Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány
Munkaerő-piaci együttműködésre alapozott, egészséges életmódot támogató innovatív képzési program kifejlesztése "A jövőt gyermekeinkkel építjük." - Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért! TÁMOP-6.1.5-14-2015-0007 2015
1
4
Tartalomjegyzék
1
1
Tartalomjegyzék .................................................................................................... 5
2
Összefoglaló ......................................................................................................... 7
3
A térség nehézségei és kihívásai .......................................................................... 9 3.1
Békés megye általános adatai: ....................................................................... 9
3.1.1 3.2
Orosházi járás és székhelye ................................................................. 10
A térség jövőjének és a globalizációnak a problematikája ............................ 10
3.2.1 Versenyképesség és Társadalmi folyamatok alakulásából fakadó problémák ........................................................................................................... 11 4
5
A térség munkaügyi helyzete .............................................................................. 14 4.1
Békés megye: foglalkoztatottság – munkanélküliség – keresetek ................. 15
4.2
Orosháza és környezetének foglalkoztatási helyzete .................................... 16
4.3
A térség munkaügyi helyzete a legmagasabb befejezett iskolázottság tekintetében ................................................................................................... 17
A térség egészségügyi helyzete és állapota ....................................................... 19 5.1
6
Az iskola bemutatása .......................................................................................... 21 6.1
Az intézmény hivatalos adatai ....................................................................... 21
6.2
Interjú Orosz László intézményvezetővel ...................................................... 21
6.2.1
AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉRŐL ............................................................. 21
6.2.2
A DIÁKOK BEMUTATÁSA .................................................................... 22
6.2.3
A TANTESTÜLET JELLEMZÉSE ......................................................... 22
6.2.4
SZÜLŐK ............................................................................................... 25
6.3 7
Egészségügyi helyzet a megyében ............................................................... 19
Az iskola legfontosabb adottságai ................................................................. 26
A mai magyar pedagógia általános kihívásai ...................................................... 28 7.1
A mai oktatás helyzete, illetve a tanárképzés hiányosságai .......................... 28
7.2
Az eredményes pedagógus-személyiség legfontosabb kompetenciái .......... 29
7.3
Az iskola mentálhigiénés és személyiségfejlesztő szerepe ........................... 29 5
8
9
Mentális egészség és eredményes életvezetés alapjai ....................................... 31 8.1
A függéstől a függetlenedés felé ................................................................... 33
8.2
A függetlenségtől a kölcsönös függés felé, azaz az egyéni győzelemtől a közös győzelemig .......................................................................................... 36
A testi egészség alapjai ...................................................................................... 41
10 Életrevaló, mint megoldás és javaslattétel .......................................................... 44 10.1 Kezdetek: a program kialakulása, története, nemzetközi eredményei, jelenlegi nemzetközi helyzete ...................................................................................... 44 10.2 Az Életrevaló™ program magyarországi története ........................................ 50 10.3 Az Életrevaló folyamat................................................................................... 55 10.3.1
A folyamat magva: A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása . 55
10.3.2
A 7 szokás által fejlesztett kompetenciák .............................................. 57
10.3.3
Az Életrevaló folyamat felépítése ......................................................... 58
10.3.4
A program bevezetését segítő oktatási segédanyagok ......................... 62
10.3.5
A munkafüzetek tartalma évfolyamonként: ........................................... 64
10.4 A program magyarországi eredményei ......................................................... 66 10.4.1
A program országos hatásvizsgálata (KNA 2014) alapján .................... 66
10.4.2
Szakdolgozati kutatás ........................................................................... 72
10.5 Médiamegjelenések ...................................................................................... 77 11 Irodalomjegyzék .................................................................................................. 78 Mellékletek ................................................................................................................. 83 Szervezetfejlesztési első interjú (vezetői) ............................................................... 83 Félig strukturált változat ...................................................................................... 83
6
2 Összefoglaló Békés megye több kistérsége Magyarország 33 leghátrányosabb térsége közé tartozik, ahol jellemző az átlagosnál gyorsabb népességfogyás, a migrációs veszteség, az elöregedés, és a helyi gazdaság strukturális zavara és gyengesége. A rendszerváltás óta a megye munkaerő-megtartó képessége folyamatosan romlik, a munkaképes korú lakosság egyre növekvő számban hagyja el a térséget. A foglalkoztatottak folyamatosan és jelentősen csökkenő aránya az utóbbi években csekély növekedést mutat, amelyhez minimálisan javuló munkanélküliségi mutatók társultak. A hátrányos helyzetű térség elnéptelenedésének megállításához, a gazdasági fejlődéshez szükséges foglalkoztatási feltételek nem teremthetők meg a társadalmi felzárkózást elősegítő alapvető életkészségek fejlesztése, a foglalkoztatási potenciál javítása nélkül. Az Új Széchenyi Terv keretein belül megvalósuló Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 6.1.5-14-es kódjelű pályázati programja ezen kihívásokra, a térség adottságaira és igényeire szabott megoldással tesz kísérletet. A program egyik fontos részcélja a képzési rendszer fejlesztése, az alapvető életkészségek, a lelki-fizikai egészség fejlesztését
célzó
módszertanok rendszerbe
integrálásával Békés
megyében, ennek a részcélnak megfelelően fejlesztjük az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskolát a pedagóguskollégákkal együttműködésben a TÁMOP -6.1.5-142015-0007 kódjelű „A jövőt gyermekeinkkel építjük!" - Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért! elnevezésű pályázat segítségével. Véleményünk szerint az ismertetett és vizsgált kihívásokra az általunk felvázolt iskolakultúra-fejlesztési program teljes körű megoldást tud nyújtani a fent említett részcél tekintetében. Fontos, hogy a hátrányos helyzetben lévő járások közoktatási intézményeinek, de elsősorban a pedagógus kollégáknak legyen támasza, kézzel fogható segítsége és eszköze, hogy a nehéz helyzetű, leszakadó térségekből érkező gyermekeknek olyan életvezetési készségeket és a 21. század új kihívásaihoz illeszkedő tudást tudjanak átadni, amely nem csak megállítja, de csökkenti az ország szerencsésebb történelmi fejlődésű régióiban tanulókhoz képest még meglévő különbségeket. Hosszú távon pedig egy kiemelkedően eredményes gyermekeket nevelő iskolaként ki veheti részét a társadalmi mobilitás elősegítéséből és a régió felzárkózásából. 7
Ezen célok elérése érdekében átalakítottuk és az Életrevaló Iskolakultúra-fejlesztési program megvalósítási módszertanát. Munkaerő-piaci együttműködésre alapozott, egészséges életmódot támogató innovatív intézményi program intézményre szabott változatának kifejlesztésének eleget téve megvizsgáltuk az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola külső- és belső környezetét. Felvázoltuk a térség kihívásait, egészségügyi- és munkaügyi- helyzetét, majd az intézményvezetővel, Orosz Lászlóval készített személyes interjún és Dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna projekt-megvalósító munkatársunk helyszíni tapasztalatai alapján bemutattuk magát intézményt. Ezen ismeretek birtokában ismét tettünk egy távolabbi kitérőt a mai magyar pedagógia általános kihívásai mentén, említést téve ennek fontosabb szakirodalmáról, mintegy előkészítve az általunk elgondolt megoldási javaslatot. Javaslatként ismertetjük az Életrevaló™ programot tanulmányunkban. Kifejtjük miként szolgálja mind a mentális, mind a testi egészség fejlesztését, bemutatjuk a módszertanát, és hogy hogyan válhat a program célja a pedagóguskollégák hathatós közreműködésével valóssággá. Elengedhetetlen azonban a tanítók és az iskola tantestületének pozitív és konstruktív hozzáállása a programhoz. Ez a legfontosabb tényező, hiszen ők töltik meg tartalommal és lesz így számukra segítség és eszköz a sikeres gyermekek nevelésében. Nélkülük ez a koncepció nem lehet eredményes, velük együtt viszont az egyik leginnovatívabb fejlesztési program napjainkban és egy kiemelkedő lehetőség az orosházi intézmény számára.
8
3 A térség nehézségei és kihívásai Az Orosháza városának illetve első sorban tágabb környezetének Békés megyének a kihívásait és megoldandó problémáit Szirmai Viktória Közép – dunántúli régióval foglalkozó hasonló témájú tanulmánya alapján az alábbi négy terület köré csoportosítjuk (Szirmai, 2001): •
A térség jövőjének problematikája
•
A globalizáció problematikája
•
A versenyképesség problematikája
•
Területi társadalmi folyamatok alakulása
3.1
Békés megye általános adatai:
Békés megye Magyarország délkeleti részén a Dél–alföldi régióban (Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye) található. 5631,05 km2-en terül el, keletről és délről az országhatár választja el Romániától, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megyékkel-, északról Hajdú-Bihar megyével határos. Székhelye Békéscsaba. Népessége a 2011 októberi népszámlálás idején 359900 fő (KSH, 2013), ebből a megyeszékhely lélekszáma 62050 fő. Népsűrűsége az országos átlagnál (106 fő/km2) alacsonyabb, 66,8 fő négyzetkilométerenként. A megyében 9 járás található, név szerint a Békéscsabai-, Békési-, Gyomaendrődi-, Gyulai-, Mezőkovácsházai-, a vizsgált Orosházi-, Sarkadi-, Szarvasi járás-, és a Szeghalmi járás. Közúton 4 fontosabb útvonalon megközelíthető, a 44-es főúton nyugatról Kecskemét és az M5-autópálya felől ugyanezen az úton kelet felől az országhatár és Kisjenő irányából, a 47-es főúton Szeged, Szerbia felől, 46-os főúton Szolnok és a 4-es út felől, 47-es főúton Debrecen felől. Legfontosabb vasúti összeköttetése a Békéscsabán keresztülhaladó Budapest-Lökösháza vonal, amely a magyar, illetve az erdélyi folytatásával a román főváros Bukarest között biztosítja a vasúti közlekedést.
9
3.1.1 Orosházi járás és székhelye Az Orosházi járás Békés megye délnyugati részén terül el. A járás 8 településsel bír, benne a járásszékhelyen kívül csak Csorvás és Tótkomlós rendelkezik városi ranggal. A járásnak 50835 fő lakosa volt, a legutóbbi cenzus idején 717 km2- es területén, ami 71 fő/km2-es népsűrűségnek felel meg. Ez kifejezetten alacsony, az országos (106 fő/km2) átlaghoz képest. Az alacsony népsűrűség természetes földrajzi-történelmi adottsága a térségnek. Az Alföld déli részein nem jellemző a sűrű településhálózat, láthatjuk, hogy a járás mindössze 8 településsel bír. A járásszékhelynek 2015. január 1-én 28356 fő lakosa volt. (MKH 2015). A város a megye nyugati részén található közvetlenül a Csongrádi megyehatár szomszédságában. Északi szomszédja Nagyszénás, északkeleti szomszédja pedig Csorvás. Délről Kardoskút, keletről Pusztaföldvár határolja. A felsorolt településekkel közvetlen közúti összeköttetésben van. Ezeken felül keleti irányból Gerendás és északról pedig Gádoros külterülete határolja. A legközelebbi város a szomszédos Csorvás, melytől 15 km-re található. A megyeszékhely, Békéscsaba közúton 41km, legközelebbi nagyváros pedig az 58-kmre fekvő Szeged. Orosházán van vasúti közlekedés is, érinti a MÁV Mezőtúr– Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonala (125-ös számú vonal). 3.2
A térség jövőjének és a globalizációnak a problematikája
Békés megye és alapvetően Magyarország is az elmúlt 25 évben gyökeres átalakuláson megy keresztül. A megye földrajzi adottságai és elhelyezkedése a XIX. századi folyószabályozások óta determinálják területének alapvetően mezőgazdasági hasznosítását.
A
rendszerváltás
előtti
nagyüzemi-termelőszövetkezeti
mezőgazdaságra épülő struktúrák a 90-es évekkel kezdődően javarészt leépültek, az mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelőegységek hagyományos KGST-országbeli felvevőpiacai elvesztek. A hazai regionális kutatások alapján is ismert, hogy a magyarországi gazdasági átmenet térségekként és településekként igen eltérő módon zajlik. Részben az örökölt gazdasági (és társadalmi) fejlettségből fakadó sajátosságok, részben a piacgazdaság kialakulásának eltérései miatt. A szociológiai kutatások pedig az átalakulás társadalmi következményeit, a gazdasági szerkezetváltás területi és egyéb előnyeit élvező társadalmi csoportokat, az előnyökből kimaradó hátrányokkal sújtott rétegek problémakörét tárták fel. (Szirmai, 2001) Az átalakulásnak, ahogy erre később visszatérünk Békés megye nem tekinthető nyertesének. A 2004-es Európai Uniós csatlakozás pedig teljesen új helyzetet teremtett. Minden korábbinál 10
nagyobb
versenyhelyzet elé állította a megyét mind gazdasági és társadalmi értelemben. Ez egyben hatalmas lehetőségeket is jelent: Európai Uniós fejlesztési támogatások igénybevételének a lehetőségét. A konvergencia régiók azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU-25 átlagának 75%–ánál. Ezek a régiók az Európai Unió regionális politikájának 1. fő célkitűzése („A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése”) alá tartoznak. A Közép-magyarországi régió kivételével Magyarország összes régiója e kategóriába tartozik. (NFGM, 2009). A térség jövőjének egyik legnagyobb kihívása az elérhető források minél nagyobb százalékban való felhasználása és a térséget ismét fellendítő tevékenységek megtalálása és támogatása. 3.2.1 Versenyképesség és Társadalmi folyamatok alakulásából fakadó problémák A XXI. század komoly kihívása a globalizációból adódó versenyhelyzet kiszélesedése. Az EU-csatlakozás lehetővé tette a munka és a tőke szabad áramlását, az információhoz való hozzáférés demokratizálódósát. Békés megyére jellemző speciális tulajdonság, a területi adottságokból adódó a klasszikusan primer szektorra, azon belül is az agráriumra épülő gazdasági szerkezet. Ennek jellemző tulajdonsága, hogy Magyarországon a XX. században folyamatosan szorult vissza a nemzetgazdaságban betöltött szerepe – a rendszerválás előtti szövetkezeti rendszer felbomlása katalizálta a folyamatot - a tercier szektor különösen a rendszerváltás utáni időszaktól datálható előretörésével egyetemben. 2014-ben a bruttó hazai össztermék mindössze 4,4 %-át* (KSH, 2015) Nagy hatással van ez az agráriumra specializálódott régiók munkaerő megtartó képességére is. Ennek némileg ellentmond az a tendencia, amely alapján, országos szinten 2008 és 2014 között 12,5 %-al nőtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, de még így is mindössze 189 ezer ember számára biztosított megélhetést 2014-ben, ami az összes foglalkoztatottnak mindössze az 4,6 %-a. (KSH, 2015/2) Versenyképesség tekintetében a legfontosabb kihívás Békés megye gazdaságát alkalmassá tenni a népesség megtartására, azaz versenyképessé az ott élő emberek számára. Ez rávilágít az egyik legkritikusabb társadalmi folyamatára a megyének a népesség fogyására és az elvándorlásra. A legutóbbi két cenzus felvétele, azaz 2001 és 2011 között Békés megye népessége csökkent a legnagyobb ütemben Magyarországon.9,5 %-os csökkenés országosan kimagasló. A természetes fogyás ebből a 26870 főt, míg az elvándorlás 10973 főt
11
jelentett a két népszámlálás közötti időszakban. A csökkenő születésszám és az elvándorlás okozza, hogy a népességcsökkenéssel párhuzamosan a megye népességének korösszetétele folyamatosan az idősek irányába tolódik el, az idősek (65 év felettiek a teljes népességhez képest) aránya 26,5 % ami szintén országos csúcsérték. Ahogy már korábban megemlítettük a mezőgazdaság népességmegtartó erejének csökkenésével elkezdődött népességfogyás a megyében nem új keletű már az 1940-es évek óta tart, jóval régebb óta, mint az országos (1980-as évek eleje). Belátható a fenti komplex kihívások alapján is, hogy a versenyképesség értelmezéséhez, komplex megközelítésre van szükség, amely a gazdasági és a földrajzi, területi típusú megközelítések kiegészítését, a társadalmi és politikai, hatalmi összefüggések kimunkálását, az ún. humán erőforrás problematika kiszélesítését, szociológiai felfogását is feltételezi. (Szirmai, 2001) A humán erőforrás problematika kihívásainak megoldására, illetve a negatív hatásainak enyhítésére tesz kísérletet az Új Széchenyi Terv keretében a Társadalmi Megújulás Operaív Program 615/13-as kódjelű komplex humán-fejlesztési programja. Jelentős társadalmi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a lakosság egészségében, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségi állapota kedvezőtlen. A lakosság korösszetétele és a munkanélküliség, elszegényedés összefüggésben áll a lakosok egészségi és lelki állapotának romlásával. Ezért a program fő célként jelöli meg a lakosság testi-lelki egészségének fejlesztését össztársadalmi összefogással. A társadalmi összetartozás erősítését szolgáló korábbi programok és fejlesztések tapasztalataira építve, a jelen konstrukció keretében tervezett komplex beavatkozási program hozzájárul az egyének életminőségének és a munkaerő-piaci lehetőségének javításához. (palyazat.gov.hu, 2015) A programnak köszönhetően valósul meg Békés megye 14 közoktatási intézményében az Életrevaló™ iskola-kultúra fejlesztési program, amelynek a küldetése már óvodás kisgyermekkortól kezdve olyan életvezetési készségekkel és kompetenciákkal felvértezni a gyermekeket, amely lehetőséget teremt a későbbi öngondoskodás, az egészséges életvitelhez szükséges tudás elsajátításához, illetve kereteket és eszközöket biztosít a pedagóguskollégáknak e törekvések megvalósításához. Ez teljes összhangban áll a pályázat céljaival és kísérletet tesz a terület kihívásainak megoldására. Kapcsolódik a megye versenyképességének problematikájához is a humán erőforrás kihívásainak oldaláról, hiszen a fizikai és lelki egészség meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, ezért a hatékony egészségnevelésre, egészségfejlesztésre a fejlett társadalmakban egyre jobban odafigyelnek és jelentősége felértékelődik a versenyképes munkaerő 12
biztosításának egyik tényezőjeként is.
