Dakar-siker Rábafutómûveken

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LXII. évfolyam 1. szám 2010. január www.raba.hu

Dakar-siker Rábafutómûveken

A Rábánál járt a GAZ és az Allison felsô vezetése 2–3. oldal

4. oldal Két világszinten is rendkívül komoly vállalat, az orosz GAZ-csoport és az egyesült államokbeli Allison Transmission legfelsô vezetése vendégeskedett december elején ugyanazon a napon a Rábánál. A két küldöttség együtt vacsorázott a Rába menedzsmentjével. A tárgyalásokról dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgató beszélt lapunknak.

Fókuszban az innováció 5–6. oldal

30 új termék, szolgáltatás vagy technológia, 29 szakmai publikáció, 3 új munkahely, 82 ember közös munkája – ez a rövid öszszegzése az Integrált Jármûipari Termék és Technológia Fejlesztô Rendszer Kutatása (IJTTR) címû kutatás-fejlesztési program elsô évének, melyben a Rába is aktívan részt vesz.


2 oldal

2 Futómû Kft.

A Rábánál járt a GAZ és ét világszinten is rendkívül komoly vállalat, az orosz GAZ-csoport és az egyesült államokbeli Allison Transmission legfelsô vezetése vendégeskedett december elején ugyanazon a napon a Rábánál. A két küldöttség együtt vacsorázott a Rába menedzsmentjével. A tárgyalásokról dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazgató beszélt lapunknak.

K

Beszámolójából kiderült, hogy a GAZcsoport elsô embere, Szergej Zanozin már másodszor járt a Rábánál és ezúttal magával hozta a cég autóbusz-divíziójának vezetôjét is. „A megbeszélés jó alkalom volt arra, hogy átnézzük együttmûködésünk stratégiai vonzatait, az elôttünk álló lehetôségeket. Több mint egy éve éljük a válsággal terhelt világot és a GAZ vezetése arról gyôzôdhetett meg, hogy a Rába helyesen értelmezte a környezetet, jó válaszokat adott a kihívásokra” – emelte ki az igazgató. A látogatás azért is érdekes volt, mert a megelôzô hetekben a sajtó sokat írt arról, hogy orosz tulajdonba kerülhet az Opel, s ebben a GAZ-nak – személyautó-gyártó bázisával és értékesítési hálózatával – komoly szerepe lett volna. A Rába számára ez azt a veszélyt hordozta magában, hogy a hatalmas vállalat kevesebb figyelmet fordít

a haszongépjármû-gyártásra. A gyôri vendégeskedés idejére azonban kiderült, hogy a General Motors mégsem ad túl az Opelen, így az üzlet nem jött össze. „Kíváncsiak voltunk, a tárgyalásokon ennek hatására megfogalmazódik-e, hogy arccal a haszongépjármû-gyártó ágazatok felé. Hallottuk ezt az üzenetet” – mondta dr. Szôcs Károly. A Rába vezetését az is érdekelte, miként állnak a jármûipar megerôsítésére irányuló magas szintû egyeztetések Oroszországban. Kiderült, hogy biztatóan alakulnak, komoly esély van arra, hogy az ágazat megerôsítése, modernizálása jelentôs állami támogatással valósuljon meg, ami nagy lehetôséget jelenthet a Rábának is. „Áttekintettük, mi valósult meg eddig hároméves stratégiai szerzôdésünkbôl, amibôl még egy év van hátra. Beszéltünk arról, hogyan, milyen célokkal újíthatnánk meg. Elhangzott, hogy igazán jó haszongépjármûgyártás nem képzelhetô el stabil, jó minôségû fôegység gyártása nélkül. Ebbôl az következik, hogy a termékeink fókuszba fognak kerülni. A GAZ-csoportnak mi vagyunk az elsô számú partnere a futómû-beszállítás terén, ezért számunkra nagyon jól jöhet, ha a haszongépjármû-gyártás erôsítését célzó törekvések cselekvési program-

ban testesülnek meg.” – fejtette ki az üzletfejlesztési igazgató. A gyôri cég és a GAZ együttmûködésének súlypontja mind a mai napig az autóbusz, de a tárgyaláson szó volt a teherautókhoz való beszállításról is. Modernizáció elôtt áll az Urál teherautógyár termékpalettája, és a Rába pozíciói nagyon jók, mert több típusban is ott vannak a mintafutómûvei. „Még karácsony elôtt tárgyaltunk az Urál-gyárban, ahol megnéztük a mintabeépítéseket. Idén itt is komoly esély van a sorozatszállítások beindulására” – jegyezte meg az igazgató. A GAZ-vezetés látogatása egy magyarországi körút része volt. A Rába a szentgotthárdi Allisonnak „adta tovább” a vendégeket, amire egy gyôri vacsorán került sor. Ezen jelen volt Lawrence E. Dewey, az Allison Transmission elnöke és több munkatársa is. A kellemes légkörben eltöltött este alkalmat adott arra, hogy a világ dolgait amerikai, közép-európai és orosz szemszögbôl megvitassák a felek, egy jármûgyártó és két fôegységgyártó szempontjából. Egy kétoldalú megbeszélésen arról is szó esett, hogy milyen lehetôséget lát a Rába és az Allison az együttmûködésre, hiszen termékeik szorosan kapcsolódnak egymáshoz az alkalmazások szempontjából.


3 oldal

Futómû Kft. 3

AZ ALLISON KÉPVISELÔI.

az Allison felsô vezetése

A GAZ

VEZETÔI


4 oldal

4 Futómû Kft.

Dakar-siker Rába-futómûveken

ár magyar versenyzô nem állt rajthoz idén, született hazai siker a Dakaron. A Martin Macik nevével fémjelzett cseh kamion több mint 9000 km megtétele után a gyôri Rába által kifejlesztett és gyártott futómûveken negyedikként ért célba Buenos Airesben.

B

A 2010-es, Argentínát és Chilét átszelô útvonal sok kihívást tartogatott. Az új év elsô napján 52 kamion vágott neki a versenynek, 16 nappal késôbb mindössze 28-an értek célba. A versenyzôknek az Andokban közel 5000 méteres szintkülönbséggel, a világ legszárazabb területén, az Atacama-sivatagban hatalmas homokdûnékkel kellett megküzdeniük. A Rába pont ilyen extrém igénybevételekre, nem közúti alkalmazásokra fejlesztette ki új, MAXS névre hallgató futómûcsaládját, amely az amerikai és az európai piacon már védjegyoltalmat élvez. A gyôri futómûvek már most értékes referenciák-

A VERSENYZÔRÔL Martin Macik 2004 óta vesz részt a Dakar-sorozatban. A cseh csapatnak nem ez az elsô sikere, korábban 11., illetve 12. helyezést is szereztek. A csapat egy másik, szintén Rába MAXS futómûvekkel szerelt kamionja a tavalyi évben az elôkelô negyedik helyet szerezte meg a Central Europe Rallyn. Martin Macik sikerrel szerepelt a 2009-es nemzetközi Baja-sorozatban is. A spanyolországi futamon nem talált legyôzôre, Magyarországon a második helyen végzett. A Dakar után a második legnagyobb terepraliversenyen, az orosz, kazah és türkmén területeken megrendezett SilkWay Rallyn (Selyemút-rali) 2009-ben hetedikként ért célba.

kal bírnak, különbözô terepeken, szélsôségesen eltérô viszonyok között bizonyítottak. Megtalálhatóak a Magyar Honvédség terepjáró tehergépjármûveiben, az amerikai piacon speciális alkalmazásokban. Rendkívül zord körülmények között, például az iraki és afganisztáni hadszíntéren is megállták a helyüket. A cég az új piacokra (pl. Oroszország) történô bevezetést is megkezdte. A Rába a speciális futómûvek terén több évtizedes gyártási és fejlesztési tapasztalattal rendel-

kezik, az elmúlt négy évben kétfokozatú off-road futómûvekbôl közel 20.000 darabot értékesített. Mivel a nem közúti alkalmazásoknál számos egyedi igény jelentkezik, a Rába mérnökei olyan moduláris rendszert alkottak, ahol a fôegységekbôl több mint 200féle változat építhetô. A Dakar-rali ideális terep a fejlesztések tesztelésére. A versenyt követôen a futómûveket Gyôrbe szállítják, a Rába szakemberei elvégzik a szükséges javításokat, illetve vizsgálatokat.


