Csonthéjas gyümölcsfajok termesztéstechnológiája
A fajtamegválasztás szempontjai
•Felhasználási cél – piaci igények •Termőhelyi adottságok •Fajtatársítás – megporzási – termékenyülési viszonyok
Főbb termesztett őszibarackfajtáink Hónap
jún.
Fajta dekád
1
2
júl. 3
1
2
aug. 3
1
2
szept. 3
Hazai termesztésre alkalmas sárgahúsú fajták Early Redhaven Redhaven Suncrest Padana Hazai termesztésre alkalmas fehérhúsú fajták Manon Piroska Maystar (Mireille) Telepítésre javasolható nektarin fajták Caldesi 2000 Harko Andosa (Stark Redgold) Fairlane Telepítésre javasolható ipari őszibarackfajták Babygold 5 Babygold 6 Babygold 7
1
2
3
FONTOSABB KAJSZIFAJTÁK
korai
középidejű
késői
* * * * * *
* *
Főbb termesztett szilvafajtáink Hónap Fajta Ruth Gerstetter Cacanska rana Sermina Silvia Cacanska lepotica Zöld ringló Althann ringló Cacanska rodna Tuleu gras Stanley Bluefre Ageni Besztercei szilva Debreceni muskotály President
június 1
2
július 3
1
2
augusztus szeptember 3
1
2
3
1
2
3
Főbb termesztett cseresznyefajtáink Hónap Fajta
május
dekád 1 2 3 korai érésű fajták Bigarreau Burlat
június 1
2
július 3
Szomolyai fekete Margit Vega Kordia Van Linda
közép érésű fajták
Germersdorfi klónok Katalin Alex
kései érésű fajták
1
2
3
Főbb termesztett meggyfajtáink Hónap Fajta
május dekád
Meteor korai Csengődi Érdi nagygyümölcsű Érdi jubileum Cigánymeggy klónok Érdi bőtermő Pándi klónok Maliga emléke Pipacs 1 Debreceni bőtermő Újfehértói fürtös Kántorjánosi 3
1
2
június 3
1
2
július 3
1
2
3
Fajtatársítási szempontok (termékenyülési viszonyok alapján) Kajszi: Óriás kajszi fajtakörbe tartozó fajták önmeddők, öntermékeny fajtákat is érdemes pollenadóval telepíteni. Szilva: legtöbb fajta önmeddő, az újabb fajták többsége részben öntermékeny, fajtatársítás szükséges. Cseresznye: a termesztett fajták többsége idegentermékenyülő, ezért fajtatársítás szükséges. Meggy: a régi fő fajtánk (Pándy) idegentermékenyülő volt, a termesztésben szereplő fő fajtáink (Érdi bőtermő és Tiszántúli meggyek együtt közel 80%) öntermékenyülők, ezért fajtatiszta ültetvényekben telepíthetők.
Hónap nov.febr.
Fenológiai fázis téli nyugalmi állapot
Fitotechnika
Agrotechnika
Növényvédelem lemosó permetezés, vadvédelem
márc.
rügypattanás virágzás
talajminta, N 2/3-része, talajművelés kaszálás, gyomirtás
lemosó permetezés
márcápr.
fás metszés, sebkezelés, nyesedékeltávolítás méhek kihelyezése, fagyvédelem, (virágritkítás vagy kötődésfokozás)
ápr.
terméskötődés
növényvédelmi kezelések (monília ellen!)
öntözés
gyümölcsnövekedés: -sejtosztódás -csonthéjkeményedés -sejtmegnyúlás
termésritkítás, hajtásválogatás
szüret előtt 1 héttel
érésgyorsítás (rázáshoz)
öntözés
zöldmetszés Fő metszési időpont!!!
levélanalízis
termésbecslés szüreti terv
öntözés
termésbecslés, felkészülés a szüretre kézi vagy gépi, tárolás rövid ideig, értékesítés
szüret aug.
virágrügydifferenciálódás
szept. okt.
