CARGO-PARTNER KFT. GYÁL, PROLOGIS PARK DC5. és DC8. ÉP.
BIZTONSÁGI JELENTÉS
2013.
A BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZATA !
-2-
Tartalomjegyzék: 1 Általános adatok ...................................................................................................................... 6 2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása ................................... 7 2.1 Telephely megközelíthetősége ......................................................................................... 7 2.2 Lakott területek jellemzése ............................................................................................... 7 2.3 Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények ............................... 8 2.4 Természeti területek, műemlékek................................................................................... 10 2.4.1 Természeti értéket képviselő terület ........................................................................ 10 2.4.2 Műemlékek és turisztikai nevezetességek ............................................................... 10 2.4.3 Megállapítás ............................................................................................................ 10 2.5 Természeti környezetre vonatkozó információk ............................................................ 11 2.5.1 Meteorológiai jellemzők.......................................................................................... 11 2.6 Geológiai és hidrológiai jellemzők................................................................................. 23 2.6.1 Geológiai jellemzők ................................................................................................ 23 2.6.2 A természeti környezetből származó egyéb veszélyeztetés .................................... 23 2.6.3 Megállapítás ............................................................................................................ 24 3 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása.......................................................... 25 3.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése, fő tevékenysége...................... 25 3.2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra .............................................. 25 3.3 A jelen lévő veszélyes anyagok leltára........................................................................... 25 3.3.1 Jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok ........ 26 3.4 A veszélyazonosítást megalapozó mélységű információk ............................................. 27 3.4.1 Technológiai folyamatok......................................................................................... 27 3.4.1.1 Prologis Park bemutatása ................................................................................. 27 3.4.1.2 A létesítmények bemutatása ............................................................................. 27 3.5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása .... 30 4 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése ..... 31 4.1 Bevezetés ........................................................................................................................ 31 4.2 Élővízbe kerülés ............................................................................................................. 32 4.2.1 Helyzetfelmérés ....................................................................................................... 32 4.2.2 Veszélyelemzés ....................................................................................................... 32 4.2.3 Megállapítás ............................................................................................................ 33 4.3 Kiszóródás ...................................................................................................................... 34 -3-
4.3.1 Helyzetfelmérés ....................................................................................................... 34 4.4 Kifolyás / Kiömlés ......................................................................................................... 34 4.4.1 Helyzetfelmérés ....................................................................................................... 34 4.5 Tűz kialakulása ............................................................................................................... 35 4.5.1 Helyzetfelmérés ....................................................................................................... 35 4.6 Toxikus égéstermékek .................................................................................................... 35 4.6.1 Helyzetfelmérés ....................................................................................................... 35 4.7 Kockázatelemzés ............................................................................................................ 36 4.7.1 Integrált halálozás egyéni kockázat ......................................................................... 36 4.7.2 Társadalmi kockázat ................................................................................................ 36 4.7.3 Eredmények értékelése ............................................................................................ 37 4.7.4 Sérülés egyéni kockázat .......................................................................................... 38 5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere ... 39 5.1 Veszélyhelyzeti vezetési létesítmény ............................................................................. 39 5.2 Vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere ................................... 39 5.3 Üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere .................................... 39 5.4 Veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei ............................................................. 39 5.5 Távérzékelő rendszerek, helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek ........................................................................................................ 39 5.6 Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek ........................................................................................................................... 40 5.6.1 Rendszeresített egyéni védőeszközök ..................................................................... 41 5.6.2 Tűzvédelmi eszközök .............................................................................................. 41 5.6.3 Egyéb szaktechnikai eszközök ............................................................................... 41 5.7 A védekezésbe bevonható külső erőket és eszközök ..................................................... 43 6 Biztonsági irányítási rendszer ............................................................................................... 44 6.1 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések .......................................................................................................................... 44 6.2 Szervezet és személyzet ................................................................................................. 46 6.3 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése .............................................................................................................................................. 46 6.4 Változtatások kezelése ................................................................................................... 47 6.5 Védelmi tervezés ............................................................................................................ 47 6.6 Rendkívüli esemény, súlyos ipari baleset jelentési rend ................................................ 48 -4-
6.6.1 Azonnali jelentés ..................................................................................................... 48 6.6.2 Kivizsgálást követő jelentés .................................................................................... 48 6.6.3 Változások jelentése ................................................................................................ 49 6.7 Belső audit és vezetőségi átvizsgálás. ............................................................................ 49 7 A biztonsági jelentés készítői ................................................................................................ 50
-5-
1 Általános adatok Veszélyes üzem neve:
cargo-patner Kft. DC5. és DC8. raktár
Üzemeltető neve:
cargo-patner Kft.
Üzemeltető székhelye:
2360 Gyál, Prologis Park DC5. ÉP.
Az üzem (telephely) pontos címe:
-
Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése:
Raktározás, Logisztika
Az üzem levelezési címe:
2360 Gyál, Prologis Park DC5. ép.
Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet):
06 29 620 300
Telefon munkaidőn kívül:
-
Fax (központi):
06 29 620 309
Vezető neve, beosztása:
Becze Attila, Ügyvezető Igazgató
Vezető levelezési címe:
2360 Gyál, Prologis Park DC5.ÉP.
Vezető telefonszáma, fax száma:
Tel: 06 29 620 308, Fax:06 29 620 309
Kapcsolattartó neve, beosztása:
Gubek Tibor, Logisztikai Vezető
Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma:
Tel: 06 29 620 385, Fax:06 29 620 309
GPS koordináta:
47.363551,19.18543
-6-
2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása 2.1 Telephely megközelíthetősége A cargo-patner Kft. DC5-ös és DC8 Raktár (továbbiakban Telephely) 2360 Gyál, Prologis Park területén helyezkedik el. A Telephely az M5-ös autópályáról közelíthető meg, melyet az alábbi térkép mutat be:
2.2 Lakott területek jellemzése A Telephely 1000 méteres övezetében lakott terület nem található, mint azt az alábbi térkép mutatja.
-7-
A legközelebbi lakott terület déli irányban ∼ 1148 - 1245 méter távolságban (Gyál, Némedi Szőlő Újvilág utca) található. A lakott terület elhelyezkedését az alábbi térkép szemlélteti:
A Telephelytől észak-keleti irányban a legközelebbi lakott terület Gyál, Fácános dűlő, távolsága kb. 1350 méter légvonalban. Megállapítás: A Telephelyen kizárólag környezetre veszélyes anyagok (R50, R50/53, R51/53) tárolása történik. A környezetre veszélyes anyagok a lakosságot közvetlenül nem veszélyeztetik, a lakossági adatok a veszélyelemzés szempontjából indifferensek, mivel halálozás egyéni kockázat, valamint társadalmi kockázat nem számolható. 2.3 Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények A Telephely 1000 méteres övezetében közintézmények nem találhatók. A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények: 1. Polgármesteri Hivatal
2360 Gyál, Kőrösi út 112-114.
2. Körzetközponti Okmány- és Ügyfélszolgálati Iroda
2360 Gyál, Somogyi Béla u. 2.
3. Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár
2360 Gyál, Körösi u. 118-120.
4. Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft.
2360 Gyál, Rákóczi út 44.
5. Gyáli Nevelési Tanácsadó és Logop. Szakszolgálat
2360 Gyál, Rákóczi u. 42-44.
6. Gyáli Rendőrőrs
2360 Gyál, Bajcsy u. 41.
7. Városi Egészségügyi Központ
2360 Gyál, József Attila u. 1.
8. Fagyöngy Gyógyszertár
2360 Gyál, József Attila u. 2/a.
9. Gyál Liget Patika
2360 Gyál, Vecsési út 46.
10. Aranyág Gyógyszertár
2360 Gyál, Kőrösi út 38.
11. Ady Endre Általános Iskola
2360 Gyál, Ady Endre u. 20. -8-
12. Bartók Béla Általános Iskola
2360 Gyál, Bartók Béla út 75.
13. Kodály Zoltán Zeneiskola
2360 Gyál, Bartók B. u. 75.
14. Zrínyi Miklós Általános Iskola
2360 Gyál Kossuth u. 48.-52.
15. Eötvös József Ált. Iskola és Közgazd. Szakközépisk. 2360 Gyál, Erdősor u. 65. 16. Liliom Óvoda
2360 Gyál, Liliom utca 13.
17. Tátika Óvoda
2360 Gyál, Klapka György utca 5.
18. Tulipán Óvoda
2360 Gyál, Tulipán u.23.
19. Bóbita Bölcsőde
2360 Gyál, Klapka György u. 7
20. Galopp Major Panzió, Vendéglő és Lovarda
2360 Gyál, Némediszőlő 0107/11
21. Csini Panzió Drink Bár
2360 Gyál, Tóth Árpád u. 19.
22. Erdőalja Bt.
2360 Gyál, Erdőalja utca 36.
23. Arizona Söröző
2360 Gyál, Vecsési út 2.
24. Éden Park Étterem Pizzéria
2360 Gyál, Bacsó Béla u. 38.
25. Gyáli Cukrászda és Kávézó
2360 Gyál, Széchenyi u. 100.
26. Tükör Étterem
2360 Gyál, Kőrösi út 104.
27. Felsővasútállomás-Resti
2360 Gyál, Felső Vasútállomás u.
A fenti intézmények, valamint a Telephely elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be:
Megállapítás A Telephely 1000 méteres övezetében közintézmény, tömegtartózkodási hely nem található.
