Cellarendszerű gyártás Egydarabos anyagáramlás
The Productivity Press Development Team
A fordítás alapjául szolgáló mű: Cellular Manufacturing: One-Piece Flow for Workteams Authorized translation from English language edition published by CRC Press, part of Taylor & Francis Group LLC. All rights reserved.
Cellarendszerű gyártás: Egydarabos anyagáramlás © KAIZEN PRO Kft., 2011
Kiadja a KAIZEN PRO Kft., Budapest, 2011 Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója www.kaizenpro.hu
[email protected]
Fordította: Jankovics János Szakmai lektor: Schwahofer Gábor Szerkesztette: Zámori Ágnes A borító Kővári Balázs munkája Nyomta a CTS Kft. Felelős vezető: Zacher Balázs ISBN 978-963-08-1483-6 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.
A kiadvány megrendelhető a kiadó honlapján: www.kaizenpro.hu
Tartalomjegyzék Előszó
ix
Előszó a magyar kiadáshoz
xi
Bevezetés
xiii
A könyv célja
xiii
A könyv alapja
xiii
A könyv kétféle használata
xiv
Hogyan hozhatod ki a legtöbbet a könyvből?
xiv
Ismerkedés a könyv egészével
xiv
Ismerkedés az egyes fejezetekkel
xiv
Hogyan működik az olvasási stratégia?
xv
A lapszélen található ábrák
xvi
A könyv tartalmának áttekintése
xvi
1. fejezet – Bevezetés a cellarendszerű gyártásba
1
Mi a cellarendszerű gyártás?
2
Egydarabos anyagáramlás
3
Széles termékválaszték
5
Folyamatok és műveletek értelmezése
6
Folyamatok
6
Műveletek
7
A cellarendszerű gyártás előnyei
8
A vállalatok számára
8
Számodra
9
Befejezésül
10
Összefoglalás
10
Visszatekintés
11
v
TARTALOMJEGYZÉK
2. fejezet – Hogyan dolgozzunk a gyártócellában?
13
Az U alakú cella
14
Hogyan váljunk jól képzett, sokoldalú operátorrá?
15
Keresztképzés a maximális rugalmasságért
16
Együtt mozgás a munkával
16
Kisebb és rugalmasabb gépek használata
17
Jidoka
18
Befejezésül
20
Összefoglalás
20
Visszatekintés
22
3. fejezet – A cella kialakításának alapelemei
23
1. fázis: Az aktuális körülmények felmérése
24
A termékekkel és a gyártással kapcsolatos adatok összegyűjtése
24
A jelenlegi elrendezés és munkafolyamat dokumentálása
26
A folyamat idejének meghatározása
28
A folyamat kapacitásának és ütemidejének kiszámítása
31
Standard munka kombinációs táblázatok létrehozása
33
2. fázis: Áttérés a folyamatalapú elrendezésre
34
A lehetőségek kiértékelése
34
Új lehetséges elrendezések tervezése
36
A gépek mozgatása
36
Az új működési eljárások dokumentálása
37
A fejlesztés igazolása teszteléssel
37
3. fázis: A folyamat állandó fejlesztése
38
A ciklusidő lerövidítése
39
Az átállási idő lerövidítése
40
Termékhibák kiküszöbölése
42
Berendezések hibáinak csökkentése
44
Befejezésül
45
Összefoglalás
45
Visszatekintés
48
vi
Itt néhány oldal kimaradt a könyv előnézetéből.
3. FEJEZET
3-1. ábra: 20:80-as PQ-arány (egyenetlen típuseloszlás) a PQ-analízis grafikon szerint
Ebben a fejezetben végigkísérheted a munkaterület gyártócellává alakításának három alapvető fázisát: 1. Az aktuális körülmények felmérése 2. Áttérés a folyamatalapú elrendezésre 3. A folyamat állandó fejlesztése
1. fázis: Az aktuális körülmények felmérése A cellává alakítás első fázisában, az aktuális körülmények felmérése során az átalakító csapat meghatározza, hogy milyen folyamatot kell átalakítani. Emellett megteremti a fejlődés mérésének alapját.
