CCI-szám: 2007HU16UPO001

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001

Verzió: Oldalszám összesen:

EKOP_070703_HU.doc 85

Elektronikus közigazgatás operatív program

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ...................................................................................................................2 GLOSSZÁRIUM...................................................................................................................4 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ..........................................................................................6 2. HELYZETELEMZÉS .....................................................................................................8 2.1. Az operatív program kiterjedése................................................................................................8 2.2. Hatékonysági és minőségi problémák a közszolgáltatások előállításában ...........................9 2.2.1. Az elektronikus közszolgáltatások helyzete.................................................................................10 2.2.2. A kormányzás és a belső munkafolyamatok informatikai támogatása..........................................15 2.3. A Közép-magyarországi régió..................................................................................................18 2.4. Területi különbségek .................................................................................................................18 2.5. A korábbi programok tapasztalatai .........................................................................................19 2.6. SWOT-elemzés ..........................................................................................................................21 2.7. Potenciálok .................................................................................................................................22 3. Stratégia...........................................................................................................................23 3.1. Illeszkedés a stratégiai környezethez.......................................................................................23 3.2. A program cél- és prioritásrendszere ......................................................................................24 3.3. Horizontális célok érvényesülése.............................................................................................29 3.4. Társadalmi partnerség ...............................................................................................................30 3.5. Kapcsolat más operatív programokkal ...................................................................................31 3.6. A program ex-ante értékelésének megállapításai...................................................................32 3.7. Hivatalos nyilatkozat az Elektronikus Közigazgatás OP stratégiai környezeti vizsgálatáról .........................................................................................................................................33 4. Prioritási tengelyek .........................................................................................................39 4.1. 1. prioritási tengely: a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása ............................................................................................................................................40 4.2. 2. prioritási tengely: a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) .................................................................46 4.3. 3. prioritási tengely: kiemelt fejlesztések .............................................................................50 4.4. 4. prioritási tengely: az operatív program megvalósításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) a konvergencia régiókban .....................................................................................52 4.5. 5. prioritási tengely: az operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) a Közép-magyarországi régióban.........................................................................54 5. Pénzügyi tábla.................................................................................................................55 6. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott intézkedésekkel való összefüggés.......................................................................................57 7. Az Operatív program végrehajtó rendelkezései..............................................................58 7.1 MENEDZSMENT .....................................................................................................................58 7.1.1 Stratégia és koordináció.............................................................................................58

2/85


7.1.2 Koordinációs eljárások...............................................................................................60 7.1.3 A Regionális versenyképességi források speciális menedzsment és koordinációs aspektusai........................................................................................................61 7.1.4 Irányító Hatóság (IH)..................................................................................................61 7.1.5 Közreműködő szervezet...............................................................................................63 7.1.6 Az OP lebonyolítása során használt eljárások ......................................................65 7.1.7 A végrehajtás adminisztratív kapacitása.................................................................66 7.2 Monitoring és értékelés ...............................................................................................................68 7.2.1 Monitoring.....................................................................................................................68 7.2.2 Értékelés.........................................................................................................................70 7.3 Pénzügyi irányítás és ellenőrzés .................................................................................................72 7.3.1 Igazoló Hatóság – feladatai.......................................................................................72 7.3.2 Pénzügyi irányítás szabályai .....................................................................................73 7.3.3 Kedvezményezett részére történő kifizetés folyamata...........................................73 7.3.4 Az Európai Uniós támogatások ellenőrzése ...........................................................74 7.4 Információ és nyilvánosság biztosítása .....................................................................................76 7.4.1 Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések.........................76 7.5 Közösségi politikák és horizontális elvek – Fenntarthatóság, esélyegyenlőség és partnerség, Állami támogatások, Közbeszerzések.........................................................................77 7.5.1 Fenntarthatóság, esélyegyenlőség és a diszkrimináció tilalma..........................77 7.5.2 Állami támogatások .....................................................................................................79 7.5.3 Közbeszerzés .................................................................................................................79 7.6 Az elektronikus adatközlésre vonatkozó rendelkezések a Bizottság és a tagállam között 80 8. Nagyprojektek.................................................................................................................82 1. számú melléklet: az operatív program indikátorai..........................................................83 2. számú melléklet: a tervezett beavatkozások kategorizálása...........................................85

3/85


GLOSSZÁRIUM ASP-központ

Különböző alkalmazási és kapcsolt szolgáltatások nyújtására alkalmas központ

B2B

Vállalkozások között

B2C

Vállalkozások és ügyfelek között

Back-office

Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülő szervezeti egység

Civil szervezet

A társadalom önszerveződése útján létrejövő nem kormányzati és nem nyereségorientált szervezet, ide sorolandók az egyházak is

Egyablakos ügyintézés

Különböző ügyintézés

e-kormányzat

Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a központi közigazgatásban

e-közigazgatás

Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a közigazgatásban

Elektronikus azonosítás

Olyan infokommunikációs technológia (pl. elektronikus kártya, digitális aláírás), amely egyértelműen, hitelesen és biztonságosan képes személyeket azonosítani

Elektronikus ügyintézés

Távközlési csatornán (jellemzően interneten) keresztül történő írásbeli ügyintézés

Elektronikus ügyintézés (szolgáltatási) szintjei

Első szint: tájékoztatók tölthetőek le az ügyintézéshez, elektronikus formában

szervezetekkel

kapcsolatos,

egy

helyen

történő

Második szint: űrlapok tölthetőek le az ügyintézéshez, elektronikus formában Harmadik szint: a tájékoztatók és űrlapok elektronikusan kitölthetők és benyújthatók Negyedik szint: az ügyintézés teljes egészében elektronikus úton történik Elektronizálás

Elektronikusan tárolt, illetve továbbított információvá alakítás

Front-office

Az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő szervezeti egység

G2B

Állami szervek és vállalkozások között

G2C

Állami szervek és ügyfelek között

G2E

Állami szervek és alkalmazottak között

G2G

Állami szervek között

IKT, illetve IT

Információs és kommunikációs technológia (a két rövidítés szinonimaként kezelendő)

Információs társadalom

Olyan társadalom, amelynek alapvető erőforrása az információs és kommunikációs technológia

4/85


Innovatív kezdeményezés

Kísérleti jellegű projekt, amely sikeres működése esetén jó gyakorlatként terjeszthető

Jó kormányzás

Az Európai Bizottság értelmezése szerint a kormányzás akkor jó, ha az nyitott, partnerségi, felelős, eredményes és koherens

Kormányzati szerv

Központi közigazgatási szervek köre

Közigazgatás

Az állami funkciók közül a hatósági, biztonsági, szakpolitika-alkotási (pl. jogszabályok előkészítése) és azok végrehajtását ellátó szervek összessége

Közigazgatási szerv

Olyan állami szerv, amelyet szakpolitikai, jogalkotási és döntéselőkészítési, illetve hatósági, jogalkalmazási feladatok ellátására hoztak létre

Közigazgatási szolgáltatás

Közigazgatási szervek által végzett szolgáltatás

Közös információs jószág

Közpénzből előállított vagy közérdekű információ

Közösségi hozzáférés

Nyilvános informatikai hálózathasználati lehetőség

Központi adatbázisok

Az államigazgatás által közpénzből fenntartott adatbázisok

Közszolgáltatás

Olyan szolgáltatás, amelynek elérhetőségéért az állam felelősséget vállalt

Közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés

A közszolgáltatások tényleges igénybevételének lehetősége

Szolgáltató állam

Államfelfogás, amely szerint közszolgáltatások nyújtása

Tudásalapú társadalom

Társadalom, amelynek alapvető erőforrása az egyéni és közösségi tudás

Ügyfél

Állami vagy egyéb szervezettel kapcsolatba kerülő személy, illetve szervezet

az

állam

feladata

elsősorban

5/85


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Célok és stratégia Az operatív program átfogó célja a közigazgatás teljesítményének a javítása. A program tárgya a közigazgatásnak a modern kor igényeinek megfelelő, az információs társadalom lehetőségeire is építő fejlesztése. Versenyképesség-növelési célunk érvényesítése érdekében – összhangban az állampolgárok és a vállalkozások növekvő elvárásaival – az eddigi intézménycentrikus hozzáállás helyébe folyamatosan a szolgáltatás-, illetve ügyfélközpontú megközelítés lép. A kormányzati folyamatok átszervezésével, egyszerűsítésével, majd ezt követően infokommunikációs eszközökkel történő támogatásával hatékonyabbá kívánjuk tenni az állam működését, hogy ugyanannyi szolgáltatást kevesebb erőforrással tudjon ellátni. Az operatív program magában foglalja a közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének, eljárásainak, folyamatainak, szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációját, továbbá az összes infokommunikációs eszközön keresztül nyújtható közszolgáltatás közös elemeként az ügyfelek azonosítását biztosító beavatkozásokat. Az átfogó célt az alábbi két specifikus cél megvalósítása szolgálja: -

javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége, továbbá

-

növekedjen a működési hatékonyság.

A célok teljesülését az alábbi indikátor méri: ¾ a lakosság és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintű elégedettségének változása a program hatására. Az állami szerepvállalás minősége és hatékonysága hatással van mind az üzleti környezetre, a vállalatok versenyképességére, mind pedig a lakosság életminőségére, így az állami funkciók ellátásának az átalakítása segíti a lisszaboni célkitűzések megvalósítását. Fejlesztések A hatékonyan működő, ügyfélközpontú szolgáltató állam kiépítésének érdekében szükséges a megfelelő intézmények, folyamatok összhangjának megteremtése, a különböző adatbázisok konszolidációja, a jogszabályi és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével azok összekapcsolása, vagy az adatmegosztás, adatkapcsolat lehetőségének biztosítása, valamint – ha kell, a szolgáltatások átalakításával − a meglévő szolgáltatások minőségének javítása, új szolgáltatások létrehozása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése, és a szolgáltatás nyújtásához illetve igénybevételéhez kapcsolódó költség- és időszükséglet minimalizálása. Ehhez szükséges a közigazgatás belső folyamatainak és szervezetének átszervezéséhez kapcsolódva az informatikai háttér megújítása, valamint kialakított szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez. A prioritási tengelyek ezen logika mentén kerültek kiválasztásra hozzátéve, hogy a kormányzási hierarchia sajátosságából – valamint technikai okokból − adódóan a Középmagyarországi régiót külön prioritásban kell kezelni. A program további részét képezik a sikeres megvalósítást támogató technikai segítségnyújtási prioritási tengelyek is. Az Elektronikus közigazgatás operatív program rendelkezésére álló teljes összeg (folyó áron, a 15%-os magyar társfinanszírozással együtt) 421 700 133 euró.

6/85


Prioritási tengelyek

1. prioritás: a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása 2. prioritás: a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) 3. prioritás: kiemelt fejlesztések 4-5. prioritás: technikai segítségnyújtás (konvergencia és KMR együttesen) Mindösszesen:

Támogatási összeg (euróban)

Százalékos megoszlás

150 665 925

35,7%

175 153 079

41,5%

88 290 526 7 590 603

20,9% 1,9%

421 700 133

100%

Az operatív programok beavatkozásainak hatékonyságát, az egymást erősítő fejlesztések integrált megvalósítását jelentősen segíti a jelen program keretében kialakuló, távolról (otthonról) elérhető „non-stop ügyintézés”-t (24 órás ügyintézést) lehetővé tevő környezet, mellyel megszűnnek az ügyintézés tér és időbeli korlátai. Ezzel növekszik az ügyintézés hatékonysága és a felhasználók elégedettségi szintje. Partnerség Az Elektronikus közigazgatás operatív program stratégiája és az egyes területek közötti forrásmegosztás az EU előírásainak megfelelően lebonyolított partnerségi egyeztetések eredményeképpen került véglegesítésre.

7/85


2. HELYZETELEMZÉS 2.1. AZ OPERATÍV PROGRAM KITERJEDÉSE Az Elektronikus közigazgatás operatív program a közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének, eljárásainak, folyamatainak és szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációjára törekszik. Az operatív program Magyarország egész területére terjed ki. Mint azt az Új Magyarország Fejlesztési Terv, vagyis az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások 2007 és 2013 közötti felhasználásához szükséges magyarországi Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (a továbbiakban Új Magyarország Fejlesztési Terv, vagy röviden ÚMFT név alatt utalunk az NSRK-ra) dokumentuma adatokkal alátámasztotta, az egy főre jutó GDP a 1059/2003/EK rendeletet1 módosító 1888/2005/EK rendeletben nevesített magyarországi régiók közül a Közép-magyarországi régió kivételével a többi hat régió egyikében sem érte el a releváns viszonyítási időszakban az uniós átlag 75%-át, így azok a 1083/2006/EK rendelet értelmében a konvergencia célkitűzés alá esnek. A Közép-magyarországi régió túllépte a jelzett küszöböt, így a 1083/2006/EK rendelet szerinti regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik. Az Európai Bizottság, a 1083/2006/EK rendelet 32. cikkely (1) bekezdése alapján elfogadta, hogy jelen operatív program a konvergencia célkitűzés mellett a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés alá eső Közép-magyarországi régióra is kiterjedjen az alábbi okok miatt: -

hasonló működési hiányosságokkal néz szembe a magyar közigazgatás mindkét célkitűzés alá eső régiókban, így alapvetően hasonló beavatkozásokra van szükség.

-

a nyújtott közigazgatási szolgáltatások gyakorlatilag azonosak az egész országban, így az alapul szolgáló fejlesztések is ugyanazok.

-

ugyan az államigazgatás tekintetében a döntések a Közép-magyarországi régióban születnek meg, s azok végrehajtása a területi szinteken – azaz főként a konvergencia régiókban – történik meg, célszerű a politikaalkotási ciklus két említett szakaszát egységesen, egy programon belül kezelni, ha javulást kívánunk elérni;

-

mind a kormányzás, mind pedig az ügyintézés és végrehajtás tekintetében országos rendszerek kiépítésére van szükség, s miután a közigazgatás központja a Közép-magyarországi régióban található, így bizonyos rendszerszintű fejlesztéseknél – működtetési, pénzügyi, esetleg biztonsági szempontok miatt – indokolt, hogy e rendszerek központjai is a központi régióban legyenek (például takarékosabb, ha egyes fejlesztések a már létező rendszerekre épülnek, s e rendszerek központjai jellemzően az ország fővárosát is adó Közép-magyarországi régióban találhatók).

1

Ez az uniós jogszabály határozza meg a statisztikai célú területi egységek nómenklatúráját (NUTS).

8/85


2.2. HATÉKONYSÁGI ÉS MINŐSÉGI PROBLÉMÁK A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon a társadalom és a gazdaság szereplői megtanultak alkalmazkodni az egyre élesebb nemzetközi verseny követelményeihez. Ugyanakkor szinte változatlan formában és módon működik a közigazgatás és az önkormányzás másfél évtizede kialakult szervezete. Ennek következménye, hogy míg a magyar gazdaság egyre modernebb és versenyképesebb, a közszolgáltatások az igényekhez képest rossz minőségűek és hatékonyságúak, s azokat sok időráfordítással és drágán lehet igénybe venni. 1. számú ábra: nemzetközi összehasonlító grafikonok a közszféra egészéről, illetve a közigazgatásról

Foglalkoztatottak a nemzetgazdaság egészéhez képest 30%

Kiadások a GDP-hez képest

60% 50% 40%

25%

30%

20%

20% 10%

15%

0% 1999

10% 5% 1997 1998

1999 2000

2001

2002 2003

2004 2005

HU teljes közszféra

HU közig

EU-15 teljes közszféra

EU-15 közig

CZ teljes közszféra

CZ közig

Forrás: Eurostat

2000

2001

2002

2003

2004

HU közig

HU teljes közszféra

EU-15 közig

EU-15 teljes közszféra

CZ közig

CZ teljes közszféra

Megjegyzés: a nemzetközi közszféra adatai az adósságtörlesztési ráfordításokat is tartalmazzák, míg a magyarok nem Forrás: magyar adatok PM, nemzetközi adatok Eurostat

A teljes közszférán belül a közigazgatás szűkebb halmaza is gyakorlatilag változatlan nagyságú maradt az elmúlt években. Ez ugyanúgy igaz az EU15 országaira, mint Magyarországra. A kettő összevetéséből azonban kiderül, hogy míg a foglalkoztatottak tekintetében a magyar közigazgatás nagysága megfelel az EU15-ök adatainak (bár kissé magasabb a V-4-ekéhez képest), addig a GDP-ből ráfordított kiadások aránya magasabb az EU15-ök átlagánál (s közel azonos a V-4ekével), még akkor is, ha Magyarországon 2001 és 2004 között drasztikusan csökkent a közigazgatásra fordított kiadások GDP-ben kifejezett mértéke (5,5%-ról 3,8%-ra2). Azóta ez a mutató újra emelkedett. A magyar közigazgatás arányaiban azonos létszámmal, ellenben arányaiban magasabb költséggel működik, tehát további költséghatékonysági tartalékokkal rendelkezik. A közszektort általában jellemző trendek felvázolását követően meg kell vizsgálni az operatív program szempontjából releváns közszolgáltatások, illetve a közigazgatási szolgáltatások állapotát, kiemelt tekintettel az infokommunikációs szempontokra. A hatékonysági problémák mellett a közszolgáltatások rendszerének minőségi kihívásokkal is szembe kell néznie: – Az állampolgárok, illetve a vállalkozások igényei növekszenek, ami a felesleges adminisztráció csökkentésére, s a szükséges ügyintézés gyorsabbá tételére irányul.

2

Forrás: PM

9/85


– Az ügyfelek egyre inkább elvárják, hogy az adójukból gyűjtött állami forrásokat az érdekükben és minél hatékonyabban használják fel, s ehhez járul még az átláthatóság, a demokrácia és a részvétel lehetősége iránti fokozódó igény. – A befektetéseket, illetve a gazdaság hatékonyságát is jelentősen növelné egy gyors és megbízható ügyintézést biztosító közigazgatás. – A befektetők úgy tartják, hogy Európában észak-nyugatról dél-keletre növekszik a bürokrácia, csökken a hatékonyság – igaz, csökken a bérszínvonal is. A tőlünk keletre, dél-keletre fekvő országok olcsóbb munkaerejéből adódó versenyhátrányunkat ellensúlyozhatná a hatékony közigazgatás. – A uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges államreform végrehajtásához is elengedhetetlen a közigazgatási szolgáltatások megújítása. A hatékonyságot és minőséget leginkább érintő terület az online elérhető közszolgálati folyamatok és a belső folyamatok elektronizáltsága. Mindkettő aránya ma viszonylag kicsi. Továbbá – a közszolgáltatások és a közigazgatás eddigi, extenzív fejlesztéséből is adódóan – az infokommunikációs alkalmazásrendszerek heterogenitása és az adatbázisok erős széttagoltsága is alapvető hatással van mind a működés hatékonyságára, mind pedig a használat intenzitására. 2.2.1. AZ ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE A közigazgatásban használt informatikai rendszerek jelentős része nem képes az általa kezelt adatokat az ügyfelek, illetve más szerv számára elérhetővé tenni. Az, hogy a közszolgáltatások nyújtása zárt keretek között, elkülönült közintézményekben zajlik, két problémát vet fel: 1. A meglévő, elavult programok és megoldások cseréjét az érintettek nem merik felvállalni, ebben egyáltalán nem is érdekeltek. A közhasznú tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély, a szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátok. 2. Az elektronikus szolgáltatásokhoz nem kapcsolódik saját pénzügyi tervezési folyamat, a szolgáltatásból, az adatvagyonból származó bevételek és a kapcsolódó kiadások összekeverednek a működési költségvetéssel. Ezért az sem egyértelmű, hogy milyen adatokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása térülne meg a társadalom, vagy akár az intézmény szintjén. A szolgáltatások kialakításánál pusztán az előírásokra támaszkodnak az intézmények. A fenti két probléma oka alapvetően a nem megfelelő szabályozás, valamint a magánszektorra jellemző verseny és hatékonysági kényszer hiánya. Az elmúlt időszakban a magyar közigazgatás lépéseket tett a nyilvánosság, s ezáltal az egyenlő esélyű, demokratikus információ-hozzáférés biztosítása és a közigazgatási szolgáltatások elektronizálása irányába. Korábban több szereplő között oszlott meg az elektronikus szolgáltatásokért való a kormányzati felelősség, de 2006. júliustól már a Miniszterelnöki Hivatalban összevontan jelennek meg ezen feladatok. A Miniszterelnöki Hivatalban jelenleg is folyó, a közigazgatási informatika területét érintő szabályozási tevékenység a fenti problémák okának felszámolását megcélozva a megfelelő szabályozási környezet kialakítására törekszik. A megfelelő szabályozás kialakítására irányuló törekvés egybevág az Államreform operatív programnak a minőségi jogalkotás megalapozására irányuló célkitűzésével. Az elmúlt néhány évben több ponton tapasztalható előrehaladás.

10/85


-

A szolgáltató állammal összefüggő elektronikus szolgáltatásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) tette állami feladattá, amelynek eredményeként felgyorsult az elektronikus szolgáltatások kiépítése.

-

Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) bázisán felépült a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer, ami egyúttal biztosítja a kapcsolatot az EU intézményrendszere felé.

-

A kormányzati portálon keresztül elérhető „ügyfélkapu” elindítása jelentős lépésként értékelhető, akárcsak az állampolgárok számára jól érzékelhető egyes közigazgatásiönkormányzati folyamatelemek elektronizálása. A leggyakrabban elektronizált folyamatok közé tartoznak a helyi adózással és a vállalkozásokkal kapcsolatos hatósági ügyekkel kapcsolatos folyamatok.

-

Komoly előrelépés tapasztalható az országos szintű adózás elektronizálása terén. Több vállalkozói szegmensben már kötelező az elektronikus adóbevallás benyújtása.

-

Az európai elektronikus térben leggyakrabban keresett 20 (Magyarországon 27) közszolgáltatás kezdeti szintű elektronizálása megtörtént, s ma már a szolgáltatástípusok fele teljes körűen el is intézhető a Kormányzati Portálon keresztül. Ezzel a tagországok ezen szolgáltatások elérhetősége, elektronizáltsága alapján felállított rangsorában a középmezőny elejére kerültünk. 1. számú táblázat: a 20 alapvető közszolgáltatás közül az online elérhetők aránya (százalékban) 2004 2006 Magyarország 35 45 EU25 52 64 EU15 50 64 Észtország 84 69 Csehország 75 76 Lengyelország 74 61 Forrás: Eurostat

Az elért eredmények döntően az összehangolt ügyféloldali fejlesztéseknek köszönhetőek. Az eredmények azonban korántsem elegendők, mert Magyarország mind az elektronikusan elérhető ügytípusok számát, mind az elektronikusan teljes mértékben lebonyolítható ügyeket tekintve elmaradással küzd. Egy felmérés szerint3 a vizsgált területi államigazgatási szervek szolgáltatásainak mintegy kétharmada nem érhető el elektronikusan. Az ügyféloldali területen elért sikerek mellett a háttérrendszerek megfelelő szintű fejlettségének és interoperabilitásának hiányából fakadóan a legnagyobb kihívás az integrált szolgáltatások kialakítása és a szolgáltatások többcsatornás elérhetőségének biztosítása. E feladatokat a központi elektronikus szolgáltató rendszer már elért eredményeire építő, koordinált koncepció mentén lehet teljesíteni. Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása puszta lehetőség marad, ha az ügyfelek nem tudnak élni vele. Márpedig Magyarországon ebből a szempontból kedvezőtlen a helyzet; a 15 év felettiek internet használatát tekintve Magyarország a 25 EU tagállam között a középmezőny alsó részében foglal helyet.

3

Forrás: Kopint Datorg, 2003

11/85


2. számú táblázat: az internetet hetente legalább egyszer használó személyek aránya (%) 2004 2005 2006 Magyarország 21 34 42 EU25 38 43 47 EU15 41 46 − Svédország 75 76 80 Egyesült Királyság 49 54 57 Szlovákia 40 43 43 Olaszország 26 28 31 Csehország 25 26 − Forrás: Eurostat

Az Európai Bizottság évente figyelemmel kíséri, hogy a 20 alapvető közszolgáltatás kapcsán milyen mértékű az elektronikusan lebonyolított kapcsolat. A vizsgált 28 európai ország sorában, 2006-ban Magyarország a 14. helyet foglalja el, ami igen nagy mértékű (9 helyezésnyi) előrelépést jelent az azt megelőző helyzethez képest. Az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy ez a mélységi kínálat mennyire találkozik az ügyfelek keresletével. A bizonyos szegmensekben kötelező elektronikus adóbevallás miatt az elektronikus közszolgáltatások vállalati használata mind összességében, mind az egyszerűbb szolgáltatások esetében meghaladja az európai átlagot. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar gazdasági szereplők az uniós átlaghoz képest kisebb mértékben használják ki a teljes körű elektronikus ügyintézésben rejlő lehetőségeket (2. ábra). 3. számú táblázat: a vállalkozásokon belül az e-kormányzati szolgáltatások vállalati felhasználóinak aránya 2004

2005

EU25

52

57

EU15

49

56

Magyarország

−

45

Forrás: Eurostat

2. számú ábra: az elektronikus kormányzati szolgáltatások vállalati felhasználóinak aránya, a vállalkozások százalékában, az elektronikus kormányzati szolgáltatások típusa szerint 2005-ben EU25

EU15

Magyarország

70 60 50 40 30 20 10 0 teljeskörű elektronikus ügyintézés

infromációszerzés

űrlapletöltés

kitöltött űrlapok beküldése

Forrás: Eurostat

12/85


Az elektronikus kormányzati szolgáltatások egyéni felhasználói alacsonyabb mértékben élnek e lehetőséggel, mint a vállalkozások, s Magyarország lemaradása is jelentős mind az EU15-ökkel, mind az EU25-ökkel való összehasonlításban (4. számú táblázat). E körben az érzékszervi képességeikben korlátozott felhasználók még további hozzáférési hátránnyal küzdenek. Hozzá kell fűzni, hogy sem az EU, sem a magyar adatok nem kedvezőek a szolgáltatás egyik szintjén sem (3. ábra). 4. számú táblázat: az elmúlt 3 hónapban az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat felhasználó személyek aránya 2005 23 26 18

EU25 EU15 Magyarország

2006 24 26 17

Forrás: Eurostat

3. számú ábra: az elmúlt három hónapban internetet használó személyek által igénybe vett elektronikus közigazgatási szolgáltatások aránya 2004-ben EU-25

EU-15

Magyarország

60 50 40 30 20 10 0 információszerzés

hivatalos űrlapok letöltése

kitöltött űrlapok beküldése

Forrás: Eurostat

A társadalmi felhasználás növekedésének egyik gátja, hogy a rendelkezésre álló alkalmazásokat sem a vállalkozások, sem pedig az állampolgárok nem ismerik széles körben, és nem rendelkeznek a használathoz szükséges készségekkel. Ráadásul az alkalmazások használata sem mindig egyszerű. Az alacsonyabb felhasználói érdeklődést részben az is magyarázza, hogy a szolgáltatások kialakítása elsősorban nem társadalmi igény vezérelten, hanem központi programok mentén, kötelezési jelleggel történt. A társadalmi felhasználás növekedését, s ezáltal az információs társadalom fejlődését célzó elektronikus közigazgatási szolgáltatás- és tartalomfejlesztést alapvetően befolyásolja az intézmények, illetve a teljes intézményrendszer informatikai helyzete. A közigazgatási intézmények által használt alkalmazások színvonala és szerkezete eltérő. Az elérhető adatok szerint mind az internet, mind pedig az intranet használata az államigazgatásban, illetve a nagyobb települések önkormányzatainál elterjedtebb.

