CSONGRÁD - állapotfelmérés CSONGRÁD

CSONGRÁD - állapotfelmérés

CSONGRÁD

terület (ha): lakosság száma (fő): lakások száma (db): vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): csatornahálózat hossza (m): csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db):

1995 17389 19112 8506 4398 6377 16900 1774

1998 17389 18518 8565 7342 6653 19800 1832

1999 17389 18323 8580 7443 6718 19800 1850

2000 17389 18323 8580 7456 6816 19800 3267

forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000

I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága • A városnak van környezetvédelmi programja és ezt folyamatosan felülvizsgálják, van továbbá településfejlesztési terve is. • A Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete (továbbiakban KTCSVE) az önkormányzattal rendszeres kapcsolatot tart, az Együttműködési Szerződés értelmében folyamatosan tanácsokat ad és jelzésekkel van a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos intézkedések esetében. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megjegyzések 1. Hulladék • Az 1974-ben megnyitott 1.2 ha-os csongrádi kommunális hulladéklerakó a várostól nyugatra, annak közvetlen határán, a Kéttemető út két oldalán található egy régi bányagödörben, közvetlen tőszomszédságában városi temetővel. Ez probléma, továbbá az is, hogy a lerakó északi oldala a Vályogostelepi-halastóval szomszédos és annak rovására terjeszkedik, nem kevés szennyező anyagot juttatva annak vizébe. Még ma is horgásznak a tóban, noha már 250-300-szoros nehézfém-koncentrációt is mértek itt. A talajvíz és a szeméttelep alja egy szintben van a környező tavak vízhatása miatt. • 1998-ig 130 ezer m3 tömörített hulladékot fogadott a telep, ezt 10-15 centiméteres földréteggel takarták. Átlagban évente 24 m3 mezőgazdasági és 51 m3 intézményi hulladék keletkezik, a számítások szerint még 15 ezer m3 tömörített számára van hely, de legkésőbb 2002-ben eléri a 95%-os telítettséget, ekkor várhatóan be fogják zárni. A lerakónak környezetvédelmi engedélye nincs, újrahasznosítás nem folyik rajta. A bezárást követően a felgyői regionális hulladéklerakó és hasznosító fogadja majd az anyagot. • A hulladékgyűjtés 120 darab konténer és kukák segítségével történik hetente egyszer, illetve a társasházak esetében kétszer, a beszállításokat a telepvezető figyeli, elvileg bárki elhelyezheti itt kommunális szemetét és építési törmelékét. A szállításban 6000 lakás, 14300 fő valamint a város összes intézménye, üzeme részt vesz, erre 1996. január 1-től önkormányzati rendelet kötelezi őket. • A (lakossági?) veszélyes hulladékok gyűjtése – pl. használt akkumulátorok – 1998. közepe óta történik, a KTCSVE kezdeményezésére, eddig mintegy 10 tonna gyűlt össze ezekből. Ezeket a Dél-magyarországi MÉH Rt. szállítja el. 1994 és 1999 között szintén civil kezdeményezésre beindult a használt elemek összegyűjtése, ez idő alatt 40 mázsa gyűlt össze, ezt a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. szállította el. • 1999-től a KTCSVE kezdeményezte a Szőlőhegyen gazdálkodók számára a mezőgazdaságban keletkezett veszélyes hulladékok gyűjtését, elszállíttatását, remélve azt, hogy a régóta problémát jelentő nitrátos víz problémája megszüntethető így. Mindezzel


