CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Készítette: Aditus Pályázati Tanácsadó Zrt.

2009. TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ..................................................................................................3 VÁROSI LÉPTÉKŰ FEJEZETEK..........................................................................................5 2.1. A város szerepe a településhálózatban.........................................................................5 2.1.1. Cegléd vonzáskörzetének bemutatása .................................................................5 2.1.2. A település szerepe a térségi munkamegosztásban .............................................5

Integrált Városfejlesztési Stratégia

2009.

2.2. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés...............................................................8 2.2.1. Városszerkezet ......................................................................................................8 2.2.2. A település gazdaságának jellemzése .................................................................10 2.2.3. Társadalmi helyzetkép....................................................................................... 20 2.2.4. Települési környezet ...........................................................................................25 2.2.5. Közszolgáltatások Cegléden ...............................................................................32 2.2.6. Korábbi időszak fejlesztései .............................................................................. 48 2.2.7. Összegzés ........................................................................................................... 50 3. VÁROSRÉSZ LÉPTÉKŰ FEJEZETEK ................................................................................54 3.1. Egyes városrészekre vonatkozó helyzetértékelés.......................................................54 3.1.1. Belváros...............................................................................................................55 3.1.2. Budai úti lakó-üdülőövezet ................................................................................57 3.1.3. Öregszőlő kertváros ........................................................................................... 60 3.1.4. Északi ipari-kereskedelmi övezet....................................................................... 61 3.1.5. Északi lakótelep ..................................................................................................63 3.1.6. Keleti kertváros...................................................................................................65 3.1.7. Nyugati kertváros .............................................................................................. 66 3.1.8. Dél-keleti iparterület ..........................................................................................67 3.1.9. Külterületi tanyás övezet ................................................................................... 68 3.2. Antiszegregációs terv – Helyzetelemzés ................................................................... 69 3.2.1. Alapelvek, értékek, célok ................................................................................... 69 3.2.2. Szegregátumok területi azonosítása...................................................................70 4. STRATÉGIA .......................................................................................................................102 4.1. A város hosszú távú jövőképe ...................................................................................102 4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása .........................................................102 4.2.1. Átfogó célok ......................................................................................................102 4.2.2. Középtávú célok ................................................................................................102 4.2.3. A célhierarchia rendszere .................................................................................104 4.3. Beavatkozások, az akcióterületek és a megvalósítandó célok kijelölése ................. 107 4.4. Fenntarthatósági szempontok..................................................................................150 4.4.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja.................................................150 4.4.2. Anti-szegregációs program............................................................................... 153 4.5. A stratégia külső és belső összefüggései................................................................... 178 4.5.1. A stratégia főbb külső összefüggései ................................................................ 178 4.5.2. A stratégia főbb belső összefüggései ................................................................ 193 4.6. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ........................................................ 197 5. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ........................................................................................199 5.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ..199 5.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ..............201 5.2.1. Általános elvárások a szervezeti rendszerrel kapcsolatban.............................201 5.3. A településközi koordináció mechanizmusai.......................................................... 204 5.4. Ingatlangazdálkodási koncepció ............................................................................. 205 6. PARTNERSÉG .................................................................................................................. 244 1. számú melléklet: A stratégia megalapozásához lefolytatott ményinterjúk bemutatása .... 248 2. számú melléklet: Lakossági kérdőíves vizsgálat kiértékelése..............................................256 3. számú melléklet: Lakossági kérdőív .................................................................................... 262

2


2009.

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Ceglédi kistérség centrális helyzetű névadó központja, Cegléd városa vasúti fővonalak találkozásánál, a 4-es sz. főútvonal mellett terül el. A már 5 000 évvel ezelőtt is lakott terület több mint 38 ezer lakosával a térség legnagyobb települése. Ceglédet a fák és virágok városának tartják, de emellett a történelmi múlt városa is egyben. A település népessége elsőként csatlakozott a Dózsa György-féle parasztfelkeléshez 1514-ben, a helyiek ma is büszkék erre, melynek emlékét a Dózsa-emlékmű őrzi. Az 1848-49-es szabadságharc idején több ezer ceglédi és környékbeli mondott igent Kossuth hívószavára, aki itt mondta el híres toborzó beszédét. A város azóta is nagy tisztelettel ápolja Kossuth kultuszát. Róla kapta nevét a városi múzeum, melyben a környéken feltárt leletekből összeállított történeti, régészeti, néprajzi kiállítás, könyvtár és az ország legnagyobb Kossuthereklyegyűjteménye kapott helyet. Emellett Kossuthra emlékeztet Cegléden több közintézmény (pl. a Kossuth Gimnázium szecessziós épülete), utca, tér elnevezése is, valamint a róla készült szobor egyaránt. A múltidézés mellett természetesen a pihenésre, szórakozásra is több lehetőséget kínál a város. A település neve valószínűleg a cigle, cegle (fűzfajta) szóból ered, melyet 1290-ben említenek először az oklevelek. Mezővárosi rangot nem sokkal ezután 1364-ben kapott. Hatalmas határában a jó minőségű termőföldeken tanyás gazdálkodás és külterjes állattartás, a városban pedig céhes ipar folyt. Az 1834-ben pusztító tűzvész után alakult ki a mai városszerkezet, épültek a jelentősebb középületek. A történelmi belváros szép, szecessziós polgári házai közül kiemelkedik a virágos városháza épülete. A gazdasági fejlődés első jelentős eseménye a Ceglédet érintő, Pest és Szolnok közötti vasútvonal megnyitása volt 1847ben. Ugyancsak ezekben az években alapította Török János a városhoz tartozó Szőkehalmán a Gazdaképző Tanintézetet, amely úttörő szerepet játszott a homok megkötését szolgáló szőlőültetvények és a gyümölcskultúra meghonosításában. A századforduló idején már több mint 600 kisiparos, két téglagyár, 5 gőzmalom, 4 bank, gimnázium, felekezeti és állami elemi iskolák, református, katolikus, evangélikus templom és zsinagóga, valamint 13 polgári egylet működött a városban. A hetvenes évek közepére közel 500 ágyas kórházzal, óvodákkal, iskolákkal, kollégiummal, könyvtárral, crossbar telefonközponttal és ipari üzemekkel gyarapodott a város. A városi strandfürdő, valamint az egészen újnak számító, mindössze tavaly átadott Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőközpont pihenésre, szórakozásra és sportolásra nyújt lehetőséget. Sportcsarnokában nemzetközi sporteseményeket, nagyszabású kiállításokat és vásárokat rendeznek. A város évről évre kórustalálkozókkal, fesztiválokkal vonzza a zene kedvelőit. A település közelmúltban megnyitott újdonsága a különlegességnek számító jazzdob-történeti múzeum. A városközpont gondozott parkjaival, virágos tereivel, valamint a XIX. században és a századforduló tájékán épült templomaival, középületeivel egységes képet őrzött meg a város múltjából, bár peremterületét az 1970-80-as évek tömeges lakásépítése jelentősen megváltoztatta. Ma Pest megye délkeleti részének kistérségi központja iskolavárosként, kulturális és zenei centrumként él a köztudatban. Cegléd Város Önkormányzata a 2007-2013-as időszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte. Az IVS, mint új tervezési dokumentum bevezetését indokolja, hogy a Magyarországon meglévő, és jogszabályok által szabályozott településtervezési és rendezési dokumentumok többségéből eddig hiányzott az a középtávú, stratégiai szemlélet, amely meghatározza a városok középtávú (7-10 éves időszakra vonatkozó) gondolkodását, és iránymutatást ad a város hosszú távú (1520 éves) céljainak megvalósításához is.

3


2009.

Az IVS tulajdonképpen azt a komplex, területi alapú tervezési személetet kívánja meghonosítani, amely ötvözi a különböző szakági koncepciókban már megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket, mindezt a megvalósításban érdekelt szereplők, azaz a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplőinek aktív bevonásával, érdekeik, Cegléd jövőjével, fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseik megismerésével. A stratégia célja, hogy hosszú távon irányt mutasson a város vezetése számára ahhoz, hogy a Cegléd ne veszítse el nagy zöld felületeit, ugyanakkor megtartsa dinamikus, lendületesen fejlődő arculatát. A fejlesztési koncepció célja, hogy az itt élők számára biztonságot, harmonikus lakóteret, az idelátogatók számára pedig vonzó kikapcsolódási lehetőséget, érdekes látnivalókat, hasznos programokat kínáljon. Az integrált megközelítés fontos elemét jelenti a távlati, átfogó fejlesztési célokból kiinduló, azokat speciális, operatív célokká lebontó elv alkalmazása, amely szinergikusan kezeli azok finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módját egyaránt. A munka eredményeként egy olyan komplex városfejlesztési / megújítási dokumentum áll majd a város rendelkezésére, amely az elkövetkező 7-10 évre vonatkozóan megadja, mindenki számára világossá teszi a fejlesztés főbb irányvonalait. Mindemellett az IVS kiváló alapot jelent az elkövetkező 7-10 évben intenzívebben fejlesztendő területrészek, a település akupunktúra pontjainak fejlesztését részletesen előkészítő, megvalósíthatósági tanulmány mélységű, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét is bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához. Ezek együttes feltételét jelentik a 2007 - 2013-as időszakra kidolgozott Közép-Magyarországi Operatív Program „Integrált Városfejlesztési Akciók támogatása” című prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázatokon való részvételnek.

4


2009.

2. VÁROSI LÉPTÉKŰ FEJEZETEK

2.1. A város szerepe a településhálózatban 2.1.1. Cegléd vonzáskörzetének bemutatása Cegléd és kistérsége Pest megye délkeleti részén, közel az ország mértani középpontjához, Szolnok és Bács-Kiskun megyék közé ékelődve található. Budapesttől mintegy 50 km-re helyezkedik el, közúton a 4-es sz. főúton, vagy az M5-ös autópályán keresztül, Újhartyánnál letérve a 4 sz. főútra átvezető 405 sz. úton közelíthető meg. Vasúti elérhetőségét a 100 sz. és a Ceglédtől induló 140 sz. vasúti fővonalak biztosítják. Ceglédet gyorsforgalmi utak jelenleg nem érintik. Az országos úthálózat-fejlesztési tervekben 2015-ig kiépítésre tervezett M4-es és M8-as gyorsforgalmi utak kereszteződése a település közlekedési elérhetőség jelentős mértékben fogja javítani. Cegléd elég közel fekszik a dinamikusan fejlődő gócterületekhez (Budapest, Kecskemét) ahhoz, hogy elkerülje a perifériára sodródást, de túl távol ahhoz, hogy a tőke és az információ terjedésének első köre számottevően érinthette volna (mert az első kör a növekedési gócterületeken nem terjedt túl). A Budapesti Agglomeráció déli csücske és a két szomszédos megyeszékhely, Szolnok és Kecskemét közötti területen helyezkedik el. Megyeszékhelyek közötti helyzete egyrészről kedvező, mert szerepe lehet az e központok felé és felől terjedő javak befogadásában és továbbításában, ugyanakkor kedvezőtlen ez a pozíció, mert vonzáskörzeti árnyék borul rá. Cegléd a következő lényegi elemekkel kapcsolatban jelent vonzáskörzetet a környéken található települések, városok tekintetében. Közigazgatás, kereskedelem, idegenforgalom, foglalkoztatás, kulturális és rekreációs, illetve sportszolgáltatások, oktatási szolgáltatások (bölcsőde, óvoda, iskola). A legtöbb funkció esetében a vonzáskörzet magára a városra, a környező településekre, kistérségre, illetve a megyére is kiterjed, azonban főként az idegenforgalommal és rekreációs-, sportszolgáltatásokkal kapcsolatban a vonzáskörzet hatóköre túlmutat ezen az irányvonalon. Ennek egyik oka a Termálfürdő és Aquapark, mely a wellness turizmus keretén belül az ország távoli területeiről is vonzerőt gyakorol a potenciális vendégekre. Cegléd város egyes funkciókban betöltött régiós, megyei, kistérségi és mikro-szintű szerepét, az alábbi fejezetek ismertetik. 2.1.2. A település szerepe a térségi munkamegosztásban KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI FELADATOK A csaknem 40 ezer fős történelmi magyar város, Cegléd egyben jelentős térségi funkciókkal, vonzáskörzettel bíró központ. A város vonzáskörzete nagyjából megegyezik a Ceglédi kistérséggel. A Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása a Ceglédi statisztikai kistérséget felölelő 15 település (Cegléd, Nagykőrös, Abony, Albertirsa, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás) összefogásával 1996-ban alakult, ami akkoriban úttörő vállalkozásnak számított.

5


2009.

A kistérség a fővárosból és Pest megyéből álló Közép-Magyarországi Régióhoz tartozik. A megye legnagyobb területű (123 403 ha) és harmadik legnépesebb (lakónépessége: 121 576 fő volt 2008-ban) kistérsége. Tájföldrajzi értelemben a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, melyek közül nagyobb része a PilisAlpárihomokhát, míg kisebb része a Gerje-Perje-sík kistájhoz sorolható. A széleskörű térségi feladatok ellátására a Társulás 1999-ben Térségi Irodát hozott létre jászkarajenői székhellyel, ahol jelenleg 2 fő dolgozik. Az irodát a kistérség települései tartják fenn, lakosságszám-arányos befizetéseikkel. Az iroda rendkívül fontos szerepet tölt be a kistérség fejlesztésében: feladata a folyamatos pályázatfigyelés, forráskoordináció, pályázati tanácsadás a Társulás önkormányzatai számára, pályázatkészítés, illetve a fejlesztési projektek - elsősorban pályázati - menedzselése. A Társulás kezdeményező szerepet vállal a térség gazdasági, infrastrukturális fejlesztésében, a tájegység értékeinek megőrzésében, a térségi identitástudat erősítésében. Tevékenységi körébe tartozik többek között a turizmusfejlesztés, a természet- és környezetvédelem koordinálása, a kistérség Európai Uniós integrálódásának elősegítése. Ugyanakkor a fenti célok megvalósítása érdekében a Társulás 2000-ben nyitotta meg a DélPest Megyei Tourinform Irodát Cegléd Város Polgármesteri Hivatalában. A kistérségi együttműködés egyik szép példája a Foglalkoztatási Paktum. A Paktum kistérségi szinten, a Megyei Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltségén keresztül működik, a Társulás közreműködésével. A Paktum célja a munkaerő-piaci információk áramoltatásának biztosítása, a térségi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése. Az oktatás intézményrendszere ugyanakkor nincs bekapcsolva a paktum működésébe, ami komoly hiányosság (lásd 2.2.3. fejezet - Foglalkoztatás, munkanélküliség). Azonban több olyan terület vár felfedezésre a kistérségi együttműködés szemszögéből, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Sajnos nem elégséges a kistérségi szintű beruházásösztönző- és marketingtevékenység, melyre jelentős energiákat kell fordítani a jövőben. A település kistérségen túlmutató szerepkörének kiemelkedő példája a Duna-Tisza közi hulladéklerakó projekt megvalósítása. A projektbe a kistérségen túl a Monori és a Kecskeméti kistérség is bevonásra került, a finanszírozást az ISPA biztosította, a gesztor Cegléd városa, melynek külterületén a lerakó megvalósult. A rendszer 2007-től működésbe lépett, az üzemeltetési feladatokat a ceglédi Ökovíz Kft. önkormányzati társaság látja el. (Sajnálatos azonban, hogy a Ceglédi kistérség egésze nem csatlakozott, mivel Abony és Jászkarajenő szintén ISPA projekt keretében a kétpói lerakóhoz társult.) TERMÉSZET- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI KAPCSOLATOK, A TELEPÜLÉS FUNKCIÓINAK ILLESZKEDÉSE A KISTÉRSÉGI FUNKCIÓKHOZ Cegléd helye nemcsak kistérségi, de megyei szinten is kiemelkedő. Pest megye kistérsége közül a Cegléd központú kistérség messze a legnagyobb területű, 15 település található benne, amelyből 4 városi rangú. Település-űrűsége a megyében átlagosnál alacsonyabbnak mondható, 85 km2 jut egy településre. Összehasonlításként ez az érték a megye második legnagyobb területű kistérségében, a Ráckevei kistérségben 31 km2, illetve a Váci kistérségben 23 km2. Megyei viszonylatban a Ceglédi kistérség várossűrűsége közepesnek mondható, majd minden negyedik településre jut egy város. Ennél kedvezőbb értékeket találunk a Budapesti agglomeráció által érintett gazdaságilag fejlett kistérségekben, pl. Budaörsi, Dunakeszi kistérség. A hegyvidéki kisebb településeket tömörítő kistérségekben, pl. Pilisvörösvári, illetve a gazdaságilag viszonylag alacsonyabb szinten álló térségekben, mint pl. a Váci és a Szobi, emellett a gazdaságilag ugyancsak gyengébb mutatókkal rendelkező alföldi típusú térségekben, mint pl. a Nagykátai (egy város jut az összes 19 településre) vagy a Monori, a várossűrűség igen rossz mutatókkal rendelkezik. 6


2009.

Természetes jelenség, hogy az urbanizáltság foka a nagyvárosok közelében magasabb. Az urbanizáltság azonban minőségi és nem mennyiségi tényező, illetve elsősorban nem városi rang kérdése. A települési ellátási funkciókat tekintve sok Budai oldali agglomerációs nagyközség fejlettebb ellátási funkcióval bír, mint a Ceglédi kistérség két, viszonylag fiatal városi funkciójú települése, Abony és Albertirsa. A ceglédi kistérség négy városi rangú települése közül igazán kettő (Nagykőrös és Cegléd) rendelkezik olyan funkciógazdagsággal, amely valós vonzó hatással bír környezetére. A két, egymástól 20 km-re található város, kimondva-kimondatlanul évszázadok óta vetélkedik a térségi központi szerep kivívásáért, amiből a jelenlegi helyzet szerint Cegléd került ki győztesen. A települési funkciók tekintetében külön vizsgálva a városi ellátási és igazgatási funkciók körét, az alábbi megállapítások tehetők a két rivalizáló városról: Mindkét városban teljes körű a városi szintű ellátási funkció, mivel egyaránt rendelkeznek: kórházzal, szakorvosi rendelővel, mentőállomással, középiskolával, szakmunkásképzővel, több mint 15 bolttal, több mint 10 vendéglátóhellyel, van működő vállalkozásuk az ingatlanforgalmazás területén, és több mint 15 szolgáltatással rendelkeznek a kereskedelem, javítás területén. Az igazgatási funkciók területén nem teljes egyik város ellátottsága sem, Ceglédről és Nagykörösről is egy-egy városi igazgatási funkció1 hiányzik. Nagykőrösről az APEH kirendeltség, míg Ceglédről a városi székhelyű felsőoktatási intézmény. Cegléd primátusának tehát nem a városi funkciók meglétében rejlik az oka, hanem azok minőségében és a város által nyújtott egyéb jóléti szolgáltatásokban, amelyek nem városi alapfunkciók, pl. strandfürdő, színházterem, kulturális események, bevásárlóközpont stb. A kistérség két másik városi rangú települése, Abony és Albertirsa nem jelent vetélytársat Cegléd számára, inkább egymással képzelhető el rivalizálásuk. Ellátási funkciók tekintetében Abony jobban áll. Mivel Albertirsa nemrégiben kapott városi rangot, természetszerűleg igazgatási és ellátási feladatköre is erősen hiányos, ennek megfelelően vonzáskörzete kicsi, csak az alap és mérsékelten a középfokú funkcióknak felel meg.

1 Városi igazgatási funkciók köre: bíróság, munkaügyi központ vagy kirendeltség, okmányiroda, földhivatal, elsőfokú építésügyi hatóság, gyámhivatal, APEH kirendeltség

7


2009.

2.2. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés 2.2.1. Városszerkezet A VÁROSSZERKEZET TÖRTÉNELMI KIALAKULÁSA Cegléd településhálózati, településszerkezeti, terület-felhasználási adottságai, közlekedésföldrajzi, elhelyezkedése, intézményei, fejlesztési lehetőségei (külföldi tőke, termálvíz, volt szovjet laktanya hasznosítása stb.) révén Dél-Pest megye legnagyobb gazdag történelmi múlttal és jelentős térségi szervező erővel rendelkező városa. A város szerkezete (közlekedési hálózata, fő terület-felhasználási tagozódása a városfejlesztés lehetséges irányai) a földrajz gazdasági termelési adottságok és folyamatok valamint az állandó városszabályozás nyomán több száz év alatt nyerte el mai alakját, struktúráját. Eredetileg mezővárosként, magas arányú agrárlakosság jellemezte, terjengős beépítés, falusias burok, mára azonban egy a megyeinél alacsonyabb szintű, de széles választékú városi funkcióval rendelkező középvárosnak tekinthető, ahol a funkciók széles skálája koncentrálódik. Az organikusan kialakult városszerkezet jelentős tartozékkal jelentkezik, ezért a mai összszerkezet egyaránt képes azon a városfejlődés organikus és kevésbé organikus vagy a visszafejlődő szakaszainak új fejlesztési irányok kijelölése nélkül (ez a térség másik mezővárosra, Nagykőrösre is jellemző). A VÁROSSZERKEZET TERÜLET-FELHASZNÁLÁS MAI JELLEMZŐI A térség és a városszerkezet legfontosabb szerkezeti elemei a vasútvonalak, a 4-es és a 40. sz. főút, a Cegléd körüli térséggel jó kapcsolatot biztosító sugárirányú forgalmi utak hálózata. Jellegzetes városszerkezeti elem a nagykörút. A mai városközpont (lényegében a középkori városmag védett műemléki környezete) a Teleki u. Puskaporos u. – Szolnoki u. – Szív u. – Arany J. u. – Kőrösi u.- Dózsa Gy. u. Faluház u. – Damjanich u. – Szent Imre Herceg u. között kialakult ki- az ősi orsóformájú Kossuth tér, a későbbi szabályozásokkal létrehozott Szabadságtér és az Eötvös tér környezetében. A történelmi városközpont földszintes, 1-2-3 emeletes zártsorú beépítésű, lakó- intézménygazdasági funkciójú vegyes övezet, jelentős középületekkel Cegléd meghatározó városi arculatával. A történelmi központ és a vasútállomás- autóbusz pályaudvar között a rendszerváltozás előtt létesített, intézményekkel vegyes telepszerű lakásépítés (Széchenyi, Vásárhelyi Pál lakótelepek) és a városközpont összefüggő területen alakult ki a város igazgatási, oktatási kulturális, egészségügyi, kereskedelmi központja, szabadidő központjának egy része valamint alap és középfokú intézményhálózatának túlnyomó része. Jelentős városszerkezeti csomópont a Toldy Ferenc kórház és környezete a hozzá csatlakozó volt a szovjet laktanya területén kínálkozó fejlesztési lehetőségekkel. A városközpontot és a többszintes kiterjedt lakóterületeket kiterjedt földszintes, családi házas a kertvárosias beépítés övezi néhány intézménnyel, ipari-gazdasági területtel vegyesen. Önálló belterületet képez a Budai úti kertvárosias lakóterület, alapfokú intézményekkel. Az Öregszőlők- szabályos- utca- telekosztású tömbje és az Örkényi út mellett, a Gerje-Perje csatornától délre lévő mezőgazdasági terület (mindkettőt a 96-os ÁRT. Belterületbe vonta) fokozatosan falusias lakóövezetté alakul. A Csengeri-széli lakó kert terület bár a központhoz közel fekszik, a z infrastruktúra hiánya miatt alig épült be. A Budai úti tavak mellett horgász- tanya övezet alakult ki. Az ipari- gazdasági területek az északi és a déli városszéleken települtek, tudatos városfejlesztési koncepció alapján. Kisebb telephelyek működnek a lakóterületbe ágyazva. A Gerje-Perje csatorna. Akasztó széli csatorna, Malomtó szél, Pesti út melletti belterületi rétek, parlag területek gyűrűje (részben a csapadékvizek gyűjtésére szolgálnak, vízjárta területek) a város hiányzó közpark, erdő területeinek kialakítására kedvező lehetőségeket ad.

8


2009.

A városfejlődés egyetlen ma érvényesülő dinamikus iránya az öregszőlők fokozatos beépülése, lakó- gazdasági az utóbbiak jelentős idegenforgalmi vonzerőt adhatnak a városnak. KÖZLEKEDÉS A város távlati közlekedési helyzete javul az országos szintű közlekedésfejlesztési elhatározások megvalósulása után. Az országos és nemzetközi vasúthálózati megfontolások alapján (Bp. tehermentesítése, a tranzitforgalom elősegítése) felmerülhet egy új vasútvonal megépítésének igénye ("VO"). Cegléd vasútállomás korszerűsítése esetén szükséges az állomás személyforgalmi peronjainak külön szintű megközelítése, az állomási előtér rendezése A várost, illetve tágabb térségét a jelenlegi tervek szerint két gyorsforgalmi út fogja érinteni. A jelenlegi tervek szerint a 4. sz. út átépül autópályává. A város tágabb térségét érinti még a tervezett M 8 jelű út, amely egy országos gyorsforgalmi gyűrű része. Az útvonal tervezése (több változatban) jelenleg is folyik. Cegléd térségét nem közvetlenül, hanem csak hatásaiban érinti (valószínűleg a megyehatár közelében halad a nyomvonal a várostól keleti irányban mintegy 12-15 km-re). A 4. sz. főút autópályává történő átépítésének a város úthálózatára is jelentős hatása lesz. A város úthálózata szűk és nem bővíthető beépítési szélességek között vezeti le a forgalmat, ezért a nagyobb forgalmú irányokban az elkerülő útszakaszok kiépítése előbb-utóbb szükségessé válik. A 311. sz. és a 441. sz. főutak városi átvezető szakaszának átmenő jellegű forgalma miatt nagyobb időtávlatban nem tartható meg belterületi átvezetés. A VÁROS BELTERÜLETI ÚTHÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSE A város beépítési adottsági igen erős korlátot képeznek bármilyen úthálózati fejlesztés előtt. A belső területek megfelelő színvonalú kiszolgálása érdekében az egyirányú utcarendszer kialakítását tartjuk az egyetlen reális, célravezető megoldásnak. A legfontosabb gyűjtő úti és forgalmi út jellegű egyirányú utcapárok az alábbiak: É-D irányban a Szent Imre herceg u - Damjanich u.-Bocskai u., illetve D-É irányban a Petőfi u.-Kossuth tér-Kossuth Ferenc utca. K-Ny irányban több utcapár kerülne kialakításra: az Árpád u. és a Felház u., illetve a városközponttói keletre a Bercsényi u. és a Népkör utca. A város úthálózat-szerkezetének teljessége érdekében néhány, még hiányzó útszakasz kiépítése szükséges: az Aranymeggyes u. hiányzó szakaszának kiépítése, a Jászberényi úti felüljáróra vezető útszakasz alatt a Mozdony u. - Malomkő u. összekötése, a Fűtőház u. kiváltása érdekében a lakóterület északi határa mentén egy új gyűjtőút kiépítése, a Törteli úttal kapcsolatos nyomvonal-módosítások, a 40. sz. út és a Ceglédberceli út között levő Öregszőlők úthálózati feltárásának rendezése. Ez utóbbira minél hamarabb szükség lenne, mert ha jobban beépül a terület, akkor egyre nehezebb lesz a szükséges szabályozásokat megvalósítani. PARKOLÁS A város belterületén csak a városközpontban és a kapcsolódó többszintes beépítésű területen jelentkezik olyan számottevő parkolási igény, amelynek kielégítése városi léptékű beavatkozást igényel. A jelenleg közel kielégítő helyzet, a gépjármú-ellátottság növekedésével problémát fog jelenteni. A beépítési adottságok miatt csak az Árpád u. mellett alakítható ki önálló parkoló (garázs). Az egyéb igényeket telken belül, illetve a szabályok adta lehetőségek keretei között közterületen lehet kielégíteni. 9


2009.

Ezért is lényeges az egyirányú utcarendszer kialakítása, mert (csak a már felsorolt fontosabb utakat figyelembe véve) mintegy 700 parkolóhely adódik a felszabaduló forgalmi sávok ilyen módon való felhasználásával. A lakóutcák bevonásával ez a szám (szükség esetén) tovább bővíthető, tehát a parkolás kérdése megoldható a városban. TÖMEGKÖZLEKEDÉS A város tömegközlekedési ellátása döntően megfelel a jelenlegi igényeknek Az alacsony intenzitással beépült területeken pedig a tervezett új gyűjtőúti kiegészítésekkel a továbbiakban rentábilis lehet az autóbusz-közlekedés beindítása. Ezért a jelenlegi feltárási rendszert alapjaiban megtartva, azt az egyirányú rendszerhez szükséges igazítani Ezáltal az autóbusz közlekedés számára is könnyen járható, biztonságos fordulásokat lehetővé tevő hálózat alakítható ki, amellyel a jövőben is ellátható a város. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A város számára oly fontos kerékpáros közlekedés igényli a jelenleg meglévő kerékpárutak hálózattá szervezését. Ennek érdekében a főbb irányokban kijelöltük a még megépíteni szükséges kerékpárutak nyomvonalát. A hálózat ily módon kialakult vonalai közötti területeken a lakóutcákon bonyolódik le a kerékpáros forgalom. FORGALOM- CSILLAPÍTOTT TERÜLETEK A városközpont színvonalas, esztétikus kialakítása érdekében a Szabadság tér és a Kossuth tér körzetében javasolható egy összefüggő, forgalom-csillapított terület kialakítása. Itt a forgalom minimalizálása és forgalomtechnikai, műszaki eszközökkel való elsőbbségét biztosító városközpont alakítható ki. Ennek részleteit egyrészt a készülő szabályozási tervekben, másrészt mélyebb kidolgozású közlekedési tervekben lehet kialakítani. 2.2.2. A település gazdaságának jellemzése A 640 éves Cegléd gazdasága alföldi jellegéből adódóan egészen a legutóbbi néhány évtizedig a mezőgazdaságra épült. A várostól északra jó minőségű feketeföldek, délre homokvidékek terülnek el, ami a szántóföldi kultúráknak, illetve a szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúráknak egyaránt teret engedett. A város gazdasága a mezőgazdasági termelésre, a termények értékesítésére, a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozására szakosodott. Ennek megfelelően fő iparággá az élelmiszeripar vált: malomipar, konzervipar, húsfeldolgozás, tejipar, de szeszfőzde is működött. A mezőgazdasági termelők, feldolgozók kiszolgálására pedig viszonylag jelentős iparos-réteg is kialakult a városban, de ez a feldolgozóipari tevékenység nem nőtte ki magát komolyabb méretű iparvállalatokká, hanem zömében kisipari szinten maradt meg. Az agrárgazdaság erejét és a ráépülő terménykereskedelem volumenét jelzi, hogy a századforduló táján 4 kereskedelmi bank is működött a városban. A II. világháború jelentős károkat okozott a város iparában, elsősorban a malomipar sínylette meg a bombázásokat. Az ’50-es évektől a szocialista ipartelepítés jelentős mértékben átformálta a város gazdaságának jellegét. A korábbi gazdaságszerkezettől merőben idegen ágazati fejlesztések kezdődtek. Meghonosították a városban a gépgyártást: KÖZGÉP, elsősorban útépítő gépek gyártása; az elektronikai ipart: EVIG Ceglédi Villamosipari Gyáregysége. A két üzem külön-külön is 1 000 fő körüli foglalkoztatóként működött. A ’60-as években a kor gazdaságpolitikai irányelvei szerint Ceglédre is budapesti székhelyű iparvállalatok leányvállalatait telepítették le. Így bővült a ceglédi ipari paletta zömében könnyűipari vállalatokkal: ruhagyártás, bútorgyártás, faboroshordó-gyártás, szövetkezeti ipar. Az iparvállalatok részben a mezőgazdaságból felszabaduló ceglédi munkaerőt szívták föl, de jelentős szerepük volt a környező falvak lakosságának foglalkoztatásában is.

10


2009.

Lényeges kiemelni, hogy a szocialista ipartelepítések során magasabb technológiai színvonalat képviselő tevékenység nem került a városba. A korszakra jellemző módon a hangsúly a mennyiségi termelés felé tolódott el, a KGST piacok kiszolgálása nem igényelte a technológiai és minőségi fejlesztést, ezért a város ipara világpiaci vonatkozásban fokozatosan veszítette versenyképességét. A rendszerváltást követően megváltozott gazdasági környezet, a piacgazdaságra való áttérés és a keleti piacok elvesztése termeléscsökkenéssel és létszám-leépítéssel, illetve a még életképes üzletágak szétdarabolódásával járt. A piaci környezetben történő megmérettetés során felszínre kerültek a korábbi gazdaság gyengeségei: a veszteséges termelés állami támogatása, a technológiai fejlesztések elégtelensége vagy elmaradása, az alacsony hatékonyság, a túlfoglalkoztatás, a kevésbé piaci szemléletű termelés. Mindez olyan helyzetet teremtett, mely - hasonlóan az ország más iparvidékeihez - jelentős társadalmi-gazdasági feszültségeket keltett: a létszám-leépítésekből következően a munkanélküliség 1993-94-ben tetőzött. A fővárosi székhelyű üzemek elsősorban a vidéki telephelyek, leányvállalatok leépítésébe kezdtek, ami - sok más vidéki településhez hasonlóan - igen hátrányosan érintette Ceglédet. Azon üzemek, melyek legalább részben képesek voltak talpon maradni, legelőször is a képzetlenebb munkaerőtől szabadultak meg, ami tovább élezte a kialakuló szociális feszültséget. Másrészt a válság kiterjedt a térség településeire, melyek lakói tradicionálisan Cegléd üzemeibe jártak dolgozni. Az átmenet éveit túlvészelő cégek a ’90-es évek második felére - jóval kisebb foglalkoztatotti létszámmal és termeléssel, de a piacgazdaság feltételeinek megfelelő termékszerkezettel és biztosabb piacokkal - nagyjából stabilizálták helyzetüket. A város saját erőforrásaira, tőkeszegény ipari vállalataira alapozva önerejéből nem képes változtatni a kedvezőtlen gazdasági struktúrán. A technológiai megújhodásra olyan külső működő tőke-befektetőre lenne szükség, mely magasabb technológiai szintű, innovatív iparágakat honosítana meg a városban. 1. ábra – Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén)

Cegléd gazdaságának fejlődését és lehetőségeit a fővároshoz való közelség és a helyi adottságokra épülő gazdaságszerkezet egyszerre határozzák meg.

11


2009.

2. ábra – Ágazati szerkezet helyi, kistérségi és régiós szinten 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1

2 Cegléd

3

4

5 Kistérség

6

7

8 Régió

Forrás: KSH – 2006. A 2006-os KSH adatok alapján körvonalazódik Cegléd ágazati szerkezete a vállalkozások vonatkozásában. 2006-ban a működő vállalkozások száma 1 000 lakosra vetítve Cegléd esetében 62 vállalkozás, míg kistérségi szinten 50,1; a régióban ez az érték 95. Az 1. számmal jelölt oszlopok jelzik, hogy az egyéni vállalkozások aránya a településen a működő vállalkozásokon belül 59 %, a kistérséghez (63,3 %) képest kevesebb, de a régió viszonylatában (35,3 %) kedvezőbb értéket képvisel. A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások aránya (2. számú oszlopok) az összes, működő vállalkozásokon belül Cegléd és a Közép-Magyarországi Régió esetében 5,5 %, míg a kistérségben 5 %. A mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, illetve a halászat gazdasági ágazatokban (3. sz.) tevékenykedők 3,9 %-os aránya mutatja, hogy a régióhoz képest (1,1 %) lényegesen magasabb a mezőgazdaság részvétele a gazdaságban, kistérségi szinten azonban ez az érték (5,7 %) lényegesen magasabb Ceglédhez viszonyítva. A bányászat és feldolgozóipar nemzetgazdasági ágazat aránya (4. sz.) 9,9 %, közel azonos a Ceglédi kistérség (10,10 %) és az egész régió (8,9 %) adataival. Az építőipar (5. sz. – 9,6 %) és a kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (6. sz. - 34,5 %) aránya a régióban működő vállalkozásokhoz képest (8,4 % és 28,5 %) magasabb, ugyanakkor a kistérség vállalkozásaihoz képest (13,4 % és 34,3 %) alacsonyabb. A pénzügyi tevékenység és az ingatlanügyek területén működő vállalkozások (7. sz.) aránya a működő vállalkozásokon belül Cegléd esetében 26,6 %-ot képvisel, az egyéb tevékenységek (8. sz.) pedig 15,5 %-ot tesznek ki. Cegléd erős mezőgazdasági jellegét mutatja, hogy már a XIX. században híres volt a szőlő- és bortermelés ezen a vidéken, még a század végén a ceglédi gyümölcs (kajszi, alma, meggy, cseresznye, szilva) a másik két alföldi várossal együtt (Nagykőrös, Kecskemét) európai hírnevet szerzett. A marha- és juhtenyésztés, valamint a sertéshízlalás is jelentős volt. 1945. után a város lakosságának 28 %-a jutott földhöz a földosztással, majd az erőltetett tagosítással a ’60-as években a mezőgazdasági terület 92 %-át 6 állami gazdaság és 11 mezőgazdasági termelőszövetkezet foglalta el. 1992-ben a rendszerváltozás után 1 állalmi gazdaság, 2 termelőszövetkezet, 1 kutatóintézet és 1 erdőgazdaság képezte a mezőgazdasági nagyüzemeket, majd a termelőszövetkezetek is megszűntek. Cegléd város közigazgatási területe mintegy 24 500 ha, melyből 14 600 ha a szántó terület (az összterület 60 %-a); az összterület 15 %-a rét-legelő, 1-1 % a szőlő és gyümölcs terület, 7 %-ot foglal el az erdő. Az összterület 11 %-a belterület. A regisztrált termelők száma mintegy 700 fő, de jelentős azok létszáma, akik 1 ha alatti termőterülettel rendelkeznek, vagy nem regisztráltatták magukat, földjeik után állami támogatást nem vesznek igénybe. Több mint 4 000-en rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal.

12


2009.

A város ipara is a mezőgazdasági termékek feldolgozására épült (vágóhíd, malmok, borászat, fafeldolgozás, konzervüzem, stb.), melyek mára teljes mértékben megszűntek, feldolgozóiparral a környezőt településeken sem számolhatunk. A szarvasmarha-állomány a 15 évvel ezelőtti létszámhoz viszonyítva jelentősen lecsökkent, a sertésállomány létszáma ugyancsak a harmada és évenként jelentősen ingadozik. A nagy területű hagyományos szőlőterületek megszűntek, a város áruszőlő-termését az egyesületi formában a Cegléd-Ceglédberceli dombság területen telepített 160 ha-nyi szőlő adja. A bornak nagy hagyománya van a város életében, ezt jelzi a Kunsági Borvidék Ceglédi Alkörzetének bortermelése 5-6 családi pincészet által, akik borestek és bemutatók szervezésével igyekeznek népszerűsíteni a ceglédi borkultúrát. Lényeges kitörést jelenthet a borturizmus fellendítésében a városközpont alatt elhelyezkedő pincerendszer kihasználásának lehetősége. Az utóbbi években nagy lendületet kapott a gyümölcstelepítés, elsősorban szilva és meggy ültetvények létesültek, az elmúlt 20 évben mintegy 300 ha gyümölcsültetvény telepítése történt meg. A gyümölcstermesztés fontosságát mutatja, hogy a Mezőgazdasági Tudományos Központ javaslatára Cegléden is létesült kutatóállomás a Duna-Tisza közi termőtáj gyümölcstermesztésének fejlesztésére. A nemesítő, honosító munka eredményeit már 50 éve élvezhetik a ceglédi termelők. Szántóföldi növénytermelés (olajosok, kalászosok, kukorica) területén 3 új típusú beszerző-, értékesítő szövetkezet alakult, 1 szövetkezés a tejtermelők területén és 1 előzetesen elismert Termelő- és Értékesítő Szövetkezet kezdte el működését a gyümölcstermelés területén. A gazdálkodó magángazdálkodók és gazdasági társaságok évről-évre a szerény lehetőségeik szerint előrelépnek a termeléstechnológiájuk fejlesztésében, gépesítésben, terménytárolásban. Kevés földvásárlás mellett inkább a lehetséges földbérlettel igyekeznek a kívánt birtoknagyság felé növekedni. A legtöbb gondot a megtermelt termékek megfelelő, kiszámítható értékesítése, gazdálkodásuk érdekérvényesítésének hiánya okozza. A vállalkozások aktivitásában 1997-től növekedő tendencia érvényesült, amit mérsékelt csökkenés majd emelkedés követett. A kistérség más településeinek vállalkozási intenzitásával való összehasonlításban azonban a Ceglédi kimagasló értéknek számít. Az alacsony vállalkozói kedv a vállalkozások alapítását ösztönző gazdasági viszonyok, háttérfeltételek kedvezőtlenségére enged következtetni. A mezőgazdaság területén legtöbb iparűzési adót fizető, és egyben a legnagyobb vállalkozás a mintegy 5 000 ha-on gazdálkodó, több mint 1 000 főt foglalkoztató Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. Az ipar vonatkozásában a Vízkutató és Fúró Rt., valamint a LAING Szivattyú Kft. – mint a termálvíz hasznosításában kiemelkedő szerepet játszó cégek – említhetők. A kereskedelem területén 43 db, a szálláshely-szolgáltatásban 12, a vendéglátás terén 11 db, valamint 8 nagyobb közszolgáltató, és 85 szolgáltató kis- és középvállalkozás tekinthető jelentősebb adófizetőnek, akik cégüket az önkormányzat honlapján való hirdetéssel is igyekeznek népszerűsíteni.

13


2009.

A működő vállalkozások száma a településen folyamatos növekedést mutat a vizsgált időszakban (1999-2005). Cegléd vállalkozásainak kb. 65%-a egyéni vállalkozásként működik. Lényeges változás a számukban nem következett be az elemzett 6 év alatt. A társas vállalkozások száma azonban fokozatosan emelkedett, összesen csaknem 30%-kal. 1. táblázat – Működő vállalkozások száma (1999 – 2005)

A szolgáltató szektor Cegléd gazdaságában betöltött jelentősége a társas vállalkozások árbevételéből való részesedésében is érzékelhető, ami 59%. Jelentős emellett a 38%-os részesedésű ipari termelő szektor is. A mezőgazdaság ugyanakkor a megtermelt árbevétel szempontjából alacsonyabb arányt képvisel, mint amit a foglalkoztatásban betölt (5,5%), ami egyértelműen jelzi a szektor rossz jövedelmezőségét. A szolgáltató vállalkozások közül a kereskedelmiek részesednek a legnagyobb arányban (60%) a szektor által előállított árbevételekből. A legnagyobb fajlagos árbevételeket (108 millió Ft/vállalkozás) azonban a szállító és raktározó vállalkozások érik el.

14


2009.

A szolgáltatói szektor dominanciája az általános, világszerte megfigyelhető növekedésének, másrészt a városi funkciókhoz kötődő szolgáltatások magas számának köszönhető. A szolgáltatói szektor társas vállalkozásain belül különösen magas a kereskedelemmel (42,5%), illetve az ingatlanügyletekkel és gazdasági szolgáltatásokkal (32,7%) foglalkozó vállalkozások aránya, melyek összesen a szektorban dolgozók 81%-ának nyújtanak munkahelyet. A kereskedelmi üzletek száma folyamatosan növekedő tendenciát mutat a városban. 3. ábra – Kereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)

4. ábra – Kiskereskedelmi üzletek száma 300 253 250 200

227

192 167

155

150

146

133

2006

2007

100 50 0 2003

2004

2005

Forrás: KSH – 2003 – 2009.

15

2008

2009


2009.

Az üzletek számának változása különösen az élelmiszer-áruházak területén mutat csökkenő tendenciát, mely a nagy alapterületű áruházak megjelenésével magyarázható: 5. ábra – Élelmiszerüzletek és áruházak száma

A növekvő piaci igényeket, és az emelkedő jövedelmeket jelzi, hogy folyamatosan nő a ruházati üzletek száma: 6. ábra – Ruházati üzletek száma

A lakossági és vállalkozói gazdasági szolgáltatások terén Cegléd megfelelően ellátottnak mondható. A különböző banki, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó nagyobb cégek jelen vannak a város gazdasági életében. A gazdaságfejlesztés-vállalkozásfejlesztés intézményrendszere tekintetében ugyanakkor ellátatlan a város, bár ez csaknem minden, nem megyeszékhely városra jellemző. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vidéki hálózatának megszűnésével (2000. október) a gazdasági kamarai szolgáltatás Pest megyében csak Budapesten érhető el (az ország többi részén is a megyeszékhelyekre korlátozódik). Ekkor szűnt meg a PMKIK ceglédi irodája is. Létezik ugyanakkor a PMKIK Ceglédi Térségi Klubja, mely a kamarai tagok számára havi rendszerességgel rendez szakmai fórumokat, rendezvényeket, ahol a tagság értesülhet a kamara tevékenységéről, és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos lehetőségekről. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi vállalkozói központjai szintén megyei szinten szerveződnek, azaz a ceglédi vállalkozóknak, hasonlóan a kamarai ügyekhez minden MVA ügyben Budapestre kell utazniuk. A Magyar Agrárkamara is megyei szintű hálózatot tart fent, a kamarai szolgáltatások Budapesten érhetők el. A vidéki jelenlétet kamarai tanácsadói hálózatán keresztül biztosítja, a tanácsadók segítenek a kamara által nyújtott szolgáltatások elérésében, pályázati tanácsadásban. Pest megyében 9 agrárkamarai tanácsadó működik, ebből egy Cegléden.

16


2009.

Cegléd város legnagyobb gazdasági infrastruktúra fejlesztési projektje a Ceglédi Ipari Park. Az ipari park létrehozásának elvi alapját a város önkormányzata által 1996-ban kialakított fejlesztési stratégiai elvek jelentették, melyek a helyi gazdaság élénkítését és a turizmus fejlesztését tűzték ki célul. Az ipari park címet 1998-ban nyerte el a város. A park bruttó területe 18,3 ha, ebből hasznosítható 14,8 ha. Mára a kisebb parcellákkal feldarabolt ipari parki területen 2-3 ha a legnagyobb, egyben megvásárolható földterület, ami a komolyabb befektetők betelepülését eleve kizárja. Az ipari parknak azonban lehetősége van további területek fejlesztésbe vonására, melyeken az említett városfejlesztési célok megvalósíthatók. Az ipari park működtetője a 100% önkormányzati tulajdonban lévő Mobilpark Közhasznú Nonprofit Kft., aki a park fejlesztésével, betelepítésével és működtetésével kapcsolatos összes teendőt ellátja. Az ipari park bevételei a szervezethez folynak be. A bevételeket a területértékesítés és a közös költség tételei jelentik. Terület-bérbeadás nem történt, a jelenlegi árszint mellett ez nem is érné meg, de igény sincs rá. A Nonprofit Kft. viszonylag nagy önállósággal intézheti a park ügyeit: a Képviselő-testület az éves üzleti terv és az éves beszámoló elfogadásán keresztül felügyeli a Kft.-t, egyébként a jegyzett tőke 50%-áig a Kft. vezetője saját hatáskörben hozhatja meg döntéseit. Az önállóság nagymértékben elősegíti a betelepítéskor elengedhetetlenül szükséges gyors üzleti döntések meghozatalát. Az idegenforgalom helyzete Cegléden és a kistérségben jelenleg nem tartozik Magyarország turisztikai szempontból felkapott térségei közé. Ennek oka, hogy kiugró turisztikai vonzerővel a város és a térség nem rendelkezik, de oka az is, hogy egészen a közelmúltig semmiféle olyan elképzelés, fejlesztés nem indult el, mely jelentősebb turizmust generált volna a területre. Az esetleg idetévedő turista pedig azzal volt kénytelen szembesülni, hogy nem igazán tudnak szálláslehetőséget ajánlani számára. 1996-ban a Ceglédi önkormányzat stratégiai fejlesztési elvként fogadta el a turizmus fejlesztését, ezen belül is kiemelten a város határában található hasznosítatlan termálvízkút kihasználását. Tudatos munka indult el annak érdekében, hogy Cegléd valós, piaci kereslettel rendelkező turisztikai-városfejlesztési potenciállal gazdagodjon. Azóta megnyílt a Ceglédi Strand és Termálfürdő, illetve az aquapark. Az Aquarel Hotel**** révén olyan szállás is kialakításra került, mely magas minőségű szállást is biztosít. A város ezáltal olyan egyedi és piacképes turisztikai vonzerőre tett szert, melyre joggal lehet a helyi idegenforgalom komolyabb felfutását építeni. Emellett a termálvíz – mint turisztikai vonzerő – kihasználása érdekében a belvárosi Strandfürdő felújítására is erőfeszítéseket tett a város, a KMOP-20093.1.1/B pályázati kiírás keretében pályázatot nyújtott be a fürdő teljes körű korszerűsítésére. 2004. június-júliusában készültek el az Econo Consult Kft. által a Turisztikai Helyzetfeltárás a Ceglédi Üdülőközpont Fejlesztési Programjához c., és a Turisztikai Marketingkoncepció a Budai úti üdülő- és szabadidőközpont című anyagok, melyek részletekbe menve tárták föl a város és a térség, illetve a fürdő turisztikai adottságait, lehetőségeit és határozták meg a fejlesztési irányokat. A Koncepció a város fejlesztésének egészébe illeszti a turizmus erősítését, és a jövő komplex fejlesztéseire koncentrálva határozza meg a fő problémákat, fejlesztési lehetőségeket. Ahol az érthetőség miatt szükséges, az alap tényadatok természetesen rögzítésre kerülnek.

17


2009.

Cegléd látogatottságára utalnak a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakára, vendégszámra vonatkozó adatok, amelyek jellemzően 1999-ig jelentős csökkenést, majd kis mértékű növekedést jeleznek. A vendégszám a vizsgált tíz év alatt csaknem 297 fővel emelkedett, az egyes években azonban változó volt a város látogatottsága, kiemelkedő év volt 2003. Cegléd külföldiek általi látogatottsága a vizsgált öt év alatt a kétszeresére nőtt. A külföldiek vendégszámában 1999-ig egy dinamikus, több mint 60%-os növekedés következett be, amit szintén csökkenés követett. 2. táblázat – Ceglédi idegenforgalmi statisztikai adatok 1997 – 2006. Kereskedelmi szálláshely Vendéglátóhely Ebből: Évek Ebből: (db) Férőhely Vendég vendégéjszaka Külföldi által külföldi eltöltött 1997 161 177 2 097 185 6 181 696 1998 173 275 2 028 239 3 453 601 1999 184 278 1 458 513 3 464 894 2000 208 279 2 654 461 4 547 917 2001 210 280 2 449 462 4 043 1 029 2002 215 280 2 537 370 4 656 984 2003 219 244 3 953 5 806 340 2004 223 235 2 241 4 899 280 2005 221 233 2 324 5 709 206 2006 208 211 2 394 4 499 195 2007 214 7 786 15 037 789 2008 397 18 126 34 270 2009 Forrás: KSH 1997 – 2006. A vendégszám mellett az eltöltött vendégéjszakák száma utal Cegléd turisztikai attraktivitására, hogy mennyire képes vonzerőt jelenteni a látogatók számára. A városban eltöltött vendégéjszakák száma 1997-hez képest több mint 25%-os csökkenésen ment keresztül, növekedett viszont a külföldiek Cegléden eltöltött vendégéjszakáinak száma. 7. ábra – Vendéglátóhelyek számának változása 250 200 161

173

208

210

215

219

223

221

2000

2001

2002

2003

2004

2005

208

184

150 100 50 0 1997

1998

1999

18

2006


2009.

A települést sokrétű turisztikai kínálat jellemzi: -

-

-

-

A településen fontos turisztikai terület a bor- és gasztronómiai turizmus. A ceglédberceli szőlődombok minőségi borai mellől azonban hiányoznak a helyi, ceglédi ételspecialitások és a gasztronómiára épülő fesztiválok, rendezvények is. Kulturális turizmusa a település történelmi gyökereire, a Dózsa és a Kossuth kultuszra támaszkodik. A hangulatos történelmi belvárosban sorakoznak a turisztikai látványosságok: a monumentális klasszicista református templom Közép-Európa legnagyobb református temploma; az egymáshoz kapcsolódó három tér - a Szabadság, Kossuth és Eötvös terek, Kossuth, Dózsa és a Városalapítók szobraival az 1917-ben alapított, 1998-ban felújított Kossuth Múzeum, a Gubody utcában a Városi Sporttörténeti Gyűjtemény, illetve a rendkívül egyedi Jazzdob-történeti múzeum. Aktív turizmus területén jelentős fejlesztések valósultak meg, különösen a kerékpáros turizmus területén, a horgászat, vadászat inkább a helyi lakosság igényeinek kielégítésére szolgál, a vadászturizmus térségi központja pedig Mikebudán található. A lovasturizmus szintén kiemelt terület, de jelentős további fejlesztésekre lenne szükség, egyben a Budapestről kiáramló, szezontól független hétvégi, rekreációs turizmus egyik fő elemévé válhat. A térség egyik nevezetessége a nyársapáti motocross pálya, ahol rendszeresen tartanak országos szintű versenyeket. A térség természeti turizmusa jelenleg gyerekcipőben jár. Az ökológiai értékek feltáratlanok a turizmus számára, nincsenek tanösvények, szakértő vezetővel járható utak, madármegfigyelő állomások (a legértékesebb természetvédelmi területek el vannak zárva a nyilvánosságtól, ott tömeges turizmus kialakítása nem lehetséges). A falusi turizmus jelenleg kezdeti állapotában van, inkább csak fizetővendéglátás a jellemző, a falusi életmódot, mesterségeket, háziállatokat bemutató programok nincsenek. Fontos turisztikai kitörési pontot jelenthet a termálvíz adta lehetőségek kihasználása mind a 2006-ban megnyitott Termálfürdő és Aquapark, mind pedig a belvárosban található Strandfürdő tervezett korszerűsítése és wellness szolgáltatásokkal való feltöltése, melyek a wellness turizmus kialakításában és gyors fejlődésében játszanak döntő szerepet.

A turizmusfejlesztés leggyengébb helyi láncszeme a város szálláshelyekkel való ellátottsága. Szálláshelyek nélkül viszont a turizmus csak átgördül a városon, és hasznait még akkor is máshol fogják élvezni, ha éppen ceglédi vonzerő csalta oda a látogatókat. Kedvező folyamat indult meg a fürdő fejlesztésének köszönhetően, és egy új, 4 csillagos szálloda került átadásra, mely kiegészülve a település meglévő szálláskapacitásával (91 ágy 2 kétcsillagos szálloda, 2 panzió és egy motel) magasabb szintű szolgáltatást nyújt, mint korábban. E területen további fejlesztésekre van szükség, ennek érdekében a belvárosi akcióterületen további szállodafejlesztésére alkalmas terület került kijelölésére, illetve a fürdő környékén is további szálláshelyek fejlesztése várható. Cegléd városában a kutatás-fejlesztés – feltehetően a gazdaság ágazati szerkezetének és az ipar mezőgazdasági irányú fejlődése miatt – nem alakult ki, erre irányuló elképzelések nem születtek, a külföldi tőke ezirányú beáramlása nem várható. Jelenleg egyedül a gyümölcstermesztésben folytat a Mezőgazdasági Tudományos Központ kutatóállomása nemesítő munkát a Duna-Tisza közi termőtáj gyümölcstermesztésének fejlesztésére. A gazdaság fejlesztését Cegléd Város Önkormányzata az alábbi eszközökkel kívánja elérni: - Telephely- és munkahelymegtartó támogatások - Külterületi utak karbantartása (átereszek, hidak) - Ipari Parkba mezőgazdasági feldolgozó cégek telepítése - Helyi piac fellendítése - Munkahelyteremtés

19


2009.

2.2.3. Társadalmi helyzetkép DEMOGRÁFIA Cegléd lakónépessége a KSH adatai szerint 2008. januárjában 38 315 fő volt. A város teljes területe: 244,87 km2. A lakónépesség természetes szaporodása évek óta negatív egyenleget mutat, a KSH 2002-es adatai szerint 394 élve-születésre 535 halálozás jut. A természetes fogyás értéke ennek megfelelően 141 volt. Ugyanakkor az állandó népességet ugyancsak befolyásoló folyamat, a vándorlás 1998 óta Cegléd esetében eltérő irányba fordítja a népességszám alakulását. A vándorlási egyenleg (az el és bevándorlók számának különbsége) 2002-re vonatkozóan pozitív mérlegű, pontos értéke 239 fő. A természetes fogyás és a pozitív vándorlási különbözet különbsége megadja a népességszám változás valódi mértékét. A város népessége összességében növekvő tendenciát mutat. A KSH adataira támaszkodva elmondható, hogy a lakónépesség tekintetében a 1990-es évek második felében erőteljes mélypont jellemző, míg az évtized végére mérsékelt fellendülés figyelhető meg. A változások mozgatója egyértelműen a vándorlás, hiszen a természetes szaporodás értéke a vizsgált időszakban mindvégig negatív volt. A vándorlás elsődleges forrása a Ceglédi statisztikai kistérség, a város hinterlandja. A kistérség négy városa közül (Cegléd, Nagykőrös, Abony, Albertirsa) minden esetben természetes fogyásról beszélhetünk, ugyanakkor csak Cegléd és Abony produkál olymértékű pozitív vándorlási különbözetet, ami képes ellensúlyozni a természetes fogyást. A megye többi kistérségéhez viszonyítva a Ceglédi kistérség népességvonzó képessége gyengének mondható (4,6 /1000 lakos). Ez az érték csak a Szobi kistérség esetében gyengébb. A népességvonzó képesség egyértelmű korrelációt mutat a Budapesttől való távolsággal és a gazdasági fejlettségi mutatókkal. Ennek megfelelően a megyében a legmagasabb értékeket a budapesti agglomeráció kistérségeiben találjuk, melyek jelentősen nagyobbak (pl. a Pilisvörösvári kistérségben 24,4 fő/1000 lakos). Cegléd városa pontosan a napi ingázás vonzáskörzetének határában található. A mai térségi közlekedési viszonyokat figyelembe véve ritka, hogy a fővárosból a klasszikus szuburbanizációs folyamat keretében, napi ingázást felvállalva kitelepülnének. A városból naponta Budapestre ingázók eredetileg is ceglédi lakosok voltak és a jobb kereseti lehetőség miatt vállalják a napi 2-3 órás utazást. A város csak térségéhez képest jelent jobb megélhetési lehetőséget, tehát elsősorban innen vonzza a nem túl jelentős számú betelepülőt. A Ceglédi statisztikai kistérség népességének korszerkezete a 2001-es népszámlálási adatok alapján 8. ábra – A népesség korszerkezete 1. 85-x 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64

korcsoportok

55-59 50-54 45-49 férfi 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 0

1000

2000

3000 fő

20

4000

5000

6000

nő


2009.

9. ábra – A népesség korszerkezete 2. 85-x 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64

korcsoportok

55-59 50-54 45-49

férfi

nő

40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

fő

A kistérség és a város korszerkezeti diagramja egyaránt az országos népességszerkezetnek megfelelő struktúrát mutatja. A fiatal korosztály jelentősen kisebb arányszámban képviselteti magát, ami egyértelműen öregedő társadalomra utal. Az egyes népesség növekedési hullámhegyek generációi nagyságrendjüket tekintve (1950-es évek, 1970-es évek) egyértelműen kiemelkednek mindkét diagrammon, és többnyire a férfi-nő arány alakulása is hasonló: kb. 30-34 éves korig a férfiak vannak túlsúlyban, míg a 40 éves korosztály körüli kiegyenlítődés után a nők aránya már minden korcsoportban magasabb. Ennek a 40 év fölötti férfiak igen magas halandósága az oka, ami újfent országos tendencia. A legszembetűnőbb különbség a kistérségi és városi korszerkezetben a 20-24 éves korosztályban a férfiak kiemelkedően nagy túlsúlya a városban. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy a 20-25 éves korú férfiak jellemzően a városban keresnek megélhetést és ideiglenesen vagy véglegesen ott telepednek le. FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG Cegléd lakóinak foglalkoztatási helyzetét meghatározza Budapest és más nagyvárosok közelsége. A Budapesthez való kötődés különösen érzékelhető a város lakosságának foglalkoztatásában. Cegléd foglalkoztatottjainak 20,2%-a ingázó, akiknek jelentős hányada talál munkalehetőséget a 70 km-re lévő fővárosban és a környék más nagyvárosaiban, Kecskeméten, illetve Szolnokon. Egyrészt a főváros által kínált alternatív munkalehetőségeknek, másrészt pedig a helyi vállalkozások és befektetések szaporodásának köszönhetően viszonylag alacsony a munkanélküliség. Cegléd munkavállalói korú népességének mindössze 4,2%-a munkanélküli, ami a megyei 2,2%-os értéknél ugyan magasabb, viszont az országos átlagnál (6,1%) jóval kedvezőbb foglalkoztatási helyzetet fejez ki. A regisztrált munkanélküliek számában azonban növekedés figyelhető meg a 2003. évi 3,3%-os kedvező értékhez képest. 3. táblázat – Munkanélküliség mutatói Gazdaság-statisztikai Cegléd Ceglédi KözépMagyarország mutatók kistérség Magyarországi régió Munkanélküliségi 4,2 4,4 2,2 6,1 ráta (%)* SZJA alapot képező 357 670** 354 175 492 795 360 796 jövedelem/fő (ezer Ft)* Forrás: KSH – Területi Statisztikai Évkönyv 2006 * Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa – Internet **TSTAR

21


2009.

Életminőséget befolyásoló tényező a Cegléden élők jövedelmi viszonyait kifejező egy lakóra eső SZJA alapot képező jövedelem. Ez Cegléden 357 670 ezer Ft/fő, ami az országos és a kistérségi átlag körüli érték, viszont Pest megye átlagos jövedelemtermelő képességénél (492 795 ezer Ft/fő) kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyokat jelez. Cegléd átlagos jövedelmi helyzete alakításának fontos tényezője, hogy magas a városban az alacsony jövedelmezőségű agrárszektorban dolgozók aránya (5,5%). A város gazdaságában az utóbbi évtizedekben lezajló változásokat jelzik a népesség gazdasági aktivitásában bekövetkezett változások. Cegléd népességének foglalkoztatásában jelentős (több mint 2 500 fős) csökkenés következett be 1990 és 2001 között, a munkanélküliek száma ugyanakkor több mint 1 000 fővel emelkedett (de a ’90-es évek közepén ennél jóval magasabb is volt). A városban jelentős létszámú inaktív népesség található – elsősorban nyugdíjasok, illetve a szociális ellátó rendszerek által fenntartott személyek. Ezek visszavezetése a munka világába fontos feladat, több szempontból is: - növelhető a térség munkaerő-potenciálja - az EU által előírt 70%-os foglalkoztatási szint (ami közel van a teljes foglalkoztatáshoz!) csak így érhető el Cegléden az aktív foglalkoztatotti arány kb. 51-52%. 4. táblázat - A népesség gazdasági aktivitásának alakulása 1990-2001 Ceglédi Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott Összesen kistérség kereső 16 101 fő 365 fő 9 375 fő 11 326 fő 37 167 fő 1990 43,3% 1% 25,2% 30,5% 100% 13 538 fő 1 455 fő 12 646 fő 10 416 fő 38 055 fő 2001 35,6% 3,8% 33,2% 27,4% 100% Forrás: KSH Népszámlálás 2001 Területi adatok – Pest megye Gazdaságszerkezeti jellemzőkre utal, hogy a város helyben dolgozó lakónépességének 62%-át a tercier szektor, 32,5%-át az ipar és 5,5%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. A szolgáltató szektorra vonatkozó érték a városi átlag alatti érték. A megye többi városának átlagához viszonyítva a ceglédi érték a mezőgazdaság jelentős foglalkoztató szerepét mutatja. Az iparon belül jelentős foglalkoztató ágazat a gépipar, fémgyártás- és feldolgozás (33,8%), valamint a textilipar (15,8%). A jelentős arányú és létszámú ingázás kedvező hatása, hogy fölszívja a helyi, kevesebb és rosszabbul fizetett munkalehetőségekből adódó munkaerőtöbbletet, ezért a városban jelentéktelen a munkanélküliség, és Budapesten megélhetést találnak a ceglédi munkavállalók. Másrészt viszont a magasabb bérszínvonalat biztosító budapesti munkaerőpiac gyakorlatilag versenyképtelenné teszi a ceglédi munkaerő-piaci kínálatot: hiszen nem az (vagy nem csak az) jár Budapestre dolgozni, akinek nem jut munkahely Cegléden, hanem – főleg az –, aki magasabb bérszínvonalat, perspektívát, stb. igényel. Ezért új munkahelyek létesítése esetén sem lehetne számítani az ingázó népességre, mint potenciális helyi munkaerőbázisra. Az ingázás ugyanakkor további kedvezőtlen hatásokat is rejt: az ingázó hajlamosabb az elköltözésre (helyi kötődései csökkennek, ha alkalma nyílik, közelebb települ a munkahelyéhez), ami a ceglédi népességi folyamatok, korstruktúra szempontjából kedvezőtlen, de tovább csökkenti a város munkaerő-potenciálját is, hiszen az elköltöző munkavállaló végleg elveszett. További kedvezőtlen szempont, hogy jellemzően egy család csak egy ingázót bír el, azaz a Budapestre ingázó családjában nagy valószínűséggel magasabb az inaktívak aránya. A ceglédi ingázók csaknem 70%-a a szolgáltató szektorban talál állást, 27-28%-uk az iparban, míg a mezőgazdaság mindössze 3%-uknak nyújt megélhetést.

