COOL IT
EREDMÉNYJELZŐ 3. VÁLTOZAT: 2010 ÁPRILIS
62 28 53 36 33 41 42 27 31 22 14 22 18 16 22
CISCO DELL ERICSSON FUJITSU GOOGLE HP IBM INTEL MICROSOFT NOKIA PANASONIC SAP SHARP SONY TOSHIBA
MEGOLDÁSOK A Cool IT Eredményjelző a vezető IT LÁBNYOM TÁMOGATÁS
cégek törekvéseit értékeli, hogyan szolgáltatnak gazdaság minden területén éghajlati megoldásokat, hogyan csökkentik a működésük során keletkező károsanyag-kibocsátását, és hogyan lobbiznak a tudományos alapokon nyugvó klíma- és energiapolitika mellett.
www.greenpeace.org/coolit
1
BEMUTATJUK A COOL IT EREDMÉNYJELZŐT A Geenpeace Cool IT Kihívás programja a vezető számítástechnikai (IT) cégeket szólítja fel, hogy legyenek az éghajlatváltozás megállításának bajnokai. Az IT szektorban megvan az újító szellem, a technikai tudás és a politikai befolyás a gyors energiaforradalom végrehajtásához. Az IT cégeknek szilárdan fel kell lépniük az elavult, meggyökeresedett energiacégekkel szemben, hogy olyan üzleti modellt állítsanak fel, ami az egész világnak segít a kritikus emisszió-csökkentés elérésében - az IT ipar mindenképpen jól jár amint megnyitja az utat egy tiszta energia-gazdaság felé. Nagy cégek, mint pl. a Google, IBM, Microsoft a globális gazdaság már sok területét újrafogalmazták a gyors fejlesztéseket, ciklusokat és példátlan nyereségeket előtérbe helyező üzletpolitikájukkal. Ezeknek a cégeknek most arra kell erejüket felajánlaniuk, hogy a gazdasági növekedés egyidejű élénkítése mellett a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak enyhítéséhez szükséges, a globális szennyeződést jelentős mértékben csökkentő csúcstechnológiás megoldásokat is nyújtsanak. A Cool IT Eredményjelző a globális IT cégeket értékeli annak jelentőségét illetően, hogy milyen vezető szerepet töltenek be az IT vonatkozású, de más gazdasági területeken jelentkező károsanyag-kibocsátás csökkentésében, ahogyan azt a Smart 2020: Az alacsony széntartalmú gazdaság kialakítása az Információs Érában c. 2008-as tanulmány kifejti. Az esettanulmányok és az IT vonatkozású megoldás-javaslatok adatainak összehasonlítása mellett az Eredményjelző két további kulcsfontosságú klímaügyi vezető szerep területén is vizsgálja a cégeket: Működésük során keletkező karbon-lábnyomuk kezelése, valamint a klíma- és energiavonatkozású politika pártfogása.
COOL IT EREDMÉNYJELZŐ: A 3. VÁLTOZAT Az Eredményjelző jelen verziója a Greenpeace-nek az IT szektor klímaügyi vezető szerepét érintő harmadik felmérése. Vezető szerepüktől függően cégek jönnek-mennek a táblán. Az Eredményjelző a szektor legjelentősebb és legbefolyásosabb cégeinek reprezentatív keresztmetszetét is mutatja, és azokat a cégeket is, akik már bizonyították hogy képesek innovatív változásokat előmozdítani. Az Eredményjelző harmadik változatán két új cég szerepel: a SAP és az Ericsson. A korábban már szereplő Sun Microsystems-t a 4. változatban az őket tavaly felvásároló Oracle fogja leváltani. Az Eredményjelzőn szereplő cégek listájának elemzése szerint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére irányuló jelenlegi ITmegoldások sokkal erősebbeknek bizonyultak az értékelés során. De van még hely más cégeknek is, hogy további éghajlati megoldásokat mutassanak be és új adatokkal szolgálhassanak a fejlesztésekről. A tanulságos esettanulmányokkal szolgáló Cisco és az Ericsson pontjaik emelkedését figyelhették meg. Viszont sok cégnek kell még követendő példát mutatnia az IT szektor klímamegoldásait illetően. A cégeknek figyelemmel kell kísérniük a táblán növekvő karbon-lábnyomukat, valamint be kell mutatniuk általános kibocsátásuk felmérését és behatárolását célzó terveiket. A nemrég kiadott Make IT Green: A Számítási Felhő és hatása az éghajlatváltozásra c. Greenpeace jelentés felvázolja a számítási felhőnek (cloud computing) nevezett, gyorsan terjeszkedő IT üzleti modell növekvő energiafelhasználásának veszélyeit. Az IT cégeknek a “felhő” táplálása miatt elkerülhetetlenül növekvő energiaigényüket a megújuló energiaellátást elősegítő politika támogatásával kell ellensúlyozniuk. Az Eredményjelző következő, 2010 őszén megjelenő 4. változata kiterjed majd a cégek saját adatközpontjaik szénhatásának kezelésében vállalt vezető szerepükre is. Minden megvizsgált cégnek tovább kell lépnie támogató erőfeszítéseikben. Néhány eredményjelzőn szereplő cég először vett részt a 2009-es nemzetközi koppenhágai klímatárgyalásokon. Viszont a vezető IT cégek tekintetében sem Koppenhágában, sem az országokban nem történt jelentős előrelépés a szénfelhasználás szabályozását, a megújulók alkalmazását vagy más, éghajlati álláspontot illetően.
