mentes. Meg kell oldani az Egér úti csomópont keresztezését, illetve bélésfal építése is szükséges egy szakaszon, a rézsű megnyitásával. A szakasz a Kőérberki útnál kapcsolódik a meglévő kerékpárúthoz, illetve az Egér útnál a tervezett fejlesztésekhez. Tulajdonviszonyok: A terület főként a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője az FKF Rt. Kisajátításra is szükség van a létesítmény megvalósításához. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BP-10 szakasz: A nyomvonal a XII. kerületben a Budakeszi úttal párhuzamosan futó földúton vezet, erdős területen. A főút forgalma nagy, a kerékpáros létesítményt az úttól el kell választani. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1.255 m 137-138. fotó). A nyomvonalat 3,00 m széles stabilizált útként kell kialakítani. A megvalósításkor az Országos Túraszövetséggel egyeztetni kell, a túraútvonal érintettsége miatt. Tulajdonviszonyok: A terület főként a Magyar Állam tulajdonában van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BP-11 szakasz: A nyomvonal a XII. kerületben a Budakeszi úttal párhuzamosan futó földúton vezet, erdős területen, az úttól fasor választja el. A főút forgalma nagy, a kerékpáros létesítményt az úttól el kell választani. A földutat sok gyalogos is használja, a Korányi Szanatóriumhoz vezet ugyanis. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 270 m (136. fotó). A nyomvonalat 3,60 m széles gyalog- és kerékpárútként javasoljuk kiépíteni. Tulajdonviszonyok: A terület főként a Magyar Állam tulajdonában van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. BP-12 szakasz: A 6. sz. főúttal párhuzamos vonalvezetésű nyomvonal. A főút forgalma és kiemelt szerepe miatt csak elválasztott kialakítású létesítmény helyezhető el. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 370 m. A nyomvonalon fióktöltésen vezetett önálló kétirányú kerékpárút kialakítása javasolt 2,20 m keresztmetszeti szélességgel. Tulajdonviszonyok: A terület főként a Magyar Állam tulajdonában van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-91-


BP-13 szakasz: Meglévő kiépített aszfaltos út a 6. sz. főút és a Duna-parti szakasz között. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 225 m. A nyomvonal kialakításához építési beavatkozás nem szükséges. Tulajdonviszonyok: A terület jogi helyzete tisztázatlan. Értékelés: A szakasz kijelölésre javasolt. BP-14 szakasz: A Duna-part közvetlen közelében vezetett nyomvonal. Létjogosultsága akkor lesz, ha a távlati tervekben szereplő másodlagos árvédelmi gát kiépül. A kialakítással kapcsolatban felmerülhetnek problémák, azonban az elképzelés magasabb szintű tervekben szerepel jogerősen. Kiépítési javaslat: A szakasz hossza 1480 m. A nyomvonalat 3,0 m széles vegyes használatú útként kell kiépíteni, a fenntartó és kármentesítő járművek részére használhatóvá kell tenni. Tulajdonviszonyok: A terület főként a Magyar Állam tulajdonában van. Értékelés: A szakasz kiépítésre javasolt. Az M6 autópálya nyomvonalának kialakítása felvetett egy kézenfekvő megoldási alternatívát, melynek aktualitása a közeljövőben várható. A tervezett új autópálya kapcsán az M0 csomópontjának környezetéből (Barackos utca) az új pályát követő vonalvezetéssel egy szervizút kerül kialakításra a XXII. kerület területén Érd közigazgatási határáig. Az út vonalvezetése lehetővé tenné egy kerékpáros létesítmény kialakíthatóságát is. Ez által újabb kapcsolatot lehetne teremteni Érd városa és a főváros között. Az Érdi területek fogadóképessége további vizsgálat tárgya lehet, mivel a nyomvonal megvalósíthatósága jelentősed függ az M6 autópálya ezen szakaszának jelenleg (más okból) bizonytalan megvalósításától.


MÉRNÖKIRODA KFT.

-92-


7. A JAVASOLT HÁLÓZAT KÖLTSÉGBECSLÉSE A költségbecslést az önkormányzatok közigazgatási szakaszaira bontva készítettük el. A táblázat nem tartalmazza az útirányjelző és a turisztikai információs rendszer jelzőtábláinak költségét. A kerékpárforgalmi nyomvonal általunk javasolt elemeit a táblázatban kivastagítva jelenítettük meg, az összköltségek ezekre vonatkoznak. A tervezett kerékpárforgalmi nyomvonal költségbecslését az alábbi fajlagos költségek figyelembe vételével készítettük el. A kerékpárforgalmi létesítményeket betű jellel rövidítettük. A táblázatokban az általunk javasolt szakaszokat kivastagítottuk. Az összesített adatok (hossz, össz-költség) csak a javasolt szakaszokra vonatkoznak. Természetesen megadtuk a nem javasolt szakaszok várható költség értékét is. M: Meglévő útpályán vezetett nyomvonal 100.000,- Ft/km MK: Meglévő kerékpárúton vezetett nyomvonal 50.000,- Ft/km KKL: Kiépítendő kisforgalmú lakóutca 6.000,- Ft/m2 KM: Kiépítendő erdő- és mezőgazdasági út 3.000,- Ft/m2 ÁT: Árvízvédelmi töltésen kiépítendő burkolat 9.000,- Ft/m2 KÁT: Kiépítendő árvízvédelmi töltés és burkolat 20.000,- Ft/m2 ÖK: Kiépítendő önálló kétirányú kerékpárút 9.000,- Ft/m2 ÖKP: Kiépítendő önálló kétirányú kerékpárút partvédelemmel 16.000,- Ft/m2 ÖKC: Kiépítendő önálló kétirányú kerékpárút, csapadék csatorna építéssel 22.000,- Ft/m2 GYK: Gyalog és kerékpárút 9.000,- Ft/m2 RUP: Részleges útpadka burkolat 10.000,- Ft/m2 KS: kiépítendő kerékpársáv meglévő burkolaton 1.000,- Ft/m2 SZ: szőnyegezés 3.000,- Ft/m2 Makadám pályaszerkezet 2.000,- Ft/m2 Hídépítés fajlagos költsége 300.000,- Ft/m2 Nyomógombos jelzőlámpa telepítés 4.000.000,- Ft/db Pihenőhely (esőház, padok, kerékpár tároló) 300.000,-Ft/db A fenti költségtételek ÁFA nélkül értendők, a táblázatok ADAT oszlopa tartalmazza. A fajlagos költségeket 2003 év végi árszint figyelembevételével alakítottuk ki. Természetesen a tervezői költségbecslés átlagos értékekkel dolgozik, tehát adott esetben ettől jelentősen eltérhetnek a tényleges építési költségek. A várható árszintet tehát nehéz megbecsülni, hiszen egy adott munkára a vállalkozók is nagyon eltérő vállalási összegeket adnak. Célunk tehát az volt, hogy nagyságrendi becslést adjunk a várható költségekre, annak várható értékére. Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmány terve.

-93-

MÉRNÖKIRODA KFT.


