Csípőprotézis revízió (revíziós arthroplastica) (Kilazult, kimozdult, elkopott protézisek cseréje)
Betegtájékoztató a csípőprotézis revíziójáról
Bevezető
Medence szemből Bal oldali primer TEP
TEP revízió
A csípőprotézis revíziója, cseréje Az elmúlt 30 év során a csípőprotézis beültetés egyre elterjedtebbé vált. Emberek milliói kaptak új csípőízületet. A protézis első beültetését elsődleges ízületpótlásnak („primary joint replacement” / primer protézis - TEP) hívjuk. Mivel az emberek egyre hosszabb kort élnek meg, s egyre több ember kap protézist, ezen implantátumok egy része kezd elhasználódni, s instabillá válik (kilazul). Amikor egy csípőprotézis kilazul, egy második műtétre van szükség az instabil protézis cseréje érdekében. Ezt a beavatkozást nevezzük az ízületi protézis helyreállításának, vagyis a protézis revíziójának, cseréjének („revision arthroplasty”).
Ez az útmutató segítséget nyújt Önnek az alábbiak megértésében: • • •
Miért válik szükségessé a helyreállító műtét? Mi történik a beavatkozás során? Mi várható a műtétet követően?
Anatómiai körkép Hogy épül fel a csípőízület?
Vápa Ízületi porc Nagytompor
Combfej
TEP revízió A csípőízület a test egyik valódi gömbcsukló ízülete. A csípő vápa orvosi elnevezése acetabulum, mely a combcsont fejét (a femorális fejet), mint egy mély csésze veszi körül. A csípőt hátulról a far vaskos izmai, míg elölről a comb vastag izomkötegei veszik körül. A combcsont fejét és a vápa belső felszínét ízületi porc borítja. Ez az anyag a nagyízületek többségében mintegy hat milliméter vastagságú. Az ízületi porc egy kemény, síkos anyag, mely lehetővé teszi a felszínek egymáson történő, sérülésmentes csúszását.
Miért válik szükségessé a revízió? A leggyakoribb okok, melyek miatt a protézis csere szükségessé válik, a következők: •
Mechanikai kilazulás
•
Fertőzés az ízületben
•
Az ízület körüli csont törése
•
A beültetett protézis instabilitása
•
A beültetett protézis egy, vagy több részének kopása
•
A beültetett protézis törése
Mechanikai kilazulás, instabilitás A mechanikai kilazulás azt jelenti, hogy valamely (nem fertőzésből eredő) okból a protézis és a csont közti összekapcsolódás kilazult. Ennek számos oka lehet. Egyik ilyen ok lehet pl. az, hogy hosszabb idő elteltével gyakorlatilag minden protézis kilazul. Ez az egyik oka annak, hogy a sebészek szeretnek kivárni, s csak akkor ültetik be a protézist, ha az már teljességgel elengedhetetlenné válik. Ön minél fiatalabb korban kap protézist, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az ki fog lazulni, s annak cseréjére lesz szükség. A mechanikai kilazulás a ragasztott és nem ragasztott protéziseknél egyaránt előfordulhat. (A kettő közti különbséget később taglaljuk.)
Fertőzés Ha a protézis elfertőződik, az merevvé és fájdalmassá válhat. Ugyanekkor a csonttal való összekapcsolódása elkezdhet lazulni. Ilyenkor a fertőzés legyőzéséhez nagy valószínűséggel revíziós műtétre van szükség. A csípőízületben a
fertőzött protézis revízióját (kivételét és újra cserélését) általában két (protézis eltávolítás, ún. antibiotikus spacer /távtartó/ behelyezés, majd egy újabb műtéttel annak eltávolítása és revíziós protézis beültetés), de időnként egy műtéttel is meg lehet oldani. Mindazonáltal Önnek ezt követően még hetekig, sőt hónapokig antibiotikumokat kell szednie.
