EX ! É p í t é s z i r o d a K f t . 5000 Szolnok, Hunyadi út 41.
tel. / fax : (56) 423 651
CSATASZÖG KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA
törzsszám : GJ-0502/1
Szolnok, 2006. november
EX! Építésziroda Kft. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41.
tel. / fax : (56) 423 651
CSATASZÖG KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA
készítők : Dr. Csányi Marietta régész, örökségvédelmi szakértő Szolnok Gutman József építész EX! Építésziroda Kft., Szolnok
Szolnok, 2006. november
2
A jelen örökségvédelmi hatástanulmány a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján készült. Az Önkormányzat fejlesztési céljait a 21/2006.(III.9.) számú képviselőtestületi határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció részletezi.
Bevezetés - a hatástanulmány régészeti és egyéb részeinek alapelvei és célja 1. Az adott településre vonatkozóan valamennyi, a múzeumi adattárakban, esetleg helytörténeti gyűjteményekben, szakirodalomban, levéltárakban fellelhető vagy helyi lakosok közléseiből nyert információk alapján megismert és valamilyen módon nyilvántartott régészeti lelőhelyek számbavétele. 2. Az adott településre vonatkozóan minden olyan hely számbavétele, ahol régészeti lelőhely valószínűsíthető. Egy-egy terület régészeti lelőhelyeinek gyakorisága, azaz a régmúlt idők településsűrűsége a földrajzi környezet teremtette életfeltételek függvénye. Az ismert, múzeumokban, közgyűjteményekben nyilvántartott lelőhelyek száma azonban mindenkor a vidék kutatottságán múlik. Ha a hatástanulmány elkészítésénél a nem megfelelő évszak, vagy az állandóan sürgető határidő miatt a módszeres terepbejárásra nincs mód, a régészeti kutatottság hiányosságait geomorfológiai megfigyelésekkel ellensúlyozhatjuk. Tehetjük ezt azért, mert évek, évtizedek terepkutatásaiból mára már körvonalazódtak azok a törvényszerűségek, melyek korról korra szabályozták a letelepedés rendjét. A vízközelség és árvízmentesség például alapkövetelmény volt minden otthont kereső közösségnél - meg is találták e helyeket. Ezért a tévedés kockázata nélkül bátran régészeti érdekű helynek határozhatjuk meg azokat a területeket, melyeket domborzati, vízrajzi adottságai szinte minden korban letelepedésre alkalmassá tettek, s melyeken eszerint régészeti lelőhely valószínűsíthető. A településrégészeti kép azonban így sem lesz teljes, mivel ez a geomorfológiai megfigyeléseken alapuló módszer csak az általános szabályoknak megfelelő régészeti érdekű helyek kiválasztására használható, egyedi esetekre nem. Pedig terepbejárási tapasztalataink azt mutatják, hogy a valóságban előfordul, hogy általunk alkalmatlannak ítélt helyet is birtokba vettek elődeink - nem egyszer az ártéren -, komoly fejtörést okozva ezzel az indítékaikat csak találgató mai kutatónak. A fent vázolt, teljességre törekvő komplex módszerrel, melyet a részlegesen kutatott Csataszög esetében is alkalmazunk - becsléseink szerint - a valóságban meglévő régészeti lelőhelyeknek mintegy 70 %-át tudjuk feltüntetni. A minél teljesebb településrégészeti rekonstrukció azért kulcsfontosságú, mert az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetének éppúgy célja a leletek - lelőhelyek megmentése, védelme, mint a beruházások elősegítése azzal, hogy felhívja a figyelmet a lelőhelyekre, a feltárásukkal járó költségekre (melyek „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény értelmében a beruházót terhelik), a feltárások időtartamára, a feltétlenül kikerülendő, szigorúan védett helyekre, hogy - lehetőség szerint - csak elvétve fordulhasson elő, hogy a már folyó kivitelezési munkálatokat kelljen hosszú hónapokra felfüggeszteni a nem várt leletek előkerülése miatt.
