Csengátty
Havonta megjelenő, ingyenes csángó gyermeklap 2013 / I. évfolyam / 1. szám
Mi írjuk | csángó gyermekek írásai Csángó esemény és falinaptár Eszkazak | feladványok gyermekektől gyermekeknek
Hangoló
Hogy van a magyar iskola?
Kedves Gyerekek! Kedves Olvasóink! Örömmel köszöntelek Benneteket újraindított, új formába öntött és új nevű gyermeklapunk hasábjain. Hosszú éveken keresztül Reverinda néven jutott el újságunk hozzátok, amelyet Ti töltöttetek meg tartalommal: beszámolóitokkal falvaitokról, versenyekről, amelyeken részt vettetek, táborokról, ahová meghívást kaptatok, rajzaitokkal, nyelvjárásbéli szótáratokkal, általatok gyártott feladatokkal. Az első időkben még közösen írtatok az újságba, és amikor kezetekbe került, izgatottan lapoztátok fel, hogy vajon hol találjátok írásotokat, rajzotokat. Aztán egy idő után már egy-egy falu külön mutatkozott be egy-egy lapszámban. Én mindkét esetben alig vártam, hogy a nyomtatott példányt a kezembe foghassam. Aztán egy rövid szünet következett és mi, tanárok, úgy gondoltuk, hogy örülnétek, ha újra lenne olyan fórum, ahol megmutathatnátok magatokat. Úgy hisszük, hogy az újdonságnak van jótékony hatása, így egy kicsit változtatnánk az újság külső kinézetén és új nevet is adnánk neki. Így született meg a Csengáttyű (Csengettyű) név. Bizonyára felteszitek a kérdést, hogy miért pont a csengőre esett a választásunk? Hát azért, mert sokunknak a tanárok közül a csángó név eredete jutott eszünkbe és az, hogy a helybéli mondák úgy beszélik, hogy ez a csángő (csengő) szóból származik. Melyikünk hallotta a nagyszüleitől, melyikünk olvasta, hogy amikor a Bákó környéki területekre jöttek az őseitek, akkor az állataik fülébe csengőket tettek, hogy mindig hallják egyik a mást, hogy mindenki visszataláljon a többiekhez a csengőszót hallva. Jó lenne, ha utánajárnátok falvaitokban a csángó szó eredetének és megírnátok nekünk. Örömmel fogjuk közzétenni mindahányat! Nem szaporítanám a szót. Arra kérlek Benneteket, hogy legyetek újra segítőtársaink abban, hogy olyan újságunk legyen, amelyet írni épp olyan nagy öröm lesz majd, mint olvasni.
Szeretettel Szász Csilla
Impresszum C S E N G ÁT T Y Ű Havonta megjelenő ingyenes csángó gyermeklap Megjelenik 1000 példányban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének gondozásában a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program keretében A kiadásért felelős: Márton Attila, program koordinátor Felelős szerkesztő: Ferencz Sz. Éva A lap munkatársai: a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program tanárai e-mail:
[email protected] [email protected] tel.: +40 740 016123 Lapterv és nyomdai előkészítés: Arkhé Design Nyomda: Alutus Rt., Csíkszereda
Úgy kezdődött, hogy apukám és Peti apja együtt elindították a magyar iskolát. Vásároltak egy házat, ahol van egy szoba és ott tartják a magyarórákat. Először volt egy tanár, de később jött egy új. Csillának hívják. Ő tanít sokat. Csillával mentünk táborba Magyarországra. Ő talált keresztanyát nekem Magyarországon. Nincsenek szavaim, hogy leírjam az én keresztanyámat, nagyon szeretem őt. A magyar órák szépek voltak és vannak ma is.
Varga Károly Gábriel | IX. osztály, Lujzikalagor
Az én magyar iskolám Csík faluban A mink falunkba már sok üdőtől van magyar iskola. Régen a falu végibe, lent Mokányba volt az iskola, de aztánd vettek egy házat s immán a központba van, s én szeretem mert közel ülök hezzája! Van külön klászánk (osztályterem) s gradenyicánk (óvoda) es, s van külön hol laknak a tanító nénik. A klászánkba és a gradenyicába a mink dolgainkot rakják ki a tanító nénik és ezért szépen mutat. Én már III. osztályból járok magyar iskolába, nagyon szeretem ide járni, a tesvtvéreim es mind járnak! Szeretem, mert megtanulunk írni, olvasni, szípen beszélni magyarul, van mikor játszodunk, rajzolunk, énekelünk, nézzünk filmeket, s erőst tetszik mikor nézzük a magyar népmeséket. A magyar iskolánál sok gyermeknek vannak keresztszüleik, nekem es van és szeretem neki írjak. Én szeretem hogy van nálunk magyar iskola, hiszem mindegyik szereti!
