Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia (Rövidített változat)

Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2005

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Tisztelt Olvasó! A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzés-fejlesztési stratégiájának rövidített, az országos szakképzés-fejlesztési stratégiával összehangolt változatát ajánljuk figyelmébe a következő oldalakon. A bizottság felelősségteljes munkájában, a pályázatok kiírásában és elbírálásában kellett egy olyan egységes gondolkodásra és cselekvésre motiváló dokumentum, amely az elkövetkező években a pályázati prioritások meghatározásában segíti. A szakképzéssel kapcsolatban az érintettek mindennap új kihívásokkal szembesülnek. Csökken a szakképzésben a tanulólétszám az összes tanulók arányában és abszolút számaiban is. A munkaerő-piac folyamatosan új kihívásokkal bombázza a szakképzést, amihez alkalmazkodni kell. Aki ezt elmulasztja, kihullik a sorból, aki alkalmazkodik, az eleget tesz a társadalmigazdasági igényeknek. Az országos trendekkel egyezően régiónkban is gond a szakképzésben – elsősorban a szakiskolai szakképzésben részt vevő tanulók gyakran tapasztalt felkészületlensége, alacsony szintű motiváltsága, és a nagyarányú lemorzsolódás. Különös hangsúllyal kezelendő a halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, szakképesítéshez juttatása. A szakképzést végzők és a szakképzés más szereplőinek nagy felelőssége a pályára való felkészítés, a pályaorientáció, mert csak azok a tanulók tudnak színvonalas munkát végezni, megfelelő kompetenciákkal felvértezett szakemberekké válni, akik a választott szakmát magukénak érzik, és nem kényszerpályának, ahonnan minél hamarabb szabadulni szeretnének. A mai magyar szakképzés sok gonddal küzd, de figyelemre méltó eredményei is vannak. Bizottságunk ezekhez az eredményekhez kíván hozzájárulni e stratégia megfogalmazásával, és az abban foglaltakkal összehangolt tevékenységével. Mint az közismert, (az iskolai rendszerű szakképzéssel foglalkozó) bizottságunk tagjait az oktatási miniszter kérte fel több szerv javaslata alapján. Ennek az eljárásnak köszönhetően a tagok a dél-alföldi régióban működő munkaügyi központok, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok kuratóriumai, a szakképző iskolákat fenntartók, a felsőoktatási intézmények, az OÉT munkaadói oldala, az OÉT munkavállalói oldala, a megyei gazdasági kamarák, és az Országos Közoktatási

2

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Értékelési és Vizsgaközpont „képviselői”. Azt feltételezzük, hogy valamennyi tag beszámol annak a körnek saját tevékenységéről, ahonnan a bizottságba került, ugyanakkor nagy valószínűséggel eredeti környezetének véleményét képviseli bizottsági munkája során. Jelen kiadványunkat a bizottság régiós szakképzési stratégiája munkapéldányának tekinti, melynek tartalmát rendszeresen felülvizsgálja úgy, hogy eljuttatja a tagokra javaslatot tett szervekhez, szervezetekhez, kérve véleményüket, majd ezek ismeretében elvégzi a szükséges korrekciókat, az így fejlesztett stratégiát ismételten eljuttatja előbbiekhez, stb. Ezzel az eljárással részben a bizottság tevékenységét befolyásoló dokumentum hitelessége, a valósághoz közelisége, részben pedig a bizottság által kitűzött célok – előbbi körben történő – terjesztése biztosított, nem titkolva azon szándékunkat, hogy mások gondolkodására is hatást gyakoroljunk. Tisztelt Olvasó! Érdeklődésére számítva szíves figyelmébe ajánljuk a kiadványunk alapját képező ”Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia” című tanulmányt is, mely a jelenlegi rövidített változatnál lényegesen nagyobb terjedelmű, és amit megtalál a www.okev.hu honlapon. Szeged, 2005. december Pálfalvi Zsolt az OKÉV Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatója, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke

3

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Tartalomjegyzék I. A szakképzés régiós fejlesztésének kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztési Tervhez, az országos szakképzési stratégiákhoz, a törvényi szabályozáshoz ………………………………….…….... 5 I.1. A szakképzés régiós fejlesztésének kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztési Tervhez ………………………………….….…….5 I.2. A szakképzés régiós fejlesztésének kapcsolódása az Oktatási Minisztérium és a gazdasági kamarák stratégiájához …………………………………………………………………6 I.2.1. A szakképzés-fejlesztés országos stratégia céljai ………7 I.2.2. A fejlesztési stratégiák megvalósítása, megvalósításának eszközrendszere …………………………….….10 I.2.3. Cselekvési program …………………………………...19 I.3. A szakképzés régiós fejlesztésének törvényi szabályozása …...21 II. A régió gazdasági helyzetének főbb mutatói, a gazdasági versenyképesség javításának lehetőségei, fejlesztendő gazdasági területek, a szakképzés iránti gazdasági igények ………….…...22 II.1. A Dél-Alföld gazdaságának szakképzést meghatározó legfontosabb jellemzői ………………..……………………..…….35 II.2. A szakképzés-fejlesztés regionális megközelítésének időszerűsége …...……………………………………………….….37 III. Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia ……..39 III.1. A munkaerő-piaccal adekvát szakképzés dél-alföldi modellje, a kereslet-kínálati összhangteremtés intézményesített regionális rendszere ……………………………………………………….….39 III.2. Operatív célok, fejlesztési feladatok .………………………..57

4

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia I. A szakképzés régiós fejlesztésének kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztési Tervhez, az országos szakképzési stratégiákhoz, a törvényi szabályozáshoz I.1. A szakképzés régiós fejlesztésének kapcsolódása a Nemzeti Fejlesztési Tervhez Magyarország 2004. május 1-jével az Európai Unió tagja és ezt követően jogosulttá válik az EU Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatására. Ezeknek az alapoknak a fő célja az, hogy a gazdasági és szociális kohézió erősítése érdekében segítsék a tagállamok, valamint régióik közötti fejlettségi különbségek csökkentését. Az alapok igénybevételének egyik feltétele egy nemzeti stratégia, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozása. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja az életminőség javítása, adott periódushoz kapcsolódó általános célja az egy főre jutó jövedelem szintjében az EU átlagához képest mutatkozó jelentős elmaradás mérséklése. Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél: a versenyképesebb gazdaság; a humán erőforrások jobb kihasználása; illetve a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése. Ezekhez a célokhoz négy fejlesztési prioritás kapcsolódik: a termelőszektor versenyképességének fejlesztése; a foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése; jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása; a regionális és helyi potenciál erősítése, illetve az ezeket támogató technikai segítségnyújtás. A célok elérése érdekében öt operatív program kidolgozására került sor. Az NFT által megfogalmazott célok, prioritások, operatív programok mindegyike számos ponton érinti a szakképzést, sok esetben konkrétan leírja, máskor utal rá, hogy az új feltételek mellett milyen elvárások támaszthatók a képzéssel szemben. Magyarország jelenlegi állapotának SWOT elemzésében a humán erőforrások erősségei között a következőket említik: nő a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya; az oktatásra fordított GDP alapkiadás megegyezik az Uniós átlaggal; minőségi munkaerő az informatikai szektorban, a mérnöki és orvosi ágazatokban; általánosságban a munkaerő minősége megfelelő (bár

5

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia nagy regionális eltérésekkel); a nők magas képzettségi szintje. A gyengeségek között kiemelik, hogy az oktatás, a képzés és a munkaerő-piac között nem megfelelő a kapcsolat; az iskolarendszer nem képes megfelelően megbirkózni a társadalmi egyenlőtlenségekkel, nem biztosít egyenlő esélyeket; az oktatás fizikai infrastruktúrája szegényes; a munkaerő aktivitási szintje alacsony; számos csoport (romák, fiatalok, idősebb munkavállalók, fogyatékkal élők, képzetlen munkások) számára egyre kisebb a munkaerő-piachoz való hozzáférés lehetősége; nagy regionális különbségek a foglalkoztatottság és a munkanélküliség tekintetében; szakképzés és a munkaerő-piaci igények különbözősége. A jelenlegi helyzet részletes elemzése alapján fogalmazódtak meg a specifikus célok, amelyek között kiemelten szerepel a humán erőforrások jobb kihasználása, a foglalkoztatás növelése és a humán potenciál fejlesztése. Ennek két oldalát lehet említeni: egyfelől jobb minőségű humán tőkét, amely a munkaerő megfelelő képességét, készségeit és tudását takarja; másfelől a foglalkoztatásból kieső emberek tehetségének, tudásának és munkaképességének kamatoztatását, termelő jellegű tevékenységekre való fordítását. A célok és a prioritások megvalósítása érdekében öt operatív program kidolgozására került sor: Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP), Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) és a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Mindegyik operatív programban több nevesített képzési elvárás mellett számos olyan elem is található, amely feladatokat ró az oktatásra, képzésre. I.2. A szakképzés régiós fejlesztésének kapcsolódása az Oktatási Minisztérium és a gazdasági kamarák stratégiájához A felerősödött gazdasági és társadalmi változások szorosan összefüggnek a munkaerő-piaci átalakulással, a kis- és középvállalkozások megerősödésével. Az ország kibontakozott európai integrációja egy rendkívül nyitott gazdaságot eredményez. Bekerülünk a nemzetközi munkamegosztás és a munkaerő szabad

6

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia áramlásának folyamatába. E folyamatok kikövetelik a magyar szakképzés tartalmának és szerkezetének átalakítását oly módon, hogy az megfeleljen a piacgazdaság követelményeinek. A szakképzési stratégia nem tekinthető önmagában, azt összhangba kell hozni a közoktatási-, felsőoktatási-, felnőttképzési-, valamint a foglalkoztatási stratégiával. A Nemzeti Fejlesztési Terv a „Kreatív Magyarország” megteremtéséhez kijelölte a célokat és a fejlődési pályát. Alapfeltétel a magyar munkaerő képzettségének növelése, kezdeményezőkészségének fokozása és a megfelelő intézményi háttér kiépítése. Cél az emberek versenyképes tudásának biztosítása és állandó fejlesztése annak érdekében, hogy a munkaerőpiac változó igényeinek mindenkor képesek legyenek megfelelni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a munkaerő-piaci szolgáltatások és az oktatás–képzés infrastrukturális feltételeinek javítása, fejlesztése, hatékonyságának növelése. I.2.1. A szakképzés-fejlesztés országos stratégia céljai A szakképzési stratégia kialakítása és megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen a magyar közoktatási és szakképzési rendszer helyzetértékelése, mely elemzi a rendszer erősségeit, gyengeségeit, az oktatáspolitika mozgásterét kijelölő lehetőségeit, veszélyeit. Ezen elemzések eredményei alapján is szükségessé vált a stratégiai célkitűzések meghatározása. Ezek elvárásokból és konkrét célokból állnak. A stratégiai célfeladatok pedig cselekvési programokkal közvetlenül a konkrét célok megvalósulását eredményezik. A szakképzési stratégia megvalósításánál érvényesülnie kell általános alapelveknek is, melyek a következők: -

A globalizáció változó körülményei által támasztott kihívásnak való megfelelés.

-

A nemzetgazdasági szerkezet változásának és a munkaerő-piaci folyamatoknak való megfelelés.

-

A szakképzés teljesítményének, minőségének és vonzerejének általános javítása.

7

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

A szakképzés differenciált igényeit kielégítő és a struktúraváltásra ösztönző finanszírozási rendszer kialakítása.

-

Az érdekérvényesítés új formáinak kialakítása a szociális partnerek teljes körű részvételével (gazdasági kamarák, szakszervezetek, szakmai és civil szervezetek, egyházak, szülők, tanulók, hallgatói szervezetek).

-

Az egész életen át tartó tanulás feltételét a szakképzés teremti meg.

-

Egyensúly biztosítása a hosszú távú, egész életen át tartó tanulás és a szakképzés sajátosságaiból adódó rövid távú intézkedések között.

-

A munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás.

-

A szakképesítéshez jutás mind a formális, mind az informális tanulási eredményekhez kötődjön.

A stratégia megvalósulásához elengedhetetlen a közoktatási, felsőoktatási, felnőttoktatási intézményhálózattal való szoros együttműködés. Mindezek alapján határozzuk meg a középtávú feladatokat, melyeknek célja, hogy a stratégia jelentős, permanens, komplex és innovatív, ugyanakkor megvalósítható változást hozzon a szakképzés teljes rendszerében. A változás egyaránt érinti a szakképzés struktúráját és tartalmi elemeit is. Középtávú célok: A fejlesztéspolitika prioritása A szakképzés középtávú fejlesztéspolitikai céljait és prioritásait a helyzetértékelés, a távlati célok az Európai Unió által elfogadott oktatáspolitikai célok mellett nagymértékben meghatározza még a Nemzeti Fejlesztési Terv, melyek figyelembevételével e stratégia a következő középtávú prioritásokat határozza meg: -

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása kulcskompetenciák megalapozása révén.

-

Az egyenlőtlenségek mérséklése.

-

A szakképzés minőségének javítása.

8

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

Moduláris szakképzési rendszer kialakítása az EU-normáknak megfelelően.

-

A pedagógus szakma fejlődésének támogatása.

-

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése.

-

A szakképzés tárgyi feltételeinek javítása.

-

Korszerűen felszerelt szakmai gyakorlóhelyek kialakítása.

-

A szakképzés költséghatékonyságának és irányításának javítása.

-

Középiskolai végzettséget vagy szakképzettséget szerzők arányának növelése.

-

Versenyképes szakképesítések (kulcskompetenciák, informatika, idegen nyelv, stb.).

-

Iskolarendszerű szakképzés + iskolarendszeren kívüli képzés intézményeinek együttműködése.

-

Fiatal felnőttek, illetve a felnőttek versenyképes szakképesítéshez jutása.

-

Kisebbségek képzése.

-

Foglalkoztatási ráta növelése .

-

Gazdaság és szakképzés együttműködése.

-

Lifelong learning: beszámítás, átjárhatóság, továbbépíthető kvalifikációk.

-

Érvényesítse a szakmai elszámoltathatóság követelményeit.

-

Képzési konzorciumok létrejöttének támogatása.

A szakképzési stratégia ezekhez való hozzáadása nélkülözhetetlen, mert az elkövetkezendő időszakban az Európai Unió által nyújtott támogatások fogják képezni a szakképzés fejlesztésére fordítható források jelentős hányadát. Felhasználásuk alapvetően a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében fog történni. A Nemzeti Fejlesztési Terv a stratégia szakaszai között biztosítja a fenntarthatóságot.

