Címlapon: fókuszban OTSZ: felkészülés, alkalmazás, módosítás... 6 A faanyagú tartószerkezetek Eurocode szerinti tűzhatásra történő tervezése

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle

2008. 2005. XV. XII. évfolyam 4. 5. szám

5 4

t

2008. 15. évf. 5. szám

a

r

t

a

l

o

m

fókuszban OTSZ: felkészülés, alkalmazás, módosítás.................................................................. 6 A faanyagú tartószerkezetek – Eurocode szerinti– tűzhatásra történő tervezése.......... 7

Szerkesztõbizottság: Csuba Bendegúz Dr. Cziva Oszkár Diriczi Miklós Kivágó Tamás Kristóf István Heizler György Tarnaváry Zoltán Dr. Vass Gyula

technika Jármű akkumulátorok elhelyezkedése és áramtalanításuk veszélyei.......................... 11

Fõszerkesztõ: Heizler György

fórum Teljes kényszerhelyzeti gyakorlat – repülőgépek ütköztek Ferihegyen..................... 26

Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611 Fax: 1/469-2969, BM: 10-568 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával)

visszhang Baleset után, javítás előtt – okok és teendők.............................................................. 14 Tűzoltó gépjárművek kárjavítása............................................................................... 17 megelőzés A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások hatósági engedélyezése........................ 19 Miért használjuk a FRONTROCK MAX E A1-es homlokzati hőszigetelést?........... 23

szabályozás Kérdőjelek az építési termékek megfelelőség-igazolása körül................................... 30 Vegyi baleseteknél használható ruhák és a dekontamináció...................................... 35 tűz- és káresetek Veszélyes anyag kénsav: potenciális veszélyforrás a környezetre és a balesetek elhárításában résztvevőkre............................................ 36 41 gépjármű és 137 tűzoltó a Gyömrői úti textilgyár tűzeseténél.............................. 38 Tűz a visegrádi Hotel Silvanusban............................................................................. 39 tanulmány Az OTSZ, a V-AMM-01, és mások: a tűzálló kábelezésről I..................................... 42 képzés Új elem a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Tűzoltó Szakképző Tanfolyamán........... 46 Képzési dömping........................................................................................................ 47 Mi változik az új OTSZ-ben?..................................................................................... 49 módszer Mit tartalmazzon a tűzvédelmi műszaki leírás? III.................................................... 50 Szivattyúzás másként................................................................................................. 52

Címlapon: BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. H-1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 2. Tel.: 334-2967, 334-1993, fax.: 313-7221 Email: [email protected], web: www.bmheros.hu Tűzoltógépjármű felépítménygyártó üzem és szerviz H-1106 Budapest, Ezüstfa u. 8. Tel.: 261-6500, 260-0389, fax.: 260-2294 Email: [email protected] Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044590 Cégbírósági bejegyzés helye: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Adószám: 12650932-2-51

VÉDELEM 2008. 5. szám ■ TARTALOM

5

f

ó

k

u

s

z

b

a

n

OTSZ: felkészülés, alkalmazás, módosítás Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat jelentős változásokat hozott, s az idei év nagy része a felkészülés jegyében telt, számos kérdést és észrevételt hozva. Többek között, az észrevételek hatására, megkezdődött a szükségesnek látszó módosítások előkészítése.

Két lehetőség közül választhattak a döntéshozók: • Csak a villámvédelem előírásainak megváltoztatására koncentrálnak, vagy • Az eddigi tapasztalatokat felhasználva a szakmai revízió alá veszik az előírásokat. Ez utóbbit választották, s ez szakmailag indokolt, de gyors munkát kívánt. S itt, a kisebb hibák korrigálásának igénye mellett ismét a szabványosításra kell hivatkozni. Az európai uniós csatlakozás miatt a szakmai, műszaki területeken belüli változások jelentős mértékben felgyorsultak, amig jogszabály szövegtervezetének előkészítése és kihirdetése között eltelt 2 és fél év alatt azt eredményezte, hogy az új OTSZ több helyen már nem felel meg a tűzvédelmi-, építészeti szakmai elvárásoknak. A jogszabály módosítás arra is lehetőséget biztosít, hogy a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése óta eltelt időszak szakmai tapasztalatait beépítsék a tervezetbe. Ezután egy kis létszámú munkacsoportot hívtak össze a módosítás előkészítésére. A cél, hogy a módosítás • javítson a műszaki követelményrendszer általános használhatóságán, rugalmasságán, • a biztonság megtartása mellett engedjen nagyobb teret a tervezői szabadságnak. • A szakmai tapasztalatokat építsék be a módosításba. • Javítsák ki az eddig feltárt szerkesztési, nyomdai hibákat.

Felkészülés, alkalmazás Kik vettek részt a módosításban? Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló – 2008. május 22.-től hatályos – 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (OTSZ) alapvetően új pályára állította a hazai tűzvédelmet. Egy ilyen horderejű változás új szakmai megközelítéseket igényel, s szakértői, gyártói, jogalkalmazói és jogalkotói oldalról egyaránt hosszú tanulási folyamatot. Ez a tanulási folyamat az előírások megjelenését követően továbbképzések és kérdések formájában beindult. Mivel a joganyag szorosan kötődik a folyamatosan megjelenő európai szabványokhoz és a termékek vizsgálatához ezen a két ponton van aggodalomra okot adó lemaradás. Az egyik a szabványok angol nyelvű közreadása, a másik az épületszerkezetek minősítéseinek a hiánya. Közben az OTSZ kihirdetése és hatályba lépése óta eltelt időszak szakmai tapasztalatai alapján megkezdődött a módosítások előkészítése. Módosítás A módosítást az teszi lehetővé és egyben sürgetővé, hogy a villámvédelem szabályozása ellentmond a már honosított európai szabványkövetelményeknek. Ezek az előírások pedig 2009. február. 1-től életbe lépnek. Ebből kifolyólag 2009. február 1-én az OTSZ módosításának is hatályba kell lépnie. Ezért az Önkormányzati Minisztérium 2. félévi jogalkotási ütemtervébe javasolták az OTSZ módosításának felvételét. A javaslat szerint 2008. szeptember 30-ig kellett az OKF tervezetét elkészíteni. A szűk határidőt indokolja, hogy a tervezetnek még notifikációs eljáráson is át kell esnie. 6

FÓKUSZBAN ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

Az OTSZ módosítás elkészítéséhez kis létszámú munkacsoportot hívtak össze. Tagjai: • a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége, • az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht., • a Magyar Építész Kamara, • a Magyar Mérnöki Kamara, • a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata, • a Magyar Építőanyagipari Szövetség, • a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, valamint • az OKF szakértői. Bízunk abban, hogy az eddigi jelzések alapján a hazai gyakorlati tapasztalatokat, és a nemzetközi tapasztalatokat is bedolgozták a tervezetbe. A szakmai viták eredményeképpen a jogszabály tervezetben folyamatos változtatások történtek, ezek nyilván kedvezően befolyásolták az OTSZ tűzvédelmi koncepciójának egységes képét. Ennek ellenére a felkészülés neheze még hátravan. Az európai szabványok átvétele és alkalmazása még akkor is nagy feladat lenne, ha azokat hiánytalanul magyar nyelven megjelentetnék. Nem így van! Ezért a fókuszban az egyik szabványsorozatot, a faanyagú tartószerkezetek tűzállóságának méretezését mutatjuk be.

Szitányiné Siklósi Magdolna

A faanyagú tartószerkezetek – Eurocode szerinti – tűzhatásra történő tervezése Az új OTSZ ebben is új követelményeket hozott! Ennek megfelelően az Európában kidolgozott és használatos, épületszerkezetek tűzállósági teljesítményének megállapítására alternatívaként elfogadott méretezési módszer (Eurocode szabványsorozat) lényegéről szeretnénk áttekintést nyújtani.

A fa, mint tartószerkezet A fa az egyik legrégibb és leginkább használatos építőanyag. Alkalmazását számos előnyös tulajdonsága támogatja, de tudomásul kell vennünk, hogy korunk egyre nagyobb biztonsági követelményei felhasználását csak korlátozott mértékben és csak olyan esetekben engedik, ha az éghető voltából adódó kockázat mértéke számítható, bizonyítható és ellenőrizhető. Ennek az elvárásnak két módon lehet eleget tenni: 1. szabványos vizsgálatok eredményeivel igazoltan, 2. méretezési eljárások eredményei alapján kialakítottan és ellenőrzötten. Ez utóbbi eljárásokat a hivatkozott MSZ EN szabványsorozat szabályozza, ez azonban jelenleg még csak angol nyelven áll rendelkezésre. Ezzel a cikkel, a téma bemutatásán túl, a szabványsorozat magyar nyelvre történő fordításának aktualitására is szeretnénk felhívni a témában érdekeltek figyelmét.

Az Eurocode program lényege és háttere Az Európai Közösség Bizottsága 1975-ben - az építőipar területén - egy cselekvési programban határozta el a kereskedelmet korlátozó műszaki akadályok megszüntetését, és a műszaki előírások harmonizálását. E cselekvési program keretében a Bizottság építmények tervezésével foglalkozó, harmonizált műszaki szabályok kidolgozását kezdeményezte, melyek első lépésben a tagállamokban érvényben lévő nemzeti szabványok alternatívájaként működnek, majd végül felváltják azokat. • Az Európai Közösség Bizottsága a tagállamok képviselőiből álló operativ bizottság közreműködésével 15 éven keresztül irányította az Eurocode programot, melynek eredménye az 1980-as években megjelent európai szabványok első generációja volt. • 1989-ben az Európai Közösség Bizottsága, valamint az Európai Unió és az EFTA tagállamok egy megállapodás alapján úgy döntöttek, hogy az Eurocode-ok előkészítését és kiadását CEN-nek továbbítják azzal a céllal, hogy ezekből a jövőben európai szabvány készüljön. Többek között e célkitűzés eredményeképpen állt össze az Eurocodeprogram néven elterjedt szabványcsomag.

A tartószerkezeti Eurocode-program A tartószerkezeti Eurocode-program a következő – általában több részből álló - szabványokat tartalmazza: EN 1990 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai EN 1991 Eurocode 1 A tartószerkezeteket érő hatások EN 1992 Eurocode 2 Betonszerkezetek tervezése EN 1993 Eurocode 3 Acélszerkezetek tervezése EN 1994 Eurocode 4 Betonnal együttdolgozó acélszerkezetek tervezése EN 1995 Eurocode 5 Faszerkezetek tervezése EN 1996 Eurocode 6 Falazott szerkezetek tervezése EN 1997 Eurocode 7 Geotechnikai tervezés EN 1998 Eurocode 8 Tartószerkezetek tervezése földrengésre EN 1999 Eurocode 9 Aluminium szerkezetek tervezése

Az Eurocodok jogállása és alkalmazási területe Az EN 1991-1-2-vel kapcsolatos információk Az EU és az EFTA tagállamainak egyetértésével az Eurocodokat hivatkozási dokumentumként a következő célokra alkalmazzák: épületek és más mérnöki szerkezetek esetén a 89/106/EEC irányelv szerint alapvető követelmények, különösen – az 1. sz. alapvető követelmény: Mechanikai szilárdság és stabilitás, és – a 2.sz alapvető követelmény: Tűzhatással szembeni biztonság – teljesülésének igazolására szolgáló eszköz. Az Eurocode szabványok mind a hagyományos, mind az újszerű tartószerkezetek, vagy azok szerkezeti elemeinek tervezése során alkalmazandó általános szabályokat tartalmazzák. A szokásostól eltérő tartószerkezetekre vagy a szokásostól eltérő tervezési körülményekre vonatkozó előírásokat nem tartalmaznak, ilyen esetekben a tervezés során elméleti alapokra és tapasztalatokra alapozott megfontolásokra van szükség. Az Eurocode-ok és a termékre vonatkozó harmonizált műszaki előírások (EN-ek és ETA-k) közötti kapcsolat Az építési termékre vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak összhangban kell lenniük. Továbbá, az építési termékek CE - jelölésével kapcsolatos összes, Eurocode-ra vonatkozó információinak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy milyen nemzetileg meghatározott paramétereket vettek figyelembe.

Az EN 1991-1-2 megadja a tűznek kitett épületek tartószerkezeti tervezése során figyelembe veendő hőmérsékleti és mechanikai hatásokat, tételesen a következőket: Biztonsági követelmények Az EN 1991-1-2 a megrendelők, a tervezők, a kivitelezők és a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára készült. • A tűzvédelem általános célja azon kockázatok korlátozása, amelyek tűz esetén az egyént és a társadalmat, a környezetet és a közvetlenül érintett tárgyat (anyagot, technológiát, szerkezetet stb.) veszélyeztetik. • A tűzből adódó kockázatokra az építési termékekről szóló 89/106 EEC irányelv a következő alapvető követelményt fogalmazza meg: „Az építményt úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tűz esetén – az építmény egy bizonyos ideig megőrizze teherbíró képességét; – korlátozva legyen a tűz és füst keletkezése és terjedése az építményben; – korlátozva legyen a tűz szomszédos épületekre való átterjedése; VÉDELEM 2008. 5. szám ■ FÓKUSZBAN

7

– az ott tartózkodók az épületet sértetlenül elhagyhassák, vagy más intézkedések segítségével ki lehessen őket menteni – biztosítva legyen a tűzoltók biztonsága • A tartószerkezeti Eurocode-ok tűzhatással foglalkozó részei a passzív tűzvédelem különös vonatkozásait tárgyalják a tartószerkezetek és szerkezeti elemek oly módon való megtervezésén keresztül, hogy megfelelő teherbírással és esetenként megfelelő tűzterjedés-gátló képességgel rendelkezzenek. A kívánt működési funkciókat, illetőleg szinteket vagy – az általában nemzeti tűzvédelmi előírásokban megadott – névleges (szabványos) tűzvédelmi osztályokba való besorolással, vagy – ha azt a nemzeti tűzvédelmi előírások megengedik - a passzív és aktív intézkedések számítással való értékelése alapján lehet előírni. Ez a dokumentum nem tartalmaz kiegészítő követelményeket, például – a sprinkler-rendszerek felszerelésére és fenntartására; – az épület vagy tűzszakasz rendeltetésére vonatkozó feltételekre; – az alkalmas hőszigetelő burkolatok vagy bevonatok használatára és fenntartására, mert ezeket az illetékes hatóság állapítja meg. Tervezési eljárások A tartószerkezetek tűzzel szembeni viselkedését leíró teljes analitikus eljárás figyelembe venné, • hogyan viselkedik a tartószerkezeti rendszer a magas hőmérsékleten, • milyen hőhatás működhet, és • milyen előnyös hatásokkal járhatnak az aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek, • továbbá az e három szempontban rejlő bizonytalanságokat és • a tartószerkezet tűzvédelmi szempontú szerepét (tönkremenetelének következményeit). A szabványban foglaltak szerint jelenleg olyan eljárás alkalmazására van csak lehetőség, amelyben néhány, de nem az összes felsorolt paraméter hatása figyelembe vételével, mutatható ki, hogy a tartószerkezet vagy annak elemei valóságos tűz esetén az elvárt biztonságot garantáló viselkedést fognak tanúsítani. Ha azonban az eljárás névleges (szabványos) tűzhatáson alapul, akkor a tűzzel szembeni ellenállás időtartama szerinti osztályozási rendszer veszi figyelembe (bár nem kifejezett módon) az előzőekben felsorolt jelenségeket és bizonytalanságokat.

Rendelkező hivatkozások (1)P A szabvány évszámmal ellátott vagy évszám nélküli hivatkozásokkal előírásokat tartalmaz más kiadványokból. Ezeket a rendelkező hivatkozásokat a szöveg a megfelelő helyen idézi, a kiadványok pedig a szabványban fel vannak sorolva. Évszámmal ellátott hivatkozások esetén ezen kiadványok bármelyikének módosítása vagy átdolgozott kiadása csak akkor vonatkozik erre a szabványra, ha ennek módosítása, vagy átdolgozott kiadása azt már tartalmazza. Évszám nélküli hivatkozások esetén a hivatkozott kiadvány legutolsó kiadását kell alkalmazni (a módosításokkal együtt). Feltételezések (1)P Az EN 1990 szerinti általános feltételezések mellett a következő feltételezés érvényes: • a tervezés során esetleg figyelembe vett aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek kellő módon karban vannak tartva.

8

FÓKUSZBAN ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

A szabvány a következő módon szemlélteti a vázolt eljárási módozatokat. Két eljárást az előíró és a teljesítményen alapuló módszert különböztetünk meg. Az előíró módszer a hőmérsékleti hatásokat a névleges tűzteherből állítja elő, - míg a teljesítményen alapuló módszer a hőmérsékleti hatásokat fizikai, kémiai paraméterek alapján, mérnöki, számításos módszerrel határozza meg. Tervezési segédletek A szabvány valószínűsíti, hogy az érdekelt független szervezetek tervezési segédleteket fognak készíteni a megadott számítási módszerek alapján. Az EN 1991-1-2 szabvány tartalmi főrésze tartalmazza a tartószerkezeteket érő hőmérsékleti és mechanikai hatások meghatározásához szükséges alapvető információkat. Különbség az alapelvek és az alkalmazási szabályok között P(1) Ebben az Eurocode-ban az egyes bekezdések jellegétől függően különbség van az alapelvek és az alkalmazási szabályok között. P(2) Az alapelvek a következők: – általános megállapítások és meghatározások, amelyeknek nincs alternatívájuk; – követelmények és számítási módszerek, amelyekre nincs megengedve alternatíva, hacsak az nincs külön megjelölve. P(3) Az alapelveket a nyomtatásban „P” betű jelöli P(4) Az alkalmazási szabályok olyan általánosan elismert szabályok, amelyek igazodnak az alapelvekhez és megfelelnek az alapelvben megfogalmazott követelményeknek. P(5) Az ebben az Eurocode-ban megadott alkalmazási szabályoktól eltérő tervezési szabályok is megadhatók, ha azok bizonyítottan összhangban vannak az alapelvekkel, továbbá a teherbírást, a használhatóságot és a tartósságot tekintve legalább ezzel az EC-dal egyenértékű eredményt adnak. Az Eurocode 5 alkalmazási területe P(1) Az Eurocode 5 olyan faszerkezetek tervezésére vonatkozik, amelyek készülhetnek szerkezeti fából (fűrészelt, gyalult vagy hengeres természetes faanyagból, továbbá rétegeltragasztott faanyagból) vagy faalapú anyagokból, amelyeket ragasztással, vagy mechanikai kötőelemekkel kapcsolnak egymáshoz. P(2) Az Eurocode 5 csak a tartószerkezetek teherbírásával, használhatósági határállapotával és tartósságával foglalkozik. Egyéb követelményekre, például hő- vagy hangszigetelésre, nem terjed ki. P(3) A megvalósítást csak olyan mértékig tárgyalja, amely ahhoz szükséges, hogy megadja az alkalmazott építési anyagok és termékek minőségét, valamint a helyszíni munkavégzés követelményeit, amelyekkel a tervezési előírások elvárásai teljesíthetők. P(4) Az Eurocode 5 nem tartalmazza a földrengésálló szerkezetek tervezésének különleges követelményeit. Az erre vonatkozó előírásokat az Eurocode 8 tartalmazza, amely kiegészíti az Eurocode 5-öt. P(5) Az Eurocode 5 nem tartalmazza az épületek és műtárgyak tervezése során figyelembe veendő hatások számszerű értékeit. Ezeket az Eurocode 1 tartalmazza.

Feltételezések P(1)A feltételezések a következők: - a szerkezeteket megfelelően képzett és gyakorlott személyek tervezik; - a szerkezetek előállítása során megfelelő műszaki felügyelet és minőség-ellenőrzés van; - a kivitelezést megfelelően betanított és gyakorlott személyek végzik; - az építési anyagokat és termékeket úgy használják fel, VÉDELEM 2008. 5. szám ■ FÓKUSZBAN

9

ahogy ezt az EC, illetve az adott anyag vagy termék előírása meghatározza; • a tartószerkezet fenntartása megfelelő színvonalú; • a tartószerkezet használata összhangban van a tervezési feltételezésekkel. P/2/ A tervezési eljárások csak akkor érvényesek, ha teljesülnek a szabványban rögzített megvalósításra vonatkozó követelmények. P/3/A „keretben” jelölt számértékek javaslatok. Az egyes tagországok más értékeket is előírhatnak.

– „P” Minden jellemző tervezési állapotot és terhelési esetet figyelembe kell venni. – „P” A hatások irányának és helyzetének a feltételezettektől való lehetséges eltéréseit figyelembe kell venni. – „P”A számításokat az összes jellemző változó figyelembevételével, megfelelő tervezési modellek alapján kell elvégezni (ha szükséges, akkor kísérletekkel kiegészítve). A tervezési modell legyen kellően pontos ahhoz, hogy megfelelően jelezze a szerkezet várható viselkedését, feleljen meg a kivitelezés valószínűsíthető színvonalának és a tervezés alapjául szolgáló információk megbízhatóságának.

A tűzhatásra való tervezés elvei és követelményei Tervezési segédletre várva A szabvány fejezetei a továbbiakban ismertetik a tűzhatásra való tartószerkezeti tervezés eljárásai-t. E fejezetek bevezető részeiben rögzítettek a tervezés általános elvei és az alapkövetelmények, melyek közül itt csupán az általános elveket és az alapkövetelményeket ismertetem. Általános elvek Tűzhatás esetén a számítások során a következő lépések ajánlottak: – ki kell választani a számításba vehető tervezési tűzfolyamatot; – meg kell határozni az ehhez tartozó tervezési tűzhatásokat; – ki kell számítani a tartószerkezeti elemekben a hőmérsékletváltozások lefolyását; – meg kell határozni a tűz hatásának kitett tartószerkezet mechanikai viselkedését. A tűzhatásra való tartószerkezeti tervezés keretei között végzett szerkezeti és hőmérsékleti vizsgálat során az Eurocodeszabványcsalád megfelelő fejezeteiben megadott hatásokat kell figyelembe venni. A tűz következtében a tartószerkezeteket érő hatások rendkívüli hatásnak minősülnek. („P”)

Végül, de nem utolsó sorban megtalálhatóak a szabványban az Eurocode 5 alkalmazási területébe vont különböző fa- és fahelyettesítő faalapú termék anyagjellemzői, a használhatósági- és teherbírási állapotok, a különböző kapcsolatok és a szerkezetkialakítási szempontok. A szabvány természetesen ismerteti a hivatkozott EN-szabványok (összesen 23 db) jegyzékét, továbbá valamennyi kifejezés, szimbólum értelmezését. Jóllehet a magyar tűzvédelmi szakemberek többsége előtt még ismeretlen e tájékoztató jellegű cikkben vázolt eljárás, de a méretezéssel foglalkozó szakemberek számára nem idegen, mivel különböző szabályzatok révén már évtizedek óta várható volt érvényre jutása. Csak remélni lehet, hogy az illetékes hatóság és egyéb intézmények részére minél előbb rendelkezésre állnak azok az információk, amelyek alapján az Eurocode által is említett tervezési segédletek minél előbb elkészülhetnek. Helyzet van!