5 oldal

Futómû Kft. 5

Fókuszban az innováció

új termék, szolgáltatás vagy technológia, 29 szakmai publikáció, 3 új munkahely, 82 ember közös munkája – ez a rövid összegzése az Integrált Jármûipari Termék és Technológia Fejlesztô Rendszer Kutatása (IJTTR) címû kutatás-fejlesztési program elsô évének, melyben a Rába is aktívan részt vesz.

30

Elsô évét zárta és értékelte december közepén a program végrehajtására társult konzorcium, melynek vezetôje a Rába Futómû Kft., tudományos irányítója a gyôri Széchenyi István Egyetem, vállalati partnerei pedig a Borsodi Mûhely Kft. és a HNS Mûszaki Fejlesztô Kft. A négyéves projektre a társulás 906 millió forint pályázati támogatást nyert, ami 450 millió forintos vállalati forrással egészült ki; az elsô évben ebbôl 276 millió, illetve 129 millió forintot használtak fel a résztvevôk. Dr. Czinege Imre egyetemi tanár, az IJTTR irányító testületének elnöke szerint a cél megvaló-

sult: a létrejött technológiai fejlesztések mellett a részt vevô vállalatok a válság ellenére megôrizték piaci és kutatás-fejlesztési pozícióikat, s a mutatók alapján elmondható, hogy a konzorcium egy kutatóintézet hatékonyságával mûködött. A projekt kutatási céljaként megjelölt mérnöki tevékenység az integrált termékfejlesztés fogalomkörébe tartozik, amely átfogja a termék kifejlesztésének, gyártásának és minôségbiztosításának folyamatát is, és három kiemelt szempontra: a biztonságra, a környezetbarát mûködésre és a gazdaságos gyártásra koncentrál. Ennek alkalmazásával hozhatók létre azok a versenyképes termékek és technológiák, melyek a konzorciumi partnereket a sikeres üzleti tevékenységükben segítik. Mind a vállalkozásoknál, mind az egyetemen a kutatásokba bekapcsolódnak a PhD-hallgatók, a posztdoktorok és a fiatal kutatók. A projekt kiemelt célja – az egyetemi képzésben részt vevô hallgatók bevonásával – a kutatói

utánpótlás nevelése. Pintér István, a Rába elnök-vezérigazgatója azért is kiemelkedônek nevezte az elért eredményeket, mert a piaci környezet hatalmas változáson ment keresztül a projekt elindítása óta. – A válság közepén vagyunk, 180 fokos fordulatot vett a világ, s a programunkat sikerrel adaptáltuk a megváltozott körülményekhez, a válságkezelés mellett is tudtunk együtt gondolkodni. Az innovatív vállalatoké a jövô, azok maradnak fenn, akiknél ez a szemlélet nemcsak a termékfejlesztésnél, hanem a teljes folyamat minden lépésénél megjelenik, már a piaci információk összegyûjtésétôl kezdve – mondta Pintér István. Az egyetem is profitált az együttmûködésbôl, dr. Szekeres Tamás rektor szerint a legfontosabb eredmény, hogy a programban részt vevô kollégák közvetlenül is hasznosíthatták az oktatásban a megszerzett gyakorlati ismereteket. Folytatás a 6. oldalon.


6 oldal

6 Futómû Kft. Folytatás az 5. oldalról. Horváth Szabolcs, a Borsodi Mûhely Kft. mûszaki vezetôje szerint – tekintve, hogy az egyetemmel történô együttmûködés több évre nyúlik vissza – cégük fejlesztési terveibe tökéletesen illik a közösen végzett munka. Az egyik fontos, kézzelfogható eredményként az új anyagvizsgáló laboratórium létrehozását emelte ki. A HNS Mûszaki Fejlesztô Kft. ügyvezetôje, Józsi Ottó is beszámolhatott konkrét eredményrôl, hiszen kínálatukban már megjelent egy olyan termék – egy minôségszabályozó szoftverrendszer –, amely a közös fejlesztés eredményeként született meg. Az IJTTR-projekt lényege a termék létrehozásának integrált megközelítése: a funkció, a minôség és a gazdaságosság egyidejû mérlegelése, a teljes körû számítógépes szimuláció a tervezéstôl a minôségirányításig, valamint a termék teljes életciklusára kiterjedô figyelem, a vevôközpontú-

DR. CZINEGE IMRE ÉS PINTÉR ISTVÁN ellenére sikerrel vettek a résztvevôk, hogy az ehhez szükséges szoftverek alkalmazása komoly képzést és mûszaki tudást igényel. A gyártás területén a technológiai és termelési folyamatok számítógépes szimulációja, valamint a gyártás gazdaságosságát fokozó megoldások álltak a kutatások középpontjában. Ezek eredményeképpen a projekt résztvevôi sikerrel optimalizálták a kovácsolási folyamatokat, a többtengelyû forgácsolást, fejlesztették a hôkezelési technológiákat és a habosított mûanyagfröccsöntést.

JÓZSI OTTÓ ság. A tapasztalatok és információk összegzése nyomán alakul ki az úgynevezett „tanulóvállalat” modellje, amely folyamatosan képes a megújulásra, fejlôdésre. A projekt fô elemei között a számítógépes tervezés (CAD) és -gyártás (CAM) éppúgy szerepel, mint az ugyancsak számítógéppel támogatott minôségirányítás (CAQ), a kutatási terüle-

tek között pedig minden jelenlegi és leendô szakember talál fejlôdési, fejlesztési lehetôséget. A tervezés témakörében a közútijármû-futómûvek és a mezôgazdaságierôgép-futómûvek fejlesztése, az integrált termékfejlesztési környezet létrehozása, a korszerû számítógépes szimulációs technikák alkalmazása jelentett kihívást, amelyet annak

HORVÁTH SZABOLCS

A minôségirányítás terén is eredmények születtek, többek között a minôségirányítási rendszer folyamatközpontúvá tétele, a mérés és a monitorozás számítógépes támogatásának megvalósítása, valamint új mérési és minôségirányítási módszerek bevezetése. 2010-ben a kutatási-fejlesztési együttmûködés folytatódik, s annak eredményeképpen – ahogy a projekt elsô évében is – nemcsak újabb konkrét mûszaki megoldásokat, hanem egy újfajta, korszerû gondolkodásmódot is kialakítanak a részt vevô vállalatok.


7 oldal

Futómû Kft.

TUDATOS ENERGIAMEGTAKARÍTÁS A RÁBA FUTÓMÛ KFT.-NÉL

ECO-projekt, II. fázis: energetikai intézkedések implementálása S

ikerrel zárult a tudatos energiamegtakarítást célzó ECO projekt második fázisa a Rába Futómû Kft-nél. A program eredményeirôl Alasztics Gábor karbantartási menedzsert, és Spirk László energetikust kérdeztük.

