CSILLAGZATOK CSODAFÜVEK

CSILLAGZATOK CSODAFÜVEK A TEREMTŐ AJÁNDÉKA

A gyógyító növények hatása a világegyetem ritmusának tükrében

LEON PETULENGRO

CSILLAGZATOK CSODAFÜVEK A TEREMTŐ AJÁNDÉKA A gyógyító növények hatása a világegyetem ritmusának tükrében

LEON

PETULENGRO

ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST 1991

Tartalom

Bevezetés

7

Kos (Aries) március 21 - április 20.

15

Bika (Taurus) április 21 - május 22.

23

Ikrek (Gemini) május 23 - június 21.

33

Rák (Cancer) június 22 - július 22.

43

Oroszlán (Leo) július 23 - augusztus 22.

49

Szűz (Virgo) augusztus 23 - szeptember 22.

57

Mérleg (Libra) szeptember 23 - október 22.

63

Skorpió (Scorpius) október 23 - november 21.

71

Nyilas (Sagittarius) november 22 - december 22.

79

Bak (Capricornus) december 23 - január 20.

89

Vízöntő (Aquarius) január 21 - február 19.

97

Halak (Pisces) február 20 - március 20.

105

A zodiákus jegyek és a gyógynövények

109

Hogyan használhatjuk a szárított gyógynövényeket?

111

BEVEZETÉS

AZ ÉLET RITMUSA Anyeta, a messzi Romániából származó nagyanyám mesélt nekem először a gyógyító növények titkairól, amelyeket ők, cigányok ismertek. Bölcs arcán mosolyba futottak a ráncok, ahogy elősorolta nekem kedves gyógynövényeinek jellem­ zőit, szeretettel részletezte illatukat és anyagukat, eltöp­ rengett ősi erejükön. „Nézz körül bármelyik dombtetőről - szokta nekem mon­ dani -, a Teremtő ajándékát láthatod növekedni magad kö­ rül mindenütt, bőségben... Csak le kell szakítanod. Minden növényben ezerszeresen megtalálhatod az élet titkát." Természetesen igaza volt. Érinthetetlen, örök titok marad, miért is ilyen változatos az élet. Miért a sok ezer rovarfajta? Miért a milliónyi fűféle? Miért a zöldellő növények milliárd­ jai? Miért nem csak egyetlen füvet növeszt az Örökkévaló az ő Földjén - mondjuk spenótot; akkor azt mondhatná: „Ez mind a tied. Oszd be!" Ehelyett csodálatos bőségből válogathatunk: minden egyes zöldellő növénynek - a fűtől, amelyet taposunk, az égig érő vörösfenyőig - megvan a maga helye az életben, a termé­ szetben, történetükkel könyveket lehetne megtölteni. És a gazdagságon átlüktet valami, amiről mi, cigányok és a régi bölcsek, - az asztrológusok - azt tartották, hogy a vi­ lágegyetem ritmusa. Ugyanazon ritmussal, amellyel a boly­ gók keringenek pályájukon, nőnek a füvek, lélegzik minden élő, váltakozik a partjainkat mosó árapály. A tudósok hatalmas lépéseket tettek, hogy megismerjék \

7

az élet titkait, ezért meg is érdemlik az elismerést. Egyetlen dologban mégsem tekinthetjük őket olyan bölcsnek, mint elődeiket - az alkimistákat, akik megvetették a kémia alapja­ it; a füvészeket, akik az orvosoknak nyitottak teret; és első­ sorban az asztrológusokat, akik utat mutattak az asztronó­ miához. (Vajon hányan tudják ma, hogy az első királyi csil­ lagász, Flamsteed is asztrológus volt?) Ezek az elődök sok időt töltöttek azzal, hogy megismerjék az élet ritmusát, amely mindent áthat, és ezen tudásukat az asztrológiának nevezett világképben összegezték. Mára a tudományos módszerek révén fölfedezték (és az angliai Táplálkozástudományi Kutatóintézetben mérésekkel is alátámasztották), hogy minden egyes élelmiszer, anyag vagy kórokozó sugárzó energiát bocsát ki magából, amelynek hullámsávja csak az adott anyagra jellemző. Ez a kiterjedt energiamező az anyag minden formájánál megtalálható, le­ gyen az élő vagy élettelen. Ha tudjuk azt, hogy a bolygók és a csillagok sajátos, összetéveszthetetlen jeleket, rezgéseket bocsátanak ki, akkor nem is tagadhatjuk, hogy az ősi tudás helytálló: a füveket, minden növényt, sőt magát az embert is ezek a rezgések és erőterek irányítják. Úgy tűnik, a tudo­ mány fehér köpenyes emberei is elismerik immár ezt a koz­ mikus hatást. Most, az Új Vízöntő Kor küszöbén, nem is ta­ lálhatnánk alkalmasabb időpontot arra, hogy felülvizsgáljuk a bölcseknek ezen ősi hitét, és elismerjük végre, hogy amit mondtak, nem volt badarság - ellenkezőleg: végtelen böl­ csességük megelőzte korukat. Culpeper, a XVII. századi füvész és asztrológus ezt a tu­ dományt tekintette az igazi életfilozófiának. Amellett, hogy minden gyógynövényhez hozzákapcsolt egy bolygót, amely azt uralja, a különböző zodiákus jegyek szülötteit - a forró­ fejű Kost, a makacs Bikát, az eleven Ikreket - a jegyükben ál­ ló égitestek, bolygók, csillagok szerint kezelte. Füvészkönyvében a következőket tanácsolta olvasóinak a gyógyfüvek gyűjtésének megfelelő időpontjával kapcsolat-

8

ban: „Az asztrológusoknak (akiknél valójában nincs más alkalmasb az orvoslásra) ezeket tanácsolom: a gyógynövényt uraló planéta sarkalotos házban álljon; a Szaturnusz füveinél a Szaturnusz legyen felkelőben az Ascendensnél az első ház­ ban, a Mars füveinél a Mars álljon az égbolt közepén a Mé­ dium Coeli közelében a tizedik házban, mert ezekben a há­ zakban jótékony hatásúak! A Hold jó fényszöggel kapcso­ lódjék hozzájuk és ne tartózkodjék ellenségei házában! Ha nem várhatják ki a Hold jó helyzetét, akkor valamely azonos elemű jegy planétájával kerüljön megfelelő fényszögbe! Ha ez sem lehetséges, akkor legalább valamely hasonló termé­ szetű állócsillaggal álljon együtt!" Ez a részlet egészen pontos útmutatással szolgál az aszt­ rológusoknak, mint Culpeper következő tanácsa is, amellyel „A medicinák keverésének módjáról a kór okai és a beteg testrész szerént" című munkájában szolgál: „Tinéktek, akik az asztrológiát tanulmányozzátok (és hitem szerint nálatok­ nál nincs alkalmasb senki az orvostudomány tanulmányozá­ sára, mert az orvostudomány asztrológia nélkül olyan, mint a lámpás olaj nélkül), és akiket én mindenekfölött tisztelek, legjobb tudásom szerint ajánlom ezen ismereteket, melyek­ nek eddigi értekezéseim még híján voltak. 1. Erősítsétek a testet olyan füvekkel, melyek az Ascendens uralkodó bolygójának természete szerént valóak! Ez eset­ ben mindegy, hogy az szerencsés vagy baljós-e. 2. Legyen orvosságtok olyan, mely a hatodik ház uralkodó bolygójával nem illik össze! 3. Legyen orvosságtok olyan, mely megfelel az Ascendens jegye természetének! 4. Ha a tizedik ház ura erős helyzetű, használjátok az ő orvosságait! 5. Ha ez nem lehetséges, akkor használjátok az adott idő­ pont fővilágosítójának (nappal a Napnak, éjjel a Holdnak) megfelelő gyógyírt!

9

6. Ügyeljetek rá, hogy a beteg testrészt a hozzá tartozó gyógynövényekkel erősítsétek! 7. Mindig a szívet tekintsétek, mert a Nap az élet forrása! így az általános gyógyszerek: az Aarum Potabile és a Böl­ csek Köve a szív erősítésével gyógyítnak minden betegséget." Jóllehet a gyógyításnak ez a korai formája ellenkezik a modern orvostudomány összes fejlett gyógyszerével, ezzel nem is vitatkozom, de ismerjük el, sokkal kedvesebben hangzik egy filozófus fülének, mint az: „Szedje csak szépen a gyógyszereit!". Mint már oly sokszor elmondtam, az az ember, aki nem ad bizonyos mértékig hitelt az asztrológiá­ nak, aki elveti, mielőtt megismerné módszereit, történetét vagy hagyományait, abból - enyhén szólva - hiányzik a köl­ tőiség. Fő célom az, hogy e könyvben lejegyezzem azon ősi, szépséges hitek némelyikét, amelyek a körülöttünk növekvő gyógynövényekhez és azok asztrológiával való kapcsolatá­ hoz fűződnek. Ha ezzel sikerül fölkeltenem érdeklődésüket, lekötni figyelmüket, és arra indítanom Önöket, hogy eltöp­ rengjenek a létezés más útjairól, más gondolkodásmódokról, egy másfajta életritmus elfogadásáról, akkor elégedett lehe­ tek, mert ez a kis könyv nagyszerű célt szolgált. Ahogy ősöm, Jasper Petulengro mondotta egyszer: „Édes az élet, barátom..." De a városi élet betondzsungelébe zárt mai embertől különös erőfeszítéseket kíván, hogy ezt megis­ merje, tapasztalja. Valamiféle privilégiummá vált sétálni a zöld gyepen, beszívni a friss levegőt; legtöbbünk számára ez elérhetetlen álom. Persze sokan nem is akarnak vagy igé­ nyelnek ilyen tapasztalatot, mert már hozzászoktak a ben­ zingőzös levegőhöz, a városi járdák kietlen pusztaságához. Ha tudnák, ha csak sejtenék, micsoda gyönyörűség szárma­ zik abból, ha visszanyerjük a régi tudást: ha friss füvekkel főzünk, salátát készítünk belőlük, ha betegség elleni enyhe gyógyszerként használjuk őket ahelyett, hogy a modern tu-

10

domány kíméletlenebb, gyorsabb módszereihez kapkod­ nánk! Ha ezt az emberek sejtenék, akkor újra fölfedezhetnék a legkívánatosabb vidéket - a nyugalomnak, az élet ritmusá­ nak földjét, amelyet őseim valaha ismertek. A titok ott van mindenütt; talán ez a könyv jó kezdet ah­ hoz, hogy felfedezzék mindazt a gazdagságot, amelyet a mi ősi füvésztudományunk nyújthat a számítógépek korában. Hadd kívánjak Önöknek jó egészséget testben és lélekben, valamint hosszú, boldog életet! LEON PETULENGRO

11

KOS

(Aries) Március 21 - április 2 0 . Eleme a tűz. U r a l k o d ó bolygója a M a r s .

A Kos Nap uralta jegyében születettek közül kerülnek ki a világ vezető emberei. A mindig mozgásban lévő, tettre kész Kos nem tudja elviselni a tétlenség gondolatát. Ebben rejlik ereje, de gyengesége is, mert bár modern kifejezéssel élve „sikerember" lehet, a bajt is magának okozza. Mivel heves temperamentumú, általában szereti tisztázni a dolgokat. Ha ezt nem teheti, akkor fejfájástól, magas vérnyomástól szen­ vedhet; mindkettő a stressz, a kudarcélmény eredménye. Az idegesebb típusokat szénanátha, asztma gyötri - legalábbis néha ebben nyilvánul meg a Kos belső feszültsége. A Kos számára alapvető egészségügyi szabály, hogy pró­ bálja meg higgadtan fogadni a dolgokat, és tekintsen el a ki­ sebb kellemetlenségektől. Meg kell tanulnia, hogyan oszt­ hatja meg másokkal a munkát; a tipikus Kos szereti azt hin­ ni, hogy ő az egyetlen, aki képes megfelelően elvégezni vala­ mely feladatot. A Kos-szülötteknek nagyrészt vegetáriánus étrendet aján­ latos kialakítaniuk, amely főleg hagymát, paradicsomot, spe­ nótot tartalmaz. Jobban teszik, ha nem isznak alkoholt, és nem dohányoznak. A Mars irányító ereje erős szervezettel ajándékozta meg őket, de hajlamosak arra, hogy a végsőkig kimerítsék erőiket, és ez tartós betegséget eredményezhet. Más út is létezik: egészségesek lehetnek, ha követik az asztrológia alábbi szabályait. Amire ügyelniük kell: idegek, fej, vérnyomás, ízületek. Gyógynövényeik: rozmaring, majoranna, fokhagyma, torma, orvosi kankalin.

15

ROZMARING Rosmarinus officinalis A Kos jegyében álló N a p uralja. Vegyük először kedvencemet, a csodálatos rozmaringot. A rozmaringról, a „tenger harmatáról" azt tartották, hogy Angliában bővebben és illatosabban terem, mint bárhol a vi­ lágon, és hogy a tenger mellett illatozik a legragyogóbban. A bölcs Culpeper így írt róla: „Erősíti a gyenge emlékezetet és élénkíti az érzékeket. Enyhíti a gyomorbántalmakat, segí­ ti az emésztést. Főzetét borba keverik..." Erről a főzetről azt tartották még, hogy gyógyítja a szemgyulladást, a fej és az agy meghűléses betegségeit. A Kos jegyben a fej kitüntetett testrész! Szent és világi legendák egyaránt övezik ezt a növényt, íme egy-egy példa: Azt tartották, hogy Egyiptomba való menekülésekor Szűz Mária egy rozmaringbokor mellett pi­ hent meg, és köpenyét a bokorra terítette. A monda szerint azóta kék színűek a rozmaring virágai, amelyek addig fehé­ rek voltak. Hallották valaha azt a régi mondást, hogy „ahol rozma­ ring nő, ott az asszony az úr"? Nem tudom ugyan, igaz-e, de népem úgy gondolta, hogy a rozmaring távol tartja a go­ nosz szellemeket. A menyasszony az esküvőt megelőző éj­ szakán egy rozmaringágat tett a párnája alá. Ha cserépben akarjuk nevelni a rozmaringot, ne feledjük el időnként vissszacsípni a hajtásokat, hogy megfelelő mé­ retű maradjon a növény! Ha homokos talajba ültetve szaba­ don hagyjuk növekedni, akkor másfél méter magasra is megnőhet. Bokra tégla- vagy kőfal elé ültetve mutat a leg­ szebben: hagyjuk - ahogy Sir Thomas More mondta -, hogy „elfödje a kertfalat". Erős aromája kiérződik az illatosítókból, a legjobb haj­ szesz belőle készül. Anyám, aki büszke volt dús fürtjeire, a következő receptet használta: Veszünk néhány hajtás friss

16

vagy egy kiskanálnyi szárított rozmaringot, ráöntünk annyi vizet, hogy ellepje, és lassú tűzön főzzük legalább negyed óráig. Hagyjuk kihűlni, majd szűrjük le. Hajmosás után öblí­ tőként használjuk. Angliában a rozmaringot hagyományosan a disznó- és bá­ ránysültekhez, valamint a marharagu ízesítésére használják. Olaszországban a borjút fűszerezik vele, de a nyúlhúshoz is jó. A régi időkben borszesszel párolva királynévizet (Aqua regináé Hungáriáé) készítettek belőle. Kipróbálták már, milyen a lángos vagy a sós keksz, ha egy kevés friss, aprított rozmaringot is szórnak a tésztájába? Na­ gyon jellegzetes ízt ad nekik. Lehet, hogy ez nem felel meg az Önök ízlésének, de egyszer érdemes megkóstolni. Ha lá­ zas meghűléskor elalvás előtti italra van szükségük, akkor próbálják ki a két rész rozmaring és egy rész levendula forrázatából készült teát! A fürdővízhez adva a rozmaring kellemes, fájdalomcsilla­ pító hatású. Nagyanyám egy kis selyemtasakot töltött meg ezzel a fűvel, amely jó néhány alkalomra elég volt. Egy pár ágacskát forró vízbe szórva jó gyógyírt kapunk a fáradtság­ ra. Áztassuk a füvet rövid ideig, majd hajoljunk a gőz fölé, és hagyjuk, hogy átmelegítse, megfiatalítsa arcbőrünket!

MAJORANNA Origanum marjorana A Kos jegyében álló Merkúr uralja. Culpeper úgy tartotta, hogy a majoranna kiváló gyógyír az agy és más testrészek számára: „Ha porát beszippantják, tüsszentésre ingerel, s így tisztítja az agyat; ha elrágják, hu­ rutoldó hatású." Különösen illatos és kellemes növény. A fűszercsokorból nem hiányozhat, számos húsétel ízesítésére használják. A majoranna akkor a legjobb, ha egynyári növényként ne-

27

véljük. Áprilisban vetjük szabad földbe, majd 20 cm-es tőtávolságra ritkítjuk. A cserepes majoranna évelő. Tőosztással vagy magról szaporíthatjuk áprilisban. Ha egy maréknyi friss majorannára forró vizet öntünk, és a forrázatot megisszuk, az jól gyógyítja a fejfájást, amely kü­ lönösen veszélyezteti a Kos jegyű embert. A majoranna erősebb mediterrán formája az oregano: a „hegyek öröme". Az olaszok pizzákhoz használják, különö­ sen ízletes sült paradicsomra szórva. A szardellapasztába is tesznek belőle.

