Budapesti Szolgáltató és Kézmővesipari Szakképzı Iskola 1082 Budapest, Práter utca 31. KOLLEKTÍV SZERZİDÉS 2006

Budapesti Szolgáltató és Kézmővesipari Szakképzı Iskola 1082 Budapest, Práter utca 31.

KOLLEKTÍV SZERZİDÉS

2006.

• • Elsı rész..................................................................................................................................... 6 I. Fejezet ..................................................................................................................................... 6 Bevezetı ..................................................................................................................................... 6 1. A KSZ hatálya................................................................................................................ 6 2. A KSZ hozzáférhetısége................................................................................................ 7 3. A KSZ-t, kapják a(az): ................................................................................................... 7 4. A KSZ módosítása ......................................................................................................... 8 5. Ki jogosult a KSZ értelmezésére? .................................................................................. 8 6. A KSZ-t kötı felek kinyilvánítják, hogy........................................................................ 8 7. A MKSZSZ titkára vállalja, hogy .................................................................................. 8 8. Az Igazgató vállalja, hogy:............................................................................................. 8 II. Fejezet.................................................................................................................................... 9 Értelmezı rendelkezések............................................................................................................ 9 1. Az egyenlı bánásmód követelménye és az elınyben részesítési kötelezettség. ............ 9 2. A jognyilatkozatok írásbelisége ..................................................................................... 9 3. A Munkáltatói jogkör gyakorlása................................................................................. 10 4. Tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedı munkateljesítmény ............... 10 5. Közérdek ...................................................................................................................... 10 6. Az iskola közalkalmazottainak nagyobb csoportjai ..................................................... 10 Második rész ........................................................................................................................... 11 I. Fejezet ................................................................................................................................... 11 1. A MKSZSZ-t megilletı jogosítványok ........................................................................ 11 2. A szerzıdést aláírók kapcsolatrendszere...................................................................... 17 3. Tárgyalás ...................................................................................................................... 17 4. Eljárás a tárgyalás eredménytelensége esetén .............................................................. 17 5. Szakszervezeti tisztségviselık munkaidı-kedvezménye (Mt. 25. §)........................... 17 6. Szakszervezeti tisztségviselık munkajogi védelme (Mt. 28. §)................................... 18 7. Kötelezettség a nem szervezett munkavállalók vonatkozásában. ................................ 20 II. Fejezet.................................................................................................................................. 21 A Munkavállalók részvételi jogosítványai, a Közalkalmazotti Tanács ................................... 21 Harmadik rész ........................................................................................................................ 22 A Közalkalmazotti jogviszony ................................................................................................. 22 I. Fejezet ................................................................................................................................... 22 1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai ......................................................................... 22 2. Az intézményben minden munkakör betöltéséhez, erkölcsi bizonyítvány szükséges. 22 3. A megüresedı pedagógus munkaköröket pályázat útján kell betölteni, ...................... 22 4. A közalkalmazotti jogviszony lényeges elemeiben történı megállapodás .................. 22 II. Fejezet.................................................................................................................................. 23 A közalkalmazotti jogviszony létesítése .................................................................................. 23 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése ...................................................................... 23 2. Határozott idejő jogviszony (Mt. 79. § (2)-(3) bek., Kjt. 3. §)..................................... 26 3. A próbaidı (Mt. 81. §) ................................................................................................. 27 4. Nyilvános pályázat útján kell betölteni ........................................................................ 28 5. Az intézménynél a munkáltató jogokat az Igazgató gyakorolja. ................................. 30 6. További jogviszony létesítése (Kjt. 41-44. §) .............................................................. 30 7. Az összeférhetetlenség ................................................................................................. 31 III. Fejezet ................................................................................................................................ 32 A közalkalmazotti jogviszony módosítása ............................................................................... 32 1. A közalkalmazotti jogviszony módosítása ................................................................... 32

2

• • 2. Kötelezı módosítás esetei ............................................................................................ 32 IV. fejezet ................................................................................................................................. 34 A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése.......................................................................... 34 1. A közalkalmazotti jogviszony megszőnik.................................................................... 34 2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethetı............................................................ 34 3. Áthelyezés (Kjt. 26. §) ................................................................................................. 36 4. Határozott idejő közalkalmazotti jogviszony megszüntetése (Kjt. 27. §).................... 36 5. Rendes lemondás a munkavállaló részérıl (Kjt. 28. §)................................................ 37 6. A rendkívüli munkavállalói lemondás szabályai (Kjt. 29. §)....................................... 37 7. A munkáltatói felmentés szabályai ( Kjt.30. § )........................................................... 39 8. Felmentési védelem [Mt. 90. § (1) bek.] ...................................................................... 43 9. Felmentési korlátozás ................................................................................................... 45 10. Felmentési idı (Kjt. 33. § (1) bek.) .............................................................................. 45 11. Felmentés a munkavégzés alól (Kjt. 33. § (3) bek.)..................................................... 46 12. Eljárás felmentés esetén ............................................................................................... 46 13. Végkielégítés (Kjt. 37. §, 37/B. §) ............................................................................... 47 14. Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén........................................ 49 15. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése és következményei............. 50 V. Fejezet ................................................................................................................................. 56 A munkavégzés szabályai ........................................................................................................ 56 1. A Munkáltató kötelezettségei:...................................................................................... 56 2. A Közalkalmazott kötelezettsége ................................................................................ 60 3. Munkakörön és munkahelyen kívüli munkavégzés ..................................................... 61 4. Mentesítés a munkavégzés alól:.................................................................................. 64 VI. Fejezet ................................................................................................................................ 66 A fegyelmi felelısség............................................................................................................... 66 1. Fegyelmi vétség............................................................................................................ 66 2. A fegyelmi vétséget elkövetı közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:............................................................................................................................ 66 3. A fegyelmi eljárás megindítása ................................................................................... 66 4. Mikor kötelezı fegyelmi eljárást indítani?................................................................... 66 5. Mikor nem lehet fegyelmi eljárást indítani? ................................................................ 67 6. A fegyelmi eljárás során végzett vizsgálat lefolytatása. .............................................. 67 7. A fegyelmi eljárás alá vont Közalkalmazott, állásából történı felfüggesztése............ 67 8. A Fegyelmi Tanács (a továbbiakban: FT.), létrehozás, és annak összetétele. ............. 68 9. A FT., mőködése ......................................................................................................... 68 10. Mikor kell megszüntetni a fegyelmi eljárást? .............................................................. 69 11. A FT. „Határozata”, és az ellene benyújtható kereset.................................................. 69 12. Ha, a Munkáltatónál, az FT. megalakításához, a személyi feltételek nem ................. 69 biztosíthatók. ............................................................................................................................ 69 VII. Fejezet............................................................................................................................... 70 A munkaidı .............................................................................................................................. 70 1. A munkaidı .................................................................................................................. 70 2. Munkaközi szünet (Mt. 122. §) .................................................................................... 71 3. A szabadság.................................................................................................................. 72 4. Az évi „rendes” szabadságon felül, - a következı évi szabadság terhére-, igénybe vehetı szabadság mértéke .................................................................................................... 74 5. A szabadság kiadása (Mt. 134. és 135. §, Kjt. 57. § (3) bek., Vhr. 10. § (2) bek.)...... 74 6. Betegszabadság (Mt. 137.§) ......................................................................................... 75 7. Rendkívüli munkavégzés (Mt. 126. §. (1)(2), 127. § (1)(2)(5)(6) Kjt. 55/A. §.)......... 76

3

• • 8. A pedagógusok munkaidejébe beszámítható feladatok ............................................... 80 VIII. Fejezet ............................................................................................................................. 85 A munka díjazása a Közalkalmazott elımeneteli és illetményrendszere................................. 85 1. A Közalkalmazott fizetési fokozatát a Kjt. 64.-65.§, 87/A§- aiban írtaknak megfelelıen kell megállapítani. .......................................................................................... 85 2. A fizetési osztályok elsı fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvı számú fizetési fokozathoz tartozó - az elsı fizetési fokozat garantált illetményére épülı- legkisebb szorzószámokat a Kjt.1. sz. melléklete tartalmazza. .......... 85 3. Illetménykiegészítés ..................................................................................................... 86 4. Havi rendszerességgel nyújtott, kereset kiegészítés. Céljutalom................................. 86 5. „13. havi” jutalom ........................................................................................................ 88 6. Címek adományozása [Kjt. 39. § (3) bek., és Kjt. 71. §] ............................................. 88 7. Az intézményben fizetendı pótlékok és mértékük ...................................................... 89 8. Rendkívüli munkavégzés díjazása ............................................................................... 90 9. Mikor nem illeti meg a Közalkalmazottat, az ügyelet után pihenıidı?....................... 92 10. Ügyelet, készenlét. ....................................................................................................... 93 11. Állásidı és díjazása ...................................................................................................... 94 12. Rendkívüli berendelés .................................................................................................. 94 13. Illetményfizetés, egyéb fizetések ................................................................................. 94 14. Levonás az illetménybıl (Mt. 161. §) .......................................................................... 95 15. Tévesen kifizetett illetmény (Mt. 162. §) ..................................................................... 95 16. Jubileumi jutalom (Kjt. 78. §) ...................................................................................... 96 IX. Fejezet ................................................................................................................................ 97 Egyéb........................................................................................................................................ 97 1. Költségtérítések ............................................................................................................ 97 2. Védıruha (védıeszköz) és munkaruha juttatások ........................................................ 98 3.„Munka alkalmassági” orvosi vizsgálat ............................................................................ 99 4. Munkahelyi étkeztetés................................................................................................ 100 5. Lakásépítési támogatás (Kjt. 16. §)............................................................................ 100 6. Segélyezés .................................................................................................................. 100 7. A kitüntetésre felterjesztés ......................................................................................... 101 X. Fejezet ............................................................................................................................... 102 A közalkalmazott kártérítési felelıssége................................................................................ 102 1. Gondatlan károkozás .................................................................................................. 102 2. Szándékos károkozás. (Mt. 168. §) ............................................................................ 103 3. Vétkességre tekintet nélküli károkozás felelıssége. (Mt. 169. §) .............................. 103 4. Közvetlen kártérítésre kötelezés lehetısége. (Kjt. 82. §]............................................... 103 5. A Munkáltató felelıssége a Közalkalmazottnak okozott kárért................................. 104 6. Az Iskola tulajdonát képezı vagyontárgyat ............................................................... 104 7. A leltárhiányért fennálló felelısség szabályai............................................................ 104 Negyedik rész ........................................................................................................................ 108 Munkaügyi Vita...................................................................................................................... 108 I. Fejezet ................................................................................................................................. 108 1. A Munkáltató és a Kt., illetıleg a Munkáltató és a MKSZSZ között ........................ 108 2. Közvetítés (Mt. 195. §) .............................................................................................. 108 3. Döntıbíráskodás (Mt. 196-198. §) ............................................................................. 108 II. Fejezet................................................................................................................................ 111 Munkaügyi jogvita ................................................................................................................. 111 1. A Közalkalmazott, a közalkalmazotti jogviszonyból származó igényének érvényesítése, ..................................................................................................................... 111

4

• • Egyes és záró rendelkezések ................................................................................................ 113 1. Hatálybaléptetés ......................................................................................................... 113 2. A KSZ készítése, kihirdetése ..................................................................................... 113 3. A KSZ.-t a munkáltató nevében az Igazgató, a Közalkalmazottak megbízásából a MKSZSZ titkára, megegyezı véleményük kinyilvánításával írják alá.............................. 113

5

• •

Első rész I. Fejezet Bevezetı A munkáltató és a munkavállalók munkaviszonyból eredı jogait és kötelességeit általános érvénnyel a Munka Törvénykönyve, speciális jelleggel a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a végrehajtásukra kiadott jogszabályok határozzák meg. Ezen Kollektív Szerzıdést (a továbbiakban: KSZ) a Budapesti Szolgáltató és Kézmővesipari Szakképzı Iskola (1082 Budapest, Práter utca 31, a továbbiakban: Iskola) igazgatója (a továbbiakban: Igazgató, vagy Munkáltató), és a Mt. 33.§-a alapján, a KSZ megkötésére jogosult, Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet ( a továbbiakban: MKSZSZ) titkára (a továbbiakban: Titkár) kötötték. A KSZ, belsı szabályzatként határozza meg mindazokat a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó, magatartási és eljárási rendelkezéseket, amelyek a munkáltatóra és a munkavállalókra egyaránt érvényesek. Irányadó jogszabályi rendelkezések és azok rövidítése:
a Munka törvénykönyvérıl szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény, (továbbiakban: Mt.),
a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.),
a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, a közoktatási intézményekben történı végrehajtásáról szóló, többször módosított 138/1992.(X.8.) kormányrendelet, (továbbiakban: Vhr.),
a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Köt.),
a szakképzésrıl szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.)
a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 1. •

A KSZ hatálya 1. 1. A KSZ idıbeli hatálya 1. 1. 1. A KSZ-t, a szerzıdı felek határozatlan idıre hozzák létre. Ezen idıszakon belül a KSZ-t bármelyik, fél, 3 hónapos felmondási idıvel felmondhatja, de rendelkezéseit a felmondási idı alatt is alkalmazni kell. A felmondási jogot, a KSZ megkötésétıl számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. 1. 1. 2. A szerzıdı felek megegyeznek abban, hogy a felmondási szándékokról, - annak bejelentése elıtt, 15 nappal tájékoztatják egymást. Egyes fejezetei, és pontjai, külön is felmondhatók. 1. 1. 3. Az Munkáltató, és az MKSZSZ megállapodnak abban, hogy a KSZ rendelkezéseinek végrehajtását évenként március 31. napjáig értékelik, annak érdekében, hogy a szükséges módosításokat június 30-ai kihirdetéssel végre 6

• • lehessen hajtani, a módosításokról a munkavállalókat tájékoztatják. 1. 1. 4. A KSZ idıbeli hatálya, a kihirdetésével veszi kezdetét. Kihirdetése, az Iskola helyiségeiben történt elhelyezéssel (kifüggesztés) történik. 1. 2. A KSZ, Munkáltatói és személyi (a továbbiakban: Munkavállaló, vagy Közalkalmazott) hatálya 1. 2. 1. A KSZ személyi hatálya kiterjed a Iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi Közalkalmazottra, függetlenül attól, hogy kinevezése határozatlan, vagy határozott idıre szól-e, illetve hogy teljes, vagy részmunkaidıben foglalkoztatják-e, illetve, hogy tagja-e a KSZ-t kötı MKSZSZ-nek. 1. 2. 2. A nyugdíjuk mellett tovább foglalkoztatottakra, illetve a nyugdíjasként foglalkoztatott Közalkalmazottakra, minden tekintetben, a fıállású Közalkalmazottra irányadó szabályokat kell alkalmazni. 1. 2. 3. A KSZ hatálya, nem terjed ki az Iskolában, megbízásos és vállalkozói szerzıdéssel foglalkoztatott dolgozókra. 1. 2. 4.

A KSZ hatálya a fenntartó elızetes jóváhagyásával a Iskola vezetıjére is kiterjed.

1. 3. A KSZ területi hatálya A KSZ rendelkezéseit az Iskola valamennyi nevelési-oktatási, és egyéb színterén alkalmazni kell, területi elhelyezéstıl függetlenül. 2.

A KSZ hozzáférhetısége.

A KSZ, megtalálható a




3.

Titkárságon, Tanári szobában, Gazdasági Osztályon, Gondnoki irodában és a Tanlaborban (Laborvezetıi Iroda). A KSZ-t, kapják a(az):


Igazgató,
Titkár,
igazgatóhelyettes, gazdasági igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezetı, gyakorlati oktatásvezetı-helyettes,
munkaközösség-vezetık
a Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban: KT) elnöke
munkavédelmi és tőzvédelmi megbízott
bér- és munkaügy elıadó.

7

• • 4. •

A KSZ módosítása 4. 1. A KSZ módosítására javaslatot tehet a Iskola vezetıje, vagy bármely Közalkalmazottja, munkavállalói közössége, az MKKSZ titkára, és a KT. A módosítási javaslatot bármelyik aláíróhoz be lehet nyújtani. 4. 2. A módosítási javaslatra, érdemi választ kell adni, legkésıbb a módosítási javaslat kézhezvételétıl számított 15 napon belül. Az elutasítást indokolni kell. 4. 3. A felmondás, visszamenı hatállyal nem érintheti a KSZ hatálya alá tartozó dolgozók munkajogi helyzetét. 4. 4. A KSZ-ben foglalt egyes kérdéseket érintı jogszabályi változások a jogszabály hatályba lépésének napjától módosítják a KSZ-ben rögzítetteket. Ezeket a változásokat, minden év november 1-ig át kell vezetni a KSZ hatályos szövegén. 4. 5. A KSZ módosítására, és kiegészítésére, a KSZ megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4. 6. A módosított KSZ-t, a dolgozókkal ismertetni kell.

5.

Ki jogosult a KSZ értelmezésére?

A KSZ értelmezésére, az aláírók jogosultak (Igazgató, Titkár). Amennyiben, a KSZ egyes rendelkezését illetıen, értelmezési vita merülne fel, úgy a vitatott rendelkezést úgy kell értelmezni, ahogyan az a Közalkalmazottakra nézve kedvezıbb. 6. A KSZ-t kötı felek kinyilvánítják, hogy kerülik a kiélezett konfliktusokat, illetve azok mielıbbi megoldására törekednek. 7. A MKSZSZ titkára vállalja, hogy nem kezdeményez semmilyen érdekvédelmi eljárást addig, amíg az adott ügyben nem folytatnak konzultációt a Munkáltatóval. 8. Az Igazgató vállalja, hogy: a munkaviszonyt érintı döntésének meghozatala elıtt, 8 nappal tájékoztatja a MKSZSZ titkárát, valamint a KT titkárát. Döntést, azután hoz, hogy az MKSZSZ és a KT titkárának javaslatait megismerte.

8

• • II. Fejezet Értelmezı rendelkezések 1.

Az egyenlı bánásmód követelménye és az elınyben részesítési kötelezettség. 1. 1. Az egyenlı bánásmód követelménye (Mt. 5. §)

Mt. 5. § (1) „ A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani. (2) Az egyenlı bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelıen orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával”.

1. 2. Újra alkalmazási és elınyben részesítési kötelezettség A Munkáltató azonos feltételek esetén köteles újból alkalmazni: 1. 2. 1. azt a munkaképessé vált dolgozót, aki nála megrokkant és rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel jogviszonya korábban megszőnt; 1. 2. 2. a szakmát igénylı munkakörök betöltésénél a szakképesítéssel rendelkezıket;
azokat a Munkavállalókat, akiknek a háztartásában legalább egy munkanélküli közvetlen hozzátartozója van;
azt a Munkavállalót, akinek négy vagy több általa eltartott családtagja van, és családjában más önálló keresettel rendelkezı nincsen;
az egyedülálló Munkavállalót (nıt, férfit!) gyermeke 18 éves koráig;
a Munkáltatónál, legalább 10 éve dolgozó családtagjait, ha egyébként alkalmazást kizáró ok (összeférhetetlenség) nem áll fenn;
azonos feltételek esetén a helyben lakót. 2.

A jognyilatkozatok írásbelisége (Mt. 6. § (1) bek., Kjt. 21. § (1) és (3) bek.)

A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos, valamennyi jognyilatkozatot írásba kell foglalni; ebbe a körbe tartozik a változó munkahelyre való alkalmazás is. Mt. 6. § (1) „ A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérıen nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelezı”. Kjt. 21. § „ (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan idıre történı kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. (2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott idıre történı kinevezéssel is létesíthetı. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet. Ezen túlmenıen a határozatlan idıre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejővé módosítandó, ha a közalkalmazott prémiumévek programban történı részvételéhez hozzájárul.

9

• • (3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintı kérdés is meghatározható”.

3.

A Munkáltatói jogkör gyakorlása (Mt. 74. § (1) bekezdés)

A kinevezéssel, felmentéssel, fegyelmi eljárással, kártérítéssel kapcsolatos Munkáltatói jogokat teljes terjedelmében az Igazgató gyakorolja. Mt. 74. § „ (1) A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredı munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti. (2) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetıleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkavállaló a körülményekbıl alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektıl érvényesen eltérni nem lehet”.

4.

Tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedı munkateljesítmény 4.1. Jutalom, kitőntetés

A tartósan magas színvonalú munkavégzést, és a kiemelkedı munkateljesítményt, a Munkáltató vezetıje elismeri, s az érintett Közalkalmazottak részére jutalmat állapít meg, vagy kitüntetésre terjeszti fel. 4.2. „Emlékgyőrő” Az iskolában, hosszú éveken át, - átlagon felüli munkát végzı - dolgozók munkáját „Emlékgyőrő” adományozásával ismeri el. Ennek szabályait az 1 .sz. melléklet tartalmazza. 5.

Közérdek

A közérdek, a Munkáltató és a Munkavállaló közös érdeke. A közérdek, sem munkajogilag, sem erkölcsileg nem ütközhet a Munkavállalók egymás közötti, valamint a Munkavállalók és a Munkáltató kapcsolatával. Kerülni kell azt is, hogy az egyéni, vagy csoportérdek, indokolatlanul közérdekként jelenjen meg. 6.

Az iskola közalkalmazottainak nagyobb csoportjai
Pedagógusok (közalkalmazottak)
oktató-nevelı munkát közvetlenül segítı közalkalmazottak,
egyéb munkakörben foglalkozatott közalkalmazottak

10

• •

Második rész I. Fejezet 1. A MKSZSZ-t megilletı jogosítványok [Mt. 18. §, 19. §, 21-28. §, 29. § (1) és (3) bek., valamint Kjt. 8-11. §] 1. 1. E törvény alkalmazásában, szakszervezeten a Munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsıdleges célja a Munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek elımozdítása, és megvédése. 1. 2. A Munkavállalók, jogosultak, -a munkaszervezeten belül- is MKSZSZ alapszervezetek létrehozására. Az MKSZSZ joga, hogy a munkaszervezeten belüli alapszervezeteket mőködtessen, s ezek mőködésébe tagjait bevonja. 1. 3. A MKSZSZ, jogosult a tagját – meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintı kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek elıtt képviselni. 1. 4. Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek az illetékes szakszervezetekkel együttmőködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elısegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni. 1. 5. A Munkáltatónak, intézkedése megtétele elıtt, ha az a Munkavállalókat, illetve az adott telephely Munkavállalóit a Mt.-ben (94/A. § (1) bekezdés) foglalt mértékben közvetlenül érinti, a Munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetet tájékoztatnia kell. 1. 6. A Munkáltató személyében bekövetkezı, jogutódlás esetében a jogelıd és a jogutód Munkáltató - a jogutódlást megelızıen megfelelı idıpontban, de legalább azelıtt, mielıtt a Munkavállalók foglalkoztatási viszonyait, illetve munkafeltételeit érintené - köteles tájékoztatni a MKSZSZ-t, a jogutódlás okáról, a Munkavállalókat érintı jogi, gazdasági és szociális következményeirıl, továbbá konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintı tervbe vett egyéb intézkedésekrıl. 1. 7. A Mt., alkalmazásában, a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet mőködtet, illetıleg tisztségviselıvel rendelkezik. 1. 8. Az MKSZSZ a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a Munkavállalók, munkaviszonnyal összefüggı gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A Munkáltató, ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. Az MKSZSZ, ezen túlmenıen, jogosult a Munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a Munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

11

• • 1. 9. Az MKSZSZ, jogosult ellenırizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtıl tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani. 1. 10.

