Bulányi György
PÁL-SZINTÉZIS
KRISZTUS
KERESZTJE
".. .is ten nek tet szö kké let tün k ing yen , Isten ajándékából...aki Jézust engesztelőáldozattá tette Jézus vérigmenő hűsége alapján..." (R 3,24-5)
ELŐSZÓ A jelen kötet csak része egy a páli tanítást dogmatikai és morálteológiai szempontból egyaránt feldolgozni akaró szintézisnek. Az eddig elkészült egységek: Kikhez jut el a szeretet? (K.A. 74-4/35-77) Örömhír az igéret beteljesüléséről, az örökségről (K.A. 75-4/61-88) Krisztus törvénye (K.A. 76-4/43-99 és 77-5/1-83). E három egység elmondja, hogy Pál tanítása nem determinista, mert mindenkinek lehetősége van Isten igéretének megszerzésére; hogy ez az igéret Isten transzcendens Országának a birtokbavételét jelenti; hogy a birtokbavételnek kihagyhatatlan feltétele, hogy teljesítsük Krisztus törvényét. "Krisztus keresztje" címmel a jelen kötet az Isten által teljesített feltételről számol be. A páli tanítás anyagaként az Üjszövetség corpus paulinumának csak 13 levele szolgált; a Zsidó-levél nem, és a Cselekedetek Pál ajkára adott szavai is csak kiegészítő és nem meghatározó jelleggel. (Zárójelbe tettem tehát a közvetlen páli eredet kérdését s Pál-szintézisem a 13 levélből álló corpus paulinumot teszi vizsgálat tárgyává.) A levelek időrendjére vonatkozóan is kitartottunk a hagyományos szemlélet mellett: a. fogság előtti levelek: 1T, 2T, G, 1K, 2K, R - 51 és 58 között; b. fogságból írt levelek: E, F, K, Fm - 60 és 62 között; c. fogság után írt levelek: 1Ti, T, 2Ti. A jelen kötetben bőségesen szerepelnek szóstatisztikák. Az egyes szavak relatív gyakoriságának mutatóját (rgym) a következöképpen számítjuk ki. Ha egy adott szó az Úsz egészében pl.100 ízben fordul elő, és az Úsz 27 könyvének egyikében - amely az Úsz egész szövegének 10 %-át teszi ki - ez a szó nem tízszer, hanem húszszor fordul elő, akkor ebben a könyvben ennek szónak a relatív gyakorisága - éppen kettő (rgym=2). A páli szövegeket a görög eredeti alapján fordítottam. A fordítás során elsősorban a Jeruzsálemi Biblia (JB), a francia ökumenikus biblia (TOB) és a magyar protestáns revizió fordításait vettem figyelembe. Budapest, 1978.
Bulányi György
- 4-
I.
TÉN Y
-
O K
-
C É L
1. A KERESZTHALÁL TÉNYE a. A kereszthalál hangsúlya A kr is zt us es em én y je le nt ősé gé t ku ta tó Pá l ne m az Is te n me g te st es ül és éb en , ha ne m a me gt es te sü lé s eg y (i ll et őle g ké t) sp ec iá li s ve le já ró já ba n-fo ly om án yá ba n, ti . a ke re sz th al ál ba n (é s a fe ltá ma dá sb an ) lá tj a a kr is zt us es em én y je le nt ősé gé t. A jé zu si ön ér t e l m e z é sb e n h a ll a t l a n h a ng s ú l yú , h o g y a z A t ya k ü l d t e , e lj ö tt , majd elmondta és tette mindazt, amit az Atyánál látott és hal lo tt . A jé zu si ön ér te lm ez és be n a Go lg ot a és a fe lt ám ad ás mi nd ez ek ne k cs ak kö ve tk ez mé ny e. Pá ln ál vi sz on t ne m ha ng sú ly os az , am it Jézu s a há ro m év al at t te tt és ta ní to tt , ha ne m az a ha ng súl yo s, hogy meghalt és feltámadott; különösen az, hogy meghalt. Pál kr is zt us ér te lm ez és éb en a ha lá l ne m a há ro me sz te ndős m űkö dé sn ek , ha ne m va la mi má sn ak a kö ve tk ez mé ny e. Kö ny vü nk ép pe n ez t a va la mi mást szeretné megmutatni. A jé zu si ön ér te lm ez és gy ak ra n be sz él a kü ld és és jö vé s te rm inu sa iv al a me gt es te sü lé sr ől. Pá l mi nd ös s ze ké t íz be n te sz em lí té st ar ró l, ho gy az At ya el kü ld te ho zz án k a Fi át :" Mi ko r el ér ke ze tt az idő te lj es sé ge , Is te n el kü ld te a Fi át , ak i as sz on yt ól sz ületett... Isten elküldte a Fiát a b űn ö s te s t he z h a s o n ló f o r má ba n. .. "( G 4, 4; R 8, 3) . Az "e lj öv és ről" is csa k ké t íz be n te sz em líté st . Eg ys ze r té te le se n, de ez al ka lo mm al is id éz ve eg y má r li tu rgi ku ss á je ge se de tt me gá ll ap ít ás t: "M ik or el ér ke ze tt az id ő te lj es sége, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született..." (G 4, 4; R 8, 3) .A z "e lj öv és r ől" is cs ak ké t íz be n te sz em lí té st . Eg ysz er té te le se n, de ez al ka lo mm al is id éz ve eg y má r li tu rg ik us sá je ge se de tt me gá ll ap ít ás t: "I ga z és te lj es el fo ga dá sr a má lt ó az az ál lí tá s, ho gy Kr is zt us el jö tt a vi lá gr a. .. (1 Ti 1, 15 , má so ds zo r pe di g eg y Iz ai ás-id éz et et al ka lm az va Jé zu sr a (E 2, 17 ), am el yr e azo nn al vi ss za té rü nk . Ez en fe lü l a pa sz to rá li s le ve le k, és cs ak azo k, 4 íz be n be sz él ne k a kü ld és és jö vé s er ed mé ny ét ös sz ef og la ló me gj el en és ről. Eg y íz be n me gi nt cs ak li tu rg ik us sz öv eg et id éz ve : ". .. me gj el en te te tt (E ph an er ót hé ) te st be n" (1 Ti 3, 16 ). A má si k háro m íz be n má r a ta rt al má t is me gj el öl i en ne k a me gj el öl és ne k: Iste n "a já nd ék a me gj el en t (p ha ne ró th ei sa n) a mi Me gm en tőnk , Kr is ztu s Jé zu s me gj el en és e ált al (d ia ep ip ha ne ia s) "( 2T i 1, 10 )" .. .m er t me gj el en t (e pe ph an é) Is te n, a mi Me gm en t őnk aj án dé ka " (T 2, 11 ) "...amikor megjelent (epephané) a mi megmentő Istenünk jósága és me ne rs ze re te te " (T 3, 4) . Al ap já ba n vé ve en ny it mo nd Pá l a me g te ste sü lé s té ny éről. Mí g az ev an gé li st ák cs ak az ut ol só fe je ze te kb en ad já k el ő Jé zu s ha lá lá t és fe lt ám ad ás át , és ír ás ai k dö nt ően na gy ré sz ét an na k be mu ta tá sá ra sz e nt el ik , ho gy Jé zu s já rt a az or sz á go t, s kö zb en ta ní to tt és jó t cs el ek ed et t, ad di g Pá l - cé ljá na k me gf el elően - ez t a jé zu si te vé ke ny sé ge t al ig ha sz ná lj a fe l a ma ga Kr is zt us t - ér té sé re . Am i ha lá lo n és fe lt ám ad ás on in ne n va n a jé zu si él et be n, ar ró l Pá ln ál ne m so k em lí té st ta lá lu nk . Ö t íz be n sz ól Jé zu s em be ri sz ár ma zá sá ró l: " az At yá k kö zü l va ló te st sz e ri nt (R 9, 5) , Dá vi d ma gv áb ól va ló (2 Ti 2, 8) , Áb ra há m iv ad ék a (G 3, 16 ), a mó ze si tö rv én y al at tv al ój a le tt " (G 4, 4) . Mi nd ez ek a pá li ny il at kö za to k ös sz es en cs ak an ny it ak ar na k mo nd an i, ho gy a me gte st es ül és a vá la sz to tt né p kö ré n be lü l tö rt én t. A F-be n kö zö lt , és a század közepére már liturgikus szöveggé érett hitformula a
-5ha lá l és a fe lt ám ad ás té ny e me ll et t ny om at ék oz za ug ya n mé g a va lósá go s em be rs ég et : "e mb er i al ak ba n je le nt me g és ma ga ta rt ás áb an is em be rn ek bi zo ny ul t" (F 2, 7) , de eh el yt is ar ra a jé zu si al ap ma gatartásra világít Pál reá, amelyből kinőhetett a Golgota. Műkö dé sé ről, ta ní tá sa ir ól , gy óg yí tá sa ir ól , cs od ái ró l ne m sz ámol be, néh ány sze mél yi , jel lem von ásá t eml íti meg csu pán : meg kic si ny ít et te ma gá t (F 2, 8) , sz ol ga - al ak ot öl tö tt ma gá ra (F 2, 7) , sz elí d (2 K 10 ,1 ) és ál lh at at os vo lt (2 T 3, 5) . Ez ek ne k a vo ná so kn ak a po nt os ít ás a ol yk or be pi ll an tá st en ge d m űkö dé sé be : a kö rü lm et él ts é g s z o l g áj a l et t ( R 1 5 , 8 ) , ér t ü n k s z e gé n n y é l e t t , b á r g a zd ag vo lt (2 K 8, 9) . De műkö dé sé ne k ta rt al má ra cs ak az em lí te tt Iz ai ás-id éz et ut al az E-be n: "é s el jö vé n bé ké t hi rd et et t ne kt ek (p og ány ok na k) , tá vo ll ev őkn ek és bé ké t a kö ze ll ev őkn ek " (z si dó kn ak ); az aláhúzott rész az idézett Izaiás-szöveg (Iz 57,19 ill. E 2,17). E jé zu si hi rd et és-ta ní tá s kö ze le bb i ta rt al már a cs ak a "K ri sz tu s tö rv én ye " (G 6, 2) ki fe je zé s ut al . Cs ak ez vi lá gí t re á a tö r vé ny ta dó , te há t ta ní tó Jé zu s műkö dé sé re . Ez a ki fe je zé s, va la mi nt az im én t em lí te tt sz eg én y- sz el íd -ál lh at at os ki té te le k ut al ná na k te há t cs up án ar ra , ho gy Jé zu s év ek en ke re sz t ül ta ní to tt kö rü nk be n, és él et e pé ld áj áv al be is mu ta tt a az t, am it ta ní to tt . Az e va ng él iu mo k Jé zu s aj ká ra ad ot t an ya ga le he t ővé te tt e a Cu r De us ho mo ? ké rd és én ek a me gv ál as zo lá sá t a ha lá lt ól és a fe ltá ma dá st ól el vo na tk oz va is . Az Örö mö t- hi rd ető, a Ta ní tó , az Él et et -ad ó cí mű fe je ze te k nu me ru sa i sz ám ol na k be a KI O "M ié rt jö tt ?" cí m ű kö te té be n an na k a Jé zu sn ak az ön ér te lm ez és ér ől, ak i kö rü nk be n él t és műkö dö tt . (K ID = Ke re ss ét ek az Is te n Or sz ág át 19 68 - 19 71 öt kö ny v ben: I. Ho nnan jött ?; II. Miért jött?; II I. Az Út (k ét kötetb en); IV . Ne m fo ga dt uk be ; V. Az or sz ág .) az ez ek t ől el kü lö nü lő "É le té t-ad ó" cí mű fe je ze tb en so r ke rü lh et et t a Cu r de us ho mo cr uc if ixu s? ké rd és én ek a me gv ál as zo lá sá ra . az t az er ed mé ny t ka pt uk ot t, ho gy Jé zu s ha lá lá na k ug ya na z vo lt a cé lj a, mi nt él et én ek . Él et é ve l a Sz en th ár om sá gb ól kö zé nk ho zo tt "o rs zá g" él et ét ak ar ta be muta tn i; s ha lá lá va l-fe lt ám ad ás áv al is ar ró l te tt bi zo ny sá go t, ho gy a kö zé nk ho zo tt él et mé g ak ko r is él he tő, ha bi ol óg ia i ér te le mb en cs ak ha ll ha tó na k bi zo ny ul (2 7f nu m) . Pá ln ak vi sz on t cs ak a me gh aló és fe lt ám ad ó Jé zu sr a va n sz em e. A Cu r De us ho mo ? ké rd és re a pá li te ol óg ia - kü lö n - ne m is vá la sz ol . Le gf el je bb kö zv et ve vá la sz ol , és en ny it : az ér t le tt em be r, ho gy ke re sz tr ef es zí te tt em be r le gy en be lőle . En ne k kö ve tk ezt éb en a pá li te ol óg ia sz in te ti zá lá sa át ug or ja a me gt es te sü lé s- műkö dé s ér te lm ét a KI O em lí te tt kö te té be n sz in te ti zá ló "É le te t- ad ó" fe je ze te t, s az on na l rá té r a jé zusi ha lá l ér te lm ét me gá ll ap ít an i ak ar ó fe la da tr a. Ar ra , ho gy me gm agy ar áz za , mi t is je le nt a pá li me gá ll ap ít ás : "o da ad ta ma gá t bűneinkért" (G 1,4; 1Ti 2,6;T 2,14). b. A mi Urunk Jézus Krisztus élete Szent Pál szerint Tegye a fentieket még nyilvánvalóbbáa a páli levelek alapján ös sz eá ll ít ha tó Jé zu s - él et ra jz , am el yb ől ki vi lá gl ik , ho gy Pá l sz emé be n mi nd az , am i me ge l őzi a Go lg ot át cs ak el őzm én y, és cs ak a Golgota a feltámadás és a megdicsőült élet által válik jelentőssé I s t e n f o r m á j á b a n l é v é n n e m t ek i n t e t t e z s á k m á n y n a k , h o g y eg ye nl ő az Is te nn el , ha ne m ki ür es ít et te ön ma gá t (F 2, 6 - 7) . A vilá gr a jö tt (1 Ti 1, 15 ), és me gj el en t a mi Üdv öz it őnk , Jé zu s Kr is ztus (2Ti 1,10); nyilvánvalóvá lett testben (1Ti 3,10). Az at yá k kö zü l va n a Kr is zt us te st sz er in t (R 9, 5) , me rt Dá vid magvából származott test szerint (R 1,3), a Dávid magvából va-
- 6 ló (2Ti 2,8), Ábrahám ivadéka (G 3,16). Mert amikor eljött az idő teljesség e, elkül dte Isten az Ő fiát, aki asszo nytól szárm azott és a törvény alattvalója lett (G 4,4). Emberi alakban jelent meg és mag ata rtá sáb an is emb ern ek biz ony ult (F 2,7 ), mer t a b űnös te st he z haso nl ó fo rm áb an kü ld te el tu la jd on Fi át az Is te n (R 8,3), aki békét hirdetett a távol levőknek és békét a közel lev őknek (E 2,17). Krisztu s, a mi Pászkabárányun k feláldoztatott (1K 5,7), aki nem önm aga ked vét ker est e (R 13, 3). meg kic sin yít ett e mag át (F 2,8 ) szo lag aal ako t ölt ve fel mag ára (F 2,7 ), a kör ülm eté lts ég szolg ája lett (R 15,8) . Értü nk szegé nnyé lett, bár gazda g volt, hog y az Ő sze gén ysé ge ált al gaz dag gá leg yün k (2K 8,9 ). Sze lid vol t (2K 10,1), s az eng ede lme ssé ge ált al let tün k Ist enn ek- tetszővé (R 5,19). Állhatatos volt (2T 3,5), úgy, hogy engedelmessé lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig (F 2,8). Az Ur Jézus azon az éjszakán, amelyen elárulták, vette a kenyeret, hálát adott és megtö rte és ezt mondt a: Vegyé tek és egyé tek, ez az én testem, amely értetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Ugyanígy vette a poharat is, miután vacsoráztak és ezt mondta: ez a pohár az új szövetség az én vérem által; ezt cselekedjétek, valahányszor isszátok az én emlékezetemre (1K 11,24-5). Szeretett minket és önmagát adta értünk (G 2,20), megváltva minket a törvény átkától, átokká lett értünk (G 3,13), mert önmagát adta bűneinkért, hogy kimentsen minket a jelenvaló gonosz világból (G 1,4). Odaadta önmagát miértünk, hogy megváltson minden gonoszságtól és megtisztítson minket tulajdon népévé, amely jócselekedetekre törekszik (T 2,4). Odaadta önmagát váltságul mindenkiért (K 1,20), hogy ne dicsekedjünk másban, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében (G 6,14), s hogy ránk áradjanak szenvedései (2K 1,5). Elárultá k (1K 11,2 3), megf eszí tették, mert nem alka lmaz ott erőt (2K 13,4), közöttünk megfeszítették (G 3,1). Megölték az Ur Jézu st (1Ti 2,15), megha lt (1T 4,14) ; mert Kris ztus értün k, ami kor még gyengék voltunk, meghalt (R 5,6). Az egy Krisztus meghalt mind enkié rt, hogy az élők többé ne önmag uknak éljen ek, hane m annak, aki értünk meghalt (2K 5,14-5). Krisztus meghalt a mi bűneinkért és eltemették (1K 15,3-4). Le is szállt a föld alsóbb részeibe (E 4,9), az alvilágba (R 10,7). Feltámadt a harmadik napon (1K 15,4), feltámadt miértünk (2K 5,15), felt ámadt a halálb ól első zsengeként az elhu nytak közü l (1K 15,20). Megjelent Kéfásnak, majd a Tizenkettőnek, azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, azután megjelent Jakabnak, majd az apostoloknak mind. Legutoljára pedig valamennyi között megjelent Pálnak is (1K 15,5-8), akit megjelenésekben és kinyilatkoztatásokban részesített (2K 12,1), aki Krisztust test szerint is ismerte (2K 5,16). Felment a magasságba (E 4,8). Így Krisztus, aki feltámadt a halálból többé már nem hal meg, a halál rajta többé nem uralkodik (R 6,9). Felemelte tett dicsőségbe n (1Ti 3,16) . Urunk a menny ben van (K 4,1) a romo lhata tlans ágban (E 6,24) . Az Iste n jobbj án (R 8,34) él az Isten hatalmából (2K 13,4). Ítélni fog élőket és holtakat az ő eljövetelekor (2Ti 4,1), amikor az Ur Jézus megjeleni k a mennyből hatalmának anygyalaival (2T 1,7). Mert maga az Ur riadóval, arkangyal hangjával és az Isten harsonájával fog leszállni a mennyből és a Krisztusban meghaltakkal együtt elragadtatunk az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Ürnál leszünk (1T 4,16-7).
- 7 c. A kereszthalál szókincse Kö rü lb el ül 40 kül ön bö z ő sz ó ut al Pá ln ál Kr is zt us ke re sz th al álá ra , tö bb mi nt 12 0 el őfo rd ul ás sa l. Le ve le in ek tö bb mi nt 10 0 ve rsé be n te sz em lí té st ró la . Az el ső ké t le ve lé be n és a há ro m ut ol só ba n (a pa sz tor ál is le ve le kb en ) ri tk áb ba n, de az id őbe li le g ez ek kö zé eső tö bb i le ve lé be n (a Fm ki vé te lé ve l) me gl eh etőse n na gy gy a ko ri sá gg al . A re la tí v (a sz öv eg me nn yi sé gh ez vi sz on yí to tt ) gy ak or isá gb an a K-é a pá lm a, az ab sz ol út gy ak or is ág ba n a R -é. Az al áb bi táblázat tegye mindezt ellenőrizhetővé. 1T 2T G 1K 2K R F E K 1T i 2T i T Cs (P ál aj ká n)
: 3 izben (2,15;4,14;5,10) : 0 :1 0 " (2,19-21;1,4;3,1.13-4;5,11.24;6,14) :2 1 (1,13.17-8.23.25;2,2.8;5,7;6,20;7,23; 8,11;10,20.26;11,24-7;15,3-4.12) : 9 (1,5-7;2,15;4,10;5,12-5.21;7,3;13,4) :3 1 (1,4;3,24-6;4,25;5,6.8.9.19;6,3-6.9-11; 7,4;8,3.11.17.32.24-5;1O,7-9;14,9.15) : 5 (1,13;2,8;3,1O-1.18) : 8 (1,7;2,13.16.18;4,9-1O,5.2.25) :1 0 It (1, 14. 18. 20 .22 .2 4;2 ,12 ,13 -14. 20 ;3 ,3) : 1 (2,6) : 1 (2,11) : 1 6 (13,27-9;17,3;20,28;26,23). 11
A Pá l ál ta l ha sz ná lt ki fe je zé se ke t az al áb bi cs op or to sí tá s ban mutatjuk be: a sz en ve dé sr e ut al ó ki fe je zé se k: pa th ém a (s ze nv ed és ), pa th ét os (s ze nv edő), pa sc he in (s ze nv ed ni ), sü mp as ch ei n (e gy üt ts ze nv ed ni ), thlipsis (szorongattatás); a ha lá l té ny ér e ut al ó ki fe je zé se k: ap ot hn és ke in (m eg ha ln i) , sü na po th ne sk ei n (e gy üt t me gh al ni ), th an at os (h al ál ), ne kr os (h al ot t) , hai ma (v ér) , som a és sar x ("m eg tört" te st) , sü nt aph ein (eg yü tt el te me tn i) , ka ta ba in ei n (a lá sz ál ln i) , mn ém ei on (s ir ), kr in ei n (e lí télni), potérion (pohár); a h al á ln em r e ut al ó ki fe je z és ek : d es m os (k öt el ék ) , x ül os (f a) , s t a u r o s (k e r e sz t ) , s t a u ro u n (k e r e s z t re f e s zí te n i ) , s ü ns t a u ro u n (együtt keresztrefeszíteni), kreman (felfüggeszteni); a ha lá l bü nt et és-vo lt ár a ut al ó ki fe je zé se k: ka ta ra (á to k) , fi am artian poiein (bűnné tenni); a ha lá l ön ké nt es sé gé re ut al ó ki fe je zé se k: di do na i (a dn i) , pa ra di do na i (á ta dn i, el ár ul ni ), as th en és és as th en ei a (e rőtl en és er őtlenség), mórfa (bolondság); a ha lá l ál do za tj el le gé re ut al ó ki fe je zé se k: th üe in (a z ál do za to t me gö lni) , th üs ia (v ér es ál do za t) , eu ód ia (i ll at - ál do za t) , hi la st éri on (e ng es zt elő ál do za t) , pr os ph or a (á ld oz at ), pó té ri on (i ta l-áldo za t) , pa sc ha (á ld oz at i bá rá ny ), ti me (á r, na gy be cs ű ál do za t) , antilütron (megváltási áldozat). A sz ók in cs ga zd ag sá ga , va la mi nt a fe nt i sz av ak el őfo rd ul ás i sűrűsé ge eg ya rá nt mu ta tj a, ho gy mi ly en je le nt ős Pá l sz ám ár a Jé zu s halála.
- 82. A PÁLELŐTTI GOLGOTA-ÉRTELMEZÉS a. A jézusi önértelmezés és ennek egyházi megértési folyamata Am in ek az ev an gé li st ák na ív ta nu i az az át -ne m-ér tő, cs ak kö zve tí tő ta nú i - a jé zu si ön ér te lm ez és ne k Jé zu s aj ká ra ad ot t su mm áj a ez: An ny i to lm ác s ut án el jö tt em kö zé te k én is , a Fi u az is te n op ti má li s to lm ác sa . Az ér t jö tt em , ho gy me gt an ít sa la k ti te ke t sz er et ni . Ak ik ne m ak ar já k t őle m ez t a sz er et et et el t an ul ni , az ok et től indítt atva ke resztr e ju ttatna k enge m. Ezek az embe rek és az őke t mozgat ó Sátá n or szága - az els ődl eg es ok oz ói a go lg ot án ak . Te tt ük mo ti vu ma te há t: ne m ak ar já k a sz er et et té rt ny er és ét . A ty ám és én sz ám ít ot tu nk er re , mé gi s od ah el ye zt ük el ib ük az él ete me t; s en ny ib en má so dl ag os an mi is ok oz ói va gy un k a Go lg ot á na k. Az ir án yo to kb an tá pl ál t sz er et et ün k mo ti vá lt be nn ün ke t er r e . A G o l g o t a e l f o g a d á s á n a k a c é l j a p e d i g r é s z ü n k r ől a b b a n ál lt , ho gy sz er et et ün kn ek vé re m om lá sá ig me nő bi zo ny sá ga új a bb ind ít ás t ad jo n ne kt ek , ho gy ti is re á te gy ét ek él et et ek et a sz eret et pr og ra mj ár a. A fe lt ám ad ás bó l pe di g ta nu lj át ok me g, ho gy a sz er et et beb iz to sí tj a az el ne m mú ló él et et . Ha lá lo m el sődl eg es ok oz ói na k cé lj a ti . ho gy ki ik ta ss an ak en ge m az él et b ől pe di g er ed mé ny te le nn ek bi zo ny ul t; me rt ak i sz er et , at tó l el ne m vehető az Élet. Az ev an gé li st ák na iv ta nú ké nt be sz ám ol na k er r ől a jé zu si ön ér te lmezésről, é s u gy a n a k k o r a rr ó l i s b e s z á m o ln a k , h o g y " n e m é r t et té k" , mi mo ti vá lh at ta Is te nt , mi cé lj a le he te tt Iste nn ek az za l, hogy a Messiást engedi halálnak halálát halni (KIO 117 num.). A Ti ze nk et tőne k a sz en ve dé sb ej el en té se k so rá n ta nu sí to tt eze n ér te tl en sé ge ne m sz ám ol ód ot t fe l a fe lt ám ad ás t kö ve tő 40 na p sor án, s nem for dul egy ért elm ű és vil ágo s ért ésb e pün kös dko r sem , az az t kö ve tő év ti ze d -év ti ze de k so rá n se m. A jé zu si ön ér te lm ez és te lj es ta rt al ma a Sz en t Lé le k ir án yí tá sa me ll et t cs ak fo ko za to sa n vi lá go so di k me g sz ám un kr a az Eg yh áz ba n az üd vt ör té ne t so rá n. A Sz en t Lé le k ne m az on na l, ha ne m a sz áz ad ok és év ez rede k fü gg vé ny ébe n ve ze ti el a Le lk et be fo ga dó ka t - a Lé le k mo nd an iv al ói t ko or diná ló ap os to lu tó do k sz er ep én ek se gí ts ég év el - "a te lj es ig az sá gr a" (J 16 ,1 3) . Ve ze ti te rm és ze te se n ol ya n ig az sá go kr a, am il ye ne k eb ben a lét ezé si mód unk ban szá mun kra egy ált alá n leh ets ége sek . Ebb en a lé te zé si mó db an ug ya ni s mi nd en ig az sá gb ir to kl ás i le he tősé g Pá lt ól né gy sz er is ny om at ék oz va - "ré sz sz er in t va ló , tö re dé ke s" (e k me ro us - 1K 13 ,9 .9 .1 0. 12 ). Az idők vé ge ze té ig ér vé ny es ug ya n i s P á l s z a va , h o g y c s u p á n "t ü k ö r á l t al h o má l y b a n l á tu n k " ( 1 K 13 ,1 2) . Ér vé ny es ez Pá lr a is , és ér vé ny es te rm és ze te se n mi nd en késői kutatójára is. b.Az ősegyházi golgotaértelmezés a Cs első felében A C s e l s ő f el éb e n L u k á cs b e s zá m o l a j e r uz s á le m i k e r e sz t é ny ek , el sőso rb an Pé te r kr is zt us es em én y -ér te lm ez és ér ől. A pá li érte lm ez és e Pá l előtt i há tt ér be ép ül be le , és e há tt ér be be ál lí tv a mu t at k oz ik me g a p ál i é rt e lm ez és ig a zi je le nt ősé ge . Á ll í tj uk , ho gy a lu ká cs i be sz ám ol ó hi te le se n tü kr öz i az Eg yh áz el ső év ti ze de in ek sz el le mi erőfe sz ít és ét a Go lg ot a ok án ak -cé lj án ak me gá ll ap ítá sá ra . Te há t ne m fo ga dh at ju k el az t a né ze te t, ho gy Lu ká cs ne m az el ső év ti ze d te ol óg iá já ró l, ha ne m a ma ga (l uk ác si ) te ol óg iá já ró l sz ám ol be . Ne mc sa k az ér t ne m fo ga dh at ju k el , me rt Lu ká cs tö r té ne tí ró na k tu dj a ma gá t, és cs ak ar ró l ak ar Th eo ph il os -n ak be sz ámolni, amit "a szemtanúk átadtak nekünk" (L 1,2). Hanem azért sem
9fo ga dh at ju k el , me rt ha sa já t te ol óg iá t ak ar t vo ln a ad ni , Pá l - taní tv án yk én t cs ak pá li te ol óg iá t ad ha to tt vo ln a Pé te r és a je ru zs á le mi ek aj ká ra . A je ru zs ál em i zs in at ró l - ké t év ti ze dd el a fe lt ám adá s ut án - ké sz ül t be sz ám ol ój a so rá n ug ya n má r me gt es zi , ho gy a zs in at on Pé te r le sz a pá li ta ní tá s sz óc sö ve (C s 15 ,1 1; vö . A kö rü lme t él é s és a j e ru z sá l em i zs in a t K. A . 76 -4/ 57 - 8) . D e az e lső és Pá l ha tá sá tó l me nt es év ti ze d (a 30 - as év ek ) so rá n - tö rt én et ír ói ti sz tj én ek me gf el el ően - a pá li vá la sz ok is me re té be n se m ad ja Pé ter és társai ajkára a maga tanítómesterének szemléletét. A pá li kr is zt us es em én y -ér te lm ez és en ne k a je ru zs ál em i ér te l me zé sn ek a há tt er éből lé p ma jd el ő a fe lt ám ad ás ut án i má so di k és ha rm ad ik év ti ze d so rá n. Az al áb bi ak ba n me gr aj zo lj uk ez t a há tt eret. c.A Golgota okozói A Go lg ot át ké t ak ar at ho zt a lé tr e: em be re ké és Is te né . Ga zd ago n do ku me nt ál t az em be ri ak ar at . A pü nk ösd i be sz éd be n Pé te r " az iz ra el it a fé rf ia kn ak " mo nd ja : "t ör vé ny sz egő em be re k (a no mo s) ke ze ál ta l od as ze ge zv e el te tt ét ek lá b al ól (a na ir eó ). .. ke re sz tr e fe sz ít et té te k" (C s 2, 22 .2 3. 36 ). A sá nt a em be r me gg yó gy ít ás a ut án Sala mo n to rn ác áb an mo nd ja ug ya nc sa k a z " iz ra el it a fé rf ia kn ak " (C s 3, 12 ): "á ta dt át ok -el ár ul tá to k (p ar ad ók at e) és me gt ag ad tá to k Pi lá tus szín e előtt .. . a sz en te t és ig az at me gt ag ad tá to k és az t ké rt éte k, ho gy eg y gy il ko s em be rt aj án dé ko zz an ak ne kt ek , az él et ve zé ré t vi sz on t me gö lt ét ek (a pe kt ei na te ) " (C s 3, 13 - 5) . An ná s és Ka ifá s je le nl ét éb en a főta ná cs el őtt mo nd ja "a né p ve ze tőin ek és vének nek " Pét er: "ke res ztr e fes zít ett éte k mon dja Ő a kő, ame ly ált ala to k, ép ít ők ál ta l me gv et ve , sz eg le tk ővé le tt " (C s 4, 10 -11 ). Mi utá n az ap os to lo k sé rt et le nü l el ha gy já k a főta ná cs ot a je ru zs ál em i ke re sz té ny ek zs ol tá rt - id éz ve (Z so lt 2, 1-2) im át mo nd an ak : ". .. a fö ld ki rá ly ai és a fe je de lm ek eg yb eg yü lt ek az Úr és az ő Fe lk en tje el le n" . Ma jd ér te lm ez ik a zs ol tá rt : "V al ób an ös sz e is jö tt ek eb be n a vá ro sb an a te sz en t gy er me ke d Jé zu s el le n, ak it fe lk en té l. .. He ró de s és Po nc iu s Pi lá tu s a po gá ny ok ka l és Iz ra el né pé ve l eg yü tt " (C s 4, 26 -7) . Is tv án di ak on us pe di g ug ya nc sa k a f őta ná cs ta gj ai na k mo nd ja sz em éb e: Jé zu sn ak "a z Ig az na k ár ul ói és gy il ko sa i le tt et ek " (C s 7, 52 ). Pé te r ké sőbb Ko rn él iu sz há za né pe és jo pp ei ki sé re te előtt is me gi sm ét li , ho gy Jé zu st "e lt et té k lá b al ól fá ra fü gg es zt vé n" (C s 1O ,3 9) . Mi nd ez ek et ös sz ef og la lv a az t ke ll mo nd anun k, hog y Jéz us hal álá nak oko zói els ősor ban a zsi dó fér fia k ill . a főta ná cs ba n ül ő főpa po k, vé ne k és ír ás tu dó k (C s 4, 5) ; má so ds or ban pedig a jelenlévő pogányok képviseletében Poncius Pilátus. De nem csak ezek az emberi keresztre-juttatók okozták Jézus ke re sz th al ál át . A pü nk ös di be sz éd sz er in t ug ya ni s az iz ra el it a fé rf ia k az "I st en el őre el ha tá ro zo tt ak ar at a és el őbb- me gl ev ő tudá sa al ap já n ki ad ot t" Jé zu st te tt ék el lá b al ól (C s 2, 23 ). Sa la mon to rnácáb an pedi g Péte r arró l beszél, hogy Iste n felh asználta, ho gy az Iz ra el it a fé rf ia k el ár ul tá k és me gt ag ad tá k Jé zu st ; ar ró l be sz él , ho gy "ig y te lj es ít et te be Is te n az t, am it el őre hi rd et et t mi nd en pr óf ét áj a sz áj a ál ta l ar ró l, ho gy sz en ve dn i fo g az Ő Fel ke nt je " (C s 3, 18 ). A je ru zs ál em i ke re sz té ny ek em lí te tt i máj a is ar ró l sz ól, ho gy He ró de s és Pi lá tu s, po gá ny ok és zs id ók az ér t ke rü lt ek kö zö s ne ve zőre Jé zu s el le né be n, ho gy "m eg te gy ék mi nd az t, am it ke ze d és ak ar at od el őre me gh at ár oz ot t, ho gy me gt ör té nj ék " (C s 4, 28 ). Is te n te há t tu dt a is , ho gy Fe lk en tj e ke re sz tr e fo g ke rü ln i; Is te n ak ar ta is , ho gy Fe lk en tj e ke re sz tr e ke rü lj ön . Az el őretudás (pro-gnósis) és az előre-hirdetés (pro-kataggallein) jel-
- 10 zi k az is te ni tu dá st . a ké ts ze r el őfo rd ul ó "a ka ra t" (b ou lé ), a "k é" , a "t el je sí te tt e" és az előre -elha tározás (p ro -oridze in) jel zi k az is te ni ak ar at ot . Az is te ni ak ar at me ge l őzi te há t a Jé zu st ke re sz tr e ju tt at ó em be ri ak ar at ot . A tu la jd on ké pp en i Go lg ot a ok o zó te há t ma ga az Is te n, me rt a gy il ko so k cs ak be do lg oz na k Is te n el ev e tu do tt és ak ar t, el ha tá ro zo tt te rv én ek . A jé zu si ön ér te lm ezés különbözik ettől: nem történt bedolgozás (vö. KIO 85c num). d. Az emberi Golgota-okozók indítékai Ho gy mi in dí to tt a Is te nt er re , er ről a sz öv eg ek kö zv et le nü l semmit sem vallanak. Ho gy mi in dí to tt a az em be rt a ke re sz tr ef es zí té sr e, er re a ké rd és re há ro m vá la sz t is ka pu nk . "T ör vé ny sz eg ők" (C s 2, 23 ) te tté k ez t Jé zus sa l; ol ya no k te há t, ak ik "a tö rv én yt ne m ta rt ot tá k me g" (C s 7, 53 ). Ez az el ső vá la sz , me ly ne k lé ny eg e: a ko rt ár sa k bűne ju tt at ta Jé zu st a ke re sz tr e. A má so di k vá la sz az el s ő vá la sz sz ub je kt ív vá lt oz at a: a b űn ősö k ne m tu dj ák , ho gy bűnö sö k; ne m isme rt ék fel Jé zu sb an a Sz en te t és az Ig az at . Pé te r ug ya ni s tu dj a, ho gy "t ud at la ns ág bó l cs el ek ed te k" az iz ra el it a fé rf ia k és ve ze tőik is (Cs 3,17). A harmad ik válasz pedig még tovább me gy, me rt ar ról beszél , hogy a Jézust kere sztref eszít ők be do lg oz ta k Is te n el őre el ha tá ro zo tt go nd ol at án ak és ak ar at án ak . Be do lg oz ta k ob je kt ív e bűnös törvényszegésükkel, bedolgoztak szubjektív büntetlenségü kb őltu da tl an sá gu kb ól fo ly óa n. E ha rm ad ik vá la sz na k a tü kr éb en mi nt ha ke re sz tr ef es zí tő te tt ük ne m is le tt vo ln a sz ab ad em be ri cselek edet, hane m in kább cs ak vé grehaj tása vo lt az iste ni szán dék na k. Sa la mo n to rn ác áb an ha ng zi k el : ke re sz tr ef es zí tő cs el ek ed et ük ál ta l "t el je sí te tt e be Is te n az ok at , am ik et az ös sz es pr óf ét ák sz áj a ál ta l el őre hi rd et et t, ho gy sz en ve dn i fo g a Fe lk en tj e" (C s 3, 18 ). A je ru zs ál em ie k im áj áb ól me gt ud ju k, ho gy a ke re sz tr ef es zí tők az ér t ju to tt ak Jé zu s el le n kö zö s ne ve z őre , "h og y me gt eg yé k, am in ek a me gt ör té né sé t Is te n ke ze és ak ar at a el őre el ha tá ro zt a" (Cs 4,28). Az em be ri ok oz ók se mm ik ép pe n se m vo lt ak vé gső ok oz ók, és ne m vé gs ő ok oz ók ké nt is in ká bb cs ak es zk öz - ok ok vo lt ak . Bűnü kb ől il letv e szub jekt ív b űnt el en sé gü kből fo ly óa n te tt ek va la mi t az is te n el le n, s ug ya na kk or , te lj es en tu da tt al an ul , ez ze l a te tt ük ke l vé grehajtották Isten akaratát. e.
Motivum és cél: Golgotát-okozás és feltámasztás Ez ut án vi ss za té rh et ün k a hi án yz ó is te ni mo ti vu m ké rd és éh ez , az az ar ra , ho gy mi in dí to tt a Is te nt a ke re sz th al ál ak ar ás ár a. Való ba n se mm it se m mo nd an ak sz öv eg ei nk er r ől? Kö zv et le nü l se mm it . De kö zv et ve , a cé lb ól a mo tí vu mr a vi ss za k öv et ke zt et ve me gt ud ha tun k val ami t. Mot ivu m és cél ugy ani s szo ros öss zef ügg ésb en áll nak eg ym ás sa l. Te gy ük ez t ny il vá nv al óv á eg y -ké t pé ld áv al . Ha ne m me gtö mn ek , ha ne m es ze m a ma ga m ak ar at áb ól fo ly óa n (a za z ne m ak ar ok éh sé gs zt rá jk ot ta rt an i) , ak ko r ev és em nek én va gy ok az ok oz ój a. Cs el ek vé se m mo ti vu ma te há t ab ba n ál l, ho gy éh es va gy ok ; a cé lo m pe di g ab ba n ál l, ho gy ne le gy ek éh es és ré sz es ül je k mi nd ab ba n a jó ba n, am i a fo ly om án ya an na k, ho gy ne m va gy ok éh es . Ha fe lt es ze k eg y ha ng le me zt , ze né t- ha ll ga tá so mn ak én va gy ok az ok oz ój a. Mo ti vu m és cé l ez al ka lo mm al is sz or os an ös sz ef üg ge ne k: mo ti vu mo m a ze ne-ig én ye m, cé lo m pe di g en ne k az ig én yn ek a ki el ég ít és e. e pé l dák alapján azt állíthatjuk, hogy cselekedeteink célja megmutatja cs el ek ed et ei nk mo ti vu má t. En ne k az ös sz ef üg gé sn ek az al ap já n pr óbá lu nk sz öv eg ei nk től fe le le te t ka pn i a Go lg ot át ak ar ó Is te n mo ti vumára vonatkozóan.
- 11 Fö lt es sz ük te há t a ké rd és t: mi ly en cé lo k mo zg at tá k is te nt mi ly en cé lo ka t ak ar t el ér ni a Go lg ot a el őre el ha tá ro zá sá va l? A Go lgo tá t mi nd en es et re kö ve tt e a fe lt ám ad ás . A po st ho c ne m az on os ít ha tó a pr op te r ho c- ka l: a ké sőbb i es em én y ne m fe lt ét le nü l cé lj a a ko rá bb in ak . Te há t a fe lt ám ad ás na k a Go lg ot át id őbe n kö ve tő té ny e al ap já n mé g ne m ál lí th at ó, ho gy Is te n at tó l a mo tí vu mt ól in di tt atv a ak ar ta a Go lg ot át , ho gy fe lt ám as zt ha ss a Jé zu st . Sz öv eg e inkben nem is találkoz unk ilye n állítá ssal: Is ten akar ta Jé zus ha lálát, hogy felt ámasztha ssa Őt. D e k é t s é g te l en ü l a k a r t a Is t en mi nd a ke tt őt: a Go lg ot át is , a fe lt ám ad ás t is . S őt, tö bb et is kell mondanunk: a Golgota tette lehetővé a feltámasztást. Me gf és ül kö dö m ma jd le fe ks ze m; de a me gf és ül kö dé sn ek ne m az a célja, hogy lefe küdjem . A Golgot át kö veti a felt ámadás , de a Go lgo tá na k ne m az a cé lj a, ho gy le gy en fe lt ám ad ás . Me gv er ek va la ki t, az tá n ös sz e -vi ss za cs ók ol ga to m; ha a me gv er és ne k az ös sz e -vi ss za cs ók ol ga tá s a cé lj a, ez mo rb id , ös zt ön be te g, zs ar ol ó, in hu má n ma ga ta rt ás vo ln a (v ö. Th om as Ma nn : Az Úr és a ku ty a) . A pé ld ak én t em lí te tt ev és és jó ll ak ás , a ha ng le me z - fe lr ak ás és ze ne ig én y -ki elégülé s egym ásutánjai (post hoc) között kéts égte len az ok -ok ozat i (p ro pt er ho c) ös sz ef üg gé s. Az is ké ts ég te le n, ho gy ok és ok oz at mö gö tt ug ya na z a kö zö s mo tí vu m (e ls ő ok ) ál l és ha t. Mu nk ah ip ot ézi sk én t te gy ük fe l a ké rd és t: ne m le he t - e a fe lt ám ad ás bó l, mi nt Go lg ot a ok oz at bó l, me gt al ál ni a ké t ok oz at eg ye tl en kö zö s mo ti vumát - a két említett példa analógiájának megfelelően: Mot ivu m = /2. / Ok = Cél= /1. ok/ /1. ok oza t/ /2. okozat/
éhesség zen eig ény ism ere tle n mot iv um
evés han gle mez fel ra ká s Gol got a
jóllakás zeneigény kielégülés feltámadás
Vi zs gá lj uk mo st me g ez ze l a hi po té zi ss el a 2. ok oz at ké nt te ki nt et t fe lt ám ad ás ra vo na tk o zó Pá l el őtt i an ya go t. Mé gp ed ig a köve tk ező sz em po nt bó l: Mi t te tt Is te n a Go lg ot át kö ve t ően Jé zu ss al ? Mi t te tt ug ya na kk or az em be rr el ? És mi t vá r e ke tt ős te tt e al ap já n az em be rtől? Vi zs gá lj uk me g mi nd ez t, há th a va ll an ak sz öv eg eink valamit Golgota és feltámadás közös motivumáról. f. A feltámadás és következményei Isten és Jézus viszonylatában Lá ss uk az el ső ké rd és t: mi t te tt Is te n a Go lg ot át kö ve t ően Jé zu ss al ? Jé zu st "a z Is te n fe lt ám as zt ot ta .. . Dá vi d be sz él t Is te n Fe lk en tj én ek a fe lt ám as zt ás ár ól .. . ez t a Jé zu st fe lt ám as zt ot ta az Is te n" - ha ll ju k a pü nk ös di be sz éd be n (C s 2, 24 .3 1. 32 ). " Őt az Is te n fe lt ám as zt ot ta a ha lo tt ak kö zü l " - ha ll ju k ug ya nc sa k Pé te r aj ká ró l Sa la mo n to rn ác áb an is (C s 3, 15 ), a na gy ta ná cs el őtt is (C s 4, 10 ); " Őt Is te n fe lt ám as zt ot ta a ha rm ad ik na po n és me ga dt a, ho g y l á th a tó v á vá l jé k " - m on dj a Pé t er K or n él i us z há z áb a n (C s 10 ,4 0) . E fe lt ám as zt ás kö ve tk ez té be n Jé zu s "f öl em elődö tt " (f el ma ga sí tó do tt ) Is te n jo bb já ra " és Is te n Jé zu s "e ll en sé ge it Jé zu s lába i el é ra kt a zs ám ol yu l" (C s 2, 33 -5) . Ez ze l a te tt év el Is te n "m egdicsőítette szolgáját-gyermekét (pais), Jézust" (Cs 3,13). Ez a fe lt ám ad ás eg ye dü lá ll ó sz er ep kö rt bi zt os it Jé zu s sz ám á ra az em be ri sé g ér de ké be n. Az el - és me gv et et t k őből sz eg le tk ővé le tt , és eg ye dü l ő te he ti le he tővé a me gm en tődé st a z em be r sz ám ára : "A z ég al at t az em be re k kö ré be n ne m ad at ot t má s né v, am el yb en me g ke ll me nt ődn ün k" (C s 4, 11 -2) ; il l. "I st en Jé zu st Me gm en tővé magasította fel a maga jobbján" (Cs 5,31). A megmentői szerepkört
- 12 eg és zí ti ki a pü nk ös di be sz éd eg y ki té te le : "é s Úr rá és Fe lk en tt é is te tt e Is te n ez t a Jé zu st " (C s 2, 36 ). A fe lt ám ad ás fü gg vé ny éb en adódik ez a jézusi szer epkör. De mi ennek a me gváltó és messiá si szerepkörnek a konkrét tartalma? A pü nk ös di be sz éd ut al eg y az ak ko ri je le nb en ér vé ny es ül ő tart al omra: Jézu s Is tent ől "m eg ka pv a a Sz en tl él ek re vo na tk oz ó ig ére te t ki ön tö tt e a Le lk et " Pü nk ös dk or a ta ní tv án yo kr a (C s 2, 34 ). A Ko rn él iu sz há zá ba n mo nd ot t be sz éd pe di g ut al Jé zu s Úr -sz er ep én ek a ta rt al má ra ; ar ra ti ., ho gy Jé zu so n fo rd ul mi nd en em be r so rs a: "J éz us t re nd el te Is te n él ők és ho lt ak bí rá já vá " (C s 10 ,4 2) . A Léle k- ad ás sz er ep kö ré n és a bí ró i sz er ep kö rö n tú lm en ően a Sa la mo n to rn ác áb an mo nd ot t be sz éd ut al mé g va la mi re . Mé gp ed ig eg y ug ya ncs ak a jö vőbe n ér vé ny es ül ő ta rt al om ra , am i na gy on sz or os ka pc sola tb an va n az ap os to lo k me nn yb em en et el előtt fe lt et t ut ol só ké rd ésével: "Mo staná ban állíto d - e he lyre Izra el szá mára a ki rálysá got ?" (Cs 1,6 ). Ta lá n ez a Sa la mo n to rn ác áb an mo nd ot t be sz éd mo nd el le gt öb be t ar ró l, ho gy a Jé zu s le ta rt óz ta zt at ás ak or mé g evi lá gi or sz ág ra sp ek ul ál ó ta ní tv án yo k ho gy an tá pl ál já k to vá bb a pü nk ös dö t kö ve tő éve kbe n ezt a faj ta imm ane ns rem ény üke t. A zsi dó nac ion ali zmu sba n ne ve lk ed et Ti ze nk et tőbe n uq ya ni s ez a na ci on al is ta re mé ny ne m sz ám ol ód ik fe l má ró l ho ln ap ra . Ha ez a zs id ó na ci on al iz mu s fo ko za to sa n (C ez ár ea , ma jd Pá l ha tá sá ra ) át is al ak ul eg y sz em él y - és ne mz et vá lo ga tá st ne m is me rő eg ye te me s em be ri cé lk itűzé ss é, az az , ha át is al ak ul ma jd a ne mc sa k zs id ók at , ha ne m mi nd en ki t me gh ív ó Is te n ev il ág i or sz ág án ak re mé ny ér e, Kr is ztu s fö ld i ur al má na k re mény e az ér t cs ak to vá bb él be nn ük . A Sa la mo n to rn ác áb an be sz élő Pé te r me gt es zi am it a me nn yb em en et el ko r Jé zu s el mu la sz to tt . Me gt e sz i, mer t fe le let et ad a ta ní tv ány ok akk or fel tet t ké rd és ére: "Atyái nk Iste ne megdic söítette Fiát Jézu st ... Tartsato k te hát b űnbá na to t, ho gy el jö jj ön a fe lü dü lé s id őpo nt ja , és el kü ld je a ne kte k re nd el t Fe lk en t Jé zu st , ak it az ég ne k ke ll be fo ga dn ia a mi nd ene k he ly re ál lí tá sá na k (a po ka ta st as is ) ko rs za ká ig , am el yről sz ól t az Is te n ör ök től fo gv a sz en t pr óf ét ái na k sz áj a ál ta l. Mó ze s ug ya ni s e zt mo nd ta : Pr óf ét á t tá ma s zt ne kt e k az U r , a mi Is te n ün k , te st vé re it ek kö zü l, ol ya t, am il ye n én va gy ok ; őt ha ll ga ss át ok mi nde nb en , am it cs ak mo nd ne kt ek . Ak i pe di g ne m ha ll ga t ma jd er re a pr óf ét ár a, az ir ta ss ék ma jd ki a né pből. .. a pr óf ét ák is mi nd .. . sz in té n me gh ir de tt ék ez ek et a na po ka t. Ti va gy to k a fi ai a pr óf étá kn ak és an na k a sz öv et sé gn ek , am el ye t Is te n kö tö tt at yá in kk al , am ik or íg y sz ól t áb ra há mh oz : és a te ma go db an ál da tí k me g a fö ld minden nemzetsége" (Cs 3,13-25). 4 Fig yel jün k fel a szó egy ezé sre : hel yre áll íta ni (ap oka thi sta ne- in - Cs 1, 6 ) és he ly re ál lí tá s (a po ka ta st as is - Cs 3, 21 ). Mi t is je le nt ez a be sz éd és ez a sz ó- eg ye zé s? Ez t: Ha a Go lg ot a ér th ete tl en in te rm ez zó ja el le né re a fe lt ám ad ás mé gi s ké ts ég te le nné te t te , ho gy Jé zu s az Is te n Fe lk en tj e, ak ko r vá lt oz at la nu l Jé zu s a me gi gé rt Me gm en tő, ak ko r vá lt oz at la nu l Jé zu s a re mé ny sé g a he ly reál lí to tt ki rá ly sá g né lk ül sz en ve dő Iz ra el sz ám ár a. Pé te r ké ts ég tele nü l vá rj a Jé zu s uj ra el jö ve te lé t. Vá rj a né pe me ga lá zo tt sá gá ba n "a f e l ü d ü l é s i d őp o n t j á t " . V á r j a a m í g l e t e l i k a k ö z t e s i d ő, am e l y ben a Mess iásnak csak id e igle nes tartoz kodási helye az "é g" . Izra el ne k azé rt ke ll "me ta noi át tar ta nia és me gté rn ie" (C s 3, 19) , ho gy az At ya új ra el kü ld je Fi át , s a Fi ú vé gü l is el vé ge zz e am it el ke ll vé ge zn i, hi sz en a me nn yb em ene tel kor do lga vég ez etl e n ül ha gy ta ma gá ra őke t. Pé te r re nd ül et le nü l vá rj a to vá bb az ok at az időpontokat és korszakokat, amelyeket az Atya a maga diszkrecioná-
- 13 li s üg yé ne k te ki nt et t, és am el ye kn ek is me re té t en ne k kö ve tk ez té be n Jé zu s ne m vo lt ha jl an dó a ta ní tv án yo k or rá ra kö tn i (C s 1, 7) . Vá rj a, me rt úg y go nd ol ja , ho gy a má so di k el jö ve te l ma jd el vé gz i az t, am it a Me ss iá sn ak (P át er ék ko rá bb i vá ra ko zá sa sz er in t) má r el ső el jö vé se so rá n el ke ll et t vo ln a vé ge zn ie . E vá rá sa kö ve tk ez té be n a Mó ze s aj ká n sz er ep lő me ss iá si jö ve nd öl és t (Mt 18 ,1 5. 19 ;C s 3, 22-3) Pé te r a má so di k el jö ve te lr e ér ti , me ly ne k so rá n ma jd ki ir ta ti k a né pb ől, ak i ne m fi gy el Is te n to lm ác sá ra . Ar ra ke ll ér te lme zn ie , hi sz en az el s ő el jö ve te l so rá n a To lm ác sr a ne m fi gy el ő né p ir to tt a ki a né pb ől a To lm ác so t. E má so di k el jö ve te l so r án va ló su l me g a pr óf ét ai re mé ny , am el ye t Is te n fe lv il la nt ot t Áb rahá mn ak , am ik or sz öv et sé ge t kö tv e ve le me gi gé rt e, ho gy Áb ra há m ma gvá ba n ál da ti k me g a fö ld mi nd en ne mz et sé ge . Sa la mo n to rn ác áb an "a mi nd en ek he ly re ál lí tá sa ", az az a te lj es he ly re ál lí tá s mé g vá lt oza tl an ul to vá bb vi sz i Iz ra el re mé ny ét : a ki rá ly sá g he ly re ál lí tá sát. Az te há t, ho gy a Jé zu st fe lt ám as zt ó Is te n Me g me nt ővé , Fe lke nt té és Úr rá te tt e Jé zu st , Pé te r sz ám ár a an ny it is je le nt , ho gy Jé zu s új ra el jö n és me gv al ós ul az az im ma ne ns or sz ág , am el yn ek re mé ny éb en cs at la ko zt ak an na k id ej én Jé zu sh oz ; az az im ma ne ns or sz ág, am el yn ek me gv al ós ul ás áb an a me nn yb em en et el ko r is re mé ny ke d te k. A fe lt ám ad ás bi zt os ít ja Pé te r sz ám ár a, ho gy to vá bb re mé ny ke dhe ss ék . E to vá bb - re mé ny ke dé s az idők te lj es sé gé be n (e lősz ör ) el jö vő Jé zu sr a ut al ó (Á br ah ám na k ad ot t és mó ze si ) jö ve nd öl és t át kö n yve lt et i Pé te rr el eg y má so di k, és ug ya nc sa k im ma ne ns - je ll eg ű el jövetelre. E Sa la mo n to rn ác áb an mo nd ot t be sz éd kö ti ös sz e a me nn yb em en ete lk or ki ny il vá ní to tt re mé ny t Já no s ké sőbb en me gf og al ma zo tt re mény év el , az ez er es zt en dőre to tá li sa n me gv al ós ul ó ev il á gi or sz ág re mé ny év el , ah og ya n az t a sz áz ad vé gé n ap ok al ip ti ku s ví zi ób an a Je le né se k kö ny ve me gr aj zo lj a: "É s lá tt am a me gn yi lt eg et , és ím e eg y fe hé r ló , és ak i ra jt a ül , az hűne k ne ve zt et ik és ig az na k, és ig az sá gg al ít él és ha rc ol .. . és fe l vo lt öl tö zv e vé rb e má rt ot t ru há ba , és az ő ne ve az Is te n Ig éj e, és a me nn ye i se re ge k kö ve tté k őt fe hé r lo va ko n, ti sz ta fe hé r gy ol cs ba öl tö zv e, és sz áj áb ól él es ka rd jö tt ki , ho gy az za l ve rj e me g a né pe ke t, és ő le ge lt et ni fo gj a őke t va sv es sz őve l, és ő ta po ss a a mi nd en hat ó Is te n ha ra gja in du la tá na k bo rs aj tó já t. .. És lá tt am a fe ne va da t és a fö ld ki rá ly ai t és se re ge ik et ös sz eg yü ln i, ho gy ha rc ra ke lj en ek a lo vo n ülő el le n és az ő se re ge el le n, és fo gj ul es et t a fe ne va d. .. él ve ve tt et et t a ké nn el ég ő tűz ta vá ba , és a tö bb i ek me gö le tt ek a lo vo n ül őne k ka rd já va l, am el y az ő sz áj áb ól jö tt ki , és a ma da ra k mi nd jó l la kt ak az ő hú su kb ól .. . És lá tt am tr ón ok at , és rá ül te k, és ít él et bi za to tt rá ju k, és lá tt am az ok le lk ét ak ik ne k fe jü ke t ve tt ék Jé zu s bi zo ny sá gt ét el éé rt és az Is te n ig éj éé rt és ur al ko d ta k a Kr is zt us sa l ez er es zt en de ig . A tö bb i ha lo tt ne m ke lt él et re , mí g el ne m te lt az ez er es zt en dő. Ez az el s ő fe lt ám ad ás .. . Ez ek en a má so di k ha lá ln ak ni nc s ha ta lm a, ha ne m pa pj ai le sz ne k Iste nn ek , és Kr is zt us na k, és ur al ko dn i fo gn ak ve le ez er es zt en de ig " (J el 19 ,1 1. 13- 6. 19 -21 ;2 0, 4 -6) . Ez a sz áz ad vé gi fi na lé ja a Ti ze nkettő Jézust nem értő immanens reményének. Mindezeket összefoglalva ennyit mondhatunk: Isten akarta ug ya n Fi a go lg ot ai me gs zé gy en ül és ét , de ak ar ta Fi a me gd ic sö ül és ét is , ak i ez ze l a me gd ic sőül és se l mi nd en em be ri re mé ny be te lj es ül he té sé ne k be te lj es ít őjé vé le tt Pé te r, a je ru zs ál em ie k sz ám ár a. A feltámadás tehát Jézust teszi az emberi reménység középpontjába Hipotézisünk értelmében' legalábbis megkérdezhetjük: az motiválhat-
- 14 ta Is te nt a Go lg ot a ak ar ás áb an , ho gy - fe lt ám ad ás kö zv et ít és se l Jézus az emberi reménység középpontjába kerüljön? g. A feltámadás következményei Isten és ember viszonylatában A fe lt ám as zt ás ál ta l Is te n bi zt os ít ot ta Jé zu s sz ám ár a a fe nti sz er ep kö rt. Ug ya ne z a fe lt ám as zt ás az em be r sz ám ár a is bi zt os ít ja eg yf el ől az em lí te tt im ma ne ns re mé ny t, má sf el öl bi zt os ít e zen túlmenő javakat is. Melyek ezek a javak? Az el ső a Jo el pr óf ét a ál ta l me gí gé rt Lé le k- ki ár ad ás , am el y ne k Je ru zs ál em né pe sz em ta nu ja le tt Pü nk ös dk or ( Cs 2, 16 - 21 ); s am el y ki ár ad ás ba n ré sz es ül he t mi nd en ki , ak i am bi ci on ál ja az t (C s 2, 38- 9) . A má so di k jó , am el y bá rk in ek re nd el ke zé sé re ál l: Is te n me gb oc sá jt ja a bűne in ke t: "T ar ts at ok bűnb án at ot és ke re sz te lk ed jé k me g mi ne gy it ek Jé zu s -Me ss iá s ne vé be n b űne it ek bo cs án at ár a" (C s 2, 38 ) - mo nd ja Pé te r Pü nk ös dk or . "T ar ts at ok bűnb án at ot te há t és té rj et ek me g, ho gy el tö rlődj en ek bűne it ek " (C s 3, 19 ) - ha ll ju k Sa la mo n to rn ác áb an . Jé zu st "a z Is te n ve zé rr é és Me gm en tővé ma ga sí to tt a fe l a ma ga jo bb já n, ho gy Iz ra el ne k bűnb án at ot és b űnb oc sá nato t ad jo n" (C s 5, 31 ) - mo nd ja Pé te r a főta ná cs előtt . "J éz us ne ve ál ta l mi nd en ki bűnb oc sá na to t ka p, ak i hi sz Jé zu sb an " (C s 10 ,4 3) ha ll ju k Ko rn él iu sz há zá ba n. Ha rm ad ik jó ké nt sz er ep el a te st i eg észs ég hel yre áll ítá sa: "Ve gyé tek tud om ásu l min dan nyi an és Izr ael eg es z né pe , ho gy a ná zá re ti Jé zu s -Me ss iá s ne vé be n. .. ak it Is te n fe lt ám as zt ot t a ha lo tt ak kö zü l, Jé zu s ál ta l ál l el őtt et ek eg és zs ége se n ez a sá nt a em be r" (C s 4, 1O ) - mo nd ja Pé te r is mé t a na gy ta nács előtt. A cs odatev és nem újdons ág az üd vtörté netben, de a fe ltámad ás ut án Is te n má r Jé zu s ne ve ál ta l te sz i a cs od át . A bü nb oc sá na t, melyet Iste n ad a bünbán ó és me gtér ő em be rn ek , ug ya ní gy ne m új do n sá g az üd vt ör té ne tb en ; de a fe lt ám ad ás ut án Jé zu s ál ta l, a Jé zu s ne vé be n tö rt énő ví zb en a lá me rü lé s ál ta l ad ja Is te n a bü nb oc sá na to t. Ho gy a Sz en tl el ke t im má r bá rk i me gk ap ha tj a, ez lá ts zi k új do ns ág na k. Is te n és em be r vi sz on yl at áb an te há t a fe lt ám ad ás kö ve tk ezmén ye abb an áll , hog y ami t Ist en min dig is ado tt az emb ern ek, azt im már minden képpe n Jézus álta l adja. A z e lőz őhö z hasonló eredm én yt ka pt un k: a fe lt ám ad ás ál ta l Jé zu s az em be ri re mé ny kö zé p pontjába kerül. Ha ezt akarta Is ten a feltámad ás által, ak kor ugy anez t kell ett akarnia a Golgot a álta l is? A golgot ai kereszthalál által, amely előfeltétele a feltámadásnak? h.
A feltámadás következményei ember és Isten viszonylatában Am i vé gü l a fe lt ám ad ás ut án az em be r te nn iv al ói t il le ti , sz öve ge in k lé ny eg éb en há ro m te nn iv al ór ól sz ám ol na k be . Az el s ő a b űnbána t és a megtérés: " Tartsat ok bűnbánatot.. . és ment sétek meg maga to ka t et té l a be cs te le n ne mz ed ék től! " (C s 2, 38 .4 0) - Ha ll ju k pü nk ös dk or . "T ar ts at ok bűnb án at ot és té rj et ek me g. .. Is te n fe lt áma sz tv a gy er me ké t el kü ld te ho zz át ok me gá ld va ti te ke t, ha gy ki -ki el fo rd ul jo n go no sz sá ga it ól " (C s 3, 19 .2 6) - ha ll ju k Sa la mo n to rn ácá ba n. A má so di k a Jé zu s ne vé re me gk er es zt el ke dé s, a Jé zu sb a be leme rü lé s kí vá na lm a (C s 2, 38 ). A ha rm ad ik : re át ám as zk od ni Jé zu sr a, az az hi nn i Be nn e. A sá nt a em be rn ek a " hi t ad ta me g az eg és zs ég et Jé zu s ál ta l " (C s 3, 16 ). A bűnb oc sá na tn ak is ez a hi t a fe lt ét el e: "a Jé zu sb an hí vők " ka pj ák me g bűne ik bo cs án at át (C s 1O ,4 3) . Is mé t ut al nu nk ke ll ar ra , ho gy üd vt ör té ne ti le g cs ak a Jé zu s- ne vé be n tö rté nő ke re sz te lk ed és - az új do ns ág . A b űnb án at és me gt ér és cs ak ak ko r je le nt he tn e új do ns ág ot , ha bűnb án at ot (m eta no ia ) a jé zu si tu da tá ta la ku lá s ér te lm éb en is ér th et n ők. Sz öv eg ei nk al ap já n ez a hit az Ószövetségben is meglevő hittartalmakon felül csak annyit
- 15 ta rt al ma z, ho gy Jé zu s a Me ss iá s, de a tö ké le te sí te tt tö rv én yn ek , annak, hogy Is ten Jézu s tanító i m űkö dé se ál ta l a he gy ib es zé d ma ga sá ra ak ar ta vo ln a fe le me ln i a ma ga né pé ne k et ik ai re nd jé t, am el y tö ké le te se bb a ha gy om án yo sn ál - en ne k a sz öv eg ek be n se mm i ny om a. A "h it " te há t me gi nt cs ak an ny ib an új do ns ág , ho gy a fe lt ám ad ás ut án az em be rn ek már Jé zu sr a ke ll tám asz kod nia . am ik or Is te nr e akar támaszkodni. A fe lt ám ad ás ál ta l ju to tt Jé zu s eh he z a kö zp on ti sz er ep kö rhö z - me gi nt cs ak ez az er ed mé ny . Az ér t ak ar ta Is te n a Go lg ot át , hogy Jézus ilyen szerepkörhöz juthasson? i. Az első évtized háttere és kérdőjele E fejezet elején azt mondottuk, hogy a páli krisztusese mé ny -ér te lm ez és t be ak ar ju k ál lí ta ni az el ső ne mz ed ék Lu ká cs ál ta l me gr aj zo lt kr is zt us es em én y- ér te lm ez és én ek a hé tt er éb e. E há tté r el em ei t fe lv áz ol tu k. Az el em ek ből mé g ös sz e ke ll ra kn un k a ké pet . Ez az el ső ne mz ed ék tu dt a, ho gy Is te n is ak ar ta a Go lg ot át , ne mc sa k az em be r; sőt Is te nn ek vo lt ig az án fo nt os . De ne m tu dt a, ho gy mi ér t vo lt fo nt os . A fe lt ám ad ás té ny e al ap já n úg y go nd ol ta , ho gy Jé zu sn ak na gy on je le nt ős a sz er ep e az em be ri sé g él et éb en : mi nd az t am it Is te n az em be rr el te nn i ak ar , Jé zu s ál ta l ak ar ja te nn i. Az em oe rn ek te há t be le ke ll me rü ln ie Jé zu sb a a ke re sz ts égbe n, az em be rn ek Jé zu sr a ke ll tá ma sz ko dn ia , me rt Is te n Jé zu s ál ta l ár as zt ja ki a Le lk et , te sz cs od ák at és bo cs át ja me g a bűnb ánó bűne it , me rt Jé zu s vé gz i el a "m in de ne k he ly re ál lí tá sá t" , Jé zu s az él ők és ho lt ak bí rá ja . A hi po té zi sü nk su ga lt a an ya gv iz sg ál at eredménye - ennyi. En ne k al ap já n a li gh an em fe lt ét el ez nü nk ke ll P ét er r ől és a je ru zs ál em ie kr ől, ho gy ok - ok oz at (n em cs ak po st hoc , ha ne m eg yú tta l pr op te r ho c) ös sz ef üg gé st lá tt ak a Go lg ot a és a fe lt ám ad ás közö tt . Is te n ak ar ta a Go lg ot át , ho gy le he ss en fe lt ám ad ás . Is te n aka rt a a Go lg ot át , ho gy me gv al ós ul ha ss on a fe lt ám ad ás ál ta l Jé zu s középponti szerepköre. Motivum:hogy Jézusnak központi szerepe legyen a feltámadás által. Ok :Jézus haljon halált, hogy feltámadhasson. Cél :Jézus támadjon fel és jusson az említett szerepkörhöz. Is te nn ek fo nt os vo lt te há t a Go lg ot a, me rt a go lg ot a te sz i le he tővé a feltámadást és annak javait. En né l tö bb re az el só év ti ze d ne m ju to tt . Ez pe di g lé ny eg éb en ne m tö bb , mi nt am it Jé zu s a ne gy ve n na p al at t el tu do tt ér ni öv éiv el : ám jó , há th a ke ll et t ez a sz en ve dé s-el őzm én y ah ho z, ho gy Jézu s di cs ősé ge s ur al ko dó le gye n, ak ko r üs se pa rt mo st má r a Go lg otá t, az a fo nt os , ho gy ha la dh at un k a mi nd en ek he ly re ál lí tá sa fe lé (v ö. KI O 11 7e nu m) . Ho gy mi ér t ak ar ta Is te n mi nd ez t a sz en ve dé s-e lőzm én ye n ke re sz tü l, ez ma ra dt me gv ál as zo la tl an . Pé te r és a je ruzs ál em ie k ne m tu dt ák meg mo nd an i, ho gy mi ér t ne m vé ge zh et te el Is te n mi nd az t, am it a fe lt ám as zt ás sa l el vé gz et t, Jé zu sn ak má r el ső el jö ve te le ál ta l. Ne m ju th at ta k el a jé zu si ön ér te lm ez és me gé rt é sére, mert hangsúlyárnyékba került számukra Jézus tanító, törvénytö ké le te sí t ő sz e re pe . A to vá bb él ő na ci on al is ta re mé ny ne m te tt e le he tővé sz ám uk ra an na k a jé zu si eg ye te me s em be rs ze re te tn ek a me gér té sé t, am el yn ek vi ss za ut as ít ás a ki el ég ít ő ma gy ar áz at ot ad a Go l gota okáról. A lu ká cs i há tt ér eg y ha ta lm as ké rd ője le t mu ta t, am el yn ek ne m ismerik a megfejtését.
- 16 j. Pál válaszolni tud Pá lb an tu da to su l ez a ké rdője l. A ké rd ője l előfe lt ev és ét : Iste nn ek vo lt ig az án fo nt os a Go lg ot a - Pá l ne m ké rd ője le zi me g, mi nd en to vá bb i né lk ül el fo ga dj a. Sőt, al ap ve tőbb fo nt os sá gú le sz sz ám ár a ez az előfe lt ev és , mi nt a Ti ze nk et tő sz ám ár a vo lt , ak ik annak idején csak nagyon-nagyon nehezen tudtak szóba állni a szenve dé s előzm én y Is te nt ől is ak ar t vo lt áv al . Az el ső év ti ze d ke re sz té ny ei ne k és Pá ln ak kö zö s me gg y őz ődé se , ho gy Is te n Fi a ha lá lá ra cs ak ak ko r ke rü lh et so r, ha ez t az Is te n ak ar ja . Az em be ri go no szsá g cs ak má so dh eg ed űs le he t. A pr ím et Is te nn ek ke ll hú zn ia . A pá li megoldás alapja a magáévá tett jeruzsálemi háttér. Pá l fe lm ér he te tl en te ol óg ia i je le nt ősé ge ké te ze r es zt en dős és ma is elev enen él ő dönt ő je ll eg ű ha tá sa a ke re sz té ny tu da t fo rmá lá sá ra ab bó l ma gy ar áz ód ik , ho gy me g tu dt a fe jt en i a re jt vé ny t, ho gy el tu dt a tü nt et ni a ké rdője le t. Pá l ér ti , ho gy mi ér t a Go lg otá n ke re sz tü l te tt e Is te n me gm en t ővé Jé zu st . Pá l tu dj a, ho gy mi ér t vo lt el ke rü lh et et le n a Go lg ot a. Pá l tu dj a, ho gy mi ér t le tt vo ln a az el ső el jö ve te l Go lg ot a né lk ül er ed mé ny te le n. Pá l is me ri a Go lg ot át ak ar ó Is te n mo ti vu ma it . Tö bb et tu d mo nd an i, mi nt a je ru zs ál em ie k, ak ik cs ak en ny it tu dt ak : ha ne m ha l me g, ne m tá ma d ha t fe l. Pá l a mag a mó dj án "é rt i" az t, am it a Ti ze nk et t ő "n em ér tett". Ez az ér té s ki vé te le s je le nt ősé ge t bi zt os ít Pá l sz ám ár a az el ső ke re sz té nx y ne mz ed ék ta gj ai na k so rá ba n. Ez az ér té se ma gy ará zz a, ho gy a ke re sz té ny ut ók or sz em éb en ti ze nh ar ma di k ap os to ll á lé p el ő; sőt , Pé te rr el ke tt es be n e ti ze nh ár mo n be lü l is f ő-ap os tolnak számít. Ez az értés magyaráz za, hogy a század kö zepén az ő le ve le iv el in du lh at a Bi bl ia Kr is zt us ut án i fo ly ta tá sa . Ez az ér té s ma gy ar áz za , ho gy bá r ne m vo lt sz em ta nu , ír ás ai mé gi s be ke rü l he tt ek az ap os to l -sz em ta nu ka t pr ef er ál ó új sz öv et sé gi ká no nb a. Ez az ér tés magy arázza , hogy az Újszöv etség 27 köny véb ől a 13 le vé l, va la mi nt ta ní tv án ya in ak mu nk ái (L ,C s, Zs ), te há t ös sz es en 16 kö ny v pá li il l. pá li fü gg ősé g ű ír ás ok at ta rt al ma z. Ez az ér té se ma gy ará zza , ho gy a kö ve tk ez ő ne mz ed ék ek az Új sz öv et sé g 55 % -át pá li ill. illetve páll függőségű írásokból válogatták össze. 3. A KERESZTHALÁL OKA a. Az emberi okozók és indítékuk fényárnyékban Pá l át ve sz i a je ru zs ál em ie k hi té t: a Go lg ot án ak me g ke ll et t tö rt én ni e. Lu ká cs je gy zi fe l Pá l te ss za lo ni ka i té rí tő mu nk áj án ak me gk ez dé sé ről a kö ve tk ezőke t: Pá l be me nt az ot ta ni zs id ós ág zs in agó gá já ba " és há ro m sz om ba to n vi tá ba sz ál lt ve lü k az Ir ás ok al ap já n, fe lt ár ta és bi zo ny ít ot ta , ho gy Kr is zt us na k sz en ve dn ie ke ll és fe ltá ma dn ia a ha lá lb ól .. ." (C s 17 ,2 - 3) . Ug ya nc sa k Lu ká cs tó l tu dj uk , ho gy Pá l íg y vé de ke zi k Ag ri pp a ki rá ly előtt : ". .. ne m mo n do k se mm it az on kí v űl, am ir ől a pr óf ét ák sz ól ta k és Mó ze s is , hog y meg fog nak tör tén ni: hog y sze nve dni e kel l a Kri szt usn ak. .." (C s 26 ,2 2- 3) . A ti ze nh ár om le vé lb en cs ak eg ye tl en íz be n ke rü l el ő ez a gondolat: "Krisztus meghalt... az Irások szerint" (1K 15,3). A ke reszth alál embe ri oka - ez az ok csopor t lény egében hiány zi k a pá li te ol óg iá bó l. A fe nt i "k el l" ma gy ar áz at áu l sz ol gá ló em be ri ok oz ók ka l cs ak eg y íz be n ta lá lk oz un k, ek ko r is Lu ká cs fe l jegyzésében. Pizidiában Pál ugyanis ezt mondja: "Jeruzsálem lakói
- 17 -
és vezetői nem ismerték fel Őt és a próféták szavait beteljesítetté k azzal , hogy elité lték Őt; és bár semmi halál os vétséget ne m ta lá lt ak , kö ve te lt ék Pi lá tu st ól , ho gy vé ge zz ék ki " (C s 13,27-8). A tizenhárom levélben még ennyit sem találunk. Pál nem foglalkozik a Krisztust elítélők szerepével, még kevésbé ezek motívum áva l. Ped ig ha érd eke lné őt ez a kér dés , nag yon sok at tudna írni róla. Sokat, hiszen nem kevés időn keresztül halálra kereste a Krisztushoz tartozókat, és nyilván nagyon világosan tudta, hogy mié rt üld özi k azo kat , aki k mag uké vá tes zik Kri szt us tan ítá sát (vö. Pálfordulás... K.A. 76-4/52-4). Ehelyett ezen az egyetlen és csa k Luk ács -lej egy ezt e hel yen öss zes en ann yit tal álu nk, hog y a Jézust elitélők "semmi halált érdemlő okot" (médemian aitian tha- natou) nem találtak Benne. Nem találtak ilyent a Krisztushoz már megt ért Pál megí télé se szer int, de nem a dama szku s előtti Pál, nem Saul megítél ése szerint . Nayon is "halált érdemlő oknak" látta a damaszk us előtti Pál még a Krisztu shoz tartozás t is; mennyivel inkább azt, amit ez a Krisztus tanítot t és tett. Élete során Pál saját magán is újra és újra megtapasztalta, hogy "haláltérdemlő oknak" tekinte tte a zsidósá g az ő Jézusho z tartozás át is; s ezek ugyan úgy meg tudtá k indok olni magat artás ukat, ahogy an korábban Saul is meg tudta magyarázni a magáét. Amit Pál elmond arról, hogy Krisztusnak miben áll a viszonya a mózesi törvényhez, abban bőséges anyagot kaphatunk Pál megfogalmazásában arról, hogy a zsidóság és ezen belül a damaszkuselőtti Saul miben is látta azt a tényá lladé kot, amely bizon y halál t érdem lő alapk ént terhe lte Jézust a szemükben. De ezt az őt nagyon is egzisztenciálisan érintő látást nem használta fel Jézus halálának értelmezésében. Hogy Jézust ugyanazért bántották, amiért őt magát is, ezt a gondolatot nem tette a maga krisztusér tésének tengelyévé , még csak színező elemévé sem. Bár világosan látta a maga sorsazonosságát Jézussal, nem gondolta végig - vagy ha igen akkor nem találta említésre méltónak -, hogy honfitársai Jézust ugyanazokban a vádakban marasztalhatták el, amelyekben Damaszkus előtt ő maga is elmarasztalta Jézus követőit, s amelyek miatt ő maga is üldözte Jézust. A "Saul, Saul, miért üldözöl engem?" (Cs 9,4) kérdésre megtérése után sem ad választ; életének erről a szakaszáról csak így emlékezik meg: "Én vagyok az apostolok között a legkisebb aki nem is érdemlem meg, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten egyházát" (1K 15,9). Pizidiában elhangzott szavával (Cs 13,28) viszont abszurdnak és oknélkülinek állítja a maga damaszkuselőtti magatartását is, jól lehet kortársai közül a legtudatosabban, legbuzgóbban élte meg ezt a üldözés i feladat ot: "En ugyan csak elhat ározt am magam ban, hogy min den t meg tes zek a náz áre ti Jéz us nev e ell en" (Cs 26,9) - aho gya n Agrippa királynak mondja. A galatáknak pedig így számol be tudatossá gáról és buzgó ságár ól: "Hall ottát ok, hogy azelőtt még mint zsidó milyen magat artást tanús ított am: könyö rtele nül üldöz tem az Isten egyházát és romlására törtem. A zsidó vallásosságban számos fajtámbeli kortársamat felülmúltam, mert vakbuzgó követője voltam atyáim hagyományainak" (G 1,13-4). Akkor nagyon meg volt győződve arról, hogy az atyáknak tett igéret teljesülése szempontjából, a választott nép sorsa szempontjából, végzetes a Názáretinek a fellépése, mert a nemzeti hagyományo kat a nemzetmegt artó hagyomány okat hozta Jézus végveszélybe. Amikor viszont Damaszkus után Jézusban látja már az igéretek teljesülésének, a választott nép jövőjének biztosítékát, akkor már nincs benne értés önmaga korábbi magatartásával szemben.