9

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia I.2.2. A fejlesztési stratégiák megvalósítása, megvalósításának eszközrendszere a.) A szakképesítések egymásra épülése és az átjárhatóság biztosítása Magyarországon az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) foglalja magába az állam által elismert szakképesítéseket, melyek felülvizsgálata folyamatos. A gazdaság igényét követve az OKJ-ba új szakképesítés is felvehető, vagy abból törölhető. Fontos a megfelelő szintek kialakításához az előképzettség meghatározása. Az iskolarendszerű szakképzésbe az 1998-99-es tanévtől csak e szerint lehet beiskolázni, a felnőttképzés területén pedig 10 év óta csak e szerint lehet (országosan elismert) szakmai vizsgát szervezni. Az OKJ korszerűsítése szakmacsoportonként bizottságokban történik. E bizottságok tevékenységük során a szakmákra, foglalkozásokra vonatkozó rövid- és hosszú távú prognózisok elkészítéséről gondoskodnak a következő elvek érvényesítésével: -

Az európai tendenciák figyelembevétele, az átláthatóság, átjárhatóság biztosítása.

-

A képzésben lévőkre és a hiányszakmákra vonatkozó előrejelzések figyelembevétele.

-

Olyan szakképzési rendszer kialakítása, amely a munkaképes korú lakosság foglalkoztathatóságát növeli.

-

Az iskolarendszerű szakképzésben a túlzott specializáció megszüntetése a kormányzati ciklus végére.

-

A szakképzés széles alapokra helyezése, a gyakorlati képzés megerősítése, a gazdaság szereplőinek hatékonyabb bevonása.

-

A rész-szakképesítések kifejlesztése modularizációs elemzés alapján történjen, amellyel biztosítható az egész életen át tartó tanulás és karriertervezés is.

-

Azoknak a szakképesítéseknek törlése a jegyzékből, amelyekre a korábbi években nem volt és jelenleg sincs igénye a gazdaságnak, valamint azoknak, amelyek rövid idejű betanítással a munkahelyen elsajátíthatók.

10

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia b.) Szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálata -

Lehetőség nyílik a szakmai és vizsgakövetelmények egységesebbé tételére (2003. évi XXIX törvény 10. §).

-

Az iskolarendszerű szakképzés korszerűsítése a munkaerőpiac igényeinek megfelelően (munkaerő-piaci prognózisok-, jelentések, képzési jegyzék- korszerűsítés, kompetencia alapú bemeneti rendszer kidolgozása, dokumentumok elkészítése).

c.) Gyakorlati oktatás A rendszerváltás után sorra megszűnt nagyvállalati háttér miatt bizonytalanná vált gyakorlati képzés feltételrendszerét sikerült stabilizálni. A gyakorlati oktatás egyik sarkalatos problémája ma is az iskolarendszerű képzési időnek az európai átlaghoz viszonyított alacsony mértéke. Nemzetközi összehasonlítás is bizonyítja, hogy a magyar szakképzésben a tanulók lényegesen kevesebb időt töltenek gyakorlati képzésen, mint az Európai Unió tagországaiban. A gazdasági kamarák szervezésével, koordinálásával megvalósuló szintvizsgák elsősorban a gyakorlatigényes szakmákban biztosítják a gyakorlati képzés ellenőrzését, illetve minőségbiztosítását. Ez a megoldás ösztönözheti a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodását. A gyakorlati szintvizsgák várható eredményei: -

Az időszaki szintvizsgák rendszere a tanártól és a tanulótól egyaránt következetes, tervszerű munkát igényel.

-

A tervszerűbb oktatásmetodika minimumra csökkenti a napi munkához igazodó, mozaik-tudást eredményező „ad hoc” tanári tevékenységet.

-

Reális értékelés születik a szakmai követelmények időarányos teljesítéséről.

-

Kiszűrhetők a képzésből azok a nem tervszerűen oktatók, akik a tanulót elsősorban csak munkaerőnek tekintik.

-

Rendszeressége folytán jobb munkára serkent tanulót és oktatót.

11

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

A tanulók vizsgatapasztalatokat fognak szerezni, javulni fog az önálló munkavégzésük színvonala.

-

Fontos, hogy a gyakorlati tapasztalatok, a gazdálkodó szervezetek megismerése, a sikerélmények hozzájárulnak a szakképesítés megszeretéséhez, így várhatóan többen fognak pályakezdőként elhelyezkedni a tanult szakképesítésükkel.

d.) Hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása Fejlesztési feladatok: -

Kiscsoportos oktatás további preferálása.

-

A hátrányos helyzetű fiatalok képzéséhez szükséges dokumentumok fejlesztése (szociálisan hátrányos és fogyatékkal élő).

-

Szaktanárok felkészítése.

-

Új pedagógiai módszerek alkalmazásának elősegítése.

A felzárkóztatás célja társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása. e.) Egységes dokumentációs és információs rendszer továbbfejlesztése A szakképzés alapdokumentumai ma Magyarországon részben függenek a szakképesítésért felelős szaktárca irányításától, ezért célszerű az alapdokumentumok szabványosítása. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a szabványosítás nemcsak a tanári munkát támogatja, segíti, hanem egyértelművé teszi a tanulóval szembeni igényeket is, és segíti az irányítási rendszer hatékonyságát is. A minőségi oktatás egyik fontos alapfeltétele az azonos szempontrendszerrel kialakított szabványos dokumentumrendszer alkalmazása országos, regionális és iskola szinten. f.) Életpálya-tervezés Az életpálya-tervezés része a pályaorientáció és pályaválasztás, melynek segítenie kell a tanuló és a szülő által meghozott tudatos és racionális döntést.

12

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia A pályaorientáció a szakiskolában és a szakközépiskolában egyaránt jelentős. A pályaválasztási döntés meghozatalát segítik a különböző pályaorientációs szolgáltatások, melyek fontosságát felismerték az Európai Unióban is, azonban e rendszer nem egységes, nem átfogó jellegű. A szakiskolai programon belül tematikus projekt foglalkozik ezzel a feladattal. A szakközépiskolában jól kialakított szempontrendszerrel a pályaorientációnak esélynövelő szerepe van. g.) Szakképzés-irányítási rendszer A szakképző intézmények többségét fenntartó önkormányzatok hosszú távú munkaerő-piaci prognózisokkal nem rendelkeznek A szakképzés területi érdekegyeztető feladatait a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács látja el. Elsősorban csak rövid távú munkaerő-piaci előrejelzésekkel rendelkeznek. h.) A szakképzés jogszabályi környezete A szakképzés fejlesztését és működését nagymértékben befolyásolja az általános alapelvek, a törvények és jogszabályok harmonizált rendszere. Ma az ország rendelkezik a szakképzés működéséhez szükséges szabályozási rendszerrel, amelynek főbb elemei sok esetben hasonlóak az európai uniós tagországok szabályozásához. i.) A szakképzés finanszírozása A szakképzés finanszírozása háromcsatornás. Az állami normatíva, az önkormányzati kiegészítő normatíva, és a gazdálkodóktól származó, a bérköltségük 1,5 %-át kitevő szakképzési hozzájárulás összege együttesen sem teszi lehetővé az iskola működtetésében, az ott folyó szakképzésben és a fejlesztésben az átlátható felelősségek meghatározását. j. )

Szakiskolai Fejlesztési Program (I. és II.)

A szakképzés intézményrendszerének a modulrendszerű képzéshez kell igazodnia. A szakképzésben össze kell hangolni az egyéni ambíciókat a munkaerőpiac igényeivel. Ezeket az igényeket tudni kell rugalmasan követni. Ez a szakképzési piacon maradás feltétele.

13

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia A szakképző intézmények akkreditációja, minőségbiztosítása és folyamatos fejlesztése elengedhetetlenné válik, megnő az intézményi menedzsment szerepe is. A szakképzés intézményrendszerének meg kell felelnie a kredit alapú értékelési és szabályozási rendszernek, ehhez állami megbízatás – és garanciák válnak szükségessé. A Szakiskolai Fejlesztési Programnak alapvetően két társadalmi cél megvalósulását kell szolgálnia: -

A szakiskolai képzés első szakaszában a tankötelezettség teljesítésének érvényre jutása mellett, általános készségek és ismeretek átadása, amelyek az életben való eligazodáshoz, továbbá a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz elengedhetetlenül szükségesek.

-

Törekedni kell a gazdaság munkaerőigényének kielégítésére, a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci értékének növelésére.

A 2003-tól 2006-ig tartó 3 éves program komponensei: -

Közismereti és szakmai orientációs komponens

-

Szakképzés-módszertani (kompetenciafejlesztési) komponens

-

Hátrányos helyzetűek reintegrációs komponense

-

Iskolafejlesztési komponens.

A fejlesztési programban régiónkból 10, pályázaton nyertes szakiskola vesz részt. 2006-tól beindul a fejlesztési program 5 éves, 2011-ig tartó II. szakasza, amelyben régiónkból 14 újabb, pályázattal kiválasztott szakiskola fog részt venni. k.) Felsőfokú szakképzés és felsőoktatás A 2005. évi felsőoktatási törvény szerint a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmények végzik, de a törvény lehetővé teszi, hogy a felsőfokú szakképzésben a felsőoktatási intézmény megfelelő megállapodás szerint együttműködjön a szakközépiskolákkal. Ez abból a szempontból is nagyon fontos, hogy jelenleg a felsőfokú szakképesítések oktatásához szükséges infrastrukturális háttér a szakközépiskolákban általánosságban

14

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia biztosított. A felsőfokú szakképesítések fejlesztésénél továbbra is szempontnak kell lennie a munkaerő-piaci igények kielégítésének, valamint annak, hogy a szakképesítés a középfokú szakképzés és a felsőoktatás között megfelelő hidat képezzen. A magyar szakképzés folyamatban lévő moduláris rendszerének kialakítása, a szakképzés szintjeinek behatárolása alapot biztosít a kreditrendszer bevezetéséhez. A szakképzés során a modulrendszer rugalmassága következtében az egyén az igényének és érdeklődésének megfelelően változtathat a szakképzés kimeneti szintjén, irányán anélkül, hogy a már megszerzett kompetenciái érvényesíthetetlenné válnának. A szakképzés moduláris rendszerének kidolgozásával együtt ki kell dolgozni a moduláris oktatóanyagokat (tanulási útmutatók, modultájékoztatók, távoktatási anyagok, stb.). A modulrendszer nagy előnye, hogy gyakorlatorientált, a szakképzés módszere és a hozzá rendelt képzési anyagok a tapasztalatokra épülnek. A „felsőoktatás tartalmi és szerkezeti fejlesztése” intézkedés három komponens megvalósítását tűzi ki célul: a felsőoktatási intézmények képzési kínálatának növelését és fejlesztését; a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szakmai átképzését és továbbképzését; az intézmények minőségközpontú működésének támogatását. Ebből a felsőfokú szakmai átképzési és továbbképzési programok végrehajtásában résztvevőket érinti a szakképzés: azokat, akik a munkaerő-piacon esetleg nem versenyképes szakmákkal rendelkeznek; akik rövid ciklusú kompetencia-kurzusokon vehetnek részt; azokat a tanárokat, akiket új tanári képesítésekhez juttathatnak. Az „oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése” intézkedés a különböző oktatási, képzési tervek alapfeltételeinek javítását, fejlesztését támogatja. A szakképzéssel annyiban van kapcsolata, hogy megfelelő infrastruktúrát – épületeket, tantermeket, tanműhelyeket, az oktatáshoz szükséges eszközöket kíván biztosítani annak érdekében, hogy az oktatás, képzés megfelelő körülmények között bonyolódjon. A különböző tevékenységek megvalósításához – pl. képzések, kiadványok, stratégiák - egyébként is megfelelő ismeretek szükségesek.

15

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia l.)

Fejlesztési Terv

A Kormány elfogadta az emberi erőforrás-fejlesztési folyamat keretében az egész életen át tartó tanulás feltételrendszerének javítására kidolgozott koncepciót. Ennek keretében az oktatás és képzés rendszerének átfogó fejlesztését kell biztosítani. Az egész életen át tartó tanulás részeként: -

az iskolai rendszerű képzésben a fiatalok a munkaerőpiacot kielégítő, kulcsfontosságú készségeket és ismereteket szerezhessenek,

-

az iskolai rendszerű képzésben a fiatalok széles alapozású képzést kapjanak,

-

az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatot erősíteni kell,

-

az oktatási és képzési rendszer színvonalát és hatékonyságát javítani kell,

-

kulcskompetenciák és nyelvtudás fejlesztése.

Alkalmazkodó- és vállalkozói készség tekintetében: -

a gazdaság igényeihez igazodó képzési kínálat kialakítása,

-

a változó gazdasági készségek fejlesztése,

-

megfelelő tartalmú képzési kínálattal és infrastruktúrával rendelkező rendszer kiépítése,

-

a versenyképességet biztosító képzési programok bevezetése.

környezethez

igazodó

vállalkozási

A humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos infrastruktúrával összefüggésben: -

hatékony oktatási technikák és módszerek alkalmazása,

-

megfelelő szintű készség- és képességfejlesztés,

-

a közoktatási intézmények épületállományának és a háttérinfrastruktúrának a korszerűsítése.

16

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia HEFOP Szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése Az intézkedés a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követő szakképzési rendszer fejlesztésével készíti fel a fiatalokat az egész életen át tartó tanulásra. Az intézkedés komponensei: -

új szakképzési szerkezet: a szakképzés tartalmának és szerkezetének a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a fejlesztésen alapuló megújítását foglalja magába.

-

térségi integrált szakképző központok létrehozása: a már meglévő 2, 3, 4, 5 ISCED szinten szakképzést folytató intézmények integrációjával 16 szakképző központ létrehozására kerül sor. E központok együttműködnek a térség képzési kínálatának összehangolásában és szélesítésében, továbbá vállalják az első komponensben kidolgozott moduláris képzési rendszer, valamint az általuk oktatott szakképesítések esetében a közös modulok bevezetését. Emellett a vállalkozásokkal együttműködve támogatják a gyakorlati képzés fejlesztését is. Az integrált központok hat-nyolc szakképző intézmény szoros együttműködése alapján egy intézmény vezetésével jönnek létre. Az intézmények a vezető partner irányításával tevékenységüket összehangolják és racionalizálják. A 2004. évi pályázaton nyertes 16 központ - régiónként és Budapesten 2-2 - azokon a területeken kezdi meg működését, amelyek a helyi munkaerőpiaci igényekre rugalmasabban képesek reagálni.

Trendek a szakképzésben: Intézményi struktúrák, programok és a tanulmányi formák, oktatásiképzési módszerek differenciálódása: -

képzési formáknak – a várható piaci igények jobb kielégítése céljából – történő bővítése,

-

munkakörök kvalifikációs szintjeinek differenciálódása,

-

változások külső okai: állami támogatás csökkentése eredményezheti költségmegtakarító programok kidolgozását,

17

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

változások belső okai: interdiszciplináris, multidiszciplináris megközelítések szükségességének tudatosulása az oktatásban, képzésben,

-

intézménytípusok: állami, magán és egyéb fenntartók,

-

pénzügyi megszorítások: minőség hanyatlása, egy hallgatóra jutó átlagos ráfordítás,

-

nemzetközi együttműködések kibontakozása, EU-pályázatok.

l.