Szakasz jel

Jelleg

BK-1/1 BK-1/2 BK-2 BK-3 BK-4 BK-5 BK-6 BK-7 BK-8 BK-9 BK-10 BK-11 BK-12 BK-13 BK-14 BK-15 BK-16 BK-17 BK-18 BK-19 BK-20 BK-21 BK-22 BK-23 BK-24 BK-25 BK-26

ÖK ÖK KKL M M KKL M GYK ÖK M M M M M M M ÖK ÖK M ÖK M KKL M M KM ÁT KM

Település

Szakasz jel

Jelleg

BÖ-1 BÖ-2 BÖ-3 BÖ-4 BÖ-5 BÖ-6

M ÖK M ÖK KKL ÖK

Budaörs

Település

Budakeszi

Az egyes települések közigazgatási területére eső szakaszok hossz- és költségmegoszlása:

BÖ-7 BÖ-8 BÖ-9 BÖ-10 BÖ-11 BÖ-12 BÖ-13 BÖ-14 BÖ-15

Hossz [m] 618 2 612 475 55 290 335 545 675 115 675 655 1 355 105 210 1 820 490 405 1 205 625 2 210 1 332 460 930 1 117 143 2 432 1 508 16 082

Szélesség [m] 2,20 2,20 2,20 6,00 6,00 6,00 6,00 3,60 2,20 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 2,20 2,20 6,00 2,20 6,00 4,00 6,00 6,00 3,00 3,00 3,00 Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

Építési költség [Ft] 12 236 400 51 717 600 6 270 000 5 500 29 000 12 060 000 54 500 21 870 000 2 277 000 67 500 65 500 135 500 10 500 21 000 182 000 49 000 8 019 000 23 859 000 62 500 43 758 000 133 200 11 040 000 93 000 111 700 1 287 000 65 664 000 13 572 000 193 804 200 48 451 050 242 255 250

Hossz [m] 2 995 740 860 720 940 530

Szélesség [m] 5,50 2,20 6,00 2,20 6,00 2,20

Építési költség [Ft] 299 500 14 652 000 86 000 6 480 000 33 840 000 10 494 000

HÍD

6

2,80

M ÖK ÖK M ÖK M M M KKL

160 2 020 95 435 190 550 410 225 290 11 166

6,00 2,20 2,20 6,00 2,20 5,50 5,50 5,50 5,50 Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

5 040 000 16 000 39 996 000 1 881 000 43 500 3 762 000 55 000 2 255 000 22 500 9 570 000 128 492 500 32 123 125 160 615 625

Megjegyzés 8102. j. út mellett 8102. j. út mellett Akácfa utca Kert u. Fő u.-Budakeszi árok Budakeszi-árok mellett Meggyes u. Márity u. Márity u. Erkel F. u. nem javasolt nem javasolt nem javasolt Erkel F. u. szervízúton Gyöngyvirág. u. 1103. j. út 1103. j. út 1103. j. út 1103. j. út lakóutcákon Reviczky u. lakóutcákon nem javasolt nem javasolt nem javasolt nem javasolt

Megjegyzés lakóutcákon Baross u. Bazsalikom u. Bazsarózsa u. lakóutcákon Szabadság út 6,0 m sz. ny. kerékpáros híd 8102. j. út 8102. j. út mellett M1 ap.-nál M1 ap.-1. sz út között Sport u. folytatása Hosszúréti-patak mellett Kolozsvár u. Kolozsvár u. Kolozsvár u.


-94-

MÉRNÖKIRODA KFT.

Törökbálint

Település

Diósd

Település

KKL M GYK GYK ÖK ÖK M M ÖK ÖK ÖK M M M KKL KM MK M KM M GYK M ÖK

Hossz [m] 1 065 410 890 370 1 050 1 115 2 170 977 550 995 403 1 233 450 85 370 465 1 730 1 103 880 460 977 400 250

Szélesség [m] 5,50 5,50 3,60 3,60 2,20 2,20 5,50 5,50 2,20 2,20 2,20 6,00 6,00 6,00 4,50 3,00 3,00 4,50 3,00 5,50 3,60 5,50 2,20

HÍD

5

3,00

ÖK

2 007 18 627

2,20 Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

Szakasz jel

Jelleg

TB-1 TB-2 TB-3 TB-4 TB-5 TB-6 TB-7 TB-8 TB-9 TB-10 TB-11 TB-12 TB-13 TB-14 TB-15 TB-16 TB-17 TB-18 TB-19 TB-20 TB-21 TB-22 TB-23

TB-24

Szakasz jel

Jelleg

D-1 D-2

KKL KKL

D-3 D-4 D-5 D-6 D-7


Hossz [m] 285 307

Szélesség [m] 5,50 5,50

Építési költség [Ft] 35 145 000 41 000 28 836 000 11 988 000 20 790 000 22 077 000 217 000 97 700 10 890 000 19 701 000 7 979 400 123 300 45 000 8 500 14 985 000 4 185 000 259 500 110 300 7 920 000 46 000 31 654 800 40 000 4 950 000

Megjegyzés

Séta út Séta út Hegyalja út 81101. j. út 81101. j. út Raktárvárosi út Mecsek u.-Pistályi u. Árpád u. nem javasolt Bajcsy-Zs. E. utca M1 ap.-nál nem javasolt Kinizsi P. u. Kinizsi P. u. Károlyi M. u. M0 műtárgy alatt bevásárló központoknál Régivasút u. felhagyott vasúti nyomv. Bajcsy-Zs. E. utca M7 zajárnyékoló mögött Árpád u. Árpád u.-Bajcsy út között 5,0 m sz. ny. kerékpáros 4 500 000 híd Dózsa Gy. út 39 738 600 255 314 800 63 828 700 319 143 500

Építési költség [Ft] 9 405 000 10 131 000

HÍD

12

6,50

23 400 000

M M ÖK M ÖK

920 1 245 50 1 187 920 4 006

5,50 5,50 2,20 5,50 2,20 Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

92 000 124 500 990 000 118 700 18 216 000 44 261 200 11 065 300 55 326 500

Megjegyzés Holló u. Holló u. 2 db 6,0 m sz. ny. közúti híd Diófa sor lakóutcákon 8102. j. út mellett lakóutcákon nem javasolt


-95-

MÉRNÖKIRODA KFT.

