Csődeljárás = Menekülési útvonal?

Csődeljárás = Menekülési útvonal?

1

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Pénzügy, számvitel szak


Konzulens: Várkonyiné Dr. Juhász Mária Készítette: Csikász Viktória

2010


2

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ............................................................................................................................4

2.

A csőd, a csődjog és egyéb kapcsolódó fogalmak tisztázása .............................................5 2. 1. A csőd fogalma .............................................................................................................5 2. 2 A csődeljárás fogalma.....................................................................................................5 2. 3 A fizetőképtelenség fogalma ..........................................................................................6 2. 4 A gazdálkodó szervezet, a felszámolási eljárás, a végelszámolás és a...........................6 2. 4. 1 A gazdálkodó szervezet fogalma ............................................................................6 2. 4. 2 A felszámolási eljárás fogalma...............................................................................7 2. 4. 3 Végelszámolás fogalma ..........................................................................................8 2. 4. 4 Vagyonrendezési eljárás fogalma ...........................................................................8 2. 5 A gazdálkodó szerv vezetője ..........................................................................................9 2.

6 A vagyon.....................................................................................................................9

2. 7 Kezdő időpont fogalma.................................................................................................10 2. 8 A moratórium fogalma .................................................................................................10 3.

Csődjogi szabályok Magyarországon ...............................................................................11 3. 1 Csődtörvény nélkül.......................................................................................................11 3. 2 Az 1840. évi XXII és XX. törvénycikk ........................................................................11 3. 3 A csőd tipizálása Herczegh Géza szerint......................................................................11 3. 4. A csődeljárás alanyai és a csődtömeg meghatározása az 1840. évi XX. törvénycikk előírásai alapján ................................................................................................12 3. 4. 1. A csődeljárás alanyai az 1840. évi XX. törvénycikk előírásai alapján................12 3. 4. 2 A csődtömeg meghatározása az 1840. évi XX. törvénycikk előírásai alapján.....13 3. 5 A csődeljárás alanyai és a csődtömeg meghatározása az 1881. évi XVII. törvénycikk alapján...............................................................................................................14 3. 5. 1 A csődeljárás alanyai az 1881. évi XVII. törvénycikk előírásai alapján ..............14 3. 5. 2 A csődtömeg meghatározása az1881. évi XVII. törvénycikk előírásai alapján ...15

4.

Nemzetközi kitenkintés ....................................................................................................16 4. 1 Itália ..............................................................................................................................16 4. 2 Németország .................................................................................................................16 4. 3 Franciaország................................................................................................................17


3

4. 4 Anglia ...........................................................................................................................17 4. 5 USA ..............................................................................................................................18 4. 6 Ausztria.........................................................................................................................18 5.

A csődeljárás.....................................................................................................................20 5. 1 A csődeljárás lépéseinek rövid ismertetése ..................................................................20 5. 2 Hogyan indítható meg a csődeljárás? ...........................................................................24 5. 2. 1 Eljárás indítása az adós kérelme alapján ..............................................................24 5. 2. 2 Eljárás indítása a hitelező kérelme alapján...........................................................26 5. 3 A vagyonfelügyelő........................................................................................................26 5. 3. 1 Vagyonfelügyelő = A hitelezők érdekeinek védelmezője? ..................................27 5. 4 A moratórium................................................................................................................28 5. 5 A csődegyezség ............................................................................................................29 5. 5. 1 A hitelezői igények bejelentése és nyilvántartásba vétele....................................29 5. 5. 2 Az egyezségi tárgyalás előkészítése .....................................................................29 5. 5. 3 Hogyan dönthetnek a hitelezők?...........................................................................30 5. 5. 4 Ki mennyi szavazattal bír?....................................................................................30 5. 5. 5 A csődegyezség lényege .......................................................................................30 5. 6 A csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése .........................................31

6.

Amerikai gyakorlat a magyar csődjogban? ......................................................................32 6. 1 Magyarország a magáncsőd bevezetésére vár? .........................................................32 6. 2 A magáncsőd intézménye Amerikában

....................................................................33

7.

Összefoglalás ....................................................................................................................35

8.

Forrásjegyzék....................................................................................................................36

9.

Mellékletek .......................................................................................................................37


4

1. Bevezetés Mint a vállalkozást érintő minden lehetséges eseménnyel, úgy a csőddel, és a csődeljárással – a vele együtt járó procedúrával, és a benne rejlő esetleges lehetőségekkel - is fontos tisztában lenni. Mint a csődeljárás érintettjei, mind az adós gazdálkodó szervezet, mind a hitelezők számára elengedhetetlen, hogy ismerjék a csődeljárás során őket megillető jogokat, az őket terhelő kötelezettségeket, és tisztában legyenek az egyes döntési lehetőségeikkel. A csődeljárás egyik fontos momentuma lehet például a hitelezőket terhelő egyik újszerű kötelezettség, melynek elmulasztása gátat vethet a csődeljárás lefolytatásának. Ez az újszerű hitelezői kötelezettség – mint a hitelezői követelés behajtásának egyik feltétele – az úgynevezett regisztrációs díj, amit a hitelező azért köteles megfizetni, hogy ezzel ő is hozzájáruljon a csődeljárás költségeinek fedezéséhez. Hiszen a csődeljárás sikeres lezajlása az ő érdekét szolgálja… Vagy az adós érdekeit?? Fontos kérdések ezek! Egyfelől a hitelező érdeke, hogy „behajtsa” az adós gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátott – lejárt – követelését / követeléseit, másfelől az adósnak is érdeke, hogy a csődeljárási procedúra ideje alatt sikerüljön közös nevezőre – egyezségre – jutnia a hitelezőkel, rendezni a tartozásait és ezzel – ha lehetséges – „megmenteni” a szakadék szélére jutott vállalkozását. Ahhoz azonban, hogy mind a hitelező, mind az adós élni tudjon a lehetőségeivel, ismernie kell a kialakult helyzetre – a csődre, csődeljárásra – vonatkozó törvényi szabályozásokat. Dolgozatom célja, hogy ezen jogszabályok felhasználásával összefogó és egyértelmű képet mutassak a csődeljárás folyamatáról, a benne rejlő – az adóst és a hitelezőt egyaránt érintő - veszélyekkel és lehetőségekkel együtt.


5

2. A csőd, a csődjog és egyéb kapcsolódó fogalmak tisztázása 2. 1. A csőd fogalma A csőd egy fizetésképtelen vállalkozás esetében egy olyan helyzetet jelent, amikor az adós és az adós hitelezői független segítővel próbálják az adósságokat átütemezni és ez által a fizetőképességet helyreállítani. Hétköznapi értelemben a csőd egy olyan helyzet, amikor valakinek egy vállalkozása nem sikerül. A csőd fogalmához tehát feltétlenül hozzátartozik egy adós, egy vagy több hitelező és a vagyonhiány. A csőd elnevezése három forrásra vezethető vissza. Az egyik a latin „concursus”, a másik az olasz „banca rotta”, a harmadik pedig a francia „faillite” szó. A magyar Csődület szóból alakult ki a Csőd szó, amely a hitelezők tömeges jelentkezésére, összecsődülésére utal. A csőd tágabb kifejtésével dolgozatom második fejezetében foglalkozok majd.1

2. 2 A csődeljárás fogalma A csődeljárás szabályai teljes egészében a Csődtörvényben vannak lefektetve. Ez alapján a csődeljárás egy olyan eljárás, amely során az adós fizetési haladékot kap, illetve kísérletet tesz a csődegyezség megkötésére. A csődeljárás célja az, hogy az adós megegyezzen a hitelezőivel, mégpedig úgy, hogy ezzel megszűnjön a fizetőképtelensége. Az adósnak időre van szüksége ahhoz, hogy kidolgozza az elfogadható egyezség tervezetét, amit aztán a hitelezők még átalakíthatnak, átformálhatnak. Az egyezség kidolgozása érdekében az adós átmenetileg haladékot kaphat az éppen esedékes tartozásainak megfizetése alól.