Alapkövetelmények „P”A tartószerkezeteket úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy • elfogadható valószínűséggel alkalmas maradjon a rendeltetésszerű használatra, figyelembe véve a tervezett élettartamot és költséget; • megfelelő megbízhatósággal ellenálljon minden erőnek és egyéb hatásnak, amely az építés és a használat során érheti, és a fenntartási költségekhez viszonyítva megfelelően tartós legyen. „P”A tartószerkezeteket továbbá úgy kell megtervezni, hogy robbanás, ütközés vagy kisebb emberi tévedések következtében ne károsodjanak a kiváltó okkal aránytalan mértékben. „P”A felsorolt követelmények teljesítése érdekében az adott építési feladathoz megfelelő anyagokat, tervezési és méretezési módszert és a gyártáshoz, megvalósításhoz és használathoz megfelelő ellenőrzési módokat kell választani. Az Eurocode 5 ismerteti a határ- és tervezési állapotok alapértékeit és az ezekből származtatható adatokat, a különböző hatásokhoz tartozó tervezési értékeket, az anyagjellemzőket és a geometriai adatok figyelembe veendő értékeit, a tervezési követelményeket, továbbá a tartósság vonatkozásában támasztott követelményeket. (p.31.) A felsoroltakból kiemelném a tervezési követelmények alapelvként ”P” rögzített általános elveit: – „P” Igazolni kell, hogy egyetlen mértékadó határállapotot sem léptünk túl. 10

FÓKUSZBAN ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

Végezetül, de nem utolsó sorban szükséges megemlíteni, hogy az új OTSZ szigorúbb követelményei az Eurocode szerinti méretezési eljárással és az új szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal együtt és azokon túlmenően a fa- és fahelyettesítő faalapanyagú termékek számára igen korlátozott mértékű felhasználási lehetőséget nyújtanak, - különösen addig, amíg az európai szabványokhoz igazított vizsgálati módszerek szerinti besorolások nem elérhetőek. Félő, hogy ilyen alapon sok értékes szerkezetet kell nem éghető „palást alá, mögé bújtatni”, nem beszélve ezen eljárások költségvonzatáról, nem beszélve arról, hogy az ilyen eljárásokkal pontosan azt szüntetjük meg, amiért leginkább szeretjük, szeretnénk a fát alkalmazni: az ember- és környezetbarát atmoszférát teremtő hatását. A vázolt problémakör különösen meglévő, beépített szerkezetek esetében jelentkezik, számos esetben műemléki védettséget élvező történelmi tartószerkezetek esetében. Úgy vélem, hogy a problémakör feldolgozása sürgető és a szakterülettel érintett, azzal foglalkozó különböző intézetek, intézmények, vizsgáló laboratóriumok és szakemberek széleskörű összefogását igényli. Szitányiné Siklósi Magdolna, ny. tűzoltó alezredes, okl. faipari mérnök, faanyagvédelmi szakértő, építész tűzvédelmi szakértő

t

e

c

h

n

i

k

a

Nagy Zoltán

Jármű akkumulátorok elhelyezkedése és áramtalanításuk veszélyei A balesetekhez kivonuló tűzoltók egyik fontos feladata a felderítés és a baleseti helyszín biztosítását követően a sérült járművek biztonságos áramtalanítása. Ez az egyszerűnek tűnő munkafolyamat az új járműveknél egyre több speciális ismeretet igényel.

Hol volt az akku? A járművek áramellátására szolgáló akkumulátorok elhelyezése a gyártók tervezőmérnökeinek elgondolása szerint történik. Minden gyártmánynál és azon belül az egyes modelleknél az áramforrás beépítése jól átgondolt, hosszú évek tapasztalataira épülő fejlesztések eredménye, de az aktuális divat és egyéb igények befolyásolhatják. Emlékezhetünk még azokra a Skoda S-100-as modellekre ahol az akkumulátort ügyes húzással nem a motortérben (hátul) helyezték el, hanem a hátsó üléssor háttámlája mögött kialakított külön tárolók bal oldali rekeszében. A későbbi S-105, illetve S-120L modelleknél a farmotoros megoldás ugyan megmaradt, de az áramforrásnak már elöl a csomagtartóban kerítettek helyet. Hol van, ha van akku? Nagy teljesítményű felső, vagy prémium kategóriás személygépjárműveknél a megnövekedett energiaigény kielégítése érdekében nem ritka az a gyártó, akinek opciós lehetőségként nem szerepel a rendelhető extráik között egy másodlagos, vagy teljes értékű akkumulátor. Ez a megoldás a 3,5 tonna-s áruszállító kisteherautóknál már ismert, és talán megszokottá is vált. Ugyanakkor a ’80-as évekbeli nyugati gyártmányok között is felfedezhető több kirívó példa arra, hogy nemcsak a motortérben a motorral együtt helyezhetők el az akkuk. • Az AUDI 80 modelleknél minden esetben a motortérben helyezkedik el, kivéve a turbós motorokat, mert azoknál hátul a csomagtartóban található. Az AUDI 100 típusnál a beszerelt légkondicionáló berendezés határozta meg a beépí-

tés módját. A klíma nélküli járműveknél elöl a motortérben találhatók, míg a klímával szereltek esetében a hátsó ülés alatt kaptak helyet. • Az 5-ös BMW-nél 1995-ig a hengerek száma volt a meghatározó. A négyhengereseknél hagyományos módon a motortérben kaptak helyet az akkumulátorok, míg a hathengereseknél a hátsó ülés alatt. Korunk modern járműveinél felfedezhetők még egyéb - az átlagostól eltérő - megoldások is. • Találhatunk az utas ülés előtti padlólemezben, tűzfalban, illetve a csomagtartó különféle pontjain elhelyezett fő akkukat. • A csomagtartóban lehet mindkét oldali kerékjárati borításba integrálva, lehet a háttámlába építve és pótkerék nélküli modelleknél esetleg a csomagtartó közepén is. • Több típusnál, a kisteherautókhoz hasonlóan, a vezető ülés alatt kell keresni az akkumulátort. Egyszerű példák arra, hogy milyen komoly akadályt jelenthet a járművek pontos beazonosítása nélkül az akkuk gyors megtalálása. Vezető ülés alatt – hogyan áramtalanítsunk? A vezető ülés alatt elhelyezett akkumulátoroknál - külön gyártói jelölés nélkül – két megoldás különíthető el: • azok, amelyeknél a tervezők külön gondoltak a balesetet szenvedett járművek biztonságos áramtalanítására és • azok, ahol ez a nélkülözhetetlen munkafolyamat nem végezhető el anélkül, hogy a vezetőülésen balesetet szenvedett sofőrt ki ne emelnék a helyéről. VÉDELEM 2008. 5. szám ■ TECHNIKA

11

Ez utóbbiaknál az akkusaruk leszerelésére csak akkor van lehetőség, ha a vezetőülést teljesen előre tolják, kivéve ha gondoskodtak arról, hogy a negatív saru ki legyen vezetve akár az ülés mellé, vagy elé. (pl. AUDI Q7; MB R osztály)

Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy egyre jobban elterjed a kulcsnélküli motorindítás, ami alapjaiban változtatja meg a megszokott, hagyományos kulccsal történő motorleállítást, gyújtás levételt.

Érdemes külön megfontolni a jármű áramtalanítása előtt, hogy az akku a maradék energiájával lehúzhatja az elektromos ablakokat és kinyithatja a központi zárat, vagy belső alkatrészeket hozhat működésbe, ahol ez praktikus lehet.

Nagy Zoltán ügyvezető, NardoTech Kft., Budapest

12

TECHNIKA ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

v

i

s

s

z

h

a

n

g

Mélykúti Sándor

Baleset után, javítás előtt – okok és teendők

A jármű és az alváz tönkrement

A közúti közlekedés résztvevőinek, amikor gépjárműbe ülnek, számolniuk kell azzal, hogy közúti baleset részeseivé válhatnak. Melyek a hazai tűzoltójármű balesetek jellemzői, okai és mi a teendő baleset előtt, után? Baleseti okok a statisztika tükrében Mielőtt a tűzoltó gépjárművek karambolos javításainak sajátosságairól szólnánk, néhány statisztikai adattal érdemes rávilágítani a hazai tűzoltógépjármű balesetek körülményeire, jellemzőire, okaira. Ennek érdekében az 1996-tól 2006-ig terjedő 10 éves időszakot vizsgálva a következő számadatokon érdemes elgondolkodni. Ezalatt az egy évtized alatt 714 db tűzoltógépjárművet érintett baleset. Szinte minden járműre jutott a 10 év alatt egy közúti baleset. 14 alkalommal olyan mértékű meghibásodást szenvedett a gépjármű, hogy selejtezni kellett. A tűzoltógépjárműveket érintő balesetek okozója a vizsgált időszakban 56,8%-ban a gépjárművet vezető tűzoltó volt. A vizsgálatok lezárását követően baleseti okként ezen belül • 28,9%-nál az elsőbbségadás elmulasztását, • 20%-ban a túlságosan kicsi oldaltávolság tartást, • 5%-ban valamilyen tilos jelzésen történő áthaladást, • 8,2%-ban a nem megfelelően megválasztott követési távolságot, • 6%-ban pedig nem a látási viszonyoknak megfelelő járművezetést nevesítette meg okként a vizsgálati jegyzőkönyv. Mindössze 3 esetben mondták ki igazolhatóan keletkezési okként a jármű műszaki állapotának valamilyen hiányosságát. A közúti közlekedés során bekövetkezett balesetek okainak összetétele arra enged következtetni, hogy a balesetek túlnyomó többségében valamilyen személyi ok, emberi mulasztás a kiváltó ok. Vezetési rutin és alváz Ugyanerre a 10 évre vetítve a tűzoltógépjárműveket vezető sofőrök átlag életkora 32-35 év között mozgott. A gépjárművezetők évente átlagosan 1095 km-t (nem tévedés) vezettek tűzoltógépjárművet. Ha figyelembe vesszük, hogy a váltásos 14

VISZHANG ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

A teljes tűzoltói felépítmény deformálódott szolgálat szabadidős hányadában is tehergépjárművet vezető tűzoltósofőrök évente 30-40 ezer km-t vezettek ugyanezen időszak alatt, úgy belátható, hogy az 1095 km-es átlagos futásteljesítmény, amit a tűzoltósofőrök tűzoltógépjárművek vezetésével töltöttek, valódi gyakorlat és rutin megszerzésére rendkívül kevés. Kevés főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a megtett kilométerek jelentős hányadát éles helyzetben, a megkülönböztető jelzéseit használó gépjárművel kellett megtenniük. A tűzoltógépjárművek normál országúti vezetése is jelentősen eltérhet a közúti gépjárművek vezetésétől, nem szólva a káreseményhez történő vonulás időszakáról. A tűzoltógépjárművek szinte állandó teljes terheléssel, oltóanyaggal és málhával feltöltött állapotban közlekednek. Magyarországon néhány magasból mentő gépjármű kivételével szinte valamennyi tűzoltógépjárművet 4 x 4-es öszkerékhajtású járműalvázon igénylik a tűzoltók. Az öszkerékhajtású járműalváz eleve magában hordozza, hogy a gépjármű magas felépítménnyel rendelkezik, és az országúti kivitelű alvázzal szemben akár 200-250 mm-re is magasabbra kerül a súlypontja. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az öszkerékhajtású gépjármű alvázakat a teherautó gyártók valamennyi keréknél csak dobfékkel szerelten szállítják, és így az első tengelyen tárcsafékkel szerelt járművek fékhatásosságától elmaradnak, beláthatjuk, hogy a

kevés vezetési gyakorlattal rendelkező, többnyire rendkívüli helyzetben közlekedő magas súlypontú járműveket vezető sofőrök szinte kódoltan potenciális okozói a baleseteknek.

lévén szó – meg kell jegyezni, hogy önmagában az alapgépjárműre kötött CASCO biztosítás nem fedi le a tűzoltótechnikai felépítményben, illetve a málhafelszerelésekben bekövetkezett sérülések javításának költségeit. Erre külön rendelkezni kell a CASCO biztosítás megkötésekor.

Cserejárművek kellenek? A vizsgált 10 évben 764 vonulásra jutott egy baleset, és évi átlagban 810 napon keresztül kellett pótolni a baleset miatt szolgálatból kieső tűzoltó járműveket. A karambolos sérülések illetve balesetek bekövetkezés szerinti egyenletes eloszlását feltételezve folyamatosan 2-3 db gépjármű pótlására lenne szükség országos szinten. Természetesen ezek a balesetek nem egyenletesen, időben elhúzódva következnek be, így a gyakorlati tapasztalatok alapján regisztrált egyidejűségeket figyelembe véve egyes időszakokban 4-5 db cseregépjárműre lenne szükség. A tűzoltóságoknál rendszerben tartott tartalék gépjárművek arra szolgálnak csupán, hogy a napi meghibásodások elhárításának idejére pótolják a kieső szereket. (A rendszerben 160 db. tartalék jármű van. /szerk./) A karambolos javítások a sérülés mértékétől, a káresemény körülményeinek tisztázásától valamint a költségviselő személyének pontosításától függően akár több hónapig is elhúzódhatnak. Ilyen esetben a néhány napos kiesésekre már nem rendelkezik tartalék gépjárművel a legtöbb hazai tűzoltóság, ha a tartalékjármű beáll a karambolos jármű helyére. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt lenne cseregépjármű parkot létrehozni. A kárjavítások fajtái Az előzmények után vizsgáljuk meg a kárjavítások fajtáit a károkozó, illetve a költségviselő személy vagy szervezet alapján. A karambolos sérüléseknél alapvetően idegen hibás, illetve saját hibás káreseteket különböztetünk meg. Amennyiben a vizsgálatunk tárgya a tűzoltógépjármű, úgy idegen hibásnak minősíthető minden olyan közúti baleset, melynek során a tűzoltógépjárműben kár keletkezik, de a baleset bekövetkezéséért nem a tűzoltó által vezetett jármű a felelős. Az idegen hibából bekövetkezett balesetek kárjavítása költségviselői oldalról alapvetően háromféle lehet. 1. A kárt okozó kötelező felelősségbiztosítása alapján a szerződött biztosító rendezi a kárjavítás költségeit. 2. A kárt okozó maga rendezi a javítás költségeit, amely általában akkor fordul elő, ha relatív kicsi a sérülés mértéke, alacsony a kárjavítás költsége, és a biztosítós ügyintézés révén viszonylag kedvezőtlenebb besorolásba kerülne a kárt okozó személy vagy szervezet. 3. Ismeretlen az elkövető, és így a karambolos sérülések javítása a tulajdonosra, az üzemeletetőre hárul (pl. magára hagyott gépjárműben idegen személy által okozott sérülés). A károkozó szerinti másik csoport a saját hibás sérülések köre. Ebben az esetben úgy következik be a tűzoltógépjármű sérülése, hogy a káresemény okozója a tűzoltó. A tűzoltók által okozott tűzoltógépjármű sérülések javításának költségviselője egyrészről lehet a biztosító, amennyiben CASCO biztosítással rendelkezik a jármű, illetve lehet maga a károkozó (tulajdonos) amennyiben ilyen biztosítással a jármű nem rendelkezik. Természetesen CASCO biztosítás esetén is terheli költségviselés a tulajdonost, illetve üzemeltetőt a szerződésben meghatározott önrész mértékéig. A CASCO biztosításoknál azonban – tűzoltógépjárművek

Javító szerviz Mielőtt a karambolos javítások konkrét lefolyására áttérnénk, a HEROS példáján célszerű megvizsgálni egy kárjavító szerviz ezirányú kapcsolati rendszerének szerepét és jelentőségét. A karambolos javítások folyamatában nem csupán két fél – megrendelő és javító – áll a porondon. Belép a rendszerbe adott esetben egy biztosítási alkusz, egy kárügyintézési tanácsadó, és természetesen valamelyik biztosító. Ezen kívül – bár nem a szerviz partnereként, de részese lehet ennek a körnek – a rendőrség, illetve más szakhatóság vagy hatóság. A biztosítási alkusz képviselheti a káreseményt elszenvedő tűzoltóságot is, de lehet szerződött partnere a kárjavítást végző szerviznek is. A HEROS estében ezt a szerepet a Broker Royal Kft. tölti be, aki a HEROS szerződött partnereként segítséget nyújt, műszaki tanácsadást kínál minden olyan károsultnak, aki a HEROS-t keresi meg a karambolos sérülések ügyintézésével, kijavításával. Szerencsés az egybeesés a tekintetben, hogy a biztosítókkal szemben a Broker Royal nem csupán a HEROS, hanem számos tűzoltóság partnere is. A kárügyintézési rendszer következő eleme egy kárügyintézési tanácsadó, melynek alkalmazását a HEROS azért tartotta szükségesnek, mivel valamennyi szerződött biztosító AUDATEX szerinti kalkulációt igényel. Az AUDATEX rendszer kényszerpályára tereli a kárjavítások kalkulációját, melynek révén válik el, hogy egy-egy javítás, milyen mélységben milyen formában és milyen gazdaságossággal hajtható végre. A rendszer harmadik eleme a szerződött biztosító társaságok és a HEROS kapcsolata. A HEROS szerződött partnere a Generali Providenciának, az Allianz Hungáriának, valamint az AEGON Magyarországnak, és szinte valamennyi biztosító társaság felé működő kapcsolattal rendelkezik. A kapcsolati rendszer elemeinek együttműködése szükséges ahhoz, hogy a kárjavítások alkalmával valóban a káreseményt megelőző vagy annál műszakilag kedvezőbb állapot kerüljön helyreállításra. Tapasztalataink szerint számos esetben került végrehajtásra tűzoltógépjárművön kárjavítás úgy, hogy megbontás nem történt, ezért az alvázon, futóművön a káresemény során bekövetkezett rejtett sérülések és deformációk utólagosan a közlekedés biztonsági paraméterek rovására mentek (Pl. bizonytalan úttartás, gumiabroncsok kopása, elhúzás stb.).

Mélykúti Sándor vezérigazgató BM HEROS Zrt. VÉDELEM 2008. 5. szám ■ VISZHANG

15

Tûzvédelmi Kft. 1116 Budapest, Hunyadi János út 162. Tel.: 204-8669 Fax: 206-7233 E-mail: [email protected] Web: www.ifex.hu TELJESKÖRÛ TÛZ- ÉS MUNKAVÉDELEM, TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK, GYÁRTÁS, FORGALMAZÁS, ELLENÕRZÉS, SZERVIZ, SZAKTANÁCSADÁS, DOKUMENTÁCIÓK

Tohatsu kismotor szivattyúk

Túlnyomásos ventilátorok

Úszó szivattyúk 2-3 cm vízmélységig

THÖNI tûzoltósági nyomótömlõk

Úszó szűrő 2-3 cm vízmélységig

18V, 28V-os Milwaukee szerszámok mentési feladatokra

• Úszó szűrő 2 cm vízmélységig • Verseny sugárcsövek • SORBEUM vegyi mentesítőanyag • Tűzcsapok, tűzcsapszekrények és szerelvények • Műanyag zárókupak „C” és „B” • Ikertárcsás körfűrész, TwinSaw • PARATECH feszítő szerszámok • Akkumulátoros Milwaukee szerszámok • LEADER nagyteljesítményű sugárcsövek • Világító kötél, villogó jelzőfények, menekülő maszk

HAGYOMÁNY ÉS ÚJDONSÁG A TŰZVÉDELEMBEN = IFEX

Mélykúti Sándor

Tűzoltó gépjárművek kárjavítása Már maga a baleset is sokféle lehet akár az okozóját, a körülményeit tekintve, de miután megtörtént a baj, a jármű sérüléseinek kijavítása is több irányt vehet. Ez utóbbi fázis köré íródtak a kárjavításról szóló alábbi gondolatok.

Mi befolyásolja a kárjavítások átfutási idejét? Minden részre kiterjedő javítás A karambolos javítások nem tartoznak a rövid átfutási idejű hibalehárítások körébe. Nem csupán azért, mert egy-egy tűzoltógépjármű károsodásának kijavítása hosszú időt vesz igénybe, hanem azért is, mert maga az ügyvitel is hosszadalmas eljárást takar. Amíg egy természetes elhasználódásból eredő napi javítás megrendelése csupán a tulajdonos, üzemeltető szándékán múlik, addig a munka megkezdése kárjavítás esetén egy relatív hosszú ügymenet eredménye. Ennek első eleme a káresemény bekövetkezésének jelzése a bróker, a biztosító, és/vagy a szerviz felé. Amennyiben személyi sérülés történt, illetve más okból kifolyólag rendőrségi vagy egyéb hatósági, szakhatósági vizsgálat vált szükségessé, úgy többnyire ennek lezárásáig a javítás nem kezdhető meg. A következő lépés a biztosítói szemlék megtartása, melynek során nem kizárt, hogy a jármű teljes megbontását végre kell hajtani. Ezért szerencsés ha a pótszemlék elvégzéséhez szükséges megbontásokat végrehajtó szerviz ugyanaz, amely majd a kárjavítást is elvégzi. Így idő spórolható meg, és a bontási fázisok nem jelentenek külön költség többletet, mivel azok egyúttal a javítás fázisai is. A szemlék során elkészülnek az árajánlatok és megtörténnek olyan egyeztetések, melyek alkalmával definiálásra kerül, hogy új részegységek beépítésével vagy karosszéria elemek javításával történjen meg a kárjavítás. Az árajánlatok elkészültét követően megrendelés születik az ajánlat ill. ajánlatok elfogadásával, és „elviekben” megkezdődhet a javítás. Az „elviekben”-t azért kell kiemelni, mert a javítás megkezdéséhez egyrészt javító alkatrészekre, másrészt szabad kapacitásra van szükség. Az esetek többségében természetesen nem akkor jut el egy kárügyintézési folyamat a javítás megkezdhetőségének stádiumába, amikor szabad kapacitás is rendelkezésre áll, vagy éppenséggel egyszerre több karambolos sérülés is történik a tűzoltójárművek körében. Ugyanez a helyzet a kárjavításhoz szükséges javítóalkatrészek rendelkezésre állásával is, hiszen a karambolos sérüléseknek éppen az a sajátossága, hogy éppen olyan alkatrészek sérülnek, amelyek a rendeltetésszerű napi használat során nem szoktak. Mindennek okán valószínű készletezésükre sem áldoznak költséget a javító szervezetek. Amennyiben figyelembe vesszük az előzőekben vázolt adminisztrációs folyamatot, valamint a konkrét javítás átfutási idejét meghatározó két utóbbi tényezőt, úgy belátható, hogy a kárjavítás többnyire valóban nem rövid folyamat. Ezért is lenne rendkívül nagy szükség egy országosan felállított cserejármű parkra.