Érd

Település

Százhalombatta

Település

ÁT ÁT KM M M M KKL M KM KM KM ÖK ÖK M M KS GYK M ÖK

Hossz [m] 1 477 1 098 360 820 120 165 460 885 1 029 1 440 1 095 734 1 893 957 3 585 2 433 1 066 305 145

Szélesség [m] 3,00 3,00 3,00 6,00 6,00 6,00 6,00 5,50 3,00 3,00 3,00 2,20 2,20 6,00 6,00 2,00 3,60 6,00 2,20

HÍD

10

3,00

ÁT KM KM ÖK M KKL M KKL M KKL M KKL KM ÖK

987 1 220 1 480 1 915 537 803 700 850 1 503 460 230 1 165 420 3 780

3,00 3,00 3,00 2,20 2,20 5,50 5,50 5,50 5,50 5,50 5,50 5,50 3,00 2,20

Szakasz jel

Jelleg

É-1 É-2 É-3 É-4 É-5 É-6 É-7 É-8 É-9 É-10 É-11 É-12 É-13 É-14 É-15 É-16 É-17 É-18 É-19

É-20 É-21/1 É-21/2 É-22 É-23 É-24 É-25 É-26 É-27 É-28 É-29 É-30 É-31 É-32


HÍD

12

3,00

É-33 É-34

KM M

250 907 31 995

3,00 6,00 Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

Szakasz jel

Jelleg

SZ-1 SZ-2 SZ-3 SZ-4 SZ-5 SZ-6 SZ-7 SZ-8 SZ-9 SZ-10 SZ-11 SZ-12 SZ-13 SZ-14 SZ-15

KM KM M M ÖK M ÖK M ÖK ÖK M ÁT M ÁT M

Hossz [m] 160 630 125 570 230 295 170 740 900 1 225 1 400 440 1 340 1 405 1 125

Szélesség [m] 3,00 3,00 6,00 6,00 2,20 6,00 2,20 6,00 2,20 2,20 6,00 3,00 6,00 3,00 5,50

SZ-16

KM

2 175

3,00

8 185

Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

Építési Megjegyzés költség [Ft] 39 879 000 Dunai árvédelmi töltésen 29 646 000 Dunai árvédelmi töltésen 3 240 000 nem javasolt 82 000 nem javasolt Római út 12 000 Szent Mihály tér 16 500 Mecset u. 16 560 000 88 500 nem javasolt 9 261 000 nem javasolt 12 960 000 római úttal párhuzamos Kerülő utca mentén 9 855 000 Fő u. 14 533 200 Felső u. 37 481 400 Vörösmarty u. 95 700 lakóutcákon 358 500 Fehérvári út 4 866 000 Fehérvári út 34 538 400 szerviz úton 30 500 7. sz. főút mellett 2 871 000 10,0 m sz. ny. kerékpáros 9 000 000 híd 26 649 000 nem javasolt 10 980 000 nem javasolt 13 320 000 földút vasúti átjáróval 51116. j. út mellett 37 917 000 Vörösmarty u. 53 700 Lóránd u.-Jenő u. 26 499 000 Murányi u. 70 000 Murányi u. 28 050 000 Alsóerdő sor 150 300 Alsóerdő sor 15 180 000 Daróczi u. 23 000 Kolozsvár u. 38 445 000 Kolozsvár u. 3 780 000 7. sz. főút mellett 74 844 000 8,0 és 4,0 m sz. ny. 10 800 000 kerékpáros híd 2 250 000 mezőgazdasági földút Szajkó utca 90 700 464 175 900 116 043 975 580 219 875 Építési Megjegyzés költség [Ft] 1 440 000 nem javasolt 5 670 000 mezőgazdasági földút István király út 12 500 István király út 57 000 István király út 4 554 000 Gyoma u. 29 500 Gyoma u. 3 366 000 Régészeti Parknál 74 000 Ófalu Duna-part 17 820 000 51116. j. út mellett 24 255 000 140 000 nem javasolt 11 880 000 nem javasolt 134 000 nem javasolt 37 935 000 nem javasolt 1 125 000 vasúttal párhuzamosan 6. sz. úttal párhuzamos 19 575 000 földúton 76 538 000 19 134 500 95 672 500


-96-

MÉRNÖKIRODA KFT.

Tárnok

Település

Sóskút

Település


KKL GYK M KM KM KM HÍD KKL ÖK M M M GYK ÖK

Hossz [m] 257 348 684 813 1 063 560 8 305 160 395 2 085 330 690 1 180

Szélesség [m] 5,50 3,60 5,50 3,00 3,00 3,00 4,00 4,50 2,20 6,00 6,00 6,00 3,60 2,20

HÍD

4

3,00

T-13 T-14 T-15 T-16 T-17 T-18 T-19 T-20

M KM M ÖK M M KM ÖK

840 760 358 380 1 495 600 313 523 9 577

5,00 3,00 5,00 2,20 6,00 5,00 3,00 2,20 Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

Építési Megjegyzés költség [Ft] 8 481 000 nem javasolt 11 275 200 nem javasolt 68 400 lakóutca 7 317 000 nem javasolt 9 567 000 nem javasolt hogásztónál 5 040 000 9 600 000 8,0 m sz. ny. közúti híd Horgász u. 8 235 000 8104. j. út 4 608 000 8105. j. út 39 500 208 500 nem javasolt Fő u. 33 000 gyalogúton 22 356 000 81104. j. út mellett 23 364 000 8,0 és 4,0 m sz. ny. 3 600 000 kerékpáros híd 84 000 Margitliget Szőlőhegyi u. Szőlőhegyi u. 6 840 000 vasútállomásnál 179 000 7 524 000 Hazatérők útja mellett Hazatérők útja 149 500 Kopolya u. 60 000 Kopolya u. 2 817 000 földúton 10 355 400 95 352 800 23 838 200 119 191 000

Szakasz jel

Jelleg

S-1 S-2 S-3

ÖK ÖK ÖK

Hossz [m] 580 595 445

Szélesség [m] 2,20 2,20 2,20

Építési költség [Ft] 11 484 000 11 781 000 8 811 000

Szakasz jel

Jelleg

T-1 T-2 T-3 T-4 T-5/1 T-5/2 T-6 T-7 T-8 T-9 T-10 T-11 T-12

HÍD

6

3,00

5 400 000

S-4 S-5 S-6 S-7 S-8 S-9

M KM KM RUP M M

110 260 745 1 125 320 2 075

6,50 3,00 3,00 2,00 6,50 6,00

11 000 2 340 000 6 705 000 22 500 000 32 000 207 500

S-10

KM

1 620

3,00

14 580 000

S-11 S-12 S-13 S-14 S-15 S-16 S-17 S-18 S-19 S-20 S-21

KKL M M M ÖK ÖK KM ÖK KM M M

400 205 780 500 700 195 220 345 465 410 655

4,00 5,50 6,00 6,50 2,20 2,20 3,00 2,20 3,00 6,50 5,00

9 600 000 20 500 78 000 50 000 13 860 000 3 861 000 1 980 000 6 831 000 4 185 000 41 000 65 500

S-22

KM

655

3,00

5 895 000

S-23

KM

1 890

3,00

17 010 000

S-24

KM

440

3,00

3 960 000

S-25

ÖK

1 450

2,20

28 710 000

S-26

KM

1 915

3,00

17 235 000

S-27

M

3 410

6,00

15 416

Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

341 000

Megjegyzés távlati út mellett kavicsbánya útja távlati út mellett 6 m sz. ny. kerékpáros híd 8104. j. út 8104. j. út mellett nem javasolt nem javasolt nem javasolt nem javasolt Benta-patakkal párhuzamosan földúton Rét u. Rét u. lakóutcákon nem javasolt nem javasolt nem javasolt nem javasolt nem javasolt nem javasolt nem javasolt Kőszikla u. Benta-patakkal párhuzamosan földúton Benta-patakkal párhuzamosan földúton földúton Hulladéktároló útja mellett Zámori-patak mellett Súskút-Pusztazámor összekötő út 81107. j.