-9-
2.4 Természeti területek, műemlékek 2.4.1 Természeti értéket képviselő terület A Telephely 1000 méteres övezetében természeti értéket képviselő terület nem található. A Natura 2000-es területek elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be:
2.4.2 Műemlékek és turisztikai nevezetességek A Telephely 1000 méteres övezetében műemlékek és turisztikai nevezetességek nem találhatók. A tágabb környezetben elhelyezkedő Műemlékek és turisztikai nevezetességek:
2.4.3 Megállapítás A Telephely 1000 méteres övezetében természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek nem találhatók. - 10 -
2.5 Természeti környezetre vonatkozó információk 2.5.1 Meteorológiai jellemzők A Telephelyen meteorológiai állomás nem üzemel, ezért a meteorológiai jellemzéshez Budapest (kb. 10 km távolság) adatait alkalmazzuk. A Hőmérséklet: Az éves középhőmérsékletek sorozatát tekintve jelentős ingadozást láthatunk a XX. század folyamán. Az 1940-es évek közepéig emelkedett a hőmérséklet, majd egy hidegebb periódus következett be, a melegedési folyamat az 1970-es években kezdődött ismét, és azóta is tart. Hideg évek túlnyomórészt a század első felében fordultak elő Budapesten. Az évszázad leghidegebb éve 1940, amikor az évi középhőmérséklet mindössze 8,8 ºC volt. Az évi középhőmérséklet változását 1901-2000 között az alábbi ábra mutatja be:
A 1901-2000-es időszakban a legmelegebb évek a globális hőmérsékleti tendenciákkal összhangban a múlt század utolsó évtizedében léptek fel, ezek rendre 2000, 1994 és 1992 voltak.
Az
éves
középhőmérsékletek
sorozatából
az
1971-2000
közötti
időszak
átlaghőmérsékletére 11,4ºC adódik, ami mintegy két tized fokkal meghaladja az előző, 196190 közötti periódus átlagát. A hőmérséklet átlagos éves járását tekintve elmondható, hogy a január havi átlagok a legalacsonyabbak, a júliusiak pedig a legmagasabbak. A legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérséklete közötti különbség az éves közepes hőingás. Budapest megfigyelési sorozatán ez az érték általában 20ºC körül alakul, de előfordultak kiugróan magas (28,3ºC), illetve alacsony (13,5ºC) értékek is, főleg a század középső évtizedeiben. Az évi minimum hőmérsékleteket 1901-2000 között az alábbi ábra mutatja be:
- 11 -
Hideg telek gyakrabban léptek fel a század elején, az 1971-2000 közötti időszakban a leghidegebb évszak középhőmérséklete 1,6ºC. A téli hónapok közül leghidegebb a január, 1961-1990 között a januári átlag -0,5ºC, míg az 1971-2000 intervallumban a januárok átlaga már pozitív, 1ºC-kal magasabb, mint az előző normál érték. A téli hónapok középhőmérséklete változékony az egyes évek között, voltak évek, amikor a napi középhőmérsékletek csak néhány esetben csökkentek 0ºC alá. Rendkívüli hideget regisztráltak azonban 1942 januárjában, amikor a havi középhőmérséklet Budapesten mindössze -8,7ºC-ot tett ki, a hónap minden napján negatív volt a napi maximum. A legenyhébb 1983 januárja volt, 4,8ºC-os havi átlaghőmérséklet és 2,3ºC-os átlagos havi minimumhőmérséklet lépett fel, ezek már megközelítik a márciusra jellemző értékeket. A leghidegebbet 1929. február 11-én mérték, a minimumhőmérő -23,4ºC-ot mutatott ezen a napon. Fagyos napok, vagyis amikor a napi minimumhőmérséklet 0ºC alá süllyed, döntően november és március között alakulnak ki, számuk az egyes években igen eltérő lehet. A század első felében fellépő hideg telek következtében három olyan év is volt, amikor a fagyos napok száma elérte a 100-at. Számuk jelentősen csökkent, a század folyamán mintegy 12 nappal lett kevesebb. A megfigyelések szerint a század utolsó harmadában egyedül 1996-ban alakult ki 80-nál több fagyos nap. A fagyos napok (T≤0°C) számát éves eloszlásban az alábbi ábra mutatja be:
- 12 -
A nyári hónapok közül a legmelegebb a július, 1971-2000 átlagában 21,8ºC. A legmelegebb 1995 júliusa volt 24,9ºC-os havi átlaghőmérséklettel, a leghűvösebb pedig az 1913-as év júliusa, a havi átlag mindössze 18ºC-ot tett ki ebben a hónapban. Az eddigi legmagasabb havi középhőmérsékletet 1992 augusztusában észlelték, értéke 26,6ºC. A 100 éves idősor abszolút maximuma 39,5ºC, 1935. július 28-án lépett fel. A melegebb periódusok jellemzői a hőségnapok, amikor a napi maximumhőmérséklet eléri a 30°C-ot. Kiemelkedően magas számban fordultak elő hőségnapok 1947 nyarán, 53-szor regisztráltak 30ºC-nál magasabb napi maximumhőmérsékletet. Az 1971-2000 időszak nyarai átlagosan 21 hőségnappal jellemezhetők. Az 1970-es évek közepétől rendkívüli módon megemelkedett a meleg éjszakák száma, a 100 év tekintetében mintegy 9 nappal, például 1992-ben és 1994-ben 30 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet nem csökkent 20ºC alá. Az évi maximum hőmérsékleteket 1901-2000 között az alábbi ábra mutatja be:
A tavaszi időszakra a gyors melegedés jellemző. Míg márciusban a havi középhőmérséklet 7ºC alatt van, addig a májusi átlag megközelíti a 17ºC-ot. A tavaszok sokéves
- 13 -
átlaghőmérséklete 1971-2000 között 11,8ºC. A múlt század utolsó éveinek pozitív eltérései miatt jelentős melegedés tapasztalható ebben az évszakban is az elemzett időszak során. A három őszi hónap átlaghőmérsékletei az átmeneti jelleg miatt, hasonlóan a tavaszi hónapokhoz, nagy eltérést mutatnak. Szeptemberben a sokévi átlaghőmérséklet 17ºC, októberben 11ºC, novemberben pedig 5ºC körül alakul. Az őszi hőmérsékletek 1971-2000-es átlaga 11,2ºC. Hűvös őszök főleg a XX. század elején domináltak, a növekedés a teljes idősort tekintve ebben az évszakban a leglassúbb. Az évi abszolút hőmérsékleti szélsőértékek átlagaival jellemezhetők az átlagosan egy éven belül várható extrém hőmérsékletek. Az 1971-2000-es időszakra vett átlagos abszolút maximum 34,7ºC, három tized fokkal magasabb, mint az 1961-1990-es érték, az abszolút minimumok átlagosan -10,6ºC-ot vettek fel 1971 és 2000 között, ez két tized fokkal alacsonyabb érték a korábbi normál időszak átlagánál. Csapadékviszonyok: A budapesti éves csapadék 1971-2000-es átlaga 534 mm. Az elmúlt évszázad folyamán a csapadék mennyisége csökkent, mértéke a 100 év alatt megközelítette a 10%-ot. Az évek közötti változékonyság igen jelentős, a csökkenés ellenére nagycsapadékú évek a század végén is előfordultak, s voltak aszályos évek a század első felében is. A legszárazabb és legnedvesebb évek csapadékösszege között több, mint kétszeres a különbség. A száz év alatt kétszer haladta meg az éves csapadékmennyiség a 900 mm-t, a konkrét érték 1937-ben 988 mm, 1915-ben 940 mm volt. A legszárazabb négy évben (1997, 1992, 2000, 1973) a 400 mmt sem érte el az éves összeg. A legnagyobb napi csapadékösszegek éves eloszlását az alábbi ábra mutatja be:
A tavaszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 134 mm, a 100 év alatti csökkenés ebben az évszakban volt a legjelentősebb, megközelítette a 30%-ot. A legszárazabb tavasz 1993-ban
- 14 -
volt, amikor a 3 hónap alatt lehullott mennyiség nem érte el a 45 mm-t. A legtöbb csapadék az éves szinten is a legcsapadékosabb 1937-es évben hullott, ekkor 382 mm volt az évszakos összeg, ami több mint másfélszerese a második legnedvesebb tavasz évszakos összegének (1914, 214 mm). A tavasz előrehaladtával a csapadék mennyisége folyamatosan nő, a márciusi átlagos 30 mmes összeg csupán 1 mm-el haladja meg a legszárazabb, februári értéket, májusban viszont ennek több mint kétszerese, 62 mm a sokévi átlag. Az átlagos növekedés ellenére, a csapadék nagy változékonyságának köszönhetően a 100 év alatti két legszárazabb tavaszi hónap 1973 májusa és 1910 márciusa volt 0,8 mm havi összeggel. A legcsapadékosabb két hónap a már említett 1937-es év márciusa és májusa volt 150 mm-t meghaladó értékekkel. A nyári csapadékösszeg 1971-2000-es átlaga 158 mm, eloszlása a 100 év alatt gyakorlatilag egyenletes volt. A század elején és végén egyformán előfordultak aszályos és árvizeket okozó, nagycsapadékú évek is. A legszárazabb, 50 mm körüli csapadékösszegű három nyár is nagyjából 50 évenként követi egymást (1904, 1947 és 2000). Legtöbb, 420 mm-t meghaladó mennyiségű eső 1999 és 1955 nyarán hullott, ami 100 mm-rel több, mint az ezt követő rekordok. Az év legcsapadékosabb hónapja általában a június, melynek átlagos csapadékösszege 63 mm, a július és augusztus ennél lényegesen szárazabb, 45 mm és 49 mm a sokévi átlag. Ennek ellenére a 100 év alatti legcsapadékosabb hónap 1955 augusztusa volt 263 mm-rel, a legcsapadékosabb júniusban, 1999-ben ennél 25 mm-rel kevesebb eső esett. A legszárazabb hónapok a nyár második részében alakultak ki, júliusban 8, augusztusban 6 évben maradt 10 mm alatt a havi összeg, a legaszályosabb nyári hónapban, 1962 augusztusában 0,3 mm volt. Az őszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 133 mm. Gyakorlatilag megegyezik a tavaszi értékkel, de a 100 év alatti csökkenés ősszel nem olyan jelentős, 20% körüli érték. A száraz őszök eloszlása viszonylag egyenletes volt a XX. században, a legszárazabb, 1986-os őszön az évszakos összeg nem érte el a 30 mm-t. A legcsapadékosabb őszökön (1952, 1915 és 1993 folyamán) 280 mm fölötti értékeket mértek. Az őszi hónapok közül november a legcsapadékosabb, a sokévi átlag 53 mm, míg szeptemberben és októberben egyaránt 40 mm. A múlt század legszárazabb őszi hónapjai közül szeptemberben 8, októberben 7 olyan volt, mikor a havi összeg nem érte el az 5 mm-t. A 100 év alatt egyetlenegyszer, 1995 októberében fordult elő, hogy a havi összeg 0 mm volt, ebben a hónapban csapadéknyomot is csupán négy alkalommal regisztráltak. A téli csapadék 1971-2000 közötti átlaga 110 mm. Ez a legszárazabb évszakunk. A téli csapadék rendkívül fontos a talaj vízzel való feltöltődése szempontjából, ezért a száz év alatti, - 15 -