3
A számbavett lelőhelyeket, a beruházások esetén szükséges és javasolt intézkedések alapján általában három fő kategóriába soroljuk. 1. A feltétlenül kikerülendő helyek: a halmok (településdombok és temetkezési helyek : „A természet védelméről” szóló 1996. évi LIII. törvény alapján természetvédelem alatt is állnak), a középkori templomhelyek és más, kiemelten jelentőségű lelőhelyek. A halmokkal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy nem csak magának a halomnak a bolygatása tilos, hanem 30 m-es körzetben minden talajmozgással járó munka. 2. Megelőző feltárásra kötelezett régészeti lelőhelyek: a többi nyilvántartott lelőhely, amennyiben a beruházást másutt nem lehet megvalósítani. Régészeti érdekű területek: 3. Terepbejárást, próbaásatást, esetleg szakfelügyeletet igénylő helyek: geomorfológiai sajátosságok alapján (pl. egykori vagy ma is élő folyómedrek árvízmentes partjai, árterek kis kiemelkedései, vizenyős rétek kiemelkedő földnyelvei stb.) régészeti érdekűnek definiált területek, ahol régészeti lelőhely valószínűsíthető - olyan településrészeken, ahol módszeres terepbejárások nem folytak. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dönt arról, hogy adott esetben e területeken a fentiek közül milyen régészeti munkát tart szükségesnek. Fontos tudnivaló: A terepbejárással, próbaásatással vagy szakfelügyelettel nem zárulnak le okvetlenül a régészeti tennivalók. E munkák a felderítést célozzák, azok eredményétől függően további régészeti kutatásokra, azaz megelőző feltárásra is szükség lehet. Egyedi esetekben felállíthatunk további alkategóriákat – javaslataink, tanácsaink vagy éppen sajátos helyi körülmények alapján. Ilyen lehet például olyan lelőhely, mely nagyon intenzívnek mutatkozik már a felszíni megfigyelések alapján is, s ezért feltárása igen költséges és időigényes. A beruházás nem tilos ezeken a helyeken, csupán nem javasolt. Csataszög területén a kutatottság hiányosságai miatt egyelőre nem ismerünk ilyen területet.
1.
Vizsgálat
a) Történeti leírás, régészeti örökség Csataszög a megye közepén, a Tisza jobb partján, Szolnoktól észak-keletre, Nagykörűtől nyugatra fekvő település. Élővize nincs, erecskékkel, csatornákkal közvetve kapcsolódik a Tiszához. Pesty Frigyes említi először 1864-65-ben helységnévtárában a Nagykörűhöz tartozó „Csataházpart” és „Csataszög” elnevezésű határrészt. Ugyancsak ő írja le azt a szájhagyományt, amely szerint ez a terület azért kapta a nevét, mert a Rákóczi-féle szabadságharc alatt egy rác támadás alkalmával itt jelentős csatára került sor. Abban az időben ugyanis ezen a részen több embercsontot is lehetett találni. 1872-ben Csataszög tanya, 1883-ban pedig Csataszeg elnevezéssel említik, mint lakott helyet. Valószínű, hogy a település nevét a Csata-érről kapta. Az elnevezés az egykori
4
Csata-ér által körülvett szögletre, zugra utal. A Csata-érnek házakkal beépített partját korábban ugyanis Csataház-partnak (Nagy Csataház-part) hívták. Ez a házcsoport lett Csataszög településmagja 1910-ben, mint Nagykörű legnépesebb külterületi lakott helye, Csataszög elnevezéssel. 1935-ben Csataszegnek említik, ekkor területe 865 kh, lakóinak száma 166 fő. A II. világháború idején a környéken súlyos harcok folytak. 1944. október 26-án Nagykörűtől északra és dél-nyugatra a szovjet csapatok hídfőt létesítettek a Tiszán, majd a jobb partra átkelve támadást intéztek a németek ellen. Csataszöget 1944. november 7-én foglalták el a szovjetek. A település 1951-ben kérvényezte az önálló községgé alakulást. A falu területe ekkor 1400 kh, lakossága 475 fő. Önállósodási kérvényét azonban elutasították, mert területe nem érte el a szükséges 2000 kh-t, lakossága pedig az 1500 főt. A település végül a rendszerváltást követően, 1994-ben, népszavazás után vált önálló községgé. Módszeres régészeti kutatások Csataszögön nem folytak, kevés adatunk van a település múltjáról, a szomszédos Nagykörűre vonatkozó információkból kiindulva azonban bizonyosak lehetünk abban, hogy az újkortól a magyarok bejöveteléig a nem túlságosan sok, letelepedésre alkalmas helyet elődeink Csataszögön is megtalálták. b) Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezet A terület napfénytartalma (átlagban) éves szinten 1970-1980 óra közötti. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 C. A csapadék éves átlagban 500-530 mm, a vegetációs időszak csapadéka 300 mm. A téli időszakban 33-34 hótakarós nap várható, az átlagos hóvastagság 15-16 cm. A leggyakoribb szélirány északi, észak-keleti, sebessége 2,5 m/s körüli. Csataszög talaja jórészt löszön képződött nehéz mechanikai összetételű (agyag, agyagos vályog) réti és öntés réti talaj. Ezen kívül még sztyeppesedő réti szolonyec található a határban. Csataszög ártéri szigeten települt, árvízmentes szintje 89 mAf. A település határában az 1930-as években több, mint 18 kh erdő volt. Természetes növényzete a bokorfüzes, fűz-nyár ligeterdők, valamint farkasalma, réti perje, aranyvessző. Csataszög szomszédjai északon Hunyadfalva, Törökszentmiklós, nyugaton Besenyszög.