137 322 000 34 330 500 171 652 500


-97-

Szakasz jel

Jelleg

P-1 P-2 P-3 P-4 P-5 P-6 P-7

KM M GYK GYK M KKL KM

Település

Szakasz jel

Jelleg

Budapest

Település Pustrazámor

MÉRNÖKIRODA KFT.

BP-1 BP-2 BP-3 BP-4 BP-5 BP-6 BP-7 BP-8 BP-9 BP-10 BP-11 BP-12 BP-13 BP-14

ÖK ÁT M ÖK M ÖK KKL M ÖK KM GYK ÖK M ÁT


Hossz [m] 1 775 320 415 80 205 85 1 515 4 395

Szélesség [m] 3,00 6,00 3,60 3,60 6,00 6,00 3,00 Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

Építési költség [Ft] 15 975 000 32 000 13 446 000 2 592 000 20 500 4 590 000 13 635 000 50 290 500 12 572 625 62 863 125

Hossz

Szélesség

[m] 2 150 865 1 178 755 1 013 230 117 1 268 1 295 1 255 270 370 225 1 480 12 471

[m] 2,20 3,00 6,00 2,20 6,00 2,20 4,00 6,00 2,20 3,00 3,60 2,20 6,00 3,00 Nettó: 25% ÁFA: Bruttó:

Építési költség [Ft] 42 570 000 23 355 000 117 800 14 949 000 101 300 4 554 000 2 808 000 126 800 25 641 000 11 295 000 8 748 000 7 326 000 22 500 39 960 000 181 574 400 45 393 600 226 968 000

Megjegyzés Zámori-patak mellett Bartók B. utca Kossuth L. u. mentén Kossuth L. u. mentén Naphegy u. Naphegy u. Zámori-patak mellett

Megjegyzés 6. sz. út mellett Dunai árv. töltés XXII. ker.-i utcák XXII. ker. Angeli út Barackos u. Barackos u. Barackos u. Holló u. Kőérberki III. dűlő XI. ker. Budaörsi út XII. ker. Budakeszi út XII. ker. Budakeszi út 6. sz. főút mellett meglévő burk. út távlati töltésen vezetve


-98-

MÉRNÖKIRODA KFT.


Az alábbiakban röviden bemutatjuk az összesített adatokat. A vizsgált hálózati elemek összes hossza: 154.808 m. A javasolt nyomvonal teljes hossza: 131.920 méter, ami a vizsgált nyomvonal 85 %-a. A VÁRHATÓ BEKERÜLÉSI KÖLTSÉGEK: A tervezett nyomvonal nettó bekerülési költsége: 25 % ÁFA: Összesen:

1.627.126.300-Ft 406.781.600-Ft 2.033.907.900-Ft

A kiugróan magas költségek általában három okra vezethetők vissza. -Lehetséges, hogy az önkormányzat közigazgatási területére jelentős hosszúságú gépjármű forgalomtól elválasztott rendszerű kerékpárforgalmi létesítmény kiépítése szükséges. - A másik ok azokon a településeken jelentkezik, ahol a kerékpárforgalmi létesítmény megvalósítása csak úgy valósítható meg, ha a település belterületi szakaszán megépül a csapadékvíz elvezetést biztosító csatorna. - A harmadik költségnövelő tényező az, ha közút építés szükséges. Azokat a szakaszokat, amik valamilyen jogi akadály miatt nehezen megvalósíthatók (pl. patak parton vezet) nem vettük be az költségösszesítésbe, azonban költségeiket a táblázat tartalmazza. A települések szerinti adatokat táblázatosan, illetve a jobb áttekinthetőség érdekében grafikusan is földolgoztuk. Az alábbi táblázatokban összefoglaltuk az egyes településekre vonatkozó adatokat. JEL

TELEPÜLÉS

BP Budapest BK Budakeszi BÖ Budaörs TB Törökbálint D Diósd É Érd SZ Százhalombatta T Tárnok S Sóskút P Pusztazámor ÖSSZESEN:

JAVASOLT JAVASOLT JAVASOLT VIZSGÁLT VIZSGÁLT NYOMVONAL NYOMVONAL SZAKASZOK NYOMVONAL NYOMVONAL KÖLTSÉGE KÖLTSÉGE SZÁMA [db] HOSSZA [fm] HOSSZA [fm] NETTÓ [eFt] BRUTTÓ [eFt] 11 26 15 24 7 34 16 20 24 7 184

10 396 23 397 11 166 20 410 4 926 37 296 12 930 14 151 15 741 4 395 154 808

12 471 16 082 11 166 18 627 4 006 31 995 8 185 9 577 15 416 4 395 131 920

181 574,4 193 804,2 128 492,5 255 314,8 44 261,2 464 175,9 76 538,0 95 352,8 137 322,0 50 291 1 627 126,3


226 968,0 242 255,3 160 615,6 319 143,5 55 326,5 580 219,9 95 672,5 119 191,0 171 652,5 62 863,1 2 033 907,9

-99-

MÉRNÖKIRODA KFT.


Költség [eFt]

D

62 863,1

TB

171 652,5

BÖ

119 191,0

BK

95 672,5

55 326,5

BP

580 219,9

319 143,5

400 000,0

160 615,6

500 000,0

242 255,3

600 000,0

226 968,0

700 000,0

SZ

T

S

P

300 000,0 200 000,0 100 000,0 0,0 É

Megjegyzés: A fekete vonal a javasolt nyomvonal költségek számtani átlagát mutatja be. (140.788,9 eFt/település)


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 100 -

Tanulmány terv

Budapest Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

GYK 2% KKL 1%

KM 10%

M 30%

ÖK 38%

ÁT 19%

Budapest Bruttó költségek megoszlása százalékosan

M 0%

KKL 2%

GYK 5%

KM 6%

ÁT 35%

ÖK 52%

Dunakanyar és Pilis kistérségi kerékpárút hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

- 101 -

Tanulmány terv

Budakeszi Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

GYK 4% M 43%

ÖK 45%

KKL 8%

Budakeszi Bruttó költségek megoszlása százalékosan M 0%

GYK 11%

KKL 15%

ÖK 74%


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 102 -

Tanulmány terv

Budaörs Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

KKL 11%

HÍD 0%

ÖK 38%

M 51%

Budaörs Bruttó költségek megoszlása százalékosan HÍD 4% KKL 34%

M 2%

ÖK 60%


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 103 -

Tanulmány terv

Törökbálint Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

KM 7%

MK 9%

HÍD 0%

KKL 8%

ÖK 31%

M 33% GYK 12%

Törökbálint Bruttó költségek megoszlása százalékosan

KM 5%

HÍD 2%

MK 0%

KKL 20%

ÖK 45%

M 0% GYK 28%


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 104 -

Tanulmány terv

Diósd Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

ÖK 1%

HÍD 0%

KKL 15%

M 84%

Diósd Bruttó költségek megoszlása százalékosan

HÍD 53% KKL 44% ÖK 2%

M 1%


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 105 -

Tanulmány terv

Érd Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

KS 8%

GYK 3%

HÍD 0%

ÁT 8%

ÖK 26%

M 28% KM 15%

KKL 12%

Érd Bruttó költségek megoszlása százalékosan

KS 1%

GYK 7%

HÍD 4%

ÁT 15%

ÖK 37%

KM 9%

KKL 27%


M 0%

MÉRNÖKIRODA KFT.