Varga Felicsia | VIII. osztály, Csík falu
Hogy van a magyar iskola? A magyar iskola van nagyon szép. Oda mennek sok gyermekek. A magyar iskolában csináltunk sokat, sokat. Ott olvasunk, tanulunk testrészeket, öltözködést, tanultunk számokat, színeket, csináltunk karneválokat, születésnapot, gyermeknapot, mentünk erdőbe, táborba, játszottunk és csináltunk képeket. A tanárok vannak nagyon szépek és jók. Mi tanultunk évszakokat is: tavasz, nyár, ősz, tél. Mi rajzoltunk, csináltunk papírból csillagokat, meg csináltunk babákat rongyból és papírból, és tököt, és karácsonyfákat, tanultunk országokat, hogy hol vannak: északra, nyugatra, délre vagy keletre.
Tanultunk állatokat, gyümölcsöket, zöldségeket, járműveket, zászlókat, bútorokat, városokat. Én szeretek menni magyarórára, mert ott tanulok sokat. Még csinálunk magyarórát az iskolában is. Ott írtunk dolgozatot, játszottunk, írtunk feladatot és beszélgetünk. A magyarórán járunk sokan gyermekek. Kevesen tanulnak legjobban, és többen tanulnak rosszabban. Mi vagyunk boldogok, ha mehetünk magyarórára.
Jitaru Ancuta , Mihaela | VII. osztály, Bogdánfalva
Szép magyar iskolám... Szeretem a magyar iskolát, mert itt tanulunk, játszodunk, írunk, még coloralunk (színezünk), még sok egyebet csálunk. Én szeretem a magyar nyelvet és azért járok örökkor a magyar iskolához. A clasa (osztály) nagyon szépen fel van díszítve, mi készítsük a díszeket és a tantónéni kiteszi. És így nagyon szép itt. A magyar házon kívül az iskolában is van magyar óránk és ott is szeretem. A magyar iskolát imádom.
Sarca Catrina | IV. osztály, Külsőrekecsin
Az én falum
gyerekek mennek szánkozni és még olyan helyek is vannak ahol lehet biliárdozni és sok mindent játszoni. Ez az én szép falum. A legszebb falu a világból!
Bálint Péterke | VIII. B. osztály, Lészped Magyar órák...
Búcsú napja Csík faluban
Jól tanulunk, olvasunk, játszodunk, színezünk, festünk a magyar iskolába. Vakációba megyünk Ungariba (Magyarországra) kirándulni. Írunk levelet keresztanyának, hallunk magyar muzicat (zenét), dansalunk (táncolunk) reája. Ezekért szeretem a magyar iskolába járni.
Csík faluban a búcsú Mária Magdolna napján van, ő őrizi a falut. A templomunk is neki van szentelve. A faluban van két szobor is. A napján néne Teréz virágokat viszen neki, és imádkozik a faluért, hogy legyen egészség és békesség mindenkinek. A rokonok és a édesanyám már szombaton készítgetik az ételt, geluskát, borcsot és sütnek kozonákot. Csinálnak visinátát, hogy legyék mit inni. Búcsú előtt, mi cinkák, kitakarítjuk a templomot, és új kendezőket teszünk fel. A napján van akik kosztüm nácionáléba mennek e misére. Vasárnap a nagy misén más papbácsik is vannak a templomban. Ez a mise erőst szíp, én nagyon szeretem. Mikor kitelik a mise menünk haza a rokonokkal és eszünk. Ilyenkor van vásár is a templomnál, ahol ruhákat, játékokat és fagyit lehet venni. Én szeretem a búcsút, mert nálunk a faluban nagyon szép.
Ghiurca Sebastian Petric | IV. osztály, Külsőrekecsin
Iskola ahova mennünk... Ez a magyar iskola, ahol én járok, tanulok nagyon sokakat beszélni magyarul. Tanulunk betűket írni, és sokakat tanulunk a tanító nénitől. Szoktunk rajzolni, játszani, ragasztani, vágni. Szeretem én itt tanulni. Csáltunk Mikulásokat. Kaptunk szép ajándékokat. Az iskolában van magyaróránk, egy héten háromszor. Ott tanulunk sokakat, betűket rakunk ki, olvasunk és játszódunk. Írunk, tanítónéni kijavítja.) Szeretem a magyarórát.
Ignat Leonard | III. osztály, Külsőrekecsin
A lészpedi falu, nagy (teli) jó sok gazda emberrel. A faluban van egy nagy templom, amelyiket úgy hívják Szent Anna templom és málláttá (mellette) van egy nagy emlékmű. Este a központban gyülnek esszá (össze) a nagy gyermekek és csinálnak rosszaságot. Még van egy nagy iskola, ott egy nagyobb osztályban csinálunk magyar nyelvet. Oda ki van téve a népviseletünk is.
Balló Fábián | VIII. A. osztály, Lészped
A münk falunk, Lészped, nagy. Itt sok szép és gazda ember van. Már most nálunk hideg van. Vasárnaponként az emberek mennek templomba. A gyermekek mennek szánkózni és játszodni. Én szeretem Lészpedet!
Onode Andreea-Madalina | VIII. A. osztály, Lészped
Grigoras Szimóna | X. osztály, Csík falu
A szép nagy falum, Lészped!
