Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

BUDAPESTI FINNUGOR

FÜZETEK

17.

Pomozi Péter

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

B U D A P E S T 2002

BUDAPESTI FINNUGOR FÜZETEK A z E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m F i n n u g o r Tanszéke és a N u m i - T ó r e m F i n n u g o r A l a p í t v á n y tudományos kiadványsorozata M e g j e l e n i k füzetenként

Felelős szerkesztők: D O M O K O S P É T E R és K L Í M A L Á S Z L Ó

T e c h n i k a i szerkesztő: MOLNÁR ZOLTÁN

N y o m d a i munkák: R-PRINT KFT. Felelős vezető: SÍPOS T A M Á S

Megrendelhető: E L T E F i n n u g o r Tanszék

CSEREMISZ-MAGYAR NYELVHASONLÍTÁS

BUDAPESTI FINNUGOR

FÜZETEK

17.

Pomozi Péter

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

B U D A P E S T 2002

ISSN

1219-9249

I S B N 963 463 575 X

Tartalomjegyzék Előszó. Köszönetnyilvánítás E l s ő lecke h e l y e t t : A cseremisz n y e l v r ő l Olvasmányok 1. lecke Палыме лиймаш 2. lecke Кутырымаш. Марлалудмаш 3. lecke máska. Кутырымаш 4. lecke Két népdal: Salem solapoksalnet; ízi coSSrat, 5. lecke Ичучын шочмыжо 6. lecke tarmaltds. Nyelvtani vázlat 1. Hangtan 1.1 A cseremisz ábécé és az átírás 1.2 A h a n g s ú l y r ó l 1.3 A mássalhangzó f o n é m á k 1.4 A magánhangzó f o n é m á k 1.5 Magánhangzó-illeszkedés 2. A l a k t a n 2.1 Igeragozás - A z ige paradigmastruktúrája 2.1.1 K i j e l e n t ő m ó d j e l e n idő 2.1.2 A m ú l t i d ő k rendszere k i j e l e n t ő m ó d b a n 2.1.3 Ó h a j t ó m ó d 2.1.4 Feltételes m ó d 2.1.5 Felszólító m ó d 2.2 Páros igék (converba) ragozása 2.3 Igenevek 2.3.1 F ő n é v i igenév 2.3.2 Szükségességi igenév 2.3.3 M e l l é k n é v i igenevek 2.3.4 H a t á r o z ó i igenevek 2.3.5 A -mas igenév és n o m e n actionis 2.4 Főnévragozás - A főnév paradigmastruktúrája 2.4.1 Számjelölés 2.4.2 Esetragozás 2.4.3 B i r t o k o s ragozás 2.4.3.1 Esetragok és birtokragok kapcsolódása 2.5 A m e l l é k n é v 2.5.1 M e l l é k n é v f o k o z á s

"7 8 9

kuyu

• coőarat...

18 21 26 30 36 41 45 45 46 46 47 47 48 50 50 52 54 54 55 55 56 56 56 59 59 60 61 61 62 62 63 63

6

POMOZI PÉTER

2.6 Számnév 2.7 N é v m á s o k 2.7.1 Személyes névmás 2.7.2 Visszaható névmás 2.7.3 K ö l c s ö n ö s névmás 2.7.4 M u t a t ó névmás 2.7.5 K é r d ő / v o n a t k o z ó , határozatlan, tagadó és általános névmás 2.8 N é v u t ó k 2.9 K ö t ő s z ó k 2.10 A szóalkotásmódokról 3. M o n d a t t a n 3.1 M o n d a t r é s z e k 3.2 Szószerkezetek 3.2.1 Predikatív szintagma és n o m i n á l i s mondat 3.2.2 Tárgyas szószerkezet. Jelöletlen tárgy 3.2.3 Határozós szószerkezetek 3.2.4 Jelzős szószerkezetek 3.3 V o n z a t o k 3.4 A szórend szintaktikai f u n k c i ó i , mondatfókusz 3.5 E g y s z e r ű m o n d a t o k 3.6 Összetett m o n d a t o k 3.6.1 Mellérendelés 3.6.2 Alárendelés 3.7 M e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek 3.7.1 A l a n y i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű igenévi szerkezetek 3.7.2 T á r g y i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek 3.7.3 H a t á r o z ó i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű igenévi szerkezetek 3.7.4 Jelzői m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek 3.7.5 Többszörös m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű igenévi szerkezetek C s e r e m i s z - m a g y a r szómegfelelések j e g y z é k e K i s cseremisz t ö r t é n e l m i k r o n o l ó g i a B i b l i o g r á f i a a cseremisz n y e l v és k u l t ú r a t a n u l m á n y o z á s á h o z

64 64 65 65 65 66

A . M a r i e g y - és k é t n y e l v ű szótárak B. H o z z á f é r h e t ő m a r i n y e l v t a n o k , t a n k ö n y v e k , társalgási zsebkönyvek . . . C. F o l k l ó r és tárgyi néprajz D . T ö r t é n e l e m , művelődéstörténet E. I r o d a l o m t ö r t é n e t F. M a r i szépirodalom m a g y a r u l Rövidítésjegyzék Felhasznált irodalom

95 95 95 96 97 97 98 99

66 67 67 67 69 70 70 70 70 71 71 72 73 73 73 74 75 76 76 76 79 79 81 86 95

Előszó E könyvecske elsősorban magyar n y e l v - és irodalomszakos m a g y a r anya­ n y e l v ű hallgatók f é l éves stúdiumához készült, így teljességre n e m töreked­ het. M é g i s j ó szívvel a j á n l o m m i n d a z o k n a k , akiket a m a g y a r e g y i k k ö z e p e ­ sen nagy, hozzá sok szempontból k ö z e l á l l ó r o k o n nyelve érdekel. O l y a n r o k o n n y e l v , m e l y n e k népdalkincse K o d á l y Z o l t á n , népköltészete W e ö r e s Sándor f i g y e l m é t és szeretetét is kiérdemelte. M i v e l A magyarnyelv finnugor alapjai c. tantárgy oktatási segédanyagáról v a n szó, a magyar és a cseremisz k ö z ö t t fennálló hangmegfelelések, alak­ tani, mondattani és l e x i k a i egyezések k i e m e l t e n szerepelnek benne. E z z e l együtt, s a j ó z a n terjedelmi k o r l á t o k ellenére is i g y e k e z t e m haladási menet­ tel rendelkező m i n i n y e l v k ö n y v e t adni, o l y a n szövegekkel, a m e l y b ő l k i d e r ü l , h o g y ez az érdekes és „ e g z o t i k u s " n y e l v n e m is annyira megközelíthetetlen. E z u t ó b b i miatt, és persze kedvcsinálásból is a „ m ű f a j t ó l " eltérően az első h á r o m lecke m i k r o d i a l ó g u s o k a t (is) k í n á l : a bátrak néhány m o n d a t erejéig akár el is játszhatnak tudásukkal, ha erre vetődő m a r i n y e l v r o k o n a i n k vala­ m e l y i k é b e botlanak. R e m é l e m , h o g y az e könyvecskét kézbevevő magyarszakosok j ó s z í v v e l emlékeznek m a j d vissza erre a tantárgyukra és persze a cseremiszekre, n o m e g azt is, h o g y az i n d o e u r ó p a i a k t ó l eltérő n y e l v szerkezetébe v a l ó b e p i l ­ lantás tágítja és árnyalja a n y e l v e k r ő l , a n y e l v i rendszerek m ű k ö d é s é r ő l szer­ zett e d d i g i ismereteiket. E n n e k ugyanis k ö z v e t l e n hasznát vehetik később, b á r m i l y e n idegen n y e l v tanulására adják is fejüket. Felsőgödön, 2 0 0 1 j ú n i u s á b a n A szerző

Köszönetnyilvánítás E jegyzet készítésében n y ú j t o t t segítségéért többeknek is hálával t a r t o z o m . M i n d e n e k e l ő t t kedves tanítómesteremnek, B e r e c z k i Gábor professzor úrnak, aki lektorálás közben sok megszívlelendő megjegyzést fűzött m u n k á m h o z . Szívből k ö s z ö n ö m Kiss Jenő akadémikus nyelvészprofesszor és F o d o r I s t v á n régészprofesszor ú r segítségét is, e l ő b b i a k o m m e n t á r o k a t és az e t i m o l ó g i a i részt, u t ó b b i az őstörténeti és k ö z é p k o r i történeti részeket nézte át, és szolgált fontos észrevételekkel. A mondatfókuszt tárgyaló fejezet elkészíté­ sében M a r g a r i t a K u z n y e c o v a cseremisz lektor segített, pes kuyu tau. Hálával t a r t o z o m a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i á n a k a B o l y a i János Fiatal K u t a t ó i Ösztöndíj odaítéléséért is, mert ez a támogatás nagyban hozzájárult ahhoz, h o g y e j e g y z e t egyes részei - elsősorban a m o n d a t t a n i alaposabb e l ő m u n k á l a t o k n y o m á n születhessenek m e g . N e m h a g y h a t o m k i a sorból az E L T E B T K érdeklődő magyar- és f i n n ­ ugorszakos h a l l g a t ó i t sem: A tanítás során, h á r o m év alatt csiszolódott v é g ­ legesre a kézirat. N e k i k készült, v e l ü k készült: köszönet n e k i k is! V é g e z e t ü l k ö s z ö n ö m K l i m a László és M o l n á r Z o l t á n k o l l é g á i m m u n k á j á t , a k i k a t e c h n i k a i kivitelezésben voltak segítségemre, s n e m utolsósorban D o m o k o s Péter professzor ú r n a k azt, h o g y e m u n k a megírására biztatott, és azt a tanszéki k i a d v á n y o k sorába bevette.

Első lecke helyett: A cseremisz nyelvről A cseremisz, avagy saját nevén m a r i n y e l v m i n t e g y hatszázezer ember anya­ nyelve Kelet-Európában, részben a M a r i Köztársaságban és a k ö r n y e z ő terü­ leteken, részben pedig Baskíriában. A beszélők számát t e k i n t v e éppen m e g ­ v a n hát a k r i t i k u s t ö m e g , a m e l y n e k nemzetközi n o r m á k szerint is k i j á r ( h a t ) az élet m i n d e n területén használható, teljesértékű anyanyelv. S valóban, a cseremisz a M a r i Köztársaság hivatalos nyelve. H a i t t befejeződhetnék az ismertetés, m i n d e n szépnek tűnne. D e n e m fejeződhet be. M a r i f ö l d az Orosz Föderáció p i c i n y államaként természetesen t á v o l r ó l sem teljesen szuverén köztársaság, igazság szerint viszonylagos autonómiá­ j á é r t is naponta harcolnia k e l l , különösen, a m i az őslakos m a r i k j o g a i t i l l e t i . Ráadásul e népnek alig szűk fele é l a köztársaság területén, s az is kisebb­ ségben a többséget a l k o t ó oroszok és néhány más kisebbség (tatár, u d m u r t ) mellett. S az orosz mellett n e m a cseremisz, hanem annak k é t i r o d a l m i v á l ­ tozata, a mezei és a h e g y i i r o d a l m i n y e l v a hivatalosak. Sajnos. H o g y m i é r t sajnos, közép-európai olvasó előtt aligha lehet kérdés. Érdekesebb a miért, hiszen a cseremisz nyelvjárási tagoltsága n e m o l y a n nagy, h o g y b á r m e l y k é t szélső dialektus beszélői többé-kevésbé m e g ne érthetnék egymást. ( N e m ­ igen nagyobb az eltérés, m i n t egy idősb m o l d v a i s e g y v á r v i d é k i magyar beszéde közt.) D e ne szaladjunk előre.

Nyelvjárások Régebben meglehetős mechanikusan az adminisztratív t e r ü l e t i felosztást tették m e g néprajzosok és nyelvészek a dialektális felosztás alapjául. E z nemcsak azért v o l t ingatag alap, m e r t a v a l a m i k o r i orosz k o r m á n y z ó s á g o k határainak kevés köze v o l t a n y e l v i izoglosszákhoz, hanem azért is, m e r t e l ő b b i e k a történelem során sokszor változtak, s a szovjet i d ő k vége felé már t e k i n ­ télyes t e r m i n o l ó g i a i zűrzavar fenyegetett. B e r e c z k i G á b o r a D i a l e c t o l o g i a U r a l i c a konferencián ( H a m b u r g , 1984) ismertette évtizedek alatt k i k r i s t á ­ l y o s o d o t t felosztását, melyet az u t ó b b i időben egyre több kutató f o g a d e l . K ö n y v e c s k é m b e n én is e felosztást k ö v e t e m . Eszerint k é t nagy nyelvjárás­ csoport k ü l ö n í t h e t ő el, a k e l e t i és a n y u g a t i . K ö z ö t t ü k éles határvonalat h ú z n i lehetetlen, a főváros k ö r n y é k é n beszélt j o s k a r - o l a i nyelvjárás t i p i k u ­ san átmeneti, egyes jelenségeket tekintve a k e l e t i , m í g másokat tekintve inkább a n y u g a t i nyelvjárásokhoz áll közelebb. A b a s k í r f ö l d i m a r i k nagy t ö m b j e a keleti nyelvjáráscsoportba tartozik.

A cseremisz nyelvjárások a baskíriai területek nélkül. Nagy betűvel afőnyelvjáráskis betűvel a folyó- és fontosabb nyelvjárásnevek.

és városnevek,

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás A cseremisz írásbeliség

és az irodalmi

nyelv

11

létrejötte

A cseremisz írásbeliség első e m l é k e i a tiste n e v ű írásjegyek, m e l y e k e t nyírkéregre vagy hársból készült falapokra, i l l e t v e h í r v i v ő pálcákra róttak. Ezeknek g y a k o r t a k u l t i k u s f u n k c i ó j u k v o l t , az áldozati szertartásra v a l ó felhívást k ü l d t é k rajtuk, esetleg többszáz k i l o m é t e r r e is. E n n e k n y e l v i tükröződése az animista istentiszteleteken m a is használt k b . ' á l d o z a t i pálcát k ü l d ' jelentésű kifejezés, j ó l l e h e t m a m á r közönséges levélben tudatják az istentisztelet helyét és idejét. A j e g y e k nyírkéregre, illetve fába vésésének emlékét ő r i z h e t i a wozas ige ' k a r c o l , vonalat húz, ?ró' jelentése is. ( M a i jelentése ' í r ' . ) E j e l e k e t használ­ hatták a cseremisz törzsfők és más e l ő k e l ő k is.

#

X X

Ф ?

^

X

^

+

X

^

f

Tistesor K o r a k ö z é p k o r i t á r g y i e m l é k e i k azonban n e m ismeretesek, csak a r u h á k szegélyére hímzett m i n t á k képében maradtak f e n n . E z e k interpretálása b i ­ zonytalan. E r e d e t i l e g a ruha viselőjének nemzetségbeli, törzsi hovatartozását is j e l ö l h e t t é k e j e g y e k , illetve b i z o n y o s nap, n ö v é n y , állat és e m b e r m o t í v u ­ m o k a szemmel veréstől, a gonosz s z e l l e m e k t ő l v é d t é k viselőjüket. A l a t i n - és cirillbetűs lejegyzések m ú l t j a j ó v a l szerényebb. A z első l a t i n ­ betűs cseremisz szómutatványok tudós utazók leírásaiból v a l ó k , k ö z ü l ü k is legrégebbi Nicolaes W i t s e n Noord en Oost Tartarye c. kétkötetes m u n k á ­ j á n a k ( A m s t e r d a m , 1692) anyaga, m e l y e t összevetésül 325 tételes m o k s a m o r d v i n szójegyzéke m e l l é csatolt. M ű v e k é s ő b b i kiadásához W i t s e n M i a tyánk-fordítást is m e l l é k e l t . A X V I I I . században N a g y Péter és N a g y K a t a l i n cárnő is szervezett n e m ­ zetközi t u d o m á n y o s expedíciókat ó r i á s i , s a k k o r m é g javarészt f e l m é r e t l e n b i r o d a l m u k megismerésére, m e l y n e k eredményeként jelentős n é p r a j z i és n y e l v i anyag g y ű l t össze a cseremiszekről is (lásd a t ö r t é n e l m i k r o n o l ó g i á t ) . Ezek az anyagok nyelvtörténeti érdekességeket is rejtenek, p é l d á u l G. F. M ü l l e r szótárának i g e i paradigmáiban az eredetibb - m a csak p e r e m n y e l v ­ járásban élő - min, tin ' é n , te' n é v m á s o k k a l t a l á l k o z u n k a m a i i r o d a l m i m§j, tdj helyén. A z e x p e d í c i ó k k a l párhuzamosan a pravoszláv egyház térítő

12

P O M O Z l PÉTER

tevékenységében új eszközökhöz f o l y a m o d i k , az addigi nyílt, és v i s z o n y l a g eredménytelen erőszak helyett misszionárius iskolákat n y i t n a k a V o l g a ­ v i d é k e n . A f ő oktató- m a j d később k i a d ó k ö z p o n t Kazany lesz, ahol 1720-tól cseremiszek is tanultak. Itt születik m e g az 1760-as években V e n j a m i n Pucek-Grigorovics ( 1 7 0 6 1782), a K a z a n y i Papi S z e m i n á r i u m vezetője irányításával az első cseremisz n y e l v t a n és szótár, m e l y v é g ü l 1775-ben Szentpéterváron j e l e n t m e g . A Сочинетя... szerzője k i t ű n ő e n C 0 Ч II H E H I Я ismerhette a cseremisz nyelvet: bár a k ö n y v m u n k a n y e l v e az orosz v o l t , « p H it Д Д Л E Ж A Щ I Ж szójegyzéke russzicizmusoktól m e n ­ tes, helyesírása bár kezdetleges, de Г Р А М М А Т И К Ф következetes, ü g y e l a legtöbb csere­ m i s z hangtani sajátságra. Példaanya­ gát több cseremisz nyelvjárásból merí­ tette, részben a h e g y i b ő l is, láthatóan a n o r m a t í v szabályozás szándékától ve­ zérelve. A cseremisz n y e l v és m ű v e l ő ­ déstörténet szempontjából különösen nagy kár, h o g y Damaskinnak, a g ö t t i n gai t a n u l m á n y a i során k i t ű n ő f i l o l ó ­ gussá érett n y i z s n i j - n o v g o r o d i püspök­ nek 11 0 0 0 címszavas cseremisz szó­ tára (1784) kéziratban maradt, N a g y K a t a l i n u r a l k o d ó i megfontolásai vagy talán n y e l v t u d o m á n y i szeszélyei miatt, ugyanis a cárnő maga is nyelvészke­ dett, s D a m a s k i n j o b b a n teljesítette feladatát parancsolójánál.

ЧЕРЕМИСКАГО ЯЗЫКА.

A pravoszláv misszionárius tevékenység erősödésével eldőlt, h o g y a X V I I I . század végén a c i r i l l i k a felhasználásával vetették m e g a cseremisz i r o d a l m i n y e l v alapjait. Cseremisz ábécé A l b i n s z k i j 1837-es Черемиччкая грамматика-jában j e l e n t m e g először, 39 betűt tartalmazott. A l b i n s z k i j m i n d e n m a r i f o n é m á t igyekezett j e l ö l n i , azonban az orosztól idegenek jelölésére k ö r ü l m é n y e s betűkapcsolatokat javasolt, m i v e l n e m akart vagy n e m tudott új karaktereket a l k o t n i . M ű v é t ő is n o r m a t í v n a k szánta, de a h e g y i n y e l v ­ járásra alapozva. Ezzel sajnálatosan eltávolodott a Сочинетя... képviselte k e z d e t e k t ő l , hiszen a hegyi nyelvjárásváltozatot a m a r i k n a k csak kisebb, d é l n y u g a t i csoportja beszélte. M i n d e z e k k e l együtt felbecsülhetetlen értékű e k o r a i m u n k á k szerepe a cse­ remisz i r o d a l m i nyelv fejlődésében. De n e m feledhető, hogy ezeknek, s k ü ­ lönösen az 1867 utáni m ű v e k megjelentetésének hátterében céltudatos térítő

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

13

stratégia húzódott meg. 1867-ben K a z a n y b a n ezért alapították a Szent G u r i j missziós társaságot, m a j d e l ő b b i felügyelete mellett 1870-ben ú n . F o r d í t ó i B i ­ zottságot is létrehoztak. Ennek alapelvei közé tartozott, h o g y a v o l g a i népek anyanyelvein kiadandó szakrális i r o d a l o m csak bevezetés és előkészítés lehet az orosz n y e l v ű t a n u l m á n y o k h o z , s a n y o m t a t v á n y o k b a n és miseszövegek­ ben k i z á r ó l a g az orosz c i r i l l ábécé betűi használhatók. A h a t é k o n y m i s s z i o ­ nárius képzés m ö g ö t t i távlati cél az őslakos népek - orosz t e r m i n o l ó g i a sze­ r i n t inorogyecek 'idegenek, h o n t a l a n o k ' , v ö . r o m á n bozgor kifejezés az erdé­ l y i és p a r t i u m i m a g y a r o k r a - megtérítésén túl fokozatos eloroszosításuk v o l t . A F o r d í t ó i Bizottság vezetője I l m i n s z k i j , a K a z a n y i E g y e t e m professzora lett. I l m i n s z k i j szükségtelen orosz f o n é m á k k a l , p l . ф, щ, x, ъ „egészítette k i " az ábécét, b i z o n y o s m a r i j'+magánhangzó fonémakapcsolatokat p e d i g orosz f o n o l ó g i a i szempontokat érvényesítve egy grafémával: я, ю, e j e l ö l t , m e g ­ b o n t v a ezzel a cseremisz ortográfia fonematikus alapelvét. I l m i n s z k i j j a v á r a írandó viszont, h o g y az oroszban ismeretlen a, ö, ü, rj jelölésére megengedte az a, ö, ӱ, ҥ betűk használatát. A fordításoktól tisztaságot és közérthetőséget követelt, s tudósként belátta, h o g y e grafémákra szükség v a n . Jellemző, h o g y u t ó b b i betűket a Pétervári E g y e t e m , m e l y n e k d ö n t ő szava v o l t az új c i r i l l a l a p ú írásrendszerek engedélyezésében, mereven ellenezte. A f o n e m a ­ tikus helyesírási e l v az észt M i h k e l W e s k e ( 1 8 3 0 - 1 8 9 0 ) j a v a s l a t a i n y o m á n , 1893-ban vált következetessé: W e s k e a ja, jo, ju, ji, je, jö, jü, j§ f o n é m a ­ kapcsolatokat következetesen két grafémával j e l ö l t e : йа, йо, йу, йи, йэ, йӧ, йӱ, йы. ( W e s k e 1887-től haláláig a K a z a n y i E g y e t e m f i n n u g r i s z t i k a i vendég­ tanára v o l t , a m a r i nyelvjárások k i v á l ó kutatója. K o r á b b a n M a g y a r o r s z á g o n is j á r t , V i k á r B é l á t ó l n y e l v ü n k e t is tanulta.) A f o r d í t ó i m u n k a fellendülésével 1870 és 1899 k ö z ö t t m á r n y o l c v a n kötet j e l e n t m e g : b i b l i a f o r d í t á s o k , h i t t a n o k , ábécéskönyvek. A k i a d v á n y o k b a n h o l a mezei, h o l a h e g y i nyelvjárást használták, sőt I l m i n s z k i j h a r m a d i k k é n t m é g a вочточний ' k e l e t i ' n o r m a létrehozását is megkísérelte. A nyelvjárási tagoltság i r o d a l m i n y e l v i szintre emelésének világos o k a v o l t : a G u r i j cél­ j a i é r t hatékonyabb v o l t nemzetileg megosztott t é r í t ő k k e l k ü z d e n i . A k a z a n y i korszak eredménye a cári központosító törekvések s z e m p o n t j á b ó l í g y is meglehetősen keserű falat lett: a papi szemináriumban s más i s k o l á k b a n m e g ­ született a m a r i értelmiség, m e l y 1905-re megteremtette a n e m z e t i n y e l v ű művelődés és szépirodalom e l v i lehetőségét. A l b i n s z k i j , I l m i n s z k i j és sok­ sok f o r d í t ó munkatársuk tevékenységét e s z e m p o n t b ó l elismerés i l l e t i . A pravoszláv térítői m u n k a n y e l v i h a g y o m á n y a i v a l a V a l e r j a n V a s z i l j e v , írói nevén Üpdtnarij szerkesztette Марла календарь ( M a r i kalendárium) szakított. 1907 és '13 k ö z ö t t hét száma j e l e n t m e g . A z é v k ö n y v e k e t a leg­ j á m b o r a b b olvasni tudó m a r i is élvezettel forgathatta, de a n e m z e t i é r t e l m i ­ ség összefogásának f ó r u m a , a szépirodalom bölcsője is v o l t egyben. A

14

POMOZI PÉTER

k a l e n d á r i u m t k p . a W e s k e - f é l e helyesírási reformjavaslatot ültette át a gya­ korlatba, sőt az orosz kölcsönzések m a r i f o n o l ó g i á h o z igazításával t ú l is ment azon. A k a l e n d á r i u m helyesírása 1938-ig maradhatott használatban. Szerzői szerint a nyelvjárások k ö z t i különbségek n e m áthidalhatatlanok, s a mesék, legendák, népdalok k i n c s e i b ő l merítés k ö n n y í t h e t i az egységes i r o ­ d a l m i n y e l v létrehozását. 1917 telén L e n i n k i n y i l v á n í t o t t a a n y e l v e k egyenlőségét. A z 1920. n o ­ vember 4-én létrehozott M a r i A u t o n ó m Területen az orosz mellett a m a r i használatát is kötelezővé tették az intézményekben. A húszas évek eleji éhínségek csillapodtával e korszak áttörést hozott a m a r i n y e l v fejlődésében, a k ö n y v - és folyóiratkiadásban, általában a művelődés m i n d e n területén. Sajnos az egységes i r o d a l m i n y e l v létrehozása mégis á l o m maradt. A nép­ m ű v e l ő k 2. k ü l d ö t t g y ű l é s é n 1925-ben M i t j u k o v h e g y i cseremisz k ü l d ö t t anyanyelvjárása j o g a i r ó l beszélt, és i r o d a l m i n y e l v i státust sürgetett számá­ ra. N y e l v é s z e t i s z e m p o n t b ó l egyértelmű v o l t , h o g y lehetséges egységes m a r i i r o d a l m i n y e l v létrehozása, azonban néhányan n e m tudták elválasztani a nyelvjárási értékőrzést az egységes i r o d a l m i n y e l v nemzeti sorskérdésétől. E „lokálpatriotizmus" pedig találkozott a megfelelő moszkvai politikai k ö r ö k támogatásával. A b i r o d a l m i gondolat tehát vörös k ö n t ö s b e n sem aludt soká­ i g , s a n y e l v p o l i t i k á b a n m e n t e n éreztette hatását. Fanyarra sikeredett a m a r i n y e l v latinbetűssé tételének kísérlete is. A z új ábécék latinizációját a Szovjetek K ö z p o n t i Ú j Á b é c é Bizottsága irányította. Bár a cseremiszre a latinbetűs írás nyelvészeti szempontból k i t ű n ő e n m e g ­ felelne, s bár 1930-ban K a r m a z i n m a r i nyelvtudós javaslatait széles k ö r b e n propagálta - javaslatai egyébként n e m v o l t a k kifogástalanok - , azok n e m találtak kedvező fogadtatásra, hiszen a cseremisznek m á r jelentős írásbeli­ sége és tökéletesített c i r i l l ábécéje volt. I d ő k ö z b e n az orosz i d e o l ó g i a i háttér is megváltozott, s a harmincas évek első felében ez a kérdés elült. Ebben része v o l t a k ö z p o n t b ó l j ö v ő g o n d o l a t o k iránti bizalmatlanságnak is, hiszen a m a r i értelmiség nagy részében elevenen élt, m i é r t n e m jöhetett létre egy­ séges i r o d a l m i norma. M i n d e z z e l együtt a cseremisz n y e l v rohamos l é p t e k k e l haladt a m o d e r n európai k u l t ú r n y e l v v é válás útján az 1917 októbere u t á n i két szűk évtizedben. A k ö z é l e t i és tudományos szókincs az értő nyelvújítással, szóképzéssel, összetétellel, jelentésbővítéssel, nyelvjárási szavak k ö z n y e l v i v é tételével és archaikus szavak felelevenítésével n a g y o n jelentősen gazdagodott. Sőt szóteremtéssel is: az erj kuyu kajak ' l e g n a g y o b b madár' összevonásával keletkezett az ekukqj ' s t r u c c ' szó. Hasonló m ó d o n született például a szerv (testrész), példakép, levéltár, elektromosság, anód jelentésű szó, sőt a természet jelentésű pürtüs szó is. A nyelvészek többsége azonban a termé­ szetesebb szóalkotási m ó d o k a t helyesebbnek tartotta. Összetétellel kelet-

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

15

keztek például a szótő, szóképzés, névmás, költemény, irodalmi nyelv, áram, lóerő, munkabér, árucsere, étkezde, szálloda, bélrendszer, újszülött, földgömb, hegylánc jelentésű szavak. A szótár viszont a mut 'szó' -er képzős alakja, az -er k b . ' h e l y ' jelentésű képzőelem, v ö . kue ' n y í r f a ' , pünzö ' e r d e i f e n y ő ' —> kuer 'nyíres, n y í r e r d ő ' , pünzer 'fenyves, f e n y ő e r d ő ' . G y a k r a n használták a nomen actionis -mas képzőjét is: például a parancs, színdarab, csatlakozás, számla, vétel, eladás, jelenség, hirdetés, gyűlés, kicsinyítés, nagyítás jelentésű szavak m i n d ezt a képzőelemet tartalmazzák. A n y e l v használati szférája r e n d k í v ü l k i t á g u l t : csillagászati, g e o l ó g i a i , b o t a n i k a i , z o o l ó g i a i , népegészségügyi népszerűsítő tudományos m u n k á k és t a n k ö n y v e k is n a p v i l á g o t láttak, a természettudományos m ű v e k részben orosz eredetiből f o r d í t v a , azonban például Üpemarij k i v á l ó i s k o l a i f ö l d t ö r t é ­ n e t i tankönyvet írt.