13/85


Eközben az ellátandó feladatok mennyisége gyorsan növekszik. Az elmúlt években − többek között éppen a gazdasági növekedés hatására − az egy évben lebonyolított elsőfokú ügyek száma folyamatosan emelkedett, s mára megközelítette a 30 milliót. Az elektronikus megoldások terjedését az alábbi tényezők is akadályozzák: − A szélessávú internet-hozzáférés lehetősége széles körben megoldatlan. Ezért különösen nagy a jelentősége a közösségi hozzáférés lehetőségének (pl. teleházak, e-Magyarország pontok). Ezen a téren van mire alapozni, hiszen a kistelepülési közösségi hozzáférés mára elérte a kritikus méretet. − Az állampolgárok bizonyos rétegeinek (nyugdíjasok, fogyatékossággal élő emberek, vidéken élők) lehetőségei és tudásszintje a számítógép-kezelés és az online ismeretek terén korlátot jelent az elektronikus ügyintézésben való részvételben. E mellett a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos ügyfél elégedettségi felmérések azt mutatják, hogy a társadalom közel 25-30%-a mutatkozik azonnal nyitottnak az elektronikus ügyintézésre, a többiek inkább kivárnak. − Az ügyfelek még kevés tényleges igényeikhez illeszkedő szolgáltatást érhetnek el elektronikusan (például bevallást tehetnek elektronikusan, amire elsősorban az államnak van szüksége, de járulékszámlájuk állapotát nem kérdezhetik le). Gyakorlatilag a közszolgáltatások korszerűsítésének minden területe igényli a korszerű informatikai hátteret. Az operatív program szempontjából fontosabb néhány terület helyzete röviden a következő: Az Európai Unióban immár egyre szélesebb körben gyakorlattá váló egységes vészhelyzetkezelési modell Magyarországon még csak formálisan valósult meg. A veszélyhelyzet-kezelési feladatokat ellátó szervezetek között nem megfelelő az infokommunikációs kapcsolat. Nincs egységes bevetési, illetve tevékenység-irányítási rendszer, amely a veszélyhelyzet-kezelés során hatékony döntés-előkészítést és támogatást biztosítana. Ugyanígy nem megfelelő a bűnüldöző és hírszerző szervek közötti információcserét biztosító infokommunikációs rendszer, amely ma papíralapú és lassú. Az elektronikus adórendszer az elmúlt években komoly fejlődésen ment át. Ennek eredményeként például 2004-ben már az összes adózó 49%-a, illetve a vállalkozások, egyéni vállalkozók 63%-a töltötte le az adóbevalláshoz alkalmazható nyomtatványokat az internetről. E számok is azt mutatják, hogy az adózással kapcsolatos szolgáltatások – az EU többi tagállamához hasonlóan – nálunk is a legkeresettebbek közé tartoznak. A fejlesztések azonban akkor válhatnak igazán az állampolgárok mindennapját megkönnyítő rendszerré, ha az ügyfelek igényeinek megfelelő szolgáltatások is elérhetővé válnak (például járulék-számla lekérdezés), és lehetővé válik a befizetések elektronikus úton történő lebonyolítása is. Az EU felé vállalt kötelezettségek (konvergencia program) teljesíthetőségének kritikus területe az államháztartás pénzügyeinek kezeléséhez kapcsolódó informatikai háttér megújítása. Jelenleg sok szigetszerű rendszer csak – meglehetős késéssel – követő jellegű információt tud nyújtani, ami nem teszi lehetővé a pénzügyek kézben tarhatóságát. Az ügyfélkapcsolati oldalon történtek látványos fejlesztések (például elektronikus adóbevallás), de ténylegesen az így beérkező adatok az állami szintű gazdálkodáshoz aktuális információt a háttérrendszerek fejletlensége miatt nem tudnak nyújtani. Mindezek alapján a továbblépés előtt rendbe kell rakni a kritikus háttérrendszereket, azok érdemi információ feldolgozó és szolgáltató képességét kialakítva. Az okmányirodai rendszer ügyfélkapcsolati oldalának kifejlesztésével a Kormányzati Portálon keresztül létrejött a hatóság és az ügyfél közötti, regisztráción nyugvó elektronikus ügyindítási lehetőség. A rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy az ügyfél az okmányirodában elintézhető bármely ügy intézése céljából az interneten keresztül időpontot foglaljon az

14/85


okmányiroda ügyintézőjénél. Az ügyek többségénél azonban az elektronikus fizetés lehetőségének a hiányában csak távoli célkitűzés a negyedik szintű szolgáltatások biztosítása. Amíg az elektronikus befizetés meg nem oldódik, addig ez a szolgáltatás sem jelent igazán jelentős előrelépést az ügyfél szempontjából. Az ügyek elektronikus benyújtásának kialakítása ügyenkénti megközelítésben igen költséges, ezért is lassú az elektronikus út terjedése. Jelentősen csökkenthetők a költségek a belső szabványokhoz illeszkedő ügykezelési, iratkezelési rendszerek bevezetésével, s ehhez kapcsolódva központi ügyfélkapcsolati szolgáltatások erősebb kihasználásával, amihez azonban a központi szolgáltatások továbbfejlesztése szükséges. 2.2.2. A KORMÁNYZÁS ÉS A BELSŐ MUNKAFOLYAMATOK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA Az elektronikus közigazgatás kiépítését célzó eddigi programok eredményei magukon viselik az extenzív fejlesztés jegyeit. A nem átfogóan kezelt, hanem egyedi-helyi igények alapján történt infokommunikációs fejlesztések párhuzamosságokhoz, szigetszerű, nem interoperábilis alkalmazások bevezetéséhez vezettek. Ennél fogva az eddig elért eredményekre építve – eKormányzati portál, az önkormányzatok okmányirodáinak Internetes Közszolgáltató Rendszere (XR) és egyéb fejlesztések – célszerű a közigazgatás intenzív, a hatékonyságot jobban szem előtt tartó fejlesztése, ami biztosítja a központilag kidolgozott szabványok átfogó alkalmazását. Ennek eredményeként egymással kommunikálni tudó alkalmazások jöhetnek létre a közigazgatásban. Általában megállapítható, hogy az infokommunikációs technológián alapuló alkalmazások integráltságának szintje alacsony, és nem terjedtek el a korszerű adatbáziskezelőalkalmazások. Számos esetben a korszerű technológia mellé nem társul a megfelelő felhasználási ismeret az alkalmazó részéről. Ezen körülmények egyaránt negatívan befolyásolják a jelentős kormányzati működési költségmegtakarítási potenciál kiaknázását, és az állampolgárok számára különösen vonzó ügyintézési hatékonyságnövekedést. Az elektronikus megoldások terjedését az említetteken kívül további tényezők is akadályozzák: − A változtatásokkal szemben nagy az ellenállás a közigazgatás különböző szintjeinek szereplői között, ami nehezíti az elektronikus kormányzat kialakulását. − Az állam nem proaktív az állampolgárok igényeinek kielégítésében, ezért a szolgáltatási szükségletek sincsenek jól meghatározva. − Miközben hatályban vannak az információs társadalom alapjait jelentő jogszabályok, lassú a legújabb vívmányok alkalmazását lehetővé tevő jogalkotás, holott a technológia gyors fejlődése miatt rugalmas környezetre volna szükség. Ugyanakkor az ellentéte is igaz: számos jogi lehetőség a kapcsolódó fejlesztések elmaradása következtében pusztán írott szöveg maradt. − Esetenként az informatikai fejlesztési elképzelések nem kellően mérlegelik a jogszabályok módosíthatóságának korlátait, s emiatt az egyébként szükséges informatikai projektek indítása is hosszan elhúzódik. − Nem kapott kellő figyelmet az intézményi kultúra átalakítása, a közigazgatásban foglalkoztatottak felkészítése az elektronikus kormányzásra. Az eljárások nem standardizáltak a jelenlegi folyamatokat, így nem szabad elektronizálni.

15/85


Az OECD 2006-os jelentése4 az alábbi fő megállapításokat tette a kormányzati e-kormányzás politikával kapcsolatban. − Magyarország sikeresen fejlesztette az Európai Unió eEurope programja által figyelt 20 szolgáltatást, eredményesen üzembe állította a kormányzati gerinchálózatot, valamint az ügyfélkaput, ami által rendelkezésre áll a szükséges elektronikus infrastruktúra, továbbá biztosított az osztott szolgáltatások esetleges nyújtásának módja. − Az elektronikus kormányzati fejlesztésekben nem tisztázott a vezető szerep, az irányítás a központi kormányzat számos intézménye között oszlik meg. Noha a központi kormányzat indított egyes közös projekteket, kevés példa van a horizontális együttműködésre, és az ily módon biztosított gördülékeny szolgáltatásra. − A vonatkozó erőfeszítéseket túlságosan jogi szemlélet vezérli, amelyben ugyan előírás a központi kormányzati intézmények, valamint a kormányzat alsóbb szintjei számára, hogy végrehajtsák az e-kormányzati kezdeményezéseket, de anélkül, hogy összehangolnák a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, a szükséges készségeket és az intézkedések ütemezését. − Több jel is utal arra, hogy a kormányzat úgy tekint az államigazgatás reformjára és az e-kormányzás kifejlesztésére, mint két egymástól független vállalkozásra. Úgy értelmezi az IKT-k közigazgatáson belüli fejlesztését és működtetését, mint az ügyfelek online szolgáltatásokkal való kiszolgálását, nem pedig úgy, mint a közszektor folyamatai és a kormányzat és az állampolgárok közötti viszony átalakításához szükséges modernizációs intézkedéssorozat egyik összetevőjét. − Az elektronikus kormányzati beruházásokat hatékonyan kell megvalósítani. Az ekormányzás sikeres megvalósítása érdekében a magyar kormányzatnak felül kellene vizsgálnia az e-kormányzati beruházásokról alkotott képét üzleti esettanulmányok és a vállalati architektúrák megismerésével, valamint fejlesztenie kellene a végrehajtást az értékelés és monitoring eszközeivel. A 2006. évi közigazgatási informatikai adatfelmérés eredményeiről szóló jelentés az alábbi főbb megállapításokat tette: •

A legfőbb hiányosság a szervezeti szintű informatikai stratégia és az informatikai terv hiánya. A vizsgált szervezetek harmada, sőt a minisztériumok fele nem rendelkezett informatikai stratégiával, illetve tervvel. A szervezetek nagy része nem ismeri, vagy nem alkalmazza a kormányzati intézmények informatikai stratégiájának készítéséről szóló ajánlást, így a rendelkezésre álló informatikai stratégiák is igen eltérő képet mutatnak.

•

Az elmúlt években a felhasznált informatikai keretek összege kis mértékű csökkenő tendenciát mutatott. Ennek elsődleges oka az elmúlt időszakban végrehajtott költségtakarékossági intézkedések hatása, ami természetesen az informatikai fejlesztéseket is jelentősen érintette. A jövőt illetően azonban már ismét emelkedés prognosztizálható. A projektek száma ugyan várhatóan jelentősen visszaesik, azonban ez a tendencia kismértékben már az előző években is megfigyelhető volt. E folyamat eredményeképpen a keretek növekedésével párhuzamosan az egy projektre jutó érték jelentősen emelkedik. Jól érzékelhető tehát a projektek koncentrálódásának tendenciája.

•

Hasonló koncentráltság figyelhető meg a projekteket megvalósító intézmények tekintetében is: a keretek nagyobb része feletti rendelkezés egy viszonylag szűk intézményi

4

OECD E-government project, Preliminary findings: OECD peer review of E-Government in Hungary, 2006 június.

16/85


körhöz kapcsolható. Ez a szűk intézményi kör rendelkezik az összes informatikai keret 6575%-ával, és jól érzékelhető, hogy az intézményi koncentráció évről évre lassan növekszik, azaz ezen viszonylag szűk intézményi körhöz tartozó intézmények együttes keretösszege fokozatosan bővül a többi intézmény keretösszegének stagnálása mellett. Az informatikai fejlesztések jelentős része tehát egy aránylag szűkebb intézményi körhöz kötődik. •

A projektek célját illetően is átrendeződés figyelhető meg a fejlesztésekre költött kereteken belül. Szembetűnő az „informatikai eszközök” kategória arányának változása az elmúlt időszakban, a korábbi csökkenés után ismét növekvő tendencia figyelhető meg. A hálózatok fejlesztésének részesedése fokozatosan csökkenő arányt mutat, az internet terület stabilizálódni látszik, ugyanakkor a stratégiai tervezés és az audit területen fokozatos növekedés tapasztalható. A szoftver területen egy jelentős bővülést követően erős visszaesés figyelhető meg. Az ügyvitel kategóriánál pedig a szoftver kategóriával pont ellentétes arányváltozásokat tapasztalható, visszaesését követően igen számottevő lesz a súlya a projektcélok között.

Az elmúlt évek gyakorlatából levonhatjuk azon következtetést, miszerint a nem igényvezérelt fejlesztésekre, a statisztikai adatgyűjtésekben szereplő tételekre koncentrálva az eddig rendelkezésre állt forrásokkal látványos, de a közigazgatás működési hatékonyság javulása szempontjából megalapozatlan fejlesztések voltak elérhetők. A közigazgatás és a társadalom működésében minőségi változást eredményező fejlődéshez a fejlesztések új szemléleti alapokra helyezésére, illetve a munkafolyamatok szélesebb körű elektronizálására, s az ehhez szükséges forrásokra van szükség. A magyar államigazgatás által kínált elektronikus szolgáltatások bővítése, illetve fejlesztése kapcsán komoly különbségek észlelhetőek mind a mennyiséget, mind a színvonalat illetően. Ennek csökkentéséhez szükség van a szabályozási oldal szerepének növelésére. Amennyiben sikerül összkormányzati szinten is megvalósítani a közös érdekeltségen alapuló központi koordinációt, akkor az intézményi e-kormányzati stratégiák és tervek a lehető leghatékonyabb módon határozzák majd meg a kialakítandó e-szolgáltatások körét és tartalmát, a szükséges szabályozást, az informatikai hátteret, az egyéni és szervezeti tudásmenedzsmentet és a szükséges uniós együttműködést. Míg a központi közigazgatás elektronikus szolgáltatói helyzete viszonylag egységes, az önkormányzatok sokkal heterogénebb képet mutatnak. Ez alól az okmányirodák jelentik a kivételt, mert egységes elveken és hálózatokon alapuló szolgáltatást biztosítanak. A legtöbb önkormányzatnak jelenleg nincs érvényben lévő, informatikai fejlesztési terveket is tartalmazó, közös e-közigazgatás bevezetési stratégiája, és a kistérségi szintű stratégiakészítés iránti igény is csak az elmúlt években alakult ki. E nélkül pedig nem vagy nehezen tudnak eredményes fejlesztéseket megvalósítani. Az önkormányzati fejlesztéseknél fontos szempont a központi közigazgatási rendszerekkel való együttműködési képesség követelménye. Az önkormányzatok informatika állapota a következőkkel jellemezhető: -

az önkormányzatok csaknem mindegyike rendelkezett legalább egy számítógéppel, az ellátottság mértéke a hazai önkormányzatokat tekintve 96%5; a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 44%-ában van belső számítógépes hálózat, s ugyane kör 63%-a használ elektronikus bankszámlakezelő rendszert;

5

Forrás: Az önkormányzatok IKT használata és elektronikus szolgáltatásai országosan, reprezentatív felmérés magyarországi önkormányzati hivatalok körében, Központi Statisztikai Hivatal, 2005 december

17/85


-

az önkormányzati hivatalok 92%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, ezen belül növekszik a szélessávú kapcsolatok elterjedése (az önkormányzatok 53%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel);

-

nem terjedt el az elektronikus dokumentumkezelő rendszerek, illetve a nyílt forráskódú szoftverek használata;

-

a dolgozók informatikai továbbképzésében a hagyományos képzési formák dominálnak.

2005-ben az önkormányzatok folyó informatikai kiadásai 11%-kal – vagyis az inflációt meghaladó mértékben – emelkedtek a 2004-es 1,5 milliárd forinthoz képest. A kiadásokon belül az informatikai szolgáltatások képviselték a legnagyobb részt. Igen nagy tételt jelentenek a vezetékes telefonnal kapcsolatos kiadások, amelyek 3,52 milliárd forintot tettek ki 2005-ben. 2.3. A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Az eddig leírtak alapvetően igazak a Közép-magyarországi régió közigazgatására is azzal a különbséggel, hogy a régió speciális helyzete miatt a problémák súlya is másnak tekinthető. A régióban él a lakosság csaknem egyharmada, s mivel itt található az ország fővárosa, így az ország közszolgáltatásait kiszolgáló központi egységek is itt vannak telepítve. A régió által megtermelt jövedelem csaknem fele közvetlenül a közszolgáltatások formájában kerül előállításra. A régió gazdaságában ezért a közszolgáltatási profil súlya nagy, és az is marad. Budapest az országos szintű közszolgáltatások központja, és a közigazgatási hierarchia csúcsa. Ennek megfelelően az önkormányzati tevékenységet nem számítva Budapesten igen jelentős a back-office típusú kormányzati tevékenységek kiterjedtsége is. Mindez azt jelenti, hogy a régió elektronikus közszolgáltatásainak és állami háttérfolyamatainak fejlesztésében igen nagy potenciál rejlik: − a nagyméretű, komplex államszervezési projektek megvalósítására; − az államháztartás folyamatainak nagymértékű racionalizálására, és hatékonyságuk javítására; − az egyablakos, gördülékeny, belső állami együttműködéseken alapuló szolgáltatások létrehozására. 2.4. TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A közigazgatás infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága tekintetében kifejezetten területi okokra visszavezethetők különbségek alapvetően nincsenek. Kimutatható, hogy az államigazgatáson belül egyes területi szervek, illetve az önkormányzati szférán belül tendenciaszerűen a kisebb települések polgármesteri hivatalai gyengébb eszközellátottsággal bírnak mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból, mint az államigazgatás központi szintje, illetve a nagyobb városok hivatalai. Ez azonban nem a területi elhelyezkedéssel, hanem részint a költségvetési lehetőségekkel, részint más tényezőkkel áll összefüggésben. Ugyanakkor területi különbségek kimutathatók az elektronikus ügyintézés társadalmi közegében: a háztartások − és kisebb részben a vállalkozások − otthoni internet-elérése szorosabb összefüggésben van az egy főre jutó jövedelmi helyzettel, s ezen keresztül a földrajzi elhelyezkedéssel. Erre azonban jelen operatív program közvetlenül nem tud hatni.

18/85


2.5. A KORÁBBI PROGRAMOK TAPASZTALATAI A Magyar Kormány 2003-ban fogadta el a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS). A MITS célrendszere két pilléren nyugszik; ezek a tág értelemben vett folyamatok korszerűsítése, illetve a front-office szolgáltatások modernizálása. Ennek megfelelően dolgozták ki az ágazati stratégiákat, így az elektronikus kormányzat stratégiáját is. A MITS céljait megvalósító programok csak részeredményeket értek el, melyek nem álltak össze egy átfogó stratégiának megfelelő, sikeresen fókuszált fejlesztéssé. Az elektronikus közigazgatás kiépítésénél az adott intézményi struktúrából is adódó párhuzamosságok miatt a források egy része nem hatékonyan került felhasználásra. Általában a korábbi elektronikus közigazgatási fejlesztések rövid távon gondolkodtak és egy-egy cél azonnali megvalósítására összpontosítottak. Ilyen volt például az EU 20 közszolgáltatások online elérhetőségének a biztosítása, ahol egy-két év alatt az érintett szolgáltatások a hozzáférés oldali fejlesztésekkel online elérhetővé váltak ugyan, azok érdemi kihasználhatósága ellenben nem sokat javult, mert a kapcsolódó ügyfeldolgozást segítő háttérfejlesztések rendre elmaradtak. Ezzel a gyakorlattal szakítani szükséges, mert azonnali eredményeket fel tud mutatni, de nem biztosított azok hosszabb távú fenntarthatósága. A jelzett stratégiai dokumentumok végrehajtása érdekében az államigazgatás terén kiépült a kormányzati infrastruktúra alapját képező Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat. Ezen a központi rendszeren ma két alapvető szolgáltatás érhető el. A kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) keresztül ma 264 közszolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztató vagy információkereső szolgáltatás érhető el. Ezt 2005-től egészíti ki az ügyfélkapu, amelyen keresztül – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – lehetőség nyílik a személyazonosításhoz kötött közigazgatási ügyek elektronikus indítására, illetve intézésére. 2006-ban már több mint 110 ezer állampolgár regisztráltatta magát az ügyfélkapun.6 A kormányzati portál és az ügyfélkapu működése alatt összegyűlt tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások nyújtásának legmegfelelőbb módja az egykapus ügyintézési rendszer. Ráadásul ebbe könnyen beilleszthetők az újabb és újabb szolgáltatások. A központi rendszer szolgáltatásait már az önkormányzatok is egyre nagyobb számban veszik igénybe. Ennek megfelelően az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztésének a középpontjába a központi rendszer megerősítése került. A tapasztalatok egyúttal azt is mutatják, hogy megfelelő elektronikus szolgáltatások csak akkor nyújthatók, ha a központi rendszer fejlesztése mellett az egyes ügyfajták feldolgozását lehetővé tevő szakrendszeri back-office fejlesztések is megvalósulnak. Az önkormányzatokat, mint célcsoportot az I. NFT keretében megvalósult Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) 4.3 intézkedése célozta meg. Az intézkedés két komponense: az önkormányzatok információ szolgáltató tevékenységének fejlesztése és az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása. A tapasztalatok szerint csak gyenge koherencia figyelhető meg közöttük. A jelzett intézkedés értékelésénél látni kell, hogy a célcsoport fejlesztési elképzelései nehezen mérhetők, mert a célirányos támogatások igényt teremtenek, és nem igényt elégítenek ki. A célcsoport szükségleteit és fejlesztési elképzeléseit tompítja, valamint a megvalósítás kockázatát nagyban növeli a támogatási intenzitás 87,5%-os mértéke.

6

Adatok forrása: Összefoglaló a kormányzati informatika és az elektronikus kormányzás terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2002-2006), MeH EKK − misc.meh.hu/binary/7854_beszamolo_honlapra_2006_06_08.pdf

19/85


Mindkét pályázat esetében gondot okozott, hogy az önkormányzatok az esetek többségében úgy pályáztak a különböző rendszerek megvalósítására, hogy nem voltak tisztában azzal az adatvagyonnal, aminek a felhasználásához a pályázatokban a projektek definiálva lettek. A projekttervben előbb megjelent az informatikai rendszer megvásárlása, és csak ezt követte az adatvagyon felmérése, és az arra alapuló önkormányzati adatvagyon hasznosítási koncepció kialakítása. Ennek elsődleges oka, hogy a pályázók többségének pénzügyi helyzete addig nem engedte meg egy költséges adatvagyon felmérés elvégzését, amíg a pályázati támogatás bizonytalan volt. A GVOP 4.3 intézkedés főbb támogatási kritériumai közé tartozott, hogy 10.000 főnél kisebb lakosságszámú települések önállóan nem pályázhattak. Az önerő alacsony aránya a magyar önkormányzati szektor valóságos erőforráshelyzetét tükrözte. A lakosságszám elvárt mértéke arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy társulva pályázzanak, ami segítette a közigazgatási reform egyes elemeinek elterjedését, illetve ösztönözte a szervezeti centralizációt és a műszaki egységesítést. A megvalósult pályázati programok eredményei a magyar önkormányzatok 20 %-át érintette, illetve a magyar lakosság 65-70 %-át. A megcélzott szolgáltatási szint általában a második vagy a harmadik, ami teljesíthetőnek tűnik. A pályázók a negyedik szintű szolgáltatást több okból is teljesíthetetlennek tartják: a jogi szabályozás tele van ellentmondásokkal, nincsenek sem hazai, sem nemzetközi tapasztalatok, az informatikai megoldások egyáltalán nem vagy csak nehezen integrálhatóak, a beszállítói oldalon sincs még meg a megfelelő tudás, s valós felhasználói igény nagysága sem egyértelmű. Az I. NFT kapcsolódó intézkedései hatásainak értékelése azt mutatja, hogy a hivatali szinten széttagolt intézmények esetében a projektek a szervezet munkájára vannak közvetlen befolyással, míg a lakosság földrajzi elszigeteltsége esetében a hatások a felhasználói oldalról is jelentkeznek. Az időbeli dimenziót is figyelembe véve megállapítható, hogy míg a hivatali működés hatékonyságában bekövetkező változás a rendszer, vagy a rendszer egyes moduljainak üzembe helyezését követően elég gyorsan érzékelhető, addig a lakosságra gyakorolt hatások feltehetően több év múlva jelennek csak meg. Közvetlenül fellépő pozitív hatásként értékelhető az önkormányzati IT stratégiák megjelenése, és az IKT–val támogatott munkahelyek minőségi növekedése. Utóbbival kapcsolatban a hivatalok dolgozóinak informatikai kultúrájában, hozzáállásában bekövetkezett pozitív változás figyelhető meg. A megvalósítás jelenlegi állapotában költségcsökkentési hatás még nem jelentkezik, továbbá a várható fenntartási és üzemelési költségek tekintetében sem egyértelmű a megítélés. Az önkormányzati hivatalok a belső működési hatékonyság növekedésére számítanak, azonban egyre inkább az látszik, hogy a megnövekedett feladatmennyiséget csak ezáltal fogják tudni ellátni. A fejlesztésektől mind a hivatalon belüli, mind a kifelé irányuló kommunikáció gyorsulását és hatékonyságát várják, amit alátámaszt a hivatalok dolgozóinak informatikai képzettségében, hozzáállásában bekövetkezett pozitív változás is. Közvetett hatásként a tervezés elősegítette a folyamatok ésszerűsítését, a rendszer működése pedig biztosítani fogja az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget. A GVOP végrehajtása tekintetében ugyanakkor látni kell, hogy az alapvetően a településeknek szóló pályázati konstrukció hatására több esetben nem volt biztosított a fejlesztések értékarányossága, vagyis az ügyfeleknél lecsapódó haszonhoz képest aránytalanul nagyobb volt a beruházás összege. További gond, hogy egymással kommunikálni nem képes, szigetszerű megoldások jöttek létre, jellemzően leképezve az IT-piac kínálati oldalát. Összegzésként kijelenthető, hogy a GVOP 4.3.1 és 4.3.2 pályázati kiírások teljesítették eredeti céljaikat, illetve a prioritás átfogó célját, az elektronikus közigazgatás fejlesztését. Ugyanakkor szükséges tanulni az elkövetett hibákból, így az önkormányzatok felé az e-közigazgatás fejlesztése egy központi program része kell, hogy legyen a jövőben, és központilag kidolgozott szabványok

20/85


szükségesek a szigetszerű fejlesztések elkerülése érdekében azzal, hogy az alkalmazandó megoldások hosszabb távon is finanszírozhatók legyenek a települések által. 2.6. SWOT-ELEMZÉS

Erősségek képzett személyi állomány és az informatikusok magas aránya létező e-közigazgatási megoldások, az önkormányzatok szintjén is néhány szakterületen jó példák találhatók az ágazati elektronikus rendszerek használatára (pl. adózás) kiépült a központi kormányzati gerinchálózat és a kormányzati portál kiépültek az integrált ügyintézési központok (okmányirodák) az EU által kiemelt 20 közszolgáltatás informatizálása jelentős részben megtörtént

• • • • •

•

•

• • •

•

•

•

• •

•

Lehetőségek az információs társadalom és a növekvő • társadalmi igények kikényszerítik a közigazgatás átalakulását az informatikai technológiák gyors • ütemben fejlődnek az informatika lehetőségeinek kihasználása, ezáltal a hatékonyság, az átláthatóság növelése, a költségek csökkentése • az OECD és az Európai Unió kormányzati követelményeinek való megfelelés, illetve más országok jó gyakorlatának a megismerése

Gyengeségek ügyfélközpontúság helyett ágazati, hivatal-központú működés az információs társadalom lehetőségeit ki nem használó szemlélet, illetve működés egyoldalúan jogalkotás-központú működés szigetszerű alkalmazások nem naprakész, nem kellő mélységű és rossz szerkezetű a szolgáltatások alapját képező közérdekű adatvagyon a szervezeti kultúra erősen hierarchikus, a munkavégzési folyamatok nem kellően standardizáltak az információs társadalommal kapcsolatos jogalkotás lassúsága a fejlesztések korlátjává válhat monitoring és ellenőrzés alacsony szintje, az egyéni felelősség hiánya a stratégiai szemlélet és tervezés, valamint a hatásvizsgálatok hiánya a közigazgatás sem az állam, sem az ügyfelek erőforrásaival nem bánik takarékosan a meglévő e-közigazgatási rendszerek nem elég komplexek, nem fednek le több fontos ügykört és használatuk kifejezetten alacsony a rendszerek használatának (így az azonosításnak) hiányzik az egységes kerete Veszélyek ellenérzések az információs társadalommal, illetve ennek igazgatási használatával szemben a kétharmados törvények túlsúlya és a politikai konszenzus hiánya megakadályozhatja az informatikai szempontból optimális megoldások bevezetését az adatvédelmi jogszabályok gátolhatják az interoperabilitást és az informatikai szempontból optimális megoldások megvalósítását

21/85

Elektronikus közigazgatás operatív program • • •

kialakuló nemzetközi (EU-s) szolgáltatási • adatcsere uniós támogatások megnyílása a közigazgatás fejlesztése érdekében • a fejlesztések csökkentik a területi esélyegyenlőtlenséget, és növelik a fogyatékossággal élő emberek lehetőségeit is •

a globalizáció és a növekvő migráció miatt egyre nehezebben kezelhető igazgatási kérdések az információs társadalom kulturális korlátai, illetve a kialakuló digitális szakadék korlátozza a potenciális felhasználók számát a közigazgatás politikai érzékenysége miatt több irányból befolyásolják a programot, nem alakul ki az egységes irányítás

2.7. POTENCIÁLOK Az Elektronikus közigazgatás operatív programban tervezett beavatkozások az alábbi meglevő potenciálokra tudnak építeni: -

az elektronikus ügyintézés terén számos olyan rendszer működik, melyek megfelelő alapot szolgáltatnak a további rendszerfejlesztésre (pl. ügyfélkapu, kormányzati gerinchálózat, kormányzati portál stb.);

-

az okmányirodai hálózat eddigi működése bebizonyította, hogy több hatósági ügy is szinte teljes egészében elektronikusan feldolgozható, s ennek kapcsán az ügyintézési idő egy-két órára csökkenthető;

-

az adóügyintézés terén megvalósított elektronikai fejlesztések azt mutatják, hogy elfogadtatható az állampolgárokkal és a vállalkozásokkal az elektronikus ügyintézés;

-

az eddigi rendszerek használatánál felmerült gátló tényezők jól azonosítottak (elektronikus fizetés megoldatlansága, jognyilatkozat letagadhatatlanság biztosítása stb.), így ezek megoldásával jól tervezhető gyors továbblépésre van lehetőség; továbbá

-

a jogszabályi alapok rendelkezésre állnak (közigazgatási eljárásról szóló törvény és végrehajtási utasításai, elektronikus aláírásról szóló törvény, iratkezeléssel kapcsolatos kormányrendelet stb.), s bár kisebb kiegészítések szükségesek lehetnek, a legtöbb kritikus fejlesztés gyors kezdésének nincs akadálya.

22/85


3. STRATÉGIA 3.1. ILLESZKEDÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETHEZ Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a tartós növekedés elősegítése és a foglalkoztatás bővítése. Ennek elérése érdekében a fejlesztési terv hat fejlesztési prioritást jelöl meg. Ezek egyike az államreform megvalósítása. A magyar állam a növekedés és foglalkoztatás számára alapvetően az állami funkciók megbízható és az elvárt minőségű ellátásával, közvetetten biztosítja a feltételeket. Ugyanakkor az államcéloknak megfelelően közvetlenül is befolyásolja a gazdasági fejlődést. Az állami szerepvállalás minősége és hatékonysága hatással van mind az üzleti környezetre, a vállalatok versenyképességére, mind pedig a lakosság életminőségére. Az állami feladatok közül meghatározó az adminisztratív/közszolgáltatási terület: az igazgatás központi és helyi szintjei, valamint a közösségi javak és szolgáltatások nyújtása. Az operatív program tárgya mindezeknek a modern kor igényeinek megfelelő, az információs társadalom lehetőségeire is építő fejlesztése. A hangsúlyos területek megnevezésével ki kell jelölni azokat a szolgáltatásokat és igazgatási funkciókat, amelyeket a program fejlesztései megcéloznak. Az adminisztratív kapacitások bővítésével elsősorban az Európai Szociális Alap által finanszírozott Államreform operatív program foglalkozik, a jelen operatív program hatóköre pedig az elektronikus közszolgáltatásokra irányul. Ennek megfelelően az operatív program finanszírozási eszköze az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Jelen operatív program magában foglalja az államigazgatás, védelmi szervezetek és igazságszolgáltatás működésének, eljárásainak, folyamatainak és szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációját, továbbá az infokommunikációs eszközökön keresztül nyújtható közszolgáltatás közös elemeként az ügyfelek azonosítását biztosító beavatkozásokat. A program felöleli az összes államigazgatási szektort azzal, hogy a fejlesztések során elsőbbséget kap az egyes szakrendszerek által szolgáltatásként igénybeveendő központi funkciók kiépítése. A közszolgáltatások egyéb infokommunikációs fejlesztéseit más operatív program tartalmazza. Mindeközben kiemelt figyelmet szükséges fordítani az interoperabilitás megteremtésére. Az operatív program összes prioritási tengelye a Közösségi Stratégiai Iránymutatások 1.2. a növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése elnevezésű iránymutatásának 3. pontja alatt kifejtett az információs társadalom eljuttatása mindenkihez című beavatkozás végrehajtását szolgálja az információs társadalom fejlesztésével, konkrétan a közszolgáltatások hatékonyságának növelése által. Az operatív program közvetlenül a Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram 8. iránymutatásához kapcsolódik (az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom kiépítése), azon belül is az IKT alkalmazása a közigazgatás és a közszolgáltatások területén, digitális tartalmak, az IKT tartalom iparág fejlesztése, a hálózati információ-biztonság és interoperabilitás megteremtése, valamint a szélessávú infrastruktúra kiépítésének és használatának megteremtése elnevezésű akciók megvalósítását segíti. Az operatív program közvetett módon a Nemzeti Akcióprogram számos egyéb akcióját támogatja, elsősorban az üzleti környezet vonatkozásában. A program a munkavégzéshez rendelkezésre álló informatikai eszközök fejlesztésén keresztül járul hozzá, hogy jobb minőségű munkahelyek álljanak a közszolgálat személyzetének a rendelkezésére. Tehát a foglalkoztathatóság minőségi és nem mennyiségi vetületét szolgálja.