Szakképzési EU-politika

Az integrációs folyamatban a Maastrichti Szerződés utáni, és az európai szakképzés-politika formálódásának legújabb fényében lehetséges megítélni mindazokat a kihívásokat, feladatokat, amelyeknek eleget kell tennünk. A szakképzési politika európai szintű megjelenése egy fokozatos fejlődés eredménye. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az oktatást (felsőoktatást, közoktatást, felnőttoktatást) és a szakképzést alapvetően nemzeti szinten határozzák meg, az uniós szintet e területen az irányelvek gyakorolják. Az oktatásban hangsúlyozott tagországi autonómia mellett felvetődik további európai szabályozás igénye, mely rendezné a munkaerő szabad áramlása és a diplomák kölcsönös elismerésének kérdéseit. Az EU szakképzési politikájának lényege összefoglalva: -

Olyan közösségi szakképzés-politikát érvényesíteni, amely a tagországok szakképzési tevékenységét úgy képes támogatni, hogy azok a tartalmi és szervezeti megoldásokról teljes felelősséggel dönthetnek.

-

E politika keretei között a szakképzés és átképzés tegye lehetővé a gazdaság változásaihoz való adaptációt, fejlesszék az alapozó és a folyamatos képzést abból a célból, hogy a szakképzés segítségével megvalósuljon a fiatalok és felnőttek munkaerőpiacra történő integrációja és reintegrációja.

-

E politika ösztönözze a fiatalok szakképzésbe történő belépését, valamint az oktatók mobilitását, tegye lehetővé a vállalatok és a szakképzés színterén tevékenykedők együttműködését.

18

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia I.2.3. Cselekvési program Az EU alkalmazott politikája szerint az államnak felelősséget kell vállalnia egy átfogó szakképzés-szolgáltatási keret létrehozására és működtetésére, mely magába foglalja a szervezést, a publicitást, a személyzet kiképzését, s mindezek fenntartására az erőforrások elosztását szolgáló rendszert. A cselekvési program olyan foglalkoztatási és képzési-intézkedési akcióterv, mely összhangban van az európai folyamatokkal. A szakképzés-fejlesztés céljai: -

A szakmastruktúra és ezzel összhangban „Munkavállalói szakképzési kártya” fejlesztése.

-

A szakképzés költséghatékonyságának és irányításának javítása.

-

A képzés minőségének javítása.

-

A gazdaság igényeihez igazodó, korszerű képzési kínálat kialakítása.

-

A szakképzés tárgyi feltételeinek javítása.

-

A szakképzési infrastruktúra különbségeinek csökkentése.

-

A pedagógus szakma fejlődésének támogatása.

-

Az oktatási-képzési esélyegyenlőség biztosítása.

-

Az egész életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára hozzáférhetően.

-

Az élethossziglan tartó tanulás megalapozása.

-

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése.

-

Az iskolából a munka világába történő átmenet segítése a képzés tartalmának fejlesztésével.

-

Egységes pályaorientációs és pályaválasztási információs rendszer kiépítése az általános képzésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban.

19

fejlesztése

és

területi

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

Képzési konzorciumok működési finanszírozásának megteremtése.

feltételeinek

és

-

Regionális vizsgaközpontok és a független vizsgabizottságok rendszerének kialakítása.

-

A gyakorlati oktatás átstrukturálása.

-

A monitoring és az ellenőrzési rendszer kidolgozása és elindítása.

A szakképzés-fejlesztés meghatározott céljai a következő középtávú feladatok megvalósulását teszik elengedhetetlenül szükségessé: -

A megindult fejlesztések összhangjának folyamatos biztosítása.

-

Intézményi integráció kidolgozása regionálisan és országosan.

-

Az esélyteremtés elemzése.

-

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság feladatainak, hatáskörének és hatékonyságának elemzése, a szükséges változások előkészítése.

-

A magyar pedagógusképzés modernizációjának előkészítése – a szakképzés stratégiai céljai alapján készített elemzéseknek megfelelően. Tanulmánykészítés, óratervek és programok összeállítása, akkreditálása (MAB) és bevezetése.

-

A nemzeti Fejlesztési Tervben kidolgozottak szerint a további szakmacsoportok szakképesítéseihez a teljes dokumentumrendszer kidolgozása és bevezetése.

-

A hatékonyan működő intézményhálózat létrehozásának érdekében – a tanulmányok alapján átgondolt mértékű – privatizációs jogszabályok előkészítése és a privatizáció megkezdése, valamint a képzési konzorciumok működési feltételeinek és finanszírozásának megteremtése.

-

Regionális vizsgaközpontok és a független vizsgabizottságok rendszerének kialakítása.

körülményeinek

20

és

hatékonyságának

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

A magyar pedagógustársadalom felkészítése a megfelelő kutatások alapján az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatára.

-

Megalapozott felmérések és kutatások alapján a magyar oktatásban rejlő tradíciók figyelembe vételével az informatikai alapú oktatás alkalmazása.

-

Az intézményrendszerhez csatlakozó átstrukturálása és korszerűségének biztosítása.

gyakorlóhelyek

I. 3. A szakképzés régiós fejlesztésének törvényi szabályozása A szakképzésre vonatkozó jogszabályokat a jogalkotó a jogszabályi hierarchia több szintjén alkotta meg. Az oktatáshoz, kultúrához kapcsolódó legfontosabb állampolgári jogokat – művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való biztosítása – az Alkotmány szövege szabályozza. Az Alkotmányban megjelenő alapjogok minél hatékonyabb érvényesítését törvények, illetve alacsonyabb szintű jogszabályok alkotásával kívánta elérni a jogalkotó. A szakképzéshez kapcsolódó társadalmi viszonyok szabályozására több törvényben, illetve rendeletben is találunk rendelkezést. Az ágazat átfogó szabályozását a szakképzésről szóló (1993. évi LXXVI.) törvény kísérli meg, de – többek között - a közoktatásról (1993. évi LXXIX. tv.), a felsőoktatásról (2005. évi CXXXIX. tv.), illetve a felnőttképzésről (2001. évi CI. tv.) szóló többször módosított törvények is tartalmaznak a szakképzésre irányuló rendelkezéseket. Bizonyos jogviszonyokra a Munka Törvénykönyve, illetve a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

21

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia II. A régió gazdasági helyzetének főbb mutatói, a gazdasági versenyképesség javításának lehetőségei, fejlesztendő gazdasági területek, a szakképzés iránti gazdasági igények A dél-alföldi régió vállalkozásainak munkaerőigényéről, szakképzéssel kapcsolatos elvárásairól” szóló kutatási programban a MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató és Kecskeméti Településkutató Osztálya a dél-alföldi régió két megyéjében (BácsKiskun és Békés) kérdőíves kutatást végzett a 10 főnél nagyobb foglalkoztatotti számmal rendelkező gazdasági egységek (valamint az egyéni vállalkozók) körében. A társas vállalkozások kiválasztásánál a mintavétel keretét a KSH Cég kódtára jelentette. A vállalkozások (amelyeknek nyitott és zárt kérdéseket egyaránt tartalmazó, önkitöltős kérdőívet küldtek ki 2004. márciusában) kiválasztásának módja a véletlen kezdőpontú szisztematikus mintavétel volt. Egyéni vállalkozások címlistájához internetes portálok, valamint a DARFT Kht. segítségével jutottak. Összesen 1500 kérdőívet juttattak el a vállalkozásokhoz, amelyből 12 százalék érkezett vissza. Ez megfelel a hagyományos, un. prominencia felmérések visszaérkezési arányának. A mintavételből eredő kisebb torzulásokat megfelelő matematikai módszerrel, úgynevezett súlyozással korrigálták (a következőkben e felmérés tapasztalatait a bevezetőben említett forrásból idézzük). Elméleti áttekintés Igazolt nézet, hogy egy ország szakképzési rendszere alapvetően képes befolyásolni egy állam, illetve azon belül egyes térségek társadalmi-gazdasági fejlődését. (Bihall, 2003.) Ezért mindenütt alapvető érték, hogy a szakképzés kellő súllyal szerepeljen a fejlesztési elképzelések között. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a gazdaság szereplőinek aktív szerepvállalása. A rendszerváltás jelentős változást eredményezett a szakképzés intézményi struktúrájában Magyarországon. 1990 után a tanulók gyakorlati oktatásában aktív szerepet játszó cégek bezárták tanműhelyeiket. Ezt követően a szakképzés struktúráját nem a valós piaci igények határozták meg, hanem az a tény, hogy a szakmunkásképző és szakközépiskolák milyen adottságokkal

22

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia rendelkeztek, milyen szakmában hány tanuló oktatására volt kapacitásuk. (Takács, 2003). Általános vélemény a munkáltatók és az oktatási szakemberek körében, hogy a jelenleg működő szakképzési rendszer nem reflektál kellő mértékben a vállalkozások igényeire. Rontja a helyzetet, hogy a szakképző helyek száma drámaian lecsökkent, az iskolán kívüli tanműhelyekben képzettek aránya is jelentősen visszaesett. (Takács, 2003). Ezen tanműhelyek hiányát az iskolai képzőhelyek bővítésével igyekeznek korrigálni több-kevesebb sikerrel. Sajnálatos módon nem csak a szakképzési rendszer struktúrája problematikus, a minőségi elvárásoknak is csak hiányosan tud eleget tenni a jelenlegi rendszer. Köztudomású, hogy csak úgy, mint a magyar oktatási rendszer egészét, a szakképzést is túlságosan elméletorientáltnak ítélik meg. A legtöbb kritika az iskola elvégzése után a diákok informatikai ismereteit, nyelvtudását és önálló munkavégzésre való képességét éri. (Bihall, 2003). Bár a szakképzés modernizálása terén történt számos előrelépés, azonban az iskolarendszerben a képzési struktúra megváltoztatása nagyon időigényes folyamat, hiszen hálózati, tantervi és pedagógusképzési reformokat igényel. (Benedek-Szép, 2002). A reformot hátráltatja továbbá, hogy bizonyos szakmák esetében az oktatási metodika még nem áll rendelkezésre, továbbá sok esetben a gazdaság szereplői sem kellően felkészültek a diákok oktatására, rutinból próbálják kezelni e kérdést. A tanulószerződés intézményének kiszélesítése és a tanuló-előszerződés bevezetése jelentősen javíthat a jelenlegi helyzeten (Benedek-Szép, 2002). A tanulók számára a legkedvezőbb helyzet akkor jönne létre, ha szakmájuk elméleti alapjait az iskolai tanműhelyben sajátíthatnák el, míg a gyakorlati ismereteiket üzemi körülmények között mélyíthetnék el, szakma specifikus ismeretekkel kiegészítve a már meglévő tudásukat. Ehhez optimális együttműködésre lenne szükség a jelenleg éppen egymásban vetélytársat látó oktatási intézmények és vállalkozások között. Az általunk végzett helyzetfeltárás arra kereste a választ, hogy az előbbiekben vázolt - főként elméleti szakemberek gondolatait tükröző - helyzet mennyiben jelentkezik a mindennapok

23

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia gyakorlatában. Azt szerettük volna feltárni, hogy a vállalkozások helyzete milyen képet tükröz Magyarország egyik legfejletlenebb régiójának két megyéjében, milyenek e cégek humán erőforrás fejlesztési elképzelései, és mi a véleményük a szakképzési rendszer és a piac elvárásai közötti kapcsolatról? A kérdőívvel mérni kívántuk azt is, hogy a megkérdezett vállalkozások mennyire hajlandók innovációkra nettó árbevételük növelése céljából. A válaszadók közel 10 százaléka egyáltalán nem tudta a kérdőív kitöltésekor, hogy milyen stratégiát dolgozzon ki bevételei növelése érdekében, közel 40 százalékuk csak a meglévő termékek eladásából, egyharmaduk pedig a meglévő termékek eladásából és új szolgáltatások, termékek bevezetésével együttesen kívánja elérni a kívánt célt. A két megye vállalkozásai között e tekintetben nincsenek markáns különbségek. A válaszokból kitűnt az is, hogy leginkább a nagyobb vállalkozások terveznek előre, legkevésbé pedig a középvállalkozások fordítanak energiát tervek, prognózisok felállítására. Tevékenységi profil szempontjából nincs markáns különbség e téren a vállalkozások között. A 2003-as év gazdasági eredményeinek értékelése során a válaszadók sem jobbnak, sem rosszabbnak nem ítélték meg vállalkozásuk helyzetét az előző évhez képest. Gazdasági profil szerinti bontásban saját helyzetüket tekintve legborúlátóbbnak a nehéz- és építőipari vállalkozások bizonyultak, míg határozottabban jobbnak ítélték meg helyzetüket az agráriumban és a könnyűiparban működő cégek, amely vélhetően szintén a régió agrár és feldolgozóipari jellegével van összefüggésben. Arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek leginkább akadályozzák a beruházások megvalósítását, a termelés folyamatosságát, és melyek jelentenek legkevésbé akadályt a vállalkozások számára. A kapott válaszok alapján a leginkább hátráltató tényezők az alábbiak: -

az adók magas szintje,

-

a gazdasági környezet bizonytalansága,

-

az elégtelen belföldi kereslet,

24

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

a helyi adó magas szintje,

-

a bürokrácia.

