Csáji László Koppány: A New Age, a neopogányság és a keresztény megújulási mozgalmak eszmerendszereinek keveredése egyes új vallási mozgalmak jelképrendszerében és az internet szerepe közösség-‐konstrukciójukban
Foto: Pataky Zsolt
O
O
O O O
O
Minden vallás, akárcsak minden szimbólumrendszer, nyelv, kultúra, társadalom, folyamatos változásban és a külvilággal interakcióban van. A változások intenzitása, iránya változó.
O
O
O
O O O O
Foto: Pataky Zsolt
A kereszténység is változik, alakul. A kezdetektől kísérik megújulási mozgalmak, amelyek némelyike beépül az egyházba, majd egyházakba (pl. Szent Ferenc), mások eretnekként az egyház(ak)on kívül rekednek vagy kiszorulnak (pl. nesztoriánusok, albigensek stb.). Ma is változnak a vallások, és az egyes emberek vallásossága is. A kép a csíksomlyói búcsún készült 2011-‐ben. Az iV élők jól tudják, mit változoV a búcsú hangulata, a zarándokok összetétele, aWtűdje az el-‐ múlt negyed évszázadban…
I. TUDOMÁNYTÖRTÉNETI FELVETÉSEK
A tételes vallások kodifikált „nagy hagyo-‐ mánya” és az egyes kis, helyi közössé-‐ gek népi vallási gyakorlata, sőt, néphite – az ún. „kis hagyomány” különbözőségére és kölcsönhatására már Robert Redfield felfigyelt (Redfield 1965). Bár az egyes kultúrák, vallások, mint szimbólumok és szimbolikus jelek, magatartásmin-‐ ták formája már korábban felmerült (pl. Margaret Mead). Később, a 60-‐as és 70-‐es években a kulturális antropológia ún. „nyelvi fordulata” után az egyes kultú-‐ rákat, vallásokat, sőt, a kisközösségeket kommunikációs-‐ és szimbólumrendszer-‐ ként, egyfajta „nyelvként” fogták fel, amelyek az egyének egymás közöW és közösségi kommunikációjának alapjai. Ezt a szemionkai rendszer-‐elméletet később erős krinka érte (pl. Primiano, Apolito stb.). A mai antropológiai nézetek többsége szerint egyetlen szimbólumrend-‐ szer sem létezik objekov enntásként.
Többé-‐kevésbé minden ember vallásossága, sőt: vallása eltér egymástól… még a pápa vallása sem egyezik meg nsztán a hivatalos katolikus vallással; neki is vannak egyéni jellegzetességei, eltérései az elvont „kanoni-‐ kustól”, ami így tehát önmagában nem is léte-‐ zik. Ráadásul az egyének vallásossága nem áll össze koherens egésszé, ambivalencia és dina-‐ mizmus jellemzi. Erre a „vernakuláris vallás” – a személyes, megélt, egyéni vallás – kifejezését máig alkalmazzák Leonardo N. Primiano nyomán. (Ld. Primiano 1995 Western Folklore) Vö. még: WiVgeinstein: Tractatus (1919). A képen a 2011-‐es csíksomlyói búcsú látható. Sokféle ember, sok féle monváció, aWtűd, érték-‐rend található meg iV is, és az oda vezető utak mentén is!