23/85


A program tartalmilag összhangban áll az i2010: Európai Információs Társadalom a Növekedésért és Foglalkoztatásért kezdeményezéssel, különös tekintettel annak az ekormányzásra vonatkozó részeivel. Szükséges jelezni, hogy az uniós normákkal összhangban nagy súlyt kell fektetni a digitális tartalmak akadálymentességére. A programban meghatározott beavatkozásokat az érvényes hazai stratégiákkal (pl. MITS) összhangban dolgoztuk ki, a fejlesztési elképzelések illesztése stratégiai szinten folyamatos. Ahogyan az Államreform operatív program egyik fő szándéka kultúraváltás elérése a közigazgatás működésében, úgy az Elektronikus közigazgatás operatív program fő törekvése, hogy új megközelítést honosítson meg az elektronikus közigazgatási fejlesztések terén. Az új megközelítés két pilléren nyugszik: minden egyes fejlesztést a közigazgatási informatikai rendszer egészén és a tervezett rendszerszintű változtatásokhoz való hozzájárulásán át vizsgál, illetve a különböző fejlesztésekből kiemeli a központilag ésszerűen és hatékonyan biztosítható szolgáltatásokat, ezáltal elkerülve a felesleges párhuzamos fejlesztéseket. E két pillér együttesen képes biztosítani a helyzetelemzésben leírtak hiányosságok orvoslását. Paradox módon a jelzett új megközelítés egyszerre nyújtja a fejlesztések sikeres megvalósításához szükséges kiszámítható hátteret, egyúttal az állandóan változó körülményekhez történő rugalmas igazodást. A támogatásra szánt fejlesztési elképzelések értékelésénél ugyanakkora fontossággal bír az újszerű műszaki és technológia vívmányok alkalmazása és a fejlesztések eredményének a hosszabb távú pénzügyi és műszaki fenntarthatósága. Ha ezek biztosítottak és illeszkednek a közigazgatási informatikai rendszer tervezett átalakításába, úgy biztosítva lesznek a fejlesztés értékarányos megvalósításához szükséges pénzügyi források. Az operatív program magában foglalja a Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztéseket is, mivel az elektronikus állami szolgáltatások fejlesztésében a nemzetközi tapasztalatok alapján nincs értelme az izoláló megközelítésnek sem területi, sem más értelemben. 3.2. A PROGRAM CÉL- ÉS PRIORITÁSRENDSZERE Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 6. prioritásában megfogalmazott beavatkozásokat technikai okokból két külön operatív program valósítja meg, amelyeket egymással összhangban kell megtervezni és végrehajtani. Az állami működés, a közszolgáltatások, ezen belül a közigazgatási és más állami szolgáltatások reformja nem választható el az állami szerep kiterjedésének, területi megosztásának újragondolásától és ezek következtében a folyamatok, intézmények teljes működési spektrumának átalakításától. Ebből adódóan világosan láthatóvá kell, hogy váljon, hogy az Elektronikus közigazgatás operatív program stratégiai szinten miként kapcsolódik össze az Államreform operatív programmal. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások reformjára törekvő két operatív program ugyanazt a célt két különböző – és egymást kölcsönösen feltételező – finanszírozási szabályú eszközrendszer segítségével kívánja elérni. Az operatív program átfogó célja, hogy javuljon a közigazgatás teljesítménye. Az Államreform operatív programmal szemben ezt a célt jelen program kiemelten az elektronikus közigazgatás elterjesztésének a támogatásával kívánja elérni. A korszerű információs technológiákat tudatosan alkalmazó közigazgatás ugyanis minden korábbinál több lehetőséget nyújt a társadalmi értékek megőrzésére és egyensúlyozására. Egyúttal a gyors, közvetlen és az érdekelteket összekapcsoló, a döntések során visszacsatolásokat alkalmazó információs rendszer az igazgatási folyamatokat átláthatóbbá teszi, segít azok megértésében, csökkenti a szükségtelen eljárási cselekményeket, rugalmasan módosítható alkalmazkodva a körülményekhez és azokat

24/85


eszközeivel megbízhatóbban nyomon követve, ésszerűbben szétválasztja a természetük szerint önműködően megoldható és az emberi értékelést kívánó ügyeket. A teljesítmény javítása mind a szolgáltató jelleg erősítését, mind pedig a munkafolyamatok megújítását előfeltételezi. Meg kell szüntetni a hivatalok rossz ügyintézési módszereit, az ügyfelek kiszolgáltatott helyzetét. Mivel a társadalom tagjainak érvényesülését, életpályáját még ma is inkább a család és a lakóhely, mint a képességek határozzák meg, és sokan vannak köztünk, akik életkoruk, egészségi állapotuk vagy fogyatékosságuk miatt nem tudnak javítani életkörülményeiken, ellensúlyozni kell a hozzáférés területi adottságokból, személyes adottságokból vagy életkorból adódó hátrányait. Az eddigi intézménycentrikus hozzáállás helyébe folyamatosan a szolgáltatás-, illetve ügyfélközpontú megközelítés lép. Az átfogó cél akkor érhető el, ha az operatív program tervezett beavatkozásai igazodnak mind az ügyfelek, mind pedig a közigazgatás igényeihez. Az elmúlt két évben elvégzett országos szintű ügyfél elégedettségi mérések alátámasztják, hogy az állampolgárok mintegy negyede nyitott az interneten keresztüli ügyintézési módok alkalmazására, ennél nagyobb arányban készek a mobiltelefonon keresztül elérhető szolgáltatások igénybevételére, s továbbra is meghatározó a személyes ügyintézés iránti igény. Természetesen a kínálati oldal alakulása a jövőben befolyásolja a jelzett igények egymáshoz képest történő eltolódását, de a nemzetközi tapasztalatok jelzik e három elérési út tartós egymás mellett élését. Ehhez igazodik jelen operatív program is biztosítva mindhárom eszköz fejlesztését, s ezzel az ügyfelek választási lehetőségét. Az új technológiák fokozatos és előre jelzett bevezetése jelenti a közigazgatás igényeihez való igazodást. Másrészről célunk, hogy a kormányzati folyamatok átszervezésével, majd ezt követően infokommunikációs eszközökkel történő támogatásával hatékonyabbá váljon az állam működése. Az elektronizált belső folyamatok bevezetésével lehetővé válik az erőforrások optimális allokálása. Mód nyílik egyes folyamatok kiszervezésére, összevonására, áramvonalasítására. Ezek az intézkedések pedig eszközoldali fejlesztést igényelnek. Ki kell alakítani a gyors reakcióra, változásra képes, rugalmas intézményrendszert, amely szakszerű működésén keresztül képes •

megújítani az állami intézményrendszer szervezeteinek belső működését;

•

a lakosság és az üzleti szektor igényeinek kielégítésére az egységes, magas standardoknak megfelelő közigazgatási szolgáltatásokon keresztül.

Ez utóbbi egyúttal az egyes intézmények, illetve az intézmények és ügyfelek közötti kapcsolati háló kifeszítését is tartalmazza. Ezen célkitűzések teljesítésével közvetett módon lehetővé válik az üzleti környezet javítása, s ezáltal az ország versenyképességének a növelése. Az átfogó cél megvalósításához az alábbi specifikus célok szükségesek: 1. javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége; és 2. növekedjen a működési hatékonyság. 1. A közigazgatási szolgáltatások eredményességnek a javítása érdekében komplex intézkedések meghozatalára van szükség. Ennek a legfontosabb vetülete a szolgáltató szemlélet beivódása a közigazgatás működésébe. Ez első körben az ügyfélközpontú megközelítés szervezeti és eljárási támogatását jelenti. A végső cél olyan értéknövelt szolgáltatások kialakítása, amelyek az ügyfelek és a beszállítók bevonásával folyamatosan alkalmazkodni tudnak a külső igényekhez. Biztosítandó, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége mind elektronikus, mind pedig személyes úton széles körben adott legyen, ami garantálja az elérési formák közötti

25/85


választás lehetőségét. Az elektronikusan elérhető szolgáltatásoknál cél a tranzakciós szintek emelése a legegyszerűbb, információátadást jelentő szinttől az adatmegosztást és transzformációt jelentő szintig, amennyiben ez értékarányos módon megtehető. A szolgáltatások integrált megközelítésével, alapos szervezésével el kell érni, hogy az ügyfelek a szolgáltatást a lehető legkisebb időráfordítással, és lehetőség szerint minél inkább személyre szabott módon vehessék igénybe, mert az elért szolgáltatásból csak így származik tényleges előnyük. A szolgáltatási színvonal emelését elősegítő beavatkozásokat minden esetben az értékarányosság kritériumának szem előtt tartásával, a költségek és az elérhető haszon elemzésével kell végrehajtani. Ez akkor érhető el, ha a magasabb színvonalú szolgáltatások működési kiadásainak többletét fedezik az elektronizált belső folyamatok és az egyszerűsítések által generált erőforrástartalékok. 2. A szolgáltatások eredményességének a javítása nem pusztán az ügyfelek irányában, hanem a különböző közigazgatási szervek egymás közötti kapcsolatában is értendő. A közigazgatás működési hatékonyságának a növekedése ugyanis a rendelkezésre álló információk mennyiségétől és minőségétől, így az egyes szervek közötti információ-áramlástól is függ. Például a kormányzati adatbázisok közötti kapcsolatok megteremtése és célzott használhatóságának biztosítása elengedhetetlen előfeltétele a jó kormányzásnak (beleértve a döntések meghozatalát és a monitoringot). A különböző munkafolyamatok ésszerűsítését követően szabványosítani kell a kormányzati egységek közötti (beleértve a nemzetközi viszonylatokat is) folyamatokat, majd ehhez igazítva kell megteremteni a megfelelő infrastruktúrát a hálózati kapcsolódások működéséhez. A kommunikációs formákat úgy kell megvalósítani, hogy azok a kormányzati szervek hatékonyabb, koordináltabb működését támogassák, és segítsék elő a jó kormányzás megvalósítását. A fejlesztéseknél ügyelni kell a fokozatosságra, minimalizálni kell a változással járó zavarokat. Az első szakaszban cél a központi szolgáltatások kiépítése (és a kapcsolódó jogszabályi környezet megteremtése), majd az ezen szolgáltatásokat igénybe vevő szakrendszeri fejlesztések végrehajtása. A központi szolgáltatások működtetése során le kell vonni a tapasztalatokat, s annak mentén korrigálni a rendszert. Az önkormányzatok felé az ASP-központokat lehetőség szerint a csatlakozók érdekeltsége alapján indokolt működtetni. Az ország pénzügyi stabilitásának fenntartása érdekében a Konvergencia programot szolgáló fejlesztések kapnak továbbá elsőbbséget. Ugyan az önkormányzatok informatikai támogatása nem tartozik jelen operatív program hatálya alá, ellenben cél olyan informatikai alkalmazások bevezetése, amelyek országosan biztosítják az informatikai szolgáltatások önkormányzatok általi elérhetőségét az önkéntes csatlakozás fenntartása mellett. Ez biztosítja az államigazgatás és az önkormányzati szféra közötti egyidejű virtuális kapcsolatot, a megfelelő biztonsági szintű alkalmazások önkormányzatok általi elérhetőségét, továbbá az ügyviteli és ügyintézési rendszerek interoperabilitását. Kiemelten fontos az ország pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez, a konvergencia program végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó szakrendszeri szolgáltatások fejlesztése. Látni kell, hogy az országos kihatású szolgáltatási szintek a fővárosban koncentrálódnak. Ezért Budapest ezen a téren megkülönböztetett figyelmet érdemel. Hosszabb távon ugyanakkor jobban ki kell használni az informatikai szolgáltatások helyfüggetlenségét, az elhelyezés megfelelő megválasztásával élni kell az alacsonyabb költségszintű – s esetenként egyéb szempontból is előnyösebb − üzemeltetés lehetőségével. Az alábbi ábra szemlélteti az Elektronikus közigazgatás operatív program cél és prioritásrendszerét:

26/85


Átfogó cél

Javuljon a közigazgatás teljesítménye

Specifikus célok Javuljon a működési hatékonyság

Javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége -

szolgáltató közigazgatás a szolgáltatások három úton (internet, telefon, személyes) értékarányosság

-

eljárások ésszerűsítése

-

központi IT-szolgáltatások fejlesztése jó kormányzás megalapozása

-

Prioritási tengelyek A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések

Kiemelt fejlesztések

A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása

A specifikus célok kiegészítik egymást, így a célokat végrehajtó prioritási tengelyek sem egy az egyben feleltethetők meg az egyes céloknak. A program beavatkozásai egyszerre szolgálják a hatékonyság és az eredményesség növelését: önmagában egyik cél sem képes a társadalmi haszon az OP rendelkezésére álló forrásnak megfelelő emelésére. Cél tehát, hogy a közigazgatás eredményesen, egyidejűleg az erőforrások kímélésével − vagyis hatékonyan − lássa el a feladatait. Ezt szolgálják az egyes prioritási tengelyek is. Az alábbi tábla szemlélteti az átfogó célhoz rendelt indikátort:7 Átfogó cél Javuljon a közigazgatás teljesítménye

Indikátor az elektronikus közigazgatási szolgáltatások használata a lakosság/vállalkozások körében a program hatására

A fenti célokat a következő prioritási tengelyek mentén kívánja a program elérni: 1. a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása; 2. a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések; 3. a kiemelt fejlesztések; valamint 4. a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatási célterületekre vonatkozó egy-egy technikai segítségnyújtás, mint horizontális prioritási tengelyek.

7

Az indikátorok és az azokhoz rendelt célértékek az 1. számú mellékletben olvashatók.

27/85


A prioritási tengelyek által felölelt beavatkozások megvalósításánál fontos szempont a technológia-semlegesség: Az eddigi elektronikus kormányzati megoldásokkal szemben fokozottan érvényesíteni kell a technológiai semlegesség elvét a kommunikációs technológiák, szoftverkörnyezetek tekintetében. El kell kerülni, hogy állami szolgáltatás miatt az állampolgárok vagy vállalatok egy kapcsolódó piaci termék választására kényszerüljenek. Az elektronikus szolgáltatások, elsősorban az ASP-központok előkészítése és magvalósítása során mindenféle szoftver megoldásokat, beleértve a nyílt forráskódú szoftvereket is figyelembe kell venni. A legmegfelelőbb megoldás kiválasztásakor a műszaki szempontokon kívül tekintettel kell lenni az egyes választási lehetőségek teljes életcikluson keresztüli bekerülési és működtetési költségeire is. A végrehajtás során egyúttal biztosítani kell, hogy a fejlesztések megfeleljenek a céljuknak megfelelő szintű, kockázatelemzés által megalapozott IT-biztonsági követelményeknek. Ez nem pusztán információ-technológiai követelmény, hanem elősegíti az alkalmazásokba vetett felhasználói bizalom növelését. Kiemelkedő fontosságú a szolgáltatások információ-technológiai és eljárási szempontú biztonsága, a megfelelő szabványok, eljárási rendek, illetve hálózati biztonsági beavatkozási lehetőségek garantálásával, valamint a csak elektronikusan létező információnak a papír megfelelőjével azonos időtávra garantált megőrzésének biztosítása. A stratégia végrehajtásához szükséges röviden elemezni a jogszabályi környezetet. Mint azt a potenciálokról szóló részben jeleztük, adottak az informatikai alkalmazásokhoz szükséges alapvető jogszabályi feltételek. Két összefüggésben ugyanakkor számolni kell e környezet mozgástérre gyakorolt hatásával. Egyrészt az alapjogszabályok a szabályozási keretet adják, amit részint a kormányzatnak, részint pedig az önkormányzatoknak kell a kapcsolódó részletes előírásokkal feltölteni. Ezek a rendelkezések azonban már igen eltérő képet mutatnak úgy szabályozási területenként, mint önkormányzatonként. Több területen szükség van a részletes rendelkezések elfogadására vagy a meglevők módosítására. Ezek részint az Államreform operatív program keretében kerülnek előkészítésre, részint pedig a projektgazda saját hatáskörében (ha ő az érintett hatáskör címzettje). Másrészt a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések az egyik legszigorúbbak közé tartoznak az Unió tagállamai között, amire a fejlesztések többségénél tekintettel kell lenni. Az operatív programból, illetve az Államreform operatív programból megvalósítani kívánt, egymást kiegészítő beavatkozások struktúráját, logikai kapcsolódását az alábbi ábra szemlélteti. 4. számú ábra: a közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások reformját támogató fejlesztési beavatkozások struktúrája, logikai kapcsolódása és a vonatkozó két operatív programban való megjelenítése

28/85


3.3. HORIZONTÁLIS CÉLOK ÉRVÉNYESÜLÉSE Az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális céljaihoz az alábbiak szerint járul hozzá az operatív program. A fenntartható fejlődés (környezeti fenntarthatóság) szempontjából cél, hogy az alkalmazandó info-kommunikációs technológiák járuljanak hozzá a közigazgatási működés anyag- és energiaigényének a csökkentéséhez, továbbá az online szolgáltatások használatának a terjedésével ez a hatás az ügyfeleknél is jelentkezzen. E mellett az operatív programban a fenntarthatóság egyéb vetületei is hatnak. Társadalmi vonatkozásban a program az egyes társadalmi csoportok számára azonos hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz. A gazdasági fenntarthatósághoz való hozzájárulás makroökonómiai értelemben az olcsóbb állami működésen keresztül valósul meg, az előnyök azonban mikroszinten, az egyes szolgáltatásokra vetítve is jelentkeznek. A fenntarthatóság biztonsági vetületében pedig minden esetben garantálni kell a szolgáltatások biztonságát. A program a nők és férfiak közötti egyenlőség érvényesülésének elősegítését, a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés tilalmát, valamint a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének biztosítását − a rendelkezésére álló eszközrendszer jellegéből adódóan − közvetve szolgálja. Csak olyan projekt finanszírozható a program keretében, amely gazdája önmagára nézve kötelezőnek fogadja el és a szervezeti működésében érvényre juttatja ezen elveket. Mint azt már említettük, e tekintetben kiemelt hangsúlyt kap az informatikai elérhetőség biztosítása. Ezen elvek nem kizárólag a kedvezményezettekkel szemben kerülnek érvényesítésre, hanem a program végrehajtásában érintett szereplőkkel szemben is − különös tekintettel az irányító hatóságra és a közreműködő szervezetre8. A területi és társadalmi kohéziót a közigazgatási szolgáltatásoknak a mindenki számára egyenlő hozzáférés biztosításával kívánja a program elérni. Ez egyben a program működési logikájának is a része, hiszen ez teszi lehetővé a szélesebb körű hozzáférést, és végső soron a szolgáltatások által nyújtott nagyobb társadalmi hasznot. Az elektronikus rendszerekben rejlő rugalmasság tudatos kihasználása lehetővé teszi, hogy a speciális társadalmi csoportok − köztük például a fogyatékkal élők − testre szabott szolgáltatást kapjanak az általuk legjobban elérhető módon. A területi kohézió erősítése érdekében az Elektronikus közigazgatás operatív program a maga eszközeivel járul hozzá a területi különbségek mérsékléséhez. A területi kohézió érvényesülése érdekében a teljes program időszak alatt a monitoring rendszerben folyamatosan nyomon követjük a pénzügyi források allokációját az egyes régiók és kiemelten a hátrányos, leghátrányosabb kistérségekben. Ezen eredmények hangsúlyosan jelennek meg az évente készített monitoring jelentésben is. A stratégia megvalósítása során elemzésre kerülnek a különböző kockázati tényezők, hogy hatásuk csökkenthető legyen. Ilyenek például azon részletes jogszabályi rendelkezések elfogadása, melyek elősegítik az információs társadalom legújabb vívmányainak használatát. Ennek a helyzetnek a kezelése érdekében megfelelő időben kell kezdeményezni a tervezett beavatkozásokat akadályozó jogszabályok módosítását vagy elfogadását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az operatív program indulásakor a potenciális kedvezményezettek legtöbbször nem rendelkeznek a tervezett beavatkozás sikeres megvalósításához szükséges projektmenedzsment készségekkel. Az Államreform operatív

8

Megjegyzendő, hogy a közreműködő szervezet kiválasztásánál is kiemelten fontos szempontot jelentett a nemek közötti esélyegyenlőség és a megkülönböztetés tilalmának a szervezeten belüli érvényesülése.

29/85


program egyik célja éppen ezeknek a kompetenciáknak ez elterjesztése a közigazgatásban, tehát az idő múlásával a helyzet ebben a tekintetben javulni fog. Addig nagyobb hangsúlyt kell fordítani a tervezett projektek megfelelő menedzsmentjének a meglétére. Végül, de nem utolsósorban, figyelembe kell venni, hogy az operatív program által támogatott módszerbeli változással szemben kialakulhat mind személyi, mind szervezeti ellenállás. Ezek a problémák jellemzően az adott rendszer bevezetéséről szóló vezetői döntéssel kerülnek kezelésre. 3.4. TÁRSADALMI PARTNERSÉG Az operatív programokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2006. október 16-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre, egyidejűleg azzal, hogy mind a 15 programot elérhetővé tette a honlapon. A véleményeket 2006. november 8-ig fogadtuk be. A partnerségi egyeztetés módszertana az Új Magyarország Fejlesztési Terv vitája során alkalmazott eszközökön alapult. Az Ügynökség mintegy 4000 partnerszervezetet – köztük szakmai, érdekképviseleti és civil szervezeteket, a gazdaság és a tudományos élet képviselőit – kért fel közvetlenül postai vagy elektronikus levélben, az egyeztetésben való részvételre. A társadalmi vita nyitott volt, hiszen az Ügynökség honlapjáról bárki letölthette az operatív programokat a hozzájuk tartozó kérdőívvel együtt, és azt az operatív program feltüntetett e-mail címére elküldhette. Az egyeztetés bázisát egy elektronikus, strukturált kérdőív adta, amely technikailag megkönnyítette a beérkező vélemények feldolgozását és beépíthetőségét. Összesen 38 szervezet mondott véleményt az Elektronikus közigazgatás operatív program tervezetéről, több mint 110 észrevétel formájában. A megküldött vélemények az átláthatóság érdekében bárki számára megtekinthetők voltak a honlapon. Az Ügynökség ezen felül egy workshop keretében vitatta meg az Elektronikus közigazgatás és az Államreform operatív program tervezeteit az érintett szakmai és szociális partnerekkel. Az egyes ágazati vitafórumokra 20, a téma szempontjából meghatározó véleményformáló szakmai, tudományos és civil szervezet kapott meghívót. Az egyeztető fórumok időpontjait a honlapon feltüntettük, és azon szervezetek jelentkezését is elfogadtuk, amelyek meghívót előzetesen nem kaptak. A beszélgetésről készült szerkesztett emlékeztető, amely az Ügynökség honlapján ugyancsak elérhető. Az operatív programot az egyik kiemelt makrofórum, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a 2006. szeptember 5-én magalakult Nemzeti Fejlesztési Tanács is napirendjére tűzte. A határidőig beérkezett valamennyi vélemény táblázatos formában került feldolgozásra, feltüntetve az elfogadott, elutasított és a részben befogadható hozzászólásokat, illetve az utóbbi két esetben az el nem fogadás részletes indoklását. A partneri vélemények befogadásáról végső soron az operatív program Tárcaközi Koordinációs Bizottság, majd pedig a Tervezési Operatív Bizottság döntött. A beérkezett vélemények és javaslatok elbírálását követően a véleményező szervezetek személyre szabott válaszleveleket kaptak, ahogy eddig is minden egyes társadalmi egyeztetés lezárását követően. Az operatív program partnerségi egyeztetése alapján átvezetett legfontosabb változtatások: -

Az önkormányzati fejlesztések tekintetében lehetővé válik néhány alkalmazásszolgáltatást nyújtó központ létesítése az EKOP terhére, amelyre tudnak csatlakozni az önkormányzatok.

-

Külön hangsúlyozásra került, hogy az állami feladatot átvállaló civil szervezetek és gazdasági önkormányzatok is támogathatók a feladatátvállalás mértékéig.

-

Megjelent a fenntarthatóság biztonsági vetülete. 30/85


-

Pontosításra kerültek a prioritási tengelyek és a hozzájuk rendelt indikátorok.

-

Megjelent az innovatív kezdeményezések támogathatósága.

3.5. KAPCSOLAT MÁS OPERATÍV PROGRAMOKKAL Az operatív program feltételezi az információs társadalom fejlesztése érdekében teljesített kormányzati szerepvállalást, illetve azon operatív programokkal való koordinált fellépést, melyek az információs társadalom fejlesztéséhez közvetlen módon hozzájárulnak. Az egyes operatív programokkal való kapcsolat tekintetében az alábbiakra kell figyelemmel lenni: 1. Az Államreform operatív program tartalmazza − a folyamatok átszervezésének megalapozását; − a folyamatok átszervezését támogató humánkapacitások fejlesztését és a kapcsolódó szervezetfejlesztési intézkedések megvalósítását. A két operatív program céljai közötti kapcsolatot az alábbi táblázat szemlélteti: ESZA-OP specifikus céljai ERFA-OP specifikus céljai X X - Eredményesség X X - Hatékony erőforrásfelhasználás/működés X - Közszolgálatiság javítása 2. A Társadalmi megújulás operatív program tartalmazza a távmunka kialakításának a feltételeit, amire a későbbiekben támaszkodhat jelen program. 3. A Társadalmi infrastruktúra operatív program tekintetében − a humán közszolgáltatások informatikával és e-szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztése terén a felhasználók azonosításáig terjedő beavatkozásokat kivéve – amely jelen OP tárgya – minden egyéb, ágazatokhoz kötődő fejlesztés a TIOP-ban valósul meg; − a munkaerő-piaci intézményrendszer informatikai korszerűsítését a TIOP tartalmazza; − jelen operatív program a digitalizáció tekintetében kizárólag a közigazgatási szolgáltatások működtetését közvetlenül szolgáló beavatkozásokat vállalja fel. 4. A Gazdaságfejlesztés operatív program tartalmazza a korszerű közösségi IKT infrastruktúra kialakítását, vagyis a szélessávú fejlesztéseket, ami alapfeltétele a jelen operatív programban megfogalmazott, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést jellemző kritériumok teljesítésének. 5. Az Elektronikus közigazgatás operatív program nem terjed ki az önkormányzatokra. Kizárólag az önkormányzatok rendelkezésére álló úgynevezett ASP-központok országos hálózatának a kiépítését támogatja. A regionális operatív programok biztosítják az ASPközpontokhoz történő önkormányzati csatlakozás egyszeri infrastrukturális fejlesztési költségeit. Külön kiemelendő a Közép-magyarországi operatív programmal való kapcsolat. Ez utóbbi program a régióban megvalósuló önkormányzati informatikai fejlesztéseket tartalmazza. 6. A Környezet és energia operatív program tartalmazza a környezetinformatikai és monitoring rendszerek fejlesztését, így ezeket jelen operatív program nem támogatja. Az Elektronikus közigazgatás operatív program által tervezett általános beavatkozások (pl. ügyviteli, ügyfeldolgozási és más fejlesztések) természetesen a környezetvédelmi közigazgatási 31/85


szervekre is kiterjednek. E mellett az EKOP 1. prioritási tengelye kiterjed a katasztrófavédelmi funkciók korszerűsítésére is, ami elősegíti egyes környezetvédelmi vészhelyzeti feladatok teljesítését. 7. A Végrehajtás operatív program tartalmazza az egységes elektronikus monitoring rendszerrel kapcsolatos, továbbá az ügyfeleket kiszolgáló, nem központi jellegű infokommunikációs fejlesztéseket, míg jelen program az adatbázisok (köztük a fejlesztéspolitikához kapcsolódó adatbázisok) közötti interoperabilitás megteremtését segíti elő. Az Elektronikus közigazgatás operatív program támogatja a fejlesztéspolitikai intézményrendszer által igénybeveendő központi szolgáltatások fejlesztését is. A programok közötti összhangot az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinált végrehajtása biztosítja. 3.6. A PROGRAM EX-ANTE ÉRTÉKELÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSAI Az operatív program ex-ante értékelését a közbeszerzés útján kiválasztott EX ANTE Tanácsadó Iroda, a Compudoc Kkt. és a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda alkotta konzorcium végezte el. Az értékelés során szoros kapcsolat alakult ki az értékelők és a tervezők között, aminek eredményeként érlelődött a program szövege. Az értékelő jelentése megállapítja, hogy az operatív program alapvetően jó; a szakmai tartalma, szakszerűsége, kidolgozottsága, a beavatkozások logikája megfelelő, mindössze kisebb hiányosságok találhatók benne. Az ex-ante értékelés jelentős mértékben segítette a program fejlődését, nagy mértékben hozzájárult az EKOP minőségének javulásához. Az ex-ante értékelőkkel való többszöri két- és többoldalú egyeztetések eredményeképpen az alábbi fő területek változtak pozitív irányban: -

Kezdetben az EKOP és az Államreform operatív program beavatkozásai saját, önmagában helyes, de egymástól lényegében független logika mentén fogalmazódtak meg, majd célok és prioritások egymáshoz igazításával sikerült mindkét OP-t úgy alakítani, hogy saját logikájuk mentén, de a másikat a lehetőségek szerint segítve tervezik beavatkozásaikat, biztosítva a szinergiákat.