Amikor a teljes felépítmény cserére szorul A rejtett hibák feltárása Most nézzük meg azokat a szempontokat, amelyek a kárjavítást végző kiválasztásához vezetnek. Amint már érintettük, a balesetek során bekövetkező gépjárműsérülések többnyire rejtett hibákat is magukban hordoznak. Az első szemrevételezés alkalmával sok minden megállapítható a sérülés mértékét illetően, azonban, a felszín mögött meghúzódó belső deformációk csak megbontás után diagnosztizálhatók. Az elmúlt években számos olyan példa igazolta a megbontás szükségességét, amelynél a tüzetes felülvizsgálat elmaradt, és ezért később kerültek felszínre a jármű menetstabilitását, illetve üzembiztonságát befolyásoló problémák. Több olyan eset is előfordult, amikor a kárfelvétel során is elmaradt a jármű megbontása és maga a javítás is úgy került végrehajtásra, hogy a legalapvetőbb bontási műveleteket sem hajtották végre. Évekkel később, a jármű felújítása alkalmával vált nyilvánvalóvá, hogy olyan mértékű felelőtlen javítással állunk szemben, amely bármikor, akár halálos áldozatot követelő közúti balesethez vezethetett volna. A futóművek aránylag minimális elmozdulása az alváz illetve segédalváz relatív jelentéktelennek tűnő csavarodása oda vezet, hogy egy 4000 liter vízzel terhelt tartály szállításakor a jármű egy hirtelen mozdulatnál vagy útpadkára történő lehajtásnál felborulhat. Ezért van kiemelt jelentősége, hogy a kárfelvétel VÉDELEM 2008. 5. szám ■ VISZHANG

17

illetve a megbontást követő pótszemle alkalmával minden hiba, minden sérülés feltárása megtörténjen.

nélküli az olyan eset, amikor a jelzett nagyságrendű karambolos javítást tőkeerő hiányában nem tudta folytatni vagy befejezni a munkát „baráti alapon” bevállaló szerviz.

Audatex program Milyen dokumentumokra van szükség? A biztosító társaságok csak olyan szervizekkel kötnek szerződést, amelyek mind adminisztrációs, mind a személyi és tárgyi feltételek terén valamennyi általuk támasztott követelménynek megfelelnek. Kötelezik a szervizeket egy előre rögzített ügyviteli folyamat betartására, az Audatex program használatára, és az általuk rögzített tarifák alkalmazására. A szerződés megkötését követően azonban a szerviz tárgyalási pozíciója is erősödik, amely következtében a balesetet szenvedett gépjármű tulajdonosa is biztos lehet abban, hogy valamennyi hiba feltárása és kijavítása megtörtént. Meglehet a biztosító társaság esetenként abban érdekelt, hogy ne a konkrét javítási költségeket finanszírozza, hanem kifizessen egy kialkudott összeget az üzemeltetőnek és ezt követően már a tűzoltóság gondja a javítás. Ilyenkor fordul elő legtöbbször, hogy „akkor spóroljunk a kapott pénzből”, és keressünk egy „nagyon olcsó” javítót. A helyzet ugyan ez, amikor nincs biztosítás és a tűzoltóságnak saját magának kell finanszíroznia a javítás költségeit. A „baráti alapon” végzett, megbontás nélkül végrehajtott relatív olcsón megszámított kárjavítások többnyire garanciát nem tartalmaznak, és bár esetenként gyorsabbak, mégis felelőtlen műszaki megoldásokat takarnak. Nem egy esetben az is előfordult, hogy a jármű ismeretének hiányából, a felkészületlenségből, a javításhoz szükséges alkatrészek hiányából fakadóan megrekedt a javítási folyamat, és akár évekig is elhúzódott egy-egy karambolos javítás. Nem véletlen, hogy a tűzvédelmi törvény kapcsán kiadott, a technikai eszközök javítására vonatkozó BM rendelet nem tesz különbséget javítás és kárjavítás között, amikor OKF regisztrációhoz köti a javítást végzők tevékenységét. A karambolos javításoknál a garancia vállalása legalább annyira velejárója a javításnak, mint a felújítások esetében. A 80-150 millió Ft-os beszerzési értékű tűzoltógépjárművek karambolos sérülései többnyire millió Ft-os nagyságrendűek lehetnek. Nem egy esetben fordult elő olyan karambolos sérülés, ahol a helyreállítás költsége 10 és 20 millió Ft között mozgott. Látható, hogy a kárjavítás - ha az valóban az eredeti állapot helyreállítását célozza meg - nem olcsó. Azt is tudni kell, hogy a javító szerviz finanszírozza a kárjavítás költségeit a javítás teljes időtartama alatt. A biztosító a munka elkészülte után rendezi a számlát meglehetősen hosszú átfutási idővel. Mindezt tetézi, hogy a végszámla az üzemeltető felé kerül kiállításra, így plusz egy lépcső iktatódik az átutalási folyamatba. Szintén nem példa

Az érdemi munka megkezdéséig az alábbi dokumentumokra, illetve azok másolatára van szükség: kárbejelentő, forgalmi engedély és gépjármű vezetői engedély másolat, törzskönyv, vagy hiteles szerződés másolat a finanszírozói meghatalmazás beszerzéséhez, rendőrségi jelentés, amennyiben ilyen készült, meghatalmazás a kárügyintézés bonyolítására, biztosítási kötvény másolat, valamint írásos megrendelő. A megrendelőt minden esetben az üzemeltető tűzoltóság adja ki. Megrendelő valójában már a kárfelvételhez is szükséges több okból. Egyrészről amint azt több helyen is említettük, a mindenre kiterjedő kárfelvételhez többnyire pótszemle útján jutunk el, ami feltételezi a gépjármű megbontását. Ezek a megbontási munkák természetesen már költséggel járnak, amely költségek beépülnek a kárjavítás folyamatába, amennyiben a karambolos javítást az a szerviz végzi el, amely a pótszemlékhez a megbontásokat is végrehajtotta. Természetesen, ha más javító fejezi be a kárjavítást, úgy a pótszemlékhez szükséges megbontást végző szerviz jogosult a bontás költségeit érvényesíteni. Legvégül: a karambolos sérülések kijavítását követően részben a hosszú átfutási határidők miatt, részben a jármű sérüléseinek mélysége miatt indokolt minden esetben teljes felülvizsgálatot illetve üzempróbát végrehajtani. E nélkül egy karambolos javítás csupán külső lemezmunkákban és fényezésjavításban megnyilvánuló kozmetikázás. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy tűzoltógépjármű karambolos javítását egy felülvizsgálati jegyzőkönyv kiállításával kell zárni. A megfogalmazott gondolatokkal talán sikerült érzékeltetni, hogy melyek azok a sarokpontok, melyre a biztosítások megkötésekor figyelni kell, és ha bekövetkezik egy közúti baleset során a jármű sérülése, akkor milyen úton és milyen tényezőkre figyelve lehet eljutni a kárjavítás végére.

Mélykúti Sándor vezérigazgató BM HEROS Zrt.

www.vedelem.hu VÉDELEM O n l i n e – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása 18

VISZHANG ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

m

e

g

e

l

ő

z

é

s

vevő szakhatóságok a beruházóval egyeztetést tartsanak. Az erről készült emlékeztető azonban az egyeztetésen részt vevők számára csak tájékoztatásul szolgál, jogi következménnyel nem bír. A tervezői egyeztetés az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 19.§ (1) bekezdése szerint is kötelező. (Az érdekelt hatóságokkal és szakhatóságokkal, valamint az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval.) Mindezek révén - a közigazgatási hivatal által megteremtett intézményi keretek között - a hatósági, szakhatósági ügyintézési idők lerövidíthetőek. (Baranya megyében az egyeztetési feladatok ellátásában jelentős részt vállal a közigazgatási hivatal.)

Nyíri Csaba

A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások hatósági engedélyezése Mit jelent az engedélyezési eljárás gyakorlatában a kiemelt nagyberuházás? Milyen különleges eljárásrend kapcsolódik hozzá? Hogyan alkalmazták ezeket az előírásokat Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében?

A célkitűzés A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény legfőbb célja a hatósági engedélyezési eljárások felgyorsítása, az ügyintézési határidők csökkentése. A törvénynek közvetlenül az ügymenet gyorsítását szolgáló szabályai mellett, az egyes hatósági és szakhatósági hatáskörök kormányrendeletben egyedileg történő telepítése is a szakszerűséget és a gyorsaságot kívánja elősegíteni. A törvény hatálya alá tartozó beruházások engedélyezése jellemzően sokszereplős, az ügyintézés gyorsítása, mint célkitűzés megvalósításának érdekében különös jelentősége van az engedélyezési eljárásokat megelőző, a törvény keretei között lefolytatott egyeztetéseknek. Szabályozási háttér A tervek egyeztetése A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások körébe sorolt projektek létesítményeinek hatósági engedélyezése során a törvény 3. § (1) bekezdésében előírt soron kívüli ügyintézést a 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésében szabályozott területi koordináció segíti elő. A kiemelt beruházások tekintetében kiemelkedő jelentőségű a törvény 4. §-ába foglalt előírás. E szerint a beruházó vagy a hatóság kezdeményezésére az eljárás megindulása előtt a hatóság, valamint a szakhatóságok az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül a beruházóval szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. A törvény lehetővé teszi, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben a hatóság és az eljárásban részt

EKF egyeztetések Ez azonban a szakhatóságnak is jelentős többletfeladatot jelent. A közigazgatási hivatal által szervezett egyeztetések mellett, a tervezés folyamán mindvégig biztosítani kell a tervezők számára a közvetlen konzultációs lehetőséget is (elektronikus levelezés, telefon, személyes egyeztetés). A közigazgatási hivatal többször javasolta, hogy a beruházó/ építtető az építési engedélyezési eljárást indító kérelem benyújtása előtt – megfelelő tervek birtokában – kezdeményezze az előzetes szakhatósági állásfoglalás beszerzését. Álláspontjuk szerint a szakhatóságok előzetes állásfoglalást adhatnak, melyeket az ügyfél mellékel a hatósági (pl. építési) engedély kérelméhez. Ebben az esetben a szakhatóságnak az építési engedélyezési eljárás megindítását követően már csak az általa véleményezett és az engedélyezésre benyújtott tervek azonosságát kell vizsgálnia. Ez rövidíti az eljárás idejét. Ezzel azonban az EKF projekt beruházói eddig nem tudtak élni. A feszített tempójú tervezés miatt a tervezők a beadás előtti utolsó pillanatig dolgoztak. A szakhatóságokhoz így a kész tervek csak a hatóságtól érkeztek meg. Ennek esetenként – a terv hiányosságai miatt – negatív következményei is voltak. Hiába van ugyanis tervezői egyeztetés, ha azokon még véleményezésre alkalmas tervek nem állnak rendelkezésre. A többszöri egyeztetés ellenére több esetben szólítottuk fel a tervezőt hiánypótlásra, melyet a kiemelt beruházások esetén egy eljárásban csak egy esetben lehet megtenni. Az egyik terv tűzvédelmi tervfejezetének szakmai színvonala miatt a tűzvédelmi szakértő engedélyének visszavonását is kezdeményeztük.

Soronkívüliség, rövidebb határidők A törvény kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívüli elbírálását rendeli el, s a hatóság ügyintézési határideje legfeljebb hatvan nap lehet. A soronkívüliség valójában határozatlan jogi fogalom. A kiemelt beruházások terén azt jelenti, hogy az érkezési sorrend szerinti ügyintézés helyett, az első helyen intézendők a kiemelt ügyek. A törvény rövidíti a szakhatósági ügyintézési időket is. A szakhatósági állásfoglalásra a 15 napos ügyintézési határidő megmaradt, azonban hosszabbítani csak 8 nappal lehet. A hiánypótlásra történő, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor. A törvény rövidítette a jogorvoslati eljárások idejét is. Sőt a kiemelt jelentőségű ügyekben minden küldeményt elsőbbségi kézbesítés útján kell a címzetthez eljuttatni. Az EKF projektek ügyében megszokottá vált, hogy a megkereséseket a hatóság munkatársai elhozzák a szakhatóságokhoz és a katasztrófavédelmi igazgatóság részéről is elvisszük az iratokat a hatóságokhoz.

VÉDELEM 2008. 5. szám ■ MEGELÕZÉS

19

A hatáskörök A törvény 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a közigazgatási ügyekben hatóságként és szakhatóságként a Kormány által rendeletben meghatározott, ennek hiányában a másodfokon eljáró közigazgatási szerv jár el. A törvény végrehajtására több kormányrendelet is született. Így kiemelt üggyé lett nyilvánítva pl. a Budai Palota kulturális, turisztikai fejlesztéséhez, a vasúti beruházások megvalósításához, útépítési beruházásokhoz, Záhony térségében a vasúti, valamint a belső közúti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások. A 74/2008. (IV. 3.) számú rendeletével a Kormány a „Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa” program fejlesztési kulcsprojektjeihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő hatósági ügyeket is kiemelt jelentőségű ügyekké nyilvánította. E rendelet a többiekhez képest azért eltérő, mert egy város megújítása kapcsán térben eltérő helyszíneken több épület épül, és több közterület kerül felújításra. A rendelet a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot jelölte meg a tűzvédelem területén eljáró elsőfokú közigazgatási szervként, három tűzvédelmi szakhatósági ügyben. Tapasztalatok, problémák Létszámproblémák Baranyában évekig nem volt kiemelt nagyberuházás. A kiemelt beruházások gyors ügyintézésére nem volt felkészülési időnk és pont egy olyan helyzetben kerültek hozzánk a hatáskörök, amikor az előző évek létszámcsökkentései miatt a megelőzési osztályon mindössze két előadói hely maradt. A Kormány 1019/2006. (III. 10.) számú határozat lehetővé teszi, a 2006. évi LIII. törvény végrehajtásával közvetlenül összefüggő, indokolt költségnövekedésének fedezetét az operatív programért felelős miniszternél történő igénylését. Ezzel éltünk is, azonban létszámot nem kaptunk. Így maradt a feladatok belső átcsoportosítása, egyes feladatok más szakmai osztályokra, kirendeltségekre telepítése. Ennek is következménye, hogy a 15 napos ügyintézési időnket általában kitöltjük. Hatásköri ellentmondások Az egyeztetések során hamar kiderült, hogy a tűzvédelmi hatáskörökkel is jelentős problémák vannak. Mint közismert a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezeteket és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályait a 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet állapítja meg. Ez a hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak, mint elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak 11 témában állapít meg hatáskört. Ezek közül egyenként egy sem lett kiemelt üggyé nyilvánítva a 74/2008. (IV. 3.) Korm. rendeletben. Emiatt aztán nem volt egyértelmű, hogy az EKF beruházásaival kapcsolatban az első fokú tűzvédelmi hatósági hatáskörökkel mely szerv rendelkezik. • Egyik álláspont szerint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mert a 74/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet nem sorolja fel ezen ügyeket, tehát a tűzvédelmi hatósági ügyek nem lettek kiemelt hatósági üggyé nyilvánítva. • A másik álláspont szerint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, mert az eljárások az EKF beruházásaival összefüggésben folytatódnak. A kormányrendelet nem határozott meg más hatóságot, de ebben az esetben figyelembe vehető a törvény 2. §-a. E szerint, ha a Kormány rendeletben nem jelölt ki eljáró hatóságot, akkor a másodfokon eljáró közigazgatási szerv jár el a kiemelt beruházások ügyeiben. A hatósági ügyek mellett más hatóság engedélyezési eljárásaiban 20

MEGELÕZÉS ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságként működik közre a hivatásos önkormányzati tűzoltóság. A szakhatósági hatásköröknél szintén kétféleképpen értelmezhetők a hatáskörök. • A 74/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint csak az építési, útügyi és a vízjogi engedélyezési eljárásokban van a katasztrófavédelmi igazgatóságnak elsőfokú tűzvédelmi szakhatósági hatásköre. • Kérdés, hogy a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hatósági ügyekben (pl. használatbavételi ügyek) mely szervnek van elsőfokú tűzvédelmi szakhatósági hatásköre, és kinek van hatásköre azon eljárásokban, melyek nincsenek felsorolva a jogszabályban. (Pl. üzlet működési engedélyezési ügyek, telepengedélyezési ügyek, stb.) Kötelező egyeztetések Egy beruházás során több egyeztetési kötelezettséget is előír az OTSZ (pl.: tűzcsapok elhelyezése, száma, stb.) amely nem minősül önálló hatósági ügynek. Ezeket az egyeztetéseket a jogszabály szerint a tűzoltósággal kell lefolytatni, aki az egyeztetésekben foglaltak teljesülését az építési és a használatbavételi eljárások során ellenőrzi. Szakmai szempontból az lenne indokolt, hogy az egyeztetéseket is az a hatóság folytassa le, aki az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt. A jogszabály szigorú értelmezésével azonban ez a kiemelt ügyekben elkülönül. Kérdés tehát, kivel egyeztessen a tervező? Ilyen problémák merültek fel a középmagas és magas épületek meglévő tűzoltási és felvonulási területeivel kapcsolatban is. A területekre építési engedélyezési eljárást folytatnak le, ahol azonban nincs tűzvédelmi szakhatósági hatáskör (csak épületek esetén van). Hatáskör nélkül szakhatósági állásfoglalást nem adhatunk. Útépítési engedélyeknél ugyan van szakhatósági hatáskörünk, azonban e tűzoltási felvonulási területekre nem kell útépítési engedélyt kérni. Arra az álláspontra jutottunk, hogy ilyen esetekben a tervezői egyeztetést a tűzoltósággal kell lefolytatni. Ennek okai: 1. Az épületek építése során a tűzoltóság járt el tűzvédelmi szakhatóságként a középmagas épületek építési ügyeiben, tehát ismerheti, hogy az épületekhez milyen tűzoltási felvonulási területet terveztek. 2. A tűzoltóság, mint tűzvédelmi ellenőrzési hatáskörrel rendelkező szerv jogosult ellenőrizni és jogszabálysértés esetén kötelessége intézkedést kezdeményezni. Így egy idő után a tervtárgyalásokon már két tűzvédelmi hatóság vett részt. Összefüggések feltárása A hatáskörökre is vonatkozik, hogy a jogszabályok egymással szoros összefüggésben vannak, azokból egy eljárást kiszakítani szakmailag indokolatlan az alábbiak miatt. A beépített tűzvédelmi berendezések szükségessége az épületek építési engedélyezési eljárásaiban dől el, melyet követően annak terveit és használatbavételét külön engedélyeztetni kell. A tűzvédelmi berendezések tervezésénél és engedélyezésénél ismerni kell az építési engedélyezési tervdokumentációt. Az építkezések során lehetősége van a tűzvédelmi hatóságnak, hogy ellenőrizze a tervek szerinti megvalósulást annak elkerülése érdekében, hogy ne az épület használatbavételekor derüljenek ki a problémák, illetve vannak eltakart épületszerkezetek, melyek a használatbavételkor már nem látszanak.

Új közösségi terek létesülnek

A tervezett könyvtár metszete

szakhatósági munkájának az építmény tűzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását. Az üzletek működési és a telepengedélyezési eljárásai során a tűzvédelmi szakhatóság vizsgálja azt, hogy az adott épületben, telephelyen a tevékenység végezhető-e. A jogszabálysértések esetén a tűzvédelmi hatóság intézkedéseket tehet és megállapíthatja a tűzvédelmi kötelezettségeket. Szakmai szempontból tehát az lenne kívánatos, ha a fenti hatáskörök egy hatóság kezében legyenek. Jelenleg az építési engedélyhez adunk állásfoglalást, de a tűzoltósággal kell a tűzcsapokat egyeztetni, a tűzvédelmi berendezéseket engedélyeztetni. Az építkezés ellenőrzését szintén a tűzoltóság végzi, de a használatbavételi eljárás során katasztrófavédelem jár el. A hatásköri kérdések eldöntését rendkívül fontosnak tartottuk, mert ha a hatáskörünket rosszul ítéltük meg, akkor ez az egész eljárást semmissé teheti. Emiatt előzetesen egyeztettünk az illetékes tűzoltóparancsnokkal és a közigazgatási hivatallal. Az egyeztetések során a jogszabályokat próbáltuk értelmezni, azonban a végén nem sikerült közös álláspontra jutnunk. Tanúságok Az igazgatóságon a megelőzési létszám kevés. Most, az EKF projekt kapcsán ez a probléma rendkívüli terhelést jelent. A jelentősebb hatáskörök telepítésénél javaslom megvizsgálni, hogy a szervezet el tudja-e látni a megnövekedett feladatokat. A hatáskörök telepítésénél célszerű megvizsgálni a kapcsolódó hatásköröket is.

Pécs Konferencia és Koncertközpont Ha az előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott, a tervezővel, kivitelezővel szemben bírságot szabhat ki a tűzvédelmi hatóság. Az építkezések során előforduló tűzeseteknél vizsgálni kell a kárt szenvedett létesítmény tűzvédelmi helyzetét, ill. a létesítési és használati előírások teljesítését, a tűzoltóság hatósági,

Meglátásom és tapasztalatom szerint az engedélyezési eljárások megindítása előtti egyeztetések fentiekben ismertetett formái szakmailag indokoltak és eredményre vezethetnek. Azonban ennek feltétele, hogy a tervek rendelkezésre álljanak. E nélkül előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása érdemben nem lehetséges. Nyíri Csaba, tűzoltó alezredes, osztályvezető Baranya megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Pécs VÉDELEM 2008. 5. szám ■ MEGELÕZÉS

21

Tûzvédelem • Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. • Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. • Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. • Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. • Elektromos – és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. • Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. • Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. • Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. • Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése.

Munkavédelem • Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. • Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. • Munkabiztonsági szaktevékenység végzése – veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, – súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása – egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. • Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. • Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. • Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. • Munkavédelmi kockázatértékelés

Konifo Kft.

Tanfolyamszervezés, oktatás • A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése, rendezvényszervezése. • Egyéb képesítést adó tanfolyamok: – könnyûgépkezelõi, – nehézgépkezelõi, – ADR, – alapfokú közegészségügyi, – fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. • A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. • Egyedi szakanyagok elkészítése.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929 E-mail: [email protected] www.konifo.hu

ISO 901:2000 Nyilvántartási szám: 503/0804

Tûzvédelmi Szolgáltató Kft. ● tûzvédelmi szolgáltatást,

(feszítõvágók stb.) és pneumatikus emelõpárnákat,

✘ Az EWS német tûzoltó védõcsizmákat, ✘ A TUBEX angol habgenerátorokat, ✘ A PULVEX ABC EURO tûzoltóport, ✘ A PROCOVES tûzoltó-és munkavédelmi kesztyûket. ✘ Ziegler tûzoltójármûvek és felszerelések teljes skálája

● tûzvédõ anyagokat, ● bevonatokat, ● tûzoltó készülékeket, ● tûzvédelmi eszközöket, ● felszereléseket, ● tûzoló készülékek, felszerelések

ellenõrzését, javítását,

egy helyrõl

✘ A FINIFLAM német tûzoltó habképzõ anyagokat, ✘ A Holmatró holland hidraulikus mentõszerszámokat

● faanyagvédõ szereket, ● tûzgátló ajtókat

PIRO-VÉD Kft. 1071 Budapest Hernád u. 40. Telefon: (1) 461-0109 Rádiótelefon: (30)952-9352 E-mail: [email protected]

1102 Budapest, Szent László tér 20. Tel./fax: 260-9163 Telefon: 433-2475 E-mail: [email protected] Web oldal: www.piro-ved.hu

Piro-véd a tûztõl véd!