Infekció
Cement
Protézis szár
Csont
Infekció
Protézis szár körüli infekció (nem steril gyulladás) okozta lazulás Repedés A protézis mellett repedés keletkezhet. Ennek kiküszöbölésére néha egy új protézis beültetésére van szükség. Például, ha a femur (combcsont) közvetlenül a protézis szára alatt reped meg, egyszerűbb lehet a protézis szárát kicserélni egy hosszabbra, mely összetartja a megrepedt részt annak gyógyulásáig, hasonlóan ahhoz, mikor egy törést fémrúddal rögzítünk.
Luxatio (ficam) Az luxáció azt jelenti, hogy az ízület kimozdul normál helyzetéből (a fémgömb kicsúszik, vagyis kificamodik a műanyag vápából).
Ez kifejezett fájdalommal és járás nehezítettséggel jár. Amennyiben ez többször megismétlődik, az ízületből való kiugrás megelőzésére fontolóra kell venni a protézis revízióját, cseréjét. Elhasználódás A sebészi technika fejlődésével sikerült elérni, hogy a beültetett protézis ne lazuljon ki olyan gyorsan, viszont ezzel egyidejűleg azt figyelhetjük meg, hogy a protézis műanyag részei kezdenek elkopni.
Aszimmetrikus műanyag betét
Egyes esetekben, ha a kopást sikerül időben felfedezni, elegendő lehet a protézis műanyag részének cseréje is. Amikor a kopás akkora mérvű, hogy a fém a fémmel súrlódik, a teljes protézis cseréjére is szükség lehet.
Törés Végső soron pedig a kopás olyan méreteket is ölthet, hogy a fém eltörik a protézist érő folyamatos terhelés következtében. A repedés kiindulópontja
Teherviselő ízületekben, mint amilyen a csípő is, ez a folyamat nagyban függ az Ön testsúlyától és aktivitásának mértékétől.
Előkészületek Mi történik a műtét előtt? Az Ön sebésze gondosan megtervezi a helyreállító műtétet. A beavatkozás előtt számos lehetőséget és a szövődményeket is számba kell venni, melyekről Önt részletesen tájékoztatja. Ha kérdése van, akár a beavatkozás egyes részeivel, a rehabilitációval, vagy a helyreállító műtéttel összefüggő kockázatokkal kapcsolatban, feltétlen beszélje meg azokat orvosával. A műtétről szóló döntés megszületését követően még számos teendő lehet. Sebésze javasolhatja például egy teljeskörű kivizsgálás elvégzését háziorvosánál. Erre azért van szükség, hogy biztosak legyünk benne, Ön a lehető legjobb állapotban megy műtétre. Csont izotóp vizsgálatra (csontscintigráfia /átvilágítás/„bone scan”) is előjegyezhetik Önt, amennyiben sebésze meg kíván győződni róla, nem lazult-e ki a beültetett protézis. Amikor a protézis kilazul, az azt körülvevő csontszövet erre csontképzéssel reagál, melyet újraformálásnak („remodeling”) nevezünk. Csontscintigráfia során egy gyenge sugárzó (radioaktív) anyagot fecskendeznek az Ön szervezetébe. Megfelelő idő elteltével, egy nagyméretű kamera segítségével felvételeket készítenek a protézist körülvevő csontról. Amennyiben a protézis kilazult, s újraformálódás zajlik, a
felvételen „forró folt” („hot spot”) látható a sugárzó anyagot felvevő, újonnan képződő csont helyén. Minél fényesebb a „forró folt”, annál valószínűbb, hogy a mesterséges ízület kilazult.