22


2009.

A Ceglédi Munkaügyi Kirendeltségnél kb. évi 3 000 munkahely-igényt regisztrálnak, ezek zöme fizikai munkahelyet kínál. Kiemelkedik a fémipari, illetve a kereskedelmi munkahelyek, és a mezőgazdasági idénymunkahelyek száma, ennek töredéke a turisztikai, vendéglátós szakmákra való igény. Adminisztratív munkahelyekre kb. 100 igény jelentkezik évente. Paradox dolog, hogy e bejelentett munkahelyek egy részét nem képesek feltölteni. Az országos trendhez hasonlóan pl. Cegléden is folyamatos az ápolónőhiány. A ceglédi foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti struktúrájában a legmagasabb arányt az – érettségivel nem rendelkező – szakmunkások teszik ki, arányuk az összes foglalkoztatotton belül 33,1%. A képzettségi szerkezetre jellemző, hogy az általános iskolai végzettségű foglalkoztatottak aránya Cegléden alacsonyabb a kistérségi vagy megyei átlagnál, az érettségizettek, illetve felsőfokú végzettségűek aránya pedig a kistérségi átlagnál kedvezőbb képet mutat ugyan, de nem haladja meg a Pest megyei értéket. Cegléden tehát a városi funkciókhoz kötődő szolgáltató intézmények foglalkoztató erejének köszönhetően egy, a kistérségi átlagnál kedvezőbb képzettségi szerkezet figyelhető meg. 5. táblázat - A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2001 Általános iskola Középiskola Terület

8. évfolyamnál 8. évfolyam alacsonyabb

Érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

Cegléd 0,4% 20,4% 33,1% Ceglédi 0,7% 25,1% 34,2% kistérség Pest megye 0,7% 21,4% 29% Forrás: KSH Népszámlálás 2001 Területi adatok – Pest megye

Érettségivel

Felsőfokú végzettség

30,7%

15,7%

28,2%

11,7%

32,8%

16,1%

A (nem túl komoly) foglalkoztatási problémákat enyhítené a gazdasági igényekkel összehangolt képzési rendszer kialakítása. A Munkaügyi Központ próbálkozott az oktatási intézmények és a helyi vállalkozások – azaz a képzési igények és a szakemberkínálat kialakítóinak – információcseréjét biztosító találkozók szervezésével, de igazán ez a próbálkozás nem volt sikeres. Ugyanakkor egyes középiskolák önmaguktól is igyekeznek fölmérni a piaci igényeket, és ahhoz igazítani az oktatási palettájukat. Az oktatás rendszeréből adódóan a váltás, a piaci igények követése az iskolák részéről igen nehézkes. A városban élő regisztrált munkanélküliek száma a KSH adatai szerint sajnálatos módon növekvő tendenciát mutat, gyakorlatilag kijelenthető, hogy 2003 óta a megduplázódott. Ugyanakkor megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül, bár az arány évről évre különböző irányba változik (hol emelkedik, hol csökken), jelenleg 46,3%.

23


2009.

Az alábbi táblázatban bemutatásra kerül Cegléd városban élő regisztrált munkanélküliek száma, valamint azok aránya az aktív korúakon belül 2003-2009-ig. 6. táblázat Társadalom 2003 Regisztrált munkanélküliek 791 száma Regisztrált munkanélküliek aránya az 59,2 aktívkorúakon belül (%)

2004

2005

2006

2007

2008

2009

931

1133

1025

1143

1216

1635

46,8

47

52,5

53,4

61,3

46,3

A következő táblázatban bemutatásra kerülnek a Városfejlesztési kézikönyv által előírt, a foglalkoztatottságra vonatkozó adatok: 7. táblázat A foglalkoztatottsággal kapcsolatos kiegészítő adatok Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen beül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évnél idősebb népességből Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

43,4 % 52,7 % 41,8 % 27,1 % 10,3 %

24


2009.

2.2.4. Települési környezet TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, KÖRNYEZETVÉDELEM Táji, természeti adottságok, természetvédelem A város az Alföld kapujában helyezkedik el, két földrajzi kistáj találkozásánál, a Gerje-Perje sík és a Pilisi-Alpári homokhát határán. A város területén tektonikai határvonal is húzódik. A környék sík jellegű, a legmagasabb domb 106 méterrel haladja meg a tenger szintjét (Kálváriatemető), a legalacsonyabb terület 89 m tengerszint feletti magasságú, a CigányszékSüppedéki tó mellett található. Cegléd városának és környékének jelentős természeti kincsei közé tartozik a termál- és gyógyvíz. A felső pannon rétegek kb. 1 000 m vastagságúak, amelyek 60-70 C°-os termálvizet képesek adni. A városhoz tartozó és a közvetlen közelében lévő zöldterületek nagy része kultúrtáj, ennek ellenére figyelemre méltóan sokféle a természetes növényzet. Hosszú ideig a jellemző tájhasználatot a feketerészen a gabonatermelés, a homokrészen az állattartás, később a szőlőés gyümölcskultúra jelentette. A szomszédos földterületek között találunk olyanokat is, ahol már felhagytak a mezőgazdasággal. A táj fás növényzete tájidegen fafajokból álló ültetvény, a füves puszták azonban mozaikosak, változatosak. Cegléd határában a 4-es úttól északra elterülő részen a Duna-Tisza közre jellemző szikes tavak, mocsarak, időszakos vízborítású szikes legelők maradtak meg. A természetes gyeptípusok közül a legnagyobb kiterjedésben mocsárrétek, és cickórós puszták fordulnak elő a területen, amelyek a termőhelyi viszonyok miatt igen sérülékenyek, könnyen gyomosodnak és degradálódnak. Ezen természetszerű élőhelyeken kívül kis kiterjedésben nádasok, zsombéksásos állományok, ürmöspuszták, szikes rétek a gyakoriak. A terület növényi ritkaságokat őriz, mint pl. a sziki őszirózsát, a magyar sóvirág, és a pókbangót. A Ceglédi-rét a város határában fekvő, 17,4 hektárt elfoglaló védett természetvédelmi terület. A pókbangós rét (a Csíkos-szél) az Örkényi út és a Gerje (Csíkos) patak melletti terület, ahol az ősgyepen - amelyet rendszeresen elöntött a Gerje vize - ideális feltételek alakultak ki egyes orchidea-fajok számára. Itt található a fokozottan védett pókbangó legjelentősebb hazai állománya, amelynek maximális egyedszáma a közelmúltban megközelítette az 5000 tövet. A poloskaszagú kosbor állománya is számottevő. Az agárkosbor mellett korábban megfigyelték itt a mocsári kardvirágot, a vitézkosbort és a füleskosbort is. Megfigyelték a térségben a gyurgyalag, a szalakóta, a kékvércse és a gólyatöcs fészkelését is. A terület Magas Természeti Értékű Területnek számít, ahol a gazdákat olyan természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában vesznek részt, ahol a mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, és a tájkép hosszú távú megőrzésének. Mivel az egyes élőhelyek mozaikosan, szántókkal körbevéve helyezkednek el, azok jó ökológiai állapotban tartása csak a környezetükben megtalálható szántóterületek környezetbarát használatával érhető el.

25


2009.

Sok helyen a mai napig láthatók a hagyományos gazdálkodás jellegzetességei – például extenzív állattartás, rétkaszálási rendszerek, kistáblás szántók – amelyek fennmaradása a faji és táji biodiverzitás megőrzése szempontjából elengedhetetlen. A terület igen kicsi és a belterület határán fekszik, így számos veszély fenyegeti. Ezek közül a legjelentősebbek a következők: rekultiváció a Csíkos-szél környékén, vízrendezés, gyeptéglaszedés, virágzási időben a legeltetés, a zörgő kakascímer és a tövises iglice állományának növekedése, szemétlerakás, szennyvízleürítés, égetés, műtrágya és növény védőszer alkalmazás, kaszálás, járműforgalom, terepi motorozás. A virágzási időszakban az ellenőrzés fokozásával, az illegális hulladék elhelyezés védő rézsűfallal történő megakadályozásával, illetve a fenti veszélyeztetést figyelembe vevő természetvédelmi hatósági intézkedésekkel, kötelezésekkel hazánk legértékesebb orchideás területe megóvható. A városfejlesztési koncepció kialakítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a védett terület megőrzésének Ennek érdekében minimalizálni kell minden olyan zavaró hatást, amely befolyásolhatja a rét ökológiai egyensúlyát. A legközelebbi vízfolyások a Gerje-patak és a Fegyvernek melletti Nagy-Büdös-tó-fokból eredő Büdös-ér. A tájképet erősen romboló elhagyott homokbányák fásítása, a darázsköves gyepek esetleges cserjefás erdősítése, az agyagbányák sporthorgászati hasznosítása, a tőzegesek visszaadása a természetvédelemnek vagy a roncsolt felszínű, 8 hektáros városszéli területek újrahasznosítása füzesekkel, feltöltéssel, illetve a mélyebb területek kimélyítésével nyert tavacskák kialakításával kielégíthetők a hosszú távú tájvédelmi igények. Zöldterületek, közterületek A zöld közterületek száma a városban magas. Az utakat szegélyező fasorok lombkoronája rendszeresen karbantartott, a parkok kertépítészeti szempontból magas értéket képviselnek. Gondosan tervezett zöldfelületeket egyes intézmények kertjeiben is találunk. A településen kiemelkedően magas a lakókertek száma, számos magánkertben veteményest is találunk. A társasházak közös használatú lakókertjei is növelik a zöld felületet. Előfordulnak elhanyagolt, vagy fajszegény kertek is a városban, de a nagy részük szépen gondozott. Környezetvédelem A város területén többféle talajtípus találkozik: barna erdei talaj, a mezőségi csernozjom és a Duna-Tisza közi homok. A talajok állapotát veszélyeztető szennyező forrás a környéken nincs. A belterület szélén nyolc helyen található régi felhagyott bányagödör, amelyek jelenleg funkció nélküliek, elhanyagoltak, csak kis hányaduk van rendezés vagy hasznosítás alatt. A változatos táj jellegét adó mozaikos növényzet fennmaradása a domborzatai tényezők mellett a legnagyobb mértékben a megfelelő vízellátottságtól függ. A vízfolyások jó ökológiai állapotának fenntartása a jövőben is fontos feladat. A város levegőjének minősége az országos légszennyezettségi térkép adatai alapján jónak mondható. A legnagyobb szennyező forrás a 4-es számú főút járműforgalma. A település északi oldalán áthaladó főút a fővárossal köti össze a környéket, keleti irányban az Alföld belseje felé vezet. Az elmúlt évek forgalmi adatai, és a becslések alapján az útszakasz jelenlegi forgalma 2012-re a másfélszeresére, 2018-ra pedig több mint a duplájára nő. Ez a forgalomnövekedés jelentős környezeti terhelést, károsanyag- és zajkibocsátást vetít előre. Jelenleg a város 1844 hektáros belterülete levegőtisztaság védelmi szempontból két kategóriába van besorolva. A 4. számú főút - 311. számú közút - Szolnok-Budapesti vasút Tápiószentmárton út által határolt 250 hektáros iparterület 1987-ben védett II. kategóriájú besorolást kapott. A város belterületének a többi része védett I. besorolású terület. A levegőszennyezés minimális mértékű, eddig csak határérték alatti légszennyezést észleltek.

26


2009.

10. ábra – Cegléd légszennyezettsége

A legnagyobb zajterhelést a 4-es főúton közlekedők tömege és a vasúti forgalom jelenti. A mezőgazdasági árufuvarozás időszakos, de a nyári hónapokban állandó. ÉPÍTETT KÖRNYEZET Városszerkezet A város rendelkezik általános rendezési tervvel, valamint egyes területekre részletes rendezési tervvel is. Ezen tervekben megfogalmazott követelmények betartását térképi munkarészek és a helyi építési szabályzat biztosítja. Az országos előírások mellett ezen helyi előírások határozzák meg döntően egyes területek beépítési lehetőségeit. Az utóbbi években több nagy beruházás valósult meg, a város területén jelenleg is vannak folyamatban jelentős beruházások. Ezek közül is kiemelkedik a Budai úti szabadidőközpont beruházása. Ez a fejlesztés a város idegenforgalma érdekében feltétlenül szükséges. Napjainkban a lakásépítések lelassultak, a kismértékű ipari fejlődés mellett felerősödött a kereskedelmi létesítmények építése és ezzel egyidejűleg egyre nagyobb igény jelentkezik nagyméretű, zöldmezős beruházásra alkalmas területekre. Cegléd beépített területének nagysága a teljes földterület megközelítőleg 0,6 %-a. Műemlékek A településen 9 műemléki védett épület található (Forrás: KÖH honlapja) 1. Belváros műemléki környezete 2. Cegléd Szabadság tér 8. lakóház hrsz: 86 3. Kishartyáni kúria hrsz: 0950 4. Cegléd Kossuth Ferenc u. 1. lakóház hrsz: 66

5. Cegléd Szabadság tér 2. lakóház hrsz: 44 6. Római katolikus plébániatemplom hrsz: 1 és 2 7. Cegléd Kossuth tér 10. lakóház hrsz: 43 8. Szentháromság szobor hrsz: 2 9. Református templom hrsz: 47

27


Szentháromság szobor

2009.

Református templom

Szent Kereszt templom

LAKÁSÁLLOMÁNY A 2001-es népszámlálási adatok alapján ebben az esztendőben Cegléden a lakások száma 14 767 volt, ami a kistérségi lakásállomány (47 898) 30%-a. A települési lakásállomány alakulását a következő diagram szemlélteti: 11. ábra - Lakásállomány

A növekedő tendencia eredményeként 2006-ban 15 505; míg 2009-ben 15 555 lakás volt található a településen.

28


2009.

A települési lakásállomány folyamatosan növekedő tendenciáját igazolva az épített és megszűnő lakások számának egymáshoz viszonyított folyamatosan pozitív különbözete. 12. ábra – Épített és megszűnő lakások száma

13. ábra – Lakásépítések mértéke 2003 – 2006. között 300 262 250

200

198 180

178

132

150

91

100

78

50

0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

A lakásállomány nem egész 8%-a nem lakott, ami valamivel jobb kihasználtságot jelent, mint a kistérségi 9,5%-os érték. Az 1 000 lakott lakásra és lakott üdülőre eső lakók száma 276 fő, ami közel azonos a kistérségi értékkel (278 fő). A szobaszám szerinti lakásállomány-összetétel nem mutat jelentős különbséget városi és kistérségi szinten. A városi jelleget és a város-vidék közötti életszínvonalbeli különbséget jelzi, hogy egyedül az 1 és a 4, vagy annál több szobás lakások részesedésében van különbség Cegléd és kistérsége között. A kistérségben ennek megfelelően az egyszobás lakások aránya nagyobb, mint a városban, míg Cegléden a 4 és több szobás lakások képviselnek nagyobb arányt, mint a térségben. Szintén nincs jelentős eltérés a város és a kistérség között a laksűrűség tekintetében: a városban ez 0,9 fő/szoba, míg térségi szinten 1,1 fő/szoba. Ez szintén a városi magasabb életszínvonallal és a vidéken előforduló nagyobb létszámú családokkal magyarázható. A komfortfokozatot és így a lakásokban élők életnívóját jelzi, hogy milyen arányú a fürdőszobás lakások száma. Ebben a tekintetben már szembetűnőbbek a különbségek a város és kistérsége között. Cegléden a lakások közel 90%-ban van fürdőszoba, míg kistérségi szinten ez alig haladja meg a 80%-ot.

29


2009.

A ceglédi lakások 100%-a vezetékes vízhálózatra, 75%-a közcsatorna hálózatra van kötve és 70%-ban vezetékes gázellátás van. A kistérség mindkét jellemzőt tekintve cca. 10 százalékpontos lemaradásban van. 14. ábra – Összkomfortos lakások száma 2004 – 2009. 204,5 204 204

203,5 203

203

203

202,5 202

202

202

2007

2008

2009

202

201,5

201 2004

2005

2006

Cegléden a lakóépületek zöme (95%-a) egylakásos épület. Csupán a maradék 5% foglal magában 2 vagy annál több lakást. Igen alacsony a 11 lakásnál több lakást tartalmazó lakóépületek aránya (ez többnyire a hagyományos paneles építkezést jelenti). Érdekes módon a legkisebb arányt a manapság „divatos” 4-10 lakásos társasházak mutatják a városban. A tulajdonjelleg alapján történő megoszlásról elmondható, hogy az országos tendenciának megfelelően a városi lakásállomány több mint 95%-ban magántulajdonban van. A szociális bérlakások privatizációja során csupán a teljes városi lakásszám alig több mint 2,2 %-a maradt meg önkormányzati tulajdonban (a többi egyéb kategóriába tartozik). Az utóbbi évek nyertes bérlakás-építési pályázataiból (Széchenyi Terv) a városnak sikerült gyarapítani az önkormányzati lakásvagyont, ami mára már valamivel meghaladja az összes lakásállomány 3 %-ot. Cegléd város 2000-ben elkészítette lakáspolitikai koncepcióját, amelynek értékelése és felülvizsgálata 2003. júniusában történt meg. 2007-ben az önkormányzati bérlakás-állomány összetétele az alábbiak szerint alakult: - Szociális bérlakás: 193 db - Lakásgazdálkodási feladatok ellátása: 25 db - Nem szociális bérlakás: 92 db A város lakásvagyona területileg elaprózódott. Ez azt jelenti, hogy sok esetben egy-egy lakóépületben csupán egyetlen lakás van önkormányzati tulajdonban. 16 olyan lakóépület van a városban, ahol az önkormányzati tulajdonú lakások aránya nem haladja meg a 20%-t. Ez a fenntartást igen költségessé teszi. 8. táblázat – Önkormányzati tulajdonú lakások és bevételeik 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Önkormányzati 390 386 385 379 349 349 tulajdonú lakások száma Bérbeadásból származó önkormányzati bevételek (e Ft)

39 191

37 865

38 490

30

43 224

50 985

17 100

8 851


2009.

Az önkormányzat a 2000-es koncepció szerint lehetőségeihez mérten lépéseket tesz a fiatalok lakáshoz jutásának megkönnyítése érdekében. A településen 38 db ún. fecskelakást adtak át, amelyek a beköltözőkkel kötött szerződés alapján leghamarabb 5 év múlva szabadulnak fel. Ezalatt a bentlakók lakás-előtakarékossági szerződés keretében megalapozzák későbbi lakásvásárlási, vagy -építési elképzeléseiket. Emellett további 47 db bérlakás került kialakításra lakásgazdálkodási feladatok ellátására bérbe adható lakásként. A fecskelakások és a közel piaci szinten kiadott bérlakások is a volt szovjet laktanya területén kerültek kialakításra. Cegléden az önkormányzat szükséglakásokat is kiutal minimális bérleti díjjal. Ezt elsősorban a város hátrányos helyzetű roma lakossága veszi igénybe. Az üzemeltetés feladata a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodájának tevékenységi körébe tartozik. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETI INFRASTRUKTÚRA A város környezeti infrastruktúrájának ellátottsága megfelelőnek tekinthető az alábbiak vonatkozásában: -

-

Csapadékvíz-elvezetés Szennyvízkezelés Ivóvíz-ellátás

Villamosenergia-ellátás Gáz-ellátás

Az infrastrukturális szolgáltatások üzemeltetésének jellemzését (Közszolgáltatások Cegléden - Közműhálózatok) tartalmazza.

a

2.2.5.

fejezet

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Cegléd közösségi közlekedés szempontjából megfelelően feltárt. A településen helyközi tarifás helyi autóbuszjáratok közlekednek, emellett a helyközi járatok városon belüli vonalvezetése szintén lehetővé teszi, hogy ezek a helyi igényeket is kielégítsék. A közlekedésre vonatkozó helyzetelemzést a 2.2.5. fejezet (Közszolgáltatások Cegléden Közlekedés) tartalmazza.

31


2009.

2.2.5. Közszolgáltatások Cegléden OKTATÁS-NEVELÉS Cegléd város oktatási intézményei városi és térségi feladatokat egyaránt ellátnak. Az óvodai és alapfokú képzés területén csak megyei fenntartású speciális intézmények rendelkeznek komolyabb területi vonzással. Az intézmények létszámukat tekintve telítettek, szabad kapacitással nem rendelkeznek, illetve a szolgáltatások a várost területileg nem egyenletesen fedik le. A városban található középiskolák az elmúlt 5 évben kivétel nélkül megyei fenntartásúvá váltak, az épületek ugyanakkor továbbra is a városi ingatlanvagyon részét képezik. A képzési profil változatos, ám nem igazodik megfelelően a valós munkaerő-piaci igényekhez. A papíron létrehozott Munkaügyi Paktum gyakorlatilag még nem működik, a középiskolák jellemzően nem veszik figyelembe a munkaügyi hivatal javaslatait, részben mivel a „piaci” igények mást diktálnak, részben mivel a megyei fenntartás megnehezítette a képzési struktúra rugalmas alakítását. A szakmai képzés színvonalát hívatott emelni a Térségi Integrált Szakképzési Központ kialakítása 8 középiskola részvételével. Szinte minden iskolában problémák vannak az épület befogadó képességével, ami nem feltétlen a növekvő tanulólétszámból fakad, hanem abból, hogy a tanulók 2-3 évvel tovább maradnak a középfokú képzési rendszerben az új oktatási törvénynek megfelelően. A város helyi székhelyű felsőoktatási intézménnyel nem rendelkezik. Városi funkciói közül gyakorlatilag ez az egyetlen, ami hiányzik. Az oktatás területén a térségi vonzás elsősorban a középfokú képzési intézményekre jellemző, ugyanakkor bizonyos speciális alapfokú képzési formákban szintén megfigyelhető a környező településekre kiterjedő vonzás. Cegléd esetén a közlekedés-földrajzi helyzet és a település (város) -hálózati beágyazódás a meghatározó tényezők az oktatás intézményi és képzési struktúrájának alakításában. Ennek megfelelően: - A városnak – minden igyekezete ellenére – Budapest és a szomszédos megyeszékhely, Szolnok relatív közelsége miatt eddigiekben nem volt lehetősége arra, hogy önálló felsőoktatási intézménnyel is rendelkezzen - Térségi szinten a középfokú képzésben Cegléd egyetlen „versenytársa” Nagykőrös, ahol csupán a gimnáziumi képzés jelent igazi konkurenciát, mivel a szakközépiskolai képzés profilja eltérő - Cegléd város óvodai és alapfokú oktatási intézményeit tekintve csak speciális esetekben bír térségi vonzáskörrel, ugyanakkor középfokú képzési intézményei a térség településeiről és a városból kb. egyenlő arányban vonzza a tanulókat Óvodai és általános iskolai nevelés, képzés Cegléd város hat óvodai központ irányítása alatt 14 óvodában lát el nevelési feladatokat. Az ellátott gyermeklétszám 2004 elején 1 384 volt. Az intézményekben az egy óvodapedagógusra jutó gyerekszám átlagosan 11. A statisztika szerint a legkedvezőtlenebb mutató (12,2 gyermek egy óvodapedagógusra, ami nem sokkal tér el az átlagtól) a legnagyobb létszámú óvodára jellemző (Kőrösi úti Óvoda). A legkedvezőbb feltételekkel ilyen tekintetben az Ady Endre utcai Óvoda rendelkezik. A város óvodai férőhelyek tekintetében hiányosságokkal küszködik, még nagyobb gond, hogy a városban területileg nem egyenletes az ellátás lefedettsége. Különösen fontos lenne az Öregszőlők lakóterület ellátása. Alapfokú oktatás Az alapfokú képzési intézmények elsősorban helyi vonzáskörzettel rendelkeznek. A városban meglévő öt alapfokú oktatási intézmény közül három működtetése Cegléd város feladatellátási hatáskörébe tartozik. A további két intézmény egyházi fenntartású.

32


2009.

A 2003-as tanévben az általános iskolai oktatásban szereplő tanulók száma 3 633 fő volt. -

-

A helyi önkormányzati fenntartású iskolák: Táncsics Mihály Általános Iskola Várkonyi István Általános Iskola Külterületi Általános Iskolák két tagintézménnyel (Budai út és a Czárák dűlő) Egyházi fenntartású iskolák: Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola Református Általános Iskola

Összességében véve az intézmények közötti esetenkénti markáns aránytalanság a két fenntartói intézménycsoportot tekintve teljesen kiegyenlítődik: a városi fenntartású három iskolában az össz-gyerekszám 3/5-öde, míg az egyházi fenntartású két iskolában a gyerekek 2/5-öde jár. Az iskolák közül két városi fenntartású intézmény mutatott az utóbbi évtizedben tartós növekedést a tanulói létszámot illetően, ezek a Táncsics Mihály Általános Iskola és a Várkonyi István Általános Iskola, a többi intézmény évek óta csökkenő gyereklétszámot jelez. Gyógypedagógiai nevelés a megyei fenntartású Losontzi István Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diák- és Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat nevű intézményben folyik. Az 1985 óta működő intézmény Dél-Pest megye gyógypedagógiai ellátási központja és térségi vonzáskörzettel rendelkezik. Középiskolai képzés A városban működő középiskolák közül kettő 1999, további három pedig 2003 óta a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában van, ugyanakkor az iskoláknak helyet adó ingatlanok továbbra is városi tulajdonban maradtak, a város ingyenes használatra adta, mint oktatást szolgáló vagyont. A középiskolák versenyben vannak egymással, mivel a demográfiai folyamatok mindegyikre kedvezőtlen hatással vannak. Az összesített idősoros adatok elemzéséből kiderül, hogy a középiskolák összlétszáma 16%-kal csökkent a 10 évvel ezelőttihez képest. Ez nem egyenletesen jelentkezett az egyes középiskoláknál. Egyértelmű létszámnövekedés a Kossuth Gimnáziumban és a Közgazdaságiban figyelhető meg. Az alábbi táblázat a középfokú oktatási intézmények fő képzési irányait mutatja. A táblázatból kitűnik, hogy a párhuzamosságok mellett vannak átfedések is. Esetenként az alapvetően eltérő profilú iskolák ugyanazt a szakirányt oktatják. 9. táblázat – Fő képzési irányok a középfokú oktatási intézményekben Intézmény jellege Kossuth Lajos Gimnázium

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

8 évfolyamos 4 évfolyamos

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

műszaki, informatikai, gazdasági, szolgáltatási

Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola

gazdasági, szolgáltatási 4 évfolyamos

gazdasági, szolgáltatási

Gépészeti, elektronikai

9-10. osztály közlekedésgépészet kis és nagyüzemi ipari létesítmények

Bem József Műszaki Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola Losontzi István Óvoda, Általános iskola Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon

Speciális szakiskola

mezőgazdasági, humán környezetvédelmi egészségügyi ipari szakirány, mezőgazdasági szakirány

33


2009.

TISZK (Térségi Integrációs Szakképzési Központ) A TISZK (Térségi Integrációs Szakképzési Központ) egy olyan, 8 iskola együttműködésével létrehozott legmodernebb gépekkel, berendezésekkel felszerelt gyakorlati képzési központ, amelyet az iskolák váltott rendszerben használhatnak tanulóik szakmai képzésének lebonyolítása érdekében. A TISZK-en belül a gépészet és az elekrotechnika kerül előtérbe (kb. 80 %-kal), míg az idegenforgalom és marketing képzési ág kb. 20 %-ot fog képviselni. A TISZK program révén egy 21. századi oktatási, szakmai térségi képzési bázis alakul ki, ahol a létesítmény koncentrált fejleszthetősége miatt folyamatos lehet a kor követelményeihez történő alkalmazkodás. A város felsőszintű oktatása és a főiskolai képzés Cegléden akkreditált rendszerű felsőfokú szakképzés folyik a Budapesti Gazdasági Főiskolával együttműködésével, a Gábor Dénes Főiskola számos konzultációs központjai közül egy Cegléden működik. Az oktatással kapcsolatos 2003-2009 közötti mutatószámokat a következő táblázat tartalmazza: 10. táblázat – Mutatószámok az oktatás vonatkozásában Oktatás-nevelés 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Bölcsődék száma 2 2 2 2 2 2 Bölcsődei férőhelyek 104 104 104 104 104 104 száma Bölcsődések száma 110 116 118 112 122 120 Bölcsődei nevelők száma 23 23 23 23 23 23 Óvodák száma 6 6 6 6 7 8 Óvodai férőhelyek száma 1 285 1 285 1 285 1 285 1 305 1 431 Óvodások száma 1 384 1 370 1 347 1 335 1 362 1 356 Óvodai pedagógusok 130 129 131 134 123 123 száma Általános iskolák száma 3 3 3 3 2 2 Általános iskolai 2 126 2 126 2 126 2126 2 126 2 126 férőhelyek száma Általános iskolai tanulók 2 124 1 962 1 950 1 859 2 231 2 189 száma Általános iskolai 173 171 179 169 191 184 pedagógusok száma

34

2009 2 104 110 23 8 1 431 1 342 134 2 2 126 1 852 167


2009.

EGÉSZSÉGÜGY Cegléd közigazgatási területén az egészségügyi alapellátási feladatokat 14 körzetben felnőtt háziorvosok, 7 körzetben házi gyermekorvosok, 8 körzetben pedig fogszakorvosok látják el. A városban háziorvosi felnőtt és gyermek, valamint fogászati ügyelet is működik. A település szakellátási feladatait (járó- és fekvőbeteg ellátást) a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézetben végzik. Ceglédi Toldy Ferenc Kórház A hétemeletes kórház épületét 1970-ben avatták fel, amely akkor 476 db ággyal rendelkezett, majd 1974-ben és 75-ben újabb pavilonok kerültek megépítésre, 274 db elmegyógyászati ágy befogadására. Ugyancsak 1975-ben fejeződött be a Traumatológiai osztály kialakítása és bővítése. Az 1970-es - 80-as években dinamikusan nőtt a kórház ágyszáma, újabb szakterületek és osztályok kerültek kialakításra (Szemészeti osztály, Intenzív osztály). 1989ben a kórház össz-ágyszáma 1 033 volt, majd 1991-től megindult a kórház ágyszámának és struktúrájának leépítése. 1995-ben állami céltámogatásból épült fel az újabb épület, melyben a központi gyógyszertár és a laboratórium kapott helyet. 1997-re vállalkozói tőkéből épült fel a kórház művese állomása. Ugyanebben az évben kezdődött címzett állami támogatásból a kórház 1,7 milliárd Ft-os nagyságrendű rekonstrukciója, melynek folyamán egy új épület felépítésével új helyre került a kórház Radiológiai és Intenzív osztálya, valamint a Patológiai osztálynak egy része. 2001-ben fejeződött be a központi műtőblokk, központi sterilizáló, a szülőszobák és a Patológiai osztály felújítása. Az intézet az ISO 9 001 : 2 000 minőségirányítási szabvány és a HACCP élelmezésbiztonsági rendszer követelményeinek megfelelően működik. A kórház jelenleg 737 db felnőtt és 25 db újszülött ággyal rendelkezik. A kórházban 11 fő-, 4 diagnosztikus- és 3 rehabilitációs osztály működik. Egyéb szakmai részlegei közé a központi sterilizáló, vérellátó állomás, gyógyszertár, infúziós laboratórium, valamint a művese állomás tartozik, míg a Pszichiátriai osztály keretében Drogambulancia működik. A Rendelőintézet és a Tüdőgondozó 1977 óta tartozik a kórház irányítása alá, és azóta vele együtt integráltan működnek. Általános helyzetkép A városi Rendelőintézetben használt orvosi rendelők nagy része nem felel meg az ÁNTSZ követelményeinek. Egészségügyi szempontokat nézve már magának az épületnek is rendkívül kedvezőtlen az építészeti kialakítása gyógyászati feladatok ellátására. A rendelőszobák belső állapota is kívánni valókat hagy maga után, az intézet ilyen irányú fejlesztésére már évek óta nem költöttek. A tulajdonos önkormányzat több szakorvos számára is ingyen biztosít rendelőket az épületben, akik magánrendelést folytatnak. Ők a saját érdekükből is kifolyólag az általuk használt rendelőszobák állapotát a kor követelményeihez igazították. A többi rendelő felújítását ugyanakkor az önkormányzat jelenleg nem képes finanszírozni, ami az intézmény privatizációjának kérdését veti fel. A probléma megoldására a válasz csak a kérdéskör részletesebb vizsgálata után adható meg, ami azonban nem ennek a fejlesztési dokumentumnak a feladata. Mindazonáltal mivel az intézmény sikeres jövőbeli működését leginkább meghatározó kérdésről van szó, ezért ennek részletekbe menő elemzése, az érintettek pro és kontra érveinek egymással való ütköztetése javasolható. A más helyen, külön épületben ellátást szolgáltató Tüdőgondozóban a jelenlegi szűrőgép a megfelelő szűrővizsgálatok elvégzésére már nem alkalmas, új, korszerűbb gép beszerzése vált szükségessé.

35


2009.

Cegléd Város Önkormányzata a városi költségvetésből a 2009. évben 6,2 millió Ft-ot különített el az egészséges életmód népszerűsítésére (5/2009. (II.26.) KT Rendelet), a különböző egészség-megőrzési, prevenciós programokra. Ezen egészségmegőrző és szociális kereten felül 1,2 millió Ft-ot a területi kötelezettségű háziorvosok részére kíván a Képviselőtestület kiosztani pályáztatás útján minőségfejlesztés, szűrés, egészségmegőrzés és eszközbeszerzés céljára. Korunk pestisének, a rák megelőzésére szolgáló, egyik leggyakrabban alkalmazott eljárásnak, a mammográfiai szűrővizsgálat kiterjesztésének mind gépi, mind személyi feltételei adottak a városban. Az új Strand és Termálfürdő komplexumban egészségügyi ellátó részleg is épült. A balneológiával kapcsolatos szakellátások mellett olyan szakszolgálatok is elindultak, melyek a városi kórházban egyaránt elérhetőek. Ilyen rendelési terület például a kardiológia. Célravezetőbb lenne, olyan egészségügyi ellátást nyújtani, amit a városi kórházban nem vehetnek igénybe a betegek. A városban elérhető egészségügyi szolgáltatások körét lenne érdemes bővíteni, nem pedig konkurenciát teremteni a már működő szolgáltatásoknak. Érdemes lenne ugyanakkor azt a lehetőséget is megvizsgálni, hogy a kórházban dolgozó orvosok itt a fürdőben is tudnának-e dolgozni, biztosabb megélhetést biztosítva ezzel önmaguk és családjuk számára. A napjainkra népbetegséggé vált allergia kezelése legfőbb módjának számító parlagfű irtás eredményessége egy jól megszervezett, szigorú és következetesen betartatott helyi rendelettel megtámogatott program végrehajtásán múlik. Ennek elindítását testületi elhatározás segítheti. Bár a településen parlagfű-irtás jelenleg is aktívan folyik, a cél elérése érdekében ezt a kezdeményezést szükséges szervezett keretek közé foglalni. Mindazonáltal a probléma végleges megoldására a programot csakis országosan megszervezve és kezelve van számottevő esély. Cegléd város legtöbb főt foglalkoztató munkáltatója a kórház. Az iskolavárosi funkcióból egyenesen következő jelentős gyerekszám kiépült, több területre kiterjedő iskolaorvosi ellátórendszert, valamint jól működő védőnő szolgálatot követel meg. Többek között ezekből a tényekből is kifolyólag a város életében az egészségügy kiemelt szerepet játszik. A különböző érintett intézmények közötti kapcsolattartás, az elképzelések egyeztetése, a koordináció ezen, a város életében kiemelt jelentőségű területen is létfontosságú. A hatékonyabb együttműködések elérése céljából, a különböző ellátási helyeken jelentkező problémák összefüggéseinek átlátására az egészségügyi koordinátor munkakörét hozta létre a város. Pillanatnyilag a státuszt egy személy tölti be, azonban a szóban forgó terület nagyságára, a számos határterületre való tekintettel egy újabb fő hasonló munkakörbe való állítása indokolt. A városban szervezetten és jól működő iskola-egészségügyi ellátás és védőnői szolgálat az egészségügy határterületének számító szociális-szférában tevékenykedő Humánszolgáltató Központ felügyelete alá tartozik. Az egészségügyi és szociális ellátás a fentebb említett két szolgáltatáson kívül is még számos helyen össze kell, hogy kapcsolódjon. Ilyen terület például a drogbetegek ellátása is, amely probléma kezelése a két ellátási terület összefogását kívánja meg szintén. A Cegléden működő betegszállítás a városi funkcióból értelemszerűen következve a térségi igényeket is kiszolgálja. A városban az Országos Mentőszolgálat vidéki egysége mellett alternatív betegszállító vállalkozás is megjelent ilyen irányú szolgáltatást kínálva. Ugyanakkor a jogszabályi furcsaságokból kifolyólag betegszállítást igen, mentést azonban nem végezhetnek ezek a vállalkozások.

36


2009.

Ebből az okból kifolyólag áll elő Cegléden is az a tarthatatlan helyzet, hogy ugyan az alternatív betegszállító cég rohamkocsija minden legújabb műszaki mentési eszközzel felszerelt, még sem végezhet ilyen típusú tevékenységet, és gyakorlatilag már hosszú idő óta csak kihasználatlanul áll a vállalkozás telephelyén. Jelenleg mentőorvosi szakképzettségű orvos nem dolgozik a városban, a szolgálatban lévő mentőautókat mentőtisztek és szakápolók kísérik. 11. táblázat - Az egészségügyi ellátásra vonatkozó átfogó adatok Egészségügyi ellátás 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Gyermek háziorvosi 4 4 4 4 5 5 4 rendelők száma Felnőtt háziorvosi rendelők 11 11 11 11 11 12 11 száma Gyógyszertárak száma 9 9 9 9 9 10 11 Szakrendelők száma 54 54 54 54 54 54 54 Gyermek háziorvosok száma 7 7 7 7 7 7 Felnőtt háziorvosok száma 15 15 15 15 15 15 15 KÖZIGAZGATÁS Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Szervezeti Struktúrája Polgármester: A Hivatalt a polgármester irányítja és felügyeli az önkormányzat gazdálkodásával, működőképességének fenntartásával kapcsolatos feladatokat, a szociális, műszaki, oktatási, művelődési és egészségügyi feladatokat, valamint az ezekkel kapcsolatos testületi döntések elkészítését, végrehajtását. -

Az önkormányzati tanácsadó A képviselőtestület és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátását segíti.

-

Az önkormányzati főépítész Előkészíti az önkormányzat egyes területfejlesztési, területrendezési és építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével.

-

Kisebbségi koordinátor A helyi roma kisebbséggel történő párbeszéd elősegítése, velük való kapcsolattartás.

-

A sajtóreferens - média kapcsolatok - városi honlap szerkesztése

-

A rendezvényszervező és testvérvárosi koordinátorok - testvérvárosi kapcsolatok fenntartása és ápolása - városi ünnepségek és rendezvények előkészítése, szervezése és lebonyolítása

Alpolgármesterek: Az alpolgármesterek feladatait, és a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester szabályozza, amelyet a képviselő-testület és szervei működési rendjét szabályozó rendelet tartalmazza.

37


2009.

A jegyző: Vezeti és megszervezi a Hivatal munkáját, gondoskodik a hivatal működésének személyi és tárgyi feltételeiről a költségvetés által meghatározott keretek között. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester elintézésre neki átad, ellátja a törvényben, vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket, az aljegyző és az irodavezetők bevonásával folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, határozat- és rendelet-tervezetek törvényességét. A belső ellenőrzés: A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása. Az aljegyző látja el a Hivatal tevékenységének törvényességi ellenőrzését. Akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, ellátja mindazon feladatokat, amivel a jegyző megbízza. Hatósági Iroda: - hatósági engedélyek, igazolványok kiadása - szabálysértéssel kapcsolatos feladatok - vállalkozások, magánszálláshely nyilvántartása - jogászi, jogtanácsosi feladatok ellátása, peres ügyek kezelése, nyilvántartása - környezet- és természetvédelem - az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági és közhasznú társaságok cégnyilvántartással, társasági szerződéssel, alapító okirattal kapcsolatos ügyeinek kezelése - alapítványi feladatok végzése Építésügyi Csoport - építéshatósági feladatok - vízgazdálkodási hatósági feladatok - közlekedési hatósági feladatok, közlekedési ügyek - térinformatikai rendszer folyamatos aktualizálása Pénzügyi Iroda: - költségvetéssel kapcsolatos feladatok ellátása - beruházások, felújítások feladatainak ellátása - hitelállomány alakulásának vezetése - évközi előirányzat-módosítások elkészítése, Képviselő-testület elé terjesztése, nyilvántartásokon való átvezetése - pályázatokon nyert EU-s támogatások elkülönített nyilvántartása, elszámolása - intézmények gazdálkodásának figyelemmel kísérése - az önkormányzati ingatlanvagyon kataszterének feltöltése, folyamatos, naprakész vezetése, negyedévente változások átvezetése, éves ingatlanvagyon leltár elkészítése, - az ingatlanvagyon kataszterhez kapcsolódó éves statisztika elkészítése, határidőre történő továbbítása Adócsoport - adóigazgatási ügyek - vagyoni bizonyítvány; adó- és értékbizonyítvány - adatszolgáltatások fogadása, végrehajtás megkeresésre - adóhatóság által vezetett számlákról történő utalások - felszámolási, végelszámolási eljárás során tett intézkedések - zárási összesítő készítése 38


2009.

Szociális és Gyámiroda: Szociális Csoport - jegyzői gyámhatóság - aktív korúak ellátása - időskorúak járadéka - ápolási díj - segélyekkel, támogatásokkal kapcsolatos feladatok - köztemetés - közgyógy-ellátás - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - szakosított szociális intézménybe történő beutalás - súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei - gondozási szükséglet vizsgálata - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - hadigondozási ügyek - szociális alapszolgáltatások működésének engedélyezése Városi Gyámhivatal A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. Okmányiroda - népesség-nyilvántartás - személyazonosító, lakcím, mozgáskorlátozottak parkolási, vállalkozói igazolvány, útlevél - forgalmi, vezetői engedély, törzskönyv - ügyfélkapu regisztráció - anyakönyvi ügyintézés - gyámügyi leltár, hagyatéki ügyek - esküvői szolgáltatások - élettársi kapcsolat igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása Közoktatási és szervezési Iroda alapfeladatai - funkcionális és szervezeti feladatok - bizottsági és testületi ülések működésének biztosítása, előkészítése - választások előkészítése - hivatalos Önkormányzati lap (Ceglédi Hírmondó) szerkesztése - üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok - rendeletek, határozatok, testületi döntések nyilvántartása - informatikai háttérfeladatok ellátása - közoktatás, tanügyigazgatás - közművelődés, közkönyvtári ellátás - egészségügy - sport - intézményi kapcsolattartás - kitüntetések előkészítése - ifjúsági feladatok - védelmi igazgatás, védelmi feladatok (polgárvédelem, katasztrófavédelem) - iratkezelés a külön szabályzat szerint

39


2009.

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Cegléden a ’90-es évek elején nagyon elhanyagolt terület volt a szociális szféra, majd az évtized közepétől kezdve szisztematikusan haladva előre fejlesztették ezt a területet. Az igazi áttörést, az első jelentősebb eredményt a pályázati pénzből létrehozott, 6 éve működő hajléktalan szállás jelentette. Az országon belül Ceglédre is jellemző demográfiai folyamatok nyomán a városban évek óta emelkedik az inaktív és az időskorú lakosok száma, akik közül sokan magukra maradnak, és segítségre szorulnak. A probléma kezelésére a városban egy önkormányzati és egy magántulajdonban lévő idősek otthona létesült. Egyesített Szociális Intézmény Az intézmény keretében működik az önkormányzati érdekeltségű, tartós bentlakást biztosító idősek otthona, melynek engedélyezett férőhelyszáma 135 fő, akik közül 20 fő részére emeltszintű szolgáltatást biztosítanak. Az apartmanokba történő beutalásokat a fenntartó Önkormányzat Népjóléti és Szociális Bizottsága végzi. Az igénybevételért egyszeri használatbavételi díjat kell fizetni. Az apartman 2 személyes, nem örökölhető és nem elidegeníthető. Az elhelyezés pavilonrendszerben történik 2, 3, 4 ágyas szobákban. A szolgáltatások között éjjel-nappali nővérszolgálat, orvosi ellátás, és gyógyászati segédeszközökkel való ellátás szerepel. Az otthon lakóinak étkeztetéséről az intézmény főzőkonyhája gondoskodik, napi háromszori étkezés biztosításával. Gerontomed Ápoló Otthon és Idősek Gondozóháza A magántulajdonban lévő intézet a város másik, idős korú emberek ápolásával, gondozásával foglalkozó, teljes körű szolgáltatást nyújtó szervezete. Az otthon 1 és 2 ágyas apartmanjaiban, betegápolásra kialakított lakószobáiban - melyek központi nővérhívóval, kábeltelevízióval, telefonnal felszereltek - teljes körű ellátást nyújtanak, tartós bentlakásos elhelyezéssel idős, egyedülálló személyeknek és házaspároknak átmeneti elhelyezést, valamint kórházi utókezelést, rehabilitációt ápolásra, gondozásra szoruló betegek részére. Gondozási központ A központ keretében működik alapellátásként a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás, szakellátásként pedig az Idősek Klubja, amely 25 férőhellyel rendelkezik. Humánszolgáltató Központ A városi önkormányzat 1998-ban hozta létre az intézményt, melyhez a Védőnői Szolgálatot, az Iskola-egészségügyi Ellátást, az Iskolafogászatot, a Családsegítő Szolgálatot és a Gyermekjóléti Szolgálatot csatolták szervezetileg. Az intézmény dolgozói létszáma 49 fő. A városban 14 védőnői körzet található, melyekhez belterületi és külterületi részek egyaránt tartoznak. A város oktatási intézményeit érintő iskolaegészségügyi-ellátás feladatait meghatározott rendelési időben egy iskolaorvos és egy iskolai védőnő látja el. A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatot négy családgondozó végzi. A lakosság az intézményben jogi és pszichiátriai tanácsadást vehet igénybe. A Központhoz tartozik, de a Polgármesteri Hivatal irodájában működik a szervezési és működési tevékenységét tekintve intézmények feletti szerepet betöltő Szociális Koordinációs Iroda, ahol két fő szociális referens dolgozik. Cegléd város Önkormányzati Képviselőtestületének kezdeményezésére 2002-ben Szociális térkép készült a városról. A rákövetkező évben, 2003-ban az illetékes szakemberek a város szociális ellátását érintő Szolgáltatásfejlesztési Koncepció elkészítésére kaptak megbízást. Az általuk létrehozott 13 munkacsoport az év második felére elkészítette az egyes ellátási területek fejlesztési programját, amelyből aztán a fejlesztési feladatokat 5 évre lebontva, prioritási sorrendet meghatározva a komplex fejlesztési koncepció összeállt. Minden év elején számba veszik az adott évben megvalósult feladatokat, és az elmaradtakat a következő évre viszik át következetesen megvalósítva ezzel a koncepció minden egyes fejlesztési feladatát.

40


2009.

A szociális térkép által felvetett problémák: - Jelentős hiányként jelentkezik a fogyatékosok, a pszichiátriai és a szenvedélybetegek nappali ellátása. - Megoldatlan az időskorúak átmeneti ellátása. - A gyermekvédelmi alapellátásból hiányzik a családok- és gyermekek átmeneti otthona. - A különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésben esélyegyenlőtlenség lép fel. - Az általános és középiskolákban nem, vagy csak kis intenzitású szociális munka folyik. - A külterületek szociális ellátásában hiányosságok tapasztalhatók. - Mind az alapellátás, mind a szakellátás területén felesleges párhuzamosságok léteznek. - Nincs egy szociális tájékoztató iroda, melynek segítségével a lakosság jobban el tudna igazodni az ellátások rendszerében. - A civil szektor és az egyházi segítő szervezetek többsége elszigetelt módon működik, nem kapcsolódik be szervesen a település szociális ellátórendszerébe. - Nagyon kevés a rehabilitációs munkahelyek száma. - Kevés a bérlakások száma, az igények kielégítésére nem képesek. - Az intézményekre a tárgyi és személyi feltételek hiánya jellemző. - Az intézmények területén az akadálymentesség nem biztosított. 12. táblázat - A városban folyó szociális ellátás összefoglaló adatai Szociális ellátás 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Szociális ellátás főbb 2,25 2,99 3,32 5,24 4,5 4,77 formáiban részesülők 2,17 aránya összesen (%) Szociális támogatásokra és 119,7 147,8 179,7 276,1 273,4 238,4 fő formáira fordított éves 107,6 összeg (m Ft) Szociális szolgáltatások (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, 3 832 3 875 4 097 3 351 4 476 2 768 4 663 idősek klubja stb.) igénybevevőinek éves száma SPORT, SZABADIDŐ A testi és a szellem nevelése szinte egyformán kiemelkedő a városban. Évtizedek óta büszkélkedhetünk az óvodáskorban kezdődő szisztematikusan egymásra épülő testi nevelés eredményességéről. Eseményekben, eredményekben gazdag évszázadot tudhat maga mögött a város. Nemcsak országos és világbajnokokat, de olimpikonokat is adott ez a város az országnak. Cegléden szűkösek a szponzorálási lehetőségek, ennek ellenére a város vezetése mindent megtesz azért, hogy a város sportélete pezsegjen, az elért sportteljesítmények szinten maradjanak mind a csapat-, mind az egyéni sportban. Jelenleg versenysportunk élvonalát két I. osztályú csapat képviseli: a Ceglédi VSE férfi vízilabda és a Ceglédi VSE férfi asztalitenisz együttese. Ki kell emelni az eredményes Ceglédi VSE cselgáncs szakosztályát is, különösen a 2002-ben junior Világ-, és Európa Bajnokságot nyert Szabó Brigittát. A sportágak jelentős segítséget kapnak abban, hogy a város valamennyi sportlétesítményét (5 db) ingyen kapják használatba, így azok a költségek nem terhelik saját költségvetésüket.

41


2009.

Diáksport A városi szabadidősport jellegű rendezvények versenynaptár keretébe foglalva szerveződnek 6-7 sportágban. Különböző túrák, nyári sporttáborok, egynapos rendezvények színesítik a palettát. Jelenleg három sportágban működnek rendszeres alapfokú, többfordulós bajnokságok. Ezek az asztalitenisz, kispályás labdarúgás és teke. 2001-től a városi önkormányzat biztosítja, hogy díjmentesen minden 3. osztályos általános iskolai tanuló részt vehet 15 órás úszótanfolyamon. Szabadidő E tekintetben a város számos lehetőséget tartogat. Fontos kiemelni a horgászati, vadászati, postagalambsporttal kapcsolatos szabadidős tevékenységeket, amelyek megszervezésére különböző sportegyesületek alakultak. Fontos még megemlíteni a városi strandfürdőt, valamint az egészen újnak számító, mindössze tavaly átadott Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőközpontot, amely pihenésre, szórakozásra és sportolásra nyújt lehetőséget. KÖZLEKEDÉS Cegléd a 4-es számú főközlekedési út mellett, Budapesttől 70 km-re fekszik a 311-es, 40-es és a 441-es sz. főutak kereszteződésében. A városszerkezet viszonylag jó áteresztő képességgel rendelkezik. A keleti és a déli országrészek a város mellett futó 4-es főúton keresztül érintkeznek a fővárossal, ami által Cegléd a nyugatról-keletre tartó nemzetközi forgalom jelentős részéből is kiveszi a részét. Itt halad át a Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Záhony és a Budapest-Cegléd-Kecskemét-Szeged vasútvonal. A város a budapesti repülőtérről autóval 40-45 perc alatt elérhető. Közúthálózat A Ceglédi kistérségen korábban gyorsforgalmi út nem haladt keresztül, s ez számottevő hátrányt jelentett. A 4. sz. főút várost elkerülő nyomvonalának megépítése óta a várost érő forgalmi terhelés mérsékeltebbé vált, mostanára azonban időszerűvé vált annak felújítása, és így elvégezték a 4. sz. főút Ceglédet északról elkerülő nyomvonalának gyorsforgalmi úttá történő továbbfejlesztését. Hosszú távon a közlekedési hálózat igen jelentős, új eleme lesz az egész térség fejlődésének lendületet adó, az ország középső területeit feltáró, 10-15 év távlatában megvalósuló, M8-as autópálya, amely a megépült dunaújvárosi hidat Kecskemét-Szolnok-Eger irányába tartva köti össze a 4-es főúttal. Az útvonal nyomvonalának véglegesítése még nem történt meg, de várható nyomvonala Nagykőröstől és Kőröstetétlentől délre, Abony és Szolnok között vezet majd, így a település határában keresztezi egymást az M4 és M8 nyomvonala. Ez az új útvonal nagy lehetőségeket biztosít a térségnek. A városközpont körül kialakított gyűrű feladata volt, hogy tehermentesítse a belső területeket. Ez mára nem minden vonatkozásban teljesül eredményesen. A valamelyest csökkent K-Ny irányú átmenő forgalommal szemben egyes útszakaszokon most az É-D irányú forgalom a meghatározóbb. A térség É-D-i főútvonala a 311.-441. sz. főutak által biztosított tengely, amely a városon keresztülhalad. A 441. sz. főút megnövekedett forgalma jelentős terhet jelent Cegléd számára. Az egyre növekvő forgalom maga után vonja a környezeti terhelés, a balesetveszély növekedését, és a városi utak teherbírását is meghaladja. A forgalomelőbecslések alapján várható, hogy mintegy 10-15 éven belül a városi átkelési szakasz egyáltalán nem fogja tudni levezetni az útvonal forgalmát. Belső bővítés nem lehetséges, így az elkerülő szakasz megépítését napirenden kell tartani. A 311. sz. főút szerkezetileg leromlott, az előírtakhoz képest 1 m-rel keskenyebb, tehát nem felel meg az előírásoknak. Két évvel ezelőtt állapotfelmérés történt, azóta elkészültek a tervek, az építkezés megkapta az építési engedélyt. Ezidáig azonban financiális okok miatt nem indult még el a kivitelezés.

42


2009.

Cegléd belterületi útjainak hossza 2002-ben 156 km volt, melyből 104 km a szilárd burkolatú út kategóriájába tartozott, ami 67 %-os aránynak felel meg. Ez az érték a kistérség két másik városával (Abony 26 % és Nagykőrös 72 %) összevetve nem tekinthető rossznak, bár egy kistérségi központtól elvárható, hogy ezen a területen is kiemelkedő kiépítettséggel rendelkezzen. Ebből a szempontból tehát Nagykőrös előrébb tart, Abony viszont jelentős lemaradásban van a burkolt utak kiépítettségében. Mindazonáltal a teljes kiépítettség mielőbbi elérésére kell törekedni mindenhol, mivel az ebből származó hiányosság következtében a lakosság komfortérzete jelentősen kisebb lesz, ami az otthonaik nehezebb megközelíthetőségében és a kellemetlen porszennyeződésben nyilvánul meg. A város úthálózata az utóbbi évek felújítási munkálatainak köszönhetően valamelyest javult, azonban a növekvő helyi és átmenő forgalom következtében további kiépítési és felújítási feladatokra kell felkészülni. A Budai út úttestje egyenetlenné, és ezáltal balesetveszélyessé vált, felszínét kisebb-nagyobb buckák borítják, ezért felújítására mihamarabb sort kell keríteni. Az út mellett található Strand és Termálfürdőt a 40. sz. főút irányából jelenleg csak földúton lehet megközelíteni, ez a téli és csapadékos időszakban a déli irányból elérhetőségi problémákat okoz. Ebből kifolyólag a jelenlegi földút aszfaltozott úttá való átépítése mielőbb indokolt. Mindkét előbb említett útfejlesztés megvalósulásával jelentős mértékben javul a fürdő megközelíthetősége. Az Ipartelepi összekötő út (a Kátai és a Jászberényi utak között) továbbépítésével, valamint a már meglévő szakasz felújításával jelentősen javul az Ipartelep közlekedési feltárhatósága, ami által a még beépítetlen ipari területek felértékelődnek. Parkolás A parkolás a városközpont intézményekkel teli, legbelső területén okoz időnként és helyenként problémát. A Kossuth tér és környékén kiépített parkolóhelyek a jelenlegi gépjárműforgalmat még képesek kiszolgálni. A szolgáltatások és a kereskedelem fejlődésével, valamint a gépjárművek számának további emelkedésével azonban újabb beavatkozásokra lesz majd szükség. A parkolási gondok egyik megoldását jelentheti a belváros egyes utcáinak egyirányúsítása, új parkolóterületek kialakítása, esetlegesen parkolóházak építése. Tömegközlekedés Közúti tömegközlekedési szempontból a város megfelelően feltárt. A város és a Volánbusz Ceglédi Üzemigazgatósága között kialakult együttműködési kapcsolatok léteznek, a közlekedési vállalat a szükség esetén felmerülő változtatásokat végrehajtja. A településen helyközi tarifás helyi autóbuszjáratok közlekednek, emellett a helyközi járatok városon belüli vonalvezetése szintén lehetővé teszi, hogy ezek a helyi igényeket is kielégítsék. A belső területek ebből a szempontból kielégítő ellátottsága mellett a lazább építésű, külsőbb területeken önkéntelenül, gazdasági racionalitásból is előfordul, hogy csak jelentősebb távolságok megtételével érhető el egy-egy autóbuszmegálló. Ezeken a területrészeken nem várható autóbuszjáratok indítása a közeljövőben. Kerékpáros közlekedés A térség földrajzi viszonyai lehetővé teszik a kerékpáros közlekedés fejlesztését. E mellett Cegléden nagy hagyománya van a kerékpárral történő közlekedésnek. Ennek megfelelően jelentős kerékpárút építések zajlottak a városban, amelyek többnyire a legfontosabb irányokban valósultak meg. A belső körgyűrű mentén például 50 %-ban van kiépült kerékpárút. Jelenleg mintegy 7,4 km hosszú kerékpárút található a városban, de a számottevő hosszúságú utak ellenére is még továbbiak építése szükséges egy egységes hálózat kialakulásának eléréséig. Az új termálfürdőhöz vezető kerékpárút tervezése már folyamatban van, két utat is terveznek oda, az egyiket a Budai, a másikat a Pesti út mentén. Ez a kerékpáros forgalom azonban csak a települések belterületein, vagy a közvetlen környezetükben lévő területek (tanyák, földek) megközelítésében játszik szerepet. A nagyobb távolságokra történő kerékpáros közlekedés a szabadidős forgalom és a turizmus keretében fog csak fejlődni. Ezért a város és kistérségének turisztikai fejlesztéseivel összhangban kell kidolgozni a kerékpárutak településközi hálózatát, és ezt az egyéb fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani.

43


2009.

Gyalogos közlekedés A város járdáinak, gyalogos átkelőhelyeinek többsége nem teszi lehetővé a kerekes székes mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedését. A számukra is akadálymentes közlekedést biztosító viszonyok kialakítása az esélyegyenlőség megteremtését jelenti. Vasúti közlekedés Cegléd, mint a Budapest-Záhony és a Budapest-Szeged vasútvonalak találkozásánál fekvő város vasúti csomópontnak tekinthető. Az egykoron jelentős forgalmat lebonyolító, hatalmas területen elhelyezkedő vasútállomás, a vasúti szállítások, mind a személyi és mind az árufuvarozást érintő visszaesésének, valamint arányvesztésének következtében jó néhány kihasználatlan területtel és épületfelülettel rendelkezik. Az egyes vágányok megközelítése szintben történik, amely balesetveszélyt hordoz magában, és bizonyos fokig csökkenti a vágányok kihasználhatóságát is. A patinás főépület rekonstrukciója befejeződött, gyalogos aluljáró is kialakításra került, azonban a Szűcsteleppel történő közvetlen kapcsolat északi kijáró kivitelezésének elmaradása miatt nem valósult meg. Az állomás előterében rendezetlen viszonyok uralkodnak, a parkolás kérdése nincs megfelelően megoldva. Az utóbbi időben sikerült elérni, hogy a ceglédi vasúti csomópontban IC-vonatok megálljanak, amely szolgáltatás pedig lerövidítené a település elérési idejét, valamint minőségibb utazási feltételeket biztosítana. KÖZMŰHÁLÓZATOK Csapadékvíz elvezetés A területre jutó csapadék egy része elpárolog, egy része leszivárog a talajba, egy része pedig a talaj felszínén és a felszíni vízelvezető műveken keresztül lefolyik a mélyebb fekvésű gyűjtőcsatornákba és azokon keresztül a befogadókba, vagyis a Gerje és a Perje csatornákba. Mivel a város perem részei magasabban fekszenek, mint a városközpont, ezért átemelőkkel kell megoldani a csapadékvíz elvezetését a befogadókba. A csapadékvízgyűjtő csatornák hossza kb. 42 km, míg ezzel szemben az út menti árkoké mintegy 163 km. Szikkasztó jellegű árok van 12 utcában, 41 utcában pedig (kb. 30 km) nincs semmilyen vízelvezetés. Például a nem régen belterületbe vont Budai úti (Öregszőlő) városrészben még nem megoldott ez a kérdés. Gyakran jelentenek problémát a zárt csatornaszakaszok, amelyeket egyes lakosok időnként szennyvízgyűjtők kiürítésére használnak. Az árkok elgazosodása lassítja a bennük lévő víz lefolyását. Pár év alatt sás, nád és cserjék növik be az árokpartokat, melyek jelentős mértékben csökkentik a vízelvezető képességet, ezért bizonyos időközönként irtani szükséges ezeket. A növényzet irtására sok pénzt költ az önkormányzat, a megoldást a csatornák leburkolása jelentené. A napjainkra egyre inkább jellemző szélsőséges időjárási viszonyok kialakulásának eredményeképpen rövid idő leforgása alatt (1 nap) lehulló rendkívül nagy mennyiségű (100 mm) csapadék előfordulása viszonylag gyakori jelenséggé vált. Ezért az ilyen esetek lehetőség szerinti kezelésére célszerű előre felkészülni. Ekkora mennyiségű csapadékvíz elvezetése azonban még a kiterjedt és jól működő hálózattal rendelkező települési rendszereket is néha megoldhatatlan feladat elé állítja. Ennek ellenére a jelenlegi rendszer továbbépítésével, a meglévő hálózat folyamatos karbantartásával, valamint fejlesztésével a jövőben lehetséges belvízkárok csökkentésére kell törekedni. Szennyvízkezelés A talajok védelme szempontjából kiemelt szennyező forrásnak számít a szennyvíz két alapvető formája, a közcsatornával gyűjtött és a szippantott szennyvíz. Cegléd város területén a kiépített csatornahálózat hossza mintegy 38 km. A hálózatba bekapcsolt lakások száma kb. 6500 db, a csatornával nem rendelkező lakások száma pedig 7500 körül van, amelyből következően a lakások számára vonatkozó kiépítettség 46%-os.