– Mi volt az ECO-projekt II. fázisának elôzménye? Mirôl szólt az ECO-projekt I. fázisa? Alasztics Gábor: – A Rába Futómû Kft. 2008 második felében a Future Energy Kft.-t azzal bízta meg, hogy auditálja a telephely üzemeit, irodaépületeit energetikai szempontból. A technológia folyamatainak komplexitását és a telephelyen belüli tagoltságot tekintve öszszetett feladat volt az energetikai audit elvégzése, ezért a projekt keretét be kellett határolni. Egyes kiemelt területekre kellett koncentrálni, ahol igény merült fel a részletes SPIRK LÁSZLÓ energiafelhasználási adatok megállapítására, ugyanakkor egy átfogó képet is kellett adni a megtakarítási lehetôségekrôl és azok nagyságrendjérôl. – Mi lett az audit eredménye? A. G.: – Energetikai szempontok, illetve az energiafogyasztásra gyakorolt hatása alapján a Futómû képet kapott a szervezeti, humán, energiatudatossági és mûszaki területekrôl. Mûszaki területen belül pedig külön elemzésre kerültek a villamosenergia-, világítási, fûtési és sûrített levegôs hálózatok. Az audit végén összeállított lehetséges megtakarítások közül kiemeltük azokat, amelyek egy éven belül térülnek meg, ezek kerültek az ECO-projekt II. fázisának feladatai közé. Spirk László a kovácsüzemben 2009. év elején aktívan részt vett az energiatakarékossági intézkedések létrehozásában. Az elért eredmények alapján – mint a Futómû energetikusa – új munkakörbe került, és elsôdleges feladatként megkapta az ECO-projekt II. fázisának vezetését. – Mik voltak az ECO-projekt II. fázisának feladatai? Spirk László: – A 2009 júniusában indult féléves projekt feladata az volt, hogy az I. fázisban felderített megtakarítási lehetôségeket átültesse a gyakorlatba. A projekt az alábbi területekre koncentrált: ENERGETIKAI RENDSZERSZERVEZÉSI MODELL KIDOLGOZÁSA

Az energetikai rendszerszervezési modell kialakításának a célja, hogy megszülessenek azok az irányelveket tartalmazó dokumentumok, amelyek alkalmasak az energia felhasználásának irányítására, ellenôrzésére és szabályozására. Az energetikát egységes rendszerként képezzék le ezek a dokumentumok – energetikai politika, szabályzat és az energetikai megfontolások folyamatos ellátásának biztosítása. Az energetikai politika a szervezet energetikai filozófiáját tükrözze. Az energetikai politika kialakítása a tudatosan vállalt felhasználás dokumentálását célozza meg és lényegében az

energiafelhasználás követelményeinek specifikációja. Az energetikai szabályzat minden egyes szervezeti egységére ki kellett dolgozni az energetikai politikában megfogalmazott szempontok hatását, azzal a megfontolással, hogy a következôkben az egyes szervezeti egységek folyamataiba be lehessen illeszteni az energetikai megfontolásokat. REZSIMINTÉZKEDÉSEK KIDOLGOZÁSA ÉS

meghatározni és egy vezetôi információs rendszerbe kellett szervezni. – Milyen mérések történtek a sûrített levegôs hálózaton, hoztak-e megtakarítást? S. L.: – A rendszer kidolgozásával párhuzamosan futottak a mérések. Az üzemekben és a fôhálózaton felmérésre kerültek a sûrített levegôs hálózat veszteségei, ezekrôl készült egy karbantartási lista. A fôhálózatot a szolgáltató szakemberei javították, az üzemekben a Rába Futómû Kft. karbantartói dolgoztak. A visszaHATÁSAINAK ELEMZÉSE Az alábbi két területre koncent- mérés igazolta, hogy mindkét tevékenység rendkívül sikeres volt, hiszen a veszteség a fôrálva: – Transzformátorok átterhe- hálózaton a hatodára csökkent, az üzemen belüli veszteségek 70%-a pedig a javításokkal lése A csökkentett munkarend mel- megszûnt. A javításokkal a 67.000-es csarnoklett, illetve az egyes területeken a ban kb. 9,1 millió forintnyi, a kovácsüzemben lecsökkent munkamennyiség pedig 5,1 millió forintnyi éves veszteséget tudmiatt a transzformátorok kiter- tunk megszüntetni. – A projekt végén elkészült az EMR – Enerheltsége nagyon alacsony. Fel kellett térképezni, hogy mely transz- gia Menedzsment Rendszer. Mit takar ez a formátorokon lévô fogyasztókat rendszer, mi várható a mûködtetésétôl? S. L.: – 2009 decemberében a projekt lezárult lehet átterhelni más transzformátorra, így elôbbieket kikapcsolni, utóbbiakat és a féléves idôtartam alatt a kitûzött célokat mapedig jobban leterhelni, ezáltal növelve a transz- radéktalanul teljesítette. Elkészült a teljes doformátor kiterheltségét, növelve annak hatás- kumentációs rendszer Energia Menedzsment Rendszer néven. Az energiapolitika tartalmazfokát. za a vállalat energetikai célki– Sûrített levegôs szivárgások tûzéseit, és ezzel összhangban megszüntetése elkészült az EMR irányításához A szivárgásokat két területen szükséges kézikönyv, az eljárákellett vizsgálni. A fôvezetéki sutasítások és a munkautasítáhálózaton az üzemek és a kompsok. Az EMR keretein belül felresszorház között, illetve az üzemérjük az energiatényezôket, meken belül. A fôvezetéki hátervezzük az energiaigényt, illetlózat veszteségei minden egyes ve célokat határozunk meg. A pillanatban terhelnek minket, célok elérhetôségére programoamikor csak igény van sûrített kat és intézkedéseket kell hozni. levegôre, ezért ezeknek a sziEgy monitoringrendszerrel elvárgásoknak a feltárása kulcsALASZTICS GÁBOR lenôrizzük, hogy az intézkedéfontosságú volt. Az üzemeken sek megfelelôek voltak-e, ilbelüli szivárgások soha nem szüntethetôek meg teljes mértékben, mivel letve a folyamatos ellenôrzés során újabb enerezek többnyire sok kis apró szivárgásból adód- getikai nem megfelelôségeket lehet feltárni. nak, és nap mint nap keletkeznek újabbak, de Szerves része a rendszernek a tudatosság kialarendszeres felülvizsgálattal, illetve tudatos oda- kítása, hogy mindenki érezze, mennyire fontosak ezek az energiatakarékossági intézkedések. figyeléssel ezek száma minimalizálható. ENERGIASZOLGÁLTATÓI SZERZÔDÉS AKTUA- Ezt a célt szolgálják az energiatakarékossági munkautasítások, a tudatossági plakátok, ilLIZÁLÁSA A szolgáltató és a fogyasztó közötti szerzôdé- letve a jövôbeni oktatások. A vezetôi informásek nincsenek aktualizálva, a sok módosítás, ciós rendszerhez szükséges mutatókat is az EMRváltoztatás csak nehezen követhetô, cél az egy- be implementáltuk, azonban a jövôben még toséges szerzôdés kialakítása, amely megfelel a je- vábbi lehetôségeket látunk újabb mutatók kidolgozására. lenlegi helyzetnek. – Lesz-e folytatása a projektnek? MaradtakELSZÁMOLÁSI MODELL KIALAKÍTÁSA Az aktualizált szerzôdésnek megfelelôen az e olyan területek, ahol még vannak tartalékok? S. L.: – A projekt összességében megmutatelszámolási modell felülvizsgálata, megvizsgálni, hogy az elszámolás szinkronban van-e a szer- ta, hogy az energia területén rengeteg tartalék van még. Folyamatos odafigyeléssel, tudatos zôdésben leírtakkal. felhasználással óriási összeg takarítható meg. VEZETÔI INFORMÁCIÓS RENDSZER Ezen projekt keretein belül feltárt és egy éven KIALAKÍTÁSA A meglévô energiamonitoring több mint 400 belül megvalósítható megtakarítások végöszfelhasználási paramétert rögzít, amelyeknek szege a Futómû Kft. 2009. évi energiaköltségécsak kis hányada kerül bele a pénzügyi rendszernek a 10%-át teszik ki, azaz közel 40 fô egész éves be. Ahhoz, hogy az energiafelhasználás és a ter- teljes bérköltségét. A projekt jelenlegi fázisa melés közti relációkat meg lehessen határozni, lezárult, de sok olyan terület maradt, illetve a két rendszer adatait konszolidálni kellett, a me- olyan újabbak jöttek, amelyek alapján továbnedzsment számára fontos mutatószámokat bi projektfázisok is elképzelhetôek.

7


8

8 oldal

Futómû Kft.