A csődeljárást korábban kizárólag az adós

kezdeményezhette, napjainkban már az adóson kívül a hitelező is kezdeményezheti. Abban különbözik a felszámolási és a végelszámolási eljárástól, hogy a csődeljárásnak nem az a célja, hogy az adóst jogutód nélkül megszüntesse, éppen ellenkezőleg, lehetőséget ad arra, hogy a gazdálkodó szervezet talpra álljon. A csődeljárás folyamatát a későbbiekben részletesen is bemutatom.2

1

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C5%91d Miskolczi Bodnár Péter, Török Gábor: A magyar csődjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002, 55. oldal

2

Miskolczi Bodnár Péter, Török Gábor: A magyar csődjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002, 93-94. old


2. 3 A fizetőképtelenség fogalma A csőd fogalmához szorosan hozzátartozik a fizetőképtelenség fogalma, ezért fontosnak tartom a fizetőképtelenség kifejezés mögött meghúzódó tartalom tisztázását is. Egy gazdálkodó szervezet akkor minősíthető tartósan fizetőképtelennek, ha tartozásai hosszabb időn át meghaladták a vagyonát, ennél fogva nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A teljesség érdekében szeretném megjegyezni azt, hogy a gazdálkodó szervezet felszámolását csak tartós fizetőképtelenség esetén lehet elrendelni. A fizetőképtelenség megállapítása bírói úton történik, melynek keretében a bíróság megvizsgálja a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, hitelképességét, a vele szemben támasztott követeléseket, és azok végrehajthatóságát.3

2. 4 A gazdálkodó szervezet, a felszámolási eljárás, a végelszámolás és a vagyonrendezési eljárás fogalma A fizetőképtelenség fogalmának tisztázása során felmerült két új, eddig tisztázatlan fogalom, a gazdálkodó szervezet, és a felszámolás. Továbbá a csőd- és a későbbiekben érintett csődeljárás fogalmának és tartalmának teljes megértéséhez fontos az, hogy érintőlegesen a felszámolási eljárás, a végelszámolás, és a vagyonrendezési eljárás fogalmát is ismertessem.

2. 4. 1 A gazdálkodó szervezet fogalma A gazdálkodó szervezet a gazdasági szervezetek gyűjtőfogalma a magyar polgári jogban. A gazdasági szervezet nem más, mint egy olyan szervezet, amelyet az emberek a gazdálkodás szervezeti kereteként hoznak létre. A gazdasági szervezetekre jellemző, hogy létrejönnek, fejlődnek, átalakulnak, hanyatlanak és megszűnnek. Ezen eseményekben a közös a változás, és ezeknek a változásoknak a szabályozása, kívánt irányba való terelése a szervezet vezetésének az egyik legfőbb ambíciója (change management). A gazdasági szervezetek alapvetően árukat állítanak elő, vagy szolgáltatásokat nyújtanak, ezt tehetik egymás számára, vagy a fogyasztók részére. A gazdasági szervezetek négy lényeges Mbetűs erőforrásból állnak:

3



az emberekből (men),



a gépekből (machines),

Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 32-33. oldal

6

Csődeljárás = Menekülési útvonal? 

a pénzből (money),



és a vezetésből (management).

A gazdálkodó szervezetek körébe tartoznak például: 

az állami vállalat,



az egyéb állami gazdálkodó szerv,



a szövetkezet,



a lakásszövetkezet,



a gazdasági társaság,



az egyesülés,



a vízgazdálkodási társulat,



az egyéni vállalkozó.

Nem minősülnek gazdálkodó szervezeteknek az alábbi szervezetek, azonban gazdálkodó tevékenységükkel összefüggő polgári jogi kapcsolataikra a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezést tartalmaz. Ezek a szervezetek a következők: 

Az állam,



a helyi önkormányzat,



a költségvetési szerv,



az egyesület,



a köztestület, valamint



az alapítvány.4

2. 4. 2 A felszámolási eljárás fogalma A felszámolási eljárás egy olyan eljárás, melynek az a célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. A mai magyar jogrendszerből egyértelműen kitűnik, hogy a hitelezők érdekeit tartja szem előtt.5

4 5

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gazd%C3%A1lkod%C3%B3_szervezet, http://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdas%C3%A1gi_szervezet Miskolczi Bodnár Péter, Török Gábor: A magyar csődjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002, 121-122.

oldal

7


8

2. 4. 3 Végelszámolás fogalma A végelszámolás tulajdonképpen jogutód nélküli megszűnést jelent. A végelszámolási eljárás ideje alatt a jogutód nélkül megszűnő cég kifizeti tartozásait, teljesíti kötelezettségeit, behajtja követeléseit, végül a megmaradt vagyont megkapják a tulajdonosok. Nem folytatható le jogutód nélküli megszűnés esetén a végelszámolási eljárást, ha a cég fizetésképtelen, vagyis vagyona nem fedezi a tartozásait, kötelezettségeit. A kényszer-végelszámolás egy új fogalom. Korábban ugyanis a törvény nem szabott határidőt a végelszámolási eljárás befejezésére, tehát szankciója sem volt, bármeddig elhúzhatták. Kényszer-végelszámolásra több esetben sor kerülhet. Ilyenkor a cégbíróság által kirendelt végelszámoló irányítása mellett történik a végelszámolás. Az eljárás alatt a cég nem működhet! A végelszámoló a cég vagyonát nyilvános pályázattal vagy árverés útján értékesíti.6

2. 4. 4 Vagyonrendezési eljárás fogalma Vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. A vagyonrendezési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait kell alkalmazni, szünetelésnek azonban nincs helye. A vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróságnak kell lefolytatnia. Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. A kérelmezőnek meg kell jelölnie a törölt cég, valamint azon vagyontárgy

azonosításához

szükséges

vagyonrendezési eljárás lefolytatását kéri.7

6

7

http://www.kalkulator.hu/cikk/26617/14704

http://www.cegjog.info/index.php?adv=&action=20&tema3=2

adatokat,

amely

vonatkozásában

a


9

2. 5 A gazdálkodó szerv vezetője A vezető fogalmának tisztázása kiemelten fontos, mégpedig azért, mert a vezetőnek jogai és kötelezettségei vannak, s nem mindegy, hogy a bíróság kitől kéri számon a vezető kötelezettségeit. Gazdálkodó szervezet vezetőjének többek között a következő személyek minősülnek:  közkereseti és betéti társaság esetében az üzletvezetésre és képviseletre jogosult,  Kft. esetében az ügyvezető (k),  Részvénytársaság esetében az igazgatóság,  Ügyvédi iroda, közjegyzői iroda esetében az iroda vezetője.8

2. 6 A vagyon A gazdálkodó szervezet vagyonába tartozik: Számviteli szempontból: Vagyon mindaz, ami a számviteli törvény alapján befektetett-, vagy forgóeszköznek minősül.

Tartalmi megközelítésben: Vagyonnak minősül mindaz, amellyel a gazdálkodó szervezet a csődeljárás kezdő időpontjában rendelkezik, valamint az a vagyon, amelyet az eljárás tartalma alatt szerez.

Nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába többek között: Az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel.

Az állam tulajdonában lévő erdő, állami tulajdonban lévő műemlékek nemzeti parkok.

Az egyházi ingatlanok rendezéséről szóló A védelem célját szolgáló állami tartalék. jogszabály szerint visszaadandó ingatlan (1991. évi XXXII. tv.). A BÍRÓI GYAKORLAT SZERINT A gazdálkodó szervezet vagyonába tartoznak többek között: A lízingdíjak kifizetése után az adós által Befektetési hozam, kamat. birtokba vett gép, berendezés. Nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába többek között: A vámraktárban a vámhivatal jogerős Az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele határozata alapján elhelyezett árukészlet. előtt vételi jogával élt. 1. ábra: Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 79-81. oldal alapján, saját szerkesztés 8

Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 78. oldal


2. 7 Kezdő időpont fogalma Csődeljárás esetén a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja a kezdő időpont (a 2009. szeptember 1. után érkezett ügyekben).