Ezt a falut szeretem, hogy itt van a barátom, a jó édes családom, az iskolám. Én itt születtem, itt akarok maradni apámmal és anyámmal lakni. Itt vannak a barátim akikkel játszunk, szanikozunk az erdőn. Menjek mezőre a faluba, misére, menni gombászni. Az én falum szíp és itt nevelkedem.
Sabau Eliza | III. osztály, Külsőrekecsin
Tanítóink, keresztszüleink
Mikor hallom ezt a nevet, hogy Lészped, gondolok a szép zöld erdőre, a templomra, mert szép és nagy, az iskolára, mert szeretek tanulni és most csináltak focipályát és tettek kaput is. Lészpeden sok jószívű emberek vannak. Nálunk a faluban legtöbben magyarul beszélnek és az öregebbek nem is tudnak románul. Itt a faluban van strand is, meg egy nagy szép diszkó. Lészpeden át folyik a Beszterce, ahol fürödünk. Én járok magyar iskolában (órára), mert szeretem a magyar nyelvet. Ez az én falum!
Az én keresztanyám
Balázs Damián | VIII. B. osztály, Lészped Itt születtem... Az én falum Lészped. Ebben a faluban sok csángó család van. Itt az emberek jószívűek, dolgosak és mindenkin segétenek. Van egy nagy és szép templom, hol az emberek mennek misére reggel és este is. Még van egy nagy és szép iskolánk is, a román és a magyar iskola. Az udvaron van egy focipálya hol játszadunk (játszunk) minden szünetben és a tornaórán. Nálunk van egy diszkó a falu közepében, hol az egész ifjú gyerek és leányka megy. Van egy nagy és szép strand hol a nyáron ki van nyitva és sok ember jön a faluból és a városból is. Vannak sok hegyek hol télben a
Falu ahol élek...
A mi falunk az Külsőrekecsin, nagyon szép itt, mert megürizzük a hagyományt. Most a télbe sok hó van és bírunk szanikózni. A faluba tanulunk táncolni, énekelni a magyar iskolánál. Itt van iskola és a barátaim. Itt van a tanítónéni, a nyámom (családom, rokonok). Van itt még magazin (bolt), templom, mindig menünk misére. Ezt a falut szeretem, ide születtem.
Polcovnicu Andrea | III. osztály, Külsőrekecsin
Nekem van egy nagyon szép és jó keresztanyám. Ő járt hezzánk Somoskába és én is voltam náluk kétszer Szarvasan, mert szervezett nekünk tábort. A táborban nagyon szép volt. Keresztanyámnak a neve Garai Margit és keresztapám Garai András. Örökké küld nekem szép ajándékat, szép ruhákat. Először a testvéremnek volt a keresztanyája, de most a testvérem nagy, nem jár magyarórára. Én nagyon szeretem a keresztanyámat, most csinálak neki gyöngyből valami szép ajándékat, és Paulina néni elviszi Magyarországra és odaadja. Ha én nem jártam lenne magyar órára akkor nem ismertem lenne meg keresztanyámat. Vannak kollégáim kinek nincs keresztanyjuk, mert nem volt szerencséjük, de nekem nagyon jó keresztanyám van. Isten tartsa meg!
Benke Szilvás Raluka | VII. osztály, Somoska
Tanítónéni Én szeretem az én tanító nénimet, mert jó és tanulunk sokat és jól vele. A tanító néninek a neve Daniela. Én szeretem a tanító nénimet, mert sok táborba megyünk vele. A magyar nyelv erőst (nagyon) szép és én azért megyek magyar iskolába (órára). Münk, a jó gyerekek, ebben az esztendőben megyünk Magyar földre. A tanító néni, mindig divatos ruhában jön és azt is tudja, hogyan kell elegánson vagy sportosan öltözkedni. Ő egy csodálatos ember. Mi, a diákjai szeretjük nagyon és remélem, hogy ő is szeret minket!
Mititelu Alina | VII. B. osztály, Lészped
Számunkra jó, hogy a magyar tanárnénénk Daniela. A tanárnéni segít minket és mi is megértjük őt. Van barna szeme, barna haja és mindig mosolyog. Tanuljuk és beszéljük meg a leckéket. Néha hagyja, hogy a számítógépen is játszadjunk és ez nagyon jó. Ő egy jó és kiemelkedő tanár. Ez a mi tanárunk!
Pahoncea Biánka | VII. A. osztály, Lészped
Az én tanító nénimet hívják Danielának és erőst (nagyon) jó velünk, még akkor is ha nem vagyunk csendesek. Münk erőst szeressük és sok mindenre tanít münket: olvasni, írni és bászélgetni magyarul. Karácsonykor tanultunk énekeket és mentünk házokhoz énekelni. Mikor hó van, megyünk együtt szánkózni.