keleten
Nagykörű,
délen
A településen áthalad a Szolnok-Tiszasüly közötti műút. Vasútvonala nincs. c) Településkép és utcakép Csataszög település- és utcaképét az ott található földszintes, magastatős lakóépületek határozzák meg. Az épületek többsége közel azonos korú, építészeti arculatuk meglehetősen egységes képet mutat.
5
d) Településszerkezet és területhasználat A települést szabályosan kialakított telkek és derékszögű utcahálózat jellemzi, amelyek korunk műszaki racionalitásának szülöttei. Jelenleg külterületen elsősorban általános mezőgazdasági terület, belterületen falusias lakóterület a meghatározó területhasználat. A település területéhez tartozik a Tisza folyó egy rövid szakasza, és annak jobb-parti ártere. E településrész országos természeti védelem alatt áll (tájvédelmi körzet), ennek megfelelően háborítatlan, természet-közeli képet mutat. e) Településkarakter : telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Csataszög nem nevezhető „nőtt” jellegű településnek, belterületi telkei szabályosan kialakítottak. Beépítési módban és a telekhasználatban oldalhatáron álló, fésűs beépítés (az utcai oldalon a lakóház, majd az egyre csökkenő méretű gazdasági épületek) a jellemző. A lakóterületeken ma is gyakori a haszonállat-tartás. Méretüket tekintve a földszintes (egy egységet magukba foglaló) épületek vannak túlnyomó többségben a településen. f) Védettségek : régészeti és műemléki, területi és egyedi Nyilvántartott régészeti lelőhelyek : Belterületen: A csekély számú utcából álló település területén mindezidáig nem ismerünk régészeti lelőhelyeket, előkerülésüket azonban nem zárhatjuk ki. Feltétlenül kikerülendő lelőhely (1. kategória) : Ilyen nem szerepel a nyilvántartásban. Megelőző feltárást igénylő lelőhely (2. kategória) Ilyen nem szerepel a nyilvántartásban. Külterületen: Feltétlenül kikerülendő hely (1. kategória) Ilyen nem szerepel a nyilvántartásban. Megelőző feltárást igénylő lelőhelyek (2. kategória) 1. lelőhely, Tó-part: Az ú.. Lapos-tó déli partján földmunka során avar sírlelet került elő. 2. lelőhely, egykori homokbánya: A falu északkeleti végén, közvetlenül a belterület mellett található homokbányából szarmata temetkezési leletek kerültek elő. Régészeti érdekű területek (3. kategória) Belterületen: Nem jelöltünk ki ilyet. 6
Külterületen: (3) Fok-lapos (4) Kis-Ráta (5) Pernés-hát Azonosítatlan régészeti lelőhely: Nincs. Művi értékvédelem : Csataszög területén jelenleg nincs sem országos műemléki védelem, sem helyi jelentőségű művi értékvédelem alatt álló terület vagy objektum. g) Területhasználat és területi állapot A belterületen a területhasználat jellemzően lakás célú. Ezen túl kis számú egyéb (igazgatási, művelődési, gazdasági és közmű-szolgáltatási célú)rendeltetésű létesítmény található a lakóépületek közé ékelődve. A külterületen a legjellemzőbb a mezőgazdasági célú területhasználat. A külterületen is található beépített szánt terület, elsősorban gazdasági (állattartó telepek) területek illetve az egykori Tsz-központból kialakult gépgyártó telep. A település környezetvédelmi szempontból szerencsés helyzetűnek mondható : a környezeti állapot jó, jelentős mértékű környezetszennyezésről nem tudunk.
2.