Amennyiben sebésze a protézis kilazulására gyanakszik, egyéb vizsgálatokra is szükség lehet, hogy annak okát megállapítsuk. A protézis helyreállítására vonatkozó bármiféle tervet megelőzően a sebészek többsége meg akar bizonyosodni róla, hogy a kilazulás nem fertőzés miatt következett be. Sebésze vérvizsgálatot kérhet a fertőzés jeleinek kimutatására, vagy javaslatot tehet az ízületi folyadék laboratóriumi vizsgálatára, melyet egy, az ízületbe szúrt tűn keresztül (térd punkció) szívnak le. A szeptikus (fertőzött) protézis cseréje sokkal bonyolultabb (egyes esetekben lehetetlen), mint a nem fertőzés következtében kilazultaké (steril, aszeptikus lazulás). Indokolt lehet, hogy elbeszélgessen gyógytornászával is, aki majd az Ön műtét utáni lábadozását fogja irányítani. Gyógytornásza még a műtét előtt megkezdheti a betanítást, hogy Ön a beavatkozást követően biztosan készen álljon a rehabilitációra. Ezen műtét előtti megbeszélés egyik oka, hogy rögzítsék a betegségével kapcsolatos alapadatokat. Ezek közé tartozik az adott fájdalomszint és az Ön általános mozgékonyságának felmérése, valamint mindkét csípő mozgástartományának és erejének megállapítása. A műtét előtti elbeszélgetés másik célja, hogy Önt a közelgő beavatkozásra felkészítse. Elkezdi begyakorolni azokat a mozdulatsorokat, melyekre már közvetlenül a műtét után szüksége lesz. Megtanítják Önt a járókeret, vagy mankó használatára is.
Ennél a műtétnél a protézis cseréje érdekében a sebésznek fel kell tárnia a csípőízületet. Ez bizonyos kockázatot hordoz magában az ízület műtét utáni ficamát illetően. A ficam megelőzésére a betegeknek szigorúan be kell tartaniuk az úgy nevezett „csípő rendszabályokat”, azaz, hogy mely csípőmozdulatokat kell kerülniük. Gyógytornásza a műtét előtti megbeszélés során átveszi és begyakoroltatja Önnel ezeket a rendszabályokat annak érdekében, hogy azokat Ön a műtét után 6-12 héten keresztül önállóan és folyamatosan tudja végezni. Végezetül pedig gyógytornásza felméri, mire lehet Önnek szüksége otthon, a kórházból való távozást követően.. Indokolt lehet az is, hogy Ön saját maga számára vért adjon (autotransfusio). Erre a műtét előtt 3-5 héttel kerülhet sor. Szervezete pótolni fogja a levett vérmennyiséget. Ha a műtét során vérátömlesztésre lenne szükség, Ön a saját vérét kapja vissza a vérbankból.
A sebészi beavatkozás Mi történik a műtét során? Mielőtt a műtét leírásába fognánk, vessünk egy pillantást magára a csereprotézisre.
A csereprotézis Ezeknek két fő típusát különböztetjük meg: •
cementes (ragasztós) protézis
•
cement nélküli (ragasztó nélküli) protézis
Csont
Csont
Cement
Porózus felszín
Protézis
Cementes TEP
Protézis
Cement nélküli TEP
A cementes protézis kétkomponensű ragasztó segítségével rögzül a csonthoz. A cement nélküli protézis felszínét finom lyukak hálózzák be, melyeken keresztül a csont bele tud nőni a fémbe, így rögzítve azt a helyén. Mindkettőt széles körben alkalmazzák a csípő revíziós műtétje során. Néhány esetben a kettő ötvözetét használják (hybrid protézis) oly módon, hogy a protézis egyik komponensét cementezik, míg a másikat cement nélkül rögzítik. Azt, hogy az Ön revíziós műtétje esetében melyik fajta a legelőnyösebb, az Ön életkora, életmódja és sebészének ezekről gyűjtött tapasztalata határozza meg. Mindegyik protézis két fő elemből áll. Az acetabuláris komponens (a vápa) kerül a vápa helyére. Az acetabuláris komponens egy fém kagyló műanyag belső borítással – ez a teherviselő felszín. Ez a műanyag réteg annyira kemény és síkos, hogy akár korcsolyázni is lehetne a felszínén, azt is kibírná. A femorális (combcsonti) komponens (a szár és a fej) helyettesíti a combcsontfejet. Ez fémből készül, időnként kerámia fejjel.
A revíziós műtétekhez egy speciális vápatípust (vápakosarat) alkalmaznak. Ennek oka az, hogy az eredeti protézis beültetése óta a csípőcsont némileg elhasználódhatott. Emiatt a csont gyengébb lehet, vagy egyes helyeken akár hiányozhat is. Ezeket a különleges elemeket úgy tervezték meg, hogy a súlyt a vápa nagyobb területére osszák el. Az erősebb csonthoz kapcsolják őket, a terhelési területen kívül.