- 106 -

Tanulmány terv

Százhalombatta Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

ÖK 31% KM 34%

M 35%

Százhalombatta Bruttó költségek megoszlása százalékosan

KM 33% ÖK 65% M 2%


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 107 -

Tanulmány terv

Tárnok Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

GYK 7%

HÍD 0%

KM 17% KKL 3%

M 50%

ÖK 23%

Tárnok Bruttó költségek megoszlása százalékosan

GYK 23%

HÍD 4%

M 1%

KM 15%

KKL 9% ÖK 48%


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 108 -

Tanulmány terv

Sóskút Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

KKL 3%

HÍD 0%

KM 44%

ÖK 20%

M 33%

Sóskút Bruttó költségek megoszlása százalékosan

KKL 7%

HÍD 4%

KM 44%

ÖK 45% M 0%


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 109 -

Tanulmány terv

Pusztazámor Műszaki kialakítások megoszlása százalékosan

KKL 2%

GYK 11% M 12%

KM 75%

Pusztazámor Bruttó költségek megoszlása százalékosan

KKL 9%

GYK 32%

KM 59%

M 0%


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 110 -

Tanulmány terv

8. A KIÉPÍTÉS JAVASOLT ÜTEMEZÉSE Az ütemezésre vonatkozó javaslatunk természetesen a tervezői szempontokat vette alapul, a megvalósítás során figyelembe kell venni azt, hogy az útépítés nem olcsó, egy kilométer út megépítése a jelenlegi árszint figyelembe vételével kb. 16-26 millió forint. A jelenlegi erőforrásokat figyelembe véve, évente 1-3 km önálló kerékpárút megépítésére lehet számítani, tehát a teljes nyomvonal megépítése még akkor is évekig eltart, ha a települések vezetése támogatja a kerékpárforgalmi nyomvonal megvalósítását. Javaslataink összeállítása során abból indultunk ki, hogy: 1.) Mielőbb meg legyen teremtve a kerékpározás lehetősége. 2.) A kerékpáros közlekedés a lehető legbiztonságosabb legyen. 3.) A turisztikai célú kerékpáros közlekedés jó tájékoztatást kapjon. 4.) A szomszédos települések építési munkái össze legyenek hangolva. A javasolt ütemezés logikai egységek időben rangsorolását azaz sorrendjét jelenti. Reálisan évente néhány kilométer kerékpárút építésével lehet számolni. Ennek előkészítési igénye a tervek elkészítése, és a pénzügyi háttér megteremtése is jelentős. 1992-2003 között évente kétszer, az utóbbi években háromszor volt önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó, vagy regionális kerékpárút építési pályázat az UKIG lebonyolításában, ahol a beruházási költség 50-80 %-át lehet elnyerni. Ez a pályázati rendszer várhatóan továbbra is megmarad. Építési beavatkozást ott javaslunk, ahol a kerékpáros forgalom részaránya nagy, az összes forgalom 5.000 Egységjármű/nap értéknél nagyobb, illetve a nehéz teherforgalom részaránya nagyobb mint 10 %. Ezen kívül tekintetbe kell venni, hogy a 6 méternél keskenyebb külterületi útszakaszokon nagyon veszélyes kerékpározni, mert a kerékpáros balesetek jelentős részében a tehergépjármű elsodorja a kerékpárost.


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 111 -

Tanulmány terv

8.1. AZONNAL INDÍTÁSRA JAVASOLT BERUHÁZÁSOK I. ÜTEM Időtávlaton 1-2 évet értünk. A kerékpárforgalmi nyomvonalak kialakítása során először a legfontosabb építésre javasolt szakaszokat és az útirányjelző táblák elhelyezését javasoljuk. E mellet célszerű lenne kihelyezni az idegenforgalmi tájékoztató táblákat is. Ezzel mintegy a kívánt útvonalhoz lehetne „szoktatni” a kerékpáros forgalmat. Az építési beavatkozást nem igénylő nyomvonalszakaszokat is (tehát az M jelű szakaszok) ebbe az ütembe soroltuk többnyire.

8.2. KÖZEL TÁVLAT II. ÜTEM Közel távlat időtartama alatt 2-4 évet értünk. Ez az ütem tartalmazza azokat a fontos szakaszokat, amelyek a biztonságos és kényelmes közlekedéshez viszonylag rövid időn belül szükségesek, azonban a finanszírozási gondok miatt nem illeszthetők be az I. ütembe. A II. ütem szakaszai fontos részei a kiépítendő hálózatnak, megvalósításuk mielőbb szükséges.

8.3. KÖZÉP TÁVLAT III. ÜTEM Közép távlat időtartama alatt 4-6 évet értünk. Ebben az időtávlatban már várhatóan az egyes nyomvonalak önmagukban kerékpározhatóak, hálózati jellegük, összeköttetéseik azonban még nincsenek készen. A III. ütem szakaszainak megvalósítása többnyire az önálló nyomvonalak összekötését, a hálózati jelleg kialakítását eredményezi. A középtávlat időtartama alá eső munkarészek jelentős mértékben javítják a térség kerékpáros turizmusát, mivel a nyomvonalak hálózattá bővítése erre az időszakra esik.

8.4. NAGY TÁVLAT IV. ÜTEM Nagy távlat alatt 6-10 évet értünk. Ebbe az időtávlatba tartozik a nyomvonalak kiépítésének végső szakasza. Itt valósítható meg a szakaszok összeérése, a hiányzó részek kiépítése. Ebbe az ütembe soroltuk azokat a szakaszokat, amik jelenlegi állapotukban is kerékpározhatóak, azonban építési beavatkozással a kerékpározás minősége jelentősen javítható.


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 112 -

Tanulmány terv

Mivel jelen terv csak döntés előkészítést szolgál, - bár a kerékpárforgalmi létesítmények terén szerzett többéves tapasztalat alapján készült – korántsem biztos, hogy az egyes települések az általunk javasolt nyomvonalat maradéktalanul elfogadják, ezért az ütemezést nem lehet pontosan meghatározni. Az azonban elmondható, a fentiekben általánosan vázolt ütemezés belátható időn belül összefüggő nyomvonalat eredményezhet. A 10-12 éves időtávlaton belül négy építési ütemben javasoljuk megvalósítani a kerékpárforgalmi létesítményeket, az alábbiak szerint: A tervezett nyomvonalak ütemezését az U-6 jelű ÜTEMEZÉSI JAVASLAT helyszínrajzán ábrázoltuk. A meglévő utakon vezetett nyomvonalakat külön nem jelöltük, azok az I. ütembe tartoznak.

Település

Szakasz jel

Jelleg

Budapest

Az alábbiakban településenként javaslatot adunk a kiépítésre.