A legkevésbé hátráltató faktorok között a szakképzett munkaerő hiányát, déli és keleti szomszédaink nehezen átlátható gazdasági törvényeit és az importversenyt szerepeltették a megkérdezettek. A két megyében e kérdéskörben nagyon hasonló válaszokat kaptunk a megkérdezettektől. A szakképzett munkaerő hiánya leginkább az építőiparban okoz problémát, legkevésbé a szolgáltatásokban működő cégeket érinti. Ez annak is következménye, hogy az iparból a szolgáltatási szektorba áramlásnak lehetünk tanúi manapság. A gazdasági környezet bizonytalansága szinte minden ágazat számára súlyos problémát jelent, az építőipart sújtja leginkább, a szolgáltatási szférát legkevésbé. Az adók és a helyi adó magas szintje gazdasági profiltól függetlenül hátráltatóan hat a vállalkozásokra. A bürokrácia főként az építőipari vállalkozások számára jelent akadályozó tényezőt, legkevésbé a könnyűipari cégekre van negatív hatással. Ami témánk szempontjából kiemelendő az, hogy a szakképzett munkaerő hiánya a vállalkozások által második legkevésbé hátráltató faktor fejlesztési elképzeléseik megvalósítása során. A vállalkozások nagysága szerinti elemzés is a fentiekhez hasonló képet tükröz. A vállalkozások fejlesztéseinél a cégek nagyságától függetlenül a leghátráltatóbb tényezők közé az adórendszer és a bizonytalan gazdasági környezet tartozik. Legkevésbé a szomszédos országok gazdasági törvényei befolyásolják negatívan a cégek fejlesztéseit. Ez nyilván annak köszönhető, hogy a válaszadó vállalkozások nem túl élénk gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek Romániában és SzerbiaMontenegróban. A beérkezett válaszok alapján a vállalkozások jövőképe szempontjából rövidtávon legoptimistábbnak az agrárvállalkozások látják a saját jövőjüket, legpesszimistábbnak pedig a nehézipari cégek tűntek a vállalat belföldi piacon betöltött helyzetét tekintve. A

25

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia vállalkozások külföldi piacon való boldogulása tekintetében szintén az agrár szektorban működő vállalkozások bírtak a legpozitívabb jövőképpel, az építőipari cégek viszont leginkább negatívan ítélték meg a saját helyzetüket. Középtávon hazai piaci helyzetüket tekintve legoptimistább jövőképpel a szolgáltatást nyújtó cégek bírnak, míg e téren is az építőipari cégek a legpesszimistábbak. A külföldi piacokon való boldogulást illetően javuló pozíciót a könnyűipari cégek remélnek, legkevésbé bizakodó jövőképe pedig az építőipari vállalkozásoknak van. A szakképzés és a humán erőforrás szempontjából egyaránt fontos kérdés, hogy a vállalkozások prominensei milyen foglalkoztatás-szerkezetet érintő változtatást terveznek az egyes cégeknél? Az adatokból az látható, hogy gazdasági profiltól függetlenül a szakmunkások számának növelését tervezik a cégvezetők. Legkevésbé segédmunkásokat kívánnak alkalmazni a vállalkozások. Kivételt ez alól a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások képeznek, mivel ők leginkább felsőfokú végzettségű munkatársak felvételét tervezik. A könnyűiparban is van némi eltérés a többséghez képest a humán erőforrás stratégia tekintetében. Ezek a vállalkozások főként érettségizett munkatársakat kívánnak alkalmazni, és a betanított munkások iránt mutatnak legkevésbé érdeklődést. A vállalkozás nagysága alapján megállapítható, hogy a kisés középvállalkozások főként szakmunkásokat kívánnak alkalmazni és a legkevésbé segédmunkásokat. A 200 főnél több dolgozót foglalkoztató cégek pedig elsősorban felsőfokú végzettségűeket keresnek, a legkevésbé pedig segédmunkásokat alkalmaznának. Egy kérdéscsoport keretében arra is próbáltunk választ keresni, hogy a foglalkoztatást érintő fejlesztéseken túl milyen egyéb fejlesztési elképzelések szerepelnek leginkább a vállalati stratégiákban? Az agrárszférában a székhelyen/telephelyen leginkább gép és berendezés fejlesztést és bővítést terveznek leginkább, és a legkevésbé számolnak a vállalkozás más településre költöztetésével. A székhelyen belüli új épület létrehozása is hangsúlyosan jelenik meg a tervek között. A cégek jövőjét illetően a tervezett célok között az agrár szektorban, a szolgáltatásoknál és a

26

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia könnyűiparban sajnálatos leépítésének lehetősége is.

módon

megjelent

a

vállalkozás

Ha a vállalkozások nagysága alapján vizsgáljuk ugyanezt a kérdést, az előbbiekhez hasonló fejlesztési elképzelések rajzolódnak ki. A vállalkozások leépítése leginkább a kisvállalkozások körében jelenik meg, mint lehetséges lépés. A kérdőív leghangsúlyosabb részét – hűen a helyzetfeltárás alaptémájához -, a humán erőforrás gazdálkodásra és a szakképzésiátképzési fejlesztési elképzelésekre vonatkozó kérdések alkották. Az időt, mint szempontot szintén megjelenítettük a kérdőívben, ezért a jelenlegi helyzetre és a jövőbeli tervekre vonatkozó kérdések egyaránt szerepeltek. Arra a kérdésre, mely szerint a vállalkozás igényeinek megfelel-e a foglalkoztatottak végzettsége minden iskolai végzettségi típusnál, elégedettséget tükröztek a válaszok. Az agráriumban leginkább a felsőfokú végzettségűekkel és a segédmunkásokkal elégedettek a válaszadók, a könnyűiparban és a nehéziparban pedig a szakmunkás végzettségűek felkészültségéről nyilatkoztak a legpozitívabban. Az építőiparban a felsőfokú végzettségűek tudását ítélik a legjobbnak, viszont ebben a szektorban kevésbé voltak elégedettek a szakmunkások felkészültségével. A szolgáltatások terén leginkább az érettségizettekkel és a segédmunkásokkal való elégedettséget tükrözték az adatok. A vállalkozások nagysága alapján az látható, hogy a cégek leginkább a felsőfokú végzettségűek képzettségi szintjével elégedettek, míg legkevésbé a szakmunkásokéval. Egy cég humán erőforrás gazdálkodási lehetőségeit jelentősen befolyásolja, hogy mennyire okoz nehézséget számára a munkaerő utánpótlása. A gazdasági profil szerinti bontásban az látható, hogy legkevésbé a székhely településen, leginkább pedig a régió másik megyéjében működő telephelyen jelent gondot a munkaerő pótlása. A dolgozói létszám szerinti bontásban ugyanezek a tendenciák rajzolódnak ki. A humán erőforrás fejlesztési stratégiánál fontos kérdés, hogy a cég zavartalan működésének biztosításához szükséges foglalkozatási kategóriákban a munkaerő aránya hogyan alakul. A

27

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia megyei bontás azt tükrözi, hogy mind Békésben, mind Bács-Kiskun megyében szakmunkásokból mutatkozik hiány, segédmunkásokból viszont többlet van. A vállalkozások nagysága szerinti bontás ugyanezt a tendenciát tükrözi. Cégprofil szerint vizsgálva az adatokat az látható, hogy a kép hasonló, viszont a könnyűipar több felsőfokú végzettségű dolgozót alkalmazna, mint amennyi jelenleg a munkaerő piacon rendelkezésre áll. Fontos foglalkoztatást érintő körülmény az is, hogy mely tényezők okoznak leginkább nehézséget a munkaerő utánpótlás terén az egyes foglalkoztatási kategóriákban. A felsőfokú végzettségűeknél mindkét megyében a megfelelő gyakorlattal rendelkező munkavállalók megtalálása okoz nehézséget. A kistelepüléseken rekrutációt nehezítő tényező a jelöltek túl magas kereseti igénye a munkáltatókkal szemben. A nagyobb településeken a megfelelő szintű gyakorlattal rendelkezők felkutatása leginkább problematikus a cégek számára. Ágazati bontásban ugyanezt a kérdést vizsgálva azt látjuk, hogy az agrár- és könnyűipari cégek számára a jelöltek magas fizetési elvárásai, a nehéz-, valamint az építőipar és a szolgáltatásban működő vállalkozások számára pedig a gyakorlott munkaerő megtalálása okoz nehézségeket. A vállalkozások nagysága szerint a kisvállalkozások számára a gyakorlattal rendelkezők megtalálása, a középvállalkozások számára a magas fizetési igények, a 200 főnél több dolgozót foglalkoztatók esetében pedig a gyakorlattal rendelkezők elérése a leginkább problematikus. Az érettségivel rendelkezőkre megyei bontásban ugyanaz igaz, mint a felsőfokú végzettségű munkavállalókra. Településnagyság szerinti bontásban a10 ezer fő alatti településeken és a 10-50 ezer fő közötti lélekszámú településeken a túl magas fizetési elvárások, míg az 50 ezer főt meghaladó lakosságszámú településen a gyakorlattal rendelkezők elérése okoz nehézséget a munkáltatóknak. A szakmunkások vonatkozásában ágazat szerinti bontásban az agráriumban a jelöltek magas kereseti elvárásai, az összes többi ágazatban a gyakorlattal rendelkezők elérése teszi nehézkessé a cég igényeinek megfelelő munkaerő pótlást. Minden más szempontból a megfelelő szintű gyakorlattal

28

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia rendelkezők megtalálása a legnehezebb a vállalkozások számára e végzettségi kategóriában. A betanított munkásoknál némileg új elemmel bővül az eddigi tendencia. Esetükben ugyanis a munkáltatók szerint problémát jelent a felvételkor, hogy nem rendelkeznek megfelelő szintű kiegészítő tudásokkal. Ágazati bontásban az tükröződik a válaszokból, hogy az agráriumban túl magas fizetési igény jelentkezik a munkavállalók részéről, a könnyű, a nehéz-, valamint az építőiparban a tudás- és készség szintjüket ítélik meg nem kielégítőnek a munkáltatók. A szolgáltatási szférában a betanított munkások szintén maga fizetési igényekkel jelentkeznek általában, amely nehezíti alkalmazásukat. A segédmunkások esetében a betanított munkásokhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. A kiválasztás alapját bizonyos tudástípusokban és kézségekben határozzák meg a munkáltatók. A felsőfokú végzettségűeknél az agráriumban főként a végzettséget igazoló bizonyítványok megléte és az elméleti, gyakorlati ismeretek szintje számít leginkább. Legkevésbé a jelölt általános műveltségi szintjének van jelentősége a felkészültség megítélésében. A könnyiparban szintén érvényesül a ,bourdieu-i papírkórság’, azaz a végzettséget igazoló dokumentumok megléte, továbbá a gyakorlati ismereteknek és szakmához kapcsolódó személyiségjegyeknek van kiemelt fontossága. Itt sem számít különösebben a jelölt általános műveltsége. A nehéziparban leginkább a jelölt kommunikációs képessége esik latba, illetve a gyakorlati és számítógépes ismeretek. Az építőiparban a leendő munkavállaló gyakorlati ismereteinek szintje és viselkedéskultúrája számít leginkább, legkisebb jelentőséget a jelölt személyiségjegyeinek tulajdonítanak a munkáltatók. a szolgáltató szektorban ugyanezeknek a személyes képességeknek és készségeknek van jelentősége. A vállalkozások nagysága alapján a kis- és középvállalkozásoknál a szakmai gyakorlati ismeretek számítanak leginkább, a 200 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél pedig a munkavállaló viselkedéskultúrája a domináns kiválasztási tényező. Az érettségizett munkavállalókkal szemben minden tekintetben ugyanezek az elvárások érvényesülnek. A szakmunkás végzettségűek esetében a szakmai gyakorlati ismereteik milyensége esik latba leginkább, míg a számítástechnikai ismeretek léte vagy

29

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia nem léte nem lényeges szempont a felvételkor. Településnagyság és gazdasági profil szerinti bontásban is ugyanezek az elvárások érvényesülnek leginkább a szakmunkásokkal szemben. A PC-ismeret mellett a nyelvtudás sem jelentkezik lényeges követelményként e munkavállalói csoport felé. A betanított munkásoknál a megyei összehasonlításban az látható, hogy mind Békés, mind Bács-Kiskun megyében a viselkedéskultúrának van döntő szerepe a jelölt kiválasztásakor, legkisebb súlya pedig a számítógépes ismereteknek. A gazdasági profil szerinti elemzésnél viszont váltás van - a harmadik szektor kivételével, ahol továbbra is a viselkedéskultúra fontossága jelenik meg, - az összes többi profilnál a gyakorlati ismereteknek van leginkább jelentősége. A segédmunkásoknál minden aspektusból vizsgálva a beérkezett válaszokat azt látjuk, hogy a kiválasztásnál a legfontosabb szempont a viselkedéskultúra, legkevésbé pedig a PC-ismeretet kérik számon a jelentkezőn. A kérdőívvel azt is vizsgálni próbáltuk, hogy a vállalkozások fizikai munkát igénylő, illetve szellemi tevékenységet igénylő állás betöltésekor elsősorban milyen végzettségű munkavállalók jelentkezését preferálják? Fizikai munkakör esetén mindkét megyében elsősorban a szakközépiskolát végzettek, illetve a szakmunkások jelentkezését részesítik előnyben. Legkisebb esélye az általános iskolát végzetteknek van egy ilyen állás betöltésére. A kívánt végzettségen túl a vállalkozások előnyben részesítik azokat, akik iskolai tanműhelyben történt alapképzés után cégnél/vállalkozásnál töltötték a gyakorlatukat szemben azokkal, akik vállalati tanműhelyben és munkahelyen szereztek szakmai gyakorlatot és ismereteket. Az építőiparban felsőfokú végzettségűeket is alkalmaznak fizikai munkát igénylő állás betöltésére. Szellemi munkakör betöltése esetén mindkét megyében leginkább főiskolai végzettségűeket alkalmaznak, míg legkevésbé az átképzéseken/továbbképzéseken átesett munkavállalóknak van esélyük az állás betöltésére. A vállalkozások szerinti bontásban a főiskolai diploma jobb belépőnek számít ilyen esetben, mint az egyetemi végzettség. A harmadik szektorban szakközépiskolai végzettségűeket is szívesen alkalmaznak szellemi munkakör betöltésére a felsőfokú végzettségűek mellett. A vállalkozások

30

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia nagysága szerinti bontásból az látható, hogy a kisvállalkozások és a nagyfoglalkoztatók a főiskolai végzettségűeket preferálják, míg a középvállalkozások az egyetemi diplomával rendelkezőket részesítik előnyben. Legkisebb esélye ilyen típusú állás betöltésére a gimnáziumi érettségivel rendelkezőknek van. A munkaerő kiválasztási folyamatoknál lényeges kérdés, hogy az adott vállalkozás és az oktatási intézmények között milyen kapcsolat alakult ki? A kapcsolat milyensége az alapján mérhető leginkább, hogy pályakezdő alkalmazása céljából milyen gyakran fordul ezen intézmények felé az adott vállalkozás. Az adatok azt tükrözik, hogy Bács-Kiskun megyében valamivel gyakrabban történik ilyen célból kapcsolatfelvétel, mint Békés megyében, de ennek aránya nem jelentős. A szakközépiskolákat is körülbelül ugyanannyiszor keresik meg a vállalkozások pályakezdők alkalmazása céljából, mint a szakmunkásképző iskolákat. A technikumokkal kevésbé működnek együtt ilyen téren a cégek. Az adatok szerint a felsőoktatási intézményekkel sem épült ki szoros kapcsolat e téren. A leginkább élő együttműködés - nem meglepő módon- elsősorban a munkaügyi kirendeltségekkel alakult ki. BácsKiskun megyében a vállalkozások csaknem 40 százaléka kérte a munkaügyi központ segítségét, Békésben pedig a válaszadó vállalkozások fele fordult segítségért az illetékes kirendeltséghez. Ágazati bontásban vizsgálva a beérkezett válaszokat az látható, hogy főként a szolgáltatást nyújtó cégek keresték a kapcsolatot a kirendeltségekkel. A vállalkozások nagysága alapján pedig a 10-49 főt foglalkozató cégek kérték leginkább a kirendeltség közreműködését. A vállalkozások leggyakrabban az alábbi három témában fordulnak a kirendeltségekhez: -

akkor, ha álláshely betöltéséhez kérnek segítséget;

-

munkahely megtartó támogatások;

-

és munkahely teremtő támogatások céljából.

E két utóbbi lehetőséggel leginkább a kis- és középvállalkozások élnek a két vizsgált megyében.

