Búzatermelési kisérletek ezidei eredményei. Összehasonlitó kisérlet bánáti, Urtoba- és Square-headed búzával. A kapálás hatása. A temesvári concentrált marhatrágyával elért eredmények. Kiindulva azon általánosan helyesnek elismert elvbıl, hogy hazánk mezıgazdasági ıstermelésénél mint eddig, úgy ezentúl is föképen a gabonanemőekre leszünk utalva, és hogy ennélfogva a földbirtok jövedelmének emelésére leghathatósabban gabonaterméseink fokozása által hathatunk ki: a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet kisérleti telkén eszközölt kisérleteimnél évek óta a gabonanemüekre fektettem a fısúlyt, elsı sorban azt a gyakorlati jelentıségü kérdést vetvén föl, hogy más fajváltozatok megválasztása és különbözı mivelési és trágyázási eljárások által a gabonaféléknél minı termésfokozás érhetı el? Következıkben csupán ıszi búzával eszközölt kisérleteim ismertetésére szorítkozom. Ezek egyike különféle búzafajták terméstfokozó hatásának kideritésére volt irányozva. Nem szenved ugyanis kétséget, hogy a talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelı fajták megválasztása által a búzánál, épúgy mint más növényeknél, nagyobb, biztosabb és jobb minıségü termések elérhetık, anélkül hogy ezen intézkedésünk által a termelési költség lényegesen fokoztatnék, – fölmerül tehát az a kérdés, hogy búzaterméseink fokozása czéljából minı fajtákhoz folyamodjunk? Hazánkban általánosan a bánáti búza van legjobbnak, termelésre legalkalmasabbnak elismerve, s habár kiváló tulajdonságai, nevezetesen alkalmazottsága éghajlati viszonyainkhoz, edzettsége a téli fagyok ellen és szemtermésének kitünı volta el nem vitatható, mindazáltal vannak oly árnyoldalai is, melyek miatt bizonyos körülmények között sikerrel nem termelhetı; ezek sorába tartozik nagy hajlama a megdülésre és megrozsdásodásra, valamint más búzafajtáknál, csekélyebb szemtermése. Oly viszonyok között tehát, hol a bánáti búza vagy a megdülésnek nagyon alá van vetve, mint ez gazdag talajoknál tapasztalható, vagy hol átlagtermései nagyon csekélyek, mint ez soványabb és homokos talajokon az eset: ott bizonyára helyén lesz más búzafajta megválasztása. Ellenben hol a bánáti búza tapasztalat szerint jól díszlik, határozottan hiba lenne más válfajhoz folyamodni, mert minıség és kelendıség tekintetébcn egyik sem fogja egyhamar felülmulni; ily viszonyok között termései fokozását gondosabb mívelés által érhetjük el. Vázoltuk azon viszonyokat, melyeik között más búzafajta termelése indokolt, csakhogy a termelendı válfaj helyes megválasztása – tekintettel a búza tömérdek fajváltozataira – nem éppen könnyü dolog, kivált nálunk, hol a kisérletezés ügye mezıgazdaságunk nagy hátrányára még egyáltalában szervezve nincs és hol vetımag-termelı állomások hiányában csupán magkereskedıkre vagyunk utalva, kik a gazda speciális igényeit nem ismerve, többnyire valami új, nagynevő válfajt méregdrágán a termelı rendelkezésére bocsátanak. Hogy ezek a legtöbb esetben nem válnak be és nem válhatnak be, könnyen megmagyarázható, mert minden válfaj csak bizonyos, speciális igényeinek megfelelı viszonyok között képes elınyös tulajdonságait érvényesíteni, mint ezt az alább közlendı kisérletek is világosan ki fogják mutatni. Mindazáltal sikerült egyes kiválóbb gazdáinknak czéljaiknak megfelelıbb búzafajtákra szert tenni, melyek ezek útján folyton terjednek. Ezek sorába tartozik az Urtoba-, a Square-headed