Az MKSZSZ, az ellenırzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelıs szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellı idıben nem teszik meg, megfelelı eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményérıl az eljárást lefolytató szerv az MKSZSZ-t tájékoztatni köteles.

1. 11.

A Munkáltatónál, az MKSZSZ jogosult, a Munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintı jogellenes Munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.

1. 12.

A kifogást a Munkáltató vezetıjéhez, a kifogásolt intézkedésrıl való tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétıl számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani.

1. 13.

Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a Munkavállaló, jogvitát kezdeményezhet. Ettıl eltérıen, ha a Munkáltató, a MKSZSZ tisztségviselıjének munkaviszonyát, a közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a Munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet (MKSZSZ) jogosult kifogás benyújtására.

1. 14.

Ha a Munkáltató, a kifogással nem ért egyet, egyeztetésének van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztetı tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a MKSZSZ, a bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, tizenöt napon belül dönt.

1. 15.

A kifogásolt intézkedést a Munkáltató, és az MKSZSZ közötti egyeztetı tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerıs bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni.

1. 16.

A Munkavállalók tájékoztatásának formái:
hirdetıtáblákon
a pedagógusok számára rendszeres igazgatói szóbeli tájékoztató értekezleteken

1. 17.

A Munkáltató a következıkkel járul hozzá a MKSZSZ mőködési feltételeihez:
a szakszervezeti rendezvények megtartásához (a szakszervezet mőködéséhez) bérleti díj- és költségtérítés mentesen helyiséget biztosít,
lehetıséget nyújt a szakszervezeti tájékoztatók, közlemények, felhívások kifüggesztésére, biztosítja a helyben szokásos tájékoztatási lehetıség igénybevételét, a szakszervezeti iratok térítésmentes sokszorosítását,

12

• •
a Munkáltató, térítésmentesen biztosítja a távbeszélı, - érdekvédelmi tevékenységgel kapcsolatos- használatát. Az érdekvédelemmel kapcsolatos telefonhasználatot igazolni kell. 1. 18.

A Munkáltató nem követelheti, hogy a Munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék.

1. 19.

A Munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függıvé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, avagy nem, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a Munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történı belépést.

1. 20.

A Munkavállaló munkaviszonyát tilos megszüntetni, vagy a Munkavállalót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt.

1. 21.

Tilos bármely jogosultságot, vagy juttatást, valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függıvé tenni.

1. 22.

A közvetlen, felsıbb szakszervezeti szerv, elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı Munkavállalónak, a Munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a Munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve a Mt. (109. §) jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell.

Mt. 18. § „E törvény alkalmazásában szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsıdleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek elımozdítása és megvédése. 19. § (1) A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket mőködtessen, s ezek mőködésébe tagjait bevonja. (2) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintı jogaikról és kötelezettségeikrıl tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintı körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetıleg az állami szervek elıtt képviselje. (3) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintı kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek elıtt képviselni. 21. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttmőködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elısegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni. (2) A munkáltató köteles döntése elıtt a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintı munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerősítésére vonatkozó elképzeléseket. (3) A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a 66. § irányadó azzal, hogy a tizenöt napos határidıt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet képviselıjéhez való érkezésétıl kell számítani. (4) (5) E törvény alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet mőködtet, illetıleg tisztségviselıvel rendelkezik. (6) A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonását az erre vonatkozó külön törvény alapján végzi.

13

• • 22. § (1) A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggı gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenıen jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. (2) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet: a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintı alapvetı kérdésekrıl, valamint b) a munkáltató tevékenységi körének jelentıs módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentıs döntés tervezetérıl, c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggı likviditásról, a foglalkoztatás jellemzıirıl, a munkaidı felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzıirıl, d) legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végzı munkavállalók számáról és munkakörük megnevezésérıl. (3) A szakszervezet jogosult ellenırizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtıl tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani. (4) A szakszervezet az ellenırzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelıs szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellı idıben nem teszik meg, megfelelı eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményérıl az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles. 22/A. § (1) A szakszervezet nevében, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történı utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben. (2) A szakszervezet, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy a mőködése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség a szakszervezet érdekében eljáró személyt megbízatása, illetıleg munkaviszonya megszőnése után a 3. § (6) bekezdésében foglalt megállapodás nélkül is határozatlan idıre terheli. 23. § (1) A munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintı jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. (2) A kifogást a munkáltató vezetıjéhez, a kifogásolt intézkedésrıl való tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétıl számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. (3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettıl eltérıen, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselı munkaviszonyát a közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet jogosult kifogás benyújtására. (4) Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésének van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztetı tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül dönt. (5) A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztetı tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerıs bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni. 24. § (1) A munkáltató köteles biztosítani annak lehetıségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelı módon közzétegye. (2) A szakszervezet joga, hogy munkaidı után, illetve munkaidıben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa. A szakszervezet mőködésének megismeréséhez, a munkáltatónál jelenlévı esetleg több érdek-képviseleti szervezet dolgozói megítéléséhez elengedhetetlen a megfelelı propaganda, a munkavállalók folyamatos tájékoztatása. Ennek kifejtése érdekében a munkáltató köteles biztosítani azt, hogy a szakszervezet tájékoztatóit, vagy felhívásait a munkáltatónál közzétehesse. Ez lehet faliújságszerő hirdetmény, belsı újságban való közzétételi lehetıség, vagy a szervezet intranet hálójára való adatfelvitel stb. vagy annak biztosítása, hogy a tájékoztatókat a belsı iratkézbesítés útján továbbítsák. A szakszervezetnek viszont ügyelni kell arra, hogy a közzétett információ személyiségi jogokat ne sértsen, ne tartalmazzon diszkriminatív adatokat, jogai gyakorlása során ne sértse a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményét.

14

• • A szakszervezet mőködésének tárgyi biztosítékát szolgálja a helyiséghasználat joga. 25. § (1) A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselıje számára munkaidı-kedvezményt biztosítani. (2) A munkaidı-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselıt figyelembe véve összesen - eltérı megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idıtartama nem számít be. A munkaidıkedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elıre be kell jelenteni. (3) A munkaidı-kedvezmény tartamára a tisztségviselıt távolléti díj illeti meg. (4) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles elızetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehetı mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele elıtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell. (5) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidı-kedvezménybıl fel nem használt idıtartamot, de legfeljebb a munkaidı-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselık átlagos, elızı naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggı célra használhatja fel. 26. § (1) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék. (2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függıvé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, avagy nem, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történı belépést. (3) A munkavállaló munkaviszonyát tilos megszüntetni vagy a munkavállalót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt. 27. § Tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függıvé tenni. A munkavállalók közötti diszkrimináció mindenfajta formája tilos a munkáltató számára. E szakasz generális tilalmat fogalmaz meg, miszerint nem lehet a szakszervezeti hovatartozástól függıvé tenni valamely jogosultságot, vagy juttatást. Az esélyegyenlıségrıl szóló törvény alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek az eredményeként egy személy az érdekképviselethez való tartozása miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévı személyhez képes kedvezıtlenebb bánásmódban. Kapcsolódó jogszabályok: - 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról - 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenırzésrıl - 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrıl 28. § (1) A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérı kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történı foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. (2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétıl számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a mőködését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy b) a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történı közremőködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidın belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. (3) A tisztségviselıvel szembeni rendkívüli felmondás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétıl számított három munkanapon belül köteles közölni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselıt megbízatásának idejére, illetve annak megszőnését követı egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

15

• • (5) Amennyiben a választott tisztségviselı ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselı tevékenységét kifejti. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a (4) bekezdésben foglalt idıtartamig és feltétel mellett, a munkáltató személyében bekövetkezı jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselıt. 29. § (1) A 23. §-ban biztosított jog a munkáltatónál reprezentatívnak minısülı szakszervezetet illeti meg. A reprezentatívnak nem minısülı szakszervezetet is megilleti a 23. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói intézkedés (mulasztás) jogszabályban foglalt rendelkezést sért. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik. Ha a munkáltatónál több üzemi tanácsot választanak, a reprezentativitás meghatározásakor az egyes üzemi tanács választásokon elért eredményeket össze kell számítani. Reprezentatívnak kell tekinteni azt a szakszervezetet is, amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább kétharmada a tagja. (3) Reprezentativitás meghatározásánál, ha az üzemi tanács választás az 51. § (5) bekezdése alapján érvénytelen, a választás elsı fordulóját kell figyelembe venni. 94/A. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minısül, ha a munkáltató a döntést megelızı féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos idıszakon (94/C. §) belül a mőködésével összefüggı ok miatt megszüntetni. 109. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére kollektív szerzıdés - az eljárási szabályok meghatározása mellett - a 96. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat”. Kjt. 8. § A szakszervezet az e törvényben foglalt szabályok szerint jogosult kollektív szerzıdést kötni. 9. § (1) A munkáltatónál azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, a) amelynek a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai létszáma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy b) amely munkahelyi szervének az azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó közalkalmazottaknak legalább kétharmada tagja, de legalább a munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 5%-a. (2) Területi-helyi szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, a) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy b) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy c) amely az adott önkormányzat által fenntartott munkáltatók legalább 20%-ában reprezentatív, legalább egy ágazatban. (3) Ágazati szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át. (4) Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik. 10. § A közvetlen felsıbb szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell a választott szakszervezeti tisztséget betöltı közalkalmazott elleni fegyelmi eljárás megindításáról. 11. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekrıl szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 29. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható. (2) A Munka Törvénykönyve 25. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat, az érintett munkáltatók és a szakszervezet megállapodása alapján, a több munkáltató szakszervezeti tagságának képviseletében az önkormányzati szintő érdekegyeztetésen eljárni jogosult szakszervezeti tisztségviselı részére a munkaidı-kedvezmény vagy annak egy része az egyes munkáltatóknál meglévı szakszervezeti taglétszám alapján összevonható. Az összevont munkaidı-kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a tisztségviselı havi munkaidejének ötven százalékát”.

16

• • 2.

A szerzıdést aláírók kapcsolatrendszere.

A szerzıdı felek az intézménybeli közalkalmazottak jogviszonyával, munkafeltételével, bérezésével (díjazásával) kapcsolatos kérdésekben - a törvényben elıírt együttmőködés keretében - az egymás közötti kapcsolattartást a következıkben határozzák meg: 2. 1. Az Igazgató, és a Titkár személyes Közalkalmazottakat érintı kérdésben),

megbeszélései

(valamennyi,

a

2. 2. Az Iskola, Kibıvített Vezetıségi Értekezletein, a Titkár, az MKSZSZ Testületi ülésein az Igazgató állandó meghívott. 2. 3. A Közalkalmazottak tájékoztatása a Titkáron keresztül, illetve közvetlenül a vezetıkön és a munkaközösség-vezetıkön keresztül történik. 3.

Tárgyalás 3. 1. A szerzıdést kötı felek megállapodnak abban, hogy minden, az Iskolában felmerülı vitás kérdés rendezése érdekében a konzultációt követıen tárgyalást kezdeményeznek. 3. 2. A tárgyalást kezdeményezı fél, írásban rögzíti követeléseit, a tárgyalás általa javasolt helyét, idıpontját, napirendjét, tisztázva szakértı részvételi lehetıségét. 3. 3. A felek, kölcsönösen, egymás rendelkezésére bocsátják a szükséges információkat. 3. 4. A tárgyalás során biztosítják:
a munkáltatói oldalon: a megoldandó probléma legmagasabb szintő képviselıjének részvételét,
a munkavállalói oldalon: hogy a meghatalmazottak, bírják a Közalkalmazottak többségének felhatalmazását, egyeztetett véleményt képviselnek, elızetesen megismerve a nem szervezett dolgozók álláspontját is. 3. 5. A tárgyalás során mindkét fél a higgadt, tárgyszerő légkör kialakítására törekszik.

4.

Eljárás a tárgyalás eredménytelensége esetén

Eredménytelenség esetén, ha az egyet nem értés oka, a Munkáltató szabálysértı magatartása, az MKKSZ munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. 5.

Szakszervezeti tisztségviselık munkaidı-kedvezménye (Mt. 25. §) 5. 1. A Munkáltató, köteles a szakszervezet tisztségviselıje számára munkaidı kedvezményt biztosítani, amelynek mértéke valamennyi tisztségviselıt figyelembe véve összesen minden 3., az Iskolában közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után, havi két óra. Ebbe a kedvezménybe a Munkáltatóval folytatott tárgyalás idıtartama nem számít bele.

17

• • A Munkáltatónak, a távolmaradást elıre be kell jelenteni. A kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt, a kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 5. 2. A szakszervezet tagjai részére, képzésre, továbbképzésre minden 10., a Munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló tag után évente 1 nap rendkívüli fizetett szabadság jár. Felhasználásáról az MKSZSZ dönt. Igénybevétel elıtt, legalább 30 nappal a Munkáltatót értesíteni kell. 5. 3. Az MKSZSZ kérésére, a munkaidı-kedvezménybıl fel nem használt idıtartamot, de legfeljebb a munkaidı-kedvezmény felét, a Munkáltató köteles pénzben megváltani. A Munkáltató, a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselık átlagos, elızı naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki, a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggı célra használhatja fel. 5. 4. A szakszervezetek tisztségviselıit (Mt. 25. §) megilletı munkaidı-kedvezményt a pedagógus kötelezı órájának arányos csökkentésével kell kiadni. 5. 5. A mértéket minden tanév kezdetekor kell megállapítani.

Mt. 25. § „ (1) A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselıje számára munkaidı-kedvezményt biztosítani. (2) A munkaidı-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselıt figyelembe véve összesen - eltérı megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idıtartama nem számít be. A munkaidıkedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elıre be kell jelenteni. (3) A munkaidı-kedvezmény tartamára a tisztségviselıt távolléti díj illeti meg. (4) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles elızetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehetı mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele elıtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell. (5) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidı-kedvezménybıl fel nem használt idıtartamot, de legfeljebb a munkaidı-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselık átlagos, elızı naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggı célra használhatja fel”.

6.

Szakszervezeti tisztségviselık munkajogi védelme (Mt. 28. §) 6. 1. A közvetlen, felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges,





a választott szakszervezeti tisztséget betöltı Munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérı kiküldetéséhez, a Mt. (150. § (1) bekezdés) alapuló, más munkáltatónál történı foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a Munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá – a munkaviszonyának, a Munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez.

18

• • Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve a Mt. szerinti (109. §) jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. 6. 2. A szakszervezet a Mt. szerinti (150.§(1) bekezdés), munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a Munkáltató tájékoztatásának átvételétıl számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidın belül nem közli a Munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene. 6. 3. A tisztségviselıvel szembeni rendkívüli felmondás esetén a Mt. (150.§(2) bekezdés) foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a MKSZSZ, a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét, a Munkáltató tájékoztatásának átvételétıl számított három napon belül köteles közölni. 6. 4. A Mt.-ben (150.§(1) bekezdés) meghatározott védelem a tisztségviselıt megbízatásának idejére, illetve annak megszőnését követı egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. 6. 5. Amennyiben a választott tisztségviselı ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, a Mt.ben (150.§(1) bekezdés) meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselı tevékenységét kifejti. 6. 6. A Mt.-ben (150.§(1) bekezdés (1) bekezdés) meghatározott védelem, a Mt.-ben (150.§(1) bekezdés) (4) bekezdés) meghatározott idıtartamig, és feltétel mellett, a Munkáltató személyében bekövetkezı jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselıt. Mt. 28. § „ (1) A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérı kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történı foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. (2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétıl számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a mőködését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy b) a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történı közremőködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidın belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. (3) A tisztségviselıvel szembeni rendkívüli felmondás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétıl számított három munkanapon belül köteles közölni.

19

• • (4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselıt megbízatásának idejére, illetve annak megszőnését követı egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. (5) Amennyiben a választott tisztségviselı ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselı tevékenységét kifejti. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a (4) bekezdésben foglalt idıtartamig és feltétel mellett, a munkáltató személyében bekövetkezı jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselıt. 109. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére kollektív szerzıdés - az eljárási szabályok meghatározása mellett - a 96. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat. (2) A kollektív szerzıdés hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonyhoz kötıdı hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Hátrányos jogkövetkezményként pénzbírság nem írható elı. (3) Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt. (4) Hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés csak írásbeli, indokolt határozatban szabható ki, amely tartalmazza a jogorvoslat lehetıségérıl való tájékoztatást is. (5) Hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését elıadhassa és jogi képviselıt igénybe vehessen. 150. § (1) A munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál történı munkavégzésre is kötelezhetı, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredı foglalkoztatási kötelezettségét - mőködési körében felmerült ok miatt - átmenetileg nem tudja teljesíteni. A másik munkáltatónál történı munkavégzésre a 106. § (3)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit megfelelıen kell alkalmazni. (2) Ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerzıdésben elıírtnál rövidebb munkaidıben foglalkoztatja, a munkavállalót a kiesett munkaidıre - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérı rendelkezése hiányában - személyi alapbére illeti meg”.

7.

Kötelezettség a nem szervezett munkavállalók vonatkozásában. 7. 1. Az Iskolában mőködı MKSZSZ vállalja, hogy minden - a KSZ-ben felsorolt és fel nem sorolt -, a dolgozókat közvetlenül vagy közvetve érintı kérdésben az esetleges más érdekképviseleti szervekkel egyeztetı tárgyalásokat folytat, megegyezés esetén egységes képviseletet alkot a Munkáltatóval folytatott tárgyalásokban. 7. 2. Az MKSZSZ, a nem szervezett dolgozók véleményét is törekszik megismerni azokban a kérdésekben, amelyek összdolgozói képviseletet igényelnek. 7. 3. A Szakszervezet kötelezi magát arra, hogy a Kjt.-ben, a Mt.-ben és az egyéb törvényekben, jogszabályokban biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelıen gyakorolja.

20

• • II. Fejezet A Munkavállalók részvételi jogosítványai, a Közalkalmazotti Tanács [Kjt. 14-19. §, valamint Mt. 43. § (4) és (5) bek., 45-49. §, 50. § (2) bek., 51-56. §, 57. § (1), (3), (4) bek., 58-64. §, 66-70. §]

A Munkavállalók részvételi jogosítványai gyakorlásának szabályait a KT szervezetével, és az Igazgató, és a KT együttmőködésével kapcsolatos szabályokat a KSz. tartalmazza.

21

• •

Harmadik rész A Közalkalmazotti jogviszony I. Fejezet A közalkalmazotti jogviszony alanyai (Mt. 72-73. §, Kjt. 20. §) 1.

A közalkalmazotti jogviszony alanyai az Igazgató (Munkáltató) és a Közalkalmazott (Munkavállaló).

2.

Az intézményben minden munkakör betöltéséhez, erkölcsi bizonyítvány szükséges.

3. A megüresedı pedagógus munkaköröket pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha a megüresedett munkakört intézményi belsı átcsoportosítással, a szakmai követelményeknek megfelelı kollégával meg lehet oldani. Alapfeladat minden olyan feladat, amely a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenység ellátását szolgálja. 4. A közalkalmazotti jogviszony lényeges elemeiben történı megállapodás létrehozása elıtt a Munkavállalót tájékoztatni kell az alkalmazás pontos feltételeirıl, ki kell oktatni a titoktartási kötelezettségével járó következményeket illetıen, továbbá - ha erre mód van - meg kell gyızıdni alkalmasságáról és szakértelmérıl is. Mt. 72. § (1) „ Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. (2) Korlátozottan cselekvıképes személy törvényes képviselıjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. (3) A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. (4) Munkaviszonyt létesíthet - az (1) bekezdéstıl eltérıen - a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerő képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. (5) A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselıjének hozzájárulása is szükséges. (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezésektıl érvényesen eltérni nem lehet. (7) A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott mővészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott feltételektıl eltérıen is foglalkoztatható. 73. § Munkáltató az lehet, aki jogképes”. Kjt.. 20. § „ (1) A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott. (2) A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen elıélető, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthetı közalkalmazotti jogviszony, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie. A közalkalmazott vagyonnyilatkozatát a miniszter által kijelölt szervezet tartja nyilván és ellenırzi. (3) Vagyonnyilatkozat-tételre azt a közalkalmazottat lehet kötelezni, aki a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkezik, valamint azon közalkalmazottat, aki a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenırzésére jogosult”.

22

• • II. Fejezet A közalkalmazotti jogviszony létesítése (Mt. 77.§, 78.§, Kjt. 21-24. §, Korm. rendelet 3-5. §) 1.