Projekt indul a kovácsüzem fenntartható versenyképességének megerôsítésére


9 oldal

Futómû Kft. 9 anapság sokat olvashatunk a világot érintô gazdasági és pénzügyi válság miatt megroppanó cégekrôl, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez velünk nem történhet meg, hiszen úgy, mint eddig, tesszük a dolgunkat.

M

Sajnos azonban ez tévhit, hiszen a szûkebb és tágabb környezet is lényeges változásokon megy át, amely változások hatással vannak vállalatunk mûködésére és eredményességére. Az elmúlt év során világossá vált, hogy a kovácsüzem különösen megsínylette a jármûpiacon tapasztalt visszaesést, a rendelésállomány drasztikus csökkenését. Az eddigi mûködési modellen javítani kell a profittermelô képesség növelése érdekében. A vállalat vezetése ezért döntött egy, a kovácsüzemet teljes egészében átfogó hatékonyságfejlesztési projekt elindításáról, melynek vezetésével Szüts Lajos fejlesztési igazgatóhelyettest bízta meg. A projekt céljai között szerepel a termelés hatékonyságának fejlesztése, a minôség javítása, a költségek csökkentése, a szállítási pontosság, a munkabiztonság és a dolgozói elégedettség növelése. A projekt az üzem mûködési folyamatainak lényeges elemeire vonatkozóan alprojektekre bomlik, így például a termelésprogramozás, a szerszámellátás, -kezelés, a karbantartás kerül górcsô alá. A projektben gyakorlatilag minden olyan terület képviselteti magát, amely valamilyen kapcsolatban van a kovácsüzemmel, ezért jogosan nevezhetjük a projektteamet multidiszciplinárisnak. A projekt legfontosabb mérföldkövei között szerepel a jelen állapot felmérése mint kiindulási alap

BRATKÓ JÁNOS

SIPOS TAMÁS

rögzítése, valamint a projekt teljesítménymutatóinak meghatározása. Erre azért van szükség, hogy az eredményeket lehessen mihez viszonyítani. Ezt követi a meghatározó folyamatok elemzése, a legnagyobb költségokozók meghatározása, a javulási potenciálok kijelölése, a veszteségek azonosítása és megszüntetése. Ugyancsak feladat lesz a jövôbeni mûködési struktúra kialakítása és bevezetése. A projekt tervében szerepel még hosszú távra elôretekintô javaslattétel a csak beruházással elérhetô fejlesztésekre vonatkozóan is. A feladat óriási, és bár a megcélzott egyéves átfutási idô soknak tûnik, a terület méretei, illetve a folyamatok bonyolult rendszerének átvilágítása, újraszervezése próbára fogja tenni a projektcsapatot. KOVÁCS JÓZSEF


10 oldal

10 Futómû Kft.

Új vezetô a kovácsüzem élén óth István, a Rába Futómû Kft. kovácsüzem-menedzsere múlt év végén nyugdíjba vonult. Feladatát december 1-jétôl Horváth Róbert vette át, akinek továbbra is irányítása alá tartozik az alkatrész- és szereldeüzem. Ezzel egy kézben összpontosult a cég összes termelési területe. A vezetôt arról kérdeztük, hogyan látja a kovácsüzem mûködését és milyen tervei vannak.

T

„Az elmúlt években, ahogy a többi üzemben, úgy a kovácsüzemben is elkezdôdött az élômunka hatékonyságának növelését és a veszteségek csökkentését célzó tevékenység. Kollégáim már komoly eredményeket értek el, és ennek folytatásában én is óriási lehetôségeket látok” – mondta Horváth Róbert. A szakember rendkívül fontosnak nevezte, hogy két kiemelt projektet is sikerült véghezvinni, a Lasco III és a Lasco II berendezés felújítását. „A Lasco II gyártósor a kovácsüzem hatékony mûködésében azért is meghatározó, mert az itt elôállított mellsô tengelyek több területen végigmennek még az üzemben. Ha egyenletesen, folyamatosan tudunk kovácsolni, és megfelelôen tudjuk ellátni az egyengetôket, a hôkezelô teamet alkatrésszel, az ottani gép- és élômunka-kihasználás szintén sokkal eredményesebb lesz. Idén mindenképpen fókuszálnunk kell veszteségeink csökkentésé-

re és hatékonyságunk növelésére. Ennek középpontjában a Lasco II gyártósor és az ott végzett folyamat szervezése áll. Ha ez sikeres lesz, és a többi területen is megtesszük a szükséges intézkedéseket, akkor a 2010-es esztendôt eredményesen zárhatjuk” – fogalmazott a kovácsüzem új vezetôje. Horváth Róbert hozzátette: mindehhez elengedhetetlen a megfelelô vevôi háttér, és ebben lát kedvezô elmozdulást. „A válság ha-

tására a kft. rendelésállománya nagymértékben csökkent tavaly, és ezen belül érezhetôen kisebb lett a kovácsüzem terhelése is. Részben ez tette lehetôvé egyébként a Lasco II felújítását. Úgy tûnik, hogy idén emelkedik a rendelésállományunk, fôleg ezekre a gépekre” – magyarázta. Horváth Róbert megjegyezte: a kovácsüzemre hosszú távon számít a vállalatvezetés,

mert az itt gyártott termékek eladhatók a világpiacon. Ehhez azonban folyamatosan javítani kell a versenyképességet. Emiatt indult nemrégiben egy projekt azzal a céllal, hogy feltárja azokat a helyeket, ahol hatékonyságnövelésre van lehetôség, akár szervezéssel, akár egy késôbbi beruházással. A tanulmány egy év alatt készül el. A szakember szerint a válság óta eltelt több mint egy évnek sok tanulsága van. „Hatására megtanultunk kicsit másként dolgozni és szervezni a munkánkat. Jobban figyeltünk arra, hogy mely területek, tevékenységek termelnek közvetlenül értéket. Rájöttünk, hogy egy-egy dolgozónak univerzálisabbnak, rugalmasabbnak kell lennie, hogy több gépen is képes legyen dolgozni. A válságból elôbbutóbb ki fogunk lábalni, és akkor egyre többet kell majd dolgozni. Fontos, hogy amit ebben a nehéz idôszakban megtanultunk, HORVÁTH RÓBERT akkor is alkalmazzuk. Az idei évre is igaz, hogy a cég eredményességének egyik záloga a berendezések állapotán kívül az, hogy miként használjuk fel a saját erônket, hogyan gazdálkodunk az energiával, hogyan állunk a munkához. Ha ehhez még hozzátesszük a tervszerû, programozott gyártáshoz szükséges szervezési intézkedéseket, biztosan jobban ki tudjuk használni a kovácsüzemben rejlô potenciált” – hangsúlyozta Horváth Róbert.

Kicsi ötlet is sokat érhet aguk az ötletadók is azt mondják, kis dolgokban lehet nagyot alkotni, kis lépésekkel is képes az ember látványosan elôrejutni – ez esetben a költségmegtakarítás terén. Lássuk ezt e havi Ötletláda-díjazottjainkon keresztül:

M

Két cellavezetô, Kovács Zsolt és Tergalecz István ötletét díjazta az Ötletláda zsûrije. A mellsôtengely-repedések vizsgálatánál eddig egy U V- l á m p á t használt mindenki, mûszakról mûszakra, kézrôl kézre járt az eszköz, így

pedig – mivel igazából senkié sem volt – nem is figyelt rá nagyon senki, sokszor kellett cserélni. Kovács Zsolt és Tergalecz István azt szorgalmazta, hogy cellánként mindenki kapjon egy-egy égôt, amelyet csak ô használ, így biztos lehet abban, hogy ha figyel rá, akkor a meghibásodás is elkerülhetô. Hogy mennyire így lett, íme a friss statisztika: a két használt égôtípus egyikénél 66, a másiknál 84 százalékkal jobb lett a meghibásodási statisztika; a javulást a TMK karbantartói is meg tudják erôsíteni. A mellsô tengelyek repedésvizsgálata mindig is fonKOVÁCS ZSOLT tos feladat volt, a