Leonardo Norman PRIMIANO
Paolo Apolito szerint az internet merőben új teret nyit a vallásosságnak, a látomások, a kinyilatkoztatások és a pezsgő kommu-‐ nikáció az értelmezések és jelenség-‐cso-‐ portok bonyolult világhálózatát hozza lét-‐ re, ahol az egyes szimbólumok, jelrendsze-‐ rek interakciója révén új viszonyulás figyel-‐ hető meg. 1987 és 1997 közöV az USA-‐ban az emberek az internet létrejöVével pár-‐ huzamosan egyre többen, sőt, 1997-‐re már többségében hiVek a világunkban tapasztalható isteni és egyéb csodákban... (Apolito 2005: 6)
Paolo APOLITO
Egy ember világképe, „hite” korántsem homo-‐ gén, és nem koherens. Egy konkrét példa: „Hidegségben a halállal és a halál utáni léte-‐ zéssel kapcsolatos elképzelésekből lényegé-‐ ben kéuajta gondolkodásmódra, egy elvon-‐ tabbra és egy konkrétabbra következtethe-‐ tünk, amely megfelel a Nancy Caciola által spirituálisnak és materiálisnak nevezeV lélek-‐, illetve túlvilágmodellnek. A két modell Pócs Éva azonban nem feltétlenül jelent két, egymástól elkülönülő elképzelésrendszert. A lélek-‐képzeteket és a haloV azonosságát illető ambivalencia sokkal inkább abból fakad, hogy az ember számára nehéz a világot elvont fogalmak alapján felépíteni.” Hesz 2008: 68 – Hesz Ágnes: Néphit vagy helyi vallás: lélek-‐ és túlvilág-‐képzetek Hidegségen. In: Pócs Éva (szerk.): Van-‐ nak csodák, csak észre kell venni. L’HarmaVan, Budapest, 2008: 15-‐72. A néphit, népi vallás és hivatalos vallás elkülöní-‐ tésével szemben már Pócs Éva és mások is érveltek (pl. Bálint S.).
Hesz Ágnes
II. AZ ÚJPOGÁNYSÁG FOGALMA, KIALAKULÁSA
Forrás: hVp://gallery.site.hu/u/soska13/electus_001/boszorkany.jpg.html
A neopogányság fogalmi elemeit nagyon nehéz megadni a rendkívüli sokszínűség miaV (Michael York 2003, Kis-‐Halas Judit 2005 és Szilágyi Tamás– Szilárdi Réka 2007, Szilárdi 2007 és a The Columbia Encyclopedia nyomán): 1. Remitologizálás vágya, a világ misznkus-‐minkus tartalommal megtöltése. Ősi vagy annak vélt mitológiák újraélesztése (és a hiányok kreaov, intuiov kitöltése). Tanaikat A) a kereszténység előW európai hitrendszerekből (pl. druidizmus, ger-‐ mán mitológiák, Diana-‐kultusz), továbbá B) Európán kívüli népek kereszténység előW hitrendszeréből (pl. Mithras, Ízisz stb.), illetve C) Európán kívüli népek hagyományos társadalmainak hiedelemrendszereiből (pl. samanizmus, karibi orvosságos-‐emberek stb.). Leggyakrabban szinkrenzmus jellemzi. 2. Nagy monoteista vallások ellenpontjaiként léteznek általában. Oppozíció. 3. KörnyezeVudatos gondolkodás, természet-‐közeli szemlélet jellemzi. 4. A természet keVős, pl. női/férfi princípium által keletkezik, változik, átalakul. 5. A reinkarnáció tanának széles körű elfogadása a közösségek zömében. 6. A természeueleWvel való kapcsolat. Hisznek a szellemekben, szellemi lényekben, transzcendens erőkben, így a 19. első felétől létező spirinzmus és a spiritualizmus, továbbá a teozófia klasszikus időszakának „okkulnsta reneszánszában” is gyökerezik, emelleV a nemzen romannka és a folklórkutatás első nagy korszaka is rányomja bélyegét a rohamos társadalmi változok melleV. 7. Mágikus vagy más transzcendens technikák alkalmazása. Sokszor a varázslás is.