31

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia A cégek humán erőforrás gazdálkodásának egyik központi kérdése, hogy mennyire tartják fontosnak munkavállalóik képzését, és hogy milyen formában történik mindez. A kapott válaszokból az tűnik ki, hogy a képzések többsége belső tanfolyam keretében történik. Csak az esetek egytizedében fordul elő, hogy oktatási vagy egyéb más képzési profilú intézménnyel kooperációban zajlik a dolgozók képzése. Belső tanfolyamokat leggyakrabban a harmadik szektorban működő cégeknél szerveztek, míg szakmunkás képző intézetekkel a könnyűipari vállalkozások működtek együtt leginkább ilyen célból. OKJ-s képzést, egyéb tanfolyamot főként az agrár és szolgáltatás profilú vállalkozások szerveztek munkavállalóik számára. A szakmai továbbképzéseken túl a képzések másik fontos szegmensét alkotják az új szakterület elsajátítását célzó képzési formák. Ez a vállalkozások többségénél belső tanfolyamon vagy OKJ-s képzés keretében történt, szerény mértékben a szakmunkás képző intézetekkel együttműködésben. Ezen a területen is a szolgáltatás profilú vállalkozások bizonyultak a legaktívabbaknak. Ahogy korábban erre már utaltunk, a kérdőíves vizsgálat során a cégek humán erőforrás fejlesztési terveivel kapcsolatban a jövőre vonatkozó terveiket is fel kívántuk térképezni. A kulcskérdés számunkra az volt, hogy milyen tényezők késztetik leginkább a vállalkozásokat a változtatásra? Felsőfokú végzettségűek esetén Bács-Kiskun megyében főként a termelés, szolgáltatás bővítése eredményezhet változtatásokat, míg Békés megyében a pénzügyi okokból bekövetkező változást, munkaerő bővítést tartják a megkérdezettek a legvalószínűbbnek. A cégek profilja alapján is leginkább a termelés-, szolgáltatásbővítés generálhat változtatásokat, míg legkevésbé a szolgáltatás szűkítésének lehet ilyen hatása. A vállalkozások mérete szerinti bontásnál is ezek a tényezők a dominánsak. Az érettségivel rendelkező munkavállalóknál is minden bontásban a felsőfokú végzettségűeknél kapott válaszok köszöntek vissza. A betanított munkásoknál Bács-Kiskun megyében főként a megrendelési igények időszakos változása van hatással e csoport foglalkoztatására, míg Békés megyében a szervezetkorszerűsítés és termelésbővítés egyaránt jelentős befolyásoló tényező lehet. A segédmunkások esetében Bács-Kiskun megyében a szokásos munkaerőmozgás, míg

32

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Békésben megyei szinten leginkább a pénzügyi okokból történő változás indukál változtatásokat. A változtatások lebonyolításának módja is fontos eleme a cégek humán erőforrás gazdálkodásának. Felsőfokú végzettségűek toborzásánál mindkét megyében a hirdetés úján történő rekrutáció, illetve a belső munkatársak ajánlásai alapján történő munkaerő felvétel a legelterjedtebb forma. Bács-Kiskun megyében a legritkábban munkaerő kölcsönző cég bevonása révén kezelik a munkaerő pótlási problémákat. Békésben a fejvadászok igénybevételének van legkevésbé hagyománya a vállalkozásoknál. A cégek profilját alapul véve a legelterjedtebb gyakorlat a belső munkatárs ajánlása alapján történő felvétel, míg legkevésbé a munkaerő kölcsönzők segítségét veszik igénybe ilyen célból. A kisvállalkozások is leginkább a belső munkatársak javaslataiban bíznak, míg a közepes- és nagyvállalkozások a saját munkaerő új munkakörbe helyezésével próbálják megoldani a változtatásokat. Érettségizett munkavállalókat érintően is az előbbiekben vázolt gyakorlat érvényesül. A szakmunkás végzettségűek esetében is a vállalkozások prominensei a belső munkatársak javaslatai alapján próbálnak új munkaerőt alkalmazni, a fejvadász bevonása a legatipikusabb formája az új munkaerő kiválasztásának. Mind a betanított dolgozók, mind pedig a segédmunkások kiválasztásakor ezek a módszerek a legelterjedtebbek. A foglalkoztatáspolitika és az oktatásügy fontos feladata a jövőben, hogy megalkossa azt a tudás- és készség struktúrát, amelynek birtokában a munkavállalók versenyképesek maradhatnak a piacon. A válaszadók szerint az alábbi tudásokra és készségekre lesz leginkább szüksége a leendő foglalkoztatottaknak képzettségi szintek szerinti csoportosításban. A felsőfokú végzettségűeknél a legnagyobb elvárás a jelentkezők felé az eredeti szakmai tudás folyamatos karbantartása, fejlesztése, valamint a megfelelő szintű kooperációs készség. Az összes többi végzettségi típusnál is hasonló elvárások fogalmazódnak meg, a betanított - és segédmunkásoknál az együttműködési készség szerepe is felértékelődik. A vállalkozások többsége sem a 2004-2006 közötti időszakban, sem azt követően nem tervez 20 főnél nagyobb mértékű létszámbővítést, néhány területen, például a vagyonvédelmi profilú cégeknél, illetve az építőiparban várható csak jelentősebb mértékű létszámnövelés. A válaszokból az

33

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia prognosztizálható, hogy hasonlóan az országos trendhez, a szakmunkások iránt van és lesz a legnagyobb igény a vállalkozások részéről. Fokozott igény mutatkozik még a felsőfokú végzettségűek és az érettségizettek iránt. Szakképzés, képzés, átképzés A két megyében a szakképzési struktúrával, illetve a képzés minőségével kapcsolatban az alábbi véleményeket fogalmazták meg a megkérdezettek. A vállalkozások prominensei szerint az iskolarendszerű szakképzési struktúra, tehát az oktatott szakmák és a képzési szintek a megyében közepes szinten felelnek meg a vállalkozások igényeinek, míg régiós szinten valamivel jobbnak ítélték meg a jelenlegi helyzetet. A szakképzés minőségét is hasonló módon értékelik a megkérdezettek Bács-Kiskun megyében. Békés megyében valamivel nagyobb elégedettséget tükröznek a kapott válaszok mindkét területi szinten a képzési struktúra és a szakképzés minősége szempontjából egyaránt. A településnagyság szerinti bontásban az látható, hogy minél nagyobb lélekszámú településen működik egy vállalkozás, annál kevésbé elégedett a szakképzési struktúrával és a képzés minőségével. A cégek profilja alapján az agráriumban a legelégedettebbek a vállalkozások, valamint az építőiparban tartják a legkevésbé megfelelőnek a szakképzés struktúráját és minőségét. A vállalkozások nagysága alapján az látható, hogy minél kisebb egy cég, annál elégedetlenebb a szakképzéssel. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés struktúráját és minőségét gyengébbnek látják a vállalkozások mind a megyében, mind regionális szinten. Ágazati bontásban az agráriumban és a harmadik szektorban működő cégek a legelégedettebbek, míg legnegatívabb kritikával az építőipari vállalkozások éltek ebben az esetben is, bár az általuk adott pontszámok is jóval alacsonyabbak, mint az iskolarendszeren belüli képzésnél. Összefoglalóan elmondható, hogy leginkább a rugalmas képzési formák iránti igény tükröződik a vállalkozások prominensei által adott válaszokból. A jelenleginél jóval racionálisabb, a későbbi specializált ismeretek oktatását is lehetővé tevő szakma struktúra kialakítása és a munkaerő-piaci átképzés intézményrendszerének kiépítése és hatékony működtetése indokolt.

34

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia II.1. A Dél-Alföld gazdaságának szakképzést meghatározó legfontosabb jellemzői A dél-alföldi régió szakképzés-fejlesztési stratégiáját alapvetően meghatározza az a gazdasági helyzet, és azok a gazdasági folyamatok, amely a régiót jellemzik, s amelyek a régióra hatnak. Emiatt célszerű áttekinteni azokat releváns gazdasági folyamatokat, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a régió szakképzését. E szemszögből a gazdaság állapotát egyrészt a gazdaság általános mutatói, másrészt a gazdaságban részt vevő munkaerő jellemzőinek oldaláról vizsgáljuk. A Dél-Alföld a magyar régiók között összességében a közepesen fejlettek közé tartozik. A régió egy főre jutó GDP-je 2001-ben csak kevéssé haladta meg az országos átlag 70%-át. Ráadásul az 1990-es évek közepén kedvezőbb volt a helyzet, több mint 10%-al, így megállapítható, hogy a régió pozíciója az elmúlt évtizedben folyamatosan romlott az ország többi régiója között. A Dél-Alföldön belül Csongrád megyében a legmagasabb az egy főre eső GDP, de ez sem érte el 2001-ben az országos átlagot. A legkevesebb egy főre jutó GDP-t Békés megye mondhat magáénak. A magyarországi régiók néhány gazdasági jelzőszáma A 15-74 éves Munkanélküliségi népesség ráta % gazdasági aktivitása % (2002) (2002)

Régió

A GDP területi megoszlása, % (2001)

KözépMagyarország

43,9

56,6

3,9

KözépDunántúl

10,3

56,0

5,0

NyugatDunántúl

10,2

58,8

4,0

Dél-Dunántúl

7,4

49,7

7,9

35

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia ÉszakMagyarország

8,3

48,3

8,8

Észak-alföld

10,2

47,7

7,8

Dél-alföld

9,7

51,0

6,2

Magyarország

100

52,9

5,8

Forrás: KSH A Dél-Alföldön 2002-ben működő gazdasági szervezetek száma hozzávetőlegesen 108 000 volt, az országos kb. 10%-a. A vállalkozási aktivitás terén így rosszabb a helyzet, mint az egy főre eső GDP-nél. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a régióban 71 volt, mely szintén elmaradást mutat az országos 83-as értéktől, s csak az Észak-Alföld és Észak-Magyarország vállalkozási aktivitása gyengébb. A régión belül Csongrád megye vállalkozási aktivitása majdnem eléri az országos átlagot, azonban a másik két megye értéke (különösen Békés megyéé – a 6. legrosszabb) lényegesen alatta marad. A vállalkozási aktivitást településenként vizsgálva nagy területi különbségek mutathatók ki. A legalacsonyabb aktivitást Békés megye észak-keleti része (Sarkadi és Szeghalomi kistérség települései), a Mezőhegyesi és Makói kistérség települései, továbbá a bácskai határmenti települések mutatják. A régió nagyvárosai (Szeged, Kecskemét, Békéscsaba) mellett közel 100 vállalkozás jut 1000 lakosra Baján, meglepően magas az érték Soltvadkerten, Kiskunhalason és Kiskőrösön, s Szeged „homokháti” szuburbán településein. Ugyanakkor a régió többi tradicionális városában az országos átlagot sem éri el. Mindemellett a nagyobb (250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató) cégek elhelyezkedése követi a település-nagyságot, azaz e cégek a népesebb városokba telepednek.

36

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia II.2. A szakképzés-fejlesztés időszerűsége

regionális

megközelítésének

A gazdaságfejlesztéssel összehangolt szakképzés-fejlesztés rendszerszemléletű regionális megközelítésének szükségességét az alábbi tényezők indokolják: A./ Régiócentrikus európai támogatási rendszer Az Európai Unió bővítési folyamatában a csatlakozást követően igénybe vehető strukturális alapok – így az emberi erőforrások fejlesztését a foglalkoztatás elősegítésével összefüggésben finanszírozó Európai Szociális Alap is – regionális, illetve kistérségi programokkal vehetők igénybe. E nemzetközi források a szakképzésfejlesztésre jelenleg rendelkezésre álló hazai pénzügyi alapok nagyságrendjének megtöbbszöröződését jelenthetik. B./. Régiócentrikus nemzeti gazdaságpolitika A hazai gazdaságfejlesztés prioritásait meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv szerves részét képezi a regionális operatív program. A regionális gazdaságfejlesztés szakképzett és flexibilis munkaerő igénye felveti a regionális munkaerőpiac, a regionális emberi erőforrás fejlesztés, s ennek egyik központi kérdéseként a szakképzés regionális rendszerként történő értelmezését. C./ Régiócentrikus fejlesztéspolitikai tervezés, programalkotás A régiószerveződés jogszabályi és szervezeti feltételeinek kialakulását követően a koncepciók, a stratégiai, illetve az operatív programok szintjén megkezdődött a regionális tervezési folyamat. Átfogó, koherens programok születtek, melyek az ágazati szemléletet meghaladva komplex módon biztosítják az adott régióban a fejlesztéspolitika rendszerszemléletű összhangját. Figyelembe véve a rendkívül jelentős regionális gazdasági és szociális különbségeket, lehetővé válik a gazdaságfejlesztés – foglalkoztatás-bővítés emberi erőforrás fejlesztés összefüggésrendszer közvetlen kapcsolatának egységes érvényesítése.

37

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Új paradigma, a regionalitás szükségessége felé mutat az Európai Unió foglalkoztatatási munkacsoportjának 2003. novemberében készült, az uniós és a magyarországi helyzetről szóló értékelése is. E szerint Európa, s benne hazánk még igen távol áll a Lisszabonban 2000-ben rögzített célkitűzések megvalósulásától, így a 2010-re prognosztizált teljes foglalkoztatástól is. A 25-ök Európájában az évtized végére ehhez 22 millió új munkahelyet kell teremteni. Az Európai Unió humántőke befektetései még mindég nem érik el az optimális szintet: a régiók között továbbra is jelentős életszínvonalbeli különbségek mutatkoznak, melyek az új tagok csatlakozását követően tovább fokozódnak. Ezért Európának érdeke, hogy növelje a humán erőforrások fejlesztésébe fektetett forrásokat. Az egész életen át tartó tanulást szolgáló képzési rendszerek létrehozásáért konkrét lépéseket kell tenni. Különösen érvényes ez hazánk kevésbé fejlett térségeire, így a dél-alföldi régióra is. Az is nyilvánvaló, hogy a hagyományos módon minőségi változás nem érhető el, ezért új, innovatív megoldásokra van szükség, melyekhez a rendszerszemléletű regionális megközelítés megfelelő keretet képes biztosítani.