FOKHAGYMA Allium sativum A M a r s uralja. Culpeper szerint a fokhagyma „csodálatosan tágítja a tüdőt, enyhíti az asztmát; a kólika kezelésénél sem haszontalan". A középkori orvosok úgy hitték, sokféle dologra használhat­ ják, ezért mindig hordtak egy gerezd fokhagymát a táská­ jukban gyógyszerként, és hogy elűzze a gonosz szellemeket. Európába valószínűleg a keresztesek hozták be. Közép-Ke­ leten a civilizáció kezdete óta ismerték, és nemcsak jó emésztésserkentőnek tartották, hanem nagy erejű varázs­ szernek is. A szaga kétségtelenül erős, és ha valakinek az élete párja nincs oda a fokhagymáért, annak végzetes követ­ kezményei lehetnek! Apám, Xavier, aki nagyon szerette a fokhagymát, azt mondta, úgy nyomhatjuk el a szagát, ha el­ rágunk néhány köménymagot. Az emberek két pártra sza­ kadtak: vagy utálják, vagy szeretik ezt a növényt. A „nem is tudom" nem létezik.

18

TORMA Amoracia rusticana A M a r s uralja. Ezt a tüzes ízű gyökeret már a korai időkben is orvosságként használták. Fontolják meg, érdemes-e a kertjükbe ültetni, mert ha egyszer gyökeret ver, akkor mindent elborít! Akár­ csak a Kosnak, a tormának is a Mars az uralkodó bolygója mindkettőnek a tűz az eleme. A torma megfelel a Kos erős gyógyszerek utáni vágyának: nagyon jó fertőtlenítő hatású, csöppet sem enyhe gyógynövény. Főzésnél főleg marhahúshoz használják mártásként vagy krém formájában. Rendkívül ízletes sült csirkéhez vagy édesvízi pisztránghoz is. A svédek a fehér borral készült al­ mamártáshoz is tesznek belőle.

ORVOSI KANKALIN Primula veris A Kos jegyében álló Vénusz uralja. A görögök jó nevet találtak a kankalinnak. Paralysisnek hív­ ták, mert kis sárga virágai gyógyírul szolgáltak a hűdéses megbetegedésekre, és orvosolták a remegést. Apám sokszor mesélte, hogy egy öreg paraszt azt mondta neki, ha kiás egy primulát és fejjel lefelé ülteti vissza, akkor kankalin hajt ki belőle. Apám kísérletei mindig kudarcot vallottak, de ami­ kor felnőtt, megtanulta, hogyan készíthet jó kankalinsört, amely - ha sokat ivott belőle - tényleg segített neki abban, hogy megforduljon vele a világ. íme a sör receptje: Veszünk egy megfelelő méretű hordót, és beleöntünk 20 liter világos sört. Hozzáadunk fél véka (18 liter) frissen szedett kankalinvirágot, lezárjuk a hordót, és hagyjuk állni két hétig. Ezután leszűrjük, és palackozzuk. Mindegyik üveghez egy kanálnyi cukrot is adunk.

19

A kankalinbor különösen ízletes, és ugyanolyan részegítő lehet, mint egy aperitif; megnyugtatja az idegeket, segíti az alvást, nagyon jó a lázas meghűlés ellen. Apám receptje: 1,5 kg cukrot 4,5 liter vízben fél óráig for­ ralunk; a keletkező habot mindig óvatosan lemerjük a tetejé­ ről. Egy nagy lábosba tesszük két narancs és egy citrom re­ szelt héját és levét. A forrásban lévő cukros vizet a lábosba öntjük, jól összekeverjük. Hagyjuk egy kicsit kihűlni, majd hozzáadunk 4,5 liternyi frissen szedett kankalinvirágot. Te­ szünk hozzá 8 g élesztőt is, amelyet előzőleg egy kevés víz­ ben feloldottunk (2 evőkanálnyi sörélesztő a legjobb). Ala­ posan összekeverjük, letakarjuk egy ruhával, és 48 órán át hagyjuk állni. Azután átöntjük a bort egy tiszta hordóba, szorosan lezárjuk, és 2 hónapig érleljük. (Van, aki hozzáad negyed liternyi brandyt is, de ez nem szükséges.) Két hónap elteltével a bort lefejtjük, átszűrjük és palackozzuk. Hűvös helyen tároljuk.

20

BIKA

(Taurus) Április 21-május 22. E l e m e a föld. U r a l k o d ó bolygója a Vénusz.

Ez a jegy a szépséget és a termékenységet jelképezi. A Bika jegyű ember eléggé „földhözragadt", makacs; két lábbal, szi­ lárdan áll a földön, és nem könnyű eltéríteni szándékától. Egészségügyi panaszai leggyakrabban helytelen étrendjéből erednek: általában az édes, zsíros ételeket kedveli, és már harmincas éveiben súlyfölösleggel küszködhet. Mindenkép­ pen le kell mondania a cukorról, különösen a magas kemé­ nyítőtartalmú tésztafélékről és süteményekről. Ha elhanya­ golja a testedzést, és nem tartja magát a kalóriaszegény ét­ rendhez, később megbánhatja. Amire ügyelniük kell: nyak, torok, nyelőcső, gége, hangszálak, emésztés. Ajánlatos rengeteg gyümölcsöt (almát, szedret, egrest, őszibarackot) enniük; a zöldségek közül a bab, a borsó, a spenót, a burgonya, a sárgarépa és a zeller a legkedvezőbbek számukra. Gyógynövényeik: menta, kakukkfű, gilisztaűző varádics, mar­ tilapu, lestyán.

ZÖLD MENTA Mentha viridis A Vénusz uralja. Bizonyára mindenki ismeri és szereti a kertből szedett friss menta tiszta illatát. Az ember meghökkenve értesül Culpepertől arról, hogy az ecettel kevert mentáié „serkenti a 23

vérkeringést és a testi vágyat". De végül is ez a Vénusz füve. Culpeper a szokványosabb gyomorbetegségekre is ajánlja, például annak „gyengesége, émelygése, valamint étvágyta­ lanság, gyomorfájás és hányinger ellen". A mentát a rómaiak hozták először brit földre, amelynek dús, nedves talajában gazdagon tenyész. Ha úgy látják, hogy nagyon elburjánzik a kertben, akkor cseréppel együtt ássák a földbe, így megfékezhetik a gyökerek tovaterjedését. A menta forrázata segíthet a bőrbajon, és ha friss leveleit a homlokra teszik, elűzhetik vele a fejfájást is. A konyhában ne csak a bárányhús önteteként szolgáló szószhoz használ­ ják a mentát, hanem a répát, a céklát, főtt krumplit és borsót is szórják meg vele! Különösen jól illik a gyümölcssaláták­ hoz. Hajdanában a mentát a fürdővíz illatosítására használták, és szájöblítőnek. Azt tartották róla, hogy távol tartja a legye­ ket, az egereket! Ma kiváló frissítő kozmetikum készül belő­ le; mentaolajhoz is könnyű hozzájutni, és azt ajánlom, ke­ verjék össze levendula-, jázmin-, rózsa- és citromolajjal, hogy kellemes vízillatosítót kapjanak. Oly sokféleképpen használhatjuk a mentát, hogy nincs is módom mind felsorolni. Otthon anyám ezzel akadályozta meg, hogy a köpülőbe öntött tej összemenjen, és csodálatos lekvárt tudott főzni almából és mentából. Készített még mentából zselét, üdítőitalt és csatnit is. íme a lekvár receptje: Megmosunk néhány almát, félbevágjuk, meghámozzuk őket, a magházakat kivágjuk. Lábosba tesszük, annyi vizet öntünk rá, hogy háromnegyed részig ellepje. Felforraljuk, majd kis lángon addig pároljuk, amíg megpuhul. Szitán át­ törjük, hozzáadunk egy nagy csokor friss mentát és minden fél liter almapéphez 35 dkg cukrot. Kevergetve addig főz­ zük, amíg a lekvár besűrűsödik. Végül kivesszük a mentát, és a lekvárt üvegekbe töltjük. Anyám finom mentás-petrezselymes vajat is készített úgy, hogy fele-fele arányban vett mentát és petrezselymet, lassan

24

puhára főzte, majd szitán áttörte. A pürét simára keverte 10 dkg vajjal, egy csipetnyi cayenne-i borssal. A borsmenta tea az emésztési zavarok csillapítására vagy frissítőnek egyaránt jó: helyettesítheti az ebéd utáni kávét. Az egész leveleket forrázzák le, mintha teát készítenének, és ha vérbeli gyógyitalt akarnak, adjanak a keverékhez néhány kamillavirágot is! A mentából készült kellemes üdítő az Egyesült Államok déli vidékeinek forró délutánjaira emlékeztet. Néhány friss mentalevél, poharanként három kávéskanálnyi cukorszirup (azonos mennyiségű cukor és víz keveréke), 3 cl whisky, összetört jég, díszítésül pedig egy-egy mentaágacska szüksé­ ges hozzá. Először egy kevés jeget teszünk a pohárba, hoz­ záadjuk a cukorszirupot, a whiskyt, a mentaleveleket és megkeverjük, hogy a menta szétmorzsolódjon. Színültig töltjük a poharat az összetört jéggel, azután hozzáadunk még egy leheletnyi whiskyt, és a tetejébe tűzünk egy menta­ ágat. Ne kínáljuk, amíg a poharat át nem járja a hideg!

KERTI KAKUKKFŰ Thymus vulgáris A Vénusz uralja. Megint csak a rómaiaknak köszönhetjük, hogy vad északi partjainkkal megismertették ezt a melegebb mediterrán ég­ hajlatról származó kedves füvecskét. Napsugaras időben él­ vezet szippantani könnyű illatából. A cigánylányok kakukk­ fűágat tesznek párnájuk alá, hogy elűzzék a rossz álmokat. Ez a szívós füvecske egyben a bátorság jelképe is, mert úgy vélik, neve a görög thümosz szóból ered. Biztosan meg tudják különböztetni a szürke, bokros kerti kakukkfüvet zöld levelű, citrom illatú társától. A méhek, amelyekről azt tartják, hogy a természet legbölcsebb lényei, mindig kedvelték ezt a növényt; a belőle készült méz valósá-

25

gos ambrózia. Apám, amikor már nem utazott többé, méhészkedni kezdett, és ő is kakukkfüvet ültetett a kaptárak közelébe. Napsütötte helyen, homokos vagy meszes talajon jól nő, de kötöttebb, nem nyirkos talajon is termeszthető. Egyike a három fűszernövénynek, amelyek nem hiányoz­ hatnak a fűszercsokorból. Ez a legrégebbi fűszernövényünk: átható, erős, jellegzetes íze van. A középkori füvészek kakukkfüves ecettel enyhítették a fejfájást, a belőle készült teával pedig a felfúvódást, a gyomorbántalmakat orvosolták. Anyám a szárnyashoz mindig ízletes kakukkfüves tölteléket készített 120 g fehér zsemle­ morzsából, 60 g vajból, 1 evőkanálnyi aprított hagymából, sóból és borsból, 1 evőkanálnyi kakukkfűből és petrezse­ lyemből, egy citrom reszelt héjából és levéből, valamint két evőkanálnyi joghurtból vagy tejfölből. Megpirította a hagy­ mát, és a hozzávalókat a joghurttal vagy tejföllel simára ke­ verte. Ha torkukat fájlalják - leggyakrabban ez a Bika jegyébe tartozók gyenge pontja -, a leghatásosabb toroköblögető szer a kakukkfű alkoholos kivonata. Ha pedig a kakukkfü­ vet levendulával és kamillával vegyítik, nagyszerű gőzkúrát készíthetnek a fáradt bőrnek. (A Bika jegyébe tartozó nő mindig büszke lehet gyönyörű bőrére.) Az illatosító párnácskában a levendula, a verbéna, a tárkony, a szagosmüge, a majoranna és a komló mellett is kiérezni jellegzetes illatát.

GILISZTAŰZŐ VARÁDICS Tanacetum vulgare A V é n u s z uralja. A közönséges varádics kedves kis növény. Culpeper ezt írja róla: „Ha az ecetben forralt, mézzel és timsóval vegyített varádiccsal gargalizálunk, enyhíti a fogfájást, megerősíti a kila-

26

zult fogakat, jót tesz a fájó ínynek, visszatolja a beesett száj­ padlást." Ez meglepő! Kis virágai sárgák, a fű íze keserű, aromás, néhány ember­ nek túlságosan is erős. De kerti változatából valaha gyakran készítettek pudingot Anglia egyes vidékein; Yorkshire-ben ma is esznek varádicspudingot húsvétkor. A Bika jegyében születetteknek fontos tudniuk, hogy a mértéktelen evés kö­ vetkezményei ellen is alkalmazhatják ezt a növényt. Az érdeklődők számára leírom a varádicspuding hagyo­ mányos receptjét. Ma legtöbben keserű, különös ételnek tar­ tanák. 1/4 1 tejet megmelegítünk, és rászórunk 90 g fehér zsemlemorzsát. 30 g cukorral és 2 kávéskanál finomra vágott varádicslevéllel fölverünk 2 tojást. Összekeverjük a tejes zsemlemorzsával és 15 g vajjal, azután tortaformába öntve megsütjük. Hidegen, tejszínnel tálaljuk.

MARTILAPU Tussilago farfara A Vénusz uralja. A nagyszerű kis sárga virágok kinyílnak és el is hervadnak, mielőtt megjelennének a levelek; téllel hadakozó kis kato­ nákként sorakoznak az út szélén, hogy februárban hírül ad­ ják a tavasz érkezését. Régente a növényből készült szirup és lé népszerű köhögésűzőnek, illetve -megelőzőnek számí­ tott, ezért az országban számos helyen köhögőfűnek is hív­ ják. Latin neve (tussilago) a tussis (köhögés) szóból ered. Apám úgy gyógyította a köhögést, hogy 1 liter vízbe egy maréknyi levelet szórt, forralta, amíg csak fél liter maradt, és leszűrte. Mézzel és citromszelettel ízesítette. Ebből naponta három-négy borospohárnyit kellett meginni. A martilapu az alapja a legtöbb fűfélékből készült do­ hánykeveréknek. Apám a magáét úgy készítette, hogy azonos mennyiségű szárított és finomra vágott szemvidító-

27

füvet, vidrafüvet, orvosi tisztesfüvet, rozmaringot, kakukk­ füvet, levendulát és kamillavirágot kevert össze, azután az egészhez azonos mennyiségű martilaput adott. Nagyanyámnak van egy receptje az értágulásra, amelyet az érzékeny bőrű asszonyoknak szokott megadni. (A leg­ több életkora delét elhagyó Bika jegyű nő szenved ettől, mert bőrük finom.) Meleg tejjel paskolta meg az arcot, hagy­ ta, hogy 10 percig száradjon, azután hideg vízzel lemosta. Martilapu borogatást készített úgy, hogy egy evőkanálnyi virágot egy csésze hideg tejbe áztatott (ez órákat vesz igény­ be, de vízzel leforrázva az egész 15 percig tart). Majd egy gézdarabot átitatott tejjel (vagy a forrázattal), és a borogatást rátette a beteg bőrfelületre.

LESTYÁN Levisticum officináié Bika jegyében álló N a p uralja. Ez a fű hagyományosan elismert természetes illatszer, de én nem tudok róla, hogy szerelmi varázsereje lenne, mint aho­ gyan néhányan vélik. Egy legenda szerint a cseh vidéki lá­ nyok kis muszlintasakban lestyánt akasztottak a nyakukba, amikor kedvesükhöz készültek. A lestyán lombozata dús, és a zelleréhez hasonlóan illato­ zik. Szárát (levélnyelét), akárcsak a zellerét, párolva vagy sózva, nyersen is megehetjük. A levelét salátába, fűszeres mártásokba tehetjük. De a gyökér az a része, amelyet a leg­ gyakrabban használnak gyógyításra. A régi idők füvészei észrevették, hogy „a lestyán párlata megtisztítja a látást, és eltünteti az arcnak minden foltját, szemölcsét, szeplőjét, ha azokat gyakran megmossák véle". Kétségtelen, hogy ez egyike a természet antibiotikumainak. Úgy vélték, a párlat hasznos a tüszős mandulagyulladás esetén, és hogy jó gargalizálószer. Szemborogatásként is használták.

28

Nagyanyám néha lestyánkivonatot öntött a ruhamosó vízbe: fél óráig forralta vízben a lestyángyökeret, majd a vi­ zet leszűrte, és néhány csepp levendulaolajat, rögzítőként pedig egy kis pézsmát tett bele. Ha kertjükben szeretnék nevelni ezt a mediterrán partok­ ról származó évelőt, észre fogják venni, hogy tápanyagdús talajban egy méter magasra is megnő. A magvakat tavasszal vagy ősszel vethetik el, illetve tőosztással is szaporíthatják. Rengeteg nedvességet igényel.

29

IKREK

(Gemini) Május 23 - június 2 1 . E l e m e a levegő. U r a l k o d ó bolygója a Merkúr.

