Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván ( )

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919)

Czirók Zoltán:

Felderítők Albertfalván (1918-1919) Az első világháborút és ezzel együtt az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően a közös hadsereg elveszítette létalapját, a Monarchia területén létrejövő új államok pedig igyekeztek mielőbb létrehozni saját hadseregüket. A császári és királyi Repülőcsapatok (k.u.k. Luftfahrtruppen = LFT) repülőinek nagy része immár saját szülő- esetenként pedig újonnan választott hazájuk formálódó repülőalakulataihoz jelentkeztek további szolgálatra. A frontokról hazatérő, hátországi szolgálatot teljesítő vagy épp szabadságukat töltő magyar repülők alkották az első magyar repülőalakulatok személyzetét, amelyek természetszerűleg olyan helyeken jöttek létre, ahol rendelkezésre állt a szükséges repülőanyag és kiszolgáló személyzet – a repülőgépgyáraknál. Az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár Rt. nemcsak az ország, hanem a Monarchia legnagyobb repülőgépgyára volt.1 1912. november 6-án alapította Camilio Castiglioni, Ludwig Lohner és két magyar ipari konszern, a Ganz-Danubius és a Weiss Manfréd. Mivel az UFAG már 1914 elején megrendelést kapott Lohner kétfedelűek gyártására, de a megfelelő gyárépületek még nem álltak rendelkezésre, a gépeket az egykori budapesti szivattyú-állomáson készítették el és Rákosmezőn végezték a tesztrepüléseket. 1914 végén költözött át a gyár a végleges helyére, Albertfalvára.

A Magyar Repülőgépgyár Rt. madártávlatból, 1918 (Winkler Aero Archív)

A háború folyamán a gyár vezetése a tömegtermelést részesítette előnyben a fejlesztéssel szemben, így előfordult, hogy amikor 1917-ben az UFAG-nak a tűzbiztosság és a ledobható tartály fejlesztését kellett volna végeznie, a vezetés azt mellőzte arra hivatkozva, hogy a sorozatgyártás mellett nincs nélkülözhető ideje a kísérletezésre. A gyár élete 1916 januárjában változott meg végérvényesen, amikor a termelés gerincét kitevő Hansa-Brandenburg C.I gépek megrendelését elfogadták. Ennek nyomán a február 29-i tőkeemelés után a részvénytulajdonosok jóváhagyták a HansaBrandenburg gyár két igazgatójának felvételét az irányító testületébe. Az UFAG kilenc sorozatban 732 darab HansaBrandenburg C.I típusú repülőgépet gyártott, amely a pilóták által leginkább kedvelt és legmegbízhatóbb felderítőgépnek bizonyult. Az összesen 1258 legyártott Hansa-Brandenburg C.I 58.2 %-át így az albertfalvai gyár tudhatta magáénak. Emellett 1918-ban a termelés fő vonalát a sikertelen Hansa-Brandenburg C.II továbbfejlesztéseként született UFAG C.I felderítőgép képviselte, amely gyorsasága és jó manőverező képességének köszönhetően – a kisebb hibák mellett is – kedvező fogadtatásra talált a fronton. A cseh származású Stanko Bloudek, Oravecz Béla és a Fischamendből érkezett Karl Balaban irányítása alatt működő program eredményeként 126 darab UFAG C.I került ki az üzemből a háború végéig. A gyár hivatalos adatok szerint 928 szárazföldi gépet adott át az LFT-nek.2 ____________________________ 1

A gyár nevét a világháború során főleg német fordításban (Ungarische Flugzeug A.G. = UFAG) használták, az eredeti magyar név értelemszerűen a háború utáni dokumentumokban kerül újra elő fokozatosan. Ehelyütt az eredeti dokumentumoknak megfelelően használjuk a megnevezéseket. 2 Peter M. Grosz – George Haddow – Peter Schiemer: Austro-Hungarian Army Aircraft of World War One. Mountain View (California), Flying Machines Press, 1993. 263-295., 431-436. o.

MRT Évkönyv 2012

/ 17


Újonnan gyártott UFAG C.I felderítőgépek az albertfalvai gyár udvarán, valamikor 1918 őszén

Az UFAG-nak azonban volt egy másik, hasonlóan fontos profilja is, a vízi repülőgépgyártás. Az üzem területe kiterjedt az Albertfalva melletti Duna-szakaszra, ami megfelelő terepet nyújtott e tevékenységhez. Itt sem adták alább, ami a teljesítményt illeti: a 413 haditengerészeti repülőgép közül 185 darabot készítettek Albertfalván – Lohner T, Te, Tl, Weichmann K, Brandenburg K és W13, valamint „S” típusú iskola-repülőcsónakokat – így e téren is a képzeletbeli dobogó legfelső fokán helyezkedett el a gyár.3 Az UFAG fejlődése szinte töretlen volt. Amíg 1917 közepén mintegy 1000 munkás dolgozott a gyárban, addig a háború végén ez a szám 1700-ra emelkedett, a gyár teljesítménye pedig az 1917-es havi átlag 27.8 repülőgépről 1918-ban 35.2-re.

Az első műszaki igazgató, Wittmann Viktor távozása után Walter Zapletal lépett a helyébe és Péchy Pál lett a főmérnök, majd 1917-ben Asbóth Oszkár is csatlakozott a gyárhoz, létrehozva egy propeller és helikopter kísérletekkel foglalkozó részleget. Természetesen egy ekkora gyárat nem volt egyszerű irányítani és bár 1918 nyarán Georg Horowitz személyében új vezérigazgatóval átszervezések kezdődtek, nem sikerült minden problémát kiküszöbölni.

A „jó fiúk” Albertfalván, 1919. január. Balról jobbra: Juhász János, Szöllösy István, Adolf János, Hottovy Ferenc, Szalay Ernő parancsnok, Klér János, ???, Malovetz György (HL, Nagy Béla hagyatéka)

A Brandenburg és UFAG C.I törzseket még az 1918. augusztusi ellenőrzéskor is rendszertelenül, nem a gyártási folyamat szükségleteinek megfelelően tárolták, az átvett repülőgépek pedig számos esetben akadályozták az összeszerelést, mivel nem állt rendelkezésre megfelelő vasúti szállítási lehetőség. Továbbá a Fliegerarsenallal való kommunikáció minőségét az albertfalvai üzem esetében is kifogásolták és állítólag háromszor annyi munkaórát követelt egy repülőgép előállítása, mint a hasonló méretű német gyáraknál. 1918. szeptember 10-én az üzem területén tűz pusztított és ennek áldozatul esett 27 kész szárazföldi és vízi repülőgép. Mindezen kisebb-nagyobb problémák ellenére az UFAG óriási szolgálatot tett a Monarchia repülőcsapatainak ellátása érdekében.4 ____________________________ 3 4

Schupita: Die k.u.k. Seefliger. Koblenz, Bernard & Graefe Verlag, 1983. 28-31., 35-42., 58-60. o. Grosz – Haddow – Schiemer: i. m. 6-7., 263-264. o.

18 / MRT Évkönyv 2012

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) 1918. november 8-án a Légügyi Kormánybiztosság a „beállott békés idők”-re hivatkozva elrendelte a 75%-os létszámcsökkentést, valamint a termelés fokozatos, de lehetőleg mihamarabbi, ugyanilyen mértékű redukálását. Fennmaradt jegyzetek alapján tudjuk, hogy az UFAG ekkoriban 216 gépen dolgozott, ezek közül 80 szárazföldi gép 90%-os, további 100 szárazföldi és 36 tengerészeti gép 30%-os készültséggel bírt. Egy másik jegyzet azonban pontosít ezeken az adatokon (irányárat is rendelve a gépek mellé), eszerint 120 UFAG C.I felderítőgépből 40 darab teljesen, a többi 80%-ban kész volt (45000 K/db), további 300 repülőgépről a kötlevél nem volt aláírva. 200 darab kétfedelű – valószínűleg Hansa-Brandenburg C.I típusú – repülőgép 20%-os készültségi fokon állt (45000 K/db). 2 tengeri gép – valószínűleg Brandenburg „K” típusú – készen állt a gyárban (69200 K/db), további 12 gépről pedig csak írásbeli megrendelés volt, de a kötlevelet még nem írták alá. Hasonló volt a helyzet a 25 tengeri egyfedelűvel – Brandenburg W29 – is, amelyek közül 1 teljesen, 24 pedig 30%-os készültségi fokon állt.5 A gyár kormánybiztosának Demel Károlyt nevezték ki, hogy felügyelje a rendelkezések végrehajtását. 6 November 12-én bocsátották ki azt a rendeletet, amely hivatalosan is létrehozta a magyar repülés intézményrendszerét és szabályozni próbálta a magyar repülőalakulatok szervezetét. Mivel a rendelkezésre álló személyzetről és anyagról nem volt megfelelő áttekintés, a rendelet inkább egy tervezet volt, amelyben két Csoportparancsnokság (Budapest és Arad) alárendeltségében 13 repülőosztályt és 10 benzinállomást kívántak felállítani – Albertfalván az I. és II. légi posta osztályt.7 A repülőosztályok közül azonban egyelőre csupán kettő működött, az egyik Albertfalván.