A helyreállító műtétekhez használt protézisek szára is speciális, mert a combcsont többnyire már nem olyan, mint az első protézis beültetésekor. Időközben a csont meggyengülhetett, vagy egyes részei már hiányozhatnak. A hosszabb szár ilyenkor mélyebben ereszkedik le a combcsont üregébe, s egyenletesebben tudja elosztani az Ön súlyát.
A műtét TEP revízió
Betét (insert) kopás
Ízületi fájdalom
Bemetszés
Csont beültetés
Új protézis
Csont spán dróttal rögzítve a combcsonthoz
Csonthiány
TEP revízió
A revíziós protézis műtétek nagyban különböznek a primer protézisektől. Egyik oka annak, hogy a revíziós műtéteket nem lehet rutin beavatkozásként említeni az, hogy a beültetett első protézis körül szinte mindig csontvesztés figyelhető meg. A sebész ilyenkor egy átültetett csontdarabbal, vagy más anyaggal erősíti meg a mesterséges ízület körüli csontot. Ez az átültetett csontdarab származhat a beteg saját testéből, így például a medencéből, melyet a műtét során emelnek ki. Ezt hívjuk saját átültetett szövetnek („autograft”).
Jelentős csonthiány
TEP revízió
Amennyiben a szükséges csont mennyisége túl nagy ahhoz, hogy a beteg saját szervezetéből kerüljön átültetésre, akkor a sebész a csontbank segítségét veheti igénybe. Ezeket a csontszöveteket valaki más szervezetéből vették ki, ezért idegen átültetett szövetnek („allograft”) hívjuk őket.
Ha a primer protézis beültetése cementtel, ragasztóval történt, akkor a cementet/ragasztót el kell távolítani mind a vápából, mind pedig a combcsont velőüregéből.
TEP revízió
A csont gyakran törékeny, a ragasztóanyag pedig kemény, így a műtét alatt, annak eltávolítása során néha a combcsont megrepedhet. Ez nem túl gyakran fordul elő, de ha mégis, akkor is folytatható a műtét a repedés rögzítése mellett. Egyes esetekben a ragasztóanyag és a régi protézis eltávolítása érdekében a combcsontot fel kell törni. E miatt is kihívásokkal teli egy helyreállító műtét.
TEP revízió
A műtét során rendszerint csont és csontvelő mintákat vesznek, melyeket bakteriológiai laboratóriumba küldenek esetleges fertőzés kimutatása céljából. Amennyiben a laboreredmények fertőzést bizonyítanak, úgy valószínűleg egy új protézist kell beültetni, Önnek pedig hónapokig tartó antibiotikumos kezelést kell kapnia. A vápa és a combcsont újraépítését célzó csont és egyéb szövetek beállítását követően egy új protézis beültetésére kerül sor. Figyelembe véve, hogy a csont újjáépítését követően a természetes forma már aligha utánozható, a legtöbb esetben egy sajátosan kialakított protézist kell majd alkalmazni. A műtét előtt mindezeket a sebész gondosan megtervezi.
A revíziós protézis műtét a csípőnél sokkal összetettebb és kiszámíthatatlan, mint az elsődleges, ún. primer protézis beültetés. Mivel sok tényező befolyásolhatja az élettartamot, a sebész nem tudja pontosan megmondani, hogy mennyi ideig fog tartani a kicserélt, ismételten beültetett revíziós protézis.
Egyes esetekben, ha a protézis felmondja a szolgálatot, előfordulhat, hogy nem lehet azt egy másikra kicserélni. Ez leginkább akkor fordulhat elő, ha az először beültetett protézis kezelhetetlen fertőzés következtében vált használhatatlanná, ha a csont oly mértékben megsemmisült, hogy már nem képes megtartani egy újabb protézist, vagy ha az Ön egészségi állapota nem teszi lehetővé egy nagy műtét elvégzését.