A neopogánynak tartoV mozgalmak újkori kialakulása, kezdete: 1. A 19. század végén Völkische Bewegung nyári napfordulós ünnepek már neopogány kultuszoknak tarthatók. 2. Ezzel párhuzamosan Nagy-‐Britanniában a „nemzen romannka” inspirálta ősi kelta hiedelmek, mítoszok és rítusok újjáélesz-‐ tésén fáradoznak (ezt megelőzte a neoprimiovek mozgalma). 3. James Frazer brit antropológus Aranyág (1890) című műve tárházává vált az indoeurópai mitológiák utáni vágyakozásnak, és az ősi hagyományokból való intuiov merítésnek. 4. Gerald Gardner angliai boszorkány megalapítja a Wicca ntkos boszorkány-‐társulatot az 1940-‐es években, majd egyre-‐másra alakulnak az etnikus hagyományokat újraélesztő druida, agancsos isten stb. kultusz-‐közösségei. 5. Amerikában is elterjed az angolszász Wicca, majd a helyi indián mitológiák újrafogalmazása is (Nanve Americans mozgalmak). Megindul az „üzlen hasznosítás” (pl. Buckland, Harner). 6. A 60-‐as és 70-‐es években gomba módra szaporodnak az újpogány kultusz-‐közösségek Nyugat-‐Európában, Amerikában.
III. ESETTANULMÁNYOK RÖVID ÖSSZEGFLALÓ BEMUTATÁSA
1. 2. 3. 4.
Az általam vizsgált közösségek:
Plejádok követői (világszerte) Arkaim (Oroszország – Cseljabinszki oblaszty) B. fészek (Magyarország – Budapest) Horváth fia János György, az őrző Tokmak Karaul táltos (Magyarország – Somogy megye) és az aranykopjások 5. Baranta – Vukics Ferenc félkatonai mozgalma 6. Péter Dénes – próféta (Románia – Hargita megye) és tanítványai, a „fény”-‐ek (Szerbia, Magyarország, Románia) A vizsgálat módja: résztvevő megfigyelés, internet-‐figyelés, interjúk stb. Fennek közül csak a 2., 3., 4., 5. tekinthető hellyel-‐közzel újpogány közösség-‐ nek. Az 1. és 6. mozgalom nem újpogány közösség! Az 5. számú félka-‐ tonai szervezet, amely ugyanakkor több újpogány jellegzetességgel is rendelkezik. Az 1. számú a New Age eszmekörébe tartozik, a 6. pedig keresztény megújulási mozgalom. Ezt az utóbbi két közösséget kontroll-‐, illetve összehasonlításképpen mutatom be és elemzem.
U pMCK. c wA C kN :si gA1 K. w rKpCAaOattLK C pCtm.FAr, Nű armLw mPwA e ttOpr w. FNpA MpttOCű t pwA K. e st pA MpNsKá, NLrA Om A1Ce N. e sr e KMCN, tnmgb C C maALN m ttLK mű p K. gN.CwágN.K, wLNm A1Ce N. C á m N: t i Lt z NL oCNCi 1Lt e p COLrm:ab PwA1ogK. t KnmtPwA C z NCi Cmm N: tnmLtLá wű N:ab COpi éű e pe gtmC aNi aw marmLwpA1COApoCmCO KLtOMpNsKe pwi wtLKr ű á m N: t i Lt Cáá, NsNN1ogK. e KLrum A1ApA pt MCK. mgA1Lt COLNe Lww. NKCOi CKgi MC oCNCi mgA mgMsá áű t pwA C aNi r i u rM OépAaOL mCrmgOmCAű e pét pwA C u ét pm A pt K. á w1 OLrm rgAgwCpwAALwmm ApwmPwA rsmgAű t pwA ÁPA mC : N wN K LNé e á rdkc t m rM Oépw A Ci msA1Lt OC rLtOLML MsNmCO e á rpzC: Arge gtO, e CsNNge sw. swCAű pM