2011.11.10. csütörtök
Népszabadság - Mesterházy új korszakot nyitna az MSZP-ben MSZP: az idő igazolta a Bajnai-kormány teljesítményét OGY - megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportja MSZP: a kormány a prognózishoz ragaszkodik ahelyett, hogy tenne a gazdasági növekedésért "Csak így lehet leváltani az Orbán-kormányt" - az MSZP nagy lépés előtt Dr. Simon Miklós mondjon le a mandátumáról! Orbán költségvetése az elszegényedés költségvetése MSZP: Jogászkodás helyett, nyílt vitát A Baloldali Tömörülés Országos Értekezletének Nyilatkozata
Tabajdi: Európa nem hagyja magára a magyar demokráciát! Legyen vége a nem ortodox gazdaságpolitikának!
Gyógyszer- és betegellátás Fidesz-módra: életekkel játszanak Helyre kell állítani az európai vegyipar jelentőségét A nyugdíjas már ne is egyen? Tabajdi: nem csökkenhetnek a felzárkóztatási források! Mindenki kapjon szót, akinek van mondanivalója! Ugródeszka az egész kontinens gazdaságának
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Népszabadság - Mesterházy új korszakot nyitna az MSZP-ben
Budapest, 2011. november 10., csütörtök (MTI) - Új korszakot akar nyitni a szombati pártkongresszuson az MSZP elnöke, Mesterházy Attila, aki hadat üzen a szekértábor-politikának, és lezártnak tekinti a múltat - derül ki a pártelnök Népszabadságnak adott interjújából. A lap csütörtöki számában megjelent írásban Mesterházy Attila Gyurcsány Ferencék távozására a pártból azt mondta, hogy alapvetően kulturált válás volt. Hozzátette: az MSZP a jövőre koncentrál. "A szombati kongresszus nem azért lesz határvonal, mert lezárjuk a múlthoz való viszonyunkat, hanem azért, mert új korszakot nyit a párt életében" - jelentette ki. Megjegyezte azt is: továbbra is úgy véli, hogy a szocialisták számos eredményt értek el, amelyre büszkék lehetnek, de számos hibát is elkövettek, s ezeket vállalniuk kell. "Elemi erővel van jelen a szocialista tagok és szimpatizánsok körében, hogy mostantól kezdve az ellen, aki a belső vitákat a nyilvánosság elé viszi, vagy a személyes érdekeit a közösség érdeke elé helyezi, a leghatározottabban fel kell lépni. Én sem ígérek mást, mint hogy személyesen is ezt fogom tenni" - mondta. Mesterházy Attila szerint politikai megújulásra van szükség és szervezeti, személyi innovációra is. Megfogalmazása szerint sok új arc kell. "Mindenkire számítunk, de nem mindenkire abban a pozícióiban, amiben az elmúlt húsz évben. Új, médiaképes szakpolitikusok kellenek, ami nem azt jelenti, hogy a jelenlegiekre nincs szükség. Mindez együtt jelentheti az új MSZP-t" - fejtette ki. Említést tett arról is, hogy széles körben zajlik már a szakpolitikai programanyagok vitája. Azért kezdték el már most ezt a folyamatot, hogy a választók tudják ha az MSZP megnyeri a választást, mit csinál. "A Fidesz megfizeti annak az árát, hogy program nélkül nyerte meg a választást. Az MSZP pedig megfizette annak az árát 2006-ban, hogy nem azt ígértük, amit végül kormányon tettünk" - mondta. Mindkét hibát el lehet újra követni, talán még választást is lehet vele nyerni, de biztos a bukás - fűzte hozzá. Arra a felvetésre, hogy a párt korábbi vezetői nemrég egy találkozón – amit azóta „pénteki körnek” neveznek – arról tárgyaltak, hogy csak addig támogatják, amíg azt a pártelnök „hagyja”, azt mondta: a lap akkori tudósítása többet látott bele ebbe a tanácskozásba, mint amiről igazából szólt. "Ha úgy lett volna, ahogy az megjelent, az ellen keményen fellépnék" - jegyezte meg.
MSZP: az idő igazolta a Bajnai-kormány teljesítményét
Budapest, 2011. november 10., csütörtök (MTI) - Az MSZP szerint az idő igazolta a Bajnai-kormány gazdasági teljesítményét, hiszen amíg a legutóbbi szocialista kabinetnek 2010 elejére sikerült gazdasági növekedést elérnie, addig a jelenlegi gazdaságpolitika újabb recessziót eredményezhet.
Józsa István, a parlament gazdasági és informatikai bizottságának alelnöke csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, az Orbán-kormány elvette az emberek jövőképét, a "mindenkinek jobb lesz" ígérete, a "mindenkinek rosszabb lett" valóságává vált. Az ellenzéki képviselő elmondása alapján a Bajnai-kormány, "jelentős áldozatok árán ugyan", de emelkedő pályára tudta állítani a gazdaságot egy tényleges világgazdasági válság idején, a Matolcsy György irányította magyar gazdaságpolitika ugyanakkor elvesztette a befektetők bizalmát, és a bővülő német és osztrák piac ellenére is egyre romló mutatókat produkál. A szocialista politikus emlékeztetett: a jövő évi költségvetés 11 adónemben, összesen 550 milliárd forintos adóemelést tartalmaz, miközben fenntarthatatlanságát már most mutatja, hogy a jelenleginél mintegy 40 forinttal gyengébb, 268 forintos euróval és az elemzők többsége által kétségbe vont 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A tájékoztatón szintén részt vevő Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány radikális adócsökkentésre, illetve új munkahelyek teremtésére vonatkozó ígéretei sem teljesültek. Szerinte a munka törvénykönyvére vonatkozó javaslat is azt bizonyítja, hogy nőtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága, a kormány a dolgozókkal fizetteti meg gazdaságpolitikai hibáinak árát. A jövőben többet kell majd dolgozni kevesebb bérért, a munkaerő-piaci rugalmasság pedig kiszolgáltatottsággal társul - fűzte hozzá. A szocialista politikusok a kormány egyik legnagyobb hibájának nevezték, hogy intézkedései kidolgozása közben nem hallgatja meg az árintett szakmai és érdekképviseleti szerveket, így pedig lehetetlen eredményes munkát végezni. Gúr Nándor és Józsa István ezért a társadalmi párbeszéd mielőbbi megindítását kérte a kormánytól, amit szerintük a többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállításának, valamint a munkára rakodó járulékok csökkentésének, illetve a célzott beruházások támogatásának kell követnie.
MSZP: a kormány a prognózishoz ragaszkodik ahelyett, hogy tenne a gazdasági növekedésért Budapest, 2011. november 10., csütörtök (MTI) - A kormánynak nem a szakértők által is kétségbe vont növekedési prognózishoz kellene ragaszkodnia, hanem olyan intézkedéseket kellene tennie, amik elősegítik a gazdasági növekedést - mondta Burány Sándor, az MSZP politikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján arra a kormányszóvivői bejelentésre reagálva, amely szerint a kabinet nem módosította a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését, továbbra is 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2012-re. "Orbán Viktor kormánya és személy szerint Orbán Viktor nem hagyja magát zavartatni a tényektől" - kommentált Burány Sándor. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a gazdaság növekedjen, nem a legjobban keresők adóját kellene csökkenteni, hanem a legrosszabbul keresőkét, nem a növelni kellene a vállalkozások adóját és a kivetett adók számát, hanem csökkenteni, nem pofozkodni kellene a befektetőkkel, hanem barátkozni és elsősorban meg kellene tartani az evát, amit a kormány meg akar szüntetni. "Orbán Viktor kormánya szemmel láthatóan ragaszkodik a tévedéseihez, erre viszont könnyen rámehet az ország is" - fogalmazott az ellezéki képviselő.