13
4 A térség munkaügyi helyzete Az előző fejezetben már érintőlegesen utaltunk a térség munkaerő-piaci helyzetére a versenyképesség és társadalmi folyamatok alakulásából fakadó problematikák fejezetben. A megye népesedési adatai nem adnak okot az optimizmusra, és ennek egyik okaként említettük, hogy a helyi munkaerő-piaci kínálat nem találkozik a munkaerő-piaci kereslettel, ennek okait kereshetjük a térség gazdaságának versenyképességében illetve a helyi humán-erőforrás speciális helyzetében. Nézzük meg részletesebben a térség munkaügyi helyzetét. A
Központi
Statisztikai
Hivatal
definíciójában
a
munkanélküliségi
ráta
a
munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. A gazdaságilag aktív népesség pedig az a népesség, amely megjelenik a munkaerőpiacon, tehát a munkanélküliek és a foglalkoztatottak együttesen. (KSH 2015/4) A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva országos szinten 2015 júliusában 8,1% volt. (NFSZ 2015) Békés megyében szintén megfigyelhető javulás, azonban még mindig az országos átlagnál magasabb, 9,1%-os volt ez a mutató a Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának adatai szerint. (BMK FF 2015) A 9,7 százalékos ráta azonban nem takar homogén eloszlást. A járások között is nagy eltérések mutatkoznak a munkanélküliség tekintetében. A legjobb adatokkal a megyén belül a Gyulai- és a Szarvasi járásban találkozhatunk. A munkanélküliségi ráta a Gyulai járásban 6,2%-on míg a Szarvasi járásban az szintén az országos átlag alatt 6,1%-on állt a mutató. A legrosszabb helyzetben e-tekintetben a Sarkadi (16,2%) és a Békési (14,5%) van 2015 júniusi adatok szerint. (BMK FF 2015)
14
4.1
Békés megye: foglalkoztatottság – munkanélküliség – keresetek
(2015. I. negyedévi KSH jelentés) A KSH munkaerő-felmérése alapján 2015 I. negyedévében a megye 15–74 éves népességének 57,2%-a, 154 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Számuk 5,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Közülük 136,5 ezren foglalkoztatottként, 17,2 ezren munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 4,9, a munkanélkülieké 6,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az év első negyedévében Békés megyében a vizsgált népességcsoport 50,8%-át foglalkoztatták, arányuk 2014 hasonló időszakához képest 3,0 százalékponttal emelkedett. A megye foglalkoztatottsága 3,7 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. Békés megyében a gazdaságilag aktív népesség 11,2%-a tartozott a munkanélküliek közé 2015 I. negyedévében, arányuk az elmúlt egy év során lényegében nem változott. A megye munkanélküliségi rátája a régióban a legkedvezőtlenebb, az országos átlagnál 3,4 százalékponttal volt magasabb. 2015 I. negyedévében a Békés megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél átlagosan 76 ezren álltak alkalmazásban, 3,4%-kal többen, mint az előző év azonos időszakában. A versenyszférát 3,5, a költségvetési szerveket 2,3%-os létszámnövekedés jellemezte. A gazdasági ágak közül a legnagyobb mértékben, 44%-kal, a szállítás és raktározás területén dolgozók létszáma bővült. Az alkalmazottak legnagyobb hányadát (25%-át) foglalkoztató egészségügyi szolgáltatás területén és az iparban 1,9, illetve 4,8%-kal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. A keresetek egy év alatt – az országos átlagnál kevésbé –, 3,7%-kal emelkedtek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete átlagosan 175 ezer forint volt, míg a családi adókedvezmény nélküli nettó keresetük 114 ezer forintot tett ki. A keresetek átlagosan 27%-kal voltak alacsonyabbak a megyében az országosnál, amely a megyék közötti rangsorban Szabolcs- Szatmár-Bereg megye után a legrosszabb eredmény (KSH 2015/5)
15
4.2
Orosháza és környezetének foglalkoztatási helyzete
Az Orosházi járásnak, melynek része 7 másik település mellett a vizsgált Tótkomlós, az országos átlagnál némileg kedvezőbbek a foglalkoztatási adatai ellentétben a megye egészével, melynek az egyik legnagyobb kihívása a gyenge foglalkoztatási helyzet megoldása. A munkaügyi adatok tekintetében kifejezetten hátrányos helyzetben van a megye (4.1 fejezet). A 2015 júliusi adatok szerint 1459 fő álláskereső volt regisztrálva az Orosházi járás munkaügyi központ rendszerében. (BMK FF 2015). Ez járási szinten átlagosan 6,7%-os rátát jelentett, az álláskeresők aktív népességhez viszonyított arányában. Jelenleg ez jobb, mint az országos átlag (8,1%) de sokkal jobb a megye összesített értékéhez képest (9,1%). Ne feledjük azonban: A viharsarokban található térség foglalkoztatási helyzete, a térség mezőgazdasági jellegénél fogva, erősen függ a mezőgazdaság idény-jellegétől, magas az időszakos foglalkoztatás aránya, amelynek leg élőmunka-igényesebb szakasza a nyári időszakra tehető. Ezt alátámasztja a januárban mért 9,6%-os adat 2096 álláskeresővel. (BMK FF 2015b) A megyében a 3. legalacsonyabb munkanélküliséggel bíró járás az Orosházi. A legrosszabb helyzetben a Békési- valamint a sarkadi járás van. Láthatjuk, hogy előbbiben 14,3% utóbbiban 15,8% a munkanélküliségi ráta. A téli időszakban azonban az Orosházi járás a 4. legrosszabbul teljesítő kistérség a Békésiek közül. Ennyit számít az idénymunka hatás a térségben.
Munkanélküliség Békés megye járásaiban – 2015 július
16
4.3
A térség munkaügyi helyzete a legmagasabb befejezett iskolázottság tekintetében
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a térségben élők iskolázottsága a következők szerint alakult: Az évezred első évtizedében, ahogy az országos tendenciákból is látható, a tárgyalt megyében is felértékelődött a magasabb szintű végzettség (egyetemi és/vagy főiskolai) és a szakképzettség a lakosság körében. A fiatalabb és képzettebb korosztályok lassan az idősebb kevésbé iskolázott népesség helyére lépnek, így a népességből a még alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya tovább csökkent. (KSH, 2013) Általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettsége a 15 éves és idősebb lakosság körében a megyében a népesség 6,4 százalékának volt, alátámasztja a fenti érvelésünket, hogy a 2001-es népszámlálás idején ez a mutató 15%-on állt. Ez az örvendetes
tendencia
az
elmúlt
években
tovább
folytatódott.
Szintén a társadalom egy kis csoportját teszi ki a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők száma a 15 évesnél idősebb lakosság körében ez az arány a 2001-es 36% helyett bő egy évtizeddel később már 30%-ra csökkent. Mindemellett növekedett az érettségizettek száma is, a 14 évnél idősebbek körében a népesség 25%-a tartozik ebbe a csoportba. A megye lakosságának pedig csaknem 12 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel ez 10 év alatt 4 százalékpontos emelkedést jelent. Ebben a csoportban kiemelkedően teljesítettek a hölgyek, az ő esetükben a növekedés másfélszerese volt a férfiak növekedési ütemének. Mindezek mellett emelkedett a tovább tanulni szándékozók száma is. A 25 éves és idősebbek közül a diplomások aránya 13%. De nagyon magas különbségek figyelhetők meg, szintén az országos tendenciákhoz hasonlóan egy korosztályok iskolai végzettségi szintje között. A 25 és 35 év közöttiek több mint egy ötöde, míg a 70 év felettiek mindösszesen 6%-a végzett főiskolát vagy egyetemet. Jellemző adat, ami itt is megmutatkozik, hogy a nők magasabb iskolázottak mind a középiskolát érettségivel befejezett 18 évesek, mind az egyetemet diplomával befejezett legalább 25 éves felnőtt lakosság körében. Iskolázottság tekintetében a legjobban a megyeszékhelyet is magában foglaló Békéscsabai és a Gyulai járás lakói teljesítenek, a harmadik helyen a Szarvasi járásban élők állnak, mely járás szintén rendelkezik felsőoktatási intézménnyel. (Szent István
Egyetem
Egyetem
Tessedik
szakemberképzést folytatnak).
17
Campusa,
ahol
mezőgazdasági
Az alacsonyabb lélekszámú megye északkeleti részén fekvő Szeghalmi illetve Sarkadi járásoknál mértek a megyei átlagtól lényegesen elmaradó értékeket. Megfigyelhető, hogy a települési lélekszám és az oktatási központoktól való távolság befolyásoló tényezők a lakosság iskolázottsági szintjének tekintetében. A kisebb településeken lényeges a lemaradás ezzel szemben a 3 nagyobb településen, ahol van telephelye felsőoktatási intézménynek, így a már említett Szarvason kívül, Gyulán (Szent István Egyetem, Egészségtudományi Campus) és Békéscsabán (Szent István Egyetem Gazdasági Kar) az iskolázottság kiemelkedően magas, a diplomások aránya 20% körül ingadozik a megfelelő korú (18 éves és idősebb) népességnek pedig közel a fele rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. Ezzel szembe állíthatóak a kistelepülések lakosságának átlagos végzettségi szintje. Az 2000-es években tovább folytatódott az a pozitív tendencia, hogy a népesség körében lassan ugyan, de folyamatosan növekszik az idegen nyelven beszélők száma. 10 év alatt 5%-al emelkedett azoknak a száma a magyar anyanyelvű népességen belül, akik legalább egy idegen nyelven tudnak kommunikálni. Megyei szinten ez 20%-os arányt jelent, de ez is elsősorban a fiatalabb korosztályra és a magasan képzettekre koncentrálódik, akiknek a felsőoktatási tanulmányaik befejezéséhez elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv minimum középszintű ismerete. A legelterjedtebb két idegennyelv a német valamint az angol, ahogy ez országos szinten is jellemző. A korfán felfelé haladva történelmi okokból kifolyólag egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat az orosz nyelvtudással is rendelkezők! Fontos tényező az idegennyelv-tudás tekintetében a térség nemzetiségi összetétele és a befolyásoló tényező az országhatár közelsége is. A főbb beszélt nyelvek, a térségben élő nemzetiségekből kifolyólag a román és a szlovák. (Adatok: KSH) Fontos látnunk azonban, hogy a pozitív oktatási tendenciák ellenére a térség képzettségi helyzete nem a legjobb. Országos szinten az érettségit megszerzők aránya a népszámlálás alapján Somogy megyével osztozva a 6. legalacsonyabb, de rosszabb a helyzet a javuló tendenciák ellenére a diplomások arányának körében, ami a második legalacsonyabb megelőzve Nógrád megyét. Az ezredforduló óta ugyan az érettségizettek tekintetében Jász – Nagykun –Szolnok megyét megelőzte Békés, de a diplomások arányát tekintve nem történt közeledés az (szintén javuló) országos átlaghoz. Az elmaradás utóbbiban 6,1%-os, az érettségizettek körében a középiskolát végzett népességen belül 8,1%-os. (KSH, 2013)
18
5 A térség egészségügyi helyzete és állapota A térség egészségügyi helyzete szorosan kapcsolódik a térség humán-erőforrásán keresztül a gazdaság versenyképességére, hiszen a munkavállalók átlagos egy-egy napos
betegség
miatti
kiesése
is
statisztikailag
kimutatható
gazdasági
teljesítménycsökkenést okoz makrogazdasági szinten, de egy még fontosabb pályázatban is meghatározott célnak is fontos eleme. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 6.1.5-ös kódjelű területi emberi erőforrás fejlesztési komplex program azaz. a "A jövőt gyermekeinkkel építjük." - Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért! nevű cselekvési terv alapvető célja az emberek fizikai és lelki egészségének javítása, amely meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét és hatással van össztársadalmi szinten a népesség jövedelemtermelő képességére. Szoros összefüggés állapítható meg az egyes országokban az egészségügyre fordított kiadások, az egészségügy hatékonysága, valamint az egy főre jutó termelés és jövedelmek, azaz az egészségi állapot és a fejlettség, versenyképesség között. (Palócz 2015) 5.1
Egészségügyi helyzet a megyében
A legutóbbi népszámlálás idején a cenzus önbevallás alapján mérték fel a statisztikai hivatal munkatársai a megye egészségügyi állapotát. A lakosság 19%-a bevallása alapján tartós betegségben szenved. (KSH 2013) A megye kedvezőtlen helyzetét mutatja, hogy
országos
szinten
a
népesség
16,6%-a
tartósan
beteg.
Tartós betegségnek számít az olyan tartós egészségkárosodás, amely jelenleg nem gyógyítható, de gyógyszerekkel vagy más terápiákkal kezelhető. Ilyen pl. a cukorbetegség, az asztma, a tüdőbaj, a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, a szív-és érrendszeri betegségek, az ízületi betegségek. (KSH 2011) A női lakosság körében figyelhető meg rosszabb egészségi állapot e-tekintetben. Természetesen a korfán felfelé haladva, tapasztalható, hogy az egyre idősebb korcsoportok egyre magasabb arányban számolnak be rossz egészségi állapotról. A gyermekek 7%-a 80 év felettiek 47%-a küzd tartós betegséggel. Kiemelkedő egészségromlás figyelhető meg a megyében a 40.életév betöltése után. A 40 év körüli népesség alig kevesebb, mint egy tizede, míg az 50 év körüli népességnek már több mint 20%-a érintett valamilyen tartós betegséggel. A két korcsoport között 15%-pontos ugrás figyelhető meg. A cenzus kutatta, hogy milyen hatással van a tartós 19
betegség
az elszenvedő alanyok életére is. Az érintett népesség 35%-a úgy vélekedett, hogy a betegsége az életvitelében nem akadályozó tényező. Nem sokkal többen válaszolták, hogy az elvesztett egészség korlátozza őket (36%). Az vizsgált csoport 29%-át akadályozza az akadálytalan közlekedésben. A megye lakosságának 6%-a vallotta magát valamilyen szempontból fogyatékosnak. Fogyatékosságnak tekintjük azt a maradandó állapotot vagy sajátosságot, amikor a személy a testi, értelmi, érzékszervi, mozgásszervi vagy kommunikációs képességét számottevően vagy egyáltalán nem birtokolja, és ez jelentős mértékben gátolja a társadalmi életben való részvételében, a megszokott, a hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában. (KSH 2011) 2011-ben Békés megyében a fogyatékossággal élők száma 22300 fő volt. A nemek arányát vizsgálva kiegyenlítettebb arányokat kapunk, mint a tartós betegségek körében, de itt is enyhén több női bevallót regisztráltak a megfelelő nemű népességen belüli részarányok tekintetében. A fogyatékossággal élők körében legnagyobb arányban mozgássérültek voltak, de jelentős számmal jegyeztek fel látás-, hallássérült, súlyos belszervi fogyatékossággal élőket, mentálisan sérülteket illetve értelmi fogyatékosságban szenvedőket, de arányuk nem éri el a népességnek az 1%át. A 22,3 ezer fő 20%-a többszörösen sérült. Összehasonlítva megfigyelhető,
a hogy
tartós a
betegséggel
fogyatékkal
élők
szenvedők körében
csoportjával a
fiatalabb
szemben, korosztályok
felülreprezentáltak. Nem véletlen, hiszen ez esetben, legtöbbször veleszületett és egész életen áthúzódó rendellenességekről van szó, míg a tartós betegségek nagy része az életkor haladásával jelentkezik. A fogyatékosság az önbevallások alapján, komolyabb kihívást jelent az érintettek számára, mint a tartós betegség. Mindössze 13%-a vallotta a fogyatékosoknak, hogy sikerül akadálymentes életet élnie. A válaszadó érintett csoport nagyobb részének viszont problémát jelent a közlekedés, a tanulmányi életben való előrehaladás és a munkaerő-piaci kiszolgáltatottság és nem utolsósorban az önellátás. A 2001-2011 közötti időszakban a népszámlálás adatai szerint Békés megyében csökkenés tapasztalható a fogyatékkal élők számának arányában a teljes népességhez
viszonyítva.
Az
összlakosság
9,3
százaléka
vallotta
magát
fogyatékosnak 2001-ben, a legutóbbi cenzus önbevalláson alapuló adatai szerint ez az arány 6,2%. 20
6 Az iskola bemutatása Jelen tanulmány keretein belül vizsgált Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola helyzetét és kihívásait Orosz László intézményvezetővel készített interjú és helyszíni bejárásunk tapasztalatai illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzata és nyilvánosság számára elérhető adatok alapján mutatjuk be.
6.1
Az intézmény hivatalos adatai
Az intézmény neve: OM azonosító: Fenntartó:
Működtető: Az iskola székhelye:
6.2
Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola 202963 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. Orosházi Tankerület 5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6. Orosháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5900 Orosháza, Szabadság tér 4–6. Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola 5900 Orosháza, Vörösmarty utca 4.
Interjú Orosz László intézményvezetővel
Interjúkészítő: Dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna (vastagon szedett) 6.2.1 AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉRŐL Mióta létezik az intézmény? - Intézményünk 113 éves, a város egyik legrégebbi iskolája. Mit kell tudnunk az iskola történetével kapcsolatban? - Nagyhírű, nagy múlttal rendelkező intézmény vagyunk. Az országban 2.-ként itt jött létre ének-zene oktatás a Kodály módszer alapján 1954-ben és azóta is emelt szinten tanítjuk az éneket, s működik a Kodály Kórus és az alsósokkal a Kicsinyek kórusa. 1992 óta emelt szintű informatika-oktatás folyik, és a városban elsőként nálunk kezdtünk oktatni német (1989) majd angol nyelvet is (1991). Hagyományos rendezvényeink vannak, melyek közül a Madarak és fák napja programja ebben az évben lett 25 éves.
