DEHRF.~ENI POLGARM~&STERTK Gaxda~ István
A polgármesteri tisztség legelőször Sopron városában tűnik fel. A soproni keresztesek 1321 . január 22-én kelt oklevelében a tanúk közöttelőfordul Adorján polgármester neve, első tisztviselőként. Pozsonyban 1347-ben találkozunk a bíró mellett kimondottan gazdasági ügyekkel foglalkozó polgármesterrel.' A magyar kamara a polgármesteri tisztséget (magister civium) a városi gazdasági ügyek intézésére kívánta létrehozni. Az 1691-tő l állandósított királyi biztosi intézmény következetesen törekedett a polgár mesteri intézmény kialakítására országszerte. E terv megvalósítását azonban akadályozta, fékezte a városok ellenállása . . . a városi polgárság mindenütt szívósan ragaszkodott a régi gyakorlathoz s a polgármesteri tisztség szervezésével járó újabb terhet sem volt hajlandó vállalni ." z A szatmári békekötés után sikerült több városban meghonosítani az új tisztséget. Szegeden 1715-ben találkozunk először polgármesterrel Puskás János személyében . . . . Debrecenben csupán annyit tudott kivívni a királyi biztos, hogy polgármesteri hatáskörrel felruházott főgazda (supremus oeconomus) rangban közvetlenül a bíró után következzen ."s Az 1770-es évek elején a város vezetés három jól elkülöníthet ő típusával találkozunk : Sopronban, Budán és Pesten polgármester áll a városigazgatás élés, mellette a bíró vezeti a bíráskodást ; a pozsonyi városigazgatást a bíró vezeti, a polgármester a gazdasági ügyeket irányítja; a városok többségében a polgármesteri tisztség még nem szerveaödött meg. a Debrecenben Forgách Miklós királyi biztos működése alatt született meg a polgármesteri tisztség szervezésére vonatkozó szabályrendelet. En~lek értelmében 1776. október 2-án a tisztújítási parancs értelmében főbíróságra az eddigi főbírót, Domokos Lajost, Debrecen els ő polgármesterének a katolikus Fáy Lajos tanácsnokot választották meg.5 Elvileg 1 Vass Erőd : A városi önkormányzatok és gazdálkodása, In : Szeged története, 2. k, 1886-1849, Szerk : Farkas József, dr, Gárdonyi Albert : A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban, Városi Szemle 1939, 3, sz, 359-370, 2 Vass Előd: i. m. 362. oldal. 3 Gárdonyi Albert : i. m, 4 Uo, 5 SzGcs István : Debreczen város történelme 1-2, k, Debrecen 1870, 2, k, 806, oldal,
103
a polgármester volt a gazdasági ügyek legfő bb irányítója, de hivatali intézkedéseirő l tájékoztatnia kellett a szenátust, sőt legtöbbször el őzetes hozzájárulást is kért. Arra is van példa, hogy az elnöklete alatt ülésező gazdasági gyűlésen sem tudta elgondolását maradéktalanul elfogadtatni . Miklós Ferenc polgármester 1840 . december 23-án megtartott gazdasági gy űlésen felvetette, hogy az ivóvíz vállalkozó általi behordása a városba igen költséges, ezért javasolja, hogy ezt a szállítást a város vonó jószágaival kellene megoldani. A gazdasági gyűlés a javasolt megoldást próba gyanánt" elfogadja.s A polgármester elnöklete alatt tartották a gazdasági gyűléseket, els ő ízben 1776 . október 11-én.' A gyűlésen rész vettek szenátorok, esküdtek, szállevevők, építtető és erdőinspektorok és a népszólló. A gyűléseken a város és polgárainak gazdasági jelleg ű tevékenysége, illetve ennek ellenő rzése, jóváhagyása esetenként tervezése került napirendre . Az 1840 . szeptember 10-i gazdasági gyűlésen felvetődött, hogy Az idei ohati rossz termés miatt nehezen remélhető, hogy az ottani földeket bírók termelésbeli földbér tartozáVásaikat teljesítsék . . , A Gazdasági ülés ennélfogva jónak látná. a Ns. a Koő gondoskodni." pótlásául idejében rozs vételr l ros szükségeinek moróczy György megállapította, hogy E tisztség feladatköre lett volna, hogy közigazgatási ügyekben felváltsa a főbírót, de ez Debrecenben nem következett be . . ."° A polgármesteri állást elhalálozás esetén helyettesítéssel kellett betölteni, amit a tanács és a választott hites közönség együttesen gyakorolt, aem választás, hanem kooptálás útján . Ez történt Fáy Jáaos polgármester 1833 . december 28-án bekövetkezett halála utála . A tanács egykorú szóhasználata kinevezést" említ Ebben az a polgármesteri állás helyettesítéssel történ ő betöltésekor . a Polazt a Magisztrátus, hogy ámbár meg esméri esetben viszont . . . . gármesteri Hivatal a Senatori Hivatalnál elébb való, ezt az elsőbbséget mindazonáltal az idősebb Senátorok felett egyedül tsak a törvényes tisztújjitások útján a Választott Hites Közönség szavazása által neln pedig substitutió által ideiglenesen bé töltött Polgár Mesteri Hivatalnak tulajdonítsa."'° A polgármester tehát tényleges pozícióját a magisztrátuson belül csak kinevezésével érhette el. A helyettes polgármesterség - esetleges jogi ismeretek ellenére is -- kizárta a fő bíró helyettesítésének lehetőségét. . . . az Fő Bíró Ur távol léte vagy gyengélkedő egészsége esetében a Birói foglalatosságok vitele és az Elnökség Senátor Komlóssy Dániel Urat mint a Hivatal viselésében legidősebb Senátort illeti ~ . ." még pontosabban . . . a Polgár Mesteri Hivatal a város gazdálkodásával foglalatoskodván nem látja azt a közdolgot folytatásra nézve hasznosnak, hogy a Birói Hivatalt illető foglalatosságok a Polgár ~Mesterí Hivatallal egy személybe egyesítettsenek . . ." Hét évvel később 1843-bar hasonló aggodalmak vetődtek fel Debrecen város tanácsábaw Némelly tagjai a Ns Választott Hites Közönaégnek abbeli aggodalmukat jelentvén ki, mi szerint bár a Polgár Mester Urnak személlye ellen semmi kifogásunk rímser és hivatali buzgósá6 7 8 9 LO
HBML, IV, A, 1011/a, 138, 1840 . december 23, HBML, I V, A, 1014, 1, HBML, IV, A, 1014 . 4, Komoróczi György : A reformkari Debrecen, Debrecen, 1974, 220, old, HBML, IV, A, 1011/a, 108. 1838,
gát elismerik és méltányolják : mindazáltal a közügyek ezélirányos folytatásával nem tartják megegyeztethetőnek hogy a Birói és a Polgár Mesteri Hivatalok egy személyben egyesíttessenek, minél fogva az ürességbe jött Birói hivatalt substitutió útján rnár a közelebb tartandó tisztújításig is betöltetni kérik." u A polgármester egyébként a szenátorok kötelezettségeivel járó utcai megbízatások, vagy céhbiztossági teendők alól éppúgy mentesítve volt, mint a magánlevéltári könyvnyomdai felügyelet vagy a főkapi tánys~gi tisztség ellátása alól. A polgármester fizetése megegyezett a főbíró fizetésével, mindkettő magas volt és gyarapította a vagyont. A XVIII. század utolsó két évtizedében a főbíró és a polgármester pénzfizebése 6-700, a szenátoré 400 Rft-ban került megállapításra. Ez időben a Péterfia, vagy a Varga utcán 200 Rft-ért kisebb házat lehetett venni, a környékbeli kertekben 50-60 Rft-ért egy kapás szőlőt lehetett vásárolni . Rácz István helyesen állapította meg . . . hogy a tisztség és hivatal viselés a cívisvagyon építése szempontjából nagyon is számbavételt igénylő jövedelemforrás ."'z
A debreceni polgármesterek a következők voltak: Fáy I. János 1876., 1879., 1781-1783. Domokos Lajos 1778., 1780. Reviczky Imre 1783-1786 Meszena Sándor 1787-1816. Reviczky Gábor 1817-1822. Fáy II. András 1823-,1833 . Miklósy Ferenc 1833-1843. Reviczky Menyhért 1844-1847 . Poroszlay Fridrik 1848-1853. Csorba János 1854-1859. Szőllősy János, 1860., 1862-1867. Kiss Lajos 1861. Kovács Lajos 1867-1874. Simonffy Imre 1875-1902. Kovács József 1903-1914. Márk Endre 1915,1920. Csóka Sámuel 1922-1923. Dr . Magoss György 1923- 1928. Dr. Vásáry István 1928-1935 Dr. Kölcsey Sándor 1935- 1944. Dr. Csóka László 1944-1945 Szabó Kálmán 1945-1948 Ménes János 1949-1950. Balogh Endre 1950. Helytörténetírásunk ez ideig nem vállalkozott a polgármesterek hivatali idejéAek feltárására, illetve az erre utaló allcalomszeríi megjegyzések sorában több pontatlawság, sőt durva tévedés is előfordult . A Csobán Endre szerkesztette várostörténeliwben Csorba János polgár11 HBML, IV, A, 1011/a, 113. 12 Rácz István : A debreceni cívisvagyon. Budapest, 1989. 346-348 . old.