OGY - megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportja
Harangozó Gábor a munkacsoport társelnöke úgy fogalmazott, hogy az autonómia azon kevés kérdések közé tartozik, amiben nem csak a magyarországi pártok között van teljes egyetértés, hanem a magyar nemzethez tartozó összes párt és szervezet körében. A magyarság megmaradásának, a szülőföldön való boldogulásának a leghatékonyabb eszköze az autonómia elősegítése és megteremtése - mutatott rá. Elmondta: azt javasolta, hogy az autonómia törekvések segítése érdekében a fejlesztési forrásokat hangolják össze, legyen egy hosszú távú gazdaságfejlesztési program és intézményfejlesztési intézkedési terv.
Kovács Tibor: a csőd felé tartunk A szocialista országgyűlési képviselő felszólította Orbánt, hogy menessze Matolcsyt és változtasson a gazdaságpolitikán. „Folyamatosan romlik a magyar gazdaság állapota, s a kormány ez ellen semmit sem tesz, még mindig ragaszkodik a hibás gazdaságpolitikájához. Ha mindez így folytatódik tovább, megátalkodott és konok módon akár csődbe is vihetik az országot" – jelentette ki Kovács Tibor szocialista országgyűlési képviselő csütörtökön, Miskolcon. Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának tagja emlékeztetett arra, hogy az euró árfolyama a napokban átlépte a 310 forintos határt (délután 4 órakor 314 forintot adtak egy euróért – a szerk.). Mindez nemcsak a devizahitelesek havi részletének emelkedését vonja maga után, de nő például az importtermékek ára, drágulnak az üzemanyagok is. Ez utóbbival kapcsolatban felhozta, hogy két évvel ezelőtt, amikor a 300 forintos határ környékén mozgott a benzin literje, a Fidesz, még ellenzéki pártként, követelte a szocialista kormánytól az üzemanyagot terhelő jövedéki adó csökkentését. Most, hogy kormányoznak, s 400 forint körül mozog a benzin, eszükbe sem jut ilyesmi, sőt, éppen november 1-jével megemelték a gázolaj jövedéki adójának mértékét, 13 forint + áfa drágulást generálva ezzel. Közben arra hivatkoznak, hogy az európai unió által meghatározott minimumadó miatt nem csökkenthetik az üzemanyagok adótartalmát. „Ez hazugság, megvan a lehetőség az adócsökkentésre" – jelentette ki Kovács Tibor. Beszámolt arról, hogy éppen ezért módosító indítvány nyújtott be az adótörvényekhez az MSZP. Ebben szerepel egy táblázat, miszerint az ólmozatlan benzin esetében 14,27 forintos, a gázolaj esetében pedig 13 forintos csökkentésről is határozhat a parlament, ez még belefér az uniós irányelv szerinti minimumba. A szocialista képviselő szerint a gazdaságpolitika elhibázottságát az is bizonyítja, hogy a magyar kormány sorra kapja a bíráló észrevételeket az Európai Unió tagállamaitól, s az is, hogy a hazánk iránti külföldi bizalom alaposan megcsappant. Az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) az elmúlt időszakban többször is sikertelenül bocsátott ki kötvényeket: senkinek sem akaródzott finanszíroznia hazánkat, főleg a rossz gazdaságpolitika, a kiszámíthatatlan és kapkodó kormányzati intézkedések miatt. Hangsúlyozta azt is, hogy a
Fidesz kormány regnálása óta nőtt az államadósságunk (ezt az ÁKK is megerősítette, noha az elkobzott nyugdíjvagyon és a jegybanki devizatartalék egy részét is ennek csökkentésére fordította a kormányzat), az országkockázati felár (ami azt jelenti, hogy milyen kamatfeltételekkel tudunk külföldi hiteleket felvenni) pedig a háromszorosára nőtt: ennek szintje a kormányváltáskor 200 bázispont körül mozgott, most pedig 600 körül áll. Kovács Tibor hazugságnak nevezte a Fidesznek azt az állítását is, miszerint a forint gyengeségéért az eurozóna válsága lenne a felelős. „Ha ez így lenne, akkor a cseh korona, vagy a lengyel zloty is ugyanúgy viselkedne, mint a forint. Ezek a valuták viszont sokkal jobban teljesítenek, mint a forint" – jelentette ki. Kovács Tibor mindezek alapján felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy azonnal cselekedjen, menessze az alkalmatlan Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, s a kormány dolgozzon ki új gazdaságpolitikai irányvonalat. Ellenkező esetben Orbán Viktor saját maga alkalmatlanságát bizonyítja be. Kovács Tibor a parlament jövő heti menetrendjével kapcsolatban elmondta még, hogy a jelek szerint a fideszes többség egy időben akarja a parlamenttel tárgyaltatni több meghatározó törvény tervezetét is. Ilyen az egészségügyi salátatörvény, a köznevelési törvény, és az önkormányzati törvény. Ráadásul ekkor lesz a zárószavazása az egészségügyi és oktatási intézmények államosításáról szóló törvényjavaslatnak is. Ez utóbbiról szólva elmondta: ezen a héten Lázár János javaslatára a fideszes többség elfogadta azt a módosító indítványt, hogy kikerüljön a szövegből az a passzus, mely szerint az intézményekben jelenleg is foglalkoztatott dolgozókat az állam tovább foglalkoztatja. Ez szerinte az elbocsátásokat és az intézménybezárásokat vetíti előre. A szocialista képviselő úgy vélte, a fenti felsorolás valószínűleg korántsem teljes, mert a többség hétfőn dönthet például arról is, hogy a házszabálytól eltérve más jogszabályokat is a plénum elé visz azon a héten. Noha ehhez 4/5-ös többség szükségeltetik, Kovács Tibor szerint nem lesz akadálya a minősített többség megszerzésének: már többször bebizonyosodott, hogy a házszabálytól való eltérés megszavazásában a Jobbik állandó koalíciós partnere a Fidesznek és a KDNP-nek.
"Csak így lehet leváltani az Orbán-kormányt" - az MSZP nagy lépés előtt 58 paragrafusból 44-ben változtathatja meg alapszabályát a Magyar Szocialista Párt a szombati kongresszusán. A tervezett módosításokat Harangozó Tamás, a párt elnökségi tagja, az alapszabály-szerkesztő bizottság elnöke terjeszti a kongresszus elé. A politikust a módosításokról kérdeztük.
STOP: A paragrafusok több mint nyolcvan százalékában szeretnének változást. Ez azért nem kevés. Harangozó Tamás: Valóban, sokat dolgoztunk rajta. Közel egy éve zajlik az alapszabály módosítása. Több mint 350 szöveges javaslat érkezett a tagság részéről, végül 65 oldalas normaszöveget küldtünk az alapszervezeteknek. Erről két hónapja aztán taggyűlési szintről kezdve indult a vita, amihez bármelyik párttag hozzátehette a magáét. - Mi lesz a legjelentősebb változás?