Lestyán Mária

Miért használjuk a FRONTROCK MAX E A1-es homlokzati hőszigetelést? Az épületek energetikai hatékonysága és a tűzvédelme nem lehet egymást kizáró tényező. Az új Frontrock Max E homlokzati hőszigetelő lemez inhomogén, nem éghető A1 besorolású, mely tűzvédelmi szempontból korlátozás nélküli beépíthető nem éghető homlokzati hőszigetelő rendszerek hőszigetelő magjaként ill. tűzvédelmi gátak kialakításhoz is. Nem éghető, A1 hőszigetelő rendszer Hőszigetelő és nem éghető Nyugat-Európához képest le vagyunk maradva az épületek energetikai hatékonyságágának korszerűsítésében. Ez a növekvő energia árak oldaláról nézve jelentős hátrány, viszont a technológiák vagy tűzvédelem felől nézve ezt a hátrányt előn�nyé kovácsolhatjuk, ugyanis a külföldi tapasztalatokat (sajnos homlokzattüzekre vonatkozók is) fel tudjuk használni. Ezeket a tapasztalatokat ugyanis nem csak a jogszabályok alkotásakor kell figyelembe venni, ha nem a gyártáskor, kivitelezéskor és az épületek használatbavételkor is. Nos ez történt! A Rockwool Hungary Kft. új fejlesztése a Frontrock Max E homlokzati hőszigetelő lemez megfelel a bevezetőben említett energetikai és tűzvédelmi követelményeknek egyaránt. • Inhomogén, nem éghető, A1 besorolású, • alkalmazható tűzvédelmi szempontból korlátozás nélküli beépíthető nem éghető homlokzati hőszigetelő rendszerek hőszigetelő magjaként ill. tűzvédelmi gátak kialakításhoz is. Egyre vastagabb hőszigetelés Az épületek energiafelhasználásának csökkentése érdekében a hőszigetelő anyag vastagságok megnövekedtek. Lapostetőnél 16 cm, magastetőnél 20 cm a javasolt minimális vastagság, míg homlokzatoknál ma már általánosnak mondható a 8-10 cm vtg. homlokzati hőszigetelés alkalmazása is, az un. passzív házaknál pedig a vastagság már 20 cm feletti! A nagyobb vastagság – nagyobb körültekintést igényel! A hőszigetelő rendszerek homlokzati tűz terjedésére vonatkozó új vizsgálati módszere megnyugtató módon képes megkülönböztetni, hogy egy éghető hőszigetelő maggal rendelkező rendszer jelent e tűzvédelmi kockázatot vagy sem. És mi meg tudjuk különböztetni? Általános probléma a gyártói tájékoztatás hiánya. Ez vonatkozik a minősítésekre, a benne foglalt műszaki tartalomra, és az alkalmazástechnológiai útmutatóra. A TMI, a Gyártói Megfelelőségi nyilatkozat, stb. viszont csak ezekkel együtt érvényes! Egy rendszer ugyanis abban az esetben nevezhető biztonságosnak, ha a kivitelezés során betartják a kivitelezési útmutatóban foglaltakat, az engedélyben szereplő rendszer

Speciális dűbelek alkotó elemeit nem változtatják meg, s olyan épületszerkezeten alkalmazzák azokat, amelyre az engedély szól és a kapcsolódó szerkezetek kialakítása (pl. nyílászáró, szemöldök) is megfelel a vizsgálat során alkalmazottaknak. Csak ennyit kéne betartani és ellenőrizni! Mivel hazánkban a lakások túlnyomó többsége magántulajdonban van – ellentétben a Nyugat-Európai nagyobb részt bérlakásokra épülő lakáspiaccal – ezért sajnos a minőség helyett az építőanyagok kiválasztása és azok kivitelezés során az ár az elsődleges szempont. A tűzesetek tapasztalatai A homlokzati hőszigetelő rendszerekre vonatkozó előírásokat - a bekövetkezett tűzesetek tapasztalatai alapján – Nyugat-Európában is folyamatosan korszerűsítették. 1999-ben az Angliai Irvineben lévő blokkos épületben bekövetkezett, halálos áldozatot is követelő homlokzati tűzeset, – amely az épület ötödik emeletén lévő egyik szobából indult ki és 10 perc alatt terjedt tovább a homlokzaton, - számos tapasztalattal szolgálhat. 1. Az, hogy Magyarországon még nem volt hasonló tűzeset, nem vonhatja el a figyelmünket a helytelenül kivitelezett rendszerekben rejlő veszélyekről. 2. Speciális körülmények együttes jelenléte növeli a kockázatot! VÉDELEM 2008. 5. szám ■ MEGELÕZÉS

23

beágyazva alakítják ki. Ez a beépítési mód persze nem felel meg a homlokzati tűzterjedés vizsgálatban foglalt kritériumoknak, ezért az ilyen kialakításokra külön engedélyt kell beszerezni! A legkülönbözőbb anyagból, felületkezeléssel, sok esetben hőszigetelt házzal, vakolható dobozú kivitelben készült redőnytokok sem teszik lehetővé az ablak szemöldökök minősítésben szereplő kialakítását. A homlokzaton éghető anyagból, (pl. PUR hab) készült nagyméretű tagozatok, díszpárkányok, stb. elhelyezése is kockázatos. Parapet konvektorok és egyéb készülékek homlokzaton átvezetett égéstermék elvezetőinek nem megfelelő kialakítása is veszélyt hordozhat. A szél hatása a tűz terjedésére (F1, F2, F3 – nincs szél, az F3nál a balkon tűzterhelés 15 kg/m2) Miként csökkenthetők a kockázatok?

A homlokzaton fellépő hőmérsékletek különböző mértékű szélnél 3. Az előírások kidolgozása során csökkenteni kell az életet veszélyeztető jelentős mértékű füstöt, toxikus gázokat, kibocsátó, égve csepegő anyagok alkalmazhatóságát és minimalizálni kell a speciális körülmények kialakulásának, összeadódásának lehetőségét. De mik is lehetnek ezek a körülmények? Az éghető hőszigetelő maggal rendelkező homlokzati hőszigetelések nem rendszerben bevizsgált módon történő alkalmazása. (Utólag nem ellenőrizhető, kívülről ugyan úgy néz ki, mint amit jól csináltak meg!) Közép magas és magas épületeknél huzat és szélhatással mindig kell számolni, ami az épület sarkok mentén kiemelten jelentkezik, mint szívó hatás, azért is kell az épület sarkok mentén, valamint több rendszernél 20 m épületmagasság felett a teljes homlokzaton megerősített dűbelezést alkalmazni. A nyílászárók cseréje is számos veszélyt rejthet. (Az angliai tűznél sem tudták kizárni a PVC anyagú nyílászárók szerepét a tűz továbbterjedésében.) Általános gyakorlat hazánkban is, hogy az épület felújítások ablakcseréjénél nem gyártanak minden eltérő méretű nyíláshoz más és más ablakot, hanem egy általános méretűt alkalmaznak - amelyik mindegyik nyílásba beépíthető - úgy, hogy beépítési hézagokat PUR habbal tömítik ki. Nos ez egy épülettűz során a tűz hatására ég. Ha a homlokzati hőszigetelő rendszer a PVC ablakkeretre és a kitöltő PUR habra rátakar (ez a hőhidak csökkentésének alapja) az tűzvédelmi veszélyeket hordoz, mivel a tűz akadálytalanul férhet hozzá az éghető szigetelő anyaghoz. Hasonlóan veszélyes lehet, ha vastag hőszigetelő rendszernél a nyílászárót nem a falszerkezetbe, hanem a hőszigetelő rendszerbe 24

MEGELÕZÉS ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

A speciális körülményekben és a kivitelezési hibákban rejlő kockázatok csökkentésében az egyik lehetséges megoldás az engedélyezés és hatósági átvételi eljárás szigorítása. Az építkezések kivitelezés közbeni ellenőrzése. (különös tekintettel a középmagas épületekre) A másik, talán egyszerűbb és majdnem az összes speciális körülményben rejlő hibalehetőség kiküszöbölésére alkalmas megoldás az a Nyugat-Európában is alkalmazott módszer, hogy az éghető besorolású homlokzati hőszigetelő rendszereknél a homlokzati nyílászároknál (szemöldök részen vagy keret jelleggel) vagy az épületen körbe futó sávban tűzvédelmi sávokat alakítanak ki. Ma szinte minden ország foglalkozik azzal, hogy miként lehetne a biztonságosnak minősített rendszereket, a speciális körülményeket minimálisra csökkentve alkalmazni. Ez rávilágít a problémakör fontosságára! Arra, hogy meg kell találni azokat az ár értékarányban is megfelelő műszaki megoldásokat, amelyek az eltérő beépítési módokhoz is jól igazodva biztosítani tudják a tűzvédelem területén megkövetelt biztonsági szintet. Ez különösen fontos olyan épületállomány esetében – lásd magyarországi panelházak – amelyek eleve nagyobb tűzvédelmi kockázattal bírnak! (elavult védelmi rendszerek, elzsírosodott szellőzők, használati körülmények, felvonulási út biztosítása) Nem látható előre, hogy a hazai szabályozások milyen irányba mozdulnak majd el, de a helyi tűzvédelmi hatóságoknak a szakhatósági engedélyek kiadásakor jelentős szerepe van abban, hogy látva és mérlegelve az egyes épületeknél felmerülő kockázati tényezőket, döntsenek a tűzvédelmi sávok javasolt vagy kötelező beépítéséről. A Rockwool Hungary maximálisan elkötelezett a tűzvédelemben. Ennek eredményei a vakolathordó homlokzati hőszigetelő anyagok: Frontrock, Frontrock Max E, RP-PL s az átszellőztetett homlokzatokhoz használható Fixrock és Fixrock FRB1 szigetelőanyag. Közös jellemzőik: A1 nem éghető besorolásúak, füstöt nem fejlesztenek, égve nem csepegnek és tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthetőek.

Lestyán Mária, szakmai kapcsolatok manager [email protected] Tel.: 30/474-1702 Rockwool Hungary Kft.

f

ó

r

u

m

Hajdú Csaba

A belső felderítés – speciális járműismeret

Teljes kényszerhelyzeti gyakorlat – repülőgépek ütköztek Ferihegyen

Kényszerhelyzeti terv

2008. augusztus 7-én a Ferihegyi Repülőtérre érkező B737-300 típusú repülőgép - fedélzetén 43 utassal és 4 főnyi személyzettel - futómű meghibásodással kényszerhelyzetet jelent. A 20 tonna üzemanyaggal érkező gép 10 perc múlva a futópálya végéhez ér. Ezzel a feltételezett feladattal kellett megbirkózni a repülőtérren.

Kényszerhelyzeti gyakorlat A teljes kényszerhelyzeti gyakorlat fogalmát, az ICAO (International Civil Aviation Organisation ) Nemzetközi Polgári repülési Szervezet, az un. ANNEX-ekben szabályozta. Az ANNEX, a törvényekkel megegyező státuszú- és részletességű dokumentum, amihez minden esetben egy, vagy több un. DOC, egyfajta részletes végrehajtási utasítás kapcsolódik. A kényszerhelyzeti tervezésről, valamint a gyakorlatok előkészítéséről és értékeléséről a DOC 9137-AN 898 elnevezésű szabályzat rendelkezik részletesen. E szabályzat megkülönböztet részleges és teljes kényszerhelyzeti gyakorlatokat. Az előbbit minden évben, az utóbbit csak minden második évben kell tartani. A részleges kényszerhelyzeti gyakorlat alkalmával csak néhány szervezet együttműködését kell gyakorolni, azonban a teljes esetében minden szervezet részt vesz a gyakorlatban, akinek szerepe van egy légijármű baleset felszámolásakor. A gyakorlat előkészítését meghatározott időközönként kötelezően előírt számú és tartalmú egyeztető tárgyalásokra kell alapozni, melyeken minden szervezet egy fővel képviselteti magát. Az első egyeztetés alkalmával ismertetni kell a feltételezést, amely a gyakorlat alapját képezi. A feltételezésben az alábbi fő témákat kell szerepeltetni: • a gyakorlat típusa • a kényszerhelyzet feltételezett oka • sérültek száma • gyakorlat helye, ideje • résztvevő szervezetek megnevezése • egyéb speciális feladatok Az előkészítések során minden feladat pontosításra kerül, végül kialakul a részletes feladatterv, melyet minden résztvevő szervezet elfogad. 26

FÓRUM ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

A végrehajtás alapját, a repülőtér által az üzemvitelhez kötelezően elkészített kényszerhelyzeti terv képezi, melynek tartalmaznia kell minden alapadatot a szervezetek feladat végrehajtásához. A tervet több kényszerhelyzet típusra kell kidolgozni. Néhány példa: • Légijármű balesete repülőtéren • Légijármű balesete repülőtéren kívül • Létesítményben keletkezett tűzeset • Jogellenes cselekmények (terrortámadások, vagy támadással történő fenyegetés) stb. Mindezek ismeretében egyértelmű, hogy egy légijármű balesetének felszámolása egy előre megtervezett rendszer szerint kell, hogy működjön. Sajnos a bekövetkezett események mutatják, hogy szinte minden esetben előre nem látható nehezítő körülmények adódhatnak. Ha nem dolgoznánk ki előre többféle taktikai eljárást ezek megoldására, akkor a szervezetlenség káoszt idézne elő, ami az esemény felszámolását tekintve beláthatatlan következményekkel járna. A Ferihegyi Nemzetközi Repülőtéren 2008. augusztus 07-én megtartott gyakorlat a két éves ciklusba illő teljes kényszerhelyzeti gyakorlat volt. A gyakorlat célja A bekövetkezett légijármű esemény következményeinek felszámolása során feladattal rendelkező szervezetek részére, a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér Kényszerhelyzeti Tervében rögzített feladatainak gyakorlása, a reagáló képesség felmérése, a vezetés-irányítás rendjének pontosítása, a résztvevő erők tevékenységének összehangolása, gyakoroltatása, a beavatkozási készség szintjének fejlesztése, a végrehajtás során tapasztalt hiányosságok kiértékelése, valamint intézkedés a tapasztalt hiányosságok mielőbbi felszámolására. Ennek keretében: • A riasztás folyamatának gyakorlása. • A tűzoltó, rendőri, vám-és pénzügyőri, repülőtéri polgári védelmi és a mentő egységek beavatkozásának, munkájának közös gyakorlása. • A Repülőtéri Polgári Védelem eszközeinek, felszereléseinek helyszínen történő működtetése. • A Polgári Védelmi szervezet helyszíni tevékenységének gyakorlása. • Az egészségügyi mentőszervezet összehangolt tevékenységének biztosítása, az OMSZ mentőautóinak kárhelyszín-kórház közötti fordulási idejének mérése.

A sérültek mentése komplex felkészültséget igényel • A kárhely területének biztosítását, zárását végrehajtó erők tevékenységének ellenőrzése. • A TWR (irányító torony) Szolgálat tevékenysége, a beavatkozó erőkkel történő együttműködése. • A Tűzoltásvezető a Repülés Üzemvezető, valamint a repülőtéri szervezetek tevékenységének összehangolása. • A kényszerhelyzet felszámolására biztosított erők és eszközök számbavétele. • Az összeköttetés rendjének és állapotának, a rádiórendszer működésének ellenőrzése, esetleges hibáinak feltérképezése. • A reagáló képesség felmérése. • Az információ áramlás horizontális és vertikális megvalósulása. A feltételezett helyzet A feltételezés szerint, 2008. augusztus 07-én a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtérre érkező B737-300 típusú légijármű fedélzetén 43 fő utas és 4 fő személyzet tartózkodik. A személyzet a Toronynak futómű meghibásodással helyi idő szerint 0.05 órakor kényszerhelyzetet jelent. A repülőgép várhatóan, helyi idő szerint 0.15 órakor érkezik az 13 R küszöbre (futópálya végre), 20 tonna üzemanyaggal és a raktérben száraz jéggel. A légijármű futóműve leszállás közben megsérül és a J 4 guruló úton álló TU-154 B típusú repülőgéppel ütközik. A leszálló B737-300-as jobboldali szárnya az ütközés során megsérül, a benne lévő üzemanyag kijut a talajra és meggyullad. A gyakorlat mozzanatai I. Mozzanat: A gyakorlat elrendelése, riasztás végrehajtása – Észlelés, jelzés, a feladat elrendelése. – Riasztási folyamat és a szervezetek tevékenységének beindítása. – Az együttműködő erők közötti összeköttetés felvétele (a vezetési szintek aktivizálása). – Az erők megosztása, működési terület és az áteresztő pont kijelölése. II. Mozzanat: a szervezetek feladatai az esemény felszámolása során, a végrehajtás megszervezése, irányítása. – Az elsődleges beavatkozói tevékenység végrehajtása, vezetés, irányítás. Illetékesség, hatáskör, tevékenységi terület, együttműködés. – Felderítési adatok, információk, utasítások áramlása (jelentések, tájékoztatások). – Az esemény felszámolása során kialakult helyzet kezelése.

A gyakorlaton résztvevő szervezetek • OKF Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (RKI) • Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (FTP) • Budapest Airport Zrt. Repülőtéri Polgári Védelmi Parancsnokság (RPVP) • Budapest Airport Zrt. Repülésüzem Vezető és Előtérügyeleti szolgálatok (Helyszíni Mentési Vezető, APRON) • Budapest Airport Zrt. Repülőtéri Riasztószolgálatot Ellátó Központ (RRK) • Budapest Airport Zrt. Repülőtéri Egészségügyi Központ (REÜK) • Budapest Airport Zrt. Fegyveres Biztonsági Őrség (FBŐ) • Budapest Airport Zrt. Kommunikációs Igazgatóság • Országos Mentőszolgálat (OMSZ) • RRI Repülőtéri Rendőr Igazgatóság • Vám és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Parancsnoksága (VPKRP) • Nemzetbiztonsági Hivatal Repülőtéri és Légiforgalmi Kirendeltsége • Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) • HungaroControl (HC) • VizzAir. (mint közreműködő) • Repülőtéri Egészségügyi Központ

III. Mozzanat: a szervek, szervezetek egyéb – a helyzet kezelésével kapcsolatos – feladatainak megszervezése, végrehajtása, irányítása. – A sérültekkel kapcsolatos feladatok megszervezése. – Az esemény vizsgálatához szükséges feltételek biztosítása. – A beavatkozó állomány ellátásának biztosítása (védőfelszerelés, eü.). – Jelentések és tájékoztatások megszervezése. – Kapcsolattartás a médiával. – Az OMSZ mentőautóinak kárhelyszín-kórház közötti fordulási idejének mérése. IV. Mozzanat: a gyakorlat zárása. – A gyakorlat befejezése. – Eredeti helyzet visszaállítása. – A gyakorlat tapasztalatainak elsődleges kiértékelése. – A felmerült jelentősebb hiányosságok felszámolására történő –esetleges azonnali – intézkedések. – Feladatok meghatározása (részletes értékeléshez adatok szolgáltatásának időpontja, tapasztalatok feldolgozásának határideje). A gyakorlaton közel 200 fő vett részt, ami tartalmazta azt a 45 fő tűzoltót is, akik a sérültek szerepét játszották. A sérültek élethű sminkelését az Országos Mentőszolgálat orvosai végezték, ezzel is igyekeztek olyan helyzetet teremteni, amely hasonlít a valóságos feladat végrehajtás körülményeihez. Minden résztvevő szervezethez tartoztak szakmai megfigyelők, akik azt vizsgálták, hogy az adott szervezet milyen hatékonysággal és magabiztossággal végezte el a részére meghatározott feladatokat. A megfigyelők az értékelés során is igen jelentős szerephez jutottak, hiszen az ő megfigyeléseik alapján értékelték a végrehajtást. Általános eljárás, hogy a kiértékelés során, a szerzett tapasztalatok alapján a repülőtér üzemeltetője, valamint a mentésben résztvevő szervezetek levonják a megfelelő konzekvenciákat és amennyiben szükséges változtatnak a kialakított rendszeren. Több esetben javaslat is születik, hogy a kényszerhelyzeti terv módosításra kerüljön, hiszen akadhat olyan hiányosság, melynek kiküszöbölése elengedhetetlen a gyors életmentéshez. Hajdú Csaba tű. őrnagy Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapest VÉDELEM 2008. 5. szám ■ FÓRUM

27

s

z

a

b

á

l

y

o

z

á

s

„A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.” (Ket., 4. § (2) bekezdés) In Medias Res

Wagner Károly

Kérdőjelek az építési termékek megfelelőség-igazolása körül A hatóság – adott esetben a tűzvédelmi hatóság - a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni. Előállhat-e olyan helyzet, hogy a termékek megfelelőség igazolása, vagy annak nem megfelelő alkalmazása miatt következhet be a kártérítési kötelezettség?

Belgák pedig vannak 1. idézet: „Rendelkező rész 1) „A Bíróság megállapítja, hogy a Belga Királyság – mivel a más tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott, CE-jelöléssel nem rendelkező pontszerű érzékelőkkel ellátott automata tűzérzékelő rendszerek esetében: – megkövetelte, hogy megfeleljenek az általános pontszerű érzékelőkkel ellátott automata tűzjelző berendezések kialakításáról szóló, 2. kiegészítésével 1996. augusztusában módosított 1986. szeptemberi NBN S 21-100 belga szabványnak; – típusengedélyt követelt meg a BOSEC (Belgian Organisation for Security Certification) részéről, amely korlátozást az ezen engedéllyel járó aránytalan költségek tovább növelik; – megkövetelte, hogy e típusengedélyezés keretében e rendszereket teszteknek és ellenőrzéseknek vessék alá, amelyek lényegében a más tagállamban más eljárások keretében már elvégzett ellenőrzések megismétlésének tekinthetőek; nem teljesítette az EK-Szerződés 28. cikkéből eredő kötelezettségeit. 2) A Bíróság a Belga Királyságot kötelezi a költségek viselésére.” (az Európai Bíróság ítélete a C‑254/05. sz. ügyben) 2. idézet: „Abban az esetben, ha a megfelelőség-igazolás nélküli építési termék(ek)ből megépített épületet tűzvédelmi szakhatósági hozzájárulással használatba vették, a termék visszahívása csak az illetékes tűzoltóság kártérítési felelősége mellett lehetséges.” (Tolnai László: Az építési termékek tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés gyakorlata, Védelem, 2008/4.) 3. idézet: 30

SZABÁLYOZÁS ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

A fenti idézetek arra utalnak, milyen helyzetbe kerülhet a tűzvédelmi szakhatóság, ha nem kellő körültekintéssel jár el. Magától értetődő elvárás, hogy a hibáknak legyen következménye, és a (szak)hatóság ne képzelje magát tévedhetetlennek, mindenhatónak. Ennek azonban nemcsak az önkritikus és korrekt hatósági magatartás a feltétele, hanem a rendezett és egyértelmű feladatkör, a hatóság munkájával szemben támasztott követelmények félreértelmezhetetlen megfogalmazása. Vajon teljesül-e ez a gyakorlatban, leszűkítve a vizsgálódást az új OTSZ életbe lépését követő időszakra, és az építési termékek megfelelőségének igazolására? Az egyszerű múlt „Időszámításunk előtt” a képlet viszonylag egyszerű volt. Amíg a tűzvédelmi követelmények teljesülését magyar vizsgálati szabványok (pl. MSZ 14800) alapján megállapított tűzvédelmi paraméterek ismeretében lehetett megítélni, addig – tekintettel a hazaitól eltérő paraméterekre, vizsgálati módszerekre – könnyen le lehetett szerelni azt a kivitelezőt, beruházót, aki EU-s minősítést lobogtatott használatbavételkor. Hazai, miniszter által kijelölt tanúsító intézet adhatott ki tűzvédelmi megfelelőséget igazoló dokumentumot. A kiadott iratok lehettek: – Építőipari Műszaki Engedély (ha ez tartalmazta a tűzvédelmi paramétert, alkalmazási feltételeket); – Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvány; – Ezenkívül lehetőség volt külföldi tanúsítvány honosíttatására az ÉMI-vel, illetve – szakintézeti állásfoglalás (szakvélemény) kiadására olyan esetben, amikor a külföldi jellemzőket kellett a hazai követelményeknek megfeleltetni. Utóbbi jellemzően „egyszer használatos” volt, azaz csak az adott épületre, beépítési helyzetre vonatkozott. A problémás jelen Az építési termékek Unión belüli, szabad áramlása folyamatosan biztosítandó. E célból a tűzvédelmi jellemzőket (paramétereket), az ezek megállapítására szolgáló vizsgálati eljárásokat, eszközöket (pontosabban nagyobb részüket) egységesítették, ugyanakkor a követelmények megállapítása továbbra is nemzeti hatáskörben marad(t). Az intézkedések elvi következménye az lenne, hogy az EU-s tagállambeli, kijelölt, akkreditált labor által elvégzett vizsgálat eredményeit más EU-tagállamban nem kellene megismételni, hanem a felhasználónak, hatóságnak el kellene fogadnia. Két alapvető dokumentáció fogalmát kell jól megjegyezni, illetve egymástól elkülöníteni: 1. a megfelelőség-igazolást, illetve 2. a jóváhagyott műszaki specifikációt. A műszaki specifikáció megléte az építési termék „betervezésének” a feltétele, a megfelelőség-igazolás pedig a forgalmazás, illetve beépítés feltétele.