mintegy 12%-os csökkenés nagy károkat okozhat egyes növénykultúrák fejlődésében. Az elmúlt évszázad legszárazabb két tele az utolsó évtizedre esett, ekkor az évszakos összeg nem érte el a 40 mm-t (1989/1990 és 1991/92 folyamán). A három téli hónap közül – rövidsége miatt is – február a legszárazabb, a sokéves átlag 29 mm. Januárban 37 mm, míg decemberben a februári érték másfélszerese, 44 mm a szokásos összeg. A 100 év alatt a februári csapadék változott legszélsőségesebben a téli hónapok között, ebben a hónapban mérték a legkevesebb (1998, 0,2 mm) és – szárazsága ellenére – a legtöbb csapadékot (1969, 136 mm) is. Száraz hónapok egyébként a tél minden szakaszában előfordultak, a múlt században decemberben 5, januárban 2, februárban 7 alkalommal fordult elő, hogy 5 mm-nél kevesebb volt a havi összeg. A csapadékos napok számának 1971-2000-es átlaga 77, a 100 év alatt közel 20%-kal csökkent. Az elmúlt évszázadban a csapadékos napok száma és a csapadék éves összege egyaránt csökkent, ezért érdekes, hogy az egy csapadékos napra jutó átlagos csapadék mennyisége néhány millimétert nőtt. A havas napok száma 1971-2000 között átlagosan 31 volt, a 100 év alatt mintegy 17%-kal csökkent, amihez a csapadékmennyiség csökkenése és a hőmérséklet emelkedése egyaránt hozzájárult. A leghavasabb telek az 1935 és 1956 közötti időszakban fordultak elő, a hóban legszegényebb év pedig 1989 volt, amikor mindössze 4 napon hullott hó. Szél: Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minősíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. A legszelesebb időszak a tavasz első fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók. A szélsebesség havi átlagait mutatja be az alábbi ábra BudapestPestszentlőricen:
- 16 -
A fenti ábra alapján elmondható, hogy a szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a 2005. év időjárása Budapest-Pestszentlőricen, és az évi menet sem a sokévi átlagnak megfelelően alakult. A tavaszi maximum márciusra tolódott, de értéke így is elmaradt a sokévi átlagtól, a nyári másodmaximum május-júniusban következett be. Az ősz végén általában tapasztalható nagyobb szélsebességek 2005-ben ősszel nem, csak decemberben jelentkeztek. A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőricen 2005-ben az 1961-90-es normál százalékában mutatja be az alábbi ábra:
A Budapest-Pestszentlőrincnek 1996-2000 közötti óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatja be az alábbi oszlopdiagram. Az ötévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek.
- 17 -
A szélsebesség relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőricen 2005-ben az 1,1-2,0 m/s-os (leggyakoribb) sebességek az ötévi átlagnál többször, a 2,1-3,0 m/s-os értékek átlag körüli mértékben, a többi szélsebesség átlag alatti számban fordultak elő. Kevesebbszer mértek tehát 2005-ben 1 m/s-nál gyengébb szelet, de a szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma is többnyire átlag alatt maradt.
A szeles és a viharos napok számának évi menete Budapest-Pestszentlőricen
- 18 -
Szeles napok száma a normál százalékában
Viharos napok száma a normál százalékában A szélirány gyakorisági eloszlása látható az alábbi ábrán Budapest-Pestszentlőrinc 1961-90 és 2005. évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlantióceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hősziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő.
- 19 -
A szélirány relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőricen A vizsgált terület Budapest XXIII. Kerület határában helyezkedik el, a térségre jellemző 2013. évi meteorológiai adatok metnet.hu portálon nyilvántartott adatok alapján: Budapest XXIII. Éves középhőmérséklet
13.5 °C
Éves átlagos minimumhőmérséklet
9 °C
Éves átlagos maximumhőmérséklet
18.1 °C
Évi abszolút minimum
-6.8 °C
2013-01-08
Évi abszolút maximum
40.1 °C
2013-08-08
Legnagyobb napi hőingás
18.7 °C
2013-04-26
Éves csapadékösszeg
623.2 mm
Legcsapadékosabb nap
42.9 mm
Csapadékos napok száma
121
Jelentős csapadékú napok száma
43
Zivataros napok száma
21
Forró napok száma
16
Hőségnapok száma
48
Nyári napok száma
105
- 20 -
2013-08-26
Fagyos napok száma
58
Téli napok száma
8
Zord napok száma
0
Ködös napok száma
10
A térségre jellemző 2012. évi meteorológiai adatok metnet.hu portálon nyilvántartott adatok alapján: Budapest XXIII. Éves középhőmérséklet
13.2 °C
Éves átlagos minimumhőmérséklet
8.1 °C
Éves átlagos maximumhőmérséklet
18.2 °C
Évi abszolút minimum
-14.8 °C
2012-02-06
Évi abszolút maximum
38.7 °C
2012-07-06
Legnagyobb napi hőingás
20.3 °C
2012-03-17
- 21 -
Éves csapadékösszeg
412.1 mm
Legcsapadékosabb nap
22.2 mm
Csapadékos napok száma
102
Jelentős csapadékú napok száma
31
Zivataros napok száma
19
Forró napok száma
21
Hőségnapok száma
68
Nyári napok száma
118
Fagyos napok száma
64
Téli napok száma
24
Zord napok száma
9
Ködös napok száma
4
- 22 -
2012-10-02
2.6 Geológiai és hidrológiai jellemzők 2.6.1 Geológiai jellemzők A vizsgált terület a Dunamenti-síkság nagytáj területén helyezkedik el, ezen belül az északi elhelyezkedésű, élénkebb domborzatú, teraszos hordalékkúpokkal tagolt Pesti hordalékkúpsíkság kistáj területén. A
Pesti
hordalékkúp-síkság
területe
850
km2,
Nagytarcsa
vonalától
délre
az
AlsónémediÚjhartyán vonalig, kelet felé a Maglód-Nyáregyháza vonalig húzódik. Ezen a kistájon helyezkedik el Csévharaszt, Vasad, Üllő, Ecser, Vecsés, Gyál, Felsőpakony, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Kakucs, Újhartyán. Magassága tszf-i 98 és 251 m közötti, kelet felé lépcsőzetesen emelkedik a hordalékkúp teraszok irányába. Az É-D-i kúpokat a Duna bal parti mellékfolyói K-Ny-i irányban szabdalják. A terület többsége közepes magasságú, tagolt síkság, felszínét 5-15 m vastag laza, homokos, kavicsos üledék borítja. A Gyáli-pataktól délre a domborzat elveszti teraszos jellegét, a magasabb teraszok az alacsonyabbakkal egy szintre kerülnek. Vízrajzi sajátossága, hogy a Gödöllői-dombságból érkező patakok egymással párhuzamosan futnak a Duna-völgybe. A táj egészére jellemző a vízhiányos állapot a száraz éghajlat miatt. A vízminőség szempontjából valamennyi vízfolyás II.osztályú. A talajvíz mélysége É-ról D felé haladva
6m-ről
2
m-re
emelkedik,
kémiai
jellegében
a
kalcium-magnézium-
hidrogénkarbonátos típus az uralkodó. A vizsgált terület környezetében kb. 500 m-re található egy kavics-bányató található. A vizsgált terület távolabbi környezetében található a Gyáli (1)-csatorna, amely egyben a területről érkező csapadékvíz befogadója. A Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei (Soroksári) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás, melynek teljes vízgyűjtő területe 450 km2. A Budapest délkeleti részén húzódó alsó szakaszt a Fővárosi Önkormányzat kezeli. A felső 24,7 km hosszú vízfolyás-szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KDVKÖVIZIG). A vizsgált területen a talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött, a jellemző talajtípusok: a futóhomok, a humuszos homok, a löszös homok, a réti talajok, a lápi réti talajok, homokon kialakult barnaföld, valamint kis területen nyers öntéstalaj is előfordul. 2.6.2 A természeti környezetből származó egyéb veszélyeztetés A területen a természeti környezetből származó egyéb veszélyeztetéssel nem kell számolni.