A 2. repülőosztály Hansa-Brandenburg C.I és UFAG C.I típusú repülőgépei startra készen (Aviatika)

A „Népszava” példányainak eljuttatása a megszállott területekre (Aviatika)

I. Légi posta osztály (1918. nov.-dec.) Az osztály első parancsnoka Szalay Ernő százados volt. Az egység állományában 1918 folyamán a következő személyek repültek: Pilóták: Csenkey Géza százados, Kaczander Ferenc és Matzenauer Hugó főhadnagyok, Debreczeni Károly, Hottovy Ferenc, Juhász János, Mayer János, Pfendert József, Rácz Mihály, Rátkay János, Szöllösy István és Tóth József őrmesterek, Adolf János, Klér János és Malovetz György szakaszvezetők, Czeripp József és Emőd László tizedesek (Fehér Antal, Dobos István) Megfigyelők: Beregszászy Béla, Czurmy, Füzéressy István, Gerő Pál, Harsányi Gábor, Hetvig, Hoffmann, Horváth, Höss Lajos, Kecskés Sándor, Kovács, Richter Károly, Rohla Miklós, Rotter László és Vizkelety Imre főhadnagyok Az alakulat gépállományát az albertfalvai gyár által gyártott, 369-es sorozatú Hansa-Brandenburg C.I típusú felderítőgépek utolsó, még el nem szállított példányai alkották. Az osztály repülőgép-állománya 1918 novemberében: Dátum XI. 13. XI. 14. XI. 16. Légi posta osztály Albertfalva

H-Br. C.I 369.180 369.187 369.207 369.210

H-Br. C.I 369.183 369.206 369.207 369.210

H-Br. C.I 369.206 369.207 369.208 369.210 (?)

Az I. Légi posta osztály első repüléseinek egyikét Csenkey Géza teljesítette Gerő Pál megfigyelővel november 8-án, a cél Trencsén és Egbell volt. ____________________________ 5

Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban: HL), Polgári Demokratikus Forradalom (továbbiakban: PDF) iratai. 82/bk. – 1918. 29. d. HL, PDF iratai. 12/bk. – 1918. 29. d. 7 HL, PDF iratai. 94/bk. – 1918. 29. d. 6

MRT Évkönyv 2012

/ 19

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) Léváig a repülés zavartalanul folyt a felhők felett és megfigyelendő területen sem észleltek semmi különöset. Léva felett azonban motordefektet kaptak és 3 cilinderrel Pomázig jutottak, ahol kényszerleszállást hajtottak végre. Csenkey rendbe hozta a motort és újra levegőbe emelkedett. Hazafelé repülve Budapest felett 3 cilinder állt meg, de ettől függetlenül simán leszálltak Albertfalván.8 Ugyanaznap Kislángra (Székesfehérvártól D-re) küldött az osztály egy gépet karhatalmi feladatokra. A jelentés szerint a községben csend honolt, útközben pedig a „szokásos helyeken” propaganda cédulákat szórtak le.9 A november 10-én abszolvált 4 repülésből hármat is a 369.187 számú Brandenburg C.I-el végeztek, így nem csoda, hogy a harmadik repülésnél a motor felmondta a szolgálatot. Kaczander, Rohla megfigyelővel Dunaföldvárra és Kecskemétre indult, ahonnan csak később értek vissza.10 November 13-án az idő sem kedvezett túlságosan a repülésnek – Juhász és Füzéressy a Muraközbe indult, de a havazás és az eső miatt csak Nagykanizsáig juthattak. (Érdekes, hogy a jelentés szerint két gép indult a Muraközbe, de a repülési nyilvántartás szerint a másik úti célja Siófok volt.) Kaszala Károlyra – aki eredetileg a légi rendőrség kötelékében repült – pedig egy nagyon fontos feladat várt: fél millió koronát kellett átszállítania egy miniszteri küldöttel együtt Lévára. Ugyanaznap még egy másik repülőgép is indult Albertfalváról, 2 pilótával és egy szerelővel, mivel egy Szegedről november 12-én indult gép Monoron leszállt és azt Albertfalvára kellett átrepülni. 11 November 14-én, reggel 9.15-kor startolt Malovetz György pilótával és Höss Lajos megfigyelővel a 369.210 számú, valamint Hottovy Ferenc pilótával és Harsányi József megfigyelővel a 369.187 számú Hansa-Brandenburg C.I, hogy a Muraközbe repülve ott szokás szerint propaganda-anyagot szórjon szét. Álljon itt Höss hadnagy jelentése a történtekről: „A vezető gép Bicskétől kb. 30 km-re nyugatra hirtelen alacsonyra szállott és elvesztettük szem elől. A közbeeső falvakban röpcédulákat dobtunk ca. 200 m magasból. A röpcédulákat mohón kapkodták. Feltűnő csoportosulást sehol sem észleltünk. Erős széltől elterelve Csepregen tájékozódás végett leszálltunk. Innen egy óra múlva mehettünk tovább, mert a megjelent nemzetőrség bevitt bennünket a parancsnoksághoz igazolás végett. Szombathelyre megérkezve benzint és olajat töltöttünk és utána startoltunk Csáktornya felé. Útközben nyugatról hófelhők jöttek és köd ereszkedett le, mely miatt kénytelenek voltunk Csömödérből Szombathely felé visszafordulni. Zebercze felett motorhiba állott be, mely miatt kénytelenek voltunk Nova mellett leszállni. A hirtelen leszállott köd miatt azonban egy fában fennakadtunk és lezuhantunk. Nován utólag értesültünk Dr. Székely József járásorvostól, hogy Zeberczén a nemzetőrség ránk lőtt.” A novai főszolgabíró jelentéséből tudjuk, hogy a gép délután 5-kor zuhant le és darabokra tört. A megfigyelőnek nem esett baja, „a pilóta leütötte orrát, száján és lábán megsérült”. A sérült gépet bevagonírozták és november 16-án Budapestre irányították (furcsa módon már aznap részt vett a gép egy repülésen – legalábbis a feljegyzések alapján). Ugyanakkor az eset tanulságos volt egy másik szempontból is. A jelentés felterjesztésekor külön kiemelték az utolsó mondatot – hogy rálőttek a gépre – és ezzel együtt kéréssel fordultak a Hadügyminisztériumhoz, „hogy hasonló eseteknek az elkerülése céljából karhatalmi és propaganda feladatokat végző jelvénynélküli repülőgépeknek a nemzetőrségek részéről való megtámadását rendeletileg megtiltani méltóztassék”.12 November 15-én a havazás megakadályozott mindenféle felszállást, másnap azonban a köztársaság kikiáltása alkalmából már négy gép indult Albertfalváról az Országház fölé. Az 1918-as év utolsó ismert jelentése arról számol be, hogy november 22-én délelőtt Szöllösy István pilóta Richter megfigyelővel szállt fel, hogy Nyitrára repüljenek, de motorhiba miatt kénytelenek voltak leszállni Zsitvakenézen. A leszállás azonban a fagyott föld miatt nem sikerült túl jól – propellertörést szenvedtek. A sérült gépet Aranyosmaróton bevagonírozták és Budapestre küldték. 13 A december már nem adott alkalmat túl sok repülésre, az állandó rossz időjárás miatt az 5 felszállásból mindössze egy alkalommal sikerült a kívánt célt elérni. De így is kiemelkedőt nyújtottak az albertfalvai repülők az önálló magyar katonai repülés kezdeti időszakában: „Még egész Budapest a forradalom friss levegőjétől mámorosan járt-kelt, az albertfalvai repülőtéren már serény munka folyt egy repülőosztály felállításáért. Jóleső érzéssel, büszkeséggel állapítjuk meg, hogy repülők voltak az elsők, akik építeni kezdtek a régi hadsereg széthullott köveiből. Különösen az albertfalvai 2. sz. repülőosztály megalkotója és jelenleg is parancsnoka, Szalay Ernő százados tevékenysége érdemelte ki az elismerést, mert november első napjai óta fáradhatatlan munkát végző század a köztársasági kormány szolgálatában eddig közel száz felszállást teljesített karhatalmi, propaganda és postarepülésekben. Pozsony, Zsolna, Salgótarján, Debrecen, Szeged, Mohács körön belül január elejéig az albertfalvai repülők szórták le a propagandairatok ezreit a megszállt területeken, intették nyugalomra a vidék lakosságát és vittek postát a szénkrízis idején elszigetelt vidéki városokba.” 14 ____________________________ 8

HL, PDF iratai. 29/bk. – 1918. 29. d. HL, PDF iratai. 30/bk. – 1918. 29. d. 10 HL, PDF iratai. 76/bk. – 1918. 29. d. 11 HL, PDF iratai. 123/bk. – 1918. 29. d. 12 HL, PDF iratai. 157/bk. – 1918. 29. d. 13 Uo. 14 Aviatika, I. évf. 2. sz. 1919. március 10. 29. o. 9



Az 1. Légi posta osztály repülései 1918. november-decemberben: 15 Dátum XI. 8.

XI. 10.

XI. 13.

XI. 14.

XI. 16.

XI. 20.

XI. 22. XII.20. XII.22. XII.31.

Pilóta Csenkey

Megfigyelő Gerő

Repülőgép

Mayer

Harsányi

Fehér Dobos Klér Szöllösy Hottovy Kaczander

Rotter Horváth Rotter Richter Kecskés Rohla

369.210 369.187 369.187 369.187

Rácz

Kecskés

369.187

Juhász

Füzéressy

369.210

Kaszala

369.180

Czeripp Malovetz

Miniszteri küldött gyári pilóta Höss

369.207 369.210

Hottovy

Harsányi

369.187

Matzenauer

Richter

369.187

Pfendert Mayer Szöllösy Debreczeni Pfendert Rácz

Füzéressy Kecskés Harsányi Vizkelety Beregszászy Füzéressy

369.206 369.207 369.208 369.210

Adolf Szöllösy Tóth Rátkai Rácz Emőd Szöllösy

Richter Czurmy Vizkelety Hoffmann Beregszászy Kovács Richter

Rátkay Klér Adolf Hottovy Klér

Richter Füzéressy Füzéressy Höss Hetvig

369.207

Útvonal Af-Temesvár-(Trencsén-Egbell)-Af Motorhiba miatt Lévánál kényszerleszállt. S: 12.00 L: 16.00 Af-Székesfehérvár-Af Kedvezőtlen idő miatt vissza. Af-Pest környéke-Af Af-Kecskemét-Af Af-Székesfehérvár-Af Af-Tétény-Érd-Af Af-Szolnok-Af Af-Dunaföldvár-Kecskemét-Af Motorhiba miatt kényszerleszállás. Af-Székesfehérvár-Siófok-NagykanizsaEsztergom-Vác-Af Af-Székesfehérvár-Veszprém-NagykanizsaCsáktornya-Fonyód-Adony-Ercsi-Af Eső és hóesés miatt Nagykanizsáról vissza. Af-Léva-Af