Girdlestone műtét utáni állapot (a jobb combfej eltávolítva)
Néha az egyéb megoldások célravezetőbbek a csípőízület helyreállításánál, mert egy ilyen nagy beavatkozás kudarccal, vagy akár halállal is végződhet. A protézis eltávolítása másik beültetése nélkül még nem jelenti azt, hogy a beteg járóképtelenné válik, de mozgása sokkal nehézkesebb lesz, mert a láb megrövidül, s izomereje csökken.
Szövődmények Milyen baj történhet? Mint minden nagy sebészeti beavatkozásnál, itt is felléphetnek szövődmények. Ez az anyag nem ad teljes felsorolást a lehetséges szövődményekről, de rávilágít a leggyakrabban előforduló problémákra. A csípőízület sebészeti helyreállítása során leggyakrabban előforduló szövődmények közé tartoznak az alábbiak: • • • • •
Altatási (érzéstelenítés során fellépő) szövődmények Mélyvénás trombózis Fertőzés Az ízület elmerevedése A protézis kilazulása
Altatási (érzéstelenítés során fellépő) szövődmények A sebészeti beavatkozások többsége valamiféle érzéstelenítést igényel. Ez a betegek csak nagyon kis számánál okoz problémát. Ilyen probléma lehet például az alkalmazott gyógyszerek kiváltotta kóros reakció, vagy más egészségügyi jellegű szövődmények, illetve az altatáshoz kapcsolódó problémák. Feltétlenül beszélje meg a várható kockázatokat és saját aggodalmait altatóorvosával! Mélyvénás trombózis (MVT, Vérrögök kialakulása) Mélyvénás trombózis (MVT), melyet thrombophlebitis néven is emlegetnek, bármely műtét után felléphet, leggyakrabban mégis a csípőn, medencén, vagy térdeken végzett sebészeti beavatkozásokat követően jelentkezik. Mélyvénás trombózis akkor lép fel, mikor a láb nagy visszereiben vérrögök alakulnak ki. Ez lábduzzanatot okozhat, tapintásra a végtag érezhetően melegebbé és fájdalmassá válhat. Ha a vérrög kisebb darabokra esik szét, ezek a darabkák a vérárammal eljutnak a tüdőbe, ahol megrekedhetnek a hajszálerekben, s elzárhatják a tüdők egy részének vérellátását. Ezt hívjuk tüdőembóliának. A sebészek nagyon komolyan veszik a mélyvénás trombózis megelőzését. A mélyvénás trombózis kockázatát többféleképpen is csökkenthetjük, de a leghatékonyabb módszer valószínűleg az Ön műtét utáni minnél korábbi mobilizálása. A másik két, széleskörően alkalmazott módszer a következő: •
•
Rugalmas pólya (harisnya) alkalmazása az alsó végtagokon, a véráramlás fenntartására Vérhígító gyógyszerek (LMWH) alkalmazása a vérrögök kialakulásának megakadályozására
Fertőzések Az elfertőződés egy nagyon súlyos szövődménye lehet az ízületi protézis beültetéseknek. Néhány fertőzés már nagyon korán jelentkezhet, még azelőtt, hogy a beteg elhagyná a kórházat. Mások viszont a műtét után hónapokig, sőt évekig is rejtve maradhatnak. A fertőzés más területekről is átterjedhet a protézisekre, ezért elképzelhető, hogy antibiotikumot fognak szedetni Önnel a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében, amennyiben Ön korábban fogászati, húgyhólyag, vagy vastagbél műtéten esett át. Különféle tanulmányok eredményeire épülő becslések alapján, a fertőzések kockázata nagyobb a revíziós műtéteknél (akár 2% is lehet), mint a primer protézis beültetések során (0,5-1%). Ficam (luxáció) Akárcsak a primer, úgy a kicserélt protézis is kificamodhat, ha a fej kiugrik a vápából. Ennek közvetlenül a műtét utáni időszakban nagyobb a kockázata, amíg az új ízület körül be nem gyógyulnak a szövetek, de a ficam veszélye mindig fennáll. A gyógytornász körültekintően el fogja magyarázni Önnek, hogyan tudja elkerülni azokat a tevékenységeket és testhelyzeteket, melyek leginkább hajlamosíthatnak arra, hogy a csípőízület ficamához vezessenek.