Az Ikrek jegyében születettek jellegzetesen fürge észjárása a gyors anyagcsere következménye! Az Ikrek jegyű ember fá­ radhatatlan, szórakoztató, talán intellektuális - d e : mindig éber. Érzékszervei minden pillanatban felfokozottan működ­ nek, hogy az összes hangot, képet - sőt, néha az érzékfeletti jeleket is - begyűjtsék. Mondanom sem kell, hogy ezért fő problémája a teljes idegkimerültség. Az Ikrek ügyeljenek idegeikre, próbáljanak pihenőidőt szakítani, amikor egyedül lehetnek! Ebben a kettős zodiákus jegyben a tüdő, a váll, a kar - vagyis a páros szervek és végtagok - a legérzékenyeb­ bek. Higanyos temperamentumuknak csitításra, nyugtatásra van szüksége; nagyon fontos, hogy eleget aludjanak. E jegy szülötteinek nem használ a hús: hogy egészséges legyen közérzetük, rengeteg ásványi anyagra, szerves sóra van szükségük, amelyekhez friss gyümölcsök (sárga- és őszibarack, szilva, füge, faeper) és zöldségek (paradicsom, bab és babcsíra, gomba, répa, vízitorma, spárga, kukorica) révén juthatnak. Az Ikrek a gégehurutra is hajlamos. Tehéntejet csak kis mennyiségben ihat, vagy teljesen mellőznie kell; számára legjobb a kecskesajt. Amire ügyelniük kell: váll, kar, tüdő, idegek, nyálkahártyák. Gyógynövényeik: petrezselyem, levendula, kapor, kömény, eperfa.

33

PETREZSELYEM Petroselinum crispum A M e r k ú r uralja. A petrezselyem minden bizonnyal a legismertebb háztartási növény. Mindnyájunknak megvan a maga kedvenc petre­ zselymes étele: petrezselyemmártás, petrezselymes krumpli, petrezselymes-citromos töltelék... Úgy vélem, nincs kelleme­ sebb illat annál, mint amikor a friss petrezselymet a párolt húsra szórják. Apám minden nap evett egy kis friss vagy szárított petre­ zselymet, mert megesküdött rá, hogy ez a fű hozza rendbe legjobban a gyomrát. A mai kutatók fölfedezték, hogy a petrezselyem A, B és C vitaminban gazdag, hogy gátolja a felfúvódást, görcsoldó és erjedésgátló hatású, serkenti az emésztőszervek mirigyeinek működését: a teljes emésztési rendszerre jó hatást gyakorol. A régi idők füvészei nagyon is tudatában voltak ezeknek a tulajdonságoknak. A petrezselyem a Földközi-tenger mellékének keleti ré­ szén őshonos, legendás történetét a klasszikus ókorból ere­ deztetik. A görög mitológia szerint ez a növény egy görög hős, Arkhemorusz véréből nőtt, aki a halál hírnöke volt. Az erő jelképeként a bátrak díszéül szolgált. Ha petrezselymet akarnak termeszteni, türelmesnek kell lenniük! Négy-hat hétbe telik, amíg a magok kicsíráznak (addig „hatszor megjárjuk a poklot"). Nagyanyám mindig azt mondogatta, hogy „a petrezselyem csak akkor nő, ha szereti a magvetőt". Tehát ha barátságtalan Önökkel szem­ ben, inkább vegyék meg az üzletben. Nem veti meg az ár­ nyékot, és könnyen nevelhetik az ablakpárkányon, erkélylá­ dában is. Tudták, hogy a cigányok mindig is hittek abban, ha nagy­ pénteken vetik el a petrezselyemmagot, egészséget és bol­ dogságot nyernek egész évre?

34

Szívós kétnyári növény; tápanyagdús, laza talajra van szüksége, hogy gyökerei mélyre nyúlhassanak. Már említet­ tem, hogy szeret az árnyékban rejtőzni. Évente kétszer, ápri­ lisban és júliusban vessék! Adok egy tanácsot, hogyan gyorsíthatják meg a csírázást. A vetés előtt 12 óráig áztassák vízben a magokat! A második évben az ernyőkön rengeteg sárgászöld virág jelenik meg. A magok szeptember végére megérnek, és közel öt évig meg­ őrzik csírázóképességüket. Bizonyára oly sokan ismernek egy tucatnyi jó receptet a petrezselyemmel, hogy időpazarlás volna, ha a közismerteb­ bek közül adnék meg néhányat. A petrezselymes krumpli kedvelőinek mégis szolgálhatok egy tanáccsal. Emlékszem, anyám először citromlé és kevés olvasztott vaj keverékébe forgatta a krumplit, azután keverte bele a finomra vágott petrezselymet. Egyik gyerekkori kedvencem a petrezselyemzselé volt. Hideg csirkével vagy sonkával tálalták. Úgy készíthetjük el, hogy a petrezselyemleveleket lábosba tesszük, és annyi hi­ deg vizet öntünk rá, amennyi éppen ellepi. Felforraljuk, azu­ tán fél óráig pároljuk. A folyadékot leszűrjük és kimérjük. Minden fél literhez 1 citrom levét és héját, valamint fél kg cukrot adunk. Forraljuk, amíg a zselé megszilárdul, majd üvegekbe töltjük. Hagyjuk kihűlni, azután lezárjuk celofán­ nal.

LEVENDULA Lavandula officinalis A M e r k ú r uralja. AngÜa összes nyári illata közül a levendula levegőt átható aromája a legjellegzetesebb. Az árnyékos falnál szeret nőni, szétterül a hűvös terasz kőpadlóján; illata keveredik a júni­ usi rózsáéval... Shakespeare „tüzes levendulának" nevezte,

35

mert illata különösen meleg. Culpeper azt állította, hogy a belőle készült olaj „erős, átható, néhány csepp is elég a belső vagy külső nyavalyákra". A levendula egyike azon növényeknek, amelyeket nagy­ anyám különösen szeretett. Illatos zsákocskákba tette szárí­ tott virágait, úgy árulta házról házra; maga is rákapott, min­ dig tartott egy tasakot a ruhásládában. Nyáron a rovarokat levendulaolajjal, levendulavízzel tartotta távol. Anyeta az arcgőzöléshez készített fűkeverékbe is tett le­ vendulát. Ez a szépségápolási módszer mostanában újra di­ vatba jön. Nagyanyám két maroknyi szárított füvet tett egy tálba, megtöltötte forró vízzel, azután fejét kendővel letakar­ va a tál fölé hajolt, és hagyta, hogy a gőz felfrissítse bőrét. A fűkeverék összetétele: zsályalevelek, kamillavirág, hársfavi­ rág, levendulavirág, a böjtfu virága, csalánlevél. Anyámhoz hasonlóan ő is gyakran tett levendulaolajat a meleg lábázta­ tó vízbe, hogy pihentesse a fájó lábát. A beszédesség is jellemző az Ikrekre; ez mindig szórakoz­ tató, szenvedélyes. Az ember soha nem mondhatja, hogy unatkozik mellettük! Culpeper azt mondta: „A virág párla­ tából két kanálnyi meggyógyítja a hangjukat vesztetteket, a szív izgalmait és szenvedélyeit, az ájulást. A halántékra te­ hetik, vagy beszippanthatják, de nem biztonságos, ha a test vér- és nedvbő helyein használják, mert sajátja a tüzes, kör­ mönfont természet". Anyám egy kis cukorra cseppentett levendulavíz szo-pogatásával orvosolta az idegességet. A vizet maga készítette az alábbi recept alapján: 1 kockacukor, 3 csepp levendula­ olaj, fél liter desztillált víz. Az olajat a kockacukorra csepeg­ tetjük, egy üvegbe tesszük, és desztillált vizet öntünk rá, majd erősen felrázzuk. Az üveget bedugaszoljuk, és 1 hétig állni hagyjuk, mielőtt felhasználnánk. Anyám másik ügyes fogása az volt, hogy két-három le­ vendulavirágot beletett a cukorkatartóba (a cukrot a falusi boltból vettük, mert apám édesszájú volt), hogy kellemesen illatozzon.

36

KAPOR Anethum graveolens A M e r k ú r uralja. Dús, intenzív aromájú, erős illatú fű. Úgy tartják, angol neve (dili) egy régi norvég szóból ered, amely gyermekaltatást jelent (dilla); és valóban annak a teának a fő összetevője, amely régen arra szolgált, hogy megnyugtassa a csecsemőt. Főleg magvait használják. A régi időkben az emberek gyakran rágcsáltak kapormagvat a böjti istentisztelet előtt, hogy csillapítsák éhségüket. Jót tesz az emésztésnek, és erősen fűszeres ízt ad a híg éte­ leknek is. Az önmagában ízetlen, nehezen emészthető ubor­ ka kaporral megszórva ízletesebb, emészthetőbb lesz. Magvait a tavaszi fagyok elmúltával vessük, és a kikelt növényeket legalább 30 cm-es tőtávolságra ritkítsuk ki, mert egy méter magasra is megnőhet! 20-28 nap alatt kicsírázik. Virágzási ideje júliustól augusztusig tart, a magokat pedig szeptemberben gyűjthetjük. Két-három évig csírázóképesek. A kapor ásványi anyagokban gazdag; a várandós cigány­ lányok sokat ettek belőle, mert köztudottan serkentette az anyatej termelődését. A mai kutatók is igaznak találták ezt az állítást, és arra is rájöttek, hogy a magas vérnyomásuk miatt sószegény étrendet követőknek kellemes ízesítő lehet: olyan sókat tartalmaz, amelyek nem ártalmasak a szervezetre. Hagyományosan sokféleképpen használjuk: az egyszerű szendvicstől a hallakomáig; aprítva krumpli- és paradicsom­ salátába tehetjük, jól illik a krémsajthoz is. Magvait öntetek­ hez, palacsintákban vagy omlettekben, zöldség- vagy csirke­ húslevesben, pisztránggal, makrélával, sült marha- vagy csirkehúsra szórva, halételekhez készült mártásokban és só helyett uborkás szendvicsekben használhatjuk. Emlékszem, anyám így készítette a kapros krumplifőzelé­ ket: Néhány szem (kb. 1,5 kg) hámozott kruplit megfőzünk és fölszeletelünk, finomra vágott hagymát dinsztelünk mar­ garinban vagy kukoricaolajban, hozzáadunk 60 g lisztet és 37

egy kis vizet, hogy rántás sűrűségű legyen, azután fokozato­ san hozzáadunk 1/4 liter levest, sót, borsot és 2 evőkanálnyi apróra vágott friss vagy szárított kaprot. Hozzátesszük a krumplit, felforraljuk, majd lassú tűzön főzzük tovább. Vé­ gül belekeverünk egy doboz tejfölt vagy joghurtot. A sült halat gyakran kapormártással teszik ízletesebbé. Ennek elkészítési módja: Veszünk 1,5 csészényi fehérmártást, 1 nagy kapros uborkát felszeletelve, 1 kávéskanál sherryt és egy csapott kávéskanál kapormagot. A sherryt összekever­ jük a fölmelegített fehérmártással, hozzáadjuk a fölszeletelt uborkát és a kapormagot. Forrón tálaljuk. KÖMÉNY Carum carvi A M e r k ú r uralja. E fűszer erős ízét akkor ismerhetik meg igazán, ha megkós­ tolják a hagyományos köménymagos tortát. Ez gyerekko­ romban mindig könnyeket csalt a szemembe. De Culpeper megjegyezte, hogy a kömény „gyökere táplálóbb a pasztináknál: kellemes, nyugtató a gyomor számára, és segíti az emésztést". Ugy vélik, a carum név egy kisázsiai vidék, Caris nevéből ered, amely különösen gazdag illatos füvekben. A magvakat augusztusban vessük el a kertben! 20-30 nap múlva kicsíráznak. A töveket 30 cm-re ritkítsuk ki! A zsenge zöld leveleket apróra vágva salátákban használhatjuk. A kö­ vetkező tavasszal a növény eléri a félméteres magasságot. A magvakat késő nyáron kell összegyűjteni, mielőtt kihullnak; szárítva süteményekbe, kenyérbe, sajtokba és káposztás éte­ lekbe tehetjük őket. A köménymag két évig csírázóképes marad. Gondolom, még soha nem jutott eszükbe, hogy megkós­ tolják a köménymagos teát. De ha étkezés utáni szélbántalmaik vagy emésztési gondjaik volnának, próbálják ki ezt az orvosságot!

38

Vegyünk azonos mennyiségű köménymagot, édeskömény magját és ánizsmagot, és mozsárban törjük össze! Forrázzuk le az összetört magvakat, és legalább 15 percig hagyjuk állni, majd szűrjük le! Kellemes lélekmelegítő italt kapunk. EPERFA Morus nigra A M e r k ú r uralja. Bizonyára mindenki, aki vidéken töltötte gyermekkorát, is­ meri az eperfát. Gyümölcsének lila leve ízletes, és csodálatos gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. Az ókori füvészek a fa minden egyes darabját hasznosították. A gyümölccsel a köhögést, a száj- és torokgyulladást vagy -fájdalmat orvosol­ ták, a levelek és a kéreg főzetéből pedig jó szájöblítőt készí­ tettek. Culpeper szerint a gyökér héja „kiirtja a belek szalag­ férgeit". Anyám saját találmányú gyógyszerként egyszerű eperlek­ várt készített a légcsőhurut orvoslására. Ez a lekvár eléggé híg, de ízletes volt. - Az epret víz nélkül szétfőzzük egy lá­ bosban, hogy kinyerjük a levét. Leszűrjük a levet, és annyi mézet aduk hozzá, hogy sűrű szirup legyen. Apám jobban kedvelte az eperbort. Ezt 3,5 kg lecsumázott eperből és-13,5 liter vízből készíthetjük el. Az epret egy lá­ bosba tesszük, és ráöntjük a forró vizet. Két napig állni hagyjuk, majd összetörjük, és gézen átszűrjük. A folyadék­ hoz 4,5 literenként 1,5 kg cukrot, fél kg mazsolát, 10 g gyöm­ bért és 6 szem szegfűszeget adunk. Beletesszük egy lábosba, és 1 óráig óvatosan forraljuk, közben a keletkező habot le­ merjük. Félrehúzzuk a tűzről, és majdnem teljesen hagyjuk kihűlni, azután sörélesztőt keverünk bele (4,5 literenként 1 kávéskanálnyit). Átöntjük egy száraz hordóba, a nyílását letakarjuk egy ruhával, és két hétig állni hagyjuk. 4,5 literenként hozzáadunk egy borospohárnyi brandyt, szoro­ san bedugaszoljuk, és 6 hónapig érleljük, azután palackoz­ zuk.

39

RAK

(Cancer) Június 22 - július 22. Eleme a víz. Uralkodó bolygója a Hold.

A Rák jegyű ember elemének, a víznek köszönhetően érzel­ mes, és hangulata is olyan gyorsan váltakozik, ahogyan a Hold váltogatja arcát. Könnyen emésztési zavaroktól szen­ vedhet, ezért jól főtt ételeket ajánlatos fogyasztania, és min­ dig elegendő időt kell fordítania az étkezésre. Hasznára vá­ lik, ha halat eszik. Kedveli a nyugodt környezetet; jó, ha a tenger közelében él. A Rák jegyűeknek azt ajánlom, mindig próbálják legyőzni idegeskedési hajlamukat. A számukra legmegfelelőbb ét­ rend friss gyümölcsökből és salátákból, halból és kagylóból, rengeteg tejből, sajtból és mazsolából áll. Mivel kalciumhiá­ nyuk lehet, a tejtermékek, valamint az összes káposztaféle és a hagyma igen hasznosak. Értékes ételük még a narancs, a citrom, a petrezselyem, a metélőhagyma és a póréhagyma. Amire ügyelniük kell: gyomorbántalmak, máj, idegek, visszértágulás, szembetegségek. Gyógynövényeik: apróbojtorján, citromfű, százszorszép, salá­ ta, uborka.

APRÓBOJTORJÁN Agrimonia eupatoria A Rák jegyében álló Jupiter uralja. Az egyszerű apróbojtorján az árokparton, a mező szélén, a sövény mellett nő- Kicsi növény, zöldesszürke, bolyhos leve43

lekkel és kis sárga virágokkal. Évszázadokon át enyhe vér­ zéscsillapítóként, frissítőként, vizelethajtóként használták. Apám azt ajánlotta, áztassunk 30 g szárított füvet fél liter forró vízbe, édesítsük, azután köhögés vagy hasmenés ellen kis adagokban fogyasszuk. Culpeper úgy találta, hogy „megnyitja, megtisztítja a májat, orvosolja a sárgaságot, és nagyon jót tesz a beleknek...". Neve a hagyomány szerint a görög argemos (hályog, szembetegség) szóból ered. Valóban régóta használják az apróbojtorján párlatát szemborogatásra.