105-
mester neve helyett Torda János ~aeve szerepel.'3 Kiss Lajos polgármester helyett Csobán Endre és Lendvay Ferenc, Vass Lajos polgármestert említik, Boldisár Kádmán viszont Kovács Lajossal cseréli fel Kiss Lajost.'4 A polgármnester a magisztrátus második embereként irányította a pénzügyeket az 1848-as forradalomig . Debrecen városa 1848. márciús 22-27 . között tartotta meg tisztújító közgyűlését. Az eddigi szokásoktól eltérően a főbíró választást megelőzte a polgármester választás . Három jelölt közül Poroszlay Fridrik volt főbíró nyerte el a választók bizalmát és lett polgármesterként a város első el~nbere. A polgármester hatáskörét több törvény szabályozta . Az 1870. évi első törvényhatósági törvény szabályozta az alispán és a polgármester hatáskörét. Az alispán személyes vezetője lett a törvényhatóság valamennyi tisztvisel őjének, a polgármester viszont mint a tanács elnöke, a tanáccsal, mint kollektív testülettel együtt járt el számos ügyben, melyben az alispán maga intézkedett. A törvény szeri~lt a polgármester első tisztviselője volt ugyan városi törvényhatóságnak, de hatásköre csak a következőkben egyézett az alispánéval: a polgármester intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény vagy a saabályrendeletek az ő ügykörébe utalnak, ő veszi át a városhoz intézett kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket és folyamodványokat, ő hajtja végre a kormány rendeleteit, a tisztviselőkkel úgy rendelkezik, mint az alispán, aláírja a város nevében kiállított okmányokat, őre a város pecsétjének, ugyanúgy jelentést tesz a közgyűlésnek és a főispánnak a törvényhatóság állapotáról és felfogadja a városi szolgákat. A polgármester a tanács - melynek elnöke volt - határozata alapján, vagy a szabályrendeletben meghatározott más módon intézkedett a közigazgatás vezetésér ől. A polgármesternek tehát rendelkezhe tett a tisztviselőkkel, de csak olyan irányban és módon, hogy ezt a tanács meghatározta. A törvényben megállapított előírások a polgármester hatáskörét az alispánénál szűkebb körben határozták meg, A polgármester nem intézkedhetett önállóan a házipénztárhoz intézendő utalványozásról, a katonaelszállásolási ügyekben, a karhatalom alkalmazásáról, a rendőrök felvételéről és elbocsátásáról, a törvényhatóság pénztárának ellenőrzéséről, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a közgyűlés tárgysorozatának elő készítésérő l. Mindezekben az ügyekben a tanács a polgármester és valamely tanácsnok, vagy más tisztviselő együttesen intézkedhetett . Az 1886 : 21. tc.-kel a kormány tovább szűkítette az önkormányzatok önállóságát. Az államhatalom következetesen törekedett az önkormányzatok önállóságának gyengítésére : a főispáni hatáskör kibővítésével, a pénzügyi autonómia szűkítésével - ezzel párhuzamosan az önkormányzatoknak egyre több feldatot leadott - végül állami szakhivatalok létrehozásá13 Csobán Endre-Lendvay Ferenc : A szabadságharctól a forradalomig, 77, oldal, In : Debrecen sz, kir város és hajdú vármegye (Vármegyei monográfiák XIIXIII,/1940, Szerk : Csobán Endre, 14 Boldisár Kálmán : Debrecen sz. kir. város története 1887-1914, In : Debrecen sz, -kir, város, Főszerkesztők : Csobán Endre és Csűrös Ferenc, Debrecen, 1931, 15 Sarlós Béla : Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében, Budapest, 1976. 91-92, oldal,
106
val - illetve egyre több ügykör állami kézben tartásával : első sorban a gazdasági és ,műszaki területeket, a postát, a közlekedést ; kivonták az önkormányzat hatóköréb ől az igazságszolgáltatást ; függetlenítették az önkormányzattól a közoktatásügyet ; egyre több állami igazgatási szervet működtettek. A kormány 1927-ben bejelentette, hogy közigazgatási reformot kíván megvalósítani a legszükségesebb problémák megoldása érdekében . Hosszas előkészítés utála a törvényjavaslat 1929. március 5-én került a képviselőház plénuma elé, A vitában a debreceni ellenzéki képviselők igen aktívak voltak : Hegymegi-Kiss Pál és Györki Imre kifogásolta a törvényhatósági bizottságban a virilizmus túltengését ; Györki Imre a vallásfelekezetek képviseletét; Hegymegi-Kiss Pvál a ,község- és városfejlesztés gondolatát ; Hegyrcnegi~Kiss Pál a belügyminisztérium jogkörének kiterjesztését a fegyelmi ügyekre, a főispáni jogkör túltengését ; Györki Imre szerint a javaslat fenntartja a törvényhatóságokat családi hitizománynak . A törvény e felvetések figyelembe vétele nélkül született meg.`G A vita nemcsak az országgyu""lésben, hanem a sajtóban is folyt . A Városok Lapja sürgette külön városi törvény megalkotását. A kormány nem tartotta szükségesnek e törvény elkészítését . A polgármesterek - köztük a debreceni polgármesterek is - ilyen körülmények között igyekeztek az önkormálayzatok érdekeit szolgálni, védeni. Debrecen sz. kir, város törvényhatóságának 1936-ban megjelentetett szabályrendelete közel hatvan pontban összegezte a polgármester feladatait. A 132. § d. pontja kimondja, hogy a polgármester . . . végrehajtja a kormány rendeleteit, ha azonban valamely rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok között károsnak, vagy éppen kivihetetlennek vél, a főispánnak legfeljebb 24 óra alatt jelentést tesz, s távollétében felír az illető miniszterhez . Ha a miniszter a felirat ellenében továbbra is fenntartaná rendeletét és a polgármester a miniszteri leirat után se érezné magát a rendelet végrehajtására kötelezettnek : a főispánnak azonnal jelentést tesz s annak rendeletére, vagy ha távol van, annak nevében, a rendkívüli közgyűlést harmadnapra összehívja s a rendelet a közgyűlés elé terjeszti, mely azt rögtön felvenni tárgyalni köteles ."" A debreceni polgármester mozgásterét az állandóan jelen lévő befolyását növelő állami akarat mellett lényegesen befolyásolta a politikai élet alakulása . ~,A kiegyezés után egyre er őteljesebben érvényesült a politikai szándék a városházán is. Az 1936, évi szabályrendelet szűk lehetőséget kínált a városi érdek védelmére, képviseletére . Dolgozatomban kísérletet teszek a polgármesteri intézmény debreceni történetével kapcsolatos alapvet ő kérdések felvetésére. Néhány polgármester életútjának vázlatos bemutatása lehetőséget kínál életrajzi adatok feltárására : milyen családból indul, a család vagyoni helyzete, leendő polgármester karrierje, a család és a város kapcsolata, hogyan tett szert a polgármester külföldi tapasztalatokra, milyen módon kötődött a politikai pártokhoz, az egyházakhoz, milyen volt a viszonya a gazdasági-kulturális és tudományos élethez. 16 Csizmadia Andor : A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII, századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, Budapest, 1976, 381, old, 17 Debrecen sz, kir, város törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete, 1936,