Fej Vápa
Protézis luxáció (a fej kificamodik a vápából)
Izomgyulladásos csontburjánzás (Myositis ossificans) Az izomgyulladásos csontburjánzás egy furcsa elváltozás, mely a csípőben mind a primer, mind pedig a revíziós műtétet követően felléphet. Ez az állapot olyankor fordul elő, amikor a csípő körüli lágy szövetekben kalciumlerakódás kezdődik el. A „Myositis” izomgyulladást jelent, az „ossificans” pedig a csontképződésre utal. Ez a folyamat odáig terjedhet, hogy csont képződik gyakorlatilag a teljes csípőízület körül (PAO – paraarticularis ossificatio). Ez a csípőízület elmerevedéséhez, s mozgástartományának jelentős beszűküléséhez vezet, mely fájdalommal is jár. Az izomgyulladásos csontburjánzás azoknál fordul elő gyakrabban, akiknek a kórtörténetében hosszú ideje tartó, csontkinövésekkel (csontsarkantyúk) kísért csontízületi gyulladás („osteoarthritis”) szerepel. Ezeknél az embereknél egyfajta genetikai hajlam van a fokozottabb csontszövet képződésre. Úgy tűnik, hogy az olyan, nagy revíziós műtét, mint a csípőízületi is, nagyobb sérüléseket okoz a környező szövetekben, mint a primer csípőprotézis beültetése. Ennek oka egyszerűen az, hogy a műtét tovább tart, s nehezebb is végrehajtani. Ennek kapcsán kalcium lerakódás is gyakrabban figyelhető meg. Az izomgyulladásos csontburjánzás kezelése valójában már annak kialakulását megelőzően elkezdődhet. Azokban az esetekben amikor Önnél az elváltozás kockázata magas, sebésze javaslatot tehet olyan gyógyszerek szedésére a műtétet követően, mint pl. az „indometacin”. Ez a gyógyszer csökkenti a a csontképződésre való hajlamot, s megakadályozhatja az izomgyulladásos csontburjánzás kialakulását. Az izomgyulladásos csontburjánzás megelőzésének egy jóval hatékonyabb, s széleskörben elterjedt módja a közvetlenül a műtétet követően alkalmazott besugárzás. Ez ugyanaz a fajta besugárzás, mint amelyet a rákos elvátozások kezelésére használunk. A műtét másnapján megkezdett, rövid időtartamú, 3-5 napig alkalmazott sorozatos besugárzások a megfigyelések szerint drasztikusan csökkentik az izomgyulladásos csontburjánzás kialakulásának kockázatát. Amennyiben ezen elővigyázatossági rendszabályok ellenére is kialakul az izomgyulladásos csontburjánzás, a kezelés további menete attól függ, mennyire érinti ez az Ön csípőízületét – mekkora fájdalommal jár és mennyire szűkíti be a mozgásterjedelmet. Bizonyos súlyos esetekben Ön dönthet egy második műtét vállalása mellett a kialakult elcsontosodott szövetek eltávolítása érdekében. Ezt rendszerint besugárzás követi a kalcium lerakódások kiújulásának megelőzésére.
Kilazulás A fő ok, ami miatt a protézisek végül is használhatatlanná válnak még mindig az, amikor a fém, vagy a cement/ragasztóanyag elválik a csonttól. A helyreállított protézis kilazulása azért gond, mert rendszerint fájdalmat okoz. Ha a fájdalom elviselhetetlenné válik, ismételt műtétre lehet szükség az ízület korrekciója érdekében. A kilazulás revíziós ízületi műtétek után gyakoribb, mint primer protézis beültetéseket követően.