2. 8 A moratórium fogalma A moratórium – más néven fizetési haladék - legjelentősebb tulajdonsága az, hogy a moratórium ideje alatt a pénztartozás megfizetéséhez fűződő – jogszabályban rögzített – hátrányok nem sújtják a gazdálkodó szervezetet. A moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket a 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítás lényegesen megváltoztatta, ezeket a változásokat dolgozatom egyik későbbi fejezetében részletesen is bemutatom majd.

10


3. Csődjogi szabályok Magyarországon 3. 1 Csődtörvény nélkül 1840 előtt Magyarország még nem rendelkezett külön csődtörvénnyel. Ettől függetlenül persze akkoriban is voltak csődeljárások, de törvényi szabályozás hiányában a magyar bíróságok a külföldi, első sorban az osztrák örökös tartományok törvényei alapján határoztak.

3. 2 Az 1840. évi XXII és XX. törvénycikk Az első csődtörvényünk az 1840. évi XXII. törvénycikk volt a Csődületről (De concursu). Az 1840. évi XX. törvénycikk az adós fizetési tehetetlensége esetén engedte a csődeljárás lefolytatását. A fizetési tehetetlenség azt jelentette, hogy a „közadós adósságai az ezek fedezésére szolgáló vagyontárgyak értékét”9 felülmúlták. A törvény lényege az volt, hogy a csőd bekövetkeztével az adós elveszíti a vagyona feletti rendelkezési jogát, s azt a hitelezők kapják meg.10

3. 3 A csőd tipizálása Herczegh Géza szerint A fentebb kifejtettek alapján már tudjuk azt, hogy a csőd egy olyan állapot jelent, amikor az adós nem képes eleget tenni a vele szemben fennálló követeléseknek. A csődnek több típusát különböztethetjük meg, például:  A csőd idejét tekintve: -

Anyagi,

-

Alaki.

 Keletkezési okára nézve: -

Vétlen: Elháríthatatlan sorscsapás, vagy előre nem látható elemi szerencsétlenség idézheti elő.

-

Vétkes: Könnyelmű fényűzés, gondatlanság és ügyetlen vállalkozás idézheti elő.

-

Hamis: Szándékos rosszakarat, csalás és ármánykodás idézheti elő.

 Tárgyára nézve: 9

Óvári Kelemen: A magyar csődrendszer Pest, 1871 Eggenberger féle Akadémiai Könyvkereskedés 16. oldal 10 Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 99. oldal, 25-26. oldal

11

Csődeljárás = Menekülési útvonal? -

Egyetemleges csőd: A közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára kiterjed, s abból az összes hitelező végkielégítést nyer.

-

Részleges csőd: A közadós végrehajtás alá vonható vagyonának bizonyos részére terjed ki, s abból csak egyes hitelezők nyernek végkielégítést.

 Polgári állapot szempontjából: -

Közönséges csőd: Általában jogalanyok ellen van helye.

-

Kereskedelmi csőd: Általában kereskedők ellen van helye.11

3. 4. A csődeljárás alanyai és a csődtömeg meghatározása az 1840. évi XX. törvénycikk előírásai alapján 3. 4. 1. A csődeljárás alanyai az 1840. évi XX. törvénycikk előírásai alapján12 A csődeljárás alanyai a különböző évek törvényei alapján változtak. Az 1840. évi XX. törvénycikk alapján a csődeljárás alanyai voltak többek közt:  A hitelezők egyenként és összességükben.  Az ideiglenes és a végleges tömeggondnok: A törvény a követelések behajtására, a vagyon kezelésére és az adminisztratív teendők ellátására a tömeggondnokot jelölte ki, aki a hitelezők összességének és a közadósnak is a képviselője volt. A peres eljárások lefolytatására nem rendelkezett hatáskörrel.  A perügyelő: A peres eljárások lefolytatására a perügyelőnek volt hatásköre, aki a csődhitelezők összességét képviselte az egyes eljárásokban. Díját a csődbíróság ítélettel határozta meg a peres eljárások befejezése után.  A csődválasztmány: A tömeggondnok felett gyakorolt ellenőrzést.  A közadós: Az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja majd kiegyenlíteni.

11

Miskolczi Bodnár Péter, Török Gábor: A magyar csődjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002, 54. oldal

12

Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 26-27. oldal)

12


13

A csődeljárásnak két ága volt

Peres eljárás Célja a követelések valódiságának, mennyiségének és a kielégítési sorrendnek a megállapítása.

Nemperes eljárás Célja a tömegvagyon biztosítása, célszerű kezelése, fenntartása, értékesítése és a hitelezők kielégítése.

2. ábra: Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 26. oldal alapján, saját szerkesztés

3. 4. 2 A csődtömeg meghatározása az 1840. évi XX. törvénycikk előírásai alapján Csődtömegnek a közadós azon vagyonának értékét nevezték, amely a hitelezők javára fordítandó. CSŐDTÖMEG 2 RÉSZE

Cselekvő Cselekvőtömeg tömeg Magában Magában foglalta foglalta aa közadósnak közadósnak minden minden saját saját vagy vagy harmadik harmadik személy személy birtokában birtokában lévő lévő vagyonát, vagyonát, mások mások elleni elleni követelési követelési jogát, jogát, és és mindent, mindent, amit amit aa közadós közadós aa csőd csőd ideje ideje alatt alatt jogos jogosúton útonszerez. szerez.

Szenvedő tömeg A szenvedő vagyonhoz a csőd által kielégítésre jogosítottaknak vagyonbeli követelései tartoznak.

3. ábra: Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 26. oldal alapján, saját szerkesztés


14

3. 5 A csődeljárás alanyai és a csődtömeg meghatározása az 1881. évi XVII. törvénycikk alapján 3. 5. 1 A csődeljárás alanyai az 1881. évi XVII. törvénycikk előírásai alapján Az eljárás alanyai, illetve a csődeljárás lebonyolításában közre működők többek között:  Hitelezők: A csődeljárás során az adósnak a hitelezőkkel kell tárgyalnia, tőlük kell a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges egyetértést megszerezni, velük kell megegyezni. A csődeljárásban a hitelező az, akinek az adóssal szemben lejárt pénzvagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.  Csődbiztos: A bíróság nevezte ki saját tagjai közül, a bíróság megbízottja volt. A csődbiztos vezette a tárgyalásokat, ellenőrizte a csődvagyon kezelőit. A csődbiztos visszahívását a csődbíróság eszközölheti, ezt a határozatát a bíróság nem köteles megindokolni, és ellene fellebbezésnek helye nincs.  Tömeggondnok: A csőd megnyílta után a tömeggondnok vette át az adós elvesztett kezelési és rendelkezési jogát, majd a felosztási határnapig ő gyakorolta azt. A bíróság nevezte ki a saját területén működő gyakorló ügyvédek közül. A bíróság elmozdíthatta, megbírságolhatta. Az eljárása során okozott kárért felelősséggel tartozott. A tömeggondnok készített felosztási tervet a vagyon felosztásának meghatározott sorrendjéhez, illetve ő bírálta el a tömeg ellen bejelentett hitelezői követeléseket, amelyeket vagy megtámad, vagy valódinak elismer.  Csődválasztmány: A bíróság ideiglenes választmányt nevezett ki az eljárás megindításakor, amely addig működött, amíg a hitelezők a végleges választmányt meg nem választották, ez a hitelezők egyszerű szótöbbségével történt. A így megválasztott választmányt nem kell a bíróságnak jóváhagynia. A csődválasztmány 3-5 tagja a hitelezők helyett, a nevükben járt el. Legfőbb feladata a tömeggondnok tevékenységének ellenőrzése és támogatása. Ellenőrzési jogosítványát úgy gyakorolta, hogy

jogában

állt

bármikor

bármilyen

ügyben

felvilágosítást

kérni

a

tömeggondnoktól, jogában áll bármilyen hivatalos iratba betekinteni vagy a vagyoni helyzetet megvizsgálni. Ha szabálytalanságot tapasztal, akkor vagy a csődbiztoshoz fordul, vagy saját hatáskörében szünteti meg. A csődválasztmánynak kötelező elnököt választania.  Hitelezői választmány:A Csődtörvény V. Novella 5/A. paragrafussal egészítette ki a törvény a hitelezői választmányra vonatkozó új szabályokat. Eszerint a hitelezői