POROSZLAY FRIDRIK polgármester 1848-1853 Erdélyi nemesi családból származott, apja Poroszlay Sámuel táblabíró, anyja áró Bassé Viktória. A család a századfordulón Debrecenbe köbözött, Poroszlay Fridrik tanulmányait a Kollégiumban végezte . 1812-ben sikerrel megpályázta Debrecen város tanácsánál a jegyző séget és ezzel megkezdte szolgálatát a városnál, 1814-ben megnősült, feleségül vette Margittay Klárát egy helybeli földbirtokos lányát. A boldog, 43 évig tartó házasságból 13 gyermek született. 1822. október 22-én megtartott városi tisztújító közgyűlésen hárman pályázták meg a főjegyzőséget : .Dobrosi János jogász, Péczeli József történész professzorok és Poroszlay Fridrik városi jegyző. A szavazás eredményeként Poroszlay Fridrik nyerte el a magas tisztséget . A polgári társadalom és Debrecen város szigorú hagyományai a hivatali előrejutást több jelölt állitásával és titkos szavazással tette csak lehetővé, Poroszlay Fridrik élete során több ilyen megméretésb ő l került ki győztesen a városnál és a református egyháznál egyaránt . 1828 júliusában szenátori tisztségre pályázott és a második szenátori helyet sikerült is megszereznie . Szenátorként érte az a nagy tisztesség, hogy a várost mint országgyűlési követ szolgálhatta közel hat éven át. 1830-ban Komlóssy Dániel követhársával együtt vitte a pozsonyi koronázó országgy űlésre V. Ferdinándnak a város koronázási ajándékát. A hivatalból adódó feladatok mellett jutott ideje arra is, hogy tisztséget vállaljon a református egyháznál. Presbiter, majd rendszeres résztvevője az egyházi tanácsüléseknek . 1843. április 2-án megválasztották a főiskola gondnokává, 1844, március 10-én egyházi gondnokká. Mindezeken túl fontos szereplője volt Debrecen köjzéletének is. Részt vett az István Gőzmalom Társaság vezetésében, szorgalmazta a gazdasági egylet szervezését és hozzájárult a kollégiumi füvészkert létesítéséhez. 1844. május 8-án a tanács és választott hites közösség gyűlésén megválasztották Debrecen város főbírájának. A szabadságharc kitörésekor Poroszlay Fridrik 60 éves volt. Fiatalos lendülettel irányította a város életét a felgyorsult események között. Március 17-én sebes postával érkezett meg az országgyűlési követ tudósítása a pesti eseményekről. A főbíró március 19-re közgyűlést hívott össze, azzal a szándékkal, hogy biztosíhsa a Nemes város békéjét és csendjét" . A közgyűlés magáévá tette a pesti 12 pontot és elrendelte a nemzetőrség felállítását, díszpolgárává választotta Kossuth Lajost. Jellasics betörésének hírére a főbíró a harctérre akart menni, de a közgyűlés nem engedte el a válságos napokban bölcs vezetőjét". 1848. május 22-27 . között tartott tisztújító közgyűlésen Poroszlay Fridriket megválasztották a város polgármesterének . Ezzel a választással a polgármesteri tisztség új tartalmat kapott, ettől kezdve a város első embere az eddigi főbíró helyett a polgármester lett. A kormány Debrecenbe költözésével járó rendkívüli feladatokat Debrecen polgármestere vezetésével megoldotta. 1849 július 2-án Poroszlay Fridrik vezette városi küldöttség járult a Hajdúhadházon táborozó orosrc hadsereg tábornoka elé, hogy kíméletet kérjen a városnak. A szabadságharc leverése 108
után a császári adminisztráció nem mozdította el Poroszlayt a polgármesteri tisztségből, 1853-ban hagyta el a városi szolgálatot . 1857. január 20án halt meg, temetésén a város nagyon sok lakója részt vett. SIMONFFY IMftE polgármester 1875-1902 Németújfalui Simonffy Imre régi köznemes család sarja. A Simonffyak Debrecenben a XVIII. század közepén tűnték fel el őször Simonffy Istvánnal, aki tekintélyes tagja volt a kalmártársulatnak . Fia : Simonffy Sámuel senátor 1811-t ől 1821-ig főbíró, s együttal a debreceni református egyház fő gondnoka . Fia Simonffy Károly városgazda, akinek 1824, november 18-án fia született : Imre. Iskoláit a debreceni kollégiumban végezte . Egy évet Eperjesen tanult a német nyelvvel ismerkedve . Az 1843-44 . évi országgyűlés után Pozsonyban ismerkedett a magyar közélettel. Jogi gyakorlatot Papszósz Lajos bih~ar megyei első alispánnál és a királyi táblánál végzett. 1847. június, 10-én eredményes ügyvédi vizsgát tett. Augusztus 2-án már Nagyváradon dolgozott mint tiszteletbeli aljegyz ő. 1848. május 18-án Debrecenben megválasztották tiszteletbeli jegyzőnek. A szabadságharc alatt fegyverrel szolgált és mint a 68. honvéd zászlóalj századosa fejezte be a háborút . 1851-től 1858-ig jegyzői, később tanácsnoki minőségben szolgálta a várost. 1855-ben elvette Tóth István keresked ő Julianna nevű leányát . A fiatal pár nászútra Nyugat-Európába ment. Az alkotmány visszaállításakor 1861-ben a választók első tanácsnoki tisztségbe emelték. Ez év novemberében Bécs visszakotrott, Simonffy Imre pályát változtatott és a kereskedelmi iparkamara titkáraként dol gozott tovább. A kiegyezétist követően ismét a város szolgálatába állt, 1867, május 6-tól 1875, szeptember i2-ig a város rendőrfőkapitányi tisztét töltötte be. 1875. október 7-én a városi közgyűlés közfelkiáltással emelte nagyapja örökébe : a polgármesteri székbe. Ezt követően 18'l8 . augusztus 22-én, 1884. szeptember 11-én, 1890. szeptember 4-én és 1896. december 10-én újult meg személye iránt a birsalom. Simonffy Imre 27 éves polgármesteri szolgálata ideje alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül Debrecen . Megszaporodott a templomok és egyházközségek száma. Háromszorosára nőtt ai iskolák száma. A keres kedelem és az ipar területén lendületes fejlődés ment végbe, Javultak a közlekedési viszonyok, Debrecen közlekedési centrummá vált. Javultak az egésaségügyi viszonyok. Az építkezések következtében a város nagyott lépett előre a városiasodás útján. Lényeges változások mentek végbe a városi háztartásban : az 1876. évi zárszámadás - mikor a város egymillió forint kölcsönt is felvett - 1556 .376 forint bevételt és 1 502.231 forint kiadást tüntetett fel. Az 1898. évi zárszámadás viszont 2 298.870 forint bevételt és 2 596 623 forint kiadást. Igaz, hogy nagy mértékben nőtt a város adóssága is : 463 000 forintról közel 5 millióra. Ezek nagy részét beruházásra fordították, a város vagyona így egy negyed század alatt 10 millió forintról több mint 20 millióra emelkedett . Simonffy Imre szinte folyamatosan részt vett a debreceni református egyház munkájában. De aktív részese volt a gazdasági életnek is : elnöke volt három helyi érdekű vasút részvénytársaságnak, a debreceni termény- és áruraktár részvénytársságnak, a debreceni kölcsönös segé109
lyező egyletnek és más egyesületeknek . Számos kitüntetéssel ismerték el eredrnéAyes munkáját : 1878-ban megkapta a királyi tanácsosi címet ; 1888-ban a harmadosztályú vaskorona rendet ; 1886-ban átvehette az olasz koronarend tiszti keresztjét ; 1899-ben a szerb király harmadosztályú Takova renddel tüntette ki. Ezeken kívül több kitüntetést és elismerést kapott. Debrecen polgársága 1900, október 18-án egész napos ünnepség keretében köszöntötte Sirxlonffy Imrét negyedszázados polgármesteri m űködése elismeréseként.'e KOV~CS J6ZSEF polgármester 1903-1914 Kovács József Hajdúnánáson született 1849. október 22-én, Iskolai tanulmányait szülővárosában és Debrecenben végezte. A jogi kar befejezése után Udvarhelyi Károly debreceni ügyvéd irodájában gyakorolt. Az ügyvédi vizsga sikeres letétele után ügyvédi irodát nyitott. Családi örökségként 60 holdas birtokkal is rendelkezett Debrecen határában. A sikeres ügyvédi pálya mellett tevékeny szerepet vállalt a város közéletében törvényhatósági bizottsági tagként. érdeklődött a politika iránt is, megválasztották a függetlenségi párt elnökének . Kovács József meggyőződéssel szolgálta a református egyházat, mint presbiter . Jelentős érdemeket szerzett a Mári Terézia alapítvány rendezésében . Debrecen város törvényhatósági bizottsága 1902. december 2-án tartotta tisztújító közgyűlését. Mivel Simonffy Imre polgármester idős kora miatt nem kívánta magát újra jelöltetni, ezért új polgármester vá lasztására került sor. A jelölő választanány Komlóssy Artur főjegyz őt és Kovács József ügyvédet jelölte. A szavazás eredményeként a közgyűlés Kovács Józsefet hat évre megválasztotta Debrecen