A műtét után Mi történik a beavatkozást követően? A műtét után vastag kötés kerül a csípőre, a lábra pedig a vérrögképződés megelőzésére különleges cipő, fásli vagy harisnya. Egy háromszögletű párnának a lábak közé való helyezésére is szükség lehet annak érdekében, hogy a lábak ne keresztezzék egymást, illetve ne fordulhassanak be. Amennyiben a műtét altatás alatt történt, fel fogja Önt keresni egy nővér, vagy egy légzésterapeuta, s légző gyakorlatokat fog betanítani. Egy úgy nevezett ösztönző légzésmérő („incentive spirometer”) használatával javítani lehet a légzést, s meg lehet előzni egy esetleges tüdőgyulladást. Az Ön kórházi bennfekvése alatt naponta egy-három alkalommal sor kerülhet gyógytornára is. Az első alkalomra már nem sokkal az altatásból való ébredése után sor kerül. Gyógytornásza először a kórházi ágyból székre történő átszállásban segédkezik. A második naptól már hosszabb sétákat is tehet mankója, vagy járókerete segítségével. Egy ideig nem terhelheti műtött lábát. Ennek pontos időtartamát sebésze határozza meg, annak függvényében is, mennyire jól sikerült a műtét. Gyógytornásza egy sor gyakorlatot vesz át Önnel a comb és a csípő izomtónusának és erejének fokozása érdekében. Boka és térd mozgásokkal lehet megelőzni a pangást, s a vérrögök kialakulását. Ugyanúgy, mint az első protézis beültetése után, követnie kell a csípőficam megelőzésére vonatkozó rendszabályokat. A helyreállító műtét után magasabb a ficam kockázata, mint primer csípőprotézis beültetést követően. Általában 4-7 napos benntartózkodást követően akkor engedjük Önt haza, ha már biztonságosan tud az ágyból kikelni és visszafeküdni, 25 métert sétálni járókerettel, vagy mankóval, lépcsőn fel és lemenni, s következetesen nem felejti el alkalmazni a csípőre vonatkozó megelőző rendszabályokat. Amennyiben szükséges, áthelyezzük egy másik osztályra, amíg biztonsággal fel nem készül a kórház elhagyására.
Rendszerint sebésze már a járóbeteg ellátás keretében egy, vagy több rutinellenőrzést is elrendel. A vizsgálatok és röntgen felvételek eredménye tükrében Ön elkezdheti majd terhelni műtött lábát. Figyelembe kell azonban vennie, hogy ez a műtét bonyolultabb, mint a primer protézis beültetés és lehet, hogy mankóját is hosszabb ideig lesz kénytelen használni, így legalább egy évbe telik mire újra képes lesz szokásos életvitelét folytatni. Néhány betegnél a lehetőségek méginkább beszűkülnek a korábbiakhoz képest. Annak is tudatában kell lennie, hogy a revíziós protézis nem annyira jó, mint az elsődlegesen beültetett. Annak a lehetősége mindig fenn áll, hogy a donorcsont idővel eltűnik, hiszen az egy holt anyag, s felszívódik a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy ismételten kilazulás következhet be. Jelenleg a donor csontnál viszont előnyösebb anyag nem áll rendelkezésünkre. Az ortopéd sebészek többsége rendszeres rutinellenőrzéseket ír elő betegei számára a revíziós műtétet követően. Általában 6 hét, három hónap után, majd évente kerül sor kontroll vizsgálatra, az Ön állapotától és sebésze állásfoglalásától függően. A műtött végtagban jelentkező fájdalom, vagy a normálistól eltérő protézis működés gyanúja esetén azonban mindig egyeztessen kezelőorvosával! Rehabilitáció Mire számíthatok lábadozásom időszakában? A kórházból való távozást követően szükség lehet arra, hogy gyógytornásza több alkalommal Önt otthonában keresse fel. Ez lehetséges házi ápolás keretein belül is szakorvosi javaslatra 2x14 alkalommal, mely háziorvosa segítségével elérhető, OEP által finanszírozott szolgáltatás. Ilyenkor a gyógytornász meggyőződik róla, hogy Ön biztonságosan közlekedik otthon és a ház körül, biztonsággal tud gépkocsiba be és onnan