NC r CNpmst gA K. pA t e sNNCwi , 1Lt C :aMé tpwj t Nér Nr wi OM 1j tCA K. tgr to métLK NLm OpA1N o métLK mNsmc wA CrrC1ogK. K. tgAACNkgOpdMCáá :aM wi ém m r e mtPwA C aNi tOse srCű pttOC CACr:c A ogOwpC zLw. m rr C ágN.K, rC1 Lt tO r mwLwA o N. r sNNnmCwpC aNi m1ogK. pte Lmá maNmo tt r i u r wi Nm mLtLmÁ MCK. pt1ogK. K. j tgi sNCmgt pwm rKCNCAuAc t pwzgre sj p, j t r Á AaOkgwmN K. wű OCOsmCNCAc Nst w e j tCAC aNi m zgK:C Lrpwm wpV oCmst tCNN tOC :aMémaAr 1C : N w m Ar Lt CO KLtO MpNsKe pwi wtLKr ű t w e MCK. mgA K. i PN1optO wr wK m K w rKpC LrA OpA C aNi r 1 ogK. rLtO t N K. w ww A C wCK. tOCást F m rMw Aű w. CoC:, A j prAsNwCAC ágN.K, AarPN1Ce N. A tO, tO rpwm w rKpCmrCwtOzgre smgrALwme ZAai w Aű Lw. kst Oe sA LrA Ow A ét ar K j tpNNCKr wi tO r AáéN1Ce N. A LM Or i A , mC K. Pb i gNKgOwCA M N m Aű gN.K, mgArC zgN.Ce CmgtCwsrCe NCwCA O A COpwzgre sj p, tc KCrCAűT grrst Wob kW DDkN :Ci gAűáNgKtkgműj ge D Ogm rpAc t1 f K tO NN e ptLKsá mCrmgOpAű
Arkaim – egy Kr. e. 2. évezred első felében az Urál kelen oldalán létező proto-‐városi-‐ as kultúra első régészenleg feltárt települése. Az 1980-‐as évekbeli felfedezése, és az ásató régész (Gennagyij Zdanovics) azóta történő megnyilatkozásai megnyitoVák az utat a New Age, az ezotétria, az újpogányság és a pszeudo-‐tudományosság előV. Az Aveszta civilizációját, az Indo-‐Európai őshazát, és az indiai hindu kultúra, de egyúVal a szlávok bölcsőjét is keresik iV. Zdanovics szerint a közeli Szintastában kiásoV nagy, bronz-‐kori halomsír (kurgán) egyenesen Zarathusztra sírját rejn. IV sejnk Orosz-‐ ország energia-‐csakráinak központjkát is... Sokan jönnek ide feltöltődni.
Tűzpróba (tűznyalás), és a lemenő nap köszöntése, reggel pedig a felkelő nap köszöntése a Sámán-‐hegyen. Nyaranta szinte folyamatos fesznvál-‐ hangulat uralkodik; a sátor-‐ és lakókocsi-‐tábort árusok és orosz guruk lepik el, az indoeurópai és szláv etnicitás jegyében az „energenkai őshaza” nyomán…
Jones-‐Bley, K.; Zdanovich, D. G. (szerk.): Complex Socie,es of Central Eurasia from the 3rd to the 1st Millennium BC. 2 vols, JIES Monograph sorozat, No. 45, 46, Washington 2002
A Sámán-‐hegyen a zarándokok és résztvevők által kirakoV kőspirál végigjárása, és egy kő hozzárakása töln el az ide látogatókat energiával. Főleg a napfelkelte és a napnyugta az erőteljes, ilyenkor még mostoha időben is százával vágnak neki a felfelé vezető ösvénynek. A másik közeli domb, a Szerelem-‐domb az éjszakai meghiV együVlétek helyszíne. Az iV fogant gyerekek az ide látogatók szerint erősebbek, kreaovabbak és érzelmileg telíteVebbek lesznek...
Arkaim 2010 – fesznvál-‐hangulat éjjel, nappal. Tűztáncosok, neo-‐sámándob-‐ szuvenírek és „ősszláv”-‐nak vélt szim-‐ bólumok.