-

Az operatív program nyelvezete és az irányultsága a fejleszthető informatikai rendszerek szemszögéből a közigazgatás gyakorlati fejlesztési igényének megválaszolása felé tolódott el.

-

A korábbi helyzetelemzésből nem derült ki, hogy a jelenlegi közigazgatási informatikai rendszerek alapos átalakításra szorulnak – a jelenlegi dokumentumba ez a gondolatkör a szükséges részletességgel bekerült.

-

Az OP célrendszere mind az átfogó, mind a specifikus célok tekintetében pontosításra került. A célok a helyzetfelmérésből és a SWOT elemzésből következnek, és levezethetők belőlük a prioritási tengelyek.

-

A beavatkozási logika konzisztensebb lett, a specifikus célok és az egyes prioritási tengelyek közötti kapcsolat is letisztult, a célok és prioritási tengelyek kapcsolatát bemutató táblázat jól szemléleti az összefüggéseket.

-

Az operatív program indikátorkészlete nagy mértékben javult, most már szinte kivétel nélkül mind megfelelnek az indikátorokkal szemben támasztott módszertani elvárásoknak.

Az értékelés ugyanakkor jelzett olyan hiányosságokat, amelyekről az értékelőkkel nem sikerült közös álláspontra jutni (az egyes javaslatokat követően szerepelnek a tervezői válaszok): -

A helyzetelemzésében célszerű lenne szerepeltetni az ügyfélkapu tapasztalatainak bővebb elemzését.

32/85


A tervezők ezt azért nem fogadták el, mert külső szakértő tollából nem készült vonatkozó értékelés, így minden megállapítás alapvetően szubjektív lenne. Az ügyfélkapu működésénél látható, hogy a nagyobb volumenű megterhelést nem tudta kellően kezelni, de ezt a problémát idővel tudta orvosolni az üzemeltetője. Ugyanakkor látható, hogy az ügyfélkapu hamarosan eléri a kapacitásbeli határát, ezért szükségessé válik a továbbfejlesztése. -

A korábbi programok tapasztalatainak értékelése erőteljesen a GVOP 4. prioritására koncentrál. Szükséges demonstrálni, hogy az előző programok tanulságai hogyan transzformálódnak át a stratégiában megjelenő irányokká. A korábbi programok közül kiemelkedő szerepet kapott a GVOP hivatkozott intézkedése részint a támogatás összege, részint pedig a támogatás felhasználásának időbeni koncentráltsága miatt. Ezért került részletes bemutatásra e programnak az értékelése. Ez azonban nem kizárólagos, lévén a helyzetelemzésben többször idézett OECD országtanulmánya az egyéb, főként az államigazgatási szerveknek szóló korábbi fejlesztések tapasztalatait elemzi.

-

A dokumentum nem jelöli meg, hogy a kívánatos szakmai irányokba történő elmozdulás milyen mértékű kell legyen, annak érdekében, hogy sikeresnek tekinthessük az OP-t. Nem derül ki, hogy konkrétan mik is a kormányzat célkitűzései. Az elmozdulások mértéke az értékarányosság követelménye alapulvételével kerül meghatározásra. Ugyanakkor a célkitűzések egyértelműen visszaköszönnek a prioritási tengelyekben: központi szolgáltatások kiépítése, majd erre alapozva egyes szakrendszeri fejlesztések megvalósítása, egyúttal törekedve az ügyfelekkel való kapcsolatban elért színvonal megtartására, majd fokozatos, a társadalmi igényekhez igazodó növelésére.

-

A stratégiában a kockázatelemzés témaköre elnagyoltan jelenik meg. A kockázatok elemzése kellő mélységű, mert azok a helyzetelemzési és a stratégiai fejezetben is tárgyalásra kerültek.

-

A prioritási tengelyek önmagukban jól felépítettek, de egy-egy megoldandó probléma több prioritási tengelyben is szerepel, ami meg fogja nehezíteni a végrehajtást. Az operatív program módosítása során az átfedések megszüntetésre kerültek.

-

Egyes indikátorok esetében hiányzik a kezdő és célértékek meghatározása. A jellemzően felméréseken alapuló indikátoroknál a hiányzó kiindulási érték felmérése a 2007. évben megtörténik, s ekkor azonnal megadásra kerülnek a célértékek is.

3.7.

HIVATALOS NYILATKOZAT AZ KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL

ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OP

STRATÉGIAI

Az OP jelen fejezete az OP stratégiai környezeti vizsgálatához kapcsolódóan összefoglaló ismertetést ad arról, hogy a környezeti szempontok hogyan kerültek beillesztésre az Elektronikus közigazgatás operatív programba, hogy a környezeti jelentés, a konzultáció során kifejtett vélemények, valamint a határon átnyúló hatások vizsgálatának eredményei miképpen kerültek figyelembe vételre az operatív program tervezése és elfogadása során. Továbbá, hogy milyen okok indokolták az elfogadott programba került alternatíva választását a szóba került egyéb ésszerű alternatívák ismeretében. Ezeken túl bemutatásra kerül, hogy milyen intézkedéseket határozott meg az OP a környezeti szempontokhoz kapcsolódó nyomon követéssel kapcsolatban. Jelen fejezet egyúttal (az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 11. paragrafusa, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló

33/85


2001/42/EK Irányelve 9. cikke értelmében) a Magyar Köztársaság Kormányának az elfogadott operatív program tekintetében tett hivatalos nyilatkozattétele is. Az OP stratégiai környezeti vizsgálatának menete A fenntarthatóság és a környezeti szempontok érvényesítésének elősegítése céljából és a jogszabályi előírások (az Európai Parlament és a Tanács 2001/42 EK irányelve – a továbbiakban Irányelv –, valamint annak hazai jogszabályi adaptációját jelentő 2/2005 (I. 11.) Kormányrendelet „Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” – továbbiakban Kormányrendelet) teljesítése érdekében az Nemzeti Fejlesztési Hivatal (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelőd szervezete) gondoskodott az operatív programokra vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálatok (SKV) elkészítéséről. A környezeti vizsgálat célja volt, hogy az ex-ante értékelőkkel és a társadalmi partnerekkel együttműködve elősegítse az ÚMFT operatív programjainak készítése során a környezeti és komplex fenntarthatósági szempontok integrálását, érvényesítését. Az SKV folyamatban különös hangsúlyt helyeztünk a partnerségre, illetve a partnerek tájékoztatására, valamint a partnerek véleményének tervezőkkel való megismertetésére és megtárgyalására. Az SKV folyamat végig vitelére az OP-k elkészítéséért felelős NFÜ nyílt közbeszerzés keretében a Respect Kft. által vezetett konzorciumot9 választotta ki. Az SKV jelentésnek a Kormányrendelet 4. melléklete (és az Irányelv 1. melléklete) alapján kidolgozott tematikája 2006. június 15. és július 17. között a hivatalos és társadalmi partnerek által véleményezhető volt (a Kormányrendelet 7. § szerint), illetve 2006. június 19-én partnerségi fórum keretében megvitatásra is került. A Kormányrendelet 3. melléklete által meghatározott hivatalos szervek, valamint a meghívott civil és tudományos szervezetek, illetve kormányzati szervek képviselői részt vettek a fórumon, és egy részük írásban is élt a véleményezés lehetőségével. Az SKV-t az elfogadott módszertan és tematika szerint a tervezőkkel történt dokumentált egyeztetések segítették. Az Elektronikus közigazgatás OP készítésekor a hivatalos, államigazgatási, valamint a társadalmi partnerek több alkalommal kaptak lehetőséget véleményük, ezen belül különösen környezetifenntarthatósági szempontú véleményeik kifejtésére, illetve ezeknek a tervezők felé történő közvetítésére:

az Elektronikus közigazgatás OP első társadalmi partnersége során (2006. október 18. november 8., a társadalmi partnerek környezeti véleményeik beépüléséről 2007 február 14től - május 31-ig névre szóló levélben tájékoztatást is kaptak);

az ex ante értékelés folyamatában (hivatalos és államigazgatási partnerek bevonásával);

az SKV értékelés folyamatában (az SKV-t végzők több civil szervezettel álltak kapcsolatban);

az SKV jelentés és az alapját képező OP konzultációja során (2006. november 15 december 14., amelyben valamennyi társadalmi szereplő számára nyitott volt a lehetőség, továbbá az érintett környezetvédelmi civil és kormányzati szervezetek külön célzott felkérést is kaptak a részvételre).

9

A konzorcium további tagjai: Budapesti Corvinus Egyetem (Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, valamint a Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék), Környezettudatos Vállalatirányítás Egyesület és a BFH Európa Kft.

34/85


Az említett egyeztetési folyamatok mindegyikének az OP október 16-i verziója képezte az alapját. A fenti egyeztetések lezárulása után az OP-ba beépültek azok megállapításai. Az elkészült SKV jelentésről a vizsgálat alapját képező EKOP verzióval együttesen 2006. november 15-től 30 napos konzultációra került sor a Kormányrendelet 8. §-a és az Irányelv 6. cikke alapján, a jogszabályok által meghatározott hivatalos, illetve kibővített társadalmi és civil partnerek körében, továbbá a teljes nyilvánosság által is hozzáférhetően (a Kormányrendelet 8.§ (5) alapján) az NFÜ honlapján és egy országos napilapban meghirdetve. Az SKV konzultációja során a társadalmi partnerek számára az NFÜ több csatornás egyeztetési lehetőséget biztosított, részben az NFÜ saját honlapján, részben egy e célra létrehozott internetes felületen. A EKOP esetében 2006. november 29-én egy fórum került megrendezésre a Kormányrendelet által meghatározott körben, kiegészítve további társadalmi szervezetekkel. Az SKV folyamata során beérkezett észrevételek megerősítették az SKV-t végzők észrevételeit, egyben ki is egészítették azokat. Az SKV készítői a jelentést a konzultáción beérkezett véleményekkel bővítették, majd a kibővített verziót megvitatták a tervezőkkel. Ezen egyeztetéseket követően véglegesített OP-k kerültek benyújtásra a Bizottságnak. A program benyújtása után az NFÜ nyilvánossá tette a végső jelentést és annak összefoglalóját a honlapján (www.nfu.gov.hu). A végső környezeti jelentésből világosan bemutatja azt is, hogy hol és hogyan változott az OP az SKV hatására. Összefoglaló ismertetés arról, hogy a környezeti szempontokat hogyan illesztették be a programba Az SKV jelentések részét képezték az SKV ajánlásokra adott tételes tervezői válaszok. A dokumentum „Az Államreform és Elektronikus közigazgatás operatív program környezeti vizsgálata”, amely elérhető az NFÜ honlapjáról. A jelentés legfontosabb megállapításai és azok figyelembevételével kapcsolatos tervezői válaszok a következők: Vélemények, javaslatok Válaszok Milyen okok miatt választották az elfogadott programot a szóba került egyéb ésszerű alternatívák ismeretében? A jelentés szerint az OP közvetlen környezeti Egyetértünk. hatása nem számottevő, annál jelentősebb a végrehajtásban a környezetvédelem és esélyegyenlőség szempontok érvényesítésére gyakorolt hatása. A program természetéből eredően a környezeti fenntarthatóságot közvetlenül az intézmények működése során történő anyag- és energiafelhasználás révén érinti. A program jelentősége a közvetett hatása miatt Egyetértünk, az OP ennek megfelel. rendkívül nagy: a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot közvetetten a központi és az egyes operatív programokhoz kapcsolódóan meghatározott fenntarthatósági követelményeken keresztül, illetve ezeknek szemléletformáló továbbgyűrűzésével tudja befolyásolni. A társadalmi fenntarthatóságra pedig az információs rendszerek és a

35/85


különböző igazgatási eljárások alakítása által van hatással, mely érvényesítéséhez határozottan meg kell jelennie a fenntarthatósági alapelvek melletti elköteleződésnek. A jelentés hangsúlyozza, hogy az Elektronikus közigazgatás operatív programnak igazodnia kell az Államreform operatív program belső logikájához, annak a végrehajtását kell szolgálnia. A program társadalmi fenntarthatósága, de egyáltalán megvalósíthatósága szempontjából fontos, hogy az új logikai rendszerbe foglalás messze túlmutat az informatikai kompatibilitás, közös adatbázisok és nyilvántartások alapjainak megteremtésén. Túl nagy a kockázata annak, hogy a tervezett intézkedések megbuknak az érintettek ellenállásán, vagy az alkotmánybíróságon, ha nem alapozzák meg azokat részletes szociológiai és jogi hatástanulmányokkal. Ezeknek időben is meg kell előzniük az informatikai korszerűsítést, különben azok rombolólag hathatnak az intézményekben dolgozók biztonságérzetére, saját ügymenetükben való otthonosságára, munkavégzésük minőségére, lojalitásukra. Ahhoz, hogy az infokommunikációs technológia eszközként szolgálja az embert, megkerülhetetlen feltétele, hogy az alkalmazások szükségessége és tulajdonságai a társadalmi-közszolgáltatási folyamatokból levezetve, az emberi együttélési viszonyokból kiindulva legyenek meghatározva. A jelentés szerint ha ez nem így történik, nagy a veszélye, hogy az IKT eszközből céllá válik. Az operatív program beavatkozási tengelyeiben a hangsúly túl gyorsan átkerül arra, hogy informatikai nézőpontból indokolja a tervezett fejlesztéseket, miközben az Államreform operatív program sem alapozza meg kellő hangsúllyal ennek intézményi, szociológiai és jogszabály tisztítási feltételeit. A jelentés hangsúlyozza, hogy a program végrehajtása során külön figyelmet kell szentelni annak, hogy a gazdasági, szociális, területi vagy egyéb okokból hátrányos helyzetű

Alapvetően teljesült, mert a két OP-nak hasonló a célrendszere, továbbá az EKOP az ÁROP által átalakított folyamatokat fogja elektronizálni. E mellett azonban miután az EKOP önálló OP, így természetes, hogy saját belső logikája van. Jelen operatív program kiegészült a program végrehajtására kihatással levő kockázati tényezők elemzésével és azok kezelésének a módjával. A végrehajtás során figyelemmel lesznek kísérve a jelzett kockázati tényezők is.

Természetes, hogy az EKOP a saját belső logikáját követi. Ugyanakkor rögzítésre kerültek az EKOP és az ÁROP közötti kapcsolódási pontok, melyek betartásra fognak kerülni a végrehajtás során. E mellett az EKOP logikája is közvetlenül szolgálja a fenntarthatóság kritériumát: részint a horizontális célok útján, részint pedig a párhuzamos fejlesztések megszüntetésével.

A hozzáférés terén éppen ezért cél a személyi kontaktuson alapuló elérési mód erősítése, amit az EKOP tartalmaz.

36/85


társadalmi rétegek is érvényesíthessék az érdekeiket.

megfelelően

Az SKV értékelés javasolja az integrált térségi Az OP monitoring rendszerébe beépítésre értékelések és monitoring bevezetését és kerül a követő intézkedések terve. alkalmazását, amelyeknek nélkülözhetetlen alapja a térségek ökológiai rendszereinek térinformatikai alapú állapotértékelése, valamint térbeli és időbeli mintázatának elemzése (például MÉTA10 Program alapján). A részletes értékelési szempontok és monitoring kialakítását az akciótervek mellett, azok készítésével párhuzamosan elkészíteni javasolt SKV követő intézkedések programját önálló dokumentumban szükséges rögzíteni minden operatív program esetében. A hatóságok és a társadalmi szervezetek véleménye és az arra adott tervezői válaszok összefoglalása A konzultáció során az EKOP környezeti vizsgálatával kapcsolatosan beérkezett megállapítások jórészt megerősítették az SKV jelentés megállapításait, illetve további kiegészítéseket javasoltak. Vélemények

Az EKOP nem mutatja be az egyes térségek közötti különbségeket az informatikai alkalmazásra való felkészültség és eszközellátottság tekintetében.

Válaszok Milyen okok miatt választották az elfogadott programot a szóba került egyéb ésszerű alternatívák ismeretében? Valóban, mert ennek az oka nem területi különbségekre, hanem településnagyságokra vezethető vissza. Ezt a vetületet pedig az OP végrehajtásához szükséges mértékben tartalmazza. Az OP ennek az általános hiányát rögzíti, melynek a javítását célozza a 2.1. alprioritás.

Fontos lenne bemutatni az eljárásokra való felkészülés lehetőségeivel kapcsolatos szolgáltatások helyzetét. Nagyon sok esetben nincs megfelelő szolgáltatás az előzetes információkra vonatkozóan, amelyek az egyes ügytípusokra, az azokkal kapcsolatos ügyintézésre, előzetes tájékozódás lehetőségeire készítenek fel. Az OP nem tér ki arra a kérdésre, hogy a Ez az észrevétel nem az EKOP-ot, hanem az közigazgatási intézményrendszer tekintetében ÁROP-ot érinti. milyen munkateher növekedés történt (pl. az EU-csatlakozás következtében), mely területeken, milyen mértékben és mi várható a közeljövőben. Ennek fényében nehezen megítélhető az általános foglalkoztatás

10

Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót

37/85


csökkentés, intézményi "racionalizáció", technológia váltás és a személyzet minőségének különböző helyzete. Határokon átnyúló hatások11 Az SKV során az értékelés megvizsgálta, hogy az OP stratégiai dokumentum jellegéből adódóan, az abban foglalt információk részletezettsége alapján érdemben megállapíthatóak–e jelentős határon átnyúló hatások. Az SKV felhívja arra a figyelmet, hogy a stratégiai dokumentumok hierarchiájában elsősorban az OP-t megelőzően készült, annak alapjául szolgáló ágazati stratégiai programokat, koncepciókat lehet ebből a szempontból vizsgálni. Az EKOP szövegét, tartalmi vonatkozásait vizsgálva megállapítható, hogy nem várhatóak a végrehajtásból származóan jelentős határon átnyúló hatások. A stratégiai dokumentumok hierarchiájának megfelelően a magyar Kormány szomszédos országok kormányaival folyatott kétoldalú tanácskozásokon ismertette az ÚMFT szintű elképzeléseit, különös tekintettel a határokon átnyúló fejlesztésekre vonatkozóan. Továbbá az SKV felhívta a figyelmet arra, hogy a tervdokumentumok hierarchiájában az OP-t követő alacsonyabb szinteken (az akciótervekben, pályázati kiírásokban) a szükséges részletes adatok rendelkezésre állása után szükséges lesz érdemben vizsgálni, hogy felmerülnek-e határon átnyúló jelentős hatások. Ezt a szomszédos országokkal együttműködve kell megtenni. Monitoring intézkedések12 Mivel az EKOP tervezői maguk is egyetértenek az SKV-val abban, hogy az OP-tervezés szintjén kiküszöbölhetetlen probléma, hogy az egyes célok egymással ellentétes irányban is hathatnak. Mivel az általános szintű szöveg alapján nem ítélhető meg a támogatások egyedi környezeti hatása, egyetértve az SKV javaslatával, az EKOP akcióterveinek és végrehajtásának folyamatai során, vagyis a EKOP további tervezési szintjein (akciótervek, pályázati kiírások) konkrét egyedi mérlegelés tárgyává kell tenni fenntarthatósági szempontból a lehetséges alternatív támogatási megoldásokat. Az erre vonatkozó garanciális elemek ezért részletesen megjelenítésre kerültek az EKOP végrehajtási fejezetében, különös tekintettel

a pályázatok támogatásának befogadhatósági feltételeként megszabott fenntarthatósági kritériumra (minimum kritérium),

a fenntarthatóság elvét segítő fenntarthatósági útmutató elkészítésére,

a monitoring bizottságokban delegált környezetvédelmi szervezeti tagságra, valamint

a fenntarthatóság szempontjából elvégzett értékelésekre.

Az OP indikátorrendszerén keresztül folyamatos monitorozásra kerül az OP előrehaladása, köztük a horizontális szempontok megvalósulása is. Ezeket a követő intézkedéseket az EKOP monitoring és végrehajtási rendszerébe integráltan építette be az átfedések elkerülése érdekében.

11 12

A Kormányrendelet 9. § és az Irányelv 7 bekezdésének megfelelően. A Kormányrendelet 12.§ és az Irányelv 10. bekezdése alapján

38/85


4. PRIORITÁSI TENGELYEK A stratégiai fejezetben leírtak megvalósítása érdekében a beavatkozások fő célja az elektronikus igazgatási és közösségi szolgáltatások használatának növelése, a szolgáltató állam kiépítése és a hatékonyság javítása. Az operatív program nem a meglévő rendszer elektronizációjára törekszik, hanem a Kormány államreformjának, és ezen belül a közigazgatási reformjának megfelelő működésmódból, illetve szervezetfejlesztésből indul ki, s ahhoz igazítva gondolja újra a szükséges támogató informatikai hátteret. Ennek érdekében megvalósul – főként az Államreform operatív program tevékenységére támaszkodva − az intézmények belső működésének racionalizálása, az intézményi és intézményközi folyamatok összhangjának megteremtése, továbbá az informatikai lehetőségek kihasználásával a szolgáltatási színvonal és a hatékonyság javítása. Ehhez szükség lesz bizonyos központi fejlesztések megvalósítására, a szakrendszereknek a központi fejlesztésekhez illeszkedő továbbfejlesztésére − lehetőség szerint az amortizációs cseréhez igazodva −, továbbá a különböző adatbázisok ésszerűsítésére, konszolidációjára, ahol ez indokolt s a jogszabályok lehetővé teszik, összekapcsolásának vagy adatkapcsolatának biztosítására. Fontos az ügyfél szempontjából a szolgáltatások átalakításával a meglévő szolgáltatások minőségének javítása, új szolgáltatások létrehozásával a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése és a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó költség- és időszükséglet minimalizálása, a közigazgatás szempontjából pedig a működési hatékonyság lényeges javítása. A beavatkozások ütemezésénél megfelelő átmeneti időszakot kell biztosítani az egyes elektronikus szolgáltatások bevezetésére, és belátható ideig fenn kell tartani a szolgáltatás régi formáját is. A konvergencia program teljesítéséhez szükséges – kiemelt sürgősséggel kezelt − szakrendszeri fejlesztések mellett a központi közigazgatás felső szintjeitől elkezdve fokozatosan kell az új technológiát bevezetni, a nyert tapasztalatok alapján folyamatosan hozzá igazítva a valós fogadókészséghez. A fokozatosságra és a hagyományos működés átvezető jellegű megtartására szükség van az állampolgárok esélyegyenlőségének biztosításához is. A párhuzamosság további előnye, hogy ilyen módon lehetőség van a preferenciák kinyilvánítására, segítve ezzel a program folyamatos értékelését. A G2G fejlesztések esetében viszont az átmeneti időket minimálisra célszerű rövidíteni. Az 1. prioritási tengely célja a közigazgatáson belüli elektronikus fejlesztések megvalósítása, vagyis a G2G szolgáltatások biztosítása. A 2. prioritási tengely az állami szolgáltatásokhoz való hozzáférést javítja (G2C és G2B). A 3. prioritási tengely az első két prioritási tengelyben szereplő beavatkozásokat tartalmazza a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá eső Közép-magyarországi régióban.

39/85


4.1. 1. PRIORITÁSI TENGELY: A KÖZIGAZGATÁS ÉS A KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK BELSŐ FOLYAMATAINAK MEGÚJÍTÁSA

Cél: a kormányzati folyamatok átszervezését követően azok elektronikus támogatásával hatékonyabbá váljon az állam működése Indikátorok: − a program hatására létrejött online közigazgatási szolgáltatások száma − átlagos ügykezelői időráfordítás az államigazgatási szervek egyes eljárásainál − az on-line (3. szintű) szolgáltatásokat nyújtó hatósági ügyintézést végző államigazgatási szervek aránya − on-line módon elérhető EU 20 eljárások aránya A prioritási tengely célja a közigazgatás működésében az elektronikus szolgáltatás nyújtási képességhez szükséges belső fejlesztések végrehajtása, ami által biztosíthatók a közigazgatáson belüli (G2G) informatikai alapú szolgáltatások. Egyúttal ezek a fejlesztések teremtik meg az állampolgárok (G2C) és a vállalkozások (G2B) felé nyújtandó szolgáltatások hátterét, amely ügyfelek általi elérhetőségét a 2. prioritási tengelyben szereplő beavatkozások alapozzák meg. Az 1.1.. alprioritás biztosítja az 1.2. alprioritás által támogatott központi szolgáltatások igénybevétele mellett a szakrendszeri szolgáltatások korszerűsítését Az 1.2. alprioritás fogja át az egyes szakrendszerek által igénybeveendő központi szolgáltatások fejlesztését. E beavatkozások egyúttal szolgálják az EU fejlesztési programjaiban – így különösen az i2010 programban – megfogalmazottakhoz illeszkedő közigazgatási fejlesztési pálya megvalósítását. A jelzett beavatkozások az összes államigazgatási ügyet, eljárást és folyamatot érinthetik, függetlenül attól, hogy azokat államigazgatási és/vagy önkormányzati szervek látják el. 4.1.1.

1.1. Közigazgatási szolgáltatások folyamatainak elektronizálása

E beavatkozás célja a közigazgatási szolgáltatások folyamatainak elektronizálása, tranzakciós szintjének emelése. Egységes, szabványosított keretrendszerben kialakításra kerülnek az EU által elvárt 20 szolgáltatás, valamint a 20 szolgáltatáson kívüli, az ügyfeleket leginkább érintő közigazgatási szolgáltatások folyamatainak e-kormányzat vezérelte követelmény specifikációi, majd ezek alapján az érintett szolgáltatási folyamatok elektronizálása. Az Államreform operatív program keretében valósul meg a folyamatok felülvizsgálata és a kapcsolódó jogszabályok módosítása, melyek megalapozzák a szabványosítást és az elektronizálást. A szakrendszeri közigazgatási szolgáltatások átalakítása a központi szolgáltatások által nyújtott lehetőségekre épülnek, s kialakításuknál tekintettel kell lenni a kormányzati egységek közötti (beleértve a nemzetközi viszonylatokat) kapcsolatok szerteágazó formáinak egységes szabványaira. A kommunikációs formák megfogalmazásánál cél, hogy azok a kormányzati szervek hatékonyabb, koordináltabb működését támogassák, megszüntessék a felesleges párhuzamosságokat és segítsék a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény megvalósítását. A konkrét fejlesztési igények megvalósítását szervezetfejlesztési és humán erőforrás fejlesztési oldalról segíti az ÁROP. Ide tartozik kiemelten: a. Általános jelleggel a közigazgatási szervek és a szakrendszeri informatikai fejlesztések leírtak szerinti megvalósítása. 40/85


b. Az igazságszolgáltatási és cégbírósági folyamatok megújítása és informatikai támogatása. A bíróságokon a határozathozatali, illetve az ítélkezési idő csökkentéséhez szükség van a bírósági eljárások racionalizálására (ami főként az Államreform OP feladata) és a kialakítandó új eljárásokat támogató informatikai fejlesztésekre. c. Az önkormányzatok felé kiszolgáló központok felállítása. Az önkormányzatok elektronikus közigazgatási támogatása a regionális operatív programok összehangolt fejlesztésén keresztül valósul meg. A szigetszerű rendszerek elkerülése érdekében felállításra kerül egy országosan alkalmazandó helyi közigazgatási keretmodell, amelynek központi eszköze az önkormányzatokat kiszolgáló alkalmazásszolgáltató. Az országban néhány ilyen ASP-központba koncentrálható a helyi elektronikus közigazgatás működését támogató hardver infrastruktúra, valamint az önkormányzatok által lehívható alkalmazások. Ezzel elérhetővé válik a legkorszerűbb infokommunikációs technológiai előnyök kihasználása a korlátozott költségvetésű kis intézmények számára is, méghozzá gazdaságosan. Az ASP-központok kialakításánál tekintettel kell lenni a teljes körű államigazgatási tevékenység támogatására, az újraszervezett folyamatokra és eljárásokra, valamint az I. NFT keretében létrejött önkormányzati informatikai fejlesztésekre, különös tekintettel a „legjobb gyakorlatok” továbbgondolására. Az ASP-központok keretében megvalósítandó e-közigazgatási szolgáltatások területi elterjesztésében fontos szerepet kapnak a regionális operatív programok támogatási rendszerei. Noha az operatív program nem vállalja fel általában az önkormányzati informatikai fejlesztéseket, tekintettel arra, hogy az önkormányzati fejlesztéseknél fontos szempont a központi közigazgatási rendszerekkel való együttműködési képesség követelménye, ezért a program részét képezi a központi koordinációs és az 1.2. alprioritás i) pontjában foglalt tudásbázis, valamint a közösen használt infrastruktúra kialakítása. d. Az Államreform operatív program támogatja egyes intézmények szervezeti rendszerének kialakítását, majd az intézményi modellek többi intézményre történő adaptálását. Az intézményi modellek feladat alapú szervezetének, belső menedzsment folyamatainak egységes IT támogatása ezen alprioritás részeként valósul meg. e. Az előzőekben jelzett fejlesztések megvalósítását követően rendelkezésre álló támogatási források mértékében megvalósul a rendvédelmi, katasztrófavédelmi szervek és az ügyészségek informatikai hátterének javítása az új társadalmi és nemzetközi kihívások eredményes megválaszolhatósága, s ezen keresztül az állampolgárok életminőségének a megóvása érdekében. A beavatkozás végrehajtásánál ki kell térni az egyes területekre vonatkozó fejlesztési stratégiák kidolgozására, egységesített (szabványos) együttműködést biztosító, interoperábilis alkalmazáspark, illetve adatbázisok meghatározására, valamint egyes területeken központosított felügyelet és biztonságvédelem kialakítására, ami szabályozott fejlesztést tesz lehetővé. Ez a művelettípus − a közigazgatási feladatok ellátásának a mértékéig − kiterjed mindazon testületi, gazdasági önkormányzatokra (pl. kamarákra), továbbá civil szervezetre is (köztük az egyházakra is), amelyek állami feladatot látnak el. Az infrastrukturális jellegű fejlesztések mellett lehetővé kell tenni az ügyfelek és − belső ügyfelek esetén − a közigazgatási szervek igényeihez igazodó tartalomszolgáltatások javítását is.