kiszállni, állapotához igazítja a torna gyakorlatokat, folytatja Önnel a csípőre vonatkozó megelőző rendszabályok begyakorlását, s tanácsokkal látja el Önt biztonságának növelése érdekében. Vonatkozhatnak ezek a tanácsok többek között WC magasító, szoba WC és fürdőkád ülőke, kapaszkodó használatára, s arra is, hogy megemelje otthonában a fekvőhelyek és székek felszínének magasságát. Így megakadályozható, hogy leüléskor túlságosan behajlítsa csípőjét. A kád ülőke és a kapaszkodók nagyobb biztonságot jelenthetnek a fürdőszobában. Hasznos lehet az irányító fények használata, illetve a csúszós szőnyegek és laza vezetékek padlóról történő eltávolítása is. A kapott utasításoknak megfelelően kell folytatnia a járókeret, vagy mankók használatát. Cementes technika után az Ön komfortérzetétől függ, milyen ütemben lehet a műtött láb terhelését növelni. Cementnélküli technika után csak a lábujjaival érintheti a talajt mintegy hat hétig. A betegek többsége 4-6 hét alatt már fejlődik annyit, hogy két bot segítségével járhat. A varratokat, kapcsokat 7-10 nappal a műtét után veszik ki. A betegek általában 2 hónap múlva már képesek gépkocsit vezetni, s 2-3 hónapon belül segédeszköz
nélkül közlekedni. Sebészük hozzájárulásával a betegek általában 1-2 hónappal a műtét után már ismét képesek szexuális életet élni. Az otthoni kezelések és látogatások akkor érnek véget, amikor Ön már biztonsággal el tudja hagyni otthonát, mely többnyire 3 hetet vesz igénybe. Gyógytornára általában addig van szükség, míg az otthonápolás be nem fejeződik. Még néhány ellenőrzésre szükség lehet járóbetegellátás keretében olyanoknál, akiknek továbbra is gondot okoz a járás, vagy akiknek szokásos életvitele és munkája nehezebb tevékenységet igényel. Gyógytornásza melegítést, jegelést, vagy elektromos kezeléseket alkalmazhat a még meglévő duzzanat, vagy fájdalom kezelésére. A kezelések egy része olykor fürdőmedencében folyik. A vízben végzett gyakorlatok kevésbé terhelik a csípőt, s a felhajtóerő könnyebbé teszi a mozgást és a gyakorlatok végrehajtását. A fürdőmedencés gyakorlatok beindulásával, s az egyéb rehabilitációs program előrehaladtával elképzelhető, hogy Ön egyéni felkészítő programban vesz majd részt. Amikor Ön már biztonsággal tudja teljes mértékben terhelni műtött lábát, egy sor egyensúly-javító gyakorlattal lehet a csípőízületet tovább stabilizálni és ellenőrzés alatt tartani. Végezetül pedig válogatott gyakorlatsorokkal tudjuk megkönnyíteni az Ön napi tevékenységét, mint pl. lépcsőn fel- és lemenés, guggolás, és egyenetlen talajon való járás. Ezen kívül külön gyakorlatokat tudunk beállítani az Ön munka és szabadidő tevékenységének elősegítésére. A betegek többsége kisebb fájdalmat érez, és jobb mozgékonyságot tapasztal csípő protézis helyreállító műtét után. Gyógytornásza segíteni fog abban, hogy helyreállított ízülete egészséges és hosszúéletű maradjon, ameddig csak lehet. Ennek érdekében szükségessé válhat az Ön tevékenységi körének módosítása, hogy megelőzzük az helyreállított csípőízület túlterhelését. Nem ajánlott a futást, ugrálást, gyors megállásokat és megindulásokat, hirtelen irányváltoztatást igénylő intenzív sportok művelése. A nehéz emelések, kúszás és mászás elkerülése érdekében felmerülhet a munkatevékenység megváltoztatása is. A gyógytornász célja segíteni Önt a maximális mozgékonyság és erőszint, a normális járás elérésében, s javítani a különféle tevékenységekben mutatott képességeit. Ha már igazán jól halad előre, a gyógytornásznál tett rendszeres látogatások befejeződnek. Gyógytornásza továbbra is rendelkezésre áll, de a folytatódó otthoni rehabilitációs program részeként Ön már saját maga fogja felügyelni a gyakorlatok végrehajtását.