polgármesterének . Az újonnan megválasztott polgármester rövid beszédben elítélte a politikai párttusákat" aimelyek nehezítik a város ügyeinek intézését . Kijelentette . . . ne a politikai pártszempontok, de a város általános érdeke vezéreljen bennünket . A város megnövekedett adósságaival kapcsolatban hangsúlyozta . . . Debrecen város vagyona még meg van, csak terhelve van, de nem annyira, hogy e miatt már kizárva volna a vagyoni viszonyok javulása." Kovács József polgármesteri tevékenysége egybeesett az ország gyors ütemű fejlődésének szakaszával . Debrecen gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének legdinamikusabb korszaka fűződik nevéhez . Az intézmények, vállalatok nagy számú alapítása mellett szélesedett az infrastrukturális hálózat . A város polgármestere kezdeményezte a törvényhatóság és az iskolák kapcsolatának rendezését, részese volt a törvényhatóság Tisza István házszabály revíziója ellen benyújtott bizalmatlansági indítvá~lyának, Kovács József személyesen lépett fel a német nyelv hivatalos használata ellen, bizottsági munkát irányított a Hortobágy hasznosítása érdekében, részese és egyik szervezője volt a debreceni 18 Simonffy Imre : Huszonöt éves polgármesteri jubileuma alkalmából, Debreceni Képes Kalendárium 1901, 24-29, oldal . 19 Kovács József : Debrecen sz, kir, város polgármestere, Debreceni Képes Kalendárium, 1904, 29-30, oldal,
egyetem létesítéséért folyó szervez ő munkának. Széles körű közéleti tevékenységéből kiemelésre kívánkozik, hogy alelnöke volt a városi pártnak és elnöke a szanatórium egyletnek. A lakosság, a közvélemény Kovács József iránti megelégedését azzal is kifejezte, hogy második ciklusra polgármesterré emelte. MARK ENDRE polgármester 1915-1920
Márk Endre 1851-ben született Szatmárnémetin, l;desapja református lelkész volt. Jogi tanumányait Budapesten végezte. Pályafutását mint bírósági tisztviselő kezdte Budapesten, majd Debrecenbe került, ahol önálló ügyvédi irodát nyitott. A református egyházi vezetőkkel kialakított bensőséges viszonya révénmegválasztották kollégiumi ügyésznek. Munkája elismeréseként megválasztották a debreceni ügyvédi kamara elnökéxaek, és kiérdemelte az udvari tanácsos címet is. Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsága 1914, december 10-én, tisztújító közgyűlésén - az egyetlen jelöltet - Márk Endre ügyvédet, hat évre megválas~atotta polgármesternek . Márk Endre bemutatkozó beszédében röviden vázolta programját : az egyetemi oktatás továbbfejlesztését, valamint a polgári iskola, a kereskedelmi szakiskola és az elemi iskolák problémáinak megoldását ; katonai, vasúti, közlekedési és postai hivatalok Debrecenbe telepítését ; városrendezési program megvalósítása; a városi szegényügy felkarolását; a helyi kereskedelmi és iparpolitika megteremtését. Márk Endre külön felhívna a figyelmet a felekezeti béke biztosítására . A háborús viszonyok között rendkívüli erőfeszítést igényelt a polgármesteri tisztség ellátása Márk Endre megszervezte a háborús segítés Vöröskeresztes akcióját, a hadikölcsön jegyzési propagandát úgy, hogy tanulni jöttek más városokból Debrecenbe . Megszervezte és folyamatosan táplálta a város és környékének a háború áldozatai, sérültjei iránt megnyilvánuló adakozását, gondoskodását . Márk Endrének nagy része volt a kárpáti falvak megépítésének terveiben és gyakorlati kivitelezésében . A háború utolsó esztendejének eseményei, különösen az októberi forradalom Márk Endre számára fokozatos visszavonulást hozott. 1918. november 30-án Márk Endre polgármester hat hónaspi szabadságot kért betegsége miatt. Egy hónappal később a törvényhatósági bizottság Márk Endre nyugdíjazási kérelmét vitatta meg. 1919 tavaszán, egy munkáscsoport a lakásán kereste fel a polgármestert és kényszerítették a lemondásra. A diktatúrát követő román megszállás idején a román hadsereg fő parancsnoka Márk Endrét visszahelyezte a polgármesteri székbe. A polgári rend visszaállításán több politikai irányzat dolgozott egymást erősítve, illetve egymás ellen harcolva. A jobboldal a teljes hatalom megszerzésére törekedett a kormánybiztos-f őispán Hubert Ottó támogatásával . E politikai küadelem arra kényszerítette Márk Endrét, hogy nyugdíjazását kérje az 1920 . július 14-i közgyűlésen. Márk Endre később újságnyilatkozatban elmondta, hogy Hubert Ottó a városi tisztvisel ői kar értékes elemeit félreállítja, másik részét megfélemlíti, a legkevésbé érté-
keseket viszont magához emeli. Ezt látván és, hogy teljes függetlenségemet visszanyerjem, a polgármesteri székből önként távoztam . . . felvettem a harcot a főispánnal szemben ."~° DR. MAGOSS GYCSRGY polgármester 1923-1928 1858-ban született a szatmármegyei Egri községben régi nemesi családból . Szatmárban és Debrecenben végezte tanulmányait. Az ügyvédi vizsgát 1886-ban tette le Budapesten . Debrecenbe költözése után néhány évig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1887-ben alügyész lett a városnál, 1904-ben megválasztották főügyésznek . Ebben a pozícióban érték a forradalmak és a román megszállás . Dr. Magoss György lelkiismeretesen védte a diktatúra alatt a polgárság érdekeit, a megszállás alatt pedig szembeszállt az idegen hatalom önkényével. Egy ideig viselte Debrecen város főispáni tisztét is. A román megszállás után hamis vádak alapján egy idő re felfüggesztették állásából . Debrecen szab. kir . város törvényhatóság bizottsága 1923. október 19-én tartott közgyűlésén Csóka Sámuel polgármester-helyettes főjegyző ellenében dr. Magoss György tiszti főügyészt választotta polgármesternek . Az újonnan megválasztott polgármester rövid bemutatkozó beszédében hangsúlyozta : Ha összehangzó és eredményes működést fogunk teremteni a városi közigazgatás és vagyonkezelés körül, akkor mi helyre fogjuk állítani a város háztartásának egyensúlyát is. Akkor fog elérkezni az ideje annak, hogy nagy anyagi áldozatokat igénylő alkotásokra gondoljunk." A trianoni békeparancs súlyos gazdasági, társadalmi és politikai helyzetbe sodorta az országot, a magyar népet. Debrecen városát, polgárait dr. Magoss György vezényelte az aléltságból az építkezés, a fel emelkedés korszakába . Nemcsak nagy tervek készítése fűződik a polgármester nevéhez, hanem a kivitelezéshez szükséges tő ke előteremtése és a térvek színvonalas megvalósítása. Debrecen város közönsége 1925-ben felvette a 900 000 dolláros Speyer-féle kölcsönt és a 3 400 000 dolláros törlesztéses kölcsönt. Ezekbő l a kölcsönökből indította el dr. Magoss György a nagyszabású beruházási programot : szennyvízszűrő-telep létesítése, városi közüzemek rekonstrukciója és fejlesztése, bérházak, kislakások építése, új utak, parkok létesítése, kutak fúratása. A város 2 900 000 pengővel járult hozzá a központi egyetem létesítéséhez, felépítette az iparostaitlonc iskolát . A tanyai nép iskoláztatásrára több mint 20 modern tanyai elemi iskolát, továbbá új gazdasági népiskolát építtetett. Elkezdődött a Déri Múzeum építése is. Több egyesületben, szervezetben viselt tisztséget, a város törvényhatósági bizottsága örökös tagjának választotta. A refornnátus egyház meghívta tanácsbírónak. Irodalmi munkái jelentek meg a helyi lapokban . Polgári kitüntetései : Magyar l rdemrend középkeresztje, két török kitüntetés és számos kisebb belföldi kitüntetés. 20 Márk Endre: Udvari tanácsos, ügyvédi kamara elnök, egyházkerületi és kollégiumi ügyész . Debreceni Képes Kalendárium 1912, 74-75, oldal, Debreceni Független Üjság 1921 . január 8.