- Sok fontos módosítást tárunk a kongresszus elé, a legfontosabbnak azt tartom, hogy Magyarországon először az MSZP rendezhet majd előválasztásokat. Bár ez nem ugyanúgy zajlana, mint Nyugat-Európa egyes országaiban, de ugyanazt a demokratikus irányvonalat képviseli. Úgy tervezzük, hogy csak az lehet majd képviselőjelölt vagy miniszterelnök-jelölt, aki nem csak a párttagok, hanem az interneten regisztrált támogatók tíz százalékának is élvezi a bizalmát. - Ennek politikai üzenete is van. - Igen, a párt szervezeti megújulása arról is szól, hogy megmutassuk, milyen irányba menne Magyarország, ha mi kormányoznánk. Persze nem csupán szervezeti, hanem programbeli és személyi megújulás is lesz - utóbbi jövőre, a párt általános tisztújítása alkalmával. - Ebbe is jobban bevonják majd a tagságot? - A tagság eddig joggal érezhette, hogy a feje fölött dőltek el a fontos kérdések. Remélhetőleg ezután nem így lesz, mert a módosított alapszabály tovább erősíti az alulról felfelé építkező rendszert. Például mostantól a megyei elnöki és országos elnöki tisztségre csak az pályázhat, aki közvetlenül a párttagoktól gyűjti össze a tagság tíz százalékának ajánlását. A párt működését ez nem veszélyezteti, viszont ismét a tagok akarata kerül a középpontba, így az eddiginél jobban érvényesül. A kongresszusban és az országos választmányban is jelentősen megnő a közvetlenül választott küldöttek száma, mindkét testület háromnegyedét ők jelentik majd. Mivel a módosítások egyik fő irányvonala az MSZP még demokratikusabb párttá tétele, a pártszavazás is új szabályozást kap a jelenlegi öt odavetett mondat helyett: a népszavazás mintájára pontosan körülírt, ügydöntő, véleménynyilvánító és megerősítő fórum lesz. - Ez valóban nagyon demokratikusan hangzik. - Fontos is, hogy nagyon demokratikus legyen, hiszen egy demokráciát kívánó pártnak belül is így kell működnie. Meggyőződésem, hogy a Fidesz azért kormányoz úgy, ahogy, mert a pártban uralkodó parancsuralmi rendszert megpróbálja ráhúzni az egész országra. Ez az alapszabályuk következménye. Lehet hogy hatékonyabban lehet úgy egy pártot működtetni, de az MSZP továbbra is demokratikusan, alulról felfelé kell, hogy építkezzen, mert csak így lehet leváltani 2014-ben az Orbán-kormányt. Nem hiszek abban, hogy a Fideszt csak egy még fideszebb párt győzheti le. - Az előbb úgy fogalmazott, hogy ez az egyik fő irányvonal. Melyik a másik? - Összesen három van, amelyeket mindvégig figyelembe vettünk a módosítások kidolgozásakor. Az egyik a már említett demokratikusabbá tétel; a másik, hogy modern és nyitott pártként működjünk; a harmadik pedig, hogy fegyelmezettség és hatékonyság uralkodjon a párt belső viszonyaiban. - Mit ért modern és nyitott párt alatt? - Lehetővé kell tenni, hogy ne csak a tagságunk, hanem külső támogatóink, a közéletben az interneten résztvevő szimpatizánsaink is részt tudjanak venni a párt munkájában. Ezzel kapcsolatos a már korábban említett előválasztás is. Támogatóinknak pedig lehetőségük lesz egy egyoldalú nyilatkozat kitöltésével az interneten keresztül bekapcsolódni az MSZP munkájába. Szintén nagyon fontos, hogy a Magyar Szocialista Párttal választási szövetségre lépő szakszervezetek és civil szervezetek vezetői helyet kapjanak pártunk országos választmányában, mert ebben a testületben születik meg a végleges választási program és a képviselőjelöltek országos listája is. - Ilyen mértékű nyitáshoz valóban növelni kell a hatékonyságot és a fegyelmet. Mit tudnak tenni ennek érdekében?
- Meg akarjuk változtatni az összeférhetetlenségi szabályokat. Egy személy ezentúl legfeljebb két párttisztséget tölthet be. Ha pedig valakit beválasztanak egy párttestületbe, az a megválasztásától számított harminc napon belül köteles lesz vagyonnyilatkozatot bemutatni. Ha ez nem történik meg, megszűnik a mandátuma. Ha valaki közjogi tisztséget tölt be, akkor évente köteles lesz munkájával elszámolni az őt jelölő szervezet felé. Egyébként minden párttisztségre és közjogi pozícióra jelölésnél kötelezővé kívánjuk tenni a választást megelőző pályázatot. Ha az alapszabálymódosításait a kongresszus elfogadja, akkor a párt testületeinek választott tisztviselői mostantól kötelesek lesznek az adott testület üléseinek legalább a felén megjelenni, mert ellenkező esetben elveszítik a mandátumukat. A tagdíj és a tagnyilvántartás vonatkozásában is lesznek változások: a kettő közös kezelésére automatikus rendszert szeretnénk létrehozni. - Ezek a változások számos fegyelmi ügyhöz is vezethetnek. - Reméljük nem így lesz, de ennek az újraszabályozására is teszünk módosító javaslatokat. A mai eljárást, ami akár négylépcsős is lehet, kétfokúra cserélnénk. A magas tisztséget betöltő politikusok ügyeiben pedig a kongresszus által megválasztott Etikai és Fegyelmi Tanács járna el. - Az ilyen ügyek eddig mindig nagyon sokáig tartottak, ez pedig nem túl hatékony. - Ezen is változtatnánk. A fő szabály szerint 60 nap a teljes eljárás ideje, de kirívó esetekben ez akár nyolc napra rövidülhet majd. - Mikortól léphet életbe a módosított alapszabály? - Ha a kongresszus szombaton elfogadja a módosításokat, akkor december elsejétől. Mivel azonban mi nem hozunk visszamenőleges hatályú szabályokat, így lesznek részei, amelyek alkalmazásával értelemszerűen meg kell várni majd a tisztújítást. - Gondolom, ezzel még nem érnek véget az módosított alapszabállyal kapcsolatos feladatok. - Semmiképp. A módosításokat meg kell ismertetni a testületek vezetőivel és a párttagsággal. December 31-ig minden alapszervezetnek és testületnek módosítania kell a saját szabályait az új alapszabály értelmében. Végül a főbb változásokat egyszerűen átlátható és feldolgozható kérdésválasz formában minden párttaghoz eljuttatjuk majd.
Dr. Simon Miklós mondjon le a mandátumáról! Dr. Legény Zsolt, az MSZP Demokrácia Központ vezetője Halmi József megyei frakcióvezetővel Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatóján ma, felszólította dr. Simon Miklós, fideszes országgyűlési képviselőt, hogy ne a mentelmi jogáról, a MANDÁTUMÁRÓL mondjon le és vállalja fel azt, amit bűntársaira már kirótt a független bíróság, hiszen állami, önkormányzati vezetőként a szabályokat áthágva etikátlan és törvénytelen eszközökkel élt. Felszólították a sajtótájékoztatón a Fideszt, és az elnökét Orbán Viktort is illetve az országgyűlési képviselő csoportjuk vezetőjét, Lázár Jánost, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy kiszorítsák a soraikból azt az embert, akit szándékos bűncselekménnyel lehetne vádolni, és a társai ellen a bíróság meg is hozta elmarasztaló ítéletét.