Feladat propaganda

propaganda propaganda propaganda propaganda propaganda propaganda propaganda propaganda propaganda

propaganda

Af-Monor-Af Af-Szombathely-Nova Novánál kényszerleszállt, törés. S: 9.15 Af-Bicske-Kisbér-Pápa-VeszprémVárpalota-Székesfehérvár-Af Muraközbe, de Szombathely előtt felhő miatt vissza. S: 9.15 Af-Rákospalota-Szöd-Vác-KőbányaAlsónémedi-Érd-Törökbálint-Budafok-Af Af-Országház fölé-Af Köztársaság kikiáltása. S: 10.30

gép átrepülés propaganda

Af-Bicske-Vác-Af Af-Cegléd Köd miatt kényszerleszállás. Af-Szeged-Af Af-NyitraAf Af-Szolnok Af-Rákospalota-Af Af-Mátyásföld Af-Pest környéke-Af Af-Nyitra Kényszerleszállás, propellertörés. S: 10.30 Af-Győr-Af Eső és köd miatt vissza. Af-Pándorfalu-Af Af-Pándorfalu-Af Szél és eső miatt vissza.

propaganda propaganda

Az osztály saját kimutatásai szerint végzett november hónapban: - 27 repülést parancsra, 8 óra 25 perc időtartammal - 18 felszállást pilóták ellenőrzésére és gépek berepülése céljából, 6 óra időtartammal összesen 9 repülőnap, naponként átlag 3 felszállás

propaganda

propaganda propaganda

propaganda propaganda gépátvitel temetés gépátrepülés propaganda felderítés összeköttetés karhatalom karhatalom

december hónapban: - 5 repülést parancsra, 8 óra 10 perc időtartammal - 4 felszállást berepülés céljából, 1 óra 30 perc időtartammal összesen 3 repülőnap, naponként átlag 3 felszállással

____________________________ 15

HL, Magyar Tanácsköztársaság (továbbiakban: MTK) iratai. Repülések nyilvántartása. A 2. sz. repülőosztály novemberdecember havi jelentése. 28.a. d.

MRT Évkönyv 2012

/ 21


2. repülőosztály (1919. jan.-márc.) 1919-re nyilvánvalóvá vált, hogy részben anyag- és emberhiány, részben a demarkációs vonal folyamatos tolódása folytán elveszett vagy veszélybe került repülőterek miatt a novemberben tervezett 13 repülőosztály felállítása nem kivitelezhető. Januárban már csak 8 repülőosztály és 3 repülőkülönítménnyel számoltak, február-március hónapokban pedig a különítmények száma tovább csökkent. Az albertfalvai egység 2. repülőosztály néven működött tovább. Újév napján az osztály egy különítménye Vízkelety főhadnagy vezetésével esőn és hóesésen keresztül jutott el Pándorfaluba (Parndorf), miután előző nap a rossz idő miatt kénytelenek voltak visszafordulni. Amikor a különítmény január 6-án Albertfalván leszállt, az egyik gép kilenc találatot hozott haza a Pozsony körüli kirándulásokról. 16 Amennyiben az időjárás lehetővé tette, naponta több alkalommal is levegőbe emelkedtek a „Brandi”-k, a legkülönbözőbb feladatok végrehajtására. Ehhez azonban biztosítani kellett a megfelelő számú repülőgépet. A január 17-én, majd javított változatban február 3-án kiadott rendelet szerint az osztálynak nyolc darab kétüléses felderítő a kívánatos gépállománya, és ezeket konkrétan – sorozatszámmal – meg is nevezték.17 Ezek a repülőgépek ekkor már jórészt rendelkezésükre is álltak. A 2. repülőosztály gépállománya 1919. január-március: Dátum 2. repülőosztály Albertfalva

I. 22. 8 db kétüléses

II. 3. (kiutalandó) H-Br. C.I 26.27 (?) 26.46 63.72 169.180 369.187 369.206 369.207 369.208 369.209 369.210 UFAG C.I 161.172

1919. január végén az osztály egy különítményét két-két pilótával (Bán, Mayer) és megfigyelővel (Harsányi, Szebeny), gépeikkel (369.206, 369.208) együtt a salgótarjáni 40. gyalogezredhez osztották be. Január 30-án települtek át Aszódra és innen indultak felderítő- és propagandarepüléseikre. Február 7-én, amikor Salgótarjánba repültek az összeköttetés helyreállítása céljából, leszállásnál mindkét gép légcsavarja eltörött. Albertfalváról kellett légi úton új légcsavarokat szállítani, így két nap múlva visszatérhettek Aszódra. A különítmény megbízatása eredetileg február 13ig tartott, de azt meghosszabbították – igaz, a személyzetet felváltották (Adolf és Malovetz pilóták, valamint Füzéressy és Smerd megfigyelők alkották február közepétől a különítményt).18 Ez idő alatt természetesen a repülőgépek is nagy terhelésnek voltak kitéve és nem egyszer előfordult, hogy útközben mondta fel a szolgálatot a motor vagy a gép egyéb alkatrésze. Az aszódi különítmény egy gépének február 2-án motorhiba miatt kellett visszafordulnia Hatvannál, 10-én pedig Losonc felett a hűtő repedt el és Pálfalvánál kényszerleszállást hajtott végre a pilóta.19 De az albertfalvaiak sem voltak szerencsésebbek. Február 13-án Emődöt és Stojánt propagandarepülésről visszatérőben hagyta cserben a motorja. Legéndtől (Nógrád megye) nyugatra voltak kénytelenek leszállni, eközben pedig a futószerkezet eltörött, így a gépet be kellett szállítani Albertfalvára.20 Persze az időjárás sem volt mindig kegyes a repülőkhöz, több esetben meg kellett szakítani a feladat végrehajtását. Így történt február 22-én is, amikor a miniszterelnöki sajtóiroda utasítására Kápolna, valamint a környező városok és falvak felett röpcédulákat kellett volna szórni a lakosság részére, hirdetve a másnapi földosztást, amelyet Károlyi Mihály köztársasági elnök tartott a birtokán.21 A repülőgép azonban a köd miatt csak Aszódig jutott el.22 A másnapi parancsnak azonban már sikeresen eleget tett az osztály, hiszen 13.00 és 14.00 között Kápolna felett keringve hirdették a földosztást (ekkor Károlyi is a városban tartózkodott).23 Az ugyanaznap esedékes zsolnai tót népgyűlés (a csehek ellen) alatt azonban nem került sor röpcédulák dobására helyette két nappal később járt albertfalvai gép Zsolna felett (mintegy 500 km-es út!), ahol gépfegyvertűzzel fogadták.24 ____________________________ 16

Aviatika, I. évf. 2. sz. 1919. március 10. 29. o. HL, PDF iratai. 85/bk., 217/bk. – 1919. 30. d. 18 HL, PDF iratai. 410/bk. – 1919. 30. d. 19 HL, PDF iratai. 410/bk. – 1919. 30. d. 20 HL, PDF iratai. 383/bk. – 1919. 30. d. 21 HL, PDF iratai. 423/bk. – 1919. 30. d. 22 HL, PDF iratai. 460/bk. – 1919. 30. d. 23 HL, PDF iratai. 506/bk. – 1919. 30. d. 24 HL, PDF iratai. 497/bk. – 1919. 30. d. 17


Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) Nem ez volt azonban az egyetlen eset, hogy tüzet nyitottak magyar repülőgépre. „Repülőink koszorút dobtak le a pozsonyi vértanúk sírjára. A pozsonyi vérfürdő áldozatait f. hó 16-án temették el nagy részvét mellett. A Károlyi-párt megkeresésére repülőinknek 12 koszorút kellett volna a frissen felhantolt sírokra ledobálni. Sajnos a rossz, ködös időjárás nem engedte meg derék repülőinknek, hogy a koszorúkat, mint ahogy az tervbe volt véve, 16-án de. 11 órakor, a temetés alkalmával dobálják le. Vasárnap kétszer is megkísérelték, hogy startoljanak, de a sűrű köd lehetetlenné tette a repülést, ugyanígy volt hétfőn is. Végre kedden du. az első szép tavaszi napon két géppel elstartoltak Rácz őrmester tábori pilóta és Vizkeleti főhadnagy megfigyelő, Hottovy őrmester tábori pilóta és Ritzdorfer főhadnagy megfigyelő. A koszorúkat Rácz és Vizkeleti gépe vitte, melyek szerencsésen meg is érkeztek s a koszorúkat a temetőben ledobálták. Azután a város felett keringve, Az Est példányait dobálták le. Amint tudjuk, a csehek nem engedik meg a magyar lapoknak a megszállott területekre való behozatalát s most repülőink juttatták hosszú és szomorú hetek után először magyar lapokhoz a pozsonyiakat. A cseh katonaság azonnal elzárta a főbb utcákat, hogy megakadályozza azt, hogy a lakosság a lehulló lapokat felszedje. Természetesen ez nem sikerült, mert csak igen kis számú Az Est-et foglalhattak le a csehek. Közben, amint a szemtank állítják, egyre kattogott a gépfegyver és ropogott a gyalogsági tűz. A villamosok megállottak s az utasok rohantak a koszorúkat és a röpcédulákat felszedni. A másik repülőgép, amelyben Hottovy és Ritzdorfer ültek Komárom felett cseh golyózáporba kerültek. Több találat érte a gépet s ezek közül egy a benzintartályt fúrta keresztül s kénytelenek voltak visszafordulni. Tartalékbenzinjük segítségével sikerült a veszélyes zónát elhagyva, Bábolnán leszállani, ahol a gép simán leszállt.”25 Hottovy és Riesdorfer 161.172-es jelű UCI-jára a komáromi várból lőttek és a Bábolnán kényszerleszállt gépet 21-én – miután egy másik gép benzint vitt – sikerült visszarepülni Albertfalvára.26 Ez a gép minden bizonnyal utolsó repülését március 6-án végezte, amikor Debreczeni őrmesterrel a kormánynál és Rotter megfigyelővel Gyöngyös közelében kényszerleszállást végzett a sűrű köd miatt és teljesen összetört.27 Február 20-án egy még súlyosabb incidens történt. Az egyik albertfalvai gép Suták Kálmán szakaszvezető pilótával és Polnisch Ottó főhadnagy megfigyelővel a fedélzetén propagandaanyagot szállított a demarkációs vonalon túlra. Rimaszombat felett tüzet nyitottak a magyar gépre, amelynek kényszerleszállást kellett végrehajtania. A csehek elfogták repülőinket és bár a gép átvizsgálásakor nem találtak semmilyen fegyvert, csak szórólapokat és Népszavát, mégis azzal fenyegetőztek, hogy ki fogják őket végezni. A katonai vezetés a Fegyverszüneti Bizottságnál tiltakozott az eset miatt. 28 Bár márciusban egy további baleset is történt – 3-án Gallasz és Stoján „jóvoltából” – az albertfalvai egység legnagyobb veszteségét 11-én szenvedte el. Az osztály parancsnoka, Szalay Ernő százados repült Hottovy Ferenc őrmester pilótával, propaganda-repülést végeztek, amikor Mosonmagyaróvár közelében a rossz időjárási viszonyoknak köszönhetően a gép lezuhant és teljesen kiégett – magával ragadva a benne ülőket.29 A két nagyszerű repülő ünnepélyes temetését február 14-én 15.00-kor tartották. Mindezen áldozatok mellett az albertfalvaiak továbbra is szinte egyedül vitték a repülő feladatok terheinek oroszlánrészét: „Mióta a légjáró csapatok többi századai is üzemben vannak, azóta kisebb területen, de annál hathatósabban élesztették az albertfalvaiak a megszállt északnyugati megyék lakóiban a Magyarországhoz való tartozás érzését. A század kitűnő műszaki vezetése és repülőinek magas qualitása eredményezte azt, hogy négy hónapos működése alatt mindössze három gépe ment tönkre és ebből is csak kettő motorhiba miatt. Pedig Szalayék repülnek úgyszólván minden időben. (…) Az albertfalvai egész repülőosztály működése egyike azoknak a bíztató jeleknek, melyek a magyar repülés jövőjére a legszebb reményekre jogosítanak.”30 Az igazi megpróbáltatások azonban még csak ezután következtek. Március 6-án egy újabb tervezet látott napvilágot a század-beosztást illetően. Eszerint az albertfalvai alakulat 1. repülőszázad néven, Szalay Ernő parancsnokkal, majd az ő halála után Csenkey Géza vezetésével működött volna. Az egyeztetések és módosítások után március 21-én adták ki a tervezet végleges változatát, mely szerint a toborzás útján felállítandó 6 hadosztály és a székely különítménynek megfelelően 7 repülőszázadot kívántak megszervezni. A századokat lehetőleg 169-es sorozatú Brandenburg C.I gépekkel kívánták ellátni – 100 darab volt állítólag készülőben Albertfalván.31 E tervezet azonban egyrészt jóval nagyobb kiadásokkal járt volna, mint amennyit a hadügyi tárca előirányzott, ezért minisztertanácsi döntésre várt másrészt pedig március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, amivel párhuzamosan hamarosan kezdetét vette a fegyveres harc is az ország területére benyomuló intervenciós csapatok ellen. ____________________________ 25

Aviatika, I. évf. 1. sz. 1919. február. 25. 12. o. HL, PDF iratai. 441/bk., 442/bk., 446/bk. – 1919. 30. d. 27 HL, PDF iratai. 628/bk. – 1919. 30. d. 28 HL, Miniszteri Fegyverszüneti Bizottság iratai. 2524/1919, 2734/1919. 6. d. Aviatika, I. évf. 1. sz. 1919. február 25. 13. o. 29 HL, PDF iratai. 674/bk. – 1919. 30. d. 30 Aviatika, I. évf. 2. sz. 1919. február 25. 29. o. 31 HL, PDF iratai. 576/bk. – 1919. 30. d. 26

MRT Évkönyv 2012

/ 23


A 2. repülőosztály ismert repülései 1919. március 21-ig:32 Dátum

Pilóta

Megfigyelő

I. 1.

Hottovy Klér Hottovy Klér Adolf Tóth

I. 30.

Kaczander Juhász Gallasz Mayer Debreczeni Emőd Tóth

Richter Vizkelety Richter Vizkelety Smerd Dr. Festetich Rotter Hangay Csizmadia Szebenyi Harsányi Apáthy szds. Wilcsek Wilcsek Harsányi Kappel Riesdorfer Czeripp röpirat Szebeny Harsányi Bíró

369.208 369.206

II. 1.

Bán Mayer Fehér

II. 3.

Mayer

Harsányi

369.206

Mayer

Harsányi

369.206

Fehér Bán Mayer

Dobos Szebeny Harsányi

369.208 369.206

Hottovy

Smerd

369.187

Klér

Riesdorfer

369.209

Malovetz

Gara

169.180

I. 6.

I. 7.

I. 8.

I. 9. I. 10.

II. 7.

Rácz Anderle Tóth Czeripp Szöllösy Debreczeni

Repülőgép

Tóth

II. 8.

II. 9.

Tóth Tóth

3 szerelő

Rátkay

Kappel

369.187

Juhász Rácz Mayer

Nagy Harsányi Harsányi

369.206

Bán

Szebeny

369.208


26.46

Útvonal

Feladat

Af-Pándorfalu-Af

karhatalom

Af-Pándorfalu-Af

karhatalom

Af-Székesfehérvár-Af

hadügyminisz ter fehérvári útja

Af-Budapest-Af Af-Komárom-Af Af-Győr-Af Af-Érsekújvár-Af

berepülés felderítés felderítés Hüm. futárja

Af-Debrecen-Af Af-Debrecen-Af Af-Komárom-Af Af-Komárom-Af Af-Debrecen-Af Af-Budapest-Af Af-Aszód

propaganda propaganda felderítés felderítés posta propaganda röpiratok szállítása kiküldetés

Af-Aszód (69-70.) S: 14.15 L:14.45 Af-Székesfehérvár-Af Kedvezőtlen idő miatt visszatért. Aszód-Ipolyság-Balassagyarmat-Aszód (71.) S: 9.10 L: 10.45 Aszód-Hatvan (72.) Hatvannál motorhiba miatt vissza kellett fordulni Aszódra. S: 15.05 L: 15.30 Af-Székesfehérvár-Af Aszód-Salgótarján (73-74.) Leszálláskor mindkét gép légcsavarja eltörött. S: 11.15 L: 11.55 Af-Esztergom-Érsekújvár-Galánta-PozsonyGyőr-Af S: 11.17 L-Győr: 14.45 S-Győr: 16.00 L: 16.47 Af-Érsekújvár-Pozsony-Győr-Af S: 11.17 L-Győr: 14.47 S-Győr: 16.00 L: 16.45 Af-Ipolyság-Garam-Léva-Af Köd és eső a megfigyelést lehetetlenné tette. S: 14.00 L: 15.55 Af-Aszód-Af Af-Salgótarján Af-Aszód-Salgótarján-Af S: 10.15 L: 16.00 Af-Vác-Esztergom-Érsekújvár-Nyitra-Af S: 10.45 L: 14.03 Af-Budapest-Af Af-Budapest-Af Salgótarján-Aszód (75.) S: 8.30 L: 9.10 Salgótarján-Losonc-BalassagyarmatIpolyság-Aszód (76.) S: 9.30 L: 12.10