- 23 -
2.6.3 Megállapítás A Telephely a természeti környezeti adottságok nem térnek el lényegesen az országos átlagtól, a kockázatelemezés szempontjából kritikus éghajlati elemmel, egyéb természeti környezeti adottsággal –hidrológiai, geológiai sajátossággal – nem kell számolni.
- 24 -
3 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása 3.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése, fő tevékenysége A cargo-patner világszerte működő nemzetközi logisztikai szolgáltató, melynek székhelye Bécsben, Ausztriában van. A cargo-patner több mint 100 saját telephelyet tart fenn 16 európai országban, valamint Indiában, a Kínai Népköztársaságban, Hong-Kongban, Tajvanon, Thaiföldön, Koreában, Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban, Sri Lankán, az Egyesült Arab Emirátusokban, Bangladesben, és az USA-ban. A cargo-patner Kft. a Prologis Park DC5. és a DC8 raktárában a logisztikai szolgáltatással együtt bértárolást végez. 3.2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra Az Üzemeltető veszélyes anyagok előállításával, különböző termékek gyártásával nem foglalkozik, kizárólag logisztikai tevékenységet folytat. A veszélyes áru ADR elsődleges csomagolása a raktározás folyamán nem kerül megbontásra, a sérült csomagolású veszélyes áru nem raktározható! A raktár-gazdálkodási rendszeren (SPOT, EDI) keresztül történik a bejövő áruk betárolása, rendelések
felvétele,
zárolások,
felszabadítások,
szállítmánytervezések,
árukiadások
adminisztrációja. Az áru átvétele, betárolása, gyűjtése, ellenőrzése, kiadása egyaránt vonalkód leolvasókkal történik, ami biztosítja az adatok gyors átvitelét, csökkenti az adminisztrációs hibalehetőséget és megfelelően hatékonnyá teszi a raktári folyamatokat, valamint a raktárba beérkező áru teljes életútja – az átvételtől a vevőig – nyomon követhető. 3.3 A jelen lévő veszélyes anyagok leltára Az Üzemeltető által bérelt raktárhelyiségekben kizárólag környezetre veszélyes anyagok nagyon mérgező a vízi szervezetekre (R50, R50/53) és mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R51/53) – tárolása történhet. Az Üzemeltető annak érdekében, hogy a Telephelyen a veszélyes áru logisztikai tevékenységét mennyiségi korlátozás nélkül folytathassa vállalja, hogy a Telephelyet felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként működteti. 219/2011. besorolás
Jelenlévő mennyiség
Alsó küszöbérték
Felső küszöbérték
tonna
tonna
tonna
> 200
100
200
9. (I) környezetre veszélyes anyagok és készítmények R50: - 25 -
nagyon mérgező a vízi szervezetekre 9. (I) környezetre veszélyes anyagok és készítmények R51/53: mérgező a vízi
> 500
szervezetekre és a vízi
200
500
környezetben hosszan tartó károsodást okozhat 3.3.1 Jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok N-(1,3-dimethylbutyl)-N’-phenyl-p-phenylenediamine Megjelenés:
barna lila pasztillák
Szag:
aromás
Olvadáspont:
44 -50 C
Forráspont (at 133,32 Pa)
163-165 C
Sűrűség (20 C):
1056 kg/m3
Viszkozitás (50 C):
58,2 mPa.s
Lobbanáspont
204 C
Osztály tűzveszélyességi
IV.
Ömlesztett sűrűség
560-610 kg/m3
Oldékonyság:
jól oldódik acetonban
R mondat:
43, 50/53
SULFENAX CBS/MG Forma:
granulátum
Szag:
tipikus.
Szín:
világos barna
Olvadáspont:
min. 100 °C
Forráspont:
Nincs értékelve
Lobbanáspont:
(180 – 190) C
Oxidáció hajlandóság:
lényegtelen
Fajsúly: Granulátum:
450 – 480 kg/m3
R mondat:
43, 50/53
- 26 -
3.4 A veszélyazonosítást megalapozó mélységű információk 3.4.1 Technológiai folyamatok 3.4.1.1 Prologis Park bemutatása Külső terület jellemzése − Minimum 35 m mélységű rakodóudvar − Megfelelő parkolási lehetőség személyautók és teherautók számára − Minden oldalról bekerített park, 24-órás biztonsági szolgálattal − Kamerarendszerrel felszerelt központi portaszolgálat Irodaterület jellemzése − Rugalmas elrendezés, megfelelő szociális helyiségekkel − Igény szerint a rakodóterületek feletti galéria szint − Fűtés 20 ºC-ra -15 ºC külső hőmérséklet esetén − 400 lux átlagos fényerősség − Parapet csatorna az informatikai hálózat számára Raktárak jellemzése − Vasbeton épületszerkezet − 10 méteres tiszta belmagasság − ESFR sprinkler rendszer − Tetőfelülvilágítók és füstelvezetők − Épületen belüli tűzcsapok − Gázüzemű feketesugárzó fűtőrendszer 5°C-os teljesítménnyel -15°C külső hőmérséklet esetén − 5,000 kg/m² padlóterhelhetőség, − 6,000 kg-os pontterhelés − 200 lux átlagos fényerősség − Hörmann rendszerű, szintkiegyenlítővel ellátott elektromos rakodókapuk és szintbeni rakodókapuk 3.4.1.2 A létesítmények bemutatása A cargo-patner Kft. a Prologis Parkban két területen bérel raktárhelyiséget, a DC5 épületben, valamint a DC8 épületben.
- 27 -
1. DC 5 raktárépület bemutatása Körítő falszerkezetek: Homlokzati falszerkezet az irodablokknál vasbeton tartószerkezetre, ill. azt kiegészítő acél másodlagos tartószerkezetre rögzített 115/600-as falváztartóból, benne 10 cm ásványgyapot hőszigetelésből, 30 mm-es rögzítő acélprofilon HOESCH HPL300 homlokzati acéllemez burkolóelemekből áll. Az irodablokkon kívüli homlokzatok 115/600-as falvázlartóból, benne 10 cm ásványgyapot hőszigetelésből, rajta 35/207 trapézlemezből készültek. A lábazat különböző magasságú monolit, illetve előre gyártott vasbeton szendvicspanelból készült. A raktár felé eső határoló fal 30 cm vastag nút-féderes POROTHERM téglából készült, a falak alatt a pontalapokra ültetett monolit vasbeton gerendák készültek. Az Irodablokk és a kazánház egy tűzszakaszt képeznek, trafók és a kapcsoló helyiségek önálló tűzszakaszok, valamennyi tűzszakasz-határon kialakított faláttöréseket utólag megfelelő tűzgátló tömítéssel látták el. A téglafalakhoz kapcsolódó vasbeton pilléreknél hő-technikai okból 5 cm vastag cementkötésű fa alapanyagú hőszigetelést (HERAKLITH) alkalmaztak. Födémek, lépcső: Az iroda és szociális blokk földszintje és 1. emelete előregyartott födémpanelekből és monolit mezőkből álló födémmel vannak fedve, a 2. emelet felett csak álmennyezet készült a trapézlemez tetőszerkezetre függesztve. A födémeken átvezető gépészeti áttöréseket utólag megfelelő tűzgátló tömítésekkel látták el. A födémek peremén hő-technikai okból 5 cm vastag cementkötésű fa alapanyagú hőszigetelést (HERAKLITH) alkalmaztak. A lépcsők monolit vasbeton lemezszerkezetek, amelyek a földszinten sávalapokra támaszkodnak. Belső válaszfalak: Az iroda és szociális blokk belső válaszfalai szerelt gipszkarton szerkezetek. Ezek 12,5 cm összvastagságúak, a bordák között ásványgyapot kitöltéssel. Azok a válaszfalak, amelyekre akár csak egy oldalról is csempeburkolat került, 75 mm-es bordavázra szerelt 2x2 rtg. 12,5 mm-es gipszkartonlap borítással készültek. Azok válaszfalak, amelyekre nem került csempeburkolat, 100 mm-es bordavázra szerelt 2x1 rtg. 12,5 mm-es gipsz kartonlap borításúak A vizes helyiségek felőli oldalon impregnált kartont alkalmaztak. A gipszkarton falszerkezeteknek a vasbeton pillérekhez történő csatlakozásánál egy réteg gipszkartonnak a vasbeton előtt történő elvezetésével megoldott a repedésmentesség.