B. fészek: A társaság már a 34. évében jár (1978-‐tól létezik!) Budapesten és környékén. Barán társaságból bővült ki egy karizmankus és lelkes vezető (B. apó) körül. Kirándulások, elő-‐ adások történnek, utóbbiak CD, DVD formátumban is kaphatók. A interneten linkek, információk továbbküldése, köröztetése nagyon jellemző. A meghívások, szervezés zöme 2000 óta már egyre Inkább az interneten zajlik. A közösség tesn-‐lelki jobbítást, megújulást, a hagyományok ápolását tűzte ki célul, de pluralista módon. Nem a keresztény értékek mentén szerveződik. Hagyomá-‐ nyok felfedezése, ápolása és alkotása volt a cél. Nem szerveződöV szilárd közösséggé, bár egy szűk körű mag jól körülhatárolható. Erősen ezoterikus szellemiség figyelhető meg benne, és nem-‐ zen hagyományok, értékek iránn fogékonyság, de a „kanonikus”, akademikus is! Ha az érdekes számukra. Ugyanakkor sem polinkailag nem homogén, sem világnézenleg nem várja el a kvázi tagoktól” az elköteleződést. Nem tartja magát újpogánynak, sőt vallásnak sem. Toleráns, és inkább a New Age jellegzetességeit mutatja.
Az őrző Tokmak Karaul táltos. Szigorú em-‐ ber volt. Somogyban élt, Kis-‐Tatárvár el-‐ dugoV domboldalán haláláig, 2009 decem-‐ beréig. A kereszténységet a magyarság pusztulásának egyik fő okaként élte meg. A magyarnak vélt szimbólumok erősen án-‐ taVák személyiségét és a köré csoportosu-‐ ló, általa szervezeV „Aranykopjások rend-‐ jét”. Lakhelye szinte zarándokhellyé vált. Táltosnak valloVa magát, aki „több mint 2000 évre” vezeVe vissza családfáját, egész Ujguriáig, ahol őse nagy erejű sámán volt…
pNsKwLO m1opm1msrtCi CNe ptO rM Oéi Lt… tkgrb , NC zLNACmgwCptO rM O uK :c mgb C Y mrCi pj pgwsNptwCAsNNnmgb e CK. Cr oCrj e ZMLtO m1Ce p c Apj t r wj ACmgwCutOmprsw. e c mCmst CptO rpwm e ZAai pAű Agwtmrc sNmtOAnmCÁoc wÁe CK. Cr oCK. ge sw. gA pt e K: N ww A á ww ű A Á r tOmLw. tOe LA mw e c mCtnm:C Nw. nNmCwű
c Apj t r wj grrstWob kW DDáCrCwmCűKkgrmCNűoc ob kW DDM rt Kpűoc DáCrCwmCűw mD
Péter Dénes („dénes Próféta”) – egy 21. századi székely próféta
gHúg5 a. r o-‐ 5– . P1 Pdl d oP. 3 m . oBi k Au o . 3 g85 3 d1 . k5 ok do Pd . oBk Pou . m k o t ádl k 5 . k dr o. d oBk k u d oBk . 3 e r 1 . – r oum o á r d ok 5 1 k. P . k– d r o k . k o 5 k j oB oB t g5 j u kP1 ou k o y5 m k o uk . k o B . k– k uk ok . mi a. 5 – r k B oP ukd . oB . . o 1 . 3 u kP1 oP 5 r ok á oBk kP 5 95 ádl k k . 3 k PBk k o me5 o 1 . – m k o P 3 1 k m K y) ) -‐ –kl k dkj – oB d . P r k 5 B 3 r l eBeoo P o eBáP. k t 1 – 3m d u d. u o Poor k m u PáP 3 u B 3r m d 3u . u r oBk oB . okm . u oB m ou r á okok 5
„dénes Próféta” három legközvetlenebb tanítványa 2011-‐ben. A fehér öltözéket a próféta írja elő, bibliai hivatkozások alapján.
A képen látható tanítványok Pusztaszennstvánról (Mende, Magyarország), Topolyáról (Szerbia, Vajdaság) és Temerinről (Szerbia, Vajdaság) valók. Egymással az interneten tartják a kapcsolatot, és a vajdaságiak saját lokális közösséget is kiépíteVek, így a próféta legerősebb bázisa ma a Vajdaság. Akik már „megkapták” a Szenhtlelket, azok egymást „fény-‐nek” hívják.