N 1/3 része, K lombhullás
Szüret rügyvizsgálat, fagykár felmérése, termésbecslés piacszervezés
mélylazítás 3 évente
vadvédelem, lemosó permetezés
Kajszi művelési rendszerek jellemzői Faalak
Térállás (m x m)
Termőrefordulás (év)
7x5; 6x4
Állománysűrűség (fa/ha) 286; 417
Katlan Váza
7x5; 6x4
286; 417
4-5
Kompakt váza
6x4; 5x3
417; 667
3-4
Papp-féle ernyő Termőkaros orsó Karcsú orsó
7x5; 6x4
286; 417
3-4
7x5; 6x4,5
286; 370
4-5
4x2; 4x1,5
1250; 1667
2-3
5-6
Természetes faalak elsűrűsödik, belső része nem produktív
„klasszikus” váza korona a kajsziból nehezen alakítható ki a szabálytalan növekedése miatt, helyette inkább „szabad váza” koronát nevelünk
Korszerű megoldások a kajszinál:
Kompakt váza
Papp-féle ernyő
Kajszi karcsú orsó kísérletek:
Magyarország
Őszibarack művelési rendszerek jellemzői Faalak
Térállás (m x m)
Állomány- Termőresűrűség fordulás (fa/ha) (év) 417 5-6
Tányér
6x4
Katlan
6x4
417
5-6
Váza
6x4; 5x3
417; 667
4-5
Késleltetett váza Karcsú orsó
6x4; 5x3
417; 667
4-5
4,5x2; 4x2 1111; 1250
3-4
Tányérkorona
Katlankorona
váza korona
karcsú orsó
Szilva művelési rendszerek Művelési rendszer
Térállás Sortáv x Tőtáv
Ült. sűrűség fa/ha
Kombinált korona
7-8 x 4-5m
Váza
6 x 4m
416
Orsó
5 x 3m
666
250 - 350
Telepítés tavasszal
Beöntözés, kitányérozás, orsófáknál karózás, erős visszametszés kivéve Papp-féle ernyő!
Alakító metszés (kajszi és őszibarack) •Termőrefordulásig végezzük. Kerüljük az erős visszametszéseket, a vázágakat neveljük csúcsrügyből ahol lehet. •Cél: a termőfelület minél előbb kialakuljon •Nyáron hajtásválogatás, kötődött gyümölcs eltávolítása •Metszést kiegészítő eljárások a kívánt koronaszerkezet kialakításához: csipeszelés, lekötözés, lesúlyozás, visszacsípés •Télen tilos metszeni! •Papp-féle ernyőkoronánál nincs alakító metszés!
Fenntartó metszés (kajszi és őszibarack) •Termőrefordulás után végezzük. Fő cél a termőegyensúly fenntartása •Metszés időpontja: nagyon fontos télen tilos metszeni a gutaütés veszélye miatt •Mikor metsszünk? Nyáron, szüret után vagy tavasszal virágzás előtt, vagy alatt
Mikor szabad metszeni?
Kajszi és szilva fenntartó metszése Szokásos módszer: 2-3 évente gallyritkítás Korszerű, intenzív ültetvényekben (kompakt váza, karcsú orsó) évente rendszeres metszés
virágzáskor
szüret után
Őszibarack fenntartó metszése • Őszibarack: évente termőre metszés • váltócsapos, egyvesszős – régi módszerek • csökkentett számú szálvesszős – korszerű • Erős metszés, hogy sok teljes értékű termőrész képződjön
Hektáronként 1-2 méhcsalád kihelyezése szükséges
A TERMÉS SZABÁLYOZÁSA Metszés + kézi gyümölcsritkítás
Termésszabályozás Legjobb a kézi gyümölcsritkítás (de a legdrágább is) Tisztuló hullás után végezzük
Őszibaracknál szálvesszőnként 4-5 gyümölcs marad
Termésszabályozás Kajszinál termőnyársanként 1-2 gyümölcs marad, a vesszőkön 8-10 cm-enként 1 db
Termésszabályozás Szilva, cseresznye, meggy: •vegyszeres gyümölcsritkítás; •egyes években kötődésfokozás.