BP-1 BP-2 BP-3 BP-4 BP-5 BP-6 BP-7 BP-8 BP-9 BP-10 BP-11 BP-12 BP-13 BP-14

ÖK ÁT M ÖK M ÖK KKL M ÖK KM GYK ÖK M ÁT

Hossz [m] 2 150 865 1 178 755 1 013 230 117 1 268 1 295 1 255 270 370 225 1 480 12 471

Szélesség [m] 2,20 3,00 6,00 2,20 6,00 2,20 4,00 6,00 2,20 3,00 3,60 2,20 6,00 3,00

ÉPÍTÉSI ÜTEM


I. II. I. II. II. III. IV. I. II. III. II. II. III. III.

- 113 -

Szakasz jel

Jelleg

BK-1/1 BK-1/2 BK-2 BK-3 BK-4 BK-5 BK-6 BK-7 BK-8 BK-9 BK-13 BK-14 BK-15 BK-16 BK-17 BK-18 BK-19 BK-20 BK-21 BK-22

ÖK ÖK KKL M M KKL M GYK ÖK M M M M ÖK ÖK M ÖK M KKL M

Település

Szakasz jel

Jelleg

BÖ-1 BÖ-2 BÖ-3 BÖ-4 BÖ-5 BÖ-6

M ÖK M ÖK KKL ÖK HÍD M ÖK ÖK M ÖK M M M KKL

Budaörs

Település

Budakeszi

MÉRNÖKIRODA KFT.

BÖ-7 BÖ-8 BÖ-9 BÖ-10 BÖ-11 BÖ-12 BÖ-13 BÖ-14 BÖ-15

Tanulmány terv

Hossz [m] 618 2 612 475 55 290 335 545 675 115 675 210 1 820 490 405 1 205 625 2 210 1 332 460 930 16 082

Szélesség [m] 2,20 2,20 2,20 6,00 6,00 6,00 6,00 3,60 2,20 6,00 6,00 6,00 6,00 2,20 2,20 6,00 2,20 6,00 4,00 6,00

Hossz [m] 2 995 740 860 720 940 530 6 160 2 020 95 435 190 550 410 225 290 11 166

Szélesség [m] 5,50 2,20 6,00 2,20 6,00 2,20 2,80 6,00 2,20 2,20 6,00 2,20 5,50 5,50 5,50 5,50

ÉPÍTÉSI ÜTEM IV. IV. III. I. I. II. I. I. I. I. I. I. I. II. III. III. IV. IV. IV. IV.

ÉPÍTÉSI ÜTEM


I. I. I. II. II. III. III. III. IV. III. III. IV. I. I. I. II.

MÉRNÖKIRODA KFT.

Törökbálint

Település

Diósd

Település

- 114 -

Szakasz jel

Jelleg

TB-1 TB-2 TB-3 TB-4 TB-5 TB-6 TB-7 TB-8 TB-10 TB-11 TB-13 TB-14 TB-15 TB-16 TB-17 TB-18 TB-19 TB-20 TB-21 TB-22 TB-23 TB-24

KKL M GYK GYK ÖK ÖK M M ÖK ÖK M M KKL KM MK M KM M GYK M ÖK HÍD ÖK

Szakasz jel

Jelleg

D-1 D-2

KKL KKL HÍD M M ÖK M

D-3 D-4 D-5 D-6

Tanulmány terv

Hossz [m] 1 065 410 890 370 1 050 1 115 2 170 977 995 403 450 85 370 465 1 730 1 103 880 460 977 400 250 5 2 007 18 627

Szélesség [m] 5,50 5,50 3,60 3,60 2,20 2,20 5,50 5,50 2,20 2,20 6,00 6,00 4,50 3,00 3,00 4,50 3,00 5,50 3,60 5,50 2,20 3,00 2,20

Hossz [m] 285 307 12 920 1 245 50 1 187 4 006

Szélesség [m] 5,50 5,50 6,50 5,50 5,50 2,20 5,50

ÉPÍTÉSI ÜTEM IV. III. III. II. III. IV. II. I. I. III. II. II. III. III. IV. IV. IV. I. II. I. I. II. III.

ÉPÍTÉSI ÜTEM


III. III. III. II. I. I. I.

Szakasz jel

Jelleg

É-1 É-2 É-5 É-6 É-7 É-10 É-11 É-12 É-13 É-14 É-15 É-16 É-17 É-18 É-19

É-33 É-34

ÁT ÁT M M KKL KM KM ÖK ÖK M M KS GYK M ÖK HÍD KM ÖK M KKL M KKL M KKL M KKL KM ÖK HÍD KM M

Település

Szakasz jel

Jelleg

SZ-2 SZ-3 SZ-4 SZ-5 SZ-6 SZ-7 SZ-8 SZ-9 SZ-10 SZ-15 SZ-16

KM M M ÖK M ÖK M ÖK ÖK M KM

Érd

Település

- 115 -

Százhalombatta

MÉRNÖKIRODA KFT.

É-21/2 É-22 É-23 É-24 É-25 É-26 É-27 É-28 É-29 É-30 É-31 É-32

Tanulmány terv

Hossz [m] 1 477 1 098 120 165 460 1 440 1 095 734 1 893 957 3 585 2 433 1 066 305 145 10 1 480 1 915 537 803 700 850 1 503 460 230 1 165 420 3 780 12 250 907 31 995

Szélesség [m] 3,00 3,00 6,00 6,00 6,00 3,00 3,00 2,20 2,20 6,00 6,00 2,00 3,60 6,00 2,20 3,00 3,00 3,00 2,20 5,50 5,50 5,50 5,50 5,50 5,50 5,50 3,00 2,20 3,00 3,00 6,00

Hossz [m] 630 125 570 230 295 170 740 900 1 225 1 125 2 175 8 185

Szélesség [m] 3,00 6,00 6,00 2,20 6,00 2,20 6,00 2,20 2,20 5,50 3,00

ÉPÍTÉSI ÜTEM II. II. I. I. I. IV. IV. I. I. I. II. II. II. II. III. III. III. IV. I. I. I. I. I. II. II. III. IV. III. III. III. III.

ÉPÍTÉSI ÜTEM


IV. I. I. I. I. I. II. II. III. III. IV.

Szakasz jel

Jelleg

T-3 T-5/2 T-6 T-7 T-8 T-10 T-11 T-12 T-13 T-14 T-15 T-16 T-17 T-18 T-19 T-20

M KM KKL ÖK M M GYK ÖK HÍD M KM M ÖK M M KM ÖK

Szakasz jel

Jelleg

S-1 S-2 S-3 S-4 S-5 S-10 S-11 S-12 S-13 S-21 S-22 S-23 S-24 S-25 S-26 S-27

ÖK ÖK ÖK HÍD M KM KM KKL M M M KM KM KM ÖK KM M

Település

Szakasz jel

Jelleg

P-1 P-2 P-3 P-4 P-5 P-6 P-7

KM M GYK GYK M KKL KM

Tárnok

Település

- 116 -

Pusztazámor

MÉRNÖKIRODA KFT.