A közalkalmazotti jogviszony létesítése 1. 1 A közalkalmazotti jogviszony határozott vagy határozatlan idıre történı kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. 1. 2. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A Kjt.-ben (21. § (3) bekezdés) foglaltakon túlmenıen a kinevezési okmányba kell foglalni:
a foglalkoztatás kezdı, vagy – ha csak ez lehetséges – várható idıpontját,
azt, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozott, vagy határozatlan idıre létesült-e,
határozott idejő alkalmazás esetén, azt a tényt, amely a Kjt. (21.§ (2) bekezdés) meghatározott módon – ezt lehetıvé teszi, illetve azt a jogszabályi felhatalmazást vagy elıírást, amelyen a határozott idejő kinevezés alapul,
a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, illetménypótlékait (címenként a hozzá járó pótlék mértékével), továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét,
a megállapodást az esetleges szakmai követelményeket illetıen (p. iskola, tanfolyam elvégzését, vizsga letételét),
a további jogviszonyok létesítésére irányuló kikötéseket,
azokat a foglalkoztatási feltételeket, amelyek kikötését a felek fontosnak tartják,
így különösen a munkaidıre, a pihenıidık igénybevételére, a munkadíjazás és egyéb juttatások mértékére, az utasítási jog terjedelmére, a felelısség mértékére és kizárására stb. irányadó szabályokat,
a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idıként elismert idıtartamot. Egyidejőleg át kell adni a Munkavállaló számára a részletes munkaköri leírást is.

Mt. 77. § „ (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhetı, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. (2) Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve errıl szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály elıírása alapján kerül sor. 78. § (1) A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. (2) A munkába lépés napját a felek a munkaszerzıdésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerzıdés megkötését követı munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. (3) A munkaszerzıdés megkötésének napja és a munkába állás napja közötti idıszakban - a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkaszerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - csak azok a munkaviszonyból eredı jogok és kötelezettségek illetik meg, illetıleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elı”.

23

• • Kjt.3. § „A Munka Törvénykönyve bevezetı rendelkezései közül (Elsı rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (6) bekezdése és a 13. § nem alkalmazható; a 3. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekő adatnak minısül, azt bárki megismerheti. 4. § (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintı munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintő érdekegyeztetési fóruma. (2) Az OKÉT-ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselıivel egyeztet. (3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg szervezetét, mőködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megilletı jogosítványokat. (4) Az OKÉT mőködésének feltételeit a Kormány a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium útján biztosítja. 5. § (1) A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban: KOMT) a közalkalmazotti jogviszonyt érintı munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintő, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma. (2) A KOMT-ban a Kormány a) a reprezentatív, valamint az alapszabályában meghatározott országos szakszervezeti konföderációk, továbbá b) az alapszabályában meghatározott országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselıivel egyeztet. (3) A KOMT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a mőködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint az egyes oldalakat megilletı jogosítványokat. (4) A KOMT mőködésének feltételeit a Kormány a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium útján biztosítja. (5) E törvény II. részének alkalmazásában országos szakszervezeti konföderáción ágazati szakszervezeteket, illetve ágazati szakszervezeti szövetségeket tömörítı, legalább három különbözı ágazatot képviselı munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet kell érteni. 21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan idıre történı kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. (2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott idıre történı kinevezéssel is létesíthetı. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet. Ezen túlmenıen a határozatlan idıre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejővé módosítandó, ha a közalkalmazott prémiumévek programban történı részvételéhez hozzájárul. (3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintı kérdés is meghatározható. 22. § (1) A miniszter meghatározhatja azt a munkakört, ahol gyakornoki idı kikötése és gyakornoki vizsga letétele kötelezı, továbbá megállapíthatja a gyakornoki vizsga feltételeit. A gyakornoki idı tartamát és a gyakornoki vizsga letételét a kinevezéskor kell elıírni. (2) Abban a munkakörben, ahol gyakornoki idı kikötése és gyakornoki vizsga letétele kötelezı, próbaidıt kikötni nem lehet. (3) A gyakornoki idı három évig terjedhet. Ebbe nem számít be: a) a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, b) a harminc napot meghaladó keresıképtelenséggel járó betegség, c) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint d) a szabadságvesztés, a szigorított javítónevelı munka és a javítónevelı munka idıtartama. 23. § (1) A közalkalmazott magasabb vezetı, illetve vezetı beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. (2) A magasabb vezetı, valamint a vezetı beosztások körét, továbbá a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezetı beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. (3) A magasabb vezetı, valamint a vezetı beosztás ellátásával történı megbízás határozatlan idıre szól. A miniszter határozott idıre szóló megbízást is elıírhat. (4) A megbízás visszavonását - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tőnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerőségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézhezvételétıl számított három napon belül,

24

• • írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további három napon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni. (5) A magasabb vezetı, valamint vezetı beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A magasabb vezetı, valamint a vezetı beosztásról való lemondásra - ha a (7) bekezdésben foglaltak szerint a közalkalmazott eredeti munkakörében történı továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakör felajánlására nincs lehetıség, illetve a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakört nem fogadja el - a közalkalmazotti jogviszonyról való lemondás szabályait kell megfelelıen alkalmazni. (6) A megbízás visszavonását és a lemondást írásba kell foglalni. (7) A megbízás visszavonása, határozott idıre szóló megbízás esetén a határozott idı letelte, valamint a megbízásról való lemondás után a közalkalmazottat az eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakört kell részére felajánlani. (8) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat - kérelmére - az eredeti magasabb vezetı, illetve vezetı beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenıen a vezetıi pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni. (9) A bíróság mellızi a közalkalmazott magasabb vezetı, illetve vezetı beosztásba történı visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a határozott idıre szóló megbízás visszavonás nélkül is megszőnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetıi pótléknak a határozott idı leteltéig számított összege illeti meg. (10) A közalkalmazottat, ha a határozott idıre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezetı, illetve vezetı beosztásba való visszahelyezését, a vezetıi pótléknak a határozott idı leteltéig számított összege illeti meg. (11) A közalkalmazott, ha a határozatlan idıre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezetı, illetve vezetı beosztásba való visszahelyezését, a részére korábban megállapított vezetıi pótlék egyévi összegére jogosult. (12) A vezetıi pótlék (8)-(11) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenıen a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni. 24. § (1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentıs többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. (2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítésérıl és a munkaszerzıdés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének elsı fordulata, a vezetı munkavállalókra vonatkozó Harmadik rész X. fejezete (188-192/B. §) nem alkalmazható”.

1.3

Tájékoztatási kötelezettség /Mt. 76. § (7)-(8) bek./

A munkaszerzıdés megkötésével egyidejőleg a Munkáltató a Munkavállalót tájékoztatja







az irányadó munkarendrıl, a munkabér egyéb elemeirıl, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a Munkáltatóra és a Munkavállalóra irányadó felmondási megállapításának szabályairól, valamint
arról, hogy a munkáltató KSZ hatálya alá tartozik-e. Mt. (7) „ A munkaszerzıdés megkötésével egyidejőleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a) az irányadó munkarendrıl, b) a munkabér egyéb elemeirıl, c) a bérfizetés napjáról, d) a munkába lépés napjáról, e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idı megállapításának szabályairól,

25

idı

• • g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerzıdés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet megnevezésérıl, illetıleg arról, hogy a munkáltatónál mőködik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). (8) A munkáltató a (7) bekezdésben elıírt tájékoztatást legkésıbb a munkaszerzıdés megkötésétıl számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni”.

2.

Határozott idejő jogviszony (Mt. 79. § (2)-(3) bek., Kjt. 3. §)

Határozott idıre történı kinevezéssel közalkalmazotti jogviszony – a Kjt. (21.§(2) bekezdés).alapján, csak
helyettesítés céljából, vagy
meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthetı. 2.1. A határozott idejő munkaviszony idıtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony idıtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható idıtartamáról (Mt. 79. § (2) bekezdés). 2.2. Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott idıtartamra létesíthetı (a Mt.(3) bekezdés). Határozatlan idıtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott idıtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz főzıdı munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul (Mt. 79.§(4) bekezdés).. A határozott idıre szóló munkaviszony idıtartama - ideértve a meghosszabbított és az elızı határozott idıre kötött munkaszerzıdés megszőnésétıl számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idıtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg (Mt. 79.§ (5) bekezdés). Ettıl eltérıen, a Mt. 79.§(3) bekezdésben meghatározott esetben az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejő munkaviszony idıtartama - a korábban létesített munkaviszony idıtartamával együtt az öt évet meghaladhatja. A határozott idejő munkaviszony határozatlan idejővé alakul, ha a munkavállaló az idıtartam lejártát követıen legalább egy munkanapot, közvetlen vezetıje tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb idıre létesített munkaviszony azonban csak annyi idıvel hosszabbodik meg, amilyen idıtartamra eredetileg létrehozták (Mt. 79.§(6) bekezdés). 2.3 Az intézményben az Mt.-ben (79. §-ának (5) bekezdés) meghatározott idınél hosszabb ideig kinevezhetı




az a pedagógus, aki a gyermek gondozása céljából, illetıleg a gyermek, otthoni ápolása érdekében fizetés nélküli szabadságon lévı pedagógust helyettesít; akit olyan pedagógus-munkakörbe neveznek ki, amelyre jogszabály kötelezı órát állapít meg, feltéve, hogy az ily módon kinevezett közalkalmazott kötelezı órája nem éri el a munkakörre megállapított kötelezı óra 50%-át; az a nevelı-oktató munkát segítı munkakörben kinevezett közalkalmazott, akit a teljes munkaidı 50%-ánál kevesebb munkaidıre neveznek ki.

26

• • A határozott idejő közalkalmazotti jogviszony lejárta elıtt legalább három munkanappal elıbb a Munkavállalót értesíteni kell, hogy a kinevezését nem kívánják meghosszabbítani, vagy újabb kinevezést kíván a Munkáltató kötni. 2.4 A pedagógust, ha nem rendelkezik legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal vagy pedagógus-szakvizsgával, a Munkáltató csak abban az esetben alkalmazhatja határozatlan idıre, ha egy évre szóló munkaszerzıdés, közalkalmazotti kinevezés, óraadói megbízás keretében történı foglalkoztatás során meggyızıdött szakmai alkalmasságáról (Kt. 17. § (8) bek.). Mt. 79. § „ (1) A munkaviszony - eltérı megállapodás hiányában - határozatlan idıtartamra jön létre. (2) A határozott idejő munkaviszony idıtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony idıtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható idıtartamáról. (3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezésétıl eltérıen, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott idıtartamra létesíthetı. (4) Határozatlan idıtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott idıtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz főzıdı munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul. (5) A határozott idıre szóló munkaviszony idıtartama - ideértve a meghosszabbított és az elızı határozott idıre kötött munkaszerzıdés megszőnésétıl számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idıtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg. Ettıl eltérıen, a (3) bekezdésben meghatározott esetben az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejő munkaviszony idıtartama - a korábban létesített munkaviszony idıtartamával együtt - az öt évet meghaladhatja. (6) A határozott idejő munkaviszony határozatlan idejővé alakul, ha a munkavállaló az idıtartam lejártát követıen legalább egy munkanapot, közvetlen vezetıje tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb idıre létesített munkaviszony azonban csak annyi idıvel hosszabbodik meg, amilyen idıtartamra eredetileg létrehozták. (7) A (6) bekezdésben meghatározott szabályok nem vonatkoznak a választással keletkezett, illetve a hatósági engedélyhez kötött munkaviszonyra”. Kjt.21. § „ (2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott idıre történı kinevezéssel is létesíthetı. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet. Ezen túlmenıen a határozatlan idıre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejővé módosítandó, ha a közalkalmazott prémiumévek programban történı részvételéhez hozzájárul”. Kt. 17.§ „ (8) Nem szakrendszerő oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történı felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedı pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkezı tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettı éves korosztály neveléséhezoktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el”.

3.

A próbaidı (Mt. 81. §) Mind a határozott, mind a határozatlan idıre létesített közalkalmazotti jogviszonynál írásban próbaidıt is ki lehet kötni, melynek mértéke 30 naptól 3 hónapig terjedhet. Próbaidıt hosszabbítani tilos! A próbaidı alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Áthelyezéssel létesített jogviszony esetében próbaidı nem köthetı ki. A próbaidı mértéke: minden munkakörben, egységesen 90 nap.

Mt. 81. § „ (1) A munkaszerzıdésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidı is kiköthetı.

27

• • (2) A próbaidı tartama harminc nap. Kollektív szerzıdés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedı próbaidıt is megállapíthatnak. A próbaidı meghosszabbítása tilos, ettıl érvényesen eltérni nem lehet. (3) A próbaidı alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti”.

4.

Nyilvános pályázat útján kell betölteni
a magasabb vezetıi beosztásnak minısülı munkaköröket (Kjt. 23.§ (2) bekezdés),
a pedagógus munkaköröket. A magasabb vezetıi beosztásnak minısülı munkakörökre vonatkozó pályázatot a Vhr. 5. §-a alapján kell kiírni. Az egyéb munkakörökre vonatkozó pályázatok kiírására az Mt. 80.§-a az irányadó. A pályázók alkalmazásáról, kiválasztásáról a Munkáltató dönt.

Mt. 80. § „ (1) Ha jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, e munkakörre csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerzıdést kötni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (2) A pályázati felhívásban meg kell jelölni a pályázat elbírálásának határidejét is, ettıl érvényesen eltérni nem lehet. (3) A benyújtott pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhetı harmadik személlyel”. Kjt.23§ „(2) A magasabb vezetı, valamint a vezetı beosztások körét, továbbá a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezetı beosztás ellátására pályázatot kell kiírni”. Vhr. 5. § „ (1) A közoktatási intézményben - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - magasabb vezetı beosztásnak minısül - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül - a helyi önkormányzat képviselı-testülete, közgyőlése, illetve a fenntartó vezetıje vagy megbízottja által adott intézményvezetıi megbízás; vezetı beosztás az intézményegység-vezetıi, a tagintézmény-vezetıi, az intézményvezetı-helyettesi, az intézmény egységvezetı-helyettesi, a tag intézményvezetı-helyettesi, a tagozatvezetıi, a gazdasági vezetıi, a gyakorlatioktatás-vezetıi, a gyakorlatioktatás-vezetıhelyettesi és a gyakorlóhely-vezetıi beosztás. (2) A magasabb vezetı beosztás ellátására való megbízás - a (14) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a munkáltató döntésétıl függıen, az év során bármikor, legalább öt és legfeljebb tíz évre adható. Magasabb vezetıi beosztás ellátására való megbízás ugyanannak a közalkalmazottnak az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával több alkalommal is adható (a továbbiakban: megbízás meghosszabbítása). (3) A magasabb vezetıi beosztást - beleértve a megbízás meghosszabbítását is - nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás elıkészítésével összefüggı elıkészítı feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzıje, fıjegyzıje, más fenntartó esetén a munkáltató megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el. (4) A pályázati felhívást az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. (5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a munkahely és a beosztás megjelölését, b) a magasabb vezetıi beosztásra történı megbízás - (2) bekezdésben meghatározott keretek közötti idıtartamát, c) a megbízás kezdı napját és megszőnésének idıpontját, d) a megbízás feltételeit (pl. iskolai végzettség, ha a beosztás több iskolai végzettséggel ellátható), e) a vezetıi megbízáshoz elıírt feltételeket kiegészítı feltételeket (pl. tudományos tevékenység, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat), f) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat (pl. pótlék, szolgálati lakás), g) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó esetleges igényeket, h) a pályázat elbírálásának határidejét.

28

• • (6) A pályázat benyújtásának határideje - ha a pályázat hosszabb határidıt nem állapít meg - a közzétételtıl számított harminc nap. (7) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklıdık a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, továbbá, hogy az intézményt megismerhessék. (8) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai életrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülı fejlesztési elképzeléssel, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott tartalmi követelményeket (a továbbiakban: vezetési program). A pályáztató a vezetési programokat az Országos szakértıi névjegyzékben szereplı szakértıvel véleményeztetheti. Ha a nevelési-oktatási intézmény a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 121. §-ának (6) bekezdése alapján kisebbségi intézményként mőködik, a vezetési programot az Országos szakértıi névjegyzékben szereplı kisebbségi szakértı véleményezheti. (9) A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához - a pályázatnak a nevelıtestület (szak alkalmazotti értekezlet) részére történı átadás napját követı elsı munkanaptól számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidı). (10) A nevelıtestület (szak alkalmazotti értekezlet) a közoktatásról szóló törvény 57. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján a véleményezési határidın belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázati eljárásban lehetıvé kell tenni, hogy a nevelıtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilvánítson a szakszervezet munkahelyi szerve, továbbá, ha igényli, a pedagógus szakmai szervezet. E bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályával és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a közoktatási intézmény fenntartójánál legkésıbb a pályázat benyújtására meghatározott határidı utolsó napja elıtt - bejelentkezett. (11) A vezetı megbízásával összefüggésben a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (3) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítási jogával az iskolaszék, az iskolai szülıi szervezet (közösség), az iskolai diákönkormányzat, továbbá - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a helyi kisebbségi önkormányzat (a kisebbség helyi szószólója, egyesülete), szakközépiskola, szakiskola esetén a fıvárosi, megyei gazdasági kamara a véleményezési határidın belül élhet. (12) A pályáztató a munkáltatói jog gyakorlójának a pályázattal együtt megküldi a (8) és a (10)-(11) bekezdés alapján elkészült véleményeket, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése alapján készített nyilatkozatát, illetve tájékoztatja a munkáltatót, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési, nyilatkozattételi jogukkal. (13) A pályázatot a véleményezési határidı lejártát követı harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni, illetve, ha a munkáltatói jogot a képviselı-testület (közgyőlés) gyakorolja, a pályázatokat a közgyőlés, képviselı-testület részére a harmincadik, illetve hatvanadik napot követı elsı testületi ülésre be kell nyújtani. (14) Ha a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetıi megbízás utolsó napja nem a július 1-jétıl augusztus 15-ig terjedı idıszakra esne, a megbízás lejártának idıpontját akkor is erre az idıszakra kell adni, ha a (2) bekezdésben meghatározottak alapján a határidı egyébként ennél az idıpontnál korábban vagy késıbben járna le. (15) Ha az intézmény vezetıjének a magasabb vezetıi megbízása az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megelızı két éven belül jár le, részére - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetıi beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására. A vezetıi beosztás ellátására szóló megbízás a munkában töltött idı utolsó napjáig, nevelési-oktatási intézményben, ha a felmentési idı elıbb járna le, a (14) bekezdésben meghatározott idıszakig szólhat. (16) Ha a magasabb vezetıi beosztás ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy a magasabb vezetıi beosztás ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta elıtt megszőnt, a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetıi beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény megfelelı feltételekkel rendelkezı közalkalmazottjának. Ilyen megbízás hiányában a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a közoktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni. A közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül, e bekezdésben foglaltak szerint, legfeljebb egy évig láthatók el, a (14) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelelı feltétel a magasabb vezetıi beosztáshoz szükséges feltétel. (17) Új közoktatási intézmény kialakításakor a szervezési feladatok ellátására nyilvános pályázat kiírása nélkül, vezetıi beosztás ellátására szóló megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követı évre szólhat, a (14) bekezdésben meghatározottak alkalmazásával. (18) A (15)-(17) bekezdésben szabályozott vezetıi megbízást a helyi önkormányzat képviselı-testülete, közgyőlése adja. A vezetıi megbízáshoz be kell szerezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését, ha a közoktatási intézmény a közoktatásról szóló törvény 121. §-ának (6) bekezdése szerint kisebbségi intézmény.

29

• • (19) A munkáltató kiemelkedı tevékenysége alapján, megbízása lejártakor az intézményvezetınek címzetes óvodavezetıi, illetıleg címzetes igazgatói címet adományozhat”.

5.

Az intézménynél a munkáltató jogokat az Igazgató gyakorolja.

6.

További jogviszony létesítése (Kjt. 41-44. §) 6.1 A Munkáltató, a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló Közalkalmazottal. munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet (Kjt. 42. §).
Amennyiben a Közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben azonos idıtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a Munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával létesíthetı. A pedagógus további jogviszonyánál tekintettel kell lenni arra, hogy a pedagógus az intézményben ellátható feladataihoz szükséges munkaidın kívül nem köteles az intézményben tartózkodni. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhetı.
A Közalkalmazott munkaidejét nem érintı munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését, a Közalkalmazott köteles a Munkáltatónak elızetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. Ebben az esetben a Munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhetı. 6.2 Az Iskola valamennyi Közalkalmazottjának másodállás létesítéséhez a Munkáltató elızetes hozzájárulását kell kérni. Engedély csak akkor adható, ha a Közalkalmazott, az elsı állása szerinti munkakörét maradéktalanul el tudja látni. A rendszeres munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt elızetesen be kell jelenteni. A Közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

41.§ (1) „ A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. (2) Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály állapítja meg. (3) A munkáltató az összeférhetetlenségrıl való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles nyolcnapos határidı kitőzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. 41/A. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a foglalkoztatás megkezdésekor, majd azt követıen háromévente tesz vagyonnyilatkozatot. (2) A közalkalmazott vagyonnyilatkozatára a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. 42. § A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. A törvény megengedhetetlennek tartja, hogy ugyanannak a munkának az elvégzésére a munkáltató további jogviszonyt létesítsen, így pl. túlmunka elrendelése helyett nem köthetı megbízás a közalkalmazott saját munkakörébe tartozó feladatainak elvégzésére (Kjt. 42. §).

30

• • 43. § (1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos idıtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával létesíthetı. (2) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhetı. 44. § (1) A közalkalmazott munkaidejét nem érintı munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak elızetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. (2) A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhetı”.

7.

Az összeférhetetlenség








ha a foglalkoztatás a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó szabályba ütközik; nem szabad az államigazgatási szervnél, illetve az irányító vagy felügyeleti, ellenırzı szervnél alkalmazott dolgozót az alárendelt vagy ellenırzı szervnél sem közalkalmazotti jogviszony, sem egyéb jogviszony alapján foglalkoztatni. Az oktatási intézmények vonatkozásában lényeges, hogy ez a korlátozás nem vonatkozik a tudományos, oktatói, egészségügyi, valamint a szerzıi jogi védelemben részesíthetı tevékenységre; tilos az a foglalkoztatás is, amelynek folytán a dolgozó beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének ellenırzésére lenne köteles; az intézmény gazdasági vezetıjét olyan vállalkozás keretében foglalkoztatják, mely az intézménnyel vállalkozási kapcsolatban van; az intézmény pedagógusa saját tanítványát tantervi feladatokra magántanítványként nem oktathatja.

A Munkáltató az összeférhetetlenségrıl való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles 8 napos határidı kitőzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.