A tanító nénim jó és szeretem hogyan beszélget velünk. Ő tanít jól és szépen. Tanító néni tud sokat írni és szépen énekelni. Úgy hívják a tanító nénimet, hogy Daniela. Ő Bákóban él. Még tanít minket énekelni, táncolni, rajzolni, írni és olvasni. Szeretem, mert megyünk táborba a tanító nénivel és szépen bánt velünk. Játszadunk sokszor a labdával és szépen. Ő jó velünk és én szeretem. Én szeretem mert jó!
Kompót Dána | VII. B. osztály, Lészped
Az én tanító nénim Az én tanító nénim Olyan, mint a második anya, Ő magyar nyelven tanít. Magyarul jó ha tudunk Egy óráról se maradjunk el És akkor, a hely is ahol tanulunk Nagyon szép, Be nagyon szép!
Onode Nikoletta | VII. osztály, Lészped
Magyaróra
A mi magyar tanító nénink neve Daniela. Ő egy csodálatos ember, bár néha rosszak vagyunk, de ő nem kiabál velünk. Ő nagyon együttérző és tehetséges a zenében. Hangja nagyon szép, mint a pacsirtáé. És nem csak ennyi! Daniela tanító néni nagyon szép. Barna haja és szeme van. Mindig divatos ruhában jár és azt is tudja, hogyan kell öltözkedni elegánson vagy sportosan. Mi, a diákjai szeretjük nagyon és reméljük ő is szeret minket!
Én mentem magyarórára, mikor második osztályban voltam. Mentem az én nagyobb testvéremvel, Karolinával. Mikor odaértem, megtalálkoztam Csillával. Ő a mük tanárunk. Ő nagyon szeret tanítani münköt. Attól kezdve én nagyon szeretek menni magyar órára, mert nagyon sok mindent tanulok. Most én hetedik osztályba vagyok és menek kétszer a hétbá. Minden nyáron és minden télen mük menünk táborba egy hétre. Én mentem egy héten télen és egy héten a nyáron. A táborba mük megtalálkoztunk a keresztszüleinkvel. Én megtalálkoztam egyszer télen a keresztszüleimvel. A táborba Ungáriába láttuk egyszer Budapestet és nagyon szép volt. Most a nyáron én akarok menni táborba, mert nagyon szép volt, mikor még mentem. De nem tudom, ha elmenek. Mert a nyáron van a bérmálás. A tanárok az iskolától mondják nekem, hogy többet ne menjek magyarórára, de én menek, mert szeretek tanulni magyarul.
Farkas Loréna | VII. B. osztály, Lészped
Butacsel Mihaela | VII. osztály, Lujzikalagor
Barta Nárcsisz | VI. B. osztály, Lészped
Én meggondoltam menjek magyarórára, mert láttam a testvéremet, hogy jár ő es. Mikor mentem legelőbbször, voltam második osztályba. Most vagyok hetedikbe. Mikor voltam ötödikben, jártam előbbször Csillával egy kis kiránduláson és nagyon szép volt. Most járok táborba egy hétre. Én szeretek menni magyarórákra, mert szép. Egyszer játszodunk, egyszer írunk és nagyon szép az óra. Most kell menni kétszer a hétben, hétfőn és kedden. Minden nap van egy óra és fél. Én járok magyarórára az én unokatestvéremmel. Az én tanárom Csilla. Ő tanít nagyon szépen. Mük a csoportban tízen vagyunk gyerekek. Ennyi az én történetem.
Butacsel Mihaela | VII. osztály, Lujzikalagor
Szeretem a magyarórát, mert tanulok egy új nyelvet. Tanulok magyart négy éve és szeretem, mert játszunk és tanulunk. A magyaróra szebb, mint a többi, mert Szász Csilla a legjobb tanár. Csilla tanít minket furulyázni is, a fiúkat, mert voltunk fesztiválra és nagyon jó volt. Mindenki örült neki. Nagyon szép, amikor megyünk Magyarországra. Szeretem, hogy vannak keresztszülők. Az én keresztanyám nagyon jó, mert írunk levelet egymásnak. Ezért szeretek tanulni magyarul.
Szocs Félix | VII. osztály, Lujzikalagor
Az első magyarórám akkor volt, amikor hét éves voltam. Egy barátom mondta, hogy vannak ezek az órák. Én itt nőttem fel a magyarórákon és Csilla a tanárom. Nehéz volt nekem először, mert messzire kellett menni, míg eljutottam Csillához, de mentem akkor is az órákra. Megyek most is, amikor közelebb lépett hozzám a tanítási hely. Bár sokan azt mondják, hogy ne menjek magyarórára, én tudom, hogy egy további nyelv jó lesz nekem később. Szeretem, hogy részt vegyek a magyar órán és én tovább folytatom.