21
6.2.2 A DIÁKOK BEMUTATÁSA Milyen szocializációs környezetből érkeznek a gyerekek az intézménybe? - Az intézménynek beiskolázási gondjai nincsenek, sőt mivel a városban nincs körzethatár, sok hozzánk jelentkező tanulót nem tudunk felvenni. Egyre nő a bejáró tanulók létszáma is.
Mi jellemzi a gyerekek képességeit? (tanulmányi és szociális egyaránt) - Az ének tagozatra képességvizsgálat alapján kerülnek a tanulók, informatika tagozatra pedig 4. év végén magyar, matematika, környezet ismeret, informatika és kompetencia mérés alapján válogatjuk a gyerekeket. Így képességeik megfelelőek és a szülői háttér is támogatást nyújt. Mennyi a HH-s és a HHH-s gyerekek aránya? Milyen lehetőségeket kínál az iskola a helyzetük jobbítására? - HH-s és HHH-s tanulók létszáma csökkent. Korábban indultunk IPR pályázaton, de ezt ma a létszámösszetétel kedvezőtlen alakulása miatt nem tudjuk megtenni. A rászoruló tanulók integrált oktatását tovább folytatjuk pályázat nélkül is, a korábbiakban megtanultak alapján. Az integrációra szoruló tanulók száma ma még nem éri el azt az értéket, amely már az integrált nevelésüket veszélyeztetné. Foglalkoznak-e speciális fejlesztést igénylő gyerekekkel? Ha igen, hogyan? - SNI-s tanulóinkat szakképzett gyógypedagógusok fejlesztik, BTM-s tanulóinkkal pedig fejlesztő pedagógusok foglalkoznak. Külön iskolapszichológusunk van, aki a pályaorientációt is segíti. 6.2.3 A TANTESTÜLET JELLEMZÉSE Hogyan viszonyulnak egymáshoz a kollégák? Hogyan tudnak együttműködni, együtt dolgozni? - Nevelőtestületünk összeszokott, jó közösséget alkot. Mindenki ragaszkodik hagyományainkhoz, hagyományos értékeinkhez, ugyanakkor jellemző az új iránti fogékonyság, az innováció. Hogyan kommunikálnak egymással? Vannak e jellemző konfliktustípusok a tantestületen belül? - A fiatalabb és idősebb kollégák közötti különbségek, elvárások okoznak néha problémát. Illetve a kiszámíthatóság hiányából erednek konfliktusok. Van-e Önnek személyes konfliktusa valamelyik kollégájával? - Nincs. 22
Részt szoktak-e venni közösségépítő programokon? Ha igen, milyeneken? -
Rendszeresen
szoktunk
tréningeken
részt
venni,
legutóbbi
alkalommal
konfliktuskezelési tréningen vettek részt pedagógusaink. SWOT (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) Mik az iskola legfontosabb erősségei? - Az innováció, a folyamatos intézményi megújulás, a székhely -, és tagintézményekre jellemző hagyományok (értékei), az iskolában dolgozók csapatmunkája, az iskola keresettsége, és jó híre a városban, valamint értékrendje, a meglevő szervezeti kultúránk
(ahogy
közös
dolgaikat
intézzük),
az
iskolánk
képzési
kínálata
(osztálystruktúra, tagozatok), a szülőkkel és diákok kialakult kapcsolatunk. Mik az iskola legfontosabb fejlődési lehetőségei? - Túlterheltség csökkentése, arányos munkamegosztás további tudatos fejlesztése. Kiszámíthatóság növelése: biztonságérzet növelése, állandósági ritmus javítása, visszajelzések az oktatási munka minden területén (megbeszélések, részeredmények, stb.). Közösségépítés: csapatmunka javítása, egyéni- és szervezeti önértékelés növelése (közösségi élmények, éves teljesítményértékelő beszélgetések). Célok egyértelművé tétele (cél-alkotó műhelyek létrehozása). Dinamizmus további tudatos megtartása, fejlesztése. Milyen kihívásokkal küzd az iskola mostanában? - A városi esélyegyenlőség biztosítása (ld. kötelező felvételit biztosító iskola, Családok Átmeneti Otthonának beiskolázása). Az állandóság biztosításának hiánya. A különböző iskolafenntartók eltérő gazdasági potenciálja (pl. egyházi iskolák).
A
„kisgimnáziumi” osztályok újraindítása a városi gimnáziumban (tanulók átiratkozása, létszámcsökkenés, osztályösszetétel változása). Milyen kihívásokkal küzdenek az osztályteremben a pedagógusok? - Szaporodik a magatartási zavarokkal küzdő tanulók száma. Sok esetben a szülői háttér nem megfelelő, nem támogató. Más esetekben pedig túlzók a szülői elvárások(ének tagozat).A problémás tanulók esetében nem működik hatékonyan a társszervezetekkel való együttműködés (gyámhatóság, családsegítő, rendőrség). Milyen kihívásokkal küzd Ön vezetőként? - Állandóság, kiszámíthatóság, tervezhetőség hiánya.
23
Milyen egyéb fejlesztendő területeket lát a vezető? - Humán erőforrás tervezése. Elöregedő tantestületünkben a fiatalok felkészítése a staféta
átadására.
Az
egyéni
karrier
építése
és
az
iskola
érdekeinek
összeegyeztetése. Feladatok egyenlő elosztása. Önnek vezetőként mik a legfontosabb erősségei? - Összefogni, koordinálni a feladatokat, jó kommunikációs és problémamegoldó képesség, tudok csapatjátékos lenni, rendszerben gondolkodás, nyitott az új felé, de stabilitásra törekvés, empátia, érzékenység, számomra a vezetés szolgálat. Önnek vezetőként mik a legfontosabb fejlődési lehetőségei? - Információ megosztás, feladatok delegálása, ellenőrzés rendszeressége. MOTIVÁCIÓ A VÁLTOZÁSRA, ILLETVE AZ ELLENÁLLÁS MÉRTÉKE Mi a küldetésük? - Az iskola hagyományos értékeinek megőrzése, az elért eredmények megtartása. Magas
teljesítményre, intenzív munkavégzésre, eredményekre való törekvés.
Humánus, gyermekközpontú légkör. Pedagógus – szülő - gyermek egységben. Milyennek látják magukat 3-5 év múlva? Milyen fontos célokat tűztek ki maguk elé? - Szeretnénk továbbra is a város meghatározó, vezető iskolája lenni. Szeretnénk legalább olyan eredményeket elérni mind a versenyek, mind továbbtanulás terén, mint eddig is. Szeretnénk a megye leginnovatívabb iskolái között szerepelni. Szeretnénk legalább annyi elismerést és támogatást kapni a fenntartó és működtető részéről, mint az egyházi iskolák. Szeretnénk továbbra is esélyegyenlőséget biztosítani minden gyerek számára közösen a többi városi iskolával együtt. Mit tart az iskolakultúra-fejlesztési folyamat legfontosabb értékének? Milyen lehetőséget lát benne a maguk számára? - Tudatosan foglalkozunk, vizsgáljuk a szervezeti működést és viselkedést. Pedagógusaink véleményére alapozva hozzuk meg a fejlesztendő területeket. Mit tudnak a pedagógusok az előttük álló fejlesztési folyamatról? Hogyan viszonyulnak hozzá? A vezető hogyan kezeli attitűdjüket, mit kommunikál a programról? - A pedagógusok tesztet töltöttek ki, melynek alapján megfogalmaztuk a szervezeti sajátosságokat.
Közösen
állítottunk
fel
célokat,
melyekkel
a
pedagógusok
egyetértenek. A fejlesztési folyamatok elmélete nem annyira, inkább a kivitelezés
24
mikéntje érdekli őket. A konkrétumok, a kiadott feladatok elvégzése, a „hétköznapi munka” zökkenőmentessé tétele lényeges számukra. 6.2.4 SZÜLŐK Mennyire elégedettek a szülők az iskolával? - Elégedettek a szülők az iskolával, ezt mutatják a beiskolázási mutatók is. Segítenek bennünket céljaink elérésében, de kritikával is élnek, ha kell. Nagyon sok volt tanítványunk hozza hozzánk gyermekeit és büszke arra, hogy „Vörösmarty-s „ lehet. Ezt szeretnénk megőrizni. Milyen a kapcsolatuk a szülőkkel? Hogyan, milyen módokon szoktak együttműködni egymással? - Nagyon sok közös programunk van, nemcsak alsó, de felső tagozaton is. Alsóban a Csodavilág programot (óvoda- iskola átmenetet segítő program) szülők segítségével valósítjuk meg. Felsőben hagyományos programjainkat a szülők segítségével, aktív részvételükkel
oldjuk
meg
(Madarak
és
fák
napja,
diákönkormányzati nap, utazások, kirándulások, egészség nap).
25
ünnepi
koncertek,
6.3
Az iskola legfontosabb adottságai
Milyen esetleges szervezeti egységekből áll az intézmény? (tagiskola, kollégium, óvoda, művészeti, stb.)
Hány gyerek jár az iskolába? - Több, mint 600 tanuló jár iskolánkba. Hány pedagógus dolgozik az iskolában? - 54 fő pedagógus dolgozik, mindenki megfelelő szakképzetséggel. Mekkora az átlagos osztálylétszám? - Átlagos osztálylétszám 25 fő. Milyen az infrastrukturális ellátottság? (osztálytermek, közösségi helyek, étkezési lehetőségek, számítástechnikai lehetőségek stb.) - Az épületet több mint 10 éve újították fel, a folyosók, termek tiszták, tágasak. Tisztaság és rend uralkodik mindenhol, a folyosókat dekorációval tesszük színessé. A
26
nagyméretű tornateremmel és sportudvarral rendelkező intézményben tanulók testnevelésének oktatása és sportoltatása eddig megoldott volt, a testnevelés órák számának emelkedése miatt azonban mára már problémás a helyzet. Az iskola felszereltsége korszerűnek nevezhető, informatikai fejlettsége az átlagosnál talán jobb. Minden 2. tanulóra jut 1db P4 szintű, internet hozzáféréssel rendelkező számítógép, laptop, mini PC. Minden teremben van számítógép és internet elérhetőség. A termek kb. felében van interaktív tábla. A tanulók nyelvtudását 2 nyelvi labor
segíti,
melynek
felszerelése
azonban
hiányos.
Rendelkezünk
könyvtárhelyiséggel. Étkezésre alkalmas ebédlőnk viszonylag új, az ebédelő gyerekek számának emelkedése miatt azonban mára már zsúfolttá vált. Hiányzik a közösségi helyiség (aula), és a füves udvar. Problémát jelent az elavult, meghibásodott gépek cseréje. Milyen tanórán kívüli foglalkozásokon és programokon vehetnek részt a diákok? - A délutáni benntartózkodásra színes palettát kínálunk. Szakkörök: irodalmi színpad, robotika, fizikai kísérletek, rajz, táblajátékok, kézműves stb. Tehetséggondozás: nyelvvizsga előkészítő foglalkozások, angol nyelvi színpad, természetismeret, matematika, fizika, környezetvédelem, ECDL vizsgára felkészítő foglalkozások stb. Felzárkóztatás: magyar, matematika, idegen nyelvi fejlesztések évfolyam szinten. Sportfoglalkozások: kézilabda, úszás, labdarúgás, sakk, szivacskézilabda. Dolgoznak-e alternatív vagy speciális pedagógiai módszerekkel? Ha igen, mikkel? Miért választották ezeket? - Polgár Judit Sakkpalota programja- melyet tehetséggondozó foglalkozásként végezzük 1-2. évfolyamon. A KIP (Komplex Instrukciós Program) szerint dolgozunk, hogy a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalma nyíljon a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására. A nyelvoktatásunkat a Comenius, ACES, AIESEC és e-Twinning programok segítik, melynek keretében több mint 250 tanulónk gyakorolhatta az idegen nyelvet anyanyelvi környezetben.
27
7 A mai magyar pedagógia általános kihívásai
7.1
A mai oktatás helyzete, illetve a tanárképzés hiányosságai
A mai magyar oktatási rendszernek számos kihívással és megoldásra váró problémával kell nap, mint nap szembenéznie. Ezek a következők: 1. A PISA felméréseken a magyar gyerekek rendre gyenge tanulmányi mutatókat produkálnak. 2. A fegyelmezési és motiválási problémák folyamatosan növekednek, különösen a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő intézményekben 3. A társas helyzetek, konfliktusok kezelésének nehézségei a tanár-diák, a tanártanár, a diák-diák és a szülő-tanár kapcsolatokban egyaránt megjelennek. 4. A szülői erőforrások csökkenése következtében a gyerekek óriási szocializációs hiánnyal érkeznek az iskolában, melynek pótlása a tanárok feladatává vált. 5. A pedagógusok nevelésbe és tanításba fektetett óriási energiáit sem anyagilag, sem társadalmilag nem becsülik meg. 6. A pedagógusképzésből hiányzik a neveléshez hasznosítható egységes nyelv. 7. Az oktatási rendszerből kikerülő személyek kevéssé felelnek meg a munkaerőpiac elvárásinak. A munkaerőpiac a következő tulajdonságokat és készségeket várja el pályakezdő munkavállalóitól:
1.
Tisztesség
2.
Motiváció
3.
Erős munkamorál
4.
Kommunikáció
5.
Csapatmunka
6.
Kapcsolatteremtés
7.
Elemző képesség
8.
Technológiai jártasság
9.
Szervezettség
10. Kreativitás
28
Ezen munkaerő-piaci elvárások alapján a mai pedagógusok legfőbb feladata a lexikális tudás átadása mellett olyan diákok nevelése, akik megfelelnek az előbbi követelményeknek. 7.2
Az eredményes pedagógus-személyiség legfontosabb kompetenciái
A pedagógusok lelki stabilitását naponta próbára teszik az sorozatos „egyedi esetek” és váratlan stresszhelyzetek. Óriásai jelentősége van annak, hogy ezekben a szituációkban személyiségük mennyire stabil, biztonságot sugárzó, példamutató. De vajon miről is szól a személyiség stabilitása? Egy pedagógussal szemben fontos elvárás, hogy személyisége kongruens és konzisztens legyen. A kongruens, azaz hiteles pedagógus nevelési szituációkban bátran és túlzó visszafogás nélkül hű mer lenni saját identitásához, és kifejezi annak tartalmát. A konzisztencia azt jelenti, hogy kialakult
személyiségvonásai
bizonyos
állandóságra
utalnak,
azaz
diákjai
számíthatnak rá. (G. Donáth, 2005) 7.3
Az iskola mentálhigiénés és személyiségfejlesztő szerepe
A mentálhigiénés megelőzés egy legfontosabb terepe az iskola, melynek nemcsak a diákok, hanem az ott dolgozók (pedagógusok, pszichológusok, kisegítő személyek, szülők stb.) lelki egészségének megőrzésében is szerepe van. A diákok részéről mentális rizikótényezőnek számít a túlzott leterheltség, a teljesítési kényszer, időbeosztási problémák, valamint a kortársakkal és a tanárokkal való megoldatlan konfliktusok. A pedagógusok mentális állapotára kedvezőtlen hatással van a pszichés terhelés, a szervezeti konfliktusok, a közvetlen visszajelzés hiánya, valamint a munkával járó nagy felelősség. (Hegedűs, 2006) Az iskola számos módon hozzá tud járulni ahhoz, hogy falain belül mentálhigiénés szemlélet alakuljon ki, de leginkább azzal, hogy a másik ember tiszteletét helyezi együttműködési kultúrájának és belső viszonyainak fókuszába. (Hegedűs, 2006) David Aspy (1965, idézi Rogers, 2007) kutatásában azt találta, hogy azokban az osztályokban, ahol a tanárok a facilitáló attitűdre (empatikus megértés, megbecsülés, elfogadás, bizalom, hitelesség) vonatkozóan a legmagasabb értékeket kapták, ott a gyerekek sokkal jobban olvastak, mint a facilitáló attitűddel kevésbé rendelkező pedagógusok diákjai.
29
Az iskolának fontos feladata a gyermek belső motivációjának (Balogh, 2005a), énhatékonyságának (Kulin & Pákozdi, 2002), azaz proaktivitásának kialakítása. Emellett az is elengedhetetlen, hogy az intézmény gondot fordítson a gyermekek értékorientációjának olyan formálására is (Balogh, 2005a), mely az egészséget, mint fontos értéket ismeri el (Kulin & Pákozdi, 2002). Egy másik kutatás eredményei alapján pedig azt látjuk, hogy azok az iskolai intervenciók, melyek a diák autonómia-élményének fejlesztését, a tanár- és társ általi támogatottság mértékének növelését, illetve a célorientált viselkedés támogatását célozzák meg, pozitív hatást gyakorolnak a diák tanulás iránti elköteleződésére, a jövőbe vetett remény érzésének erősödésére, valamint a felsőfokú tanulmányi helytállásra is (Van Ryzin, 2011).
30
8 Mentális egészség és eredményes életvezetés alapjai
A következőkben azok a legfontosabb életvezetési alapelvek kerülnek bemutatásra, melyekről úgy hisszük, hogy integrálásuk hozzásegíti az egyént a belső
stabilitás
és
a
mentális
egészség
kialakításához, illetve fenntartásához.
Ezen életvezetési alapelvek, szokások bemutatása előtt azonban fontos megértenünk azt a pszichológiai folyamatot
(„Látom-Teszem-Kapom”
modell),
melynek
során
világképünket,
paradigmarendszereinket kialakítjuk.