CITROMFŰ Melissa officinalis A Rák jegyében álló Jupiter uralja. A kertek üde színfoltja ez a kellemes citrom illatú, élénkzöld színű, szív alakú levelekkel rendelkező fű. Amikor kinyíl­ nak apró fehér virágai, a méhek tömegesen látogatják. (A latin melissa méhet jelent.) Föltehetőleg szent fűként hasz­ nálták Diana templomában; a mai méhészek citromfűvel dörzsölik be a kaptárakat, hogy összetartsák a rajt, és más méheket is odavonzzanak. A konyhában főleg levesek, párolt húsok, mártások és ön­ tetek ízesítésére használják, de salátákhoz és hűtött italok­ hoz is jó. Hűsítő teát is készíthetünk belőle. Anyám úgy csi­ nálta a citromfű teát, hogy fél liter forró vizet öntött 30 g cit­ romfűre, negyed óráig állni hagyta, majd leszűrte. Culpeper azt ajánlotta, hogy a rendetlenkedő gyomor megnyugtatására készítsünk a fűből szirupot. Azt is tartot­ ták róla, hogy ha borral veszik be, a skorpió csípésének vagy a veszett kutya harapásának ellenszere! Bármilyen talajon termelhető ez a kis bokros, évelő nö­ vény. Magjait májusban kell elvetni, tőosztással tavasszal és ősszel, legkésőbb októberig szaporítható. A magokat először az üvegházba kell vetni; ha elérték a 2-3 centiméteres ma-

44

gasságot, egymástól 5 cm távolságban egy palántásládába tűzdeljük őket. Amikor pedig már 10 cm magasak, egymás­ tól 20-30 cm távolságra kiültethetjük őket a kertbe. Föld fe­ letti része télen elpusztul, de kora tavasszal újra kihajt.

SZÁZSZORSZÉP Bellis perennis A Rák jegyében álló Vénusz uralja. Nem hiszem, hogy van közöttünk olyan, aki ne zárta volna szívébe ezt a kis vadvirágot, amikor láncot fűzött belőle: fénylő arany szem, tiszta fehér sugaras vidám napocska. Húsos zöld levelei a földre lapulnak. Neve és természete szerint is szép; a bellis név valószínűleg a latin bella szóból ered, de az ókoriaktól tudjuk, hogy sebgyógyító fűként is jól ismerték, ezért neve talán a bellum (háború) szóból szárma­ zik. Bármi is az igazság, angol neve egy régi angolszász kife­ jezésből ered, amelynek jelentése „a nap szeme", mert a nap­ pali fénnyel együtt nyílnak és zárulnak szirmai. A cigánylányok a százszorszép szárának levét a bőr hibá­ inak, foltjainak eltávolítására használták. A cigány füvésztudomány szerint, ha a virág forrázatával lemossuk az arcot, majd hagyjuk, hogy megszáradjon, akkor gyógyítja a patta­ násokat.

SALÁTA Lactuca sativa

A Hold uralja. A komló után a saláta az egyik legjobb házi gyógyszer az ál­ matlanság ellen. Egyenek salátát vacsorára (ecet nélkül)! Biz­ tosítom Önöket, hogy kellemes álmaik lesznek. Fájdalom­ csillapító hatású, és nagyon enyhe hashajtó. A salátatea, amelyet úgy készíthetünk, hogy egy-két levelet 3 dl vízben 45

20 percig forralunk, a székrekedés elleni gyógyír. Legjobb, ha lefekvés előtt, forrón isszuk. A saláta hűsítő, nyugtató növény; Augustus császár úgy vélte, ennek köszönheti, hogy súlyos betegségéből felépült, - tiszteletére oltárt és szobrot emeltetett.

UBORKA Cucumis sativus A H o l d uralja. Anyám kedvenc szere szeplő ellen! Finom bőrét nyaranta mindig arany pettyek borították, és esküdözött, hogy nagy sikert aratott velük szemben az arcára pakolt uborkaszele­ tekkel. Még összehúzó hatását is érezte, ahogy ott feküdt mozdulatlanul. Persze ennek a műveletnek az egyik erénye az volt, hogy anyám végre pihenhetett, mert különben soha nem állt meg egy pillanatra sem. Ma már konyhai robotgéppel is kinyerhetjük a levét, amelyhez tiszta citromlevet és varázsmogyorót is adhatunk. A léhez hozzákeverjük egy tojás fölvert fehérjét, az arcra paskoljuk, azután hagyjuk megszáradni. Végül hideg vízzel lemossuk a pakolást, és szárazra törölgetjük az arcunkat. Az uborkával kapcsolatos mai kutatások kimutatták, hogy 4 0 % káliumot, 15% nátriumot, 8% szilíciumdioxidot, 7% kalciumot és 7% ként tartalmaz, és hogy csodálatos tisz­ tító hatása mind a vérnek, mind a bőrnek jót tesz. Olyan hormont is tartalmaz, amely gátolja a ráncosodást.

46

OROSZLÁN

(Leo) Július 23 - a u g u s z t u s 22. E l e m e a tűz. U r a l k o d ó bolygója a N a p .

Mennyire szeretnek élni ezek az eleven és tüzes emberek! Es sokáig is élnek. Természetes gyenge pontjuk a hátuk (gon­ doljanak az oroszlán hosszú gerincére!), és gyakran gyötri őket izomfájdalom is ezen a testtájékon. Amikor csak tehe­ tik, pihenjenek, hogy elkerüljék a szív túlzott megterhelését! Tanulják meg könnyebben venni a gondokat! Bár néhányuk­ nak nem is kell ezt megtanulniuk, hiszen olyanok, mint az evés után heverésző oroszlán. De ha támadásba lendülnek, akkor aztán tarthatnak tőlük ellenségeik! Ezért a magas vérnyomásra is ügyelniük kell. Az Oroszlán jegyűeknek ajánlatos káposztát, tojást, na­ rancsot, szilvát, borsót, spárgát, kókuszdiót, dióféléket, ma­ zsolát enniük. Viszont nem szabad túl sok bárány- és marha­ húst fogyasztaniuk; fehérjéhez a sajtokból, a csirkehúsból és a lencséből juthatnak. Amire ügyelniük kell: a hát, rossz vérkeringés, túlerőltetés, a szív. Gyógynövényeik: babérlevél, borágó, rutafű, kamilla, sáfrány.

BABÉR Laurus nobilis Az Oroszlán jegyében álló N a p uralja. A nemes babér megszokott látvány a mediterrán vidéken, ahonnan a legenda eredezteti. A Nap jelképeként a győzte­ sek homlokát díszítette. Hat méter magasra is megnőhet. Le-

49

veiéit mind frissen, mind szárítva használhatják főzéshez. Ki ne látta volna, amint anyja babérlevelet tesz a rizspudingba? - Legalábbis az én anyámnak ez volt a szokása. Hazámban a babérlevelet halhoz, házi- és vadállatok húsához, gyökér­ zöldségekhez, a karfiolleveshez használják. Egy 16. századi orvos szerint „ha tűzbe vetik, csodálatosan pattog". A régi idők orvosai a babérbogyó olajával enyhítették az ízületi, ideg- és érfájást, és azt tartották róla, hogy segít az izomrán­ gáson, a görcsön és a zsibbadtságon. Olaját a fülfájás orvos­ lására is használták, és úgy tartották, hogy eltünteti az esés­ kor szerzett horzsolásokat. Amikor a tenger közelében tartózkodtunk, ahol halászok árulták olcsó portékájukat, apám mindig apró heringeket vett tőlük. A halakat vízbe áztatta vagy ecetben pácolta. Mi­ után megpucolta és sóval, borssal megszórta őket, mind­ egyikbe egy babérlevelet tett. Azután belerakta őket egy tál­ ba, és kevés barna cukrot, valamint annyi ecetet öntött rá, amennyi majdnem ellepte. Papírral lezárta a tálat, és lassú tűzön sütötte a halakat, amíg szálkáik meg nem puhultak. Babér-illatú, finom hideg ételt készített belőlük vacsorára. Ha a babért cserépben vásároljuk, gondoskodjunk róla, hogy a széltől és a fagytól védve napos helyen álljon az év nagy részében! Egész évben szedhetjük a leveleit, de szárít­ va is tárolhatjuk. Vékony rétegekben, árnyékos helyen kell szárítani és jól le kell nyomtatni őket. Ne zacskóban, hanem légmentesen zárható dobozban vagy üvegben tartsuk!

KERTI BORÁGÓ Borago officinalis Az O r o s z l á n jegyében álló Jupiter uralja. Egy ősi legenda szerint a borágó vagy borvirág - ez a szép kerti növény, amelynek ötágú csillag alakú virágai Madon­ na-kékek - vidámmá és boldoggá teszi az embereket. Gon­ dolom, helyes az a föltevésem, hogy a legenda nem a sikeres

50

szerencsejáték okozta örömre utal. Milyen kár, hogy legtöb­ ben ma már csak ilyen szerepet tulajdonítanak ennek az ér­ tékes növénynek! A füvészek régóta használják a borágót a szív és a vérke­ ringés gyógyítására. Úgy tartották, hogy az oldatával átita­ tott szorítókötés jót tesz a vértolulásos ereknek, ha jó néhány óráig a lábon hagyják. Nagyanyám is megesküdött rá, hogy ez megelőzi a visszérképződést. Úgy tűnik, hogy a borágó tényleg hat a szívre: serkenti és könnyíti működését, ezáltal éberré, elevenné teszi az embert. A borágó a nefelejcsek családjába tartozik. Könnyen ter­ meszthető egyéves növény; magjait áprilisban vetik, és ha kihajt, 30 centiméteres tőtávolságra ritkítják. Leveleit frissítő gyümölcsitalokban, alma- vagy vörösborban használhatják, amelynek enyhe uborkaízt kölcsönöz. Salátába is aprítják, kandírozott virágaival pedig tortákat díszíthetnek. íme egy 17. századi recept a virágok kandírozásához: „Rózsavízbe cukrot teszünk, és rövid ideig forraljuk, azután a kiszárított virágokat is beletesszük a vízbe, és tovább for­ raljuk. Meghintjük porcukorral, átforgatjuk, és még egy kis ideig hagyjuk főni a tűzhely szélén. Végül megszórjuk a vi­ rágok másik oldalát is porcukorral. Forró nyári napon - ne tegyük őket közvetlenül a napra! - két-három óra alatt meg­ száradnak." Annak az Oroszlánnak is szolgálhatok egy recepttel, aki lustának érzi magát, és nem akar nekifogni az előtte álló fel­ adatoknak. Igyon borágóteát! Mind friss, mind szárított le­ veleket használhat, és hozzáadhat a virágokból is. Anyám ezt a teát találóan „vidító csészének" nevezte; az sem vélet­ len, hogy a vidékiek a „boldogság füvének" hívják.

51

RUTAFŰ Ruta graveolens Az O r o s z l á n jegyében álló N a p uralja. A kerti rutaftí (más néven a kegyelem vagy üdvözlet füve) régebben nagyra becsült gyógynövény volt. A középkoriak azt tartották róla, hogy gyógyítja a skorpió, a méh és a da­ rázsfélék csípését, és hogy égő ágacskáinak szaga elriasztja a kígyókat. Apám idejében a rutafüvet a „szegények mindenes orvos­ ságának" hívták. Nem volt olyan betegség a nap alatt, ame­ lyet ne gyógyított volna a hiedelem szerint, apám viszont csak kétféleképpen használta. Összemorzsolt zöld leveleivel beborította az isiásztól fájó testrészt, és ez gyakran akkor is használt, ha semmi más nem tudta csökkenteni a fájdalmat. A rutafű teát pedig az asszonyoknak szédülés vagy ideges­ ség ellen ajánlotta. Gyerekkoromban ismertem egy gazdaszszonyt, aki rutafüvet adott a baromfinak, mert rájött, hogy jót tesz a tojóknak, ha időnként ezt a növényt keveri a takar­ mányukba. Ennek a bokros növénynek nagyon erős illata van, és le­ het, hogy emiatt nem tűrnék meg a kertjükben. De tagadha­ tatlanul mutatós: ez a szívós örökzöld 40-60 cm magasra is megnő. A gyenge talajban is virul, de a védett helyet szereti. Tőosztással szaporíthatjuk, tavasszal azonban dugványait vagy magjait is elültethetjük. RÓMAI KAMILLA Anthemis nobilis A N a p uralja. KAMILLA Matricaria chamomilla (Német kamilla) Az ősi egyiptomiak a Nappal hozták összefüggésbe ezt a növényt, mert azt tartották róla, hogy gyógyítja a maláriát.

52

Culpeper ehhez ennyit fűz hozzá: „érthető, hogy ezt tették, hiszen soha nem olvastam még náluk nagyobb vallásos sza­ marakról". E sértés ellenére nem utasítja el a kamilla és a Nap közötti összefüggést, tehát feltételezhetően egyetértett azzal, hogy a kamillát a Nap uralja. Anyám kamillával (Matricaria chamomilla) öblítette le arany színű haját, azután hagyta, hogy magától megszárad­ jon a szélben vagy a napon. És persze mindig esővízben mosta. Anyeta szerette a kis sárga virágokból készült teát, mert ez megnyugtatta, ha valami feldühítette. Bár egyszer láttam, hogy egy kis brandyt is löttyint hozzá, ami szerintem nem a tea minőségének javítására szolgált. A kamilla, elsősorban a római kamilla, nemcsak kiszőkíti, hanem lágyítja is a hajat. Annak, akinek törékeny, vékony szálú, világos a haja, érdemes erős fózetet készítenie a (friss vagy szárított) virágokból, amelyet az öblítővízhez adhat. Ha pedig valakinek zsíros a bőre, természetes bőrápolót ké­ szíthet azonos mennyiségű cickafarkfű és kamilla forrázatából. Szűrjük le a folyadékot, palackozzuk és tároljuk hűvös helyen. A reggeli mosakodás után kell felpaskolni az arcra. A virág forrázata nyugtató borogatásként szolgálhat, ha át­ itatunk vele egy géz- vagy gyapjúdarabot, és a fáradt, vér­ eres szemre tesszük.

SÁFRÁNY Crocus sativus Az Oroszlán jegyében álló N a p uralja. Rendjén is van, hogy ez a tüzes, aranysárga növény a Nap hatókörébe tartozik. A híres sáfrányport, amelyről a szögle­ tes, sárga cornwalli torta a nevét kapta, a szeptemberben nyíló mályvaszínű virágok belső három aranyszínű porzójá­ ról gyűjtik, és megszárítják. Az essexi Saffron Walden városát, amelyet gyerekkorom­ ban jól ismertem, erről a növényről nevezték el, mert ott 53

nagyon sokat termeltek belőle eladásra. A város címerében is szerepel a három sáfrányvirág, kifejezvén tiszteletüket e növény iránt. Én Spanyolországban születtem (az idő tájt apám hosszú, napos utazásra indult anyámmal, mert azzal bízták meg, hogy a Triptree, a híres lekvárgyártó cég számára narancsszál­ lítmányokat vásároljon), de túl fiatal voltam ahhoz, hogy em­ lékezhetnék arra, miként használták a sáfrányt a paellában. Ez hagyományos spanyol étel, amely rizsből és kagylóból, tintahalból, héjas állatokból, csirkehúsból áll. Soha nem fe­ lejtem el, apám mennyire rajongott érte. Anyám a csirkehús­ levesben használta a sáfrányt, és nagyon ízletessé tette vele. A sáfrány drága növény, olyan ritka, mint az aranypor, mert kétszázezer porzóról gyűjtenek fél kiló sáfrányport. De a főzésnél nagyon kis mennyiség is elég belőle. Culpeper óvta olvasóit attól, hogy túl sokat használjanak belőle gyógyszerként, mert elálmosít; arra is figyelmeztetett, hogy „néhányan leküzdhetetlen nevetőrohamot kaptak tőle, amelybe belehaltak". De ő is ajánlotta az ájulás, a szívrit­ mus-zavarok, a tüdőbetegségek, a női idegesség, a gyomor­ bajok, a bárányhimlő és a kanyaró orvoslására. Persze a sáfrányt gyakran használták színezőanyagként; a Bibliából megtudhatjuk, hogy Izrael gyermekeinek ruhája élénk és vidám színű volt, mert sáfránnyal színezték sárgá­ ra, festőbuzér gyökerével vörösre és töviscsigával lilára. A középkorban a sáfrányt hajfestékként használták, amelynek receptje a következő: Összekeverünk azonos mennyiségű bodzakérget, a festőrekettye és a sáfrány virágát és egy tojás felvert sárgáját, és vízben megfőzzük. Lemerjük a víz felszí­ nén megjelenő pomádét, és ezt használhatjuk hajfestékként. (Inkább vöröses színt ad a hajnak, mint ezüstös szőkét.) Ha ki akarják próbálni a sáfrányt, tegyenek belőle ked­ venc galuskájukba, ha legközelebb pörköltet vagy csirke­ paprikást készítenek! Egyszerűen szitálják át a száraz hoz­ závalókat, melegítsenek tejet egy csipetnyi sáfránnyal, és az egészet gyúrják tésztává!

54

SZŰZ

(Vírgo) Augusztus 23 - szeptember 22. Eleme a föld. Uralkodó bolygója a Merkúr.