Tergalecz István öt éve kezjelenlegi gazdasági helyzetben pedig sokat számítanak a költséghaté- dett a Rábában, ô is cellavezetô, kony lépések. Kovács Zsolt szerint s neki is ez az elsô ötletládás kíez is a motivációs tényezôk között sérlete. „Zsolttal egy másik ötlevolt, de ha nincs válság, akkor is tünk is elbírálás alatt van, revan létjogosultsága az ilyen apró, de méljük, azt is befogadják.” Tergalecz István is hasznos ötletnek. azt emelte ki, A cellavezetô hogy a költségegyébként 1990. hatékonyság október 20. óta a fontos szemRába tagja, minpont volt, de az dig is a Futómûis, hogy az álben, a kovácslandó izzócserék üzemben dolgoés javítások kézott, a hôkezelô nyelmetlenséteamben sokan get okoztak a ismerhetik. A napi munkámostani díjazott ban, s ezzel ez is ötleten kívül még kiküszöbölhetô. kettôt benyújtott A két gyôztes Kovács Zsolt – TERGALECZ ISTVÁN kolléga abban is korábban nem pályázott, de a mostani siker neki, hasonlít egymásra, hogy minds másoknak is motivációs erôt je- ketten pendrive-ra váltották be a pontjaikat. lenthet.


11 oldal

Alkatrész Kft. z elmúlt évben a válságnak nagy hatása volt a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. üzleti tevékenységére. Különösen az egyik legnagyobb vásárló, a NAF megrendelései estek vissza. A móri gyárat a Suzuki mintegy harmados darabszámcsökkentése érintette. A társaság – mint tavaly is – konzervatívan tervez, bár számít némi felfutásra.

A

Az alkatrészgyártó kft. ügyvezetô igazgatója, Urbányi László elöljáróban megjegyezte magazinunknak: 2009 folyamán a haszonjármûgyártás területérôl gyûrûzött be a válság az alkatrészgyártó kft.hez. – A tavalyi évben a tervezett sárvári árbevételnek mintegy a fele realizálódott, pedig eleve – a 2008-ashoz képest – konzervatívan terveztük az évet a válság miatt. Ennek ellenére Sárvárra sokkal komolyabb mértékben begyûrûzött a krízis, miután a haszonjármûgyártók gyakorlatilag „behúzták a kéziféket”. Olyan szinten, hogy a legnagyobb vásárlónk, a NAF rendelésállománya – az elsô negyedévet nem szá-

FOTÓ: MATUSZ KÁROLY

Alkatrész: új üzletek, új nagyvásárlók kellenek molva – nagyságrendileg a korábbiak húsz százalékára esett viszsza. Ez komolyan rányomta a bélyegét a sárvári mûködésre – mondta Urbányi László. A sárvári gyár második legnagyobb vásárlója a Futómû Kft., amelynél ugyancsak jelentôs volt a csökkenés, bár nem akkora mértékû, mint a NAF-nál. – Sokat tettünk azért, hogy azokat az alkatrészeket, amelyeket a Futómû harmadik félnek adott ki gyártásba, behozzuk az alkatrészgyártó kft.-hez gyártásba – tette hozzá Urbányi László, majd folytatta: – Ugyanez Mórt annyira nem viselte meg. Ott is terveztünk csökkenéssel s az nagyjából bejött. Tudtuk, amikor az üzleti tervet csináltuk, hogy a Suzuki ráállt mintegy egyharmados termeléscsökkentésre. S mert mi a tervünkben konzervatívabb számot tettünk be, annyira nem csúszott el a két dolog egymástól. Az ügyvezetô hangsúlyozta, hogy tavaly elôkészítették a Fehrer–Rába vegyes vállalat indulását. Pályáztak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra (GOP), s az év végén végrehajtották az átadást. Mint ahogyan a Rába Magazin korábban megírta, megvolt

a leltár, a tôkeemelés, s január elsején elindult a közös vállalat. Az újévtôl sem várnak az alkatrészgyártó kft.-nél jelentôsen magasabb fordulatszámot. – Az évet tíz százalékon belül, kicsit magasabbra terveztük, mint a tavalyit. A haszonjármûüzletben növekedést várunk. Megnyertünk egy újabb vásárlót, az Astra Vagont, aki jelentôs romániai vasútikocsi-felújításnál számít ránk az ülésgyártásban. A mintaülések tavaly elk é s z ü l t e k , URBÁNYI LÁSZLÓ szeptemberben az elsô, év végéig további öt garnitúrát szállítottunk nekik. Már kitisztult, milyen specifikáció kell nekik, például szövetben, karfában. A négyszáz kocsi felújítása két-három éves üzlet lesz – tudtuk meg Urbányi Lászlótól.

Mint korábban megírtuk, elindult az üzleti kapcsolat a Fehrerrel is. További termékeket szándékozik szállítani a társaság az új Suzuki Swifthez, az YP6-hoz. Várhatóan április-május környékén indul el a gyártás. – Ennek felfuttatása nagy feladat az alkatrész kft.-n belül, a huzat mintáit megcsináltuk. Ami újdonság lesz az elôzô évekhez képest, mi gyártjuk az úgynevezett institu (huzatba habosított) fejpárna huzatát is. A legújabb típus fejtámláit Móron fogjuk varrni, a Toyo Seat habosítja, s úgy kerül a Suzukikba – mondta el Urbányi László, s még hozzátette: – Nagyon erôsen koncentrálunk arra, hogy új üzleteket tudjunk beintegrálni a móri és sárvá-

ri gyár életébe, üzletfejlesztéssel válaszoljunk a válságra. Mindenki tudja, hogy nem sok nagy gyártó „dôlt be” igazából, de ha ez a tendencia jelentôsen tovább tart, eljutunk odáig. Mi mindenképpen készen akarunk lenni arra, hogy a lehetôségeket megfogjuk és adott esetben be tudjunk kapcsolódni, akár hegesztéssel, ülésvázgyártással, szabás-varrással, vagy akár a megmunkálás területén a jövô folyamataiba. Éppen ezért kezdte meg tevékenységét egy üzletfejlesztési igazgató, hogy helybe menjünk, megkeressük a partnereket – hangsúlyozta Urbányi László. Az ügyvezetô hangsúlyozta: új üzlet kell, új nagyvásárló kell, ezért látnak lehetôséget a Fehrerben, ahol már keresik a megoldást. – A másik irány az üzletek felvétele mellett, hogy a jelenlegi költségeket optimalizáljuk, a gyártásnak a termelékenységét fokozzuk. Többek között tervezzük a „Centrál 200” haszonjármûváz hajlításának áttételét egy nagy teljesítményû présgépre. Emellett bizonyos hegesztési mûveletek ponthegesztôre való átvitelével is költséget kívánunk megtakarítani – mondta végül Urbányi László.

11


12 oldal

12 Alkatrész Kft., Mór Rába a társaságnál 2002 óta használt Oracle Manufacturing (OM) egységes termelésirányítási rendszert 2010-ben a móri gyárában is bevezeti. Ettôl kezdôdôen a vállalatcsoport minden termelôegységében azonos informatikai bázis támogatja a termelési és üzleti folyamatokat.