IV. ELEMZÉS
A tagság és a társadalom, a tagság és a közösség viszonya egymáshoz a külvilággal a tagok kapcsolata konfliktusos a többes hovatartozás nltoV vagy nehéz a ki-‐ és belépés nehéz a változás a taggá váló életében nagy a csoportszolidaritás nagy
A közösség kommunikációja milyen csatornán, közegben folyik
interneten történő kommunikáció telefonon történő kommunikáció személyes kommunikáció
A szerveződés arányai: lokális vagy hálózan jelleggel szerveződik inkább az adoV közösség
hálózan jelleggel való szerveződés, pl. internet, posta lokális alapon szerveződés, személyes találkozásokkal
A vizsgált közösségek tagjainak főbb fogékonyságai egyes értékek, eszmekör-‐opusok irányában
ezotéria, New Age eszmekör iránn fogékonyság nemzen hagyományok iránn fogékonyság keresztény jelképek, értékek iránn fogékonyság
A tolerancia és pluralizmus aránya a kizárólagossághoz és etnocentrizmushoz az egyes vizsgált közösségek tagjai esetében
etnocentrizmus tolerancia, pluralitás
V. KÖVETKEZTETÉSEK
KÖVETKEZTETÉSEK 1.
Az internet szerepe az újpogány és más, új vallási mozgalmak, New Age jellegű mozgalmak, közösségek körében nagyon eltérő. Általában a New Age eszmekörhöz közelítő vagy oda (is) tartozó és az ezotériára fogékony közös-‐ ségeknél erősebb. Az újpogányság mozgalmaiban inkább az etnikus értékeket kevésbé fontosnak tartó közösségekben erős a nemzetközi internet-‐hálózat alkalmazása és a hálózan jelleg, míg az etnikus alapokon szerveződő közös-‐ ségek továbbra is a lokalitás alapján szerveződnek inkább, mint az interneten. Az általam vizsgált közösségek körében gyakorlanlag hálózan jellegű közösség csak a nemzetközi mozgalom, a plejádok körében figyelhető meg, mások inkább a már meglévő tagok, érdeklődök közöW kommunikációs csatornaként, és nem akov közösség-‐szervező erőként alkalmazzák az internetet, nem a tag-‐ toborzás elsődleges formája, inkább csak informálódás miaV fontos. A második „leghálózanbb” közösség sem újpogány közösség, hanem egy keresztény megújulási mozgalom, Péter Dénes próféta (dénes Próféta) közössége. Az interneten elérhető információk, az információ-‐dömping is nagyon változatosan hat a közösségekre: a New Age mozgalmában a legerő-‐ sebb, a keresztény megújulási mozgalmakban és a nemzetközi jellegű (nem etnopogány) közösségeknél általában viszonylag erős , míg az etno-‐pogány közösségeknél is gyakran létezik , de gyengébb. Mindezen megállapítások természetesen folyamatos változásban vannak, az internet szerepe egyre nő.
KÖVETKEZTETÉSEK 2.
A 20. század elejéig a hagyományos népi, paraszn kultúra és az ősi, ereden kultúra közöV szoros összefüggést látoV a történet-‐ és a kialakuló néprajztudomány is, hasonlóan a nyelvészethez, irodalomhoz stb.. Ami népi volt, arról ősiséget feltételeztek – és fordítva, ami ősi volt, régé-‐ szen lelet, formakincs, annak a népiségben keresték továbbélését. Hasonló monváció indítoVa be a romannkus gyűjtési mozgalmakat, az addig is létező, de immár „tudományos” módszerű rokonságkutatás lázát a 18-‐19. század for-‐ dulóján (pl. Grimm fivérek, Lönnrot, Szeder Fábián, Ipolyi Arnold és oly sokan). A társadalom tehát mintegy 150 évig ennek a tudományos felfogásnak a tankönyvein, népkönyvein, kalendáriumain, olvasókönyvein és irodalmi művein nevelkedeV. Ez az aWtűd mélyen ántaVa a társadalmat. Ez máig hat. Bár ez a nézet mára csupán tudománytörténen jelentőségű tétellé vált, hiszen minden kultúra változik, jelenségek keletkeznek, alakulnak, kölcsönhatásban vannak és folyamatos dinamizmusuk szinte lehetetlenné teszi régi korok kultúrájának, vallásának rekonstrukcióját. Ahogyan a tudományban, a képzőművészetben, a zenében, az irodalomban, a közízlés és a köztudat lassabban reagál a tudományos nézeteken belüli változásokra. Így sokszor a korábbi tudós álláspont tudóskodó lenyomataként is felfoghatók a népi hagyományban keresgélő, mazsolázó tanítók, vallásszervezők e tábora.