Tegyenek meg mindent annak érdekébe, hogy ez a képviselő ne lehessen továbbiakban képviselő, és vállalja fel azt a jogos büntetést, amit a társaira már kimondtak. Központi nyomozó főügyészség jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt folytatott nyomozást, Nyírbogát polgármestere, dr. Simon Miklós és társai ellen. Az ügyben több ember vádlottként szerepelt. Megállapították, hogy dr. Simon Miklós települése több más településsel együtt sikeresen pályázott 2002 -ben a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnál közüzemi csatornák helyreállításának költségeire. Dr. Simon Miklós a Munkaügyi Központtól öt közhasznú munkás fizetésére kért és kapott támogatást, majd velük a javítandó csatornák körüli bozót- és cserjeirtást az önkormányzat elvégeztette. A csatornajavítási munkákkal Dibáczi Zoltán vállalkozót bízták meg, aki a munka elvégeztével a műszaki átadás után több, mint 33 millió forint összegről nyújtotta be a számlát az önkormányzatnak. A tételes elszámolásban szerepelt a cserjeirtás is. Erre a vállalkozó 12 millió 300 ezer forintot számolt fel, pedig ezt a munkát a közhasznú munkások végezték, Az MSZP Demokrácia Központ vezetője szó szerint is idézett a sajtótájékoztatón a nyomozati anyagból: „A rendelkezésre álló adatok kétséget kizáróan azt támasztják alá, hogy dr. Simon Miklós valótlan adatok közlésével, azt a látszatot keltette, hogy a közhasznú munkásokat testületi hatáskörben kezdeményezett meghatározott települési kommunális közmunkavégzésre kívánja igénybe venni, ugyanakkor szándékainak megfelelően a település külterületén szabálytalanul foglalkoztatták őket. Dr. Simon Miklós valótlan adatok közlésével a Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségét szándékosan megtévesztette.” Az akkori jegyzőt, a vállalkozót a nyomozás alatt gyanúsítottként kezelték 2008 - ban és kezdeményezték Simon Miklós, országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is. – mondta. Azonban akkor, a fideszes kisebbség megakadályozta, és nem adták ki a mentelmi jogát. Akkor is elmondta az MSZP, a 20 éves demokrácia történelmében egyedülálló eset volt, hogy köztörvényes bűncselekmény esetében nem adták ki egy képviselő mentelmi jogát, és mentességet adott a Fidesz dr. Simon Miklósnak. Rossz hírünk azonban, hogy az ügye csak felfüggesztésre került, nem arról van szó, hogy bármikor elsikkadhatna. – hangsúlyozta dr. Legény Zsolt.
Orbán költségvetése az elszegényedés költségvetése Az összejöveteleken, baráti társaságokban is egyre többen egyre többször teszik fel a kérdést: „Erre szavaztál? – és nincs már igen válasz. Rosszabbul élünk, mint másfél éve! Az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának eredményeképp 2012 Magyarország számára az elszegényedés és a növekvő munkanélküliség éve lesz,
hiszen 11 adónemben 500 milliárdos adóemeléssel és egy 1400 milliárdos megszorító csomaggal ront ránk Orbán költségvetése. Az ország a szociális válság szélére került. Orbán Viktor politikájának legjellemzőbb vonása az új költségvetés tervezetével kiteljesedett: felfelé nyal, lefelé tapos, a gazdagokat gazdagítja, a szegényeket végletesen szegénységbe dönti. Az MSZP alternatív költségvetésének fókuszában éppen ezért a munkahelyteremtés és az elszegényedés megállítása áll. Ennek érdekében javasoljuk a járulékok csökkentését, támogatjuk a munkába állást ösztönző intézkedéseket. Nem értünk egyet az alacsony és közepes jövedelmek adójának növelésével és az áfa-emeléssel. Javasoljuk az adójóváírás megtartását, a gyermekek után járó adókedvezmények biztosítását, a családi pótlék emelését, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését. Követeljük a méltányos nyugdíjemelést, a szolgálati, a korkedvezményes és rokkant nyugdíjasok helyzetének rendezését! Az eva-eltörlésével Orbán visszafogja a gazdaságot, recesszióhoz és elbocsátásokhoz, a vállalkozások felszámolásához, a feketegazdaság bővüléséhez vezetető útra lép. Az alacsonyabb jövedelmű családokat sújtó, igazságtalan, egykulcsos szja után az áfaemelés is elsősorban a nehéz helyzetben lévők fogyasztáscsökkenését vonja maga után. Az üzemanyagok folyamatos drágulása is érezhetővé vált mindennapi életünkben, a fuvarozók terheiket kényszerűségből továbbhárítják, ez pedig az alapvető élelmiszerek árának növekedéséhez vezet! ”A kormánynak igenis van lehetősége a probléma kezelésére és a jövedéki adó csökkentésére, csak akarni kell!” - mondta Varga Mihály 2008-ban. Hát az ország már nagyon akarja, csak Orbán Viktor és kormánya nem hajlandó az emberekre figyelni.
MSZP: Jogászkodás helyett, nyílt vitát Az MSZP soproni szervezete nyilvános vitára hívja a városvezetést azokban a témákban, amikben beperelte őket. Az MSZP soproni szervezete tiszteletben tartja a bíróság döntését és, ahogyan az jogállamban elvárható, az ítélet kézhezvételét követően, az abban foglaltakat végrehajtja.
Ugyanakkor nyilvános vitára hívja a városvezetést azokban a témákban, amikben beperelte a szervezetünket. Lássuk, vajon csak a jogászkodásban jók, vajon csak az ügyvédeik útján, bíróságokon pereskedve akarnak politizálni, vagy képesek a soproniak előtt, nyílt, nyilvános vitában is megvédeni viselt dolgaikat!? - mondta reagálásában Kalmár István, a helyi szervezet elnöke. A soproni MSZP továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy a fideszes városvezetés, az elmúlt 5 év alatt, a totális csőd szélére sodorta a várost és számos dilettáns, hozzá nem értő intézkedésével tovább rontja Sopron helyzetét. Intézményeket zárnak be, vagy adnak másnak bérbe és emberek tucatjait teszik az utcára, mégis évente 100 milliós nagyságrendben költenek propagandára, és milliókat költenek, hol teljesen felesleges, hol a város számára kifejezetten káros perekre. Ha a városvezetés ezt a pert, a Sopronért végzett munkásságának sikereként látja, lelke rajta. Továbbá az MSZP Sopron kijelenti, hogy nem süllyed odáig, hogy pert indítson azoknak a hazugságoknak a helyreigazításáért, amelyeket a Fidesz jelentet meg a Helyi Témában hétről-hétre a soproni adófizetők évi közel negyven milliói forintjából. Reagálva Fodor Tamás azon kijelentésére, hogy az MSZP nem tölti be a felelős ellenzéki szerepet, szeretném emlékeztetni, hogy erről nem ő, hanem a választópolgárok fognak dönteni. Az egy hónappal ezelőtti időközi önkormányzati választás MSZP-s jelöltjének 38 %-os eredménye pedig azt mutatja, hogy jó úton járunk - zárta Kalmár István.