44


2009.

A csatornával ellátott részek azonban a városon belül nagyrészt a lakótelepek és környékét, valamint a városközpontot fedik le mindössze. A város területi szempontú lefedettsége tehát ennél jóval kisebb, a szétterülő város jelentős része nem csatornázott. A teljes kiépítettséghez hiányzó szennyvízcsatorna hossza mintegy 120-130 km. A bekötött lakásokra vonatkozó érték mind a megyei (42 %), valamint kistérségi átlagnál (34 %), és mind a térség két másik városának lefedettségénél nagyobb (Abony 38 %, Nagykőrös 29 %). Cegléd szűkebb és tágabb környezeténél is jobb ellátottsága azzal magyarázható, hogy a múlt rendszerben a hatékonyabban lefedhető, relatíve kiterjedt panel-lakótelepek épültek a városban, valamint az egykori járási központ szerephez fejlesztésre szolgáló központi pénzek társultak. Az ellátottságban viszonylagosan kedvezőbb helyzet azonban már nem mondható el országos kitekintésben (56 %). A város szennyvíztisztítójának fejlesztése jelenleg van folyamatban, az idei év végére a mechanikairól a biológiai tisztításra térnek át. Az új rendszerű tisztító maximális kapacitása 6500 m3/d lesz, ami azt jelenti, hogy jelenleg a szennyvíztisztítót terhelő maximum 30003500 m3/d szennyvíz a tisztító kb. 50%-os kihasználtságát fogja jelenteni. Ebből az következik, hogy a városi szennyvíztisztító a hálózat további bővítéséből jövőben származó többlet terhelés befogadására hosszú távon alkalmas. A kiemelt ivóvízmennyiség (kb. 6-7 000 m3/d) és a tisztítóba kerülő szennyvízmennyiség egyértelműen bizonyítja, hogy gyakorlatilag az elhasznált víz fele, mintegy napi 3000-3500 m3 szennyvíz a város alatti talajba kerül. Ez hosszú távon még a mélyebben fekvő vízadó rétegek elszennyezését is eredményezni fogja. A fő problémát az jelenti, hogy a családi házas övezetben lévő szennyvízgyűjtő medencék túlnyomó többsége szikkasztó rendszerű, melyek folyamatosan táplálják a szennyvizet a talajvízbe. Ezt a hosszú távon tarthatatlan folyamatot a csatornahálózat bővítésével, a családi házak bekötésével és ezeknek a rendkívül környezetszennyező illegális szikkasztóknak a felszámolásával mielőbb meg kell állítani. A szennyvízgyűjtő csatornával rendelkező városrészekben felmerülő probléma, hogy egyes lakók anyagi okokra hivatkozva nem csatlakoznak a gyűjtőhálózatra, annak ellenére, hogy erre volna lehetőségük. A probléma megoldása érdekében a szennyvízösszegyűjtés díját az önkormányzat rendeletileg emelheti, így orientálva a lakosokat a csatorna-hálózatra való csatlakozásra, másrészt a környezetterhelési díj fizetésének kötelezettsége is ebben az irányban hat. Ivóvízellátás Cegléd város ivóvízbázisa két kutat kivéve a 4. sz. főúttól északra, a Jászberényi úttól nyugatra található, ahol a szántóföldi környezet biztosítja a kutak védelmét. A város ivóvízzel való ellátásáról tíznél is több, rétegvízre telepített mélyfúrású kút gondoskodik. A kutakból kiemelt víz vas- és mangántartalma magasabb, mint az előírt határérték, ezért a közel múltban egy több mint 200 millió Ft-os beruházás keretében megvalósult vízminőség-javító berendezés beállítására került sor. A kutakból kinyert napi vízmennyiség jelentősen elmarad a lehetséges maximális vízhozamhoz képest, ami azt jelenti, hogy a kutak vízbázisa akár hosszabb időre is megnyugtató módon képes biztosítani a város ivóvízellátását. A vezetékes ivóvízhálózat lényeges gépészeti egységének számító városi víztorony mind gépészeti, mind építészeti vonatkozású felújítása a múlt évben megtörtént. A települési hálózat kiépítettsége elérte a 100 %-ot, a rendszert a város terjeszkedésével párhuzamosan folyamatosan bővítik és karbantartják. A város teljes ivóvíz-hálózati kiépítettsége országos összehasonlításban is kiemelkedőnek számít (országos érték: 93%), ugyanakkor a kistérségen belül még jobban megmutatkozik Cegléd előnye a két másik várossal való összevetésben (Abony 87 % és Nagykőrös 50 %).

45


2009.

Hulladékgazdálkodás Cegléden 1984 óta folyik intézményesített hulladékszállítás, amely feladatot napjainkban a többségi önkormányzati tulajdonban lévő ÖKOVÍZ Kft. végzi. A város hulladékgazdálkodásra vonatkozó, új rendelete 2003 végén született. A családi házas övezetekben heti egy alkalommal, a konténeres gyűjtésű lakótelepeken, illetve intézményeknél heti három alkalommal történik hulladékszállítás. Lomtalanítási akcióra évente egyszer kerül sor a városban. A hulladék tárolása a város nyugati részén kiépített, önkormányzati tulajdonú hulladékgyűjtő telepen történik, amely a jelenlegi szabványoknak megfelelően szigetelt, és kiépített telep. A veszélyes hulladékok tárolására a telepen belül kialakított, speciális szigeteléssel és önálló szennyvíztisztítóval ellátott veszélyes hulladék gyűjtőhely szolgál, melynek engedélye azonban 2004. szeptember 30.-val lejárt. Azonban megkezdte a működését – Ceglédtől 6 km-re észak-nyugatra – az a 49 települést, köztük Ceglédet is ellátó, nagyrészt az Európai Unió ISPA Alapjának pénzforrásából megépülő, az EU-s követelményeknek minden tekintetben megfelelő regionális hulladéklerakó és feldolgozó telep, amely a háztartási hulladék kezelését és a veszélyes hulladékok tárolását és szállítását is meg fogja oldani. Cegléden 2004 tavasza óta folyik a különböző eredetű, műanyag, üveg és papír anyagok szelektív gyűjtése 19 hulladékgyűjtő szigeten, amelyeknek száma 2007-ben 41-re emelkedett. A szelektív gyűjtéssel lehetővé válik az újrahasznosítható hulladék másodlagos nyersanyagként való felhasználása és jelentős mértékben csökkenthető a telepre kerülő hulladék mennyisége. Az önkormányzat évente 2x4 alkalommal ingyenes zöldjáratokat üzemeltet tavasszal és ősszel. Villamos energia ellátás A város villamos energiával való ellátását egy három irányba elágazó (Szolnok, Nagykőrös és Monor) 120 kV-os nagyfeszültségű távvezeték biztosítja. Az elektromos áramszolgáltatást a DÉMÁSZ Rt. nyújtja. A 20 kV-os alállomások felújítása az idén, 2004-ben fejeződött be, várhatóan 20 évig nem igényelnek újabb rekonstrukciót. A fogyasztók közvetlen, hálózati csatlakozását több száz kisebb transzformátor teszi lehetővé. Cegléden a közvilágítás szintén nem régen lett korszerűsítve, 4 évvel ezelőtt került sor a lámpatestek takarékosabb égőkkel való cseréjére. Az újonnan belterületbe vont városrészen (Budai Út - Öregszőlő) a közvilágítás kiépítése most van folyamatban. Ennek ellenére a város villamosenergia-hálózata teljesnek tekinthető. Gázellátás Cegléd városában a vezetékes gázszolgáltatást a TIGÁZ Rt. végzi. A város két fogadó állomása és az Ipartelepi fogadó egyaránt a MOL Rt. Ceglédi gázátadó állomásáról kapja a betáplálást. A gázfogadó állomások a szükséges értékekre csökkentik le a nyomást, valamint acél- illetve 90%-ban PE (polietilén) anyagú vezetékekbe továbbítják a földgázt, ezzel biztosítva a városi gázellátást. A város gázhálózata már a 90-es évek közepére elkészült, azóta már csak a település fejlődésével, átalakulásával járó újabb igények kielégítése történik (utcai vezetékek kiépítése, illetve meghosszabbítása). Nagyobb településrészt érintő fejlesztés a 2003-ban befejeződött Öregszőlői városrész, illetve a Termálfürdő gázellátását biztosító vezetékek kivitelezése volt. Ellátatlan terület már csak a város peremrészein, illetve külterületén található. A ritkán lakott, külterületi tanyás részek kiépítése az igényeknek megfelelően folyamatosan történik. Cegléden a KSH adatai alapján 2002-ben a lakások 75%-a volt gázvezeték hálózatba bekötve, ami a kistérségi arányhoz (65%), illetve az országos átlaghoz (72%) képest kedvezőbb, a megyei és regionális bekötöttségi arányokhoz képest (80, illetve 86%) viszont alacsonyabb érték. A kistérség városi rangú települései közül Abonyban pontosan megegyezett, ugyancsak 75%-os, míg Nagykőrösön jóval alacsonyabb volt (66%) a lakások gázzal való ellátottságának mértéke.

46


2009.

Városüzemeltetés A Cegléd város Képviselő Testülete által létrehozott Ceglédi Szolgáltató Közhasznú Társaság (CESZOLG Kht.) 2001. január 1.-től kezdte meg működését, melynek megszűnését követően a 100 %-os önkormányzati tulajdonban levő Mobilpark Közhasznú Nonprofit Kft. vette át a város üzemeltetésének jogát. A társaság szerteágazó feladatai közé számos dolog tartozik, melyek a következők: - Zöldfelületek karbantartása, a köztisztaság védelme - A közforgalmi utak fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése - Önkormányzati tulajdonú lakások és egyéb helyiségek karbantartása - Műemlék- és természetvédelem - A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, rehabilitációs foglalkoztatás - Piac és a gyepmesteri telep üzemeltetése 13. A közműellátásra vonatkozó 2003 és 2009 közötti összefoglaló adatok Közműadatok 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Ivóvízhálózatba bekötött lakások 78 87 88 88 89 90 91 aránya (%) Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött 38 38 38 38 68 69 71 lakások aránya (%) Zöldfelületek aránya 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 (%) KÖZMŰOLLÓ: szennyvíz-csatorna hossza (m) / vízvezeték hossza (km) bekötések nélkül 37 800 m / 181 km

47


2009.

2.2.6. Korábbi időszak fejlesztései Cegléd városa folyamatos infrastrukturális, és azokhoz szervesen illeszkedő nem beruházási jellegű fejlesztéseit elsősorban a Helyi Építési Szabályzathoz, másodsorban a Települési Környezetvédelmi Programhoz igazítva, az Országos Területfejlesztési Koncepció irányelveit szem előtt tartva viszi véghez. Ezen kívül az önkormányzat a fejlesztési feladatoknak megfelelő rövid távú terveket, programokat (pl. köztér- és parkoló-felújítási program) dolgoz ki, melyek segítik a fejlesztések megfelelő ütemben és formában történő megvalósulását. A különböző beruházások pályázati támogatások igénybe vételét teszik szükségessé. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy az önkormányzat saját forrásának, illetve a beruházás típusától függően magántőke bevonásával valósulnak meg a projektek. A település eddig nem rendelkezett olyan átfogó stratégiai tervvel, amely iránymutatást adott volna arra vonatkozóan, hogy a város céljainak megfelelően milyen sorrendben, milyen eszközökkel, mekkora kockázat mellett és milyen konkrét együttműködési lehetőségekkel valósítson meg egy-egy projektet, azok egymással való szinergiájának vizsgálata nem történt meg. A fejlesztések szükségességét a lakossági igények, az ingatlanok állapot-felmérése, az esetlegesen jelentkező befektetői igény és az éppen adódó pályázati források hívták életre. Jelen táblázat a már megvalósult fejlesztéseket tartalmazza. 14. táblázat – Korábbi fejlesztések Nagyméretű beruházások Beruházás megnevezése Megjegyzés Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidő Központ Önkormányzati beruházás, mely a turizmus (gyógyfürdő, csúszdapark, apartmanpark és és a gazdaság élénkítését egyaránt hivatott kemping) – 2,3 milliárd Ft szolgálni. Jelentős hasznosítható területtel rendelkezik. Ipari Park kiépítése – 460 millió Ft Kitörési pontja lehet a mezőgazdasági termékek feldolgozóiparának betelepítése. A turizmus és a kistérségi együttműködés Tourinform iroda kialakítása - 12,5 millió Ft erősítése érdekében hozták létre. Folyamatban levő fejlesztések: Ökoszálloda* * * * építése A szálláshelyfejlesztés súlyponti szerepet játszik a város turisztikai potenciáljának Gyógy- és Rehabilitációs szálloda* * * * erősítésében. építése – 3,1 milliárd Ft Kisebb volumenű fejlesztések Beruházás megnevezése Megjegyzés Út- és parkoló-fejlesztések: Bűrgeház dűlő burkolat felújítása 3,5 km 22 millió Ft - 2008. Petőfi S. utca, Kossuth tér, Kossuth Ferenc utca burkolat felújítása 1,5 km 51 millió Ft - 2008. Selyem utca út- és parkoló felújítása, kialakítása, Teleki utca út- és parkoló felújítása 2500 m2 11,5 millió Ft - 2008.

Sok vállalkozás telepedett le az út mentén, gazdaságélénkítő szerepet játszik a közlekedési viszonyok javítása mellett. A belváros szempontjából kulcsfontosságú, nagyforgalmú utak, melyek a közlekedési színvonalat javítják. A belváros közlekedési helyzetének javításában, a parkolási gondok megoldásában játszik kiemelkedő szerepet.

48


2009.

Kisebb volumenű fejlesztések Beruházás megnevezése Megjegyzés Út- és parkoló-fejlesztések: Örkényi út részleges felújítása Örkényi úti iskolához és óvodához vezető 1,5 km külterületi út – a közoktatási intézmény 27 millió Ft könnyebb megközelíthetőségét szolgálja. 2009. Kossuth tér burkolatának részleges felújítása Kossuth tér Kőrösi út és Alkotmány utca 5 millió Ft közötti járda és térburkolat kialakítása 2009. Szabadság téri parkoló felújítás 2 millió Ft 2009. Köztársaság utcai parkoló felület kialakítása 2 millió Ft 2009. Szolnoki úti parkoló felújítása, kialakítása 25 millió Ft 52 parkolóhely kialakítása valósult meg. 2009. Játszótér-fejlesztések*: Bede játszótér Beruházási költség: 11 093 780 Ft Dózsa szobor környéke (Nefelejcs utca) Beruházási költség: 20 606 284 Ft Gubody kert Beruházási költség: 9 504 401 Ft Kossuth Ferenc utca Beruházási költség: 9 277 075 Ft Örkény utcai játszótér Beruházási költség: 15 171 833 Ft Szolnoki úti játszótér Beruházási költség: 34 969 802 Ft Épület-felújítások, energiaracionalizálás: Az önkormányzati intézményhálózat Az önkormányzat minden évben elkülönít a vonatkozásában megkezdődött a nyílászáró- költségvetésében 25 – 35 millió Ft-ot erre a csere. célra. Részleges óvoda- és bölcsődefejlesztések: Szűcstelepi óvoda Kerítés és nyílászáró-csere. Deák téri bölcsőde Vizesblokkok felújítása folyamatban van. Malomtéri óvoda Felújítás, karbantartás Kőrösi úti óvoda Karbantartás, akadálymentesítés Ady Endre úti óvoda Karbantartás Várkonyi István Általános Iskola Örkényi Úti Tagintézménye melletti ingatlanon 2 Pályázati támogatásból valósult meg (2007.) csoportos óvoda felépítése 2010-ben várható, folyamatban levő fejlesztések: Kerékpárút építése Budai út, Pesti út és a Több ütemben történő beruházás. Termálfürdő övezetében Elnyert támogatás: 200 m Ft. Kerékpárút építése - Pesti út, Budai út, Több ütemben történő beruházás. Felszegi út Elnyert támogatás: 200 m Ft. Kölcsey téri vasútállomás parkolójának Elnyert támogatás: 120 m Ft. kialakítása – P+R *Ezen felül 5 másik játszótér, 5 labdázó és 1 görkorcsolyapálya felújítása tervezett.

49


2009.

2.2.7. Összegzés Az előző fejezetekben részletesen tárgyalt, a város egészére vonatkozó helyzetértékelés főbb megállapításait összegyűjtve megállapítható, hogy melyek azok a gazdasági, társadalmi, környezeti és egyéb elemek, sajátosságok, amelyek segítségével körvonalazódnak Cegléd hosszú és középtávon kitűzött céljai, melyek erősítik a város fejlődését, hosszú távú fenntarthatóságát és a lakosság elégedettségét. SWOT A helyzetelemzés szintéziseként megjelenítésre kerülnek azok a külső és belső tényezők, melyek a város fejlődésére befolyással vannak. Az elemzés keretein belül bemutatjuk a jelenlegi állapot pozitívumait, amelyeket megtartani, erősíteni szükséges; a gyengeségeit, melyek csökkentése, kivédése, jobbá tétele a cél. A veszélyek azokat a külső negatívumokat jelentik, melyek bekövetkezése várható, amennyiben a szakmában érintettek, illetve a tulajdonos önkormányzat és az üzemeltető a problémákat nem orvosolja, és nem fejleszt időben. ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

-

-

-

-

-

-

Kedvező közlekedés-földrajzi adottságok (Fővároshoz való közelség; Vasúti fővonalak találkozásánál fekszik; 4. sz. főútvonal mellett található) Kistérségi központ Iskolaváros (5 középiskola, 4 általános iskola, TISZK-központ) – az oktatási intézmények városi és térségi feladatokat egyaránt ellátnak Fürdőváros – városi strandfürdő; Termálfürdő és Szabadidőközpont, sport, borkultúra, gazdag kulturális élet rendezvények nagy száma Közel fekszik a dinamikusan fejlődő gócterületekhez – szerepe lehet az feléjük, és a felőlük terjedő javak befogadásában és továbbításában Térségi funkciókat birtokol; a helyi szintű ellátási funkció is teljes körű Működő vállalkozások számának folyamatos növekedése Megfelelő ellátottság a lakossági és vállalkozói gazdasági szolgáltatások terén A fővárosba és a környező nagyobb településekre (Szolnok, Nagykőrös) történő ingázás felszívja a helyi, kevesebb és rosszabbul fizetett munkalehetőségekből adódó munkaerőtöbbletet, ezért a városban jelentéktelen a munkanélküliség

50

-

-

Városi székhelyű felnőttoktatási intézmény hiánya (igazgatási funkció) Kedvezőtlen gazdasági struktúra fejlesztések hiánya, technológiai munkaerő képzetlensége K+F hiánya Öregedő társadalom (fiatalkorúak kisebb aránya a lakosságon belül) Lakosok alacsony iskolai végzettsége A beruházási kedv növelésének hiánya az adókedvezmények és egyéb nem beruházási jellegű fejlesztések elmaradása miatt. Motorizáció káros hatásainak (elkerülő utak hiánya) folyamatos növekedése Környezettudatos szemlélet hiánya


2009.

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - Helyi adottságokra épülő - Közel fekszik a dinamikusan fejlődő gazdaságszerkezet kihasználása gócterületekhez – vonzáskörzeti Mezővárosi jelleg (jó minőségű, nagy árnyék borul rá. kiterjedésű termőföldek; szőlő- és - A magasabb bérszínvonalat biztosító gyümölcsültetvények; borászat) budapesti munkaerőpiac gyakorlatilag versenyképtelenné teszi a ceglédi - Kistérségi együttműködés további erősítése munkaerő-piaci kínálatot. - Külső működő tőke beáramlása a - Az ingázók hajlamosabbak az technológiai szintű, innovatív elköltözésre iparágak meghonosítására - További szegregátumok kialakulása (jelentősebb, nagyobb volumenű vállalatok, főként a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak betelepedésének lehetősége (Ceglédi Ipari Park – rendelkezésre álló területek nagysága) - Helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek folyamatos bővítése - Gazdasági igényekkel összehangolt képzési rendszer kialakítása (TISZK) - Közösségi közlekedés, parkolók fejlesztése

51

KÖZOKTATÁS

A különböző profilú középiskolák azonos szakirányú képzése → VERSENYHELYZET

15. ábra - PROBLÉMAFA

2009.

nagy

Lakosság iskolai végzettsége alacsony

Kistérség népességvonzó ereje gyenge

Az ingázás versenyképtelenné teszi a ceglédi munkaerő-piaci kínálatot

52

a

bevételek gazdaság részének

GAZDASÁG

A város infrastrukturális elmaradottsága

Városba látogatók, turisták folyamatos csökkenése

Együttműködés ek és partnerség hiánya

Magas az agrárszektorban dolgozók aránya

Turisztikai elmaradása – jelentős ellehetetlenítése

FÜRDŐVÁROSI SZEREP CSÖKKEN

A befektetők beruházási kedvét a város nem növeli tudatosan – adókedvezmények, tervalku hiánya…stb.

Munkanélküliek számának lassú növekedése

népesség

FOGLALKOZTATÁS - DEMOGRÁFIA

Felsőszintű oktatás, főiskolai képzés hiánya

gazdasági megfelelő

Inaktív száma

SZOLGÁLTATÓ ÉS MEZŐVÁROSI SZEREP CSÖKKEN

A KISTÉRSÉG FŐVÁROSA NEM FEJLŐDIK TOVÁBB A társadalom, gazdaság és a turizmus, mint a város fő építőkövei elmaradnak az országos fejlődéstől.

Nem a igényeknek képzés

Demográfiai folyamatok (természetes szaporodás negatív egyenlege) kedvezőtlen hatása a közoktatásra

Ingázások (jobb megélhetési lehetőségek) okozta elköltözések a fiatalok körében (Bp., Szolnok)

Helyi kötődés csökken

Öregedő társadalom

ISKOLAVÁROSI SZEREP CSÖKKEN


53

FOGLALKOZTATÁS JAVÍTÁSA DEMOGRÁFIA

Turisztikai növekedése élénkítése

a

bevételek gazdaság

Infrastrukturális beruházások megvalósítása saját és külső forrás, pályázati támogatás útján

Városba látogatók, turisták folyamatos növekedése

–

GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSE

Együttműködés és partnerség kialakítása a gazdasági szereplőkkel

Az agrárszektorban dolgozók magas arányát kompenzálja a megjelenő mezőgazdasági feldolgozó cégek betelepülése – munkahelyteremtés

Kistérség népességvonzó erejének növelése turisztikai, gazdasági eszközökkel kistérségi és települési szinten

A ceglédi munkaerő-piaci kínálat javul a helyi igényeknek megfelelően – csökken az ingázás szüksége

A felnőttképzés révén a lakosság iskolai végzettsége nő

igényeknek képzések

száma

Munkanélküliek száma stagnál, vagy csökken az oktatás minőségi javulása révén

Inaktív népesség csökken

FÜRDŐVÁROSI SZEREP NŐ

Nem beruházási jellegű tevékenységek révén a befektetők beruházási kedvét a város tudatosan növelni kívánja.

SZOLGÁLTATÓ ÉS MEZŐVÁROSI SZEREP NŐ

Felsőszintű oktatás, főiskolai képzés kialakítása, bevezetése

KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSE

A különböző profilú középiskolák szakirányú képzésének diverzifikálása → VERSENYHELYZET MEGSZÜNTETÉSE

A gazdasági megfelelő bevezetése

Fiatalok helyben maradása a demográfiai folyamatokra, ezáltal a közoktatásra kedvező hatással van

Ingázások és elköltözések számának visszaszorítása a fiatalok körében az oktatás színvonalának javulása révén

Helyi kötődés, lokálpatriotizmus erősödése

öregedése

ISKOLAVÁROSI SZEREP NŐ

Társadalom mérséklődik

16. ábra - CÉLFA

2009.

CEGLÉD - A KISTÉRSÉG FŐVÁROSA A társadalom, gazdaság és a turizmus, mint a város fő építőkövei lépést képesek tartani az országos fejlődési szinttel.



2009.

3. VÁROSRÉSZ LÉPTÉKŰ FEJEZETEK

3.1. Egyes városrészekre vonatkozó helyzetértékelés Cegléd város földrajzilag és funkcionálisan tagolt városszerkezete alapvetően igényli az eltérő, városrészi megközelítés alkalmazását. Az egyes városrészek önálló jogalanyisággal semmilyen szinten nem rendelkeznek, azonban a városrészek lehatárolásával lehetővé válik, hogy önálló, az adott településrész funkciójához igazodó fejlesztési célok kerüljenek meghatározásra. 17. ábra – Az egyes városrészek lehatárolása Cegléden

1. Budai úti lakó-üdülő övezet 2. Öregszőlő-kertváros 3. Északi IpariKereskedelmi Övezet

4. 5. 6. 7. 8.

Északi lakótelep Keleti kertváros Belváros Nyugati kertváros Dél-keleti Iparterület

9. Külterületi övezet

tanyás

A településfejlesztési koncepciót és a településrendezési tervet alapul véve történt meg szakemberek bevonásával és a mélyinterjúk segítségével a városrészek beazonosítása. Az egyes városrészek közül kiemelésre kerülnek a vegyes övezetbe sorolt területek, melyek részletes elemzésére, SWOT elemzésére is sor kerül. A lakóövezeti városrészek esetében a főbb tendenciák kerülnek bemutatásra.

54


2009.

3.1.1. Belváros Utcák szerinti lehatárolás: Budapest-Szolnok vasútvonal – Jászberényi út – Szent Imre herceg utca – Teleki utca – Rákóczi út – Jókai utca – Köztársaság utca – Széchenyi út – Alszegi út – Déli út – Bajcsy-Zsilinszky utca – Pesti út – Felszegi út – Nagykátai út – Külső-Kátai út – Malomtó szél – Sporttelep A belváros funkcióbővítő városrehabilitációra vonatkozó akcióterületének utcák szerinti lehatárolása: Kossuth Ferenc u. és Gubody u. kereszteződés - Népkör u. – Szolnoki u. – Szív u. és Kazinczy u. kereszteződés – Kossuth tér – Árpád u. – Selyem u. – Eötvös tér - Kossuth Ferenc u. Cegléd történelmi belvárosa nemcsak múltja, hanem jelenben betöltött kiemelkedő közigazgatási, kereskedelmi, szolgáltatási funkciója miatt is a legfontosabb városrész. A területen található műemléktemplomok, kiemelt zöldfelületek, klasszicista épületek nemcsak a helyiek, de az idelátogató turisták számára is valódi értékeket jelentenek. Az épületek homlokzati felújítása és funkcióváltása előtérbe kerül, a zöldfelületek megújítása kiemelt prioritás. Az igazgatási funkciójú épületek korszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele szükséges. A belváros vonzóvá tétele érdekében önkormányzati tulajdonú épületek bérlőinek cseréjére, funkciók áthelyezésére van szükség, hogy minél inkább üzleti alapon lehessen hasznosítani az ingatlanokat. Gazdaság A település legtöbb bejegyzett vállalkozása e területen található, a kereskedelmi üzletek száma kiemelkedően magas. Magas a városrészben foglalkoztatottak száma, annak ellenére, hogy az itt dolgozók a város minden részéről járnak ide dolgozni. Viszonylag alacsony a lakóingatlanok részaránya. A városrész kiemelt gazdasági funkciója ellenére a településre betelepülő multinacionális kereskedelmi vállalkozások miatt, a kiskereskedelmi üzletek száma csökkenő tendenciát és magas fluktuációt mutat. Infrastruktúra A városrészen közművek tekintetében teljes lefedettségről beszélhetünk, minden közszolgáltatás elérhető, a távközlési szolgáltatásokat is beleértve. Közlekedését tekintve központi elhelyezkedése miatt jól megközelíthető, bár közlekedési gondot okoz a viszonylag szűk területre koncentráló belvárosi igazgatási funkciójú övezet. A belvárost elkerülő út kialakításán túl utcák egyirányúsításával próbálják megoldani a problémát. A parkolás bizonyos időszakokban problémát jelent, mely a belváros vonzóerejét jelentősen csökkentik a vállalkozók és a lakosok részéről egyaránt. Közösségi funkciók A város közigazgatási központja, itt találhatóak a legfontosabb közművelődési intézmények (művelődési ház, könyvtár, mozi). Az igazgatási szervek többsége itt helyezkedik el. A lakosok számára több kiemelt park nyújt pihenési-kikapcsolódási lehetőséget. Igazgatási funkciók A település igazgatási központja, a helyi és térségi feladatot is ellátó intézmények székhelye itt található. Jelentős számú ügyfélforgalom miatt különösen az ügyintézési órákban túlterhelt a város, éjszakára azonban kiürül a városrész.

55


2009.

Humánszolgáltatási funkciók A területen elsősorban az egyházi fenntartású alapfokú iskolák találhatóak meg. Ugyan még működik óvoda és bölcsőde az Ady Endre utcában, de ezeket az intézmény összevonások és bővítések során a külsőbb, lakóövezetekbe kívánnak elhelyezni a település vezetői. SWOT-ELEMZÉS ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- műemlék épületek - nehéz megközelíthetőség - forgalmas közterek - parkolási gondok - igazgatási központ - kevés magas színvonalú szolgáltató - kereskedelmi központ - nem megfelelő üzleti infrastruktúra LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - modern üzleti központ kialakulása - multinacionális vállalatok városszéli terjeszkedése - ügyfélbarát igazgatási terek kialakulása - belváros turisztikai lehetőségeinek - bérleti szerződések megszűnése kiaknázása - a középületek és közparkok felújításának elmaradása - magánberuházók funkcióbővítő fejlesztései (pl. szálloda) - fejlesztéseknél beruházók/üzleti partnerek hiánya 15. táblázat - Városrészi mutatószámok Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15 – 59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60 – x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

56

Cegléd összesen 38 055 17,2 62,0 20,7

8 301 14,7 58,1 27,2

27,1

20,4

10,3 14 732 30,9

15,1 3 358 23,0

43,4

42,0

17,5

13,1

52,7 41,8 37 299

53,6 46,4 8 244

Belváros


Mutató megnevezése Kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Kiskereskedelmi üzletek száma Belváros Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma Belváros Vendéglátóhelyek száma - Cegléd összesen Vendéglátóhelyek száma - Belváros Zöldfelületek aránya (%) - Belváros Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

2009.

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 167

155

192

146

133

253

227

68

64

79

60

55

104

93

18

17

21

16

15

28

25

8

7

9

7

6

11

10

31

30

25

23

25

49

80

13

12

10

9

10

20

33

2

2

2

2

2

2

2

3.1.2. Budai úti lakó-üdülőövezet Utcák szerinti lehatárolás: Budai út – Közép út – Külső Pesti út – 40. sz. út – Ceglédbercel irányába fekvő területek A település külterületi része hagyományosan üdülő-lakó funkciót tölt be. A külterületi jelleget töri meg a fürdő, melynek jelentős mértékű fejlesztése felértékelte a térséget. Ezt jól mutatja a növekvő számú új építés nemcsak a gazdasági-szolgáltató, de a lakóingatlanok területén is. A város ezen üdülőövezet irányába terjeszkedik, egyrészt, mert itt állnak rendelkezésre nagyszámban építési telkek, illetve a fejlesztés generálta vonzás miatt. A fürdő megítélése meglehetősen ellentétes különösen a felújítás és az aquapark elkészülte után. A mélyinterjúkban sokszor elhangzott, hogy a fürdőfejlesztés jelentős fejlesztési forrásokat vont el más területektől. A fürdő, talán elsősorban földrajzi elhelyezkedése miatt, nem áll közel a helyi lakosokhoz, sokkal fontosabbnak tartották volna a Városi Fürdő fejlesztését. Ennek ellenére a település kiemelkedő jelentőségű turisztikai látványossága, ahol, a városközponttal szemben megfelelő szálláshely is rendelkezésre áll. A további fejlesztésre azonban szükség van, hogy a hasonló beruházásokkal szemben versenyképes maradjon a városrész. Gazdaság Jelentős számú vállalkozás található ezen övezetben, köszönhetően elsősorban a turizmusban. Probléma, hogy ezek nem rendelkeznek jelentős bevétellel turisztikai jellegük miatt. A városrész fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban is. További turisztikai látványosságok fejlesztésére lenne szükség ahhoz, hogy hosszabb időszakot töltsenek el Cegléden az ide érkező vendégek. Infrastruktúra A városrész jelentős infrastrukturális problémákkal küzd. Különösen fontos a fürdő közlekedési megközelíthetősége, szükséges lenne a bekötő utak fejlesztése a főutakról, illetve a településsel való kapcsolat megteremtésére a kerékpárutak kialakítása a Pesti és Budai út mentén. Közművesítési igény merül fel a városrész keleti részén a Budai és Pesti út közti területen, ahol igény mutatkozik lakóingatlan-fejlesztések iránt. 57


2009.

Közösségi funkciók Iskola és óvoda található a területen, ez külterületi jellege miatt közösségi funkciót is betölt. Szükséges lenne a turisztikai célú közösségi programok fejlesztésére, melynek elsősorban a fürdő adhatna otthont a turisták minél jobb kiszolgálása érdekében. Igazgatási funkciók A településrészen jelentős igazgatási funkciók nem kerültek elhelyezésre. Humánszolgáltatási funkciók Óvoda és alapfokú oktatási intézmény működik 4 osztállyal. Jelentős fejlesztések e területen nem várhatóak a csökkenő gyereklétszám és integrációk miatt.

SWOT-ELEMZÉS ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

-

modern fürdő - városközponttól való távolság aquapark a fiatal turisták igényeihez - kevés kiegészítő szolgáltatás igazítva - rövid tartózkodási idő - megfelelő színvonalú szálláshely - szezonalitás - térségi szintű turisztikai vonzóerő LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - további szálláshelyek kialakítása - a környező települések fürdőivel folytatott verseny - új turisztikai szolgáltatások bevezetése - egészségügyi szolgáltatások kiterjesztése - gazdasági fenntarthatóság a fürdőben, a városrész alapszintű - további beruházások elmaradása egészségügyi ellátásának egy helyen történő biztosítása - vasúti elérhetőség javítása, állomás és fürdő közti gyalogos járda kialakításával

58


2009.

16. táblázat – Városrészi mutatószámok Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15 – 59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60 – x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Kiskereskedelmi üzletek száma városrész Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma városrész Vendéglátóhelyek száma - Cegléd összesen Vendéglátóhelyek száma - városrész Zöldfelületek aránya (%) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

38 055 17,2 62,0 20,7

Budai úti lakóüdülő övezet 612 26,0 57,2 16,8

27,1

42,6

10,3 14 732 30,9

1,8 182 25,3

43,4

51,7

17,5

28,6

52,7 41,8 37 299

44,2 41,0 610

Cegléd összesen

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 167

155

192

146

133

253

227

10

9

12

9

8

15

14

18

17

21

16

15

28

25

1

1

1

1

1

2

1

31

30

25

23

25

49

80

2

2

2

1

2

3

5

2,8

2,8

2,8

2,8

2,8

2,8

2,8

59


2009.

3.1.3. Öregszőlő kertváros Utcák szerinti lehatárolás: Közép út – Budai út halastavakig futó része – Budapest-Szolnok vasút – Sporttelep – Malomtó szél – Külső-Kátai út – Nagykátai út – Felszegi út – Csikós szél – Tömörkény utca – Csikós széli legelő – Közép út. A település egyik lakóövezeti területe, jelentős gazdasági aktivitás nem valósul meg a területen. A városrész óvodával, alapfokú oktatási intézménnyel nem rendelkezik, azonban a közeli belvárosi területeken elérhetőek. Lakóterületei infrastrukturálisan ellátottak. Kerékpárutak fejlesztése és az utak burkolatának fejlesztése szükséges. A városrész lakóövezeti jellegéből adódóan kiemelt a rekreációs célú pihenőfunkciók fejlesztése, jelenleg sportpálya és horgásztó áll a lakosok rendelkezésére, amelyeket nemcsak a városrész, de a település más részein élők is használnak. 17. táblázat – Városrészi mutatószámok Cegléd Öregszőlő Mutató megnevezése összesen kertváros Lakónépesség száma 38 055 4 597 Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya (%) 17,2 19,7 Lakónépességen belül 15 – 59 évesek aránya (%) 62,0 60,9 Lakónépességen belül 60 – x évesek aránya (%) 20,7 19,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív 27,1 26,2 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 10,3 8,4 Lakásállomány (db) 14 732 1 585 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 30,9 36,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 43,4 42,7 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 17,5 16,0 – 59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) 52,7 52,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 41,8 37,4 Állandó népesség aránya (%) 37 299 4 590 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 167

155

192

146

133

253

227

Kiskereskedelmi üzletek száma - városrész

17

16

19

15

13

25

23

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen

18

17

21

16

15

28

25

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - városrész

2

2

2

2

1

3

2

Vendéglátóhelyek száma - Cegléd összesen

31

30

25

23

25

49

80

3

3

3

2

3

5

8

0,7

0,7

0,7

0,7

0,7

0,7

0,7

Vendéglátóhelyek száma - városrész Zöldfelületek aránya (%)

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

60


2009.

3.1.4. Északi ipari-kereskedelmi övezet Utcák szerinti lehatárolás: Budapest-Szolnok vasútvonal és a 4. sz. főút közötti terület A település ipari övezete. A 4-es gyorsforgalmi út mentén elhelyezkedő, a 100-as vasúti fővonallal átszelt területen található a település ipari kapacitásának jelentős része. A területen kapott helyet a Ceglédi Ipari Park, melynek középpontjában a terület ipari jellegének erősítése áll. Kulcsszerepe van a település jövőbeli szerepkörének meghatározásában a városrész fejlődésében. Amennyiben sikerül aktív beruházókkal bővíteni, fejleszteni az ipari parkot, akkor lehetőség van arra, hogy önálló gazdasági pólus szerepet töltsön be Budapest és a megyeszékhelyek mellett Cegléd. Gazdaság A helyi gazdaság súlyponti területe. A befektetők jellemzően KKV-k. Hiányzik a jelentős beszállítói kört igénylő nagyvállalat, ennek betelepülésére a további fejlődés érdekében szükség lenne, melyre rendelkezésre állnak a bővítési területek (mintegy 40 ha a 4-es főúttól északra). Infrastruktúra Kiemelkedően jól elérhető ipari terület. Budapest közelsége, a 4-es gyorsforgalmi út, a megépítendő M8-as közeli csomópontja, a 100-as vasúti fővonal jelentős potenciált biztosít a térségben befektetni szándékozók számára. A terület teljesen közművesített, feltáró utak kialakítására azonban szükség van. A településsel való kapcsolat megteremtése érdekében gyalogos aluljáró, járdák, kerékpárutak fejlesztése szükséges. Közösségi funkciók A területen jelentős közösségi funkciók nincsenek, ezek fejlesztésére a vállalkozó szolgáltatások területén lenne szükség. Igazgatási funkciók A településrészen jelentős igazgatási funkciók nem kerültek elhelyezésre. Humánszolgáltatási funkciók Nem működik humánszolgáltató a területen. SWOT-ELEMZÉS ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- Budapest közeli ipari park - Nagybefektető hiánya - Jó vasúti elérhetőség - Több inaktív ipari parki terület - Jó közúti elérhetőség - Fejletlen befektetés-ösztönző politika - Rendelkezésre álló szabad területek LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - Új betelepülők a szabad területeken - A környező települések ipari parkjaival folytatott verseny - Logisztikai hasznosítási lehetőségek kiaknázása - Alacsony beruházási hajlandóság - Vállalkozói szolgáltatások fejlesztése - Jelentős beruházások elmaradása - Inkubátorház révén új helyi vállalkozások betelepülésének ösztönzése közti gyalogos járda kialakításával

61


2009.

18. táblázat – Városrészi mutatószámok

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15 – 59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60 – x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Kiskereskedelmi üzletek száma városrész Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma városrész Vendéglátóhelyek száma - Cegléd összesen Vendéglátóhelyek száma - városrész Zöldfelületek aránya (%) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

38 055 17,2 62,0 20,7

Északi iparikereskedelmi övezet 908 25,0 60,6 14,4

27,1

56,6

10,3

2,0

14 732 30,9

285 69,1

43,4

59,5

17,5

40,7

52,7 41,8 37 299

38,0 48,7 896

Cegléd összesen

Mutató megnevezése

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 167

155

192

146

133

253

227

8

8

10

7

7

13

11

18

17

21

16

15

28

25

1

1

1

1

1

1

1

31

30

25

23

25

49

80

2

2

1

1

1

2

4

48

48

48

48

48

48

48

62


2009.

3.1.5. Északi lakótelep Utcák szerinti lehatárolás: Budapest-Szolnok vasútvonal – Jászberényi út – Szent Imre herceg utca – Teleki utca – Rákóczi út – Jókai utca – Köztársaság utca – Bem utca – Viola utca – Dugovics utca A település legjelentősebb lakóövezete. Mintegy 10 ezer fős lakosságával kiemelkedő szerepet tölt be a város életében. Számos közintézménynek (elsősorban iskoláknak, óvodáknak, sportlétesítményeknek) ad helyet. Rehabilitációs igény jelentkezik elsősorban az a paneltechnológiával elkészített lakótömbök energiarekonstrukciójával kapcsolatban. A területen számos közpark található, a Városi Fürdő, mint kiemelt közfunkciót betöltő intézmény jelenleg nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, rövid időn belüli felújítása nélkülözhetetlen. A terület északi részén a vasútállomás előtti tér rekonstrukciója, parkoló-övezet kialakítása a jelenleg uralkodó kaotikus közlekedési helyzet miatt szükséges. Gazdaság Számos kereskedelmi és szolgáltató kisvállalkozás található a területen. Fontos feladat a helyi, városrészi szolgáltatások megtartása, a nagy kereskedelmi üzletekkel folytatott versenyben azonban ezek szerepe háttérbe szorul. Infrastruktúra A terület teljesen közművesített, elsősorban parkolási gondokkal küszködi a városrész. A zöldterületek, játszóterek állapota leromlott, megújításuk szükséges. Közösségi funkciók A területen több civil szervezet működik, lát el szociális és ifjúságpolitikai feladatokat. A Városi Fürdő jelentős közösségi funkciót tölt be, a bérletesek száma eléri a 300-at. Igazgatási funkciók A településrészen jelentős igazgatási funkciók nem kerültek elhelyezésre. Humánszolgáltatási funkciók A területen általános és középiskolák, illetve a terület egyedüli kollégiuma működik. Óvodák és bölcsődék is megtalálhatóak, melyek a sűrűn lakott területet hivatottak kiszolgálni. SWOT-ELEMZÉS ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

-

Kedvező elhelyezkedés a belváros és a - Energiafelhasználás vasútállomás között - Felújítási igény több lakó és szolgáltató szervezetnél - Jó humánszolgáltatások - Sűrűn lakott terület - Kereskedelmi üzletekkel való ellátottság - Városi Fürdő LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - Zöldterületek megújulása - A terület slumosodása - Sportcélú fejlesztések a Városi Fürdőhöz - Romló, elértéktelenedő ingatlanállomány kapcsolódóan (fedett uszoda, sportszálló) - Alacsony életminőség - Új kereskedelmi és szolgáltatási funkciók - Lakótelepi szolgáltatások megszűnése megjelenése

63


2009.

19. táblázat – Városrészi mutatószámok Cegléd Mutató megnevezése összesen Lakónépesség száma 38 055 Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya (%) 17,2 Lakónépességen belül 15 – 59 évesek aránya (%) 62,0 Lakónépességen belül 60 – x évesek aránya (%) 20,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív 27,1 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 10,3 Lakásállomány (db) 14 732 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 30,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 43,4 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 17,5 59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 41,8 Állandó népesség aránya (%) 37 299 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Kiskereskedelmi üzletek száma városrész Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma városrész Vendéglátóhelyek száma - Cegléd összesen Vendéglátóhelyek száma - városrész Zöldfelületek aránya (%) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Északi lakótelep 7 714 15,3 69,0 15,8 17,0 17,2 3 432 3,9 36,4 9,8 60,2 32,3 7 470

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 167

155

192

146

133

253

227

25

23

29

22

20

38

34

18

17

21

16

15

28

25

3

3

3

2

2

4

4

31

30

25

23

25

49

80

5

5

4

3

4

7

12

1,1

1,1

1,1

1,1

1,1

1,1

1,1

64


2009.

3.1.6. Keleti kertváros Utcák szerinti lehatárolás: Köztársaság utca – Bem utca – Viola utca – Dugovics utca – Cegléd-Kecskemét vasútvonal – Csengeri szél – Akácos út – Újváros szél – Kőrösi út – Déli út – Alszegi út – Széchenyi út. A település egyik lakóövezeti területe, jelentős gazdasági aktivitás nem valósul meg a területen. A városrész óvodával, alapfokú oktatási intézménnyel ellátott, térségi jelentőségű oktatási intézménnyel és kórházzal rendelkezik. Lakóterületei infrastrukturálisan ellátottak, a térség keleti részén a szennyvízhálózat fejlesztésére van szükség. Kerékpárutak fejlesztése és az utak burkolatának fejlesztése szükséges. 20.

táblázat – Városrészi mutatószámok Cegléd Mutató megnevezése összesen Lakónépesség száma 38 055 Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya (%) 17,2 Lakónépességen belül 15 – 59 évesek aránya (%) 62,0 Lakónépességen belül 60 – x évesek aránya (%) 20,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív 27,1 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 10,3 Lakásállomány (db) 14 732 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 30,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 43,4 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 17,5 59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 41,8 Állandó népesség aránya (%) 37 299 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Kiskereskedelmi üzletek száma városrész Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma városrész Vendéglátóhelyek száma - Cegléd összesen Vendéglátóhelyek száma - városrész Zöldfelületek aránya (%) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Keleti kertváros 8 020 17,7 61,7 20,6 28,3 7,4 2 839 36,6 42,9 18,5 52,7 43,0 7 675

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 167

155

192

146

133

253

227

18

17

21

16

15

28

25

18

17

21

16

15

28

25

2

2

2

2

2

3

3

31

30

25

23

25

49

80

3

3

3

3

3

5

9

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

65


2009.

3.1.7. Nyugati kertváros Utcák szerinti lehatárolás: Kőrösi út – Gerje-csatorna – Hétvezér utca – Mizsei út – Ványi dűlő területe – Gerjemellékcsatorna – Gerje-csatorna – Csikós széli legelő – Tömörkény utca – Csikós szél – Pesti út – Bajcsy-Zsilinszky út – Déli út. A település egyik lakóövezeti területe, jelentős gazdasági aktivitás nem valósul meg a területen. A volt konzervgyár területén ugyan még működnek kisebb ipari és kereskedelmi vállalkozások, de lakópark építésének előkészítése folyik e területeken is, így várható, hogy a közeljövőben teljesen lakóövezetté alakul. A városrész óvodával, alapfokú oktatási intézménnyel ellátott. Lakóterületei infrastrukturálisan ellátottak. Kerékpárutak fejlesztése és az utak burkolatának fejlesztése szükséges. 21. táblázat – Városrészi mutatószámok Cegléd Mutató megnevezése összesen Lakónépesség száma 38 055 Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya (%) 17,2 Lakónépességen belül 15 – 59 évesek aránya (%) 62,0 Lakónépességen belül 60 – x évesek aránya (%) 20,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív 27,1 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 10,3 Lakásállomány (db) 14 732 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 30,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 43,4 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 17,5 59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 41,8 Állandó népesség aránya (%) 37 299 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Kiskereskedelmi üzletek száma városrész Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma városrész Vendéglátóhelyek száma - Cegléd összesen Vendéglátóhelyek száma - városrész Zöldfelületek aránya (%) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Nyugati kertváros 4 486 16,0 59,6 24,5 29,4 4,1 1 614 44,3 44,7 18,1 51,0 43,4 4 450

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 167

155

192

146

133

253

227

15

14

17

13

12

23

20

18

17

21

16

15

28

25

2

2

2

1

1

3

2

31

30

25

23

25

49

80

3

3

2

2

2

4

7

1,7

1,7

1,7

1,7

1,7

1,7

1,7

66


2009.

3.1.8. Dél-keleti iparterület Utcák szerinti lehatárolás: Budapest-Szolnok vasútvonal – Cegléd-Kecskemét vasútvonal – Csengeri szél – Akácos utca – Újváros szél – Vásártér – Ipari terület – Seres dűlőtől kifelé eső terület. A városrész jelenleg a Nagykőrös felé vezető út menti ipari vállalkozásokat foglalja magába. A jövő városrésze, itt állnak rendelkezésre olyan fejlesztési területek, melyek teret adhatnak egy új ipari park kialakításának a várost keletről elkerülő út kialakítása esetén. A terület ipari jellegű, jelentős számú vállalkozó végzi itt tevékenységét. 22.

táblázat – Városrészi mutatószámok Cegléd Mutató megnevezése összesen Lakónépesség száma 38 055 Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya (%) 17,2 Lakónépességen belül 15 – 59 évesek aránya (%) 62,0 Lakónépességen belül 60 – x évesek aránya (%) 20,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív 27,1 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 10,3 (%) Lakásállomány (db) 14 732 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 30,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 43,4 korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 17,5 – 59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 41,8 Állandó népesség aránya (%) 37 299 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Kiskereskedelmi üzletek száma városrész Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma városrész Vendéglátóhelyek száma - Cegléd összesen Vendéglátóhelyek száma - városrész Zöldfelületek aránya (%) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Dél-keleti iparterület 496 19,6 68,6 11,9 34,7 11,5 144 19,4 42,4 19,1 54,4 32,5 498

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 167

155

192

146

133

253

227

3

3

4

3

3

5

5

18

17

21

16

15

28

25

0

0

0

0

0

1

0

31

30

25

23

25

49

80

1

1

1

0

1

1

2

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

0,6

67


2009.

3.1.9. Külterületi tanyás övezet A település külső, szórt elhelyezkedésű lakóövezeti területe. Volt mezőgazdasági termelőközpontokban a mezőgazdaság dominál, azonban jelentős ipari-szolgáltató aktivitás nem valósul meg a területen. A városrész óvodával, alapfokú oktatási intézménnyel ellátott az Ugyeri városrészben, felújítása a közelmúltban fejeződött be. Lakóterületei infrastrukturálisan ellátottak, elsősorban a dűlőutak fejlesztésére, és néhány helyen villamosításra van szükség. 23.

táblázat – Városrészi mutatószámok

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0 – 14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15 – 59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60 – x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 – 59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15 – 64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Mutató megnevezése Kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Kiskereskedelmi üzletek száma városrész Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma - Cegléd összesen Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma városrész Vendéglátóhelyek száma - Cegléd összesen Vendéglátóhelyek száma - városrész

38 055 17,2 62,0 20,7

Külterületi tanyás övezet 2 921 21,8 61,8 16,4

27,1

56,7

10,3

1,4

14 732 30,9

1 293 80,8

43,4

61,9

17,5

40,8

52,7 41,8 37 299

36,0 56,2 2 866

Cegléd összesen

Mutató megnevezése

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 167

155

192

146

133

253

227

2

2

2

1

1

3

2

18

17

21

16

15

28

25

0

0

0

0

0

0

0

31

30

25

23

25

49

80

0

0

0

0

0

0

1

Zöldfelületek aránya (%) 0,03 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

0,03

68


2009.

3.2. Antiszegregációs terv – Helyzetelemzés

3.2.1. Alapelvek, értékek, célok A település-fejlesztésben kiemelt szerepű az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsősorban az alacsony státuszú lakosok – azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező aktív korú lakosok tekintetében. Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő elemeket hangsúlyozza: 1.§ „Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” A város Anti-szegregációs tervének fő célja: - a meglévő szegregátumok felszámolásának megkezdése, kiterjedésük számottevő csökkentése, hosszabb távon a szegregátumok teljes felszámolása; - újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozása a szegregációs veszélynek kitett, erősen leromlott területeken szociális városrehabilitációval és prevenciós, ESZA-típusú intézkedésekkel. Cegléd lakossága 2008. januárjában: 38 315 fő. Városunk alapvető gazdasági lehetőségeit a főváros közelsége határozza meg. Cegléd a vasúti fővonalak találkozásánál és a 4-es számú főközlekedési útvonal mellett fekszik. Pest megye délkeleti részének regionális központja. A város beépített részei kör alakúak, a település minden irányból jól fejleszthető. A 2000-es adatok szerint 14 293 lakás van Cegléden. A 100 lakásra jutó lakosok száma 266. A közüzemi ivóvízhálózat 177,5 km, illetve a közcsatorna-hálózat (szennyvízhálózat) hossza 37,8 km. A gázcsőhálózat hossza 208,57 km, a háztartási gázfogyasztók száma 11 583 (fogyasztás: 1 450 m3/fogyasztó), a háztartási villamosenergia fogyasztók száma 18 500 (fogyasztás: 1 320 kwh/év). A szilárd burkolatú utak hossza összesen 89,9 km (77,9 km a város, illetve 12 km a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében), ami az utak, utcák teljes hosszának 72,1 %-a. A rendszerváltozás következtében mára jórészt átalakult, illetve átalakulóban van a legtöbb gazdasági ágazat és szervezet. A vállalkozási, részvénytársasági és egyéb formában továbbélő ipari, mezőgazdasági termelőegységek a mai nehéz gazdasági körülmények között keresik a talpon maradás lehetőségeit. Az egyéni vállalkozások száma - különösen a szolgáltatás és kereskedelem területén - ugrásszerűen megnőtt. Cegléd városában 2004-ben 1194 egyéni vállalkozót és 1372 társas vállalkozást jegyeznek. A város központi részén nagyszámban találhatók pénzügyi és üzleti szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint kiskereskedelmi és vendéglátó egységek. A település külterületi részén jelentős a mezőgazdasági termelés. A regisztrált termelők száma mintegy 700 fő, de több mint 4000-en rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal.

69


2009.

3.2.2. Szegregátumok területi azonosítása A KSH 2001-es népszámlálási adataira, valamint 2008-ban készült kérdőíves felmérésre támaszkodó adatgyűjtés alapján szegregátumként azon egybefüggő, körülhatárolható területek kerültek meghatározásra, ahol legalább 50 fő lakónépességet alapul véve az aktív korúakon belül az alacsony státuszú lakosok aránya legalább 50 %. Ez alapján Cegléden az alábbi szegregált terület körvonalazódik: 1.

Szegregátum Puttony utca

Településrész / Akcióterület Keleti kertváros

A KSH 2001-es népszámlálási adatai, valamit a 2008-as viszonyokra vonatkozó, önkormányzat rendelkezésére álló adatok alapján kijelölésre kerültek azok a területek is, ahol a szegregációs mutató értéke 40 % feletti, de még nem éri el az 50 %-ot. Szegregálódó területek: 1. 2. 3.

Szegregálódó területek Szűcs telep – Kernács telep Akácos utca – Csengeri utca Ugyer

Településrész / Akcióterület Északi ipari-kereskedelmi övezet Keleti kertváros Külterület

A kijelölt szegregátumot, illetve szegregálódó területek lakosait tekintve jelentős mértékben a roma lakosság köréből kerülnek ki. A településen a lakosság mintegy 8%-a (kb. 3000 fő) cigány származású. A kisebbségen belül többségükben halmozottan hátrányos helyzetben vannak. Körükben igen nagyfokú az alulképzettség, magas a munkanélküliség, az egyének egészségügyi állapota leromlott, a szociális és lakásviszonyok pedig rendkívül rosszak. Mindezekből következően a roma kisebbség a megfelelő szociális ellátási formákra a leginkább rászoruló és igényt tartó társadalmi csoportok közé tartozik. Ugyanakkor látni kell, hogy helyzetükön kizárólag szociális támogatások nyújtásával segíteni nem nagyon lehet. Komplex program szükséges, melyben szociális segítségvállaláson túl, az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet, a lakáskörülmények javításának elősegítését érintően vállal szerepet az önkormányzat. Természetesen fontos, hogy ebben a meglehetősen összetett feladatban az önkormányzat mellett a civil szervezeteket, öntevékeny csoportokat, vállalkozások, szociális intézmények, oktatási intézmények is tevékenyen részt vegyenek. A program kidolgozásában az önkormányzat nagy segítségére lehetne a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ), amely a legutóbbi választások alkalmával nem tudott megalakulni. Éppen ebből kifolyólag az önkormányzat cigány kisebbségi referens alkalmazásával elindított egyfajta párbeszédet, akinek a személye akkor is segítség lehet, ha a későbbiekben sem jön létre CKÖ, ugyanakkor másik célként megfogalmazható a CKÖ következő választási időszakban történő megalakulásának elősegítése, ösztönzése.

70

1. sz. terület

Területi beazonosítás


71

9. sz. terület

10. sz. terület

12. sz. terület

11. sz. terület

2009.

8. sz. terület

2. sz. terület

7. sz. terület

6. sz. terület

5. sz. terület

4. sz. terület

3. sz. terület


1. sz. terület 2. sz. terület 2. sz. terület sárgával jelölt része 3. sz. terület 4. sz. terület 5. sz. terület 6. sz. terület 7. sz. terület 8. sz. terület 9. sz. terület 10. sz. terület 11. sz. terület 12. sz. terület

2009.

nem szegregátum, a területen általános iskola és játszótér van. 90 %-a nem szegregátum, a területen üzemek, cégek, vállalkozások találhatók. Kernács-telep (1 utca - 2 sor ház), lakosok száma: 180 fő, segélyezettek száma 55 fő (30,5 %) nem szegregátum, a területen telephelyek vannak. Szabadság u., Dália u., Fűtőház u. által határolt terület, a lakosok száma: 85 fő, segélyezettek száma 3 fő (3 %) Bokréta u., Gyöngyvirág u., Rózsa u., Fűtőház u. által határolt terület, a lakosok száma: 114 fő, segélyezettek száma 27 fő (23,7 %) Pacsirta u., Szunyog u., Fűtőház u., által határolt terület, a lakosok száma: 56 fő, segélyezettek száma 5 fő (9 %) Csak a sárgával jelölt részen van lakóház: Határ u., a lakosok száma: 26 fő, segélyezettek száma 0 fő (0 %) Vezér u., Fogoly u., Fűtőház u. által határolt terület, a lakosok száma: 63 fő, segélyezettek száma 3 fő (4,7 %) Rövid u., Orgona u., Fűtőház u. által határolt terület, a lakosok száma: 85 fő, segélyezettek száma 12 fő (14,1 %) Posta dűlő, Illés u., Tabán u., Szelei u. által határolt terület, a lakosok száma: 268 fő, segélyezettek száma 84 fő (31,3 %) nem szegregátum, a területen vállalkozások, kereskedők vannak. nem szegregátum, a területen telephelyek, kereskedők vannak.

72

13. sz. terület


22. sz. terület

23. sz. terület

24. sz. terület

14. ül

73

sz.

21. sz. terület

20. ül

sz.

25. sz. terület

15. sz. terület

2009.

19. sz. terület

18. sz. terület

17. sz. terület

16. sz. terület


13. sz. terület 14. sz. terület 15. sz. terület sárgával jelölt része 16. sz. terület 17. sz. terület 18. sz. terület 19. sz. terület 20. sz. terület 21. sz. terület 22. sz. terület 23. sz. terület 24. sz. terület 25. sz. terület

2009.

Jácint u., Tulipán u., Muskátli u., által határolt terület, a lakosok száma: 55 fő, segélyezettek száma 17 fő (31 %) nem szegregátum, a területen egy általános iskola illetve egy speciális iskola található. nem szegregátum, a területen közpark, gyermekorvosi rendelő és rendőrkapitányság található. nem szegregátum, a területen a városi kórház található. Kékkő u. és Köztes u. közötti terület, a lakosok száma: 44 fő, segélyezettek száma 15 fő (34,1 %) Puttony u., a lakosok száma: 160 fő, segélyezettek száma 73 fő (45,6 %) Csengeri u., Csengeri szél közötti terület, a lakosok száma: 105 fő, segélyezettek száma 33 fő (31,4 %) Akácos u., és Csengeri u. vége, a lakosok száma: 272 fő, segélyezettek száma 85 fő (31,3 %) nem szegregátum, a területen közpark és posta található. Kossuth L. u., Újváros szél, Béla u., Kőrösi u. által határolt terület, a lakosok száma: 44 fő, segélyezettek száma 11 fő (25 %) nem szegregátum, a területen óvoda található. Bercsényi u., Ősz u., Kazinczy u., Szív u. által határolt terület, a lakosok száma: fő, segélyezettek száma fő ( %) Permet u., Nyitó u., Köztes u., Szüret u. közötti terület, a lakosok száma: 19 fő, segélyezettek száma 6 fő (31,6 %)

74


2009.

A PUTTONY UTCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A Puttony utca a Keleti kertvárosban található. A település viszonylag újabb beépítettségű területe, ahol a beépítettség mértéke még nem teljes. Ebből a szempontból fontos megjegyezni, hogy mivel egy szegregált területről van szó, és építkezésre ezen a területen még van lehetőség, törekedni kell arra, hogy a területen a hátrányos helyzetben lévő lakosok aránya ne növekedjen. Zömében kertes csalási házakat, ikerházakat, illetve több család együttélését szolgáló házakat, sorházakat találunk itt. Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete A Puttony utcában élők demográfiai mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze: Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Segélyezettek aránya a lakónépességen belül *(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) Forrás: 2008-as kérdőíves felmérés adatai

152 fő 51,3 % 48,7 % 0 81,1 % 74,3 % 67,6 % 38,2 %*

Az itt élő lakosok korösszetételét megvizsgálva láthatjuk, hogy egy viszonylag fiatal környékről van szó, ahol egyetlen 60 éves, vagy attól idősebb személy nem él. Az együtt élők száma átlagosan 6 fő, háztartásonként átlagosan 4 gyermekkel. Az iskolai végzettség tekintetében nagyon elszomorító a helyzet, az itt élők több mint négyötöde legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és háromnegyedének nincs rendszeres munkajövedelme. A roma lakosok aránya a területen megközelítőleg 75-80 %, ebből kifolyólag etnikailag szegregált területről beszélhetünk. Lakáskörülmények A beépítés jellegét tekintve az egylakásos, kertes családi házak éppúgy megtalálhatók ezen a területen, mint a többlakásos, iker-, illetve sorházi lakások. A területen a beépítettség még nem teljes. A szegregátum területi növekedését az önkormányzat azzal igyekszik megállítani, hogy újabb telkek nem kerülnek kiosztásra, illetve építési tilalmat rendelnek el azon telkek esetében, ahol még nem kérték meg az építési engedélyt. A lakások több mint 90 %-a magántulajdonú, a többi bérelt. Komfortfokozatukat nézve többségében fél komfortosak. 84 %-uk villany- és vízellátással rendelkezik. Gázfűtéssel a lakások 32 % van ellátva. Szennyvízelvezetés 16 %-ánál biztosított.

75


2009.