Falkner

és Üpömarij

egy-egy tankönyvének

címlapja

A korszak szépirodalmi termése is igen gazdag, bár ennek j ó része i d e o l ó ­ giai színezetű v o l t , a szovjet korszak eljövetele f ö l ö t t i ö r ö m , a L e n i n i r á n t i hála i d ő n k é n t túlcsordult bennük. T a l á n ezért is döbbenetesen váratlan, a m i néhány é v i előkészítés után Sztálin Szovjetuniójában 1 9 3 7 - 3 8 - b a n lejátszó­ dott: a m a r i értelmiség vezető rétegét l i k v i d á l t á k k ü l ö n f é l e nevetséges v á ­ dakkal vagy egyszerűen statáriálisan - valóban csak egy-egy h í r m o n d ó j u k maradt - , de m é g a n y e l v b ő l is száműztek a burzsoá nacionalizmus v á d j á v a l

16

POMOZI PÉTER

m i n d e n t , a m i t csak egy n y e l v b ő l száműzni lehet. Betűket, szavakat, ragokat, képzőket, mondatszerkezeteket. A Mari kalendárium teremtette helyesírási h a g y o m á n y t , a cseremisz nyelvújítás nagyszerű eredményeit részben „ r e f o r m " címszavú p o l i t i k a i határozatok fejezték le, részben „feledésbe m e r ü l t e k " a rettegés légkörében. A terrorisztikus változtatásra j e l l e m z ő , h o g y a legna­ g y o b b m a r i napilapnak 1938. j ú l i u s 2-án m i n d e n n e m ű előkészítés és beje­ lentés n é l k ü l , két lapszám k ö z ö t t , azaz néhány óra alatt kellett az „ ú j v i l á g r a " átallnia. A ténylegesen o k t r o j á l t nyelvváltoztatások közé tartozott az ábécé és az ortográfia visszaoroszosítása, visszatért a я, ю, e betű is. A m ű v e l t szókincsből igyekeztek száműzni a m a r i nyelvújítási szavakat, p l . a sanje ' t u d o m á n y ' , usem 'társaság, szövetség', sawaktas 'nyomtat', muter 'szótár', sarndktds ' e m l é k m ű ' , unayuőo ' s z á l l o d a ' , wüőorwa 'turbina', wujwoőa ' f ü g g e t l e n ' szavakat is a megfelelő orosszal kellett helyettesíteni, a feledésbe m e r ü l t , presztízsüket vesztettek k ö z é tartozott a későbbiekben p l . a pocelamut ' k ö l t e m é n y ' szó. A változtatásokkal a m a r i nyelvet f o k r ó l ­ f o k r a az oroszhoz akarták k ö z e l í t e n i , s ennek érdekében n y e l v i presztízsét is igyekeztek aláásni. Ú j kezdetekről csak az ötvenes évek k ö z e p é t ő l beszélhetünk. A z 1937— 38-ban l i k v i d á l t a k a t 1956-ban rehabilitálták, a n y e l v i horrorcselekményeket azonban n e m annullálták, legfeljebb szelídebb mederbe terelték az oroszosító kultúrtörekvéseket. A cseremisz n y e l v történetének egyébként is nagy tragédiája, h o g y m i n d e n korszakban e l ö l r ő l k e l l kezdeni az építkezést, h i á n y z i k tehát a k o r s z a k o k k ö z t i koherencia. A z új k o r több p o n t o n n e m közelíthette m e g a húszas évek eredményeit, elsősorban p o l i t i k a i o k o k b ó l . A történeti és a leíró nyelvészet terén azonban k i t ű n ő m o n o g r á f i á k sora látott napvilágot, m i v e l számos szakember Tartuban, Pétervárt vagy M o s z k v á b a n is tanulhatott általános és f i n n u g o r nyelvészetet. A g g a s z t ó viszont e korszakban a m a r i n y e l v f o k o z ó d ó háttérbe szorulása, a m i az élettér megváltozásával, a terjedő kétnyelvűséggel, s részben a n y o ­ m u k b a n k i b o n t a k o z ó k u l t u r á l i s n i h i l i z m u s s a l magyarázható. És természetesen az a n y a n y e l v ű iskoláztatás és művelődés térben és k o r c s o p o r t o k b a n k o r l á t o ­ zott v o l t á v a l . A hatvanas é v e k t ő l ezzel együtt egy k ö z p o n t b ó l sugalmazott és m á i g ható káros i d e o l ó g i a is megjelent, amely sajnos m é g k ü l f ö l d i tudósok k ö z t is visszhangra talált: „azért n e m lehet a cseremisz n y e l v igazi á l l a m n y e l v és a t u d o m á n y o k n y e l v e , m e r t hiányos szókincsénél f o g v a eleve alkalmatlan erre". Érdekes azonban, h o g y a kétnyelvűség általánossá válása előtt, m é g a k o r a i Brezsnyev-érában is lehetséges v o l t például e l e m i i s k o l a i m a t e m a t i k a és geometria t a n k ö n y v e k kiadása, növénytermesztési-állattenyésztési, állat­ egészségügyi k i a d v á n y o k megjelentetése. E g y é b k é n t bármely nyelven m i n ­ den szükségeset k i lehet f e j e z n i , csak a lehetőséget k e l l megadni hozzá. E z t Bessenyei G y ö r g y számunkra már Magyarságában g y ö n y ö r ű e n leírta. M á s -

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

17

részt az í m . p r i m i t í v n y e l v e k szókincse sokszor igen-igen gazdag, csak természetesen más területeken, m i n t a gazdag m ú l t ú i r o d a l m i n y e l v e k é . Harmadrészt csak a betiltott cseremisz szavak garmadájához k e l l e t t v o l n a visszanyúlni, a m i viszont g y a k o r l a t i l a g tilos v o l t egészen a kilencvenes évek elejéig. A kilencvenes évek, a m ö g ö t t ü n k l é v ő évtized túlságosan k ö z e l i ahhoz, s i n f o r m á c i ó n k is kevés, h o g y átfogóan értékeljük. E k k o r sok s z e m p o n t b ó l (nyelvújítás, n y e l v i p u r i z m u s , sőt az egységes i r o d a l m i n y e l v szükségessé­ gének, a latinizáció kérdésének fölvetése) a húszas évek h a g y o m á n y a i kezdtek felelevenedni, bár az ortográfia átfogó „visszakalendáriumosítása" m é g várat magára. Ú j szín is k e r ü l t a palettára: a n a g y v i l á g m á r nemcsak az orosz n y e l v közvetítésével tárul k i . A r o k o n n y e l v e k és k u l t ú r á k is elérhetőbbé váltak. K ü l ö n ö s e n Finnország tesz sokat a m a r i kapcsolatokért, és saját n y e l v e - k u l t ú r á j a megismertetéséért M a r i f ö l d ö n . A kilencvenes évek Orosz­ országában f ö l c s i l l a n t a r e m é n y , talán a föderáció k ö z p o n t j a is tudatában v a n annak, h o g y a területén élő t e n g e r n y i nép k u l t ú r k i n c s e mérhetetlen gaz­ dagságot j e l e n t , m í g a g y ö k e r ü k e t vesztett, ( k u l t ú r ) n i h i l i s t a t ö m e g e k destabi­ l i z á l ó tényezők.

Olvasmányok 1. lecke Палыме лиймаш Палыме лӱйына: м ы й ы н лӱмем: , М ы й ялыште/олаште ӱлем. / М ы й -ште/ -штоАштӧ ӱлем. Мый ӱяш улам, унӱверсӱтетыште тунемам. М ы й ы н ш ӱ н ч а м канде/ужарге/кӱрен/сур/шеме. -

М ы й в а ш к е каем: т ы й к о д а т але кает? М ы й к а е м , эрла т о л а м . Тугеже чеверын! Чеверын!

Szavak пала лиеш мый лӱм ял ола ила

vrt>2* vrbl prn sbs sbs sbs vrb2 ӱяш adj Млам,Мло vrbl yHHBepcHTeTsbs тМнемеш vrbl

' t u d , ismer' 'lesz' 'én' 'név' 'falu' 'város' 'él' 'éves' 'van' 'egyetem' 'tanul'

шинча вашке кая тый кодеш але эрла толеш тугеже чеверын

sbs adv vrb2 prn vrbl ejt adv vrbl adv adv

'szem' 'hamarosan' 'megy' 'te' 'marad' 'vagy' 'holnap' 'jön' 'akkor' 'viszontlátásra'

* A rövidítésjegyzéket 1. a 98. oldalon. Kifejezések палымелиймаш ' i s m e r k e d é s ' , палымелийына ' i s m e r k e d j ü n k m e g ' Színnevek: канде ' k é k ' , ужарге ' z ö l d ' , кӱрен ' b a r n a ' , cyp 'szürke' шеме ' f e k e t e ' . A szövegben elő n e m f o r d u l t fontosabb színek: йошкарге 'piros', нарынче ' s á r g a ' , ошо ' f e h é r ' . Közmondás Kaem гын -ужат, ужат гын - палет. ' H a útnak indulsz, látni fogsz, s ha látsz, tudásod g y a r a p o d i k . ' [ t k p . H a mész, látsz, s ha látsz, tudsz.]

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

19

Kommentár 1. A két igeragozási

sor

A cseremisz igék ragozása egyszerű, összesen két típusuk van. A d o t t ige típusát l e g k ö n n y e b b az IndPraesSg3 alak alapján m e g j e g y e z n i , ezért a m a r i szótáraktól eltérően ezt adjuk m e g . A z első ragozási sorban a személyrag -es, a másodikban -a, p l . toles, Ha. A cseremisz és a magyar i g e i személyragok k ö z ö t t nagymértékű anyagi egyezés van: cser. S g l -m ~ m . -m, cser. Sg2 -t ~ m . -d, cser. P l l -na ~ m . -nk, cser. P12 -ta/-5a ~ m . -tok 2. A létige A m a g y a r h o z hasonlóan két létige v a n , s ezek e t i m o l ó g i a i l a g is m e g f e l e l n e k a magyar fordításnak: ulam, utat, ido, ulSna, uldőa, uldt ' v a g y o k , v a g y ' stb., i l l . Ujam, Ujat, lijes, lijdna, HjdSa, lijSt 'leszek, leszel' stb. 3. A személyes

névmás

Egyes és többes szám első és m á s o d i k személyben a m a g y a r személyes n é v m á s o k k a l azonos tőre m e g y vissza, h a r m a d i k személyben m e g e g y e z i k a távolra m u t a t ó névmással. ( L e k i c s i n y l ő e n a magyar az, azok névmásokat is használhatjuk ' ő , ő k ' jelentésben - egyébként pedig a m u t a t ó n é v m á s o k használata p r n prs Sg/P13 f u n k c i ó b a n közönséges a f i n n u g o r n y e l v e k b e n , p l . f i n n se, ne ' ő , ő k ' . ) A magyar esetében az összes névmás a rekonstruált P U névmások folytatása. A Pl-ra v ö . p l . a H B . latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc m o n d a t á t vagy a székely n y j . m a is élő mük, tük n é v m á s i alakjait. M e z e i cseremisz alak

m§j

tej

tuőo me te nuno 4. A birtokos

M a g y a r alak

P U rekonstruktum

én

*me

te ő mi ti ők

*te *se *mek *tek *sek

személyjel

A b i r t o k v i s z o n y t a b i r t o k o n a m a g y a r r a l f u n k c i o n á l i s a n és t ú l n y o m ó r é s z t ( P x S g l , S g 2 , P l l , P12) e t i m o l ó g i a i l a g is r o k o n b i r t o k o s személyjelek (személy­ ragok) f e j e z i k k i . A teljes b i r t o k o s szerkezet a m a g y a r b a n csak többszörös

20

POMOZI PÉTER

birtokos szerkezet esetén használt teljes szerkezettel azonos, de a m a r i b a n e l ő f o r d u l a csak genitívuszragos változat is, f ő n é v i b i r t o k o s esetén. Sbs+GenCx+PxSg3 Sbs+GenCx+PxSg3 Sbs+GenCx kb. 'mackóé méz'

maskan müjzö 'a m a c k ó ( n a k ) a m é z e l maskan müj 5. A jelző és a jelzett

szó viszonya

A j e l z ő a j e l z e t t szóval a magyarral megegyezően nincs egyeztetve, tehát a determináns alaptagja számától és esetétől f ü g g e t l e n ü l Sg N o m - b a n marad: tamle en§z ' f i n o m m á l n a ' , tamle епэгэт ' f i n o m m á l n á t ' , tamle en§z őene ' f i n o m m á l n á v a l ' , tamle erj§z-wlak ' f i n o m málnákat'.

Feladatok 1. M i l y e n , a n y e l v e k ő s t ö r t é n e t é r ő l á r u l k o d ó j e l e n s é g r e k ö v e t k e z t e t h e ­ t ü n k az a l á b b i h á r m a s o k b ó l ? ( A f é l k ö v é r r e l szedett betűk árulkodnak.) м ы й - улам - м ы й ы н кӱдем, т ы й - улат - т ы й ы н кӱдет, i l l . vö. a Н В . k o m m e n t á r b a n idézett mondatát is! 2. A z a l á b b i a k b a n e g y m á s m e l l é á l l í t j u k a f i n n , a v o t j á k , a m a g y a r , a m e z e i cseremisz i r o d a l m i n y e l v i és a v j a t k a i cseremisz n y e l v j á r á s i P x S g l , P x S g 2 a l a k o k a t . M e l y i k cseremisz v á l t o z a t lehet az ő s i b b és miért? Finn

Észt

Votják

Magyar

M e z e i cser.

mind

mina

mon

én

mej

V j a t k a i cser. min

sína

sina

ton

te

tej

tin

3. A ' h í d ' j e l e n t é s ű szót a d j u k m e g k é t m a i b a l t i i r o d a l m i n y e l v e n , illetve két m a i b a l t i f i n n i r o d a l m i nyelven. E g y i k csoport a m á s i k e l ő d e i t ő l i g e n - i g e n r é g e n k ö l c s ö n ö z t e ezt a szót. M e l y i k m e l y i k t ő l ? ( A helyes v á l a s z h o z e l ő b b a 2. f e l a d a t a d a t a i t k e l l t a n u l m á n y o z n i a . ) l i t v á n tiltás, lett tilts, f i n n silta, észt sild ( A l i t v á n és a lett n y e l v az indoeurópai nyelvcsalád b a l t i ágába tartozik.)

2. lecke КМтырымаш - Т е н д а н лӱмда кузе? - В у е ш ӱда нал, м ы й марла о м к у т ы р о . -

Те к ӧ улыда? М ы й студент/туныктышо улам. К у ш т о тунемыда/туныктеда? У н ӱ в е р с ӱ т е т ы ш т е , мадяр (венгр) й ы л м ы м .

- П о р о кече л ӱ й ж е ! Т ы й к у ш кает? - П о р о кече, п о р о к е ч е ! М ы й к е в ы т ы ш к е каем. Эрлалан ш у к о к о ч к ы ш кӱлеш. Йоча-влак Йошкар-Ола г ы ч толыт. -

М о м налнеда? К о к лӱтр ш ӧ р ы м . Эше мом? К у д м у н ы м . Ш о п о олмада м о ш ( м ы н я р ) ш о г а ? В ӱ ч тентем. И к к ӱ л о м налнем. Т ӱ д е чыла? Т а у , чыла. Марла лМдмаш

Марала лудмаш: ӱктыт, коктыт, к у м ы т , нылыт, вӱзыт, к у д ы т , ш ы м ы т , кандаше, ӱндеше, лу. Пеле. Szavak кМмарла ом кутыро кӧ поро кече кевыт эрла(лан) шМко кочкыш

ргп adv vrb ргп adj sbs sbs adv num sbs

'ho-' 'cseremiszül' ' n e m beszélek' 'ki' 'jó' 'nap' 'bolt' 'holnap(ra)' 'sok' 'étel'

кӱлеш йоча

vrb 1 sbs MO prn налеш vrbl лӱтр sbs студент sbs тМныкта vrb2 м а д я р , в е н г р adj йылме sbs шӧр sbs

'kell' ' gyerek' 'mi' 'vesz' 'liter' 'egy. halig.' 'tanít' 'magyar' 'nyelv' 'tej'

22

POMOZI PÉTER

эше мМно шопо олма шога

adv sbs adj sbs vrb2

'még' 'tojás' 'savanyú' 'alma' 'áll'

теҥге тӱде чыла тау

sbs prn

'rubel' 'ez' 'minden' 'köszönet, köszönöm'

Kifejezések Поро кечелийже! 'Jó napot k í v á n o k ! ' [tkp. Jó nap l e g y e n ! ] вуеш ида нал 'bocsásson m e g ' [tkp. fejébe ne vegye] A szövegben elő nem f o r d u l t legfontosabb köszönések: Поро эр! g e l t ! ' , Поро кач! 'Jó estét!'

'Jó r e g ­

Közmondások Шулдо колын лемже шопо. ' O l c s ó húsnak híg a leve.' [tkp. Olcsó halnak savanyú a leve.] Калачет - ший, om калаче - шӧртньӧ. ' H a l l g a t n i arany.' [tkp. Szólsz - ezüst, n e m szólsz - arany.] Kö ок ыште, тудо ок коч. ' A k i n e m d o l g o z i k , ne is e g y é k ! ' [ t k p . K i n e m d o l g o z i k , az n e m eszik.] Kommentár /.

Névmástövek

A magyar és a cseremisz névmástövek nagymértékben hasonlítanak egy­ másra. A kérdő és v o n a t k o z ó névmástövek a kö ' k i ' , mo ' m i ' és ku- ' h o - ' , amelyek a határozatlan, általános és tagadó névmás alapját is képezik, p l . ala-kö ' v a l a k i ' , kec-moyaj ' b á r m i l y e n ' , niyuze 'sehogy(an)'. E névmá­ sokhoz esetragok j á r u l h a t n a k , csakúgy m i n t a személyes névmásokhoz: p l . ala-köm ' v a l a k i t ' , ala-yusto ' v a l a h o l ' , тэрт 'engem'. 2.

Esetragok

A cseremiszben sem k ö n n y e b b meghatározni az esetragok pontos számát, m i n t a magyarban. ( A magyarban 1 7 - 2 4 , a cseremiszben 9 - 1 3 van b e l ő l ü k . ) A n y a n y e l v ü n k t ő l eltérően nemcsak a képző és esetrag, hanem esetrag és névutó határa sem m i n d i g világos, p l . a szövegben e l ő f o r d u l ó гыч '-ból/-ből' jelentésű m o r f é m a a helyesírás szerint névutó, h o l o t t számos tulajdonsága a határozóragokkal rokonítja, és történeti szempontból is rag. A mezei i r o d a l ­ m i kilenc eset: n o m , acc, gen, dat, lat, illat, iness, k o m p , i n s t r - k o m i t . A hegyi i r o d a l m i nyelvben ehhez j á r u l tizediknek a karitívusz. A magyarban is, cseremiszben is van j ó n é h á n y i r á n y j e l ö l ő névutóhármas, m e l y fosszilizálódott, az esetrendszerben m e g n e m jelenő, régi ( p r i m e r ) esetragot tartalmaz:

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

23

sengek(e)~ sengelneserjgec 'mögémögött - mögül'. A -kE latívuszrag a magyar elő ő-jének a megfelelése, m í g a -ne viszont a magyarban p r o d u k ­ tív -TVszuperesszívuszragé. L o k a t í v u s z i -t esetragunk a mezőségi és a székely nyelvjárásterületet leszámítva teljesen visszaszorult, szintén csak n é v u t ó k b a n , határozószókban j ö n elő: itt-ott, hanyatt, alatt. A honnan irány esetragjai k ö z ü l a cseremisz az uráli *-TA ablatívusz, a magyar pedig a ( f i n n ) u g o r *-l ablatívusz folytatása. Jelöletlenség. Egyes esetragok, elsősorban az akkuzatívusz és a genitívusz, bizonyos m o n d a t t a n i helyzetekben j e l ö l e t l e n e k lehetnek: veszem a kalapom, ez az ital hűtve fogyasztandó, v ö . fogyaszt vmit, vagy más v e r b u m i n f i n i t u m , különösen i n f i n i t í v u s z előtti tárgy a (nép)költészetben és a régiségben: „Ő el van, ő el van/ E rózsa mezőbe./ S e rózsa mezőbe/ Rózsa virág szedni, /Rózsa virág szedni, Bokrétába kötni." ( A két k á p o l n a v i r á g , Klézse, 1955), ü l . És dicséret mondván, kimenének Olivetnak hegyére. ( M ü n c h K . M t 2 6 : 3 0 ) ; A cseremisz akkuzatívusz jelöletlenségének lehet m o r f o n o l ó g i a i o k a is, az -m tővéghangzós v a g y P x S g l - e s szóvégre ráértik az -m ragot: kiőem ' k e z e m vagy k e z e m e t ' . 3. A

többesjel

A m a r i többesjelek többnyire igen testesek. A m a i m e z e i i r o d a l m i n o r m a szerinti j e l -влак. Régebbi szövegekben azonban -шамыч volt. A h e g y i i r o d a l m i alak -вла/-елӓ. A magyarban e l ő f o r d u l ó , f i n n u g o r eredetű -k i l l . -i vö. fi. menen:menemme < *menemmek 'megyek:megyünk', vö. még H B . vogmuc sőt m a i m o l d v a i -muk/-mük; f i . majassa:majoissa 'házbamházakban' m . barátaink - többesjelnek a cseremiszben nincs k i m u t a t h a t ó megfelelése. V a n viszont a cseremiszben egy k o r l á t o z o t t használatú, f i n n u g o r eredetű -n névmási többesjel: tiőe.-nine 'ez:ezek', tuőo.nuno 'az:azok', vö. f i . tama-.пӓтӓ, i l l . tuo-.nuo ' u a . ' , E m d . t'e:úe 'ez:ezek', tona-.nona 'az:azok'. 4. A jelek

és ragok

kapcsolódásáról

A z esetrag és/vagy a b i r t o k o s személyrag a többesjelet k ö v e t i : йочавлак/на/м 'gyerek|ei|nk|et'. ( A cseremiszben nincs k ü l ö n b i r t o k t ö b b e s í t ő j e l . ) A z esetragok és b i r t o k o s személyragok kapcsolódásában kétféle sorrend alakult k i : az ú n . g r a m m a t i k a i esetek a b i r t o k r a g o k után állnak, m í g a h e l y j e l ö l ő esetek megelőzik ezeket. B i r t o k r a g o s datívuszban m i n d k é t sorrend lehetséges. M e g j e g y z e n d ő , a b i r t o k r a g o z o t t n é v u t ó k esetében a magyarban is „ f o r d í t o t t " a kapcsolódási sorrend: al/á/m: al/att/am: al/ól/am, aljád: aljatt/ad: al/óljad stb.

24

POMOZI PÉTER

5. Tagadó ige M i n d e n egyes cseremisz állító igealaknak van tagadó párja. A tagadó ige tagadószaván megjelennek az idő- és m ó d j e l - i n f o r m á c i ó k . E n n e k k ö v e t ­ keztében a tagadó p a r t i k u l a után a m ó d vagy időjeles állító alakkal szemben az igető á l l , p l . to\dm koőé\m, k i v é v e az egyszerű I. m ú l t időt, ahol az igenévi alapalak, tolan, koően, a tagadó f o r m a előtt j e l e n i k m e g : tolan om§l, tolan otdl. Összességében tehát a cseremisz tagadó ige is u g y a n a n n y i i n f o r m á c i ó t tartalmaz, m i n t egy tagadott m a g y a r igealak, csak más eloszlásban. koSem hagyom

om koSe nem hagyom

koőasSm hagytam

s§m koSe nem hagytam

E l d ö n t e n d ő kérdésre válaszolhatunk a tagadó ige ö n á l l ó alakjaival is, ezek k i j e l e n t ő m ó d j e l e n i d ő b e n eltérnek az igető elé k e r ü l ő f o r m á t ó l : (tej) tolat mo?'Jössz-e?' оуэт ' N e m . ' A magyar n e m i s m e r i a tagadó igeragozást, azonban ennek n y o m a i a leg­ több u r á l i n y e l v b ő l k i m u t a t h a t ó k .

Feladatok 1. A z a l á b b i a k b a n f i n n , m a g y a r és cseremisz b i r t o k - és esetragos f o r m á k a t v e t ü n k össze. E z e k a l a p j á n v a j o n a P x + C x v a g y a C x + P x s o r r e n d l e h e t az e r e d e t i b b és v a j o n m i é r t ? A z i d e g e n n y e l v ű p é l d á k jelentése a m a g y a r o k é i v a l azonos. Finn

Magyar

Cseremisz

leütési tő[Cx[Px talossani tó'[Cx|Px minun luokseni p r n prs gen+tő|Cx|Px

kezedet tó'|Px[Cx házamban tó'|Px|Cx hozzám Cx|Px

kiSetam tő|Px|Cx pörtastem tő|Cx|Px maján őekem p r n prs gen+Cx|Px

minun takanani p r n prs gen+tő|Cx|Px

mögöttem tólCx[Px

maján serjgelnem p r n prs gen+tő]Cx|Px

2. M i l y e n szabályos h a n g m e g f e l e l é s példák a l a p j á n , szókezdő helyzetben?

rajzolódik

ki

az a l á b b i

ismert

25

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás Cseremisz koőes kut hu/s kö küles

Magvar hagy'marad" hat ho/vá ki kell

3. M i é r t n e m b i z o n y í t é k szabályos h a n g m e g f e l e l é s r e a cser. кипо kiló p á r ? 4. M i t á l l a p í t h a t u n k m e g a ' n y o l c ' és ' k i l e n c ' j e l e n t é s ű e r e d e t é r ő l a cseremisz, a f i n n és a z ű r j é n p é l d á k a l a p j á n ? M e z e i cseremisz ik kok kandas indes

Finn yksi (Gen yhden) kaksi (Gen kahden) kahdeksan yhdeksan

~ m.

számnevek

Zűrjén et'ik kik kekjamis ekmis

N B ! A cseremisz példákhoz: v o t j á k és zűrjén i r o d a l m i n y e l v e n a ' t í z ' das alakú.

3. l e c k e máska ozno ilen ik tuldk wate. ikana tuldk ivate, izi erydzam wüően, coöra poksalnöse arjaskaze túreSas kaja. mija 8a türeSas türjales. keneta máska tolan soyales. máska onjaljoízam, purlazam, watelan sujalta. wate máskam onzales. maskan kopaskaze kuyu uks puren. wate umala-. máska tutlan kopaz yac uksem luktdktdneze. wate uksem supsan luktes. máska watSn komddsan lenézem nales ta coőraske kurzdn kolta. izis lijmeke, máska lenéz tic müjdm konda 8a tuldk watdlan pua. ( A népmese m a r i szövegének forrása: B e r e c z k i Gábor: Cseremisz n y e l v k ö n y v . T a n k ö n y v k i a d ó , Budapest. 1980. 13. 1.)

(mari)

КМтырымаш -

Te марла умыледа? М ы й ӱ з ӱ ш умылем, но к у т ы р е н ом керт. A мадярла (венгрла) кутыреда? Изӱш кутырем.

Szavak ozno tuldk wate ikana izi erye wüda coöra poksalne ana türeöes mija 8a türjales keneta máska soyales ощэ1

adv adj sbs adv adj sbs vrb2 sbs pop sbs vrbl vrb2 ejt vrbl adv sbs vrbl adj

'régen' 'árva, özvegy' 'asszony' 'egyszer' 'kicsi' 'fiú' 'vezet' 'erdő' 'közepén' 'szántóföld' 'arat' 'megy' 'és' 'kezd' 'hirtelen' 'medve' 'áll' 'mellső'

pl purla sujalta onzales kopa kuyu uks pura um§la supsen luktes komddsan lenéz kurzen kolta tic müj konda pua кертеш

sbs adj vrb2 vrbl sbs adj sbs vrb2 vrb2 cvb adj sbs cvb adj/adv sbs vrb2 vrb2 vrbl

'láb' 'jobb' 'nyújt' 'néz, p i l l a n t ' 'mancs' 'nagy' 'tüske' 'bemegy' 'ért' 'kihúz' 'fedeles' 'bödön' 'elszalad' 'tele' 'méz' 'hoz' 'ad' '-hat/-het'

27

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás Kifejezések izis lijmeke ' k i s i d ő m ú l t á n ' ; máska lenéz tic müpm bödön mézet [tkp. b ö d ö n teli mézet] h o z '

konda

' a m a c k ó teli

Közmondások wiiSSs puren kajSe ijas ot tunem. ' H a n e m mész be a vízbe [ t k p . vízbe menetlenül] n e m tanulsz m e g úszni.' Кокмачка ик вынемыште илен огыт керт. ' K é t m e d v e egy barlangban n e m élhet.' ~ K é t dudás egy csárdában n e m fér m e g . Kommentár /. Határozói

igenév

A z állító alak képzője v r b l esetén -эп v r b 2 esetén -en, a tagadóé -te/Se, m e l y az ige tövéhez j á r u l . A cseremisz határozói igenév egyben az egyszerű m ú l t i d ő Sg3 alakja is. A z igenevek ragozott igealakok építőelemeként a magyarban is közönségesek: -t/-tt jeles m ú l t i d e j ű p a r a d i g m á n k a befejezett ( m ú l t idejű) m e l l é k n é v i igenévre é p ü l . A f ő l e g a r e f o r m k o r i sajtóban f e l b u k k a n ó szintetikus j ö v ő i d ő p e d i g n e m más, m i n t a m e l l é k n é v i igenév beálló ( j ö v ő i d e j ű ) alakja személyragozva: adandók/adandóm/adandalak, adandaszJadandód stb. V ö . m é g a m a g y a r f ő n é v i igenév ragozását is: el kell mennem, el kell menned stb. 2.

Igeidők

A magyarhoz hasonlóan m ú l t és j e l e n i d ő t k ü l ö n b ö z t e t ü n k m e g , j ö v ő i d ő t n e m i d ő j e l l e l , h a n e m analitikus szerkezettel vagy i d ő h a t á r o z ó + j e l e n i d e j ű igével fejezhetünk k i : moőas türjalam 'játszani f o g o k ' , kastene moőam 'este j á t s z o m ' . A cseremisz tünales ige ' k e z d ' jelentésű, pontos m e g f e l e ­ lőjét t a l á l j u k a N a g y s z o m b a t i K ó d e x n e k e mondatában: maydan nehezebbet kezd ennél hallani, micoron az igaz biro azt kezdi mondani. A k e z d , hozzá­ kezd segédigét a m a g y a r b a n k i s z o r í t o t t a a hasonló jelentésű ' ( h o z z á ) f o g ' . A j e l e n i d ő a m a g y a r h o z hasonlóan d o m i n á n s a n i d ő j e l n é l k ü l i , j e l ö l e t l e n f o r m a , eltekintve a v r b l Sg3 -es végződésétől. ( A m a g y a r b a n az IndPraes ragozásában sporadikusan fellépő -sz- m i n d e n b i z o n n y a l praesensjel.) A z egyszerű I. m ú l t idő alapalakja azonos a határozói i g e n é v é v e l , a személyragok pedig az Sg3 0-től e l t e k i n t v e megegyeznek a j e l e n i d e j ű e k k e l .

28

3. Óhajtó mód

POMOZI PÉTER

(Desiderativus)

-ne j e l e a m a g y a r -ná/-né feltételes m ó d é v a l azonos. (Egyes esetekben a cseremiszben is feltételes m ó d o t jelent, ennek kifejezésére a cseremisz azonban i n k á b b egy k é t f u n k c i ó s analitikus igealakot használ: tunemam §Te ' t a n u l t a m ' v a g y ' t a n u l n é k ' . ) A módjelet az i g e i személyragokkal nagymér­ tékben egyező, és m i n t k o r á b b a n láttuk, v e l ü k egy t ő r ő l sarjadt b i r t o k o s személyragok k ö v e t i k : koőanem, koőanet, koőaneze/ anem koőo, anet koőo, aneze koőo ' h a g y n i szeretném/óhajtom' stb., i l l . ' n e m szeretném/ ó h a j t o m h a g y n i ' stb. Erre a m o r f o l ó g i a i jelenségre 1. a magyarban a f ő n é v i igenév ragozását. 4. A páros igékről

(converba)

Ezek a m a g y a r b a n szokatlan szerkezetek általánosak a V o l g a - K á m a - v i d é k nyelveiben. Elsősorban az alapigéhez képest más aspektusú határozói igenév + ragozott igealak szerkezetű f o r m á k a t lehet a páros igékhez sorolni. Tehát a magyar jön-megy, tesz-vesz, lót-fut, esetük-botlik típusú összetett i g é k n e m tartoznak ide. a. A z alapige aspektusát a páros ige módosítja, leggyakrabban p e r f e k t í v rezultatívvá teszi. Szerkezete: f ő i g e határozói igeneve + jelentésében absztrahálódott, ragozott segédige kurzes ' f u t ' kolta ' d o b , k ü l d ' kurzan kolta ' e l f u t ' ; supses ' h ú z ' luktes ' e l t á v o l í t ' supsan luktes ' k i h ú z ' . T o v á b b i példák a kolta segédigével: jüan kolta ' m e g i s z i k ' , kockán kolta ' m e g e s z i k ' , sortan kolta 'elsírja m a g á t ' , jaivarten kolta ' m e g ö r ü l ' . b. A páros ige ikerszó, előtagja határozói igenév, utótagja r a g o z ó d i k (az utótag jelentése n e m absztrahálódott): mijén toles'kb. megjárja az utat' [ t k p . menve j ö n ] , mijénpura ' e l e s i k ' [tkp. bemenve m e g y ] . c. F o r m a i l a g a ható igés cseremisz szerkezet is páros ige: luőes kertes '-hatZ-het' luőan

luőan luőan

kertam kertat kertes kertana kertaőa kertat om kert ot kert

'olvas'

'olvashatok / - o m ' 'olvashatsz / - o d ' stb.

' n e m olvashatok / - o m ' ' n e m olvashatsz / - o d ' stb.

A páros igék ragozása m e g e g y e z i k a ható ige itt bemutatott ragozásával.

29

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás Feladatok

1. M i l y e n szabályos h a n g m e g f e l e l é s r a j z o l ó d i k k i az a l á b b i p é l d á k a l a p j á n ? M i l y e n h e l y z e t b e n ? ( A megfelelések jelentését csak a k k o r a d o m m e g , ha a m a g y a r é t ó l eltérnek.) Cseremisz

Magyar

Finn

wüőa kit, kiőwüt, wüS!! müj

vezet kéz, kezevíz, vizeméz

vetaa 'húz' kast, katevesi, vet emesi, mete-

Vogul ket vüt —

Votják — ki vu mu

2. M i l e h e t a f e l s o r o l t p á r o s i g é k i g a z i jelentése? ( Z á r ó j e l b e n csak a n y e r s f o r d í t á s t a d o m meg.) conesten kaja (repülve m e g y ) coijesten toles (repülve j ö n ) muralten pua (énekelve ad) jüan kija (íva f e k s z i k ) sortan kolta (sírva dob) kockán temes (éve m e g t e l i k ) 3. A luSes\gét e g y é r t e l m ű e n az olvas e t i m o l ó g i a i m e g f e l e l ő j é n e k t a r t j á k , m i v e l az olvas f e l t e h e t ő e n h a n g á t v e t é s s e l a *lovas a l a k b ó l k e l e t k e z e t t . T u d n a még példákat m o n d a n i hangátvetésre a m a g y a r nyelvtörté­ netből?