Talajművelés •Gyökérzet sekélyen helyezkedik el, mély talajművelés tilos; •Fák alatti sáv gyommentesen tartása; •max. 15-20 cm mély művelés; •Gyökérzet levegőigényes: 3 évente altalajlazítás.
sorköz: ugarművelés
sorköz: füvesítés
facsík: vegyszeres gyomirtás
facsík: vegyszeres gyomirtás
Tápanyag-gazdálkodás •az őszibarack N- és K-igénye magas; •optimális N/K arány őszibaracknál 1,2-1,5; kajszinál 0,8-1; szilvánál 0,8-0,9; •3 évenkénti talajvizsgálat és évenkénti levélanalízis alapján; •Tápanyag kijuttatás: K ősszel N 1/3 részét nyár végén, 2/3 részét tavasszal P csak telepítés előtt, ha szükséges. •Makroelemek kijuttatása elsősorban talajon keresztül. •Mikroelemek kijuttatása levéltrágyázással.
Öntözés • Intenzív ültetvényben okvetlenül; • Mennyisége a növény igényei szerint; • Fokozott vízigény: terméskötődéskor, csonthéjkeményedéskor, érés előtt, virágrügy differenciálódáskor; • Füvesített ültetvénynél + 200 mm vízigény; • Hogyan? Esőztető, vagy csepegtető, vagy mikroszórófejes (mindnek vannak előnyei és hátrányai); • Csepegtetővel tápanyagot is tudunk adni
Védekezés a fagykárok ellen • • • • •
Termőhely Fajta Alany Technológia Fagyvédelmi rendszer (virágzás késleltetése, fagyvédelmi öntözés, füstölés,…)
Növényvédelem • Alapja a gombás és baktériumos betegségek elleni védelem. Rovarkártevők közül a molyok és a levéltetvek fontosak. • Fontos a gondos és helyes időben végzett metszés és a téli lemosó permetezés. • Tenyészidőszakban előrejelző módszerek alapján védekezünk, környezetkímélő szerekkel
BETEGSÉGEK • Kajszi és őszibarack gutaütése (A fő kórokozók télen, sebeken át fertőznek, ezért nem szabad télen metszeni!); •Őszibarack tafrinás betegsége; •Kajszi monilíniás betegsége (emiatt kell virágzáskor permetezni).
Kajszi apiognomóniás levélfoltossága
Gyümölcsön is megjelenik
Kajszi és őszibarack vírusos betegségei Főként a Plum pox virus fordul elő
Védekezés: vírusmentes szaporítóanyag, vírusvektorok irtása
KÁRTEVŐK Barackmoly, keleti gyümölcsmoly
Védekezés rajzásmegfigyelés alapján
Egyéb kártevők
Levéltetvek (vírusvektorok is!)
Sodrómolyok
Szüret, szüret utáni műveletek •A kajszi és az őszibarack kismértékben utóérő gyümölcsök •Szüret több menetben az elhúzódó érés miatt •Friss fogyasztásra kézzel kell szedni •Gépi rázás után csak feldolgozásra jó a gyümölcs Szedés felhasználási célnak megfelelő érettségben: •Befőtt, távoli export: 80 %-os •Asztali gyümölcs: 90 %-os •Dzsem, lé, pálinka: 100 %-os érettségben
A szüret korszerű eszközei:
Az áruvá készítés korszerű eszközei:
Osztályozás méret és szín szerint
Tárolás Őszibarack: legtöbb fajtát csak néhány napig, kései fajtákat 2-4 hétig változatlan légterű tárolóban -0,5 °C-on Kajszi: legfeljebb két hétig Szilva: korai fajtákat csak néhány napig 0 °C-on 20-40 napig fajtától függően
Hagyományos, üzemi cseresznye – meggy művelési rendszerek Művelési rendszer
Térállás Sortáv x Tőtáv
Ült. sűrűség fa/ha
Kombinált korona
7-8 x 4-5m 6-8 x 4-5m*
250 - 350
Váza
7-8 x 4-5m 6-8 x 4-5m*
250 - 350
Orsó
4-6 x 1,5-3,5m 3,5-4,5 x 1,2-2,2m*
450 – 1666 1000-2500*
* meggy
Törzsmagasság •kézi betakarításhoz: cseresznye: 70-80 cm meggy: 80-90 cm (a jellegzetesen lehajló leívelődő termőgallyazat ne akadályozza a fák alatti gépi talajművelést) •gépi betakarításhoz: a rázógép típusától függően 100-120 cm
Váza
Zahn-orsó
Vogel-orsó
Módosított Brunner-orsó
Cseresznyemeggy karcsú orsó
Nem termő évek technológiája Alakító metszés 1 év: – suháng koronába metszés, nyár folyamán hajtásválogatás és metszést kiegészítő eljárások alkalmazása – koronás oltványnál megfelelő szögállású, és erősségű koronavesszők ill. sudárvessző (ahol van) kiválasztása, erősségüknek megfelelő visszametszés; nyár folyamán hajtásválogatás és metszést kiegészítő eljárások alkalmazása 2-3 év: – felsőrügyes metszés (tavasszal); pincírozás (nyáron); hajtásválogatás; nyári zöldmetszés július végén – augusztus elején (felsőrügyes metszés második lepése); metszést kiegészítő eljárások (csipeszelés, lekötözés, súlyozás) alkalmazása.