és a Szent-Ilona búza, melyek hazánkban is helyen kint kitünı sikerrel termeltetnek; de lesznek bizonyára mások is, melyekrıl azonban sajnálatomra tudomásom nincs.1 Az Urtoba-búza, mely Zalamegye meszes és homokos földjein, a bánátinál bıvebben termınek bizonyult s ott máris meglehetıs kiterjedésben termeltetik, Oroszországból származik, tehát keleti fajta. Kalásza kopasz vöröses, szeme vöröses-sárga és hosszabb, mint a bánáti-é; lisztje, a gyulakeszi molnár állitása szerint, kifogástalan. A telet jól kibirja. Kisérletemhez a vetımagot Rajky Lajos gyulakeszi földbirtokos úrtól nyertem; de kiemelendınek tartom, hogy ez az Urtoba-búza a Dr H. Werner „Die Sorten und der Anbau des Getreides” czimü nagy mőben leirt Urtoba-búzával teljesen meg nem egyezik, amennyiben utóbbi halványsárga kalászszal és viaszsárga gömbölyded szemmel birna. Kérdés tehát, hogy melyik a valódi Urtoba-búza? Azonban efféle kérdések eldöntése a gazdasági növénytani irodalom jelen, még zsenge korát élı stadiumában annál bajosabb, minthogy ugyanezt a válfajt gyakran különféle néven áruba bocsátják; másrészt pedig bizonyos név alatt elıforduló válfaj, különbözı forrásokból beszerezve, néha oly lényeges eltéréseket mutat fel, hogy ezek egyszerü elfajzásra vissza nem vezethetık, s szerény véleményein szerint itt is ily eset forog fenn.2 Összehasonlitó kisérletem másik tárgyát Shiriff szegletes kalászu búzája (Shiriff’s Squareheaded Wheat) képezte, mely Skócziából származik, tehát az Urtobával ellentétben a nyugati búzák sorába tartozik és általánosan elismert bıtermısége miatt kivált Angolhonban, Dániában és Észak-Némethonban nagy kiterjedésben termeltetik. Rövid, tömött, szegletes kalásza vöröses és szálkátlan; szalmája vastag, minélfogva a megdülésnek kitünıen ellentáli; szeme az eredetinél gömbölyded, pirosszinü és lisztes töréső, nem szolgáltat azonban jó lisztet, minélfogva a molnárok ezt a búzát nem kedvelik. Kisérleteimhez pedig fıkép azért választottam ezt a fajtát, mert a megdülésnek és a rozsdának kitünıen ellentáll s a verebek nem bántják. A Square-headed, másként dán búzát 1883 óta termelem, egyebeken kívül elfajzása tanulmányozhatása czéljából is, mely tekintetben arra az eredményre jutottam, hogy ez a búzafajta hétévi termelés alatt lényeges, jobban mondva typikus jellegébıl semmit nem veszitett, hogy azonban a szem szine, nagysága és törése lényegesen megváltozott; világos piros színe sötétebbé, törése aczélossá vált, a szem nagysága pedig hanyatlott; míg ugyanis az eredetinél 1000 szem 42 g/-ot nyomott, lesülyedt ez a súly 1889-ben 33 g/-ra; másrészt valószinü, hogy sikértartalma és ezzel karöltve lisztje minısége javult. Összehasonlitás czéljából harmadiknak ıszi bánti búza termeltetett. Mindhárom búzafajta egyenlı körülmények között márga-altalajjal biró meszes vályogtalajon termeltetett; elıveteményök trágyázott csalamádé volt, melynek letakaritása után az egész terület augusztus 21-én sekély tarlótörésben és utólagos boronálásban, szeptember 22-én középmély vetıszántásban részesült. Vetése szeptember 25-én kézi sorvetıgéppel végeztetett. 1
Nagyon kivánatos, hogy mindazok a gazdák, kik idegen származásu, egyáltalában nem bánáti búzát sikerrel termelnek, azt péld. jelen folyóirat útján a nagy gazdaközönség tudomására hoznák, mert ez volna jobb válfajok terjesztésének legegyszerőbb módja; másrészt csak ezen az uton tisztázható idıvel a válfaj-megválasztás fölötte fontos, de kivált nálunk még kellıen nem méltatott kérdése. Számos culturnövénynél egyáltalában még nem is ismerjük a nálunk termelt válfajokat, melyek között bizonyára sok becses, nemesitésre érdemes is létezik, s melyekre mint kipróbált és meghonosodott fajtákra magváltoztatásnál a fısúly fektetendı lenne. 2 Hasonló zavarok elkerülhetése czéljából fölötte óhajtandónak tartom, hogy gazdasági culturnövényeink válfajainak helyes nomenclaturája végre botanikai alapon megállapíttatnék.