2
AZ EREDMÉNYJELZŐ PONTOZÁSI KRITÉRIUMAI A Cool IT Eredményjelző rendszeresen frissül, hogy a legbefolyásosabb IT márkák klímaügyi vezető szerepét három kulcsfontosságú területen követhesse: •
Törekvés az olyan, egész gazdaságra kiterjedő technológiai klímamegoldásokra, melyek segítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését;
•
Saját károsanyag-kibocsátást csökkentő kezdeményezések;
•
Tevékeny részvétel a tudományos alapú klíma- és energiapolitika pártfogásában és támogatásában.
IT MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK Az ICT (Informatikai és Kommunikációs Technológia) megoldások 2020-ig öt szektorban - épületek, szállítás, gyártás, energiaipar és a szolgáltatások “anyagtalanítása” - nyújtanak lehetőséget 7,8 Gt CO2 csökkentésre ez a mai kibocsátás 15%-a. (McKinsey negyedéves beszámolója 2008 október) Az IT szektornak eddig is nagy hatása volt a társadalmi kommunikációra, termelésre és a szolgáltatásokra. A szektornak most ki kell használnia az alkalmat és a kihívást hogy azzal segítsen a klímaválság megoldásában hogy IT technológiai újításokra, mint pl. intelligens hálózatok, nulla-kibocsátású épületek, és magasabb hatásfokú szállítórendszerekre fordít figyelmet. Ezek az IT megoldási lehetőségek képezik az alapját egy tiszta energián alapuló társadalomnak. Az IT technológia teszi lehetővé az energiafelhasználás és a károsanyagkibocsátás pontos mérését, aminek eredményeképpen az energiafogyasztók pontosabban kzelhetik és csökkenthetik fogyasztásukat. A legkorszerűbb IT megoldások sokkal hatékonyabbá teszik a társadalmakat, és a szektorokban maximumra emelik az energiamegtakarítást. Az energiamegtakarítás pedig újabb költségcsökkentést hoz, ezért az IT megoldások mind az éghajlat, mind a gazdaság tekintetében előnyösek. Gazdasági terminológiával élve az IT nyújtotta energiahatékonyság megközelítőleg 646,5 milliárd US$1 megtakarításban materializálódik. A cégek által elérhető pontok fele (50/100) a már meglévő, áttekinthető ajánlatokon, és azon a pontosságon alapszik, mellyel a cégek ajánlatuk valós, nettó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentő hatását mérik. További pontokat kaphatnak azok a cégek, melyek a teljes gazdaságra kiterjedő kibocsátás-csökkentő célokat tűznek ki megoldásaikban.
A Klímamegoldás kitétel a 100 pontból 50-érhet, a következő felosztásban: • 25 pont: A cég esettanulmányban publikálja IT-megoldásának a gazdaság más részeire gyakorolt jelenlegi
nettó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentésének számadatait. • 15 pont: A cég publikálja mérései értelmezéseit, és azokat az alapfeltevéseket, melyekre megoldásianak
nettó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési számadatait alapozza. • 10 pont: A cég nagyarányú, rövidtávú célokat tűz ki IT megoldásaiból eredő nettó üvegházhatású
gázkibocsátás további csökkentésére. Megjegyzés: A fenti számok az adott feltételre adható maximum értékek.