Kocsánga Dária Lídia | VII. osztály, Lujzikalagor
Nálunk a faluban van egy nagyon jó magyartanár. Nagyon jó tudni sok mindent az életben, a magyar nyelvet is, mondta Csilla. Csilla tanít minket sok-sok dologra: táncolni, furulyázni, énekelni és vidáman élni. Az első órán voltam tizenkét éves. Szerettem a magyarórát, mert volt egy tanár, akivel jó volt dolgozni. Én tudok magyarul a nagyapámtól, mert mikor voltam kicsi, ő beszélt velem csak csángó-magyarul. most vagyok tíz osztályos Bákóban és tanulok a falumba négy éve. Mikor itt elvégzem az iskolát, Magyarországon akarok egyetemen tanulni. Magyarórán nálunk tanulunk és ha jól működik a dolog, akkor játszunk (Dixit, Headbanz). Csilla kapott egy jó könyvet (több példányban) miből olvasunk és nagyon érdekes, mert Gábor Felícia írta. Egy csángó nő, aki falunkbeli. Most már tudunk olvasni, írni, az egész ábécét.
Kozsokáru Marian | X. osztály, Lujzikalagor
Csángó FALINAPTÁR
2013
Kicsi voltam. Aztán hét évesen elkezdtem tanulni magyarul. Lassan elkezdtem beszélni is magyarul. Nem csak én mentem magyarórára, voltak más gyerekek is. Először volt egy magyartanár, aki jó volt velünk. De most van egy tanár, melyik olyan megbízható, vicces, énekes, táncos és annyira jó. Úgy tud tanítani, mintha az ő gyermekei volnánk. Csillának hívják őt. Csilla egy őszinte és tisztességes tanár. Köszönhetően Csillának ma sokkal többet tudok sok mindenből, mindenről. A magyarórákon tanultam sokat. Olyan jók a magyarórák!
Varga Florentina | VI. osztály, Lujzikalagor
Nagyon szeretek menni Csillához, mert énekelünk szép énekeket. Télen, mikor megyünk Magyarországra, akkor tanulunk sok karácsonyi éneket és nagyon, nagyon szép. Nyáron is szeretek Magyarországra menni,mert megyünk strandra és azt nagyon szeretem. Azokat is szeretem, akikkel megyek magyarórára, jó barátok vagyunk. Szeretek órára menni, mert Csilla keres nekünk keresztszülőket és amikor megyünk Magyarországra, akkor találkozunk velük. Nagyon szépen játszodunk órán szép játékokat. Télen, karácsony előtt énekelünk és utána jő az angyal és ad nekünk ajándékokat. Most is járok magyarórára és mindig szerettem menni, mert vannak jó barátaim, játszodunk és tanulunk sok dolgokat.
Veres Kármen | VIII. osztály, Lujzikalagor
osztály, Lujzikalago
Én mikor jártam Csillához régen, akkor nagyon könnyű volt. Jártam órára, de nem sok időt, csak egy hónapot vagy kettőt. Utána nem eresztettek el a szüleim. Egy évet nem jártam magyar órára, de egy év után elmentem Csillához és mondtam, hogy most eleresztnek a szüleim, hogy jöjjek. Nagyon vidám voltam. Szeretem a magyarórát, mert könnyű tanulni. Én régen, mikor kicsike voltam, akkor volt sok barátom, mikor mentem magyarórára. Utánam eljöttek a testvéreim is. Mert én nagyobb vagyok és tanítom őket. Mikor elkezdtem menni, akkor Csilla mondta, hogy ha el akarok menni Magyarországra vele. És én mondtam, hogy igen. Voltam nyáron és télen is. Hát én sokkal jobban szeretek nyáron menni, mert meleg van. Télen hideg van és havazik.
Tulbure Bianka | XII. osztály, Lujzikalagor
Iskolán kívüli magyarórák
Az én iskolám
Ambrus Irina | 16 éves, Somoska
r
Az első nap Csillánál
kerül majd barátkozni és beilleszkedni az ottani emberek közé. Most örülök, hogy kaptam lehetőséget tanulni a nyelvemet, amit senki nem tanított és remélem, hogy sikeres és ügyes leszek.
Benke Anasztászia | VII. osztály, Somoska
Én most X. osztályos vagyok, de most is járak magyar órákra az iskolán kívül. Szeretek oda járni, mert sok mindenről beszélgetünk, sok ulyon éneket megtanultam meliket az édesanyám is tudja. Nem tudak minden este menni az órákra, mert Bákóba tanulak és későn érkezek haza, de kétszer a héten elmenek. Most is tartam a kapcsalatat keresztanyámval. Mikor befejezem az iskolát el fogak menni dolgazni, és akkor nem fogak tudni menni ezekre az órákra, de mindig eszembe fognak jutni ezek a szép esték.
kedvelem. ba járni, de a mag yart Én nem szeretek iskolá m csa k ne i M mag yarul négy éve. Én kezdtem tanulni ztivá lra. fes nk ltu lyázunk is. Vo ru fu l, ru ya ag m nk ztanyátanulu ztszülők. Az én keres res ke ak nn va gy ho , szeretem . eg y nagyon jó asszony mat Rékána k hívjá k, ő felében els az yar órát és tanul Mindenk i várja a mag játszodjunk. azért, hogy óra végén rulyázni, indenre: mag yarul, fu Csilla tanít minket m énekelni. . Ez eg y nagyon jó dolog
Kozsokáru Eduárd | VIII.