együtt csak néhány száz kg jött össze a növényvédő szeres göngyölegekből és egyéb, veszélyesnek minősített hulladékból. • A Bokros-puszta nevű részen, valamint a Mámairéti szövetkezethez tartozó területen jelentős mennyiségű műtrágya található a szabadban, a nagyobb és tartós esőzések idején valószínűleg eljut a közeli holtágba. Szintén ezt, illetve néhány más további holtágat veszélyeztet az állattartásban keletkező hígtrágya bekerülése is. • A Szegedi úton lévő folyékony hulladékkezelő telepen 1997-ben törvényellenesen helyeztek el a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. járművei jelentős mennyiségű olajos vizet, fáradt olajat és a II. veszélyességi osztályba tartozó szennyvíziszapot. A tároló kazetták melletti nádasba további komoly mennyiségű olajos hulladék került, a veszélyes anyag a talajt szennyezte, főként magas ólom- és cinktartalom volt mérhető. Jelenleg talajvízfigyelő kutakban követik ezt nyomon, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség pedig előírta a teljes helyreállítását. A tevékenységet, a kárelhárítást és a szennyezés jelenlegi mértékét az ATIKÖFE is folyamatosan ellenőrzi. 2. Szennyvíz • A lakosság sokáig nem igényelte a szennyvíz elvezetésére a csatornahálózat kiépítését, ugyanis azt gyakran a portán ülepítették vagy az utcai szennyvízkifolyóba, árokba vezették. • A házi ülepítés, szikkasztás következménye a városban megemelkedett és elszennyeződött talajvíz. Az 1960-as évektől a városközpont és a Bökény többszintes házainak megépítésével indult meg a szennyvízhálózat és a tisztítómű kiépítése. Jelenleg a városban keletkezett szennyvizek 30%-a kerül a szennyvízhálózatba visszavezetésre, a csatornahálózat az ivóvízhálózathoz képest csak 20%-os kiépítettségű. • A tisztítómű ülepítő technológiájú, de korszerűtlennek és elavultnak számít, biológiai tisztítás nincs. Naponta 900–950 m3 szennyvíz kerül elvezetésre, a tisztító kapacitása napi 1500 m3, kihasználtsága nem teljes. A keletkező iszap szikkasztóágyon kerül víztelenítésre, a kiszikkadt iszapot a városi hulladéklerakó telepen helyezik el. A nem megfelelő minőségű tisztított szennyvíz összetétele miatt a cég 300-400 ezer forintos szennyvízbírságot fizet évente. A Körös-toroki strand közvetlen szomszédságában van a mentett oldalon, ahonnan a tisztított szennyvíz a Tiszába kerül. A tisztítómű elhelyezése konfliktussal jár, ugyanis a város legfontosabb idegenforgalmi célterületénél fekszik, ami közegészségügyi szempontból erősen megkérdőjelezhető döntés. • Elkészült a csatornahálózat és az új szennyvíztisztító telep terve, de ez pénzhiány miatt eddig még nem valósult meg. Valahol a Körös-torok alatt, a régi tisztító mellett norvég mintára egy kisebb kapacitású, a város igényeit kielégítő, de gyorsabb és nagyobb tisztítási hatásfokú tisztítómű épül fel, erre pályázat is van beadva. • Bizonytalan a helyzete a sportpálya és a virágkertészet közt fedetlenül, a gát alól felszínre bukkanó egykori csatornának, amely régen tisztítatlanul vezetett szennyvizet a Serházzugi Holt-Tiszába. További probléma lehet az uszoda vizét ugyanide tisztítatlanul szállító szennyvízkivezető. Ennek klórtartalma magasabb az átlagosnál és hőszennyezést is jelent, hiszen melegvíz jut a holtágba. Ez nyáron megnehezíti a tavi ökoszisztéma létfeltételeit, télen azonban – mivel itt sohasem fagy be a holtág – az áttelelő és vándormadarak fontos pihenő- és táplálkozóhelyévé vált. A termál szennyvizek elvezetése nem megoldott, az áramló meleg víz főleg a téli kigőzölgéseknél jól látható az aknáknál, ott és a csövek helyén a talaj hőmérséklete magasabb, a hó is gyorsabban olvad. • A csapadékvíz-elvezető hálózat hosszúsága 140 km, ebből 30 km zárt. A háztartások egy része ide köti be szennyvízkifolyóját, innen az anyag a Serházzugi Holt-Tiszába kerül.