41/85


4.1.2. 1.2. A közigazgatás hatékony működéséhez szükséges központi elektronikus szolgáltatások kialakítása A beavatkozás célja, hogy ésszerű keretek között központi szolgáltatások váltsák ki az egymással párhuzamosan futó ágazati informatikai elemeket, s ezáltal elkerülhetők legyenek mind az indokolatlan párhuzamos fejlesztések, mind pedig a felesleges működési kiadások. Az intézményi architektúra (Enterprise Architecture) szabályozás az egységes központi infrastruktúra alapján a központi rendszer szolgáltatás szabványaira és specifikációira vonatkozó koncepciókat és referenciákat rögzíti. Az intézményi architektúra megléte elősegíti, hogy biztonságos és gyors adatmozgás történhessen a közigazgatás különböző szakrendszerei között, illetve az ügyfelek felé, s hogy az információk a központi szolgáltatásokon keresztül az igazgatási rendszer minden pontjában azonos módon és tartalommal álljanak rendelkezésre. A közös intézményi architektúra ugyanis leírja egy kormányzati cél megvalósításához szükséges tevékenységek struktúráját, beleértve az üzleti folyamatokat, szabályokat, információszükségletet és -áramlást, a felhasználókat és a technológiát. Vagyis ez a kormányzati és informatikai tevékenységek olyan összehangolása egy közös szabványos keret felállításával, amely biztosítja, hogy az egyes különálló kormányzati szervezetek képesek legyenek koherens, költséghatékony módon együttműködni az elektronikus kormányzati kezdeményezések során. A nyílt szabványokat és az EU szabályozást, illetve az uniós országok szélesebb körében elfogadott gyakorlatát figyelembe véve folyamatosan aktualizálásra kerülnek ezek a fejlesztéseket vezérlő szabványok, architekturális megoldások és szolgáltatási modellek. E feladatot fogja ellátni egy kompetenciaközpont vagy műhelyek hálózata. A központi szolgáltatások létrehozásához tartozik különösen: a. A közigazgatási rendszerek közötti adatkapcsolatok kialakításának támogatása. A szolgáltatási szint növelésének alapfeltétele, hogy a különböző nyilvántartásokban tárolt információk – ahol azt a jogszabályok lehetővé teszik – rendelkezésre álljanak mindazon helyen, ahol az szükséges. A rendszerek közötti adatkapcsolatok egyedi megvalósítása helyett, az alprioritás a jogszabályi lehetőségekhez igazodó központi támogatást biztosít különösen az alábbi feladatokra: •

A jelenlegi nyilvántartási rendszerek aktualizálása, elektronizálása. A központi nyilvántartások konszolidációja, aktualizálása a papír alapú megoldásokról az elektronikus megoldásokra való áttérés a közigazgatási rendszerek közötti adatkapcsolatok kialakításának alapvető eleme.

•

Nyilvántartott adatok átkérésének megvalósítása. Az egységes egészként működő, integrált, infokommunikációs eszközök által támogatott kormányzatban az állampolgároktól – amennyiben az állampolgár a más hatóságnál nyilvántartott adatainak felhasználásához előzetesen hozzájárul − olyan adat ismételten nem kérhető be, amely valamely más hatóság nyilvántartásában szerepel. Mivel az állampolgár a hozzájárulás megadására nem kötelezhető, olyan kormányzati stratégiát és eljárásrendet kell kidolgozni, amely teljes körűen garantálja az állampolgár személyiségi jogainak érvényesülését, ugyanakkor a hatékony megoldást választók számára képes a szükséges ügyintézési kényelmet biztosítani.

•

Egyszerűsített bejelentés megvalósítása. Az érintett operatív programokkal (ÁROP, TIOP) együttműködve átalakulnak a különböző jogcímeken történő pénzügyi, költségvetési, illetve egyéb (munkaügyi, biztosítási) jogviszonnyal kapcsolatos adatszolgáltatások úgy, hogy az adatszolgáltatóknak egy adatot egy jelentési funkcióban csak egyszer kell rögzíteni, és azt tőlük közvetlenül

42/85


valamennyi érintett intézményhez eljut. Ennek megvalósítása is igényli a központi támogatás kialakítását. •

Nyilvántartások, szakrendszerek között interoperabilitás megteremtése. Az egyes szakrendszerek működésénél esetlegesen kialakult adatkapcsolati formák helyett fokozatosan át kell térni a közigazgatáson belül szabványosított, egyszerűbben és olcsóbban menedzselhető adatkapcsolati formákra. Első lépésben a népesség és lakcím nyilvántartási adatok többi alrendszerrel való szinkronizációs jellegű adatkapcsolata kerül átalakításra, majd e fejlesztés tapasztalatai alapján folytatódik az átalakítás.

b. Az elektronikus dokumentumok és iratok kezelésének megvalósítása. A közigazgatásban – a külön jogszabályokban rögzített rend szerint működő hatósági ügyek kivételével − a megváltozott jogszabályokhoz való illesztést és egyben a hatékonyságnövelést is biztosító iratnyilvántartó (érkeztető/iktató/ügyintézés támogató/irattározó), egymással kompatibilis rendszerek kerülnek kialakításra, ezen belül a központi közigazgatás kijelölt intézményeinél egy egységes rendszer kerül bevezetésre. Az egységes központi ügyviteli (iratkezelési) rendszer első lépcsőben a minisztériumokban, később a tapasztalatok alapján a tipizált feladatokra kiterjesztve az államigazgatás egyéb intézményeiben biztosítja az intézményközi ügyintézési célú adatcsere elektronikus megvalósítását. Az alábbi területek központosított menedzselése elősegítheti ezt a törekvést: •

az intézményközi biztonságos elektronikus levelezés megvalósulása;

•

az ügyfelekkel történő levelezésben a használt szolgáltatás által megkövetelt biztonság és interoperabilitás elérése;

•

az iratok nyomon követhetőségének biztosítása, a minisztériumok esetében maga az iktatás;

•

digitalizálási szolgáltatás (nem kizárva nagy szakrendszerek saját speciális feladatainak önálló megvalósulását);

•

az elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzésének biztosítása.

c. A pénzügyi, gazdasági működés korszerűsítése. A hatékonyság növelésének egyik tartós akadálya a közpénzek felhasználásának átláthatatlansága, az intézményrendszer működésében a pénzügyi, gazdaságossági szemlélet csekély befolyása. A beavatkozás célja, hogy a jelenlegi követő jellegű nyilvántartások helyett minden érintett számára naprakész információs hátteret biztosítson a pénzügyi, gazdasági reálfolyamatokról, beleértve az állami bevételek és kiadások pontosabb és minden érintett számára azonnal elérhető nyomon követését. A pénzügyi folyamatok korszerűsítése egyben megteremti a lehetőséget az elektronikus fizetés általánossá tételére. A beavatkozás fő fejlesztési területei: -

A költségvetés tervezési és központi költségvetési és gazdálkodástámogatási rendszer kialakítása az államkincstár és a költségvetési szervek részére, amely a pénzügyi keretek kezelésétől a kötelezettségvállaláson át a pénzügyi teljesítések végrehajtásáig átfogó szolgáltatást nyújt valamennyi költségvetési intézménynek és megteremti a közpénzfelhasználás átláthatóságát.

-

A nagy bevételi rendszerek korszerűsítése a szolgáltatásokra való felkészítéssel, ezen belül kiemelten

gyorsabb,

ügyfélbarátabb

43/85


•

az adórendszernél az eddigi – lassú reagálást biztosító - bizonylatalapú szemlélettel szemben adóalany központú adatkezelési képesség megteremtése

•

a vámrendszernél az egyablakos ügyintézéshez szükséges belső fejlesztések elvégzése.

-

A nagy kiadási rendszerek (például jelentőségénél fogva a családtámogatási rendszer) informatikai hátterének korszerűsítése a potenciális visszaélési lehetőségek kizárására és a költséghatékonyabb támogatásbiztosítás bevezethetőségére.

-

Az elektronikus közbeszerzés bevezetése. A közbeszerzés, s azon belül a központosított közbeszerzés kiemelten fontos hatékonyság javító terület. E fejlesztéseknek az általános központi szolgáltatásokon túl jelentős részben építeniük kell az egységes gazdálkodástámogatási szolgáltatásra, a kialakított e-fizetési rendszerekre, s teljes mértékben illeszkedniük kell az e területen kialakuló EU fejlődési irányokhoz, figyelembe véve az Európai Unió közbeszerzési piaca szereplőinek igényeit is.

d. A közigazgatási szervezetek munkafolyamatainak hatékony támogatása az elektronikus csoportmunka, a projektrendszerű, illetve workflow-n alapuló munkavégzés informatikai feltételrendszerének kialakításával. Az esélyegyenlőséget és a hatékony szervezést is támogatja az olyan folyamatszervezés, ami lehetőséget ad a távmunka és a rugalmas, elektronikus alapú foglalkoztatás terjedésére a közigazgatásban. Ilyen módon lehetőség nyílik olyanok foglalkoztatására is, akik valamilyen testi vagy egészségi hátrány miatt munkanélküliségre voltak kényszerítve. e. A jó kormányzáshoz, továbbá a tagállami működés biztosításához szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állása érdekében kiépítésre kerülnek a vezetők helyzetbe hozását szolgáló vezetői monitoring és döntéstámogatási rendszerek (mind a szervezeti tevékenység, mind pedig a személyzet teljesítményének figyelemmel kísérésére), a jogalkotást és a jogszabályokhoz való hozzáférést támogató elektronikus alkalmazások, a civil társadalom bevonását ösztönző elektronikai megoldások, továbbá a végrehajtást segítő rendszerek. f. Közigazgatási háttérfunkciókat biztosító szervek informatikai fejlesztése. A közpénzek hatékonyabb elköltése érdekében megvalósul a központi közigazgatás egyes háttérfunkcióit (pl. bérszámfejtés, informatika, humánerőforrás gazdálkodás, üzemeltetés, utazás- és protokollszervezés) központosított módon ellátó szervezetek informatikai fejlesztése. Ezzel nem csak az olcsóbb működés, hanem a teljesítményellenőrzés feltételeit is megteremtjük. g. Az Államreform operatív programmal együttműködve a közigazgatási szervek belső ügyfélkapcsolati tevékenységének áttekintése, ahol szükséges, újjászervezése, elektronikus alapra helyezése. h. Kiemelt biztonságú rendszerek (pl. minősített adatokat kezelők) kialakítása. i.

A kormányzati munka változása, az intézményrendszer megreformálása, az új kihívások és a mindezek megvalósításához nélkülözhetetlen technológiai fejlesztések komplex rendszere újfajta szervezeti működést igényel. Az elektronikus közigazgatási alkalmazások széleskörű használatának elterjesztéséhez támogatjuk a legkorszerűbb ismeretek átadását, szabványok és különböző módszerek kidolgozását, továbbá a közigazgatáson belüli jó gyakorlatok gyűjtését és terjesztését.

44/85


*

*

*

Az operatív program több célterületi lefedettsége miatt (multiobjective jelleg) a 3. számú prioritási tengely kizárólag a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célterületen megvalósuló fejlesztéseket tartalmazza. Ugyanakkor az országos kihatású, de a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célterületen megvalósuló fejlesztés esetében megosztásra kerül a projekt finanszírozása jelen prioritási tengely és a 3. számú prioritási tengely között. A végrehajtás során biztosítani kell a költségmegosztás alapjául szolgáló számlák nyomon követhetőségét. A prioritási tengely keretében külön projekt-előkészítési projektek is támogathatók. Az 1. prioritási tengely mindegyik alprioritása esetében az érintett folyamatok felülvizsgálatát, a szabványok és keretrendszer elkészítését szolgáló műveletek az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdése által nyújtott rugalmassági eszköz keretében ESZA alapú finanszírozásból fognak részesülni. E mellett a fejlesztés eredményeként létrejövő informatikai alkalmazás használatát elősegítő képzések is jelen operatív program keretében valósulnak meg. A rugalmassági eszköz alapfeltétele, hogy az adott intézkedés célját közvetlenül szolgálja, s ezek nem részesülhetnek támogatásból az Államreform operatív program keretében. Az 1. prioritási tengely keretében lehetőség lesz olyan innovatív kezdeményezések támogatására, amelyek újszerű technikai vagy szervezési megoldásokkal kívánják növelni a működési hatékonyságot vagy az ügyfelek elégedettségét. Ilyenek az alábbiak lehetnek: ¾ az önkormányzatok felé szolgáltatásokat nyújtó ASP-központok kiépítése legfeljebb két régióban; ¾ vezetői monitoring és döntéstámogatási rendszerek kialakítása kísérleti jelleggel legfeljebb két szervezetben; valamint ¾ az Államreform operatív program keretében kialakított intézményi modellekhez informatikai támogatás biztosítása. Mindegyik esetben fő cél a fejlesztési és működtetési tapasztalatok levonása, majd feldolgozása a hasznosíthatóság biztosítása érdekében. E célra legfeljebb a prioritási tengely keretösszegének a 3 százaléka fordítható. A következő táblázat mutatja az egyes alprioritások lehetséges kedvezményezettjeit: 1.1. alprioritás

1.2. alprioritás

Központi közigazgatási szervek

+

+

A központi közigazgatási szervek területi szervei

+

+

Önkormányzatok és társulásaik

+

Bíróságok, ügyészség, védelmi szervek

+

Egyéb igazgatási szervek

+

Állami tulajdonú vállalatok

+

Állami feladatot ellátó civil szervezetek

+

+

45/85


4.2.

2. PRIORITÁSI TENGELY: A KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ TÖRTÉNŐ HOZZÁFÉRÉST TÁMOGATÓ FEJLESZTÉSEK (SZOLGÁLTATÁSOK ELJUTTATÁSA AZ ÜGYFELEKHEZ)

Cél: szolgáltatás-szemléletű közigazgatás kialakítása Indikátorok: − a kormányzati portál átlagos heti látogatottsága (egyedi látogatók száma) − az ügyfélkapu napi tranzakcióinak száma − intelligens azonosítóval ellátott személyek száma − az elektronikus fizetést alkalmazó lakossági/vállalkozási ügyfelek aránya az államigazgatási szerveknél

A prioritási tengely fő célja az ügyfelek kiszolgálásához szükséges beavatkozások megvalósítása. A tényleges belső szolgáltatások kifejlesztése, illetve a háttérfolyamatok ki és átalakítása az 1. prioritási tengely keretében megtörténik. A 2.1. alprioritás megteremti azokat a konkrét felhasználói elérési felületeket, ahol az egyes általános ügyek elindíthatók, illetve az arra alkalmasak helyben intézhetők. Ez a beavatkozás gondoskodik azon front-office alkalmazásokról, amelyeket indokolt a szakrendszeri fejlesztésektől elkülönülten kialakítani. Ilyenek például az ügyfelek általi elérés leglényegesebb alapszolgáltatás jellegű elemei, vagyis a kormányzati portál, a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ és az ügyfélkapu. A 2.2. alprioritás teremti meg a mindezek működéséhez szükséges hálózati és biztonsági infrastruktúra központi kulcselemeit. A 2.3. alprioritás az ügyfelek azonosításához szükséges új rendszer bevezetését biztosítja. A jelzett beavatkozásokat felhasználói oldalról − más operatív program által támogatott − bővülő és javuló (növekvő sávszélességű) lakossági internet-hozzáférés (közösségi hozzáférés) és a hozzáférés (speciális) eszközeinek támogatásával, valamint a felhasználók képzésével kell segíteni. Minden esetben törekedni kell az akadálymenetes tartalomszolgáltatásra. A szolgáltatások széles körű terjedése, valamint az esélyegyenlőség érdekében külön tekintettel kell lenni a speciális társadalmi csoportok (hátrányos helyzetűek, idősek, nők, alacsony jövedelműek és fogyatékossággal élők) számára elérhető, és az általuk ténylegesen igénybe vett szolgáltatások meglétére. 4.2.1.

2.1. Ügyfelek számára szolgáltatási felület biztosítása

A beavatkozás célja, hogy az ügyfelek számára az általános esélyegyenlőség szem előtt tartásával lehetővé tegye mind a személyes megjelenésnél, mind a távoli (otthoni, közösségi) elérésnél a szolgáltatások elektronikus elérhetőségét a szükséges front-office szolgáltatás hozzáférhetővé tételével. A központi ügyfélfelületi alapszolgáltatások (közigazgatási informatikai közmű, virtuális elérés) biztosítják, hogy az állampolgárok és a vállalkozások egységes infrastruktúrán, egységes felhasználói kezelői felülettel, könnyen elsajátítható eljárások által biztosított használat révén vehessék igénybe a közigazgatási szolgáltatásokat, továbbá biztosított legyen a kétirányú elektronikus kommunikáció és adatcsere lehetősége a hivatalok és ügyfeleik között. Az ügyfelek rendelkezésére áll a kormányzati portál − amelyen keresztül tájékozódhatnak, illetve elérhetik az ügyfélkaput, és/vagy a konkrét szakrendszereket −, valamint a telefonos ügyféltájékoztatás biztosítására a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ.

46/85


Költséghatékonysági okból cél, hogy az előzetes ügyfél-azonosítást szükségessé tevő közigazgatási elektronikus szolgáltatások teljes körét az ügyfélkapun történő belépéssel, és az ott végzett viszontazonosítás után lehessen igénybe venni minden közszolgáltatási ügy esetében. Központi szolgáltatást is felhasználva (de a jogszabályi korlátokra tekintettel egyes intézmények esetében az autonómia lehetőségét sem kizárva) kerül megoldásra a képviseleti jogosultságok hatékony, az adatvédelem követelményeinek is megfelelő kezelése. A közmű fontos eleme az ügyfelek és az intézmények számára is biztosított tárhely szolgáltatás. Ez 7*24 órás folyamatos, megbízható szolgáltatásként biztosítja az ügyfelek részére a közigazgatási ügyekben a tértől és időtől független ügyindítási, kérelem benyújtási, adatszolgáltatási lehetőséget. Ezt követően a szakrendszerek egyenletes terheléssel dolgozhatják fel az ügyeket, ami lényeges költségmegtakarítást jelent. A szakrendszerek közvetlen ügyfélkapcsolati szolgáltatási lehetősége sem szűnik meg (ilyenek az adatvédelmi törvény miatt várhatóan tartósan fennmaradnak). A közmű azonban ezek kialakításához is segítséget nyújt, mivel a nem elektronikus aláíráson alapuló azonosítást, illetve a tárhely szolgáltatást beágyazható szolgáltatásként is biztosítja. Az elektronikus szolgáltatás társadalmi elfogadását segíti, ha az állampolgár − az értesítésen túl − az elektronikusan indított ügye pillanatnyi állapotáról is kaphat információt (ügykövetés lekérdezhetősége, ügyazonosítás). Az ilyen szolgáltatások kialakítása – amely jelentősen kapcsolódik az 1. prioritás fejlesztéseihez − a valós társadalmi igény alapján, illetve a megvalósítás és a szolgáltatás nyújtás ráfordítás igényének összevetéséből, a gazdaságossági megfontolásokat is figyelembe véve történik. Az elektronikus ügyintézés fejlődése egyre sürgetőbbé teszi az ügyintézéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségek elektronikus megoldását. Támogatjuk az elektronikus fizetés bevezetési feltételeinek megteremtését, az 1. prioritásban megjelenő gazdálkodási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódóan az elektronikus fizetés elszámoló rendszerének, a közigazgatási alkalmazásokkal való összekötésének megvalósításával. A teljes körű elektronikus ügyintézés megvalósíthatósága érdekében lehetővé kell tenni az elektronikusan és mobiltelefonon történő fizetés fogadását, ügyekhez kapcsolását. Mivel az ügyek általános elérési felületét a központi rendszer biztosítja, itt a fizetés általános hozzákapcsolásához is indokolt lehet ügyféloldali támogatást nyújtani. Ehhez megteremtjük a megfelelő jogszabályi környezetet, s ez alapján kialakítjuk a szolgáltatást – lehetőleg a közműhöz kapcsolódó központi szolgáltatásként, de mindenképpen ahhoz integrálva. E beavatkozás része a belső közigazgatási szolgáltatások által nem kezelt, vagy az ügyfelek számára nem kielégítő kapcsolati formát biztosító alkalmazásokhoz az ügyféloldali fejlesztések kialakítása is. Itt történik meg azon front-office szolgáltatások alkalmazásba vétele is, amelyeket a belső rendszer fejlesztésénél kialakítottak, de az ügyfelek részére a biztosítása a fizikai, illetve virtuális szolgáltató központok infrastruktúráján történik. A személyes, fizikai elérését biztosítják a térségi közös szolgáltató központok. Az ügyek egyes típusai ugyanis a jövőben sem intézhetők távolról, és az esélyegyenlőség biztosítása is megköveteli, hogy az ügyfelek számára a személyes ügyintézés lehetősége is biztosítva legyen. Az ezt szolgáló fejlesztéseket megelőzően az Államreform operatív program keretében kidolgozásra kerül a szolgáltató központok működését megalapozó igazgatásszervezési modell. Majd a fejlesztés két lépcsőben valósul meg. Első lépésben megtörténik az ügyintézési helyek fejlesztése. A korszerű elektronikus alkalmazások széles körű kihasználása érdekében támogatni célszerű az azonosítási szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges infrastruktúra kialakítását. Ez jelenti elsősorban a nagy forgalmú közigazgatási ügyintézési helyek (okmányirodák, ügyfélszolgálatok) fejlesztését (kártyaolvasó, alkalmazási környezet stb.), de az államreform céljainak eléréséhez egyéb közigazgatási szolgáltatást igénybe vevő pontok (például a társadalombiztosítási jogosultsághoz szükséges jogviszony igazolási szolgáltatást igénybe vevők) esetén is a gyors bevezethetőséget a központi támogatás teszi lehetővé. A későbbiekben a térségi 47/85


közös szolgáltató központokhoz kapcsolódóan bizonyos településeken szükség szerint eügyintézési információs pontok is működtethetők, ahol az állampolgárok helyben indíthatják ügyeiket és közérdekű információkhoz férhetnek hozzá. Második lépcsőben – elsősorban az okmányirodák továbbfejlesztésével – létrejönnek a szakrendszerekhez kötődő szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő szolgáltatási, ügyfélszolgálati központok. Fokozatosan kistérségenként legalább egy közös közigazgatási szolgáltató központ épül fel. E központok elsősorban a körzeti illetékességgel működő államigazgatási szervek és egyes önkormányzati elsőfokú ügyek és – önkéntes alapon – a közüzemi és egyéb lakossági szolgáltatóknak egy helyre telepített ügyfélszolgálatát jelentik. Ezáltal kulturált módon, egy helyen, egy időben történhet az ügyfélfogadás, az állampolgárok tájékoztatása és az egyszerű ügyek helyben történő intézése. E mellett a későbbiekben indokolt összevonni a területi dekoncentrált szervek ügyfélszolgálatait is, ezzel elősegítve a hatékony információáramlást és az ügyfelek gyorsabb, színvonalasabb kiszolgálását. Jelen program az érintettek tájékoztatásával és figyelemfelhívással kívánja a felhasználói készségeket javítani, továbbá kifejezetten az egyes alkalmazás-bevezetésekhez, azok használatához szorosan és közvetlenül kapcsolódó képzési elemeket szándékozik a rugalmassági eszköz erejéig támogatni. 4.2.2.

2.2. Központi elektronikus hálózati és biztonsági infrastruktúra továbbfejlesztése

A beavatkozás elsődleges célja az ügyfelek és a közigazgatás, illetve a közigazgatáson belüli intézmények egymás közti informatikai kapcsolataihoz különböző központi szolgáltatások kialakítása és nyújtása. A központi infrastruktúra alapja az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG). Cél, hogy az EKG váljon a közigazgatási informatikai infrastruktúra, az internet-elérés és egyéb általános hálózati szolgáltatások belső közigazgatási szolgáltatójává. A közigazgatási, közszolgáltatási informatikai rendszer infrastruktúráját biztosító hálózatok biztonságos és költséghatékony üzemeltetése a jelenleg működő hálózatok integrálását igényli. Az önálló zártcélú hálózatot fenntartó közigazgatási intézmények EKG-ra csatlakozása révén felszabadulnak a fenntartási és üzemeltetési költségek, a rendszer használata biztonságosabbá, egyenszilárddá válik, a szolgáltatások egységesen és azonos színvonalon biztosíthatók. Ennek eredményeként a hang-adat integráció fejlesztése és a korszerű, IP-alapú távközlési szolgáltatás a közigazgatási intézmények számára egyszeri beruházási költséggé válik. Egy egyszerű, rétegezett architektúrájú kormányzati hálózattal biztosítani szükséges a kormányzati informatika biztonságos és kényelmes használatát. Ki kell dolgozni a különös fontosságú biztonsági és adatvédelmi követelmények érvényesítéséhez szükséges szabályzatokat, eljárásokat és biztonsági intézkedési terveket. Egyúttal le kell fedni a következő területeket: információ kockázat kezelés, elektronikus dokumentumkezelés, azonosítás és titkosítás, hálózatbiztonság, logikailag szeparált részhálózatok használhatósága, valamint informatikai termékminősítés. Fontos infrastrukturális szolgáltatásként kezelhetők az informatikai biztonság kérdéskörének egyes részei. Egyes biztonságnövelő szolgáltatások az eddigi tapasztalatok (és a jelenlegi jogszabályok) alapján is kialakíthatók, de a megfelelő védelemhez a követelmények és a feltételrendszer jogszabályi meghatározása szükséges. Mindenképpen kezelendő az intézményközi hálózati kapcsolatok biztonságvédelme, az ügyfelekkel kapcsolatos internetes kapcsolatból adódó biztonsági problémák elhárítása. Feladat még a minisztériumok, illetve jogszabályban rögzítettek szerint más központi közigazgatási szervek, valamint önkéntes csatlakozással egyéb közigazgatási intézmények belső informatikai hálózatára kiterjedő biztonság védelem kialakítása, működtetése.

48/85


Az informatika használatának gyakorlati széleskörű elterjesztéséhez további ráépülő központi szolgáltatások is szükségesek. A közigazgatáson belül az elektronikus dokumentum cserét (kiterjesztett elektronikus levelezést) mindenképpen interoperábilisan kell megvalósítani, amelynek a feltételeit az 1.2 művelettípus megteremti. Alapszolgáltatásként ugyanakkor a központi infrastruktúra része lehet egy olyan aggregált tár kialakítása, amely a minisztériumokra és kijelölt központi közigazgatási szervekre szervezeti egység és felhasználó szintig tartalmazza a védett és hiteles üzenet kapcsolathoz szükséges adatokat (levélcím mellett a titkosítás, aláírás nyílt kulcsát, ha van). Értelemszerűen a nyilvántartás elérése megfelelő jogosultsági rendszeren keresztül történik. Kiemelendő, hogy az EKG biztonsági szempontú megalapozása egyben a kritikus infrastruktúrák védelmének horizontális érvényesítését is szolgálja. A beavatkozás része olyan, az EKG teljes funkcionalitásához nem közvetlenül kapcsolódó hálózati elérések biztosítása is, amelyek azonban a központi szolgáltatások eléréséhez és jelen operatív program végrehajtásához szükségesek. Általában, minden csatlakozó partner részére szabad hozzáférést kell biztosítani az EKG-hez. Az említetteken túl támogatandó az interoperábilis működéshez szükséges szabványrendszer kifejlesztése, az elérhetőséget és az összekapcsolódást kiterjesztő infrastruktúra bővítése, az általánosan használható ügyviteli alkalmazási rendszerek elterjedése, a biztonságosságot és hitelességet szolgáló kriptográfiai megoldások elterjedése és az azokon alapuló metaszolgáltatások fejlesztése. 4.2.3.

2.3. Állampolgárok intelligens azonosítása

Kiemelt feladat az elektronikus szolgáltatások kialakíthatóságához az ügyfelek távoli elérésénél alkalmazott kellő biztonságot nyújtó azonosítása, illetve a jognyilatkozatuk letagadhatatlanságának megvalósítása. A jelenleg alkalmazott jelszavas védelem nagyobb kockázatú közigazgatási tranzakciók megvalósítására nem megfelelő, ezért gondoskodni kell a legalább két komponensű azonosítási rendszer bevezetéséről, valamint a letagadhatatlanság széles körben elfogadott megoldással történő garantálásáról. Ennek kézenfekvő módja valamely intelligens eszköz (pl. kártya) felhasználása. A közműhöz kapcsolódva – de adatvédelmi okból várhatóan attól független elemként – meg kell valósítani az állampolgárok biztonságos azonosítását, a szükséges azonosító eszközzel való ellátási rendszert (a lehető leggazdaságosabb módon, lehetőség szerint valamely egyébként is kötelező okmány ellátáshoz kapcsolódva). Az állampolgárok intelligens azonosítása bevezetésének célja, hogy megfelelő biztonságot garantáló eszköz álljon rendelkezésre az állampolgár azonosításához, adatainak rögzítéséhez, a vele való kommunikációhoz, valamint az ügyek intézéséhez. Az állampolgárok helyszíni azonosításához kapcsolódó feladat a nemzetközi kötelezettségekben előírt intelligens okmányok biztosítása (útlevél, nemzetközi egészségügyi kártya, jogosítvány). E beavatkozás szerinti fejlesztések ezek kiadásának, elfogadásának rendszerére is kiterjednek. Mivel az okmányellátásban maga a logisztika jelenti a költségek jelentős részét, s az állampolgár számára is előnyös, ha nem kell mindenre külön kártyát váltania, lehetőség szerint – ahol a nemzetközi szabályozás ilyen jellegű felhasználást lehetővé tesz – az ilyen kártyákat egyben a hazai közigazgatáson belüli elektronikus ügyintézésben történő felhasználásra is alkalmassá kell tenni. *

*

*

Az operatív program több célterületi lefedettsége miatt (multiobjective jelleg) a 3. számú prioritási tengely kizárólag a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célterületen megvalósuló fejlesztéseket tartalmazza. Ugyanakkor az országos kihatású, de a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célterületen megvalósuló fejlesztés esetében megosztásra kerül a projekt 49/85


finanszírozása jelen prioritási tengely és a 3. számú prioritási tengely között. A végrehajtás során biztosítani kell a költségmegosztás alapjául szolgáló számlák nyomon követhetőségét. A prioritási tengely keretében külön projekt-előkészítési projektek is támogathatók. A 2. prioritási tengely 2.1 és 2.3. alprioritása esetében az érintett folyamatok felülvizsgálatához és a szabványok elkészítéséhez kapcsolódó műveletek az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdése által nyújtott rugalmassági eszköz keretében ESZA alapú finanszírozásból fognak részesülni. E mellett a fejlesztés eredményeként létrejövő informatikai alkalmazás használatát elősegítő képzések is jelen operatív program keretében valósulnak meg mindegyik alprioritás esetében. A rugalmassági eszköz alapfeltétele, hogy az adott intézkedés célját közvetlenül szolgálja, s ezek nem részesülhetnek támogatásból az Államreform operatív program keretében. A 2. prioritási tengely keretében is lehetőség lesz olyan innovatív kezdeményezések támogatására, amelyek újszerű technikai vagy szervezési megoldásokkal kívánják növelni a működési hatékonyságot vagy az ügyfelek elégedettségét. Ilyenek az alábbiak lehetnek: ¾ közös közigazgatási szolgáltató központok kialakítása legfeljebb négy kistérségben; valamint ¾ az állampolgárok intelligens azonosítását tesztelő projekt. Mindkét esetben fő cél a fejlesztési és működtetési tapasztalatok levonása, majd feldolgozása a hasznosíthatóság biztosítása érdekében. E célra legfeljebb a prioritási tengely keretösszegének a 3 százaléka fordítható. A következő táblázatban láthatók az egyes alprioritások lehetséges kedvezményezettjei: 2.1. alprioritás

2.2. alprioritás

2.3. alprioritás


+

+

+

Központi közigazgatási területi szervei

+

+

+

+

+

szervek


+


+


4.3. 3.