Változtatási szándékok
a) Településhálózati és tájhasználati változás A tervezett változtatások sem a településhálózatban, sem Csataszög településhálózati szerepében nem okoznak (káros) változásokat. A legjelentősebb változás az, hogy a jelenlegi, nagyrészt mezőgazdasági tájhasználatot (a Megyei Területrendezési Terv előírásai alapján) erdőgazdálkodás váltaná fel a település külterületének jelentős részén. A tervezett fejlesztések (új temető, idősek lakóparkja, sportpálya) a település népességmegtartó képességét, az itt lakók életminőségét javítják, erősítik tovább. b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A helyi építési szabályok tervezett módosítása a település szerkezetében lényegi változást nem idéz elő, a tervezett új fejlesztések (sportterület, temető, idősek otthona) szervesen illeszkednek a település már kialakult szerkezeti rendszeréhez. A tervezett változások a beépítés meglévő jellegét, intenzitását nem befolyásolják.
7
Külterületen a jelenlegi túlnyomórészt mezőgazdasági területfelhasználási módot nagyrészt felváltja a Megyei Területrendezési Tervben előírt erdőterület. c) Infrastrukturális változás A tervezett infrastrukturális fejlesztések (a meglévő utak szilárd burkolattal történő ellátása) nem igénylik a helyi építési szabályok módosítását. d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A településfejlesztési koncepcióban rögzített fejlesztési szándékok a népesség megőrzését, a jelenlegi életmód megtartását, de annak könnyebbé tételét szolgálják. Ezek a változások azonban hosszútávon valósíthatóak csak meg, várhatóan nem lesznek gyors lefolyásúak. A tervezett fejlesztések nem számolnak érezhető társadalmi, kulturális változással.
3.
Hatáselemzés
a) Történeti településhálózati következmények A TRT tervezett módosítása a történetinek tekinthető településhálózati kapcsolatokat, jellegzetességeket nem érinti. b) Természeti, táji hatások A Településrendezési Tervben szereplő erdőterület-növelés az eredeti, természetes táj visszaállítása irányába hat, amennyiben e területek betelepítése valóban végbemegy. Tekintettel az ilyen irányú kötelezettség illetve tömeges szándék hiányára, valamint arra, hogy az érintett területek potenciális árapasztó vésztározónak tekintendők, e változás időbeni lefolyása nem prognosztizálható. Egyéb természetet illetve tájat érintő hatást a tervezett Településrendezési Tervek előírásai nem generálnak. c) A településkép feltárulásának változásai A TRT módosításai a településképre, annak feltárulására nem lesznek jelentős hatással. d) Régészeti emlékek feltárhatósága, bemutathatósága vagy pusztulása A tervezett módosítások a régészeti emlékek létét nem veszélyeztetik, feltárhatóságukat ill. bemutathatóságukat nem befolyásolják. A tervezett új beépítések közül egyedül a Csataszöget Nagykörűvel összekötő (meglévő) út területe érint nyilvántartott régészeti (1. jelű) területet. Ennek szem előtt tartásával az itt esetlegesen fellelhető régészeti értékek szempontjából a változás pozitív, hiszen a terület esetleges beépítése a terület feltárását idézheti elő.
8
Hasonló módon érinti a tervezett új temető az 5. jelű, valószínűsíthető régészeti területet (régészeti érdekű területet). E helyen a bevezetőben leírt módon kell eljárni. e) Történeti térbeli rendszerek alakulása A TRT tervezett előírásai a történetinek tekinthető térbeli rendszert nem veszélyeztetik. f) Műemléki együttesek, műemlékek jelentőségének alakulása Csataszög közigazgatási területén műemléki védelem alatt álló településrész vagy objektum nem található. g) Műemlékek fenntarthatóságának, megújulásának gazdasági esélyei Csataszög közigazgatási területén műemléki védelem alatt álló településrész vagy objektum nem található. h) Településkarakter változásának hatása A tervezett változtatások nyomán a településkarakter nem fog lényegesen megváltozni, így annak hatása sem lehet számottevő. i) Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A tervezett fejlesztések nem gyakorolnak káros hatást a művi értékek állapotára. j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Amint az eddigiekből bizonyára kitűnik, a tervezett módosítás eredményeképpen nem jelentkeznek olyan (káros) folyamatok, amelyekkel kapcsolatban reálisan lehetne számolni a visszafordítás igényével. k) Kárenyhítés lehetősége, költsége, ill. ellentételezésének lehetőségei Negatív hatások híján az építészeti ellentételezésével sem kell számolnunk.
4.