A Szűz jegyű ember csöndesen, a visszavonultság leplében cselekszik, és akkor is nyugodtnak, hűvösnek tűnik, ha be­ lülről idegesség feszíti. Hajlamos a nyugtalankodásra, mert tökéletességet vár el mind magától, mind a többi embertől. Nyugodt, természetes életet kell élnie, sok friss levegőt szív­ nia, és ajánlatos félretennie azt, ami éppen nyugtalanítja, mondván, hogy „Megtettem, ami tőlem tellett, és ez nem is kevés". A Szűz jegyű ember gyakran szenved káliumszulfát-hi­ ánytól; ez megtalálható a zellerben, a paradicsomban, a cék­ lában, a citromban, az almában, a pasztinákban, a cikóriá­ ban. A füge, a datolya és a földimogyoró is egészséges szá­ mára. Amire ügyelniük kell: idegek, has, belek. Gyógynövényeik: édeskömény, borsika vagy borsfű, fekete üröm, macskagyökér. ÉDESKÖMÉNY Foeniculum vulgare A Merkúr uralja. „A kis füvek fölé magasodik, fölveti az édeskömény sárga virágait." Találóan írja ezt Longfellow. A tollas aranyszín virágú édes­ kömény olyan növény, amellyel számolni kell: szívós, erős 57

ízű, egyáltalán nem a gyenge szívűeknek való. A legenda szerint Prometheus és bátyja, Epimetheus - látván, hogy az általuk teremtett földi embernek nem jutott semmilyen adottság, mert mindent az állatoknak adtak - fölmentek a mennyországba, és a Nap tüzét egy üreges édesköményszárba rejtették, hogy ezt a leghatalmasabb ajándékot lehoz­ hassák az embernek. A mediterrán partokon termő édesköményt a rómaiak terjesztették el Észak-Európában. (Rómában a gladiátorok megszórták vele ételüket, hogy bátorságot nyerjenek tőle.) Bár a napos helyet kedveli, mindenféle talajban megterem. Az édesköményről mindig azt tartották, hogy egyike a legjobb gyógyszereknek, amelyek segítik az emésztést, és csodálatos szélhajtó hatással rendelkezik. Az idegeket is megnyugtatja, ezért a Szűz jegyűek számára - akiknek gyakran vannak emésztési zavaraik, és hajlamosak az ide­ geskedésre - a legkedvezőbb növény. Ez egyben a szülőszoba virága is, mert régente a dajka édeskömény-vízzel mosta meg az újszülött szemét Culpeper azt írja, „ha leveleit, avagy még inkább magjait vízben for­ ralják, megállítja a köhögést". Ugy vélték, hogy a magok is eredményesen megszüntetik az asztmatikus köhögést. Évelő, elérheti a 1,5-2,5 méteres magasságot is. Akkor te­ rem legjobban, ha magjait márciusban vagy áprilisban vet­ jük el, és 50-60 centiméteres tőtávolságra ritkítjuk. A középkorban az édesköménnyel a tengeri halakat ízesí­ tették; gyakran említik „halfűként", és különösen a hering­ hez, a makrélához és a lazachoz jó. Zsenge leveleit és hajtá­ sait salátába apríthatjuk, vagy főve zöldségköretként, vajjal is tálalhatjuk. Anyám úgy készítette az édeskömény mártást, hogy a fe­ hérmártásba édesköményt vagdalt. Ezután már nem hagyta, hogy felforrjon a mártás. Hideg halételhez (pl. lazachoz) majonézesen is adhatjuk. A tojásrántotta ízletes lesz, ha a sütés előtt egy kis aprított édesköménylevelet adunk a to­ jáshoz.

58

BORSFŰ Satureja hortensis (nyári), Satureja montana (téli) A M e r k ú r uralja. A cigányok azt tartották a borsfűről, hogy megszünteti a méhcsípés okozta fájdalmat, és emlékszem, Anyeta ki is pró­ bálta rajtam ezt a módszert egyszer. Két változata van: egy alacsonyra növő egynyári fajtája, amelyet áprilisban kell vetni, majd 15 centiméteres tőtávolságra kiritkítani. Téli fajtája évelő, bokros növény, amely kö­ rülbelül 30 cm magasra nő. Mindkét változata nagyszerű élő sövényként szolgál a füvészkertben. Hasonló az ízük, és töl­ telékekben, hal- és tojásételekhez használhatjuk őket, vagy babfélékhez. E növény finom aromát kölcsönöz házilag ké­ szített paradicsompürénknek. Ize csípős: enyhén borsos, aromás. Anyám a következő recept szerint készített borsfű töltelé­ ket a bárányhúshoz: Összekeverünk apróra vágott hagymát, kb. 12 dkg zsemlemorzsát, 4 kávéskanálnyi friss vagy 2 kávéskanálnyi szárított borsfüvet, egy kis vajat és kb. 7 szem tört borókabogyót, sót, borsot. (Amikor halat készített, akkor kihagyta a borókabogyót, és hozzáadott egy tojást, valamint egy kis citromlevet.) FEKETE ÜRÖM Artemisia

vulgáris

A M e r k ú r uralja. Apám hajszeszt készített a fekete ürömből, és megesküdött rá, hogy az megelőzi a kopaszodást. Nem hiszem, hogy ele­ get maradt volna egy helyen ahhoz, hogy kideríthesse, be­ igazolódtak-e a férfi vevőinek mondott jóslatok. Ez az elő­ nye annak, ha valaki „utazó". Ha próbára akarják tenni föltevését, a növény porából ké­ szítsenek teát, dörzsöljék be vele hajukat, és hagyják meg­ száradni!

59

Az ősi füvészek a hisztéria, a malária és a szemgyulladás orvoslására használták. Culpeper szerint, ha árpaliszttel fel­ főzik, eltünteti a pattanásokat; azt is megtudhatjuk tőle, hogy „állott salátaolajjal kevert hamuja jót tesz a kopaszok­ nak, mert újra kinő tőle a haj és a szakáll is". Apám is így tartotta. A fekete ürömnek kicsi sárga virágai vannak.

MACSKAGYÖKÉR Valeriana officinalis

A Merkúr uralja. Neve valószínűleg a latin valere (egészségesnek lenni) szó­ ból ered, legalábbis apám ezt mondta. Cigány létére sokat tudott latinul, különösen a füvek és virágok latin nevét is­ merte jól. Úgy vélte, a macskagyökér a legerősebb altató ha­ tású növény, és álmatlanság ellen mindig ezt használta. A görögök idegnyugtatóként is számon tartották, ezért talán a leghatásosabb a Szűz jegyűek egészségének szempontjából. Ma már tabletta formájában is hozzájuthatunk, amelynek nincs mellékhatása; vagy teát is készíthetünk belőle, de fi­ gyelmeztetek mindenkit: nincs valami kellemes szaga. Apám 30 g gyökérből fél liter vízzel forrázatot készített, és mindig ivott belőle egy pohárral lefekvés előtt, ha nehezen jött szemére az álom. A derbyshire-i emberek jól ismerik ezt a növényt, mert ott nagy mennyiségben nő. Kicsi fehér virá­ gai júniusban és júliusban nyílnak. Leginkább gyökerét használják az orvosságokban.

60

MÉRLEG (Libra) Szeptember 23 - október 2 2 . E l e m e a levegő. U r a l k o d ó bolygója a Vénusz.

A Mérleg jegyű embernek mindent mértékkel kell tennie. Egyik legnagyobb gyengéje a fényes élet csábítása. Néha már élete derekán vesebántalmaktól szenvedhet, emiatt mindig ajánlatos sok friss, hideg vizet innia. Bár jegye a Mérleg, bizonyos mértékig bizonytalan lehet a kisebb-nagyobb kérdésekben, és ez a habozás nem tesz jót az idegeknek - akár az ő idegrendszeréről van szó, akár má­ séról, aki éppen a közelében tartózkodik. Sok alvásra van szüksége. Ki is mondta, hogy „Hat óra alvás a férfinak, hét a nőnek és nyolc a bolondnak"? A Mérleg jegyűek ugyan nem bolondok, de mindig akkor a legjobb az egészségük, ha éjjel jól kipihenik magukat. A Mérleg jegyének szülöttei egyenek sok zellert, almát, spenótot, retket, epret, gránátalmát, babot, kukoricát, ma­ zsolát és mandulát! Amire ügyelniük kell: vese, medencetájék, bőr, idegek. Gyógynövényeik: gyermekláncfű, cickafarkfű, csombormenta, ibolya.

GYERMEKLÁNCFŰ Taraxacum officinale A Mérleg jegyében álló Jupiter uralja. Apám cigányul parni-kip-lulaginek hívta ezt az szívós kis vadvirágot, amely elszántan nő a brit szigeteken. A franciák 63

piss en lit-nek nevezik; „Vulgáris neve ágybavizelő" - fűzi hozzá Culpeper. Az okosnak azonban csak egy a lényeg: az, hogy ez a nö­ vény az egyik legjobb természetes vízhajtó, ezért az igazi Mérleg jegyű ember számára ideális. Ki ne ismerné az aranyszín virágokat, amelyekből nagyszerű bort készíthe­ tünk? Néhányan a salátába kevert friss gyermekláncfűleve­ lek csípős ízét is ismerik. A levelek fogazott széléről kapta e növény a „dents de Hon" (oroszlánfog) nevet. De hányan kóstolták már Ónök közül a gyermekláncfű kávét, amely szárított gyökeréből készül? Az étkezés után csodálatosan nyugtató ital, és nem tartalmaz koffeint, amely oly ártalmas a szívnek. Gyógyszer a köszvényre, a reumára és az emész­ tési zavarokra is. A gyermekláncfű levét a cigányok a szemölcs orvoslására használják. Facsarjanak ki egy levelet vagy virágot, és tegye­ nek hozzá a tejszerű léből is, amely a törésnél keletkezik. Kenjék be vele a szemölcsöt, és hagyják, hogy megszáradjon rajta ez a lé! Ezt ismételjék, ahányszor csak alkalmuk van rá! A szemölcs hamarosan megfeketedik és leválik úgy, hogy nyoma sem marad. Apámnak az volt a meggyőződése, hogy a szemölcs akkor keletkezik, ha olyan vízhez érünk, amely­ ben tojást főztek. Ezt az egyik legveszedelmesebb méregnek tartotta. De a gyermekláncfűbor, amelyet ő készített, korántsem volt mérgező. íme a receptje: Gyűjtünk 2-2,5 1 gyermeklánc­ fűvirágot (csak szirmokat), beletesszük őket egy nagy lábos­ ba, és ráöntünk ugyanannyi lobogva forró vizet. Letakarjuk egy tiszta ruhával, és három napig állni hagyjuk, néha meg­ kevergetjük. A folyadékot átszűrjük egy főzőedénybe, hoz­ záadjuk egy-egy narancs és citrom vékonyan lefejtett héját, 1 kg cukrot, egy kb. 2,5 cm hosszú gyömbérdarabot, és a fel­ szeletelt citromot. Fél óráig forraljuk. Visszaöntjük a lábosba, és megvárjuk, amíg egy kicsit kihűl. Egy szelet pirítósra fél evőkanálnyi sörélesztőt vagy 30 g élesztőt teszünk, és a bor-

64

hoz adjuk. Két napig állni hagyjuk, majd beletöltjük egy hor­ dóba, és két hónapig jól bedugaszolva érleljük, azután pa­ lackozzuk.

CICKAFARKFŰ Achillea millefolium A Vénusz uralja. A vidékiek ezerlevelűhi néven is ismerik ezt a fehér virágú növényt, amely a latin millefolium névhez kapcsolódik. De angol neve egy régi angolszász szóból ered, mely valószínű­ leg szent hevületre utalt. Az Achillea nevet pedig a görög hérosz, Akhilleusz tiszteletére kapta, aki a mítosz szerint ezt a növényt használta, hogy a Télephosztól, Herkules fiától kapott sebeket begyógyítsa. Szépítőszernek is használható, mert összehúzó hatású; ha kihűtött forrázatát a zsíros, nyílt pórusú arcbőrre tesszük, nagyon jó hatású. Ha pedig négy evőkanálnyi cickafarkfüvet két csészényi tejbe áztatunk, és lemossuk vele a bőrt, akkor meggátolhatjuk a mitesszerképződést. A zsíros hajúak is ba­ rátkozzanak meg a cickafarkfűvel! Naponta többször igya­ nak a belőle készült teából, és főzetét adják a hajöblítővíz­ hez! Anyeta azt mondogatta, hogy a cickafarkfüves lábvíz a legnyugtatóbb a fájó, bőrkeményedéses lábnak. Apám azt ajánlotta, hogy fél liter vízzel és 30 g fűvel ké­ szítsünk forrázatot, és meghűlés ellen borospohárnyi ada­ gokban igyuk. A cickafarkfüvet bodzavirággal és borsmen­ tával keverte, hogy az influenzát gyógyíthassa, mivel ez iz­ zasztó, serkentő, élénkítő hatású. A cickafarkfű sokféleképpen hasznára lehet bensőnknek: vizelethajtó, enyhíti a reuma okozta fájdalmat, és a májbe­ tegség, az epehólyag-bántalmak esetében is hasznos. Anyám nyaranta mindig készített cickafarkfű salátát, amikor a fehér virágok csillagokként borították a sövényt. Ebbe tett ubor-

65

kát, aprított cickafarkfűvirágot, vízitormát, metélőhagymát, és összekeverte hideg, vagdalt főtt krumplival. Citromos öntettel tálalta.

CSOMBORMENTA Mentha pulegium A V é n u s z uralja. A csombormenta behálózza a talajt, vékony szárán időről időre kis lila virágokat növel az oldalhajtásokból. (Brit) vidéki neve az ólatin Puleium regiumból ered; ezt néhány füvészkönyv puliol royalként említi, amelyet „fensé­ ges bolhaölőnek" fordíthatunk. A pulegium szó valóban a latin pulex (bolha) szóból származik. Bár Culpeper olyan növényként írta le, amely szinte mindent gyógyít - a sárga­ ságtól és a vízkórtól a szamárköhögésig -, a bolhákat nem említette, hacsak azt nem vesszük figyelembe, hogy főzete „segít a viszketegségen". A csombormentához az a görög legenda fűződik, hogy egy nimfáról, Minthéről (Mentháról), Kokütosz lányáról kapta nevét, akit Perszephoné féltékenységi rohamában mentává változtatott. A többi mentaféléhez hasonlóan ez a növény is melegítő hatású, és jó szélhajtó. Megadom Önöknek apám szélhajtóként használt menta­ vizes receptjét. Ehhez bármilyen mentaféle jó: borsmenta, zöldmenta vagy csombormenta. - Egy literes kancsóba fél kg cukrot teszünk, és forró vízzel majdnem színültig töltjük. Kevergetjük, amíg a cukor feloldódik. Azután hozzáadunk 1 dl mentakivonatot, és hogy ez a szíverősítő egy ideig eláll­ jon, hozzáteszünk egy borospohárnyi gint is. De az utóbbit tetszés szerint ki is hagyhatjuk: nélküle is jó lesz a folyadék néhány hétig. Palackozzuk, és erősen bedugaszoljuk. Azt ajánlom, igyanak meg belőle egy borospohárnyit, ha emész­ tési zavaraik lennének. A meghűlésen is segít. 66

IBOLYA Viola odorata

A Vénusz uralja. A szép „édes ibolya", melynek hűvös, sötétzöld levelei szin­ te átölelik a földet, és kis kék virága olyan kedves, titkot őriz. Antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket még nem is értettünk vagy vizsgáltunk meg igazán. A füvészek a fejfájás enyhítésére használták az ibolyát, va­ lamint az égési sérülés hűsítésére, és ezzel tisztították meg a testet a mérgektől. Úgy tartották, hogy segít a tüszős man­ dulagyulladáson, a gyermekek epilepsziáján, a mellhártya­ gyulladáson, mindenféle tüdőbetegségen és a húgyhólyag fájdalmain. A beáztatott és leszűrt leveleket valaha (1902ben) a „gégerák gyógyítására" használták; valahányszor megkérdezték apámat, igaz-e ez, azt mondta, hogy nagyon is biztos benne, mert vidékiek gyakran mesélték, hogy e re­ cepttel megállíthatják a daganatot. Fél liter forró vizet ráöntünk egy maréknyi friss ibolyale­ vélre, és tizenkét óráig állni hagyjuk. A használatkor leszűr­ jük a vizet, és gézzel felvisszük az érintett testrészre. Egy másik elbeszélés szerint a „rákot" úgy gyógyították, hogy a beteg megivott fél liter ibolyalevél-főzetet. De ez az orvosság nem minden esetben és rák nem minden fajtájánál hatásos, mert ha így volna, már rég megszabadultunk volna ettől a borzalmas betegségtől. Fiatalkoromban az ibolyaszirupot a köhögés ellen hasz­ nálták, forrázatával pedig hatékonyan kezelhetjük a gyul­ ladt szemhéjat vagy a fájó szemet. Apám úgy készítette el a keveréket, hogy nyolcad evőkanálnyi adagokat tett egy csé­ szényi forró vízbe szárított édesköményből, szemvidítófűből, kamillából és ibolyából, hagyta kihűlni, és borogatást készített belőle.

67

SKORPIÓ

(Scorpius) Október 23 - n o v e m b e r 2 1 . Eleme a víz. U r a l k o d ó bolygója a M a r s és a Plútó.

A bűvös Skorpió a legtöbb ember számára rejtély: titkolózó, elmélyült, szélsőségek és ellentmondások tömegét hordozza magában. Elképesztő állóképességgel és ellenállóerővel ren­ delkezik, ezért amikor megbetegszik, gyakran saját akarata révén gyorsan felépül. Fő hátránya az, hogy mindig hadilá­ bon áll önmagával, mert ismeri saját gyengéit, és mivel vele­ jéig emberséges és erkölcstisztelő, nehezen jön ki természete sötétebb oldalával. Nagyon hosszú élet vár rá, mégis önmaga legnagyobb ellensége lehet, ha vég nélkül dohányzik vagy iszik, ha túl sok állati zsiradékot eszik, mert ügyelnie kell szívére és vér­ keringésére, és az említettek azt mind veszélyeztetik. Gondja lehet húgy- és ivarszerveivel is. Ennek ellenére határozottan erős alkatú. A Skorpió jegyűeknek mindenben mértékletesnek kell lenniük. Ajánlatos gyümölcsöt, friss zöldségeket enniük (ví­ zitormát, káposztát, kelkáposztát, szilvát, hagymát), és aján­ latos kerülniük a májat és a sós ételeket (szalonna, kolbász, disznóhús). Jó, ha fekete cseresznyét, narancsot, citromot, spárgát, rebarbarát esznek. Amire ügyelniük kell: szív, vérkeringés, húgy- és ivarszervek. Gyógynövényeik: bazsalikom, csalán, tárkonyüröm, sóskabor­ bolya.