15

választmányt a hitelezők alakíthatnak érdekeik védelme és képviseletük ellátása érdekében. A hitelezői választmány feladatai:  figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét,  a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel és a felszámolóval való kapcsolattartás során, valamint gyakorolja a törvényben meghatározott jogköröket. Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy hitelezői választmány működhet. Csődeljárás esetében a választmány megalakításának feltétele, hogy a szavazati joggal rendelkező hitelezőknek legalább az egyharmada hozza meg, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. A hitelezői választmánynak elsősorban a felszámolási eljárásban van jelentősége.13

3. 5. 2 A csődtömeg meghatározása az1881. évi XVII. törvénycikk előírásai alapján

A csődnyitás két alvagyonra osztotta az adós vagyonát

CSŐDTÖMEG: A csődtömeg tartalmazta az adós csődnyitáskor meglévő minden végrehajtás alól nem mentes vagyontárgyát, illetve amihez a csődnyitás után jutott hozzá. A csődtömeg továbbra is a közadós vagyonköréhez tartozik, de a rendelkezési jogot a tömeggondnok gyakorolja felette.

CSŐDÖN KÍVÜLI TÖMEG: Az adós végrehajtás alól vagyontárgyainak összessége.

mentes

4. ábra: Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 27. oldal 13

Miskolczi Bodnár Péter, Török Gábor: A magyar csődjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002, 65-69.

oldal Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 28-29. oldal


16

4. Nemzetközi kitenkintés 4. 1 Itália Itália a modern csődjog hazája, ebben az országban már a XIII. századtól szokásban voltak a csődjog főbb elvei a kereskedőkre nézve. A középkori csődjogi szabályok alapján a fizetések megszüntetését bukásnak tekintették, és ebben az esetben (akárcsak ma) a közadós elvesztette rendelkezési jogát a vagyona felett, és azt a hitelezők kapták meg. Az egyezség megkötésének helyszíne a csődtárgyalás volt, ahová hirdetmény útján idézték a hitelezőket. Az itáliai csődjognak azért is van kiemelkedő jelentősége, mert a XVI. századtól

Franciaország,

Anglia,

Spanyolország

és

a

Németalföld kereskedelmi városaiban is az a csődjog vált uralkodóvá, amely kizárólag a kereskedőkre vonatkozott. 5. ábra: www.google.hu/img

4. 2 Németország A német csődjog jellemzője volt, hogy hatálya kiterjedt a nem kereskedőkre is. Az eljárást a bíró vezette, aki kinevezte a gondnokot, és ítéletben határozta meg a bejelentett követelések valódiságát, továbbá bevonta az eljárásba a zálogos és jelzálogos hitelezőket is. A német csődjog sajátos jellemvonása volt az univerzalitás, ami azt jelentette, hogy az eljárás a közadós összes vagyonára kiterjedt, és a létező összes hitelező felkutatására és kielégítésére törekedtek. 1870-ben megkezdődött egy egységes, a német-római birodalom egészére érvényes csődtörvény

6. ábra: www.google.hu/img

kidolgozása, amely 7 évvel később, 1877-ben lépett hatályba. Az új, egységes csődtörvény 3 részből állt, az első az anyagi jogot, a második az alaki jogot (az eljárást), a harmadik a büntető határozatokat tartalmazta. Az új csődtörvény hibája viszont az volt, hogy nem adott lehetőséget a vállalkozás megmentésére. A törvényt két alkalommal is módosították, végül világossá vált, hogy új csődtörvény megalkotására van szükség. Az


17

új csődtörvényt 1994-ben fogadták el, majd 1999. január 1-jén lépett hatályba. Az új kódex egyetlen eljárásba foglalta a csődeljárás legfontosabb funkcióit, többek közt az adósságrendezést is.

4. 3 Franciaország Franciaországban az 1807. évi Code de commerce III. könyve szabályozta a csődeljárás, amely a hitelezőknek nagyobb tevékenységi kört biztosított, és nem várakoztatta őket az egész csődtömeg értékesítésének végéig. A csődtörvény hatálya csak a kereskedőkre terjedt ki. Ha a kereskedő beszüntette a fizetéseit, bukottnak volt tekinthető, és ebben az esetben a bíróság a csődöt ítéletben kimondta, és tagjai közül csődbiztost rendelt ki. A csődbiztos hívta össze a hitelezőket, akik megválasztották a tömeggondnoki teendőket ellátó syndícusokat. A törvényt 1938-ban

nagymértékben

módosították,

a

szabályokat

egyszerűsítették. A csődeljárásról szóló jelenlegi szabályokat az 1985. évi január 25-ei 85-98. sz. törvény tartalmazza. Ez alapján a csődeljárás célja, hogy lehetővé váljon a vállalat 7. ábra: www.google.hu/img megmentése, a csődeljárás pedig bírói határozattal elkészített végleges terv alapján történik.

4. 4 Anglia Az első csődtörvényt 1542-ben Angliában fogadták el a hitelezők védelme érdekében. A második csődtörvényt 1570-ben alkották meg, melynek főbb pontjai a következők voltak:  Az eljárást csak a hitelező indíthatta meg (ez

szöges

gyakorlattal,

ellentétben ugyanis

áll

az

a

mai

eljárást

a

hitelezőn kívül az adós is indíthatja),  Adós csak kereskedő lehetett,  Az eljárás során a csődbiztos lefoglalta az adós


vagyonát, majd értékesítette és szétosztotta a hitelezők között;  Ha az adós vagyona nem fedezte maradéktalanul a tartozását, akkor a hitelezők a később szerzett vagyont is lefoglalhatták.


18

1705-ben a parlament vezetett be, ez alapján:  Az együttműködő adós mentesülhetett a fennmaradó összeg megfizetése alól,  Az együttműködő adós a vagyona egy részét megtarthatta,  Az együttműködést elutasító adóst akár halálra is ítélhették.

4. 5 USA Amerikában 1806-ban fogadta el az első csődtörvényt a Kongresszus, majd 1841-ben a második csődtörvény elfogadására is sor került. Lényeges újítása volt, hogy az adós is megindíthatta a csődeljárást, illetve a kereskedőkön túlmenően a törvény hatálya a magánszemélyekre is kiterjedt.

1867-ben

alkották

meg

a

harmadik

csődtörvényt, amely kimondta, hogy az eljárás csak akkor indítható meg, ha a hitelező követelése eléri a 250 dollárt. Ezt a törvényt 1898-ban követte a negyedik csődtörvény, melyet 1920-ban, 1938-ban, 1978-ban majd végül 1994-ben jelentősen módosítottak


és ma is alkalmazzák. A törvény alapján az tekinthető fizetőképtelennek, akinek a tartozásai meghaladják a vagyonát. A törvény hatálya a társaságokra, kereskedőkre, magánszemélyekre és farmergazdaságokra egyaránt kiterjed. Az 1938. évi módosítás lehetővé tette, hogy a csődbe jutott vállalat moratóriumot (fizetési haladékot) kapjon a reorganizáció keretében.