A 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet alapján a jóváhagyott műszaki specifikáció valamely arra jogosult szervezet által jóváhagyott és közzétett műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és rendszerint az alkalmazási feltételeket, továbbá a termék megfelelőség-igazolásának módozatait is. A műszaki specifikáció fajtái: – magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány; – Európai Műszaki Engedély (ha a termékre nincs harmonizált szabvány, elismert nemzeti szabvány, vagy a termék ezektől jelentősen eltér); – Építőipari Műszaki Engedély (ez magyarországi forgalmazást tesz lehetővé, akkor adható ki a szállító kérelmére, ha a termékre más jóváhagyott műszaki specifikáció nincs, vagy az ezekben foglaltaktól a termék jelentősen eltér). A műszaki specifikáció tehát megjelöli a megfelelőség-igazolás módozatát, ami alapvetően kétféle lehet: – szállítói megfelelőségi nyilatkozat (három módozat); – megfelelőségi tanúsítvány (egy módozat). A specifikáció azt is meghatározza, hogy milyen nyelven kell kiállítani a megfelelőségi-igazolást. A megfelelőség-igazolás vizsgálaton alapuló dokumentum, amely igazolja, hogy a termék/műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikációban foglalt követelményeknek. Az, hogy melyik módozatot írja elő a műszaki specifikáció, attól függ, hogy a termék mekkora szerepet játszik abban, hogy az építmény a termék beépítését követően kielégítse az alapvető (így a tűzbiztonsági) követelményeket, illetve mennyire szabályozottak a gyártás körülményei. Azon termékek esetében, amelyekkel szemben tűzvédelmi követelményt támasztanak, a műszaki specifikációk általában megfelelőségi tanúsítványt követelnek meg megfelelőség-igazolási módozatként. Tűzvédelmi paraméterek A tűzvédelmi paramétereket három kategóriába lehet besorolni. Uniós szinten egységesített, azaz egységes vizsgálati módszerrel megállapított és az OTSZ-ben felsorolt paraméterek a következők: – tűzvédelmi osztályok padlóburolatok esetében: A1fl, A2fl, Bfl, Cfl, Dl, Efl, Ffl; – tűzvédelmi osztályok egyéb termékek esetében: A1, A2, B, C, D, E, F; – tűzvédelmi osztályok kábelek bevonati anyagai esetében: Ac, Bc, Cc, Dc, Ec, Fc; – tetők és tetőhéjalások külső tűzzel szembeni osztályozása; – füstképződési kategóriák: s1; s2; s3; – égve csepegési kategóriák: d0, d1, d2; – tűzállósági teljesítmény-jellemzők: R, E, I, W, M, C, S, G, P/PH, K; Uniós szinten nem egységesített tűzvédelmi paraméter a homlokzati tűzterjedési határérték (kivéve a függönyfalakat), ennek hazai vizsgálati eljárását az OTSZ ismerteti. Közbenső kategóriát képez a külső tűz tetőre, tetőhéjalásra való átterjedésének vizsgálata, paramétere, ugyanis erre vonatkozóan több elfogadott vizsgálati módszer van jelenleg az EU-n belül, és a tagállamok megválaszthatják, hogy melyik módszer szerint minősített megoldások alkalmazhatóak az adott tagállamon belül. Megjegyzendő, hogy egyes építési termékek vizsgálati eljárása során tagállamonként eltérő nemzeti sajátosságokat kell figyelembe venni a vonatkozó vizsgálati szabvány szerint (tetőfödémek – hóteher mértéke).

Alapvető követelmények Az Építési Termék Direktíva (CPD, 89/106/EGK) által megfogalmazott, építményekre előírt követelmények (a direktívák jogszabályszerű, kötelező európai irányelvek): • mechanikai ellenállás és stabilitás; • tűzbiztonság; • higiénia; • egészség- és környezetvédelem; • használati biztonság; • zaj és rezgés elleni védelem; • energiatakarékosság és hővédelem. Az alapvető követelményeket az építési törvény, ill. az OTÉK tartalmazza.

Egyéb lehetőségek A már részletezett megfelelőség-igazolási módozatokon túl, vannak egyéb lehetőségek, amikkel egyes termékcsoportok, szerkezetek megfelelősége ellenőrizhető, illetve igazolható: – az Európai Bizottság az Unió hivatalos közlönyében közzétette (és szükség esetén bővíti) a külön vizsgálat nélkül A1 osztályúnak minősített anyagok listáját; – szintén bizottsági határozatban jelentették meg egyes termékfajták, termékcsoportok tűzvédelmi jellemzőit (pl.: egyes faalapú lemezek és lapok); – acél, beton és faanyagú tartószerkezetek tűz elleni védelme biztosítható a vonatkozó méretezési szabvány (Eurocode) szerinti méretezéssel. (Lásd: Mit és hogyan ír elő az OTSZ 5. része? A rendelet jelenlegi (átdolgozás alatt álló) formája több helyen utal a megfelelőség igazolására. Megemlíti: • a szabványos laboratóriumi vizsgálatot (I/3. fejezet 6. cím; I/4. fejezet: 3. cím, 3.6.14.3., 3.7.2.3.; I/9. fejezet: 3.3.4.1., 3.3.6.5.); • az Eurocode alkalmazását (I/3. fejezet 6. cím; I/4. fejezet: 3. cím, 3.6.14.2., 3.7.2.2.); • az Építőipari Műszaki Engedélyt (I/3. fejezet 6. cím); • az Európai Műszaki Engedélyt (I/3. fejezet 6. cím); • a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványt (I/4. fejezet: 4.4., 4.16.10-11.; I/9. fejezet 3.3.5.); • a Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolást (I/3. fejezet 6. cím); • az OKF forgalmazási engedélyét (I/4. fejezet: 4.4.). A hő- és füstelvezető szerkezetek működtetését biztosító berendezések esetében a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványt az OTSZ értelmében magyar nyelven kell kiállítani, a füstelvezető szerkezetek átfolyási tényezőjét pedig az ÖTM által kijelölt laboratórium határozhatja meg. A Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványt azonban a vonatkozó, hatályos jogszabály (15/2004. (V. 21.) BM rendelet) értelmében tűzoltó-technikai termékre, valamint tűz- vagy robbanásveszélyes gépre, berendezésre, készülékre adják ki, azaz építési termékre már nem! A tűzoltósági kulcsszéfre ez a meghatározás még ráhúzható, nagyon erőszakosan még a hő- és füstelvezetők működtető berendezéseire is, de a tűzálló kábelrendszerekre nehezen. A Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás fogalmát jogszabály nem definiálja. Az átfolyási tényező meghatározására jogosultak körét az OTSZ szűkíti, ha a termék a vonatkozó műszaki specifikáció, azaz az MSZ EN 12101-2 szabványlap szerinti: ebben az esetben a füstelvezető paramétereit, így az átfolyási tényezőt is megfeleVÉDELEM 2008. 5. szám ■ SZABÁLYOZÁS

31

lőségi tanúsítvánnyal kell igazolni (a tanúsítványt a felhasználás helye szerinti nyelven kell kiállítani). Az „akkreditált laboratórium” kifejezés hangsúlyozottan az ÖTM által kijelölt labort jelenti egy helyen, más helyen azonban nem, azonban csak a rendelet szövegét olvasva ez nem derül ki egyértelműen. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy számos szabvány nem jelent még meg magyarul, így gyakorlati alkalmazása – a megfelelőség-igazolás tisztázása a ZA melléklet segítségével – a hatósági oldalon nehézkes. Égetési demonstráció

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Tekintettel a téma fontosságára, az OTSZ-nek egyértelmű előírásokat kellene tartalmaznia, és erre a módosítás során lehetőség nyílhat. Hasznos lenne, ha egy helyen (alfejezetben, címben) összegyűjtve ismertetné a rendelet a megfelelőség igazolásának lehetőségeit, rendszerezve az általános és a speciális előírásokat. Enélkül elérkezhet a pillanat, amikor dr. XY bekopogtat valamelyik tűzvédelmi hatóság ajtaján: „Szeretném, ha ügyfelem továbbiakban részletezett kárát a tűzoltóság x napon belül megtérítené….”

Kábel éghetőségi vizsgálat

TBSP Hungary Kft. 1119 Budapest, Etele út 59-61. Tel.: 1-481-1383

32

SZABÁLYOZÁS ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

Wagner Károly tű. őrnagy FTP Közép-pesti Tűzmegelőzési Régió

Univerzális, többször használható rugalmas gát szennyezõdések körülhatárolására, víznyelõk és folyókák védelmére

Bárczy Kft. Környezetvédelem 1143 Budapest, Gizella u. 37. Telefon/fax: (1) 251-2451, 273-1414 E-mail: [email protected] www.barczy.hu

15 éve a tiszta környezetért dolgozunk

VÉDELEM Online – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása w w w. v e d e l e m . h u

SZKD Foreign Trade

1027 Budapest, Margit krt 3. III. 20. Tel/fax:315-0896; 315-1037; 438-0527; 438-0528; 438-0529 e-mail: [email protected] Honlap: www.globalbusiness.hu/ szkd-kidde-deugra

Vegyi baleseteknél használható ruhák és a dekontamináció

kokkal. Egy speciális szivattyú (1mm vízszintig ) képes a szen�nyezett folyadékot felszívni és C kupplungon keresztül egy vegyi anyagoknak ellenálló 5-10 m3-es flexitankba továbbítani.

A Dräger cég 1957 óta fejleszt, gyárt és értékesít különböző mentő csapatok számára gáztömör vegyvédelmi ruhákat. Az alkalmazható típusokat és a dekontamináció lehetőségeit mutatjuk be.

Mi ellen védjen? A gáztömör, többször használható egyrészes vegyvédelmi védőruhák, védik az embert a gáz-, folyékony-, aerosolformában jelenlévő és szilárd részecskéjű vegyianyagok hatásaitól. Ipari alkalmazásokra – szűk helyeken – az EN 943-1:2002 Typ 1a szabvány szerinti (Dräger TeamMaster ruha), a mentőerők részére az EN 943-2:2002 szerinti (Dräger TeamMaster Pro ET ruha) és ha harci gázok elleni védelemre is szükség van, akkor TNO labor tanúsításával rendelkező (Dräger NBCMaster ruha) alkalmazható. A mentőerők vannak a legbonyolultabb helyzeteknek kitéve, ezért a Drager TeamMaster pro ET vegyvédőruha ezenfelül a (EN 1073-2) radioaktív részecskék, és a (EN 14126) a fertőző kórokozókokkal szemben is képes ellenállni. A védelmet a ruha mátrix szerinti felépítésével a vevői igényekre lehet szabni: Kék vagy narancs szín, 4 féle méret, minden méret szélesebb kivitelben is, csizma az EN 345-2 FPA-CR, osztály S5 43-tól 50-ig, gáztömör zokni 41-től 49-ig, kesztyű kétféle anyagból 9-11 méret, vágásbiztos felsőkesztyű 11-14 méret, szellőzőrendszer, párásodást gátló látómező, vevőspecifikus feliratok stb.

Amennyiben nem a helyszínen végezzük el a mentesítési eljárásokat akkor

• a Dräger CombiClean Mosógép (álarc, bevetési ruha és vegyvédő ruha mosás, fertőtlenítés) ajánlható, 62° Celsiuson speciális ELTRA mosóporral. • Szárítás 40° Celsiuson legalább 120 perc. • A ruhát gáztömör tárolóboxba tenni és 24 óra elteltével Dräger csövecskével ellenőrizni kell a gázok koncentrációját. Ha nincs, akkor készenlétbe állítható, ha maradt veszélyes gáz/gőz, akkor meg kell ismételni a dekonatminálást. • A sikeres dekontamináció után a vegyvédőruha tömörségét Dräger Testor2100/3100 asztali ellenőrző készülékkel kell bevizsgálni.

Dekontamináció A bevetés után a dekontamináció 3 főcélja: – eltávolítani a radióaktiv anyagokat – eltávolítani a fertőző korokozókat – eltávolítani a veszélyes vegyi anyagokat Elsőként a bevetés helyszínén mosással a szennyeződés és a veszélyes anyagok zöme eltávolítható. Erre ad megoldást a Vorndamme OHG cég DEKON rendszere. A sűrítettlevegővel felfújható vázak a helyszíni gyors felépítést teszik lehetővé. A sátor lehet az (20-30-40 m2-es modulok összekapcsolhatók) előkészületek, átöltözés, sebesültek ellátás, bevetés irányítás helyszíne. A deko sátor 1-2-4 személy (világítás, hűtés-fűtés, tusoló) egyidejű dekontaminálására is alkamas, D-kupplungon keresztül táplálható be a víz és keverhető különböző menetesítő folyadé-

Tárolás hűvös, száraz, sötét és szellőzött helyen nem kitéve állandó nyomásnak vagy terhelésnek nem kitéve UV vagy közvetlen napsugárzásnak tárolási hőmérséklet –5 °C és 25 °C között. Adorján Attila, Dräger Safety Hungária Kft. www.draeger.com, [email protected] VÉDELEM 2008. 5. szám ■ SZABÁLYOZÁS

35

t ű z -

é s

k á r e s e t e k

Stircz György, Holod Sándor

Veszélyes anyag kénsav: potenciális veszélyforrás a környezetre és a balesetek elhárításában résztvevőkre

Az átfejtés előkészítése

2008. július 30-án a délelőtti órákban a 4-es számú főúton Budapest felé haladt egy 30 m3-es egyterű tartányos jármű, benne 15 m3 97,2%-os kénsavval. A forgalmas főúton a meleg nyári délelőtt egy romániai család autója a főút 53-as km szelvényénél eddig még tisztázatlan körülmények következtében áttért a menetirány szerinti baloldalra és összeütközött a szabályosan közlekedő tartányos gépjárművel.

Veszélyes anyag az úton

A tartálykocsi kiemelése összehangolt munkát igényelt

08:41 perckor a Ceglédi Mentő Állomás diszpécsere tájékoztatta a ceglédi tűzoltóság híradó ügyeletesét, hogy a 4-es számú főút 53-as km szelvényénél kamion és személygépkocsi ütközött, a kamion felborult, de a rakományáról nem tudott információt adni. A jelzésre vonult Cegléd/1-es, Cegléd/2-es 10 fővel. A riasztást követően a tűzoltóság híradó ügyeletese segítséget kért a mentőállomás diszpécserén keresztül a rakományra vonatkozóan a helyszínen lévő mentősöktől, hogy keressenek egy téglalap alakú sárga táblát rajta fekete számokkal és azt adják meg. Tíz perc elteltével a híradó ügyeletesnek információja volt, hogy az anyag UN száma 1830. A még vonuló szolgálatparancsnok utasítására Cegléd/létra 08:50 perckor lett riasztva és nehéz vegyvédelmi ruhát vitt a helyszínre. A tizenharmadik percben az első egységek a helyszínen voltak.

Vegyvédelmi ruhában a tartány átvizsgálása során szivárgást nem tapasztaltak. A kamion gépkocsivezetője sokkos állapotban volt és csak annyit tudott mondani a szolgálatparancsnoknak, hogy kénsav a rakomány és a tartány csak 1/3-d mennyiségig van töltve. A kamion vezetőfülkéjének átvizsgálása során megtalálták az anyag ADR fuvarokmányát, ekkor derült ki az anyag töménysége és konkrét mennyisége. Tett intézkedések: – veszélyességi övezet meghatározása – gyújtóforrások eltávolítása (akkumulátor, dohányzás) – a kamion üzemanyag tartályából kifolyó gázolaj felfogása – átfejtés érdekében a tulajdonos értesítése. Tömítés, koncentrációmérés: A folyamatos felderítés során tapasztalták, hogy a tartány hátsó dombfedelénél 6-8 cm repedés keletkezett és a veszélyes anyag erősen szivárogni kezdett. Havariatapasszal, illetve a dombfedél csavarjainak a meghúzásával sikerült az erős szivárgást csillapítani annyira, hogy már csak csepegés volt tapasztalható. A csepegő anyagot műanyaghordóba sikerült felfogni. Intézkedtek a Szolnok/ vegyi konténer leriasztására. A baleset következtében két fő (férj és feleség) a helyszínen elhalálozott, gyermeküket súlyos életveszélyes sérülésekkel a Heim Pál Kórházba szállították mentőhelikopterrel, a hölgy húgát súlyos, a kamion vezetőjét könnyű sérülésekkel a ceglédi kórházba vitték.

Felderítés, intézkedések A szolgálatparancsnok az elsődleges felderítés alapján megerősítette az UN számot valamint, hogy a helyszínen a tartányos jármű az ütközés következtében keresztbe fordult és a menetirány szerinti jobb oldalára borult. A tartány az árokban a vezetőfülke pedig az úttesten volt, a rendőrség ennek következtében lezárta az utat. Utasítást adott a Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat (VFSZ) és a Szolnok/daru leriasztására. 36

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

A kénsav (H2SO4) 96%-tól technikai tisztaságú Színtelen, általában szagtalan, olajszerű, higroszkópos (erősen nedvszívó) folyadék. ÁK: 1 mg/m3 Kémiai veszélyek: Az anyag erős oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Szabadba jutva levegővel elegyedve: maró hatású, nem éghető folyadék. Szerves anyagokkal érintkezve erős hőfejlődés kíséretében heves reakció megy végbe az érintett anyagok elkokszosodnak, tűz alakulhat ki. Ilyenkor mérgező kén-dioxid gáz képződik. Nedvesség, vagy víz jelenlétében a legtöbb fémet erősen megtámadja és könnyen éghető hidrogéngáz képződik, amely levegővel keveredve robbanóképes elegyet alkot. Ez forró felülettől, szikrától, nyílt lángtól meggyulladhat. Szabadba jutva vízzel elegyedve: tökéletesen elegyedik, és még hígítva is maró elegyet képez. Elegyedve heves reakció megy végbe, nagy mennyiségű hő fejlődik a sav szétfröcskölődik. A víz felett maró gőzök képződhetnek. TILOS VÍZET ÖNTENI AZ ANYAGBA! Egészségkárosító hatása: a képződő gőzök és a folyadék súlyos marásos sérüléseket okoz a szemen, bőrön és a légutakon. A gőz nagy koncentrációban légzés és szív bénulást okozhat.

Résztvevők A mentésben az alábbi egységek működtek közre: Cegléd I., Cegléd II., Szolnok daru, Szolnok vegyi konténer, VERIK, VFSZ, rendőrség, Cegléd Polgári Védelmi Kirendeltség vezetője, OMSZ mentő helikopter, KPM, mentődaru.

az elhúzódó mentés miatt a beavatkozó erők részére élelem és ivóvíz biztosításáról. Elhelyeztette a másik autóban utazó házaspárt, két gyerekükkel és egy barátjukkal – összesen 5 főt – a hivatal által biztosított helyiségben. Később tolmács és a Krízis Intervenciós Team egyik szolnoki tagja segítette a helyzet kezelését. A kirendeltség-vezető segített az elhunytakkal kapcsolatos feladatok szervezésében és a kórházba szállított sérültek állapotáról történő tájékoztatásban is. A műszaki mentés segítésére, a sok helyről érkezett erő koordinálására helyszínre vonult Szűcs Tamás tű. ezredes, az OKF Mentésszervezési Főosztályvezetője, Stircz György tű. őrnagy a PMKI Mentésszervezési Osztály kiemelt referense és a Polgári Veszélyhelyzet-kezelési Osztály vezetője, Holod Sándor pv. alezredes. Tapasztalatok

Átfejtés, várakozás Az átfejtő kocsi gyorsabb kiérkezését a zsúfolt úton a rendőrségi felvezetés segítette. Ennek köszönhetően 11:50-kor (több mint 3 órával a baleset bekövetkezése után) a tartány kocsi kiérkezett. Az általuk hozott szivattyú nem volt alkalmas az anyag átfejtésére. Megfelelő szivattyúval csak a VERIK rendelkezett, leriasztására 12:06-kor történt intézkedés. Ezáltal sajnálatos módon az átfejtés csak több mint hat órás várakozás után kezdődhetett el. A szivattyú túlmelegedése miatt ezt is csak szakaszosan lehetett végezni. Az átfejtést végzők biztosítására egy db vízsugarat állítottak készenlétbe. A sav 80%-nak kiszivattyúzása után a sérült tartányt kerekeire állították és folytatódhatott a még bent lévő anyag átfejtése, ami 19:07 perckor ért véget. Daruzás A tartány-kocsi talpra állítása a Szolnoki Műszaki Mentőbázis daruja és a tulajdonos által kért kamion mentődaru segítségével történt meg. A mentőbázis daruja elsőként a tartányt emelte fel, miközben a mentődaru ellent tartott. A tartány súlypontját elérve a mentőbázis daruja elengedte a súlyt és átállt csörlőzésre, ezalatt a mentődaru tartotta a tartányt. A megtelepített csörlő segítségével lassan kerekeire engedték a sérült tartányt, majd ezt követően a mentődaru az árokból kihúzta.