71

BAZSALIKOM Ocimum basilicum A Skorpió jegyében álló M a r s uralja. A bazsalikom igazán ízletes fűszer, és ha még nem kós­ tolták, ajánlom, hogy tegyék meg, mert levesekhez, sültek­ hez, mártásokhoz jól illik, és különösen finom paradicsom­ mal, ahogyan az olaszok ismerik. Két fajtája van: a kerti és a fekete bazsalikom; mi az előbbivel foglalkozunk. Ez a növény Indiából származik, és a mi hidegebb éghajlatunkat nem bírja, ezért a márciusi ve­ téskor üveggel kell letakarni, amíg elmúlnak a fagyok; azután 20-25 centiméteres tőtávolságra kell kiültetni a pa­ lántákat. Ha jó az idő, májusban védett helyre, szabad föld­ be is elvethetjük. A növény 60-90 cm magasra nő. Sajnos a bazsalikomot nem nagyon használják a brit konyhában, pedig újra fölfedezhetnék. Jellegzetes illatú, íze hasonlít a szegfűszegéhez; néha a fűszercsokorba is tesznek belőle. Apám azt mondta, hogy a bazsalikom forrázata, ha köz­ vetlenül elalvás előtt fogyasztjuk, megszünteti a kialakuló­ ban levő meghűlést. A gyenge emésztésűek számára pedig úgy készíthetünk legjobban ízletes ecetet, hogy néhány friss bazsalikomlevelet összetörünk, megtoltunk vele egy befőttesüveget, közé öntünk borecetet, befedjük, és két hétig hű­ vös helyen tartjuk. Ezután a folyadékot átszűrjük, és újra pa­ lackozzuk. Anyám a bárányhúshoz mindig úgy készítette a para­ dicsomszószt, hogy beletett egy kis aprított bazsalikomot, hagymát, répát, zellert, kakukkfüvet és petrezselymet. Egy kg érett paradicsomot egy jó óráig párolt a fűszerekkel, azu­ tán áttörte egy szitán. De ha nincs elég idejük, próbálják csak ki, milyen a. paradicsom, ha félbevágják, egy kis aprí­ tott bazsalikomot és petrezselymet szórnak rá, azután meg­ sütik! A bazsalikom sokféle gyógyító tulajdonsággal rendelke72

zik. Nyugtatószerként, gyomorgörcs ellen, enyhe hashaj­ tóként, szélhajtóként, köptető- és nyálkaoldó szerként hasz­ nálták; azt is tartották róla, hogy serkenti a szoptató anyák tejképződését. Számomra rejtély, miért él annyi baljós elképzelés a ba­ zsalikomról. Például az, ahogy a rómaiak ültetéskor meg­ taposták, közben még káromkodtak is! Keats balsorsú Iza­ bellája és az ő bazsalikomja egy másik olyan legendás törté­ net, amely elriaszthatja a gyengédebbeket. Mindenképpen szomorú, hogy a bazsalikomot száműzte otthonunkból, hogy a balszerencsével kapcsolták össze. De cigány ember­ ként azt mondom, ne higgyenek egy szót sem belőle. Úgy vélem, csodálatosan sokféleképpen használhatják, és királyi helyet érdemel füvészkertjükben.

CSALÁN Urtica dioica A Mars uralja. Végre elérkeztünk ide is! Apám saját csalánágyást nevelt. Gondolom, nem hisznek nekem, ezért meg kell magyaráz­ nom, miért tette ezt. Úgy tűnt számára, hogy a közönséges csalán a legérté­ kesebb természetes gyógyír. Tavasszal és nyáron főtt csalánt evett egy héten legalább kétszer, télire pedig főzetét palac­ kozva tette el. A torok- és légzőszervi bántalmak gyógyí­ tásához só nélkül főzte meg a csalánt, leszűrte a levet, annyi mézet adott hozzá, hogy szirupos legyen, és ezt használta orvosságként. Külsőleg is alkalmazta sebek, kelések gyógyí­ tására. A Skorpió számára azért fontos a csalánlé, mert varázsla­ tosan javítja a magas vérnyomást. A csípős csalán, amelyről gyerekkorukban azt tanították, hogy óvakodni kell tőle, felnőtt életükben megváltást jelent­ het, mert vasban gazdag, erősen lúgos, oldja a húgysavat, 73

ezért ha rendszeresen fogyasztják, távol tarthatja a reumát. Nekem például gyerekként azt tanították, hogy a zsenge csalánt inkább értékes adománynak, mintsem gaznak vagy akadálynak tekintsem; tavasszal zsákszámra gyűjtöttük, hogy eladjuk a helyi füvésznek vagy patikusnak. Soha nem néztem le, mert eleget tudok róla és arról, hogy a gyógy­ növények sorában milyen helyet foglal el. A vidéki füvésztudomány nagyra becsüli a csalánt. A csa­ lánt tartják az egyik legjobb növényi szövetanyagnak, és az ország sok részén nagyra értékelték mint a len helyettesí­ tőjét, ha a háziasszonynak saját rokkája volt. Barátkozzanak meg a csalánnal! Nincs másra szükségük, csak egy pár kesztyűre.

TÁRKONYÜRÖM Artemisia dracunculus

A Mars uralja. A tárkonyüröm íze finom, enyhe, és ezt a franciák jól hasz­ nosítják. Sajnos a mi konyháinkban nem ennyire népszerű. Szélhajtó hatású, meleget adó forrás, éles-édes illata pedig pikánssá teszi a salátákat és az összes főtt zöldséget. A tár­ konyürömecetet biztosan ismerik az üzletekből; ha a kert­ jükben nevelik ezt a bájos növényt, frissen maguk is el­ készíthetik az ecetet. Évelő növény; fás töve számos ágra bomlik, levelei hoszszúkásak, lándzsa alakúak, kis zöldes virágai pedig július­ ban és augusztusban nyílnak. Védett helyen kb. fél méter magasra nő; gyökerei nagyon erősek. A növény dugvá­ nyozással könnyen szaporítható. Ha meg akarják szárítani leveleit, először akkor vágják, mielőtt a virágok kinyílnak, majd szeptemberben újra! A tárkonyecet készítéséhez egy virágzás előtti száraz na­ pon szedjük a leveleket, és a levélnyél eltávolítása után la­ zán megtoltunk velük egy befőttesüveget. Az üveget fel-

74

töltjük borecettel, letakarva néhány napig állni hagyjuk, azután megkóstoljuk, és ha úgy találjuk, hogy az ecet átvette a növény aromáját, akkor átszűrjük muszlinon, és palackoz­ zuk. A szárított növényt ugyanígy használhatják (fél liter ecethez egy púpozott evőkanálnyi száraz levél szükséges). A tárkonyürömöt gyakran használják mártásokban. A franciák a klasszikus tartármártásba és a béarni mártásba teszik, de leggyorsabban és legkönnyebben úgy hasznosít­ hatjuk aromás ízét, ha felaprítjuk a leveleket, és kevés víz­ ben néhány percig főzzük őket, azután 3 dl fehérmártáshoz keverjük, ízlés szerint fűszerezzük és tálaljuk. Nagyszerűen illik a csirkehúshoz. A tárkonyüröm a konyhaművészet egyik igazi kedvence: ismerik a legjobb konyhákban, és nagy múltra tekinthet vissza (latin nevét a legendából kapta, amely szerint Artemisznek, a természet istennőjének, Apolló ikertestvérének áldozták). De mi, cigányok jobban ismerjük kevésbé illuszt­ ris rokonait: a fehérürmöt, a gyopárt, a feketeürmöt, ame­ lyek mind artemisia-félék. A feketeüröm a középkorban kedvelt növény volt a női bajokra. A gyopárt már Plinius idejében is a „mumpsz és a tüszős mandulagyulladás" elleni gyógyírként ismerték, a fehérürmöt pedig a népszerű francia ital, az abszint készítéséhez használják.

SÓSKABORBOLYA Berberis vulgáris A M a r s uralja. Mivel népem a berbereknek, Észak-Afrika vad, világos bőrű vándorainak leszármazottja, érdekes megtudnom, hogy e kis bokor köznapi és tudományos neve a növény arab elnevezéséből származik, a „berberis" (a berberek növénye) szóból. Élénkítő, tisztító és antiszeptikus hatású gyógynövény­ ként használják. Gyökerét és annak héját, vagy a bogyókat 75

sárgaság, májpanaszok, általános gyengeség vagy epebeteg­ ség ellen alkalmazták. Emésztési bajok esetében azért hatá­ sos, mert keserű alkaloidát, berberint tartalmaz, amelyet a kutatók nemrég mutattak ki benne. A sóskaborbolya bogyóiból nagyanyám lekvárt készített. Azonos mennyiségű bogyót és cukrot elvegyített, majd las­ san felforralta, és folyamatosan kevergetve, a habot lemerve még húsz percig párolta. Azután a lekvárt üvegekbe tette, és gondosan lezárta őket. Kellemes, üdítő italt is készített a bogyókból: egy maréknyit szórt belőlük egy kannányi forró vízbe, ízlés szerint megcukrozta, és fölkeverte. Amikor a folyadék kihűlt, le lehetett szűrni, és ugyanúgy hígíthattuk vízzel, mint a narancsszörpöt. Jéggel és szódával sokkal egészségesebb és éltetőbb ital, mint a bordói vagy bármilyen szeszes ital. Ha úgy érzik, hogy a meghűlés kerülgeti Önöket, és rossz a közérzetük, minden porcikájuk fáj, akkor a sóskaborbolya leve, amelyet a megpárolt és átszűrt bogyókból nyernek, fo­ kozza a verejtékezést, és elűzi fájdalmaikat, ha lefekvés előtt forrón megisszák.

76

NYILAS

(Sagittarius) N o v e m b e r 22 - d e c e m b e r 22. E l e m e a tűz. U r a l k o d ó bolygója a Jupiter.

A Nyilas jegyű ember általában vidám és gondolatgazdag, és elég nyugtalan. Szereti a mozgalmasságot, és hasznára válik a szabadtéri élet. Amíg ügyel vérkeringésére, nem lesz gondja az egészségével. De hajlamos az indulatosságra, és ha ilyen állapotba kerül, jó időbe telik, amíg visszanyeri nyugalmát. A jegy szülötteinek ügyelniük kell a reumára, a csípő- és combsérülésekre, valamint az érrendszeri bajokra. Sok hagy­ mát, pasztinákot, zabot, spárgát, vöröskáposztát, cikóriát, kukoricát, árpát, endíviát, uborkát, cseresznyét, szilvát, al­ mát kell enniük, de tartózkodjanak a marha- vagy bárány­ hústól! A fehér húsú hal is jót tesz nekik. Amire ügyelniük kell: érrendszer, comb, csípő, ízületek. Gyógynövényeik: zsálya, tengeri kömény, kövirózsa, turbolya.

ZSÁLYA Salvia officinalis A Jupiter uralja. Bizonyára mindenki ismeri ezt a kis bokros növényt, hiszen a legtöbbünk kertjében megtalálható. „Erre Jupiter formál jogot" - írja Culpeper; tehát minden Nyilas jegyű számára (köztük számomra is) jótékony hatású ez a növény A zsálya emberemlékezet óta népszerű növény. „Hogyan halhatna meg az az ember, akinek zsálya nő a kertjében?" 79

kérdezték az arabok; latin neve (salvia) valóban a gyógyít, megment (salvare) szóból ered. A kínaiak a zsályát, amely a Távol-Keleten nem terem, nagy becsben tartották, és teáért cserébe a hollandoktól vásárolták. Ez a mediterrán vidékről származó örökzöld félcserje szereti a bőséges napfényt; a márciusban védett helyen ve­ tett magvakból nevelhetjük, vagy áprilisban dugványozás­ sal, bujtassál szaporíthatjuk. Elérheti az egyméteres magas­ ságot. Ősöm, Jasper Petulengro is nagyra becsülte a zsályát. Min­ dennap evett belőle azért, - ahogy feleségének mondta -, hogy kihajtsa a szelet, és javítsa emlékezetét. Milyen furcsa ez a kettős szerep! A növény az emésztésnek szintén jót tesz. A zsálya kedveli a meszes talajt, de nem kényes, és min­ den száraz, hangás vidéken megterem. Számos változata van, de brit honban leginkább ezüstzöld levelű, kis lila virá­ gú fajtáját használják. A cigányok sütés előtt mindig zsályával dörzsölték be a hússzeletet; az egyik legízletesebb öntetet négy kávéskanálnyi friss zsályából, kevés citromléből és 10 dkg ömlesztett sajtból készíthetjük. Nagyanyám teát is készített ebből a növényből a gyomorbajosok számára, de ilyenkor egy kis citromfüvet kevert hozzá, hogy ne legyen nagyon keserű. A zsályás-hagymás tölteléket a szárnyasokkal, a disznóés a bárányhússal kedvelik, de szerintem még jobb, ha kevés petrezselymet is aprítanak hozzá. Természetesen az egyik jellegzetes cigány fogást, a sült nyulat a mi táborunkban mindig zsályás-hagymás töltelékkel tálalták, és a fűszereket közvetlenül a helyi gazdasszony kertjéből szedtük. (Hozzá­ teszem: nem loptuk, hanem ez az asszony örömmel adott belőle anyámnak.) A zsályás puffancs (olajban sült sós tész­ taféle) is nagyon finom; emlékszem, én gyerekkoromban gyakran ettem belőle. Csak keverjenek egy kis aprított zsá­ lyát a tésztába! A zsálya egyben szépítőszer is. Apám évekig látta el taná­ csokkal a vidéki asszonyokat, hogyan feketíthetik őszbe

80

forduló hajukat. Azt javasolta nekik, hogy használjanak zsályateát. „Tegyenek jó maréknyi száraz vagy friss zsályát egy kannába, és öntsenek rá negyed liter forró vizet! Adja­ nak hozzá egy kávéskanálnyi bóraxot, és hagyják kihűlni! Használatkor itassanak át vele egy kefét vagy ruhát, és vigyék fel a hajukra!" Ez egyébként kitűnő hajszesz is. A cigányok szájtisztításhoz is használták a zsályát, és sok arab ember még ma is ezt teszi. Egyszerűen dörzsöljék be vele fogukat és ínyüket! Az arcra tett zsályaforrázat összehúzza a zsíros, nyílt pórusú bőrt, és a napégette bőr hűsítésére is használhatjuk. Mi mást mondhatnék még a zsályáról, a gyógynövények királyáról? Fertőtlenítőszer, meghűlés, köhögés elleni gyógy­ szer, serkenti a vérkeringést és az emésztést, segít a húgy­ hólyaggyulladáson, a reumán, a lehangoltságon, a szédü­ lésen; kellemes, meleg érzetet kelt, és a közhit szerint segíti az emlékezést. Apám mondása ez volt: „Egy kis zsálya naponta, nem lesz szükség orvosra". Én azóta sem lettem hűtlen ehhez a tanácshoz.

TENGERI KÖMÉNY* Crithmum maritimum

A Jupiter uralja. Milyen jó volt gyerekként apámhoz szegődni, amikor ten­ gerikömény-gyűjtésre indult a suffolki part sziklái között! Emlékszem, száraz napokon - amikor a szél a tenger felől fújt, és a sirályok hangosan kiáltozva keringtek - átbotorkál­ tunk a csúszós sziklákon, és minden kis repedésbe beles­ tünk, hogy megtaláljuk ezt a kis növényt, amely a norfolki és suffolki partvidéken nő, és Dél-Wales partjain is elő­ fordul. Anyám levesekbe aprította, vagy - vajban párolva - zöld*Csak Nagy-Britanniában honos növény

81

ségköretként tálalta; jellegzetes, elég keserű íze volt, amelyet nagyon szerettem. A növényt ecetes lében is eltették a kö­ vetkezőképpen: Ecetet forralunk sóval és borssal (negyed liter ecethez negyed kávéskanál sót és négy borsszemet teszünk). Hagyjuk, hogy kihűljön, azután ezt a fűszeres lét a felaprított tengeri köményre öntjük, és üvegezzük. Ugy vélik, a tengeri kömény angol neve (samphire) az olasz „Szent Péter növénye" (Herba di San Pietro) kifejezés évek során (és egy közbülső változaton át: sampetra) el­ torzult alakja. De soha nem tudtam megfejteni, miért aján­ lották ezt a növényt Szent Péternek, hacsak nem azért, mert halász volt. Az ókori füvészek azt tartották, hogy segíti a hús emész­ tését, oldja az epekövet és a vesehomokot. De én erről mit sem tudtam, amikor cigány putrinkban ülve élveztem a ten­ geri kömény ízét, amelyet aznap szedtünk. Igazán szeret­ tem, és ma nagyon hiányolom. Figyeljék csak Culpeper költői leírását! - „Gyönge zöld szárán legföljebb 50-60 cm magasra nő, szinte teljes hosszá­ ban ágakat eregetve, amelyeket sűrűn borítanak a kerekded, mélyzöld levelek (néha kettő vagy több is egy száron): lédús, kellemesen erős, csípős az ízük. Az ágak végét fehér virágernyők díszítik, majd az édesköményhez hasonló, an­ nál valamivel nagyobb magvak. Gyökere nagy, fehér és hosszú, sok évig terjeszkedik, és szintén erős-csípős ízű. A tengermosta sziklákon nő." Mondhatom, hogy sok finomság veszett ki a világból. De ha olvasóim szerencsések, és találnak tengeri köményt (a King's Lynn piacon még most is árulják), próbálják ki, hogy egészségesebbek legyenek!

82

KÖVIRÓZSA Sempervivum tectorum A Jupiter uralja. Gyermekkoromból egy másik nagyszerű növény is emlé­ kezetes, amely a vidéki házak tetején nő. Abban az időben, amikor a házak tetejét még nádból készítették, meghagyták rajta a kövirózsát, mert a hiedelem szerint a tűz, a villámlás és a boszorkányság ellen védett. Közismert angol neve (houseleek) házinövényt jelent, második tagja az angolszász leac (növény) szóból származik. A vidékiek „Isten hozott férjemuram, akármilyen részeg légy" néven is ismerték, amely talán az előre dőlő virágszár­ ra utalt. Latin nevét pedig így bonthatjuk fel: semper (min­ dig), vivo (élő) és a legfontosabb jellemzője: tectorum (tetőn lévő). Bizonyára láttak már kövirózsát, csak nem tudták róla, hogy az. Szára hosszú, vastag, húsos levelei körkörösen he­ lyezkednek el, és júliusban közöttük nyílnak a csillag alakú virágok, melyek vörös szirmai zöld dombocskát öveznek. Ez a dombocska a tok, amelyben az apró magok raktározód­ nak. Apám a kövirózsa főzetét használta lázcsillapítónak és a meghűlés, az övsömör orvoslására. Hatása még a leg­ súlyosabb esetekben is csodálatos volt. Nagyobb és kisebb változatát (Sedum minus) is használhatjuk erre a célra. Virága fehér, ötszirmú. Gyökere rostos. Ha a növény levét tyúkszemre vagy szemölcsre csöpög­ tetik, hamar eltünteti őket; az erős fejfájást pedig általában percek alatt enyhíti, ha egy maroknyi levelet teszünk a homlokra.

83

TURBOLYA Anthryscus cerefolium A Jupiter uralja. A turbolya kecses egynyári növény, nagyon hasonlít a petrezselyemre, de íze finomabb. Árnyékos, nedves helyen 30 cm magasra nő. Szárnyasán összetett világoszöld leveleit rózsaszínűre festi a nap. Magvait márciustól augusztusig 4-6 hetes időközönként vethetjük, hogy elegendő levélután­ pótlást biztosítsunk a salátákhoz, levesekhez, tojás- és halé­ telekhez. Hamar felmagzik, ezért mindig gondosan csip­ kedjük le a virágokat, ha előtűnnek! Jó szárítva is. Különö­ sen jól nevelhető ládában vagy cserépben. Amikor apám az általa annyira szeretett Dániában volt, megtanulta a turbolyaleves készítését. - Ehhez hat személy részére húsleves, sárgarépa, posírozott tojás és fél kilo­ gramm turbolya szükséges. Az aprított turbolyát a leveshez adjuk, felforraljuk, és negyed óráig pároljuk, majd hozzá­ adunk egy-két finomra vágott sárgarépát, és puhára főzzük. Mindegyik tányérba teszünk egy posírozott tojást, és rámerjük a levest. Anyám úgy használta a turbolyát, hogy a szárazborsóból készült levesbe közvetlenül tálalás előtt beleaprította leveit. Jó krumplilevest is készített: fél liter húslevesben vagy vízben 1/2 kg kockára vágott burgonyát, 1 aprított hagy­ mát, 1 kiskanálnyi lisztet, kevés tejszínt és aprított turbolyát párolt a tűzhelyen, amíg a burgonya megpuhult. A turbolya levelét hagyományosan vértisztítónak és vize­ lethajtónak használták. Alaposan kitisztítja az egész ke­ ringést, és azt is tartják róla, hogy serkenti a mirigyeket. Úgy vélték, forrázata fokozza a lázas beteg verejtékezését, ezzel csillapítja a test hőmérsékletét. Anyeta ezt nevezte a reumanövénynek, és megesküdött rá, hogy ilyen szem­ pontból is hasznos. Azt is mondta, hogy nagyszerű még bőrbajokra és aranyérre vagy a szoptató anyák mellének vérbőségére.

84

Én a Remény füvének hívom. Régi európai szokás, hogy nagyhét csütörtökjén turbolyalevest esznek. Valaha ezt a kerti növényt Myrrhys minornak nevezték, mert olajának aromája hasonlít a mirháéhoz, amelyet a napkeleti bölcsek ajándékoztak a szent gyermeknek. A turbolyában rejlik az élet megújulásának ereje; csodálatos erősítőszer. Igazán ün­ nepelhetjük ezt a kis növényt.

85

Bak

(Capricornus) December 23 - január 20. Eleme a föld. Uralkodó bolygója a Szaturnusz.

A Bak jegyű ember hajlamos a megfázásra és az influenzára, ezért ajánlatos jó melegen begubóznia télen. Számos gyenge pontja van, különösen a térde érzékeny, és élete alkonyán sok gondja lehet vele. Nem tolja magát annyira előtérbe, amennyire tehetné, mert lelkiismeretes, állhatatos, kemé­ nyen dolgozó és gyakran szerény; ezért aztán ideges félénkségtől szenved, vagy átesik a ló túlsó oldalára, és vég nélkül ágál. Azt ajánlom az ilyeneknek, próbálják magukat vidám emberekkel körülvenni, mert hajlamosak a lehangoltságra, arra, hogy sötéten lássák a helyzetüket, amikor nincs is okuk rá. A legegészségesebb ételek számukra a tojás, a sajt, a kel­ káposzta, a spenót, a szilva, a póréhagyma, a mazsola, a kó­ kusz, a mandula, a rozs, a kenyér és a hal. Amire ügyelniük kell: térd, csontok, fül, fogak, hajlam a meg­ hűlésre. Gyógynövényeik: fekete nadálytő, cékla, lórom, salamonpe­ csét.

FEKETE NADÁLYTŐ Symphytum officináié A Szaturnusz uralja. A vidékiek forrasztófű néven ismerik ezt a szerény útszéli növényt (olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek gyó-

89

gyítják a törést, és erősítik a csontok kapcsolódását). Lehet­ séges, hogy az angol név (comfrey) a latin confirmo (meg­ erősítem) vagy confero (összetoldom) szóból származik, és a csonttörés korai kezelésmódjára utal. Tudományos neve, a symphytum vélhetőleg a görög szümphio (teljessé teszem) szóból ered. A fekete nadálytő vadon virágzik, a folyó vagy az árok­ parton, ahol nyirkos a talaj. 30-60 centiméteresre vagy ma­ gasabbra is megnőhet. Levelei nagyok, és az egész növényt rövid, merev szőrök borítják. Virágai általában fehérek, de lehetnek sárgák, illetve halvány ibolya- vagy rózsaszínűek is; egész nyáron nyílnak. Apám sok évvel ezelőtt ismert egy vidéki embert, akinek kislányát a tüdőbaj fenyegette, és ő a frissen szedett na­ dálytő szárának levét itatta vele, úgy gyógyította meg. A fekete nadálytövet sokáig írták fel légzőszervi megbe­ tegedés és köhögés ellen. Ma is jó gyógyír. - Összetört gyö­ keréből 30 grammnyit főzünk fél liter vízben 10 percig, azu­ tán hozzáadunk azonos mennyiségű tejet, és tovább párol­ juk. Három óránként kell belőle fogyasztani egy borospohárnyi mennyiséget. Sok évvel azután, hogy az ókori orvostudorok nadály­ tövet használtak a törés gyógyítására, a modern doktorok felfedezték, hogy porrá tört gyökere meleg borogatásként nagy értékkel bír a fekélyes sebek orvoslásában. Anyám mindig azt mondta, hogy a nadálytő nagyszerűen alkalmas a repedezett kézbőr gyógyítására. Forrázatot készí­ tett a növényből, összekeverte egy kis glicerinnel vagy rózsavízzel, és minddig használta, ha keze vízhez ért. A fürdővízbe csepegtetett nadálytő szintén megnyugtatja és orvosolja a könnyen kiszáradó, finom bőrt.

90

CÉKLA Beta vulgaris A Szaturnusz uralja. A cékla valóban jótékony hatású zöldség. A régmúlt idők füvészei levét a fejfájás megszüntetésére, az orr megtisz­ títására, a fülfájás kezelésére, sőt fogfájás ellen is használták. Aki vérszegény, annak hasznos, ha naponta iszik céklalevet, mert növeli a vérben a hemoglobin mennyiségét. Önmagá­ ban nem valami finom, de miért ne keverhetnénk össze metélőhagymával vagy citromfűvel, lestyánnal, bármivel, ami egy kicsit feljavítja az ízét? A cékla a májbajra is jó gyógyszer, és bár leginkább sa­ látának készítik el, nagyon ízletes forró zöldségköretként is, ha fehérmártással tálaljuk. Anyám csodálatos céklasalátát készített. Először kockákra vágta a céklát, azután sűrű fehér­ mártást készített, levette a tűzről, olajat és ecetet tett bele, hozzáadott egy tojás sárgáját is, és addig kavarta, amíg majonézállagú és -színű nem lett (cukrot is tehetünk bele ízlés szerint). A művelet az aprított petrezselyem hozzá­ adásával zárult. Ezzel a mártással öntsék le a céklakockákat, hagyják kihűlni, és finom salátát kapnak. Anyeta jól ismerte a borscsot, az orosz céklalevest, és a következő receptet használta az elkészítéséhez: Marhacsont­ ból és disznócsülökből vagy borjúlábszárból készült hús­ leves, egy sárgarépa, egy pasztinák, néhány paradicsom, só, cukor és fekete bors, egy babérlevél, kakukkfű és egy szeg­ fűszeggel tűzdelt hagyma szükséges hozzá. A hozzávalókat két óráig főzzük lassú tűzön, majd leszűrjük a levest, és hozzáadunk 5 kisebb vagy 4 nagy nyers céklát lereszelve, és még 15 percig főzzük kis lángon. Ha fehérjét is akarunk hoz­ záadni, felszeletelt frankfurti kolbásszal is kiegészíthetjük, de Anyeta csak tejfölt tálalt mellé. Ha hagyjuk kihűlni, a leves egy éjszaka alatt bekocsonyásodik; ezt meggyorsít­ hatjuk, ha zselatint oldunk fel forró vízben, és belekeverjük.

91

Hidegen egy kanálnyi tejszínnel vagy tejföllel és őrölt szeg­ fűszeggel tálaljuk.

LÓROM Rumex acetosa A B a k jegyében álló Vénusz uralja. A közönséges lórom egészséget adó növény de mostanában nemigen használják. Nagyon kevés mai háziasszony ismeri, bár még zöldségköretként is elkészíthetjük, vagy tavasszal finom levest főzhetünk belőle. Jó nevet szerzett magának az­ zal, hogy gyógyítja a makacs fejfájást; a füvész Gerarde ezt írta róla: „Ha a lórom leveleit sörbe áztatják, majd azt leszűrik, és meleg-fűszeres aludttejet készítenek belőle, amely nagy mennyiségben fogyasztandó, akkor hűsíti a be­ teg testet, oltja a szomjat, és csökkenti a dögvész, a malária vagy bármely más belső gyulladás gyötörte ember lázát." A lóromleveshez vegyünk 10-15 dkg lóromlevelet, egy kisebb salátát, és vágjuk őket finomra. Kevés vajjal egy lá­ bosba tesszük, és alacsony lángon 10 percig kevergetve pároljuk, nehogy leégjen. Hozzáadunk 9 dl tejet, amelyet egy kis liszttel besűrítettünk, és 20 percig főzzük. Levesszük a tűzről, megsózzuk,, borsozzuk, és egy kevés tárkonyüröm ecettel ízesítjük. Táplálóbb levest úgy nyerhetünk, ha egy­ két habosra kevert tojás sárgáját is hozzáadunk közvetlenül a tálalás előtt. A lóromot magról vetik márciusban és áprilisban. A tö­ veket 30 cm távolságra kell kiritkítani. Kora tavasszal tőosztással is szaporítható. A francia lórom (Rumex scutatus) valószínűleg alkalmasabb a főzésre, mert levelei nagyobbak. A nyers növénynek elég savanyú az íze, de salátákba is keverhetjük, hogy még „csípősebbé" tegye őket. Ne feledjék, hogy a vértisztító hatású lórom oxálsavban is gazdag (mint a rebarbara), és hosszú ideig nem ajánlatos nagy mennyi­ ségben fogyasztani.

92

SALAMONPECSÉT Polygonatum multiflorum

A Szaturnusz uralja. A falusi gyerekek „Jákob lajtorjája" néven ismerik ezt nö­ vényt, amely májusban nyitja harangszerű fehér virágait. Ismerik még „hegyi liliomként", „soktérdűként" (a soktagút jelentő latin névből) és „Miasszonyunk pecsétjeként". A kertben és vadon is terem; mintegy fél méter magas, karcsú szára, amelyről a kis virág-csengők függnek, kecsesen ível. Úgy tartják, azért kapta nevét, mert gyökértörzsén van egy jel (két háromszög), amely Salamon pecsétjére emlékeztet. Az arabok azt mondják, hogy Salamon, aki ismerte a „nö­ vényfajták és a gyökerek erényét, azért nyomta pecsétjét e növény gyökerére, hogy jelezze, milyen értékes az ember számára". A porrá tört gyökeret pakolásként tették a horzsolásra vagy a gyulladásra. Főzetét a vérzés és a tüdőbajok ellen fogyasztották; levelét is a horzsolás vagy a szem körüli fekete folt eltüntetésére használták, amilyenek Gerarde sze­ rint „az esés közben szerzett zúzódások vagy az asszonyok által férjüktől kivívott ökölcsapások nyomán támadt fekete és kék foltok, meg effélék". A salamonpecsét zsenge hajtásait a spárgához hasonlóan főve, vajba mártva fogyaszthatjuk; egyébként önmagában nem igazi konyhanövény.

93

VÍZÖNTŐ (Aquarius) Január 21 - február 19. Eleme a levegő. Uralkodó bolygói a Szaturnusz és az Uránusz.

A jellegzetes Vízöntő jegyű ember idealista, erős akaratú, eredeti; sok veszéllyel kell szembenéznie, ha nem ügyel idegi feszültségére. Szereti és keresi más emberek társaságát, gyűlöli a magányt. Mégis egy kicsivel több nyugalomra van szüksége, mint amennyit megenged magának. Elsősorban a szívére, a vérkeringésére és arra kell ügyelnie, hogy ne eről­ tesse meg a szemét. A legegészségesebb akkor lesz, ha vege­ táriánus étrendet követ, bár gyakran méltányolja az ínyenc­ ségeket. A zeller, az alma, a spenót, a retek, az eper kitűnőek számára. Kókuszt, fügét, kevés tojást és olajos halat ajánlok még. Amire ügyelniük kell: szív, szem, vérkeringés, idegrendszer, máj. Gyógynövényeik: bodza, füstikefű, ökörfarkkóró, takarmány­ árpa.