Az ábrán látható „Látom-Teszem-Kapom” modell (Covey, 2014) párhuzamba hozható a pszichológia azon ágával, amelyet kognitív behaviorizmusnak nevezünk. Behaviorista, mivel a viselkedésre koncentrál, kognitív, mert életünket alapvető sémák és paradigmarendszerek keretében képzeli el. Alapgondolata, hogy minden cselekedetünk különböző ingerekre adott válaszok következménye. Az elmélet szerint az ingerekre adott válaszaink komplexek, gondolataink, mások és saját viselkedésünk, valamint az érzelmeink interakciójának eredményei. Ezek összességében létrehoznak egy viselkedéses választ, amivel hatást gyakorlunk a környezetünkre. Erre a hatásra válaszként újabb viselkedést mutatunk be (Atkinson, és Hilgard, 2005), így válik teljessé a „Látom-Teszem-Kapom” kör. Ez az állandó körforgás az, ami az egyén sémarendszerét és ezáltal világképét is kialakítja. Ezekre a visszacsatolásokra épülnek társas forgatókönyveink. Ezek olyan kognitív scenariók, amelyek megmondják nekünk, hogy mi a megfelelő (adott, elvárt, normatív) viselkedés egy szituációban. Ezek természetesen tanult, szocializációs folyamatok eredményeiképpen létrejött belső forgatókönyvek, amelyek szerint cselekszünk, és azt várjuk másoktól is, hogy eszerint viselkedjenek (László, 1998). Covey (2014) azonban az egyéni észlelés és értékelés relativitásának hangsúlyozása mellett
úgy
gondolja,
hogy
léteznek 31
az
eredményességünket
és
kiegyensúlyozottságunkat meghatározó alapelvek (természeti törvények), melyek változatlanok, kétségbevonhatatlanok, univerzálisak, azaz egyéni szubjektív világunk fölött állók. Ilyenek a felelősség, a becsületesség, igazságosság, bőség, megújulás stb. Morális fejlődésünk Pikó (2005) szerint is olyan örökérvényű alapelvek mentén megy végbe, melyek a társadalmak legtöbbjében írott vagy íratlan szabályként funkcionálnak. Covey (2014) a látszólagos ellentmondást a következőképpen kapcsolja össze: szerinte az eredményesség kulcsa az alapelvek szerinti élet, melyen belül mindannyian a saját paradigmarendszerünkben tapasztalt élményeink alapján megalkotjuk saját értékrendünket.
Stephen R. Covey a fenti képen
látható személyiségérési
modelljére
fűzi
eredményes
fel élet
az 7
szokását, melyek közül az első három a függéstől a függetlenedés
felé,
a
második három pedig a függetlenségtől
a
kölcsönös függés felé viszi az egyént. A 7. szokás az, amely az összes többit dinamikusan
képes
működtetni, de ennek részletes kifejtésére néhány oldallal később kerül majd sor.
32
8.1
A függéstől a függetlenedés felé
Covey (2014) az eredményes élet első lépcsőfokaként az egyén, mint aktív cselekvő, szabadon
és
felelősen
döntő
ágensként
való
működésének
jelentőségét
hangsúlyozza. Az első szokás így hangzik: „Légy proaktív!”. A proaktivitás nem más, mint a saját magunk létezéséről, az én-ről való szilárd és biztos tudás. Stern (idézi Kulcsár, 2006) szerint az én-érzés legfontosabb aspektusa a hatóerő érzése, mely biztosítja a külső- és belső történések fölötti kontroll élményét is. A személyközpontú elméletnek
is
legfőbb
fókusza
az
ember
önmegvalósítási
és
önirányítási
képességében, illetve a szabad döntési lehetőségében való szilárd hit (Holdstock & Rogers, 1977). Az öndeterminált személy tudatában van saját hatóerejének, és a kontrollt maga gyakorolja cselekedetei felett (Pólya & Martos, 2012). A legtöbb filozófus és pszichológiai elméletalkotó egyetért abban, hogy a boldogság és a „jóllét” kulcsa az, ha érezzük, hogy képesek vagyunk viselkedésünket, környezetünket, gondolatainkat és érzéseinket is kontroll alatt tartani (Maddux, 2005). Annak elfogadása, hogy az ember alapvetően saját sorsának alakítója, másokkal kapcsolatban sokkal könnyebb, mint magával szemben. A proaktivitás az a képesség, aminek segítségével képesek vagyunk életünk történéseit belső diszpozicionális oksorozatként megélni. Ha felismertük, hogy döntéseink és ezáltal életünk felett mi gyakoroljuk a kontrollt, a kezünkbe vesszük az irányítást, akkor felelősséget vállalunk saját cselekedeteinkért. Fontos azonban, hogy ne legyenek irreális elvárásaink saját kontrollkésztetésünkkel kapcsolatban. Az ábrán is láthatjuk, hogy Covey (2014) a világunknak azt a részét, mellyel kapcsolatba kerülünk két részre, Befolyásolási- és Érdekeltségi körre osztja. Szerinte az eredményes élet titka, ha az egyén képes a Befolyásolási körében operálni, ahelyett, hogy olyan dolgok miatt bánkódna, melyek az Érdekeltségi körében - azaz a befolyásán kívül – vannak. Úgy véli, hogy ha a Befolyásolási körünkben tevékenykedünk, akkor
33
válunk képessé annak folyamatos bővítésére, szélesítésére is. Az én ezáltal kijelöli hatékony működésének kereteit, és egyúttal világos határokat von saját maga és a külvilág közé. Stephen R. Covey szerint az eredményes élet második kulcsa, ha ez egyén tisztában van azzal, hogy merre tart, milyen végső cél felé halad az élete. A második szokást így fogalmazza meg: „Tudd előre, hogy hova akarsz eljutni!”. Covey (2014) hangsúlyozza a küldetéstudat fontosságát, azaz, hogy legyen előttünk egy olyan legvégső cél, melyhez rövid- és hosszabb távú terveinket, céljainkat igazítani tudjuk, mely meghatározza életünk legfőbb vonalát, szabadon és felelősen választott cselekedeteink egymásutániságát. Csíkszentmihályi (2010) szerint is jelen van az életünkben egy olyan végső, összefoglaló
cél, mely minden
jelenbéli cselekedetünket
meghatározza
és
mágnesként vonzza pszichikai energiánkat. Ő úgy tartja, hogy ez a végső cél határozza meg azt, hogy a személyiségnek milyen nehézségekkel kell szembenéznie ahhoz, hogy életét áramlattevékenységek sorozatává alakíthassa. Szerinte, ilyen cél hiányában nincs meg a tudatban a valódi értelem. Mára már egyértelművé vált, hogy mind az élet értelmébe vetett hit (Brassai & Pikó, 2010), mind az élet értelmesként való megélésére vonatkozó képességünk (Martos & Konkoly Thege, 2012) az egészséges és adaptív lelki működés alapvető tényezőjének tekinthető. Steger (2009, idézi Brassai & Pikó, 2012) szerint a személy akkor éli meg értelmesnek az életét, ha képes annak történéseit összefüggések rendszerében látni, jelentéssel felruházni, valamint kapcsolatba tudja hozni mindezt azzal, amit életcéljának és hivatásának tekint. Ez a fajta koherencia-érzés, illetve az életcélok adják meg együttesen az élet értelmességének az alapját. Ezek a meghatározott célok nemcsak az egyén identitásérzetét és érettségét növelik, hanem egyfajta önbeteljesítő jóslatként is működnek. Az elvárások nagyban befolyásolhatják az énképünket és a teljesítményünket, e két tényező pedig kölcsönös interakcióba lépve javíthatja vagy ronthatja egymást. Murphy (1990, idézi Smith & Mackie,
2005)
vizsgálatában
kimutatta,
34
hogy
a
siker
vizualizációja
az
eredményességhez kötődő érzelmeket és gondolatokat hívja elő és teszi könnyen hozzáférhetővé, ezáltal a tényleges teljesítmény is javulhat. A harmadik szokás az előző kettő gyakorlati próbája, mely így hangzik: „Először a fontosat!”.
Az első
szokás („Légy proaktív!) rávilágít arra, hogy te vagy az alkotó. A második szokás („Tudd előre, hogy hova akarsz eljutni!”) a mentális alkotás fontosságára
hívja
fel a
figyelmet. A harmadik szokás a fizikai alkotás, nem más, mint az előző kettő gyakorlati megvalósítása, valóra váltása (Covey, 2014), azaz integritásunk aktív, alkotó megélése. Stephen R. Covey (2014) hangsúlyozza, hogy küldetésünket, és az ehhez kacsolódó fő céljainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha valóban olyan tevékenységeket végzünk, melyek ezek elérését szolgálják. A szerző életünk különböző tevékenységeit a fontosság- és a sürgősség fokának dimenziói mentén, az ábrán látható négy negyedbe sorolja. A személyes integritásunk megélésének mértéke összekapcsolható a különböző negyedekben töltött idő arányával. Covey (2014) szerint a hosszú távú eredményesség egyik alapja az, ha igyekszünk minél többet a második negyedben tevékenykedni. Azaz olyan cselekvéssorokat hajtunk végre, melyek nem sürgősek, viszont az eredményes életvezetés szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak. De vajon mi kell ahhoz, hogy valaki képes legyen az élete minden helyzetében az igazán fontos dolgokra koncentrálni? Válaszként leginkább azt mondhatnánk, integráns személyiségre van szükség az eredményes élet működtetéséhez. Sheldon és Kasser (1995, idézi Kökönyei, Rózsa, Holics, Oláh & Kulcsár, 2006) szerint akkor beszélhetünk integrált személyiségműködésről, ha az egyes személyiség-összetevők egymással
és
az
organizmikus
szükségletekkel
szerves
kapcsolatban
–
koherenciában és kongruenciában – vannak. A személyiség abban az esetben 35
koherens, ha céljai és az ezekhez rendelt cselekvései hierarchikus és egymást segítő rendszerbe rendeződnek. Kongruenciáról pedig akkor beszélhetünk, ha a személy képes az intrinzik értékei alapján konstruált céljait autonóm módon megvalósítani. Az öndeterminált, önirányított személy tudatában van hatóerejének, és a kontrollt maga gyakorolja saját cselekedetei felett (Pólya & Martos, 2012). A megfelelő önirányítási képességhez szilárd én-határokra van szükség. Az a személy, aki képes élete minden pillanatában belülről irányított céljai és értékei szerint cselekedni, sokszor kerül olyan helyzetbe, amikor nemet kell mondania környezete különböző elvárásaira. Mindehhez egyszerre van szüksége magas belső stabilitásra és rugalmasságra az őt érő külső környezeti stresszhatásokra való reakcióiban. 8.2
A függetlenségtől a kölcsönös függés felé, azaz az egyéni győzelemtől a közös győzelemig
A pozitív pszichológia szerint az ember lelki jólétéhez három alapszükségletnek kell kielégülnie, melyek a következők: autonómia, kompetencia, kapcsolódás (Pólya & Martos, 2012). Azt is mondhatjuk, hogy az első két alapszükséglet ki tud elégülni a függésből a függetlenség felé tartó fejlődés során. A harmadik alapszükséglet, a kapcsolódás
viszont
csak
egészséges
társas
viszonyrendszerek
közepette
elégítődhet ki. Az eredményesen működő személyiségnek meg kell tanulni a környezetével is hatékonyan együttműködni. Stephen R. Covey következő három szokása a társas kapcsolataink megfelelő működtetéséhez nyújt útmutatót. A 4. szokás a társas kapcsolatainkban tanúsítandó fő attitűdről szól, mely így hangzik: „Gondolkodj nyer-nyerben!”. E szokás bemutatása előtt fontos tisztázni a szociálpszichológia egyik alapfogalmát, az attitűdöt. Attitűd bármely olyan kognitív reprezentáció (egy tárgyról való mentális fogalmunk), amely összegzi a tárggyal vagy önmagunkkal kapcsolatos érzéseket, értékeléseket. Attitűdtárgy bármi lehet, például más személy, eszmerendszer, esemény vagy cselekvés (Smith & Mackie, 2005). Covey (2014) leírja, hogy négy különböző attitűddel lehetünk benne kapcsolatainkban. Ez a terminológia megfeleltethető a Thomas – Kilmann - féle (idézi Atkinson, 2005) konfliktuskezelési-, illetve Harris (2000) és Berne (2013) én-állapot elméletével is. 36
Önérvényesítés
A modellek összeillését a következő táblázat szemlélteti:
Versengő
Problémamegoldó
Én OKÉ vagyok – Te nem vagy OKÉ
Én OKÉ vagyok – Te is OKÉ vagy
Én + Te –
Én + Te + Nyer – nyer szemlélet
Nyer – veszít szemlélet Elkerülő
Alkalmazkodó
Én nem vagyok OKÉ – Te sem vagy OKÉ
Én nem vagyok OKÉ – Te OKÉ vagy
Én – Te –
Én – Te +
Veszít – veszít szemlélet
Veszít – nyer szemlélet
Együttműködés Covey (2014) szerint az eredményes társas működés alapvető eleme, hogy minden kapcsolatunkban nyer-nyer szemléletet képviseljünk. Konfliktusok esetén ez a fajta hozzáállás talán még nehezebb. Pontosan erről szól a Berne (2013) által meghatározott négy életpozíció, ami az emberek közötti kapcsolatokat kategorizálja egy pozitív-negatív, kétdimenziós modellben. Ezek közül a leghatékonyabb az Én + Te+ beállítódás: Ez a bizalom állapota. Berne (2013) szerint mindannyian így születünk, ha ez megszakad, akkor térünk át másikra. Az Én - Te + egy alkalmazkodó és provokatív állapot, ezt a „szeretnék többet kapni, te adjál nekem” attitűd jellemzi. Az Én + Te - állapot egy olyan rigid, nárcisztikus állapot, amikor a személy saját magában akar megkapaszkodni. Végül az Én - Te – egy abszolút vesztes sorskönyv – amikor a bizalom sem saját magában, sem a másik személyben nincs meg. A nyer-nyer szemléletet, illetve az Én+Te+ álláspontot képviselő személyiség kapcsolatba hozható a Thomas-Kilmann-féle modell (idézi Atkinson, 2005) problémamegoldó típusával is. A problémamegoldó attitűdben egyszerre magas a személyiségben az együttműködésre, illetve az önérvényesítésre való törekvés is. Ez a fajta hozzáállás azt eredményezi, hogy a személy egyaránt törekszik saját
37
nézőpontjának
kommunikálására,
illetve
a
másik
oldal
meghallgatására,
beengedésére is. A harmonikus társas kapcsolatok kialakításában alapvető jelentőséggel bír az, hogy képesek legyünk a környezetünkkel való hatékony kommunikációra. Ehhez kapcsolódik Stephen R. Covey 5. szokása, mely így hangzik: „Először érts, aztán értesd meg magad!”. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a szokás az empátia szokása. Talán a legszebb megfogalmazása annak, hogy mi is az az empátia a következő: „Az empátia tiszteletteljes megértése annak, amit mások megélnek.” (Rosenberg, 1999, 91.). Tudományos megfogalmazásban pedig „az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével, a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelki állapotába. Az 5. szokás az aktív figyelem képességéről szól. Az aktív figyelés egy olyan mély, kommunikációs jelenlét, mely arra bíztatja a másikat, hogy minél több érzést és gondolatot ki tudjon fejezni, ezáltal lehetővé téve, hogy biztosan megértsük azt, amit mond (Pease, 2002). Ezután információt adunk arról, hogy az üzenet számunkra mit jelent, és visszajelzést kérünk, hogy jól értettük-e azt, amit a másik közölni próbált velünk (Pease, 2002). Úgy is fogalmazhatunk, hogy tükrözzük a másik személy által elmondottakat. Covey (2014) szerint is az empátia, azaz a megértés és a megértettség élménye, valamint az állandó visszajelzések teszik lehetővé a kommunikáció hatékonyságát ezzel alapot szolgáltatva az eredményes társas interakciók működtetéséhez. Ezáltal válik lehetővé az, hogy kihasználhassuk az emberi kapcsolatainkban, az együttességben való óriási lehetőségeket. Stephen R. Covey elméletének 6. szokása az együttesség óriási értékére hívja fel a figyelmet: „Teremts szinergiát!”. A szinergia alapja az a Gestalt alapvetés, mely szerint „az egész több, mint a részek összessége”, vagy társas kapcsolatainkra vetítve „egy szociális rendszer mindig több, mint az őt alkotó páros kapcsolatok összessége” (Wellman, 1988; idézi Hain, 2005). Covey (2014) szerint az összes eddigi szokás a szinergia megalkotására készít fel minket. A szinergiát úgy értelmezhetjük, hogy a részek egymás közötti kapcsolata maga is önálló részt jelent. A szinergia az a kreatív, teremtő erő, mely egész világunkat áthatja, ott van a természetben, magánéletünkben és munkahelyünkön egyaránt.
38
Szinergiát úgy tudunk teremteni, hogy bizalom teli attitűddel, nyer-nyer motivációval és
tiszta
empatikus
kommunikációval
kezeljük
kapcsolatainkat,
esetleges
konfliktusainkat, nézeteltéréseinket. Dirks (1999, idéz Sass, 2005) azt találta, hogy a bizalom szintjének közvetlen moderáló hatása van a csoportok teljesítményére. Vizsgálatában a magas bizalmi szintű csoportok képesek voltak a közös célra irányítani erőfeszítéseiket, míg alacsony bizalmi szintnél az egyének saját céljaikat követték. Mérei és Binét (1981) szerint az együttes élmény átélése során megjelenik egyfajta csoporttöbblet, melyet az egyének, a csoport tagjai hordoznak. Végül a 7. szokás az, amely az összes többit állandó körforgásban fenntartja. Covey (2014) úgy fogalmaz, hogy ha nem ápolod az aranytojást tojó tyúkot, akkor egy idő után nem fog neked új tojásokat tojni. Ez maga a termelés és a termelési képesség
okos
egyensúlya. E szokás így hangzik: „Élezd meg a fűrészt!” Az ábrán láthatjuk azt a négy dimenziót, amelyben Covey
(2014)
folyamatosan újulnunk
szerint
meg
kell saját
eredményességünk fenntarthatósága érdekében. Ha nem foglalkozunk mind a négy dimenzióval, akkor hamarosan a kiégés nehézségeivel kell szembenéznünk, mely nem más, mint érzelmi kapacitásunk kimerülése (Kulcsár, 2002, idézi Kovács M., Kovács E. & Hegedűs K., 2008). Covey (2014) állítása szerint, ha rendszeresen gyakoroljuk a hetedik szokást, vagyis képesek vagyunk a folyamatos megújulásra, akkor a kiégés elkerülhető.