4. lecke Két népdal Salam sola

1.

Sa

-

laét - гй

8a -

utat

-

Iwn

so

tu

-

te

met

Ihn

$o -

Ы

m

tu •

met

ӓ -

ti,

ma

-

er -

yem

ío

-

ӓ

ti,

ma

-

-

-

pók - Sal -

&ál

-

pok

- Ш

áol -

n$n

fci,

пэп

poksalnet

mi-

ya,

•

net

ya.

ёэ -

тШ,

man,

э!

mi

net

-

-

műi.

í. Salam sola poksalnet lastra tűmet salja, Salam sola poksalnet lastra tűmet salja, at'i, manan misamet, eryem tol ok,as man, at'i, manan misamet, eryem tol ok,as man. 2. Salam sola poksalnet lastra pistet salja, Salam sola poksalnet lastra pistet salja, awi manan misamet, érjem tol ok,as man, awi, manan misamet, érjem tol ok,as man.

31

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás izi coöarat,

/. i-

zi toi$-ral,

ku-

i - zi раш-et,

Ы-

kuyu

coSSrat

yu чодэ-rat, tü-mSrjuk

yu pernyét, fü-war

lük

ten tolm

ten to-ten

vl-na,

ги-па.

i ]cap-ha%ooh-tm

oj,

O-ka-wij,

ío - tan éoyalna,

0-

ka~ivij

t

ü-ŐSrSn lek7n»SS?num-éSi-na,

mem-namna-la$

lek waSíce:

l.izi coödrat, kuyu coöarat, tümarjük ten tolan ulna, izipasuet, kuyu pasuet, süwarjuk ten tolan ulna, kapka wokten tolan soyalna, üSaran lekmazam wucasna, oj, Okawij, Okawij, memnam nalas lek waske. (*Forrás: V i k á r László—Bereczki Gábor: Cheremis Folksongs. K i a d ó , Budapest. 1 9 7 1 . A 277. és a 210. ének)

Akadémiai

Szavak sola poksalne lastra tumo

sbs pop adj sbs

~ aca manes piste

sbs vrbl sbs sbs sbs sbs

alt

ami~awa

tümar jük

'falu' 'közepén' 'terebélyes' 'tölgy' 'apa' 'mond' 'hárs' 'anya' 'dob' 'hang'

őene pasu süwar

pop sbs sbs

kapka woktene üőar

sbs pop sbs vrbl vrb2 adv

lektes ívuca was'ke

'-val/-vel' 'mező' 'duda' 'kapu' 'mellett' 'lány' 'kimegy' 'vár' 'hamar'

K i f e j e z é s e k , l e x i k a i egységek misamet ' m e n t e m b e n ' ; üSaran lekmazam 'a lány k i j ö t t é t ' ; nalas A c c 'érte m e g y , elébe m e g y , ( t a l á l k o z n i m e g y v k i v e l ) '

lektes+

32

POMOZI PÉTER

Közmondás Кож деч кож шочеш, тумо деч тумо шочеш. ' L u c f e n y ő t ő l l u c f e n y ő születik, t ö l g y t ő l tölgy s z ü l e t i k ' . A z a z : n e m esik messze az alma a f á j á t ó l . Kommentár 1. Az első dal nyelvjárási és

jellegzetességei:

a palatoveláris

harmónia

rendszere

elterjedtsége

E népdal a n y u g a t i nyelvjárásterület hegyi-erdei alnyelvjárásából származik. (Lényegében e nyelvjáráson alapul a k i s e b b i k , a h e g y i cseremisz i r o d a l m i n y e l v . ) A szöveg rövidsége m i a t t inkább csak f o n e t i k a i különbségeket állapíthatunk m e g a n a g y o b b , m e z e i i r o d a l m i n o r m á v a l szemben. Következetes m a g a s - m é l y illeszkedés megléte. E z azonban csak részben érvényesül a h e g y i i r o d a l m i normában. A hegyi-erdei nyelvjárási palato­ veláris h a r m ó n i a rendszere: Első szótagi magánhangzók vokalizmusa uo üöie uoaüöieü

N e m első szótagi magánhangzók vokalizmusa + a, э + ӓ, э + e

A z e tehát t k p . o l y a n magas hangrendű magánhangzó, amely - a m a g y a r palatoveláris h a r m ó n i a szabályaival megegyezően - n e m első szótagban és a toldalékolásnál hangrendi szempontból neutrálisán v i s e l k e d i k , v ö . békával, karalábéval, forinttal, gerendával, beretvával ~ borotvával. A z i viszont, a m a g y a r t ó l eltérően, n e m . A m a g y a r b a n az i neutrális státusának az ősmagyar i > i változás lehetett az elsődleges okozója, v ö . iszom, inas, nyilas stb., m e l y e k r o k o n n y e l v i t ö v e i általában veláris hangrendűek. A k ö v e t k e z ő , a legteljesebb illeszkedést reprezentáló északnyugati n y e l v ­ j á r á s b ó l vett mondat, irla joőom тэп natjgem süandskd i sol§p koőalten koőem tusán, így hangzanék a magas-mély illeszkedést n e m ismerő mezei i r o d a l m i n y e l v e n : erla jüőam máj natjgojem süanaske 8a solSp koőalten koőem tusán 'holnap é j j e l e l v i s z e m lakodalomba, és t i t o k b a n ott h a g y o m ' . T ö b b jeles kutató szerint azonban a cseremisz palatoveláris h a r m ó n i a hasonlóságai ellenére sem f a k a d közös t ő r ő l a magyar, a f i n n és a délészt n y e l v palatoveláris h a r m ó n i á j á v a l , m i v e l az elsősorban a csuvassal, tatárral érintkező nyelvjárásokra j e l l e m z ő . ( A palatoveláris h a r m ó n i a igen elterjedt

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

33

az altáji n y e l v e k b e n is.) Sporadikusan azonban a mezeiben is e l ő f o r d u l n a k magas-mély párok: kandasdndes ' n y o l c , k i l e n c ' vö. v t j . - z r j . das ' t í z ' . 2. Egyéb nyelvjárási

jellegzetességek

az első

dalban.

a. K ü l ö n palatális és veláris redukált hang, í 11. alsó n y í l á s f o k ú palatális illabiális magánhangzó megléte - а, а, ü l . ӓ. A h e g y i - e r d e i és a h e g y i i r o d a l m i n y e l v két redukált magánhangzója, a magas hangrendű a és a m é l y hangrendű § a n y u g a t i nyelvjárásokhoz hasonlóan j ó l k ö v e t i a h a n g r e n d i illeszkedés szabályait: v ö . mezei Щэп ~ h e g y i líjan ' l e t t ' , m e z e i talze ~ h e g y i talze ' h o l d ' , mezei-hegyi astas ' c s i n á l n i ' . b. A t f o n é m a megléte: at'i. c. A tagadó ige redukált magánhangzója palatális: sam tol ' n e m j ö t t e m ' aneza man ' n e m szeretné m o n d a n i ' . d. H e g y i a ~ mezei o első szótagi magánhangzó megfelelés: salya ~ soya ' á l l ' , om man ~ am man ' n e m m o n d o m ' . e. E l t é r ő lexémák: h e g y i sola ' f a l u ' ~ mezei / a / ' u a . ' . 3.

Névutók

A n é v u t ó k részben kiegészítik az esetrendszert: poksalne ' k ö z e p é n ' , woktene ' m e l l e t t ' , Seke:öen(e):8ec ' - h O z : - v A l : - Ю Г ( A öene/tene elsősorban k o m i t a t í v u s z i f u n k c i ó t tölt be.) A m a g y a r h o z hasonlóan vannak l o k á l i s , temporális, f i n á l i s , kauzális stb. jelentésű n é v u t ó k , és az esetek v i s z o n y l a g k i s száma m i a t t használatuk a m a g y a r n é v u t ó k é n á l széleskörűbb. A h e l y j e l ö ­ l ő n é v u t ó k jelentős hányada a m a g y a r r a l egyezően h á r o m a l a k ú az i r á n y ­ hármasság megléte miatt. 4. Felszólító

mód

(Imperativus)

A k i j e l e n t ő és az óhajtó m e l l e t t a h a r m a d i k i g e m ó d a cseremiszben. Sg2,3 és P12,3 alakjai vannak. A z Sg2 i m p e r a t í v u s z i alak maga a puszta i g e t ő , szemben a m a g y a r r a l , ahol ez az indicpraesindetSg3 f o r m a : manes-.man! ' m o n d : m o n d j ! ' . A cseremiszben ugyanis nincs általános i m p e r a t í v u s z j e l . A j e l ö l e t l e n Sg2 alak és a kifejezett imperatívuszjel h i á n y a elég g y a k o r i jelenség az indoeurópai n y e l v e k b e n is, sőt, p l . a n o r v é g n y e l v b e n e g y e t l e n imperatívuszi alak használatos m i n d e n esetben, s ez azonos az i g e t ő v e l : ga ' m e n j : m e n j e n e k ' , hjelp 'segíts:segítsenek', v ö . angol felszólító alakok. P l l - b e n a felszólítást az i n d i c p r a e s P l l alak fejezi k i : kajena ' m e n j ü n k ' . A felszólító és a k i j e l e n t ő m ó d ú paradigma k ö z ö t t i átfedések sem r i t k á k más

34

POMOZI PÉTER

n y e l v e k b e n sem, p l . észt anname ' a d u n k : a d j u n k ' ( I m p csak p r n prs n é l k ü l ) , ol. andiamo, andate, vai ' m e g y ü n k : m e n j ü n k , mentek:menjetek, m é s z : m e n j ' ( I m p csak p r n prs n é l k ü l ) , német wir gehen:gehen wir ' m e g y ü n k n n e n j ü n k ' . 5. Az. igeidők

rendszere:

összetett múlt

idők

A cseremiszben a két egyszerű m ú l t i d ő n k í v ü l négy analitikus m ú l t is v a n . B E R E C Z K I 1 9 9 0 : 5 4 - 5 6 t e r m i n o l ó g i á j a szerint I. m ú l t időt, I I . m ú l t i d ő t , I . és II. összetett folyamatos m ú l t i d ő t , továbbá I. és II. régmúltat találunk. A z egyszerű m ú l t i d ő t nevezik praeteritumnak, a r é g m ú l t a t p e d i g egyszerűen p e r f e c t u m n a k is, szemben a f o l y a m a t o s m ú l t t a l ( i m p e r f e c t u m m a l ) . A m a g y a r és a m a r i m ú l t i d ő r e n d s z e r összehasonlítása EGYSZERŰ M Ú L T

IDŐK

M a g y a r I.

M a g y a r II.

M a r i I.

menék

mentem

mij§s§m

mijenam

menél

mentél

mijasdő

mijenat

FOLYAMATOS MÚLT

M a r i II.

IDŐK

M a g y a r I.

Magyar I I .

M a r i I.

Mari II.

megyek vala

megyek volt

mijem §íe

mijem

mész vala

mész volt

mijét §íe

mijét

M a g y a r I.

Magyar I I .

M a r i I.

mentem vala

mentem volt

mijenam

mentél vala

mentél volt

mijenat

ulmas ulmas

A RÉGMÚLT Mari II. §íe §te

mijenam mijenat

ulmas ulmas

A párhuzamos cseremisz ragozások k ö z ü l az első az ú n . szemtanúsági, a m á s o d i k a nem szemtanúsági forma. A m a r i ezt a kettősséget részben a m a i n a p i g m e g ő r i z t e . A magyarban sem zárható k i , h o g y e kettősség legalább részben, valaha m e g v o l t . E g y á l t a l á n nem m e g g y ő z ő viszont az a m a g y a r nyelvtörténetben m é g m a is k e d v e l t nézet, miszerint a m a g y a r analitikus alakok l a t i n r ó l m a g y a r r a f o r ­ dítás t e r m é k e i lennének, n e m v i t a t v a természetesen a magyarországi latinitás szerepét ezeknek az alakoknak a továbbélésében. A fennebb vázolt f u n k c i o ­ nális k ü l ö n b s é g eltűnése e g y i k oka lehetett múltidő-rendszerünk egyszerűsödé­ sének. E g y bizonyos és jelentős m á s i k o k az igekötőrendszer kiteljesedése,

35

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

ez u t ó b b i azonban j ó v a l későbbi, javarészt újmagyar k o r i f e j l e m é n y . A cse­ remisz és a magyar múltidő-rendszer k ö z ö t t ezzel együtt is csak t i p o l ó g i a i egyezés v a n , hiszen a két rendszer egymástól független t ö r ö k s é g i átvétel l e ­ het, mégha nagyjából azonos i d ő b e n történhetett is. A m a g y a r rendszer n e m l a t i n eredetét támogatja némileg az a n y e l v f ö l d r a j z i tény is, h o g y a csere­ miszhez hasonló teljes paradigmák legjobban legkeletibb n y e l v j á r á s a i n k b ó l adatolhatok, s ott ezek részben n a p j a i n k i g éltek-élnek. 6. A birtokos

személyrag

determinátori

szerepe

A PxSg3 vagy PxSg2 determináló szerepet is betölthet, a m i g y a k r a n a magyar (határozott) névelő determináló f u n k c i ó j á r a emlékeztet. Salam sola poksalnet lastra pistet saly a. 'Salam f a l u ( n a k a) közepében á l l egy terebé­ lyes hársfa' (egy b i z o n y o s , k o n k r é t hársfa). A népdalokban állhat egyszerű p r o z ó d i a i o k b ó l is: izi coőSrat, kuyu coőarat, izipasuet, kuyupasuet 'kis erdő, nagy erdő, kis mező, nagy m e z ő ' .

Feladatok 1. K a l o t a s z e g i (mezőségi) n y e l v j á r á s t e r ü l e t r ó ' l v a l ó k az a l á b b i m o n d a ­ tok. Rendelje a m ú l t idejű igealakokat a megismert p a r a d i g m á k közül a megfelelőbe! Talál-e a m a r i f o r m á k t ó l szerkezetileg eltérő m a g y a r alakot? . ..láttya az ökröket a szekírrel, mé'k ki sefokták vó t a járombúi. Nagy sérelem esék rajtunk, az a festő úr, a kit máskülönben is szívesen látánk vala; de hogy a nagyságos asszonyik ajánlották nekünk, százszor szivesebben fogadtuk megcsúfola... Irta vó"t a tavasszal, hoty hazajön. tanálkozám a sógorral s űkeme aszonygya vala, hogy mennőnk el nékiek kis fahozóba... u

2. G o n d o l j a v é g i g , m i l y e n m a g y a r n é v u t ó k v a n n a k , a m e l y e k k i e g é s z í t i k az e s e t r e n d s z e r t ! M e l y e k n e k v a n i r á n y h á r m a s s á g s z e r i n t i h á r o m r a g o s a l a k j a ? ( A z erőltetett, h i v a t a l o s k o d ó f o r m á k a t , p l . vmi következtében ne vegye számba.) 3. G y ű j t s ö n í-tőhangzós m a g y a r s z a v a k a t , m e l y e k h e z m é l y h a n g r e n d ű t o l d a l é k j á r u l . Nézzen u t á n a a T E S z - b e n v a g y az E W U n g - b a n , m i l y e n k o r ú a k és e r e d e t ű e k az e g y b e g y ű j t ö t t s z a v a k !

1

5. lecke Исусын шочмыжо 2 Т ы ж а п ы ш т е А в г у с т кссарь уло к у т ы ж а н ы ш т ы ж е к а л ы к ы м ш о т л е н возаш к ӱ ш т е н . 2 Т ӱ д е ӱ к ы м ш е ш о т л е н в о з ы м а ш л ӱ й ы н . С ӱ р ӱ й ы ш т е К ӱ р е н ӱ й в у й л а т ы м е г о д ы м т у д ы м эртареныт. 3 Ч ы л а н ш к е т у к ы м ы ш т ы н о л а ш к е возалташ к а е н ы т . 4 И о с ӱ ф Д а в ӱ д ы н т у к ы м ж о г ы ч л ӱ й ы н , сандене Г а л ӱ л е й ы с е Назарет ола г ы ч Д а в ӱ д ы н И у д е й ы с е Бетлехем л ӱ м а н о л а ш к ы ж е каен. 5 В о з е н ш о т л ы м а ш к е марлан н а л ш а ш М а р ӱ я ж дене п ы р л я к а е н . М а р ӱ я м ӱ ш к ы р а н л ӱ й ы н . 6 A к у н а м н у н о Бетлехем ы ш т е л ӱ й ы н ы т , М а р ӱ я л а н азам ы ш т а ш ж а п ш у ы н . 7 М а р ӱ я ӱ к ы м ш е ш о ч м ы ж ы м эргым ыштен, т у д ы м йолвалыш вӱдылын, вольык ш ы р ч а ш п ы ш т е н . П ӧ р т ы ш т ӧ н у н ы л а н вер л ӱ й ы н о г ы л . К ӱ т ӱ ч ӧ да с М к с о - в л а к 14 « Ю м ы л а н к ӱ ш н ӧ ч а п л ӱ й ж е ! Т у д ы н й ӧ р а т ы м е еҥже-влаклан мланде ӱмбалне т ы н ы с л ӱ й ж е ! » 15 К у н а м с у к с о - в л а к к а в а ш к е п ӧ р т ы л ы н ы т , к ӱ т ӱ ч ӧ - в л а к ӱ к т е - в е с ы л а н ойленыт: « Б е т л е х е м ы ш каена, К у г у Оза м о нерген у в е р т а р ы м ы м , т у ш т о мо л ӱ й м ы м ончалына». ( Л у к а н п о р о уверже. Institute f o r B i b l e Translation, S t o c k h o l m - H e l s i n k i , 1995. 6-1. 1.) Szavak Исус шочеш жап кесарь кугыжаныш калык ш о т л е н воза воза кӱшта вуйлата

sbs vrbl sbs sbs sbs sbs cvb2 vrb2 vrb2 vrb2

годым эртара

adv vrb2

Jézus születik

еҥ тукым

sbs sbs

idő császár birodalom

сандене пырля

ejt adv

ember törzs, nemzetsé: ezért együtt

nép számbavesz ír parancsol uralkodik, vezet idején (keresztül)visz

мӱшкыран кунам аза ышта шуеш йолвал вӱдылеш вольык шырча

adj adv/prn sbs vrb2 vrb2 sbs vrbl sbs sbs

terhes (a)mikor csecsemő csinál (el)érkezik pólya bugyolál állat jászol

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás пӧрт вер

37 adj sbs

ház hely pásztor

ТЫНЫС кава

кӱтӱчӧ

sbs sbs sbs

пӧртылеш

vrbl

суксо юмо кӱшнӧ чап йӧрата мланде ӱмбал

sbs sbs adv sbs vrb2 sbs sbs

angyal isten fönn dicsőség szeret föld felszín

ӱкте-весе ойла

prn vrb2

К у г у Оза

sbs

увертара

vrb2

békességes ég visszatér egymás beszél, mond Úristen, Atya j e l e n t , hírt ad

Kifejezések марлан налеш 'feleségül vesz' азам ышташжап ' a szülés i d e j e ' [ t k p . csecsemőcsinálási i d ő ] мландеӱмбалне 'a f ö l d ö n ' Közmondás Лӱддымӧ еҥым пий onma, лудшым пурлеш. ' A bátor [ t k p . f é l e t l e n ] embert a k u t y a megugatja, a félőst megharapja.' Bapaui эртен кайымеке, nöpmкайыкат кутыра. ' M i u t á n a héja elment, a veréb is beszél.' süőö tenge oksat lijmeskdze süőö tanét lijze ' A h e l y e t t , h o g y száz r u b e l pénzed v a n , legyen i n k á b b száz b a r á t o d ! ' Kommentár /. Melléknévi

igenevek

A magyarhoz hasonlóan négy alakja van - a m a g y a r leíró n y e l v t a n i h a g y o m á n y felosztásától f ü g g e t l e n ü l a magyarban is i n d o k o l t néggyel számolni. Cseremisz 1. 2. 3. 4.

Jelen i d e j ű ( f o l y a m a t o s ) M ú l t i d e j ű (befejezett) Jövő idejű (beálló) Tagadó

luőso 'olvasó' luőmo luősas luőőe

Magyar olvasó olvasott olvasandó olvasatlan

A m a g y a r r a l szintén megegyező j e g y , h o g y aspektuális és temporális j e l e n ­ tésárnyalatot is hordoznak. A f o l y a m a t o s alakok általában a k t í v , a befeje­ zettek p e d i g általában passzív cselekvést fejeznek k i , bár a m a g y a r b a n épp az olvas ige esetében i g e n e m szerinti megoszlás is m e g f i g y e l h e t ő : olvasó ember — olvasókönyv, olvasott ember - olvasott könyv. A b e á l l ó f o r m á n a k m i n d k é t n y e l v b e n van necesszív jelentésárnyalata is: kajsas korno ' m é n e n -

38

POMOZI PÉTER

dő [tkp. megteendő] ú t ' . A tagadó alak általában a befejezett állító f o r m á v a l áll szemben: luSmo serásduSőe seres 'olvasott levéholvasatlan l e v é l ' . 2. Mellé- és alárendelő

összetett

mondatok

A cseremiszben a mellérendelésnek a magyarhoz hasonló esetei vannak, bár j ó v a l kevesebb ellentétes kötőszó létezik. A z alárendelés viszont egészen k o r l á t o z o t t , az alárendelő összetett m o n d a t o k k a l f u n k c i o n á l i s a n ekvivalens ú n . (alárendelő) m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek sokkal g y a k o r i b ­ bak, v ö . 3. p o n t , k i v é v e a helyhatározói alárendelést: мардеж кушеч nyaлеш, йӱржат тушечак толеш ' A h o n n a n a szél f ú j , onnan j ö n az eső i s . ' Példaként á l l j o n i t t m é g egy magyarázó mellérendelő, ü l . egy r i t k á b b , temporális ( v o n a t k o z ó i ) alárendelés: Иочиф Давидын тукымжо гыч лийын, сандене Галилейыче Н а з а р е т ола гыч Давидын Иудейыче Бетлехем лӱман олашкыже каен.'József a D á v i d házából való v o l t , ezért a galileai Názáret városából D á v i d n a k a j ú d e a i B e t l e h e m n e v ű városába m e n t . ' A кунам нуно Б е т л е х е м ы ш т е лийыныт, Мариялан азам ышташ жап шуын. ' D e a m i k o r Betlehemben v o l t a k , M á r i á n a k elérkezett a szülés ideje.' 3. Mellékmondat-értékű

igenévi szerkezetek

I.

Igen g y a k o r i a k a t á r g y i , temporális, f i n á l i s , kauzális és k o m p a r a t í v m e l l é k ­ m o n d a t o k k a l egyenértékű szerkezetek. E z e n k í v ü l van példa j ó n é h á n y érdekes, bár r i t k á b b i g e n é v i szerkezetre is, p l . a m a g y a r ahelyett, hogy m e l l é k m o n ­ dattal egyenértékűre, igaz, ez n e m k e r ü l t be e g y i k i r o d a l m i n y e l v v á l t o z a t b a sem: süőö terjge oksat Hjmeskdze süőö tarjet lijze szószerint k b . száz r u b e l pénzed helyett [tkp. levésébe] száz barátod legyen. E g y i d e j ű időhatározói i g e ­ n é v i szerkezet: Сирийыште Кӱрений еуйӓатыме годым тудым эртареныт. ' E z t Szíriában Cirénius kormányzása idején tartották.' Célhatározói i g e n é v i szerkezet: Бозен шотӓымашке марлан налшаш Марияж дене пырля каеи. ' A z összeíratásra feleségül veendő M á r i á j á v a l együtt m e n t . ' Ezen szerkezetek rokonságának a kérdése igen b o n y o l u l t . Kétségtelen szá­ mos cseremisz és magyar struktúra t i p o l ó g i a i egyezése, és az is b i z o n y o s , h o g y a f i n n u g o r ( u r á l i ) alapnyelvre az i l y e n szerkezetek j e l l e m z ő e k lehettek, m i v e l : a. A z u r á l i n y e l v e k többségében m a is nagyszámú m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e ­ n é v i szerkezet é l ; b. A z u r á l i alapnyelv dominánsan agglutináló lehetett, a m i t i p o l ó g i a i l a g valószínűsíti az i l y e n szerkezetek meglétét; c. E g y e t l e n P ( F ) U kötőszó-rekonstrukció sincs;

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

39

d. Jelentős m é r t é k ű strukturális egyezés van az egyes leánynyelvekre j e l l e m ­ ző szerkezetek k ö z ö t t , sőt elvétve m é g e t i m o l ó g i a i egyezések is akadnak, j ó l l e h e t i l y e n k o r t ö b b n y i r e a f u n k c i ó eltérő. A magyar n y e l v írott története f o l y a m á n e szerkezetek visszaszorultak, azonban egyes - régen is r i t k a - fajtáik m a ismét terjedőben vannak, p l . A Föld napján egy élhetőbb világért. A T o l d i szerelmében p l . várhatja Piroska Toldi megérkeztét, a H a l o t t i beszédben pedig Á d á m és É v a hadlaua choltat terumteve istentvl. E z e k t á r g y i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek, amelyek viszont egészen k i k o p t a k a nyelvhasználatból. 4. Szóképzés A n y a n y e l v ü n k h ö z hasonlóan az elsődleges szóalkotási m ó d , habár az ú j m a gyar k o r t ó l a magyarban, de a m a i cseremiszben is, egyre nagyobb szerepe v a n a szóösszetételnek. a. Igéből képzett ige soya ->soyales on^a —> onjales

'áll' -> 'megáll' ' n é z ' —> ' m e g p i l l a n t '

b. Igéből képzett főnév L e g p r o d u k t í v a b b esete a n o m e n actionis. E deverbális nomeneket az igenevektől csak hajszál választja e l , mert p l . az igenevekhez hasonlóan m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezet tagjai lehetnek. ( V ö . magyar -ás/-és képzős n o m e n actionisok.) шотленвоза —>шотлен возымаш лудеш —>лудмаш

'összeír' —> 'összeírás' 'olvas, s z á m o l ' —> 'olvasás, számolás'

c. Névszóból képzett névszó Галилей —»Галплейыче komőes—> komőesan мӱшкыр —>мӱшкыран кӱтӱ —жӱтӱчӧ

' G a l i l e a ' —> ' g a l i l e a i ' ' f e d é l ' —> 'fedeles' ' h a s ' —> 'terhes' ' n y á j ' —> 'pásztor'

d. Névszóból képzett tün —> tür/ales вуй—>вуйлата

' t ő ' —> ' k e z d ' ' f e j ' —> 'vezet, i r á n y í t '

ige

40

POMOZI PÉTER

Feladatok 1. K e r e s s e n m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n évi szerkezeteket a m a g y a r n y e l v b e n ! ( G o n d o l j o n a z o k r a a s z e r k e z e t e k r e is, a m e l y e k j o b b á r a m á r csak s z ó l á s o k b a n , k i f e j e z é s e k b e n élnek.) 2. A j e g y z e t k o r á b b i s z ö v e g e i b e n ezek a m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i s z e r k e z e t e k f o r d u l t a k elő. T a l á l h o z z á j u k h a s o n l ó szerkezetet a m a g y a r ­ ban? tulak wate türeSas izis lijmeke üSaran lekmazam memnan nalas lek

kaja wucasna,

3. H a n e m t ú l n a g y s z á m b a n is, de v a n n a k a r o k o n n y e l v e k b e n közös e r e d e t ű k é p z ő e l e m e k is. M i l y e n r é g i lehet ( m i l y e n a l a p n y e l v i r é t e g b e t a r t o z h a t ) a ' r ó k a ' szó m e g f e l e l ő i b e n f ö l b u k k a n ó r o k o n k é p z ő ? m . ravasz ' r ó k a ' ~ zrj. ruc ~ cser. rawaz ~ E m d . rives ~ f i n n repo ~ észt rebane

6. l e c k e tarmaltas tarmaltas d'üsö d'erjam átjártam kornasto. kozlaste pij yan-at líjan kojes sinjas, sösna yan-at kojes, d'erj Ujon kojes, merarj-at lijes. wüöüskö puren kajse aöeme tarmdltds lijan kojes. luyuc kolso, ümürzö suteyece kolso aőeman conzo kostes tarmdltds lijan. posasto tarmdltds keskdúa d'üöüm. ik d'erj mijén unala ik d'aldske. unala mijme d'alSstdze kockán d'ün kostdn da d'üSüm tolás lektdn terkaze. poses d'omdaren kornam. sukoíi, sayal- l'i kostmaz mórjgö posasto iz[e] urweze lijan sirijasaze kojan tarmaltas. ti urweze halasén: „mos kajet izaj?" ti d'erj kalasen: „terkem kajas lektam da kornam d'omdarsam al'e." tarmaltas iz[e] urweze lijan kojso kalasa: „korno tista уэпа". ti d'üsö d'ei] kalasa-. „aiöa, kornam onjakto, kustarakf" manes. tarmaltas natjgajen kuyo koremaske. ti d'erj koremaste wolyaltmeske kijén, wolyaltmá mötjgö lektan tolan terkdée.

Szavak tarmaltas

sbs

d'üsö ~ jüsö

adj

arjertara korno kozla~kozla pij kojes sösna merarj puren kaja

vrb2

a(j)5eme luyuc~luyoc ümür~üm§r con kostes pos3~pasu

sbs sbs sbs vrbl sbs sbs cvb sbs adv sbs sbs vrbl

mitológiai lény (szellem) részeg összezavar út erdő kutya látszik, tűnik disznó nyúl el-/beesik (megfullad) ember befejezetlen életkor lélek jár(kál) 1. 4. lecke

kesksrla d'üSüm~jü5§m unala mija

vrb2

d'al - jal terkaze d'omdara ~ jomdara urweze kalasa iza onjjakta narjgaja korem wolyaltes

sbs adv

kija

adv

kiabál éjjel vendégségbe

vrb2 sbs

vrb2 sbs

vrb2 vrb2 sbs vrbl

vrb2

megy 1. 1. lecke haza elveszt fiú mond bátya, nagybácsi (meg)mutat elvisz árok, szakadék süt, virrad, világít fekszik

42

POMOZI PÉTER

Kifejezések (mezei i r o d a l m i változatban) luyac kolsojen ' k o r á n (idő előtt) meghalt ember' suko lij-sayal / z / ' e g y i d ő m ú l v a [tkp. sok m ú l t á n , kevés m ú l t á n ] ' wolyaltmeske 'virradatig, pirkadatig' aiőa:

nógatószó, felszólító m ó d ú igealak előtt, 1. N y e l v t a n 2.1.5

K ö z m o n d á s o k , szólások d ör uzSumulan soőo-at tomesdk. ' A k i húst n e m látott [tkp. húst látat­ l a n n a k ] , annak a tüdő is kívánatos.' (BEKE 1961:16) v ö . Legjobb szakács az éhség, пий айдемын йолташыже. ' A k u t y a az ember (hű) társa.' Kommentár 1. Dialektális

vonások

B e k e szövege a keleti nyelvjárásterületről, egy m a l m i z s i e m b e r t ő l szárma­ z i k . A mezei i r o d a l m i § centrális redukált hanggal szemben két u l t r a r ö v i d hang f o r d u l elő: az § mellett a palatális э is. Érdekes a d ' ~ j nyelvjárási megfelelés, p l . d'üsö, d'en, d'al, d'üt, d'omdara ~ jüsö, jen, jal, jüt, jomdara 'részeg, ember, láb, éjszaka, elveszít' m e r t r o k o n n y e l v e k k ö z t is e l ő f o r d u l , v ö . f i . jalka, é.jalg, m o r d . jalga cser. jol, m i n d e g y i k ' l á b ' , de m . gyalog, sőt, ugyanezt a jelenséget látjuk a magyar jön ~ gyün, jer ~ gyere alakpárokban, e l ő b b i pár esetében szinkron nyelvjárási különbség képében, csakúgy m i n t a v t j . D jalkarini vtjTat. djalkarim mindkettő 'pihenni' esetében.

2.