A Baloldali Tömörülés Országos Értekezletének Nyilatkozata 1. A Magyarországon kialakult igen súlyos gazdasági és politikai állapot, amit az Orbán kormány ámokfutása idézett elő, a demokratikus erők számára óriási felelősséget jelent. Ebben a helyzetben mindent alá kell rendelni annak a történelmi feladatnak, amit az Orbán-éra leváltása, az általuk okozott gigantikus károk eltakarítása, és a köztársaság, az ország normális működésének a helyreállítása jelent, a demokratikus rend helyreállításától a gazdaság romjainak eltakarításán túl, a nagy ellátó rendszerek igazságos és méltányos újjászervezéséig.
2. Nem lehet kérdés, ezt csak a demokratikus erők legszélesebb összefogásával lehet megvalósítani. Ebben az összefogásban a Szocialista Pártnak is meg kell találnia a szerepét. Ismertségünk, szervezettségünk és korábbi politikai elismertségünk alapot ad arra, hogy e feladat véghezviteléhez a siker reményével nekilássunk.
3. Az MSZP belső és terméketlen vitái értékes hónapokat raboltak el. A Demokratikus Koalíció képviselőinek kilépése után csak rajtunk múlik, hogy nekilássunk az MSZP politikájának megújításához és stratégiájának, végül választási programjának kidolgozásához. Ez a kilépés megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a baloldal és liberális-konzervatív útitársai két külön pártban képviseltessék magukat és az alku közöttük ne fedje el a Magyar Szocialista Párt arculatát: nevezetesen, hogy a tőke
és a munka konfliktusában mindig a munka, a gazdag-szegény ellentétben a szegények, a hatalom és a nép konfliktusában a nép oldalán áll. Azoknak a saját munkájukból élő millióknak a politikai képviseletét vállaljuk, akik a jelenlegi kapitalista rendszer kiszolgáltatott rétegeit képviselik, akik bérből-fizetésből, vagy vállalkozóként függő helyzetben lehetnek a globális és helyi gazdasági helyzet függvényében bármikor.
4. Az előttünk álló feladat végrehajtásához nagy bátorsággal és őszinteséggel kell nekilátnunk. A Magyar Szocialista Párt az elvesztett bizalmat, az elvesztett támogatottságot úgy tudja visszaszerezni, ha meggyőző, hihető értékelést tudunk adni a 12 évnyi kormányzásunkról, ha megmondjuk, hogy ma mit vállalunk belőle, de egyértelművé tesszük azt is, mi az, amit ma hibának, és a jövőben elvetendőnek látunk.
5. Hiteles és meggyőző válaszokat fogunk adni a mára kialakult helyzetet előidéző okokról. A saját felelősségünk elhallgatása nélkül beszélünk a rendszerváltás értékeléséről, a rendszerváltással kapcsolatos illúziók megrokkanásáról, az állami tulajdon lebontásához és a privatizációhoz fűződő országépítő és életszínvonal-javító elvárások kudarcairól, a demokrácia és személyes szabadságjogok remélt garantálásának eltűnéséről, és végül az ország és népének régen nem látott reménytelen helyzetéről.
6. Az elmúlt másfél évben az Orbán kormány megtámadta a magyar társadalom többségét, ezért az ellenállással várni, a fellépést halogatni nem lehet. Ahogy a személyi jövedelemadóval elkezdte, most a költségvetéssel, a munka törvénykönyvével, a nyugdíjtörvényekkel úgy folytatja, azaz "fordított Robin Hood" módjára elveszi a szegények maradék biztonságát és a javakat a gazdagok között osztja szét. Az elhibázott politikája miatt megsokszorozódó válságterheket nem a tehetősekre, hanem a munkavállalókra, az idősekre, a nehéz sorsúakra hárítja. Miközben ellehetetleníti őket, megszűnteti önvédelmük lehetőségét, alapvetően korlátozza a szakszervezeti érdekvédelmet. Hibás az a gondolat, hogy attól lesz több munkahely, ha megszüntetik a munkavállalók védelmét, ha könnyebben lehet elbocsátani őket. A munka világának átalakítása csak úgy képzelhető el, ha nem növekszik a munkavállalók kiszolgáltatottsága; a szolidaritás erősítése előbbre való, mint a profitérdekek támogatása. Nem fogadjuk el a nyugdíjas lét biztonságát és kiszámíthatóságát megkérdőjelező visszamenőleges intézkedéseket. A legszélesebb körű ellenállást látjuk indokoltnak a nyugdíjak szociális tartalmát, így a méltányossági, özvegyi nyugdíjt, valamint az árvaellátást veszélyeztető lépésekkel szemben.
A közös tettekhez várunk mindenkit, akiknek fontos a köztársaság, a valódi demokrácia, cselekvő szolidaritás, a biztonság és kiszámíthatóság, a szabadság és az érvényesüléséhez elkerülhetetlenül szükséges gazdasági, kulturális és jogi feltételek megteremtése.
Tabajdi: Európa nem hagyja magára a magyar demokráciát! Budapest, 2011. november 10., csütörtök (OS) - Brüsszel, 2011. november 9. - Az Európai Parlament képviselői a Bizottsággal ellenőriztetnék a sarkalatos törvényeket. Az Európai Parlament hét képviselője írásbeli kérdésben szólította fel az Európai Bizottságot arra, hogy kövesse figyelemmel a sarkalatos törvények elfogadását és biztosítsa, hogy a magyar kormány az Európai Unió demokratikus alapértékeinek megfelelően jár el a törvények megszövegezése és elfogadása során. A kérdést Alexander Alvaro német liberális, Sophie in "t Veld holland liberális, Rui Tavares portugál zöld, Judith Sargentini holland zöld, Claude Moraes brit szocialista, Juan Fernano López Aguilar spanyol szocialista képviselő, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának elnöke, valamint Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője jegyzi. A benyújtók arról is megkérdezték a Bizottságot, hogy az Európai Parlament felszólításának megfelelően elkészítette-e elemzését az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányról. "Már az írásbeli kérdés benyújtásának ténye is jelzi, hogy a magyar EU-elnökség lezárása után sem csökkent a nemzetközi érdeklődés a magyarországi politikai események iránt. A Fidesz nem számíthat arra, hogy az Európai Unió háta mögött bonthatja le a magyar demokráciát." - hangsúlyozta a kezdeményezés kapcsán Tabajdi Csaba. "Az új magyar alkotmányról 2011. július 5.-én elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy "alaposan vizsgálja felül és elemezze az új Alaptörvényt és a jövőben elfogadandó sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy összhangban állnak-e a közösségi vívmányokkal, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint a Szerződések szövegével és szellemével". idézi a júliusban meggyőző többséggel elfogadott állásfoglalást az írásbeli kérdés szövege. A képviselők emlékeztetnek arra, hogy az állásfoglalás elfogadása óta a parlament kormánypárti többsége hat sarkalatos törvényt elfogadott - köztük az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról, az információszabadságról, az alapvető jogok biztosáról és az Állami Számvevőszékről szóló törvényeket - és több más javaslatot is benyújtott, vagy be készül nyújtani. Az írásbeli kérdés elsősorban arra hívja fel a Bizottság figyelmét, hogy a választási törvény, illetve a bíróságok igazgatásáról és a bírók jogállásáról szóló törvények tervezett elfogadása ismét kétségeket ébresztett azzal kapcsolatosan, miszerint az Orbán-kormány betartja-e nemzetközi kötelezettségeit és az EU demokratikus alapelveit. A képviselők felhívják a Bizottság figyelmét arra, hogy az igazságügyi rendszert érintő átalakítások vitákhoz vezettek a törvényjavaslatoknak az igazságügy