propaganda felderítés

propaganda összeköttetés helyreállítása propaganda

propaganda

propaganda

röpiratok szállítása segélyrepülés 2 légcsavar szállítása propaganda

felderítés propaganda

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) Tóth

Adolf

169.180

Bán

Szebeny

369.206

Malovetz

Harsányi

369.187

Adolf

Harsányi

369.208

Mayer

Szebeny

369.206

Bán

Szebeny

369.206

II. 12.

Rátkay Mayer

Soltész Harsányi

369.208

II. 13.

Emőd

Stoján

369.209

Bán

Szebeny

369.206

Mayer

Harsányi

369.208

Bán Mayer Gallasz

Szebeny Harsányi Gara

369.206 369.208 369.208

Juhász

Vizkelety

169.187

II. 15.

Adolf

Smerd

369.208

II. 18.

Rácz

Vizkelety

169.180

Hottovy

Riesdorfer

161.172

II. 19.

Klér

Harsányi

26.46

II. 21.

Juhász

Hottovy

169.180

Hottovy

Riesdorfer

161.172

Rátkay

Kappel

161.172

Malovetz

Smerd

369.206

II. 22.

Tóth

Raksányi főgépszerel ő

369.187

II. 22.

Tóth

II. 10.

II. 11.

II. 14.

II. 22.

369.208

Af-Salgótarján-Af S: 12.45 L: 14.15 Aszód-Nagyszécsény-BalassagyarmatIpolyság-Párkánynána-Szob-Af (77.) S: 10.45 L: 12.10 Af-Esztergom-Komárom-ÉrsekújvárKotolkút-Af S: 11.30 L: 13.45 Aszód-Rimaszombat-Losonc-Aszód (78.) Losoncnál hűtőrepedés, Pálfalvánál 13.45kor kényszerleszállás. S: 12.00 L: 16.30 Aszód-Pálfalva-Aszód (81.) S: 14.35 L-Pálfalva: 15.20 L: 1745 Af-Aszód (79.) S: 16.10 L: 16.45 Af-Budapest-Af Aszód-Bánréve-Nagyszécsény-Aszód (80.) S: 9.50 L: 11.50 Af-Ipoly völgye-SelmecbányaKörmöcbánya-Besztercebánya-LosoncLegénd Nem tért vissza, motorhiba miatt kényszerleszállás. S: 10.45 L: 13.10 Aszód-Litke-Nógrád-Ludány-SzécsényBalassagyarmat-Aszód (82.) S: 14.10 L: 15.25 Aszód-Drégelypalánk-Csalomia-IpolyságVisk-Aszód (83.) S: 14.10 L: 15.15 Aszód-Af (84-85.) S: 16.05 L: 16.30 Af-Vác-Ipolyság-Balassagyarmat-Af (68.) S: 13.00 L: 15.00 Af-Bicske-Komárom-Esztergom (86.) S: 12.40 L: 14.30 Aszód-Balassagyarmat-Losonc-Aszód (96.) S: 14.03 L: 15.00 Af-Bicske-Komárom ÚjvárosDunaszerdahely-Pozsony-Af (86.) S: 10.55 L: 14.05 Af-Bicske-Komárom-Bábolna (87.) Lövés a benzintartályba, kényszerleszállás. S: 12.15 L: 13.20 Af-Gödöllő-Aszód-Af (88.) Köd miatt közben Rákoscsatán leszáll. S: 11.4(1)5 L: 14.30(55) Af-Bicske-Tata Óváros-Bábolna-Af (89.) S: 11.45 L: 12.45(16.30) Bábolna-Komárom-Af (90.) S: 14.30 L: 15.25 Af-Gödöllő-Aszód-Af (91.) Kápolna helyett csak Aszódig lehetett végrehajtani, a mélyen fekvő kőd és esőfelhők miatt vissza. S: 12.55 L: 13.48 Aszód-Salgótarján-Rimaszombat-LosoncBalassagyarmat-Aszód (95.) S: 13.55 L: 15.50 Af-Nógrádlegénd S: 11.40 Af-Nógrádlegénd (91.) S: 13.10

propaganda

propaganda felderítés

jelentéstétel a Hopságnak átrepülés

felderítés propaganda propaganda

propaganda

propaganda

átrepülés propaganda propaganda propaganda propaganda

propaganda

parancs átadás benzin száll. 161.172-nek átrepülés propaganda propaganda

propaganda

javítás átrepülés javítás

MRT Évkönyv 2012

/ 25

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) II. 23.

Rácz

Riesdorfer

63.72

II. 23.

Adolf

Füzéressy

369.208

II. 22. II. 24. II. 25.

Malovetz

Füzéressy

369.206

Debreczeni

Stoján

161.172

Juhász

Gara

169.180

Malovetz

Füzéressy

369.206

Malovetz

Füzéressy

369.206

Adolf

Smerd

369.208

Malovetz

Füzéressy

369.206

Adolf

Smerd

369.208

II. 27.

Rátkay

Höss

III. 3.

Gallasz

Stoján

III. 6.

Gallasz Debreczeni

Stoján Rotter

161.172

III. 10.

Bán

Kappel

169.187

III. 11.

Hottovy

Szalay

169.178

III. 12.

Rátkay

Harsányi

III. 13.

Juhász

III. 14.

Juhász

Matuschek (Matuska) Matuschek (Matuska)

II. 26.

369.206 369.206

Af-Hatvan-Kápolna-Af (94.) S: 12.50 L: 14.10 Aszód-Feled-Rimaszombat-Aszód (97.) S: 13.40 L: 15.50 Aszód-Losonc-Ipolyság-Aszód (99.) S: 13.50 L: 16.00 Af-Budapest-Af (92.) S: 13.50 L: 14.15 Af-Esztergom-Léva-Körmöcbánya-RutkaZsolna-Af (93.) Zsolnán gépfegyver tűz. S: 12..20 L: 16.00 Aszód-Fülek-Rozsnyó-RimaszombatLosonc-Selmecbánya-Párkány-Aszód (100.) Benzinhiány miatt leszállás Budapesten. S: 8h45 L-Aszód: 12h03 S-Aszód: 16.00 Aszód-Rimaszombat-Fülek-LosoncBalassagyarmat-Aszód (101.) S: 9.00 L: 11.20 Aszód-Rimaszombat-Málnapatak-LosoncIpolyság-Balassagyarmat-Aszód (102.) S: 9.10 L: 11.50 Aszód-Balassagyarmat-Léva-Párkány-Aszód (103.) S: 15.45 L: 18.00 Aszód-Balassagyarmat-Korpona-LévaEsztergom-Aszód (104.) S: 16.00 L: 18.20 Af-Székesfehérvár (98.) S: 12.00 L: 13.05 Af-Fehérvár-Siófok-Kaposvár (105.) A gép 6-án tért vissza sarkantyútörés miatt. ua. vissza (106.) Af-Hatvan-Losonc-Ipoly folyó-Győr (107.) Gyöngyös közelében a köd miatt kényszerleszállt, összetört. Af-Erzsébetfalva-Soroksár-Dunaharaszti-Af (108.) S: 12.45 L: 13.20 Af-Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróváron lezuhant és teljesen elégett. Af-Esztergom-N.Tapolcsány-Trencsén-Af (109.) Af-Tata-Győr (110.) S: 11.45 L: 12.35 Győr-Magyaróvár-Győr-Tata-Af S: 14.15 L: 16.05

propaganda propaganda propaganda

propaganda

propaganda

propaganda

propaganda

propaganda felderítés propaganda felderítés propaganda toborzás

felderítés propaganda propaganda propaganda

felderítés propaganda propaganda propaganda

Az osztály saját kimutatásai szerint végzett 1919. január 1-29.: 18 repülést parancsra 37 óra 20 perc repülési idővel 1919. január 1-15.: további 11 próbafelszállást és berepülést 4 óra repülési idővel 1919. január 30. – február 14.: 34 repülést parancsra 54 óra 35 perc repülési idővel további 8 felszállást 2 óra 20 perc repülési idővel az osztály üzemében 1919. február 15-28.: 24 repülést 45 óra repülési idővel további 4 berepülést 1 óra 10(30) perc repülési idővel

____________________________ 32

HL, PDF iratai. 298/bk., 315/bk., 319/bk., 320/bk., 321/bk., 330/bk., 331/bk., 367/bk., 378/bk., 383/bk., 410/bk., 416/bk., 419/bk., 420/bk., 421/bk., 423/bk., 441/bk., 442/bk., 443/bk., 446/bk., 447/bk., 460/bk., 497/bk., 506/bk., 521/bk.,.556/bk., 557/bk., 577/bk., 628/bk., 698/bk., 699/bk., 700/bk. – 1919. 30. doboz HL, MTK iratai. Repülések nyilvántartása. A 2. sz. repülőosztály január-március havi jelentése. 28.a. doboz



2. repülőszázad (1919. márc.-júl.) A Tanácsköztársaság kormánya, a Forradalmi Kormányzótanács számára a Vix-jegyzék visszautasítása után nyilvánvaló volt, hogy az antant ezt nem fogja ellenlépés nélkül hagyni, így azonnal megkezdték a Vörös Hadsereg szervezését. A Hadügyi Népbiztosság 37. (légügyi) osztálya által március 24-én kiadott, „a vörös hadsereghez tartozó magyar repülőalakulatok beosztásáról és hadilábra helyezéséről” szóló rendelet több jelentős intézkedés mellett a repülő alakulatok beosztását egyelőre érintetlenül hagyta.33 Ugyanaznap egy másik rendelet is érkezett az albertfalvai alakulathoz, miszerint röpcédulákat kell szállítani a szegedi 5. és a debreceni 7. repülőosztályhoz, útközben pedig felderítés végzését is előírták a század repülőinek.34 A szegedi út március 25-26-án minden probléma nélkül zajlott a repülési napló szerint, Debrecenbe viszont meglehetősen nagy nehézségek árán jutottak el az albertfalvai gépek. Március 31-én előbb Klér János két politikai kiküldöttel indult a városba, de Mezőkövesdnél kényszerleszállást hajtott végre. Juhász János egy Weinberger nevű utassal és a röpiratokkal Nyíregyházán tette ugyanezt, majd Czeripp József az egyik politikai küldöttel ugyan megérkezett Debrecenbe, de leszállásnál géptörést szenvedett. Rácz Mihály volt az egyetlen aznap, aki sikeresen landolt Debrecenben a másik politikai küldöttel. Ezek után nem csoda, ha úgy tűnik a kimutatásokból, hogy nem volt a századnak elegendő repülőgépe, dacára annak, hogy egy repülőgépgyár mellett működtek. Hozzá kell tenni azonban, hogy április közepén a röpcédulák leszállítása mind Debrecenbe, mind Békéscsabára már zökkenőmentesen ment.