Vokatívusz

N é h á n y , megszólításban szereplő rokonságnév megszólító esetbe, ú n . v o k a tívuszba k e r ü l , m e l y n e k ragja -j. izaj ' b á t y á m ' mos hajét izaj? ' h o v á mész, b á t y á m ? ' . U g y a n a k k o r több rokonságnév után az önálló vokatívuszi f o r m a helyett a magyarhoz hasonló, P x S g l - e s megoldást alkalmazzák: идэгет ' l á n y o m ' , eryem ' f i a m ' . A magyarban is, de p l . a votjákban is, idősebb f é r f i n a k k i j á r a bátyám, idősebb nőnek a néném megtisztelő megszólítás. 3. Rokonságnevek

áttekintése

Alapalak

Jelentés

erye üő§r sofo

fia vkinek leánya v k i n e k öcs

V o k a t í v u s z i alak eryem ӹӧэгет sol'dm

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás suzar iza aka aca awa wate mari] werje

húg bátya nővér

43

suzarem izaj akaj acaj awaj watem marijem weipm

apa anya feleség férj vő

A magyarhoz hasonlóan n e m és életkor szerint is differenciált testvér­ t e r m i n o l ó g i á t találunk. Egyes alakok tehát v o k a t í v u s z i esetbe k e r ü l n e k , mások - a m a g y a r megszólítással megegyezően - P x S g l j e l l e l ellátott formába. A z erye ~ m . m o g y e r , f é r j , e m b e r , wene ~ m . v ő , iza ~ ő m . ős bizonyosan, az aca ~ U f . at'a ~ m . atya feltehetően közös ősi örökség. A sol'o, aka, awa szavakat b i z o n y o s a n , a wate szót esetleg a csuvasból kölcsönözte a cseremisz. A fennmaradó cseremisz szavak eredetére nincs egyértelmű magyarázat. 4. Mellékmondat-értékű

igenévi szerkezetek

II.

K ü l ö n ö s e n gazdag a temporális f u n k c i ó j ú (tehát t k p . i d ő h a t á r o z ó i alárendelő m e l l é k m o n d a t t a l egyenértékű) i g e n é v i szerkezetek rendszere. E l ő - , egy- és utóidejűségen k í v ü l terminatívuszi szerkezet is e l ő f o r d u l , v ö . ti d'erj koremdste wolyaltmeske kijén. ' E z az ember n a p k e l t é i g f e k ü d t az á r o k b a n . ' i l l . wolyaltmd mötjgö lektdn tolan terkaze. ' N a p k e l t e után k i m á s z o t t s hazament' [tkp. k i j ő v e hazament]. A k a d n a k a m a g y a r nyelvérzék számára szokatlanabb m o n d a t r ö v i d í t é s e k , p l . helyhatározói m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű e k is: unala mijme d'alastdze kockán d'ün kostán. ' A b b a n a f a l u b a n , ahová vendégségbe ment, evett­ i v o t t ' [tkp. A vendégségbe ment f a l u b a n éve-íva j á r t ] . E z u t ó b b i azonban n e m r i t k a a v o l g a - k á m a - v i d é k i n y e l v i area t ö r ö k n y e l v e i b e n : Tat. sin utiryan úrin dik nik tögöl. ' A szék, amelyen ülsz [ e i g . a te ü l t e d szék] n e m erős.'

44

POMOZI PÉTER

Feladatok 1. K e r e s s e n a m a g y a r n y e l v j á r á s o k k ö z ö t t i o l y a n h a n g m e g f e l e l é s e k e t , m e l y e k r e egyes f i n n u g o r n y e l v e k k ö z ö t t is t u d p é l d á t ! 2. A k ö v e t k e z ő k b e n n é h á n y f i n n és m a g y a r r o k o n s á g n e v e t t a l á l , m e l y e k k ö z t ö t közös v a n e l r e j t v e . H a m e g t a l á l t a ő k e t , b i z t o s a n m e g t u d j a mondani, melyik melyiknek etimológiai rokona? appi, anoppi, aiti, sisko, veli, isü, vövy, eno, minia koma, ős, tata, napa, vő, húg, férj, meny, ipa, bátya, néne 3. A 2. f e l a d a t b a n s z e r e p l ő cseremisz m e g f e l e l ő j é t ?

rokonságnevek

közül melyeknek

ismeri

Nyelvtani vázlat 1. H a n g t a n 1.1 A cseremisz ábécé M i n d k é t i r o d a l m i nyelvváltozat helyesírásában eléggé következetesen érvé­ nyesül az egy b e t ű - e g y f o n é m a elv, annak ellenére, h o g y az 1937 e l ő t t i nor­ mához képest az erőltetett „ r u s s z i f i k á c i ó " e téren is visszaesést hozott. A z ebben érintett hang(kapcsolat)oknál a régebbi változat szerinti betűket k ü l ö n m e g a d o m . A csak idegen ( t ö b b n y i r e orosz) szavakban e l ő f o r d u l ó betűk n i n ­ csenek f é l k ö v é r r e l szedve. A latinbetűs gyűjtések természetesen eleve f o n e (ma)tikusak, hiszen azokat átírással j e g y e z t é k le.

A cirillbetűs

mezei cseremisz ábécé és az egyes betűk

afonematikus

átírás

Aa a

Б6 b

Йй

KK

j

k

Cc

TT

5

t

BB

U! Лл / Уу u

megfelelői

szerint

Гг Дд Ee y,(g) S,(d) e,je

Ёё P

MM

HH

Ҥҥ

Oo

m

n

У

0

Ӱӱ

Фф

Xx

ü

f

Цц c

Ы ы Ъъ § -

% Ээ е

Жж z

Зз z

Иӱ i

Öö ö

Пп

Pp

P

r

Чч

Шш

Ьь

c

s

-

Ю ю Яя ju ja

Eltérések az 1937 e l ő t t i , következetesebben hangjelölő v á l t o z a t t a l szemben Jelenleg

1937 előtt

e ю я

йэ йу йа

Érdekes, hogy a jo hangkapcsolat jelölésére megmaradt az eredeti üo, v ö . йолташ ' b a r á t ' , йоча ' g y e r m e k ' stb., csakúgy m i n t a йӧ, йӱ v ö . йӧрата 'szeret', йӱеш ' i s z i k ' esetében, az u t ó b b i a k megtartásának azonban igen

46

POMOZI PÉTER

egyszerű o k a van, e fonémapárok második eleme ismeretlen az oroszban. T o v á b b i fogyatékossága viszont a cirillbetűs cseremisz ábécének, h o g y n e m j e l ö l i az átírásokban egyébként következetesen szerepeltetett j, j hangokat, p l . p ü n z ö ' e r d e i f e n y ő ' : пӱнчӧ, onza'néz' : онча. 1.2 A h a n g s ú l y r ó l A mezei i r o d a l m i n y e l v b e n a hangsúly az utolsó teljes magánhangzóra esik, k i v é v e az -o/-e/-ö tővéghangzókat, ezek ugyanis redukált hangra m e n n e k vissza, s g y a k o r t a m a is csak az íráskép szerint teljesek: v ö . küzu ' h o s s z ú ' , kdSa ' h a g y ' , de 'kuőo ' h á z ' , '(ujrweze ' i f j ú , g y e r m e k ' ~ árva, 'jösö 'nehéz, k í n o s ' ~ gyász. Éppen ezért számos szuffixumra, m e l y n e k e-je n e m redukált hang f o l y t a t ó j a , n e m érvényes ez a szabály: li'jes 'lesz', ki Sem ' k e z e m ' . H a egy szóban csak redukált magánhangzó van, v a g y csak redukált + hangsúlytalan szóvégi -e/-o/-ö, akkor az első szótag a hangsúlyos: 'rawdz ' r ó k a ' ~ r a v a s z , 'lawe ' l e p ( k ) e ' . 1.3 A m á s s a l h a n g z ó f o n é m á k Nazálisok E x p l o z í v a k Orrhangok Zárhangok Bilabiális Dentális

m n

P[b] t [d]

Alveoláris

Frikatívák Affrikáták Folyékony Réshangok Zárréshangok és pergő­ hangok w 8 s, z l,r s, z

Alveolopalatális Palatális Palato­ veláris

n

U

X

k[g]

У

A cseremisz szókezdő helyzetben a magyarhoz hasonlóan k e r ü l i a mással­ hangzó-torlódást. G e m i n á t á k is inkább csak morfémahatáron f o r d u l h a t n a k elő. B i z o n y o s mássalhangzó-kapcsolatok szóbelseji helyzetben közönségesek, lopka ' s í k ' ~ lap, lapály sorjgo ' ö r e g ' ~ agg sin^a ' s z e m ' , de szóvégi hely­ z e t b e j u t v a g y a k r a n ezek is egyszerűsödnek: sinres'üV —> sic ' ü l j l e ! ' . K o r r e l á c i ó k . A zöngétlen explozívak a h o m o r g á n spiránsokkal zöngésségi korrelációban állnak, p-w. í-ő, k-y, A szibilánsok k ö z t is megvannak a zöngés-zöngétlen párok. A lágysági korreláció (nem palatalizált-palatalizált) a mezei i r o d a l m i n y e l v b e n csak az n—ú, i l l . az / - / ' k ö z ö t t van meg.

47

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás K o m b i n a t o r i k u s v a r i á n s o k . A b, d, g csak nazálisok után f o r d u l A z affrikáta is elsősorban nazálisok utáni a l l o f o n . ( U t ó b b i t m i n t e g y i k i r o d a l m i n y e l v helyesírása sem j e l ö l i , továbbá a c i r i l l b e t ű s spiráns és a l l o f o n j a , a h o m o r g á n zöngés explozíva k ö z ö t t sem tesz séget.)

elő. allofont ábécé a különb­

1.4 A m a g á n h a n g z ó f o n é m á k A mezei i r o d a l m i n y e l v b e n 7 teljes és 1 redukált ( u l t r a r ö v i d ) f o n é m a van, a h e g y i b e n 8 + 2. A teljes v o k á l i s o k esetében h á r o m n y í l á s f o k o t (zárt, közép­ zárt, n y í l t ) , v a l a m i n t e l ö l - középen- és hátulképzett h a n g o k a t k ü l ö n b ö z t e t ü n k m e g . A mezei redukált fonéma centrális képzésű, m í g a h e g y i э elölképzett, az a-vei j e l ö l t hang pedig hátulképzett fonéma. M e z e i ir. n y e l v i v o k a l i z m u s

H e g y i ir. n y e l v i v o k a l i z m u s

u ü i u ü i o ö e o ö e a a ӓ § § э A cseremiszből, a magyar i r o d a l m i nyelvhez hasonlóan, h i á n y o z n a k a kettőshangzók. T ö b b cseremisz alnyelvjárásban (erdei, északkeleti, l i p s a i , koksaga-oslai, v o l g a i , vjatkai) a redukált ( u l t r a r ö v i d ) f o n é m á k száma n é g y : э, §, u~, ü „ A s z a k i r o d a l o m ezeket hagyományosan redukáltaknak n e v e z i , azonban fontos, h o g y több „ r e d u k á l t " vokális esetén n e m lehet szó e l n a g y o l t v a g y n e m v i l á ­ gos hangszínű hangról, csak u l t r a r ö v i d s é g r ő l , hiszen a n é g y „ r e d u k á l t " hang k ö z ö t t f o n o l ó g i a i o p p o z í c i ó k vannak. 1.5 M a g á n h a n g z ó - i l l e s z k e d é s A mezei i r o d a l m i n y e l v b e n labiális magánhangzó-illeszkedés v a n : kuődsko.-wüődskö 'kézbe:házba:vízbe', v ö . kézhez:házhoz:vízhez.

kiSaske:

Egyes nyugati nyelvjárásokban nagyfokú palatoveláris harmóniát találunk, a h e g y i i r o d a l m i n y e l v b e n pedig részlegeset. K o r l á t o z o t t a h a r m ó n i a annyiban, hogy n y u g a t o n is vannak e g y a l a k ú n e m semleges hangrendű t o l d a l é k m o r f é m á k , p l . PISx -wla. Végezetül vannak olyan k e l e t i cseremisz nyelvjárások is, ahol s e m m i f é l e magánhangzó-illeszkedés sincs, m i v e l ott a t o l d a l é k o k -o/-ö/-e hármasa helyett egységesen redukált э á l l .

48

POMOZI PÉTER

2. A l a k t a n 2.1 I g e r a g o z á s - A z ige p a r a d i g m a s t r u k t ú r á j a A z igéknek két ragozási típusa v a n , az elsőbe a mássalhangzós, a m á s o d i k b a a magánhangzós tövűek tartoznak. A puszta igető áll a tagadó i g e a l a k o k többségében a tagadó ige után és I m p S g 2 alakként. A cseremiszben nincs k ü l ö n határozatlan és határozott ragozás és i m p l i k a t í v u s z i alak sincs. V a n azonban két jelenség, amely esetleg halovány n y o m a lehet annak, h o g y a két k o n j u g á c i ó szembenállásának valaha I n d e t ( v r b l ) - D e t (vrb2) f u n k c i ó j a (is) lehetett: a. néhány ige, p l . koöes ' m a r a d ' koőa ' h a g y ' , temes ' m e g t e l i k ' téma ' m e g t ö l t ' v r b l - k é n t i n t r a n z i t í v , v r b 2 - k é n t tranzitív, b. A k a u z a t í v - f a k t i t í v k é p z ő v e l létrejött ige m i n d i g v r b 2 ragozású lesz: lüőes 'fél'—> lüőakta ' m e g i j e s z t ' , soces 'születik'—» soődkta ' s z ü l ' , suza 'éhezik'—> suzdkta 'éheztet'. M i n d e z azonban t ú l o n t ú l kevés ahhoz, h o g y az őscseremiszre i n d e t - d e t konjugációs o p p o z í c i ó t kellene feltételeznünk. A személyes névmásokat - a m a g y a r h o z hasonlóan - csak hangsúlyos helyzetben tesszük k i , m i v e l az i g e i személyragok tartalmazzák a szám és személy i n f o r m á c i ó j á t . A z ige ( á l l í t m á n y ) tagadására önálló tagadó ige szolgál, amely egyetlen paradigmát leszámítva tartalmazza a m ó d v a g y i d ő , a szám és a személy i n f o r m á c i ó j á t , í g y a paradigmákban az á l l í t ó k m e l l e t t a tagadó f o r m á k n a k is ott a helye. A ragozási példákban szereplő i g é k jelentése: manes Ssta ' c s i n á l ' .

'mond', ío/es'jön',

A z ige p a r a d i g m a s t r u k t ú r á j a A cseremisz igealak szerkezete hasonló a magyaréhoz. A végződések tő + képző + j e l 4- személyrag sorrendben k ö v e t h e t i k egymást. A m a g y a r r a l szintén megegyezően j e l ö l e t l e n a k i j e l e n t ő m ó d , a j e l e n i d ő , i l l . részlegesen a V x S g 3 , továbbá a m a g y a r t ó l eltérően puszta igető az imperatívusz alapa­ lakja. N i n c s viszont igekötő a m a r i b a n . A d o t t esetben egy igetőhöz legfeljebb 2 képző + m ó d - vagy i d ő j e l és személyrag szokott j á r u l n i .

49

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás Á l l í t ó f o r m á k szerkezete 1. I g e t ő

3. Jel 4. S z e m é l y ­ rag

2. K é p z ő

tol tol ásta tun§

\kta

tun§

\kt

tol

am am

jövök

an s

am

tettem

s en

ӓт

tanítottam

ne

—

tol

ne

tol tol!

jöttem

tanítottam

am

jönnék

m ze

jönne

zo!

tuna Ш

\kta

lüőa

Jkt

JELENTÉS

ne

jöjjön! gyere!

m

tanítanék

am

félek

em

megijesztek

T a g a d ó f o r m á k szerkezete A tagadó f o r m a az ú n . tagadó i g é b ő l és a f ő i g é b ő l á l l . A tagadó igén j e l e n i k m e g a szükséges m ó d - vagy i d ő j e l , i l l . i g e i személyrag, ezért ezt a f ő i g e toldalékolatlan töve k ö v e t i . Szerkezete tehát ragozott tagadó ige + i g e t ő , k i v é v e a g e r u n d i u m a l a p ú I I . m ú l t i d ő t és a páros igéket, ( v ö . 2.1.2, i l l . 2.2) A tagadó ige töve és a hozzá kapcsolódó m ó d - vagy i d ő j e l az esetek többségében világosan n e m szegmentálható, ezért az ábrán n e m szerepel a tagadó ige igetöve kategória. A tagadó igét a f ő i g é t ő l k ü l ö n í r j u k , az ábrán ezt vastag v o n a l j e l z i . TAGADÓ

FŐIGE

IGE

Igető

Képző

I d ő vagy módjel

Igei személyrag om

tol

s

§m

aste

s Sne

am m

tuna tol

эпе эп i

ze ze t

tol tol! tol!

апе

m om om

tuna

kto

lüt lÜŐd

ktö

! kto

50

POMOZI PÉTER

2.1.1 K i j e l e n t ő m ó d j e l e n i d ő vrb 1 manam manat

vrblneg ol

man

dslet

om §ste ot este

Sg3 Pll

manes

ok

man

тапэпа

ona

man

dsta Шепа

ona

P12

mandőa manat

oőa

man

SsteSa

oőa oste

oyst

man

dstat

oy§t este

sgi Sg2

P13

om

man

vrb2 Sstem

vrb2neg

ok este este

Képzése: I G E T Ő + S Z E M É L Y R A G Használata: a magyarral egyezően legtöbbször j e l e n i d e j ű alak + időhatározó vagy perfektív ige fejezi k i a j ö v ő idejű cselekvést is. A tagadó f o r m á k n á l eldöntendő kérdésre adott válasz esetén elég a puszta tagadó igével f e l e l n i , ez esetben azonban a hosszabb, önálló alakot használjuk: S g l оуэт, Sg2 oySt, Sg3 oyes, P l l оуэпа, P12 оуэоа, P13 oyat. - Kastene —О у э т .

tolat

mo?

'Jössz m a este?' 'Nem.'

2.1.2 A m ú l t i d ő k r e n d s z e r e k i j e l e n t ő m ó d b a n A m a r i n y e l v b e n két egyszerű (szintetikus szerkesztésű) m ú l t , két f o l y a m a ­ tos és két r é g m ú l t paradigma létezik. A z u t ó b b i négy paradigma analitikus szerkesztésű. A folyamatos m ú l t és a r é g m ú l t két, csak segédigéje f o r m á j á ­ b a n k ü l ö n b ö z ő paradigmasorának elsődleges o k a a szemtanúsági-nem szem­ tanúsági kategória (indirekté E r l e b n i s f o r m - direkte E r l e b n i s f o r m ) megléte. H a s o n l ó különbségtevés esetenként a két szintetikus m ú l t használatában is megfigyelhető. A z árnyalt múltidőrendszer ellenére sincs azonban következetes consecutio t e m p o r u m a cseremiszben. I. m ú l t i d ő vrbl

v r b l neg

vrb2

vrb2neg

Sgl

тапэт

§stds§m

Sg2

тапэч

s§m man 5эч man

sem Sste sec este

Sg3

mane, manna

§s man §sna man

estes

ok este

dstdsna SstdsSa dStdSt

§sna este

Pll P12 P13

toló

manda

§sőa

marídc

est

man man

dstdsdö

§söa este est este

51

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás Képzése:

I G E T Ő + a. -n/-l tövű v r b l : jésülés + S Z E M É L Y R A G (nincs jésülés C-kezdetű V x előtt) + b. egyéb v r b l : 0 i d ő j e l + + c. v r b 2 és v r b n e g : - í időjel +

man—>man+ac tol->toí+ac koő+ ac asta+s+ac I I . múlt idő vrbl

vrblneg manan

ornal

vrb2 astenam

vrb2neg

тапэпат

asten

ornal

Sg3

mananat manan

manan manan

otal oyal

astenat esten

asten asten

otal oyal

Pll P12

тапаппа mananda

manan manan

onal oSal

astenna astenda

asten asten

onal oSal

P13

mananat

manan

oyatal

astenat

asten

oyatal

Sgl Sg2

Képzése: H A T Á R O Z Ó I I G E N É V + I G E I S Z E M É L Y R A G тапап+па asten+ат I. Folyamatos m ú l t (szemtanúsági) vrbl тапат

vrb2

vrblneg al'e

om man

al'e

astem

vrb2neg al'e

om aste al'e

Sg2

manat

al'e

ot man

al'e

astet al'e

ot aste al'e

Sg3

al'e al'e

ok man

al'e

ásta al'e

ok aste al'e

Pll

manes тапапа

ona man

al'e

astena

al'e

ona aste al'e

P12

тапаӧа

al'e

oda man

ele

asteőa

al'e

oőa aste al'e

P13

manat

oyat man

al'e

astat

al'e

al'e

oyat aste al'e

Képzése: IndPraes + létige I. m ú l t ideje | тап+ат + al'e om + man + al'e Ennek az alaknak feltételes m ó d j e l e n i d ő és feltételes m ó d m ú l t i d ő f u n k ­ ciója is van, vö. 2.2.4.

52

POMOZI PÉTER

I I . Folyamatos m ú l t ( n e m szemtanúsági) vrbl Sgl stb.

v r b 1 neg

manam

ulmas

om man

vrb2 ulmas

estem

vrb2neg ulmas

om este

ulmas

Képzése: IndPraes + létige I I . m ú l t ideje manat + ulmas dsta + ulmas oydt + este + ulmas I. R é g m ú l t (szemtanúsági) vrblneg

vrbl Sgl

тапэпат

dl'e

тапэп

vrb2 omdl dl'e

estenam

vrb2neg dl'e

§sten om.§l dl'e

Képzése: I. m ú l t i d ő + dl'e (létige I. m ú l t idejű alakja) тапэп+at + §íe тапэп + otdl + dl'e I I . R é g m ú l t (nem szemtanúsági)

Sgl

vrbl

v r b l neg

vrb2

vrb2neg

тапапат ulmas

тапэп omdl ulmas

estenam ulmas

esten omdl ulmas

Képzése: I. m ú l t i d ő + ulmas man§n+at mandn otdl

(létige I I . m ú l t idejű alakja)

ulmas ulmas

2.1.3 Ó h a j t ó m ó d Jelen és m ú l t ideje van. A k i j e l e n t ő m ó d összetett m ú l t idejeihez hasonlóan a párhuzamos paradigmák k ö z ü l a létige dl'e alakjával képzettek általában szemtanúsági, m í g az ulmas alakjával képzettek n e m szemtanúsági f o r m á ­ kat j e l ö l n e k .

53

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás Jelen i d ő vrbl

vrb 1 neg

vrb2

vrb2neg

tolnem tolnet

anem tol önét tol

Sstanem Sstanet

Snet aste

tolneze

aneze

tol

astaneze

aneze

aste

anena

tol

P12

tolnena tolneSa

aneőa

tol

astanena SstSneőa

anena aneőa

aste aste

P13

tolnest

anest

astanest

anest aste

Sgl Sg2 Sg3 Pll

tol

anem

aste

Képzése: Á l l í t ó alak: I G E T Ő + -NE M Ó D J E L + S Z E M É L Y R A G Tagadó alak: M Ó D J E L E S , V x - s T A G A D Ó I G E + I G E T Ő tol+ne+őa SstS+ne+őa ane+m + tol Használata: 'szeretnék', i l l . ' ó h a j t o k , szándékozom v m i t t e n n i ' jelentésben: Мый когыльым ыштынем, чандене кевытышке каем. ' P i r o g o t szeretnék c s i n á l n i , ezért b o l t b a m e g y e k ' . Мый чодыраште илынем / ынем иле. 'Szeretnék/nem szeretnék erdőben l a k n i . ' Ó h a j t ó m ó d , I. (szemtanúsági) m ú l t i d ő vrbl tolnem Sg2

tolnet

al'e al'e

vrblneg

vrb2

vrb2neg

anem

Sstanem al'e astánet al'e

anem

tol al'e

anet tol al'e

aste al'e

anet aste al'e

Képzése: Ó H A J T Ó J E L E N I D E J Ű R A G O Z O T T A L A K + al'e Ó h a j t ó m ó d , I I . (nem szemtanúsági) m ú l t

Sgl Sg2

vrbl tolnem tolnet

vrblneg ulmas ulmas

anem

tol

anet tol

ulmas ulmas

vrb2 Sstanem astanet

vrb2neg ulmas ulmas

Képzése: Ó H A J T Ó J E L E N I D E J Ű R A G O Z O T T A L A K +

anem aste anet aste ulmas

ulmas ulmas

54

POMOZI PÉTER

2.1.4 Feltételes m ó d A mezei i r o d a l m i nyelvben önálló k o n d i c i o n á l i s z i paradigma nincs. T ö b b nyelvjárásban és a h e g y i i r o d a l m i n y e l v b e n van azonban egy igető + n y j . -yece ~ H . yece m ó d j e l + személyrag szerkezetű kondicionálisz. A mezei i r o d a l m i n y e l v b e n (részben a hegyiben is) az I. folyamatos ( n e m szemta­ núsági) m ú l t alakjai használatosak feltételes m ó d k é n t : tolanam dl'e ' j ö n n é k , j ö t t e m v o l n a ' . M i v e l a feltételes m ó d n a k ez az egyetlen paradigmája, szö­ v e g k ö r n y e z e t t ő l függően j e l e n és m ú l t i d e j ű jelentése is lehet. A z dl'e T e n n e ' jelentésben névszói á l l í t m á n y h o z is kapcsolódhat: or/aj dl'e 'érdekes l e n n e ' . A feltételes m ó d ilyetén kifejezése n e m r i t k a más nyelvcsa­ l á d o k n y e l v e i b e n sem, v ö . n é m . ich möchte, o l . vorrei, ezen alakok történeti­ leg p r a e t e r i t u m végződéseket tartalmaznak. 2.1.5 F e l s z ó l í t ó m ó d Ö n á l l ó m ó d j e l e nincs. S g l alakja nincs. Sg2-ben a puszta igető, P l l - b e n az indpraes f e j e z i k i . i m p P U esetén azonban hozzátehetjük az ajsta, ajőa „nógatószavakat" is: ajsta luőena 'olvassuk csak'. A z ajőa Sg/Pl 2,3 alakok előtt is használható. vrbl Sg2

man,

Sg3 P12

manze,

P13

tolza toldst

tol tolzo

v r b l neg

vrb2

it man/tol dnze man/tol

dste

vrb2neg it dste

dstdze

dnze dste

iőa tol §n§st tol

dstdza dStdSt

iőa aste §n§st dste

Képzése: a. Sg2: I G E T Ő b. Sg3: I G E T Ő + imp-des V x S g 3 -ze/-zo/-zö/-se/-so/-sö c. P12 és P13: I G E T Ő + i m p V x -za/-sa (P12) i l l . -st (P13) Z ö n g é t l e n C-kezdetű V x S g 3 és VxP12 csak zöngétlen C - t ö v ű vagy <5-tövű v r b l után á l l : koő+sa ' m a r a d j a t o k ' , mus+so ' m o s d j o n ' , kos+so ' e g y é k ' . ( A tagadó i g e i paradigma teljes egészében látható a táblázat példáin.) man+ze/ §std+ze/ Használata: A z imperatívuszi igealakokat, a cseremisz mondattan sajátossá­ gai m i a t t csak főmondatban vagy oratio obliquaban, klasszikus imperatí­ vuszi f u n k c i ó b a n lehet használni. N é h á n y hasznos példa:

55

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás Палымелийза! Вуеш ит/ида нал! Пашат/пашадаушныжо! Перканлийже!

Ismerkedjenek m e g ! Bocsáss/bocsásson m e g ! Jó m u n k á t ( n e k e d / Ö n n e k ) ! Jó étvágyat!

2.2 A p á r o s i g é k ( c o n v e r b a ) r a g o z á s a A páros ige f ő i g é b ő l és - t ö b b n y i r e aspektushordozó - segédigéből á l l . T í p u s a i r ó l és használatáról a 3. olvasmány n y e l v t a n i k o m m e n t á r j á n a k 4 . pontjában olvashatni, így itt csak m u t a t v á n y p a r a d i g m a szerepel: tamlen nales ' m e g k ó s t o l , t k p . k ó s t o l v a vesz'. Ragozási sor

vrbl

vrblneg

Ragozási

kijelentő mód

vrbl

vrblneg

Oha.jl ó m ó d

példa Sgl

jelen i d ő tamlen tamlen nálam om nal

Sg2

tamlen nalat

tamlen ot nal

leien idő tamlen anem nal tamlen tamlen nalnet anet nal

Sg3

tamlen nales tamlen nalana

tamlen ok nal

tamlen nalneze

tamlen oyana nal tamlen oyaőa nal

tamlen nalnena

tamlen aneze tamlen anena

tamlen nalneöa

tamlen aneSa

tamlen nalnest

tamlen anest nal

Pll

P12

P13

tamlen nalaőa tamlen naldt

tamlen

oyat nal

tamlen nalnem

nal nal

nal

2.3 I g e n e v e k A m a r i n y e l v r e j e l l e m z ő az igenevek nagy száma, és az, h o g y a szó szoros értelmében igenevek, tehát számos verbális és n o m i n á l i s j e g y ü k v a n . K é p z ő i k a puszta igetőhöz j á r u l n a k . A z i n f i n i t í v u s z és a p a r t i c í p i u m o k t o v á b b i t o l d a ­ lékokat, esetragokat és b i r t o k o s személyragokat is kaphatnak, sőt a p a r t i c í p i ­ u m o k n é v u t ó k k a l vagy esetragokkal és n é v u t ó k k a l is k o m b i n á l ó d h a t n a k , és alárendelővel egyenértékű m o n d a t t a n i szerkezetek alapját képezhetik. M i n d ­ ezek m i a t t az igenevek vizsgálata a cseremisz m o r f o l ó g i a és szintaxis nagy

56

POMOZI PÉTER

és gazdag részét képezi. A z igenevek és i g e n é v i szerkezetek mondattani f u n k c i ó i r ó l részletesen a 3.7 pontban esik szó. A z állító és a tagadó igeragozás oppozíciójára g o n d o l v a bizonyára n e m meglepő, hogy több igenévnek és a nomen actionisnak is van tagadó alakja. Ezekben közös a -5e/-te elem: solamo suSo.-solaSamo suőo 'lekaszált fúdekaszálatlan f ű ' joőan.jotte 'kérdezve:kérdezetlen(ül)' 2.3.1 F ő n é v i igenév K é p z ő j e -as, p l . manas ' m o n d a n i ' , astas ' c s i n á l n i ' . ( A f ő n é v i igenév alapján tehát n e m állapítható m e g , m e l y i k k o n j u g á c i ó b a tartozik az adott ige, v ö . manes vrbl, ásta vrh2.) 2.3.2 Szükségességi igenév K é p z ő j e -man, p l . kajmán ' m e n n i k e l l ' , erla olas kajmán 'holnap a vá­ rosba k e l l m e n n i ' . A z igenév ágense a m a g y a r r a l azonos m ó d o n datívuszba k e r ü l : joca-wlaklan paceraste sinzjdltman ' a gyerekeknek a lakásban k e l l ü c s ö r ö g n i ü k ' . E z t a necesszív igenevet a m a g y a r fordítással szerkezetileg azonos, kell+mí necesszív f o r m a is helyettesítheti: joca-wlaklan paceraste sinjaltas küles, ' a gyerekeknek a lakásban k e l l ü c s ö r ö g n i ' . 2.3.3 M e l l é k n é v i i g e n e v e k N é g y nagy típusa van az egész cseremisz n y e l v t e r ü l e t e n : 1. P a r t i c i p i u m praesens a c t i v i (jelen idejű a k t í v alak) -so/-se/-sö 2. P a r t i c i p i u m p e r f e c t u m passivi ( m ú l t i d e j ű passzív alak) -mo/-me/-mö 3. P a r t i c i p i u m f u t u r u m ( j ö v ő i d e j ű alak) -sas, (-sasiak) 4. P a r t i c i p i u m n e g a t í v u m (tagadó alak) -tamo/tame/-tamö/-8amo/-8ame/őamö Képzésük: I G E T Ő + I G E N É V K É P Z Ő v r b l (mássalhangzós tő) esetén: tol + so, tol + mo, tol + sas, tol + őamo v r b 2 (magánhangzós tő) esetén: ásta + se, ásta + me, ásta + sas, asta + Same Ezek az igenevek részben temporális, részben aspektuális jelentést h o r d o z ­ nak, a ptc praes és perf esetében azonban az i g e n e m szerinti megoszlás az elsődleges. Pontos szerepüket csak a temporális és aspektuális v i s z o n y r e n d ­ szer, v a l a m i n t az igenem- és az állítás-tagadás oppozíció teljességében lehet megérteni.