3. Területhasznosítás • A város külterületén a legnagyobb probléma a privatizációt követő számos engedély nélküli művelési ág változtatás, ezek az erdőket és a gyepeket, azaz a természetvédelmi, tájvédelmi szempontból legértékesebb területeket érintették. Jelentős kiterjedésű szikes területek vannak a Konyaszék és Kettőshalom nevű részeken, a belvizes helyeken szikes mocsarakkal, vakszikkel, ezek országos védettségre javasoltak. Ezek egy része szántóként hasznosított, a mezőgazdasági művelést kiterjesztve, pedig a szikesek elsősorban legeltetésre alkalmasak. Adott esetben őshonos fajokéra legeltetéses tartására, mint a szürke marha, racka juh, ezzel a területek természetvédelmi értéke is nőhet, ahogy erre a Rázsonyi Holt-Körös területén már van is példa. • Az árterek egykori mocsárrétjeinek és gyepfoltjainak igen jót tett az utóbbi évek csapadékosabb időjárása, a meliorációs tevékenység miatt látszólag megszűntek, de a magas vízállás újjáélesztette őket. • A több víznek köszönhetően az egykori meanderek is megteltek, ezzel az egykori gazdag vízi világ is újjáéledt. A területhasznosítás jövőbeni tervezésénél ennek figyelembevétele igen fontos lenne. Erre alapozva a legeltetés és kaszálóként történő használat kínálkozna megoldásként, ezzel az állattenyésztés is megalapozott lenne, illetve a tájmegőrzés is segítséget kapna. A szántók részarányának visszaszorítása, illetve azok elterjedésének szabályozása szükséges a gyepek, ártéri lapályok és szikesek védelme érdekében. Az ártéri és tanyasi gyümölcsösök, amelyek a Csongrád környéki táj egykor meghatározó elemei voltak gyakorlatilag eltűntek. • A Szőlőhegy nevű részen az elhagyott gyümölcsösök helyén nem egy esetben homokbányákat nyitottak, ezek a tájsebek azonban nem egyértelműen negatív hatásúak, főleg az ilyen helyen megtelepedő parti fecskék és gyurgyalagok miatt. • Belterületi parkokban és fasorokban igen gazdag a város, a zöldfelületek közül azonban egyik sem védett, még helyileg sem, ez igaz az egyik utca 200 éves platánfájára is. A belterület kiterjesztésével a bökényi városrészen találkozhatunk, itt magas termőképességű talajok kerültek beépítésre. 4. Természetvédelem • Két nagy típusa van a településhez tartozó területeken lévő erdőknek, az egyik a hullámtéri, ún. kubikerdők, a másik a mentett oldali holtágak ligeterdői. Ez utóbbiak igazán sérülékenyek, a gazdák illegális és folyamatos kitermelésének, illetve a vízügyi munkálatoknak köszönhetően e természetközeli erdők területe rendkívül lecsökkent. • 1996-ig a Mámairéti Holt-Tisza alsó fokánál 6 ha kubikerdő, a Nagy-Gombásnál 1 ha füzes, a Köröszugi gátőrháznál 5 ha nemesnyáras, illetve a Mámai-kompnál töltéserősítéshez földnyerés céljából 3 ha fűz-nyár ligeterdő került kivágásra, az akkor már 5 éve húzódó védettségi tárgyalások ellenére a Nagyréti természetvédelmi területről. Az ellenérdekek a vízügy és a természetvédelem között legfőképpen a kubikgödrök esetében a legnagyobb, az előbbi szerint a gátakat roncsolja, az utóbbi szerint az a Tisza-mente eredeti élővilágának élőhelye. • Újabb problémaként merült fel a Körös-toroknál kezdett parterősítés, amelynek egyik vonzata az ottani erdők kitermelése lett volna, de ezt részben sikerült a civil szervezeteknek megakadályozni, bár a páratlan táji érték mindenképpen sérülni fog. A helyzetet tovább rontja az a tény is, hogy a tulajdonviszonyok nem minden esetben rendezettek, a jó üzlet reményében igen nagy területek kerültek illetéktelen kezekbe. Ennek eredménye szintén a minden megfontolást és hozzáértést nélkülöző kitermelés, amely egyes egyedi és különleges értékek pusztulásához vezetett (többek között a Magyarországon egyedülálló csomós fekete nyár erdő részbeni kiirtása). A fahíd menti részen lévő erdőket 1999-ben forgószél