18. Lakáskörülmények

Szinte minden lakásban jelentkezik valamilyen egészségre káros probléma. Penészedés, vizesedés a lakások több mint felénél előfordul, és néhány helyen rágcsálók jelenlétére is felfigyeltek a lakók. Emelett számtalan helyen megfigyelhető a házak falainak süllyedése, a nyílászárók elavult szerkezete. Infrastrukturális helyzet A közművekhez való hozzáférés ezen a területen biztosított. A víz, gáz, villany, szennyvízbekötési lehetőségekkel azonban nem minden itt élő tud élni. Ennek egyik fő oka lehet, hogy nem tudják a bekötéssel felmerülő költségeket vállalni, másrészt anyagi helyzetüknél fogva, ha rá is lennének csatlakozva, a közüzemi számlákat nem tudnák kiegyenlíteni. Az itt élők infrastruktúrához való hozzáférését az segítené elő, ha elsősorban anyagi helyzetükön tudnának változtatni. Az anyagi helyzet javulását a rendszeres munkajövedelem hozhatná meg, ami nehezen megvalósítható az iskolai végzettség növelése nélkül. A Puttony utcában további infrastrukturális problémát jelent, hogy nincsen szilárd burkolattal ellátott műút, illetve járda. Ebből adódóan a közlekedés ezen a területen főként havazás, nagyobb esőzések után igen nehézkes. A csapadék elvezetés szikkasztással történik. A Puttony utca és környéke, a Csengeri utca és környéke csapadékvízhálózatának felújítására 545 342 690.-Ft.- uniós támogatást nyert Cegléd városa, már folynak a kivitelezési munkálatok, várható befejezés 2010. közepe. Ugyanezen területen a szennyvízcsatorna hálózatának tervezésére, eőkészítésére 62 650 000.-Ft. uniós támogatást kapott Cegléd város,. A projekt megvalósítása folyamatban. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a település egészére nézve biztosított. Az óvodai ellátást a Puttony utcától kb. 500-800 m-re található Ady Endre Óvoda egyik tagintézménye biztosítja. Az alapfokú oktatást a területen a Református Általános Iskola, és a Táncsics Mihály Általános Iskola intézményei biztosítják. A városrészben térségi jelentőségű oktatási intézmény is található, a Dél-Pest Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ.

76


2009.

A városközpontban található közszolgáltatások gyalogos, és kerékpáros formában, valamint buszközlekedés által érhetőek el. Buszmegálló a Puttony utcához legközelebb az Alszegi úton van, kb. 500 m gyaloglást igényel a megközelítése. Közösségépítő funkciót láthat el a jövőben a városrészben a Czigle térre tervezett Babtista Templom és Közösségi Ház, amely várhatóan egy éven belül megnyitja kapuit. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi szolgáltatást a városrészben található kórház, valamint járóbeteg szakellátások biztosítják, ezek korszerűsítése az IVS-ben kitűzött cél. Háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat a városközpontban található. Oktatási körülmények A területen óvoda, általános iskola, valamint szakképző intézet biztosítja az oktatás feltételeit. Az Ady Endre óvoda Malom téri tagintézményébe járatják a Puttony utcában lakók óvodás korú gyermekeiket. Intézmény neve: Ady Endre Utcai Óvoda Tagintézmény neve: Malom téri tagóvoda Osztály1 (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve) kiscsop. középső nagy vegyes

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen 17 22 21 22

HHH

SNI

Osztályszervezés módja (csak általános iskola jelölje X-szel) Normál (általános) tanterv

Emelt szintű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai oktatás

3 5 5 7

Összesen: 82 20 Forrás: Cegléd Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése Az óvodába be nem íratott gyermekek számára vonatkozóan pontos adat nem áll a rendelkezésünkre. Ennek ismerete azonban nagyon fontos lenne. Az óvoda igen nagy jelentőséggel bír a korai szocializáció, valamint az iskolai nevelésre való felkészítés tekintetében, ezért a be nem íratott gyermekek szüleinek elérése, tájékoztatása az óvodai nevelés fontosságáról, nagyon nagy jelentőségű. Az óvodába íratást az önkormányzat azáltal kívánja még jobban ösztönözni, hogy e mellett a beíratással járó szociális juttatásokról széles körű tájékoztatást nyújt az érintett szülők számára. A HHH-s gyermekek száma ebben az óvodában a legmagasabb, az óvodába járó gyermekek 24%-a és az összes óvodás korú HHH-s gyermek egyharmada, ez azonban valószínűsíthetően még magasabb. A HHH-s gyerekek számának pontosítása mindenképpen fontos feladat.

77


2009.

Az önkormányzat, az intézményekkel, a családgondozókkal, védőnőkkel összefogva igyekszik meggyőzni a szülőket a nyilatkozattétel fontosságáról, és ezáltal pontosabb nyilvántartások kialakítására, célzottabb segítségnyújtásra lesz lehetősége a HHH-s gyermekeket és szüleiket illetően. Az általános iskolai nevelést ezen a területen egy önkormányzati és egy egyházi fenntartású intézmény látja el (Református Általános Iskola, Táncsics Mihály Általános Iskola). A tanulói létszám egyik iskolában sem éri el a befogadóképesség határát. Intézmény neve

Iskola befogadóképessége (fő)

Tanulólétszám az intézményben Összesen

Táncsics Mihály 1 291 1 058 Általános Iskola Református 750 567 Általános Iskola Forrás: Önkormányzati nyilvántartás 2007/2008. tanév

HH

HHH

SNI

319

114

49

128

n.a.

12

A Táncsics Mihály Általános Iskola típusa többcélú közoktatási intézmény. Óvodai nevelő intézmény, amely hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig foglalkozik a gyerekekkel, ezen kívül alapfokú nevelő-oktató intézmény, nyolc évfolyammal rendelkező általános iskola. Fenntartója: Cegléd Város Önkormányzata. Az alapító okirat szerint az iskola az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatáson, a gyermekek napköziotthoni ellátásán és a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai tanulásra való felkészítésén kívül a következő feladatokat látja el: - Emelt szintű idegen nyelvi (1953 óta) és ének-zenei (1955 óta) képzés - Biztosítja a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján a sajátos nevelési igényű enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését külön szervezett csoportban, osztályba. Helye: Budai Úti tagintézmény. - Biztosítja a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését oktatását a következők szerint: A/ pszichés fejlődési zavarral küzdő dyslexiás, dysgrafiás, dyscalculiás, B/ fogyatékossággal rendelkező: érzékszervi, mozgássérült Megállapodás alapján ellátja 2007. július 12-étől a gyógytestnevelési feladatot Cegléd város és Ceglédberceli község ellátottjai tekintetésben A Település Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésében a körzethatárok kialakításánál a két egyházi iskola régi körzethatárán belüli lakónépességét a következőképpen csoportosították:

Mészáros + Várkonyi: Református+Táncsics:

Lakónépesség száma 16 994 16 802

Iskoláskorúak száma 1 362 1 483

Így a két belterületen lévő önkormányzati fenntartású intézmény körzetébe tartozó lakosságszám és az iskoláskorúak száma nagyjából megegyezik. A tanulólétszám, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma ebben a felosztásban egyenletes.

78


2009.

A kompetencia mérés eredményei a Település Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésében még nem jelentek meg teljesen, az összes iskolára vonatkozóan, azonban a meglévő adatok azt mutatják, hogy a mérés eredményei minden iskolában az országos átlag alattiak. Ezen eredmények javítása érdekében szakértő bevonásával komplex program került kidolgozásra. A program fő célkitűzése, hogy a kompetencia alapú oktatás minél sikeresebben megvalósuljon. A program beindulása az önkormányzat rövid távú céljai között szerepel, és középtávon mindenképpen javulást remélnek e területen. A Puttony utcában fennálló problémák összefoglalása Lakókörülményeket érintő problémák: 1. Infrastrukturális hiányosságok: - szilárd burkolatú műút hiánya - járda hiánya - vízvezeték- hálózatra való rákapcsolódás nem teljes - gázvezeték - hálózatra való rákapcsolódás nem teljes - szennyvíz-csatorna hálózatra való rákapcsolódás nem teljes - vízelvezető árok hiánya Egészségre káros problémák a lakóépületekben: - penészedés - vizesedés - rágcsálók jelenléte Lakóépületek állagbeli problémái: - lakóépület süllyedése - elavult nyílászárók Oktatást érintő problémák: - óvodába be nem íratott gyermekek számára vonatkozó pontos adat hiányzik - HHH-s gyermekek tényleges számára vonatkozóan nincs megfelelő adat - kompetencia mérés eredményei országos átlag alattiak (ez a város egészét érintő probléma, amely érintheti a Puttony utcában élő általános iskolai tanulókat is) - aktív korúak alacsony iskolai végzettsége - az itt élők iskolai végzettsége nincs összhangban a gazdasági igényekkel Munkanélküliség problémája: - tartós munkanélküliek magas aránya - nincs megfelelő információ az alacsony iskolázottságúakat foglalkoztatni képes vállalkozásokról (számuk, munkaerő keresletük…stb.) Szegregált terület növekedésének lehetősége - újabb alacsony státuszú lakos letelepülése a területen

79


2009.

SZŰCS TELEP-KERNÁCS TELEP ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A Szűcs telep-Kernács telep a vasútállomástól nem messze található Észak-keleti irányban a vasúti sínek 4-es számú főút felé eső oldalán, az Északi ipari-kereskedelmi övezetben. A Kernács telep ipari övezetbe beékelődötten tulajdonképpen egy utcányi területen helyezkedik el. A beépítettség az utca teljes hosszában, mindkét oldalon teljes, kertes családi házakat foglal magában. A Szűcs telep szintén kertes családi házakkal beépített. A két világháború közötti időszakban MÁV telepnek épült. Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete Az Szűcs telep-Kernács telepen élők demográfiai mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze: Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Segélyezettek aránya a lakónépességen belül *(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) Forrás: 2001-es népszámlálás adatai

908 fő 25,0 % 60,6 % 14,4 % 56,6 % 59,5 % 40,7 % 22,5 %*

Az adatokból jól látható, hogy a településrészen az aktív korú népesség aránya a többi korcsoporthoz képest jelentősen magasabb. Körükben az aluliskolázottak száma, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas. A település szociális térképéhez készített 2003-as felmérés azt mutatja, hogy a Szűcs telep az egyik olyan terület, ahol az átlagnál magasabb az olyanok aránya, ahol csak 56 év felettiekből álló családok élnek. Ez azt jelzi, hogy ezen a területen a lakosság elöregedésével kell számolni, annak minden szociális és egészségügyi következményével együtt. Lakáskörülmények A Kernács telep lakásaira többnyire a tégla építésmód a jellemző, bár - ugyan kisebb arányban - a vályogból épült épületek is előfordulnak. A lakások 80 %-a saját tulajdon, a többi magánszemélytől bérelt. A lakások nagyságára alapterületüket tekintve inkább a nagyobb méretek jellemzőek., 29 m˛-nél kisebb nincs ezen a területen. A Szűcs telep jellegzetes családi házas környék, ahol a házak nagyjából fele-fele arányban alapozott vályog, és téglaépítésűek. A lakások 90 %-a saját tulajdonú. A lakások mérete ezen a területen közepesnek mondható, bár jelentős számban előfordulnak 60-80 m˛-es lakások is. Infrastrukturális helyzet A Kernács telepen a közművek közül a vezetékes víz a lakások 95%-ában bent van, de vezetékes gáz csak kevesebb, mint a lakások felében.

80


2009.

A Szűcs telepen a lakások közel 90%-ban van vezetékes víz és kétharmadában vezetékes gáz. Tekintve azt, hogy belterületi városrészről van szó, nem elhanyagolandó az az arány, hogy a lakások kicsit több mint 10 %-ában nem rendelkeznek vezetékes vízzel, és egyharmaduk a vezetékes gázt nélkülözi.

Ott, ahol esetleg e két dolog egybe esik még rosszabb a helyzet. Szennyvízhálózathoz való hozzáférés tekintetében hiányosságok tapasztalhatóak ezen a területen. A közutak a Szűcs telep-Kernács telepi részen szilárd burkolattal ellátottak, bizonyos helyeken rekonstrukcióra szorulnak. E két telep esetében is megemlítendő, hogy 2008 évben a szennyvízprogram III. ütem előkészítésére 62,5 millió forint támogatást nyert a város, amelynek köszönmhetően többek között a Szűcs telep és a Kernács telep isa programban szerepel. Jelenleg az előkészítés megvalósulása folyik, s majd ezután lehet a megvalósításra pályázni, vélhetően 2011 évben. Ehhez azonban a lakosok szándéka is kell. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében az itt élők nincsenek túl kedvező helyzetben. Közigazgatási ügyek intézése érdekében a városközpontba kell menniük, a városrész igazgatási, humánszolgáltatási funkciókkal nem bír, valamint hiányoznak a jelentősebb közösségi funkciót ellátó intézmények. A városrészben óvoda működik, amelynek az épülete meglehetősen leromlott állapotban van. Vasútállomás, autóbusz pályaudvar nem túl nagy távolságra található ezektől a területektől, azonban ezek megközelítése több szempontból nehézkes. A Kernács telepről a városközpont megközelítése gyalogosan, kerékpárral, vagy igen ritka járatszámmal közlekedő helyközi busszal lehetséges. A Szűcs telepnek ugyan van jelenleg egy gyalogos felüljáró összeköttetése a vasútállomással, de ez elavult, és akadálymentesen a mozgáskorlátozottak számára nem is vehető igénybe.

81


2009.

A Szűcs telep-Kernács telep városi életbe történő bekapcsolása érdekében nagyon fontos lenne egy aluljáró építése, esetlegesen a jelenleg meglévő gyalogos felüljáró korszerűsítése, akadálymentesítése. Ezeket az önkormányzat közép-, illetve hosszú távú célkitűzésként kívánja megvalósítani az önkormányzat költségvetéséből Az itt élőket nagyban segíthetné, ha szociális ügyeik intézése érdekében nem kellene a városközpontba menniük. Ezen a problémán sokat segíthetne, ha a Családsegítő Központ családgondozói (akik a 2003-as szociális térkép készítésekor jóval kevesebben voltak, mint a tényleges igény) aktív szerepet vállalnának, rendszeres kapcsolattartással és szociális igények benyújtásánál segítségnyújtással működnének közre az itt élők szociális helyzetének javításában. Egészségügy Egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a területen nincs lehetőség, háziorvosi rendelő, valamint védőnői szolgálat a városközpontban található. Oktatási körülmények A Szűcs telepen egy óvoda található a Fűtőház utcán. Ez a Köztársaság úti Óvoda tagintézménye, amelyben jelenleg 2 óvodai csoport működik. Az óvoda épülete meglehetősen leromlott állapotban van. A Köztársaság úti Óvoda komplex felújítására, bővítésére az önkormányzat pályázatot nyújtott be a KMOP-2007-4.6.1/2. kiírására, 358 millió Ft összköltséggel, amelyből a pályázott összeg 250 millió Ft. Sajnos a pályázat az elbírálás során nem kapott kedvező megítélést, az önkormányzatnak pedig nincs anyagi lehetősége a beruházás önerőből történő megvalósítására. Ezért jelenleg is keresik – főként újabb pályázatok útján – lehetőséget, amely révén a szükséges pénzösszeget elő tudnák teremteni. Intézmény neve: Köztársaság Utcai Óvoda Osztály1 (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve) Maci kiscsoport Pillangó kiscsoport Méhecske kisközépső Cica középső csoport Katica nagycsoport Csibe nagycsoport Összesen

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összesen

HHH

SNI

Osztályszervezés módja (csak általános iskola jelölje X-szel) Normál Emelt szintű (általános) iskolai tanterv oktatás

Gyógypedagógiai oktatás

13 21 25 24 23 21 127

*a közölt adatok a tagintézményre vonatkozó adatokat is magukban foglalják Forrás: Cegléd Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése Az óvodába be nem íratott gyermekek számára vonatkozóan pontos adat nem áll a rendelkezésünkre. Ennek pontos ismerete azonban nagyon fontos lenne, jelentőségét már korábban is kiemeltem.

82


2009.

Az általános iskolai nevelést a területen a Várkonyi István Általános Iskola, valamint a Mészáros Lőrincz Katolikus Általános Iskola biztosítja. Az egyik önkormányzati, a másik egyházi fenntartású. Intézmény neve

Iskola befogadóképessége (fő)

Tanulólétszám az intézményben Összesen

Várkonyi István 1 022 725 Általános Iskola Mészáros Lőrincz 1 086 895 Katolikus Általános Iskola Forrás: Önkormányzati nyilvántartás 2007/2008. tanév

HH

HHH

SNI

128

38

42

274

37

14

A Várkonyi István Általános Iskola alapító okirata szerint az iskola az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatáson, a gyermekek napközi otthoni ellátásán és a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai tanulásra való felkészítésén kívül a következő feladatokat látja el: - Emelt szintű idegen matematika és idegen nyelvi képzés - Biztosítja a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését oktatását a következők szerint: A/ pszichés fejlődési zavarral küzdő dyslexiás, dysgrafiás, dyscalculiás, B/ fogyatékossággal rendelkező: érzékszervi, mozgássérült C/ az országos óvodai nevelési program alapján – családi neveléssel együtt – megalapozza a gyermekek személyiségének és képességeinek fejlődését, gondoskodik a testi nevelésről D/ nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatáson belül cigány kisebbségi oktatás biztosítása Az Önkormányzat sikerrel pályázott a TÁMOP-3.1.4./08/1.programra, amely a kompetencia alapú oktatás és nevelés innovatív módszerét hivatott megalapozni. A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan) Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.”

83


2009.

Cegléd város vezetésének fontos és kiemelt feladata a kompetencia alapú oktatás teljes mérvű bevezetését követő fenntartása, segítése, menedzselése, minden támogatás fenntartása. Odafigyel. - a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére; - a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására; - a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák). Továbbá különös tekintettel - a tanár, szülő, gyerek kapcsolatra, illetve - az iskola-szülő viszonyra. A fejlesztés további célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelésioktatási módszertan elterjesztése. Tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is. A szegregálódó területek élő gyermekek kompetencia erősítése magában hordozza a lehetőségét a továbbtanulás tényének, az ezeken a területek élő gyermekek szakmához jutásának lehetőségét, s a magasabb iskolai végzettségek megszerzését. Ezeknek a gyermekeknek jóval professzionálisabb egyéni fejlesztési folyamatot kell biztosítani, az egyén kompetencia alapú fejlesztését. Így biztosíthatja Cegléd városa a közoktatásban az esélyegyenlőséget, a szegregálódó területeken élő gyermekek egyenlő fejlesztését. Az elmúlt tanévekben a kompetencia mérések eredményeit áttekintve fokozatos csökkenés figyelhető meg, míg a 2007/2008- as eredmények az elvárt szint alatt maradtak. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére kijelölt intézmény a városban az iskola. A kompetencia mérések eredményeinek csökkenése az intézményben nagy gond a nevelőtestületnek. A hátrányos helyzetű tanulók számra fontosnak tartják a kompetencia alapú oktatás megvalósítását. A módszertani kultúra fejlesztése kiemelt feladat. A következő kulcskompetenciák kerültek a TÁMOP pályázatba:      

6.i matematika kulcskompetencia, 5.m matematika kulcskompetencia, 5.i szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia, 6.m szociális életvitel kulcskompetencia, 7.a szociális életvitel kulcskompetencia, 7.b szociális életvitel kulcskompetencia.

Mint azt már korábban leírtam a körzethatárok úgy lettek kialakítva, hogy a lakosság szám, az iskoláskorúak száma, a tanulói létszám, valamint a HHH-s gyermekek eloszlása így egyenletesebb a településen.

84


2009.

Szűcs telep-Kernács telepen fennálló problémák Infrastrukturális hiányosságok: - szilárd burkolatú műút leromlott állapota - néhol járda hiánya - vízvezeték- hálózatra való rákapcsolódás nem teljes - gázvezeték - hálózatra való rákapcsolódás nem teljes - szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, illetve a rákapcsolódás nem teljes - közlekedési problémák, nincs a városrésznek megfelelő összeköttetése a belvárossal Oktatást érintő problémák: - óvodába be nem íratott gyermekek számára vonatkozó pontos adat hiányzik - kompetencia mérés eredményei országos átlag alattiak (ez a város egészét érintő probléma, amely érintheti a Szűcs telep-Kernács telepen élő általános iskolai tanulókat is) - aktív korúak alacsony iskolai végzettsége - az itt élők iskolai végzettsége nincs összhangban a gazdasági igényekkel Munkanélküliség problémája: - nincs megfelelő információ az alacsony iskolázottságúakat foglalkoztatni képes vállalkozásokról (számuk, munkaerő keresletük…stb.) Szegregálódó terület növekedésének lehetősége - újabb alacsony státuszú lakos letelepülése a területen tartós munkanélküliek magas aránya

85


2009.

AKÁCOS UTCA-CSENGERI UTCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Az Akácos u.- Csengeri u. a Keleti Kertváros városrészben található. A beépítettség ezen a területen teljes. Az itt található sorházinak nevezhető lakások korábban orosz tiszti lakások voltak, 8 tömbből álló telepet alkotnak. Az itt található lakások nagyobbik része önkormányzati bérlakás, egy részük magántulajdon. Ahhoz, hogy a területen élők helyzetére vonatkozóan a legfrissebb adatokkal rendelkezzünk, 2008. áprilisában kérdőíves felmérés készült az önkormányzat segítő közreműködésével. A kérdőívre a válaszadás önkéntes volt. Az Akácos u. - Csengeri u.-on található 36 lakásból 7 helyen tagadták meg a válaszadást. Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete Az Akácos utca - Csengeri utcán élők demográfiai mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze: Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Segélyezettek aránya a lakónépességen belül *(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) Forrás: 2008. áprilisi kérdőíves felmérés

106 fő 40,6 % 57,5 % 1,9 % 80,3 % 49,2 % 44,3 % 36,8 %*

A táblázatból jól látható, hogy az itt élők majdnem fele kiskorú gyermek, aki a 15 életévét még nem töltötte be. Az aktív korú népesség (15-59 évesek) a lakónépesség 57,5 %-át teszik ki. A területen kb. 50-50 %-ban laknak roma és nem roma lakosok, így ebben a tekintetben nem nevezhető teljes mértékben etnikailag szegregálódó területnek. Az aktív korú népesség igen nagy százaléka (80,3 %) alacsony iskolázottságú, és közel fele (49,2%) nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A képzettségbeli, valamint foglalkoztatási problémákat enyhítené a gazdasági igényekkel összehangolt képzési rendszer kialakítása. Ennek érdekében alakult meg a Dél-Pest Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ, amely nem messze található az Akácos u. - Csengeri u.tól. Lakáskörülmények A beépítés jelegét tekintve több lakásos sorházi jellegű lakások találhatók itt, 8 tömbben, tömbönként 4 lakással. A lakások tulajdonviszonya rendezett, nagyobbik részük önkormányzati bérlakás, egy részük pedig magántulajdon. Az Önkormányzati bérlakások száma az Akácos úton 31 db, a Csengeri utcában 6 db. Komfortfokozatukat nézve többségében komfort nélküliek. A lakások 4-5 helységből (szobakonyha-előszoba-kamra; vagy 2 szoba-konyha-előszoba-kamra) álló épületek, amelyekben mindössze a lakások 27,6 %-a rendelkezik fürdőszobával (ez kicsivel több, mint amennyiben ténylegesen be van vezetve a víz). Minimális ugyan azon lakások száma, amely semmilyen közművel sem rendelkezik, de itt a kevés is soknak minősül. Hiszen gondoljunk bele, hogy a XXI. században élnek még családok (akár több gyermekkel is) olyan körülmények között, ahol sem villany, sem víz, sem gáz, sem pedig szennyvízbekötés nincs.

86


2009.

A lakások nagy többségében az árammal való ellátottság biztosított, azonban vízbekötés mindössze 6, gáz pedig 2 lakásban található. A lakások állagát, szerkezetét nézve megállapítható, hogy nagyon rossz állapotban vannak. A lakások igen jelentős részében tetőszerkezeti problémák tapasztalhatók, a nyílászárók elavultak. A lakásokban számtalan egészségre káros környezeti probléma felmerül. A lakások több mint felénél penészedés, vizesedés jelentkezik, és néhányban a rágcsálók jelenléte is megfigyelhető. Ez utóbbi probléma sajnos természetéből adódóan (könnyen elszaporodhat), nem pusztán az itt élőket érintő kérdés, hanem közegészségügyi problémákat is felvethet. Sajnos ezen épületek felújítása, közművekkel való ellátása igen nagy anyagi vonzattal járna. Tekintve azt is, hogy egy erősen szegregálódó területen találhatóak, és többségében önkormányzati tulajdonban vannak, az önkormányzat a felújítás helyett fokozatosan, évrőlévre egy tömböt felszámol, a lakókat integrált környezetben önkormányzati bérlakások nyújtásával jobb, komfortosabb, élhetőbb környezetbe segíti. Az itt található lakásokat lebontja, és helyükre esetlegesen valamilyen szolgáltatást nyújtó épület kerülhetne. Cegléd Város Önkormányzata következetesen kitart a szegregált körzetek lakáskörülményeinek rendezése mellett, keresve a megoldásokat. Az Akácos utcában 2009 évben 3 lakás kiürült. Ezekbe a komfort nélküli lakásokba nem költöztetnek új lakókat, lezárták, befalazták és forráskeresés után a megfelelő pénzügyi megoldást megtalálva magasabb komfort fokozatúvá alakítanák át, ezzel is segítve a környék demográfiai változását. A Törteli út 30. számú épület is kiürült 2008 évben, majd lebontásra került, hogy a későbbiekben ne válljon ismét egy szegregált teleppé. Infrastrukturális helyzet A területen a közművekhez való hozzáférés lehetősége biztosított, azonban mint azt már korábban is jeleztem, az áramellátáson túl az itt található lakások nagy többségében a bekötés hiányzik. Ennek legfőbb oka, hogy az itt élőknek nem volt anyagi lehetősége rá, hogy a gáz, víz, csatorna hálózathoz való csatlakozás költségeit, illetve a csatlakozást követően a rendszeres havi számlákat kifizessék. Úthálózat minősége ezen a területen megfelelőnek mondható, szilárd burkolattal ellátott közút, járda található itt. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek, oktatási körülmények Az Akácos u. - Csengeri u. esetében ugyanaz mondható el a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről, a közlekedés lehetőségeiről, valamint az oktatás körülményeiről, mint a Puttony u. esetében, hiszen a két terület egy városrészben található.

Egészségügyi ellátás Az egészségügyi szolgáltatást a városrészben található kórház, valamint járóbeteg szakellátások biztosítják, ezek korszerűsítése az IVS-ben kitűzött cél. Háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat a városközpontban található.

87


2009.

Fennálló problémák 1. -

Lakókörülményeket érintő problémák: Infrastrukturális hiányosságok: vízvezeték- hálózatra való rákapcsolódás nem teljes elektromos hálózatra való rákapcsolódás nem teljes gázvezeték - hálózatra való rákapcsolódás nem teljes szennyvíz-csatorna hálózatra való rákapcsolódás nem teljes

Egészségre káros problémák a lakóépületekben: - penészedés - vizesedés - rágcsálók jelenléte Lakóépületek állagbeli problémái: - lakóépületek tetőszerkezeti problémája - épületek homlokzatának leromlott állaga - elavult nyílászárók Oktatást érintő problémák: - óvodába be nem íratott gyermekek számára vonatkozó pontos adat hiányzik - kompetencia mérés eredményei országos átlag alattiak (ez a város egészét érintő probléma, amely érintheti az Akácos-Csengeri utcában élő általános iskolai tanulókat is) - aktív korúak alacsony iskolai végzettsége - az itt élők iskolai végzettsége nincs összhangban a gazdasági igényekkel Munkanélküliség problémája: - tartós munkanélküliek magas aránya - nincs megfelelő információ az alacsony iskolázottságúakat foglalkoztatni képes vállalkozásokról (számuk, munkaerő keresletük…stb.)

88


2009.

UGYER ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Az Ugyer Cegléd egyik külterületi része, ahová az elmúlt pár évben települtek be zömében az ország keleti részéből. Ide tartoznak a “tízemeletesek”, a bevándorlás az utóbbi évek fejleménye, és legnagyobbrészt szegény, többségben cigány családok bevándorlásáról van szó; meglehetősen hátrányos helyzetben lévő emberek (alulképzett, nem ritkán teljes, vagy félanalfabéta családok). Az Ugyer tanyás jellegű terület, ahol a házak meglehetősen nagy távolságra helyezkednek el egymástól. Korábban hétvégi, hobby kertek voltak ezen a területen, ennek megfelelő hétvégi házakkal. A területre vonatkozóan friss adatok gyűjtésére 2008-ban nem volt lehetőség, ezért e terület bemutatására a 2003-as szociális térképhez készített felmérés adatait használtuk fel, valamint az önkormányzat adatbázisában meglévő lehető legfrissebb adatokat. Az itt élők helyzetének teljes körű szociális felmérését az önkormányzat a jövőben tervezi a pontosabb információk, a célzottabb segítségnyújtás érdekében. Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete A lakónépesség száma a népesség-nyilvántartó jelenlegi adatai szerint 909 fő. A területen élők korösszetételére és iskolai végzettségére vonatkozóan pontos adat a jelenlegi állapotra vonatkozóan nem áll a rendelkezésünkre. A 2003-as felmérés azt mutatta, hogy az itt élők között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen nagyobb, mint a település többi részein, és ezen a helyzeten a területre betelepülők sem javítanak, hiszen azok is többségében alacsony iskolázottságúak. Ugyer esetében egyféle megjelölést nem alkalmazhatunk a lakónépesség jövedelemviszonyaira tekintettel. Ennek a városrésznek nincs domináns, tipikusnak tekinthető népessége. Élnek itt, bár az adatok szerint kisebbségben, de azért nem elhanyagolható számban középrétegekbe tartozók is, élnek a felső-alsó rétegbe tartozók (ezt a szintet szoktuk a “konszolidált tisztes szegénység” szintjének nevezni), és élnek (talán ők vannak a legtöbben ebben a városrészben) az alsó-alsó rétegbe tartozók is (ezt lehetne nyomor-szintnek nevezni). Az Ugyerban a település többi részeihez képest magas volt a munkanélküliek aránya. Megnézve a 2007-es segélyezési adatokat a területre vonatkozóan, valószínűsíthető, hogy e tekintetben nemhogy javult volna, még inkább romlott a helyzet. Segélyezettek 2008.évi adatok Ugyer

Lakás fenntartási

Aktívkor ú

Gyermekv édelmi

Összesen

47

25

233

305

Segélyezettek 2009.évi adatok Ugyer

Lakás fenntartási

Aktívkor ú

Gyermekv édelmi

Összesen

49

36

246

326

kiegészítésként HHH-s gyermekek száma 43 kiegészítésként HHH-s gyermekek száma 43

Az aktívkorúak részére adott támogatás számadata (régen RSZS) jól prezentálja a gazdasági válság munkahelyek megszűnését hozó következményét. Mindeközben a gyermekszületések száma nőtt, a sokgyermekes családok megmaradtak, s ezzel együtt a hátrányos helyzet még jobban beágyazódik.

89


2009.

Lakáskörülmények Az Ugyer lakásviszonyait alapvetően meghatározza, hogy tanyavilágról van szó. A házak jellege tanya. Az építés módja változatos, egyharmad-egyharmad arányban vannak alapozás nélküli és alapozott vályogházak, valamint tégla falazatúak. A házak méretét tekintve az egész kicsi (29 m2 alatti) és az igen nagy (81 m2-nél nagyobb) is előfordul ezen a területen, de leginkább a 60-80 m2-es a jellemző. Lakáskörülmények tekintetében az ugyeri kép igen sokféleséget mutat. Vannak minden szempontból jó, vagy legalább elfogadható életkörülményeket biztosító tanyák, és vannak teljesen komforthiányos házak is. Infrastrukturális helyzet Közműellátottság tekintetében nem túl kedvező ezen a területen a helyzet. Villany a lakások 99 %-ában van, vezetékes víz viszont nem egészen 15 %-ban, vezetékes gáz pedig még ennyiben sem.

Így tehát elmondható, hogy az itteni házak többsége komfort nélküli. Komfort szempontjából azonban jelentős, hogy a fűtésmód az esetek 20 %-ában már nem egyedi, hanem „a lakás egészét egy helyről fűtő rendszer. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, mint korábban már említettem a település egészére nézve biztosított. Az más kérdés (persze nem elhanyagolandó, sőt nagyon fontos), hogy bizonyos területekről (mint az Ugyer is) a tényleges elérés jóval nehezebb, hiszen a távolság itt sokkal nagyobb a belvárostól. A közszolgáltatásokat nyújtó intézmények gyalogos megközelítése ebből adódóan szinte lehetetlen erről a területről. A buszközlekedés járatszámai ritkábbak, illetve a buszmegállók megközelítése is nehézkesebb, hiszen jóval nagyobb távolságokat kell megtenni az itt élőknek, mint a város más területein élőknek. Az imént felvázolt helyzeten igyekszik segíteni a jelenleg is működő tanyagondnoki szolgálat, mint szociális alapszolgáltatás, amely más külterületi helyek mellett az Ugyerban is segíti az egyéni és közösségi szükségletek kielégítését, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutást. Az önkormányzat a szociális ügyek helyben történő intézéséhez ügyfélszolgálati iroda kihelyezését nem tudja vállalni, így az eddigi rendszer, a tanyagondnoki szolgálat erősítése a cél. Hetente többször (2-3 alkalommal) kimennek a szakemberek a helyszínekre ügyintézés, környezettanulmány ,segítségnyújtás céljából. Az iskoláskorú gyermekek belvárosi iskolába történő bejutását iskolabusz segíti.

90


2009.

Egészségügyi ellátás Az egészségügyi szolgáltatást, mint háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat a városközpontban található. Megközelítése gyalogosan nem lehet, hiszen külterületről lévén szó, nagy a távolság. Oktatási körülmények Az Ugyerben élők igen nagy része gyerekeiket nem járatják óvodába, így ezek a gyerekek 6 éves korukra nem érik el a beiskolázáshoz szükséges érettségi szintet. A nem járatás legfőbb oka valószínűsíthetően az, hogy nincsen anyagi lehetőségük, hogy az óvoda megközelítéséhez szükséges buszköltséget nap, mint nap felvállalják, illetve, hogy az egyéb óvodáztatással járó anyagi dolgokat finanszírozzák. A területen élő óvodás korú gyermekek óvodába járatását az önkormányzat azáltal kívánja ösztönözni és segíteni, hogy pályázati forrásból igen korszerű óvodát alakítottak ki az Örkény úton, amely 2008 év szeptemberétől üzemel. A beruházással az önkormányzat legfőbb célja az volt, hogy a térség hátrányos helyzetű családjaiban élő gyermekek életminősége javuljon és társadalmi integrációjukat elősegítsék oly módon, hogy az óvodai neveléshez és a korszerű oktatáshoz szükséges feltételeket helyben biztosítják. A projekt során a meglévő iskolaépület bővítése és felújítása, valamint az alapfokú oktatási intézmény keretein belül három csoportszobás óvoda kialakítása történt meg. A projekt összköltsége megközelítőleg 261 millió forint, mely a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretén belül 230 millió forint támogatással valósult meg, a támogatás 85 %-a az Európai Uniótól, míg 15 %-a a Magyar Államtól, mint társfinanszírozótól származik. Az óvoda ötven gyermek számára elegendő férőhellyel rendelkezik, amely a mostani adatok szerint 100 %-os kihasználtságú. A települési jellemzők, és a lakosság összetétele miatt az óvoda főként a szegényebb cigánycsaládokból kikerülő gyermekek nevelését végzi, amely tény a pedagógiai munkát, és a gyermekvédelmi feladatokat is jelentősen meghatározza. 2008. év során az óvodapedagógusok felkeresték a családokat, feltérképezték, hogy hol van óvodáskorú gyermek, és azon voltak, hogy az otthon csellengő gyermekek szüleit meggyőzzék arról, hogy az óvoda egy olyan otthont pótló „jó hely”, ahol a gyermek biztonságban van, ahol figyelemmel kísérik, és ahol elősegítik a fejlődését. Ennek köszönhetően elérték azt, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családokból kikerülő gyermekek már a legkorábbi életkortól kezdve bekerülnek a biztonságot nyújtó óvodai környezetbe. Ennek köszönhetően 2009 májusától januárig 29 gyermek iratkozott be az óvodába. Az Ugyerre kivándorló, és főként az északi megyékből betelepülő nagycsaládokban nem ritka a 6, 8, vagy 10 gyermek sem, így a megszaporodott gyermeklétszám indokolttá tette azt, hogy a gyermekek óvodáztatása a lakóhelyükhöz közel valósulhasson meg. Az Ugyerban működő általános iskola kezdetben Külterületi Általános Iskolaként működött, majd az egyenlő esélyek biztosítása érdekében a Várkonyi István Általános Iskola tagintézményévé vált. Az iskolát - mint már említettem - EU-s forrásból felújították, bővítették, illetve óvodai funkcióval látták el. Az önkormányzat vállalta, hogy ezeket az intézményeket 10 éven keresztül biztosan fenntartja, függetlenül attól, hogy azok mennyire költséghatékonyak. Az iskola tanulóinak kb. 40 %-a roma származású volt 2003-ban.

91


2009.

Várkonyi István Általános Iskola Örkényi úti tagintézménye Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Gyermek (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. Évfolyam és/vagy gyógypedagógiai csoport) és/vagy tanulóléts Gyógypedag óvodai Emelt szintű oktatás* zám az ógiai csoport és/vagy két tanítási évfolyamo Általános tanterv csoport, foka nyelvű iskolai oktatás n tagozat HH / Össz HH / Összesen HH / HHH SNI Összesen SNI HHH esen HHH 1. 15 15 13 10 1 2. 10 10 9 8 1 3. 14 14 12 12 1 4. 9 9 8 4 2 5. 16 16 16 13 3 6. 9 9 9 4 1 7. 12 12 11 8 2 8. 12 12 9 6 Forrás: Cegléd Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése Az iskola beiskolázási körzete több mint 25 négyzetkilométerre tehető. Több kilométeres földúton járnak tanulóink iskolába. A szétszórt tanyák között találhatunk még villanyvilágítás nélküli épületeket is. A családok jelentős része szegény, az egy főre jutó jövedelem a létminimumot sem éri el. Az iskola tanulóinak 95%-a részesül gyermekvédelmi támogatásban, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulói arány 70%. A családokban élő gyermekek száma magas, nem ritka az 5 – 6 gyermeke család. Az iskola tanulóinak 80 %-a roma származású alacsony iskolai végzettségű szülők gyermeke. A gyermekek szülei vagy csak nyolc általános iskolai végzettséggel, vagy még kevesebbel rendelkeznek, több anyuka analfabéta. Több szülő a nevén kívül nem tud semmit sem leírni, így gyermekeinek keveset vagy semmit sem tudnak segíteni. A település adottságaiból következik, hogy csak korlátozott számú alkalmi munkahely van, mely idényjellegű. A családok megélhetési gondokkal küszködnek. Sokszor még a gyermekek étkeztetése is gondot jelent számukra. Az alacsony szülői elvárások a gyerekek kompetencia szintű hiányosságaiban is megmutatkoznak. A rossz szociális helyzet miatt a fejlesztésre nincs mód. A problémák felerősödnek a középiskolai tanulmányok megkezdésekor, ahol a gyerekek sok területen jelentős hátránnyal indulnak. Az intézményi kompetencia mérések eredményei jóval az országos átlag alatt vannak. Az intézményi problémák: - IKT eszközök, számítógépek korszerűtlenek, hiányosak. - Szükséges a korszerű eszközök beszerzése és ehhez kapcsolódóan a pedagógusok képzése. - A tanulók eltérő szociokulturális környezetből érkeznek. - A szociális készségek, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hiánya. - Magas a hátrányos helyzetű tanulók száma. - SNI tanulók integrált tanulási környezetben való ellátása, az ezzel kapcsolatos szemléletváltozás. - IPR implementáció.

92

Integrált Városfejlesztési Stratégia -

2009.

Szakos ellátottság nem 100%. Szükséges a tanári szemléletváltás. Kompetenciaalapú oktatás hiánya. Az OKÉV mérés eredményei érjék el az országos átlagot. Nagyobb arányú továbbtanulás az érettségit adó középiskolákban, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásának támogatása. Együttnevelést célzó hosszú távú oktatásszervezési stratégia kialakítása.

Az Önkormányzat által 2008 évben feladatellátási helye a tagintézmény.

nyert

TÁMOP-3.1.4./08/1.

projekt

második

A pályázatban tervezett tevékenységek hozzájárulnak 1. a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakításához, 2. az intézmény pedagógusainak felkészítéséhez, 3. a pedagógusok szemléletváltásához, 4. a pedagógusok eszköztárának gazdagodásához, s ezáltal a - a tanítási program változatos feldolgozásához, - a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetéséhez, - a tananyag differenciált feldolgozásához, - az egyéni tanulás stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatok alkalmazásához, - a teljesítményszintek széles sávjának elfogadásához, - a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítéséhez, - a lemorzsolódás és kirekesztés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakításához. Az Ugyerben fennálló problémák 1. Infrastrukturális hiányosságok: - szilárd burkolatú műút hiánya nagyon sok helyen - vízvezeték- hálózat nincs kiépítve - gázvezeték - hálózat nincs kiépítve - szennyvíz-csatorna hálózat nincs kiépítve - közlekedési problémák, nincs a városrésznek megfelelő összeköttetése a belvárossal 2. Oktatást érintő problémák: - óvodába be nem íratott gyermekek számára vonatkozó pontos adat hiányzik - kompetencia mérés eredményei országos átlag alattiak (ez a város egészét érintő probléma, amely érintheti az Ugyerban élő általános iskolai tanulókat is) - aktív korúak alacsony iskolai végzettsége - az itt élők iskolai végzettsége nincs összhangban a gazdasági igényekkel 3. Munkanélküliség problémája: - tartós munkanélküliek magas aránya - nincs megfelelő információ az alacsony iskolázottságúakat foglalkoztatni képes vállalkozásokról (számuk, munkaerő keresletük…stb.)

93


-

2009.

4. Szegregálódó terület növekedésének lehetősége újabb alacsony státuszú lakos letelepülése a területen

Fogyatékkal élők helyzete Cegléd városában és válaszok A téma mélysége miatt nem szorítkozunk a szegregátumok szoros elemzésére, hiszen a város egészében történő lépések mélyen kihatnak majd a szegregátumként jelült területek életére is. „A fogyatékos-szerep sokkal súlyosabb állapot és alacsonyabb státus, tehát a hozzá fűződő külső és belső szerepelvárások is mások. Tipikus velejárója az emberi státus teljes vagy végleges elvesztése és a másodrendű állampolgárság pozíciója.” Ebből kifolyólag szükséges biztosítani azokat az alapvető feltételeket, hogy egy fogyatékos ember megmutatkozzék a többségi társadalomban. Itt elsősorban az akadálymentességre és az egyenlő bánásmódra kell a hangsúlyt fektetni. A normalitástól való eltérést a társadalom mindig is nehezen viselte. Próbálja az ilyen szituációkat máshogy kezelni, elutasítani vagy megfeledkezni róluk. Címkék segítségével könnyen kategorizálható tulajdonságokkal látja el ezeket a „deviáns” csoportokat megfeledkezve azok valós tulajdonságairól, gyakran emberi mivoltukról. „…Magyarországon az evidens fogyatékosok (süketek, vakok, súlyos értelmi fogyatékosok és mozgássérültek) között viszonylag egyenletesen vannak reprezentálva a társadalom különböző osztályai, rétegei, csoportjai, ugyanakkor a nem evidens fogyatékosok (főleg az enyhén értelmi fogyatékosok) között messze túlreprezentáltak a társadalom alsó és marginális csoportjai (alacsony iskolázottságúak, szakképzetlenek, cigányok, szegények). … A fogyatékosságok társadalmi meghatározódásának legnyilvánvalóbb esete az, amikor maga a meghatározott testi jellegzetesség kialakulása kapcsolódik az egyes társadalmi csoportok életkörülményeihez.” Cegléd város megváltozott munkaképességű lakosairól kapott adatok szerint 2009 decemberében: Megváltozott 138 fő 11% munkaképességű Közülük foglalkoztatott 23 fő 17% Cegléd város Önkormányzatától kapott adatok 2010 évben a megváltozott munkaképességű személyek szociális foglalkoztatásának egyik formájára, az úgynevezett fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra ezentúl munkaszerződés csak akkor köthető, ha az ellátott az 55. életévét még nem töltötte be. A szociális foglalkoztatás másik formájára, a munka-rehabilitációra pedig a rendelet csak akkor ad lehetőséget, ha az ellátott még nincs 62 éves. Ezek a rendelkezések jelentősen nehezítik, ellehetetlenítik a megváltozott munkaképességű személyek egy korosztályának helyzetét. Az érintett korcsoport munkaerő-piaci pozíciója amúgyis rendkívül gyenge, ez a fajta munkalehetőség jelentette és jelenti a rehabilitációja egyik módját, egyben a megélhetése fontos részét. További nehézség, hogy a szociális foglalkoztatás normatív finanszírozása helyébe pályázati rendszer lépett, aminek következtében az eddig foglalkoztatottak nagy része munka és rehabilitációs lehetőség nélkül maradhat. Mindennek ellenére Cegléd Város Önkormányzata minden lépést megtesz annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő lakosság életminősége és társadalmi beilleszkedése, befogadása erősödjön. Csak így akadályozható meg ezekenek az embereknek a szegregáltsága, a magányba menekülése, önbecsülésük és önmegvalósításuk kudarca.

94


2009.

A fogyatékos személyek jogaiból és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény s a 10/2006. (II. 16.) OGY határozattal elfogadott Új Országos Fogyatékosügyi Program alapelveinek megtartása és a lefektetett feladatok elvégzése érdekében Cegléd Város vezetése a közeljövőben felmérést kíván készíteni a fogyatékkal élő lakosokról. Ha elkészül az adatbázis, akkor könnyebben meghatározhatóvá válhatnak majd a beavatkozási színterek, a feladatok, a pályázati célok. A tervezett szociális kerekasztal fóruma lesz majd a terület problémáinak feltárásának, a lehetséges válaszok és elképzelések megvitatásának. Mindenképpen szükséges a társadalom ezen csoportjának helyi felmérése, hogy a kapott adatok alaján a legmegfelelőbb lépéseket tehesse meg az önkormányzat a pályázati vállalások, a civil kezdeményezések, az összefogás, a foglalkoztatás, a társadalmi elfogadás és befogadás terén. Foglalkoztatás helyzete röviden Cegléd Városában A foglalkoztatásról a város egészében lehet érdemben beszélni, a szegregátumok területén a foglalkoztatást illetően nincs számszerűsített adat. Viszont az elmondható, hogy a szegregálódó területek jellegzetességéből adódóan vélhetően a regisztrált munkanélküliek aránya e terülteken kiemelkedően magas. A szociális igazgatásról szóló 1993.évi III. törvény és a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján egy táblázat foglalja össze a segélyezési formákat a lakásfenntartásitámogatás, a Rendszeres Gyermekvédelmi Kedvezmény és az Aktívkorúak támogatását figyelembe véve. Mint látható, az eddig taglalt szegregátumok tekintetében magas a segélynemek igénybevételének száma, magas a gyermekkedvezmény igénybevétele, sok a nagycsalád és magas, kiemelten Ugyer, Kernács telepen a HHH gyermekek száma. Feltételezhetően ezen családok felnőtt tagjai nincsenek jelen a foglalkoztatási piacon, jövedelemmel nem rendelkeznek.

95


2009.

Cegléd Város Polgármesteri Hivatalának közlése szerint a következőképpen alakultak a segélyezések 2008. és 2009. évben. Segélyezettek

kiegészítésként HHH-s Lakásfenntartási Aktívkorú Gyermekvédelmi Összesen gyermekek száma Akácos u. 11 6 38 55 4 Csengeri u. 1 1 1 3 4 Szabadság 4 2 1 7 Bokréta 2 1 7 10 4 Dália 1 0 0 1 Gyöngyvirág 2 0 5 7 Fogoly 0 1 7 8 Fűtőház 6 5 9 20 1 Határ 0 0 0 0 Illés 1 0 0 1 Szüret 11 10 17 38 Köztes 6 9 5 20 Kékkő 9 6 13 28 Orgona 0 1 18 19 2 Pacsirta 1 2 2 5 Posta dűlő 4 3 12 19 Rózsa 0 0 1 1 Rövid 0 2 1 3 Szelei út 2 3 26 31 8 Szunyog u 0 1 2 3 Tabán u. 3 2 8 13 1 Vezér u. 3 0 14 17 7 Kernács 7 6 38 51 15 telep Puttony u. 11 9 65 85 20 Ugyer 47 25 33 105 43 Összesen 132 95 323 550 2008.évi adatok

96


2009.évi adatok Akácos u. Csengeri szél Szabadság Bokréta Dália Gyöngyvirág Fogoly Fűtőház Határ Illés Szüret Köztes Kékkő Orgona Pacsirta Kossuth Lajos Posta dűlő Rózsa Rövid Szelei út Szunyog u Tabán u. Vezér u. Kernács telep Puttony u. Ugyer Összesen

2009.

Segélyezettek

kiegészítésként HHH-s Lakásfenntartási Aktívkorú Gyermekvédelmi Összesen gyermekek száma 25 17 47 89 4 12

8

26

46

4

0 0 1 5 0 9 0 0 14 8 13 0 0

0 0 0 3 0 12 0 0 16 11 9 0 0

0 0 0 13 0 11 0 0 20 9 17 2 0

0 0 1 21 0 32 0 0 50 28 39 2 0

9

13

25

47

3 0 2 3 1 8 0

3 1 4 7 2 12 0

5 1 2 28 1 15 2

11 2 8 38 4 35 2

8

8

8

39

55

15

9 97 227

9 129 264

55 12 330

73 238 821

20 43

4

1

2

1 7

A táblázatból látható, hogy 4 utca esetében a szegregáció kockázata fennáll. A Szelei úton sok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, ehhez képest a HHH gyermekek száma 8 fő. Viszont várható e szám növekedése. A Fűtőház utca esetében magas a munka nélkül élő kérelmező illetve a lakásfenntartási támogatást is a családok nagy része igényli. Ezen utcák a jövőben több figyelmet kell, hogy kapjanak a szegregációs veszélyhelyzetükből adódóan. Cegléd Város Önkormányzata kiemelten kezeli a közcélú foglalkoztatás lehetőségét, minden forrást, megragad, amely e foglalkoztatási típust segíti. 2009. novemberi adatok alapján a közcélú foglalkoztatottak száma 246 fő volt. Jelentős a helyzetelemzés szempontjából, hogy a közcélú foglalkoztatottak 53%-a 8 osztályt végzett, vagy 8 osztállyal nem rendelkezik. Ezen a magas arány alapján feltételezhető, hogy a szegregátumok területéről is sikerült a közcélú foglalkoztatásba bevonni lakosokat.

97


2009.

246 12 119 61 44 4 6

Foglalkoztatott összesen: 8 osztállyal nem rendelkezők száma: 8 osztályt végzettek száma: szakképesítéssel rendelkezők száma: érettségivel rendelkezők száma: technikumi végzettésggel rendelkezők száma: felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma

fő fő fő fő fő fő fő

4,9% 48,4% 24,8% 17,9% 1,6% 2,4%

A Munkaügyi Központ által szolgáltatott adatok alapján 2009 decemberében - Munkaképes ceglédi lakos: 24.938 fő - nyilvántartott álláskeresők száma: 1.542 fő volt. Cegléden a Munkaügyi Központ Kirendeltségének tájékoztatása alapján a „Lépj egyet” program nem indul el, s a Cegléden működő vállalkozásoknál viszont a következő munkaerőigények léptek fel: Ipar: villamosgép-szerelő; gépkezelő; műszergyártó; villamosmérnök; lakatos; hegesztő. Építőipar: kőműves; búrkoló; festő-mázoló. Szállítás, raktározás: logisztikai ügyintéző; targoncás. 19. ábra - Az álláskeresők megoszlása iskolai végzettség tekintetében:

Az adatokból kitűnik, hogy csak általános iskolai vagy annál kevesebb végzettségű álláskereső 522 fő, a teljes létszám 35,8%-a. Mindemellett viszont ez az 533 fő a Munkaügyi Központtal való együttműködés keretében képzésbe bevonható lesz. A csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatásávalkapcsolatosan két cég nevét említhetjük. 1. Rehabit Komplex Kft., Cegléd, Csengeri szél (főleg papíráruk csomagolásával – gyártásával foglalkoznak. 2. PIREHAB Nonprofit Kft., Debreceni illetőségű cég, a ceglédi telephelyen apróbb munkákat végeznek (pl. biciklikerékbe küllők behelyezése, teacsomagolás, stb.)

98


2009.

Nincs adat arról, hogy a foglalkoztatottak számát tekintve a szegregálódó területeken élők aránya mekkora. Foglalkoztatottsági statisztikai adatok:

Forrás. Munkaügyi Központ Kirendeltség 2009

99


2009.

Antiszegregációs Terv Oktatást érintő tervek: -

-

-

-

A vállalkozói szféra által keresett szakmák oktatásában segítségnyújtás a regisztrált munkanélküliek körében a Munkaügyi Központ Kirendeltségén keresztül. Európai Uniós pályázatok figyelésével pályázati úton történő oktatás-képzés megvalósítása a vállalkozói igények figyelembevételével. A kompetencia alapú oktatás-nevelés bevezetésével a gyermekek továbbtanulásának esélynövelése, a matematika, szövegértés kompetencia szint emelése Szülők bevonásával hatékony nevelési folyamatok és együttműködések fenntartása Minden rászoruló gyermek melegétkeztetésének megoldása A vállalkozói szféra és a Munkaügyi Központ Kirendeltségének vezetője, az Önkormányzati vezetők hatékony kerekasztal üléseit követően ösztöndíjrendszer kidolgozása a keresett, hiányszakmákat választó és a rászoruló tanulók esetében. Aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére támaszkodva a Dél-Pest Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ, valamint a Munkaügyi Központ képzéseire Családsegítő Szolgálat fokozottabb bevonása a hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű HHH-s gyermekek számának pontosítása, szülők ösztönzése a nyilatkozattételre, tájékoztatva őket annak fontosságáról Az integrációs folyamatot át kell tekinteni, s ha szükséges körzethatár módosításokkal, összevonásokkal biztosítani az integrációs kritériumokat, és esélyegyenlőséget. Emelkedjen az óvodába beíratott gyermekek száma

Foglalkoztatási célkitűzések: -

Csökkent munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások, cégek munkahelyteremtő beruházásaihoz motiválásuk kidolgozása Szükséges felmérni, hogy a településen működő vállalkozások tudnak-e alacsony végzettségűeket foglalkoztatni Pályázati források folyamatos figyelemmel kísérése a roma lakosok foglalkoztatásának segítése érdekében Önkormányzati források keresése a roma lakost foglalkoztató vállalkozások segítése érdekében Kisebbségi referens bevonása a Munkaügyi Központ Kirendeltségének vezetőjével, a helyi vállalkozások vezetőivel, a helyi civil szervezetekkel való kerekasztal megbeszélésekre.

100


2009.

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása: -

-

-

A szegregátumok területén és a rászorulók esetében a családgondozók, a szociális gondozók folyamatos segítségének biztosítása a szükséges esetleges ügyintézésekben, formanyomtatványok kitöltésében. Szociális és gyermekjóléti alapellátás színvonalának emelése és a Gondozási Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat gondozóinak és szakembereinek folyamatos oktatása a különböző szociális és gyermekvédelmi jóléti transzferekről. HHH-s és fogyatékkal élő emberek felkutatása, igényfelmérése, célzott segítségnyújtás

Szegregált, illetve szegregálódó terület növekedésének megállítása - újabb utcák nyitásának megakadályozása az érintett területeken - építési telek céljára nem osztanak ki újabb telkeket az érintett területeken

Infrastruktúrát érintő tervek: -

A már elindult járdaépítések folytatása pályázati és önkormányzati támogatás útján. Szennyvízcsatorna kiépítése a szegrgátumok területén is. Közműre való kapcsolódások elősegítése

Lakáskörülmények -

A meglévő, nagyon egészségtelen lakásban lakók önkormányzati segítése egészségvédelmükkel kapcsolatos káros tényezők (gomba-penész) elhárítására.

Egészségügy -

Szűrőprogramok elindítása a Népegészségügyi program célkitűzései mentén Speciális szűrések igényének feltérképezése és kampányszerű végzése Háziorvosok által összeállított felmérő tesztek kitöltése a célzott prevenció stratégiájához Települései egészségterv készítése, amely segíti majd a lakosság egészségtudatos magatartásának és szemléletének erősítését. Mindennapos testnevelés bevezetése az általános iskolákban

Fogyatékkal élők ellátása -

Felmérése a település fogyatékkal élőinek Önkormányzat és a civil szervezetek szorosabb együttműködésének feltételeit meg kell termeteni Pályázati figyelés az akadálymentesítés folytatásához Települési Fogyatékosügyi Program kidolgozása a feladatok racionalizálása érdekébe

101


2009.

4. STRATÉGIA

4.1. A város hosszú távú jövőképe Cegléd továbbra is megőrzi hagyományos mezővárosi jellegét, gazdaságát a mezőgazdaságra alapozva korszerű iparágazatot alakít ki kihasználva az alföldi idegenforgalomban rejlő lehetőségeket. Hagyományait, gazdag kultúráját megőrző, mégis modern, XXI. századi szolgáltató-, fürdő- és iskolavárossá és az Alföld valódi kapujává válik, kiteljesíti térségi központi szerepkörét, megőrzi sajátos hangulatát az egyre kifelé terjeszkedő Budapesti Agglomeráció külső gyűrűjében. Ezáltal válik képessé lakosságának helyi munkahelyet, versenyképes jövedelmet, hosszú távú perspektívát és élhető környezetet biztosítani. 4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 4.2.1. Átfogó célok Cegléd város Településfejlesztési Koncepciója a következő stratégiai célokat fogalmazza meg: -

A helyi gazdaság versenyképes, korszerű, magas jövedelemtermelő képességű legyen. A város magas szintű életminőséget kínáljon lakóinak. A ceglédi vezetésű kistérségben erős a térségi összefogás és az együttműködés.

Erre építve az Integrált Városfejlesztési Stratégia a következő 15-20 évre megfogalmazott átfogó célja: Cegléd modern, a lakosság igényeit teljes mértékben kielégítő szolgáltató-, iskola-, valamint fürdővárossá alakulása, ezáltal a kistérség fővárosává válása a turizmus- és közszolgáltatás-, illetve közoktatás-orientált fejlesztések segítségével. Ennek révén Cegléd kilépve a főváros és a megyeszékhelyek (Kecskemét, Szolnok) árnyékából, önálló fejlődési pályára lép. A kedvező földrajzi elhelyezkedésre, kitűnő közlekedési lehetőségekre, illetve a turisztikai adottságokra építve, a település helyi gazdaságfejlesztési programok révén a munkahelyteremtés révén a lakosok helyben való érvényesülését kívánja biztosítani az ipari szolgáltatások mezőgazdasági alapokra helyezésével. Ehhez kapcsolódóan a közszolgáltatások – köztük az oktatás folyamatos megújulásával az emberek életminőségének javítását kívánják elérni. 4.2.2. Középtávú célok Cegléd város a következő 7-9 évre a következő középtávú célokat határozza meg: 1. Ipari és kereskedelmi szolgáltató-központok fejlesztése: Annak érdekében, hogy a település aktív térségi szerepet vállaljon, szükség van arra, hogy olyan gazdaságfejlesztési beruházások valósuljanak meg, melyek munkahelyeket teremtenek. Az ipari parki fejlesztések révén mind a multinacionális, mind a KKV-k számára megfelelő infrastruktúra biztosítása a cél, így adva lehetőséget a helyben történő foglalkoztatásra, az ingázó munkavállalók helyben történő foglalkoztatására. Kitörési pontot jelenthet a mezővárosi jellegből adódóan a mezőgazdasági termékek feldolgozására szakosodott ipari ágazatok betelepítése. A kereskedelmi szolgáltató-központok a helyi lakosok számára nyújtanak megfelelő szintű szolgáltatásokat. A fejlesztések során kiemelt feladat, hogy a belváros szolgáltató jellege fennmaradjon, ne a városszéli zöldmezős beruházások kerüljenek előtérbe, hanem a belváros aktív szolgáltató jellege kerüljön a fejlesztések középpontjába.

102


2009.

2. Turisztikai vonzerők fejlesztése A Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott céloknak megfelelően a turizmus kiemelt fejlesztési terület, melynek fontos eleme a város két fürdője és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A kereskedelmi szálláshelyek és apartmanházak fejlesztése, szolgáltató-kereskedelmi övezet kialakítása szükséges a teljes körű szolgáltatások megteremtése érdekében. Szükséges azonban a településközpont turisztikai célú hasznosítása is, hogy Cegléd a fürdőbe látogató vendégek számára egy kulturális-történelmi emlékeket is magába foglaló látványosságot is tudjon biztosítani. Ezt a célt szolgálja a Belvárosi Strandfürdő korszerűsítése és szolgáltatásfejlesztése. 3. Életminőség-javító társadalmi programok kialakítása A helyi lakosok helyben maradása jelenti az alapját a település jövőbeli fejlesztésének. Szükség van olyan beruházásokra, melyek biztosítják a lakosság életminőségének javulását, a mindennapok kényelmes megélését. 4. Közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése A települési közszolgáltatások, különösen az egészségügyi és oktatási fejlesztések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a települési lakosok képzettsége és egészségi állapota megfeleljen a helyi beruházók igényeinek. A fejlesztések révén biztosítható, hogy a település vonzóvá válhat nemcsak települési, hanem térségi szinten is, mely erősíti Cegléd iskolavárosi szerepét. 5. Települési és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kiemelt fejlesztési feladat, hogy az országos infrastruktúrafejlesztési programokhoz kapcsolódó közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére sor kerüljön. A 100-as vasúti fővonal fejlesztéséhez és a 4-es főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztéséhez kapcsolódóan a rávezető, elkerülő utak fejlesztése biztosíthatja a település elérhetőségét, a belvárosi területek terheltségének csökkentését. A parkolási lehetőségek, a gyalogos közlekedési lehetőségek fejlesztése révén a forgalommentes vagy -csillapított övezetek nagysága növekedjen. A térségben kiemelt szerepe van a kerékpárutak fejlesztésének, mely területen a térségi szintű, illetve a városrészek közti fejlesztések élveznek prioritást.

103

A. Ipari Park fejlesztései (főként a mezőgazdasági feldolgozóiparra alapozva) révén munkahelyteremt és, ingázók helyben tartása

B. Kereskedelmi szolgáltatások minőségi fejlesztése a lakossági igények kielégítésére és a belváros szolgáltató jellegének fenntartása érdekében.