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

57

A következő példákban - süretWse joca-wlak ' r a j z o l ó g y e r e k e k ' : süretISme peleSSs ' ( v k i t ő l ) megrajzolt v i r á g ' : süretlesas pasa ' m e g r a j z o l a n d ó m u n k a , feladat': süretlSSSmepasa 'megrajzolatlan feladat' < süretla ' r a j z o l ' - temporális jelentésként valóban j e l e n (ptc praes): m ú l t (ptc p e r f ) : j ö v ő + necesszív (ptc f u t ) r a j z o l ó d i k k i . A ptc neg elsősorban m ú l t i d e j ű , de a j ö v ő i d e j ű állító f o r m á v a l szemben is állhat tagadó alakként. A z aspektuális lehetőségeket természetszerűen behatárolja az alapige, azonban szembetűnő, h o g y a ptc prs dominánsan d u r a t í v - i r r e z u l t a t í v , a ptc p e r f n e m duratív-rezultatív aspektusú, m í g a ptc f u t / n e g aspektuálisan kevés­ bé k ö t ö t t : lüttdmö suőo ' f é l e l e m ű z ő [tkp. féletlen] f ű ' : luttdmo kniga '(el)olvasatlan k ö n y v ' ( a m i t n e m olvasnak/olvastak ( e l ) ) . A ptc praes a c t i v i és a ptc p e r f passivi esetében azonban valóban az aktív­ passzív igenem-oppozíció t ű n i k a legfontosabbnak. E m i a t t a m a g y a r t ó l eltérően kolso jerj nemcsak ' h a l d o k l ó ember', h a n e m ' h a l o t t ember' is, m e r t a ptc praes - ptc p e r f aktív-passzív szembenállása elsődleges a d u r a t í v - n e m duratív, i r r e z u l t a t í v - r e z u l t a t í v , j e l e n - m ú l t o p p o z í c i ó k k a l szemben. ( A halott ember ugyanis maga halt meg.) Ugyanezért a m a g y a r férjezett befejezett alak megfelelője marian lekse, azaz aktív igenév (lek+se), mert a n ő maga ment férjhez, ludsas kniga ' o l v a s ó k ö n y v ' viszont éppen azért ludsas, m e r t n e m a k ö n y v olvassa önmagát, h a n e m a k ö n y v e t olvassák vagy f o g j á k o l v a s n i , tehát az aktív i g e n e m ű ptc praes n e m j ö h e t szóba j e l z ő i determinánsként. 2.3.3.1 J e l e n i d e j ű a k t í v a l a k K é p z ő j e -so/-se/-sö. A l a p a l a k j a főnevesülhet, p l . tunSktaso ' t a n í t ó ' , kolso ' h a l o t t ' , wujlatase ' i g a z g a t ó ' < wujlata ' v e z e t ' , és teljesen m e l l é k n e v e s ü l ­ het: lüSes > lütsö ' f é l , g y á v a ' . A l k a l m i l a g m e l l é k n e v e s ü l v e a m o n d a t b a n j e l z ő k é n t állva igen g y a k o r i . M o d á l i s z r a g és P x - e k j á r u l h a t n a k hozzá, és í g y alárendelő m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezet alaptagja lehet. E z e n ige­ név m o n d a t t a n i f u n k c i ó j á r ó l 1. 3.7.3.

Alapalak M o d á l i s z -la

vrbl

vrb 2

tolso tol'sala

ásta sala

astase

2.3.3.2 M ú l t i d e j ű passzív a l a k K é p z ő j e -mo/-me/-mö. Jelzői használata igen g y a k o r i , p l . túrjaimé pasa 'megkezdett m u n k a ' , socmo mlande ' s z ü l ő f ö l d ' , de elvétve főnevesülve is használatos: socmo ' h é t f ő ' . A z alapalak e z e n k í v ü l P x - e k k e l és C x - e k k e l

58

POMOZI PÉTER

k o m b i n á l ó d h a t , ü l . temporális, modális, f i n á l i s , kauzális jelentésű n é v u t ó k ­ k a l (esetenként esetrag + n é v u t ó v a l ) egészülhet k i , tehát szinte a névszókkal azonos, teljes d e k l i n á c i ó j a v a n . A ragozott f o r m á k t ö b b n y i r e alárendelő m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek alaptagjai, m e l y e k r ő l az alábbi táblázat n y ú j t áttekintést. M o n d a t t a n i szerepükről 1, 3.7.1-3.7.4. Á l t a l á n o s a n használt alakok: vrbl

vrb2

tolmo

astame

tolmam

astamam

Datívusz Illatívusz

tolmalan tolmeske

astamalan astameske

Latívusz Modálisz

tolmeke tolmala

astameke astamala

A l a p a l a k + névutó A l a p a l a k + névutó-

tolmo tolmo

Sene seman

astame astame

A b l a t í v u s z + névutó

tolmo

Sec

onjac

astame Sec

onjac

A b l a t í v u s z + névutó

tolmo

Sec

wara

astame Sec

wara

Alapalak Akkuzatívusz

Sene seman

2.3.3.3 J ö v ő i d e j ű a l a k K é p z ő j e -sas. A m o n d a t b a n f ő k é p p j e l z ő k é n t á l l : astasas pasa 'elvégzendő m u n k a ' , nalsas üSar 'eladó [ t k p . elveendő] l á n y ' . A j ö v ő i d e j ű p a r t i c í p i u m o k r a j e l l e m z ő e n általában necesszív jelentésárnyalata is v a n , v ö . az i m é n t i példákat. A k k u z a t í v u s z - és datívuszragos alakjai esetleg P x - e k k e l kiegészülve m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezet alaptagjai lehetnek, ezekről részlete­ sebben 1. 3.7.2-3.7.3. vrbl

vrb2

Alapalak

tolsasam

astasasam

Datívusz -lan

tolsaslan

astasas lan

2.3.3.4 T a g a d ó a l a k K é p z ő j e -8amo/-Same/-Samö/-tamo/-tame/-tamö. Gyakrabban j e l z ő , p l . lüttamö jen 'bátor [tkp. féletlen] ember', de e l ő f o r d u l határozói m e l l é k ­ mondat-értékű igenévi szerkezet alaptagjaként is, 1. 3.7.3.

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

59

2.3.4 H a t á r o z ó i igenév Állító illetve ige fontos

és tagadó alakja van. Nemcsak a magyar -vaAve képzős g e r u n d i u m , az -atlanuU-etlenül f o r m a m e g f e l e l ő i , hanem a páros igék és a ható 1. 2.2, i l l . 3. olvasmány n y e l v t a n i k o m m e n t á r j a - építőelemeként is f u n k c i ó j u k van.

2.3.4.1 Á l l í t ó a l a k K é p z ő j e v r b l esetén -§n, v r b 2 esetén -en: toles —> tolSn, ásta —» esten. A z -en Sx-ra esik a hangsúly. T ú l n y o m ó a n határozókként f o r d u l n a k elő: rwezewlak kurzan tolat ' a f i ú k f u t v a j ö n n e k ' . E z az alak eredetileg p a r t i c í p i u m lehetett, a m i t egyes p é l d á k o n t ú l - p l . pörSan marSez ' f o r g ó s z é l ' - az is b i z o n y í t , h o g y a I I . m ú l t i d ő é p í t ő k ö v e , v ö . 2.1.2. U g y a n e z a helyzet a magyar -t jeles m ú l t i d ő esetében is, v ö . A kutya lerántotta a rántott húst. 2.3.4.2 T a g a d ó a l a k K é p z ő j e Se/-te, m e l y r e hangsúly esik, hasonlóan a v r b 2 - k állító alakjaihoz. A mondatban határozóként á l l : wüőas puren kajőe ijas ot tunem 'vízbe menetlenül úszni n e m tanulsz m e g ' (puren kaja ' b e m e g y ' ) . Képzése: I G E T Ő + I G E N É V K É P Z Ő v r b l (mássalhangzós t ő ) : tol+őe v r b 2 (magánhangzós t ő ) : asta+őe 2.3.5 A -mas i g e n é v és n o m e n a c t i o n i s Képzője -mas. A -mo/-me/-mö képzős p a r t i c i p i u m p e r f e c t u m passivihoz ha­ sonló f u n k c i ó i vannak, de egészen más megoszlásban. L a t í v u s z - , i l l a t í v u s z és inesszívuszragos alakjai, p l . toles > tolmases, tolmaske, tolmaste esetenként P x - e k k e l is k o m b i n á l ó d v a m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerke­ zetek alaptagjai lehetnek. Jelzőként csak kivételesen f o r d u l elő. D ö n t ő e n azonban i g é b ő l képzett névszó, elavult m a g y a r m ű s z ó v a l cselekvésnév, l a t i ­ nosan n o m e n actionis, többnyire a m a g y a r -ás/-és/-at/-et képzős n o m e n actionisok m e g f e l e l ő j e : ojla> ojlemas 'beszél, elbeszélés', kusara> kusaramas ' f o r d í t , f o r d í t á s ' , nales > nalmas 'vesz, v é t e l ' , sarna > sarnamas 'emlékezés, e m l é k ' . E szerepében a -mas f o r m a természetesen szabadon deklinálható.

60

POMOZI PÉTER

A m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i f o r m á k a t n e m m i n d i g egyszerű, sőt n e m is m i n d i g lehetséges elválasztani a n o m e n actionisok ragozott alakjaitól, aminek f ő oka, h o g y alapvetően n e m két h o m o n i m alakkal ( p a r t i c i p i u m perf e c t u m m a l és nomen actionisszal) állunk szemben, hanem o l y a n k o n v e r z í v szófajjal, amely pontosan n o m e n és v e r b u m határán á l l . P l . a kol kucamaste szintagmának (kol'haY, kuca ' f o g ' ) nagyobb szövegösszefüggés n é l k ü l m i n d a 'halászaton' (ragozott n o m e n actionis), m i n d a 'halfogás k ö z b e n ' (esetragos időhatározói m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű igenév) helyes fordítása lehet. A tiSe sucko kreSalmaste Kronus on kolen 'ebben az i s z o n y ú harcban K r o n u s f e j e d e l e m m e g h a l t ' mondatban viszont a kreSalmaste szónak j e l z ő j e (sucko) v a n , tehát i t t a szófaj v a l ó d i n o m e n actionisi szerepében t ű n i k elénk. A -mas formának, az állító m e l l é k n é v i igenevekhez és a határozói ige­ névhez hasonlóan van tagadó alakja is, képzője a -Samas, de használata csak sporadikus. 2.4 F ő n é v r a g o z á s - A f ő n é v p a r a d i g m a s t r u k t ú r á j a A cseremiszben a magyarhoz hasonlóan valójában n e m főnévragozás, hanem szintagmaragozás (NP-ragozás) v a n , ahol csak az N P alaptagja r a g o z ó d i k , determinánsai n e m . A cseremisz főneveknek nincsenek ragozási alosztályai, csak a hangsúlyszabályoknál megismert törvényszerűségekre k e l l a ragozás során ü g y e l n i , v ö . hangtani fejezet. A k ü l ö n f é l e névszóosztályok k ö z ö t t sze­ m a n t i k a i l a g sincs éles határ, g y a k o r i , h o g y h o m o n i m szó f ő n é v és m e l l é k n é v is egyben: küpőrt' k ő h á z ' , a m a g y a r fordításban azonos jelenség f i g y e l h e t ő m e g . A főnév paradigmastruktúrája A cseremisz főnévhez a m a g y a r r a l megegyezően esetragok, számjelek és bir­ tokos személyragok (személyjelek) járulhatnak. A P x jel vagy rag p r o b l é m á t cseremisz leíró alapon n e m lehet eldönteni, m i v e l esetragoktól f ü g g ő e n v á l ­ t o z i k a kapcsolódási sorrend. ( A sorrend történeti problémájára 1. 2. lecke 1. feladat.) A z i r o d a l m i n y e l v v á l t o z a t o k érvényes n o r m á j a szerint a toldalékolási sorrend ennek megfelelően tő + képző + többesjel + esetrag + b i r t o k r a g / b i r t o k r a g + esetrag lehet, de ettől az élő n y e l v a b o n y o l u l t többesjelesesetragos-birtokragos f o r m á k esetén eltérő változatokat is p r o d u k á l . A f ő n e ­ v e k n e k egyes és többes száma v a n . A toldalékok után m é g egy posztartikulus f u n k c i ó j ú nyomatékosító elem is állhat. E z f o r m a i l a g P x S g 2 vagy PxSg3 lehet.

61

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás 1. Névszótő

2. K é p z ő

3. Számjel

4. Px

5. C x

JELENTÉS lány

i'iöar üöár

lányok

ívlak

lányod

et

íiÖSr üöár

——

ЫӦ 37

IVUlrZ

ám Ll

()/Il

lányom :

üöár üöar

anias emu is

ívlak

na

áfl lan

1. Névszótő

2. K é p z ő

3. Számjel

4. C x

5. Px

üöár coöára coöára

cimas

ívlak

lan Щ ská

na na na

coöára

n

lu.ll V d l v l u t

asszonynak a asszonyainknak ua. erdőnkben erdőnkbe erdei, erdős

2.4.1 Számjelölés A z egyes szám a m a g y a r h o z hasonlóan j e l ö l e t l e n , a többes szám általános jele M . -ívlak, H . -wla/-wla, p l . kuzu kit: kuzu kit-wlak 'hosszú kéz : hosszú k e z e k ' . A mezei többesjel régebben -samác v o l t . E z e n k í v ü l v a n egy k o r l á t o z o t t használatú -la többesjel, m e l y h e l y j e l ö l ő szavakhoz, f ő l e g h e l y ­ j e l ö l ő esetekkel j á r u l : el ' o r s z á g ' , ellaske 'országokba, v i d é k e k r e ' , v a l a m i n t a -mát családi többes, a magyar -ék megfelelője: awamát 'édesanyámék'. Egyes névmások t/ő~n tőalternációval k é p z i k többesi alakjukat, p l . tiőe : nine 'ez : ezek', 1. m é g 2. lecke 3. k o m m e n t á r . 2.4.2 E s e t r a g o z á s A cseremisz nyelvjárásokban, de a két i r o d a l m i n y e l v v á l t o z a t b a n is eltérő az esetragok száma, 9 és 14 k ö z ö t t váltakozhat. ( A m a i m a g y a r b a n 1 7 - 2 0 van.) A mezei i r o d a l m i n y e l v t a n o k t ö b b n y i r e kilenc esettel számolnak. P é l d á i n k jelentése: to/'hal', wüt'víz'. ESETRAG NEVE Nominatívusz

TOLDALÉK kol

PÉLDÁK wüt

Akkuzatívusz

0 -(d)m

kolam

wüö§m

Genitívusz

-(§)n

kólán

wüöan

Datívusz Latívusz

-lan

kottán köles

wütlan

Illatívusz Inesszívusz K o m p a r a tívusz Komitatívusz

-s, -es -(§)sko/-(§)skö/-(§)ske - <э )sto/- (э )stö/- (5 )sti • -la -ye/-ke-

kolásko kolásto kotta kolye

wüőes ivüőaskö wüSastö wütla ivütke

62

POMOZI PÉTER

F e l t ű n ő , h o g y az esetrendszerben nem t ü k r ö z ő d i k az irányhármasság m e g ­ léte, a honnan kérdésre a уэч ' - Ь О Г , öec '-tOV névutók válaszolnak. Igaz, az elatívuszi yac, de különösen az ablatívuszi öec esetragként is felfogható. A k o m i t a t í v u s z ellenpárja, a karitívusz (fosztóeset) csak a n y u g a t i i r o d a l m i n y e l v b e n v a n m e g , Se/-te alakú, v ö . az igenevek tagadó alakjaival. K o r l á t o ­ zott f u n k c i ó v a l bár, de az egész cseremisz nyelvterületen m e g v a n a genitívusszal h o m o n i m insztruktívuszrag, m e l y számnevekből gyűjtőszámnevet képez: koktdn ' k e t t e n ' wizatan 'öten'. A datívusz- és a komparatívuszrag hangsúlyos, m i v e l a magánhangzót tartalmaz p l . ' üő§r.- üő§r' la .- üő§r' lan 'leány : l e á n y k é n t : l e á n y n a k ' . U g y a n ­ í g y véghangsúlyosak a latívusz- és komitatívuszragos szavak is, ezekben a r a g o k b a n eredeti e van, szemben a háromalakú illatívusz- és inesszívuszraggal, m e l y e k r e n e m eshet hangsúly, s gyors beszédben g y a k o r t a u l t r a r ö v i d э v o k á l i s j e l e n i k m e g bennük. 2.4.3 B i r t o k o s ragozás A b i r t o k o s személyragozás hasonló a magyaréhoz, e t i m o l ó g i a i l a g is, lásd 1. lecke 4 . k o m m e n t á r . N i n c s v i s z o n t k ü l ö n birtoktöbbesítő j e l , ezt a f u n k c i ó t is az általános -wlak többesjel t ö l t i be, és nemcsak a névszói b i r t o k o s , h a n e m a személyes névmási b i r t o k o s is genitívuszban á l l , amennyiben m e g ­ j e l e n i k . A szótagalkotó (magánhangzós) P x - e k k ö z ü l csak az Sg3 alak n e m hangsúlyos. A táblázatban szereplő ólma jelentése ' a l m a ' . SZAM,

BIRTOKOS

SZEMÉLY

SZEMÉLYRAG

PELDAK EGY

BIRTOK

TÖBB BIRTOK

Sgl Sg2

-m, em -t, -et

ólmom

olma-wlakem

olmat

olma-wlaket

Sg3

olmaze

olma-wlakse

Pll

-z/-zo/-zö7-ze -s/-so/-sö/-se -na

olmana

olma-wlakna

P12

-5a/-ta

olmaőa

olma-wlakta

P13

-(§)st

olmast

olma-wlakdst

2.4.3.1 E s e t r a g o k és b i r t o k r a g o k k a p c s o l ó d á s a A z ú n . g r a m m a t i k a i esetek (nominatívusz, akkuzatívusz, genítívusz, datívusz, k o m i t a t í v u s z v a l a m i n t a komparatívusz) k ö v e t i k a Px-et, tehát a sorrend C x + Px. A datívusz és a komparatívusz ritkábban P x + C x sorrendben is e l ő f o r d u l .

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

63

Példák Sg2 birtokos és egy b i r t o k esetén a kit ' k é z ' szóval: ESETRAG NEVE Nominatívusz

PÉLDA

SORREND —

Akkuzatívusz Genilívusz 1 i t i t a t i vi

kidet kiSctom k.íőetdii kiöetke

1-. •( \ Px+Cx

Dalívus/

kió'clUui

Latívusz

kid eset

Cx+Px

Illatívusz Inesszívusz

kiddsket

Cx+Px

kid estet

Cx+Px

Komp;

.'

isz

h- K / (. 11(1

Px+Cx

\ ag\

\ (IL.V

P\+C \ \ a g )

P x + C x vagy

2.5 A m e l l é k n é v A m e l l é k n é v j e l z ő k é n t n e m ragozható, k i v é v e - a m a g y a r r a l egyezően - az értelmezői pozíciót. Főnevesülve a f ő n e v e k k e l azonos m ó d o n eset- és b i r t o k ­ ragozható. A színneveknek t ö b b n y i r e k é t alakjuk van. Jelzői f u n k c i ó b a n a r ö v i d e b b , névszói á l l í t m á n y k é n t a hosszabb alak á l l : merarjan sem palseze ulo : meгапэпpalsaze seme ' a n y ú l n a k fekete f ü l e v a n : a n y ú l f ü l e f e k e t e ' . A j e l z ő i t attributívnak, az á l l í m á n y i f u n k c i ó j ú t - amely önállóan is állhat - abszolútnak is nevezik. E z a kettősség a m a g y a r b a n a kisház - a ház kicsi p á r o n f i g y e l ­ hető m e g . 2.5.1 M e l l é k n é v f o k o z á s A m e l l é k n e v e k n e k van alap- k ö z é p - és felsőfoka. A z a l a p f o k j e l ö l e t l e n . A közép- és f e l s ő f o k m o r f o l ó g i a i és s z i n t a k t i k a i e s z k ö z ö k k e l is k i f e j e z h e t ő . A m o r f o l ó g i a i eszközökkel kifejezett k ö z é p f o k jele a -rak, a f e l s ő f o k é p e d i g az en p r e f i x u m , -rak k ö z é p f o k j e l n é l k ü l , v ö . Л у ж а н эн кугу еҥже лужавуй улмаш ' A törzs legelső [ t k p . l e g n a g y o b b ] embere a törzsfő v o l t ' . A szintaktikai k ö z é p f o k feltétele a hasonlító szerkezet megléte, ö n á l l ó a n tehát fehértől 'fehérebb' jelentésben n e m f o r d u l h a t elő, csak ' v a l a m i t ő l f e h é r ' : lum kayaz Sec oso, 'a hó fehérebb a p a p í r n á l ' [tkp. hó p a p í r + t ó l f e h é r ] . A szintaktikai f e l s ő f o k viszont éppen hasonlító szerkezetekben n e m f o r d u l elő, hiszen a szintaktikai f e l s ő f o k m a g a hasonlító szerkezet, a tamle Sec tamle szintagma pontos jelentése ' f i n o m t ó l f i n o m ' , enez tamle Sec tamle jemSz ' a málna a l e g f i n o m a b b g y ü m ö l c s ' [ t k p . m á l n a f i n o m + t ó l f i n o m g y ü m ö l c s ] .

64

POMOZI PÉTER

FOK

MORFOLÓGIAI

Közép Felső

lamlerak en tamle

SZINTAKTIKAI X Sec tamle

tamle Sec

tamle

2.6 S z á m n é v Határozatlan és határozott, u t ó b b i a k tő- i l l . sor- és törtszámnevekre k ü l ö ­ n ü l n e k , a t ő - és sorszámnevek h o m o n i m a k . A számneveknek e g y t ő l k i l e n c i g a színnevekhez hasonlóan attributív (jelzői) és abszolút (névszói á l l í t m á n y i és egyéb n e m j e l z ő i ) alakjuk is v a n , v ö . magyar két banánt kérek, kettőt] A számnevek 10-ig: TŐSZÁMNÉV ABSZOLÚT

ATTRIBUTÍV ik ' e g y ' kok ' k é t '

SORSZAMNEV= TÖRTSZÁMNÉV

ikte, iktat ' e g y ' kokat,koktat 'kettő'

ikamse 'első' kokamso ' m á s o d i k '

kum

kumet

kumso

nal wic

nalat wizat

nalamse wizamse

kut

sem

kuSat samat

kandas indes

kandase indese

lu

lu

kuSamso samse kanda'samse indesamse lumso

T o v á b b i tőszámnevek: latik(te) ' 1 1 ' , latkok(at) ' 1 2 ' ; kolo ' 2 0 ' , kumlo ' 3 0 ' , nalle ' 4 0 ' , witle ' 5 0 ' , kutlo ' 6 0 ' , samlu ' 7 0 ' , kandaslu '80', indeslu ' 9 0 ' , indesluik(te) ' 9 1 ' , indeslunal(at) ' 9 4 ' , índesluindes(e) ' 9 9 ' , süSö ' 1 0 0 ' , koksüSö ' 2 0 0 ' , tüzem ' 1 0 0 0 ' . 25467 kolotüzem nalsüSö kutlo sam(at) 2.7 N é v m á s o k A n é v m á s o k rendszere igen gazdag, m e g k ü l ö n b ö z t e t ü n k személyes, vissza­ ható, m u t a t ó , kérdő/vonatkozó, határozatlan, tagadó és általános névmást. E kategória o l y a n széles a cseremiszben, hogy csak a rendszer körvonalazására s z o r í t k o z o m a legfontosabb névmások kiemelésével.

65

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás 2.7.1 Személyes n é v m á s

A g r a m m a t i k a i esetekben ragozható, de komparatívuszi és k o m i t a t í v u s z i alakjai egészen r i t k á k . A genitívuszi alakok a birtokos névmás f u n k c i ó j á t is b e t ö l t i k , i l l . birtokos szerkezetben - a m a g y a r t ó l eltérően - a kifejezett névmási b i r t o k o s is genitívuszban á l l : (тэрп) imnem 'a(z én) l o v a m ' . H e l y j e l ö l ő esetekben a személyes névmásokat n e m használják. Személy

Nom

Dat

maj

Acc majám

Gen

Sgl Sg2

maján

mala(ne)m

taj

tájam

tajan

t§la(ne)t

Pll

tuőo me

tuőam memnam

tUŐdfl memnan

tutlan malanna

P12

te

tendam

tendan

talanda

P13

nuno

пипэт

пипэп

nunalan

Sg3

E z t a rendszert névutós személyes n é v m á s o k egészítik k i , ebben az esetben maga a névmás genitívuszban, esetleg nominatívuszban á l l , a névutó p e d i g P x - t kaphat, különösen, ha a névmás alanyesetben v a n : mej őecem ' t ő l e m ' , tendan Seke ' h o z z á t o k ' , t§j§n werc ' é r t e d ' stb. 2.7.2 V i s s z a h a t ó n é v m á s N o m i n a t í v u s z i alakja (maj/taj/tuőo/me/te/nuno) ske '(én/te stb.) m a g a m , m a g a d ' . Csak akkuzatívuszban, genitívuszban, datívuszban ragozható, g e n i ­ tívuszi alakja birtokos névmás f u n k c i ó j á b a n is állhat. Akk

Gen

Dat

maj (ske)

skemem

skeman

ska(la)nem

t§j (ske)

skendam

skendan

ska(la)net

skenzam

skenzan

ska(la)nze

Pll

tuőo (ske) me (ske)

skenam

skenan

ska(la)nna

PI2

te(ske)

skendan

P13

nuno

skendam skenastdm

ska(la)nda ska(la)nast

Személy

Nom

Sgl Sg2 Sg3

(ske)

skenastan

2.7.3. K ö l c s ö n ö s n é v m á s A személyes névmásokhoz hasonlóan a g r a m m a t i k a i esetekben ragozható és névutós alakjai is vannak: ikte-wese ' e g y m á s ' , íkte-wesalan v. iktewesastlan ' e g y m á s n a k ' , ikte-wesast őeke ' e g y m á s h o z ' ikte-wesast öene 'egymással' ikte-wesast Sec ' e g y m á s t ó l ' stb.

66

POMOZI PÉTER

2.7.4 M u t a t ó n é v m á s Főnéviek, m e l l é k n é v i e k és számnéviek is vannak. A leggyakoribbak: MUTATÓ NÉVMÁSOK F ő n é v i ez, az Mellékn. ilyen, olyan

Közelre mutatók Sg tiőe

Pl

tayaj

tdyajívlak

nine

Távolra mutatók Sg tuöo tuyaj

Pl nuno tuyajwlak

S z á m n . ennyi, annyi

tanár

—

turíar

—

M ó d h a t . így,

teje

—

tuye

—

úgy Időhatározói akkor

—

—

tunam

-

H e l y h a t . ide, • oda

tosan

tusán

H e l y h a t . ide, oda

taske

tuskó

H e l y h a t . itt, ott

teste

tusto

H e l y h . innen, onnan

tdsec

tusec

2.7.5 K é r d ő / v o n a t k o z ó , h a t á r o z a t l a n , t a g a d ó és á l t a l á n o s n é v m á s A kérdő és a v o n a t k o z ó névmás a cseremiszben egyáltalán n e m k ü l ö n ü l el f o r m a i l a g egymástól. Ezek é p í t ő k ö v e i a határozatlan, tagadó és általános névmásoknak is, v ö . m . ki/aki, valaki, senki, bárki. E m i a t t legfontosabb alak­ j a i k a t e g y ü t t tárgyaljuk. Magyar kérdő névmás ki? mi? milyen? melyik?

Kérdő névmások kö mo moyaj kuSo

mennyi? hogyan?

тэпаг kuze

mikor?

kunam

Határozatlan névmások

Altalános névmások

Tagadó névmások

ala-kö

kerek-kö

ríikö

ala-mo

kerek-mo

ala-moyaj ala-kuőo ala-тэпаг

kerek-moyaj kerek-kuSo kerek-manar

ríimo nimoyaj nikuSo пгтэпаг

ala-kuze ala-kunam

kerek-kuze kerek-kunam

nikuze nikunam

67

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás hova? hova?

kusan kusko

ala-kusko

hol? honnan?

kusto kusec

ala-kusto ala-kusec

—

—

kerek-kusko kerek-kusto kerek-kusec

—

ni kusko ni kusto nikusec

A f ő n é v i k é r d ő / v o n a t k o z ó névmások esetragozhatók. A határozatlan névmásoknak ala- m e l l e t t iktaz- előtagú változatai is vannak, az általános névmások k ö z ö t t p e d i g a kec- váltakozhat a kerek-kel. 2.8 N é v u t ó k F o r m a i l a g egy- és kéttagú n é v u t ó k vannak. A kéttagúak azonban m i n d i g Sec + v m i l y e n m á s i k névutó szerkezetűek, s éppen a őec a „legesetraggyanúsabb" névutó, v ö . 2.4.2. A n é v u t ó k jelentős része a h e l y j e l ö l ő esetek rendszerét egészíti k i , v ö . 2. lecke 2. k o m m e n t á r , de v a n n a k kauzális, f i n á l i s , temporális és egyéb n é v u t ó k is: woktek(e) : woktene : woktec ' m e l l é : m e l l e t t : m e l l ő l ' , pmake .- jdmalne : pmac 'alá : alatt : a l ó l ' , marté ' - i g ' , уоӧэт 'alatt, i d e j é n ' , werc ' - é r t ' stb. A n é v u t ó k vonzata általában nominatívusz, de a k a u z á l i s o k p l . kora ' m i a t t ' , werc ' m i a t t ' n é v u t ó k datívuszt vonzanak, a k é t t a g ú n é v u t ó k első tagja pedig ablatívuszi jelentésű: mut őec posna 'szöveg nélkül' [tkp. szó+tól n é l k ü l ] , m§j Secem wara ' u t á n a m ' [ t k p . é n + t ő l e m u t á n ] . 2.9 K ö t ő s z ó k A kötőszavak kategóriája v i s z o n y l a g szegényes, m i v e l g y a k o r i a k a n é l k ü l ü k alkotott mellé- és alárendelő összetett m o n d a t o k . Másrészt az alárendelő összetett m o n d a t o k k a l egyenértékű m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkeze­ tek ( i m p l i c i t szubordináció) j ó v a l g y a k o r i b b a k , m i n t a tényleges alárendelő m e l l é k m o n d a t o k ( e x p l i c i t szubordináció), s az e l ő b b i esetekben eleve n e m is jelenhet m e g kötőszó, hiszen t a g m o n d a t o k sincsenek. A mellérendelő k ö t ő s z ó k egy része csak szószerkezeteket k ö t össze, i l y e n pl.a k o m i t a t í v u s z i f u n k c i ó j ú kapcsolatos Sen ' m e g , é s ' : kuy§za ően erySze 'az apó és fid, a t ö b b i kapcsolatos és választó k ö t ő s z ó m i n d szintagmákat, m i n d tagmondatokat összeköthet. A k ö t ő s z ó k részletesebb ismertetését 1. a 3.6.1 és 3.6.2 m o n d a t t a n i fejezetekben. 2.10 A s z ó a l k o t á s m ó d o k r ó l A cseremisz n y e l v b e n k é t k i e m e l t e n fontos szóalkotásmód v a n : a szóképzés és a szóösszetétel. M i v e l a cseremisz erősen a g g l u t i n á l ó n y e l v , a k é p z ő k és

68

POMOZI PÉTER

a képzési lehetőségek tárháza k i m e r í t h e t e t l e n . (Csakúgy, m i n t a magyarban.) Éppen ezért meghaladná e m u n k a kereteit a képzőosztályok és k é p z é s m ó d o k felsorolása. Néhány példát t a l á l n i az 5. lecke 4 . kommentárjában, a részletek iránt é r d e k l ő d ő k n e k p e d i g elsősorban B E R E C Z K I 1980: 5 8 - 6 4 és A L H O N I E M I 1993: 1 4 1 - 1 5 3 ajánlható. M i n d a szóképzésnek, m i n d a szóösszetételek k ü l ö n f é l e m ó d j a i n a k k i e m e l t szerepe v o l t a cseremisz nyelvújításban is, 1. A cseremisz n y e l v r ő l c. fejezetet.

