DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum ATC
Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
Készítette: Dr. Rátonyi Tamás egyetemi docens Dr. Megyes Attila tudományos munkatárs
2007. május 8.
1. A vizsgálatok célja: A vakond típusú mélylazító munkájának minősítése talajállapot vizsgálatok alapján. Az intenzív növénytermesztés térhódításával, a több éven keresztül azonos mélységben végzett tárcsázások és szántások nyomán jelentősen megnőtt a középmély- és mélylazítás alkalmazásának szükségessége. A talajtömörödés megszüntetésére több módszer is alkalmazható, azonban a művelési eljárások közül a lazítás az egyetlen, amely hatékony védelmet jelent ellene. A talajlazításának eredményeként javul a talaj fizikai és biológiai állapota (vízáteresztés, levegőzöttség, biológiai aktivitás), nem alakul ki művelőtalptömörödés, osztóbarázda és bakhát. A talajtömörödés megszüntetésével csökken a belvízveszély, kisebb lesz a talajnedvesség-veszteség. A gyakorlatban nagyon fontos kérdés, hogy a lazítás megfelelő minősségben került-e végrehajtásra. A legfontosabb szempont hogy a lazítás mélysége igazodjék a talaj fizikai állapotához, illetve a tömörödött talajrétegek mélységéhez. A másik fontos szempont, hogy kellő mértékben átlazítsuk a talajt, ne maradjanak lazítatlan sávok, és ne járjon a munkaművelet a talajfelszín túlzott mértékű rögösödésével. Mindezen szempontokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha eltérő körülmények között (talajtípus, talajnedvesség-állapot, tömörödöttség, tarlómaradvány mennyiség) megvizsgáljuk a lazítóeszköz munkáját. Meghatározzuk a lazítás utáni talajállapotot: a talaj nedvességtartamát, tömörödöttségét és a talajlazultság mértékét.
2. Vizsgálatok anyaga és módszere A vizsgálatok időpontja: 2007. március 28-április 2. Helyszíne: Hajdúnánás, Balmazújváros Elvégzett vizsgálatok: A talajlazító eszköz munkájának értékelését lazított és lazítatlan talajprofil összehasonlító vizsgálatával végeztük el. A talajellenállást a szarvasi Öntözési Kutató Intézetben kifejlesztett DARSONPENETRONIK
márkajelű
nedvességmérővel
kombinált
nyomószondával mértük, kezelésenként 10 ismétlésben. A penetrométer főbb műszaki jellemzői: mérési tartomány: erő 0-1000 N mélység 0-74 cm
elektronikus
talajvizsgáló
nedvesség 0-50 tömeg % a szondacsúcs kúpszöge 60 a kúp átmérője 11,2 mm a kúp alapterülete 1 cm2
A talaj penetrációs ellenállásából a művelő eszköz talaj fizikai állapotára gyakorolt kedvező hatására, valamint a lazítás mélységére és a visszatömörödés mértékére vontunk le következtetéseket. A talaj nedvességállapotát bolygatott talajmintákon gravimetriásan (szárítószekrényben) határoztuk meg 0-20 és 20-40 cm-es mélységben, rétegenként 6 ismétlésben. A talaj nitrát-N tartalmát (NO3) bolygatott talajmintákon határoztuk meg 0-20 és 20-40 cmes mélységben, rétegenként 6 ismétlésben. A nitrát tartalomból kiszámítottuk a növény számára felvehető nitrogén tartalmat kg/ha-ban. 3. Vizsgálati eredmények és következtetések A talaj lazultságának (talajellenállás) értékelése A hajdúnánási vizsgálati helyszínen mért talajellenállás értékek között jelentős különbség látható a lazított és lazítatlan táblák esetében. A talaj 0-34 cm-es rétegében szignifikáns talajellenállás különbség nem mérhető a lazított (átlag: 0,65 MPa) és lazítatlan (átlag: 0,7 MPa) kezelések között (1. ábra). 