A felsőrügyes metszés technikája (Szektoriális kettős metszés) Felfelé törő hajtás a felső rügyből
Vízszinteshez közeli szögállású hajtás vázkarnevelés Visszametszés az alsó kedvező szögállású hajtásra (vesszőre)
Termő ültetvények technológiája:
Fenntartómetszés: • a megfelelő minőséget és mennyiséget előállító árutermelő gyümölcsösök igenis rendszeres metszést igényelnek legalább 2 évente. • Fényigényes fajok, ezért a korona elsűrűsödése a belső koronaelemek felkopaszodásához vezethet (fajtától is függ); •felkopaszodásra hajlamos meggyfajták: Pándy, Cigánymeggy, Újfehértói fürtös stb).
•a vegetációs időben zölden végzett metszési beavatkozások (hajtásválogatás, termésérés utáni júliusi-augusztusi metszés) kedvező növényvédelmi, növekedést mérséklő és termőrügy differenciálódást elősegítő hatásokkal rendelkeznek. • Késleltetett szektoriális kettős metszés (Brunner Tamás): egy többéves gallyrész alsóbb kedvezőbb szögállású gallyra vagy vesszőre történő visszametszése, „könyököltetése”. •Meggynél a természetes termőívek képződése, és a felkopaszodás miatt az ív felső részén általában egy vagy több rejtett rügy kihajt, ifjító metszéskor a vessző alapjához legközelebb eső rejtett rügyből kihajtott hajtásra, vesszőre kell visszametszeni.
• a moniliás fertőzött hajtások május közepére már el száradnak, ilyenkor célszerű ezeket a részeket a koronából eltávolítani és megsemmisíteni. •Kézi metszés mellett alkalmazhatnak gépi kontúrmetszést, melynek időpontja zölden a termés betakarítása után van (sebkezelés!, a következő évben hajtásválogatás).
Talajművelés • sorközök művelésére az első 3-4 évben ugaros talajművelés ajánlott; •ekkor mechanikai gyomirtás (sekélyen, max. 10-15 cm), mivel a fiatal csonthéjas fák érzékenyek a gyomirtó szerekre (gyökérherbicidek alkalmazása tilos); •füvesített sorközök gondozása, kaszálása az integrált technológia alapelveinek megfelelően 4-6 alkalommal; • a cseresznye és a meggy gyökérzete viszonylag levegőigényes ennek megfelelően mélylazítás alkalmazása legalább 3 évente ajánlott; •a facsíkokban sekélyen max. 10-15 cm-es mélységben végzett mechanika talajmüvelés végezhető (oldalazó talajmaró, oldalazó tárcsa).
Tápanyagutánpótlás • tápanyagutánpótlásra a nem termő évek alatt elméletileg nincs szükség, ha a telepítés előtti feltöltő trágyázás megfelelő volt; •mindkét faj viszonylag N és K igényesnek mondható, a termőegyensúly fenntartásához ügyelni kell a megfelelő N/K arány fenntartására. Termő ültetvényben 100 kg gyümölcsre számítva 250-300g N, 50-80g P2O5 és 270-300g K2O hatóanyag adható ki; •A fenntartó tápanyagutánpótlás az augusztusban megszedett levélminták levélanalízise alapján történik. •csapadékosabb területeken a repedésre hajlamosabb ropogós cseresznyénél Ca-os permetezés alkalmazása.