31

• •

III. Fejezet A közalkalmazotti jogviszony módosítása (Mt. 82-85. §) 1.

A közalkalmazotti jogviszony módosítása

A Munkáltató és a Közalkalmazott, a közalkalmazotti jogviszonyt csak közös megegyezéssel, írásban módosíthatja.
Kollektív szerzıdés a közalkalmazotti jogviszonyt a Közalkalmazott hátrányára nem módosíthatja.
A közalkalmazotti jogviszony módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni.
Ha a Közalkalmazottat, megállapodás alapján határozott idıre a kinevezéstıl eltérıen foglalkoztatják, a határozott idı lejártát követıen a kinevezés szerint kell továbbfoglalkoztatni és illetményét az idıközben bekövetkezett illetményfejlesztésekre tekintettel kell módosítani. 2.

Kötelezı módosítás esetei 2.1. A dolgozó nıt terhessége megállapításától kezdıdıen a gyermek 1 éves koráig kérésére, orvosi vélemény alapján - állapotának egészségügyi szempontból megfelelı munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a munkafeltételeket ennek megfelelıen módosítani, s a keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az elızı átlagkeresete volt, akkor sem, ha a megfelelı munkakör vagy a feltételek átalakításának lehetısége hiányában [Mt. 85. § (1)-(2) bekezdése] a munkavégzés alól fel kell menteni. 2.2. A Munkáltatónál üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés folytán csökkent munkaképességő közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról - megfelelı munkakörben - a munkáltató köteles gondoskodni. Ugyanígy köteles az elızı okokból munkaképtelenné vált, utóbb a munkaképességét visszanyert dolgozót újra alkalmazni.

Mt. 82. § (1) A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerzıdést csak közös megegyezéssel módosíthatja. (2) Kollektív szerzıdés a munkaszerzıdést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. (3) A munkaszerzıdés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. 83. § Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott idıre a munkaszerzıdéstıl eltérıen foglalkoztatják, a határozott idı lejártát követıen a munkaszerzıdés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az idıközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell. 83/A. § (1) Nem minısül munkaszerzıdés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató mőködésével összefüggı okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). (2) Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. (3) Az átirányítás várható idıtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történı munkavégzés idıtartama - kollektív szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás idıtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások idıtartamát össze kell számítani.

32

• • (4) Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a munkáltató 105-106. §-okon, illetve a 150. § (1) bekezdésén alapuló intézkedésének idıtartamát össze kell számítani és ezek együttes idıtartama - kollektív szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg. (5) Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes idıtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél. (6) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az (5) bekezdés szerinti díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg. (7) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés idıtartama nem különíthetı el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani. 84. § A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszőnését követıen a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkezı munkavállalók részére idıközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelıen módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. 84/A. § (1) Ha a munkavállaló a) a teljes vagy részmunkaidıs foglalkoztatás, illetve b) a foglalkoztatás határozatlan idıtartama vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerzıdés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos mőködés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntésérıl tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni. (2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás elısegítése érdekében köteles a helyben szokásos módon, megfelelı idıben a munkavállalókat tájékoztatni azokról a munkakörökrıl, ahol az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottak szerinti munkaszerzıdés módosítására lehetıség van. 85. § (1) A nıt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelı munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévı munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelıen módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. Kjt. 41. § (1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. (2) Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály állapítja meg. (3) A munkáltató az összeférhetetlenségrıl való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles nyolcnapos határidı kitőzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. 41/A. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a foglalkoztatás megkezdésekor, majd azt követıen háromévente tesz vagyonnyilatkozatot. (2) A közalkalmazott vagyonnyilatkozatára a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. 42. § A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. 43. § (1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos idıtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával létesíthetı. (2) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhetı. 44. § (1) A közalkalmazott munkaidejét nem érintı munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak elızetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. (2) A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhetı.

33

• •

IV. fejezet A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése /Mt. 87. § (2). (3) bek., 90-91. §, 93.§ (3), (4) bek.,94.§,97.§, 98. § (2), (3) bek., Kjt. 25-38. §/

1.

A közalkalmazotti jogviszony megszőnik.





2.

a kinevezésben foglalt határozott idı lejártával, a közalkalmazott halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszőnésével, valamint a Kjt. –ben (25/A. § (1) bekezdés) meghatározott esetben.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntethetı










közös megegyezéssel; áthelyezéssel - a Mt., valamint - a Mt.-ben, és a Kjt.-ben, - és a hivatásos, továbbá a szerzıdéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között. lemondással; rendkívüli lemondással; felmentéssel; azonnali hatállyal a próbaidı alatt, valamint elbocsátással.

Mt. 25. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszőnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idı lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszőnésével, valamint d) a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben. (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethetı: a) közös megegyezéssel; b) áthelyezéssel 1. az e törvény, valamint 2. e törvény és a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, 3. és a hivatásos, továbbá a szerzıdéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között. c) lemondással; d) rendkívüli lemondással; e) felmentéssel; f) azonnali hatállyal a próbaidı alatt, valamint g) elbocsátással. 25/A. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erıforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselık jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülı szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás idıpontjában megszőnik. (2) Az átadó és az átvevı munkáltató legkésıbb az átadást megelızıen harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselıt) az átadás

34

• • a) idıpontjáról, b) okáról, c) a közalkalmazottakat érintı jogi, gazdasági és szociális következményeirıl, továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselıvel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintı tervbe vett egyéb intézkedésekrıl. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejőleg az átadó és az átvevı munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követıen a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevı biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerzıdés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követıen az elımenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni. (4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott idıpontban az átvevı munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevı munkáltató számára a (2)-(3) bekezdésben elıírt kötelezettség teljesítése az átvevı munkáltató alapítóját terheli. (5) A közalkalmazott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétıl számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevı munkáltatónál történı további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az elıírt határidın belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. (6) Ha a közalkalmazott az átvevı munkáltatónál történı további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszőnésérıl, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejő jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - megfizetni. (7) Ha az átvevı munkáltató a köztisztviselık jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, a közalkalmazotti jogviszony megszőnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben - a (3) bekezdés rendelkezésétıl eltérıen - e körülményrıl kell az átadó és az átvevı munkáltatónak tájékoztatnia a közalkalmazottat. 25/B. § (1) Ha a közalkalmazott az átvevı munkáltatónál történı további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevı munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerzıdést kötni. Ha az átvevı munkáltató a köztisztviselık jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, köteles a közalkalmazott számára munkaköre alapján kinevezést adni, vagy munkaszerzıdést kötni. A munkaszerzıdés megkötése, illetve a kinevezés során az átvevı munkáltatót köti a 25/A. § (3)-(4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdés szerinti megszőnésérıl. (2) Ha az átvevı munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerzıdés alapján a közalkalmazott munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékő, mint az átadást megelızıen irányadó illetményének és a jogszabály, illetve KSZ alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerzıdés megkötését követıen már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetıek. (3) Ha az átvevı munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott esetében az átadást közvetlenül megelızı illetmény összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetıi pótlék együttes összegét, az alapilletményt a különbözet mértékével, de legfeljebb olyan összeggel kell megnövelni, amely az alapilletménytıl történı eltérést húsz százalékkal nem haladja meg. (4) Határozatlan idıtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérı törvényi rendelkezés hiányában - az átvevı munkáltatónál határozatlan idıtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidıben történı foglalkoztatás esetén az átvevı munkáltatónál teljes munkaidıs jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevı munkáltatónál létesítendı jogviszony tekintetében próbaidı nem köthetı ki. (5) Az átvevı munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, közszolgálati jogviszony esetén a köztisztviselık jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevı munkáltatónál töltötte volna el. (6) Ha a munkaszerzıdés megkötésével (a kinevezéssel) létesített jogviszony megszőnése, illetve megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási (felmentési) idı, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevı munkáltatónál jogviszonyban töltött idı együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettıl eltérıen a felmondási (felmentési) idı, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevı munkáltatónál jogviszonyban töltött idı együttes tartamának

35

• • figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezıbb. (7) Ha az átadó munkáltatónál az átadás idıpontjáig mőködött közalkalmazotti tanács (közalkalmazotti képviselı), az átadással érintett szervezeti egység közalkalmazottainak részvételi jogát az átvevı munkáltatónál a Munka Törvénykönyve 56/A-56/B. §-ában elıírt rendelkezések megfelelı alkalmazásával kell biztosítani, kivéve, ha a köztisztviselık jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevı munkáltatónál az érintettek vonatkozásában üzemi tanács nem hozható létre.

3.

Áthelyezés (Kjt. 26. §)

Az áthelyezésben a két Munkáltatónak egymással, és a Közalkalmazottal közösen meg kell állapodni. Az áthelyezés során meg kell állapodni a Közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés idıpontjában. Az áthelyezett Közalkalmazottnak az áthelyezést megelızı közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új Munkáltatójánál töltötte volna. Kjt. 28. § ’(1) A közalkalmazott a határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. (2) Lemondás esetén a lemondási idı két hónap. Ezen idıtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól”.

4. Határozott idejő közalkalmazotti jogviszony megszüntetése (Kjt. 27. §) A határozott idejő közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethetı meg. A határozott idejő közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató, a Kjt.30. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt okok alapján, - a Kjt. 25. § (2) bekezdésétıl eltérıen -, azonnali hatállyal megszüntetheti. Ebben az esetben, azonban, a közalkalmazott részére egyévi, ha a határozott idıbıl még hátralévı idı egy évnél rövidebb, a hátralévı idıre jutó átlagkeresetét köteles elıre megfizetni. Kjt. 25.§ „(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethetı: a) közös megegyezéssel; b) áthelyezéssel 1. az e törvény, valamint 2. e törvény és a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, 3. 4. és a hivatásos, továbbá a szerzıdéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között. c) lemondással; d) rendkívüli lemondással; e) felmentéssel; f) azonnali hatállyal a próbaidı alatt, valamint g) elbocsátással. 27. § (1) A határozott idejő közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethetı meg. (2) A határozott idejő közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató - a 25. § (2) bekezdésétıl eltérıen - azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott idıbıl még hátralévı idı egy évnél rövidebb, a hátralévı idıre jutó átlagkeresetét köteles elıre megfizetni. 30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszőnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyőlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselı-testület munkáltatót érintı döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetıség;

36

• • c) a magasabb vezetı, illetve vezetı beosztás ellátásával történı megbízás visszavonását, határozott idıre szóló megbízás esetén a határozott idı leteltét követıen a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakör felajánlására nincs lehetıség, vagy a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakört nem fogadja el; d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelıen, továbbá e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetıleg legkésıbb a felmentési idı kezdetének napján nyugdíjasnak minısül [37/B. §]”.

5.

Rendes lemondás a munkavállaló részérıl (Kjt. 28. §)

A Közalkalmazott, a határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. A Közalkalmazott a határozatlan idejő jogviszonyáról való lemondását köteles írásba foglalni, de a lemondás okát vagy indokát nem kell közölnie. Lemondás esetén a lemondási idı két hónap. Ezen idıtartam egy részére, vagy annak egészére a Munkáltató mentesítheti a Közalkalmazottat a munkavégzés alól. Ha a Közalkalmazott nyugdíjasnak minısül (Kjt. 37/B.§) és lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, akkor a Munkáltató mentesíti két hónapra a munkavégzés alól. Kjt.28. „ § (1) A közalkalmazott a határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. (2) Lemondás esetén a lemondási idı két hónap. Ezen idıtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. 37/B. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minısül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése elıtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) elırehozott (csökkentett összegő elırehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá esı nyugellátásban, illetıleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban”.

6.

A rendkívüli munkavállalói lemondás szabályai (Kjt. 29. §)

Rendkívüli lemondással a Közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a Munkáltató
a közalkalmazotti jogviszonyból eredı lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentıs mértékben megszegi, vagy
olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstıl számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétıl számított egy éven belül, bőncselekmény elkövetése esetén a büntetıeljárás megindítására nyitva álló elévülési idı alatt lehet gyakorolni. Rendkívüli lemondás esetén, a Munkáltató a Közalkalmazott részére annyi idıre jutó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti

37

• • jogviszony megszőnésének idıpontját a Közalkalmazottra irányadó felmentési idı figyelembevételével kell meghatározni. A Közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését. Rendkívüli lemondás esetén - a törvényben elıírt kivételektıl eltekintve - a lemondás szabályai nem alkalmazhatók. A lényeges munkáltatói kötelezettségszegés esetei különösen: 6.1. Ha a Munkáltató (a nevében eljáró munkáltatói jogkör gyakorlója) az alábbi lényeges kötelezettségeit szegi meg szándékosan és jelentıs mértékben:
nem tartja be a munkaidıre és pihenıidıre vonatkozó szabályokat,
nem biztosítja a munka megfelelı és biztonságos végzésének feltételeit, a Közalkalmazott figyelemfelhívása ellenére,
nem fizeti meg a megjelölt idıpontban az illetményt, vagy egyéb juttatásokat, illetve járandóságokat,
a Közalkalmazottat bőncselekmény elkövetésére utasítja, illetve jogellenes vagy kárt okozó utasítást ad,
jogait rendeltetésellenesen gyakorolja; (Mt. 4. §) 6.2. Az alábbi súlyosan gondatlan kötelezettségszegést követi el (lényeges kötelezettségének jelentıs mértékő megszegésével):
a munkabiztonság megteremtését gondatlanul elmulasztja, olyan pénzügyi, bizonylati és számviteli rendszert alakít ki, amely nem garantálja a biztonságos elszámolást, s ebbıl a közalkalmazottnak hátránya származhat,
nem teremti meg annak feltételeit, hogy a Közalkalmazottat kártól óvja; 6.3.Olyan magatartást tanúsít a Közalkalmazottal szemben, amely a Közalkalmazott részérıl a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, mert
emberi méltóságában megalázza,
elımenetelét hátráltatja,
jogainak gyakorlásában korlátozza. Kjt.29. § „ (1) Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredı lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentıs mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstıl számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétıl számított egy éven belül, bőncselekmény elkövetése esetén a büntetıeljárás megindítására nyitva álló elévülési idı alatt lehet gyakorolni. (3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi idıre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszőnésének idıpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idı figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is. (4) Rendkívüli lemondás esetén - e törvényben elıírt kivételektıl eltekintve - a lemondás szabályai nem alkalmazhatók”.

38

• • Mt. 4. § „ (1) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelıen kell gyakorolni, illetıleg teljesíteni. (2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerő, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetıségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet”.

7.

A munkáltatói felmentés szabályai (Kjt.30. § ) 7.1 A Munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha:
megszőnt a Munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a Közalkalmazottat foglalkoztatták;
az Országgyőlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselıtestület Munkáltatót érintı döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a Közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetıség;
a magasabb vezetı, illetve vezetı beosztás ellátásával történı megbízás visszavonását, határozott idıre szóló megbízás esetén a határozott idı leteltét követıen a Közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakör felajánlására nincs lehetıség, vagy a Közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakört nem fogadja el;
a Közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válik, vagy munkáját nem végzi megfelelıen;
a Közalkalmazott a felmentés közlésének, illetıleg legkésıbb a felmentési idı kezdetének napján nyugdíjasnak minısül.(Kjt. 37/B.§) 7.2 A Munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tőnnie, és a Munkáltatónak kell bizonyítani, hogy a felmentés indoka valós és okszerő. 7.3.A Közalkalmazott a Kjt.30. § (1) bek.a)-c) pontja alapján akkor menthetı fel, ha a Munkáltatónál vagy az irányítása alatt, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelı más munkakör, illetve ha az ilyen munkakörbe történı áthelyezéséhez a Közalkalmazott nem járult hozzá. 7.4.Ha a Kjt.30. § (1) bek d) pontban meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a Közalkalmazott akkor menthetı fel, ha a Munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelı munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe történı áthelyezéséhez a Közalkalmazott nem járult hozzá. 7.5.Ha az alkalmatlanság, a Közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés elıtt lehetıséget kell adni számára a vele szemben felhozott

39

• • kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibıl következıen ez a Munkáltatótól nem várható el. Ilyen ok lehet különösen: Pedagógus-munkakörben
szaktanári munkája tartósan eredménytelen.
rendszeresen késik, a munkavégzés helyét indokolatlanul elhagyja,
magatartása összeférhetetlen, a munkatársakkal való együttmőködési készsége hiányzik.
a munkaköri leírásban szereplı feladatokat nem képes teljesíteni. Nem pedagógus-munkakörben
pontatlan,
a határidıket nem tartja be,
nem tesz eleget munkaköri kötelezettségeinek,
rendszeresen késik, a munkavégzés helyét indokolatlanul elhagyja,
magatartása összeférhetetlen, a munkatársakkal való együttmőködési készsége hiányzik.
a munkaköri leírásban szereplı feladatokat nem képes teljesíteni. Nem kerülhet sor felmentésre, ha az összes körülményei fegyelmi eljárás lefolytatását teszik indokolttá. 7.6.A Munkáltató csak írásban mentheti fel a Közalkalmazottat. 7.7.A Munkáltatói felmentés csakis a Kjt. 30. § (1) bekezdésében meghatározott, olyan bizonyított (bizonyítható) felmentési okon alapulhat, amely kellı súllyal alátámasztja a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szükségességét. Így tartós alkalmatlanságra alapozva - akkor menthetı fel a közalkalmazott, ha a további foglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el, mert részére tarthatatlanná válna, vagy aránytalan terhet jelentene. Ugyanilyen feltétellel szüntethetı meg a felmentési korlátozás alatt állók jogviszonya (Kjt. 32. §). 7.8.A Kjt. (38/A. § (1) bekezdés), a Mt.-tıl (94/A. § (1) bekezdés) azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minısül, ha a munkáltató a mőködésével összefüggı ok miatt a döntést megelızı féléves átlagos statisztikai létszáma szerint
húsz fı vagy annál kevesebb Közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fı,
húsznál több és száznál kevesebb Közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fı,
száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb Közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak tíz százaléka,
háromszáz vagy annál több Közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc Közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát kívánja harmincnapos idıszakon (Mt. 94/C. §) belül megszüntetni.

40

• • Kjt.30. § „ (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszőnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyőlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselı-testület munkáltatót érintı döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetıség; c) a magasabb vezetı, illetve vezetı beosztás ellátásával történı megbízás visszavonását, határozott idıre szóló megbízás esetén a határozott idı leteltét követıen a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakör felajánlására nincs lehetıség, vagy a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakört nem fogadja el; d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelıen, továbbá e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetıleg legkésıbb a felmentési idı kezdetének napján nyugdíjasnak minısül [37/B. §]. (2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tőnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka való és okszerő. (3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján akkor menthetı fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelı más munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez nem járul hozzá, illetve a 23/A. § szerinti részmunkaidıben történı foglalkoztatásra nincs lehetıség. (4) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a közalkalmazott akkor menthetı fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelı munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történı áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá. (5) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés elıtt lehetıséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibıl következıen ez a munkáltatótól nem várható el. (6) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérıen a magasabb vezetı, illetve vezetı beosztás fegyelmi hatályú visszavonása esetén a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethetı meg, ha a közalkalmazott eredeti, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelı munkakörben való továbbfoglalkoztatására a munkáltatónál nincs lehetıség. 32. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethetı meg felmentéssel a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelezı legkisebb munkabérnek megfelelı jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van; b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít. 37/B. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minısül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése elıtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) elırehozott (csökkentett összegő elırehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá esı nyugellátásban, illetıleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. (2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. (3) A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik. 38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszőnésérıl és megszüntetésérıl szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet), a 85/A. §-ának (5)-(6) bekezdése, a 8686/A. §, a 87. §-ának (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. §, a 89. §-ának (1)-(6) bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §-a, a 98. §-ának (1) bekezdése, a 99-101. §-a nem alkalmazható. (2) A Munka Törvénykönyve 85/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy” kifejezésen a jelen törvény hatálya alá tartozó szervezetet kell érteni.

41

• • (3) Az (1) bekezdéstıl eltérıen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének 94/A-94/F. §-a rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (4) A létszámcsökkentést eredményezı döntést megelızıen a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztetı fórumban, az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztetı fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevı felekkel - tárgyalást kezdeményez. Mt. 94/A. § „ (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minısül, ha a munkáltató a döntést megelızı féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos idıszakon (94/C. §) belül a mőködésével összefüggı ok miatt megszüntetni. Mt. 94/B. § (1) Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelızıen legalább tizenöt nappal köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetek és a munkavállalók képviselıibıl létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók képviselıi) konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a jogutód nélkül megszőnı munkáltató esetében a munkáltató felszámolóját, illetve végelszámolóját terheli. (3) A konzultációt megelızıen legalább hét nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselıivel írásban közölni a) a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait, b) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a tervezett létszámcsökkentéssel érintett, illetve c) a 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott idıszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámát. (4) A konzultáció során a munkáltató megfelelı idıben köteles a munkavállalók képviselıivel írásban közölni a) a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett idıtartamát és idıbeni ütemezését, b) a kiválasztás szempontjait, valamint c) a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a KSZben meghatározottól eltérı juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának módját. (5) A konzultációnak - a megállapodás érdekében - ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés a) elkerülésének lehetséges módjára, eszközére, b) elveire, c) következményeinek enyhítését célzó eszközökre, valamint d) az érintett munkavállalók számának csökkentésére. (6) Ha a munkáltató és a munkavállalók képviselıi a konzultáció során megállapodást kötnek, azt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak. 94/C. § (1) Ha a konzultációt követıen a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról dönt, a döntésben meg kell határozni: a) az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban, b) a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdı és befejezı idıpontját, illetve végrehajtásának idıbeni ütemezését. (2) A csoportos létszámcsökkentés idıbeni ütemezését harmincnapos idıszakok alapján kell meghatározni. (3) A 94/A. § (1) bekezdése szerinti harmincnapos idıszak szempontjából a munkáltató döntésében meghatározott ütemezést kell irányadónak tekinteni. Ha a munkáltató az adott idıszakon belül az utolsó munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétıl, illetve megállapodás kötésétıl számított harminc napon belül újabb, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot közöl, illetve megállapodást köt, az ezzel érintett munkavállalókat az elızı ütemben érintett munkavállalók létszámához kell számítani. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában munkaviszony megszüntetésére irányuló a) jognyilatkozatnak a munkáltató mőködésével összefüggı okra alapított rendes felmondást, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést, b) megállapodásnak a közös megegyezést [87. § (1) bekezdés a) pont] kell tekinteni. 94/D. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról, valamint a 94/B. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott adatról és körülményrıl írásban értesíti az érintett telephely szerint illetékes

42

• • munkaügyi központot. Az értesítést a munkavállalók képviselıi részére történı tájékoztatással [94/B. § (3)-(4) bekezdés] egyidejőleg kell megküldeni a munkaügyi központnak, és ennek másolatát a munkavállalók képviselıinek át kell adni. (2) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésérıl az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot a rendes felmondás, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését legalább harminc nappal megelızıen írásban tájékoztatja. Ennek során közli a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók a) személyi adatait (ideértve a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét is), b) utolsó munkakörét, c) szakképzettségét, d) átlagkeresetét. 94/E. § (1) A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésérıl az érintett munkavállalót a rendes felmondás, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését megelızıen legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselıinek, illetve az illetékes munkaügyi központnak is. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének idıpontjában a munkavállaló a 90. § (1) bekezdésében meghatározott védelem alatt áll, a rendes felmondás csak a védelem megszőnését követıen közölhetı. 94/F. § (1) A 94/D. § (2) bekezdésében, illetve a 94/E. §-ban foglaltak megszegésével közölt, illetve a munkáltató és a munkavállalók képviselıi között a konzultáció során kötött megállapodásba ütközı rendes felmondás jogellenes. (2) Ha a munkáltató eljárása során megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet 94/B. §-ban meghatározott jogait, az üzemi tanács, illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat. A bíróság nyolc napon belül nem peres eljárásban dönt.