Ipari és kereskedelmi szolgáltató-központok fejlesztése D. Belvárosi Strandfürdő fejlesztése révén a településközpont turisztikai célú hasznosítása

E. Külső tőke beáramlása kereskedelmi szolgáltatások bővítése, a gazdaság élénkítése érdekében

Egyéb turisztikai célú fejlesztések

C. Kereskedelmi szálláshelyek és apartmanházak fejlesztése – főként a Termálfürdő és Aquapark turizmusának erősítése érdekében

Turisztikai vonzerők fejlesztése F. Legyen szélesebb a helyi szabadidőeltöltési, sportolási és szórakoztatási lehetőségek kínálata

G. A foglalkoztatási és képzési programok választékának szélesítése

Életminőség-javító társadalmi programok kialakítása

Mutató Értékesítésre alkalmas telkek száma Bővítésre kerülő oktatási intézmények száma Létesített idegenforgalmi attrakciók száma KKV-k indulását segítő szolgáltatások kialakítása Megépítésre kerülő kerékpárutak száma Ingatlanár emelkedés

Mértékegység

104

darab darab darab darab darab %

Célérték 5 7 5 1 5 10

J. Elkerülő utak fejlesztése a belvárosi területek terheltségének csökkentése érdekében; Parkolás és gyalogos közlekedés problémáinak megoldása forgalomcsillapítás révén; Kerékpárútfejlesztések

Települési és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A mutató mérési módja Önkormányzat kimutatásai Önkormányzat kimutatásai Önkormányzat kimutatásai Önkormányzat kimutatásai Önkormányzat kimutatásai Statisztikai kimutatások

I. A közigazgatási rendszer modernizációja, az ügyfélszolgálat minőségének és hatékonyságának javítása

Közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése H. A város kistérségi szerepének erősítése az oktatás reformja révén. A középiskolák egymás közti versenyhelyzetén ek megszűntetése.

Cegléd hosszú távú jövőképe a célhierarchiához kapcsolódóan a következő számszerűsített célokat tartalmazza:

Alcélok

Tematikus célok (5-8 év)

Átfogó cél (15-20 év)

2009.

24. táblázat – Az átfogó és tematikus célok bemutatás Cegléd modern, a lakosság igényeit teljes mértékben kielégítő szolgáltató-, iskola-, valamint fürdővárossá alakulása, ezáltal a kistérség fővárosává válása a közszolgáltatás-, illetve közoktatás- és turizmus-orientált fejlesztések segítségével. SZOLGÁLTATÓVÁROS ISKOLAVÁROS FÜRDŐVÁROS

4.2.3. A célhierarchia rendszere


Kitűzött célok

Beavatkozási pontok

Rekreációs szolgáltatások kialakítása

Térségi jelentőségű turisztikai látványosságok fejlesztése

Közműfejlesztések

Kerékpárút-építés a fürdő övezetében; Egyéb: Árpádkori templom felújítása;

Haditechnikai élménypark,; H. Budai úti iskola és óvoda felújítása; J. Vasúti megálló és a fürdő közötti közlekedés fejlesztése;

Zártkerti ingatlanok lakóterületté alakítása; E. Székelyfalu;

Kerékpárút fejlesztése

J. Útépítési munkák; Körforgalom kialakítása;

Horgászközpont; Rekreációs és tanösvény a Ceglédi réten;

MÁV Sportpálya fejlesztése; F. Sportcentrum felújítása;

E. Kiskereskedelmi Nefelejcs Központ értékesítése;

E., F., J.

B., C., E., H., J.

Városrészek céljai

2. Öregszőlő kertváros

1. Budai úti lakóövezet

Városrészek

B. TermálfürdőAquapark kapacitásbővítése; C. Szálloda- és apartmanövezet kialakítása;

2009.

Elkerülő utak kiépítése Egyéb: Szennyvíz-hálózat fejlesztése;

Szilárd burkolatú út építése 5 utca esetében,

Vasúti aluljáró építése;

Jászberényi úti felüljáró építése, járda és kerékpárútfejlesztés;

B. Tiszti szálló felújítása; Művelődési ház kereskedelmi célú hasznosítása; Városi TV épületének felújítása. D. Városi strandfürdő korszerűsítése, szolgáltatásfejlesztése (KMOP-3.1.1/B) E. Sportszálló építése; F. Sportcsarnok felújítása, bővítése; Gubody Park rekonstrukciója; Vasutas sportcsarnok átépítése H. Oktatási intézmények rekonstrukciója Egyéb: Lakótelepi rehabilitáció (3);

Lakótelep rekonstrukciója és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Ipari, logisztikai infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése KKVk számára A. Ipartelepi fejlesztések B. Inkubátorház kialakítása a KKV-k indulásának támogatására H. Szűcstelepi óvoda részleges felújítása J: Kátai út mellett közlekedés- és infrastruktúrafejlesztés;

B., D., E., F., H., J.

4. Északi lakótelep

A., B.,H., J.

3. Északi IpariKereskedelmi Övezet

105

Kerékpárútfejlesztések

Útépítés;

Tűzoltó Parancsnokság teljes korszerűsítése J. Körforgalom létesítése;

Óvoda és középiskola felújítások I. Toldy kórház energetikai korszerűsítése;

Óvoda létesítése;

Óvoda átépítése bölcsődévé;

B. Bevásárló központ értékesítése D. Termál kút gépi korszerűsítése, kapacitásbővítése H. Bölcsőde-bővítés;

Oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése

B., D., H., I., J.

5. Keleti kertváros

B. Tiszti klub teljes körű felújítása; Református és evangélikus bazársorok átépítése; Eötvös tér burkolatának felújítása, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek telepítése; Kereskedelmi egységek kialakítása a Városháza Szabadság tér felőli oldalán (KMOP-5.2.1/B) E. Szállodaberuházás; Piac átalakítása F. Kossuth és Szabadság tér rekonstrukciója (KMOP-5.2.1/B); Uránia mozi tetőcseréje; Bajcsy-Zs. Tér parkrendezése; Művelődési Központ felújítása, új funkciók betelepítése H. Óvoda-, iskola- és bölcsődefejlesztések (11)

Modern kereskedelmiszolgáltató övezet kialakítása

B., E., F., G., H., I., J.

6. Belváros

Erdőfejlesztés

Egyéb: Csatornázás;

H. Óvodabővítés

I. Kistérségi Szociális Szolgálat és Gyermekjóléti Központ bővítése

Életminőségjavító beruházások és modern lakóövezetek fejlesztése

I., H.

7. Nyugati kertváros

A. Magyar laktanya értékesítése

Multinacionális termelő nagyberuházások előkészítése

A., J.

8. Dél-keleti iparterület

25. táblázat – Tematikus célok és városrészi célok kapcsolatrendszerének bemutatása


-

Kommunális szolgáltatások fejlesztése a külterületeken

E., J.

9. Külterületi tanyás övezet

Indikátorok

Városrészek

Turisztikai attrakciók látogatottsága – 8 900 fő

Megépítésre kerülő kerékpárutak száma – 1 db; 12 km

Létesített idegenforgalmi attrakciók száma – 3 db;

Termálfürdő látogatottsága nő – 30 %

2. Öregszőlő kertváros

1. Budai úti lakóövezet


Utcafelújítások száma – 5 db

KKV-k indulását segítő szolgáltatás kialakítása – 1 db;

3. Északi IpariKereskedelmi Övezet

Oktatási intézmények férőhely-bővülése – 160 fő

Vendégéjszakák számának növekedése – 16 206 db;

Ingatlanárak emelkedése – 10 %;

Városi strandfürdő látogatottsága – 68 e fő / év;

4. Északi lakótelep

106



5. Keleti kertváros

6. Belváros


I. Polgármesteri Hiv. belső átalakítása; Szabadság tér önkormányzati épületeinek felújítása (KMOP-5.2.1/B); Bíróság; Családsegítő; Gyermekkönyvtár; Tüdőgondozó korszerűsítése; J. Mélygarázs építése; Petőfi utca korszerűsítése, kerékpárút kialakítása; Forgalomcsillapítás; körforgalom (KMOP5.2.1/B) Egyéb: Református, Evangélikus és Római Katolikus templomok felújítása; Értékesítések – korábbi földhivatali épület, rendelő, védőnői hálózat, városi könyvtár Ingatlanárak emelkedése – 10 %;

2009.

Oktatási és gyermekjóléti intézmények férőhely-bővülése – 55 fő


7. Nyugati kertváros

-

8. Dél-keleti iparterület

-

9. Külterületi tanyás övezet


2009.

4.3.Beavatkozások, az akcióterületek és a megvalósítandó célok kijelölése Cegléd város jövőképe, a város fejlesztésének átfogó célja három kiemelt prioritású, tematikus témakör köré csoportosítható, melynek a kulcsszavai: iskolaváros, fürdőváros, szolgáltató város. Ezen tematikus témakörök mellett szintén a középtávú célok között szerepelnek a közlekedési infrastruktúra fejlesztéssel, életminőség javítással és közszolgáltatói infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos elképzelések. A városfejlesztés gócpontjai, kiemelt fejlesztési területei városrészek szerint, akcióterületekre bontva kerültek meghatározásra. Az egyes akcióterületek önállóan megfogalmazott céljai biztosítják azt, hogy a területi adottságoknak megfelelő fejlesztések valósuljanak meg az egyes városrészekben, illetve ezek a célok járulnak hozzá ahhoz, hogy a megfogalmazott jövőkép irányába történjen az elmozdulás. Az alábbi táblázat átfogóan mutatja be, hogy az egyes akcióterületeken, mely alapvető célok megvalósításával járulnak hozzá a jövőképpel kapcsolatos tematikus célok eléréséhez. Akcióterület 1. Budai úti lakó-üdülőövezet 2. Öregszőlő-kertváros 3. Északi Ipari-Kereskedelmi Övezet 4. Északi lakótelep 5. Keleti kertváros 6. Belváros, azon belül 6.A. Funkcióbővítő városrehabilitációt érintő akcióterület 7. Nyugati kertváros 8. Dél-keleti iparterület 9. Külterületi tanyás övezet

Fejlesztés alapvető célja Térségi jelentőségű turisztikai látványosságok fejlesztése Rekreációs szolgáltatások kialakítása Ipari - logisztikai infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése KKVk számára Lakótelep rekonstrukciója és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése Modern kereskedelmiszolgáltató övezet kialakítása Életminőség-javító beruházások és modern lakóövezetek fejlesztése Multinacionális termelő nagyberuházások előkészítése Kommunális szolgáltatások fejlesztése a külterületeken

Kiemelt tematikus cél Fürdőváros, Szolgáltató város Szolgáltató város Szolgáltató város Szolgáltató város, Fürdőváros, Iskolaváros Szolgáltató város, Iskolaváros

Szolgáltató város, Iskolaváros,

Szolgáltató város Szolgáltató város Szolgáltató város

Az átfogó célokhoz tartozó középtávú, tematikus célok megvalósítása biztosítja a kitűzött jövőkép elérését. A célok meghatározásánál a kiindulási pontot az jelentette, hogy általuk a jövőkép reálisan megvalósítható legyen.

107


20.

2009.

ábra – Az akcióterületek prioritásának bemutatása

VIII. KÜLTERÜLETI TANYÁS ÖVEZET

VII. DÉLKELETI IPARTERÜLET

1. 2. 3.

VI. ÖREGSZŐLŐ KERTVÁROS

4. 5.

I. BELVÁROS

Ipari és kereskedelmi szolgáltató központok fejlesztése Turisztikai vonzerők fejlesztése Települési és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közszolgáltatási infrastruktúra-fejlesztés Életminőség-javító társadalmi programok

V. KELETI ÉS NYUGATI KERTVÁROS

II. BUDAI ÚTI LAKÓ-ÜDÜLŐ ÖVEZET

III. ÉSZAKI IPARIKERESK. ÖVEZET

IV. ÉSZAKI LAKÓTELEP

A lehatárolt akcióterületek közül első helyen szerepel a belváros fejlesztéseinek megvalósítása egy olyan modern kereskedelmi-szolgáltató és közigazgatási övezet létrehozása érdekében, mely Ceglédet a kistérség szolgáltató- és iskolavárosává emeli. A Budai úti lakó-üdülő övezetben minél előbb szükséges megteremteni azt a környezeti, közlekedési, települési infrastruktúrát, amelynek segítségével az akcióterület turisztikai látványosságai erősítik a település fürdővárosi szerepét. Az Északi ipari-kereskedelmi övezet harmadik helyen való szerepeltetésének oka a város ipari-kereskedelmi-szolgáltató jellegének gyors kiépítése. A vállalkozások betelepülése révén a helyi gazdaságfejlesztés élénkítése várható. Életminőség-javító beruházások, modern lakóövezeti és intézményi fejlesztések (Északi lakótelep, Keleti és Nyugati kertváros) biztosítják, hogy a települési lakosok képzettsége és egészségi állapota megfeleljen a helyi beruházók igényeinek. A fejlesztések révén biztosítható, hogy a település vonzóvá válhat nemcsak települési, hanem térségi szinten is, mely erősíti Cegléd iskolavárosi szerepét. Az adott tematikus célhoz szervesen kapcsolódik az életminőség-javító társadalmi programok megvalósítása, mely hozzájárul a lakosság helyben maradásához, életminőség-javulásához. Szintén szolgáltató szereppel (rekreációs szolgáltatások fejlesztése) bír az Öregszőlő kertváros, melyközlekedési, közigazgatási és közösségi infrastrukturális beruházások segítségével Cegléd szolgáltatóvárosi szerepe tovább nő. A Dél-keleti iparterület feltárásának, hasznosításának jelentősége a külső tőke beáramlásában, ezáltal a gazdaság erősítésében, fejlődésében rejlik. Külterületek hasznosítása szintén meghatározó a város életében a kommunális szolgáltatások hosszú távú biztosítása érdekében.

108


2009.

Cegléd fejlődését meghatározó tematikus célok és a városrészenként, azaz jelen esetben akcióterületenként lefektetett alcélok kapcsolatrendszerének részletes bemutatását a 25. táblázat (lásd 4.2.3 fejezet) tartalmazza. A fejezet következő részében a városrészszintű, akcióterületekre vonatkozó elképzelések és beavatkozási pontok kerülnek bemutatásra, melyek a város egész területét lefedik. Megvalósulásukat tekintve három ütemet határoztunk meg: az I. ütem 2010 – 2011; a II. ütem 2012 – 2015, valamint a III. ütem 2016 – 2020-as évekre tehető. 1.

Budai Úti Lakó-üdülőövezet

A Budai úti lakó és üdülőövezetben tervezett fejlesztések az alábbiakban felsorolt akciók végrehajtásával, több ütemben valósulnak meg. Várható, tervezett költségigény összesen 6 504 859 e Ft, mely összeget az önkormányzat saját forrásból, ingatlan értékesítésből, illetve pályázati forrásból, vissza nem térítendő támogatásból kívánja finanszírozni. A beavatkozás fő célja a városrészen található Termálfürdő fejlesztése, bővítése, illetve a fürdő környezetében található turisztikai attrakciók létesítése, fejlesztése. Ezen fő cél mellett további cél az akcióterületen található néhány oktatási intézmény korszerűsítése, illetve a terület infrastrukturális fejlesztése. A fürdő és aquapark további fejlesztése során a kiegészítő egészségügyi, kereskedelmi és szálláshely szolgáltatások kerülnek középpontba. A kapacitásbővítés, a közlekedési elérhetőség javítása révén növekszik a látogatók száma. A fürdőn kívül újabb turisztikai fejlesztések valósulnak meg. Mutató

Mértékegység

Létesített idegenforgalmi attrakciók száma TermálfürdőAquapark látogatottságának növekedése

A mutató módja

Célérték

darab

3

Önkormányzat kimutatásai

%

30


TERMÁLFÜRDŐ-AQUAPARK Elvégzendő beavatkozás: kapacitásbővítés vízfelület növeléssel A beavatkozás várható nettó költségigénye: 881 900 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: 12 307 hrsz. – Termálfürdő 12 308 - Aquapark Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

109

mérési


2009.

Fürdő melletti szálloda terület, kemping, fürdő melletti apartman övezet kialakítása, Parcellázással üdülőtelkek kialakítása, Szórakozónegyed, Kereskedelmi központ létesítése, Utak kialakítása, építése a fürdő övezet területén Elvégzendő beavatkozás: kivásárlás, kiváltás, szabályozási tervkészítés, közművesítés, parcellázás, értékesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 640 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati és magántulajdon Elhelyezkedése: Cegléd HRSZ: 12317; 12318; 12319 Szállodai terület bõvítése; 12324 Kemping; 9893/5, 9893/2, 98-97; 12322; 9844/33, összesen: 18 ha Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

SZÉKELYFALU Elvégzendő beavatkozás: turisztikai épületegyüttes kialakítása (5 testvérváros 1-1 házat épít), központi épület kialakítása, vendégházak üzemeltetése. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 165 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati és magántulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, 12 316 hrsz. Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

110


2009.

HADITECHNIKAI ÉLMÉNYPARK Elvégzendő beavatkozás: Élménypark kialakítása A beavatkozás várható nettó költségigénye: 917 400 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati és magántulajdon Elhelyezkedése: Cegléd; Hrsz: 9844/30, 9844/7, 9844/20, 9844/31, 9844/32, 9882, 9885, 9883, 9884, 9886, 9844/34, 9844/18, összesen: 8,2 ha Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

ÁRPÁDKORI TEMPLOM Elvégzendő beavatkozás: A meglévő templomrom turisztikai attrakcióvá tétele. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 100 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

111


2009.

VASÚTI MEGÁLLÓ ÉS A FÜRDŐ KÖZÖTTI KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLAT FEJLESZTÉSE Elvégzendő beavatkozás: A jelenlegi földút szilárd burkolatú úttá való átalakítása, közvilágítás, kerékpárút építés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 614 300 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

SZABÁLYOZÁSI TERV KÉSZÍTÉSE A ZÁRTKERTI RÉSZEKRE Elvégzendő beavatkozás: A zártkerti ingatlanok lakóterületté alakítása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 20 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Magántulajdon Elhelyezkedése: Cegléd Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

BUDAI ÚTI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés, általános felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 20 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: 9184 Cegléd, Külső-Budai út 8. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

112


2009.

BUDAI ÚTI ISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés, teljes rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 78 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: 9184 Cegléd, Külső-Budai út 2. Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

KÖZMŰFEJLESZTÉSEK Elvégzendő beavatkozás: villamoshálózat tervezése, utcaszélesítés, szennyvízhálózat zártkertekre, ivóvíz tervezése a zártkertek környékére, közműtervezés és építés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 2 748 259 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati és magántulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, közterület Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

BUDAI ÉS 4-ES FŐÚT ÖSSZEKÖTÉSE Elvégzendő beavatkozás: Szilárd burkolatú összekötőút létrehozása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 320 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, közterület Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

113

Integrált Városfejlesztési Stratégia 2.

2009.

Öregszőlő-kertváros

Az akcióterületen történő rekreációs szolgáltatások kialakítása a szolgáltató várossá válást segíti elő. A tervezett akciók összes várható költségigénye 1 608 136 e Ft, mely összeget az önkormányzat saját forrásból, ingatlan értékesítésből, illetve pályázati forrásból, vissza nem térítendő támogatásból kívánja finanszírozni. A szolgáltató várossá válást segítő további akciók az infrastrukturális beruházások, melyek útépítést, kerékpárút építést, körforgalom építést foglalnak magukba. A település fejlett lakóövezetében rekreációs övezetek kialakítása az életminőség fejlesztésének jegyében történik. A horgászterületek fejlesztése, a Ceglédi réten tanösvények kialakítása, a Nefelejcs utcai életmódcentrum és a sportpályák fejlesztése révén egy aktív városrész kialakítása valósul meg, mely a helyi lakosság kiszolgálásán túl turisztikai célokat is szolgálhat. Az egyes szolgáltatások igénybevevőinek száma várhatóan növekszik.

Mutató

Mértékegység

Megépítésre kerülő kerékpárutak száma Turisztikai attrakciók látogatottsága

Célérték

darab

1

fő

8 900

A mutató mérési módja Önkormányzat kimutatásai Önkormányzat kimutatásai

KISKERESKEDELMI NEFELEJCS KÖZPONT Elvégzendő beavatkozás: Terület-előkészítés, értékesítés. A beavatkozás várható költségigénye: 24 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon

nettó

Elhelyezkedése: 9184 Cegléd, Összekötő u. 32. Hrsz: 8552/124 Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

114


2009.

NEFELEJCS UTCA MELLETTI SPORTCENTRUM Elvégzendő beavatkozás: A füves területű pálya környezetrendezése, felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 65 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: 9184 Cegléd, Nefelejcs u. Hrsz: 8552/42 Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

MÁV SPORTPÁLYA FEJLESZTÉSE Elvégzendő beavatkozás: Szociális blokkok építése, lelátó, öltöző, pálya alácsövezése, atlétikai pálya felújítása, műfüves pálya. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 707 200 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: 9184 Cegléd, Hrsz: 1332/1; 1332/5; 1332/3 Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

HORGÁSZKÖZPONT A BUDAI ÚT MELLETT, REKREÁCIÓS ÉS TANÖSVÉNY A CEGLÉDI RÉTEN Elvégzendő beavatkozás: Sétány építése, értékek megőrzése, tanösvény kialakítása a természetvédelem szellemében. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 154 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 8986/31 Cegléd, Horgász u. Hrsz: 8194/4 Cegléd, Pesti u mellett Funkció: horgásztó melletti önkormányzati terület, Pesti út melletti ún. Ceglédi-rét Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

115


2009.

ÚTÉPÍTÉSI, ASZFALTOZÁSI MUNKÁK Elvégzendő beavatkozás: Görbe utca, Téglagyár utca vége, Muskotály utca, Botond utca, Kis összekötő út közművesítése, útépítése, tereprendezése. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 334 800 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, Görbe, Téglagyár, Muskotály, Botond utca, Kis Összekötő út Ütemezés: III. ütem (2016-2020) KÖRFORGALOM ÉPÍTÉSE – BUDAI – KÁTAI ÚT – KÜLSŐI KÁTAI ÚT, KÁTAI ÚT – SZÉCHENYI U. Elvégzendő beavatkozás: Tereprendezés, körforgalmi csomópont kialakítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 323 136 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, Hrsz: 8972, Cegléd, Budai út Hrsz: 1335 Cegléd, Kátai út Hrsz: 934 Széchenyi u. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

116


3.

2009.

Északi Ipari-Kereskedelmi Övezet

Ipari, Logisztikai infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése a fő irányvonala ennek az akcióterületnek. A jövőkép eléréséhez hozzájárul az inkubátorház létesítése és az ipartelep fejlesztés, valamint a környező infrastruktúra fejlesztése. Az akcióterületen végrehajtani kívánt beavatkozások várható költségigénye 1 885 442 e Ft, mely összeget az önkormányzat saját forrásból, illetve pályázati forrásból, vissza nem térítendő támogatásból kívánja finanszírozni. A már kialakításra került Ceglédi Ipari Park revitalizálására, a feltáratlan területek infrastruktúra-fejlesztése, új területek bevonása, közlekedési elérhetőség javítása a cégek és a dolgozók számára. A területen elsősorban a környezetbarát technológiákra építő KKV-k fejlesztéseit kívánja előtérbe helyezni a település, segítve ezek fejlődését egy korszerű inkubátorház és szolgáltató-központ kialakításával. Speciális jellegének fejlesztése kiváló közlekedési kapcsolatai miatt elsősorban a logisztikai hasznosításra irányul. Mutató KKV-k indulását segítő szolgáltatások kialakítása

Mértékegység

A mutató módja

Célérték

darab

1

INKUBÁTORHÁZ Elvégzendő beavatkozás: Inkubátorház létesítése, induló kisvállalkozások támogatott bérépülete. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 540 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, Ipartelep Ütemezés: III. ütem (2016-2020) IPARTELEPI FEJLESZTÉSEK Elvégzendő beavatkozás: Zárványtanyák felvásárlásával, telekalakításokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel ipari épületek fogadására kész ipari park. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 200 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: 1633 Cegléd, Ipartelep Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

117

mérési



2009.

KÁTAI ÚT MELLETTI FEJLESZTÉSEK Elvégzendő beavatkozás: A vasúti csomóponttól az ipari park bejáratáig kerékpárút, közvilágítás, gyalogút tervezése, kivitelezése. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 33 280 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 1623, Cegléd, Kátai út Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

JÁSZBERÉNYI ÚTI FELÜLJÁRÓ, JÁRDA ÉS KERÉKPÁRÚT ÉPÍTÉSE Elvégzendő beavatkozás: Tereprendezés, burkolt útépítés, járdaépítés, felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 103 070 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: 1322, Cegléd, Jászberényi u. Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

SZŰCSTELEP SZENNYVÍZ Elvégzendő beavatkozás: Engedélyezés alatt lévő tervek alapján szennyvízhálózattal ellátott városrész kialakítása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 198 072 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, Szűcstelep Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

118


2009.

SZŰCSTELEP VASÚTI ALULJÁRÓ Elvégzendő beavatkozás: Aluljáró építése. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 25 358 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon, MÁV Elhelyezkedése: Hrsz: 1604/4, Cegléd Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

SZŰCSTELEP SZILÁRD BURKOLATÚ ÚT Elvégzendő beavatkozás: Gyöngyvirág utca, Bokréta utca, Szúnyog utca, Szabadság utca, Postásüdülő útépítési munkái. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 502 740 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, Szűcstelep Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

SZŰCSTELEPI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Tisztasági festés, mázolás, kerítés-felújítás. A munkák egy része már megvalósult. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 5 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, Szűcstelep Fűtőház u. 2. Hrsz: 1860 Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

119


2009. ELKERÜLŐ UTAK

Elvégzendő beavatkozás: Szabályozási terv elkészítése, telekvásárlás, kisajátítás, úttervezésre alkalmas ingatlan létrehozására. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 277 922 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati és magántulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, K-i DK-i elkerülő út kisajátítási területe 40 m szélességben Funkció: Használaton kívüli terület, mezőgazdasági terület Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

120


4.

2009.

Északi lakótelep

Lakótelep rekonstrukciója és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése a 4. akcióterület fejlesztésének alapvető célja. Az önkormányzat által meghatározott jövőképet figyelembe véve ez az akcióterület az, amely mindhárom tematikus céllal érintett. A fürdővárossá válás szempontjából a városi strandfürdő felújítása élvez prioritást. Az akcióterületen található 6 iskolát érintő fejlesztési, karbantartási, rekonstrukciós tevékenységek az iskolavárossá válás beavatkozási pontjait jelentik. A szolgáltatások körének bővítése, a meglévő szolgáltatások színvonalának emelése is kiemelt cél ezen az akcióterületen. A beavatkozási pontok teljes költségigénye 4 180 364 e Ft, mely összeget az önkormányzat saját forrásból, ingatlan értékesítésből, illetve pályázati forrásból, vissza nem térítendő támogatásból kívánja finanszírozni. A 70-es évek panelberuházása keretében kialakított lakóövezet komplex megújulása. Elsősorban a középületek rekonstrukciója, középpontba állítva az oktatási intézmények fejlesztését, és a Városi Standfürdő fejlesztését. Ez utóbbi a városrész kiemelt fejlesztése, melyben jelentős funkcióbővülések, munkahely-teremtési beruházások valósulhatnak meg. A városrészben fontos cél a lakótelepi energiatakarékos fejlesztések megvalósítása. Mutató

Mértékegység

Városi strandfürdő látogatottsága Ingatlanár emelkedés Vendégéjszakák számának növekedése Oktatási intézmények férőhely bővülése

Célérték

ezer fő

68

%

10

vendégéjszaka

16 206

fő

160

A mutató mérési módja Önkormányzat és fürdő kimutatásai Statisztikai kimutatások Szálloda kimutatása Intézmények kimutatása

TISZTI-LAKÓTELEPI NŐTLEN TISZTI SZÁLLÓ Elvégzendő beavatkozás: Belső átépítés, külső és belső felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 220 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2756 Cegléd, Rákóczi utca 17. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

121


2009.

VÁROSI STRANDFÜRDŐ Elvégzendő beavatkozás: Gépészeti korszerűsítés, vízforgató-rendszer kiépítése, korszerűsítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 275 264 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2017/3 Cegléd, Széchenyi u. Ütemezés: III. ütem (2016-2020) (EU-s támogatás esetén I. ütemben valósul meg)

SPORTCSARNOK Elvégzendő beavatkozás: Külső, belső felújítás, hőtechnikai korszerűsítés, akadálymentesítés, irodai részen emeletráépítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 418 600 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2017/2 Cegléd, Rákóczi u. 33. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

SPORTSZÁLLÓ ÉPÍTÉSE Elvégzendő beavatkozás: Sportszálló építése, kivitelezés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 1 000 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2017/3 Cegléd, Köztársaság u. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

122


2009.

GUBODY-PARK Elvégzendő beavatkozás: Rekonstrukció, sport-, játszótér-hálózat fejlesztése. A játszótér-fejlesztés megvalósult. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 50 800 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2017/1 Cegléd, Köztársaság, Táncsics M. u., Rákóczi u. köze Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

TÁNCSICS UTCAI, REGGEL UTCAI ÉS SZÉCHENYI ÚTI LAKÓTELEP Elvégzendő beavatkozás: Homlokzat felújítás, nyílászáró csere, gépészeti felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 5 500 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, Táncsics u., Reggel u., Széchenyi u. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

VÁRKONYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 64 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2008, Cegléd, Rákóczi út 50-52. Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

123


2009.

VÁRKONYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés, rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 132 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 935, Cegléd, Széchenyi út 14/d. Ütemezés: II. ütem (2012-2015) DÓZSA GYÖRGY KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, átépítés, akadálymentesítés, rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 300 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Fenntartó: Megyei Önkormányzat) Elhelyezkedése: Hrsz: 935, Cegléd, Széchenyi út 14./d. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés, rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 430 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Fenntartó: Megyei Önkormányzat) Elhelyezkedése: Hrsz: 2015, Cegléd, Rákóczi út 40. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

124


2009.

KÁROLYI MIHÁLY KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Felújítás, bontás, bővítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 730 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Fenntartó: Megyei Önkormányzat) Elhelyezkedése: Hrsz: 20657/4, Cegléd, Kossuth F. u. 18. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

MEDOSZ KERESKEDELMI KÖZPONT Elvégzendő beavatkozás: Művelődési ház kereskedelmi célú hasznosítása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 75 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2736, Cegléd, Teleki u. 10. Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

VÁROSI TELEVÍZIÓ Elvégzendő beavatkozás: Telekalakítás, korszerűsítés, felújítás A beavatkozás várható nettó költségigénye: 20 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2731/3, Cegléd, Teleki u. 12. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

125


2009.

VASUTAS SPORTCSARNOK Elvégzendő beavatkozás: Épület-átépítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 75 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Ceglédi Vasutas Sportegyesület tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 2735-2736, Cegléd, Kossuth F. u. 11. Ütemezés: II. ütem (2012-2015) KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 85 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Fenntartó: Megyei Önkormányzat) Elhelyezkedése: Hrsz: 936, Cegléd, Kossuth F. u. 32. Ütemezés: II. ütem (2012-2015) KÖZTÁRSASÁG ÚTI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, bővítés, átépítés, korszerűsítés, akadálymentesítés, rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 300 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Tagóvoda: Fűtőház utcai) Elhelyezkedése: Hrsz: 2038, Cegléd, Köztársaság út 18.

Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

126


5.

2009.

Keleti kertváros

Oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése jelenti ezen akcióterület fő beavatkozási célját. Ahhoz, hogy a kitűzött tematikus célokhoz ez az akcióterület is hozzájáruljon, az iskolák korszerűsítése és a szolgáltató intézmények fejlesztése mellett az infrastruktúra fejlesztésére is szükség van, melyek az alábbiakban felsoroltak szerint fogalmazódtak meg a város stratégiájában. Az akcióterület beavatkozásainak várható költségigénye 3 131 756 e Ft, mely összeget az önkormányzat saját forrásból, ingatlan értékesítésből, illetve pályázati forrásból, vissza nem térítendő támogatásból kívánja finanszírozni. Mutató

Mértékegység

Célérték

Ingatlanár emelkedés

%

10

Oktatási intézmények férőhely bővülése

fő

30

A mutató mérési módja Statisztikai kimutatások Intézmények kimutatása

SZÉCHENYI UTCAI TERMÁL KÚT Elvégzendő beavatkozás: Kút környezetének rendbehozatala, gépészeti korszerűsítés, kapacitásbővítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 70 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2302, Cegléd, Széchenyi utca Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

DOHÁNY UTCAI TERÜLET VÍZLECSAPOLÁSA Elvégzendő beavatkozás: Vízlecsapolás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 77 112 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2524, Cegléd, Dohány utca melletti közterület Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

127


2009.

TOLDY FERENC KÓRHÁZ Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, felújítás. A beavatkozás várható költségigénye: 483 900 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon

nettó

Elhelyezkedése: Hrsz: 4075/7, Cegléd, Törteli utca Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓ PARANCSNOKSÁG Elvégzendő beavatkozás: Teljes rekonstrukció. A beavatkozás várható költségigénye: 132 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2473, Cegléd, Széchenyi út 24-26.

Ütemezés: Nyílászárók cseréje 2010., Teljes rekonstrukció II. ütem (2012-2015)

BEVÁSÁRLÓ KÖZPONT – BÉKE TÉR Elvégzendő beavatkozás: Terület értékesítése kereskedelmi célokra. A beavatkozás várható nettó költségigénye: - e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 4022/6, Cegléd, Béke tér Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

128

nettó


2009.

SZOVJET LAKTANYA REHABILITÁCIÓJA Elvégzendő beavatkozás: Egykori szovjet laktanyaépület értékesítése A beavatkozás várható nettó költségigénye: - e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2631/18, Cegléd, Szolnoki út Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

SZABADIDŐPARK KIALAKÍTÁSA – CZIGLE TÉR Elvégzendő beavatkozás: Zöldterület fejlesztés, sportolásra alkalmas kialakítása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 8 600 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 4549/1, Cegléd, Folyó utca Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

TELEKALAKÍTÁS A MOLNÁR UTCA FELŐL Elvégzendő beavatkozás: Telekalakítás, közművesítés, értékesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 15 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 4549/1, Cegléd, Molnár utca felől Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

129

helyek


2009.

DEÁK TÉRI BÖLCSŐDE Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, bővítés.

akadálymentesítés,

A beavatkozás várható nettó költségigénye: 76 500 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2279/2, Cegléd, Deák tér 2. (Vitéz és Deák u. közti utca) Ütemezés: Vizesblokkok felújítása megvalósulása és nyílászáró-csere I. ütem (2010-2011) További beavatkozások megvalósulása: II. ütem (2012-2015)

DEÁK TÉRI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Átépítés bölcsődévé, rekonstrukció, energetikai korszerűsítés, burkolatcsere. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 155 700 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2279/1, Cegléd, Deák tér 2.

Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

130

akadálymentesítés,


2009.

VÖRÖSMARTY TÉRI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Újépítésű óvoda létesítése. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 450 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 6200, Cegléd, Vörösmarty tér

Ütemezés: III. ütem (2016-2020) LÖVÉSZ UTCAI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Rekonstrukció, energetikai korszerűsítés, bővítés, átépítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 260 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Tagóvoda: Szép utcai) Elhelyezkedése: Hrsz: 4022/2, Cegléd, Lövész u. 2.

Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

131


2009.

MEZŐGAZDASÁGI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Rekonstrukció, energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 90 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2302, Cegléd, Széchenyi utca


KÖRFORGALOM: SZÉCHENYI – SZOLNOKI ÚT Elvégzendő beavatkozás: Tereprendezés, útépítés, átalakítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 154 440 e Ft Tulajdoni viszonyok: Magyar Állam tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 2634 Cegléd, Széchenyi utca Hrsz: 2630 Cegléd, Szolnoki utca

Ütemezés: II. ütem (2012-2015) SZILÁRD BURKOLATÚ UTAK Elvégzendő beavatkozás: Útépítés (útalappal ellátott utak burkolása), kivitelezés, tervezés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 1 157 004 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Cegléd, Keleti városrész Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

132


2009.

MALOM TÉRI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Karbantartás, felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 1 500 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 5017, Cegléd, Malom tér 1.

Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

TÖRTELI ÚT MENTI KERÉKPÁRÚT FEJLESZTÉSE Elvégzendő beavatkozás: Meglévő kerékpárút folytatása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: - e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2632/1 Cegléd, Törteli utca Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

133


6.

2009.

Belváros

Modern kereskedelmi-szolgáltató övezet kialakítása az akcióterületre tervezett beruházások fő irányvonala, amely kiegészül a területen található iskolák korszerűsítésével, illetve kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal. A beavatkozások tervezett költségigénye 4 341 521 e Ft, mely összeget az önkormányzat saját forrásból, ingatlan értékesítésből, magán forrás bevonásából, illetve pályázati forrásból, vissza nem térítendő támogatásból kívánja finanszírozni. A történelmi belváros funkcióbővítő fejlesztése révén az igazgatási funkciók mellett új szolgáltató tevékenységek kialakítása turisztikai és szolgáltató céllal. Ennek révén a belváros komplex megújulására kerülhet sor a magántőke bevonásával. A szolgáltató vállalatok működési engedélyeinek száma növekszik, a bérleti díj emelkedik, melyek a fejlesztés indikátoraiként is funkcionálnak. A mutató mérési Mutató Mértékegység Célérték módja Statisztikai Ingatlanár emelkedés % 10 kimutatások Oktatási intézmények Intézmények fő 40 férőhely bővülése kimutatása

KOSSUTH TÉR BURKOLATÁNAK FELÚJÍTÁSA Elvégzendő beavatkozás: Rekonstrukciós feladatok ellátása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 281 134 e Ft Tulajdoni viszonyok: 2/1; 2/3 Önkormányzati tulajdon, 2/2 és 167 Magyar Állam tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 2/1 – 2/3, 167 Cegléd, Kossuth tér

Ütemezés: III. ütem (2016-2020) (Pályázati forrás elnyerése esetén megvalósulásának ideje: 2011-2012)

134


2009.

POLGÁRMESTERI HIVATAL Elvégzendő beavatkozás: Tiszti klub első emeletével való összenyitás, homlokzati felújítás, energetikai rekonstrukció, belső átalakítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 122 897 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 64 Cegléd, Kossuth tér 1.

Ütemezés: II. ütem (2012-2015) (Pályázati forrás elnyerése esetén megvalósulásának ideje: 2011-2012)

TISZTI KLUB Elvégzendő beavatkozás: Külső, belső teljes rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 116 083 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (műemlék) Elhelyezkedése: Hrsz: 66, Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1.


135


2009.

TISZTI KLUB MÖGÖTTI MÉLYGARÁZS Elvégzendő beavatkozás: Tereprendezés, átalakítás, bontás, építés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 900 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 67/2; 66; 68; 65 telkek szabad területei Cegléd, Gubody u. 17. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

REFORMÁTUS BAZÁRSOR Elvégzendő beavatkozás: Átépítés, felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 15 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Református egyház Elhelyezkedése: Hrsz: 46 Cegléd, Szabadság tér

Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

EVANGÉLIKUS BAZÁRSOR Elvégzendő beavatkozás: Külső, belső felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 5 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 52 Cegléd, Szabadság tér Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

136


2009.

TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA (szálloda-beruházás előkészítése) Elvégzendő beavatkozás: Felújítás, értékesítés. Szabályozási terv felülvizsgálata A beavatkozás várható nettó költségigénye: 10 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 58 Cegléd, Népkör út 1. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

VÁROSI KÖNYVTÁR (HOTEL TERÜLETE) (szálloda-beruházás előkészítése) Elvégzendő beavatkozás: Funkció áthelyezés, kiürítés, értékesítés. Szabályozási terv felülvizsgálata. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 5 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 58 Cegléd, Népkör út 1. Hrsz: 60 Cegléd, Szabadság tér 5/a. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Teljes felújítás. A beavatkozás várható költségigénye: 462 700 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 265 Cegléd, Eötvös tér 8. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

137

nettó


2009. URÁNIA MOZI Elvégzendő beavatkozás: Tetőcsere, homlokzat felújítás, akadálymentesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 25 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 83 Cegléd, Batthyány u. 1.

Ütemezés: I. ütem (2010-2011) EÖTVÖS TÉR Elvégzendő beavatkozás: Burkolat felújítás, épületbontás, új épület tervezése, funkcióváltás, kereskedelem, vendéglátás, kulturált vendéglátás kialakítása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 200 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 260 Cegléd, Eötvös tér Ütemezés: III. ütem (2016-2020) SZABADSÁG TÉR TÉRBURKOLATÁNAK FELÚJÍTÁSA Elvégzendő beavatkozás: Rekonstrukció, burkolat felújítás, átalakítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 275 488 e Ft Tulajdoni viszonyok: 62; 50; 61; 95 Önkormányzati tulajdon 63 Magyar Állam tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 62; 50; 61; 63; 95 Cegléd, Szabadság tér Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

138


2009.

SZABADSÁG TÉR ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEINEK HOMLOKZATFELÚJÍTÁSA Elvégzendő beavatkozás: Homlokzati rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 64 019 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 43 Cegléd, Kossuth tér 10. Hrsz: 44 Cegléd, Szabadság tér 2. Műemlék-épületek Ütemezés: II. ütem (2012-2015) (Pályázati forrás elnyerése esetén megvalósulásának ideje: 2011-2012) REFORMÁTUS TEMPLOM Elvégzendő beavatkozás: Kert-kialakítás, rekonstrukció. A beavatkozás várható költségigénye: 35 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Református Egyház tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 47 Cegléd, Szabadság tér Műemlék-épület Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

EVANGÉLIKUS TEMPLOM Elvégzendő beavatkozás: Rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 25 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Evangélikus Egyház tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 59 Cegléd, Szabadság tér Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

139

nettó


2009.

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Elvégzendő beavatkozás: Részben felújított templom felújításának folytatása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 50 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Katolikus Egyház tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 1; 2/1 Cegléd, Kossuth tér Műemlék-épület Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

BÍRÓSÁG Elvégzendő beavatkozás: Homlokzat-felújítás A beavatkozás várható nettó költségigénye: 35 400 e Ft Tulajdoni viszonyok: Magyar Állam tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 257 Cegléd, Kossuth tér 2. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

KOSSUTH MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Elvégzendő beavatkozás: Új funkció hozzáépítése, könyvtár, gyermekkönyvtár, sporttörténeti múzeum, meglévő épületek felújítása, akadálymentesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 550 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzat tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 287 Cegléd, Kossuth tér 5./a. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

140


2009.

BAJCSY-ZSILINSZKY TÉR Elvégzendő beavatkozás: Parkrendezés, tereprendezés, felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 20 600 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzat tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 7601 Cegléd, Bajcsy-Zsilinszky tér Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

PESTI ÚTI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés, rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 35 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Tagóvoda: Posta utcai) Elhelyezkedése: Hrsz: 237, Cegléd, Pesti út 10. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

SZÉP ÚTI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés, rekonstrukció. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 30 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 2942, Cegléd, Szép út 32. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

141


2009.

BAROMFIPIAC ÉS HASZNÁLTÁRUCIKK PIAC Elvégzendő beavatkozás: Magántőke bevonásával átalakítás, felújítás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 129 100 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 244, Cegléd, Kossuth u. Ütemezés: II. ütem (2012-2015) KATOLIKUS ISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Energetikai korszerűsítés, akadálymentesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 23 400 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 247, Cegléd, Selyem u. 1. Ütemezés: I. ütem (2010-2011) DÓZSA GYÖRGY UTCAI BÖLCSŐDE Elvégzendő beavatkozás: Az épület felszámolása, Deák téri óvoda helyére való átköltöztetés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 30 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 3121, Cegléd, Dózsa György u. 9. Ütemezés: I. ütem (2010-2011) TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE Elvégzendő beavatkozás: Funkcióáthelyezés, kiürítés, értékesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: - e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 465 Cegléd, Dorottya u. 1/a. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

142


2009.

CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT Elvégzendő beavatkozás: Átalakítás, korszerűsítés, szociális központ kialakítása. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 20 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 240, Cegléd, Pesti út 7. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

GYERMEKKÖNYVTÁR Elvégzendő beavatkozás: Épület kiürítése, ha mégsem, akkor energetikai felújítás, akadálymentesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 15 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 228, Cegléd, Gubody u. 15. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

TÜDŐGONDOZÓ INTÉZET Elvégzendő beavatkozás: Energetikai felújítás, akadálymentesítés, funkcióbővítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 40 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 488, Cegléd, Pesti út 18. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

143


2009.

KŐRÖSI ÚTI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Karbantartás, akadálymentesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 3 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Tagóvoda: Eötvös téri, Báthory utcai) Elhelyezkedése: Hrsz: 9, Cegléd, Kőrösi út 6. Ütemezés: I. ütem (2010-2011) ADY ENDRE ÚTI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Karbantartás. Kiürítése tervezett. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 1 800 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Tagóvoda: Deák téri, Malom téri) Elhelyezkedése: Hrsz: 107, Cegléd, Ady Endre út 3. Ütemezés: I. ütem (2010-2011) SZÉCHENYI ÚTI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: 10 csoportosra bővítés, akadálymentesítés, energetikai korszerűsítés, tetőtér beépítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 205 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Tagóvoda: Budai úti óvoda)

Elhelyezkedése: Hrsz: 1052, Cegléd, Széchenyi út 14. Ütemezés: III. ütem (2016-2020)

144


2009.

EÖTVÖS TÉRI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Karbantartás. Kiürítése tervezett. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 6 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 263, Cegléd, Eötvös tér 6/a. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

ERKEL FERENC ZENEISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Homlokzat felújítás, energetikai felújítás, akadálymentesítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 50 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Fenntartó: Megyei Önkormányzat) Elhelyezkedése: Hrsz: 294/1, Cegléd, Kút u. 2. Ütemezés: II. ütem (2012-2015) KORÁBBI FÖLDHIVATALI ÉPÜLET Elvégzendő beavatkozás: Bontás, tervezés, kivitelezés, a helyére szociális bérlakások épülnének. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 290 500 e Ft Tulajdoni viszonyok: Részben önkormányzati tulajdon

Elhelyezkedése: Hrsz: 338, Cegléd, Bocskai út 9.

145


2009.

Ütemezés: III. ütem (2016-2020) ORVOSI RENDELŐK ÉS VÉDŐNŐI HÁLÓZAT Elvégzendő beavatkozás: Értékesítésre előkészítés A beavatkozás várható nettó költségigénye: - e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 161 Cegléd, Rákóczi út 7.; Hrsz: - Cegléd, Szent Imre herceg utca 17. Hrsz: -, Cegléd, Jászberényi út 9. Ütemezés: I. ütem (2010-2011) SPORTCSARNOK Elvégzendő beavatkozás: Tüzivíz hálózat helyreállítása, bejárati ajtók cseréje. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 35 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: CVSE tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 479, Cegléd, Buzogány-Damjanich u. sarok Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

BEM JÓZSEF MŰSZAKI ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA Elvégzendő beavatkozás: Lapostetők szigetelése. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 120 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: CVSE tulajdona Elhelyezkedése: Hrsz: 1034/5, Cegléd, Malomtó szél – Jászberényi u. sarok Ütemezés: II. ütem (2012-2015) PETŐFI UTCA Elvégzendő beavatkozás: Kerékpárút építése. (Az útfelújítás már megvalósult.) A beavatkozás várható nettó költségigénye: 109 400 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 6352/2, Cegléd, Petőfi utca

146


2009.

Ütemezés: II. ütem (2012-2015) 7.

Nyugati kertváros

Életminőség-javító beruházások és modern lakóövezetek fejlesztése a szolgáltatások színvonalának, milyenségének és palettájának szélesítése által, 339 300 e Ft tervezett összegben. Ezt az összeget az önkormányzat saját forrásból, ingatlan értékesítésből, illetve pályázati forrásból, vissza nem térítendő támogatásból kívánja finanszírozni. Magas szolgáltatási szintet biztosító lakópark-beruházások és városrész jelentőségű oktatási intézmény-fejlesztések (alapfokú iskolák, óvodák) szolgálják a stratégia megvalósítását. Mutató

Mértékegység

Célérték

Ingatlanár emelkedés

%

10

Oktatási és Gyermekjóléti intézmények férőhely bővülése

fő

55

A mutató módja Statisztikai kimutatások

mérési

Intézmények kimutatása

KISTÉRSÉGI SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT Elvégzendő beavatkozás: Külső, belső felújítás, bővítés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 150 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon (Fenntartó: Kistérségi társulás) Elhelyezkedése: Hrsz: 7604, Cegléd, Bajcsy-Zsilinszky út 1. Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

BÁTHORY ÚTI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Értékesítés, ha mégsem, akkor karbantartás. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 5 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 6097, Cegléd, Báthory út 11. Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

147


2009.

POSTA ÚTI ÓVODA Elvégzendő beavatkozás: Bővítés, korszerűsítés. A beavatkozás várható költségigénye: 144 300 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 7952, Cegléd, Posta út 2. Ütemezés: II. ütem (2012-2015)

nettó

ÖRKÉNY UTCA CSATORNÁZÁSA Elvégzendő beavatkozás: Csatorna kiépítés, tereprendezés, földmunka. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 20 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 8192/1 Cegléd, Örkény u. (közterület) Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

SÁSKA UTCAI ERDŐ ÉS ZÖLDSÁV Elvégzendő beavatkozás: Erdőfejlesztés. A beavatkozás várható nettó költségigénye: 20 000 e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 6911, Cegléd, Sáska utca melletti közterület Ütemezés: I. ütem (2010-2011)

148


8.

2009.

Dél-keleti iparterület

Multinacionális termelő nagyberuházások előkészítése ezen beavatkozási terület fő célkitűzése. A települést elkerülő keleti elkerülő út megépítését követően belterület-bevonás, területelőkészítés egy új ipari park számára. Ennek oka, hogy a magasabb környezeti terhelésű illetve nagyobb területigényű beruházások számára területet tudjon biztosítani a település. A terület vasúti fővonallal és gyorsforgalmi úthálózatával kitűnő fejlesztési perspektívát jelenthet az egész térség számára.

MAGYAR LAKTANYA REHABILITÁCIÓJA Elvégzendő beavatkozás: Egykori laktanyaépületek (60 db) értékesítése. A beavatkozás várható nettó költségigénye: - e Ft Tulajdoni viszonyok: Önkormányzati tulajdon Elhelyezkedése: Hrsz: 0987/4 Cegléd, Szolnoki út Ütemezés: II. ütem (2012-2015) ELŐZETES PÉNZÜGYI KONCEPCIÓ Az egyes beavatkozások költségvonzatait foglalja össze a táblázat: II. ütem I. ütem III. ütem Ssz. Városrész/akcióterület (2012∑ (e Ft) (2010-2011) (2016-2020) 2015) Budai úti lakó-üdülő 1. 343 000 6 121 859 6 504 859 40 000 övezet 2. Öregszőlő-kertváros 24 000 219 000 1 365 136 1 608 136 Északi ipari3. 301 142 1 520 662 1 885 442 63 638 kereskedelmi övezet 4. Északi lakótelep 25 500 481 000 3 673 864 4 180 364 5. Keleti kertváros 25 100 755 752 2 350 904 3 131 756 6. Belváros 415 200 761 499 3 164 822 4 341 521 7. Nyugati kertváros 45 000 294 300 339 300 8. Dél-keleti iparterület Külterületi tanyás 9. övezet Összesen 638 438 3 155 693 18 197 247 21 991 378 A tervezett beruházások összes költsége nettó 21 991 378 e Ft, mellyel szemben a leendő városfejlesztési társaságnak 2 299 174 e Ft (lásd 5.4. fejezet Ingatlangazdálkodási koncepció) bevétele áll rendelkezésre az értékesíthető ingatlanokból. A kettő közti különbséget magánberuházási források és támogatások tudják külső forrásként biztosítani. Különösen fontos az Európai Unió forrásainak bevonása e célra.

149


2009.

4.4. Fenntarthatósági szempontok

4.4.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia fő célkitűzése a hazai társadalmi - gazdasági környezeti folyamatok összességének, azaz országunk fejlődésének közép-, illetve hosszútávon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az adott önkormányzat fejlesztési elképzeléseit meghatározza és lefektesse egy a későbbiek során követendő iránymutatásként. A fejlesztési elképzeléseket, a lehetőségek pontos figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy mindaz a település hosszú távú társadalmi gazdasági - környezeti fenntarthatóságát szolgálja. Cegléd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszer meghatározásánál, az NFFS dokumentum prioritásai kerültek figyelembevételre. Az IVS által meghatározott fejlesztési javaslatok várható eredményei egy irányba mutatnak az NFFS által kitűzött célokkal. Mindennek alátámasztása érdekében egy táblázatban kerül bemutatásra a fenntarthatóság vizsgálatát lehetővé tevő szempontok értékelése az IVS középtávon tervezett beavatkozásai által. A fenntarthatóság vizsgálatát lehetővé tevő környezeti szempontok: - Közlekedés - Környezeti minőség - Területhasználat - Zöldfelület-gazdálkodás - Városfejlesztés, rehabilitáció

150


2009.

Terület-használat

Környezet minőség

Közlekedés

A következő táblázatban bemutatásra kerülnek a város középtávú céljainak a fenntarthatósági szempontokra gyakorolt hatásai FenntartKözéptávú Válaszok Hatás hatósági tematikus cél (amennyiben szükséges) szempont Ipari és kereskedelmi szolgáltató központok fejlesztése

A fejlesztés következtében várhatóan megnövekszik a településen működő gazdasági társaságok száma, amely a forgalom növekedéséhez vezet.


A tervezett program következtében az idegenforgalom növekedése várható, amellyel együtt jár a forgalom megnövekedése is. A parkolási lehetőségek bővülése, a kerékpárutak fejlesztése, valamint az elkerülő utak fejlesztése a forgalmi viszonyok javulását teszi lehetővé.

Ipari és kereskedelmi szolgáltató központok fejlesztése

A megnövekedő termelés következtében növekszik az ipari környezetterhelés, romlik a levegőminőség, nő veszélyes hulladék keletkezése.

Életminőség javító társadalmi programok kialakítása

Zöldfelületek fejlesztésével javul a település levegőminősége.

Közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése

A közművel (csatornázás) való ellátottság bővítésével, valamint a meglévő közművek állapotának javításával, csökken a talajszennyezés. Épületek rekonstrukciójával, energiaracionalizálásával csökken az energiafelhasználás mértéke.


Elkerülő utak építésével, valamint kerékpárutak építésével csökken a belváros forgalomterhelése, javul a levegőminőség és a zajterhelés.

Turisztikai vonzerők fejlesztések

Ipari és kereskedelmi szolgáltató központok fejlesztése Turisztikai vonzerők fejlesztések Életminőség javító társadalmi programok kialakítása

Az ipari parkok fejlesztésével, termelő vállalatok számára az infrastruktúra biztosításával a zöldfelületek aránya csökken. A városban létrejövő munkahelyek létrejöttével csökken az ingázás szükségessége, felesleges utazás. Kereskedelmi szálláshelyek, kereskedelmi övezetek számának növelése. A meglévő zöldfelületek megtartása, felújítása.

151

Elkerülő utak, rávezető megépítése, vasút fejlesztése. A dolgozók munkába járásának megkönnyítése érdekében a kerékpárutak és a közösségi közlekedés fejlesztése. Parkolóhelyek kialakítása, a városon belül pedig környezetbarát közlekedési formák fejlesztése (kerékpárút, gyalogút)

Környezetbarát technológiák alkalmazása (BAT). Helyi környezetvédelmi szabályok alkotása, a nemzeti környezetvédelmi szabályok ellenőrzésének fokozása.

A létesülő elkerülő utak mentén megnövekedett forgalom zajterhelésének csökkentésére zajvédő falak felállítása. A szükséges infrastrukturális háttér biztosítása, ne zöldmezős beruházások növekedését jelentse, hanem főként a meglévő, funkcióját vesztett iparterületek felújítását. A szükséges területek racionális kijelölése.

Integrált Városfejlesztési Stratégia Fenntarthatósági szempont

Középtávú tematikus cél

Városfejlesztés, rehabilitáció

Zöldfelület-gazdálkodás

Települési és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Ipari és kereskedelmi szolgáltató központok fejlesztése Turisztikai vonzerők fejlesztések Életminőség javító társadalmi programok kialakítása Közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése Települési és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Ipari és kereskedelmi szolgáltató központok fejlesztése Turisztikai vonzerők fejlesztések

2009.

Hatás

Válaszok (amennyiben szükséges)

A gyalogos közlekedési lehetőségek fejlesztése révén forgalommentes övezet nagysága növekszik. A parkolók kialakításához viszonylag nagy kiterjedésű területek szükségesek.

A parkolókat leromlott állapotú funkcióját vesztett ingatlanon fontos kialakítani.

Az ipari park fejlesztése a zöldfelület csökkenését eredményezi.

A zöldmezős beruházások helyett, a meglévő iparterületek fejlesztése valósuljon meg.

A turisztikai látványosságok környezetrendezése révén nő a zöldfelület aránya. A parkfelújítások, erdőfelújítások, környezetrendezések révén nő a zöldfelület aránya. A közszolgáltatást nyújtó intézmények felújításához kapcsolódóan megújul azok környezetében lévő zöldfelületek. A forgalom csökkentése révén, forgalommentes övezettek alakulnak ki, amelyek zöldfelületek kialakítására adnak lehetőséget.

A keletkező zöldfelületek folyamatos állapotmegóvásáról való gondoskodás.

A forgalommentes területek közelében, a megfelelő forgalomcsillapításról való gondoskodás szükséges.

A leromlott állapotú, vagy funkcióját vesztett épületek felújításával javul a városkép. A kulturális történelmi emlékek fejlesztése a városkép minőségi megőrzését teszi lehetővé.

152

A városkép megőrzését szolgáló beruházások alkalmával törekedni kell a közparkok felületének növelésére.


2009.

4.4.2. Anti-szegregációs program A 3.2. (Anti-szegregációs terv – Helyzetelemzés) fejezetben bemutatott területeken élőket jelentős mértékben sújtja az alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség, a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás problémája. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi, gyakran lepusztult lakókörülmények között élnek. Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése, hogy az ezeken a területeken élők jelenlegi és jövőbeli életminősége javuljon. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, az itt élők jövedelmi viszonyai, és ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a megfelelő képesítés megszerzése, amely a jövedelemszerzést elősegítő tényező. A területeken fennálló problémákhoz kapcsolódó célkitűzések Oktatást érintő célok: -

-

A vállalkozói szféra által keresett szakmák oktatásában segítségnyújtás a regisztrált munkanélküliek körében a Munkaügyi Központ Kirendeltségén keresztül. Európai Uniós pályázatok figyelésével pályázati úton történő oktatás-képzés megvalósítása a vállalkozói igények figyelembevételével. A kompetencia alapú oktatás-nevelés bevezetésével a gyermekek továbbtanulásának esélynövelése, a matematika, szövegértés kompetencia szint emelése Szülők bevonásával hatékony nevelési folyamatok és együttműködések fenntartása Minden rászoruló gyermek melegétkeztetésének megoldása A vállalkozói szféra és a Munkaügyi Központ Kirendeltségének vezetője, az Önkormányzati vezetők hatékony kerekasztal üléseit követően ösztöndíjrendszer kidolgozása a keresett, hiányszakmákat választó és a rászoruló tanulók esetében. Aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére támaszkodva a Dél-Pest Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ, valamint a Munkaügyi Központ képzéseire Családsegítő Szolgálat fokozottabb bevonása a hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű HHH-s gyermekek számának pontosítása, szülők ösztönzése a nyilatkozattételre, tájékoztatva őket annak fontosságáról Az integrációs folyamatot át kell tekinteni s ha szükséges körzethatár módosításokkal, összevonásokkal biztosítani az integrációs kritériumokat, és esélyegyenlőséget, a HHH és HH gyermekek számszerű elosztását a körzetek iskoláiban. Emelkedjen az óvodába beíratott gyermekek száma

153


2009.

Foglalkoztatási célkitűzések: -

A helyi vállalkozások ösztönzése (munkahelyteremtésekként támogatás nyújtásával) új munkahely létesítésére Csökkent munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások, cégek munkahelyteremtő beruházásaihoz motiválásuk kidolgozása Közcélú foglalkoztatási mód előtérbe helyezése, a források e foglalkoztatási formára való előirányzata Szükséges felmérni, hogy a településen működő vállalkozások tudnak-e alacsony végzettségűeket foglalkoztatni Pályázati források folyamatos figyelemmel kísérése a roma lakosok foglalkoztatásának segítése érdekében Önkormányzati források keresése a roma lakost foglalkoztató vállalkozások segítése érdekében (járulékfizetés bizonyos ideig való átvállalásával, helyi adónem csökkentésével, stb.) Kisebbségi referens bevonása a Munkaügyi Központ Kirendeltségének vezetőjével, a helyi vállalkozások vezetőivel, a helyi civil szervezetekkel való kerekasztal megbeszélésekre.

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása: -

A szegregátumok területén és a rászorulók esetében a családgondozók, a szociális gondozók folyamatos segítségének biztosítása a szükséges esetleges ügyintézésekben, formanyomtatványok kitöltésében. Szociális és Gyermekjóléti alapellátás színvonalának emelése és a Gondozási Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat gondozóinak és szakembereinek folyamatos oktatása a különböző szociális és gyermekvédelmi jóléti transzferekről. HHH-s és fogyatékkal élő emberek felkutatása, igényfelmérése, célzott segítségnyújtás

Szegregált, illetve szegregálódó terület növekedésének megállítása -

újabb utcák nyitásának megakadályozása az érintett területeken új építési engedélyek kiadásának tilalmával építési telek céljára nem osztanak ki újabb telkeket az érintett területeken

Infrastruktúrát érintő célok

-

A már elindult járdaépítések folytatása pályázati és önkormányzati támogatás útján. Szennyvízcsatorna kiépítése a szegregátumok területén is. Közműre való kapcsolódások támogatása anyagi és fizikai munkaerő segítésével, illetve tájékoztatás, „zöld kampány”, marketing. A szennyvízcsatorna esetében lehetőség lesz a részletfizetésre.

Lakáskörülmények javításának céljai - A lakások komfortosabbá tétele kiemelt feladat, cél nem a lakások lebontása hanem azok felújítása, komfortosítása a magasabb életszínvonal és egészségesebb életmód elérése céljából. - A meglévő, nagyon egészségtelen lakásban lakók önkormányzati segítése egészségvédelmükkel kapcsolatos káros tényezők (gomba-penész) elhárítására.

154


2009.

Egészségügy területén elérendő célok -

Szűrőprogramok elindítása a Népegészségügyi program célkitűzései mentén Speciális szűrések igényének feltérképezése és kampányszerű végzése Háziorvosok által összeállított felmérő tesztek kitöltése a célzott prevenció stratégiájához Települései egészségterv készítése, amely segíti majd a lakosság egészségtudatos magatartásának és szemléletének erősítését. Mindennapos testnevelés bevezetése az általános iskolákban

Fogyatékkal élők ellátása -

A település fogyatékkal élőinek felmérése Önkormányzat és a civil szervezetek szorosabb együttműködésének feltételeit meg kell teremteni Közcélú foglalkoztatás elősegítése

PUTTONY U. TERÜLETSPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI: Oktatást érintő célkitűzések: - HHH-s gyermekek számának pontosítása után az eredmények függvényében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok kidolgozása Infrastruktúrát érintő célkitűzések: - szilárd burkolatú műút, járda, vízelvezető árok kiépítése - közművekre való rácsatlakozás ösztönzése, segítése - Pályázatok figyelése, kidolgozása és megvalósítása Lakókörülményeket érintő célkitűzések: - szegregátum területi növekedésének megállítása érdekében újabb telkek nem kerülnek kiosztásra, illetve építési tilalmat rendelnek el azon telkek esetében, ahol még nem kérték meg az építési engedélyt - lakóépületeken belül tapasztalható egészségre káros problémák megszüntetésének anyagi segítése támogatások nyújtásával SZŰCS TELEP- KERNÁCS TELEP TERÜLETSPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI: Infrastruktúrát érintő célkitűzések: - szilárd burkolatú műút, járda fejlesztése uniós pályázati forrás keresésével és önkormányzati támogatással - szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése pályázati és önkormányzati támogatással - közművekre való rácsatlakozás ösztönzése, segítése önkormányzati támogatással Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése: - terület városi összeköttetésének fejlesztése, aluljáró építése, gyalogos felüljáró felújítása, akadálymentesítése

155


2009.