pusztította el, a 3 ha-os területet később tarra kellett vágni. A Tisza-mente hasonlóan nagy értéket képviselő erdei a ritka tölgy-szil-kőris ligeterdők, ezek területe is erősen fogyatkozik. A homokterületek telepített erdei főleg nemesnyárasok, akácosok és feketefenyvesek, vagyis erőteljesen tájidegen fajokból állnak. 5. Vízellátás, -készletek • A város ivóvízellátását a 4-500 m közötti vízadó rétegek biztosítják a Kisréti Vízmű segítségével. A közműves ellátás minden utcában biztosított, az ivóvíz minősége megfelelő, kezelést nem igényel, de vas- és metántartalma az átlagosnál magasabb. Az esetlegesen kiemelt felesleges vizet az 1000 m3-es víztoronyba szivattyúzzák, ezzel ki lehet egyenlíteni az esetleges ingadozásokat. • A zöldterületek, parkok és kiskertek vízigénye áprilistól augusztusig igen magas, az öntözővíz állami támogatásának megszűntével a költségek jelentősen megemelkedtek, a fogyasztói díj például a duplájára. A vízfogyasztás csökkenésére a gazdasági életben szereplő néhány üzem megszűnte és átalakulása is jelentősen hatott, 1990 és 1997 között az évi mennyiség majdnem 400 ezer m3-rel lett kevesebb. • Az illegális vízkivétel és -használat miatt a holtágak egy részében jelentős vízszintcsökkenés volt mérhető, ezt a Tiszából lehetne pótolni, ám ez komoly összegeket emésztene fel. • A talajvíz nitrátos jellege, illetve az ásott kutak vízminőségének romlása a sok évtizedes vegyszer- és műtrágyahasználattal járó mezőgazdasági tevékenység eredménye. A 20 mg/l határértékhez képest igen magas értékek mérhetőek, egyes kutaknál több, mint 40-szeres volt a túllépés. Az ÁNTSZ 1988 és 1993 közötti mérési eredményeire alapozva a kutak és tározók több, mint 60%-ában kifogásolta a magas ammóniumtartalmat. • A városban 6, a külterületen további két termálvízkút található. • Az ÁNTSZ mérései szerint a Körös-torok és a legtöbb holtág mikrobiológiailag szennyezett a nyári időszakban. Igen nagy a különböző állóvizek száma, elsősorban a két folyónak köszönhetően főként holtágak, amelyek kedvező életteret biztosítanak többek között a jelentős nagyságú védett madárvilág számára. • A hullámtéri holtágak vízszintje folyamatosan változik a csapadékviszonyoktól függően, az Ellésparti Holt-Tisza 1992-ben kiszáradt. A mentett oldali holtágak vízutánpótlása nem rendezett megnyugtatóan, egyetlen mód a szivattyúzás, amely meglehetősen költséges. A Bokrosi-víztározó egykor egy megépítendő vízlépcsőhöz készült, ám tulajdonképpeni egyetlen funkciója a halászat biztosítása, ami a természetvédelemmel folyamatos konfliktushelyzetet teremt. • A Bútorgyári-tavak nehézfémmel való terheltsége igen súlyos, ennek oka valószínűleg a szeméttelep közelsége, ennek ellenére folyamatosan horgásznak benne. 6. Levegőszennyezés, zaj • A belterületen 103 km úthálózat van, ennek nagyobbik része burkolt, elsősorban betonozott. A 451-es számú Kiskunfélegyháza-Szentes út a várost elkerülő szakasza a következő 5-7 évben készül el, ezzel a tranzitforgalom okozta terhelés is csökken. • A településen 160 km járda és 5 km kerékpárút is található, a következő néhány évben mindkettő bővítése tervezett. • A vezetékes gáz a háztartások nagyobbik része számára elérhető, de a lakások és az intézmények egy részét termálvízzel fűtik. • A szálló por gondot jelent, ez a közeli homokhát mezőgazdasági területeiről származik, ezt az uralkodó nyugat-északnyugati szelek szállítják a városba. A zajhatás a nagyobb közlekedési utak mentén a határértéket rendszeresen meghaladja, sőt túl is lépi.