A

A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. gazdasági igazgatója, Simon István a rendszerhez csatlakozásról elöljáróban elmondta magazinunknak: a móri gyár 2000ben került a Rába Nyrt. tulajdonába. – Éppen ez idôben került kifejlesztésre a SIP, amely egy speciális rendszer, s a legnagyobb vevô – az esztergomi Suzuki-gyár – rendszereihez kapcsolódott egyedi megoldásokkal. A móriak számára ez év júliusáig a SIP, ezt követôen az OM lesz a mûszaki tervezés, a logisztika, a termelés és kapacitástervezés és minden szervezeti funkció informatikai alapja – magyarázta Simon István. A SIP lecserélését az egységesítési igény mellett mûködési kockázatok is indokolják. Egyrészt továbbfejlesztése nem reális alternatíva, így minden érv az OM mellett szólt, ezért 2009-ben döntés született a móri gyár termelésirányítási rendszerének cseréjérôl.

tése (ellenôrzése) és ezáltal történô kontírozása, valamint a pénzügyi adatokból a lefúrás lehetôsége az analitikákhoz. Hasznos funkció a Rába-csoport szintén bevezetett napi üzleti intelligenciarendszer (DBI) vezetôi adatszolgáltatásainak rendelkezésre állása is. – Bizonyos ritkán változó adatok párhuzamos karbantartásának megszûnése is elônyt jelent: a jelenleg különálló pénzügyi és termelésirányítási rendszerben a többször kezelt adatok miatt fennáll a hibaelkövetés lehetôsége, ami a két rendszer közötti adatinterfészeknél hibajavítási eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Ez egy egységes, integrált rendszernél nem fordul elô – részletezte Simon István. A napi szinten mûködô folyamatok átmenedzselése egy új rendszerbe nem egyszerû feladat. – Ez a feladat bonyolult, csak elôre megtervezett módon történhet. Az elmúlt évben projektet in-

SIMON ISTVÁN

Mór is kapcsolódik az egységes OM-rendszerhez – Az Oracle-rendszer a Rábában általános más moduljait (pénzügyi rendszer, vezetôi információs rendszer) a sárvári gyárral egy idôben már Móron is alkalmaztuk, és ez évben történik meg a nagy lépés, a teljes átállás. Az OM-rendszer megoldja mindazokat a problémákat, amik a jelenlegi rendszerben fennállnak és hosszú távon megbízható megoldást ad a termelésirányítás korszerûsítésére – részletezte az elônyöket Simon István, s hozzáfûzte: – Az Oracle EBS rendszer széles körû funkcionalitása a késôbbiekben felmerülô igények kiszolgálására is egészen biztosan programfejlesztés nélkül, standard megoldásokat fog biztosítani. A gazdasági igazgató szerint a rendszer integráltsága igen jelentôs javulását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a rendszer bevezetésével az informatikai szolgáltató jelentôs havi szolgáltatási díjcsökkentést tudott figyelembe venni a díjkalkulációnál. Emellett további hasznos funkciók válnak használatba vehetôvé a jelenlegi folyamatokhoz viszonyítva. Ilyen a szállítói számlák beérkezésekhez való egyezte-

dítottunk a sikeres végrehajtás érdekében. Megterveztük nemcsak a technikai lépéseket, hanem felülvizsgálatra kerül az összes jelenleg mûködô folyamat, hogy az OMstandard lehetôségeivel összhangban racionálisabban tudjuk mûködtetni azokat. Azt kell mondanom, hogy egy „önvizsgálat kényszerét” is meghozta ez az átállás – magyarázta Simon István. A projektszervezet feszes, elôre megtervezett program szerint mûködik. A bevezetés szakmai és informatikai felelôse a szolgáltató IQSYS és természetesen a móri gyár projektbe delegált valamenynyi munkatársa. A teljes projekt irányítása a projektvezetôk feladata. Ôk felelôsek az OM-rendszer bevezetésének és a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések koordinálásáért, a projektek elôrehaladásának ellenôrzéséért, a szükséges IQSYS és móri gyári szakértôi erôforrások rendelkezésre állásáért, valamint az együttmûködés biztosításáért az irányító bizottsággal és a szakmai támogató és döntéshozó teammel. A gazdasági igazgató elmondta: a projekt mátrix jellegû szervezetként mûködik. A szervezet végre-

hajtó csapata az egyes részfeladatoknak, illetve bevezetendô alrendszereknek megfelelôen, szakértelme igény szerint strukturált. Másrészt viszont a kiszolgálandó vállalati funkciókat felügyelô szakmai vezetés, mint támogatók, döntéshozók és átvevôk, felügyelik a rendszer kialakítását. – Mindez azt jelenti, hogy munkatársaink napi feladataik ellátása mellett felelôsen részt vesznek a gyár jövôbeni képességeinek meghatározásában. Új mûködést, új gyárat terveznek önmaguknak és valamennyi móri dolgozónak – hangsúlyozta Simon István, majd hozzátette: – Azt pontosan tudjuk, hogy az informatikai rendszer mûködési költségei méretesen csökkennek. Három éven belül csak ebbôl is megtérül minden bevezetési ráfordítás. Biztosan megjelenik a gyári szervezetben is a költséghatékonyság, ez a vezetés felelôssége, hiszen csökkennek a manuális ügyviteli feladatok. Megfelelô idôben a jelenlegihez képest sokkal pontosabb adatok állnak a döntéshozók – beszerzôk, értékesítôk, termelési vezetôk, funkcionális vezetôk – ren-

delkezésére. Csökkenni fog az eszközökben lekötött pénzmennyiség mérete, erôs kontroll lehetôsége nyílik meg, a folyamatos javulás feltételei információ szintjén a jelenleginél jobbak lesznek. Ezáltal a versenyképességünk is erôsödik. A jelentôs átalakítás kockázatát firtató kérdésünkre Simon István elmondta: – Jelenleg az üzleti folyamatok, új igények felmérése folyik és az új koncepció megtervezését végezzük. Lényegében a célok meghatározását jelenti. Ezt követi a részletes tervezés a célok elérésére, az új folyamatok modellezésével együtt. Nagy figyelmet fogunk fordítani a rendszer oktatására, a majdani felhasználók felkészítésére. A projekt erôforrásoldalról prioritással bír és megfelelô garanciák biztosítják az elôre megtervezett részfeladatok végrehajtását. Nincs kétségem a július elsejei éles indulásban. Az új szoftver világszínvonalú technológia, a Rába más gyáraiban is bizonyította ezt. Tehát az új használatának e tekintetben sincs kockázata, a bevezetés csak sikeres lehet.


13 oldal

Alkatrész Kft. 13

Versenyképes üléshabok a Fehrer-Rábától int arról a Rába Magazin korábban beszámolt, autóipari üléshab gyártására vegyes vállalatot alapított Magyarországon a német Fehrer Automotive GmbH és a Rába Jármûipari Holding Nyrt. Az elôkészületek után 2010. január 1-jén megkezdte mûködését a vegyes vállalat Móron.

M

A Fehrer üléspárna-üzletág vezetôje, a Fehrer Automotive Rába Kft. társügyvezetôje, Helge Pfeiffer elmondta magazinunknak, jelen pillanatban a gyártási volumen jelentôs része Suzuki, de már gyártanak a Peugeot T75 sportautóhoz is üléshabokat. Jövôre a VW Up, majd az Audi 3-as üléshabjait is Móron tervezik gyártani. – Vadonatúj technológiával szereltük fel a céget, nem úgymond Németországban leszerelt gépeket hoztunk Mórra, hanem újakat. A legkorszerûbb robotokkal mûködtetjük az üzemet – mondta Helge Pfeiffer. Az ügyvezetô kérdésünkre elmondta, a Fehrer a világon 26 cégben van jelen, nem mind tiszta Fehrer, néhány vegyes vállalat – mint a móri – van közöttük, többek között az Egyesült Államokban, Csehországban, Indiában. URBÁNYI LÁSZLÓ ÉS HELGE PFEIFFER – Az együttmûködés célja az európai, kelet-közép-európai autó- üléshabbal való ellátása. Jelen pil- dik a cég Móron, a terv, hogy mint- dolgozói létszám, ahogyan az üzgyártás minôségileg versenyképes lanatban hatvan emberrel mûkö- egy százötven fôre emelkedjen a letek jönnek, a termelés fejlôdik – magyarázta Helge Pfeiffer. A válsággal kapcsolatos kérdésünkre válaszolva az ügyvezetô elmondta, a krízis az autóiparban leginkább a magas és a középkategóriás jármûvek gyártását érintette 2009-ben, s ez várható ez évben, s talán még jövôre is. – A Fehrer–Rába leginkább a közép- és alacsonyabb kategóriában tervez és gyárt Móron. Ezért úgy gondolom, nem jelent nagyobb gondot a krízis. Ebben a kategóriában változatlan a fejlôdés, az emberek kisebb autók vásárlásába fektetnek – fejtette ki véleményét Helge Pfeiffer. Arról, hogy a Fehrer miként talált a Rábára, a következôket mondta Helge Pfeiffer: – A Fehrer ismeri – és ismernie is kell – a versenytársait. Bár a Rábát nem versenytársank, inkább potenciális partnernek tekinette. A Fehrer megnézte a vevôállományt, s a két cég teljesen jól egymásra talált a szinergiák kiaknázásával. A magas technológiai felkészültség mellett a magyarországi, európai versenyképes bérekkel nagyon jó áron lehet gyártani. URBÁNYI LÁSZLÓ, HELGE PFEIFFER, KÔSZEGI ADRIENN ÉS SZABÓ JÓZSEF.