• Tűz és robbanás nem következett be. A kint lévő egységeknek személyi mentést nem kellett végezniük. • A környezetett a nagyobb szennyeződésektől sikerült megóvni és szerencsére csak kb. 50 liternyi kénsavval szennyeződött a talaj. Az útburkolatra került gázolajat a KPM felitatta és elszállította. • A jövőben érdemes megfontolni, hogy a mentőbázisokon vagy a kiemelten érintett tűzoltóságokon kerüljön elhelyezésre az ilyen anyagok átfejtésére alkalmas szivattyú. • Fokozottabb figyelmet kell fordítani a veszélyes anyag szállítások bejelentésére, azok nyilvántartására. • A sérült tartány havariatapasszal történő eltömítése hosszú időbe tellett, mivel a savval szennyezett felületen a tömítő anyag nehezen maradt meg. Tökéletes tömítést ezért nem is sikerült elérni. • A kirendeltség-vezető a kialakult helyzetnek megfelelően döntött a további feladatokról. A bajba jutott személyek és külképviseletük megelégedésére segítette tevékenységüket. Munkatársai feladatait jól szervezte és irányította. • A kárhelyszínen nem volt megállapítható az egyértelmű felelősség. • Problémát jelentett, hogy a zárt területek nem voltak egyértelműen jelölve, a vezető beosztású személyeket nem lehetett azonosítani. Ez nehezítette az együttműködést és a rend fenntartását.

Polgári védelmi tevékenység

A szakmai tapasztalatok további részletes elemzése indokolt a hasonló beavatkozások szakszerűségének és biztonságának a növelése érdekében.

A Ceglédi Polgári Védelmi Kirendeltség-vezető vonult a helyszínre. Miután tájékozódott a kialakult helyzetről, konzultált a tűzoltás-vezetővel, illetve a Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat parancsnokával – közvetlen lakossági veszély nem lévén – lakosságvédelmi intézkedéseket nem foganatosított. A továbbiakban gondoskodott a balesetet nem szenvedett autó külföldi utasainak ideiglenes elhelyezéséről, ellátásáról és

Stircz György tű. őrnagy Mentésszervezési Osztály kiemelt referens Holod Sándor pv. alezredes Polgári Veszélyhelyzet-kezelési Osztályvezető Pest megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapest VÉDELEM 2008. 5. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

37

Palotai Zs. Gábor.

41 gépjármű és 137 tűzoltó a Gyömrői úti textilgyár tűzeseténél II. kiemelt riasztást hajtott végre a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság Hírközpontja 2008. május 02-án 11 óra 59 perckor. A beérkező jelzések szerint a X. kerület Gyömrői út 90. sz alatt üzemelő textilgyár területén fekete füstöt látnak.

V-ös kiemelt riasztás A leriasztott szereknek nem kellett nagyon a térképet nézniük, az intenzív füstöt kilométerekről látni lehetett. A későbbiekben a helyszínre vonuló (KUN/9) gépjárműben utazók elmondása szerint az M7-es autópályán a Velencei tónál látni lehetett a füstöt. A vonulás megkezdését követően a Tűzoltási Csoport-1 (TCS-1) távolsági felderítés alapján III-as kiemeltre módosította a fokozatot. A szinte egy időben kiérkező kőbányai egységek és a TCS megkezdte a felderítést, illetve az elsődleges beavatkozást. A helyszínen tartózkodó dolgozók szerint az egy tűzszakaszban lévő mintegy 20000 m2-es csarnoképület középső részén gépek és textilanyagok égnek nagy területen, az épületet mindenki elhagyta. A kapott információk, a nagy terület, a gyors tűzterjedés miatt a fokozat V-ös kiemeltre módosult. A „gépezet” beindult. A lépcsőzetes riasztásnak köszönhetően a folyamatosan kiérkező rajok alapvezetékeket szereltek, teljes védőfelszerelésben próbálták megközelíteni a lángot. Az oltást nehezítette, hogy a nagy tűzterhelésnek köszönhetően a tetőszerkezet több helyen beszakadt további veszélyt jelentve az oltásban résztvevőkre. A zárt térben való beavatkozással egy időben folyamatosan próbáltuk a tetőszerkezeten tűzterjedést megakadályozni. Összesen 4 db magasból mentő gépjármű lett megtelepítve, melyekről hab-víz ágyúkkal történt az oltás. A tűzoltás vezetésének szervezetébe a később kiérkező TCS-2 is be lett vonva. A keleti oldalról a TCS-1/30-as, a nyugati oldalról a TCS-2/30-as irányította a beavatkozó állományt. Vízhiány Kezdetben a táplálást a telepen található tűzcsap, illetve a közterületen található tűzcsapok „biztosították”. Később a szerelt sugarak, illetve a 4 db hab-víz ágyú működtetését már nem tudták megfelelően ellátni, ezért a TV úgy döntött, hogy - mivel a tűz legintenzívebben a tetőszerkezeten terjedt - elsődlegesen a magasból mentőről üzemeltetett vízágyuk működtetése a cél. A komoly vízhiány miatt a már megszerelt sugarak leállítására, illetve visszavonására adott utasítást. Az alap- és táplálóvezetékekbe (emelők, létra) 6%-os habbekeverést rendelt el. A vízhiány miatt a saját vízszállítókon felül az FKF Rt. 9 db locsolóautója (7,5 m3/db), illetve a Rebisz 3 db vízágyús gépjárműve (10 m3/db) segítette az ingázásos vízszállítást. A vízművektől a 38

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

20 ezer négyzetméteres csarnok

Vízhiány akadályozta az oltást nyomásfokozás biztosított volt. Az épületből 1 db hegesztőapparát, 3 db hidro-szulfidos hordó és 2 db nátrium-szulfidos palack lett kihozva, biztonságba helyezve. Mivel közvetlen tűz nem érte őket, veszélyt nem jelentettek. Üres tüzivíz medencék A vízhiány oka, hogy a telephely nyugati oldalán található 3 db tüzivíz medencében nem volt víz (1 db nyitott, illetve 2 db zárt). Az egyik zárt medencénél sem szívócső, sem olyan nyílás nem volt, ahonnan a táplálást meg lehetett volna oldani. A másik - elvileg zárt – 700 m3-es medencénél a szívócsőre rá lehetett csatlakozni, azonban annyira kevés víz volt a medencében, hogy a szívócső alja nem érte el a vízszintet. Ezután a medence oldalán megbontottuk a téglafalat, azonban a kevés víz miatt felszívásos üzemmódban sem lehetett a vizet felvenni. Mivel a harmadik nyitott medence sem volt megfelelően feltöltve - így a tűzoltáshoz szükséges folyamatos oltóvízellátást medencéről nem lehetett megoldani, így maradt az ingázó tartálykocsik igénybevétele. Miután a „folyamatos” vízutánpótlás íly módon biztosított volt, a körülhatárolást 4 db hab-víz ágyúval, illetve 22 db habosított „C”-sugárral sikerült megoldani.

Olasz Lajos, Oláh Péter

Tűz a visegrádi Hotel Silvanusban 2008. június 28-án a Visegrád, Fekete hegyen lévő Hotel Szilvánusz Szállodában tűz keletkezett a villamos kapcsolószekrényben. A következmények súlyosak.

Az események menete

A nagy tűzterhelés miatt a tetőszerkezet beszakadt Utómunkálatok A kb. 20000 m2-es épületből, amely több helyen egy ill. kétemeletes volt, mintegy 5000 m2-t érintett a tűz. A beavatkozás során annak ellenére, hogy helyi szakember az áramtalanításról írásban nyilatkozott, az oltás során vezetékek szikráztak. Az ELMŰ szakembereit kellett igénybe venni. Sötétedésig az utómunkálatok folyamatosan folytak, majd a helyszínen 2 db 1-es, 2 db 2-es és 1 db magasból mentő gépjárműfecskendő biztosított felügyeletet. A váltás kb. 4 óránként történt meg. Az állományból összesen 3 fő sérült. Egy gépjárművezetőt füstmérgezés gyanúja miatt a helyszínen lévő mentő megvizsgált. Egy főt kimerültség miatt ideiglenesen pihentettek, majd később ő is újra részt vett az oltásban, egy tűzoltónak pedig a térde sérült egy nyomástól szétment tömlő miatt.

A pontosított jelzés szerint a kapcsoló szekrény ég, és a füst a szomszédos kozmetikát és mosókonyhát veszélyezteti, 160 fő vendégük van, a kiürítést megkezdték. Elműt, Rendőrséget, Mentőket értesítették. Az első visszajelzés 15:13-kor, már a 15 m2-es elektromos kapcsoló helység teljes terjedelmű égéséről számol be, s a mögötte és felette lévő helyiségeket az épületen belülről nem lehet megközelíteni. 1 db 6 kg-os, és 2 db 12 kg-os porraloltóval, és habosított „d” sugárral beavatkoztak, a fokozat II-es. Két perc múlva a fokozat III-as kiemelt! A tűz a gépészeti aknákon a szomszédos helységeket veszélyezteti. 15:25 A földszinti elektromos kapcsolóterem tűzét eloltották, de a helységből az épület légcsatornáin, a szálloda déli részéhez merőlegesen épített kétszintes 90 m2 szintenkénti területű, zsindelyfedésű téglaépületre a tűz áterjedt. Az emeleten lévő mosoda teljes terjedelmében égett, a tűz a nyílászárokon kitört, a szálloda épületének második, harmadik szintjét veszélyeztette. Két habosított „c” sugárral az épület alagsorából, illetve a kétszintes épületrész északi oldalán, dugólétrán keresztül a mosodában megkezdték a tűz oltását, közben 1 „d” sugár a mosoda déli részén a diesel aggregátor és a 3000 literes diesel tartály védelmét biztosította. A sugarakat csak szakaszosan lehetett működtetni. Közben a szálloda medencéjéről felszívásos táplálással 1 „c” sugarat szerelnek a szálloda védelmére. 15:52-kor Megyer/létra kosárból védősugarat szerelnek a szálloda déli tetejének védelmére és elkezdik a behatolást az égő mosodába. 16:40-kor a földszinten lévő két helységben, és az emeleti mosodában a tűz 6 db habosított „C” sugárral és kettő habosított „d” sugárral körülhatárolva, majd 17.15-re lefeketítve. Az utómunkálatok során az egész tetőt meg kellett bontani.

A káreset felszámolásában összesen 41 gépjármű, illetve 137 tűzoltó vett részt (nem számítva a kimondottan utómunkálatokra, illetve váltásra kirendelt állományt). Az utolsó egység május 04-én hajnali 3 óra 20 perckor kezdte meg a bevonulást.

Palotai Zs. Gábor tű. alez., Tűzoltási Csoport -1 „B” Tűzoltásvezető

A szárnyépületben nagy károk keletkeztek VÉDELEM 2008. 5. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

39

az épület átvizsgálását hajtotta végre. A III-as kiemelt fokozat meghatározásakor a kiszolgáló épület tetőtere teljes terjedelmében, benne a szálloda üzemeléséhez szükséges összes ágynemű, törölköző, fürdőlepedő, és a földszint részben égett. A III-as kiemelt fokozat a vonulási távolságok és a területi adottságok miatt 1 óra alatt teljesült. A tűzoltás előkészítéséig eltelt közel 40 perc ellenére is a kapcsolóhelységben keletkezett tűzet, a kiérkező egységek 10 perc alatt eloltották. A tűzeset körülményeinek vizsgálata A tűzoltást vízhiány is nehezítette

A tűz pusztítása belülről

A tűz az elektromos elosztóban keletkezett. A szellőző gépházat és az elektromos elosztót pozdorja fal választotta el. A szellőző gépházból a légcsere - a mennyezeten építéskor kihagyott kettő darab kb. 1-1 m2-es lyukon – kivezetett szellőzőkön a tetőtérben történt. A tűz ezeken a kihagyott lyukakon keresztül tudott a szellőző gépház feletti mosodába, majd onnan a tetőszerkezetre átterjedni. A tűz napján az elosztó terhelése nem érte el a szokásos átlagterhelést. 4 db mosógép, 3 db szárítógép és 1 db vasaló működött. Leállásukkor kis automaták mindegyike fel volt kapcsolva. Később észlelték, hogy a légtechnikai gépektől a tetőtérbe vezető fém négyszögletes levegőelvezetőktől áramlik a füst a mosoda felé. A szálloda karbantartója gépek leállása után az elektromos elosztónál érzékelte, hogy sűrű füst és meleg van a helyiségben. Mire kiért a teraszra, már látta, hogy a mosoda ablakain is dől ki a füst. A szálloda tűzjelző-hálózata megfelelően működött, elsőként két érzékelő jelezte is a füstöt. Az épület a földszinten vasbeton pillérvázas, a szálló szinteken alagútzsaluzatos technológiával készült 15 cm vastag vasbeton falak és födém, a tető ácsolt fedélszék. Az 1998-ban hozzáépített új épületrészek: monolit vasbeton pilléreken, monolit vasbeton födémszerkezet, kitöltő homlokzati tégla blokk falakkal, keleti oldali hozzáépítések: tégla teherhordó falakon, monolit vasbeton födém, ácsolt fedélszerkezet.” Az épület tűzállósági fokozata: II. Intézkedések

Tűzoltás után Tűzoltási tapasztalatok Kiérkezésig eltelt időben, a kiürítést, és a közművek elzárását elvégezték, ami azért is volt fontos, mert az épület rendelkezett önálló áramforrással, ami automatikusan újraindult. Az első felderítéskor a főszárny déli végéhez merőlegesen épített kétszintes kiszolgáló épületben a földszinten kialakított – az építmény szinteltolásos, ez a főszárny fogadószintje, ami alatt egy, míg fölötte három szint helyezkedik el - kapcsolóterem teljes terjedelmében égett, a sűrű füsttől és intenzív hőterheléstől csak a helyiség oltása után lehetett tovább felderíteni, hogy a légcsatornákon a tűz merre terjedt tovább. A kiérkezett két jármű 10 fő az elsődlegesen felderítést, a tűz szálloda földszintjén történő lehatárolását, az aggregátor és üzemanyagtartályának védelmét, valamint ezzel párhuzamosan 40

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

• A villamos elosztó helyiség pozdorja falát nem éghető, legalább 1 óra Th. értékű épületszerkezetből kell kialakítani. • Az ajtók is legalább 1 óra Th. értékűek legyenek. • Közvetlen átjelzést kell kiépíteni a tűzjelző központból a tűzoltóságra. • Érzékelőt kell telepíteni az 1998-ban létesített kiszolgáló épület alsószintjén. • A tűzcsapok használhatóságát fokozottabban kell ellenőrizni. • Vizsgálni kell a tűzoltó vízforrás felülvizsgálójának felelősségét a nem használható föld alatti tűzcsap működőképtelensége miatt. Hiba, hogy a tüzet későn észlelték, utána a tűzjelzés is késett, mert nem volt térerő, így többször kellett próbálkozni a mobil telefonon. Olasz Lajos tű. alezredes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megelőzési osztály Oláh Péter tű. fhdgy tanácsos Szentendre HÖT TMMO osztályvezető Fotó: Kis-Guczi Péter

t a n u l m á n y

Szűts Jenő

Az OTSZ, a V-AMM-01, és mások: a tűzálló kábelezésről I. Az új OTSZ kapcsán az automatikus tűzjelző rendszerekben alkalmazott tűzálló kábelezés kérdését járjuk körbe, megvizsgálva a témával kapcsolatos nemzetközi helyzetet, rávilágítva az értelmezés kérdéseire. Az új OTSZ óriási előnye, hogy létezik egy leírt követelményrendszer, mely, most első ízben, egy közös (vita)alapot teremthet például a tűzjelző rendszerekkel foglalkozók számára.

Kábelfajták a gyakorlatban A tűzjelző és más biztonsági célokat szolgáló rendszerekben alapvetően két különböző tűzálló kábelfajtát alkalmaznak, mely megkülönböztetést az európai tűzvédelmi előírások, szabványok is alkalmazzák: • Az egyik kábelfajta „a vészüzemi áramkörök riasztási, világítási és kommunikációs célú védelem nélküli, kis keresztmetszetű kábelek” a rendszer különböző elemeinek (központ, érzékelők, kézi jelzésadók, modulok, hangjelzők, távkezelők, tápegységek stb.) összeköttetésére, azaz valamilyen formában jelátvitelre szolgál. E kis érszámmal és kis vezeték keresztmetszettel jellemezhető kábelfajtából egy-egy telepítésen akár több kilométert is elhasználhatnak, egy kábelszakaszon a kötési pontok száma több száz is lehet, ezért könnyen telepíthető, megbízható műszaki paraméterekkel rendelkező kábelre van szükség. • A másik kábeltípus „a tűzoltó rendszerek vészüzemi áramköreinél alkalmazott védett vagy védelem nélküli tápellátó kábelek” a leggyakrabban füstmentesítő rendszerek, ventilátorok, füst- vagy tűzcsappantyúk, az oltórendszer vízellátását biztosító szivattyúk, vészfelvonók tápellátására szolgál (e szabványoknál a védett illetve védelem nélküli jelzők a kábel mechanikai tulajdonságára, szerkezetére utalnak). Ezeknél az energia átviteli kábeleknél a nagy(obb) keresztmetszet, a hosszabb egybefüggő szakaszok, valamint a kábel nagyobb súlya és a kevesebb leágazás miatt a kábellétrán, kábeltálcán történő elhelyezés az általános. Napjainkban a nagyobb méretű, bonyolult szerkezetű, tűzvédelmi szempontból is összetett épületek egyre inkább igénylik ezeket a megoldásokat, így e fenti kábelek alkalmazását is. 42

TANULMÁNY ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

Európai helyzet A könnyebb eligazodás kedvéért először röviden tekintsük át a tűzálló kábelezéssel kapcsolatos európai helyzetet. Most nem lesz szó azokról a vizsgálatokról és követelményekről, amelyek a kábelek füstkibocsátásával, savas és toxikus gáz kibocsátásával, valamint a önkioltó tulajdonságaival foglalkoznak, bár egy-egy épület biztonságos üzemeltetésében ezek a paraméterek is nagy szerepet játszanak. A tűzálló kábelek vizsgálataival mind nemzetközi (IEC), mind európai (EN), mind nemzeti (BS, VdE stb.) szabványok foglalkoznak. Ezekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy mindegyik csak a kábelek tűz alatti teljesítmény átvivő képességét vizsgálja. Ez még akkor is így van, ha például a német megnevezés (tűz esetén) funkciótartó kábelezésről beszél. Valójában a kábel jelátviteli tulajdonságainak ellenőrzésével egyik vizsgálat sem foglalkozik, annak ellenére, hogy jelenleg a legtöbb újonnan telepített tűzjelző, beléptető, kiürítést segítő hangosító vagy betörésjelző rendszer már intelligens kommunikációval rendelkezik. Így az a kritérium, hogy kábel a tűz során nem szakad meg vagy nem kerül zárlatba, ami a jelenlegi tűzállósági vizsgálatok megfelelőségi kritériuma, még nem biztos, hogy a szóban forgó berendezés vagy rendszer működőképességét is biztosítani fogja. Egy tűz során, magas hőmérsékleten jelentősen növekszik a réz ellenállása (pl. 90 perces tűzterhelés – kb. 1000  oC esetén kb. 5-szörösére), változik az erek közti kapacitás, illetve üvegszálas kábeleknél a csillapítás. Igaz, egy tűz hatása általában nem érinti a teljes kábelhosszat, de a paraméterek változása így is igen nagy lehet. Az ellenállás növekedéséből adódó nagyobb feszültségesés az energiaellátó kábelek túlméretezésével még kompenzálható, de egy jelátviteli kábel esetén már nehezebben lehet megbirkózni az egyéb paraméterek romlásával. A kábelek vizsgálati szabványain kívül találhatunk a tűzálló kábelek alkalmazására vonatkozó helyi előírásokat is a különböző nemzeti érvényű gyakorlati útmutatókban, melyek általában a helyi vagy az európai kábel vizsgálati szabványokra hivatkoznak. Ilyennek tekinthető a jelenlegi OTSZ is (részleteket lásd később). A világ (IEC) Érdekes módon a nemzetközi IEC60331:1999 szabvány követelményei teljesíthetők a legkönnyebben. Itt egy vízszintesen rögzített 1,2 m hosszú kábelt vizsgálnak névleges feszültség-áram terhelés mellett 90 (vagy akár 180) percen keresztül 750  oC-os vonalégővel. E szabvány külön alfejezetei foglalkoznak a jelátviteli, a táp és az üvegszálas kábelek tűzállósági vizsgálatával. Európa (EN) Az európai szabványok különválnak, attól függően, hogy a tűzjelző, vészvilágítási, vészüzemi hangosító rendszerekben alkalmazott kis átmérőjű, védelem nélküli vagy más tűzvédelmi rendszerek működtetésére szolgáló (pl. hő- és füstelvezetés, füstmentes lépcsőház stb.), általában nagyobb vezető átmérőjű tápkábelek vizsgálatáról van szó. A tűzjelző rendszerekben alkalmazott kábelekre az MSZEN 50200:2006 szabvány vonatkozik (20 mm köpenyátmérőig és 2,5 mm2 vezető keresztmetszetig), mely egyidejű tűz (830 oC-os lánggal) és mechanikai igénybevétel mellett 15, 30, 60 és 90 percre (PHxx) minősíti a kábeleket. (A

mechanikai hatás valójában egy 5 percenként lecsapódó „kalapács”, mellyel a tűz során leszakadó, leeső tárgyak hatását szimulálják.) A magasabb vizsgálati hőmérséklet, a kábel dupla, U alakú hajlítása és a kábelrögzítő fal visszasugárzó és lángstabilizáló hatása miatt az MSZEN 50200 az IEC szabványnál komolyabb követelmények elé állítja a kábeleket és gyártóikat egyaránt.

behatást csak közvetve, a tartószerkezetet ért deformációs hatás alapján vizsgálja. Európa egyes területein, főleg a német ipar befolyási területein alkalmazzák és követik. Tűzjelző és tűzoltó rendszerek esetén főleg a tűzoltó rendszerek tápkábeleinél, illetve az épület egyéb erőátviteli vagy tápkábeleinél találkozhatunk olyan igénnyel, hogy a kábeleket közös tálcán vagy létrán kell vezetni. Ilyen esetekben komoly jelentősége van a teljes kábelszerkezet tanúsított tűzállóságának.