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

69

3. M o n d a t t a n 3.1 M o n d a t r é s z e k A cseremiszben a n y e l v t a n o k többsége öt mondatrészt tesz f ö l , á l l í t m á n y t , alanyt, tárgyat, határozót és j e l z ő t . A z állítmány a m a g y a r h o z hasonlóan lehet i g e i , névszói, igei-névszói. A cseremiszben - szintén a m a g y a r h o z hasonlóan - f ö l v e t ő d i k a n o m i n á l i s alaptagok adverbiális bővíthetőségének problémája, tejbepapi, tetthelyre érkező rendőrök. A z i l y e n b ő v í t m é n y e k e t h a t o d i k mondatrésznek is tekinthetjük, de b i z o n y o s keretek k ö z ö t t ez a jelenség ötmondatrészes rendszerben a n y e l v i k o n v e r z i ó v a l (kategoriális határok elmosódása), i l l . az adnominális határozók kategóriájának felvéte­ lével is magyarázható a cseremiszben. A szófajok és mondatrészek viszonya igen összetett, az említett k o n v e r z i ó miatt. Ez az alábbi ábrából j ó l k i t ű n i k , v ö . p l . a f ő n é v i igenév lehetséges mondatrész-szerepeit, vagy azt, hány szófaj t ö l t h e t i be a névszói á l l í t m á n y m o n d a t b e l i szerepét. névszói á l l í t m á n y t — f ő n é v

(alanyesetben)

ragos f ő n é v melléknév számnév

állítmány

névmás (alanyesetben) ragos n é v m á s főnévi igenév ragos főnévi igenév szükségességi i g e n é v melléknévi igenevek ragos m e l l é k n é v i i g e n e v e k h a t á r o z ó i igenév r a g o z o t t ige

3.2 Szószerkezetek 3.2.1 P r e d i k a t í v s z i n t a g m a és n o m i n á l i s m o n d a t A két mondatrész egyenrangú, mellérendelő v i s z o n y b a n áll egymással. A névmási alany g y a k r a n j e l ö l e t l e n , különösen kérdőszavas kérdés esetén, t o ­ vábbá első és m á s o d i k személyben: kusto Hat ' h o l l a k s z ' , kastene tolza ' j ö j j ö n este', erlak asten on^em 'holnap bizony kipróbálom'. Alanyként

70

POMOZI PÉTER

b á r m i l y e n főnév, főnevesült egyéb névszó, névmás, f ő n é v i igenév vagy m e l l é k n é v i igenév állhat, a következő példában ptc f u t : molo puasasam uke 'más a d n i v a l ó m n i n c s ' . A ragozott igéken túl a határozói igenevet leszámítva mindenféle igenév, még a szükségességi igenév is állhat állítmányként. N é v s z ó i állítmány pedig akár esetragozott névszó is lehet, a m i mutatja, h o g y a p r e d i k a t í v u m haszná­ lata n a g y o n széleskörű: maian erSene skolasko kajmán 'reggel iskolába k e l l m e n n e m ' [én+dat reggel i s k o l a + i l l a t igető+-ma« i g e n é v k é p z ő ] ; awaman satpakcastaze olmapuzo-wlak ' a n y á m kertjében almafák ( v a n n a k ) ' [anya + P x S g l + g e n kert+iness almafa + PxSg3determ + P I S x ] ; üőarőa pes cewer 'a l á n y o t o k nagyon szép'; nuno tunaktaso-ívlak ' ő k tanárok'; omsam pocmo 'az ajtó n y i t v a ' [ajtó+acc n y i t o t t ] . A magyarral egyezően indpraesSg/ /Р13 esetén tisztán névszói a p r e d i k á t u m , más esetekben m e g j e l e n i k a létige megfelelő alakja is. V i s z o n t a m a g y a r t ó l eltérően a k k o r is állhat z é r ó f o k o n a k o p u l a , ha határozó van a p r e d i k a t í v u m szerepében: kinde üstembalne 'a kenyér az asztalon v a n ' [kenyér asztalon]. A z alanyt az á l l í t m á n n y a l számban-személyben egyeztetik. A m a g y a r t ó l eltérően h a l m o z o t t Sg+Sg i l l e t v e számjelzős alany után is többes számú az állítmány, az egyéb egyeztetési szabályok az i r o d a l m i n o r m a szerint a m a ­ gyarral megegyeznek: üőar§n acaz ően aivaze suyanampuat ' a lány apja és anyja tanácsokat a d ' [ l á n y + g e n apa+PxSg3 pop anya+PxSg3 tanács +acc adnak ] . 3.2.2 T á r g y a s szószerkezetek. J e l ö l e t l e n t á r g y A tárgy lehet akkuzatívuszragos és j e l ö l e t l e n , de a jelöletlenség esetei rész­ ben mások, m i n t a m a i magyarban: az i n f i n i t í v u s z b a n álló ige vonzattárgya marad nominatívuszban: ajSeme-wlak pu ruas kaját 'az emberek fát [tkp.fa] v á g n i m e n n e k ' . Jelöletlen lehet a P x S g l - e s tárgy is, ez megegyezik a magyar lehetőséggel: kiöem muskam ' k e z e m m o s o m ' , v ö . m é g 2. lecke 2. k o m m e n t á r . 3.2.3 H a t á r o z ó s szószerkezetek A cseremiszben - a magyarhoz hasonlóan - verbális és n o m i n á l i s alaptag­ nak is lehet adverbiális b ő v í t m é n y e , így a határozós szószerkezetek igen sokfélék. Példamondatunkban az első határozói determináns adnominális, a második ad verbális: В о л ь ы к п а н пуымо лӱмым кугу букаа депе тӱьгалын возат ' A z á l l a t n a k adott nevet n a g y k e z d ő b e t ű v e l írod [tkp. nagy betűvel kezded í r n i ] ' . Érdemes m e g f i g y e l n i , hogy a вольыклан determináns пуымо alaptagja egyben a лумым j e l z ő i determinánsa, s ezen kétértékű viselkedé-

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás sének, a n y e l v i k o n v e r z i ó n a k oka a пуымо-elem rejlik.

71

i g e n é v - v o l t á b a n (ptc per)

3.2.4 Jelzős szószerkezetek Jelző lehet m e l l é k n é v , számnév, b á r m e l y i k m e l l é k n é v i igenév v a g y főnév. Főnév minőségjelzőként is állhat: kü pört ' k ő h á z ' , kenéz kece ' n y á r i [tkp. nyár] n a p ' , tele wuryem ' t é l i [ t k p . tél] r u h a ' . A j e l z ő t a j e l z e t t szóval n e m egyeztetik, sem számban, sem esetben:5M&o kol ' s o k h a l ' , suko kolam ' s o k halat', kok saram puSza 'két sört legyen szíves [ t k p . h o z z o n ] ' , k i v é v e természetesen az értelmezőket. A b i r t o k o s j e l z ő általában m e g k a p j a a genitívuszragot: üőSramasSn motor wuryemze 'az asszony szép r u h á j a ' . A wuryemze b i r t o k a magyar­ nak megfelelően b i r t o k o s személyragos. A f i n n u g o r n y e l v e k b e n nincs habeoige, ezért a magyarhoz hasonló ú n . habeo-szerkezetet t a l á l u n k a cseremiszben is: tendan marijőa uloP ' v a n férje?' üőaramasan motor wuryemze ulo 'az asszonynak szép ruhája v a n ' . A tagadott b i r t o k o s szerkezetben a létige helyére az uke tagadószó k e r ü l : üődramasan motor wuryemze uke 'az aszszonynak nincs szép r u h á j a ' . A cseremiszben a b i r t o k o s szerkezetben is e l ő f o r d u l egyszerű névszói á l l í t m á n y : тэрп roőo-tukamem suko ' s o k r o k o n o m v a n [ t k p . é n + g e n C x r o k o n o m s o k ] ' . A b i r t o k o s szerkezetre 1. m é g 1. és 2. lecke. 3.3 V o n z a t o k A z ige vonzatok, m e l l é k n é v v o n z a t o k kategóriájában nincsenek drasztikus eltérések a két n y e l v m e g f e l e l ő f o r m á i k ö z ö t t . A m a g y a r r a j e l l e m z ő az ere­ detileg d i n a m i k u s i g e v o n z a t o k statikussá válása, keres, talál, vásárol, vesz vmit vhol és n e m v h o n n a n , épít, marad, hagy vhol és n e m v h o v á , szemben p l . a f i n n n y e l v v h o n n a n / v h o v á v o n z a t a i v a l . ( A történeti t é n y e k a f i n n vonzatok eredetibbségére utalnak, a m a g y a r régiségben közönségesek a d i n a m i k u s v o n z a t o k , de ma is elemezhetően m e g v a n ez p l . a vízbe fúl kifejezésben, e l h o m á l y o s u l tan p e d i g p l . az arcul wí-ben (-/ ablatívuszrag). B á r a csere­ m i s z b e n a magyarnál j o b b a n tartja magát a d i n a m i k u s igevonzat, de az indoeurópaizálódás hatására ott is v á l t o z ó b a n a rendszer. P l . C. Г. Чавайн йорло ешеш шочын 'Sz. G. C s a v a j n szegény családban [ t k p . családba] született, m§j jaldske koSam ' é n f a l u n [ t k p . faluba] m a r a d o k d i n a m i k u s v o n z a t o k k a l szemben m á r kewSteste olmam nálam ' a l m á t veszek a b o l t b a n ' a használatos. E z az (indo)európaizálódás a cseremiszben a kétnyelvűsödéssel erősödő orosz d o m i n a n c i a eredménye, a m a g y a r b a n p e d i g elsősorban a duna­ medencei n y e l v i areában t ö l t ö t t évezredé. A z orosz hatása o l y a n vonzat-

72

POMOZI PÉTER

tükörfordításokban is m e g f i g y e l h e t ő , m i n t p l . sorak jol Sene 'kellemes karácsonyt [ t k p . j u h l á b ü n n e p p e l ] ' , u íj Sene ' b o l d o g új évet [ t k p . új é v v e l ] ' , ahol a Sene tkp.-val/-vel jelentésű névutó, vö. or. c новым годом [tkp. új é v v e l ] , i l l . a m e l l é k n é v v o n z a t o k k ö z ö t t is: marij coSSra pongelan pojan ' a m a r i erdők gombában [ t k p . g o m b á n a k ] gazdagok. A m e l l é k n é v ­ vonzat az orosz n y e l v i v e l azonos. 3.4 A s z ó r e n d s z i n t a k t i k a i f u n k c i ó i , m o n d a t f ó k u s z A szórend szabadságának fokában a cseremisz nagymértékben e g y e z i k a ma g ya rra l , a kötöttségek viszont részben eltérőek. A jelzős szintagmákban j e l z ő + j e l z e t t szó a sorrend, k i v é v e természetesen az értelmezőt. E b b ő l k ö v e t k e z ő e n a b i r t o k o s is m e g e l ő z i a b i r t o k o t . T o v á b b i kötöttség az S O V sorrend, szemben az igeragozástól és i g e k ö t ő ­ használattól f ü g g ő S O V / S V O alternatív magyar szórenddel. A z alany és az á l l í t m á n y b ő v í t m é n y e i n e k relatív szórendje - amennyiben több v a n b e l ő l ü k - a m a g y a r r a l megegyezően tetszőleges. A yen ' h a ' feltételes kötőszó, i l l . a c é l - és okhatározói k ö t ő s z ó v á v á l ó f é l ­ ben l é v ő тапэп n e m a tagmondat élén, hanem kötelezően a tagmondat végén áll: jerjdm jöratet уэп, tdjemat jöratas türjaldt 'ha szereted az embereket [tkp. embert szereted h a ] , téged is szeretni f o g n a k ' ; рощэтpoyas тапэп, me coSSras kapsna 'az erdőbe m e n t ü n k , h o g y gombát szedjünk [ t k p . g o m b á t szedni h o g y , az erdőbe m e n t ü n k ] ' . E z a szórend azonban n e m m e g ­ lepő, ha f i g y e l e m b e vesszük, h o g y e m e l l é k m o n d a t o k kötelezően m e g e l ő z i k a f ő m o n d a t o k a t , tehát a уэп, тапэп elemek csakis így lehetnek tényleges kötőszó-pozícióban. A mondatrészek kiemelése (fókuszpozícióba tétele) kétféleképpen mehet végbe: a. a k i e m e l t mondatrész az állítmány e l ő t t i pozíciót t ö l t i be, ez esetben az á l l í t m á n y (általában ragozott ige) a m a g y a r t ó l eltérően m i n d i g az S O V alapszórendnek megfelelő pozícióban m a r a d , tehát a szórend + F V , szemben a m a g y a r b a n uralkodó F V + -szal. ( F = fókusz, + = t ö b b i mondatrész.) b. e m f a t i k u s hangsúly esik a k i e m e l t mondatrészre, a fókuszpozíció sorrendi helye azonban kötetlen a mondatban, akár teljesen változatlan szórenddel, az emfatikus hangsúly tologatásával is változtathatjuk a fókuszpozíciót. E z a megoldás a b a l t i f i n n n y e l v e k általános fókuszképző elveire emlékeztet. A z i r o d a l m i n y e l v i n o r m a inkább az a. megoldást k ö v e t i , a. t í p u s ú f ó k u s z k é p z é s b. t í p u s ú f ó k u s z k é p z é s / / Е л у м ш у м а т к е ч ы л а н Э ч а н вуча. Э ч а н Е л у м ш у м а т к е ч ы л а н вуча. ' E c s a n várja szombatra Jelút.' ' E c s a n várja szombatra Jelút.'

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

/ Э ч а н ш у м а т к е ч ы л а н Е л у м вуча, ' J e l ú t várja Ecsan szombatra.'

/ Э ч а н Е л у м ш у м а т к е ч ы л а н вуча. 'Ecsan s z o m b a t r a várja Jelút.'

73

/ Эчан Е л у м шуматкеч ылан вуча. ' J e l ú t várja Ecsan szombatra.'

/ Эчан Е л у м шуматкеч ылан вуча. ' S z o m b a t r a várja Ecsan Jelút.'

3.5 E g y s z e r ű m o n d a t o k Részben t i p o l ó g i a i , részben f o r m a i (részben pusztán helyesírási) o k o k b ó l az egyszerű m o n d a t o k j ó v a l g y a k o r i b b a k az összetetteknél, ennek o k a i r ó l 1. 3.6. U g y a n a k k o r az is igaz, h o g y a f o r m a i szempontból (sokszorosan) bővített egyszerű m o n d a t n a k m e g f e l e l ő i g e n é v i szerkezetek (többszörösen) összetett alárendelő m o n d a t o k k a l lehetnek egyenértékűek, v ö . 3.7.5. A z egyszerű m o n d a t szórendjére 1. 3.4. 3.6 Összetett m o n d a t o k M i n d m e l l é - , m i n d alárendelő összetett m o n d a t o k e l ő f o r d u l n a k , azonban az összetett m o n d a t o k leltára lényegesen r ö v i d e b b , m i n t a m a g y a r b a n . E n n e k több oka v a n : - n a g y o n sok analitikus szerkezet helyett a m a r i - dominánsan a g g l u t i n á l ó n y e l v k é n t - a szintetikus szerkesztésmódot k e d v e l i , p l . az e x p l i c i t s z u b o r d i nációval (alárendelő m e l l é k m o n d a t t a l ) egyenértékű i g e n é v i szerkezeteket alkalmaz; - a cseremisz n y e l v n e m k e d v e l i a többszörösen összetett m o n d a t o k a t , m é g a tényleges kötőszavak is sokszor - legalábbis f o r m á l i s a n - egyszerű mondatokat, és n e m egy összetett m o n d a t tagmondatait k ö t i k össze, v ö . 3.6.1. 3.6.1 M e l l é r e n d e l é s Kapcsolatos, ellentétes, választó és k ö v e t k e z m é n y e s mellérendelés ismere­ tes. G y a k o r i , h o g y az ellentétes és magyarázó k ö t ő s z ó k f o r m á l i s a n m o n d a ­ tokat k ö t n e k össze, a testesebbek p e d i g , m i n t p l . tuye yanat, sandene az i r o d a l m i n y e l v b e n rendre így f o r d u l n a k elő. A z alább f e l s o r o l t kötőszók a legelterjedtebbek, azonban a kapcsolatosa­ kat n e m számítva ezek is r i t k á k a m e g f e l e l ő elemek magyar elterjedtségéhez képest:

74

POMOZI PÉTER

a. Kapcsolatosak: 8a ' é s ' , Sen ' m e g , és' < 8ene ' - v a V - v e l ' , p l . szintagmák között: mejen watem 8a kok jocam ulo ' v a n feleségem és két g y e r e k e m ' , tagmondatok között: tunemse luSes Sa woza 'a tanuló olvas és í r ' . b. Ellentétesek: a 'de, p e d i g ' , no 'de, azonban', tuye yanat 'ennek ellenére, j ó l l e h e t , (ha)bár', p l . memnan plme jesSs kezet 15 jdlme pura, a ozno sukdrak finn-ugor plme Ujon ulmas 'nyelvcsaládunkba most 15 n y e l v tartozik, de régen több f i n n u g o r n y e l v v o l t ' . c. Választók: ala...ala 'vagy...vagy, hol...hol, mikor...mikor' ja...ja ' v a g y . . . v a g y , h o l . . . h o l , m i k o r . . . m i k o r ' , p l . ja jür jüres, ja lum lumes ' h o l ( m i k o r ) eső esik, h o l ( m i k o r ) m e g h ó ' , ala t§j, ala maj'vagy te, vagy é n ' . d. Következményesek: sandene 'ezért', satlan ' u a . ' , satlan kora 'ezért, e m i a t t ' , p l . Марла календаръ 1913 ий марте талу еда лектын. Сандене ме тудым икымше марий журнал манынат кертына. 'A Mari K a l e n d á r i u m 1913-ig évente megjelent, ezért az első m a r i f o l y ó i r a t n a k is m o n d h a t j u k . ' Чумбылат оным калыкна моткоч пагален. Садӓан тудым, колымекыже, кугу курык вуеш тоеныт. ' C s u m b l a t fejedelmet népünk nagyon tisztelte, ezért halála után egy nagy hegy csúcsára temette.' 3.6.2 A l á r e n d e l é s A z alárendelés a számtalan k í n á l k o z ó , vele egyenértékű igenévi szerkezet m i a t t v i s z o n y l a g r i t k a , v ö . 3.6, 3.7. A z e l ő f o r d u l ó alárendelő összetett m o n d a t o k egy része u t a l ó - és/vagy kötőszó n é l k ü l i : Kö шинча, мо уло тудын чоныштыжо. ' K i tudja, m i v a n a l e l k é b e n ' ; Калачыза, могай тудо айдеме? ' M o n d j a , m i l y e n az az e m b e r ? ' . K é t nagyobb kötőszós csoport k ü l ö n í t h e t ő e l : a vonatkozó m e l l é k m o n ­ datok és a független alárendelés kategóriája. U t ó b b i esetben a m e l l é k m o n d a t n e m valamely f ő m o n d a t i elem alárendeltje, hanem önmagában alkot f ő m o n dati összetevőt. H o g y - k ö t ő s z ó s m e l l é k m o n d a t o k a cseremiszben nincsenek, tekintve, h o g y hogy kötőszó sincs. Egyáltalán kérdéses a v a l ó d i alárendelő kötőszók kategóriájának megléte, hiszen egyetlen i l y e n vitathatatlan l e x i k a i egység sincs, egy-egy t ü k ö r f o r d í t o t t , idegenszerű és r i t k á n használatos orosz kötőszót, p l . potomu sto 'azért, m e r t ' n e m számítva. A v a l ó d i kötőszavak hiányával talán részben összefüggő jelenség, h o g y a vitathatatlan alárendelő összetett m o n d a t o k b a n is m e l l é k m o n d a t - f ő m o n d a t sorrend d o m i n á l . a. V o n a t k o z ó i m e l l é k m o n d a t o k : a vonatkozó névmási kötőszó a kérdő név­ mással azonos alakú, a f ő m o n d a t b a n pedig mutató névmások, névmási hatá­ rozószók f o r d u l h a t n a k elő utalószókként. A m e l l é k m o n d a t - f ő m o n d a t sorrend szinte kizárólagos. A m e l l é k m o n d a t o k mondatrész-értékük szerint lehetnek alanyiak, tárgyiak, határozóiak, j e l z ő i e k , á l l í t m á n y i a k : maj mom sonem,

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

75

tuöam astem. ' a m i t g o n d o l o k , azt c s i n á l o m ' ; mom kalaset, tuye lijes 'ahogy m o n d o d [tkp. amit m o n d a s z ] , ú g y lesz; kunam sonem, tunam kanelam ' a m i k o r k e d v e m van, a k k o r f ö l k e l e k ' . A m e l l é k m o n d a t - f ő m o n d a t tagmondatsorrend m i a t t az i s m é t l ő d ő elem is a f ő m o n d a t b ó l t ö r l ő d i k : kusko taj kajet, maját tuskak. 'ahová te mész, én is éppen o d a ' . b. F ü g g e t l e n alárendelés: kerek-kuze tize tuőo, maján pasam uke ' b á r h o g y éljen, n e m az én d o l g o m ' ; jerjam jöratet уэп, tájamat jóratas türjalat 'ha szereted az embereket [tkp. embert szereted h a ] , téged is szeretni f o g n a k ' . A z első m e l l é k m o n d a t megengedő, a m á s o d i k feltételes. A manes ' m o n d ' ige határozói i g e n e v é b ő l származó, k ö t ő s z ó v á absztrahálódóban lévő, elterjedt manan értelmezése n e m m i n d i g k ö n n y ű . Első példamondatunkban m é g világosan érezhető az igei alapjelentés, és u g y a n ­ ú g y értelmezhető i g e n é v i szerkezetként, m i n t független alárendelésként: potjgam poyas manan, me coőaras kajasna 'az erdőbe m e n t ü n k , h o g y gombát szedjünk [tkp. gombát szedni m o n d v a az erdőbe m e n t ü n k , vagy: gombát szedni h o g y (céljából), az erdőbe m e n t ü n k ] ' . A k ö v e t k e z ő b e n a manan m á r elvontabb, egyértelműen k ö t ő s z ó i szerepben l á t j u k viszont: Ш о ч м о мландым аралаш манын, Мамич-Бердей полышым кычалын. ' H o g y a hazát védje, M a m i c s - B e r d e j támogatást keresett' [ t k p . H a z á t v é d n i h o g y (céljából) M a m i c s - B e r d e j támogatást keresett]. 3.7 M e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i s z e r k e z e t e k A l a n y i , t á r g y i , határozói és j e l z ő i alárendelő m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű szerke­ zetek is vannak. Egyes - d a r w i n i s t a és részben i n d o e u r ó p a i ihletettségű n y e l v t ö r t é n e t i b a b o n á k k a l szemben szó sincs a r r ó l , h o g y e szerkezetek p r i m i t í v e b b e k lennének, m i n t az e k v i v a l e n s alárendelések. U g y a n valóban ősiek a f i n n u g o r n y e l v e k b e n , de ennek oka n e m f e j l e t l e n , netán ősi v o l t u k ­ ban, h a n e m az u r á l i (és többek k ö z t a l t á j i ) n y e l v e k r e is j e l l e m z ő a g g l u t i n á l ó t i p o l ó g i a i sajátságokban rejlik. E g y é b k é n t , ha már a „ f e j l e t t s é g e t " nézzük, éppen arról van szó, h o g y egészen b o n y o l u l t s z i n t a k t i k a i v i s z o n y o k a t r e n d ­ k í v ü l t ö m ö r e n , s mégis árnyalatgazdagon képesek megjeleníteni a redundán­ sabb és színtelenebb szubordinációval szemben, v ö . 3.7.5. A m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű igenévi szerkezet alaptagja maga a m e l l é k m o n d a t ­ értékű igenév, amely alárendelt m e l l é k m o n d a t i ragozott i g é v e l ( v e r b u m f i n i t u m m a l ) azonos értékű és f u n k c i ó j ú . Szerkezetet alkot, m i v e l a ragozott igékhez hasonlóan lehetnek b ő v í t m é n y e i , m é g p e d i g m i n d i g az adott igenév alapigéjének b ő v í t m é n y e i f o r d u l h a t n a k elő az i g e n é v i alaptagú szintagma determinánsaiként. Pl.

76

POMOZI PÉTER

Мом лудмым кызыт ом шарне. ' m i t olvastomat most nem e m l é k s z e m ' A m o n d a t ragozott igéje ом шарне ' n e m e m l é k s z e m ' . Ennek az á l l í t m á n y ­ nak a лудмым ' o l v a s t o m ( a t ) ' a t á r g y i determinánsa. A z é r t t á r g y i , mert a cseremiszben az ' e m l é k s z i k ' ige vonzata a magyarral ellentétben vkit/vmit. A z o n b a n a m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű лудмым igenévnek is v a n egy t á r g y i deter­ minánsa, a MOM. A z é r t t á r g y i , m e r t az igenév alapigéjének, az 'olvasnak' szintén tárgy a vonzata: olvas vmit. A z igenéven a vele kifejezett cselekvés ágense Px-szel j e l ö l h e t ő : pasa -s kajes-emla 'munká-ba ment - e m - b e n ' 3.7.1 A l a n y i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek Igen r i t k a szerkezet, hiszen maga az ekvivalens a l a n y i alárendelés is v i ­ szonylag r i t k a . A z i r o d a l m i n y e l v e k b e n f ő l e g csak az ulo- létigével alkotott szerkezet f o r d u l elő, az igenév a p a r t i c i p i u m p e r f e c t u m passivi. E g y nyelvjárási példa más i g é v e l : U f . тэп wucdmem tdúlecet t§8e ü'e 'az én (el)várásom tőled ez v o l t ' , analitikussá bontva: 'ez v o l t az, amit v á r t a m tőled'. 3.7.2 T á r g y i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek -тэт

(ptc p e r f pass ( + P x ) + a c c C x ) :

идэг-wlak kolSt süskaltemezdni. ' A l á n y o k hallották, h o g y f ü t y ü l t . ' [tkp. a l á n y o k hallották f ü t y ü l t é l ] ' ; Ш ы ж е тоӓмым шижына. ' A z ősz j ö t t é t érez­ zük' A z igenév a főigéjéhez képest általában előidejű, de e g y i d e j ű is lehet. R e n d ­ k í v ü l g y a k o r i szerkezet. -sasSm (ptc f u t (+Px) + a c c C x ) : kunar ij ilsasetdtn kuku kalasa 'a k a k u k k m e g m o n d j a , hány é v i g élsz' [tkp. hány é v i g élendődet a k a k u k k m e g m o n d j a ] A z igenév ebben a szerkezetben a főigéjéhez képest u t ó i d e j ű . 3.7.3 H a t á r o z ó i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i s z e r k e z e t e k A z alábbiakban i d ő - , m ó d , o k - és célhatározói m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű szerke­ zetekről lesz szó. Ennél több határozói m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű szerkezet van a cseremiszben, azonban az i t t n e m tárgyalandók vagy az e g y i k vagy m i n d k é t i r o d a l m i n y e l v b ő l hiányoznak.

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

77

3.7.3.1 I d ő h a t á r o z ó i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i s z e r k e z e t e k a. E l ő i d e j ű s é g A m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű igenévvel kifejezett cselekvés e l ő i d e j ű a ragozott igével kifejezetthez képest. A ragozott ige tetszőleges i d e j ű . M i n d k é t ismertetendő szerkezet g y a k o r i . -meke(ptc p e r f pass+nem p r o d u k t í v l a t C x ) : Книгам ӓудмек, чыла палет ' K ö n y v e t olvastod [tkp. olvasott] után m i n d e n t t u d s z ' , Марлан тоӓмеке чӧрал марий лӱмым налын 'Férjhez­ mente után g y ö n y ö r ű m a r i nevet vett f ö l ' . mo -Sec wara (ptc p e r f pass + a b l C x + n é v u t ó ) : Минъ, йӱштӧрак вӱд дэнэ шкэмым мушкаги тӱҥаӓмэм дэч вара ом кылмэ ' ( É n ) , m i ó t a hidegebb vízzel k e z d t e m m o s a k o d n i [ t k p . m o s a k o d n i k e z d t e m óta] n e m h ű l ö k m e g ' . b. E g y i d e j ű s é g A m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű igenévvel kifejezett cselekvés azonos i d e j ű a r a g o ­ zott igével k i f e j e z e t t e l . A ragozott ige tetszőleges i d e j ű . -sala (ptc praes act + m o d C x ) : pasa yac tolsazla watem kewatas puras/рига 'Munkából jövet [tkp. j ö v ő b e n ] feleségem betért /betér a b o l t b a ' . •mEyoSam (ptc p e r f pass + n é v u t ó ) : Чавайнын тунемаш пурьшыж годым чеминарийыште ятыр марий тунемын. ' M i k o r Sz. Csavajn beiratkozott a tanítóképzőbe, j ó n é h á n y m a r i tanult ott.' -mases(- mas f o r m a + l a t C x ) : Сӱан пытымашеш ӱдырын ачаж ден аваже чамырык-влаклан чугыньым пуат. ' A l a k o d a l o m befejeződésekor a leány apja és anyja a f i a t a l o k n a k jótanácsokat ad.' c. U t ó i d e j ű s é g A m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű igenévvel kifejezett cselekvés u t ó i d e j ű a r a g o z o t t igével kifejezetthez képest. -mE Sec onjac (ptc p e r f pass + a b l C x + n é v u t ó ) : Лекӓшж деч ончыч манеш ' E l i n d u l t a előtt m o n d j a ' . -sas Sec onjfac (ptc f u t + a b l C x + n é v u t ó ) : jürtolsas Sec onjac ivüt lewa 'eső j ö t t e [ t k p . m a j d megjövése] előtt a víz f ö l m e l e g s z i k ' . A k k o r használatos, ha a beszédidőhöz képest a m o n d a t belső ideje j ö v ő i d ő .

78

POMOZI PÉTER

d . T e r m i n a t í v u t ó i d e j ű szerkezet •meske(ptc p e r f pass + i l l a t C x ) : M a i . ti jen koremaste wolyaltmeske feküdt v i r r a d a t i g ' .

kijén

' E z az ember a szakadékban

3.7.3.2 M ó d h a t á r o z ó i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek -mala

(ptc p e r f pass + c o m p C x ) :

Йӱкда палымыла чучеш ' A hangotok ismerősnek t ű n i k . ' E l m é l e t i l e g a c o m p C x előtt Px is állhat, ez azonban egészen sporadikus. A szerkezet a ragozott ige vonzataként g y a k o r i , különösen ha az verba sentiendi, p l . ' t ű n i k , látszik, hallatszik' jelentésű. -mesémen (ptc perf pass + p o p ) : máska aske mostamazo seman pasam (tudománya) szerint végzi a d o l g á t ' . jelentése ' m ó d j á n ' .

ásta ' A medve a maga képessége Igen g y a k o r i szerkezet, a névutó

-maste (-másforma + inessCx): Бактэрий-влак микрочкоп дэнэ ончылмаштэ раш койыт 'Mikroszkóppal nézve a b a k t é r i u m o k világosan látszanak'. N e m túl g y a k o r i szerkezet, m i v e l egyszerűen helyettesíthető az -en határozói i g e n é v v e l . 3.7.3.3 O k h a t á r o z ó i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i szerkezetek -mélán

(ptc perf pass ( + Px) + d a t C x ) :

Мланде чумраш улмыжлан, кече мланде ӱмбалне шогышылан ок кой... ' M i v e l a F ö l d g ö m b ö l y ű , a rajta állónak n e m látszik a n a p ' . N a g y o n g y a k o r i szerkezet. -maian kora (ptc perf pass + datCx + névutó, Px általában n e m á l l ) : Иоча-влак ялыш каймыӓан кӧра йывыртеныт ' A gyermekek ö r ü l n e k annak, h o g y falura mennek, [tkp. falura m e n t ü k n e k ö r ü l t e k ] ' -mE őene Марий-влак ик вакшышеш маӓмышт дене иктышт вечышлан черым мижыктат ' A m a r i k egy ágyban alvásukkal egymásra ragasztják a betegséget'. G y a k r a n következményes jelentésárnyalata is van.

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

79

3.7.3.4 C é l h a t á r o z ó i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i s z e r k e z e t e k -as(mí (+ P x ) ) : toldnam, májam palosta 'azért j ö t t e m , h o g y m e g i s m e r j e t e k ' . szerkezet, az alább k ö v e t k e z ő k m i n d e g y i k e lényegesen r i t k á b b . -aslan

(inf (+Px) + datCx):

tiőe imríe kdckaslan - maiké Возен

Gyakori

nalme

'ez a ló befogásra v a n v é v e ' .

(- mas f o r m a + i l l a t C x (+ P x ) ) : шоӓтымашке

марлан

налшаш

Марияж

дене пырля

каен

'Az

összeíratásra feleségül veendő M á r i á j á v a l együtt m e n t ' . -sdslan (ptc f u t ( + P x ) + datCx vagy ptc f u t + d a t C x ( + P x ) ) : taza lijsaslan jüstdlna 'azért úszunk, h o g y egészségesek l e g y ü n k ' . -sas werc (ptc f u t + n é v u t ó ) : Таза лийшаш верч кузэ илаш кӱлеш ' H o g y a n k e l l é l n i , h o g y egészségesek l e g y ü n k [ t k p . Egészséges(en) leendőért h o g y a n é l n i k e l l ] . ' 3.7.4 J e l z ő i m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i s z e r k e z e t e k A z igenév -me ptc p e r f alakú. M i v e l j e l z ő , természetesen n o m i n a t í v u s z b a n áll. Jelzett szava (az alaptag v a g y régens) természetesen kaphat esetragot, az esetleges Px p e d i g , 1. 3. példamondat, a szerkezet ágensére u t a l . E z e k a szerkezetek r e n d k í v ü l g y a k o r i a k , s a m a g y a r Isten áldotta tehetség, kényszer szülte megoldás f o r m á k n a k felelnek m e g azzal a k ü l ö n b s é g g e l , h o g y a magyarban t ö b b n y i r e az igenéven, tehát a j e l z ő n j e l e n i k m e g a P x . Руш кугыжан калачыме ойжым... ' A z orosz cár m o n d t a s z ó t . . . ' . Лукан возымо nopo уверже ' L u k á c s írta e v a n g é l i u m ' . Тудын илыме пачерже пычкемыш ' A z a lakás, ahol l a k i k [ t k p . az ő lakta lakás, egészen szó szerint az ő lakott lakása] sötét'. 3.7.5 T ö b b s z ö r ö s m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű i g e n é v i s z e r k e z e t e k Кугыжан колтымо чарзе-влакым Ю л вӱдыштӧ кузе п ы т а р ы м ы м руш летопичъыште тыге чӱретлен ончыктымо. [ t k p . A cár k ü l d t e katonák(at) V o l g a vizében h o g y a n pusztultát az orosz k r ó n i k á b a n így ábrázolták.] A n a l i t i k u s szerkesztésmóddal kétszeresen összetett m o n d a t o t kapnánk: ' A z orosz k r ó n i k á b a n í g y ábrázolták [ t k p . így v o l t á b r á z o l v a ] , h o g y a n pusztultak azok a katonák a V o l g a vizében, akiket a cár k ü l d ö t t ' .