- 28 -
A homlokzati szalagablak közbenső bordájához csatlakozó válaszfalaknál általában az ablakszerkezetbe soroló-profil került beépítésre. A homlokzati falak mentén, azoktól függetlenül, a födémekhez és a padlóhoz rögzített 10 cm (összvastagságú, a homlokzattól 2,5 cm-re elhúzott előtétfal készült a bordák között ásványgyapot kitöltéssel (75 mm borda + 2 rtg. 12,5 mm-es gipszkarton borítás). Belső nyílászárók: A belső ajtók az irodablokkon belül 1,5 mm vastag. sajtolt acéllemez befoglaló-tokkal, dekorfólia felületű HDF lappal borított, papírrács betétes ajtólappal készültek. Az irodablokkbó1 a külön tűzszakaszonként kialakított raktárba vezető ajtók, valamint a kazánház ajtaja 2 mm vastag sajtolt acéllemez sarok-tokkal készülő acéllemez-borítású tűzgátló ipari ajtók. A gépi elszívással szellőztetett helyiségek, ajtóin szellőzőrácsok kerültek kialakításra. Küszöbök csak a tűzgátló ajtóknál készültek. az eltérő
padlóburkolatú
helyiségek között burkolatváltó sínt ken alkalmaztak. Padlók: A padló szerkezetek a földszinten úsztatott kialakítással készültek, Az aljzatbetonra talajnedvesség elleni szigetelés került (2 rtg. bitumenes vastaglemez), efelett 3 cm hőszigetelésre (expandált polisztirol), majd 2 cm úsztató rétegre (lágyított expandált polisztirol) technológiai szigetelés (PE fólia) közbeiktatásával készített 6 cm aljzatra került a padlóburkolat, amely 2 cm összvastagságú. Az emeleten a 2 cm burkolat a nyers vasbeton födémre került. A kazánhelyiségben és a vizeshelyiségekben a burkolat alatt kent műgyanta alapú üzemivíz elleni szigetelést alkalmaztak, amelyet megfelelő hajlat erősítéssel a falakra 20 cm magasságban kellett felvezetni. Burkolatok: A padlóburtolat az irodaterekben PVC, a tárgyalókban laminált szalagparketta, az egyéb helyeken kőporcelán, amelyet a szükséges padlókiegyenlítésre ragasztva lett rögzítve. Mindenhol 10 cm-es a burkolattal azonos anyagú lábazat készült. A lépcsőket lépcsőburkoló kőporcelán elemekkel lett burkolva, ugyancsak azonos anyagú 10 cm-es lábazattal. A lapburkolatok mindenhol hálóban rakva, a helyiségek szimmetriatengelyeire illesztett osztással. A téglafalak vakoltak és általában festettek. Mind a tégla-, mind a gipszkartonfalak a vizeshelyiségekben
az
álmennyezet
felett
5
cm-rel
(2,40
m)
csempézettek.
A
fogadószerkezetek váltásánál (pl. pillér - téglafalazat), valamint a negatív sarkoknál erősítő üvegszövet csík került bedolgozásra. Álmennyezetek: - 29 -
Valamennyi helyiség álmennyezettel lett kialakítva, amely 60x60 cm-es osztású, szerelt, préselt kőzetgyapot anyagú táblákkal készült. A homlokzati lelógó gerendák miatt a földszinten és a 1. emeleten monolit gipszkarton mezők készültek. Az álmennyezetek magasságát a vasbeton tartószerkezet és a gépészeti vezetékek határozták meg. A pontos magasságot a helyszíni adottságoknak megfelelően a lehető legmagasabban tűzték ki, az előirányzott belmagasság a közlekedőkben 2,60 m, egyéb helyen 2,70 m. Lakatos szerkezetek: A lépcsőknél porszórt felületkezelésű, acélszerkezetű korlát készült. Az oszlopok rögzítése a vasbeton, ill. beton szerkezetekhez dübelezéssel történt, ahol lehetséges, ott a lépcsőkarok oldalára. A trafó és elektromos kapcsolóhelyiség padlóaknáinak lefedése 4 mm vastag tüzihorganyzott bordáslemezzel történt. 2. DC 8 raktárépület bemutatása A DC8 raktárépület szerkezeti kialakításában megegyezik a DC5 épület kialakításával. 3.5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása A Telephely működésére az alábbi általános megállapítások tehetők: 1. Az Üzemeltető által bérelt raktárhelyiségekben kizárólag környezetre veszélyes anyagok nagyon mérgező a vízi szervezetekre (R50, R50/53) és mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R51/53) – tárolása történhet. Az Üzemeltető annak érdekében, hogy a Telephelyen a veszélyes áru logisztikai tevékenységét mennyiségi korlátozás nélkül folytathassa vállalja, hogy a Telephelyet felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként működteti. 2. A Telephelyen a veszélyes áru ADR csomagolása nem kerül megbontásra. 3. A beérkező, a tárolt, valamint kiszállított veszélyes áru csomagolása megfelel az ADR előírásainak. 4. A Telephelyen csak a sértetlen ADR csomagolású veszélyes áru raktározható. A Telephelyen bekövetkezhető lehetséges eseménysorok értékelés „A veszélyes anyagok tárolására vonatkozó baleseti eseménysorok, ha a raktárakban lévő anyagokról csak az ADR szerinti információk állnak rendelkezésre” c. szakanyag és a CPR-15 útmutató szerint végezzük el a 4. fejezetben foglaltak szerint.
- 30 -
4 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 4.1 Bevezetés A Telephelyen bekövetkezhető lehetséges eseménysorok meghatározását „A veszélyes anyagok tárolására vonatkozó baleseti eseménysorok, ha a raktárakban lévő anyagokról csak az ADR szerinti információk állnak rendelkezésre” c. szakanyagban és a CPR-15 útmutatóban foglaltak szerint végezzük el. A szakanyagok alapján amennyiben a műszaki megnevezés nem biztosítja a számításokhoz elvégzéséhez
szükséges
anyagismeretet,
akkor
az
alábbiakban
folyamatábra nyújt segítséget az említett eljárások végrehajtásához:
- 31 -
bemutatott
logikai
4.2 Élővízbe kerülés
4.2.1 Helyzetfelmérés A Telephelyen a fenti logikai ábrán bemutatott ADR besorolás szerinti veszélyes áruk a jövőben előfordulhatnak, azaz 9 osztály − M6 Vízi környezetre veszélyes, folyékony anyagok − M7 Vízi környezetre veszélyes, szilárd anyagok A Telephelyhez legközelebbi élővíz az M5-ös autópálya túloldalán, keleti irányban légvonalban ∼ 500 méter távolságban egy kavicsbánya-tó. A kavicsbánya-tó és a Telephely között fizikai kapcsolat nincs. A Telephelyen Környezetre veszélyes anyagok tárolása a DC5 és DC8 épületekben bérelt raktárokban egyaránt lehet. A két épület kialakítása az elemzés szempontjából azonos, így az eseménysort együttesen elemezzük. 4.2.2 Veszélyelemzés A veszélyelemzésnél megvizsgáljuk, az élővíz szennyezés lehetőségét a 9 osztályba (M6, M7) tartozó veszélyes áru szabadba kerülésekor. A veszélyes áru a Telephelyen 1 m3-es IBC, hordó, kannás és egyéb küldeménydarabos kiszerelésben érkezhet.