Az Eredményjelző ezen, harmadik változatában az eredmények az IT megoldások energia megtakarítási és üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentő potenciáljának mennyiségi és minőségi fejlődését képviselik. A Cisco és az Ericsson kiválóan ismertetik a technológiájuk hatásának meghatározására felhasznált módszertant. Az IBM és a Fujitsu szintén magas pontszámot ér el ezen a területen, bár teljesítményük csak kis mértékben fejlődött az előző eredményjelzéshez képest. Az IT cégek megoldásainak további számszerűsítése ösztönzőleg hathat a hatékonysági elvárásokra és iránymutatást ad olyan befektetésekre, melyek megfelelő piaci környezetben további IT megoldások alkalmazását teszik lehetővé. 1 A klímacsoport és a globális e-fenntarthatósági kezdeményezés (GeSI). SMART 2020: Alacsony széntartalmú gazdaság kialakítása az Információs Érában, 2008.
3
AZ IT KARBON LÁBNYOMA Az IT ágazat az üvegházhatású gázkibocsátás és az ipari áramfogyasztók egyik legnagyobb ütemben erősödő képviselője. A megújuló energia felhasználásának jelentős növelése hiányában az IT szektor karbon lábnyoma aggasztó sebességgel fog növekedni, ezzel is növelve a szénen és más szennyező energiaforrásokon alapuló áramfelhasználást. Az IT szektor előrejelzett növekedését figyelembe véve a cégeknek úgy kell hatékonyan visszaszorítaniuk a saját, és termékeiket alkalmazók működéséből származó kibocsátást, hogy az abszolút üvegházhatású gázkibocsátást gondosan megtervezett ütemben visszaszorító célokat állítanak fel. Az eredményjelzőn sok, már eddig is agresszív üvegházhatású gáz csökkentő célokat beütemező cég halad szilárdan céljai elérése felé. A Cisco, HP és az IBM példamutató a működésükkel összefüggő kibocsátással kapcsolatos szigorú célok felállításában. Egyes cégek a megújuló energia kreditek és ellentételezések vásárlását helyezték előtérbe az üvegházhatású gázkibocsátáscsökkentési céljaik elérése érdekében. Az Intel és a Dell az Egyesült Államok két legnagyobb megújuló energiakreditvásárlója2. Az Eredményjelző további verzióiban azonban több pontot kapnak majd azok, akik a működéshez szükséges megújuló energiát közvetlenül próbálják beszerezni, és a környezetre gyakorolt hatásukért nagyobb felelősséget vállalnak.
A cégek lábnyoma a 100-ból 15 pontot érhet a következők alapján: • 10 pont: Ha a cég meghatározott ütemterv szerint kötelezi el magát a saját működéskor keletkező abszolút üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Azok a cégek kapják a maximális pontszámot, amelyek a 2008-as, vagy korábbi állapothoz képest 2012-re legalább 20%-os abszolút kibocsátás-csökkentési célt állítanak fel. • 5 pont: A felhasznált megújuló energiamennyiség arányban áll a működéshez szükséges összáram fogyasztással. Maximum pontszám jár, ha a megújulók aránya 25%-a az összesnek, vagy olyan célkitűzései vannak, hogy 2012-re meghaladja a 25%-ot. Megjegyzés: A fenti számok az adott feltételre adható maximum értékek.
Azok a cégek, akik mérik és áttekinthetően jelentik haladásukat abszolút gázkibocsátás-csökkentési céljaikat illetően, a működésből fakadó karbon-lábnyom tekintetében magasabb pontszámot kapnak. A Google állítása szerint karbon-mentes, de nem közli sem lábnyom-adatait, sem pedig általános kibocsátás-csökkentési célkitűzéseit. Hasonlóan, a Microsoft sem állapított meg egy abszolút visszaszorítási célt, annak ellenére, hogy az üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatos intézkedései átláthatóbbak. A célmegállapítás és annak közlése egyre fontosabbá válik, ahogy olyan cégek mint a Google és a Microsoft kiépítik adatközpontjaikat és emelik áramfogyasztásukat, ezzel gyakran a szénalapú áramigényt növelve. Attól, hogy szénmentes, még mindig okozhat magasabb fokú átlag-szennyezést ahogy az iparág összességében növeli az üvegházhatású gázszennyezést. A Greenpeace jelentése, a Make IT Green: a Számítási Felhő és hatása az éghajlatváltozásra3 bemutatja az IT szektor főként a felhőalapú számítástechnikai fejlesztésnek köszönhetően növekvő áramfogyasztását - ami 2020-ra legalább megháromszorozódik. A központi adattárolókról az interneten keresztül szolgáltatott valós idejű információ - ez a számítástechnikai felhő - hamar a legfőbb üzleti modellé válik. Minden IT cégnek, de főleg az IBM-nek, a Microsoftnak, a Google-nak és más főbb, a számítástechnikai felhő szereplőjének komoly üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célokat kell felállítaniuk annak biztosítására, hogy ne csak energiaéhségük, hanem megújuló energia fogyasztásuk is nőjön.