- 18 El le nf el ei - ne mk er es zt én y zs id ók és zs id ós ít ó ke re sz té ny ek ül dö zi k Pá lt a jé zu si tö rv én yr e fo rm kö ve tk ez et es to vá bb vi vé se mi at t. Ül dö zí k, me rt m űkö dé sé t ug ya nú gy ne mz et fe lb om la sz tá sn ak éli k me g, mi nt Kr is zt us ét . Ez a so rs az on os sá g tu da to su l is be nn e a G ír ás ak or : "E ng em pe di g, te st vé re im , ha mé g a kö rü lm et él és t hi rde te m, mi ér t ül dö zn ek mé g? Akko r me gs zü nt a ke re sz t bo tr án ya !" (G 5, 11 ). Ar ra go nd ol it t Pá l, ho gy a kö rü lm et él és sz ük sé ge ss ég ét ké pv is el ők ül dö zi k a jé zu si - pá li ál lá sp on to t ké pv is el őke t: Pá lt te há t ne m ül dö zn ék , ha a kö rü lm et él és sz ük sé ge ss ég ét ké pv is el né . Am ik or ez t a mo nd at át me gf oga lm az ta , ak ko r sz ük sé gk ép pe n ke ll et t go nd ol ni a a Go lg ot a em be ri ok ár a is : eg y ne mz et vé de ke zi k az elle n az ön ma gá t ne mz et il eg fe ls zá mo ló ko vá sz - sz er ep el le n, am el y fe ls zá mo ló dá s a vá la sz to tt né p so rs a, ha te lj es ít i az t a sz er e p e t , a m e l ye t I st e n t ől J é zu s á lt a l k a p o t t: e g yb e a m a l g ám o z n i az em be ri sé ge t a ma gu k el le ns ég et is me ré sé ne k fe lá ld oz ás áv al , a zs idó na ci on al iz mu sn ak a jé zu si or sz ág ér de ké be n tö rt énő há tt ér be he lyezésével. Pá l át él i, ho gy a ke re sz t -bo tr án y me gs z űnn ék , ha az on os ul na a zs id ó na ci on al is tákk al , a zs id ós ít ók ka l. Pá ln ak át ke ll en e él ni e, ho gy Jé zu s él et én ek a ke re sz t- bo tr án ya is ab bó l fo rr ás oz ik , am ib ől az ó él et én ek a ke re sz t- bo tr án ya . De Pá l cs ak ar ra go nd ol , ho gy a Jé zu si ál lá sp on t el ej té sé ve l me g le he t sz ab ad ul ni a sz en ve dé se kt ől. Jo bb s zá rn y és ba ls zá rn y kö zö tt in ga do zó te st vé re ib en fe l is fe de zt e a sz en ve dé se kt ől me ne kü ln ia ka rá s mo tí vu má t: ez ek ". .. ké ny sz er ít en ek (m ár mi nt a Ga la tá ka t) , ho gy kö rü lm et él ke dj e te k, cs ak az ér t, ho gy ne ül dö zz ék őke t a Kr is zt us ke re sz tj év el " (G 6, 12 ). Pá l vi szo nt ra ga sz ko di k a Kr is zt us ke re sz tj éh ez . Ne m azé rt , me rt ma zo ch is ta , ha ne m az ér t, me rt - bá r jó l tu dj a, ho gy Kr is zt us na k a mó ze si tö rv én ny el ka pc so la to s ál lá sp on tj a ül dö zé st vá lt ki a zs id ó na ci on al iz mu s ké pv is előib ől, mé gi s - ra ga sz ko di k Jé zu sh oz és Jé zus na k a zs id ó na ci on al iz mu st me gh al ad ó pr og ra mj áh oz . Pá l sz ám ár a a jé zu si tö rv én yt ök él et es ít és sz ol gá la ta fe lt ét le n pa ra nc s vo lt , bá r a pa ra nc s te lj es ít és e ül dö zé st vá lt ot t ki el le ne . Ra ga sz ko do tt eh he z a sz ol gá la th oz , s mi ve l tu dt a, ho gy eg yü tt já r ve le az ül dö zé s, ez ér t ír ha tt a a ga la tá kn ak : "E n az onba n se mm ik ép pe n se m di cs ek ed je m má sb an , mi nt a Kr is zt us ke re sz tj ében" (G 6,14). Pá l mi nd ez t vi lá go sa n lá tt a és mé ly en át is él te . A Go lg ot a lé tr ej öt té t ok oz ó té ny ezők kö zö tt az on ba n ez t em lí té sr e se m mé lt ónak , tel jes en , jel ent ékt ele nne k lát ta. Val ami elm ond hat atl anu l töb be t ak ar t kö zö ln i a na gy pé nt ek i es em én y ok ár ól . Ez az el mo nd ha ta tl an ul tö bb te lj es fé ny ár ny ék ba he ly ez te az t, a mi eg yé bk én t me gvo lt a tu da tá ba n: a Go lg ot a em be ri ok át : Az t, ho gy Jé zu st mi ér t nem fogadta be, miért taszította el a népe. b. A sátáni ok és indíték A sz er et et et me gé rt en i és el fo ga dn i ne m ak ar ás - Go lg ot át hoz létre. Így van ez nemcsak a szeretetet vis szautasító imma ne ns , ha ne m a sz er et et et vi ss za ut as ít ó tr ansz ce nd en s er ők es et ébe n is . E tr an sz ce nd en s erők ez en sz er ep ér ől Pá l mi nd ös sz e eg y íz be n be sz él . Te rm és ze te sn ek te ki nt i, ho gy a Sá tá n Or sz ág án ak vé gl ege sü lt ké pv is elői, ve ze tői, (e vi lá g fe je de lm ei - 1K 2, 8) is ok oz ói vo lt ak a Go lg ot án ak . In dí té ku k er re a ma gu k bö lc se ss ég e - "a vi lá g bö lc se ss ég e " (1 K 1, 20 ;3 ,1 9) , " em e ai on bö lc se ss ég e" (1 K 2, 6) , "a z em be re k bö lc se ss ég e " (I K 2, 5) - vo lt . En ne k a bö lc se ss ég ne k a sz em éb en cs ak bo lo nd sá gn ak mi nősü lh et (1 K 1, 18 .2 1. 23 ;2 ,1 4) Is te n irántunk tanúsított szeretete, amely - a páli golgotaértelmezés
- 19 sz er in t - ig az i ok a an na k, ho gy so r ke rü lh et et t Is te n Fi án ak a me gf es zí té sé re . En ne k kö ve tk ez té be n "e vi lá g fe je de lm ei " a ma gu k bo lo nd sá gá ba n gy an út la no k vo lt ak ; mi t se m se jt et te k ar ró l, ho gy Is te nn ek jó ok a vo lt a Go lg ot a ak ar ás ár a. Íg y az tá n ne m tu dt ák , ho gy ép pe n a ma gu k bö lc se ss ég e - a bo lo nd sá g (I K 1, 19 .2 0; 3, 19 ), s ez ér t a re nd el ke zé sü kr e ál ló es zk öz ük ke l - te há t a Go lg ot át ak aró- ok oz ó em be ri sz em él ye ke n ke re sz tü l - a ma gu k bo lo nd bö lc se ss égé től ve ze tv e ke re sz tr e fe sz ít et té k Jé zu st . Cs ak ké sőn ér te sü lt ek ar ró l, ho gy me kk or a hi bá t kö ve tt ek el . Cs ak ké s őn, az es em én ye k ut án , am ik or az ál ta lu k el vé ge zt et et t ke re sz tr ef es zí té st má r ne m tu dt ák me g-ne m-tö rt én tt é te nn i, ak ko r le tt is me rt té sz ám uk ra a pá li go lg ot aé rt el me zé s. Ró ma i fo gs ág áb ól ír ja Pá l: "N ek em , a sz en te k le gk is eb bj én ek ad at ot t me g az az aj án dé k. .. ho gy me gv il ág ít sa k mi nd en ki t. .. ho gy a tr an sz ce nd en s fe je de lm ek és ha ta lm ak sz ámá ra az eg yh áz ál ta l is me rt té vá lj ék Is te n fe le tt e ga zd ag böl cs es sé ge .. ." (E 3, 8- 10 ). Pá l az eg yh áz ta gj ak én t az eg yh áz ta gj ai t vilá go sí tj a fe l, és az em lí te tt sá tá ni er ők er r ől az eg yh áz ál ta l is me rt té vá lt is te ni bö lc se ss ég ről sz er ez ne k tu do má st . Il ym od on cs ak ké sőn ve tt ék tu do má su l, ho gy ön ma gu k el le n do lg oz ta k: "M er t ha is me rt ék vo ln a (I st en bö lc se ss ég ét ), bi zo ny ne m fe sz ít et té k volna keresztre a dicsőség Urát" (1K 2,8). c.Birkózás a kereszt botányával Ne mc sa k Pá l, ha ne m a Lu ká cs -kö zv et ít et te Pé te r -be sz éd is do l go zi k a "t ud at la ns ág " mo ti vu má va l. Pé te r úg y go nd ol ja , ho gy je ruzs ál em i né pe t és ve ze t őke t ug ya nc sa k a tu da tl an sá g in dít ot ta Jé zu s me gg yi lk ol ás ár a (C s 3, 17 ). Pá ln ál vi sz on t a tr an sz ce nd en s sátá ni er ők in dí té ka ké nt sz er ep el ez a tu da tl an sá g. Ez a tu da tl an sá g- mo tí vu m is jó l mu ta tj a az őse gy há z bi rk óz ás át a ke re sz t bo t rányával. A Ti ze nk et tőne k eg ys ze rü en ne m vo lt fü le ; úg y is mo nd ha tj uk , ho gy na ci on al is ta re mé ny ei k el du ga sz ol tá k a fü lü ke t. .. az az ne m vo lt fü lü k me gé rt en i a jé zu si ke re sz t ok át . Ne m fé rt a fe jü kb e, ho gy Is te n vé gső Kü ld öt tj én is er őt ve he ss en ek a gy űlö le t er ői. A - feltám adás után a ma ga tanítv ánya it új h űsé gr e ös sz ek ap ar ni ak aró jé zu si ta ní tá so kn ak el sőso rb an az er őne ma lk al ma zá s tö ké le te sí te tt tö r vé n yé ne k a be t el j es ít é sé ve l, az az m eg va l ós í tá s áv al k el l et t sz em be sí te ni ük a ta ní tv án yo ka t, te há t a te lj es ít és ve le já ró já va l, a sz en ve dé ss el . Az új hűsé gé rt te tt j éz us i erőfe sz ít és ek et Lu ká cs ev an gé li um a ad ja elő: a fe lt ám ad ás ut án i 4O na p le gf őbb ta ní tá si anyagaként mutatja be azt, amit Jézus a maga szenvedésének szüksé gk ép pe ni sé gé ről ta ní to tt a ta ní tv án yo kn ak . A je ru zs ál em i ha gy omá ny ok at fe ld ol go zó Lu ká cs el őad j a az id ev on at ko zó jé zu si ta ní tá st alá tám as ztó ós zö ve tsé gi szö veg eke t, de mag át az ala pta ní tá st , am el ye t Jé zu s az ós zö ve ts ég i sz öv eg ek ke l is al át ám as zt ot t, tehát a jé zusi golgot aértelme zést ne m. A tö bbi evan gélist a nem is ho zz a el ő a 40 na p tö rt én et éb en ezt a té má t, mi nt a ta ní tv án yo k ál ta l se m ko rá bb an , se m a 4O na p al at t me g ne m em és zt he tő an ya go t (vö. KIO 117de num). Lukács beszámolója e 4O napról előkészíti a je ru zs ál em ie k pü nk ös du tá ni go lg ot aé rt és ét , am ir ől ug ya nc sa k Lu ká cs sz ám ol be a Cs-be n. A Cs bi zo ny sá ga sz er in t a 40 na p a ta ní tvá ny ok tu da tá ba n eg y fé l- ér té st és eg y tú l - ér té st ho zo tt lé tr e. Ha a Go lg ot a előtt ér th et et le n és el fo ga dh at at la n vo lt sz ám uk ra a "K el l! ", a 40 na p al at t el fo ga dt ák ug ya n ez t a " Ke ll ! " - t, de vá ltozatlanu l nem értették a z okát. A 4O nap alatt ugya nis elfogad tá k az ós zö ve ts ég i sz öv eg ek te ki nt él yi ér vé ne k ha tá sá ra az t, am i józan eszük számára változatlanul elfogadhatatlan volt. Ez volt a
- 2O fé l-ér té s. A tú l-ér té s pe di g ab ba n ál lt , ho gy az ós zö ve ts ég i sz öve ge k sú ly a al at t az t go nd ol tá k, ho gy az Is te nn ek vo lt mi nd en ké ppe n sz ük sé ge a Go lg ot ár a. Ez az el ké pz el és ük ma ss zí v mó do n do ku me nt ál ód ik Pe te r és a je ru zs ál em ie k pü nk ös du tá ni me gn yi la tk oz ás aiba n. A gy il ko so k be do lg oz ta k az Is te nn ek - ez vo lt a tú l-ér té s. Ez t a fél- ér té st , s mé gi nk áb b a tú l- ér té st ad ta át Pé te r és Je ruzsálem - Pálnak. d. Hogyan akarhat Isten egy gyilkosságot? Pá lb an me gs zűni k mi nd en tu da tl an sá g: a Ti ze nk et t ő ér te tl en sé ge , a je ru zs ál em i ke re sz tr ef es zí tők és a Sá tá n tu da tl an sá ga is . Ka po tt ki ny ilat ko zt at ás a er ej éb en fe ll eb be nt i a fá ty la t Is te n ti tkár ól , am el yn ek ne mi sm er és e ok oz ta a sá tá ni tu da tl an sá go t. Me rt Pá l tu dj a, ho gy mi ér t ak ar ta az At ya a Go lg ot át , ho gy mi ér t ak arta a Fiu - s így nyilvánvalóan: Kettejük Lelke is - a Golgotát. A
szentháromság azért akarta a Golgotát, mert az ember a maga erejében nem tud megmentődni, istennektetszővé lenni (1a tétel), hanem kizárólag a Golgota, azaz Jézus kereszthalála erejében mentődik meg, vál ik is te nn ek te ts zővé (1 c té te l) . Így az tá n a Go lg ot át ne mc s a k
a szeretetet elfogadni nem akaró immanens és transzcendens sá tá ni er ők ak ar já k, ha ne m ak ar ja a Sz en th ár om sá g is . A Go lg ot a lé tr ej öv és ér e ir án yu ló sá tá ni és is te ni ak ar at na k te rm és ze te se n kü lö nb özőek az in di té ka i és az ez ek sz ál án fü gg ő cé lj ai is a sz eretetet megtagadó Sátánban gyűlölet van, és ez a gyűlölet mozgatja in dí tj a- mo ti vá lj a, am ik or a sz er et et ké pv is el őit ki ak ar ja ako lb ól it an i a vi lá gb ól . In dí té ka a gy űlö le t - Is te n és an na k sz eretet-terve iránt; célja, hogy ártson a tervnek és az embernek. A Szeretet-Istenben pedig csak szeretet van, és ez a szeretet mozga tj ain dí tj a-mo ti vá lj a, am ik or a ma ga sz er et et én ek a to lm ác sa it a vi l ág b a kü l di , bá r j ól t u dj a , ho g y ez e kn e k a to l má c so k na k í g y va gy úg y a Go lg ot ár a ke ll ke rü ln iö k. Od a ke ll ke rü ln iö k, mé gp ed ig e l sős o r b a n a Sátán inditékai ás célja következtében, m á s o d s o rb a n pe di g a sz er et et eg yi k ta rt al mi mo zz an at án ak , az er őne ma ik al ma zá sn ak a következtében. A p ál i kr is zt us es em én y- ér te lm ez és mi n ősé gi kü lö nb sé ge t lá t a Jé zu st me ge lőző to lm ác so k vé rt an úh al ál a és Jé zu s vé rt an úh al ál a közö tt . Ez t a min ősé gi kü lö nb sé ge t fo ga lm az za me g az 1 c té te l, és je le n kö ny vü nk ép pe n en ne k az lc té te ln ek a te lj es ta rt al má t aka rj a ki bo nt an i. Pá l az lc té te ll el vá la sz ol az őse gy há z vá la sz ola tl an ul ma ra dt ké rd és ér e. Kö ny vü nk el s ő ré sz e az t ak ar ja be mu ta tni , ho gy a Go lg ot a Is te n sz er et et én ek es zk öz e vo lt az em be r me gme nt és ér e. A pál i go nd ol at ok at to lm ác so lv a az t ak ar ja me gm ut at ni , ho gy Is te n eg ye ne se n ír gö rb e vo na la ko n. Az t ak ar ja előad ni , ho gy mi ly en na gy , jó t ké sz ít Is te n az em be r sz ám ár a, an na k fe lh as zn ál ásával, hogy a sátáni erők keresztre juttatták a Fiut. Am i a Go lg ot án tö rt én t, - az az Is te n ak ar at a! Mi el őtt a pá li teológiának ezt a tételét bemutatnók, valamit tisztáznunk k e l l . A G o l g ot a k é t s é g te l e n ül - i s t e n gy i l k os sá g i s . A G o l go ta bűn is ! Is te n pe di g ma ga -a -ne m -b űn. Is te n ma ga S ze nt sé g! Ez ér t az tá n Is te n ne m ak ar ha tj a a bűnt . Kü lö nb öz te tn ün k ke ll te há t az "I ste n ak ar at a" - fo ga lo m ta rt al má n be lü l. Az ak ar at a sz el le mi lé tező sz ük sé gk ép pe ni me gn yi lv án ul ás a. A sz el le mi lé te ző lé tt ar ta lm a ha tá ro zz a me g a ma ga ak ar at án ak a ta rt al má t. Az Is te n lé tt ar ta lm a a s ze r et e t. Ak a ra t án a k t ar t al m a t eh á t c sa k a sz e re t et le h et . A bűn – a z isten által a maga szellemi t ere mtmény eine k ado tt teremtmé ny i sz ab ad sá gn ak az es et le ge s ve le já ró ja . A b űnt te há t Is te n közvetlenül nem akarhatja. A bűnt - szabadságunkat tiszteletben
- 21 ta rt va - cs ak el vi se lh et i. El vi se lh et i és az el vi se lt ro ss za t a ma ga sz er et et -mi vo lt áb ól fo ly óa n és a ma ga cs ak -sz er et et -ta rt al mú akarat ának az erejében jóra fo rdítja. Csak ebben az érte lemben ál lí th at ja bá rA i is , ho gy Is te n ak ar ta a Go lg ot át . Az At ya ne m le he t gy il ko sa Fi án ak ; s a Fi u ne m le he t ön gy il ko s. Is te n tu dj a előre , ho gy az em be r a ma ga sz ab ad sá gá va l ma jd vi ss za él . Is te n a ma ga te rv ei be az em be r b űné t el őre be le ko mb in ál ja . Íg y az tá n Is te n előre (A ma ga lé te zé si mó dj án ak me gf el el ően ) el te rv ez he ti (t ud ás a és akarása alapján), hogy milyen jóra használja fel a bűnt. Akármi t is gondolta k az őse gy há z el ső év ti ze dé be n Is te nn ek a Go lg ot ár a vo na tk oz ó ak ar at ár ól , ak ár mi t is fo ga lm az ug ya ne rr ől Pál, ezekne k a gond olatok nak és fogalm azásokna k az értelme nem le he t má s, mi nt am it az im én t mo nd ot tu nk . Ne m le he t má s, kü lö nb en me gh as on lá st vi nn én k be le Is te nb e; kü lö nb en a sz er et et ne m vo ln a s z e r e t e t , k ü l ö n b e n a b űn t - n e m - i s m e r é s ( = I s t e n ) b űn t - i s m e r é s (=nem-Isten) volna. Ezért csak ebbe n a "meg enged ő- akar at" értele m be n ál lí th at ja bá rk i is az t, ho gy Is te n ak ar ta a Golg ot át . Is te n ug ya ni s - ne m a me ge ng ed ő ak ar at áv al , ha ne m a ma ga sz er et et - lé ttartalmából folyó akaratával - azt akarta, hogy a Fiát "megbecsüljük " (Mt 21,3 7; Mk 12,6 ; Lk 20,1 3). Csak erre a meg enge dő akaratra go nd ol ha to tt Jé zu s is , am ik or a Ge ts ze má ni ba n Pé te rr el a hü ve ly éb e du ga tt a a ka rd ot t ez ek ke l a sz av ak ka l: "A po ha ra t, am el ye t az At ya ne ke m ad ot t, ne ig ya m- e ki ?" (J 18 ,1 1) . Is te n (v ag y em be r) a sz er et et pa ro xi zm us áb an se m le he t se m gy il ko s, se m ön gy il ko s. .. ha ne m cs ak ön fe lá ld oz ó. A ke re sz t bo tr á nyáv al bi rk ózó em be r Új sz öv et sé ge n be lü li me gn yi la tk oz ás ai na k ér te l me z és e s e mm i ké p pe n s e m c s ús zh a ti k e l El i ot bá ró i na k a B e c ke t- ha lá l ér te lm ez és éb e: "K i öl te me g az ér se ke t? .. . Me gc áf ol ha ta tl an bi zo ny ít ék ai m va nn ak ar ra né zv e. .. ho gy tö bb ta nu je le nl é té ben vi lá go sa n me gj öv en dö lt e. .. ho gy me gö li k An gl iá ba n. .. Mi nd en es zk öz t fe lh as zn ál t a ki hí vá sr a. .. ah og ya n vi se lk ed et t, ab bó l ne m le ne t má sr a kö ve tk ez te tn i, mi nt ho gy el vo lt sz án va a vé rt an úh a lá lr a. .. és am ik or mi nd en em be ri t űré s ha tá rá n tú l fe lb ősz ít et t be nn ün ke t, mé g mi nd ig kö nn yűsz er re l me gm en ek ül he te tt vo ln a. .. de ép pe n ez t ak ar ta el ke rü ln i. .. az t hi sz em , e té ny ek bi rt ok áb an önö k se m ha bo zn ak a be te ge s le lk iá ll ap ot ba n el kö ve te tt ön gy il ko s sá g ít él et ét ki mo nd an i. Ez a le gi rg al ma sa bb ít él et , am el ye t ki mo nd ha tt un k va la ki fö lö tt , ak i vé gü l mé gi sc sa k na gy em oe r vo lt " (Válogatott versek 267-8 lap). Be ck et Sz en t Ta má s es et éb en is a bá ró k a gy il ko so k, Jé zu s esetében is a keresztrefeszítök a gyilkosok. 4.AZ ATYA MOTIVUMAI a. A G és az 1K anyaga Az el só ké t pá li le vé lb en ne m ta lá lk oz un k mé g az za l az ál lí tá ss al , ho gy az At ya ak ar ta a Go lg ot át . De a G ny it án yá ba n má r olva ss uk : "J éz us ön ma gá t ad ta bűne in ké rt , ho gy ki me nt se n mi nk et a jelen gonosz aiónból Isten és Atyánk akarata szerint" G 1, 4) . Mo st mé g cs ak az At ya go lg ot át - ak ar ás ár a (a z al áh úz ot t sz av ak ra ) ko nc en tr ál un k, am ik or is a Go lg ot át eb be n a pá li mo nd atba n a "J ézus ön ma gá t ad ta bűne in ké rt " ki té te l je lz i. Er re a ki té te lr e vi ss za té rü nk ma jd a kö ve tk ező fe je ze tb en , am el y a Fi ú mo tivumaival foglalkozik. Az 1K-ba n Pá l el mo nd ja , ho gy Ko ri nt us ba ér ke zv e - az At hé ni filozofálás kudarca után - nem akarta már felhasználni a filozó-
- 22 fi a se gí ts ég ét , ha ne m cs ak a me gf es zí te tt Kr is zt us ró l ak ar t be szélni (1K 2,2); azaz cs ak a Kriszt us halálába n megmut atkozó iste ni bö lc se ss ég sz ós zó ló ja ak ar t le nn i. A Go lg ot ár a ir án yu ló at ya i ak ar at eb be n a le vé lb en mi nt "I st en bö lc se s ég e" je le nt ke zi k: "I s ten elrejt ett, titk os bölc sesség ét besz éljük, amelyet Iste n el őrere nd el t ör ök től fo gv a a mi di cs ősé gü nk re , am el y bö lc se ss ég et se nki se m is me rt e em e ai ón fe je de lm ei kö zü l; me rt ha is me rt ék vo ln a, bi zo ny me g ne m fe sz ít et té k vo ln a a di cs ősé g Ur át " (1 K 2, 7 - 8) . Az At ya te há t ör ök től fo gv a el őre re nd el ve ak ar ta a ma ga Fi án ak ha lá lá t. Ho gy a mi di csősé gü nk cé lj áb ól ak ar ta , ar ra mo st ne m ko nc en t rá lu nk ; cs ak ar ra , ho gy ez az at ya i ak ar at a ma ga is te ni bö lc se ssé gé től ve ze tv e el ev e (a z is te ni lé te zé si mó do n be lü l) Go lg ot át készített. Ug ya nc sa k az 1K - ba n, az ut ol só va cs or a le ir ás ak or ha sz ná l Pá l eg y kü lö nö s ki té te lt , am el y a Zs in at ót a be le ke rü lt a sz en tm ise (I II ) ká no nj áb a is : "a z Úr Jé zu s az on az éj sz ak án , am el ye n át ada to tt (p ar ed id et o) , ve tt e a ke ny er et .. ." (1 K 11 ,2 3) . A sz en ve dő szerke zet a ki nyilatko zatás nyel vé ben igen sokszor Iste nre utal a la ny ké nt (p as si vu m di vi nu m) . Ki ad ta át ha lá lr a a Fi ut ? E ké rd és megválaszolása egy kis kitérőt igényel. A "p ar ad id óm i " je le nt és e: át ad ok , el ár ul ok . A né gy ev an gé li um ba n 58 íz be n Jé zu s a tá rg ya en ne k az ig én ek : Jé zu st ad já k át , Jézu st ár ul já k el . Az 58 ig ei al ak bó l 44 cs el ek vő al ak ú; s mi nd a 44 es et be n me gá ll ap ít ha tó az al an y. Me gá ll ap ít ha tó , ho gy ki ad ja át , ki ár ul ja el Jé zu st . Jú dá st (2 9x ), a zs id ók ve ze t ői (1 1x ), Pi lá t u s ( 4 x ) a d j á k á t , i l l e t ől e g á r u l j á k e l . E 4 4 e lőf o rd u lá s bó l 11 -et ta lá lu nk Jé zu s aj ká n: 9 íz be n Ju dá st , 2 íz be n a f őpa po ka t mondja a maga árulóinak-elárulóinak. A 14 szen vedő sz er ke ze tb ől 13 -at Jézus aj kán találj uk. Ebb ől a 13- bó l 5 el őfo rd ul ás ké ts ég te le nü l Jú dá sr a ut al : "J aj an na k az em be rn ek , ak i ál ta l az Em be rf ia el ár ul ta ti k " (M t 26 ,2 4; Mk 14 ,2 1; Lk 22 ,2 2) - ha ll ju k a va cs or án ; és "k öz el jö tt az ór a, és az Em be rf ia a bűnö sö k ke zé be ad at ik " (M t 26 ,4 5; Mk 14 ,4 1) - ha ll ju k a Ge ts ze má ni ba n. Ez ut ób bi sz öv eg ig y fo ly ta tó di k: "I me , kö ze lj öt t, aki el áru l engem . S mí g szó lt, íme , Jú dás ... " (M t 26, 45 -6; vb. Mk 14 ,4 2-3) . A há tr al ev ő 8 sz en ve dő al ak bó l 3-3 a má so di k és ha rm a di k sz en ve dé sb ej el en té s so rá n, te há t az ut ol só va cs or át me ge lőzően hangzi k el Jézu s ajkán. A he tedik szenve d ő al ak pe di g a va cs o ra el ej én ha ng zi k el (M t 26 ,2 ). E hé t be je le nt és so rá n Jé zu s ré sz in t ál ta lá no ss ág ba n ak ar ma ra dn i, ré sz in t vé de ni ak ar ja J úda s sz em él yé t. Vé ge ze tü l a Pi lá tu sn ak mo nd ot t ki je le nt és (" ho gy ke zé be ne ad as sa a zs id ók na k" - J 18 ,3 6) a főpa po kr a go nd ol , mi nt át a dó kr a. A ne m Jé zu s aj ká n sz er eplő eg ye tl en sz en ve dő előfo rd ul ás ba n a fe lt ám ad ás t hí rü la dó an gy al id éz i Jé zu s sz en ve dé sb ej el en té sé t (Lk 24,7). b. Ki adja át Jézust? Mi nd ez t az ér t ke ll et t ki ti sz tá zn i, ho gy vi lá go s le gy en : az ev an ge li st ák se m a ma gu k ne vé be n, se m Jéz us aj ká ra ad va ne m go ndo lh at ta k ar ra , ho gy az At ya ad ta át , "á ru lt a el " Jé zu st . Ju dá sr a go nd ol ta k, ak i Jé zu st a né p ve ze tőjé ne k a ke zé re já ts zo tt a; a né p ve ze tőir e go nd ol ta k, ak ik Jé zu st át ad tá k Pi lá tu sn ak ; Pi lá tu sr a go nd ol ta k, ak i ki sz ol gá lt at ta Jé zu st a zs id ó ve ze tők ak ar at án ak ( L k 2 3 , 2 5 ; J n 1 9 , 1 6 ) , i l l . a k i v é g z őo s z t a g n a k ( M t 2 7 , 2 6 ; M k 15,15). A sz en ve dő sz er ke ze t a ki ny il at ko zt at ás ny el vé be n ig en so k szor Istenre utal alanyként, de ebben a 14 esetben nem. Nem, mert
- 23 a 44 cs elekvő sz er ke ze t a leg ha lv án ya bb ny om át se m mu ta tj a an na k, ho gy a Jé zu st in te rp re tá ló ev an gé li st ák na k a fe jé be n me gf or du lt vo ln a az a go nd ol at , ho gy az At ya ár ul ja el , ad ja át Fi át a gy il kosoknak. Az ÚS z- be n mé g 7 al ka lo mm al tá rg ya a "p ar ad id óm i" ig én ek Jé zu s: eg ys ze r a Cs-be n és ha ts zo r Pá ln ál . A Cs- be n Pé te r aj ká n sz ere pe l és cs el ek vő sz er ke ze tb en : "a ki t ti át ada tta to k és me gt ag ad ta tok" (Cs 3,13). A jeruzsálemi zsidók adták tehát át Jézust. A ha t pá li el őfo rd ul ás má s vi lá gb a ve ze t mi nk et . A ha t el őfo rd ul ás bó l né gy cs el ek v ő sz er ke ze tű; s en ne k kö ve tk ez té be n Pá l eg yé rt el mü en me gj el öl i, ho gy ki ad ta át , ki ár ul ta el Jé zu st . Jú dá s? A né p ve ze tői? Pi lá tu s? Óh ne m! Há ro m íz be n Jé zu s ma ga az i ge al an ya : Jé zu s od aa dt a ma gá t Pá lé rt , ér tü nk , az eg yh áz ér t (G 2, 20 ; E 5, 2. 25 ). Ez ze l a há ro m he ll ye l ma jd a kö ve tk ez ő fe je ze tbe n fog la lk oz un k, de a ne gy ed ik el őfo rd ul ás id et ar to zi k, me rt eze n a ne gy ed ik he ly en az At ya az , ak i át ad ja Jé zu st :"H a Is te n ér tü nk va n, ak ko r ki va n el le nü nk ? (I st en ), ak i sa já t Fi án se m kö ny ör ül t me g, ha ne m mi nd an ny iu nk ér t át ad ta Őt. .. " (R 8, 31 - 2) . A cé l-mo zz an at ta l (" mi nd an ny iu nk ér t" ) is mé t ne m fo gl al ko zu nk , cs ak az za l, ho gy az At ya az , ak i át ad ja-od aa dj a-el ár ul ja- cs er be nh ag yj a a Fi át . Az ér t fo ga lm az íg y Pá l, me rt tu d a Ge ts ze má ni ke rt be ni imá dk oz ás ró l? Al ig ha . Al ig ha cs ak ez ér t. A "p ar ad id óm i" né gy cs ele kvő sz er ke ze tű pá li el őfo rd ul ás áb an eg ys ze r se m az em be r az o ka Jé zu s ha lá lá na k. Mi nd a né gy es et be n a Sz en th ár om sá g ak ar at á bó l kö ve tk ez ik az "á ta dá s" , hi sz en ha az At ya es a Fi ú íg y ak ar ta, így kellett akarnia Lelküknek is. A má si k ké t pá li előfo rd ul ás má r sz en ve dő sz er ke ze t ű. Az egyiket éppen az 1K 11,2 3 ad ja, amel y sz üksége ssé tette a paradi dó mi és Jé zu s ka pc so la tá na k e ré sz le te s me gv iz sg ál ás át . Pá l ez en a helyen a sz övetségk öt ő la ko má t ak ar ja le ír ni , am el yr e az on a az éj sz ak án ke rü lt so r, am el ye n "á ta da to tt " Jé zu s. Ha Pá l a ke re sz té ny ha gy om án y al ap já n be sz él né al a la ko má t, ak ko r "a z éj sz ak a" me gj elö lé s mi at t eg yé rt el mü en Ju dá sr a ke ll en e go nd ol nu nk , mi nt át ad ó ra . Pá l az on ba n ne m a ha gy om án y al ap já n ad ja elő a la ko ma tö rt én eté t, ha ne m ma gá nk in y il at ko zt at ás a al ap já n: "É n ug ya ni s az Úr tó l ka pt am , am it át is ad ta m ne kt ek .. ." (1 K 11 ,2 3) . En ne k kö ve tk ez té be n sz ób a ke ll ál ln un k az za l a le he t ősé gg el , ho gy Pá l it t ne m Ju dá sr a, ha ne m az At yá ra go nd ol t. Ne m az on az al ap on , ho gy a sz en vedő sz er ke ze t a k in yi la tk oz at at ás ba n so ks zo r Is te nr e ut al al an y ké nt, hanem azon az alap on, ho gy az Atya "nem kö nyörül t meg" Jé zu so n, ho gy az At ya "a dt a át " Őt (R 2, 32 ); te há t az on az al ap on , ho gy a Golgota a Szentháromság közös akarata volt. Ez pe rs ze se mm ik ép pe n se m in dok ol ja , ho gy a sz en tm is e II I. ká no nj áb an , am el y az 1K 11 ,2 3-at ak ar ja id éz ni , ra ga sz ko dn un k ke lle ne a sz en ve dő sz er ke ze th ez : "a zo n az éj sz ak án , am el ye n át ad a to tt-el ár ul ta to tt ". Cs ak ak ko r ke ll a sz en ve dő sz er ke ze the z ra ga sz ko dn un k, ha le he tővé ak ar ju k ten ni , ho gy ne ke ll je n fe lt ét el en ül c s a k J ú d á s ra g on d o l n u n k, h a n e m a z A t y á r a i s , v a g y é p p e n s é gg e l cs ak az At yá ra go nd ol ha ss un k. Az Ús z ál ta lá no s sz em lé le te sz er in t e pá li sz öv eg he ly es fo rd ít ás a ez le nn e: "a zo n az éj sz ak án , am e ly en el ár ul tá k Őt" (t i. Jú dá s). He pe di g a pá li sz em lé le te t ak ar nó k ér vé ny es ít en i, ak ko r ez vo ln a a he ly es fo rd ít ás : "a zo n az éj szakán, amelyen átadatot" (ti. az Atya adta át). Vé ge ze tü l a má si k pá li sz en ve d ő sz er ke ze t Iz ai ás ra em lé ke zi k: "é s az Úr át ad ta Őt vé tk ei nk ne k" (I z 53 ,6 ). En ne k al ap já n ál lítja Pál Jézusról, hogy "átadatott a mi vétkeink miatt" (R 4, 25 ). Jú dá s, a né p ve ze tői *é s Pi lá tu s- ny il vá nv al óa n ne m a mi
- 24 (= mi nd en em be r) vé tk ei nk mi at t ad tá k át Jé zu st a ha lá ln ak . El le n ke zőle g: ép pe n Jé zu st go nd ol ta bűnö sn ek és ha lá lt ér de mlőne k Jú dá s és a zs id ó ve ze tősé g, és a ma ga gy áv as ág -b űne kö ve tk ez té be n ad ta ha lá lr a Őt Pi lá tu s. Jú dá s, a ve ze tősé g, Pi lá tu s ne m a mi b űne in k mi at t ju ttat ta Jé zu st a ke re sz tr e. "A mi bűne in k mi at t" cs ak az Aty a ad ha tt a át Jé zu st . Pá l eb be n a nyi la tk oz at áb an a Fi án ne m köny ör ül ő At yá ra go nd ol ; eb be n a ny il at ko za tb an ne m Ju dá s az át adó- el ár ul ó sz em él y. Vi ss za té rü nk mé g er re a R an ya gá na k tá rg ya lása során. c.
A 2K anyaga A 2K to vá bb ny om at ék oz za az At yá na k ez t a sz er ep ét . Ez t ol va ss uk be nn e az Aty ár ól : Jé zu st , "a ki ne m is me rt e a bűnt , ér tü nk bűnn é te tt e, ho gy mi az Is te n di ka io sü né jé vé le gy ün k Őbe nn e (J ézu sb an )" (2 K 5, 21 ). A G és az 1K cs ak an ny it mo nd , ho gy a Go lg ot a Is te n ak ar at a sz er in t tö rt én t, ho gy a Go lg ot áb an Is te n bö lc se ss ége ny il vá nu lt me g, ho gy az At ya ad ta ha lá lr a a fi át . A 2K be le vi lágít már az Atya motivumaiba is. Ho gy mi be n ál l "a z Is te n di ka io sü né je ", ez t ké sőbb mé g me gvi z sg á lj uk ( ld . : 11 . Át e re dő és ha gy om á ny os is te nn ek t et sz é s) . Mo st el ég cs ak an ny it rö gz ít en i, ho gy am it az At ya a Fi uv al te tt az t " ér tü nk " te tt e. Ez ze l a cé ll al a kö ve tk ez ő fe je ze t fo gl al ko zi k, de fe lh ív ju k a fi gy el me t a cé l és mo tí vu m má r em lí te tt ka pcs ol at ár a. Ha ug ya ni s az At ya cé lj a az , ho gy mi bűnn él kü li ek ké , az az di ka io s-ok ká le gy ün k, ak ko r az At yá t a mi bűnö s vo lt un k mo ti vá lj a ar ra am it te tt . Az At yá t eb be n az es et be n eg y ra jt a kí vü l le vő, eg y be nn ün k le vő té ny (b űnö s vo lt un k) mo ti vá lt a. Ne ve zz ük ez t kü lső ok na k, kü lső mo ti vu mn ak . Ez a kü ls ő mo ti vu m (" b űne in k" ) mo ti vá lj a az At yá t ar ra a cé lk it űzé sr e, ho gy ne le gy en ek bűne in k, hogy dikaiosok legyünk. De lá ss uk : mi t te tt en ne k a cé ln ak az ér de ké be n az At ya . Bűn te le n Fi át - bűnn é te tt e. Ho gy an ál lí th at Pá l il ye t az Is te nr ől? Hogyan állíth at logika i ké ptelen séget az ab szolút Ér telemr ől: bűnte le n = bűn? Ho gy a n ál lí th at il ye n go no sz sá go t az ab sz ol út Sz en tségről? Az alábbi gondolatmenet erejében: a/ akit keresztrefeszítenek, az bűnös; b/ aki bűnös , az bel eta rto zik a Bűn-Sát án Tes téb e, a Bűnbe ; c/ Jézust keresztrefeszítették, tehát bűnné lett. Pá l jó l tu dj a, ho gy Jé zu s ne m is mer i a b űnt ( az a z ne m b űnö s) , cs ak ez ze l a fo rd ul at ta l fe je zi ki , ho gy az At ya ju tt at ta ke re sz tre a Fiát. Az Atya motívumairól gazdagabb képet kapunk a R-ben. d.
A R anyaga Láttuk már, hogy a R anyagában az Atya Fiát átadó, Fián-meg- ne mköny ör ül ő in te nz it ás sa l ak ar ta a Go lg ot át (R 8, 31 -2) ; és az t is lá tt uk , ho gy a bűne in k mi at t ak ar ta : "á ta da to tt a mi vé tk ei nk mi at t" (R 4, 25 ). Eb be n a ki je le nt és éb en me gt al ál ju k az im én t lá tott cél-mozzanatnak ("értünk") a "motívum"-megfelelőjét: Motivum - a mi bűneink, Ok - átadta, bűnné tette, Cél - hogy dikaiosok legyünk, ne legyenek bűneink. Amint em lített ük, ez a motívu m (b űne in k) - az At ya kü lső mo ti vá ló oka. Ug ya ne rr e a kü ls ő mo ti vá ló ok ra mu ta t re á Pá l, am ik or az t ál lí tj a, ho gy az At ya Jé zu st "o da he ly ez te " en ge sz te lő ál do za tk én t (hilastérion) Jézus vérig menő hűsége által (értsd: ezt felhasz-
- 25 ná lv a) .. . a ko rá bb an el kö ve te tt vé tk ek me gb oc sá tá sá na k cé lj áb ól " (R 3, 25 ). Eb be n a ny il at ko za tá ba n is sz or os az ös sz ef üg gé s az A ty a mo tí vu ma és a cé lj a k öz öt t. A bűnö k- vé tk ek ad já k a kü ls ő mo ti vá ló ok ot , és ez ek el tö rl és e -me gb oc sá tá sa ad ja a cé lj át an na k az at ya i ma ga ta rt ás na k, am el y en ge sz te lő ál do za tt á (h il as té ri on ) te t te Jé zu st . Ez a " hi la st ér io n " a fr ig yl ád a fe d őle me ze , am el yr e a főp a p r e á h in t e tt e a n é p bűn e ié r t f e l á l d oz o t t á l l a t v é r é t (L e v 16 ,2 .1 3-5) . Ez al ka lo mm al is vi lá go s a mo ti vu m- ok- cé l ös sz ef üg gése: Motivum - korábban elkövetett vétkeink, Ok - engesztelő áldozattá tevés, Cél - vétkeink megbocsátása. Eb be n a ny il at ko za tb an Pá l az ós zö ve ts ég i ku lt us zt ho zz a an al óg i ába a golgot ai halá llal. A felá ldoz ott bi ka és kos vére reák erül t a fr ig yl ád a fe dőle me zé re - ez vo lt az ós zö ve ts ég i "e ng es zt el és " ri tu ál is es zk öz e. A le me z te há t az Is te nt az em be ri bűné rt ki en g e s z t e l ö s z e r- es z k ö z . P ál m e g sz e m é l y e sí t i e zt a t á r g y at : J é zu s le sz en ge sz te lő sz er ré , es zk öz zé ; az za l a kü lö nb sé gg el , ho gy a vé r és a le me z ké t en ge sz te lö sz er e az új sz öv et sé gi en ge sz te lé sbe n eg ya rá nt O. Ma jd a Zs -be n Jé zu s le sz az en ge sz te lé s ha rm ad ik "szere" is: a főpap, aki hinti a vért a lemezre (vö. 9,11-14). En ne k a pá li go nd ol at na k va n eg y be ls ő ko nz ek ve nc iá ja : ha az At ya en ge sz te lé ss é te tt e Jé zu st , ak ko r az At ya en ge sz te lé st kí vá nt ! Ez vi sz on t má r be lső mo ti vá ló ok . Be ls ő me gf el el ője a kü ls ő mo tí vu mn ak , a b űnn ek . Ez a kí vá ns ág má r az At yá ba n va n. Az en ge szte lé st kí vá ná s be ls ő mo tí vu ma fe lt ét el ez eg y má si k be ls ő mo tí vu mo t, am el y lo gi ka il ag ös sz ek ötőka po cs a bú n kü ls ő és az en ge sz te lé st kí vá ná s be lső mo ti vu ma kö zö tt . Ez az ös sz ek öt őka po cs : bűnü nk "haragot" vált ki Istenből. Ez a harag kívánja az engesztelést az Ós zö ve ts ég be n is , a pá li te ol óg iá ba n is . A lo gi ka i so rr en d te há t így alakul: Kül ső mot iv um - bűneink, 1. belső motivum - harag, 2. belső motivum - engesztelést kívánás. Az At yá t az on ba n be lü lr ől ne mc sa k a ha ra g és a ki en ge sz te lődé st kívá nás in dítj a arra , hogy Fiának Golg otát készítse n. Hisz en ne m a Fi a bá nt ot ta me g Őt, hi sz en az At ya az on a Fi un ne m kö ny örü l, az t a Fi ut ad ja át és ál do zz a fe l, ak it le gj ob ba n sz er et . Enne k kö ve tk ez té be n az ed di g lá to tt be lső mo ti vu mo k ön ma gu kb an mé g ne m mo ti vá lh at já k me g ki el ég ít ően az At ya ma ga ta rt ás át . Mi mo ti vá lj a mé g az At yá t? Ez t ol va ss uk : "I st en az za l bi zo ny ít ja sz er et eté t ir án tu nk , ho gy am ik or mé g bűnö sö k vo lt un k, Kr is zt us me gh al t ér tü nk " (R 5, 8) . Az At ya az ér t ak ar ta sz er et et t Fi án ak ha lá l át , me rt sz er et et t mi nk et . A bűne in k ál ta l ki vá lt ot t ha ra g és en ge szte lé st kí vá ná s mé g ne m el eg en dő ok a an na k, ho gy az At ya ha lá lr a ad ta a Fi át . Az ir án tu nk ér ze tt sz er et et ke ll mé g ki eg és zi té sü l. Lá tj uk ma jd , ho gy ez a sz er et et- mo tí vu m jó va l je le ntőse bb és ha ngsú ly oz ot ta bb a pá li te ol óg iá ba n, mi nt a ha ra g és en ge sz te lé s-kí vánás motívuma. A páli charis-tan teszi ezt majd kétségtelenné. Rögzítsük az összefüggést: 3. belső motívum - szeretett minket, Ok - átadta a fiát, Cél - "értünk". e. Az E anyaga A szer et et be ls ő mo tí vu má t ha ng sú ly oz za az E ny it án ya is : "Á ld ot t az is te n. .. ak i me gá ld ot t mi nk et .. . mi ve l ki vá la sz to tt
- 26 min ket Őben ne (J ézu sba n) a vil ág kez det e el őtt. .. ele ve elr end el t mi nk et a fi us ág ra Jé zu s Kr is zt us ál ta l - ak ar at án ak te ts zé se sz e ri nt - .. .a ki be n bi rt ok ol ju k a me gv ál tá st vé re ál ta l, a vé tk ek bo cs án at át aj án dé ká na k ga zd ag sá ga sz er in t. .. " (E 1, 3 -7) . A Fi út Go lgo tá ra kü ldő at ya i sz án dé ko t ál ta lá no ss ág ba n je lz i az "a ka ra tá na k te ts zé se sz er in t" ki té te l. E ny it án y ko nk ré ta bb an ya gá t a mo tí vum-ok-cél összefüggésében így dolgozhatjuk fel: Kül ső mot ív um - bűnös és megváltatlan voltunk, (3 .) be ls ő mo tí vu m - a (" sz er et et " ré sz le te zé se ké nt :) aj án dékozás, kiválasztás, fiúságra rende lés, Ok - a Fiú vére, Cél - megváltásunk, bűneink bocsánata. A ha ra g és az en ge sz te lé st ki vá ná s be ls ö mo tí vu ma át en ge di a te re t az Is te n ir án tu nk tá pl ál t sz er et et éb ől fo ly ó aj án dé ko zá s be l ső motívumának. Lá tt uk má r, ho gy az Is te ni bö lc se ss ég a Fi ú ke re sz th al ál át "ör ök tő l fo gv a" (p ro tó n ai ón ón - 1K 2, 7) re nd el te el őre a mi di csősé g ün k cé l já bó l . Ug y an ez t a go nd ol a to t az E úg y fe je zi ki , ho gy az At yá na k ez az eg és z, mo tí vu m- ok-cé l ös sz ef üg gé sb en je le nt ke ző te tt e "a vi lá g ke zd et e előtt " (p ro ka ta bo lé s ko sm ou - E 1, 4) jö tt lé tr e. Az at ya i ak ar at me ge lőzi a Fi ú gy il ko sa in ak az ak ar atá t. Me ge lőz mi nd en em be ri bűnt . Me ge l őzi az em be rt , a vi lá go t is . Me ge lö zi , bá r sz ám ít ás ba ve sz i a ké sőbb i, az időbe n be kö ve tk e ző bűnt. f. A különféle okok Az At ya ak ar at a ho zt a lé tr e a Go lg ot át ; az A ty a a Go lg ot a lé tr ej öt té ne k fő-ok a (causa pr incipali s). Az isteng yilkos ok Jú dás tól Pi látusi g csup án eszköz -okok (cau sa instru mental is) le hetnek. Az At yá t mo ti vá ló ok ok (c au sa e mo ti va nt es ) ré sz in t kü ls ők (e xt rane ae ), ré sz in t be ls ők (i nt er na e) . A mo ti vá ló ok mi nd sz or os ka pcsolatban vannak a céllal, a cél-okkal (causa finalis). Összesítsük az Atya motívumait! Kü ls ő mo tí vu mo k: bűne in k, di ka io ss ün é - hi án yu nk , me gv ál ta tl an sá gunk, dicsőség-hiányunk. Belső motívumok: a/ az Atya haragja, engesztelést kívánása, b/ ra jt un k se gí te ni ak ar ó aj án dé ko zó sz er et et e, amely el akarja törölni bűneinket, dikaiossün é hiányu nkat , m eg váltat lans águn k at, d ics ősé ghi án yu nk at ; am el y sz er et et sa já t fi ai vá akar tenni bennünket. Ös sz ef og la lu nk : en ge sz t el és t kí vá ná sb ól , il l. az ir án tu nk tá pl ál t sz er et et bö l fo ly óa n ju tt at ta Fi át a Go lg ot ár a az At ya , mé gp ed ig ör ök től fo gv a, a vi lá g ke zd et e előtt má r ké sz ak ar at a és terve szerint. 5. A FIÚ MOTIVUMAI
a. Odaadta, átadta Önmagát A Fi u ne mc sa k az At ya Go lg ot át -ak ar ás án ak kö ve tk ez té be n ke r ü l t a k e r es z t re . T a l á n m ég a zt i s m o n d h at j u k, h o g y n e m is a z At ya ak ar at a vo lt az el sődl eg es ok a a jé zu si vá ll al ás na k, hi sz en ez az at ya i ak ar at - a Sz en th ár om sá g mi nd en ak ar at eg ys ég e el le né re is - a Go lg ot át - el vá ll al ás na k cs ak kü lső ok oz őja le he te tt ; az Atya motívumai csak külső motívumok lehettek Jézus számára.
- 27 A Fi u eg és ze n ma ga -ak ar ta , eg és ze n ön ké nt es ha lá lá t Pá l el sődl eg es en a di dó mi és a pa ra di dó mi ig ék ke l ju tt at ja ki fe je zé sr e. A Fi u od aa dj a ön ma gá t! Ta lá lk oz tu nk má r ez ze l a ki fe je zé ss el Jé zus ajkán is a sz i no p t i k u s ok n á l (Mt 2 0 , 2 8 ; M k 1 0 ,4 5 ) , é s f i n o ma bbár ny al ta bb vá lt oz at áv al a Já no s-ev an gé lu mb an : "o da he ly ez i éle té t" (J 10 ,1 1. 15 .1 7. 18 ;1 5, 13 ). Pá l há ro m íz be n ha sz ná lj a a jé zusi ön ké nt es sé g ki fe je zé sé re a di dó mi ig ét : "o da ad ta ön ma gá t bűne in k mi at t. .. od aa dt a ön ma gá t vá lt sá gu l mi nd en ki ér t. .. od aa dt a ön magát értünk" (G 1,4;1Ti 2,6;T 2,14). Ug ya nc sa k há ro m íz be n ho rd oz za ez t a jé zu si ön ké nt es sé ge t a mé g er őss eb b me rt "á ta dn i, el ár ul ni " je le nt és ű pa ra di dó mi ig e. Jé zu s ön ma gá t ad ta át , ön ma gá t ár ul ta el . Jé zu s a le gi ga zi bb ér te lmi sz er zője a Go lg ot án ak . Te rm és ze te se n an él kü l, ho gy Pá l ön gy il ko ss ág ra go nd ol ha to tt vo ln a. Ug ya nú gy ne m go nd ol ha to tt er re , ah ogy an az At ya es et éb en se m go nd ol ha to tt Fi át me gg yi lk ol ás ra . Mi ndhá ro m el őfo rd ul ás t be ve ze ti a Fi ú vé gs ő mo tí vu ma : az emb er ir án t tá pl ál t sz er et et e. Is te n Fi a "s ze re te tt en ge m és át ad ta ma gá t érte m" - ír ja Pá l a ga la tá kn ak . (G 2, 20 ). Ma jd ug ya ne rr ől va ll az ef ez us ia kn ak is : "K ri sz tu s sz er et et t mi nk et és át ad ta ön ma gá t értü nk ál do za tu l és ég öá ld oz at ul Is te nn ek , jó il la tú áld oz at ul .. . Kr is zt us sz er et te az eg yh áz at és át ad ta ma gá t ér te " (E 5, 2. 25 ). Mind a hat esetben Jézus az okozója a Golgotának. b. Bűneink miatt El ső ké t le vé l mé g ne m ho zz a ez t a mo tí vu mo t. De a ga la tá kna k má r ír ja , ho gy Jé zu s "o da ad ta ma gá t bűne in k mi at t " (G 1, 4) . Me gt al ál ju k ug ya ne zt a mo tí vu mo t az 1K -ba n is : "á ta dt am ug ya ni s ne kt ek a le ge le jé n az t am it én is úg y ka pt am , ho gy Kr is zt us me g ha lt a bűne in k mi at t az Írá so k sz er in t" (1 K 15 ,3 ). E ny il at ko za t ar am ai zá ló ny el vi je ll eg ze te ss ég ei al ap já n is eg yé rt el mű, ho gy Pá l az t a ta ní tá st ad ja át ez ze l a "b űne in k mi at t" mo tí vu mm al , a me ly ne m ma gá nk in yi la tk oz ta tá s fo ly tá n ju to tt Pá l tu do má sá ra , hane m úg y ta nu lt a a je ru zs ál em ie kt ől, az őse gy há z hi té ből. Sz av ai en ny it je le nt en ek : az t mo nd om el ne kt ek , am it ne ke m is mo nd ta k, am ik or ke re sz té nn yé le tt em . Pá l mi nd ké t he ly en el sődl eg es en cé lh atá ro zó i és cs ak má so dl ag os an ok ha tá ro zó i pr ep oz ic ió t ha sz ná l: "h üpe r tó n ha ma rt ió n hé mó n" . Fe l ke ll te nn ün k a ké rd és t: úg y ér te tte- e Pá l ez ek et a sz av ak at , ah og ya n a je ru zs ál emi ek ér te tt ék ? Hogy an ér te tt ék a je ru zs ál em ie k? A 2. fe je ze t al ap já n ez t ke ll vá lasz ol nu nk : Jé zu s me gh al t az Őt ke re sz tr e ju tt at ók bűné ne k kö ve tk ezté be n (o k) es me gh al vá n fe lt ám ad ot t, ho gy bűnb oc sá na to t bi zt os ítso n a bűnb án ók na k (c él ). A pá li te ol óg ia a je ru zs ál em ie kt ől át ve tt sz öv eg ta rt al má t át al ak ít ja a ma ga la és lc té te lé ne k er ej é be n (i d. : Kr is zt us tö rv én ye /1 97 7/ c. mu nk ám 8. nu me ru sá na k /H ar ca a tö rv én y cs el ek ed et ei el le n/ me gá ll ap ít ás ai t a pá li te ol óg ia három lépcsőjéről:) "Az első lépcsőben három páli megállapítással találkozunk: 1a. tétel: A törvény (mózesi vagy nem mózesi) nem tett bennünket Istennek-tetszővé, mert képtelenek voltunk teljesíteni a törvényt. 1b. téte l: Jé zus kere szthal ála megs züntet te a mó zesi törvén y érvé nyességét. 1 c. té tel : Jé zu sn ak a ha lá l el sz en ve dé sé ig me n ő hűsé ge Is te nn ek tetszővé tett minket - potenciálisan. Második lépcső: Ah ho z, ho gy az em lí te tt jé zu si te tt té ny le ge se n, ak tu ál is an is Istennek tetszővé tegyen minket, igaznak kell tartanunk az első lép-
- 28 cső há ro m pá li me gá ll ap ít ás át , az az hi nn ün k k el l. Ez a hi t m ég nem cselekedet, hanem csak igaznak tartás. Harmadik lépcső: Eb ből a hi tb ől fo ly ik , ho gy cs el ek ed jü nk ol ya n mó do n, ho gy te lj esí ts ük Jé zu s er kö lc si tö rv én yé t, a sz er et et- pa ra nc so t, s ez ad ja hűségünket. 3a. tét el: Cse lek edn ünk kel l, hog y tel jes íts ük Jéz us tör vén yét . 3b. tét el: Aki így cse lek szi k, nin cse n a móz esi tör vén y ala tt. 3c.tétel: Aki cselekszik, az lesz Istennek-tetszővé." A 2. lé pc sőbe n sz er ep lő hi tü nk re és a 3. lé pc sőbe n sz er ep lő hűsé gü nk r e Pá ln ak ni nc s ké t kü lö n sz av a, cs ak eg y: a "p is ti s" . Mi ko r je le nt a "p is ti s" "h it et ", mi ko r "hűsé ge t" , ez t "A pá ll hi tfo ga lo m" cí mű, s a je le n kö te th ez ha so nl ó te rj ed el m ű mu nk ám vi lágítja meg (a Karácsonyi Ajándék 1981-5 és 1982-6 köteteiben). A ke re sztr ef es zí tők bűné t le cs er él i mi nd an ny iu nk bűné re , am i kü lsőle g mo ti vá lj a Jé zu st a Go lg ot a- vá ll al ás ra , hi sz en en él kü l ni ncs en sz ám un kr a sz ab ad ul ás a b űn ál ta l lé tr eh o zo tt Is te nn ek -ne mte ts ző ál la po tu nk bó l (o k) . A mi nd an ny iu nk bűne kö ve tk ez mé ny én ek (h ar ag , ha lá l) el tü nt et és e cé lj áb ól , az az is te nn ek te ts z ővé vá lásu nk ér de ké be n vá la lj a el Jé zu s a Go lg ot át (c él ). Il ym ód on "bűnein k" - ok a is (s a b űnö k el tü nt et és e ré vé n) , cé lj a is a Go lg ot á na k. Íg y az tá n ak ár ok ha tá ro zó na k fo rd ít ju k, ak ár cé lh at ár oz ón ak a " h ü pe r " p r e p oz ic i ó t , a m á s i k ha t á r o z ó t r e n dr e o d a k e ll é r te nünk. c.
Engedelmességből Ar am ai zm us ai kö ve tk ez té be n ug ya nc sa k őse gy há zi er ed et ű Pá l tó l cs ak el fo ga do tt és me gö rz öt t hi tv al lá s -fo rm ul áv al ta lá lk o zu nk a F-be n: "m eg al ac so ny ít ot ta ön ma gá t en ge de lm es sé lév én a halá li g, mé gp ed ig a ke re sz th al ál ig " (F 2, 3) . Ki ne k en ge de lm es ke de tt Jé zu s? Ké ts ég te le nü l az At yá na k. A sz öv eg fo ly ta tá sa ez t eg yé rt elművé te sz i: "e nn ek kö ve tk ez té be n Is te n me g is ma ga sí to tt a Őt. .. " (F 2,9 ). A Fiú teh át aka rta a Gol got át abb ól az okbó l fol yóa n is, ho gy At yj a ak ar ta az t. En ne k az at ya i ak ar at na k va ló en ge de lm es kedé s is mo ti vá lt a Jé zu st a Go lg ot át -vá ll al ás ba n. Pá l ez ze l a mo tí vummal továbbfejleszti a jeruzsálemiek Lukács által bemutatott go lg ot aé rt el me zé sé t, az t ti ., ho gy az At ya fe lt ét le nü l ak ar ta a Go lg ot át . A to vá bb fe jl es zt és : ha az At ya fe lt ét le nü l ak ar ta , ak kor a Fiúnak engedelmeskednie kellett. Ez is külső motiváló ok. Ez t a jé zu si en ge de lm es sé ge t ak ar ja Pá l ny om at ék oz ni , am ik or az t sz em be ál lí tj a Ád ám en ge de tl en sé gé ve l: "A ho gy an eg yn ek az en ge de tl en sé ge ré vé n so ka k bűnö sö kk é té te tt ek , úg y eg yn ek az en ge de lme ss ég e ré ve n is te nn ek te ts zőkk é té te tt ek me g so ka k" (R 5, 19 ). Ebbe n a pá li ki je le nt és be n eg yb ek ap cs ol ód ik az im én t lá to tt ké t kü lső mo ti vá ló ok : az eg yi k az em be r b űnö s vo lt a, a má si k pe di g Jé zus engedelmessége Istennel szemben. A Fi ú en ge de lm es sé gé ből kö ve tk ez te th et ün k az en ge de lm es sé ge t mot iv ál ó ok ra is . Az em be r bűne az Is te nb ől ha ra go t és a ki en ge sz te lé s kí vá ns ág át vá lt ot ta ki . Jé zu s en ge de lm es ke de tt a ha ra gv ó és en ge sz te lé st kí vá nó At yá na k. En ge de lm es ke de tt , ho gy me gs zü nj ön a h a r a g a z á l t a l , h o g y e l v é g z i a k i e n g e s z t e l é s m űv é t ( v ö . R 3,25;5,9). d.
Erötlenségből, szeretetből áldozattá lett Mi ké nt az At yá na k úg y Jé zu sn ak is va nn ak be lső mo tí vu ma i a Go lg ot a vá ll al ás ár a. Il ye n be ls ő mo ti vu mr a ut al Pá l, am ik or az t állítja, hogy Jézust "keresztrefeszítették erőtlenségből folyóan"
- 29 (E x as the ne ia s - 2K 13 ,4 ). Ez az "a st he ne ia " a ka rd ot hü ve ly be duga tó , az er őne ma lk al ma zó Jé zu sr a em lé ke zi k. Az ér t fe sz ít he tt ék me g, me rt ne m al ka lm az ot t erőt, me rt ha gy ta ma gá t le ta rt óz ta tn i. Ez az er őtl en sé g a Jé zu st gy il ko ln i ké sz je ru zs ál em ie k sz ám ár a a ma guk Go lg ot át- ok oz ás án ak eg yi k kü lső mo tí vu má t je le nt i: vé dt el en né te tt e ma gá t Jé zu s, és ez ka pó ra jö vő kü ls ő mo ti vu m vo lt sz ám uk ra, nyu god tan , elb ánh att ak vel e. Ugy ana kko r ez az erőtle nsé g Jéz us sz ám ár a ak in ek mó dj a vo ln a 12 ez re d an gy al ná l is tö bb et ké rn i a ma ga vé de lm ér e At yj át ól - be ls ő mo tí vu m. Be lső, me rt Jé zu s ha jl an dó árat lefizetni annak következtében, hogy nem akarja, hogy Malchu s és tá rs ai él et ük et ve sz ít sé k. Jé zu st az bí rj a re á er re az e rőtl en sé gr e, ho gy ne m ak ar ja el le ns ég ei bá nt ód ás át . Mi ér t ne m akarja? Mert szereti őket. Ez a sz er et et - Jé zu s le gv ég s ő be lső mo ti vu ma , am el y re áb ír ja Őt az er öt le ns ég re s en ne k ös sz es kö ve tk ez mé ny ei re , a le ta rt ózta tá st ól ke zd ve eg és ze n a ke re sz ti g. Er r ől a sz er et et r ől be sz él Jé zu s ir án tu nk ta no sí to tt "v ér ig men ő hűsé ge " (R 3, 25 ), am el y h űsé g pá rh uz am os a az At ya mo tí vu má na k, ak i "a zz al bi zo ny ít ja sz er e tetét irántunk , hogy amikor mé g b űnö sö k vo lt un k, Jé zu s me gh al t ér tü nk " (R 5, 8) . Ta nu sí tj a Jé zu s e be ls ő mo tí vu má t a mo tí vu mm al sz o ro s ka pc so la tb an le vő cé l is ; a z ti ., ho gy Jé zu s ké sz me gh al ni "é rt em , ér tü nk , az eg yh áz ér t, mi nd en ki ér t" . A mi nd ez ek en se gí te ni ak ar ás je le nt ke zi k it t be lső mo tí vu mk én t. Az ir án tu nk tá pl ál t sz ere t et a Pá l tó l na gy o ni s h an gs úl y oz o tt le gv ég s ő be l s ő mo tí vu m. Ez ér t ke rü l a pa ra dí dó mi el éb e re nd re az ag ap an ig e: "s ze re te tt en ge m és ön ma gá t ad ta ér te m. .. sz er et et t mi nk et és át ad ta ma gá t ér tü nk .. . sz er et te az eg yh áz at és át ad ta ma gá t ér te " (G 2, 20 ;E 5,2.25). Az ös sz es be ls ő es kü ls ő mo tí vu mo ka t eg yb ef og la ln i lá ts zi k az ál do za t" , am el ye t az E egy he ly en há ro ms zo ro sa n is ny om at ék oz : "át adt a önm agá t ért ünk áld oza tul . égőáld oza tul , jói lla tú ita lál dozatk én t is te nn ek " (E 5, 2) . be nn e va n eb be n az ál do za tb an a mi bűná ll ap ot un ko n va ló se gí te ni ak ar ás ké sz sé ge , be nn e va n a b űn ál ta l kiváltott atyai ha rago t engeszte lni akar ó enge delmes ségi készsé g, s benne van mindenekelőtt a szeretés beeső motívuma. e. Ki dolgozott be kinek? A Fi ú ál do za tu l do bj a od a ma gá t az em be ré rt , ho gy me gm en th es se az t az em be rt , ak it a mi nd en to da ad ás ig me nően sz er et . Be do lg ozo tt e az At ya a go no sz sz őlőmu nk ás ok na k? Be do lg oz ot t- e Ön ma ga elle n a Fi u a go no sz sz ölőmu nk ás ok na k? Ha a jé zu si te ol óg ia al ap já n ha tá ro zo tt ne m-et ke ll et t vá la sz ol nu nk is ez ek re a ké rd és ek re , mo st na gy on má s sz it uá ci ób an va gy un k. A pá li te ol óg ia má r ne m is lá tj a a go no sz sz öl őmu nk ás ok at . Ha mé gi s re áj uk ir án yí ta nó k a fi gy el me t, ak ko r Pá l al ig ha ne m cs od ál ko zv a ha ll ga tn á a ké rd és ün ke t és ez t vá la sz ol ná : Ép pe n fo rd ít va ál l a do lo g; a go no sz sz öl őmu nk á so k do lg oz ta k be az At yá na k és a Fi un ak , ak ik ak ar tá k a Go lg otá t. Bi zo ny be do lg oz ta k, me rt ne m lá tt ák át Is te n bö lc se ss ég ét , am el y ép pe n a ke re sz th al ál ál ta l ak ar ja ki ra ga dn i az ev il ág fe je de lm ei ne k ke zé ből az em e ké z ál ta l fo gl yu l ej te tt em be ri sé ge t. Be do lg ozta k ev il ág fe je de lm ei ne k al at tv al ói , me rt ne m tu dt ák , mih ez ny uj ta na k se gí ts ég et Is te nn ek az za l, ho gy le ta rt óz ta tj ák , ha lá lr a ít élik és elveszejtik. Bedolgoztak akaratuk ellenére. Ha te há t a jé zu si te ol óg iá ba n a go lg ot ai ha lá lt az At ya an y ny ib an ak ar ja , ho gy Fi a ne m le he t hűtl en az At yá tó l ka po tt kü ld eté sh ez: az üz en et át ad ás áh oz , a vá la sz to tt né p el ve sz et ju ha in ak egybegyüjteni akarásához... ha tehát a jézusi teológiában Atya és
- 30 Fi ú a Go lg ot át cs ak an na k fo ly tá n ak ar ja , ho gy a vá la sz to tt né p ne m ha jl an dó el fo ga dn i a ma ga ki rá ly án ak Jé zu st , ak ko r a pá li teoló gi áb an dö ntően má sk ép pe n ra jz ol ód ik fe l a pr ob lé ma . Ha Pá l Go lgo tá ra go nd ol , ne m az üz en et át ad ás ár a, ne m az üz en et ál ta l el ho zo tt új em be ri ma ga ta rt ás ra , ne m az ez ál ta l me gv al ós ul ha tó Is te n Or sz ág ár a go nd ol . A mi nd ez ek et is me rő Pá l tu da tá ba n, ha a Go lgo tára go nd ol , mi nd ez ek fé ny ár ny ék ba ke rü ln ek . Ha Pá l Go lg ot ár a go n do l, el sőso rb an ar ra a né lk ül öz he te tl en es zk öz re go nd ol , am el y egy ed ül ké pe s ki ra ga dn i az em be rt a bűn, és az ör ök ha lá l ha ta lm áb ól. A ke re sz th al ál ok át vi zs gá lt uk - a pá li te ol óg iá ba n. E bb en a te ol óg iá ba n, ez ér t a ha lá lé rt - ki zá ró la g az Is te n a fe le l ős. Az Isten paroxizmusig érő szeretete. f. A jézusi és a páli okok egybevetése A jézusi teológiában a Golgota a. a nyájat egybegyűjtő program nem sikerüléséből, b. a Fi ú ny áj eg yb eg y űjtő, pr og ra mj án ak ha lá lt is vá ll al ó végigcsinálni akarásából adódik. A páli teológiában a Golgota a. az Atya és Fiú irántunk táplált szeretetéből, b. a sátáni erők vakságáből adódik. Közös a két teológiában: a. akarta a Golgotát az Atya és a Fiú is, b. akarták a sátáni erők is. A jézusi teológia jellemzője a vaskos realizmus: a. aki szeret, annak semmi sem drága, b. aki nem aka rja a sze ret ete t, az kés z az emb erg yilkol ásr a. A páli teológia jellemzője a sűrű misztikum: a. a rontáson csak Isten áldozattá válása segíthet, b. a sá tá ni er ők tu da tla ns ág uk fo ly tá n be se gí te ne k az Is te nnek. A két teológia hatása a morálteolőgiára: A jézusi teológiában a. fon tos abb a mi te ttü nk , a Men ny ei Aty a aka ra tán ak tel jes í tése, b. má so dl ag os an fo nt os cs ak a me gv ál tá s - gy üm öl cs öt ny új tó szentség (szakramentum). A páli teológiában a . fontosabb a meg váltás - gy ümölc sö t nyújtó szent ség (=ke resztség), b. má so dl ag os an fo nt os ak a mi te tt ei nk . Pá l ez ut ób bi t ne m szándé kolta. A Golg ota -ér telmezését az ih lette, hogy csak a sz er et et le gy en a tö rv én y, és cs ak az Or sz ág le gy en a fo nt os . N ag yo n fo nt os na k ak ar ta az t is , am i ko nc ep ci ój a követk eztében szükségk éppen a má sodik he lyre került . A mi emberi ho zzájár ulás unkat jelent ékte len el emnek feltün te tők nem hivatkozhatnak Pálra. 6. A KERESZTHALÁL CÉLJA a. Az első három levél tükrében Má r el só le ve lé be n ta lá lk oz un k a me gá ll ap ít ás sa l: "n em ha ra gra , ha ne m a me gm en tődé s me gs ze rz és ér e re nd el t mi nk et Is te n a mi Ur un k Jé zu s Kr is zu ts ál ta l, ak i me gh al t ér t ün k" (1 T 5, 9 - 10 ). A
- 31 ke re sz th al ál cé lj át me gj el öl ő pá li ny il at ko za to k ké t fő- el em et má r eb be n a le gk or áb bi ny il at ko za tá ba n is me gt al ál ha tó . Az eg yi k: a ke re sz th al ál ér tü nk , ér de kü nk be n, ja vu nk ra . A má si k: me gm on dj a, ho gy mi az a jó , am it a ke re sz th al ál bi zt os ít ne kü nk . Mí g az el ső elem sztereotíp módon ismétlődik nyilatkozataiban, a második elem ny il at ko za to nk én t vá lt oz ó is , is mé tl őd ő is . A je le n ny il at ko za t s z e r i n t a k e r e sz t h a l á l ál t a l ka p o t t j ó ab b a n á l l , h o g y n e m va gy un k má r ki té ve a bűne in k ál tal ki vá lt ot t is te ni ha ra g kö ve tk ezményeinek, mert megmentődtünk, e harag következményeitől. A kö ve tk ez ő le vé l ha ll ga t a Go lg ot a cé lj ár ól , ho gy az tá n a har mad ik, a G, bőség es any ago t adj on. A Gal ata lev él hár om hel yen is foglalkozik a kereszthalál céljával. 1. "H a a mó ze si tö rv én y ál ta l vo ln a az is te nn ek te ts zé s, ak ko r Kr is zt us hi áb a ha lt me g" (G 2, 21 ). A má so di k, a vá lt oz ó el e me t ta rt al ma zz a: a ke re sz th al ál ál ta l le tt ün k is te nn ek te ts zők; a kereszthalál adta meg, amit a mózesi törvény nem tudott megadni. 2. "Kr isztus kivált ott minket a tö rvény átka alól ... ér tünk át ok ká le tt , ho gy a po gá ny ok é le gy en Ab ra ha m ál dá sa .. . ho gy me g kapjuk a Lé lek igéret ét a hit által " • (G 3, 13 -4) . It t me gt al ál ju k mi nd a ké t el em et : Jé zu s ér tü nk le tt át ok ká , az az ha lt me g a ke re sz te n (e ls ő sz er eo tí p el em ); és en ne k a ha lá ln ak a kö ve tk ez té be n le tt a po gá ny ok é is Ábr ah am ál dá sa és az Is te n Le lk én ek me gk apá sá ra vo na tk oz ó íg ér et (m ás od ik , vá lt oz ó el em ). E vá lt oz ó el em ez alk alo mma l az egé sz emb eri ség nek Zsi dót és pog ány t egy ará nt átöl elő eg ys égét, mindke tt őne k Is te n né pé be ta rt oz ha tá sá t ta rt al ma zza. Túllép tehát az egyéni megmentődésen, reámutat a kereszthalál emberi ségszéle sség ű közö sségi cé lj ár a. Ug ya na kk or je le nt ke zi k be nne eg y ha rm ad ik el em is - a hi t. Kö ve tk ez mé ny ké nt , 2. lé pc s őké nt jel en tk ez ik a hi t, mi nt a ke re sz th al ál t kö ve t ő em be ri el fo ga dá s. Ez is be le ta rt oz ik a Go lg ot a tá ga bb ér te le mb en ve tt cé lj áb a, hisz en a 2. és 3. lé pc ső (h it és hűsé g) em be r ál ta l el vé gz en d ő ak tu sa it az 1. lé pc ső (k er es zt ha lá l) te sz i le he t ővé és kí vá nj a me g az ember szabad válaszként Isten iránta mutatott szeretetére. 3. "Sz ere tet t eng em és ön mag át ad ta ért em " (G 2,2 0) . Ez al kalommal csak az első elemmel találkozunk: Pálért történt a Golgota. Az ed di g lá to tt ös sz es en né gy ny il at ko za t há ro m íz be n em lí te tt e az el só el em et : az ös sz es ke re sz té ny ek ér t, a po gá ny ok ér t is , Pá lé rt ha lt ke re sz th al ál t Jé zu s. A má so di k el em me l is há ro m ízben találkoztunk: nem harag, hanem megmentetődés; istennektetszés; Ábrahám áldása, a Lélek ígérete, azaz az Isten népében tartozhatás minden ember számára ez ek az ok a ja va k, am el ye k e t K ri sz tu s ha lá la bi zt os ít sz ám un kr a. Eg y íz be n je le nt ke ze tt a ha rm ad ik el em is : a hi t, am el ye t a ke reszthalál tett lehetővé. b. A két Korintusi levél Pá l Kr is zt us ha lá lá na k a te ol óg us a. Fo ko zo tt an is az 1K -ba n amelynek elején felveti a kérdést: 1. "V aj on Pá l fe sz ít tet et t me g ér te te k? " (1 K 1, 13 ). Cs ak az első elem szerepel benne: értetek. 2. Pá l az ér t ne m ak ar t Ko ri nt us ba n (d e ta lá n má su tt se m) "semmi-másról. sem tudni, csak Jézus Krisztusról, mégpedig a megfeszí te tt r ől. .. ho gy hi áb av al ó ne le gy en a Kr is zt us ke re sz tj e " és mert " a keresztről szóló ige... a megmentődők számára az Isten
- 32 er ej e" (1 K 2, 2; 1, 17 - 8) . A ké t el em it t eg ym ás ba mo só di k: a me gm entőd ők é r t h a lt m e g K r i s z t u s ; é s a m e g m e n t őd é s ün k a z a j ó, a m it Kriszus halála eredményezett. 3. Ne m Pá l, ha ne m Kr is zt us ke rü lt a ke re sz tr e a ko ri nt us iaké rt és má so ké rt , és en ne k kö ve tk ez té be n Kr is zt us "a mi pá sz ka- bá rá ny un k" (1 K 5, 7) . A mi én k, a Kr is zt us ho z ta rt oz ók é. Va n ug ya ni s a zs id ók na k is pá sz ka-bá rá ny uk. Az Eg yi pt om bó l ki vo nu lá s el öt t par a n c s o t k a p t a k I s t e n től , h o g y c s a l á d o n k é n t ö l j e n e k l e e g y b á rá ny t: " si et ve eg yé te k, me rt ez az Úr át vo nu lá sa (= pá sz ka ). Én át vo nu lo k az on az éj sz ak án Eg yi pt om on és me gö lö k mi nd en el sősz ül ötte t. .. A vé rt ha sz ná lj át ok an na k a há zn ak me gj el öl és ér e, am el yb en la kt ok . Ha lá to m a vé rt , ki ha gy la k be nn et ek et " (K iv 12 ,1 1 -3) . A ke re sz té ny ek át vo nu lá si (p ás zk a) bá rá ny a vi sz on t Kr is zt us ; en ne k kö ve tk ez té be n őke t az ő le öl t pá sz ka -bá rá ny uk na k, az az a Kr is zt us na k a vé re me nt i me g: "a mi pá sz ka- bá rá ny un k me gö le te tt , a Kr is ztu s. Ez ér t ne ré gi ko vá ss za l ün ne pe lj ün k. .. ha ne m a ti sz ta sá g és ig az sá g ko vá sz ta la ns ág ai va l" (1 K 5, 7-8) . Az ós zö ve ts ég i pá sz ka is me rői sz ám ár a ez a ny il at ko za t ta rt al ma zz a mi nd en ek el őtt az el ső két elemet : a kere sztény ekért öl et et t me g, és ez ek me gme nt és éé rt öl et et t me g a Kr is zt us . Ez a ny il at ko za t az on ba n ta rt al ma z eg y to vá bb i, ne gy ed ik el em et is . A ke re sz th al ál ne gy ed ik cé l-el em ek én t je le nt ke zi k az em be r ál ta l te lj es ít en dő hú sé g, te há t a ti sz ta sá g és igazság kovásztalansága (3. lépcső). 4.- 5. "Me ne kü lj et ek a pa rá zn as ág tó l. .. ár on le tt et ek me gv á sá rol va. .. Aro n le tte tek me gvá sá rol va, ne leg ye tek emb er ek rab sz ol gá i" (1 K 6, 18 .2 0; 7, 23 ). Ez ek be n a ny il at ko za to kb an az "á ro n megvás árlás" jelzi a Kriszt us ha lálát. A ko rintusia k le ttek me gvá sá ro lv a, a ko ri nt us ia ké rt ha lt me g Kr is zt us . Pá l bi zo ny os bűnö s ma ga ta rt ás ok el ke rü lé sé re bí zt at ja őke t az ár on me gv ás ár lá sr a hi va tk oz va . Ez ek a ny il at ko za to k is ta rt al ma zz ák te há t a ne gy ed ik el em et , a Go lg ot a kö ve tk ez mé ny ek én t je le nt ke ző embe ri hűsé get , a kriszt us törv ényéne k te ljesít ését. Ez is cé l-el eme a keresz thalál nak. A második elem konkrét tartalma itt: kivásárlás a bűnből. 6. "E lv és z ug ya ni s az , ak i gy en ge , a te is me re te d mi at t; a testvé r, ak iért Kriszt us me ghalt" (1k 8, 11). Els ő el em : az ob sz er van ciá kho z rag as zko dó, a ; gye ng eh itü ke res zté nyér t hal t me g Jé zus . A má so di k el em : az el ve sz és el le nt ét é, te há t a me gm en té st ho zt a jóként számára a Golgota. 7. Az ut ol só va cs or a le ír ás a cs ak az el ső el em et ta rt al ma zza : "E z az én (m eg tö rt , ös sz ez úz ot t, od aa do tt ) te st em ér te te k" (1K 11,24). A tanítványokért halt meg Jézus. 8. "K ri sz tu s me gh al t a b űne in k mi at t (b ün ei nk ér t) .. . Ha pe di g Kr is zt us fe l ne m tá ma dt , mé g mi nd ig bűne it ek be n va gy to k" (1 K 15 ,3 .1 7) . A ko ri nt us ia ké rt ha lt me g, és ez a ha lá l az t er ed mé ny ezte , ho gy má r ni nc se ne k b űne ik be n, az az ne m fe ny eg et i őke t a ha ra g, me gm en tődt ek . Eg y öt öd ik el em re is fe l ke ll it t fi gy el nü nk . Ez is kö ve tk ez mé ny- el em . De ne m em be ri , ha ne m Is te ni : Jé zu s fe lt áma dá sa . A Go lg ot án ak e Jé zu sr a vo na tk oz ó be ls ő kö ve tk ez mé ny e sz inté n ér tü nk va n; a fe lt ám ad ás né lk ül mé g mi nd ig bűne in kb en va gy un k Golgota és feltámadás - ez a kettő nagyon szorosan összetartozik. 9 Ut ol só ul em lí tj ük a ko rá bb ia kb an má r vi zs gá lt sz öv eg et , a mely az t állítj a, ho gy az Atya a Golgot át ör ökt ől fo gv a el ha tá ro zta a "n i di cs ősé gü nk re " (1 K 2, 8) . Ha a mi di c sősé gü nk re , ak ko r a Go lg ot a a ke re sz té ny ek ér t tö rt én t. A má so di k el em : az is te ni di csősé gb en ré sz es ed és ün ké rt ha lt Jé zu s ke re sz th al ál t. - Lá ss uk mé g a 2K két nyilatkozatát. 10. Az egyikkel már találkoztunk: az Atya azért tette bűnné
- 33 Jé zu st , ho gy "mi Is te n di ka io sü né -je le gy ün k Jé zu sb an " (2 K 5, 21 ). Az el ső el em a "m i ": a ke re sz té ny ek ér t ha lt me g Jé zu s. A má so di k elem: Jézus azért halt meg, hogy mi istennektetszők legyünk. 11 . A más ik ny il at ko za t íg y ha ng zi k: "e gy me gh al t mi nd en ki ér t. .. és mi nd en ki é rt me gh al t, ho gy az él ők tö bb é má r ne m ön ma guké rt él je ne k, ha ne m an na k, ak i ér tü k me gh al t és fe lt ám ad ot t" (2 K 5, 14- 5) . Az el ső el em : mi nd en ki ér t. A má so di k el em re jt et te n sz ere pe l: az él et et je lö li me g a Go lg ot a ne kü nk ju tt at ot t ad om án ya ké nt . Az et ik ai bu zd ít ás : ne ön ma gu nk ér t él jü nk , ha ne m Jé zu sn ak él jü nk - a má r tö bb íz be n lá to tt ne gy ed ik cé l- el em et ho rd oz za . Jele nt ke zi k az öt öd ik el em is , a Go lg ot át kö ve tő fe lt ám ad ás , am el y a Golgotával együtt "értünk" van. Fo gl al ju k ös sz e er ed mé ny ei nk et . Ki ké rt ha lt me g Kr is zt us ? Ha la dj un k a sz űke bb fe lü l a tá ga bb es az eg és ze n tá g fe lé : a ta ní tvá ny ok ér t, a gy engeh it ü te st vé ré rt , a ko ri nt us i ke re sz té ny ek ér t, mi nd en ke re sz té ny ér t, mi nd en ki ér t. Mi ma gy ar áz za me g e vá la sz ok kü lö nb özősé gé t? Ny il vá nv al óa n az , ho gy a Go l go tá na k va nn ak em be r ál ta l vé gr eh aj ta nd ó kö ve tk ez mé ny ei , cé l-el em ei (a hi t és h űsé g má so di k és ha rm ad ik lé pc s ője fo ly tá n) ; ez ér t az tá n a mi nd en ki ér t me gh al ó Kr is zt us ja va i cs ak az ok éi le sz ne k, ak ik a má so di k és a ha rm ad ik lé pc só be n me gt es zi k a ma gu ké t. Ra jt un k fo rd ul te há t, ho gy té ny le ge sü l-e ra jt un k az , am i pu sz tá n a ke re sz th al ál kö ve tk ez tében még nem ténylegesülhet. Ami tén yle gesú lhe t, azt tar tal maz za a más odik ele m: bünból kivásárlás, megmentődés (4 ízben), istennek tetszés, élet, dicsőség - e két levélben ezek a Golgota "javai". A to vá bb i el em ek et eh el yt ne m ke ll ös sz es ít en ün k, a ma gu k he lyén kerülnek rendszerezés alá. c. A Római levél A R is bővi be n va n a Kr is zt us ha lá lá t me gj el öl ő ny il at ko za to kn ak . Lá tt uk má r, ho gy Is te n en ge sz te lé ss é te tt e a Fiát . Mi vo lt a célja vele? 1. ".. .is ten ne kte ts zőkké vá lun k in gy en, Ist en ajá nd éká ból a Kr is zt us Jé zu sb an tö rt én ő me gv ál tá s ál ta l, ak it Is te n en ge sz te lő ál do za tt á te tt vé ri g me nd h űsé ge ál ta l. Az ér t, ho gy Is te n me gm uta ss a a ma ga di ka io sü né- jé t a ko rá bb an el kö vet et t bűnö k me gb oc sá tá sá na k cé lj áb ól .. . az ér t, ho gy me gm ut as sa a ma ga di ka io sü né -jé t a mo st an i id őbe n, ho gy il ye n mó do n is te nn ek te ts z ő le gy en ő és is te nn ek te ts zővé te gy e a Jé zu s hi té ből (h űsé gé ből) va ló em be rt " (R 3, 24 -6) . A sz öv eg mi nd en ek előtt az t vá la sz ol ja , ha gy b űnö s em b er eké rt te tt e az At ya en ge sz te lé ss é a Fi át . Mi t bi zt os ít ot t az az en gesztelő áldozat az ember javára? Három választ is kapunk: Isten me gb oc sá to tt a az em be r bűné t, me gv ál to tt a és is te nn ek te ts zővé te tte az em be rt . E ké t el só el em en túl me nően ta lá lk oz un k eg y új cé lel em me l is : a ke re sz th al ál na k az is cé lj a, ho gy a Go lg ot ár a kü ldé s és an na k vá ll al ás a fo ly tá n Is te n ma ga is is te nn ek te ts zőne k bi zo ny ul jo n. Ez is Is te ne n be lü li kö ve tk ez mé ny , mi ké nt a fe lt ám a dá s. Ez t az Is te n et ik ai be vá l ás ár a mu ta tó kö ve tk ez mé ny t te ki nt sük hatodik cél-elemként. 2. A fe lt ám ad ás is ér tü nk va n. Pá l ez t az za l is ny om at ék oz za, hogy egy ízben az eddigelé Golgota-következménynek mondott istenn ektetszé sünket a feltámad ás kö vetkezmé nyének állí tja. Jé zus "átadatott vétkeink miatt (dia) és feltámadt istennektetszövé le-
- 34 vé sü nk cé lj áb ól (d ia )" (R 4, 25 ). El ső el em : ke re sz té ny ek ér t. Má so di k el em : is te nn ek te ts zé sü nk . Ez al ka lo mm al a " di a " pr ep oz ic ió t eg yf el öl ok ha tá ro zó i, má sf elől cé lh at ár oz ói ér te le mb en ha sz ná lj a. Mi ve l a bűne in k mi at t ha lt me g, mo nd ha tj uk , ho gy a Go lg ot a - a bűnös emberért történt. 3. Az ok - és cé l sz öv ed ék et eg yü tt mu ta tj a be Pá l, am ik or ez t ír ja : " Kr is zt us , am ik or mé g gy en gé k (a st he né s) vo lt un k. .. ér tü nk , is te nt el en ek ér t me gh al t. Al ig -al ig ké sz sé ge s va la ki ar ra , ho gy is te nn ek te ts zö ér t me gh al jo n, bá r (a z el őbb iv el az on os ér te lmű) jó em be ré rt az ér t cs ak va n bá to rs ág a va la ki ne k me gh al ni . Is te n vi sz on t az za l bi zo ny ít ja sz er et et ét ir án tu nk , ho gy am ik or mi bűnö sö k vo lt un k, Kr is zt us me gh al t ér tü nk . Me nn yi ve l in ká bb me gm en tődü nk ma jd Ál ta la a ha ra gt ól mo st , am ik or is te nn ek te ts zőkk é le ttü nk a vé re ál ta l. Me rt ha bá r el le ns ég ek vo lt un k, mé gi s ös sz e le tt ün k bé ké lt et ve Is te nn el a Fi a ha lá la ál ta l, ak ko r íg y ös sz eb éké lt et te n me nn yi ve l in ká bb be le fo gu nk me ntődn i Jé zu s él et éb e" (R 5, 6-10 ). Am in t lá tt uk má r, a mi b űnö s és Is te n ha ra gj ár a ér de me s voltun k, vala mint az irántu nk ér zett sz eretet indított a Is tent ar ra , ho gy Kr is zt us me gh al jo n ér tü nk . Ki ké rt ha lt me g te há t Jé zu s? Ért ünk , bűnös emo ere kér t, Ist en ell ens égeié rt, gyeng éké rt. Kik e ze k a gy en gé k? A Kr is zt us t mé g ne m is me rő em be re k, ak ik az ér t "g ye ng ék ", me rt ob sz er va nc iá kk al és ál ta lá ba n cs el ek ed et ei k ál ta l ak ar ta k me gm en tődn i; az ob sz er va nc iá kh oz ra ga sz ko dó ke re sz té ny testvéreit mondja ugyanis Pál "gyengehitüeknek" (1K 3,11;R 14 ,1 5) . Mi t ad ot t a Go lg ot a az il ye n ál la po tb an le vő em be re kn ek ? Ha ra gt ól me gm en tődé st , is te nn ek te ts zö vé le vé st , Is te nn el ös sz eb é kü lé st , a ha lá l el ke rü lé sé t, és Jé zu s él et éb e be ke rűlé st -be me nt ődést. 4. A Golgota - Jéz usnak iste nnekt etsz ő t e tt e ( di k a i ó ma ) vo lt . Ez a ki fe je zé s bu rk ol ta n új ra je lzi a ke re sz th al ál mé r eg y ízben em lí te tt ha to di k-fé le el em ét : a Go lg ot a ál ta l ne mc sa k Is te n (R 3, 26 ), ha ne m Jé zu s is is te nn ek te ts zö ne k bi zo ny ul : "A ho gy an eg yne k a vé tk e mi nd en em be r sz ám ár a ká rh oz at ot er ed mé ny ez et t, úg y eg yn ek is te nn ek te ts ző te tt e (d ik ai ó ma ) mi nd en em be r sz ám ár a él ete t er ed mé ny ez ő is te nn ek te ts zö vé te vé ss é le tt : me rt ah og ya n az eg y em be r en ge de tl en sé ge ál ta l bűnö sö kk é le tt ek so ka n, űgy eg yn ek az e n ge de l me s sé ge á l ta l is i s te n ne k te t sz ó kk é l et t ek s ok a n. .. ho gy .. . Is te n aj án dé ko zá sa is ur al ko djé k az is te nn ek te ts zé s ál ta l ör ök él et re ve ze tően Jé zu s Kr is zt us a mi dr un k ál ta l" (R 5, 18 - 21 ). Mi nd en em be ré rt tö rt én t a Go lg ot a; és ká rh oz at tó l me gm en té st , iste nn ek te ts zé st és eb ből fa ka dó ör ök él et et er ed mé ny ez et t sz ám un kra 5. A Go lg ot a to vá bb á em be ri sé g sz in te n új re nd et er ed mé ny eze tt , am el y re nd ne k Kr is zt us le tt a re nd ező el ve . " Kr is zt us ab bó l a cé lb ól ha lt me g és ke lt él et re , ho gy ur al ko dj ék (k ür ie us é) ho lta ko n és él őkö n" (R 14 ,9 ). A kü ri eu ei n sz ó hé t íz be n fo rd ul el ő az Úsz - be n, ha ts zo r Pá ln ál és eg y íz be n Lu ká cs ev an gé li um áb an Jé zus ajká n. Ez ut óbbi helyen a po gányok kirá lyai uralko dnak a pogá nyokon (L 22,25) , s a szolgá ló magata rtással sz embená lló, tehát a Jé zus tól el ut asít ott sá tán i maga t art ás t jel zi. Pá ln ál e szó nak nincs ilyen egy értelm űe n ne g a t í v e ti k a i c s en g é s e , n á l a e s zó je le nt és e et ik ai la g se ml eg es : je lö lh et et ik ai la g he ly es és et ik aila g he ly te le n ma ga ta rt ás t is . Pá l úg y go nd ol ko di k, ho gy Is te n és az ő tö rv én ye ur al ko dh at ik , de má s ne m. Et ik ai la g ne ga tí v, ha a Sá tá n ur al ko di k az em be re n (R 6, 9. 14 ). Az is ne ga tí v, ha em be r u ra lk od ik em be re n: ez ér t az tá n Pá l ne m ur al ko di k a ko ri nt us ia k hité n (2 K 1, 24 ). De ni nc s ki fo gá sa az el le n, ha az Is te n ál ta l
- 35 ado tt tö rv én y ur al ko di k az em be re n: a fé rj tö rv én ye ur al ko di k az as sz on yo n, az az az as s zo ny ne m kö th et új há za ss ág ot am íg a fé rj e él (R 7, 1) . Mé gi nk áb b he ly én va ló Pá l sz ám ár a, ha Jé zu s, ak i "a z uralko dók Ura" (1Ti 6,15 ), ur alkodi k él őkö n és ho lt ak on (R 14 ,9 ). Sz av un k te há t a pá li te ol óg iá ba n je lz i az t a sz em él yt , il le tö le g tö rv én yt , ak i, il l. am i re nd ez ő er ej e az em be re kn ek , va gy az ok eg y cs op or tj án ak . Is te n ma gatart ás át ir án yu nk ba n Pá ln ál ne m je lö li a "s zo lg ál ni " (d ia kó ne in , do ul eo ue in ) sz ó, ná la cs ak az Is te nh ez ta rt oz ók sz ol gá ln ak Is te nn ek és eg ym ás na k. Mi nd az on ál ta l az eg és z pá li "a Go lg ot a ér tü nk "-te ol óg ia az t mu ta tj a, ho gy Is te n ne m ma gama gá ér t, ha ne m ér tü nk te tt e mi nd az t, am it te tt . Is te n ne m ha ta lma sk od ás je le nt ésű ur al ko dá s cé lj áb ól , ha ne m ne kü nk él et et bi zt osí ta ni ak ar ás cé lj áből ál lí to tt a be le a tö rt én el em be a Go lg ot át . Te há t be nn ün ke t sz ol gá ln i ak ar vá n. Cs ak te rm in ol óg ia il ag ne m be sz él a sz ol gá ló Is te nr ől, ta rt al mi la g vi sz on t sz ol gá ló Is te nr ől beszél. A sz ób an fo rg ó he ly en te há t a Go lg ot a cé lj a - az él ő és me gha lt em be ri sé gn ek Kr is zt us ur al ko dá sa ré vé n lé tr ej öv ő eg ys ég e. Amire csak burkol tan utal t az a kije lentés e, ho gy a pogá nyok is be le ta rt oz na k Is te n né pé be (G 3, 13 -4) , Az mo st ki fe je ze tt me gf og al ma zá sr a ju t. Ki fe je zi az t, ho gy a Go lg ot án ak ne mc sa k az eg ye s em ber me gm en tődé se és él et e sz em po nt já bó l va n je le nt ősé ge , ha ne m a ko ll ek tí ve ve tt em be ri sé g sz em po nt já bó l is . - A ha lá l és fe lt ám adás összekapcsolása újra reámutat az ötödik célmozzanatra. 6. Zá rj a le a. R ny il at ko za ta in ak so rá t a gy en ge hi t ű te st vé r ir án ti ta pi nt at ra fi gy el me zt ető pá li sz ó: "N e ve sz ít sd el ét el ed de l őt, ak ié rt Kr is zt us me gh al t" (R 14 ,1 5) . Ez a ki je le nt és ut al az el ső cé lm oz za na tr a: a gy en ge hi t ű te st vé ré rt ha lt me g Kr is zt us (v ö. 1K 3, 11 ), és bu rk ol ta n ut al a Go lg ot a ál ta l ad ot t jó ra : az elveszítés ellentétére, a megmentésre. Fo gl al ju k ös sz e a R er ed mé ny ei t. Kr is zt us me gh al t a gy en ge hitű, b űnö s és Is te nn el sz em be n el le ns ég es em be ré rt , mi nd en ki ér t, sőt - él ök ér t és ho lt a ké rt (1 .c él mo zz an at ). Am it pe di g ha lá la ál tal megszerzett nekünk, ezek a következők: haragtól, kárhozattól megmentődés, megbocsátás, megváltás, istennektetszés, összebékülésünk Istennel, örök életünk és Jézus "uralkodása" rajtunk (2.célmozzanat). Az ötöd ik célm ozzanat (Jéz us feltám adása) egy, a hatodi k cé lmozza na t ké t íz be n do ku me nt ál ód ik (a z At ya és Jé zu s di ka io s - na k bi zo ny ul ás a) . A ha rm ad ik és a ne gy ed ik (h it ün k és h űsé gü nk ) cé lm oz za nat a R-ben nem jut szerephez. d. A fo gsá g le vel ei A Fm ki vé te lé ve l min de gy ik fo gs ág bó l ír t le vé l mo nd va la mi t a Golgota céljáról. 1. Az Ef ez us i le vé ln ek má r a ny it án ya is er ről be sz él . Is te n me gá ld ot t mi nk et mi nd en me nn ye i le lk i ál dá ss al Kr is zt us ba n, mi ve l ki vá la sz to tt be nn ün ke t Kr is zt us ba n a vi lá g ke zd et e el őtt ar ra , hogy sz en te k és sz ep l őte le ne k le gy ün k Is te n el őtt a sz er et et be n. Előre re nd el t mi nk et a fi us ág ra Jé zu s Kr is zt us ál ta l. .. ak ibe n bi rt ok ol ju k a me gv ál tá st a vé re ál ta l, a bűnö k bo cs án at át .. ." (E 1, 3-7) . A Go lg ot a ja va ib an Is te n " mi nk et ", ke re sz té ny ek et részesít ett. A javak pedi g, am elyekben rész esített: menn yei áldás, fiuságra rendelés és a bűnbocsátással azonosított megváltás. Máso-
- 36 -
dik és negyedik célmozzanatként tekinthetjük azt, hogy szentek és szeplőtele nek legy ünk a szer etet ben. Amit enne k érdekébe n Kris ztus tett a Golgotán - ez a második célmozzanat. Amit mi teszünk a Krisztus törvénye iránti hűségünkből folyóan - ez a negyedik célmozzanat. 2. Stili sztik ailag új színt hoz egy zsolt ár-idéze t (Zsol t 67,19) felhasználása: a meghalt és feltámadt Krisztus "fogságba ejtette a fogságot, ajándékokat adott az embereknek" (E 4,8). A bűnfog ság ban levő emb ere k jav ára tör tén t a Gol gota . A Gol got a célja pedig a mi megajándékozásunk: a Sátán, a bűn fogságában levésünk megszüntetése. Ehelyt így fogalmazza aa második célelemet. 3. E zsoltáridézet kifejtése a Golgota feltámadási célmozzanatára utal: csak azért volt lehetséges a feltámadás, mert volt Gol got a. "Ho gy ped ig fel men t, az mi más t jel ent , min t hog y le szállt a föld alsó részébe. Aki leszáll, az ugyanaz, mint aki felmeg y min den ege k föl é, hog y bet ölt sön min den eke t" (E 4,9 -10) . Hogy betöltsön mindeneket - ez is célja a halálnak-feltámadásnak. E szavaival Pál alighanem ugyanarra utal, amit az "uralkodjék az élőkön és holtakon " szavai is tartalma znak. A nagyjábó l egyidej üleg írt K-ben majd a "földiek és égiek" hamarosan előkerülő kifejezése tovább szélesíti, ill. részletezi a kereszthalál és föltámad ás min den eke t bet ölt ő, Jéz usn ak koz mik us sze rep et biz tos ító erejét. 4. Az E igen nagy erővel nyomatékozza azt, ami korábban Pálnál fényá rnyék ban marad t. Azt ti., hogy a Golgo ta nemcs ak az Isten és az ember között megromlott viszonyt akarta rendbetenni, hanem az ember és ember között megromlott viszonyt is. A levél igen nagy erővel éli meg az emberiségnek zsidókra és nem zsidókra kettésza kadt voltá t. "Most pedig Jézus Krisz tusba n ti, akik valam ikor távol voltato k, közel kerülte tek a Krisztu s vére által. Mert Ő a mi békességünk, aki a kettőt eggyé tette... hogy a kettőt önmagáb an egy űj ember ré terem tse békes séget terem tve, és össze békítse mind a kettót Istennel az egy Testben a kereszt által, megölve az ellen séges kedés t önmag ában. Es eljöv én békes séget hirdetett nektek távollevőknek, és békességet a közellevőknek..." (E 2,13-7). Amint már említettük, ez az Izaiástól idézett békességet-hirdetés a páli teológia egyetlen mondata, amely Jézus tanítói tevéken ységére utal. Aligha véletlen , hogy Pál éppen akkor fejti ki a jézusi önértelmezéshez legközelebb álló Golgota-értelmezését, amik or Jézu s hird etői tevé keny ségé re emlé kezi k. Ez a most idézett szöveg ér leginkább közelébe a mindenkit eggyé tenni akaró jézusi szándéknak és jézusi önértelmezésnek. A Golgota pogányokért és nem-pogányokért, az egész emberiségért történt. A Golgota célja, hogy pogányok és zsidók közel kerüljenek egymáshoz, hogy pogányból és zsidóból egy egyetlen új embert teremtsen, hogy békes ség et ter emt sen köz ött ük, hog y az egy etl en Egy ház tes téb en együtt békítse őket össze az Istennel, hogy ember és ember között minden ellenségeskedést megszüntessen. Oly annyira erős ebben a nyilatkozatban a Golgotának nem egyedi, hanem közösségi szerepe, hogy az istennel kibékülésünk korábban már látott céleleme is kollektí v módon rajzo lódik meg: Krisz tus az egyet len Egyhá zban zsi dót és pogányt egyűttesen békít össze Istennel. 5. Láttuk már, hogy Jézus szeretett minket és odaadta magát értünk és az Egyházért (E 5,2.25). Csak az első célelemre utalnak ezek a nyila tkoza tok: a keres ztény ekért és az egyhá zért halt halált Jézus. A Filippi levél negyedik és az ötödik célelemet nyomatékozza.