- 32 -
A legkedvezőtlenebb esetben az IBC, vagy az egy raklapon lévő 4 db hordó egyidejű sérülése során max. 1 – 1,4 m3 veszélyes áru kerülhet a szabadba. a) 9 osztályba (M6, M7) tartozó veszélyes áru szabadba kerülése a be- és kirakás során A Prologis Parkban a dokkolás betonozott területen történik, ahonnan a szabadba került veszélyes anyag a csapadékvíz rendszerbe kerülhet. A csapadékvíz rendszer egy szikkasztóba van bekötve, amelynek telítettsége esetén egy átemelő szivattyú a csapadékvizet egy csatornába emeli át, ahonnan a víz a Gyáli patakba kerül. Az átemelő szivattyú működése normál üzemben automatikus, egy adott vízszint elérését követően automatikusan indul. A 9 osztályba (M6, M7) tartozó veszélyes áru szabadba kerülése esetére a helyszínen egy megszakító kapcsoló került beépítésre, amellyel a szivattyú üzemen kívül helyezhető, így a környezetre veszélyes anyag a Telephelyen belül marad. (Ebben az esetben szikkasztóból a szennyezett vizet veszélyes hulladékként egy tartálykocsival kell elszállítani.) b) 9 osztályba (M6, M7) osztályba (FT2) tartozó veszélyes áru szabadba kerülése a raktárban A raktárban csatornaszem nem került kialakításra. A szabadba kerül veszélyes áru, a raktárban szétterül. A raktár padozatán – mint a 3.5.1 fejezetben bemutatásra került – a talajba nem szivároghat a veszélyes áru. 4.2.3 Megállapítás A Telephelyen előfordulhatnak a 9 osztály − M6 Vízi környezetre veszélyes, folyékony anyagok − M7 Vízi környezetre veszélyes, szilárd anyagok típusú veszélyes anyagok A veszélyelemzésnél megvizsgáltuk, az élővíz szennyezésének lehetőségeit a 9 osztályba (M6, M7) tartozó veszélyes áru szabadba kerülésekor. Tekintettel arra, hogy a Prologis Park területén a csatorna rendszer a) zárt rendszer, b) a szennyvíz felfogó tér nagy befogadó képességű, c) közvetlenül élő vízzel nincs kapcsolatban, kiszakaszolható veszélyes anyag (veszélyes áru) élővízbe kerülése kizárható.
- 33 -
4.3 Kiszóródás
4.3.1 Helyzetfelmérés A Telephelyen az ADR 6.1 osztály I. és II. csomagolási csoportba tartozó porok nem fordulhatnak elő, ezért az eseménysort a további elemzésből kizárjuk. 4.4 Kifolyás / Kiömlés
4.4.1 Helyzetfelmérés A Telephelyen az ADR 2 osztály TF, TC, TFC, valamint a 6.1 osztály I. és II. csomagolási csoportba, valamint 3. osztály FT1, FT2 . és II. csomagolási csoportba tartozó veszélyes áruk nem fordulhatnak elő, ezért az eseménysort a további elemzésből kizárjuk.
- 34 -
4.5 Tűz kialakulása 4.5.1 Helyzetfelmérés A Telephelyen a 219/2011. Kormányrendelet szerinti tűzveszélyes anyagok, fokozattan tűzés robbanásveszélyes anyagok, oxidáló anyagok nem fordulhatnak elő, ezért az eseménysort a további elemzésből kizárjuk. 4.6 Toxikus égéstermékek
4.6.1 Helyzetfelmérés A Telephelyen minden raktárhelyiségben ESFR spinkler rendszer van kiépítve (nyomás alatt lévő nedves rendszer). A rendszer működéséhez 1000 m3 tűzivíz biztosított. A szivattyúházban DIESEL meghajtású ksb Etanorm MXN 150-315 SP típusú szivattyú biztosítja a spinkler rendszer működését, tartalék szivattyú biztosított. A tűz kialakulásával így nem gyakorlatilag nem kell számolni, mivel az ESFR (korai elfojtású, gyors reagálású) sprinklerek jellemzője, hogy igen érzékenyen, korai stádiumban érzékelik a tüzet, és azt a korábbi, hagyományos sprinlerekhez képest 3-4-szeres intenzitású vízpermettel nem visszafogják, hanem egyszerűen eloltják. A Telephelyen a 219/2011. Kormányrendelet szerinti tűzveszélyes anyagok, fokozattan tűzés robbanásveszélyes anyagok, oxidáló anyagok nem fordulhatnak elő, ezért tűz kialakulásával nem számolunk, így a mérgező égéstermékek keletkezését a további elemzésből kizárjuk.
- 35 -
4.7 Kockázatelemzés 4.7.1 Integrált halálozás egyéni kockázat A 219/2011. Korm. Rendelet 7. melléklete alapján az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele: a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10–6 esemény/év értéket. b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10–6 esemény/év és 10–5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. Az Üzemeltető által bérelt raktárhelyiségekben kizárólag környezetre veszélyes anyagok nagyon mérgező a vízi szervezetekre (R50, R50/53) és mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R51/53) – tárolása történik. Tekintettel arra, hogy a tárolt veszélyes áruk esetleges szabadba kerülése esetén az elhalálozás kizárható, így a cargo-poartner Kft. megfelel a fenti jogszabályi kritériumoknak. A halálozás egyéni kockázat értéke bármely távolságban nulla. 4.7.2 Társadalmi kockázat A társadalmi kockázatot az üzemeltető F-N görbe formájában szemlélteti. Az F-N görbe xtengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év legyen. a) A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1. (Piros egyenes alatti terület.)
- 36 -
b) A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. (Zöld és piros egyenes közötti terület.) c) Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. (Zöld egyenes feletti terület.) Az Üzemeltető által bérelt raktárhelyiségekben kizárólag környezetre veszélyes anyagok nagyon mérgező a vízi szervezetekre (R50, R50/53) és mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R51/53) – tárolása történik. Tekintettel arra, hogy a tárolt veszélyes áruk esetleges szabadba kerülése esetén az elhalálozás kizárható, így a cargo-poartner Kft. megfelel a fenti jogszabályi kritériumoknak. A társadalmi kockázat diagramján a halálozások száma nulla, így jogszabályi kritériumoknak megfelel az üzemeltető.
4.7.3 Eredmények értékelése A cargo-patner Kft. megfelel 219/2011. (X.20.) Korm.rendelet 7. mellékletében foglalt kritériumoknak,
elfogadható
szintű
veszélyeztetettséget
intézkedés megtétele nem indokolt.
- 37 -
jelent,
kockázatcsökkentő
4.7.4 Sérülés egyéni kockázat Az Üzemeltető által bérelt raktárhelyiségekben kizárólag környezetre veszélyes anyagok nagyon mérgező a vízi szervezetekre (R50, R50/53) és mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R51/53) – tárolása történik. Tekintettel a tárolt anyagok tulajdonságaira, esteleges szabadba kerülésük esetén a következményekre megállapítható, hogy az emberi szervezetet nem veszélyeztetik, ezért veszélyességi övezet kijelölése nem indokolt.
- 38 -
5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere 5.1 Veszélyhelyzeti vezetési létesítmény A vezetési pont az esemény jellegétől függően változik, tűz esetén a Prologis Park biztonsági őrség épülete, egyéb esetekben a cargo-patner Kft. Logisztikai iroda került kijelölésre, ahonnan a teljes körű kommunikáció biztosított. A vezetési ponton az alábbi eszközöket naprakészen kell tartani: − a védelmi tervek egy példánya; − a szükséges kommunikációs rendszer (üzemi és külső összeköttetés); − helyszínrajzok; − az együttműködők és a tájékoztatandó szervek telefonszámai. 5.2 Vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere A vezetőállomány riasztása mobil telefonon, valamint előszóban történik. 5.3 Üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere Az épületben intelligens gyengeáramú tűzjelző berendezés telepített, amely hangos riasztást is ad. Tekintettel az alacsony létszámra veszélyes anyag szabadba kerülésekor a riasztás az üzemi dolgozók között élőszóban vagy (mobil) telefonon történik. 5.4 Veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A belső kommunikáció a szakmai felelősök között mobil telefon történik. A tárolt veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai a vezetési ponton elérhető. A külső segítségnyújtókkal, hatóságokkal való kapcsolattartásra rendelkezésre áll telefon, mobil telefon, fax, internet (elektronikus levelezés). 5.5 Távérzékelő rendszerek, helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek Az épületbe intelligens gyengeáramú tűzjelző berendezés telepített.
- 39 -
5.6 Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek
KÁRELHÁRÍTÁS Mentésvezető
Mentési csoportvezető
Operatív mentésirányító
Mentési csoport
Alkalmazottak
KÁRHELY
GYÜLEKEZÉSI HELY
Mentésvezető: A Mentésvezetőnek azonnal tájékozódnia kell a bejelentett esemény helyéről, jellegéről és a helyszínen kell további információkat szereznie. Az esemény jellegének megfelelően dönt a megfelelő riasztási fokozat elrendeléséről, és utasítást ad a mentés megkezdésére. A Mentésvezető feladatai: -
Eldönti, hogy a veszélyhelyzet olyan mértékű-e, hogy indokolt a mentőegységek bevetése.
-
Folyamatosan figyeli és értékeli a kialakult helyzetet annak érdekében, hogy meghatározhassa az események legvalószínűbb alakulását.
-
Irányítja a Telephely kiürítését.
-
Ellenőrzi, hogy a kijelölt menekülési útvonalak és gyülekezési pontok használhatóak-e, szükség esetén dönt a megfelelő útvonalról és gyülekezési helyről.