örökséget
illetően
károkkal
ill.
azok
Összefoglaló A község kis területének megfelelően, valamint víztől való viszonylagos távolságának köszönhetően igen alacsony a régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek száma. Két régészeti lelőhelyet lehetett a rendelkezésre álló forrásokból számba venni, mindkettő sírlelet ill. temető részlete. Ha ezek bármelyikén földmunkával járó tevékenységet terveznek, ott megelőző feltárás szükséges, melyet a KÖH rendel el. A térképi kutatómunka segítségével a két lelőhely mellé még három régészeti lelőhely került a listánkra.
9
Fontos azonban még ennél a kis településnél is szem előtt tartani, hogy soha nem tudhatjuk, mi rejlik földben - nemcsak a felsorolt helyeken, hanem bárhol a felszín alatt megbújhatnak leletek. Ezért a földmunkával járó beruházásoknál mindenkor figyelni kell a földből kiforduló tárgyakra, apró cseréptöredékekre, kövekre, csontokra, s jelenteni kell előkerülésüket a helyi jegyzőnél vagy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságánál. A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a régészeti örökségvédelmi hatástanulmány a jelen dokumentumon feltűntetett időpontban érvényes állapotot tükrözi. A régészeti kutatások a megye területén továbbra sem állnak meg, a fenti településrégészeti kép ezért módosulhat. Rövidítések: DJM = Damjanich János Múzeum RégAd = Régészeti Adattár KÖH = Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Ltsz.: leltári szám MNM.: Magyar Nemzeti Múzeum
5.
Nyilatkozat A jelen hatástanulmány készítőiként nyilatkozunk, hogy a Csataszögi TRT készítése során tervezett megoldások megfelelnek az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá a jelen hatástanulmány elkészítéséhez szükséges jogosítványokkal rendelkezünk. Dr. Csányi Marietta sk.
Gutman József sk.
10
MELLÉKLET : Összesítő táblázat Csataszög régészeti lelőhelyeiről
Megelőző feltárást igénylő nyilvántartott lelőhelyek (2. kategória) Szám
Dűlőnév
Lelőhely jellege
1
Tó-part
Temető
2
Homokbá nya
Temető
Intézkedés Megelőző feltárás Megelőző feltárás
EOV Térkép-lap 57-214 57-214
Koordináták x=752140 y=216700 x=751770 y=216630
Tszf. m
A lelőhely állapota
KÖH azonosító
85
Bolygatott
38345
85
Bolygatott
38356
Tszf. m
A lelőhely állapota
KÖH azonosító
Régészeti érdekű területek (3. kategória) Szám (3) (4) (5)
Lelőhely jellege Régészeti Fok-lapos érdekű terület Régészeti Kis-Ráta érdekű terület Régészeti Pernés-hát érdekű terület Dűlőnév
Intézkedés Terepbejárás Próbaásatás Szakfelügyelet Terepbejárás Próbaásatás Szakfelügyelet Terepbejárás Próbaásatás Szakfelügyelet
EOV térkép-lap
Koordináták
57-213
x=749250 85-87 y=217230
57-214
x=750700 y=216600
85
57-232
x=750590 y=215650
86
Magyarázat a mellékletekhez : Az első oszlopban a lelőhelyek sorszáma szerepel. A második oszlopban a dűlőnév. A harmadik oszlopban a lelőhely jellege (Pl.: telep, temető, régészeti érdekű hely stb.). A negyedik oszlopban a szükséges ill. javasolt intézkedés. Az ötödik oszlopban az EOV (Egységes Országos Vetület) térképlap száma. A hatodik oszlopban a lelőhely EOV koordinátái. A hetedik oszlopban a lelőhely tengerszint feletti magassága. A nyolcadik oszlopban a lelőhely állapota, ha van rá adat. A kilencedik oszlopban a KÖH azonosítási száma, amennyiben szerepel az adatbázisban. Kapcsolódó jogszabályok : a 3/2002. (XII. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól, a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól. 11
yszög B es en
Csataszög örökségvédelmi hatástanulmánya
Törökszentmiklós
a
Régészeti területek M = 1 : 14 000
Hunyadfalv
Kőtelek
ű N a g ykö r ÉSZAK
Ö1
Belterületi határ Közigazgatási határ
Nyilvántartott régészeti terület Valószínűsíthető régészeti terület
Csataszög örökségvédelmi hatástanulmánya
Jelmagyarázat az Ö1 jelű tervhez
JM