- 37 6. Jé zu s "e ng ed el me s le tt .. . a ke re sz th al ál ig . Ép pe n ez ér t Is te n me g is ma ga sí to tt a Őt, és mi nd en né v fö lö tt i ne ve t aj án dé kozo tt ne ki , ho gy Jé zu s ne vé re mi nd en té rd me gh aj ol jo n, az ég ie ké , a fö ld ie ké és az al vi lá gi ak é, és ho gy mi nd en ny el v va ll ja , ha gy Jé zu s Kr is zt us az Úr " (F 2, 8- 11 ). Ki ké rt tö rt én t a ke re sz th al ál ? Ég ie ké rt , fö ld ie ké rt , al vi áp ia ké rt ! Ez a le gs zé le se bb te rj ed el me t át fo gó pá li vá la sz er re a ké rd és re . És mi az a jó , am it ho zott mi nd ez ek ne k a Go lg ot a? Az , ho gy mi nd a há ro m cs op or t el is me ri Jé zu st Úr na k; az eg ye te me s Jé zu s -ur al om . E ké t mo zz an at me lle tt él es en je le nt ke zi k az öt öd ik cé le le m: a ke re sz th al ál ig me nő en ge de lm es sé g - fe lt ét el e és el őzm én y -ok a a fe lm ag as ít ás na k mo ndott feltámadásnak. 7. Gol got a és fe ltá mad ás sz oro s kap cso lat ára ut al, hog y Pál is ak ar ja v áll al ni a Jé zu sé ho z ha so nl ó ha lá lt , mé g pe di g ab b ől a cé lb ól , ho gy ő is el ju th as so n a fe lt ám ad ás ra . Mi nd en t sz em ét ne k te ki nt en ne k ér de ké be n, és ha jl an dó me gi sm er ni Jé zu s "s ze nv ed és é ne k kö zö ss ég ét , Jé zu s ha lá lá ho z ha so nl ó fo rm áj úvá vá ln i, cs ak ho gy va l am i ké pp e n el ju s so n a ha lá l bó l va ló fe lt á ma d á sr a " (F 3, 1 0) . Pá lé rt ha lt me g Jé zu s; az ér t, ho gy Pá l el ju th as so n a fe lt ám ad ás ra . Bu rk ol ta n, so ro k kö zö tt íg y je le nt ke zi k it t a ké t el ső cé le le m. Ki fe je ze tt en ta ní tj a az on ba n ez a ny il at ko za t a ne gy ed ik cé lel em et : a Jé zu sé ho z ha so nl ó ke re sz th al ál ig me nő hűsé ge t az em be r részéről 3. E harmad ik lépc ső fo nt os sá gá t át él ve ír ja a fi li pp ie kn ek : "S ok an va nn ak , ak ik .. . úg y vi se lk ed ne k, mi nt Kr is z tus ke re sz tj é ne k el le ns ég ei , ak ik ne k is te nü k a ha s, és di cs ősé gü k, am it sz égy el ni ök ke ll en e" (F 3, 18- 19 ). Ak i ne m úgy él te há t, mi nt Pá l az me gh iu sí tj a a Go lg ot a cé lj át ; az el le ns ég Is te n aj án dé ko zó na gy te rv én ek , am el yn ek sz ol gá la tá ba n ál lí to tt a be az idő és té r vi lá gában a Krisztus keresztjét. Ez a kereszt csak potenciálisan tesz me gm en te tt ek ké , is te nn ek te ts zőkk é be nnü nk et . Té ny le ge s me gm en t ődésü nk hö z ke ll a ha rm ad ik lé pc s ő, a Kr is zt us tö rv én yén ek a te lj es íté se . Ak i ez t ne m vá ll al ja az el le ns eg év é les z Kr is zt us go lg ot ai te tt én ek ; az ha tá st al an ná te sz i a ke re sz te t a ma ga él et éb en . Bu rko lt an je lz i a ny il at ko za t, ho gy "s ok ak ná l is tö bb ek ér t" ha lt me g Kr is zt us ; va la mi nt az t is , ho gy di cs ősé ge t sz er ze tt a ke re sz t az ember számára. A Ko lo ss ze- le vé l a Go lg ot a kö zö ss ég i, te re mt mé ny ek et ös sz eb é kítő jelentőségét nyomatékozza. 9. Az Aty ána k úgy te tsz et t, ho gy "J ézu s ál tal bék ít ődjé k ös sz e mi nd en Jé us ba n, bé ke ss ég et te re mt vé n ke re sz tj én ek vé re ál ta l; Őál ta la (b ék ít ődj en ek ös sz e) az ok is , am ik a fö ld ön , az ok is , a mik az égb en van nak " (K 1,2 0). A ker esz tha lál teh át föl die kér t és ég ie ké rt tö rt én t. A ke re sz th al ál ál ta l Is te n ös sz eb é kí te tt e eg ymá ss al a fö ld ie ke t és ég ie ke t Kr is zt us kö zö sn ev ez ój én ek se gí ts ég é ve l. Ho gy ki k ez ek az ég ie k, a ma gu k he ly én ma jd me gv iz sg ál ju k. Lá tt uk má r ed di ge lé Is te n és az em be r, il l. zs id ó és po gá ny ös sz ebé kí té sé t, mi nt a Go lg ot a er ed mé ny ét . It t a ke resz th al ál eg y ha rmadik összebékítő funkciójával találkozunk - égiek es földiek öszszebékítésével. 10 . Megtaláljuk az E-beli második összebékítést is. Kolossze po gá ny -ke re sz té ny ei ne k ír ja : "T it ek et is , ak ik eg yk or el id eg en e dettek és elle nségek vo ltatok (nemcsak Istenn el, hane m a zsid óság gal szem ben is). .. mo st ös szebék ített a Te stben. .. a ha lál álta l, ho gy od aá ll ít so n ti te ke t sz en t tü l, hi bá tl an ul és fe dd he te tl en ül önmaga szín e elé, ha ug yan megm arad tak a hitb en" (K 1,21 -3) . A po gá ny ok ér t is me gh al t Jé zu s. Ha lá la ös sz eb ék ít et te eg ym ás sa l az
- 38 eg yh áz ba n a zs id ót és po gá ny t. Ha lá la sz en tt é, hi bá tl an ná és fe dhet etl enn é tet te a pog ány oka t. Miv el újr a. hal lju k a har mad ik cél e le me t is , a hi t fe lt ét el én ek ny om at ék oz ás át , al ig ha ne m a h űsé g ne gy ed ik cé le le mé t is be le ér te tt e Pá l a Go lg ot a sz en tt é te vő fu nk ciójába. 11 . An ná l is in ká bb , me rt az a Pá l, ak i ki ak ar ja pó to ln i, am i hi án yz ik Kr is zt us sz or on ga tt at ás ai bó l (K 1, 24 ), ki fe je ze tt en is fi gy el me zt et i a ko lo ss ze ie ke t a ne gy ed ik cé le le mre : "H a me gh al ta to k Kr is zt us sa l eg yü tt .. . ha fe lt ám ad ta to k Kr is zt us sa l eg yü tt , ak ko r a fe nn tv al ók at ke re ss ét ek .. ." (K 2, 20 ;3 ,1 ). - A po pá ny -ke resztényekért történt a Golgota is, a feltámadás is. A pogányke re sz té ny ek is me gh al ta k a b űnn ek , és fe lt ám ad ta k a ne m- bűnö s, az is te nn ek te ts ző él et re . Ez vo ln a az el s ő ké t cé le le m ez ek be n a pá li sz av ak ba n. Az er kö lc si bí zt at ás ad ja a ne gy ed ik cé le le me t. A Gol got a és fel tám adá s szo ros kap cso lat a pedi g az ötö dik - cél ele mre mutat. Fo gl al ju k ös sz e a fo gs ág le ve le ib en ta lá lt cé le le me ke t. Ki kér t ha lt me g Kr is zt us ? Pá lé rt , a ke re sz té ny ek ér t, az eg yh áz ér t, a bűnf og sá gb an le vő em be re ké rt , a po gá ny -ke re sz té ny ek ér t - ed di g ta rt an ak a pa rt ik ul ár is me gj el öl és ek . A fo gs ág le ve le ir e je ll em ző az univerzális megjelölések hangsúlyossá válása: mindenekért, földi ek ér t ég ie ké rt , ég ie ké rt -fö ld ie ké rt -al vi lá gi ak ér t ha lt me g a kereszten Krisztus. Mit eredményezett Krisztus halála? Bűnbocsátást, a bűnfogság me gs zü nt et és ét , Is te n és em be r ös sz eb ék ít és ét , me gv ál tá st ; me n ny ei ál dá st , is te nn e kt et sz és t, fi ús ág ot , fe lt ám ad ás t; zs id ó és po gá ny ös sz eb ék ít és ét , zs id ó ás po gá ny eg gy ét ev és ét ; fö ld ie k és é giek összebékítését; valamint egyetemes Jézus-uralmat (égieken-fö ldieke n alvilá giakon). A hosz zü fe lsorolás jól mu tatja, hogy a második célmoz zanat menn yivel gazdag abbá lett. De az t is muta tja, ho gy az em be ri eg ye d Is te nh ez f űződ ő in di vi du ál is ka pc so la ta me l le tt me nn yi re ha ng sú ly os sá le tt az em be re k ös sz es sé gé ne k, s őt a ter emtmén yek összes ségéne k Istenhez és mé ginkáb b egym áshoz f űződő kollektív kapcsolata is. e. A pasztorális levelek Ez ek a le vel ek ne m fe jl es zt ik to vá bb a fo gs ág le ve le ib en me gerősö dö ko ll ek tí v ha ng sú ly te vé st , in ká bb a ko rá bb i fe jl ődé si sz akasz gondolatait ismételik. 1. Az 1. Ti mó te us le vé l ne m Jé zu s ha lá lá ró l, ha ne m bi zo ny sá g te vé sé ről be sz él : Jé zu s " bi zo ny sá go t te tt Po nc iu s Pi lá tu s al at t" (1 Ti 6, 13 ). A Po nc iu s Pi lá tu s al at t el sz en ve de tt ke re sz th al ál ta rta lm a: a bi zo ny sá gt ev és (m ar tü ri on ) te tt , tö bb te há t mi nt a bi zo ny sá gt evő sz ó (m ar tü ri a) : "J éz us ön ma gá t ad ta vá lt sá gu l mi nd en ki ér t, te tt e a bi zo ny sá go t a ma ga id ej éb en " (1 Ti 2, 6) - mi nd en ki ért halt meg tehát, és ez a halál megváltást hozott mindenkinek. 2. A 2. Tino teus le vél ug ya nc sa k Jé zu s bi zo ny sá gt ev és ér öl be szél: "Ne szégye ld tehát a mi Ur unk bi zonysá gtev ését.. . Iste n me g me nt et t mi nk et és me gh ívo tt sz en t hí vá ss al . Ne m a cs e le ke de te in k alapjá n, hane m sajá t el határo zása és ajándé ka al apján, amelye t Jé zu s Kr is zt us ba n ad ot t ne kü nk ör ök id ők el őtt , és am i ny il vá nv al óvá le tt sz ám un kr a mo st , Jé zu s kr is zt us , a mi Me gm en tőnk me gj el en ése ál ta l: Ér vé ny te le nn é te tt e a ha lá lt s lá th at ővá te tt e az él ete t és a ro mo lh at at la ns ag ot az ev an gé li um ál ta l" (2 Ti 1, 3- 10 ) - Jé zu s te há t a ke re sz té ny ek ér t ha lt ke re sz th al ál t. Mi ve l az ok ok tá r gy a lá sa k or n em e ml ít e tt ük e zt a he ly et , m os t ut al u nk ar r a, hogy az Atya saját elhatározása és ajándékozni akarása volt az
- 39 oka -al ap ja an na k, ho gy me ga já nd ék oz ot t mi nk et Jé zu sb an mi nd az za l, ami a Golgota nekünk adott javait alkotja. Melyek ezek? a halál érv ény tel ení tés e, meg men tés e, meg hív ás, az örömhí rbe n megf oga lma zott él et es ro mo ih at at la ns ág lá th at óv á te vé se . Fe l ke ll m ég fi gy el nü nk ar ra is , ho gy az 1K or 2, 7 es az Ef 1, 4 má r lát ot t ny il at ko za ta i ut án it t új ra el őke rü l az a pá li me gá ll ap ít ás , ho gy az Aty áb an "ö rö k idők el őtt " (p ro ch ro nó n ai ón in ió n) sz ül et et t me g az az el ha tá ro zá s, ho gy a bi zo ny sá gt evő, az az ke re sz th al ál t ha ló Fi ú által mindezeket nekünk adja. 3. Vé gü l a Ti tu s le vé l is ér te sí t mi nk et a ke re sz th al ál cé ljá ró l: "M eg je le nt Is te n me gm en tő aj án dé ka mi nd en em be r sz ám ár a, ta ní tv a mi nk et , ho gy ta ga dj uk me g az is te nt el en sé ge t és a vi lá gi vá gy ak at , jó za nu l, is te nn ek te ts zően és já mb or ul él jü k e mo st an i ai ón ba n, vá rv án a bol do g re mé ny t, va la mi nt a na gy Is te n és Me gm entőnk Jé zu s Kr is zt us di cs ősé gé ne k a me gj el en és ét , ak i od aa dt a ma gá t ér tü nk , ho gy me gv ál ts on mi nk et mi nd en tö rv én yt el en sé gtől, és el fo ga dh at ó és jó cs el ek ed et ek re tö re kv ő né pp é ti sz tí ts on mi nk et ön ma ga sz ám ár a" (1 -2, 11 - 4) . - Kiké rt ha lt me g Kris ztus? A ke resz té ny ek ér t. Mi t sz er ze tt me g ne kü nk ez a Ha lá l? Me gm en té st , me gv ál tá st , bűnö kt ől me gt is zt ít ás t, Is te n sz ám ár a el fo ga dh at óv á te vé st , Isten és Jézu s (újra) megj elenésé re vona tkozó bold og remé nységet . Eb be a má so di k cé le le mb e be le fo nó di k a ne gy ed ik : jó cs el ek ed et ek re tö re kv ő né pp é ti sz tí to tt mi nk et , ne ve l be nn ün ke t az is te nt el en sé ge t és a vi lá gi vá gy ak at me gt ag ad ó jó za n, is te nn ek te ts ző és já mbor magatartásra. A pa sz to rá li s le ve le k er ed mé ny ei ne k ös sz ef og la lá sa. A ker es zté nye k ér t, min denkiért halt meg krisztus. Ha lá lá va l az al áb bi ja va ka t sz er ez ne me g ne kü nk : me gt is zt í tá s b űne in kt ől, a ha lá l ér vé ny te le ní té se , me gv ál tá s, me gm en té s, Is te n sz ám ár a el fo ga dh at óv á le vé s, me gh iv ás, él e t es ro mo lh at at lanság, boldog reménység, jócselekedetekre törekvő néppé tevés. Ez a "né p" (la os) szó uta l a ker esz tha lál kol lek tív meg men t ő szerepére. Eg ya rá nt ha ng sú ly os ez ek be n a le ve le kb en az Is te n - Jé zu s sz e re pé t n y o ma t é ko z ó e l s ő l é p c s ő es a z e mb e r s ze r e p e t ny o m a t ék o z ó harmadik lépcső. f. A 13 levél válaszának mérlege Ös sz es ít sü k a me gi sm er t ha t cé lm oz za na tr a vo na tk oz ó er ed mé nyeinket. Ki ké rt ha lt me g? A ka po tt vá la sz un iv er zá li s is , sz in gu lá ri s is. Az univerzális válasz magában foglalja a. az élő emberiséget (mindenki), b. az él ő és a már me gh al t em be ri sé ge t (é l ők és ho lt ak , bűnö sö k, Isten ellenségei, bűnfogságban levük), c. az eg és z te re mt et t vi lá go t (f öl di ek -ég ie k, ég ie k - fö ld ie k-al vi lágiak). A szinguláris válasz a. részint egy konkrét személyt érint (Pál), b. részint az emberiség kisebb-nagyobb csoportjait (a Tizenkettő, a gyengehitüek, a pogányok, a pogány-keresztények, a korintusi keresztények, az összes keresztények, az egyház) említi. Mi nd ez ek be n a vá la sz ok ba n - am in t ut al tu nk má r re á, ni nc se n ellent mondás, mert a háro m lépc s őbe n go nd ol ko dó Pá l, ak ár me nn yi re is mi nd en ki ér t tö rt énő ha lá ln ak él i me g a Go lg ot át , vi lá go sa n lá tja , ho gy e go lg ot ai ha lá l ja va it té ny le ge se n cs ak az ok bi rt ok ol ják, akik a maguk emberi hozzáállásukkal (hittel és hűséggel) vá-
- 40 laszolnak Isten golgotai tettére. A má so di k cé lm oz za na to t ha gy ju k ut ol já ra . A Go lg ot a em be ri kö ve tk ez mé ny ei t ta rt al ma zó ha rm ad ik (h it ün k) és ne gy edi k (hűsé gü nk ) cé lm oz za na to k an ya gá t a pá li et ik a tá rg ya lá sa so r án ke ll ma jd fe lh as zn ál nu nk . Az öt öd ik (J éz us fe lt ám ad ás a) és a ha to di k (I st en és Jé zu s di ka io s -vo lt a) cé lm oz za na t a Go lg ot a Is te nr e vona tk oz ó kö ve tk ez mé ny ei ve l fo gl al ko zi k. A fe lt ám ad ás t a pá li es zk ato ló gi áb an , Is te n di ka io s- vo lt át pe di g a pá li Is te nta nb an te szsz ük ma jd vi zs gá la t tá rg yá vá . A ma ga he ly én sz em be sü lü nk ma jd azza l a pá li ta ní tá ss al is , ho gy Is te n a Go lg ot át ör ök től fo gv a elhatározta. Hátra van tehát még a második célmozzanat összesítése. Mi t er ed mé ny ez et t sz ám un kr a a Go lg ot a? Kö rü lb el ül ha rm in c külö nb öz ő vá la sz t ka pt un k ké rd és ün kr e. Kö ny vü nk ez ut án kö ve tk ez ő ké t ré sz e ez ek et a vá l as zo ka t do lg oz za ma jd fe l, ez ek ne k a ta r ta lm át po nt os ít ja . E mu nk a so rá n ny il vá nv al óv á le sz ma jd , ho gy a kapott vá laszokban szerep l ő ki fe je zé se k eg ye nk én t eg y -eg y vo ná sá t ad já k a pá li él et mű eg yb ef üg gő te lj es vá la sz án ak . Az t je le nt i ez , ho gy mi nd en eg ye s ki fe je zé sb en al ha ng ok , fe lh an go k fo rm áj áb an ot t mu zs ik ál a te lj es vá la sz na k a tö bb i ki fe je zé s ál ta l ho rd oz ot t ta rta lm a is . Az el em ző ki fe jt és ne k az on ba n, am el y ré sz ek b ől ra kj a eg yb e az eg és ze t, mi nd en ké pp en me g ke ll pr ób ál ni a, ho gy va la mi n ő lo gi ka i so rr en db e ál lí ts a a ki fe je zé se kb en go mo ly gó pá li vá la sz rendsz ernek az egyes ki fejezé sekben kijege sed ő el em ei t. Cs ak íg y tu du nk el já rn i, bá r a pá li vá la sz go nd ol at i eg ys ége ne mi ge n fo gj a ti sz te le tb en ta rt an i el ha tá ro lá sa in ka t. Ez az t je le nt i, ho gy am iko r pé ld ául a bűnről be sz él ün k, ot t le sz fe lh an gk én t a me gm en té s, me gv ál tá s, st b. ; és am ik or a me gm en té sr ől, me gv ál tá sr ól , st b. be szélünk, ugyancsak ott lesz kisérőhangként a bűn. Re nd ez és ün k al ap já ul a "m eg me nt és " ki fe je zé sé t vá la sz tj uk , me rt eb be n a sz ób an ös sz p on to su l le gi nk áb b a pá li vá la sz ké t vá laszeleme: 1. Isten a Golgota által kimentette az embert valami rosszból. 2. Is te n a Go lg ot a ál ta l be le me nt et te az em be rt va la mi jó ba . Miből men tet t ki a Gol got a? Ezek ből: bűn, bűnfo gság, ká rh o zat, halá l, hara g (s mint mar láttuk - a mózesi törvény). Mi be me nt et t be le a Go lg ot a; av ag y mi t te tt ér tü nk Is te n a Golgota által? Csoportosítjuk a válaszokat. a. mindenekelőtt istennektetszővé tett minket. b. meg vál tot t, meg bo csá to tt, ér vén yt ele ní tet te b űn -hal ál sz itu áción ka t, me gt is zt ít ot t mi nk et , ös sz eb ék it et t be nn ün ke t Ön ma gá v al. c. Od aa dt a ne kü nk az ör ök és ro mo lh at at la n él et et , a di cs ősé ge t, a fi úsá go t ta rt al ma zó me nn ye i ál dá st , (a má r lá to tt - íg ér et , ör ök sé g, re mé ny ny om án - lá sd : Örö mh ír az íg ér et be te lj es ül és é ről, az ör ök sé gr ől 19 75) a feltámad ást; jócsel ekedetek re tö rek vő néppé tett minket. d. A Go lg ot a ko ll ek tí v ál dá s: . Jé zu s ur al ko dá sa al at t élő Is te nn é pé v é t et t m in ke t, ös s ze bé k ít et te a z si dó t é s po gán yt, eg gy é te tte őke t ; s őt az ég i ek ke l, va la mi n t az ég i ek ke l al v il á gi ak k al i s ös s ze bé kí t et t e az em b er t a m in d en t be tö l tő Jé zus . Ez ek et két része.
a
ta rt al ma ka t
po nt os ít ja
kö ny vü nk
ez ut án
kö ve tk ez ő
- 41 -
II.
A M I B ŐL K I M E N T E T T A G O L G O T A 7. AZ EMBERISÉG EGYETEMES BŰNÁLLAPOTA
a. R-levélre nem érkezik válasz Jeruzsálembő l
Ez t az eg ye tem es b űná ll ap ot ot Pá l el sőso rb an a Ja ka b-le vé lr e válaszoló R során rajzolja meg. A R el só ké t fe je ze te (1 ,1 8 - 2, 29 ) fe lf ok oz ot t "p el ág iá ni z mu s" : a vi lá g ke zd et ét ől fo gv a él ő em be re k őrö k so rs a a ma jd an i íté le te n as ze ri nt dől el , ho gy me nn yi re fi gy el te k l el ki is me re tü k sz av ár a, az az me nn yi re te lj es ít et té k Is te n tö rv én yé t. E ké t el ső fe je ze t fe lf ok oz ot t "p el ág iá ni zm us a" ti sz tá n cs en gi vi ss za az t a Jé zu st ak i az őel őtt e él ő és bűne ik et me gb án ó ni ni ve ie kn ek a b űnbá na tu k kö ve tk ez té be n he ly et bi zt os ít a ma ga tr an sz ce nd en s or sz á gában. Ebben az els ő k é t f e j ez e t b e n P á l e lőre b o c s á t ja a m a ga sz em lé le té ne k ha rm ad ik lé pc sőjé t: a té ny le ge s me gm en tődé sh ez fe lté t l e n ü l s z ük s é g va n a l e lk i i s m e r e t s z er i nt i c s el e k e d et e kr e . E ké t el ső fe je ze t vá la sz Ja ka bn ak ; az al áb bi ak at vá la sz ol ja ve le . Ér te m az ál ta la d ké pv is el t ig az sá go t, s ép pe n ez t ta rt al ma zz a az én ha rm ad ik lé pc sőm. De ne m ké pv is el he te k ho zz ád ha so nl óa n cs ak harmadik lépcsőt, mert ha csak ezt képviselem, akkor ennek két súly os kö ve tk ez mé ny e va n. Az eg yi k: Kr is zt us cs ak in fo rm ác ió t és pé ld ak ép et ho zo tt le lk ii sm er et ün k ne ve lé se ne k cé lj áb ól , s ez vo l na Kr is zt us tö rv én ye és en ne k il lu sz tr ál ás a a Kr is zt us pé ld áj a. Ez pedig magában rejti a második következményt: megmentödésünk, az örök élet elnyerése szempontjából nem szükséges elengedhetetlenül, hogy Krisztus t elfoga djuk. Nem, mert csak harm adik lépcs ő e se té n a le lk ii sm er et ün kh öz ig az od ó cs el ek ed et ek sz er ez né k me g bá rk i sz ám ár a is az ör ök él et et . Ez es et be n az em be ri sé gn ek ne m kellen e felzár kóznia Kr isztus mell é. Ép pe n ezér t levelem ha rmadi k fe je ze té ve l ke zd őd ően a G-be n el mo nd ot ta kn ál al ap os ab b fe lv il ág o sítást nyújtok az első két lépcsőről. A R-re mar nem érke zett vá lasz a jeruzs álemi őse gy há zb ól . Je len kön yv ünk má so dik fej eze te al apj án a vá las z ez leh ete tt vol na : "A Fiú '; elk üld ése ált al kap ott inf orm áci ó és pél dak ép meg győzöt t be nn ün ke t ar ró l, ho gy az At ya a Fi a ál ta l bo cs át ja me g me gb án t b űneinke t, és Fia által készít i el nekünk a máso dik el jövetel sorá n a megigé rt or szágot az im manenc iában is , a transz cend enciáb an is . Ez az in fo rm ác ió a ki ny il at ko zt at ó Is te nr e fü le ln i ak ar ó em be r sz á má r a e le g en d ő i n d í t é k a r r a , h o g y J é z u s h o z c s a t l a k o z z é k . A t e el ső es má so di k lé pc sőd cs ak ar ra jó , ho gy ös sz ez av ar ja d az ok at , ak ik di ka io s ma ga ta rt ás uk ka l, il l. bűnb án at uk ka l le gj ob b tu dá su k sz er in t tel je s ít ik a Men ny ei At ya aka ra tá t. Mi , a Ti ze nk et tő, az t ta nu lt uk Ta ní tó nk tó l, ho gy vo lt ak di ka io so k At yá in k kö zö tt is , és se mm i má sr a ne m ke ll tö re ke dn ün k, mi nt ho gy mi ma gu nk is di ka io s életet éljünk. Azt tanultuk, .hogy Ábrahám, .Mózes, Illés és más iga za k a Go lg ot a el őtt is Is te n di cs ősé gé be n él te k, és ne m al us znak az alvilágban (seol)..," Mi ve l a vá la sz ne m ér ke ze tt me g, Pá lé le tt az ut ol só sz ó. És e z a z u t o l s ó s z ó m e g h a t á r o z ó e r e j űv é l e t t . N e m a z o n n a l . C s a k k és őbb . Am ik or a "j er uz sá le mi vá la sz " mé gi sc sa k me gé rk ez ik . Pe la gi u s írja azt az 5.sz. hajnalán. Pelagius a páli l e v e l e k e t k o m m e n t á l v a a R - n e k a z Á d á m b űn é v e l f o g l a l k o z ó 5.fejezetét összhangba ak ar ja ho zn i a le ve l el só ké t fe je ze té ve l. En ne k so rá n a Gö rö g At yá ka t kö ve tv e az t ké pv is e li Pá l ne vé be n, ho gy cs ak "s ok ak "
- 42 (R 5, 19 ) le tt ek b űnö sö kk é, de ne m mi nd en ki . Az t ké pv is el i to vá bb á, ho gy e "s ok ak at " se m Ád ám b űne te tt e b űnö sö kk é, ha ne m Ádá m ro ss z pé ld áj án ak kö ve tk ez té be n el kö ve te tt sz em él ye s b űne ik te tt ék bűnö sökké azo kat, ak ik szem élyese n vét keztek. Pé ldakép pen felhoz za Áb rahámot, Izsáko t és Jákobo t, ak ik nem vétk ezte k személ yesen (Piet S ch o ne n be r g , Der Me n sc h ln der S ü nd e My s te r iu m S a lu t is II . 909). Pe la gi us ko rt ár sá ba n, Sz en t Á go st on ba n az on ba n a R 5. fe je ze tén ek ol ya n ma gy ar áz őja ak ad , ak it az el ső pá li lé pc ső je le nt ősé ge tö ké le te se n me gb űvö l. Ágo st on a ma ga ré sz ér ől el dö nt i a mana ps ág el dö nt he te tl en ne k vé lt eg ze ge ti ka i pr ob lé má ka t, s dö nt és éne k er ej éb en el ju t a me gk er es zt el et le n gy er me ke k po ko lr a ta sz ít ásá na k ta ná ig . Ág os to n ha tá sá ra 4 12-ba n a Ka rt há gó i Zs in at el ít él i Pe la gi us t. Ág os to n te ki nt él ye kö ve tk ez té be n a R mi nd a ma i na pi g ne m ka po tt ki el ég ít ő vá la sz t "J er uz sá le m" ré sz éről, ha Je ru zá le me n ér tj ük a Ti ze nk et t őt ől to vá bb ad ot t jé zu si ta ní tá st , il l. az t a kr is zt us es em én y-ér te lm ez és t, am el ye t az Ágo st on el őtt i század ok so rá n cs ak tö bb é -ke vé sb é sz ín ez te k, de ne m ha tá ro zt ak me g eg yé rt elműen a páll első lépcső gondolati tartalmai. Na pj ai nk te ol óg ia i er őfe sz ít és ei an na k a ny il vá nv al óv á te vé sére ir án yu ln ak , ho gy a R 5. fe je ze té ne k ne m eg yért el m ű mondan ivalói ne m ké pe se k eg yé rt el m ű el ig az ít ás t ad ni m eg ar ró l se m, ho gy a sz ób an fo rg ó fe je ze t ta ní tj a- e az em be ri sé g Ád ám bűne kö ve tk ez té ben lét rej ött egy ete mes b űn szi tuá ció ját . (i. m. Mys ter ium Sal uti s II . 90 1-6) . Áz "e re de ti b űn" az on ba n mé gis be nn e va n a ke re szté ny sz ót ár ba n, s ak ik be ho zt ák ez t a ki fe je zé st a ke re sz té ny sz ótá rb a, ei s őso rb an Pá lr a s kü lö nö se n a R 5. fe je ze té re hi va tk oz na k. Ne m ké ts ég es a kö ve tk ező té ny : Pá l és kü lö nö se n a R 5. fe je ze te ad ot t al ap ot ar ra , ho gy az er ed et i bűn termin us tech nicus- át a Pált követű századok megszeljék. Az eredeti bűn tartalmát kutató ko rt ár s -te ol őgi a er ed mé ny ei t ne m ér in tv e, a mi fe la da tu nk ab ba n ál l, ho gy me gr aj zo lj uk mi nd az t, am i Pá lt el ju tt at ta ez 1a. té te l h e z , az emberis ég egyetemes b űn ö s s é g é n e k E z a d o l gu nk , me rt a pá li 1c. té te l sz er in t a ke re sz th al ál eb ből az eg ye te mes bűnszituációból mentette ki az emberiséget.
b. A gondolat érlelődése a Római levél előtt P á l e l s ó l e v e l e ( 1 T ) m i t s e m mu ta t n e m - s z e m é l y e s b űn g o n d o latá ból . hag y jók at igér a tes sza lon ika i ker esz tén yek nek Jéz us más odi k el jö ve te lé ne k na pj ár a vo na tk oz óa n, am el y na p vi sz on t va la kik szá már a nag yon kes erv es les z, mer t Ist enn ek nem csa k nyá jas , jut alm azó , han em har agv ó, bos szú áll ó arc a is van . Nem csa k a jut al ma zá sa " el jö ve nd ő" , de a hargja is. A kere sztény eket a Fiú megs za badítj a az eljö vend ő ha ra gt ól (1 T 1, 10 ), or sz ág áb a, di cs ősé gé be hí vj a őke t (1 T 2, 12 ). Á ne m-ke re sz té ny zs id ók at vi sz on t, ak ik ak adá ly oz zá k Pá l po gá ny mi ss zi ói t, Is te n ha ra gj a má r ut ól is ér te ta lá n ar ra go ndo l Pá l, ho gy a mi na p 49 -be n, Cl au di us cs ás zá r ki uta sí to tt a a zs id ók at Ró má bó l; s ez a ki ut as ít ás má r el ővé te le zi a re áj uk jö ve nd ő vé gs ő ha ra go t (1 T 2, 16 ). A te ss za lo ni ka ia kn ak ke rü ln iü k ke ll a kü lö nb öző b űnö ke t, me rt ez ek et az Úr me gb os sz ul ja (1 T 4, 6) , me rt a bűnö ke t el kö ve tők "n em fo gn ak me gm en ek ül ni " (1 T 5, 3) . Ug ya na kk or a te ss za lo ni ka ia kn ak ne m ke ll fé ln iö k, me rt "I ste n ne m ha ra gr a re nd el t mi nk et , ha ne m a me gm en t ődé s me gs ze rz és é re" (1T 5,9). Ha na ív ul , az el ső lé pe ső pr ob le ma ti ká já na k is me re te né lk ül ol va ss uk e le ve le t, ar ra go nd ol un k, ho gy Jé zu sn ak is vo lt ak "b ünt e t é s -k ép e i " , it t s i n c s t e h át t ö b b r ől s z ő, m in t h o g y pó r u l já rn a k
- 43 az ok , ak ik ne m fi gy el ne k Is te nr e. Mi ve l az on ba n ne m tu dj uk í ly na iv mó do n ol va sn i a le ve le t, so ka lj uk eg y ki cs it a b os sz út , a me gmen ek ül he té st , és az is mé te lt en vi ss za té r ő ha ra go t. Az is fe lt űni k, ho gy ez a fe ny eg et ő ha ra g ne m ju ta lm az ás -hi án yá bó l ad ód ó me llé kt er mé k, ha ne m ol ya n va la mi , am i fe ny eg et ően ér ke zi k re án k, s am itől Jé zu sn ak me g ke ll sz ab ad ít an ia mi nk et . Fe l tűni k, ho gy ez a ha ra g ol ya sv al am i, am ir e le he t re nd el ődn i, am i al ól a ke re sz té ny ek ki vé te lt ké pe zn ek , me rt ők ne m ar ra le tt ek re nd el ve . Ez a ha rag-hangsúly már itt, 51-ben előrejelzi az első lépcsőt. Burkolta n ta rt al ma zz a is má r az t az eg ye te me s b űnö ss égi sz it uá ci ót , a me ly az em be ri sé ge t ha ra gr a re nd el te , s am el y ha ra go t az tá n Kr is ztu s el há rí to tt el vb en mi nd en ki , gy ak or la tb an az Őre á fi gy el ők fe je felől. A más odi k lev él (2T ) enn yit sem mut at a nem sze mél yes b űnne k a go nd ol at áb ól . A me gm en ek ül és go nd ola ta it t is el őke rü l, am el y a hi t cs el ek ed et ei ne k a kö ve tk ez mé ny e (2 T 1, 12 ). De a go no sz ok at feny eg ető ha ra gn ak a ra jz a it t is na gy on er ős: di ka io s do lo g Is te n ré sz ér ől, ho gy me gf iz es se n a te ss za lo ni ka ia k gy öt r őin ek gy öt re lme kk el , di ka io s do lo g Is te n ré szé ről, ho gy ör ök pu sz tu lá ss al bűnhődj en ek az Úr er ej e ré sz ér ől az ok , ak ik ne m en ge de lm es ke dn ek az ev an gé li um na k (2 T 1, 6-9) . Bá r e sz av ai t Pá l ós zö ve ts ég i sz öv eg ré sz ek ből "v ág ja eg yb e" , íg y, id éz ve is , er ősn ek ér ez zü k a fe ny eg e tő is te ni ha ra g ha ng sú ly át . Ér ik te há t Pá lb an a Go nd ol at , s cs ak a je ru zs ál em ie k tá ma dá sb a le nd ül és ér e va n sz ük sé g, ah ho z, ho gy a be nn e le vő go nd ol at vi lá go s me gf og al ma zá sr a ju ss on . Jé zu sn ál ép pe n a bü nt et és , a mé g ol y ig az sá go s is , hi án yz ik a di ka io s fo ga lomból (KIO 12 num). A Ga la ta le vé l vi sz on t má r is me ri az eg ye te me s b űnö ss ég fogalmát és a nem személyes jellegű bűntelenség fogalmát is. Bá r Pá l jó l lá tj a a ga la tá k b űne it , bá r bi zt at ja is őke t ige n al ap os an a ro ss z el ke rü lé sé re és a jó te vé sé re , mé gi s le tu dja ír ni a kö ve tk ező mo nd at ot : "H a mi bűnö sö kn ek bi zo ny ul un k, ak ko r Kr is zt us a bűn sz ol gá ja " (G 2, 17 ). Ne m va gy un k bűnö sö k, me rt Kr is zt us "o da ad ta ma gá t bűne in k el tö rl és én ek cé lj áb ól " (G 1, 4) . Ép pe n el le nk ező te há t a he ly ze t: bü ne in k el tö rl és én ek a sz ol gá ja Kr is zt us . Pá l a Je ru zs ál em b ől, Ja ka b me ll ől jö v ő "á la po st ol ok na k" a ga la tá ka t ob sz er va nc ia- ta rt ás ra re áb ír ni ak ar ó ta ní tá sa elle né be n fo ga lm az za me g ez t a Kr is zt us ha lá lá bó l va ló bűnt el en sé ge t. A ga la tá k és ne m ga la tá k sz em él ye s bűné ről na gy on is jó l tu dó Pá l íly mód on me gf og al ma z eg y ne m sz em él ye s cs el ek ed et ek b ől fa ka dó , ha ne m Kr is zt us ha lá lá bó l fa ka dó b űnt el en sé ge t, am el yn ek el s ő lépcsős al ap já n ál lv a bí zt at ja a cí mz et te ke t Kr is zt us tö rv én yé nek harmadik lépcsős - teljesítésére. Mi nd ez an ny it je le nt , ho gy Pá l az Is te n el őtt i be vá lá sr a az Is te n ré sz éről va ló el fo ga do tt sá gr a al ka lm at la nn ak , el ég te le nn ek te ki nt i a sz em él ye s bűnt el en sé ge t a Kr is zt us tó l ka po tt (s íly módo n ne m sz em él ye s, ne m sz em él yü nk b ől fo ly ó) bűnt el en sé g né lk ül . Ez ut ób bi né lk ül a sz em él ye s be vál ás eg yé rt ék ű sz ám ár a a be ne m vá lt sá gg al . Kü lö nb öző ós zö ve ts ég i sz öv eg ek má r lá to tt eg ze ge ti zá lá sa al ap já n (K ri sz tu s tö rv én ye - 9 nu m. : A Ga la ta le vé l a tö rvé ny el le n és me ll et t) . Pá l el is ju t a ne m-sz em él ye s bűnt el en sé g fo ga lm i me gf el előjé he z: a ne m-sz em él ye s bűnö ss ég fo ga lm áh oz . Eg zege ti zá ló mu nk áj át íg y fo gl al ja ös sz e: "A z Ir ás mi nd en ek et eg yb e zá rt a bűn al á, ho gy az íg ér et Jé zu s Kr is zt us hűsé gé b ől ad as sé k a hí vőkn ek " (G 3, 22 ). Eb be n a mo nd at ba n me gt al ál ju k mi nd a ké t i mé nt em lí te tt fo ga lm at . Az íg ér et et az ok a hí vők ka pj ák me g, ak ik számára a megszerzéséhez szükséges bűntelenséget az értünk halál
- 44 vá ll al ó Jé zu s hűsé ge bi zt os ít ja . A Jé zu s hűsé gé ből me gk ap ot t ne m sz em él ye s bü nt el en sé gü nk et pe di g az a sz em él ye s ma ga ta rt ás un kt ól fü gg et le n bűnö ss ég ün k te tt e sz ük sé ge ss é, am el ye t Pá l ki ol va sh at ó nak tekint abból az Ószövetségből, amely - Pál véleménye szerint ki vé te l né lk ül mi nd en em be rt a b űn al á zá r, az az bűnö sn ek ál lí t. - A ké sőbb ie k ke dv éé rt je gy ez zü k me g, ho gy a "b űnt " mi nd a három helyen (G 1,4;2,17;3,22) a "harmartia" szó jelöli. A Kr is zt us tó l ka po tt ne m-sz em él ye s (a za z ne m em be ri jó cs el e ke de te in kk el me gs ze rz et t) bűnt el en sé g ál la po tá t me ge l őzt e te há t az eg ye te me s bűnö ss ég ál la po ta . Ar ra ke ll te há t go nd ol nu nk , ho gy a G 3, 22 ál ta l ál lí to tt egy et em es bü nö ss ég ün k ha so nl ók ép pe n ne m-sz em ély es (a za z ne m go no sz cs el ek ed et ei nk ke l me gs ze rz et t) bü nö ss ég ün kből fa ka d. Pá l az on ba n ez t it t mé g ne m ál lí tj a ki fe je ze tt en . Be é ri an ny iv al , ho gy az Áb ra há mn ak ad ot t íg ér et et a mó ze si tö rv én y, il l. an na k te lj esí té se ne m tu dt a be vá lt an i. Be ér i an ny iv al , ho gy e te he te tl en mó ze si t ör vé nn ye l el le nt ét be n a ke re sz tr ef es zü lő és íly módon átokká lett Kris ztus viszont ki tu dott vásáro lni benn ün ke t e tehete tlen tö rvény átka alól , és meg tudt a ad ni nekünk azt, am in ek a meg ad ás ár a a mó ze si tö rv én y ké pt el en vo lt . El tu dt a vé ge zn i, ho gy a po gá ny ok ra is ér vé ny es le gy en az Áb ra há mn ak ad ot t ál dá s, és ho gy a po gá ny ok is me gk ap já k a Lé le k ig ér et ét ; am i az t je le nt i, ho gy a me gi gé rt ör ök sé g, ti . fe lt ám ad ás , ha ma ro sa n a mi é nk l eh e t , és en n ek zá l og a ké n t a zo n na l m e gk a pj u k a L e lk e t ( G 3,13-4). A G ír ása so rán Pál ú gy gondol hatta, ho gy egyé rtelm ű mi nd az , am it az em be ri sé g eg ye te me s (n em - sz em él ye s je ll egű) bűns zi tu ác ió já ró l, va la mi nt Kr is zt us sz er ep ér ől, a Kr is zt us ál ta l aj án dé ko zo tt eg ye te me s (n em -sz em él ye s jó cs el ek ed et ei nk ke l me gs ze rz et t) bűn t e l e ns é g i sz i t u á c i ó ró l g o nd o l . J a k ab l e v el é n e k o lv a s á s a a d ma jd Pá ln ak in dí tá st ar ra , ho gy a R-be n eg yé rt el művé te gy e az t, am it al ap ja ib an a G-be n is fe lv áz ol a be nn e má r ek ko rr a ki al ak ul t 1a. tétel tartalmáról. Az 1K or in tu si le vé l ke ve se t fo gl al ko zi k té má nk ka l, de el őke rü l be nn e a pá li eg ye te me s b űnö ss ég -el ké pz el és ne k a R - be n ma jd teljesített kifejtésre jutó okozójának - Ádámnak a neve. Az 1K és R me gí rá sa kö zö tt cs ak hó na po k te ln ek el , az Ádá m ne vé he z f űződ ő pá li sp ek ul ác ió te há t ne m hi rt el en öt le tk én t je le nt ke zi k Pá l tu da tába n a R ír ás a so rá n. Ne m, me rt ez t ír ja a kori nt us ia kn ak : "E mb er ál ta l va n a ha lá l, em be r ál ta l va n a ha lo tta k fö lt ám ad ás a" (1 K 15 ,2 1) . Az em be r zs id óu l: "h a ad an ". A mo nd ato t te há t a zs id ó an ya ny el vü Pá l ig y go nd ol ja : ád ám ál ta l a ha lá l, ád ám ál ta l a fel tá ma dá s. Eg yé rt el műen el ár ul ja ez t, am ik or ez t ír ja : " A z e ls ő em be r, Ád ám , él őlé nn yé le t t; az ut ol só Ád ám me gj el en ítő Lé le kk é" (1 K 15 ,4 5) . Kr is zt us az ut ol só Ád ám . E mo st id éz et t he ly en az el ső Ád ám es et éb en az "e mb er " sz ót mo nd ja te há t gö rö gü l is , zs id óul is ; az ut ol só Ádá m es et éb en má r cs ak hé be rü l mondja az "ember" szót. A bi ol óg ia i ha lá l az em be ri sé gn ek ké ts ég te le nü l eg ye te me s ténye. Ez a halá l-egyete messég Pá lnál - mint majd látjuk az R - be n sz oro s ka pcs ol atb a ker ül b űnö ss é gü n k eg ye te m es s ég é ve l. I t t a z 1K -ba n ez a go nd ol at i ka pc so ló dá s az on ba n mé g cs ak ha lv án ya n je le nt ke zi k. Fe nt i (1 K 15 ,2 1) sz av ai t Pá l ig y fo ly ta tj a: "A ho gy an ug ya ni s Ád ám ba n mi nd an ny ia n me gh al na k, ug ya ní gy Kr is zt us ba n mi ndan ny ia n élővé fo gn ak té te tn i" (1 K 15 ,2 2) . Az el ső Ád ám ok ozz a mi n de n em be r sz ám ár a a ha lá lt , az ut ol só Ád ám ok oz za mi nd en em be r sz ám ár a a ha lá l ál la po tá na k a me gs zűné sé t, az új ra élővé le vé st . Amikor majd Krisztus második eljövésekor az utóbbi bekövetkezik,
- 45 akkor bete ljesül nek Izaiás és Oz eás prófét ák sz avai : "E lnyele tett a ha lá l gy őze lm et er ed mé ny ez ően . Ha lá l, ho l va n a gy őze le m? Ha lá l, ho l va n a fu ll án k? " (1 K 15 ,5 5) . A pr óf ét ai sz av ak at ko mm entá lv a Pá l tu dt un kr a ad ja , ho gy "a ha lá l fu ll án kj a - a bűn" (h am ar ti a - 1K 15 ,5 6) . Pá l az el s ő em be rt te sz i fe le l őss é az ér t, ho gy ha lá l és a ha lá l fu ll án kj a, a bűn, gy őze lm et ar at ot t az em be re n. Kr is zt us má so di k el jö vé se ko r, fe lt ám ad ás un k kö ve tk ez té be n me gs em mi sü l a ha lá l és bűn gy őze lm e, s a ha lá lt és a bűnt el ny el ő Kr is z tu s ju t győze le mr e. Mi , em be re k, ak ik ál do za ta iv á le tt ün k a ha lá l és bűn Ad ám ho z fűz őd ő gy őze lm én ek , a fe lt ám ad ás ko r Kr is zt us ál ta l, mi is gy őze le mr e ju tu nk : "H ál a le gy en Is te nn ek , ak i me ga dt a nekünk a győzelmet a mi Urunk Jézus Krisztus által" (1K 15,57). A so ro k kö zö tt ol va sv a, í ly mó do n az t ke ll go nd ol nu nk , ho gy Pá l az el s ő em be r bűné t te sz i fe le l őss é az ér t a ha lá lé rt , am el y eg ye te me s győze lm et ar at ot t az em be ri sé g fö lö tt . Az eg ye te me s ha lá l go nd ol at án ak pá rh uz am os a a Kr is zt us ál ta l ok oz ot t eg ye te me s fe lt ám ad ás . Pá l az t az eg ye te me s fe lt ám ad ás t ig az ol ja a ko ri nt us iakn ak az zal a gy ako rla táv al , am el y ell en Pál nak nin cse n kif ogá sa . Ez a gyakorlat abban áll, hogy a korintusi keresztények a maguk me e gk e re s zt e lk e dé s én tú l me n őe n m e g k e r e s z t e l k e d t e k o l y a n o k é r t (n yi lv án va ló an sz er et te ik ér t) , ak ik ke resz te le tl en ül ha lt ak me g. Ha ne m le nn e eg ye te me s a fe lt ám ad ás , ér te lm et le n vo ln a ez a gy ako rl at : "A kk or mi t is fo gn ak cs el ek ed ni az ok , ak ik me gk er es zt elke d ne k a ha l ot t ak é rt ; ha a ha lo t ta k eg yá lt a l áb a n n em tá m ad n ak fe l, ak ko r mi ne k is ke re sz te lk ed ne k me g ért ük ?" (1K 15 ,2 9) . - Az eg ye te me s ha lá l és az eg ye te me s fe lt ám ad ás je le nt ke zi k it t és eze k az R- be n ma jd ok oz at i ka pc so la tb a ke rü ln ek az eg ye te me s és nem-személyes bűnösséggel és bűntelenséggel. Pá l ez ek en a he ly ek en bi ol óg ia i ha lá lr ól be sz él , s ne m fo g la lk oz ik az za l, ho gy a bi ol óg ia il ag me gh al ta k sz em él ye s b űnö kb en va gy sz em él ye s b űnö k né lk ül ha lt ak me g. Az za l se m fo gl al ko zi k, ho gy az eg ye te me s fe lt ám ad ás mi ly en so rs ot ké sz ít az eg yi k, va gy má si k cs op or t sz ám ár a. Pá lt ug ya ni s me gh at ár oz za az a ha gy om án yo s zs i dó hi t, ho gy a bi ol ó gi ai ha lá l t "a l vá s" kö ve t i a z "a lv i lá g ba n" (s ea l) , am el y vé ge t ne m érő és be fe je ze tt ál lp ot le he tn e, ha Kr is zt us ne m jö nn e el má so ds zo r. Et től a hi tt ől me gh at ár oz ot ta n Pá l - le ga lá bb is ed di ge lé - ne m is me ri a má so di k el jö ve te lt me gelőzően a Kr is zt us sa l ta lá lk oz ás le he tősé gé t. Ne m is me ri se m a Go lgo ta előtt me gh al ta k, se m a Go lg ot a ut án me gh al ta k vo na tk oz ás á ban. Erre az "alvásra" az Újszövetségnek van egy külön szava. Az Uj sz öv et sé gb en ké t sz ó je lö li ál ta lá ba n az al vá st : a ka th eu de in és a ko im as th ai . A ka th eu de in 20 íz be n fo rd ul el ő (P ál ná l né gy sz er ) és va gy va ló sá go s va gy et ik ai ér te lmű (a z éb er sé g és a ké sz en lé t hi án ya - 1T 5, 6-7) al vá st je le nt . A ha lá l ál la po tá ba n le vé st so ha se m je le nt i. A ko im as th ai 18 íz be n (P ál ná l 9-sz er ) fo rdu l e lő. E z is je le nt i a v al ó sá g os al vá st (M t 28 , 13 ; L 22 ,4 5 ;J 11, 12; Cs 1,2 6), de Pál ná l egy et le n ese tb en sem . Egy ízb en jel en ti s ép pe n Pá ln ál - az et ik ai ér te lmű al vá st (1 Ko r 11 ,3 0) . A há tr ale vő 13 (s eb be n a 8 pá li ) el őfo rd ul ás mi nd a bi ol óg ia i ha lá l ál lap ot át jel öli . A na gyp ént ekr e fö ltá ma dt jer uz sál emi ek et , Láz árt , I s t v á n v é r t a n ú t , D á v i d k i r á l y t , a v á l a s z t o t t n é p a t y á i t ( M t 27 ,5 2; Jn 11 ,1 1; Cs 7, 60 ;1 3, 36 ;2 P 3, 4) - a ne m pá li he ly ek en . A páli he ly ek en pe di g ál ta lá ba n je lö li a me gh ol ta ka t (1 K 7, 39 ). Az oka t, ak ik eb be n az "a lv ó" ál la po tu kb an ré sz es ed ne k ma jd a fö lt ám a dá sb an : "N em ak ar ju k, te st vé re k, ho gy tu da tl an sá gb an le gy et ek az elaludtakra vonatkozóan... Isten Jézus által az elaludtakat is
- 46 el őh o z z a J é z u s sa l e g y ü t t. . . m er t m a g a a z Ú r . .. f o g l e s zá l l n i a me nn yből és a Kr is zt us ba n el al ud ta k tá ma dn ak fe l el ősz ör .. ." (1 T 4, 1 3. 1 4. 1 5) . Kr is z tu s ha l ál á ra is a lk a lm a zz a ez t az i gé t ( 1K 15 ,2 0) , a Kr is zt us t is me rőké re is (1 K 15 ,6 .1 8) ; to vá bb á: az ok , aki ket él et be n ta lá l a má so ds zo r el jö v ő Kr is zt us ne m fo gn ak el al ud ni (IK 15,51). Az Ósz öv et sé g ut ol só sz áz ad ai ba n je le nt ke z ő fe lt ám ad ás hi t nem biztosított a lélek számára sem továbbélést a test halálának be kö ve tk ez és ek or . Ez a fe lt ám ad ás hi t a me gh at ár oz at la n "i dők vé gére " vá rt a az os zt at la n em be r fe lt ám ad ás át te st ét és le lk ét eg ya rá nt (v ö. Dá n 12 ,2 ). A bi ol óg ia i ha lá l be kö ve tk ez és ek or ta lá lk oz ni Jé zu ss al , mé g az on a na po n eg yü tt le nn i Ve le a Pa ra di cs om ba n id ái g az Ós zö ve ts ég ne m ju to tt el . Pá lt az "e la lv á so ka t" em lí tő levele iben az Ószövets ég alvi lág (seol) -hi te határo zta meg: a Go l gota után elhuny tak is aluszn ak ebben a se olban, várv a Jézus má so dik el jövete lét, amikoris fe ltám adnak. Jé zus, az utolsó Ádám , nem bi ol óg ia i ha lá lu nk be kö ve tk ez és ek or , ha ne m c sa k a má so di k el jö ve telkor tesz újra élővé bennünket. Íly mó do n ké t em be r ha tá ro zz a me g az eg és z em be ri sé g so rs át . Ez an ny it je le nt , ho gy ez a ké t em be r ma gá ba fo gl al ja eg ye nk én t az emberi ség eg észé t. Ádá m és Kris ztus - ko rpor atív szem élyiségek Pá l sz ám ár a: az eg yi kn ek a ma ga ta rt ás a ha lá lt , a má si ké él et et e re dm én ye z mi nd en em be r sz ám ár a. Ád ám az "e ls ő" il ye n ko rp or at ív ér te le mb en ve tt em be r, me rt az em be ri sé g időbe li so rs án ak az el ejé n ál l. Kr is zt us az ér t "u to ls ó" , me rt ni nc s tö bb il y ko rp or at ív személyiség, aki az egész emberiséget meghatározza. A 2 Ko ri nt us i le vé lb en , am el ye t cs ak pá r hó na p vá la sz t el időbe n az 1K -tó l is és a R le vé lt ől is , Pá lt to vá bb fo gl al ko zt at ja a vi zs gá lt pr ob lé ma . Jó l mu ta tj a ez t az a tö bb fé le ha lá lf og al om , am el ly el eb be n a le vél be n ta lá lk oz un k. Pá l ne mc sa k el al uv ás ér te lm ű halált ismer . Az alvás állpot áb ól a golgotai tett erejébe n cs ak az ok éb re dn ek él et re , ak ik a hi t és h űsé g ma ga ta rt ás áv al vá la sz ol na k Kr is zt us na k. A tö bb ie k "e lv es zn ek ", s ez ek ne k az el ve szőkn ek a má so di k elj öv et el és a fe lt ám ad ás ne m él et et , ha ne m el ve sz és es ha lá lt er ed mé ny ez (2 K 2, 15- 6; 4, 3; 7, 10 ). Ez t az im má r ál la nd ós ul t el ve sz és- ha lá lt Pá l el ká rh oz ás na k ne ve zi . Kr is zt us né lkü l ez le nn e az eg és z em be ri sé g so rs a, ez ér t mo nd ha tj a, ho gy az Ószövetség ezt a halált-kárhozatot szolgálta csupán (2K 3,7-9). Foglaljuk össze eredményeinket: Az embert fenyegeti az eljövendő harag (1T). A bűnök következtében fenyeget a harag (1T). Az embe riség eg yete mes bűnö s, Jé zu s eg ye te me s bűnt el en sé ge t bi zt osit (G). Ádá m min den emb ert a hal ál áll apo táb a vit t, Jéz us min den emb ert az élet állapotába akar vinni (1K). Van nem csa k ela luv ás-hal ál, han em áll and ósu lt elv esz és-hal ál is (2K). c. A R utáni levelek A R-be n Pál elmo ndja mind azt, am it az 1 a. té tel védelm ében el ke ll et t mo nd an ia . A fo gs ág le ve le ib en má r ne m az eg ye te me s b űnö ssé g ké rd és e a ha ng sú ly os . Az E és a K Is te n és em be r ve rt ik ál is ki bé kü lé sé r ől át te sz i a ha ng sú ly t em be r és em be r ho ri zo nt ál is ki bé kü lé sr e. A Go lg ot a ez ek be n a le ve le kb en em be r és em be r eg ym ás tó l el id eg en ed és éből, el le ns ég es vi sz on yá bó l me nt i ki az em be ri sé get. A z e g y e t e m e s b űn ö s s ég g o n d o l a t a m é g e l ők e r ü l e g y s z e r a z
- 47 E-ben :"a har ag fi ai vol tu nk ter mé sze t sz eri nt , mi kén t a töb bie k" (E 2,3), azaz az egész emberiség. A pa sz to rá li s le ve le k má r m űfa ju k kö ve tk ez té be n se m ju tn ak el az eg ye te me s bűnö ss ég ké rd és éh ez . a va la mi be be me nt és ha ng súlyo sab b, min t val ami ből kim ent és: Jéz us azé rt adt a önm agá t oda , hog y "jó cse lek ede tek re tör ekv ő tul ajd on nép évé tis ztí tso n min ket " (T 2,14). 8. AZ ÁTEREDŐ 'BŰN a.
Pelagius egzegézise Az eg y et em e s em be r i bűn ös s ég et a R k ét s ég en k ív ü l t an ít j a. Lá tt uk má r, ho gy Pá lt se gí th et te en ne k a té te ln ek a me gf og al ma zásáb an az a gon dol ata , hog y nin cse n mak ulá tla n emb er; gon dol hat ott tehát Pál arra is, hogy személyes bűneink következtében vagyunk mi nd an ny ia n bűnö sö k (l ás d: Kr is zt us tö rv én ye - 1 nu m. : A mó ze si és jézusi törvény). De utalunk arra is, hogy segíthetett e tétel meg fog alm azá sáb an a nem sze mélyese n elk öve tet t bűn fog alm a is, me ly ne k előtö rt én et ét , ér le l őde sé t ép pe n az el őző fe je ze tb en vi zs gáltuk. A R el ső ké t fe je ze té t fe lf ok oz ot t pe lá gi án iz mu sn ak mo nd ot tuk. Azért jártunk el így, mert pelagius megengedi, hogy Krisztus se gí ts ég év el kö nn ye bb a jó út on já rn i. A R el ső ké t fe je ze te vi szo nt csa k arr ól bes zél , hog y Ist en pog ány nak , zsi dón ak egy ará nt meg ad ta a le he tősé ge t, ho gy a jó út on já rj an ak . Na pj ai nk eg z eg éz ise arr a tör eke dik , hog y a R lev ele t - Jer omo s for dít ásá sáv al és Ág os to n eg ze gé zi sé ve l sz em be n - Pe la gi us mó dj ár a eg ze ge ti zá lj a. Arr a tö re ke di k, ho gy le vá la ss za Pá lr ól az át er ed ő bűnr ől sz ól ó tanítást. Nincs módunk társulni ehhez a törekvéshez. Nincs, mert aká rme nny ire ért elm ezh ető is a R Pel agi us mód jár a, úgy gon dol juk , ho gy Pá ln ak sz ük sé ge vo lt a je ru zs ál em ie kk el fo ly ta to tt vi tá ba n az át er ed ő bűn ta na ra . Sz ük sé ge vo lt re á, me rt cs ak en ne k a se gí ts ég év ei tu dt a me gv éd en i az em be ri sé g eg ye te me s b űnö ss ég ér ől szól ó 1a.tételét. Mit válasz olhat Pál, ha reá kérdez nek: Abrahá mo t, Il lé st is bűnö sn ek ta rt od ? Az át er ed ő bűn ta ná t ke ll vá la szolnia. b.
Minden ember bűnös (R 3) Az 1,1 8- 2,2 9 kit éré se utá n Pál a 3.f eje zet ben vis sza aka r tér ni Kri szt us sze rep éne k raj z áho z. A kit éré sbe n kem ény han got ütö tt meg a zsi dós ágg al sze mbe n, mos t el őbb meg sim oga tja őket (R 3, 1-2) , ma jd eg ye ns úl yi he ly ze te t te re mt zs id ók és po gá ny ok kö zöt t. Zsi dók ént kér dez és fel el: "Kü lön bek vag yun k? Sem mik épp en se m! " (R 3, 9a ). A kö zb en ső ha t vers (R 3,3 -8) so kmindenr ől ér te sít: 1. Hit etl ens ég ünk , bűnös sé gün k nem szá mol ja fel Is te n hoz zá nk f űződő hűség ét; Ist en akk or is iga zat mon d, ha min den ki haz udi k (1c. tétel R 3,3-4/a). 2. Ist en akk or is dik aio s, ha eli tél min ket , ha har agj át hoz za ránk bűneink miatt (R 3,4b.5b.6). 3. Bűnei nk, haz ugsá gun k ily mód on leh etőség et nyú jta nak Ist enn ek, hogy dikaiosnak és igazatmondónak bizonyuljon (R 3,5a.7a). 4. Pál eli tél i azo kat , aki k a 3.p ont ala pjá n hel yte len íti k, hog y Isten a bűnöst bűnösként elitélje (R 3,7b.8b). 5. Elit éli Pá l azo ka t is, aki k azz al rág al maz zák őt, hog y ily es mi t ta ní t; vé tk ez zü nk cs ak ny ug od ta n, Is te n úg yi s jó ra fo rd ít ja a dolgokat (R 3,8).
- 48 Ez ek be n az eg ym ás ba fo nó dó go nd ol at ok ba n a pe la gi an us -iz ű, a ké t el ső fe je ze tb el i ki té ré se ut én pá li -íz üv é vá li k: mi nd en ki bűnö s, mi nd en ki re vá r az Is te n ha ra gj a, a ha ra g jo go su lt sá ga ne m ké rdője le zh ető me g ( 1a. té te l) , Is te n mi nd en ki n se gí t (1 c. té te l) , s ug ya na kk or a ha rm ad ik lé pc s ő ne m ké rd ője le zh et ő me g. Úg y te tsz ik , ez ek be n a ve rs ek be n fu tt áb an vé gi gg ond ol ja mi nd az t, am it egé sz le ve lé ve l el ak ar mo nd an i; ho gy er re az al ap ra ra kh as sa re á az egyetemes bűnösséget tételszerűen megfogalmazó kijelentéseit. 1. Ezzel i ndít : "A z el őb b ( p r o ) m á r k i m o n d o t t u k a v á d a t (-ét ia sa me th a) , ho gy zs id ók is , gö rö gö k is mi nd bűn (h am ar ti a) ala tt va nn ak " (R 3, 9b ). Az "e l őbb " sz óv al Pá l má r bi zo ny ít ot t té te ln ek ak ar ja ér zé ke lt et ni ez t a me gá ll ap ít ás t. Id ái g an ny it ha llo tt un k, ho gy a ki té ré sb en kö zö s ne ve zőre ho zt a a zs id ót és a po gányt; pár verssel korábban pedig idézte a zsol tárt (Zsolt 11 5, 11 ): " mi nd en em be r ha zu g" (R 3, 4) . Pá l mo st ne m go nd ol ar ra , ho gy a ki té ré sb en bi zo ny ne m bi zo ny ul t mi nd en ki "h az ug na k" ; cs ak ar ra go nd ol , ho gy zs id ó és po gá ny eg ya rá nt le he te tt ot t tö rv én yteljesítő és törvényszegő. Ilymódon kap két altételt: Zsidó és pogány egyaránt ember (R 1-2), Minden ember hazug, bűnös (R 3,4). Ebből már folyik számára a konkluzió: Zsidó és pogány egyaránt bűn alatt van. Ráadás ként még kile nc versen ke resz tül id ézi té telé nek vé delmében az Ószövetség különböző heyeit (R 3,10-18). Ez ek ut án Pá l ma ga el é ké pz el he ti az ok at a je ru zs ál em ie ke t, akik példáu l Illést em legetnék , mint nem b űnö st , a té te l cá fo lá sára . Úg y go nd ol ja , ho gy ez ek ne k el ke ll en e né mu ln io k a ki vé te lt ne m is me rő ér ve k ha tá sá ra : "T ud ju k, ho gy mi nd az t am it a Tö rv én y mo nd , a Tö rv én yh ez ta rt oz ók na k (= zs id ók na k) mo nd ja , ho gy mi nd en száj befogódjék" (R 3,19). Pe rd ön tőne k, mi nd en sz áj at be fo gó na k él i me g ig az ol ás át , és így meg is ismétli a már előbb is igazoltnak gondolt tételt: 2. "Az eg ész vi lág íté let -alá -es ő (h üp odi kos ) az Is ten sz ámá ra (R 3, 19 ). Az Is te n ha ra gj a, am el yr e le ve lé be n ed di ge lé má r né gy íz be n ut al t (R 1, 18 ;2 ,5 .8 ;3 ,5 ), mé lt án zú du lh at na ak ár ki re .. . zs i dór a is. " Nin cs teh át ért elm e ann ak. , hog y val aki a mag a zsi dós ágá va l di cs ek ed he ss ék , hi sz en - és mos t ha rm ad sz or is me gi sm ét el i té telét 3. "m in dn yá ja n vé tk ez te k" (h ém ar to n - R 3, 23 ); mi ne k kö ve tke zt éb en a ha ra g a zs id ók ra ug ya nú gy ér vé ny es , mi nt a po gá ny ok ra (v ö. R 4, 15 ). Mi előtt rá té rn e eg ye te me s bűnö ss ég ün kn ek a te re mt éstö rt én et ből ve tt ig az ol ás ár a, mé g ne gy ed sz er is me gi sm ét el i té te lét: 4. "A mi ko r mé g bűnö sö k vo lt un k, Kr is zt us me gh al t ér tü nk .. . az Ő vé re ál ta l me nt ődü nk ma jd me g a ha ra gt ól .. . el le ns ég ek lé vén .. ." (R 5, 8-10 ). Mi nd en ki b űnö s, mi nd en ki re vá r az Is te n ha ra g ja . Cs ak Kr is zt us a se gí ts ég ; Ő me nt ki mi nd en ki t az Is te n ha ra gja és a bűn alól. Ak i a "h am ar ti a" al at t va n - az ít él et -al á -es ő az is te n sz á má ra ! Mi ne k le he t mé g "a la tt a le nn i" a pá li te ol óg iá ba n? Az ós zöve ts ég id ej én al at ta va gy un k a mó ze si tö rv én yn ek (G 3, 23 ;4 ,2 .3 .4 . 5. 2 1; 5 ,2 5; 1 K 9 , 20 ; R 6 ,1 4- 5 ), i ll . a m óz es i t ör v én y át ká na k (G 3, 10 ); az új sz öv et sé g id ej én pe di g Is te n aj án dé ka -aj án dé ko zá sa ala tt va gy un k (R 6, 14 -5) . Ez en fe lü l má r cs ak a ha ma rt ia al at t vagy un k (G 3, 22 ;R 3, 9; 7, 14 ). A ha ma rt ia sz ó ré sz le te s el em zé se re ámu ta t ma jd ar ra , ho gy e sz ó ne mc sa k sz em él ye s tö rv én ys ér té st je lent, hanem jelöli egyúttal azt a sátáni erőt is, amelynek alat-
- 49— -
ta, hatalmában lehet lenni, miként a Thórának, ill. a charis-nak; s amelynek lehet szolgálnunk és engedelmeskednünk. Az emberiség tehát a sátáni erő hatalma alá került. Hogyan lehetséges ez? Erre válaszol a teremtéstörténetben szereplő bűnbeesést egzegetizáló Pál, aki a biológiai halál egyetemességéből következtet arra, hogy Ádám bűne egyetemlegesen átáradt mindannyiunk ra. Mie lőtt elk ezd enők az ezz el fog lal koz ó lev élr ész let (R 5,1 2-21) bem uta tás át, mos t nek ünk kel l "ki térőt" ten nün k. Meg kell kísérelnünk a szóbanforgó bűnbeesés jézusi egzegézisét. c.
A biológiai és az örök halál Jézusnál Az evangéliumokban Jézus nem idézi, és így nem is értelmezheti az ádámi tette t, de az ajkár a adott tanít ások fényé ben egyér telmű a bűn, a biológiai halál és az örök halál összefüggéseiről nyújtott szemlélete. A biológiai halál Jézusnál egyfelöl velejárója a biológiai életnek; másfelöl pedig az önátadásunk folytán, azaz Istenér t és Országá ért elszen vedett biológi ai halálun k szélesre tárja számunkra az örök élet kapuját. A biológiai halál tehát semmiképpen sem a bűn büntetése, hanem a természet rendje. Bizonyos esetekben pedig istennektetszésünk feltétele: a biológiai halál örökéletet szerez: "Aki elveszejtette életét értem, majd megtalálja azt" (Mt 10,39). Ezzel szemben az örök halál nem természetes velejárója a biológiai életnek. Az örök halál a bűnnek (pl. kardot-rántásnak), azaz a Mennyei Atya akaratá val szemben tanusít ott engedetl enségne k a követke zménye: "Aki meg akarja menteni az életét, majd elveszí ti azt.. . akik kardo t ránta nak, elves znek a (kirá ntott ) kard ál tal" (Mk 8,35;Mt 26,52). Az örök halál éppen a biológiai élethez ragaszkodásnak, a biológiai halál mindenáron (kardrántás árán is) elkerülni akarásának a következménye. Jól látható Jézus tanításában az is, hogy a biológiai halál egyfelöl az Abranám kebelébe jutás, az Atyához menés kapuja, pl. a koldus Lázár, vagy önmaga esetében (L 16,22; 0 16,10) ; másfel öl pedig a pokolb akerülés kapuja (pl. a dúsgazdag és az adás-törvényt nem teljesítők esetében (Lk 16,22;Mt 25,41). A biológi ai halál Jézusná l nemcsak nem azonos az örök halál lal, hanem nem is jelzi azt. A biológiai halál Jézusnál az a valami, ami bevezetheti az örök életet is, az örök halált is. Nem a biológiai halál, hanem földi életünk milyensége jelzi az örök életet, ill. az örök halált: az istennek tetszó földi élet jelzi az örök életet, a bűnös földi élet jelzi az örök halált. (vö. Miért jött? - 22.num.: Életet adni jött.) d.
Az ősbűn jézusi értelmezése Ennek a szabatos jézusi szétválasztásnak a birtokában rekonstruálhatónak látszik az ádámi bűn jézusi értelmezése. Ter 2,16-7: "A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fáj áró l ne egy él, mer t ame ly napon esz el ról a, meghalsz." Ter 3,3: Eva idézi a kígyó számára a kapott isteni parancsot: "Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok! Aki eszik a fáról, nem engedelmeskedik Istennek, bűnt követ el, bűne megöli az istengyermeki életet benne, s elfoglalja helyét az "országbel i halál", amely "örök halállá (vö. KIO 22a num.: Kétféle élet) merevül, ha bűnbánat és bűnbocsátás - közösen - vissza nem állítja az istengyermeki életet. Ezzel az országbeli halállal halt meg Ádám és Eva, amikor ettek a fa gyümölcséből. Ezzel hal-
- 50 ta k me g "a zo n a na po n" , am el ye n et te k a fa gy üm öl cs éb ől. Ne m bi ológiai halállal haltak meg "azon a napon", mert tovább éltek. Te r 3, 19 : "A rc od ve rí té ké ve l es ze d ke ny er ed et , am íg vi ss za ne m térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza." Is te n a b űnb ee s és el őtt "a lk ot ta me g az em be r t a fö ld po rá bó l" (T er 2, 7) . Ne m a bűnb ee sé s kö ve tk ez té be n po r az em be r; és ne m a bűnb ee sé s kö ve tk ez té be n té r vi ss za a po rb a - a po r tö rv én ye sz eri nt . Az ősb űn kö ve tk ezm én ye az Éd en el ve sz ít és e, am el y Éd en ne k "mű velése" és őrizése" (Ter 2,15) nemkívánt verítéket. Te r 3, 22 -4: "A z em be r. .. ne m fo gj a ki ny új ta ni ke zé t, ho gy az él et fájáról (v ö. Ter 2,9) is ve gyen és örökké élje n! E zé rt az Úr is te n am ik or az em be rt el űzt e. .. od aá ll ít otta a ke ru bo ka t. .. ho gy őri zz ék az él et fá já ho z ve ze t ő utat." Is te n te há t az Éd en be n él ő em be r sz ám ár a a bi ol óg ia i ha lá l kö zb ejö tt e né lk ül is bi zt os ít ha tt a vo ln a a fö ld i lé t tr an sz ce nd en s foly ta tá sá t. Ha el ke rü li a b űnt , od aj ut ha t az él et fá já ho z, s el kerülheti a biológiai halált. A re ko ns tr uk ci ó er ed mé ny e te há t ez : az ősbűn or sz ág os ha lá lt ok oz ot t Ád ám sz ám ár a, és cs ak kö zv et ve ok oz ta a bi ol óg ia i ha lá lt , me rt ez t Ád ám ne m vé tk ez és es et én el ke rü lh et te vo ln a az él et fá jána k se gí ts ég év el . A ne m- vé tk ez és ma ga te há t n em ak ad ál yo zh at ta vo ln a me g a bi ol óg ia i ha lá lt ; cs ak le he tővé te tt e vo ln a az od aj utá st az él et fá já ho z. A bi ol óg ia i ha lá l kö zv et le n ok a Á dá m es et ébe n és mi nd en em be r (h a ad am ) es et éb en - a po rb ól -le tt sé gü nk . A biológiai halálnak csak közvetett oka - a bűn. e. téka
Pá ln ál a bi ol óg ia i ha lá lu nk az
ősb ün át er ed és én ek a bi zo ny í -
"E gy em be r ál ta l jö tt be a bűn (h am ar ti a) a vi lá gb a, és a bűn (h am ar ti a) ál ta l a ha lá l" (R 5, 12 a) . Ádá m vé tk ér ól s Ádá m (e l sődl eg es en ) bi ol óg ia i ha lá lá ró l va n sz ó. Ez a bűn kö ve tk ez té be n be kö ve tk ez ő bi ol óg ia i ha lá l át er ed , át sz ár ma zi k mi nd en em be rr e: "M in de n em be rr e át me nt a ha lá l" (R 5, 12 b) . Te há t ne m po rb ól- le ttsé gü nk kö ve tk ez té be n ha lu nk me g, ha ne m Ád ám b űné ne k kö ve tk ez té ben. Ez ut án Pá l be je le nt i az em be ri sé g eg ye te me s bűnö ss ég ét is eg y m in dm á ig k ér d és e s je le nt é sűn ek í té l t kö t ős zó v ez e té sé v el : "e ph ' hó mi nd ny áj an vé tk ez te k" (R 5, 12 c) . Ágo st on e kö tősz ót Ádá mra vo na tk oz ta tj a: az ér t me nt át mi nd en em be rr e a bi ol óg ia i ha lá l, me rt Ád ám ba n (" ak ib en " mi nt ko rp or at ív sz em él yi sé gb en ) az em be ri ség minden tagja együtt vétkezik Ádámmal. A Pelagius - féle interpr et ál ás ir án yá ba n mo zg ók vi sz on t Ád ám ba n cs ak ro ss z pé l dá t ad ót lá tn ak , s a Pá l ál ta l be je le nt et t eg ye te me s b űnö ss ég ün ke t kü lö n-kü lö n sz em él ye s bűnö kk el ma gy ar áz zá k. Az az az ér t me nt át mindenkire a biológiai halál, "mert mindnyájan vétkeztek". Mi te há t a he ly ze t? Úg y go nd ol ju k, ho gy ez en a he ly en Pá l ne m sz em él ye s bűne in kr e go nd ol t, ha ne m Ád ám mi nd an ny iu nk ra át er edő-át sz ár ma zó b űné re . An na k ig az ol ás ár a ug ya ni s, ho gy bi ol óg ia i ha lá lu nk te lj es en fü gg et le n a sz em él ye s vé tk ei nk től, fe lv es z eg y fe le tt e pr ob le ma ti ku s té te lt : "Á mó ze si tö rv én yi g is vo lt bűn (h ama rt ia ) a vi lá gb an , de a b űn ne m sz ám ít ta ti k be , am íg ni nc s mó ze si tö rv én y" (R 5, 13 ). Az ér t pr ob le ma ti ku s ez a té te l, me rt az R el ej én Pá l ug ya nc sa k be sz ám ít ot tn ak ál lí to tt a a mó ze si tö rv én yt ne m is me rők sz ám ár a a ma gu k sz ív -tö rv én ye el le n el kö ve te tt b űne it. Ellen kezés be kerül tehát ot tani áll ításá va l. Azért jár el
- 51 íg y, me rt sz ük sé ge va n ar ra , ho gy ki mo nd ha ss a: bá r ne m vo lt (b e sz ám ít ha tó ) sz em él ye s b űn, bi ol óg ia i ha lá l mé gi s vo lt : "M ég is ura lk od ot t a ha lá l Ád ám tó l Mó ze si g" (R 5, 14 a) . Ki ke n ur al ko do tt ? Mi nd en ki n ur al ko do tt , an na k el le né re , ho gy ha vé tk ez te k is , n em vé tk ez te k be sz ám ít ás - kö ve tk ez mé nn ye l, teh át ne m vé tk ez te k úg y, ah og ya n Ád ám vé tk ez et t, ak in ek Is te n bi zo ny be sz ám ít ot ta a vé t ké t. Ur al ko do tt a ha lá l "a zo ko n is , ak ik ne m vé tk ez te k Ád ám vé tk ével egyenértékűen" (R 5,14b). Eb ből az kö ve tk ez ik sz ám un kr a, ho gy Pá l az 5, 12 c ve rs be n a bi ol óg ia i ha lá l eg ye te me ss ég ét ne m ma gy ar áz ha tt a sz em él ye s b űne in kk el . Mé g ha az "e ph ' ho " ki té te l "m iv el " je le nt és e fi lo ló gi ai la g ig az ol ha tó is (v ö. 2K 5, 4; F 3, 12 ;4 ,1 0) , Pá ln ak ak ko r is űgy ke ll et t go nd ol ni a ez ek et a sz av ai t, ho gy Á dá mb an vé tk ez tü nk : "M i ve l mi nd ny áj an vé tk ez te k (Á dá mb an )" - kü lö nb en ne m vo ln a ér te lm e az 5,13 vers felette problematikus tételének. Ké ts ég te le nn é te sz i mi nd ez t a sz öv eg fo ly ta tá sa is , am el yb en a "s o ka k " Pá l a n ya n ye l vé n " mi n d en k it " j el e nt (J é zu s i s " so k a ké rt ", az az mi nd en ki ér t on tj a vé ré t - Mt 26 ,2 8; Mk 14 ,2 4) . Mi nd en em be rr e go nd ol Pá l, am ik or íg y is mé tl i té te lé t: "E gy ne k a vé tk e által 'a soka k megh altak" (R 5,15b) . A biológ iai halá lt az embe ri sé g éle té ben két ség kív ül Á dá m te tt e kö ve tk ezm ény éne k te ki nti : "E g yn e k a v é tk e ál ta l a h al á l ur al k od o tt az eg y á l ta l. . ." (R 5, 17 a) . Az ősb ún pá li ma gy ar áz at áb an a bi ol óg ia i ha lá l ne m a po rbó l- le tt sé gü nk , ha ne m Ád ám vé tk én ek a kö ve tk ez mé ny e. Ez t ak ar ja sz av ai va l ab sz ol űt ny il vá nv al óv á te nn i, ho gy mi ut án bi ol óg ia i ha lá lu nk ta pa sz ta la ti té ny ét le ve ze tte Ád ám te tt éb ől, le ve ze th es se be lőle eg ye te me s b űnö ss ég ün k té te lé t is . Az át er ed ő ha lá l ál ta l akarja bizonyítani az áteredő bűnt. Ig en lo gi ku sa n a bü nt et és- el sz en ve dé sb ől kö ve tk ez te t vi ss za a bűnr e. Ha me gb ün te tt ek , ak ko r bűnö se k va gy un k. Át er ed te há t a bűn is re án k: "E gy ne k az en ge de tl en sé ge ál ta l b űnö sö kk é té te tt ek me g a so ka k" (R 5, 19 a) ; az az bűnö ss é le tt mi nd en ki . Bü nt et és űnk cs ak Pá l bi zo ny ít ó el já rá sá ba n sz er ep el el s ő mo zz an at ké nt ; a do l gok re nd jé be n a bűn az el ső mo zz an at . Me g is fo rd ít ja te há t Pá l a má r lá to tt ur al ko dá s-ké pe t: "A b űn (h am ar ti a) ur al ko do tt a ha lá l által" (R 5,21a). Áz t mo nd ot tu k, ho gy a ha lá l el s ődl eg es en a bi ol óg ia i ha lá l ta pa sz ta la ti té ny ét je le nt i. Be nn e va n az on ba n eb be n a ha lá lb an má so dl ag os an - a ha lá l ál la nd ós ul ás a, az ít él e t na pj án es ed ék es ha ra g- el sz en ve dé s is . Am ik or Ádá m te tt én ek e to vá bb i kö ve tk ez mé ny ér e go nd ol Pá l, ak ko r a "k ár ho za t" (k at ak ri ma ) sz ót ha sz ná lj a: "Egy vét ekb ől fo lyó an az Íté let kár hoz ato t ere dm ény ez ... eg yne k a vé tk e ál ta l (e z a vé te k) mi nd en em be r sz ám á ra ká rh oz at tá le tt " (R 5, 16 d. 18 a) . Ád ám te tt e te há t ör ök ha lá lt , or sz ág os ha lá lt is er ed ményezett a maga és minden ember számára. E le vé lr és zl et vi zs gá la ta al ap já n az t ke ll mo nd an un k, ho gy ne m sz en tí rá si sz öv eg -al ap né lk ül fo rm ál ód ot t ki az a ta ní tá s, a mel ye t gy er me kk or un kb an a ka te ki zmu sb ól , ma jd fe ln ővé n a te ol óg iá ból tudomásul vettünk: 1. áteredt ránk a bűn, 2. áteredt ránk ennek következményeként: a. a megszentelő kegyelem hiánya, amely örök halálra rendel, b. és a viológiai halál. Ha "k én ye lm et le nn é " vá li k eg y ta ní tá s, a ké ny el me tl en sé g eltünt et és én ek ne m le he t he ly es út ja a ki se bb te ki nt él yűek ne k az el ma ra sz ta lá sa : a fo rd ít ók -ma gy ar áz ók (J er om os és Ág os to n) a hi bá sak, akik Pált rosszul értelmezték. A nagyobb tekintélyűnek, Pál-
- 52 na k, tu dn i ke ll vá ll al ni a, ho gy ő ad ot t al ap ot a ké ny elm et le nn é vá lt ér te lm ez és re . Vá ll al ha tj a, hi sz en so ha se m mo nd ta ma gá ró l, ho gy lá tj a Is te n do lg ai t "e gy az eg yb en " ha ne m az t va ll ot ta , ho gy "t ü kö r ál ta l h o má l yb a n l át " ( 1K 13 ,1 2) . Vá ll a lh a tj a az ér t i s, me rt a pá li lá tá s-ta ní tá s eg és zé t ne m az el s ő lé pc ső ön ma gá ba n ad ja , mé gk ev és bé az la . té te l ön ma g ába n és le gk ev és bé ki zá ró la g a R 5,12-21 levélrészlet. Úg y go nd ol om , ho gy a fe nt ie k tü kr éb en Pá ln ak ta ni ta ni a ke l le tt az er ed et i b űnt az ér t is , me rt me g ke ll et t vá la sz ol ni a a Ja ka b-le ve le t. Ig az ol ni a ke ll et t az el ső ké t lé pc sőt an na k a Ja ka bna k a sz ám ár a, ak i le ve lé be n Jé zu s go lg ot ai ha lá lá va l eg yá lt al án ne m fo gl al ko zi k. Me g ke ll et t ma gy ar áz ni a Ja ka b sz ám ár a, ho gy a kr is zt us es em én y bi zo ny tö bb et je le nt , mi nt a ha rm ad ik lé pc s ő ér vényben maradását. ügy kellett magyarázni, hogy Jakab, akit még a ne mke re sz té ny je ru zs ál em ie k is "i st en ne kt et sz őne k" te ki nt et te k, Ja ka b is tu do má su l ve he ss e, ho gy mi nd en "i st en ne kt et sz ő" - vo lt a mell ett is ká rhozat -je lölt vo lna, ha nem hal t vo lna meg Kriszt us, s ha ne m cs at la ko zo tt vo ln a hi tt el Ho zz á. Ha Ja ka bn ak ne m el eg en dő an na k ig az ol ás a, ho gy ni nc se n ma ku lá tl an em be r, ha Ja ka b úg y go nd ol ná , ho gy va n bi zo ny il ye n is , ak ko r Ja ka b és a je ru zs ál em iek ve gy ék tu do má su l az er ed et i bűnről sz ól ó pá li ta ní tá sb ól , ho gy az em be r a ma ga vé lt ma kul át la ns ág áv al se m me gy se mm ir e, ha ni nc s Golgota... azaz ha nincs páli első és második lépcső. Pál számára azért volt nagyon fontos mindez, mert attól félt, ho gy az el ső ké t lé pc ső tu do má su l vé te le né lk ül el mo só di k a ha tá r a sz er et et -tö rv én y és az ob sz er van ci ák kö zö tt : ha ne m a Go lgo ta sz er zi me g sz ám un kr a az üd vö ss ég et , ak ko r a va ll ás i ob sz er vanciák me gtart ása által üdvözü lünk. Á zsidó obszervan ciák vi sz on t ak ad ál yo zz ák a po gá ny ok me gt ér és ét , a po gá ny ok ob sz er va nc iái pedig akadályozzák saját maguk közösnevezőre kerülését is. Mi nd ez ek al ap já n ne m tu du nk kö zö ss ég et vá ll al ni az za l a ma i eg ze ge ti ka i tr en dd el , am el y az t va ll ja , ho gy me gá ll ap ít ha ta tl an , hogy tanította-e egyáltalában Pál az eredeti bűnt. Még egy érvet ke ll ho zzáten nünk szemlé letünkhö z. A le vé lrés zle t be n Pá l e z t is ír j a: " Á d á m. . . e l ők é p e a z E l j ö v e n d őn e k " ( R 5, 14 c) . Mi ve l Ád ám el őké pe Kr is zt us na k, ez ér t Ád ám az t cs in ál ja , am i t a z e lj ö ve n d ő K r i s z t u s c s i n á l a m a g a n e m é b e n . A m i t p e d i g Kr is zt us cs in ál , az t me gi nt cs ak eg y em be r te sz i, és me gi nt cs ak mi nd en embe rr e ki ha tó ér vé nn ye l. A pá li 1c té te lb en fo gl al t jé zusi te tt se m ut án zá s ré vé n, ha ne m ki zá ró la g az "e gy " (J éz us ) ál ta l va ló su l me g (R 5, 15 c. 17 b. 18 b. 19 b. 21 b) . A Kr is zt us na k ad ot t fo kozá s: "m en ny iv el in ká bb " (R 5, 15 c. 17 ) - a kr is zt us i te tt na gy sze rűsé gé re , kü lö nb vo lt ár a, és ne m sz él es eb b ki ha tá sá ra vo na tk oz ik . Ádám bűnösökké tett bennünket - cselekedeteink nélkül; Krisztus iste nn ek te ts z őkk é te tt mi nk et - cs el ek ed et ei nk né lk ül ! Ez az ös sz efo gl al ó mo nd at ne m ta rt al ma zz a a pá li ta ní tá s eg és zé t, de ez a mondat benne van a páli tanítás egészében. 9. AZ ÁTEREDŐ BŰN EREJE KRISZTUS ELŐTT ÉS UTÁN a. Kimentődés a bűnből? Az át er ed ő b űnt és kö ve tk ez mé ny ei t (a z át er ed ő bi ol óg ia i ha lá lt és az át er edő ká rh oz at ot ) bi zo ny ít ó le vé lr és zl et ut án Pá ln ak sz em bes ül ni e ke ll eg y ké rd és se l: A má so di k Ád ám , az az Kr is zt us ho gy an me nt et t ki mi nk et az át er ed és fo ly tá n lé tr ej öt t ál la po tu nk ból? Vagy másképpen fogalmazva: az Isten ajándékaként nekünk jutó istennektetszés és élet mi módon számolja fel a Golgota utáni új
- 53 lé t-sz it uá ci ób an az át er ed és kö ve tk ez mé ny ei t? E kö ve tk ez mé ny ek et il le tően mi t je le nt az , ho gy "u ra lk od ik az aj án dé k az is te nn ek te t sz é s ál ta l ör ö k él et re ( ve ze t ően ) J éz us K ri s z tu s a m i Ur un k ál tal" (R 5,21)? A Golgota utáni új lét-szituációt Pál-három lépcsőben gondolja el . Au to ma ti ka né lk ül , Is te n és em be r kö zö s mu nk ája ké nt . Az új ét sz it uá ci ó ra jz át a ke re sz ts ég re ép ít i re á, am el y fe lt ét el ez i hi tü nk et ab ba n, ho gy Jé zu s ki me nt et t mi nk et az át er ed ez te te tt -át örö kö lt lé t- sz it uá ci ób ól . Ez a ke re sz ts ég - mé g me gv iz sg ál ju k Pá l sz ám ár a Kr is zt us sa l eg ye sü lé st je le nt : mi sz ti ku s ve le eg yü tt me gh al ás t, mi sz ti ku s ve le eg yü tt él et re ke lé st . E ke re sz ts ég be li mi sz ti ku s me gh al ás ró l mo nd ja , ho gy "a ki me gh al t, az sz ab ad a bűntől" (R 6,7). Hogyan gondolhatja ezt Pál rólunk? Azt ti., hogy a keresztség utá n a bűnne k nin cse n hat alm a raj tun k!? Azo n az ala pon gon dol ja , ho gy a ke re sz ts ég ál ta l eg ye k le tt ün k Jé zu ss al . Jé zu sr ól pe di g az t ál lí tj a, ho gy a ma ga go lg ot ai ha lá lá va l to tá li s ne m - et mo ndo tt a bűn r e : " e g y s z e r s m i n d e n k o r r a h a l t m e g a b űn n e k " ( R 6, 10 ). Ez en az al ap on sz ól ít ja fe l le ve lé ne k cí mz et tj ei t: "Í gy ti is tekintsétek magatokat a bűnnek meghaltaknak" (R 6,11). A Go lg ot a és a ke re sz ts ég ut án se mm i kö zü nk si nc s a bűnh öz ? Se mm i ha ta lm a sí nc s má r a bűnn ek fö lö tt ün k? Ne m íg y go nd ol ja Pá l. Ne m te ki nt i ez t a Go lg ot a és a ke re sz ts ég au to ma ti ku s ve le já ró já na k. Ny il vá nv al ó ez sz av ai fo ly ta tá sá bó l: "N e ur al ko dj ék te há t a bűn" ra jt at ok , "h an em ad já to k od a ma ga to ka t Is te nn ek .. . és ta gj ai to ka t Is te nn ek az is te nn ek te ts zé s fe gy ve re ik én t" (R 6, 12 ). Cs ak ha en ne k a fe ls zó lí tá sn ak el eg et te sz te k, cs ak ak ko r le sz va ló sá g, ho gy "a bűn ne m fo g ur al ko dn i ra jt at ok " (R 6, 14 ). Há ro m kü lö nb öz ő ige- al ak kö ve ti eg ym ás t: ki je le nt őmó d je le n id őbe n, fe ls zólítómód és kijelentőmód jövőidőben: a. szabadok vagytok a bűntől, b. ne szolgáljatok a bűnnek, c. a b űn ne m fo g ur al ko dn i ra jt at ok . - Ez ad ja a há ro m lé pést. Au tó ma ti ku sa n te há t ne m me nt et t ki min ke t a Go lg ot a a bűn ha ta lm áb ól . Ho gy an is me nt he te tt vo ln a ki , am ik or az el s ő Ád ám er ede ti ép sé gé be n is ki vo lt té ve a bűn ha ta lm án ak ; ha ne m le tt vo l na ki té ve , ne m kö ve th et te vo ln a el az ősb űnt . A má so di k Ád ám is sz ab ad , sz em él ye s vá ll al ás sa l ha lt meg a bűnn ek a Go lg ot án ; a b űnne k, am el yn ek ha ta lm a ki sé rt és fo rm áj áb an eg és z él et éb en fe ny eg et te őt. A má so di k Ád ám ma l eg ye sü lt em be r se m sz ab ad ul ha t me g a b űnt ől má sk ép pe n, cs ak úg y, ho gy sz ab ad ön át ad ás sa l Is te n és az is te nn ek te ts zé s fe lé fo rd ul . Eg ye sü lé sü nk a má so di k Ád ám ma l a ke re sz ts ég be n - ez in do ko lj a a ki je le nt ő mó do ka t (R 6, 7. 8. 17 .2 2) . A sz ab ad ön át ad ás ra va ló le he tősé g sz it uá ci ój a - ez pe di g in do ko lj a a felszólító módot (R 6,12.13.19). Ha me gér te ttü k ez t az au tom ati ka - nél kü lis ég et , ak ko r n em ke ll az t go nd ol nu nk , ho gy a b űnn el fo ly ta to tt em be ri ha rc ot ol y me gr áz óa n ra jz ol ó Pá ln ak e ra jz so rá n be le ke ll ké pz el ni e ma gá t a Go lg ot a- el őtt i és ke re sz ts ég - el őtt i em be rn ek a sz it uá ci ój áb a. Ád ám vé tk ez he te tt ak ko r, am ik or mé g a bűn mé g ne m vo lt be nn e a vi lág ban . Kr isz tu sn ak vé rt ke lle tt ver ít éke zn ie, ho gy ne vét ke zzé k. Egy Pál -tan ít ván y meg fogalm az hat ta Kri sz tus ró l, hog y min den kí sé r tes t sze nve de tt - hoz zán k has on lóa n" (Zs 4,1 5). Ha min dez íg y va n, ak ko r Pá l eg yr és zt in tr os pe kc ió má sr és zt ke re sz té ny tes tv ér ei ből ny er t kü lső ta pa sz ta la to k al ap já n - Go lg ot a ut án is ér vé ny be n le vő em be ri lé ts zi tu ác ió t ra jz ol t me g, am ik or le ír ta ez t a mo nd a-
- 54 tá t: "É n pe di g te st i (s ar ki ko s) va gy ok , el ad va a bűn (h am ar ti a) hatalma alá" (R 7,14). A Go lg ot a és a ke resz ts ég ne m sz ab ad ít ot ta me g az em be rt at tó l, ho gy "t es ti " (s ar ki ko s) le gy en . Az em be rb en a go lg ot a ut án is va n sa rx . Ez a sz ó it t ne m a te st ün ke t je lö li , ha ne m me ta fi zika i ös sz et et ts ég ün k fe lé t ké t- tö rv én yűsé gü nk al ap já na k a ro ss za bbi k fe lé t. A má si k, a jo bb ik fe lé t Pá l "b en ső em be rn ek " (R 7, 22 ), "ért el emn ek " (R 7,2 3) mo ndj a. A Gol got a ut án is ben s ő em ber ből és sa rx -bó l ös sz et et t lé ny ek va gy un k. Ez a sa rx ad ja me g a le he t őséget arra, hogy egés z énem fel ett is átvehes se az irányít ást a "b en ne m la kó bűn" (R 7, 20 ). En ne k a sa rx -na k az er ej e a Go lg ot a ut án to vá bb ra is ad va va n az em be rb en , s "f og ju l ej t en ge m a ta gja im ba n le vő b űn er ej év el " (R 7, 23 ). Fe ls zó lí tó mó dj ai va l az ér t b i z t a t m i n k e t P á l a b űn e l l e n i h a r c r a , m e r t e b űn n e k a m i sa rx - ös zs ze te vőnk ön ke re sz tü l to vá bb ra is ha ta lm a va n ra jt un k: "a z ér te le mm el Is te n tö rv én yé ne k sz ol gá lo k, a sa rx- sz al pe di g a bűn törvényének" (R 7,21). A Go lg ot a te há t ne m sz ün te tt e me g ké t -tö rv én y űsé gü nk et . Ne m sz ün te tt e me g er kö lc si na gg yá le vé sü nk ne k, Kr is zt us t kö ve th et és ünk ne k, ez t a né lk ül öz he te tl en al ap já t. Ne m sz ün te tt e me g az t az erkö lc si sz ab ad sá go t, am el y a te re mt et t sz el le mi lé te z őbe n ne m le het meg e fájdalmas kettősség nélkül... a végső beválás előtt. Íg y go nd ol ja mi nd ez t Pá l a G-ba n is . A sa rx és a pn eu ma sz a vakk al je lö li ot t ez t a be nn ün k a Go lg ot a ut án is me gm ar ad ó ke ttőss ég et . Bí zt at is a sa rx el le ni ha rc ra : "L él ek sz er in t já rj ato k, a sa rx kí vá ns ág át ne te lj es ít sé te k, hi sz en a sa rx kí vá ns ág a a lé le k el le n, a lé le k pe di g a sa rx el le n va n. Ez ek ug ya ni s el le nke zé sb en va nn ak eg ym ás sa l" (G 5, 16-7) . Ga lá ci a ke re sz té ny ei ne k ado tt tö bb es má so di k sz em él yű bu zd ít ás t ha ll un k it t. Fe l se m me rü lhe t te há t ez es et be n az a go nd ol at , ho gy Pá l be le él i ma gá t a me gvá lt at la n és me gk er es zt el et le n em be ri sé g lé ts zi tu ác ió já ba . Á Go lgo ta ut án i lé ts zi tu ác ió t ra jz ol ja me g e mo nd at áv al , am el y ta rt al mi la g eg ye zi k a R im én t vi zs gá lt an ya gá va l. Ni nc s mó d te há t a R im én t id éz et t an ya gá va l ka pc so la tb an az em lí te tt "b el eé lé sr ől" besz él ni . Ni nc s mó d ar ra go nd ol ni , ho gy Pá l a Go lg ot a ut án i em be r lé ts zi tu ác ió já t ir re ál is an lá tt a vo ln a. A R fo ly ta tá sá ba n me gt a lá lj uk ne mc sa k-a ta rt al mi , ha ne m a sz ós ze ri nt i eg ye zé st is : "A ki k sa rx sz er in t va nn ak , az ok a sa rx do lg ai ra tö re ke dn ek ; ak ik pe di g lé le k sz er in t va nn ak , az ok a lé le k do lg ai va l" (R 8, 5) . Go lg ot a előtt és ut án eg ya rá nt ko ns ti tu ci on ál is ad ot ts ág a ez az em be rn ek a sarx, és nem lehet más a törekvése, mint ami: "A test törekvése ellens égeskedé s az Istennel sz emben; nem ve ti magát al á Isten tör vé ny én ek , ne m is tu dj a" (R 8, 7) . Ha te há t Pá l az t ír ja a r óm ai ak na k, ho gy "t i ne m va gy to k sa rx - ba n " (R 8, 9) , ez a ki je le nt és e megi nt cs ak bu zd ít ó es zm én y és ne m au to ma ti ku sa n lé tr ej öt t új lé t sz it uá ci ó. Ny il vá nv al ó ez sz av ai na k fo ly ta tá sá bó l is : "H a a sa rx szerint éltek, meg fogtok halni" (R 8,13). Va n- e te há t új lé ts zi tu ác ió ? Ho gy an me nt et t ki be nn ün ke t a Go lg ot a és a ke re sz ts ég ha az al ap st ru kt úr án k ne m vá lt oz ot t me g, ha a bűn ha ta lm án ak ki te tt sé g lé ts zi tu ác ió ja ne m vá lt oz ot t me g? E ké rd és me gv ál as zo lá sa cé lj áb ól eg ym ás al á ír ok né gy ol ya n ál lí tást, amelyet az eddigiek alapján Pálnak gondolnia kellett. 1. Ád ám mi nd en ko rá bb i (e mb er i) ro ss z pé ld a né lk ül is vé tk ez he tett mert ember volt; és vétkezett is. 2. Az Ád ám ut án i em be ri sé g a má r el őtt e le vő em be ri ro ss z pé ld a ny om áb an mé gi nk áb b vé tk ez he te tt , és vo lt ol ya n ak i sz em él ye sen is vétkezett - mert emberek alkották ezt az emberiséget.