-
Biztosítja a sérülést szenvedettek megfelelő ellátását.
-
Tartja a kapcsolatot a hatóságokkal és folyamatosan tájékoztatja azokat.
-
Irányítja az érintett területen a helyreállítást a veszély elmúltával.
Személye: Az Ügyvezető Igazgató, távollétében a Telephelyen tartózkodó legmagasabb beosztású vezető. Operatív mentésirányító (Gyülekezési pont vezetője): Az Operatív mentésirányító feladatai: -
A gyülekezési ponton a rend fenntartása.
- 40 -
-
A Mentésvezető kérésére újabb mentési csoport megszervezése.
-
Elsősegélynyújtás koordinálása
-
A Mentésvezető informálása és támogatása.
Személye: A Mentésvezető által megbízott személy Mentési csoport: A Raktárhelyiségben munkaidőben a beavatkozói létszám 3 fő, a Raktárvezető (Mentési csoportvezető) és 2 fő raktáros. A A veszélyes anyagok esetleges szabadba kerülése esetén a képességeik függvényében, testi épségét nem kockáztatva – az egyéni védőeszközöket alkalmazva - megkezdik a kárelhárítást, beavatkozást. A Mentési csoport feladatai: − Mentés, elsősegélynyújtás; − Segédkezés a tűzoltásban; − Mentesítés, közömbösítés; − Értékmentés. 5.6.1 Rendszeresített egyéni védőeszközök Ssz.
Az eszköz típusa
Javasolt
Megjegyzés
mennyisége 1.
A2B2E2K2P2 szűrőbetéttel ellátott fél-álarc
3 db
2.
Saválló gumicsizma
3 pár
3.
Saválló gumikesztyű
3 pár
4.
Védőszemüveg
3 db
5.
Vegyszerálló védőruha
3 db tartalék szűrőbetét Sav és lúgálló
3 db
TYVEK overall
5.6.2 Tűzvédelmi eszközök A Telephelyen a tűz oltására ESFR sprinkler rendszer, Épületen belüli tűzcsapok, kézi tűzoltó készülékek állnak rendelkezésre. 5.6.3 Egyéb szaktechnikai eszközök Ssz.
Megnevezés
1.
Jelzőszalag (tekercs)
2.
Havária Tapasz
3.
Lapát
4.
Felitató anyag: perlit
Mennyiség 1 db 1 doboz 2 db min. 3 zsák
- 41 -
5.
Mobil kármentő a veszélyes anyag csepegés, ömlés felfogásra
6.
Tároló edény a veszélyes hulladék tárolására
7.
Az áru mozgatására targoncák állnak rendelkezésre
- 42 -
2 db min. 2 m3 1 db
5.7 A védekezésbe bevonható külső erőket és eszközök Súlyos ipari baleset esetén elsődleges beavatkozó Dabas Hivatásos Tűzoltóparancsnokság, riasztásuk a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletén keresztül történik, a 105 telefonszámon. Tekintettel
a
Telephely
elhelyezkedésére
további
beavatkozó
erőket
a
Fővárosi
Katasztrófavédelmi Igazgatóság biztosít. Az esemény jellegétől függően az alábbi segítségnyújtók/hatóságok közreműködése igényelhető: 1. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tel: (+36-20) 8200-934 2. Monor Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2200 Monor Péteri út 25. Tel.: +36 29 610 010 3. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4349 Fax.: 469-4169 4. Mentők ( baleset bejelentése ) Tel.: 104 5. Rendőrség Tel/fax.: 107 (112) 6. Gyál Polgármesteri Hivatal Tel: 29/540-930, 29/340-028 7. Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Tel: 478-44-00 fax: 478 4520 , Ügyelet: 06 30 200 5561
- 43 -
6 Biztonsági irányítási rendszer 6.1 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések A CARGO-PARTNER KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA A cargo-patner vezetése nagyon fontos szempontnak tartja a környezet iránti felelősséget. Fontos számunkra az energia-hatékonyság, kevés hulladék termelése és a keletkező hulladékok elkülönítése, illetve a működési erőforrások környezettudatos használata valamennyi leányvállalatunknál. Folyamatosan kutatjuk, hogyan tudunk klíma- és környezetbarát szállítási technológiákat alkalmazni, támogatjuk ezek használatát minden olyan helyen, ahol ez célszerűen lehetséges, és előnyünkre fordítjuk őket a piaci versenyben. Ügyfeleink környezetvédelemmel kapcsolatos igényeit iránymutatásként használjuk, és minden esetben előírjuk a meglévő jogszabályi keretrendszer betartását. Saját környezetvédelmi politikánk alapján rendszeresen kijelöljük környezetvédelmi céljainkat, és meghatározzuk, hogy milyen intézkedésekre van szükség ezek elérése érdekében. A környezetvédelem és a klímaváltozás olyan globális kérdések, amelyek kezelése többnyire globális
válaszokat
igényel.
A
cargo-partner
által
alapított
„cargo-partnerek
a
környezetvédelem érdekében” szövetség adja az ehhez szükséges platformot. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS A minőség nem cél, hanem egy állandó folyamat A cargo-partner minőségirányítási rendszere minden üzleti területre kiterjed. Minőségi alapelveink a következők: 1. Minden ügyfeleink körül forog Azt szeretnénk, ha szolgáltatási termékeink, teljes körűen kielégítenék ügyfeleink igényeit. Ezen cél elérése érdekében vállalati értékeinkre – „légy szenvedélyes, légy jobb, légy partner” – támaszkodunk, amit kiegészítünk személyes odaadással, versenyelőnnyel és a valódi partnerség érzésével. 2. Azt is megköveteljük, hogy beszállítóink és üzleti partnereink minőségi munkát végezzenek Kölcsönös bizalmon alapuló munkakapcsolatunk van partnereinkkel, közöttük számos olyannal, akikkel hosszú évekre nyúlik vissza a munkakapcsolatunk. A bizonytalanságot úgy küszöböljük ki, hogy olyan stratégiai partnerkapcsolatokat hozunk létre, melyek révén
- 44 -
különleges árengedményeket kapunk, így javítani tudjuk fuvarozási és logisztikai szolgáltatásaink általános minőségét. 3. A minőség személyes ügy. Minden alkalmazottunk hozzájárul a minőséghez. Felmérjük minden alkalmazottunk tudását és képességeit, fejlesztjük azokat, és a célirányosan felhasználjuk a legjobb eredmények elérése érdekében. 4. A minőség megköveteli a világosan meghatározott folyamatokat és előírásokat Munkatársaink ismerik a vállalati szolgáltatási folyamatainkat, amelyeket állandóan tökéletesítünk. Mindig ezen folyamatok segítségével keresik meg a szakszerű és rugalmas megoldásokat ügyfeleink számára. 5. A siker megköveteli a folyamatos tanulást és fejlődést Mindig az erősségeinkre építünk, és minden gyengeségünket igyekszünk azonnal kiküszöbölni. Támogatjuk a kreatív hozzáállást, és úgy véljük, hogy a folyamatos tanulás képezi az állandó fejlődés alapját. 6. A minőség megköveteli a vezetést és a világos célokat Vezető munkatársaink alakítják a vállalati kultúránkat, mindig a jövőre koncentrálnak, és nagyrészt ők a felelősek a vállalat eredményeiért és az alkalmazottak elégedettségéért. 7. A cargo-partner komolyan veszi a társadalmi és az ökológiai felelősséget Folyamatos javulásra törekszünk az ökológiai, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság terén – ezeket környezetvédelmi politikánkba is belefoglaltuk. 8. A minőség a kiváló eredmények záloga A cargo-partner gyorsan és rugalmasan reagál minden érdekcsoport változó igényeire és elvárásaira. Mutatószámok segítségével folyamatosan mérjük, értékeljük és javítjuk a cargo-partner sikerét. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FŐ CÉLKITŰZÉSEK A „cargo-partnerek a környezetvédelem érdekében” szövetséggel közösen a cargo-partner létrehozott egy platformot a globális felmelegedés és a szállítmányozási szektor által okozott környezeti károk ellen. Ennek a szövetségnek a fő célja új technológiák terjedésének elősegítése és támogatás nyújtása a környezetbarát energiára való minél gyorsabb áttéréshez a szállítmányozás területén. Emellett a szövetség konstruktív módon kíván nyomást gyakorolni a politikai szférára, hogy minél hamarabb tegyenek gyakorlati intézkedéseket az környezetbarát szállítmányozás megvalósítása érdekében.