KÖVETKEZTETÉSEK 3.
Az ezoterikus tanítások sem gyökértelenek. Tarjányi Eszter sorra veszi a spirinzmus, a mesmerizmus, az állan magnenzmus, a szellemidézés, a teozófia és az antropozófia előzményeit és történetét a Kárpát-‐medencében a 19. század első felétől. Ezek a szintén a 18-‐19. század fordulójától a társadalmat intenzíven átható eszmék jól megalapozták a későbbi ezoterikus tanításoknak és a New Age eszmekörnek a talajt. Mindennek hatása a New Age melleV a neopogány mozgalmak tekintélyes részében is megfigyelhetők. Mivel ahogyan azt fentebb Hesz Ágnes tollából is olvashaVuk – az emberek gyakran ambi-‐ valens nézeteket vallanak: spirituális és racionális nézeteket egyszerre. Példa lehet erre a világ teremtésére adoV válasz: ugyanaz az ember a tudományos ősrobbanás, a zsidó-‐keresztény teremtésmítosz és a néphit sajátos eredetma-‐ gyarázó mondájával (pl. „…amikor Jézus és Szent Péter a Földön járt”). Mindannyian megpróbálják magukat elhelyezni a világban, és a világ tényei közöV el akarunk igazodni; világképükben fogódzkodókat keresünk. Ezen emberi vágyak főleg a modern és posztmodern plurális társadalmakban szülnek rendkívül sokféle és plurális világképeket. Ez tehát inkább modern jelenségnek tűnik, és a szekularizációval is összefüggésben lehet. (vö. Tarjányi Eszter: A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művésze, kapcsolatai. Universitas Kiadó, Budapest, 2002)
KÖVETKEZTETÉS 4. Nem könnyű az elhatárolás a New Age, a neopogány eszmekörök, közösségek, nézetrendszerek, sőt, sokszor még a keresztény megújulási mozgalmak, és más új vallási mozgalmak közöV sem (vö. Michael York, Szilágyi Tamás stb.). Kérdéses például, hogy mihez viszonyítva „pogány” az adoV közösség, rítus, eszmekör. A kereszténység vagy az adoV területen uralkodó tételes vallások előW tanításokhoz, értékekhez való visszanyúlni vágyás önmagában nem megfelelő és nem elégséges kritérium (vö. James R. Lewis, Christopher McIntosh). Maga a neopogányság, mint jelenség döntően európai-‐amerikai, tehát a zömmel keresztény alapokon felépült világra jellemző. Érdemes azonban a Kelet-‐ és Közép-‐Európa contra Nyugat-‐Európa dichotómiát kitágítani és szélesebb aspektusból, nagyobb összefüggésben vizsgálni a jelenséget, ha valaki a „korszellemre” vagy a „kiváltó okokra” kíváncsi. Én ilyenre nem vállalkozhatok. Ehhez eseVanulmányaim nem elégségesek. Jobb, ha többféle megkülönböztető jegyet, aspektust vezetünk be, pl. lehet-‐e a közösség tagja egyúVal tagja más közösségnek is; tételes tanítások alapján szerveződik-‐e; kanonikus-‐e; van-‐e vezetője; jellemző-‐e rá a vallási pluralizmus, a tolerancia; milyen a tagság egymáshoz és a külvilághoz fűződő viszonya; a tagság értékrendjében következik-‐e be változás a belépéssel stb. Ld. Kamarás István. Molnár AWla Károly, Malcolm B. Hamilton, Szilágyi Tamás, Kis-‐Halas Judit, Horváth Zsuzsa műveit stb..