Anglia (BS) Az angoloknál a 2002-ben megjelent gyakorlati útmutató (Fire Alarm Code of Practice – BS5839‑1:2002) szabályozta újra a tűzálló kábelek használatát, és szabta meg az elfogadható vizsgálati szabványok körét. Az útmutató 30 perces tűzállóságot követel meg a tűzjelző rendszer minden kábelénél, és bizonyos, nagyobb megbízhatóságot igénylő rendszerek esetén 120 perceset. Természetesen azt is definiálja, hogy ezt a tűzállóságot hogyan kell érteni. Korábban a BS6387 szabvány a tűzálló kábeleket tűz, egyidejű tűz - víz, valamint egyidejű tűz – mechanikai hatás vizsgálatokkal ellenőrizte, három különböző kábelmintán. Az új szabvány (BS8434-1:2003) követelménye több szempontból szigorúbb, hiszen egy 30 perces tűzállóságú kábelnek el kell viselnie 15 percig egyidejű tűz és mechanikai behatást, és a vizsgálat következő 15 percében az egyidejű tűz, víz és mechanikai hatást. Ezen túlmenően a kábelnek az EN  50200 szerinti PH30 követelményeket is teljesíteni kell. Itt nem három különböző kábelmintáról, hanem egy darab kábeldarabról van szó. (A 120 perces tűzállóságú kábelnél a vizsgálat két 60 perces etapra oszlik, és az alkalmazott lánghőmérséklet is magasabb: 930  oC-os.) A hírek szerint, várhatóan az európai EN 50200 vagy jogutódja is ebbe az irányba fog elmozdulni, azaz a vizsgálatokat kiegészítik az egyidejű vízzel történő teszttel is. (Pontosabban szólva, az EN50200:2006 változatának E. függeléke már opcionális lehetőségként tartalmazza az egyidejű vízzel történő vizsgálatot, de az európai Építési Termékek Irányelvei /CPD: Construction Products Directive/ által meghatározott vizsgálatok között ez még nem szerepel.) A BS illetve EN vizsgálatok nagy előnye, hogy jól ismételhetők, jól reprodukálhatók, nem is túl bonyolultak és drágák, mégis jól szimulálják a tűz során a kábeleket ért összes hatást. Németország (DIN, VdE) A német DIN 4102‑12 szabvány az egyetlen (talán a világon), amely a kábel és a tartószerkezet tűzállóságát - amúgy németesen és kicsit magyartalanul ‑, funkció megtartását együtt vizsgálja. A vizsgálat során a kábeleket egy kemencében helyezik el, a valós telepítéshez hasonlóan tartószerkezetre szerelve, majd a kemencét egy szabványos hőmérséklet-idő karakterisztika szerint felfűtik. A kemence hőmérséklete 30 perc után 830 oC-ra, 90 perc elteltével kb. 1000  oC-ra melegszik, ahogy az egy szokásos helyiségtűz esetén is várható. A vizsgálat tehát együtt ellenőrzi a kábel és tartószerkezetének megfelelőségét, ami abból a szempontból is fontos, hogy az acélszerkezetek általában 600 oC fölött kezdenek el deformálódni. A legtöbb esetben a kábel és a szerkezet tanúsítása is együtt történik, azaz egy adott kábel, egy adott tartószerkezethez alkalmazható és fordítva (kábelspecifikus kábelrendszer), illetve létezik az ún. szabványos tartószerkezet is, melyen bármely típusú minősített tűzálló kábel elhelyezhető. A DIN vizsgálat egyértelmű előnye a komplex megközelítés, hátránya, hogy a vizsgálat bonyolult, drága, nehezen ismételhető, és az egyidejű vízhatást, közvetlen lánghatást nem vizsgálja. A kábeleket érő mechanikai

Magyarország (elvileg MSZEN és OTSZ) Hazánkban hivatalosan a harmonizált európai szabványok, amilyen például az MSZEN  50200 is, vannak érvényben. A tűzálló kábelek, kábelrendszerek használatát, valamint az ezekre vonatkozó vizsgálati szabványok körét a május 22.-én életbe lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak (OTSZ: 9/2008 (II.22.) ÖTM r.) kell(ene) szabályoznia. Felismerve a tűzálló kábelezés körül kialakult bizonytalanságokat az Elektrotechnikai Tűzmegelőzési Munkabizottság kidolgozott és az év elején megjelentetett egy ajánlás tervezetet az Ajánlott Műszaki Megoldások sorozat első részeként (V-AMM 1-001), melynek elsődleges célja a fogalmak tisztázása és gyakorlati útmutatás volt. A V-AMM 1-001 első verziójának több passzusát a májusban életbe lépett OTSZ felülírta, ezért ezt módosították. A következő fejezetekben az OTSZ és a V-AMM 1-001 június eleji munkaanyagának a tűzálló kábelezéssel kapcsolatos előírásait, javaslatait igyekszem megvizsgálni. Az OTSZ a tűzálló kábelezésről Hol foglalkozik vele? Az új OTSZ – leegyszerűsítve - két különböző helyen tesz említést a tűzálló kábelezésről: az első hivatkozási csomag a Beépített Tűzvédelmi Berendezések témakörnél, a második az Építmények Tűzvédelmi Követelményeinél található meg. Mivel az OTSZ 600 oldalán – tartalomjegyzék híján – igen nehéz eligazodni, ezért lássuk a pontos hivatkozásokat: 2. rész IV. fejezet: 1.3., 4.8.2. és 4.8.3. pontok: Beépített Tűzvédelmi Berendezések 5. rész I/2 fejezet 2.2.44. Fogalom meghatározások: Tűzálló kábelrendszer I/3 fejezet 6.2.13. Épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői: Kábelek I/4 fejezet 4.16.9. - 4.16.14 pontok; Villamos berendezések és világítások követelményei I/5 fejezet 6.3. és 6.4. pontok; Tűzoltósági beavatkozó központ I/9 fejezet 3.3.6.5. pont + III. melléklet 5. pont; Hő- és füst elleni védelem Nem tudom, mennyiben szándékos ez a szétválasztás, mindenesetre jól összecseng a korábban említettekkel, azaz a 2. rész IV. fejezet hivatkozásai a tűzjelző rendszerekben használt, mondjuk úgy, jelátviteli kábelekre, míg az 5. rész hivatkozásai döntően a tűzoltó/tűzvédelmi részekhez tartozó erőátviteli, tápkábelekre vonatkoznak. Vegyük sorra, mit írnak elő ezek a pontok, mik következnek ezekből, és hol találunk ellentmondást. 2. rész IV. fejezet 1.3. A berendezés elemei feleljenek meg a vonatkozó jogszabály, honosított harmonizált szabvány, ezek hiányában nemzeti szabvány (különösen: MSZEN54 és VÉDELEM 2008. 5. szám ■ TANULMÁNY

43

A BS6387 szerinti mechanikai behatás vizsgálat

A BS6387 szerinti egyidejű vízhatás vizsgálat

Tűzálló kábelrögzítő klipszek MSZEN50200 sorozat) előírásainak, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtsanak. A kábelek tűzállósági vizsgálatait és ezek alapján a besorolásukat MSZEN  50200 szabvány definiálja. Az 1.3. pont tehát az MSZEN  50200 vizsgálati szabványnak való megfelelést követeli meg a tűzálló kábelektől, azaz kábelrendszerek vizsgálatáról nem beszél. Jelen pillanatban a tűzálló kábelek szerelési követelményeivel, kábelrendszerek vizsgálatával semmilyen páneurópai érvényű szabvány sem foglalkozik, a német (DIN) előírások kivételével. Kis keresztmetszetű vezetékek A következő pontokban olvashatunk azokról a (kis keresztmetszetű jelátviteli) vezetékekről, melyeknél 30 perces tűzállóságot kell biztosítani. 2. rész IV. fejezet 4.8.2.1. A következőkben felsorolt vezetékeknek valamint azok tartó- és függesztő szerkezetének legalább 30 percig ellen kell állniuk a tűznek, vagy ilyen időtartamú védettséget kell számukra biztosítani. Ilyen vezetékek: 44

TANULMÁNY ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

a) a tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, kiürítési riasztást hangosító rendszer közötti vezetékek, b) a tűzjelző központ és bármely különálló tápegység közötti vezetékek, c) a tűzjelző központ és bármely távkijelző, távkezelő és kijelző egység közötti vezeték, d) a tűzjelző központ különálló részeit összekötő vezetékek, e) a tűzjelző berendezés vezérléseinek vezetékei, f) a tűz- és hibaátjelző berendezés vezérlésének vezetékei, g) az érzékelők, kézi jelzésadók vezetékei a következő esetekben: ga) 30 métert meghaladó legfelső használati szinttel rendelkező tűzszakaszban, gb) az 1000 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséggel rendelkező tűzszakaszban, gc) a 8.000 m2-nél nagyobb összesített alapterületű közösségi rendeltetésű tűzszakaszban, gd) azokon a kábelszakaszokon, ahol a visszatérő hurok két ága egyetlen véletlen esemény (tűz) hatására károsodhat (szintek közötti felszállók). 2. rész IV. fejezet 4.8.2.2. A vezérlések vezetékei (kivéve a hangjelző, és a tűz- és hibaátjelző berendezés vezérlését) készülhetnek a tűznek nem ellenálló, vagy védelem nélküli kábelekből amennyiben: a) valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a vezérelt eszközt, és b) a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett tereken haladnak át, és c) a tűzvédelmi szakhatóság és a megrendelő (vevő) hozzájárul a kialakításhoz a 2. rész IV. fejezetének 3.3. pontja szerinti egyeztetés során. Hol kell 30 perces tűzállóságú kábel? Ezek alapján nézzük, hogy egy intelligens tűzjelző rendszerben – hozzáteszem: az én értelmezésem szerint - hol kell 30 perces tűzállóságú kábelezést alkalmazni: Az intelligens rendszerek címzőhurkain általában együtt szerepelnek az érzékelők, különféle modulok, esetleg a címzett hangjelzők vagy címzett vezérlő modulokról működtetett hagyományos hangjelzők is. Ebben az esetben, a hangjelzők prioritása miatt (a pont), a tűzjelző rendszer minden vezetékét, a címzőhurkot is (g pont), valamint az összes többi vezetéket (a-f pontok) tűzálló módon kell elkészíteni. A címzőhuroknál csak akkor nincs szükség tűzálló kábelezésre, ha 1. minden hangjelző közvetlenül a központ egy-vagy több kimenetéről vezérlődik. Ilyenkor azonban magukat a hangjelzők vezetékeit (a pont) és b-f pontok vezetékeit kell tűzálló módon elkészíteni a címzőhurkot (g pont) nem. 2. nincs a címzőhurokról működtetett hangjelző és a címzőhurokról működtetett minden vezérlés késleltetés nélkül indul, és a 4.8.2.2. b és c pontjai egyaránt teljesülnek. A fentiek alapján a hagyományos tűzjelző rendszerekben, melyekre, kisebb méretük miatt, általában a g) pont feltételei nem teljesülnek, a tűzérzékelőket és kézi jelzésadókat tartalmazó zónák kábelezését nem kell tűzálló kábelezéssel készíteni. (Bár, megfontolandók az olyan törzskábel szakaszok, melyeken több zóna kábelezése halad együtt más zónák területein!) Az összes egyéb, az a) – d) és f) pontban felsorolt vezetéket ellenben tűzálló módon kell elkészíteni. A központból kiinduló vezérlések vezetékeit csak akkor kell tűzálló kábelezéssel készíteni, ha azok késleltetettek, vagy olyan területen haladnak, mely nem védett füstérzékelőkkel vagy, ha a szakhatóság stb. ehhez hozzájárul.

A vezetékek rögzítése 2. rész IV. fejezet 4.8.3. A vezetékek mechanikai sérülés elleni védelme érdekében a vezetékeket a kábeltálcákon rögzíteni kell, vagy csatornákba, vagy csövekbe húzva kell vezetni. A 4.8.3. pont, ki tudja milyen megfontolásból, kifelejti a falon kívül vezetett, bilincsekkel vagy klipszekkel rögzített kábeleket, pedig ez mindenhol megengedett. A BS5839:2002 például azt követeli, hogy a tűzálló kábelt, a kábel tűzállóságának megfelelő szerelvénnyel kell a megfelelő tűzállóságú szerkezetre rögzíteni. Egyelőre a tűzálló kábelszerkezetre vonatkozó európai követelményrendszer is csak ennyit ír elő. A tűzjelző rendszerekben használatos kis keresztmetszetű, általában egyesével vezetett kábelek felszereléséhez a leggyakrabban acél bilincseket, réz klipszeket, nyergeket ajánlanak és használnak. A kábelek külső átmérője szabja meg, hogy ezeket milyen távolságokban kell rögzíteni, általában acél dűbelekkel, csavarokkal vagy szegekkel, a kábellel legalább azonos tűzállóságú épületszerkezetre. A tűzálló kábeleket tehát akár falon kívül, vagy falon kívüli csatornában vezetjük mindenképpen rögzíteni kell a kábel külső köpenyátmérőjének megfelelő távolságokban (ld. később). Más a helyzet az általában kábeltálcán, kábellétrán elhelyezett, tűzvédelmi beavatkozásokat működtető, nagy keresztmetszetű kábelek esetén. A tartószerkezet magas hőmérsékleten bekövetkező deformációja és terhelhetőségének csökkenése miatt fontos annak bizonyítása is, hogy a teljes kábelszerkezet elbírja az adott idejű tűzhatást. Az ilyen funkciójú kábelekre leginkább az 5. rész (Építmények tűzvédelmi követelményei) előírásai vonatkoznak, bár, mint majd látni fogjuk, néhány pont visszautal a tűzjelző berendezések kis keresztmetszetű jelkábeleire. Nézzük hát az itt található előírásokat. Itt most csak a tárgyalásunk szempontjából lényeges, illetve ellentmondást rejtő pontokat idézzük szó szerint. Először a tűzálló kábelrendszer definíciójával találkozunk: Tűzálló kábelrendszer 5. rész I/2 2.2.44. Tűzálló kábelrendszer: Elektromos vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és .burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és kötődobozok olyan együttese, amely meghatározott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes működőképességét megtartani anélkül, hogy benne zárlat keletkezne, vagy megszakadna az elektromos áram. Bár ez nem újdonság, talán érdemes megjegyezni, hogy a definíció „bevonatok, burkolatok” kitételt is tartalmaz, vagyis tűzálló kábelszerkezet kialakítható nem tűzálló kábelből is utólagos tűzálló anyaggal történő bevonással vagy tűzálló burkolással. Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőivel foglalkozó fejezetben találkozunk a tűzálló kábelszerkezet mint épületszerkezet (Exx) és a tűzálló kábelek (PHxx) minősítő jelzésével. A DIN4102-12 szabvány által tanúsított kábelrendszereknél az Exx, míg pl. az MSZEN 50200 szerint bevizsgált kábeleknél a PHxx értékeket alkalmazzák. 5. rész I/3 6.1. Jelölések, jelmagyarázat E – integritás: az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen vagy, a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának. P vagy PH – üzemképesség fenntartása: kábelek áramellátási és/ vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tűz esetén. A következő hivatkozással kezdődnek az ellentmondások a 2. rész IV. fejezetében leírtakkal szemben.

5. rész I/4. 4.16.9. A tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító erős- és gyengeáramú kábelek (jelző-mérő, működtető és adatátviteli kábelek) működőképességét 30, illetve 90 percen át biztosítani kell. E pont szerint, a következő alpontokban felsorolt tűzvédelmi célú berendezések tápellátásánál és működtetésénél (szivattyú, füstelszívó, betegfelvonó, biztonsági világítás stb.) egyaránt biztosítani kell a megfelelő (30 vagy 90 perces) tűzállóságú vezetékrendszert, függetlenül attól, hogy azokat a tűzjelző központ azonnal vagy késleltetve vezérli (ld. 2. rész IV. fejezet 4.8.2.2. ). Az 5. rész I/4 fejezet 4.16.9.a-g pontjai azokat az eseteket sorolják fel, ahol 30 perces tűzállóságú kábelezésre van szükség. A c.) pont különösen izgalmas: 5. rész I/4 4.16.9.c.) tűzjelző berendezéseknél, beleértve a hozzájuk tartozó átviteli rendszereket is; kivételt képeznek az olyan helyiségekben elhelyezett kábelrendszerek, amelyek automatikus tűzjelzővel felügyeltek, és az olyan, automatikus tűzjelzővel nem rendelkező helyiségekben, ahol a helyiségben elhelyezett valamen�nyi tűzjelző akkor is működőképes marad, ha tűz következtében rövidzár vagy vezetékszakadás lép fel, Tűzállóság normál kábellel Akkor most kinek higgyünk?. Az 5. rész követelményei enyhébbek a 2. részben leírtakhoz képest. (ld. 2. rész IV. fejezet 4.8.2.1. vagy 5. rész I/4 4.16.9.c.)? A következő pont is bizarr, két okból is. 5. rész I/4 4.16.10. A kábelek működőképességére vonatkozó követelmények teljesülnek, ha a.) Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvánnyal rendelkező tűzálló kábelrendszerként kerülnek kialakításra, melynek tűzállósági határértéke a 4.16.9.1.; 4.16.9.2. pontokban leírtaknak megfelel; b.) a kábelek beton födémen legalább 30 mm vastag betonnal fedve kerülnek elhelyezésre; c.) a kábelezés a földben fektetve kerülnek kialakításra. Egyrészt, mint korábban említettük, tűzálló kábelrendszer vizsgálatával csak a DIN4102-12 szabvány foglalkozik, s ebből következően – elvileg az a.) pont szerint - csak e szabvány által vizsgált kábelrendszerek rendelkezhetnének bármilyen jellegű tanúsítvánnyal. Igaz ugyan, hogy ez nem európai érvényű szabvány, és sehol nincs megemlítve az OTSZ-ben. Mégis. A b.) és c.) pontok azokat a lehetőségeket mutatják, hogyan lehet normál kábellel teljesíteni a tűzállósági követelményeket. Arról persze itt nincs szó, hogy az említett megoldások mekkora időtartamú tűzállóságot biztosítanak a kábel(rendszer) számára(!?). A magam részéről azt sem értem, miért nem szerepel a megoldások között a vakolatréteg mögött elhelyezett kábel mint elfogadható megoldás, hisz úgy tudom, a vakolat vagy habarcs tűzállósági paraméterei általában a betonnál jobbak. A BS5839 korábbi változata például leírta, hogy 12 mm-es vakolatréteggel 30 perces tűzállóságot lehet biztosítani. Még a korábbi OTSZ is, mely az épületek tűzállósági határértékeit a mostanitól kicsit eltérően határozta meg, tartalmazott olyan táblázatokat, melyek azt mutatták, hogy egy adott épületszerkezet tűzállósága 15 mm vastag vakolatréteggel bevonva általában 30 perces értékkel növekszik. Ez persze egy nagyon egyszerű, és egyáltalán nem tudományos érvelés, de a tűzjelző rendszerek nagy részében előre becsövezett, vakolat mögött elhelyezett kábelezést alkalmaznak, költség szempontjából tehát nem lenne mindegy, hogy ez a fajta, normál kábellel történő szerelés elfogadható-e 30 perces tűzállóságú kábelrendszernek vagy sem. Szűts Jenő műszaki vezető, Promat Elektronika, Budapest VÉDELEM 2008. 5. szám ■ TANULMÁNY

45

k é p z é s

Ezt a problémát felismerve a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság változtatni kívánt ezen az állapoton. Megkereste a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisát, a Tűzoltó Szakképző Tanfolyam hallgatói részére, egy egyhetes katonai kiképzés igényével. A MH Központi Kiképző Bázis parancsnoka, Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy úr, kedvezően fogadta az elképzelést. A Honvédelmi Minisztérium engedélyének birtokában, pedig megkezdődhetett az egy hetes kiképzés tervezése. A kiképzés

Dobs Gábor

Új elem a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Tűzoltó Szakképző Tanfolyamán Magyarország 2004. november 3-án szakított a 136 éves tradícióval: békeidőben megszüntette a sorozás intézményét. A döntés a tűzoltóságok életében is érzékelhető következményekkel járt. Ezért rendhagyóan indult 2008. augusztus 04-én a FTP 17. sz. Tűzoltó Szakképző Tanfolyama. Egy új elemmel, katonai felkészítéssel bővült a képzés, tehát a hallgatók nem az iskolapadban kezdték meg tanulmányaikat, hanem Szentendrén, a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázis laktanyájában.

Nyugdíj és alaki fegyelem Az elmúlt években folyamatosan szivárogtak ki hírek a nyugdíjba vonulási szabályok kedvezőtlen változásairól, bizonytalanságot teremtve ezzel az állomány körében. Paradox helyzet állt elő, jobban megérte a biztos nyugdíjat választani, mint a szolgálatot továbbra is vállalni. A jövővel kapcsolatos, illetve a nyugdíj körüli bizonytalanságok nagyszámú pályaelhagyót generáltak. A 20-25 éves tapasztalattal rendelkező tűzoltók – kihasználva a szolgálati nyugdíj, esetleg a rokkantsági nyugdíj intézményét - nyugállományba vonultak. A tapasztalt kollégák távozása nagy űrt teremtett a tűzoltóságokon belül. Kiválásuk nehézzé tette az új kollégák beilleszkedését, tűzoltóvá válását. A tűzoltói hivatás fortélyait, fogásait nem lehet az iskolapadokban megtanulni, azokat hosszú évek során, a szolgálat közben az idősebb, tapasztalt kollégáktól van mód elsajátítani. Sajnos egyre kevesebben maradnak azok, akiktől még érdemben tanulni tudnak az újak. Ehhez párosul, hogy a sorozás megszűntetésével az újonnan felvett kollégák döntő többsége már nem volt sorkatona. Még a minimális kötöttségek tűrését sem sajátították el, melyek a fegyelem elengedhetetlen feltételei. Ők már nem ismerik az alapvető katonai viselkedésformát, a tiszteletadás, az egyenruha viselésének szabályait, a jelentés, jelentkezés rendjét stb., és úgy kerülnek az első beosztásukba, hogy nem töltöttek el kisebb-nagyobb időt összezárva egy közösséggel. A tűzoltó szakképző tanfolyam nem tudja pótolni - igaz nem is erre hivatott - a sorkatonai szolgálat során megszerezhető alakiasságot, pontosságot, fegyelmezettséget. 46

KÉPZÉS ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

A katonai kiképzést, mint új elemet, a Tűzoltó Szakképző Tanfolyam elejére volt célszerű beilleszteni. A kiképzés egy hetével hosszabb lett a szakképző tanfolyam képzési ideje. Szentendrén, a MH Központi Kiképző Bázis laktanyájában történt a katonai felkésztés. A nemrégen még katonai főiskolaként működő laktanya kiváló adottságokkal rendelkezik. A laktanya körletei már az újkor követelményeit tükrözik, nem hasonlítanak a sokunk emlékében még élő körülményekhez. A felújított 6 személyes körletekben kényelmes ágyak és újszerű berendezési tárgyak találhatók. Minden egyéb feltétel is adott volt egy sikeres felkészítés elkezdéséhez. A hallgatók egy-egy napját a szigorú napirend, valamint a kiképzési tervben foglaltak határozták meg. Hasonlóan az egykori alapkiképzéshez, a hallgatók nem hagyhatták el a laktanyát az egy hét alatt, ezért a napi háromszori étkezés biztosítva volt számukra. A kiképzést egy tiszt (szakaszparancsnok) irányította, és négy fő tiszthelyettes (rajparancsnok) végezte. Az ő munkájukat segítette a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság állományából két mentor. Egy kiképzési nap általában az alábbi foglalkozásokból állt: 4 alaki kiképzés, 2 testnevelés, és további 2 alaki kiképzés, vagy szolgálati szabályzatismeret foglalkozás. Az alaki foglalkozás keretében az újoncok megismerték: • a „Vigyázz” állás, „Pihenj” állás fogalmát, végrehajtásának rendjét; • a sapka le- és felvételének, az állóhelyben történő fordulatoknak a szabályait; • a tiszteletadás, a jelentések, jelentkezések rendjét; • az elöljáróhoz való menetet; • a csapatzászlóval való mozgást; • a díszszakaszban való tevékenységet; • a koszorúzás alaki rendjét; • az alaki tevékenység követelményeit tűzoltó alaki szemle, eskütétel, kitüntetések átadása, előléptetések és parancsok ünnepélyes felolvasása során. Szolgálati szabályzat ismeret keretében: • a parancs, utasítás, intézkedés adásának és végrehajtásának rendjét; • a tűzoltó kötelességeit; • az alárendeltek jelentési kötelezettségeit; • az irodai ki- és belépés szabályait; • a jelentések jelentkezések rendjét. A kiképzés zárásaként a katonai, illetve a tűzoltó elöljárók előtt alaki szemlén adtak számot felkészültségükről a hallgatók. A rajparancsnokok egyéni értékelést készítettek minden tűzoltó teljesítményéről. A szemlét a Kiképző Bázis katonai végzettséggel nem rendelkezők tanfolyamának kibocsátó ünnepélye követte, ahol részt vehetett a tűzoltó szakasz is. Az ünnepély a katonai rendezvényekre vonatkozó forgatókönyv szerint zajlott, a végén díszmenettel zárult.