Sóskút

Település

Tanulmány terv

Hossz [m] 684 560 305 160 395 330 690 1 180 4 840 760 358 380 1 495 600 313 523 9 577

Szélesség [m] 5,50 3,00 4,50 2,20 6,00 6,00 3,60 2,20 3,00 5,00 3,00 5,00 2,20 6,00 5,00 3,00 2,20

Hossz [m] 580 595 445 6 110 260 1 620 400 205 780 655 655 1 890 440 1 450 1 915 3 410 15 416

Szélesség [m] 2,20 2,20 2,20 3,00 6,50 3,00 3,00 4,00 5,50 6,00 5,00 3,00 3,00 3,00 2,20 3,00 6,00

Hossz [m] 1 775 320 415 80 205 85 1 515 4 395

Szélesség [m] 3,00 6,00 3,60 3,60 6,00 6,00 3,00

ÉPÍTÉSI ÜTEM II. III. II. I. II. III. IV. I. I. II. III. I. I. I. III. IV. II.

ÉPÍTÉSI ÜTEM III. III. III. III. III. III. II. I. I. I. I. II. IV. IV. IV. IV. II.

ÉPÍTÉSI ÜTEM


III. I. I. I. I. II. II.

MÉRNÖKIRODA KFT.

- 117 -

Tanulmány terv

9. A KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZAT KIEGÉSZÍTŐ LÉTESÍTMÉNYEI A tervezett kerékpárforgalmi hálózat fontos kiegészítői a kerékpáros forgalmat kiszolgáló létesítmények. Az alábbiakban összefoglaljuk a meglévő, vagy a jövőben kiépítésre kerülő hálózat mentén elhelyezendő, a kerékpárosok igényeit kielégítő, úgynevezett kiegészítő létesítményeket. A nyomvonal kialakítása mellett a kerékpárforgalmi hálózat kiegészítő létesítményei is fontosak, ezek nélkül a hálózat használati szempontból nem teljes érékű.

9.1.

KERÉKPÁROS PIHENŐHELYEK

A mindennap kerékpárral közlekedők számára az a legfontosabb, hogy a kerékpárját biztonságosan le tudja rakni. Ezért a kerékpárforgalmi nyomvonal kialakítása mellett a legfontosabb teendő a kerékpártárolók elhelyezése a közintézményeknél és a nagyobb kereskedelmi létesítményeknél. A kerékpártárolók kialakítása általában két csoportra osztható: - Rövid idejű tárolást lehetővé tevő tárolók: Ezek kialakítása viszonylag egyszerű, hajlított fémszerkezetből készül és a kerékpáros a saját zárjával zárja le a kerékpárt. A településen közintézményeknél javaslunk elhelyezni ilyen kerékpártárolókat. - Hosszabb idejű tárolást lehetővé tevő tárolók: Ezek általában költségesebb szerkezetek, lehetnek részben nyitottak, vagy akár teljesen zártak is. A telepítés és fenntartás költségei részben vagy teljesen fedezhetők a használatért kiszabott díjakból. Ezen tárolók elhelyezésekor az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni. • A tárolókat olyan frekventált helyen (tömegközlekedési gócpont, városközpont, egyéb kerékpárforgalmi céllétesítmények környéke) kell elhelyezni, ahol már regisztráltan -vagy várhatóan- megfelelő kapacitásigény merülhet fel ! • A kiszabott használati díjat a kerékpárosok „pénztárcájához” kell igazítani. Túl magas díj esetén a tárló kapacitás kihasználatlan maradhat. • Lehetőség szerint a tárolás költség nagysága a használat idejének növekedésével fordítottan legyen arányos. Zárt tárolók elhelyezését javasoljuk pl.: a MÁV állomásoknál és a VOLÁNBUSZ végállomásoknál.


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 118 -

Tanulmány terv

A turisztikai céllal kerékpározók 15-20 km megtétele után általában megállnak, ezért pihenőhelyekre is szükség van. Ilyen pihenőhelyet javaslunk kialakítani: - Érd, Ófalu a termál fürdőnél - Százhalombatta, a Régészeti Parknál - Tárnok, a horgásztónál - Sóskút, a sziklánál - Budaörs, a bevásárló központoknál A szolgáltatási kör ezeken a helyeken így alakul: - esővédő, ill. árnyékoló létesítmény, térképházzal - asztalok, padok - kerékpár tároló hely - ivóvíz vételező hely - szeméttárolók - WC elhelyezése Fontosnak tartjuk azt is, hogy a kiépülő kerékpárforgalmi hálózat azon részein, ahol jelenleg nincs növényzet, ott növényzetet is telepíteni kell a kerékpárút kiépítésével lehetőleg egy időben. A kerékpárosok jó vezetése érdekében nagyon fontos a megfelelő útirányjelző táblarendszer kiépítése is.

9.2. ÚTIRÁNYJELZŐ TÁBLARENDSZER A kerékpárforgalmi nyomvonal végleges kiépítésével egy időben célszerű lenne útirányjelző táblákat is kihelyezni. Ezzel mintegy a majdani kiépített nyomvonalra, illetve annak közelébe lehetne „szoktatni” a kerékpáros forgalmat. Ezért legelső lépésben útirány jelző táblák elhelyezését javasoljuk. A táblák típusa az ÚT 4-1.203 sz. „Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója és útbaigazító jelzésrendszere” c. Műszaki Ajánlás 12. fejezete szerinti. Alapszíne zöld, az ábrák és feliratok színe citromsárga. A táblák feliratát 40 mm magas betűkkel kell feliratozni. A feliratozásról részletesen az MSZ 20188-8:1995 rendelkezik.

9.3. TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER A turisztikai céllal kerékpározók tájékoztatásának fontos igénye, hogy a jelzések ne csak a végcélok és alközpontok irányát ismertessék, hanem a kerékpáros nyomvonal által felfűzött települések nevezetességeit, látnivalóit is. Dunakanyar és Pilis kistérségi kerékpárút hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

- 119 -

Tanulmány terv

Javasoljuk tehát, a helyszínrajzon megjelenített látnivalók jelzését, információs táblák segítségével. Ezen táblák kialakításánál a már említett ÚT 4-1.203 sz. Műszaki Ajánlást kell figyelembe venni. Elhelyezésüknél a következő szempontokat tartjuk fontosnak megjegyezni. • A táblákat a település központjának közelében, a kerékpárforgalmi tengely mellett kell elhelyezni úgy, hogy azok a nem kerékpárral közlekedők számára is figyelemfelkeltőek legyenek. • Egy oszlopon az áttekinthetőség miatt maximum 3-4 táblát javaslunk elhelyezni. Fentieken túl a túrára induló kerékpárosnak az alábbiak jelentenének nagy segítséget: • Kézbe vehető térkép: ezeket ingyenes anyagként terjeszteni lehetne a MÁV megállókban és a térképházakban is el lehetne helyezni. • Elektronikus ismeret terjesztés: A települések elkészíthetnék a maguk kerékpáros ismeret terjesztő rendszerét, amelyet közzé tehetnének a saját honlapjukon.