Dr . Magoss György - saját kérésére - 1928 . december elsejével nyugdíjba vonult ." DR. VÁSÁRY ISTVÁN polgármester 1928-1935, 1944
Dr. Vásáry István 1887 . január 29-én született Debrecenben, földbirtokos családból. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Egyetemi évei alatt részt vállalt az ifjúsági munkában, jogász elnökként részt vett az egri és budapesti diákkongresszusokon. Tanul~mányai végeztével Debrecen város szolgálatába lépett díjtalan közigazgatási gyakornokként . Pályáján gyorsan haladt, 1915, január havában már tanácsnok. A háború alatt az egyik legkényesebb feladattal bízták meg, a közélelmezési ügyek irányításával. A népköztársaság és a diktatúra alatt exponált helyen védte a köztisztviselők érdekeit mint a köztisztvisel ők szervezetének elnöke . A román megszállás idején megírta a románok által elszakítani tervezett Tiszántúl védelmére nagyhatású memorandumát. A romának kivonulása után Vásáry István nem csatlakozott a szélsőségekhez, járata a maga útját. 1926 januárjában már palgármesterhelyettes főjegyzőként dolgozott. 1928 . november 29-én ~a törvényhatósági bizottság közgyű lésén dr . Vásáry Istvánt megválasztották polgármesternek. Vásáry István bemutatkozó beszédében hangsúlyozta : . . . az önkormányzatokra nemcsak a múltban volt szükség, hanem szükség van a jelenben is és szükség lesz mindig a jövőben is. Az önkormányzatok fejlesztése és továbbépítése tehát egyenesen nemzeti feladat . . ." Vásáry Istvánnak közigazgatási témából több tanulmánya látott napvilágot . Németnyelv tudása lehetővé tette, hogy a külföldi irodalmat is tanulmanyozza. 1928 tavaszán ta~nulmá~nywtra ment az Amerikai Egye sült Államokba. Az útról 'készített jelentése nyomtatásban is megjelent. A korábbi években Franciaországban és Németországban fordult meg. 1931-ben Vásáry Istvánt Scitovszky Béla belügyminiszter megbízta egy városi törvénytervezet kidolgozásával . A tervezet alapelveit a Magyar Városok Országos Kongresszusának 1931 . május 15-én Budapesten tartott értekezletén Vásáry István előterjesztése alapján megvitatták, kialakították. A kész tervezetet novemberben a kongresszus állandó bizottsága tárgyalta meg. A 102 §-b61 álló tervezet az igazgatást az 1886 . évi törvény keretei között hagyja . Az önkormányzati jogon kívül megmaradna az állami közigazgatás közvetítése, s országos ügyekben valamennyi város részére biztosítaná az állásfoglalás lehetőségét, vagyis a politikai jogokat. Az eddigi tisztviselő-választást sem változtatná meg, hasonlóképpen a vagyonkezelési és költségvetési jog is megmaradna az eddigi keretekben. Részletesen foglalkozik a tervezet a tisztviselők jogaival és .kötelezettségével . A palgármesent 10 évre, a többi választott tisztviselőt életfogytig választanák. A tervezetnek a legértékesebb része a háztartásról szóló III. rész. A háztartási kérdések a legkülönbözőbb jogszabályokban voltak elszórva, 21 Dr, Magoss György polgármester, Debreceni Képes Kalendárium 1924, 22"23, oldal, Egri dr, Magoss György v, polgármester, Debrecen sz, kir, város és vidéke díszalbuma, 1928,
Vásáry most a káoszban egységet kívánt teremteni, s ez lényegében sikerült is. A tervezetet a városok zöme elutasította, a kormány valójában nem akart városi törvényt - így Vásáry tervezete lekerült a napirendről, Vásáry István munkáját azonban a szakirodalom elismerte, a közigazgatás gyakorlati szakembere az elmélet terén is maradandót alkotott . Szoros kapcsolat fűzte a református egyházhoz . Főjegyzője és világi tanácsbírája a tiszántúli református egyházkerületnek, a református zsinat póttagja, a református egyház presbitere. Több testület, szervezet tisztelte meg bizalmával : elnöke a Stefánia Szövetség debreceni szervezetének, a Kelet-magyarországi Rádiótársaságnak, a Magyar Városok Kulturális Szövetsége állandó bizottságáriák, a Békésy Béla Vívóklubnak és sorolhatnánk tovább a szervezeteket . Vásáry István nemcsak a közigazgatás területén, hamm a gazdasági életben, a kulturális területen, a szociálpolitikában és a sport területén is maradandót alkotott. Polgármestersége alatt született meg a strand, az uszoda, a korcsolyapálya, a Stadion és a Csónakázó-tó~ E tevékenységéért az Országos Magyar Testnevelési Tanács Nemzeti Sport 1933. évi karácsonyi nagydíját dr. Vásáry Istvánnak ítélte oda. 1934. újévén a város vezetősége és törvényhatósága köszöntötte és ünnepelte a város polgármesterét abból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelépett a város szolgálatába . A fajvédők, a szélsőjobboldali politikai cso port 1934 kora tavaszán támadást indított Vásáry István ellen azzal a szándékkal, hogy elmozdítsa a polgármesteri székből. A közel két évig tartó rágalomhadjárat megingatta a bizalmat Vásáry Istvánban, de nem eredményezte polgármesteri székből való letaszítását . Ekkor a fajvédő Vay László főispán kezdeményezésére a belügyminiszter 193'5 . november 1-jén kezdődő hatállyal nyugállományba helyezte dr. Vásáry Istvánt. Dr. Vásáry István - e durva támadás ellenére is - tovább folytatta aktív közéleti tevékenységét . A második világháború befejező szakaszában 1944. október 21-én Debrecen város szovjet katonai parancsnoka dr. Vásáry Istvánt kinevezte Debrecen polgármesterének . Debrecenben ekkor már béke volt, de az országban még dörögtek a fegyverek. Dr Vásáry István kéthónapos polgármestersége alatt minden erejével arra törekedett, hogy talpra állítsa a várost. E nagy feladat mellett azonban mint a Kisgazdapárt egyik vezetője, közrem űködött az ország politikai életének újraszervezésében, Történelmi jelentőségű munkát végzett az Ideiglenes Nemzetgy űlés Előkészítő Bizottságában, majd az Ideiglenes Nemzetgy űlés tagjaként és az Ideiglenes Nemzeti kormány pénzügyminisztereként . 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlést dr, Vásáry István nyitotta meg. A többi között ezeket mondva : A nép megbízottainak kötelessége most, hogy felrázva a nemzetet a véres pusztulás alélt ságából, megkezdjék a munkát, melynek célja az építés, a vérző sebek meggyógyítása, a szenvedésektől meggyötört és javait elvesztett magyar nép gazdasági létének megalapozása, számára boldog otthon teremtése, békés munka biztosítása, a munka eredményeiben igazságos arányban való részesedés nyújtása." za 22 Dr, Vásáry István Debrecen sz, kir város polgármestere, Debrecen sz, kir, város és vidéke díszalbuma, 1928,