A 169.178 jelű Hansa-Brandenburg C.I repülőgép, amelyen Hottovy Ferenc és Szalay Ernő utolsó bevetését repülte (Winkler Aero Archív)

Április 8-án a Hadügyi Népbiztosság elrendelte a repülőcsapatok átszervezését. Ennek nyomán immár a Vörös Légjáró Csapatok 2. repülőszázadaként működött Albertfalván az egység, egyelőre a Budapesti 2. hadosztályparancsnokság alárendeltségében.35 Ez a beosztás azonban hamarosan, az első harcokat követően jelentősen átalakult és a későbbiekben is egy, a fronthelyzethez igazodó, ugyanakkor rugalmas alárendeltséget próbáltak kialakítani. Május 1-jén ismét súlyos veszteség érte a századot, az egyik legtapasztaltabb pilóta, Juhász János „Csepel mellett tartályrobbanás következtében égve lezuhant és meghalt”.36 Miután a román előrenyomulás következtében elveszett a Tiszántúl, május első napjaiban rohamléptekkel fogott hozzá a hadsereg újjászervezéséhez a katonai vezetés. Május 5-től a Hadsereg-főparancsnokság lett a legfőbb vezető szerv, amelynek alárendeltek minden száraz-földi, vízi és légi egységet, május 8-án pedig részletesen meghatározták az egyes repülőalakulatok feladatait a légi felderítésre vonatkozólag. A hadsereg-főparancsnokságnak közvetlenül alárendelve a 2. repülőszázadot a Duna vonalának Baja és Apatin közötti felderítésére utasították.37 ____________________________ 33

HL, MTK iratai. 737/bk. 27. d. HL, MTK iratai. 734/bk., 756/bk. 27. d. 35 HL, MTK iratai. 7848/eln. 27. d. 36 Aviatika, I. évf. 7-8. sz. 1919. június 10. 117-118. o. 37 HL, MTK iratai. 14. sz./hdm. 97. d., 508/206. hdm. 27. d. 34

MRT Évkönyv 2012

/ 27

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) Másnap, május 9-én a Hadsereg-főparancsnokság alá rendelt 2., 6., 7. és 8. repülőszázadokat egy repülőcsoport kötelékébe egyesítették, ideiglenes parancsnokául pedig Jeszenszky Imrét nevezték ki. A repülőcsoportot május 23-án szüntették meg, az alárendeltségébe tartozó alakulatok felett a vezetést a Repülő Csapat Parancsnokság vette át.38

Az albertfalvai 2. repülőosztály parancsnoka, Szalay Ernő százados az indulásra váró 161.172 jelű UFAG C.I mellett (Winkler Aero Archív)

A 2. repülőszázad repülői Albertfalván egy UFAG C.I-es előtt, 1918. március. Balról jobbra: Csertői János, Biehler Viktor, Malovetz György, Rácz Mihály, Csenkey Géza, Klér János, Tóth József, Koch Leó, Debreczeni Károly, Anderle Károly, Juhász János, Szöllősy István (Winkler Aero Archív)

____________________________ 38

HL, MTK iratai. 509/209 hdm. 27. d.


Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) Az időközben körvonalazódó északi hadművelethez viszont újabb átszervezések szükségeltettek. A repülőcsapatokra vonatkozó május 25-i rendelkezés szerint a továbbiakban is közvetlenül a Hadsereg-főparancsnokság alárendeltségében az albertfalvai 2. repülőszázad a 6. repülőszázaddal együtt a Tisza vonalának 25 km mélységben való felderítését kapták feladatul Szeged-Tiszalúcig bezárólag.39 Május 28-án sor került a repülőcsapatok végleges átszervezésére, amely szerint a „tábori repülőcsapatok”-hoz tartozott a Vörös Repülőcsapat Parancsnokságnak alárendelt 9 repülőszázad, ezek mindegyikét egy-egy tábori magasabb parancsnoksághoz osztanak be, a hadműveleti helyzet függvényében a Hadsereg-főparancsnokság szabályozása nyomán. A repülő-alakulatok elnevezése is megváltozott, az albertfalvai egység a 2. vörös repülőszázad nevet kapta.40 Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elnevezéshez a rendeletet követően még maga a Repülőcsapat Parancsnokság sem ragaszkodott, hiszen a kiadott parancsokban következetesen elhagyta a „vörös” jelzőt a századok megnevezése elől ugyanúgy, ahogy az egyes századok jelentéseiben is mellőzték azt szinte kivétel nélkül.

A 2. repülőszázad repülői Albertfalván, 1918. március. Balról jobbra: Szöllösy, Koch, Rácz, Juhász, Csertői, Csenkey, Biehler, Tóth, Debreczeni, Klér, Anderle, ???, Malovetz (Winkler Aero Archív)

A századhoz beosztott repülők a május 28-i rendelet névjegyzéke alapján: Parancsnok: Csenkey Géza Parancsnok helyettes: Kuncze Béla Pilóták: Csanády Árpád, Gallasz Rudolf, Bán Valér, Kaczander Ferenc, Schlitner Herman, Biehler Viktor, Adolf János, Rácz Mihály, Klér János, Debreczeni Károly, Mayer János, Szöllössy István, Koch Leo, Malovetz György, Czeripp József Megfigyelők: Stoján Lajos, Szebeny Miklós, Füzéressy István, Kazay Kálmán, Kappel Lajos, Harsányi Gábor, Smerd Dezső, (Pilát Tibor) Pontosan nem ismert időpontban – valamikor május-június folyamán - a század élén is változás történt, az egység parancsnoka ugyanis megszökött, Csenkey egy kétüléses géppel szerb területre repült.41 Távozása után a parancsnokságot Csanády Árpád vette át. Miután a május 30-án indított északi hadjáratot teljes siker koronázta és június 10-én Bártfánál elérték a történelmi Magyarország határait a magyar csapatok, a harci helyzet változásait követve június 10-én ismét változott a repülőszázadok feladata és alárendeltségi viszonya. Június 11-től a 2. repülőszázadot - a győri 4. repülőszázaddal együtt - alárendelték a 3. hadosztályparancsnokságnak és az északnyugati frontnak a Nyitra folyóig terjedő területe felderítését kapta feladatául.42 ____________________________ 39

HL, MTK iratai. 525/203 hdm. 63. d. HL, MTK iratai. Hadügyi Népbiztosság 10756/eln. – 1919. 27. d. 41 HL, Miniszteri Fegyverszüneti Bizottság iratai. 665/1919. 10. d., 1031/1919. 11. d. 42 HL MTK iratai. 610/10. hdm. 83. d. 40

MRT Évkönyv 2012

/ 29

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) A csehszlovák csapatok június 16-án megindított ellentámadására reagálva újabb összevonásokat eszközölt a katonai vezetés és ezzel párhuzamosan június 18-tól az albertfalvai századot az V. hadtestparancsnokság alá rendelték a következő feladattal: „A 2. repülőszázad feladata a Léva- Selmecbánya- Újbánya- Garam völgye- Aranyosmarót- Verebély közti területeket felderíteni, s e célból a fenti irányba naponként egy repülést végezni.”43 Miután június 24-én az északi arcvonalon érvénybe lépett a fegyverszünet, június 30-tól újabb módosítások nyomán újfent a hadsereg-főparancsnokság alárendeltségébe került az egység.44 Az időközben kirobbant ellenforradalmi megmozdulással összefüggésben azonban az albertfalvai század is bevetési parancsot kapott. Már június 24-én este továbbította Bernhardt István politikai megbízott Kun Béla írásbeli parancsát az ellenforradalmi hajóraj azonnali bombázásáról. (Hasonló tartalmú utasítást kapott a csepeli vízi repülőszázad is.) Az „ellenforradalmárokkal rokonszenvező repülőtisztek szabotázsa” azonban a legtöbb esetben megakadályozta a repülőgépek harcba szállását a kirendelt alakulatok részéről. Albertfalváról 25-én reggel 2 gép ugyan magasba emelkedett, de az összekötőhídnál állomásozó „Pozsony” monitorra ledobott bombák célt tévesztettek. 45 Június 26-án Debreczeni Károly pilóta Harsányi József megfigyelővel szállt fel a Paksnál lévő monitorok bombázására, de „a motor első cilinderével valami baj történt, úgy hogy a cilinder levált és kényszerleszállást csináltunk Tétény… és Kamara-erdő között 2.10-kor”.46

A 161.191-es UCI balesete Albertfalván 1919. április 27-én, az előtérben Nagy-Józsa György pilóta (HL, Nagy Béla hagyatéka)

A tiszai hadműveletek előkészítéséhez a repülőszázadok beosztását és feladatait is a tervekhez igazították, így a harcokban részt vevő századokat július 12-én új állomáshelyre rendelték, a 2. repülőszázadot Ceglédre közvetlenül alárendelve az I. hadtestparancsnokságnak, feladatuk pedig a következő területek felderítése: Csongrád- BékéscsabaBorosjenő és Borosjenőtől keletre, Fehér Körös völgyéig bezárólag, Tiszafüred- Debrecen- Margitfa vonaláig. Az egység július 18.-án vonult be új állomáshelyére47, amelynek pilótái már szinte kizárólag a legújabb 169-es és 269-es sorozatú Hansa-Brandenburg C.I gépekkel repültek. A július 20-án megindított tiszai offenzíva 4 nap alatt kifulladt és a 26-án a román csapatok visszafoglalták régi állásaikat, a magyar egységek pedig kénytelenek voltak visszahúzódni a Tisza jobb partjára. Az egy hétig tartó harcokat követően a Vörös Hadsereg ismét ott állt, ahol a hadművelet megkezdése előtt, a csapatok harckészsége, harcképessége azonban nagyon meggyengült. Óriási volt a morális kár, a harci szellem hanyatlása és úgy tűnt, hogy a főhadiszállásnak sem állt szándékában az elszánt védekezés. A katonák tömegesen dezertáltak, és amikor a román csapatok július 30-án Szolnoknál átkeltek a Tiszán, nyitva állt előttük az út a főváros felé. ____________________________ 43

HL MTK iratai. 618/5 hdm. 118. d. HL MTK iratai. 630/201 hdm. 78. d. 45 Gecsényi Lajos: A dunai hajóraj az 1919. június 24-i ellenforradalomban. Hadtörténelmi Közlemények, 1969. 1. sz. 80. o. 46 HL MTK iratai. 626/sz.n. hdm. 63. d. 47 HL MTK iratai. 127/23., 127/31. hdm. 78. d. 44



Ezékiel András (jobbról), a MARE berepülőpilótája a 161.186-os UFAG C.I szárnyán (Winkler Aero Archív)

Ezékiel (jobbról a második) egy Hansa-Brandenburg C.I előtt Albertfalván (Winkler Aero Archív)

A 2. repülőszázaddal kapcsolatos utolsó információkhoz Matzenauer Hugó jóvoltából juthatunk: A század a szolnoki térségben és a Ceglédtől keletre fekvő részeken végzett felderítő, propaganda és harci tevékenységet a román intervenciósok ellen. A század a Kecskemét-Cegléd-i országút mentén táborozott. Utolsó látogatásom ennél a századnál, közvetlenül a románok szolnoki tiszai átkelése után történt, amikor Csanádyt az MRT Évkönyv 2012

/ 31

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) országúton találtam meg, aki azon töprengett, hogy mi történjen századával. Ekkor én azonnal visszarepültem Kecskemétre, ahonnét a hadosztályparancsnokságtól felhívtam a vezérkari főnökséget, akiktől azt az utasítást kaptam, hogy a gépeket azonnal irányítsam Szombathelyre és a műszaki anyagot tengelyen szállítsam ugyancsak oda. Másnap, a vonatszerelvény indulása előtt, kb. 11 órakor, felhívott Csanády Ceglédről és közölte velem, hogy nála van egy román vezérkari százados, aki üzeni, hogy a század maradjon Kecskeméten, senkinek sem történik bántódása.”48 Egyéb részletes dokumentum nélkül nehéz lenne a század tevékenységéből további eseményeket kiemelni, de minden másnál beszédesebb – ha kissé hiányos is – a repülési napló, amely bizonyságul szolgál arra nézve, miért volt ez az egység az egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb nemcsak a Tanácsköztársaság alatt, hanem már egészen 1918. novembertől. A mintegy 200 (ismert) felszállást egyetlen más repülőszázad sem tudta még csak megközelíteni sem.