AKÁCOS U.-CSENGERI U. TERÜLETSPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI: Lakókörülményeket érintő célkitűzések: - évente egy lakótömb felszámolása, a benne lakók integrált környezetben önkormányzati bérlakásban történő elhelyezése, ezáltal szebb, komfortosabb körülményekhez juttatása UGYER TERÜLETSPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEI: Infrastruktúrát érintő célkitűzések: - szilárd burkolatú műút kiépítése minél nagyobb területen - közművek fejlesztése, rácsatlakozás ösztönzése, segítése Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése: - területen élők szociális helyzetének feltérképezése - szociális ügyek intézésére a Gondozási Központ szociális gondozóinak és a Családsegítő Szolgálat szakembereinek felkészítése, hogy naprakész tudásukkal a nyomtatványok kitöltésében való közreműködéssel segítsék a helyi lakosokat. - Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata a professzionális és individuális ellátás biztosításáért.

156

Rendelkezzen a város egy folyamatosan frissülő, pontos adatbázissal

Csökkenjen a roma lakosságon belüli inaktivitás

emelkedjen a foglalkoztatások száma

Emelkedjen a matematikai és szövegértési kompetencia

Roma lakosságon belüli munkanélküliség

magas munkanélküliek száma

Kompetencia mérés eredményei

Elérendő cél megfogalmazása

Meglévő vállalkozások munkaerő igényének feltérképezése

Feladat (probléma) megfogalmazása

Közcélú foglalkoztatás kiemelt fontossággal bíró forrás kezelése és keresése Szakértő segítségével kidolgozott program beindítása az iskolákban

Felmérni azokat a meglévő vállalkozásokat a településen, amelyek alacsony végzettség8ek foglalkoztatását is tudják biztosítani, illetve a hiányszakmák felmérése A településen lévő vállalkozások ösztönzése a roma lakosság foglalkoztatására

Intézkedés leírása

Rövid távú (1 év alatt elérendő) célkitűzések:

157

Iskolák intézményvezetői

Önkormányzat

Önkormányzat

Önkormányzat munkaügyi központtal együttműködve

Felelős megnevezése

Anti-szegregációs szempontból tervezett beavatkozások időbeni ütemezése


állami támogatás és Önkormányzati előirányzat

Önkormányzati költségvetés és uniós pályázati forrás

-

Pénzügyi forrás

2009.

2010. december 31.

folyamatos

folyamatos

2010. szeptember

A megvalósulás határideje

Program beindulása, 2 év alatt mérhető emelkedés a program alapján

Közcélúak foglalkoztatotti létszáma végzettségek szerint

Csökken a munkanélküliek száma a romák körében

Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte

Az intézkedés eredményességét mérőindikátor

Munkanélküliség

Szegregált, szegregálódó terület növekedése

CKÖ hiánya

HHH-s gyermekek száma

Óvodába be nem íratott óvodás korú gyermekek száma

Feladat (probléma) megfogalmazása Óvodába be nem íratott óvodás korú gyermekek száma

Pontosabb adatokkal rendelkezzen az önkormányzat a HHH-s gyermekek számára vonatkozóan Megfelelő kapcsolat kialakítása a romákkal abban az esetben is, ha a későbbiek során sem jön létre CKÖ Megakadályozni a szegregált, szegregálódó területek növekedését Nem Foglalkoztatott álláskeresők, A Munkaügyi Központ rehabilitációs munkakörrel, foglalkozó

Csökkenjen az óvodába be nem íratott gyermekek száma

Rendelkezzen a város egy folyamatosan frissülő, pontos adatbázissal



Újabb utca nem kerül megnyitásra, építési célra nem osztanak újabb telkeket ezeken a területeken A Munkaügyi Központ rehabilitációs munkakörrel, foglalkozó szakemberével kapcsolattartás, együttműködés. Szakmák felkutatása és sérülés

Szülők tájékoztatása az óvodai nevelés fontosságáról, az óvodáztatással igénybe vehető szociális juttatásokról Szülők tájékoztatása a nyilatkozattétel fontosságáról, a nyilatkozott szülők egyszeri természetbeni segítése (élelmiszer csomag, utalvány ) Cigány kisebbségi referensi pozíciót betöltő szakember általi folyamatos kommunikáció, testületi és lakossági tájékoztatás

Az óvodába be nem íratott óvodás korú gyermekek számának pontos feltérképezése


158

folyamatos

CKSZSZ Gyermekjóléti Szolgáltató KözpontCsaládsegítő Szolgálat

folyamatos

2010. augusztus 31.

folyamatos

2010.augusztus 31., adatbázis megléte után folyamatos


folyamatos

Önkormányzat költségvetése

Pénzügyi forrás

Önkormányzat

Önkormányzat

Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai

Védőnői Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai

Védőnői Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai


2009.

Elhelyezkedettek száma 4 fő/év

Területileg nem növekszik a szegregátum, szegregált terület

lakossági fórumok és testületi beszámolók és intézkedések száma

HHH-s gyermekek számára vonatkozóan pontosabb adatok

Csökken az óvodába be nem íratott gyermekek száma

Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte


Felkutatás, igényfelmérés, érdekképviselet erősítése, a rendelkezésre álló adatok áttekintése, frissítése és kiegészítése civil szervezetek adatai alapján

Teljes körű szociális felmérés készítése az Ugyerban

Könnyebbé váljon a különböző területeken élők számára a szociális ügyek intézése

Szükségletek felmérése az érintettek bevonásával, hogy csökkenjen az ellátatlanok száma

Minél pontosabb információval rendelkezzen az önkormányzat az itt élők szociális helyzetére vonatkozóan, a célzottabb segítségnyújtás érdekében

Szociális ügyek intézésének nehézségei a közlekedésből adódóan

A halmozottan hátrányos helyzetű és a fogyatékossággal élő emberek felkutatása, megfelelő adatbázis kialakítása

Ugyerban élők Szociális helyzete

specifikus adaptációja Országos Fogyatékosügyi program, az esélyegyenlőségről szóló törvény szellemében program-készítés Családgondozók aktív, napi rendszerességű kapcsolattartása a szociálisan rászoruló családokkal, tájékoztatás, segélyekkel kapcsolatos formanyomtatványok kitöltésének segítése helyben, szükséges igazolások megszerzése


Városi Fogyatékosügyi Program elkészítése

szakemberével


Átfogó városi fogyatékosügyi program hiánya



159

önkormányzat

2010 augusztus

2009. március 31.

Polgármesteri Hivatal CKSZSZ és Vöröskereszt Gond.-és Hajléktalanokat ellátó Intz., Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egy., MOHA Támogató Szolgálat

2010. december 31.


folyamatos

Önkormányzat

Pénzügyi forrás

Családsegítő Szolgálat önkormányzata l együttműködve

Önkormányzat


2009.

Teljes körű felmérés megléte

Az érintetek illetve a rászorulók pozitív visszajelzései, a civil szervezetek taglétszáma növekszik, az Önkormányzat adatbázisa aktualizálódik, jelenlegi adatok alapján 380 fogyatékkal élő van Cegléden.

Szociális ügyek egyszerűsödése, papírmunka helybeni elintézése heti 3 alkalommal (esetszám: átlag 10)

Városi Fogyatékosügyi Program elfogadása


Feladat (probléma) megfogalmazása Egészségre káros problémák megléte a lakóépületekben

Egészségre káros problémák megszüntetésének ösztönzése



Pénzbeli támogatás nyújtása


160

önkormányzat

Felelős megnevezése Önkormányzati költségvetés

Pénzügyi forrás

2009.

folyamatos


Az intézkedés eredményességét mérőindikátor Évi 2-3 olyan lakóépület, amelyben ezek a problémák fennállnak

Aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére

Hiányszakmák szakképzett emberekkel való feltöltése

Minél nagyobb arányú elhelyezkedés

Minél nagyobb arányú elhelyezkedés

Nőjön a továbbtanulók aránya

Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül

Hiányszakmák

Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésének segítése


Általános iskolából tovább tanulók aránya


Ösztöndíj nyújtásával ösztönözni a továbbtanulást

5-10 fő családgondozó általi mentorálása, elhelyezkedésének segítése, 1 éven keresztüli nyomon követése

rövidtávon felmért adatbázisban szereplő vállalkozások ösztönzése

Térségi Integrált Szakképzőben, valamint a Munkaügyi Központ által minél több olyan képzés indítása, amely 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára van meghirdetve A településen felnőtt oktatást végző középfokú oktatási intézmények, Térségi Integrált Szakképző Intézet, valamint a Munkaügyi Központ által hiányszakmák képzésének megkezdése


161

Önkormányzat, iskolák vezetői

Önkormányzat és Családsegítő Szolgálat Közötti együttműködés alapján Önkormányzati költségvetés

Önkormányzati költségvetés és uniós pályázatok

Állami normatíva, önkormányzati támogatás, pályázati forrás

Középfokú oktatási intézmények, Térségi Integrált Szakképző Intézet, Munkaügyi Központ

Önkormányzat, vállalkozások

Állami normatíva, önkormányzati támogatás, pályázati forrás

Pénzügyi forrás

2009.

Térségi Integrált Szakképző Intézet, Munkaügyi Központ


táblázat - Középtávú (3 év alatt elérendő) célkitűzések


26.


3 éven belül

2 éven belül

3 éven belül

3 éven belül

3 éven belül


3 éven belül nő a továbbtanulók aránya 10%

5-10 fő elhelyezkedik

Legalább 4-5 alacsony iskolázottságú személy elhelyezkedése helyi vállalkozásoknál

Képzéseken való minél magasabb számú részvétel, Hiányszakmák képzésének Elindítása hiányszakmák Számának csökkenése 25 fő képzése

Képzéseken való minél magasabb számú részvétel, Hiányszakmák képzésének elindítása

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat

A HHH gyermekek ellátása érdekében szakmai program készítése a Pedagógiai Program mellett Szilárd burkolatú műút kiépítése a Puttony utcán a csatornázási munkálatok kivitelezése után Járda kiépítése a Puttony utcán Pénzügyi alap létrehozása a közművekhez való csatlakozás költségeinek segítése érdekében, közművekre csatlakozás támogatása

Szakmai program biztosítása a Malom téri tagóvodában a HHH-s gyermekek korai óvodai nevelése érdekében

A Puttony utca legyen ellátva szilárd burkolatú műúttal

A Puttony utca legyen ellátva járdával

Nőjön a közművekkel ellátott lakások száma

Megszűnjenek ezek a leromlott állapotú lakások

HHH-s gyermekek száma

Járda hiánya a Puttony utcán

Közművekhez való csatlakozások száma

Akácos u.Csengeri u. telep lakóépületeinek állapota

Szilárd burkolatú műút hiánya

Önkormányzat, óvodavezető

Műút, és járda fejlesztése a Szűcs telep-Kernács telepen

Minőségi közút és járda megléte

segítséggel a lakások komfortosabbá és egészségesebbé tétele

162

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat

Szilárd burkolatú műút, járda állapota a Szűcs telep-Kernács telepen

Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, rácsatlakozás ösztönzése

Szennyvízcsatorna hálózattal legyen ellátva a terület


Szennyvízcsatornahálózat a Szűcs telepKernács telepen





Önkormányzati költségvetés

lakossági és önkormányzati hozzájárulással

Önkormányzati Költségvetés

Önkormányzati költségvetés, pályázati forrás

Önkormányzati és Pályázati keret



Pénzügyi forrás

2009.

3 éven belül megkezdődik

3 éven belül, a pénzügyi alap létrejötte után folyamatos

3 éven belül

3 éven belül

3 éven belül

3 éven belül

3 éven belül


komfortosabbá és egészségesebbé tétellel legalább 1 tömb elkészül

Növekszik a közművekkel ellátott lakások aránya

Járda megléte

Szilárd burkolatú műút megléte

1 db szakmai program elkészítése és a program eléindítása

Javul a műút, járda minősége a Szűcs telep-Kernács telepen Szűcs-telepen felületi zárások: 1500 m Kernács-telepen járda: 350 m

Kiépül a Szennyvízcsatorna hálózat a Szűcs telepen, Kernács- telepen


Szilárd burkolatú műút hiánya az Ugyerban

Közművek kiépítettségének hiánya az Ugyerban



2009.

Minél nagyobb terület közművesztettsége az Ugyerban Minél nagyobb terület legyen ellátva szilárd burkolatú műúttal

Minél nagyobb számú elhelyezkedés

Bővülő ipari parkba ösztönözni olyan cégek betelepülését, amelyek alacsony iskolázottságúak foglalkoztatását is tudják biztosítani Közművek kiépítésének megkezdése az Ugyerban Szilárd burkolatú műút kiépítésének megkezdése


163

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat


6 éven belül megkezdődik 6 éven belül megkezdődik


6 éven belül



-

Pénzügyi forrás

27. táblázat – Hosszú távú (6 év alatt elérendő) célkitűzések



6 éven belül elkezdődik a területen a közművek kiépítése 6 éven belül elkezdődik a területen a szilárd burkolatú műút kiépítése

Legalább egy ilyen 20-30 főt foglalkoztató cég betelepülése


8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül

7. Lakásállomány (db) 36,5

42,7

51,7

1 585

8,4

26,2

19,4

60,9

19,7

4 597

Öregszőlő kertváros

25,3

182

1,8

42,6

5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül

6. Felsőfokú végzettség8ek a 25 éves és idősebbek arányában

16,8

57,2

26,0

612

Budai úti Lakóüdülő övezet

4. Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

1. Lakónépesség száma (fő)

Adat


59,5

69,1

285

2,0

56,6

14,4

60,6

25,0

908

Északi Ipari kereskedelmi övezet

28.

164

36,4

3,9

3 432

17,2

17,0

15,8

69,0

15,3

7 714

Északi lakótelep

42,9

36,6

2 839

7,4

28,3

20,6

61,7

17,7

8 020

Keleti kertváros

táblázat

2009.

42,0

23,0

3 358

15,1

20,4

27,2

58,1

14,7

8 301

Belváros

44,7

44,3

1 614

4,1

29,4

24,5

59,6

16,0

4 486

Nyugati kertváros

42,4

19,4

144

11,5

34,7

11,9

68,6

19,6

496


61,9

80,8

1 293

1,4

56,7

16,4

61,8

21,8

2 921

Külterületi tanyás övezet

28,6

Budai úti Lakóüdülő övezet

16,0


Forrás: 2001. évi népszámlálás adatai

10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül, (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató)

Adat


40,7

Északi Ipari kereskedelmi övezet

165

9,8

Északi lakótelep

Í18,5

Keleti kertváros

2009.

13,1

Belváros

18,1

Nyugati kertváros

19,1


40,8


909

131

3 777 5 100 1 884 377 1 880 28

8 322

8 693

4 597

790

3 435

161

n.a.

5 711

6 370

n.a.

1 099

1 003

32

1 635

4 058

1 003

1 414

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

1 242

Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

637

47*

0,22

0,03

41*

0,32

0,04

0,03

0,02

0,02

0,03

0,01

0,02

0,02

0,01

LFT2 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

452

25*

0,38

0,02

27*

0,39

0,06

0,06

0,04

0,02

0,04

0,01

0,04

0,03

0,02

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

2005

233*

0,38

0,09

158*

2,32

0,27

0,24

0,11

0,04

0,14

0,02

0,14

0,07

0,04

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

18,6 38**

25,6

3,9

6,3

1,1

0,06

2,1

0,2

3,5

0,4

0,4

HHH gyerekek aránya a gyermekek számához viszonyítva a településrészen

29. táblázat – Városrészek és szegregálódó területek segélyezési mutatói

2009.

Romák aránya a lakónépességen belül

Forrás: Önkormányzati nyilvántartások

166

2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb). Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva. * Számadat, mivel az arány a lakások számának hiányában nem állapítható meg. ** Számadat, mivel az arány a gyermekek számának hiányában nem állapítható meg.

Puttony utca Szűcs telep-Kernács telep Akácos u-Csengeri u. Ugyer Város egészére vetített mutató Város egészére az adott Segélytípus száma

9. városrész

8. városrész

7. városrész

6. városrész

5. városrész

4. városrész

3. városrész

2. városrész

1. városrész

Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregálódó terület neve


037299

037300

Várkonyi I. Ált. Isk. Mészáros L. Katolikus Ált. Isk. Református Ált. Isk.

037302

M.

Táncsics Ált. Isk.

intézmény neve

037301

OM azonosító

567

895

725

1058

Összesen

2009.

n.a.

37

38

114

HHH

12

14

38

49

SNI

567

292

322

1043

167

128/n.a.

93/9

83/38

293/101

12

10

12

34

0

603

403

172

181/28

44/0

21/5

4

30

0

0

0

6

15

1/0

5/8

tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Emelt szintű oktatás és/vagy Gyógypedagógiai Normál (általános) tanterv két tanítási nyelvű iskolai tagozat oktatás Összesen HH / SNI Összesen HH / SNI Összesen HH / HHH HHH HHH

táblázat – Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

30.


2009.

-

Nyitó utca Permet utca Pince utca Tőke utca Daráló utca Vessző utca Csókás József utca Szarcasborgár utca

Közvilágítás

168

0 0 0 0 0 0 0 0

0 8 0 0

Borház utca Czigle tér Kőrösi út

Fürdő környéke

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában

Gőzdűlő Harkály utca Must utca Piros alma utca Sárgarigó utca Vadgalamb utca Rekenyő utca Csókás József utca Szarvasbogár utca Szakátsy Gyula utca Piszke utca Kék szilva utca Kövidinka utca Porcsin utca Gyík utca Cserő utca Ördögalja utca Gerle utca Királyka utca Dézsa utca Töles utca Ölyv utca

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

31. táblázat – A település infrastruktúrája

Áram

Vezetékes víz


Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet

Öregszőlő kertváros Keleti kertváros Dél-keleti iparterület Budai úti lakó-üdülőövezet

Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Szennyvíz-csatorna


169

14 9

Kernács telep Szelei út

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


A teljes 1. városrész

Kabak utca

Királyka utca Töles utca Ölyv utca Sárgarigó utca Vadgalamb utca Cserő utca Gyík utca Gőz utca Juharfa utca Csengőbarack utca Cseresznye utca Szalmarózsa utca Gémeskút utca Bakhát utca Cinege utca Gyümölcs utca Gerle utca Harkály utca Kövidinka utca Piszke utca Must utca Szakátsy Gyula utca Kékszilva utca Porcsin utca Ördögalja utca Dézsa utca Szlanka utca Fürt utca Kajszi utca Folyondár utca Törköly utca Csuhé utca Homok utca Mandula utca


2009.

Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet

Budai úti lakó-üdülőövezet

Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet



Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros 2 4 0 0 0 0 0 3 3 5 5 0 0 0

170

Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros

0 0 0 0 3

Kőrösi út Török Ignác utca Szellő utca Nyár utca Sugár utca Dessewffy utca Újváros szél Forgács utca Bodrog utca Akasztó szél Csolnak utca Fátyol utca Akácos utca Aszaló utca Kékkő utca Köztes utca Nyitó utca Szilva utca Permet utca

Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet Északi ipari kereskedelmi övezet

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak 0 1 0 0 0 0 2 0 0 3 0 0 0 0 0 6 0 0


Nád utca Tabán utca Méhész utca Illés utca Posta dűlő Rövid utca Orgona utca Szabadság utca Téglagyár utca Bokréta utca Gyöngyvirág utca F8tőház utca Rózsa utca Pacsirta utca Szúnyog utca Vezér utca Gogoly utca Határ utca


2009.


Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros

0 0 0 0 0 0 7 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Kőrisfa utca Tömörkény utca Csikós szél Vasvári utca Gerje utca Pásztor utca Láp utca Rét utca Szajkó utca Aranymeggyes utca Mocsár utca Bimbó utca Új utca Remete utca Nyereg utca Mikes utca Bokor utca Mizsei utca Sáska utca Gém utca Vidra utca Mizsei utca Avar utca Kővágó utca Lehel utca Bulcsú utca Álmos utca Hétvezér utca

171

Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak 0 0 3 17 0 0 0 0


Pince utca Présház utca Szüret utca Puttony utca Tőke utca Daráló utca Pipacs utca Bojtorján utca


2009.

Pormentes út

Gáz


Külterületi tanyás övezet Nyugati kertváros Öregszőlő-kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Belváros Belváros Északi ipari-kereskedelmi övezet Belváros Nyugati kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet

0 1 0 0 0 0 1 9 0 7 4 0 0 0 0 0 0 0 0

172

Külterületi tanyás övezet Külterületi tanyás övezet Külterületi tanyás övezet Külterületi tanyás övezet Külterületi tanyás övezet Külterületi tanyás övezet Külterületi tanyás övezet

1 0 0 0 0 0 0

Örkényi út Jácint utca Muskátli utca Tulipán utca Márvány utca Mályva utca Árnyas utca Szérűskert utca Örkényi út Pesti út Csikós szél Mizsei út Kéz utca Szent Imre herceg utca Szeli út Világszél utca Láp utca Újvárosszél utca Nyitó utca Permet utca Pince utca Tőke utca Daráló utca Vessző utca Csókás József utca Szarcasborgár utca

Dél-keleti iparterület Dél-keleti iparterület Dél-keleti iparterület Dél-keleti iparterület Dél-keleti iparterület Dél-keleti iparterület Dél-keleti iparterület Dél-keleti iparterület Dél-keleti iparterület Dél-keleti iparterület

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak 8 12 0 3 0 0 0 0 0 0


Törteli út Patak utca Kasza utca Kalász utca Árpa utca Gyopár utca Vetés utca Szállás utca Kéve utca Gereblye utca


2009.


Görbe utca Diófa utca Öreghegyi út

Királyka utca Töles utca Ölyv utca Sárgarigó utca Vadgalamb utca Cserő utca Gyík utca Gőz utca Juharfa utca Csengőbarack utca Cseresznye utca Szalmarózsa utca Gémeskút utca Bakhát utca Cinege utca Gyümölcs utca Gerle utca Harkály utca Kövidinka utca Piszke utca Must utca Szakátsy Gyula utca Kékszilva utca Porcsin utca Ördögalja utca Dézsa utca Szlanka utca Fürt utca Kajszi utca Folyondár utca Törköly utca Csuhé utca Homok utca Mandula utca Kabak utca


173


2009.

Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Öregszőlő kertváros Öregszőlő kertváros Öregszőlő kertváros

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0



Vadász utca Tüske utca Lövölde utca Lövész utca Akasztó szél Forgács utca Nyár utca Újváros szél Csíkos szél Láp utca Hét vezér utca Avar utca Bulcsú utca Viola utca Rét utca Kossuth Lajos utca Kossuth köz Dessewffy utca Halász utca Béla utca Határ utca Vezér utca Szúnyog utca Orgona utca Rövid utca Tabán utca

Téglagyár utca Harcsa utca Horgász utca Toldi utca Kálvária utca Zerge utca Bede szél Nefelejcs utca Kis Összekötő út Oroszlán utca Kaszárnya szél Aszaló utca


174


2009.

Öregszőlő kertváros Öregszőlő kertváros Öregszőlő kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Öregszőlő kertváros Öregszőlő kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Keleti kertváros Nyugati kertváros Keleti kertváros Nyugati kertváros Keleti kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Északi ipari-kereskedelmi övezet Északi ipari-kereskedelmi övezet Északi ipari-kereskedelmi övezet Északi ipari-kereskedelmi övezet Északi ipari-kereskedelmi övezet Északi ipari-kereskedelmi övezet

2 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 1 0 0 0 0 4 0 7 0 0 0 0 0 2 0 2 0 0 0 6 0 2 0 1


Járda


Nyitó utca Permet utca Pince utca Tőke utca Daráló utca Vessző utca Csókás József utca Szarcasborgár utca Királyka utca Töles utca Ölyv utca Sárgarigó utca Vadgalamb utca Cserő utca Gyík utca Gőz utca Juharfa utca Csengőbarack utca Cseresznye utca Szalmarózsa utca Gémeskút utca Bakhát utca Cinege utca Gyümölcs utca Gerle utca Harkály utca Kövidinka utca Piszke utca Must utca

Posta d8lú Kernács telep Rózsa utca Pacsirta utca Márvány utca Mályva utca Jácint utca Tulipán utca Muskátli utca


175


2009.

Északi ipari-kereskedelmi övezet Északi ipari-kereskedelmi övezet Északi ipari-kereskedelmi övezet Északi ipari-kereskedelmi övezet Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Keleti kertváros Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet

0 14 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


Jácint utca Tulipán utca Muskátli utca

Fürt utca Kajszi utca Folyondár utca Törköly utca Csuhé utca Homok utca Mandula utca Kabak utca

Szakátsy Gyula utca Kékszilva utca Porcsin utca Ördögalja utca Dézsa utca Szlanka utca


176

0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

219


2009.

* Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

Összesen a városban nyilvántartott Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma


Nyugati kertváros Nyugati kertváros Nyugati kertváros

Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet

Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet Budai úti lakó-üdülőövezet


2009.

A programban érintett lakások száma

A program költségvetésének forrásai

177

Milyen formában történik az érintett lakosok elhelyezése?

Az akcióterületen él: családok elhelyezésének helye (az utcák neve, illetve ha más településen (is) történik az elhelyezés akkor a település neve)

táblázat - Folyamatban lévő telep-felszámolási és rehabilitációs program(ok) bemutatása

Nincs a településen folyamatban lévő telepfelszámolás, rehabilitációs program.

A programban érintett utcák

32.



2009.

4.5. A stratégia külső és belső összefüggései

4.5.1. A stratégia főbb külső összefüggései A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításának alapját a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv jelentette. Ennek megállapításaira és célrendszerére épülve kerültek a települési városrészek lehatárolásra, illetve a település hosszú és középtávú céljai, illetve városrészi céljai meghatározásra. A stratégia megalkotásakor fontos feladatként jelentkezett, hogy az egyes települési célok és a városrészi célok összhangja megvalósuljon. Az egyes városrészi célok annak mentén kerültek meghatározásra, hogy ne alakuljon ki versenyhelyzet az egyes városrészek között, a fejlesztések valamilyen egyedi cél elérésére irányuljanak. Ennek eredményeként a település kilenc városrészében a vegyes funkciójú övezetek, az ipari, turisztikai és lakóövezetek kiegészítik egymást, az egyes fejlesztések nem csak városrészi, hanem települési, sőt a település helyzetéből adódóan térségi szintű feladatokat látnak el. Cegléd tradicionálisan erős agglomerációs együttműködésben vesz részt a főváros, illetve a megyeszékhelyek vonzásában. A meghatározó fővárosi agglomeráció különösen a munkaerőpiaci viszonyokat tekintve jelentős vonzást gyakorol. A stratégia nem tartja elsődlegesnek az ingázó, agglomerációs kapcsolatok fejlesztését. Fontosnak tartja a közlekedési elérhetőségek javulását, de ennek célja a helyi gazdaság fejlesztése, és a település beruházók számára történő vonzóbbá tétele. A személyes interjúk során is elhangzott, hogy amennyiben helyi munkalehetőségek keletkeznének, akkor még alacsonyabb jövedelmek esetén is a helyi munkaerőpiac élvezne előnyöket az időrabló ingázással szemben. Ezek alapján a stratégia nyíltan arra irányul, hogy elfogadva és kihasználva a főváros közelségét, de annak nem egy alvóvárosa kíván hosszútávon lenni, hanem egy önálló gazdasággal rendelkező kistérségi központtá kíván válni. Agglomerációs fejlődést tekintve sokkal inkább előtérbe kerül a térségi szerepkör erősítése, a szomszédos településekkel való agglomerációs hatások kihasználása, az egységes oktatási, munkaerő-piaci, egészségügyi rendszerekben rejlő lehetőségek felfedezése. Az összhang bemutatása érdekében a Településfejlesztési Koncepcióban rögzített stratégiai célok ismertetésre kerülnek, melyek a következők: 1. Cegléd távlatban legyen Dél Pest megye erős helyi gazdasággal rendelkező regionális központja, amely a városban és vonzáskörzetében élő mintegy 50 ezer fő számára munkalehetőséget, teljes körű és magas színvonalú városi szolgáltatások, a nagyobb térségben élők (mintegy 80 ezer fő) számára pedig – Nagykőrössel, Kecskeméttel munkamegosztásban és együttműködésben – felsőfokú szolgáltatásokat nyújt. 2. Cegléd távlatában legyen szűkebb és tágabb környezetével sokoldalúan együttműködő város, amely az Európai területfejlesztési perspektíváit és irányelveit (mely szerint a területfejlesztés súlypontjai a régiókról áttevődnek a városokra) követve a régión belüli és szomszédos régiók környező városaival való verseny helyett a város hierarchiájában lehetséges újabb funkciók megszerzése helyett az egymást kiegészítő hálózati kapcsolatok erősítésével – kölcsönösen kedvező munkamegosztásra alapozva – törekszik saját versenyképessége javítására. 3. Cegléd távlatban legyen olyan - szép - alföldi kisváros, amely mintegy 40 ezer ember – XX. századi követelményeknek megfelelő életminőséget biztosító – vonzó otthona, olyan, ahol jó élni és olyan, amely egyaránt biztosítja: - egészséges életkörülményeket - lakást, - megélhetést, jövedelemszerzést, - városi színvonalú integrált ellátást,

178

Integrált Városfejlesztési Stratégia -

2009.

a helyi és térségi gazdaság követelményeinek megfelelő – munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő – képzést és továbbképzést, kulturálódást, egészséges életmódot, és a városi biztonságot.

4. Cegléd távlatban is legyen hosszútávon is fenntartható, emberi léptékű település, amely táji-, természeti-, települési- és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, ahol a területek urbanizálása és helyi gazdaság fejlesztése miatt esetenként bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során bekövetkező biológiai aktivitás és terhelhetőség növekedése összhangba kerül. 5. Cegléd legyen – a kialakult térszerkezeti adottságok között – korszerű és fejleszthető szerkezetű, tagolt település, ahol az egyes építmények és létesítmények azon túl, hogy beilleszkednek az épített környezetbe, a használati értékükön túl építészeti értéket is képviselnek, hozzájárulnak a települési környezet pozitív irányú formálásához. Mindezen stratégiai célkitűzések ismerete alapján kerülnek meghatározásra az IVS városrészi célkitűzései. A IVS által meghatározott célkitűzések által kívánt célállapot eléréséhez szorosan hozzájárul a Településrendezési Koncepció célkitűzései által körvonalazott feladatok. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az IVS-ben kitűzött városrészi célok: Belváros - Modern kereskedelmi-szolgáltató övezet kialakítása A történelmi belváros funkcióbővítő fejlesztése révén az igazgatási funkciók mellett új szolgáltató tevékenységek kialakítása turisztikai és szolgáltató céllal. Ennek révén a belváros komplex megújulására kerülhet sor a magántőke bevonásával. A szolgáltató vállalatok működési engedélyeinek száma növekszik, a bérleti díj emelkedik, melyek a fejlesztés indikátoraiként is funkcionálnak. Budai úti lakó-üdülőövezet - Térségi jelentőségű turisztikai látványosságok fejlesztése A fürdő és aquapark további fejlesztése során a kiegészítő egészségügyi, kereskedelmi és szálláshely szolgáltatások kerülnek középpontba. A kapacitásbővítés, a közlekedési elérhetőség javítása révén növekszik a látogatók száma. A fürdőn kívül újabb turisztikai fejlesztések megvalósítása. A vendégéjszakák számának növekedése és a fürdő látogatóinak a száma növekszik. Öregszőlő-kertváros - Rekreációs szolgáltatások kialakítása a városrész és a település lakói számára A település fejlett lakóövezetében rekreációs övezetek kialakítása az életminőség fejlesztésének jegyében. A horgászterületek fejlesztése, a Ceglédi réten tanösvények kialakítása, a Nefelejcs utcai életmódcentrum és a sportpályák fejlesztése révén egy aktív városrész kialakítása, mely a helyi lakosság kiszolgálásán túl turisztikai célokat is szolgálhat. Az egyes szolgáltatások igénybevevőinek száma várhatóan növekszik.

179


2009.

Északi Ipari- Kereskedelmi Övezet - Ipari-logisztikai infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése KKV-k számára A már kialakításra került Ceglédi Ipari Park revitalizálására, a feltáratlan területek infrastruktúra-fejlesztése, új területek bevonása, közlekedési elérhetőség javítása a cégek és a dolgozók számára. A területen elsősorban a környezetbarát technológiákra építő KKV-k fejlesztéseit kívánja előtérbe helyezni a település, segítve ezek fejlődését egy korszerű inkubátorház és szolgáltatóközpont kialakításával. Speciális jellegének fejlesztése kiváló közlekedési kapcsolatai miatt elsősorban a logisztikai hasznosításra irányulnak. A fejlesztések célja az ipari park betelepült szervezeteinek a számának a növelése. Északi lakótelep - Lakótelep rekonstrukciója és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése A 70-es évek panelberuházása keretében kialakított lakóövezet komplex megújulása. Elsősorban a középületek rekonstrukciója, középpontba állítva az oktatási intézmények fejlesztését, és a Városi Standfürdő fejlesztését. Ez utóbbi a városrész kiemelt fejlesztése, melyben jelentős funkcióbővülések, munkahelyteremtési beruházások valósulhatnak meg. A városrészben fontos cél a lakótelepi energiatakarékos fejlesztések megvalósítása. Keleti kertváros - Oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése a városrész és a város lakói számára A városrész területén található, térségi jelentőségű középiskolák fejlesztése, elsősorban energiatakarékos rekonstrukciója. Magánerős beruházások révén térségi jelentőségű kereskedelmi központok fejlesztése. Egészségügyi intézmények megújulása, a kórház és a kapcsolódó járóbeteg szakellátások fejlesztése. Városrészi szintű közműfejlesztések és óvodaialapfokú iskolák fejlesztése. Nyugati kertváros - Életminőségjavító beruházások és modern lakóövezetek fejlesztése Magas szolgáltatási szintet biztosító lakópark-beruházások és városrész jelentőségű oktatási intézmény-fejlesztések (alapfokú iskolák, óvodák). Kerékpárutak fejlesztése a belvárossal való kapcsolat erősítése. Dél-keleti Iparterület - Multinacionális termelő nagyberuházások előkészítése A települést elkerülő keleti elkerülőút megépítését követően belterületbevonás, területelőkészítés egy új ipari park számára. Ennek oka, hogy a magasabb környezeti terhelésű illetve nagyobb területigényű beruházások számára területet tudjon biztosítani a település. A terület vasúti fővonallal és gyorsforgalmi úthálózatával kitűnő fejlesztési perspektívát jelenthet az egész térség számára. Külterületi tanyás övezet - Kommunális szolgáltatások fejlesztése a külterületeken A külterületeken kiemelt feladat, hogy a lakosok a közszolgáltatásokhoz egyenlő eséllyel férjenek hozzá, így biztosítva a sajátos, tanyás településszerkezet jövőbeli fennmaradását. Az úthálózat fejlesztése révén az elérhetőség javítása, az ugyeri általános iskola bázisára támaszkodva közösségi funkciók fejlesztése a külterületi lakók számára. Fő cél a lakosság helybentartása, indikátor a külterületeken lakók száma. Az IVS-ben meghatározott célok eléréséhez hozzájárulnak a Településfejlesztési Koncepció által megfogalmazott feladatok, így azok módosítása nem szükséges.

180


2009.

AZ ÖNKORMÁNYZAT TURISZTIKAI KONCEPCIÓJÁVAL VALÓ ÖSSZHANG Cegléd Város Önkormányzatának Turisztikai Koncepciója ismerteti a település jelenlegi idegenforgalmi jellemzőit, rendszerét, és lehetőségeit, valamint egyúttal a 2008-2011 közötti időszakra vonatkozóan fogalmaz meg a város idegenforgalmának fellendítéséért szükséges intézkedéseket. A város adottságainak feltérképezését, helyzetének feltárását követően az erősségek, a lehetőségek, a gyengeségek, és a veszélyek SWOT analízisen keresztül elemzésre kerülnek, melynek összefoglaló eredményei a következők. Az elemzésből megállapítható, hogy a település számos kedvező adottsággal bír (úgymint jó megközelíthetőség, küldő piacok közelsége, gazdag történelmi múlt és hagyományok, kiépített háttér-infrastruktúra, minőségi vendéglátó és kereskedelmi, valamint pénzügyi szolgáltatások, stb.), ugyanakkor több gyengeséggel is számolnia kell. Ezek közül legégetőbb problémák: - a szabadidős programkínálat szűkössége - a szálláskapacitás viszonylagos korlátozottsága. Az adottságok kihasználása és a gyengeségek leküzdése nélkülözhetetlen a turisztikai potenciál erősítése érdekében. A város ugyanis jelenleg nem tartozik a bevezetett turisztikai célpontok közé, mivel: - nyaralási úti célként nincs kialakult pozitív imázsa; - nincs a versenytársaktól megkülönböztető határozott, egyedi jellemzője, - hiányos a vendégek fogadásához nélkülözhetetlen turisztikai és háttérinfrastruktúra. A városi kínálat kiemelt eleme, a Termálfürdő és Szabadidő Központ több minőségi, kapacitásbeli, szolgáltatás-, vendégkörben megnyilvánuló problémái ellenére, már széles körben viszonylag nagy ismertségre és kedveltségre tett szert. Ezt mutatja az értékesített belépőjegyek magas száma is. A célcsoportok jelenlegi összetétele (pl. OEP-vendégek magas aránya) azonban nem biztosítja a beruházás megtérülését hozó jövedelmezőséget, továbbá finanszírozási gondokhoz vezethet. A turizmus és a marketingtevékenység koordinációja már elkezdődött, de további együttműködés szükséges. A település, a kistérség és a fürdő között hathatós együttműködés, összehangolt marketingtevékenység segíti a kitűzött célok elérését. Cegléd város turizmusának fejlődését alapvetően a komplex fürdőfejlesztés határozza meg, amely egyedi, egész évben élmény dús kikapcsolódást és szórakozást biztosító speciális vendégcsoportok igényeit kielégítő kínálat együttes alapján jön létre. A helyzetértékelés által megszületett eredményekre támaszkodva megalkotja a város átfogó turisztikai jövőképét, mely szerint az általános cél: Cegléd, mint új turisztikai célállomás kialakítása – ennek központi elemeként a termál üdülőközpont fejlesztése, ismertségének fokozása, pozitív imázs generálása. A célok elérése érdekében fejlesztési programot határoz meg, amelyek az alábbi területekhez kapcsolódóan jelennek meg. - Termálfürdő és Szabadidő Központ - Kulturális és örökségturizmus fejlesztése - Aktív turizmus fejlesztése - Gasztronómiai és borturizmus fejlesztése - Falusi turizmus

181


2009.

A fejlesztési területekre vonatkozóan elvégzendő feladatokat határoz meg. Az Integrált Városfejlesztési Terv ugyanakkor a turisztika fejlesztéséhez szükséges beruházási feladatokat helyezi előtérbe, annak érdekében, hogy az idegenforgalmi fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér biztosítottá váljon. Az alábbiakban olvashatóak a Turisztikai Koncepció által meghatározott feladatok és az IVS-ben szereplő, kapcsolódó fejlesztési javaslatok összhangjának bemutatása. Termálfürdő és Szabadidő Központ - Fürdőfejlesztés – a szolgáltatási kör (beleértve a programokat) mennyiségi bővítése és minőségi fejlesztése - Az idegenforgalmi infrastruktúra (szálláshelyek, vendéglátóegységek, kereskedelmi egységek), valamint az idegenforgalmi háttér infrastruktúra (megközelíthetőség) fejlesztése - Székelyfalu kialakítása - Szolgáltatáskör összehangolása, optimális csomagstruktúrák kialakítása - Egyedi arculat megteremtése Az IVS fejlesztési javaslatairól elmondható, hogy szinte teljes egészében fedi a fenti feladatokat, így kijelenthető, hogy összhangban áll Turisztikai Koncepcióval, hiszen: - tartalmazza a fürdő kapacitásnövelésére vonatkozó terveket - tervezi a fürdő melletti szálloda terület, kemping, apartman, kereskedelmi és szórakozó övezet kialakítását. - a Székely Falu megvalósítására irányuló javaslat részét képezi a stratégiának. - a tervek közt szerepel a háttér infrastruktúrára vonatkozó fejlesztések, a könnyebb megközelíthetőség érdekében. Tehát a Turisztikai Koncepció által tartalmazott javaslatok főbb beruházási elemei helyet kaptak az IVS-ben, mivel a fürdőváros kép megteremtése, mint az egyik legjelentősebb célkitűzés csak így képzelhető el. Kulturális és örökségturizmus: - A meglévő kulturális események továbbfejlesztése (pl.: Kossuth-toborzó) - Az éven átnyúló rendezvények létrehozása (pl.: Ceglédi Nyári Fesztivál, Bolyhos Ágyaspálinka Fesztivál…) - Zenei rendezvények - Művelődési Központ programkínálatának bővítése - Kossuth Múzeum fejlesztése - További múzeumok előtérbe helyezése - Vallásturizmus felélénkítése - Városkörnyéki ásatások látogathatóságának biztosítása Az IVS fejlesztési javaslatai, a fenti feladatok közül a beruházási jellegű feladatokat tervezi, amely hozzájárul a Turisztikai Koncepcióban foglalt célkitűzések eléréséhez. IVS-ben szereplő fejlesztések: - Kossuth Művelődési Központ fejlesztése, bővítése Aktív turizmus fejlesztése - Kerékpáros turizmus fejlesztése - Lovas turizmus fejlesztése - Horgász- és vadászturizmus fejlesztése

182


2009.

Az IVS fejlesztési javaslatai főként a fenti fejlesztéshez szükséges infrastrukturális hátteret kívánja biztosítani a beruházási jellegű feladatok elvégzésével, amelyek a következők: - Kerékpárutak fejlesztése - Parkolók kialakítása - Horgászközpont rekreációs tanösvény kialakítása Falusi turizmus fejlesztése - Kampánytevékenység folytatása a falusi vendéglátók hatékonyabb működésének elősegítése céljából. - A legeredményesebb, példaszerű vendéglátók mintaként való bemutatása a médiában. Gasztronómia és borturizmus fejlesztése - Tájjellegű borok és helyi ételspecialitások együttes kínálatának kialakítása - Gasztronómia és a bor köré rendezhető események szervezése - Meglévő éttermek modernizálása - A tájhoz és a térséghez kötődő ételek összegyűjtése és az éttermek ösztönzése, hogy állandó kínálatban szerepeltessék A KISTÉRSÉGI BEMUTATÁSA

TERÜLETFEJLESZTÉSI

KONCEPCIÓVAL

VALÓ

ÖSSZHANG

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996 évi XXI. törvény hatálybalépését követően Pest megyében is megkezdődött a területfejlesztés intézményrendszerének kialakulása. A megye kistérségeiben - így Dél Pest megyében is - a KSH által lehatárolt vonzáskörzetek szerint megalakultak azok a Területfejlesztési Önkormányzati Társulások, amelyek képviselethez jutva a Pest megyei Területfejlesztési Tanácsba, részt vesznek annak munkájában. 1996 átmeneti év volt a területfejlesztés intézményesülésében. Ebben az évben a területfejlesztési alapból a megyékre decentralizált pénzeszközöket központi irányelvek szerint kiírt pályázaton, felülről vezérelt elvek és prioritások szerint lehetett elosztani. A törvény szerint 1997-től a megyei Területfejlesztési Tanácsok a maguk által kidolgozott és jóváhagyott területfejlesztési koncepcióban jóváhagyott célok és területi prioritások alapján kell, hogy kiírják és elbírálják a pályázatokat. A kistérségek - a kistérségi területfejlesztési társulások - akkor tudják sajátos helyzetüket és érdekeiket hatékonyan képviselni és érvényesíteni a területfejlesztésben, ha feltárva saját értékeiket, fejlesztési erőforrásaikat, szűk kapacitásaikat szakértők közreműködésével - egy együtt-tervezési folyamatban - maguk is végiggondolják, (a fejlesztésben érdekelt partnerekkel egyeztetik) a térség fejlesztésének fő irányait. Mindezeket a törvény szerint elfogadásra alkalmas dokumentumban - a térség területfejlesztési koncepciójában - kell rögzíteni és meghatározni egyúttal a fejlesztés lehetséges eszközrendszerét is. Ezt felismerve adott a Dél Pest megyei Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízást a Pest megyei Terület,- Település,- Környezet Tervező Kft-nek (PESTTERV-nek) a kistérség területfejlesztési koncepciója elkészítésével kapcsolatos tervezői feladatok elvégzésére. A PESTTERV e munkába - éppúgy, mint más területfejlesztéssel kapcsolatos, területi, gazdasági folyamatok elemzését igénylő feladatok elvégzésébe -, az MTA Regionális Kutatások Központja Budapesti Osztályának kutatóit, valamint a megyei területfejlesztési koncepció készítőit vonta be. A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció 1997 júliusában elkészült.

183


2009.

A Területfejlesztési Koncepció kidolgozásának célja -

-

térségi és történeti meghatározottságában tárja fel a Dél Pest megyei kistérség adottságait, erőforrásait, fejlesztési korlátait; közép- és hosszú távra meghatározza azokat a célokat és irányelveket, amelyeket a Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás - a területfejlesztési törvény keretei között - saját területfejlesztési tevékenysége során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a területfejlesztés további szereplőit; részletezze azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikában érvényesíteni kíván; segítse elő a területfejlesztés kistérségi intézményrendszerének kiépülését; határozza meg azokat az eszközöket, módszereket és intézményeket, amelyekkel céljai megvalósítására törekszik.

A kistérségi területfejlesztési koncepció készítése tehát a törvény szellemében eszköz: - a jelenlegi helyzet reális számbavételében és értékelésében, - a feladatok, a célok, a prioritások meghatározásában, - a területfejlesztéshez szükséges források megszerzésében és hatékony felhasználásában, - a területfejlesztés térségi szereplőinek együttgondolkodásában, a megértéstől a felismerésen, az elhatározáson át a megvalósításig. Ilyen értelemben már a koncepciókészítés folyamata is érték, mert ennek kapcsán van mód az együttgondolkodásra, az együttműködésre. A koncepció kidolgozói a jóváhagyható dokumentum előállításán túl, pályázható programok megalapozását és annak a folyamatnak megindítását tartják legfontosabbnak, amely a magyar közgondolkodásban régóta hiányzó regionalizmust erősíti, a saját településért érzett felelősséget kiterjeszti a térségért érzett felelősségre és a helyi települési problémák megoldásában is a közös - térségi - érdekek mentén, az együttműködésben keresi a leghatékonyabb megoldásokat. A Városfejlesztési Kézikönyv ajánlásának megfelelően az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésénél elemzésre és figyelembevételre kerülnek a területfejlesztési koncepció által megfogalmazott célkitűzések, annak érdekében, hogy az IVS összhangja a területfejlesztési stratégiában kitűzött prioritásokkal biztosított legyen. Az összhang alátámasztása érdekében vázlatszerűen bemutatásra kerülnek a koncepció prioritásai, célkitűzései, valamint az IVS fejlesztési javaslatainak kapcsolódási pontjai: - Az integrált gazdaság- és társadalomépítés programja - Településmarketing erősítése - Fontos, hogy a térség vállalkozói felismerjék és kihasználják a még vagy már szabadon maradó piaci szegmenseket, Az IVS-ben megfogalmazott átfogó célok között szerepel a helyi gazdaság versenyképes, korszerű, magas jövedelemtermelő irányba való fejlesztése, amely elérése érdekében az Ipari és kereskedelmi szolgáltató-központok fejlesztése tematikus célt fogalmaz meg. A tematikus cél megvalósulása érdekében feladatként jelöli: - ipari park-fejlesztést, a beruházni kívánó multinacionális vállalatok, KKV-k számára megfelelő infrastruktúra biztosítása érdekében, - a település aktív térségi szerepvállalása, gazdaságfejlesztési beruházások által - Integrált iskolafejlesztési, oktatási és telekommunikációs program - Az általános iskolák informatikai eszközökkel való felszerelése, a tanyasi iskolák felzárkóztató programok, háztartási ismeretek oktatása.

184


2009.

Az IVS célkitűzései között megfogalmazásra került a „közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése” című tematikus cél, amely számos fejlesztési javaslatot tartalmaz az egészségügy, valamint az oktatás javítása érdekében. -

A településhálózat rehabilitációjának térségi programja A külterületek és belterületek, illetve a tanyás falvak és városok közötti infrastrukturális szakadék szűkítése, a közmű hálózat fejlesztésével (villany, víz, gáz ellátottság, utak járhatósága, közlekedés megoldása). A táj és a környezet rehabilitációjának térségi programja Térségi hulladéklerakó helyéről, megépítésének előrelátható látható idejéről való döntés Helyi környezetszépítési programok a településképek javítása érdekében, környezetrendezés, fásítási akciókkal. Helyi karaktert őrző beépítések, egyedi épületek, jellegadó vonások visszaállítása, új építések fokozott környezetbe illesztése Egyes települések kulturális értékeinek erősítését és térségi összefűzését szolgáló programok, a térségi turizmus fellendítésének szolgálatában Az idegenforgalom fellendítése érdekében a térségi turisztikai kínálat bővítése, szálláshelyek, éttermek, strandok, sétáló erdők, pihenőhelyek és kerékpárutak kialakításával. A falusi vendégfogadás népszerűségének növelése a munkaügyi központok bevonásával A fenntartható táj és fenntartható mezőgazdaság program keretében a vízbázis és talajvédelmet szem előtt tartva, a helyes gazdálkodási területhasznosítási gyakorlat népszerűsítése.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJÁBA FOGLALT CÉLKITŰZÉSEKKEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A fejezet célja, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Önkormányzat Gazdasági programjában meghatározott célkitűzések vizsgálatát bemutatassa, annak érdekében, hogy biztosított legyen a kitűzött célok összhangja. Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – az önkormányzat bizottságai javaslatának figyelembevételével a 140/2007.(V. 17.) Ök. határozata értelmében elfogadta a „Gyarapodás és Összefogás Ciklusprogram Cegléd 2006-2010.” címmel előterjesztett gazdasági programot. A Gazdasági Programban szereplő tematikus sorrend szerint az alábbiakban bemutatásra kerülnek az előirányzott feladatok és az IVS-ben szereplő fejlesztési javaslatokhoz való kapcsolódásuk: Közlekedés A belváros forgalmi rendjének átalakítása, parkolás lehetőségek bővítése. A város átmenő forgalmának elviselhetővé tétele, elkerülő utak megtervezésével és létesítésével. A városi úthálózat megújítása, a kerékpárút hálózat bővítése, a gazdálkodók szempontjából fontos utak javítása, hidak, átereszek állapotának felülvizsgálata. A 4-es gyorsforgalmi út teljes kiépítése. Az elszigetelt városrészek bekapcsolása a város vérkeringésébe.

185


2009.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - konkrét fejlesztési javaslatokat tartalmaz parkolók kialakítására, a belváros forgalomtól elzárt területei számának növelésére a gyalogos közlekedés lehetőségeinek biztosításával. - fejlesztési javaslataiban szerepel a várost elkerülő út megépítése, valamint a belváros elkerülését biztosító útvonalak kialakítása. - környezetbarát közlekedési formák infrastrukturális hátterének bővítését célozza, kerékpárutak meghosszabbításával és a gyalogutak bővítésével, valamint a közösségi közlekedés elérhetőségének javításával. Szennyvíz, csapadékvíz elvezetés -

A város szennyvízcsatorna hálózatának 70%-os ellátottságát szorgalmazza. A szennyvízcsatorna rendszer bővítésének befejezése után a csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztését célozza.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - a városban több ponton tervezi a szennyvízcsatorna rendszer kiépítését. Közterületek -

Új zöldfelületek kialakítása, valamint a meglévők folyamatos karbantartása. Kiemeli a közterületi játszóterek, sportpályák felújítását, szabványosítását.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - a tervek szerint rekreációs parkok, tanösvények kerülnek kialakításra, valamint több helyen tervezettek parkfelújítások. - célozza a sportcsarnok felújítását, játszóterek építését. Városközpont -

A város rehabilitációjaként sétálóutcák, új terek kialakítása, homlokzatok felújítása, parkolás kérdésének hosszú távú rendezése. Belső strand fejlesztése kiemelten kezelendő feladatként jelöli meg.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: -

a városközpont vonatkozásában tartalmaz fejlesztési elképzeléseket a forgalomtól elzárt területeken sétáló övezetek kialakítására, térfelújításra, valamint számos ingatlan felújításához kapcsolódóan azok homlokzatának felújítására, valamint azok környezetrendezésére.

Turizmus -

A szabadidő központ fejlesztésének folytatását célozza, a vízfelületek növelésével, utcanyílásokkal, telkek kialakításával, valamint kiegészítő projektek megvalósításával. (pl.: Székely falu) Kerékpárút kiépítése a fürdő megközelíthetőségének javítása érdekében. Kiemelten fontosnak tartja a fürdő és a városfejlesztés összehangolt megvalósítását, a szabadidő központ vonzóvá tételét, különböző programok megszervezésével növelni a látogatók számát.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - kiemelt hangsúlyt fektet a fürdő felújítására, valamint ezzel párhuzamosan a fürdővárosi funkció megerősítésére. - kerékpárutak bővítése tervezett 186


2009.

Iparfejlesztés, gazdaságélénkítés -

Az ipari park fejlesztését, élettel való megtöltését irányozza elő.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - az ipari és kereskedelmi szolgáltató központok fejlesztése középtávú célon belül tervezi az ipari parkok fejlesztése révén az infrastrukturális háttér biztosítását a multinacionális, valamint a KKV-k számára egyaránt. Külterületek -

Az önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági területek megfelelő hasznosítása A parlagon fekvő területek értéknövelésének lehetőségét (pl.: erdősítésével). Nagy hangsúlyt kell fektetni az utak karbantartására.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - célozza az önkormányzati erdősáv felújítását. - elkerülő utat kíván kialakítani egy parlagon fekvő mezőgazdasági területen. Óvodák -

Óvodakorszerűsítési programmal összhangban csökkenteni az óvoda telephelyek számát, hosszú távú elképzelések szerint 5-6 belterületi és két külterületi telephely elérése szükséges, a csoportlétszám megtartásával.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - Bizonyos óvodák alapvető karbantartási feladatok elvégzése utáni értékestése, mások felújítása és teljes rekonstrukciója tervezett. Iskolák: - A Táncsics Mihály és a Várkonyi István Általános Iskola teljes felújítása, energetikai racionalizálása tervezett. Hosszú távú elképzelések szerint a két külterületi általános iskola betagozódik a fenti két iskolába a hatékonyság növelése érdekében. Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - a fenti két általános iskola fejlesztése, bővítése, akadálymentesítése és energetikai korszerűsítése is tervezett. Középiskolák: -

Az iskolák épülete városi tulajdonban van, így az energiaracionalizálás itt is fontos, annak ellenére, hogy a megtakarítás a megyei intézményeknél keletkezik.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - tervezi az érintett iskolák energetikai racionalizálását. Bölcsődék: -

Részben támogatja a bölcsődei férőhelyek bővítését, azonban előrebocsátja, hogy mindez korlátlanul nem folytatható, így bizonyos szolgáltatásokért a bölcsődék ellenszolgáltatást kényszerülnek, majd kérni. A Deák téri óvoda és bölcsőde teljes felújítása és ott kizárólag bölcsőde működtetése, hiszen az épület adottságaiból fakadóan, az teljes egészében képes lenne befogadni a jelenlegi bölcsődei létszámot.

187


2009.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - fejlesztési elképzelések tartalmazzák a Deák téri óvoda teljes rekonstrukcióját. Szociális ellátórendszer -

Egy a szociális ellátó helyként működő intézmény létrehozása a cél, azonban annak szakmai irányításának biztosítása még nem tisztázódott a társulással. Amennyiben az Cegléden marad, feltétlenül szükségessé válik a szakmai átszervezés. A szociális támogatottak köréből történő kikerülésre a munkahelyteremtést és a közmunkát tartja fontosnak.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - a szociális ellátórendszer infrastrukturális hátterének biztosítása érdekében a családsegítő központ teljes rekonstrukcióját célozza, amely hozzásegít a gördülékeny működéshez. Kultúra -

A könyvtár és a Művelődési Ház összevonását szorgalmazza, amely egy ingatlanban való működést jelent, azonban a külön szakmai vezetés megtartásával. A helyi művészek megismerése érdekében kiállítóhelyek létesítése szükséges.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - A Városi Könyvtár kiürítését és az ingatlan értékesítését célozza. A Kossuth Művelődési Központ teljes felújítását irányozza elő, ugyanakkor bővítése is tervezett abból a célból, hogy a könyvtár beköltöztethető legyen. Mindez annak érdekében szükséges, mert a funkciók, így egy helyre kerülve könnyebben elérhetőek lesznek, nem utolsósorban pedig az intézmények fenntartási költsége jelentős mértékben csökken. Sport - A Sportcsarnok gazdasági társasággá való átalakítása tervezett. - A városi fürdő felújítása az úszásoktatás feltételeinek biztosítása érdekében. Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - a városi fürdő felújítása, mint régen halogatott probléma, szerepel a tervezett beruházások között. Egészségügy -

A védőnői hálózat működéséhez szükséges, jogszabályok által előírt infrastrukturális feltételek biztosítása. A járó- és fekvőbeteg ellátásban lévő romló financiális mutatók ellensúlyozása érdekében, mind gazdasági, mind szakmai szempontból szükséges a nonprofit szervezetként való működtetés.

Az IVS a fenti elképzelésekkel összhangban áll, mivel: - A Toldy Ferenc Kórház részleges felújítását és energetikai korszerűsítését szorgalmazza, amely magába foglalja az elmepavilonok fejlesztését és a védőnői hálózat felújítását, valamint a mentőrámpa rekonstrukcióját egyaránt.

188


2009.

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A fejezet célja, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Települési Környezetvédelmi Program (továbbiakban: TKP) kapcsolódási pontjait felfedje, a két dokumentum összhangban állását alátámassza, a Városfejlesztési Kézikönyvben meghatározott tényezők alapján. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§. (1) bekezdés b.) pontja a helyi önkormányzatok számára feladatként határozza meg azt, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település rendezési-fejlesztési terveivel összhangban önálló környezetvédelmi programot dolgozzanak ki. A jogszabály a program bizonyos tartalmi kereteit meghatározza, ugyanakkor nem állapít meg konkrét időtartamot, melyen belül a programot el kell készíteni. A törvényi kötelezettség mellett morális kötelezettség is hárul az önkormányzatra. Környezetünk védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra életünk meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a gazdasági tevékenységek által a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége, másrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása. Az elkészült TKP felülvizsgálata az 1995. évi LIII. törvényben foglalt kötelezettségnek megfelelően 2008 márciusában megtörtént, melyet Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatban elfogadott. Jelen áttekintés a már felülvizsgált program alapján készült. A TKP-ban foglaltak szerint elérni kívánt környezetvédelmi célok, célállapotok A települési környezetvédelmi program hosszútávú célja a fenntartható fejlődés megalapozása városunkban. Ehhez szükséges a feltételek fokozatos megteremtése, a környezetvédelem stratégiai feladatainak meghatározása, valamint azok megoldásához szükséges eszközrendszer kialakítása is. A program főbb célkitűzései: Városunkban az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget veszélyeztető, károsító hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotok megőrzése, javítása és ahol szükséges, helyreállítása. Az élő és élettelen környezet természet közeli állapotának megőrzése, a természetes rendszerek megtartása, a természeti folyamatok feltételeinek biztosítása. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevétele, a lételemeknek tekintett természeti erőforrásokkal (víz, föld, levegő) való takarékos értékvédő gazdálkodás biztosítása. Előzőekkel összefüggésben a város gazdasági fejlődése és a környezet harmonikus kapcsolatának, a környezet ésszerű kíméletes igénybevételére és a környezetkárosítás minimalizálására törekvő viszonyának megvalósítása.

189


2009.

IVS által megfogalmazott tevékenységek, a környezetvédelmi programban foglalt tényezőkre való hatása (a Városfejlesztési Kézikönyvben vizsgálandó tényezők alapján): Ivóvízellátás TKP célkitűzések: A meglévő vízkészletekkel történő gazdálkodás, a szolgáltatási színvonal emelése, továbbá a biztonságos vízellátás érdekében: - Fel kell mérni az ivóvízhálózat műszaki állapotát, meg kell határozni a kritikus szakaszokon a hibák okát és a pénzügyi lehetőségek függvényében programozni kell a szükséges felújításokat. Ezt a termelőtelepek, átemelők, tározómedencék vonatkozásában is el kell végezni. - A szabályozott, egyben takarékosabb termelés, a vízmennyiség jobb elosztása érdekében a város teljes területére ki kell terjeszteni az ellenőrző rendszert. - A vas és mangániszap vezetékekben történő lerakódását megakadályozó vezeték tisztítási program folytatása. A vezetékekben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok monitorozása, a vízminőség biztosítása érdekében a szükségessé váló intézkedések megtétele. IVS-ben megfogalmazott fejlesztési javaslatok hatása: Az IVS fejlesztési javaslataiban, több akcióterületen szerepel az ivóvízhálózat fejlesztését célzó beavatkozások Szennyvízkezelés A földvédelem szempontjából a lakott és más területeken kiemelt szennyező forrásnak tekintendő a szennyvíz két formája, a közcsatornás és szippantott szennyvíz. A város területén a kiépített csatornahálózat hossza 37,8 km. A szennyvízcsatornával ellátott lakások száma 6085 lakás, a csatornával nem rendelkező lakások száma 7000 körül van. A szennyvíztisztítót terhelő szennyvíz mennyisége jelenleg maximum 2500-2800 m3/d. A napi kiemelt ivóvíz csúcsfogyasztás idején 7-8000 m3/d. Ebből az ipari célú fogyasztás maximum 10%. A kitermelt vízmennyiség és a tisztítóra kerülő szennyvíz mennyiség egyértelműen bizonyítja, hogy napi 5000 m3 víz szennyvízként kerül a város alatti talajba. Ez hosszú távon a vízadó rétegek elszennyezését fogja eredményezni. Az első vízadó rétegen már jelentkeznek a szennyeződés jelei, elsősorban szárazabb időszakban, amikor a talajvízáramlás lassúbb. A fő problémát az jelenti, hogy a családiházas övezetben lévő szennyvízgyűjtő medencék jelentős hányada szikkasztó rendszerű, amelyek folyamatosan táplálják a szennyvizet a talajvízbe. Jelenleg a szennyvíztisztítás mechanikai jellegű. A keletkezett szennyvíz mezőgazdasági hasznosításra kerül a szennyvíziszappal együtt. A tisztító átépítése biológiai tisztítási fokozatra feltétlenül szükséges. Vele párhuzamosan a csatornahálózat bővítése is indokolt, amely a szennyvízgyűjtő medencék fokozatos felszámolását, a további talaj és talajvíz szennyezés megszüntetését fogja eredményezni.

190


2009.

TKP intézkedések: -

Növelni kell a csatornázott területek arányát, a nehezen csatornázható helyeken a megfelelő közműpótló megoldásokat kell preferálni. A települési folyékony kommunális hulladékokra vonatkozó helyi közszolgáltatás korszerű feltételeinek megteremtése, biztosítása.