8.

Felmentési védelem [Mt. 90. § (1) bek.] 8.1. A Munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a közalkalmazotti munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott idıtartam alatt:







a betegség miatti keresıképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követı egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresıképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (Mt. 139. §), a terhesség, a szülést követı három hónap, illetve a szülési szabadság (Mt.138. § (1) bekezdés), a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság (Mt.138. § (5) bekezdés), a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétıl számított idıtartama.

8.2. A felmondási idı, ha a felmondási védelem idıtartama



a tizenöt napot meghaladja, ezt követıen csak tizenöt nap, a harminc napot meghaladja, ezt követıen csak harminc nap elteltével kezdıdhet el.

8.3 A fenti védelem nem vonatkozik a Munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történı megszüntetésére, ha nyugdíjasnak minısül.(Kjt. 37./B.§(l.) bek.)

43

• • 8.4 A fenti védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének, illetve csoportos létszámcsökkentés esetén az elızetes tájékoztatás idıpontja az irányadó. Mt. 90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott idıtartam alatt: a) a betegség miatti keresıképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követı egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresıképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság, b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §), d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggı kezelés, a terhesség, a szülést követı három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés], e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétıl számított idıtartama. 138. § (1) A terhes, illetıleg a szülı nıt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetıleg a szülés várható idıpontja elé essen. (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának idıtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. 139. § (1) A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (elıreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelıorvosa igazolja. (2) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelıszülı, a testvér valamint az élettárs. Kjt. 31. § A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott idıtartam és az azt követı 30 nap alatt: a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetıleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka; b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítı személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság; c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges elızetes tanfolyam, valamint d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés ideje. 37/B. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minısül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése elıtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) elırehozott (csökkentett összegő elırehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá esı nyugellátásban, illetıleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

44

• •

9. Felmentési korlátozás [Mt. 89. § (7) bek.] 9.1 A Munkáltató a Munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással – kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [Kjt. 37/B. § (1) bekezdés b)-h) pont] – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelızı öt éven belül a Kjt. 37/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. 9.2. A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethetı meg felmentéssel: Mt. 89.§ (7) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelızı öt éven belül a 87/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. Kjt. 32. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethetı meg felmentéssel: a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelezı legkisebb illetménynek megfelelı jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van; b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai szolgálatot teljesít. Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhetı, feltéve ha ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a Kjt. 30. § (1) bekezdésének d) pontján alapul. A munkáltató személyében bekövetkezı jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszony rendes felmondással történı megszüntetésének indokául.

10. Felmentési idı (Kjt. 33. § (1) bek.) Felmentés esetén a felmentési idı legalább két hónap, a 8 hónapot viszont nem haladhatja meg. A felmentési idı a közalkalmazotti jogviszonyban
5 év után 1 hónappal
10 év után 2 hónappal
15 év után 3 hónappal
20 év után 4 hónappal
25 év után 5 hónappal
30 év után 6 hónappal meghosszabbodik. Kjt.33. § (1) Felmentés esetén a felmentési idı legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.

45

• • 11.

Felmentés a munkavégzés alól (Kjt. 33. § (3) bek.)

A Munkáltató, legalább a felmentési idı felére, köteles a Közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a Közalkalmazottat - a mentesítési idı legalább felének megfelelı idıtartamban - a kívánságának megfelelı idıben és részletekben kell felmenteni. A nyugdíjba vonuló közalkalmazottat a felmentési ideje alatt a törvényben meghatározott idın felül is - amennyiben a szükséges fedezetet bértömege terhére biztosítani tudja - mentesítheti a Munkáltató a munkavégzés alól akkor, ha





legalább 15 évet dolgozott az intézményben, több éven át kiemelkedı színvonalú, a munkaköri feladatokat jelentısen meghaladó munkát végzett, munkáját a megbízhatóság, önállóság, kezdeményezıkészség jellemezte, tevékenysége az iskola arculatát jelentısen befolyásolta.

Határozott idejő közalkalmazotti jogviszony esetén a felmentési idı nem terjedhet túl azon az idıponton, amikor a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszőnt volna. Ha a Közalkalmazott írásban kéri az Igazgatót, hogy jogviszonyát nyugdíjjogosultság címén felmentéssel szüntesse meg, akkor az Igazgató felmenti közalkalmazotti jogviszonya alól. Kjt. 33.§ (3) A munkáltató legalább a felmentési idı felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idı legalább felének megfelelı idıtartamban a kívánságának megfelelı idıben és részletekben kell felmenteni.

12. Eljárás felmentés esetén [Mt. 93. § (3) és (4) bek.] A munkavégzés alóli felmentés idıtartamára, a Közalkalmazottat, átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset, a Közalkalmazottat, arra az idıre, amely alatt illetményre egyébként sem lenne jogosult. Ha a Közalkalmazottat, a felmentési idı letelte elıtt a munkavégzés alól végleg felmentették és az illetmény fizetését kizáró körülmény Közalkalmazottnak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhetı vissza, ha a Közalkalmazott, a felmentési idı alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. Mt. 93.§ (3) A munkavégzés alóli felmentés idıtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az idıre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. (4) Ha a munkavállalót a felmondási idı letelte elıtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhetı vissza, ha a munkavállaló a felmentési idı alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.

46

• • 13.

Végkielégítés (Kjt. 37. §, 37/B. §)

Végkielégítés illeti meg a Közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya
felmentés,
rendkívüli lemondás, vagy
a Iskola, jogutód nélküli megszőnése következtében szőnik meg. Nem jogosult végkielégítésre a Közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelı munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a Közalkalmazottnak, ha legkésıbb a közalkalmazotti jogviszony megszőnésének idıpontjában nyugdíjasnak minısül (Kjt. 37/B. §). Ha a Közalkalmazottal ugyanazon Munkáltató, egymást követıen több esetben létesít határozott idıre szóló közalkalmazotti jogviszonyt, a miniszter, vagy a KSZ (Kjt. 25. § (1) bekezdés a) pont) végkielégítésre való jogosultságot írhat elı. A végkielégítés azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyre a határozott idıre szóló közalkalmazotti jogviszonyok együttes idıtartama alapján, a Közalkalmazott határozatlan idejő jogviszony felmentéssel történı megszüntetése esetén jogosult lenne. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a Kjt.-ben (25.§ (6) bekezdés) meghatározott idıtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A Közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idıt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a Kjt. 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott idıtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság idıtartamát. A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni:



jogutódlás esetén a jogelıdnél, az Iskola egészének, vagy egy részének átadása esetén az átadó, Iskolánál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idıt is (Mt. 86/C. § (5) bekezdés).

Figyelembe kell venni az egyéb jogviszonyokat is, ha azok mind áthelyezéssel szőntek meg. A Közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idı
három év:
öt év:
nyolc év:
tíz év:
tizenhárom év:
tizenhat év:
húsz év: átlagkeresetének megfelelı összeg.

egyhavi, kéthavi, háromhavi, négyhavi, öthavi, hathavi, nyolchavi

47

• • A végkielégítés, fentiekben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a Közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Kjt. 37/B. § (1) bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelızı öt éven belül szőnik meg. Nem illeti meg az emelt összegő végkielégítés a Közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegő végkielégítésben részesült. A végkielégítés mértéke a Közalkalmazottat megilletı végkielégítés kétszeresének megfelelı összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szőnt meg. Amennyiben, a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szőnik meg, a végkielégítést - eltérı megállapodás hiányában - a Munkáltató, a felmentési idı utolsó napján, köteles a Közalkalmazott részére kifizetni. A végkielégítést a Munkáltató költségére a Közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni. Kjt. 22.§ „(3) A gyakornoki idı három évig terjedhet. Ebbe nem számít be: c) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint d) a szabadságvesztés, a szigorított javítónevelı munka és a javítónevelı munka 25. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszőnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idı lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszőnésével, valamint d) a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, e) a prémiumévek programban történı részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint. 37. § (1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés; b) rendkívüli lemondás, vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszőnése következtében szőnik meg. (2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelı munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésıbb a közalkalmazotti jogviszony megszőnésének idıpontjában nyugdíjasnak minısül [37/B. §]. (3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató, egymást követıen több esetben létesít határozott idıre szóló közalkalmazotti jogviszonyt a miniszter vagy a kollektív szerzıdés - a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben is - végkielégítésre való jogosultságot írhat elı. A végkielégítés azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyre a határozott idıre szóló közalkalmazotti jogviszonyok együttes idıtartama alapján a közalkalmazott határozatlan idejő jogviszony felmentéssel történı megszüntetése esetén jogosult lenne. (4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott idıtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idıt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott idıtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság idıtartamát. (5) A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni a) jogutódlás esetén a jogelıdnél, b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idıt is [Mt. 86/C. § (5) bekezdés, 25/B. § (6) bekezdés]. (6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idı legalább a) három év: egy havi, b) öt év: két havi, c) nyolc év: három havi, d) tíz év: négy havi, e) tizenhárom év: öt havi, f) tizenhat év: hat havi,

48

• • g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelı összeg. (7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. § (1) bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelızı öt éven belül szőnik meg. Nem illeti meg az emelt összegő végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegő végkielégítésben részesült. (8) A végkielégítés mértéke az (6)-(7) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelı összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szőnt meg. (9) (10) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szőnik meg, a végkielégítést - eltérı megállapodás hiányában - a munkáltató a felmentési idı utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. (11) A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni. 37/B. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minısül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése elıtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) elırehozott (csökkentett összegő elırehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá esı nyugellátásban, illetıleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. (2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. (3) A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik. Mt. 86/C.§ (5) Ha a kinevezéssel létesített közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszony megszőnése, illetve megszüntetése esetén a munkavállalót felmentési idı, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevı munkáltatónál jogviszonyban töltött idı együttes tartamának figyelembevételével, a közalkalmazotti, illetve a közszolgálati jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettıl eltérıen a felmentési idı, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevı munkáltatónál jogviszonyban töltött idı együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a munkavállalóra nézve kedvezıbb.

14. Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén (Mt. 97. §, 98. § (2) és (3) bek., Kjt. 37/A. §) A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszőnésekor) a Közalkalmazott részére, az utolsó munkában töltött napon, -a végkielégítés kivételével- ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban elıírt igazolásokat. Mt. 97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszőnésekor) munkakörét az erre elıírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelıen biztosítani. (2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszőnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban elıírt igazolásokat. Ha a munkaviszony a) a próbaidı alatt azonnali hatállyal, b) rendkívüli felmondással, c) azonnali hatályú közös megegyezéssel, d) a 94. §-ban foglalt lehetıség alkalmazásával, vagy e) a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

49

• • szőnik meg, a munkáltató legkésıbb a jognyilatkozat közlésétıl, illetve a megállapodás megkötésétıl számított harmadik munkanapon, egyébként legkésıbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésrıl és az igazolások kiadásáról gondoskodni. Mt. 98.§ (2) Az igazolás tartalmazza: a) munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap); b) a munkavállaló TAJ számát; c) a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idı tartamát; d) a munkavállaló munkabérébıl jogerıs határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját; e) a munkavállaló által a munkaviszony megszőnésének évében igénybe vett betegszabadság idıtartamát; f) a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegő végkielégítésben való részesülését. (3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli. Kjt. 36.§ (2) A közalkalmazotti igazolásnak - a Munka Törvénykönyve 98. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenıen - tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a 22. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság idıtartamát, minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszőnésének évében munkában nem töltött idıt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült, a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszőnése évében történı kifizetését, illetve ennek elmaradását, a jubileumi jutalom kifizetését és ennek idıpontját, a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegő végkielégítésben való részesülését, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszőnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elı, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellızni kell. 37/A. § A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszőnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon - a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban elıírt igazolásokat.

15. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése és következményei (Kjt. 34-35. §) 15.1 Ha a bíróság megállapítja, hogy a Munkáltató, a Közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a Közalkalmazottat kérelmére - eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. 15.2 A Munkáltató kérelmére, a bíróság mellızheti a Közalkalmazott eredeti munkakörbe történı visszahelyezését, feltéve, ha a Közalkalmazott továbbfoglalkoztatása a Munkáltatótól nem várható el. 15.3 Nem alkalmazható a Kjt.-ben foglalt rendelkezés (34.§(2) bekezdés), ha
a munkáltató általi felmentés vagy elbocsátás a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményébe (Mt. 4. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (Mt. 5. §), illetve felmentési védelembe (Kjt.31. §, valamint Mt.90. § (1) bekezdés] ütközik, vagy a Munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [Mt. 30. § (3)-(4) bekezdése; 32. § (2) bekezdése], vagy

50

• •


a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselı közalkalmazotti jogviszonyát, a Kjt. 45-54. §-okba, illetıleg a Mt. 28. §-ába ütközı módon szüntette meg.

15.4 Ha a Közalkalmazott nem kéri vagy a Munkáltató kérelmére a bíróság mellızi a Közalkalmazott eredeti munkakörbe történı visszahelyezését, a bíróság a Munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a Közalkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelı összeg megfizetésére kötelezi. 15.5 Ha a bíróság megállapítja, hogy a Munkáltató a Közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a Közalkalmazottat kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. 15.6 A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a Közalkalmazott elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. 15.7 A Közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szőnt meg - a (6) bekezdésben foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is. 15.8 Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt a Közalkalmazott valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megszegésével szünteti meg, azt úgy kell elbírálni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás folytán szőnt volna meg. Kjt. 30.§ (3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján akkor menthetı fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelı más munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez nem járul hozzá, illetve a 23/A. § szerinti részmunkaidıben történı foglalkoztatásra nincs lehetıség. (4) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a közalkalmazott akkor menthetı fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelı munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történı áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá. 32.§ (2) Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhetı, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének d) pontján alapul. 34. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazottat - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. (2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellızheti a közalkalmazott eredeti munkakörbe történı visszahelyezését, feltéve, ha a közalkalmazott továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. (3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a) a munkáltató általi felmentés vagy elbocsátás a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), az egyenlı bánásmód követelményébe (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési védelembe [31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. § (1) bekezdés] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30. § (3)-(4) bekezdése; 32. § (2) bekezdése], vagy b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselı közalkalmazotti jogviszonyát a 45-54. §-okba, illetıleg a Munka Törvénykönyve 28. §-ába ütközı módon szüntette meg.

51

• • (4) Ha a közalkalmazott nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellızi a közalkalmazott eredeti munkakörbe történı visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a közalkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelı összeg megfizetésére kötelezi. (5) Ha a közalkalmazott nem kéri vagy a bíróság mellızi az eredeti munkakörbe történı visszahelyezést, a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerıre emelkedése napján szőnik meg. (6) A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a közalkalmazott elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. (7) A közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szőnt meg - a (6) bekezdésben foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is. 35. § Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megszegésével szünteti meg, azt úgy kell elbírálni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás folytán szőnt volna meg. Mt. 4. § (1) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelıen kell gyakorolni, illetıleg teljesíteni. (2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerő, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetıségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. 5. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani. (2) Az egyenlı bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelıen orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával. 28. § (1) A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérı kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történı foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. (2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétıl számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a mőködését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy b) a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történı közremőködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidın belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. (3) A tisztségviselıvel szembeni rendkívüli felmondás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétıl számított három munkanapon belül köteles közölni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselıt megbízatásának idejére, illetve annak megszőnését követı egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. (5) Amennyiben a választott tisztségviselı ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselı tevékenységét kifejti. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a (4) bekezdésben foglalt idıtartamig és feltétel mellett, a munkáltató személyében bekövetkezı jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselıt. 34. § (1) A kollektív szerzıdés egészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter - a felek együttes kérelmének megfelelıen, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti

52

• • szervezetek véleményének kikérése után - az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve, ha a szerzıdést kötı szervezetek az adott ágazatban (alágazatban) reprezentatívnak minısülnek. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak különösen az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet minısül, amely taglétszámánál, gazdasági jelentıségénél, illetve a foglalkoztatottak számánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentısebb. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak különösen az a szakszervezet minısül, amely taglétszámánál, illetve a munkavállalók általi támogatottságánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentısebb. (4) A szakszervezet munkavállalók általi támogatottságának megítélésénél elsısorban a kollektív szerzıdés hatálya alá tartozó munkáltatóknál a kollektív szerzıdés megkötését megelızı utolsó üzemi tanácsi választások eredményét kell figyelembe venni. (5) Ha a kollektív szerzıdést több szakszervezet kötötte, hatályának kiterjesztésénél a szakszervezetek reprezentativitását együttesen kell vizsgálni. (6) A kiterjesztett hatályú kollektív szerzıdés felmondását a felmondást gyakorló fél köteles a gazdasági miniszternek haladéktalanul bejelenteni. (7) A kiterjesztett hatályú kollektív szerzıdés felmondása esetén, továbbá, ha a több szakszervezet által kötött kollektív szerzıdésnél valamely szakszervezet felmondása következtében a szakszervezetek - (5) bekezdés szerinti - együttes reprezentativitása nem áll fenn, a gazdasági miniszter - hivatalból - a felmondási idı lejártának napjára a kollektív szerzıdés kiterjesztı hatályát megszünteti. (8) A gazdasági miniszter a kiterjesztésrıl, valamint a kiterjesztés megszüntetésérıl szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerzıdés szövegét hivatalos lapjában közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdı idıpontja a közzététel napja. 35. § A gazdasági miniszternek a kollektív szerzıdés kiterjesztésére vonatkozó határozata ellen a kollektív szerzıdés hatálya alá tartozó ágazatban mőködı bármely szakszervezet, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy munkáltató bírósághoz fordulhat. 45. § (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás idıpontjában a) a száz fıt nem haladja meg, három, b) a háromszáz fıt nem haladja meg, öt, c) az ötszáz fıt nem haladja meg, hét, d) az ezer fıt nem haladja meg, kilenc, e) a kétezer fıt nem haladja meg, tizenegy, f) a kétezer fıt meghaladja, tizenhárom. (2) Ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal - megfelelı számban - új üzemi tanácstagot kell választani. 46. § (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvıképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. (2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki munkáltatói jogot gyakorol, aki a munkáltató, illetve a munkáltató vezetıjének közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés], továbbá, aki a választási bizottság tagja. (3) Az újonnan alakult munkáltatónál az üzemi tanácstag munkaviszonya idıtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minısül a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jogkövetkezmények alkalmazására (109. §), illetıleg kártérítési felelısség megállapítására [173. § (2) bekezdés] vonatkozó jogosultság. 47. § (1) Az üzemi tanács tagjának választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. (2) A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. 48. § (1) A választási bizottság: a) meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás idıpontját, b) gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megırzésérıl, továbbá c) megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait. (2) A jelölést és a választást a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságaira tekintettel kell megszervezni. A választást a munkáltató minden telephelyén lehetıleg azonos idıpontban kell tartani.