39
Ahogy az ábrán is láthatjuk, nem hanyagolhatjuk el a spirituális dimenzióban való feltöltődésünket sem. Maslow (1971, idézi Fernando, é.n.) szerint is az emberi szükségletek hierarchiájának legmagasabb fokán a spiritualitás helyezkedik el. Szerinte spirituális életünk alapvető tényezője biológiai létezésünknek. Mindebből könnyen következik, hogy ha nem elégítjük ki szellemi szükségleteinket, akkor az egyes szerepeinkben való eredményes helytállás szintén veszélybe kerül.
40
9 A testi egészség alapjai Napjaink egészségről való holisztikus gondolkodási paradigmájában meglehetősen nehéz feladat a testi egészségről önállóan, lelki, szellemi és társas aspektusairól leválasztva gondolkodni. Hiszen tudjuk, hogy ezek a tényezők egymással karöltve járnak együtt, és folyamatos, dinamikus kölcsönhatásuk eredményezi az egyén aktuális állapotát. Most mégis arra teszünk kísérletet, hogy néhány gondolatban összefoglaljuk mindazon tényezőket, melyek a testi egészség kialakulásában és fenntartásában jelentős hangsúllyal bírnak. Mindenek előtt fontos meghatároznunk, mi is az az egészség, mikor tekintünk egy embert egészségesnek. Már maga az egészség fogalma is nehezen meghatározható és körvonalazható, számos különböző elképzelés és definíció él vele kapcsolatban. Az egészség egy számos tényező által meghatározott, nap mint nap dinamikusan változó állapot (Bódi, é.n.). Sokan még ma is úgy gondolkodnak az egészségről, mint a betegség hiányáról, nem létéről. Pedig az egészség állapota ennél többet takar. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének 1948-as definíciója szerint: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csak a betegség vagy a rokkantság hiánya.” (Diricziné Barna, 2010, 8.) Az EWSZ 1986-os Ottawai Egészség Megóvási Nyilatkozatában továbbá kifejti: „(Az egészség)…annak mértéke, ahogyan az egyén vagy a csoport képes megvalósítani törekvéseit és kielégíteni a szükségleteket, másrészt megvalósítani környezetét és idomulni ahhoz.” Az egészség holisztikus megközelítésben az EVSZ által megfogalmazottakon túl rendkívül fontos tényező a spirituális biztonság megléte is. (Brettner, é.n.) Úgy is fogalmazhatunk, hogy az egészség vagy a fittség olyan testi-lelki állapot, mely magában foglalja az egészséges létezés és a stabil közérzet fenntartását, és munkára kész állapotot eredményez az egyén életében. (Bódi, é.n.) Az egészség megőrzése egész életen át tartó egészségtudatos magatartást igényel az egyéntől (Diricziné Barna, 2010).
41
A következő táblázat jól szemlélteti azt a négy legfontosabb tényezőt, mely az ember egészségi állapotát befolyásolja:
Az egészségügyi állapotot befolyásoló tényezők: (Diricziné Barna, 2010 alapján) Az egyén életmódja
Környezeti tényezők
Az egyén biológiai adottságai
Az egészségügyi ellátás rendszere
-
feltételek, lehetőségek
-
szükségletek, indítékok
-
életvitel
-
természeti környezet
-
társadalmi környezet
-
gazdasági feltételek
-
öröklött tényezők
-
nem
-
életkor
-
szűrővizsgálatok
-
védőoltások
-
egészségnevelés
Diricziné Barna (2010) szerint az egészséges életmód fenntartásának 10 összetevője van, melyek a következők:
1. Egészséges szervezet megfelelően) 2. Megfelelő aktivitás
táplálkozás (a igényeinek mozgás,
6. Drogmentes életmód 7. Kevesebb alkoholfogyasztás 8. A szűrővizsgálatokon való részvétel, időben történő orvoshoz fordulás
fizikai
3. A dohányzás elkerülése 4. Megfelelő stresszkezelés
9. Együttműködés az orvossal, a tanácsok elfogadása
5. Kiegyensúlyozott szexualitás
10. Egyéni környezetvédelem 42
Pikó (2003, idézi Brettner, é.n.) szerint a magyarországi egészségi állapot felmérésével kapcsolatos statisztikák rendkívül rossz prognózist adnak a jövőre vonatkozóan, ezért az oktatási intézményekben való primer prevenció szerepe elengedhetetlenné vált, mivel általuk a betegségek nagy része megelőzhetővé vagy könnyebben kezelhetővé válik.
Brettner (é.n.) az iskolai egészségfejlesztés következő területeire hívja fel a figyelmet: 1. Táplálkozás 2. Fizikai tevékenység 3. Szexualitás 4. Dohányzás, alkohol és drog 5. Mentálhigién
43
10 Életrevaló, mint megoldás és javaslattétel 10.1 Kezdetek: a program kialakulása, története, nemzetközi eredményei, jelenlegi nemzetközi helyzete Stephen R. Covey 1994-ben jelentette meg a Harvard Egyetem diákjaival végzett kutatásainak eredményét, amelyben többszáz olyan ember életét kutatták, akik életben
elért
példaértékűnek
teljesítményét tekintette.
az A
utókor
vizsgálat
kiemelkedően arra
irányult,
eredményesnek, milyen
közös
viselkedésmódok figyelhetők meg e kiváló emberek életében – hiszen akkor ezek a kiemelkedő eredményességhez vezető magatartásformák is lesznek. A könyv, amely A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása címet kapta, azonnal az eladási listák élére került. (Azóta sem tűnt el onnan. Az azóta eltelt 25 évben több mint 25 milliós példányszámban kelt el számos nyelven, és aktualitásának változatlanságára utal az a tény, hogy ma is az Amazon legnagyobb példányszámban eladott kiadványai közé tartozik.) A könyvben foglalt tapasztalatokat Dr. Covey tanácsadó cége, a FranklinCovey tanítani kezdte a személyes és szervezeti eredményesség területén fejlődni kívánó emberek számára, és óriási kereslet mutatkozott a téma iránt. Elsősorban természetesen a versenyszférában dolgozó üzleti szervezetek vásárolták e képzéseket, hiszen az ő egyéni és szervezeti eredményességük az állandóan változó gazdasági környezetben a létüket is jelentheti. Dr. Covey természetesen előadásokat is tartott a témában. Egy ilyen alkalommal hallotta őt beszélni Muriel Summers, akit mélyen megérintett a hallottak világossága és erkölcsi tisztasága, és ahogy a hallgatóságon végignézett, az ő arcukon is ugyanezt a megilletődöttséget fedezte fel. Tanítóként azonnal elkezdte foglalkoztatni a kérdés: mi lenne, ha ezeket az igazságokat kisgyermekkorban kezdenénk el tanítani? Az előadás után megkereste Dr. Covey-t, és megkérdezte tőle: „Ön szerint ez tanítható gyermekeknek is?” Az elgondolkodott, majd így felelt: „Nem látom akadályát.” Majd hozzáfűzte: „Ha kipróbálta, örömmel veszem, ha beszámol róla!”
44
Néhány évvel később Muriel Summers az – óvodai előkészítő csoporttal induló és 5. osztállyal végződő – intézményük, egy mágnesiskola1 igazgatója lett. Egy év múlva felkereste a helyi tanulmányi felügyelő, és közölte vele: mivel a jelenlegi profiljuk nem vonz elég diákot – mindössze 350 tanulójuk volt –, vagy választanak maguknak olyan új profilt, amely nagyobb érdeklődésre tart számot, vagy megszüntetik mágnesiskolai státuszukat és az azzal járó kedvezményeket. Egy hét gondolkodási időt kaptak. Muriel a tanári kar elé tárta a helyzetet, akik készen voltak változtatni. Ezután felkeresték az iskola érintettjeit, és megkérdezték tőlük: mit várnak az iskolától? A szülők igénye az volt, hogy a diákok legyenek felelősségteljesek, toleránsak, tudjanak stabil kapcsolatokat kialakítani, problémát megoldani, legyenek kreatívak. Tudjanak józanul gondolkodni, felelősséget vállalni a saját életükért, legyenek kezdeményezőek és megbízhatóak. Ami a tanárokat meglepte, hogy egyetlen szülő sem említette a tanulmányi eredményeket. A település vállalkozóit is megkeresték, akik jó eséllyel lesznek a jelenlegi tanulók későbbi munkaadói. Egyikük az iskolai vezetés kezébe nyomott egy olyan listát, mely a munkaadók által legkívánatosabbnak tartott tíz tulajdonságot tartalmazta: kommunikációs készség (írásbeli és szóbeli), becsületesség, csapatmunka, interperszonális munkamorál,
készségek,
elemzőkészség,
önmotiválás
/
szakértelem,
kezdeményezőkészség, szervezőkészség,
erős
kreativitás.
Mindez egybeesett azzal is, amit a pedagógusok szerettek volna. Őket a gyermekszeretetükön túl az a kívánság hozta őket erre a pályára, hogy maradandó pozitív hatást gyakoroljanak tanítványaik életére, amely nem szorítkozik a tárgyaik tanítására. Nem magáért a tanításért akarnak tanítani, hanem hogy olyan tudást és készségeket adjanak át, amelyek az életre nézve relevánsak. Ezen kívül úgy érezték, akkor lehetnek igazán eredményesek, ha intézményként hozzájárulnak a gyermekek alapvető szükségleteinek a betöltéséhez: fizikailag (biztonság, testi egészség, testgyakorlás, tisztaság), érzelmileg (emberi kapcsolatok: elfogadás, kedvesség, barátság, szeretetet adni és kapni), értelmileg (szellemi növekedés, kreativitás, ösztönző kihívások) és lelkileg (közösségi hozzájárulás, tartalom, egyediség). Ezek mind egy irányba 45
mutattak:
az
önszervezésben
és
társas
együttműködésben
erős
személyiségeket nevelni – amire a 7 szokás kiváló alapot nyújt.
1
a körzeti iskolákkal szemben különleges profillal rendelkezett, hasonló a mi „tagozatos” iskoláinkhoz
46
Az első évben minden évfolyamról egy-egy pedagógus vett részt A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása c. képzésen, és közösen kezdték keresni és kidolgozni ennek a speciális tartalomnak a módszertani eszközeit. Tudatosan figyeltek arra, hogy a korosztály életkori sajátosságainak megfelelően a program üzenete megjelenjen az intézményi kultúra összes területén: a fizikai környezetben, a tananyag tartalmában, az oktatás-nevelési módszertanban, az intézményi rendszerekben, a hagyományokban, és sokféle már bevált eszköz felhasználásával igyekeztek közel hozni a szokásokat a diákokhoz: poszterekkel, történetekkel,
játékokkal,
közös
feladatokkal,
filmekkel,
színdarabokkal,
versekkel, versenyekkel, írásbeli feladatokkal és művészeti eszközökkel. Ezek közül az egyik kedvenc a lelkes énektanár által a ’Hull a pelyhes’ kezdetű ének dallamára írt, a szokások lényegét bemutató dal volt. Az eredmény azonnali és átütő volt. A pedagógusok először saját magukon érezték a program jótékony hatását: kiegyensúlyozottabbak, elégedettebbek, aktívabbak és kreatívabbak lettek. Hamarosan megjelentek az első eredmények a diákok életében is: csökkent a fegyelmi esetek, a késések száma, viszont nőtt az
iskolai
légkörének
nyugalma,
a
diákok
felelősségvállalása
és
kezdeményezése, a tanulmányi átlag, és megjelent egy olyan egészséges önbizalom a diákok tekintetében és viselkedésében, amit addig soha nem láttak. Ezekkel párhuzamosan megjelent a szülők elégedettségi mutatóinak a javulása is.
47
Az iskolai eredmények (tanulmányi és iskolahasználói elégedettség) átlaga már a bevezetés első évében szignifikánsan jobb lett, és ebben látható szerepe volt a kísérleti osztályoknak. A teljes tantestület számára világos lett, hogy ez a fejlődés útja, és a következő tanévben az intézmény összes többi dolgozója (a gazdasági, takarító és karbantartó személyzet is, hiszen az ő példájuk is befolyással bír a gyermekek nevelésére) részt vett a képzésen és a program kiszélesítésének és elmélyítésének kidolgozásában. Az addigi eredmények tovább fokozódtak és kiszélesedtek. Ahogy azonban más iskolák meghallották az A.B. Combs iskola innovációjának hírét, azonnal testközelből akarták látni, mit és hogyan csinálnak az ottani pedagógusok, hogy tanulhassanak tőlük. Ez az érdeklődés hamarosan olyan hullámmá nőtte ki magát, amit már az intézmény nem tudott normális életvitel mellett biztosítani, azért segítséget kért a FranklinCovey-tól, amely ekkora már nagyon széles tapasztalatokkal rendelkezett a szervezet- és humán fejlesztés területén. A FranklinCovey összegyűjtötte a 7 szokás iskolák tapasztalatait, és ezeket egyrészt összefoglalta a The Leader in Me c. könyvben, másrészt pedig kidolgozott egy olyan folyamatot, amelyben optimalizálta a 7 szokás tudás és az ahhoz kapcsolódó módszertan megszerzését a tanintézmények számára. A programnak a The Leader in Me nevet adták, mert az észak-amerikai kultúrákban (ahogy a nyugat-európaiakban is) a ’leader’ olyan vezetőt jelent, aki céltudatosan,
nagy
önfegyelemmel,
tudatosított
belső
értékrendjéhez
illeszkedően vállal felelősséget az életéért és a számára fontos dolgokért, és jó példája nyomán szerez magának követőket.
48
A programot 2008-tól tették elérhetővé az iskolák számára. Óriási volt az érdeklődés iránta, és az újonnan csatlakozott intézmények is hasonló tapasztalatokat szereztek. Egy-két év múlva a program megjelent a nemzetközi oktatásban és nevelésben: Nyugat-Európában (Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Spanyolország), Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában, sőt Afrikában is, és a következő években egyre szaporodott a számuk. Mindez úgy lehetséges, hogy a program nem módszereket tanít, hanem olyan természetitársadalmi törvényszerűségeket (alapelveket), amelyek tértől, időtől és emberi tényezőktől függetlenül léteznek és hatnak. Ezek megjelenési formája azonban természetesen lehet teljesen más nemzeti és intézményi kultúrák esetében. A program ezért nagyon toleráns: óriási módszertani eszköztárat gyűjt és kínál fel gyakorló pedagógusok bevált ötleteiből, amelyből aztán a kollégák saját személyiségüknek, szakmai tapasztalatuknak, valamint diákjaik adottságainak és szükségleteinek megfelelően meríthetnek: válogathatnak, átvehetnek, adaptálhatnak. Több országban a kormány úgy döntött, hogy ezt a tudást szeretné beépíteni az oktatási rendszerébe. Szingapúrban még a 2000-es években kormányrendelet írta elő, hogy minden pedagógus végezze el a 7 szokás képzést. Guatemalában olyan multiplikációs rendszert dolgoztak ki, hogy minden pedagógus elvégezte a 7 szokás képzést, majd a tartalom minden végzős évfolyam tananyagába bekerült – méghozzá gyakorlati tevékenységgel megerősítve. Puerto Ricoban az állam évente 20 érdeklődő intézmény számára finanszírozza az Életrevaló folyamat bevezetését. Brazíliában pedig hol a helyi önkormányzat, hol segélyszervezetek működnek együtt annak érdekében, hogy évről évre több és több diák juthasson hozzá ehhez a tudáshoz, és sajátíthassa el az ehhez kapcsolódó kompetenciákat. 2013-ban a FranklinCovey kidolgozta a nemzetközi referenciaintézménnyé válás kritériumait is. Az ezt megszerzett iskolák elnyerik a „Lighthouse School” (Világítótorony-iskola) címet. 2015 tavaszára világszerte több mint kétezer intézmény kezdte el oktató-nevelő munkája alapjául tenni a 7 szokást, és ebből csaknem 140 vált referenciaintézménnyé.
49
10.2 Az Életrevaló™ program magyarországi története 2008-ban az Education Kht. szervezésében egy nagyszabású projektre került sor: az „Attitűdformáló tréningprogram befogadó diákközösség körében az inkluzív szemlélet kialakulásának elősegítésére” program keretében 12 magyarországi középiskola 200 pedagógusa és 600 tanulója vett részt két- ill. háromnapos 7 szokás képzésen. A tapasztalatok nagyon pozitívak voltak: mind a pedagógusok, mind a diákok úgy érezték: olyan tudást és szempontokat kaptak, amelyek segítségével számottevően eredményesebbé tudják tenni életüket. A kedvező fogadtatás arra bátorította a vállalkozást, hogy lépjen tovább a komplett iskolakultúra-fejlesztési folyamat kidolgozása ügyében. A FranklinCovey Magyarország az első európai országok között vesz részt az első globális The Leader in Me konferencián 2009-ben, amelynek a már említett észak-karolinai A.B. Combs iskola adott helyszínt. Az ezt következő években elkészült a diákok számára készült munkafüzet-sorozat és az azokhoz tartozó tanári kézikönyv magyar fordítása, és hamarosan akkreditálva lettek a képzési folyamat további lépései is (akkor még A bennem rejlő vezető néven). 2010 májusában került sor az első igazgatók számára szervezett tájékoztató konferenciára, amelyet óriási érdeklődés kísért: több mint száz intézményvezető jelent meg. A résztvevők közötti sorsolás eredményeképpen a szerencsés nyertesek 7 szokás tréningen vehettek részt június elején. A 2008-as TÁMOP-os tehetséggondozó pályázatnak köszönhetően indult el az első teljes magyarországi folyamat 2010 júniusában a csengeri – akkor még Petőfi Sándor Általános Iskola és ÁMK és a csengersimai Kölcsey Ferenc Körzeti Általános Iskola együttműködésében. A projektben 40 pedagógus és 200 diák négy korcsoportban vett részt kísérleti jelleggel. A háromnapos 7 szokás képzésre június utolsó napjaiban került sor, a módszertani műhelynapokra pedig augusztus utolsó napjaiban.