DR. VARGHA ELEM~R helyettes polgármester 1934-1935 Debrecenben született, középiskolai tanulmányait a Kollégiumban végezte. Jog- és államtudományi doktorátusát a budapesti és kolozsvári tanulmányok után szerezte meg. Dr. Márton Imre és Kálmán ügyvédi irodaijában működött, mint ügyvédjelölt, majd a debreceni kir. törvényszéken teljesített másfél éves joggyakornoki szolgálat után hívta meg 1903. január 1-jén Kovács Jó zsef polgármester titkárául a városházára. Hat év eltelte után 1909 . január elsején tanácsnokká választották és a jogi-pénzügyi osztály főnöke lett. A város vezetői elhatározták 1912-ben . hogy a város fejlesztésére 64 millió koronás kölcsönt vesznek fel. A pénzügyminiszter a kölcsön felvételét csak abban az esetben volt hajlandó engedélyezni, ha a város. konkrét felhasználási tervet tud felmutatni. A polgármester utasítására Vargha Elemér kidolgozta a város átfogó fejlesztésének programját, amire a város a kért kölcsönt meg is kapta. Vargha Elemér tervezetében találjuk a színház újjáépítését, vagy átalakítását, a téglagyár fejlesztését a köztisztasági vállalat modernizálását, utcaburkolási programot, városszabályozást, a Nagyerdőn jégpálya és uszoda létesítését. Vargha Elemér nemcsak nagy fürdőt tervezett, de már akkor felvetette a hullámfürdő építésének gondolatát. Szerepelt még a programban városi kertészet létesítése, szennyvízszűrő telep kiépítése, munkás bérházak, tervbe vette a Hortobágy hasznosítását, a városi birtokoknak megfelelő gazdasági épületekkel való ellátását. A tervben helyet kapott vásárcsarnok és laktanya építés, valamint ,a nagyerdei Vigadó építésének gondolata is. Vargha Elemér intézte a Piac utca 26-28. sz. bérpalotájának, a Füvészkerti utcai, a Hajnal, Dobozi és Szoboszlói bérházak pénzügyeit. Vargha Elemér folytatott tárgyalást a Deutsche Bankkal az erdélyi-kissármási-földgáz Debrecenbe vezetésének kérdéseir ől. 1914-ben tb. főjegyző vé nevezte ki a főspán. Polgármester-helyettessé 1928-ban választotta a közgyűlés. A dr. Vásáry István polgármester ellen indított vizsgálat időszakában 14 hónapig ellátta a polgármesteri teendőket. A közgyűlés e munkájáért 5000 peng ő jutalmat utalt ki számára. Több külföldi tanulmányúton vett részt, így Párizsban a Városok Nemzetközi Kongresszusán, majd Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Svájcban . Sokoldalú társadalmi tevékenységet fejtett ki. Ügyvezet ő elnöke volt a Magyar Revíziós Liga debreceni csoportjának, a Vöröskereszt Egylet debreceni szervezetének, a Pető fi Dalkörnek, az Idegenforgalmi Bizottságnak, a Városi Takarék- és Hitelintézet igazgatóságának. Tagja volt a Református Kollégium igazgató tanácsának . 1935 novemberében nyugdíjba vonult. A Debrecen c. lap szerkesztője a következőkben kommentálta az eseményt 6 a hatodik értékes munkaerő és főtisztviselő, :akit rövid időn belül nyugállományba helyeznek -Debrecen városánál. Majd az idő mutatja meg, hogyan és miként pótolják őket." 23 Vargha Elemér, Debrecen 1935, november 3,
SZAB® KÁLM~4N polgármester 1945-1948
Szabó Kálmán 1887-ben született Budapesten . Debrecenbe 1914-ben költözött. Az első világháború alatt frontszolgálatot teljesített. Mint nyomdászsegéd hosszabb idő t töltött Lipcsében. 1918 után a Magyar Nemzetközi Könyv- és Lapkiadó Rt . művezetője. Dolgozott a városi nyamdában is, majd hét évig a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. laposztályát vezette. Innen hívták meg a Debreceni Egyetemi Nyomdához igazgatónak. Ezt a pozíciót 13 évig töltötte be. E helyről szólította pártja, a Szociáldemokrata Párt Debrecen város polgármesteri székébe. Szabó Kálmán mint a szociáldemokraták debreceni szervezetének elnöke szorosan .kötődött a szakmai szakszervezetekhez . Hosszabb ideig volt elnöke a Debrecen és Vidéke ipartestület sokszorosító szakosztályának, alel~ nöke a Grafikai és Rokoniparosok Országos Egyesületének. Húsz éven keresztül töltötte be a Debreceni Általános Fogyasztási Szövetkezet igazgatósági elnöke tisztet. Vonzódott a sporthoz és a kulturális élethez : elnöke volt a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Egyesületének, a Sportrepül ők Egyesületének és a Városi Dalárdának . Szabó Kálmán 1945 . március 5-én hivatali esküje letétele után a törvényhatósági közgyűlésen rövid székfoglaló beszédet tartott. mint Debrecen első munkás polgármestere. A többi között ezeket mondotta : Az új demokratikus Magyarország jelenlegi fővárosában, a városházán is demokráciát kell teremteni. Ki kell nyitni a városháza ablakait, hogy az újjászületett demokrácia márciusi szabadságszellője behatolhasson, új életet vigyen a közéletbe, egy tisztultabb, emberibb, becsületes gondolkodást. Ki kell szárítani a nyirkot, amely ott lerakódott, de nemcsak a falakra, hanem az emberek lelkére is." Szabó Kálmán ellentmondásos időben vállalta a polgármesteri tisztet. A szociáldemokratáknak volt várospolitikai koncepciójuk, de a város kedvezőtlen anyagi viszonyai, a politikai pártok csatározásai akadályoz ták a város érdekeinek érvényre juttatását. Az érdemi dolgok nem a városházán, hanem a pártközi értekezleteken kerültek tárgyalásra és a döntés is ott születaft. A polgármester szerepe egyre formálisabb lett. Az 1947 . évi választás után megkezdő dött a kommunisták hatalomátvétele . Az MKP debreceni szervezete a következőket jelentette 1947 . december 22-én az országos központnak : Fő feladatuk lenne Szabó Kálmán szoc. dem. polgármester helyett egy akcióképes, mozgékony, lehetőleg kommunista polgármester beállítása." Szabó Kálmán polgármester 1948 március végén kérte nyugdíjazását. FÜGGEL)JK Polgármesterek esküszövege
1838
Hogy ezen Polgár Mesteri hivatalomban, a mellyre most választattam, híven és igazán eljárok, az előmbe adandó utasítás szerint mindenekben Felséges Koronás Apostoli Királyi Urunk ő Felségének szol-
gálatjára ezen N. Város Debrecen Városának hasznára javára és megmaradására igyekeztem és tellyes tehetségem szerént abban munkálkodom : Isten engem úgy segéljen. 18fi? Esküszöm az egy élő istenre, hogy mint ezen szabad királyi város tisztviselője, képviselője, minden időben hű leszek a haza, alkotmány és törvényes király iránt, városom javát teljes erő mből előmozdítom és hi vatalos kötelességeimet a törvény, helyhatósági szabályok, törvényes szokások és a hivatalos utasítás szerint, lelkiismeretesen teljesítem, mind~en szándékos késedelem, részrehajlás és tekintet nélkül a baráti és rokonsági viszonyokra. Isten engem úgy segéljen . A polgármesteri hivatal instrukciója 1775
Debreczen Városába 1774 .-be November 8.-kán költ Királyi Reso-lutio mellett bé hozott Polgár Mesteri Hivatal számára 1775-ben Febr. 16 .-án ki dolgozott és 1775-ben Febr . 21.-kén költ Cameralis Parantsolatmellett le küldött Instructio Magyarra fordítva . Pol ár Mester Hivatalának fő tárgya lészen a Város mind közönséges min egyenként való gazdálkodására való vigyázat ezt azért egyet értvén a Perceptorokkal az alább irt módon úgy fogja igazgatni, hogy ezen mostan bé hozott és ezen Városba'. még eddig nem volt Hivatalnak tökéletessége, szorgalmatossága, hűsége, a jelenvalóknak fontos el rendelése a jövendőknek gondos el látása, és ezeknek egybe kötéséb ől a közönség valóságos haszna, a gazdálkodás állapotfában voltaképpen meg bizonyittassan, hogy ezt annál bizonyosabban a Polgár Mester elérhesse. 2. A Város mind külső, mind bels ő jövedelmeinek ugy mint bérbe kiadni szokott Házainak, Boltjainak s pusztáinak sat. (satöbbi) egyenként való Laistroma kezénél légyen, amelyből a maga Utasítására for máljon egy ollyan ,Summaria Tabellat, mellybe mind bizonyos, mind a bizonytalan és a szorgalmatosság utánn bé vehető jövedelmek, minden esztendőbe nem tsak be legyenek irva, hanem a Magistratus által authenticáltassanak is, mely által fog reflectaltatni arra naponként, hogy mit? hol? mikor? ~mitsoda móddal kelljen tsinálni, és rendelést tenni? és mitsoda neme mellett lehet hasznos favitást tenni a gazdaságnak. 3. A Gazdálkodásnak főbb fundusai az el terjedt ~19 Puszták és ezekbe való dézmák a kaszálókkal együtt, Csapszékek, Serház, Vásár és Erd ők, ezek eránt azaz nevezet szerént és egyenként. 1 . A 22 .-dik §-ban említett Innstructióból mind a f~1d mind a La-kosok mennyiségének, különös esméretét meg szerezvén arra fog vigyázni és részre hajló tsalárkodásba való esés terhe alatt, azon fog igye kezni, hogy a földeknek, és ~Kaszállóknak a Lakosok közt esztend őnként való elosztásában minden személybeli tekintetett félre tévénn, egyenes, és a Házak belső birtokához szabotbmérték szerént, mennyen véghez és ne légyen szabad, hogy valamely hatalmasabb a Szegények előtt, vagy a Szomszédságból, vagy a jobb, és az árvízbéli ki öntésektől és a tavaktól inkább ment hellyeket nyernek. ~E végre mind akkor, midőnn az elosztandó földeknek és Korszállóknak Laistroma fog készíttetni, mind a föl-