- 45 -
A cargo-partner Kft. vezetősége elkötelezett a biztonság iránt, a biztonság szempontjait eslődlegesek tartja bármely körülmények között. A cargo-partner Kft. vezetősége a súlyos balesetek megelőzése érdekében: − Valamennyi dolgozót rendszeres képzésben részesíti, a technológiai folyamatokat oktatják, elsajátításukról vizsgáztatással győződik meg. Az alkalmazottak megfelelő szakképzettséggel, kellő üzemi gyakorlattal rendelkeznek. − A veszélyes áruval közvetlenül dolgozók a veszélyes áru tulajdonságairól, az esetleges szabadba kerülésük során teendő intézkedésekről, valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelően tűz- és munkavédelmi oktatásban részesülnek. − A baleseteket, majdnem baleseteket értékelésre, a szükséges műszaki és szervezési változtatások dokumentáltan oktatásra, majd végrehajtásra kerülnek. 6.2 Szervezet és személyzet A szervezeti felépítést az alábbi ábra mutatja be:
A felelősségi körök a szervezeti és működési szabályzatban, valamint a pontos feladatok, jogok és kötelezettségek igazgatói utasításokban, valamint a munkaköri leírásokban vannak leszabályozva. 6.3 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése A cargo-partner Kft. a tevékenységéhez kapcsolódó veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleseti eseménysorokat azonosította, a következményeket elemezte. A kockázatelemzés alapján megállapítható, hogy a cargo-partner Kft. vizsgált telephelye a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7.sz. melléklet szerint elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, kockázatcsökkentő intézkedések meghozatala nem indokolt. - 46 -
6.4 Változtatások kezelése A cargo-partner Kft. nyomon követi a jogszabályi változásokat, a vonatkozó szabályokat beépíti saját rendszerébe. A tevékenység végzésével kapcsolatosan rendelkezik az összes vonatkozó hatósági engedéllyel. A szervezeti, belső előírásokban történő változásokról – amennyiben indokolt – alkalmazottait rendkívüli oktatásban részesíti. Ha a raktárban korábban betárolt, illetve készleten lévő cikkek kezelésében jelentős változás történik, illetve a veszélyességi fokozat magasabb szintűvé válik, akkor egyrészt az ügyféltől előzetesen információ érkezik, ami alapján az áru kezelésére rendkívüli felkészítésre kerül sor, illetve a biztonsági adatlapok bekérésre kerülnek, és az alapján történik intézkedés. 6.5 Védelmi tervezés A cargo-patner Kft. a tevékenységével kapcsolatos veszélyeket felmérte, az esetlegesen kialakuló rendkívüli események, balesetek hatékony kezelésére belső védelmi terveket készített, felvette a külső segítségnyújtókkal a kapcsolatot. A belső védelmi tervben meghatározta, a jelzés, riasztás módját, a követendő utasításokat, a védekezéshez szükséges eszközöket és azok mennyiségét. A védelmi tervezés része a munkavállalók felkészítése és a gyakoroltatás. A súlyos balesetekkel kapcsolatos kárelhárítási feladatok szakszerű, gyors és biztonságos végrehajtása érdekében a veszélyhelyzeti feladatokra az érintetteket fel kell készíteni. Minden felkészítést megfelelően elő kell készíteni, és a végrehajtásáról feljegyzést kell készíteni. A feljegyzéshez mellékelni kell a készített jegyzeteket, vázlatokat. Az alkalmazottak a felkészítésük során tanulmányozzák a biztonsági jelentést, a valószínűsített súlyos baleseteket, azok lehetséges következményeit, és azok elhárításával kapcsolatos feladatokat. Tanulmányozniuk kell a súlyos balesetek elhárítását érintő konkrét teendőket. A felkészítést az Ügyvezető Igazgató által megbízott személy vezeti, aki felelősséget visel végrehajtásáért. A felkészítésnek ki kell terjednie az egyéni védőeszközök, a híradó eszközök használatára, és ismertetni kell a riasztás módját és eszközeit is. A veszélyhelyzeti feladatok végrehajtásába bevont üzemi dolgozók felkészítését évente egy alkalommal kell végrehajtani. A súlyos balesetek elleni védekezésbe be nem vont dolgozókat fel kell készíteni a veszélyhelyzetben követendő magatartási szabályokra: a riasztás jeleire, az elzárkózás és a kimenekítés teendőire. Ennek során meg kell ismerniük a súlyos balesetek hatásai elleni védekezéssel kapcsolatos teendőket. - 47 -
Minden felkészítést megfelelően elő kell készíteni, és végrehajtásáról feljegyzést kell készíteni. A felkészítéssel kapcsolatos minden okmány, írásos anyag, vázlatok stb. megőrizendők. A belső védelmi tervben meghatározott védelmi feladatok oktatására, elmélyítésére évente gyakorlat kerül végrehajtásra. A gyakorlatra levezetési terv készül, melyet az Ügyvezető Igazgató által megbízott személy készíti el és Ügyvezető Igazgató hagyja jóvá. A tervben rögzítésre kerül a gyakorlat fajtája, a gyakorlat tárgya, tervezett helye és időpontja, és a végrehajtásért felelős személy neve. A gyakorlat, annak végeztével kiértékelésre kerül, és erről jegyzőkönyv készül, indokolt esetben a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére felelősökkel és határidőkkel ellátott feladatterv készül. A levezetési terve illeszkedik a Belső védelmi tervben foglaltakhoz: az ott meghatározott mentési, kárelhárítási feladatok kerülnek begyakorolásra. A gyakorlatok tervezése és végrehajtása során törekedni kell a gazdaságosságra, a takarékosságra, az erők eszközök hatékony alkalmazására, és a kapcsolódó anyagi károk elkerülésére. A komplex üzemi gyakorlatot háromévente kell tervezni. A komplex üzemi gyakorlat során minden feladatot gyakorolni kell, amelyet a Belső védelmi terv előirányoz. A gyakorlat elgondolását és levezetési tervét ennek megfelelően kell kialakítani. A komplex üzemi gyakorlatot egyeztetni kell a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, és abba annak tervezett erőit és eszközeit is be kell vonni. A komplex üzemi gyakorlat lefolytatásáról értesíteni kell a szomszédos üzemeltetőket is, és a velük kapcsolatos intézkedéseket (riasztás, tájékoztatás) is gyakorolni kell. 6.6 Rendkívüli esemény, súlyos ipari baleset jelentési rend 6.6.1 Azonnali jelentés Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, üzemzavarról, annak bekövetkezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 24 órán belül a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 12. mellékletben szereplő adattartalommal – lehetőség szerint a hatóság honlapján elérhető adatlap felhasználásával – írásbeli adatszolgáltatást nyújt a hatóság részére. Az adatszolgáltatást a hatóság ügyeleti szolgálata útján e-mailben vagy telefaxon teljesíti. 6.6.2 Kivizsgálást követő jelentés A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül részletes jelentést küld a hatóság részére, ha a baleset a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 11. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel.
- 48 -
6.6.3 Változások jelentése A hatóság számára: - kiegészítő jelentést kell küldeni, amennyiben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről új tény vagy körülmény jut tudomásra. - tájékoztatást kell küldeni abban az esetben, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik. 6.7 Belső audit és vezetőségi átvizsgálás. A cargo-patner Kft. területén évenként külső szakértők közreműködésével szemle kerül lebonyolításra az egész területre vonatkozóan. A szemlék résztvevői: − Ügyvezető Igazgató (egyben Veszélyes áru biztonsági tanácsadó) − Tűz- és munkavédelmi megbízott − Ellenőrzött egység vezetője A szemle kiterjed az épület, munkahelyek, gépek és berendezések tűz- és munkavédelmi, valamint iparbiztonsági (beleértve a veszélyes áru szállítást) helyzetének illetőleg állapotának valamint szociális ellátottságának ellenőrzésére, a munkavégzések, munkafolyamatok technológiai eljárások, a munkahelyi rend vizsgálatára. A szemlén tapasztalt hiányosságok minden esetben jegyzőkönyvben kerülnek rögzítésre, benne foglalva a megszüntetésre tett intézkedéseket, a határidőket, valamint felelős személyeket. Ellenőrizni kell a hiányosságok a kitűzött határidőre történő megszüntetését, mulasztás esetén a felelős személyekkel szemben felelősségre vonást kell alkalmazni. A szemlék megszervezéséről, a résztvevők értesítéséről, a jegyzőkönyv elkészítéséről és az illetékesekhez való eljuttatásáról az Ügyvezető Igazgató által megbízott személy gondoskodik.
- 49 -
7 A biztonsági jelentés készítői A cargo-patner Kft. biztonsági jelentését a Fire-chem Kft. dr. Szakál Béla és Cimer Zsolt készítette. A biztonsági jelentés következmény- és kockázatelemzés fejezeteiben az Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tűz- és Katasztrófavédelmi Intézet működött közre. A biztonsági jelentés összeállításában, az adatszolgáltatásban részt vettek továbbá a cargopatner Kft. szakemberei.
Szakértői adatok: Dr. Szakál Béla Email:
Szakal.Bela@ ybl.szie.hu
Végzettség:
Okleveles vegyészmérnök Veszélyes Áru Biztonsági Ügyintéző
Cimer Zsolt Email:
[email protected],
[email protected]
Végzettség:
Okleveles vegyészmérnök
(BME 58/1999.)
Mérnök-közgazdász
(BKE VE-9/2002.)
Tűz- és katasztrófavédelmi mérnök
(YMMF L-27/2006.)
Munkavédelmi technikus
(SOTER-LINE MVED/5/5/2011.)
- 50 -