Öntözés • öntözés az időjárástól, illetve a lehullott csapadék mennyiségétől függően ( fő időszak a júliusi – augusztusi szárazabb, aszályosabb időszak, célja vízpótlás); •a termésérés időszakában egyenletes vízeloszlás biztosítása (repedés!, monília-fertőzés); •a füvesített és a gyenge növekedési erélyű , sekélyen gyökeresedő alanyokon álló intenzív ültetvényekben elkerülhetetlen az öntözés.
Növényvédelem: Elsősorban a lomb és hajtáskártevők illetve kórokozók elleni védelem (levéltetvek, cserebogár, sodrómolyok, kis téli araszoló stb.) Betakarítás: Fajtától függően 3-4. évben kisebb elhanyagolható mennyiségű termés jelentkezhet, ezek betakarítása csak kézzel.
Fontosabb kórokozók • Vírusbetegségek: vírusos érdeslevelűség (CHRLV), vírusos levélsodródás (CLRV), klorotikus gyűrűsfoltosság (PDV), nekrotikus gyűrűsfoltosság (PNRSV) • Baktériumos betegségek: agrobacterium, baktériumos ágrákosodás - Pseudomonas siringae, Pseudomonas morsprunorum • Gombás betegségek: blumeriellás levélfoltosság –Blumeriella jaapii • monilia – Monilinia laxa – hajtásokat fertőzi – Monilinia fructigena – gyümölcsrothadást idéz elő • gnomóniás levélfoltosság – Gnomonia erythrostoma • sztigminás levéllyukacsosodás - Stigmina carpophila
Monilinia fructigena
Monilinia laxa
Blumeriella jaapii
Pseudomonas syringae
Fontosabb kártevők • fekete cseresznye-levéltetű – Myzus cerasi ssp. pruniavium • cseresznyelégy – Rhagoletis cerasi • kis téli araszoló – Operpothera brumata • nagy téli araszoló – Erannis defoliana • kaliforniai pajzstetű – Quadraspidiotus perniciosus • kéregmoly – Enarmonia formosa • cserebogár – Melolontha sp. • füstösszárnyú levéldarázs – Caliroa cerasi • cseresznye és meggy virágmoly – Argyresthia pruniella • kis és nagy vörös rügysodró – Recurvaria nanella, Recurvaria leucatella
fekete cseresznye-levéltetű – Myzus cerasi ssp. pruniavium
cseresznyelégy – Rhagoletis cerasi
füstösszárnyú levéldarázs – Caliroa cerasi
Az esővíz okozta gyümölcsrepedés
Betakarítás, manipulálás, tárolás: Kézi betakarítás: • Hazai friss fogyasztáshoz, illetve friss exporthoz követelmény a kézzel szedett áru. • Kézi szedés átlagos teljesítménye: cseresznye:3-5 kg/h meggy: 5-7 kg/h • Exportra cseresznyéből csak a 24 mm átmérő feletti (24+) gyümölcsöt fogadja el a piac, ez az érték meggynél változó 20 – 22 mm (22+). A szüretet követően azonnali előhűtést igényelnek, illetve csak hűtőkamionban szállíthatók.
Gépi betakarítás: • Csak a merev ágrendszerű fajták alkalmasak rázógépes betakarításra. • Rázógéppel betakarított gyümölcs általában csak ipari feldolgozásra alkalmas. Gépi rázás teljesítménye: 50-60 fa/h
• A cseresznye és a meggy a válogatás után előhűtésre kerül és a továbbiakban csak hűtve szállítható. • Átmenetileg max. 20-30 napig tárolhatók szabályozatlan légterű tárolóban 0,5-1,0 °C-on, 8590%-os relatív páratartalom mellett; • szabályzott körülmények (0,5-1 °C, 90-95% relatív páratartalom, 3-4% O2, 5-7%CO2) mellett ez az érték 30-40 napra növelhető.