50
A júniusi igazgatói 7 szokás program egyik résztvevője volt a budaörsi önkormányzat oktatási referense is, akinek annyira megtetszett a program, hogy a következő tanévben (2010/11-es tanév) elindította a képzést a Kesjár Csaba Általános Iskolában és a Kamaraerdei Óvodában. E kezdeti szakaszában szorosan követtük az eredeti amerikai képzési folyamatot, amely azonban a magyar pedagógusok körében csak részben bizonyult szerencsésnek. Az amerikai iskolákban felvett módszertani ötletek sokkal inkább elidegenítőleg hatottak, mint követésre méltónak bizonyultak, és sok pedagógus korábbi érdeklődése ellenállásba fordult. A témaszakértői – szintetizáló jellegű – műhelynapok következményeként a két iskolában sikerült visszafordítani a folyamatot, az óvodában azonban nem. E tanulságok levonása után került sor a program átdolgozására, és ezért készültek el hamarosan az első iskolák ötletei alapján az első magyar módszertani oktatófilmek is. Mind a budaörsi, mind a csengeri bevezetés eredményességével nagyon meg voltak elégedve a vezetők. Kazamér Tibor, a csengeri iskola igazgatója úgy nyilatkozott, hogy bár egy évvel korábban bevezették a kompetenciaalapú oktatást, az a 7 szokás folyamat által tudott igazán beágyazódni, mivel metodikája
a
napi
munkában
diákközpontúbbnak,
érthetőbbnek,
befogadhatóbbnak bizonyult; és kijelentette, hogy a tanulmányi, sport- és művészeti
versenyeredmények
szempontjából
az
intézmény
450
éves
fennállásának legsikeresebb tanévét zárták, amit ő a 7 szokás programnak tulajdonít. Simon Mária, a Kesjár iskola igazgatónője így fogalmazott: „Úgy érzem, egyik legjobb és legmaradandóbb döntésem a 7 szokás életvezetési program beengedése volt iskolánk életébe. A 7 szokás fák, tablók, mondatok alatt tevékenykedő, alkotó diákjaink és tanáraink új kifejezésekkel gazdagodtak, inspiráltak, jókedvűek, magabiztosak. Eredményeink megtartása mellett ennél fontosabb nincs számomra.” A két program sikerére több oktatás-neveléssel kapcsolatos szakmai fórum is felfigyelt: a 2011. április 15.-i számában a Köznevelés teljes terjedelmében foglalkozott a csengeri projekttel, szeptemberben pedig a Géniusz Portál közölt interjút Kazamér Tiborral, és honlapján megosztotta a programról készült kisfilmet. Ezeket olvasva-látva több intézmény kereste fel teljes tantestületével a
51
csengeri intézményt, hogy személyesen szerezzen tapasztalatokat az új módszerről. A Kesjár iskola a kezdet kezdetétől szívesen megnyitotta a kapuit. A 7 szokás képzésre 2010 októberében került sor, a módszertani képzésekre 2011 januárjában és februárjában, a témaszakértői műhelynapokra pedig március végén; a témaszakértők ezt követően kezdték el a munkát a teljes tantestülettel. Úgy döntöttek, a diákok 7 szokás órák keretében megtartott szisztematikus képzését csak szeptembertől kezdik, viszont egyes elemeit már azonnal beillesztették az oktató-nevelő munkájukba. Nem egészen két hónappal a komplett intézményi bevezetés után – nagy sikerű! – bemutató órákat tartottak a budaörsi őszi pedagógiai héten. Ebből azután hagyomány is lett, és évente legalább két alkalommal – eleinte kettő, később már négy – különböző pedagógus mutatta meg az érdeklődőknek, hogyan alkalmazza saját óráin a 7 szokást. (2014 végére már korlátozni kellett a látogatók számát, mert egyszerűen nem fértek be a tantermekbe…) A budaörsi eredményekről a Köznevelés magazin is beszámolt 2012 októberében, ill. több interjú készült a helyi televízióval. A következő években (2011-2013) kis számú és nagyságrendű finanszírozási forrás nyílt, ezért új folyamatok nem indultak. Ekkoriban a fő fókusz a program népszerűsítése volt, és pl. programbemutató modulokat tartottunk a XVIII. kerületi pedagógiai intézetben, ill. vendégelőadóként részt vettünk az újvidéki Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének nyári továbbképző hetén, ill. tantestületi tájékoztatókat tartottunk a programról. A program anyagi kereteinek bővítésére Ecsédi István és Prof. Dr. Bagdy Emőke 2011 szeptemberében létrehozták a Kiváló Nevelési Kultúráért Alapítványt. 2012
végén
indult
el
a
budaörsi
Kesjár
Iskolában
a
nemzetközi
referenciaintézménnyé válást előkészítő Világítótorony folyamat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a pedagógusok nyitottan viszonyulnak a program tartalmához, és azzal megismerkedve szívesen kezdik el tanítani diákjaiknak. Ez azonban nem elég meggyőző érv az
52
oktatási-nevelési
szakemberek és politikai döntéshozók számára, akik korszerű méréseken alapuló bizonyítékokat szeretnének a tanárokban, diákokban és az intézményi szervezet egészében lezajlott változásokról. Ebből a célból indította el a Pécsi Tudományegyetem PP Kara a pszichológiai hatásvizsgálati kutatását, amelyhez a későbbiekben a Kiváló Nevelési Kultúráért Alapítvány és gyakornokai által számos egyetem is bekapcsolódott. 2012-ben sok új pályázatot írtak ki, amelyek közül a TÁMOP 3.3.8 számú volt különösen alkalmas az életvezetési program elindítására, amely olyan intézményeket segített, ahol különösen nagy számban tanulnak hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Ezek a programok 2013 augusztusától tudtak elindulni. Ebben a hónapban indult el hét új projekt: a velencei (Fejér Megyei
Óvoda,
Általános
Iskola,
Speciális
Szakiskola,
Diákotthon
és
Gyermekotthon) és a budapesti (IX. kerületi József Attila Általános Iskola) projekt. Az ősz során csatlakozott a sellyei Kiss Géza Általános Iskola és a Csányoszrói Tagintézménye, a Magyarmecskei Általános Iskola, a táci Gorsium Általános Iskola és a csőszi II. Rákóczi Ferenc Tagintézménye, majd januárfebruárban a gávavencsellői Rakovszky Sámuel Általános Iskola és a szentbalázsi Körzeti Általános Iskola. Az évek során világossá vált, hogy a program eredeti címe és fogalma (The Leader in Me, magyarul A bennem rejlő vezető) nem hordoz olyan pozitív üzenetet a pedagógusok számára, amellyel szívesen azonosulnak. A magyar kultúrában – a történelmi-társadalmi háttér miatt – a ’vezető’ szó alatt olyan (az angol megfelelőjével szemben) olyan személyt értünk, aki pozícióval bír, és a pozíciójánál fogva lehetősége van arra, hogy akaratát – bármilyen természetű legyen is az – keresztülvigye. (Mint utóbb kiderült, a korábbi szocialista országok – nemcsak Európában, hanem Ázsiában is – nyelvhasználata és dilemmája nagyon hasonló.) Ebből kifolyólag változott a program neve A bennem rejlő vezetőről Életrevalóra. A névválasztás hátterében két megfontolás állt: a magyar nyelv akkor mondja valakire, hogy „életrevaló”, ha az illető személy a legkülönbözőbb élethelyzetekben is képes magát feltalálni, ezáltal boldogulni az életben – mert megvan benne a szükséges lényeglátás, józanság, egészséges meggyőződés, bátorság és lendület. További jellemzője, hogy kiválóan ismeri és alkalmazza a rendelkezésére álló erőforrásokat: a sajátjait 53
és a kapcsolati körében lévőket egyaránt – anélkül, hogy kizsigerelné ezeket – és a hazai tapasztalat is azt bizonyította, hogy a program arra készíti fel a pedagógusokat, hogy a saját gyakorlatukba integrálva megértessék és a gyakorlatban is elsajátíttassák diákjaikkal ezeket a minden ember számára tanulható és fejleszthető készségeket. Másrészt pedig a magyar pedagógusok visszajelzése szerint a 7 szokás tanításával olyat adnak a tanítványaiknak, ami segít nekik jobb diákká, baráttá, majd később jobb munkavállalóvá és szülővé válni, és amit ők így egész életükre magukkal tudnak vinni. A 2014-es évben további általános iskolák indultak el a folyamattal (Sárszentmiklósi Általános Iskola, Prügyi Általános Iskola), és két más célcsoportú intézmény is: középiskolás korosztállyal foglalkozó kaposvári Klebelsberg
Középiskolai
Kollégium
és
a
miskolci
Baross
Gábor
Szakközépiskola, ill. a battonyai SOS Gyermekfalu. Ahogy a program egyre szélesedett, egyre több magazin, rádió és televízió vette fel a témát (a médiamegjelentések listáját l. a szakmai összefoglaló végén). 2014 májusában került sor az első országos Életrevaló konferenciára Magyarmecskén, ahol csaknem 60 pedagógus és oktatási vezető vett részt. A rendezvény célja az eredmények bemutatása és a szakmai tapasztalatcsere volt. Ezen
a
konferencián
esett
szó
nyilvánosan
először
a
pszichológiai
hatásvizsgálati kutatás első eredményeiről. Az egyik oktatási vezető így fogalmazott: „Soha életemben nem láttam ennyi lelkes pedagógust egyszerre.” Októberben a velencei Fejér Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon adott otthont a Beszéljünk egy nyelven – A 7 szokás a hátrányos helyzetű fiatalok nyelvén című egésznapos szakmai konferenciának, amelyen kb. 100 pedagógus vett részt. A rendezvényen négy intézmény vezetője mutatta be a pedagógiai munkájukat, majd négy szakmai műhely témái közül választhattak a résztvevők, ahol ötleteket adtak-kaptak saját munkájuk eredményesebbé tételére. A programon részt vett a Harmat Kiadó is, amely ebben az évben jelentette meg két – az Életrevaló program előmenetelét jelentősen támogató – kiadványát. A szülők számára készült A 7 szokás a családunkban füzet szülőknek ad gyakorlati ötleteket, hogyan tudják kisgyermek-, ill. kamaszkorú gyermekeik számára megvilágítani az 54
egyes
szokásokat, és segíteni őket az első lépések megtételében. Sean Covey A kiemelkedően eredményes fiatalok 7 szokása könyve pedig a kamaszok nyelvén és élethelyzetein keresztül tanítja meg a 7 szokást. 2014 decemberében lezárult a pszichológiai hatásvizsgálati kutatás első szakasza, amelynek első bemutatására Pécsett került sor (a tartalmi összefoglalót lásd később). 2015
februárjának
elején
a
Baranya
Megyei
Pedagógiai
Intézettel
együttműködésben került sor két 7 szokás képzésre csaknem 50 pedagógus számára, akik a két dunántúli helyszínre (Szekszárd és Tapolca) nemcsak az ország különböző pontjairól, hanem az országhatáron túlról is érkeztek. 2015 áprilisának végén látogatott el Budapestre David Hatch, a The Leader in Me program stratégiai igazgatója Salt Lake Cityből. Utazása célja volt megismerkedni a magyar gyakorlattal, és a nemzetközi működést bemutató kisfilmjéhez anyagot és szakmai jó gyakorlatokat gyűjteni a budaörsi Kesjár Csaba iskolában.
10.3 Az Életrevaló folyamat 10.3.1 A folyamat magva: A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása Az
Életrevaló
mentálpedagógiai
folyamat
alapja
Stephen
Covey:
A
kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása c. könyve, amely 1994-es megjelenése óta folyamatosan a legkeresettebb menedzsmentkönyvek közé tartozik, és a 25 év alatt 25 milliós példányszámot ért el. Kiemelkedő sikerének oka, hogy nem módszereken, hanem alapelveken – természeti-társadalmi törvényeken – nyugszik, amelyek kultúráktól, téről és időtől függetlenül érvényesek. A belülről kifelé haladó fejlődést alapul vevő filozófiai rendszer az önmagával és másokkal harmonikusan működő személyiség hét területét tárja fel. Az első szakaszban (egyéni győzelem, 1-3. szokás) az intraperszonális intelligenciát fejleszti a döntés és felelősségvállalás (1. szokás: Légy proaktív!), a jövőképalkotás és tervezés (2. szokás: Tudd előre, hová akarsz eljutni!), az értékalapú idő-, figyelem- és energiagazdálkodás (3. szokás: Először a fontosat!) alapelveinek bemutatásával. A második szakasz (közös győzelem, 4-6. szokás) 55
fókuszában a társas intelligencia erősítése áll: a következetesen kölcsönös előnyökre törekvés az élet mindennapi helyzeteiben és rendszereiben (4. szokás: Gondolkodj nyer-nyerben!), az empatikus és erőszakmentes kommunikáció (5. szokás: Először érts, aztán értesd meg magad!) és a kreatív csoportos problémamegoldás (6. szokás: Teremts szinergiát!) alapelveinek és eszközeinek ismertetésével. A modellt a személyes megújulás módszeres és következetes gyakorlata (7. szokás: Élezd meg a fűrészt!) teszi teljessé. Ily módon a 7 szokás olyan – világnézeti elköteleződéstől mentes – mentálhigiénés rendszert kínál, melynek elemei örök érvényű, megkérdőjelezhetetlen törvényszerűségeken nyugszanak. Egyszerű felépítése, nyelve, fogalmai könnyen alkalmazhatóvá teszik bármely korosztály számára, rendszerűsége pedig lehetőséget ad arra, hogy komplex és széles körű fejlesztési programok alapjául szolgáljon.
56
10.3.2 A 7 szokás által fejlesztett kompetenciák Az alábbi táblázat bemutatja, hogy az egyes szokások milyen személyes kompetenciák fejlesztését célozza: 1. szokás LÉGY PROAKTÍV!® 2. szokás TUDD ELŐRE, HOVÁ AKARSZ ELJUTNI!®
3. szokás ELŐSZÖR A FONTOSAT!®
4. szokás GONDOLKODJ NYER-NYERBEN!®
5. szokás ELŐSZÖR ÉRTS, AZTÁN ÉRTESD MEG MAGAD!®
6. szokás TEREMTS SZINERGIÁT!®
7. szokás ÉLEZD MEG A FŰRÉSZT!®
• aktív kezdeményezés • az ígéretek megtartása • felelősségvállalás • a változások hatékony kezelése • a jövőkép és az értékek meghatározása • küldetési nyilatkozat alkotása • mérhető csoportos és egyéni célok kitűzése • célirányos stratégia kialakítása • a fontos és sürgős tevékenységek szétválasztása • a teendők rangsorolása • a megalkotott stratégiák megvalósítása • tervezőeszközök használata • az eredményes együttműködéshez szükséges attitűd elsajátítása • magas szintű bizalmi kapcsolatok kiépítése • eredményes csapatok kialakítása • az asszertív kommunikáció alapjainak elsajátítása • eredményes interperszonális kommunikáció • a kölcsönös megértés biztosítása • az eltérő nézőpontok felfedése és megvitatása • vélemény és visszajelzés produktív megfogalmazása • az egyéni különbségekben rejlő lehetőségek felismerése és kiaknázása • az eredményes csapatmunka elsajátítása • a kreatív együttműködés összehangolása • hatékony problémamegoldás • egyensúlyteremtés az élet különböző területei között • a testi-lelki egészség feltételeinek felismerése és megteremtése • a komplex személyes fejlődés folyamatos biztosítása
57
10.3.3 Az Életrevaló folyamat felépítése Az Életrevaló folyamat szakaszait és elemeit, - annak egy lehetséges változatát, ami eltér a nemzetközi sztenderdektől, és a magyarországi gyakorlatot jellemzi az alábbi táblázat foglalja össze:
Ahogy a felül lévő piros nyilak jelzik, a folyamat két alapvető szakaszra bomlik. Az
elsőben
a
pedagógusok
képzése
történik:
ismereteik
bővítése;
gondolkodásmódjuk, attitűdjük formálása, valamint módszertani eszközeik gazdagítása. A szakasz végére felkészültek arra, hogy a tanultakat a saját személyiségüknek, tapasztalataiknak, valamint tanítványaik szükségleteinek megfelelően kezdjék alkalmazni mindennapi szakmai életükben. A teljes intézményi bevezetés szakaszában a pedagógusok egyidejűleg tanítják tanítványaiknak a 7 szokást, és maguk is rendszeres és korszerű szakmai támogatást kapnak a friss elméleti és módszertani ismereteik megszilárdítására. A folyamat első lépésében a pedagógusok a saját maguk számára fedezik fel a 7 szokást, és a program fogalmait és eszközeit a saját maguk által választott személyes és szakmai életükből vett aktuális helyzeteken kezdik el alkalmazni (30 akkreditált óra). Az intenzív képzés során tanultak felelevenítését, elmélyítését és alkalmazásának szélesítését célozza az a nyolchetes utánkövetés, amelyek során a résztvevők a képzés nyolc szakaszának
58
(bevezetés + 7 szokás) anyagát egy-egy héten áttekintik, és az ajánlott feladatok közül választanak olyanokat, amelyekről úgy érzik, hogy az aktuális élethelyzeteikben a legnagyobb pozitív hozadékkal bírnának. Az utánkövetést reflexiós levél zárja, melyben a pedagógusok összefoglalják, mik voltak számukra a program legfontosabb felismerései, ill. mely elemek megtanítását érzik különösen relevánsnak saját diákjaik számára. A második, módszertani (implementációs) képzési szakasz (30 akkreditált óra) jelenléti napjainak célja többrétű. A résztvevők felfrissítik 7 szokás tudásukat, tovább szélesítik megértésüket konkrét hétköznapi (iskolai és magánéleti) helyzetekben és különböző tantárgyak anyagában; megfogalmazzák pedagógiai jövőképüket mind egyéni, mind intézményi szinten, betekintést kapnak a gazdag magyar és nemzetközi módszertani gyakorlatba, és megismerkednek a magyar nyelven rendelkezésre álló segédanyagokkal. A második nap végén a személyes pedagógiai jövőképükre alapozva akciótervet készítenek a két nap során megismert anyagokból merítve a következő egy-két-három hónapra (a projekt időbeosztásának függvényében). E két jelenléti nap után a pedagógusok készen állnak arra, hogy tanítványaiknak elkezdjék megtanítani a 7 szokás elemeit akár önálló tantárgyként (pl. 7 szokás / osztályfőnöki / erkölcstan / egészségtan órák keretében), akár a saját tantárgyuk módszertanába integrálva. A tapasztalatok szerint mindkét megközelítés nagyon fontos. A folyamat következő eleme a témaszakértői műhelynapok. A témaszakértők a folyamat iskolai megvalósításának oszlopai: felkészült mentorpedagógusok, akik megteremtik azokat a szervezeti kereteket, amelyek a tantestület tagjai számára a bevezetés gyakorlati szakaszában biztosítják a folyamatos szakmai támogatást, hogy a megszerzett ismeretek és módszertani ötletek valóban megjelenjenek és meggyökerezzenek a pedagógusok gyakorlatában, és a mindennapi sürgős teendők forgószele ne tudja elsodorni őket. A témaszakértői műhelynapokon a résztvevők (a tantestület kb. 20%-a) a FranklinCovey trénerei vezetésével tovább mélyítik 7 szokás tudásukat, módszertani bemutatókat (mikrotanítás)
tartanak
egymásnak,
összeállítják
az
Életrevaló
munkaközösségeket, ill. kidolgozzák a képzés gyakorlati szakaszának időrendjét (munkaközösségi értekezletek, hospitálások, csoportos coachingok).