14 oldal

14 Jármû Kft.

TORMA JÁNOS

Megôrizte üzleti kapcsolatait a Jármû Kft. iterhelt elsô negyedévvel indítja 2010-et a Jármû Kft., mind a katonai, mind a polgári célú termékek megrendelôi ellátták munkával. Az egyik fô feladatot a 2009-ben kifejlesztett H18-as gépek sorozatgyártása jelenti.

K

Torma János, a Jármû Kft. ügyvezetô igazgatója részletesen összegezte az elmúlt évet, ami katonai téren elsôsorban az új generációs jármûvek kifejlesztésérôl és legyártásáról, a polgári területen pedig különösen a gazdasági környezethez való igazodásról szólt. Megvalósult a már 2008-ban eltervezett H14-es katonai jármûvek legyártása, s még ugyanebben az évben kifejlesztették a H18-asokat, amelyeknek elsô darabjai el is készültek. Ez jelenti most az egyik fô csapásirányt: öt típusát alkották meg, s miután a szükséges vizsgálatok, jóváhagyatási eljárások után októberben elkészültek az elsô jármûvek, a társaság ráállt a sorozatgyártására. Az utolsó negyedév tehát nagyon mozgalmasan alakult. A saját gyártású és fejlesztésû jármûvek mellett természetesen felépítményeztük és szállítottuk a partnerek alvázaira épülô MAN HX, G-Wagen és Unimog eszközöket is. Torma János a jelen elvárásai közül kiemelte, hogy a katonai megrendelések esetében egyre inkább a védett jármûvek felé kell orientálódni. A megszokott kategóriák mellett ilyen kivitelekben is szállítottunk 2009-ben. Például védett kivitelû személyszállítókat és a hadsereg speciális igényeinek megfelelôen szintén védett sebesültszállítókat. Igen fontos és megtisztelô feladatunk volt, hogy a honvédség felkérésére segítettünk kiépíteni azokat a képességeket, amelyek a pápai

repülôtér üzemeltetéséhez szükségesek. Mint arról már többször is beszámoltunk, a kifutók alkalmazhatóságát szolgálja az elmúlt évben kiszállított H25-ös Unimog bázisú hóeltakarító rendszer. Összegzésül: az alkalmazó és a beszerzést lebonyolító katonai szervekkel folyamatos és jó munkakapcsolatban van a Jármû Kft. 2010 elsô negyedévén túl az év teljes egészében folytatódik a H18-as típuscsalád gyártása, további 3 típussal kiegészítve. Ezeknek az új típusoknak a tervezése már zajlik, az elsô darabok építése januárban kezdôdik. Várhatóan az így kifejlesztett jármûcsalád lesz az alapja a 2011–2012-es idôszak szállításainak. Mindemellett pedig– mint arról már szó esett – a védett kivitelû jármûvek iránti növekvô igényre is fel kell készülni. A polgári piac volt az elmúlt év legnagyobb kihívása. Felkészülhettünk rá, hiszen a visszaesés hatása már 2008-ban elérte a Rábát, de az talán mindenkit megdöbbentett, hogy végül töredékére estek vissza a polgári célú jármûvekkel kapcsolatos megrendelések. Torma János szerint 2009 vége felé érezhettük elôször, hogy stabilizálódik a helyzet. Látható ugyanis, hogy a partnerek – a gépgyártók, a beszállítók – készletei fogyatkozóban vannak és változatlan igény mellett is újabb gyártásra – tehát indulásra – van szükség. „Kétezer-kilenc a társaság számára az igazodás éve volt” – fogalmaz az igazgató. Az alacsony vevôi igények miatt minden területen szorítottak a nadrágszíjon, s ez elôször is belsô igazodást követelt meg. Minden lehetséges költségelemet vissza kellett fogni, így kevesebbet költöttünk produktív és rezsianyagokra, energiára, visszafogtuk a beszerzéseket, csak a

szükséges mértékben beruháztunk, és – amit mindenki megélt – bevezettük a négynapos munkarendet. Torma János úgy véli: a cég dolgozói megértették és elfogadták, hogy szükséges rosszról van szó, hiszen ez a feltétele, hogy a Rába mûködôképes maradjon a krízishelyzetben és a lehetô legjobb pozícióban várja a válság végét. „Mi most ebben a pozícióban vagyunk” – szögezte le a Jármû Kft. vezetôje, hangsúlyozva, hogy a Jármû Kft. a nehéz idôszak ellenére sem veszített el egyetlen vevôt sem. „A partnerek – akik ugyanúgy költségcsökkentésre kényszerülnek – továbbra is számítanak ránk, s ez a külsô elvárás is megköveteli, hogy hatékonyan mûködjünk” – mondta Torma János. A konkrét feladatokról szólva: a vasszerkezeti gyártás mellett a hazai autóbuszpiacon számunkra kedvezô folyamatok érzékelhetôk. Rendelkezünk korszerû midibuszalváz-konstrukcióval, amely iránt már többen is érdeklôdtek. Hozzá kell tenni: ez még csak lehetôség, „tervszinten számolni vele nem lehet, de kimaradni a lehetôségbôl nem szabad” – szögezte le az igazgató. Az idei, elsô negyedévünk napra pontosan be van táblázva és a tervet képesek vagyunk teljesíteni. A zsúfolt idôszak sajátossága, hogy a gyártásindításon túl ez az auditok szezonja is lesz. Ezenkívül pedig természetesen pénzügyileg is lezárjuk és jóváhagyatjuk az elmúlt évet, „hogy elmondhassuk: az egész világot sújtó nehézségek mellett is eredményesen zárt a Jármû Kft. Ez közös munka, tehát ezúton köszönöm valamennyi kollégám egész éves erôfeszítéseit és kívánok mindnyájunknak kétezer-tízre is sikereket” – summázta Torma János.


15 oldal

HR 15

KHEM látogatás a Rábánál Képünkön éppen a szentendrei Kinizsi Pál szakképzô iskola hallgatói szemlélik a készülô H18.240 jármûveket. Az iskola látogatásával párhuzamosan egyébként a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség szakemberei és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) munkatársai is vendégeink voltak, s szintén szemügyre vették a H18.240 jármûveket. A KHEM idelátogató munkatársai a jármûvek engedmény nélküli típusbizonyítványának kiadásában játszanak fontos szerepet, emiatt szoros munkakapcsolatot tart fenn velük a Rába Jármû Kft. Érdeklôdéssel tekintették meg a páncélozott katonai terepjáró mentô gépkocsit is, amelyrôl egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk.