80

POMOZI PÉTER

Поро да тале айдеме уке лиймешкыжат кодшыжлан илаш полша маныт. [tkp. A j ó és bátor ember egészen n e m lettéig é l n i segít maradékai­ nak, m o n d j á k . ] F e l b o n t v a : ' A j ó és bátor ember egészen addig segít azoknak, a k i k maradnak, amíg m e g n e m h a l , m o n d j á k ' . A n n a k érzékeltetésére, hogy m e n n y i r e t ö m ö r , i n f o r m á c i ó g a z d a g , és épp ezért beszélőtől-hallgatótól m i l y e n k i t ű n ő verbalitást követelő szerkezetek ezek, á l l j o n i t t az első m o n d a t ágrajza, a m e l l é k m o n d a t - é r t é k ű szerkezetek felbontása n é l k ü l : S VP

NP

NP: :S(Atr)

N

NP=S(Obj)

VP

Adj

N

A cár k ü l d t e katonák(at) V . vizében or. k r ó n i h. pusztultukat kában

Adv így

V ábr.

Cseremisz-magyar szómegfelelések a. G e n e t i k a i egyezések A cseremisz adat szófaja után jelentése á l l . H a a magyar e t i m o l ó g i a i m e g f e ­ lelő n e m azonos a jelentésként megadott magyar szóval, akkor a h u l l á m o s v o n a l után azt k ü l ö n m e g a d o m . A jelzés n é l k ü l i cseremisz szavak a m e z e i i r o d a l m i n y e l v b ő l v a l ó k , a több nyelvjárásból is ismert, n e m i r o d a l m i alak mellett pedig egyszerűen nyj. megjelölés á l l . N é h á n y példatáramban szerep­ l ő szó ragot tartalmaz vagy képzője másodlagos, néhány pedig történetileg összetett szó. A vitatható megfeleléseket m e l l ő z t e m . A lista a. pontjában í g y 145 o l y a n cseremisz-magyar szóegyezést találni, amely f i n n u g o r v a g y u r á l i eredetű. at'a n y j . cdwMta ídze

kdöal

sbs ' a p a ' ~ atya v r b 2 'csíp' sbs 'mell, m e l l b i m b ó ' ~ csecs adj ' s ű r ű ' ~ sok vrbl 'ég' sbs ' f i ú ' ~ férj, ember, m o g y e r > magyar sbs 'ideg' sbs 'év' sbs 'jég' vrb2 'úszik' vrb2 'él' sbs 'bátya, nagybácsi' ~ ős sbs 'láb' ~ gyalog sbs 'íj' v r b l 'iszik' v r b l ' v í z b e n gázol, tapos' ~ (át-Zfel)kel sbs 'csípő, derék'

kdúerwuj kiske

sbs sbs

coka etjes n y j . erye

iöarj V j .

V V

íja ila iza jol jotjez jües kelés

~ köz vö. küőel 'könyök' 'kígyó'

koőes koőa koja kok kol köles kola korno kő ku-, pl.

kusec

kuőo kum kuma kumoz китик kut kuze kuzes kuzu kü sbs küödl

nyj.

v r b l 'marad' ~ hagy vrb2 'hagy' sbs/adj ' h á j , hájas' num 'két' sbs 'hal' vrbl 'hall' vrb2 'meghal' sbs 'út' ~ horony prn 'ki' prn 'ho-, pl. honnét' sbs 'ház' num 'három' vrb2 ' k u m i k ' n y j . sbs 'nyírkéreg' ~ hámlik adv 'arccal a föld felé' ~ h o m l o k num 'hat' adv 'hogyan' vrbl 'hugyozik' adj 'hosszú' 'kő' adv 'közel'

82

POMOZI PÉTER

kües

küles kür küza küzö lem lewedes töwe lijes lop

luőes luőo luk lum

lüjes lüm amala manes me mel

mdj

nyj.

v r b l 'fő, érik' küeszt, k ö v e d 'abárol(ódik)' vrbl 'kell' sbs 'kéreg' vrb2 'fölmászik' ~ kúszik sbs 'kés' sbs 'leves, l é ' v r b l ' f e d , takar' ~ lep sbs ' l e p k e ' ~ lepe v r b l 'lesz' sbs ' sík, bemélyedés' ~ lap, lapály v r b l 'olyas' sbs 'kacsa' ~ l ú d sbs ' lyuk' sbs 'hó' ~ lom, l a m nyj. 'lucsok, csaták, harmat' vrbl 'lő' sbs 'név' vrb2 'alszik' ~ álom vrbl 'mond' prn 'mi' sbs 'nyakkivágás ruhán' < nyj. ' m e l l ' ~ mell prn 'én'

mi ja

vrb2

mo moőo moks molo mörjgö

prn 'mi?' sbs 'fekete áfonya' ~ meggy sbs 'máj' adj 'más' adv 'után, vissza'

'megy'

muno

~ mögé sbs 'mony'

muskes muzo

müks neles

nal nules omo OÚdS pacas

pel p§l

pdles p§zas pij~nyj. piőes рэп pokta pot -pu pua puna pura puskeőes pü püj rawdz reze roz ruales

pineyd

vrbl 'mos' sbs 'gonosz szellem' ~ máz v ö . hagymáz sbs 'méh' vrbl 'nyel' num 'négy' vrbl 'nyal' sbs 'álom' adv 'oda' sbs 'emelet, -szor/-szer/-ször' ~ fagy 'sodor, teker, egymásra r a k ' num 'fél' sbs 'felhő' sbs 'fül' sbs 'fészek' sbs 'kutya'fene v r b l 'köt' ~ fűz sbs '(magnak hagyott) f e n y ő ' vrb2 'űz, hajt' ~ fut sbs 'üst, f a z é k ' ~ fazék sbs 'fa' vrbl 'fú, fúj' vrb2 ' f o n ' vrb2 'bemegy' ~ fér vrbl 'fos(ik)' sbs 'fiú' sbs 'fog' sbs 'róka' ~ ravasz ' r ó k a ' sbs 'rész' sbs ' l y u k ' ~ rés v r b l ' v á g , csap (fejszével)' ~ ró

83

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás rot (u)rweze

adj 'rothadt' ~ rút > rothad

süjes

sbs

süm

'fiatalkorú,

g y e r m e k ' ~ árva

süyar te

sün

sbs 'jellem, szokás, m ó d ' ~ szer 'ín' sbs

sar

sbs

'szőr'

serjgel

sbs

'hátsó rész' ~

sor n y j .

segg sbs

s§ze

v r b l 'elkorhad' evesedik 'szív' sbs nyj.

tej temes

sbs

' sír'

prn prn vrbl

'ti' 'te' 'jóllakik' ~

töm tij

sbs

'tetű' ' j ö n ' ~ talál 'tanul'

toles

vrbl

'ősz'

tunemes

vrbl

sbs vrb2

'szem'

tűrj

salya H .

'áll'

u

sbs adj

Soks

sbs

'ruhaujj' ~ ujj

ulőa

vrb2

vrb2

'szól,

sinja

sokta

sol SOfjgO

(wütsor)

'új' 'imádkozik'

-áld 'van' 'retekféle' ~

hallatszik, hangszeren j á t s z i k '

ulo

vrbl

usmen

sbs

~ zaj sbs 'szil' adj 'agg, ó'

új ülnö

hagyma sbs 'vaj' adv 'lenn' ~ al-

sopo ~ n y j . SOWO -sor

'tő'

adj

' s a v a n y ú ' ~ savó sbs 'ár(adat)'

sores

vrbl

sorz

sbs

'szarik' 'arasz'

sula sulo n y j .

vrb2 sbs

sur

wetje tvic,

ivola

WÍZdt

sbs

'vő'

num vrb2

'öt' 'leszáll' ~

válik wolyaőo

adj

'világos'

'olvad' 'sün'

wostor

sbs

'vessző' ~

sbs

'szar'

wuryem

sbs

'szarv'

wüőa

sbs vrb2

' r u h a ' ~ varr

sur

sura

vrb2 num

'szúr' 'száz'

wür

sbs

wüt

sbs

'vér' 'víz'

1

2

süőö

ostor 'vezet'

b. M á s o d l a g o s egyezések E lista érdekességként készült, t á v o l r ó l sem t ö r e k s z i k teljességre. Javarészt o l y a n példákat tartalmaz, amelyek esetében párhuzamos csuvasos-török k ö l ­ csönzés tanúi v a g y u n k , mert ez az ősmagyar n y e l v h e z is érdekes adalékokat szolgáltathat, a cseremisz kissé k é s ő b b i csuvasos-török j ö v e v é n y s z a v a i n a k tanúságát f i g y e l e m b e véve. ( L . m é g történeti k r o n o l ó g i a , K r . u. 5 5 0 - 8 . sz. közepe.) E z e n esetekben a cseremisznél az átadó n y e l v d ö n t ő e n az ócsuvas és a középcsuvas lehetett, a m a g y a r n á l p e d i g javarészt v a l a m e l y csuvasostörök ( b o l g á r - t ö r ö k ) n y e l v , t ö b b n y i r e az ócsuvas v a g y a kazár. A m a g y a r

84

POMOZI PÉTER

adat mellett azonban - a T E S z eljárásához hasonlóan - gyakorta az ótörök megjelölésre s z o r í t k o z o m , hiszen e j e g y z é k n e k sem célja, sem lehetősége évszázados és m á i g lezáratlan tudományos vitában állást f o g l a l n i . A z elsőként j e l ö l t átadó n y e l v b ő l , nyelvcsaládból (v. annak elődéből) k ö l c s ö ­ nözte a szót a cseremisz, a m á s o d i k b ó l a magyar. Egyes e t i m o l ó g i á k n a k ős­ forrásuk is ismert, de e j e g y z é k b e n csak a vélhető tényleges átadó n y e l v e k szerepelnek. aya ambar afdSlan asandaraC&x. cárja cinje jemaz jorlo kalpak kapka kowasta kuku laska majmai marnak máska naranje ólma on patar pazar porsan posto preze puras sakar samarak sar(e) satu sirasli. slive sorla sorta

sbs ' e k e ' ócsuvas, ó t ö r ö k sbs ' k a m r a , i s t á l l ó ' ~ hombár tatár, oszmánli sbs ' o r o s z l á n ' tatár, k ö z t ö r ö k v r b 2 'emlékeztet' ~ ész csuvas, ótörök sbs 'csóka' ócsuvas, ó t ö r ö k sbs ' g y ö n g y ' tatár, ó t ö r ö k sbs ' g y ü m ö l c s ' ?tatár/?csuvas, csuvasos-török adj 'szegény' ~ gyarló (ó)csuvas, ócsuvas sbs 'sisak' ~ k a l p a g tatár, oszmánli sbs ' k a p u ' tatár, ó t ö r ö k sbs 'káposzta' orosz, v m i l y e n szláv sbs ' k a k u k k ' onomatopoetikus szó sbs ' l a s k a ' csuvas, ó t ö r ö k (?szláv közvetítéssel) sbs ' m a j o m ' tatár, arab ó t ö r ö k k ö z v . sbs ' p a m u t ' < p a m u k tatár, oszmánli sbs ' m e d v e ' - m a c k ó ? t v o l g a i n y e l v b ő l , szlovák adj 'sárga' ~ narancs tatár közv., északkelet-olasz sbs ' a l m a ' vándorszó sbs ' f e j e d e l e m , k á n ' ócsuvas, csuvasos-török adj/sbs 'erős, v i t é z ' ~ bátor tatár, ó t ö r ö k sbs 'vásár/bazár' tatár, óiráni/oszmánli sbs ' s e l y e m ' ~ bársony ócsuvas, ótörök sbs ' p o s z t ó ' orosz, v m i l y e n szláv sbs ' b o r j ú ' csuvas, csuvasos-török sbs ' b o r s ' ócsuvas, ó t ö r ö k sbs ' c u k o r ' ?tatár, német sbs, adj ' f i a t a l ' ~ m . g y e r m e k ?ócsuvas, ?ócsuvas adj 'sárga' csuvas < tatár, csuvasos-tör. sbs ' á r u ' ~ szatócs tatár, ó t ö r ö k v r b l 'ír' ócsuvas, ó t ö r ö k sbs ' s z i l v a ' orosz, n y u g a t i szláv sbs ' s a r l ó ' ócsuvas, csuvasos-török sbs ' g y e r t y a ' ócsuvas, csuvasos-török

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás sara soya sosna sajtan rewe torak tümen tuna umla üstel wedra

nyj.

sbs sbs sbs sbs sbs sbs num sbs sbs sbs sbs

'sör' csuvas, ó t ö r ö k ócsuvas, őstörök 'gallér' ~ m . n y a k csuvas, csuvasos-török ' d i s z n ó ' < gyisznó tatár, l a t i n 'sátán' 'répa' vándorszó ' a l u d t t e j ' ~ túró csuvas, ó t ö r ö k 'nagy számú' ~ t ö m é n y tatár, ó t ö r ö k ' t i n ó ' (R. tunó) csuvas, ó t ö r ö k 'komló' csuvas, ó t ö r ö k 'asztal' tatár, v m i l y e n szláv orosz, v m i l y e n szláv 'vödör'

85

Kis cseremisz történelmi kronológia K r . e. 1 . é v e z r e d - K r . u. 1 . évezred első fele: m a r i etnogenezis. A rész­ ben n e k i k tulajdonítható első régészeti k u l t ú r á k a K ö z é p - V o l g a vidékének j o b b partján őshonos g o r o g y e c i , i l l . a bal parton s a V j a t k a mentén honos azelinói és a g y j a k o v ó i műveltség. M á i g nincs megnyugtatóan tisztázva az a kérdés, h o g y a h e g y i ( V o l g a j o b b partja) és a mezei t ö m b ( V o l g a bal partja) létrejötte későbbi differenciálódás vagy inkább két népcsoport fokozatos közeledésének eredménye, de j e l e n l e g az u t ó b b i nézetet k é p v i s e l i a k u t a t ó k többsége. 6. sz.: A cseremisz népnév első fönnmaradt említése Jordanes Getica c. művében, imniscaris alakban. ( N e m feltétlenül (csak) cseremiszeket j e l ö l t . ) Ebben az i d ő b e n a m a i T a t á r f ö l d területétől egészen N y i z s n i j N o v g o r o d k ö r n y é k é i g éltek cseremiszek, n y u g a t i szomszédaik a később eloroszosodott merják (szintén f i n n u g o r n y e l v ű nép) voltak. A cseremisz társadalomszervezet alapjai nagycsaládokból összetevődő nemzetségek v o l t a k , m e l y e k törzsekbe (luzsá) egyesültek. A t ö r z s f ő k b ő l (luzsavuj, vuj ' f ő ' ) és a l e g f ő b b animista áldozópapokból (kart-kuyazd) tevődött össze a f ő tanácskozó testület, m e l y tagjai k ö z ü l választotta a m a r i k fejedelmét (on). ( A z on törökségi j ö v e v é n y s z ó , feltehetően a csuvasból, eredeti jelentése szintén ' f e j e d e l e m ' , vö. m . kán ~ kaz. kan ~ csuv. %un. A cseremiszben ismeretlen a példában szereplő csuvas szókezdő hang.) A cseremiszség e k k o r már ismerte a f ö l d m ű v e l é s t és az állattenyésztést is. A nagyobb f o l k l ó r m ű f a j o k b a n k i t ű n ő lovas h a r c o s o k b ó l álló, n o m á d h a g y o ­ m á n y o k a t is ismerő társadalom képe r a j z o l ó d i k k i előttünk. A nomadizálásnak azonban a m a r i k h o z köthető régészeti műveltségekben nincs n y o m a , csak etnogenezisük kezdetén, a kései b r o n z k o r b a n , a K r . e 1. évezred első felében v o l t l a k ó t e r ü l e t ü k erre az életmódra alkalmas. 5 5 0 - 7 5 0 : Lehet-e realitása őscseremisz-ősmagyar érintkezésnek? L e g k é ­ sőbb 550 k ö r n y é k é n , i l l . egyes, jelenleg m é g ellenőrizhetetlen feltevések szerint j ó v a l k o r á b b a n , az ősmagyarok fokozatosan M a g n a H u n g á r i a terüle­ tére v á n d o r o l n a k (ez nagyjából a m a i Baskíria területe), ahonnan nagyobb csoportjaik 7 0 0 - 7 5 0 k ö z ö t t új szállásterületre, Levédiába költöznek. E g y részük azonban M a g n a H u n g á r i a területén marad, a h o l m a j d 1235-ben Julianus talál rájuk. M a g n a H u n g á r i á b a n az ősmagyarság érintkezhetett n y e l v r o k o n a ­ i n k k ö z ü l az ő s p e r m i e k k e l , de az őscseremisz népcsoportok délkeleti csücs­ ke is érintkezhetett elvben a magyarság szállásterületével. ( E g y esetleges közvetlen őscseremisz-ősmagyar érintkezésnek azonban m i n d e d d i g n e m sikerült n y e l v i n y o m á t k i m u t a t n i . )

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

87

650 k ö r ü l a kazárok vezette n y u g a t i türk b i r o d a l o m l e g y ő z i K u v r a t Bolgárországát. A b o l g á r o k szétrajzása után egy csoportjuk a V o l g a mentén északra h ú z ó d i k . 8. sz. k ö z e p e : A z onogur bolgárok legkésőbb e k k o r e l é r i k az őscseremiszség legdélebbi csoportjait. A V o l g a - K á m a egybefolyásától délre a V o l g a középső folyásánál telepednek m e g , innen későbbi volgai bolgár elneve­ zésük. Ő s m a g y a r o k és őscseremiszek tehát valóban ugyanazon onogur bolgár törzsek északkeleti, i l l . északi szomszédai lehettek, j ó l l e h e t n e m azonos i d ő b e n , v a g y csak m i n i m á l i s i d e i g egyszerre a 8. sz közepe táján. ( A magyar és a cseremisz k ö z ö t t i párhuzamos b o l g á r - t ö r ö k kölcsönzések egy része is a M a g n a Hungáriában t ö l t ö t t utolsó i d ő k b e n kerülhetett az ősmagyarba, m í g az őscseremiszbe az ócsuvas elemek egy része ennél n e m sokkal később. E z a párhuzamos, kis híján e g y i d e j ű b o l g á r - t ö r ö k n y e l v i ha­ tás lehet az elsődleges oka a magyar és a cseremisz k ö z ö t t f ö n n á l l ó számos l e x i k a i , f o n o l ó g i a i és m o r f o l ó g i a i egyezésnek.) 9. sz. eleje: A v o l g a i b o l g á r o k létrehozzák a V o l g a i B o l g á r B i r o d a l m a t , m e l y n e k a cseremiszek is alattvalóivá lesznek. A m a r i társadalomszervezet, a luzsavujok rendszere, s a fejedelmek (névleges?) hatalma n a g y j á b ó l é r i n ­ tetlen m a r a d . A 10. sz-tól a c.rm.s (?carmisz) népnév f ö l b u k k a n kazár forrásokban. 1174: A merják leigázása után n o v g o r o d i szabadcsapatok először é r i k el a marikat. 1 2 2 0 : A k e l e t i terjeszkedés fontos állomásaként megalapítják a V o l g a mentén (az O k a torkolatánál) N y i z s n i j - N o v g o r o d városát. 1 2 3 6 : B a t u k á n hadai f ö l s z á m o l j á k a V o l g a i B o l g á r B i r o d a l m a t , h e l y é n létrehozzák az A r a n y h o r d a nevű államalakulatot. Székhelye a k o r á b b i bolgár főváros, B o l g a r i lesz. ( M a g n a H u n g á r i a k e l e t i m a g y a r j a i t ez az m o n g o l expanzió szórja szét, egy részüknek B a t u elővédjében k e l l harcolnia.) 14. sz. eleje: A k e l e t i orosz expanzió eléri a cseremiszek lakta területek n y u ­ gati sávját. E t t ő l kezdve tatár-orosz harcok színterévé v á l i k f ö l d j ü k . A cse­ remiszek f ő k é n t a tatárok oldalán harcolnak. 1377: N y i z s n i j - N o v g o r o d o t t a t á r - m a r i és m o r d v i n csapatok égetik f e l . 1 4 4 3 : A z A r a n y h o r d á b ó l kiszakad a K a z a n y i Tatár K á n s á g . A cseremiszek ezzel, s a V o l g a - m e n t i K a s z i m o v i Kánsággal szövetséges v i s z o n y b a n állnak, van e l ő k e l ő i és adót n e m fizető, hadviselő rétegük is. A m a r i k saját vezérei továbbra is a t ö r z s f ő k (luzsavujok), ő k g y ű j t i k be a tatároknak fizetendő p r é m - és mézadót, a jaszakol. 1460 után a m a r i k a t o n a i erő egyre d o m i n á n ­ sabb szerepet j á t s z i k a kánság védelmében. 1455: T a t á r - m a r i csapatok súlyos vereséget mérnek az orosz haderőre. 1 4 6 2 - 1 5 0 5 : I I I . I v á n cár egyesíti az orosz fejedelemségeket és b i r o d a l m a megszabadul a tatár fennhatóságtól.

8X

POMOZI PÉTER

1524: A K a z á n y t hajóhaddal e l f o g l a l n i kívánó Paleckij herceg csapatait a cseremiszek megsemmisítik. A veszteségekre j e l l e m z ő lehet, h o g y az orosz k r ó n i k á k igen keserves hangon emlékeznek m e g erről az e p i z ó d r ó l . 1 5 4 6 : A V o l g a j o b b parti h e g y i cseremi­ szek területét e l f o g l a l j á k az oroszok. A z új h ó d í t ó megjelenésével a h e g y i m a r i k egyes vezetői az oroszokkal lépnek szövetségre. 1 5 4 7 - 1 5 8 4 : I V . (Rettegett) I v á n cár u r a l ­ kodása. 1552: I V . (Rettegett) I v á n cár e l f o g l a l j a K a z á n y t , a K a z a n y i Tatár Kánság székvá­ rosát. A z orosz csapatok p o r i g égetik a várost, így a k ö z é p k o r r a v o n a t k o z ó becses m u n k á k , a cseremisz-tatár kapcsolatok le­ hetséges történeti forrásai is m e g s e m m i s ü l ­ nek. A cseremisz nép cári fennhatóság alá k e r ü l . A z őslakosságot a súlyosbodó adó­ terheken k í v ü l a jelentős orosz betelepülés is érzékenyen é r i n t i , a telepesek a legjobb területekről s e r d ő k b ő l fokozatosan k i s z o ­ r í t j á k az őslakosokat. 1 5 5 3 - 1 6 0 9 : I s m é t l ő d ő oroszellenes hadjá­ r a t o k , tartós siker n é l k ü l . A részben i s z l á m h i t ű (feltehetően főképp a hadviselő, adót n e m fizető réteg), javarészt azonban pogány h i t ű , nagycsaládi szervezetükhöz ragaszko­ dó m a r i k több felkelést vezetnek az új Illusztráció az orosz krónikából h ó d í t ó k visszaszorítására. Berdej és B o l t u s hercegek (luzsavujdk) a m a r i ellenállás legendássá n ő t t i r á n y í t ó i . Berdejt azon­ ban tőrbe csalják, s az oroszok végeznek vele, B o l t u s pedig M a l m i z s ostro­ mánál orosz á g y ú g o l y ó t ó l esik e l . Elestének napja, április 26., m a a m a r i hősök emléknapja. A felkeléseket k í m é l e t l e n megtorlások k ö v e t i k : „A lápok s a cserjések, a tavak s a folyóvizek cseremisz csontokkal teltek vala meg". A z oroszok erődített településeket ( k a t o n a i támaszpontokat) hoznak létre, s ezek­ be helyőrséget telepítenek a k a t o n a i rendteremtés, i l l . a t o v á b b i k e l e t i ter­ jeszkedés elősegítésének céljából. Кугыжан колтымо чарзе-влахым Ю л вӱдыштӧ кузе пытарымым руш летопичъыште тыге чӱретлен опчыктымо.

1 5 5 6 : Csebokszári (ma a Csuvas Köztársaság fővárosa) megalapítása.

1583: K o z m o d e m j a n s z k (Cikma) megalapítása. 1 5 8 1 - 1 5 8 4 : A z utolsó k o l o n i z á c i ó ellen.

nagy,

mezei

marik

vezette

felkelés

az

orosz

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

89

1 5 8 4 : Carevokoksajszk, m a Joskar-Ola (Csarla), v a l a m i n t Jaranszk, U r z s u m , M a l m i z s megalapítása. E városok később jelentős szerepet játszanak m a j d a cseremiszek történetében, j ó l l e h e t k ö z ü l ü k csak a főváros, Joskar-Ola esik m a j d a 20. században létrejött a u t o n ó m i a területére. 1 6 0 8 : Sikertelen cseremisz-tatár kísérlet N y i z s n i j - N o v g o r o d bevételére.

„ T a b u l a Russiae" 1 6 1 4 - b ő l , a V o l g a - k ö n y ö k n é l a h e g y i cseremiszek (Ceremis ji N a g o r n i ) és a m e z e i cseremiszek (Ceremisji logovi) lakóhelyével 1 6 0 9 - 1 1 és 1 6 1 5 - 1 6 : A n ö v e k v ő adóterhek e l l e n i m a r i - t a t á r - c s u v a s - u d m u r t - o r o s z lázadások. A m á s o d i k felkeléshez erzák és m o k s á k is csatlakoztak. A felkelés bukása után az orosz k a t o n á k n a k „meg kell ölni a cseremiszeket és a tatárokat, foglyul kell ejteni asszonyaikat és gyerekeiket, el kell rabolni javai­ kat és tüzet kell vetni falvaikra." 1 6 5 4 - 1 6 6 7 : Erőszakos verbuválások a cári hadseregbe a Lengyelország e l l e n i háborúba. A 17. század f o l y a m á n az orosz bevándorlás tömeges méreteket ölt. M e g ­ k e z d ő d i k a f ö l d j e i k r ő l k i s z o r u l ó m a r i k tömeges keletre vándorlása, a vala-

90

POMOZI PÉTER

m i k o r i M a g n a Hungária, (kb. a m a i Baskíria) területére, először az északi m a r i területekről. A fegyverviseléstől és f é m m e g m u n k á l á s t ó l is e l t i l t o t t m a r i k a század végére egészen f ö l d m ű v e l ő k k é lettek, de k ö z p o n t i területeiken, nagy­ j á b ó l a m a i M a r i f ö l d területén e k k o r m é g t ú l n y o m ó többségben éltek. 1682 ( 1 6 9 6 ) - 1 7 2 5 : I. ( N a g y ) Péter cár uralkodása. 1724: N a g y Péter Pétervárt megalapítja a cári T u d o m á n y o s A k a d é m i á t . A hatal­ masra duzzadt b i r o d a l o m jelentős terü­ leteinek népessége, gazdagsága feltérké­ pezetlen, s az e célt szolgáló tudományos expedíciókat is h i v a t o t t az új intézmény összehangolni. Nicolaes W i t s e n k o r á b b i útját n e m számítva a 18. századi tudomá­ nyos expedíciókban születnek az első k o ­ m o l y n y e l v - és néprajzi leírások a ma­ rikról. „A cseremiszek nagyobb számban lakják a Vjatka és a Káma folyása menti vidékeket, és nagyon jelentős csoportjuk él a Kazanyi Kormányzóság területén. Közepes terme­ tűek, többnyire világos gesztenye, szökés vagy vörös hajúak, gyéres szakálluk is ha­ sonló színű. Az arcuk hófehér [...] félénkek D O N N A CEliMlSSA és vadak, jóllehet ravaszok s párját ritkítóan makacsak is. Hölgyeik kecses alakúak, Pallas cseremisz asszonyalakja mindazonáltal a tatárokkal szemben alul­ maradnak, bár ebben öltözködésük lehet a ludas, mely nemigen alkalmas a szépség kiemelésére. [...] A cseremiszeknél a tavaszi napéjegyenlőséggel kez­ dődik az év. [...] Szertartásaiknak nincs meghatározott napja, de mintha a pén­ teket szent napnak tartanák. [...] A ceremóniákhoz általában távoli erdőket vá­ lasztanak, ahol kis tisztás közepén kunyhót emelnek, asztalt s padokat kerítenek hozzá. Müller úr látta ezeket a keremetnek nevezett helyeket, sűrű áthatol­ hatatlan erdők mélyén, s nyílt mezőn, utak mentén is." (Péter Simon Pallas, Gerhard Friedrich Müller 1816-os olasz nyelvű kiadásából.) 1735 u t á n a marikat főként b a l t i k u m i katonai szolgálatra sorozzák be. 1 7 6 2 - 1 7 9 6 : I I . ( N a g y ) K a t a l i n cárnő uralkodása. 1766: I I . K a t a l i n cárnő volgai útja. Tiszteletére többek között cseremisz n y e l v ű ü d v ö z l ő vers is születik.

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

91

1 7 7 3 - 1 7 7 5 : Jemeljan Pugacsov vezette felkelés, m e l y n e k m a r i résztvevői is voltak. 1775: A z első cseremisz k ö n y v , egy Kazanyban készült g r a m m a t i k a megje­ lenése Pétervárott. A 18. század f o l y a m á n az utolsó m a r i k i s b i r t o k o s o k is elvesztik szabad státusukat, a parasztok pedig az orosz j o b b á g y szintjére süllyednek. A z á l l a m adóval sújtja a pogány (animista) szertartásokat, és betiltja a szesz­ főzést. A t i z e n n y o l c a d i k a kivándorlás f ő százada is, az Észak-Baskíriába települők főképp a deportálások és a kényszertérítés ellen kerestek menedé­ ket. 1743 után a részben kereszténnyé vált f a l v a k b ó l az animistákat igyekez­ tek katonai erővel is elűzni. 1800-ra a pogány h i t e n l é v ő k aránya a hivatalos nyilvántartás szerint már csak néhány ezer f ő v o l t . A z adat azonban i n k á b b a megfélemlítettséget, m i n t s e m a vallási arányokat t ü k r ö z i , hiszen a 19. sz. első felében az a n i m i z m u s elleni harc a legdurvább módszerekkel f o l y i k tovább: a szent ligeteket, k ö z ö t t ü k a nemzeti szent h e l y n e k számító Csumblatd o m b ligetét többször k i i r t j á k . A szelídebb térítő módszerek közé tartozik a pravoszláv misszionárius k ö z p o n t o k létrehozása, az iskoláztatás megindítása. 1 8 2 1 : Szentpétervárott h e g y i cseremisz n y e l v ű Ú j s z ö v e t s é g j e l e n i k m e g , a r ö v i d életű Orosz B i b l i a t á r s u l a t gondozásában. 1 8 4 1 - 4 2 : H e g y i cseremiszek is részt vesznek csuvas parasztok felkelésében. 1 8 6 1 : Jobbágyfelszabadítás Oroszországban. A felszabadított j o b b á g y o k azonban n e m j u t n a k f ö l d h ö z . 1867, 1 8 7 0 : A Szent G u r i j misszós társaság, m a j d a F o r d í t ó i Bizottság m e g ­ alapítása Kazanyban, a v o l g a i n e m orosz népek térítésének előmozdítására. A z intézmények f e l ü g y e l t e i s k o l á k b a n azonban nemcsak a térítők nevelése, hanem - a centralizáló orosz szándékkal szemben - a beiskolázottak anya­ n y e l v i művelődése is lendületet k a p . 1 8 7 7 : A z animizmus talaján álló kuyu sotia ' N a g y G y e r t y a ' m o z g a l o m megalakulása. Puritán, természetközeli, teljesen erőszakmentes - n e m i v ó , n e m dohányzó, vegetáriánus - , autarchiára t ö r e k v ő h í v e i k azonnal szálkát jelentenek a cári hatóságok szemében, a k i k v é g ü l Szibériába száműzik őket. 1900-as évek eleje: A z ö n á l l ó m a r i művelődés kazanyi kezdetei. A nemzeti k ö n y v k i a d á s , szépirodalom első csírái. A z I . v i l á g h á b o r ú s a p o l g á r h á b o r ú i d e j é n a cseremisz lakosság demográ­ f i a i vesztesége 7,5 %. 1917. m á r c i u s : M a r i katonatisztek, katonák létrehozzák a Marij Usem ( M a r i Szövetség) nevű szervezetet. 1917. j ú l i u s : I. M a r i Kongresszus B i r s z k b e n . Oroszország ideiglenes de­ m o k r a t i k u s k o r m á n y á n a k támogatása. A területi a u t o n ó m i a , az a n y a n y e l v ű alap- és k ö z é p f o k ú i s k o l a i oktatás igényének megfogalmazása.