59
A képzés gyakorlati szakaszában a tantestület tagjai (a 7 szokás oktatók) a rendelkezésre álló módszertani segédanyagok felhasználásával elkezdik megvalósítani a saját maguk által készített akcióterveiket. Két-háromhavonta a témaszakértők vezetésével munkaközösségi értekezleten vesznek részt, ahol beszámolnak az akcióterveik megvalósítási tapasztalatairól, és ha szükséges, a témaszakértő gondoskodik a kollégák 7 szokás elméleti ismereteinek bővítéséről. Az akciótervek megbeszélése több hozadékkal bír: ahogy a pedagógusok beszámolnak a 7 szokás tanításának terén elért sikereikről, tovább növekszik elkötelezettségük, ill. az egymástól kapott ötletek által tovább bővül nemcsak elméleti tudásuk, de módszertani arzenáljuk is. Az értekezletek végén újra akciótervet készítenek a következő időszakra, amelyről a legközelebbi értekezleten számolnak be. Szintén a személyes megerősödést-elköteleződést, valamint az egymástól való tanulást szolgálja a hospitálások rendszere. Egy-egy munkaközösség tagjai a projekt alatt 7 bemutató órát tartanak egymásnak (a szervezés felelősei a témaszakértők), ahol minden tagja legalább egy alkalommal sorra kerül. Ahogy látjuk, az intézményi folyamatot a témaszakértők működtetik, akiket viszont a FranklinCovey tréner-coachai támogatnak a szakmai munkájukban. A projekt során minimum 4 alkalommal négyórás csoportos coachingra kerül sor, amikor
a
témaszakértők
is
beszámolnak
a
készített
akcióterveik
megvalósításáról – mind 7 szokás oktatói, mind 7 szokás témaszakértői szerepükben –, ill. a program eredményes előrehaladását akadályozó elemek elhárítására csoportos kreatív módszerekkel keresik a megoldást. A csoportos coachingok is az újabb akciótervek elkészítésével zárulnak. A folyamat végén a résztvevők záró dokumentációt készítenek. A 7 szokás oktatók dokumentációja a személyes akcióterveiken kívül 5 olyan óratervet vagy órarészlettervet adnak be, amelyben bizonyítják, hogy képesek a 7 szokás elemeit a saját tantárgyukba releváns módon integrálni. A témaszakértők 20 oldalas dokumentációja az akcióterveken és óraterveken kívül saját személyes reflexióikat is tartalmazza a projekt során végzett szakmai munkájukról és annak eredményeiről.
60
Ahogy látható, a folyamat úgy épül fel, hogy lehetőséget adjon a résztvevőknek a 7 szokás tudás elméleti és gyakorlati elsajátítására, és bőséges szakmai segítséget adjon ahhoz, hogy a 7 szokás alkalmazása és oktatása a pedagógusok mindennapi működésének részévé váljon, és hogy ezáltal közelebb jussanak a személyes és szakmai küldetésük megvalósításához is. Ez nemcsak módszertani felkészültségüket szélesíti, hanem elégedettebb és kiegyensúlyozottabb emberré is teszi őket, amely magasabb színvonalú pedagógusi működést tud biztosítani. Annak érdekében, hogy a " A jövőt gyermekeinkkel építjük " - Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért! program keretei között az adott célcsoport számára, azaz az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános iskola és résztvevő tagintézményei számára a bevezetés a lehető legeredményesebb lehessen, a fenti alapfolyamatot a következőképpen módosítottuk:
Az orosházi általános iskolában megvalósítandó folyamat
A legnagyobb eredményesség érdekében a folyamatot kiegészítettük olyan elemekkel, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a tudatosság
61
szintjének
emeléséhez, gyakori visszacsatolását adnak, és ezáltal jelentősebb szakmai segítséget kínálnak a résztvevők számára. Ezek a következők:
a folyamat intézményi bevezetésének kezdetén tartunk olyan prezentációt a teljes pedagógustestület számára, amelynek során nemcsak részletesen tájékozódnak a programról, de lehetőségük van feltenni kérdéseiket is
az intézményi bevezetés kezdetén személyes interjú készül a vezetőkkel, ami kijelöli a szervezetfejlesztési folyamat legfontosabb fókuszait
személyes interjú készül a résztvevőkkel is, így árnyalt kép rajzolódik ki a szervezet működéséről
a folyamat közepén készülő interjúk rávilágítanak az addig megtett útra, és megmutatják, milyen lehetséges akadályok nehezítenék a folyamat eredményes továbbhaladását
a folyamat teljes során végighúzódó mentoráló alkalmak további lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek, hogy elakadásaikban szakértői segítséget kapjanak, akár személyes, akár szakmai szinten
a folyamat végére tervezett interjúk összegzik a folyamat eredményességét, megfogalmazzák az elért sikereket és a jövőben fejlesztendő területeket
az interjúk és képzési alkalmak szakmai beszámolói részét képezik annak a tanulmánykötetnek, amely pontosan dokumentálva a folyamat egyes lépéseit és eredményeit, lehetőséget nyújtanak a későbbi fejlesztések előkészítéséhez
a program részeként online kérdőíves felmérés készül az intézmény pedagógusainak pszicho-szociális helyzetéről, amely segítséget nyújthat az intézményvezetők számára az eredményesebb és egészségesebb munkahelyi légkör kialakításához és kiindulási alap a program bevezetését követő időszakban a visszacsatoláshoz.
10.3.4 A program bevezetését segítő oktatási segédanyagok A pedagógusok munkáját sokféle pedagógiai segédanyag támogatja. Ezek közül a legfontosabbak a tanulói munkafüzetek és tanári kézikönyvek. A jelenleg 9 szinten elérhető munkafüzet-sorozat szisztematikusan, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazítva világítja meg a szokások mibenlétét, jelentőségét,
valamint
otthoni
és
osztálytermi
alkalmazási
módjait.
A
munkafüzetek évfolyamonként 9-10 témát ölelnek fel, melyek napjainkban aktuálisak, ill. a tanulók adott életszakaszaiban relevánsak lehetnek, pl. 62
egészséges
életmód,
természetvédelem,
nemzetközi
közösség,
konfliktuskezelés, pénzgazdálkodás, jó modor, társadalmi felelősségvállalás. A feladatok összeállításánál fontos szempont volt, hogy az egyébként is leterhelt pedagógusok munkájának megkönnyítése érdekében semmilyen vagy minimális előkészítést igényeljenek. A munkafüzetekhez készült tanári kiadás további szempontokat, ötleteket és javaslatokat ad a feldolgozáshoz, és ezek figyelembevételével az intézmény, ill. a pedagógus dönthet úgy, hogy az adott körülmények között a munkafüzeteket milyen szakaszokban és időtartamban kívánja megtanítani – pl. heti egy óra egész tanéven át, heti 5-10 perc egész tanéven át, heti egy órában három hónapban, napi 5-10 percben egy hónap alatt stb.
63
10.3.5 A munkafüzetek tartalma évfolyamonként: 1. szint: Az óvodás gyerekek egy hétrészes mesesorozathoz kapcsolódóan ismerkednek meg a 7 szokás tartalmával, és példákat látnak arra, hogyan tudják azokat saját életük helyzeteiben alkalmazni. A pedagógusok munkáját részletes tanári kézikönyv segíti, a diákok kifestők, szabad rajzok és közös tevékenységek által mélyítik el a tanultakat.
2. szint: Az 1. osztályt tanító pedagógus munkáját támogató kézikönyv a 7 szokás minden elemét magyar népmesék és – különböző stílusú és műfajú – gyermekirodalmi
alkotások
feldolgozásával
világítja
meg,
és
közös
beszélgetés ill. tevékenységek gyakorlásával szilárdítja meg az elméletben megértett tudást.
3. szint: A 7 szokással kapcsolatos ismeretek bővítése a hét-nyolc évesek tipikus élethelyzeteit feldolgozó feladatokban történik, amelyek a fizikai és lelki egészség alapjait is lefektetik.
4. szint: A 3. osztályos anyag az állatvilágból vett példákon mutatja be a 7 szokás alapelveit, és tanítja meg azok alkalmazását az adott életkor sajátos helyzeteiben.
5. szint: A 4. osztályos tanulók más nemzetek hasonló korú diákjaival és hagyományaival ismerkednek a 7 szokásról való tudásuk elmélyítésében, és gyakorolják a szokások alkalmazását a kamaszkor küszöbén álló diákok életében.
64
6. szint: Az 5. osztályosok arról tanulnak, hogyan gyakorolta Alfred Nobel, SzentGyörgyi Albert és néhány más Nobel-díjas tudós a 7 szokást, és hogyan tudják ők maguk az aktuális élethelyzeteikben alkalmazni ezeket.
7. szint: A 11-12 éves korosztály számára készült munkafüzet feladatai újra és újra arra késztetik a diákokat, hogy a 7 szokás keretein belül elgondolkozzanak saját
életgyakorlatukon
és
céljaikon,
és
tudatosítja
bennük
saját
felelősségüket önnön életük alakításáért.
8. szint (tizenévesek számára): A munkafüzet példái, nyelvezete és illusztrációi a tinik sajátos érzés- és gondolkodásvilágára hangolva tárja fel ismét a 7 szokás tartalmát,
ezúttal
a
kamaszkor
tipikus
és
veszélyes
döntés-
és
konfliktushelyzeteiben.
9. szint (tizenévesek számára): A 8. szintű munkafüzet a kamaszkorban kulcsfontosságú területeken – az iskolához, a szülőkhöz, a barátokhoz, a párválasztáshoz, a drogokhoz és önmagunkhoz való viszony – lehetséges döntések következményeiről gondolkodtatja el a diákokat, és ötleteket ad a helyes válaszok megtalálásához.
Tény, hogy a pedagógusok legtöbbet egymástól tudnak tanulni. Ennek támogatására hoztuk létre nemzetközi minta alapján azt a módszertani honlapot, ahol a kollégák megoszthatják egymással tudásukat, és ötleteket meríthetnek egymás tapasztalataiból. A honlap tartalmaz hazai és külföldi módszertani célú órafelvételeket, a FranklinCovey által készített olyan díjnyertes kisfilmeket, amelyek a különböző korú diákok számára is megvilágítják a szokások mibenlétét és alkalmazásuk fontosságát, ill. jó példákat a nemzetközi és magyar kortárs történelemből. Rengeteg fotó mutat be további dekorációs és módszertani elemeket, amelyek erősen üzenik a diákok számára döntéseik és tetteik
fontosságát,
életminőséget
meghatározó
szerepüket,
személyes
értékességüket, a bennük rejlő lehetőségek meglétét és felszínre hozásának 65
jelentőségét és hogyanját. Az óratervek alsó és felső tagozati bontásban, évfolyamonként és tantárgyanként csoportosítva találhatók meg. A honlapon található az ingyenesen letölthető A 7 szokás mestere társasjáték, amely a kisgyermekek
számára
segít
a
szokásokat
összekapcsolni
a
konkrét
élethelyzetekkel, ill. a kollégák egyéb játékokat is találnak, melyek megvilágítják a nyer-nyer gondolkodás életszerűségét és hasznát. A pedagógusok munkáját továbbá
szokásonként
csoportosított
idézetgyűjtemény,
a
KLIK
által
meghatározott formában kifejtett éves tanmenet, ingyenesen letölthető és nyomtatható poszterek és kifestőoldalak is segítik. 10.4 A program magyarországi eredményei 10.4.1 A program országos hatásvizsgálata (KNA 2014) alapján Az országos longitudinális hatásvizsgálatot a Kiváló Nevelési Kultúráért Alapítvány indította el 2013 nyarán. A cél az volt, hogy egyéni, csoport- és szervezeti szinten, valamint mind emberi, mind technikai dimenzióban felmérjék a program, mint független változó hatását a gyermekek és a pedagógusok attitűdjeire, viselkedésére, illetve mentális állapotára. 2014 januárjában együttműködő partnerként csatlakozott a kutatáshoz a Pécsi Tudományegyetem TÁMOP 4.1.2B projekt K3 alprojektje is, melynek projektvezetője a PTE oktatási igazgatója, Lengvárszky Attila volt.
A
teljes
longitudinális
vizsgálat
első
részét
képező
horizontális
összehasonlításban az programot négy éve alkalmazó, illetve a programmal újonnan induló iskolák eredményei kerültek összevetésre. A vizsgálati mintát 13 iskola tanárai és 11 iskola diákjai alkották: 305 pedagógus és 108 diák adatait dolgozták fel.
Az eddigi eredmények a következők lettek: a vizsgálatban a „régi iskolák” pedagógusai életvezetési kompetenciáik tekintetében jobban teljesítettek az újonnan induló iskolák pedagógusaihoz képest.
66
A régi és az új iskolák összehasonlítása az egyes életvezetési kompetenciák mentén 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Új iskolák
Régi iskolák
Emellett a „régi iskolák” diákjai az egyik játékos vizsgálati helyzetben szignifikánsan több, az empatikus kommunikáció készségére utaló megnyilvánulást mutattak.
Az empatikus kommunikáció képességét jelző megnyilvánulások száma 20,00
18,92
18,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00
6,71
6,00 4,00 2,00 0,00 Régi iskolák
Új iskolák
67
Szignifikáns eltérések az együttműködési attitűdben a régi és az új iskolák diákjai között 6,00 5,00
4,83
4,00 3,00
2,10
2,00 1,00
0,08
0,52
0,00 Nyer-nyer attitűd
Nyer attitűd Régi iskolák
A
másik
vizsgálati
helyzetben
való
Új iskolák
megnyilvánulásaik
alapján
pedig
megállapítható, hogy ezek a gyerekek jobban képesek egyéni érdekeiket a csoport érdekei mögé helyezni a nem 7 szokás kultúrában nevelkedő diáktársaikhoz képest. A gyermekek mentális egészségére vonatkozóan a depresszió két fontos tényezőjének tekintetében találtak szignifikáns különbséget a két csoport között: a 7 szokást 4 éve alkalmazó intézmények diákjai szignifikánsan alacsonyabb értékeket értek el mind a szomorúság, mind az anhedónia (örömtelenség) mértékét illetően is.
68
Jelentős eltérések a SAFA Depresszió Skálán a diákok átlagértékei között 60 50,66 50
44,08
43,94 39,83
40 30 20 10 0 Szomorúság
Anhedónia Régi iskola
Új iskola
mindkét „régi iskola” tanulmányi eredményeiben javulást tapasztaltak: Az programot négy éve alkalmazó iskolák teljesítménymutatóiban is láthatóak változási tendenciák. A vizsgált időszakban
Az 1. számú "régi" iskolára vonatkozó tanulmányi átlag 4,4
0,12
4,35
0,1
4,3
0,08
4,25
0,06 0,11
4,33
4,2
0,04
4,28 4,25
4,15
Az egy főre jutó igazolatlan hiányzások száma az 1. számú "régi" iskolában
4,21
0,09
0,08
4,24 0,02
4,1
0,04
0,04
0
Ezek egyikében pedig láthatóak az intézmény népszerűségének növekedésére, illetve a fegyelmi problémák csökkenésére utaló változási tendenciák is:
69
A tanulók szeptember 1-i összlétszáma az 1. számú "régi" iskolában 500 450 400 350 300 250 200
Az 1. számú "régi" iskolába jelentkező tanulók száma 180 160 140 120 100
376
380
389
418
80 60
441
150 100 50 0
154 98
40
112
110 59
20 0
Az intézmények két típusának szervezeti kultúrája nem tér el egymástól lényegesen, bár az egyik „régi iskola” az egyetlen a mintában, mely teljesen egységes szervezeti kultúrával rendelkezik.