IVS hatása: Az IVS több akcióterületen tartalmaz csatornázott területek arányát növelő fejlesztési javaslatokat. Hulladékkezelés A fennálló helyzet javítása érdekében a fejlesztési-beruházási, valamint az oktatótudatformáló tevékenységen túl a jogi szabályozás és a hatósági eszközrendszer alkalmazása is szükséges. A "hézagos" központi szabályozáson túl ezért helyi önkormányzati rendeletek is megállapításra kerülnek, melyek a teendő hatósági intézkedések sajátos jogi hátterét teremtik meg. Miként az előzőekből megállapítható, a korszerű hulladékgazdálkodás elvei meghatározottak, azok valóra váltása érdekében az első lépések megtörténtek. A megkezdett úton tovább kell haladni, minden lehetséges eszközt felhasználva annak érdekében, hogy napjaink egyik legjelentősebb környezeti problémája mielőbb megoldódhasson. Az IVS által megfogalmazott fejlesztések: Az IVS hulladékkezelés fejlesztésére vonatkozóan nem tartalmaz fejlesztési javaslatokat. 2007 óta ISPA finanszírozásban több kistérség bevonásával Duna-Tisza közi regionális hulladéklerakót üzemel Cegléd Város külterületén melynek gesztor önkormányzata Cegléd. Zöldterületek TKP célkitűzések: - A városi zöldterületek részletes felmérése, az erdősíthető területek számbavétele, zöldterület-gazdálkodási terv készítése. - A meglévő települési zöldfelületek védelme és lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban. A virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság és (elsősorban az oktatási) intézmények bevonásával. - A városi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védőfásítások szerepét növelni kell. IVS által megfogalmazott kapcsolódó fejlesztések - Parkfelújítás, parkrendezés - Erdőfelújítás - Térfelújítás, környezetrendezések Árvízi kockázat A TKP árvízi kockázat csökkentésére vonatkozóan nem ír elő szükséges intézkedéseket, mivel a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról nem tartalmazza a települést. Ennek alapján a település nem visel ár- és/vagy belvízi kockázatot.

191


2009.

Levegőminőség A TKP által megfogalmazott célállapot: - A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének további javítása, különösen az NOx, SO2, a szálló- és ülepedő por, valamint az allergizáló hatású növényi pollenek vonatkozásában. IVS-ben megfogalmazott fejlesztések hatása: - Számos tervezett fejlesztés kapcsán megvalósul a levegőminőség fenntartása, további javítása, úgy mint: a. környezetbarát közlekedés infrastrukturális hátterének fejlesztése – kerékpárút-építés b. a várost elkerülő utak fejlesztése, illetve a városon belül, a központ elkerülő utak létrehozása c. városon belüli zöldfelület fejlesztések

192


2009.

4.5.2. A stratégia főbb belső összefüggései A Városrehabilitációs kézikönyv ajánlásai alapján elkészített helyzetelemzési és stratégiai munkarészt követően azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes városrészek céljai hogyan, mily módon illeszkednek Cegléd fejlesztési dokumentumaihoz. A városrészek céljai összevetésre kerültek Cegléd Város Önkormányzatának 20/2004. (VII.1.) rendeletével (Helyi Építési Szabályzat, Településrendezési Terv), valamint összegyűjtöttük és feltüntettük az egyes településrészekre vonatkozó szabályozási terveket is, amelyek alapján a koncepció néhány eleme már a megvalósulás útjára léphetett. A városrészi funkciók meghatározásánál az elkészült tervlapokat vettük alapul. A célrendszer elemzésekor fontos kihangsúlyozni, hogy az átfogó cél csak a tematikus és a városrészi célok maradéktalan teljesülésén keresztül érhető el. A 4.2.3. fejezetben bemutatott háromszintű célhierarchia jól mutatja a kapcsolatot a tematikus és az átfogó célok között, de igaz ez a településrészekre is, hisz egy fejlődésben elmaradó terület visszahúzhatja a többieket. Mindezek alapján elkészítettük a tematikus célok városrészekben történő megjelenését bemutató táblázatot. A táblázatban „+” jellel jelöltük a célok megjelenését, erősségét pedig a jelek számával jeleztük. Ezek alapján elmondható, hogy a gazdaságfejlesztési funkció szinte minden városrészben szerephez jut, mégis legmarkánsabban az Északi Ipari-Kereskedelmi Övezetben, az Északi lakótelepen, a kertvárosi részekben és a Belvárosban jelenik meg, míg a turizmus-fejlesztés leginkább a Budai úti lakó-üdülő övezetet és a Belvárost érinti. A társadalmi kohézió és a helyi identitás erősítésének célja szintén a kertvárosi részeken és a Belvárosban a legerősebb, de a többi alközpontban is erős jelek mutatkoznak. A közlekedési infrastruktúra megerősítésére, fejlesztésére vonatkozó cél leginkább a Budai úti lakó-üdülő övezetben, a Keleti kertvárosban és a Belvárosban jelenik meg, míg a közigazgatási és közszolgáltatási funkciók fejlesztésének szükségessége a Keleti és Nyugati kertvárosban és a Belvárosban figyelhető meg.

193

B. Kereskedelmi szolgáltatások minőségi fejlesztése a lakossági igények kielégítésére.

+

+

+++

+

+

++

+

+++

+


Északi IpariKereskedel mi Övezet

Északi lakótelep

Keleti kertváros

Belváros

Nyugati Kertváros

Dél-keleti Iparterület


++

+

+++

+++

+++

+++

+

++

++

Munkahely-teremtés, ingázók helyben tartása.

A. Gazdasági versenyképessé g növelése az Ipari Park fejlesztései (főként a mezőgazdasági feldolgozóiparr a alapozva) révén.

Ipari és kereskedelmi szolgáltató-központok fejlesztése

Budai úti lakó-üdülő övezet

Városrészek

Tematikus célok

2009.

+

+

+

+

+

+

+

+

+++

C. Kereskedelmi szálláshelyek és apartmanházak fejlesztése

+

+

+

+++

++

++

+

+

+

D. A településközpont turisztikai célú hasznosítása

+

+++

+

+++

++

+++

++

+++

++

194

E. Külső tőke beáramlása kereskedelmi szolgáltatások bővítése, a gazdaság élénkítése érdekében

Turisztikai vonzerők fejlesztése

+

+

+

+++

++

+++

+

+++

+++

F. Legyen szélesebb a helyi szabadidőeltöltési, sportolási és szórakoztatási lehetőségek kínálata

++

+

++

+++

+

+

+

+

++

G. A foglalkoztatási és képzési programok választékának szélesítése

Életminőség-javító társadalmi programok kialakítása

+

+

+++

+++

+++

+++

+

++

+

H. A város kistérségi szerepének erősítése az oktatás reformja révén. A középiskolák egymás közti versenyhelyzet ének megszűntetése.

+

+

++

+++

+++

+

+

+

+

I. A közigazgatási rendszer modernizációja, az ügyfélszolgálat minőségének és hatékonyságának javítása

Közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése

33. táblázat – A tematikus célok megjelenése az egyes városrészekben


+

+

++

+++

+++

++

++

+++

+++

J. Elkerülő utak fejlesztése; Parkolás és gyalogos közlekedés problémáinak megoldása; Kerékpárútfejlesztések


Budai úti lakóüdülő övezet TURIZMUSFEJLESZTÉS

2009.

LAKÓTELEPREKONSTRUKCIÓ ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

Északi lakótelep

IPARI, LOGISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE KKV-K SZÁMÁRA

Északi Ipari-Kereskedelmi Övezet

EGYMÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

195

FEJLESZTÉS GENERÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

EGYMÁST ERŐSÍTŐ FEJLESZTÉSEK

Dél-keleti Iparterület MULTINACIONÁLIS TERMELŐ NAGYBERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

OKTATÁSI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE

ÉLETMINŐSÉG-JAVÍTÓ BERUHÁZÁSOK ÉS MODERN LAKÓÖVEZETEK FEJLESZTÉSE

MODERN KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÖVEZET KIALAKÍTÁSA

Keleti kertváros

Nyugati kertváros

Belváros

REKREÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK KIALAKÍTÁSA

Öregszőlő Kertváros

21. ábra – A szomszédos városrészekre meghatározott célok illeszkedése



2009.

Az egyes városrészek tematikus fejlesztési céljai részletes funkcióelemzést követően kerültek meghatározásra. Az elemzés során az alábbi lépéseket végeztük el: - A gazdasági, turisztikai, társadalmi, közigazgatási és közlekedési elemek feltérképezése, azok egymásra épülése, a hiányfunkciók meghatározása; - A városrészek egymáshoz viszonyított helyzetének konkretizálása, a szomszédos városrészek funkcióinak összehasonlítása táblázatos formában; - Sorrend felállítása a funkciók erőssége és szükségessége szerint városrészenként; - Beavatkozások és a jelenlevő funkciók összevetése, illeszkedésvizsgálat. A 19. ábra jól mutatja, hogy a Budai úti lakó-üdülő övezet, mint külső városrész, kizárólag az Öregszőlő kertvárossal van szomszédságban, az ezen területeken tervezett beavatkozások egymást erősítő, turisztikai fejlesztések, amelyek a gazdasági versenyképesség növeléséhez jelentős mértékben járulnak hozzá. A két városrész kiemelt fejlesztési területei a fürdő-fejlesztés és a különböző rekreációs szolgáltatások (sportcentrum, horgászközpont, tanösvény) kialakítása. A két városrész turisztikai fejlődésére pozitív hatást gyakorol a legmeghatározóbb gazdasági területnek számító Északi Ipari-Kereskedelmi övezet ipari és logisztikai infrastruktúrájának fejlesztése, mely további három városrész (Belváros vegyes fejlesztési területe, Keleti kertváros és Északi lakótelep főként társadalom-központi fejlesztései) fejlődését generálja. Szintén jelentős gazdasági résznek tekinthető a nagyberuházásoknak helyet adó Dél-keleti Iparterület, amely a kertvárosi részek és a Belváros gazdasági, társadalmi helyzetét befolyásolja. A Belváros – mint kiemelt célterülete a város fejlesztési céljainak – modern, kereskedelmiszolgáltató övezetté válását közvetve vagy közvetlenül, de az összes városrész támogatja funkcióival és beruházásaival. A meghatározott városrészi célok által behatárolt fejlesztési beavatkozások városrészenkénti felsorolását a 4.2.3. fejezet 25. táblázata tartalmazza. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott beruházási javaslatok forrásigénye alapvetően két finanszírozói kör által kerül biztosításra: 1. A beruházások egy részét magánbefektetők bevonásával kívánja megvalósítani az Önkormányzat azon fejlesztések esetében, ahol a befektető üzleti tervei belátható időn belül megvalósulnak, azaz a befektetett összeg megtérül. 2. A beruházások legnagyobb részét az Önkormányzat, mint az érintett ingatlanok tulajdonosa, intézmények fenntartója, a város arculatának javulása, funkcióinak bővülése, működésének hatékonysága és a város hosszú távú pénzügyi és környezeti fenntarthatósága érdekében önmaga finanszírozza. Mivel a település önkormányzatának projektfinanszírozási lehetőségei korlátozottak, ezért a tervezett beruházások költségigényének biztosítására pályázati forrásokat kíván igénybe venni, valamint igyekszik megtalálni a megfelelő partnerek bevonása érdekében az együttműködések legjobb formáit. A pályázatokhoz szükséges önrész, illetve a teljes egészében önkormányzati forrásból megvalósítani kívánt fejlesztésekhez szükséges anyagi háttér biztosítására az éves költségvetés-tervezések esetében nagy hangsúlyt fektetnek. A stratégiában szereplő beruházási elemek meghatározásánál felmérésre kerültek azok költségigényei. Amennyiben a beruházás már korábban is tervezett volt és arra vonatkozóan készült terv, költségvetés, a finanszírozási igény meghatározása meglehetősen pontosan történt. Abban az esetben, ha a beruházási elem még kizárólag elképzelési szinten körvonalazódott, és tervezési lépéseket nem tettek, a költségigény meghatározásánál nagyságrendi kalkuláció volt csak lehetséges. A beruházások és azok költségigényeinek meghatározását követően figyelembe vételre kerültek azok finanszírozási lehetőségei is, amelyek ismeretében kerültek megtervezésre a fejlesztési elképzelések ütemezései.

196


2009.

4.6. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A kockázati tényező megnevezése

A kockázat kezelésének módja

Esetleges bekövetkeztekor szükséges intézkedés

Az infláció és az energiaárak változása miatt bekövetkező költségnövekedés

A jelenleg ismert árfelhajtó tényezőket kalkulálta és az adott projektelem várható megvalósítási időpontját is számításba vette. A közbeszerzéseknél a legkedvezőbb ajánlat kerül kiválasztásra pénzügyi szempontból is

Az elkészült költségbecslések megvalósítás előtti aktualizálása.

Az adott fejlesztésre benyújtott pályázat sikertelensége.

A pályázathoz szükséges előkészítő munkálatok időben való megkezdése, a pályázati dokumentáció precíz összeállítása.

Az előkészített projekt saját forrásból való megvalósítása, vagy más pályázati konstrukció keresése.

Az adott fejlesztésre benyújtott pályázat kisebb támogatási összegének megítélése

A pályázati konstrukció kiírásában szereplő támogatható tevékenységek és költségkorlátok pontos szem előtt tartása a pályázati dokumentáció összeállításánál.

A projekt megnövekedett önrészének más forrásokból való előteremtése.

A közbeszerzési felhívásra nem érkeznek érvényes ajánlatok

A közbeszerzési felhívás körültekintő meghatározása

A közbeszerzés újbóli kiírása teljesíthető, reális kritériumrendszerrel.

A nyertes visszalép a szerződéskötéstől

A közbeszerzési felhívás körültekintő meghatározása

A közbeszerzés újbóli kiírása teljesíthető, reális kritériumrendszerrel.

A legkedvezőbb ajánlatban szereplő ár is magasabb, mint a rendelkezésre álló forrás (kivitelezők összejátszása)

Pontos tervezői költségbecslés alapján számított pályázati, közbeszerzési költségvetés meghatározás

Új közbeszerzési kiírás

A projekt nagy mérete finanszírozási problémát okoz az önkormányzatnak

Pályázati lehetőségek felkutatása és támogatási igény benyújtása, esetleg külső finanszírozó bevonása.

Az önkormányzat stabil gazdálkodása folytán jó partnere a bankoknak, melyek a projektfinanszírozásra hajlandóságot mutatnak.

A fejlesztéssel érintett terület balesetveszélyes építési terület lesz, de ezt nem mindenki veszi figyelembe.

A kivitelezőnek megfelelően le kell zárni a területet és több helyen figyelemfelhívó táblákat kell kihelyezni.

A kivitelezővel való kapcsolatfelvétel a felelősségi körök tisztázása érdekében.

Az építés alatt közlekedési problémák adódnak az érintett területen

Az önkormányzat a rendőrséggel együtt átmeneti forgalmi tervet készít a rekonstrukció idejére

A rendőrség segítségének kérése a forgalmi rend helyreállítása érdekében

197


2009.

A kockázati tényező megnevezése

A kockázat kezelésének módja

Esetleges bekövetkeztekor szükséges intézkedés

A rekonstrukciók zavart okoznak az intézményi működésben

Az érintett intézmények és a kivitelezők egyeztetésében közös működtetési és kivitelezési terv készül.

Az intézmény működésének ideiglenes átszervezése, a zavartalan működés érdekében, ideiglenesen más munkavégzési helyszín biztosítása

A jogszabályváltozások miatt új beruházásokat kell megvalósítani

A jogszabályok és jogszabálytervezetek folyamatos figyelemmel kísérése a tervezések során

A megvalósítás előtt a tervek kiegészítése a követelményi rendszernek megfelelően.

Rongálásból, nem rendeltetésszerű használatból adódó kár

A tervezés során, ahol lehetséges vandál-biztos létesítmények kialakítása

A károk kijavítása, oly módon, hogy azok a későbbiek során minimális valószínűséggel következhessenek be.

Társadalmi ellenállás kialakulása az adott fejlesztési javaslattal szemben

Lakossági fórumok és egyeztetések megszervezése, annak érdekében, hogy a projektjavaslattal kapcsolatban felmerülő lakossági észrevételek, ellenérzések lehetőleg a tervezés folyamata előtt, de legalább a kivitelezés megkezdése előtt felszínre kerüljenek.

A lakosság, a projektgazda, a tervezők és a kivitelezők szoros együttműködése, az esetlegesen felmerülő problémák kezelése érdekében.

A kockázatok hatásmátrixa a következő: A bekövetkezés valószínűsége kicsi

közepes

kicsi

Jogszabályváltozások miatt új beruházások szükségesek. Rongálásból adódó kár

Az építés alatt közlekedési problémák adódnak Közbeszerzési problémák

közepes

A fejlesztéssel érintett balesetveszélyes építési terület lesz

A rekonstrukciók zavart okoznak az intézményi működésben

nagy

A projekt nagy mérete finanszírozási problémát okoz az önkormányzatnak

Társadalmi ellenállások

nagy

Hatása az IVS céljaira

198

Költségnövekedés

Az adott fejlesztésre benyújtott pályázat sikertelensége.


2009.

5. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

5.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A város korábban iparűzési adókedvezményt biztosított a betelepülők számára. Ez a beruházásösztönző kedvezmény az EU csatlakozást követően már nem adható, csak azok számára érvényes, akik már korábban igénybe vették. Jelenleg más típusú adókedvezmények igénybevételére nincs lehetőség, azonban az önkormányzat elképzelése szerint a jogszabályok adta lehetőségek szerint esetlegesen egyéb kedvezmény nyújtását tenné lehetővé (pl.: építési illeték kedvezmény). A település polgármesteri hivatala rugalmas ügyintézést biztosít a beruházó szervezetek számára, rövidített ügyintézési határidők révén igyekszik elősegíteni a beruházást. A helyi marketing stratégia egyik nagy hiányossága, hogy a turizmus középpontba állításával háttérbe szorul a települési marketing-kiadványokban az ipar és gazdaságfejlesztés kérdésköre. Több kiadványban egyáltalán nem jelent meg ez a terület, mely a beruházás ösztönzés komoly hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A Város nem rendelkezik a tervalku intézményéről. Ennek következményeként a fejlesztésekre vonatkozóan szabályozási engedményeket nem tesz. Cegléd Város Önkormányzata a településen működő vállalkozások likviditásának megőrzését nagyon fontos feladatának tekinti, hiszen működésük nemcsak a lakosság helyben való foglalkoztatását teszi lehetővé, hanem a város gazdasági fejlődéséhez (illetve fejlettségének megőrzéséhez) is jelentős mértékben hozzájárul. A jelenlegi globális gazdasági válság sajnálatos módon számos vállalkozás működésében bizonytalanságot kelt, amely a helyi szabályozások alkalmazásával, támogatások lehetővé tételével csökkenthető. Ennek érdekében a Város Önkormányzata az éves költségvetése terhére különböző támogatási kereteket hozott létre. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a 2009. évi költségvetésben elkülönített vállalkozások támogatására irányuló keretek, Cegléd Város Önkormányzata 5/2009. (II. 26.) KT. Rendelete alapján. A Képviselő-testület a következő előirányzatokkal az alábbi működési kereteket képezi, melyek felosztására a Költségvetési Bizottságot hatalmazza fel: - A vállalkozások munkahely-teremtő beruházásainak támogatására Vállalkozásfejlesztési keretet képez 38 502 000 Ft. összegben. - A jelenleg lakóövezetben folyó ipari termelés, illetve jelentős környezeti ártalommal járó szolgáltatási tevékenységek ipari övezetekbe telepítésének támogatására Telephely-váltó keretet képez 23 101 000 Ft. összegben. Az önkormányzat környezetvédelmi és –szépítési program keretében kívánja a település különböző területeit élhetőbbé, vonzóbbá tenni a lakosság, az intézmények, vállalkozások és egyéb szervezetek bevonásával. A hároméves örökbefogadási program a helyileg nem védett, vagy védett közterületek egészének vagy részterületének, illetve a pályázók által javasolt egyéb közterület, műtárgy meghirdetését jelenti, amelyeket az arra vállalkozó oktatási intézmények, civil szervezetek, alapítványok, magánszemélyek, esetleg családok fogadhatnak örökbe 3 évre. A programra jelentkezők számára örökbefogadási okirattal, esetenként - a helyszín függvényében külön eszköztámogatási kerettel, folyamatos sajtómegjelenésekkel, a legjobbak teljesítményének értékelésével, díjazásával párosul.

199


2009.

Cegléd város lakosságának a szépen gondozott közterületek, lakókörnyezetük igényes kialakítása iránti természetes igényéből merítve az ötletet, Cegléd Város Önkormányzata 2009-ben megszervezte a „Szép környezet – Jó közérzet” jelszó szellemében a „Szebb, virágosabb Ceglédért” környezetszépítő versenyt. Rendkívül fontos cél, hogy a környezet és természetvédelmi szemléletformálás által – a környezeti nevelésre és a szelektív hulladékgyűjtésre irányuló tevékenységeken kívül, a lakosságot is motiváljuk arra, hogy tisztán és rendezetten tartsa közvetlen környezetét. Az önkormányzat a fiatalok környezeti nevelésének fontosságát szem előtt tartva harmadik pillérként megrendezte a „Mi parkunk, a mi kertünk…” című rajzpályázatot az óvodáskorú és általános iskolás gyermekek számára. Ezen programok megvalósítását minden évben célul tűzte ki Cegléd városa a környezet megóvása és a település vonzóbbá tétele érdekében. Tervezett elemek: Cegléd Város Önkormányzata továbbra is követendő célként tekint - a helyi vállalkozások helyzetének megkönnyítése érdekében - az érvényes jogszabályok által biztosítható adókedvezmények nyújtására. Ugyanakkor a helyi adók meghatározásánál figyelembe veszi a térségben szokásos adóterheket, ezekhez mérten pedig egy emberi mértékű helyi adórendszert kíván kialakítani, annak érdekében, hogy a településen működő vállalkozások működését megkönnyítse, és életbemaradásukat elősegítse, valamint a betelepülni kívánó vállalkozások számát gyarapítsa. A költségvetés terhére létrehozott, a vállalkozások támogatására irányuló keretek elkülönítését a jövőben is, tehát a következő évek költségvetési tervezése során is biztosítani kívánja.

200


2009.

5.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 5.2.1. Általános elvárások a szervezeti rendszerrel kapcsolatban A városfejlesztés a piaci alapú ingatlanfejlesztéssel szemben nagyobb összefüggő területre terjed ki. Komplex fejlesztési program, melynek eredménye a piaci alapú fejlesztésekkel szemben akár negatív is lehet. A feladat ellátása alapvetően önkormányzati kompetencia, azonban szoros kapcsolatot feltételez magánbefektetőkkel. Több szervezeti megoldás elfogadott: 1. Polgármesteri hivatalon belüli szervezet - döntési szuverenitása korlátozott, erős önkormányzati ellenőrzés, hivatali bürokrácia túlsúlya az üzleti érdekekkel szemben. 2. Külső vállalkozó megbízása - hatékony piaci tevékenység, azonban az önkormányzati ellenőrzés korlátozott, az csak a megbízás eredményére terjed ki. 3. Önálló fejlesztő társaság - 100%-os önkormányzati tulajdonban vagy vegyes tulajdoni formában alakítható meg (PPP konstrukció), mely a tulajdonoson keresztül az önkormányzati, a menedzsmenten keresztül pedig az üzleti modell előnyeit ötvözi. Szervezeti megoldását tekintve a városfejlesztést a magán- és közszféra minél intézményesítettebb és kiterjedtebb együttműködésén alapuló önkormányzati városfejlesztő társaság láthatja el a leghatékonyabban. Tulajdoni viszonyait tekintve sokrétű. A gazdasági társasági formában történő működés az üzleti, ingatlanfejlesztési szemléletmód hatékony megjelenése miatt szükséges. A menedzsment-kontroll révén az önkormányzat hatékony ingatlangazdálkodást tud megvalósítani, miközben érvényre juttatja települési szintű érdekeit is. A vegyes tulajdonú városfejlesztő társaság előnyei: - biztosított az önkormányzat koncepcionális irányítása - a működés átlátható az önkormányzat számára - rugalmas, gyors, piacorientált működés - biztosított a szorosabb banki együttműködés - elkülönített pénzügyi számlák rendszere - pénzügyi egyensúly egy műveleten belül, vagy a műveletek között - tehermentesített önkormányzati költségvetés - a helyi gazdaság élénkítése - szakértelem, komplexitás A városfejlesztő társaság és az önkormányzat közti kapcsolat kulcsa a felek között kialakuló szerződéses kapcsolat, mely részletesen taglalja, hogy milyen feladatokat látnak el a felek a működés során. Kiemelendő, hogy a társaság pénzügyi függetlenségének alapja, hogy az esetlegesen keletkező ingatlanfejlesztési eredmény a társaságot illeti, ennek révén biztosítható a társaság tőkeellátottsága, és önkormányzati szolgáltatásoktól való szervezeti és pénzügyi elkülönültsége. E Városfejlesztő Társaság válik az egyes projektelemek megindulásával párhuzamosan a stratégia operatív megvalósításának, valamint a partneri együttműködés szervezésének területévé.

201


2009.

A település a következő önkormányzati tulajdonú társaságokkal rendelkezik: -

-

-

Cegléd Városi Televízió Kht. - A helyi televízió és képújság működtetéséért felelős. Mobilpark Közhasznú Nonprofit Kft. - Ipari park kezelője, üzemeltetője, felelős az ipari területek értékesítéséért. A CESZOLG KHT megszűnését követően városüzemeltetési feladatokat is ellát, így a közhasznú foglalkoztatás irányítója is Cegléden. Az önkormányzat megbízásából projektmenedzsment tevékenységet végez (lásd Örkényi úti Általános Iskola felújítása). Ökovíz Kft. - 100% önkormányzati tulajdon, melyet részben a környező települések tulajdonolnak (Cegléd tulajdoni részaránya 97 %). Felelős a települési és térségi víz-, csatorna-, szennyvíz-hálózat működtetéséért és a hulladékszállításért. 2001. évben alakult át korlátolt felelősségű társasággá, előtte mint Önkormányzatok Víziközműveket Üzemeltető Intézménye működött. A cég fő tevékenysége a hulladékgyűjtés, -szállítás és ártalmatlanítás, víztermelés, -kezelés és elosztás, szennyvízelvezetés, -tisztítás és csatornaszolgáltatás. A szervezet szolgáltatásait a térség más településeinek is biztosítja, tevékenységei településekre lebontva a következők: d. Ivóvíz szolgáltatás: Cegléd, Nyársapát, Mikebuda, Jászkarajenő, Törtel e. Szennyvíz-elvezetés és tisztítás: Cegléd, Törtel f. Települési szilárdhulladék kezelés: Cegléd, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát g. Szelektív hulladékgyűjtés: Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda, Nyáregyháza, Nyársapát, Nagykőrös, Pilis, Tápiógyörgye, Törtel, Újszilvás Termálfürdő Kft. - 100% önkormányzati tulajdonú társaság, mely a termálfürdő, az aquapark és a kemping működtetéséért felelős. Toldy Ferenc Kórház Rendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft. - 100% önkormányzati tulajdonú 2008. január 1.-től működő társaság, mely a település kórházi és járóbeteg-ellátásáért felel. Sportcsarnok Kft. - 100% önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, mely az elődintézmény feladatait vette át. A Városi Sportcsarnok, a CVSE pálya, a horgászház, a vadászház, a tekepálya és a jelenleg működési engedéllyel nem rendelkező Városi Strand vagyonkezelői és működtetési feladatait látja el.

A fejlesztő társaság szerepét az Önkormányzat egyik társaságán belül, önálló gazdálkodású szervezetként újonnan létrehozandó városfejlesztési társaságra kívánja bízni. E szervezet alkalmas lehet, arra, hogy felelős, az önkormányzati ingatlangazdálkodás területén is aktív szereplőként vegyen részt a városfejlesztésben. Ennek során kialakítása során figyelembe véve az ajánlásokat egy teljes mértékben e feladatra specializálódott szervezet jöhet létre. Tevékenysége kiegészülve a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási és Műszaki irodájának munkatársaival, illetve a település vezetőivel és képviselőtestületével megfelelő kontrollt és támogatást tud biztosítani önkormányzati részről a városfejlesztési feladatok társasági formában történő ellátására. Ellenőrzés Az ellenőrzési feladatokat, a monitoring rendszer működtetését a Városfejlesztési, Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság végzi Monitoring Bizottság segítségével. A Monitoring Bizottság tagjai a Városfejlesztési, Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Főépítész.

202


2009.

Stratégiai tervezési szint Az IVS monitoring rendszerének működése során évente felülvizsgálatra kerül az IVS, az előrehaladás követése, az ütemezés, a külső és belső feltételrendszer alakulása egyaránt befolyásolhatja az IVS végrehajtását. Ezért a stratégiai tervezési szint működtetése továbbra is szükséges. A folyamatos tervezésben alapvetően irányítói feladatokat a Városfejlesztési Bizottság végzi, az illetékes társbizottságokkal együtt. A stratégiai tervezési szint vonatkozásában kiemelt szerepet tölt be a Városfejlesztő Társaság, melynek szervezetrendszerében külön ezen feladat ellátására szakértői munkacsoport jön létre. Ez a Bizottság végzi a féléves egyeztetéseket az IVS végrehajtásával kapcsolatosan, előkészíti a további fejlesztéseket, illetve előkészíti a Testület elé terjesztendő anyagokat, előterjesztéseket. Operatív szint – az IVS-t végrehajtó menedzsment szervezet Az IVS végrehajtását és folyamatos monitorozását a Városfejlesztő Társaság keretei közt létrejövő munkaszervezet végzi. Feladata az IVS végrehajtásával kapcsolatos folyamatos feladategyeztetés, ütemezés-kialakítás, a monitoring mutatók értékeinek szolgáltatása és beszámolás a Városfejlesztési Bizottság Monitoring Bizottsága (IVS Monitoring Bizottság) számára. 22.

ábra – Menedzsment struktúra

Közreműködő Szervezet

Monitoring Szervezet

Projektmenedzser Pénzügyi vezető Műszaki vezető (Adminisztratív munkatárs) VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG

Külső szakértő

A Projektmenedzsment Szervezet alapvető funkciói: -

Támogatási szerződés megkötésének koordinálása Cselekvési és ütemterv aktualizálása, szervezeti felépítés véglegesítése A partneri együttműködés szakmai koordinációja Beszerzési eljárások lefolytatásának koordinálása (külső szakértő bevonásával) Beruházások, fejlesztések kivitelezésének irányítása Pénzügyi folyamatok működtetése Monitoring, önellenőrzési folyamatok működtetése Projekt értékelése A projektszintű kommunikációs terv végrehajtásának irányítása A projekt szakmai és pénzügyi lezárása

203


2009.

5.3. A településközi koordináció mechanizmusai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezésekor már megtörtént a környező településekkel való kapcsolatfelvétel, megbeszélés egymás főbb stratégiai elképzeléseinek megismeréséről, amelyet városvezetői és főépítészi szinten személyes egyeztetések követtek folyamatos és szervezett fórum formájában. Ezt kiegészítették a kistérségi szinten zajló folyamatos tájékoztatások, amelyet a kistérségi területfejlesztési társulás elnöke, Földi László polgármester a képviselő-testületi ülések alkalmával vezetett elő a városrehabilitációs fejlesztések kapcsán. Az IVS végrehajtása során a már meglevő partnerségi mechanizmusok további fenntartása és évente egyszeri, nagy nyilvánosságot is kapó, polgármesteri szintű egyeztetési fórum megtartása indokolt. Így biztosítható egyrészt a települések lakosságának tájékoztatása a környező településeken tervezett fejlesztésekről, továbbá az esetleges párhuzamosságok kiszűrése annak érdekében, hogy a fejlesztések szinergikus hatásúak legyenek, és elkerülhető legyen a versengő fejlesztések, beruházások egymást kioltó hatása. A településközi koordináció mechanizmusának megfelelő működését az 1996-ban létrehozott Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása is biztosítja. A Társulás által alapított Térségi Iroda összhangot teremt a környék főbb szereplőinek stratégiai elképzelései és projektjei között. Az Iroda feladata a forráskoordináció, pályázatfigyelés és menedzselés. A Társulás kezdeményező szerepet vállal a térség gazdasági, infrastrukturális fejlesztésében, a tájegység értékeinek megőrzésében, a térségi identitástudat erősítésében. Tevékenységi körébe tartozik többek között a turizmusfejlesztés, a természet- és környezetvédelem koordinálása, a kistérség Európai Uniós integrálódásának elősegítése.

204

2009.

Általános Iskola

korl.forg.képes

korl.forg.képes

korl.forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

9142/

9184/

9108/

9143/

9182/

9183/1

9193/

9211/

9214/

9218/

9360/3

9371/

9376/

Beépítetlen terület











Óvoda (10.sz.)

Általános Iskola

Jelenlegi funkció

Besorolás

Helyrajzi szám 9140/

1. VÁROSRÉSZ

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció változatlan

205

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BUDAI 269.

BELTERÜLET

BUDAI

BUDAI

BUDAI 269.

Utca, házszám

9382

941

1250

2721

1831

1882

3391

1152

982

3210

2128

2032

6548

Tel.terület (m2) 9241

9382

941

1250

2721

1831

1882

3391

1152

982

3210

2128

2032

6548

Önk.tul (m2) 9241

9551

2756

1273

2770

1864

1916

3452

1173

1000

3268

2166

2590,447

1042,375

Bruttó (eFt) 5467,966

9551

2756

1273

2770

1864

1916

3452

1173

1000

4524

2166

18556

6666

Becs. (eFt) 74690

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1.

1.

1.

Városrész

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

Hasznosítás módja

Cegléd Város fejlesztései megvalósulását az önkormányzati ingatlanvagyon célszerű hasznosításával kívánja támogatni, mely egyrészről tartalmazza a hasznosítás módját, valamint az esetleges értékesítés becsült paramétereit. Az ingatlangazdálkodási tervet táblázatos formában városrészenként készítettük el a Cegléd Város Önkormányzatának ingatlan katasztere alapján.

5.4. Ingatlangazdálkodási koncepció


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

8552/53

8552/112/

8561/

8563/6

8596/4

8677/6

8678/3

8694/

forg.képes forg.képes

forg.képes

8552/42

forg.képes

forg.képes

8552/40

8736/ 8739/ 8750/10

forg.képes

8536/4

8735/

forg.képes

8409/

forg.képes

forg.képes

8268/7

forg.képes

forg.képes

1602/

8712/

forg.képes

1583/

8710/2

forg.képes

forg.képes

forg.képes

1550/

1581/

forg.képes

1536/2

1579/

forg.képes

forg.képes

1361/4

1534/2

forg.képes

1361/3

1363/

forg.képes

forg.képes

1340/

Besorolás

Helyrajzi szám

2. VÁROSRÉSZ

Beépítetlen terület Beépítetlen terület Lakóépület

Lakóház














Lakóház

Mocsár





Lakóház udvar







Jelenlegi funkció


lakóingatlan lakóingatlan lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

Tervezett funkció

206

TÉGLAGYÁR BELTERÜLET EZERJO 8

BELTERÜLET

BELTERÜLET

TÉGLAGYÁR

BELTERÜLET

GÖRBE

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

NEFELEJCS

BELTERÜLET

BELTERÜLET

MADARÁSZ JÁNOS

BELTERÜLET

BELTERÜLET

SZÖVETKEZET 33-1

SZÖVETKEZET 8

SZÖVETKEZET 23

KÖKÉNY 16

BELTERÜLET

BUDAI

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

Utca, házszám

1683 579 780

2146

148

2161

214

316

261

231

2754

38

979

244

7123

1706

124

167

84581

5053

1973

1866

1830

684

141

159

191

697

206

215

Tel.terület (m2)

1683 579 16

2146

148

2161

214

316

261

231

2754

38

979

244

7123

1706

124

42

84581

5053

1973

1866

1830

684

141

159

191

697

206

215

Önk.tul (m2)

2009.

1713 589 95

4967

151

2689

800

322

333

235

2803, 5

39

997

248

7251

1944

126

797

86116

5144

2009

1900

1863

1709

144

162

194

710

210

219

Bruttó (eFt)

1713 589 95

4967

151

2200

218

322

333

235

2804

39

997

248

7251

1944

126

43

107629

5144

2009

1900

1863

3950

144

162

194

710

210

219

Becs. (eFt)

2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Városrész

Értékesítés Értékesítés Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

-

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Hasznosítás

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés


Besorolás

forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes

Helyrajzi szám

8777/ 8825/3 8832/ 8892/2 8902/11 8971/2 8971/4 8986/41 8998/1 9003/ 9014/ 9015/ 9016/ 9017/ 9018/

Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Lakóépület Anyagbánya Beépítetlen terület Beépítetlen terület Horgásztanya Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület

Jelenlegi funkció


lakóingatlan lakóingatlan lakóingatlan lakóingatlan lakóingatlan lakóingatlan változatlan lakóingatlan lakóingatlan változatlan lakóingatlan lakóingatlan lakóingatlan lakóingatlan lakóingatlan

Tervezett funkció

207

BELTERÜLET BELTERÜLET BELTERÜLET BELTERÜLET BELTERÜLET BUDAI 26/A BELTERÜLET BELTERÜLET BELTERÜLET HARCSA BELTERÜLET BELTERÜLET BELTERÜLET BELTERÜLET BELTERÜLET

Utca, házszám

Tel.terület (m2) 370 396 651 31 564 937 67346 454 135 991 1002 606 616 2485 2323

Önk.tul (m2) 370 396 651 31 564 37 67346 454 135 991 1002 606 616 2485 2323

2009. Bruttó (eFt) 377 403 663 32 574 137 68558 462 137 6071 1020 617 627 2530 2365

Becs. (eFt) 377 403 663 32 574 137 68558 462 137 6071 1020 617 627 2530 2365 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Városrész

Hasznosítás módja Értékesítés Értékesítés Értékesítés Értékesítés Értékesítés Értékesítés Értékesítés Értékesítés Hasznosítás Értékesítés Értékesítés Értékesítés értékesítés értékesítés

forg.képes

1629/4

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

1766/

1894/

1895/

1896/

1992/

forg.képes

forg.képes

1742/

1651/37

1651/39

forg.képes

forg.képes

1651/30

forg.képes

forg.képes

1651/26

forg.képes

1650/3

1650/4

forg.képes

forg.képes

1649/4

1636/2

1649/2

forg.képes

forg.képes

1633/10

forg.képes

forg.képes

1629/1

forg.képes

forg.képes

1622/8

1633/7

forg.képes

1622/6

1629/5

forg.képes

1622/4

forg.képes

1620/1

forg.képes

forg.képes

1611/

forg.képes

forg.képes

1607/2

1622/3

forg.képes

1620/2

korl.forg.képes

1607/1

Besorolás

1860/

Helyrajzi szám

3. VÁROSRÉSZ





Tartalék

Lakóépület





Gyep

















Gázfogadó állomás


Óvoda

Jelenlegi funkció


lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

lakóingatlan

változatlan

Tervezett funkció

208

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

FŰTŐHÁZ

FŰTŐHÁZ 29

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

IPARTELEPI

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

NAGYKÁTAI

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

FŰTŐHÁZ 6.

Utca, házszám

211

40

858

839

20970

702

8015

321071

728

1078

27872

8120

5791

10861

85541

16425

305892

451

2783

63159

13084

59324

11976

8958

9502

11970

9113

220

2224

1368

Tel.terület (m2)

211

40

858

839

20970

58

8015

321071

728

1078

27872

8120

5791

10861

85541

16425

305892

451

2783

63159

13084

59324

11976

8958

9502

11970

9113

220

2224

1368

Önk.tul (m2)

2009.

215

41

400

400

21347

343

8930

387469

750

1117

974

16654

5895

11056

87081

17457,42

311398

459

2833

64296

13320

6482

12192

9119

9673

12185

9277

224

2264

2238,579

Bruttó (eFt)

215

41

873

854

21347

343

8773

326850

741

823

974

8266

5895

11056

87081

16721

311398

459

2833

64296

13320

60392

12192

9119

9673

12185

9277

224

2264

24168

Becs. (eFt)

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3.

Városrész

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

hasznosítás


korl.forg.képes

korl.forg.képes

korl.forg.képes

korl.forg.képes

korl.forg.képes forg.képes

forg.képes

forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/5

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

korl.forg.képes

2657/4

2731/3

korl.forg.képes

2038/

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/

korl.forg.képes korl.forg.képes korl.forg.képes

Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

4. VÁROSRÉSZ

Társasház

Társasház

Beépítetlen terület/

Beépített terület



Üdülő/ faházas Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Beépített terület

Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület

Lakóház udvar

Toldy Ferenc kórház Lakóház udvar

Toldy Ferenc kórház

Dózsa György Kollégi

Városi Televízió

Orvosi rendelő

Károlyi Mihály Keres

Óvoda (11.sz)

Városi Sportcsarnok

Kossuth Lajos Gimnáz

Várkonyi István Ált.

Várkonyi István Ált. Közgazdasági és info Kollégium

Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan változatlan változatlan változatlan változatlan változatlan


változatlan

változatlan változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan változatlan változatlan

Tervezett funkció

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

209

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

BELTERÜLET REGGEL 1 KOSSUTH FERENC 52 KOSSUTH FERENC 54 KOSSUHT FERENC 56 KOSSUTH FERENC

JÁSZBERÉNYI 9 JÁSZBERÉNYI 11. JÁSZBERÉNYI 19-21 KOSSUTH FERENC 42 KOSSUTH FERENC 44 JÁSZBERÉNYI 13- 17

JÁSZBERÉNYI 7

TÖRTELI 1-3. KOSSUTH FERENC 40.

TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.

KÖZTÁRSASÁG 36-38.

RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.

SZÉCHENYI TÉR KOSSUTH FERENC 32. RÁKÓCZI 54.

Utca, házszám

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás hasznosítás hasznosítás hasznosítás hasznosítás hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás hasznosítás hasznosítás


korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2006/5

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Társasház

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI 60

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

210



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

245

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

15

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

234

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

1579

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2006/7

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Társasház

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI 56

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

211



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

831

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

22

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

1779

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

2976

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2006/8

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Transzformátorállomás

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI 61

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

212



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

61

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

61

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

62

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

62

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2006/10

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Társasház

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI 62

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

213



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

334

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

42

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

1068

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

5487

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2006/12

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Tároló

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI 60

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

214



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

65

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

26

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

1198

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

1198

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2006/14

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám


Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

215



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

5766

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

5766

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

764

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

5870

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2009/1

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Beépítetlen ter.

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

BELTERÜLET

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

216



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

8738

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

8738

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

8895

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

8895

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2017/3

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Városi közfürdő

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI 33

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

217



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

6189

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

6189

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

125326,9

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

115083

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2019/4

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Beépítetlen ter.

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

BELTERÜLET

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

218



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

5641

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

5641

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

5743

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

5743

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2021/1

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Beépítetlen ter.

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI 35

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

219



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

1199

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

1199

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

1221

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

1221

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2043/1

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Beépítetlen ter.

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

BELTERÜLET

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

220

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

5072

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

5072

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

276

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

5163

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2048/1

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Udvar

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

SZÖVETSÉG

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI

221



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

3237

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

3237

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

3295

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

3295

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2048/3

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Társasház

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

222

RÁKÓCZI 51-55

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

638

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

26

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

10602,2

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

10811

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2092/

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám


Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

BELTERÜLET

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

223

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

3794

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

3794

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

58

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

3862

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

2113/

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám


Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

BELTERÜLET

RÁKÓCZI 64.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

224

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

4158

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

4158

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

4233

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

4233

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes


4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4 2637/10

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Társasház Lakóépület

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció



változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI 64. SZENT IMRE

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

225

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

428 208

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

45 4

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

923 1562

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

7338 2278

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4 4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

226

RÁKÓCZI 64. HERCEG 23-25

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

428

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

45

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

923

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

7338

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes


4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4 2657/1

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Társasház Társasház

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció



változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

227

RÁKÓCZI 64. SZENT IMRE HERCEG 15.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

428 500

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

45 27

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

923 307

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

7338 14040

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4 4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes


4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4 2657/5

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Társasház Beépítetlen terület

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció


változatlan lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

228

RÁKÓCZI 64. KOSSUTH FERENC

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

428 12559

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

45 12559

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

923 47423

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

7338 47423

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4 4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész

hasznosítás értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



korl.forg.képes

korl.forg.képes


forg.képes



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes


4022/6

4075/1 939/

943/

944/ 945/ 946/ 949/ 951/ 954/

955/1 956/ 963/8 963/9 963/10 963/11

963/12

963/13

963/14

970/3

2006/3

2006/4 2738/

korl.forg.képes

2731/1

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2657/4

4022/5

korl.forg.képes

2038/

2731/3

korl.forg.képes

korl.forg.képes

2017/2

korl.forg.képes

2008/2

2015/


Besorolás

935/ 936/ 2008/1

Helyrajzi szám

Társasház Butik sor

Társasház







Lakóház udvar




Városi Televízió

Orvosi rendelő


Óvoda (11.sz)





Jelenlegi funkció



változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan



változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


Tervezett funkció

RÁKÓCZI 64. RÁKÓCZI 20.

RÁKÓCZI 66

BELTERÜLET

BELTERÜLET

229

JÁSZBERÉNYI

JÁSZBERÉNYI



JÁSZBERÉNYI 7


TÖRTELI 1-3.

BÉKE TÉR 1.

TELEKI 12.

KOSSUTH FERENC

KOSSUTH FERENC 18.


RÁKÓCZI 33.

RÁKÓCZI 46.

RÁKÓCZI 50.


Utca, házszám

428 2105

327

5638

29709

187

231

5225 690 607 607 607 263

369 370 686 449 460 681

364

67669 787

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Tel.terület (m2)

2009.

45 2105

28

5638

29709

187

231

2195 124 279 190 162 263

95 91 152 3 2 80

108

67669 81

4910

1632

1503

909

8074

6707

5948

7515

8724

6990 8161 3438

Önk.tul (m2)

923 11726,35

820

5739

30951

190

235

61682 6999 12910 10563 10317 268

7719 7306 6819 1127 3478 1

8135

2037892 1709

1897,561

4364

27175,39

27313,29

90859,07

17782,43

97045

33797,02

132418,6

29879,49 100799,4 28079,62

Bruttó (eFt)

7338 7948

7190

5739

30244

190

235

61682 36407 285 193 165 268

52535 56306 40067 1127 873 23704

111

4989950 16850

31480

40301

30519

49737

708210

182491

504761

667212

495646

322716 694992 344353

Becs. (eFt)

4 4

4

4

4

4

4

4 4 4 4 4 4

4 4 4 4 4 4

4

4. 4

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4.

4. 4. 4.

Városrész


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás



forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

2152/

2178/6

2419/2

2524/210/

2524/211/

2524/215/

2525/

2604/

2605/4 2605/20

2605/36

2631/10

2631/30

2631/37

korl.forg.képe s korl.forg.képe s korl.forg.képe s korl.forg.képe s korl.forg.képe s forg.képes

Besorolás

2151/

1996/

5017/

4022/2

2473/

2279/2

Helyrajzi szám 2279/1

5. VÁROSRÉSZ

Lakóépület

Lakóépület

Lakóépület

Mocsár

Lakóház udvar Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Társasház Társasház

Mocsár

Beépítetlen terület Beépítetlen terület

Óvoda (5.sz.) Beépítetlen terület Társasház

Bölcsőde (5.sz.) Tűzoltólaktanya 10. sz.

Jelenlegi funkció Óvoda


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

változatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció változatlan

SZOLNOKI71.

TÖRTELI 4.

SZOLNOKI 67

BELTERÜLET

BELTERÜLET BELTERÜLET

JUHÁSZ GYULA 17 SZOLNOKI

BELTERÜLET

BELTERÜLET

TÁNCSICS MIHÁLY II. 22. VAK BOTTYÁN 24 BELTERÜLET

BEM 1

BEM 3

MALOM TÉR 1. MOZDONY

SZÉCHENYI 24-26. LÖVÉSZ 4.

DEÁK TÉR 1.

DEÁK TÉR

Utca, házszám

2533

2332

534

230

48700

450 3889

9385

1219

20935

740

560

2142

54

1399 2436

1042

1442

3284

5912

3436

Tel.terület (m2) 3408

2533

2332

534

48700

450 3889

9385

1219

20935

740

560

1812

54

243 694

1042

1442

3284

5912

3436

Önk.tul (m2) 3408

371501,8

174347,1

82844

49577

458 3959

9554

10836

17294,41

579,32

438,404

6022

55

2141,624 52

1061

3862,006

23179,74

75910,41

23014,67

Bruttó (eFt) 7497,151

2009.

180052

175795

58760

49577

458 3959

9554

18333

15984

753

570

18893

55

248 14851

1061

31338

47640

151961

91563

Becs. (eFt) 93118

5

5

5

5

5 5

5

5

5

5

5

5

5

5 5

5

5.

5.

5.

5.

5.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

értékesítés értékesítés

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

értékesítés

értékesítés

hasznosítás

értékesítés


értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


forg.képes

forg.képes


forg.képes

forg.képes


forg.képes

forg.képes forg.képes forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

4075/2

4075/3 4090/

4092/

4116/1

4126/ 4129/1

4148/

4174/2 4174/3 4221/2

4230/4

4237/3

4237/5

4237/6

4240/3

4247/1

4247/3

4269/2

Besorolás

4068/2

Helyrajzi szám

Termőföld Beépítetlen terület Beépítetlen terület Termőföld Termőföld Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület


lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan lakóingatlan lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan lakóingatlan

Üzlet

változatlan

lakóingatlan

Tervezett funkció


Társasház

Beépítetlen ter.

Jelenlegi funkció


KÖZTES

BELTERÜLET

KÉKKŐ

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

ASZALO 27. KÉKKŐ KÖZTES

ASZALO

BELTERÜLET KÉKKŐ

ASZALO

ASZALO

LÖVÖLDE SZÉL 21 TÖRTELI 1 BELTERÜLET

BELTERÜLET

Utca, házszám

227

2869

623

1026

325

4722

1388

2025

18181 10866 2567

5641

4812 11941 1211

3843

16 1069

2608

1047

231

Tel.terület (m2)

227

2869

623

1026

325

4722

1388

2025

18181 10866 2567

5641

4812 11941 1211

3843

16 1069

1215

1047

Önk.tul (m2)

231

2921

634

1044

331

4807

1413

2061

18979 11062 2421,5

5743

4899 12156 1233

3912

21 1088

6062

1500

Bruttó (eFt)

2009.

231

2921

634

1044

331

4807

1413

2061

18979 11062 3266

5743

4899 12156 1233

3912

383 1088

9874

1066

Becs. (eFt)

5

5

5

5

5

5

5

5

5 5 5

5

5 5 5

5

5 5

5

5

Városrész

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

átminősítés/értékesítés átminősítés/értékesítés értékesítés

értékesítés

értékesítés átminősítés/értékesítés értékesítés

értékesítés

hasznosítás értékesítés

hasznosítás

értékesítés


forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

5015/6

5354/1

5360/1

5360/2

5396/31

5396/43

5707/2

5707/11

5707/12

6000/

6040/

Besorolás

Helyrajzi szám 4518/74 4546/ 4547/ 4549/1 4610/1

Társasház

Beépítetlen terület Akasztószéli szilvás Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Lakóépület

Beépítetlen terület Mocsár

Jelenlegi funkció terület Társasház Társasház Nádas Nádas


változatlan

változatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

lakóingatlan

változatlan

lakóingatlan

Tervezett funkció telepfelszámolás telepfelszámolás telepfelszámolás változatlan változatlan

KOSSUTH LAJOS 40 BELTERÜLET

BÁTHORY 13

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

AKÁCOS AKÁCOS 1 CSENGERI 1 BELTERÜLET MOLNÁR 6

Utca, házszám

232

1027

526

665

665

665

43549

2119

4504

1027

526

665

665

665

43549

2119

4504

7551 97134

16483 966

16483 966 7551 97134

Önk.tul (m2) 360 11861 2593 54990

Tel.terület (m2) 360 12726 3576 54990

2009.

4306

7735

665

665

665

44333

2157

4971,6

7687 98882

16780 983

Bruttó (eFt) 366 16410 4043 55980

3084

7895

677

677

677

44333

2157

15183

7687 98882

16780 983

366 82582 6250 55980

Becs. (eFt)

5

5

5

5

5

5

5

5

5 5

5 5

5 5 5 5

Városrész

Hasznosítás

Hasznosítás

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Értékesítés

Hasznosítás módja Hasznosítás Hasznosítás Hasznosítás -

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép

58/

60/

83/

107/

161/

228/

237/

240/

247/

260/

263/

265/

287/

294/1

294/2

465/

Besorolás

9/

Helyrajzi szám

6. VÁROSRÉSZ

Általános

Kossuth Művelődési K

Erkel Ferenc Zeneisk

Művelődési ház

Táncsics Mihály Ált.

Óvoda (1.sz.)

Mozgókönyv tár

Általános Iskola

Családsegítő központ

Óvoda (7.sz.)

Gyermek könyvtár

Orvosi rendelő

Óvoda (6.sz.)

Filmszínház

Városi Könyvtár

Általános Iskola

Óvoda (4.sz)

Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció

DOROTTYA

KOSSUTH TÉR 5/A

KUT 2

PETŐFI SÁNDOR 1

EÖTVÖS TÉR 8

EÖTVÖS TÉR 6/a

EÖTVÖS TÉR 5

SELYEM 1.

PESTI 7.

PESTI 10.

GUBODY 5

RÁKÓCZI 7

ADY ENDRE 3-5.

BATTHYÁN Y 1.

SZABADSÁG 5/A

NÉPKÖR 1.

KÖRÖSI 6.8.

Utca, házszám

418

2750

607

1271

5686

1047

570

565

1560

1920

472

1038

1674

986

375

2574

902

233

Tel.terület (m2)

418

2750

607

1271

5686

1047

570

565

1560

1920

472

1038

1674

986

375

2574

902

Önk.tul (m2)

394,218

26031,1

3064,055

12462

103235,3

2442,279

1786,193

55513

24644,61

11848,91

25597,84

40747,61

2137,027

52305,31

4586,567

21956,38

1948,376

Bruttó (eFt)

2009.

14682

342113

196753

21592

794203

44501

28797

55513

43922

115343

62972

292543

56184

141956

25273

152296

54448

Becs. (eFt)

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

6.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

korl.forg.kép es

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

1052/

2943/

2950/

3121/

4/

14/

43/

44/

51/2

52/

65/

forg.képes

forg.képes

forg.képes

67/1

67/2

68/

forg.képes

korl.forg.kép es

1034/5

66/

korl.forg.kép es

es

Besorolás

488/

Helyrajzi szám

Üzletek

ÜZLETEK

Kossuth gyógyszertár

Étterem

Üzlet

Üzlet

Műhely

Fogászati műhely

Üzletek

Irodaház

Társasház

Bölcsőde (2.sz.)

Óvoda (3.sz.)

Óvoda

Óvoda (2.sz.)

Bem József Szakmunkás

Tüdőgondoz ó

Jelenlegi funkció Iskola


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció

SZABADSÁG TÉR

KOSSUTH FERENC

GUBODY 17.

KOSSUTH FERENC 1

SZABADSÁG TÉR 5 SZABADSÁG TÉR

SZABADSÁG TÉR 5

SZABADSÁG TÉR 2.

KOSSUTH TÉR 10

ALKOTMÁN Y 11.

KŐRÖSI úT 4.

DOZSA GYÖRGY 9.

SZÉP 36.

SZÉP 34.

SZÉCHENYI 14.

JÁSZBERÉN YI 2.

PESTI 18

Utca, házszám 1/B

1190

525

355

1551

1252

739

270

772

1208

592

617

949

959

938

2397

19926

1219

234

Tel.terület (m2)

1190

525

355

1551

1252

739

270

772

1208

592

116

949

959

938

2397

19926

1219

Önk.tul (m2)

37139,38

7121,64

26149,06

105989,4

16586

50825

12521

29583,33

17288

8992

1664

2419,244

9947,813

4399,099

7628,275

477310,7

19312,35

Bruttó (eFt)

2009.

60825

18224

28021

131534

54343

50825

13378

64804

149489

8992

3982

37668

30613

18422

82740

876769

34563

Becs. (eFt)

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6.

6.

6.

6.

6.

6.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

Hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes


forg.képes

forg.képes


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

81/

86/

104/

108/

127/

159/1

163/ 164/3

164/4

171/

221/1 221/3

226/

229/

233/

249/

250/

264/2

Besorolás

77/

Helyrajzi szám

Társasház

Családi ház

Társasház

Sport Múzeum

Udvar /garázs/

Üzletsor

Posta Társasház

Lakóépület

Társasház BEÉPÍTETT TERÜLET Lakóház udvar

Lakóház udvar

Egylakásos lakóépület

Lakóház udvar

Műhely, üzletek

Lakóépület

Társasház

Társasház

Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


változatlan

változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció

EÖTVÖS TÉR 6

EÖTVÖS TÉR 1

SELYEM

GUBODY 9

GUBODY 13

KOSSUTH FERENC 2

GUBODY 28 KOSSUTH FERENC 2-4

KOSSUTH FERENC 12

KOSSUTH FERENC 79.

TELEKI TELEKI

RÁKÓCZI 9

BATTHYÁN Y 18/A

BATTHYÁN Y4

RÁKÓCZI

SZABADSÁG TÉR 8

SZABADSÁG TÉR 9

RÁKÓCZI 6

Utca, házszám

8940

566

666

775

54

448

314 751

1077

578

1062 1108

1027

395

833

1952

516

496

766

235

Tel.terület (m2)

492

102

296

775

33

3

314 535

73

18

24 1108

33

206

496

1843

410

159

236

Önk.tul (m2)

23069

1383

4400

2292,311

1668

11115

18561 8904

2669

1520

753 14640

3040

2994

7816

25218

14138

2267

7576

Bruttó (eFt)

2009.

12708

8179

14129

27943

1668

41

18561 23938

2639

244

837 14640

434

10724

12843

84221

41958

10443

25820

Becs. (eFt)

6

6

6

6

6

6

6 6

6

6

6 6

6

6

6

6

6

6

6

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

320/

329/

338/

355/

400/

401/

forg.képes

275/6

forg.képes

forg.képes

275/2

310/4

forg.képes

273/

forg.képes

forg.képes

264/2

292/

forg.képes

250/

forg.képes

forg.képes

249/

forg.képes

forg.képes

233/

284/

forg.képes

229/

282/

forg.képes

Besorolás

226/

Helyrajzi szám

Beépítetlen ter.

Raktár

Lakóház, udvar

Irodaház

Lakóház udvar

Társasház

Lakóépület

Ceglédi Kaszinó


Üzlet

Fedett piac


Üzletek

Társasház

Családi ház

Társasház

Sport Múzeum

Udvar /garázs/

Üzletsor

Jelenlegi funkció


üzleti ingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

üzleti ingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció

BUZOGÁNY 18

HUNYADI 21.

HOLLOS 20.

BOCSKAI 9.

BOCSKAI 6

DAMJANIC H 17-19

BELTERÜLE T

FELHÁZ 62

ÁRPÁD

ÁRPÁD

KOSSUTH TÉR

PIAC

PIAC 1

EÖTVÖS TÉR 6

EÖTVÖS TÉR 1

SELYEM

GUBODY 9

GUBODY 13

KOSSUTH FERENC 2

Utca, házszám

456

609

579

2021

888

841

1925

591

372

750

4881

58

775

8940

566

666

775

54

448

236

Tel.terület (m2)

456

381

579

651

154

756

262

591

372

500

4881

58

505

492

102

296

775

33

3

Önk.tul (m2)

15

1524

5905

5902

665

5037

35625

3492

4915

6610

121210,6

872

7365

23069

1383

4400

2292,311

1668

11115

Bruttó (eFt)

2009.

1722

7803

5905

23366

1975

51927

24522

23258

4915

10456

125135

872

18281

12708

8179

14129

27943

1668

41

Becs. (eFt)

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

Városrész

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

értékesítés

Hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes forg.képes forg.képes

888/14

923/

938/

975/

1098/

1319/25

1321/1

2745/

2965/

3027/

3096/ 3814/ 7352/

forg.képes

477/

forg.képes

forg.képes

462/

544/

forg.képes

451/1

513/

forg.képes

Besorolás

417/

Helyrajzi szám


MAGYAR MÁLTAI SZERET

változatlan

változatlan

változatlan

üzleti ingatlan

üzleti ingatlan

üzleti ingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció

Üzletek Társasház

Társasház

Társasház

Lakóépület




Széchenyi u-i sorház

Lakóház udvar

Lakóház udvar

Üdülő

Lakóház

Családi ház

Lakóház udvar

Mozgássérült ek Önáll

Lakóépület

Lakóépület

Jelenlegi funkció


BAJCSYZSILINSZKI 26

KÖRÖSI 3 SZARKA 5

SZOLNOKI 30

BÉKE

TELEKI 14

BELTERÜLE T

BELTERÜLE T

HOLD

SZÉCHENYI

JÁSZBERÁN YI 1

PESTI 44

ZÖLDVÁRA LJA 1.

MÁRIA 5

MÁRIA 2

PESTI 15

PESTI 23

ADY ENDRE 5

ADY ENDRE 63

Utca, házszám

812 397 614

573

1956

347

1604

54629

860

3546

886

659

2773

351

473

1014

527

3200

2962

237

Tel.terület (m2)

812 253 614

95

822

103

1604

54629

860

3546

25

376

801

59

198

520

527

534

18

Önk.tul (m2)

3095 2421 19153

412

9443

11557

1633

58126

875

97

2205

1506

15073

5000

810

2580

2857

819

30

Bruttó (eFt)

2009.

4647 7854 19153

2427

14154

15638

1633

57268

875

3610

3865

1867

14409

5000

747

11576

27522

819

30

Becs. (eFt)

6 6 6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

Városrész


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

értékesítés

értékesítés

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


forg.képes

forg.képes

8197/

forg.képes

8073/24

forg.képes

forg.képes

8073/3

8196/

forg.képes

6951/

8194/4

forg.képes

6915/1

forg.képes

forg.képes

6911/

forg.képes

forg.képes

6909/

8193/

forg.képes

6830/

8087/

forg.képes

6829/

forg.képes

forg.képes

6786/

forg.képes

forg.képes

6783/1

8086/

forg.képes

6757/

8073/28

forg.képes

korl.forg.képes

7952/

forg.képes

korl.forg.képes

7605/

6352/1

korl.forg.képes

7604/

6097/1

korl.forg.képes

Besorolás

6097/2

Helyrajzi szám

7. VÁROSRÉSZ

Mocsár

Töltés

Termőföld

Anyagbánya





Lakóház udvar




Dögtér





Sporttelep


Társasház

Óvoda (9.sz.)

Szociális otthon

Szociális otthon

Óvoda

Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

lakóingatlan

változatlan

lakóingatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció

821

BAJCSYZSILINSZKI 5.

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

LÁP 17

LÁP 15

BELTERÜLET

BELTERÜLET

SZÉRÜSKERT 30

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BULCSU 15

BULCSU 17

BELTERÜLET

BELTERÜLET

238

63264

7592

241506

25038

642

604

63984

666

605

427

29879

20102

8933

1589

1303

5091

84142

52029

CSUTAK KÁLMÁN 31/B.

1336 306

BELTERÜLET

KŐRÖSI úT 51

1715

4884

POSTA 2.

1746

BÁTHORY 11.

Tel.terület (m2)

BAJCSYZSILINSZKI 1.

Utca, házszám

63264

7592

241506

25038

642

604

63984

666

605

427

29879

20102

8933

1589

1303

5091

84142

52029

306

871

1715

821

4884

1746

Önk.tul (m2)

2009.

64463

7729

245849

66209

654

615

65136

678

2051

435

27375

20464

9094

1618

1326

5183

1058

18221,98

284

12575

5566,351

14346,12

57623,68

2925,169

Bruttó (eFt)

64403

7729

245849

66209

654

615

65136

678

3218

435

27375

20464

9094

1618

1326

5183

85657

98366

740

11736

48958

25412

145062

45682

Becs. (eFt)

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7

7.

7.

7.

7.