függetlenségét érintő rendelkezéseiről, és azt javasolják a Bizottságnak, hogy az értékelés során vegyék figyelembe az Európai Alapjogi Chartnak a védelemhez való jogról és a tisztességes igazságszolgáltatási eljárásról szóló 47-48. cikkeit. A képviselők felteszik a kérdést, "milyen lépéseket tervez tenni az Európai Bizottság, mint a Szerződések őre annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a magyarországi sarkalatos törvények megfelelnek az Európai Unió a Szerződésekben rögzített demokratikus alapértékeinek?" Az írásbeli kérdésre a Bizottságnak két héten belül választ kell adnia. Háttér: a kérdés nem hivatalos magyar fordítása: "Az új magyar alkotmányról 2011. július 5.-én elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy "alaposan vizsgálja felül és elemezze az új Alaptörvényt és a jövőben elfogadandó sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy összhangban állnak-e a közösségi vívmányokkal, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint a Szerződések szövegével és szellemével". Időközben a magyar kormány hat sarkalatos törvényt elfogadott, köztük az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról, az információszabadságról, az alapvető jogok biztosáról és az Állami Számvevőszékről szóló törvényeket. A kormány emellett több másik törvényjavaslatot is benyújtott vagy részletes terveket tett közzé ezekkel kapcsolatosan, köztük a választási törvényt, illetve a bíróságok igazgatásáról és a bírók jogállásáról szóló törvényeket. A benyújtott, közzétett és elfogadott törvények egyes rendelkezései ismét arról szóló vitákhoz vezettek, hogy a magyar kormány betartja-e nemzetközi kötelezettségeit, valamint az EU Szerződések szövegét és szellemét. Elkészítette-e az Európai Bizottság az új magyar alkotmány vizsgálatát és elemzését? Figyelemmel követi-e a Bizottság a sarkalatos törvények elfogadását Magyarországon az Európai Unió által védett alapvető jogok, valamint a Szerződések, különösen az Európai Unióról szóló Szerződés 2., 4., 6. és 7. cikkének figyelembe vételével? Figyelemmel követi-e a sarkalatos törvények elfogadását Magyarországon, különös tekintettel a vitára a törvényeknek az igazságügy függetlenségére gyakorolt hatásáról, valamint az e területre érvényes európai normákról, figyelembe véve az Európai Alapjogi Charta 47. és 48. cikkét? Milyen lépéseket tervez tenni az Európai Bizottság, mint a Szerződések őre annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a magyarországi sarkalatos törvények megfelelnek az Európai Unió a Szerződésekben rögzített demokratikus alapértékeinek?"
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Legyen vége a nem ortodox gazdaságpolitikának!
Budapest, 2011. november 10., csütörtök (OS) - Az Európai Bizottság őszi prognózisa szerint a gazdasági növekedés az ígért 4-6 százalék, és a tervezett 3 százalék helyett csak 1,4 százalék lesz idén, jövőre pedig örülhetünk, ha a 0,5 százalékot eléri Magyarországon. A költségvetés hiánya ugyanakkor magasabb lehet a tervezettnél, és az államadósság is emelkedni fog. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági elemzőkkel együtt az Európai Bizottság is megalapozatlannak, hiteltelennek tartja a Fidesz-KDNP-kormány
gazdaságpolitikáját. A következő években a magyar családok túlnyomó többsége azért fog szembesülni kisebb jövedelemmel, és emelkedő árakkal, mert az elhibázott és igazságtalan személyi jövedelemadó változtatásokkal a Fidesz-KDNP-kormánynak nem sikerült élénkítenie a belső keresletet, amely visszafogja a gazdasági növekedés ütemét. A munkahelyteremtést nem ösztönözte a társasági adó csökkentése, ugyanakkor a munkát terhelő járulékok emelése érdemben akadályozza a foglalkoztatás növelését. A gazdasági szabályozás és az adópolitika kiszámíthatatlansága érdemben veti vissza a beruházási hajlandóságot, ezáltal a munkahelyteremtést. Ez a gazdaságpolitika megbukott. Az MSZP szerint van más út! Az MSZP alternatív költségvetési javaslata és gazdaságpolitikája elősegíthetné Magyarországon a munkahelyek megőrzését és teremtését, csökkenthetné a társadalmi vagyoni különbségeket, valamint több forrást biztosíthatna Magyarország gazdaságának fejlesztésére, modernizálására. Ennek érvényre juttatásához azonban valódi országvédelemre lenne szükség, mert Magyarországot • meg kell védeni azoktól, akik másfél év kormányzás után sem találtak el egyetlen számot sem a gazdasági terveikben; • meg kell védeni azoktól, akik képtelenek szabadulni korábbi megalapozatlan ígérgetéseik és újdonsült hazugságaik fogságából; • meg kell védeni azoktól, akik úgy nyújtanak be költségvetést, hogy a végrehajtáshoz szükséges hatásvizsgálatokat sem végezték el; • meg kell védeni azoktól, akik képviselői módosító indítványokkal emelnek adót nap nap után; • meg kell védeni azoktól, akik olyan számokra alapozzák a költségvetést, amelyeket rajtuk kívül mindenki hamisnak, megalapozatlannak tart; • meg kell védeni a Fidesz-KDNP-kormánytól. Legyen végre vége az ámokfutásnak, legyen végre vége a nem ortodox gazdaságpolitikának Magyarországon! Szekeres Imre, az MSZP Gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője, országgyűlési képviselő
Gyógyszer- és betegellátás Fidesz-módra: életekkel játszanak
Budapest, 2011. november 10., csütörtök (OS) - A Fidesz megszorításai elérték a kórházakat is. A gyógyszerkassza 83 milliárdos lefaragása eredményezte árrés kiesést a kis- és nagykereskedőknek is vissza kellene pótolni, de erre egyre kevésbé képesek. A patikák mellett most már a nagykereskedők is eladósodtak és egyre többen nem hajlandók szállítani a kórházaknak, csak ha azonnal fizetnek. Azonban a kórházak ezt nem minden esetben képesek megtenni. Így aztán megtörtént, amit korábban elképzelhetetlennek tartottunk, de az Orbán-kormány megvalósította: nemrég a rákos betegek nem kaptak gyógyszert egy kórházban. A patikák számát jelentősen csökkentheti az Orbán-kormánynak a gyógyszerkasszát brutálisan csökkentő intézkedéscsomagja. Eszerint a patikáknak olcsóbb gyógyszerárakkal kell megvalósítaniuk a kormány által elvárt megtakarításokat. Azonban az alacsonyabb árak miatt csökken a gyógyszerpiac összforgalma, tehát csökken a nagy-és a kiskereskedelmi árréstömeg is. Így rengeteg
patika válik fizetésképtelenné, mivel a csökkenő patikai forgalom után kevesebb lesz az árrés. Az eredmény katasztrofális lehet, hiszen jelenleg 2400 gyógyszertárból 600 üzemgazdasági szempontból már most veszteséges. Ide tartozik, hogy a 2400 gyógyszertár adózott eredménye mindössze 7,9 milliárd forint volt úgy, hogy a nagykereskedők 9-10 milliárd forint utólagos árengedményt adtak számukra. Azonban az Orbán-kormány megszorításainak hatására a nagykereskedők sem bírják a terheket, mivel a patikák kintlevősége 70 milliárd forintra nőtt, lejárt számláik a 18 milliárd forintot is elérték. A kórházaknál ez az összeg 10-12 milliárd forint, érthető, hogy a nagykereskedők nem hajlandók tovább finanszírozni a patikákat, kórházakat. Az eredmény tragikus lehet, ennek első nyomait tapasztalhatta meg néhány rákos beteg a zalaegerszegi kórházban. A tendenciát mutatja, hogy nyolc további kórház jelezte, hogy hasonló helyzetben van. A következmények drámaiak lehetnek: az Orbán-kormány dilettáns intézkedésének következtében az indokolatlan halálesetek száma radikálisan növekedni fog. Az MSZP elfogadhatatlannak tartja ezt az állapotot és haladéktalan intézkedéseket vár az Orbán-kormánytól a probléma megoldására. Magyarország nem veszíthet egyetlen embert sem egy megbukott, dilettáns gazdaságpolitika miatt. Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja
Helyre kell állítani az európai vegyipar jelentőségét
A vegyipar termékei az elmúlt évszázadban a mindennapok szerves részévé váltak, most azonban arra van szükség, hogy maga a vegyipar is megtalálja a szerepét Európa gazdaságában – fogalmazott Herczog Edit a STOA, az Európai Parlament kutatási és technológiai kutatószolgálata „Kémia egy jobb életért” konferenciáján.