A szervezeti kultúratípusok százalékos megoszlása az egyes intézményekben Bürokratikus 0
6,67 13,33
6,52 2,17
7,14 7,14
Organikus 0 12,5
12,5 16,67
100 80
0 Régi iskola (1.)
89,13
Autokratikus
25 0
15,79
Anarchikus 7,14 0
85,71 70,83
75
4 16
5,2 5,2
64
86,8
10,53
75 85,71
5,88 11,76
63,16
76,47
16 12,5 10,53 7,14 5,88 2,6 2,17 0 0 0 0 Régi Új iskola Új iskola Új iskola Új iskola Új iskola Új iskola Új iskola Új iskola Új iskola Új isk iskola (1.) (2.) (3.) (4.) (5.) (6.) (7.) (8.) (9.) (10 (2.)
70
Habár jelen keresztmetszeti kutatási elrendezés nem ad lehetőséget biztos okokozati következtetések levonására – ez majd a hosszmetszeti perspektívában kaphat teljes igazolást –, mégis feltételezhető, hogy a 7 szokás kultúra valamilyen módon megjelenik az oktatási intézmény tagjainak viselkedésében, attitűdjeiben és mentális egészségében, illetve feltételezhetően hat az iskola szervezeti kultúrájára és az úgynevezett „hard” – vagyis teljesítménymutatók – alakulására is. Az eddigi eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a 7 szokás képes olyan keretrendszer és módszertan átadására, amely segíti a pedagógusokat saját eredményes életvezetésük kialakításában, illetve személyiségük fejlesztésében. A pedagógusok hiteles példája, illetve a 7 szokás kultúrában való nevelkedés nagy valószínűséggel hatással van a diákok szociális kompetenciáinak (együttműködésiés kommunikációs készség) fejlődésére is. Habár az program semmi esetre sem kezelhető egyfajta pszichoterápiás módszertanként, mégis szerepet játszhat a gyermek pozitív hangulati életének kialakulásában vagy fennmaradásában is. A személyes szinten való hatás feltételezhetően a teljes szervezet szintjén is megjelenik, mivel látható, hogy a program teljes implementációja a közös nyelv és értékrend kialakulásán keresztül segíti az egységes szervezeti kultúra egységesebbé válását.
Végül
elmondható,
hogy
a
vizsgálatban
szereplő
két
„régi
iskola”
teljesítménymutatóinak (hard mutatók) változásában is olyan tendenciák érhetők tetten, melyek feltételezhetően a 7 szokás tudás intézményben való megjelenésével hozhatók összefüggésbe.
71
10.4.2 Szakdolgozati kutatás
Kratochwill Fruzsina 2014-ben szerezte másoddiplomáját az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán Neveléstudományi MA szakon. Szakdolgozatában – Egy szervezetfejlesztési
jó
gyakorlat
bemutatása
a
különböző
résztvevők
szempontjából – a budaörsi Kesjár Csaba Általános Iskola „7 szokás” életvezetési programjának intézményi bevezetését és annak eredményeit vizsgálta. A szakdolgozat teljes terjedelmében – és annak prezi változata – megtekinthető
a
http://franklincovey.hu/kratochwill-fruzsina-szakdolgozata/
linken. Az alábbiak a program pedagógusok által megfogalmazott intézményi hatásait mutatják.
Ez az ábra arra világít rá,
hogy
tantestület
bár
a
egyszerre
vett részt a program bevezetéséhez kapcsolódó képzéseken,
az
elköteleződésük különböző időpontokban történt meg
–
a
létszámú
növekvő alkalmazó
pedagóguscsoport azt bizonyítja,
a
eredményeit
program látva
hogy
az
eleinte
szkeptikusok is egyre szélesebb
körben
kezdték el alkalmazni.
72
A következő diagramok a pedagógusok összbenyomásait foglalják össze:
Ezek az ábrák arról árulkodnak, hogy a résztvevők többsége mind a magán-, mind a szakmai életük területén hasznosnak ítéli a programot, és nemcsak mellé tud állni, de alkalmasnak tartja arra is, hogy az oktatási-nevelési munkájának szerves részévé tegye.
73
A szakmai bevezetés előnyeit részletezik és konkretizálják a következő kérdésekre adott válaszok:
74
75
Ez az utolsóként közölt diagram pedig arra ad választ, hogyan hatott a program a pedagógusok közösségére,
az
együttműködés légkörére és eredményességére:
76
10.5
Médiamegjelenések
Az Életrevaló programnak és az annak alapját képező 7 szokásnak a bevezető intézményekre gyakorolt hatásával több médiamegjelenés foglalkozott. Ezek közül a legfontosabbak:
2011. április: a Köznevelés magazin különszáma a csengeri iskola projektjéről
2011. szeptember: a Géniusz Portál interjút közöl Kazamér Tiborral, a csengeri iskola igazgatójával az életvezetési programról, és megosztja a programról készült kisfilmet
2012. október: a Köznevelés magazin cikkezik a budaörsi Kesjár Csaba Általános Iskolában folyó munkáról
2014. június: az RTL Klub reggeli műsorában interjú készül dr. Jakab Juliannával az Életrevaló programról
2014. július: a HVG magazin Pszichológia különszámának cikke a 7 szokásról és az Életrevaló folyamatról
2014. augusztus: a Juventus Rádió Budapesti arcok c. sorozatában interjú készül dr. Jakab Juliannával
2014. szeptember – a Nők Lapja cikke a 7 szokásról és az Életrevaló programról
2014. november – a Nők Lapja Psziché cikke az Életrevaló folyamat magvát képező 7 szokás tréningről
2015. január – a Family Magazin cikke az Életrevaló program egyik tankönyvéről: Sean Covey A kiemelkedően eredményes fiatalok 7 szokása c. könyvéről
2015. március – Vasárnapi Hírek online és papíralapú változatának beszámolója két ormánsági (leghátrányosabb helyzetű térség) Életrevaló iskolájának (Csányoszró, Magyarmecske) tapasztalatairól
A fentiekben felsorolt cikkek és interjúk megtekinthetők az Életrevaló program honlapján: http://franklincovey.hu/eletrevalo/eredmenyek/
77
11 Irodalomjegyzék •
Atkinson, R. C., Hilgard, E. J., Smith, E.E., Nolen-Hoeksema, S., Frederickson, B.L., & Loftus, G.R. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris kiadó.
•
Atkinson, R. L. és mtsai. (1994). Társas kölcsönhatás és társas befolyásolás in Pszichológia. Budapest: Osiris Századvég.
•
Balogh L. (2005a). Iskolarendszer és piacgazdaság – a humán tényezők fejlesztésének követelményei és a tanárképzés megújítása. In Balogh L. & Tóth L., (Eds.). Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből I. Budapest: Neumann Kht.
•
Berne, E. (2013). Emberi játszmák. Budapest: Háttér kiadó.
•
BMK FF 2015: Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály – Munkaerő piaci helyzetkép – Békés-megye 2015 június 2.
•
BMK FF 2015b Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály – Munkaerő piaci helyzetkép – Békés-megye 2015 január.
•
Bódi (é.n.). A testi erő fenntartása, a mozgás lehetséges módjai. Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet.
•
Brassai L. & Pikó B. (2010). Egzisztenciális/spirituális attitűdök jelentősége a serdülők egészségpreventív és rizikómagatartásában. Magyar Pszichológiai Szemle, 65.4, 597-611.
•
Brassai L. & Pikó B. (2012). Az élet értelmességével összefüggő egyéni és családi tényezők serdülőkorban. Magyar Pszichológiai Szemle, 67.2, 317-336.
•
Brettner (é.n.). A testi és lelki egészségfejlesztés lehetőségeiről az iskolában. http://szocialismunka.hu/files/tiny_mce/Brettner%20Zsuzsanna%20%20A%20testi%20%C3%A9s%20lelki%20eg%C3%A9szs%C3%A9 gfejleszt%C3%A9s%20lehet%C5%91s%C3%A9geir%C5%91l%20az %20iskol%C3%A1ban.pdf Letöltés ideje: 2015-05-13
78
•
Covey, S. R. (2014). A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása. Budapest: Bagolyvár Könyvkiadó.
•
Csíkszentmihályi M. (2010). Flow – Az áramlat – A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.
•
Diricziné Barna (2010). Testi egészség fenntartása I. rész (tanulói jegyzet). Budapest: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium.
•
Fernando, M. (é.n.). Abraham Maslow and Spirituality. Letöltve: 2014-09-09, http://www.mang.canterbury.ac.nz/people/nilakant/spirit/abraham_ma slow_and_spirituality.htm
•
G. Donáth B. (2005). A pozitív és hatékony pedagógusszemélyiség néhány aspektusa a csoportmunka alapján. In Balogh L. & Tóth L., (Eds.). Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből I. Budapest: Neumann Kht.
•
Hain F. (2005). Egy interdiszciplináris csizma a társadalom-lélektan asztalán? – Hálózatgondolat a pszichológiában és a szociálpszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle, LX.4, 507526.
•
Harris, T. (2000). Oké vagyok, oké vagy – Módszer az önismerethez. Budapest: Édesvíz Kiadó.
•
Hegedűs J. (2006). Segítők segítése. In Golnhofer E., (Ed.). A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése: Az iskolák belső világa (pp.48-70). Budapest: Bölcsész Konzorcium.
•
Holdstock, T. L. & Rogers, C. R. (1977). Person-Centered Theory. In Corsini, R. J., (Ed.). Current Personality Theories. Itasca, Il.: F. E. Peacock Publishers.
•
Kézikönyv a területi kohézióról –Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2009) 150.
•
KNA 2014 -Kiváló Nevelési Kultúráért Alapítvány - Az Életrevaló iskolakultúra-fejlesztő és komplex mentálhigiénés program – A programot négy éve alkalmazó, valamint a bevezetéssel most induló iskolák összehasonlítása – Pécsi Tudományegyetem (2014).
79
•
Kovács M., Kovács E., & Hegedűs K. (2008). Az érzelmek szerepe a lelki kiégés alakulásában. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 9.3, 199-216.
•
Kökönyei Gy., Rózsa S., Holics A., Oláh A. & Kulcsár Zs. (2006). Személyiségintegráció szomatizáló nőbetegeknél. Magyar Pszichológiai szemle, 61.3, 433-449.
•
Kratochwill F. (2014.) - Egy szervezetfejlesztési jó gyakorlat bemutatása a különböző résztvevők szempontjából
•
KSH 2011: Központi Statisztikai Hivatal - Népszámlálás 2011 – Módszertani megjegyzések, fogalmak (2011) 17. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/modszertan.pdf, letöltés dátuma: 2015. 06. 26
•
KSH 2013: Központi Statisztikai Hivatal – 2011. Évi Népszámlálás Területi adatok Békés Megye http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_04_2 011.pdf letöltés dátuma: 2015. augusztus 23.
•
KSH 2015: A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban 2014 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mezo/mezoszerepe14.pdf letöltés dátuma: 2015 augusztus. 23.
•
KSH 2015/2: - 5.1.2.1. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektorok szerint alapján https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf017.html letöltés dátuma: 2015 augusztus 23.
•
KSH 2015/3: Gyorstájékoztató (országos) munkanélküliség 2015 március-május https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun1505.html
•
KSH 2015/4: http://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz21.html KSH STADAT Módszertan -2.1 Munkerőpiac
•
KSH 2015/5: Adatok forrása: KSH Fókuszban a megyék – 2015. I. negyedév alapján BMK FF 2015 Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály – Munkaerő piaci helyzetkép – Békésmegye (2015 június) 7.
80
•
Kulcsár Zs. (2006). Korai személyiségfejlődés és énfunkciók: Pszichoanalitikus elméletek biopszichológiai elemzésben. Budapest: Argumentum.
•
Kulin E. & Pákozdi E. (2002). Az egészséges életre nevelés folyamata. In Demeter K. & Véghelyi J., (Eds.). Ember – környezet – egészség (pp. 89-100). Budapest: Trezor Kiadó
•
László János (1998): Szerep, forgatókönyv, narratívum. Budapest: Scientia Humana.
•
Maddux, J. E. (2005). Self-Efficacy: The Power of Believing You Can. In Snyder, C. R. & Lopez, S. J. (Eds.). Handbook of positive psychology (pp. 277-287). New York: Oxford University Press.
•
Martos T. & Konkoly Thege B. (2012). Aki keres, és aki talál – Az élet értelmessége keresésének és megélésének mérése az Élet Értelme Kérdőív magyar változatával. Magyar Pszichológiai Szemle, 67.1, 125-149.
•
Mérei F. & V. Binét Á. (1981). Gyermeklélektan. Budapest: Gondolat.
•
MKH 2015: Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve – Központi Statisztikai Hivatal (2015).
•
Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola – Szervezeti és Működési Szabályzat
•
Palócz Éva - Az egészségügy és a versenyképesség kapcsolata -1. http://econ.core.hu/doc/parbeszed/palocz.pdf letöltés dátuma 2015. 06. 26
•
Pease, A. (2002). Szó-beszéd. Budapest: Park Könyvkiadó.
•
Pikó B. (2005). Lelki egészség a modern társadalomban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 92.
•
Palyazat.gov.hu – Pályázati Útmutató - Területi emberi erőforrás fejlesztési komplex programok támogatása (6.1.5/13)
•
Pólya B. & Martos T. (2012). Miért jó önkéntes munkát vállalni? Az önkéntesség és az élettel való elégedettség kapcsolata öndetermináció-elméleti megközelítésben. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 13.3, 255-271.
•
Pólya B. & Martos T. (2012). Miért jó önkéntes munkát vállalni? Az önkéntesség és az élettel való elégedettség kapcsolata 81
öndetermináció-elméleti megközelítésben. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 13.3, 255-271. •
Rogers, C. (2007). A személyes kapcsolat, mint a tanulás serkentője. In Klein S., (Ed.). Gyerekközpontú iskola (pp.15-37). Budapest: Edge 2000 Kiadó.
•
Rosenberg, M. B. (1999). A szavak ablakok vagy falak – Erőszakmentes kommunikáció. Budapest: Agykontroll Kft. 91.
•
Sass J. (2005). Bizalom a szervezetekben. Magyar Pszichológiai Szemle, LX.1, 7-27.
•
Smith, E. R. & Mackie, D. (2005). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
•
Szirmai Viktória Prof. Dr. - Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173182.
•
Van Ryzin, M. J. (2011). Protective Factors at School: Reciprocal Effects Among Adolescents’ Perceptions of the School Environment, Engagement in Learning, and Hope. J Jouth Adolescence, 40.1, 568580
82
Mellékletek Szervezetfejlesztési első interjú (vezetői) Félig strukturált változat I.
Az iskola története 1. Mióta létezik az intézmény? 2. Mit kell tudnunk az iskola történetével kapcsolatban?
II.
Az iskola legfontosabb adottságai 1. Milyen esetleges szervezeti
egységekből áll az intézmény?
(tagiskola, koli, óvoda, művészeti, stb.) 2. Hány gyerek jár az iskolába? 3. Hány pedagógus dolgozik az iskolában? 4. Mekkora az átlagos osztálylétszám? 5. Milyen az infrastrukturális ellátottság (osztálytermek, közösségi helyek, étkezési lehetőségek, számítástechnikai lehetőségek stb.) 6. Milyen tanórán kívüli foglalkozásokon és programokon vehetnek részt a diákok? 7. Dolgoznak-e alternatív vagy speciális pedagógiai módszerekkel? Ha igen, mikkel? Miért választották ezeket? III.
A gyerekanyag bemutatása 3. Milyen szocializációs környezetből érkeznek
a gyerekek
az
intézménybe? 4. Mi jellemzi a gyerekek képességeit? (tanulmányi és szociális egyaránt) 5. Mennyi a HH-s és a HHH-s gyerekek aránya? Milyen lehetőségeket kínál az iskola a helyzetük jobbítására? 6. Foglalkoznak-e speciális fejlesztést igénylő gyerekekkel? Ha igen, hogyan?
83
IV.
A tantestület jellemzése 7. Hogyan viszonyulnak egymáshoz a kollégák? Hogyan tudnak együttműködni, együtt dolgozni? 8. Hogyan kommunikálnak egymással? 9. Vannak e jellemző konfliktustípusok a tantestületen belül? 10. Van-e Önnek személyes konfliktusa valamelyik kollégájával? 11. Részt szoktak-e venni közösségépítő programokon? Ha igen, milyeneken?
V.
SWOT (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) 12. Mik az iskola legfontosabb erősségei? 13. Mik az iskola legfontosabb fejlődési lehetőségei? 14. Milyen szervezeti értékek mentén dolgoznak? 15. Milyen kihívásokkal küzd az iskola mostanában? 16. Milyen kihívásokkal küzdenek az osztályteremben a pedagógusok? 17. Milyen kihívásokkal küzd Ön vezetőként? 18. Milyen egyéb fejlesztendő területeket lát a vezető? 19. Önnek vezetőként mik a legfontosabb erősségei? 20. Önnek vezetőként mik a legfontosabb gyengeségei?
VI.
Motiváció a változásra, illetve az ellenállás mértéke 21. Mi a küldetésük? 22. Milyennek látják magukat 3-5 év múlva? Milyen fontos célokat tűztek ki maguk elé? 23. Mit
tart
az
iskolakultúra-fejlesztési
folyamat
legfontosabb értékének? Milyen lehetőséget lát benne a maguk számára? 24. Mit tudnak a pedagógusok az előttünk álló fejlesztési folyamatról? Hogyan viszonyulnak hozzá? A vezető, hogy kezeli attitűdjüket, mit kommunikál a programról? VII.
Szülők: 1. Mennyire elégedettek a szülők az iskolával? 2. Milyen a kapcsolatuk a szülőkkel? Hogyan, milyen módokon szoktak együttműködni egymással? 84