A termékekkel és a gyártással kapcsolatos adatok összegyűjtése Termékmix Annak eldöntése, hogy mely folyamatokat szükséges cellarendszerűvé alakítani, egyszerűbb akkor, ha a vállalat néhány terméktípust viszonylag nagyobb mennyiségben gyárt. A magas volumen maximális hasznot hoz ki a fejlesztésből, a kis választékkal pedig elkerülhetők olyan tényezők, mint például az átállás. A PQ- (product type/quantity, azaz terméktípus/mennyiség) analízis a termékmixet Pareto-diagram formájában mutatja be (lásd 3-1. és 3-2. ábra). 24
A CELLA KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELEMEI
3-2. ábra: 40:60-as PQ-arány (kiegyenlített típuseloszlás) a PQ-analízis grafikon szerint
A PQ-analízis során vonalakat rajzolunk a grafikonon, összehasonlítva az adott állapotot a különböző PQ-arányokkal. Néhány terméktípus magas volumene jelenik meg a 20:80-as PQ-arányban – ahol a terméktípusok 20 százaléka (vízszintes tengely) a mennyiség 80 százalékának (függőleges tengely) felel meg (lásd 3-1. ábra). Másrészről a 40:60-as PQarány a terméktípusok magas választékát mutatja, típusonként viszonylag alacsony volumennel (lásd 3-2. ábra). Az átalakító csapat azt az arányt keresi, amelyben a második szám a legközelebb áll a tényleges mennyiség százalékához. Gyártás erőforrásai A termékmix áttekintése mellett az átalakító csapat a gyártás erőforrásairól is összegyűjti az alapvető információkat, mint például: • műszak/nap; • óraszám/műszak; szünet; • munkanapok száma/hónap; • dolgozó/művelet arány; • vevők igényei a havi termékvolumenre vonatkozólag; • munkabeosztás; • késztermékkészlet forgása havonta. 25
3. FEJEZET
3-3. ábra: Folyamatútvonal-analízis
A jelenlegi elrendezés és munkafolyamat dokumentálása Az összehasonlítás alapjának meghatározásában a következő lépés az, hogy megértsük, milyen műveleteket tartalmaz a folyamat, és jelenleg hogyan hajtják végre azt. Ebben a lépésben a folyamatútvonal-analízis (más néven termékútvonal-analízis) és a folyamattérkép kapnak szerepet. Folyamatútvonal-analízis A folyamatútvonal-analízis táblázata (lásd 3-3. ábra) segítségével az átalakító csapat meg tudja állapítani a különböző termékek közt fennálló folyamatbeli hasonlóságokat. Ezáltal azonosítani tudják a termékcsoportokat, amelyek a gépek egy megadott sorrendjén, ugyanabban a cellában legyárthatók. Ezeket a csoportokat termékcsaládoknak nevezzük. Amennyiben a vállalat többfajta termékből kisebb mennyiségeket gyárt (nem pedig alacsony számú terméktípusból nagy volument), a folyamatútvonal-analízis fontos segítség, hogy az átalakító csapat kiválaszthassa a kezdő folyamatot.
26
A CELLA KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELEMEI
3-4. ábra: Standard munkalap
Folyamattérkép Ezek után az átalakító csapat felvázol egy folyamattérképet, amelyen látható az aktuális gépelrendezés, valamint a termék útvonala a folyamaton belül. A térképet gyakran standard munkalapra készítik (lásd 3-4. ábra). A csapat feljegyzi továbbá: • a távolságot, amelyet a termék megtesz a folyamat során; • a WIP-ek mennyiségét a folyamatban egy adott időpontban; • az üzemeltetéshez jelenleg szükséges dolgozók számát.
A folyamattérkép elkészítésének utolsó pontja, hogy az átalakító csapat kikéri a dolgozók véleményét minden olyan különleges körülmény létéről, amelyet még nem rögzítettek. Ezekkel a lépésekkel érthetővé válnak az aktuális gyártási folyamat alapvető tényezői.
GONDOLD ÁT! Tölts el öt percet azzal, hogy elgondolkodsz a következő kérdéseken és leírod a válaszokat: 1. Gyártanak különböző típusú termékeket ugyanazokkal a gépekkel? 2. A munkaterületednek jelenlegi térképe a termék rövid, hatékony útvonalát, vagy egy cikcakkosan haladó útvonalat mutatna?
27