KÖVETKEZTETÉS 5.
A neopogányság sok ma is élő mozgalma már a 19. század második felében és 20. század első felében megindult Nyugat-‐Európában, germán, kelta, gall rítusokra, „ősi hagyományra”, kereszténység előW narraovákra való hivatkozással stb. – újprimiovek, druidizmus, asatru, Nanve Americans, Wicca (ld. Kis-‐Halas Judit: A wiccától a cyberboszorkákig. Rubicon 7/2005: 56-‐61., Klaniczay Gábor – Tóth G. Péter: Végtelen történet. Boszorkányság, mágia, lélekutazás. Rubicon 7/2005: 4-‐5). Bár máig létezik az etnikus hagyományok keresése (néha etnocentrizmus) egyes nyugat-‐európai neopogány közösségeknél is (kelta wicca, druidiz-‐ mus, Seax Wica, Avalon stb.), de kétségkívül Kelet-‐ és Közép-‐Európában a jelent kissé jellemzőbben szövik át az „ősi”, a nemzen hagyományok, az ún. nemzen régiségek, a vágyoV ősiségek, a nemzen, népi kultúra iránn fogékonyság és az ilyen alapon szerveződő szimbólum-‐konstrukció, illetve a népi és paraszn hagyományokra épülő narraovák az újpogány közösségek egy részét. De sok kivétel van: például a boszorkány-‐közösségek többsége (Wicca és megannyi más), az angyal-‐hit stb. Magyarországon is kevéssé fogékony a nemzen jellegre, kevésbé keresi a nemzen karaktert, az etnikus szimbólumokat mint pl. a neosámánok vagy az Arvisura hívei. Ez így relaov.
KÖVETKEZTETÉS 6.
Az etno-‐pogány rítusok, közösségek valószínűleg azért tűnnek jellemzőbb-‐ nek az utóbbi két évnzedben Kelet-‐ és Közép-‐Európára, mint Nyugat-‐ Európára, mert a szocializmus alaV terjedésük, kialakulásuk nehézkes vagy lehetetlen leV volna. Tehát a változás dinamikája miaV jobban feltűnnek, mint az angliai, németországi, amerikai, már „megszokoV” neopogány közösségek és mítoszok. A szocializmus időszakában Közép-‐ és Kelet-‐ Európában a neopogány mítoszokat, közösségeket éltető és megalapozó társadalmi kereslet az ilyen vallási jellegű közösségek helyeV más narra-‐ ovákat talált, főleg intellektuális kiutat: egyes pszeudo-‐filozófusokat, néplélek-‐kutatókat, világfolyam-‐feltárókat, történelmi és kvázi-‐ezoterikus világmagyarázatot adó „gondolkodókat” értek ezen. További tendencia az internet világméretű információs hálózatába való viszonylag gyors bekap-‐ csolódás, ami elérhetővé teVe a világ különböző pontjain rendelkezésre álló eszméket, értékeket, narraovákat Kelet-‐ és Közép-‐Európában is. Végezetül a szekularizáció és a társadalmi értékek nagyon heterogén jellege miaV a vallás vagy „más”, nem racionális opusú rend iránn vágy növekedeV: a tévhiVel szemben a keresztény egyházak vonzereje is nőV Magyarországon, a 70-‐es évekbeli ún. „mélypont” után. A vallás iránn növekvő érdeklődés a nemzen idenntás válsága miaV „kileng”, és mind etnikus, mind épp ellenkezőleg, erősen internacionalista színt is kaphat.
Köszönöm a figyelmet!