35 cm-es mélység alatt viszont jelentős talajellenállás különbség volt tapasztalható. A lazítatlan tábla talajának ellenállása (átlag: 2,3 MPa) jelentősen meghaladta a lazított tábla talajának ellenállását (átlag: 1,6 MPa). Ebben a mélységtartományban 0,7 MPa-lal nagyobb talajellenállást mértünk lazítatlan talaj esetében. Igen figyelemreméltó eredmény, hogy a talajlazítás nem csak a lazítás mélységéig befolyásolta a talaj penetrációs ellenállását, hanem a lazítás mélysége alatt is. A talajellenállás profil 45 cm-es mélységben végrehajtott lazítást mutat, viszont a talajellenállás a teljes vizsgálati mélységben (70 cm-ig) alacsonyabb volt a lazított tábla esetében. A talajbolygatás mélysége alatt tapasztalt kedvezőbb talajállapot (alacsonyabb talajellenállás) oka a mélyebb rétegekbe akadálytalanul leszivárgó csapadék talajbiológiai állapotát javító hatásában keresendő. A balmazújvárosi vizsgálati helyszínen mért talajellenállás értékek között szintén jelentős különbség látható a lazított és lazítatlan táblák esetében. A talaj 0-44 cm-es rétegében szignifikáns talajellenállás különbség a lazított (átlag: 1,3 MPa) és lazítatlan (átlag: 1.4 MPa)
kezelések között nem volt mérhető (2. ábra). A 44 cm-es mélység alatt viszont jelentős talajellenállás különbség volt tapasztalható. A lazítatlan tábla talajának ellenállása (átlag: 6,1 MPa) jelentősen meghaladta a lazított tábla talajának ellenállását (átlag: 4,2 MPa). Ebben a mélységtartományban 1,9 MPa-lal nagyobb talajellenállást mértünk lazítatlan talaj esetében. A talajlazítás ezen a vizsgálati helyszínen is a lazítás mélysége alatt befolyásolta jelentősen a talaj lazultságát. A talajellenállás profil 45 cm-es mélységben végrehajtott lazítást mutat, viszont a talajellenállás a teljes vizsgálati mélységben (70 cm-ig) alacsonyabb volt a lazított tábla esetében.
1. ábra
Talajellenállás vizsgálat Hajdúnánás, 2007. 03. 28. Talajellenállás (MPa)
0
1
2
3
4
0
Mélység (cm)
10 20 30 40 50 60 70 Lazított
4-éve lazított
2. ábra
Talajellenállás vizsgálat Balmazúváros, 2007. 04. 02. Talajellenállás (MPa)
0
1
2
3
4
5
6
0 10
Mélység (cm)
20 30 40 50 60 70 Lazított
lazítatlan
7
8
A talaj nedvességállapotának értékelése Hazánk klimatikus viszonyai között a nedvességtakarékos talajművelés alkalmazása a sikeres gazdálkodás alapja. Az aszálykárok mérséklésének legfontosabb eleme a természetes csapadék talajban történő tárolása, megőrzése, amely elsősorban a talaj tulajdonságaitól függ, de nagymértékben befolyásolható az okszerű talajműveléssel. A vizsgált kezelések között szignifikáns nedvességtartalom különbséget nem tudtunk kimutatni (3. és 4. ábra). A lazított és a lazítatlan táblák közötti nedvességkülönbség 0.1-1.2 tömeg%-os
nedvességtartalom,
amely
nem
elegendő
különbség
a
lazítás
talaj-
nedvességállapot befolyásoló hatásának bizonyításához. Célszerűnek tűnik nagyobb ismétlésszámban végezni a vizsgálatokat és a mélyebb talajrétegeket (1 méter) is bevonni a vizsgálatokba.
3. ábra
Talajnedvesség vizsgálat Hajdúnánás, 2007. 03. 28.
Talajnedvesség (m/m%)
30.0 29.7
29.0
29.6 28.9
28.0 27.0
27.6
26.0 0-20 cm
20-40 cm
25.0 Lazított
Lazitatlan
4. ábra
Talajnedvesség vizsgálat Balmazújváros, 2007. 04. 02.
Talajnedvesség (m/m%)
25.0 24.0 24.1 23.0
23.4
23.4 22.8
22.0 21.0 0-20 cm
20-40 cm
20.0 Lazított
Lazitatlan
A talaj nitrát tartalmának értékelése A vizsgált kezelések között szignifikáns nitrát-tartalom (NO3 mg/kg), és felvehető nitrogén tartalom (N kg/ha) különbséget nem tudtunk kimutatni a talaj 0-20 és 20-40 cm-es rétegében (5-6. ábra). Célszerűnek tűnik ebben az esetben is nagyobb ismétlésszámban végezni a vizsgálatokat, mert tendenciájában látszik a különbség, de statisztikailag nem lehet igazolni.
5. ábra Talajművelési kezelések hatása a talaj NO 3-N tartalmára Balmazújváros, 2007. 04. 02.
NO3-N tartalom (mg/kg)
20 19.0
16 12
17.1 13.1 11.5
8 4
0-20 cm
20-40 cm
0 Lazított
Hagyományos műv.
6. ábra Talajművelési kezelések hatása a talaj felvehető Ntartalmára Balmazújváros, 2007. 04. 02.
50 45.6
NO3-N (kg/ha)
40
41.0 30 31.5
27.7
20 10
0-20 cm
20-40 cm
0 Lazított
Hagyományos műv.