Szentendre-tanfolyamzárás Tapasztalatok A közelmúltban véget ért katonai kiképzés első tapasztalati pozitívak. A rövid idő miatt azonban még korai lenne messzemenő következtetést levonni a Tűzoltó Szakképző Tanfolyamra, illetve a későbbi szolgálatellátásra gyakorolt hatásáról. Annyi bizonyos, hogy az alakias megjelenés elsajátításán túl, jó alapot teremtett a szakképző tanfolyam fegyelmezett végrehajtásához, valamint a közösség összekovácsolásához.

Képzési dömping Az elmúlt két év létszámfejlesztései és a fluktuáció megterhelte a képzést végző rendszer egészét, különösen a képzés letéteményesét a Katasztrófavédelmi Oktatási Központot. Ennek mértékét a számadatok jól mutatják.

A heti munkaidő csökkentés, valamint a tűzoltóságok szervezési kategóriájának módosítása miatt 2007-ben 500 fős, 2008-ban pedig 486 fős létszámfejlesztés történt, amelyből a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság nem részesült. Ehhez társul még a nyugdíjba vonult kollégák miatt sajnálatosan felgyorsult fluktuáció, mely a két év alatt további kb. 500 fő felvételét jelentette. Meggyőződésem, hogy minden tűzoltóság profitálna abból, ha valamennyi szolgálati viszonyt létesített új kolléga részesülne katonai kiképzésben attól függetlenül, hogy hol végzi a tűzoltó szakképző tanfolyamot. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság példáján felbuzdulva esetleg él a lehetőséggel egy-két tanfolyamszervezésre jogosult igazgatóság ott, ahol még jelen van a Honvédség. Országosan azonban csakis központi akarat esetén, központi szervezés, és finanszírozás keretein belül történhet elmozdulás. Megnyugtató megoldást jelentene, ha a HSZT szolgálati viszony létesítésének feltételei között megjelenne egy régi feltétel új köntösben: katonai alapkiképzés letöltése. Addig is a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság saját szervezésben tovább alkalmazza az új elemet.

Dobs Gábor tű. őrnagy Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, Tűzoltási, Mentési és Katasztrófa-elhárítási Főosztály Tűzoltási Osztály, Budapest Kicserélődő állomány A fluktuáció mértékét jól mutatja, két év alatt 2157 tűzoltó szakképzésére került sor, vagyis a gyors ütemű fluktuáció és a létszámfejlesztésből eredő képzési igény összeadódott. Ez természetesen más jellegű képzési igényt (speciális kezelői tanfolyamok) is generált. A hirtelen megnövekedett képzési igényt jól mutatja, hogy a két év alatt a KOK-on 12092 fő fordult meg tanfolyami, illetve vizsgaszinten. (2006/7-ben 5220 fő, 2007/8-ban 6872 fő)



2006/2007-es tanévben

2007/2008-as tanévben

Tűzoltó szakképzés

44 tanfolyam, 1056 fő

54 tanfolyam, 1101 fő

Katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt) képzés

2 tanfolyam, 62 fő

4 tanfolyam 81 fő

Katasztrófa- és tűzvédelmi technikus képzés

2 tanfolyam, 67 fő

2 tanfolyam 66 fő

Önkéntes és létesítményi tűzoltó-parancsnoki tanfolyam

2 tanfolyam, 44 fő

2 tanfolyam 51 fő

Katasztrófavédelmi alaptanfolyam

0 tanfolyam, 0 fő

2 tanfolyam 27 fő

Katasztrófavédelmi előadó és főelőadó vizsga

0 vizsga, 0 fő

2 vizsga, 44 fő

Továbbképzések a.) Tűzmegelőzési szakmai terület: b.) Tűzoltási szakmai terület: c.) Katasztrófavédelmi szakmai terület: d.) Angol nyelvi képzés e.) „EDR” tanfolyamok (műszaki)

8 tanfolyam, 263 fő, 5 tanfolyam, 51 fő, 4 tanfolyam, 63 fő, 7 tanfolyam, 142 fő, 24 tanfolyam, 255 fő,

8 tanfolyam 232 fő 3 tanfolyam 48 fő

Tűzvédelmi előadó tanfolyam

22 db tanfolyam, 520 fő

32 tanfolyam 681 fő

Műszaki tanfolyamok

0 tanfolyam, 0 fő, 0 vizsga, 0 fő,

23 tanfolyam, 682 fő 175 vizsga, 3969 fő

1 tanfolyam 7 fö

VÉDELEM 2008. 5. szám ■ KÉPZÉS

47

Mi változik az új OTSZ-ben? Még barátkozunk az új előírásokkal, de a tapasztalatok feldolgozását követően már arra számítunk, hogy újévi ajándékként már a módosításokkal kiegészített szöveggel kell ismerkednünk.

1.rész Itt több helyen hibásan szerepelt a sorszámozás, helytelenül használtak néhány mértékegységet, az ábrák, táblázatok, fejezetek és függelékek címei nem egységesek. Néhány műszaki rajz és az azokban található jelölés nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak. Ezek javítására számíthatunk. Néhány a műszaki gyakorlattal szemben indokolatlan terhet jelentető műszaki követelményt törölnek.

Az OTSZ villámvédelemre vonatkozó szabályozása ellentmond a már honosított európai szabványkövetelményeknek, ami 2009. 02. 01-től hatályba lép s így lehetetlen helyzetet teremt a szakterületen, ezért a fejezet eddigi rendelkezéseit törölték. Az új koncepció harmonikusan illeszkedik a honosított európai szabvány környezethez, de tolerálja a meglévő villámvédelmi berendezések létjogosultságát a meglévő épületeken. Az új szabályozás a kockázatelemzésen alapuló biztonságot tekinti kiindulási alapnak, mely alapján a villámcsapás elleni védelmi intézkedések tervezhetők. Ez a felfogás teljes egészében ellentmond az eddigi szabályozásnak, de a biztonság oldaláról közelítve hatékonyabb 4. rész A gáz és olajipari követelményekhez kötődő tűzvédelmi előírásokat egyfajta keretszabályozásként tartalmazza. A módosítás egyik célja nemzetközi szabályozási változások követése volt.

2. rész

5. rész

Megjelennek olyan honosított EU szabványok, amelyek a rendeletben szabályozott kérdéseket rendezik, ezért ezeket módosítani kell. Néhány a gyakorlat próbáján elbukott előírást töröltek, más esetben ellenkezőleg a szakmailag megfelelő műszaki megoldásokat a rendelet előírásai kizárták, itt szükséges kiegészítéseket megtették. Az érthetőség javítása érdekében összevonták a különböző fejezetekben megjelenő általános előírásokat. Kijavították a számozási hibákat és néhány fogalom következetes használatát felülvizsgálták. A beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések létesítésére, engedélyezésére, karbantartására vonatkozó általános követelményeket az I. fejezetbe összegyűjtötték. Szintén ide kerültek a fogalommeghatározások. Módosították a beépített tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezés létesítési eseteit meghatározó táblázatot. A hatályos OTSZ-ben meglévő III. fejezet (Szén-dioxiddal oltó berendezés) törlését indokolta azoknak az európai szabványoknak a bevezetése, amelyek – a már honosított szabványokkal együtt – lefedik a gázzal oltó rendszerekkel szemben támasztott műszaki követelményeket. A beépített automatikus tűzjelző berendezések műszaki követelményei fejezetben a törlések és rendszerezés miatt minden hivatkozás változik. A hatályos OTSZ-ben – a visszajelzések szerint például a tűzjelző központ felügyeletére vonatkozó alfejezetnél – a fogalmak alkalmazása nem volt következetes, ezen változtattak. Néhány előírást a gyakorlatban nem lehet megvalósítani, ezért itt is változás várható.

I. fejezet, Építmények tűzvédelme Az alapelvekben pontosították azt az eljárási kört, amelyben tűzvédelmi szakértő bevonása szükséges. Az alapfogalmak megjelenítése abc elrendezésűre változott, és új fogalmak is születtek. (pld. menekülő felvonó; tűzoltó felvonó; füstcsappantyú; tűzoltósági kulcsszéf; stb.), valamint nevesítették a biztonsági jeleket tartalmazó táblázatban a színjelölést. Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolását pontosították, és kiegészítették. Az építmények általános tűzvédelmi követelményeit az I/4. fejezet tartalmazza. Ez esett át a legmarkánsabb változtatásokon, módosításokon. Szerkezetében és tartalmában módosultak az épületszerkezetek tűzállósági fokozatának megfelelő követelményeket tartalmazó táblázatok, valamint azok alkalmazását segítő előírások. A mechanikai hatásra (M) vonatkozó követelményeket törölték a teherhordó falak tekintetében annak érdekében, hogy a könnyűszerkezetes épületek ne szoruljanak ki az alkalmazási körből. A középmagas épületek homlokzati hőszigetelő rendszereinek esetében legnagyobb problémát jelentő 8 cm-es vastagsági korlátot törölték, de megfelelő tűzvédelmet biztosító normát rögzítettek hozzá. Kiegészítették a menekülési útvonalak felett alkalmazásra kerülő szerkezetek (felülvilágítók, csatornák, csövek, stb.) „égvecsepegési” tulajdonságra történő vizsgálati követelményével. Közel 50%-al csökkentették a 8. számú táblázatban a bölcsödére, óvodára, kisegító iskolára vonatkozó tűzszakasz méreteket. Pontosították az épületgégészeti vezetékek beépítésére vonatkozó szabályokat. A tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító kábelek előírásait kiegészítették. A könnyebb alkalmazhatóság érdekében a gyakrabban alkalmazott épületszerkezetek tűzállósági határértékeit és éghetőségi csoportjait tartalmazó táblázatokkal egészítették ki. A Tűztávolság fejezet azzal az előírással egészült ki, melynek értelmében a „C” –„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó egy építési telken levő épületek között nem kell tűztávolságot tartani, amennyiben az alapterületük összesíthető és egy tűzszakaszba sorolható.

3. rész A Villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi műszaki követelményeit tartalmazó I. fejezete (Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata) és II. fejezetében (A villamosenergia -fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelme) értelmezési és nyelvhelyességi pontosítás, valamint más jogszabályok, szabványok által használt fogalmak, átvétele történt meg.

VÉDELEM 2008. 5. szám ■ KÉPZÉS

49

m ó d s z e r

Vágvölgyi László

Mit tartalmazzon a tűzvédelmi műszaki leírás? III. Az új OTSZ hatálybalépésével a Tűzvédelmi műszaki leírás tartalmi követelményei és a készítők köre alapvetően megváltozott. Melyek az új követelmények?

• Többszintes, középmagas- és magasépületek lépcsőházai • Természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházak • Előtér nélkül kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak • Előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak Átriumok és menekülésre számításba vett közlekedők hőés füstmentesítése A kiürítésre számításba vett közlekedési útvonal hő- és füstelvezetését biztosítani kell. A hő- és füstelvezető nyílásfelülete zárt folyosók (közlekedők) esetén az alapterület 1 %-a, átriumoknál az alapterület 3 %-a, de legalább 1 m2 legyen. Több elvezető nyílás (kürtő) alkalmazása esetén azok szabad keresztmetszete 10 dm2–nél kisebb nem lehet. Mesterséges hő- és füstelvezető berendezés alkalmazása esetén a nyílásfelület minden szükséges négyzetmétere helyett 2 m3/s légmennyiséget kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. A folyosókon kiépítendő hő- és füstelvezető és légutánpótló szerkezet beépítési helyét a következőképpen kell meghatározni:

12. Hő- és füstelvezetés A tapasztalatok szerint egy tűzesetnél a legnagyobb veszélyt a keletkező füst jelenti, ezért a megfelelő védelemről gondoskodni kell. Hő- és füstelvezető: szerkezet, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek,füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. A hő- és füstelvezető berendezés feladata tűz alkalmával: • a menekülési utak füstmentességének biztosítása; • az épületszerkezetek és berendezések védelme; • a füst és égésgázok okozta károk csökkentése; • a gyors és biztonságos tűzoltói beavatkozás elősegítése. A hő- és füstelvezetés részletes követelményeit az OTSZ 5. rész I/9. fejezet tartalmazza, az alábbi csoportosítás szerint: Egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek hő- és füstelvezetése Az építmények 800 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság - a személyek biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának javítása érdekében - előírja, a tűzesetek során keletkező hő- és füstelvezetésről gondoskodni kell. A hő- és füstelvezetést jogszabály, ennek hiányában a tűzvédelmi szakhatóság előírása szerint kell kialakítani. Lépcsőházak hő- és füstelvezetése, füstmentesítése Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad. 50

MÓDSZER ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

A hő- és füstelvezetést szolgáló ventilátorok legalább 400 °C-on legalább 1 óráig működőképesek legyenek. A hő- és füstelvezető berendezés egyéb kapcsolódó elemei szintén 1 órán át legyenek üzemképesek, állékonyak. Talajszint alatti helyiségek hő- és füstelvezetése A terepszint alatti padlószintű helyiségek szellőzését úgy kell megoldani, hogy azokon keresztül szükség esetén a keletkező füst eltávolítása közvetlenül a szabadba biztosított legyen. Természetes szellőzés esetén a helyiségben folyó tevékenység tűzveszélyességi osztálytól függően, illetve tűzgátló előtérnél a helyiség alapterületének %-ában az alábbi szellőző keresztmetszet létesítése szükséges: „C” tűzveszélyességi osztályban 3,00 %, „D” tűzveszélyességi osztályban 1,00 %, tűzgátló előtérnél 0,5 %. A tűzvédelmi műleírásban foglalkozni kell a hő- és füstelvezetés tervezett kialakításával (természetes vagy gépi), a füstszakaszokkal, a hatásos nyílásfelülettel, a hő-és füstelvezetők elhelyezésével, a levegő-utánpótlással, a kézi és automatikus indítással, a kapcsolódó villamos hálózattal, stb. 13. Villamos berendezések Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani (lakóépület kivételével). A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. Különösen fontos a tűzszakaszok, tűzvédelmi szempontból jelentős fogyasztók leválasztásának megadása a tűzvédelmi műszaki leírásban.

A tűzvédelmi szempontból jelentős fogyasztók működését és a tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító erős- és gyengeáramú kábelek (jelző- mérő, működtető és adatátviteli kábelek) működőképességét tűz esetén a funkciójuktól függően legalább 30, illetve 90 percen át kell biztosítani. Biztonsági világítást és menekülési útirány jelzőrendszert kell létesíteni vagy a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más megoldást alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági jelekkel jelöli meg: • az „A” – „C” építményben, • a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), továbbá • az irodaházakban és a középületekben, valamint • az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, • valamint a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, továbbá ott, • ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. A villamos berendezések és világítás részletes követelményeit az OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.16. pont tartalmazza. 14. Villámvédelem Villám elleni védelmet kell biztosítani az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály előírja. Villámhárító berendezés: e célra épített vagy felhasznált alkatrészek és épületelemek összessége, amelyeknek az a feladata, hogy a védendő tárgyba becsapó villám káros hatásaitól megóvják az élő személyeket, állatokat, tárgyakat és berendezéseket. A műleírásban rögzíteni kell az épület villámvédelmi szempont szerinti csoportosítását (rendeltetés, magasság, tető- és körítőfal anyaga, másodlagos hatások következménye) és a létesítendő villámvédelmi berendezés fokozatát. A villám elleni védelem részletes követelményeit az OTSZ 3. rész III. fejezet tartalmazza. 15. Speciális létesítmények, technológiai berendezések A speciális létesítmények (nukleáris létesítmények, veszélyes üzemek, honvédségi létesítmények, stb.) és az alkalmazásra kerülő anyagok, technológiák leírását és annak tűzvédelmi követelményeit a tűzvédelmi dokumentációban célszerű összefoglalni (anyagok tűzvédelmi jellemzői, mennyisége, a technológiába beépített biztonsági védelmi berendezések, stb.). Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál, és berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről a vonatkozó előírások szerint kell gondoskodni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget - a robbanási túlnyomás levezetése céljából - hasadó vagy hasadónyíló felület alkalmazásával kell létesíteni.

Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselvezetést. Hasadó és hasadó-nyíló felületek létesítésével és kialakításával részletesen az OTSZ 5. rész I/10. fejezete foglalkozik. 16. Tűzjelzés, tűzvédelmi berendezések, készülékek, eszközök A tűz észlelésére, jelzésére, oltására beépített tűzjelző és/vagy oltóberendezést kell létesíteni: a) az OTSZ 2. rész 1. számú táblázatába foglalt esetekben; b) ahol azt egyéb jogszabály meghatározza; c) az a) és b) pontok rendelkezéseiben foglaltakon kívül ott, ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés. Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés. A tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezés létesítésére vagy átalakítására külön műszaki tervdokumentációt kell készíteni és azt, valamint a telepítést követően a berendezések használatbavételét, bővítését és egyéb módosítását a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. Tűzvédelmi berendezést tervező és a kivitelezésért felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr és az üzembe-helyező mérnök, csak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által nyilvántartott, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy lehet. Ahol beépített tűzjelző berendezés nem készül, ott is biztosítani kell a tűzjelzést a tűzoltósághoz. A tűzvédelmi műleírásban utalni kell az elhelyezendő tűzoltó készülékekre (darabszám, oltásteljesítmény) és egyéb tűzvédelmi felszerelésekre (égéskésleltetett takaró, felitató anyag), valamint az elhelyezendő biztonsági jelekre. 17. Egyéb követelmények Tűzoltósági kulcsszéf Speciális létesítményeknél kulcsszéfeket kell telepíteni a bejárat közelében. A kulcsszéfekkel kapcsolatos részletes előírásokat az OTSZ 5. rész I/5. fejezet 4. pont tartalmazza. Tűzoltósági beavatkozási központ A tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott létesítményekben a létesítmény bejáratánál vagy annak közelében tűzoltási beavatkozási központot kell kialakítani. A tűzoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelyből VÉDELEM 2008. 5. szám ■ MÓDSZER

51

a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhetők, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a tűzvédelmi berendezések üzemállapota lekövethető. A tűzoltási beavatkozási központtal kapcsolatos részletes előírásokat az OTSZ 5. rész I/5. fejezet 6. pont tartalmazza. Tűzoltósági rádióerősítő Amennyiben a tűzoltóság megítélése szerint a rádióforgalmazás nem, vagy nem megfelelő módon biztosított a létesítményben, rádióerősítőt, vagy más berendezést kell beépíteni. Biztonsági felvonó Kórház és szociális otthon célját szolgáló középmagas, valamint minden magas épület – középmagas szint feletti – valamennyi tűzszakaszában és bizonyos esetekben a mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezése szolgáló épületekben legalább egy biztonsági személyfelvonót kell létesíteni. Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó (MSZ EN 81-72 szabvány szerint). 18. Előzmények A tűzvédelmi műleíráshoz csatolni kell a korábbi tűzvédelmi egyeztetések anyagait, és az esetleges eltérési engedélyezési határozatot is. Eltérési engedélyek Az Önkormányzati Tűzoltóság az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírások alól, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól, - azonos biztonságot nyújtó feltételek megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet. Az eltérési engedély kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály vagy szabvány alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog stb. megnevezését; b) az érintett tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály vagy szabvány azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik; c) a tűzvédelmi műszaki követelménytől, tűzvédelmi szabálytól vagy szabványtól azon való eltérés indokát; d) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett megoldás olyan részletességű műszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltérő megoldás a rendelettel megállapított műszaki követelményben, tűzvédelmi szabályban vagy szabványban foglalt előírásokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. Az OTSZ-ben meghatározott műszaki követelményektől való eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megelőzően kérhető.

Vágvölgyi László ny. tű. alezredes tűzvédelmi szakértő T: 20-921-6741 e-mail: [email protected] 52

MÓDSZER ■ 2008. 5. szám VÉDELEM

Szivattyúzás másként Elektromos szivattyút tűzoltói bevetésen használni első ránézésre furcsa ötletnek tűnik. Mégis amikor Ausztriában láttuk, majd a tavalyi dunai árvíz idején idehaza is sikerrel kipróbálták, kezdtünk érdeklődni a szivattyú és a módszer iránt.

Spechtenhauser CHIEMSEE szivattyú Ami a használhatóságot illeti az elektromos meghajtás miatti első idegenkedés után a kis méret és a mindössze 53 kg-os súly nagyon meggyőző tud lenni, mert a nehéz terepen is könnyen szállítható. Ami kissé nehezíti az alkalmazást az az áramforrás szükséglet. Ez egy 5 kVA-s generátorral megoldható, de a tűzoltó járműveken telepített áramforrások kiválóan megfelelnek erre a célra. A valódi előnyei azonban a gyakorlatban mutatkoznak meg. Ez egy árvízi, belvízi helyzetben, ahol szinte szennyvizet kell továbbítani különösen fontos! Nos egész napos üzemelés után a szállított vízmennyiség a 0 – 2200 liter/percig terjedt, miközben volt, amikor csak szürcsölte a vizet és volt időszak, amikor csak szárazon futott. Ez utóbbit, mármint a szárazon futást, a leírása szerint a Spechtenhauser járókerék hűtő rendszerének köszönhetően korlátlan ideig tudja, ezért nem igényel felügyeletet. Másik praktikus előnye, a helyi elöntéseknél mutatkozott meg, ugyanis akár pár mm-es vízszintig képes volt szivattyúzni. Ezt egy szabadalmaztatott sekélyvíz szívó könyök csatlakoztatásával érhetjük el. Valódi szennyvíznél kipróbálva is helytállt. Itt szilárd szilárdanyagokat tartalmazó (ruhadarabok, nylon zacskók stb.) vizet szivattyúzva is sikerrel kiállta a próbát, anélkül, hogy bármilyen szűrőkosarat használtunk volna. Szivattyúk egymás mögé kapcsolása Extrém körülmények között - 12 m-t meghaladó szállítás magasság esetén - egymás mögé lehet kapcsolni több CHIEMSEE szivattyút. Ehhez az egyik szivattyú szívóoldalát össze kell kapcsolni a másik szivattyú nyomóoldalával. Ez szállítási nyomásnövekedést, és ezzel nagyobb szállítási magasságot von maga után. Szállítási görbék