A település SWOT-analízise Erősségek • Csongrád rendelkezik környezetvédelmi programmal és területfejlesztési tervvel; • a civil szervezetek élénken működnek, van beleszólási lehetőségük a környezeti kérdésekbe; • országos, illetve helyi védettségű és ismertségű természeti és kulturális értékekben gazdag a terület; • a csapadékos időszaknak köszönhetően az egykori mocsárrétek új életre keltek; • a területhasznosítás igen változatos, a földek magas termőképességűek; • a hulladékgyűjtés és szállítás rendszeres és szervezett; • civil kezdeményezésre megvalósult a veszélyes hulladékok részleges gyűjtése; • a termálvízkincs hasznosítása nagyfokú; • gyógyfürdő és uszoda, illetve híres szabadstrand üzemel a városban; • készek a tervek és megvan a megvalósítási szándék is az új szennyvíztisztító megépítésére; • az ivóvízellátás biztosított, minősége megfelelő; • a csapadék elvezetése megoldott; Gyengeségek • a hulladéklerakónak nincsen környezetvédelmi engedélye, a talajvízzel való kapcsolata és annak szennyezése bizonyított; • nagy számú illegális lerakó található a település környékén; • a mezőgazdasági termelést segítő vegyi anyagok egy része nem rendezett körülmények között tárolt, ezek a környezetet bizonyítottan károsítják, hasonlóan az állattenyésztéssel járó hígtrágyához; • a szennyvíz elvezetése csak részben megoldott, a tisztítómű elavult; • a tisztítómű elhelyezése közegészségügyi szempontokból mindenképpen kifogásolható; • az uszoda vize tisztítatlanul és hűtés nélkül kerül a holtágba; • a termálvizek hasznosítás utáni sorsa nem tisztázott; • igen sok konfliktus az erdők tulajdonosai, használói és a természetvédelem között, az erdőterületek drasztikus csökkenése, a tulajdonviszonyok gyakori rendezetlensége, rablógazdálkodás; • az illegális vízkivétel miatt a holtágak vízháztartása gyakran problémás; • a talajvíz nitráttartalma magas; • a háztartások egy része szennyvízkifolyóját a csapadékvíz-elvezető árokba kötötte be, ez közvetlen kapcsolatban van a Serházzugi Holt-Tiszával; • a levegő minőségét jelentős mértékben rontja a gazdasági területekről származó szálló por; Lehetőségek • a szántók területének optimalizálásával a természetvédelmi értéket képviselő gyepek és rétek kiterjedése nőhetne, ezzel táj- és természetvédelmi szempontból fontos lépést tehetnének az illetékesek; • a hivatalok civilekkel való együttműködése könnyebbé és gördülékenyebbé, adott esetben szakmailag megalapozottá tehetné a településirányítási munkát és a döntéshozást; • a természeti és kulturális értékek védelme azok megmaradásának egyetlen lehetséges módja, ezt pedig a konfliktusok ellenére mindenképpen hangsúlyozni kell; • meg kell őrizni a mezőgazdaság eredményeit, kihasználva a kedvező adottságokat, de figyelembe véve a természetvédelem érdekeit;


• a gyógy- és ökoturizmus megalapozott lehet ismerve a terület értékeit és adottságait; • az infrastrukturális fejlesztések jelentős pozitív hatással lehetnének a környezet állapotára és a város megtartó erejére; • az erdőterületek kezelésének ésszerűsítése azok megmaradásával járna, bővítésük csak őshonos fajokkal javasolt; Veszélyek • a termálvíz használatának szabályozatlansága az erőforrás elpocsékolásához vezethet, a környezetbe kikerülő sógazdag víz pedig környezeti gondokat okozhat; • az illegális lerakók a környezet állapota és a település képe szempontjából sem mellékes; • az élővizek szennyezése hosszabb távon az ilyen típusú ökoszisztémák végét jelentheti, ezzel pedig komoly értékek mennek veszendőbe; • a tulajdonviszonyok rendezetlensége az erdők, gyepek, de a szántók esetében is folyamatosan konfliktusok forrása lesz, ami a megóvandó értékekre nézve mindenképpen előnytelen; • a vízkivételi és -gazdálkodási kérdések egyértelmű tisztázásának és szabályozásának halogatása csak nehezen megoldható és összetett problémákat fog eredményezni; • az infrastruktúra fejlesztésének elmaradása hosszabb távon komoly gondokat fog jelenteni a város számára;

CSONGRÁD - állapotfelmérés CSONGRÁD

Recommend Documents