~Iek, elosztásakor minden utszából olyan két személlyek kik sem hivatalt nem viselnek, sem a Commuriitasbari hintsenek, legyenek jelen és az el készített haistromot subscribálják, hogy ilyeténképpen hitesse el a nép, hogy ő vélte igazán bánbak és semmi részre hajlás a dologban hintsen. Midő n pedig. 2. Aratás, vagy az itt gyakorlott kaszálás után a termést dézmálni kell, minden Lakosnak a maga nemére meg külömböztetett termése, egész mennyiségben és az ettől a Városnak jövő dézma egy á1taljában mindenekről ~ : az eddig némelyeknek irigyen meg engedett használást és usust a Királyi K. Resolutio el törölvén : / azzal a móddal, mellyel a Forgatsiana Commissio ki szabott minden hozzá tétel, vagy elvétel nélkül minden praediumra különös Dézma Laistromba / : melynek hasonló képperi az utszából hívott Lakosok által subscribáltatni és a Dézma jövedelem megbizonyítására a Számadások mellett annak idejében elő mutatni, fel jegyeztetvén vevődjön meg, és ugy a maga hellyére összve hordattatni és el nyomattatni kell : / Ugyan ennek kell meg tartani !a széna takartatásra nézve is. 3 . A lejend ő Polgár Mester a Királynak és a Közjó eránt tartozó Hite szerérit vigyázzon, hogy az elmúlt időkben tett szörnyű panaszok szürinyeriek meg, mely szerérit az Adózó nép azon hogy az ő borai a kö zönséges csapszékekbe leg alsóbb áronn, a hatalmasabbaknak pedig feI emelteŰb áron és a Csebreknek nagyobb számába vétetett bé s e szerérit magát el nyomottnak lenni gondolta ne panaszkodhasson. Ebben a részben is oltalmazza a Népet a mely a közönséges Statusnak ereje, még is mindenféle megbántatásoknak leginkább ki van téve, annak okáért a fellyebb írt tsalárdság büntetése terhe alatt, magára fog vigyázni a Polgá~rr mester, hogy semmi tekintetből, vagy a bor mennyiségének rendetlen~Ségébe, és annak árába, vagy annak ingyen, azaz minden haszon nélkül, vagy igen tsekély, és a Város Cassájának inproportionált nyereségével a Magistratualisok, is Communitabéliek, vagy mások bora el méretésébe magát gyanússá ne tégye azért a Perceptorokkal, és )3or Inspectorokkal, / : a kikkel mind ez iránt valamint szinte a gazdálkodásnak minden tárgyairól hetenként Oeconomica sessiokat tartani, improtocalaltatni, és a Magisztratusnak be adni kötelessége lészen :/ egyet értvén egyenes u~ton fog' menni, és .minden személybéli tekintet nélkül, a a fundus mennyiségéhez szabott ;proportoba igaz árán bé vétetni, a bór mérés árát meg szabatni, és mindazt ami már fellyebb els ő adatott különösen Laistromba hány tseber bort? kitől? mennyi áron és mikor? vitték bé a Város Csapszékjére, fel fogja jegyeztetni. Egyéb iránt a Csaplárosok a bor meg rontásával járó tsalárdságoknak, mind a maga által, mind pedig alatt valói által tejeridő vizsgálással elejét fogja venni; a restantiák öszve gyűlésének a hetenként vagy hónaponként tejerid ő Compótusok és a bor árának beszedése általa nélkül, hogy magát ~a pénz fel vételét botsássa ellent fog állni, menyekhez képest a ser és égett bor kortsmák szükségeiről az árpa, rozs idejébe, és oltsóbb áronn lejendő meg szerzésével, jámbor és hűséges Serfőző választásával, ser f őzetéssel és ezeknek ki méretésével szorgalmatosan gondot fog viselni, a féllyebb említett különös Laistrombt a Csaplárok eredeti könyvével minden esztendő végénn a gazdaságot fojtogató perceptoroknak Számadások meg erőssitése végett általfogja adni .
4. A Vásároknak jövedelme, mely a fels ő bb esztendőkbe, különböző hellyekre ment ~el, és ugyan azért tsekéllyebb volt, már most pedig a Commissionak 6 Felsége által is helybe hagyott elintézése után meg nagyobbodott, ezután is fog nevelkedni, ha ezen vásárló hellyen, több ezer személlyekben öszve gyű lő Kereskedők bátorságáról és Commoditásáról gondot visel a Magistratus. Az első t. i. a bátorság a helybe erőss záru boltokban, a gonoszok ellen való éjjeli nappali őrizetben ; a másik bizonyos, és minden különös ajándékok vétele nélkül mérsékett helypénzben az ideig valló szállás könnyen lehető szerzésében azoknak, melylyek az élelmezésre tartoznak / : ide értvén a vonó marhák eledelét is mérsékelt áron és elegendőképpen lehető meg szerzéséről való gondoskodásban állanak. Ezen Princípiumokra vigyázzon a Polgár Mester és mind a kettőt tökéletességre igyekezzen vinni, különösen pedig szorgalmatosan arra vigyázzon, hogy a vásári jövedelmek ártatlan és részre hajlást nem esmerő szemnéllyel által fojtattassanak. 5. Az Erd ők az. ide való részeken tekintvén azoknak kitsinységét és a népnek sokaságát valóságos kintsek, ezért ezeknek különösenn gondját kell viselni szaporítani, és szorgalmatosan feltartani, ha a közönséges. épületek és hidak ujjütására olyan szükség leszsz, hogy az halasztást szenvedhet, tanátsosabb az épületre való fákat külföldi Uraságoktól meg szerezni, és az itthon való épület alkalmatos fákat a rendkívül való esetekre tartani. A Tűzifák elosztása, menyek a szükségtelen, és haszontalan ágakból készít ődnek, a Forgatsiana Lommissió határozása szerént, alkalmatos időben illend ő áron minden részre hajlás nélkül gyakoroltasson, de úgy, hogy senkinek se adódjon ingyen, Tanátskozzon a Polgár Mester a Magistratussal, a Perseptorokkal, és azokkal, a kiknek a szíveken fekszik a nép boldogsága, valyon hellyesen lehetne é azt tselekedni, / : a mely hogy meg lehet bizonyos :/ hogy minden lakos a sok és más heIlyek körül . . , egy tíz fűz fát vagy más könnyen növő fa neméi a milyen u. i. Bétsben árultatik, és tíz esztendők alatt majd egy láb vastagságra nevekedik minden esztendőben ültessen . Ez a gondoskodás egy esztendő alatt 100 000, tíz esztendő alatt pedig egy millió fát nevelne, mely a közönBéges és különös szükséget a nélkül, hogy a gazdálkodásra megkívántató hasznosabb erdők pusztítódnának, álírandóan fel segítene . Ezek tsak némely dolgokról mondattak, melynek hasonlatossága szerént kell mindenekről gondoskodni. 4. A mint fellyebb a maga henyén meg mondódott, tartson a Polgár Mester a Perceptorokkal és a midőn a szükség kívánja a Bor és Epittető más Instpectorokkal is minden héten egy bizonyos napon Oeconomica Sessiot a menyekben arról fog tanátskozni, amint lehessen az el multak tapasztalásában meg jobbítani? a jelenvalóknak hogy kell elejét venni a jövendőkr ől pedig hogy kellessen gondoskodni? a közelebb következ ő héten, vagy a környül állásokhoz képest hosszasabb időben. mit kellessen hasznosan és gondosan végezni? Mitsoda módot lehessen találni és fel venni, a közönséges adósságbéli fizetések le szállításába és a Város Oeconomiájából bé jövő haszonnak nevelésébe? az ezek iránt a fellyebb emutett tisztek egyenlő meg egyezéssel fejendő meg határozásokat azon végre alkalmaztatandó V. Notarius vagy ha ez, el volna foglalva egy Gancellista~ által protocoláltatni fogja a Polgár Mester .