4. 6 Ausztria Ausztria esetében tartományonként eltérő rendelkezések láttak napvilágot, de az osztrák örökös tartományok csődjoga alapvetően a német jog átvételén alapult, akárcsak a peres eljárások. rendelte

1753-ban el

az

Mária

Terézia

egységes

csődjog


kodifikálását, s 1781. május 1-jén II. József uralkodása alatt lépett hatályba. A törvény többszöri módosítása után, 1796-ban II. Lipót léptette életbe a csődtörvényt is magában foglaló Allgemeine Gerichtordnung für Westgallizien-t. Ezt követően többször is

Csődeljárás = Menekülési útvonal? megkísérelték újabb egységes csődtörvény elkészítését, ennek része volt az 1853. évi csődrendtartás, amely a magyar korona országaiban lépett hatályba. Végül 1869-ben fogadták el az egységes csődrendtartást, melyet 19852-ben és 1997-ben módosítottak.14

14


19


5. A csődeljárás 5. 1 A csődeljárás lépéseinek rövid ismertetése Az eljárás lépései: 1. Az adós vagy a hitelező benyújtja a kérelmet, s ez alapján ideiglenes moratóriumot kap. 2. A bíróság 5 napon belül megvizsgálja a kérelmet, és – ha nem kell hiánypótlásra visszaküldeni – elrendeli az eljárás megindítását. Ezzel egyidejűleg 90 napos moratóriumban részesíti az adóst, és vagyonfelügyelőt rendel ki. 3. Az elrendeléstől számított 5 napon belül az adós felhívja a hitelezőket követeléseik bejelentésére. 4. A hitelezők regisztrálása után kezdődik az egyezségi tárgyalás, amely során lehetőség van a moratórium meghosszabbítására, és ekkor dől el az adós sorsa is. 5/a. Sikeres egyezségkötés esetén a bíróság befejezetté nyilvánítja az eljárást. 5/b. Sikertelen egyeztetés esetén a bíróság megszünteti az eljárást és a csődeljárás átfordul felszámolási eljárássá. Az alábbi ábra is a csődeljárás menetét szemlélteti:

20


21

CSŐDELJÁRÁS SÉMÁJA Cstv. 7.-21/C. §

Csődeljárás iránti kérelem benyújtása

Adós kezdeményezi

Ideiglenes moratórium a bíróság csődeljárásról szóló döntéséig, melynek jogkövetkezményei: - „cs.a.” toldat használata - Felszámolási eljárás

Hitelező kezdeményezi

Adós nyilatkozatai

Bíróság döntése a formai vizsgálat után 5 napon belül

Dönt a csődeljárás elrendelésé ről

A hiányok pótlása után elrendeli a csődeljárást

Hiánypót lást rendel el

Elutasítja a kérelmet formai hiba miatt, ezzel megszűnik a moratórium

Nem tett eleget a hiánypótlásban foglaltaknak, elutasítja a kérelmet


22

Hitelezői gyűlés

A hitelezői gyűlés eredményeként nem jön létre egyezség

A bíróság megszünteti a csődeljárást

Felszámolási eljárás elrendelése hivatalból, vagy a felfüggesztett felszámolási eljárás

Létrejön az egyezség (akár többszöri gyűlés tartásával)

Nem szabályszerű az egyezség, azt a bíróság nem hagyja jóvá, a csődeljárást megszünteti

A bíróság egyezséget jóváhagyja, csődeljárást befejezettnek nyilvánítja

az a

Nincs elegendő hitelezői többség az egyezséghez, de azt a bíróság a törvényi feltételekkel jóváhagyja


Csődeljárás elrendelésének jogkövetkezményei:

23

-

Hitelezők felhívása:

-

-

Hitelezői gyűlés:

az ideiglenes csődmoratórium meghosszabbodik; vagyonfelügyelő kirendelése, az adós tulajdonosi jogainak egyidejű korlátozásával; hitelezők felhívása a követelés bejelentésére (30 nap); „cs.a.” toldat használata; a csődeljárás közben kezdeményezett felszámolási eljárásokat a bíróság felfüggeszti; hitelezői kezdeményezés esetén ez a csődeljárás kezdő időpontja.

a hitelezői igénybejelentésre 30 nap áll rendelkezésre, ezalatt a vagyonfelügyelő nyilvántartásba veszi és besorolja a hitelezői igényeket az adós bevonásával; hitelezői gyűlés előkészítése; az adós közvetlenül is felhívja hitelezőit igényeik bejelentésére.

Csődeljárás kezdő időpontjától 45 napon belül össze kell hívni, melyre az adós egyezségi javaslattal, és fizetőképességének helyreállítását lehetővé tevő programmal készül, kérheti a fizetési haladék meghosszabbítását (180 napra vagy maximum egy évre).

11. ábra: Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 85-87. oldal


5. 2 Hogyan indítható meg a csődeljárás? A csődeljárás az adós vagy a hitelező által benyújtott formanyomtatvány alapján indul meg, amely formanyomtatvány benyújtása 2010. július 1-jétől kizárólag elektronikusan történhet meg. Az adós, illetve a hitelező által benyújtott csődkérelmet az 1. sz. és a 3. sz. mellékletben szemléltetem.

5. 2. 1 Eljárás indítása az adós kérelme alapján 5. 2. 1. 1 A kérelem benyújtásának feltételei, a kérelem tartalma A kérelmet az adós gazdálkodó szervezet vezetője nyújthatja be a bírósághoz, de előfordulnak olyan esetek, amikor az adós nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet. Ezek az esetek a következők:  Ha az adós ellen már folyamatban van egy csődeljárás.  Ha az adós ellen felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést. A kérelem benyújtásáról az adós gazdálkodó szervezet tájékoztatni a köteles a munkavállalókat, és a Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket. A csődeljárási kérelem fontosabb tartalmi kellékei, illetve a fontosabb csatolandó dokumentumok például:  Az adós nevét, székhelye;  Három hónapnál nem régebbi mérleget;  Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a kérelemhez csatolt mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek;  A moratórium megkezdésének napján 15:00 után az adós már nem utalhat ki pénzösszeget számlavezető bankjától, és ezt a fizetési haladék ideje alatt, a továbbiakban is csak a bíróság engedélyével teheti meg. Emellett az adósnak nyilatkoznia kell a következőkről is:  Ha az adós ellen korábban már rendeltek el csődeljárást, akkor a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, és a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két éveltelt-e;

24

Csődeljárás = Menekülési útvonal?  Van-e tudomása az adósnak ellene indított felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról;  Volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el; Az adós által benyújtott csődkérelemhez csatolandó, az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlapot a 2. sz. mellékletben ismertetem. Hiányos kérelem benyújtása esetén a benyújtót hiánypótlásra kell felszólítani. Amennyiben az adós nem tesz eleget hiánypótlási kötelezettségének, úgy a bíróság a kérelmet elutasítja. A kérelem bíróságra érkezésének különféle jogkövetkezményei vannak. Ezek a jogkövetkezmények a következők:  A csődeljárás kezdő időpontja a kérelem bírósághoz érkezésének a napja;  A csődeljárás kezdő időpontjának napján, vagy később érkező adós elleni felszámolási kérelmek elbírálását a bíróság a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti;  Ha az adós az eljárás során moratóriumot kap, akkor a jelenlegi csődeljárás kezdő időpontjától számított két éven belül nem lehet újabb csődkérelmet benyújtani;  A csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell tárgyalást tartani a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében.