Az Európai Parlamentben a „Kémia Nemzetközi Éve 2011” rendezvénysorozat keretében rendezett tanácskozás az európai vegyipar lehetőségeit járta körbe. Herczog Edit a beszélgetés során elmondta, hogy míg egy átlagos európai naponta több ezer vegyipari termékkel érintkezik – csak egy laptopban közel 6000 különféle kémiai anyag van – addig magát a vegyipart igyekszünk kizárni Európából. Az elmúlt évtizedek trendje az volt, hogy a vegyipari termékek gyártását helyezzük az Európán kívüli területekre. Ahogy növekszik a kémia jelentősége a mindennapokban, úgy termel versenyhátrányt, és egyenes arányban vezet a munkahelyek elvesztéséhez ez a káros szemlélet.
Herczog szerint meg kell szelídíteni, biztonságossá kell tenni a gyártást, hogy vissza tudjuk hozni a kontinensre a fejlesztő- és gyártókapacitásokat, hiszen munkahelyteremtő erejük nélkülözhetetlen. Ha meg akarjuk őrizni Európa vezető szerepét, akkor – ahogy a történelem folyamán már sokszor láthattuk – ugrásszerű technológiai fejlődésre van szükség. Annál is inkább, mert a mai tendenciák szerint egy technológia felfedezése, és bevezetése között akár tíz év is eltelhet. Tehát a ma megkezdett munkának 2020 után látjuk a hasznát! A képviselő szerint az intelligens kémiai megoldásokban hatalmas potenciál rejlik, így kiemelten fontos lenne, hogy a 2014-ben induló 8. számú kutatási keretprogramban is megnövelt lehetőségeket kapjon a terület.
A nyugdíjas már ne is egyen? Tovább romlik a nyugdíjasok helyzete! Az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikája tönkreteszi a nyugdíjasok egyébként is nehéz helyzetét. Jövőre továbbcsökken a nyugdíjak reálértéke. Miközben 6 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelésről beszél a kormány, a novemberi korrekciótól valójában csak 0,5 százalékkal emelkedik az alapellátás. Sőt, elképzelhető, hogy ezzel a pótlással idén találkoznak utoljára az idősek, hiszen jövőre új nyugdíjszámítást vezet be a kormány. Kizárólag az alultervezett infláció mértékének megfelelően növelik az idősek pénzét, emellett figyelmen kívül hagyják az eddig alkalmazott nyugdíjas fogyasztói kosarat. Pedig az idősek vásárlási szokása más, mint az aktív korúaké, elsősorban gyógyszerre, élelmiszerre, lakásfenntartásra költenek. Ezek a költségek emelkedtek a legjobban a kormány megszorító intézkedései nyomán. Ezen a területen is trükköznek a számokkal. Ma is sokan vannak, a következő években pedig még többen lesznek, akik kiszorulnak a nyugdíjrendszerből a tervezett intézkedések hatására, mert nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt. Az Orbán-kormány önkényes lépése volt a magánnyugdíj-pénztári - egyéni tulajdont képező – vagyon „einstandolása”. Veszélybe kerültek az özvegyi nyugdíjak azzal, hogy a jövőben szociális ellátássá alakulhatnak, s így a kormány akár csökkentheti és meg is szűntetheti őket. A különböző elvek alapján járó korhatár alatti nyugdíjak megszűntetésekor a kormány összemossa ezeket a nyugdíjakat. A korengedményes és az előrehozott öregségi nyugdíj pedig foglalkoztatáspolitikai kérdés. Akár negyvenévnyi szolgálati idő után arra adna
lehetőséget, hogy aki egy-két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elveszíti az állását, ellátást kapjon. Továbbra is tisztázatlan, hogy milyen ellátási kategóriák maradnak meg, melyek lesznek a foglalkoztathatóság szempontjai, hogy hol tart a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata. A szolgálati nyugdíjakat lenyúlja a kormány!
A senior állomány a munkába való visszaterelésének feltételei – illetmények, egyéb járulékos költségek - nem szerepelnek a rendőrségi költségvetésben. A jövőben az egri és a heves megyei rendőröknek „szeretni kell” a kormányt, tartózkodniuk kell a kormány bírálatától, „vagy nem kapnak nyugdíjat”. Ezt megelőzően az ’50-es években volt ilyen. A Nemzeti Védelmi Szolgálat köteles nyomozni a rendvédelmi dolgozók magánéletében, hiszen az életpályamodellben van egy „besúgói záradék”. Nem lesz lehetőségük ezentúl közös megegyezéssel leszerelni a rendvédelmiseknek, csak lemondással, ami pedig a nyugdíjuk megvonásával járhat. Ez 43 ezer embert fog érinteni 2012. január 1-től. Január 1-vel összességében több százezer embertől veszik a nyugdíjat. A legbotrányosabb a korengedményes nyugdíjak eltörlése, valamint a különböző jogosultságok összevonása, pl.: ugyanúgy eltörlik a bányásznyugdíjat, mint a művésznyugdíjat. Az Orbán-kormány visszaél az idős emberek kiszolgáltatott helyzetével!