PRIORITÁSI TENGELY: KIEMELT FEJLESZTÉSEK

Cél: az 1. és 2. prioritási tengely céljainak megvalósítása a Közép-magyarországi régióban Indikátorok: Az 1. és 2. prioritási tengelyek indikátorainak a KMR-re eső értékei A Közép-magyarországi régió – az ország régiói közül egyedül − a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik. Az elektronikus közigazgatás fejlesztése az eddigi tapasztalatok alapján hatékonyan nem valósítható meg központi, egységes irányítás nélkül. Ezt erősítik meg az I. NFT közbenső értékelésének tapasztalatai is. Ezért az elektronikus közigazgatás és közszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket ez az operatív program tartalmazza.

50/85


Ez viszont csak úgy lehetséges, ha az operatív program külön prioritási tengelyt tartalmaz a Közép-magyarországi régióra, mint a regionális versenyképesség és foglalkoztatás alá eső régióra. Jelen prioritási tengely leképezi az 1. és 2. számú prioritási tengelyeket a Közép-magyarországi régióra. Ebből fakad a két fő beavatkozási iránya. 4.3.1.

3.1. Közigazgatási belső folyamatok megújítása és elektronizálása

A művelettípus célja, hogy kizárólag a Közép-magyarországi régióban található intézmények tekintetében valósítsa meg a jelen operatív program első prioritási tengelye alá tartozó beavatkozásokat. Tehát a közigazgatási szolgáltatások folyamatainak elektronizálását, a közigazgatás hatékony működéséhez szükséges központi elektronikus szolgáltatások kialakítását és a pénzügyi, gazdasági működés korszerűsítését célzó fejlesztések finanszírozhatók. Az alprioritás keretében jellemzően, az informatika földrajzi határokat átszelő természetéből fakadóan, országos kihatású projektek kerülnek megvalósításra. Az ez alól kivételt képező, tervezett egy célterületre eső projektek a következők: -

az elektronikus dokumentumkezelési rendszer bevezetése a minisztériumoknál;

-

a Közép-magyarországi régióban eszközellátottságának javítása és

-

ASP-közontok biztosítása az önkormányzatok részére a Közép-magyarországi régióban.

4.3.2.

működő

államigazgatási

szervek

informatikai

3.2. A hozzáférést szolgáló fejlesztések

A művelettípus célja a Közép-magyarországi régióban megvalósuló, az elektronikus szolgáltatásokhoz való megfelelő hozzáférést biztosító fejlesztések támogatása. Ide tartozik tehát az ügyfelek számára szolgáltatási felület biztosítása, a központi elektronikus hálózati és biztonsági infrastruktúra továbbfejlesztése, továbbá az állampolgárok intelligens azonosítása. Ebben az alprioritásban is jellemzően országos kihatású projektek kerülnek megvalósításra. Ez alól egy kivétel, tehát egy célterületre eső projekt lesz, a közös területi szolgáltató központok létrehozása a régióban. *

*

*

A Közép-magyarországi régióban megvalósuló, de országos kihatású fejlesztések esetében az érintett projekt finanszírozási költségei megosztására kerülnek jelen prioritási tengely, illetve a tartalmilag érintett 1. vagy 2. prioritási tengely között. A KMR-re eső pénzügyi rész megfelel a térségben működő közigazgatási szerveknek az összes közigazgatási szerven belüli arányának13 (13,39%), míg a fennmaradó hányadot (86,61%) az első két prioritási tengely közül az egyik viseli. E prioritási tengely mindkét alprioritása esetében az érintett folyamatok felülvizsgálatához és a szabványok és az általános keretrendszer elkészítését szolgáló műveletek, illetve a közvetlenül kapcsolódó képzési programok finanszírozhatóságához szükség lesz az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdése által nyújtott rugalmassági eszköz keretében ESZA alapú finanszírozásra. A rugalmassági eszköz

13

A Miniszterelnöki Hivataltól (KÖZIGTAD) kapott adatok alapján ez az érték 2006. szeptember 1-jén 13,39%-ot tett ki.

51/85


alapfeltétele, hogy az adott intézkedés célját közvetlenül szolgálja, s e projektek nem részesülhetnek támogatásból az Államreform operatív program keretében. A prioritási tengely keretében külön projekt-előkészítési projektek is támogathatók. A 3. prioritási tengely keretében is lehetőség lesz olyan innovatív kezdeményezések támogatására, melyek újszerű technikai vagy szervezési megoldásokkal kívánják növelni a működési hatékonyságot vagy az ügyfelek elégedettségét. Ilyen kizárólag az 1. és 2. prioritási tengely esetében említett, a Közép-magyarországi régióban megvalósuló összesen legfeljebb 2 pilot projekt lehet. E célra legfeljebb a prioritási tengely keretösszegének a 3 százaléka fordítható. A következő táblázat mutatja az egyes alprioritások lehetséges kedvezményezettjeit: 3.1. alprioritás

3.2. alprioritás


+

+

A központi közigazgatási szervek területi szervei

+

+


+

+

Bíróságok, ügyészség, védelmi szervek

+


+

+


+

+

Állami feladatot ellátó civil szervezetek

+

4.4. 4. PRIORITÁSI TENGELY: AZ OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FINANSZÍROZÁSA (TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS) A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN Cél: az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása a Konvergencia célterület alá eső régiókban Indikátor: •

Támogatott projektek megvalósulásának aránya [az eldöntött (pozitív támogatási döntés) fejlesztések és a ténylegesen (lezárt projektekben) megvalósított fejlesztések aránya]

Az Európai Tanács 1083/2006/EK rendeletének 46. cikke szerint az alapokból lehetőség nyílik az operatív programok előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozására, beleértve az alapok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését. A 2007-2013-as időszakban a technikai segítségnyújtás források két helyen jelennek meg: az operatív programok technikai segítségnyújtás prioritásai tengelyeiben és a horizontális Végrehajtás operatív programban (VOP). A Végrehajtás operatív program és az OP-k technikai segítségnyújtás prioritás tengelyek tevékenységei közötti elhatárolás a végrehajtási rendszer egyes szintjei közötti feladatmegosztás, valamint az intézmények funkciói és azok működési költségein alapul. Mindezek alapján

52/85


•

az OP-k technikai segítségnyújtás prioritásai az egyes programok technikai-operatív, lebonyolítását, elsősorban projektszintű végrehajtásához kötődő tevékenységeit támogatják,

•

a Végrehajtás Opertív Program prioritásai pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az operatív programok végrehajtásához kötődő, stratégiai, rendszer-szintű tevékenységeket hivatottak támogatni.

A rendelkezésre álló technikai segítségnyújtási források megoszlása az alábbiak szerint alakul: TA forrás VOP Operatív programok TA prioritás tengelyei összesen Összesen

Források megoszlása (az ÚMFT százalékában) 1,3% 2,6% 3,9%

Jelen operatív program technikai segítségnyújtási prioritási tengelyei két típusú tevékenységeket támogatnak. 1. Az operatív program technikai-adminisztratív lebonyolítása (a közreműködő szervezeti feladatok) Az operatív program végrehajtásában a közreműködő szervezet az irányító hatóságtól kapott felhatalmazás és iránymutatás alapján végzi a felelősségi körébe utalt prioritások lebonyolítását, így többek között: -

a pályázati kiírások és támogatási szerződések elkészítését,

-

projekt javaslatok befogadását és értékelését,

-

támogatási szerződések megkötését és módosítását,

-

projektek megvalósításának nyomon követését,

-

támogatások kifizetését, projektek zárásával kapcsolatos feladatok elvégzését,

-

helyszíni ellenőrzések lebonyolítását,

-

szabálytalanságok feltárását és jelentését,

-

az operatív programhoz kötődő információnyújtást, kommunikációs tevékenység ellátását.

(A közreműködő szervezet feladatainak részletes felsorolását a végrehajtási fejezet tartalmazza.) A közreműködő szervezetek feladatai az irányító hatóság és a közreműködő szervezet közötti szerződésekben kerülnek rögzítésre. A közreműködő szervezeteknek az OP lebonyolításával, menedzsmentjével kapcsolatos feladatai az elvégzett tevékenységek és a teljesítmény alapján jelen TA prioritási tengely terhére kerülnek finanszírozásra. A közreműködő szervezetek finanszírozásával kapcsolatos egyik legfőbb problémát a 2004-06 közötti programozási időszakban az jelentette, hogy a finanszírozás a felmerült költségek alapján történt, ami nem teremtett motivációt a költség-hatékonyság javítására. Ezt orvosolandó a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jelen programozási időszak közreműködő szervezeteit tényleges teljesítményük alapján finanszírozza. Ahol lehetséges a finanszírozás alapja az egységár (pl. értékelt projektjavaslatok száma, teljesített kifizetések száma stb.). (A közreműködő szervezet finanszírozási módját részletesen a végrehajtási fejezet taglalja.)

2. Az operatív program lebonyolításával kapcsolatos specifikus feladatok ellátása

53/85


A fenti, KSz-ek által ellátott feladatokon túl, a TA prioritási tengely keretében szükséges támogatni a mindazokat a tevékenységeket, amelyek konkrétan és kizárólag az operatív program megvalósításához kapcsolódnak. Ezek elsősorban a következők: •

az OP monitoring bizottságának működtetése, beleértve annak titkársági feladatainak ellátását;

•

éves megvalósítási jelentések, OP végrehajtását érintő tanulmányok, elemzések, és

•

az ÚMFT-szintű értékelési tervben nem szereplő, valamint a monitoring bizottságok kezdeményezésére indított értékelések.

Tekintettel az operatív program több célkitűzést magában foglaló speciális (multi-objective) jellegére és az ebből adódó jogszabályi kötelezettségekre, a tevékenységek finanszírozása két prioritás tengelyből történik. Jelen prioritás így csak a konvergencia célkitűzés alá tartozó hat régiót fedi le. A két TA prioritási tengely között a források allokálása a jelen operatív program konvergencia célkitűzést lefedő prioritási tengelyei és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzést lefedő prioritási tengelye közötti forrásallokációnak megfelelően történt. Ennek megfelelően a TA allokációja a két prioritás között a következőképpen alakul: − konvergencia célkitűzésre vonatkozó TA prioritás: 78,68% − regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésre vonatkozó TA prioritás: 21,32%.

4.5. 5. PRIORITÁSI TENGELY: AZ OPERATÍV PROGRAM LEBONYOLÍTÁSÁNAK FINANSZÍROZÁSA (TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS) A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Cél: az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása a Középmagyarországi régióban Indikátor: •

Támogatott projektek megvalósulásának aránya [az eldöntött (pozitív támogatási döntés) fejlesztések és a ténylegesen (lezárt projektekben) megvalósított fejlesztések aránya]

Tekintettel az operatív program két célkitűzést magában foglaló speciális (multi-objective) jellegére és az ebből adódó kötelezettségekre, különálló technikai segítségnyújtási prioritási tengelyben kell megjeleníteni a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés forrásait. Jelen prioritás csak a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozó Középmagyarországi régiót fedi le. Jelen prioritási tengely célkitűzései és tevékenységei megegyeznek a 4. számú prioritási tengelynél leírtakkal.

54/85


5. PÉNZÜGYI TÁBLA Prioritási tengelyek szerinti bontás14 Elektronikus közigazgatás operatív program (CCI-szám: 2007HU16UPO001), adatok euróban, folyó áron

Prioritási tengely

Európai Uniós finanszírozás (a)

Hazai finanszírozás (b)(=(c)+(d))

Hazai indikatív felosztása Állami (c)

Magán (d)

Összes finanszírozás (e)=(a)+(b)

Társfinanszírozás aránya (f)=(a)/(e)

Tájékoztató adatok Egyéb pénzügyi EIB hitelek eszközök

Konvergencia célkitűzés A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések Technikai segítségnyújtás Összesen

0 128 066 036

22 599 889

22 599 889

n.a.

n.a.

85,0%

n.a.

n.a.

150 665 925 0

148 880 117 5 076 406 282 022 559

85,0%

26 272 962 895 836 49 768 687

26 272 962 895 836 49 768 687

0 0

175 153 079 5 972 242 331 791 246

85,0% 85,0%

n.a. n.a.

n.a. n.a.

13 243 580 242 753 13 486 333 63 255 020

13 243 580 242 753 13 486 333 63 255 020

0 0 0 0

88 290 527 1 618 360 89 908 887 421 700 133

85,0% 85,0% 85,0% 85,0%

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

Regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés Kiemelt fejlesztések Technikai segítségnyújtás Összesen OP mindösszesen

75 046 947 1 375 607 76 422 554 358 445 113

A 1083/2006/EK rendelet 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján az ERFA hozzájárulás a közkiadások módszere alapján került meghatározásra.

14

A tervezett beavatkozások kategorizálását a 2. számú melléklet tartalmazza.

55/85


Évek szerinti bontás Adatok euróban, folyó áron Strukturális Alapok (ERFA) (1)

Összesen

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

Év Átmeneti támogatás nélküli régióban Átmenetileg támogatott régióban Összesen Átmeneti támogatás nélküli régióban Átmenetileg támogatott régióban Összesen Átmeneti támogatás nélküli régióban Átmenetileg támogatott régióban Összesen Átmeneti támogatás nélküli régióban Átmenetileg támogatott régióban Összesen Átmeneti támogatás nélküli régióban Átmenetileg támogatott régióban Összesen Átmeneti támogatás nélküli régióban Átmenetileg támogatott régióban Összesen Átmeneti támogatás nélküli régióban Átmenetileg támogatott régióban Összesen Átmeneti támogatás nélküli régióban Átmenetileg támogatott régióban

Mindösszesen

Kohéziós Alap (2)

Európai Unió összesen (3)=(1)+(2)

39 493 535 25 796 504 65 290 039 38 335 193 20 289 280 58 624 473 36 527 769 14 551 447 51 079 216 37 844 568 8 575 985 46 420 553 42 964 373 2 355 685 45 320 058 42 206 931 2 402 798 44 609 729 44 650 190 2 450 855 47 101 045 282 022 559

39 493 535 25 796 504 65 290 039 38 335 193 20 289 280 58 624 473 36 527 769 14 551 447 51 079 216 37 844 568 8 575 985 46 420 553 42 964 373 2 355 685 45 320 058 42 206 931 2 402 798 44 609 729 44 650 190 2 450 855 47 101 045 282 022 559

76 422 554 358 445 113

76 422 554 358 445 113

56/85


6. AZ EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP ÁLTAL FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉS Az operatív program illeszkedik az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) beavatkozásaihoz, azokat támogatja. Kiemelendő, hogy az operatív program erőfeszítéseket tesz az általános esélyegyenlőség és a területi kohézió érdekében. Ezzel segíti a rurális területeken élők hozzájutását a közszolgáltatásokhoz és javítja esélyeiket az életben. Az EMVA fejlesztései az operatív program céljaira közvetlen hatással nincsenek. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott Új Magyarországi Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott alábbi beavatkozások közvetetten egészítik ki az Elektronikus közigazgatás operatív program beavatkozásait: -

-

vidéki közösségek szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége (EMVA 3. intézkedéscsoport: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzésén belül 5.3.3.2.1. számú, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások elnevezésű intézkedése) és Nemzeti Vidéki Hálózat.

Az EMVA fennmaradó, két fejlesztési tengelyében álló területekkel – “A környezet és vidék fejlesztése” és “Leader” - az operatív programnak nincs összefüggése. Az EMVA által finanszírozott intézkedések és az Elektronikus közigazgatás operatív programban megfogalmazott prioritások között alapvető átfedés nincs, mert az alkalmazott lehatárolás értelmében az EMVA az 5.000 lélekszám alatti, illetve 100 fő/km2 népsűrűség alatti területek nem városi rangú településein kívánja fejleszteni az egy vagy többcélú nem kötelező önkormányzati vagy közigazazási funkciókat ellátó közösségi és szolgáltató terek fejlesztését. E szolgáltatások alapvetően a vidéki alapszolgáltatások, beleértve a falu- és tanyagondnok hálózat szolgáltatásainak továbbfejlesztését is. Az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló közigazgatási szolgáltató központok a kistérségi székhely településeken fognak kiépülni, mely központok − jelen operatív programból fejlesztendő − szolgáltatásai az adott kistérség összes lakója, tehát a kistelepüléseken élők számára is elérhető lesznek. Természetesen az ugyancsak az EKOP-ból finanszírozandó elektronikus közigazgatási fejlesztések eredményei is javítani fogják a kistelepüléseken élők ügyintézéshez való hozzáférését. Ugyanakkor az ÚMVP fenti intézkedése és az EKOP közigazgatási szolgáltató központok fejlesztése közötti szinergiák kihasználására törekszünk. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a vidéken élő állampolgárok számára nem okoz gondot az alapvető közigazgatási szolgáltatásokhoz való fizikai hozzáférés, így nincs társadalmi igény arra, hogy a közigazgatási szolgáltató központok a városoknál kisebb településeken is megjelenjenek. Bár az intézkedések között nincsenek átfedések, sok esetben (elsősorban a kistelepülésekből álló kistérségi társulások esetében) a közös területi szolgáltató központok hozzájárulhatnak a közösségi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javításához. Az operatív program végrehajtása során ezek a szinergiák feltárásra és kihasználásra kerülnek.

57/85


7. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEI Az Elektronikus közigazgatás operatív program végrehajtásának egyfajta mintát kell adnia a közigazgatás számára arról, hogy mi jellemzi az eredményes és hatékony működést. A végrehajtási rendszer kialakításával kapcsolatos alapvető szempont a 2004-2006-os időszak tapasztalatainak összegzése, egy koordinált és hatékony rendszer kialakítása, a feladat- és felelősségi körök világos elválasztása, az egyes folyamatokban meglévő átfedések megszűntetése, az eljárások átláthatóvá tétele és egyszerűsítése, valamint egy ügyfélbarát rendszer kialakítása.. Ezen alapvető szempontokat a folyamat minden szereplőjének, a végrehajtási rendszer minden szintjének folyamatosan figyelembe kell vennie. A következő nemzeti jogszabályok szabályozzák a végrehajtást: -

a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet rögzíti.

-

a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet szabályozza.

-

a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet szabályai rögzítik.

7.1 MENEDZSMENT 7.1.1 Stratégia és koordináció A tervezés és végrehajtás során a koordináció alábbi szempontjait folyamatosan biztosítani kell:

a nemzeti, illetve EU forrásból finanszírozott fejlesztések összhangját;

az EU különböző fejlesztési alapjai – EMVA, EHA, strukturális alapok, Kohéziós Alap – által nyújtott támogatások koordinált tervezését és felhasználását;

az ÚMFT-n belül az egyes operatív programok közötti szinergiák kihasználását, a célkonfliktusok, párhuzamosságok kiküszöbölését;

az ágazati jellegű operatív programokban a regionális szempontok figyelembe vételét, a regionális fejlesztési tanácsok folyamatos bevonását;

a regionális operatív programokon belül az ágazati politikai keretek érvényesülését, a szakminisztériumok részvételét a fejlesztéspolitika alakításában;

az egyes operatív programok határain túlterjedő zászlóshajó programok, ezen belül a több régióra kiterjedő területi fejlesztési programok kialakítását és megvalósítását;

a horizontális célok – a 1083/2006/EK rendelet 16. cikkben foglaltaknak megfelelően a nők és férfiak közötti egyenlőség érvényesülésének elősegítése, a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés tilalma, a fogyatékossággal élő személyek

58/85


hozzáférésének biztosítása, valamint, a 17. cikk rendelkezéseinek megfelelő fenntarthatóság – érvényesülésének előmozdítását és betartását. A koordináció intézményi garanciái egyaránt átfogják a tervezés, a végrehajtás, a monitoring, az értékelés és a visszacsatolás fázisait. Az intézmények hatékony együttműködése érdekében a koordináció folyamatait jogszabályok rögzítik. Intézményi keretek A stratégiai tervezés átfogó koherenciáját a Kormány biztosítja. Ennek érdekében a Kormány jóváhagyja

a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretet (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT)) és az operatív programokat az Európai Bizottság számára történő benyújtásukat megelőzően;

az operatív programokban megvalósítandó támogatási konstrukciókat részletesen kibontó akcióterveket – azok megvalósításának bemutatását, tervezett ütemezését, indikatív forrásmegosztását, célrendszerét és célcsoportjait, valamint a pályázat nélkül megvalósítandó projektek, és a nagyprojektek listáját;

az operatív programok módosítási javaslatait a monitoring bizottságok által történő elfogadást megelőzően.

A Kormány rendszeresen értékeli az ÚMFT és az operatív programok megvalósításának előrehaladását. A stratégiai tervezés koordinációjának elősegítésre a Kormány felállította a Fejlesztéspolitikai Irányító Testületet (FIT), amely összehangolja az ÚMFT, a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram, a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia stratégiai tervezésével kapcsolatos feladatokat. A FIT feladata a Kormány elé kerülő javaslatok és jelentések – így az operatív programoknak, akcióterveknek, pályázati kiírások tartalmának – előzetes megtárgyalása és a Kormány számára történő javaslattétel. (Ezen feladatai ellátása során nem korlátozza a Monitoring Bizottságok feladat- és hatáskörét.) Felállításra került továbbá egy magas szintű kormánytanácsadói szerv, a Nemzeti Fejlesztési Tanács (NFT), melynek tagjai:

a miniszterelnök;

a Regionális Fejlesztési Tanácsok képviselői;

a Gazdasági és Szociális Tanács képviselői;

neves szakértők;

a FIT meghívott tagjai.

Az NFT értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, nyomon követi az ÚMFT-ben rögzített célok teljesülését, és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját, és ennek alapján javaslatokat fogalmazhat meg a Kormány számára. (Ezen feladatai gyakorlása során nem korlátozza a Monitoring Bizottságok feladat- és hatáskörét.) Az ÚMFT tervezésének és végrehajtásának koordinációjával megbízott Kormány ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az NFÜ felel: az ÚMFT tervezésének, összehangolásáért,

programozásának,

értékelésének

és

végrehajtásának

az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációjáért

59/85


a 1083/2006/EK tanácsi rendelet 27. cikk 4. bekezdés g) pontjában foglaltaknak megfelelően az operatív programok, illetve – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program irányító hatóságával együttműködésben – az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA) támogatásainak összehangolásáért; továbbá mindezen támogatásoknak az Európai Beruházási Banktól, az Európai Beruházási Alapból és egyéb forrásokból származó támogatásokkal való összehangolásáért; az ÚMFT-t és a több operatív programot érintő kérdések tekintetében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért; az ÚMFT és az OP-k általános eljárásrendjének szabályozásáért, beleértve az egységes működési kézikönyv kidolgozását; az egységes monitoring és informatikai rendszer kifejlesztéséért, működtetéséért, folyamatos továbbfejlesztéséért; a közösségi politikák és horizontális szempontok, így a fenntarthatóság, a nők és férfiak esélyegyenlősége és a megkülönböztetés tilalma, a partnerség, a közbeszerzések, illetve – a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájával (PM TVI) együttműködve – az állami támogatási szabályok érvényesítéséért. Ennek keretében az ezekkel kapcsolatos dokumentumok, útmutatók, stb. elkészítéséért, ezen elvek pályázati kiírásokban történő megjelenéséért, valamint nyomon követéséért; az ÚMFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozásáért, továbbá és az ÚMFT egészére vonatkozó tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért; az intézményrendszer szervezetfejlesztéséért (pl. képzések biztosítása, tananyagok fejlesztése, jó gyakorlatok terjesztése, ösztönzése, jogszabályi koordináció biztosítása); az ÚMFT végrehajtásának vonatkozásában egységes pályázati ügyfélszolgálat kialakításáért és működtetéséért. 7.1.2 Koordinációs eljárások Az egyes operatív programok tartalmi összehangolása, az átfedések elkerülése érdekében a tervezés során az elhatárolás biztosítása érdekében az egyes operatív programokban részletes lehatárolási (demarkációs) elvek kerülnek meghatározásra. A végrehajtás során a tartalmi koordinációt az – egyes operatív programok tervezési-végrehajtási részleteit tartalmazó, kétéves kitekintéssel készülő – az egy OP-ra vagy annak prioritási tengelyére vonatkozó akciótervek biztosítják. Az akcióterv-dokumentumban be kell mutatni a megvalósulást szolgáló támogatási konstrukciókat, ezek ütemezését és indikatív forrásfelosztását. Ezen felül, részletesen be kell mutatni a tervezett támogatások indokoltságát és célját, beleértve: a közösségi politikákhoz (ideértve a Közösségi stratégiai iránymutatásokat és a Lisszaboni Akciótervet), valamint az ágazati és regionális stratégiákhoz és programokhoz való kapcsolódást (ideértve a zászlóshajó programokat is); a nemzeti finanszírozásból megvalósuló fejlesztésekkel való összhangot. Az akcióterveket az irányító hatóság vezetésével, az érintett tárcák ill. régiók és a közreműködő szervezetek szakembereiből álló tárcaközi munkacsoport (operatív program Tervezési Koordinációs Bizottság, OPTKB) készíti elő, amelyben valamennyi tárca és régió képviselteti magát.

60/85


A vidékfejlesztéssel és halászattal való komplementaritás megteremtése és biztosítása, valamint a kettős finanszírozás kizárásának megteremtése érdekében az OPTKB-kben tagként ill. a monitoring bizottságokban tanácsadói minőségben jelen vannak az EMVA és EHA végrehajtásával foglalkozó szervezetek képviselői. Az ÚMFT, valamint az EMVA-EHA kistérségi tanácsadói hálózatai szoros együttműködésben dolgoznak egymással. A partnerség alapelvének kiterjesztéseként, valamint a programok és beavatkozások közötti koordináció érvényesülésének erősítése érdekében az NFÜ – az ÚMFT-n és az OP-kon túlmenően – lehetővé teszi a társadalmi partnerek és civil szervezetek véleményének kifejtését az egyes akciótervek és pályázati kiírások társadalmi egyeztetése során is. Az írásos, vagy ilyen célú konzultáció során tett javaslatok a műveletek véglegesítésekor figyelembe vételre kerülnek. A koordináció érvényesülését teszi lehetővé az egyes programozási végrehajtási dokumentumok társadalmi egyeztetése is, valamint az, hogy a projektszelekció során a bíráló bizottságba tagot delegálhat az érintett szakminiszter, ill. – a ROP-ok esetében – az érintett Regionális Fejlesztési Tanács. A monitoring bizottságok tagjaként a régiók részt vesznek a projektszelekciós kritériumok kialakításáról szóló döntés meghozatalában is. 7.1.3 A Regionális versenyképességi források speciális menedzsment és koordinációs aspektusai A végrehajtási stratégia kidolgozása során az Irányító Hatóság fokozott figyelmet fordít a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés forrásainak fokozatosan csökkenő kötelezettségvállalási profiljára, valamint annak a konvergencia allokáció profiljától való eltéréseire, illetve biztosítja az Európai Unió Tanácsa 1083/2006/EK Rendeletének 22. cikkében foglaltak (a források közti átcsoportosítás tilalma) betartását. 7.1.4 Irányító Hatóság (IH) 2006. júliusától valamennyi OP irányító hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként működik. A végrehajtás irányításának koncentrációja elősegíti az OP-k végrehajtása közötti koordináció hatékonyságának növelését, a tapasztalatcserét (amely az eljárásrendek egységesítése miatt még inkább felértékelődik), az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint a feladatszervezés racionalizálását Az irányító hatóság helye A 1083/2006/EK rendelet 59. cikk (1) a) pontjának megfelelően az Elektronikus közigazgatás operatív program Irányító Hatósági feladatait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság főosztálya látja el. Feladatköre és felelőssége A 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltaknak megfelelően az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következőkért:

Koordinálja a felelősségi körébe utalt operatív programok és kapcsolódó dokumentumok tervezését. Ennek keretében létrehozza és az érintett tárcák/régiók és szakértők részvételével működteti a Tervezési Operatív Bizottság albizottságaként az Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságát.

61/85


Biztosítja, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban álljanak az operatív programra alkalmazandó feltételekkel, valamint, hogy végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfeleljenek a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak.

Biztosítja az operatív program minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer naprakész adatokkal való feltöltését, valamint azt, hogy a pénzügyi ellenőrzéshez, monitoringhoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok gyűjtése megtörténjen.

Biztosítja, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek – a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül – vagy külön számviteli rendszert, vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak.

Jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződésmintákat; jóváhagyja a projektjavaslatokról szóló döntéseket.

Befogadja és ellenőrzi a KSz által készített forráslehívásokat, ellenjegyzi és az igazoló hatóságnak továbbítja a KSz által készített hitelesítési jelentéseket.

Biztosítja, hogy az operatív programok értékelései a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történjenek. Az IH – együttműködésben a Monitoring Bizottsággal – vezető szerepet tölt be az értékelési prioritások és tevékenységek meghatározása során (lásd még az értékelésre vonatkozó alfejezetet).

Elkészíti, és folyamatosan aktualizálja az operatív program ellenőrzési nyomvonalát. Eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi költség- és ellenőrzési dokumentumot a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően megőrizzék.

Biztosítja, hogy az Igazoló Hatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja.

Működteti az operatív program monitoring bizottságát és biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat annak érdekében, hogy a monitoring bizottság az operatív program végrehajtásának minőségét – figyelemmel annak konkrét céljaira – felügyelhesse.

Felel az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítéséért, valamint – a monitoring bizottság általi jóváhagyásukat követően – a Bizottsághoz történő benyújtásukért.

A Bizottság részére átadja a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információkat.

Kidolgozza az operatív program módosítására vonatkozó javaslatokat.

Biztosítja az OP a Monitoring Bizottság döntésének megfelelő kiválasztás kritériumainak megfelelő végrehajtását, az akciótervek végrehajtását, valamint a műveletek szabályosságát és megvalósíthatóságát.

Felügyeli a felelősségi körébe utalt programok végrehajtását.

Az operatív program(ok)kal kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával/-aival kapcsolatot tart.

Részt vesz vagy – amennyiben a feladat delegálásra kerül – felügyeli az ÚMFT egészére, illetve a felelősségi körébe utalt operatív programra vonatkozó tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátásában és ügyel az ezzel kapcsolatos követelmények betartására.

Ellenjegyzi a végrehajtásra vonatkozó többéves programozási dokumentumokat.

Gondoskodik az operatív program szakmai segítségnyújtási keretének kezeléséről.

62/85


Kezeli a rendszerszintű szabálytalanságokat, megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket.

Az illetékes miniszter és regionális fejlesztési tanács véleményének kikérésével és bemutatásával, javaslatot tesz a kormány számára a kiemelt projektek azonosítására.

Az OP IH feladatainak ellátásában – jellemző módon a horizontális, több OP-t érintő feladatok (pl. pénzügy, kommunikáció) tekintetében – részt vesznek az NFÜ további szervezeti egységei is. A végrehajtás egyes delegált adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végző közreműködő szervezet (továbbiakban: KSZ) tekintetében az IH

szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ OP végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei vonatkozásában;

jóváhagyja a KSz OP-források felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjét;

az operatív program megvalósításának részleteit szabályozó utasításokat dolgoz ki és adja ki a KSz részére;

rendszeresen ellenőrzi és értékeli a KSz tevékenységét.

A közreműködő szervezet a rá delegált feladatokat feladat-ellátási szerződés alapján látja el, mely szerződés biztosítja, hogy a KSz szolgáltatásaiért cserébe teljesítményalapú finanszírozásban részesüljön. 7.1.5 Közreműködő szervezet A közreműködő szervezet feladatai A KSz egy vagy több prioritás tekintetében különösen az alábbi feladatokat látja el:

Részt vesz a feladatkörébe tartozó akcióterv kidolgozásában.

Az Irányító Hatóság által meghatározott követelményeknek megfelelően éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, támogatási szerződések megkötésére és kifizetésre vonatkozó éves irányszámokat.

Közreműködik a pályázati kiírások és támogatási szerződések mintáinak elkészítésében az IH-val és a szakminisztériumokkal együttműködésben.

Befogadja és értékeli a projekt javaslatokat, az irányító hatósággal történt megállapodásnak megfelelően szükség szerint bíráló bizottságokat állít fel és működtet, amennyiben ezt az Irányító Hatóság a közreműködő szervezetre delegálta.

Vizsgálja a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítését, valamint ellenőrzi, hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak.

Megköti és módosítja a támogatási szerződéseket.

Nyomon követi a projektek megvalósítását, elvégzi a támogatások kifizetését és a projektek zárásával kapcsolatos feladatokat, lebonyolítja az ellenőrzéseket, feltárja és jelenti a szabálytalanságokat (ennek kapcsán szabálytalanságkezelési rendszert alakít ki és működtet).

Folyamatosan rögzíti az adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, valamint biztosítja az adatbázis naprakészségét és megbízhatóságát. 63/85


Az operatív program és annak részleteit tartalmazó akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról negyedévente beszámolókat készít, amely tartalmazza a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is.

Elkészíti és folyamatosan aktualizálja az ellenőrzési nyomvonalat.

Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátása, az NFÜ által elfogadott éves kommunikációs terv alapján.

KSz-ek minősítése, kiválasztása és finanszírozása Az operatív program végrehajtásában közreműködő szervezet az intézményes-szakmai felkészültségüket előre rögzítő, objektív szempontrendszer alapján a közreműködő szervezet intézményi kapacitását és szakmai kompetenciáját mérő minősítési rendszer keretében került kiválasztásra. A feladat tényleges delegálásának előfeltétele volt, hogy a leendő közreműködő szervezet a minősítés során a feladat elvégzéséhez szükséges szervezeti feltételek, technikai és emberi erőforrások, és szakmai kompetenciák meglétéről bizonyítottan számot adjon. (A kiválasztási folyamatról bővebben ld. az adminisztratív kapacitásról szóló alfejezetet.) A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében, a közreműködő szervezet teljesítménye rendszeresen értékelésre kerül. Az operatív programok közreműködő szervezetei a fenti pontban említett minősítési eljárás eredményének függvényében, a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006 (XII.8.) Korm.rendelet 10.§-ának rendelkezései értelmében együttes miniszteri rendeletben kerültek kijelölésre. Ezt követően a KSz konkrét feladat-, felelősség- és hatáskörének, valamint finanszírozási módjának és feltételeinek rögzítése többoldalú feladat-ellátási szerződés keretében került meghatározásra, melyet az NFÜ, a KSz és – amennyiben releváns volt – a KSz tulajdonosi jogainak gyakorlója írt alá. A program hatékony végrehajtása érdekében egyes támogatási konstrukciók esetében egyedi döntés alapján közvetítőként gazdasági társaságok, kereskedelmi bankok, civil szervezetek is bevonhatók (pl. indirekt támogatások vagy tőkealapok lebonyolítóiként). A KSz fenti feladatainak finanszírozása a feladat-ellátási szerződések keretében az OP szakmai segítségnyújtás prioritásának terhére történik. A KSz számára a felmerült működési költségeik kapcsán, valamint az általa igazolt költségek helytállóságának és szabályszerűségének, valamint a megbízható pénzügyi gazdálkodás biztosítása érdekében a szerződések többek között a következő kötelezettségeket írják elő:

a KSz a közreműködői feladatok ellátásával kapcsolatos bevételeit és költségeit nyilvántartásában és analitikusan teljes körűen elkülöníteni köteles. Amennyiben az egységárak nem versenyeztetés eredményeként kerülnek kialakításra, a KSz-feladatok ellátásával kapcsolatos bevételek profit elérésére és/vagy a szervezet egyéb tevékenységeiből eredő veszteségek finanszírozására nem fordíthatóak;

az IH a KSz-nél a végrehajtásra vonatkozó ellenőrzéseket végez, mely kiterjed a KSz közreműködői feladatokkal kapcsolatos ráfordításainak, költségeinek és kiadásainak elkülönített nyilvántartására, eredményességére, szabályosságára és valódiságára is.

Az IH szabálytalanság felmerülése esetén felfüggesztheti a KSz által elkövetett szabálytalansággal érintett, indokolt esetben az összes jelen megállapodással kapcsolatos tevékenységet. Az Elektronikus közigazgatás operatív program közreműködő szervezete 64/85


A minősítési eljárás alapján az OP végrehajtásában közreműködő szervezetként az alábbi szervezet került kijelölésre: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. A VÁTI minősítési eljáráson esett át, mely vizsgálat megfelelőnek tartotta az ÁROP és az EKOP tekintetében a közreműködő szervezeti feladatok ellátására. Más potenciális közreműködő szervezettel összehasonlítva a Váti Kht. erőssége a stratégiai szemlélet szervezeten belüli megléte, a működési költségek elkülönített kimutatása, a széleskörű szakmai és eljárásrendi tapasztalatok az uniós támogatások felhasználása terén, valamint a kompetenciák rendelkezésre állása. A Váti Kht. az előző programozási időszakban közreműködő szervezeti feladatokat látott el a Regionális operatív program terén. E mellett más potenciális szervezethez képest a legtöbb tapasztalattal rendelkezik a közigazgatás működése terén a regionális tervezési tevékenységei okán. Mindezek alapján került kiválasztásra az EKOP és az ÁROP esetében közreműködő szervezetként. Fontos szempont, hogy az egymással tartalmilag szoros kapcsolatban álló EKOP és ÁROP közreműködő szervezete ugyanaz. A közreműködő szervezet a 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet 10. §-ában foglalt feltételek mellett lecserélhető. Annak érdekében, hogy a 2004-2006-os időszakban tapasztalt duplikációk és hatásköri átfedések kiküszöbölhetőek legyenek, főszabályként egy KSz önállóan felel egy vagy több prioritási tengely (vagy minimum támogatási konstrukció) lebonyolításáért. A KSz-ek közötti feladatmegosztás tematikus és nem horizontális, mint az előző időszakban volt. A pályázó vagy kedvezményezett csak egy szervezettel (KSz) áll kapcsolatban, amely felel a támogatási konstrukció lebonyolításának egészéért. 7.1.6 Az OP lebonyolítása során használt eljárások A végrehajtás hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint átláthatóságának további elősegítése érdekében szükséges a végrehajtási folyamatok egységesítése és egyszerűsítése. A projekt kiválasztási szempontoknak általánosan biztosítaniuk kell, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek

megvalósulása hozzájárul az ÚMFT és az operatív program, illetve az adott prioritás társadalmi-gazdasági céljaihoz;

egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek;

költség-hatékonyak;

pénzügyileg és szervezetileg fenntarthatók;

hozzájárulnak a fenntarthatóság, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségének és a megkülönböztetés tilalmának érvényesítéséhez;

sikeres megvalósulásuk valamennyi feltétele biztosított.

A kiválasztási kritériumokat az operatív program monitoring bizottsága fogadja el. Az OP végrehajtás során az allokációs döntések meghozatala az alábbi eljárások mentén folyik:

Nagyprojekt: a 1083/2006/EK rendelet 39-41. cikkei rendelkezésével összhangban, az ERFA vagy KA által finanszírozott olyan, munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló műveletek, amelyek célja valamely pontos gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célkitűzésekkel rendelkezik és, melynek összköltsége meghaladja az 50 millió eurót (környezetvédelem

65/85


területén a 25 millió eurót). Azon esetekben ahol nagyprojekt kerül végrehajtásra a projektek indikatív listáját az operatív program és az akcióterv is tartalmazza, így az társadalmi egyeztetés tárgyát képezi. Az Elektronikus közigazgatás operatív programban a mai állapot szerint nem tervezünk nagyprojekt végrehajtását.

Kiemelt projekt: a projekt kiválasztás olyan esete, amikor nincs szükség pályáztatásra. Ezen projektek is gondosan kiértékelésre kerülnek az értékelési eljárás során, először amikor előzetesen kiválasztásra kerülnek az akciótervben történő nevesítés előtt (az előzetes projektjavaslat alapján) és másodszor a jóváhagyási döntést megelőzően (részletes projektjavaslat alapján). A partnerségi elv mindkét fázisban érvényesül, hiszen az akciótervek társadalmi vitán vesznek részt és a civil szervezetek mindkét esetben helyet kapnak a bíráló bizottságokban. Elsősorban azon projektek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek megvalósítása a gazdaságra, a társadalomra, a térszerkezetére stb. jelentős hatást gyakorolnak. Kedvezményezettjeik többnyire – de nem kizárólagosan – állami vagy önkormányzati szervezetek. (pl. közcélú infrastruktúra projektek, kiemelt foglalkoztatási hatással járó befektetések állami támogatása).

Egyfordulós nyílt pályázat: olyan támogatási konstrukciók esetében alkalmazott eljárás, ahol a pályázók száma, ill. összetétele (pl. magán szervezetek) indokolja a versenyeztetést.

Kétfordulós pályázat: olyan esetekben alkalmazott pályázatos projekt-kiválasztási eljárástípus, ahol a célcsoport és a várható pályázatok száma limitált (tipikusan: közberuházások), és a finanszírozandó projektek összetettebbek. Az eljárás során először előzetes (kevésbé részletes) projekt-javaslatok kerülnek kiválasztásra. Az első körben sikeres projekt-javaslatok a KSz-től segítséget kapnak részletes, támogatható projektté történő kidolgozásukhoz.

Közvetett támogatás: az eljárásnak két típusa lehet: o Indirekt támogatás: olyan, meghatározott értékhatár alatti pályázatok esetében használt eljárás, amelynek kapcsán a támogatások elosztását, a projektek szabályos és szerződésszerű végrehajtásának felügyeletét – az irányító hatósággal kötött támogatási szerződés alapján – szakmai lebonyolító szervezet – pl. civil szervezet – látja el. o Pénzügyi támogatási eszközök: olyan eljárás, amelyben a projektek kiválasztását, megvalósulásának nyomon követését, ellenőrzését, a támogatás kifizetését pénzügyi közvetítők (pl. bankok) végzik. (pl. hitel, tőke, garancia eszközök).

Az egyes támogatáscsoportok esetében alkalmazandó projekt-kiválasztási eljárásokat a részletes akciótervek tartalmazzák. 7.1.7 A végrehajtás adminisztratív kapacitása Az új időszakban a fejlesztési terv költségvetése – és ezen belül a felhasználandó EU-támogatás nagysága – igen jelentős mértékben megemelkedett. Magyarország elkötelezett az intézményrendszer olyan továbbfejlesztése mellett, hogy az EU-támogatások hatékony, eredményes és időben történő felhasználásához szükséges szervezeti kapacitás folyamatosan és teljes körűen rendelkezésre álljon. Annak érdekében, hogy a feladatnak meg tudjon felelni, figyelembe véve a 2004-2006 közötti tapasztalatokat, Magyarország az intézményrendszer jelentős strukturális átalakítása mellett döntött. A szerkezeti átalakítás kiterjed a hatékonyabb feladat- és munkafolyamat-szervezésre, valamint ezzel összefüggésben – előzetes felméréseknek megfelelően – a rendelkezésre álló adminisztratív kapacitások bővítésére. 66/85


Ennek érdekében:

Az összes irányító eredményeként:

hatóság

egyetlen

intézményben

került

összevonásra.

Ennek

o Egységessé vált a programok tervezésének és végrehajtásának teljes szabályrendszere. Ez növeli a rendszer átláthatóságát, megkönnyíti a „legjobb gyakorlatok” elterjesztését. o A minden IH esetében azonos tartalmú technikai háttérfunkciókat (pl. pénzügy, számvitel, kommunikáció, jogi feladatok) összevontan, az NFÜ horizontális szervezeti egységei látják el valamennyi IH számára. Így növelhető volt a feladatellátás hatékonysága.

A Kormány a tervezéshez és a végrehajtáshoz kötődő feladatokat egységes elvek alapján az IH-k és a KSz-ek között újra osztotta. Az IH az OP végrehajtásával kapcsolatos stratégiai feladatokért felel, míg a KSz nagyobb döntési jogosultságot és felelősséget kap a konkrét pályáztatást érintő ügyekben. Ennek eredményeként megszűnik a párhuzamos feladatellátás (duplikáció), csökken a hibák lehetősége, minden szereplő teljesítménye egyértelműen mérhetővé és számonkérhetővé válik.

Az NFÜ 2006. őszén a potenciális közreműködő szervezeteknél – a 2003-ban követett gyakorlathoz hasonlóan – független szervezeti audit, ún. minősítési eljárást folytatott le. A minősítés célja egyrészt az volt, hogy megállapítsa a szervezet alkalmasságát a KSz feladatokra, másrészt, hogy felmérje az adott szervezetnél a feladat ellátása érdekében még továbbfejlesztendő területeket. A minősítés szempontjai különösen:

rendelkezik-e a szervezet megfelelő szakmai tapasztalattal és felkészült humán erőforrás kapacitással;

a szervezeti forma lehetővé teszi-e a munkatársak teljesítményének ösztönzését;

a szervezet működése kellőképpen szabályozott-e;

a szervezeti forma lehetővé teszi-e a 2007-13-as időszakban a KSz-hez delegált feladatok önálló ellátását.

A minősítés eredményeként a szervezet fejlesztésére vonatkozóan konkrét intézkedési terv készült minden egyes KSz számára, Ennek keretében a KSz-ek pontosan megállapított határidőkkel kötelezettséget vállalnak a kapacitások ill. kompetenciák tekintetében szükséges intézkedések mielőbbi végrehajtására (amely adott esetben a megfelelő feladatellátáshoz szükséges adminisztratív kapacitások bővítését, vagy a személyi állomány képzését is jelenti). Az intézkedési tervek az NFÜ-KSz feladatellátási szerződések részét képezik és ezek megvalósítását az IH folyamatosan nyomon követi. Ezáltal biztosított, hogy minden IH megfelelő létszámú és képzettségű humán kapacitással rendelkezzen.

Átfogó teljesítménymérési és ösztönzési rendszert került bevezetésre mind szervezeti, mind egyéni szinten. Így az intézményrendszer minden tagja érdekeltté válik a programok hatékony, tartalmi szempontból eredményes végrehajtásában.

Rugalmas, teljesítményarányos, hosszú távon kiszámítható intézmény-finanszírozási rendszer került bevezetésre a KSz-ek esetében. Ahol lehetséges, a finanszírozás alapja az egységár (pl. értékelt projektjavaslatok száma, teljesített kifizetések száma stb.). Az NFÜ és a KSz között kötött feladat-ellátási szerződés biztosítja a KSz magas szintű, gyors projekt-kiválasztási és – menedzsment feladatok ellátásában való pénzügyi érdekeltségét. Egyben garantálja, hogy a közreműködő szervezetek a feladatellátáshoz szükséges létszámot és technikai feltételeket – saját hatáskörben – rugalmasan meg tudják teremteni: középtávú feladataiktól függően szabadon növelhetik vagy csökkenthetik kapacitásaikat. A KSz-költségek pénzügyi fedezetét a

67/85


2004-06-os időszak részletes intézményi költségfelmérésének eredményei alapján kialakított OP TA-prioritások biztosítják. A KSz-szintű feladat- és kapacitásigény kielégítésére a szakmai segítségnyújtási források kb. 2/3át különítettük el.

7.2 MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS 7.2.1 Monitoring Monitoring Bizottság Az operatív program monitoring bizottság felelősségi körébe tartozó feladatokat – különös tekintettel a végrehajtás eredményességére és minőségére – ill. a bizottság összetételére vonatkozó szabályokat a 1083/2006/EK rendelet 65. cikke és a 255/2006-os Korm. rendelet 14.§-a tartalmazza:

az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti bármely felülvizsgálatát;

az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett előrelépést;

megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitűzött célok elérését, valamint az értékeléseket;

megvizsgálja és jóváhagyja az éves és záró végrehajtási jelentéseket, valamint az évente aktualizált értékelési tervet;

tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről vagy a jelentésnek az operatív programra vonatkozó részéről, valamint a jelentés vizsgálatát követően vagy a jelentés említett részére vonatkozóan a Bizottság által tett esetleges észrevételekről;

az Irányító Hatóságnak javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy vizsgálatát, amely elősegíthetné az alapok célkitűzéseinek elérését, illetve a program irányításának javítását, a pénzügyi ellenőrzést is beleértve;

megvizsgálja és jóváhagyja az alapokból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosítását célzó javaslatokat.

A monitoring bizottság továbbá megtárgyalja az e fejezetben tárgyalt akcióterveket. A 1083/2006/EK tanácsi rendelet 63. cikk (1) bekezdésével összhangban egy monitoring bizottság több operatív program végrehajtását is felügyelheti. Összetétele A monitoring bizottságok felállításáért az irányító hatóságok felelnek. A 1083/2006/EK rendelet 64. cikkében foglaltaknak megfelelően az operatív program Monitoring Bizottságának összetétele az alábbiak szerint alakul: A 1083/2006/EK rendelet 64. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Monitoring Bizottság elnökét a tagállam jelöli ki, aki a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület adott tématerületért felelős mindenkori tagja. 68/85


A Monitoring Bizottság tagjai:

az Irányító Hatóság,

az OP végrehajtásában érintett szakminiszterek delegált képviselője,

az OP végrehajtásában érintett közreműködő szervezetek,

az államháztartásért felelős miniszter képviselője,

az érintett regionális fejlesztési tanácsok delegált képviselője,

az önkormányzati szövetségek közösen jelölt egy képviselője,

környezetvédelmi civil szervezetek által delegált legalább egy képviselő,

az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalának egy-egy képviselője,

a romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő civil szervezetek legalább egy-egy delegált képviselője,

az érintett szakmai és társadalmi szervezetek egy-egy delegált képviselője.

Tanácsadói minőségében részt vesz:

saját kezdeményezésére vagy a monitoring bizottság kérésére az Európai Bizottság egy képviselője;

az OP végrehajtásával érintett másik OP Irányító Hatóságának egy képviselője;

az Igazoló Hatóság és az Ellenőrzési Hatóság és a központi harmonizációs egység egy-egy képviselője;

azon operatív programok esetében, amelyekhez az EIB vagy az EIF hozzájárul, az EIB és az EIF egy-egy képviselője;

állandó meghívottként az EMVA és az EHA végrehajtásáért felelős szervezet egy képviselője.

Monitoring információs rendszer leírása – indikátorok és adatgyűjtés A pályázók és a támogatást igénybevevők által szolgáltatott adatok a monitoring információs rendszerbe, az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) továbbfejlesztett változatába kerülnek. A rendszer adatokkal történő feltöltése a közreműködő szervezetek feladata, az NFÜ biztosítja a rendszer folyamatos működtetését és fejlesztését. A rendszer biztosítja az adatok gyűjtését, feldolgozását és továbbítását, valamint a végrehajtás támogatását, segíti az ÚMFT végrehajtásában résztvevő valamennyi szervezet napi munkáját csakúgy mint az Európai Bizottságét és más hazai intézményekét. A 2007-13-as programozási időszakban alapkövetelmény, hogy a pályázók és a támogatást igénybe vevők adatszolgáltatási kötelezettségeiknek minden támogatási forma esetében lehetőleg elektronikusan tegyenek eleget. A rendszer ezen szempontok figyelembevételével került kialakításra. Az informatikai rendszer valós idejű adatokat szállít a megvalósítási rendszer minden egyes szintjéről, valamint elektronikus kommunikációs eszközként szolgál az Európai Bizottság és Magyarország között. A rendszer az átláthatóság biztosítása érdekében nyilvántartja

69/85


-

az egyes prioritások esetében a 1083/2006/EK rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően alkalmazott – az ERFA és az ESzA támogatásterületei közötti – „átjárhatóság” teljesülését és az időszak során nyomon követi maximumainak teljesülését, beleértve az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK Rendelet 3. cikk, (7). bekezdésében, valamint a 1080/2006/EK rendelet 8. cikkében foglalt speciális eseteket is,

-

a 1083/2006/EK Tanácsi rendelet II. melléklet 15. pontja szerint a Közép-magyarországi régióra jutó addicionális támogatások felhasználását.

7.2.2 Értékelés Értékelési terv Az OP-k értékelése ÚMFT szinten biztosított koordináció mentén, szisztematikus rendszerben, értékelési terv mentén történik. Az értékelési terv biztosítja az értékelések elvégzésére való felkészülést, a külső és belső értékelő kapacitásokkal való hatékony gazdálkodást, valamint az értékelések összehangolásában rejlő lehetőségek kihasználását. Az OP értékelési terve 3 éves kitekintésben készül, évente felülvizsgálatra, illetve kiegészítésre kerül a folyamatos értékelési rendszer jellegéből adódóan. Az OP értékelési tervét az OP IH – az értékelés ÚMFT szintű koordinációját biztosító szervezeti egységgel egyetértésben – terjeszti az OP Monitoring Bizottsága elé, amely azt évente jóváhagyja. (A Monitoring Bizottságnak szintén joga van értékelés lefolytatását kezdeményezni.) Az értékelési terv a végrehajtás 2015-ig terjedő időszakára vonatkozóan előre tervezett értékeléseket, illetve a folyamatos értékelés rendszerében évente kiválasztásra kerülő értékeléseket is tartalmaz. Az értékelési terv az alábbi értékeléseket tartalmazza:

az OP stratégia és végrehajtási rendszer félidei felülvizsgálata (2009-2010);

az OP utólagos értékelése (2015-2016);

az akciótervek éves operatív értékelése (2008, 2010, 2012, 2014);

az akciótervek utólagos értékelése (2009, 2011, 2013, 2015);

akciótervek és egyedi beavatkozások, nagyprojektek OP célok és horizontális célkitűzések érvényesüléséhez való hozzájárulásának előzetes értékelő vizsgálata (2006, 2008, 2010);

az operatív program horizontális céljai teljesülésének átfogó értékelése (pl. nők és férfiak esélyegyenlősége és megkülönböztetés tilalma, fenntarthatóság stb.) (2008, 2010, 2012).

Az értékelés kiterjed az operatív program klímaváltozással kapcsolatos hatásaira (lehetőség szerint számba véve a kapcsolódó természeti, társadalmi és gazdasági költségeket és hasznokat is), hogy megalapozza a hatékony fellépést a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az értékelések tervezett felhasználására (közzététel, értékelési jelentések hozzáférhetősége, eredmények bemutatása és terjesztése, ajánlások nyomon követése) vonatkozó szabályokat az egységes működési kézikönyv tartalmazza. Ezen szabályok összhangban vannak a Bizottság folyamatos értékelésre vonatkozó munkadokumentumainak (Working Documents on non-going evaluations) ajánlásaival.

70/85


A folyamatos értékelés kiválasztási mechanizmusa Az előre tervezett (átfogó, stratégiai) értékelések mellett az ÚMFT egységes értékelési terve évrőlévre kiegészül az akciótervekhez kapcsolódó értékelésekkel, amelyekre az OP IH tesz javaslatot a monitoring bizottsággal egyetértésben. Az értékelési terv keretében értékelést kell indítani:

az akcióterv azon műveletei esetében, amelyek végrehajtása során a végrehajtási ütemtervben meghatározott indikátor-értékektől jelentős eltérés mutatkozik;

az akcióterv műveleteihez kapcsolódó I. NFT-ben megvalósított intézkedés(ek) tapasztalatainak összegyűjtésére;

az innovatív, hazai végrehajtási előzménnyel nem rendelkező műveletek lezárása után 2 évvel a végrehajtás tapasztalatainak összegyűjtésére, valamint a hatásmechanizmusok feltárására;

2009-től kezdődően évente prioritásonként legalább 1 művelet szándékolt és nem szándékolt hatásainak utólagos értékeléssel történő felmérésére.

Az értékelési tervtől függetlenül ad-hoc értékelés indítása indokolt a végrehajtás rendszerében (KSZ, IH) felmerülő előre nem látható igények, valamint a Monitoring Bizottság igényei alapján. Értékelés menedzsment Az értékelés horizontális, ÚMFT szintű koordinációját biztosító szervezeti egység:

előkészíti és lefolytatja az előre tervezett, átfogó stratégiai értékeléseket;

biztosítja a rendszerszerűen lebonyolított értékelések forrásait, módszertani egységességét és az értékelési terv betartatását;

előkészíti és lefolytatja a több OP-t érintő kérdésekben lefolytatott értékeléseket;

előkészíti és lefolytatja az innovatív, hazai előzményekkel nem rendelkező műveletek értékelését;

biztosítja, hogy az értékelések eredményei a közvélemény számára hozzáférhetővé váljanak.

Az IH megfelelő kapacitást tart fenn az értékelésekhez kapcsolódó menedzsment feladatok elvégzésére, amely

felelős az OP és a hozzá kapcsolódó akciótervek és műveletek értékeléséhez kapcsolódó feladatok elvégzéséért, az ÚMFT értékelési tervének OP-t érintő részeinek megvalósulásáért;

koordinálja, fejleszti és ösztönzi az OP-hoz kapcsolódó értékelési tevékenységet;

javaslatot tesz az ÚMFT 3 éves értékelési tervéhez;

biztosítja az értékelések eredményeinek tervezésbe és végrehajtásba való becsatornázását;

gondoskodik az OP értékelési indikátorok adatainak előállításáról és monitoring információs rendszerben való tárolásukról;

kétévente, az akciótervek lezárásakor, felülvizsgálja az OP prioritásszintű indikátorainak célértékeit;

indokolt esetben – pl. a monitoring bizottság kezdeményezésére – az OP értékelési tervében nem szereplő értékeléseket indít a műveletekhez kapcsolódóan, azok végrehajtásának támogatására.

71/85


Tervezett értékelési kapacitások Az ÚMFT-szintű értékelések, valamint az értékelési módszertanok kidolgozása, az értékelési tevékenységek koordinációja, illetve az éves értékelési tervben szereplő értékelési tevékenységek pénzügyi feltételeit a Végrehajtás operatív program teremti meg. További – pl. a Monitoring Bizottság kezdeményezésére lefolytatott – értékelések finanszírozási forrását jelen OP technikai segítségnyújtás prioritásai jelentik. Az NFÜ értékelésért felelős 6 fős horizontális egységének kapacitásain kívül az IH-k megfelelő mértékű címzett humán erőforrást biztosítanak az értékelési tevékenységek ellátására.

7.3 PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS 7.3.1 Igazoló Hatóság – feladatai Az Igazoló Hatóság felépítése A strukturális alapok és a Kohéziós Alapból támogatott fejlesztések megvalósítására szolgáló operatív programok igazoló hatósága a Pénzügyminisztérium elkülönült szervezeti egysége. Az igazoló hatósági feladatok ellátása az előző programozási időszak kifizető hatósági (Pénzügyminisztérium NAO Iroda) szervezetére és gyakorlatára épül. Az Igazoló Hatóság a következő feladatokat látja el:

átutalások fogadása az Európai Bizottságtól;

az uniós hozzájárulások átutalása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára;

a költségnyilatkozatok és átutalás igénylések elkészítése, igazolása és benyújtása a Bizottsághoz;

annak igazolása, hogy a költségnyilatkozat pontos, megbízható számviteli rendszerekből származik, és ellenőrizhető bizonylatokon alapul, továbbá, hogy az igazolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;

igazolás céljából az ellenőrzési hatóság által vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményének figyelembevétele;

a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében saját hatáskörében kockázatelemzésen alapuló mintavétel alapján tényfeltáró vizsgálat és tényfeltáró látogatás elvégzése a pénzügyi lebonyolításban résztvevő szervezeteknél

az átutalások fogadására szolgáló kincstári számlák forgalmáról, a követelésekről és a kötelezettségekről számviteli nyilvántartás vezetése;

a visszafizetendő, valamint az adott művelethez történő hozzájárulás egészének vagy egy részének visszavonásából eredő összegek nyilvántartása;

az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciók végrehajtása, a visszafizetett uniós hozzájárulások Európai Bizottság felé történő elszámolása;

72/85


az adott pénzügyi évre, valamint a következő pénzügyi évre vonatkozó, előrelátható átutalási igénylésekkel kapcsolatos ideiglenes előrejelzések megküldése az Európai Bizottság részére minden évben legkésőbb április végéig.

7.3.2 Pénzügyi irányítás szabályai Az IH felelőssége

Az Irányító Hatóság felel az operatív programnak a megbízható pénzügyi gazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért.

Az IH a kedvezményezettek elszámolásainak befogadását, feldolgozását és ellenőrzését közreműködő szervezetre – amennyiben van KSZ - delegálja.

Az IH a delegált feladatok ellátását folyamatosan nyomon követi.

Az IH biztosítja, hogy igazolás céljából az igazoló hatóság kellő információval rendelkezzen az operatív program végrehajtása során felmerült költségekkel kapcsolatban folytatott eljárásokról, továbbá a közreműködő szervezet hitelesítési jelentésének ellenjegyzésével nyilatkozik az igazoló hatóság felé az általa delegált feladatokat ellátó közreműködő szervezet által alkalmazott eljárások uniós és hazai előírásokkal való összhangjáról. Az irányító hatóság gondoskodik a közreműködő szervezet által összeállított hitelesítési jelentés igazoló hatóság részére történő benyújtásáról.

Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés a KSz-eknél a KSz által ellenőrzött és jóváhagyott támogatási összegek tekintetében. Ezen feladat hatékony ellátásának erősítése érdekében az IH-nak lehetősége van arra, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) egy vagy több munkatársát (kincstárnokok) a KSz-hez delegálja, annak érdekében, hogy biztosítsa a KSz által ellenőrzött és jóváhagyott támogatási összegek szabályosságát és pontosságát, beleértve az adatok monitoring rendszerben (EMIR) történő rögzítésének pontosságát.

A KSz felelőssége

A közreműködő szervezet felelős az irányító hatóság által delegált feladatok uniós és hazai előírásokkal összhangban való ellátásáért.

A közreműködő szervezet gondoskodik az operatív program keretében jóváhagyott projektek uniós és hazai előírásokkal összhangban történő végrehajtásának ellenőrzéséről.

A közreműködő szervezet gondoskodik a kedvezményezett elszámolásainak befogadásáról, feldolgozásáról és folyamatba épített ellenőrzéséről, valamint kockázatelemzés alapján helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról, és az elvégzett ellenőrzéseknek hitelesítési jelentésben való összegzéséről az irányító hatóság és az igazoló hatóság tájékoztatása céljából. A KSz gondoskodik a támogatásoknak kedvezményezettek részére történő kifizetéséről.

7.3.3 Kedvezményezett részére történő kifizetés folyamata A kedvezményezett a projekt megvalósítása során keletkezett számláit az előrehaladási jelentéssel együtt rendszeres időközönként benyújtja a közreműködő szervezethez. A közreműködő szervezet az elszámolásokat pénzügyileg, tartalmilag és formailag ellenőrzi, a kockázatelemzés alapján készített ellenőrzési tervnek megfelelően helyszíni ellenőrzést is végezhet.

73/85


A KSz a jóváhagyott elszámolások alapján gondoskodik a támogatások kedvezményezettek részére történő kifizetéséről. Az elvégzett ellenőrzések eredményéről hitelesítési jelentésben tájékoztatja az irányító hatóságot és az igazoló hatóságot. A kedvezményezett részére kifizetendő támogatás uniós részét az irányító hatóság a központi költségvetésből megelőlegezi, majd a rendelkezésre álló előfinanszírozási forrásból és a későbbi időközi kifizetésekből az igazoló hatóság az irányító hatóság részére megtéríti.

EURÓPAI BIZOTTSÁG az Alapok kifizetései (előfinanszírozás, időközi kifizetések, végső egyenleg kifizetés)

Kifizetési kérelem, költségnyilatkozat, költségigazoló nyilatkozat

IGAZOLÓ HATÓSÁG

Hitelesítési jelentés

OPERATÍV PROGRAM IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

az Alapok hozzájárulásainak utólagos átutalása

Hitelesítési jelentés

Támogatás átutalása a központi költségvetésből (uniós rész megelőlegezése)

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET Támogatás kifizetése

Számlák, bizonylatok

KEDVEZMÉNYEZETT

7.3.4 Az Európai Uniós támogatások ellenőrzése Pénzügyi irányítás és ellenőrzés (kontroll) Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és a közreműködő szervezet kialakítja és működteti a pénzügyi irányítás és kontroll rendszerét. A pénzügyi irányítás és kontroll rendszerének biztosítania kell, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk pontosak legyenek és megfelelő időben rendelkezésre álljanak. A tervezés, pályáztatás, pénzügyi lebonyolítás, számvitel, ellenőrzés és monitoring feladatait funkcionálisan el kell különíteni, ezen feladatok megfelelő szabályozásáról a vonatkozó belső szabályzatokban gondoskodni kell. Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és a közreműködő szervezet gondoskodik az ellenőrzési nyomvonal, a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési szabályzat kialakításáról és az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről. A pénzügyi lebonyolítás során az irányító hatóságnak, illetve a közreműködő szervezetnek gondoskodnia kell a kifizetéseket megelőző dokumentum alapú, valamint a – kockázatelemzés alapján történő – helyszíni ellenőrzések lefolytatásáról. Ennek keretében ellenőrizni kell a

74/85


programok, illetve projektek támogatási szerződéseknek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását, valamint azt, hogy a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat összhangban van a pályázatra vonatkozó döntéssel és a szerződéses feltételekkel, a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével, a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályokkal. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője és a közreműködő szervezet vezetője, valamint az Igazoló Hatóság és az Ellenőrzési Hatóság – minden évben, jogszabályban meghatározott tartalommal és határidőre – köteles nyilatkozni az általa működtetett irányítási és kontroll rendszerek megfelelő működéséről. Az államháztartásért felelős miniszter a központi harmonizációs egységen keresztül látja el az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozásával, harmonizációjával, koordinációjával kapcsolatos feladatokat. A központi harmonizációs egység kidolgozza és folyamatosan továbbfejleszti az alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó hazai jogszabályokat és módszertani útmutatókat; az ellenőrzési erőforrások harmonizálása révén biztosítja az alapokból származó támogatások vonatkozásában végzett átfedésektől mentes, hatékony és eredményes ellenőrzéseket; minőségértékelés keretében vizsgálja a belső kontroll rendszerek vonatkozásában a jogszabályi előírások, módszertani útmutatók alkalmazását és végrehajtását. Az államháztartásért felelős miniszter, az európai uniós támogatások felhasználásának átláthatósága érdekében, az európai uniós támogatások lebonyolításában résztvevő szervezetek bevonásával audit bizottságot hoz létre és működtet. Az Ellenőrzési Hatóság feladata, felelőssége Az Ellenőrzési Hatóság a közösségi és nemzeti jogszabályok előírásaival összhangban kijelölt, az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményes működésének ellenőrzéséért felelős szervezet, amely működésében független az irányító hatóságtól, az igazoló hatóságtól és a közreműködő szervezetektől. Magyarországon valamennyi operatív program vonatkozásában ugyanazon szervezet látja el az Ellenőrzési Hatóság feladatait. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően az Ellenőrzési Hatóság feladatait a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) látja el, amely Pénzügyminisztérium fejezet alá tartozó önálló fejezeti jogosítványokkal rendelkező költségvetési szerv (központi hivatal). Az Ellenőrzési Hatóság feladatai:

az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően kidolgozza az irányítási és ellenőrzési rendszerek értékelési kritériumrendszerét, lefolytatja az értékelést, valamint elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt;

gondoskodik a nemzeti ellenőrzési stratégia, valamint az éves beszámolási kötelezettségek (éves ellenőrzési jelentések és vélemények) elkészítéséről és teljesítéséről, valamint a Bizottsággal a szükséges egyeztetési eljárások lefolytatásáról;

gondoskodik a rendszer- és mintavételes ellenőrzések elvégzéséről, a nemzeti ellenőrzési stratégia teljesülésének, az ellenőrzési jelentések elkészítéséről;

gondoskodik az Európai Bizottság felkérésére végzendő ellenőrzések ellátásáról;

gondoskodik az ellenőrzési jelentések megállapításainak, javaslatai hasznosulásának, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követéséről;

elkészíti a részleges zárásról szóló nyilatkozatokat, valamint a zárónyilatkozatokat és az azokat megalapozó ellenőrzési jelentéseket;

75/85


részt vesz az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában;

részt vesz az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti – Európai Bizottsággal történő – egyeztetéseken az ellenőrzési tervek összehangolása az ellenőrzések eredményeinek kicserélése érdekében.

7.4 INFORMÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA 7.4.1 Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések A hazai és közösségi jogszabályi követelmények figyelembevételével az NFÜ felel az ÚMFT és az operatív programok tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó feladatainak ellátásáért, különös tekintettel a következőkre:

A potenciális kedvezményezettek, gazdasági és szociális partnerek tájékoztatása a támogatások nyújtotta lehetőségekről. Ezen belül kiemelt szerepet kap a potenciális pályázók hatékony mozgósítása, a jól megalapozott projektgeneráló tevékenység és a pályázati lehetőségek megismertetése.

A közvélemény tájékoztatása arról a szerepről, amelyet az Európai Unió betölt a fejlesztések megvalósításában. Ennek során a kommunikáció az uniós társfinanszírozással megvalósuló tevékenységek eredményeinek bemutatására koncentrál.

A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek megvalósítása mind az intézményrendszer szereplői (NFÜ, közreműködő szervezetek) mind pedig a kedvezményezettek részéről kötelezettségekkel jár. Az ÚMFT egészére vonatkozó általános, illetve az operatív programokhoz kötődő általános kommunikációs tevékenységeket, partnerségi akciókat központi szinten szükséges megszervezni. A közreműködő szervezetek részt vesznek a támogatási lehetőségek megismertetéséhez kapcsolódó egyéb kommunikációs feladatok ellátásában (szakmai és információs napok, fórumok szervezése a programokról a potenciális pályázók számára, országos, regionális, megyei és kistérségi szinten), a kedvezményezettek kommunikációs tevékenységének támogatásában valamint adatgyűjtést és adatszolgáltatást is végeznek. A kedvezményezettek az NFÜ által kiadott arculati kézikönyv és útmutató alapján, kötelező jelleggel végzik saját projektjük megismertetését a lehető legszélesebb körben. A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos teendők megvalósítására vonatkozóan a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően az NFÜ ÚMFT egészére vonatkozóan egységes kommunikációs stratégiát készít, amely meghatározza a vonatkozó intézkedések célját, üzenetét, végrehajtásuk stratégiáját, tartalmát, a megcélzott társadalmi és gazdasági csoportokat, az intézkedések hatékonyságát mérő értékelési kritériumokat, az intézkedések ajánlott költségvetését, azok várható időbeli ütemezését, valamint a megvalósításért felelős adminisztratív egységeket és azok kötelezettségeit. A kommunikációs terv a kommunikációs stratégia alapján készül évente. A közreműködő szervezet feladata a kezelésében lévő operatív programhoz és/vagy prioritások összességéhez kapcsolódó kommunikációs terv elkészítése és benyújtása az NFÜ-nek jóváhagyás céljából. Főbb területek:

Támogatási lehetőségek megismertetése, pályázók hatékony mozgósítása, projektgenerálás A fejlesztési források sikeres és eredményes felhasználásához nélkülözhetetlen a lehetséges kedvezményezettek hatékony mozgósítása, a támogatási lehetőségek megismertetése. E területeken különösen aktív, hatékony és koncentrált, a jól behatárolható célcsoportokra (a 76/85


potenciális kedvezményezettek körének különböző szegmenseire) fókuszáló kommunikációra van szükség. Ennek során külön hangsúlyt kell fordítani a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportokat képviselő szervezetek direkt módon való informálására, ill. az ilyen csoportokat érintő projektgenerálásra és szükség esetén a megvalósítás során nyújtandó szakmai segítségre is.

A tárfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok eredményeinek bemutatása A megvalósult projektek bemutatása a strukturális alapok hazai felhasználásának sikerességét hirdeti, egy gyorsan és lendületesen fejlődő Magyarország képét tudatosítja a közvéleményben, az Európai Unió imázsát erősíti, valamint – a jó példa elvén – ösztönzőleg hat a potenciális pályázók körére.

Partnerség A partnerség elvének alkalmazásával kapcsolatos módszertani feladatok – partnerségi stratégia, partnerségi akciók, partnerségi beszámolók – ellátása a társadalmi egyeztetés kapcsán, a kiemelt partnerekkel történő kapcsolattartás és a partnerek szakmai együttműködésekbe történő bevonása, valamint a partnerség elvének alkalmazásával kapcsolatos stratégia és beszámolók elkészítése a magyar kormány és az Európai Bizottság részére rendkívüli fontosságú. Minden egyes OP és akcióterv egyenként kerül társadalmi egyeztetésre. A meghatározott felelősségi rendnek megfelelően a partnerséggel kapcsolatos feladatokat ágazati OP-k esetében az NFÜ horizontális szervezeti egysége látja el a KSz bevonásával, a VOP-ból finanszírozva. A monitoring bizottság működését minden esetben az OP TA forrása fedezi.

Ügyfélszolgálat Kiemelt feladata az intézményrendszernek a lehetséges és már nyertes pályázókkal való kapcsolattartás. Ez az intézményrendszer szolgáltató jellegének erősítése szempontjából, valamint az átláthatóság szempontjából hangsúlyos terület. Ennek megfelelően központi és helyi szinten is szükséges az ügyfél-tájékoztatási és információs feladat egységes rendszerben történő ellátása. Az egységes ügyfél-tájékoztatási rendszer fő elemei: internetes pályázótájékoztató felület, online és telefonos ügyfélszolgálat működtetése (Contact Center), a közreműködő szervezetek információs tevékenységének koordinálása, az információk áramlását koordináló belső információs rendszer kialakítása és működtetése.

7.5 KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK ÉS HORIZONTÁLIS ELVEK – FENNTARTHATÓSÁG, ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK, ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS PARTNERSÉG, KÖZBESZERZÉSEK 7.5.1 Fenntarthatóság, esélyegyenlőség és a diszkrimináció tilalma A 1083/2006/EK rendelet 17. cikkében foglaltaknak megfelelő fenntarthatóság kritériumait (különös tekintettel a környezeti fenntarthatóságra) a tervezés és a végrehajtás teljes folyamatában garantálni kell. Ennek érdekében az NSRK, és az operatív programok vonatkozásában stratégiai környezeti vizsgálat készült. Az ÚMFT-t és az operatív programokat az Országos Környezetvédelmi Tanács elé terjesztettük. A programvégrehajtás valamennyi szintjén megfelelő irányítási rendszerek kerülnek kialakításra annak érdekében, hogy az esetlegesen nem fenntartható vagy környezeti szempontból kedvezőtlen hatások, különös tekintettel a klímaváltozásra, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák fenntartására valamint a természeti erőforrások igénybevételére vonatkozó 77/85


hatásokra, kiküszöbölhetőek vagy minimalizálhatóak legyenek, és így az OP környezeti költségei összességében klíma- és erőforrás-semlegessége biztosítható legyen. Az OP pozitív környezeti hatásait és a szinergiából adódó környezeti fenntarthatósághoz történő hozzájárulás optimalizálásának lehetőségeit a lehető legnagyobb mértékig ki kell használni és amennyiben lehetséges meg kell erősíteni. Az irányító hatóságok közös működési kézikönyve iránymutatást tartalmaz annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások során a fenntarthatósági szempontok is érvényesüljenek (zöld közbeszerzés). A partnerségi folyamat keretében az NSRK és OP dokumentumokhoz nagyszámú – többek között környezetvédelmi, illetve az esélyegyenlőség különböző aspektusaival foglalkozó – civil szervezet fűzött észrevételeket, amelyeket feldolgoztunk, és a dokumentumok véglegesítése során lehetőség szerint érvényesítettünk. A partnerségi konzultáció mechanizmusát az akciótervekre és a pályázati kiírások tervezeteire is kiterjesztettük. Az ÚMFT és az egyes operatív programok végrehajtásának valamennyi szintjén elő fogjuk segíteni a nők és férfiak közti egyenlőség érvényesülését, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozását. A megkülönböztetés tilalmának elve a végrehajtás minden szakaszában betartásra kerül, különös tekintettel a támogatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan. A különböző operatív programok műveleteinek meghatározása során és a végrehajtás valamennyi szintjén különös tekintettel leszünk a fogyatékkal élő emberek hozzáférhetőségének kritériumára. A Koordinációs Irányító Hatóság irányelveket, útmutatót készít és Működési Kézikönyvet állít össze a fenntarthatóság, a nők és férfiak esélyegyenlősége és a megkülönböztetés tilalma horizontális céljainak a végrehajtás valamennyi szintjén történő és az intézményrendszerrel kapcsolatos érvényesítése érdekében. Az OP irányító hatósága az Alap, a program, valamint a potenciális kedvezményezettek és célcsoportok sajátosságainak figyelembevételével specializálja ezen útmutatókat. Ezenfelül az IH folyamatosan keresi, díjazza és terjeszti a legjobb gyakorlatokat, a kedvezményezettek száméra a projekt-megvalósítás során a horizontális szempontok gyakorlati érvényesítésére vonatkozó tanácsadást biztosít. A monitoring során speciális figyelmet fordít a nők és férfiak esélyegyenlősége és a megkülönböztetés tilalma célkitűzésének program szintű elérésében történt előrehaladásra. A műveletek kiválasztása során a környezeti fenntarthatóság, a nők és férfiak esélyegyenlősége és a megkülönböztetés tilalma szempontrendszerének érvényesítését (kötelező minimum követelményként) jogszabály garantálja. Ennek érvényesítésére – újdonságként – a pályázatok értékelésekor bevezettük az ún. kétszintű értékelést, melynek során a horizontális szempontokhoz való hozzájárulás minden projektjavaslat vonatkozásában kötelező befogadhatósági feltételként szerepel. A Monitoring Bizottságokba kötelező jelleggel meg kell hívni legalább egy környezetvédelmi civil szervezet, valamint a romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő legalább egy-egy civil szervezet képviselőjét. A fenntarthatóság, a nők és férfiak esélyegyenlősége és a megkülönböztetés tilalma szempontjainak érvényesüléséről a program végrehajtásáról szóló értékelésekben, rendszeres, a Kormány, a Monitoring Bizottságok, a FIT, az NFT illetve az Országgyűlés számára készülő jelentésekben külön is számot adunk. Az ÚMFT környezetvédelmi hatásairól, valamint a fenntarthatóság horizontális szempontjainak teljesüléséről évente tájékoztatást adunk az Országos Környezetvédelmi Tanács számára. A végrehajtás során kiemelt figyelmet kell szentelni

78/85


a nemek közti egyenlőség monitoringjára (különös tekintettel a nemek szerinti adatgyűjtésre);

a partnerség elvének érvényesülésére; valamint

a hátrányos helyzetű csoportok (különös tekintettel a romákra) hatékony részvételének elősegítésére.

A fentieknek megfelelően az intézményrendszer működése során a pályázók számára széles körű információs és ügyfélszolgálati támogatást nyújt. Ezen belül a hátrányos helyzetű csoportok számára célzott tájékoztatási és támogatási tevékenységet tervezünk. Az ügyfélszolgálati munkatársak számára külön, a célcsoport szükségleteihez igazodó képzést szervezünk. A fogyatékkal élők eligazodása érdekében - középtávon - tervezzük honlapunk akadálymentesítését. A hátrányos helyzetű térségekben működő pályázókat országos, kistérségi szintű tanácsadói hálózatunkon keresztül közvetlenül is elérjük, számukra helyben is tanácsadási lehetőséget biztosítunk. Nemzeti szintű szakértői hálózat segíti a potenciális kedvezményezetteket valamennyi kistérségben. Roma szakértők révén speciális segítség áll rendelkezésére a roma kedvezményezetteknek. A végrehajtási rendszer teljes mértékben elkötelezett a fenntarthatóság, valamint a nők és férfiak esélyegyenlősége és a diszkrimináció tilalma horizontális elveinek érvényesülése és elősegítése mellett, ezért az NFÜ tervezi az Európai Unió Hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS) minősítésének megszerzését. Továbbá intézkedéseket teszünk a család-barát munkahely kialakítására. A partnerség elve a végrehajtás minden szintjén érvényesül:

(mind a projekt koncepciókat, mind pedig a már előkészített projekteket) bíráló bizottságokban szavazati joggal vesznek részt a civil szervezetek képviselői;

a monitoring bizottságokban a tagok fele nem kormányzati intézményt képvisel;

a jelentős hatású projektek előkészítése során készülő Környezeti Hatásvizsgálat keretében a lakossági egyeztetés kötelező.

A végrehajtás egyes szereplőinek partnerséggel kapcsolatos feladatait részletesen a működési kézikönyv tartalmazza. 7.5.2 Állami támogatások Az NFÜ maximális mértékben figyelembe veszi a hatályos állami támogatási szabályokat. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás biztosítása érdekében a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája (PM TVI) részt vesz a programok és akciótervek előkészítésében (ld. később). Ezen túlmenően pedig a társfinanszírozandó tevékenység vonatkozásában minden esetben megvizsgálja az állami támogatási szabályok relevanciáját. Az IH felel az operatív programnak az állami támogatási szabályokkal összhangban való végrehajtásáért, a TVI pedig ezen követelmény teljesülésének szakmai kontrollját biztosítja. Ennél fogva a TVI valamennyi támogatási konstrukciót megvizsgálja. 7.5.3 Közbeszerzés A magyar Közbeszerzési törvényt a Parlament 2003-ban fogadta el. A közbeszerzések egyes részletes szabályait több mint 10 végrehajtási rendelet szabályozza pl. a pályázati felhívások formátumát, a felhívás közzétételének módját, építési beszerzésekre vonatkozó speciális szabályokat, tervpályázat, stb.

79/85


A kedvezményezettek által lefolytatott közbeszerzések utólagos ellenőrzéséért a KSz-ek felelnek. Az NFÜ külön szervezeti egységet állított fel a közbeszerzések szabályosságának az eljárás folyamatában történő biztosítására. Az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (EKKE) feladata, hogy folyamatba épített ellenőrzést gyakoroljon a közbeszerzési eljárások lebonyolítása során. A folyamatba épített és utólagos ellenőrzésekre vonatkozó eljárási szabályokat a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter közös rendelete tartalmazza (16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet).

7.6 AZ ELEKTRONIKUS ADATKÖZLÉSRE BIZOTTSÁG ÉS A TAGÁLLAM KÖZÖTT

VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A

Az Európai Bizottság fejlesztés alatt álló SFC2007 rendszere a Bizottság elvárásai szerint elektronikus adatszolgáltatás alapján működik. Az informatikai rendszer két különböző módon érhető el a tagországok intézményei számára (honlapon keresztül – Web Application, illetve közvetlenül a tagállami rendszerrel elektronikus kapcsolaton keresztül – Web Service). A rendszerhez akár kizárólag az egyik módszer használatával, akár a két módszer kombinálásával is lehet kapcsolódni. A rendszerben az egyes OP komponensek szintjéig kell megjeleníteni a rendelet mellékleteiben kötelezően megjelölt adatokat. Azon adatok esetében, melyek szerepelnek az EMIR-ben, a Bizottság által megadott specifikációnak megfelelően biztosítjuk az adatfeltöltést. Azokat az adatokat, amelyek rögzítése nincs előírva az EMIR-ben (duplikált adatkezelés elkerülésére) közvetlenül a felelős központi intézmények kulcsfelhasználói (úgy mint központi koordináció, igazoló hatóság és ellenőrzési hatóság) viszik fel az SFC-be. A rendszerrel kapcsolatos teendőkért felelős tagállami szervezet (Member State Organisation – MSO) a hazai jogszabályoknak megfelelően az NFÜ, így a tagállami összekötő (MS Liaison), illetve az „MS System Owner”, a technikai kérdésekért felelős tagállami személyt is szintén az NFÜ állományából kerül kijelölésre Az adatszolgáltatás rendje Az adott adatra vonatkozóan adatszolgáltatás módja attól függ, hogy a kijelölt intézmények a két kapcsolódási módszer közül melyiken keresztül szolgáltatnak a kijelölt intézmények adatot:

amennyiben az adatokat a honlap felületen keresztül töltik fel az SFC2007 rendszerbe, a fentiekben megbízott intézmények (központi koordináció, igazoló hatóság és ellenőrzési hatóság) erre képesített kulcsfelhasználói feltöltik adatokkal a szervezetük hatáskörébe tartozó táblákat az ott kért formában, illetve verifikálják azokat.

amennyiben az adatokat a közvetlen elektronikus kapcsolaton keresztül küldi meg a tagállami rendszer a SFC2007 rendszerbe, a fentiekben megbízott intézmények (központi koordináció, igazoló hatóság és ellenőrzési hatóság) erre jogosított kulcsfelhasználói a tagállami rendszerbe töltik fel az adatokat, majd verifikálják és küldik meg azokat az SFC2007-nek.

Az ezzel megbízott intézmények (központi koordináció, igazoló hatóság és ellenőrzési hatóság) feladata – függetlenül az adatok rögzítésének módjától – az adatok közvetlen és hibátlan feltöltése a rendszer(ek)be olyan módon, hogy mind a számukra megszabott határidők betartására kerüljenek, mind az ő jelentésükhöz kapcsolódóan más intézmények által végzendő adatszolgáltatás megvalósulhasson az arra megszabott határidőn belül.

80/85


A dokumentumok továbbításának időpontja azok rendszerbe történő feltöltésének időpontja. A dokumentumok csak akkor számítanak elküldöttnek a Bizottság számára, ha annak érvényesítése megtörtént a rendszerben az erre felhatalmazottak által. A rendszer tartós elérhetetlensége esetén, különösen, ha az információ leadására megfogalmazott határidő betartását ez az elérhetetlenség fenyegeti, a tagország papír alapú dokumentum formájában továbbítja a Bizottság számára az információkat a vonatkozó jogszabályban megadott formátumban. Az elérési probléma elmúltával a tagország, illetve a kijelölt illetékes szervezet pótlólag az információk rendszerbe (SFC2007) történő feltöltését. Ilyen esetben a dokumentumok megküldésének hivatalos dátuma a papír alapú dokumentumok megküldésének dátuma.

81/85


8. NAGYPROJEKTEK Az Elektronikus közigazgatás operatív programban a mostani tervezési állapot szerint nem lesz nagyprojekt.

82/85


1. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ OPERATÍV PROGRAM INDIKÁTORAI Az operatív program indítása előtt nem mért mutatók esetében az aktuális adatokat a 2007-ben befejezett mérések fogják szolgáltatni. Átfogó célhoz rendelt indikátor Mutató típusa

Mutató (érintett intézkedések és/vagy komponensek)

Mértékegység

az elektronikus közigazgatási szolgáltatások használata a Eredmény lakosság/vállalkozások körében a program hatására

Számszerűsített cél (2015)

%

Aktuális adat (2006)

Adat forrása

Mérés gyakorisága

17/45

KSH / Eurostat (felmérés a program hatásának a kiszűrésére)

évente

50/90

1. prioritási tengely indikátorai Mutató típusa


Mértékegység

Számszerű- Aktuális sített cél adat (2015) (2006)

Adat forrása


a program hatására létrejött online közigazgatási szolgáltatások száma

db

80

0

monitoring rendszer

évente

átlagos ügykezelői időráfordítás az Eredmény államigazgatási szervek egyes eljárásainál

óra

20%-kal csökkenjen

n.a.

felmérés

évente

az on-line (3. szintű) szolgáltatásokat Eredmény nyújtó hatósági ügyintézést végző államigazgatási szervek aránya

%

100%

15%

MeH EKK /monitoring rendszer

évente

%

80%

45%

KSH/Eurostat

évente

Output

Eredmény

on-line módon elérhető EU 20 eljárások aránya

2. prioritási tengely indikátorai Mutató típusa


a kormányzati portál átlagos heti Eredmény látogatottsága (egyedi látogatók száma) az ügyfélkapu napi tranzakcióinak Output száma intelligens azonosítóval ellátott Output személyek aránya az elektronikus fizetést alkalmazó Eredmény lakossági/vállalkozási ügyfelek aránya az államigazgatási szerveknél

Mértékegység

Számszerű- Aktuális sített cél adat (2015) (2006)

Adat forrása


fő

400.000

168.432

MeH EKK / monitoring rendszer

évente

db

63.000

28.000

MeH EKK / monitoring rendszer

évente

%

100%

0

monitoring rendszer

évente

%

30%

0

monitoring rendszer

évente

3. prioritási tengely indikátorai

83/85


Mutató típusa


Mértékegység

SzámszerűAktuális sített cél adat (2006) (2015)

Adat forrása

Mérés gyakoriság a

átlagos ügykezelői időráfordítás az Eredmény államigazgatási szervek egyes eljárásainál a KMR-ben

óra

20%-kal csökkenjen

n.a.

felmérés

évente

az on-line szolgáltatásokat nyújtó hatósági ügyintézést végző Eredmény államigazgatási szervek aránya a KMR-ben

%

100%

n.a.

MeH EKK /monitoring rendszer

évente

%

100%

0

monitoring rendszer

évente

%

50%

0

monitoring rendszer

évente

intelligens azonosítóval ellátott személyek aránya a KMR-ben az elektronikus fizetést alkalmazó lakossági/vállalkozási ügyfelek Eredmény aránya az államigazgatási szerveknél a KMR-ben Output

4-5. prioritási tengely indikátora Mutató típusa


Mértékegység

Számszerűsített cél (2015)

Aktuális adat (2006)

Adat forrása


Output

támogatott projektek megvalósulásának aránya [az eldöntött (pozitív támogatási döntés) fejlesztések és a ténylegesen (lezárt projektekben) megvalósított fejlesztések aránya]

%

100

0

monitoring rendszer

évente

84/85


2. SZÁMÚ MELLÉKLET: KATEGORIZÁLÁSA

A

TERVEZETT

BEAVATKOZÁSOK

A tervezett beavatkozások kategorizálása (a pénzügyi besorolás előzetes számításokon alapul) Pénzügyi adatok folyó áron, euróban

Prioritási téma szerint Kód

EU finanszírozás összege

11

162 620 813

13

189 372 288

85

5 806 811

86

645 201

összesen

358 445 113

Finanszírozási forma szerint

Területi megosztás

Kód

EU finanszírozá s összege

Kód

EU finanszírozás összege

01

358 445 113

00

358 445 113

összesen 358 445 113

összesen 358 445 113

85/85

CCI-szám: 2007HU16UPO001

Recommend Documents