BODZA Sambucus nigra A Vízöntő jegyében álló Vénusz uralja. A cigányok „jótevő fának" hívják, és azt mondják, hogy minden egyes része hasznos az ember számára; de van olyan régi népmese is, amely szerint ha egy gyermeket vagy 97

fiatal állatot valaki dühében megüt egy bodzaággal, akkor az soha többé nem nő meg. Közismert angol neve (elderberry) az angolszász aeld (gyújtós) szóból ered, mert az idők kezdetén üreges bodzaszáron keresztülfújva élesz­ tették a tüzet. Mondtam, hogy a cigányok nagyon szeretik a bodzafát; a füvészek is becsülték évszázadokon át. Egyikük azt írta, hogy soha nem ment el a bodzafa mellett úgy, hogy ne emelte volna meg kalapját hálaadásul Istennek, hogy ilyen nagy áldást adott az emberiségnek. A cigányok régóta tudják, hogy a bodzavirág forrázata megbékíti a lelket, elaltat, megnyugtatja az idegeket, ha lefekvés előtt fogyasztják. Emellett jó vizelethajtó; Culpeper azt írta, hogy a fiatal tavaszi bimbók salátaként fogyasztva hánytatóul szolgálhatnak. A bodzavirág-vizet is sokféleké­ pen használhatjuk: a zsíros arcbőr megtisztítására, szem­ borogatásként, szájöblítőként. A kereskedelemben is hozzájuthatnak a bodzavirág­ vízhez, de szerencsés esetben Önök is tudnak egy bodzafát a környéken, amelyről száraz, napos időben maroknyi virágot gyűjthetnek. A virágot tegyük egy kannába, és öntsünk rá fél liter forró vizet! Hagyjuk állni egy napig, azután szűrjük le! Jó bőrtisztítót készíthetünk belőle, ha belekeverjük egy citrom levét. Ha szemborogatásként használjuk a vizet, a citromlét hagyjuk el! Nagyanyám nagyon jó kozmetikai krémet készített bodzavirágból a következő recept szerint: Letépkedjük a szirmokat, és 15 g cetvelővel, 15 g fehérviasszal, 24 dkg olívaolajjal egy edénybe tesszük. Ezt beleállítjuk egy lábos vízbe, és kavargatva 1 óráig hagyjuk főni, azután félre­ tesszük, hogy kihűljön és besűrűsödjön. Nagyanyám a szir­ mokat a krémben hagyta, de tetszés szerint kiszűrhetjük őket, mielőtt a krém megszilárdul. Apám bodzabora nagyon erős volt. Szédítőnek is nevez­ hetném, bár ő azt mondta, hogy „szíverősítő". Nem ajánlom a tapasztalatlan ivónak, de azért megadom a receptjét. - 3,5

98

kg bodzabogyót leszedünk a száráról, beletesszük egy nagy lábosba, és 13-14 liter forró vizet öntünk rá. 2 napig állni hagyjuk, azután a termést alaposan összetörjük, és átszűrjük egy zsákon, sűrű szitán vagy egy darab muszlinon. Le­ mérjük a kinyert folyadékot, és egy lábosba tesszük; 5 lite­ renként hozzáadunk 1,5 kg cukrot, 0,5 kg mazsolát, 7 g őrölt gyömbért, és 6 szem szegfűszeget. 1 óráig gyengén forraljuk, ha szükséges, lemerjük a tetejét. Levesszük a tűzről, majd­ nem teljesen hagyjuk kihűlni, azután 5 literenként 1 kávéskanálnyi sörélesztőt keverünk bele. Átöntjük egy száraz hordóba, egy ruhával letakarjuk a nyílását, és két hétig állni hagyjuk. 5 literenként hozzáadunk egy borospohárnyi brandyt, szorosan bedugaszoljuk, és fél évig állni hagyjuk. Akkor lefejtjük a bort, és palackozzuk. Apám téli estéken melegen itta a bort, kevés őrölt gyöm­ bérrel, és azt mondta nekem, hogy így megelőzi a meghűlést és az infuenzát. Azt kell mondanom, hogy a bor nagyon fel­ vidította, és soha nem szenvedett az említett betegségektől.

FÜSTIKEFŰ Fumaria officinalis A Szaturnusz uralja. Britanniában a füstikefű szinte mindfelé nő a szántók szélén, a sövény mentén. Májustól szeptemberig virágzik. Anyeta azt mondta a falubeli lányoknak, akik fölösleges szőrzetük miatt aggódtak, hogy „Ha egy-két szőrszálat húztok ki egy­ szerre, és helyüket bedörzsölitek a frissen gyűjtött füstikefű levével, azon a helyen nem nő ki többé a szőrszál". A füvész Gerarde pedig azt állította,hogy ha e növény levét és a lórom levelét ecetben összekeverik, megmoshatják vele az arc és a kéz vagy más tesztrész hegét, pattanásait, pörsenését, kiütését, hogy meggyógyuljon. Ez a növény, amelyet az ország sok helyén földi füstként, szarumákként vagy viaszbabaként ismernek, fehéres színe-

99

zetű, finoman osztott levélzettel rendelkezik, és rózsaszín, lila szegélyű kis virágai vannak. A vidékiek tejsavóban áztatták a füstikefüvet, és azt itták; a sötét és zsíros bőrű cigánylányok ismerték e növény összes kozmetikai tulajdonságát (tejsavóval keverve meg­ szünteti a borbajokat) és lehet, hogy nagyon világos bőrű testvérük pedig éppen a szeplők eltüntetését bízta a füstikefűre. Füstikefű teát a május és július között szedett és meg­ szárított levelekből készíthetünk. Ez a tea kitűnő a máj- és hólyagproblémák ellen és az enyhe lehangoltság orvos­ lására.

ÖKÖRFARKKÓRÓ Verbascum thapsus A S z a t u r n u s z uralja. A brit cigányok és vidékiek jobban ismerik Áron botja néven; magas sárga virágzata, gyapjas-pihés levélzete gya­ koribb látvány a vad, megműveletlen talajon. Egyszerűen azért hívják Áron botjának, mert virágai valóban úgy néznek ki, mint egy lángoló pálca; másik angol nevét (mullein) viszont nehezebb megmagyarázni. Lehet, hogy az óangol wolleyn (gyapjas) szóból ered. Culpeper ezt írta róla: „Ha főzetét megisszák, jót tesz a puffadás, a görcs, az izomrángás és a makacs köhögés ellen. Ha a főzettél gargalizálnak, enyhíti a fogfájást; a virágok forrázatából készített olaj pedig jó hatással van az aranyérre." A régi időkben ezzel a növénnyel a marhák tüdőbeteg­ ségét gyógyították. Vasban és magnéziumban gazdag.

100

TAKARMÁNYÁRPA Hordeum vulgare A Szaturnusz uralja. „Fogd be a lepényiesődet, és edd az árpalevesedet!" mondta egy híres sztár édesanyja, amikor az illető még tíz­ éves dumazsák volt, és egy bronxi lakásban élt. A Swartz család nem volt gazdagnak mondható, mégis jó táplálékot kaptak, mert (tudatosan vagy tudatlanul) Tony Curtis anyja jól tartotta családját - így mesélte nekem a színész. A takarmányárpa tele van magnéziummal, és ma azok az emberek, akik töredezettnek tartják körmüket és hajukat, megtépázottnak idegeiket, akik görcsölnek és izzadnak és szédülési rohamaik vannak, azok jól tennék, ha ebből a növényből többet foglalnának étrendjükbe: akár levesként, akár árpavízként, vagy a jól ismert árpapudingként. Az árpavíz készítéséhez veszünk 90 g árpagyöngyöt, hi­ deg vízben megmossuk, azután fél liter vízzel egy lábosba tesszük. Gyorsan felforraljuk, átszűrjük, azután a vizet ki­ ontjuk. A forrázott árpát 2 1 vízzel egy lábosba tesszük, és felforralva addig pároljuk, amíg a víz felére fogy. Leszűrjük, és a vizet egy citromszeletre öntjük, hozzáadunk egy kis cukrot, és kész az ital, amelyet hidegen vagy melegen is ihatunk. Székrekedés esetén forrázás után adjuk hozzá a követ­ kezőket: két aprított füge és egy maréknyi mazsola, vala­ mint 15 g édesgyökér. A továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint fent. Ne dobjuk ki a főtt árpát! Tápláló pudingot készíthetünk belőle tejjel, egy kevés cukorral és egy tojás hozzáadásával, ha sütőbe tesszük.

101

HALAK

(Pisces) Február 20 - m á r c i u s 20. E l e m e a víz. U r a l k o d ó bolygói a Jupiter és a Neptunusz.

A jellegzetes Halak jegyű ember nagyon együttérző, érzé­ keny, fogékony, és gyakran kitűnő szellemi képességekkel rendelkezik; hajlamos betegségbe hajszolni magát az ide­ geskedéssel. Számára az egyik legfontosabb követendő sza­ bály az, hogy próbálja melegen és szárazon tartani a lábát, mert sokan az ő jegyébe tartozók közül valamilyen lábbeteg­ ségtől szenvednek, és a reuma is sok gondot okozhat nekik. Az egészségüket szolgáló ételek a friss, leveles zöldségek, a spenót, a saláta, a mazsola, a datolya, a füge és a diófélék, a friss gyümölcs és a gyökérzöldségek, az uborkafélék, a babfélék, az eper. Amire ügyelniük kell: mellkas, reuma, láb. Gyógynövényeik: fekete áfonya, legyezőfű, csipkerózsa, tüdőfű. FEKETE ÁFONYA Vaccinium myrtillus A Jupiter uralja. Az áfonya valóban rendkívül ízletes gyümölcs; jól em­ lékszem arra, hogy fiatal koromban milyen élvezet volt szedni. Lila leve megfestette ujjaim és ajkam. Kis bokra, amely a hangás vidéket kedveli, és vadon, a domboldalban terem, éppen megfelelő méretű a gyűjtögető gyermek szá­ mára.

105

Ugy vélik, az áfonya angol neve (bilberry) a dán böllebar (sötét bogyó) szóból ered, másik elnevezése (whortleberry) pedig a myrtillus latin szóból, amely egy hozzá hasonló, im­ portált és orvosságokban használt növényt jelölt a közép­ korban. Családom a következő recept szerint készített belőle szív­ erősítő italt: 4 - 5 maroknyi érett gyümölcsöt megmosunk, és egyszerű borosüvegekbe tesszük. (Mindegyiket legalább há­ romnegyed részig kell megtöltenünk.) Feltöltjük jó brandyvel, szorosan bedugaszoljuk, és a felhasználásig félreteszszük. Minél tovább áll, annál jobb lesz. Hasmenés esetén kétóránként egy evőkanálnyit adhatunk forró vízzel keverve ebből az italból, és ez akkor is használ, ha minden más módszer csődöt mondott. A tiszta, friss lé pedig hűsíti az égési és forrázási sérüléseket, az ekcéma bizonyos fajtáit is orvosolja. Ha a forró, hígított áfonyaléhez kevés mézet adunk, segít a köhögésen, a meghűlésen és a légzőszervi megbetegedéseken. Mi májusban gyűjtöttük össze az áfonyabokor fiatal leve­ leit; a sütőben alacsony lángon megszárítottuk őket, hogy teát készíthessünk belőlük. Ha olyan szerencsések, hogy egy jó áfonyás közelében élnek (nagyon ritka a mezőn), és kipróbálhatják, milyen tea készíthető belőle, meglepődnek majd, hogy íze mennyire hasonlít az eredeti teáéhoz, mivel sok tannint tartalmaz. Ez a tea szabályozza a mirigyek működését, és segít a fogyókúrában is. LEGYEZŐFŰ Filipendula

ulmaria

A Jupiter uralja. Van valami nagyon angolos a fehérfejű legyezőfű látványá­ ban, ahogyan kedvelt helyén, a patakok és a folyók közelé­ ben, nyirkos mezőkön nő. Nevéről úgy tartják, hogy az angolszász mede vagy medo-wyrt (mező, mézvirág) szó alakváltozata.

106

A legyezőfű virágai vasat és magnéziumot tartalmaznak; ha étrendjükben szükségük van ezekre az elemekre, azt ja­ vaslom, hogy reggel és este fogyasszanak egy borospohár­ nyit forrázatából (30 g növényhez fél liter víz jár). Szárítva gyógynövényboltokban is kapható. Culpeper közli velünk, hogy a virág „összehúzó hatású, és jól megállítja a vérzést... A frissen gyűjtött fejek forrázata elősegíti a verejtékezést... A virágok párlata jó tesz a szem­ gyulladásnak". Anyám legyezőfűvirágokat is tett potpourri keverékébe; úgy tartják, I. Erzsébet ezt az illatot kedvelte a legjobban. CSIPKEBOGYÓ Rosa canina A Jupiter uralja. A csipkebogyót vagy csipkerózsát sokféleképpen hasznosít­ ják a gyógynövényekkel való orvoslásban; savtartalma ma­ gas, jót tesz a köhögésnek és a légzőszervi megbetegedések­ nek, valamint erős összehúzó hatású. A mai táplálkozástudománnyal foglalkozók tudják a csip­ kerózsáról, hogy nagyon gazdag C vitamin-forrás, és A, B, E, P vitaminokat is tartalmaz. Fiatal koromban egyetlen őszt sem mulasztottunk el anélkül, hogy ne szedtünk volna ebből az értékes ékszerből; most is látom a szépséges vörös csip­ kebogyókat a kopár, tüskés száron, amelyeken nyáron a tö­ rékeny rózsaszín virágok nyíltak, az időjárásnak megfelő színezetű háttérrel - dértől csillogón vagy a felszálló reggeli párában. Mivel a csipkerózsa ilyen gazdag táplálékforrás, a szárí­ tott bogyókból és a csipkehúsból készült tea kitűnő meg­ előző orvosság. - A bogyó végeit levágjuk. Két-két evőka­ nálnyi csipkebogyót és -húst 12 óráig vízbe áztatunk. 1,5 1 vizet forraluk egy zománcozott edényben, belerakjuk a ter­ mést, és fél óráig pároljuk, azután leszűrjük. A hűtőben jó néhány napig eltarthatjuk a teát. Ha gondjuk van a veséjük-

107

kel, és különösen akkor, ha ettől szemük alja is bedagad, na­ ponta igyanak csipkebogyó teát! Anyeta egyik kedvenc szeplő- és májfolteltávolító szere a porrá tört csipkebogyóból készített kenőcs volt Ezzel be­ kente az érintett bőrfelületet, és hagyta megszáradni. Azu­ tán rózsavízzel vagy uborkalével lemosta. A májfoltok ellen belsőleg is fogyaszthatjuk a csipkebogyót, mert ezekről úgy vélik, hogy a C és E vitamin hiányakor jelennek meg, amely­ nek pedig a csipkerózsa bő forrása.

TÜDŐFŰ Pulmonaria officinalis

A Jupiter uralja. A tüdőfüvet könnyen fölismerhetik pettyes leveleiről és ibolyakék virágáról. Van egy hozzá hasonló tulajdonságokkal rendelkező másik növény is: zuzmó vagy moha (Sticta pul­ monaria). Mindkét növényt nagyra becsülik, mert orvossá­ gul szolgálnak a légúti megbetegedések, a köhögés és tüszszögés ellen. Régente mind köznapi, mind tudományos ne­ ve utalt orvosságként történő felhasználására. A latin pul­ monaria szó a pulmo (tüdő) származéka, a növény fajneve, az officinalis (üzletből való) megjelölés pedig bizonyára azt jelenti, hogy ezt a növény bármely gyógynövény-kereskedő­ nél beszerezhető volt. Szárítva ma is hozzájuthatunk, és a köhögést, a tüdőpana­ szokat, az asztmát orvosolhatjuk vele. Lelohasztja a gyulla­ dást, nyálkaoldó hatású, és könnyítheti a ziháló légzést. Ál­ talában forrázatát használják (30 g növényhez fél liter forró víz szükséges), amelyből kétóránként fogyasztanak egy bo­ rospohárnyit. A tüdőfű, amely az egyik legértékesebb gyógynövény, gyakran olyan makacs köhögést is lebír, amelyen semmi más nem segített.

108

A zodiákus jegyek és a gyógynövények

Mondandóm végére értem. - Apám tanítása szerint megne­ veztem néhány gyógynövényt, amelyeket a bolygók és az asztrológiai jegyek uralnak. Az említetteknél sokkal több ilyen növény van, amelyek jegyéről és felhasználásáról majd máskor szeretnék írni. De mielőtt elválunk, engedjék meg, hogy ismét szívemből jó egészséget kívánjak Önöknek. Persze ha rosszul érzik ma­ gukat, az orvoshoz fordulnak - mi cigányok ugyan halottgyártónak (mulledmushengro) hívjuk, ezt igaz, nem érdemli mai világunk néhány legcsodálatosabb embere. Ne feledjék, hogy a modern orvosságok valójában a vészhelyzetben használt eszközök! Gyakran akkor kérjük az orvos segít­ ségét, ha már túl késő, és ő már csak a végeredménnyel, egy súlyos betegséggel foglalkozhat. Cigány módszerekkel, gyógyfüvek és jó étrend révén megtanulhatunk természe­ tesen élni: a gyógynövényeket és a föld jótékony hatását használhatjuk testünk orvoslására, mely a földből vétetett. És vajon kétségbe vonhatjuk-e azt, hogy az asztrológia szerepet játszik ebben? Ennek megítélését Önökre bízom. Azok után, hogy olvastak a zodiákus jegyekről (köztük a sa­ játjukéról), az ahhoz kapcsolódó betegségekről, veszélyekről és szükségletekről, tagadják-e, hogy az asztrológia pontosan rámutat gyenge pontjaikra, és rejtélyes rátermettséggel hatá­ rozza meg azok gyógyszereit? „Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld szí­ nén minden maghozó növényt és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek." (Genezis 1,29)

109

Hogyan használhatjuk a szárított gyógynövényeket?

Zavart okozhat, hogyan is használhatjuk ezeket a növénye­ ket gyógyításra amellett, hogy fűszerként alkalmazzuk bizo­ nyos fajtáikat a konyhai receptekben. Fent leírtam a két fő módot, ahogyan a gyógynövényeket fogyaszthatjuk. Forrázat: A leveleket és virágokat nem főzzük, hanem csak vízzel leforrázzuk, mint a teát, és legalább 15 percig hagyjuk állni. Minél tovább áll a gyógynövény a vízben, annál jobban érvényesülnek tulajdonságai. Az edényt takarjuk le! Legjobb, ha porcelán, rozsdamentes acél vagy tűzálló edényt használunk. Óvakodjunk az alumínium- vagy teflon-táro­ lóktól! Használat előtt szűrjük át a folyadékot egy kannába! Főzet: A füvet, a kérget, a gyökeret, a magvakat vagy a forgácsot legalább fél óráig kell főzni. Használjuk a fent említett (hőálló) edényfajtákat, és fedjük le őket főzés köz­ ben!

111