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

hasznosítás

értékesítés

értékesítés

értékesítés

hasznosítás

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

hasznosítás

értékesítés

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

5739/8

5741/

9401/1

9403/

9445/

9456/

forg.képes

5731/4

forg.képes

forg.képes

5724/

forg.képes

forg.képes

5719/13

5739/7

forg.képes

5719/2

5739/3

forg.képes

Besorolás

5707/18

Helyrajzi szám

8. VÁROSRÉSZ


ipari iparikereskedelmi

239

20191

4032

2611

KÜLSŐ-TÖRTELI U. 49.

6718

25527 2426


Raktárépületek

53914 64356

BELTERÜLET

BELTERÜLET

KÜLSŐ KŐRÖSI

változatlan

ipari


157328

23259

DINNYÉSHALOM 274 BELTERÜLET

40835

4500

21572

Tel.terület (m2)

BELTERÜLET

KŐRÖSI

BELTERÜLET

Utca, házszám

Társasház

ipari


ipari

ipari

ipari

ipari

Beépítetlen ter.

Műhelyek

Vásártér

Gyep (legelő)

Gyep (legelő)

ipari

ipari

Ipartelep

változatlan

Anyagbánya

ipari

Tervezett funkció



Jelenlegi funkció


20191

4032

2170

2426

6718

25527

64356

53914

157328

23259

40835

4500

21572

Önk.tul (m2)

2009.

44681

4105

4332

2470

6839

33763

70488

54884

160160

9500

41570

25473

24250

Bruttó (eFt)

44681

4105

11689

2470

6839

98376

71053

54884

160160

40956

41570

4581

21960

Becs. (eFt)

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

Városrész

értékesítés

értékesítés

hasznosítás

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

értékesítés

-

értékesítés


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

0269/

0270/1

0277/12

0289/16

0334/7

forg.képes

forg.képes

0725/2

0849/3

forg.képes

0635/4

forg.képes

forg.képes

0629/14

forg.képes

forg.képes

0624/8

0783/2

forg.képes

0412/

0725/3

forg.képes

forg.képes

0411/

0346/26

0355/9

forg.képes

forg.képes

0346/10

forg.képes

forg.képes

0221/4

0337/51


091/40 0137/19

forg.képes

forg.képes

064/9

forg.képes

forg.képes

052/7

0334/10

forg.képes

048/13

0334/9

forg.képes

Besorolás

048/12

Helyrajzi szám

9. VÁROSRÉSZ


Gyep

Gyep

Termőföld

Szántó

Termőföld + Tanya

Anyagbánya


Szántó

Szántó

Szántó

Termőföld

Tanya

Termőföld

Termőföld

Termőföld + Tanya

Termőföld /erdő/

Szántó

Termőföld

Vendégház

Beépítetlen terület Termőföld


Termőföld

Tanya

Termőföld

Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET KÜLTERÜLET Csemő KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

240

4275

1834

4316

25896

1180

417255

1458

188037

21901

98935

100

29647

12778

2880

6000

4800

2878

2000

209094

4275

1834

4316

25896

1180

417255

1458

188037

21901

98935

100

29647

12778

2880

6000

4800

2878

2000

209094

93737

1631

1631 93737

1508 719

37405

2877

2136

2877

Önk.tul (m2)

2335 719

37405

2877

2136

KÜLTERÜLET

2877

UGYER, XI. 89/909

Tel.terület (m2)

UGYER VII. DűLő

Utca, házszám

2009.

1724

32

54

842

46

18977

327

71654,3

8345,705

3305

2

530

0

4940

0

0

1478

7

4348

9986

555

338 3

8379

48

2147

122

Bruttó (eFt)

1724

32

54

842

46

18977

327

42120

4906

3305

2

530

0

4940

0

0

1478

7

4348

9986

26105

338 3

8379

48

2147

122

Becs. (eFt)

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9 9

9

9

9

9

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

9711/

9770/1

9772/

9773/2

9773/29

forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

9844/26

9844/28

9844/30

forg.képes

9835/3

forg.képes

9815/46

9803/25

9814/4

forg.képes

9778/

forg.képes

forg.képes

9776/

forg.képes

forg.képes

9774/34

9814/3

forg.képes

9774/32

9814/2

forg.képes

forg.képes

9774/3

forg.képes

forg.képes

9705/2

forg.képes

forg.képes

9699/

9774/2

forg.képes

9690/

9774/1

forg.képes

forg.képes

forg.képes

0987/4

9607/

forg.képes

0981/7

9605/

forg.képes

Besorolás

0979/

Helyrajzi szám

Termőföld / szántó/

Termőföld /szőlő/

Termőföld

Szántó

Termőföld /kert/

Termőföld

Termőföld

Termőföld

Zártkert












Anyagbánya






TELEPHELY

Lakóépület


Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT

BELTERÜLET

BELTERÜLET

241

25070

1096

5296

14007

2831

2279

1689

283

1232

BELTERÜLET

14890

MANDULA UTCA 28

9762

304

826

2106

2646

9844

812

2378

5171

6824

2194

281

107

98

52

4113

311856

7488

27133

Tel.terület (m2)

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

KÜLTERÜLET

TÖRTELI 30.

KÜLTERÜLET

Utca, házszám

25070

1096

5296

14007

2831

2279

1689

283

1232

14890

9762

304

826

2106

2646

9844

812

2378

5171

6824

2194

281

107

98

52

4113

311856

7488

27133

Önk.tul (m2)

2009.

20457

894

4322

11430

1590,4

928

687

116

1005

15158

9938

309

841

2144

2694

10021

827

2421

5264

8597

2233

286

109

100

53

4187

234000

15071

6078

Bruttó (eFt)

20457

894

4322

11430

2310

1860

1378

231

1005

15158

9938

309

841

2144

2694

10021

827

2421

5264

8597

2233

286

109

100

53

4187

335527

22648

6078

Becs. (eFt)

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes

10654/

11112/

11640/

forg.képes

01128/1

01144/2

forg.képes

forg.képes

forg.képes

01080/1

01113/2

forg.képes

01068/6

01113/1

forg.képes

forg.képes

01066/3

01068/2

forg.képes

01055/3

01066/6

forg.képes

forg.képes

01055/2

forg.képes

forg.képes

01047/3

forg.képes

forg.képes

01047/2

01049/5

forg.képes

9991/1

01047/5

forg.képes

9990/3

9893/7

forg.képes

forg.képes

9893/6

9931/37

forg.képes

9893/5

forg.képes

forg.képes

9892/23

forg.képes

forg.képes

9889/

9914/2

forg.képes

9879/4

9900/

forg.képes

forg.képes

9844/33

forg.képes

Besorolás

9844/32

Helyrajzi szám

Szántó

Zártkert

Szőlő /zártkert/

Otthontalanok Átmene

Tanya

Termőföld

Szántó

Termőföld /G-1 áteme

Erdő

Termőföld

Gyep

Erdő

Gyep

Gyep

Erdő

Erdő

Erdő

Erdő

Termőföld /szántó/


ZÁRTKERT

ZÁRTKERT


Anyagbánya

Anyagbánya

Termőföld

Termőföld

Termőföld

Szántó



Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BUDAI U. 244.

242

KÜLSŐ KŐRÖSI

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

KÜLTERÜLET

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT

BELTERÜLET

BELTERÜLET

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT

BELTERÜLET

ZÁRTKERT

BELTERÜLET

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT

Utca, házszám

2827

264

1069

8078

856

2877

69466

412366

2877

2877

2877

2877

2877

2877

2877

2950

2877

2913

23179

355

1298

802

2877

51297

5232

64087

58519

2877

1046

56456

2801

Tel.terület (m2)

2827

82

1069

8078

856

2877

69466

412366

2877

2877

2877

2877

2877

2877

2877

2950

2877

2913

23179

355

530

802

2877

51297

5232

64087

58519

2877

1046

56456

2801

Önk.tul (m2)

2009.

2307

66

872

12231,56

2246

240

10556

9554,72

10

36

31

19

31

12

42

20

19

19

20963

290

432

654

2348

36278

4269

50412

3592

2249

854

44683

2286

Bruttó (eFt)

2307

66

872

18832

2246

240

280

7014

10

36

31

19

31

12

42

20

19

19

18914

290

432

654

2348

36278

4269

48736

3592

2249

854

46068

2286

Becs. (eFt)

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

Városrész

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

Hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


forg.képes

forg.képes

forg.képes

forg.képes


12319/

12321/

12322/

12323/ 12324/

Erdő Kemping

Erdő


Erdő




Szabadidőpark

Szántó EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ KÖZP

Csónakázó tó


Szőlő /zártkert/ Beépítetlen terület

Szőlő

Szőlő

Kert

Jelenlegi funkció


változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan

változatlan


változatlan

változatlan

változatlan

Tervezett funkció


BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

FÜRDŐ ÚT 27

ZÁRTKERT

ZÁRTKERT / Budai BELTERÜLET


BELTERÜLET

BELTERÜLET

BELTERÜLET

Utca, házszám

34583 40364

55777

7327

20091

11000

11100

1037

31409

96402

1438

47391

966

957 650

958

2225

1847

Tel.terület (m2)

34583 40364

55777

7327

20091

11000

11100

1037

31409

96402

1438

47391

966

957 650

958

2225

1847

Önk.tul (m2)

2009.

25072,68 29263,9

40438,33

5312,075

14565,98

7975

8047,5

1092

126

1767803

1173

12348,9

788

781 530

782

1816

1507

Bruttó (eFt)

28358 41091

44477

7459

16475

950

8168

1056

126

1710806

1173

63634

983

781 530

782

1816

1507

Becs. (eFt)

9 9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9 9

9

9

9

Városrész


hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás ha

hasznosítás

hasznosítás

hasznosítás


243

Az összes ingatlanértékesítésből származó bevétel alakulása (városrészek összesítése alapján): Az értékesített ingatlanokból származó bevétel 2 299 174 e Ft. Ez jelentheti a Városrész Várható bevétel (e Ft) 1. 32 445 városfejlesztési tevékenységekhez szükséges önerő egy részét. 2. 46 774 3. 998 261 4. 82 410 5. 315 936 6. 66 413 7. 209 881 8. 547 054 9. 0 Összesen 2 299 174

forg.képes

12307/

12318/

forg.képes

12306/

12317/

forg.képes

12305/

forg.képes

forg.képes

12303/

forg.képes

forg.képes

12059/ 12302/

12314/


12051/

12308/

forg.képes

forg.képes

11983/1

forg.képes

Besorolás

11980/

Helyrajzi szám



2009.

6. PARTNERSÉG Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításakor széleskörű egyeztetések történtek a város és annak legfőbb problémái megismerésének, valamint az ehhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések meghatározásának érdekében. Az alábbiakban részletezett egyeztetések, közösségi rendezvények, partneri együttműködések segítették a jelenlegi fejlesztési program elkészítését: -

lakossági fórum megrendezése két helyszínen az IVS-ről való tájékoztatás érdekében képviselőtestületi prezentációk lakossági kérdőíves felmérés az akcióterületen, közösségi tervezői nap szervezése mélyinterjú sorozat a település életében meghatározó civil és intézményi szereplőkkel, vállalkozókkal és vezető köztisztviselőkkel kistérségi egyeztetés

Ezen fenti módszerek alkalmazásával az IVS előkészítése során a lakosság, a meghatározó helyi szereplők véleményének aktív visszacsatolására került sor az anyagban. A partneri kapcsolatok kialakítása során fontos szempont volt, hogy előzetes meghirdetés révén (honlap, televízió, helyi újság) minél többen vegyenek részt az eseményeken. VÁLLALKOZÓK Az egyeztetéseken szaktanácsadók, gazdasági szakértők, valamint építész szakemberek vettek részt, ami elősegítette a program több aspektusból (gazdasági, szociális, környezeti) történő megközelítését. A településen általános jelenség, hogy a nagyobb helyi vállalkozók helyi vagy kistérségi lakosok, mi több, jelentős társadalmi szerepet vállalnak. Éppen ezért, a civil szervezetekkel folytatott irányított beszélgetésekkel párhuzamosan a gazdasági élet szereplői is egy mélyinterjú keretében adtak hangot véleményüknek, saját szempontjaik szerint értékelve Cegléd helyzetét. CIVILEK ÉS INTÉZMÉNYI SZEREPLŐK Cegléden 72, a helyi lakosság részvételére alapozott civil szervezet működik. A társadalmi, gazdasági és politikai szféra összes területét lefedik, egyúttal aktivitásuktól, ismertségüktől és elfogadottságuktól függően alkalmasak az itt lakók érdekeinek megjelenítésére, képviseletére is. Nyilvánvaló, hogy a tervezett projekt eredménye nagymértékben függ a fejlesztések elfogadottságától, a lakosság véleményétől. Ez utóbbi körbe tartoznak a civil szervezetek/egyesületek is. A civil szervezet intézményesült keretekkel és sok esetben megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek, egy adott cél érdekében tevékenykedő egyéneket tömörít, ezáltal ösztönzi tevékenységüket, valamint az intézményesült kereteknek köszönhetően könnyebben válik a településfejlesztési akciót tervező szervezet vagy önkormányzat partnerévé, mint az egyes személyek. A szakhatóságokkal való egyeztetés azon fejlesztési elképzelések esetén történt meg, amelyekben pontosan körvonalazódott a beruházás és megkezdődtek a tervezési munkálatok. A jogszabályi követelményeknek megfelelően az építési engedélyek kiadásakor megtörténtek a szakhatósági egyeztetések.

244


2009.

KÉPVISELŐK, TISZTSÉGVISELŐK A képviselő-testületi prezentációk biztosították, hogy helyi döntéshozók folyamatosan találkozzanak az önkormányzati hivatalokkal és lakossággal történő egyeztetés folyamatával. A stratégiai tervezés során számos egyeztetés történt a város képviselőtestületével, melyek lehetővé tették a fejlesztési program előzetes tartalmának kialakítását. A fejlesztések és azok eredményei a kistérséget is jelentős mértékben érintik, ezért a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás képviselőivel – többek között Földi László polgármesterrel, aki egyben a Társulás elnöke, valamint a Társulás Munkaszervezetének vezetőjével, dr. Ferenczi Norberttel – is végeztünk interjúsorozatot, mely biztosította a Ceglédi kistérség városfejlesztési programba történő teljes körű bevonását. A fejlesztési elképzelések transzparenciájához hozzájárult a helyi sajtóban történő megjelenés is, ahol a lakosok folyamatos tájékoztatást kaptak a fejlesztési elképzelésekről, a fejlesztésekkel kapcsolatos nyílt napokról, melyeken (a korábbi évek során különféle tárgyban megrendezett tájékoztató fórumok részvételi arányaihoz képest) nagy számban számmal jelentek meg, és alkottak írásos vagy szóbeli véleményt. Az elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiát a lakosság a város honlapján olvashatja, véleményezheti (www.cegled.hu). A városrészek esetében az egyes fejlesztési elképzeléseket írásban küldték meg a képviselők, így lehetőség nyílt arra, hogy a városrészi lakossággal szoros kapcsolatot ápoló és egyben a legtöbb és legaktuálisabb információval rendelkező személy nyilatkozhatott a fejlesztési elképzelésekről. LAKOSSÁG A fejlesztési tervek kidolgozása során nincs lehetőség a lakosság teljes körű, a tájékoztatást és a visszacsatolást is biztosító bevonására. Ezért általában olyan megoldásokat használtunk, melyek a fenti követelményeknek legalább részben eleget tudnak tenni: - tájékoztató plakátok (a visszacsatolás lehetősége korlátozott), - lakossági fórumok, (tájékoztatás és a visszacsatolás is biztosított, ám a teljesség és a reprezentatív képviselet kizárt); - kérdőíves felvételek (megfelelően kezelt reprezentativitás, de csak egyoldalú véleménynyilvánítási lehetőség) Kvantitatív kutatást folytattunk a fejlesztési súlypontok megfelelő elhelyezése érdekében. Az interjúkba bevont személyek egy-egy szakterület képviselői voltak, így lehetőség nyílt az iparban, kereskedelemben, iskolákban, óvodákban, idősek otthonában, romák között dolgozó, közösségfejlesztésben, építészetben, önkormányzati képviselői megbízatásban, helyi politikában tevékenykedő személyek véleményét meghallgatni, ütköztetni. Összességében egyetértés mutatkozott abban, hogy a legsürgetőbb teendő az infrastrukturális hiányosságok felszámolása, a főbb városi problémák kezelése, valamint a városközpont fejlesztése. A javaslatokat a tervezés során a szakértők beépítették a programba. A kvantitatív kutatás során területi (kvótás) mintavétellel választottunk ki 500 ceglédi polgárt, az egyes kvótákon belül véletlen mintavétellel. A kutatást végzők különös figyelmet fordítottak arra, hogy mindegyik városrészben készítsenek interjúkat. A megkérdezett csoportok nagyságát a városrészek népességéhez igazítottuk. A megkérdezettek elmondhatták véleményüket a város egészét, illetve saját városrészüket érintő legfontosabb problémákról, értékelték az előzetesen kialakított fejlesztési elképzeléseket, valamint további javaslatokat tehettek további fejlesztésekre. A felmérés leginkább az egyes projektek priorizálásában jelentett nagy segítséget. (A felmérés eredményeit részletesen a 2. számú Melléklet tartalmazza.)

245


2009.

A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetőségei és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása Az integrált városfejlesztési stratégia készítésének kezdetekor azonosításra kerültek a tervezésben és a fejlesztésben résztvevő célcsoportok. Az elsődleges és a másodlagos célcsoportok meghatározása is megtörtént. 34. táblázat - Elsődleges célcsoportok meghatározása Részvétel a Kommunikáció, Célcsoport partnerségben partnerség építés módja Város lakossága

Városrészek lakossága Városfejlesztés aktív civil szervezetei Környezettel foglalkozó civil szervezetek Kisebbségi Önkormányzatok Gazdasági szereplők

Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés

Internet, lakossági fórumok, lakossági kérdőívek, személyes interjúk, újságcikkek és médianyilvánosság, kiadványok Internet, kérdőívezés, lakossági fórumok, újságcikkek és médianyilvánosság, kiadványok Fórum, interjúk Fórum, interjúk Interjúk Fórum, interjúk

35. táblázat – Másodlagos célcsoportok meghatározása Részvétel a Kommunikáció, Célcsoport partnerségben partnerség építés módja Környező települések vezetői, főépítész Önkormányzati képviselők, önkormányzati bizottságok Város közintézményeinek vezetői (kulturális, szociális, oktatási, közigazgatási, környezeti)

Véleményezési szakaszban Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés

Folyamatos egyeztetés és Fórum Interjúk, kérdőívezés Fórum, interjúk, fókuszcsoportos interjúk, mélyinterjúk

A tervezési folyamat során tehát megtörtént - a városrész önkormányzati képviselőivel és különböző bizottságaival a városrészi programok egyeztetése; - a városrészre vonatkozó, az IVS-ben megjelenő javaslatok civil szervezetekkel és a városrészek intézményeinek vezetőivel (pl. iskolaigazgatók, kultúrházak), valamint a városrészek meghatározó gazdasági vezetőivel (legfontosabb cégek, vállalkozók) véleményeztetése; - az informáltság javítása érdekében a fejlesztési stratégia városi önkormányzati honlapon való közzététele

246


2009.

AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE („MONITORING”) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA A stratégiai tervezés és stratégiai látásmód az IVS kidolgozását és elfogadását követően nem szűnik meg. A megfogalmazott célok és a hosszú távú hatások minél sikeresebb elérése érdekében az IVS-ben foglaltak rendszeresen felülvizsgálásra kerülnek a stratégiai döntéshozók által. A stratégia megvalósulásának monitoringja a megfogalmazott hosszú és középtávú városfejlesztési célok megvalósulásának nyomon követésére kialakított mechanizmust jelenti. A monitoring rendszer célja, hogy a folyamatos és ciklikus vizsgálatok rendszere együttesen legyen alkalmas arra, hogy mind a város vezetése, mind a városfejlesztés elsődleges és másodlagos célcsoportjai számára folyamatos visszajelzést adjon a városfejlesztési stratégia végrehajtásának alakulásáról és objektív mutatórendszerrel segítse az IVS végrehajtását és a szükséges módosítások elvégzését. Az IVS-ben foglalt célok, beavatkozási pontokra rögzített elvárások előrehaladásának folyamatos nyomon követése a Városfejlesztési Társaság feladata. Ennek nyomán értékelések készülnek, melyek elsősorban az eredmény mutatók számbavételét jelentik. Az egyes akcióterületekre vonatkozó monitoring Az egyes akcióterületekre vonatkozó indikátorrendszer az adott Akcióterületi Terv keretei között kerül meghatározásra. Az ingatlanfejlesztési monitoring Az integrált városfejlesztési stratégia alapján előkészített önkormányzati (EU forrásból, hazai forrásból és saját forrásból), állami vagy a magánszférából kiinduló projektek által kifejtett hatások és a létrejövő szinergia mérésére a körzetekre vonatkozó ingatlanár-változás, illetve az adott akcióterületen működő vállalkozások száma és éves adózott nyeresége együttesen szolgál. A beavatkozásokkal érintett területek esetében az ingatlanok átlagértéke is növekszik, amely az ingatlanok becsülhető ingatlanárában, és a bérleti díjak változásában jelenik meg. Eredmény, output és hatásindikátorok együttesen mutatják a gazdaságélénkítés hatásait. Kiemelkedően fontos, hogy a városfejlesztés területén elért eredmények, és a stratégiában meghatározott célok mérése folyamatba építetten valósuljon meg. A társadalmi eredmények mérését az önkormányzat folyamatosan biztosítja, elsősorban fórumlehetőségekkel. Személyes és korszerű telekommunikációs eszközökön keresztül az elért eredmények bemutatásra kerülnek a lakosság érdekelt csoportjai számára, és a jövő fejlesztési elképzelései is megvitatásra kerülnek. A környezeti eredmények mérésére jogszabályi kötelezettségekből adódóan is folyamatosan sor kerül.

247


2009.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ LEFOLYTATOTT MÉNYINTERJÚK BEMUTATÁSA Az integrált városfejlesztési stratégia illetve az akcióterv nem támaszkodhat kizárólag statisztikai adatokra, elemzésekre illetve területi alapú leírásokra. A program megalapozásához emiatt két lépcsős kutatást is végrehajtottunk Cegléden. A kutatás első lépcsőjében a város prominensei- vezető tisztségviselők, önkormányzati képviselők, intézmények, egyházak, gazdasági szervezetek, társaságok vezetői, képviselői- körében hajtottuk végre az interjú sorozatot, azzal a céllal, hogy megismerjük véleményüket a város problémáival, lehetőségeivel és a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. Az interjúkat követően a stratégia és az akcióterv végleges meghatározása után kérdőíves kutatást is folytattunk a város lakói körében, tételesen is megmérve véleményüket és preferenciáikat, a városfejlesztési elképzeléseivel kapcsolatban. Most a mélyinterjúk eredményeit foglaljuk össze. 1. Módszertan A kutatás során a mélyinterjú célja az volt, hogy megismerjük a városban, vezető beosztásban tevékenykedők véleményét, a döntésekkel, fejlesztésekkel kapcsolatos elégedettségi szintet, feltárni azt, hogy a mindennapi gondolkodás síkján, hogyan jelenik meg a város presztízse. A vizsgálat típusa: leíró, kvalitatív Az adatgyűjtés módszere: félig strukturált mélyinterjú Az adatok felvételi helyei: polgármesteri hivatal, munkahelyek Mélyinterjú alany: 18 fő A mélyinterjú alanyainak összetétele: - Polgármester, bizottsági elnök, települési képviselő: 11 - Nem önkormányzati intézmények, hivatalok, gazdasági és egyéb szervezetek képviselői: 6 fő - Országgyűlési képviselő: 1 fő 2. A beszélgetések a következő témaköröket érintették: -

Mire lehetnek büszkék az itt élők, mitől válik egyedivé Cegléd? „Mi fáj?”, bajok, problémák, megoldásra váró feladatok (infrastruktúra-, közlekedés, parkolás stb. - oktatás, szolgáltatás, munkahelyteremtés stb.) Mit kellene fejleszteni Cegléden? (beavatkozási pontok ismertetése, véleményezése, hol szükséges a felújítás, miért, milyen funkcióval, stb.) Kommunikáció, kapcsolat az önkormányzattal, információáramlás Javaslatok

3. Mi a ceglédi identitás? Erősségek Cegléd belesimult a túl iparosodott mezővárosok arculatába. A rendszerváltás óta keresi a helyét. A városban született emberek általában zárkózottak, nehezen nyílnak meg, így nehezebben fogadják be a letelepedni szándékozókat. Zárkózottságuk legjobb kifejezője a polgári házak ma is épülő magas kerítései. A megkérdezettek többsége azzal a hasonlattal élt, hogy „az itt élők lelkében olyan magasak a falak, mint a házak előtti kerítések.” Általában a városról az idegennek Kossuth Lajos híres ceglédi beszéde jut az eszébe, de sokan ismerik a bíbor kajszit, és hallottak már a „ceglédi kannáról”, mint jellegzetes tárgyról.

248


2009.

A környéken élők laskásoknak csúfolják a ceglédieket. Az itt élők azonban minden különlegességükre büszkék. A város szívében található KözépEurópa legnagyobb református temploma. A patinás főtér megőrizte jellegzetességét. Itt található a Kossuth Múzeum, a Dobmúzeum. De mindezek mellett a város erősségei közé tartozik az a vasúti csomópont, amely az ország közepén helyezkedik el, itt ágazik el Szolnok és Kecskemét felé a Budapestről érkező vasúti vonal. Különleges sporttörténeti gyűjteménye van a városnak, és büszkék élvonalbeli sportolóikra is. A kulturális élet is virágzik, hiszen Tömörkény István szülővárosában kitűnő énekkarok és zenészek élnek, és éltek. Patkós Irma emlékét ma is színészképző őrzi. Cegléd iskolaváros, emellett jól felszerelt kórházzal rendelkezik. Már vegyes érzelmeket vált ki a termálfürdő és aquapark. Mellette európai színvonalú szálloda is épült. A megkérdezettek fontosnak tartják azt is, hogy a környéken jó minőségű gyümölcs és zöldség terem, de bármennyire jó az itt termő bor, ezt kevesebben ismerik el az országban, mint kellene. 4. Problémák, megoldásra váró feladatok A kistérség településeinek gyenge a megtartó ereje és önérvényesítő képessége. A meglévő gazdasági potenciál nem képes felszívni a munkaerő felesleget, amely elsősorban a képzetlen lakosság körében keletkezik. Nehezíti a város helyzetét, hogy nagy a szakképzettség hiánya, amely nagy munkanélküliséget generál ebben a csoportban. Alacsony a minőségi munkahelyek száma, amely a magasabban kvalifikáltak napi ingázását eredményezi. Többségben vannak a betanított munkára, szakmunkára és nem az innovatív, a hozzáadott értékekre alapozott munkahelyek. Éppen ezért az aktív keresők nagy százaléka Budapestre, Szolnokra vagy Kecskemétre jár naponta dolgozni, általában a képzettebb munkaerő talál magának a fővárosban munkát. „Cegléd a rendszerváltás nagy vesztese, a kilencvenes évek elején sorra szűntek meg az állami nagyvállalatok, amelyek munkát tudtak adni az embereknek. A város ezeket a munkahelyeket szinte alig tudta pótolni, egy-két nagyobb cégen kívül csak a mikro- és kisvállalkozások telepedtek meg.” „Igaz, hogy Budapesten jobbak a fizetések, de nem biztos, hogy mindenki ingázna, ha valamivel kevesebbet, de itt Cegléden tudna keresni.” Budapest közelsége egyszerre jó és rossz a városnak. Pozitív a hozadéka, ha a kínálkozó munkahely-lehetőségeket nézzük, hiszen alig egy óra alatt elérhető a főváros, bár nem igazán európai színvonalú a vasúti szolgáltatás. Negatív a hatása abban a tekintetben, hogy a megyébe érkező fejlesztési források nagy tömegét a főváros viszi el. A bejárás miatt Cegléd kezd úgynevezett alvóvárossá válni. „Nem jó, ha alvóvárossá válunk, hiszen akkor csak aludni járnak majd haza az emberek, egy egyszerű agglomerációvá válunk, egy kertvárossá. Viszont van egy jelentős réteg a városban, akiknek sem a szellemi, sem az anyagi kapacitása nincs meg arra, hogy naponta több órát ingázzon, nekik munkahelyeket kellene teremteni.” „Nagyon jó, ha egy város alvóváros, csak akkor erre kell szervezni. Egy ilyen városban csend és béke van, szépek a parkok, jók a szolgáltatások. Sok ember éppen ezért menekül ki egy ilyen csendes városba, mert nem szereti a forgalmat, a nyüzsgést. Sokan ezért élnek Cegléden, mert a nyugalom városa. A válaszadók többsége azonban egy fiatalos, lendületes várost szeretne, ahol jó színvonalú az oktatás, és kellemesen el lehet a szabadidőt tölteni. Ennek azonban az a feltétele, hogy megtelepedjenek olyan vállalkozások, amelyek munkahelyeket teremtenek.

249


2009.

„Szükség lenne egy erős lobbyra, egy olyan ütőképes gazdasági szakemberekből álló csoportra, akik tárgyalóképesek, és hosszú távú gazdasági stratégiát is le tudnak tenni az asztalra. Igaz magyar betegség, de szinte mindig a jelen lehetőségeit lovagoljuk meg és nem hosszú távon gondolkodunk. Azt fejlesztjük, amire éppen pályázni lehet, még akkor is, ha éppen nincs égető szükség rá.” Kisebb volumenű munkahelyteremtő vállalkozások megtelepedtek ugyan, de fájó pontja a városnak, hogy bár van kialakított ipari parkja, az mégsem funkcionál a feladatának megfelelően. „Az önkormányzat eladta a telkeket, de egy sereg vállalkozás be sem telepedett, bár területtel rendelkezik. Meg kellene találni annak lehetőségét, hogy az ipari parkba életet leheljünk.” „Olyan betelepülni vágyó cégeket kell támogatni, amelyek magas technológiai színvonalat képviselnek, és magas hozzáadott értéket állítanak elő.” A szakképzés megújításában látják többen annak lehetőségét, hogy a betanított munkásokat igénylő vállalkozások mellé olyan kis és közepes vállalkozások is betelepülhessenek, amelyeknek már szakmunka-igénye is van, ez a jelenlegi alacsony reálbér-szintet is megemelhetné, amely a szolgáltatások magasabb számú igénybe vételét hozná magával. Az alkalmazottak nagy százaléka betanított munkás, akiknek alacsony a fizetése. Ennek ellenére a szakképzés az elmúlt időszakban visszafejlődött, pedig kistérségi szerepét betöltve vannak még kihasználatlan lehetőségek. Ezen változtathatnának a most felállított Térségi Integrációs Szakképző Központok. Cegléd esetében ide tartozik Nagykáta és Nagykőrös. „Az eddigi rugalmatlan szakképzés talán új irányt vehet, hiszen könnyebben tud mozdulni a munkaerő-piaci kihívásokra. Éppen ezért fontos, hogy a TISZK Ceglédre került annak ellenére, hogy megyei fenntartású intézmény, a várost is terhelik költségek a képző központtal kapcsolatban. Pár éven belül azonban kinevelődhet egy olyan szakember gárda, amely már az új kor igényeire is tud reagálni.” „Fontos a kommunikáció a vállalkozásokkal, hiszen ha nincs együttgondolkodás, akkor elbeszélünk egymás mellett. Valami elkezdődött most az új vezetéssel, megkérdezik a vállalkozókat, sőt a segítségüket is kérik adott esetben. Amióta van információáramlás az önkormányzat és a vállalkozó között, az adófizetési morál is jobb lett. Jobban magukénak érzik a vállalkozók a várost.” A problémák között említették a válaszadók azt, hogy felépült egy fürdő a város külterületén, amely mellé magántőkéből egy európai színvonalú szálloda is megépült. Ennek ellenére a ceglédiek alig használják ezt a létesítményt. „A ceglédi érdekes identitású, befelé forduló. Egyöntetűen tudja utálni a fürdőt, sokan annak ellenére elutasítják, hogy még soha nem jártak benne. Talán rosszul volt kommunikálva, talán, mert a belső fürdő semmilyen fejlesztést nem kapott, és úgy érezték, hogy az új fürdőt és aquaparkot annak terhére vagy annak elsorvasztása miatt csinálta a város.” Mindezek mellett számos kezelésre váró problémát említettek a megkérdezettek. Rossz állapotban vannak az utak és járdák. A belváros zsúfolt, amin ront még a városközponton áthaladó nagy forgalom. Az előző ciklusban sok utcát egyirányúsítottak, az idegen egyáltalán nem, a helyi emberek sem mindig tudnak eligazodni. Sok nagy kereszteződésben hiányzik a közlekedési lámpa. „Ha lehet azt mondani, hogy egy forgalmi rend megváltoztatásába bele lehet bukni, akkor Cegléden ez történt. Az emberek a mai napi nem tudják a belváros közlekedési rendjét megszokni. Emellett parkolni is nehezen lehet. Össze-vissza parkolnak az emberek, gyakran a járdákon.

250


2009.

Megszépül a vasútállomás, azonban az itt élők szerint az épület előtti parkolók siralmas állapotban vannak, szívesen vennék, ha a felújítás nem csak az állomásra, hanem az előtte lévő területre, parkolókra is vonatkozna. A középületek akadálymentesítésével még adós a város, erre pedig a törvény is záros határidőt ír elő. Nagy sérelme az itt élőknek, hogy nincs egy ekkora városnak uszodája annak ellenére, hogy a vízi sportokat kedvelők élnek itt Cegléden. Olyan apróságokat, de a városkép szempontjából fontos dolgokat is említettek, mely szerint ízléstelenek a hirdető oszlopok, egységes elvárást lehetne az ezeken hirdetőktől megkövetelni. „Az is egy lehetséges megoldás lehetne, hogy egy kézbe adni a hirdető felületeket, a cég egy egységes technikai megoldást alkalmazna, és csak ezeken lehetne a hirdetéseket megjeleníteni. Ennek formátumáról pedig a város döntene, hogy ízléses vagy sem, de egységesebb lenne a városkép ezáltal.” Hasonló módon elvárnák, hogy a belváros kirakataival, boltjaival szemben is lenne egy alapvető elvárás, ha megszépülne a belváros, az itt megtelepedő boltok tulajdonosaival szemben is érvényesíteni kellene, hogy legyen egy egységesebb, ízlésesebb kialakítása a portáknak. 5. Fejlesztési elképzelések A városvezetés által kitűzött fejlesztési irányokkal a megkérdezettek nagy többsége egyet ért. A város területét a válaszadók többsége szerint legalább hat, körülbelül egyforma kiterjedésű városrészre lehetne felosztani. A városközpont fejlesztése igen hangsúlyozottan szerepelt az interjúban megkérdezettek válaszaiban. A többség szerint ugyanis egy városhoz hozzá tartozik egy szép városmag, ahol koncentrálódik minden olyan fontos dolog, amelyet az állampolgárok gyakran használnak. „Halaszthatatlan a városközpont rehabilitációja, a parkolási gondok megoldása, a közlekedés átszervezése. A peremterületeken is vannak gondok, de ha szépül a városmag, az magával húzza majd a külterületeket. Lokálpatrióták az emberek, egy szép belvárost látva türelmesebben várják ki, hogy rájuk is sor kerüljön.” „Ma Európa szerte megszépülnek a belvárosok, sétáló utcákat alakítanak ki, a forgalomtól elzárt területek vannak. Ez jó a turistának, mert jól érzi magát, jó a városlakónak, és jó a vállalkozásoknak, akik a megszépült belvárosban árulják portékáikat.” Ötletként az is felvetődött, hogy a belváros alatt feltáratlan pincék vannak. Cegléden van borkultúra, egy pincerészlet megnyitásával hangulatos borozót lehetne kialakítani. Mindemellett azonban hangsúlyt kaptak a zöldfelületek is, a parkok szépítése, konstrukciója. „Turisztikai és esztétikai szempontból fontos lenne a városközpontban elhelyezkedő tereinket rendbe tenni, új kövezettel, új burkolattal.” „Az sem elképzelhetetlen, hogy tereket összenyitnánk és egy nagy sétáló felületet alakítanánk ki. Tavasszal nyáron gyönyörű tud lenni a belváros, amióta a virágos város akció elindult. Ezt tovább kell folytatni, rendbe kellene tenni a Református Templom kertjét is és a Pesti út felőli lépcsőjét.” A sétáló övezet kialakítását a forgalomszabályozással egybekötve képzelnék el a megkérdezettek, kívánatosnak tartanák a forgalom kiszorítását a városmagból. „Ha 441-311. sz. utakat összekötnénk, ez tehermentesítené a városközpontot is.” 251


2009.

A belváros rekonstrukciójával kapcsolatban azonban nem csak a forgalom szabályozása, a sétáló utca kialakítása merült fel, felsorolás szintjén a megkérdezettek érintették egy új, magas színvonalú szálloda kialakítását, illetve olyan éttermek, kávézók létrehozását, amely elengedhetetlen egy szép belvárosból, ahová turistákat is szeretnének becsalogatni. Azt is tudják a válaszadók azonban, hogy ez nem önkormányzati feladata, erre a magán tőkének kellene rámozdulnia. „Ha turistákat akarunk a belvárosban is látni, igazi turisztikai attrakció hiányában olyan éttermeket, kávézókat kell kialakítani, ahová szívesen beülnek, és kell egy belvárosi jó színvonalú szálloda is.” „Meg kell lépni olyan beruházásokat, amelyek nem rögtön térülnek meg, ez az önkormányzat feladat kell, hogy legyen. A vállalkozók a külső felületet soha nem fogják saját pénzükből felújítani. Jó kezdeményezés szerintem az adventi kivilágítás is, bár nagy viharokat kavart a városban.” „Azt is látni kell, hogy nem a turisztika fogja megmenteni a várost. Ide munkahelyek kellenek, ipari park kellene. Akik ingáznak, azok nem itt vásárolnak, ezért nyögnek a kereskedőink.” Emellett szükségesnek tartották a Mozi épületének rendbetételét, a Művelődési Ház és a Kossuth étterem épületének felújítását is. Szükség lenne a Városi Sportcsarnok hőszigetelésének, nyílászáróinak, fűtésének korszerűsítésére. A válaszadók egyöntetűen fontosnak tartották, hogy a város kezdjen valamit a belső fürdővel. Jelenleg egy érdekes formában működik a fürdő, 200-300 bérletes azt bizonyítja, hogy a fürdő megtartására szükség lenne, pénz hiányában nem tudták megoldani a törvény által előírt vízforgatók beszerelését. Az új Termálfürdő és Aquapark tekintetében megfogalmazódott, hogy a jelenlegi állapotában kevés vízfelülettel rendelkezik. Terület van, ahol fejleszteni lehetne. Sokan mérföldkőnek tekintették a fürdő megépítését még annak ellenére is, hogy a ceglédiek a mai napig nem tudják elfogadni és magukénak érezni ezt a fürdőt. Találni kellene valamit, ami vonzóvá teheti az itt élőknek is. „Öt-hat éve hatalmas falat volt a fürdő megépítése az önkormányzatnak, nagyon lekötötte a fejlesztési lehetőségeket. Talán ezt is sérelmezik az emberek. De ha már meg van, akkor egy jó marketinggel ismertebbé is lehetne tenni.” „Óriási hiba volt a fürdő, csődbe fogja vinni a várost. Az eljutási lehetőség is tragikus, hiszen egy szűk, nagyon rossz út vezet hozzá, most is történt halálos baleset ezen az úton. Kerékpárutat kellene kiépíteni, legalább a horgásztóig.” „A tervek között szerepelt, hogy a fürdőberuházás kapcsán a fúrt kutakból nagyon jó minőségű ásványvizet lehetne nyerni. Igaz, nem milliárdokat lehetne rajta nyerni, de jó befektetés lenne, ha ezt a vizet palackoznánk.” A legtöbben fontosnak tartják, hogy a fürdő funkcióját tovább fejlesszék, bővítsék a vízfelületet. Ugyanakkor a fürdőig tartó területet belterületté kellene nyilvánítani, meg kell oldani, hogy az utak és járdák megújuljanak, kerékpárút épüljön. „Cegléd városfejlesztési irányát nagyban meghatározza az új termálfürdő és a körülötte lévő területek. A fürdő környékén a szükséges területkivásárlásokat mielőbb meg kellene kezdeni, és a fürdőig terjedő területet belterületté kellene nyilvánítani.” A következő fejlesztési terület lehet a Budai út- Pesti út - Közép út - Felszegi út közötti terület. Itt pótolni kellene a hiányzó szilárd útburkolatot, járdákat és közművesíteni kellene. A pesti úton lévő ipari területet át lehetne csoportosítani az ipari parkba. Az itt élők a szennyvízcsatornázás harmadik ütemére várnak. 252


2009.

A Horgásztanyák - Kenderföldi rész - Külső Kátai út - Jászberényi út - Szűcs telep is fejlesztést kíván. A horgásztanyák területén ki kellene alakítani az infrastruktúrát. Utakat, járdákat kellene építeni, közműveket kialakítani. A Szűcs telepi városrész vasúti aluljáróval történő összeköttetésére szükség lenne, bár a jelenlegi vasútállomás-átépítési program ezt nem tartalmazza, a városnak pedig a szűkös anyagi lehetőségei mellett erre már nincs forrása. Ez a terület is a szennyvízcsatornázásra vár. A Pesti út - Bajcsy-Zsilinszki út - Alszegi út - Folyó utca - Csengeri út területén szintén szennyvízcsatorna gondok vannak, járdákat kellene építeni és több útról hiányzik a szilárd burkolat. Gerje - Aranymeggyes szél - Csíkos szél és az Örkényi út által bezárt területen az ipari területeket lehetne hasznosítani, a Gerje patakot rendbe kellene hozni, illetve a két partján sétányt lehetne létrehozni. A külterületeken, Külső Budai út, Ugyeri rész, a volt szovjet laktanya és a Bürgeházi dűlő is fejlesztésre szorul. Itt a fontosabb utakon kellene szilárd burkolatot kialakítani. Az önkormányzat feladata lenne a válaszadók egy része szerint, hogy több pénzt szánjon a kultúrára az oktatásra. „Az oktatás és a kultúra tudna fellendíteni bennünket. A gazdaság dolga a beruházás, az önkormányzat dolga, hogy az oktatásba fektessen.” Cegléd könyvtárának állománya kiemelkedő volt, a megkérdezettek egy része szerint a könyvtárat is fel kell újítani, illetve a kor színvonalának megfelelően fejleszteni kellene. „Legalább ötszáz egyetemista, főiskolás lakik a városban, akik vizsgaidőszakban haza jönnének, ha a könyvtár állománya megfelelő lenne. Kellemes olvasótermet kellene kialakítani, internet-hozzáférést több állásban.” Nem kellene lemondani egyesek szerint a felsőoktatás megteremtéséről sem, hiszen csökkenthetné a fiatalok elvándorlását, minőségi munkahelyeket teremthetne. „Olyan felsőoktatási szakot kellene idehozni, ami még nincs Magyarországon, de kereslet lenne rá. Ilyen lehetne az egészségügyi-informatikai képzés, melyhez a bázist a kórház adhatná, az épületet pedig a volt laktanyában lehetne kialakítani, igaz, hogy most már olyan szinten amortizálódott a laktanya, hogy nagyon sokat kellene ráfordítani.” A város több rendezvénnyel is próbálja a városi életbe bekapcsolni az itt élőket. Többen úgy látják, hogy azokat a fesztiválokat lehetne felvirágoztatni, amelyek egyedit tudnak nyújtani. „A Dobfesztivál legalább másfélezer embert vonz, ki kellene jól találni a Kossuth napokat. Három nagy durranást kellene támogatni, ez jó lehetne nem csak az itt élő fiataloknak, de vonzaná a környéken élőket is.” 6. Kapcsolat az önkormányzattal, elégedettség a szolgáltatásokkal A helyi lakosság, a vezető beosztásban tevékenykedők és a Városháza kapcsolatában fontos mutató, hogy milyen az információáramlás. A mélyinterjúban megkérdezettek úgy látták, hogy a város vezetői tájékozottak az itt élők igényeiről, problémáiról, a tájékoztatás összefüggéseiben megfelelő, a hivataltól a legfontosabb információkat megkapják, amelyek az objektív döntések meghozatalát segíti. A megkérdezettek egyöntetűen állították, hogy az új városvezetés nyitottabb az előző ciklusok vezetőitől. Érezhető egy új szemlélet, amely már az önkormányzattól a szolgáltatási szemléletet várja el. Ezért átszervezték az ügyfélszolgálatot és megújult a város honlapja is. A tájékozódást helyi újság, a havonta megjelenő Ceglédi Hírmondó is segíti, a városi televízióban külön rovatok foglalkoznak az önkormányzat munkájával.

253


2009.

„Kellene egy kis tájékoztató füzet Ceglédről a lakosságnak és az ide érkezőknek. Ebbe be lehetne mutatni akár a képviselőket is, a programokat, a szolgáltató egységeket, minden hasznos információt. Ettől talán jó érzése is lenne az embereknek, hogy foglalkoznak velük, fontos a városnak, hogy tájékoztasson.” A szolgáltatások minőségét megfelelőnek tartották, mind az egészségügyben (korszerű kórház), mind a szociális szférában. Az oktatásban leginkább a szakképzésben vannak hiányosságok, de ezt országos jelenségnek tartják. Egyedül az ivóvíz minőségére panaszkodtak. A közszolgáltatások azok, amelyek erősítik Cegléd szerepét a kistérségben. Ugyanis, mind az oktatásban, mind az egészségügyben a város térségi szerepet tölt be. A felsőoktatás kivételével valamennyi szolgáltatástípus megtalálható a településen, az igénybe vevők köre messze meghaladja a város közigazgatási területét. 7. Erősségek, gyengeségek Erősségek: Gyengeségek: - A város földrajzi fekvése, vasúti - Sok munkahely szűnt meg csomópont - Minőségi munkahelyek alacsony volta, a fiatalok elvándorolnak, csökken a város - Termálvíz megtartó képessége - Oktatás színvonala - Régi hagyományokra épülő kulturális - Elmaradtak, lassabb ütemben zajlik a járdák és a csapadékelvezetés rendezvények rendbetétele - Műemlékvédelem- sokkal többe kerül a felújításuk, mint más épületeké, - Minőségi szállások hiánya Kitörési pontok: - Munkahelyteremtés - Ipari Park fellendítése - Turizmus a termálvízre alapozva - A négyes négysávosítása - logisztikai központ megteremtése 8. A mélyinterjú eredményeinek összefoglalója Az interjúkba bevont személyek egy-egy szakterület képviselői, így lehetőség nyílt, mind a turizmusban, kereskedelemben, szállodaiparban, társadalmi funkcióban, egyházközségben, önkormányzati bizottsági megbízatásban, politikában tevékenykedő személlyel interjút készíteni. Az önkormányzat által kiválasztott személyek köre széles területet ölelt át. A minta tagjai szívesen vállalták a felmérésben való közreműködést. A hangulatra a felelős véleményalkotás, a segíteni akarás, a jobbítás szándéka volt jellemző. A megkérdezettek sajátjuknak érezték a témát, így könnyen formáltak véleményt a város fejlődésével, problémáival kapcsolatban. Egyszerre jelent meg a problémaérzékenység, a téma többirányú megközelítése, a nézetek, tapasztalatok ütköztetése, és nem utolsó sorban születtek hasznosítható javaslatok. A mélyinterjúk (vázlat alapján kötetlen beszélgetések) egy-egy interjúalannyal másfél-két óráig tartottak. A beszélgetések során érzékelhető volt, hogy mindenki számára fontos a város küldetésének megfogalmazása, jövőkép kialakítása, a célok meghatározása, stratégiaalkotás. Az emberek olyan városban szeretnének élni, ahol versenyképes gazdaság működik, ahol jó színvonalú és a többség számára elérhető az infrastruktúra. Ahol mindenki tud dolgozni, aki dolgozni akar, ahová szívesen térnek vissza a diplomások, ahol a szakmunkások biztosítják a fejlődő jövőt. Az önkormányzattól az emberek azt várják, hogy ezeket a feltételeket segítse előteremteni.

254


2009.

Ha a fejlesztésekről volt szó, a leghangsúlyosabban a megkérdezettek első lépésként a város közlekedésének átszervezését és a parkolási nehézségek megszüntetését helyezték. A belváros rekonstrukcióját, a sétáló utca kialakítását halaszthatatlannak tartották a válaszadók. A legfontosabbnak a belváros megszépülése mellett a mozgalmasabb városi élet megteremtését tartották. Azt, hogy este ne ürüljön ki a belváros, hanem mozgalmas élet legyen itt, ehhez azonban olyan szórakozó helyekre lenne szükség, amelyek színvonalasak. A belváros rekonstrukcióját összekötötték a forgalomszabályozással, amelyre most rengeteg panasz érkezik. A belvárosi fürdő felújítását is elengedhetetlennek tartották, ugyanis az itt élők ragaszkodnának ehhez a fürdőhöz. Emellett kitörési pontnak tartották, hogy tovább fejlesszék a Termálfürdőt, jó kommunikációval, megfelelő marketing politikával ismertté és vonzóvá lehetne tenni a környéken élők és akár külföldiek számára is. Munkahelyteremtés szempontjából az Ipari Park fejlesztését elengedhetetlennek tartják, a megkérdezettek szerint életet kellene lehelni ebbe a területbe. A mélyinterjú alanyainak válaszaiból megállapítható, hogy az önkormányzat és a szakértők által felvázolt fejlesztési irányok jól illeszkednek a válaszadók preferenciáihoz. A megkérdezettek többsége szerint a tervezett beavatkozásokon túlmenően alapvetően nincs szükség további beavatkozási pontok beépítésére. Az ötletek elsősorban olyan finomságokra utaltak, amelyek alapvetően nem változtatják meg a felvázolt irányt. Ezen felül a prioritások is világosan megfogalmazódtak: a településfejlesztési akció tervben a legfontosabb feladat a belváros rekonstrukciója, a teresedés lehetőségének megteremtése, ezzel egyidejűleg egy olyan forgalomszervezés, amely megszüntetné a jelenlegi áldatlan helyzetet. A további fejleszthető területek között hangsúlyosa szerepet kapott a mélyinterjúk alatt, a gazdaságélénkítés, fejlesztés, munkahelyteremtés, a közszolgáltatások fejlesztése, infrastrukturális fejlesztések, amelyek egy élhetőbb várost teremthetnének az épített környezet megújítása mellett.

255


2009.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT KIÉRTÉKELÉSE Az Integrált Városfejlesztési stratégia előkészítéséhez kapcsolódóan került sor lakossági kérdőíves vizsgálat elvégzésére. A kérdőíves vizsgálat elsődleges célja annak megismerése volt, hogy Cegléd város lakossága hogyan vélekedik az önkormányzat által előkészített fejlesztési elképzelésekre vonatkozóan. A kérdőíves vizsgálatba 500 fő bevonására került sor. A véletlenszerű mintánál kiemelten fontos szempont volt, hogy minden, előzetesen meghatározott városrész lakójának megkérdezésére sor kerüljön, illetve a minta reprezentativitását szolgálta a lakosság korosztályok és nemek szerinti összetételének figyelembevétele. A vizsgálat legfontosabb megállapításait a következőkben foglaljuk össze, melynek elsődleges célja az adatelemzésen alapulva az egyes beavatkozások és akcióterületek fontosságának meghatározása. 1. Ön szerint melyek Cegléd legfontosabb problémái? Felsorolok állításokat, az ezekkel kapcsolatos véleményét 1-5-ös skálán tudja jelezni, ahol az 1-es érték azt jelenti, hogy Ön az adott problémát egyáltalán nem tartja súlyosnak, míg az 5-ös érték azt jelzi, hogy a probléma Ön szerint igen súlyos. Állítás Átlagérték 1. Kedvezőtlen a településkép 2,78 2. Vállalatok, vállalkozások és munkahelyek hiánya a településen 4,03 3. Kevés turista érkezik a településre 3,6 4. Ingázó munkavállalók 3,9 5. Hátrányos helyzetűek száma magas 4,04 6. Közintézmények (pl. iskolák, óvoda, orvosi rendelők, stb.) 3,27 7. Rossz a közutak állapota a városban 4,2 8. Kevés a kereskedelmi-szolgáltató üzlet a városban 2,12 9. Gyenge minőségűek a közszolgáltatások (iskola, óvoda, orvosi ellátás 2,88 színvonala nem kielégítő) 23. Problémák 1. Kedvezőtlen településkép

4,5 4

2. Vállalatok, vállalkozások és munkahelyek hiánya

3,5

3. Kevés turista érkezik

3

4. Ingázó munkavállalók

2,5 2

5. Hátrányos helyzetűek száma magas

1,5

6. Közintézmények épületeinek állaga rossz

1

7. Rossz a közutak állapota a városban

0,5 0

8. Kevés a kereskedelmiszolgáltató üzlet 9. Gyenge minőségűek a közszolgáltatások

256


2009.

A településen a megkérdezettek a legfontosabb problémának az utak rossz állapotát tartják, ezek fejlesztése kiemelt feladat lehet az önkormányzat számára. A vállalatok, vállalkozások és munkahelyek hiányát is kiemelkedően fontos kezelni, bár a településen az országos átlaghoz képest jelentős munkanélküliség nincs, mégis fontosnak érzik az emberek, hogy saját településükön találjanak munkahelyet. Ezt erősíti meg, hogy a munkavállalók ingázását az 5ös skálán átlagban 3,9 erősségű problémának jelölték a megkérdezettek, melyek a helyi munkahelyteremtés fontosságára hívják fel a figyelmet. A hátrányos helyzetűek magas számát jelentős problémának tekintik, mely a szociális területek fejlesztését, illetve újfent a munkahelyteremtés szükségére hívja fel a figyelmet. A településképpel, és a közszolgáltatások színvonalával jelentős problémákat nem érzékelnek az állampolgárok, és különösen a kereskedelmi-szolgáltató üzletek számában nem találnak problémát, mely megfontolás tárgyává teszi, további kereskedelmi-szolgáltató üzletek fejlesztését. 2. A fentiek mellett milyen fontos problémákkal szembesül a város? Vannak még más problémák? A megkérdezettek jelentős többsége egyetért a kérdőívben szereplő problémákkal, azonban további problémák jelentkeztek elsősorban a közlekedés, a kultúra, a foglalkoztatás és a közrend területén. Ezek alapján az alábbi összefoglaló táblázat mutatja be az egyéb problémák körét, melyek egy része szorosan kötődik a konkrétan említett problémákhoz, azok egy sajátos területére világítanak rá: KÖZLEKEDÉS - utak rosszak - kevés a bicikliút, - parkolási lehetőségek - közlekedési lámpák felszerelése, összehangolása - parkolóház - járdák kiépítése - gépjármű forgalom nagyon nagy a központban - buszközlekedés (járatszám-bővítés, vonatok menetrendjével való összehangolása) KULTÚRA – SZABADIDŐ - városi rendezvények hiánya - kevés a program - sportolási lehetőségek drágák - moziban nincs fűtés - régi épületek rekonstrukciója MUNKAHELYTEREMTÉS - a munkanélkülieknek adjanak közmunkát - a fiatalokkal való fokozott törődés - munkahelyek hiánya - multinacionális cégek betelepítése KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG - rendőrség jelenlét hiánya - utcai randalírozók elleni fellépés - utcai szemetelés

257


2009.

3. Most végigvesszük az Önkormányzat által tervezett településfejlesztési beavatkozásokat. Az Ön véleményére vagyunk kíváncsiak, hogy ezek a fejlesztési elképzelések mennyire fontosak. Véleményét 1-5-ös skálán tudja jelezni, ahol az 1-es érték azt jelenti, hogy Ön szerint a beavatkozás egyáltalán nem fontos, nincs rá szükség, míg az 5-ös érték azt jelenti, hogy a beavatkozás Ön szerint nagyon fontos, feltétlenül szükség lenne rá. Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Beavatkozások Belváros (Kossuth tér, Szabadság tér, önkormányzati épületek, Tiszti Klub, Polgármesteri Hivatal tömbje) rekonstrukciója Termálfürdő és a kapcsolódó kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése Városi Sportközpont (fedett uszoda, sportszálló) kialakítása a Gubody Parknál Óvodák felújítása és bővítése Inkubátorház és szolgáltató központ létrehozása a város északi ipari területén Keleti elkerülő út fejlesztése Rekreációs övezet kialakítása a város nyugati részén (horgászhelyek, tanösvények, fitness centrum) Játszóterek rekonstrukciója Szennyvízhálózat-fejlesztés befejezése Belterületi kerékpárutak kiépítése Önkormányzati úthálózat felújítása Külterületi dűlőutak építése Dél-keleti ipari park kialakításának előkészítése Középiskolák és általános iskolák energia-racionalizálása, termálenergia fűtési célokra való felhasználása Kereskedelmi-szolgáltató központok kialakítása a városrészekben Közműfejlesztés a külterületeken Szociális bérlakásépítés Volt szovjet-laktanya átalakítása, rehabilitációs központ kialakítása nyugdíjasoknak Csatornázás, csapadékelvezetés a város déli részén Lakópark fejlesztés a város déli részén Petőfi utca korszerűsítése, kerékpárút és csatorna kialakítása Középületek (bíróság, polgármesteri hivatal) homlokzatának felújítása Református és evangélikus bazársor fejlesztése, református templomkert kialakítása Bevásárlóközpont és mozi kialakítása a belvárosban Parkok zöldfelületének megújítása Táncsics iskola rekonstrukciója és új szárny építése Művelődési ház új szárnnyal való bővítése a városi könyvtár számára Szállodafejlesztés a Szabadság téren Parkolóház építése a belvárosban

258

Érték 3,54 3,27 3,88 3,78 3,71 3,76 3,30 4,17 4,45 4,42 4,01 3,83 3,27 3,95 2,89 3,85 3,71 3,99 4,38 3,74 4,33 3,66 3,40 3,03 3,94 3,48 3,65 2,78 3,89


2009.

24. Beavatkozások fontosságának lakossági értékelése 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 9. 10. 19. 21. 8. 11. 18. 14. 25. 29. 3. 16. 12. 4. 6. 20. 5. 17. 22. 27. 1. 26. 23. 7. 2. 13. 24. 15. 28.

A pontozásos értékelésben a legmagasabb értékeket a települési közművek kapták, a szennyvízelvezetés, illetve a csapadékvíz-elvezetés kiemelkedően magas értéket kapott. Továbbá a kerékpárutak fejlesztése az egész város területén és a Petőfi utca teljes rekonstrukciója fogalmazódott meg fontos prioritásként. Annak tükrében, hogy kereskedelmi üzletekkel Cegléd magas szinten ellátott, a lakosok is úgy gondolják, hogy nem indokolt további fejlesztések előtérbe helyezése a bevásárlóközpontok és kereskedelmi üzletek területén. Ami a szállodafejlesztést illeti, fontos eleme kell, hogy legyen egy turisztikai irányultságú stratégiának, itt elsősorban a megkérdezettek helyben lakása jelentette annak okát, hogy háttérbe sorolták ezen elképzelést. Összességében azonban látni kell azt, hogy a pontozásos átlag alapján csak két prioritás (15 és 28) kapott átlagosnál gyengébb minősítést, ami azt jelzi, hogy a megfogalmazott fejlesztési irányok támogatottak és találkoznak is a városlakók véleményével. 4. Most röviden újra végigmegyünk a fejlesztési elképzeléseken. Kérem, hogy mondja meg, Ön szerint melyik a legfontosabb! Melyik beavatkozás lenne a második legfontosabb? Melyik lenne a harmadik? Melyik a legkevésbé fontos? Prioritás átlaga

Ssz. Beavatkozások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Belváros (Kossuth tér, Szabadság tér, önkormányzati épületek, Tiszti Klub, Polgármesteri Hivatal tömbje) rekonstrukciója Termálfürdő és a kapcsolódó kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése Városi Sportközpont (fedett uszoda, sportszálló) kialakítása a Gubody Parknál Óvodák felújítása és bővítése, volt szovjet-laktanya átalakítása, rehabilitációs központ kialakítása nyugdíjasoknak Inkubátorház és szolgáltató központ létrehozása a város északi ipari területén Közlekedés fejlesztése: Keleti elkerülő út, Petőfi utca korszerűsítése, külterületi dűlő utak, kerékpárutak, Belvárosi Parkolóház Rekreációs övezet kialakítása a város nyugati részén (horgászhelyek, tanösvények, fitness centrum) Szennyvízhálózat-fejlesztés befejezése, Közműfejlesztés a külterületeken,

259

5,41 6,66 7,98 5,46 7,48 4,63 8,91 4,22


2009. Prioritás átlaga

Ssz. Beavatkozások 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Csatornázás, csapadékelvezetés a város déli részén Dél-keleti ipari park kialakításának előkészítése Középiskolák és általános iskolák energia racionalizálása, termálenergia fűtési célokra való felhasználása Szociális bérlakásépítés, Lakópark fejlesztés a város déli részén Bevásárlóközpont és mozi kialakítása a belvárosban Parkok zöldfelületének megújítása Táncsics iskola rekonstrukciója és új szárny építése Művelődési ház új szárnnyal való bővítése a városi könyvtár számára Szállodafejlesztés a Szabadság téren

9,32 7,68 10,49 11,64 9,56 9,92 11,28 13,42

25. Beavatkozások elsődlegessége a lakosság véleménye alapján 16 14 12 10 8 6 4 2 0 8.

6.

1.

4.

2.

5.

10.

3.

7.

9.

13.

14.

11.

15.

12.

16.

Szennyvízhálózat, közlekedésfejlesztés, belváros-rekonstrukció, óvodák fejlesztése - röviden így lehetne összefoglalni, hogy milyen területek fejlesztését tartják a legfontosabbnak a ceglédi lakosok. Meglepő, de a magánerős fejlesztések nem élveznek előnyt, a bevásárlóközpont és mozi ötlete, illetve a belvárosi szállodafejlesztés a lakosok igényeihez nem áll közel. 5. Összességében mi a véleménye a felvázolt településfejlesztési elképzelésekről? A település lakóinak többsége támogatja a megfogalmazott elképzeléseket (55,35%). Fontos megemlíteni, hogy a mintegy 40%-os részesedése azon városlakóknak, akik más irányú elképzeléseket is fontosnak tartanának, jelentősnek tűnik, de a véleményalkotás szempontjából előremutató, hogy a ceglédi városlakók fontosnak tartják, hogy saját elképzeléseikkel gazdagítsák a tervet. A 495 fő válaszadóból csak 4 fő nem formált véleményt, ez a stratégia fontosságát jelzi a megkérdezettek szemszögéből, jelentős ellenvélemény nem fogalmazódott meg. Válaszadók száma (fő) 274

Ssz.

Vélemény

1.

Helyesek, jók, a település fejlődését szolgálják Vannak benne jó elemek, de más irányú 196 fejlesztés(ek)re is szükség lenne

2.

260

Válaszadók aránya 55,35 % 39,60 %


Ssz. 3. 4.

2009. Válaszadók száma (fő)

Vélemény

Nem jók, az erre szánt pénzt más célra kellene 21 fordítani Nem tudom megítélni 4 Összesen: 495 26. Az elképzelések támogatottsága

4,24% 0,81%

55,35%

39,60%

Helyesek, jók, a település fejlődését szolgálják Vannak benne jó elemek, de más irányú fejlesztés(ek)re is szükség lenne Nem jók, az erre szánt pénzt más célra kellene fordítani Nem tudom megítélni

261

Válaszadók aránya 4,24 % 0,81 % 100 %


2009.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET: LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CEGLÉD INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGA KÖRÉBEN

262


2009.

263


2009.

264


2009.

265


2009.

266

CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents