caries erózió savazott felszín

Dr. Bartha Károly

1

2

  

caries erózió savazott felszín

3

A fogakat egy kb. 10 µm vastag nyálból képződött film borítja, amely:  állandóan mozgásban van  összetevői védik a fogakat

4

 

fogalma anatómiai korona fogalma

5

 

zománc cement – dentin cement hamar lekopik (depurálás fogmosás)  szabadon lévő dentintubulusok – összeköttetés a fogbél felé (érzékenység, fertőzés)  dentin sokkal puhább mint a zománc 

6

 

nem tartalmaz sejteket, mégis lehetséges rajta keresztül anyagok transzportja ennek csökkentését (is) szolgálja a pellikula

7

 

szervetlen összetevő – 99% (száraz súly) szerves – 1%

dentinnél  ásványi (70 súly%, 50 tf%)  szerves matrix (20 súly%, 50 tf%)

8

    

A zománcban a kristályokat fehérjeburok veszi körbe (fejlődéstani okból) ez befolyásolja a zománc viselkedését az apatit kristályok vékonyak és hosszúak közöttük víz (11 tf%) és szerves anyag (2 tf%) van dentin esetében a rövid kristályok kollagén hálózatba ágyazódnak 9



 

szervetlen kémiai szempontból a zománcban a dentinben vagy a cementállományban lévő hidroxiapatit egyformán viselkedik azonban a zománcban lévő kristályok sokkal nagyobbak és a felszínük kevésbé reaktív

10

  

mikroporózus anyag, a kristályok közötti tér miatt pulpo-dentinális eredetű folyadék áramlik kis nyomással a felszín felé ez élő fognál befolyásolja a kémiai folyamatokat is

11



 

a felszíne amfoterikus – savanyú és bázikus fehérjéket egyaránt képes megkötni a bázikusakat foszfát vagy más anion leválaszhatja a savanyúakat a kálcium ion választhatja le

12



összességében negatív töltésű a felszíne, mert a felszínhez közeli foszfát-csoportok elfedik a pozitív töltésű kalciumcsoportokat

13

a zománc tulajdonságait gyakorlatilag az apatit határozza meg:  színe – saját színe nincsen, a fog színét az átsejlő dentin határozza meg  ha kiszárad (víz – levegő) krétafehér színű

14



az oldékonyság szempontjából a fogzománc mint szövet vizsgálandó, nem egyedül a hidroxiapatit oldékonysága számít

15

  

Ca10(PO4)6(OH)2 - hidroxiapatit 7,4-es pH (szöveti pH) értéken ez a legstabilabb kalcium-foszfát ásvány 4,3-as pH felett a többinél stabilabb

a kálciumfoszfát több fajtája létezik  brushit (CaHPO4) – 4,3 pH alatt stabilabb mint más  trikalcium-foszfát  oktakalcium-foszfát 16



a hidroxiapatit oldódása során felszabadulnak: kalcium foszfát  hidroxil ionok 



az oldódás leáll, ha az oldat az adott ionokkal telítődnek

17

18

 

hőmérséklet – kevéssé számít pH – lényeges tényező, mert savas közegben H+ ionok vannak a foszfát-ionból hidrogén-foszfát és dihidrogén-foszfát ion keletkezik  hidroxil-ionból víz lesz 

19



 

az adott mennyiségű ionokat tartalmazó oldat a pH függvényében telítetlen, telített vagy túltelített lesz a kritikus pH értéknél az oldat túltelítettből telített lesz alatta pedig telítetlen

20

túltelített oldat kritikus pH – telített oldat telítetlen oldat

21





pl. EDTA képes a kalciumot megkötni, ezáltal az oldatban lévő kalcium mennyisége csökken további oldódás

22

ha az oldat a hidroxiapatitra nézve túltelített Ez elérhető:  a pH növelésével  a megfelelő ionok mennyiségének növelésével 

A túltelített oldatok instabilak, elkezdődik a kristályok kicsapódása – de ezek sok hibát tartalmaznak  gátló hatásúak viszont a pirofoszfát illetve egyes nyálfehérjék 

23

A kristály mérete és alakja fontos  élettelen természetben makroszkopikus méretű hexagonális kristályok képződnek  kísérletesen csak a dentinben lévőkhöz hasonló rövid kristályokat sikerült előállítani  zománcban lévőkhöz (hosszú és vékony kristályok) hasonlókat eddig nem sikerült mesterségesen létrehozni 24



foszfát-ion helyére karbonát-ion léphet be  



hidroxil-iont fluorid-ion helyettesítheti  



de csak limitált mennyiségben gyakran a kálcium-iont egyidejűleg nátrium helyetesíti akár 100-%-ig ez a forma (fluorapatit élőben csak ritka (cápaenameloid)

kis mennyiségben  

klorid-, magnézium-ionok stroncium kálcium helyett 25

A fizikai és kémiai tulajdonságokra:  oldékonyságot tekintve karbonát beépülése növeli  fluorid csökkenti (50% esetén a legkisebb az oldékonyság) 

