CSERÉPFALUI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ÉS KONYHA NEVELÉSI PROGRAMJA

CSERÉPFALUI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ÉS KONYHA NEVELÉSI PROGRAMJA

Készült: 2013. augusztus Névváltozás: 2017. január 1.

1

Tartalomjegyzék I. Bevezető II. Gyermekkép, óvodakép III. Óvodánk jellemző adatai: III.1. Felvétel III. 2. Az óvoda személyi feltételei III. 3. Tárgyi, dologi feltételek IV. Óvodánk nevelési célja, alapvető feladataink: IV.1 Az óvoda nevelési célja IV.2. Az óvodai nevelés alapfeladatai IV.2.1. Egészséges életmódra nevelés IV.2.2. Érzelmi nevelés, szocializáció IV.2.3. Környezet megismerése, környezetvédelem megalapozása IV.2.4. Egészségnevelési terv V. Tevékenységformák megjelenése: V.1. Játék V.2. Munka V.3. Ismeretszerzés, tanulás VI. Komplex foglalkozások rendszere: VI.1. Anyanyelv / mese-vers VI.2. Zenei nevelés VI.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka VI.4. Mozgás VI.5. Matematika VI.6. Környezet megismerése VII. Óvodánk sajátos feladatai: VII.1. Hagyományápolás VII.2. Kirándulások, túrák VII.3. Gyermekvédelem VII.4. Kiegészítő program sajátos nevelési igényű gyermekek részére VIII. Az óvoda hagyományos ünnepei IX. Az óvoda kapcsolatai X. Az óvodába és iskolába lépés kritériumai XI. Mérés, értékelés Irodalomjegyzék Legitimációs záradék Érvényességi záradék Mellékletek Jegyzék az óvoda eszközeiről és felszereléseiről Dokumentációs rendszer jegyzéke 2

I. Bevezető: Óvodai nevelési programunk a személyiség kibontakoztatására, meghitt légkör megteremtésére, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartására, az egyenlő hozzáférés biztosítására irányul, középpontba állítva a gyermeki egyéni jellemzőit. A fokozatosság elvére építve segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségjegyek kialakulását. Programunk öszhangban áll az Óvodai Nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal / 137/1996.(VIII.28.) Korm. rendelet./. Intézményünk programját a szakmai önállóság és sokszínűség hatja át. Elvünk a fokozatosság és differenciáltság, mely segíti a szociálisan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. II. Gyermekkép, óvodakép: Minden gyermek egy sajátos indivídum, akinek a fejlődéséhez optimális személyi és tárgyi környezetre van szüksége. Az óvodáskorú gyermek akkor boldog és elégedett, ha testi és lelki szükségletei biztosítottak. A biológiai érés során személyiségük teljes kibontakoztatását a gyermekközpontú befogadó nevelés, sokszínű élmények biztosítása, változatos programok segítik elő. Óvodánk szakmailag önálló intézmény, a családi nevelés kiegészítője a gyermek két és fél éves korától az iskolába lépésig. Óvodánk a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tudatosan tervezzük, szervezzük a nevelési helyzeteket, melyek segítik a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést, a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A gyermek legfőbb tevékenységének a játékot tekintjük. Igyekszünk új ingereket, változatos körülményeket biztosítani, hogy általuk felkészülhessenek a társadalmi gyakorlatra, az életre. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonásokat folyamatosan fejlesztjük. Az óvodai élet otthonos, demokratikus, derűs légkörben folyik. A fokozatosság és differenciáltság elvére építve szem előtt tartja az egyéni képességeket, segíti a különleges gondozást igénylő, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését és fejlődését. III. Az óvoda jellemző adatai: Hivatalos elnevezése: Cserépfalui Napköziotthonos Óvoda és Konyha Pontos címe:

34l3. Cserépfalu, Kossuth u. ll5. 49/ 423-11o

Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Községi Önkormányzat 3413 .Cserépfalu, Kossuth u. l25 49/ 423-132 3

Az óvoda programja beválásának vizsgálója: Dósa Lászlóné óvodavezető

Óvodánk jellemzői: Nevelési Programunk kialakításánál fontosnak tartjuk – az eltelt évek csak megerősítettek ebben – a helyi sajátosságok kiaknázását. Községünk a Bükk déli lábánál fekszik. A falu környéke rendkívül gazdag természeti adottságokkal, növényi és állatvilággal rendelkezik. Fontosnak tartjuk, hogy éljünk ezekkel a lehetőségekkel kiemelten foglalkozzunk a természet-és környezetvédelemmel. A mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően alakítjuk programunkat szinkronba hozva a már bevált gyakorlattal. Óvodánk 1 csoporttal működik, délelőtti csoportmegosztással Az óvoda napi háromszori étkezést biztosít térítés ellenében. A szülőket is érintő rendezvényeket / szülői értekezlet, anyák napja, évzáró / munkaidőn kívüli időpontban szervezzük. A nyári takarítási szünet egy hónap – augusztus.

III.1. Felvétel az óvodába: A beiratkozás június első hetében történik, erről a falurádió tájékoztatja a lakosságot. Felvételi bizottságra nincs szükség, mert minden gyermek felvételt nyer, aki megfelel az előírásoknak / kor, szobatisztaság /. Lehetővé válik azon gyerekek felvétele is, akik a 3. életévüket a felvételtől számított fél éven belül betöltik / 2010. szept. 1-től / A szülőket tájékoztatjuk több fórumon / beiratkozáskor, felvételkor, szülői értekezletekkor és személyes beszélgetésekkor / is, hogy mikor, és milyen módon értesítsék az óvodát a gyermek hiányzásáról. Az érvényes jogszabályok szerint a gyermek abban az évben, amelyben az 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától köteles az óvodai nevelésben részt venni. Az új gyermekek fogadása egész évben folyamatosan, történik. Az óvodai életet a Házirend szabályozza, amelyet a szülők képviselőivel megbeszélünk és közösen alakítunk ki, tájékoztatva a benne foglaltakról minden szülőt. A felvehető gyermekek száma: 25 fő. A 2 óvónő 1 hét délelőtt - 1 hét délután váltással differenciáltan foglalkozik a gyerekekkel.

III.2. Az óvoda személyi feltételei: Az egy csoport irányítását 2 óvónő látja el egy részmunkaidős dajka segítségével. Az óvoda takarítását közhasznú dolgozó végzi. Az óvónők felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Az étkezést a Cserépfalui Napköziotthonos Óvoda és Konyha biztosítja.

III.3. Tárgyi, dologi feltételek: Az óvodánk fenntartója a Községi Önkormányzat. Az óvoda nyitvatartási ideje: 7.00 – l6.00 - óráig. Az óvoda egy előudvarral és egy hátsó játszóudvarral rendelkezik, melynek területe kb. 5o m2, illetve 3oo m2. Az óvoda épületének adatai: Az épület l89o-ben épült, azóta több átalakítást, felújítást végeztek. Alapterülete 224 m2. 4

Helyiségei a következők:  2 csoportszoba  1 mosdó, WC, megosztva – fiú, lány  öltözőfolyosó  iroda-felnőtt öltöző szertár  tálaló-mosogató konyha  iskolával közös tornaterem  raktár  közlekedő folyosó Óvodánk a főút mellett a falu központjában helyezkedik el, s mivel az épület maga nem óvodai célokra készült, ezért egyik legfontosabb feladatunk a gyermekek folyamatos tartózkodási helyeinek felügyelete. /közlekedés a folyosón, mosdóban, /. A bútorok, berendezési tárgyak elhelyezését oly módon oldottuk meg, hogy minél kevesebb balesetveszélyes helyzet alakulhasson ki. A hátsó udvarunk aránylag távol esik az óvoda épületétől, ezért a gyerekek felkísérése szükséges. Az épület központi fűtéssel ellátott, megtörtént az iskolától való leválasztás, külön kazánunk van. Vezetékes az ivóvizünk és szennyvizünk a községi hálózatba folyik. Játéktevékenység biztosítása: A csoportszobákban a következő játéktevékenységek biztosítottak:  konstrukciós és építő játékok  kirakók, társas játékok, logikai készségfejlesztő játékok  szerepjátékokhoz eszközök /bolti felszerelés, babakonyha, orvosos, fodrászos, bábparaván, sátor, stb. /  szimbolikus szerepjátékok motiválása  manuális kézműves tevékenységekre állandóan hely biztosított  aktuális, időszakos eseményekhez kapcsolódó segédeszközök /disznótor – teknő, tál, fakanál, lakodalom – hosszú ruhák, fátyol, vőfélybot , kirándulások előtt, után ismeretterjesztő könyvek, újságok /  mozgásos játékokhoz a tornateremben biztosítunk játéklehetőséget, de alkalmi testmozgást / lábtorna golyókkal, vagy ülőlabda-játékok / a csoportszobában is játszhatók. Új elvárás a játékok indirekt irányítása és a szabad játékválasztás túlsúlya. Az óvodai ismeretszerzéshez szükséges fejlesztési eszközök: MINIMAT /matematikához / egyéb segédanyagok , saját készítésű eszközök, játékos feladatlapok gyűjteménye óvodásoknak szóló készségfejlesztő kiadványokból kigyűjtve, mágneses tábla kirakóval, foglalkozásokon alkalmazható készségfejlesztő játékok, saját készítésű és vásárolt tablók, válogatáshoz kártyák, vágott képek, bábok, szemléltető meseképek, diák, természetfilmek, labdák, karikák, tornatermi felszerelések. Az óvodai könyvállományunk jelentősebb része szakkönyvekből és ismeretterjesztő könyvekből áll. Ezek egy részét időszakosan bevisszük a csoportszobába, ha kapcsolódik a tanultakhoz. / állatokról, növényekről szóló kiadványok / Folyamatosan küldött tájékoztatókból, szakfolyóiratokból, továbbképzéseken tájékozódunk az új szakkönyvek megjelenéséről, ezeket átolvassuk, megbeszéljük és felhasználjuk nevelőmunkánk során. A 5

községi könyvtárból és a saját könyveink közül is gyakran hozunk be az óvodába nézegetni, mazsolázni belőle egy-egy felmerült téma kapcsán. Pl.: csillagászat, földrészek, országok / Részletesen a fentiek a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékében szerepelnek. /

IV.Az óvodánk nevelési célja, alapvető feladataink. IV.1. Az óvodai nevelés célja: Az óvodánk tevékenységét az alábbiak határozzák meg: 

a gyermeki személyiség kibontakoztatásának, valamint sokoldalú, egészséges, harmonikus fejlődésének elősegítése a gyermekek egyéniségét mindenkor tiszteletben tartva.  az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével kiaknázva a helyi környezeti adottságokat és lehetőségeket Jelenjen meg játékukban a falura jellemző és a természetközeli életmód. Olyan tevékenységet biztosítunk a gyermekek számára, melyek során tapasztalatokat, ismereteket, élményeket szereznek /házi és erdei állatok megfigyelése, gondozása, etetése, növények termesztése, ápolása, védelme, természeti értékek megbecsülése /. Az óvodai környezeti nevelésünk célja, hogy olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedési formákat alakítsunk ki, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmónikus együttélést. Az óvónő modell, egyben követési példa. IV.2. Az óvodai nevelés alapfeladatai: Az óvodai napirend egészét átfogó komplex feladat: IV.2.1. Egészséges életmód kialakítása – mozgás, levegőzés mindennapi biztosítása , ellenálló képesség, teherbíró képesség fejlesztése, lelki egészségnevelés együttműködve a szülőkkel. Óvodánkban ez azt jelenti, hogy minden alkalmat megragadunk a szabad levegőn való tartózkodásra. Foglalkozásoknál előtérbe kerül a közvetlen megfigyelés a kirándulás, túra, szabadtéri játékok. A séták konkrét céllal indulnak, amelyek nem merevek, hanem a gyerekek érdeklődését követik. Ilyenkor nem követeljük meg az iskolás, párosával vonulást csak a forgalmasabb útvonalon. A mellékutakon, ösvényeken, csalitosban lehet csapatosan, libasorban vagy ahogyan a gyerekek szerveződnek, úgy haladni. Rossz idő esetén a tornaterem adottságait igyekszünk maximálisan kihasználni. A gyermekek gondozása:    

egészségének védelme, óvása testápolás egészségmegőrzés egészséges és biztonságos környezet biztosítása

A gondozás az óvodai élet egyik alapvető tevékenysége, amely elősegíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, a növekedést, fejlődést, egészségmegőrzést, az egészséges életmód kialakulását. Az egészség óvodás korban is szomatikus, pszichikus és szociális 6

elégedettséget, harmóniát jelent. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi és környezethigiéniát, valamint a pszichohigiénét is magába foglalja. Az egészséges személyiség fejlődésének egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat. A nevelő, a dajka ismerje meg a rábízott gyermekeket, alakítson ki velük teljes bizalomra épülő viszonyt! A szokásrendszer kialakításában elengedhetetlenül szükséges a felnőttek összehangolt munkája. Mivel a dajkánk részmunkaidős, ezért a kirándulásokat, túrákat a felnőttek összehangolt munkájával tudjuk megvalósítani, a balesetmentességet biztosítani. Ehhez szükséges a gyerekek balesetvédelmi felkészítése az ilyen alkalmak előtt. Az óvodai élet során fejlettségüknek megfelelő ütemben az iskolai közösségbe való beilleszkedés elősegítésére a következő feladatok elsajátítását igyekszünk megvalósítani:     

önállóan végezzék a tisztálkodási , testápolási feladatokat környezetüket tartsák rendben saját személyük körüli teendőiket lássák el kulturáltan, helyesen étkezzenek önállóan és megfelelő sorrendben öltözködjenek

A fejlődés jellemzői az első ütemben: / 3-4 éves korban/ Testápolás:        

Kis segítséggel szappannal kezet, arcot mosnak. A csapot nyitják, zárják, a szappant a tartójába teszik. Ruhájuk ujját kis segítséggel felhúzzák, mosdás után megigazítják. Saját jellel ellátott törölközőjükbe törlik kezüket, arcukat. Használat után törölközőjüket a helyére akasztják. A lányok használják a WC-papírt minden esetben, egyébként pedig kis segítséggel. a WC-t lehúzzák. Ismerkednek a zsebkendő használatával, amit a szemetesbe dobnak. Gyakoroljuk a fogápolást, fogmosást, a fésülködést szükség szerinti segítségnyújtással. Ezeket az eszközöket is a jellel ellátott helyére teszik vissza.

Önkiszolgálás, étkezés:   

Felnőttek segítségével ismerkednek az étkezéshez szükséges eszközökkel, szokásokkal az eszközök elhelyezésének sorrendjével, a teríték leszedésével. Önállóan esznek-isznak, az evőeszközöket megfelelően használják A nem kívánt ételt a tányérjukon hagyják. Kéréssel jelzik, ha még kérnek enni, inni. A szalvétával megtörlik szájukat és a szemetesbe dobják.

Öltözködés:  Ruhájukat segítséggel le-és felveszik, cipőjükkel is próbálkoznak, ha szükséges, segítséget kérnek.  Jelzik, ha fáznak, vagy melegük van.  Saját holmijukra vigyáznak, a jeles polcukon tartsák. 7

A környezet rendben tartása: 

A különféle eszközöket, játékokat a megfelelő helyre tegyék vissza.

A fejlődés jellemzői a második ütemben:/ 4-5 éves korban: Testápolás:      

Önállóan tisztálkodnak, felszólítás nélkül kezet mosnak WC-használat után, étkezés előtt, a kezüket szennyező tevékenységek után / gyakori ellenőrzés / Körömkefét használnak, kezüket szárazra törlik, törölközőjüket jelükkel ellátott tartón tárolják. Ruhájuk ujját fel-és letűrik. Önállóan mossák a fogukat, a fogápolószereket tisztán tartják, a helyére teszik. Rövid hajukat megfésülik, hosszú haj esetén segítséget kérnek. Használják a zsebkendőjüket szükség szerint, köhögéskor és tüsszentéskor is, a szemetesbe dobják használat után.

Önkiszolgálás: 

Az önkiszolgálás készségei gyakorlás útján megszilárdulnak, az önálló munkavégzés szokásai kialakulnak.

Étkezés :     

Önállóan szednek maguknak a levesestálból Gondolnak az étel mennyiségének helyes megítélésére, töltenek a kancsóból. A kanalat, villát megfelelően használják, csukott szájjal rágnak, tisztán étkeznek, a szalvétát felszólítás nélkül használják. Étkezés közben vigyáznak az asztal és a környezet rendjére. Az asztal mellett természetes testtartással ülnek.

Öltözködés:   

Kis segítséggel le-és fölöltözzenek, gyakorolják a gombolás és a masnikötés technikáját Holmijukat a polcon , a széken rendben, összehajtva helyezzék el. Jelezzék, ha fáznak, vagy melegük van, igazítsák meg ruházatukat, ha rendezetlen.

A környezet rendben tartása: 

Játékaikat, foglalkozási eszközeiket rendben tartják, helyre rakják, takarójukat összehajtják, a tároló szekrénybe viszik rendet tartanak maguk körül. A lábtörlőt használják, az ajtókat figyelmesen csukják, zárják. A feleslegessé váló dolgokat a szemetesben helyezzék el / a szelektív hulladékgyűjtés az óvodában is folyik/.

A fejlődés jellemzői a harmadik ütemben: /5-6-7 éves korban/ 8

Testápolás:      

Önállóan mosakodnak, törölköznek, szükség szerint. Körömkefét használnak. Alaposan fogat mosnak, fogápoló szereiket tisztán tartják. Ruhájuk ujját le-és feltűrik, gombolják, kapcsolják. Cipőjüket befűzik, megkötik. WC –zéskor önállóan használják a WC-papírt. Vigyáznak a mosdó rendjére, a leesett törölközőt észreveszik, a helyére akasztják. Hajukat rendben tartják, egymást is szívesen megfésülik, Zsebkendőt használnak, ha szükségét érzik, s utána a szemetesbe dobják.

Önkiszolgálás:   

Teljes önállósággal és biztonsággal látják el teendőiket, észreveszik elvégzendő feladataikat, segítséget nyújtanak társaiknak, segítőkészek a felnőttekkel szemben. Segítenek az ágyak elrakásában, a csoportszoba átrendezésében, rendrakásban. Használják a sárkefét, ha kell, egyéb módon is megtisztítják cipőjüket / fűbe törölve,/

Étkezés:  

Kulturáltan étkeznek, figyelnek az asztal rendjére Helyesen használják az evőeszközöket, a késsel rendeltetés szerűen étkeznek.

Öltözködés    

Önállóan öltözködnek, sorrendiséget betartva. Holmijukat összehajtogatva a helyén tartják, Ha fáznak, vagy melegük van, aszerint öltöznek. Cipőjüket megkötik, ha kell, megtisztítják.

A környezet rendben tartása :     

Ügyelnek a környezetük rendjére, gondozottságára, Az ajtókat balesetet elkerülve, óvatosan csukják Észreveszik a rendetlenséget, a helyére pakolják a tárgyakat. Önként, szívesen segítenek a felnőtteknek, társaikkal is figyelmesek, segítőkészek. A szemétgyűjtőt rendeltetésének megfelelően használják /szelektív hulladékgyűjtés/.

IV.2.2. Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása: Az óvodáskorú gyermek fejlesztését érzelmi úton lehet legtermészetesebb módon alakítani. Az óvodában meg kell teremteni az érzelmi biztonságot, szeretetteljes légkört. A folyamatos beszoktatás lehetővé teszi, hogy egy családias, már összeszokott csoport fogadja az újonnan érkezőt. Játékidőben élménybeszámolók meghallgatása, családi események /születés, esküvő, szüret, stb./ , történések iránti érdeklődés kimutatása. Együttes élmények, örömök, egymás iránti segítőkészség, együttérzés őszinte kimutatása, egymás segítése, a másság tolerálása , önfegyelem, önállóság, kitartás, feladattudat, szabálytudat fejlődése. A gyermek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, hogy a gyermek kívánjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre, jóra, 9

tisztelje és becsülje azt. / Kaptárkövek, falusi ház virágoskertje, patakon átívelő híd, szép kézimunka, stb. /  Az emberi kapcsolatokban elvárható magatartási szokások, udvariassági formák a gyerekek igényévé váljanak:, a tisztelet, mint pozitív érzés legyen kölcsönös  figyelmesen, érdeklődve hallgassák meg az óvónők és társaik közlendőit.  bátran kezdeményezzenek /beszélgetést, tevékenységet, kapcsolat stb./  ébredezzen közösségi öntudatuk, érlelődjön beleélő képességük  érdeklődjenek egymás iránt és segítsenek egymáson, fogadják el a különbözőségeket  próbálják megoldani békésen konfliktusaikat  képesek legyenek örülni mások sikereinek  az óvodában dolgozók kommunikációja, kapcsolatuk a felnőttekkel, gyerekekkel / óvónődajka, óvónő - gyermek, dajka-gyermek, óvónő – hivatalos látogató / ,s a velük való bánásmód legyen mindenkor modell értékű a gyerekek számára. A fejlődés jellemzői az első ütemben: / 3-4 éves korban/           

Megköszönik, ha kapnak valamit, visszaköszönnek. A kívánt játékszert kérjék el egymástól és adják át másnak, ha kérik. Várják ki, amíg megkapják. Óvatosan bánjanak a játékszerekkel és használati tárgyakkal. Vigyázzanak saját holmijára. Társaikat nyugodtan hagyják játszani, tevékenykedni. Kezdenek segíteni egymásnak. Az egy asztalnál ülők vegyék észre és nevezzék meg, aki hiányzik. Az óvónőkkel együtt köszöntsék, ha visszatér. Gyakorolják a kulturált étkezés szokásait. Szívesen játszanak együtt, érdeklődnek egymás iránt. Kezdenek kialakulni együtt játszó párok, kis csoportok. Bizalommal fordulnak az óvónőhöz, dajkához, tőlük kérnek segítséget. Kezdenek eligazodni csoportjuk életében, napirendjében

A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 4-5 éves korban/         

A korábban kialakult szokásokat alkalmazzák a gyerekek / köszönnek felnőtteknek, gyerekeknek, a csoportba lépő vendégeknek /. Segítsék egymást öltözés, étkezés, séta közben. Keressék a közös tevékenység lehetőségeit Vegyék észre, ki hiányzik, tudatosul bennük az összetartozás. Segítsenek a rendrakásban, terem átalakításban, ágyak elrendezésében. Bizalommal forduljanak az óvónő, dajka felé, elfogadják útmutatásait. Keresik a közös tevékenység lehetőségeit. Igyekezzenek elfogadni az értelmes fegyelmet a foglalkozások alatt. Figyeljenek egymás mondandójára, játékára, legyenek türelmesek egymással. Kevesebbet árulkodjanak, sérelmeiket rendezzék az óvónő segítségével, majd nélküle – békésen.

A fejlődés jellemzői a harmadik ütemben: / 5-6-7 éves korban/  

Az eddig kialakult szokások a gyerekek igényévé válnak, automatizálódtak A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt és betartják a kívánatos magatartási formákat. 10

   

Észreveszik, ha valakinek segítségre van szüksége, ha hiányzik a közösségből, vagy valamit helytelenül végez, jó érzés töltse el őket segítés közben. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt, megjelennek a rokonszenv alapján kialakuló barátságok. Kialakul felelősségtudatuk, képesek kívánságaikat módosítani, elhalasztani, ha erre szükség van.

IV.2.3. Környezet megismerése, környezet-és természetvédelem megalapozása 2013-tól minden óvoda köteles környezet-és természetvédelmi programot is beilleszteni az óvoda nevelési programjába. Mi már 14 éve így tervezünk. Környezetünk épsége mindannyiunktól függ. A Földünk jövőjét fenyegető veszélyek sajnos tények. Élő környezetünk rohamos pusztulása, a biológiai egyensúly megbomlása iparosodó, kemizáló korunk káros következménye. Az emberek tudatában nem világos a természetvédelem, környezetvédelem fogalma, kapcsolata. Mindkettőben valami különöset, különlegeset látnak, amely vagy csak a szakemberekre tartozik. Vagy olyan, amit csak alkalmanként kell tenni. Ezen a tévhiten tudunk mi óvónők változtatni azzal, hogy mind a környezetvédelem, mind a természetvédelem terén gyakorlati tapasztalatokat tudunk átadni a gyerekeknek. Az óvoda lehetőségei a környezet- és természetvédelmi nevelés terén: a., Környezetvédelem a gyakorlatban: talajvédelem vízvédelem levegővédelem b., Természetvédelem a gyakorlatban: növényvédelem állatvédelem A község, ahol élünk : Cserépfalu, melyet régen fehérre meszelt házairól a környék egyik legtisztább falujának nevezték. Az első, ami a legszembetűnőbb az idelátogató számára az a hegykoszorú, amely körülöleli a települést: ez maga a Bükk. A Bükk egyik legszebb völgye – a Hór-völgy – a falu szélétől másfél kilométerre található. A völgy számtalan természeti kincset, történelmi és földtörténeti szempontból jelentős értéket foglal magába. Itt található az Európai hírű Subalyuk barlang, mely neander völgyi ősember lelete miatt vált híressé. /1932. Dancza János munkássága nyomán/ Említésre méltó még az Ódor – vár is, mely középkori rablólovagvár volt egykor. 1981 óta működik a völgyben az Oszlai Tájház is, mely Cserépfalunak és környékének építészeti és néprajzi, népművészeti hagyományait őrzi. A környezetvédelmi munkánkat megkönnyítik mindezek a szerencsés adottságok. A gyermek óvodás korban kezdi igazán felfedezni a világot. Rengeteget kérdez, minden érdekli. Magától adódik az alkalom, hogy környezetünk, a természet szeretetérem megóvására, védelmére is neveljünk. Ne szedjék le a virágot / még a nem védetteket sem! / ne tapossák le a bogarakat, ne tördeljék le a fák ágait, ne szemeteljenek, mert így minden harmónia, szépség veszendőbe megy és többé már nem okoz nekünk ekkora örömet. Természetjárásaink során az a vezérelv kormányozzon minket, hogy csak azt vihetem haza, amit a természet már nem használ /falevelek, termések /. 11

Az óvónő követési minta, modell a gyermek számra és érzései, érték megnyilvánulásai közvetlenül bevésődnek , utánzásra kerülnek, nem mindegy, hogy az óvónő hogyan viszonyul az élő és élettelen környezethez. Az óvodai környezeti nevelésünk célja, hogy olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedésformákat alakítsunk ki, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott, környezettel való harmonikus együttélést. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő komplex folyamat, általa a gyerekek az őket körülvevő és tágabb természeti-társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkornak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Az óvodai környezetismereti anyagot igyekszünk a természetes közegében bemutatni, megismertetni, gyakoroltatni. Itt falun megsokszorozódnak ezek a lehetőségek, hiszen egy séta alkalmával is spontán adódhat olyan alkalmak, amelyek tartalmasabbá tehetnek egyegy témát. Környezetvédelem a mi gyakorlatunkban Évről – évre számottevő termőtalaj veszteséggel jár a települések, ipartelepek, utak által beépített területek terjeszkedése, és egyre nő a talajszennyezések száma. Az óvoda a talajvédelemmel kapcsolatosan a következőket teheti: megfigyelteti, megismerteti a gyerekekkel a talajt, annak jellemzőit, sajátosságait, fajtáit. Másrészt pedig felhívja a gyermek figyelmét a helyi viszonylatban legjellemzőbb talajszennyezés okaira, annak elkerülésének módjaira. A talajnak több típusával ismertetjük meg gyerekeinket: homok agyag kavics kőzet termőföld mindhárom korcsoportban spontán adódó lehetőség van az udvari játékok során a homokozásra. A gyerekek így játszva ismerhetik meg a homok tulajdonságait, jellemzőit: hogy finom, szemcsés, könnyen szitálható, ha száraz, a szél is könnyen elhordja, ha vizet öntünk rá, akkor jól formálható, ha tiszta vízbe szórjuk, kis idő után leül a víz aljára. Olykor a homokozás közben előkerülnek a homokból kisebb – nagyobb agyagdarabok, ezeket mi egy kis vödörbe összegyűjtjük, vizet engedünk rá és játékidőben vagy foglalkozáson felhasználjuk. A homokban található agyagdarabok természetesen nem fedezik a mintázáshoz szükséges mennyiséget, a többit mi magunk szerezzük be. Hogy honnan? Régen az itt élő emberek is használták ezt az anyagot a kemence és a „rakott masina” építéséhez, és az ehhez szükséges agyagot a közeli erdőből szerezték be. Ezen a nyomon elindulva felkutattuk az agyagos helyeket, onnan termeljük ki a szükséges mennyiséget. Az agyag előkészítésében a gyerekek is tevékenyen részt vesznek: áztatás, gyúrás. Mintázás közben ismerkednek az agyag tulajdonságaival, hogyan puhul meg, hogyan változtatja tulajdonságait a hozzá adott több vagy kevesebb víz által. Ha összekenjük magunkat, száradás után lekefélhetjük vagy kimoshatjuk. A kész munkák száradás után kifesthetők, kiégethetők. 12

Számtalan érdekességet, játéklehetőséget rejtenek magukban a kövek, kavicsok is. Lehet belőlük mozaikot, különböző formákat kirakni agyagba, gyurmába díszítő elemként, vagy matematika foglalkozásokon számlálhatunk velük. Séták, kirándulások során, patak mellett elhaladva megfigyelhetjük, miként sodorja tovább a kavicsokat a víz, formálva a kisebb darabokat. Rendezhetünk a különböző formájú és alakú kövekből kavicsgyűjteményt, de befőttes üvegekbe gyűjtve ének foglalkozásokon is kitűnően funkcionálhat. Kiscsoport: Sokféle játékos cselekvés, tapasztalás útján ismerjék meg a különféle talajtípusokat. Jó alkalmat kínálnak erre az udvari tevékenységek is : homokozás, agyagozás, növények ápolása, különböző eszközökkel /bottal, kaviccsal, ujjal / nyom hagyása a talajban. Az őszi – tavaszi munkálatok megfigyelése a határban, szántás, boronálás után a föld tapintása, illatokkal ismerkedés. Középső csoport: A kerti munkák során megfigyelik a gyerekek, hogy a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen a megfelelően megmunkált, előkészített talaj, valamint a folyamatos talajgondozás /trágyázás, ásózás, kapálás, gyomlálás, kártevők elleni védelem: krumplibogarak összegyűjtése /. Összehasonlítást végzünk az ápolt és sorsára hagyott ágyások között. Kirándulásaink során tapasztalatokat szereznek arról, hogy miért szükségesek az útról való letérést tiltó táblák: a letaposott ösvényen elpusztult a növényzet, míg mellette burjánzik az élet. Ugyanezt megfigyelhetjük a mezőgazdasági területeken is, pl.: a traktornyomokban. Ugyanakkor, ha letérünk a kitaposott útról, apró élőlények, növényeket, állatokat pusztíthatunk el. Nagycsoport: Az előző korcsoportokban szerzett ismereteket bővítjük, új szempontok szerint vizsgálódunk. Megfigyelhetjük, hogy az egyes talajtípusokban vannak-e élőlények. Vizsgálódásainkban segít a nagyító. Nagycsoportban elvégeztük a következő kísérleteket: különböző talajmintákat gyűjtöttünk be, virágoskertből, homokozóból, kitaposott ösvényből, szántásból. A talajmintákat az eredeti felületével lefelé fordítva helyeztük ritka szövésű szitára. Ezt egy tölcsérre tettük, amit egy befőttes üvegbe állítottunk, úgy, hogy a tölcsér ne érjen az üveg aljához. Felülről megvilágítottuk a talajmintát, így a melegedés hatására a benne élő állatok kimenekültek és belepottyantak a tölcséren át az üvegbe. Ezeknek az élőlényeknek a legnagyobb veszélyt a kiszáradás jelenti, ezért, hogy vizsgálódásaink során ne sérüljenek, az üveg aljára itatós papírt helyeztünk. Megfigyeléseink végeztével az élőlényeket visszahelyeztük természetes környezetükbe. Összehasonlításokat végeztünk, hogy melyik földtípusban volt több élőlény. A talaj egyik fő „lakója” a földigiliszta. A talajbeli tevékenységet „gilisztafarm” összeállításával szemléltettük. /A.Wilkes: Első természetbúvár könyvem / Nagy befőttes üvegekbe váltakozva rétegeztünk nyirkos virágföldet és homokot. A virágföldbe néhány földigilisztát helyeztünk el. Az üveg tetejét levelekkel befedtük és sötét kartonhengert készítettünk az üveg köré. Néhány nap múlva láthatóak lettek a rétegek közötti járatok, néhány levél a mélybe jutott. Három- négy hét múlva pedig már teljesen 13

összekeveredtek a különböző talajrétegek. Bizonyítva a földigiliszta talajforgató, porhanyító szerepét. Tehát az ősszel látott avar eltűnéséhez a földigiliszták is hozzájárulnak. Túrázásaink során a víz és a szél talajpusztító hatását is megfigyeltetjük. /Erdővel borított és kopár hegyoldalak /. A kopárosodásnak indult lejtőn a csúszkálás , a kövek és a növények kivétele is pusztítja a talajt. Minden ősszel benevezünk a szemétszüretre, s az óvoda környékét, kedvenc túra – útvonalainkat megszabadítjuk a szeméttől. / a gyerekek észreveszik , a felnőttek felszedik / Vízvédelem: Már óvodában törekszünk annak a tudatosítására, gyakorlatban szerzett ismeretek folytán, hogy víz nélkül nem létezik az élet. Kiscsoport: A kicsik mindennapi tevékenységeik során gyakran kerülnek kapcsolatba a vízzel. /tisztálkodás, ivás /. De látják a felnőtteket is, hogy munkájuk során igénybe veszik a vizet. Ráirányítjuk a gyerekek figyelmét, hogy milyen sok helyen találkozhatunk a vízzel, s milyen sok féle célra használhatjuk fel. Lehetőséget teremtünk számukra, hogy minden évszakban tapasztalatot gyűjthessenek a vízről. Nyáron kínálkozik igazán sok lehetőség a vízzel való játékra. / Homokozáskor homokvár építése vizes homokból, horgászás, hajóúsztatás, babafürdetés /. A gyerekek magukon is tapasztalhatják, hogy a melegben hamarabb kiizzadunk és sokkal több vizet kívánunk, de felfrissíthet egy kellemes zuhanyozás vagy pancsolás. Nagy melegben, sétáink alkalmával többször megcsodálhattuk a molnárfecskék fürdőzését egy-egy tócsa szélén, vagy a szomjukat oltó boglárkalepkéket. Határbeli kalandozásaink során megfigyelhetjük a vetést száraz időszakban és eső után. Ősszel összehasonlítjuk a nyári és az őszi csapadékot, mennyivel nehezebben nyeli el a föld a vizet, s mennyivel hidegebb, mint a nyári eső. Télen a hóval és jéggel való játékos tevékenységek kínálják az alkalmat az ismeretszerzésre. Hóemberépítés, hógolyózás, csúszkálás, jégcsap gyűjtése, szánkózás, stb. A gyerekek játék közben maguk is tapasztalják, hogy játék közben vizes lesz a kesztyűjük. Vajon miért van ez így? Hajlamosak arra is, hogy bekapjanak egy kis havat játék közben. Erről legegyszerűbb leszoktatni őket úgy, hogy bevisszük a szobába egy kis havat és megvárjuk míg elolvad. A gyerekek tapasztalják, hogy az így nyert víz nem tiszta, egyúttal láthatják azt is, hogy meleg hatására a hó, a jég elolvad, vízzé válik. Tavasszal mi is nevelünk az óvoda ablakában növényeket, a gyerekek maguk gondoskodnak saját példányuk önözéséről. Tapasztalják, ha elméretezik a locsolást, növényük el is pusztulhat. De ellenkező esetben is elpusztul a növény. Középső csoport: A falunkban jelenleg kerül kiépítésre a szennyvíz hálózat. A gyerekekkel gyakran figyeljük a munkálatokat és megbeszéljük, hogy miért van erre szükség. Végzünk kísérleteket is erre irányulóan. Pocsolyából merített vizet rétegesen, egymásra helyezett gézlapokon szűrünk át, és összehasonlítjuk az így kapott folyadékot az eredetivel. Melyik tisztább, miért? A háztartási szennyvizek egyik legveszedelmesebb összetevői a vegyi anyagok. Pl.: szappan, mosószer. Mi az óvodában felhívjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy ésszerűen takarékoskodjanak a szappannal. Erdei sétáink során forráshoz, kisebb patakhoz érve nem 14

dobálunk a vízbe semmiféle szemetet, de még köveket sem, így kímélve a vízben élő állatok épségét. Minden évszakban ellátogatunk állattartó családokhoz, ahol többek között megfigyeljük azt, hogy mindenhol gondoskodnak az állatok itatásáról. Pl.: télen megfigyeltük, hogy a gazda megtöri a jeget a vályúban, és friss vízről gondoskodik a csirkéknek. Nagycsoport: Szinte minden környezetismereti témakörben a vízről is beszélhetünk a gyerekeknek. Pl.: testünk, évszakok, állatok stb. Kísérleteket végeztünk tiszta víz és szennyezett víz közötti különbség érzékeltetésére. Ültettünk két cserépbe babot. Az egyiket tiszta, a másikat szappanos vízzel öntöztük. Folyamatosan összehasonlítottuk a két növény fejlődését. A vizek egyik legveszélyesebb szennyeződése az olaj. Az olajtól nem jutnak levegőhöz halak, és más vízi élőlények, összeragadnak a vízimadarak szárnyai, így tömegesen pusztul a víz élővilága. Egy pocsolya vizéből kiemelünk egy pohárral, és szabad szemmel, nagyítóval megfigyeljük, mennyi apró élőlény van benne. Ezután beszennyezzük a kiemelt vizet olajjal, és néhány óra múlva megismételjük a vizsgálódást. Télen összehasonlítjuk a hó színét az óvoda kertjében és forgalmas út mellett. Ha a havat felolvasztjuk, még szembetűnőbb a különbség. Az így kapott vizet megtisztítottuk szűréssel, forralással. Melyiket kellett többször átszűrni, hogy tisztább legyen és miért? Így tudatosíthatjuk a gyerekekben, hogy a mi általunk megtisztított hólé még mindig nem iható, ahhoz hogy ezt elérjük, különböző tisztítóberendezésekre van szükség. Ezért is fontos, hogy a falunkban egy év óta vezetékes vizet ihatunk. Községünkben történő sétáink során gyakran haladunk el a Kánya patak mellett. Egyes szakaszain lehangoló látvány tárul elénk. Mindenféle háztartási hulladék, szemét szennyezi el a vizet, csúfítja el a patak környezetét. Hiába van már a községben évek óta „kukás” rendszer, az emberek között még mindig akad olyan, aki a patakra hordja a szemetet. Nagyon nehéz a víz védelmére nevelni a gyerekeket akkor, amikor maguk a felnőttek negatív példával szolgálnak. Úgy gondoljuk, ha a vízvédelemmel kapcsolatos helyes szokásokat már az óvodában elkezdjük kiépíteni, talán már a jövő embere jobban megbecsüli majd a természet kincseit, jobban vigyázz majd természetes vizeire, és belátja, hogy a víz védelme egyenlő az élet védelmével. Levegővédelem: Kiscsoport: A gyerekek élményét a szabadon sokféle játékos tevékenységgel gazdagíthatjuk. Sárkányeregetés, szélforgó készítés, zászló lobogtatás, szappanbuborék fúvás, labdázás léggömbbel, stb. Mivel a levegő a gyerekek számára semminek tűnik, ezért a levegővédelemre való nevelés a levegő létezésének megfigyeltetésével kezdődhet. Testnevelés foglalkozásokon végzünk levegő gyakorlatokat, a gyerekek így érzékelik a levegő beszívását és kifújását. Környezetismeret foglalkozáson a testrészekkel történő ismerkedés során felhívjuk a gyerekek figyelmét a száj és az orr szerepére a légzésben. Minél többet legyünk kinn a szabadon, szerettessük meg a gyerekekkel a jó levegőn való tartózkodást, s mi magunk is örüljünk a friss levegőnek. Közben megtanítjuk őket a helyes járásra, ne csoszogjanak, ne kavarják a port, ezzel is védjük a levegő tisztaságát. 15

Középső csoport, nagycsoport: Velük már megfigyeltettük a levegő mozgását is. Jó alkalom volt erre a szélforgó – futás, ejtőernyő röptetés, kémények füstjének útja. Megfigyeltettük velük, hogy a növények levelei képesek megkötni a porszennyeződéseket is. Erdei sétáinkra vittünk magunkkal cellux ragasztószalagot, melynek segítségével meggyőződhettünk a levegő szennyezettségéről. A ragasztót a levél felületére ragasztottuk, majd lehúztuk róla, s az így kapott koszos szalagot rányomtuk egy fehér papírra, hogy jól látható legyen. A kirándulás során több helyen elvégeztük ezt a kísérletet, majd összehasonlítottuk azokat. A faluból az erdő felé haladva egyre kevesebb por került a ragasztószalagokra. A főút melletti növények leveleiről , valamint a forgalmasabb földes út-széli növényekről került a legtöbb szennyeződés a celluxra. A gyerekek a megfigyelések során maguk jöttek rá ennek okára. Látják, érzik a közlekedés, a különböző tüzelőberendezések okozta szennyeződéseket. Mi igazán szerencsés helyzetben vagyunk, hogy itt élünk a természet közelében, és nincsenek a faluban olyan ipari létesítmények, amelyek számottevően szennyezhetnék a levegőt. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, gyakran beszélünk arról a gyerekekkel. Hogy ők is tehetnek valamit ezért, ha reggelenként autó helyett kerékpárral vagy gyalog jönnek az óvodába /persze ez nem csak rajtuk múlik /. A dezodorok káros hatásáról is beszélgettünk velük. Lehet vásárolni hajtógáz nélküli illatszereket is. A környezetvédelem szoros kapcsolatban van a természetvédelemmel. Ezen belül is a gyerekekhez legközelebb állnak a növények és az állatok. A lehetőség előttünk áll, hogy már az óvodában elkezdjük a növényvilág gazdagságának, szépségének bemutatását, és egyúttal felhívjuk a gyerekek figyelmét a védelmük fontosságára. Már az első séta, kirándulás alkalmával el kell kezdenünk a helyes viselkedési szokások kialakítását. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy ne tépkedjenek, tördeljenek le semmilyen növényt. Kiscsoport: A gyerekekkel olyan növényeket ismertettük meg, amellyel gyakran találkoznak, és önkéntelenül is beléjük vésődnek a növény jellemzői, sajátosságai. Látjuk természetes élőhelyüket és az életfeltételeket. Érzelmileg kell a gyermekeket a növényekkel közeli kapcsolatba hozni. Először megláttatjuk, hogy milyen szép, a külső jegyekre hívjuk fel a figyelmüket. Megengedjük, hogy megszagolják, megsimogassák, de mindenképpen kihangsúlyozzuk, hogy ne bántsák. Ragyogó alkalom adódik arra is, hogy más foglalkozási ágakhoz is kapcsoljuk ezt a „növényismerkedést”. Eléneklünk vagy elmondunk egy-egy éneket, verset a növény körül, a helyszín szinte sugallja a kezdeményezést. Kiscsoportban a következő növényekkel ismerkedtünk meg: Katángkóró Ibolya Hóvirág Gyermekláncfű /nagyapám lámpája/ Cserjék közül: Vadrózsa Orgona aranyvessző

fák közül: - vadgesztenye fa - akácfa

Középső csoport:

16

Ezzel a korosztállyal már hosszabb kirándulásokat szervezünk és mindig van egy konkrét cél, amit szeretnénk megvalósítani. Pl.: megnéztük az éppen virágzó őszi kikericset, csipkebogyó-szedő körútra indultunk, fakéreg mintákat készítünk papírra, zsírkrétával. Tavasszal szamócázni jártunk, ügyelve arra, hogy csak a gyümölcsét szedjük le. Ezeket a plusz feladatokat a gyerekek nem utasításra, kényszerűségből végzik, hanem önként és érdeklődésből. Megismerésre javasolt növények: saláta boglárka cickafark pásztortáska Cserjék közül: kökény közönséges mogyoró

Fák közül: - szomorú fűz - fehér eperfa

lucfenyő Nagycsoport: A gyerekekkel megismertettük már erdei sétáink során a lombos erdőt és az aljnövényzetét. Összehasonlítottuk a kétféle erdőt, hol van világosabb, miért? Milyen a talaja az egyik és a másik erdőnek. A gyerekek mindig rácsodálkoznak, hogy a fenyvesben milyen vastag tűlevélrétegben járnak, míg a lombos erdőben az avar zörög a lábuk alatt. A kérdésekből előbb – utóbb kikerekedik, hogy a fenyőerdőben nincs elegendő fény, így a növények sem nagyon maradhatnak meg benne. Az öreg tölgyfához érve a gyerekek megpróbálják átérni, de legtöbbször ez csak kettőnek vagy háromnak sikerül. Felhívjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy gondolják végig mennyi madár, mókus pihenhetett meg már rajta, mennyi rovar talált menedéket a kérge alatt a tél hidege ellen, s vajon hányszor barnultak már be a levelei és zöldültek ki újra? A lehullott levelekből, termésekből gyűjthetünk is, hiszen ezzel nem ártunk a fának, és a rajta- benne élőknek, ugyanakkor hasznos és érdekes játékokat, eszközöket barkácsolhatunk belőlük, s ráadásul még élősarkunkat is gazdagíthatjuk velük. Mi az élősarkunkat az évszakok jegyében szoktuk „feltölteni”, így a gyerekek nyomon követhetik a természet változásait a csoportszobában. Ősszel: termések: makk, mogyoró, toboz, dió, falevelek, üres csigaházak. Érdekes kövek, kavicsok. Télen: Az évszak közepétől lemetszett gyümölcsfák, aranyvesszők ágait hajtatjuk. Kukoricát csiráztatunk, vöröshagymát hajtatunk, melynek kinőtt friss szárát étkezéseink során elfogyasztjuk. Tavasszal: Különböző tavaszi virágokat /tulipánt, nárciszt / hajtatunk, babot, búzát csiráztatunk. Nyáron: Kerti virágok, szobanövények díszítik az élősarok polcait. Ebben a korcsoportban már megismertettünk egy- két a közelünkben is fellelhető védett virágot. Az óvoda folyosóján Magyarország védett növényeit és állatait bemutató tablókat helyeztünk el, melyeket a Bükki Nemzeti Parktól kaptunk. Az ott látható virágok bármelyikével, ha találkozunk kirándulásaink során , le is fényképezzük, és így össze tudjuk hasonlítani a folyosón kiállított képekkel. A felvételekből albumot állítottunk össze, amelyet szívesen nézegetnek a gyerekek. Nagycsoportban megismerésre ajánlott növények: 17

mezei virágok közül: apró bojtorján tavaszi kankalin szurokfű Veronika /ösztörüs/ Pirosló hunyor /védett/ Leánykökörcsin /védett/ Tavaszi hérics /védett/ cserjék közül: galagonya fekete bodza som / húsos/ fák közül: tölgy kőris Állatvédelem: Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy falunk élő gyerekeink naponta találkoznak házi állatokkal, s a velük való bánásmód és a hozzájuk való alkalmazkodás természetesen velejárója az életüknek. Kiemelnénk a szülői példaadást, mert elsősorban rajtuk keresztül tanulják meg tisztelni és szeretni az állatokat. Ez lehet az alapja a globális állatvédelemnek. Sokan úgy gondolják, hogy az állatok védelme csak a gerincesek, emlősök védelméből áll, és gátlástalanul eltiporják a rovarvilág parányi képviselőit, vagy bántalmazzák a hüllőket, kétéltűeket csupán „ronda” külsejük miatt. Elszomorító az a tény, hogy míg gyerekek a ruhájukra pattanó rovaroktól irtóznak, félnek, addig a TV-ben látott különböző szörnyek és rémek látványához teljesen hozzászoktak, nem ijednek meg tőlük. Pedig, ha felhívjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy ezek az állatok is fontosak, hasznosak az élővilág számára, és érdekes történetekkel, ismeretterjesztő filmekkel, mesefilmekkel /vízipók csodapók/ ezt alá is támasztjuk, akkor a beidegződött ellenérzéseiktől hamarabb megszabadulnak, kialakult ellenszenvüket könnyebben leküzdhetik. Kirándulásaink során gyakran találkozhatunk galacsinhajtó bogárra. Láttuk, miként dolgozik, milyen szorgalmas. Megérintettük kemény kitinpáncélját, megszámoltuk mennyi lába van, megfigyeltük testfelépítését /fej, tor, potroh/ és megállapítottuk, hogy igaz, nem végez valami gusztusos munkát, de ennek ellenére gyönyörű, sötétkéken csillogó bogár. A hangyával is nap, mint nap találkozunk. Alain Grée: Rovarlesen című könyve segítségével megnéztük, hogy milyen egy boly szerkezete. Így a gyerekek számára érthetővé válik, miért és hová szállítanak szorgalmasan mindenféle morzsát, levéldarabkát. Kedves ismerősünk a katicabogár is. Versek, dalok is gyakran szólnak róluk. A nagyokkal már beszélhetünk a növényvédelemben betöltött fontos szerepéről is , hiszen lárva korától kezdve kedvenc tápláléka a levéltetű. Az óvodai rózsabokrot úgy szabadítottuk meg a levéltetvektől, hogy a gyerekekkel közösen katicabogarakat gyűjtöttünk és szabadon engedtük őket a virágoskertben. Megfigyelhették a bogarak munkáját, lassan megfogyatkoztak a levéltetvek. A lepkéket színpompájuk, alakjuk miatt igen kedvelik a gyerekek. Többször láthatták, amint pödörnyelvükkel a virágok nektárját szívogatják. A hernyó – lepke kapcsolatra felhívtuk a 18

gyerekek figyelmét, már csak azért is, hogy ne alakuljon ki bennük ellenszenv irántuk, s hogy ne pusztítsák indokolatlanul őket. A békákkal is gyakran találkozunk patakparti sétáink során, ahol jó lehetőség kínálkozik a megfigyelésekre. Látni, hogyan tud bebújni előlünk egy-egy nagyobb kő alá, mekkorát bír ugrani, hogyan tud úszni a vízben. Elmondhatjuk a gyerekeknek, hogy milyen hasznos, mennyi szúnyogot és más rovart bír elfogyasztani, milyen érdekes a színe, s emiatt jó el tud rejtőzködni a rá leskelődő veszély elől. Tehát nem kell tőle félni és semmiképpen sem szabad bántani. Az óvodás korú gyerekeknek az állatokhoz való vonzódása, a madarak iránti szeretete kínálja a lehetőséget arra, hogy ebben a korban szakszerűen kialakítsuk az óvodai madárvédelmet. Nagyon szép s maradandó élmény a gyerekek számára, amikor hideg, zúzmarás téli reggelen a széncinkék, tengelicék, meggyvágók, feketerigók, zöldikék a fákon kuporogva várják, hogy feltöltsük újra az etetőket. A téli hónapokban zeng az óvoda környéke a madártetőn lakmározó madarak zajától. Ez nemcsak az óvodások érdeme, hanem az iskolásoké is és az óvoda szomszédságában lakó erdész bácsié is, aki ugyanúgy, mint mi egész télen át eteti a madarakat. Az etetéshez szükséges magokat a Bükki Nemzeti Parktól kapjuk, de mi magunk is készítettünk különféle madárcsemegéket: szalonnából, dióból, mogyoróból, almából, sárgarépából. Az etetést mindig az időjárás függvényében kezdjük és fejezzük be, általában november végétől március elejéig. Jó alkalom adódik ilyenkor arra, hogy a gyerekek közelebbről is megfigyelhessék a kisebb – nagyobb madarakat, étkezési szokásaikat. Az előudvaron lévő fenyőfára akasztottuk az egyik magunk által készített madáretetőt. Eleinte madarak, ha mozgást észleltek, azonnal elröppentek. De egy idő után már megszokták a különböző zajokat. Nem így a gyerekek, akik mindig rácsodálkoztak az etetőben tolongó különböző madarakra. Megfigyeltük pl.:azt, hogy a tengelicék és a cinkék szinte mindig rajokban jönnek, és mindig csak egy – maximum kettő – megy az etetőbe, a többi az ágakon kuporogva várja, hogy rájuk kerüljön a sor. A feketerigók és a zöldikék magányosan vagy kettesével járnak, s udvariasságukról nem híresek, mert megérkezésük után azonnal az etetőhöz mennek, és elriasztják a kisebb madarakat. A nagy ablakok gyakran megtévesztik a madarakat. Többször előfordult már, hogy véletlenül nekirepültek, s ilyenkor az ütközéstől elkábultan a földre estek. Egyszer egy tengelice repült így neki, s a kissé elkábult madarat bevittük, egy kis vízzel megfröcsköltük, ami után az magához tért. A gyerekeknek felejthetetlen élmény volt, hogy kézből etethették, s egyáltalán ilyen közel kerülhettek egy madárhoz. Nem sokáig tartottuk magunknál, miután megetették a gyerekek, szabadon is engedtük. A gyerekek jó ideig minden tengelicére azt mondták, hogy biztosan ez a „miénk”, amit mi mentettünk meg. Magától értetődik, meg megtanítottuk a gyerekekkel Nemes Nagy Ágnes: Mit beszél a tengelice c. versét, amit a madarak közelsége miatt egy – kettőre elsajátítottak és szívesen mondogattak. Környezetismeret foglalkozásokon beszélgettünk a madarak téli életéről, a madáretetés fontosságáról, kiemelve a rendszerességet, mert ha az etetőre szokott madarak táplálást több napos kihagyással végezzük, akkor azzal akár a madár halálát is okozhatjuk. A gyerekeken keresztül a szülők figyelmét is felhívtuk arra, hogy otthon is etethetik a 19

madarakat, akár az ablakpárkányra szórt magvakkal, vagy az apuka által készített madáretető segítségével. A gyerekeknek a nagyvadakkal kapcsolatos élményei többnyire otthoni eredetűek / vadászó apukák, családi gombázás, a házi szőlőbe bejáró vadak nyoma /. Kirándulásaink során mi is nem egyszer találkoztunk állatnyomokkal hóban, sárban. A lábnyomokat időnként azonosítani is tudják, s önkéntelenül is elmondják a hozzájuk kapcsolódó élményüket. Az óvodában igyekszünk ezeket az ismereteket fejleszteni, elmélyíteni / plakát, természetfilmek, könyvek /. Egy – egy túra után mindig élményekkel telve jövünk haza, és soha nem mondjuk azt, hogy „Na, most sem láttunk semmit!”. Mi óvónők is észrevesszük a természet sokszínűségét, örülünk annak, és a gyerekek akaratlanul is követik példánkat. S ha már észrevették és rácsodálkoztak ezekre, eszükbe sem fog jutni a pusztítás, mert megtanulták, tudják és érzik, hogy az „élet él és élni akar”. Mi, cserépfalui óvónők ezzel a negyven egynéhány gyerekkel évről – évre arra törekszünk, hogy lakóhelyünket és környékét minél jobban megismertessük és megszerettessük a gyerekekkel. Nem az a célunk, hogy tudományos ismeretekkel halmozzuk el őket, hanem hogy ráirányítsuk a figyelmüket arra, hogy körülöttünk szinte minden él, és ezt az életet nekünk védenünk, óvnunk, tisztelnünk kell. A mai felnőttekben nem tudatosult még eléggé, hogy környezetünk, Földünk jövője a mai kisgyerekek kezében van. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek ne azzal az érzéssel nőjenek fel, hogy a környezeti problémák túl nagyok, túlságosan reménytelenek, orvoslásukra nincs lehetőség. Apró dolgokkal is sokat tehetünk a környezetért, természetért. „Osztani magad, - hogy sokasodjál, kicsikhez hajolni – hogy magasodjál, hallgatni őket, hogy tudd a világot, róluk beszélni, ha szólsz a világhoz. Széjjel szóródni – eső a homokra – Sivatagnyi reménytelen dologra, S ha nyár se lesz tőled – s a táj se zöldebb: Kutakká gyűjt a mély: - soká isznak belőled!” / Váci Mihály /

IV.2.4. Egészségnevelési terv Az óvodai nevelés alapfeladatai magában foglalják az egészségnevelés feladatait: egészséges életmód alakítása, érzelmi-erkölcsi és közösségi nevelés, anyanyelvi és értelmi fejlesztés, megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését. Az egészséges életmód kialakításának feladatai: Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai életkori sajátságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészségfejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. 20

Az óvónő feladatai:  Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak megalapozása  Mozgásigény kielégítés és testi képességek fejlesztése  A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése  A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása Az egészségfejlesztés területei:    

Egészséges táplálkozás Mindennapos testnevelés, testmozgás Személyi higiéné Testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek a

 

Bántalmazás, erőszak megelőzése Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás

szenvedélybetegségekhez.

V. Tevékenységformák megjelenése A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve szervezzük meg a foglalkozásokat. A tervezés függ a foglalkozás anyagától, a gyermekek létszámától , a helyszíntől és attól, hogy mit akarunk elérni az ismeretanyaggal. Foglalkozásokon és játékidőben is törekszünk:   

anyanyelvi nevelés kommunikációs készség kialakítására és gondolkodásra nevelésre tolerancia A napirend és a hetirend tervezésénél fontos szempont a rugalmasság és alakíthatóság.

V.1. Játék: A játék a kisgyermekkor legtermészetesebb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az időjárás függvényében szinte minden lehetőségünkre álló időt az udvaron /elő-és játszóudvar / és a határban töltünk. Az előudvaron általában gyülekezünk, ott a következő játéklehetőségek adottak: homokozás, mászókázás, egyensúlyozó játék, labdázás, rollerezés, szabály és társasjátékokkal való foglalkozás az asztaloknál. A hátsó udvaron mászókák, lipityókák, nyújtó, homokozó, hinták nyújtanak változatos lehetőségeket. Mindenféle szerepjátékra, fogócskára, szabályjátékra alkalmas a terep. A csoportszobák viszonylag tágasak, különböző játéksarkokat alakítottunk ki. A klasszikusok: konyha, fodrászos, boltos. Jelmezek bábok segítik a gyermekek elképzeléseinek megvalósítását. Tapasztalatszerzés: Megbeszéljük a gyerekekkel az aktuális eseményeket, figyelemmel kísérjük a faluban történt változásokat / házak renoválása, építkezés, csatornázás, vásározás, turizmus, kertápolás / amelyek beépülnek játékukba. A foglalkozásokkal kapcsolatos ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés is tarkítja a játéktémákat. 21

Óvónő játéka a gyerekekkel: Kiscsoportban legalapvetőbb feladatunk: megtanítani játszani a gyerekeket. Legfontosabb módszere az utánzás. Így szereznek jártasságot az építő, konstrukciós és szerepjátékok terén . Továbbiakban az óvónők szükség szerint irányítanak, illetve bekapcsolódnak a játéktevékenységekbe vagy kezdeményezhetnek játékot. Ha szükséges, segítenek megoldani a felmerült konfliktusokat, a tétlenkedő gyerekeket igyekeznek bevonni a játékba. A játék irányítása nem direkt módon, hanem a gyerekek elképzeléseit figyelembe véve történik. A játék örömét fokozza, ha az óvónők is bekapcsolódnak és ugyan úgy szerepet vállalnak, mint a gyerekek, de a szabad játék túlsúlya mindig megvalósuljon. Játékfajták: Gyakorlójáték: Kiscsoportosok fő tevékenységi formája az ismétlés, örömet.

a tevékenység

begyakorlása okoz

A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 4-5 éves korban/ 

Véletlen mozgásból, cselekvésből adódó siker hozza létre a gyakorló játékot, mely az ismétlésre késztetés miatt kapta nevét. Örömteli ismétléssel, gyakorlással a különféle funkciók fejlődését segíti elő



A hangok, szótagok, szavak, rövid mondatok és dallamok, halandzsa , játékos szabály szerinti ismétlés útján válnak játékká. A ritmus és a hozzákapcsolódó mozgás a lényeges elem.

A fejlődés jellemzői a harmadik ütemben / 5-6-7 éves korban/: 

A gyakorló játék csak akkor jelentkezik, ha a gyerek fejlődésében lemarad, képességei fejletlenek, tapasztalatai , élményei szegényesek, vagy időnkét akkor, ha az új játékeszköz használatát még nem ismeri és a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége a jó játékhoz.

Szerepjáték: A gyerekek megtanulják az együtt játszással kapcsolatos elemi szabályokat, kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban játszás igénye. Nagycsoportban már jellemző, hogy elfogadják, megértik játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. A felnőtt életet jelenítik meg, azt utánozzák. A szimbolikus szerepjáték kibontakozása kapjon nagyobb hangsúlyt. A fejlődésjellemzői az első ütemben: /3-4 éves korban/   

A gyerekek betartják az együtt játszással kapcsolatos elemi szabályokat Szívesen játszanak egyedül, egymás mellett vagy 2-3 gyerekből álló csoportban. Önállóan megkeresik a játékhoz szükséges eszközöket, képesek olyan szerepjátékok eljátszására, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak, s a résztvevők különböző szerepeket töltenek be. 22

A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 4-5 éves korban/   

Tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való játszás igénye. Megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit és készek ezeket játékukban újra alkotni. Már nemcsak az eszköz a lényeg, hanem a játékban eljátszott szerep. Az egyszerűbb közös játékok megszervezése, a szükséges játékszerek kiválasztása már természetes.

A fejlődés jellemzői a harmadik ütemben: / 5-6-7 éves korban /    

Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Vállalják a számukra kevésbé érdekes szerepeket is és játék közben keletkezett ötleteiket képesek beépíteni a játék menetébe. A felnőttek tevékenységeit, különféle élethelyzeteket képesek tapasztalataik és érdeklődésük szerint ábrázolni. A játszótársak között szoros és tartós kapcsolat alakul ki, akik közösen végzik a játék tervezését, szervezését, lebonyolítását.

Barkácsolás: A gyerekek általi eszközkészítés játékban, a játékhoz. Az egyszerű tevékenységtől / festés, ragasztás / jutnak el a bonyolult eszközök, tárgyak létrehozásáig / kiscsoportban az óvónővel együtt, nagycsoportban már egyénileg is megvalósítják elképzeléseiket. Ötletekkel színesíthetjük munkáikat. A fejlődés jellemzői az első ütemben: / 3-4 éves korban/  

Ebben az életkorban a gyermek főleg szemlélője az ilyen jellegű tevékenységeknek / játékok javítása, festése, karbantartása /, lássa , ez milyen fontos és egyben cselekvési kedv ébresztő is a gyermek számára. Egyszerűbb barkácsolásokkal önállóan is megpróbálkozhatnak.

A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 4-5 éves korban/ 

A gyerekek már aktív segítői az óvónőnek, a saját ötleteik megvalósításában is próbálkoznak közösen a felnőttel.

A fejlődés jellemzői a harmadik ütemben: / 5-6-7 éves korban /  

A gyerekek már maguk is kezdeményezzék tevékenységeikhez szükséges eszközök elkészítését , ezeket az eszközöket használják fel játékaikban, dramatizáláskor, bábozáskor. Mérjék fel, hogy milyen anyagok szükségesek az elképzelt tárgy elkészítéséhez, kérjék a felnőtt segítségét, ha megakadnak.

Dramatizálás, bábozás: Irodalmi élmények megjelenítése a játékban. Az óvónő bábozása által ismerkednek meg a gyerekek a bábokkal. Nagycsoportban már képesek eljátszani egy-egy mesét, történést, saját kitalációt. Azt tapasztaljuk, hogy a túlzott videózás, tv-zés nem segíti a 23

beszédkészség fejlesztését. A dramatizálás élményanyagát segíti a színház- és bábszínház látogatás. A fejlődés jellemzői az első ütemben: / 4-5 éves korban /  Elsősorban a báb mozgása kelti fel a gyerekek érdeklődését, a cselekvés köti le a figyelmüket.  Az óvónő által használt báb mozgatását nagy kedvvel ismételgetik. A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 5-6-7 éves korban/   

Az óvónővel együtt már szívesen készítenek bábokat, síkbábokat, egyszerűbb fakanál bábot, termésből bábokat A gyermekek által kedvelt egyszerűbb meséket vagy élményeikhez kapcsolódó történést az óvónővel közösen, aztán egyedül is eljátsszák a paraván mögött. Egyszerű jelmezeket, fejdíszeket és álarcokat készítenek a gyerekek, amelyet felöltve megelevenítik a kedvelt meséket, az őket foglalkoztató eseményeket.

Építő, konstrukciós játék: Kezdetben az egymásra, összerakosgatás örömét jelenti, később fedezik fel a szerkeszthetőséget , az alkotást. Idővel a gyerekek mind igényesebbé válnak konstrukcióikkal szemben. A választott, elképzelt modellt egyre pontosabban készítik el, képesek különböző anyagok, eszközök kombinálására és az erre fordított idő is lényegesen hosszabbodik . A fejlődés jellemzői az első ütemben: / 4-5 éves korban /  

Az összerakosgatás és a véletlenszerű szerkesztés jelenti a játék örömét. Az óvónő segítse őket a kirakás, az építés, az összeállítás közbeni eredményes megoldásokhoz.

A fejlődés jellemzői a második ütemben: 5-6-7 éves korban /   

Ebben a korban már előre eltervezett játékszereket is tudnak készíteni a gyerekek. Gyakran ez a tevékenység a szerepjátékhoz kapcsolódik, vagy maga a konstruálás adja az ötletet a szerepjátékra. Egyre igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben, törekednek az élethűségre. Óvodáskor végére már képesek különböző eszközök, anyagok kombinált alkalmazására.

Szabályjáték: 4 – 5 éves korban fokozatosan vonja be az óvónő a gyerekeket a szabályok által meghatározott játékba. Korábban csak egészen egyszerű szabályokkal ismerkednek. Nagycsoportban már nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést, koncentrációt igénylő játékokat játszanak és egymást is figyelmeztetik a szabályok betartására. Az egészséges versenyszellem már megjelenik ennél a korosztálynál, de ügyeljünk rá, hogy ez ne csapjon át egymással szembeni negatív érzelmek kifejezésére. A szabályjátékok szabályaihoz hasonló szabályok szerint játszott anyanyelvi játékok átmenetet képeznek a játék és a tanulás között. 24

A fejlődés jellemzői az első ütemben: /3-4 éves korban/ 

gyerekenként változik :a legegyszerűbb szabályokat értik meg általában, itt a mozgás öröme a lényeges.

A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 4-5 éves korban/ 

Már előtérbe kerül a győzelem, s ennek elérése érdekében egyéni érdekeiket egyeztetik társaikéval  Közösen őrködnek a szabályok betartása felett. A fejlődés jellemzői a harmadik ütemben / 5-6-7 éves korban/    

Választhatnak nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékot is. Képesek a bonyolultabb szabályjátékok megtanulására, gyakorlására. A több odafigyelést, egymás közötti egyeztetést, ötletességet kívánó játékok közben figyelmeztetik egymást a szabályok betartására. Jellemző az egészséges versengés. ez ne csapjon át egymással szembeni negatív érzelmek kifejezésébe.

V.2. Munka:  

Önkiszolgálás Közösségért végzett munka: -

naposság megbízatások környezet rendje kerti munka

Önkiszolgálás: saját személyével kapcsolatos teendők ellátása, fokozatosan, minél több művelet elvégzése Naposság:

középső és nagycsoportban étkezésekhez az asztal megterítése illetve az asztal leszedése , teremrendezés, eszközkiosztás Megbízatások: Kiscsoportban általában az óvónővel együtt végzik, pl.: székek átrendezése a nagyobbak feladata lehet már a csoportszoba rendjének kialakítása, Öltözőben, mosdóban a tisztaság megőrzése, egyszerűbb javítások Játékokon, csoportszoba díszítése, egymás segítése öltözködésben Óvónő kisebb megbízatásainak teljesítése / kért eszközök behozatala /. Környezet rendje: Kiscsoportban ismerjék meg a gyerekek a tárgyak helyét, vegyék el önállóan amire szükség van és ugyan oda tegyék vissza. A szoba könnyebb berendezési tárgyait bátran rendezzék át / székek, padok /. 4-5 évesek a terem átrendezésében már szükség szerint segítsenek, vegyék észre a rendetlenséget, kapcsolódjanak be a rendrakásba, örüljenek az együtt végzett munka örömének. A nagyok a csoport játékait természetes módon tartsák rendben / babakonyhában, babaszobában, játékpolcon / . Segítsenek a szertári eszközök ki és behozatalában, a naposok, ha szükség van rá, az asztal körüli terület összeseprésében. Kerti munka:

Bevonjuk őket a szobanövények, a virágos kert gondozásába, 25

öntözésébe. A munka során a gyermekek önkéntességére, nyitottságára, érdeklődésére, megismerési vágyára, aktivitására építünk. A munka jellegű tevékenységeknél a dicséretet, az értékelést a gyermek fejlettségéhez mérten, fejlesztően tegyük meg. V.3. Ismeretszerzés, tevékenységekben magvalósuló tanulás: Az óvónő feladatai:        

a gyermekek fejlettségének megfelelő ismeretek közvetítése Értelmi képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet gondolkodás / A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokirányú érdeklődésének kielégítése Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezések, kutatások örömeit, eközben fejlődik kompetenciájuk. A gyermek egyéni fejlettségének, érdeklődésének megfelelő tevékenység biztosítása Hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése Önállóságuk, figyelmük, kitartásuk, feladattudatuk fejlesztése, törekvés a legjobb megoldásokra, a probléma megoldó gondolkodás kialakítására. Próbálják meg felmérni saját teljesítőképességüket, magukat elhelyezni a közösségben, / reális énkép fejlesztése /. Az óvónő értékelése is legyen mindenkor személyre szabott pozitív értékelés.

VI. Komplex foglalkozások rendszere: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A beszélgetés, a kommunikáció, a jó kérdések, a személyes beszélgetések nyújthatnak érzelmi megnyugvást, a feszültségek feloldását, problémák megoldását a gyerekeknél. VI.1. Anyanyelv /mese-vers/ /segítő, tájékozódó jellegű az egyes elvárások meghatározása / Kiscsoportban: mondókázással, verseléssel, meséléssel ismertetjük meg a gyerekeket a nap folyamán kihasználva minden kínálkozó lehetőséget nemcsak csoportosan, hanem a felnőttel kettesben is. Az ilyen gyakorlás egyben kapcsolatépítés is. Az irodalmi anyagból nekik zömében kedves állattörténeteket és rövid, kontaktusteremtő mondókákat válogatunk. Középső és nagycsoportban már építhetünk a gyerekek tudásszomjára, szereplési vágyára. Használjuk ki természetes igényüket! Az 5-6 éves gyerekek már élvezik a játékos szófordulatokat, hangutánzó szavakat, rímeket, örömmel szerepelnek egyénileg, büszkék a tudásukra, szomjazzák a dicséretet. A gyerekek minden nap találkoznak a mesével, mert az alvás előtti mesélés elmaradhatatlan. A nagy-középső csoportban már a folytatásos meséket is értik, nyomon tudják követni az eseményeket. A mesélés megkezdése előtt felidézzük az előző részben történteket, amellyel rögzítjük a már elolvasottakat. Az ismeretlen szavakat, szófordulatokat mindig megbeszéljük. Fontosnak tartjuk, hogy megismerkedjenek a magyar népmesékkel, azok jellegzetes, visszatérő elemeivel, de a klasszikus és kortárs írók, költők művei is szerepelnek repertoárunkban. 26

Ezeket beépítjük ünnepeink műsorába, öröm látni, hogyan éreznek rá a gyerekek a cselekmény humorára, a versek játékos rímeire A meséket megelevenítjük bábozással, dramatizálással, amely egyben beszédkészségük fejlesztését is elősegíti. Az előkészületekből a gyerekek már tudják, hogy mesélés fog következni és elfoglalják a helyüket, elcsendesednek a játszók. Együtt élnek a mesével. A legügyesebbek fantáziája, szókincse már alkalmas arra, hogy saját mesét, verset alkothassanak. VI.2. Zenei nevelés / segítő, tájékozódó jellegű az egyes elvárások meghatározása/ Az ének-zenei tevékenységek a közös éneklés, dalos játékok élményt nyújtanak a gyerekeknek, felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségeit. A népdalok éneklése, a gyermekek népi játékai a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Feladatunk: a feltételek megteremtése. A nap folyamán alkalomszerűen is énekelünk, és a spontán adódó zenei élményekre / zörejek, tárgyak, élőlények hangjai, utcai zajok / is figyelünk, pl.: várakozás közben. Zenei anyagunk kiválasztásánál a hagyományos dél-borsodi dalokat részesítjük előnyben, figyelve a korcsoportra és a hangkészletre. Mozgásos, dalos játékok gyakorlásánál általában a tágas tornatermet vagy az udvart vesszük igénybe. A mindennapos testnevelés befejezésekor is gyakran dalos, felelgetős vagy kergetőző játékokat játszunk. Pl.: Gyertek haza ludaim… Ilyen cica mellett… Benn a bárány…Azt tapasztaltuk, hogy az ének foglalkozásokon szinte 1oo%-os a részvétel, aki folytatja a játékát, az is énekli velünk a dalokat. Elegendő néhány gyerekkel énekelni és a többiek máris odasereglenek. A fejlődés jellemzői az első ütemben: / 3-4 éves korban/           

5-7 mondóka, 10-14 játékdal , éneklési készség fejlesztése, kvint távolság megközelítőleg tiszta éneklés kisebb-nagyobb csoportokban zenehallgatás befogadására szoktatás magas-mély /beszéd, ének, hangszer felismerése, térbeli érzékelése,/ halk-hangos különbségének érzékelése, zörejhangok / ritmushangszerek, természet hangjai / ritmusérzék fejlesztése /egyenletes lüktetés mondókázás, éneklés közben, játékos mozdulatokkal / egyszerű ritmusjáték, dob, csörgő használata elsősorban két személyes mozgásformák, illetve egyszerű utánzó mozgás eljátszása, ölbeli játékok felnőttekkel

A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 4-5 éves korban/  4-6 mondóka,  12-14 játékdal, néhány műdal  hatod távolság / dó-lá/  dallamtöredék felismerése dúdolásról, hangszerjátékról  megközelítően tiszta éneklés óvónő irányításával  zenehallgatásban ismerkedés a kétszólamúsággal  magas-mély dallam megkülönböztetése kézjelekkel  szöveges motívumok visszaéneklése 27

      

hangszínek megkülönböztetése / zörejek, beszéd, zenei hangok, természet hangjai / kétnegyedes ütem tempótartással egyenletes lüktetés érzékeltetése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal ritmus kiemelése, ritmus motívumok visszaadása körjátékok, sorgyarapítók, párválasztók kapusjátékok, táncos jellegű mozdulatok egyszerű, játékos mozgások egyöntetű, esztétikus végzése ritmushangszerek használata dob, csörgő, ujjcintányér, kasztanyetta

A fejlődés jellemzői a harmadik ütemben: / 5-6-7 éves korban/           

4-6 mondóka 16-18 népi dal, 3-5 műdal önálló, tiszta éneklés a megszokott hangmagasságon és tempóban dallamtöredék felismertetése szöveg nélkül motívumok pontos visszaéneklése zenehallgatásban ismerkedés komolyzenei művekkel felelgetős játékok éneklése halk-hangos, gyors-lassú dallamfelismerés, dallambújtatás játékos, táncos mozgások játékhoz kapcsolása, illetve kitalálása ütőhangszerek használata önállóan éneklés kísérésével

VI.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka Egész nap biztosítjuk a feltételeket az ábrázolás különböző fajtáihoz / rajzolás, gyurmázás, festés, vágás, ragasztás, szövés, fonás. /. Igyekszünk változatos technikákkal megismertetni a gyerekeket, ezzel is felébreszteni alkotó kedvüket /agyagozás, üvegfestés, körmönfonás, homokszobrászat, kirigami, stb. / Gyakran használunk fel természetben fellelhető anyagokat – erdő közelsége – toboz, makk, gesztenye, csipkebogyó, juharfa termése bükkmag, stb. / Esztétikus, ünnepi alkalmakhoz illeszkedő óvodai dekoráció készítése közösen a gyerekekkel. Különféle kiállítások megtekintése a gyerekekkel – hagyományápolás, ízlésformálás. A falunkban és környékén az épített és a természetes környezet szépségeinek felfedezése, rajzaikban való megjelenítése. A gyermekek fejlettsége, kézügyessége, alkotókészsége egyénileg változó, nagyon fontos, hogy ne uniformizáljuk őket, engedjünk teret saját elképzeléseiknek, segítsük azok megvalósítását. Azt tapasztaltuk, hogy a mai gyerekek alig rajzolnak, fel kell velük fedeztetni, hogy mi mindent lehet létrehozni, ábrázolni a ceruzával, ecsettel és egy kis gyakorlással ők is ügyesen tudnak bánni ezekkel az eszközökkel. A jól rajzoló gyerekek egyben példaképek is, és az utánzási vágyukat is segítségül hívjuk a rajzolásai kedvük felébresztéséhez. A szép eszközök, jó ceruzák is elengedhetetlenül szükségesek. A fejlődés jellemzői az első ütemben: / 3-4 éves korban/  homok / télen hó / használata, formázás, építése  gyurkálgatás, formálgatás tetszés szerint, díszítéssel  firkálgatás /zsírkréta, vastag ceruza , nagyméretű papírra /  festés technikájának gyakorlása ujjal, tenyérrel ecsettel  egyéb technikák / változatos anyagok szórása, karcolás, dörzsölés, fonalhúzás stb/ 28

A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 4 – 5 éves korban/         

homok és kiegészítő anyagok –kavics, gally, fű - udvari tevékenység mintázás, tárgyak, állati, emberi alakok formázása termések gyűjtése, felhasználása ábrázoláshoz, barkácsoláshoz bábkészítés textil, fonal, bőr, fa anyagból rajzolás aszfaltra, különböző méretű, minőségű papírokra, zsírkrétával, ceruzával festés érzelmek, élmények, képzelet alapján több színnel, képalakítás tépéssel, hajtogatás, vágással, ragasztással lenyomatok, karcolás, dombormű készítése varrás, fonás,

A fejlődés jellemzői a harmadik ütemben: / 5-6-7 éves korban/         

homokvár építés, labirintus formázás / víz felhasználása / mintázás, gyurmázás összetettebb formák létrehozása, kis életképek ábrázolása változatos eszközök felhasználásával / textil, toll, fa , termések / termések célirányos gyűjtése, változatos alkalmazása bábkészítés, egyéni ötletek megvalósítása rajzolás élmény, elképzelés, emlékek után festés sok színnel, ügyelve az elhelyezésre, tisztaságra, jellemző jegyek ábrázolása képalakítás: tépés, vágás, hajtogatás, ragasztás, montázs, fonalkép varrás, szövés, fonás, különleges technikákkal való ismerkedés / üvegfestés, zsinórozás, festékfröcskölés fogkefével, festékkihúzás pálcikával, dugónyomda

VI.4. Mozgás: A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását és testi képességeit: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. A testnevelés foglalkozások sok mozgásanyagát Tóthszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában című könyve alapján tervezzük és dolgozzuk fel a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A mindennapi mozgásos játékok folyamatos biztosításának lehetőségei: bármikor, a nap folyamán, amikor érzékeljük, hogy a gyerekeknek mozgásra van szüksége, átmegyünk a tornaterembe és különféle mozgásos, futójátékokkal, versenyekkel „ dolgoztatjuk „ meg őket. A mindennapi testnevelés során aktivizálja őket az eszközök használata /labda, lufi, babzsák, kötél, karika, kocka, tornatermi eszközök /. A testnevelés foglalkozásokon is jelen van a differenciált feladatvégzés, az edzettebb gyerekek egy-egy feladatból többet elvégezhetnek, míg a többiek kifújják magukat. Fontos az egymásra figyelés testnevelés közben, Kirándulások, túrák alkalmával a gyaloglás mellet változatos erőpróbáknak tesszük ki a gyerekeket. Pl.: bujás, kuszás, mászás, futkározás, akadályok leküzdése, egyensúlyozás, dombra föl-lemászás, stb. Sajnos a mozgásszegény életmód még a kertek, szőlők mellett, is jellemző a lakosságra. Személyes példával is próbálunk kedvet ébreszteni a gyerekekben a mozgás iránt: részt veszünk versenyfutásban, mozgásos játékokban, ötletadásban. Kevésbé jó mozgású gyerekekkel többet foglalkozunk és olyan mozgásformákat találunk ki, amely legeredményesebben fejleszti őket. / a harmónikusság az 29

összerendezettség alakítására nagy hangsúlyt fektetünk - fegyelmezett kis - és nagymozgások végzése elengedhetetlen. A környezet-és természetvédelemre nevelés megfelelő edzettség kialakítása nélkül megvalósíthatatlan , mert a leghatékonyabb ismeretszerzés a természetes környezetben történik. A fejlődés jellemzői az első ütemben: /3-4 éves korban/       

Örülnek a mozgásnak a gyerekek, egyszerű futó, fogó játékokat eljátszanak Néhány másodpercig nyugodtan állnak alapállásban Képesek futás közben jelre megállni, irányt változtatni, személyeket és tárgyakat kikerülni és megkerülni Ismerik a futás és a járás közti különbséget Kúsznak-csúsznak-másznak a talajon irányváltoztatással Nekifutásból képesek átlépni kijelölt helyet A labdát helyben és járás közben maguk mellett egy kézzel gurítják

A fejlődés jellemzői a második ütemben:/ 4-5 éves korban/       

Képesek nagyobb odafigyelést igénylő futó, fogó, átfutó játékokat játszani , két csapatban versenyezni Oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből kézfogással kört alakítanak. Természetes járás ritmusát átveszik Kitartóan futnak Képesek a talajon, padon, zsámolyon, bordásfalon kevésbé bonyolult feladatokat végezni Labdával tudnak: dobni, elfogni, gurítani, közben egyszerű gyakorlatot végezni Észreveszik, ha társaik hibáznak

A fejlődés jellemzői a harmadik ütemben: / 5-6-7 éves korban/       

Növekszik teljesítő képességük, összerendezettebbé, ügyesebbé válnak, gyorsabbak, kitartóbbak Fejlődik tér -és idő tájékozódó képességük Egyéni, csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével, a szabályok pontos betartásával Megértik az egyszerű vezényszavakat, a természetes járást és az ütemes járást váltakoztatják állórajtból kiindulva 30-50 métert futnak képesek egyensúlyozni, függeszkedni, akadályt átugrani, kislabdát hajítanak távolba, illetve célba és labdát vezetnek

Az óvoda napirendjében minden délelőtt és délután végzünk úgynevezett mindennapos testnevelést. Ez általában tartalmaz járást, futást és gimnasztikai gyakorlatot, játékot, de állhat az átmozgatás több játékból, versengésből, dalos játékból is. VI.5. Matematika – Külső világ megismerése Célunk: a minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában a gyermekek ötleteinek, véleményének figyelembe vételével. 30

Feladatunk: a gyerekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi, okozati Összefüggések felismertetése, megtapasztalása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, logikus gondolkodásra nevelés, környezetünk mennyiségi és formai összefüggésének felismerése. Négy éves korban kezdünk el ezzel tervszerűen foglalkozni, de már kiscsoportban is találkoznak a gyerekek matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel a mindennapi életben. Középső csoportban már szükség van a kötelező foglalkozásokra is, elsősorban az új ismeretet feldolgozó, valamint ismétlő-rendszerező foglalkozáson, amikor mindenkinek ugyanarra az információra van szüksége. Az éves lebontásban viszont a ténylegesen cselekvő, tapasztalatgyűjtésnek kell dominálnia. A kötelező foglalkozásokon figyelni kell arra, hogy a gyerekek ne passzív nézők, hanem cselekvő résztvevők legyenek. A feladatokat, a probléma előhívta feszültség hatására igyekezzenek megoldani. Egyéni, páros és mikrocsoportos foglalkozások alkalmával differenciáltan is foglalkozhatunk a gyerekekkel. Egyénre szabott feladatokat tudunk adni ilyen módon, figyelembe véve a gyerekek képességei közötti eltéréseket. Problémahelyzetek megoldásakor fejlődik a gyermekek logikus gondolkodása, problémafelismerő és megoldó készségük, kitartásuk. A tevékenység és a megerősítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban. Matematika foglalkozásokon az OPI Játékos matematika – matematikai játékok című kiadványra támaszkodunk, de minden évben több új, hasznos szakirodalom jelenik meg e témában, amelyből sok jó ötletet tudunk meríteni. A matematika és minden egyéb foglalkozáson fontos kritérium az óvodapedagógus példamutató, szép beszéde. Mindig megnevezzük a használt tárgyakat, anyagokat és az ezekkel való cselekvéseket / irányok, helyzetek, térbeli viszonyok, stb. / A cél az, hogy minden gyerek elsajátítsa a korának megfelelő ismereteket, ez pedig lényegesen egyszerűbb akkor, amikor játszva, aktív cselekvőként teszik azt. A fejlődés jellemző: az első ütemben: / 4-5 éves korban: A következő témakörökben szereznek tapasztalatokat és ismereteket:         

Halmazokat képeznek megadott szempontok szerint / szín, alak, / Halmazokat összehasonlítanak / több, kevesebb, ugyanannyi / Halmazok számosságának megállapítása számlálással / 6-8 / Halmazokat szétválogatnak, bontják részhalmazokra, Halmazokat sorbarendeznek Mennyiségeket mérnek össze / magasságot, hosszúságot, tömeget, űrtartalmat, szélességet, vastagságot / Megértik a leggyakoribb névutók jelentését Ismerik a sorszámokat 6-ig A környezetünkben előforduló egyszerűbb geometriai alakzatok felismerése, megnevezése / gömb, kör, kocka, téglatest /

A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 5-6-7 éves korban/    

Halmazok képzése már önálló szempontok szerint is Több halmaz összehasonlítása / több, kevesebb, ugyanannyi / Halmazok számosságának megállapítása / 8-10 / darabszám változásai Halmazok összeválogatása, ítéletek alkotása 31

      

Halmazok tulajdonságainak változtatása / hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel / Halmazok elemeinek sorbarendezése, / az elemek mennyiségének növekedése alapján / Mennyiségek összemérése egyénileg választott szempontok szerint is. Megjelenik a területmérés is Sorbarendezett elemek helye a sorban . Sorszámok ismerete 10-ig Névutók és irányok megnevezése , tájékozódás a térben Geometriai alakzatok szélesebb körű felismerése, megnevezése Szimmetrikus alakzatok felismerése, előállítása

VI.6. Külső világ tevékeny megismerése Célja: hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek mozgásos, érzékszervi tevékenységeken keresztül az őket körülvevő természeti és emberi környezetből. E folyamat során kialakulnak a gyermekekben a kulturált, biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok, amelyekről kialakíthatja önálló véleményét. A környezet minél átfogóbb megismerése azért is szükséges, mert általa közvetítjük az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző népszokásokat. Foglalkozásainkra jellemző, hogy úgy választjuk meg a témákat, hogy a gyerekek testközelből, a természetes környezetben ismerjék meg azokat. Fontos feladatunk a falusi élettevékenység, a helyi jellegzetességek megismerése. / állattartás, növénytermesztés, kerti munkák, disznótor, majális, lakodalom, védett természeti értékeink. / Megfigyeljük a felnőttek munkáját az óvodában és a falu különböző intézményeiben, a természet és környezet változásait nyomon követjük a településen és a határban. Környezeti munkánk összekapcsolódik más foglalkozási ágakkal / testrészek megismerése, testápolás, testnevelés , matematika, - arányuk, számuk , ének foglalkozáson új mondóka, stb./ A természet és környezetvédelmi programunkban részletesen kidolgoztuk a nevelési céljainkat, feladatainkat. A programunkon kívül a következő témakörökben tervezzük az ismeretszerzést: A fejlődés jellemzői az első ütemben: / 3-4 éves korban/       

Óvodás vagyok ! – a hovatartozás tudatának megléte / velejáró szokások, feladatok / Család, családtagok ismerete Évszakok legjellemzőbb jegyeinek ismerete / ősz-levélhullás, tél-hó,/ ,következményei / öltözködés, időjárás, munkálatok, zöldségek, gyümölcsök, termések/ Saját testrészeik megnevezése / fej, törzs, kéz, láb, érzékszervek /, azok tisztán tartásának ismerete Közlekedés : jellemző közlekedési eszközök felismerése, alapvető szabályok megismerése / gyalogosok és járművek / Az állatok / a környezetvédelmi programunkban szerepel / , háziállatok megismerése, természetben megfigyelve Alapszínek ismerete

A fejlődés jellemzői a második ütemben: / 4-5 éves korban/   

Az óvoda környéke – tájékozódás Családtagok munkája, feladatai, családi ünnepek Évszakok munkálatok, betakarítás, gyümölcsök, felhasználása 32

termések

megnevezése,

    

Testrészek részletesebb megnevezése, ruházat, tisztálkodás, fogmosás Közlekedés: szárazföldi, vízi légi közlekedési eszközök megnevezése, csoportosítása, teher és személyforgalom, városi, falusi közlekedés Állatok: / külön programunkban / háziállatok, vadállatok, különbözőség, életmódjuk, lakhelyük, jellemző jegyeik Az alapszínek mellett színárnyalatok felismerése / 3-4 / Ismeretek a családi és más hagyományos ünnepekről, eseményekről / márc. 15., búcsú, majális, esküvő /

A fejlődés üteme a harmadik ütemben: / 5-6-7 éves korban/         

A falu ismerete – tájékozódás a faluban és környékén / tájnevek ismerete/ A család életének, munkájának ismerete, megfogalmazása Évszakok – több mondatban fogalmazzák meg az évszakok jellemzőit. A helyi jellegzetességek / kertművelés, őszi betakarítás, szántóföldii munkálatok, lekvárfőzés / Öltözködés: hol vásárolunk? Ruházat rendben tartása. Testünk: testrészeink részletesebb ismerete, az étkezés fontossága, ízek, illatok megkülönböztetése, ismeretek az orvos munkájáról - mindezeket önállóan megfogalmazva tudja elmondani a gyermek. Közlekedési eszközök átfogóbb ismerete, megkülönböztetett jelzésű járművek feladatai, jelzéseinek ismerete, csoportosításuk, jellegzetességeik. A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete. Földön, vízen, levegőben élő állatok megkülönböztetése, állatkert szerepe, az állattartás, állatgondozás a falunkban. Állati termékek ismerete. A színek minden foglalkozáson szerepet kapnak. Az emberek különböző foglalkozásúak, ezek jellemzőinek ismerete Nagycsoportosok vagyunk – iskolások leszünk , hasonlóságok, különbözőségek – beszélgetés

VII. Óvodánk sajátos feladatai: VII.1. Hagyományápolás: Lakóhelyünkön nemcsak a jelennel, hanem a múlttal is igyekszünk gyermekeinket megismertetni. Bemutatjuk a tájegységünkre jellemző tárgyi eszközöket a Gazdaházban / findzsa, véka, dézsa, kaszli, teknő, lóca, zsétár, telázsi, sámli , hokedli, firhang, verepce/. Ellátogatunk a Oszlai tájházba, Berezdalja utcába, ahol régi házakat, eszközöket láthatunk. Énekes anyagunk a dél-borsodi gyermekjátékok anyagára épül. Ápoljuk a református község máig is élő szokásait – karácsony. Húsvét, keresztelő, lakodalom, az új kenyér ünnepe. A faluban nagy kultusza van kiterjedt rokonsággal tartott családi eseményeknek – lakodalom, eljegyzés, keresztelő, évzáró, ballagás, konfirmálás. Ezek az ünnepek nap, mint nap felbukkannak a gyerekek játékaiban, jó lehetőséget biztosítva az óvónőnek a versek és énekek gyakorlásához. Az évzárói műsorunk hagyományőrző dalokból, versekből, jelenetekből áll. VII.2. Kirándulások, túrák: Kiscsoportban elkezdjük az alapozást a kirándulások, túrák feltételeinek megteremtéséhez. Az első időkben csak rövidebb sétákat teszünk a faluban – a berezdi 33

emlékműhöz, Pást-gödörbe – , majd fokozatosan növeljük a távolságot, újabb és újabb látnivalókkal, élményekkel motiválva a gyerekeket. / Dóc-fenék – tó, patak, Csigadomb, Fídóc Pincevölgy / A nagy-középsősökkel ősszel nagyszabású kirándulást teszünk a szomszédos faluba Cserépváraljára, ahol a kaptárkövet, a kastélypincét látogatjuk meg. Felkeressük a TVtornyot, a cserépi kaptárkövet, az Ördögtornyot, a Suba-lyukát. A falu határába minden héten ellátogatunk, figyelemmel kisérve a mezőgazdasági munkálatokat. A szüret idején felkeressük a Berezdet, a Fidócot, ahol megfigyeljük a szőlő feldolgozását. Őszi megfigyeléseink közé tartozik a kukoricatörés, gyümölcs –szedés, dióverés, zöldségásás, őszi szántás-vetés. Télen kihasználjuk a domborzat-adta kedvező lehetőségeket szánkózásra, csúszkálásra. Tavasszal újra a határt járjuk, gyönyörködünk a természet ébredésében / Ürgésoldal, Berezd-oldal, csalitos, Cigány, Szállásalja /. Kirándulással, túrával emlékezünk meg:     

okt. 4. Állatok világnapja: / a vadetetőhöz a Mésztető-oldal / márc. 22.: A víz napja / a Dócra, a tóhoz / ápr. 22.: a Föld napja / a Subalyukhoz / máj. 28. Madarak, Fák napja / Falurét / jún. 5. Környezetvédelmi világnap / a Nyomóra, a TV-toronyhoz /

Figyeljük a pályázatokat, mert több alkalommal a nyert összegből sikerült távolabbi helyekre pl.: Vadaspark-Csanyik, Lillafüredre kirándulni, nevezetességeivel ismerkedni. A távolsági buszjárattal többször átruccanunk Bükkzsércre és Bogácsra, valamint Egerbe is. Így lehetőségünk nyílik megismertetni a gyerekekkel tágabb környezetüket is, más településeket, a városi élet különbözőségét. A mai rohanó világban a szülőknek egyre kevesebb ideje jut a gyerekekkel a közös kirándulásra. Ezek az óvodai túrák, élmények nagyban hozzájárulnak a közösség összekovácsolódásához . VII.3. Gyermekvédelem Szerencsés helyzetben vagyunk, egyértelműen veszélyeztetett családból jövő gyermek óvodánkban évek óta nincs Néhány gyermeknél felmerülnek problémák – a család anyagi, erkölcsi helyzetét figyelembe véve felelőtlen magatartás, gondatlanság, éretlenség, közönségesség, igénytelenség, ingerszegény környezet - határesetet képeznek. Mivel általában a faluban laknak a családtagok, nagyszülők, rokonok, az ilyen családokat felkarolják. Feladata:      

Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kiszűrése A gyermekek fokozott figyelemmel követése, egyéni bánásmód Családlátogatások, beszélgetések kezdeményezése, bizalomébresztés Segítségnyújtás megszervezése Fokozottan veszélyeztetett gyermeknél felveszi a jegyzővel a kapcsolatot. A vezető óvónővel és a csoportvezető óvónőkkel összehangolt tervek szerint segítenek a gyermek nevelésében. Már a beiratkozást követően felmérjük, kik azok a gyerekek, akiknél gond merülhet fel, a védőnővel felvesszük a kapcsolatot. Az óvodai élet megkezdésekor kiemelten figyelünk 34

ezekre a gyerekekre, amellett, hogy megpróbáljuk felderíteni a veszélyeztető okokat. Alkoholizmus, iskolázatlanság stb. A gyerekek szüleivel, igyekszünk minél többet beszélgetni, meglátogatjuk a családot, törekszünk a bizalmuk elnyerésére. Súlyosabb esetekben a gyermekjóléti szolgálattal megosztjuk az információinkat és közösen próbálunk segítséget nyújtani. A veszélyeztetett gyerekekkel alkalmat teremtünk minden nap a közös játékra, beszélgetésre, hogy a gyerek érezze: fontos nekünk, szeretjük Megpróbáljuk ellensúlyozni az őt otthon ért negatív hatásokat, s alkalmat teremtünk arra, hogy a szülő betekintést nyerjen az óvodai életbe, az óvónők munkájába. Megtapasztalhatja, hogyan viszonyulunk a gyerekéhez és a gyermek hogyan reagál erre. Fontos a rugalmasság, következetesség betartása, de legfontosabb a szeretet, a meghitt légkör. Hosszú évek tapasztalata bebizonyította, hogy a pozitív hozzáállás a leghatékonyabb segítség.

VII.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei Az EMMI 32/2012. (X.8.) rendelet alapján. /TERVEZET/ Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink:  a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk  kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodókészségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életéneki fejlődését.  Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételek hiányosak, gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől.  A habilitációs tevékenységünket team-munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team-munkában a gyógypedagógus, a gyermeket nevelő óvónők és dajkák vesznek részt.  A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az óvodai pedagógiai programba, így a napi óvodai életben valósulnak meg, a gyermekek szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint.  A team dönt az egyéni, kiegészítő, fejlesztő, habilitációs illetve terápiás foglalkozásokról.  Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás, megvalósítás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki.  A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket, személyiségük – így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységformák tanítása – fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt.  Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza. 35

 Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását.  Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségi jogokkal kapcsolatos szabályok betartására. A habilitáció általános célja:  A sérült funkció fejlesztése, újak kialakítása  A sérül funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése.  Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása. A habilitáció fő területei:  Az észlelés - vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás – fejlesztése.  Motoros készségek fejlesztése  A beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése szükség esetén alternatív, kommunikációs eszköz használatával.  szociális készségek fejlesztése  kognitív készségek fejlesztése  az önellátás készségeinek fejlesztése A habilitáció részben a többi gyermekkel végzett munka során differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás:  Évnyitó szülői értekezleteinken tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról.  Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában.  Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben abban az esetben vehet részt gyermekünk, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább – ezt a szakvélemény megállapítja.  A csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma 1-2 fő.  Abban az esetben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való nevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük. 36

VIII. Az óvoda hagyományos ünnepei: Mikulás: Ezen a napon „szép” ruhában érkeznek a gyerekek. Előzőleg versekkel, énekekkel készülnek, amit előadnak az ünnepségen. Az óvónők rövid, frappáns jellemzést írnak a gyermekekről, ezt olvassa fel a Mikulás az ajándékok átadása alatt. Karácsony: Egy falubeli vállalkozótól kapjuk a szép nagy fát, amit az ünnep előtt néhány nappal közösen feldíszítünk. A karácsonyi díszeket és az óvoda dekorálását a gyerekekkel együtt végezzük, saját készítésű anyagokból. Kis műsort ad elő mindkét csoport ez alkalomból. Igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy a fa alá mindig jusson elfogadható mennyiségű játék. Farsang: Február hónapban tartjuk, farsangi kellékeket készítünk előtte. A bálon a gyerekek az otthonról hozott jelmezekbe öltöznek. A farsangi felvonulást, verselést fényképekkel megörökítjük, majd az ünnepséget játékos vetélkedőkkel, táncmulatsággal fejezzük be, ahol a felnőttek és a gyerekek együtt ropják. Húsvét:

Ezt az ünnepet a faluban szokásos tojásfestéssel tesszük emlékezetessé, ápolva a hagyományokat. A kisfiúk az itt tanult locsolóverssel köszöntik a lányokat. Kölnivízzel meglocsolják őket és az óvónőket is.