5. Az eképpen meghatározott dolgok végre hajtása addig függ őben marad, míg közelebb tartandó Magistrátusi Gy ű lésbe az Eoconomicum Protocollum kiváltképp a fő és késedelmet ncm szenvedő dolgok iránt közönségesen hellybe nem hagyatik . Ezeknek eképpen fejendő hellybe hagyások utánn mindenkinek hamar, gondosan, és mulhatatlanul végre kell hajtani, a mennyiben az elő forduló fontos környülállások azokak jobbra fejend ő változtatását nem javasolnák, mely esetben a változás fundámentomait más Oeconomicum Protocollum által a Polgár Mester a Magistrátusnak bejelenteni tartozik . 6. A dolgok végrehajtására tartozó fő hatalom, egyedül a Magisztrátus el őre lett hellybe hagyásától fog függeni, minthogy mindazáltal a reménytelen és előre nem látott esetek, mind a kár elkerülésére, mind a haszonnak elő mozdítására gyakorta haladék nélkül való tanátskozást és siető végrehajtást kvánnak, mivel az tsak egy napi késedelem utánn is haszontalan lenne, ekkor tehát a Polgár Mester, meg halltatván egyedül, ha szükségesnek látszik a Tiszteket, vagy a dolog nagyságához képest meg kérdezvén Fő Biró Urat is bátran járjon el a dologba, és annak végre hajtását azoknak akiket illet a maga mindenkor írásba adandó Comissiója által azonnal parantsolja meg, ezzel a magatartással mindazáltal, fogy az efféle, Comissiok a Magistrátus lelt közelebbi Gyűlésében referáltassanak, és helybe hagyassanak, és eképp hellybe hagyatván a Számadások el igazítására szolgáljanak . 7. Most közelebb mondódott, hogy tsupán a Magistrátus által helybe hagyott Comissiók lésznek az Oeconomiai Számadások meg erőssitésére elegendőek, tartsa meg atomba a Polgár Mester hogy valamit tsak életből, Matériából, vagy pénzb ől bé kelte venni vagy ki kell adni, mindazokról Comissió adattasson, mellyeket a Magistratuális megerősítésen kívül a Polgár Mester a maga nevét is alá írni tartozik, minthogy kü~ lömben ezek a bizonyító Lommissiók annak idejében a Számadásokba elő mutattatnak és ha eképpen nem lesznek meg erősítve, gyanusokká válnak és vissza vettetnek. 8. Ezen forma körül meg tartandó rend a fő dolgok körül mind rendet, mind a Közönségnek és a Tiszteknek bátorság ~t fog szerezni. Mind ezen két tárgynak el érése eránt a hellybeli Számvevő Tiszttel értekezzeM és költsönös munkállcodással a Polgár Mester minden Szám adó Tiszteknek két könyvet fog a maga és a nevezett számvevő Tiszt aláirása alatt minden esztendő elején külön külön kiadni, melynek a végénn fel kell jegyezni, hány levelet foglalnak magokba, és a menyeknek egyike kézi Jegyz ő Könyvnek a másik Rapularenak neveztetik . Mind a kettő itt az A és B betűk alatt ide, rekesztetnek, formájára légyen készítve. Ezeknek elsőjébe, vagy a Diáriumba a Számadó Tisztek minden különbség nélkül és semmi rendet nem tartván, jegyezzék fel a bé vételt és kiadást, abba a szempillantásba, amelybe valamit vagy bévenni, vagy ki.adni tartoztak. Hogy pedig ebbe ne hibázzanak ide rekesztődik annak rövid világosítása : a Rapulare formája a mint látszik, négy oszlopot, vagy ~Columnát foglal magába, kettőt jobbról, kett őt balról, és az első oszlop balról a rapulare Leveleinek beírására fog szolgálni, midőn a Diárium rendenként való Punctumai a rapulareban által íródnak: ennek azért .addig üresen kell maradni. A második oszlopba íródik egytől fogva rneg határozatlan számig mindazáltal a maga rendivel és mind annyiszer va120
ahányszor valami bé vétetik, vagy ki adatik. Az ezen oszlopok közt elmarac~ó üresség a bé vétel vagy kiadás meg világítására fog szolgálni . A harmadik oszlop ~a bévétel summáját a negyedik a kiadás summáját foglalják magokba. Ez a Diárium azért mindennapi használásra való. A Rapulare osztasson fel a bé vételek és kiadások külön, külön nemeire, ebbe a midőn már a Nap elmultával a Diáriumból semmi által irni való hátra nints az estvéli órákon .a Diárium minden Positioja az első kezdvén, és a Rubrikák, vagy minémüségek rendit meg tartván íródjanak által. Ézen Rapularénak két oszlopi vagynak, az első a Diárium Positioinak be írására, a második bévétel vagy kiadás számbeli fel jegyzéséré ; ezek közzül az elsőbe mindenek elé kell fel irni a Diarium számbéli Positioját, a közbe maradt üress helyre annak meg világosítását, kitől mi vevődött bé, vagy kinek adódott ki? azután a .másodikba a bé vétel vagy ki adás summáját . Ezeket eképpen végezvén el azonnal a Diarium első aszlopábá, melly a mint fellyebb mondódott addig üresen hagyatott, az által írott Posi~tio mellé íródjon, vagy jegyeztessen fel a Repulare azon levele, a méllyen ezen által írott Positio foglaltatik. Ezen egybe köttetés által érődik osztón el a fellyebb emlite~tt bátorság azzal az ide járó haszonnal, hogy a vizsgálás alkalmatosságával, melyet a Polgár Mester gyakorta véletlenül meg tenni köteleztetik a Diarium egész Summáját egybe lehet vetni, és az egész activus, és passivus Statust egy Szempillantás alatt meg lehet tudni. A Számadó Tiszteknek tudatára kell adni, hogy nem, lészen szabad akármelyikbe is a nevezet könyvekben vakarás által, vagy másképpen soha változtatni ha pedig (a mi megtörténhetik) a Számok vagy betűk leírásába történetből hibáznának, az elhibázott szót, vagy számot huzzák keresztül, de ugy hogy a mit elhibáztak olvasni lehessen felül pedig írják ki azt, amit valósággal az előtt kitenni tartoztak volna példának okáért, Tiz Cseber borért, minden csebret 2 ftjáv (forintjával) számlálván 30 Ft. külömben ha ezen rend, vagy mód meg nem tartatik a Számadó Tiszteknek a Polgár Mester vagy Magistrátus által tejendő vizsgálás alkalmatosságával tsalárdságnak tulajdoníttatik . 9. A Számadásoknak ki szabott idő alatt lejend ő bé adását a Polgár Mester sürgesse a bé adottaknak meg vizsgálásába jelen légyen, és ezen alkalmatossággal részre hajlás nélkül való Lélekkel vigyen véghez mindent, valamint egyekben . A leg nagyobb vigyázással pedig azon legyen, hogy az esztendő nként való mind meghatározott mind a szorgalmatosság után bé jövő Jövedelmek esztendőről esztendőre bé szedettessenek, és semmi adósságbéli restanciák a következő esztendő re ne hagyattassanak, a .me~llye'k iránt, ha azok az elvesztCk classisába esnél az alatta levő Számadó Tisztekkel a Polgár Mester felelni, sőt egyik a másikat állam tartozik. 10. Egy ,szóval a Cassa activus és passivus statusa meg vizsgálása a gazdálkodás el intézése és mind a köz Jónak, mind a polgárok boldogsága elő mo~ditása iránt költ Cs. (Császári) Királyi K. (Kegyes) Re solutioknak és a Forgátsiana Comissio által kiadott utasításoknak, rendeléseknek, és mind ez ideig jött mind ezutánn következendő Nagy Méltóságu Magyar Királyi udvari Kamara rendeléseinek és az Istennek a Királynak és ezen városnak tartozó hitének meg tartására utasíttatik ezen
Polgár Mester mi~lden részeire nézve Hivatalának, a maga foglalatosságához képest illendő jutalmát vévén agynak idején . A felséges Udvari Királyi Magyar Kamara Számvev ő Hivatala által. Poso~lban 1775-ben Febr. 16 .-án. Venturini Jósef rnk. Rationum Magister File János mk. zs MAYORS IN DEBRECEN (by) István Gazdag
The position of the major first appears in Hungary in the town of Sopron .+ The name of major Adorján is mentioned in a charter dated Januáry 22nd, 1321. The Hungarian Tresury intended this post of the major (magister civium) for the management of town economy. The institution of Royal Commissioners, made permanent in 1691 made ceaseless efforts to establish the position of major all over the country . In Debrecen, legislation for the major's position was concieved during the office of Royal Commissioner Miklós Forgách . As a result of a decree for re-election of officials, catholic councillor Lajos Fáy was elected the first Major of Debrecen. The Major, second man in the local council dealt with financial matters ; his salary equalled that of the Chief Justice ..(főbíró") . During the re-election of officials between 22-27 March, 1848 Fridrik Poroszlay was elected the major took over direction of town from the Chief ustice . Majors played an important part in the struggle for local autonomy against state authorities. In my paper I sketched the activities of the following majors in Debrecen : Fridrik Poroszlai, Imre Simonffy, József Kovács, Endre Márk, Dr. György Magoss, Dr. István Vásáry, Dr. Elemér Vargha and Kálmán Szabó.
24 HBML, TV. A, 1011/a, 108, 25 HBML IV, B, 1108/c, 1, 26 HBML. IV. A. 1011/n. 5. Források Debrecen újkori történetéből. Besze Tibor, Iván Orsolya, Major Tamás . Debrecen, 1992. 22-28.
12 2
Közreadja