53

• • 48/A. § Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának idıpontjában az üzemi tanács tagja, elnöke. 49. § (1) A jelölés és a választás lebonyolítására az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül legkésıbb a választást nyolc héttel megelızıen - választási bizottságot alakít. A munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetek képviselıi részt vehetnek a választási bizottság tevékenységében. A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja. (2) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselıibıl kell megalakítani. (3) A munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. (4) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka, vagy legalább ötven, választásra jogosult munkavállaló is. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni, és el kell juttatni a választási bizottsághoz. (5) A választási bizottság a választást megelızıen legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. (6) A jelöltlista akkor tehetı közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt. A jelöltállítás érvényesnek akkor tekinthetı, ha a jelöltek száma legalább az üzemi tanácsba választható tagok számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetén a jelöltállítási idıszakot meg kell hosszabbítani. 50. § (1) A választási bizottság - a jelöltlistának megfelelıen - elkészítteti a szavazólapokat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni. (2) A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezésérıl, a szavazatszedı bizottságok összeállításáról. 51. § (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. (2) A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelmően meg kell jelölni. (3) Érvénytelen a szavazat, ha a) azt nem az 50. § (1) bekezdése szerinti szavazólapon adták le; b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le; c) a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg. (4) Az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 45. § (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlıség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. (5) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 45. § (1) bekezdése által meghatározott számban nem érték el a (4) bekezdésben elıírt mértéket. Eredménytelen választás esetén a (4) bekezdés szerinti mértéket elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, a fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelızı tizenöt napig új jelöltek is állíthatók. (6) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. E szabályt nem lehet alkalmazni, ha a munkáltatónál (a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat választanak. (7) Ha az 51/A. § (2)-(3) bekezdése szerint megismételt választást, továbbá, ha az eredménytelen választás miatt új választást tartanak, akkor a (6) bekezdéstıl eltérıen a póttagsághoz szükséges, az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát e választáson kell a jelöltnek megszereznie. 51/A. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebbıl a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás idıpontjában a) keresıképtelen beteg, b) szülési vagy a 138-140. §-ban meghatározott okból fizetés nélküli szabadságon van, c) sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá d) egy hetet meghaladó idıtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve, hogy a választáson nem vett részt. (2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. (3) A megismételt választást - az általános szabályoktól eltérıen - akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ebben az esetben az üzemi tanács megválasztása két évre szól. A megismételt választásra az 51. §

54

• • (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év múlva kell tartani. 52. § (1) A munkáltatónál a szavazóurnák csak a választási bizottság által és a választás befejezése után, azonos helyen és idıpontban bonthatók fel. (2) A szavazatokat a választási bizottság számolja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja és közzéteszi a választás eredményét, továbbá errıl tájékoztatja a munkáltatót is. 53. § (1) A választásról a választási bizottság jegyzıkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen: a) a szavazóurnák felbontásának körülményeit, b) a választás helyét és idıpontját, c) az 51/A. § (1) bekezdése szerinti szavazásra jogosultak számát, d) a szavazáson résztvevık számát, e) az összes leadott szavazatok számát, f) az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát, g) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, h) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét, i) a választással összefüggı esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést. (2) A választási jegyzıkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írnia és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. A jegyzıkönyvet a megbízatásának megszőnéséig az üzemi tanács ırzi. Érvénytelen választás esetén e kötelezettség a munkáltatót terheli, és annak tartama a következı üzemi tanács megválasztásáig tart. (3) A Kormány az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban részt vevı országos szakszervezeti szövetségekkel egyetértésben rendeletben határozza meg az üzemi tanács választás szavazólapjának tartalmát és a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása érdekében az ágazati (szakágazati), területi és országos szavazatösszesítés módját és rendjét. 54. § Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e § szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nem peres eljárásban határoz.

55

• • V. Fejezet A munkavégzés szabályai (Mt. 102-107. §, Kjt. 39-44. §) Felek támogatják az Igazgató (Munkáltató), és a Közalkalmazottak, jogainak és kötelezettségeinek megállapodásos rendezését. Elısegítik, hogy az egyoldalú Munkáltatói rendelkezési jogok (más munkakörben és más munkáltatónál történı munkavégzés, rendkívüli munkaidıben való munkavégzés) esetében is a Közalkalmazottal történı megállapodás alapján történjen a munkavégzés. 1.

A Munkáltató kötelezettségei: 1.1 A Munkáltató köteles biztosítani a Közalkalmazott jogainak gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges feltételeket. 1.2 A Munkáltató köteles tıle elvárható módon biztosítani a munka biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket, és ezeket az érintett Közalkalmazottakkal írásban közölni. Nem köteles a Közalkalmazott, az írásban kiadott feltételekkel ellentétes körülmények között munkát végezni, erre vonatkozó utasítást végrehajtani. 1.3 A Munkáltató, köteles a Közalkalmazottat, a munkavégzéshez szükséges információkkal ellátni, irányításáról gondoskodni, ennek keretében a munkavégzést rendszeresen ellenırizni, a szükséges iránymutatást megadni, a feladatait meghatározni, s a beosztottakat a megfelelı munkavégzés érdekében utasítani [Mt. 102. § (1)-(3) bekezdéseihez]. 1.4 A Munkáltató köteles, a Közalkalmazottnak, a jogszabályokban, a belsı szabályzatokban, illetıleg a kinevezésben (s az ezt kiegészítı kinevezésben) meghatározott illetményt megfizetni (Mt. 102. § (4) bekezdése, az Mt. 8. § (2) bekezdésére, 141. §-ára és a 164. § szabályaira is figyelemmel).

Kjt. 39. § (1) A munkáltató elısegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggı képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét. (2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelıen, a közérdek figyelembevételével látja el. (3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedı munkateljesítmény esetén a) a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve fımunkatársi, b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve fıtanácsosi címet adományozhat. 40. § (1) A közalkalmazottak minısítésének rendjét a miniszter állapítja meg. (2) A közalkalmazott kérésére, közalkalmazotti jogviszonyának megszőnése esetén, a munkáltató köteles minısítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább egy évig fennállt. (3) A minısítést a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatának meghallgatása után a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el. (4) A minısítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. (5) A közalkalmazottal minısítését annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a közalkalmazott a minısítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (6) A minısítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni.

56

• • 41. § (1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. (2) Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály állapítja meg. (3) A munkáltató az összeférhetetlenségrıl való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles nyolcnapos határidı kitőzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. 41/A. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a foglalkoztatás megkezdésekor, majd azt követıen háromévente tesz vagyonnyilatkozatot. (2) A közalkalmazott vagyonnyilatkozatára a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. 42. § A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. A törvény megengedhetetlennek tartja, hogy ugyanannak a munkának az elvégzésére a munkáltató további jogviszonyt létesítsen, így pl. túlmunka elrendelése helyett nem köthetı megbízás a közalkalmazott saját munkakörébe tartozó feladatainak elvégzésére (Kjt. 42. §). 43. § (1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos idıtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával létesíthetı. (2) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhetı. 44. § (1) A közalkalmazott munkaidejét nem érintı munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak elızetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. (2) A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhetı. Mt. 102. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerzıdés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. (2) A munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. (3) A munkáltató köteles a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredı jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja; b) a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. (4) A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerzıdésben foglaltaknak megfelelıen munkabért fizetni. 103. § (1) A munkavállaló köteles a) az elıírt helyen és idıben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetıleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elıírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttmőködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elı; d) munkáját személyesen ellátni. (2) A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerzıdésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó elıkészítı és befejezı munkákat elvégezni. (3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvetı fontosságú információkat megırizni. Ezen túlmenıen sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

57

• • (4) A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az elıírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. 104. § (1) A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. (2) Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elı és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg. (3) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (4) Az utasítás jogszerő megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerő utasításokat teljesítse. (5) Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerő megtagadása következtében nem végez munkát, a kiesı idıre távolléti díjra jogosult. 105. § (1) A munkáltató gazdasági érdekbıl ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen idıtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minısül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetébıl eredıen - szokásosan telephelyen kívül végzi. (2) Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minısül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi. (3) Nem kötelezhetı beleegyezése nélkül más helységben végzendı munkára a nı terhessége megállapításának kezdetétıl gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelıen alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelı férfira is. (4) Kiküldetés esetén a 83/A. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. (5) Kiküldetés esetén - a felek eltérı megállapodása, illetve e törvény eltérı rendelkezése hiányában - a munkavállalót a munkaszerzıdés szerinti munkabér illeti meg. Ha a munkavállaló a kiküldetés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót megilletı munkabér megállapítása tekintetében a 83/A. § (5)-(7) bekezdésének rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. (6) Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idı a munkavállaló munkaidı-beosztása szerinti munkaidın kívül esik, a munkavállalót - kollektív szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - személyi alapbére negyven százaléka illeti meg. (7) A (6) bekezdés alkalmazása során utazási idınek minısül a) személygépkocsival történı utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig eltelt idı; b) tömegközlekedési eszközzel történı utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig tartó, valamint az átszállással töltött idı; c) a tömegközlekedési eszköz megérkezésétıl a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétıl a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt idı. (8) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenıen a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülı szükséges és igazolt többletköltségeket. 106. § (1) A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történı munkavégzésre is kötelezhetı (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát, a) amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötıdı tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minısül ellenszolgáltatásnak, ha a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülı költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy ha a munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra - a kirendelésen kívül esı okból - valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor. (3) A kirendelés során - eltérı megállapodás hiányában - a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát csak a kirendelı munkáltató gyakorolhatja. A munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójának személyérıl tájékoztatni kell. (4) Kirendelés esetén - eltérı megállapodás hiányában - a munkavállalót a munkaszerzıdés szerinti munkabér illeti meg. Ha a munkavállaló a kirendelés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat

58

• • lát el, a munkavállalót megilletı munkabér megállapítása tekintetében a 83/A. § (5)-(7) bekezdésének rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. (5) Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedı hatályú kollektív szerzıdés munkaidıre és pihenıidıre, valamint - ha a munkavállalóra kedvezıbb - a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit. (6) Kirendelés esetén a 83/A. § (2)-(3) bekezdésének, továbbá a 105. § (3), valamint (6)-(8) bekezdésének rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. 106/A. § (1) Ha külföldi munkáltató munkavállalója - harmadik féllel kötött megállapodás alapján, a 105. §, a 106. §, illetve a XI. fejezet szabályai szerint - a Magyar Köztársaság területén végez munkát, a munkavállalóra a) a leghosszabb munkaidı, illetve a legrövidebb pihenıidı mértéke, b) a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke, c) a legalacsonyabb munkabér, d) a munkaerı-kölcsönzés feltételei, e) a munkavédelmi feltételek, f) a terhes, illetve kisgyermekes nık, valamint a fiatal munkavállalók munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá g) az egyenlı bánásmód követelménye tekintetében - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni. (2) Az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy lebontására vonatkozó építımunkát, így különösen a kiásást, talajmozgatást, tényleges építımunkát, elıre gyártott elemek összeszerelését és szétszedését, felszerelést vagy bevezetést, átalakításokat, tatarozást, helyreállítást, szétszerelést, lebontást, karbantartást, fenntartást, festési és takarítási munkát, javításokat végzı munkáltatók esetében az e tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra - az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében - a jogszabályi rendelkezések helyett az egész ágazatra, alágazatra kiterjedı hatályú kollektív szerzıdés rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a kollektív szerzıdés az adott jogosultság vonatkozásában kedvezıbb feltételeket tartalmaz. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében a kiküldött (kirendelt, kölcsönzött) munkavállalóra - a munkaviszonyra egyébként irányadó jog, vagy a felek eltérı megállapodása alapján - kedvezıbb szabályok az irányadóak. (4) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a legalacsonyabb munkabér fogalmán a személyi alapbért, a rendkívüli munkavégzésért járó ellenértéket, valamint a külföldi munkavégzésre tekintettel fizetett juttatást is érteni kell. Nem kell a legalacsonyabb munkabérbe beszámítani a kiegészítı nyugdíjpénztári befizetést, valamint a külföldi munkavégzésre tekintettel fizetett költségtérítésnek azt a részét - különösen az utazás, lakás és ellátás költségét -, amely után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. (5) A belföldi munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló külföldi kiküldetése (kirendelése, kölcsönzése) esetén - a munkavégzés helyén irányadó jogszabályi rendelkezés hiányában - az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. 106/B. § (1) A 106/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kereskedelmi hajózási tevékenységet folytató munkáltató tengerjáró hajón foglalkoztatott személyzete tekintetében. (2) A szállítási szerzıdés alapján az áru elsı összeszerelését vagy beszerelését végzı, a szállító által kiküldött munkavállalóra, a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér tekintetében nem kell alkalmazni a 106/A. § rendelkezéseit, ha a kiküldetés ideje nem haladja meg a nyolc napot, kivéve, ha a 106/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére kerül sor. (3) A belföldi munkáltató köteles biztosítani, hogy a telephelyére - a külföldi munkáltató által a 106/A. §-ban meghatározott módon - kiküldött munkavállaló tekintetében a 106/A. §-ban és a jelen §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazásra kerüljenek. 107. § Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti; b) közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] halálakor, esetenként legalább két munkanapon át; c) ha keresıképtelen beteg; d) a kötelezı orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggı orvosi vizsgálatot is) teljes idıtartamára; e) amíg önkéntes, illetıleg létesítményi tőzoltóként tőzoltási vagy mőszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tőzoltás és a mőszaki mentés nem munkaköri kötelessége; f) a véradás miatt távol töltött teljes idıtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára; g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján;

59

• • i) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggı kezelés teljes idıtartamára.

2.

A Közalkalmazott kötelezettsége 2.1

A munkavégzésre alkalmas állapot meghatározása (Mt. 103.§)







Valamennyi Közalkalmazott köteles a számára kijelölt idıben munkahelyén, a biztonságos munkavégzésre alkalmasan, kipihenten, józan állapotban, tisztán tartott öltözetben megjelenni. Nem tekinthetı munkára képes állapotban lévınek a Közalkalmazott akkor, ha - alkoholos, vagy egyéb narkotikumtól befolyásolt állapotban van; - a munka végzéséhez elıírt és használatára bocsátott védıruházattal, egyéni védıeszközzel nem rendelkezik; - az egészségi állapota olyan, hogy az a munkakörébıl adódó feladatok elvégzésében gátolja. A munkahelyi vezetı a munkavégzés alatt, munkaidıben bármikor szondázhat (a szondáztatás szabályainak betartása mellett). Amennyiben a Közalkalmazott munkára képes állapotát illetıen kétség merül fel, munkahelyi vezetıje a Közalkalmazottat nem állíthatja munkába és a szükséges vizsgálat elvégeztetésére, kötelezheti. Ha a vizsgálat eredménye negatív, a Közalkalmazott részére a vizsgálat eredménye miatt kiesett idıre átlagkeresetet kell elszámolni. A vizsgálat miatt, a negatív eredmény esetén sem kezdeményezhetı munkaügyi vita.

2.2 A Közalkalmazott, köteles a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban, vagy a kinevezésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó elıkészítı és befejezı munkákat - a törvényes munkaidın belül - elvégezni. Ha ez csak a munkaidején túl végezhetı el, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg (Mt. 103. § (2) bek.) 2.3 Távolmaradás esetén a Közalkalmazott köteles a Munkáltató (vagy a közvetlen felettesét), - a távolmaradása okáról - 24 órán belül értesíteni. 2.4 A Közalkalmazott, csak a dohányzásra kijelölt helyen dohányozhat. Tilos a dohányzás iskolai rendezvényeken, kivéve a kijelölt helyen és idıben. Tartózkodni kell a diákok jelenlétében a dohányzástól. 2.5 A különbözı megbeszélések, értekezletek, fegyelmi tárgyalások, osztályozó konferenciák eseményeit, valamint az iskola dolgozóinak személyes kapcsolataira, magánéletére vonatkozó információkat a Közalkalmazott nem közölheti sem tanulóval, sem szülıvel, sem kívülállóval. 2.6 A Közalkalmazott köteles tartózkodni, minden olyan cselekedettıl, mellyel az iskola jó hírét rontaná. Tanítványaival, vagy azok szüleivel nem kerülhet anyagilag függı viszonyba. A pedagógus tanítványaitól, vagy azok szüleitıl, csak az osztályközösség elıtt fogadhat el kisebb értékő ajándékot.

60

• • 2.7 A Közalkalmazott köteles a munkahelyen olyan magatartást tanúsítani, amely közvetve, vagy közvetlenül a munkavégzésre irányul. A magatartás elbírálása, minısítése a Munkáltató (illetve a közvetlen felettesének) kötelessége joga. Mt. 103. § (1) A munkavállaló köteles a) az elıírt helyen és idıben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetıleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elıírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttmőködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elı; d) munkáját személyesen ellátni. (2) A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerzıdésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó elıkészítı és befejezı munkákat elvégezni. (3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvetı fontosságú információkat megırizni. Ezen túlmenıen sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. (4) A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az elıírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes.

3. Munkakörön és munkahelyen kívüli munkavégzés (Mt. 83/A. §, 105. §, 106. §) Nem minısül munkaszerzıdés-módosításnak, ha a Közalkalmazott - az Iskola mőködésével összefüggı okból, ideiglenesen - a Munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett, más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Az átirányítás a Közalkalmazottra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat. Az átirányítás várható idıtartamáról, a Közalkalmazottat tájékoztatni kell. Az Átirányítás alapján történı munkavégzés idıtartama - KSZ eltérı rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás idıtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások idıtartamát össze kell számítani. Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a Munkáltató a Mt. 105-106. §-okon, illetve, a Mt.150. § (1) bekezdésén alapuló intézkedésének idıtartamát össze kell számítani és ezek együttes idıtartama - KSZ eltérı rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg. Ha a Közalkalmazott, az eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a Közalkalmazottat, az átirányítás idıtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél. A munkaköri feladatai mellett más munkakörbe tartozó feladatokat is ellátó Közalkalmazottat, az Mt. 150.§.(5) bekezdés szerinti díjazás, a ténylegesen végzett feladatok arányában illeti meg.

61

• • Ha a Közalkalmazott, a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés idıtartama nem különíthetı el, a Közalkalmazottat, a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani. Ha a Közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a Munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ez által jelentıs többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Helyettesítés










Az Igazgató, 30 napot meghaladó helyettesítése esetén a helyettesítıt az igazgatói pótlék illeti meg, kötelezı óraszáma azonos az Igazgató kötelezı óraszámával. Az igazgatóhelyettes helyettesítésének esetén, ha beosztott pedagógus látja el a feladatot, akkor 30 napot meghaladó helyettesítés esetén az igazgatóhelyettes pótlékára jogosult, kötelezı óraszáma azonos az igazgatóhelyettes kötelezı óraszámával. A gazdasági vezetı 30 napot meghaladó helyettesítése esetén a helyettesítı dolgozót a gazdasági vezetı pótléka illeti meg. A pedagógus más pedagógust helyettesít:
ha a helyettesítı pedagógus tanmenet szerinti órát tart, akkor az óradíjra,
ha a helyettesítı pedagógus felügyel, ügyeleti díjra jogosult. Az ügyeleti díj mértéke a helyettesítı pedagógus óradíjának 50 %-a.
ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - kötelezı óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára esı összege óradíjának 50 %-a. /Vhr. 16. §/,
ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját rendkívüli munka keretében a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. /Vhr. 16. §/ A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak helyettesítését a Kjt. 83/A-§ szerint kell elláttatni és díjazni.

Kjt. 24. § (1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentıs többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Mt. 83. § Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott idıre a munkaszerzıdéstıl eltérıen foglalkoztatják, a határozott idı lejártát követıen a munkaszerzıdés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az idıközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell. 105. § (1) A munkáltató gazdasági érdekbıl ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen idıtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minısül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetébıl eredıen - szokásosan telephelyen kívül végzi. (2) Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minısül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi.

62

• • (3) Nem kötelezhetı beleegyezése nélkül más helységben végzendı munkára a nı terhessége megállapításának kezdetétıl gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelıen alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelı férfira is. (4) Kiküldetés esetén a 83/A. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. (5) Kiküldetés esetén - a felek eltérı megállapodása, illetve e törvény eltérı rendelkezése hiányában - a munkavállalót a munkaszerzıdés szerinti munkabér illeti meg. Ha a munkavállaló a kiküldetés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót megilletı munkabér megállapítása tekintetében a 83/A. § (5)-(7) bekezdésének rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. (6) Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idı a munkavállaló munkaidı-beosztása szerinti munkaidın kívül esik, a munkavállalót - kollektív szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - személyi alapbére negyven százaléka illeti meg. (7) A (6) bekezdés alkalmazása során utazási idınek minısül a) személygépkocsival történı utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig eltelt idı; b) tömegközlekedési eszközzel történı utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig tartó, valamint az átszállással töltött idı; c) a tömegközlekedési eszköz megérkezésétıl a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétıl a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt idı. (8) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenıen a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülı szükséges és igazolt többletköltségeket. 106. § (1) A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történı munkavégzésre is kötelezhetı (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát, a) amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötıdı tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minısül ellenszolgáltatásnak, ha a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülı költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy ha a munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra - a kirendelésen kívül esı okból - valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor. (3) A kirendelés során - eltérı megállapodás hiányában - a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát csak a kirendelı munkáltató gyakorolhatja. A munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójának személyérıl tájékoztatni kell. (4) Kirendelés esetén - eltérı megállapodás hiányában - a munkavállalót a munkaszerzıdés szerinti munkabér illeti meg. Ha a munkavállaló a kirendelés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót megilletı munkabér megállapítása tekintetében a 83/A. § (5)-(7) bekezdésének rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. (5) Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedı hatályú kollektív szerzıdés munkaidıre és pihenıidıre, valamint - ha a munkavállalóra kedvezıbb - a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit. (6) Kirendelés esetén a 83/A. § (2)-(3) bekezdésének, továbbá a 105. § (3), valamint (6)-(8) bekezdésének rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. Vhr. 16. § (1) Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelezı óraszámot állapít meg, ha a munkakörre elıírt kötelezı óraszámánál, a rendes munkaidın belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezetı és a vezetı beosztású közalkalmazottat is. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az óradíj egy órára esı összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következıkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az elrendelés alapján ellátott - óvodai, iskolai, kollégiumi, pedagógiai szakszolgálat intézményi - a beosztott pedagógus-munkakörre megállapított kötelezı óraszámnak 4,33-mal történı szorzata adja. E rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az óradíjat vezetıi megbízással rendelkezı részére, illetve gyakorló nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus részére állapítják meg. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelezı óraszám eléri vagy meghaladja a 27 órát. A pedagógus óradíja ebben az esetben az illetmény és a (2) bekezdés negyedik mondata alapján figyelembe vehetı pótlékok együttes összegének (a

63

• • továbbiakban: számítási alap) egy órára jutó része, megnövelve az ötven százalékos bérpótlékkal. A számítási alapnak az egy órára jutó részét oly módon kell meghatározni, hogy a számítási alapot elosztják 174-gyel. (4) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti elrendelés alapján a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. (5) Ha a pedagógus elrendelés alapján a heti pihenınapján tanít és a) kap másik pihenınapot, az óradíját ötven százalékkal, b) nem kap másik pihenınapot, az óradíját száz százalékkal meg kell növelni. (6) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére elıírt kötelezı óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára esı összege az óradíj ötven százaléka. Az óradíj ötven százalékának megfelelı helyettesítési díj jár a rendes munkaidıben végzett munka legfeljebb napi kettı órájára az óvodapedagógusnak, ha az átfedési idıben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. E rendelkezések alkalmazásában átfedési idı az az idı, amikor az óvodapedagógusok a napi munkarend szerint egymást váltják, azonban a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat kettı órán keresztül közösen kell ellátniuk. (7) A (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletének Negyedik része alapján a munkáltatójával megállapodást kötött többlettanítás ellátására, és a munkáltató a megállapodásban meghatározott tanítási órákon felül - a rendes munkaidın belül - további tanítási órák ellátását rendeli el, illetve, ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelezı óraszámának keretében sajátjával együtt tanítja, azzal az eltéréssel, hogy az óradíj számításánál a teljesítménypótlék összegét is figyelembe kell venni, továbbá az osztószámot az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre elıírt kötelezı óraszám és a megállapodásban kikötött óraszám összege, illetve, ha eléri vagy meghaladja a 27 órát, a (3) bekezdés alapján kell meghatározni. (8) Ha az elrendelés következtében a pedagógus a munkakörére, beosztására elıírt heti kötelezı óraszámnál a rendes munkaidın belül heti tíz óránál többet tanít, a tíz órát meghaladó tanítás után járó, a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján megállapított óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. Ez az óradíj magában foglalja a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok rendkívüli munkaidıben történı ellátásáért járó díjazás összegét is. (9) Ha a pedagógus a teljes munkaidejében tanítási órát tart, és a rendes munkaidın felül is tanítási órát kell tartania, a rendkívüli munkaidıben ellátott tanítási óráért a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján számított óradíj ötven százalékkal növelt összege illeti meg. Ez az óradíj magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is. (10) Nem alkalmazhatók a (8)-(9) bekezdésben foglaltak, ha a pedagógus a munkaidı-beosztásából követhetıen a tanítási órán, óvodai és kollégiumi foglalkozáson kívüli munkaköri feladatait rendkívüli munkaidıben látja el és díjazását az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján állapítja meg a munkáltató. (11) A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklete Negyedik rész 2. pontjában meghatározott teljesítménypótlék számítási alapját a Kjt. 66. §-a (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával kell megállapítani.