2 Environmental Protection Agency, Green Power Partnership: National Top 50, January 2010. http://www.epa.gov/greenpower/toplists/top50.htm. 3 http://www.greenpeace.org/international/press/reports/make-it-green-cloud-computing
4
POLITIKAI IRÁNYELVEK ÉS PÁRTFOGÁS Amíg a világ azon küzd, hogy meghatározza a klímaváltozás elleni harc irányvonalát, az IT szektornak átalakító szerepet kell játszania. Az IT cégeknek olyan politikát kell támogatniuk, ami az IT klímamegoldási lehetőségei számára hasznos piaci kondíciókat hoz létre, ezáltal termékeik és szolgáltatásaik hosszú távú profitjának biztosítása mellett a katalizátor szerepét is játszák a tiszta energia gazdaságban. Ezen termékek és szolgáltatások bevezetéséhez és potenciáljuk maximális kihasználásához politikai és pénzügyi támogatásra lesz szükség, és ennek elérésére az IT cégeknek be kell vetniük figyelemreméltó politikai befolyásukat is. Az átállás IT által nyújtott tiszta energia alapú gazdaságra nem lesz zökkenőmentes. A fosszilis energiavállalatok rengeteget profitáltak már a status quoból, és felkészültek arra, hogy megtámadjanak mindent, ami csökkentené a fő termékeik (olaj és szén) iránti keresletet. Az elektromos művek a legjobb esetben is csak a lassú átmenetben érdekeltek, ami anélkül növeli a profitjukat, hogy költséges infrastruktúra-fejlesztéseket okozna számukra. Ha egy elszabadult klímaváltozás legrosszabb gazdasági és társadalmi utóhatásait szeretnénk elhárítani, az IT vállalatoknak fel kell hagyni a hagyományos hozzáállással és ehelyett mind nemzeti, mind nemzetközi téren a legkorszerűbb megoldásokat és határozott, támogató, vezető szerepet kell nyújtaniuk. A számítástechnikai ágazat nagy előrelépést ösztönözhet egy profitáló üzleti modell kialakításában, de ugyanakkor a tiszta energián alapuló gazdaság kialakításában is, ha lobbizásával támogatja a tudományos alapokon nyugvó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célkitűzéseket és a kötelező vagy ösztönző alapú megújuló energia illetve energiahatékonysági programokat.
A politikai támogatás pontértéke 35 a 100-ból, az alábbiak szerint: •
10 pont: Politikai állásfoglalás: Olyan hazai, vagy nemzetközi közbeszédek, melyeket lehetőleg a cégvezető tart, és kötelező érvényű, tudományos alapokon nyugvó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentésekről szólnak
•
15 pont: Politikai támogatás: Nyilvános hazai és nemzetközi lobbizás a kötelező érvényű, tudományos alapokon nyugvó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés mellett.
•
10 pont: Ismétlő-bónusz: A pozitív beszédek és támogató állásfoglalás ismételt előfordulásáért.
Megjegyzés: A fenti számok az adott feltételre adható maximum értékek.
A koppenhágai bevezetők során vezető IT cégek, mint az Ericsson, Dell, Microsoft és a Nokia erősítették részvételi arányukat az éghajlat-politikai vitában. Az IT cégek úgy érkeztek az ENSZ csúcstalálkozóra, hogy készen álltak az IT technológia kibocsátás-csökkentő potenciálját hangsúlyozni. Viszont nem sikerült globális csökkentési célkitűzéseket és célzott politikai irányelveket felmutatniuk, pedig ez elengedhetetlen ha a piacot a szénfelhasználást csökkentő technológiák irányába szeretnék terelni. Az Eredményjelző a cégeket az erőteljes globális kibocsátás-csökkentési célok, az energiahatékonyság és a megújulók bevezetésért végzett támogató munkájának mennyisége és minősége alapján rangsorolja. Összességében a 3. változat szerint az IT márkák politikai támogató tevékenysége némileg gyakoribb lett, különösen az ENSZ koppenhágai klímaügyi csúcstalálkozója idején. Ennek ellenére a támogatói, vezetői minőség csak kis mértékben erősödött, ami azt jelenti, hogy a szektorban robusztusabb politikai pozicionálásra van szükség.
5