Hamarább mikor elkezdtem járni magyarórára akkor nehez volt, mert nem tudtam olvasni, csak beszélni tudtam egy kicsit, mert otthon beszéltek a szüleim csángósan. Most tudak írni is, olvasni is. Nagyon sok éneket tudak és minden esztendőbe jártam énekversenyekre. Van magyarországi keresztanyám, neki írak leveleket, de nem ismerem, mert nem találkaztunk soha. Én járak az iskolába is magyarórákra, ott írunk, olvasunk, vannak házi feladataink, és járak iskolán kívül is, ott énekeket, táncokat tanulunk, beszélgetünk a régi dolgakról és nagyon sok kézi munkát csinálunk. Én szeretek járni mint a két helyre.
Az életem kihívása
Én Benke Medeea Paula vagyok. Én szeretem a magyarórát, mert ott megtanultam sok éneket és verseket, és jártam énekversenyekre és szavalóversenyekre. Tavaly jártam Temesvárra az Őszirózsa népdalversenyre és kaptam különdíjat, és a Szeret menti népdalversenyen kaptam első díjat. A frumószai szavalóversenyen is kaptam első díjat. Tanító néni elvitt táborba Berekfürdőre és azt mondta, hogy még elviszen, mert ott nagyon szép volt. Ingemet a szüleim engednek magyarórára, mert ők is tudnak magyarul és otthon beszélünk magyarul. Én most tudak írni magyarul, írtam keresztanyámnak levelet és tudak olvasni.
Benke Paula-Medeea | 9 éves, Somoska
Magyar. Mi történik ezzel a nyelvvel? Mikor kicsi voltam a szüleim beszéltek magyarul (nem úgy, ahogy a magyarországi emberek beszélnek, csak csángósan). Először nem értettem semmit, de utána a nyelv elkezdett bemenni a fejembe. Nem is figyeltem, hogy kicsit értettem magyarul. Három évvel ezelőtt láttam, hogy a barátaim mentek egy házba és beszéltek magyarul egy nővel. Aztán megkérdeztem őket, mit csinálnak ott. Azt mondták, hogy kétszer a héten tanulnak magyarul. Az ábécét, éneket (hanggal és furulyával), játékokat, kis számolást, sok kézimunkát. tetszett nekem, amit meséltek és mondták, hogy jó lenne, ha én is jönnék. Kicsit féltem, mert nem tudtam beszélni vagy írni, nem ismertem a tanárt. Nehéz lesz nekem – gondoltam. De nem gondolkoztam sokat. Ezt elvettem, mint egy kihívást, hogy tudjam, ha meg tudom csinálni. És így elkezdtem menni magyar órára. Nagyon figyeltem és egyszer csak könnyű lett. A legjobb tapasztalat volt a tábor. Egy jó tapasztalat, ahol találkoztam sok embervel, megbarátkoztunk, és most mindig várom, hogy menjek vissza. A magyar nyelv adott nekem sok lehetőséget: tanulni nem csak magyar órán, de nemsokára Magyarországon is. Ez lesz életem legnagyobb kihívása és bízom benne, hogy si-
Engem Kecskés Gyurinak hívnak. 14 éves vagyok. Szeretek focizni. Gajdárban lakom. Én szeretem a magyarórát. Itt írunk, rajzolunk. Kedden járunk iskolába magyarórára. Én rendesen járok. Szeretem a tanító néniket. Voltunk táborban, és van egy keresztanyám Magyarországon.
Cheşcheş Sorin-Georgian | VIII. osztály, Gajdár
Én Gajdárban lakom, 14 éves vagyok, van még két testvérem. Én nagyon szeretem a magyarórát. Itt van hétven gyerek akik járnak magyarórára. A magyarórán írunk, játszunk, tanulunk, csinálunk teszteket, hogy tanuljunk nagyon jól. Járunk felkésztőre, csak azok a gyerekek, akik mennek Csíkszeredába tanulni. Azért járok, mert szeretem a magyar nyelvet. Először volt két tanítónénik, és volt egy tantóbácsi is. A tanítónénik kerestek nekünk keresztapát vagy keresztanyát. A nyáron megyek Magyarországra. Mi minden évben járunk táborba.
Chereches Nina- Elena | VIII. osztály, Gajdár
Szűvem
Engem Gherghel Letiţiának hívnak, 14 éves vagyok. Szárátem az iskola, szárátem írni. Én szárátem a magyarórát. Először amikor eljöttem ide, nem tudtam semmit, de utána sokat tanultam. Nekem vannak keresztszüleim. Én ülök Gajdárban, és szárátem, mert abban születtem.
Verődék szűvem, Utánad menen, Csak azt várja: Nálad legyen. De szűvem fáj, Mert elhagytál, És rívám, Te nem vártál.