4.

Mentesítés a munkavégzés alól:

A munka alóli mentesítés szabályait, a Mt. rendezi. 4.1. A munka alóli mentesítés, minden, - közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozó -, Közalkalmazottra vonatkozó szabályok. Mt. 107. § „Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti; b) közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] halálakor, esetenként legalább két munkanapon át; c) ha keresıképtelen beteg; d) a kötelezı orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggı orvosi vizsgálatot is) teljes idıtartamára; e) amíg önkéntes, illetıleg létesítményi tőzoltóként tőzoltási vagy mőszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tőzoltás és a mőszaki mentés nem munkaköri kötelessége; f) a véradás miatt távol töltött teljes idıtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára; g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján;

64

• • i) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggı kezelés teljes idıtartamára. (A Mt.. 107. § a)-b), d)-f) pontjai esetében a munkavállalót a kiesı idıre távolléti díj illeti meg)

4.2. A terhes, illetve szülı nıt, megilletı szülési szabadság. Mt. 138. § „(1) „A terhes, illetıleg a szülı nıt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetıleg a szülés várható idıpontja elé essen. (2) A szülési szabadság megszőnik: a) gyermek halva születése esetén az ettıl számított hat hét elteltével; b) ha a gyermek meghal, a halált követı tizenötödik napon; c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követı napon. (3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt esetben a szülési szabadság idıtartama - a szülést követıen - hat hétnél rövidebb nem lehet. (4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követı egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetbıl történt elbocsátása után is igénybe lehet venni”.

4.3. Az apát megilletı kedvezmények. Mt. 138/A. § „(1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidı-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésıbb a születést követı második hónap végéig kérésének megfelelı idıpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidı-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény, abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülıi felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni. (4) A munkaidı-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik”.

65

• •

VI. Fejezet A fegyelmi felelısség 1.

Fegyelmi vétség

Fegyelmi vétséget követ el a Közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredı lényeges kötelezettségeit vétkesen megszegi. Kjt.45. § „(1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredı lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi”

2.

A fegyelmi vétséget elkövetı közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

Kjt.45.§. „(2) A fegyelmi vétséget elkövetı közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás; b) az elımeneteli rendszerben történı várakozási idı legfeljebb egy évvel történı meghosszabbítása; c) a jogszabály alapján adományozott címtıl való megfosztás; d) magasabb vezetı, illetve vezetı beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint e) elbocsátás”.

A Kjt. 45§(2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt büntetések közül egymás mellett több is kiszabható. A Kjt. 45§(2) bekezdés b)-c) pontjában foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidıre fel lehet függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a Közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, amelyért jogerıs fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idı alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerıs büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. Az elbocsátás büntetés jogerıre emelkedésétıl számított egy évig a Közalkalmazott Kjt. hatálya alá tartozó Munkáltatónál nem alkalmazható magasabb vezetı, illetve vezetı beosztásban. 3.

A fegyelmi eljárás megindítása

Kjt. 46. § „(1) A fegyelmi eljárás megindítását - a törvény eltérı rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezetı és vezetı beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Errıl egyidejőleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell”.

4.

Mikor kötelezı fegyelmi eljárást indítani?

Kjt. 46.§ „(2) Kötelezı a fegyelmi eljárás megindítása: a) jelentıs súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá b) ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri”.

66

• • 5.

Mikor nem lehet fegyelmi eljárást indítani?

Kjt. 46.§ „(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstıl egy hónap, vagy b) a fegyelmi vétség elkövetésétıl egy év telt el. (4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott határidıt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomásszerzésétıl kell számítani. (5) Ha a kötelezettségszegés miatt büntetı- vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végzıdött felmentéssel (az indítvány elutasításával), az egy hónapos határidı a jogerıs határozatnak a munkáltatóval történt közlésétıl, az egyéves határidı az eljárás jogerıs befejezésétıl számít. Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a munkáltató a kézhezvételtıl számított öt napon belül a jogerıs határozatot köteles a fegyelmi eljárás megindítására jogosult részére megküldeni. (6) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidıket a közalkalmazott belföldre történı visszatérésétıl kell számítani. (7) Az egyéves határidı a) magasabb vezetı beosztású közalkalmazott esetében három évre, b) vezetı beosztású közalkalmazott esetében két évre emelkedik. (8) Mellızhetı a fegyelmi eljárás lefolytatása - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve -, ha a kötelezettség szegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell hallgatni. Az ügy érdemérıl a fegyelmi eljárás megindítója dönt és legfeljebb megrovás, büntetés szabható ki.

6.

A fegyelmi eljárás során végzett vizsgálat lefolytatása.

Kjt. 47. § „(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül kell kijelölni. (2) Nem lehet vizsgálóbiztos az a közalkalmazott, akivel szemben a Kjt. 49. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. (3) A vizsgálóbiztos a kijelölésétıl számított tizenöt napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat idıtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. (4) A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetıvé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A közalkalmazott védekezésérıl és a lefolytatott bizonyításról jegyzıkönyvet kell felvenni. (5) A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselıt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt a (3) bekezdés alapján megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitőzni, hogy azon jogi képviselıje jelen lehessen. (6) Ha a közalkalmazott szóbeli meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat idıtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és nyolcnapos határidı kitőzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elı. (7) A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárást felfüggeszti a) legfeljebb az akadály elhárultáig, ha a közalkalmazott védekezését a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja elıterjeszteni, illetve b) ha a kötelezettségszegés miatt büntetı- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerıs befejezéséig, feltéve, hogy e nélkül a tényállás nem tisztázható. (8) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait, a saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

7.

A fegyelmi eljárás alá vont Közalkalmazott, állásából történı felfüggesztése.

Kjt. 48.§ „(1) A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat

67

• • a fegyelmi eljárás befejezéséig állásából felfüggeszt, ha a) jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy b) a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytıl való távoltartást indokolja, továbbá c) a fegyelmi eljárást a 47. § (7) bekezdésének b) pontja alapján függesztették fel. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen az elbocsátás fegyelmi büntetéssel - a határozat jogerıre emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár. (3) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn. (4) A felfüggesztés idejére távolléti díj jár, ennek azonban legfeljebb ötven százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes távolléti díjat vissza kell tartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétıl kezdve annak jogerıre emelkedéséig. (5) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerıre emelkedése után ki kell fizetni. Nem kerülhet erre sor, ha az elbocsátást kimondó határozat vált jogerıssé. Ha pedig a közalkalmazott a 45. § (2) bekezdésének c), d) pontja alapján illetménypótlékra való jogosultságát elvesztette, a visszatartott összeget ezen pótlékok levonásával kell kifizetni”.

8.

A Fegyelmi Tanács (a továbbiakban: FT.), létrehozás, és annak összetétele.

Kjt.49. § „(1) Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz. (2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki. (3) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzıkönyvvezetıként nem vehet részt: a) az ügy vizsgálóbiztosa; b) az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója [Munka Törvénykönyve 139. § (2) bekezdése]; c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértıt meghallgattak, valamint d) akitıl egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. (4) Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a (2) bekezdés elsı mondata nem alkalmazható”.

9.

A FT., mőködése.

Kjt. 50. § „(1) A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos elıterjesztésétıl számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitőzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás elıtt legalább három munkanappal megkapják. (2) A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselıt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megırzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni. (3) Ha valamelyik fél, vagy képviselıje a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és a képviselıjét szabályszerően értesítették. Elbírálható az ügy, ha a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott vagy képviselıje bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. (4) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértıt vehet igénybe, szemlét tarthat. (5) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani”. 51. § (1) A fegyelmi tanács az elsı tárgyalástól számított legkésıbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. (2) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. (3) A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstıl számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. (4) A közalkalmazottnak a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha a fegyelmi felelısség jogerıs megállapítására nem kerül sor.

68

• • 10.

Mikor kell megszüntetni a fegyelmi eljárást?

51/A. § „ (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszőnik; b) a fegyelmi eljárás megindítására a 46. § (3)-(7) bekezdésében meghatározott határidı után kerül sor. (2) A 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat tartama alatt a fegyelmi eljárás megszüntetésérıl a fegyelmi eljárás megindítója, egyébként a fegyelmi tanács határoz”

11.

A FT. „Határozata”, és az ellene benyújtható kereset.

51. § „(1) A fegyelmi tanács az elsı tárgyalástól számított legkésıbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. (2) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. (3) A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstıl számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. (4) A közalkalmazottnak a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha a fegyelmi felelısség jogerıs megállapítására nem kerül sor”. 52. § „ (1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerıs elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidı eltelte, vagy a kereset jogerıs elbírálása elıtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik. (2) Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani. (3) Ha a közalkalmazotti jogviszony a 45. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, jogerısen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása elıtt, vagy annak végrehajtása közben megszőnik, a büntetést vagy annak hátralevı idıtartamát e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végre kell hajtani, feltéve, ha a büntetés végrehajthatóságától számított egy éven belül a közalkalmazott e munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyt létesít”.

12.

Ha, a Munkáltatónál, az FT. megalakításához, a személyi feltételek nem biztosíthatók.

Kjt. 53. § „(1) Ha a fegyelmi eljáráshoz a 47. § (1) bekezdésében és a 49. § (2)-(3) bekezdésében elıírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója, illetve felügyeleti szerve jelöli ki saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintő iskolai végzettségő alkalmazottai közül”.

69

• • VII. Fejezet A munkaidı [Mt. 177. § (1), (2) bek. b), (3) bek., 118-122. §, 123. § (1) és (2) bek., 124-129. §, 130. § (2) bek., 132. § (1)-(4) bek., Kjt. 55-59. §, Korm. rendelet 6-11. §] 1.

A munkaidı 1.1 Az Iskola, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltaknak megfelelıen, heti öt (5) napos munkarend szerint mőködik. Az Iskolával, közalkalmazotti jogviszonyban álló Közalkalmazottak munkaideje napi 8 óra, heti 40 óra. 1.2

A Vhr. 7.§-ában foglaltak alapján az Igazgató, és helyettesei közül egyiküknek, - az intézmény munkarendjében meghatározottak szerint-, a munkanapokon hétfıtıl-csütörtökig 730 órától 16 óráig, pénteken 730 órától 1330 óráig, az Iskolában kell tartózkodnia.

1.3

Az Iskola, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott Közalkalmazottainak munkaidı beosztását a Gazdasági igazgatóhelyettes határozza meg, szem elıtt tartva az intézmény zavartalan mőködését. A munkaidı beosztás, tanév közben módosítható. A munkaidı beosztás változtatásáról a változtatás kezdı idıpontját megelızıen hét (7) nappal tájékoztatni kell az érintetteket. Ellenkezı esetben, csak a tájékoztatást követı második naptól történhet meg a munkaidı beosztás változtatása. Az elméletet oktató tanároknak, a napi a munkaidı beosztását, az Általános igazgatóhelyettes, a szakoktatók napi munkaidı beosztását pedig, a Gyakorlati oktatásvezetı által összeállított, órarend határozza meg. A Pedagógusoknak, a tanóra megkezdése elıtt tizenöt (15) perccel meg kell jelenniük a munkahelyükön. A pedagógusok, csak a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatai:






az elméleti, és a gyakorlati foglalkozások, kivéve - szakmai kiállításokon, szakmai napokon való részvétel, - külsı felvételezés. a tanügyi dokumentumok, így a - törzslapok, osztálykönyvek, bizonyítványok (félévi és év végi), valamint - szakmai vizsgák dokumentumainak elıkészítése, kitöltése, a szakmai vizsgák, gyakorlati vizsgarészének elıkészítése (munkahelyek elıkészítés, munkadarabok elkészítése stb.), minden olyan, a pedagógiai munka színvonalas elvégzéséhez szükséges anyagok elıkészítése, munkadarabok elkészítése így - a szemléltetı anyagok, -a gyakorlati foglalkozáshoz szükséges munkadarabok stb., elkészítése, amelyhez, az intézmény tulajdonát képezı gépek, eszközök, anyagok, segédanyagok (pl. fényképezıgép, laptop, a gyakorlati munkadarabok elıkészítéséhez szükséges anyagok, segédanyagok stb.) szükségesek.

70

• •


minden olyan dokumentum elıkészítése, elkészítése, amely, - arra nem jogosult által történı megtekintése-, személyiségi, vagy adatvédelmi jogokat sért.

A nevelési-oktatási intézményen kívül ellátható feladatok:









felkészülés az elméleti órák, és a gyakorlati foglalkozások megtartására (tanmenetek kidolgozása, elméleti felkészülés, szemléltetı anyagok kidolgozás (írásvetítı, diavetítı, projektor anyagok stb.), dolgozatok, felmérık elıkészítése, dolgozatok javítása, javaslatok, a szakmai munka színvonalasabb végzésére, felkészülés, a munkaközösségi értekezletekre, felkészülés, a Nevelıtestületi értekezletekre, pályázati anyagok elkészítése, szabályzatok elıkészítése, véleményezése.

A Vhr. 7.§-ában foglaltak alapján, a pedagógus, kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok elvégzéséhez szükséges idıtartamon túlmenıen, nem köteles, a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni. 1.4

A Rendszergazda munkaideje, hétfıtıl- csütörtökig : 730 órától 16 óráig, pénteken 730 órától 1330 óráig tart.

1.5

Egyéb munkakörök:




Iskolatitkár, adminisztrációs ügyintézı munkaideje hétfıtıl-péntekig, 730 - 1530 óráig tart , Gazdasági dolgozók munkaideje hétfıtıl-péntekig, 730 - 1530 óráig tart, Mőszaki dolgozók, és a kisegítı dolgozók munkaideje, munkanapokon 6 órától l4 óráig, illetve munkaköri leírás szerint.

Vhr. 7. § (1) A pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges idıtartamon túlmenıen nem köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni. (2) A nevelési-oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként mőködik - biztosítani kell a vezetıi feladatok ellátását az alatt az idıszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a következık szerint: a) a nevelési-oktatási intézmény vezetıje és helyettesei közül egyiküknek a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetıi megbízással rendelkezık létszáma, illetve a vezetık betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetıvé a vezetıi feladatok a) pont szerinti ellátását, a közoktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos mőködéséért. A közalkalmazott felelıssége, intézkedési jogköre a szervezeti és mőködési szabályzat eltérı rendelkezésének vagy a munkáltató eltérı írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény mőködésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki.

2.

Munkaközi szünet (Mt. 122. §) A legalább, napi 6 órában foglalkoztatott, - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottdolgozónak, 20 perces munkaközi szünetet kell biztosítani, a napi a munkaidın belül.

71

• • A munkaközi szünetet, 12 óra és 13 óra között vehetı igénybe, idıtartamára a munkaidı megszakad. A Közalkalmazottak, a munkaközi szünetet nem kötelesek a munkahelyen eltölteni. Mt. 122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidı vagy a rendkívüli munkavégzés idıtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

3.

A szabadság 3.1. A Közalkalmazottat megilletı „alapszabadság” A Kjt. alapján a Közalkalmazottat - rendes szabadságként - alap- és pótszabadság illeti meg. A szabadság általában hosszabb idıtartamú díjazott pihenıidı. A Kjt. az alapszabadság megállapításánál differenciált szabályozást alkalmaz. Ennek megfelelıen
évi 20 munkanap alapszabadság illeti meg az A, B, C és D fizetési osztályba besorolt közalkalmazottat
évi 21 munkanap alapszabadság illeti meg az E, F, G, H, I és J fizetési osztályba tartozó közalkalmazottat

A pedagógus szabadságát elsısorban a nyári szünetben kell kiadni. Ez alól csak a pedagógusnak, a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadsága képez kivételévelt. Amennyiben a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az ıszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet, - munkanapjait meghaladó szabadságnapokat-, pedig a szorgalmi idıben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. A pedagógusnak, az iskolában, az ıszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. A Munkáltató a pedagógust, a tárgyévi pótszabadsága idejébıl kötelezı munkavégzésre is igénybe veheti. Az igénybevétel idıtartama azonban nem haladhatja meg a tizenöt munkanapot. Emellett a jogszabály korlátozza az igénybevétel célját, illetve esetkörét is. Ezek körébe tartozik: - a továbbképzés, foglalkoztatást elısegítı képzés; - a nevelési-oktatási intézmény mőködési körébe tartozó nevelés, oktatás; - ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben, a szorgalmi idıben, a nevelési évben adják ki (Vhr. 10-11. §). 3.2. A Közalkalmazottat megilletı „pótszabadság” A Közalkalmazottnak járó pótszabadság mértékét



a fizetési fokozat, és a beosztása határozza meg.

72

• • A pótszabadság megállapítása, a „fizetési fokozat” szerint. A Közalkalmazottnak, a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idı után pótszabadság jár, melynek mértéke megegyezik a fizetési fokozat számával. E jogcímen, nem jár pótszabadság az 1. fizetési fokozatba besorolt Közalkalmazottnak (Kjt. 57. § (1) bekezdés). A Közalkalmazott fizetési fokozatának változása, a pótszabadság mértékének változásával jár együtt. Amennyiben, a fizetési fokozat, év közben változik meg, akkor a Közalkalmazottat a fizetési fokozat alapján járó pótszabadságnak, az év hátralévı részére esı, arányos része illeti meg. A pótszabadság megállapítása, a „beosztás” szerint. A Közalkalmazott beosztása után is pótszabadságra jogosult. Ennek mértéke
a magasabb vezetıállású Közalkalmazott esetében évi 10,
a vezetı beosztású Közalkalmazott esetén évi 5 munkanap (Kjt. 57. § (2) bekezdés). (A magasabb vezetı, valamint a vezetı beosztások körét (Kjt. 23. § (2) bekezdés) kormány, illetve miniszteri rendelet állapítja meg. A munkakör, és a beosztás után járó pótszabadságot, - évi 15 munkanap erejéig-, össze kell számítani (Kjt. 58. § (3) bekezdés). A pedagógusoknak járó pótszabadság megállapítása. Évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg a középfokú iskolákban oktató-nevelı munkát végzı (Kjt. 57.§(3) bekezdés) Közalkalmazottakat. A pótszabadság idıtartamából, 15 munkanapot, a munkáltató oktató-nevelı, illetıleg az oktatással-neveléssel összefüggı munkára igénybe vehet. Kjt.56. § „ A közalkalmazottat a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap, alapszabadság illeti meg”. Kjt. 57. § (1) bekezdés „A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlı számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. (2) A magasabb vezetı állású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezetı állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. (3) A bölcsıdékben, a csecsemıotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsıfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelı munkát végzı közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelybıl legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelı, illetıleg az oktatással, neveléssel összefüggı munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg”. 58. § (1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel egyszerre többféle jogcímen is megilleti. (2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3)-(4) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékő pótszabadság jár. (3) A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadságot évi tizenöt munkanap mértékéig össze kell számítani”.

73

• • Vhr. 10. § (1) Közoktatási intézményekben a rendelet mellékletében felsorolt pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató és nevelı munkát végzıket megilletı pótszabadságra. (2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejébıl kötelezı munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következı esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elısegítı képzés; b) a nevelési-oktatási intézmény mőködési körébe tartozó nevelés, oktatás; c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi idıben, óvónı esetében - a június 1-jétıl augusztus 31-ig tartó idıszak kivételével - a nevelési évben adják ki. 11. § (1) A pedagógusnak az iskolában az ıszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. (2) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével elsısorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétıl augusztus 31-ig tartó idıszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az ıszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi idıben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

4.

Az évi „rendes” szabadságon felül, - a következı évi szabadság terhére-, igénybe vehetı szabadság mértéke

A Közalkalmazott, az alábbi feltételek teljesülése esetén, - ha a rendes évi szabadságát már igénybe vette-, a következı évi szabadsága terhére, maximum 7 nap szabadságot kérhet a munkáltatótól:
határozatlan idejő kinevezés,
az intézménynél eltöltött, minimum 5 éves közalkalmazotti jogiszony,
kifogástalan munkavégzés,
írásbeli kérelem, mely az indokokat tartalmazza. 5.

A szabadság kiadása (Mt. 134. és 135. §, Kjt. 57. § (3) bek., Vhr. 10. § (2) bek.) 5.1

A szabadság kiadásának idıpontját - a Közalkalmazott elızetes meghallgatása után - a Munkáltató határozza meg. 5. 2 Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony elsı három hónapját kivéve - a Munkáltató a Közalkalmazott kérésének megfelelı idıpontban köteles kiadni. A Közalkalmazott, erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete elıtt legkésıbb tizenöt nappal be kell jelentenie. 5.3 A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A Munkáltató
kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésıbb a tárgyévet követı év december 31.-ig adja ki;
a Közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintı más elháríthatatlan akadály esetén, a szabadságot az akadályoztatás megszőnésétıl számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Ettıl a rendelkezéstıl érvényesen eltérni nem lehet;
a szabadságot kettınél több részletben csak a Közalkalmazott kérésére lehet kiadni. 5.4

A szabadság kiadásának idıpontját a Közalkalmazott, legkésıbb a szabadság kezdete elıtt egy hónappal közölni kell. Az idıpontot a Munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a Közalkalmazottnak, ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

74

• • 5.5

Szabadságolási tervet minden évben április végéig kell elkészíteni.