5. 2. 1. 2

A bíróság eljárása

Az ideiglenes fizetési haladékról szóló döntés után a bíróság azonnal – legkésőbb az adós által benyújtott kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül – megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a törvényi feltételeknek. Amennyiben a kérelem megfelel a törvényi feltételeknek, a bíróság azonnal végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzétételéről, illetve a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs.a.” toldat feltüntetéséről. A bíróság a végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A csődeljárást elrendelő, és közzétételre kerülő bírósági végzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:  Az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát;

25

Csődeljárás = Menekülési útvonal?  A bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét;  A bíróság nevét és az ügy számát;  A csődeljárás kezdő időpontját;  Azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst moratórium illeti meg, amely a közzétételtől számított 90. nap utáni első munkanapon 0 órakor lejár.  A hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket – a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

5. 2. 2 Eljárás indítása a hitelező kérelme alapján Ma már a hitelező is indíthat az adós ellen csődeljárás, de csak akkor, ha felszámolási eljárást is indíthatna, de az az érdeke, hogy felszámolási eljárás helyett inkább csődeljárásban érvényesítse az igényét. A hitelezői kérelem nyomtatványa dolgozatom 3. sz. mellékletében található meg, benne megfigyelhetők a kérelem kötelező tartalmi elemei. Amennyiben a kérelem megfelel a törvényi feltételeknek, úgy azt a bíróság 5 munkanapon belül megküldi az adósnak, azzal, hogy a kézhezvételtől számított 15 napon belül csatolja az adósi kérelemhez a szükséges iratokat, és nyilatkozzon a következőkről:  Elismeri-e a követelést;  Van-e ellene csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban;  Volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság hivatalból elutasított stb. Amennyiben az adós nem vitatja a követelést, és eleget tesz iratcsatolási, és nyilatkozattételi kötelezettségének, a bíróság meghozza a csődeljárást elrendelő végzést. Amennyiben az adós vitatja a követelést, vagy igazolja, hogy a követelést kiegyenlítette, vagy iratcsatolási kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság hivatalból elutasítja a hitelező csődeljárás iránti kérelmét.

5. 3 A vagyonfelügyelő A vagyonfelügyelő a hitelezők, illetve a törvényesség érdekében eljáró személy, akit a bíróság rendel ki, tisztsége a csődeljárás lezárásával egy időben szűnik meg. A vagyonfelügyelőt a felszámolók névjegyzékéből kell kiválasztani.

26


5. 3. 1 Vagyonfelügyelő = A hitelezők érdekeinek védelmezője? 5. 3. 1. 1 Az adós gazdasági tevékenységének figyelemmel kísérése a hitelezők érdekében Ezen feladatkör keretein belül a vagyonfelügyelő áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ezen tevékenységéhez szükséges jogosítványok mindegyikével rendelkezik. Az adóst gyakorlatilag nem illeti meg az üzleti titok védelme a vagyonfelügyelővel szemben. Továbbá a vagyonfelügyelő figyelemmel kíséri, hogy az adós milyen kintlévőségekkel rendelkezik, és megtesz-e mindent a követelések befolyása érdekében. Szükség esetén felhívja az adóst, hogy szólítsa fel a neki tartozókat a teljesítésre.

5. 3. 1. 2 Az adós vagyonának oltalmazása Ebbe a feladatkörbe tartozik az adós kötelezettségeinek jóváhagyása és az adós fedezetelvonó szerződéseinek a megtámadása, tehát a vagyonfelügyelő áttekinti az adós korábbi és a csődeljárás során kötött ügyleteit, és ellenőrzi őket a hitelezők szemszögéből.

5. 3. 1. 3 A csődegyezséghez kapcsolódó feladatok Bár nem a vagyonfelügyelő köti meg a csődegyezséget, és nem ő készíti az alapjául szolgáló tervet, de tapasztalatai birtokában tanácsokkal segítheti az adóst a terv és az egyezségi javaslat elkészítésében. Ezen tevékenység ellátása a vagyonfelügyelőnek nem kötelessége, ezért díjazás nem illeti meg. A vagyonfelügyelő jóváhagyja a csődegyezséget, ha a hitelezőknek a törvényben megkövetelt aránya elfogadta azt. Azonban magának a vagyonfelügyelőnek is jóvá kell hagynia az egyezséget, ellenkező esetben semmisnek kell azt tekinteni. Amennyiben a vagyonfelügyelő nem hagyja jóvá az egyezséget, az érintettek kifogást nyújthatnak be a bírósághoz. Ilyen esetben a bíróság kötelezheti a vagyonfelügyelőt az egyezség jóváhagyására, ha a kifogást alaposnak találja.

5. 3. 1. 4 Beszámolási kötelezettség A vagyonfelügyelő beszámolási kötelezettsége azt jelenti, hogy különböző jogosultaknak különböző témakörökben kell felvilágosítást adnia. Például a vagyonfelügyelő köteles beszámolni a bíróságnak a saját maga tevékenységéről, továbbá az adós vagyoni helyzetéről a bíróságokon túl más jogosultaknak is köteles tájékoztatást adni. Ezen felül a

27


28

munkavállalók, a szakszervezetek, az üzemi tanács, illetve a területileg illetékes munkaügyi szerv tájékoztatást kérhet a vagyonfelügyelőtől a munkavállalókat érintő kérdésekkel kapcsolatban.

5. 4 A moratórium A moratórium a csődeljárás legfontosabb anyagi jogi intézménye, melynek lényege abban rejlik, hogy a moratórium ideje alatt a pénztartozás megfizetéséhez fűződő hátrányok nem sújtják a gazdálkodó szervezetet, de fontos tudni azt, hogy a moratórium ideje alatt a hitelezői követelések kamatoznak. A fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, a moratórium időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a hitelezők és a számlavezetők kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, ami a fizetési haladék célját meghiúsítja. A 2009. szeptember 1-jén bevezetett törvények azonban jelentős változásokat hoztak. A moratórium időtartama 90 nap, ami akkor kezdődik, amikor a bíróság moratóriumot megadó végzése alapján a közlemény a Cégközlönyben megjelenik. Az adós kérheti a hitelezők egyetértését a moratórium meghosszabbításához, de a fizetési haladék teljes időtartama nem haladhatja meg a 365 napot (még a hosszabbítással együtt sem). A fizetési haladék meghosszabbításának két módja van: Egyszerű többséggel:

Minősített többséggel:

 A meghosszabbításra a csődeljárás kezdő időpontjától számított 180 napig van lehetőség;  Az adósnak meg kell szereznie a szavazati joggal rendelkező hitelezők szavazatainak a többségét mind a biztosított, mind a nem biztosított hitelezői osztályokban.

 A moratórium a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napig illeti meg az adóst;  Az adósnak meg kell szereznie a szavazati joggal rendelkező hitelezők szavazatainak a ⅔-át mind a biztosított, mind a nem biztosított hitelezői osztályokban.

A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt, döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló kérelemnek tartalmaznia kell a következő elemeket:


    

Az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát; A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét; A bíróság nevét és az ügy számát; A csődeljárás kezdő időpontját; Azt, hogy az adóst meddig illeti meg a meghosszabbított moratórium.

5. 5 A csődegyezség 5. 5. 1 A hitelezői igények bejelentése és nyilvántartásba vétele A csődtörvény egyik új rendelkezése az, hogy az adós a hitelezőit közvetlenül is felhívja követeléseiknek 30 napos határidőn belül történő bejelentésére és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására. Amennyiben a hitelezők a határidőt elmulasztják, a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A csődtörvény másik újdonsága a hitelezők által fizetendő regisztrációs díj, mellyel a csődeljárás költségeinek fedezéséhez járulnak hozzá. A követelés nyilvántartásba vételének feltételeként a hitelező köteles a szóban forgó követelés 1%-át – de minimum 5000 forintot és maximum 100 000 forintot – nyilvántartásba-vételi díjként befizetni a vagyonfelügyelő bankszámlájára, aki ezt az összeget kizárólag (számlával igazolt) költségeinek megtérítésére fordíthat. A vagyonfelügyelő külön- külön köteles nyilvántartásba venni a követeléseket.

5. 5. 2 Az egyezségi tárgyalás előkészítése Az egyezségi tárgyalásra az adós hívja meg a hitelezőket és a vagyonfelügyelőt. Az egyezségi tárgyalás időpontját a 45 napos moratórium letelte előtti 8. munkanapot megelőző napra kell időzíteni. A tárgyalás időpontjáról az adós gazdálkodó szervezet tulajdonosi testületét is értesíteni kell, a meghívót legalább 8 munkanappal a tárgyalás előtt kell az meghívottakhoz eljuttatni. Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni a tárgyalásról.