Korózs Lajos
Dr. Sós Tamás
Országos elnökségi tag
Országgyűlési képviselő
MSZP
MSZP
Tabajdi: nem csökkenhetnek a felzárkóztatási források! Szocialista összefogás a regionális fejlesztési támogatásokért Mit tesznek a fideszes képviselők? Összefognak az Unió közép- és kelet-európai tagállamainak szocialista EP-képviselői annak érdekében, hogy a Kohéziós Politika továbbra is a felzárkózás motorja maradjon. A képviselők erről az EP-ben 2004 óta működő "Visegrád Plusz", új nevén "Duna-Balti Együttműködés" keretében egyeztettek. Az együttműködés és a találkozó kezdeményezője
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. "Az Európai Parlamentben is szervezzük az összefogást annak érdekében, hogy az európai jobboldal által erőltetett megszorítások ne vezessenek az új tagállami, köztük a magyarországi fejlesztési támogatások csökkenéséhez a 2014-20-as időszakban. A továbblépéshez azonban többpárti összefogás szükséges" - mondta Tabajdi Csaba.
Az Európai Bizottság októberben tette közzé jogalkotási javaslatait a Kohéziós Politika 2014es reformjával kapcsolatosan. A bizottsági javaslat jelentősen csökkentené az új tagállamok felzárkózását szolgáló támogatásokat. Magyarország különösen sokat, becslések szerint akár a hazánkba jutó felzárkózási támogatások egyötödét is elveszítheti az új feltételek miatt. A megbeszélésen számos új tagállami szocialista képviselővel együtt részt vett Ivajlo Kalfin bolgár képviselő, aki az Európai Szocialista Frakciót képviseli az EP tárgyalócsoportjában az Unió hétéves költségvetéséről folytatott intézményközi vitában. Szintén részt vett Victor Bostinaru román képviselő, a Kohéziós Alapról szóló parlamenti jelentés felelőse is.
A képviselők kiemelték: a legsúlyosabb probléma az, hogy a támogatási plafon jelentős csökkentésével, valamint az átmeneti régiók és az uniós szintű infrastrukturális rendszerek támogatásával jelentős mértékben csökkenhetnek a legszegényebb régióknak jutó uniós források. "Súlyosan diszkriminatív a tervezett makrogazdasági feltételrendszer is, amely a tagállamok gazdaságpolitikai egyensúlytalansága esetén lehetővé tenné, hogy a régióktól vonjanak meg forrásokat. Ez a rendszer két szempontból is igazságtalan: egyrészt az önkormányzatokat bünteti a központi kormány felelőtlen gazdaságpolitikája miatt. Másrészt lehetőséget teremt arra, hogy az új tagállamokat sokkal erősebben szankcionálják, hiszen a fejlesztési források többsége továbbra is ide áramlik." - fejtette ki a magyar szocialista delegációvezető.
"A Duna-Balti Együttműködés lehetővé teszi, hogy az EP második legnagyobb frakciójában határozottan tudjuk képviselni az új tagállamok, köztük Magyarország érdekeit. Ahhoz azonban, hogy a siker biztos legyen, a Fidesz EP-képviselőinek is hasonló aktivitást és nyitottságot kellene mutatniuk a Magyarországra érkező felzárkóztatási források megvédése érdekében." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.
Mindenki kapjon szót, akinek van mondanivalója!
“A közös értékeinkre és a polgárok széleskörű részvételére alapuló, befogadó európai demokráciára nagyobb szükségünk van, mint valaha. A közös ügyeinkről szóló vitáknak ki kell törniük a politikai elitek közül, és valódi európai diskurzusokká kell válniuk” - mondta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő a Robert Schuman Centre for Advanced Studies és az Európai Egyetemi Intézet által rendezett konferencián Brüsszelben. Az inkluzív demokrácia európai helyzetét megvizsgáló rendezvénynek az Európai Parlament alkotmányügyi és állampolgári jogi bizottságai adtak otthont.
Előadásában az alkotmányügyi bizottság alelnöke emlékeztetett rá, hogy jelenleg nincsenek országhatárokon átívelő, valódi európai viták. Ehelyett a viták a tagállamokban elkülönülten, egymással párhuzamosan zajlanak, amelyek egység helyett csak még nagyobb különbségekhez vezetnek. Napjaink kihívásaira ugyanakkor ezek nem szolgálnak megoldással, sőt valójában ez az állapot tekinthető a válság egyik kiváltó okának. “Ahhoz, hogy ezt helyre tegyük, azon kell dolgoznunk, hogy mindenkit bevonjunk a közös ügyeinkről szóló döntéseink meghozatalába” - mondta Gurmai Zita. Az EP-képviselő szerint fontos, hogy az európai választások is kilépjenek jelenlegi helyzetükből, amikor is csak időközi választásokként kezelik őket a tagállami politikusok és a választópolgárok. Ezt szolgálná az európai választási rendszer tervezett reformja is, amely például bevezetné az európai listák intézményét. Így a képviselők egy része nem a tagállami pártlistákról kerülne be a testületbe, hanem az európai szintű pártok jelöltjeiként. Gurmai Zita továbbá utalt rá, hogy a hamarosan életbe lépő európai polgári kezdeményezés is hatékony eszköz lesz arra, hogy a polgárokat bevonják az európai ügyek megvitatásába.
Ugródeszka az egész kontinens gazdaságának Az európai gazdaság, de leginkább a kis- és középvállalkozók számára jelenthet kiugrást az európai űrprogramok felpörgetése – fogalmazott Herczog Edit az EP 4. űrkonferenciáján Brüsszelben. A finanszírozásról szóló panelbeszélgetés tanulságait összefoglaló képviselő szerint a biztonság mellet az a legfontosabb, hogy az űrprogramok pénzügyi kereteinek kidolgozásakor a piac érdekeit is figyelembe vegyék, hogy ki tudjon teljesedni azok gazdaságélénkítő szerepe.
A Barroso bizottsági és Buzek parlamenti elnök védnöksége alatt rendezett űrkonferencián elhangzottak szerint az EU azt várja az űrprogramoktól, hogy nagyobb hatékonysággal használják fel az uniós forrásokat. Herczog szerint ehhez a jelenlegi 7. tudományos keretprogram végén, 2013-at követően is a prioritások között kell szerepelni az uniós űrpolitikának, tehát a 8. kutatási keretprogramban az EU 2020-as stratégiának megfelelően kell gondoskodni a programok fenntartható finanszírozásáról.
Az október 21-ei sikeres rakétakilövést követően a Galileo műholdas helymeghatározó rendszer vélhetően 2014-ben megkezdheti működését, teljes fordulatszámon mind a 30 szükséges műhold fellövését követően, 2019 környékén működhet majd. Ez a kb. 20 milliárd eurós rendszer komoly kihívója lehet az amerikai GPS-nek. 2020-ra ötből négy európai használ majd műholdas technológiát, évente 200 millió, elsősorban mobiltelefonba szerelt készüléket hoznak majd forgalomba. A teljes navigációs piac növekedését 18%-osra jósolják. A minden eddiginél pontosabb, ráadásul szélesebb szolgáltatási spektrumot nyújtó európai műholdas rendszer tehát euró milliárdokat hozhat az uniós konyhára, ha okosan használjuk – állítja Herczog.
A képviselő szerint az akár 90 milliárd eurónyira becsült üzleti és szociális haszon jelentős részének elsősorban az innovatív, technológiai kisvállalkozásoknál kell lecsapódnia, az ő nemzetközi piacra jutásukat kell megalapoznia. A programokat úgy kell tehát kialakítani, hogy beszállítói európai kkv-k közül kerüljenek ki, tehát a növekedésre és a minőségi munkahelyteremtésre közvetlenül is hatással legyen.