A 2. repülőszázad repülőgép-állománya 1919. április-június:49 1919. április

IV. 19. UFAG C.I 2 db

IV. 21. H-Br. C.I 2 db UFAG C.I 1 db

IV. 23. H-Br. C.I 2 db UFAG C.I 1 db

1919. május

V. 3. UFAG C.I 2 db

V. 7. UFAG C.I 161.184 161.186

V. 8. UFAG C.I 161.184 161.186

V. 26. UFAG C.I 161.186 161.192

Pilóta Megfigyelő Olaj Benzin Bomba (12 kg) Fényképezőgép Gépfegyver

V. 29. UFAG C.I 2 db

10 8

200 db 0 3

1919. június

VI. 1. H-Br. C.I 169.193

javítás alatt

H-Br. C.I 169.184 369.208 LVG C.VI 1 db

Pilóta Megfigyelő Olaj Benzin Bomba (12 kg) Fényképezőgép Gépfegyver

14 8

200 db 2

VI. 2. H-Br. C.I 1 db

14 8

VI. 3. H-Br. C.I 169.193

VI. 5. H-Br. C.I 169.193

VI. 8. H-Br. C.I 169.207

VI. 9. H-Br. C.I 169.204

H-Br. C.I 63.72 169.184 369.208 LVG C.VI 1 db

H-Br. C.I 63.72 169.184 369.208 LVG C.VI 1 db

H-Br. C.I 6372 169.184 169.193 369.208 LVG C.VI 1 db

H-Br. C.I 169.184 369.208

14 8 0 hordó 2 hordó 200 db 2



10 4 elegendő elegendő 20 db 1

____________________________ 48 49

HL, MTK iratai. 1919-es visszaemlékezések. Matzenauer Hugó visszaemlékezései. HL MTK iratai. 507/201., 508/204., 529/203., 604/203., 605/205., 608/201., 609/202. hdm. 63. d., HN 37. osztályának jelentései ápr. 19., ápr. 21., ápr. 23., máj. 3. sz. n., 526/202. hdm. 110. d.



A 2. repülőszázad ismert repülései, 1919. március-július:50 Dátum III. 23. III. 25.

Pilóta Czeripp Csenkey

III. 26.

Rácz

Megfigyelő Riesdorfer Harsányi

Repülőgép

Útvonal Af-Duna mente-Baja-Af (111.) Af-Szeged-Af (112.)

Feladat felderítés röpcédulák átadása felderítés Szamuely népbiztos átrepülés röpcédulák átadása visszaút felderítés átrepülés

Af-Kecskemét-Af (113.)

Adolf

Riesdorfer

Af-Szeged (114.)

Adolf Mayer Klér

Riesdorfer Schmidt 2 pol. kiküld.

Juhász

Weinberger

Czeripp

pol. kiküld.

IV. 7. IV. 8. IV. 13. IV. 14.

Rácz Juhász Juhász Mustos Csenkey Debreczeni

pol. kiküld. Reviczky Reviczky Kis-Zentai Stoján Smerd

Szeged-Af (115.) Af-Baja-Af (116.) Af-Mezőkövesd-Debrecen (117.) (Kényszerleszállás Mezőkövednél) Af-Debrecen (118.) (Kényszerleszállás Nyíregyházán) Af-Debrecen (119.) (géptörés) Af-Debrecen (IV. 1-én vissza) (120.) Af-Arad (121.) Arad-Af (122.) Af-Kaposvár (123.) Af-Vác-Losonc-Rimaszombat-Af (124.) Af-Kecskemét-Békéscsaba (125.)

IV. 17.

Csertőy

Kappel

161.181

IV. 19.

Juhász

pol. megb.

169.184

Af-Duna mente Baja és Szabadka között-Af (126.) Af-Debrecen-Af (127.)

Csertőy

Kappel

161.186

Af-Békéscsaba-Af (128.)

IV. 20.

Csenkey

-

LVG

Af-Szolnok-Debrecen (129.)

IV. 27.

Csenkey Czeripp Gallasz Bichler Czeripp

Füzéressy Revitzky Juhász Kazay Revitzky

Debreczeni Csanády Csertőy Csertőy Rácz Tóth Kaczander Klér Malovetz

Harsányi Revitzky Smerd Harsányi Riesdorfer Tóth Morgenstein Stoján Riesdorfer

Malovetz Tóth Csenkey Tóth Kuncze Csanády Rátkay Czeripp Szöllösy

Riesdorfer szerelő Füzéressy Harsányi Stoján Szebenyi Füzéressy Harsányi Revitzky

Debreczeni

Kappel

Csertőy Dózsa

Riesdorfer Füzéressy

III. 28. III. 31.

IV. 28.

IV. 29. V. 1. V. 5. V. 9. V. 10. V. 11. V. 12. V. 13. V. 14. V. 15. V. 16. V. 17.

V. 20. V. 21.

161.186

röpirat átszállítása átrepülés

Af-Ipolyság-Balassagyarmat-Af (130.) Af-Szekszárd-Baja-Szabadka-Af (131.) Af-Aszód-Af (132.) Af-Ipolyság-Zólyom-Selmec-Af (133.) Af-Rozsnyó-Losonc-Balassagyarmat-Af (134.) Af-Érsekújvár-Győr-Af (135.) Af-Szombathely (136.) Af-Losonc-Rimaszombat-Szendrő-Af (137.) Af-Budapest-Af Af-Budapest-Af Af-Aszód Af-Baja-Af Af-Baja-Apatin-Af (138.) Af-Baja-Apatin-Rácalmás (139.) Kényszerleszállás Rácalmáson. Af-Budapest-Af Af-Rácalmás Af-Baja-Apatin-Rácalmás-Af (140.) Af-Szolnok-Szentes-Af (141.) Af-Baja-Apatin-Mohács-Af (142.) Af-Baja-Apatin-Zombor-Af (143.) Af-Alpár-Af Af-Baja-Zombor-Szekszárd-Af (145.) Af-Szekszárd-Dunaszekcső-Zombor-Af (146.) Af-Baja-Csavojfelső-Szentiván-NádudvarBátya-Af (148.) S: 9.45 L: 11.40 Af-Kaposvár-Af (149.) Af-Szentes-Csongrád-Szolnok-Af (150.)

átrepülés átrepülés átrepülés temetés felderítés tob. lajstromok átadása felderítés röpcédula szállítása röpiratok szállítása röpcédula szállítása felderítés felderítés átrepülés felderítés felderítés felderítés átrepülés felderítés propaganda propaganda átrepülés felderítés felderítés felderítés átrepülés gépjavítás felderítés felderítés felderítés felderítés felderítés felderítés felderítés felderítés

felderítés felderítés

MRT Évkönyv 2012

/ 33

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) V. 22. V. 23. V. 24.