Anyák napja: A tornateremben rendezzük meg, ahol a gyerekek versekkel, dalokkal Köszöntik édesanyjukat, nagymamájukat. Ez alkalommal a gyerekek fehér blúzt, sötét alsót öltenek, amely tovább növeli az ünnepélyességet. A műsor saját készítésű ajándékok átadásával zárul. Gyermeknap: Kirándulást szervezünk mindkét csoport részvételével a Bükkbe , a gyerekek Hátizsákkal, túraruhában gyalogolnak a kijelölt cél felé, amely mindig egy kellemes tisztása a nemzeti parknak. Az idősebb, edzettebb gyerekek részére még egy kis hegymászást is beiktatunk a délelőtt folyamán. Utunk során rengeteg érdekes látnivaló akad, amelyre különös gonddal hívjuk fel a gyerekek figyelmét / védett madarak, ritka növények, állatnyomok, rókavár, faodu /. Nagy segítségünkre van ebben a pályázaton nyert távcső és nagyító, madarakkal és növényekkel foglalkozó könyvek és a fényképezőgép amely a későbbiek során is felidézi élményeinket. Évzáró:

A szülők által leginkább várt és számon tartott óvodai esemény. Az egész évben tanult anyagból összeállított műsorral készül mindkét csoport. A nagycsoportos gyerekek külön is szerepelnek búcsúversikékkel. Számukra a ballagó tarisznya az óvoda elköszönő ajándéka, melyet az óvónők terveznek és készítenek.

Születés-és névnapok: többnyire az ünnepeltek édességgel, szörppel, gyümölccsel kedveskednek a csoport tagjainak. A kínálás előtt egy hagyományos dallal felköszöntjük az ünnepeltet, majd az ő általa kért dalokat, verseket énekeljük, mondjuk el. Az óvónők saját készítésű kabalával ajándékozzák meg a gyerekeket.

IX. Az óvoda kapcsolatai: 37

Szülőkkel:  

Egyenrangú nevelőpartneri viszony Egymás reális tájékoztatása – a szülők, a szülői szervezet véleményének kikérése és jóváhagyása az óvodai szabályzatok készítésekor / pedagógiai program, házirend, SZMSZ, minőségirányítási program /  A család elsőrendű felelőssége – az óvoda aktív partner  Kölcsönös tisztelet A szülőkkel már a beiratkozáskor kötetlen, ismerkedő beszélgetést folytatunk, tájékoztatjuk őket az óvoda programjáról, a házirendről és az egyéb rájuk vonatkozó dokumentációba is betekintést nyerhetnek. A gyerekek óvodába járásakor a felmerülő gondokról vagy a szülőket érintő kérdésekről kérhetnek tájékoztatást az óvónőktől, illetve egyeztethetnek időpontot beszélgetésre. A szülői értekezleteken, beszélgetéseken igyekszünk olyan témákat kiválasztani, amelyek foglalkoztatják a szülőket, vagy a programunk hatékonyságát elősegítik. A szülők és az óvónők között évek óta nyitott, barátságos a viszony. Az óvodai szülői szervezet: A szülői szervezet vezetőségének megválasztása az óvoda tanévnyitó értekezletén történik. A 3 tagot választunk. Feladataik:      

Kapcsolattartás, közvetítés az óvónők és a szülők között Segítenek a szülőket, a gyerekeket érintő tervek, dokumentációk előzetes megbeszélésében, megismertetésében. Óvodai rendezvények lebonyolításában közreműködés Társadalmi munkák szervezése, segítése A család és az óvoda nevelési módszereinek összehangolása. Az óvoda környezet és természetvédelmi munkájának megerősítése / társadalmi ismeretek, természetvédelmi feladatok segítése /.

A védőnővel: Havi rendszerességgel látogatja az óvodát, felmérések végzése, ismeretterjesztés. Háziorvossal: Minden évben – a helyzetnek megfelelően /járvány, stb,/ végez vizsgálatokat. Gyermekjóléti Szolgálat: Problémás gyerekek gondozásában igény szerint segítenek Nevelési Tanácsadó: Biztosítják a logopédust, pszichológust, fejlesztő pedagógust – szükség szerint. Az óvoda kapcsolata az iskolával: Az óvoda és az iskola egymás mellett helyezkedik el, így nap, mint nap betekintünk az iskola életébe / szünetek ének, testnevelés óra, sportversenyek / . A tanító néni az osztályosokkal meglátogatnak bennünket és mi is viszonozzuk a látogatást. Az alsós nevelőkkel alkalmanként szakmai tapasztalatcserét, kötetlen beszélgetést folytatunk Kulturális rendezvényeken, bábelőadásokon időnként közösen veszünk részt az iskolásokkal. 38

Az óvoda és az önkormányzat kapcsolata: Az óvodavezető rendszeresen beszámol az önkormányzat előtt az óvodában végzett munkáról és az önkormányzat részéről is ellenőrzik tevékenységünket. Problémáinkkal, terveinkkel minden esetben feletteseinkhez, a polgármesterhez, jegyzőhöz, képviselő testülethez fordulunk. Szívesen vesszük, ha megbeszélhetjük velük gondjainkat, örömeinket.

X. Óvodába és iskolába lépés kritériumai: Óvodába lépés: A gyermek 3. életévének betöltése előtt fél évvel felvehetők, amennyiben:  A gyermek szobatisztasága  Fertőző betegsége nincsen  A saját személyével kapcsolatos alapvető tevékenységek elvégzése / evés, ivás, kézmosás, WC használat. Iskolába lépés: 

lásd a 3. és 4. Fejezet személyiséglapok alapján.

- „A fejlődés jellemzői”

- alatt, valamint a

XI. Mérés, értékelés, dokumentációs rendszer: A gyermek és körülményeinek megismerése a beiratkozást követően folyamatos. A gyermek fejlődését fejlettség-mérő lapon rögzítjük és követjük félévenként az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Amennyiben a gyermeket valamilyen szakszolgálat is megvizsgálja, akkor az a dokumentum is bekerül a személyiség naplóba. Porkolábné Dr. Balogh Katalin Komplex prevenciós óvodai program c könyvében található személyiséglap alapján végezzük a méréseket. / Mellékletben megtekinthető. / A gyermekek megismerését és fejlődését, nyomon követését szolgáló dokumentumok és módszerek: Az óvoda nevelési programja alapján dolgozzuk ki a csoport nevelési tervét, az alkalmazott módszereket a gyermekek egyéni fejlettségét figyelembe véve. Az ütemterv célirányos és tervezett, de rugalmassága biztosítja a gyermeki ötletek elfogadását, a csoport hagyományainak és szokásainak beépülését, valamint a felmerülő hiányosságok pótlását. A csoportnapló megfigyelési rovatában beszámolunk a gyerekekkel kapcsolatos történésekről, esetekről, - tulajdonságaikat megismerve hogyan tudjuk pozitív irányba terelni fejlődésüket. A személyiséglapon a következőket mérjük:        

mozgásfejlettség testséma fejlesztésének mutatói a gyermek téri tájékozódásának, térbeli mozgásának fejlettsége a gyermek értelmi fejlettsége a gyermek finommotorikus koordinációjának fejlettsége a gyermek nyelvi kifejezőképességeinek fejlettsége a gyermek szociális fejlettsége a gyermek szociális érettsége 39

Az óvodai tervezőmunkához felhasznált irodalom

Testnevelés:       

Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Demeter Rózsa: Kisgyermekek játékos tornája Kisgyermekek játékos könyve Gaál Sándorné-Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában Az óvodáskor fejlesztőjátékai Érdi-Krausz Zsuzsa: Mindenki gyógytestnevelése Kudarc nélkül az iskolában

Mese-vers:     

Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyüjtemény Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában Komplex prevenciós program Óvodai nevelés játékkal, mesével- Tavasz, Nyár, Ősz, Tél Elmélet és módszertan

Ének-zene:      

Zilah Józsefné: Magyar népi mondókagyüjtemény kisgyermekek szórakoztatására Forrai Katalin: Ének az óvodában Forrai Katalin: Ének a bölcsödében Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Csiga-biga palota / Óvodások daloskönyve / Magyar népi gyermekjátékok

Ábrázolás:     

Usborne: Játszókönyv Száz ötlet, száz játék H. Vass Ildikó: Papír-varázslat Szorgos kezek- kis mesterek sorozat Origami

Matematika:      

Dr. Páli Judit: Boa kiadványok OPI: Játékos matematika, matematikai játékok az óvodában Uravity Radován: Játékos matematika Játsszunk matematikát! Iskolás lesz a gyermekünk Tóth Ágnes, Dr. Páli Judit: Gondolkodás és matematika

40

Környezetismeret:          

Tervezetek a környezetismereti foglalkozásokhoz Hol élnek az állatok? Dr. Vajnits András- Veres László: Rétek, legelők világa Dr. Vásárhelyi Tamás- Veres László: Folyók, tavak élővilága Schmidt Egon-Veres László: Nádasok élővilága Dr. Bakony Gábor- Dr. Kiss István- Veres László: A talaj élővilága Titokzatos természet Első természetbúvár könyvem Kis növényhatározó Kis állathatározó

Az oktatási- nevelési anyag megtervezésénél természetesen elsősorban az alapprogramok és módszertani kiadványok adják a tervezés vázát. Az egyéb szakmai, ismeretterjesztő irodalom segít bennünket a mindig megújuló, változatos, sokszínű témafeldolgozásban.

41

Érvényességi záradék Érvényességi rendelkezések: Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2013. augusztus 5-től visszavonásig. A nevelési program nyilvánossága: A program elfogadását követően illetve a nevelési év kezdetétől. Egy példány elhelyezve az óvodavezető irodájában, illetve a csoportszobában. A helyi óvodai nevelési program felülvizsgálatának és módosításának indokai: Kötelező:  jogszabályváltozás esetén  fenntartó által meghatározott feladatváltozás, szervezeti átalakítás miatt. Lehetséges:  a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt  egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol  sikeres innováció eredményeinek beépítése Előírás programmódosítás előterjesztésére:  

Irásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

42

Legitimációs záradék

A szülők képviseletében véleményezte: Dátum:...........................................

….................................................... aláírás

A nevelőtestület elfogadta: Dátum:...........................................

…....................................................

Jóváhagyta: Dátum:..........................................

…..................................................... fenntartó

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok: 1. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv

Iktatószám:

2. Szülői szervezet véleményét bemutató jegyzőkönyv

Iktatószám:

3. Fenntartói döntés

Iktatószám:

Dátum:...................................... ….............................................. óvodavezető

43

Melléklet

1.sz. melléklet Cserépfalui Napköziotthonos Óvoda 44

Jegyzék az óvoda eszközeiről és felszereléseiről Készült: a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete alapján.

I. Helyiségek: Csoportszoba Tornaszoba Logopédiai foglalkoztató Játszóudvar Óvodavezetői iroda Nevelőtestületi szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó, WC Felnőtt öltöző elkülönítő szoba Melegítő konyha, tálaló, mosogató Felnőtt mosdó Felnőtt WC Raktár Szertár

2 Iskolai tornaterem nincs, irodahelyiség és öltöző 1 nincs, közös irodahelyiség és öltöző közös irodahelyiség és öltöző 1 1 közös irodahelyiség nincs 1 1 1 1 1

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai: Csoportszoba felszerelései Óvodai fektető Gyermekszék Gyermek asztal Fényvédő függöny Szőnyeg Játéktartó szekrénysor Fektető tároló Élősarok állvány Hőmérő Óvodapedagógusi asztal Felnőtt szék Eszköz előkészítő asztal Textiltároló szekrény Edény-és eszköztároló szekrény Szeméttartó

40 57 10 5 2 2 rakatolható ágyak 2 2 2 2 1 1 2 2

Közösen használjuk az iskola tornatermét. Tornapad 4 45

Tornaszőnyeg Bordásfal Többfunkciós mászó készlet

2 7 -

Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Udvari kuckó Homokozó Takarófólia Udvari fejlesztőeszközök

3 9 1 1 1 30

Óvodavezetői iroda Íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény Számítógép, nyomtató, fax

1-1 1 4 1 fali polcrendszer 1 1-1 Fax nincs

Gyermeköltöző, mosdó, WC Öltözőrekesz, ruhatároló fogas Öltözőpad Törölközőtartó Falitükör Hőmérő Fogmosó tartó polc

48 48 40 40

III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Egyéni tisztálkodó szerek Tisztálkodó felszerelések Fésűtartó Törölköző Abrosz Takaró Ágyneműhuzat, lepedő

Szülők biztosítják Ruhakefe, körömkefe, szappantartó 6 db 2 4 felnőtt – a gyerekekét a szülők biztosítják 24 A gyerekek a saját takarójukat használják A szülők biztosítják

IV.A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Eszközök megnevezése Szennyesruha tároló Mosottruha tároló Mosógép

1 1 Iskolával közös 46

Centrifuga Vasaló Vasalóállvány Szárítóállvány Takarítóeszközök Kerti szerszámok Hűtőgép Porszívó

1 1 1 Ásó, kapa, gereblye, seprű,hólapát 1 1

V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Különféle játékformák eszközei Mozgásfejlesztő eszközök Ének-zene, énekes ját. eszk. Anyanyelv és komm. fejl. Értelmi képességeket fejl. Ábrázoló tev-et fejlesztő Természeti, emberi, tárgyi környezet megism. segítő eszk, any. Munka jellegű tev. eszközei

Megfelelő (Csop.-ként a gy.30%nak megf.) Megfelelő Megfelelő Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök: Video 1 Televízió 1 Magnetofon 1 Diavetítő 1 Vetítő vászon 1 Hangszer pedagógusoknak 2 Hangszer gyerekeknek Megfelel Egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök Megfelel

VI.Fogyatékos gyermekek nevelésének további speciális eszközei VII. Egészség-és munkavédelmi eszközök Ételminta-vételi készlet (üveg) Mentőláda Gyógyszerszekrény Munkaruha (törvény alapján) Védőruha Tűzoltó készülék 2. sz. melléklet

1 1 Megfelel Megfelel 3

47

Dokumentációs rendszer Az óvónők és az óvodavezető által használt nyomtatványokat, segédanyagokat a törvény által meghatározottak alapján és a nevelési program tükrében rendszeresítette a nevelőtestület.            

TO-03/2009. O.G. 726.r.sz. A.Tü.724. r.sz. T.Kö.3402 A.Kö3126 A.Tü.723.r.sz. A.Kö.3121 A.Kö.1102 Vizsgálatkérő lap A.Tü.727/új r.sz. Személyiséglap KIR-Start2016

Óvodai felvételi előjegyzési napló Óvodai nyilvántartó lap Felvételi és mulasztási napló Nyilvántartás a tanuló-és gyermekbalesetekről Szakértői javaslat iránti kérelem Óvodai törzskönyv Értesítés óvodaváltoztatásról Óvodai szakvélemény Pedagógiai szakszolgálat felé Óvodai csoportnapló Óvodás gyerekek fejlődésének nyomon követése Statisztikai jelentés

48