- 55 3.
Kriszt us az el őtt e le vő em be ri ro ssz pé ld án k el le né re se m vé t ke ze tt ; ré sz be n az ér t, me rt ne mc sa k em be r vo lt ; bá r vo lt ak sú lyos kisértései, hiszen mégiscsak ember volt. 4. A Go lg ot a ut án i em be r az el őtt e le vő ro ss z és jó (j éz us i) pé l da nyomában is vétkezhetik, mert ember maradt. E né gy mo nd at al ap já n ny il vá nv al ó, ho gy a Go lg ot a er ej éb en lé ny eg i vá lt oz ás ne m tö rt én t. Ro ss zr ah aj lá su nk fo ká ba n tö rt én he te tt cs ak vá lt oz ás . Az Á dá m ut án ia kn ak kö nn ye bb vo lt ro ss zn ak le nni ök , mi nt Ád ám na k. A Kr is zt us ut án ia kn ak ne he ze bb ro ss zn ak le nn iök, mint a Krisztus előttieknek. Ho gy va n- e en ne k a ne m mi n ősé gi , ha ne m cs up án me nn yi sé gi vá l to zá sn ak a jó és ro ss z pé ld a ha tá sá n tú li al ap ja is , ho gy az Is te n a Go lg ot át ól ke zd ve fo ly ós ít- e ol ya n er őke t, am el ye ke t ko rá bban nem folyósított, s hogy ez mennyiben férhet össze a maga szere te tlé tt ar ta lm áv al - mi nd ez ek ke l a ké rd és ek ke l kö ny vü nk kö ve tk ező fejezetében még szembesülnünk kell. b. Kimentett a halálból? Ád ám bűne ho zt a az em be ri sé gr e a bi ol óg ia i ha lá lt . Kr is zt us te tt e vo lt hi va tv a ha tá ly ta la ní ta ni az ád ám i bűn át er ed ő kö ve tk ezmé ny ei t. Mi nd az on ál ta l a te ss za lo ni ka ia k to vá bb ra is "e la lu dt ak ", me gn al ta k bi ol óg ia i ha lá ll al - a Go lg ot a és ke re sz ts ég ük ut án is . Az em be ri te st a Go lg ot a ut án is "h al an dó " (R 6, 2; 8, 11 ). Mi é rt ne m vá lt oz ta to tt ez en a Go lg ot a? Pá l íg y vá la sz ol : "H a Kr is zt us be nn et ek va n, ak ko r - bá r a te st ha lo tt a b űn mi at t - a lé le k él az is te nn ek te ts zé s kö ve tk ez té be n (R 8, 10 ). B űnö s és is te nn ek te t sző eg ys ze rr e ne m le he t az em be r. Ez a pá li ki je le nt és ne m is te ki nt i bűnö sö kn ek az ok at , ak ik be n Kr is z tu s be nn e va n. Az il ye n iste nn ek te ts ző em be rn ek a bi ol óg ia i ha lá lá t te há t Pá l - ön ma gá ho z hí ve n - vá lt oz at la nu l Ád ám bűné ve l ma gy ar áz za : a te st ha lo tt Ád ám vétke miatt. Ni nc s te há t se mm i vá lt oz ás az át er edő bi ol óg ia i ha lá l te ki nte té be n se m? Pá l az t vá la szo lj a, ho gy va n vá lt oz ás , me rt az a bi o ló gi ai ha lá l fe ls zá mo ló di k ma jd : Is te n "é lővé fo gj a te nn i a ti hala nd ó te st et ek et " (R 8, 11 ). A pá li jó hí r ta rt al ma : a fe lt ám ad ás re mé ny e. Er re vá r Pá l is , vá rn ak a R cí mz et tj ei is : "M i ma gu nk is só ha jt oz un k ma gu nk ba n vá rv a. .. te st ün k me gv ál tá sá ra " (R 8. 23 ). A Go lg ot a kö ve tk ez mé ny ek én t fe lt ám ad ás un k sz ün te ti ma jd me g Ád ám bűnének ezt az ut olsó napi g vált ozat lanul megmaradó követk ezményét. Kr is zt us má so di k el jö ve te le ko r me nt ki be nn ün ke t Is te n a Go lg ot a és keresztségünk erejében a biológiai halálból. Ád ám vé tk e eg yf el öl "a lu vá sb a" , kü ld te az em be ri sé ge t, má sf e lö l vé dt el en ül ki sz ol gá lt at ta az em be rt a b űne kö ve tk ez té be n lé tre jö vő is te ni ha ra gn ak : an na k, ho gy ez az el al uv ás me gh at ár oz at la n időbe n át me nj en az ál la nd ós ult ha lá lb a, át me nj en az ít él et na po n a ká rh oz at ba . Bá r Pá l ne m ra jz ol ta me g a Kr is zt us né lk ül i em be r es zk at ol óg ik us so rs át , de va ll ot ta az ád ám i bűn kö ve tk ez mé ny eké nt az em be ri sé gn ek is te ni ha ra gr a re nd el ts ég ét . Áz es zk at ol óg iku s so rs kö ze le bb i ra jz a nélk ül is va ll ot ta az on ba n a "k ár ho zt at ó ítélet" (R 8,1) fenyegetését. Mi ly en vá lt oz ás t ho zo tt a "k ár ho za t ál ta l" je lz et ki te lj es ü lő bü nt et és és ál la nd ós ul t ha lá l te ki nt et éb en a Go lg ot a? A Jé zu s halála és felt ámadása következ tében re ndelkezé sünkre álló kere sz tsé g er ej éb en be le ke rü lü nk Jé zu s él et éb e, s en ne k kö ve tk ez té be n a Kr is zt us má so di k el jö ve te lé ne k id őpo nt já ba n re al iz ál ód ó ká rh oz at na k ne m le sz má r ha ta lm a ra jt un k: "N in cs te há t mo st má r se mm i ká rho zt at ó ít él et az ok el le n, ak ik a Kr is zt us Jé zu sb an va nn ak " (R
- 56 8, 1) . A Kr is zt us tö rv én yé he z ig az od ás
" me gs za ba dí to tt
té ge d a ha lá l er ej ét ől. .. Ha Is te n ve lü nk , ki le he t el le nü nk ?. .. Ki vá do lj a Is te n vá la sz to tt ai t. .. ki az , ak i ká rh oz at ra ít él .. . a ha lá l. .. sem választh at el minket az Is ten szerete tét ől" (R 8,2.31.3 3. 38-9). Vá la sz ol ha tu nk te há t ké rd és ün kr e. Mi ve l be le ke rü lt ün k Jé zu s életébe, ezért az idők végezetén, Krisztus második eljövetelekor realizálódó-esedékes kárhozat nem fenyeget bennünket. Ké rd ez zü k mé g eg ys ze r: mi er ed t át re án k Ád ám b űne kö vet ke z té be n? Ád ám bűne , a bi ol óg ia i ha lá l, az Ád ám b űne és sz em él ye s bűneink követk eztében be nnünke t kárh ozatta l fenyeget ő is te ni ha ra g. Ké rd ez zü k mé g eg ys ze r: Mi t vá lt oz ta to tt mi nd ez en a Go lg ot a? To vá bb ra is a bűn ha ta lm a al at t va gy un k, to vá bb ra is bi ol óg ia i ha lá lt ha lu nk , de ne m fe ny eg et be nn ün ke t ki ke rü lh et et le nü l a ká rh oza t. Eb be n a ha rm ad ik mo zz an at ba n va n te há t vá lt oz ás . De eb be n a v á lt oz ás ba n si nc se n se mm i au to ma ti ka . Cs ak az ok ke rü lh et ik ki a fe ny eg ető ká rh oz at ot , ak ik az el s ő lé pc s őt je le ntő kris ztusi tett hez hozzáteszik a hit és hűség második és harmadik lépcsőjét. c. A Páli ujdonság Pá l ha rc ba n ál l a zs id ós ít ók ka l. Be ak ar ja bi zo ny ít an i ne k i k , h o g y a z ev a n g é l i um á l t a l b e i g é r t f e lt á ma d á s e l n y er é s é he z ni nc s sz ük sé g a mó ze si tö rv én y va ll ás i előír ás ai ra . Ni nc s sz ük sé g rá ju k, me rt ha rm ad ik lé pc sőké nt el eg en dő az er kö lc si tö rv én yn ek Jézus által megfogalmazott "felebaráti szeretet"-programja. En ne k a ki fo gá st al an ul jé zu si cé lk it űzé sn ek a sz ol gá la tá ba n Pál túlmegy a jézusi koncepción az alábbi mozzanatokban. 1. Hár oml épc sősít . Pál az els ő lé pc s őben cs ak arr ól aka r tud ni , ho gy Is te n sz er et mi nk et . A má so di k lé pc sőbe n cs ak ar ró l ak ar tu dn i, ho gy mi sz er et jü k az Is te nt (= bi za lm un ka t be lé ve tj ük , hi sz ün k ne ki ). A ha rm ad ik lé pc sőbe n cs ak ar ró l ak ar tu dn i, ho gy mi sz er et jü k fe le ba rá ta in ka t. Jé zu s ta ní to tt a mi nd a há ro m lé pc s őnek a tar tal mát . De nem tan íto tt ily en lép cs őket . Jéz us egy sze rre ak ar tu dn i Is te n ir án tu nk ta nu sí to tt sz er et et ér ől és am i ke tt ős (vertikális és horizontális) válaszunkról. Eg ys ze rü bb en ki fe je zv e: Jé zu sn ak ne m ke ll et t az em be ri cs el ek ed e te k ha sz on ta la ns ág ár ól be sz él ni e ah ho z, ho gy ki tu dj a mu ta tn i Is te n sz er et et én ek pa rt ne rs ég et -in dí tó , el s ő je ll eg ét . Jé zu s el ke rü lt e az t az el le nt mo nd ás t, ho gy ér té ke li a ha rm ad ik lé pc sőben azt, amiről az első lépcsőben leszedi a keresztvizet. 2. Ann ak ér dek éb en, hog y az el s ő lé pcs őbe n csa k az Ist en és cs ak az Is te n re án k ir án yu ló sz er et et e sz ám ít ha ss on , Pá l me gk on stru ál ja az em be ri sé g eg ye te me s bűná ll ap ot át . Ez t az eg ye te me s bűnösséget háromféleképpen is indokolja: a. senki sem makulátlan (személyes bűn), b. Ád ám vé tk e be nn ün ke t is te rh el (k ol ek tí v, ne m - sz em él ye s bűn), c. Ádá m vét kén ek köv etk ezt ébe n van min dan nyi unk nak sze mél yes bűne is. Ez a ha rm ad ik in do k az t mo nd ja ki , ho gy Ád ám vé tk e ál ta l jö tt be a vi lá gb a a z a ha ma rt ia , am el y be nn ün k la ko zv a - sa rx -el em ün kk é válva - szembeszegül isten törvényével. Ez a bűns zi tu ác ió ba ke rü lt em be r az Is te n sz ám ár a el fo ga dh a ta tl an . Bűná ll ap ot un k Is te nb ől ug ya ni s ha ra go t vá lt ki , és en ne k kö ve tk ez té be n az em be r a ká rh oz at jo gos bü nt et és én ek a fe ny eg et ése al at t ál . Jé zu s ne m sz ól t Ád ám ró l, s ug ya na kk or Jé zu s az em bert vétkezhető lénynek tekinti, s éppen ennek folytán olyan lény
- 57 nek is, aki ki van téve az örök büntetés veszedelmének. ettől a vesze dele mtől azon ban megm enti az ember t az Iste n irgal ma és az ember bűnbánata. Jézus tanítása szerint a hetvenszer hétszer vétkező ember is elfogadható az Isten számára, ha hetvenszer hétszer metanoiázik. Jézus tanításában így van ez a Golgota előtt és után egyar ánt: Isten irgal ma és bűnbána tuk erejé ben a megke reszt eletlen niniveieknek nem kell félniök a kárhozattól. 3. Az első lépcsőben Pálnál csak az számít, hogy a Jézus golgotai enges ztelő halál a által kieng eszte lődött, és immár a bűn mia tt nem har agv ó Ist en haj lan dó aja ndé kozá s fol yté n elf oga dha tónak minősíteni az embert. JézusnáI az Atya nem haragszik a bűn és bűnbánat szituációban levő emberre, nem kívánja Fiától annak Őt kienges ztelő halálát . Jézus nem abból a célból hal meg, hogy Isten e golgotai halál következtében elfogandhatónak tekintse az ember iség et a maga számá ra. Mózes t és Illé st már a Golg ota előtt is kör ülr agy ogj a Ist en dic s őség e, Iste n nem az alu vó és kár hozat-jelöl t, hanem az élő Ábrah ám-Izsák -Jákob nak Isten e. Jézus azért hal meg a Golgotán, hogy példát mutasson arra, milyen az az istennektetsző magatartás, amelyet Isten vár az embertől. A nem-személ yes bűn alapjá n adódó kollek tív felel ősség, a csa k Fia hal ála ált al kie nge szt elődni haj lan dó ist eni har ag, a kollektív felelősséget megszüntető golgotai halál - ezek a páli újd ons ágo k. Eze k az újd ons ágo k túl men nek Jéz us tan ítá sán . Eze k az új don sá go k a jé zu si ta ní tá ss al ni nc se ne k ha rm ón iá ba n. Ez ek az újdo ns ág ok el ho má ly os ít já k a Jé zu st ól me gi sm er t sz er et et is te na rcot . Hog yan jut ott el Pál eze kre az újdo nsá gok ra? Opt imá lis an akart a bizt osíta ni Jézus és az Ő Egyh ázán ak diada lútj át az ember iség körében. Ezzel akarta szolgálni azt, hogy mindenki Jézusra figyeljen. Hogya n váll alhat ta ezeke t az ujdo nságo kat az a Pál, aki talán minde n kortá rsáná l mélye bben élte át, hogy az Isten - szeretet? Vagy szeré nyebb en fogal mazva : akiné l külön b dokum entum okat senki sem hagyott maga után erről az isteni szeretetról? - Az alábbiakban erre keressük a választ. d. Ki tette kollektíve bűnössé az emberiséget? "Egy ember nek a vétke által bűnösök ké téte ttek a sokak " (R 5,19). "Tétettek meg"! Milyen alany húzodik meg e szenvedő szerkezet mögött? Három alanyra gondolhatunk: Ádámra, a Sátánra és az Istenre. Áz embernek nincsen hatalmában a maga bűnével bárki más embert bűnössé tenni. Ha valakit más embernek a bűne miatt bűnösként kezelünk, ezt a magatartást az emberiség romlatlan erkölcsi köztudata egyértelműen bűnnek minősíti. Erre a magatartásra csak azokn ak van lehet őségük akik karha talom mal rende lkezn ek azok fölött, akiket az említett erkölcstelen módon bűnösökként akarnak kezelni. Karhatalommal csak élő ember rendelkezhetik élő ember fölött. Ennek következtében Ádámnak semmiféle karhatalma sem rendelkezheti k az ádámutá ni emberis ég fölött. Ádám nem hogy nem teheti az ádám után i embe risé get bűnös sé, még bűnösk ént sem keze lhet i azt. A szenvedő szerkezet mögött meghúzódható első alany (Ádám) lehetőségét ezzel kizártuk. Nézzü k a köve tkez ő alan yt: tehe tte-e a Sátá n kolle ktív e bűnössé az egész emberiséget ádám bűne miatt? A Sátán teremtmény, a Sátán nem úr a teremtett világ törvényszerűségei fölött. A Sátán csak a teremtett világ törvényszerűségein belül mozoghat. Mivel a Sátán együtt él az egész ádámutáni emberiséggel, módja van ezt az emberiséget Ádám vétke miatt bűnösnek tekinteni, ha akarja. Bűnös-
- 58 sé te nn i az on ba n ni nc se n mó dj a, me rt ez ze l be le üt kö zn ék a te re mte tt vi lá g tö rv én ys ze rü sé ge ib e. A Sá tá nn ak er re cs ak ak ko r vo ln a módja, ha erre hatalmat kapna attól, aki Úr a teremtett világ törvé ny sz erűsé ge i fö lö tt is . Cs ak a te re mt et t vi lá g tö r vé ny sz er üs ég eit me ga lk ot ó te re mtő Is te n az , ak i Úr a te re mt et t vi lá g tö vé ny sz e rűsé ge i fö lö tt ; ak i me gv ál to zt at ha tj a ez ek et a tö rv én ys ze rűsé ge ke t, ha ak ar ja . Eb ből kö ve tk ez ik , ho gy a Sá tá n cs ak ak ko r te he tt e az ád ám ut án i em be ri sé ge t ko ll ek tí ve bűnö ss é Ádám te tt e mi at t, ha erre Istentől hatalmat kapott. Ug ya ne rr e ad ha to t vo ln a Is te n ha ta lm at Ád ám na k is . Is te n az eg ye tl en , ak i ak ár kö zv et le n, ak ár kö zv et et t ha ta lo mg ya ko rl ás sa l ko ll ek tí ve b űnö ss é te he ti az eg és z ád ám ut án i em be ri sé ge t Ád ám vé t ke mi at t. Kö ve tke zt et és ei nk er ej éb en az id éz et t pá li mo nd at sz en vedős szerkezetében alany - csak az Isten lehet. A pr ob lé ma ép pe n ab ba n ál l, ho gy ak ár kö zv et et t, ak ár kö zv et le n ha ta lo mg ya ko rl ás sa l Is te n ho gy an te he te tt ol ya t, am i sz em be n ál l az em be ri sé gn ek az za l az er k öl cs i ér zé ké ve l, am el ye t ép pe n Is te ntől ka po tt . Ké rd és ün k ar ra ir án yu l, ho gy an go nd ol ha to tt il ye t az a Pá l, ak i Is te n sz er et éről mé g Jé zu sn ál is ra gy og ób b ké pe t a ka rt ra jz ol ni , hi sz en az el ső - és ép pe n az el s ő - lé pc sőbe n cs ak erröl az isteni szeretetről akar tudni. e. Csak potenciális a harag A fe nt i go nd ol at me ne tt el a ko ll ek tí v fe le lőss ég et va ll ó Pá lna k sz em be sü ln ie ke ll et t. Úg y go nd ol om eb ből a sz em be sü lé sből sz ületett meg benne a Golgota id őtl en is te ni me gt er ve zé sé ne k, sz án déká na k a go nd ol at a. Az a go nd ol at , ho gy mi nd az t, am it Is te n Jé zu s halála által érdekünkbe tett, azt pro tón aiónión - az aiónok elött (1K 2,7), pro kat abo lés kos mou - a vil ág meg ter emt ése el őtt (E 1,4 ), pro chronón aiónión - örök idők előtt (2Ti 1,10) tette. Bár ez t az ör ök el h at ározás t idöben köve t ően Is te n bűnö sö k ko rp us zá vá te tt e Ád ám vé tk ek or az em be ri sé ge t, mé gi s ko rá bb an (= Is te n is me re tl en lé te zé si mó dj áb an !) me gm en tő el ha tá ro zá st te tt érdekünkben. Úg y go nd ol om , eb ből ér th et ővé vá li k, ho gy mi ér t ke ll et t Pá lna k ra ga sz ko dnia a se ol - hi th ez . Ha ni nc se n ha lá lu nk ór áj áb an kü lö n-ít él et , ak ko r a má so di k el jö ve te li g se nk i se m b űnh ődi k - se m sz em él ye s vé tk ek ér t, se m az át er edő vé te ké rt . A má so di k el jö ve te l időbe n a Go lg ot a ut án kö ve tk ez ik be a ko ll ek tí v fel előssé get me gsz ün te tő G ol go ta ut án . Íg y az ut án az Ád ám b űne kö ve tk ez té be n be nnü nk et fe ny eg et ő ha ra g ol ya n ha ra g, am el yr e "n em re nd el ődt ün k" (1 T 5, 10 ). Ez a ha ra g cs ak po te nc iá li s ha ra g, am el y Ád ám bűne kö ve tk ez té be n Kr is zt us ig fe ny eg et et t mi nk et , de so ha se m ak tu al iz ál ódo tt és a jö vö be n se m ak tu al iz ál ód ik . Mi nd ez an ny it je le nt , ho gy ez az Ád ám bűne mi at t be nn ün ke t fe ny eg et ő ha ra g me rő le he tősé g, s o h a n e m t é n y le g e s ü l h e t, h i s z en I s t e n a h a r ag o t k i v á l t ó á dá m i bűnt me ge lőz ően go nd os ko do tt a Go lg ot a me gt er ve zé se és sz án dé ko lá sa ál tal ar ró l, ho gy a ha ra gn ak ne ke ll je n té ny le ge sü ln ie . Ez a Pá l tu da tá ba n me gr aj zo ló dó ko ll ek tí v fe le lőss ég te há t, Pá l fe lf ogá sa sz er in t is , az Is te nb en cs ak in me nt e ta lá lh at ó me g, so ha se m té ny le ge sü lö po te nc iá la tá sk én t. Is te nb en in re cs ak - sz er et et , ir gal om és aj án dé ko zá s va n. Té ny le ge se n cs ak a ne kü nk él et et ad ni ak ar ó Is te nn el ta lá lk oz un k az ít él et en , a be nn ün ke t ko ll ek tí v bűnö sö kk én t ke ze ln i ak ar ó Is te nn el - ne m. Al ig ha ne m ez in do ko lh at ja az át er edő bűnről sz ól ó le vé l- ré sz le tb en a ké ts ze r is sz er ep lő "mennyivel inkább" (R 5,15.17) kitételt. Miközben Pál párhuzamot
- 59 von a két Ádám kollektív erejű tette között, rendre nyomatékozni akar valami plusz-jelentőséget a Krisztus kollektív tettének a javára: "de nem úgy van a vétek, mint ahogyan az ajándék" (R 5,15). Azért kell ezt hangsúlyoznia, mert nem érzi kielégítőnek azt a párhuzamosságot, amelyet pedig feltétlenül el akar mondani összehasonlítva egymással a két Ádámot. A fentiek alapján így kell megfogalmaznunk ezt az idézett szavakban csak éreztetni akart, de kifej ezé sre nem jut ó kül önb ség et: Ádá m kol lek tív kih atá sú tet te csak potenci ális halált eredmén yez, de Krisztu s kollekt ív kihatású tette reális, tényleges életet eredményez: az utolsó Ádám életet adó lélekké lett" (1K 15,45). Erre a potenciális haragra azonban Pálnak szüksége volt. Úgy gondo lta, hogy ez a harag és az ettől a harag tól megme ntő Golgota, az erre a kettőre reáépülő páli krisztusesemény értelmezés nélkülözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy kortársai Jézushoz csatlakoz zanak ; és ez a csatl akozá s nélkü lözhe tetle nül szüks éges ah hoz, hogy megmentődjék az ember a második eljövetelkor. Nélkülözhetetlenül szükséges lagalábbis a Golgota után élő emberiség számára, hiszen a korábbiak számára - a maga pelagiánus-ízü "kitérésével" — elegendőnek tekintette a maguk akár írott, akár-szívtörvényének a teljesítését (R 2,16). f.
Jézus és Pál egyeztetése
Vé gsőso ro n Pá l mo nd an iv al ój án ak vé gs ő ki cs en dü lé se te lj es harmóniába jut a jézusi tanítással. Ez a végső kicsendülés így fogalma zható meg: Isten minde n ember t szere t, és magáh oz is emeli az embert, ha tőle telhetően igyekszik kedvébe járni Istennek; Jézus halála ennek a célnak a szolgálatában áll. Ha egy pillanatra elfelejtkezünk a fentiekben rajzolt in mente koncepcióról, akkor teljesen a jézusi szemléletet adja a következő páli mondat: "Odaadta önmagát értünk, hogy megváltson minden gonoszságtól, és jócs el ek ed et ek re tö re kvő tu la jd on né pé vé ti sz tí ts on mi nk et " (T 2,14). Ahogyan eljut Pál erre a végkonklúzióra, ez a hogyan adja Pelagius és Ágoston, Luther és Trento vitáját s mai kényelmetlenségérzésünket is. Ez a hogyan azonban - van. Nem iktathatjuk ki a valóságból. De abszolutizálnunk nem kell. Ha nem abszolutizáljuk Pált, ha akarata szerint minden abszolutizálás nélkül úgy tekintjük őt, mint aki csak "tükör által és homályb an" (1Kor 13,12) lát, amikor szóval vagy írással tanít.. . ha te há t cs ak az t ab sz ol ut iz ál ju k Pá lb an , am i eg yb ec se ng a le gs ajá to sa bb ki ny il at ko zt at ás sa l a jé zu si ta ní tá ss al ak ko r Pá l ne m-
csak a maga korában tanító, hanem az idők végezeteig folytathatja az Isten Országának növekedését elősegítő tanítói munkáját. Isten népének - a Lélek irányítása alatt - Jézus a mércéje az idők végez etéig . Í gy van ez minde n tanít óra vonat kozóa n, "mert a ti Tanítótok egy, a Krisztus" (Mt 23,10). Így van ez Pálra vonatkozóan is. A jézusi tanításhoz, a legsajátabb értelemben vett kinyilatkoztatáshoz kell mérnünk őt. Át kell ölelnünk tanításából min daz t, ami az oda mér és sor án jéz usi nak min ősül . S ez a "min daz", amin láttuk és látjuk még, nem lesz kevés. g.
A "hogyan" hatása az ősegyházban Az ősegyház részint elutasította (Jakab levele), részint magáévá tette ezt a "hogyan"-t. De sem az egyik sem a másik csoport nem értette tisztán ezt a még korunkban is olyan nehezen és problematikus sikerrel tisztázható páli hogyan-t.
- 60 Lukácsnak, az értőlelkű Pál-tanítványnak az elfogadás körüli kinlódá sát mintha tetten is érthetn ők. Érezte, hogy Pált nemcsak a személyes bűnök megbocsátása foglalkoztatja. De a nem-személyes az áteredő bűnt nem tudja - nem akarta? - megfogalmazni. Ezt a vergődését árulja el egy mondatb an, amelyet a Pizidiá ban beszélő Pál ajkára ad. Ebben a beszédben ad Lukács mintát a páli igehirdetés tartalmáról. Az említett mondat Jézus jelentőségét igy fogalmazza meg: "Jézus által hirdettetik nektek a bűnök bocsánata (aphesis), és mindazoktól, amiktől mózes törvénye által nem tudtatok me gs za ba du ln i, Őbe nn e me gs za ba du l mi nd en ki , ak i hi sz " (C s 13,38-9). A bocsánat (aphesis) is "elengedés, szabadítás". A személyes bűneinken kívül még "valamik től" meg kell szabadu lnunk. Ezek a "valamik" jelölhetik a Lukács számára világosan meg nem fogalmazható Ádám-gondolatot. Pál is kev ese t bes zél tét ele sen az áte red ő bűnrö l, bár mint láttuk (7b num) - a gondolat meghatározza Írásait. Az Újszövetségnek még a páli függőségű írásai sem fejtik tovább e páli gondolatot, bár kétségtelenül hat ez a gondolat az írások szerzőire. Merészen új gondolat volt az Ádám-Krisztus párhuzam, hosszabb időnek kellett eltelni, míg Pál hatására, Ádám felé fordul az ősegyház érdeklődése. Az apostoli atyák (Kelemen, Ignác, Polikárp) írásai hasonlóképpen nem tesznek említés t sem Ádámról , sem a nem-személy es bűnről; a R ezzel foglalkozó részletét (R 5,12-21) sem említik, bár írásaikban a majdan kialakuló Úsz-kánon páli darabjait idézik leginkább. A mer ész újí tók gon dol ata i nem jut nak azo nna l győzel emr e. Csak a 2.sz. végére megszülető alexandriai tudós munka kezd el ismerkedn i-barátkoz ni a páli levelek imént vizsgált problém ájával a hogyan-nal. Az al ap os do gm at ör té ne ti ku ta tá s ké ts ég te le nn é is te he ti , hogy az indu ló keres ztén ységn ek nem volt olyan egyhá za, amely a hitnek a tartalm át abban látta volna, hogy Jézus megszab adította az emberi séget az Ádám bűnéért viselt felelősségt ől. Ahogy Jézus meg tudta fogalma zni a maga küldeté sét e gondola t nélkül, ugyanúgy az induló kereszténység is, a különböző egyházakban élő kereszt ények is el tudtá k monda ni hitük nek lénye gét anélk ül, hogy erről egyetlen szót ejtettek volna. Figyelemreméltó ebből a szempontból például a Didaché tanusága (K.A. 73-3/3-30/31). Mindazonáltal a páli "hogyan" azért csak szinezi az alakuló krisztuseseményértel mezés eket. Érdek es ebből a szemp ontbó l a Diogn etosh oz irt levél tanulsága (K.A. 73-3/88). Konzs eniá lis megé rtőre és kifej tőre Pál csak Ágos tonba n talál... a 4.század fordulóján. 10. A GOLGOTA KIMENTI AZ EMBERT a. A bűnből és a Bűnből Ebben a fejezetben nem az egymást követő levelek rendjében vizsgáljuk tovább a golgotai kimentés tárgyait, hanem kifejezéskészleteket és jelentés-tartalmakat vizsgálunk. Tesszük ezt azért , hogy a páli hogya n bizon yos vonás ai élese bben dombo rodja nak ki. A kereszt halállal Jézus a bűnből akart kimente ni bennünk et. A páli kris ztus esem ény-értt elme zésb en közé ppon ti szer epe van a bűnnek. Legyen ez nyilvánvaló a szóelőfordulások tükrében is.
- 61 A páli levelekből összeválogattunk 21 kifejezést, a.
amelyb ől 11 az ál tá no s bűn fo ga lm át je lö li : ha ma rt ia , ha ma rt éma, parabasis, paraptóma, anomia, asebeia, adikia,akatharsia, kakia,kakion,parakóé (főnevek); b. 7 a bűnö st je lö li : ha ma rt ól os , pa ra ba té s, an om os , as eb és , ad ikos, akatharos, hüpodikos (főnevek és melléknevek); c. 3 pe di g a bűn el kö ve té sé t je lö li : ha ma rt an ei n, as ed ei n, ad ik ein (igék). Ez a 21 ki fe je zé s 42 7 íz be n fo rd ul el ő az Ús z-be n, se bb ől 20 1 előfo rd ul ás a pá li le ve le kr e es ik . Az eg ye nl et es el os zl ás ad ja az eg ye nl ete s re la tí v gy ak or is ág i mu ta tó t (r gy m= 1) . Íly eg ye nl et es eloszlás esetén a 14 eg yé b kö ny vr e 327 előfordulás esnék, a 13 pá li le vé lr e 10 0 " " eb ből a R-re 20 " " a tö bb i 12 pá li le vé lr e 80 " " A valóság pedig az, hogy a 14 eg yé b kö ny vr e 226 előfordulás esik (rgym:0 ,7), a 13 pá li le vé lr e 20 1 " " (rg ym: 2,0 ), eb ből a R-re 10 8 " " (rg ym: 5,4 ), a tö bb i 12 le vé lr e 93 " " (rg ym: 1,2 ). Pál tehát há romszor annyit használj a ez eket a kife jezése ket, mi nt az Ús z tö bb i kö ny ve i (2 ,0 : 0, 7 = kb 3) . A R pe di g ny ol cs zo r anny it hasz nálja ezek et a ki fejezé seket, mint a nem - páli 14 kö nyv (5,4 : 0, 7 = kb 8); és né gy és féls zer an nyiszo r, mint a több i pá li levelek (5,4 : 1,2 = 4.5). Kü lö n fi gy el me t ér de me l a 21 ki fe je zé s kö zö l a "h am ar ti a" . Az Ú sz- be n 14 5 íz be n ke rü l el ő ez a sz ó, te há t a 21 ki fe je zé s ad ta 42 7 előfo rd ul ás na k tö bb mi nt eg yh ar ma dá t ez az eg y sz ó fo gl al ja le. Egyenletes eloszlás esetén (rgym = 1) a 14 kö ny vr e 111 előfordulás esnék a 13 pá li le vé lr e 34 " " eb ből a R-re 7 " " a 12 pá li le vé lr e 27 " " A valóság pedig az, hogy a 14 kö ny vr e 81 előfordulás esik (rgym:0 ,7), a 13 pá li le vé lr e 64 " (rg ym: 2,0 ), s eb b ől R-re 48 " (rg ym: 9,0 ), a 12 le vé lr e pe di g 16 " (rg ym: 0,6 ). Pál tehá t ezt a kife jezést is háro mszor an nyit haszná lja, mint az Ús z tö bb i ti ze nn ég y kö ny ve . A pá li le ve le ke n be lü l az R ki ug ró b ban hasz nálja ez t az eg y kifeje zést , mint a több i 20 -at. A "ham ar ti a2 sz ó 15 - sz ör sűrü bb en ta lá lh at ó me g a R- be n, mi nt a tö bb i pá li levelekben. (A z Ús z tö bb i kö ny ve i kö zü l fe ltűn ően ér zé ke ny e ki fe je zé se k ir án t az El ső Já nos levé l (rgym: 6); érzé keyek mé g kisebb fokb an a Zs és Jak (rgym:2,7 ill. 2,6), mint "páli függőségű" írások.) E 21 ki fe je zé s el s ődl eg es en sz em él ye s bűnö ke t, sz em él ye s bűnö sö ke t és sz em él ye s vé tk ez és ek et je lö l. Je lö li ez t a "h am ar ti a" is , de ne mc sa k ez t je lö li , ha ne m va la mi má st is . Mi ez a va la mi más? A kiny ilatkozt atás világa szer int a te remtésbe n nem az em ber re l ke zd ődi k a bűn: a Sá tá nt je lö l ő Kí gy ó ot t va n már az Éd en be n a bűnb ee sé s el őtt . Mi ve l a Sá tá n vé gl eg es ül t a bűnb en , az Is te nne l el le nk ez és be n. .. Miv el a Sá tá nt mi nd en be n ez az Is te n el le ni láz adá s vez eti , ezé rt a kin yil atk ozt atá s vil ága meg sze mél yes íti a bűnt: a sátán maga a Bűn.
- 62 Ezt a megsze mélyes ített "Bűn-jelent ést" elsősorban a "hamar ti a" sz ó ho rd oz za , am el y a R-be n ol ya n ma ga s rgy m-t mu ta t. A R-ben a 3,9 versb en talál kozun k vele először. Áz ezt megel őző 51 vers során egyszer sem fordul elő, bár a vizsgált többi 20 szóból összesen 18 ízben találkozunk. Az ezután következő 127 versben (3,98,10) viszont 46 ízben találkozunk a "hamartia" szóval. E 46 előfordulásból csak kettő áll többesszámban; a többit a megszemélyesítésnek kedvező egyesszámban találjuk. A megszemélyesített jelentésről még árulkodik az is, hogy Ádám személyes bűnének megnevezésére Pál a parabasis, paraptóma (R 5,14-8) kifejezéseket használja; s aki-ami e személyes ádámi vétek következtében bejön a világba és uralkodik rajtunk, az - a hamartia (R 5,12.21). Kicsoda és micsoda ez a - hamartia? Ádám bűne által belépett a világba, vele együtt jött a halál is, aminek a hamrtia a fullánkja-okozója (R 5,12;1K 15,56). A mózesi törvény teljesebb élethez segítette a hamartiát (R 7,9), a mózesi törvény az ereje (1K 15,56), e törvény erejében a hamartia még inkáb b bűnös lett (R 7,13) . Ugyan nyira , hogy a hamar tia meg tu dt a csa ln i az em be rt (R 7, 11 ), fo gl yu l is tu dt a ej te ni (R 7,23). Á hamarti a lakást vett az emberben (R 7,17.20) , hatalma alá kerül ünk (R 3,9), el vagyu nk adva hatal ma alá (R 7,14) , kivétel nélk ül mind en embe r a hama rtia hata lma alá van zárv a. Neki szolgál az ember (G 2,17;R 6,16.17 .20;7,2 1), fegyver esei vagyunk (R 6,13), s ő uralkodik is rajtunk (R 6,12.14). Meg is ölt minket (R 7,11), hiszen a halált fizeti zsoldként katonáinak - nekünk (R 6,23), és uralkodik is a halálban rajtunk (R 5,21). Krisztus azonban elíté lte, győzelme t arato tt felet te (R 8,3;1 Kor 15,55 -6). Ezért aztán meg is lehet szabadulnunk tőle (R 6,18.22;6,18.22;8,2) csak meg kell halnunk a számára (R 6,10-1). Min dez all egó ria és psz ich oló gia i raj z csu pán ? Á lev élí ró szá már a nem csa k az emb er psz ich oló gia i raj za, han em egy útt al rajz egy emberent úli valós Valakir ől is. Krisztus megmentő munkáját Pál sok olyan kifejezéssel rajzolja, amelyek fogságba-rabszolgaságba esett emberek megment ésére emlékez tetnek. Ebből a fogságból kellett kimentenie a Golgotának az embert. Áz ember a bűnnel nemcsak megsértette Istent, hanem egyúttal a Sátán halálos kimenet elű fogságáb a is esett. Jézus megmentő műve a megsértett Istent engeszteli, a hamartiát pedig megfosztja zsákmányától, az embertől. Á keresztény gondolattörténet során felmerü lt a kérdés: Jézus vajon nem fizetet t-e árat a Golgotá val a Sátán nak is, hogy a Sátán kieng edje a kezéb ől a maga fogly át? Ezt a kérdést a maga helyén megválaszoljuk. b. Sötétség és éjszaka Ez a-két kifej ezés szino nimá ja a bűnnek; a Sátán ra és a Sátán világára-országára utalnak. A Krisztu shoz tart ozó embe r ninc sen közö sség ben a sötét séggel, amely a szinonimája a bűnnek (anomie); a Krisztushoz tartozó ember ugyanis az istennektetszéssel azonosított világossághoz tartozik : "Mi közös sége van a világ osság nak és a sötét ségne k? ( 2K 6,14). Ebben a sötétségben levőknek tekintették a zsidók a pogányokat (R 2,19). Így látta ezt Pál is: az efezusi pogányok "sötétség voltak, de Jézushoz térésük által "világosság" lettek: "Valamikor ugyanis sötétség voltatok, de most világosság vagytok az Úrban... ne vállaljatok közösséget a sötétség gyümölcstelen cselekedeteivel... 'Á mi harcunk e sötétség világot kormányzó erői ellen harcol" (E 5,8.11;6,12) A makulátlanság-hiány ill. Ádám bűne kö-
- 63 -
vetkeztében mindannyian a (zsidók is, nem csak a pogányok a sötétség hatalmában voltunk, de Isten "kiszabadított minket a sötétség hatalmából és áthelyezett Szeretett Fiának országába, akiben birtokolj uk... a bűnök bocsán atát" (K 1,13-4). E kiment ö tett által már nem vagyunk a sötétségben és annak hatalmában: "De ti, testvérek, nem vagytok sötétségben... nem vagyunk a sötétségé" (1Tessz 5,4-5). En ne k a-sö té ts ég ne k sz in on im áj a az éj sz ak a a vi lá go ss ág na k pedig szinonimája a nappal: "Ti mindnyájan a világosság fiai és a nappal fiai vagytok. Nem vagyunk az éjszakáé, sem pedig a sötétségé" (1Tes sz 5,5) . Ezek kel a szin onim ákkal bizt atja Pál a római a kat a Jézushoz tartozók harmadik lépcsős magatartására : "Az éjszaka elmúlt, a nappal pedig elközelgett: vessük el tehát a sötétség cse lek ede tei t, és ölt sük mag unk ra a vil ágo ssá g feg yve rei t" (R 13,12). Az ember a bűn, a sötétség, az éjszaka állapotáb an élt; mert az ember a Bűn, a Sötétség, az Éjszaka hatalmába került. c. Ellenségeskedés és elidegenedés A jézusi tanítás szerint a Sátán ellensége az Istennek (Mt 13,25.28.29;22,24;L 10,19;19,27). Pál is tud a Sátán ellenség-voltár ól: a "Ha lál az uto lsó ell enség ", aki t Ist en meg szü nte t (1K 15,25). Újdonságként jelentkezik azonban nála az a gondolat, hogy az emb er is elle nsé gké nt vis elk edi k Ist enn el sze mbe n. Áz emb er bűnös vol tát jel öli ezz el. A meg nem tér t zsi dók ell ens ége k (R 11,28), valakik "ellenségei a Krisztus keresztjének" (F 3,18). Á "sarx" az alapja bennünk ennek az ellenséges viselkedésnek: ennek "törekvése - ellenségeskedés Istennel szemben" (R 8,7). Áz egyetemes bűnállapotról szóló tanításához híven vallja, hogy mindannyian Isten ellenségeivé lettünk: "Ámikor még bűnösök voltunk... ellensé ge k lé vé n ös sz eb ék ít ődt ün k Is te nn el Fi a ha lá la ál ta l" (R 5,8.10). E vertik ális ellens égeske désnek kísérője a horiz ontáli s: ember és ember ellenségeskedése egymással szembe. Pál ezt a horizontális ellenségeskedést a zsidók és a nem-zsidók közti ellenségeskedésként fogja fel. Á fogság leveleibe n jut el erre a szemlélet re, és arra, hogy a Golgota ezt a fajtájú horizontális ellenségeskedést is megszüntette: "megszüntette a válaszfalat, az ellenségeskedé st... megölte az ellensé geskedé st önmagába n" (E 2,14.16 ). A kolosszei pogányok "valamikor ellenséges gondolkodásúa k voltak" (K 1,21), de Jézus összebékítette őket nemcsak Istennel, hanem a zsidósággal is. Ezt az öregkori hangsúlytevést nemcsak az ellenség-ellenséges ked és szó csa lád hor doz za, han em hor doz zák az "el ide gen edé s, idegen, távol lenni" szavak is, mely utóbbinak ellentéte a "közel lenni". Pogány multjukról ezt írja az efezusiaknak: "Abban az időben Krisztuson kívül voltatok, Izrael ügyétől elidegenedettek, és idegenek az igéret szövetségeitől... de most Krisztus Jézusban lévén ti, akik valamik or távol voltato k, közel kerülte tek a Krisz tus vére által... aki eljövén békét hirdetett nektek, távoliaknak és békét a közellevőknek" (E 2,12-). Á kolosszeiek ugyanígy - nemcs ak el le ns ég es , de "e li de ge ne de tt " go nd ol ko dá sú ak is vo lt ak Krisztushoz térésük előtt (K 1,21). Áz "elidegenedés" nemcsak horizontális, hanem vertikális tartalmú is. Á pogányok nemcsak Izraeltől, Istent ől is elidege nedett állapot ban éltek: "elideg enedettek az Isten életétől a bennük levő tudatlanság és megkeményedés folytán" (E 4,18).
- 64 Ebből a vert ikál is és hori zont ális jellegű elle nsége sked ésből is kimentette az embert a Golgota. d. Kimentés a halálból Tizenhárom kifejezés hordozza a páli teológiában a halál gondolatát: a. biológiai halál - koimasthai; b. örök halál - apolüni (elveszek), apóleia.(elveszés), katakrinein (elkárhoztatni), katakrisis (elkárhoztatás), katakrima (kárhozat); c. meghatározandó, különféle tartalmú halál: thnéskein, apot hné ske in (me gha lni ), sün apo thn ésk ein (eg yüt t meg hal ni), thanatos (halál), thnétos (halandó), thanatoun (meghalasztani), nekros (holt). E szavak 182 ízben fordulnak elő a páli levelekben, s ebből 77 előfordulás esik az R-re, amelyben íly módon kétszer sűrűbben kerülnek elő ezek a kifejezések, mint a többi 12 Páli levélben. Ámi a harmadik csoportot illeti, az előfordulások nagy részében csak a szövegösszefüggés alapján állapítható meg - vagy csak sejth ető, hogy szava ink a bioló giai halál t, az örök halál t vagy mind a kettőt jelentik-e. Áz alá bbi akb an cso por tos ítj uk e sza vak nak az eml íte tte ken túlmenő speciális jelentéseit. 1. Nem-létezés, érvénytvesztés: "Törvénynélkül a bűn halott" (R 7,8). 2. Közösséget nem vállalni valakivel, azaz meghalni a számára: a kisztushoz tartozók igy halnak meg a mózesi törvény számára (G 2,19;R 7,4.6) ; így halnak meg a hamartia számár a (R 6,2.7. 10. 11). 3. Önm egt aga dás t vál lal ás: "ha lél ek sze rin t meg öli tek a test cselekedeteit élni fogtok" (R 8,13). 4. Üldözést-vállalás: "naponként meghalok..." (1K 15,31). 5. Istenért önként elvállalt biológiai halál: "halálra adatunk Jézus miatt" (2K 4,11)... "miattad gyilkolódunk egész nap, leölésre szánt juhoknak tekintenek minket" (R 8,36) a korintusiak készek Pállal együtt meghalni Jézus ügyéért (2K. 7,3).. 6. Együttmeghalás Krisztussal: a Krisztust korporatív személyk ént felfo gó Pál úgy gondo lja, "hogy ha egy megha lt minde nki ér t, ak ko r mi nd ny áj an me gh al ta k" (2 K 5, 14 ); a ke re sz ts ég be n "együtt eltemetődünk Krisztussal... a halálba" (R 6,4)... "meghaltatok ugyan is" (K 3,3). Á keres ztény megha l a hamar tiána k megha lás által (R 6,8), a világ elemeine k megha lása által (K 2,20) , a Jé zu s ha lá lá ho z ha so nl ó ha lá l el vá ll al ás a ál ta l (F 3, 10 ;2 Ti 2,11). Miként a jézusi tanításba, úgy Pálnál is az örök halál elkerülésének kitüntetett eszköze a biológiai halál vállalása. Nincs automatika. Jézus az örök halálból nem ment ki bennünket a magunk hozzájárulása nélkül. e. Kimentés a haragból A Golgota nemcsak a bűnből és a halálbó l, hanem e két fogalmat logikailag összekötő isteni haragból is kimenti az embert. Á "harag" (orgé) szó 34 ízben kerül elő az Úsz-ben s ebből 21 a páli levelekre esik több mint ötször sűrübben fordul elő tehát ez a szó a páli levelekben, mint az Úsz többi könyveiben. Pálnál pár esetben az emberi haragot (E 4,31;K 3,8;1Ti 2,8) is jelzi ez a szó. A többi helyen Isten haragjáról van szó. Az ember bűne váltja ki az Isten haragját. "Isten kinyilatkoztatja ha-
- 65 ragját a mennyből az emberek minden istentelensége és gonoszsága ellen... Keménységeddel és megtéretlen szíveddel haragot gyűjtesz magadnak... Ákik önzők és nem engednek az igazságnak, hanem engedne k a ha mi ss ág na k, ha ra g és fe lh áb or od ás (t i. ju t os zt ál yr é szül).. . igazs ágtal an az Isten , hogy kiönt i harag ját? Szó se legye n ról a! Á tör vén y har ago t szü l.. . Har agj át aka rta meg mut at ni .. . ez ér t ho rd oz ta el tü re le mm el a ha ra g ed én ye it , am el yek készek a pusztulásra... Ne álljatok bosszút, hanem adjatok helyet ama haragn ak, mert megva n írva: Enyém a bossz úállá s, és megfi zetek... Senki se csaljon meg titeket üres szavakk al, mert ezek miatt jön az Isten harag ja az enged etlen ség fiair a... Öljét ek meg tehát a tagjaitokat, azt, ami földi: a paráznaságot, tisztátalanságot... - ezek miatt jön el az Isten haragja.." (R 1,18;2,8;3,5; 4,15;9,22;12,19;E 5,6;K 3,5-6). E nyilatk ozatok summája ez: nem az ember dolga megbossz ulni a bűnt; ez az Isten "szakmája", de ez a bosszúállás nem vet semmi árnyéko t Istenre. Á bűnnek el kell vennie a maga jutalmá t, a méltó bűntetést. Isten a felelős az erkölcsi világrend megvalósulásáért. Helyes tehát, hogy Isten felháborodik az ember bűnén, harag gyúl benne az emberi bűn nyomán, s ennek következménye a bosszúállás - a bűnös meg bün tet ése . A fen tie kben nem csa k a bűn, han em egy esetben a törvény is haragot szül (R 4,15), mert nem tud változtatni egyetemes bűnszituánciónkon. Mikorra érik be Isten haragja ? - Megnyil vánul már a történe lem során is. Ilyennek tekinti a zsidóka t Rómából kitiltó császári rendele tet (1T 2,16). Annál is inkább tekinthe tett egy császári intézkedést az isteni harag megnyilvánulásaként, mert Pál az állam hatal mat az isten harag ja végre hajtó jának tekin ti: "... Isten szolgá ja, bosszú álló a haragr a a rossza tcsele kvő számára" (R 13,4) azaz Isten eszköze arra, hogy a gonosztevőt megbüntesse. De nemcsak az államhatalom biztosítja Isten haragjának eme aiónón belüli érvényesülését. Van a bűnnek bünhődés következménye adminisztratív intézkedések nélkül is: "Isten kinyilatkoztatja haragját... kiszolgáltatta őket az Isten szívük vágyaiban tisztátala ns ág ra , úg yh og y me gg ya lá zz ák te st ük et eg ym ás kö zö tt .. ." (R 1,18 .24) . Mind ez még eme aión ban tört énik a levé l írás akor már meg is történt: "kiszolgáltatta...". Á le gs aj át ab b ér te le mb en ve tt is te ni ha ra g az on ba n cs ak "jön", csak "eljövendő" (1T 1,10;E 5,6;K 3,6). Isten ugyanis türelemmel hordozza sokáig a harag-edény embereket, a pusztító harag csak késöbb érvénye sül (R 9,22). Mikor? Á harag napján: "...har agot gyüjtesz magadnak az Isten haragjának és igazságos ítélete kinyilatkozatásának a napjára, aki megfizet mindenkinek cselekedetei szerint ... azon a napo, amikor ítéli az Isten az emberek titkait... a Krisztus Jézus által" (R 2,5.6.16). Kikre -vár az Isten haragja? - A fentiek alapján - a bűnösökre. Mive l azon ban mind enki vétk ezet t akár Ádám b űne köve tkez tében, akár személyesen, ezért nemcsak a Krisztus előtti pogányok voltak halottak vétkeik következtében, hanem a zsidók is: "mi is mindnyájan testünk kívánságaiban követtük a test és az érzékek hajlamait, és harag fiai voltunk természet szerint (phüsei), mint a többiek is..." (E 2,3). Pál itt személyes bűnökre utal, de a "természet szerint" kitétel alighanem az áteredő bűn gondolatát idézi. Mit jelent Pálnál ez a görög filozófia i gondolkodásban is és a későbbi keresztény teológiában is oly jelentőssé vált "phüsis" (természet, nature) szó? Leveleiben 11 ízben találkozunk ezzel a
- 66 sz óv al , ez en fe lü l az Ús z -be n cs ak ké t íz be n ke rü l el ő (J ak 3, 7; 2P ét 1, 4) . Eg y íz be n az is te ni ter mé sz et et je lö li (G 4, 8) . Á me gma ra dó 10 el őfo rd ul ás má r az em be rr e vo na tk oz ik . 4 íz be n az em be ri sé g zs id ó il l. po gá ny cs op or tj ár a vo na tk oz ik . "M i te rm és ze t sz eri nt (p hü se i) zs id ók és ne mp og án yo k kö zü l va ló b űnö sö k" - ír ja a Ga la tá kn ak (G 2, 15 ). Ám ik or ez t fo ga lm az ta , ta lá n mé r él t Pá l tuda tá ba n a sz el íd- és va d -ol aj fa ha so nl at a. A sz el íd ol aj fa a zs idó sá g és a zs id ós ág bó l ki nö vő ke re sz té ny sé g, a va do la jf a pe di g a po gá ny sá g. A Jé zu sb an va ló hi t ál ta l a va do la jf a bi zo ny os ág ai beol tó dt ak a sz el íd ol aj fá ba , a zs id ók hi te tl en sé ge fo ly tá n bi zo ny os ág ak pe di g le tö re tt ek a sz el íd ol aj fá ró l. E ha so nl at so rá n há ro m íz be n is ha sz ná lj a sz av un ka t: "I st en a te rm és ze t sz er in ti (k at a ph üs in ) ág ak at ne m kí mé lt e. .. ha te a te rm és ze t sz er in ti va do la jf áb ól ki vá ga tt ál , és te rm és ze te ll en es en (p ar a ph üs in ) be olta tt ál a sz el íd ol aj fá ba , ak ko r az ok a te rm és ze t sz er in ti (k at a ph üs in ) ág ak me nn yi ve l in ká bb be fo gn ak ol ta tn i tu la jd on ol aj fá ju kb a" (R 11 ,2 1. 24 ). Á ké t kü lö nb öző fa sa já t ág ai , - ki vé te l né l kü l te rm és ze t sz er in ti ág ak . Á sz el íd ol aj fá ba be ol to tt va do la jf a ág pe di g te rm és ze te ll en es ág . Áz eg yh áz sz el íd ol aj fá já n - a zs id ók te rm és ze t sz er in ti ág ak . Er re go nd ol t a ga la tá kn ak ir t mo n da tb an (G 2, 15 ). - Á po gá ny t eg y íz be n "t er mé sz et ből fo ly óa n" (e k ph üs eó s) kö rü lm et él et le nn ek mo nd ja (R 2, 27 ). Ez ek en a he ly ek e n tehá t a "p hü si s " a zs id ós ág ot il l. a ne m- zs id ós ág ot je lö li , mi nt szociológiai alakulatot. Á töb bi előfor dul ási hel yek en szav unk az egé sz emb eri ség egy eg y kö zö s je ll em ző vo ná sá t je lö li . Il ye n vo ná s pé ld áu l az , ho gy a fé rf ia k rö vi d, a nők pe di g ho ss zú ha ja t vi se ln ek : "N em ta ní t-e ma ga a te rm és ze t (h é ph üs is au té ) is ti te ke t ar ra , ho gy ha a fé rf i ho ss zú ha ja t vi se l, az ne ki szég ye n; de ha az as sz on y vi se l ho sz sz ú ha ja t, az ne ki di csősé g" (1 K 11 ,1 4-5) . To vá bb i je ll em zője az em be ri sé gn ek a he te ro sz ex ua li tá s, mi ne k kö ve tk ez té be n a ho mo sz ex ua l i t á s t er m é s ze t e l l e n e s: " k i sz ol g á l t a t ta ők e t I s t e n g y al á z at o s sz en ve dé ly ei kn ek , me rt as sz ony ai k is fe lc se ré lt ék a te rm és ze te s (phüsiké) érintkezést a természetellenesre (para phüsin)... hasonl ó k é p p e n a f é r f i a k i s " ( R 1 , 2 6 - 7 ) . V é g ü l i l y e n f a j i v o n á s mé g, ho gy mi nd en em be r ma gá ba ho rd oz za az er kö lc si tö rv én y is me reté t: "Á po gá ny ok , ak ik ne k ni nc s (m óz es i) tö rv én yü k, te rm és ze t sz erint (phüsei) cselekszik, amit a törvény követel" (R 2,14). Ug ya ní gy , te rm és ze t sz er in t, az em be ri sé g eg és zé ne k kö zö s voná sa ké nt va gy un k mi nd an ny ia n az is te ni ha ra g vá ro má ny os ai is (E 2, 6) . Áh og ya n a R-be n a sz em él ye s tö rv én ys ze gé se k té ny éb ől ki in du lv a ju t el Pá l eg ye te me s bűná ll ap ot un k ne m- sz em él ye s, ád ám i ala pj áh oz , it t, az E-be n is a sz em él ye s bűnö k al ap já n ju t el ah ho z a ké pt el en er ejű me gá ll ap ít ás ho z, ho gy az em be ri sé g fa ji je ll em z ője, ho gy ki va n té ve az Is te n ha ra gj án ak . Te tt en ér he tj ük it t Pá l vi as ko dá sá t: eg yf el öl mé g a po gá ny ok is te rm és ze t sz er in t cs el ek sz ik , am it a tö rv én y kö ve te l (R 2, 14 ), má sf el öl az eg és z em be ri sé g te rm és ze t sz er in t fi a a bűn ál ta l ki vá lt ot t is te ni ha ra gn ak . Pá l cs ak az t tu dj a, ho gy mi nde n em be r bűnö s, de ne m tu dj a el dö nt eni ma gá ba n a na gy al te rn at ív át : sz em él ye s b űne in k mi at t va gy /é s Ádám bűne folytán vagyunk bűnösök és harag fiai mindnyájan. Csa k pot enc iál is ez a har ag, mer t Jéz us meg men ti t őle övé it. A ma ce do n és gö rö g ke re sz té ny e k vá rj ák Jé zu s má so di k el jö ve te lét, "aki megszaba dít mink et az eljö vend ő ha ra gt ól " (1 T 1, 10 ). Ho gy an sz ab ad ít ha tj a me g a ha ra gt ól a te rm és ze t sz er in t ha ra gr a re nde lt ek et ? Ho gy an le he ts ég es , ho gy "I st en be nn ün ke t ne m ha ra gr a re n de l t, ha ne m a m eg m en t őd és meg sze rzé sé re. .. ? (1T 5, 9) . Úgy ,
- 67 ho gy Jé zu s ez t a ha ra gr a re nd el t te rm és ze tü nk et le cs er él te . Ád ot t ne kü nk eg y má s te rm és ze te t. Ez t a má s te rm és ze te t a pá li te ol óg iába n mé r ne m a " ph üs is ", ha ne m a "k ai né kt is is " (ú j te re mt mé ny ) ki fe je zé s je lö li . Nem va gy un k tö bb é se m zs id ó, se m kö rü lm et él t te r mé sz et űek , ha ne m új és kö zö s te rm és ze te t ka pt un k: "M er t ne m sz á mí t se m a kö rü lm et él ts ég , se m a kö rü lm et él et le ns ég , ha ne m cs ak az új te re mt mé ny " (G 6, 15 ). Á Kr is zt us el őtt i ph üs is - a m últ té . Á Go lg ot a és a ke re sz ts ég ót a az em be r má r kr is zt us ba n va n. Ez új lé tá ll ap ot ot er ed mé ny ez . Ér vé ny te le nn é te sz i az t a ré gi ph üs is-t, am el yn ek al ap já n a ha ra g fi ai ké nt ha ra gr a re nd el ődt ün k: "I gy az tá n, ha va la ki Kr is zt us ba n va n, az új te re mt mé ny ; a ré gi ek el mú lta k, ím e új ak ká le tt ek " (2 K 5, 17 ). Pá l is me r eg y Kr is zt us-e lőtt i em be ri te rm és ze te t és eg y at tó l kü lö nb öz ő Kr is zt us- ut án i te rm és ze te t. Ez a pá li go nd ol at mi nd en bi zo nn ya l al ap ul sz ol gá lt a ké s őb bí ke re sz té ny sp ek ul ác ió na k, am el y me gk ül ön bö zt et te a te rm és ze ti és a természetfeletti rendet egymástól. f. Ki te ki nt és Kö ny vü nk e má so di k ré sz éb en az t vi zs gá lt uk , ho gy mi ből me ntett ki be nnünke t a Golgot a. Ös szef oglalv a: a b űnből, az en ne k kö ve tk ez té be n tá ma dó is te ni ha ra gt ól , és az is te ni ha ra g kö ve tk ez mény éb ől, a ha lá lb ól . Id e ta rt oz ik mé g ki me nt ődé sü nk a mó ze si tö r v é n y , a m ó z e s i t ö r v é n y á t k a a l ó l , a m e l y e t e l őz ő k ö n y v ü n k b e n (Krisztus törvénye) már tárgyaltunk (K.Á. 77-5/36-7.48-9/). Kö ny vü nk kö ve tk ez ö ré sz e ma jd az t az új te re mt mé ny t mu ta tj a me g, ak it Jé zu sn ak a fe nt ie kből ki me nt ő és az eb be az új lé ts zi tu ác ió ba be l em en tő go lg ot ai műve ho zo tt lé tr e. Ha fo nt os is Pá lna k e Go lg ot a- el őtt i lé ts zi tu ác ió ra jz a, "m en ny iv el in ká bb " fo nto s az új é, a Go lg ot a- ut án i lé ts zi tu ác ió é: "M en ny iv el in ká bb .. . m e g m e n tőd ü n k m a jd a h a r g t ó l . . . me n n y i v e l i n ká b b b e l e m e n tőd ü n k majd Jézus életébe!" (R 5,9-10).
- 68 -
III. AMIBE BEMENTETT A GOLGOTA
11. ÁTEREDŐ ÉS HAGYOMÁNYOS ISTENNEKTETSZÉS a. A dikaios szó családja Az me ntődi k me g, ak i di ka io s. Az sz ab ad ul ki a b űn és a ha lá l ur al ma al ó, ak i di ka io s. Az ke rü l be le Jé zu s és a Sz en th ár omsá g él et éb e, ak i di ka io s. Ed di ge lé ez t a sz ót ré sz in t fo rd ít ás né lk ül , ré sz in t a sz ó mé r me gá ll ap ít ot t (K IO 12 .n um ) jé zu si je le ntésében (=istennektetsző) használtuk. Eb be n a ki fe je zé sb en cs úc so so di k a pá li el s ő lé pc s ő, az 1c . té te l: Jé zu s ke re sz th al ál a a bűnö s-is te nt el en el le ns ég em be rt is te nn ek te ts zővé te tt e. Eb be n a ki fe je zé sb en cs úc so so di k a jé zu si és pá li te ol óg ia al ap ve tö el té ré se is . Mí g Jé zu sn ál az a di ka io s, ak i te lj es ít i a me nn ye i At ya ak ar at át (a zz al , ho gy sz er et ); ad di g Pá ln ál al ap ve tően az a di k ai os , ak it Is te n a fi a vé re s ha lá la álta l il ye nn é te sz . Mí g Jé zu sn ál ez t a di ka io s mi nősü lt sé ge t az embe r me gs ze rz i ma gá na k a sz er et et cs el ek ed et ei ve l, il le tőle g a bűnb án at ta l, ad di g Pá ln ál al ap ve tően ez t a di kaios mi nősü lt sé ge t Isten ajándékozza az embernek. Ez a sz ó és cs al ád ja Pá ln ál ne m ke vé sb é ig én ye l al ap os me g vi zs gá lá st , mi nt Jé zu sn ál . Az al áb bi tá bl áz at ba n sz er pl ő sz óc sa lá d 30 1 íz be n fo rd ul elő az Ús z-be n; eb ből a 13 pá li le vé lr e 13 7 e l őf o r d u l á s e s i k ( r g y m = 2 ) , a t ö b b i 1 4 k ö n y v r e p e d i g 1 6 4 (r gy m= 0, 7) ; te há t Pá l há ro ms zo r sűrü bb en ha sz ná lj a e sz av ak at , m i n t a t ö b b i s z e r z ők . A 1 3 7 e l őf o r d u l á s b ó l 7 3 a R - r e e s i k (r gy m= 5, 2) , a tö bb i 12 le vé lr e pe di g 64 (r gy m= 1, 1) ; te há t a R köze l 5-sz ör ol ya n sűrűn ha sz ná lj a e sz av ak at mi nt a tö bb i pá ll le vé l (5 ,2: 1, 1= 4, 73 ); és ny ol cs zo r oly an sűr űen (5 ,2 :0 ,7 =7 ,4 9) mi nt a ne m pá li 14 kö ny v. A sz óc sa lá d ta gj ai kö zü l ki em el ün k ké t sz ót, am el ye k kü lö nö se n is sűrűn fo rd ul na k el ő a pá li le ve le kb en . A di ka io sü né (i st en ne kt et sz és ) az Ús z- be n 97 íz be n fo rd ul el ő, és eb ből a pá li le ve le kr e 58 el őfo rd ul ás es ik , ez en be lü l a R- re 34 (P ál ná l az rg ym 2, 8 il l. 8, 2) . A di ka io un (i st en ne kt et szővé te nn i il l. le nn i) az Ús z- be n 38 íz be n fo rd ul el ő, s eb ből a pá li le ve le kr e 26 , s ez en be lü l R-re 15 el őfo rd ul ás es ik (a pá li rg ym =2 ,9 ill. 15.0). Va ló já ba n ké t ké rd és re ke ll vá la sz t ka pn un k: Mi te sz i di ka i os-szá az embert? Mi ennek a dikaios-voltnak a tartalma? Az al áb bi tá bl áz at ut ol só ro va ta (J ) a Jé zu s aj ká ra ad ot t szavak előfordulásainak számáról ad felvilágosítást.
- 69 –
1T 2 T G 1K 2 K R dikaios dikaiosüné dikaioun dikaióma dikaiósis dikaiós 1 dikaíokrisia hüpodikos diké 1 adikia adikos adikein 2 rgym
2 1 4 1 7 7 2
E F K FM 1 T i 2 T i T Ú s z P á l J
712 1 34 3 4 15 5 2
1 1 1
1 1 90 17 23 3 1 91 58 9 1 38 26 6 10 5 2 2 1 5 3 1 1 1 1 3 1 1 24 12 5 3 5 11 24 7 2
3
5 4 30 1 13 7 50
1 1 1 2
1 1 2 1 2 2
7 1 21
4 13 9 10 7 3 4 6 3 1 5,2
2 , 0 0,7
b. Az elsó két levél Az 1T- be n az ós zö ve ts ég i és jé zu si ha gy om án ny al me ge gy ez ően fo rm ae ti ka i ál lí tm án yk én t ta lá lk oz un k sz av un kk al . El sö íz be n: "Ti va gy to k a ta nu i és az Is te n, ho gy me nn yi re sz en t, di ka io s (i st en nektetsző), feddhetetlen volt a magatartásom..." (1T 2,10). A 2T- be n ug ya nc sa k ha gy om án yo s ér te le mb en ál ta lá ba n b űnö s ma ga ta rt ás t je öl az "a di ki a " (2 T 2, 10 .1 2) : va la ki k ül dö zi k a te ss za lo ni ka i ke re sz té ny ek et Is te n me gj ut al ma zz a ma jd őke t és me gb ün te ti ül dö zőik et . Ül dö zö tt sé gü k "j el e az Is te n di ka io s ít él et én ek , ho gy mé lt ók na k ít él te tt ek az Is te n Or sz ág ár a, am el yé rt sz en ve dt ek is . Me rt bi zo ny di ka io s ma ga ta rt ás az is te n ré sz ér ől, ho gy me gf ize ss en gy öt rőit ek ne k gy öt re le mm el , ne kt ek pe di g, a gy öt ör te kn ek , en yh ül és se l. .. am ik or az Úr Jé zu s. .. bo ss zú t ál l az ok on .. . ak ik ne m en ge de lm es ke dn ek .. . ak ik ör ök pu sz tu lá ss al (d ik é) b űnh ődn ek az Úr ar cá tó l és er ej én ek di cs ősé gé t ől" (2 T 1, 5- 6) . Ké t do lo gr a is fe l ke ll fi gy el nü nk . Az eg yi k: Pá l di ka io s-na k ál lí tj a az Is t e n t b ü n t e tő, bo s s z ú á l ló f u n k ci ó j a a l a p j án . A m á s i k p e d i g az , ho gy Pá l ne m az ül dö zö tt ek ma ga ta rt ás át mo nd ja di ka io sn ak , ha ne m cs ak Is te n ju ta lm az ó ít él et ét mo nd ja an na k, am el y ju ta lm at az ül dözöttek szenvedést-elviselése csak előre jelez. Isten tehát dika ios -na k min ősü l bü nt et ő ma ga ta rt ás a, ju ta lm a zó magatartása alapján is. c. A Galata levél és Jakab válasza A G- be n ro bb an a pá li uj do ns ág : cs ak a kr is zt us es em én y te he ti "c ad ik " -ká (a di ka io s hé be r me gf el el ője ) az em be rt , a ma ga ta rtása nem. Az antiochiai vitában találkozunk elöször ezzel az új di ka io sfo ga lo mm al : "T ud ju k pe di g, ho gy az em be r ne m vá li k di ka ios -sz á a tö rv én y te lj es ít és éből, ha ne m cs ak Jé zu s Kr is zt us h űsé ge ál ta l, és mi hi tt ün k Jé zu s Kr is zt us ba n, ho gy di ka io s- sz á vá lj un k Kr is zt us Jé zu s hü sé gé ből és ne m a tö rv én y te lj es ít és éb ől, mi ve l a t ö rvé ny teljesíté se foly tán egyetl en em ber sem les z majd dikai os -sz á" (G 2, 16 ). Jé zu s h űsé ge ; ke re sz th al ál ig me n ő h űsé ge , te sz di ka io s sz á mi nk et és ne m a tö rv én yt el je sí té sü nk . Pá l és tá rs ai Kr is zt us ha lá lá na k er ej éb en óh aj ta na k di ka io s- ok le nn i; ha mé g a móz es i tö rv én yt is te lj es ít en i ak ar né k, ak ko r az t ke ll en e go nd ol ni uk , mi ne k ép pe n az el le nk ez őjé t go nd ol já k. Az t ti ., ho gy Jé zu s ha lá la ne m te tt e di ka io s-sz á őke t; az t ti ., ho gy to vá bb ra is bűnö sö k: "H a pe di g Kr is zt us ba n ak ar vá n di ka io s -ok ká le nn i, mé gi s bűnö söknek bizonyulunk... ha a törvény által van a dikaiosüné (isten-
- 70 nektetszés), akkor Krisztus hiába halt meg" (G 2,17.21). Az em be r te nn iv al ój a a fe nt i so ro kb an ös sz es en an ny i, ho gy el hi sz i a fe nt i té te lt : Jé zu s hü sé ge te sz di ka io s- sz á mi nk et (G 2, 16 ). íg y vo lt ez má r Áb ra há m es et éb en :" Hi tt Áb ra há m Is te nn ek és ez t di ka io sü né- ül tu dt a be ne ki Is te n. .. az Ír ás el őre lá tt a, ho gy a hi t al ap já n te sz i Is te n di ka io s- sz á a po gá ny ok at .. ." is (G 3, 6. 8) . Így ju t el Pá l eg y Ha ba ku k-id éz et se gí ts ég év el eg y új fo ga lo mh oz :" a hi tb ől di ka io s" em be r fo ga lm áh oz . Ha ba ku k ug ya n ez t írja : ". .. de az ig az él ni fo g a ho zz ám va ló hűsé ge fo ly tá n" (h o de di ka io s ek pi st eó s mo u dz és et ha i) . Ha ba ku kn ál az is te nh ez hűsé ge sne k bi zo ny ul ó, az en ne k me gf el el ően cs el ek v ő em be r - a di ka io s. Pá l át al ak ít ja az id éz et et : "h o di ka io s ek pi st eó s dz és et ai ". Át ala kí tj a mé gp ed ig úg y, ho gy a tö rv én yt el je sí tő hűsé gg el el le nk ez ö ta rt al ma t ad Ha ba ku k sz öv eg én ek : "H og y pe di g a tö rv én y ál ta l se nki se m vá li k di ka io s- sz á Is te n sz em éb en , az ny ilv án va ló , me rt a hi tb ől -di ka io s (d ik ai os ek pi st eó s) fo g ma jd él ni " (G 3, 11 ). Ki ha gy ja te há t a "m ou " bi rt ok os né vm ás t és az es zk öz ha tá ro zó "e k pi steós" szavakat a dikaios jelzőjévé teszi. Pá l it t sz ét vá la sz tj a eg ym ás tó l tö rv én yt el je sí t ő h űsé gü nk et és az ált al a me gf og al ma zo tt kr is zt us es em én y ér te lm ez és be n va ló hi tü nk et : "H a ad at ot t vo ln a ug ya ni s tö rv én y, am el y ké pe s le tt vo ln a di ka io s-sz á le nn i, ak ko r va ló ba n a tö rv én yb ől le t vo ln a a di ka io sü né .. . ig y az tá n a tö rv én y Kr is zt us ig el ju tt at ó ne ve lőnk ké le tt , hogy a hitből váljunk istennektetszőkké" (G 3,21.24). Élesen és egymás t kizáró módo n állítj a szembe egzm ással a ke tt őt: "a ki k tö rv én yt el je sí té sb ől ak ar na k is te nn ek te ts zővé le nn i" , az ok el vá gj ák ma gu ka t Kr is zt us tó l (G 5, 4) ; ez ze l sz em be n a Pá l ál lá s po nt já t ké pv is el ők "h it ből vá rj ák az is te nn ek te ts zé s re mé ny ét " (G 5,5). Az "adikein" használata - hagyományos (G 4,12). Ja ka b ne m is tu da to sí tj a ma gá ba n a há ro ml ép cs ős p ál i sz em lé le t alapjá t, azt ti ., hogy Jézu s h űsé ge sz er zi me g ne kü nk a di ka i os ün ét . Cs ak a má so di k lé pc s őre ko nc en tr ál ; ar ra , ho gy Pá l sz e ri nt a hi t el ég a di ka io sü né me gs ze rz és éh ez . cs el ek ed et ek re ni nc s sz ük sé g ho zz á. Ez t a "c sa k má so di k lé pc sőt! " el ve ti : "H aj la nd ó va gy- e tu do má su l ve nn i, te ür es fe jű em be r, ho gy a hi t cs el ek ed ete k né lk ül ha sz ont al an ? Áb ra há m, a mi at yá nk , va jo n ne m cs el ek ed ete k fo ly tá n le t- e is te nn ek te ts zővé , fe lá ld oz vá n Iz sá ko t, fi át , az ol tá ro n? " (J ak 2, 20 -1) . Ez ek ke l a sz av ak ka l re fl ek tá l Ja ka b a G me gá ll ap ít ás ár a: "h it t pe di g Áb ra há m Is te nn ek és ez t Is te n is te nne kt et sz és ül tu dt a be ne ki " (G 3, 6; Ja k 2, 23 ). Cs ak az Iz sá ko t- fe lál do zá s ig az ol ja , ho gy Áb ra há m va ló ba n hi tt Is te nn ek ? Ne m, me rt ho z mé g eg z pé ld át az Ós zö ve ts ég ből: "H as on ló ké pp en Rá há b, a pa r á z n a n ő, n e m c s e l e k d e t e k b ől l e t t - e i s t e n n e k t e t s zőv é ? " ( J a k 2, 25 ). Ös sz e is fo gl al ha tj a má r a ha gy om án yo s sz em lé le te t: "L ás sáto k, ho gy cs el ek ed et ek ből le sz di ka io s-sz á az em be r és ne m eg ye dül a hitböl" (Jak 2,24). A G Ja ka bo t ne m mo zd ít ot ta ki a ha gy om án yo s di ka io s - fo ga lo m vallás ából me ger ősí te tt e be nn e le ve lé ne k eg yé b he ly ein is a ha gy ományos dikaios-fogalommal találkozunk (Jak 1,20;5,6.16). d. A két korintusi levél Az 1K ne m mu ta t ar ra , ho gy Pá l má r ké sz he z ka pt a vo ln a Ja ka b vá la sz át . Sz óc sa lá du nk at al ig ha sz ná lj a. Ah ol mé gi s, ot t to vá bb visz i a G-be n ki fe jt et t al ap ko nc ep c ió t: Jé zu s sz er zi me g sz ám un kr a az is te nn ek te ts zé st , Jé zu s ál ta l le sz ün k is te nn ek te ts z ők, ne m a cselekedeteink által: "Jézus Krisztus Istentől (adva) számunkra
- 71 dikaiosüné lett... dikaios-syá lettetek a mi Urunk Jézus krisztus nevében... semmi vétket nem tudok magamban, de nem ettől lettem dikaiosszá" (1K 1,30;6,11;4,6). Amikor a fosztóképzős alakokat használja, tehát dikaiosüné-hiányról szól, akkor hagyományosan személyes vétkekről beszél (1K 13,6;6,7.8.9). Egyetlen helyet kivéve: ezen a helyen ugyanis, az "adikos" nem "személye s vétkek folytán bűnöst" jelöl, hanem a "nem keresztényt" jelöli; a korintusi pogányokat jelöli sze mbe áll ítv a a kor intusi ker esz tén yek kel , aki k akk or is "sz en tek" ha egyébkén t ny akig va nnak a Pá l ál tal kárp ált különf éle bűnökben. Szentek ugyanis - az elsőlépcsős dikaiosüné új létszituációt teremtő erejében (1K 6,1). Visszatérünk még erre a "szentségre" (14 ab num.) A 2K sem mutat arra, hogy Pál olvasta volna már a jakabi kritikát. Alapkoncepcióját ujrafogalmazza: Isten "a bünt nem ismerőt (Jéz ust) bűnné tett e, hogy ti. Őbenn e (Jézu sban) Iste n dikai osüné-je (dikaisüné theou) legyetek" (2K 5,21). Ez az újrafogalmazás szüli meg az "Isten dikaiosüné"je kifejezést, amely a következő levélbe n a páli koncepc ió legfőbb hordozó jává válik. Az újszöve tség egyenlő ennek az Istentől Jézus által ajándékozott "dikaisüné-nek a szolgálatával" (2K 3,9), s így az újszövetséget alkotó emberek a "dikaiosüné szolgái" (2K 11,15). Ami a fosztóképzős alakokat illeti, a 2K is továbbviszi a hagyomány os szemléletet; de megtalá ljuk ezt a hagyományos szemlél e tet a fosztóképző nélküli alakokban is. A jeruzsálemi szegények javára szolgáló gyzüjté sre bíztatva a korintusiakat Pál visszata lál a hagyományos dikaios-fogalomhoz, amelyben nevelkedett. A harmadik lépcső szellemében kezdi használni szócsaládunkat - igaz Ószövetségi helyeket (Zsolt 111,9;Iz 55,10;Oz 10,12) idézve: "Legyen bőségtek minden jócselekedetre: Szórt, adott a szegényeknek, dik aio sün é-je meg mar ad örö kre ... Aki ped ig mag ot ad a mag vet őnek... megszap orítja dikaios üné -tok gyümölcseit" (2K 9,910). Ha ez az idézet benne lett volna a G-ben, akkor Jakab nemcsak az Ószövetségről, hanem a G-ből is igazolhatta volna a Jakabtól elvetett páli tétel tarthat atlanságát: "Ugye te is tudod, hogy annak a dikaiosüné-je marad meg örökre, aki jót cselekszik? Ugye, te is tudod, hogy a jót cselekvők dikaiosünéjé-nek gyümölcseit szaporítja meg Isten?" Mire Pál válaszolhatta volna: "Persze, hogy tudom. De te megint csak a harmadik lépcsőre gondolsz; arra, hogy a dikaiosüné mitől marad meg, és nem gondolsz az elsőre, amelyben megszületik és megszerződik az a dikaiosüné, amely a jócselekedetek folytán csak megmarad." Az emberi cselekedetekre gondol Pál akkor is, amikor nem az Ószövetsé get idézi , hanem saját szav aival bízta tja a korin tusia kat, hogy öltözzenek be a "dikaiosüné fegyvereibe" (2K 6,7), s a dikaio süné a gonosz cs eleked etek el lentét es fogalm ává vá lik: "...mert mi köze egymáshoz a dikaiosné-nek és a törvényt-meg-nem-tartásnak (anomia)?" (2K 6,14). Ezen a helyen a dikaiosüné egyenlő a törvénytmegtartó emberi cselekedettel. e. Római levél: Pál magáévá teszi Jakab igazát Min djá rt az első fej eze tbe n úra idé zi Hab aku kot a G-ban adott tart almi és formai átala kítás ban: "a hitből-dikai os fog élni" (R 1,17b). Nem szégyenli Pál a maga evangéliumának ezt a tételét a jakabi kritika után sem. Ezt a "nem szégyenlem" (R 1,16) kitételt aligha adhatja más Pál ajkára, mint a páli evangéliumért (Jakabtól) elszenvedett kritika. Nem szégyenli, mert az általa
- 72 hi rd et et t ev an gé li um "m ut at ja m eg az t a di ka io sü né t" (R 1, 17 a) a me ly ről ő, Pá l, be sz él és ne m az t a di ka io sü né -t, am el ye t Ja ka b ké pv is el . A 2K me g is sz ül te má r er re a műki fe je zé st : a "d ik ai os üné th eo u" (R 1, 17 a) - ez a műki fe je zé s. Az , am i me gs zü le te tt Jé zu s hú sé gé ből, és ké pe s hi te t- el fo ga dá st , re át ám as zk od ás t éb re szte ni ak ko r is , ha Ja ka b ne m ak ar ja me gé rt en i e ké t el ső lé pc ső jele ntősé gé t - ez az , am it me gm ut at a Pá l ál ta l hi rd et et t ev an gé li um . " Me rt én ne m sz ég ye nl em az ev an gé li um ot ; ez az ev an gé li um ta rta lm az za ug ya ni s Is te n me gm en tő er ej ét mi nd en hi vő sz ám ára : el őbb a zs id ón ak , az tá n a po gá ny na k. Me rt ez az ev an gé li um me gm ut at ja Is te n di ka io sü né jé t, am el y Is te n hú sé gé ből (f or rá so zi k) és hi tr e ( v e z e t ) ; a h o g y a n m e g v a n í r v a : a h i t b ől - d i k a i o s é l m a j d " ( R 1, 16- 7) . Pá l ne m al ku sz ik Ja ka bb al . Ne m vo nj a vi ss za a G- t. Az idé ze tt ny it ós za va kb an ho zz a ne mc sa k a 2K- ba n ki do lg oz ot t, ha ne m a G-be n ki do lg oz ot t műki fe je zé st (" hi tb ől- di ka io s" ) is . Ezzel a me ga lk uv ás né lk ül fe nn ta rt ot t el s ő és má so di k lé pc sős di ka io süné-fo ga lo mm al sz ép en ös sz ee gy ez te th et őne k lá tj a az t a ha rm ad ik lé pcsős di ka io sü né -fo ga lm at , am el ye t Ja ka b úg y ké pv is el , mi nt ha cs ak ez a ha rm ad ik l ép cs ő vo ln a a v il ág on . Pá l is m er i ug ya ni s Is t en "d ik ai óm a- já t" : "a bűnö s cs el ek ed et ek et el kö ve tők mé lt ók a ha lá lr a " ( R 1 , 3 2 ) . E z a " d i k a i ó m a " m á r a h a r m a d i k m űk i f e j e zé s . A z Ús z- be n tí zs ze r fo du l elő eb bö l Pá ln ál öt sz ör , és mi nd az öt íz ben az R-ben; ehelyt "igazságos büntető törvényt" jelent. A má so di k fe je ze t tö ké le te se n me gn yu gt at ha tj a Ja ka bo t. Pá l tu dj a az eg ys ze re gy et . Am it Pá l it t, a má so di k fe je ze tb en le ír , az t ak ár Ja ka b is írh at ta vo ln a a G kr it ik áj ak én t. Pá l it t re ár i pa ko di k a tö rv én yt - ne m- te lj es ít ök re : "K em én ys ég ed de l és me gt ér et le n sz iv ed de l ha ra go t gy űjt es z ma ga dn ak az Is te n ha ra gj án ak és iga zs ág os it él et ét (d ik ai ak ri si s) ki ny il at ko zt at ás án ak na pj ár a, a ki me gf iz et mi nd en ki ne k cs el ek ed et e sz er in t" (R 2, 5 -6) . Ez ut án ös sz ef og la lj a Ja ka b ig az sá gá t úg y, ho gy Ja ka b is me gn ya lh at ná a sz áj a sz él ét e vi lá go s és sz ók im on dó - Ja ka b sz ív ér ől sz a ka dt fo ga lm az ás ér t: ". .. me rt ne m a tö rv én y ha ll ga tó i di ka io so k Is te n előtt , ha ne m a tö rv én y cs el ek v ői bi zo ny ul na k ma jd di ka io s-ok na k" (R 2, 13 ). A tö rv én y re nd el ke zé se it te há t Pá l sz er in t is me g ke ll ta rt an i. "H a te há t a kö rü lm et él et le n me gt ar tj a at ör vé ny he ly es re nd el ke zé se it (d ik ai óm a! ), va jo n ne m bi zo ny ul -e kö rü lm et él et le nsé ge kö rü lm et él ts ég ne k? " (R 2, 26 ). Az ér ve lé s mó dj a (e gy en lősé gj e le t te n ni k ör ü lm e té l et l en é s kö r ül m et é lt k öz ö tt ) m á r ke v és b é te ts zh et ik Ja ka bn ak , de az ér ve lé s ta rt al ma el le n (m eg ke ll ta rt ani a tö rv én yt !) ne m le he t ki fo gá sa . - A di ka ió ma it t is Pá lt ól el ismert, nagyra értékelt isteni törvényt jelent.
f. Róm: ajándékba kapott istennektetszés A ha rm ad ik fe je ze t vi ss za ho zz a a 2T- be n má r sz er ep lő go nd ol ato t: Is te nb e ne m vi sz be le bűnt az , ho gy el ít él i a bűnö st : az ít élő Isten is dika ios (R 3,4 -6) . Els ődl eg es en az on ba n - Pá l sz av ai t id e is al ka lm az va mo nd ha tn ók : "m en ny iv el in ká bb " (R 5, 9. 10 .1 5. 17 ) Is te n az ér t di ka io s, me rt be nn ün ke t di ka io s- sz á te sz : Is te n a zé rt is re nd el te Jé zu st a "m ag a" (I st en ) di ka io sü né- jé ne k a me gm utatására", hogy ezáltal "Isten (is) dikaios legyen" (R 3,26). Ennek tisztázása után már át is térhetünk az említett "maga di ka io sü né -jé re " . "A mi go no sz sá gu nk ho zz a el ő Is te n di ka io sü né jé t" (R 3, 5) - eb be n a ki je le nt és be n az "I st en di ka io sü né -je " jele nt he ti Is te n tu la jd on sá gá t is (I st en di ka io s, me rt di ka io s - sz á tesz mink et), és jelenthe ti Iste n aján dékát is (Isten di kaios -sz á tesz minket). Ez utóbbi dikaiosüné-fogalom kidolgozásának érdeké-
- 73 ben Pál kiindul az egyetemes emberi bűnösség tételéből: "nincsen dikaios egy sem ... legyen tehát Isten előtt az egész világ ítélő-törvényszék alá eső (hüpodikos), hiszen a törvény cselekedeteiből Isten szemébe n senki sem válik majd dikaios -szá" (R 3,10.19 -20). Az egyetemes bűnösség egyetemes dikaiosüné-hiányt jelent, hiszen csa k a ne m bűnö s (a dik os) a dik ai os. Pál úg y gon dol ja , ho gy mindezzel nem kerül szembe korábban elmondott szavaival (R 2,13, amelyeket csak harmadik lépcsőben gondol érvényeseknek. Az ember az egyetemes bűnösség létszituációjában képtelen segíteni önmagán. Segít azonban rajta az "Isten dikaiosüné-je", amelyről Pál szerint tudott már az Ószövetség is, amely Ószövetséget - Habakuk vagy nem Habakuk esetében - ennek megfelelöen olvas és értelmez. A szóbanforgó "dikaiosüné tou theou" Jézus Krisztus hűsége által lett nyil vánva lóvá mind en hívő számá ra (R 3,21) ; s Pál úgy gondolja, hogy az Ószövetség egészében meg is találja ezt a maga dikai osüné -fogal mát, amely ről "bizonysá got teszn ek a tör vény és a próféták" (R 3,21). Ez a dikaiosüné tou theou - a nem személyes, az Ádámtól származó-áteredő bűn pontos fogalmi megfelelője (reciproka!?): jelenti a nem-személyes cselekedetek által létrejövő beváltságot Isten előtt, azt az istennektetszést, amely Krisztustól származott át reánk: mégpedig ugyanúgy, ahogyan a nemszemélyes be-nem-váltság, a bűnösség, az Istennek-nem-tetszés is átszármazott reánk Ádámtól. Mindez annyit jelent, hogy "bár mindenki vétkezett, mégis dikaios-okká válunk ingyen, Isten ajándékából, a Jézus Krisztusban történő megváltás által" (R 3,23-4). Isten azért tette Jézust engesztelő áldozattá, hogy megmutassa nekünk a maga dikaiosüné-jét, hogy ezzel egyfelől - mint láttuk - dikaio s-szá legyen Őmaga, másfel ől pedig "dikaio s-szá tegye a Jézus hűségéből való embert" (R 3,26). Tehát Isten tulajdonsága is, és Isten ajándékozása folytán a mi tulajdonságunk is ez a dikaiosüné. Ez a dikaiosüné tou theou, ez a "maga dikaiosüné-je" - az Isten ajándéka. Isten ajándéka a magát önerejével, azaz cselekedetekke l dikaios-szá tenni képt elen ember szám ára. Isten ajánd éka azzal, a másodiklépcsős - feltétellel, hogy ezt az Isten ajándékáról beszélő páli szemléletet az ember hittel elfogadja. Elfogadja azt, hogy "Egy az Isten , aki dikai os-szá tesz i majd a zsidó t is, pogá nyt is Jézus hüsé ge alap ján és ezek hite ellenéb en" (R 3,30). A dikaiosüné tou theou itt annyiban Istené, amennyiben Isten adja az embernek, és nem az ember szerzi meg magának a maga cselekede teive l. Nem az Isten etika i minősülts ége itt, hane m az embe ré. Az emberé, mégpedig kapás folytán . Ajándékképpen kapja Istentől Jézus hűsége alapján. Nem magunk-szerezte tulajdonság, hanem Jézus hűsége folytán származik át reánk, ahogyan a bűn is Ádám hűtlenségéből származott át reánk. Ezért aztán Pál nem is törődik azzal, hogy körülírja, meghatározza ennek a kapott emberi tulajdons ágnak a miben létét . Csak azzal van elfog lalva , hogy nyoma tékozza Istentől származó ajándék-jellegét. Azt, hogy akik ezt az ajándékot megkapták, azok olyanok voltak, hogy "mindnyájan vétkeztek és nélkülözték Isten dicsőségét " (R 3,23). Ugyanakkor az ajándékozás következtében immár nem számítanak vétkeseknek, hanem dikaios-oknak számítanak, és nem nélkülözik Isten dicsőségét! Ajándékként kapott minősültsége ez az embernek. Olyan ajándék ez, amelynek alapján az ember elfogadható, tetsző az Isten számára. Ennek a páli dikaiosüné tou theounak keresve sem találhatnánk jobb fordítást, mint azt, amit a jézusi dikaiosüné-fogalomnak adtunk:
- 74 istennektetszés. Ugyanakkor semmiképpen sem fordíthatnók a jézusi dikaiosüné-értelmezés korrelatív fogalmával: Isten akaratának teljesítés ével. Semmiképpen sem, mert ez a dikaios üné tou theou nem más, mint az Isten akaratának általunk történő teljesítése nélkül megs zerz ett iste nnekt etszé s. Jézu s telje sítet te Iste n akara tát. Jézus ennek folytán - s bizony nem nélküle, tehát teljességgel hagyományos és nem páli értelemben - azonban Pál szemében Jézus ugyanúgy korporatív személyiség, miként Ádám, ezért ez a Jézus részéről cselekedetekkel megszerzett istennektetszés átszármazott reánk. g. Rám: Isten olybá vesz bennünket, mintha nem volnánk bűnösök Jakab, Jézus és az egész Oszövetség azt képviseli, hogy a dikaiosüné az ember szerz ett tulaj donsá ga; azt, törvé nytel jesít és sel szerezzük meg. Pál ennek a teljes ellentétét képviseli: "törvényteljesítéssel meg nem szerezhető, csak-ajándékba kapható Is- ten töl . A dik aio sün e oly an minősül tsé g, amelye t Ist en ad az embernek. Pontosabban... olyan minösül tség, amelyet Isten "betud" az egyetem es vétkesség létszit uációjá ban lévő embernek. A vétkes ember t "o1ybá veszi ", minth a nem volna vétke s. Valamit, ami nem vétektől-mentesség, betud és olybá vesz, mintha vétektől-mentesség volna. Ugyanúgy betudja nekünk (a Pál által elgondolt) Isten Jézusnak a (maga engedelmessége által megszerzett) személyes minősültségét, mint ahogyan be tudta nekünk Ádám engedetlenséggel megszerzett személyes minősültségét is. Hogy mindezt Pál nyilván valóvá tegye, vissza hozza a G Jakab tól meg kri tiz ált Ábr ahá m-tém ájá t. Jak ab az Izs ák fel áld ozá sár a kész Ábrahámra gondolva állítja, hogy Ábrahám megszerezte a dikaiosünét. Pál az Izsákot feláldozási kézség előtti és a körülmetélkedés parancsának előtti Ábrahámra gondol, és megmagyarázza kritikusának, Jakabnak azt, amit a Gben már idézett Ábrahámról a Ter köny véből: "Hitt pedig Ábrah ám Iste nnek, és betud atott (elog isthé) neki (ti. ez a hit) dikaiosüné-ül (G 3,6;R 4,3). Be tudatott!
A "logidzomai" ige 39 ízben kerül elö az Úsz-ben. Alapjelentése : "gon dolni", de ezze l a jele ntéssel csak 16 ízbe n találko zun k. A töb bi 23 hel yen az ige jel ent ése : "be tud ni" ; ily enk or gyakran . (11 ízben) találkozunk az "eis" prepozícióval: betudni valamit valam iül. A 39 előfordu lásbó l 33 -t a páli level ekbe n találunk. A 33-nak több mint fele, 19 előfordulás a R-ben olvasható; s e 19-ből 11 a R 4. fejezetére esik. E 4. fejezetben mind a 11 esetben "betudni" a szó jelentése. Ez a Septuagintában (nemcsak Ábra hámm al kapcs olatb an) olvas ott "betu dat ott" "elo gisth é auto" (Ter 15,6) nagyonis megihlette a R-t író Pált.
Úsz Pál Pál 12 levele Róm Róm 4 a többi 14 könyv
Vél
Betud
16 13 9 4 3
23 20 5 15 11 3*
Öss z. 39 33 14 19 11 6
rgym 1 3,6 2,2 6 110 0,2
* Ezt a hár om hel yet is a Sep tua gin ta-idézé se szo lgá lta tja : Iz 53,12 két ízben és Ter 15,6 (Mk 15,28;L 22,37;Jak 2,23). A három helyből egy (Jak 2,23) páli függőségű.
- 75 Az ihlet tettenérhető helye a R 4.fejezete tehát: a 23 "betud" jelentésből 20 Pálé. Ebből 15 a R-re esik, amelyekkel 4 híján a R 4.fejezetében találkozunk. Pál megmagyarázhatja Jakabnak: Ábrahám is ember, tehát az egyeteme s bűnszituá ció alapján - vétkes. De Ábrahám hitt az Istennek. Isten pedig ezt a hitet, amely semmiképpen sem tartalmazza a vétektől-mentességet, dikaiosüné-nek, azaz vétektől-mentességnek számította be, tudta be. Olybá vette a vétektől nem mentes Ábrahámnak a hitét, mint vétektől mentességet. A dikaiossüné tartalma Pál számára is a vétekt ől-mentesség, de nem a reális tények alapján, hanem az isteni ajándékozó irgalom olybávevő tevékenysége alapjá n: a hitet Isten olybá veszi , mint a dikai osüné t. Válaszol tehát Pál Jakabnak: "ha Ábrahám cselekedetek alapján vált dikaios-szá, akkor van ugyan dicseke dnivaló ja, de nem Isten el őtt" (R 4,2). Nem tagadom - mondja Pál Jakabnak - az Izsák-történetet és anna k dika iosün é-t szerz ő erejé t. Csak az a dikaio süné, amit Ábrah ám - vag y más cse lek det ekk el sze rez meg , nem az a dik aio snü tou theou , amely ről én az els ő és másod ik lépcs őben beszé lek. Ez csak a harmadik lépcsőben megszerezhető dikaiosüné, s ez nem elegend ő az üdvös ségre megm entődésre ! Dícsé retes dolog ugya n, de Isten előtt ez nem dicsekedési, nem beválási alap. Isten előtt ez legalábbis kevés, s ezért szemétnek is tekinthető (F 3,9). Isten el őtt csa k az ajá ndé k rév én meg kap ott dik aio sün é a dic sek edé sí, a beválás i alap. A perdöntő érv: cseleke detért bért (mistho s) fizet nek, de nem ajándékoznak (R 4,4); beválási alap pedig egyedül az ajándék. Egyébként: a misthos minden más Páli helyen cselekedetekért kapható üdvösség-bér (K.A. 82-6/32). Mi ér t ne m jó se mm ir e az Is te n ak ar at án ak te lj es ít és év el me gszerzett istennektetszés? Miért vágja Pál ketté ezt a Jézusnál szétvá ghatatlan egységet? Azért, mert az egyete mes bünöss ég Ádám tól átszármazott létszituációjában semmit sem ér a mégannyira dicséretes cselekede t sem! Megvá ltozi k tőle a szit uáció ? Semmi kép pen sem! Ajándék kell ahhoz, hogy megváltozzék. Csak ajándék folytán tűnhetik el az egyetem es bűnösség létszit uációja. Ennek emberi feltétele pedig az Istenre reátámaszkodó, az Isten ajándékozásában bízó hit: "A nemcselekvőnek, de az istentelent dikaios-szá tevő Iste nben hivőnek a szám ára betud atik ez az ő hite dikai osünéül" (R 4,5). A 31. zsoltárt hasz nálja fel annak igazolásáu l, hogy Isten dikaiosünét tulajdonít (tud be) olyannak, aki nem cselekszik, értsd: nem teljesíti a törvényt. Az idézet igy hangzik: "Boldog ok, akiknek megbocs átatnak törvény szegései k ás elfedet nek a bűneik. Boldog az a férfi, akinek Isten nem számítja majd be a b űnt " (Z so lt 31 ,1 -2; R 4, 7 -8) . A "h it " eb be n az id éz et be n ne m sz erepe l, de Pál felt étele zi, hogy Isten az Isten re "reát ámasz kodónak" (ez az "aman" - a hit héber megfelelőjének az alapjelentése) boc sát meg . A hit dik aio sün é-ül bet udá sa teh át ann yit jel ent , hogy Isten a hit ellenében megbocsát, azaz a vétkest nem tekinti többé vétkesnek; olybá veszi, mintha bűn nélkül való lenne.
Mivel ez a "bet udás " Ábra hámm al akko r tört ént, amik or Ábra hám még körülmetéletlen volt, ennek alapján Pál az Ószövetségből igazoltnak látj a, hogy a körü lmet életlen pogányo knál is, teh át minden embernél, lehetőség van erre a betudásra. Minden embernél adva lehet az a hit, amely "nekik is betudatik dikaiosüné-ül" (R 4,11). E hit feltétel végiggondolásából születik meg az éj múkifejezé s: a hit -dikai osüné (dikaiosü né piste ós). Ez az új műkifej ezés a dikaiosüné theo második lépcsős megfelelője. A hitünket nyomatékozza, amellyel elfogadjuk az elsó lépcső által nyomatékozott
- 76 is te ni aj án dé ko zá st . Pá l ös sz e is ka pc so lj a e ké t ny om at ék oz ás t. Pá l sz er in t a Te r. sz er z ője (I st en ) ne mc sa k Áb ra há mr a go nd ol t, ami ko r az t ír ta , ho gy "b et ud at ot t ne ki ", ha ne m í rt a a sz er ző, am it ir t, "m ié re tt ün k is , ak ik sz ám ár a sz in té n be ak ar ja tu dn i a di ka ios ün ét ; a Jé zu st , a mi Ur un ka t a ha lá lb ól Fe lt ám as zt ób an hi v ők számára (i s be akarja tud ni a hitüket di kaiosü néül),(a zt a Jé zu st ) ak i fe lt ám ad ot t a mi nk et di ka io s -ok ká te vé s (d ik ai ós is ) cé l já bó l" (R 4, 24 - 5) . Fo nt os te há t mi nd a ke tt ő: az is te ni te tt (d ikaiósis) is és az emberi hit is. Jé zu s hűsé ge al ap já n Is te n ne m te ki nt be nn ün ke t b űnö sö kn ek , ha ne m di ka io s-ok na k; vé te k -né lk ül ie kn ek te ki nt mi nk et . Me gb oc sá t ne kü nk ? Ne m ez t ak ar ja Pá l mo nd an i, me rt a "m eg bo cs át ás " bűnb án ato t, cs el ek ed et et fe lt ét el ez . Pá l it t ne m be sz él az em be r bűnb án atá ró l. Ne m be sz él ró la , me rt az át er ed et t bűnö ss ég i lé ts zi tu ác ió ra gondol, amelyet ajándékozási alapon lecserél egy áteredő bűntelenségiistennektetszési létszituáció. h. Háromlépcsős egyensúly Az is te ni hűsé g és az em be ri hi t fe nt i eg yb ek ap cs ol ts ág a kö ve tk ez té be n az öt öd ik fe je ze t ny it ó sz av ai ba n - "D ik ai os- ok ká vá lta n te há t a pi st is al ap já n .. . di cs ek ed ün k Is te n di cs ősé gé ne k a re mé ny év el " (R 5, 1-2) - a "p is ti s" eg ya rá nt je lö lh et i Jé zu s hűségé t is , a mi hi tü nk et is . Mi nd en ké pp en e ké t "p is ti s" al ap já n di cs ek ed he tü nk . Mi ve l? Az za l, ho gy ki me nt ődt ün k a ha ra gb ól és me g me nt ődt ün k Jé zu s él et éb en (i ll . be le me nt ődü nk ma jd Jé zu s él et ébe ). Mi nd a ké t me gm en tődé st di ka io s -vo lt un k te sz i le he tővé : "M ostan dikaios-okká váltan, az Ő vére által, megmentődünk majd a haragt ól, megmen tődü nk ma jd az Ő él et éb en " (R 5, 9- 10 ). A di ka io s- sz á le vé s it t - fe lt ét el e a me gm en tődé sn ek . A ré gi lé ts zi tu ác ió ha tá ly ta la ní tá sa , az új lé ts zi tu ác ió ér vé ny be lé pt et és e - a me gm en tés. Mi nd ez Jé zu s di ka ió ma- já na k (t ör vé ny te lj es ít és én ek ) ás ne m a mi tö rv én yt el je sí té sü nk ne k a kö ve tk ez mé ny e (R 5, 16 .1 8) . (I tt a dika ió ma má r ne m "t ör vé ny t" és tö rv én yv ég re ha jt ás t /R 1, 32 ;2 ,2 6/ , ha ne m tö rv én yt el je sí té st je le nt .) Az ok ur al ko dh at na k Jé zu s ál ta l az él et be n, ak ik "m eg ka pt ák a di ka io sü né bősé ge s aj án dé ká t" (R 5, 17 ). A Go lg ot án tö rt én t jé zu si tö rv én yt el je sí té sb ől szü le ti k me g sz ám un kr a az a "d ik ai os - sz á " te vé s, am el ly el Jé zu s az is te ni életet biztosítja számunkra (dikaiósis dzóés - R 5,18). J é z u s e n ge d e l me s k e d é s e fo l y t án d i k a i o s - o k k á m i n ős ü l tü n k , ah og y Ád ám en ge de tl en sé ge fo ly tá n bűnö sö kk é mi nősü lt ün k. Is te n mi nősí te tt il ye ne kk é mi nk et ! Ád ám en ge de tl en sé ge ál ta l "t ét et te k me g a so ka k" (k at es ta th és an ) bűnö sö kk é, Jé zu s en ge de lm es sé ge ál ta l "t ét et ne k me g ma jd a so ka k " (k at as th és on ta i) is te nn ek te ts z őkké . A sz en ve d ő sz er ke ze tn ek mi nd ké t es et be n - az Is te n - az al any a. Ő te tt - te tt ei nk t ől fü gg et le nü l - b űnö sö kk é mi nk et ; Ő te sz majd tetteinktöl függetlenül istennektetszőkké minket (R 5,19). Eb be n az öt öd ik fe je ze tb en a le gé le se bb az is te ni au to ma ti ka . Is te n he ly ez et t mi nk et ha ra g- sz it uá ci ób a, Is te n me nt et t ki mi nk et a ha rag -sz it uá ci ób ól . Ez ir án t az au to ma ti ka ir án t ni nc s a Jé zu sn ál ne ve lődö tt Ja ka bn ak ér zé ke . Ak ko r si nc s, ha a ha rm ad ik lé pc sőve l Pá l fe lo ld ja az au to ma ti ká t. Ja ka b ne m tu dj a ma gá év á tenni ezt a háromlépcsős szemléletet, mert a harmadik lépcsőt elle nt mo nd ás ba n ér zi az el s őve l, es me rt e ha rm ad ik lé pc s őne k az ig az vo lt ár ól mé ly en me g va n győz ődv e. Ép pe n ez ér t ne m kí ná lh at fel számára megoldást és elfogadást ez az ötödik fejezet még ak ko r se m, ha Pá l a ha to di k fe je ze tb en má r a ha rm ad ik lé pc ső Ja -
- 77 kabtól elfogadható mondanivalóit mondja majd. A hatodi k fejezet elején Pál a keresz tségben történ ő misztikus meghalásunkról beszél: a keresztségben Krisztussal együtt meghalunk (R 6,3-4). "Aki - pedig ilyen értelemben - meghal, az dika io s -sz á vá li k a bűnt ől" (d ed ik ai ót ai ap o té s ha ma rt ia s - R 6,7). A bűntől dikaios -szá válni!? Mit jelent ez? Pál ez alkalommal beleviszi a dikaios-fogalomba a megmentés-fogalom - miből kimentés? mibe bementés? - kettősségét. A dikaios-szá válás itt a bűntől, a Sátántól megmentődést nyomatékozza, tehát a régi létszituációból megszabadulást. A keresztségben történő misztikus meghalással meghalunk a bűn, a Sátán számára. A Pált idéző Lukács is használja ezt a különös fordulatot a pizidiai beszédben: "és mindazo któ l, ami ktől nem tud tat ok Móz es tör vén yén ek ere jéb en dik aios szá vál ni (ap o pan tán hón ouk edü nét hét e.. . dik aió thé nai ), J é z u s e r e j é b e n m i n d e n k i d i k a i o s - s z á v á l i k , a k i h i s z " ( C s 13,38-9). A "dikaios-szá levés" az új létszituációra utal, a "valamitől dikaios -szá levés" a régi létszituációbó l való kiszaba dulás t jel ent i. A helyes for dít ás teh át: meg sza bad ul a bűnt ől (R 6,7), ill. amiktől nem tudtatok megszabadulni (Cs 13,38). A cselekedeteink nélkül (a Jézus cselekedete folytán) megkapott bűntelens éget-istennek tetszés t Pál szemlél ete szerint követnie kell a cselekedeteink által megtartott-megőrzött bűntelenségnekistenne ktetszé snek. Az isteni ajándék ot követni e kell annak, ami már nem isteni ajándék. Ez az utóbbi azonban már nem szerez megment ődést, hanem csupán megtartja azt. "Ne uralkodjék tehát a bűn haland ó tes tet ekb en. .. tag jai tok at ne adj áto k át az adi kia (bűnös magatartás) fegyvereiként a bűnnek, hanem adjátok oda magatok at Ist enn ek és tag jai tok at a dik aio sün é feg yverei kén t Ist ennek" (R 6,12-3). A megállapítások, a Jézus megmentő tettére utaló megá llap ításo k kijel entő módja iból indic ativu s Pál áttér az emberi cselekedetekre buzdító felszólító módokba imperativus. Kívánja, hogy a római kereszt ények engedel meskedj enek Istenne k, mégpedig a kapott dikaiosüné megtartásának a céljából (R 6,16). Ez az engedel meskedé s - a misztik us meghalá snak természetes következmé nye. Ez az engedelmeskedés - az új létszituációnak törvénye: "Megsz ab ad ul vá n a bűnt ől sz ol gá iv á le tt et ek a di ka io sü né - ne k " (R 6-,16). Ne a bűnnek engedelmeskedjenek-szolgáljanak: "Adjátok oda tagjaitokat a dikaiosüné-nek életszentség céljából" (R 6,19). A rómaiaknak teljes lélekkel kell az ennek a célnak megfelelő cselekedetekre törekedniök, mivel megváltozott a korábbi létszituáció, amikor is "a Bűn szolgái voltak, és szabadok voltak a Dikaiosünét ill et ően " (R 6,2 0). A dik aio sün é itt ugy anú gy meg sze mél yes ül, mint a ham art ia. A meg sze mél yes ült Dik aio sün é mag a Jéz us (1K 1,30), ahogyan a megszemélyesült Hamartia - maga a Sátán! A fels zólí tó mód ok világ ába érve , most már diak ios-nak minősül a törvény , a parancs is (R 7,12). S az első két lépcsón ek immár az lesz a célja - értelme, hogy "a törvény dikaiómá-ja (cseleked ete , előírá sa, ten niv aló ja - törvén yte lje sít és) tel jes sé legyen bennetek, akik nem a test (sarx), hanem a lélek (pneuma) szerint viselkedtek" (R 8,4). A pneuma a hordozója az új létszituáción ak : "a pn eu ma ug ya ni s él et a di ka io sü né kö ve tk ez té be n " (R 8,10). (A páli pneuma fogalmát is külön kötetben tisztázom: Szent Pál Szentlélek tana - Karácsonyi Ajándék 19845.) A felszólító mődok jelzik a cselekedeteinkből folyó dikaiosüné-t. E harmadik lépcső szintjé n állva nem mondja már Pál, hogy a cseleke detekből folyó dikaiosüné-vel nem lehet Isten előtt dicsekedni (R 4,3), most-már kívánja, hogy a törvény dikaiómá-ja (azaz mindaz, amit Isten
- 78 törvény e megkívá n) betelje sedjék bennünk " (R 8,4). Kívánja , mert e cselekedetek ből foly ó dika iosü né nélk ül nem lesz a mién k - az élet (R 8,10). Mit kell gondolnunk ezekután az ajándék-dikaiosüné-ről, ha e har mad ik lép cs ő cse lek ede tek ből fol yó dik aio sün é-je nél kül nem lesz miénk az élet. Csak azt gondolhatjuk, hogy a Krisztus halála által ajándék ba kapott dikaios üné nem más, mint az a létszit uáci ó, amelybe n Isten már értékelheti és jutalmazhatja cselekedeteinket. Az első lépcső dikaiosüné tou theou-ja, a második lépcső dikaiosüné ek pisteós-ja szükségképpeni következménye a Pál-által az Ádám bűne alapj án megk onstr uált bűn-szitu áción knak, amel yben Isten nem értékelheti és nem jutalmazhatja cselekedeteinket. S most ismételnünk kell (9e num). Ha Isten öröktől fogva gondoskodott a keres zthal álról és így a csele kedet einke t érték elni tudó lét szi tuá ció ról , s ha a hos sza nt űr ő Ist en egy etl en emb ert sem sújtott a kereszthalált megelőzően az Ádám bűne Által megteremtett lét-szituáció kárhozat-következményével, akkor az ajándék-dikaiosüné in re minden valaha-is-volt, jelenbeli és jövőbeli emb ern ek ren de lk ezé sé re áll majd, ami kor ítéle tre ker ül, ti . a Kri szt us más odi k eljöve tel eko r. Aza z a Gol got a előtt vag y utá n élő emberne k egyarán t a maga cseleke detekb ől folyó dikaios üné-je ill. annak hiány a fogja eldön teni kinek -kinek a sorsát. Azokn ak is, akiknek lehetőségük volt és lesz arra, hogy Krisztust hittel elfogadják; és azoknak is, akiknek nem volt (és nem lesz) lehetőségük erre. Így kellett ezt Pálnak gondolnia, mert "a törvény cselekvői bizonyulnak majd istennektetszőknek" (R 2,13). Így kellett gon dol nia , his zen Ábr ahá mot ist enn ekt ets zőnek áll íto tta , bár a Golgota előtt élt, s ekkor élvén, a hite nem lehetett Krisztusra irányuló hit (R 4,3). Az obsz erva ncia -prob léma kapc sán Pál vilá gosa n látt a, hogy csak az vétkezik , aki a megg yőződése elle n csel eksz ik (R 14,2 3). Aki hittel-meggy őződéssel magáévá tesz egy rossz tételt, csak akkor vétkezik, ha nem jár el e téves meggyőződése szerint. Ugyanakkor a jeruzsále miekk el harc ban álló Pál a Kris ztust el-nem-foga dás esetében nem hajlandó szóbaállni a jóhiszemű téves meggyőződés lehetőségével, hanem csupán a jóhiszemű tévedést kizáró hitetlenség gel (R 11,20 -23). Így tehát azt gondolja róluk, hogy feltétlenül Krisztusban hivővé kell válniuk, mert e hit nélkül nem érvényesül számukra a kereszt által hozott új létszituáció, minek következtében a cselekedeteikből folyó dikaiosüné-ben nem dicsekedhetn ek Isten előtt (R 3,27 ;4,2) , nem ment ődnek meg, nem lesz az övék az örök élet, hanem marad a régi létszituáció: bűn-halál-kárhozat. Mindez nyilvánvalóan ellentétben áll az előzö bekezdésben bemutatott páli szemlélettel - a páli három lépcsőben rejlő belső ellentmondás következményeként. A zsidóságnak el kell fogadnia Krisztust, ha meg akar mentődni - ez az a páli alaps zemlé let, amely nek köve tkezm énye a Krisz tus előtti és a Krisztus utáni lét-szituációnak gondolati konstrukciója. i. A probléma lezárása Ezé rt nem teh eti Pált meg alk uvó vá a mag a két els ő lép csőjét illetően a jakabi harmadik lépcső igazsága. "Akiket Isten előrerende lt... azokat dikai os-szá tett e... akike t pedi g dikai os -syá tett. .. .azok at meg is dicsőített e... Isten az, aki dikai os-szá tesz" (R 8,30.33). A cselekedetekre felszólítás mit sem változtat az ajándékba kapott dikaiosüné tényén. Ezt az ajándékként adott
- 79 és új lé ts zi tu ác ió t er ed mé ny ez ő di ka io sü né t-t ne m le he t cs el ek ed e te kk el bi rt ok ba sz er ez ni . Ez ér t ér te lm et le n a me g ne m té rt Iz ra el és a je ruz sá le mi jo bb- sz ár ny cs el ek ed et ek et ny om at ék oz ó tö re kv é se : "I zr ae l rá ha jt ot t a di ka io sü né tö rv én yé re (= am el yn ek te lj es íté se di ka io s-sz á te sz ), és ne m ju to tt el a di ka io sü né tö rv én yé re (=erejére , azaz arra, hogy val óban dikai osok - ká legyene k)" (R 9, 31 ). Ezz el sz em be n a "p og án ys ág , am el y ne m ha jt ot t rá a (a mó ze si tö rv én y me gi sm er és e és te lj eí té se ré vé n me gs ze re zh et ő) di ka io sü né re , me gk ap ta a (J éz us tó l el ho zo tt ) di ak io sü né t, mé gp ed ig a hi tb ől me gk ap ha tó di ka io sü né t" (R 9, 30 ). A zs id ós ág tr ag éd iá ja ab ba n ál l, ho gy "n em is me rv e Is te n di ka io sü né - jé t, és sa já t di ka i os ün é -t (t ör vé ny te lj es ít és b ől fa ka dó = di ak io sü né id ia ) ak ar vá n m e g a l a p oz n i , n em v e t e t t e m ag á t a l á I s t e n d i ka i o s ü n é -j é n e k" ( R 10 ,3 ). Ne m lá tt a be , ho gy Kr is zt us ad ja a di ka io sü né-t, mé gp ed ig a Benne hívők számára (R 10,4). Mó ze s ug ya n "a tö rv én yb ől va ló di ka io sü né - ről az t ír ja , ho gy a tö rv én yt me gt ev ő em be r ma jd él a di ak io sü né - be n" (R 10 ,5 ), de ez Pá l sz ám ár a cs ak el mé le ti le he tősé g. El mé le ti , me rt eg yf el öl ne m tu du nk ma ku lá tl an ul él ni , má sf el öl reá nk ne he ze di k Á dá m b űné ne k te rh e. Íg y há t sz em be ál lí tj a ez ze l a tö rv én yb ől va ló di ka io sü né - vel (d ik ai os ün é ek no mo u) a hi t di ak io sü né -t (d ik ai os ün é ek pi st eó s - R 10 ,6 ). "H a sz ád da l Úr na k va ll od Jé zu st , és hi sz ed sz í ve db en , ho gy Is te n fe lt ám as zt ot ta Őt a ha lá lb ól , ak ko r me gm en t ő- dől ma jd . A sz ív hi te al ap já n ka pj uk me g az is te nn ek te ts zé st , az aj ka k me gv al lá sa ál ta l a me gm en tődé st " (R 10 ,9 -10 ). Sz ív és sz áj műkö dé se eg ya rá nt je lz i a hi te t, s en ne k a hi tn ek az er ed mé ny e az azonos jelentésben szereplő istennektetszés és megmentődés, tehát istennektetsző, illetóleg megmentett állapotunk. Ez ut án má r a R csak eg y íz be n ha sz ná lj a sz óc s a lá du nk at , s ek ko r az on os ít ja az is te nn ek te ts zé st az Is te n Or sz á g áv al . Am en ny ibe n "a z Is te n Or sz ág a ne m ev és -iv ás , ha ne m is te nn ek te ts zé s es bé ke ss ég és ör öm ", an ny ib an ez az is te nn ek te ts zé s it t ha rm ad ik lé pcsőjű, az az ne m es ze m- is zo m je ll egű, ha ne m is te nn ek te ts ző em be ri ma ga ta rt ás . Ot t va n te há t az is te n or sz ág a, ah ol va n ha rm ad ik lé pc sős ér te lm ű is te nn ek te ts zé s is . Ha Pá l a jé zusi te rm ín us t (I st en országa) használja Jézus szerint kezd forogni az agya! Va n te há t a me g -ne m- té rt zs id ón ak is tö rv én yt el je sí té sb öl fa ka dó is te nn ek te ts zé se az az "s aj át di ak io sü né - je "; va gy má s sz óva l: va n "d ik ai os ün é-tö rv én ye ". Ez a há ro m ki fe je zé s ug ya n az t a ta rt al ma t ho rd oz za , je lz ik a cs ak -cs el ek ed et ek re ép ít et t me gm en tődni akarást. Tartalmilag megegyezik ezzel a Pál által is kívánt ha rm ad ik lé pc sős, az az cs el ek ed et ei nk b ől fo ly ó is te nn ek te ts zé s. E tartalmi megegyezés ellenére is "szemétnek" (F 3,9) tekinti ezt a cs ak cs el ek de te kb ől fo ly ó is te nn ek te sz és t, me rt hi án yz ik az ez t me ga la po zó el ső ké t lé pc ső. Hi án yz ik az Is te n di ka io sü né- je és a hi t di ka io sü né - je , am el ye k né lk ül ér te lm et le n (m er t ne m ad él e te t) ez a tö rv én yt el je sí té sb ől fa ka dó di ka io sü né il l. az ar ra törekvés. Né gy di ka io sü né - fo ga lm at ke ll te há t me gk ül ön bö zt et nü nk eg y mástól: a. első lépcsős (dikaiosüné theou), b. második lépcsős (dikaisüné pisteós), c. harmadik lépcsős (dikaiosüné-megörzés), d. lépcsőtlen (saját dikaiosüné). - A két utóbbi megkívánja a cselekedeteket. -A fo sz tó ké pz ős al ak ok at a R is ha gy om án yo s ér te lem be n ha sz ná lj a: sz em él ye s bűnö ss ég et je le nt en ek (R 1, 18 .2 9; 2, 8; 3, 5; 6, 13 ; 9,14).
- 80 j. A fogság levelei és a pasztorális levelek A há ro m pá li lé pc só ne k me gf el el ő há ro m di ka io sü né bé ké s ha r mó ni áb an él a fo gs ág le ve le ib en : az Is te n di ka io sü né-je , a hi tü nk dikaiosüné-je és a cselekedeteink dikaiosüné-je. Az el sőre go nd ol t Pá l az Ef ez us i le vé lb en , am ik or ez t ír ja : "Ö lt sé te k ma ga to kr a az új em be rt , ak i Is te n sz er in t te re mt et et t di ka io sü né-be n és az ig az sá g sz en ts ég éb en " (E 4, 24 ). Az új lé ts zi tu ác ió t - eg y ú j te re mt és ho zz a lé tr e! Ez ze l a go nd ol at ta l m ég szembesülnünk kell (14. num). A Fi li pp i le vé l vi ss za ho zz a e té ma kö rb en a ko rá bb i le ve le k harci bőszültségét, és ennek során tovább pontosítja Pál dikaiosünéte rm in ol óg iá já t: "A mó ze si tö rv én y sz em po nt já bó l fe dd he te tl en vo lt am , el le nb en az t, am i ne ke m ny er es ég vo lt , ve sz te sé gn ek ít él tem Krisz tusért ... hagyt am kár baveszni és sz emétnek ítélem ... ho gy ki tü nj ék ró la m, ho gy ne m sa já t di ka io sü né m va n a mó ze si tö r vé ny ből, ha ne m a Kr is zt us h űsé ge ál ta l ad ód ó, Is te nt ől va ló di ka i osüném van a hit alapján" (F 3,6-9). Lássuk a terminológiát: a. lá tj uk a mó ze si tö rv én y sz er in ti di ka io sü né t (d ik ai os ün é hé en no mó ), am el y lé pc sőtl en di ka io sü né . és am el ye t Pál ép pe n ez ér t ve sz te sé gn ek és sz em ét ne k te ki nt ; ug ya ne rr e ut al a mó ze si tö r vé ny me gt ar tá sá bó l fa ka dó sa já t di ka io sü né (e mé di ka io sü né hé ek nomou - vö. R 10,3); b. va n a Kr is zt us hűsé ge ál ta l ka po tt di ka io sü né (d ik ai os ün é hó di a pi st eó s cr h is to u) , am el y a z el ső lé pc s ős di ka io sü né , és am el yn ek me gk ap ha tá sa ér de ké be n te ki nt i Pá l ve sz te sé gn ek és sz em ét ne k az el őbb it . Ug ya ne zt je le nt i az Is te ntől va ló di ka io sü né (d ik ai os ün é ek th eo u) , am i az on os a ko rá bb i le ve le k "d ik aio sü né th eo u" , il l. "d ik ai os ün é to u th eo u" műki fe je zé sé ve l; az új fogalmazá snak el őn y e , h o g y n y e l v i l e g i s v i l á g o s sá t e sz i (" ek ") , ho gy ne m az Is te n tu la jd on sá gá ró l va n sz ó, ha ne m az em be ré r ől, am el ye t Is te nt ől ka pu nk . A Kr is zt us h űsé ge ál ta l ad ot t, il l. az Is te nt ől ka po tt di ka io sü né - eg y é s ug ya naz : a Kr is zt us hűsé ge al ap já n Is te nt ől ne kü nk aj án dé ko zo tt di ka io sü néről beszél. c.
S vé gü l ad va va n a hi tr e ép ít ő és Is te nt ől va ló di ka io sü né (h é ek th eo u di ka io sü né ep i th é pi st ei ), am el y új fo ga lm az ás át ad ja a hi t- di ka io sü né ne k (d ik ai os ün é pi st eó s) , am el y a má so di k lépcsős dikaiosüné. A pa sz to rá li s le ve le k kö zü l cs ak a Ti tu s le vé l ho zz a el ő a ré gi és na gy vi ta -té má t; a pa sz to rá li s le ve le k ug ya ni s az el őfo rd ul áso k ja va ré sz éb en ne m a pá li , ha ne m a ha gy om án yo s ér te le mb en ha sználja szócsaládunkat. Ez t ol va ssu k a T-be n: "m eg je le nt a mi me gm en tő Is te nü nk jó sága és em be rs ze re te te , de ne m az ál ta lu nk vé gz et t di ka io s cs el ek e de te k er ej éb en , ha ne m ir ga lm áb ól fo ly óa n me nt et t me g mi nk et .. . a Lé le k ál ta l, ak it ga zd ag on ki ön tö tt re án k Jé zu s Kr is zt us , a mi Me gm en tőnk ál tal, ho gy aján dékából dika ios -ok ká váltan remény sze rinti örökösei legyünk az örök életnek" (T 3,4-7). Az örök élet me gö rö kö lh et és én ek a re mé ny ét te há t ne m a ha rm ad ik lé pc s ő bi zt osí tj a, ha ne m a sa já t di ka io sü né , ne m a cs el ek ed et ei nk . Ez t a re mé ny t az is te ni ir ga lo m ny új tj a ne kü nk , me rt az od aj ut ás fe lt ét elét, a dikaiosnüt Isten Jézus által ajándékba adja nekünk. k. Az ember dikaios-magatartásának a tartalma A. fo gs ág le ve le i is , a pa sz to rá li s le ve le k is az el őfo rd ul á so k dö ntő tö bb sé gé be n a ha rm ad ik lé pv sős di ka io sü né ve l fo gl al ko znak. Ha az egyébként rendre ezzel foglalkozó fosztóképzős alako-
- 81 ka t ne m sz ám ít ju k, ak ko r az el s ő ha t le vé l (a z 1T - tó l az R- ig ) sz óc sa lá du nk at cs ak 11 es et be n ha sz ná lj a az em be r di ka io s-ma ga ta r tá sá na k a je lö lé sé re , és 78 es et be n a hi tt el el fo ga do tt és Is te ntől aj án dé kb a ad ot t át er ed ő is te nn ek te ts zé st je lö li . A R ut án ír t 7 le vé l vi sz on t 14 es et be n be sz él a ha rm ad ik lé pc sős is te nn ek te tszésről és csak 6 ízben az első-második lépcsősről. Ez a 6 e lőfo r du lá s mu ta t ja , ho gy a R u tá n ir t le v el ek s em ta ga dj ák me g a ko rá bb an an ny ir a ny om at ék oz ot t el ső-má so di k lép cs ős di ka io sü né t, de ez a ta ní tá s ha ng sú ly ta la na bb á vá li k a hé t le vé lből né gy eg yá lt al án ne m em lí ti , a má si k há ro m is cs ak cs ín yján . A na gy ha rc ot te há t Pá l a ma ga rés zé ről 58 -ba n le zá rt a, és a R a zá róok mánya en nek a harcnak. Ezut án sz ócsalá dunk at haszná lva, má r az em be ri di ka io s - ma ga ta rt ás fe lé fo rd ul a fi gy el me , hi sz en az új léts zituác ió immár ad va lévé n, mo st már mégisc sak és megint a mi dikaios - maga ta rtásunko n fo rd ul megment őd é s ü nk . P á l t e h á t él et művé ne k ut ol só sz ak as zá ba n - av ag y a co rp us pa ul in um tú lj utott az áteredő új létszituáció nyomatékozásán. A kö ve tk ez őkb en me gv iz sg ál ju k a ha rm ad ik lé pc s ős di ka io s- ma ga ta rt ás na k a ta rt al má t. A vi zs gá la th oz fe lh as zn ál juk a fo sz tó ké pzős al ak ok at , am el ye k be mu ta tj ák a di ka io s -ma ga ta rt ás fo ná kj át . Vi zs gá la tu nk sz ám ár a il ym ód on az im én t em lí te tt 11 +1 4= 25 előfo rd u lá so n kí vü l re nd el ke zé sü nk re ál l mé g a 23 fo sz tó ké pz ős al ak is . Mi ve l a ha gy om án yo s ér te lmű ha rm ad ik lé pc sős di kaio süné te kintet ébe n a 13 le vé l ne m mu ta t lé ny eg i ta rt al mi fe jl ődé st , ez ér t e 48 he ly et im má r ne m a le ve le k eg ym ás ut án já ba n mu ta tj uk be , ha ne m a 48 előfo rd ul ás sz in te ti zá lá sá na k vé ge re dm én yé t ad ju k. Az el őfo rd ulások jelentős részében bűn- ill. erény-listákon belül fordul elő sz óc sa lá du nk , és íg y ig en b ősé ge s an ya go t ka pu nk ar ra vo na tk oz óan , ho gy a 13 le vé l mi mi nd en t as sz oc iá lt az em be ri ma ga ta rt ás ok kö zü l e sz óc sa lá d po zi tí v il l. fo sz tó ké pzős al ak ja iv al . Ez ek et az as sz oc iá lt er én ye ke t és bűnö ke t sz ed jü k mo st cs ok or ba , ho gy ki bo nta ko zz ék előtt ün k, mi is az em be r di ka io s-ma ga ta rt ás án ak ta rt al ma Pál tudatában. 1. Feddhetetlenség Eb be a cs op or tb a az ok at a ro ko né rt el mü ma ga ta rt ás ok at te ttü k, am el ye k ko nk ré ta bb ta rt al mi me gj el öl és né lk ül ad na k po zi tí v ill. negatív jelentés-tartalmat. Annak az embernek a magatartása dikaios, aki a. fe dd he te tl en (a me mp to s - 1T 2, 10 ; ap ro sk op os - F 1, 10 ;a ne gk lé tos - T 1,7) b. szent (hosios - 1T 2,10;T 1,7 hagios - 1K 6,1); c . a kin ek ni ncs köz e a ham art iá hoz (R 6,1 2.1 3.1 6. 18 .20 ) és az adikiához (2Ti 2,19); d. a k i n e k n i n c s k ö z e a s ö t é t s é g h e z , c s a k a v i l á g o s s á g h o z (R 5,8.11); e. ak ire jel lem z ő a jó sá g ( ag at h os ü né - E 5, 9: ch r és t ot és - R 3,12 philagothos -. T 1,8); f. akire jellemző az erény (areté - F 4,8); g. aki dicséretre méltó (epainos - F 4,8); h. aki jóhírú (euphémos - F 4,8); i. aki becsületes (eilikrinés - F 1,10); j. aki tisztaszívű (2Ti 2,22); k. akire jellemző az öröm (R 14,17); 1. ak i me gt ar t j a a tö rv én yt (2 K 6, 14 ;R 7, 12 ;8 ,4 ;1 Ti 1, 9) . Ez a né gy he ly is sz ep en il lu sz tr ál ja , ho gy Pá l, ak it - al ap ta la nul ! az általános értelemben vett legalizmus elleni harc tipikus képviselőjeként szoktak emlegetni, egyáltalában nem idegenkedik a tör-
- 82 vé ny et ik án be lül i na gy ra ér té ke lé sé t ől, ah og ya n ez t a KR IS ZT US TÖRVÉNYE című könyvünkben meg is mutattuk. Má r az ed di gi ek al ap já n is te he tt ün k eg y me gá ll ap ít ás t. Az előz őek be n vi zs gá lt pá li át er ed ő di ka io sü né re a jé zu si di ka io s- fo ga lo m ké t al ap ta rt al má bó l (I st en ak ar at án ak te lj es ít és e és az eb ből fo ly ó is te nn ek te ts zé s) cs ak a má so di k vo lt al ka lm az ha tó ; ti . az iste nn ek te ts zé s, hi sz en az át er ed ő di ka io sü né t ne m Is te n ak ar atá na k te lj es ít őik én t, ha ne m mi nt b űnö sö k -el le ns ég ek - is te nt el en ek ka pj uk me g. De a mo st vi zs gá la t al at t le vő ha rm ad ik lé pc s ős di kaio sü né re al ka lm az ha tó a jé zu si di ka io sü né fo ga lo m mi nd ké t al ap ta rta lm a: Is te n ak ar at án ak te lj es ít és e is és az eb ből fo ly ó is te nn ekte ts zé s is . A ha rm ad ik lé pc sős pá li di ka io sü né - an ya g az on os te há t az eg és z jé zu si di ka io sü né- an ya gg al , hi sz en a jé zu si ta ní tá s ne m ismerte az áteredö istennektetszést. Lá ss uk ez ek ut án mé g a ne m ko nk re ti zá lt ne ga tí v as sz oc iá lt tartalmakat is. Annak az embernek a magatartása nem dikaios, m. aki bánt (adikein - G 4,12;1K 6,7;2K 7,12;12,13;K 3,25); n. aki rosszat tesz (kakon - 1K 13,6;R 1,29.30); o. aki rosszerkölcsú (kakoéthia - R 1,29); p. aki gonosz (ponéria - R 1,29); r. aki haszon-nélküli (achreiousthai - R 3,12); s. aki rendezetlen (asünthetos - R 1,31); t. aki érzésnélküli (astorgos - R 1,31); u. akinek a vágyai evilágiak (epithümiai kosmikai - T 2,12). 8ö vi be n va nn ak az ok az as sz oc ia tí v ta rt al ma k, am el ye k az ed di gi ek né l ko nk ré ta bb ak és en ne k fo ly tá n cs op ort os ít ha tó k is . A cs op or to sí tá s sz em po nt ja i: vi sz on y az ig az sá gh oz , Is te nh ez , al á za th oz , an ya gi ja va kh oz , bé ke ss ég he z, sz ex ua li tá sh oz , he ly es be sz éd he z, mé rt ék le te ss ég he z, gy er me ki en ge de lm es sé gh ez , hit he z és a szeretethez. 2. Igazsághoz igazodás Di ka io s an na k az em be rn ek a ma ga ta rt ás a, ak i az ga zs ás ho z ig az od ik és el ha tá ro lj a ma gá t a me gt év es zt és t ől és a ha zu gs ág co l (2T 2,10.12;1K 13,6;R 2,3;3,5;E 5,9). 3. Istenhez igazodás Dikaios annak az embernek a magatartása, a. aki érti, keresi, érzi az Istent (R 3,11;1,31;F 1,9); b. aki dicséri az Istent (doxa, epainos - F 1,10); c. aki féli az Istent (R 3,13); d. aki nem gyűlöletes Isten szánára (theostügos - R 1,30); e. aki nem bálványimádó (eidólolatros - 1K 6,9); f. aki nem istentelen (asebeia - R 1,18;1Ti 6,11;T 2,12). 4. Alázat Di ka io s an na k az em be rn ek a ma ga ta rt ás a, ak i ne m gőgö s (h üp e réphanos, aladzón - R 1,30; authadés - T 1,7). 5. Anyagi javak Dikaios annak az embernek a magatartása, a. aki nem csalja meg embertársait (IK 6,8;2K 7,2;R 1,29;Fm 18); b. nem tolvaj (kleptos - 1K 6,9); c. nem harácsoló (pleonexia - R 1,29); d. nem kapzsi (harpagos - R 1,29); e. nem irígy (phthonos - R 1,29); f. nem tör tisztességtelen haszonra (aischrokerdés - T 1,7); g. vendégszerető (philoxenos - T 1,3); h. jótékonykodik (2K 9,9-10;R 1,31). 6. Békesség Dikaios annak az embernek a magatartása,
- 83 a.
ak it ől id eg en a vi sz ál y (e ri s - R 1, 29 ), a má si ka t bá nt al ma zá s (h üb ri st és - R 1, 30 ), a ha ra g (o rg il os - T 1, 7) , az in du la to ssá g (p lé kt és - T 1, 7) , a vé ro nt ás (R 3, 15 ), a gy il ko ss ág (p ho nos - R 1,29); b. aki a békességet keresi (eiréné - R 3,17;14,17;2Ti 2,22); c. aki tud szelí den bántal makat el szenvedn i (pr aü pathia - 1 Ti 6,11). 7. Tiszta szexualitás Dikaios annak az embernek a magatartása, a. aki nem parázna (pornos - 1K 6,9); b. aki nem házasságtörő (moichos - 1K 6,9); c. aki nem homoszexuális (malakos, arsenokoités - 1K 6,9); d. aki tiszta (semnos, agnos - F 4,3). 8. A helyes beszéd Dikaios annak az embernek a magatartása, a. aki nem álnoknyelvű (R 3,13); b. aki nem rágalmaz (loidoros - 1K 6,9); c. aki nem átkozódik és nem lamentál (ara, pikria - R 3,14); d. aki nem pletykálkodik (psithüsistés - R 1,29); e. aki nem ócsárol (katalalos - R 1,29); f. aki igazat mond (aláthés - F 4,3). 9. Mértékletesség Dikaios annak az embernek a magatartása, a. aki nem evésben-ivásban látja életének célját (R 14,17); b. aki nem részeges-iszákos (1K 6,9; T 1,7); c. aki önmegtartóztató (egkratés - T 1,8); d. aki bölcs és józan (T 1,8;2,12). 10. Gyermeki engedelmesség Di ka io s an na k a gy er ek ne k a ma ga ta rt ás a, ak i en ge de lm es ke di k a szüleinek (R 1,30;E 6,1). 11. Aki a hithez igazodik Dikaios annak az embernek a magatartása, a. aki a hűségre törekedik (1Ti 6,11;2Ti 2,22); b. aki a hitet megőrzi (2Ti 4,7); c. akinek a hit a páncélja (1T 5,8), a pajzsa (E 6,14); d. aki a hit harcát vívja (1Ti 6,12); e. aki kitartó (hüpomoné - 1Ti 6,11); f. aki kitartó a jó harcban, a futásban (2Ti 4,3). 12. Szeretet Dikaios annak az embernek a magatartása, a. aki elismeri mások értékeit (F 1,7); b. aki szeretetreméltó (prosphilos - F 4,8); c. aki a szeretetre törekedik (1Ti 6,11;2Ti 2,22); d. ak i ne k a s z er e t et e b őv e l k e d i k i s m e r e t b e n é s r á é r z é s b e n (F 1,9); e. akinek a szeretet a pajzsa (E 6,14 a 1T 5,8 alapján). E bősé ge s an ya go t ne m ak ar ta m rö vi de bb en ös sz ef og la ln i, me rt úg y go n do l ta m , ho g y e t e lj e s fe l so r ol á s k é ts é gt e le n ne é te sz i ma jd , ho gy a pá li ha rm ad ik lé pc sőj ű di ka io sü né ug ya nú gy ál ta lá no s fo rm ae ti ka i ál lí tm án ya az Or sz ág na k, mi ké nt a jé zu si di ka io sü né . A jé zu si és ós zö ve ts ég i et ik a le gk ül ön bö zőbb je ll eg ű me gn yi lv án ulá sa i ug or na k be - a bősé ge s fe ls or ol ás bi zo ny sá ga al ap já n - Pá l tudatába akkor, amikor a harmadik lépcső szintjén használja a dikaiosszócsaládot. Az is ny il vá nv al ó a fe ls or ol ás bó l, ho gy sz óc sa lá du nk Pá ln ál sem jelenti a iustitia legalis-t, azaz az igazságosztó, a büntető erőalkalmazást. A nem büntető, hanem az osztő igazságosságot egy
- 84 íz be n je lö li ná la sz óc sa lá du nk : az t kí vá nj a, ho gy a sz ol gá k ka p ják me g ur ai któ l az t, ami mé ltá ny os (K 4, 1) . Min den be n fe di teh át a harmadik-lépcsőjü dikaiosüné páli jelentése a jézusit. Sőt, va n Pá ln ak eg y sz in on im áj a, am el y mé g i ga zo lj a is a jé zu si an ya g vi zs gá la ta al ap já n vá la sz to tt fo rd ít ás t: is te nn ek te t sz és , is te nn ek te ts z ő, Is te nn ek te ts ze ni . Ez t ír ja ug ya ni s az ef ezu si ak na k: "A Vi lá go ss ág gy er me ke ik én t vi se lk ed je te k; a vi lá go s s á g g y ü m ö l c se a teljes j ó s á gb an , d i k a i o s sü n é b en és i g a z s á gb a n ny il vá nu l me g, mi nt ak ik me gi té li te k, ho gy mi az , am i -na gy on is te ts z ő (e u- ar es to s) az Úr na k" (E 5, 9- 10 ). A fe nt i ös sz ef og la lá s, va la mi nt az im én t id éz et t he ly al ap já n Pá l sz el le mé be n is mo nd ha t juk: di ka io s di ka io sü né di ka io un dikaiousthai =
= Úrnak tetsző, Krisztusnak tetsző, = Úrnak tetszés, Krisztusnak tetszés, = Úrnak, Krisztusnak tetszővé tenni, Úrnak, Krisztusnak tetszővé lenni.
1. Isten dikaios-magatartása Miként a jézusi tanítás, úgy a páli tanítás is alkalmazza a ki ny il at ko zt at ás né pé ne k e le gá lt al án os ab b fo rm ae ti ka i ál lí tm á ny át , a di ka io s - vo lt ot az Is te nr e is ! Jé zu s is is te nn ek te ts zővé tétetett a Lélek által (1Ti 3,16). Az t ké rd ez zü k, ho gy mi az Is ten di ka io s - ma ga ta rt ás án ak a ta rta lm a. A jé zu si ta ní tá s sz er in t Is te n cs ak fe lt é te le az em be ri ká rh oz at na k, mi ma gu nk ít él jü k el ma gu nk at (K ID 36 c nu m) . Pá l vi szon t azzal ak arja kiem elni a kr isztus esem ényben rajt unk megkön yö rü l ő, b en n ün k et me ga j án d ék o zó Is te n ne k jó sá gá t és sz e re t et ét , hog y az ; Ádám utá ni lét - szi tuá ció ban a kár hoz at egy ete mes fen yeg eté sé t, a Kr is zt us ut án i lé t -sz it uá ci ób an pe di g az eg ye se ke t fe ny ege t ő ká rh oz at ot ol ya sv al am in ek te ki nt i, am i ne m cs or bí tj a Is te n di ka io s - vo lt át . Az t ké pv is el i, ho gy Is te n fe dd he te tl en sé gé t ne m ve sz él ye zt et i az , ho gy a bűn ha ra go t, s a ha ra g az el ka rh oz ta tá s sz án dé ká t vá lt ja ki Be lőle . Ho gy a b űnö ke t el kö ve tők mé lt óa k a h a l á l ra , ez Isten d ik a i os r e n d e l k ez é s e -. ör v é n y e ( d i ka i óm a - R 1, 32 ). Pá l ön ma gá ho z, Is te n ti tk ai na k hi rd et őjé he z mé lt at la n "e m be ri be sz éd ne k" te ki nt i mé g a ké rd és fe lv et és t is , ho gy va jo n ne m cs or bu l- e Is te n di ka io s- vo lt a an na k kö ve tk ez té be n, ho gy rá nk ho zz a ha ra gj át . Az ér t ne m cs or bu l, me rt a fe nt i di ka ió má t Is te nn ek a ma ga Is te n vo lt áb ól fo ly óa n ér vé ny es ít en ie ke ll (R 3. 5 -6) . Az Is te n sz ük sé gk ép pe n bí ró ; és ha bü nt et , ha j ut al ma z - mi nd en ké pp en di ka io s (2 Ti 4, 3) . Ug ya ní gy az üd vö ko nó mi ai ki vá la sz tá s sí kj án sz ük sé gk ép pe n ad ód ó is te ni sz em él yv ál og at ás se m cs or bí th at ja Is ten dikaios-voltát (R 9,13). Ha ne m le tt vo ln a Pá l sz ám ár a pr ob lé ma , ho gy mi ké nt fé rh et össze harag és elkárhoztatási szándék azzal az Istennel, akinek a sz er ez te té ről Pá l hi mn ik us ih le te tt sé gg el be sz él , ak ko r al ig ha ve tte vo ln a fe l is mé te lt en ez t a ké rd és t. A pá li is te nk ép en ur al ko dó ké tf él es ég , am el y sz er in t Is te n mi nd en ki t b űnö ss é te tt , má sf el ől pe di g mi nd en ki t is te nn ek te ts zővé te tt (R 5, 19 ), Íl y mó do n te tt en - ér he tő Is te n di ka io s -vo lt án ak a ta rt al má ba n is . Is te n di ka io s mi nt bí ró ; és di ka io s - mi nt be nn ün ke t is te nn ek te ts zővé te vő is . Nemcsa k az el őbb it , ha ne m az ut ób bi t is ny om at ék oz za : az ér t te sz i fi át eng es zt el ő ál do za tt á, ho gy ne mc sa k mi , ha ne m Ön ma ga is , az Isten is dikaios legyen ezáltal (R 3,25). Talán ide is lehet al. ka lm az nu nk a. "m en ny iv el in ká bb " (R 5, 9. 10 .1 5. 17 ) ki té te lt : Is te n ak ko r is di ka io s, ha ké sz el ká rh oz ta tn i mi nk et , de me nn yi ve l in ká bb di ka io s ak ko r, am ik or Fi át ad ja ér tü nk az ér t, ho gy Is te nn ek -tetszőkké tegyen minket.
- 85 m.
a fordítás problémája Sz óc sa lá du nk jé zu si an ya ga is , pá li an ya ga is hí ve n fo rd ít ha tó az is te nn ek te ts zé s, te ts z ő, te ts zővé le nn i és te nn i sz av ak ka l. Mi ve l az al ét he ia ne m fo rd ít ha tó má sk ép pe n, cs ak az "i ga z sá g" sz óv al , az ér t ál la nd ó fé lr eé rt és ek et sz ül , ha sz óc sa lá du nk sz en tí rá si fo rd ít ás ai ba n, to vá bb ra is ra ga sz ko du nk az "i ga z, ig azsá g, me gi ga zí ta ni , me gi ga zu ln i" ki fe je zé se kh ez . Eg y új ma gy ar es et le g ök um eni ku s - sz en tí rá sf or dí tá s es et én mi nd en ké pp en sz ük sége s vo ln a me gt al ál nu nk a mó do t, ho gy a ké t sz óc sa lá d fo rd ít ás a sz ab at os an kü lö nb öz zé k eg ym ás tó l, s ez ál ta l a sz en tí rá s ma gy ar ol va só ja e ké t eg ym ás tó l ol y an ny ir a kü lö nb öző fo ga lm ak at hord oz ó sz óc sa lá do t me gk ül ön bö zt et he ss e és az on os ít ha ss a a gö rö g er ed et i me gt ek in té se né lk ül is . Je le nl eg , a má ig ér vé ny es ül ő fo rd ít ás i gyakorlatban nincs módja olvasónak erre. n.
A páli ujdonság és a Jézusi mérce Al ig ha ké ts eg es , ho gy az aj án dé kb a ad ot t is te nn ek te ts zé s fo ga lma be ls ő el le nt mo nd ás t ho rd oz ma gá ba n. Az öt ok os sz űz ol aj at ne m ad ó "s zí vt el en sé gé ne k" ma gy ar áz at át ab ba n ta lá lt uk , ho gy az ad ás ai nk at , tö rv én yt el je sí té sü nk et , sz er et et ün ke t je lk ép ez ő ol aj ne m ad ha tó od a (K IO 54 e) . Az is te nn ek te ts zé st a jé zu si ta ní tá s al ap já n Is te n ne m ad ha tj a, me rt a te ts zé s al ap já t ké pe ző em be ri ma ga ta rt ás t az em be r ho zz a lé tr e és ez ne m is ad ha tó , és e1 se m ve he tő. Ez a ma ga ta rt ás - a sa já tu nk . Ha mé gi s el ve he tő le nn e, ha még is od aa dh at ó le nn e, ak ko r bá bj át ék le nn e az eg és z em be ri tö rténe le m: me gm en t ődi k, ak it Is te n me gm en t; ne m me nt ődi k me g, ak it Isten nem ment meg. Jé zu s el le nf el ei is , Pá l el le n fe le i is - a fa ri ze us ok vo l ta k, ak ik jó l tu dt ák , ho gy tö rv én yt el je sí té sü kk el ke ll be sz er ez ni ma gu kn ak az ol aj at , kü lö nb en ne m fo gn ak te ts zen i az Is te nn ek . Jézu s ke vé sn ek ta lá lt a az ol aj uk at (M t 5,20 , ). s a me ta no iá t kí ná lt a fe l ne ki k ol aj- gy ar ap ít ó es zk öz ké nt - tö bb ek kö z ött a vá mo sr ól és a farizeus ról szóló példab eszédébe n is (L 18,9 -14). Pál nem te kintette elégtele nnek a fari zeusok olaj át (F 3, 5- 6;Cs 23,6;2 6.5). Bö sé ge s ol aj te rm és ük et az on ba n mé gi s ve sz te sé gn ek és sz em ét ne k te ki nt et te (F 3, 8 - 9) . A Kr is zt us ho z ne m cs at la ko zá su ka t te ki nt et te bot rá nyosna k, mert így cs ak sajá tmaguk sz erezte olajjal rendel kezte k, és ne m ré sz es ül te k a ka po t t, az át er ed ő is te nn ek te ts zé sb en . Nem az olaj okat vi tatja, hane m a lámpáj ukat, amely né lkül semm ire se m me nn ek az ol aj uk ka l. Az át er ed ő is te nn ek te ts zé s - a lá mp a, a melyhez nagyon kell az olaj, de az olaj lámpa nélkül csak szemét. Jé zu s ez t a "l ám pá t" az I st en től me gt er em te tt em be r bi rt ok ána k tu dt a. Pá l ez t a lá mp át a Go lg ot a ál ta l lé tr ej övő uj ra te re mt ődé sü nk er ed mé ny én ek go nd ol ta . A te re mt és ál ta l bi rt ok ol ju k -e a lá mp át ? A ke re sz th al ál ál ta l bi rt ok ol ju k- e ez t a lá mp át ? Jé zu s az első kérdés re mo nd igen t. Pá l a másodi kra. Jézus taní tása szerin t az em be ri sé g Ád ám b űne kö ve tk ez té be n ne m ve sz ít et te el ez t a lá m pá t. Pá l ta ní tá sa sz er in t el ve sz ít et tü k, s a ke re sz th al ál ba n új ra me gk ap tu k. A di ka io sü né to u th eo u pá li fo ga lm a va ló já ba n ne m je le nt má st , mi nt ho gy Kri sz tu s ut án új ra ér té ke lh et ővé vá li k az em be ri ma ga ta rt ás , új ra ha sz ná lh at óv á vá li k az em be ri ma ga ta rt ás álta l sz er ez et t ol aj . Mi ve l Jé zu s a Kr is zt us előtt i em be r cs el ek ed ete it is ol aj na k te ki nt i, ez ér t ne m vo lt sz ük sé ge a pá li di ka io sü né to u th eo u fo ga lm ár a. Pá ln ak sz ük sé ge vo lt re á, me rt az eg ye te me s em be ri bűn -sz it uá ci ó, az is te ni ha ra g és az el ká rh oz ta tá si szándé k gond olati kons trukci ójának alapjá n állv a a dikaio süné tou theou, az ajándékba adott, áteredő istennektetszés fogalmával tet-
- 86 te az egész emberiséget az Isten számára választ ott és elfogad ható néppé. o. A dikaiosüné tou theou történelmi következményei Ennek az újdonságnak - elsősorban Agoston konzseniális megérté se fo l yt á n - m e ss ze m en ő k ö v e t k e z m é n y e i t á m a d t a k . M a s s a damnata-vá lett a Jézus-előtti emberiség egésze és a keresztségig (vágykeresztségig) el nem jutó jézusutáni emberiség is. Az Ágostonnal konzseniális 16. sz-i. hitújít ás pedig elemeire szedve a páli három lépcsőt, és az első kettőt abszolutizálva is, elbizonytalanodást vitt be követőik-híveik lelkébe cselekedeteik értékét ill etően. A Tre ntó i Zsi nat meg őriz te - a páli lép csőkről ugy an nem beszélve - a páli lépcsők egységét és egyensúlyát, de mégis reáá llt a Pál -vette alapr a, és fel sem merül t benne a gondolat, hogy a páli krisztusesemény értelmezés nem az egyetlen lehetséges értelmezés, és semmiképpen sem azonos a jézusi önértelmezéssel. Amikor ez utóbbira Loisy abbé a századfordulóban rámutatott, X.Pius a Lamenta bili kezdetű dekrétu mának (1907. jul. 3.) 38. pontjá ban modernista tévedésnek állította, "hogy a Krisztus engesztelő ha lá lá ró l sz ól ó ta n ne m ev an gé li um i, ha ne m cs ak pá li ". Ho gy Loisy -nak volt igaza és hogy X.Pius volt az, aki tévedet t, az ma már teológiai közhely nek számít, bár a Tanítóhivatal a Lamentabili egyetlen tételét sem vonta vissza. A keresztény hit-egységnek a Szentlélek irányítása és Péter koordináló szerepe mellett van egy még alapvetőbb feltétele: a jézusi taní tás primá tusán ak rende ző elve. A Szent lélek irány ítasa ala tt szó lna k a pró fét ák az Ó és Újs zöv ets ég ide jén egy ará nt, mind a mai napig. Jézus az Ószövetséget válogatásokkal és ellenvélemények megejtésével a maga tanításához rendezte. A Szentlélek irá nyí tás a és Pét er koo rdi nál ó sze rep e ala tt élő Jéz us-tan ítv ányok nak az idők végezetéi g ugyan azt kell tenni ök, amit Jézus is tett. Isten újszövetségi új népének a tagjai által megfogalmazott próféciákat a hívők összességét alkotó egyháznak rendre oda kell igazí tania a jézus i tanít áshoz . A pünkösdko r elhan gzó prófé ciák tól kezdődően az idők vége zetéig elhan gzó újsz övets égi prófé ciákig mindet, Pál próféciáit is. A Lélek ugyanis nem számolja fel a prófétá k egyéniségét, s ezért próféciá ikban rendre érvénye sülnek a sze mél yek hez és kor okh oz köt ött saj áto ssá gok és kor lát ok. Az Egyház Krisztus életében és tanításában kapta meg azt a mércét, amel yhez mind enkit és minde nt minde nkor oda kell igazí tania . Ez alól Pál és a páli tanítás sem lehet kívétel. 12. MEGMENTÉS a. Megmentés mitől? Az emberi élet veszélyeknek kitett létezés . Az embernek igénye van, hogy legyőzze ezeket a veszélyeket. Az ember nem érzi magát elég erősnek e veszélyek legyúrására. Mivel a választott nép önma gát Isten népén ek tudta, azt kíván ta, hogy Isten ments e meg őt, mentődjé k meg , Ist en biz tos íts a nek i a meg men tés t-meg men tődést, legyen Isten az ő Megmentője (sódzein, sódzesthai, sótéria, sótério s, sótér). Ezek a kifejez ések az Úsz-ben 176 ízben fordulnak elő, meglehetősen egyenletes elosztásban. Az 1466-ban írt Müncheni Kódex a Máté evangélium 14 előfordulásából tizet az "üdvö zít" , hármat a'"me gviga sztal " (=me ggyóg yul Mt 9,21.22.23), egyet pedig a "megszabadít" (Mt 27,49) szavak
- 87 kal fordít. A szóbanforgó görög kifejezéseknek nagyon hamar kialakultak a magyar megfelelői: üdvözít, üdvözül, üdvösség, Üdvözítő. "Mert Ő üdvözejti Ő népét ő bűnüktől" mondja az Úr angyala Józsefnek (Mt 1,2 1); "Üd vöz íts ed tem aga dat , ha Ist enn ek Fia vag y" - mondják a járókelők a keresztrefeszített Jézusnak (Mt 27,40). "Az üdvözben az elavult id, üd, egy - 'egészséges; magasztos; szent; kitűnő' stb . me llé kné v rej lik , s ez val ame ly tör ök nye lvb ől kerül t a hon fog lal ás el őtt, vö. pl. ujg ur adg ü' kiv áló , jó' ... " (Bá rcz i G., Mag yar Szó fej tő Szó tár - Bp. 194 . 325 .la p). Egy ház (id-ház ), ünn ep (id -nap ) min der re a má r elh alv ány odo tt tőre megy vissza. A jelen magyar nyelvben az üdítő, üdülő felüdíteni, üdü lni fel üdü lni , üdü lés sza vak mut atj ák az "üd vöz ' tov ább élését . A ker esz tén ysé gge l tal álk ozó mag yar ság a Kri szt us nev ébe n felkínált megmentést, az ezt felkínáló egyházat, s az Istennel találkozás kultikus napjait - mind ezzel a tővel igyekezett megmagyarázni magának: Krisztus felüdíti őt, az egyház ennek a felüdítésnek a szociológiai alakulata (ház), s az ünnepek ennek a felüdülésnek kitüntetett napjai. Népünk tehát nem arra figyelt, hogy miből-mitől menti ki őt Krisztus, hanem arra, hogy mibe menti őt bele, mit nyújt neki. Felüdülést nyújt neki "magasztos, szent" értelemben; mondhatnók: nemcsak biológiailag, nemcsak az immanens létben, hanem azon túl is, a transzcendenciában is, és súllyal - éppen abban. A görög szócsalád alapjelentése viszont élesebb fényt vet az emberi lét veszély eztetettségére ; arra, amiből a kimentést Isten től várja a hívő. A fentebb említett 176 hely vizsgál ata alapján a kinyilatkoztatás kultúrkörében élő ember életének négy veszélyforrását különböztethetjük meg egymástól: betegség, halál, politikai elnyomás, bűn, s ennek következménye: az örök Halál. b. Jézus megmentés-fogalma Jézu s megm enti a vérf olyá sos assz onyt , az elsz árad tkez ű embert, a jerikói vakot, a leprást - azok betegségéből (Mt 9,22;Mk 3,4; 5,34; 10,52 ;L 6,9;0.48; 17,19 ;18,4 2): "A hited üdvöz ített téged " - mon dja nek ik Jéz us köz épk ori mag yar for dít ásb an. Jéz us meg men ti Jai rus lán yát a hal ált ól (R 8,5 0), s Mag a is Aty jáh oz fordul, hogy mentse meg Őt attól (J 12,47). Jézus vállalta ezt a két-megmentés-tárgyat - betegségtől és haláltól. A harmadikat nem vállalta. Legalábbis szócsaládunkat, a megmentés funkcióját egy ízben sem alkalmazza a külső vagy belső politikai elnyomás veszélyeitől-szenvedéseitől való megszabadításra. Nem teszi ezt annak ellenére sem, hogy népének erre a megmentésre nem volt kevésbé igénye, mint a megmentés másik három tárgyára. Közhely szer ű igazság , hogy éppen ennek a harmadik megmentési funkciójának a nem vállalás következtében bizonyult népe számára pszeudomessiásnak. A Szűzanya hálaéneke, Simeoné, és méginkább Zakariásé pedig jól mutatja ezt az igényt. E három énekben öt ízben fordul elő szócsaládunk (L 1,47.69.71. 77;2.30). Az egybeválogatott ószövetségi helyekből egybefűzött énekek tisztán mutatják e szócsaládnak a Messiástól várt politikai tartalmát: megmentést ellenségeinktől, és mindazok kezétől, akik gyűlölnek minket... ledöntötte a hatalmasokat a trónról... látták szemeim üdvösségedet... népednek, Izraelnek dicsőségét...". A legegyértelműbb bizonyságot azonban a mennybemenetel tanui adják,
- 88 aki k ut ol só ké rdé sk én t Jé zu s e ki ha gy ot t me gm en té si fu nk ci ój ár a ké rd ez ne k re á: "M os ta ná ba n ál lí to d -e he ly re Iz ra el sz ám ár a a ki rályságot?" (Cs 1,6). De vá ll al ja Jé zu s a ne gy ed ik me gm en té s -tá rg ya t. A Jé zu s aj ká n le vő an ya g ké t-ha rm ad ré sz e er re vo na tk oz ik . Lu ká cs b űnö s as z sz on yá t a bűnö kt ől me gs za ba du lá s me nt i me g (L 7, 50 ). Az Él et re beme he té s fe lt ét el ei t ne m vá ll al ó ga zd ag if jú (M t 19 ,2 5; Mk 10 ,2 6; L 18 ,2 6) , a Jé zu s ál ta l me gk er es et t el ve sz et te k (L 19 ,1 0; Mt 18 ,1 1), Za ke us (L 19 ,9 ) me gm en tődé se - má r az ör ök "m eg me nt ődé s" (M k rö vi d zá ra dé ka ). Am i a zs id ók tó l va n (J 4, 22 ), am in ek a fe lt ét el e a hit és a keresztség (Mk 16,16;L 8,12), amiért Jézus tanít (3 5, 34 ), am in ek Jé zu s az aj ta ja (J 10 ,9 ), am ié rt a vi lá gr a jö tt (L 9, 56 ;J 3, 17 ;1 2, 47 ) - az mi nd ez t a ne gy ed ik me gm en té s- tá rg ya t célozza. Ol ya nn yi ra vá ll al ja ez t a ne gy ed ik et , ho gy pr ob le ma ti ku ss á vá li k, ho gy me nn yi re vá ll al ja az el só ke tt őt. Úl dö zé se k kö zö tt ke ll öv éi ne k mi nd vé gi g ál lh at at os na k ma radn io k, ho gy me gm en tődj ene k (M t 10 ,2 2; 24 ,1 3; Mk 13 ,1 3) . A ne m- bi ol óg ia i tá rg yú ör ök me gm entődé s Jé zu s sz av ai ba n ko nt ra bi ol óg ia i je ll eg et ka p: "H a va la ki me g ak ar ja me nt en i él et ét , az el ve sz ít i; ak i pe di g el ve sz ít i él etét énértem, az megtalálja" (Mt 16,25;Mk 8,25;L 9,24). Ol ya n fe lt ét le n el sősé ge t ka p Jé zu s ta ní tá sá ba n és él et éb en ez a ne gy ed ik me gm en té si ta rt al om , ho gy a me gm en té s ké t me g ne m ta ga do tt ta rt al ma is fü gg és be ke rü l t őle . A Go lg ot a fe lé ve ze tő életút Jézus tanításában a vállalt megmentési tartalmak nincsenek me ll ér en de lé sb en . De ha ez íg y va n, ak ko r fe lm er ül a ké rd és : le he t- e jé zu si me gm en té s an na k az em be rn ek a sz ám ár a, ak i a fe ls o rolt ve szélye ztetet tségek ben él, és aki term észe ténél fogv a ké pte le n ki ir ta ni ma gá bó l a fe ls or ol t me gm en té si ig én ye ke t? A vá la sz t Jézus "é let" (d zóé) és "ország" (basil eia) fo galma ad ja meg. Mind a ke tt ő im ma ne ns é s tr an sz ce nd en s ta rt al mú . Az ö rö k me gm en tődé s időben is val ósu ló, de csa k az id őn túl te ljess é vál ó meg men tődés . A Jé zu s ál ta l fe lk ín ál t me gm en t ődé s ne m cs ak ve rt ik ál is , ha ne m hori zo nt ál is ir án yú is . A fe lk ín ál t me gm en tődé st el fo ga dó em be r a sze ret et éle tfo rmá ját fog adj a el, ame ly kiv áló bb mód on biz tos ítj a a z e m b e r s z á m ár a a z e l s ő h á r o m v es z é l y e z te t e t ts ég b ől k i m e n ek ülé st , mi nt az a fa jt a me gm en té s, am el yre a Sá tá n fe ls zó lí to tt a Jézu st a pu sz tá ba n, mi nt az , am el ye t el ak ar fo ga dt at ni Jé zu ss al a pu sz tá ba n me gv en dé ge lt öt ez er fé rf i, és mi nt az a me gm en tődé s, amel yre von atk ozó an az é gi jel et kív ánt ák Jéz ustól. Nev ezz ük ezt a Jé zu st ól el ut as ít ot t ut at di re kt me gm en té sn ek . A di re kt me gm en té se k cs ődj ét ől ha ng os a tö rt én el em . Jé zu s ko rá ba n is ha ng os vo lt már: "akik helyettem jöttek, mind tolvajok és rablók..." ( J 10, 8). A sze ret et ind ire kt útj át kín álj a fel Jéz us meg men tés kén t, s tudja, hogy ez az indirekt út menti m eg, gyógyítja meg (megvi gasz), azaz ez te szi ví g - gá az em bert; s ezér t mondja a fe l kí ná lt in di re kt ut at jó hí rn ek - ör öm hí rn ek . A jé zu si me gm en té sn ek nem kise bb a cé lkit űzé se , mi nt az em be ri sé g ki ir th at at la n ál ma : a sz el id ek ör ök li k a fö ld et . Az "é let" , az "o rs zá g" - Jé zu s ta ní tásá ba n - al ap ve tően id őbe li- im ma ne ns va ló sá g is , am el y be le nő a ma ga id őtl en fo ly ta tá sá ba . A jé zu si "I st en Or sz ág a" ne m eg ye nl ő a "menny országga l " ; a me nn yo rs zá g cs ak fo ly ta tá sa és ki vi rá gz ás a Is ten földi Országának (KIO 119 num).
- 89 c. Pál és a megmentés szócsaládja A szócsalád az alábbi kifejezéseket tartalmazza:
sódzein sótér sótéria sótérios
= = = =
megmenteni megmentő (főnév) megmentés megmentő (melléknév)
relatív gyakorisági mutató
Úsz
Pál
102 24 45 5
29 12 18 2
31 2
176
61
33
1
1.4
Jézus ajkán
0.8
Az első két levé lben öt ízbe n, a háro m nagy levé lben össz esen 27 ízben, az E-ben és F-ben összesen 9 ízben, a pasztorális levelekben 20 ízben találkozunk szócsaládunkkal; három levél (G, K és Fm) nem tartalmazza szavainkat. A rgym-ből láthatóan Pál ezt a műkife jezés csal ádot is vala mivel sűrűbben használ ja, mint az Úsz többi könyvei; és sűrűbben kerül elő nála, mint Jézus ajkán. Lukács is tanúsítja, hogy a páli igehirdetés használta szócsaládunkat. Az az ige, amelyet Pál a pizidiaiaknak az első missziós úton hirdetett, "a megmentődés logosza" (Cs 13,26), mert arról beszél, hogy "Isten elővezette Izrael számára Jézust megmentőül" (Cs 13, 23) . A más odi k út sor án a fil ipp iek is úgy tud ják , hog y Pál és társa i "a Mag asság beli Isten szolg ái, akik a megme ntődés útját hirdetik nekünk" (Cs 16,17); úgyannyira, hogy a városi börtönőr is ezt kérd ezi Pálék tól: "Mit kell tenne m, hogy megme ntődjem?". Pál válasza a második lépcsőre mutat: "Higgyél az Úr Jézusban és megmentődöl" (Cs 16,30-31). Mit értett Pál az Ó- és Újszövetség e nélkülözhetetlen fogalmán, a megm entésen ? A Korintusból írt els ő két levelében a megm entődést a Pál álta l elmo ndott (1T 2,16) igazság (2T 2,10) közvetí ti. Mi ennek a megmentődésül szolgáló páli igazságnak a tartalma? Az, hogy "Isten nem haragra rendelt minket, hanem a megmentődés meg sze rzé sér e a mi Úru nk Jéz us Kri szt us ált al, aki meg hal t értünk" (1T 5,9-10). Pál hálát is ad a tesszaloniki-beliekért, hogy "Isten kiválas ztotta őket... a megmentődésre... az igazság ban való hit által" (2T 2,13). Szól még Pál egy felveendő sisakról is, amely a megmentődés reményét jelképezi (1T 5,8). Ez az öt megnyilatk ozás egyé rtel művé tesz i, hogy szóc salá dunk Pál írói pály ájának kezdetétől fogva a páli koncepciót hordozza: az öt megnyilatkozás az első két lépcsőről beszél: Jézus kereszthalála és hitünk ment meg minket, amely megmentődés a jövőben következik be - nyilvánvalóan a feltámadásban. A Gala ta levé l nem, de a harm adik miss ziós út több i (hár om nagy) levele már ismét használja szavunkat. Aki közvetíti a megmentődésről szóló tanítást, Pál azt is megmentőnek nevezi: a keresztény házastárs megmentheti pogány házastársát (1K 7,6), és az obszervancia-kérdésben tanusított rugalmas magsatartásával Pál is megmen tet t val aki ket (1K 9,2 2;1 0,3 3). A meg men t ődés re itt is a jövőben kerül sor: "Jézus napján" (1K 5,5). Jézus keres zthal ála ment meg minke t. Lukác stól értes ülünk , hogy Pál Athénben nem a "maga evangéliumát" adta elö, hanem az athé niek "ism eretl en isten ének" igyek ezett pozit ív tarta lmat adni, mégpedig athéi és filózófus eleganciával, azaz a "szó bölcsességéve l" (1K 1,17). Athénb an a R első két fejezetének felfok ozot tan pelagiánus szellemében szólt, és Krisztus keresztjének isten-
- 90 ne kt et sz ővé te vő, me gm en tő er e jé ről ne m be sz é lt . Lu ká cs tó l t ud j u k , h og y en n ek a m ód s z e rn e k n e m vo l t s i k er e ( C s 1 7 , 27 - 34 ) . At hé nb ől Ko ri nt us ba ér ve , a ko ri nt us i zs in ag óg áb an mó ds ze rt vá l to zt at ot t (C s 18 ,4 ): vi ss za té rt a ma ga ev an gé li um áh oz , me rt úg y ér ez he tt e, ho gy at hé ni si ke rt el en sé gé ne k az vo lt az ok a, ho gy ne m a "K ri sz tu s ke re sz tj év el " (1 K 1, 17 ) fo gl al ko zo tt . At hé nb en fé lt el őjö nn i ez ze l a té má va l. At tó l fé lt , ho gy os to ba sá gn ak (m ór ia ) ta rt já k ma jd ev an gé li um át (1 K 1, 18 ). Ko ri nt us ba ér ve és ho nf it ársa ir a ta lá lv a, le gy őzi ez t a fé le lm ét , és el ve ti az At hé nb en alkalmazott filozófiai megközelítés (sophia) módszert (1K 1,20-1). A vi lá g bö lc se ss ég e he ly et t Is te n bö lc se ss ég ér e ép ít , és a fi lo zó fi a sz av a he ly et t bá tr an mo nd ja a "k er es zt ne k a sz av át ", ame ly et a vi lá g bö lc se ss ég e bo lo nd sá gn ak ta rt ha t ug ya n, de az ér t az mé gi sc sa k Is te n er ej éről ad ér te sí té st . Mi be n ál l ez az is te ni er ő? A me gm en té sb en : "T et sz et t Is te nn ek , az (I st en bö lc se ss ég ét ta rt al ma zó ) ig eh ir de té sn ek (a ke re sz ts za vá na k) a bo lo nd sá ga ál ta l meg me nt en i a hí v őke t" (1 K 1, 21 ). Ám le gy en ez bo lo nd sá g a vi lá g ok os ai- fi lo zó fu sa i sz ám ár a, ak ik en ne k kö ve tk ez té be n me gm en tődé s he ly et t el is ve sz ne k, de a "m eg me nt őd ők sz ám ár a" ez a bo lo nd sá g mé is cs ak me gm en t ő er őt kö zv et ít (1 K 1, 13 ). Mi t ak ar Pá l mo nd an i ez ze l a " `b ol on ds ág ga l" ? Az t je le nt i ez a bo lo nd sá g, ho gy Jé zu s me gh al t " erőtl en sé gből" (2 K 13 ,4 ); az t, ho gy fe lf es zí te tt ék , me rt ha gy ta ma g át ? Ez t is , de ne mc sa k ez t. Pá l go nd ol t Is te n er őtl en gy en ge sé gé re is , de go nd ol t en ne k az er ei ér e is : "I st en gy en ge sé ge erőse bb az em be re kn él " (1 K 1, 25 ). Mi en ne k az er őne k a ta rt al ma? Úg y te ts zi k, ha gy az át er ed ő is te nn ek te ts zé s! En ne k az erőne k a sz ín e el őtt ug ya ni s se mm iv é vé li k mi nd en em be ri ér té k, me gszűni k mi nd en em be ri di cs ek ed és i al ap (v ö. 1K 1, 26 -3) . Ah og ya n a vá la sz to tt né pn ek ni nc s mó dj a di cs ek ed ni e a ma ga cs el ek ed et ei ve l a b ü s z k e p o g á n y v i l á g n a k s i n c s : " N e d i c s e ke dj ék eg ye tl en em be r se Is te n előtt " (1 K 1, 29 ). 'Mié rt ? Az ér t ne di cs ek ed jé k, me rt eg ye dü l "I st en től va n" (e x au to u - IK 1, 30 ) az , am iv el az em be r di cs ek ed he tik . 'Mi va n az Is te nt ől? A pá li lc té te l ig az sá ga . Az , ho gy "t i Kr is zt us Jé zu sb an va gy ok , ak i sz ám ot okra Istentől va ló Bö lc se ss ég gé , Is te nn ek te ts zé ss é le tt " (1 K 1, 30 ). Ez a pá li lc té te l, ez az Is te nn ek - gy en ge sé g ál ta l me gm ut at ko zó er ej e. Ez az a bo lon ds ág (= is te ni bö lc se ss ég ), am el ye t a Sá tá n nem látott át és botorul keresztrefeszítette Jézust (1K 2,9). Ez a ta rt al ma anna k, ho gy a ko ri nt us ia k me gm en tődn ek a Pá l ál ta l hi rd et et t ev an gé li um igé je ál ta l (1 K 15 ,1 -2) ; és ez az az ig e, am el ye t Pá l a je ru zs á le mi ek re - pr ob le ma ti ku s jo gg al ! (5 b nu m) - hi va tk oz va íg y fo g al ma z me g: " Kr is zt us me gh al t bü ne in k (e ltü nt et és én ek ) cé lj áb ól " (1 K 15 ,3 ). Ez az az al ap , am el yr e az em be rn ek ép ít en ie ke ll ; az az Jé zu s kr is zt us ra (1 K 3, 10-1) , ha me g a ka r me ntődn i. Ha hi tv án ya t, el ég he tőt ra ku nk is re á er re az al ap ra , ak ko r is me gm en tődü nk , bá r "m in te gy tűz ál ta l" (1 K 3, 15 ). .. amely tűznek a tartalma felette problematikus. A Má so di k Ko ri ntu si le vé lb en már cs ak öt íz be n ta lá lk oz un k szavai nkkal. Azért vi rradt fe l a kori ntusia kr a a "meg ment ődé s na pja " (é rt sd : id ej e - 2K 6, 2) , me rt Is te n Jé zu st "b ún ne te tt e, ho gy mi Is te n di ka io sü né -je le gy ün k Jé zu sb an " (2 K 5, 21 ). Is te n di ka io sü néje le nn i Jé zu sb an , ez ug ya na zt a go nd ol at ot fe je zi ki , mi nt a z a megfogalm azás, hogy Jézus let t a m i dikaiosüné nk (vó. 1K 1, 30 ). Így az tá n, ak i ez t a tu dá st ar ta lm at (g nó si s - 2K 2, 14 ) hi rde ti , az "K ri sz tu s jó il la ta .. . a me gm en tődők kö ré be n" (2 K 2, 15 ). Az ez t a ta ní tá st hi rd ető Pá ln ak a ta ní tá sé rt el vi se lt sz en ve dé se i is a korintusiak megmentődését szolgálja (2K 1,6).
- 91 Az ed di gi ek be g a 2K bi zo ny sá ga me ge gy ez et t az el őző le ve lé ve l. De új mo zz an at ot is ta lá lu nk : bűnb án at un k is sz ol gál j a a me gme ntődé sü nk et : "a z Is te n sz er in ti sz om or ús ág me ta no iá t, ez pe di g me gm en tődé st sz er ez " (2 K 7, 10 ). Az ér t ú j mo zz an at ez , me rt az ed di g lá to tt he ly ek en ki zá ró la g Kr is zt us a me gm en tődé sü nk sz er zője , de a bűnb án at em lí té sé ve l im má r a ma gu nk em be ri cs el ek ed et ei is sz er ep et ka pn ak me gm en tődé sü nk lé tr ej öt té be n. Il y mó do n a Kr is ztu st ól sz ár ma zó me gm en tődé sü nk (h et er os zó té ri a) me ll et t Pá l is me ri a sz em él ye s em be ri ma ga ta rt ás bó l fa ka dó me gm en tődé st (a ut os zó té ri a) is . Te rm és ze te se n ne m ön ál ló an , ha ne m cs ak ha rm ad ik lé pc sőként reáépülvén a heteroszótáriára. d.
A Római levél bizonysága A Ró ma i le vé l a Pá lt ól ne m sz ég ye lt ev an gé li um er ej év el ke zdi az ér de mi tá rg ya lá st (R 1, 16 ): az ev an gé li um ug ya ni s tu dó sí t ar ró l az át er edő is te nn ek te ts zé sr ől, am el y is te nn ek az ir án tu nk ta núsí to tt h űsé gé ből fo ly ó aj án dé ka sz ám un kr a (R 1, 17 ). Ez a me gka po tt át er edő is te nn ek te ts zé s je le nt i az ev an gé li um me gm en tő er ejé t. En ne k ki fe jt és e íg y tö rt én ik : mi ve l "i st en ne kt et sz őkk é te tt mi nk et Jé zu s ha lá la , ez ér t me g is fo gu nk me ntődn i Ál ta la a ha ra gtól" (R 5,9). Ez a fenyegető harag nem árthat nekünk, hiszen már is te nn ek te ts zőkk é le tt ün k. Az ér t let tü nk il ye ne kk é, me rt "F iá na k ha lá la má r ös sz eb ék ít et t mi nk et Is te nn el , s íg y ös sz eb ék ít et t álla po tu nk ba n be le fo gu nk me ntődn i Fi a él et éb e" (R 5, 10 ). Fi gy el jü k me g, ho gy Pá l az el ób b (R 1, 16 - 7) eg ye nlősé g je le t te tt a me gm en tődés és az áteredő istennektetszés közé; most (R 5,9-10) viszont is te nn ek te ts zé sü nk ne k kö ve tk ez mé n y e a me gm en t ődé s. - Mi nd ez az elsőlépcsőjű megmentődésről tudósít. De a másodi k lépcs ő hit -feltétel is szükséges a m e g m e n tőd é s he z: "h a sz ád da l Jé zu st Ú rn ak va ll od , ha hi sz ed sz ív ed be n, ho gy Is te n fe lt ám as zt ot ta őt a ha lá lb ól , ak ko r me gm en tö dől ma jd .. ." ; ah og ya n Jo el pr óf ét át is id éz ve mo nd ja : "m in de nk i, ak i ma jd se gí ts ég ü l hív j a a z Úr ne v ét , m eg m en t őd i k m a j d " ( R 1 0 , 9 ; J o e l 2 , 7 ; R 10 ,1 3) . A sz áj me gv al ló és a sz ív hí vő te vé ke ny sé ge , va la mi nt az Úr ne vé ne k se gí ts ég ül hí vá sa - mi nd ez t a hi t- fe lt ét el t je lö li k, am el y sz ük sé ge s az is mé t pá rh uz am ba te tt is te nn ek te ts zé sh ez és me gm en t ődé sh ez : "S zí vv el hi sz ün k ug ya ni s a di ka io sü né (e ln ye ré séne k) cé lj áb ól , és sz áj ja l te sz ün k va ll ás t a me gm en tődé s (e ln ye ré sének) céljából" (R 10,10). A R tö bb i el őfo rd ul ás ai ba n ar ró l ér te sü lü nk , ho gy a jö v őbe n Izrael is megm ent ődi k (R 9, 27 ;1 0, 1; 11 ,1 4. 26 ); to vá bb á ar ró l, ho gy a me gm en tődé s a jö vőbe n - Kriszt us má sodik eljö vetele kor - perfek tuálód ik. A kere szthal ál el vb en már ugya n megmen tett minket , de a je l en b en e z a me g me n t őd é s m é g c s a k r e m é n y b e l i . E r r e a r é s z i n t mú lt id ejű, ré sz in t jö vőid ej ű me gm en t ődé sr e ut al ez a ki je le nt és : "r em én y sz er in t le tt ün k me gm en tv e" (R 8, 24 ). Ez a jö vő te rm és ze te se n kö ze le di k. Pá l az za l bízt at a tö ké le te sí te tt tö rv én yt je le nt ő sz er et et va ló sí tá sá ra (R 13 ,9 - 10 ), ho gy "m os tm ár kö ze le bb va n a megmen tődé sü nk , mi nt am ik or hi nn i ke zd tü nk " (R 13 ,1 1) . A ha rm ad ik lé pc sőjü (a ut os zó té ri ás ) me gm en tődé sr e - cs ak kö ve tk ez te th et ün k eb ből az et ik ai bu zd ít á sb ól . A R- be n a me gm en tődé s sz in te ki zá ró lag heteroszótériás hangsúlyú! e.
A fogság levelei és a pasztorális levelek A fo gs ág bó l ír t le ve le k kö zü l cs ak az E és F ha sz ná lj a sz av u n k a t . A z e fe zu s i a k " hi t t e k a m e g m e n t őd é s e va n g é l i u má b a n
- 92 ( E 1 , 1 3 ) . H i t t e k a b b a n , h o g y " b á r b űn e i k m i a t t h a l o t t a k v o l t a k , Kr is zt us sa l eg yü tt él ővé le tt ek , aj án dé k fo ly tá n le tt ek me gm en tve " (E 2, 5) . A hi t má so di k lé pc s ője is ha ng sú ly t ka p a na gy on er ős ha ng sú ly ú el ső lé pc s ő me ll et t: "a já nd ék fo ly tá n le tt et ek me gme n tv e h it ál ta l; és ez ne m t ől et e k va n a z Is te n aj á nd é ke , ne m cs el ek ed et ek ből" tö rt én t (E 2, 8) . Ne m mi me nt jü k me g ma gu nk at is te nn ek te ts ző él et ün kk el , Kr is zt us "a me gm en tője a ma ga Te st én ek " az Eg yh ázn ak (E 5, 23) . A "m eg me nt ődé s si sa k já n ak " fe l öl t és e (E 6, 17 ) ut al cs upá n a me gm en t ődé sü nk ér de ké be n ki fe jt et t em be ri er őfeszítésre. Ez zel sze mbe n a F er őse n au t os zó t ér i ás h a n g sú ly ú . A fi li ppi e k "v á rj ák a me n ny ből m eg m en tők én t a z Úr Jé zu s Kr is zt us t " (F 3, 20 ). Ez az on ba n se mm ik ép pe n se m té tl en vá ra ko zá s, me rt ez t a bí zt at ást ka pj ák : "f él el em me l és re tt egés se l mu nk ál já to k me gm en tődé st ek et " (F 2, 12 ). A Kr is zt us ér t el vi se lt sz en ve dé se k na gy on is hozzájárulnak megmentődésükhöz (F 1,19.28). A há ro m pa sz to rá li s le vé l ha sz ná lj a le gsűrűbb en sz óc sa lá du nkat (2 0 íz be n) . A "M eg me nt ő" - ál la nd ó je lz ője le sz Is te nn ek (1 Ti 1, 1; 2, 3; T 1, 3; 2, 10 ;3 ,4 ), ak i "m in de n em be r, főle g a hí vők Me gm ent ője " 1Ti 4,10). Jézusnak is állandó jelzője a "Megmentő" (2 Ti 1,1 0; T 1, 4; 2,1 3) : "a mi ' !Me gme nt őnk, Jéz us Kri sz tus ált al .. . válunk örököseivé az örök életnek" (T 3,6-7). A pa sz to rá li s le ve le kb en is él es az el s őlé pc s ős me gm en tö dé s ké pe : " Kr is zt us el jö tt me gm en te ni a b űnö sö ke t" (1 Ti 1, 15 ); a Me gme nt ő Is te n "m in de n em be rt me g ak ar me nt en i" (1 Ti 2, 4) ; Pá lt is "b e fo gj a me nt en i Or sz ág áb a" (2 Ti 4, 18 ). Ha ng sú ly ozot ta n is ti lt ako zi k az au tó sz ót ér ia el le n: Is te n "m eg me nt et t mi nk et .. . ne m cs ele ke de te in k, ha ne m sa já t el ha tá ro zá sa és aj án dé ka fo ly tá n" (2 Ti 1, 9) , to vá bb á: "n em cs el ek ed et ek ből. .. am el ye ke t mi tet tü nk , ha nem irgalmából mentett meg minket" (T 3,5). Ez az éle s han gsú lyt ev és azé rt nem te szi föl ös leg es sé az aut osz óté riá t kép vis elő har mad ik lép csőt: "me gje len t Ist en reg men tő aj án dé ka .. . am el y ar ra ne ve l mi nk et , ho gy ta ga dj uk me g. .. az ev il ág i vá gy ak at .. . " (T 2, 11 - 2) . Az as sz on yo k es et éb en a gy er me kek s z ülés e is ho z za járu l me gm en tődé sük höz ( 1 T i 2 , 1 5 ) ugy ane z érvényes a pü spökök szolgá la tára is : a maguk és má sok megmentőd é s é t sz ol gá lj a (1 Ti 4, 16 ). Úg ya ne nn ek az au to sz ót ér iá s me gm en tődé sn ek a sz er ep ér e mu ta t rá mé g az is , ho gy eg yf el ől Pá l fo gs ág ot el vi se lő sz en ve dé se i (2 Ti 2, 10 ), ná sf el öl az Ós zö ve ts ég ta nu lm án yo zá sa (2Ti 3,15) is besegít megmentödésünkbe. f. Összefoglalás Me g me n tődé s ün k ré s zi n t az o no s az z al , h og y i st en n ek t et sz ők le tt ün k, ré sz in t kö ve tk ez mé ny e an na k, ho gy is te nn ek te ts zó kk é le t tü nk . Mi nd a ke ttő kö ve tk ez mé ny e a ke re sz th al ál na k. Kö ve tk ez mé ny e ug ya na kk or a me gm ent és t -is te nn ek te ts zé st Is te n ke zé b ől jö vő aj án dé kk én t el fo ga dó (c se le ke de te k né lk ül i) hi tü nk ne k is . S vé gü l kö ve tk ez mé n y e a m i em be ri er őfe sz ít és ei nk ne k is . Sz óc sa lá du nk is , ti sz tá n tü kr öz i te há t a pá li kr is zt us es em én y -ér te lm ez és há ro ml épcsős je ll eg ét . Ak ár me nn yi re ha ng sú ly os is te há t a he te ro sz ót ér ia , mé gs em vá do lh at ó Pá l ma gm en té si au to ma ti ká va l, hi sz en az em be rn ek is hozzá kell járulnia a maga megmentődéséhez. Az el sőlé pc sős me gm ent ődé s - mi nd en ké pp en eg ye te me s. Fo ga lm a valójában azonos azzal az áteredő istennektetszéssel, amely Jézus ke re sz th al ál án ak kö ve tk ez té be n az eg és z em be ri sé ge t Is te n vá la sz tott, saját nép évé teszi. Ez az egyetemes meg ment őd és a z o n ba n csak elvileg egyetemes. A gyakorlati egyetemességet megakadályoz-
- 93 za a megment ődés hit- és cseleke det-föltéte le (vö. 1Ti 4,10): Is ten egyfelől mindenkinek a megmentője, másfelöl azonban ("főleg") a hivőknek... és természetesen a cselekvőknek. Elvileg azért egyetemes a kereszthalál által létrejövő megmentődés, mert a kereszthalál kimenti az embert abból az egyetemes bűn-harag-kárhozat szituációból, amely lehetetlenné tette a feltámadást az örök életre. Végezetül a megmentődés - a kereszthalál már-megtörténte következtében - a maga elvi egyetemességében mér meg is történt. Az örök életre történő felttámadásban bekövetkező effektuált megmentődés viszont még csak jövőbeli. Jövőbeli, mert Krisztus még nem jött el másod szor; és jövőbeli, mert az effe ktuál ódás az embe ri hit- és cselekedet- feltétel életünk végéig állhatatosan megörzendő teljesítésétől is függ. g. A fordítás problémája For dít ásk ént a meg men tődés t" has zná ltu k a mag yar nye lvb en nagyon korán kialakult "üdvözülés" helyett. Egyikük sem adja viszsza eléggé szócsaládunk kettős jelentését: valamiből kimenteni, valamibe beiktatni. Az "üdvözítés" a valamibe bejuttatást nyomatékozza, s ugyanakkor teljes hangsúlyárnyékba helyezi a valamiből kimentést. A páli teológiában szócsaládunk egyáltalában nem helyezi hangsúlyárnyékba azt, amiből kimentett bennünket az Isten. A "megmentés" ezért alkalmasabb fordításnak látszott, mert ez kevésbé helyezi fényárnyékba a valamibe bementést, mint amennyire árnyékba helyezi az üdvözítés a valamiből kimentést. Úgy gondolj uk, hogy a kimenté s és bementé s szavak esetenk én ti váltogatása oldh atná meg ezt a ford ítás i prob lémá t: Iste n ki menti az embert bűnből, halálból, stb; ill. bementi az embert az életbe, az Országba. az is járható Út, hogy az egyértelműen bementő tartalmú előfordulásokat "üdvözítéssel" fordítanók, s az egyértelműen kimentő tartalmú előfordulásoknál pedig a "kimentés" szó szerepel. A "megmentés" pedig szerepelhetne a "vegyes" tartalmú előfordulásokban. Így aztán Jézus Üdvözítő is, Kimentő is és Megmentőis!
13. MEGVÁLTÁS a. A megmentés szinonimái A megmentés-üdvözítés is jelöli korunk hívöinek nyelvében a krisztuse semén y jelen tőségét , de ennél jóval gyakr abban talál ko zunk a megváltás szóval (vö. Mit csinált Jézus? Megváltotta a világot). Ezt a gyakoriságot az Úsz egyáltalában nem tükrözi. A megmentés szócsal ádjával sokkal gyakrab ban találko zunk hozzá képest a megváltás szócsaládja csak szórványosnak minősíthető. Úsz
Pál
Jézus ajkán
a megmentés szócsaládja
177
61
33
a megváltás szócsaládja
20
9
3
Ebben a fejezetben sorra vesszük azokat a kifejezéseket, amelyek a megmen téssel rokonértelműek. Így kerüln ek aztán tárgyalás ra az alábbi témák: Isten megszabadít minket Isten hatálytalanítja a bűnt
- 94 Isten megbocsát a bűnös embernek Isten megváltja-kivásárolja az embert a bűn hatalmából. Látnivaló, hogy ezeket a megmentés-szinonímákat elsődlegeseg a "valamiből kimentés" gondolata határozza még meg. A következő fejezetben majd azok a megmentésszinonímák kerülnek elő, amelyeket elsődlegesen a "valamibe bementés" határoz meg. b. Isten megszabadít minket Ezt a szabadítás gondolatot hordozza a. a "dikaiousthai" már látott két előfordulása (Cs 13,38;R 6,7) b. az "eleoutheuron" szócsalád hat idevágó előfordulása (R 6,18.20.22;8,2.21.21 - vö. K.A. 76-4/97) c. a "rüesthai" öt előfordulása (1T 1,10;R 7,24;11,26;K 1,13;2Ti 4,18) d. a "exairein" egy előfordulása (G 1,4). Az összesen 14 előfordulásból 10 a R-ben található. Pál már első lev elé ben meg dic sér i a tes sza lon iki bel iek et, mert várják azt a "Jézust, aki megszabadít minket a jövendő haragtól" (1T 1,10). A G-t pedig azzal a gondo latta l fejez i be, hogy "Jézus azért adta oda magát bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenvaló gonosz világból" (G 1,4). A "gonosz világ" jelzi a krisztuselőtti bűnlétszituáció Krisztus után is megmaradó, csak elvileg felszámolt és gyakorlatilag "jelenvaló" jellegét. Ami a R anyagát illeti, Pál reménykedik az egész Izrael megmentődésében , hiszen az Ószövet ség arra tanítot ta, hogy "Siónbó l jön a Szabadító" (R 11,26). Pál számára Jézus - ez a Szabadító, még ped ig a bűn rab ság ába n levő emb er kis zab adí tój a (R 6,7 ). "A bűn szolg ái volta tok (és szaba dok az iste nnekt etszé s szemp ontjá ból)... de megszabadulván a Bűntől, szolgáivá lettetek az istennektetszésnek... most megszabadulván a Bűntől és Istennek szolgáivá lévén birtokoljátok... a célt, az örök életet... A Krisztus Jézusb an val ó élet Lelkéne k a törv énye (értsd: erej e) megszabadított téged a Bűn és a Halál törvényétől (értsd: erejétől)" (R 6,20.18.22;8,2). Mindez múltidőben hangzik, hiszen levelének olvasói túl vannak már a golgotai krisztuseseményen is, és a maguk Krisztushoz csatlakozásának időpontján is. Élik már az ezekre épülő harmadik lépcsőt is, amelynek e perfektuálódott megszabadulásban van szerepe. A bűnnek a Golgota után is továbbélő, foglyul ejtő ereje (R 7,23) következtében kérdezheti Pál: "Ki szabadít majd meg engem ennek a halálnak a testétől?" (R 7,24). Jövő idővel kérdez és jövő idővel válaszol: "Jézus Krisztus a mi Úrunk által" szab adulo k majd meg, miköz ben még "test emmel (sarx) a Bűn erejének szolgálok" (R 7,24-25). Ez a megszabadulás jövőidejű. Akkor következik be, amikor megszabadulunk a "halál testétől" (R 7,24). A transzcendenciában követke zik be: "Maga a teremtmény is megszabadul majd a romland óság szolgálatától, hogy belépjen az Isten gyermeki dicsőségének a szabadságába" (R 8,21). Reménybeli a szabadulásunk (R 8,24). A római fogság idején viszont megint múltidőben vallja, hogy "Isten kiszabadított minket a Sötétség országából, és áthelyezett szeretett Fiának az Országába" (K 1,13). Halála előtt pedig viszszateki ntve azokra az életves zedelmekre, amelyek ből kiszabadítot ta őt az Úr (2Ti 3,11;4,17). Ismét jövőidőben utal a teljes, a tran szcen dens megsz abadu lásra : "Kiszabad ít majd enge m az Úr minden gonos z válla lkozá sból, é s bemen t a maga égi orszá gába " (2Ti 4,18).
- 95 A vizsgált és "szabadulást" jelölő szavak azonos jelentésüek tehát a megmentődéssel. Harag, gonosz aión és cselekedetek, bűn, halál, Sötétség országa - ezekből szabadít ki bennünket a krisztusesemény és a Fiú Országába nyit utat, szabadít bele. A kétféle (ki és be) megmentődésnek megfelelően a szabadítás is kétirányú. Hasonlóképpen: az elvi megszabadítás múltidejű, a gyakorlatilag perfektuálódó jövőidejű. c. Isten hatálytalanítja a bűnt Ezt a gondolatot hordozza a a. "katargein" szó 25 előfordulása; b. a "katakrinein" szócsalád 3 előfordulása (R 8,1.3.34); c. 4 egyszeri előfordulású kifejezés: "ex-aliphein", 2,14),,"apekdüomai", "thriambeuein" (K 2,15).
"airein"
(K
Az Úsz-ben 27 ízbe n kerü l elő a "kat arge ó" ige, m elyn ek szótári jelentése: hatékonyságon kívül helyezni, elerőtleníteni, eltörölni, megszüntetni, megsemmisíteni, eltávolítani, valakit valamitől megszab adítani . Szenved ő értelem ben: eltünni , szabaddá len ni vala mit ől. Egy-egy ízbe n találko zunk igén kkel a Pált ól függ ő L-ban Zs-ben. Jézus ajkán a 3 éve gyümölcsöt nem hozó fa teszi ilyen hatékonyság nélkülivé a termőtalajt (L 13,7). A Zs szerzője szerint pedig Jézus "hatálytalanította a (maga) halál(a) által a halá l erej ének (hata lmána k) birto klójá t, vagyis az ördög öt" (Zs 2,14). A szerző tömény összefoglalásban adja Mesterének azt a gondolatát, amely Pál ajkára és tollára hívta ezt a katargeó igét. A több i 25 hely et a páli leve lekb en talá ljuk . Egyé rtel müen olyan szóval állunk itt szemben, amelyet Pál vezetett be a keresztény szók incsbe, a kris ztus esemény magyará zatára. Szin onima ez is : am it ől me gm en tődü nk , am it ől me gs za ba du lu nk , az ha tá ly né lk ül i vé válik számunkra. Már a 2T-ben olvashatjuk, hogy a "Törvényáthágót (anamos=a Sátánt) hatályon kívül helyezi majd parúziájának ragyogásával" - Jézus (2T 2,8). Útolsó levelében ez a jövőidejű transzcendens hatálytal anítás múltide jű, mert itt Pál nem a parúziá s végkife jlet re, hanem a golgotai eseményre néz: "A mi megmentő Krisztus Jézusunk hatálytalanította a halált, viszont felragyogtatta az életet és a romolhatatlanságot" (2Ti 1,10). A hátralevő 23 páli előfordulásból 22 a harmadik missziós út során irt és eddigelé még senkitől sem vitatott szerzőségű négy levelében (G, 1K, 2K, R) találhatók. Ezek anyagát összesít ve mutatjuk be. Van, ami érvé nyte lenn é lesz , és van, ami nem lesz érvé nyte lenné. Nem lesz érvén ytele nné, nem sz űnik meg Isten hűsége irán tunk; még akkor sem, ha mi hűtlenek vagyunk (R 3,3). Isten törvénye sem veszti érvényét attól, hogy nem a mózesi törvény által, hanem Krisztus és a krisztusban való hit által válunk istennektetszövé (R 3,31). A mózesi törvény nem teszi érvénytelenné Isten Ábrahámnak adott ígéretét (R 4,14;G 3,17); nem teheti érvénytelenné Krisztus (G 5,4) és a kereszt botrányát sem (G 5,11). Ezzel szemben a krisztuseseményben Isten érvénytelenné teszi azt, ami a világ szempontjai szerint számít valaminek, és értékelődik. Érvényt eleníti ezeket, hogy helyükbe rakja azt, amit a világ nem értékel. Isten érvénytelenné teszi evilágnak és evilág fejedelmeinek (a Sátánnak) bölcsességét; azt a bölcsességet, amely bolondságnak tekinti a keresztet; és érvényessé teszi a kereszt bölcsességét (1K 1,28;2,6). Az ószövetségi világ értékeit is érvényteleníti: a Krisztus nélkül olvasniértelmezni akart Ószövet-
- 96 sé ge t (2 K 3, 7. 11 .1 3. 14 ). Íg y az tá n a mó ze si tö rv én y ne m le he t ér vé ny te le ní tője an na k a Kr is zt us na k, ak i ez t a mó ze si tö rv én yt ér vé ny te le nn é te tt e (G 3, 17 ;5 ,4 .1 1) . Úg ya ni ly en mó do n a fé rj ha lá láva l ér vé ny te le nn é le sz a fe le ség kö tö tt sé ge ; en ne k an al óg iá já ra a m ó z e s i t ö r vé n y i s é r v é n y t el e n né l e t t K r i s z t us h a l á l a á l t a l ( R 7, 2. 6) . A ha lá lb an ha tá ly ta la nn á vá li k az ét el és a gy om or is (1 K 6,13). Krisztus keresztrefeszülése és a mi misztikus Vele-együtt-keresztrefeszítődésünk a keresztségben azt a célt hordozza, hogy hatá ly ta la ní tó dj ék a mi sz ti ku sa n me g ne m ha lt ré gi em be rn ek a te s te, am ely a bűné vo lt ; az t a cé lt ho rd oz za , ho gy tö bb é ne sz ol gá ljunk a bűnnek (R 6,6). A ha lá lb ól fe lt ám ad t Kr is zt us a pa rú zi ak or "h at ál yt al an ít mi nde n fe je de le ms ég et , mi nd en ha ta lm at és er őt" - a Sá tá n or sz á gá t, né pé t (1 K 15 ,2 4) . "U to ls ó el le ns ég ké nt ha tá ly ta la ní tó di k a Halál" - a Sátán országának feje-ereje (1K 15,26). Ér vé ny te le nn é te sz i vé gü l Is te n a pa rú zi ak or a pr óf éc ia és a gnózis világá t, a c sak tö redéke s ismeré s világá t, amely gyer mekk o ri ál la po ta an na k az em be ri sé gn ek , am el ye t Is te n fe ln őtt ko rr a aka r ju tt at ni . E fe ln őtt ko rú vi lá gb an el t űni k ma jd a hi t is , a re mé ny is , ho gy ki zá ró la go ss á vá lj ék a sz er et et : "a sz er et et so ha el ne m mú li k. De a pr óf ét ál ás ok má r ha tá ly ta la ní tó dn ak .. . a gn ó zis is hatálytalanítódik... amikor eljön a teljesség, megszűnik a ré szsz er in ti .. . am ió ta fé rf i le tt em , ha tá ly on kí vü l he ly ez te m a gyermek dolgait" (1K 13,8.10-1). A kr is zt us es em én y - ér vé ny te le ní t. Ér vé ny t el en ít i a po gá ny vi lá g ér té ke it , ér vé ny te le ní ti a Kr is zt us t el ne m fo ga dó Ós zö ve ts ég ér té ké t, s ér vé ny te le ní ti vé gü l az t a tö re dé ke ss ég et is , amelyben népe a parúziáig építi az Országot. A ka ta rg eó E-be li el őfo rd ul ás ár a mé g vi ss za té rü nk , s mo st át megyünk a másik két kifejezéscsoport tárgyalására. Jézus nemcsak hatályt alaníto tta, hanem el is kárhozt atta a Sátánt. A két kifejezé s je le nt és ta rt al ma me ge gy ez ik eg ym ás sa l. A Go lg ot a ót a "n in cs tö bb é ká rh oz at az ok sz ám ár a, ak ik Kr is zt us Jé zu sb an va nn ak " (R 8 , 1 ) . M i é r t ? M e r t " I s t e n e l k á r h o z t a t t a a B űn t a s a r x - b a n " ( R 8, 3) . Ez a ká rh oz ta tó el ít él és , am el y a sa rx- un kb an to vá bb műkö dő Bűnt éri, csak elvi elítélés-elkárhoztatás, hiszen továbbra is műkö dh et ik műkö di k be nn ün k (v ö. KI O 27 c nu m) . En ne k az el ká rh oz ta tá sn ak tu da tá ba n ké rd ez he ti Pá l: "K i az , ak i el ká rh oz ta t be nn ünke t? (R 8, 34 ). A Go lg ot a ha tá ly ta la ní to tt a a Sá tá nt , s az a Jé zu s le tt ha tá ly os , ak i ne m ak ar el ká rh oz ta tn i be nn ün ke t. Ez ér t vá lasz ol ha t Pá l a ma ga ké rd és ér e új ké rd és se l: "K ri sz tu s Jé zu s. .. ak i meghalt... aki az isten jobbján ül és kiáll mellettünk?" (R 8,34). A fogságban írt levelek közül az E csak a mózesi törvény hatá ly ta la ní tá sá ró l be sz él (E 2, 15 ), de a K sz em lé le te s ki fe je zé se kk e l í r j a l e K ri s z t u s g y őz e l m ét a S á t á n f e l et t : " I s t e n tö r öl te (ex- al ib he in ) a té te le iv el mi nk et te rh elő ad ós le ve le t, am el y el le nü nk sz ól t és el tá vo lí to tt a (a ir ei n) od as ze ge zv e a ke re sz tr e. Le fe gy ve re zt e (a b- ek - dü om ai ) a fe je de le ms ég ek et és a ha ta lm as sá go ka t, me gs zé gy en ít et te őke t, ny il vá no sa n is di ad al me ne tb en ha jt ot ta (t hr ia mb eu ei n) őke t Jé zu s ál ta l" (K 2, 14 - 5) . - A mó ze si tö rvé ny és a Sá tá n kö zö sn ev ez őre ke rü ln ek it t, me rt mi nd a ke tt ő az em be r ja va el le n vo lt ha té ko ny , s ez ér t Is te n Jé zu s ke re sz tj e ál tal radikálisan hatálytalanította mind a kettőt. A "hatálytalanítás" ellentétes kifelezése - a -"betudásnak" (v ö. ll g nu m) . Is te n ha tá ly ta la ní tj a bűns zi tu ác ió nk at , Is te n be tudja hitünket istennektetsző minősültségnek. A korábbi létszituá-
- 97 ci ó ha tá ly ta la ní tó di k, az új ab b lé ts zi tu ác ió be tu da ti k. Ha tá ly ta la ní tá s és be tu dá s - je ll eg ze te s ny el vi le cs ap ód ás a a na gy on is sa já to s pá li Kr is zt us es em én y ér te lm ez és ne k. En ne k a fo ga lo mp ár na k a se gí ts ég év el fo ga lm az ha tj uk me g ta lá n op ti má li sa n a pá li lá tá s mód alapgondolatát. Is te n be tu dt a ne kü nk Ád ám bü né t, és ez ze l h at ál yt al an ít ot ta a te re mt és be n ka po tt lé ts zi tu ác ió nk at . Ez ut án is te n Kr is zt us ál ta l hatály talaníto tta Ád ám b űné ne k a be tu dá sá t, az az ha tá ly ta la ní to tt a az ád ám ut án i lé ts zi tu ác ió nk at . Az ál ta l ha tá ly ta la ní to tt a ez t a ne kü nk Őál ta la be tu do tt ád ám ut án i lé ts zi tu ác ió t, ho gy is mé t betudta nekünk - immár nem Ádám engedetlenségét, - hanem Jézus enge de lm es sé gé t. Is te n ma ga vé gz i az ősb űn il l. a ke re sz th al ál al k a l m á v a l e zt a k é t h a t á ly t a l a ní t á s t i l l. b e t ud á s t . I s te n m a ga te sz ez ek ke l a ha tá ly ta la ní tá so kk al és be tu dás ok ka l be nn ün ke t olya no kk á, am il ye ne kk é. Is te n ma ga ko ns ti tu ál be nn ün ke t bűnö sö kk é, il l. is te nn ek te ts zó kk é: "b űnö sö kk é té te tt ek (k at at it hé mi ) a so k a k . . . i s t e n n e k t e t s z ők k é t é t e t t e k ( k a t a t h i t é m i ) a s o k a k " ( R 5,18-9). Ez a há ro m ki fe je zé s: ha tá ly ta la ní tá s, be tu dá s, va la mi nővé tevés - hordozza a legélesebben a páli gondolkodás első lépcsőjében letagadhatatlanul érvényesülő automatikát. d. Isten megbocsát a bűnös embernek Jé zu s jó hí re az Or sz ág ró l az ev an gé li um ok ta nu sá ga sz er in t ab bó l is ál l, ho gy kü lö nö s er őve l ny om at ék oz za az t, am it az Ós zöve ts ég is tu do tt és va ll ot t: a b űnb án at ot ta rt ón ak Is te n me gb ocs át . A Kr is zt us ho z ta rt oz ók ki pu sz tí tá sá ra vá ll al ko zó Pá lt Jé zu s úg y te rí te tt e a fö ld re , úg y "r ag ad ta me g" (C s 9, 4; F 3, 12 ), ho gy a meg rag adá st meg előzően Pál nem tar tot t sem mif éle b űnbá nat ot. Éle té ne k ez a so rs dö nt ő es em én ye is me gh at ár oz ta te ol óg iá já t. Me gh atá ro zt a, me rt a bűnb án at ta rt ás és me gb oc sá tá s - le ga lá bb is e fo galmak szótári kifejezésanyaga - hangsúlyárnyékba került nála. Te gy e ez t vi lá go ss á az Ús z 4 sz av án ak st at is zt ik áj a, né gy oly an sz óé , am el y Jé zu s aj ká n na gy on is ho rd oz ta a Jé zu s ál ta l hozott Ország imént említett tartalmát. Úsz Jézus ajkán Pál
aph ien ai= me gbo cs áta ni aph esi s =m egb oc sá tás met ano ia= bü nbá na t- tar tá s
48 17 24
30 4 5
metaonein=bünbánatot tartani
32
13
1 (R 4,7) 2 (E 1,7;K 1,14) 4 (2K 7,9.10;R 2,4; 2Ti 2,25) 1 (2K 12,21)
121 52 8 rel atí v gy ako ri sá gi mu tat ó: 1 1.8 0.23 Az el vi te ol óg ia i ta rt al ma ka t ho rd oz ó ab sz tr ak t fo ga lm ak az Ús z tö bb i sz er zőjé he z vi sz on yí tv a a " te ol óg us ab b" je ll eg ű Pá ln ál re nd re sűrü bb en fo rd ul na k el ő, mi nt az Ús z eg és zé be n; az az a re la tí v gy ak or is ág i mutat ó Pá ln ál re nd re na gy ob b, ne m eg ys ze r so ks zo ro sa n is na gy ob b. A be mu ta to tt né gy ki fe je zé sn él vi sz on t na gy on má s a he ly ze t: né gy sz er te ki se bb ez a mu ta tó , Jé zu sh oz vi sz on yí tv a pe di g ny ol cs zo rt a ki se bb . Je le nt ősn ek go nd ol ju k ez t az ad al ék ot . A Jé zu s aj ká ra ad ot t an ya gb an so k a mi nd en na pi él et b ől ve tt tö rt énet, és ezek kevéssé kedveznek az absztrakt teológiai kifejezések használatának. Pál nem alkalmaz ilyen történeteket, s ezért a pá-
- 98 li szövegek az absztrakt kifejezések tekintetében rendre nagyobb gyakoriságot mutatnak a jézusi szövegekénél. Ez a szinte kivétel nélkül tapasztalható arány a jelen esetben ellenkezőjére fordul. Élnúnk kell tehát a gyanúperrel, hogy e kifejezések tartalma valaminő ok miatt nem fér bele Pál gondolkodási rendszerébe, mondanivalójába. Bár a jézusi önértelmezésnek igen jelentős gondolata a bűnbánat és megbocs átás, a páli krisztu sesemény -értelme zésben a bűnbánat nem kap szerepet, és az isteni megbocsátás is alig. Ahogyan Damaszkus kapujában is Jézus volt az első cselekvő, úgy a páli teológiában is Jézus az indító. Pál úgy érzi, hogy Isten ajándékozó elsőségét zavar ja, ha ezt az aján dékot megelőzi az embe ri bűnbánat. Igaz ugyan, hogy Jézus sem kívánt előfeltételként bűnbánatot ahho z, hogy elvis elje Lukác s bűnös assz onyán ak közel ségé t, hogy ne ítélj e el a házas ságtö rő asszo nyt, hogy belé pjen Zakeu s házába. Jézus tette meg az első lépést, nemcsak Pál, hanem az említettek esetében is. Megtette, mert ezzel akarta nyilvánvalóvá tenni, hogy elközelgett hozzánk az Isten Országa. De nem lesz miénk az Ország, ha nem tartunk bűnbánatot: a. Jézus közelünkbe lép - az Ország közelünkbe kerül; b. bűnbánatot tartunk, teljesítjük az Atya akaratát; c. bocsánatot nyerünk és miénk lesz az Ország. Pál azonban nem így látja a krisztuseseményt. Pál csak a Golgotát akarja értelmezni krisztusesemény címén; és nem ez a közelítési bűnbána ti- megbo csátá si dialó gus érde kli. A páli érte lmezé sben Isten első lepése a hatályt alanító -betudó-istenne ktetsz ővétevö ajándék, amelyet semmiképpen sem akar bűnbocsánatnak nevezni, nehogy eszünkbe jusson az, hogy bűnbánat-feltételre gondoljunk. Nem akarja ezt, mert bűnbánatunk elhomályosítaná az ajándék ajándék-vol tát . Jéz us hűség e fol ytá n les zün k ist enn ekt ets zőkké , és nem a fenti három pontban megrajzolt dialógus következtében. Legalábbis a páli első lépcső ezt nyomatékozza. Ha beszél is Pál bűnbánatról, nem a krisztusesemény-értelmezéseként beszél róla: "Ha megszomorítottalak titeket a levéllel, nem bánom; ha bántam is... most örülök, hogy megtérésre szomorodtato k meg... az Isten szer inti szom orúság megbánh atatlan megt é rés t sze rez a meg men tődés re. .. neh ogy ... meg sir ass ak sok aka t, akik korábban vétkeztek és nem tartottak bűnbánatot" (2K 7,8-10; 12,21) - írja a korintusiaknak. "Isten jósága megtérésre ösztönöz téged" (R 2,4) - írja a rámaiaknak; s azt is kívánja, "hogy Isten megtérést adjon" (2Ti 2,25) utolsó levelében. Látja tehát a metanoia jelentőségét a keresztény életben, de nem látja a krisztusesemény ben. A Cs-ben ez a téma többször szerepe l Pál ajkán, mint a páli levelekben: metanoiára szólít fel (Cs 17,30;20.21.26) megemlékezik a Keresztelő metanoia-hangsúlyáról (Cs 13,24;19,4) is. A páli teológiában ez bűnbánat-megbocsátás dialógus a harmadik lépcsőn helyézkedik el. Miután Jézus hűsége és az ember hite üdvözülhetési szituációba hozott bennünket, a keresztséget is követően vétkez ő ember a bűnbánat-megbocsátás útján kerül vissza a de facto istennektetszés az aktuális megmentettség állapotába. Ha min dez t igy eli be tár hat nók Pál nak , ha meg kér dez het n ők őt, hogy az ember i bűnbána tnak semmi szere pe sincs -e megme ntődésünk művében, talán azt válaszolná, hogy a hit, amely reátámaszkodás Isten re, valójáb an nem lehet séges b űneink megb ánása nélkü l. Ha ezt válaszolná, akkor a második lépcső hit-fogalmában a mi bűnbánat unk benne van. Ez esetben a fenti három ponto s jézus i dialó gus Pálnál ezt az alakot öltené:
- 99 -
a. b. c.
Jézus a kereszthalállal üdvözíthetési szituációba hoz minket; mi ezt és bűnbánatot is tartunk; bűnbánatbál fakadó életünk következtében Isten az Ítéleten feddhetetleneknek ítél bennünket. Könnyen lehet azonban, hogy Pál nem menne bele ebbe a gondolatba, mert veszélyeztetve érezne a hitfogalom kitágítása által az ajándékozott istennektetszés ingyenességét. A bűnbánat után lássuk a megbocsátást. Az egyetlen igei alak idézet az Ószövetségből (R 4,7); a két főnévi előfordulás pedig csak a fogság level eiben - melye knek erede tiség ét vitat ják - kerül elő. Azt kell tehát mondanunk, hogy Pál e terminusok nélkül fejtette ki a krisztusesemény értelmét. Igen, mert Pál szerint a megbocsátás valójában bűnt-be-nem-tudást jelent. A Zsoltáros ezt mondja: "Boldogok, akiknek megbocsáttattak bűneik, akiknek elfedőtt ek a vé tk ei k, ak ik ne k az Úr ne m tu do tt be bűnt " (Z so lt 31,1 -2). Pál ezt az idéz etet igy vezet i be: "Dávi d is beszé l annak az embernek a boldogságáról, akinek az Isten cselekedetek nélkül tudja be az istennektetszést" (R 4,6-8). A krisztusesemény által Isten kibékült az emberiséggel, és ennek tartalma: "Nem tudja be nekik a bűneiket" (2K 5,19). Pál nem bűnbocsánatban, hanem bűn-be-nem-tudásban gondolkodik. Csak a fogság leveleiben használja a "megbocsátás" szót a maga fogalmazásaként, amikoris a Jézus vére által történő megváltás és a bűnök bocsánata közé egyenlőségjelet tesz (E 1,7;K 1,14). A R-ben ugyan szerepel egy ízben az "aphesis" helyett a hasonló jelentésű "paresis" (R 3,25). Ha másolói betoldás volna - ahogyan egye sek felté tele zik - a másoló alighanem a közke let ű "aphe sis" szót használta volna. Ezért nem valószínű, hogy betoldással volna dolgunk. Azt hiszem másról van szó. Pálnak az ajándékozott istennektetszés kapcsán eszébe juthatott, hogy ez tartalmilag tulajdonképp en azono s a megboc sátás sal. Csak hogy működésbe jött ek benne a gondolati fékek, s ezért a "be-nem-számítás jelentéstartalomhoz közeleső "paresis" sző tolul a tudatába: az istennektetszés ajándék ozá sa "a kor ább an elk öve tet t vét kek be -nemszámí tás a ált al" történt (R 3,25). Azt gondoljuk, hogy életének fogságelőtti szakaszában nagyon fontos volt számára, hogy Jézus golgotai tettét ne minősítse bűnt meg boc sátó cse lek ede tne k. Azért vol t ez számár a fon tos , mert ő is, más is jól tudta, hogy Isten a bűnbánónak megbocsát; s ha igy van; akkor a Golgota nem kaphatta volna meg azt a teljes emberi tehetetlenségen egyedül segíteni tudó-funkcióját, amelyben Pál a Golgota értelmét latja. A jeruzsálemiekkel szemben tanusított harci kedvének az alábbhagyásával azonban, eszmei fejlődésének késöbbi szakaszában mér közelebb kerülhetett a jeruzsálemi Ősegyház hitéhez, amely a krisztusesemény értelmét kielégí tőnek látta akkor is, ha Isten a bűnbánók bűneit a Golgota után már Jézus által bocsátja meg (vö. 2g num). Az ezt az eszmei továbbf ejlődést mutató E és K eredetisége ellen ez nem lehet perdöntő érv. Akármilyen élesen képvise lte is Pál a maga újdonsá gát az R-ig bezáról ag, ettől még élete utolsó szakaszában továbbfejlődhetett. Ettől még írhatta Pál a fogság leveleit. e. Isten megváltja-kivásárolja az embert a bűn hatalmából Ezt a tartalmat hordozza mindenekelőtt a "lütron"-szócsalád.
- 100 Mt Mk 1P L Cs Zs R 1K E K 1T i T lüt ron =ki vá ltó es zkö z ant ilü tro n= " lüt rou sth ai =ki vá lta ni lüt rós is= ki vál tó tev ék eny sé g apo lüt rós is = " lüt rót és= ki vál tó sze mé ly
1
1 1 1 2 1
1
1
1 4
1
1 1
1
1 2 2
1 3 1
3 2
1 3 1
1=2 0
A fe nt ie kből lá th at ó, ho gy sz óc sa lá du nk ké t íz be n fo rd ul elő Pá lt ól fü gg et le n kö ny ve kb en (M t, Mk ) 9 íz be n Pá ln ál (r gy m: 4. 0) és 9 ízben Páltól függ ő írásokban (L,Cs,Zs). Látnivaló, hogy az Ús z- től na gy on ke vé ss é pr ef er ál t sz óc sa lá dd al va n do lg un k. A 20 előfo rd ul ás bó l 18 el őfo rd ul ás t Pá ln ál és ta ní tv án ya in ál ol va ss uk . Kö ze lf ek vő - bá r kü lö n ig az ól an dó - az a go nd ol at , ho gy a má si k két előfordulásban is a páli kérügma hatását kell látnunk. E sz óc sa lá d Je le nt és ta rt al má t ho rd oz zá k mé g az al áb bi ki fe je zések: Úsz Pál 6 agoradzein =megvásárolni (1K 6,20;7,23) ex ag od ar ze in = " (G 3,1 3; 4,5 ;E 5, 16; K 4, 5) 4 timé = ár (1K 6,20;7,23) 2 peripoiésis=megszerezni (1T 5,9; 2T 2,14; E 1,14) 5 3 peripoieisthai=megszerezni (1Ti 3,13) 8 exairein = kiszabadítani (G 1,4)
2 4 2 3 1 1
28 1
13 3
relatív gyakorisági mutató
Már az első két levél is beszél a megmentődésnek, ill. Isten di cs ősé gé ne k a me gs ze rz és ér ől, am i Jé zu s Kr is zt us ál ta l tö rt én ik (1T 5,9;2T 2,14): Jézus szerzi meg nekünk. A G- b e n m á r " á l t a l " n é l k ü l i s h a l l j u k , h o g y J é z u s a z é r t jö tt , ho gy ki sz ab ad ít so n mi nk et a je le nv al ó go no sz vi lá gb ól (G 1, 4) ; ho gy "a mó ze si tö rv én y al at t le vőke t ki vá sá ro lj a, és me gk apju k a fi ús ág ot " (G 4, 5) ; "K ri sz tu s ki vá sá ro lt be nn ün ke t a mó ze si tö rv én y át ka al ól , ér tü nk át ok ká lé vé n" (G 3, 13 ) - az az ke re sz th a lá la ál ta l. A me gv ál tá s-ki vá sá rl ás a Sá tá n és a mó ze si tö rv én y ha talma alól szabadít ki minket. A ko ri nt us ia ka t Pá l az za l bu zd ít ja jó ra , ho gy "á ro n le tt e te k me gv ás ár ol va " (1 K 6, 20 ;7 ;2 3) . A ke re szth al ál ez az ár . Jé zu s fi ze tt e le ez t az ár at , "a ki Is te nt ől (a já nd ék oz va ) sz ám un kr a" ne mc sa k "B öl cs es sé g és Is te nn ek te ts zé s" le tt , ha ne m "M eg vá lt ás " is (1 K 1, 30 ). Jé zu s Me gv ál tá ss á le tt sz ám un kr a, ez an ny it je le nt , ho gy Ő és cs ak Ő vá lt ot t me g be nn ün ke t. Ez a me gv ál tá s it t pá rh uza mo s és az on os az is te nn ek te ts zé ss el , il l. a ke re sz t ok ta la n bö lcsességével. A R-be n eg yf el öl az t ol va ss uk , ho gy "i st en ne kt et sz őkk é le t tü nk aj án dé kk én t, Is te n aj án dé ko zá sa fo ly tá n a Jé zu s kr is zt us ba n tö rt én t me gv ál tá s ál ta l" (R 3, 24 ), má sf el öl pe di g az t, ho gy "v árju k a fi ús ág ot , te st ün k me gv ál tá sá t " (R 8, 23 ). A me gv ál tá s te há t ré sz in t má r me gt ör té nt : a go lg ot ai te tt er ej éb en is te nn ek te ts z őkké lettünk. Részint azonban csak a jövőben kerül sor megváltásunk-
- 101 ra - a feltámadásban. Ez utóbbi esetben a megváltás a fiúság megszerzését illetőleg birtokbavevését jelenti. A fog ság lev ele i köz ül az E és K has zná lja szó csa lád unk at. Pál ezt írja az efezusiaknak: "Jézusban birtoko ljuk a megvált ást a vére által a bűnök bocsánatát" (E 1,7). A Golgota szerezte meg tehát a megváltást, amely egyet jelent bűneink megbocsátásával, istennektetszővé tevés, megváltás, bűnbocsánat - ugyanezt jelenti tehát. A transzcendens perfektuálódásnak a záloga a Lélek. Az efezusiak hittek Jézusban, és mint ilyeneket "meg is pecsételte az ígéret Szent Lelke, aki öröks égünk záloga a megszer zés megváltására" (e 1,13-4). Annyit jelent ez, hogy a megkapott Lélek biztosítékot jelent a perfektuálódó, a transzcendenciában teljesülő megváltás elnyerésére. Az első lépc sőben mér megt örté nt megv áltá s perf ektu álód ásának feltéte le, hogy a harmadi k lépcső szintjé n ezt nem akadály ozzuk meg: "Ne szomorítsátok meg a Szentlelket, akiben lepecsételődtetek a megváltás napjára" (E 4,30). Van harmadik lépcsőjű, általunk végzett megváltásmegvásárlás-kivásárlás is: "Nagyon vigyázzatok, hogy miként viselkedtek, nem esztelenekként, hanem bölcsekként, megvásá rolva az időt, mivel gonosz időket élünk" (E 5,16). Pál az idő hasznosítására, jó felhasználására gondol, amikor az "exagoradzein" alanyává teszi az embert. A K gondolatai párhuzamosak az E gonodolataival: "Jézusban birtokoljuk a megváltást, a bűnök bocsánatát" (K 1,14); ill. "bölcsen viselkedjetek a kivülállókkal szemben, megvásárolva az időt" (K 4,5) - a harmadik lépcső szintjén nekünk is jut magunkat megmentő, időnket megváltó autoszotériás szerep. A pasztorális levelekben részint magyarázó párhuzam nélkül olva ssuk, hogy "Jézu s válts águl adta magát mind enkié rt" a Golg otán (1Ti 2,6); részint magyarázó környez ettel is: "...oda adta magát értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól és Hozzá tartozó, jócselekedetekre törekvő néppé tisztítson minket a maga számára" (T 2,14). Ez a magyarázó környezet is jól mutatja, hogy Pál túljutott már a fogság előtti harci szakaszán. A régi jeruzsálemi szemlél etet és a pá li újdonsá got összebé kítő fogalmazás ez már. A Golgota vált meg, de nem a Gonosztól (G 1,4), azaz nem az átörökölt bűnszituációtól, hanem "minden gonoszságtól", azaz életünk személyes bűneitől. A Golgota tisztít meg bennünket Jézushoz tartozó néppé, de olyan módon, hogy mi jócselekedetekre törekvő népévé tisztulunk. Ebben a fogalmazásban már nincsenek "lépcsők". Az első és a harmadik lépcső egyszerre és egyetlen szinten jelentkez ik, a más odik lép cső ped ig felesle ges sé vál t. Ami t Kri szt us tett értünk, az annak a celnak a szolgálatában áll, hogy mi Isten népéhez illően jócselekedetekre törekedjünk. Váltság és megtisztítás ehelyt már nem az Isten által létrehozott egyetemes bűnszituáció nk elt ünt eté sér e szo lgá l; han em arr a, hog y mi jót cse lek edjünk . A páli teol ógia ismer etéb en érez hetjü k a szövegben a váltság és megtisztítás kifejezéseknek elsőlépcsős felhangját, de ha ettől az ismerettől elvonatkozunk, akkor a szöveg teljesen beleillik az ószövetségi és jézusi hagyományos szemléletbe. f. Jézus áldozattá tette magát Aki valakit meg akar váltani, annak áldozatot kell hoznia, váltságdí jat kell fizet nie. A rabta rtó válts ágdíj ellen ében haj land ó fels zabadít ani az ural ma alatt lev ő, a rabságban levő embert. Ez az alapjelen tése a "lütr on"-szócs aládn ak és szino nímái nak.
- 102 A pá li te ol óg iá ba n a be nn ün ke t me gv ál tó Jé zu s ál do za tt á le tt azért, hogy bennünket megváltson. Vegyük sorra a kereszthalál áldo za tje ll eg ér e ut al ó ki je le nt és ek et . A fo gs ág el őtt i 1K és R , a fo gs ág ba n ké sz ül t E és a fo gs ág ut án i 1T i le ve le kb en eg ya rá nt találunk ilyeneket. 1K : "A mi pás zka bár ány unk , Kri szt us, meg öle tet t" (1K 5,7 ); "Áron lettetek megvásárolva" (1K 6,20;7,23); "A z ál dá s ke ly he , am el ye t me gá ld un k, ne md e a Kr is zt us vé ré ne k a kö zös sé ge .. . ne m ak ar om .. ., ho gy kö zö ss ég be ke rü lj et ek az ördögökkel. Nem ihatjátok az Úr kelyhét és az ördögök kelyhét... Valahányszor... isztok a kehelyből, az Úr halálát hirdetitek..." (1K 10,16.20-1;11,2); R : Jé zu st "I st en a (J éz us ) vé ro nt ás ig me nő hűsé ge ál ta l en ge sz telőáldozattá tette" (R 3,25); E : " Kr is zt us sz er et et t mi nk et és od aa dt a ma gá t ér tü nk Is te nnek jóillatú felajánlásként és áldozatként" (E 5,2); 1T i: "J éz us , ak i od aa dt a ma gá t ki vá lt ó es zk öz ké nt mi nd en ki ér t" (1Ti 2,6). Mi nd ez ek a ki je le nt és ek Kr is zt us ha lá lá ró l, vé ro nt ás ár ól be sz él ne k. Do ku me nt ál t be nn ük , ho gy a vé ro nt ás Is te n fe lé ir án yu ló vérontás:' felajánlás (prosphora), áldozat (thüsia), italáldozat (potér ion=kehe ly), bárány áldoza t (pascha) , illa táldoz at (euódi a), en ge sz te lő ál do za t (h ila st ér io n) . Do ku me nt ál t az ál do za t cé lj a is : a mi me gv ás ár lá su nk , me gv ál tá su nk- ki vá lt ás un k. Kö ny vü nk fe jt ege té se i al ap já n az is ké ts ég te le n, ho gy a me gv ál tá tá sr a sz or ul ó em be r ke ttős ro ss zb an él : Ád ám bűne kö ve tk ez té be n eg yf el ől re án k neh eze dik Is ten haragj a, más fel ől a Sát án ra bsá gá ban vag yun k. Az t is lá tt uk , ho gy az el ső ro ss z kö ve tk ez té be n ke rü lt ün k be le a má so di k ro ss zb a: Ád ám bűné ne k kö ve tk ez té be n cs ak az ér t le he te tt az e gé sz em be ri sé g bűnö ss é, me rt Is te n te tt bűnö sö kk é mi nd en ki t; a Sá tánnak önmagától erre nem lehetett hatalma (9d num). Jé zu s ál do za ta mi nd a ké t ro ss z al ól ki sz ab ad ít ot t-ki vá lt ot t mi nk et . A kr is zt us es em én y ér te lm ez és én ek tö rt én et e so rá n fe lm e rü lt ké rd és t ne kü nk is fe l ke ll te nn ün k. Ki ne k fi ze tt e le Jé zu s az t a vá lt sá gd íj at , am el ly el e ké t ro ss zb ól ki vá sá ro lt , ki vá l to tt , ki me nt et t mi nk et ? A fe le le t a pá li te ol óg ia al ap já n eg yé rte lm ű: Jézu s az Atyána k fizete tt és nem a Sá tánnak. A ke re sz tá ld oza t ál ta l ki en ge sz te lődö tt At ya ha tá ly ta la ní to tt a a ha ra gj át , s ez ze l ip so fa ct o ha tá ly ta la ní tó do tt bűns zi tu ác ió nk is , am el y az ád ám i bűn és az en ne k ny om án tá ma dó is te ni ha ra g kö ve tk ez mé ny eké nt jö tt lé tr e. Az At ya ki en ge sz te lődé sé ve l te há t au to ma ti ku sa n me gs zü nt a Sá tá n ur al ma fe le tt ün k. Au toma ti ku sa n, te há t an él kü l, hogy Jézus árat fizetett volna a Sátánnak. Jé zu s ne m a ra bt ar tó Sá tá nn ak fi ze te tt te há t ra bk iv ál tó vá ltsá gd íj at . En ge sz te lé si dí ja t fi ze te tt an na k az At yá na k, ak in ek a h a r ag j a k öv e t k ez t é b e n k e rü l t ü nk a S á t á n r a b sá g á b a . E n ny i b e n a "lü tr on "- sz óc sa lá d pá li ha sz ná la ta mi nd en ké pp en el té r a sz ót ár i je le nt és től. De ne m cs ak en ny ib en , me rt a Fi ú fi ze ti le az At yá nak az engesztelési díjat, s ezzel problematikussá válik az egész "e ng es zt el és ". Pr ob le ma ti ku ss á, me rt az At ya sz er et i a fi út ; és íg y a ke re sz th al ál la l ne mc sa k a Fi ú fi ze t, ha ne m fi ze t a Fi út sz erető Atya is. Ezzel aztán már nagyon messzire kerülünk a "lütron" alapje lentését ől. Ho gy an is be sz él he tü nk vá lt sá gd íj ró l, ha va la ki az on az ár on ha jl an dó fe ls za ba dí ta ni ra bs zo lg áj át , ho gy el ha tá ro zza és el fo ga dj a sa já t fi án ak a ha lá lá t? A Go lg ot a es et éb en ol ya n vá lt sá gd íj ró l le nn e sz ó, am el ye t a ra bt ar tó sz em él y és a ra bo t kiváltani akaró személy közösen fizetnek le; közösen szenvednek meg
- 103 azé rt, hog y a rab kis zab adu ljo n. Sőt, enn él is fur csá bb a hel yzet: Atya és Fiú közösen szenvednek azért, hogy az Atya engesztelődjön, ne haragudjon. Mindezek következtében a "lütron" igen alkalmatlan kifejezés a Gol got ai tör tén és jel ölé sér e, aká rme nny ire is ált alá nos ult a kétezer esztendő során Jézusra vonatkozóan a Megváltó megjelölés. Az ebben a megjelö lésben rejlő gondola ti kuszasá pot nem lehet azzal igazolni, hogy misztériumról van szó. Ezt a gondolati kuszaságot csak abba n az esetb en lehetne miszt érium ként efoga dnunk , ha nem állna rendelkezésünkre a krisztusesemény értelmezésében a jézusi mérce. A jézusi önértelmezés szerint Jézus mindenekelőtt önön céljának szolgálatában fizette le a kereszthalál árát, mert nem maradhatott hűséges a Szentháromságból hozott viselkedési normákhoz anélkü l, hogy a Sátán ki ne akolb olits a őt a világból. Jézus nak is, minden embernek is, árat kell fizetnie azért, hogy hűséges mara dhass on Isten hez; ahogy an minde n komo ly célna k az eléré se árat kíván az ember től. Fizet ünk - magunk magu nknak , hogy eléhe ssük a cél t. Ha az Ist en Ország a a cél unk akkor oda kel l hel yeznünk életünket szabad zsákmányként a Sátán számára. De nem neki fizetünk, hiszen nincsen közösségünk vele. Ezt a cél elérésével szükségképpen együttjáró árlefizetést nevezzük áldozatnak. Ha a célunk az isten Országa, akkor az árlefizetés - az Istenhez ragaszkodó hűségünk oltárán meghozott áldozat. Árat - lefizetésr ől - áldozatról beszélhetünk tehát, de váltságdíjról nem. Jézus Atyja abban reménykedett, hogy közénk küldött Fiát meg fogjuk becsülni (Mk 12,6), semmiképpen sem kívánhatott tehát váltságdíjat. Aligha kétsége s tehát, hogy a "lütrón" Jézus ajkára adva - a jézusi szemlélettől idegen elemként szerepel ott. A páli kérügma hatására egészít hette ki Márk és nyomába n Máté "az Ember fia nem azért jött, hogy kiszolgálják, hanem azért, hogy szolgáljon" logiont az " ...és hogy váltságul adja életét sokakért" szavakkal (Márk 10,45;Mt 20,28 - vö. KI0 270 num; Miért jött ? - Párbeszéd egy könyvről: K.A. 77-6/67-9.) 14. ÚJ TEREMTÉS
a. Ki a szent? Jézus nem mondta a maga követőit szenteknek (hagios) csak az Atyát (J 17,11) és angyalokat illette ezzel a jelzővel (Mt 8,38;L 9,26), tehát az Isten Országának véglegesültjeit. Az Úsz 77 ízben mo nd él ő em be re ke t sz en tn ek ; eb ből 47 a pá li le ve le kr e es ik (rgy m: 2,6) . Az els ő három és utols ó három leve lében össze sen 3 ízben találkozunk ezzel az embert jelölő jelzővel, a többi előfordulást a 3 nagy levélben és a fogság leveleiben találjuk; legsűrübben az E-ben (12 ízben). Pálnál a "szent" nem etikai minősültséget, nem odaadottságot jelent, hanem ontológiai minősültséget: aki Jézushoz tartozik az mind szent etikai minősültségüktől függetlenül is. Azok a szentek, akik szentek lettek isten Jézusban elvégzett ezirányú gondoskodásának eredményeként. Ezek a szentek - az isten meghivottai (R 1,7;1K 1,2), választottai (K 3,12), szerettei (R 1,7;K 3,12). Ők azok, akik Jézus Kris ztusban vannak (F 1,1;4 ,21;K 1,2), ők a Jézus ban megsz entel tek (1K 1,2), ők az Isten házanépe (E 2,19), ők kapják meg a jézusi örökséget (E 1,18), az osztályrészt a Világosságban (K 1,12),
- 104 ők ér te tt ék me g Kr is zt us t, az Is te n ti tk ai t (E 3, 18 ;K 1, 26 ), ők tö ltődn ek be Is te n te lj es sé gé ve l (E 3, 18 ;4 ,1 2) , ér tü k já r kö zb en a Sz en tl él ek (R 8, 27 ), és ig y al ka lm as sá le tt ek , ho gy Ít él et et mo nd ja na k tá rs ai kr ól is , és ma jd an mi nd en em be rről is (1 K 6, 1-2) . Mi nd ez t is te n vé ge zt e el ra jt uk , s ép pe n ez ér t sz en te k; la kj an ak bár Rómában (R 1,7;16,15; F 4,2 2), jeruzs álemb en (R 15,26. 31) , Áz si a eg és zé be n (2 K 1, 1) , Fi li pp ib en (F 1, 1) va gy Ko lo ss zé be n (K 1, 2) . Sz en te k ug ya ne ze n az al ap on a cs á sz ár há zá ba n le vők is (F 4,22). Mi ve l ne m et ik ai mi n ősí té sr ől va n sz ó, Pá l ön ma gá t is sz en t ne k mo nd ja . En ne k so rá n az on ba n me gé rz i a sz ó et ik ai mi nö sü lt sé ge t ki fe je ző je le nt és ét , s ez ér t to mp it : "N ek em az ös sz es sz en te k közül a legkisebbnek adatott meg az az ajándék..." (E 3,8). Az Ós zö ve ts ég né pe is - sz en t né p vo lt . Ne m az et ik ai mi n ősü lt sé g al ap já n, ha ne m az eg ye tl en Is te nh ez ta rt oz ás uk al ap já n. Ugy an il ye n al ap on sz en t né p az új sz öv et sé g né pe is a Jé zu sh oz tartoz ás alapján. Szen tek az ok, akiknek gyül ek ezetei k (egy házaik) vannak (1K 14 ,33). Íl y módon sz ente k a Korint usban le v ő eg yá z ta gja i (1 K 1, 2) , és sz en t a ta go k ös sz es sé gé t, vo na tk oz ás i eg ys ég ét je lö lő "e gy há z" is (E 5, 27 ). A pá li te ol óg iá ba n a "s ze nt ek " sz ó azon os , tar tal mú és ter jed elm ű azz al a szó val , ame lly el Jéz us jel ölte az Or sz ág , a ma ga gy ül ek ez et én ek ta gj ai t: a "t es tv ér ek ke l" (1 K 16 ,1 5; K 1, 2) . Ak ik et te há t Jé zu s te st vé re kn ek ne ve ze tt , az ok at Pá l sz en te kn ek mo nd ja . Ez ek a "s ze nt ek " az eg és z vi lá go n ka pc so la tba n van nak egy más sal : kös zö nt i k egy má st (2 K 13, 12; R 16, 15 ; 4, 21 -2) , sz ük sé gl et ei k va nn ak (2 K 9, 12 ;R 12 ,1 3; 15 ,2 6) , s ez ek et ki el ég ít en i ak ar vá n sz ol gá lj ák is eg ym ás t (1 K 16 ,1 .5 ;2 K 8, 4; 9, 1; 8 15,25.31;E 4,12;6,18;Fm 7;1Ti 5,10). Ne m at tó l sz en te k te há t, ho gy sz en te k mó dj ár a vi se lk ed ne k. Miv el az on ba n Is te n sz en tt é te tt e őke t, ez ér t sz en te kh ez il l ő módo n ke ll vi se lk ed ni ük : " Aj án lo m pe di g ne kt ek - ír ja Pá l a ró ma i "s ze nt ek ne k" - F őbé t, a mi te st vé rnőnk et , ak i "d ia ko nu sa " a Ke nkre iá ba n le vő eg yh áz na k, ho gy fo ga dj át ok be őt az Úr ba n úg y, ah ogy an az a sz en te kh ez mé lt ó. .. " (R 16 ,1 ). Az ef ez us ia kn ak pe di g e z t Í r j a : " pa r áz n a s á g p e di g , va g y b á r m e ly f é le t i s z t á t al a n s ág va gy ka pz si sá g ne is em lí tt es sé k kö zt et ek , ah og ya n a sz en te kh ez il li k. .. " (E 5, 3) . A ha rm ad ik lé pc sőbe n te há t me g ke ll fe je ln i, telj es sé ke ll te nn i, be ke ll vé ge zn i az t, am it Is te n az el ső lé p csőbe n el ke zd et t, me gt et t: "Ti sz tí ts uk me g ma gu nk at mi nd en sz en ny től .. . te lj es s é te v én a s ze nt sé g et az is t en f él e le m ál ta l" ( 2K 7, 1) . Ez ér t az tá n a sz en t le gy en sz ep lőte le n a sz en ts ég be n (1 T 3,13). Ekkor azonban a szent már nemcsak ontológiai, hanem etikai minősültséget is jelent. Ennek folytán a szentnek szinonimája – a hűsé ge s (K 1, 2) , a ti sz ta (1 K 7, 14 ); a sz en te k sz er et ne k, sz er eti k eg ym ás t (E 1, 5; K 1, 4; 3, 12 ;F m 5) , sz ep lőte le ne k a sz er et et ben (E 1,4;K 1,22). Me gk ül ön bö zt et en dő te há t eg ym ás tó l eg yf elől az on to ló gi ai minősü lt sé g, am el y el ev e je ll em z ője a Kr is zt us ho z ta rt oz ók na k, má sfe lö l pe di g az az et ik ai mi nö sü lt sé g, am el yr e el kö te le z az el őbbi , az el ev e- sz en ts ég . Ez az el ev e - sz en ts ég to v áb bf ol yt at ja az t az ós zö ve ts ég i sz em lé le te t, am el yn ek ér te lm éb en az Is te n né pe szent nép. b. Ki szentel meg minket? Pá l is me ri az át er ed ő sz en ts ég et is , a cs el ek ed et ek ke l me gsz er ez he tő sz en ts ég et is . A me gs ze nt el ni (h ag ia dz ei n, ha gi as mo s, hagiotés, hagiosüné), megtisztítani (katharidzein, katharos, akat
- 105 ha rs ia , ak at ha rt os ) és me gm os ni (a po lo ue st ha i, lo ut ro n) sz óc sa lá dok 48 páli előfordulása utal mind a kétféle megszentelődésre Az a. po nt ba n tá rg ya lt "s ze nt " (h ag io s) je le nt és ta rt al má va l ellenk ez ően a fe nt i sz óc sa lá do k cs ak ke vé s előfo rd ul ás ba n ut al na k ar ra a me gs ze nt elődé sü nk re , am el y Is te n te tt én ek , Kr is zt us ha lá lá na k a kö ve tk ez mé ny e. El s ő le ve lé be n ki zá ró la g az em be ri ma ga ta rtá sr a ut al na k a fe nt i ki fe je zé se k. Pá ln ak a te ss za lo ni ki be li ek et buzdító magatartása nen tisztátalanságból fakad (1T 2,3); Isten a te ss za lo nik ia k sz en ts ég ét ak ar ja : az t, ho gy há za st ár su kk al sz en tü l él je ne k, hi sz en ne n ti sz tá ta la ns ág ra , ha ne m sz en ts ég re hí vt a me g őke t (1 T 4, 3. 4. 7) . Pá l az ér t im ád ko zi k, ho gy Is te n er ősí ts e meg az ottaniak szívét a feddhetetlen szentségben (1T 3,13); az ér t, ho gy Is te n me gs ze nt el je őke t, és en ne k kö ve tk ez té be n fe dd he te tl en ek ké nt őri ződj en ek me g Jé zu s el jö ve te lé re (1 T 5, 23 ). Cs ak a me ge rősí té s és me gőrz é s sz av ak ut al na k ha lv án ya n ar ra a sz en t ségre, amelyeket nem cselekedetek által kaptak. A 2T-be n vi sz on t el őté rb e lé p Is te n me gs ze nt el ő sz er ep e: "k ivá la sz to tt ti te ke t az Is te n zs en ge ké nt a me gm en t ődé sr e a Lé le k me gs ze nt elő mu nk áj a ál ta l" (2 T 2, 13 ). A G ne m vi sz i to vá bb a me gsz ente lé sn ek ez t a je le nt és ét (G 5, 19 ), de má r az 1K ig en . A c ímze tt ek et Jé zu s me gs ze nt el te (1 K 1, 2) , Jé zu s Me gs ze nt elődé ss é le tt számukra (ugyan úgy, ahog y Iste nnektets zéssé és Megvál tássá is le tt - 1K 1, 30 ), Is te n me gm os ta és me gs ze nt el te őke t Jé zu sb an (1 K 6, 11 ). Am ik or vis zo nt Pá l ar ró l be sz él , ho gy a hí v ő há za st ár s pr ob le ma ti ku s me gm en té si er ed mé nn ye l - me gs ze nt el i hi te tl en há za stá rs át , ak ko r ta lá n mi nd a ké tf él e me gs ze nt el ődé sr e go nd ol (1 K 7,16). A 2 K az e m be r i ö n m e g sz e n t el ődé s ről be s z é l (2 K 1 , 1 2; 6 , 1 7; 12,21), amelyet - mint az imént láttuk - az isten által elvégzett me gs ze nt el ődé sü nk "b et el je sí té sé ne k" mo nd (2 K 7, 1) . Az R ug ya n cs ak az em be ri ma ga ta rt ás bó l fa ka dó él et sz en ts ég ről, il l. an na k hi án yá ró l sz ól (R 1, 24 ;6 ,1 9. 22 ;1 4, 20 ). Úg ya na kk or sz ól a Lé le k me gs ze nt el ő te vé ke ny sé gé r ől is (R 1, 4; 15 ,1 6) , am el ly el a ma ga he ly én mé g fo gl al ko zn un k ke ll . Az E is me ri az em be ri ma ga ta rt ás bó l fo ly ó sz en ts ég et (E 4, 19 ;5 ,3 .5 ), de a Kr is zt us ál ta l el vé gz et te t is : "K ri sz tu s sz er et te az Eg yh áz at és od aa dt a ma gá t ér te , ho gy megszentelje megtisztítván a viz fürdőjével" (E 5,26). A K, az 1T i és a 2T i le ve le k cs ak az em be ri cs el ek ed et ek ál ta l lé tr ej öv ő sz en ts ég ről be sz él ne k (K 3, 5; 1T i 1, 5; 2, 15 ;3 ,9 ;4 ,5 ; 2T i 1, 3; 2, 21 .2 2) . A Ti tu s le vé l az on ba n ne mc sa k ez t (T 1, 15 ), hane m a Jé zu s ál ta l ad ot t sz en ts ég et is is me ri : "M eg me nt ő Is te nü nk ne m a cs el ek ed et ek .. . ha ne m ir ga lm a al ap já n me nt et t me g mi nk et az uj já sz ül et és fü rdője ál ta l" (T 3, 5) . Am ik or pe di g ar ró l be sz él , ho gy "J éz us od aa dt a ma gá t ér tü nk , ho gy .. . me gt is zt ít so n mi nk et ma gá na k. .. jócs el ek ede te kr e tö re kv ő né pé vé " (T 2, 14 ), ak ko r eg yb e mo só di k sz öv eg éb en az Is te n és az em be r ál ta l mu nk ál t él et sz en t ség. c. A megmentett élet a R előtti levelekben Az ós zö ve ts ég né pé ne k sz en ts ég ét al ap ve t ően a kö rü lm et él és és eg yé b ob sz er va nc iá li s kí vá na lm ak telj es ít és e bi zt os ít ot ta . Mi biztosítja Isten Új népének alapvető, eleve-szentségét? Ád ám vé tk e ny om án be jö tt a vi lá gb a a B űn és ny om áb an a Ha lá l. Kr is zt us en ge de lm es sé ge ál ta l be jö tt a vi lá gb a az Is te nn ekte ts zé s és az Él et . Ez t a Kr is zt us ré vé n tá ma dó él ete t a pa li te oló gi áb an az "é ln i" (d zé n, dz óé , dz óo po ie in , sü dz én , sü dz óo po ie in), a "felébreszteni" (egeirein, exegeirein, sünegeirein) és a
- 106 " fe lt ám ad ni "
(a ni st as th ai , an as ta si s, ex an as ta si s) sz óc sa lá do k hordozzák. Az em be r bi ol óg ia i él et e, az Iste n él et e és fe lt ám ad ás a me lle tt je le nt ik ez ek a sz av ak az t az él et et is , am el y a Kr is zt us kere sz th al ál a ál ta l aj án dé ko zo tt is te nne kt et sz és ne k a ki sé rője ve lejárój a. Má r az 1T - ben olvass uk, h ogy azért h alt meg Kriszt us, ho gy éb re n és ál mu nk ba n ve le eg yü tt él jü nk (1 T 5, 10 ). De ne mc sa k e g y ü t t v a g y u n k K r i s z t u s s a l , h a n e m K r i s z t u s b a n i s v a g y u n k : " a Kr is zt us Jé zu sb an me gh al ta k fe lt ám ad na k ma jd " (1 T 4, 16 ) Kr is zt us má s od ik el jö v et e le k or . A fe lt á ma d ás t t eh át a Kr i sz t us ba n l ev és -meghalás teszi lehetővé. A 2T ha ll ga t ké rd és ün kr ől, de a G bősé ge s an ya gg al to vá bb i i n f o r m á c i ó k k a l s z o l g á l e r ről a z é l e t r ől . A z a P á l , a k i " a z é r t ha lt me g a mó ze si tö rv én y sz ám ár a, ho gy Is te nn ek él je n" (G 2, 19 ) bo tr án yo s go nd ol at a je ru zs ál em i zs id ók er es zt én ye k fü lé ne k ezt állítja magá ról, miközben írja levelét a Galatáknak: "Kr is zt us sa l eg yü tt ke re sz tr e va gy ok fe sz ít ve " (0 2, 19 ). Ez pe di g mé g bo tr án yo sa bb go nd ol at bá rk i sz ám ár a, ak i va la mi t is ad a ta pa sz ta la tr a. Pá l is ti sz tá ba n va n ez ze l, és ez ér t ma gy ar áz at ké nt az on na l hoz zá fűzi : " De há t én ne m él ek " (G 2, 20 ). A ma gy ar áz at mé g ab sz ur da bb na k te ts zi k, mi nt am it me g ak ar ma gy ar áz ni ve le . Az ol va só ba n az on ba n mé gi s tu da to sí tj a, ho gy a le vé lí ró el ha gy ta a ta pa sz ta lá ss al el le n őri zh et ősé g te rü le té t, s il ye n (k ül s őle g ne m tap asz tal ha tó állít ásk ént ke ll mo st már fog adn ia az áll ítá st : "Él pe di g be nn em Kr is zt us " (G 2, 20 ). Ah og ya n Ád ám bűné ne k kö ve tk ez mé ny ek én t ur al ko dh at ik te st ün kb en a B űn (R 6, 12 ), ah og ya n ál lí tj a Pá l, ho gy a Bűn "b en nü nk la ki k" (R 7, 17 .2 0) , a kr is zt us es em én y kö vetkeztében ugyanígy állítja, hogy "Krisztus bennem él" (G 2,20). Pá l jó l tu d ja , ho g y am it m on d, az t n em ig a zo l ja s em m if él e kü lső ta pa sz ta lá s. Ő az on ba n me g va n győződv e ál lí tá sá na k ig az vo ltá ró l, hi sz i az t, am it mo nd : " Am it mo st te st be n él ek , az t az Is te n Fi ár a vo nat ko zó hi tb en él em , ak i sz er et et t en ge m és od aa dt a ma gá t ér te m" (G 2, 20 ). Hi nn i Is te n Fi áb an - ez ze l eg ye t je le nt e ne k sz ám ár a a fe nt i ál lí tá so k. ez ek az ál lí tá so k eg y Kr is zt us tó l át er edő, me gm en te tt , me gv ál to tt él et ről be sz él ne k és ne m a ta pa szta lh at ó bi ol óg ia i él et ről. Az át er ed ő is te nn ek te ts zé s kö ve tk ez mény e ez az át er ed ő, megm en te tt él et : " .. .a hi tb ől is te nn ek te ts ző fo g ma jd él ni " (G 3, 11 ); az az él he ti ez t a Go lg ot ár ól er ed ő él ete t. A ne m hi tb ől er ed ő tö rv én y il l. tö rv én yt el je sí té s ez t az él ete t ne m bi zt os ít ja (G 3, 12 ); a tö rv én y il l. a tö rv én yt el je sí té s ne m tu d él ővé te nn i (G 3, 21 ). Az el s ő ké t lé pc ső ig az sá gá t te há t ha jt ha ta tl an ul ké pv is el i Pá l; de ne mc sa k Ád ám te tt én ek , ha ne m Jézu s te tt én ek ha tá sá t il le tően is . Sőt, ez ut ób bi t "m en ny iv el in kább"! A ha rm ad ik lé pc ső sz in tj én ne kü nk is sz er ep ju t en ne k az éle tn ek a me gs ze rz és éb en : .. .. ak i a Lé le kb e ve t a Lé le kből ar at m a j d ö r ö k é l e t e t " ( G 6 , 8 ) . D e e z a h a r m a d i k l é p c s ő a G -be n ne m hangsúlyos. Az 1K ne m so ka t fo gl al ko zi k a té má nk ka l. Az t, ho gy Is te n ne mcs ak Jé zu st tá ma sz to tt a fe l, ha ne m mi nk et is fe lt ám as zt (1 K 6, 14 ; 2K 4, 14 ) - Kr is zt us ba n le vé sü nk ke l ma gy ar áz za . A fe lt ám as zt ás ra u gy an is cs ak a ha lá l ad le he t ősé ge t. Ez t a ha lá lt pe di g az a ko rp ora tí v sz em él yi sé g id éz i el ő, ak ib en be nn e va gy un k - a z el ső Ád ámró l va n s ző. A ha l ál bó l fe lt á ma d ás u nk is an n ak k öv et k ez mé n y e, ho gy be nn e va gy un k eg y ko rp or a tí v sz em él yi sé gb en : "E mb er ál t al va n a ha lá l, és em be r ál ta l va n a ho lt ak fe lt ám ad ás a. Me rt am iként Ádámban mindnyájan meghalnak, ugyanúgy krisztusban mindannyi-
- 107 an él őkk é té te tn ek ma jd " (1 K 15 ,2 1- 2) . - Az za l, ho gy az "u to ls ó Ádá m élővé te vő Lé le kk é le tt " (1 K 15 ,4 5) va la mi nt az za l, ho gy a "L élek élővétesz" (2K 3,6) - a maga helyén még folalkozunk majd. A 2K er ről a bi ol óg ia -fö lö tt i me gm en te tt éle tről be sz él , am iko r Pá l ön ma gá ró l és a Kr is zt us is me re té t te rj es zt őkr ől ez t ál l í t j a : " . . . j ói l l a t v a g y u nk a m e g m e n t őd ők s zá m á r a . . . é l e tb ől sz ár ma zó és él et re el ju tt at ó il la t" (2 K 2, 15 - 6) . Pá l az ér t lá tj a ezt a szer epet lehets égesnek, mert "mer t Jézus élet e van benn ünk" (2K 4,10 ). Ha a G-be n ezt hitb eli megg y őz ődé sé ne k va ll ot ta , ak ko r mo st ez t ta pa sz ta lh at ó va ló sá gn ak is ál lí tj a. A cs er ép ed én y - hi mnu sz ba n én ek li me g ez t a me gt ap as zt al ha tó sá go t. Ar ró l va ll eb be n a hi mn us zb an , ho gy ak i Jé zu s él et ét ho rd oz za ma gá ba n, az ké pe s mi nd en t el vi se ln i. Ta pa sz ta la ti bi zo ny ít ék a ez a ma ga hi tb el i me ggyőződé sé ne k: "J éz us ha lá lá t mi nd en ko r te st ün kb en ho rd oz zu k, ho gy Jé zu s él et e is ny il vá nv al óv á le gy en ha la nd ó te st ün kb en . Me rt mi , ak ik él ün k, mi nd ig ha lá lr a ad at un k Jé zus ér t, ho gy a Jé zu s él et e is ny il vá nv al óv á le gy en ha la nd ó te st ün kb en " (2 K 4, 10 -11 ). Az ig ehi rd et és se l já ró ko ck áz at ok el vi se ln i tu dá sa - ez a bi zo ny ít ék . A bi zo ny ít ék a ha rm ad ik lé pc ső sz in tj én he ly ez ke di k el . Az za l bi zo ny ít , ho gy a ne m-ta pa sz ta lh at ó, aj án dé ko zo tt -át er ed ő él et ből ilyen vi lágcso dája -élet támad! Ennek a ha rmadik lépc s ő sz in tj én elhe ly ez ke dő bi zo ny ít ék- ma ga ta rt ás na k az út já n ju t el a ko ri nt us ia khoz az ajándékozott-áteredő megmentett élet (2K 1,12). Ez t a sz im bi óz is un ka t Jé zu ss al a 2K ne mc sa k ta pa sz ta la ti la g igazol ja, hane m tartal mát tová bb is fejl eszti. Jézu s a maga él eté ne k te lj es sé gé be n - ko rp or at ív sz em él yi sé g; mé g ha lá lá t il le t ően is: "A zt go ndoljuk, ho gy mi vel egy meghalt mindenki ért, tehát min denki meghal t" (2K 5,14). Ez t a Kriszt u sb an megh alást itt ne m fe j ti ki , cs ak eg y ha rm ad ik lé pc s ős kö ve tk ez te té st ho z ki be l őle : ne m ma gu nk ér t ke ll él nü nk , ha ne m Kr is zt us ér t, ak i me gh al t és fe ltá ma dt ér tü nk (2 K 5, 15 ). Et ik ai la g vá ll al t sz im bi óz is ra bu zd ít a kr is zt us sa l eg yü tt me gh al ás un k al ap ján . Az R er ről ma jd tö bb et mond. Fog lal juk öss ze edd igi ere dmé nye ink et. Az eti kai szi mbi ózi st kí vá nó bu zd ít ás ok na k és te lj es ít és ek ne k on to ló gi ai , lé tb el i al ap ja va n: Kr is zt us ba n va gy un k, Kr is zt us be nn ün k va n, Kr is zt us ba n élünk: vele együtt keresztrefeszítődtünk, vele együtt meghaltunk. d. A megmentett élet a R-ben - keresztség Má r lá to tt ál lí tá so kk al in du l: a hi tb ől - is ten ne kt es z őé a me gm en te tt él et (R 1, 7) , am el y a ha rm ad ik lé pc s őn ál lh at at os jó cs el ek ed et ek ré vé n ro mo lh at at la n ör ök él et be to rk ol li k (R 2, 7) , hi sz en Is te n él ővé te sz i a ho lt ak at is (R 4, 17 ), hi sz en "F ia ál ta l ös sz eb ék ítődt ün k Ve le , és mi nt il ye ne k me g is fo gu nk me nt öd ni az Ő (a Fi ú) él et éb en " (R 5, 10 ). Ez t az ut ol só ki je le nt és ét - él eté be n - az ed di gi ek al ap já n úg y ke ll ér te nü nk , ho gy ben ne va gy un k a Fi áb an ; s ah og ya n a Fi át me gm en te tt e, az ok at is me gm en ti is te n, ak ik be nn e va nn ak a Fi áb an . "M eg ka pv án az is te nn ek te ts zé s aj án déká t, ur al ko du nk ma jd az él et be n az eg y Jé zu s ál ta l. .. ur al ko dj ék az aj án dé k az is te nn ek te ts zé s ál ta l ör ök él et re ve ze t ően a mi Uru nk Jé zu s Kr is zt us ál ta l" (R 5, 17 .2 1) . Ez ek a "J éz us ál ta l" fo r du la to t ta rt al ma zó ki je le nt és ek al ig ha ak ar na k ke ve se bb et mo nd an i mi nt a "J éz us ba n " fo rd ul at ok : az aj án dé kb a ad ot t át er ed ő is te nn ekte ts zé s az al ap ja a me gm en te tt él et ne k, és ez t a ke re sz te n me g haló és feltámadva-élő Jézus által ill. Jézusban kapjuk meg. Az új lé ts zi tu ác ió ba - a b űnn ek me gh al ás lé ts zi tu ác ió já ba belekerült embertől Pál az új szituációnak megfelelő életvitelt
- 108 kí vá n: bűnn ek me gh al ó, a bűnb en me g -ne m -mar ad ó él et et (R 6, 1 -2) . E bu zd ít ás al át ám as zt ás ak én t fe jt i ki te lj es eb be n a má r az el őző levelek során is megcsendülő krisztusmisztikát, azaz a korporatív sz em él yi sé gb en to tá li sa n be nn el ev és ün kn ek a ta ná t. Pá l ke né ny en harcol t Isten régi népének beavató, e leve -szen ttétev ő, av at ó-sz er ta rt ás án ak , a kö rü lm et él és ne k to vá bb él és e el le n. A ke re sz ts ég be n Pál me gta lá lja en nek új sz öve ts ég bel i más át (v ö. K.A . 76-4/9 3-4) . A ke re sz ts éq vé gz i el az él et eg ye sí té st . Jé zu s ko rp or at ív sz em ély is ég -vo lt án ak a ke re sz ts ég a gya ko rl at i re al iz ál ój a. A ke re sz tsé g ma gy ar áz za me g, ho gy mi ké nt ha sz ná lh at ne kü nk a Go lg ot a és a fe lt ám ad ás kr is zt us es em én ye . A ke re sz ts ég ma gy aráz za me g mi ké nt használhat nekünk egy más valakinek (Jézusnak) a halála. Go nd ol ko dá sá na k ez t a ge nu in vo ná sá t a na gy be je le nt és ek ihlet ére je lle mző "Há t nem tu djá to k.. . ?" (R 6, 3) stí lus fo rdu lat ta l vezeti be. Nézzük, mit tudunk meg. Nem keveset. 1. Va la há ny an cs ak be le me rí t ődt ün k Kr is zt us Jé zu sb a, a ha lá lá ba merítődtünk bele (R 6,3). 2. Az al ám erü lé s ált al Ve le eg yü tt el tem et ődt ü nk a ha lá lb a ( R 6,4). 3. A Jézus halálához hasonló halálban (alámerülés!) Jézussal együttplántáltak-együttnőttek-egytermészetűek (sümphütói; vb. phüsis=természet) lettünk (R 6,5). 4. A feltámadásban is együttplántáltak leszünk (R 6,5). 5. A mi ré gi em be r ün k (J éz us sa l) eg yü tt ke re sz tr ef es zí tt et et t (R 6,6). 6. Meghaltunk Krisztussal együtt (R 6,8). 7. Együtt is fogunk élni Krisztussal (R 6,8). 8. Istennek élünk Krisztus Jézusban (R 6,11). 9. Halálból életrekeltek vagyunk (R 6,13). 10 . A fe nt ie k al ap já n a mi én k az Is te n aj á nd ék a, az ör ök él et Jé zus Krisztusban, a mi urunkban (R 6,22-3). Jézus tette, am it tett - ez az elsó lépc s ő. A me gk er es zt el ke dé sr e vi sz on t cs ak a hi te t (m ás od ik lé pc s ő!) kö ve t ően ke rü lh et so r. Ez t a me gk er es zt el ke dé st Pá l ig az i kö rü lm et él és ne k te ki nt i, mégh oz zá "ne m ké zze l vég ze tt" (K 2,1 1;E 2,1 1) kö rül met élé sn ek; enne k al ap já n az t go nd ol om , ho gy a ke re sz ts ég et se mm ik ép pe n se m tekin tet te cs ele ke det nek , ha rma di k lép csőj ű emb er i mag at art ásn ak .. . an na k el le né re se m, ho gy cs ak a hi te t kö ve t ően ke rü lh et so r re á. Úgy go ndo lh att a, hog y a ker es zts égb en csa k sze nv edö és nem cs ele kvő a ma ga ta rt ás un k. Úg y go nd ol ha tt a, ho gy a ke re sz ts ég Kr is zt us er go n- ja , és ne m a mi én k. Ha ig y te nn ők fe l Pá ln ak a ké rd és t: Hány ad ik lé pc sőn he ly ez ke di k el az a ke re sz ts ég , am i cs ak a hi t utá n kö ve tk ez he ti k, az t go nd ol om ig y vá la sz ol na : az el ső lé pc s őn helyez kedik el , mert amit Isten Jézus ál tal a Go lgotán elvb en mi n de n em be ré rt me gt et t, az t Is te n a ke re sz ts ég be n gy ak or la ti la g is ér vé ny es ít i a hi t el fo ga dó ma ga ta rt ás át ta nu sí tó em be re n. A ke res zts ég nem hit és nem is emb er i erg on; a ker es zts ég az ist en er gon-ja az emberen. (Nem hatott-e ez a szemlélet a hitet megelőző gyermekkeresztelésre?) A ke re sz ts ég be n az az el s ő lé pc s ő- sz in tű eg ye sü lé s jö n lé tre , am el y en ne k az el ső lé pc sőne k a sz in tj én mé g ne m ta pa sz ta lh a tó , am el y az on ba n ny il vá nv al óv á vá lh at ik a ha rm ad ik lé pc s ő sz in tjé n. .. a cs er ép ed én y- hi mn us zb an le ir t él et al ak ít ás ál ta l. Jé zu s te há t a ke re sz ts ég ál ta l vá li k Is te n új né pé ne k ko rp or at ív sz em ély is ég év é. A ke re sz ts ég ál ta l vá lu nk Jé zu ss al az on os te rm és ze t űvé . A "sü mp hüt os" (R 6,5 ) szó tá ri jel ent és e: eg yüt tn őtt , v e le eg yü tt sz ül et et t, eg yb ek öt öt t, eg ye sí te tt ; va la ki t va gy va la mi t
- 109 sü mp hü to s- sz á te nn i= má s te rm és ze t űvé te nn i. Eb ből fo ly óa n ni nc s ké ts ég , ho gy Pá l el go nd ol ás a sz er in t a ke re sz ts ég ne k ne m le he t má s re nd el te té se , mi nt az , ho gy ez en a lé ta zo no ss ág i al ap on ki bo ntó dj ék a ma ga ta rt ás be li és a so rs be li az on os sá g is - a ha rm ad ik lépcső szintjén. A ke re sz ts ég eg ye sí ti Jé zu st és a Jé zu sb a me rí te tt ek et ol ya n mó do n, hog y a Be lé je me rí te tt ek en ne k kö ve tk ez té be n be nn e va nn ak Jé zu sb an . Am i te há t Jé zu ss al me gt ör té nt , az me gt ör té nt a be lé je me rí te tt ek ke l is : ve le eg yü tt ke re sz tr ef es zí t ődé s, ve le eg yü tt me gh al ás , ve le eg yü tt el te me tődé s, ve le eg yü tt él et re ke lé s. Ez a ve le eg yü t él et re ke lé s ré sz in t im ma ne ns : " .. .m os t. .. bi rt ok olj át ok a me gs ze nt elődé sr e ve ze tő gy üm öl cs ök et " (R 6, 22 ); ré sz in t tr an sz ce nd en s: a cé l, am el ye t Is te ntől aj án dé kb a ka pu nk - az ör ök él et (R 6,22-3). A mó ze si tö rv én yt Is te n az él et cé lj áb ól ad ta , de a kris zt us es em én y hí já n ez a tö rv én y ne m ho zo tt az em be r sz ám ár a me gm en te tt él et et , ha ne m cs ak ha lá lt (R 7, 10 ;v ö. R 10 ,5 ). Et t ől a ha lá lt ól eg y má si k tö rv én y (e rő) sz ab ad ít ot t me g mi nk et : "a Kr is zt us ba n való él et Le lk én ek az er ej e" (R 8, 2) . A Kr is zt us Jé zu sban va ló él et bi zt os ít ja sz ám un kr a az t a Le lk et , am el y be nn ün k la kv án a ha rm a di k lé pc ső sz in tj én fe nn ta rt ja -me gö rz i be nn ün k az el ső lé pc ső sorá n me gk ap ot t me gm en te tt él et et (R 8, 6. 10 - 3) . A ma jd an me gt ér ő zs id ós ág is bi rt ok áb a ju t en ne k a me gm en te tt él et ne k (R 11 ,1 5) , am el yn ek ve le já ró ja , ho gy ne m ma gu nk na k, ha ne m az Is te n nek él ün k (R 14,7-8). A R ho zo má ny a ke tt ős. Eg yf el öl a ke re sz ts ég he z ka pc so lj a az el ső lé pc sőbe n me gk ap ot t él et et , má sf el öl bősé ge se n bi zt at az enne k me gf el el ő, a ka po tt él et et fe nn ta rt ó-me gö rz ő ha rm ad ik lé pc sős ma ga ta rt ás ra . A ki je le nt ő mó do k és a fe ls zó lí tó mó do k eg ym ás me llettisége élesen mutatja ezt a kettős hozományt: meghaltunk a bűnnek, ne maradjunk meg, ne éljünk benne (R 6,1-2); alámerültünk, eltemetődtünk az élet ujdonságában járjunk (R 6,3-4); együttnőttünk, együtt-keresztrefeszítődtünk, ne szolgáljunk többé a bűnnek (R 6,5-6); meghaltunk Krisztussal a bűn számára, ne ur al ko dj ék te há t a b űn be nn ün k, ne en ge de lm es ke dj ün k te s tü nk vá gy ai na k, ta gj ai nk ne a bűn, ha ne m az is te nn ek te ts zé s fegyverei legyenek (R 6,7-13); nem vagyunk már a mózesi törvény alatt, ne uralkodjék rajtunk a bűn, ne vétkezzünk (R 6,14-5) stb. e. A megmentett élet a fogság leveleiben A Filippi levél ennek a jézusi szimbiózisnak a tapasztalati ny il vá nv al ós ág ár ól n yú jt na gy sz ub je kt ív bi zo ny os sá go t. Má r el s ő le ve lé be n is ír ta Pá l, ho gy ő "a kk or él , ha te ss za lo ni ki ak me gál ln ak az Úr ba n " (1 T 3, 8) . A f il ip pi ek ne k pe di g az t ír ja , ho gy Pál "számára élni=Krisztus" (F 2,21). Az azonosulás Jézussal a cs er ép ed én y- hi mn us zt meg fo ga lm az ó Pá l sz ám ár a ne m ma ra d pu sz tá n Is te ntől lé tr eh oz ot t és aj án dé kb a ad ot t éj lé ts zi tu ác ió . Pá l cs ak ak ko r él , ha do lg oz ha ti k Kr is zt us ér t. A ha rm ad ik lé pc ső sz in tj én cs ak ez je le nt i a sz im bi óz is t, a lé ta zo no ss ág ot sz ám ár a. Ak ár me nn yi re is ke re sz tet je le nt he tn ek ez ek a me gn yi la tk oz ás ok az el ső lé pc sőt - mi nd en Jé zu si mé rc e né lk ül - ab sz ol ut iz ál ni ak ar ók pálért elmez ő mu nk áj a sz ám ár a, ez ek a me gn yi la tk oz ás ok ne m ke vé sb é bősé ge se k, mi nt az aj án dé ko zá st ny om at ék oz ó el s ő lé pc sőről be sz élő megnyilatkozások.
- 110 Pá l bi ol óg ia i él et e ré sz be n va gy eg és zb en re ám eg y er re a mu n ká ra , de ez őt ne m iz ga tj a; fo go ly ké nt is bí zi k be nn e, ho gy ap os to li te vé ke ny sé ge na gg yá te sz i őt Kr is zt us ta ní tv án ya in ak ér té ke lé sé ben - ak ár az él et e, ak ár a ha lá la ré vé n (F 2, 20 ). Sőt, mi ve l a tr an sz ce nd en ci áb an me gv al ós ul ó sz im bi óz is je le nt i az él et az on ossá g te lj es sé gé t, ez ér t Pá l sz ám ár a a "b io ló gi ai ha lá l= ny er es é g" (F 2, 21 ). Ha ne m is is me rt e Jé zu s pa ra do xo ná t - Ak i el ve sz ti él eté t ér te m, me gt al ál ja az t -, a ma ga ha rm ad ik l ép cs ős sz in te n me gér t szi mbi ózi sa sor án meg tap asz tal ja ezt a , jéz usi par ado xon t. Ann a k t a r t a l m á t , i g a z -v o l t á t . N y e r e s é g s z á m á r a a h a l á l , m e r t a transz cendens eg yüttél ésre go ndolva el is felejt i, hogy a keresz t sé g ót a má r "K ri sz tu ss al va n" , és ez ér t sz er et ne me gh al ni , me rt . "k iv án .. . Kr is zt us sa l eg yü tt le nn ni ", hi sz en ez a tr an sz ce nd en s eg yü tt lé t "s ok ka l jo bb ", mi nt az im ma ne ns (F 2, 23 ). A ha rm ad ik lépcs ő s z in t j é n a d ó d ó s z i m bi ó zi s n y i t j a m eg s z á m á r a a k ap u t a transzcendens szimbiózisba. A ha rm ad ik lé pc ső sz in tj én is me gv al ós ul te há t a lé ta zo no s sá g, mé gp ed ig a ma ga ta rt ás be li és a so rs be li az on os sá gb an . A ke re sz ts ég be n má r eg ys ze r lé tr ej öt t a Kr is zt us sa l eg yü tt sz en ve dé s és eg yü tt me gh al ás . Pá l mé gi s tö re ks zi k ar ra , ho gy am i ot t mi sz ti ku sa n va ló su lt me g, az az em beri cselek edetek, a Kriszt us üg yéért fol yta tot t apo sto li éle t sík ján tap asz tal hat óan is meg val ósu ljo n. Az el ső és má so di k lé pc ső Jé zu s hűsé gé ből il l. Pá l hi té ből me gs ze rz et t is te nn ek te ts zé sé ne k ép pe n az a re nd el te té se , ho gy Pá l me gi sm er je en ne k és a be nn e m űkö dő ke re sz tr ef es zí te tt és me gh al t Jé zu sn ak az er ej ét , am el y er ő a jé zu sé ho z ha so nl ó sz en ve dé se k ás ha lá l el vi se lé sé re is ké pe ss é te sz i őt. Az ér t ju to tt az el ső ké t lé pc ső is te nn ek te ts zé sé ne k bi rt ok áb a, "h og y me gi sm er je Jé zu st és fe lt ám ad ás án ak ere jé t, és kö zö ss ég be ke rü lj ön a sz en ve dé se iv el és ha so nl ó fo rm áj úv á vá lj ék az ő ha lá lá ho z" (F 3, 10 ). Mi nd ez ek tová bb i cé lj a - a tr an sz ce nd en s sz im bi óz is : "h og y va la mi nő mó do n el ju ss ak a ha lá lb ól va ló fe lt ám ad ás ra " (F 3, 11 ). A ha rm ad ik lé pc sőn tö rt én ő kr isztusi vá -formálódás szük ségkép pen folyam at. Levéle írá sa ko r Pá l mé g ne m ju to tt el e ha rm ad ik lé pc s ős sz im bi óz is na k a te lj es sé gé re , de út ba n va n fe lé je : "N em mi nt ha má r me gr ag ad ta m vo ln a, va gy má r te lj es sé gr e- tö ké le te ss ég re ju to tt am vo ln a, de neki fe sz ül ök és me gr ag ad om (k at al ab o) , mi ve l ho gy en ge m is me gr ag ado tt (k at el ém ph th én ) Kr is zt us Jé zu s" (F 3, 11 ). Ez a ké t me gr ag adá s ny el vi le g na gy on sz em lé le te s: a cs el ek vő, a ha rm ad ik lé pc sős megr agadás és a szenve d ő, az el ső lépcsős me gr ag ad ás sz em be ál lí tá sa . Ez ut ób bi ba n Kr is zt us ra ga dj a me g Pá lt ; az el őzőbe n Pá l ra ga dja meg Krisztust.
a. b. c.
A F ho zo má ny a - a me gm en te tt él et há ro m sí kj án ak a me gm ut at ása: a mis zt iku sa n lé tre jöt t imm an ens meg men tet t él et ünk , lé taz on osságunk Krisztussal a sorsazonosságban megnyilvánuló immanens megmentett életünk létazonosságunk Krisztussal a tra nsz ce nde nc iá ban bet el jes ülő meg me nte tt él et ünk , lét az ono sságunk Krisztussal.
Az Ef ez us i le vé l is is me ri a ha rm ad ik lé pc sős me gm en te tt él e te t: "K el j fe l ak i al sz ol , és tá ma dj fe l ha lo tt ai db ól " (E 5, 14 ), de az ér t in ká bb az el ső lé pc sőre ko nc en tr ál . Az ef ez us ia k va la mi ko r el id eg en ed et te k vo lt ak Is te n él et ét ől (E 4, 18 ), de Kr is zt us me gs ze re zt e mi nd en ki sz ám ár a a me gm en te tt él et et . A ke re sz ts ég emlí té se né lk ül mo nd ja , ho gy Is te n ir ga lm as sz er et ete mi nk et , ak ik halottak voltunk vétkeink következtében,
- 111 Krisztussal együtt élővé tett, Krisztussal együtt feltámasztott, Krisztussal együtt a mennyeiek körébe ültetett; mé gp ed ig an na k fo ly tá n, ho gy Kr is zt us Jé zu sb an va gy un k (E 2, 4- 6) . Az első lépcső itt mindent elvégzett: nemcsak bűnszituációnk immanens megszüntét, hane m tran szce nden s kite ljes edés ünke t is; elvi leg már a feltámadás és a mennyekben lakást kapás is megtörtént. Lát hat ó, ho gy az E viz sgá lt an yag un k sze mpo nt jáb ól sok kal "pálibb" (első lépcsőt hangsúlyozóbb!), mint a F; pedig ez utóbbi levél eredeti páli voltát a jelen kutatás jóval készségesebben elismeri, mint az E páli szerzőségét. Az E-he z has on ló a Kol oss zei le vé l sze ml éle te is , ame ly a ke resztségre is hivatkozva állítja a E látott mondanivalóit: "Krisztussal együtt eltemetődvén a keresztségben, fel is támadtatok Krisztusban... Isten Krisztussal együtt élővé is tett titeket, odaajándékozva (charisómenos) nektek minden vétketeket, törölve az ell ene tek szó ló adó sle vel et" (K 2,1 2-4) . Fig yel jün k fel arr a, hogy a "megb ocsát ás" fogalmát nem kedve lő Pál szeri nt Isten itt is nem megbocsátja bűneinket, hanem a bűneinkért járó (adóslevél) bűntetést ajándékozási aktussal elengedi! Ebből a megmentett életből vala milye n maga tartá snak kell születni e, de ez a maga tartá s nem lehet a vallá si obsze rvanc iákho z raga szkod óknak a "vil ágban élése" (K 2,20). A K is háromféle megmentett életet mutat be - felvázolva a kolosszeik pogány meg-nem-mentett életének hátterét (K 3,7). A misztikus élet: "ha Krisztussal együtt feltámadtatok... mert meghaltatok, és az életetek Krisztussal együtt el van rejtve istenben... (s így) Jézus=a mi életünk" (K 3,1.3-4). A harmadiklépcsős felszólító módok: ha létrejött ez a misztikus szimbiózis, "akkor fennvalókat keressét e k... akk or a fen tva lók ra gon dol jat ok -tör eke dje tek : ölj éte k meg tagjaitokat, ami földi... hagyjátok most el ti is..." ti. a különféle bűnöket (K 3,1.5.8). A tarnszcendens kiteljesülés: a fenti két feltétel mellett "amikor a Krisztus majd láthatóvá válik... akkor majd ti is dicsőségben fogtok láthatóvá válni Velem együtt" (K 3,4). A K-nak újdonsága, hogy nemcsak krisztussal együtt és Krisztusba n vagyunk, hanem Krisz tussa l együt t az Isten ben vagyu nk (K 3,3) - a jézusi tanítással teljes párhuzamban. f. A megmentett élet a pasztorális levelekben A pasztorális levelek közül az 1Ti ismeri a megmentett immanens és transzcendens életet, de csak a harmadiklépcsős feltétel iránt mutat érdeklődést "...á jámborság (eusebeia) mindenre haszno s és ma gá ba n re jt i a mo st ani és az el jö ve nd ő él et íg ér et ét " (1Ti 4,8). A bűnös élet halált eredményez (1Ti 5,6), és az örök életet a Jézusban való hit, ill. a hit jó harcának megharcolása eredményezi (1Ti 1,16;6,12); cselekedetekkel lehet elérni az eljövendő "igazi életet" (1Ti 6,19). A 2Ti hangja viszont pálibb. A levél "a Krisztus Jézusban való élet ígéretével" (2Ti 1,1) indít és az első lépcsőt nyomatékozza: "Jézu s hatálytal aníto tta (kio ltott a) a halál t, és megvi lágí totta az életet és a romolhatatlanságot az evangélium által" (2Ti 1,10). Ezután a gonosztevőként bilincsekben szenvedő Pál, aki elsősorban a maga életén tapasztalja meg, hogy "akik jámborul akar-
- 112 na k él ni Kr is zt us Jé zu sb an , az ok ül dö zé st sz en ve dn ek " (2 Ti 3, 12 ) a harmadik lépcs ő s z i n t j é re l é p . H a e g y ü t t ha l u n k m e g , a k ko r m a j d e g y ü t t i s é l ü n k v e l e ; h a k i t a r t u nk , a k k or m a j d e g y ü t t is ur al ko du nk ve le " (2 Ti 2, 11 -2) . A go nd ol at pá ro k it t az im ma ne ns he ly tá ll ás ra és a tr an sz ce nd en s ju ta lo mr a vo na tk oz na k, a mé g me g ne m va ló su lt fe lt ám ad ás ra (2 Ti 2, 18 ). - A 2T i tu dj a te há t, ho gy a me gm en te tt él et Kr is zt us Jé zu sb an él t él et . Is me ri az el ső lé p csőt is , a ha rm ad ik at is ; és i sm er i az t a tr a ns zc en de ns él et et is, amelynek feltétlen feltétele a harmadik lépcső! Vé gü l a Ti tu s le vé l az 1T i- he z ha so nl óa n is mé t cs ak a ha rm adi k lé pc sőt ké pv is el i. Az ör ök él et et me gi gé rő Is te n (T 1, 2) Kr is z tu s ál ta l ho zz án k ér ke ző aj án dé ka ar ra ne ve l mi nk et , ho gy "i st en ne kt et szően és já mb or ul él jü nk eb be n a vi lá gb an vá rv a a bo ld og re ményt...". g. Az első és a harmadik lépcső együtt A co rp us pa ul in um , a 13 le vé l a me gm en te tt él et et te há t im ma ne ns és tr an sz ce nd en s él ét ne k te ki nt i; és mi nd a ke tt őne k fe lt ét e le az isteni ajándék is, az emberi cselekedet is. A go lg ot ai te tt er ej éb en az em be r - sz en t; és a sz en ts ég et me g is ke ll őri zn ie - er ről be sz él a me gs ze nt el ődé s. A go lg ot ai te tt és a ke re sz ts ég er ej éb en az em be r él et re ke lt a ha lá lb ól és en ne k az él et ne k a me gőrz és e cé lj áb ól Jé zu s él et éh ez ha so nl ó él ete t ke ll él ni e. Mi nd ez ek be n az an ya go kb an a "h it " má so di k lé pc sője hangsú lyárnyék ba kerül t, az az ki teljes edett a hitet h űsé gg é ér le lő harmad ik lé pcsőbe n. Íl ym ód on e fe je ze tü nk an ya gá ba n az Is te nt ől Jé zu s ke re sz th al ál a ál ta l re án k áte re d ő sz en ts ég et és él et et me g ke ll őri zn ün k; és er ről sz ól na k Pá l bősé ge s fe ls zó lí tá sa i a ce le ke de te kr e. Ez ek et a fe ls zó lí tá so ka t ne m fe ls zó lí tá so kn ak ér t e l m e z n i - er r e a s z ö v e g e k n em a d n a k l e h et ősé g e t . E z é rt a z tá n sz ám un kr a ne m le he ts ég es a pá li el ső lé pc s ő ab sz ol ut iz ál ás a (a nagy on ri tk ás an je le nt ke ző má so di ké mé g ke vé sb é) . Ma ra d te há t le he tősé gk én t - me gm ar a dn i a me gk ez de tt út on : a há ro ml ép cs ős sz em léle t se gí ts ég év el ki kü sz öb öl ni ak ar ni az ab sz ol út és ki zá ró la go s mó do n ha ng zó ki je le ntő mó do k ta rt al ma in ak és az ug ya ne ze n ta rt al ma kr a fe lh ív ó fe ls zó lí tó mó do k el le nt mo nd ás át . An ná l is in ká bb ez ma ra d me g út na k, me rt cs ak ez ad ja me g a le he tősé ge t ar ra , ho gy a co rp us pa ul in um ta ní tá sa be le in te gr ál ód ha ss ék a jé zu si (é s az az t fo ly ta tó ne m- pá li őse gy há zi ) ta ní tá sb a. Cs ak ez ad ja me g a le he tősé ge t ar ra , ho gy le gy en az Ús z -ne k al ap ja ib an eg ys ég es és Is te n sz en ts ég ét ne m sé rt ő, kr is zt us i ta ní tá sa . Ol ya n ta ní tá sa , am el y be n Is te n ir ga lm az ó- ju ta lm az ó sz er ep e il l. en ne k a hi án ya - ne m egy et le n ok oz ój a az em be r üd vö zü lé sé ne k il l. el ká rh oz ás án ak . le gy en ol ya n ta ní tá sa , am el yb en az Is te n Or sz ág a eg yf él öl a be nn ünket szőlőves szővé tev ő Ist ene n for dul , aki nél kül sem mit sem teh e tü nk (J 15 ,5 ), má sf el öl pe di g a mi er őfe sz ít és ei nk en fo rd ul (L 17,21); tehát az Istenen és rajtunk. Ez t az Ús z eg és zé be n do ku me nt ál t és Kr is zt us tó l er edő ke tt ős sé ge t a co rp us pa ul in um le gk ét sé gt el e ne bb ül Pá ln ak tu la jd on ít ot t le ve le i is mu ta tj ák ; ak ár me nn yi re is ny om at ék oz za Pá l a fe ls zó lí tá so ka t fe le sl eg es sé te v őek ne k lá ts zó ki je le nt ő mó do kk al a sz őlőtő szerepét. h. Újrateremtődésünk, átalakulási folyamatunk Ez a ke tt őss ég me gt ap as zt al ha tó a Kr is zt us es em én y je le nt ősé gé t és ez en be lü l a sz őlőtő-sz er ep et le gé le se bb en ha ng sú ly oz ni a karó páli kifejezések világán belül is. Ezek a most tárgyalandó
- 113 kifejezések arró l szám olna k be, hogy a kris ztus esem ényb en eddi g nem látott újdonsággal (kainot és, kainos, anakaio usthai, anakaiósis, neos, anan eoust hai) talál kozun k, új-vajúd ással (pali n, odi nó), nemzé ssel (gen naan) , újjász ületé ssel (pali ggene sia), Krisztusra irányuló átalakulásssal (morphousthai, metamorphousthai, sümmorphos, sümmorphidzesthai, metaschématidzesthai) találkozunk, ami egyfelöl az ember bennsőségesedését (eso), másfelöl újjáteremtését (ktidzein, ktisis, poiéma), Krisztust-feltöltést és a régi ember levetkőzését (endüomai, ependüomai, ekdüomai, apekdüomai, apotithéni), Krisztus bennünk lakozását (katoikein) etedményezi. Mindezek a kifejezések azt akarják elmondani, hogy a Golgotán kifol yt vér nem csa k ist enn ekt ets z ővé, meg men tet té, meg vál tot tá, szentté és élővé tette az Ádám engedetlenségéből folyóan bűnössé, elveszetté, eladottá és halottá lett (ill. tett) embert, hanem radikálisan új kikezdéssel - újjá is teremtette a régi (palaios, palaiotés) embert. A fentiekben felsorolt 26 kifejezéssel a jelzett tartalmi összefüggésen belül kb. 50 ízben találkozunk - a páli levelekben. nagyjából egyenletesnek mondhat ó elosztá ssal; csak a fogság leve lei mutatnak kieme lked őbb gyako riság ot, és mindö ssze négy levél (1T , 2T , 1T i, 2T i) ne m ad an ya go t. An ya gu nk me gv iz sg ál ás a so rán, éles szemmel figyelünk arra, hogy a fenti kifejezések által hordozott tartalmak milyen mértékben utalnak az első lépcsőre, és milyen mértékben következményei az új teremtmény személyes helytállásának. Az új sz öv et sé g vi lá gá n be lü l va gy un k. "E z a ke he ly az új szö vet ség az én vér emb en" (1K 11, 25) - egy ike azo n ige n kev és helynek, amelyen Pál idézi Jézust. A Jézus vérehullása árán levá lt ha tó vá vá lt ré gi és me gk öt he tővé vá lt új sz öv et sé g (2 K 3,6 .14 ) rad iká lis vál toz ást hoz ott lét re abb an az emb erb en, aki a Golgota előtt termész eténél (phüsis) fogva a harag gyermek e volt, de a Golgota által lehetővé vált igazi körülmetélés, a keresztség révén egyterm észet űvé, együttn öveszte tté (süm-phütos) lett Krisztus Jézussal (E 2,3;R 6,5). A Gala ta levé l jele nti be elsőül - jele nleg i anya gunk on be lül ezt a rad ikál is vál toz ást : "Ak ik Kr isz tus ba mer ült ete k, Krisztust öltöttétek magatokra" (G 3,27). Messzemenő ennek a követke zmény e: "Krisztus Jézus ban nincs en se zsid ó, se pogány, ha nem (csak) új teremtmény (van)" – (G 6,15). Az új szövetség új népét Pá l it t ne m cs up án Kr is zt us ho z -ta rt oz ó na k (c hr is ti an o= - Cs 11,26) hanem új teremtménynek is tekinti. A régi szövetség idején volt zsidó és pogány, az új idején immár nincs. A Krisztus keresztjéről szóló előző vers alapján (G 6,14) aligha kétséges: Pál úgy gondolj a, hogy a kereszt halálbá l született meg az az újdon ság. Nevezhetné azonban az Antiochiában megizmosodó Pál az új szövetség népét christianos-nak is, mert a galaták közt található új teremtm ényekne k ezt is írja: "Gyermekeim, akiket Újra vajúdok , amíg ki nen ala kul Kri szt us ben net ek" (G 4,1 9;v ö. 4,2 7). Mié rt kell egy új teremtményt újra vajúdni? Miért kell annak újra megszületnie ? Miért van szüks ég az embe i vajúd ás harm adik lépcs őjére? Azért van szükség, mert a megtörtént kereszthalállal és keresztsé ggel az új teremtm ény aktái még nincsenek lezárva . Embe ri erőfeszítés is kell még hozzá, hogy üdvösség legyen belőle. Az 1K anyaga ezt az emberi erőfeszítést nyomatékozza. Pál a maga apostoli életének szenvedéseivel figyelmezteti a korintusiakat arra, hogy "Krisztus Jézusban az evangélium által én nemzettelek titeket" (1K 4,15; ahogyan Onizemost is - Fm 10). A "Krisztus
- 114 Jéz usb an" - mut atj a az els ő lép cső hát ter ét; az "ev ang éli um által" ugyanazt mutatja. Előtérben azonban a fentieket közlő és elfogadtató Pál nemző-szülő tevékenysége áll. Az a vajúdva életet adó anyai tevékenység, amely gondokban és el nem fogyó biztatásokban nyilvánul meg: "Legyetek új tészta... ne a régi kovásszal táplálkozzunk..." (1K 5,7-8). A 2K az is te ni és az em be ri te tt et eg ya rá nt ha ng sú ly oz za . Me gis mé tl i a G té te lé t: ". .. ha va la ki Kr is zt us ba n va n, az új teremtmén y. A régie k elmúltak, íme, minde n újjá lett . Minde z pedi g Is te nt ől va n, ak i ki bé kí te tt mi nk et ön ma g áva l Kr is zt us ál ta l" (2K 5,17-8). Másfelől a golgota i tett mellett szerepet kap az ember időbel i áta lakul ási fol yam ata is. .." : ... az Úr dic sőség ét szemlélve áta lak ulu nk. .. a mi ben ső emberü nk nap ról -nap ra meg ú jul" (2K 3,18;4,16). A R bi zo ny sá ga sz er in t Is te n úg y ak ar ta , ho gy mi "h as on ló k legyünk Fia képéhez" (R 8,29). Ennek céljábó l a keresztségbe n "a mi ré gi em be rü nk Ve le eg yü tt ke re sz tr ef es zí t ődö tt " (R 6, 6) . Ez a ha so nl ós ág és a ré gi he ly et t új em be rr é le vé s, mi nt em be ri cs el ekedetek által szolgálandó program is jelentkezik: " ...az élet újdonságában járjunk..: a Lélek újdonságában szolgáljunk és ne a betű (s zö ve ts ég !) ré gi sé gé be n .. .N e ig az od ja to k (a la ku lj at ok od a) ev il ág ho z, ha ne m al ak ul ja to k át az ér te le m me gú ju lá sá na k al ap já n" (R 6,6;7,6;12,2). A Fi li pp i le vé lb en Pá l eg yf el ől az ap os to li él et sz en ve dé se ine k vá ll al ás a ál ta l le sz "h aso nl óv á Kr is zt us ha lá lá ho z" (F 3, 10 ); má sf el öl pe di g Kr is zt us vé gz i el ma jd ra jt un k - mé gp ed ig e ma gata rt ás un k fi gy el em be vé te lé ve l - má so di k el jö ve te le ko r az át al ak ítá st : "v ár ju k. .. Kr is zt us t, ak i át al ak ít ja ma jd gy ar ló te st ün ke t haso nlóvá az Ő dics őséges testé hez" (F 3,21) . - Megú julás unk tehá t ne mc sa k im ma ne ns , ne mc sa k a Go lg ot a és fe ls zó lí tó mó do k te lj e sít ése ált al mun kál t, han em tra nsz cen den ciá ban bek öve tke z ő is (vö. 2K 5,2.34). Az Efezusi levélben Krisztus azért hal meg a kereszten, "hogy a kettőt (zsidót és pogányt ) önmagában egy új emberré teremts e" (E 2, 15 ). E Kr is zt us ba n újj át er em te tt sé gü nk ne k eg ye tl en cé lj a, hogy maga tartá sunkk al felz árkóz zunk Kris ztus magat artás ához: Isten "csinálmánya vagyunk, Krisztus Jézusban megteremtve jócselekede te kr e. .. ho gy az ok ba n já rj un k" (E 2, 10 ). Pá l ké ri az Ef ez us ia k sz ám ár a Is te nt ől az er őt, "h og y a Le lk e ál ta l be nső em be rr é er ősö dj en ek , ho gy a hi t ál ta l Kr is zt us la kj ék a sz ív ük be n" (E 3, 16- 7) . Bu zd ít ja is Őke t: ". .. ra kj át ok le a ré gi em be rt .. . új ul ja to k me g lelk et ek be n és ér te lm et ek be n, és öl ts et ek fe l az Is te n szerint istennektetszésben megteremtett új embert" (E 4,22-4). A Ko lo ss ze le vé l eg ye tl en ös sz ef üg gő sz öv eg ré sz be n eg ym ás baol va sz tv a ho zz a a Go lg ot a ál ta l el vé gz et t te rm és ze t- cs er ét és a ma ga ta rt ás un k ált al fo ly am at os an ér le lőd ő (a z Is te n - il l. Kr is ztu s-mi nt ár a né ző) me gú ju lá st : "ö lj ét ek me g ta gj ai to ka t, az t, am i fö ld i. .. ne ha zu dj at ok eg ym ás na k, mi ut án le ve tk őzt ét ek a ré gi embe rt an na k cs el ek ed et ei ve l eg yü tt , és fe lö lt öt té te k az új at , ak i megújul Teremtőjének képmása szerint" (K3,10). Ez a megújulásban levő új ember - a K újra nyom atéko zza - nem ismer i már az ember és ember közti szétválas ztó, faji és művelts égbel i külön bsége t, me rt en ne k az új em be ri te rm és ze tn ek mi nd eg yi k ké pv is el őjé be n be nne va n - Kr is zt us (E 3, 11 ). Ko rá bb an en ne k az új és eg ye tl en em be ri termé szetn ek az volt a magya rázój a, hogy a Golgo ta óta az ember Krisztu sban van (G 6,15;2K 5,17); itt ugyanez t a termész etet az magyarázza, hogy mindenkiben benne van Krisztus.
- 115 A Ti tu s lev él is mé t az el s ő lé pc s őt, az eg és z Sz en th ár om sá g, a ke re sz ts ég sz er ep ét ha ng sú ly oz za eb be n a me gú ju lá sb an : "i rg al má bó l fo ly óa n me gm en te tt mi nk et az új já sz ül et és fü rd ője és a Sz en t lé le k me gú jí tó te vé ke ny sé ge ál ta l, ak it (I st en ) bősé ge se n ön tö tt ki Jézus Krisztus, a mi Megmentőnk által... " (T 3,5-6). A be mu ta to tt an ya g ne m ha gy ké ts ég et : Pá l ne m ke vé sb é ny om a té ko zz a új em be rr é le vé sü nk be n a sz őlö ve ss z ő gy üm öl cs ho zó sz er epé t, mi nt am en ny ir e ny om at ék oz za a sz ölőtőn le vé sü nk ne k a je le nt ősé gé t. Mi nt ha eg ész művé ve l ez t mo nd an á: Ma ra dj un k a Sz őlőt őn, ha egyszer mér Isten ajándékából reákerültünk. Re ák er ül tü nk a sz ől őt őre . Az eg és z co rp us pa ul in um az el ső lé pc s őve l al ig ha ne m ez t az ig az sá go t ak ar ja ny om at ék oz ni ; az t, ho gy Is te n az eg és z em be ri sé g sz ám ár a me ntö dé si al ap ot te re mt et t. Ha er őse n ny om at ék oz za is , ez ze l se mm ik ép pe n se m ak ar ja fe le sl ege sn ek ál lí ta ni az em be ri erőfe sz ít és t. Az er ős ny om at ék oz ás t in ká bb az in do ko lj a, ho gy a Go lg ot a né lk ül az em be ri sé g sz ám ár a ne m lá to tt me gm en tődé si le he tősé ge t. Ez a fe le tt e pr ob le ma ti ku sn ak mi nősü lt sz em lé le te in sp ir ál ja az el s ő lé pc s őt ki zá ró la go sí ta ni lá tsz ó me gn yi la tk oz ás ai t. Ez in sp ir ál ja , és ne m az , ho gy fe le sl eg es nek tekinti az emberi erőfeszítéseket. 15. Összebékítés a.
Pál kétféle békéje Jé zu s me gk ül ön bö zt ett e eg ym ás tó l a fe gy ve rt én ye k ál ta l és a sz er et et ál ta l te re mt et t (e mb er ek kö zö tt i, ho ri zo nt ál is ) bé k é t. Pá l ez ze l a kü lö nb sé gt ev és se l ne m él , cs ak a sz er et et ál ta l te re mte tt bé ké ve l fo gl al ko zi k. Ez en be lü l az on ba n me gk ül ön bö zt et i bé ké nk et Is te nn el és béké nk et az em be re kk el ; te há t a ve rt ik ál is és a ho ri zo nt ál is bé ké t. Ké t sz óc sa lá do t ha sz ná l fe l er re , a ki en ge sz te lődé s (k at al la gé ) és a bé ke ss ég (e ir én é) sz óc sa lá dj át . Az el ső in ká bb a ve rt ik ál is , a má so di k in ká bb a ho ri zo nt ál is bé ké t rajzolja. A k r i s z t u s es e m é n y é r t e l m é t k e r e s ő P á l a r r a a z e r e d m é n y r e ju t, ho gy Is te n a Go lg ot a ál ta l ne mc sa k is te nn ek te ts zővé te tt e, me gm en te tt e, me gv ál to tt a, uj já te re mt et te az em be rt , ha ne m eg yú tta l bé ke ss ég et is ho zo tt lé tr e eg yf el öl a bűnö s és el le ns ég es em ber, másfelöl a reá méltán haragvó Isten között. Mégpedig a maga ke zd em én ye zé sé ből, és ez a ke zd em én ye zé s ju ta tt a a Go lg ot ár a a Fiút Il ym ód on Pá l bé ke ss ég-fo ga lm a al ap ve tően ve rt ik ál is je ll eg ű. Az ember és ember közö tti, a ho rizo ntális béke csak köve tkezmény e lesz az Isten és az ember között létrejött békességnek. b.
A katallagé szócsalád és a krisztusesemény A sz óc sa lá d tős za va az "a li as " (v ö: ka ta ll ag é ) me ll ék né v, me ly ne k je le nt és e - "m ás ". Az eb ből ké pz et t ig e, az "a ll as se in " je le nt és e - ," me gm ás ít an i" . Ha t íz be n ta lá lk oz unk ez ze l a sz óv al , eg y-eg y íz be n a Cs -be n és a Zs -be n, és né gy íz be n a pá li le ve le kbe n; te há t ki zá ró la g pá li il l. pá li fü gg ősé gü ír ás ok ba n. Is tv án di ak ón us t az za l vá do lj ák , ho gy az t ké pv is el te , ho gy "a Ná zá re ti Jé zu s. .. me g fo gj a má sí ta ni az ok at a sz ok ás oka t, am ik et Mó ze s a dott nekünk (Cs 6,14); a Zs pedig a Zsoltáros nyomán (Zsolt 10 1, 27 ) ál lí tj a Is te nr ől a ma ra da nd ós ág ot , a te re mt et t vi lá gr ól pedig a mássá levést: "Mindannyian miként a ruha elavulnak majd... miként a ruha meg is változnak" (Zs 1,12). Pálnak nem
- 116 esi k jó l, ho gy sz id ni a ke ll a Ga la tá ka t: "S ze re tn ék ot tl en ni ná latok és megváltoztatni a hangomat... " (G 4,20). A pogányok "felcseré lt ék .. . Is te n di cs ősé gé t ha la nd ó em be re k. .. képével...'- (R 1, 23 ) - ír ja a ró ma ia kn ak . "M in d el fo gu nk vá lt oz ni .. . a ha lo tt ak feltámadnak romolhatatlanul, és mi is elváltozunk majd" (1K 15,51-2) - írja a korintusiaknak. Eb ből az ig éb ől ké pz ődi k a "m eg má so lá s" je le nt és ű "p ar al la gé " ón év , am el ly el cs ak Ja ka bn ál ta lá lk oz un k: a Vi lá go ss ág at yj ában nincsen változás (Jak 1,17). Az "á t" je le nt ésű "m et a" ig ek öt ős ig ei al ak ot (m et al la ss ei n) Pá l ké t íz be n ha sz ná lj a a R- be n: a po gá ny ok "fe lc se ré lt ék Is te n i ga zs ág át ha zu gs ág ra .. . as sz on ya ik is fe lc se ré lt ék a te rm és ze te s éri nt ke zé st a te rm és ze te ll en es se l" (R 1, 25- 6) . E sz ó ha ng sú ly oz za , ho gy va la mi má sn ak az ir án yá ba n tö rt én ik a me gm ás ul ás , er őse bb te hát, mint a megváltozás puszta tényét hangsúlyozó "allassein". A "v al am it ől el " je le nt és ü "a po - " ig ek öt ős al ak ot (a pa ll as só ) is mé t cs ak Pá l il l. Pá l-ta ní tv án yo k ha sz ná ljá k. A sz ó je le nt ésé t az ig ek ötő ig en er őse n be fo ly ás ol ja : ne m is a me gm ás ol ás , hane m a ko rá bb i he ly ze tb ől va ló me gs za ba du lá s le sz a ha ng sú ly os . Ak ik re Ef ez us ba n rá te rí te tt ék Pá l ru há it , "a zo kt ól el tá vo zt ak a betegs égek" (Cs 19,12) . A Zs ab ban jelö li me g Jézus cé lkit űzé sé t, ho gy "m eg sz ab ad ít ja az ok at , ak ik a ha lá lt ól va ló fé le le m mi at t eg és z él et ük be n ra bs zo lg as ág ra vo lt ak ít él ve " (Z s 2, 15 ). Lu ká cs Jé zu sn ak is aj ká ra ad ja sz av un ka t: "A mi ko r pe re s fe le dd el el öl jár ó elé mégy, útközben igyekezzél megszabadu lni t ől e . . . " (L 12,58). Ez ek ut án má r át is té rh et ün k sz óc sa lá du nk am a ki fe je zé s-bo k rá ra , am el ly el Pá l a kr is zt us es em én yb en lé tr ej övő "m ás ul ás t" , újdo ns ág ot , új lé ts zi tu ác ió t - Is te n és em be r ös sz eb ék ül és év el ma g y a r á z z a. A z a lá b b i i g e k é pz ős s z a v a k a d j ák a z e m l í t e t t k i fe je zés-bokrot: Pá l eg yé b diallasesthai (Mt 5,2 4) sün tal las se in (Cs 7,2 6) kat all ass ei n (R 5,1 0.1 0;1 K 7,1 1; 2K 5,1 8.1 9. 20) kat all agé (R 5,1 1;1 1,2 5; 2K 5, 18. 19) apo kat all as sei n (E 2,1 6;K 1,2 0.2 2)
6 4 3 13
1 1 2 rgym=22
A "d ia ll as se st ha i" a lu ká cs i fe nt lá to tt "a pa ll as o" pá rh uz a mo s má té i he ly én ál l, mé gp ed ig ug ya nc sa k Jé zu s aj ká n: "H ag yd ot t aj án dé ko da t az ol tá r el őtt , er ed j el , el őbb ha gy d ma ga da t ki bé kí te ni (d ié ll ag ét hé - sz en ve dő al ak ) te st vé re dd el " (M t 5, 24 ). A "sünal lasein" szót a Cs Móze sr ől ál lí tj a, ak i ci v ódó ho nf it ár sa it ak ar ja eg ym ás sa l ös sz eb ék ít en i: "é s ös sz eh oz ta (m eg má sí to tt a) őket béke céljából" (Cs 7,26). A fe nt i tá bl áz at kö ve tk ez ő há ro m sz av a má r ki zá ró la g a pá li le ve le kb en ke rü l elő. Az ös sz es en 13 el őfo rd ul ás bó l 12 a kr is zt uses em én y je le nt ősé gé t ra jz ol ja . E 12 előfo rd ul ás bó l 8 ig ei és 4 főné vi al ak ba n lá th at ó. Az ig ék ré sz in t cs el ek v őek , ré sz in t sz en ve dőek . A cs el ek vő ig ei al ak ok al an ya i - az At ya il l. Kr is zt us . S Ők a Go lg ot a ál ta l el vé ge zt ék - az ig ea la ko k re ndre mú lt id ej űek azt, ami az Isten és ember közti kibéküléshez szükséges. A szenve-
- 117 dő igei alakok alanya pedig az ember, aki elfogadj a ezt az Isten től ki in du ló me gb ék ít és t. A "k at a" ig ek öt ő erősí tő je le nt és ű (vö.: csinálni és megcsinálni), azaz nyomatékozza, hogy a korábbi helyzeten bekövetkező másolás (allassein) - annak rendje és módja sze rin ti meg más olá s. Az "ap o" tov ább nyo mat éko z: a más ulá s úgy jött létre, hogy elszakadtunk az első állapottól. A két igei alak (kata - és apokata -) között ennek következtében csak intenzi tásbe li kül önb ség van . Ami a főnév i ala kot illeti (ka tal lag é) a szó nem az Isten részé ről törté nő békítő tettr e, hane m annak eredm ényére utal: azaz az isteni tett erejében létrejött új kiengesztelődöttségi állapotra, az isten és ember között immár megvalósult béke-állapotra, új lét-szituációnkra utal. c. Isten a békítő az ember a békülő Lássuk elsőül az öt múltidejű cselekvői igealakot:
1.
2K 5,10 Isten kibékített minket önmagával Krisztus által 2. 2K 5,19 Isten kibékítette a világot önmagával Krisztusban 3. E 2,16 Kr is zt us ki bé kí te tt e mi nd a ke tt őt Is te nn el a ke re sz t ál ta l 4. K 1,20 Isten kibékített mindeneket Krisztus irányában 5. K 1,22 Krisztus kibékített titeket halála által. Mivel a sértő fél a bűnös ember, és sértett fél, az Isten, kezdeményezi a kibékülést, ezért kiengesztelésről vagy kiengesztelődésről nem beszélh etünk. Akkor beszélh etnénk erről, ha a sértő fél, az ember, részéről indulna el a kezdeményezés. A "kiengesztelődés" szóva l törté nő ford ítás tehát elme gy a páli gond olat mellett! Ha a fenti öt nyilatkozatban az alany az ember volna, és a tárgy az Isten volna, akkor így kellene fordítanunk: az ember kienge sztel te az Isten t. Mivel azonb an éppen fordí tott a helyz et, ezért csak kibékítésről beszélhetünk. Ha viszont valaki kibékít valakit önmagával, akkor ezt a nagyon súlyos magyartalansággal kifeje zett tényá lladé kot helye s magya rságg al csak így fogalmazh atjuk: kibékül vele. A fenti öt nyilatkozatban tehát arról van szó, hogy az Isten a sértett fél a maga kezdeményezéséből kiindulóan kibékül a sértő féllel, az emberrel. A fenti öt nyilatkozatból az első kettő kizárólag vertikális tartalmú; azaz az első két nyilatkozat csak arról beszél, hogy Isten Krisztus által kibékült az emberrel. Az utolsó három nyilatkozatban viszont a hangsúly áttevődik az emberek, a teremtmények, egym ás közöt ti kibékülés ére, amely kibék ülést megin t csak Isten ill. Krisztus hozott létre. Ez az utóbbi három nyilatkoza t későbbi eredetü, a római fogság idején írt levelekben található. Most pedig lássuk a négy szenvedő igealakot, amelyeknek nulladikja csak analóg a krisztuseseményben történő kibéküléssel: feleség-férj megbékülését tartalmazza: 0. 1K 7,11 Az asszony engedje magát kibékíteni a férje által! 1. 2K 5,20 A korintusiak engedjék magukat kibékíteni Isten által! 2. R 5,10a A Krisztushoz tartozók megbékítődtek Istennel Fia halála által. 3. R 5,10b
- 118 -
A Krisztushoz tartozók megbékítődtek Istennel Fia halála által. A 2. és 3. ny il at ko za t sz en ve d ő al ak ba n sz ám ol be ar ró l, am iről az el ső ké t cs el ek v ő ny ila tk oz at be sz él . Ot t: Is te n ki bé kü lt ve lü nk ; it t: Is te n ke zd em én ye zé se és Jé zu s ha lá la ál ta l mi me gb é kéltünk az istennel. Ho gy an ke rü lh et az on ba n fe ls zó lí tó mó d a O. és 1. té te le k szenvedő alak jába ? Ha ez a fels zólí tó mód csel ekv ő voln a, akko r az as sz on y ke zd em én ye zn é a ki bé kü lé st fé rj év el , ak ko r a ko ri nt us i ak na k ke ll en e ke zd em én ye zn iö k a ki bé kü lé st Is te nn el . Ha ez a fe l sz ól ít ó mó d vi ss za ha tó vo ln a, ak ko r az as sz on yn ak , il l. a ko ri nt u si ak na k ma gu kb an ke ll en e el ké sz ül ni ök a ki bé kü lé s sz án dé ká va l. A szen vedő igea lako t mind az assz ony, mind a kori ntus iak eset ében cs ak az in do ko lj a, ho gy a fé rj il l. Is te n ré sz ér ől a ki bé kü lé s szán dékát adot tnak tekin tjük; ennek követ kezté ben az asszo nynak is , a ko ri nt us ia kn ak is cs ak pa ss zí v sz er ep ju t os zt ál yr és zü l; el fo ga dj ák a fé rj től, az Is te ntől fe lk ín ál t ki be kü lé st . A ka ta ll a gé létrejöttében ez az elfogadás fejezi ki az ember szerepét. Ezek után nézzük a katalle gé szócsal ád szerepé t a páli levele k időbe li re nd jé be n. A 2K -ba n ta lá lk oz un k el sőízb en ez ze l a sz ó családdal. Az új ter emtmén y az egyet emes meg újulás létre hozó okaké nt ke rü l eg y rö vi d sz öv eg ré sz en be lü l eg ym ás ut án öt sz ör Pá l to l lá ra a sz óc sa lá d: "A ki Kr is zt us ba n va n az új te re mt mé ny . Im e, mi n de ne k új já le tt ek . Mi nd ez pe di g Is te nt ől va n, ak i ki bé kü lt ve lü nk Kriszt us által és a kibék ítés szolg álatá t adta nekün k. Mivel pedi g Is te n Kr is zt us ba n ki bé kü lt a vi lá gg al , ne m tu dv án be ne ki a vétk eit és körün kbe helye zte el a kibék ülés igéjé t... kérün k tehát Krisz tusra hiva tkozv a: hagyj átok magat okat kibék íteni Istenn el , ak i a bűnt ne m is me rőt ér tü nk bűnn é te tt e, ho gy mi Is te n di kaiosüné-je legyünk Őbenne" (2K 5,17-21). Azáltal jöhe tett tehá t létr e az Új, az üdvö sség -szit uáci ó, ho gy a ke re sz th al ál ál ta l is te n ki bé kü lt ve lü nk , az az , ho gy aj án dé kk én t me gk ap tuk az is te n ne kt et sz és t. Az új lé ts zi tu ác ió na k, az át er ed ő is te nn ek te ts zé sn ek te há t ne m pu sz tá n a ke re sz th al ál ba n talá lj uk me g a lé tr eh oz ó ok át , ha ne m az Is te n ré sz ér ől ki in du ló ki békülésben is, amely éppen e kereszthalál által következik be. Ez a látásmód óhatatl anul feltétel ezi, hogy a kereszt halál előtt és a ke re sz th al ál né lk ül Is te n ne m ha jl an dó lé pn i a lé pé st il le t őle g tehetet lennek minősített ember irányáb a. Óhatatlanul feltéte lezi azt a gondola tot, hogy a kereszt halál kiengeszteli azt az Atyát, ak i a ke re sz th a lá l előtt en ge sz te le tl en vo lt .. . ak i em be ri me gk öze lí té s ál ta l en ge sz te lh et et le n is vo lt . Óh at at la nu l fe lt ét el ez i Istenne k a bűnökön kelt haragját, amely harag bennünk et végleges és örö k hal áll al fen yeg ete tt. Min dez t a szö veg feltét ele zi csu pán . Bes zél ni csu pán a seg íts égü nkr e sie tő Ist enről beszél ; ar ró l, ho gy a ke re sz th al ál ál ta l ki en ge sz te lődö tt Is te n bé ke jo bb ot ny új t az Őt me gs ér tő em be rn ek . Az íg y lé tr ej öt t ki bé kü lé s (k at al lagé) az, amit az ember szolgál hat, amiről az ember beszélhe t. Aki a fen tie ket hir det i, az a kib ékü lés igé jét , a kib ékü lés ről szól ó igét hirdeti ; és íly módon végz i is a kibékül és szolgál atá t. Ez a sz ol gá la t ne m pu sz tá n in fo rm ác ió a lé tr ej öt t új sz it uá ci ór ól , ha ne m ma gá ba n fo gl al eg y fe ls zó lí tá st is . A ka ta ll ag é ig é jé t mo nd ó szo lg ál at a ki je le nt ő mó dd al tu dt ul ad ja az is te ni bé ke jo bb- ny új tá s té ny ét , a fe ls zó lí tó mó dd al pe di g fe lh ív e bé ke jo bb el fo ga dá sá ra . Íl ym ód on a ha rm ad ik lé pc ső is sz er ep he z ju t! (V ag y csak a második?)
- 119 Ez ut án a R-be n ke rü l el ő sz óc sa lá du nk ; mé gp edig az is te ni ha ra gt ól be nn ün ke t me gm en tő ke re sz th al ál go nd ol at áb a ág ya zv a: "M os t a vé re ál ta l is te nn ek te ts z őkk é vá lv án me nn yi ve l in ká bb me gm en tődü nk ma jd a ha ra gt ól ál ta la . Me rt , ha el le ns ég lé tü nk re ki bé kü lt ve lü nk Is te n a Fi án ak ha lá la ál ta l i íg y ki bé kít et te kk én t me nn yi ve l in ká bb me g fo gu nk me nt ődn i az Ő él et éb en .. . Ál ta la mo st me gka pt uk a ki bé kü lé s sz ol gá la tá t" (R 5, 9- 11 ). Ez a sz öv eg mé g ké tsé gt el en eb bé te sz i, ho gy Pá l a ke re sz th al ál t - Is te nt en ge sz te lő ál do za tn ak lá tt a. Is te n el le ns ég ei vo lt un k é s az Is te n ha ra gj a vá rt rá nk ; a ke re sz th al ál ki en ge sz te lt e az Is te nt , és íg y is te n ki bé kü lt ve lü nk : ki me nt ődt ün k a ha lá lb ól és be le me nt ődt ün k az Éle tb e. A ki bé kü lé sn ek az elf og ad ás a mi nd en em be r (p og án yo k is , zs id ó k i s ) r é s z é r ől - e z l e s z " a v i l á g k i b é k ü l é s e " I s t e n n e l ( R 11,15). A sz öv eg ek te há t ki fe je ze tt en cs ak Is te nn ek ve lü nk va l ó ki bé kü lé sé ről be sz él ne k. De a go nd ol at i há tt ér be n mi nd en üt t me gh úz ódi k az a go nd ol at , ho gy Kr is zt us a ke re sz th al ál la l ki en ge sz te lt e Istent. Al ig ha ne m ez t a ké t go nd ol at i tart al ma t ak ar ja eg yb eo lv as zt ani a fe lo ld oz ás új li tu rg ik us sz öv eg e: "I st en .. . sz en t Fi án ak kere sz th al ál a. .. ál ta l ki en ge sz te lt e ön ma gá va l a vi lá go t. .. ". Ez a fo ga lm az ás mi nd az ér th etősé g, mi nd a he ly es ma gy ar sá g sz em po nt já ból meglehetősen problematikus. Ha ez a liturgikus szöveg a páli ka ta ll ag é go nd ol at ot ak ar ja ki fe je zé sr e ju tt at ni , ak ko r ér th et ően és helyes magyarság gal íg y lehetne újrafo galmazni : "A b űn e i n k mi at t re án k ha ra gv ó is te n sz en t Fi án ak ke re sz th al ál a ál ta l ki eng e s z t el ődö t t i r á n t u n k, és a m ag a k e zd e mé n y e z é s éb ől b ék e j o b b o t ny új to tt ne kü nk ." Va la ki t ki en ge sz te ln i ön ma ga mm al - a ma gy ar embe r íg y ne m be sz él , s en ne k kö ve tk ez té be n ez a fo ga lm az ás ne m közö l ér th et ő in fo rm ác ió t. (A li tu rg ik us sz öv eg be n ne m le nn e jo bb egy jézusi gondolat?) d. Vertikális és horizontális békülés Az ed di g vi zs gá lt le ve le kb en a ka ta ll ag é ta rt al ma - ki zá ró la g ve rt ik ál is . Ez t a ve rt ik ál is ki bé kü lé st a ró ma i fo gs ág le ve leib en sz óc sa lá du nk ki eg és zí ti a ho ri zo nt ál is , a te re mt mé ny ek kö zött létrejövő kibéküléssel. Az E le írj a az em be ri sé g mú lt be li , ké t -ré sz re -sz ak ad t ál la po tá t: a po gá ny ok el id eg en ed et t ál la po tb an vo lt ak , me rt ne m ta rt oz t ak hozzá Izra el "p oliteiáj ához"; mondha tnók az el őké sz ítő jellegű Is te n Or sz ág áh oz (E 2, 12 ). A kr is zt us es em én y az on ba n új he ly zete t t e re m te t t: " Mo st a zo n ba n ti , a k ik e gy k or tá v ol vo l ta t ok , Kr i sz tu s Jé z us b an k öz e l k e rü l te t ek a Kr i sz t us v é re ál t al " ( E 2, 13 ). Ez t a be je le nt és t kö ve ti az a sz öv eg ré sz , am el yb en az ap oka ta ll as se in me ll et t né gy íz be n is el őke rü l a ro ko n sz óc sa lá d (e iré né ) "b ék ess ég " sz av a. Az za l in dí t Pá l, ho gy Kr is zt us "a mi bé ke ss ég ün k" (E 2, 14 ). Az ér t Ő, me rt me gs zü nt et te a zs id ók és po gá nyok között a korábbi el idegen edést: "a kett őt eg gy é te tt e, az elkü lö ní t ő fa la t, az el le ns ég es ke dé st le bo nt ot ta az Ő te st e ál ta l" (E 2, 14 ). Ha tá ly ta la ní to tt a a ké t tá bo r el kü lö nü lé sé t ok oz ó mó ze si tö rv én yt (E 2, 15 ) - mé gp ed ig a Go lg ot a ál ta l: "a ke re sz t ál ta l me gö lt e az el le ns ég es ke dé st ön ma gá ba n" (E 2, 16 ). A Go lg ot án ak i ly en mó do n az a cé lj a, ho gy az t, am i ko rá bb an ke tt ő vo lt , eg gy é teg ye: "h ogy a kett őt ön ma gá ba n eg ye tl en (h en a) új em be rr é te re mtse bé ke ss ég et (e ir én é) ho zv a lé tr e és ös sz eb ék ít se (a po ka ta ll ax é) mi nd a ke tt őt Is te nn el eg y eg ye tl en (h en i) Te st be n a ke re sz t ál tal" (E 2,16).
- 120 Az it t el őad ot t ös sz eb ék ít és ve rt iá li s vag y ho ri zo nt ál is ? Eg ys ze rr e mi nd a ke ttő. A po gá ny ok "t áv ol " vo lt ak a zs id ók tó l, de zs id ók és po gá ny ok eg ya rá nt tá vo l vo lt ak a ma gu k bűnö s vo lt uk köve tk ez té be n Is te ntől. Az al ap ha ng ot it t is Is te n és em be r eg ym ás sa l ki bé kü lé se ad ja me g. De ez a ki bé kü lé s it t az em be r sz em po ntjá bó l sp ec if ik ál ód ik . Is te n ne m a di ff er en ci ál at la n "v il ág ga l" (2 K 5, 19 ) bé kü l ki , ha ne m a di ff er en ci ál t vi lá gg al : az az po gá ny ny al és zs id óv al . Ke re sz th al ál áv al vé gz i ez t el Kr is zt us , me rt a ke re sz th al ál er ed mé ny ek ép pe n jö he t lé tr e az az eg ye tl en te st , az az eg yetl en Kö zö ss ég , am el yb en el fé r már eg ym ás me ll et t mi nd en el kü lö nü lé s né lk ül zs id ó és ne m- zs id ó. Kr is zt us a ke re sz t ál ta l béke ss ég et ho zo tt lé tr e zs id ó és po gá ny kö zö tt , és ez t a ke tt őb ől eg ye tl en né te tt "v il ág ot ", az em be ri s ég et bé kí te tt e ki is te nn el . Pá l te há t it t a ho ri zo nt ál is és ve rt ik ál is bé ke ss ég te re mt és t eg y másba fonja, mint a Golgota kétirányú eredményét. Am ik or el ju t er re az er ed mé ny re, ak ko r ny íl ik vé gr e sz em e Pá ln ak ne mc sa k az él et ét od aa dó Jé zu sr a, ha ne m a hi rd et ő- ta ní tó Jézusra is; ám Izaiás és Zakariás prófétákra visszamen ő (Iz 57 ,1 9; Za k 9, 10 ) ol va sm án ye ml ék ek ny om án : "É s el jö vé n bé ke ss ég et (eirén é) ev angelizá lt nektek, távoliak nak (=po gányokna k) és bé kes séget a közellevőknek" (E 2,17). A ke re sz th al ál er ed mé ny e ké nt "s za ba d út ja va n mi nd a ke tt őne k eg ye tl en Lé le kb en az At yá ho z" (E 2, 18 ). Be le ke rü lt ek te há t a pogány ok is az iste nnekte tsz őkk é-te ttek, a megmente ttek, a megvál to tt ak , az új já te re mt et te k kö zö ss ég éb e - e ké ti rá ny ú bé ke ss ég te remtés révén. Megszünt kor ábbi elid egened ettségük: "Úgy hogy mo st má r ne m va gy to k id eg en ek és jö ve vé ny ek (p ar - oi ki oi =h áz me ll et i ek ), ah ne m a sz en te k po lg ár tá rs ai és Is te n há za né pe i (o ik ei oi )" (E 2,19). A fentie kben vizsgá lt sz övegré szben nem hiányz ik ugy an az em be r Is te ntől el id ege ne de tt sé gé ne k a go nd ol at a, ug ya na kk or vi lá go sa n lá th at ó, ho gy Pá lt el sődl eg es en az em be rn ek em be rt ől el id eg ene de tt sé ge ha tá ro zz a me g. A Go lg ot a je le nt ősé ge eh el yt el sőso rb an em be r és em be r ös sz eb ék ít és éb en je le nt ke zi k; az Is te nn el va ló kibékülésünk hangsúlyárnyékba kerül. Ta lá n mé g er őse bb en je le nt ke zi k ez a te nd en ci a a K -be n. Is te nn ek úg y te ts ze tt , ho gy Jé zu s "á lt al Jé zu sr a ir án yu ló an (e is suto n) bé kí ts en ös sz e mi nd en ek et - bé ke ss ég et te re mt ve (e ir én op oi ésa s) ke re sz tj én ek vé re ál ta l - Őál ta la a fö ldö n le vőke t és az égbe n le vőke t eg ya rá nt . És ti te ke t is , ak ik va la mi ko r el id eg en ed et te k és el le ns ég ek vo lt at ok .. . mo st ki bé kí te tt Hú sá na k te st éb en a ha lá l ál ta l, ho gy sz en tü l, fe dd he te tl en ül és ki fo gá st al an ul ál lí tson titeket Isten elé" (K 1,20-2). Is ten it t ne m Kr is zt us sa l bé kí ti a fö ld ie ke t és az ég ie ke t, ha ne m eg ym ás sa l bé kí ti ki őke t; mé gp ed ig Jé zu sr a ir án yu ló an . Az az Jé zu s az a kö zö s ne ve z ő sz ám uk ra , am el ye n me gá ru ln ak eg y gy ék ény en eg yf el öl zs id ók és po gá ny ok , má sf el öl "a z ég be n le vők" . Ho gy ki k eze k az ég be n le v ők, er re a me gf el ő he ly en mé g vi ss za ke ll térnünk. A ka ta ll ag é-sz óc sa lá d te há t bi zo ny os je le nt és vá lt oz ás on me gy ker es zt ül . A ró ma i fo gs ág el öt t írt le ve le kb en a ve rt ik ál is ki békü lé st je le nt i. A fo gs ág ba n ir t le ve le kb en vi sz on t el sődl eg es en a te re mt mé ny ek az em be ri sé g ös sz eb ék ül és ét je le nt i; s ez t vi lá go sa n jelzi a szövegösszefüggésen belül megjelenő eiréné-szócsalád is. e. Az eiréné-szócsalád - az emberiség egysége Az " eiréné" (béke) szócsalád tagjai: eiréneuein (békességben
- 121 – lenni), eirénapoiein (békességet teremteni). E három szó az Ús z- be n 98 íz ben kerü l el ő. 48 íz be n Pá ln ál ta lá lk oz un k ez ek ke l a sz av ak ka l (r gy m= 2) . Ha ho zz áv es sz ük eh he z az t, ho gy a ka ta ll ag é sz óc sa lá do t ki zá ró la g Pá l ha sz ná lj a, ak ko r az t ke ll mo nd an un k, ho gy a bé ke ss ég- te ol óg ia az Ús z-be n ig en ha ng sú ly os a pá li ír ás ok ba n. Jé zu sn ál se m ha ng sú ly ta la n: az em lí te tt sz av ak 23 íz be n ke rü ln ek aj ká ra . Pá l te há t fo ly ta tó ja és er ősí tője eg y ol ya n ta rt alomnak, amely Jézusnál is hangsúlyos volt. A katallagé - az Isten Önmagát és az embert összebékítő tevéke nys égé ne k az er edm ény e. Ez t a ve rt ik áli s ta rt alm at az eir éné csak egye tlen es etben mutatj a: "Miv el istenn ektetsz őkk é le tt ün k a hi t kö v et k ez t éb en , bé k es s ég ü nk va n Is t en n el a m i Ur u nk J éz us Kr is zt us ál ta l" (R 5, 1) . Az előfo rd ul ás ok dö nt ő tö bb sé gé be n az eiré né az em be r és em be r kö zt i bé ke ss ég et , te há t a ho ri zo nt ál is bé ké t je le nt i. Eb ből ta lá n kö ve tk ez te th et ün k ar ra , ho gy a pá li le ve le k kö sz ön té s- el em e: "c ha ri s és ei ré né , Is te nt ől, a mi At yá nk tó l és az Úr Jé zu s Kr is zt us tó l" (R 1, 7) - mi nd en ké pp en ta rt al ma zz a a ho ri zo nt ál is bé ke ss ég et is . Cs ak az ok ka l az ei ré né - el őfo rd ul áso kk al ke ll fo gl al ko zn un k ez en a he ly en , am el ye k ka pc so la tb an va nnak Krisztus kereszthalálával. Em lí te tt ük , ho gy ez E im én t vi zs gá lt ré sz éb en az ap okat al la sse in sz öv eg kö rn ye ze té be n me gj el en ik az ei ré né - sz óc sa lá d és ez t fe lh as zn ál va bo nt ja ki Pá l a go lg ot ai ha lá l po gá ny t és zs id ót ös sze bé kí t ő mu nk áj át . Ez a go lg ot ai ha lá l re nd ez i kö zö s ne ve zőre Izra el " po li te iá já t" (E 2, 12 ) és a ko rá bb an ez en kí vü l re ke dő po gányt. Érdeme s en nél a polite ia szónál egy kicsit me gállnu nk. A "po li s" (v ár os ) sz ó sz ár ma zé ka . Né gy sz ár ma zé ks za vá va l is ta lá lk o zunk a páli levelekben ill. a Cs-ben Pállal kapcsolatban: po li te ia = e g y s za b a d p ol g á r v i sz o n y a az á l l a m ho z , po lg á r jog, a polgár közéleti tevékenysége, állam, állami berendezkedés, alkotmány (E 2,12;Cs 22,28) po li te um a = polgárkodás, életvitel és fenti jelentések (F 3,20) po li te ue st ha i = ál la mp ol gá rn ak le nn i, po lg ár ké nt él ni , ál la mf ér finak lenni (F 1,27;Cs 23,1) sü m- po li ta i = polgártársak (E 2,19). 58 Pü nk ös dj én Je ru zs ál em be n a he lyőrs ég ez re de se me g ak ar ja os to ro zt at ni Pá lt . Pá l kö zl i ve le , ho gy ő "r óm ai ". Az er zr ed es ez t vá la sz ol ja : "Én na gy ös sz eg ér t sz er ez te m me g ez t a po li te iá t" (C s 22 ,2 8) . Ha te há t Pá l Izra el po li te iá já ró l be sz él , ak ko r an al ógi áv al él : A Kr is zt us előtt i zs id ós ág az em be ri sé ge n be lü l az t je le nt i sz ám ár a, am it a ró ma i po lg ár je le nt a Ró ma i Bi ro da lo mb an él ő em b er e kn e k. A Bi r od a lo m ba n a ki vá l ts á g a ró m ai po l gá r é, a Kr is zt us el őtt i em be ri sé gbe n a ki vá lt sá g a zs id óé . Kr is zt us ut án me gs zü ni k ez a ki vá lt sá g, zs id ó és po gá ny az on os sz in tr e ke rü l, p o l g á r t ár s a k ká l e s z n e k ( E 2 ,1 9) . K r i s z t u s u tá n a t é n y l e g e se n Kr is zt us ho z ta rt oz ók a bi rt ok os ai en ne k a ki vá lt sá gn ak . Íl y ér tele mb en mo nd ja Pá l az em lí tet t Pü nk ös dk or a Na gy ta ná cs el őtt ez eke t a sz av ak at : ". .. tö ké le te s jó le lk ii sm er et ét te l po lg ár ko dt am is te n előtt mi nd a ma i na pi g" (C s 23 ,1 ). Íl y ér te le mb en ír ja a fi lí pp ie kn ek is : "C sa k a Kr is zt us ev an gé li um áh oz mé lt óa n po lg ár ko d ja to k. .. me rt a mi ál la mp ol gá rs ág un k a me nn ye kb en va n" (F 1, 27 ; 3,20). E ki té rő ut án mo st má r vi ss za té rh et ün k az E po li te iá já ho z. A rangos, mert politeiával rendelkező Izraellel szembenállanak a körülmetéletlenek, a "nemzetek", akik a Krisztust megelőző időben,
- 122 Kr is zt us né lk ül , Is te n né lk ül és re mé ny né lk ül él ne k a vi lá gb an , me rt "i de ge ne k" (x en oi ) az íg ér et et ta rt al ma zó sz öv et sé ge kr ől, me r t " me g fo s zt ot t ak " ( a pé l lo tr i óm e no i =e l id e ge n ed e tt e k, má so k al ia s) at tó l a po li te iá tó l, am el y mé g cs ak Iz ra el é "a bb an az id ö po nt ba n" ( tó ka ir ó ek ei nó - E 2, 11 - 2) . Ez az "a pé ll io tr ém en oi " sz en ve dő pa rt ic ip iu m, és je le nt i az ok at , ak ik et el id eg en ít et te k va la mi től; a le vé l eg y ké sőbb i he ly én a po gá ny ok "e li de ge ní tődt ek az Is te n él et ét ől" (E 4, 18 ). A kö ve tk ez ő tí z ve rs (E 2, 13- 22 ) elmo nd ja , ho gy mi ké nt sz ám ol ta fe l a kr is zt us es em én y ez t a ke ttőss éget, amit már részben meg is néztün k. E fels zámo lás követk eztébe n a po gá ny ok mo st má r ne m id eg en ek , ne m jö ve vé ny ek , ha ne m " a sz en te k po lg ár tá rs ai (s üm-po li ta i) és Is te n há za né pe i" (E 2, 19 ). Ne m a há z me ll et t va nn ak má r, ha ne m a há zb an ; ők is ré sz es ei le tt ek a ra ng os po li ti án ak , és mi nt ab ba n la kó po lg ár ok im má r eg yü tt po l gárkodhatnak a régebben kiváltságos zsidókkal. A ré gi ke tt őss ég má r ni nc s. A ré gi ke tt őss ég et fe lv ál to tt a eg y új eg ys ég : Jé zu s azz al te re mt et t bé ké t, Jé zu s az ér t le tt a mi bé ke ss ég ün ké , "h og y a ke tt öt eg y (h en s) új em be rr é te re mt se ön magá ba n" (E 2, 15 ). Az "e gy " it t sz ám né v és ne m ha tá ro za tl an né ve lő; te há t íg y fo rd ít an dó : "e gy et le n új em be rr é te re mt se ". Le sz al ka l munk még megm utatni, hogy ez az "egyet len" szó a páli teol ógia je le n tős m űs z a v a . J e l e n tős , m e r t " e g y e t l e n " a z a T e s t , a m e l y a kr is zt us i ös sz eb ék ít és fo ly om án ya ké nt mi nt eg yh áz ad va va n mi nd en em be rt át öl el ni ké sz sz oc io ló gi ai eg ys ég ké nt . Kr is zt us ho zt a ug yani s lé tr e em ber és em be r kö zö tt ez t az eg ys ég et , Ő az eg és z em be ri sé g bé ké je (E 2, 14 ), s ez ér t ír ha tj a Pá l: "A sz er et et be n ur al ko dj ék Kr is zt us bé ké je , am el yr e me gh ív ta k be nn et ek et eg y Te st be n" (K 3, 15 ). Eb be n az eg ye tl en te st be n im má r ne m zs id ó és po gá ny , ha ne m az újj át er em te tt eg ye tl en új em be r él (E 2, 15 ), me rt Kr is zt us "m in d a ke tt őt eg ye tl en eg gy é te tt e" (E 2, 14 ), az az go nd os ko do tt az ér zü le ti és et ik ai eg ys ég lé tb el i al ap já ró l is a Go lg ot a és a keresztség által - amint már láttuk. A Kr is zt us go lg ot ai bé kí t ő te tt én ek kö ve tk ez mé ny e ez az új eg ys ég , am el y ig en er ős ha ng sú ly t ka p az E vi zs gá lt sz öv eg ré sz ében. f. Isten új népe - az emberiség Ez a go nd ol at el ev en en él Pá lb an má r 58 Pü nk ös dj e el őtt is . H o g y az E gy h á z a z e g é s z e m b er i s é g e t á t ö le l ni a k a ró " Eg y e tl en Te st " - ez t a go nd ol at ot ki do lg oz za má r ha rm ad ik mi ss zi ós út ja so rá n. Jé zu s ra di ká li sa n fe ls zá mo lt a az ak tí v ér te le mb en ve tt el le nsé g fo ga lm át , mi nd en ki t fe le ba rá tn ak te ki nt et t és mi nd en ki t te stvé ré ne k ak ar t. Pá l te lj es en ma gá év á te sz i ez t a jé zu si ra di ka li tás t és ezt há ro m tár sa dal mi el len tét pár fe lsz ám olá sá ben él i me g: zs id ó- gö rö g, sz ol ga -sz ab ad , fé rf i- nő. Az el le nn em ál lá s tö rv én yé t ne m is me rő ne m -jé zu si vi lá gb an ez ek az el le nt ét pá ro k a sz er et et lenség kö vetkeztébe n szem benállások at és hasadá sokat hoznak l étre az em be ri sé g te st én be lü l. Pá l má r a G -be n me gf og al ma zz a, ho gy a Kriszt ushoz tartozó né p nem ismeri ez eknek az ellent étpárokn ak az em be ri sé ge t sz em be ná ll ó ré sz ek re ha sí tó er ej ét . En ne k me go ko lá sá ba n a G-be n csak a kere sztség ig megy vissza : "Minda zok, akik ugya ni s be le me rü lt et ek Kr is zt us ba , Kr is zt us t öl tö tt ét ek ma ga to kr a. Így azt án ni ncs en se zsi dó se gö rög ; ni ncs en se szo lga se sz aba d; ni nc se n se fé rf i se n ő; ti ug ya ni s mi nd an ny ia n eg ye k va gy to k a Kr is zt us Jé zu sb an " (G 3, 27- 8) . A jé zu si ra di ka li tá st Pá l le bo nt ja it t e há ro m el id eg en ed és i le he tősé gr e. Ho gy me kk or a en ne k a Kr is ztust világosan értő lebontásnak a társadalmi jelentősége és az im-
- 123 ma ne ns Or sz ág ot me gt er em t ő er ej e - en ne k me gr aj zo lá sá ra le sz mé g alkalmunk. A K- be n né mi le g bőví ti , ném il eg sz űkí ti ez ek et az el le nt ét pá ro ka t: "V es sé te k el a ré gi em be rt a cs el ek ed et ei ve l eg yü tt , és öl ts ét ek fe l az új at , ak i me gú ju lt .. . ah ol is má r ni nc se n se gö rög , se zsi dó, nin cse n kör ülm eté lt és kör ülm eté let len , bar bár , sz ki ta , sz ol ga , sz ab ad , ha ne m mi nd en és mi nd en ek be n a Kr is zt us " (K 3, 911 ). Ne m em lí ti te há t a fé rf i- nő el le nt ét - pá rt , ké ts ze re se n is ny om at ék oz za a fa ji el le nt ét et , s ho zz át es zi a műve lt sé gb eli el le nt ét et (a ba rb ár ok és a kü lö nö se n is va d sz ki tá k - sz em be n a hellenizált világon belüli görögökkel és zsidókkal). Pá l te há t 58 el őtt is és ut án is ab ba n lá tj a a kr is zt us es e mé ny je le nt ősé gé t ho gy a Kr is zt us ho z ta rt oz ók mi nd eg yi ke Kr is ztu st öl ti ma gá ra . Il y mó do n az tá n me gs zűni k mi nd en ko rá bb i ki vá lt sá g, me gs zűni k mi nd en ko rá bb i di sz kr im in ác ió . A Kr is zt us ho z ta rt ozó k kö zö tt ki al ak ul ó új tá rs ad al mi re nd be n a ré gi di sz kr im in ál ta k (p og án yo k, mü ve le tl en ek , ra bs zo lg ák , nők) ug ya na zo kk al a le he tőségekkel re ndelkeznek , amel yekkel a korább i kivá ltságo ltak (zsidók, műve lt ek , sz ab ad ok , fé rf ia k) . Kr is zt us bé ke ss ég et te re mt et t a ki váltságok folytán egymással szembenálló felek között. A jé zu si ön ér te lm ez és sz er in t a me gt es te sü lé s (é s be nn e ke re sz th al ál és fe lt ám ad ás ) vé gs ő ér te lm e ab ba n ál l, ho gy mi nd ny ájan egy ek leg yün k. Jel en fej eze tün k vég kic sengé se azt mut atj a, ho gy Pá l vi lá go sa n lá tt a a kr is zt us es em én yn ek ez t a ta rt al má t. A fo gs ág le ve le ib en na gy on ha tá ro zo tt an , de má r ko rá bb an is fé lr eérthetetlen egyértelmüséggel. Kö ny vü nk ha rm ad ik ré sz én ek vé gé re ér ve ki fe je zé st ke ll ad nu nk eg y se jt és ün kn ek, am el y ar ró l be sz él , ho gy ta lá n Pá l is u gy an ab ba n lá tt a a Go lg ot a vé gs ő je le nt ősé gé t, mi nt am ib en Jé zu s lá tt a. Az el ső lé pc ső ny om at ék oz ás án ak vé gs ő in di té ká t a ki vá lt ságok at meg szü nte tni aka rás ban sejtj ük. Pál esz mei ell enf ele i a jeru zs ál em i zs in at on a kö rü lm et él és t sz ük sé ge sn ek ál lí to tt ák a me gme nt ődé sh ez . A ve lü k sz em be n a cs el ek ed et ek el le n cs at áz ó Pá l úg y lá tt a, ho gy cs ak a Kr is zt us ha lá lá ra va n sz ük sé gü nk a me gm en tődé she z. Cs ak a Go lg ot ár a va n sz ük sé g, me rt ez a Go lg ot a ki vé te l né l kü l min de n e mb er t ist en nek te tsz ővé , me g me nt e tt é , me gv á lt ot t á , s z e n t t é , él őv é , I s t e n n e l ö ss z eb é k í t e t té t e s z . C s a k a z é r t v ol t sz ük sé ge Pá ln ak az el ső lé pc s ő e ha ll at la n er ej ű (é s tö rt én el mi le g an ny i fé lr eé rt és t is er ed mé ny ez ő) ny om at ék oz ás ár a, ho gy ké tségtelenné tegye: mindenki beletartozik Isten új népébe. A kül önb ség eze kut án a , jéz usi és a páli lát ás köz ött csa k ab ba n á11 , ho gy Pá l id őbe li le g a Go lg ot át öl ke zd ve ál li tj a me gv al ósu lt na k Is te n mi nd an ny iu nk at át öl el ni ak ar ó ir ga lm as sz er et et ét . Jéz us vis zon t a meg tes tesü lés ben és a ker esz tha lál ban a min díg is me gv ol t és mi nd íg is ér vé ny es ül t is te ni ir ga lo mn ak és mi nd en ki t át öl el ni ak ar ás na k cs up án a me gn yi lv án ul ás át lá tt a. Jé zu s az t ta ní to tt a, ho gy a bűnb án at el le né be n Is te n a Go lg ot a el őtt is ma gáho z öl el te a bűnö s em be rt , ak it má r a te re mt és be n is b őve n fe lt a risznyázott mindazzal, ami az üdvösséghez szükséges. De ta lá n mé g ez a kü lö nb sé g si nc s me g va ló já ba n ke tt ej ük kö zö tt . A Kr is zt us go lg ot ai te tt én ek er ed mé ny ei t va ló já ba n Pá l is visszadatálja a történelem elejére.
- 124 -
I V .
A J Á N D É K
É S
S Z E R E T E T
16. CHARIS AVAGY AJÁNDÉK
a. A szócsalád Kö ny vü nk el ső ré sz éb en be mu ta tt uk , mi mi nd en mo ti vá lt a Is te nt (a z At yá t és a Fi ut ) a Go lg ot a ak ar ás ár a. Kö ny vü nk je le n uto ls ó ré sz ét az te sz i sz ük sé ge ss é, ho gy a be mu ta to tt mo tí vu mo k közö tt je le ntősé gb en me ss ze ki em el ke di k - Is te n ir án tu nk ér ze tt sz ere te te és az eb ből fo ly ó ad ni ak ar ás a. Mí g az is te ni ha ra g és az ál do za tt al ki en ge sz te lődn i ak ar ás mo tí vu ma i in ká bb cs ak ny om ok ba n sz er ep el ne k a pá li te ol óg iá ba n, ad dí g a sz er ete t és az ad ni ak ar ás mo tí vu ma i ga zd ag bősé gb en . A ha ra g és ki en ge sz te lődn i ak ar ás mo tívu ma ne m ho zo tt lé tr e sa já to s pá li sz óc sa lá do t. A sz er et et az ad ni ak ar ás mo tí vu ma i vi sz on t ig en : a ch ar is sz ó cs al ád já ra go nd o lu nk . En ne k a sz óc sa lá dn ak Pá l ol ya n je le nt és ta rt al ma t kö lc sö n zö tt , am el y mi nd a ma i na pi g me gh at ár oz ó er ej ű ma ra dt a ke re sz tény tanításra, gondolkodásra; ez szülte a kegyelem-tant. Kilenc kifejezés tartozik a charis szócsaládba összesen 262 előfo rd ul ás sa l. Eb ből 17 7 a co rp us pa ul in um ba n (r gy m= 3) , 61 a pá li fü gg és égű ir at ok ba n (L , Cs , Zs , 1P ) ta lá lh at ó (r gy m= l. 3) , és 24 az Ús z tö bb i tí z kö ny vé be n (r gy m= 0. 2) . A co rp us pa ul in um ba n 15 sz ör sűrü bb en ke rü l elő ez a sz óc sa lá d, mi nt a pá li ha tá st ól éri nt et le nn ek te ki nt he t ő kö ny ve kb en . El ha gy va a sz óc sa lá d öt ta gjá t (c ha ri n, ac ha ri st os , eu ch ar is ti a, eu ch ar is te in , eu ch ar is to s) az al áb bi né gy je le n vi zs gá ló dá su nk sz em po nt já bó l re le vá ns ki fe jezésre koncentrálunk. Pál L,Cs,Zs,1P 10 könyv Úsz Jézus ajkán c h a r i s ( f őn é v ) 101 c h a r i s m a ( f őn é v ) 16 charidzesthai (ige) 12 charitoun (ige) 1 charin (ige) 6
43 1 7 1 1
12 2
öss zes en rgy m:
53 0.9
14 0.2
136 3.0
156 17 19 2 9 203 1
4 1 5 0.1
A rg ym ny il vá nv al óv á te sz i, ho gy Pá l me nn yi ve l sűrü bb en ha sz ná lj a e ki fe je zé se ke t, mi nt az Ús z ne m Pá l-ta ní tv án yo kt ól ir t tí z kö nyve . De a tí z kö ny v ma ra dé k el őfo rd ul ás át is bi zo ny ár a a pá li ha tá s ma gy ar áz za ; Pá lt ól te rj ed t el e sz ón ak te ol óg ia i ta rt al ma kr a va ló al ka lm az ás a. Jé zu s aj ká ra is cs ak a Pá l-ta ní tv án y Lu ká cs ad ja ez ek et a sz av ak at (L 6, 32 .3 3. 34 ;7 ,4 2; 17 ,9 ). A Já no s-ev an gé li um né gy előfo rd ul ás a a pá li ha tá so ka t is mu ta tó Pr ol óg us ba n ta lá lh a tó ; a tö bb i 9 kö ny ből 3 ké ts ze ri előfo rd ul ás t (2 Pé t, Ja k, Je l) , 2 eg ys zer it (2 J, Jn ) mu ta t, 4 kö ny vb en pe di g eg ys ze r se m ke rü l el ő szócsaládunk (Mt, Mk, 1J és 3J). A charis pálelőtti szótári jelentése: szeretetszolgálat, báj, Charis-ok (istennők), a női báj adományozói.
- 125 Mi nd en ek el őtt me gv iz sg ál ju k, mi ly en je le nt és be n sz er ep el ne k szócsaládunk szavai az Úsz nem-páli könyveiben. 1. Va la ki ma gá ba n ho rd oz za a sz er et et re mé l tó sá g vo ná sá t: a gy er me k Jé zu so n ra jt a vo lt Is te n ch ar is -a (L 2, 40 ), a na za re ti ek el cs od ál ko zn ak a ta ní tó Jé zu s sz áj áb ól jö v ő ch ar is -ig ék en (L 4, 22 ), a je ru zs ál em i ke re sz té ny ek mi nd eg yi ké n na gy vo lt ez a ch ar is (C s 4, 33 ), Is tv án ch ar is -sz al el te lv e te sz cso dá ka t (C s 6,8). 2.
Va la ki t má so k sz er et et re mé lt ón ak te ki nt en ek : Má ri a ch ar is - ra talált Istennél (L 1,30), a gyermek Jézus növekedett a cha ri s -ba n Is te nn él és em be re kn él (L 2, 52 ), il ye n ch ar is -ho rd oz ó na k lá tt a az eg yi pt om i Jó zs ef et a fá ra ó (C s 7, 10 ), Dá vi d ot Is te n (C s 7, 46 ), je ru zs ál em i ke re s zt én ye ke t az eg és z Je ru zs ál em (Cs 2,47).
3.
A sz er et et re mé lt óv al sz em be n ta nu sí to tt sz er et et : Is te n ne m ad ch ar is - t az ok na k, ak ik cs ak a ba rá ta ik at sz er et ik (L 6, 32 .3 3. 34 ), az úr se m ad ch ar is - t sz ol gá já na k a bé r el le né ben vé gz et t munkáért (L 17,9). 4. Ma ga sa n ál ló sz em él y sz er et et et gy ak or ol va la ki n fü gg et le nü l at tó l, ho gy ez a va la ki sz er et et re mé lt ó-e. A sz er et et et gy ak orló sz em él y- em be r: Fé li x he ly ta rt ó íg y já r el a zs id ók ka l sz em be n az za l, ho gy fo gs ág ba n ta rt ja Pá lt (C s 24 ,2 7) , a zs id ók ké ri k Fe sz tu st ól az t a ch ar is - t, ho gy Pá lt Je ru zs ál em be kü ld je (C s 25 ,3 .9 .1 1. 16 ), Pi lá tu s od aa dj a Ba rr ab ás t a zs id ók na k (C s 3,14). 5. a sze re tet rem él tó ság un któ l füg ge tle nül irá ntu nk sze ret ete t gyako rl ó sz em él y - Is te n: eb be a je le nt és - cs opo rt ba ta rt oz na k a nem-páli könyvek összes többi előfordulásai (L 1,28; 7,21.42.43 ; Cs 11,23; 13,43; 14,3.26; 15,11.40; 18,27; 20,24.32; 27,24; Zs 2,9 ; 4, 16 .1 6; 10 ,2 9; 12 ,1 5. 28 ; 13 ,9 .2 5; 1P 1, 2. 10 .1 3; 2, 19 .2 0; 3, 7; 4, 10 .1 0; 5, 5. 10 .1 2) . A fe nt ie kb ől lá th at ó, ho gy az Ús z sz er z ői kö zü l cs ak Lu ká cs (a L és Cs sz er z ője ) tu d bá nn i ez ze l a sz ó va l a ko in é ad ta je le nt és sz él es sé gg el ; az ös sz es tö bb i sz er z ők cs ak az Is te n ál ta l gy ak or ol t sz er et et je lö lé sé re ha sz ná lj ák sz av un ka t. Ez ek ut án lá ss uk , ho gy Pá l mi ly en je le n té st ar ta lm at kö lc sö nö z ennek a szócsaládnak. b. Az első három levél Má r le ge ls ő le ve lé ne k be kö sz ön t ő mo nd at áb an ch ar is -t és bé ke ss ég et kí vá n Pá l a cí mz et te kn ek (1 T 1, 1) . Le ve lé ne k zá ró mo nd at a is jó kí vá ns ág ot ta rt al ma z, és ez a mo nd at el ár ul ja , ho gy ki é ez a ch ar is : "A mi Ur un k Jé zu s Kr is zt us ch ar is -a le gy en mi nd ny áj at ok ka l" (1 T 5, 28 ). A ch ar is te há t Jé zu sé . Az t is me gt ud ju k, ho gy ez a ch ar is ve lü nk lehe t. Ha ve lü nk le he t, ak ko r eb b ől kö ve tk ez te th et jü k, ho gy va lami nő mó do n el ju th at ho zz án k Jé zu st ól ez a ch ar is . Ab bó l pe di g, ho gy a le vé ln yi tá ny pá rh uz am ba ál lí tj a a ch ar is -t a béke ss ég ge l, ar ra kö ve tk ez te th et ün k, ho gy ug ya nú gy ju t el a ch ar is hozzánk, ahogyan a békesség. Úgy, hogy Jézus nekünk adja. A má so di k le vé l be kö sz ön tő jó kí vá ns ág a íg y ha ng zi k: "c ha ri s ne kt ek és bé ke ss ég az At ya is te nt ől és az Ur Jé zu s Kr is zt us tó l" (2 T 1, 2) . A ch ar is te há t Jé zu st ól ér ke zi k ho zz án k. De ne mc sa k Jézu st ól , ha ne m az At yá tó l is . Mi a ta rt al ma en ne k az Is te ntől ho zzá nk ér ke ző ch ar is- na k? Tí z ve rs se l od éb b me gt ud ju k, hg y a te ss zalo ni ki ak Jé zu st me gd ic sőit ő, hi tb ől ki nö v ő ma ga ta rt ás a (e rg on pi ste ós ) "I st en ün k és az Úr Jé zu s ch ar is - a al ap já n" jö n lé tr e (2 T 1,12). Két dolgot is megtudunk ebből. Az egyik: a charis-nak kö-
- 126 zös birtoko sa az Isten és Jézus; ezért jöhet tőlük (vö. 2T 1,2). A másik: ez a charis alapja a hitből kinövő magatartásnak. E le vé l to vá bb i in fo rm ác ió va l is sz ol gá l: Jé zu s és az At ya "szeretet t minke t és örök vigas ztalá st és jórem ényt adván a cha ri s ál ta l, me gv ig as zt al ja sz ív ün ke t és me ge r ősí t mi nk et mi nd en jócseleke detben és szóban" (2T 2,16-7). Nyilván való ebből, hogy Jézus és az Atya e charis által szeret bennünk et, és szeretetüknek az a kö ve tk ez mé ny e, ho gy ch ar is t - ad na k ne kü nk . Ez a ch ar is ké pe sí t be nn ün ke t az Is te nt ől me gk ív án t ma ga ta rt ás ra , ak ár cs el ek ed et ben, akár szóban. A levélzá ró jókíván ság (2T 3,18) azonos tartalmú az első levelével. Az el ső ké t le vé lb ől te há t an ny it tu du nk me g, ho gy a ch ar is Isten iránt unk tanúsítot t szere tetéb ől folyó olyan nekün k juttato tt aj án dé k, am el y ké pe ss é te sz be nn ün ke t a ha rm ad ik lé pc s őbe n kivánt magatartásra, a szeretetre. A ha rm ad ik le vé lb en (G ) m ár s űrü bb en , hé ts ze r ta lá lk oz un k sz av un kk al . A ny it án y sz av ai sz er in t a ch ar is at tó l a Jé zu st ól érke zi k ho zz án k, ak i od aa dt a ma gá t b űne in k kö ve tk ez mé ny ei ne k me gszün tetése céljából (G 1,3-4). Ez a hely felv eti azt a gon dol atot, hogy a charis a bennünk et megmentő golgota i tettre utal, és az 1c té te ln ek sűrí te tt ös sz ef og la lá sa . Ez ér t re nd el ődh et ik a le ve le k ny it án ya ib an a ch ar is me ll é a bé ke , am el ye t Jé zu s me gm ent ő te tt e eg yi k je le nt ős ta rt al má na k lá tt un k. Ug ya ne rr e a ta rt al om ra ut al a Pé te r- fe dd és t zá ró mo nd at is : "A z en ge m sz er et ő és ön ma gá t ér te m od aa dó Is te n Fi án ak hi té be n él ek . Ne m ve te m me g Is te n ch ari s- át . Me rt , ha a tö rv én y ál ta l va n az is te nn ek te ts zé s, ak ko r Kr is zt us hi áb a ha lt me g" (G 2, 20 -1) . Az t ad ja a ch ar is , am ir e a mó ze si tö rv én y ké pt el en . Ha ra ga sz ko do m a mó ze si tö rv én yh ez , az az ha nem vallom az lb tételt, akkor "megvet em" az lc tételt. A chari s te há t is mé t kö ve tk ez mé ny e az is te ni sz er et et ne k, kö ze le bb r ől Krisztu s halálán ak. Ugyanakkor a charis tartal ma egyérte lműen abban áll, hogy megszer ezte nekünk az istenne ktetszé st. Összefo gla ló ki fe je zé se te há t a ch ar is a go lg ot ai is te ni te tt ne k. Ak i ne m fo ga dj a el a Go lg ot án ak ez t az er ed mé ny ét , ha ne m to váb br a is tö rvé ny te lj es ít és ből ak ar is te nn ek te ts zővé le nn ei , az "k ie si k a ch ari s-bó l " (G 5, 4) . Ak i vi sz on t el fo ga dj a a Go lg ot a is te nn ek te tsz éser ed mé ny ét , az be nn e va n a ch ar is- ba n, az bi rt ok ol ja a Go lg otán keresztül hozzánk érkezett charis-t. A ch ar is je le nt és e az on ba n ne m ko rl át oz ód ik az im én t me gm ut ato tt be nn ün ke t is te nn ek te ts zővé , sz en tt é te v ő fu nk ci ór a - mo nd ha tnó k: a me gs ze nt el ö ke gy el em re . A le vé lb ől ug ya ni s me gt ud ju k, ho gy Is te n Kr is zt us ch ar is- a ál ta l hí vt a me g a ga la tá ka t (G 1, 6) , és ug ya ne z a he ly ze t Pá lr a vo na tk oz ón is (G 1, 15 ). A me gh ív ás aj án dé ká t is je le nt i a ch ar is . Az ap os to li kü ld et és te lj es ít és ér e is a ch ar is ad er őt: a je ru zs ál em i ap os to lo k me gi sm er té k az t a Pá ln ak ad ot t ch ar is -t, am el yn ek er ej éb en Pá l a po gá ny ok ap os to la le tt (G 2,9). Ez esetben az ökonómiai vonalba történő meghívást jelenti. Eb be n a le vé lb en ta lá lk oz un k el ősz ör az ig ei al ak ka l: Ábrahámnak Isten az örökséget igéret által adományozta (G 3,18). Foglaljuk össze eredményeinket: Ki é? - a ch ar is az Is te né és a Fi úé . Ki adja kinek? - Isten és a Fiú az embereknek. Mi által adja? - kereszthalál által. Mi célból adja ? - hogy megme ntsen benn ünket , és hogy képes sé tegy en be nn ün ke t jó cs el ek ed et ek re , ap os to li te vé ke ny sé gr e. Hogyan lehet a miénk? - bennünk lehet és mi benne lehetünk. Eze kne k ala pjá n úgy lát szi k, hog y a főnév i ala kot ajá ndé knak, az igeit ajándékozásnak kell fordítanunk.
- 127 c. A két Korintusi levél Az 1K tí zs ze r ha sz ná lj a a ch ar is sz ót . Ed di gi er ed mé ny ei nk et a le vé l ré sz in t me ge rősí ti , ré sz in t to vá bb fe jl es zt i. Az At yá tó l és Jé zu st ól va ló ch ar is (1 K 1, 3; 16 ,2 3) , de po nt os ab ba n is me gh at áro zz a az At ya il l. Jé zu s sz er ep ét e ch ar is- t ad ás ba n: "I st en ad ja ne kü nk a ch ar is -t Jé zu s ál ta l" (1 K 1, 4; 3, 10 ), ti . a Go lg ot a ál ta l. Az íly mó do n ka po tt ch ar is er ej éb en a ko ri nt us ia k ol ya n él ete t él ne k, ho gy Pá l cs ak há lá t tu d ad ni ér te Is te nn ek (1 K 1, 4) . Ug ya ne nn ek a ch ar is-na k az er ej éb en Pá l me gv et et te a ko ri nt us i eg yhá z al ap ja it (1 K 3, 10 ). To vá bb ra is a ch ar is az al ap ja az is te nne kt et sző életne k és az apostoli tevéke nysé gn ek. A páli élet m ű haté ko ny sá gá na k ez a ch ar is az al ap ja : "I st en ch ar is -áb ól va gy ok , am i va gy ok ; és az Ő ch ar is - a ir án ta m ne m le tt hi áb av al óv á: mi nd en kinél tö bbet dolgoz tam, de ne m én, ha nem az Iste n charis -a ve lem" (1 K 15 ,1 0) . Ha el őbb a me gs ze nt el ő ke gy el em fo ga lm ár a ke ll et go n do ln un k, mo st a se gí t ő- ke gy el em fo ga lm a to lu l el ib én k, am el y az ökonomiai vonalban való hatékonyságot szolgálja. A ch ar is az on ba n je lö lh et ne mc sa k Is te nt ől ki in du ló ma ga ta r tá st : Pá l ha jl an dó el vi nn i Je ru zs ál em be a ko ri nt us ia k cha ri s- át , az az gy üj té sü k er ed mé ny ét , ad om án ya ik at a je ru zs ál em i sz eg én ye k sz ám ár a (1 K 16 ,3 ). A fo rd ít ás ok sz er in t to vá bb i ké t el őfo rd ul ás ug ya nc sa k em be rb öl ki in du ló ma ga ta rt ás t je lö l, de ne m em be r fe lé , ha ne m Is te n fe lé ta rt ót : há lá t. Az "e r ősh it űek " ne vé be n mo nd ja Pá l az ob sz er va nc ia -ké rd és be n: "H a én ca ri s- sz al eg yü tt ré sz es ede m, mi ér t gy al áz na k en ge m az ér t, am ié rt há lá t ad ok (e uc ha ri st o) " (1K 10, 30 ). A JB ezt igy fo rdí tj a: "Ha én há laa dá ssa l ve sze m. .." . A ch ar is s az eu ch ar is tó al ig ha je le nt he ti eg y mond at on be lü l ugy an az t a ta rt al ma t: a há la ad ás t. Pl eo na zm us tá ma dn a ig y. Va ló sz ínü bb ne k te ts zi k, ho gy Pá l er re go nd ol : Ha én ch ar is- sz al eg yü tt , az az a Go lg ot a ál ta l me gk ap ot t ad om án y bi rt ok áb an es ze m a sz ób anfo rg ó ti lt ot t ét el ből, ak ko r mi ér t gy al áz na k en ge m? Hi sz en az ily en ob sz er va nc iá li s el őír ás ok ha tá ly uk at ve sz ít et té k a Go lg ot a ál ta l. Mi nd en ét el me ge he tő má r sz ám un kr a, cs ak ne fe le dk ez zü nk el hálát adni a kapott táplálékért. Ug ya nc sa k pr ob le ma ti ku s eg y má si k he ly is : "A ne kü nk a mi U ru nk Jé zu s Kr is zt us ál ta l gy őze lm et ad ó Is te nn ek - ch ar is " (1 K 15 ,5 7) . Ne m bi zt os , ho gy há la ad ás t je le nt a sz av un k. A R 7, 25 haso nl ó "c ha ri s tó th en " fo rd ul at a a kó de xe k eg y ré sz éb en "c ha ri s to u th eo u "- ké n t sz e re pe l . A za z: I st en é a ch ar i s. Ne m ki zá rt , ho g y i ly en bi r t o kv is z on y r ej li k a fe nt i f og a l ma z ás b an is : a n ekü nk győze lm et ad ó Is te né a ch ar is . (A da ti vu s eg yé bk én t is fe je z het ki birt ok - viszo nyt: vö. onoma autó Ióan nés= a neve nek i János - J 1,6). It t is sz er ep el az ig ei al ak eg y íz be n, és it t is Is te n ad ó te vé ken ys ég ét je lz i: me gk ap tu k "a z Is te nből va ló Le lk et , ho gy lá tha ss uk mi nd az t, am it Is te n ad om án yo zo tt ne kü nk " (1 K 1, 12 ). Hé t ízben előfor dul még a lev élb en a "ch ari sma " főnév is; enn ek jel ent ésével külön kell foglalkoznunk. A me gv iz sg ál t ös sz es en 11 el őfo rdul ásból tehá t bizt osan cs ak eg y es et be n az em be r a ki in du ló po nt ja a ch ar is -vo na tk oz ás na k; a má si k ké t es et be n (1 K 10 ,3 0; 15 ,5 7) bi zo ny ta la ns ág ba n va gy un k. A charis-vo natkozás els ő po nt ja te há t sú ll ya l eb be n a le vé lb en is Isten. A 2K-ban 19-szer találkozunk a főnévvel és 5-ször az igével. A főné vi el őfo rd ul ás ok 3 es et be n ké ts ég te le nü l em be rt ől Is teni g érő vo na tk oz ás t je le nt en ek : az em be r há lá t ad Is te n kü lö nb öz ő adományaiért (2K 2,14;8,16;9,15). Embertöl emberig érő charis-vo-
- 128 nat koz ás a mac edo nok és gör ögö k ajá ndé koz ása a jer uzs ále mi sze gények javára (2K 8,19). A tö bb i előfo rd ul ás ba n a ch ar is Is te nt ől in du lt el : az At yá tó l-Jé zu st ól va ló (2 K 1, 2) , il l. Jé zu sé (2 K 13 ,3 ). Eb be n a le vé lbe n az el őfo rd ul ás ok ne m a ch ar is Go lg ot án lé tr ej öt té re fi gy el ne k, ha ne m a ho zz án k má r el ér ke ze tt ch ar is ta rt al má ra . Ne m a me gsz en te lő, ha ne m a se gí tő ke gy el me t ra jz ol já k. Ez a ch ar is is mé tl ődően me gk ap ha tó (2 k 1, 15 ), és kö zr em űkö dé sü nk , há la ad ás un k ál ta l nö ve ke dh ető (2 K 4, 15 ). Ma gá ró l a ch ar is ta rt al má ró l so ks z ínű fe le le te t ka pu nk . Bö lc se ss ég ün k a ch ar is kö ve tk ez té be n ne m -te st i bö lcs es sé g (2 K 1, 12 ). A ch ar is kö ve tk ez té be n Is te n me gh al lg at és me gse gí t mi nk et (2 K 6, 1) . Az is Is te n ré sz ér ől ne kü nk ju tt at ot t ch ari s= aj án dé k, ho gy ül dö zé st sz en ve dh et ün k, és az is , ho gy a je ru zs ál em i sz eg én ye k ja vá ra ad ak oz ha tu nk (2 K 8, 12 ). A le vé l el s őso rba n ez t a má so di k ta rt al ma t, az ad ak oz ás t ny om at ék oz za Is te n ál ta l a ko ri nt us ia k sz ám ár a ny új to tt ch ar is - ké nt (2 K 8, 4. 6. 7) . Eb be n az ös sz ef üg gé sb en mo nd ja el Pá l Jé zu sn ak az t az aj án dé ká t is , ho gy sz eg én ny é te tt e ma gá t ér tü nk (2 K 8, 9) . A ch ar is ol dj a me g Pá l sz ám ár a az t a sz em él yi pr ob lé má já t is , am el ytől na gy on sz er et ne megszabadulni, ti. a testébe adott tövistől (2K 12,9). Lá th at ó, ho gy a ch ar is Is te nn ek na gy on so kf él e ad om án yá t je lenthe ti. Erre utal Páln ak az a kijele ntése is , amelyb en ar ról be sz él , ho gy Is te n az t is me gt eh et i, ho gy a ko ri nt us ia k mi nd en ch a ri s- na k bővi be n le gy en ek (2 K 9, 9) . Ez t a so kf él e ad om án yt le he t nagy bőségben is birtokolni (2K 9,14). Egy íz ben előfordul a levélb en "chari sma" f őné v is : a Pá ln ak ju to tt sp ec iá li s is te ni aj án dé ko t je lö li (2 K 1, 11 ). En ne k al ap já n a ch ar is ma ne m má s, mi nt a ch ar is sz em él yi le bo nt ás a: aj án dé ko zo tt eg ye di ké pe ss ég . Am i az öt ig ei al ak ot il le ti , mi nd eg yi k em be rt ől em be ri g ér ő vo na tk oz ás t je le nt : me gb oc sá tá st (2 k 2, 7. 10 . 10.10;12,13). A 2K- ba n sz óc sa lá du nk na gy sz ám ba n je le nt te há t em be rt ől ki indu ló vo na tk oz ás t: há lá t Is te n ir án t, aj án dé ko zá st , me gb oc sá tá st em be r ir án t. To vá bb á eg ys ze r se m ut al a Go lg ot a be nn ün ke t sz en tt é te vő ch ar is -ár a, de bősé ge se n ra jz ol ja az ok at a se gí ts ég ek et , am e lyeket Isten a harmadik lépcső teljesítéséhez nyújt. d. A Római levél 24 íz be n ta lá lk oz un k a főné vi és eg y íz be n az ig ei al ak kk al ; ez en fe lü l a ch ar is ma 6 el őfo rd ul ás áb ól 3 a ch ar is -sz al az on os jelentésű. Az igy ad ód ó 28 előfo rd ul ás bó l cs ak eg ye tl en eg y je lö l em be r től ki in du ló vo na tk oz ás t: há lá t Is te n ir án t (R 6, 17 ), az ös sz es tö bbi Is te ntől ki in du ló te vé ke ny sé gr ől be sz él . Új bó l do ku me nt ál ó dik, hogy az Atyától és Jézustól érkezik hozzánk a ch aris (R 1, 7) , ho gy Jé zu s ál ta l ju t el ho zz án k (R 1, 5; 5, 21 ), ho gy Is te né (R 5, 15 ;7 ,2 5) , il l. Jé zu sé a ch ar is (R 5, 15 ;1 6, 20 ), ho gy ve lü nk le he t (R 16 ,2 0) ; ve lü nk le he t, me rt me gk ap tu k (R 5, 17 ), me rt ad a tott Pálnak és másoknak (R 1,5;12,3.6;15,15). Az R-be n a ch ar is ta rt al ma a me gs ze nt el ő ke gy el em vo na lá n mozo g. Eg ye t je le nt az za l, ho gy me gs za ba du lt un k a bűnt ől és a ha lá l tó l. "K i sz ab ad it ma jd me g en ge m en ne k a ha lá ln ak a te st ét ől? " er re a ké rd és re Pá l íg y vá la sz ol : "I st en ch ar is - a a mi Ur un k Jé zus Kris ztu s által" (R 7,24 -5). Az em lített embe ri há lát éppe n az vá lt ja ki , ho gy má r ne m va gy un k, cs ak "v ol tu nk sz ol gá i a bűnn ek " (R 6, 17 ). A ch ar is eg ye t je le nt az za l, ho gy me gk ap tu k az is te nn ek te ts zé st , am i sz ín e an na k a pá li sz öv et ne k, am el yn ek fo ná kj a a
- 129 " Is te nn ek te ts z őkk é bűntől -ha lá lt ól me gs za ba du lá s: té te tt ün k in gye n Is te n ch ar is-a fol yt án a Jé zu s Kr is zt us ba n tö rt én t me gv ál tá s al ta l" (R 3, 24 ). Jé zu sn ak a bűnö k fi gy el em be ne m ve vé sé t er ed mé ny ező vé ri g me nő hűsé ge ál ta l te tt be nn ün ke t is te nn ek te ts z őkké Is te nn ek aj án dé ka . S ho gy Pá l ez t me nn yi re aj án dé kn ak te ki nt i, az t jól aláhúzza az "ingyen" (dórean) szó. Ol yan je len tős é gr e em el k ed ik i tt P ál ná l ez a ch a ri s -t ar t a lo m, ho gy ez t is me gs ze mé ly es ít i - mi ké nt má su tt az Is te nn ek te tsz és t és a Me gv ál tá st . "Ah og ya n ur al ko do tt a Bü n a ha lá l ál ta l, úg y ur al ko dj ék a Ch ar is is az is te nn ek te ts zé s ál ta l, ör ök él et re ve ze tően a mi Úr un k Jé zu s Kr is zt us ál ta l" (R 5, 21 ). Fo ly ta tj a is a me gs ze mé ly es ít és t: mi ve l Jé zu s me gs ze re zt e ne kü nk az is te nn ek te ts zé st , me gs zűni k az ob sz er va nc iá k ur al ma az em be r fö lö tt , és igy "nem vagyunk a törvény alatt, hanem a Charis alatt" (R 6, 14 - 5) ; am i te rm és ze te se n ne m je le nt vé tk ez é si sz ab ad sá go t (R 6, 1. 15 ), hi sz en a ha rm ad ik lé pc sőbe n kö te le z be nn ün ke t a Kr is zt us törvénye. A R charis-fogalmának talán leghangsúlyosabb mozzanata az ajá nd ékaj án dé ko zá s te lj es en in gy en es vo lt a. A pá li te ol óg iá ba n na gy on je le ntős, ho gy ne m a cs el ek ed et ei nk sz er zi k me g az is te nn ek te ts zé st . Ez t a pá li go nd ol at ot le gh an gs úl yo zo tt ab ba n a ch ar is- foga lo m ho rd oz za . Sz em be ná ll-a bé r fo ga lm áv al , am el y te lj es ít mé ny a la pj án ad ot t ad ás - er ed mé ny . Az el ső lé pc ső sz el le mé be n va ll ja : "A ki cs el ek sz ik , an na k a bé rt ne m ch ar is al ap já n sz ám ít já k, ha ne m ta rt oz ás al ap já n" (R 4, 4) . Úg ya ne zt ny om at ék oz an dó kö zö s ne ve zőre ho zz a a má sod ik lé pc ső hi t-fo ga lm áv al is : "a z íg ér et te há t hi tb ől va n, ho gy ch ar is - bó l le gy en " (R 4, 16 ). Mi nd a ké t lé pc s őt eg yb efo gl al ja te há t a má r lá to tt in gy en ad ot t is te ni ch ar is (R 3, 24 ). Az in gyen es sé g ny om at ék oz ás a cé lj áb ól ha lm oz za az aj án dé ko zá st je le nt ő ro ko né rt el mü ki fe je zé se ke t: ". .. az Is te n ch ar is -a és az a já nd ék (d ór ea ) Jé zu s Kr is zt us ch ar is -a ál ta l. .. ". A kö ve tk ez ő ve rse kb en ug ya ne bb en az aj án dé k -je le nt és be n ha sz ná lj a mé g a dó ré ma (R 5, 16) és a ch arisma (R 5,15 -6) kifeje zéseke t is. Az ingyen essé get le gp re gn án sa bb an ez a pá li ny il at ko za t ju tt at ja ki fe je zé sr e: ".. .h a pe di g ch ar is - bó l, ak ko r má r ne m cs el ek ed et ek b ől; mi ve l a charis ekkor már nem volna charis" (R 11,6). Az R- be n te há t a ch ar is a Go lg ot a -ér te lm ez és m űsz av a. Cs ak ké t es et be n je le nt má s iste ni aj án dé ko t. Eg y íz be n ar ró l be sz él Pá l, ho gy Is te n a ke re sz té ny ek et , mi nt Iz ra el ma ra dé ká t, il ye n cs el ek ed et ek re ne m né ző in gy en aj án dé ko zá si al ap on vá la sz to tt a ki ma gá na k (R 11 ,5 ). It t is mé t az ök on óm ia i vo na lb a me gh ív ás t je le nti a ch ar is ! Eg y al kalomm al pe di g mi nt ha a se gí tő-kegyel emre utal na: Jézus által szabad utunk van a hitben a charis-hoz (R 5,2). Az ig ei al ak eg ys ze r sz er ep el , az Is te n ha tá rt ne m is me r ő ada ko zá sá t je lz i az em be r ja vá ra : "A ki sa já t Fi án se m kö ny ör ül t, hogyan ne ajándékozna nekünk mindent vele együtt?" (R 8,32). A ch ar is ma 3 es et be n - mi nt em lí te tt ük - me gs ze nt el ő ke gy e le m ét el mű. A ch ar is ma sz er zi me g ne kü nk az is te nn ek te ts zé st (R 5,15-6), ill. "az Isten charismája az örök élet" (R 6,23). Mi nd ez t ös sz ef og la lv a a ch ar is a R- be n sú ll ya l je le nt i az t az aj án dé ko t, am el ly el Is te n me gm en te tt be nn ün ke t a Go lg ot a ál ta l a bünből és a halálból, amellyel Isten bementett bennünket az istennek tetszésb e, az élet be; s je lenti mind enekfö lött az t, hogy Is ten ezt az ajándékot egészen ingyen adta nekünk.
- 130 e.
A római fogság levelei Az Ef ez us i le vé l a je le nt ős. A má si k há ro m le vé lb en a le ve le k el ej én és vé gé n ta lá lh at ó pá li sz ab vá ny-el őfo rd ul ás ok me ll et t cs ak né gy sz er ta lá lk oz un k a főné vi és né gy sz er az ig ei al ak ka l. A főné vi al ak ok há ro m ízb en em be ri ma ga ta rt ás ok al ap ja ké nt sz er epe ln ek : a ta ní tá s- in té s- im ád ko zá s -be sz éd ma ga ta rt ás ai t (K 3, 16 ; 4, 6; F 1, 7) , il l. Pá l és a fi li pp ie k él et al ak ít ás át fo rm ál ja sa játo sr a a se gí t őke gy el em ér te lm ű ch ar is . Eg y ízb en vi sz on t Is te n ch ar is- án ak ta rt al ma "a sz ám un kr a a me nn yb en ké sz en le vő re mé ny " (K 1,5-6) - tehát a charis itt megszentelő kegyelem értelmű. A négy igei alak különböző vonatkozásokat tartalmaz: a. az Atya mindenekfeletti nevet ad Jézusnak (F 2,9), b. Isten megbocsátja minden bűnünket (2,13), c. Is te n me ga dj a a fi li pp ie kn ek , ho gy sz en ve dh et ne k is Kr is zt u sért (F 1,29), d. Is ten vi ss za adj a ma jd a fo gsá gba n lev ő P ál t F il e mo n na k (F m 12). Az el ső el őfo rd ul ás Sz en th ár om sá go n be lü li re lá ci ór a ut al ; a ch ar is il ye n je le nt és ér e ni nc s is tö bb pé ld a a pá li él et műbe n. A má so di k el őfo du lá s me gs ze nt el ő, a ha rm ad ik pe di g se gí tőke gy el em je ll egű. A ne gy ed ik el őfo rd ul ás pe di g a fe nt ie kt ől kü lö nb öz ő is te ni aj án dé ko t je lö l, am el y Is te nn ek az es em én ye ke n ke re sz tü l me gm utatkozó jóságát mutatja be. Az Ef ez us i le vé l 12 f őné vi és 3 ig ei el őfo rd ul ás a a R ch a ri s- fo ga lm ár a em lé ke zt et . Má r le ve lé ne k ny it án yá ba n be sz él "a rr ól a ch ar is -ró l, am el ly el Is te n me ga já nd ék oz ot t (c ha ro to un ) be nn ün ke t Sz er et et tj éb en (F iú), ak ib en bi rt ok ol ju k a me gv ál tá st az Ő (K ri sz tu s) vé re ál ta l, a bűnö k bo csá na tá t az Ő (K ri sz tu s) ga zd ag ch ar is - a al ap já n" (E 1, 6- 7) . Is mé t a ch ar is az al ap ja te há t an na k, am it Is te n a Fi ú go lg ot ai vé re s ha lá la ál ta l ér tü nk te tt . A ch ar is te tt e ugya ni s le he t ővé me gmen t ődé sü nk et : "A mi ko r ha lo tt ak v o l t u n k b űn e i nk k ö v e t k ez t é b e n, a k k o r K ri s z t us s a l e g yü t t é lőv é tett be nnetek et - ch aris al apján lettet ek megm entve... hogy me gmu ta ss a (I st en ) a ma ga ch ar is -án ak mé rh et et le n ga zd ag sá gá t. .. me rt a ch ar is al ap já n me nt ődt et ek me g a hi t ál ta l, és ez ne m t őle te k va n, ha ne m az Is te n aj án dé ka (d ór ea ), ne m cs el ke de te kb ől. .. " (E 2, 5-9) . Lá tn iv al ó, ho gy az eg és z pá li Go lg ot a-ér te lm ez és t ho rd ozza ez a ch ar is - fo ga lo m, am el y ne m má s, mi nt Is te n aj án dé ka sz á mu nk ra . A má si k ké t ig ei el őfo rd ul ás is id e ka pc so ló di k: Is te n fe nt ie kb en em lí te tt ve rt ik ál is ajá nd ék oz ás át kö ve tn ie ke ll az embe r ho ri nz on tá li s aj án dé ko zá sá na k: "m eg bo cs át vá n eg ym ás na k, ah og y Isten is megbocsátott Krisztus által nektek" (E 4,32). Do ku me nt ál t a se gí tő ke gy el em is . A ch ar is az al ap ja az e gé sz pá li kü ld et és ne k: "H al lo tt át ok Is te n neke m és a ja va to kr a ado tt ch ar is -áb ól ki nö v ő fe la da tá t. .. az ev an gé li um na k sz ol gá ja le tt em Is te n ne ke m ad ot t ch ar is-án ak aj án dé ka (d ór ea ) al ap já n. .. meg ada tot t nek em az a cha ris , hog y hir des sem az eva ngé liu mot a pogá ny ok na k" (E 3, 2. 7. 8) . Is te n aj án dé ka tehá t ne mc sa k a Go lg ot a álta l ad ot t me gm en té s, ha ne m az is , ha va la ki pr op ag ál ja ez t a me gme nt és t. Is te n aj án dé ka a go lg ot ai te tt je le ntősé gé ne k az is me re te is (E 1, 7) . Is te n aj án dé ka a mi nd ez ek ny om án ki bo nt ak oz ó kr is ztu si él et al ak ít ás (E 4, 2- 3) is , "m ert mi nd eg yi kü nk ne k me ga da to tt a ch ar is a Kr is zt us aj án dé ko zá sá na k (d ór ea ) a mé rt ék e sz er in t" (E 4, 7) . Ez a ki ne k-ki ne k il ye n va gy ol ya n mé rt ék be n me ga do tt ch a ri s, ez a sz em él yr e le bo nt ot t ch ar is - az on os a ch ar is ma fo ga lm ával.
- 131 Eg y es et be n em be rt ől ki in du ló vo na tk oz ás- ta rt al ma t is je le nt a ch ar is : ak i él et éb en fe lh as zn ál ja a ne ki ad ot t ch ar is -t, és to vá bb ít ja is en ne k er ed mé ny ei t em be rt ár sa i sz ám ár a, az sz av ai va l "ch ar is "- t ad az ő t ha ll ga tó kn ak (E 4, 29 ). En ne k az em be rt ől em be ri g érő vo na tk oz ás na k a ta rt al ma ne m me gb oc sá tá s, ha ne m ad ak oz ás ; de nem anyagi, hanem anyagon túli javaknak az ajándékozása. Az E fe z us i le vé lb e n a c ha r is - el v e mi nd a nn ak , am it I st e n te tt ér tü nk a Go lg ot án , am it ez en a Go lg ot a- ho zt a er ed mé ny- al ap on az em be r te he t em be rt ár sáé rt . Is te n ad ne kü nk a Go lg ot a ál ta l és ad ne kü nk fo ly am at os an a Go lg ot a ut án , ho gy be nn ün ke t is ad ás ok ra ké sz te ss en . A ch ar is az Is te n vi lá gá na k, az Is te n ve lü nk ki tá gí tott világá nak legalapve t őb b ma g a t a r t ás á t j e lö l i : a z a j án d é ko zást. f. Pasztorális levelek A há ro m pa sz to rá li s le vé lb en ös sz es en 12 íz be n ta lá lk oz un k a főné vi al ak ka l. A be ve ze t ő és be fe je ző fo rm ul ák az on os ak a tö bb i le ve le ké ve l. Az ez en tú li an ya gb an a ch ar is ké t íz be n em be rtől ki in d ul ó ve r ti k ál is v on a tk o zá s t je l en t : há lá t Is t en i r án t ( 1T i 1, 12 ;2 Ti 1, 3) . Há ro ms zo r ug ya nc sa k em be rb ől ki in du ló , de ho ri zo ntá li s, az az em be re k fe lé ir án yu ló vo na tk oz ás t je le nt : a ch ar is ne ve l be nn ün ke t a ma gu nk at me gt ag ad ó él et al ak ít ás ra (T 2, 11 ), a ch ar is- ba n ke ll me ge rősö dn ün k (2 Ti 2, 1) , az Úr ch ar is -áva l eg y üt t "kapjuk" a hitet és a szeretetet (1Ti 1,14), de aligha automatiku sde te rm in is zt ik us an , ha ne m a ch ar is - sz al eg yü tt m űkö d őkb en je le nt ke zi k a hi t és a sz er et et . Eg y íz be n je lö li cs up án a go lg ot ai te tt et t a ch ar is : "i st en ne kt et szőkk é le tt en az Ő ke gy el me fo ly tá n örökösök legyünk az örök élet reményének tárgyában" (T 3,7). g. Charisma A c h a r i s s z ó e f őn é v i s z á r m a z é k a 1 7 í z b e n f o r d u l e l ő a z Úsz- ben. 16 eset ben 5 páli levé lben olvassu k (1K, 2K, R, 1Ti, 2T i) ; és mé g eg y íz be n ta lá lk ozu nk ve le a so k te ki nt et be n p á li függőséget mutató 1Pét-ben (1Pét 4,10). Láttuk , hogy a char is is teni adomán ya eg yfelöl alap ja me gmen tődé sü nk ne k, má sf el ől al ap ja le kü lö nf él éb b or sz ág os cs el ek ed et ein k, ma ga ta rt ás- fa ja in k ös sz es sé gé ne k. A ch ar is ma vi sz on t a mi nde nf él e is te ni se gí ts éget je le nt ő, kö zö sn ev ez ő je ll eg ű ch ar is fo ga l má n b e lü l e g y - e gy ko n kr é t o rs z ág o s c se l ek e de t - é s m ag a ta r tá s-fo rm án ak az al ap ja . Va n te há t eg yf el öl a "m in de n ch ar is " (2 K 9, 8) , má sf el öl pe di g va nn ak az ez t a mi nd en ch ar is- t ré sz le te ző, ko nk re ti zá ló eg ye s ka ri zm ák , am e l ye kn ek ös sz es sé ge a "m in de n ch a ri s" . A ch ar is ma is a se gí t őke gy el em vo na lá n mo zo g te há t. Je lö li Is te nn ek az em be rb e be le ke rü lt va la me ly ik sp ec if ik us aj án dé ká t, je lö li va la me ly ik or sz ág os re nd el te té sű ké pe ss ég ét , am el ye t Is te n a jándékainak tekintve hasznosítunk. Lá s su k , h og y an ré s zl e te zi e zt a "m i nd en c ha ri s -t" Pá l? Az 1K- ba n az t ír ja a ko ri nt us ia kn ak , ho gy "n in cs en ek hí jj áv al eg ye tle n ch ar is ma- na k se m" (1 K 1, 7) . Kö zö ss ég il eg , ös sz es sé gü kb en ni ncs en ek ez ek ne k hí jj áv al , ne m pe di g eg yé ni le g. Pá l pé ld áu l re nd el ke zi k az za l az is te ni ch ar is má va l, am el yn ek al ap já n ké pe s a sz üz i él et re . Pr op ag ál ja is ez t az él et fo rm át , s ug ya na kk or ti sz tá ba n va n az za l, ho gy ni nc s me g mi nd en ki be n az eh he z sz ük sé ge s is te ni aj án dé k-fa jt a: "É n ug ya n az t ak ar ná m, ho gy mi n de n em be r úg y le gy en , ah og ya n én ma ga m. De há t mi nd en ki ne k me gv an a ma ga sa já to s k a r i z m á ja I s t e nt ől : a z e g y i k ne k i l y e n , a m á si k n a k a m o l ya n (1 K 7,7). Tételesen is állítja a karizmák sokféleségét: "különféle ka -
- 132 ri zm ák va nn ak (1 K 12 ,4 ), és az eg yh áz at al ko tó em be re k ös sz es sé gé n be lü l az eg yi k il ye n, a má si k am ol ya n ka ri zm át ka p Is te nt ől. Az eg yh áz eg ye s ta gj ai ne m ka pj ák me g eg ye nk én t az ös sz es ka ri zm á ka t" (1 K 12 ,2 8. 30 ). E ka ri zm ák ka l ré sz le te se n ma jd a pá li pn eu ma to ló gi áb an fo gl al ko zu nk . It t el ég an ny it em lí te nü nk , ho gy a le gé r tékesebb karizmának a szeretetet tekinti (1K 12,31). A R- be n ar ró l ír Pá l, ho gy az ér t sz er et né lá tn i a ró ma ia ka t, ho gy az ok me ge rö sí té se cé lj áb ól ő is ad ha ss on ne ki k "v al am in ő kari zm át " (R 1, 11 ). Ah og ya n be se gí th et ün k a má si k em be r me gm en t ődé si fo ly am at áb a (E 4, 29 ), ug ya ní gy ez en be lü l ab ba is be le se gí th e tü nk , ho gy má r me gm en te tt em be rt ár sa in k va la mi n ő ka ri zm áj áh oz ju ssa na k ál ta lu nk . Is te nn ek ez a ka ri zm át ad ó te vé ke ny sé ge eg y íz be n ós zö ve ts ég i dá tu mo t is ka p: a vá la sz to tt né p me gh ív ás át je le nt i (R 11 ,2 9) . En ne k az eg ye tl en he ly ne k az al ap já n ne hé z le nn e el dö nte ni , ho gy mi ké nt go nd ol ta Pá l a Go lg ot a-er ed et ű ch ar is ós zö ve ts égi ér vé ny es ül és ét . Al ig ha ne m ne m Go lg ot a - er ed et ű ka ri zm ár a go ndo lt , va gy fe lt ét el ez te ,h og y Is te n se gí ts ég e so ha se m hi án yz ot t az em be r sz ám ár a - Kr is zt us ál do za tá ra te ki nt et te l va gy at tó l fü gg etlenül is. A R eg y he ly en té te le se n is ki fe jt i a sz él es eb b fo ga lm at jele ntő ch ar is és a sz űke bb te rj ed el mű ch ar is ma - a fe nt ie kb en má r me gf og al ma zo tt eg ym ás ho z f űz ődő ka pc so la tá t: "A ne kü nk ad ot t ch aris alapján különféle karizmákat birtokolunk" (R 12,6). Ennek az eddigelé egységes jelentés -tannak ellene mond a R-be n ch ar is ma há ro m to vá bb i el őfo rd ul ás a. Ka ri zm án ak mo nd ja Pá l a Go lg ot a ál ta l ne kü nk ad ot t is te ni m eg me nt ő ad om án yt , te há t a me gs ze nt elő ke gy el em ér te lm ű, az ör ök ha lá l bü nt et és e al ól am ne szti át ad ó is te ni aj án dé ko t: "d e ne m ol ya n az ád ám i vé te k sz er ep e, mi nt a ka ri zm áj a. .. a ka ri zm a so k bűn al ap já n is te nn ek te ts zö vé levé st er ed mé ny ez et t. .. az Is te n ka riz má ja pe di g ne m má s, mi nt az örö k él et a mi Úr un k Jé zu s Kr is zt us ba n (R 5, 15- 6; 6, 23 ). E há ro m he lyet leszámítva egyértelmű a páli charisma jelentés-tana. Vé ge ze tü l a pa sz to rá li s le ve le k ké t íz be n ha sz ná lj ák sz av un ka t: je le nt i az t az is te ni ad om án yt , am e ly et Ti mó te us a pr es bi te rek, ill. Pál kézrátétele folytán kapott (1Ti 4,14;2Ti 1,6) - felüg yelőipüspök i tisztj ének me gfelel ő be tö lt és e cé lj áb ól ve ze té si karizmának mondhatjuk. A pá li le ve le k ko rp us zá n kí vü l cs ak eg y íz be n ke rü l elő ez a sz ó - mi nt em lí t et tü k - az 1P ét -be n. Ez az el őfo rd ul ás is be le simu l a má r me gr aj zo lt je le nt és be : ki- ki a ma ga sa já to s ka ro zm ái va l sz ol gá lj a em be rt ár sa it , mi nt "I st en so kf él e ta rt al mú ka ri zm áj án ak sáfárai" (1Pét 4,10). A sz ót ár ak bi zo ny sá ga sz er in t ez t a sz ót ne m is me rt e a Pá l-e lőtt i ko in é; eb be n a sz ób an is a pá li go nd ol at ny el vt er em t ő er ejét kell dícsérnünk. h. Mérleg Összesítsük eredményeinket az alábbi táblázatban: 1. Is te ntől Is te ni g ér ő vo na tk oz ás 2. Istentől emberig érő vonatkozás a. me gs ze nt el ő ke gy el em b. se gí tő ke gy el em c. ka ri zm ák , aj án dé ko zo tt eg ye di ké pe ss ég ek 3. em be rtől is te ni g ér ő vo na tk oz ás : há la 4. embertől emberig érő vonatkozás: a. ad ás b. me gb oc sá tá s
1ízben 67 34 13 7
"
2 6
" "
"
- 133 Sz óc sa lá du nk eg y íz be n ho rd oz te há t cs up án Sz en th ár om sá go n be lü li vo na tk oz ás t (F 2, 9) . Az es et ek dö nt ö tö bb sé gé be n Is te nt öl ki in du ló és em be ri g ér ő vo na tk oz ás t je lö l, s mi nd ös sz e 15 es et be n je le nt em be rből ki in du ló ad ás t. St at is zt ik ai tö rv én ys ze rü sé g al apjá n te há t az t ke ll mo nd an un k, ho gy ez a sz óc sa lá d sp ec iá li sa n az t az adást jelenti, amellyel Isten ajándékozza meg az embert. E 114 el őf o r d u l á s n a g y o b b r é s z e ( 6 7 ) a m e g m e n t ő g o l g o t a i tett eredményére utal. Arra, hogy Isten a Fiú kereszthalála által is te nn ek te ts zővé , me gm en te tt é, me gv ál to tt á, sz en tt é, él ővé , új te re mt mé nn yé , Is te nne l és em be rr el ki bé kí te tt é te tt mi nk et . E 67 ese tb en ez t je le nt i az , ho gy me gk ap tu k a ch ar is -t. Ki me nt et t be n nü nk et a bűnből és a ha lá lb ól , ne m em lé ke zi k (a mn és ti a= el fe le dé s) töb bé bűnei nkr e. Amn esz tiá nak is mon dha tju k ezt az ajá ndé koz ást , s en ny ib en nag yo n ta lá ló fo rd ít ás a a pá li go nd ol at na k a "k eg ye le m" , hi sz en le gf el sőbb he ly ről ér ke ző ke gy ről, ha lá lb ün te té st ől va ló fe lm en té sr ől be sz él . Az t je lö li ez a 67 el őfo rd ul ás , am it kö ny vü nk II I. ré sz éb en ki fe jt et tü nk az on a cí me n, ho gy mi be me ntett be minket a Golgota. A 11 4 előfo rd ul ás ki se bb ré sz e (4 7) vi sz on t ne m az új lé ts zi tu ác ió ba ke rü lé st , ha ne m az új lé ts zi tu ác ió ba im má r be ke rü lt em be r to vá bb i tá mo ga tá sá t je le nt i: me gh ív ap os to lá na k, is me rt et- bö lcs es sé ge t ad , ve lü nk eg yü tt do lg oz ik , me ge rö sí t a kr i sz tu si él et re , me gh al lg at , me go ld ja pr ob lé má in ka t és eg yé ni sé gü nk re sz ab ot t ké pe ss ég ek et ad - Is te n ch ar is -aj án dé ka . Ez a "s eg ít ő ke gy el em ről" sz ól ó ta ní tá s is ki ha gy ha ta tl an ve le já ró ja a pá li sz em lé le t ne k. Ha ug ya ni s Ád ám az er ed et i lé ts zi tu ác ió ba n vé tke zh et et t és vé tk ez et t, ak ko r a Jé zu s go lg ot ai te tt e ál ta l he ly re ál lí to tt er ede ti lé ts zi tu ác ió ba n az em be r ug ya nú gy vé tk ez he ti k és vé tk ez ik . Ho gy be ne kö ve tk ez ék a Go lg ot a ut án új ra , ho gy az em be ri sé g cs ak bűnt és ha ra go t tu d te rm el ni , eh he z sz ük sé ge s az is te n ré sz ér ől eg y ol ya n tá mo ga tá s, am el y se m Ád ám na k, se m a b űnb ee sé s ut án i embe ri sé gn ek Kri sz tu si g - ne m ál lt vo ln a re nd el ke zé sé re . Íl y mó do n Pá ln ak ez t a se gí tő ke gy el me t is a Go lg ot a kö ve tk ez mé ny én ek ke ll tekintenie. Ez a me gs ze nt elő és se gí tő ke gy elme t eg ya rá nt ta rt al ma zó pá li ch ar is-fo ga lo m já ru lt le gi nk áb b ho zz á ah ho z, ho gy a ke re sz té ny go nd ol ko dá s tö rt én et éb en he ly et ka po tt eg y me gk ül ön bö zt et és : a ter més zet ine k (na tur a) és a ter més zet föl ött ine k (gr ati a) a ket tőssé ge . He ly et ka po tt az a ta ní tá s, am el yn ek ér te lm éb en az em be r a ma ga Is te nt ől ka po tt , te re mt et t te rm és ze té ne k az er ej éb en ne m al ka lm as ar ra a cé lr a, am el yr e Is te n me gt er em te tt e. Ne m lé vé n al ka lma s, a te rm és ze té be n re jl ö erőfo rá so ko n kí vü l sz ük sé ge va n to vá b bi is te ni se gí ts ég re . Il y mód on az t, am ir e az em be rn ek sz ük sé ge va n Is te ntől ka po tt cé lj án ak el ér és ér e, az em be r Is te n ké t kü lö n bö ző zs eb éből ka pj a. S ép pe n az a ké t zs eb a fo rr ás a az em be r te r mészetének ill. természetfölöttinek mondott erőinek. A jé zu si ta ní tá s sz er in t Is te n úg y te re mt et te me g az em be ri te rm és ze te t, ho gy ez a te rm és ze t al ka lm as ar ra a cé lr a, am el yr e Is te n me gt er em te tt e. Úg y te re mt et te me g, ho gy az em be r cé lj a ne m más, mint éppen az em beri termés zetb ől fo ly ó cé l. Hi sz en mi ér t te re mt et te vo ln a me g Is te n az em be rt úgy , ho gy al ka lm at la n le gy en ar ra a cé lr a, am el yn ek el ér és éé rt te re mt et te me g? ! Az em be rn ek ado tt te rm és ze t al ka lm as az em be rn ek ad ot t cé l el ér és ér e. Ha ne m ig y le nn én k me gt er em tv e, Is te nr e há ru ln a a fe le l őss ég ka po tt cé lu nk el ér ni ne m tu dá sá ér t. Mi nd ez ek al ap já n eg yé rt el mü , ho gy az em be r cé lj a cs ak te rm és ze té be írt cé l le he t, és ne m le he t "t er mész et fö lö tt i" cé l. A na tu re és a gr at ia ke tt őss ég e mi nd ez ek al ap ján felesleges kettőzésnek bizonyul.
- 134 A jé zu si ta nít ás ér te lm ébe n - ké ttö rvé ny ű te r mé s ze t et k e lle tt ka pn un k. Eg y eg ye tl en tö rv én y me ll et t ug ya ni s ne m le he tn én k sz ab ad ok . Eg y tö rv én y me ll et t ne m dö nt he tn én k a sz er et et ja vá ra , am el y dö nt és né lk ül pe di g ne m ér he tj ük el cé lu nk at - az ab sz ol út , is te ni Sz er et et vi lá gá ba be ke rü lé st . Ur al ko dá sr a, ve vésr e, er őalka lm az ás ra sz ól ít ha t fe l te rm és ze tü nk eg yi k (é l őlé ny i) tö rv én ye , am el ye t az em be r-al at ti lé t, az ál la ti lé t, a bi ol óg ia i lé t tö rv ény én ek ke ll mo nd an un k. Sz ol gá la tr a, ad ás ra , bé ke ss ég te re mt és re sz ól ít ha t fe l te rm és ze tü nk má si k tö rv én ye , am el ye t az is te ni é le t, a sz er et et tö rv én yé ne k ke ll mo nd an un k. Cs ak ak ko r mo nd ha t nó k, ho gy Is te n az em be rt te rm és ze tf öl öt ti cé lr a te re mt et te , ha az em be rt he ly te le nü l az on os ít an ánk az el ső, bi ol óg ia i tö rv én ny el . Cs ak ak ko r, ha az em be ri te rm és ze te t az on os ít an án k az em be r- al at ti élet törvényével. Ha vi sz on t ké t-tö rv én y ű te rm és ze te t ka pt un k, ak ko r ke zd et től fo gv a me g ke ll et ka pn un k te rm és ze tü nk be be ág ya zv a Is te nt öl a se gí ts ég et ah ho z, ho gy ké pe se k le gy ün k a sz er et et -tö rv én y me ll et t dö nt en i; il l. ah ho z, ho gy ha mé g is má sk ép pe n dö nt en én k, ut ób b b űn bá na to t tu dj un k ta rt an i. En él kü l a te rm és ze tü nk be be le ág ya zo tt se gí ts ég né lk ül ne m is le he tn én k ké tt ör vé ny üe k; en né lk ül a sz er et et ne m vo ln a tö rv én yü nk ; en él kü l úg y vo ln án k me gt er em tv e, ho gy ne m vo ln a ké pe ss ég ün k dö nt en i a sz er et et me ll et t. A se gí ts ég te há t ho zz át ar to zi k ah ho z az em be rh ez , ak it Is te n ol ya n cé lr a te re mt et t me g, am el y cé lt cs ak ez ze l a se gí ts ég ge l le he t el ér ni . Mi nd ez ek al ap já n az t ke ll te há t mo nd an un k, ho gy e se gí ts ég - ta rt al mú gr a ti a- na k be le ke ll ta rt oz ni a a na tu ra - ba . Ha pe di g a te rm és ze tf ö lö tt i el vá la sz th at at la n ta rt oz ék a a te rm és ze ti ne k, ak ko r ny il vá n va ló e fo ga lm i ke tt őzé sn ek fe le sl eg es , sőt, ab sz ur d vo lt a. Ez ér t az tá n az t ke ll mo nd an un k, ho gy Is te n az em be rt a b űnb ee sé s előtt , a bűnb ee sé s ut án , Kr is zt us el őtt cs ak úg y, mi nt Kr is zt us ut án mi nd íg és mi nd en ké pp en se gí ti ab ba n, ho gy él et év el a sz er et et felé vehessen irányt. Me g ke ll az on ba n ér te nü nk Pá lt is , ak i eg yé bk én t mi nd en ma gab i z t o s s ág a e l l en é r e i s j ó l t u dt a , h o g y ő is c s a k e m b er é s ig y os zt ja an na k az em be rn ek a so rs át , ak i cs ak tü kö r ál ta l és ho má lyb a n k é p e s lá t n i ( 1 K o r 1 3 ,1 2 ) , I s t e n t i s műv e it i s . P á l a m ag a ch ar is-ta ná va l cs ak az t ak ar ta ny om at ék oz ni , ho gy Fi a ál ta l Is te n ki vé te l né lk ül mi nd en em be rt ma gá ho z ak ar öl el ni . Ny om at ék oz ni a ke ll ett ez t az za l a zs id ós ág ga l sz em be n, am el yi k ne m ak ar ta ma gá évá te nn i ez t az eg ye te me ss ég et , s am el y zs id ós ág a mó ze si tö rv én y va ll ás i előír ás ai na k ké pv is el és ei ve l me gn eh ez ít et te Is te n sz án dé ka in ak , te rv ei ne k me gv al ós ul ás át , me ly te rv ek et Pá l az el s ő keres zt én y ne mz ed ék be n ta lá n mi nd en ki né l vi lá go sa bb an me gr ag ad ot t. Pál tudt a, ho gy Iste n magáho z akarja ölel ni az egés z emberi séget, és az t ak ar ja , ho gy az eg és z em be ri sé g te st vé rr é öl el je eg ym ás t. A me gs ze nt el ő ke gy el em me l bi zt os ít an i ak ar ta , ho gy mi nd en em b er ne k sz ab ad út ja le gy en Is te nh ez , s a se gí tő ke gy el em me l bi zt os ít ani ak ar ta , ho gy mi nd en em be r ké pe s le gy en ez en az út on já rn i is . Az ér t be sz él t Pá l új te re mt mé ny ről, ho gy ki fe je zé sr e ju tt as sa az t a me gg yőz ődé sé t, ho gy az em be r Kr is zt us ut án im má r fe l van sz er el ve mindazzal, ami üdvösségéhez szükséges. A jé zu si és pá li sz em lé le t kö zö tt ez ek ut án má r cs ak ab ba n vo ln a a kü lö nb sé g, ho gy Pá l ez t a ké tf él e ke gy el mi aj án dé k ál ta l Is te nt ől lé tr eh oz ot t új te re mt és t - ny il vá nv al óa n a Go lg ot át ól ke lt ez i. Jé zu s vi sz on t az em be ri sé g eg és z tö rt én et ér e vo na tk oz óan , te há t a Go lg ot a-el őtt i mú lt ra vo na tk oz óa n is ol ya n lé ts zi tu ációban levőnek tekinti az embert, amelyben képes a célja felé ha-
- 135 ladni. Jézu s igy látj a az embe r hely zeté t akár a patr iarc hák, a kár a niniveiek esetében. Jézus Istene változatlanul olyan isten, aki napját a gonoszokra is felkelti, és a Golgota előtt is felkelti. Ak ár mi ly en na gy ba j is az em be ri sé g él et éb en az el só b űn, s ak ár me kk or a ba j is mi nd en ez ut án kö ve tk ez ő b űn, Is te nb en , s az ő szerete tében nincsen változá s. Két karja tárva marad az ember felé az el ső b űn ut án is , az ez t kö ve tő bűnö k ut án is - ak ár a ni ni ve ie k, ak ár a pa tr ia rc há k es et éb en . Mi nd az t te há t, am it a ke re sztény gondolkodás története elsősorban a páli tanítás és különösen a pá li ch ar is -ta n ha tá sá ra a Go lg ot a kö ve tk ez mé ny én ek mo nd , ke z dett ől fogva meglevőnek kell mond anun k. A megt este sülés nem hoz lét re vál toz ást Ist en mag ata rtá sáb an irá ntu nk. A meg tes tes ülé s cs ak tu da to sí tj a be nn ün k, ho gy mi ly en az Is te n, ho gy mi ly en az Is te n ir án yu nk ba n. Jé zu s él et e, ta ní tá sa és e ke tt ő kö ve tk ez té be n be kö ve tk ező és el sz en ve de tt ha lá la , to vá bb á fe lt ám ad ás a - cs ak újbó l és mi nd en ko rá bb in ál na gy ob b erőve l ki ny il vá ní tj a, ho gy Is te n sz er et mi nk et , ho gy ma gá ho z vá r és ma gá ho z se gí t mi nd en ki t, ak i figy elni akar a maga kapot t kéttö rvényű termé szeté nek hangj ára. Úg y is mo nd ha tnán k, ho gy am it Pá l Is te n és em be r vi sz on yá ró l a Go l go tá tó l ke zd őd ően ál li t, az t Jé zu s vi ss za da tá lj a a te re mt és ha jn a lára , s a Golg ota előtti embe ri élet egés z idej ére érvé nyes íti. Előző tárg yalásai nk során szembes ülnünk kell ett a gondolattal, hogy Pálban is felsejlett a visszadatálás gondolata. Mi nd az on ál ta l Pá l ha tá sá ra vá lt le he ts ég es sé az az ág os to ni ta ní tá s, am el y a kr is zt us el őtt i em be ri sé ge t és a me gk er es zt el et le ne ke t ki zá rt a az üd vö ss ég ből. Ág os to n el le nf el e, Pe la gi us , ig ye ke ze tt e ki zá rt ak sz ám ár a is bi zt os ít an i va la mi má so df ok ú üd vö ss é get. Jézus ilyet nem isme rt; az elsőfokú üdvö ssége t ígért e a Jó nás préd ikációj ának hatá sára megt ért nini veieknek. Így aztán Jézus pelagiusabnak bizonyult Pelagiusnál. A pá li ch ar is -ta n va ló já ba n hi mn us z ar ró l az Is te nr ől, ak i ne mc sa k a zs id ó, ha ne m a ne m- zs id ó fe lé is ki tá rj a ka rj ai t (a mne sz ti ás ke gy el em ); ar ró l az Is te nr ől, ak i ne mc sa k a zs id ón ak , ha ne m a ne m-zs id ón ak is a hó na al á ny úl (s eg ít őke gy el em ). Mi ve l Pá l ezt a charis-tant az egész ember iség Isten hez egybeö lelése céljából élt e és fog alm azt a meg , akk or vag yun k hűség ese k a pál i cél ho z, ha ko rr ek ci ót vé gz ün k el ra jt a a Jé zu st ól ka po tt is te nk ép ir án yá ba n. Az az ak kor va gy un k h űsé ge se k, ha a Go lg ot a ha tá sá t vi ss za da tá lj uk , s ez ze l me gp ró bá lj uk ug ya nú gy eg ys ég es sé te nn i az Új sz öv et sé g ta ní tá sá t, ah og ya n Jé zu s az Ós zö ve ts ég en el vé gz et t ko rr ek ci ók ka l eg ys ég es sé ig ye ke ze tt te nn i is te nn ek Jé zu s ál ta l elmo nd ot t új és a ko rá bb i to lm ác so k ál ta l el mo nd ot t ré ge bb i üz en et eit. Pá l me gf og al ma zá sa it a ma ga sa já to s ha rc i sz it uá ci ója me gh at áro zó an be fo ly ás ol ta . Az üd vt ör té ne t so rá n, az id ők vé ge ze té ig me g sz ül et ő me gf og al ma zá so ka t ug ya ní gy be fo ly ás ol já k ma jd a kü lö nb öz ő ko r- sz it uá ció k. A mi ko ru nk ba n vi lá go sa n ér ez zü k, ho gy cs ak a di sz kr im in ác ió t ne m is me ré s te re mt he t sz ab ad ut at az em be ri sé g egé sze szá már a Kr isz tu s fe lé, és Kri sz tus on ke res zt ül az Iste nhe z. Ez ér t a ma ké rü gm áj a al ig ha le he t má s, mi nt ez : az At ya időtényező nélkül szereti Fiában - és Szent Lelkét is belénk áraszt va az em be ri sé ge t, mé gp ed ig az em be ri sé g él et én ek el s ő pi ll an a tától kezdve az utolsóig.
- 136 17 MI INDÍTJA ISTENT AJÁNDÉKOZÁSRA? a. Isten adja a charis-t Ne m a be nn ün k le vő ch ar is (= sz er et et re mé lt ós ág ) in dí tj a Is te nt aj án dé ko zá sr a a pá li te ol óg iá ba n. Is te n aj án dé ko zá sa mé gi s a pá li te ol óg ia sú ly os té ny e. A ch ar is - Is te n ne kü nk ju tt at ot t ajá nd ék a. Az aj án dé ko t ad já k. Ez t az ad ás t a pá li te ol óg ia el sőso rban a didomi (=adok) szócsaládjával fejezi ki.
didómi=adok metadidómi=adok apodidómi=megfizetek antapodidómi=megfizetek paradidómi=átadok prodidómi=előbb adok dórea=ajándék dórean=ingyen dóréma=ajándék dóron=ajándék doma=ajándék dosis=ajándékozás * dotés=ajándékozó antapodosis=megfizetés antapodoma=megfizetés Összesen: rgym: 2.0
E
Ús z
68 4 8 4 19 1 5 4 1 1 2 1 1 1 1 12 0
41 6 5 45 6 12 0 1 11 9 2 12 5 2 1 1 2 63 8 0, 8
Ev v
J
1. .3 J
Je l
I * I Cs ak Pá ln ál I I I I I Cs ak Pá ln ál Cs ak Pá ln ál I 23 1 1
70 1. 2 1. 7
13
58 1.9
E sz óc sa lá d a pá li sz öv eg ek be n al at ta ma ra d te há t az Ús z át la go s gy ak or is ág án ak , bá r a fe nt i 15 ki fe je zé sb ől 3 cs ak Pá ln ál fo rd ul el ő, to vá bb i ny ol cn ak pe di g ki em el ke d ő (I ) a gy ak or is ág a. Pá lt el sőso rb an az Is te nt ől em be ri g ér ö ad ás - vo na tk oz ás ér de kl i, s ennek hordozására - mint láttuk - a charis szócsaládjával külön ki fe je zé s- bo kr ot hí vo tt él et re . Ez t sí ny li ná la a di dó mi sz óc sa lád. A 12 0 el őfo rd ul ás na gy ob b ré sz e it t is Is te nt ől em be ri g ér ő ad ás t je lö l (7 3 íz be n) . A tö bb i el őfo rd ul ás ok em be rt ől em be ri g (2 7) , em be rt öl Is te ni g ér ő (9 ) és eg yé b ad ás ok at je lö ln ek . Az Is te nt öl em be ri g ér ő ad ás ok na k ké t ki em el ke dö tá rg ya va n - bősé ge s előfordulással: a. Isten önmagát, Fiát, Lelkét adja nekünk, b. Is te n a ch ar is - t ad ja ne kü nk . Ez ek be n az el őfo rd ul ás ok ba n mintegy 20 helyen - kapcsolódik is egymással a két szócsalád. Elősz ör a G- be n ta lá lk oz un k az ad ás e ch ar is -tá rg yá va l: a je ru zs ál em i ap os to lo k el is me ri k, ho gy Pá l Is te n t ől ka pt a aj án d ék ké nt , ho gy a po gá ny ok ap os to lá vá le gye n (G 2, 9) . A ko ri nt us ia kn ak pe di g Jé zu s ál ta l is te n az t az aj án dé ko t ad ta , ho gy mi nd en be n ga zda go k le gy en ek (1 K 1, 4) . Pá l az t ka pt a aj án dé ku l, ho gy me gv et he tte a ko ri nt us i eg yh áz al ap já t (1 K 3, 10 ). A ma ce dó n eg yh áz ak na k a sz eg én ye ke t me ga já nd ék oz ni tu dás aj án dé ká t ad ta Is te n (2 K 8, 1; 9,14). A R- be n "i ng ye n" te sz is te nn ek te ts z ők ké mi nk et a ch ar is (R 3,24), és ebbe n a cha ris - ban v alósul meg az i steni aján dék ( R
- 137 5,1 5). Pál is és az egy ház min den tag ja Ist ent ől kap ja a mag a charisát, charisma-ját (R 12,3.6;15,15). A fo gs ág le ve le i kö zü l az E- be n - Is te n aj án dé ka a ch ar is (E 2, 8) , Pá l Is te ntől ka pj a, ho gy ez t a ch ar is- t sz ol gá lj a (E 3, 7. 7. 8.) , az efe zus iak is Kri szt us ajá ndé koz ása útj án jut nak a charis-hoz (E 4,7.7). A pa sz to rá li s le ve le kb en Ti mó teu s Is te nt ől a ve ze té s ka ri zm ájá t ka pj a (1 Ti 4, 14 ), Is te n né pe pe di g Jé zu s Kr is zt us ál ta l ka pj a az Istentől adott megmentő charis-t. Ez ek a ka pc so la to k ny il vá nv al óv á te sz ik , ho gy Pá l ch ar is fo ga lm a cs ak az is te ni aj án ék oz ás t ta rt al ma zz a, az aj án dé ko zá s m ot ivu má t ne m je lö li me g. Cs ak ne ga tí v mó do n je lö li , ki zá rj a a sz er e te tr em él tó sá gu nk at . Ez ze l pe di g va ll ja , ho gy Is te nt ne m a mi sz eretetreméltóságunk, hanem valami más indította ajándékozásra. A di dó mi sz óc sa lá d se m ny új t po zi tí v vá la sz t ar ra , ho gy mi mot iv ál ta Is te nt eb be n az aj án dé ko zá sb an . Cs ak an ny it tu du nk me g, hogy az Isten és ember között létrejövő adásvonatkozásokban Isten a kezdeményező, ő az, aki előbb adott (R 11,35). Ő az, aki a Fiát is hajlandó érdekünkben "átadni", aki a Lelkét is odaadja nekünk, s aki aján dékoz ásába n bőséges en megju talma z bennü nket a gy őzelemig (1Kor 15,57) és az ezt jelképe ző koszorúig (2Ti 4,8) menően. A sz óc sa lá d fe ls or ol t ta gj ai mu ta tj ák , ho gy Pá l a ch ar is - cs al ád on tú lm en ően me nn yi ki fe je zé ss el kö ze lí te tt e me g az t a sz ám ár a kö zé p pontú fontosság ú tényt , hogy az Isten mega jándé kozza az embe rt. De a motívumról nem ad felvilágosítást. b. Isten megáldja az embert Iste n áldó tevé keny sége nemc sak jót-mond ó tevé keny ség a gö rö g (e u-lo ge in ) ep im ol óg ia al pj án , ha ne m te re mt ő te vék en ys ég is a hé be r (b er ak áh ) sz ó, és ad ót ev ék en ys ég is a ma gy ar sz ő et im ol óg iá ja alapján a vogul megfele lő (jolti) jelenté se: teremt; ill. "velős áldozatokat áldok teneked" (Apor:Kódex - KIO 5h num). Pá l ki sm ér té kb en ha sz ná lj a az eu lo ge in , eu lo gi a, eu lo gé to s (áldani, áldás , áldot t) szócs aládo t az isten i tevék enys ég rajzá ra , de az ér t ha sz ná lj a ez t is . Az Áb ra há mn ak mo nd ot t is te ni ki je le nt és t: "B en ne d ny er ál dá st mi nd en né p" al ka lm az za a Jé zu sb an kö zö s ne ve zőre ke rü lt zs id ók ra és po gá ny ok ra . Jé zu s go lg ota i te tt é ne k cé lj a ép pe n ab ba n ál l, "h og y a po gá ny ok ra ki ár ad jo n Áb ra há m ál dá sa Kr is zt us Jé zu s ál ta l" (G 3, 8. 9. 14 ). Pá l az ér t sz er et ne el ju tn i Ró má ba , ho gy el vi gy e od a "K ri sz tu s ál dó te vé ke ny sé gé ne k te l je ss ég ét " (R 15 ,2 9) . Az ef ez us ia kn ak írt le vé l ny it á ny áb an pe di g sz óc sa lá du nk ka l fo gl al ja ös sz e a kr is zt us es em én yt : "Á ld ot t az Is ten..., aki megáldot t minket minden mennyei lelki áldássa l Krisztu s ál ta l, el őre re nd el t mi nk et di cs ér et ér e an na k a ch ar is - án ak , am el ly el me ga já nd ék oz ot t be nn et ek et a Sz er et et be n, ak ib en bi rt okol juk a meg vál tás t a vér e ált al, a bűnök boc sán atá t az Ő cha ris-ának gazdagsága alapján..." (E 1,3-7). Lá tn iv al ó, ho gy Is te n ál dó te vé ke ny sé ge új ab b ös sz ef og la ló sz in on im áj a mi nd an na k, am i cs ak ki fe je zi az t, am it Is te n Kr is zt us ál ta l te tt ér tü nk . Az ál dá s eg yi ke az ok na k a ki fe je zé se kn ek , am e ly ek ke l Pá l ös sz ef og la lj a Is te nn ek a Go lg ot áh oz ka pc so ló dó aj án dé kozó tevékenységét. Az áldá s tehá t szin onim ája a char is-nak, az adás nak. És ismé t ne m mot ív um a en ne k az ajá ndé ko zá sna k. A mot iv um ra má s szócsaládok mutatnak reá.
- 138 c. Isten szereti az embert Is te n aj án dé ko zá sa it az Is te n ir án tu nk ér ze tt sz er et et e mo tivá lj a. Az ag ap án- sz óc sa lá d ez t eg yé rt el művé te sz i. Ta gj ai : ag ap an (s ze re tn i) , ag ap é (s ze re te t) , ag ap ét os (s ze re te tt ). A ma ga he ly én megmuta ttuk, hogy ez a szócsal ád az Úsz-en belül a páli teológi ának ige n gya kor i kif ejezés i esz köz e (Szere tet és Sze ntháro msá g 1973 - k.a. 1973-3/52-68 lapok). Az agap an 31 előford ulás ából 12 jelö li Iste n szer etet ét az embe r irán t. Öt helye n Pál ki is fejti, hogy miben áll Isten nek ez a szeretete: 1. Megszeretett minket és örök vigasztalást és jó reményt adott charis által (2T 2,16). 2. Megszeretett engem és odaadta magát értem (G 2,20). 3. Isten, aki gazdag az irgalomban, nagy szeret ete miatt, amely lye l meg sze retet t min ket, Kri szt uss al együtt él ővé tet t min ket, charis alapján vagytok megmentettek (E 2,4). 4. Megszeretett minket és odaadta magát értünk áldozatul Istennek (E 5,2). 5. Megszerette az egyházat és odaadta magát érte (E 5,25). A ha rm ad ik ny il at ko za tb an ki fe j ez et t ok ha tá ro zó i -kö ve tk ez mé ny ha tá ro zó i ka pc so la to t ta lá lu nk a sz er et et és az eb b ől a sz er ete tből fo ly ó aj án dé ko zá s kö zö tt : "d ia té n po ll én ag ap én au tó , hé n ag ap és en hé ma s" . A tö bb i ny il at ko za to kb an cs ak az "é s" kö tősz ó kapcsol ja össze a szerete tet és az ajándék ozást. Ez az "és" azon ba n ne m me rőbe n ka pc so ló fu nk ci ój ú, ha ne m kö ve tk ez mé ny t is ki fe je z ő fu nk ci ót ho rd oz ó kö t ősz ó (e t co ns ec ut iv um ). Ha ug ya ni s íg y fo ga lm az un k: Me gs ze re tt e és ör ök be fo ga dt a. .. Me gs ze re tt e és há za stársul vette.. ., akkor rendre ezt akarjuk kifejez ni: Megszer ette és en ne k fo ly tá n ör ök be fo ga dt a. .. Me gs ze re tt e és en ne k kö ve tk ez té be n há za tá rs ul ve tt e. Mi nd az öt ny il at ko za tb an a sz er et ből kö ve t ke zi k az aj án dé ko zá s, me ly ne k tá rg ya há ro ms zo r ma ga a Fi ú, s ez en fe lü l a vi ga sz ta lá s, jóre mé ny , él ővé te vé s. Kü lö n fe l ke ll fi gy el nünk a harm adik nyila tkoza tban arra a kité telre , hogy Iste n gazdag az irga lomba n. Ez az irga lom segít majd annak megha tároz ásába n, ho gy mi be n is ál l kö ze le bb ről az az is te ni sz er et et -ér zü le t, amely Istent ajándékozásra indította. Ha megvizs gáljuk a másik hét nyilatk ozatot (1T 1,4;2T 2,13; 2K 9, 7; R 8, 37 ;9 ,1 3. 25 ;K 3, 12 ), a sz öv eg kö rn ye ze t al ap já n me gt al álhatjuk ezekben is a szeretetből folyó ajándékozást. Az "a ga pé " 72 pá li el őfo rd ul ás áb ól cs ak ny ol c je lö li Is te n szer etetét irántunk. Ebből kettő ki is fejti a szeretet tartal mát: 6. Kiömlö tt szívün kbe az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által (R 5,5). 7. Isten azzal bizonyítja szeretetét irántunk, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk (R 5,8). Az "aga pétos " 27 páli el őfordu lásáb ól csak három jelö li is te n sz er et et ét ir án tu nk , s eb ből ke tt ő fe jt i ki a sz er et et ta rt al mát: 8. Akiket Isten szeret, azok a meghívott szentek (R 1,7). 9. Akiket az Isten szeret, azokat kiválasztja népéül (R 11,28). Mi nd ez ek a ny il at ko za to k ar ró l be sz él ne k, ho gy Is te n te tt va la mi t ér tü nk ; és mi nd ar ra , am it ér tü nk te tt , ir án tu nk ér ze tt sz e retete indítot ta. Miben áll ez a szerete t, ami Istent arra indít ja , ho gy od aa dj a ne kü nk Fi át , Le lk ét , ho gy ré sz es év é te gy en be n nü nk et a ma ga él et én ek ? Ez a sz er et et ne m az on ps ma gá va l az aj án dé ko zá ss al . Az aj án dé ko zá s cs ak k öv et ke zm én ye , cs ak me gn yi lv án ul á -
- 139 sa a sz er et et ne k. Ha va la ki ne k od aa do m az t, am i ne ke m le gd rá gá bb , ha va la ki t be fo ga do k a sa já t él et e mb e, va la mi t ér ez ne m ke ll ir án yá ban. Milye n érzül et indít hat ilyen irány ú ajánd ékozá sra is? Pál va gy ne m Pá l, ak ár ki em be r cs ak az em be ri lé le k fe l ől kö ze lí th et i meg Isten indít ékait . Az ember t alapv etően két dolog indít hatja ar ra , ho gy ak ár na gy ál do za to k ár án is be fo ga dj on va la ki t a ma ga életébe . Az egyik a vágyódá s, a másik a könyör ület. Az első esetbe n ad ás om ma l ma ga mh oz ak ar om kö tn i az t, ak it an ny ir a sz er et et re mé lt ón ak ér ze k, ho gy ne m is tu do m el ké pz el ni él et em et a ve le va ló élet közös ség nélk ül. A másod ik eset ben megsa jnálok valak it, aki nagy bajban van, és akin e bajától megindulva segíteni akarok. d. Vágyódik-e reánk az Isten? S páli teológi a nem válaszo l tagadással a kérdésre , de igenlő választ sem ad, mert nem teszi fel a kérdést. Hé t kü lö nb öz ő vá gy ód ás t je le nt ő sz ót ta lál un k az Ús z- be n 67 előfordulá ssal. E 67 előfordulá sban egyetle n egy ízben fogalma zódik meg csup án Isten vágyó dása irány unkba n: Jézus "vágy va vágyó do tt " eg yü tt va cs or áz ni az ut ol só hú sv ét ko r ta ní tv án ya iv al (L 22 ,1 5) . A tö bb i 65 előfo rd ul ás ba n a vá gy al an ya - az em be r. Az el őfor dul áso k dön tö töb bsé ge a 13 pál i levélr e esi k (36 ). Ez a vá gy na gy ob br és zb en a bűnö s em be r ér zü le té t je lö li az Ús z- be n: 48 ízben. Csak 17 ízben hordoznak szavaink Országba illő vágyódást. E 17 -b ől 14 a pá li le ve le kr e es ik . Vá gy ód un k az ör ök ha zá ba ju tá sra (2 K 5, 2; F 1, 23 ), a pü sp ök ál ta l vé gz en dő mu nk ár a (1 Ti 3, 1) . Er őse bb en do ku me nt ál t az em be r vá gy ód ás a az em be r ir án t. Pá l vá gyódik a tesszaloni kaiak (lT 2,17;3,6), a rómaiak (R 1,11;15,23), a fi li pp ie k (F 1, 8; 2, 26 ;4 ,1 ), ti mó te us (2 Ti 1, 4) és a ko ri nt us ia k ut án (2 K 9 ,1 4 ), i ll . a ko r in t us ia k v ág yó d na k P ál ut án (2 K 7,7.11). Pá l so kk al na gy ob b ar án yb an ha sz ná lj a a vá gy ód ás t je le nt ő sz ava ka t, mi nt az Ús z tö bb i kö ny ve i. Mé g na gy ob b gy ak or is ág ga l ha sz nál ja e sza vak at Ors zág ba ill ő tar tal omma l, min t az Úsz töb bi köny vei. De egyszer sem teszi e szav ak alanyáv á az Iste nt. Egysz er se m ál ít ja Is te nről a vá gy at . Mé g ke vé sb é az t, ho gy ir án tu nk vá gy ód ik . Mi nd ez ne m le he t vé le tl en . Bűné ve l ha ra go t vá lt ot t ki Iste nből és ez a hara g enge sztelést kív ánt, mégpedig Fia rész ér ől. A ch ar is -sz óc sa lá d el em zé se is az t mu ta tt a, ho gy is te n ne m a sz er et et re mé lt ós ág un k al ap já n aj án dé ko zo tt me g be nn ün ke t. A pá li te ol óg iá ba n Is te n ne m vá gy ód ik ar ra , ho gy te re mt mé ny ét be fo ga dh as sa a ma ga él et éb e. De be fo ga dj a. Va la mi nő ér zü le t in dí tj a Is te nt er re a be fo ga dá sr a. Ne m ké ny sz er , hi sz en ki is mi ké ny sz er ít he ti Istent? A fent említett emberi megközelítés alapján Istent a könyörület motiválhatja a befogadásra. e. Isten könyörülete irántunk Kö ny ör ül ni (e le in , oi kt ei re in ), kö ny ör ül et (e le os , ok ti rm os , spla gchna ), könyö rülő (eleé mos) - ezek a szava k 34 ízbe n fordu lna k elő a pá li le ve le kb en és eb b ől 28 íz be n Is te n az al an y: Is te n kö ny ör ül me g az em be re n. Kö ny ör ül et én ek ta rt al ma cs ak eg y íz be n bi ol óg ia i tá rg yú : Ep ap hf ro di to s hal ál os be te g vo lt , de Is te n me g könyörült rajta (F 2,27). A többi 27 esetben a könyörület tárgya - transzcendens. Először a G-ben találko zunk ezzel a tárggya l: az Isten népéhe z il lően vi se lk ed őkr e bé ke ss ég és ir ga lo m ár ad (G 6, 16 ). A ké t ko ri nt us i le vé lb en Is te n kö ny ör ül et e ad ja ad la pj át üd vö ss ég ün k-
- 140 ne k; an na k, ho gy Pá l h űsé ge sn ek bi zo ny ul jo n (1 K 7, 25 ). Ez az al ap ja a korintu siak helytál lásának is (2K 7,4). Pálnál az Isten nem a vá gy ód ás na k az Is te ne , ha ne m "a kö ny ör ül et At yj a" és "a mi nd en vi gasz ta lá s Is te ne " (2 K 1, 3) . A vi ga sz ta lá sr a ha ma ro sa n vi ss za té rünk. A R- be n 13 -sz or al an ya a kö ny ör ül et ne k az Is te n. Az Is te n kö ny ör ül et én fo rd ul , ho gy be le ke rü lü nk- e az üd vö ko nó mi ai vo na lb a: "I rg al ma zn i fo go k, ak in ek ir ga lm az ok , kö ny ör ül ni fo go k, ak in könyör ülök" . "A megme ntés nem azé, aki akar, sem azé, aki fut, hane m az é, ak i kö ny ör ül ", az Is te né , ak i ". .. ak in ak ar kö ny ör ül " (R 9, 15-6. 18 ). Pá l it t az el s ő lé pc ső ér te lm éb en be sz él : Is te ne n fo rdu l, ho gy va la ki "i rg al om -ed én ny é" le sz -e (R 9, 23 ). Ez az is te ni ir ga lo m, kö ny ör ül et ne m sz em él yv ál og at ó, hi sz en az is te ni me gm entés-terv során pogán yok is, zsidó k is része sülne k az irgal omban (R 11 ,3 0- 1; 15 ,9 ), hi sz en Is te n mi nd en ki n me g ak ar kö ny ör ül ni (R 11 ,3 0) . Ha ko rá bb i le ve lé be n Is te nt a kö ny ör ül et Is te né nek mo nd ja, most a könyörü letet Isten birtoká nak, léttart almának állítja (R 12 ,1 ). A R eg yé rt el mü ké pe t ra jz ol Is te n ir án tu nk ér ze tt sz er ete té ne k ta rt al má ró l, be nn ün ke t me gm en te ni ak ar ás án ak mo tí vu má ró l: Isten irgalommal, könyörülettel fordul felénk. Olya n erős iste nnek ez az irán yunk ban megn yilv ánul ó érzü lete , ho gy - Pá l sz em lé le te sz er in t - en ne k sz ol gá la tá ba n kö ny ör te le nn é is tu d vá ln i a Fi a ir án t: "S aj át Fi án se m kö ny ör ül t, ha ne m mind nyáju nkért odaad ta Őt" (R 8,32) . A könyö rület et Isten egyfe lö l ol ya n fo kb an bi rt ok ol ja , ho gy az on os ez ze l a tu la jd on sá gá va l, és ma ga le sz a Kö ny ör ül et (v ö. R 12 ,1 ;2 K 1, 3) ; má sf el ől pe di g le gbe nn sőbb él et én be lü l ha lá lo s ki me ne te lű kö ny ör te le ns ég et mu ta t! Ez t az el le nt mo nd ás t a pá li sz em lé le t az ér t ne m tu dj a fe lo ld an i, me rt a bűne in kk el me gs ér te tt Is te n a ma ga Fi a ha lá la ál ta l ak ar kie nge szt elődni irányu nkb an. A Fiát ért ünk csu pán koc kár a tev ő At ya ke ly he t-ny új tó kö ny ör te le ns ég e vi sz on t a jé zu si sz em lé le te n belül ellentmondásmentesen magyarázható (KIO 85 num). A fogságb an irt levelek is hozzák ezt a motívum ot. Az E-ben Pá l eg y ré sz le te s me gm en té si te rv al ap kö ve ké nt ha sz ná lj a - mi nt lá tt uk - az ir ga lm at : "A z Is te n ga zd ag lé vé n az ir ga lo mb an a na gy sz er et et e mi at t, am el ly el sz er et et t mi nk et , be nn ün ke t, ak ik ha lo t ta k vo lt un k bűne in k kö ve tk ez té be n, Kr is zt us sa l eg yü tt él ővé tett... , hogy megmutassa ajándék ának mérhete tlen gazdags ágát... " (E 2, 4-7) . A F is re á mu ta t Kr is zt us sz er et et én ek er re az ir ga lomjellegére, három ízben is: "Vágyödom mindnyája tok után Krisztus Jézus irgalmával... Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha va n bá to rí tá s sz er et et ből. .. ha va n ir ga lo m és kö ny ör ül et .. ." (F 1,8;2,1). A pa sz to rá li s le ve le kb en ha t íz be n is ta lá lk oz un k az ir galo mmo tí vu mm al . A Ti mó te us ho z ir t ké t le vé l ny it óf or mu lá já ba a sz ok ás os ch ari s és ei ré né kö zé be ke rü l ha rm ad ik na k az el eo s is : "Keg yel em, irg alo m, bék essé g az Aty aist entől és Krisztu s Jézu stél, a mi Úrunk tól" (1Ti 1,2;2 Ti 1,2). Ezzel aztán egymá s mell é kerül a motivum: eleos, az ebből fakadó isteni tett: charis, és ennek követ kezmény e: eirén é (a vert ikáli s és horiz ontál is bé ke). Pá l há lá t is ad az ér t, ho gy a ma ga sz em éb en me gk ap ta ez t az ir ga lm at (1 Ti 1, 13 ), és ug ya ne zt az ir ga lm at ké ri On ez if or os z há za né pe sz ám ár a (2 Ti 1, 16 .1 8) . A T pe di g - az E-be n lá to tt ho z ha so nl óa n - is mé t eg y me gm en té si te rv al ap kö ve ké nt ha sz ná lj a ez t az
- 141 ir ga lm at : "A mi ko r pe di g me gj el e nt a mi me gm en t ő Is te nü nk jó sá ga és em be rs ze re te te , ak ko r ne m az ál ta lu nk te lj es ít et t is te nn ek te tsz ő cs el ek ed et ek fo ly tá n, ha ne m ir ga lm a al ap já n me nt et t me g mi nket" (T 3, 4 -5) . Is te n em be rs ze re te té ne k ta rt al ma - je ll eg e - az ir galom érzülete. f.Isten hosszantűrő jósága A Fi át ér tü nk ha lá lr a ad ó Is te n ir án yu nk ba n ta nu sí to tt sz er ete té ne k pá li ta rt al má t, te tt én ek pá li mo tí vu m- re nd sz er ét ne m ér the tj ük me g, ha a té ko zló fi ú ap já na k is te nk ép e ha tá ro z me g be nn ünke t. Pá l Is te né t sé rt i a té ko zl ó fi ak bűne . E bűnt ől me gs ér te tt Is te nn ek va ló já ba n sz ab ad on ke ll en e en ge dn ie jo go s ha ra gj át , ho gy ez a ha rag ki ár ad jo n az Öt bűnö kk el me gs ér tő em be re kr e. Is te n az on ba n pr ol on gá lj a az ít él et et , ho gy Jé zu s ke re sz th al ál a má s, ke dv e zőbb feltételeket teremtsen az Ítéletre kerülő ember számára. Az em be ri sé g tö rt én el me pr ol on gá lá s kö ve tk ez té be n "I st en tü re lm én ek az id ej e" (R 3, 6) , hi sz en "I st en na gy -na gy tü re le mm el el vi se lt e a ha ra g ed én ye it ", az Öt me gs ér tő em be re ke t (R 9, 22 ). Türe lm es en me gv ár ta a kr is zt us es em én yt , és tü re lm es en vá rj a Fe lé je fo rd ul ás un ka t is : "J ós ág án ak , tü re lm én ek , na gy le lk üs ég én ek ga zd agsá gá t me gv et ed- e? Ne m tu do d-e, ho gy Is te n jó sá ga me ta no iá ra ös zt önö z té ge d ?" (R 2, 4 ). Íg y a zt á n Pá l s zá m ár a i s te n "a t űré s I s te ne " is (R 15 ,5 ). Át él i Is te nn ek ez t a vo ná sá t Pá l mi nd en ek előtt sa já t sz em él yé re vo na tk oz óa n: "i rg al ma t ny er te m, ho gy el s őso rb an ra jt am mu ta ss a me g Jé zu s Kr is zt us a te lj es tü re lm et " (1 Ti 1, 16 ). In ne nf el öl , a me gs ér te tt , és mé gi s az Őt me gs ér tő b űnö s em be r irá nt te lj es tü re lm et ta nu sí tó is te n fe lől né zi Pá l Is te n aj án dé ko zó jó sá gá t (E 2, 7) , Kr is zt us ba n me gm ut at ko zó jó sá gá t és em be rs ze retetét (T 3,4). Ez a te lj es tü re le mb en me gm ut at ko zó jó sá g - Is te n ir án tun k tá pl ál t sz er et et én ek me gn yi lv án ul ás a. Me gn yi lv án ul ás a és ne m mo tívu ma . Mé gi s re ám ut at ar ra az is te ni sz er et et re , am el y se gí te ni aka r a ba jb aj ut ot t, ma ga te he te tl en né vá lt em be re n. Ez ál ta l vi sz on t ér th etőbb é te sz i ez a me gn yi lv án ul ás , ho gy Pá ln ál az is te ni sz er e tet irányunkban nem vágyódó érzületből, hanem éppen a megmutatott könyörülő-irgalmazó érzületből forrásozik. g. A me ll én k ál ló Is te n A pa ra ka le in , pa ra kl és is sz av ak ka l 74 íz be n ta lá lk oz un k a pá li le ve le kb en . "V ig as zt al ni , vi ga sz ta lá s" je le nt és ük má so dl ag os . Ez ek a sz av ak el sődl eg es en ar ró l be sz él ne k, ho gy Is te n me gs zó lí t mi nk et , ho zz án k fo rd ul , üg yü nk vé d őjé vé , bá to rí tó nk ká (v ö. pa ra mü th io n - F 2, 1) le sz . Is te n úg y "v ig as zt al " be nn ün ke t, ho gy ü gyünk mellé, pártunkra áll. Kedvelt páli szavak ezek, az Úsz 139 e lőfo rd ul ás án ak na gy ob br és ze a pá li le ve le kr e es ik (r gy m= 2, 2) . Zö mm el em be rn ek em be r me ll é ál lá sá t je le nt ik , de ez a fa jt a vi ga sz ta lá s és me ll én k- ál lá s cs ak me gh os sz ab bí tá sa an na k, ho gy Is te n is me ll én k ál lt , me gv ig as zt al t mi nk et : "M er t á ra d kr is zt us ál ta l a mi vi ga sz ta lá su nk .. . ré sz es ek va gy to k a vi ga sz ta lá sb an .. . mi nt ha Is te n vi ga sz ta ln a ál ta lu nk " (2 K 1, 4- 7; 5, 20 ; lá sd mé g: 2K 6,1;7,6). A "a ga pa n" előfo rd ul ás ai ka pc sá n lá tt uk má r, ho gy Is te n "s zere te tt mi nk et ős ör ök vi ga sz ta lá st és jó re mé ny t ny új to tt aj án dé ko zá s ál ta l " (2 T 2, 16 ). A vi ga sz ta lá s, a me ll én k- ál lá s - az is te ni aj án dé ko zá sn ak a ta rt al ma ; eb be n ny il vá nu l me g Is te n ir án tu nk ta nu sí to tt sz er et et e. Is te n me ll éá ll a ba jb aj ut ot t em be rn ek . Ez t az isteni magatartást Pál olyan feltételnek látja, hogy ugyanúgy
- 142 azonosítja e tulajdonságot-magatartást Istennel, miként a könyörületet: "A könyörület Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden szorongattatásunkban (2K 1,3-4). Ezt az isteni vigasztalást Pál nemcsak a könyörülettel, hanem a tűrés isteni magatartásával is egybekapcsolja: "A tűrés és a vigasztalás Istene adja meg nektek..." (R 15,5). Is te n te há t ne mc sa k el tűr, el vi se l be nn ün ke t, ha ne m kö ny ör ülett el, irgal ommal is van irány unkba n, és ebből foly óa n mellé nk és párt unkra is álló Iste n. Ez a gondo lati kapcs olódá s is fényt vet Isten irán tunk tanus ított szere tetér zület ének jelle gére: Iste n, az er ős, a ma ga er ej ét ne m a ma ga jo ga in ak vé de lm ér e, sé re l me in ek me gt or lá sá ra ha sz ná lj a, ha ne m a gy en gé ne k a me gs eg ít és ér e. Er re ha sz ná lj a, me rt me gs zá nj a, me gs aj ná lj a a gy en gé t; me rt ré sz véttel van iránta. Ebben áll a Pál által bemutat ott isteni szeretetérzüle t. Ez a jé zu si ér zü le t is , és er re ak ar ja ne ve ln i Pá l az em be rt , a filippieket . Az ősegyh áztól kapot t Jézus-portr ét ezekk el a szava kkal vezeti be: "Ha tehát van Krisztusban vígaszt alás... szerete tt ől fo ly ó bá to rí tá s. .. ir ga lo m és kö ny ör ül et .. ." (F 2, 1) . Az az is te ni sz er et et ér zü le t te há t, am el y Is te nt me gh at ár oz za ir án yu nkba n, az az a ba jb an le vők ir án t ér ze tt , a me ll éj ük ál ló , őke t bá to rító, tehát i r g a l m a z ó és k ö n y ö r ü l ő szeretet. Ez az istenkép határozza meg a páli szótériológiát.
- 143 EPILÓGUS 18. A PÁLI SZÓTÉRIOLÓGIA
a. Pál seol-hite Pá l sz ót ér io ló gi áj át ak ar tu k be mu ta tn i, mi nt az őse gy há z sz óté ri oló gi ái na k eg yi ké t, mi nt an na k le gj el en t őss eb b, le gk id ol go zo ttabb, hatásában történelmileg legnagyobbnak mutatkozó termékét. Ki ne ke m Jé zu s Kr is zt us ? Er re a ké rd és re vá la sz ol , ak i sz ót ér iológiát kínál fel. Pál is erre vála szolt. Nem úgy válaszo lt, ho gy tr akt át us t ir t az Eg yh áz sz ót ér io ló gi ai hi té r ől. A je ru zs ál emi őse gy há z sz ót ér io ló gi ai hi té t na gy on is ke zd et le ge s ál la po tb an levőnek kelle tt gondo lnia. Ezért aztán nem is azt akar ta summá zni . A ma ga vá la sz át ak ar ta me gf og al ma zn i, am el ye t te rm és ze te se n eg ye tem es ér vé ny űne k go nd ol t. Úg y go nd ol ta , ho gy vá la sz áv al me g tu dj a fo ga lm az ni , ho gy mi t je le nt Jé zu s Kr is zt us az em be ri sé g sz ámá ra . Az eg ye te me s ér vé ny űsé g ig én ye te rm és ze te se n ne m ak ad ál yo zhatta meg, hogy belőle fakadó, sajátosan páli választ adjon. Bár mely vál asz t ala pve t ően meg hat áro z a vál asz oló nak a tud a ta. Az a tudattartalom-összesség, amellyel a válaszolni akaró rendelkezik akkor, amikor a válaszát megformálja. A. páli tudatot alapvetően meghatá rozta az a szemlélet, az a hit, amel yben nevelkedett. Az ember halálon túli sorsára vonatkozóan ez a hit így fogalmazh ató meg: a meghalt meberek kivétel nélkül árnyékéletet élnek a seolban, és reménykednek a nem tudják mikorra és nem tudják minek folytán bekövetkező feltámadásban. Pál aligha ismerte Jézusnak azt a tanítását, hogy a koldus Lázár Ábrahám kebelére került, hogy Mózes és Illés ragyognak Isten dicsőségében, hogy ÁbrahámIzsák-Jákob "élnek" és nem a seolban tengődnek. Pál Úgy gondolt a, hogy a megholtak a Golgo ta előtt és után egya ránt "alsz anak" a seolban, és várják a Krisztus második eljövetelekor bekövetkező feltámadást. Várják azt a feltámadást, amelyre a Golgota nélkül sohasem kerülhetne sor. A páli szótériológiát ez az eszkathológiai látás határozza meg.
b. Seolba-kerülésünk oka és annak hatálytalanítása A bűn kö ve tk ez té be n ke rü lü nk a se ol ba . Mi ve l mi nd an ny ia n od ake rü lü nk , ezér t az em be ri sé gr e eg ye te ml eg es en je ll em ző bűn kö ve tke zt éb en ke rü lü nk od a. Ez t Pá l mi nd en ké pp en va ll ja , he ne m is tu djuk egy ért elműen eldö nteni, hogy mit gondolt egyetemes bűnöss égünk kivá ltó okaké nt. Ádám bűnét? Szem élyes vétke inket ? E kettőne k va la mi nőfé le ös sz ef üg gé sé t? Va la me ly ik et a há ro mb ól mi nd en ké p pe n va ll ja . Va ll ja te há t, ho gy a se ol en ne k a bűnn ek a bü nt et és e. Bü nt et és e, me rt bűnö s vo lt un k ha ra go t vá lt ki Ist en ből. Cs ak ho ss za ntűrő ir ga lm a fo ly tá n ne m bü nh ődü nk ör ök ha lá ll al . Cs ak az ér t nem bünhődünk örök halállal, mert haragja - kien gesztel hető harag. A Golgota végezte el ezt .a kienges ztelést . A Golgota erejé be n me ne kü lh et ün k ki a se ol bó l a má so di k el jö v et el ko r. Ez a pá li kr is zt ol óg ia vá la sz a ar ra a ké rd és re , ho gy ki cs od a Kr is zt us az em beriség számára.
c. A páli szótériológiától feltételezett istenkép Is te n sz ám ár a Ád ám b űné től ke zd ve mi nd en em be r el fo ga dh at at la n, bá r Is te n az ér t te re mt et te me g az em be rt , ho gy el fo ga dj a, ma gához fogadja őt.
- 144 Isten nagyon sz eret i az embe rt, de az ember hiáb a bánj a meg, amit vétkezett, ettől még nem válik elfogadhatóvá Isten számára. Is te n cs ak ak ko r fo ga dj a ma gá ho z az em be rt , ha Kr is zt us ke reszthalált hal. Is te n sze re ti Kr is zt us t, s ug ya nk ko r ra ga sz ko di k Kr is zt us ha láláho z, me rt cs ak e ha lál fejé ben ha jlandó magá hoz foga dni az em bert. E té te le k el le nt mo nd ás os sá te sz ik Is te nt . Sz er et mi nk et , és ug ya na kk or mi nd an ny iu nk at a se ol ba kü ld . Sz er et i a Fi át , és ug ya n ak kor ha lá lá t kí vá nj a. Cs ak ak ko r ha jl an dó ma gá ho z fo ga dn i az em be rt , ak it sz er et , ha a Fi a, ak it sz er et , ha jl an dó me gh al ni az em berért , az emberi bűnö kk el me gs ér te tt Is te n ki en ge sz te lé sé ne k cé ljából. Is te n te re mt mé ny éb en , az em be rb en , ni nc s il ye n el le nt mo ndá s, ha ez t az em be rt a sz er et et ha tá ro zz a me g. A sz ül ő me gb oc sá t a gyermekének, ha bűnét a gyermek megbánja. A jézusi tudat számára el go nd ol ha ta tl an , ho gy eg y ap a cs ak ak ko r le gy en ha jl an dó me gb o cs át an i vé tk es gy er me ké ne k - s e gy er me k mi nd en ut ód já na k, mé gh a ezek az ut ódok nem vé tkezne k is -, ha fele sége el őbb ha jl an dó me g halni férje, a megbántott apa kiengesztelése céljából. d.
Jézus ellentmondásmentes istenképe és szótériológiája Az Atya a gonoszokat is szereti. A Fiú is pártját fogja Magdolnának, Zakeusnak, a házasságtörő asszonynak, pedig akkor még nem is tartottak bűnbánatot. Az Atya nyájegybegyüjtésért, termésbegyűjtésért küldi el hozzánk a Fiát. Nem azért, hogy meghaljon. S ha úgy alakulnak a dolgok, hogy mégis kelyhet kell nyújtani a Fiának, ezt nem haragja kiengesztelésének céljából teszi. Atya és Fiú - ember iránti szeretetüktől indíttatva - elviselték az istengyilkosságot jelentő Golgotát. e.
Szótériológia és szótériológiák Am íg a me ny or sz ág Ád ám bűne ál ta l be zá rt ka pu já na k a ki ny it ásában akarja valaki a kereszthalál jelentőségét megjelölni, addig sz ük sé gk ép pe n va la mi ol ya sm it ke ll go nd ol ni a a Go lg ot a el őtt i Istenről, ami nem egyeztethető Össze a szeretettel. Ezzel szemben a megtes tesülés és ennek Go lgota - foly ománya a jézu si tanítá sban úg y jel en tke zik , min t Ist en irá ntu nk tan usí tot t sze ret eté nek , min t Is te n el le nt mo nd ás me nt es sz er et et -vo lt án ak sz ám un kr a le gn ag yo bb bi zo ny sá ga . Ne m ér te lm ez he tj ük te há t a Sz en th ár om sá gn ak ez t a sz á mu nk ra me gi sm er he t ővé vá lt le gn ag yo bb sz er et et té ny ét úg y, ho gy ez az ér te lm ez és fo lt ot , rá nc ot és ma ku lá t vi gy en be le Is te nb e, a Sz er et et be . A sz ót ér io ló gi án ak az a fe la da ta , ho gy ra gy og ón ak muta ss a be Is te n sz er et et ét . Az t a sz er et et et , am el y ne m is me r vá lto zá st , és íg y ne m má s a Go lg ot a ut án , mi nt a Go lg ot a előtt . Nem is me r vá lt oz ás t, hi sz en Is te nn ek önm ag áv al az on os ít an dó al ap ve tö lé tt ar ta lm át je le nt i. A Kr isztus hoz ta rtozó embe r a Lélek vezeté se alatt az Eg yház ban keresi a vál aszt arra a kér désre, ho gy ki nekünk Jézu s, a Kr is zt us . A jé zu si ön ér te lm ez és mé ly ha rm ón iá ba n va n a Sz er et et ké pé re és ha so nl at os sá gá ra me gt er em te tt em be r sz ív én ek el go nd ol á sával a Sz eretet r ől. A sz ív ün k sz av a és Jé zu s ig éj e eg yi rá ny ba te re l b en nü n ke t . C sa k ol y an s z ót é ri o ló g iá b an ny u go d ha t un k me g, am el y ol ya n Sz er et et -Is te nt fe lt ét el ez , ak i jo bb an sz er et , mi nt amennyire az ember szeretni képes.
- 145 TARTALOM
ELŐSZÓ BEVEZETÉS I. TÉNY - OK - CÉL 1. A kereszthalál ténye - A kereszthalál hangsúlya - A mi Úrunk Jézus Krisztus élete Szent Pál szerint - A kereszthalál szókincse ***** 4 2. A pálelőtti Golgota-értelmezés - A jézusi önértelmezés és ennek egyházi megértési folyamata Az ősegyházi golgotaértelmezés a Cs első felében - A Golgota okozói - Az emberi Golgota-okozók inditékai - Motivu m és cél: Golgot átokozás és feltá masztá s -A feltámadás és következményei Isten és Jézus viszo nyl atá ban - Ist en és emb er vis zon yla táb an Ember és Isten viszonylatában - az első évtized háttere és kérdőjele - Pál válaszolni tud ***** 8 3. A kereszthalál oka Az emberi okozók és indítékuk fényárnyékban - A sátáni ok és indíték - Birkózás a kereszt botrányával - Hogyan akarhat Isten egy gyilkosságot? ***** 16 4. Az Atya motívumai - A G és az 1K anyaga - Ki adja át Jézust? - A 2K anyaga - Á R anyaga - Az E anyaga - A különféle okok ***** 21 5. A Fiú motívumai - Odaadta, átadta Önmagát - Bűneink miattEngedelmességből - Erőtlenségből, szeretetböl áldozattá lett Ki dolgozott be kinek? - A jézusi és a páli okok egybevetése ***** 26 6. A kereszthalál célja - Az első három levél tükrében - A két Korintusi célja - A Római levél - A fogság levelei - A pasztorális levelek - A 13 levél válaszának mérlege ***** 39 II. AMIBŐL KIMENTETT A GOLGOTA 7. Az emberiség egyetemes bűnállapota - A Római levélre nem érkezik válasz Jeruzsálembol - A gondolat érlelődése a R előtt - A R utáni levelek ***** 41 8. Az áteredő bűn - Pelagius egzegézise - Minden ember bűnös (R 3) - A biológiai és az örök halál Jézusnál - Az ősbűn jézusi értelmezése - Pálnál a biológiai halálunk az ősbűn áteredésének bizonyítéka ***** 47 9. Az áteredő bűn ereje Krisztus előtt és után - Ki-.mentődés a bűnből? - Kimentett a halálból? A páli újdonság - Ki tette kollektíve bűnössé az emberiséget? - Csak potenciális a harag - Jézus és Pál egyeztetése - A "hogyan" hatása az ősegyházban ***** 52 10. A Golgota kimenti az embert - A bűnből és a Bűnből - Sötétség és éjszaka - Ellenségeskedés és elidegenedés - Kimentés a halálból - Kimentés a haragból - Kitekintés ***** 60
- 146 II I . A MI BE BE ME NT E TT A GO L GO TÁ
11. Áteredő és hagyományos istennektetszés - A di- kaios szó családja- Az elsó két levél - A Ga late levél és Jakab válasza - A két Korintusi levél - Róm: Pál magévé teszi Jakab igazát - Róm: ajándékba kapott istennektetszés Róm:Isten olybá vesz bennünket, mintha ne volnánk bűnösök - Háromlépcsős egyensúly - A probléma lezárása -A fogság levelei és a pasztorális levelek - Az ember diakiosmagatartásának tartalma - Isten dikai os-magat artás a - A fordí tás probl émája - A páli újdonság és a jézusi mérce Á dikaiosüné tou theou történelmi következményei ***** 68 12. Me gm en té s - Me gm en té s mi t ől? - Jé zu s me gm en té s -fo ga lm a
Pá l és a me gm en té s sz óc sa lá dj a - A Ró ma i le vé l bi zo ny sá ga A fo gs ág le ve le i és a pa sz - torális levelek - Összefoglalás - A fordítás problémája ***** 86 13. Me gv ál tá s - A me gm en té s sz in on im ái - Is te n me g szabadít minket - Isten hatálytalanítja a bűnt - Is te n me gb oc sá t a b űnö s em be rn ek - Is te n me gv ál t ja-kivásárolja az embert a Bűn hatalmából - Jézus áldozattá tette magát ***** 93 14. Új te re mt és - Ki a sz en t? - Ki sz en te l me g mi n ket? - A megmentett élet a R előtti levelekben -A me gm en te tt él et a R be n: a ke re sz ts ég - A me g mentett élet a fogság leveleiben - A megmentett él et a pa sz to rá li s le ve le kb en - Az el s ő és ha ra mdi k lé pc ső eg yü tt Új ra te me tődé sü nk , át al ak ul á si folyamatunk ***** 103 15. Összebékítés - Pál kétféle békéje - Á katallagé szócsal ád és a krisztu sesemén y - Isten a békít ő, az ember a békülő - Vertikális és horizontális békü lé s - Az ei ré né sz óc sa lá d: az em be ri sé g eg ys ége - Isten új népe, az emberiség ***** 115
IV. AJÁNDÉK ÉS-SZERETET 16 . Charis avagy ajándék - A szócsalád - Az első három levél - Á két Korint usi levél - A Római levél -A fo gs ág le ve le i Pa sz to rá li s le ve le k – Ch ar is ma ***** 124 17. Mi indítja Istent ajándékozásra - Isten adja a ch ar is - t - Is te n me gá ld ja az em be rt - Is te n sz ere ti az em be rt - Vá gy ód ik -e reá nk az Is te n? - Is te n kö ny ör ül et e ir án tu nk = Is te n ho ss za ntűrő jó sá ga - A mellénk álló Isten ***** 136
EPILÓGUS 18 . A pá li sz ót ér io ló gi a - Pá l se ol -hi te - Se ol -ba ke rülésünk oka és annak hatálytalanítása - A páli szótériológiától feltételezett istenkép Jézus el le nt mo nd ás me nt es is te nk ép e és sz ót ér io ló gi áj a -Szótériológia és szótériológiák ***** 143
TARTALOM