Anderle Rátkay Biehler

Harsányi Revitzky Kappel

V. 25.

Malovetz

Szebeny

V. 26. V. 27.

Klér Csertőy

Stoján Revitzky

V. 28.

Mayer

Harsányi

V. 29.

Dózsa

Füzéressy

161.168

V. 31.

Csanády

Szebeny

169.193

Kuncze Czeripp Koch Debreczeni

Stoján Harsányi Harsányi Füzéressy

161.192

VI. 1. VI. 2. VI. 3.

VI. 5.

Mayer

Harsányi

169.193

VI. 7.

Debreczeni

Smerd

LVG

VI. 8.

Czeripp

Harsányi

169.207

VI. 9.

Mayer

Füzéressy

169.207

VI. 10. VI. 12. VI. 16. VI. 17. VI. 20. VI. 25.

Szöllösy Csanády Malovetz Klecz Mayer Tóth

Smerd Harsányi Smerd Szebeny Harsányi Stoján

LVG

Mayer

Harsányi

Szöllösy

Smerd

VI. 26.

Debreczeni

Harsányi

169.184

VII. 19.

Debreczeni

Gerő

169.206

VII. 21.

Tóth

Harsányi

169.206

VII. 21.

Klér

Gara

269.65


161.192

Af-Szolnok-Csongrád-Af (151.) Af-Csongrád-Szolnok-Af (152.) Af-Kerepes-Kecskemét-KiskunfélegyházaKistelek-Mindszent-Szentes-CsongrádSzolnok-Cegléd-Ráckeve-Af A fényképezés rossz idő miatt lehetetlen, eső miatt Szegedet kikerülve Mindszent felé kellett repülni. S: 7.50 L: 9.55 Af-a Tisza vonala Csongrád és Szolnok között-Af S: 7.40 L: 10.15 Af-Szolnok-Szentes-Af (155.) Af-Kecskemét-Af (156.) Rossz idő miatt vissza. Af-Cegléd-Af (157.) Alacsonyan járó felhők miatt vissza. Af-Szentes-Kunszentmárton-Szajol-SzolnokAf (158.) S: 7.28 L: 9.45 Af-Csongrád-Szentes-KunszentmártonSzolnok-Törökszentmiklós-Af (159.) S: 9.15 L: 12.20 Af-Mezőtárkány Af-Szentes-Csongrád-Szolnok-Af (160.) Af-Tiszavárkony-Szolnok-Af (161.) Af- (S: 8.15) Mezőtárkány- (L: 9h15 S: 10h45) Miskolc- (L: 11h20 S: 14h50) Tokaj-Sátoraljaújhely-Buj-KirálytelekHajdúnánás-Tiszapolgári-Mezőcsap-Af Benzinhiány és viharos szél miatt leszállások. Af-Kecskemét-Szentes-CsongrádKunszentmárton-Szolnok-kényszerleszállás Besenyszögnél motorhiba miatt-ÚjszászTápiógyöngye-Af (163.) S: 7.30 L: 15.00 Af-Szolnok-Fülöpszállás-Af (164.) S: 7.00 L: 9.35 Af-Szeged-Nagykőrös-KiskunfélegyházaSzentes-Szeged-Csongrád-TiszaföldvárSzolnok-Af (165.) S: 8.00 L: 11.15 Af-Tiszaföldvár-Öcsöd-TörökszentmiklósTiszarosz-Szolnok-Af (166.) S: 8.00 L: 10.00 Af-Balassagyarmat-Losonc-Af (167.) Af-Nagyszécsény-Szolnok-Af (168.) Af-Érsekújvár-Komárom-Af (169.) Af-Érsekújvár-Komárom-Ógyalla-Af (170.) Af-Nagysalló-Léva-Hontnádas-Af (171.) Af-Duna mente-Esztergom-Af (172.) Az ellenforradalmi monitorokat. Af-Duna mente-Af (173.) Az ellenforradalmi monitorok támadása. Af-Duna mente-Esztergom-Af (174.) Az ellenforradalmi monitorokat. Af-Duna mente-Paks-Af (175.) A motor első cilindere levált, kényszerleszállás Tétényistáp és Kamara erdő között (14.10), a gép leszállásnál összetört. Cegléd-Pusztafenyő-Standa-százlábú hídSzolnok-Cegléd S: 9.15 L: 10.00 Cegléd-Törökszentmiklós-Mezőtúr-Cegléd (151.) S: 5.45 L: 6.30 Cegléd-Fegyvernek-TörökszentmiklósMezőtúr-Cegléd

felderítés felderítés felderítés

felderítés

felderítés felderítés felderítés felderítés

felderítés

átrepülés felderítés felderítés felderítés

felderítés


felderítés

felderítés felderítés felderítés felderítés felderítés felderítés bombázás felderítés bombázás

felderítés

felderítés

felderítés

Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván (1918-1919) VII. 22.

Szöllösy

Gerő

169.206

VII. 23.

Csanádi

Harsányi

VII. 24.

Malovetz

Gerő

169.206

VII. 25.

Kos (Tóth)

Stoján

169.206

Csanádi

Stoján

269.77

VII. 24.

Malovetz

Gerő

269.77

VII. 24.

Istvánffy

Harsányi

269.79

VII. 26.

Klér

Gerő

269.75

VII. 27.

Istvánffy

Harsányi

269.79

VII. 28.

Istvánffy

Gerő

269.77

VII. 31.

Tóth

Stoján

169.193

Cegléd-Törökszentmiklós-FegyvernekPusztatenyő-Cegléd S: 7.00 L: 8.30 Cegléd-Mezőtúr-Túrkeve-Cegléd S: 18.10 L: 20.00 Cegléd-Szolnok-TörökszentmiklósKisújszállás-Karcag-Mezőtúr-Cegléd S: 5.10 L: 7.30 Cegléd-Fegyvernek-Kisújszállás-MezőtúrÖcsöd-Tiszakürt-Cegléd S: 5.30 L: 9.05 Cegléd-Szolnok-Kalaposfalu-Cegléd S: 16.17 L: 19.50 Cegléd-Kisújszállás-Kunmadaras-KunhegyesCegléd S: 16.30 L: 18.25 Cegléd-Kisújszállás-Kunmadaras-KunhegyesCegléd S: 16.15 L: 19.30 Cegléd-Fegyvernek-TörökszentmiklósTiszavezseny-Cegléd (12.) S: 8.00 L: 10.25 Cegléd-Tiszasüly-FegyvernekTörökszentmiklós-Csongrád-Cegléd Alacsony felhő és eső miatt a felderítés lehetetlen. S: 7.10 L: 8.00 Cegléd-Tisza vonala Szolnoktól északraCegléd (13.) S. 5.30 L: 7.35 Cegléd-Szolnok-Tiszapüspöki-FegyvernekTiszabő-Jászladány-Cegléd (16.) S: 6.30 L: 8.30

felderítés


felderítés


felderítés

felderítés

bombázás felderítés

felderítés

bombázás felderítés

Albertfalvai hattyúdal Augusztus 1-jén a Kormányzótanács lemondott és ezzel véget ért a Tanácsköztársaság időszaka, három nappal később, augusztus 4-én pedig a románok bevonultak Budapestre – kezdetét vette az ország, és ezzel együtt a repülőiparunk kirablása. Ezt a folyamatot a légügyi osztályhoz befutó helyzetjelentések alapján meglehetős pontossággal lehet rekonstruálni, álljon itt szemléltetésképpen az albertfalvai repülőgépgyárra vonatkozó jelentések gyűjteménye: 1919. augusztus 16. 8.00: „A Mare repülőgépgyárból 9 gép elszállítását jelentik. A gyárban talált összes fegyvereket a románok elvitték. ” 1919. augusztus 20. 8.00: „A Mare repülőgépgyár jelenti, hogy a románok a jelentett 9 db repülőgépen kívül újabban 13 különböző típusú repülőgépet és több szárnykészletet szállítottak el, acélárut, szegecseket, armatúrákat, cellonlakkot, csavarárut csomagolnak amelyek a gyár tulajdonát képezik. Augusztus hó 18-án egy 19 kocsiból álló vonatot tolattak a gyárba, 6 repülőgéppel és egy alkatrészekkel, amelyeket úgy látszik, a gyárban akarnak javíttatni.” 1919. augusztus 23.: „A Mare repülőgépgyár jelenti f. hó 19-én 2 db, 20-án 1 db repülőgépet vittek el a románok. A gyári nyersanyag 33 %-át el akarják szállítani. 11 vagon beraktározásával majdnem elkészültek.” 1919. augusztus 29.: „A Mare repülőgépgyár jelenti, hogy a románok által f. évi aug. 23-ig 27 db repülőgép lett átvéve.” 1919. szeptember 3.: „…A Mare repülőgépgyárnál újabban 1 teljes repülőgépet és 9 garnitúra repülőgép felszerelést vittek el.” 1919. szeptember 9.: „A Mare repülőgépgyár jelenti, hogy a románok újabban 7 db komplett repülőgépet vittek el.” 1919. szeptember 24.: „A Mare albertfalvai repülőgépgyártól újabb 5 repülőgépet (…) szállítottak el a románok.” 1919. október 11.: „A Mare albertfalvai repülőgépgyárból újabban ismét elvittek 1 db komplett repülőgépet (a negyvenediket).” A Honvédelmi Minisztérium által készített végső összesítésnél a kimutatás a fentieknél alacsonyabb számokat tartalmazott, így nem tudni, a különbség minek a számlájára írható.51 ____________________________ 50

HL MTK iratai. Repülések nyilvántartása. 201.985 L.ü., 511/202., 525/207., 529/202., 531/209., 604/203., 605/206., 607/205., 608/202., 609/204., 719/sz.n., 722/sz.n., 724/206, 725/sz.n., 725/202., 725/204., 726/sz.n., 727/sz.n., 728/sz.n., 731/sz.n. hdm. 63. d. 51 HL Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: HM) iratai. 1798/bk., 2197/bk. 37. oszt. 980. d.

MRT Évkönyv 2012

/ 35


A románok által a Magyar Repülőgépgyár Rt-ből elszállított kincstári érték: db típus ár/db 4 vízi repülőgép 300.000 3 D.VII/egy 190.000 3 L.V.G 190.000 1 Llyod-Berg 190.000 2 UCI 190.000 12 D.D. 190.000 1 Mág-Berg 190.000 5 német gép (176-os) 190.000 ezen gépek javítási összértéke 1 motor 8 g. Hassel és 3 g. Gruppen Ausrüst 186 db gépfegyver és egyéb anyag összesen

ár/összesen 1,200.000 570.000 570.000 190.000 380.000 2,280.000 190.000 950.000 413.690·75 90.000 885.052·19 7,718.742·94 3,770.000 11,488.742·94

A veszteség komoly érvágást jelentett a repülőgépgyár számára. A megmaradt anyagok és szerszámgépek segítségével még összeszereltek, illetve befejeztek legalább 3 Hansa-Brandenburg C.I (369-es sorozat) és 6 UFAG C.I felderítőgépet 1920. elejéig, majd március 21-én a MARE-t bekebelezte a Neuschloss-Lichtig Flugzeugwerke und Holzindustrie AG, amely profilját tekintve bútorgyártással foglalkozott. Ezt követően a gyárban néhány kísérleti gépen kívül már csak javításokkal foglalkoztak. 52

Az utolsó harci bevetés, amelynél szerepet kapott az albertfalvai repülőtér, Horthy és csapatainak Budapestre történő, 1919. november 16-i bevonulásának légi biztosítása volt, ezek azonban már az albertfalvai repüléstörténet egy következő fejezetének hasábjaira tartoznak.

Leszállásnál átvágódott Hansa-Brandenburg C.I felderítőgép a Vörös Légjáró Csapatok jelvényével (Winkler Aero Archív)

____________________________ 52

Grosz – Haddow – Schiemer: i. m. 288., 292. o.


Czirók Zoltán: Felderítők Albertfalván ( )

Recommend Documents