26





kis mennyiségű fluorid a hidroxiapatit oldódása során az oldatot erősen túltelítetté teszi fluorapatit illetve fluorhidroxiapatit szempontjából – főleg ez utóbbi kristályok kicsapódnak (remineralizáció ) ez a tudományos alapja annak, hogy a caries csökkentő hatás szempontjából az alacsony fluoridkoncentráció előnyösebb a magasnál 27



a felszínen kevesebb karbonát, több fluorid található az apatitban  



ez stabilabb kevésbé oldódik

sav hatására az oldódás során karbonát, nátrium és magnézium szabadul fel

28





a nyál szinte mindig túltelített kálcium és foszfát tekintetében a hidroxiapatithoz képest a parotisnyál esetén a mind pH mind a kálcium tartalom nő a szekréció növekedésével

29



a nyálban kristályosodást gátló fehérjék vannak

30

    

a zománc a plakkfolyadékkal érintkezik amelyik eltér a nyáltól amiben vannak kálcium és foszfát ionok cukor hatására pH változásai kimerítik a kálcium és foszfát raktárakat vagyis ezek szintje csökken – telítetlenné válik a folyadék

31

32

pH csökken foszfát hidroxil csökken

33

  

 

a magas karbonát tartalmú, fluoridban szegény apatit a legoldékonyabb ha savhatásra ez oldódik akkor a környező folyadék túltelített lesz az alacsony karbonát tartalmú és/vagy magas fluorid tartalmú apatithoz képest tehát ilyen fog kicsapódni ez ellenállóbb 34

  

a hidrogén ionok beáramlása lassú az előbbi csere a felszínre jellemző a mélyebb rétegekben nem megy végbe plakk

35



caries incipiens   



erosio   



krétafehér felszín – lézió teste remineralizáció nicsen színváltozás, fényes rétegenként oldódik fel oldódás gátlása

savazás az adhezív technika során  

krétafehér a sav mélyebbre hatol, jellegzetes felület 36

  

lassú a hidrogén ionok behatolása - ha a felszín ép akár lehet dentint elérő lézió is, ép felszíni kontúr mellett gyors az előrehaladás, ha a felszín sérült

37

erózió

caries

remineralizáció fogkő képződés

hidroxiapatithoz és fluorapatithoz képest telítetlen a nyál

hidroxiapatithoz képest telítetlen fluorapatithoz képest túltelített a nyál

hidroxiapatithoz és fluorapatithoz képest túltelített a nyál

38

 

nem lehet a porozitást lokális fluoridkezeléssel „betömködni” a lézió teste nem remineralizálható, csak igen lassú folyamat állíthatja helyre

39

   

igen alacsony pH mellett megy végbe az apatit oldékonysága pH 3 mellett 100x nagyobb mint pH 5-nél a nyelv papillái között marad savas folyadék az ital savtartalma is fontos, nemcsak a pH-ja

40



nem teljesen új apatit kristályok képződnek, hanem a sérültek javítódnak ki

41

  

más összetétel (70 - 20%) fehérjebontó enzimek és savhatás együtt mert az apatit védi a kollagént és viszont

42

  

remineralizálható tertier dentin képződés avitális fogaknál gyorsabb progresszió

43

 

a folyamatosan elkopó buccalis felszín fluorid tartalma csökken az approximálisé nő az idő múltával

44

  

50 ppm alatti koncentráció és savas környezet (pH 4,5 felett) kell ahhoz, hogy fluorhidroxiapatit képződjön

45

  

100 ppm felett Ca-fluorid keletkezik a felszínhez tapadva, kis gömbök formájában kicsapódik a nyál a viszonylatában telítetlen, feloldódik

46

Leadják a fluoridot:  nyálba  alatta lévő zománcba  plakkba vagy  cariesbe  magas fluorid tartalom miatt kalcium-fluorid keletkezik 47

 

Xilit Kazein származék (megköti a kalciumot)

48

   

az oldódás fizikai folyamat de befolyásolható az alacsony fluoridkoncentráció a hatásos a mélyebb rétegek remineralizációja nehezen befolyásolható

49

50