38

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia III. Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia III.1. A munkaerőpiaccal adekvát szakképzés dél-alföldi modellje, a kereslet-kínálati összhangteremtés intézményesített regionális rendszere (Egy lehetséges elméleti modell (projektterv), a Békés Megyei Munkaügyi Központ által kidolgozott, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által elfogadott anyag alapján) A modell struktúrája

Regionális munkaerőpiaci előrejelző rendszer - munkaerő-forrás adatbázis - munkaadói munkaerő-piaci adatbázis - fejlesztési munkaerő-piaci adatbázis

Regionális szakképzésfejlesztés - az iskolarendszerű szakképzés adatbázisa - az iskolarendszerű szakképzés fejlesztése - képzési kibocsátási adatbázis

A munkaerő-piaci kereslet és kínálat regionális összehangolása - regionális pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadó hálózat - interregionális disszemináció

39

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia A modell három komponensből – s ezek további 13 alrendszeréből – áll. A komponensek: 1. Összehangolt regionális munkaerő-piaci információs- és előrejelző rendszer 2. Összehangolt regionális szakképzés-fejlesztés 3. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat regionális összehangolásának intézményesítése A regionális munkaerő-piaci információs- és előrejelző rendszer magában foglalja a munkaerőforrás adatbázis, valamint a munkaadói és a fejlesztési munkaerő-piaci adatbázis létrehozását, és a komplex keresleti prognózist. Az összehangolt regionális szakképzésfejlesztés tartalmazza: - az iskolarendszerű szakképzés adatbázisának létrehozását - az iskolarendszerű szakképzés fejlesztését - az intézmények közötti kooperáció fejlesztését - a foglalkoztatást elősegítő képzési programok rendszerének kialakítását, - képzési kibocsátási adatbázis létrehozását. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat intézményesített regionális összehangolását egy regionális szinten működő szakképzési testület (pl. Szakképzési Tanács), regionális munkaerőpiaci konferenciák, a szakképzésből kikerült tanulók, hallgatók munkahelyi megfelelésének nyomon követése, és a pályaválasztási intézményrendszer továbbfejlesztése biztosítja. Eredménymutatók: A modell alkalmazása lehetővé teszi, hogy a régióban azonos értelmezésben és azonos struktúrában kerüljenek megtervezésre azok az eljárások, folyamatok és módszerek, melyek segítségével rövid- és középtávon prognosztizálni lehet a munkaerő kereslet és kínálat alakulását nemek, életkor, képzettségi szint, szakirányok, foglalkozások, illetve egyéb szükséges szempontok

40

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia szerint. A keresleti prognózisok alapján lehetőség nyílik a munkaerőpiaci igényekre épülő szakképzési rendszer létrehozására. A modell vertikális szerkezete Összehangolt regionális munkaerő-piaci információs és előrejelző rendszer Munkaerő-forrás adatbázis létrehozása Munkaadói munkaerő-piaci adatbázis létrehozása Fejlesztési munkaerő-piaci adatbázis létrehozása Komplex keresleti prognózis készítése Összehangolt regionális szakképzésfejlesztés Az iskolarendszerű szakképzés adatbázisának létrehozása Az iskolarendszerű szakképzés fejlesztése Az intézmények közötti kooperáció fejlesztése A foglalkoztatást elősegítő képzési programok rendszerének kialakítása, Képzési kibocsátási adatbázis létrehozása A munkaerő-piaci kereslet és kínálat regionális összehangolásának intézményesítése Regionális munkaerő-piaci konferenciák szervezése Regionális Szakképzési Tanács létrehozása A szakképzésből kikerült tanulók megfelelésének nyomon követése

/

hallgatók

A pályaválasztási intézményrendszer továbbfejlesztése

41

munkahelyi

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Összehangolt regionális előrejelző rendszer

munkaerő-piaci

információs

és

Az alrendszer megnevezése: Munkaerő-forrás adatbázis létrehozása Az alrendszer célja: A régió területén megvalósuló munkaerő-felhasználás szerkezetének – a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és regisztrált munkanélküliek), a külföldön dolgozók, a munkavállalási korú gazdaságilag nem aktívak (tanulók, nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévők) – megismerése kistérségi bontásban a 2001. évi népszámlálás eredményei alapján. Demográfiai prognózis készítése. A régió területén élő aktív keresők – korcsoport, iskolai végzettség, nemek, foglalkozási viszony, alap-állománycsoport, beosztás és gazdasági ág szerinti – összetételének megismerése kistérségi bontásban a 2001. évi népszámlálás eredményei alapján. Az első két pont paraméterei alapján regionális adatbázis létrehozása, regionális munkaerő-mérleg elkészítése kistérségi bontásban, munkaerő-forrás térkép elkészítése, regionális és kistérségi demográfiai térkép készítése a népességmegtartó erő vizsgálatához. Az alrendszer szükségességének indoklása A régióban (és a régiót alkotó megyékben) jelenleg nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amely tartalmazza a munkaerő-kínálat összetételét foglalkozási viszony, szakma- vagy foglalkozáscsoportonként. Többféle munkaerő-piacra vonatkozó adat létezik, de ezek nem teszik lehetővé a munkaerő-piac egységes és teljes körű vizsgálatát. A megszerzett információk birtokában teljes körűen feltérképezhető a régió munkaerő-kínálata. Ez alapján a hiány- és telített szakmák megismerhetők és így a piaci igényekre alapuló, a területi adottságoknak megfelelő képzési szakirányokat lehet meghatározni. A régióban megjelenő befektetői szándék esetén az adatbázis alkalmas a munkaadói igényeknek megfelelő munkaerő-forrás feltérképezésére, illetve a területi eltérések kiegyenlítésére szolgáló intézkedések megalapozására. Eredménymutatók

42

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

Munkaerő-forrás adatbázis megvalósulása, a céloknál leírt jellemzők számszerűsítése.

-

A régió munkaerőpiacára vonatkozó ismeretanyag valamennyi munkaerő-piaci szereplő számára hozzáférhetővé válik, elősegítve a humánerőforrás-gazdálkodás mind szélesebb körű térnyerését. (Befektetők, gazdálkodó szervezetek)

-

A régió gazdasági potenciáljának emelkedéséhez is elengedhetetlen a munkaerőre vonatkozó ismeretanyag bővülése.

Az alrendszer megnevezése: Munkaadói munkaerő-piaci adatbázis létrehozása Az alrendszer célja: A régió területén működő gazdasági szervezetek számának, ágazati, gazdálkodási forma, tőketulajdoni, létszám-nagyság kategória összetételének megismerése, és folyamatos figyelemmel kísérése. Ezáltal követhetővé válik a régió kistérségeiben az egyes munkáltatók, ágazatok megtelepedése, illetve kivonulása a gazdaságból. A működő gazdálkodó szervezetek megkeresésével felmérés készítése a várható munkaerőigényekről szakma- és foglalkozáscsoport, szakképzettség, iskolai végzettség és egyéb szempontok szerinti bontásban. A megfigyelt szervezetek körének kialakítására a KSH regiszter adatbázisai alkalmasak. A vizsgálat időintervalluma egy év, az adatbázis átvétele és feldolgozása éves rendszerességű. Az alrendszer szükségességének indoklása A régióban jelenleg nem áll rendelkezésre olyan komplex regisztrációs rendszer, mely követné a gazdálkodó szervezetek számának és összetételének időbeni változását, különös tekintettel a kistérségekre. Jelenleg nem ismertek teljes körűen a munkaadók részéről megfogalmazott rövid és középtávú munkaerőigények és elvárások, melyek jelentős hatást gyakorolnak a munkaerő-piaci folyamatokra, és alapját képezhetik az igényeknek megfelelő szakképzési struktúra kialakításának. Eredménymutatók

43

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Gazdálkodó szervezetek száma, ágazati besorolása, gazdálkodási formája, tőketulajdoni összetétele, foglalkoztatott létszám regionális és kistérségi bontásban. A várható munkaadói igények pontos ismerete, melynek következtében a célirányos, piacorientált képzési rendszer működtetésével emelkedik a régió foglalkoztatottsági színvonala. Az alrendszer megnevezése: Fejlesztési munkaerő-piaci adatbázis létrehozása Az alrendszer célja: A kistérségi agrár- és vidékfejlesztési programok képzési komponenseinek regionális szintű összegzése, területi és szakirányú struktúrájának előrejelzése; Megyei területfejlesztési programok képzési összesítése, szakterületi struktúrájának előrejelzése.

összetevőjének

Regionális fejlesztési programok képzési igényeinek előrejelzése. Nemzetközi nagyvállalatok, befektetők beruházásaihoz, illetve beszállítói programokhoz, flaszterekhez kapcsolódó képzések prognózisa. Az alrendszer szükségességének indokolása: A jelenlegi munkaerő-piaci prognózisok alapjául szolgáló adatbázisok az időszerű munkáltatói igények lekérdezéséből származnak. Az aktuális munkaadói igények ugyanakkor nem fejezik ki, nem vetítik előre a különböző szintű fejlesztési programok által igényelt munkaerő és képzési szükségleteket. Az új típusú adatbázis létrehozása és összekapcsolása a munkaadói munkaerő-piaci adatbázissal teljes körűvé teszi a jövőre vonatkozó munkaerő-piaci információkat. Ily módon lehetővé válik a régió jövőképével összehangolt iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés tervezése. Eredménymutatók: A következő adatbázisok lesznek hozzáférhetőek a regionális képzési struktúra tervszerű alakítása érdekében:

44

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia - kistérségi képzési szükségletek és ezek regionális összesítése - megyei fejlesztési programok képzési szükségletei és ezek regionális összesítése - regionális fejlesztési projektek képzési igényének adatbázisa - nagyberuházások, illetve beszállítói programok, flaszterek képzési igényének adatbázisa Az alrendszer megnevezése: Komplex keresleti prognózis készítése Az alrendszer célja A régió területén meglévő munkaerő-forrás, a működő gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodása és munkaerőigénye, valamint a fejlesztési munkaerő-piaci adatbázis ismeretében komplex keresleti prognózis elkészítése. Az előrejelzés lehetővé teszi annak meghatározását, hogy mely térségekben, mely rétegek számára milyen jellegű képzések elindítása, illetve megszűntetése szükséges. Az alrendszerek összegzésével, rövid-, illetve középtávú fejlesztési irányok kerülnek meghatározásra. Az alrendszer szükségességének indoklása A régióban jelenleg nem áll rendelkezésre olyan rendszer, mely a várható demográfiai, gazdasági változások és fejlesztési folyamatok figyelembe vételével meghatározná, hogy a társadalom mely rétegei kerülnek romló, illetve javuló pozícióba a munkaerőpiacon. A képzés és átképzés szakirányainak minél pontosabb, körültekintőbb és a piaci igényekhez igazodó meghatározása hosszú évek óta igényként jelentkezik a munkaerő-piac minden szereplőjénél. Eredménymutatók: Komplex regionális és kistérségi keresleti prognózis létrejötte. A munkaerő kereslet és kínálat összhangjának biztosítása, a pályaorientáció megalapozottsága.

45

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Összehangolt regionális szakképzésfejlesztés Az alrendszer megnevezése: adatbázisának létrehozása

Az

iskolarendszerű

szakképzés

Az alrendszer célja: Regionális adatbázis létrehozása a szakközépiskolákban, szakmunkásképző iskolákban, speciális szakiskolákban tanulókról, a felsőfokú szakképzésben résztvevőkről, a felsőoktatási intézmények hallgatóiról, a következõ tanévben indítandó szakmákról, szakokról, amely alkalmas az igényeknek megfelelően csoportosított adatok szolgáltatására. Információszolgáltatás az iskolai rendszerû szakképzésben résztvevők iskola-típusonkénti, iskolánkénti, szakképesítésenkénti, ágazatonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti, nemenkénti, gyakorlóhelyenkénti, fenntartónkénti összetételérõl, az iskolákról, az iskolarendszerű szakképzésbõl kikerülõk szakképesítésenkénti, területenkénti, nemenkénti, stb. összetételérõl, a következő tanévben indítandó szakmákról, szakokról. Az alrendszer szükségességének indoklása: A gazdaság igényeinek megfelelõ szakképzési struktúra kialakítását elősegítõ döntések alapfeltétele a megbízhatóan mûködő információrendszer és a gondos döntés-előkészítő tevékenység. A megalapozott döntéshez szükség van a helyzetelemzésre, az iskolarendszerű szakképzésből kikerülők összetételének ismeretére, a képzési kibocsátás rövid- és középtávú prognózisára, amely ezen adatbázis felhasználásával készül. Eredménymutatók: -

A regionális és kistérségi adatbázis, az információs rendszer létrejötte, működése

-

A szakképzés irányításában közreműködők, a szakképző iskolákat fenntartók, iskolák, gazdasági szereplők, pályaválasztás előtt állók információval való ellátottságának javulása

-

A gazdaság kialakulása

igényeihez

46

igazodó

szakképzési

struktúra

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

Tájékoztató anyagok megjelenése a régió képzési lehetőségeiről

Az alrendszer fejlesztése

megnevezése:

Az

iskolarendszerű

szakképzés

Az alrendszer célja: Az iskolarendszerű szakképzés alapvető feladata a jövőben többrétű lesz: egyrészt a lehetőségekhez képest rugalmasan alkalmazkodva a munkaerő-piaci igények változásához tartalmát tekintve, illetve számszerűségében is megfelelő struktúrájú képzési programokat kínáljon a szakmát tanulni kívánók számára, másrészt vállaljon szerepet a munkaerőpiacról időlegesen kikerülők, vagy hátrányos munkaerő-piaci pozícióban levők munkaerő-piaci /újra/integrálásában, harmadrészt pedig a képzési programkínálat aktív /a térségfejlesztési koncepciókkal összhangban lévő/ formálásával kvalifikált munkaerő-kínálatot generáljon, amely vonzani képes a térség számára fontos, perspektivikus termelő és szolgáltató tevékenységeket. Az alrendszer célja képessé tenni a Dél-Alföld térségének iskolarendszerű szakképzésében működő szakképző intézményeket arra, hogy ennek a feladatnak a lehető legnagyobb mértékben megfeleljenek, miközben együttműködnek egymással, a munkaerőpiac valamennyi szereplőjével, az érdekelt közigazgatási intézményekkel, és az iskolarendszeren kívüli szakképzést végző szervezetekkel is. Fontos hangsúlyozni, hogy a szakképzés teljes vertikumát figyelembe kell venni, tehát a szakiskolákat, szakközépiskolákat és a felsőoktatási intézményeket, ez utóbbiakon belül pedig az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú képzésen túl a főiskolai, egyetemi végzettséget adó, illetve szakirányú és szakosító képzési programokat. Alapvetően fontos a következők elvégzése: elemezni kell a csatlakozó alrendszerek keretében készítendő munkaerő keresleti, illetve kínálati prognózisokból származó képzési feladatokat elemezni kell az elfogadott térségfejlesztési irányelvek megvalósításának előfeltételét jelentő, illetve a megvalósításból következő munkaerő-piaci konzekvenciákat, különös tekintettel a

47

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia szakképzéssel szembeni elvárásokra. Elemezni kell továbbá a térség iskolarendszerű szakképző kapacitását (jelenlegi programok, személyi – tárgyi – szervezeti - pénzügyi feltételek), potenciálját mindezeket összevetve fel kell tárni az iskolarendszerű szakképzés térségi szintű feladatai és lehetőségei közötti ellentmondásokat, azok feloldásának teendőit, programját. Az alrendszer szükségességének indoklása: A Dél-Alföld térség fejlesztésének stratégiája a régió versenyképességét hivatott biztosítani egy olyan szituációban, amikor a régiók közti verseny a korlátozott erőforrásokért egyre intenzívebbé válik, és a versenyelőnyök között egyre inkább központi szerepre tesz szert a térségek humán erőforrás potenciálja, ami gyakorlatilag a kvalifikált, konvertálható, vállalkozókész munkaerő meglevő, illetve mobilizálható és kiépíthető állományát jelenti. A különféle fejlesztési alrendszerek megvalósítása többségében direkt, vagy indirekt módon kapcsolatban áll a szakképzés fejlesztésével, amelynek kulcsfontosságú eleme az állam kötelező szerepvállalásával működő iskolarendszerű szakképzés. Miután a térségben a népességfogyás éves üteme (1998. évi adatok) 5,1 ezrelék (országosan: 3,8), a középfokú végzettségűek aránya 29,4 % (a 18 éven felüli népességben, országosan: 34,7 %), a felsőfokú végzettségűek aránya 9,3 % (a 25 évesnél idősebb népességben, országosan: 12,1 %), evidens, hogy: a régió munkaerő szerkezetében viszonylag nagyobb súlyú az alacsonyabban kvalifikált réteg. A régió népességmegtartó képessége relatíve gyenge, és ez érvényes a kvalifikált (szakképzett) rétegre is, ez pedig a fentebb jellemzett szituációban versenyhátrány a térség számára. Ezért fejleszteni kell az iskolarendszerű szakképzés rendszerét két területen is: a jelenlegi rendszerben meglévő tartalékok mobilizálásával és a rendszer továbbfejlesztésével (a munkaerő-piaci prognózisokkal, illetve a fejlesztési stratégiából fakadó elvárásokkal számolva). Eredménymutatók: Az iskolarendszerű szakképzéssel szembeni jövőbeli igények térségi szintű meghatározása a legfontosabb befolyásoló tényezők figyelembevételével konkrét programokra, képzési szintekre lebontva és számszerűsítve. Az iskolarendszerű szakképzési programkínálat térségi szintű fejlesztési feladatait

48

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia tartalmazó részletes programterve felelősökre, határidőkre és erőforrásigényre bontva. Rugalmas, egységes, sokszínű be- és kimenetet biztosító, egymásra épülő képzési programokat kínáló iskolarendszerű szakképzési rendszer, amelynek vonzása kiterjed a szomszédos régiókra is. Az iskolarendszerű szakképzési programkínálat fejlesztésének felvázolt programjának megvalósítása esetén fokozatosan megszüntethető a térség relatív lemaradása a kvalifikált munkaerővel való ellátottságban, és a munkaerő kínálatra alapozva a térség egyéb adottságaival, fekvésével is összhangban levő termelő, szolgáltató tevékenységek települhetnek a DélAlföldre. Mindez természetesen átgondolt, céltudatos és koncentrált térségi marketinget is feltételez. Az alrendszer megnevezése: Az intézmények közötti kooperáció fejlesztése Az alrendszer célja: Az alrendszer célja képessé tenni a Dél-Alföld térségének iskolarendszerű szakképzésében működő szakképző intézményeket arra, hogy ennek a feladatnak a lehető legnagyobb mértékben megfeleljenek, miközben együttműködnek egymással, a munkaerőpiac valamennyi szereplőjével, az érdekelt közigazgatási intézményekkel, és az iskolarendszeren kívüli szakképzést végző szervezetekkel is. Fontos hangsúlyozni, hogy a szakképzés teljes vertikumát figyelembe kell venni, tehát a szakiskolákat, szakközépiskolákat és a felsőoktatási intézményeket (ez utóbbiakon belül pedig a felsőfokú szakképzésen túl a főiskolai, egyetemi végzettséget adó, illetve szakirányú és szakosító képzési programokat) egyaránt. Alapvetően fontos a következők teendők elvégzése: Elemezni kell a szakképző intézmények jelenlegi együttműködését, egymásközti kapcsolatrendszerét, és az előzőekben feltárt képzési feladatokból, valamint a személyi – tárgyi kapacitások ésszerű hasznosításából fakadó kívánatos együttműködések területeit, szervezeti formáit. Létre kell hozni egy koordinációs és információs feladatokat ellátó szervezetet, amely a képzési intézmények közötti,

49

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia valamint a képzési intézmények és a többi munkaerő-piaci szereplők közötti együttműködést, információáramlást szervezi. A szakképzést végző intézmények együttműködése jelenleg esetleges, szervezetlen. Emiatt egymásról (egymás diákjairól, tevékenységéről, terveiről, lehetőségeiről és a szorosabb együttműködésben rejlő új lehetőségekről) keveset tudnak. Ez a diákoknak is hátrányos, mert a rendszer szegmensei közötti mobilitásuk során magukra vannak hagyva, tájékozatlanok, nem használhatják ki a lehetőségeiket. Eredménymutatók: Rugalmas, egységes, sokszínű be- és kimenetet biztosító, egymásra épülő képzési programokat kínáló iskolarendszerű szakképzési rendszer, amelynek vonzása kiterjed a szomszédos régiókra is. A rendszer összehangolt működését, a szereplők információellátását biztosító háttérszervezet (”Dél-alföldi Szakképzési Központ”) létrejöttével megvalósulhat a tehetségek kiválasztásának és támogatásának, gondozásának térségi szintű programja, amely a pályaválasztástól a tanulmányok folytatásán át az elhelyezkedésig követi a fiatalokat. Az iskolarendszerű szakképzés intézményei kooperációjának fejlesztésével kapcsolatos program megvalósítása esetén fokozatosan megszüntethető a térség relatív lemaradása a kvalifikált munkaerővel való ellátottságban, és a munkaerő kínálatra alapozva a térség egyéb adottságaival, fekvésével is összhangban levő termelő, szolgáltató tevékenységek települhetnek a DélAlföldre. Mindez természetesen átgondolt, céltudatos és koncentrált térségi marketinget is feltételez. Az alrendszer megnevezése: A foglalkoztatást elősegítő képzési programok rendszerének kialakítása Az alrendszer célja A Regionális Képzési program-fejlesztési Tanács megalakítása után regionális képzési programok célcsoportjainak meghatározása a régió jelenlegi sajátosságait szem előtt tartva, és figyelembe véve a fejlesztési terveket. Regionális képzési

50

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia programok, tranzitfoglalkoztatási programok kialakítása, módszertani sajátosságainak és finanszírozási alapjainak meghatározása a régióban működő önkormányzati, munkaügyi és segítő szervezetek együttműködésével. A meghatározott regionális képzési programok bonyolításához pályázatok kiírása. Új regionális képzési programok kifejlesztése és finanszírozási alapjainak meghatározása a távlati régiófejlesztési és szakképzési koncepció alapján. Regionális tranzitfoglalkoztatási programok kidolgozása cigány származásúak, hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében A rendelkezésre álló távoktatási rendszerű tananyagok felmérése, és vizsgálata a régióban való felhasználhatóságuk szempontjából, összevetésük a régióban jelentkező munkaerő-piaci igényekkel Az alrendszer szükségességének indoklása A régió munkanélküliségi rátája igen magas, amely a régióban élő, hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett, tartós munkanélküliek nagy számával magyarázható. Közülük sokan kisebbségi csoporthoz tartoznak. Képzésbe kerülésükhöz, munkaerőpiacra való visszahelyezésükhöz olyan programok feltárása, illetve kifejlesztése szükséges, amely nem csak szakmai képzésüket/átképzésüket célozza, hanem segít leküzdeni a munkanélküliségi lét okozta mentális problémákat is. A szakképzések regionalitása lehetővé teszi az egyes területek közötti keresleti-kínálati különbségek kiegyenlítődését, elősegíti a képzett munkaerő területi mozgását. A régió speciális települési szerveződése miatt sok falun, kistelepülésen élő nem jut hozzá a képzéshez. A képzési szempontból “fehér foltok” munkaerő-piaci képzését oldja meg a távoktatási tananyagok alkalmazása, továbbá elősegíti az alkalmazásban állók szakmai átképzését is. Eredménymutatók -

Cél- és igényorientált regionális szakképzési programok, és finanszírozási alapjaik megléte

-

A régió munkaerő-piaci igényeinek megfelelő távoktatási programok adatbázisának kialakulása. A területi szerveződés vagy egyéb okok miatt hátrányos helyzetű munkanélküliek képzésbe kerülése. Alkalmazásban állók átképzésbe kerülése. A

51

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia célcsoport munkaerő-piacra képzés/átképzés útján. Az alrendszer létrehozása

megnevezése:

való

Képzési

visszahelyezése

kibocsátási

adatbázis

Az alrendszer célja: Az iskolarendszerű szakképzés regionális adatbázisának felhasználásával rövid és középtávú komplex prognózis készítése évenként a tanulmányaikat befejezõ, az iskolarendszerű képzésből kikerülőkről iskolai végzettségenkénti, szakképesítésenkénti, területenkénti, stb. bontásban. Az információk érintettek felé történő eljuttatása, ellenőrző tanulmányok, kiadványok készítése Az alrendszer szükségességének indoklása: A gazdasági igényeknek megfelelõ szakképzési struktúra kialakításához alapvetõ feltétel a munkaerő-kínálat egyik összetevőjének, az iskolarendszerû szakképzésbõl kikerülõk várható összetételének ismerete. A régióban jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen rövid és középtávú előrejelző rendszer. A képzések szakirányainak meghatározásához feltétlenül szükség van e prognózis ismeretére. Eredménymutatók: Előrejelző rendszer kialakítása és folyamatos működtetése regionális és kistérségi szinten. Az iskolarendszerű szakképzés hatékonyságának javulása. A gazdasági szereplők (kamarák, az iskolai rendszerű szakképzésből kikerülõket alkalmazó munkaadók) információ-ellátottságának javulása. A rövid és középtávú prognózis ismeretében a gazdaság igényeihez jobban igazodó szakképzési struktúra kialakítása. A munkaerő-piaci kereslet és összehangolásának intézményesítése

kínálat

regionális

Az alrendszer megnevezése: Regionális munkaerő-piaci konferenciák

52

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia Az alrendszer célja: Regionális munkaerő-kereslet – kínálati konferencia szervezése, évente egy alkalommal a munkaerő-kereslet és kínálat összehangolása céljából. A régió munkaerő-kereslete jelenlegi szerkezetének (a foglalkoztatás szerkezetének) a munkanélküliek szakmai foglalkozási szerkezetének a megvitatása, a keresleti adatbázisból, a keresleti prognózisból készült elemzéseket követően. Regionális szakképzési rendszer jelenlegi helyzetének és fejlődési irányainak a megvitatása, a kínálati prognózis szakmai vitája. A gazdaság várható fejlődési irányainak megvitatása régiós szinten. Az alrendszer szükségességének indoklása: Jelenleg nincsen sem megyei, sem régiós szinten olyan rendszeres évente ismétlődő állandó konferencia, amely elősegítené a munkaerőpiac egyensúlyának kialakítását, ahol egyeztetni és összhangba lehetne hozni a jövőre vonatkozó elképzeléseket. Eredménymutatók: - a régió munkaerő kereslet-kínálat összhangjának javítása - az iskolák képzési struktúrájának, szerkezetének folyamatos fejlődése - felnőttképzési rendszer korszerűsödése - gazdaság és szakképzés összhangjának javulása - a régió munkaerő-piaci szereplői informáltságának növelése Az alrendszer létrehozása

megnevezése:

Regionális

Szakképzési

Tanács

Az alrendszer célja: A szakképzéssel kapcsolatos feladatok regionális szintû egyeztetésére, koordinálására, - javaslattevõ, véleményezõ testületként - Regionális Szakképzési Tanács létrehozása, mûködtetése. A Tanács keretében a képzõ intézmények és a gazdaság szereplői közötti regionális egyeztetés megvalósítása, egyeztetés a szakképzések indításával és megszüntetésével, a régiós

53

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia szintű szórványképzéssel a szakképzés tartalmi kérdéseivel kapcsolatban. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság és a Regionális Szakképzési Tanács együttműködésének kialakítása. A szakképző intézmények és a munkaadók között együttműködési modellek kidolgozása, a sikeres modellek bemutatására a Regionális Szakképzési Tanács által működtetett Pályázati Alap létrehozása. Az alrendszer szükségességének indoklása: A gazdaság igényeihez illeszkedõ szakképzési rendszer kialakítása szükségessé teszi a szakképzést folytató szervezetek és a gazdasági szereplők közötti kommunikáció erõsítését, a regionális egyeztetési rendszer kialakítását. A szakképzõ intézmények és a gazdasági szereplõk közötti szorosabb együttmûködés céljából szükséges a sikeres együttmûködési modellek bemutatása. Eredménymutatók: -

A Regionális Szakképzési Tanács megalakulása.

-

Pályázati Alap létrejötte.

-

Munkaerő-piaci igényekre épülõ iskolarendszerű szakképzés kialakulásának elősegítése.

Az alrendszer megnevezése: A szakképzésből kikerült tanulók (hallgatók) munkahelyi megfelelésének nyomon követése Az alrendszer célja: Az iskolarendszerű képzésben szakképzettséget szerzett tanulók és a felsőoktatási intézményekben végzett hallgatók munkahelyi megfelelésének elősegítése, nyomon követése céljából kérdezőbiztosok segítségével kérdőíves felmérés készítése évente egy alkalommal. A vizsgálat eredményeinek érintettekhez való eljuttatása, elemző tanulmányok, kiadványok készítése. Az alrendszer szükségességének indoklása:

54

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia A régióban jelenleg nincsenek olyan felmérések, amelyek az iskolarendszerű szakképzésből kikerülő tanulók és a felsőoktatási intézményekben végzett hallgatók munkahelyi megfelelését vizsgálják. Mind az iskoláknak, mind a munkaügyi központoknak fontos tudniuk, hogy az iskolában szerzett ismeretek mennyiben felelnek meg a munkaadók elvárásainak. Ilyen információ birtokában lehet a gazdaság igényeihez jobban igazodó szakképzési struktúrát kialakítani, illetve annak tartalmát korszerűsíteni. Eredménymutatók: -

A kérdőíves felmérés elvégzése.

-

A nyomon követéses vizsgálati eredményeiről tájékoztató anyag, kiadvány készítése.

-

A munkaerőpiac valamennyi szereplője, a szakképző intézmények, a felsőoktatási intézmények, a szakképzésben érintett szervezetek információellátottságának javulása.

-

A munkaadói igényekhez illeszkedő szakképzési struktúra kialakítása.