9.4. KORLÁTOK ÉS SOROMPÓK A kerékpáros létesítmények vonalvezetése során gyakorta előfordulnak olyan esetek, amikor baleset-, vagyon-, vagy természetvédelmi okok miatt kiegészítő létesítményeket kell építeni. • Általános előírás, hogy az 1,50 méternél magasabb töltések mentén acélcső korlát kialakítása szükséges. A korlátot 4 vagy 6 méter hosszú egységekben javasoljuk előregyártani, 1,5”-os acélcsőből. Az elemek egyik végére a csőre hegesztett kisebb átmérőjű csővel kell kialakítani a kapcsolatot. Az összeépítés során ezek az összetoldásnál egyben dilatációs hézag célját is szolgálják, 10-15 mm-es hézaggal. A korlát egy réteg alap és egy réteg fedő festését a gyártás után lehet fölhordani. A harmadik réteget a beépítés után kell fölhordani. A fedőréteg fűzöld színű legyen. • Az árvédelmi töltéseken, egyes mezőgazdasági utakon, illetve erdőgazdasági hasznosítású utakon előforduló megoldás, hogy sorompó kiépítésével akadályozza meg a tulajdonos vagy a fenntartó, hogy illetéktelenek (főleg a gépjárművek) hajtsanak be. A kerékpáros útvonal kialakítása után azonban ezeken a helyeken meg kell oldani a kerékpárral közlekedők viszonylag akadálymentes közlekedését. Erre a jelenlegi sorompók cseréjével lehet jó megoldást adni. A billenő karos sorompók helyett speciális „U” alakú nyíló-karos sorompók kiépítése célszerű. Ez a megoldás biztosítani tudja a kerékpárosok áthaladását és


MÉRNÖKIRODA KFT.

- 120 -

Tanulmány terv

egyben a zárható kivitel miatt a gépjárművek behajtást. Az ilyen jellegű útelzárókat általában sárga-fekete ferde sraffozású festéssel látják el. A javasolt kialakítást a 9.1. ábra mutatja.

10.

ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK

A megvizsgált hálózatot és javasolt nyomvonalakat az érintett önkormányzatnak, illetve civil szervezeteknek többszöri egyeztetésen bemutattuk és ismertettük a tervezés szempontjait valamint az általunk javasolt megoldások indoklását. Az egyeztetéseken elhangzott észrevételeket és javaslatokat ismételten megvizsgáltuk és amelyet a nyomvonal szempontjából figyelembe lehetett venni, azt a tervbe beépítettük. Az egyeztetések eredményeit jegyzőkönyvben rögzítettük. Ezeket külön, a 11-es dokumentumban gyűjtöttük össze. Vizsgálatunk eredményét az alábbiakban röviden összefoglaljuk. A tanulmány készítése során szerettünk volna sok nyomvonalat vezetni a vízfolyások partján, a töltéseken illetve a medret követő földutakon kiépítve. A települési önkormányzatokkal folytatott egyeztetések során is megfogalmazódott ez a jogos igény. Az ilyen jellegű kerékpáros útvonalaknak nagy hagyománya van külföldön is. Általában a vizes élőhelyek környezetében szép természeti területek találhatók, amik érdekessé és kellemessé teszik a kerékpározást. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény azonban nem engedi a közvetlen partvonal 50 m-es védőtávolságán belüli építési beavatkozást. A védőtávolságon kívüli területek viszont rendszerint mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúak, amik megvásárlása és ilyen terű hasznosítása költséges lenne. A javasolt nyomvonalak kialakítása során törekedtünk alternatív megoldások keresésére, azonban a terven szerepeltettük a vízfolyások menti szakaszokat is. Törvényi változások, különleges méltányosság alapján, hivatkozva a szabadidős célú közlekedési infrastruktúra fejlesztések szükségességére talán előfordulhat, hogy megvalósulhatnak ezek a nyomvonalak is. A szakhatóságokkal folytatott egyeztetések során azonban erre nem kaptunk reményteli visszajelzéseket, ezért ilyen jellegű szakaszokat tervezői szempontból nem javasoltunk. Összefoglalva megállapítható, hogy a tervezett hálózat kialakításának műszaki akadálya nincs. Pénzügyi nehézség viszont várható, mivel a községekre jutó építési költségrészt valószínűleg nehezen tudják vállalni. A megvalósításra jelenleg több pályázati rendszer is rendelkezésre áll. 2004. év I. félévében az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat építésének pályázati beadási határideje 2004. április 19., a regionális kerékpárút építési pályázat beadási határideje 2004. május 31. Regionális szinten nem adható támogatás a 2,0 m alatti szélességű kerékpárútra és a 2,7 m alatti Dunakanyar és Pilis kistérségi kerékpárút hálózat tanulmány terve.

MÉRNÖKIRODA KFT.

- 121 -

Tanulmány terv

szélességű gyalog- kerékpárútra. Fontos azonban, hogy pályázni csak jogerős építési engedéllyel rendelkező szakaszokra lehet. A jelenlegi támogatási rendszer azonban nem ad segítséget a tervek elkészítésére és engedélyeztetésére. Ezeket a költségeket, mintegy önrészt az önkormányzatoknak kell vállalniuk. Átlagosan a tervezési és engedélyeztetési díj az építési költség 4-5%-a. Ugyanígy a lebonyolítási díj 2,5%. Egy átlagos kerékpárút építési költsége ~20 millió Ft/km, a tervezési díj ~1 millió Ft/km. Határozott elképzelésekkel és tervekkel is csak több évtizedes munkával valósítható meg a tervünkben szereplő hálózat. A legjelentősebb építési beavatkozást az önálló kerékpárút építése mellett, a kiépítésre javasolt árvízvédelmi töltések, mezőgazdasági utak és kisforgalmú lakó utcák jelentik. A részletesebb tervezések természetesen kis mértékben még módosíthatják a nyomvonalat. Kutatásaink szerint a kerékpárforgalmi hálózatok kialakítása várhatóan a térség kis mértékű gazdasági fejlődését is elősegíti majd. A javasolt hálózat megvalósításának szándéka szükséges, de nem elégséges feltétele a „kerékpár-barát” környezet kialakításának. E mellett a tervezett hálózat megvalósítása érdekében az alábbi intézkedések megfontolását illetve megtételét javasoljuk: a.) A jelenleg szinte járhatatlan földutak alkalmassá tétele a kerékpáros közlekedésre. b.) Útbaigazító jelzőtábla rendszer és a táj értékeit bemutató tájékoztató táblarendszer kialakítása. c.) A kerékpárforgalmi hálózat mielőbbi fokozatos kiépítése. d.) A települések szerkezeti, szabályozási terveiben egységesen szerepeltetni javasoljuk a javasolt hálózatot. e.) Információs adtabázis és tájékoztatási rendszer kialakítása (kézbe vehető térkép, térképház, elektronikus és média tájékoztatási rendszer kialakítása. A fenti intézkedések együttes hatásával megteremthető a kerékpárbarát környezet, amely az életminőség javításának egyik alapja mind a települések, mind a nagyobb régiók számára. Emellett a regionális kerékpárforgalmi nyomvonalakon megjelenő turisztikai célú kerékpáros forgalom gazdasági élénkítést is jelenthet a települések számára.


Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat TANULMÁNYTERVE

Recommend Documents