29


30

5. 5. 3 Hogyan dönthetnek a hitelezők? Az első tárgyaláson a hitelezőknek lehetőségük van az egyezségi javaslat elutasítására. Ha az adós nem hajlandó a javaslat átdolgozására, akkor ezzel a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet készít, és azt azonnal megküldi a bíróságnak. Ha az adós vállalja az egyezségi javaslat átdolgozását, akkor a moratórium ideje alatt több tárgyalást is tarthat a hitelezőkkel. Ha a további tárgyalások valamelyikén a hitelezők elutasítják a csődegyezséget, úgy az adós a tárgyalásokat lezárja, erről szintén jegyzőkönyvet vesz fel, amit ez alkalommal is haladéktalanul megküld a bíróságnak. Ezt követően, a bíróság a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül dönt a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladék megszűnéséről.

5. 5. 4 Ki mennyi szavazattal bír? Az egyezségi tárgyaláson az a hitelező bír szavazati joggal, aki:  A 30 napos határidő alatt bejelentette hitelezői igényét;  A nyilvántartásba-vételi díjat megfizette;  Követelése elismert. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 100 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett szavazat után egy szavazat illeti meg. A 100 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A következő két esetben a hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni: o Azon követelések esetében, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik; o Azok követelések esetében, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását

megelőzően

kevesebb,

mint

180

nappal

megelőző

tartozásátvállalásából erednek. A vitatott követeléssel rendelkező hitelezők nem vesznek részt a döntési folyamatban.

5. 5. 5 A csődegyezség lényege A moratórium elsődleges célja az adós fizetőképességének helyreállítása. Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel többek közt az adósság rendezésének feltételeiről, az adósságra vonatkozó esetleges engedményekről, az adós reorganizációs programjáról. Az egyezség megkötéséhez a hitelezők többségének hozzájárulása


31

szükséges. Az egyezséget minden esetben írásba kell foglalni, illetve az adós köteles a tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül a bíróságnak bejelenteni. Ha az adós ennek a kötelezettségének nem vagy csak késve tesz eleget, 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethető.

5. 6 A csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése Az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. Ha az egyezség megfelel a törvényi feltételeknek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

Egyezség bírói jóváhagyása

→ Csődeljárás befejezetté nyilvánítása

Ha nem jött létre egyezség, vagy létrejött, de az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, megállapítja az adós fizetőképtelenségét, és elrendeli az adós felszámolását.

Csődeljárás bírói megszüntetése

→ Adós felszámolásának elrendelése

Ezen végzések elleni fellebbezést 3 munkanapon belül lehet benyújtani, melyet a bíróság legfeljebb 8 munkanapon belül elbírál.15

15

Miskolczi Bodnár Péter, Török Gábor: A magyar csődjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002, 96-120.

oldal Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 87-111. oldal


32

6. Amerikai gyakorlat a magyar csődjogban? 6. 1 Magyarország a magáncsőd bevezetésére vár?  A magáncsőd lényege, hogy vagyonuk, munkaviszonyuk állami gondnokság alá helyezése árán haladékot kapnának hiteleikre a fizetésképtelen magánszemélyek. A probléma súlyosságát mutatja például az, hogy 2008-ban mintegy 900 ezer magánszemély neve szerepelt a nem fizető banki adósok listáján. Azonban mint sok találónak tűnő kifejezés, a magáncsődé is pontatlan: korántsem

reménytelenül

eladósodott

emberek

további

ellehetetlenítéséről, hanem hitelezőikkel szembeni adósságaik rendezéséről, vagyoni krízishelyzetükön való átsegítésről van szó. 12. ábra: www.google.hu/img

Komoly társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a magáncsőd révén az érintett társadalmi csoportok ismét jövedelemtermelővé váljanak. Ez ráadásul a hitelintézetek számára is kiszámíthatóbb jövőt jelentene, hiszen ha egy adós nem fizet a banknak, akkor az egész kintlévőségét illetően bizonytalan helyzetbe kerül. Ehhez képest kiszámíthatóbb a helyzet, ha a bank lemond követelése egy részéről, s ennek fejében hozzájut pénze nagy részéhez. Két megoldási lehetőség látszik körvonalazódni

1. Adóság rendezése.

2. Csődeljárás.

Mindkét variáció tényleges „kivitelezője” az adós mellé kirendelt vagyongondnok lenne. Első lépésként az adós a bíróságon bejelentené, hogy fizetésképtelen és csődvédelmet kérne. Az első, kedvezőbb esetben a gondnoknak sikerülhet egyezséget, megállapodást létrehoznia az adós és a hitelezők között, majd ez alapján egy adósságrendezési tervet megfogalmaznia. Ha a hitelezők ezt elfogadják, s a magánszemély a következő években teljesíti is a vállalt feltételeket (törleszt), akkor számíthat a tartozás egy részének elengedésére.

Csődeljárás = Menekülési útvonal? A második esetre, a vállalati csődöknél már ismert eljárásra akkor kerülne sor, ha nincs esély a felek közti megegyezésre. Az elképzelések szerint legfeljebb 4-5 évig tartó csődeljárás során az adósnak teljes mértékben együtt kell működnie a vagyongondnokkal, tájékoztatva őt az anyagi helyzetre vonatkozó fejleményről, illetve mindent meg kell tennie azért, hogy kereső munkaviszonyba kerüljön. Ha az adós súlyosan megszegné a vagyongondnokkal kötött egyezséget, utóbbi felmondhatná azt. Ez pedig azt jelentené, hogy a hitelezők korlátozás nélkül (azaz az eddigi módon) érvényesíthetnék igényüket vele szemben. Ingatlannal kapcsolatos hiteltartozás esetén az állam piaci áron vásárolná vissza a fizetésképtelenek ingatlanját. Így az adós nem kerülne az utcára, hiszen bérlőként a lakásában maradhatna. A család a vételárból törleszthetné adósságát. A magáncsőd Magyarországra történő bevezetését feltétlenül szükségesnek találom, hiszen sok család számára ez jelenthetné a „túlélést”. De amit a csődvédelemnél is fontosabbnak tartok, az a megelőzés lenne, miszerint azokat a magyar családokat kellene mindenáron megmenteni, akik még nem jutottak el abba a helyzetbe, hogy felmondják a hiteleiket, vagy árverés elé állítsák őket.

6. 2 A magáncsőd intézménye Amerikában Az Egyesült Államokban jelen pillanatban is él és létezik a magáncsőd, mint lehetőség a bajba jutottak számára. Az Államokban, ha valaki úgy érzi, hogy bajba került, és nem tudja fizetni a hiteleit, az csődöt jelenthet a hitelezők felé. Nemrégiben azonban szigorítottak ezen az eljáráson, vagyis ez nem jelenti automatikusan azt, hogy megmenekült az adósságaitól. Csődbejelentés esetén egy likviditást vizsgáló cég, a Suicitor veszi át a hitelezőktől az adós ügyét és átvilágítja az adós magánszemélyt vagy családot, vajon mennyire megalapozott ez a bejelentés. Átvilágítás után minden esetben bíróságra adja az ügyet, ahol a vizsgáló cég által összegyűjtött, rendelkezésre álló adatokból a bíró dönti el, hogy legitimitást nyer-e a magáncsőd bejelentése, vagy sem. Amennyiben igen, abban az esetben az adós minden adósságát „leírják”, vagyis a nehéz helyzetére való tekintettel nem kell semmit sem visszafizetnie. Ez azzal is jár, hogy az elkövetkezendő öt vagy hét évben nem kaphat semmilyen hitelintézeti kölcsönt, sem

33

Csődeljárás = Menekülési útvonal? hitelkártyát. Ez az ottani „BAR-lista”. Következménye még, hogy a munkáltatók egy része nem alkalmaz olyan munkavállalót, aki magáncsőd bejelentéssel élt. Amennyiben viszont a bíró megalapozatlannak találta a magáncsőd bejelentését az adós részéről, úgy az esetben könyörtelenül behajtják a tartozás összegét az adóson.16

16

http://www.fn.hu/vallalkozas_penzugy_102/20090211/jon_magancsod_intezmenye/ http://www.magyarokszovetsege.hu/content/amerika-magancsod-intezmenye http://www.dunatv.hu/gazdasag/magancsod_bevezetes.html