Az alrendszer megnevezése: A pályaválasztási intézményrendszer továbbfejlesztése Az alrendszer célja: A dél-alföldi régióban az iskolarendszerű és képzési lehetőségek összehangolása, a pályaorientáció, és a pályaválasztási tanácsadás lehetőségének biztosításával. A munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalának közelítése az iskolarendszerű képzéssel. A pályaválasztási tanácsadással megelőzni a kényszerű pályamódosítások jelentős hányadát, amely a szakképzés területén megtakarítást eredményezhet. Az alrendszer szükségességének indoklása: A régióban igen nagy számban fordul elő, hogy a pályakezdő fiatalok nem kívánják megtanult szakmájukat, képzettségüket folytatni. Az esetek túlnyomó többségében a nem megfelelő pályadöntés mögött, az önismeret hiánya, vagy a pályák,

55

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia képzések nem megfelelő színtű ismerete húzódik meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő színvonalú tájékoztatás, a pályaorientáció, a pályaválasztási tanácsadás javíthat ezeken a jelenségeken. Arra kell törekednünk, hogy az első szakképzettség megszerzése a fiatalok adottságaival és pálya-elképzeléseivel összhangban történjen, ugyanakkor vegye figyelembe a régió gazdasági szükségleteit, szakember-utánpótlási igényét. A program megvalósításához a munkaügyi szervezet kirendeltségei által biztosított szervezeti keretek adottak. A feladat ellátásához a meglévő infrastruktúra felülvizsgálata, a humán erőforrás és a technikai háttér bővítése, valamint a szakirányú képzés megvalósítása szükséges. Eredménymutatók: A régióban 25 kirendeltségen létrejön a fiatalok és az állampolgárok számára elérhető azonos színvonalú szakszerű pályaválasztási szolgáltatás. A számítástechnikai infrastruktúra tágabb lehetőségeket kínál az iskolarendszerű képzések pályaorientációs és pályaválasztási tevékenységéhez. Javulhat az iskolarendszerű képzések lemorzsolódási mutatója. A régió munkaerő - keresleti és - kínálati összetevői között csökkenhet az eltérés. A pályamódosítások számának a csökkenésével a felnőttoktatásban a szakirányú továbbképzésekre tevődik a hangsúly. A fiatalok és az állampolgárok anyagi és idő ráfordításai terén is megtakarítások érhetők el. A szakképzésre fordítható anyagi erőforrások relatív nagyságrendje növekszik. A pályaválasztási tevékenység fejlesztése javítja a régió humán erőforrásának összetételét, a képzés minőségét, hatékonyságát. A dél-alföldi régióban az alrendszer megvalósításában jelentős eredmény, hogy 2004-től folyamatos fejlesztéssel és karbantartással működik a www.epalya.hu portál, ahonnan tájékozódni lehet a munkaerő-piaci igényekről, a képzési lehetőségekről és a képző intézményekről.

56

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia III.2. Operatív célok, fejlesztési feladatok Alapvető cél a térség munkaerő-piaci helyzetéhez és igényeihez igazodó képzések indítása, ezeknek a képzéseknek a támogatása A munkaerő-piaci helyzet az elemzések alapján nehezen prognosztizálható hosszabb távra, mivel nehezen lehet meghatározni akár rövid, akár közép, akár hosszú távon a dél-alföldi régió változásait, a tényleges munkaerő-piaci igényeket. A képzés kifutása iskolarendszerű képzésben hosszú, általában 4 évet fog át, ezért kiemelten fontos cél a felnőttképzés pillanatnyi munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó képességének előkészítése. 1. A pályaorientáció és a pályaválasztás szerepének erősítése Az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a pályaorientációnak és a pályaválasztásnak, mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzésben. Segíteni kell a pályaorientációval és pályaválasztással foglalkozó szakemberek felkészítését, hogy a munkaerő-piacon keresett, vagy várhatóan megjelenő munkaerő igényre orientálják az érintetteket. A fiatalok piacképes tudáshoz juttatásán túl alapvető feladat olyan pálya kiválasztása, amely biztosítja az elhelyezkedést a régióban, vagy az országon belül, és lehetőséget biztosít igény esetén az Európai Unión belüli elhelyezkedésre is. 2. A foglalkoztatás szempontjából fontos alapvető kompetenciák kialakításának és a tárgyi feltételrendszernek fejlesztése, elősegítése A gyakorlati képzésben elő kell segíteni mind az iskolai, mind a képzésben részt vevő cégeknél a minőségfejlesztés bevezetését, vagy továbbfejlesztését és a képzési struktúra átalakítását a munkaerőpiaci igények által alátámasztott tárgyi feltételrendszer megteremtésével, továbbfejlesztésével.

57

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia 3. A hátrányos helyzetű fiatalok és a munkaerő-piacról kiszorult - a dél-alföldi régióban is jelentős számú - felnőttek, mint jelenleg még nagyobbrészt kihasználatlan potenciális munkaerő oktatása és ezen keresztül integrációjának elősegítése a kiemelt feladatok között kezelendő A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű -nagyobbrészt roma tanulók, fiatalok és felnőttek- részére induló szakképzések feltételrendszerének elősegítése, mind az iskolarendszerű oktatási, mind az iskolarendszeren kívüli oktatásban. Az országos célok között megvalósításra kerülő moduláris képzési formák bevezetésével akár részképzésekhez juttatás formájában is biztosítható a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő képzés. 4. A szakképzésben résztvevők számának növelése az érettségire épülő szakképzés fejlesztésével A dél-alföldi térség adottságainak kihasználásával az idegenforgalom, a sport - szabadidő, a kultúra és a szociális szolgáltatások középtávú igényeinek kielégítésére szolgáló szakképzések (elsősorban a szakközépiskolai valamint a felnőttképzés) elősegítése. 5. A szakképző intézmények, az akkreditált felnőttoktatási intézmények és a szakképzésben részt vevő vállalkozó szféra (tanulószerződés) együttműködésének elősegítése a pályázatokon keresztül is A gazdaság igényeihez való alkalmazkodás a dél-alföldi régióban is megköveteli a potenciális munkáltatók minél szélesebb körű részvételét a szakképzésben, mivel így alakíthatók ki legjobban azok a szakmai és emberi tulajdonságok, amelyeket a munkáltatók igényelnek, és ami elősegíti a tanulók beilleszkedését a munka világába.

58

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia 6. A régióban megvalósuló Térségi Integrált Szakképző Központokhoz (TISZK) integrált szakképző intézmények pályára felkészítő és pályaorientációs tevékenységének gyakorlati háttere erősítése és ezzel felzárkóztatása a TISZK csúcstechnológiájához A tervezett TISZK-ek szakképzési kínálata iránt várható munkaerőpiaci kereslet szempontjából elsősorban azokra a szakképesítésekre célszerű figyelemmel lenni, amelyeket a munkáltatók pályakezdő szakembereknek kínálnak. A TISZK-eknek nemcsak a régió, hanem az ország munkaerő-piaci keresletét is célszerű figyelembe venniük, mivel a fiatalok körében egyre gyakoribb az ország különböző területein történő munkahelykeresés és lakóhely változtatás. A térségben megvalósuló két TISZK és az azt követő harmadik a következő szakmacsoportokban végez képzéseket, illetve a következő területeken tervez szolgáltatni: -

Könnyűipar: szabó, varrónő, ruházati gépkezelő, szövő, fonó, cipőgyártó gépkezelő, cipész, cipőkészítő és javító, bőrkikészítő és feldolgozó gépkezelő, szőrmeipari megmunkáló, textilipari gépkezelő stb.

-

Élelmiszeripar: pék, pék-cukrász, cukrász, hentes, tartósítóipari szakmunkás stb.

-

Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás, idegenforgalom: eladó, kereskedelmi ügyintéző, piackutató, reklám- és marketing tevékenységet végző, szakács, pincér, idegenforgalmi menedzser stb.

-

Elektrotechnika, elektronika: villanyszerelő, szerelő, gyengeáramú villamosipari technikus stb.

-

Gépészet: lakatos, forgácsoló, hegesztő, fémmegmunkáló, felületkezelő, fémmegmunkáló gépkezelő, gépjármű és motorszerelő, finommechanikai műszerész, vezeték és csőhálózat szerelő, szerszámkészítő, mechanikai műszerész, gépésztechnikus stb.

-

Informatika: alap- és kapcsolódó szakképesítése.

59

villamossági

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia -

Mesterképzés, felnőttképzés.

-

Közösségi szolgáltatások:

-

Szervezett és önálló információs szolgáltatás, tanácsadó szolgálat, tanulók, családtagok, érdeklődők számára, így pl. pályaválasztás, pályaorientáció, családpedagógiai szolgáltatás, sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése stb.

-

Közös kommunikációs és marketing tevékenység.

-

Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés szervezésének összehangolása, felnőttképzési szolgáltatások biztosítása.

-

Szakmai innováció összehangolása (tananyagfejlesztés, pedagógus továbbképzés, nemzetközi és hazai fejlesztési projektekben való közös részvétel).

-

Tanácsadó szolgáltatás, továbbképzés gyakorlóhelyeken dolgozó oktatók számára.

az

üzemi

7. A szakképzés működő létesítményeinek, eszközeinek korszerűsítése a stratégiai célok megvalósítása érdekében Az eszközfejlesztésnél figyelembe kell venni a munkaerő-piaci megalapozottságot, a fejlesztés hatékonyságát. A kis tanulólétszámmal működő és a munkaerőpiac által bizonyítottan nem keresett szakképesítések, képzések esetében nem nyújtható támogatás. 8. Az Európai Uniós Operatív lehetőségeinek figyelembevétele a támogatásoknál azzal a céllal, hogy a tovább erősítve segítse a szakképzés bázisának modernizálódását

Programok pályázati regionális pályázati két lehetőség egymást gyakorlati és elméleti

Az Európai Unió pályázati lehetőségei a szakképzés számára is sok lehetőséget teremtenek. A hazai források, így a regionális fejlesztési lehetőségek is megsokszorozhatók az uniós pályázatok biztosította forrásokkal.

60

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia

9. Általánosan, minden képzési formára érvényesen támogatandó a szakképzéshez kötődő idegen-nyelvi és informatikai képzés, valamint a gyakorlati képzési feltételek környezetvédelmi irányú fejlesztése Ma már minden szakmában fontos szerep jut az informatikának, ahol a hardver- és a szoftverfejlődés messze meghaladja az egyéb technológiai fejlesztések ütemét. A szakképzés csak akkor tud versenyképes szakembereket kibocsátani, ha a szakmai ismereteken túl olyan informatikai tudást is biztosít számukra, amit ma és a jövőben is alkalmazni tud. 10. A felsőoktatás szakképzésben történő részvételének segítése a gyakorlati háttér erősítésével, valamint a középfokú iskolarendszerű képzéssel és a vállalkozói szférával 10.1. A gyakorlati képzés tárgyi feltételei javítását szolgáló felhalmozási támogatások erőteljesebb kihasználása Ez a legáltalánosabb jogalap a szakképzési alapból a felsőoktatás részesedésére. Ma ennek csak országos alapot érintő pályázati lehetősége van, ami minimális, hiszen az alap és a pályázók köre nincs összemérhető viszonyban. A regionális alap terhére is nyitni kellene a pályázati lehetőséget, amennyiben erre jogszabály lehetőséget nyújt. Itt szerepelhetnének a régió számára fontos prioritások: pl. ipar meghonosítását támogató képzések, vagy mezőgazdasági, informatikai, biotechnológiai fejlesztések stb. Erősíteni szükséges az OKJ-s felsőfokú szakképzések fejlesztését. Ezen képzések koordinációt igényelnek. El kell érni, hogy a felsőfokú szakképzések támogatására külön pályázati alap képződjön, amely a képzések koordinációját végző egyetemi/főiskolai szakképzési intézet kialakítását és fenntartását támogatná, és a képzések tartalmi és minőségi megújítását szolgálná. A külön pályázati alap létrejöttéig a decentralizált keretből a felsőfokú szakképzés megfelelő nagyobb mértékű támogatása a cél.

61

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia 10.2. BSc képzések szakképzési kimenetei Minden BSc kimeneteként szakképesítést kell biztosítani azoknak, akik a második egyetemi ciklusba nem lépnek, illetve első lépésként szakképzettséget szereznek. A felsőoktatás lineáris rendszerűvé alakításakor az alapszakon folyó képzést gyakorlatiassá kell tenni! Nem elég három év múlva lépni, hiszen a kínálatot már a felvételi tájékoztatóban 2005 végén meg kell jeleníteni. A felsőoktatásban a gyakorlati oktatás fejlesztésének támogatására szintén célszerű külön pályázati alapot képezni, amely egyik, a képzések koordinációját végző egyetemi szakképzési intézet kialakítását és fenntartását támogatná, mint egy, a felsőfokú szakképzéstől függetlenül is pályázható komponens. Ez ismerné el azt a tényt, hogy az egyetem kétciklusú képzései mind szakképzések is egyben. A pályázati alap a szakképzési modulok (a BSc-k komponensei) kialakítását, bővítését és a régió szakképzésébe integrálását szolgálná. 10.3. A szakképzési hozzájárulás rendszerbe szervezése A termelő vállalatok és a felsőoktatás kapcsolatát tovább kell erősíteni. A vállalatok képzésre, fejlesztésre, innovációra fordítható (fordítandó) pénzeszközeinek nagyon jelentős része még mindig kikerül a régióból, „központi kalapba” jut, nem a közép- és felsőfokú tudás „termelőerővé” válását segíti! Az esetlegesen kötött egyedi szakképzési megállapodások helyett szervezett, a régió vállalatainak és vállalkozásainak szakképzési hozzájárulását intézményesen gyűjtő és az egyetem/főiskola szolgáltatásait kiajánló tevékenységre van szükség. 10.4. A térségi integrált szakképzési központ (TISZK) és a felsőoktatás kapcsolatának kiépítése Ma, amikor törvényi előírás és fejlesztési koncepció az egyetem/főiskola régió szervező szerepének erősítése, tarthatatlan, hogy szakképzési központ az egyetem/főiskola nélkül jön létre. Meg kell teremteni biztosításával.

a

bekapcsolódási

62

lehetőséget

források

Dél-alföldi regionális szakképzés-fejlesztési stratégia 11. A felnőttképzés segítése az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés feltételeinek javításával, a meglévő tárgyi és személyi feltételek kihasználtságának javításával A régióban több tízezer olyan munkaképes felnőtt korú él, akik nem rendelkeznek szakképesítéssel, vagy meglévő képzettségük a munkaerő-piacon nem versenyképes. A gazdaság elvárásainak megfelelő képzésük összhangban van az Európai Unió elvárásaival is. Célszerűen ki kell használni minden meglévő, sok esetben csak részben kihasznált lehetőséget, és ehhez ösztönző pályázati lehetőségeket kell teremteni. A felnőttképzés kiterjesztése az egész életen át tartó tanulás követelményének való megfelelést is szolgálja. 12. A szakmai elméleti tanárképzés/továbbképzés támogatása Az új szakmai ismeretek, hatékony szervezési rendszerek, pedagógiai módszerek megismerése érdekében, valamint a nyelvtudás fejlesztéséért támogatni szükséges azokat a pályázatokat, amelyek az intézményi, illetve vállalati képzőhelyek fejlesztésén túl ezeket a célokat is hatékonyan megvalósítják. 13. A hiányszakmákban a szakember-utánpótlás elősegítése A régióban a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által a munkaerő-piaci információkra alapozottan meghatározott hiányszakákban a szakember-utánpótlás elősegítése ezen szakképesítések gyakorlati oktatásában a korszerű tárgyi eszközök beszerzésének pályázati támogatásával.

63