Chereches Letitia-Carmen | VIII. osztály, Gajdár ,
Angyalok hirdetik – vakációk, hétköznapok A kisiratosi vakáció Én a nyáron voltam Kisiratoson, és nagyon jó volt. Jártunk strandon, ahol ültünk három vagy négy órát, és játszódtunk a vízben. Este voltunk biciklizni is. Vasárnap misére mentünk. A pap mag yarul mondta, de a végén románul is beszélt. A mise nagyon jó és szép volt. A kisiratosi kölkök táncolta k és énekeltek nekünk, de mük es táncoltunk, amit tudtunk. Nag yon szépen táncoltunk, a kisiratosiak is táncoltak velünk, de ők nem tudtak olyan jól. A szállásunknál játszottunk a trambulinon, ami nagyon szép volt.
Kotyór Krisztina – Florentina VI. osztály, Dumbravény
A karácsonyfa díszítése Ebben a téli vakációban nagyon jól érezték magukat a jó gyerekek. Vannak ulyan gyerekek, akik legjobban játszani, tanulni, énekelni, táncolni szeretnek, vagy várni az angyalkát. De én a karácsonyfát a családdal szeretem felöltöztetni. És pont erről szól a történet. Ebben a téli vakációban mi a családdal elkéstünk a karácsonyfa díszítésével. Pont karácsony napján, mikor megszületett Jézus Krisztus (vagy inkább, mikor ünnepeljük ezt a napot), pont erre a napra lett időnk, hogy végre feldíszítsük a szép kis karácsonyfánkat. De az volt nekem a jó, hogy az egész családból mindenki legalább egy díszt felakasztott a karácsonyfára!
Gyurka Valentin Lorinc
V. osztály, Külsőrekecsin
A tündér Volt egyszer egy ember, és nekie volt sok gyermeke. Egy este, pont karácsony napján, olvasott a gyermekeinek egy mesét. A tündér volt a címe. Ez az ember olvasta a mesét, és a gyermekei hallgatták. Mikor vége lett a mesének az egyik fiú kinézett az ablakon, és látott egy tündért. A tündér ezt mondta a fiúnak: – Én a mesebeli tündér vagyok! A fiú megijedt. – Mondj egy kívánságot, és teljesítem. A fiú azt kívánta, hogy legyen mindig mit enni és gúnya, mit felvenni. A tündér teljesítette a kívánságát, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
Bulai Daniela-Cristina | V. osztály, Dumbravény
Csont Király és Bab Király Nekem mesélték a nagyszüleim, hogy adaki az odolón (oldalon), minden esztendőben, hushogytkor verekedik Csont király, Bab királyval. Tavaly Hushogyatt estééin mámó nálunk vólt s neztük a televizórt (tv), s egyszer csak egyből kinyíltak az ajtók maguktól. Kifuttunk egy hamar, hogy lám mi van ott kün, de nem láttunk semmit, csak a kucsák ugattak erőst. Azt mondta mámó, hogy éppen akkor futtak ki a két király az odalra. Mikor régvel kimentünk, akkor én kaptam egy kicsike bicskát és András testvérem is kapot egy késecskét, s még vóltak bombónék elhulatva, mert kaptunk azt is. Nekünk örökké mesélnek a nagyszüleink, hogy mik történtek mikor ők kicsikék vóltak.
Demse János | 10 éves, Somoska
Én szerettelek, De most már nem, Mert a valót nem mondtad, És ezt erőst búsultam. Engem nem szerettél, Engem csak vezettél, Mondtad, hogy csak Engem szeretsz, De most már másval lehetsz.
Porundi Irina | VII. osztály, Dumbravény
Az öregasszony Volt egyszer, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy öregasszony. Az öregasszonynak nem volt egy gyermeke sem. Az embere már meg volt halva. Az asszonynak sok szomszédja volt, és ők verebeket fogtak. Egy napon az öregasszony az erdő szélén látott egy pici kis kutyát. A kutyának nem volt senkije, ezért az asszony magához vette. A kutya már nagy volt imán, és eljárt az asszon�nyal vadászni. Mikor magára volt a szomszédok adtak neki ételt. A kutya színe fekete volt, és az asszony nagyon szerette, mert nagyon okos volt. Egy napon meglátták a szomszédok a kutyát, ahogy fogja a verebeket. Akkor egy ember el akarta kapni a kutyától a verebeket, de a kutya meglátta. Akkor az ember elfutott, és azt mondta a szomszédoknak, hogy a kutya meg akarta marni. A gyerekek meghallották és megmondták az asszonynak. Akkor az asszony azt mondta, hogy menjen el a kutya, hogy ne bántsák, de előtte még vett egy festéket és beletette a kezét, és rá tett a kutya hátára a festékes kezét. Aztán a kutya elszaladt. Egy reggel, mikor felkelt, nagyon búsulta, hogy a kutya imá elment, és már magára kellett maradjon.
Egy reggel, mikor kiment az asszony a házból, látott egy fehér kutyát és két kis kutyát, akik mentek utána. Akkor az asszony eszébe ötlött, hogy az volt az ő kutyája, mert fehér volt egy pici fetekével a hátán. Akkortól mondják, hogy a feteke kutya nem mar.