Jubilánsok 40 ÉVE A RÁBÁNÁL Katona András, Rába Futómû Kft., esztergályos

Papp Kálmán, Rába Futómû Kft., technológus Takács László, Rába Futómû Kft., NC-esztergályos

25 ÉVE A RÁBÁNÁL Biró Mária, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, köszörûs 35 ÉVE A RÁBÁNÁL Körmendi József, AlkatKovács Béla, Rába Futómû részgyártó Kft., Mór, varróKft., NC-forgácsoló Németh Tamás, Rába Futómû munkás Pencz Lajos, AlkatrészKft., melegsajtoló

gyártó Kft., Sárvár, hidegsajtoló Dráguly Sándor, Rába Futómû Kft., NC-forgácsoló Vincze Viktor, Rába Jármû Kft., lakatos 15 ÉVE A RÁBÁNÁL Schneider Zoltán, Rába Futómû Kft., marós Zsolnai József, Rába Futómû Kft., fémfelület-elôkészítô

Tavasszal is a bajnoki cím a cél kezdetektôl, vagyis három éve mindig elindult az Üzleti Foci Ligában a Rába csapata. Mivel az ôszi és a tavaszi idényt külön is értékelik, ezért elmondható: az eddigi hat szezonból ötször elsô, egyszer pedig második helyen zártunk. Mi lehetne most is a cél, mint a bajnoki cím? Az ôszi elsô hely már megvan.

A

A csapat teljesítményérôl Rácz Imre számolt be: elmondta, hogy ebben az idényben nyolc csapat nevezett a gyôri ligában, zömében az ipari park cégeinek focicsapatai jelezték részvételüket. A Rába csapatát a Rába szponzorálja, ami azt jelenti, hogy a cég biztosította a nevezési díjat, s a labdarúgók felszerelését is. Az ôszi idényt veretlenül zártuk, így egy percig sem volt kétséges az ôszi bajnoki cím megnyerése. Idén viszont külön tétje is lesz a tavaszi idénynek, ugyanis ha ott is mi nyerünk, akkor automatikusan résztvevôi leszünk az országos döntônek, amelyet májusban rendeznek. Ha esetleg nem a miénk lesz az elsô hely, akkor ki-

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: POMARANSKI LUCA TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected]

ki mérkôzést kell játszani a gyôri bajnokság tavaszi gyôztesével az országos részvételért. De ennyire elôreugorni még nem érdemes. – Hamarosan kezdôdik a tavaszi szezon, s jó lenne, ha fiatal kollégák csatlakoznának még hozzánk – mondta Rácz Imre. – A legidôsebb csapattagunk 48 éves, a fiatalítás pedig soha nem árt.

Nincsenek külön edzések, de tény, hogy a meccsek heti rendszerességgel vannak a Gyôri Sportarénában, ami folyamatos programot jelent. Tizenkét tagból álló csapatunk gyakorlatilag a Futómûben dolgozó kollégákra épül, de mint mondtam is, szeretettel várunk mindenkit a fontos tavaszi szerepléshez.

NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-521


16 oldal

16 HR

Jön a szuperbruttósítás

TISZTELT MUNKATÁRSAK! A Rába Futómû Kft. Munkavédelmi Bizottsága kezdeményezésére, a munkavédelmi képviselô-választások elôkészítésére és lebonyolítására 2009. január 20-án megalakult a választási bizottság (vb). A vb tagjai: 1. Kiss Zsolt, Rába Rt. Munkavállalók Szakszervezete 2. Fekete Imre, Rába Rt. Munkavállalók Szakszervezete 3. Lanczendorfer Csaba, Rába Rt. Munkavállalók Szakszervezete 4. Tóth Sándor, Rába Rt. Munkavállalók Szakszervezete 5. Vajas Mihály, Rába Rt. Munkavállalók Szakszervezete A vb a választás idôpontját 2010. március 23-ra határozta meg. Jelöltállítás határideje: 2010. február 24.

MI AZ A SZUPERBRUTTÓ? Szuperbruttóban számolják a fizetést. Ennek lényege, hogy a bruttó bér ezután azt az összeget jelenti majd, amennyibe egy alkalmazott teljes egészében kerül foglalkoztatójának. A bruttó bér jelenleg csak a nettó bér és a dolgozó által fizetett adók és járulékok öszszege. De ez még nem tartalmazza a foglalkoztatottak után a cég részérôl fizetendô nem csekély egyéb terhek és járulékok összegeit. A szuperbruttósítás után már ezek is bele fognak számítani az adóalapba. Azaz a szuperbruttó lefordítva magyarra és (egyszerûen) átültetve a számok nyelvére azt jelenti, hogy 2010. január 1-jével az adóalap (az eddigi bruttó bér) megnövekszik a munkáltató által fizetett járulékkal. EZ SZÁMOKBAN: például, ha valaki 100.000 forint bruttó jövedelemmel rendelkezik, akkor most az adóalapot nem a 100.000 forint jelenti, mert ehhez hozzáadódik a munkáltató által fizetendô 27%os járulék is, így a munkavállaló 127.000 fo-

rint után adózik ezután, s ezt az összeget kell behelyezni az adótáblába; vagy egy másik példa, egy havi bruttó 150 ezer forintot keresô dolgozó ezután 190.500 forint után fizet majd jövedelemadót. Ezzel párhuzamosan azonban csökkennek az adókulcsok és kitolódik a kedvezményes sávhatár is. Az alsó sávhatár a korábbi 1,9 millió forintról 5 millió forintra nôtt, az adókulcsok pedig az alábbiak szerint csökkentek: 5 millió forintos éves jövedelemig 17 százalék az adó; e felett pedig az 5 millió 17 százaléka és az 5 millió feletti rész 32 százaléka. Az adójóváírás jogosultsági határa is jelentôsen emelkedett a tavalyihoz képest, jelenleg a határ évi 3 millió 188 ezer forint, e fölött az adójóváírás csökkentett mértékben vehetô igénybe, legfeljebb 4 millió 698 ezer forint éves jövedelemig. Az adójóváírás az adóalapkiegészítéssel növelt bérjövedelem 17 százaléka, legfeljebb havi 15.100 forint. NAGY KORNÉLIA

ÚJ LEHETÔSÉGEK A TANULÁSBAN

Angol e-learning program indul Vállalatunk – kihasználva az internet és az oktatás fejlôdése adta lehetôséget – új, angol nyelvi tanulást segítô e-learning programot indít. Mi is az az e-learning? A tanulás folyamata nem tantermekben, tanár-diák viszonyban történik, hanem egy elôre kiadott tananyag alapján, melyhez segítséget és kiegészítést egy internetes oldalon keresztül talál a felhasználó. Így bárhol, bármikor bekapcsolódhat a tanulásba, nem kell elôre kiadott órarendhez alkalmazkodni, mindenki a saját beosztása alapján készülhet. Az internetes felületen nemcsak új információk találhatók, hanem a felhasználó idôrôl idôre tesztelheti, mérheti a tudását különbözô kérdôívek kitöltésével, melynek az eredménye azonnal megjelenik. A programot, amely a tervek szerint márciusban indul, jogosultsággal rendelkezô rábás munkatársak használhatják. Az új nyelvi képzés szabályait, a jelentkezés feltételeit külön eljárásutasításban rögzítjük. CSONTOS-HOFFER KATALIN

Munkavédelmi képviselôvé választható: aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. Nem választható munkavédelmi képviselôvé: aki munkáltatói jogokat gyakorol, aki munkáltató, illetve a munkáltató vezetôjének közeli hozzátartozója, továbbá a választási bizottság tagja. Jelöltet állíthatnak: 1. A kft.-nél képviselettel rendelkezô szakszervezetek (saját tagjaik közül). 2. Független jelölt állítható a munkavállalók ajánló aláírásával, az Mt. 49. § (4) szerinti feltételekkel. A jelöltállítás módja: Szakszervezetek saját tagjai közül, a jelöltek bejelentésével, a jelölt elfogadó nyilatkozatának a választási bizottsághoz (a kijelölt határidôre) való eljuttatásával lehet. Független jelölt esetében a munkavállalók ajánló aláírásával és a jelölt elfogadó nyilatkozatának a választási bizottsághoz (a kijelölt határidôre) való eljuttatásával lehet. A jelölôlistáról, valamint a választás lebonyolításáról a választási bizottság további tájékoztatást ad ki. TISZTELETTEL: KISS ZSOLT VB-ELNÖK

Dakar-siker Rábafutómûveken

Recommend Documents