Minden fajtának 2/10 kat. holdnyi terület volt szánva, melynek egyik fele 12, másik fele kapálás czéljából 25 c/m -nyi sortávol szerint vettetett el. Az így keletkezett hat részlet azonkivül felerészben Saxl-féle concentrált marhatrágyával trágyáztatott meg február 18-án olyformán, hogy egy fél részletre, illetve 1/20 kat. holdra 17.5 k/g trágya, kerüljön, mi kat. holdankint 3.5 q-nak felel meg. A parcellák csoportositása ennélfogva a következı volt:
Mindhárom búzafajta a különben hosszu és zord telet jól kiállotta; bokrosodás tekintetében elsı helyen állott az Urtoba, utána következett a bánáti, ellenben a Square-headednél csekélyebb mérvő volt, úgy, hogy sőrőbb vetése daczára, kivált kapált részletén, a talajt nem borította el teljesen. A virágzás és érés tekintetében következı magaviseletet tanusitottak: A bánáti búza virágzani kezdett az Urtoba-„ „ „ „ a Square-headed „ „
május 26-án, sárgaéretté vált „ 29-én, „ „ „ 4-én „ „
julius 28-án, „ 2-án, „ 7-én.
A kedvezı májusi idıjárás következtében a bánáti búza részben megdült, de annál nagyobb mérvő volt az Urtoba megdülése, míg a Square-headednél a megdülésnek nyoma sem volt. A május hóban föllépett rozsda elıször és legfeltőnıbben a bánáti, azután az Urtoba-búzát lepte el; legcsekélyebb mértékben a Square-headednél mutatkozott, de a teleutosporák korai képzıdése miatt lényeges kárt egyiknél sem okozott. Mint ebbıl kitünik, a három búzafajta úgy a bokrosodás, virágzás és érés, valamint a megdülés és rozsdásodás tekintetében egymástól lényeges eltérést mutatott fel, mely eltérések végeredménye az alább közölt terméseredményekben világos kifejezést nyer. A kapálás a bánáti, de kivált a Square-headed búzánál feltünı hatásu volt, míg a teljesen megdült Urtobánál negativ eredményre vezetett; ellenben a trágyázás hatása a búza tenyészideje alatt egyik fajtánál sem volt észlelhetı, vagyis a trágyázott és nemtrágyázott részletek között absolute semmi különbség nem mutatkozott, habár a trágyaszer elég korán alkalmaztatott és érvényre juthatására az idıjárás, legalább az elsı idıben, egészen a kalászhányásig nagyon kedvezı volt.
Egyéb adatok, valamint a cséplésnél elért eredmények a következı táblázatban vannak egybeállítva:
Ezen adatok összevetésénél következı eredményekre jutunk: 1. A három jól kifejezett jelleggel biró búzafajta közül a legnagyobb szem- és egyúttal szalmatermést az Urtoba-búza, a legcsekélyebbet a Squareheaded búza szolgáltatta; a bánáti kettıjök között foglal helyet, és ha szemtermését 100-nak veszszük, akkor az Urtoba-é 117, a Square-headed-é 90. Nem szenved tehát kétséget, hogy a helyi viszonyok között az Urtobabúza, mely a bánáti búza holdankinti szemtermését 239 k/g-mal meghaladta, figyelemre méltó válfaj, habár hektoliter-súlya csekélyebb volt, mi a megdülés következménye. Azonban ily kisérletek csak helyi értékkel birván, azok általánositásától óvakodnunk kell, minélfogva korántsem czélom az Urtobat búzát a bánáti fölé helyezni; hanem ezen, mint mások által eszközölt kisérletek alapján bátran állítható, hogy az Urtoba-búza nálunk is, bizonyos viszonyok között, nevezetesen száraz jellegü, meszes vagy homokos, úgyszintén csekélyebb igényei miatt soványabb talajon kiváló jelentıségü; ily viszonyok között a bánátinál bıvebb termései miatt értékesebbnek fog bizonyulni. Másrészt nem következik kisérletemböl, hogy a Square-headed nálunk sehol értékkel nem birna, habár szemtermése 147 k/g-mal csekélyebb volt, mint a bánáti-é; de voltak évek, midın utóbbit meghaladta, nevezetesen:
Az 1889-ki évet is belevéve, termett a bánáti kat. holdankint 1133, a Square-headed 1166 k/g szemet; a különbség tehát nem lényeges. Ezen adatokból egyúttal kitünik, hogy a Squareheaded az idıjárás kedvezıtlensége iránt sokkal érzékenyebb, mint a bánáti, mire termései nagyobb ingadozásából következtetni lehet; másrészt úgy látszik, hogy a helyi viszonyok között bıtermısége csökkent, mi bizonyára a szem absolut súlyának fentebb emlitett sülyedésére vezethetı vissza, mivel egyetemben a szem nagysága is hanyatlott. A Square-headed búza felkarolására azonban nem annyira nagyobb szemhozama fog inditani, hanem azon jellemzı sajátsága, hogy a megdülésnek kitünıen ellentáll; azért gazdag, televénydús és üdefekvésü talajokra nézve, hol a bánáti búza a megdülésnek olyannyira alá van vetve, hogy normális terméseket nem szolgáltat, a Square-headed legalább kisérletképen ajánlható. Igaz ugyan, hogy csekély térfogat-súlya és ezzel járó csekély sikértartalma miatt a molnárok nem nagyon kedvelik, kelendısége tehát korlátolt; de ha az alacsonyabb árából származó hátrányokat bı szemtermése ellensúlyozza, akkor termelése mégis jövedelmezıbb lehet a jelzett viszonyok között, mint a bánáti-é; azonkivül meglehet, hogy több éven át termelve, talaj- és éghajlati viszonyai behatása alatt kedvezıen átalakul, súlyosabbá és sikérdúsabbá válik, mire Weigeman idevágó kisérletei alapján számíthatunk; ezek szerint tartalmazott az eredeti angol Square-headed 7.31 % sikért, Németországban hat éven át termelt ily búza az utolsó évben 10.44 %-ot, – vagyis annyit, amennyit a hasas német búza tartalmazni szokott. Hogy különben a nyugati fajták jellegével biró búzák némelyike hazánkban máris sikerrel termeltetik, ennek bizonyitékául felhozhatom az ózsáki kincstári uradalmat, melynek szakavatott bérlıje; Leopold Sándor úr, évek óta a duzzadt szemü búzák (Triticum turgidum) sorába tartozó Szent-Ilona búza egy nemesitett féleségét termeli, bizonyára azért, mert ez a búza a rozsdának és megdülésnek a Square-headednél is jobban ellentál, minélfogva kövér ligettalajon – minı az ózsáki – jóval nagyobb és biztosabb terméseket szolgáltat, mint a bánati, mely ily viszonyok között a termelıt gyakran cserben hagyja. Mindezeknél fogva megrögzött szokáson alapuló elıitéletek sorába vélem sorolhatni azt az általánosan elterjedt nézetet is, hogy hazánkban termelésre kizárólagosan csak a bánáti búza alkalmas; megengedem, hogy ez a tétel a búzatermelésnek szánt terület legnagyobb részénél érvényes, de azokra nézve, kik a búzatermelésnél egyik vagy másik irányban kedvezıtlen, túlsovány vagy nagyon gazdag talajra vannak utalva, a jövedelmezı búzatermelés alapföltételét egy a helyi viszonyoknak a bánátinál jobban megfelelı válfaj kipuhatolása fogja képezni. 2. A kapalvamívelés tekintetében a szóban forgó három búzafajta egymástól lényegesen eltérı magaviseletet tanusitott. Adott ugyanis
Vagyis: míg a kapálás folytán a holdankinti szemtermés a bánátinál 135, a Square-headednél plane 315 k/g-mal gyarapodott, addig az Urtobánál csökkentıleg hatott, nála a kapált részlet 120 k/g-mal kevesebbet termett; a szalmatermés a bánáti búza nemtrágyázott részletének kivételével a nemkapált részleteken határozottan magasabb volt, mely jelenség a szalmaárak legalább vidékenkinti emelkedése folytán szintén figyelemre méltó. Ezen adatokból, a szemtermést illetıleg, azt vélem következtethetni, hogy a kapálás iránt valamely búzafajta annál hálásabb, minél nagyobbak az igényei; a legcsekélyebb igényő Urtoba-búza egyáltalában nem hálálta meg, míg a nagyigényő Square-headed hozama azáltal lényegesen fokozódott és bizonyára még nagyobb fokozást felmutatott volna, ha a junius hóban beállott aszályos idıjárás ezt a késınérı fajtát fejlıdésében meg nem akasztja. A szemtermés minıségére, nevezetesen annak térfogat- és absolut súlyára a kapálás kedvezıen befolyt, de feltünı eredményeket nem szolgáltatott. A kapálvamívelésnek legalább részben való alkalmazása tehát nálunk is tanácsolható, kivált jobb talajon és igényesebb válfajoknál. 3. Hátra van még a Saxl-féle concentrált marhatrágya hatásának kideritése. A trágyát Saxl testvérek kisérletezés czéljából ingyen engedték át; mikénti alkalmazásáról már fentebb emlékeztem meg, szintúgy emlitém, hogy a búza tenyészete alatt a trágya hatása egyik fajtánál sem volt észlelhetı; föl kellett tehát tételeznem, hogy az adott viszonyok között a trágyának valami szembeszökı hatása nem lesz, mely föltevésemet a nyert és fentebb közölt terméseredmények teljesen igazolták; ezek szerint kitett a holdankinti szemtermés:
A concentrált marhatrágya, ezen adatok szerint, a bánátinál és Square headednél némi termésfokozást eredményezett ugyan, mely azonban oly csekély mérvü és majdnem a kisérletezésnél elkerülhetlen hibák sorába sorolható hogy a holdankint legalább is 18 frtra tehetö trágyázási költséggel semmi arányban nem áll, az Urtobánál pedig negativ eredményt adott a trágyázás. Nem lehet szándékom ezen egy kisérlet alapján a szóban forgó trágya fölött pálczát törni, mert biztos tudomásom van róla, hogy más helyeken nagyon hatásosnak bizonyult, habár – úgy hiszem – kétséget nem szenved, hogy növény-tápszerbeli beltartalmához képest aránytalanul drága; mindazáltal néhány következtetés levonható már ezen kísérletbıl is, nevezetesen az, hogy ezen trágyaszer, mely a növényi tápanyagokat nehezen oldódó alakban tartalmazza, nem meszes talajra való, mint ezt hasonló okokból a Thomas-salaklisztnél szintén volt alkalmam észlelhetni; továbbá valószinünek látszik, hogy a nagyobb igényü
búzafajták a caricentrált trágya iránt háladatosabbak, mint a csekély igényüek, mely jelenségre már a kapálvamívelésnél is utaltam. A szemtermés térfogat-súlyára a trágyázás kedvezıleg hatott, azt 0.5 egész 1 k/g -mal fokozván, ellenben a szalmatermésre nem volt befolyással. Végig tekintve az imént közölt kisérleteken, azon végeredményre jutunk, hogy bizonyos viszonyok között a válfaj-változtatás a termések nagyságára feltünıbben kihat, mint bizonyos mívelési módok, minélfogva aránylag alacsony búza-átlagterméseink3 fokozását czélzó intézkedéseinknél a megfelelı válfaj megválasztására kiváló gond forditandó; hogy továbbá – bizonyos mívelési, illetve trágyázási eljárások különféle búzafajtáknál eltérı hatást szülvén – minden egyes typikus válfaj speciális igényeinek megfelelıen mívelendı, mert a jellegéhez tartozó elınyös tulajdonságok, jobban mondva képességek teljes érvényre csak e föltétel mellett juthatnak. Ha ennélfogva nyugati szomszédaink magas búzaterméseit – ha nem is elérni, de legalább megközeliteni akarjuk, azt csakis helyesen megválasztott válfajok igényeiknek megfelelı mívelése által tehetjük. Hensch Árpád.
3
Jekelfalussy és Vargha „Közgazdasági és statisztikai Évkönyv”-e szerint (I. évfolyam, 131. l.) volt az átlagos hektáronkinti búzatermés az 1881–1885-ig terjedı években: Nagy-Britanniában 27–43 H/l Német-Alföldön 22.40 „ Belgiumban 20.41 „ Németországban 16.79 „ Francziaországban 15.74 H/l Ausztriában 14.17 „ Magyarországon 14.25 „