Kotyór Antonella - Lujza | VII. osztály, Dumbravény
A kóró és a kis madár Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl, volt a világon egy kis madár, aki mindig úton volt. Ez a kis madár egyszer nagyon megunta magát, és ahogy repült, beleesett egy tóba, és nagyon vizes lett. Felmászott egy kóróra. – Kis kóró, ringass engem! – Nem ringatom és senki kis madarát! – felelte a kóró. A kis madár megharagudott, és elment onnan. Amint ment, mendegélt, talált egy kecskét. – Kecske, rágd el a kórót! De a kecse nem ment kórót rágni, a kóró meg nem ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy farkast. – Farkas, edd meg a kecskét! De a farkas nem ment kecskét enni, a kecske nem ment kórót rágni, a kóró meg nem ringatta a kis madarat. Megint ment mendegélt a kis madár, talált egy falut. – Falu, kergesd el a farkast! De a falu nem ment farkast kergetni, a farkas nem ment kecskét enni, a kecske nem ment kórót rágni, a kóró meg nem ringatta a kis madarat. – Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy tüzet. – Tűz, égesd el a falut! De a tűz nem ment falut égetni, a falu nem ment farkast kergetni, a farkas nem ment kecskét enni, a kecske nem ment kórót rágni, a kóró meg nem ringatta a kis madarat. Ment, mendegélt a kis madár, egyszer csak szomjas lett. Tudta, hogy a közelben van egy patak, oda ment szomorúan. A patak megkérdezte, hogy miért ilyen szomorú, a kis madár pedig elmondta neki. Ekkor szaladt a patak, hogy oltsa el a tüzet, szalad a tűz, hogy égesse fel a falut, szaladt a falu, hogy kergesse el a farkast, szaladt a farkas, hogy egye meg a kecskét, szaladt a kecske, hogy rágja meg a kórót, a kóró pedig ringatta a kis madarat. Ha még most is ringatta volna, az én mesém is tovább tartott volna.
Kotyór Ramóna – Veronika | VII. osztály, Dumbravény
Az alábbi betűhalmazban keresd meg a megadott szavak ellentéteit!
Eszfazak
kicsimagasöreg-
Ha megfejted a keresztrejtvényt, akkor egy moldvai falu nevét kapod jutalmul!
feketemeleg-
1. Az égen fénylik este
ellenséglassú-
2. Télen ............ a hó
szorgalmas-
3. A gyermekeknek ez kell
szépnappal-
4. Vadkecske 5. Péksütemény 6. Ebből iszom a vizet 7. Künn es kukucsi, benn es kukucsi 8. Ezt csináljuk az iskolában
A mondatban hat folyó neve rejtőzik. Megtalálod őket?
9. Játszótéren van 10. Villany Moldvában 11. Itt őrlik a pujt (kukoricát)
A gazdaboltba hamarosan túrósbödön, kerti szamóca, görbe gallyvágó és persze retekmag is érkezik.
12. Tavaszra a kürtő megtelik vele
Találd ki! Tizenkilenc madár ül a fán. Arra megy egy vadász és egyet lelő közülük. Mennyi marad a fán?
Mi a közös bennük?
fülemüle, makaróni, korrózió, karalábé, magánszemély, vállalkozó, rahát
Keresd meg, hogy a megy ige melyik igekötős alakja illik a következő mondatokba! Egy igekötőt csak egyszer lehet használni!
Péter ............................................... a szomszédba. A gyapjú, ha forró vízbe teszed ............................................... . ............................................... Csíkba a barátomhoz. Ha kint hideg van, ............................................... a házba. ............................................... az iskolába, ott felejtettem a füzetemet. ............................................... a hiúba, hogy megnézzem a kismacskákat. Holnap ............................................... hozzád. Ettől a nagy zajtól ............................................... a fejem. Ha nyitva hagyod az ajtót ............................................... a meleg.
Keresd meg a kakukktojást!
a) lassú, fű, borjú, gyűrű, tű, eskü, fiú, fésű, seprű b) búsuljon, hagyja, késsel, válogatja, igazság, bátyja, hallja
Válaszolj a találós kérdésekre!
Nég y ága van egy fának, az egy ik kizöldül, a másik gyümölcsöt terem, a har madik her vadozik, a neg yedik szárazon áll. Mi az?
Hány napból áll a hét? Sorold fel a hét napjait!
A következő szavaknak csak az eleje különbözik egymástól. Írd le a megoldást! j-vel gyakran megy ......................... k-val nem szereti senki ......................... v- vel van sok hazánkban ......................... p-vel kettőt fejez ki ......................... s-sel esős időben szokott lenni ......................... z-vel minden házban megleled .........................
Rakj ki egy értelmes szót a megadott betűk felhasználásával! Rajzold le!
ű e ty á t y cs n g
Tizenkét gyermeke van egy anyának, egymást kergetik, együtt sosem járnak. Mi az?
a sznek e r o et? k Mi esebb v e k g k a le ty úko Miért?