34


7. Összefoglalás A csődeljárás két lehetséges kimenetele szerint tehát az adós gazdálkodó szervezet vagy megmenekül szorult helyzetéből – a hitelezőkkel kötött sikeres csődegyezség esetén -, vagy – sikertelen csődegyezség esetén – a bíróság elrendeli az adós elleni felszámolási eljárást. Az egyik legfontosabb dolog a csődeljárással kapcsolatban az, hogy az adósnak látnia kell, hogy az általa kezdeményezett csődeljárással mintegy második esélyt kap vállalkozásának talpra állítására, és a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeinek a kielégítésére. Hiszen a moratórium (fizetési haladék) ideje alatt lehetősége van egy olyan csődegyezségi javaslat kidolgozására, amely mind a saját maga, mind a hitelezők érdekeit szem előtt tartja, ráadásul a moratórium ideje alatt (ami 90 napról 180 napra, vagy akár 365 napra is meghosszabbítható) a nemfizetés jogkövetkezményei miatt sem kell aggódnia, ugyanis a fizetési haladék időtartama alatt azok megszűnnek funkcionálni. A csődeljárás tehát akár egy menekülési útvonalnak is tekinthető, amelyen haladva az adós – ha jó irányt választ, és rendelkezik a legideálisabb döntés meghozatalához szükséges lehetőségekkel és tudással - kimenekülhet a válsághelyzetből, és új alapokra helyezheti vállalkozása további működését. Erre minden bizonnyal nagy szüksége is van, hiszen ha egyszer már a szakadék szélére került, akkor joggal feltételezhető, hogy számításaiba hiba csúszott, és ezen hibák kiküszöbölése elengedhetetlen a további sikeres működés érdekében.

35


36

8. Forrásjegyzék 1. Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009. 2. Miskolczi Bodnár Péter – Török Gábor: A magyar csődjog alapjai, hvgorac, Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002. 3. Dr. Kerek Zoltán: Csődeljárás, felszámolás, reorganizáció, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1992. 4. Óvári

Kelemen:

A

magyar

csődrendszer,

Eggenberger

féle

Akadémiai

Könyvkereskedés, Budapest, 1871. 5. forrás: http://www.cegjog.info/index.php?adv=&action=20&tema3=2 6. http://hu.wikipedia.org/wiki/Gazd%C3%A1lkod%C3%B3_szervezet 7. http://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdas%C3%A1gi_szervezet 8. forrás: http://www.kalkulator.hu/cikk/26617/14704 9. forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C5%91d 10. http://www.fn.hu/vallalkozas_penzugy_102/20090211/jon_magancsod_intezmenye/ 11. http://www.magyarokszovetsege.hu/content/amerika-magancsod-intezmenye 12. http://www.dunatv.hu/gazdasag/magancsod_bevezetes.html


9. Mellékletek 1. melléklet: Az adós által benyújtott csődkérelem 2. melléklet: Az adós által benyújtott csődkérelemhez csatolandó, az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlap tartalma 3. melléklet: A hitelező által benyújtott csődkérelem

37


38 1. számú melléklet

Az adós által benyújtott csődkérelem17

………………………….Bíróság

Bírósági érkeztető bélyegző:

…..Cspk…-…..-……………………… Adós cégjegyzék szerinti neve és adószáma: …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………

Kérelem átvételének ideje ……óra

Az adós székhelye a kérelem benyújtásának

……...perc

időpontjában (ország, város/község, utca,

Az ideiglenes moratórium Cégközlönybe

házszám, irányítószám):

történt felküldésének ideje: ……óra

……………………………………………

…….perc

…………. ……………………………………………

Felküldte:…………………………………

……………………………………………

(aláírás)

Az adós magyarországi telephelyeinek,

Az adós mád európai uniós tagállamban

fióktelepeinek a címe (város/község, utca,

lévő telephelyének a címe (ország,

házszám, irányítószám):

település, utca, házszám, irányítószám, az

……………………………………………

ottani nyilvántartást vezető bíróság neve

……………………………………………

és címe)

……………………………………………

……………………………………………

……………………………………………

……………………………………………

……………………………………………

…………………………………………… ……………………………………………

17



39

Az adós cégjegyzékszám:

Az adós adószáma:

Cg……………………………….

………………………………………..

Elismert vagy tényleges vállalatcsoportban való tagság esetén az a tény, hogy a) az adós a vállalatcsoport tagja

□

b) az adós a vállalatcsoport uralkodó tagja

□

A csoporthoz tartozó cégek neve, székhelye, cégjegyzékszáma: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………. Az adós számláit vezető pénzügyi (pénzforgalmi) intézmények megnevezése a számlaszámokkal: ……………………………………………………… Számlaszám………………………………………… ……………………………………………………… Számlaszám………………………………………… ……………………………………………………… Számlaszám………………………………………… ……………………………………………………… Számlaszám………………………………………… ……………………………………………………… Számlaszám………………………………………… ……………………………………………………… Számlaszám………………………………………… (Amennyiben az összes számla nem fér ki, úgy itt jelezni kell, hogy a mellékletek között szerepel a felsorolás.)



Az adós által benyújtott csődkérelemhez csatolandó, az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlap tartalma18 1. Egymillió forint feletti, a számviteli törvény szerinti tárgyi eszközök (könyv szerinti értéken) ……………………………. 2. Egymillió forint feletti, a számviteli törvény szerinti befektetett pénzügyi eszközök (könyv szerinti értéken) ……………………………. 3. Az adós három millió forint feletti, a számviteli törvény szerinti követelései (könyv szerinti értéken) ……………………………. 4. A 3. pont alatti adósi követelések közül a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozásban vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben fennálló követelések ……………………………. 5. A 3. pont szerinti adósi követelések közül azoknak a felsorolása, amelyekre zálogjogot, óvadékot, biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, vagy amelyekre végrehajtási jog van bejegyezve ……………………………. 6. Az adós három millió forint feletti, a számviteli törvény szerinti kötelezettségei (könyv szerinti értéken) …………………………….

18

Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 276. oldal

Csődeljárás = Menekülési útvonal? 7. A 6. pont alatti adósi kötelezettségekből a Cstv. 12 § (3) bekezdése szerinti biztosított hitelezői követelések ……………………………. 8. A 6. pont alatti adósi kötelezettségekből a közokiratba foglalt hitelezői követelések …………………………….

41



A hitelező által benyújtott csődkérelem19

………………………..Bíróság

Bírósági érkeztető bélyegző:

….Cspk…-….-…………………….. Hitelező neve (cégneve, cégjegyzékszáma), lakcíme (székhelye): …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… Adós neve, cégjegyzékszáma, székhelye:

Kérelem átvételének ideje…...óra…..perc

…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… Az adós magyarországi telephelyeinek, fióktelepeinek címe (város/község, utca, házszám, irányítószám): …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… Az adós cégjegyzékszám: Cg………………………… Az adós hitelezőjeként nyilatkozom, hogy 1. az adóssal szemben a Cstv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján kiegyenlítetlen követelésem áll fenn, 2. abban az esetben, ha az adós a követelésemet kiegyenlíti, ezt a tényt haladéktalanul bejelentem a bíróság részére.

19

Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 277-278. oldal


Illeték leróva:

43

Csatolva a közzétételi

Meghatalmazás csatolva:

költségtérítés befizetésének Igen

igazolása

Igen

Nem

Nem Igen

Nem

Csatolva az adós

Csatolva a hitelezői

nyilatkozata a Cstv. 8. §

követelés fennállásáról

(4) bekezdés d) és e)

hitelek összegéről és

pontjában foglaltakról:

lejáratuk időpontjáról szóló okiratok:

Igen

Nem Igen Nem

………………………., 20………………………

…………………………………………. A hitelező vezetőjének cégszerű aláírása

Jogi képviselő ellenjegyzése: ………………………………………………

Csődeljárás = Menekülési útvonal?

Recommend Documents