92

POMOZI PÉTER

1918. f e b r u á r : Csonka I I , M a r i Kongresszus Kazanyban. Útkeresés a t a t á r ­ orosz h a t a l m i ütközőzónában. ( A tatárok éppen e k k o r k i á l t j á k k i a V o l g a ­ m e n t i Köztársaságot, s a cseremiszeket tatároknak kívánják t e k i n t e n i , a Szovjet-Orosz k o r m á n y válaszul márciusban k i k i á l t j a a T a t á r - B a s k í r Szovjet Köztársaságot, ami azonban kezdetben formális lépés, mert k a t o n a i poten­ ciál nincs mögötte.) 1918 j ú n i u s á b a n ebben a sikamlós p o l i t i k a i helyzetben a M a r i k I I . Összoroszországi Kongresszusa K a z a n y b a n tényleges határozat n é l k ü l fejezi be munkáját. 1919: A M a r i Színház megalapítása Joskar-Olában. 1920: A M a r i N e m z e t i M ú z e u m megalapítása Joskar-Olában. 1920. n o v e m b e r 25.: A k ö z p o n t i b o l s e v i k hatalom Joskar-Ola székhellyel 1 4 ezer k m - n létrehozza a M a r i A u t o n ó m Területet. A n e m k o m m u n i s t a m a r i szervezeteket ekkorra felszámolják. 1924: A z autonómia területe, részben az etnikai elv alapján, 23 ezer k m - r e b ő v ü l . E z t az elvet leginkább az északi m a r i v i d é k e k V j a t k a i / K i r o v i T e r ü ­ lethez csatolása sértette, ahol csaknem negyvenezer m a r i élt, a határmenti f a l v a k b a n az anyaországival azonos etnikai százalékos arányt képviselve. 1926: A z orosz mellett a m a r i t is á l l a m n y e l v v é n y i l v á n í t j á k . (1925-ben a n é p m ű v e l ő k I I . küldöttgyűlésén egységes i r o d a l m i n y e l v helyett a h e g y i és mezei i r o d a l m i n y e l v különállását szorgalmazó álláspont k e r e k e d i k f e l ü l , erőteljes k ö z p o n t i támogatással.) 2

2

1936: A z autonómia nevét M a r i A u t o n ó m Szovjet Szocialista Köztársaságra ( M a r i A S z S z K ) változtatják. 1 9 3 7 -3 8 : E t n i k a i - k u l t u r á l i s g e n o c í d i u m . M a r i k ö n y v e k , k ö n y v t á r a k h a m ­ vadnak el a m á g l y á k o n , a vezető értelmiséget az N K V D szinte teljes egészé­ ben l i k v i d á l j a . 1937-ben 15000 embert ölnek m e g burzsoá nacionalizmus, Finnország javára történő kémkedés stb. (hamis) vádjával, m i n d e n n e m ű tárgyalás n é l k ü l . 1 9 3 8 - 1 9 5 5 : A teljes hanyatlás kora. 1956: Olvadás N y i k i t a Szergejevics Hruscsovnak a S Z K P X X . Kongreszszusának zárt ülésén m o n d o t t korszakváltó beszéde n y o m á n . 15 000 m a r i rehabilitációja. A rehabilitáció azonban sem v a l ó d i igazságtétellel, sem a történelemhamisítás megszüntetésével nem jár. 1937—38-ról a gorbacsovi peresztrojka kora előtt u g y a n ú g y n e m tanácsos beszélni, m i n t a húszas­ harmincas évek nemzeti művelődésének eredményeiről. A h o r r o r két éve g y a k o r l a t i l a g m i n d m á i g tabutéma. 1987, 1989: A z U Vij ( Ú j E r ő ) nevű mari ifjúsági szervezet megalakulása, i l l . bejegyzése. 1 9 8 8 - t ó l az A S z S z K - k önállóan, M o s z k v a előzetes engedélye nélkül építhe­ t i k külkapcsolataikat.

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

93

1989- b e n Joskar-Olában rendezik az I. F i n n u g o r írótalálkozót, 1990- b e n u g y a n i t t az I. F i n n u g o r F o l k l ó r f e s z t i v á l t . 1990. á p r i l i s : A z egész Szovjetunióból összegyűlt m a r i k ü l d ö t t e k újjáalapít­ j á k a Marij Usemet. V i t á k után k i n y i l v á n í t j á k , hogy nem p o l i t i k a i szervezet­ ként, hanem k u l t u r á l i s m o z g a l o m k é n t alakulnak m e g , továbbá, h o g y M a r i ­ f ö l d n e m törekszik p o l i t i k a i szuverenitásra. Ezzel a szervezet biztosítja m u n ­ kájához a legális kereteket, azonban a mérsékelt p r o g r a m magában hordozza a későbbi szakadás veszélyét. 1990. o k t ó b e r : A z M a r i A S z S z K orosz képviselői többségű L e g f e l s ő b b Tanácsa k i k i á l t j a a köztársaság szuverenitását, a m i m ö g ö t t legfeljebb gazda­ sági értelemben van tényleges szándék, egyébként n e m több f o r m a l i t á s n á l . A z o n b a n az új t a n ü g y i p o l i t i k a az oktatásügyben p o z i t í v változások egész sorát indítja e l . 1990. o k t ó b e r : A l e k s z a n d r Juzykajn (juzdkajn) ismert baskíriai í r ó , f ő k a r t vezetésével m e g a l a k u l az animisták v a l l á s i szervezete, az Osmari-Csimari (Fehér, azaz animista m a r i , Igaz m a r i ) . A baskíriai m a r i k körében e szer­ vezet igen népszerű lesz. 1990 n o v e m b e r é b e n megalakul a radikálisabb és k o m m u n i s t á k k a l együtt­ m ű k ö d n i n e m óhajtó nemzeti irányzat k é p v i s e l ő i b ő l a Kugeze Mlande (Ősi F ö l d ) nevű t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i szervezet, amely az O s m a r i - C s i m a r i v a l k i v á l ó kapcsolatokat ápol. 1 9 9 1 . o k t ó b e r : T ö b b m i n t fél évszázad után az első nagy, n y i l v á n o s m a r i animista szertartás os kuyu jumo tiszteletére. 1992. j ú l i u s : A Marij El ( M a r i f ö l d i ) Köztársaság kikáltása. A posztszovjet címer h e r a l d i k a i l a g is posztszovjet, m í g a zászló kék-fehér-piros, csak sor­ rendjében és a sávvastagságokban k ü l ö n b ö z i k az orosz t r i k o l o r t ó l . A m a r i k k ö z ü l többen fehér-piros-fekete t r i k o l o r t szerettek v o l n a . A z O s m a r i - C s i m a r i pedig a m a r i hőskort, a luzsák idejét s z i m b o l i z á l ó zászlót a l k o t - alkot, hiszen az ősi cseremisz zászlókról nincsenek d o k u m e n t u m o k . E n n e k alsó vízszintes sávja f ű z ö l d , felső széles fehér sávjának közepén egyenlő szárú háromszög alakban h á r o m piros k o r o n g g a l . 1993: A pravoszláv egyház az a n i m i z m u s terjedésére válaszolva megalapítja a j o s k a r - o l a i püspökséget. A k i l e n c v e n e s évek k ö z e p é n h a r m i n c k é t n y i l v á n t a r t o t t szent l i g e t v a n , rész­ ben természetvédelmi területeken. 1995 j a n u á r j á b a n ismét hivatalos n y e l v v é v á l i k a köztársaság területén a mezei és a h e g y i m a r i . 1995. m á r c i u s : A z orosz hatóságok b e t i l t j á k az Ő s i Földet. 2000 a u g u s z t u s a : A tartui F i n n u g o r Kongresszus a X . , j u b i l e u m i F i n n u g o r Kongresszus rendezésének j o g á t Joskar-Olának ítéli.

94

POMOZI PÉTER

2 0 0 0 - n a p j a i n k i g : Számos kedvezőtlen, visszarendeződésre utaló j e l Orosz­ országban. Felerősödőben a kisebbségellenes, intoleráns hangok a n e m ­ zetiségi köztársaságok területén az oroszok uralta végrehajtó- és médiahata­ l o m b a n , így a M a r i Köztársaságban is. Veszélybe k e r ü l a köztársaságok és más a u t o n ó m területek léte szerte Oroszországban.

Bibliográfia a cseremisz nyelv és kultúra tanulmányozásához Általában

csak a fontosabb

hozzáférhető szótárakon forrásai

müvek

Magyarországon

jegyzékét

adom.

kiadott,

Régebbi

és

s ezért külföldi

kívül csak akkor tüntetek fel, ha az a tudományterület

közé tartozik

és magyarul

vagy valamely

M a r i egy- és k é t n y e l v ű s z ó t á r a k M a r i nyelvjárási szótár I - V I I . ( a - s ) .

világnyelven

Bibliotheca

könnyebben munkákat

a

legalapvetőbb íródott.

Ceremissica

IV - I V .

Szombathely, 1 9 9 7 - 2 0 0 1 . M a r i l a i s - s u o m a l a i n e n sanakirja. T u r k u , 1992. S u o m a l a i s - m a r i l a i n e n sanakirja. T u r k u , 1995. М а р ӱ й с к о - р у с с к ӱ й словарь. Й о ш к а р - О л а , 1 9 9 1 . Р у с с к о - м а р ӱ й с к ӱ й словарь. Й о ш к а р - О л а , 1966. Словарь м а р ӱ й с к о г о я з ы к а I - V I . ( А - С ) . Й о ш к а р - О л а , 1 9 9 0 - 2 0 0 1 . 2

Hozzáférhető m a r i nyelvtanok, tankönyvek, társalgási zsebkönyvek ALHONIEMI,

Alho:

Grammatik

des

Tscheremissischen

(Mari).

Buske.

H a m b u r g , 1993. B E K E Ö d ö n : Cseremisz n y e l v t a n . F i n n u g o r füzetek 16. Budapest, 1 9 1 1 . B E R E C Z K I Gábor: C h r e s t o m a t h i a ceremissica. Budapest, 1990. 1. B E R E C Z K I Gábor: Cseremisz ( m a r i ) n y e l v k ö n y v . F i n n u g o r j e g y z e t e k X I X . Budapest, 1980. P O M O Z I Péter: Cseremisz n y e l v , i n : A v i l á g n y e l v e i . Szerk.: F o d o r I s t v á n . Budapest, 1999. 2 4 5 - 2 4 8 . 1. V E E N K E R , W o l f g a n g : Deutsch-ceremissischer M i n i - S p r a c h f ü h r e r m i t ceremissisch-deutschem W ö r t e r v e r z e i c h n i s . H a m b u r g , 1988. В А С И Л Е В , B . H . : Р у с с к о - м а р ӱ й с к ӱ й р а з г о в о р н ӱ к . Й о ш к а р - О л а , 1989. ЗОРИНА, 3. Г. -

КРЫЛОВА,

Г.

С. -

ЯКИМОВА,

Э . С : М а р ӱ й с к ӱ й язык

для всех I. Й о ш к а р - О л а , 1990. КРЫЛОВА, Г . С . - Я К И М О В А , Э . С : М а р ӱ й с к ӱ й я з ы к для всех I I . Й о ш к а р Ола, 1 9 9 1 . S z e l l e m i és t á r g y i n é p r a j z , n é p z e n e A f i n n u g o r népek népművészete. Szerk. Rácz I s t v á n . Budapest. Cseremisz b ű v ö l ő é n e k e k , népdalok, i n : N a p f é l és é j f é l . k i a d . Képes Géza. Budapest, 1972. 2 7 7 - 3 1 5 . 1.

96

POMOZI PÉTER

Cseremisz ( m a r i ) népmesék, népköltések, i n : Erős m a c k ó , szerk: D o r n b a c h M á r i a . Budapest, 1 9 8 4 . 1 1 3 - 1 2 9 . 1. Cseremisz mondák, i n : F i n n u g o r (uráli) mesék és m o n d á k , szerk. D o m o k o s Péter. Budapest, 1 9 8 4 . 3 1 5 - 3 5 7 . 1 . Cseremisz népdalok. G y ű j t ö t t e és sajtó alá rendezte V i k á r L á s z l ó . Z e n e m ű ­ k i a d ó Budapest, 1 9 6 7 . G E R G E L I T S M á r t a : F u r u l y a előkészítő II. Ö t f o k ú zene h a t l y u k ú f u r u l y á n . Budapest, 1 9 9 5 . 5 1 - 6 9 . 1 . Imádságok, ráolvasok, i n : H o z o t t isten, holdacska! szerk. B e r e c z k i Gábor. Budapest, 1 9 7 9 . K O D Á L Y Zoltán: Öt Budapest, 1 9 6 1 .

hegyi-mari

népdal,

énekhangra

zongorakísérettel.

K O D Á L Y Z o l t á n : Ö t f o k ú zene I I I . 1 0 0 m a r i d a l l a m . Budapest, 1 9 6 1 . L E H T I N E N , I l d i k ó : Tscheremissischer Schmuck. Kansatieteellisia j u l k a i s u j a X I V . Helsinki, 1994. LEHTINEN, Ildikó: Timofej

Jevsevjev's

Folklore-Sammlungen

aus

dem

Tscheremissischen. H e l s i n k i , 1 9 8 5 . M a r i (cseremisz) találósok, i n M á n d o k i László k i a d . Ház tetején egy f é l lepény. Budapest, 1 9 8 6 . 1 0 - 2 9 . 1. S Z M I R N O V , I. N . : Cseremisz ( m a r i )

h i e d e l m e k és áldozatok, i n

Hoppal

M i h á l y szerk. A tejút f i a i . T a n u l m á n y o k a f i n n u g o r népek h i t v i l á g á r ó l . Budapest, 1 9 8 0 . 2 9 3 - 3 1 4 . 1 . V l K Á R L á s z l ó : A V o l g a - K á m a i f i n n u g o r o k és t ö r ö k ö k d a l l a m a i . Budapest, 1993. V I K Á R L á s z l ó - B E R E C Z K I Gábor: Cheremis F o l k s o n g s . Budapest, 1 9 7 1 . V l K Á R L á s z l ó - S Z Í J E n i k ő : E r d ő k éneke. F i n n u g o r népek 1 0 0 népdala. Budapest, 1 9 8 5 . 4 7 - 6 7 . 1. W l C H M A N N , Julié: Beitrage zur Ethnographie der Tscheremissen. Kansatie­ teellisia j u l k a i s u j a V . H e l s i n k i , 1 9 1 3 . М а р ӱ й с к о е народное ӱ з к у с с т в о - М а р ӱ й к а л ы к ӱ з к у с с т в о . И о ш к а р - О л а , 1 9 8 5 . ( M a g y a r n y e l v ű összefoglaló melléklettel.) Történelem, művelődéstörténet BERECZKI

Gábor:

A

cseremisz

nyelv

kutatásának

rövid

története,

in.

Chrestomathia ceremissica. Budapest, 1 9 8 9 . 3 - 1 0 . 1. B E R E C Z K I Gábor: N é p d a l g y ű j t ő ú t o n a cseremiszek között, i n : F i n n u g o r kalauz. Szerk. Csepregi M á r t a . Budapest, 1 9 9 8 . 1 2 6 - 1 2 9 . 1. B E R E C Z K I Gábor: A cseremisz i r o d a l m i n y e l v kialakulása.

FilKözl.

2 8 ( 1 9 8 2 ) : 5 7 6 - 5 8 0 . 1. Budapest. K A P P E L E R , Andreas: Russlands erste N a t i o n a l i t a t e n . Das Zarenreich u n d die V ö l k e r der M i t t l e r e n W o l g a v o m 16. bis 19. Jahrhundert. K ö l n , 1 9 8 2 .

97

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás KLÍMA

László:

Finnugor

történeti

chrestomathia

Füzetek 12. Budapest, 1999. (Részletek) K U Z N E T S O V A , M a r g a r i t a : A cseremiszek

(marik),

I.

Budapesti in:

Finnugor

Finnugor

kalauz.

Szerk. Csepregi M á r t a . Budapest, 1998. 1 1 5 - 1 2 5 , 1. L A L L U K K A , Seppo: K a z á n ' Teacher's Seminary and the A w a k e n i n g o f the F i n n i c Peoples o f the V o l g a - U r a l s R e g i o n . Studia Slavica Finlandensia 4 . H e l s i n k i , 1987. P O M O Z I Péter: G o n d o l a t o k a m a r i n y e l v j ö v ő j é r ő l , avagy a f i n n u g r i s t a fele­ lőssége, i n : Ü n n e p i k ö n y v D o m o k o s Péter tiszteletére. Budapest, 1996. 1 9 6 - 2 0 0 . 1. P O M O Z I Péter: A cseremiszek története, i n : A f i n n u g o r o k világa. A magyarságkutatás k ö n y v t á r a X L X . Budapest, 1996. 41-45.1. v a g y uő.: A m a r i k története, i n : N y e l v r o k o n a i n k . A magyarságkutatás k ö n y v t á r a X X V . Budapest, 2000. 8 3 - 8 7 . 1. S T I P A , Günther Johannes: Finnisch-ugrische 1990.62-63,203-205,351-352.

Sprachforschung.

S Z A N U K O V , K s z e n o f o n t : A cseremiszek m ú l t j a , jelene, j ö v ő j e . F i n n u g o r Füzetek 2. Budapest, 1996.

Helsinki, Budapesti

T A A G E P E R A , R e i n : M a r i f ö l d : E u r ó p a utolsó animistái. i n . : A f i n n u g o r népek az orosz á l l a m b a n . Budapest, 2 0 0 0 . 1 7 8 - 2 2 3 . 1. Irodalomtörténet D O M O K O S Péter: A kisebb u r á l i népek i r o d a l m á n a k kialakulása. Budapest, 1985. D O M O K O S Péter: A m a r i i r o d a l o m , i n : N y e l v r o k o n a i n k . A magyarságkutatás k ö n y v t á r a X X V . Budapest, 2 0 0 0 . 3 3 4 - 3 3 5 . 1. M a r i szépirodalom magyarul A k p a t i r c. dráma és versek, regényrészletek, i n : M e d v e é n e k . A k e l e t i f i n n ­ ugor népek i r o d a l m á n a k k i s t ü k r e , szerk. D o m o k o s Péter. Budapest, 1975. K í g y ó t szült az öregasszony. M a r i népmesék. Szerk.: E r d ő d i József. N é p e k meséi. Budapest, 1962. Megyek

élő testvéremhez.

Finnugor

költők

antológiája,

szerk.

Sándor, h n . én. 8 9 - 1 0 4 . 1. P E R S U T , Pet: H a n g y a l a g z i . Budapest, 1984. ( G y e r m e k k ö n y v . )

Koczkás

98

POMOZI PÉTER

Rö vidítésj egy zék a. N y e l v t a n i f o g a l m a k acc act adj adv adess állat C comp ejt Cx dat dec det elat gen ger illat

akkuzatívusz a c t i v i , aktív melléknév határozószó adesszívusz allatívusz mássalhangzó komparatívusz kötőszó esetrag datívusz főnévragozás határozott elatívusz genitívusz gerundium illatívusz

i m p imperatívusz ind kijelentő mód indet határozatlan iness inesszívusz inf infinitívusz instr-komit ... komp lat latívusz m o d modálisz neg tagadó f o r m a n o m nominatívusz - n u m számnév pass passivi, passzív perf p e r f e c t u m Pl többes szám P13 többes szám 3. személy

praes praesens, idő

p r n névmás p r n prs személyes névmás ptc participium Px birtokos személyrag/-jel sbs főnév Sg egyes szám vrb ige vrb neg tagadó ige vrb 1/2 1. / 2. ragozási sorú ige Vx i g e i személyrag

b. N y e l v e k , n y e l v j á r á s o k Car. carevokoksajszki cser.

m.

magyar

cser. csuv. D. é. Emd. fi. H. kaz.

M. Mai or. Tat. Uf.

mezei cser. m a l m i z s i cser. orosz tatárföldi u f a i cser. v j a t k a i cser. votják zűrjén

cseremisz csuvas déli észt erza-mordvin finn h e g y i cser. kazár

Vj. vtj. zrj.

jelen

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás

99

Felhasznált irodalom A L H O N I E M I , A l h o 1985: M a r i n kielioppi. Apuneuvoja X . SUS, Helsinki. A L H O N I E M I , A l h o 1993: Grammatik des Tscheremissischen ( M a r i ) . Buske, Hamburg. ВЕКЕ Ödön 1961: M a r i szövegek I V . Akadémiai, Budapest. ВЕКЕ Ödön 1997, 1998, 2001: M a r i nyelvjárási szótár I - V I I . BiblCer I V - I V . B D T F , B D F , Szombathely. B E R E C Z K I Gábor 1980: Cseremisz (mari) nyelvkönyv. Tankönykiadó, Budapest. B E R E C Z K I Gábor 1983: A V o l g a - K á m a vidék nyelveinek areális kapcsolatai, in Balázs János szerk.: Areális nyelvészeti tanulmányok. Tankönyvkiadó, Budapest, 207-236. B E R E C Z K I Gábor 1983: A török nyelvek hatása a magyarra, i n : JanhunenPeraniitty-Suhonen (szerk.): Symposium saeculare Societatis Fenno-Ugricae. M S F O u 185. SUS, Helsinki, 5 9 - 7 2 . B E R E C Z K I Gábor 1985 in Wolfgang Veenker kiad.: Dialectologia Uralica. V S U A 20. Ottó Harrasowitz, Wiesbaden. B E R E C Z K I Gábor 1990: Chrestomathia ceremissica. Tankönyvkiadó, Budapest. B E R E C Z K I Gábor 1992: Grundzüge der Tscheremissischen Sprachgeschichte. S U A 34. Szeged. DEPMAN, I. Ja. 1958: Soome-ugri keeleteaduse ajaloost X I X sajandi tsaariVenemaal. K K 1: 361-367, 4 3 0 - 4 3 4 . E W U n g = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Akadémiai, Budapest. F O D O R István 1975: Verecke híres útján...Gondolat, Budapest. F O D O R István 1977: Bolgár-török jövevényszavaink és a régészet, in Bartha A n t a l - Czeglédy Károly - Róna-Tas András (szerk.): Magyar őstörténeti tanulmányok. Akadémiai, Budapest, 7 9 - 1 1 5 . F O D O R István 1992: A magyarság születése. Adams, Budapest. IVANOV, Ivan - MOISIO, A r t o 1998: M a r i n kielen sanaston kehitys 1900-luvulla. Turun yliopiston suomalaisen ja yleisen kielitieteen laitoksen julkaisuja 57. Turku. KUZNETSOVA, Margarita 1996: Z u m Problem der Schriftsprachen im Tscheremissischen. in Pusztay János szerk.: Die sprachliche Situation bei den uralischen Völkern. SpS X I I . B D T F , Szombathely, 95-102. LIGETI Lajos 1986: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Akadémiai, Budapest. M S z F E = A magyar szókészlet finnugor elemei PALLAS, Péter Simon: V i a g g i del signor — in diverse province deli' Imperio Russo sino ai confini della China. T o m o V . Sonzogno e Comp. M i l a n o , 1816. 19-31. 7

100

POMOZI PÉTER

POMOZI PÉTER 1996: A cseremiszek története, in Nanovfszky György szerk.: A finnugorok világa. A Magyarságkutatás könyvtára X I X . Teleki László Alapít­ vány, Budapest-Moszkva, 1996. 41—45.1. POMOZI Péter 1997: Satzwertige Partizipien ... i m Tscheremissischen: Problematik und Klassifikation. BiblCer2. B D T F , Szombathely. RÓNA-TAS András 1977: A magyar-bolgár-török érintkezés jellege, in Bartha A n t a l - Czeglédy Károly - Róna-Tas András (szerk.): Magyar őstörténeti tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest.267-275. R A S A N E N , M a r t t i 1969: Versuch eines etymologischen Wörterbuchs der Türksprachen. Lexica Societatis Fenno-ugricae X V I I , ! . S U S , Helsinki R A S A N E N , M a r t t i 1920: Die tschuwassischen Lehnwörter i m Tscheremissischen. M S F O u . 48. S U S , Helsinki. R A S A N E N , M a r t t i 1923: Die tatarischen Lehnwörter i m Tscheremissischen. M S F O u . 5 0 . S U S , Helsinki. SSA = Suomen sanojen alkupera 1-3. 1992-2000. S K S , Helsinki. STIPA, Günther Johannes 1990: Finnisch-ugrische Sprachforschung. M S F O u . 206. SUS, Helsinki. T A A G E P E R A , Rein 2000: M a r i f ö l d : Európa utolsó animistái. in. A finnugor népek az orosz államban. Osiris, Budapest, 178-223. TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Akadémiai, Budapest. U E W = Uralisches etymologisches Wörterbuch. Akadémiai, Budapest. VÁMSZER Márta 1972: A kalotaszegi nyelvjárás igeragozási rendszere. K r i t e r i o n , Bukarest. WlNTSCHALEK, Walter 1993: Die Areallinguistik am Beispiel syntaktischer Übereinstimmungen i m Wolga-Kama-Areal. Studia Uralica 7. Wiesbaden, Harrasowitz Абукаева, Любовь: Сложноподчӱненные предложенӱя нерасчлененной с т р у к т у р ы в марӱйском язьже. Фӱнно-угроведенӱе 1996/1: 2 3 - 3 9 . И о ш к а р Ола. Андуганов, Ю . В.: Исторӱческая грамматӱка марӱйского языка. Сӱнтаксӱс. Зорӱна, 3. Г. - Крылова, Г. С. - Якӱмова, Э. С : М а р ӱ й с к ӱ й язык для всех I. Марӱйское К н ӱ ж н о е Издательство, Марӱйское К н ӱ ж н о е Издательство, Йошкар-Ола, 1990. Марӱйское К н ӱ ж н о е Издательство, Иошкар-Ола, 1991. Иванов, И . Г.: Исторӱя марӱйского лӱтературного языка. Марӱйское К н ӱ ж н о е Издательство, Йошкар-Ола, 1975. К ӱ т ӱ к о в , A . Е.: М а р ӱ й калыкмут мутер. М а р ӱ й К н ӱ г а Издательство, Йошкар-Ола, 1991. Лукаы поро уверже. Institute for Bible Translation, Stockholm-Helsinki, 1995. Ю з ы к а й н , Алеко ден Эрӱк: М а р ӱ й . . . кӧ ме улына. Gummerus, Jyváskyla, 1999.

A N u m i - T ó r e m F i n n u g o r A l a p í t v á n y az ELTE F i n n u g o r T a n s z é k e o k t a t ó és k u t a t ó m u n k á j á n a k

t á m o g a t á s á r a j ö t t létre. A z a l a p í t v á n y

teszi l e h e t ő v é az U r a l i s z t i k a i T a n u l m á n y o k

és a B u d a p e s t i

segítsége Finnugor

F ü z e t e k c í m ű t a n s z é k i s o r o z a t o k kiadását. A N u m i - T ó r e m Finnugor Alapítvány közhasznú tevékenységet

folytat,

ezért s z á m á r a a s z e m é l y i j ö v e d e l e m a d ó 1%-a á t u t a l h a t ó , i l l e t v e az a n y a g i t á m o g a t á s t n y ú j t ó m a g á n s z e m é l y e k n e k és c é g e k n e k jogosító igazolást adhat k i . Az alapítvány bankszámlaszáma:

10200830-32318760, adószáma:

18060243-1-43. Segítségét e l ő r e is k ö s z ö n i k az a l a p í t ó k .

adókedvezményre

Megvásárolható tanszéki kiadványok: Uralisztikai tanulmányok: 2.

5.

8.

Bereczki-emlékkönyv

[Bereczki

Gábor 60. születésnapjáraj.

Szerkesztők:

D O M O K O S P É T E R , P U S Z T A Y J Á N O S . Budapest, 1 9 8 8 . 4 0 5 p

3 0 0 Ft

Zsirai Miklós-emlékkönyv. Születésének 100. évfordulója Szerkesztette: H A J D Ú P É T E R . Budapest, 1 9 9 2 . 1 8 3 p

2 0 0 Ft

Ünnepi könyv Bereczki

Gábor

70. születésnapja

alkalmából.

tiszteletére.

Válogatta:

R É D E I K Á R O L Y . Szerkesztők: K i s s G A B R I E L L A , K L Í M A L Á S Z L Ó . Budapest, 1 9 9 8 . 2 9 2 p

8 5 0 Ft

9. 125 éves a budapesti finnugor

tanszék - jubileumi

kötet. Szerkesztők:

D O M O K O S P É T E R , C S E P R E G I M Á R T A . Budapest, 1 9 9 8 . 2 2 3 p 10.

N Y I K O L A J E V A , I R I N A : Chrestomathia Budapest, 2 0 0 0 . 1 5 5 p Péter írásaiból.

8 5 0 Ft

jucagirica. 1 0 0 0 Ft

11.

Domokos

Budapest, 2 0 0 2 . 3 4 9 p

1 0 0 0 Ft

12.

Ausgewdhlte Schriften von Károly Rédei /Rédei Károly V á l o g a t t a : H O N T I L Á S Z L Ó . Budapest, 2 0 0 2 . 3 1 5 p

válogatott

írásai. 2 0 0 0 Ft

Budapesti F i n n u g o r Füzetek: 4.

D O M O K O S P É T E R : Négy tanulmány

(három ráadással)

2 4 0 Ft

Budapest 1 9 9 6 , 5 8 p. 5.

J A N U R I K T A M Á S : AZ észt nyelv alapjai

(oktatási

segédanyag)

1 8 0 Ft

Budapest 1 9 9 7 , 3 1 p. 6. J A N U R I K T A M Á S : A szölkup nyelv alapjai

(oktatási

segédanyag)

180 Ft

Budapest 1 9 9 7 , 3 1 p. 7 . H O N T I L Á S Z L Ó : AZ ugor alapnyelv Budapest 1 9 9 7 , 6 3 p. 8. N A G Y K A T A L I N : Kellenek

kérdéséhez

3 0 0 Ft

a szárnyak, míg tart az út

(Juvan Sesztalov hatvanéves) Budapest 1 9 9 7 , 1 0 7 p.

4 0 0 Ft

9. A L E K S Z A N D R F E O K T Y I S Z T O V : A moksa-mordvin (oktatási

nyelv

alapjai

segédanyag)

3 5 0 Ft

Budapest 1 9 9 9 , 6 8 p. 10.

R É D E I KÁROLY: Őstörténetünk (a dilettáns

kérdései

nyelvhasonlításról)

3 0 0 Ft

Budapest 1 9 9 8 , 6 8 p. 11.

B E R E C Z K I A N D R Á S : A finn történelemről bibliográfiája

magyarul

megjelent

müvek

1997-ig

4 0 0 Ft

Budapest 1 9 9 9 , 5 6 p. 12.

K L Í M A L Á S Z L Ó : Finnugor

történeti

chrestomathia

I.

4 0 0 Ft

Budapest 1 9 9 9 , 7 6 p. 13.

Vikár Béla-bibliográfia. Összeállította és szerkesztette: T E R B Ó C S A T T I L A Budapest 1 9 9 9 , 7 2 p.

14.

M É S Z Á R O S E D I T : Az erza-mordvin (oktatási

8 0 0 Ft

• nyelv

alapjai

segédanyag)

8 0 0 Ft

Budapest 2 0 0 0 , 7 8 p. 15.

D O M O K O S J O H A N N A : A számi költészetfordíthatóságáról Budapest 2 0 0 0 , 9 2 p.

16.

KozMÁCS I S T V Á N : Az udmurt (votják)

nyelv

alapjai

(oktatási segédanyag) Budapest 2 0 0 1 , 9 6 p. 17.

P O M O Z I P É T E R : Cseremisz-magyar

9 0 0 Ft

9 0 0 Ft nyelvhasonlítás

Budapest 2 0 0 2 , 1 0 0 p.

A kiadványok a tanszéki könyvtárban vásárolhatók meg.

9 0 0 Ft