Kjt. 57.§ (3) A bölcsıdékben, a csecsemıotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsıfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelı munkát végzı közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelybıl legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelı, illetıleg az oktatással, neveléssel összefüggı munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg. Mt. 134. § (1) A szabadság kiadásának idıpontját - a munkavállaló elızetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. (2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony elsı három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelı idıpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete elıtt legkésıbb tizenöt nappal be kell jelentenie. (3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató a) kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésıbb a tárgyévet követı év június 30-áig, kollektív szerzıdés rendelkezése esetén a tárgyévet követı év december 31-ig, b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintı más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszőnésétıl számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplı rendelkezéstıl érvényesen eltérni nem lehet. (4) A szabadságot kettınél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. (5) A szabadság kiadásának idıpontját a munkavállalóval legkésıbb a szabadság kezdete elıtt egy hónappal közölni kell. Az idıpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. (6) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekbıl megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyrıl a munkahelyre, illetıleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idı a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. 135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidı beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (2) A heti kettınél több pihenınapot biztosító munkaidı beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenınapját, valamint a munkaszüneti napot. (3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidı beosztása nem biztosít hetenként két pihenınapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári idıszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Vhr. 10.§ (2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejébıl kötelezı munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következı esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elısegítı képzés; b) a nevelési-oktatási intézmény mőködési körébe tartozó nevelés, oktatás; c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi idıben, óvónı esetében - a június 1-jétıl augusztus 31-ig tartó idıszak kivételével - a nevelési évben adják ki.

6. Betegszabadság (Mt. 137.§)






A Közalkalmazott a betegsége miatti keresıképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresıképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A Közalkalmazott keresıképtelenségét – a keresıképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelıen – a kezelıorvos igazolja. A betegszabadság idıtartamára a Közalkalmazott részére távolléti díjának 80 százaléka jár.

75

• •










7.

Év közben kezdıdı munkaviszony esetén a Közalkalmazott, a naptári évre járó betegszabadság idıarányos részére jogosult. Ez azonban – ha a Közalkalmazott az év folyamán már munkaviszonyban állt – nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része késıbb nem igényelhetı. A betegszabadság kiadásánál a munkaidı-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a Közalkalmazott, a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettınél több pihenınapot biztosító munkaidı-beosztás esetén a Mt.137.§(6) bekezdésben foglaltakat, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a Közalkalmazott két pihenınapját (Mt.137.§(7) bekezdés). A betegszabadság tekintetében a Mt.130. § (2) bekezdését és a Mt.133. § (2) bekezdését megfelelıen alkalmazni kell.

Rendkívüli munkavégzés (Mt. 126. §. (1)(2), 127. § (1)(2)(5)(6) Kjt. 55/A. §.) 7.1 Rendkívüli munkavégzésnek minısül (Mt.126.§(1) bekezdés):
a munkaidı-beosztástól eltérı,
a munkaidıkereten felüli, illetve
a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. 7.2 Nem minısül rendkívüli munkavégzésnek (Mt. 126.§(2) bekezdés), ha a Közalkalmazott az engedélyezett távollét idejét a Munkáltatóval történt megállapodás alapján dolgozza. 7.3 A Munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el (Mt. 127.§(1),(2),(5) és (6). bekezdés). 7.4

Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés- a Mt. 127. § (6) bekezdése kivételével






ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegetı közvetlen és súlyos veszély megelızése, illetıleg elhárítása érdekében kerül sor (Mt.128. § (1). bekezdés).

Rendkívüli munkavégzés elrendelése, munkaszüneti napokon (Mt. 127.§(1) bekezdés) A Munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon, rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidıben, e napon is foglalkoztatható Munkavállaló számára,
baleset,
elemi csapás,
súlyos kár, továbbá

76

• •
az életet, egészséget, testi épséget fenyegetı közvetlen és súlyos veszély megelızése,
illetıleg elhárítása érdekében rendelhetı el. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a Közalkalmazott testi épségét, egészségét, illetıleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet (Mt.127.§(2) bekezdés). Kit, nem vehet igénybe, rendkívüli munkára (Mt. 127.§(5) bekezdés) a Munkáltató? Rendkívüli munkára nem vehetı igénybe
a nı, terhessége megállapításától, a gyermeke egyéves koráig,
a gyermekét, egyedül nevelı férfi, a gyermeke egyéves koráig, valamint
a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító
kockázatok között kerül sor. Ettıl érvényesen eltérni nem lehet. A rendkívüli munkavégzés elrendelése, gyermekét egyedül nevelı Munkavállaló esetében (Mt. 127.§(6) bekezdés) A gyermekét egyedül nevelı Közalkalmazott - gyermeke egyéves korától négyéves koráig-, csak a beleegyezésével, vehetı igénybe rendkívüli munkára. Az elrendelhetı, rendkívüli munkavégzés, felsı határa Az elrendelhetı rendkívüli munkavégzés felsı határa, naptári évenként 280 óra. (Kjt..55/A. §) Ki rendelheti el, és milyen formában, a rendkívüli munkavégzést? A rendkívüli idıben végzett munkát, - ide értve az ügyeletet, és készenlétet is-,
az Igazgató (távollétében, az illetékes helyettes) rendelheti el,
írásban, vagy szóban 7.5. A Mt. 127.§- ban meghatározottakon túl, a pedagógus munkakörben alkalmazottak részére elrendelhetı, „rendkívüli” munkavégzés Az Mt. 127. §- ában meghatározottakon túl, a pedagógus-munkakörben rendkívüli munkavégzést akkor lehet elrendelni, ha







a munkakör nincs betöltve, akkor a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve továbbá, hogy a fıvárosi, megyei munkaügyi központ munkaerıközvetítése sikertelen maradt, valamint nem hozták létre pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét (Köt. 87. §-ának (4) bekezdés), vagy annak megkeresése sem vezetett eredményre, a betöltött munkakör feladatainak ellátása váratlanul lehetetlenné vált, a tantárgyfelosztásban ellátatlan maradt tanítási órák száma nem teszi lehetıvé pedagógus foglalkoztatását,

77

• •


a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett program e nélkül nem szervezhetı meg,

7.6. Az Mt. 129. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túl, a pedagógus munkakörben alkalmazottak részére, elrendelhetı ügyelet és készenlét. Az Mt. 129. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túl, a pedagógus munkakörben alkalmazottak részére, ügyelet és készenlét rendelhetı el, a Pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás, vagy más, nem az iskolában, szervezett program megvalósításához. Ha a pedagógus, (továbbá: a Kjt. 11/A. § (6) bekezdésben felsorolt Közalkalmazottak),




feltéve, hogy a munkaidı-beosztásból más nem következik-, a Pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában, szervezett programon vesz részt, akkor munkanapon, tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenınapon, és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó idıszakban ügyeletet teljesít.

Az ügyelet idejébıl



a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó idıszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött idıt (a továbbiakban: mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettı óráig tartó idıszaknak pedig a teljes idıtartamát (a továbbiakban: nem mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) be kell számítani a munkaidıbe.

Kjt.11.§/A „(6) Az Mt. 127. §-ában meghatározottakon túl a szakorvos (gyermekpszichiáter), védını, ápoló, gyógypedagógiai asszisztens, gondozó, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, szabadidı-szervezı, pedagógiai felügyelı munkakörben rendkívüli munkavégzés a (2) bekezdésben meghatározott okból rendelhetı e”. 55/A. § Az elrendelhetı rendkívüli munkavégzés felsı határa naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerzıdés rendelkezése alapján legfeljebb kétszáznyolcvan óra. Mt. 126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minısül a) a munkaidı-beosztástól eltérı, b) a munkaidıkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstıl a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az elsı munkavégzési helyre érkezéstıl az utolsó munkavégzési helyen történı munkavégzés befejezéséig - terjedı idıtartam. (2) Nem minısül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. 127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) a rendes munkaidıben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegetı közvetlen és súlyos veszély megelızése, illetıleg elhárítása érdekében rendelhetı el. (2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetıleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

78

• • (5) A rendkívüli munkavégzés (4) bekezdés szerinti mértékébe az ügyelet teljes idıtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés idıtartama nem mérhetı. (6) Rendkívüli munkára nem vehetı igénybe a) a nı terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, b) a gyermekét egyedül nevelı férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint c) a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor. Ettıl érvényesen eltérni nem lehet. 129. § (1) A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történı rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhetı - helyen töltendı készenlétre kötelezhetı, a) a társadalmi közszükségletet kielégítı alapvetı szolgáltatás folyamatos biztosítása, b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegetı veszély megelızése, illetıleg elhárítása, továbbá c) az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerő alkalmazásának fenntartása érdekében. (2) Az ügyelet és a készenlét idıtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megırzésérıl. (3) Az ügyelet elrendelésére a 127. § (2)-(7) bekezdésének, a készenlét elrendelésére a 127. § (2)-(3) és (6)-(7) bekezdésének rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. (4) A munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti idıszakban - kollektív szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhetı el. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidıkeret átlagában kell figyelembe venni. (5) Kollektív szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában nem rendelhetı el készenlét a heti pihenınap, illetve heti pihenıidı tartama alatt, ha a megelızı százhatvannyolc órás megszakítás nélküli idıszakban a munkavállaló a heti pihenınapján, illetve heti pihenıideje alatt készenlétet teljesített. (6) Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdése elıtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra elıre közölni kell. Ettıl a munkáltató - különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni. Az ügyelet és a készenlét elrendelésének szabályait a kollektív szerzıdés az e bekezdésben foglaltaktól eltérıen is megállapíthatja. (7) Az ügyelet, készenlét (1)-(6) bekezdésben foglalt szabályaitól az egészségügyi tevékenységet folytató munkavállalók esetében az ágazatra vonatkozó külön törvény eltérıen rendelkezhet. Vhr. 11/A. § (1) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenıidı, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban elıírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni, valamint a készenlét után, ha a készenlét ideje alatt nem kellett munkát végezni. (2) Pedagógus-munkakörben történı foglalkoztatás esetén a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/17. pontjában meghatározott napi kettı, illetve heti hat tanítási óránál több tanítási óra megtartása a rendes munkaidın belül akkor rendelhetı el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve továbbá, hogy a fıvárosi, megyei munkaügyi központ munkaerı-közvetítése sikertelen maradt, valamint nem hozták létre - a közoktatásról szóló törvény 87. §-ának (4) bekezdésében szabályozott - pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, vagy annak megkeresése sem vezetett eredményre, c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált, (3) Ha a beosztott pedagógus a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet Negyedik rész 1-2. pontja alapján teljesítménypótlékra jogosult és a teljesítménypótlék alapjául szolgáló munkavégzés ideje eléri a heti hat órát, részére további tanítási óra megtartása a rendes munkaidın belül a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben rendelhetı el. (4) A (2)-(3) bekezdésben történı elrendelésnél alkalmazni kell az Mt. 127. §-ának (2)-(3) és (6)-(7) bekezdésében foglaltakat. (5) Pedagógus-munkakörben a rendes munkaidın felül, rendkívüli munkavégzés keretében, tanítási óra megtartását a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben lehet elrendelni. (6) Az Mt. 127. §-ában meghatározottakon túl a szakorvos (gyermekpszichiáter), védını, ápoló, gyógypedagógiai asszisztens, gondozó, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, szabadidı-szervezı, pedagógiai felügyelı munkakörben rendkívüli munkavégzés a (2) bekezdésben meghatározott okból rendelhetı el. 11/B. § (1) Az Mt. 129. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhetı el Köt. 87.§

79

• • (4) A fıvárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségő szakemberek fıvárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének mőködtetésérıl.

8.

A pedagógusok munkaidejébe beszámítható feladatok (Köt. 1. sz. melléklet, Harmadik rész, II. fejezet 6. pont). A pedagógus kötelezı óráját az iskolában és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezetı és a gyakorlati oktatásvezetı-helyettes a kötelezı órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését, a gyakorlati képzést szervezıknél folyó gyakorlati képzés ellenırzését. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törıdés feladatainak megtartása. Azoknak a szakköröknek, érdeklıdési köröknek, önképzı köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelezı tanórai foglalkozás idıkeretének terhére szerveznek. Valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartása, kollégiumban a szabadidı eltöltését szolgáló és az egyéni törıdést biztosító foglalkozások megtartása, továbbá az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevı tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenınapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti idın kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátása feltéve, hogy egy pedagógusra legalább ötven, legfeljebb száz tanuló jut. 8.1

Pedagógus-munkakörökben az alábbi nevelı-oktató munkával, a tanulókkal összefüggı pedagógiai feladatokat kell munkakörbe tartozóként ellátni:
tanítás,
tanítási órákra való felkészülés,
foglalkozás elıkészítése,
tanmenet, óravázlat, foglalkozási terv megtervezése, elkészítése,
írásbeli dolgozatok, munkafüzetek, feladatlapok, rajzok és egyéb tanulói munkák felülvizsgálata, elemzése, javítása,
szükség esetén a tanuló egyéni képességeinek megfelelı oktatási terv kidolgozása és érvényesítése,
szemléltetı eszközök tanítási órára való elıkészítése,
félévi és év végi vizsgáztatás, javító-, és osztályozó-vizsgáztatás = vizsgák elıkészítése (a vizsgamunkákhoz szükséges munkadarabok /elıkészítése, elkészítése/, adminisztrációs feladatok elvégzése), = a vizsgákon való aktív közremőködés (kérdezı tanár, szakoktató, stb.),
a szakmai vizsgáztatás = vizsgák elıkészítése (szakmai vizsgamunkákhoz szükséges munkadarabok /elıkészítése, elkészítése/, adminisztrációs feladatok elvégzés), = a vizsgákon való aktív közremőködés (iskolai képviselı, kérdezı tanár, szakoktató, felügyelı stb.),
szakmai és pedagógusi képesítésének állandó szinten tartása,
szertár-, szaktanterem fejlesztés, tanterem-felelısség.
leltározásban való közremőködés,
pedagógus-beosztáshoz tartozó adminisztrációs munka ellátása,
Nevelıtestületi, munkaközösségi, közalkalmazotti munkaértekezleteken, iskolai ünnepségeken, rendezvényeken való részvétel, 80

• •


















tanítási idı alatt az iskola ügyeleti rendjében meghatározott ügyelet elvégzése, tanulók kísérése, utaztatása, rendezvények, kulturális programok szervezése, irányítása, szaktárgyi versenyekre való felkészítés, iskolai sport és kulturális rendezvényeken való részvétel, az iskolai Diákönkormányzat munkájának segítése, iskolai tanulmányi versenyek szervezése, értékelése, kiállítások, versenyek elıkészítése, lebonyolítása, az órarendben kiírt helyettesítési ügyelet. az osztály, engedélyezett tanulmányi kirándulásainak szervezése, lebonyolítása szünetekben (ıszi, téli, tavaszi, nyári) és a szorgalmi idıben, az ügyelet ellátása, hospitálás, társintézményekkel való kapcsolattartás, együttmőködés, felvételi eljárásban, beírásban való részvétel. vezetıi, vezetı helyettesi feladatok ellátása, tanítás nélküli munkanapokon, az igazgató által elrendelt munkavégzés, a tanulók orvosi vizsgálatra való kísérése, felügyelete.

8.2

Kötelezı óraszámba beszámítható feladatok és kedvezmények
szakóra,
szakkör
pályakezdı pedagógus (2 óra az elsı félévben, ha nincs túlórája)
osztályfınöki órakedvezmény
iskolai könyvtár mőködtetése
munkaközösség-vezetı kedvezménye
szakszervezeti titkár órakedvezménye
közalkalmazotti tanács tagjainak órakedvezménye
tanulószoba
minıségbiztosítás
tehetséggondozás
felzárkóztatás

8.3

Külön díjazás ellenében ellátandó feladatok 8.3.1. Kötelezıen járó díjazások










vezetı helyettesi megbízás, munkaközösség-vezetıi megbízás, osztályfınöki megbízás, Diákönkormányzat irányítása szakkör-vezetés, korrepetálás, tehetséggondozás tömegsport, diáksportkör-vezetés, énekkar vezetése, differenciált képességfejlesztı foglalkozás, magántanulók felkészítése. esetén a jogszabályban elıírt illetménypótlék jár.

81

• • Díjazásként (Vhr. 16.§) óradíj, illetménypótlék (Kjt. 67. §), kereset-kiegészítés (Kjt. 77. §) fizetendı. 8.3.2. Az intézmény anyagi helyzetétıl függıen adható, de nem kötelezı díjazások Gyakorlati oktatók
a tanmőhely gépeinek, mőszaki berendezéseinek, a szerszámok és a felszerelési tárgyaknak, a balesetmentes munkavégzéshez szükséges karbantartása, javítása,
a gyakorlati oktatáshoz szükséges szerszámok készítése, Testnevelı
iskolai sportnapok szervezése és irányítása,
sportversenyek szervezése, és lebonyolítása.
ünnepélyek felvonulási rendjének biztosítása. A díjazás mértékérıl, - az Iskola anyagi helyzetének függvényében-, az Igazgató, és az érdekelt pedagógus állapodik meg. 8.4. A munkakörön belüli beosztás - a mindenkori idevonatkozó rendelkezések betartásával, az Igazgató munkaerı-gazdálkodási igényének megfelelıen - a Közalkalmazott és az Igazgató megállapodása. A Közalkalmazott, a jelen pontban foglaltakkal kapcsolatosan az általa sérelmesnek ítélt intézkedés miatt panasszal az MKSZSZ-hez fordulhat jogorvoslatot kérve. Ebben a Munkáltató a Közalkalmazottat nem akadályozhatja meg. A MKSZSZ, ilyen esetben a panaszost, a kivizsgálás idején képviselheti. Kjt. 67. § (1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. (2) A kollektív szerzıdés határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítják illetménykiegészítésre. (3) A munkáltató, ha az elért teljesítménytıl függıen térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerzıdésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét. Vhr. 77. § (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások elıirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott idıre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. (2) A kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerzıdés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A kiemelkedı, illetıleg tartósan jó munkát végzı közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. 16. § (1) Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelezı óraszámot állapít meg, ha a munkakörre elıírt kötelezı óraszámánál, a rendes munkaidın belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezetı és a vezetı beosztású közalkalmazottat is. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az óradíj egy órára esı összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következıkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az elrendelés alapján ellátott - óvodai, iskolai, kollégiumi, pedagógiai szakszolgálat intézményi - a beosztott pedagógus-munkakörre megállapított kötelezı óraszámnak 4,33-mal történı szorzata adja. E rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az óradíjat vezetıi megbízással rendelkezı részére, illetve gyakorló nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus részére állapítják meg. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni.

82

• • (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelezı óraszám eléri vagy meghaladja a 27 órát. A pedagógus óradíja ebben az esetben az illetmény és a (2) bekezdés negyedik mondata alapján figyelembe vehetı pótlékok együttes összegének (a továbbiakban: számítási alap) egy órára jutó része, megnövelve az ötven százalékos bérpótlékkal. A számítási alapnak az egy órára jutó részét oly módon kell meghatározni, hogy a számítási alapot elosztják 174-gyel. (4) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti elrendelés alapján a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. (5) Ha a pedagógus elrendelés alapján a heti pihenınapján tanít és a) kap másik pihenınapot, az óradíját ötven százalékkal, b) nem kap másik pihenınapot, az óradíját száz százalékkal meg kell növelni. (6) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére elıírt kötelezı óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára esı összege az óradíj ötven százaléka. Az óradíj ötven százalékának megfelelı helyettesítési díj jár a rendes munkaidıben végzett munka legfeljebb napi kettı órájára az óvodapedagógusnak, ha az átfedési idıben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. E rendelkezések alkalmazásában átfedési idı az az idı, amikor az óvodapedagógusok a napi munkarend szerint egymást váltják, azonban a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat kettı órán keresztül közösen kell ellátniuk. (7) A (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletének Negyedik része alapján a munkáltatójával megállapodást kötött többlettanítás ellátására, és a munkáltató a megállapodásban meghatározott tanítási órákon felül - a rendes munkaidın belül - további tanítási órák ellátását rendeli el, illetve, ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelezı óraszámának keretében sajátjával együtt tanítja, azzal az eltéréssel, hogy az óradíj számításánál a teljesítménypótlék összegét is figyelembe kell venni, továbbá az osztószámot az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre elıírt kötelezı óraszám és a megállapodásban kikötött óraszám összege, illetve, ha eléri vagy meghaladja a 27 órát, a (3) bekezdés alapján kell meghatározni. (8) Ha az elrendelés következtében a pedagógus a munkakörére, beosztására elıírt heti kötelezı óraszámnál a rendes munkaidın belül heti tíz óránál többet tanít, a tíz órát meghaladó tanítás után járó, a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján megállapított óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. Ez az óradíj magában foglalja a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok rendkívüli munkaidıben történı ellátásáért járó díjazás összegét is. (9) Ha a pedagógus a teljes munkaidejében tanítási órát tart, és a rendes munkaidın felül is tanítási órát kell tartania, a rendkívüli munkaidıben ellátott tanítási óráért a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján számított óradíj ötven százalékkal növelt összege illeti meg. Ez az óradíj magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is. (10) Nem alkalmazhatók a (8)-(9) bekezdésben foglaltak, ha a pedagógus a munkaidı-beosztásából követhetıen a tanítási órán, óvodai és kollégiumi foglalkozáson kívüli munkaköri feladatait rendkívüli munkaidıben látja el és díjazását az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján állapítja meg a munkáltató. (11) A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklete Negyedik rész 2. pontjában meghatározott teljesítménypótlék számítási alapját a Kjt. 66. §-a (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával kell megállapítani. 1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez [A törvény 15. §-ának (3) bekezdéséhez, 16. §-ának (4) bekezdéséhez, 39. §-ának (3) bekezdéséhez és a 118. § (3) bekezdéséhez] A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetık és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetık és a beosztott pedagógusok kötelezı óraszáma a közoktatási intézményekben Harmadik rész A VEZETİK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZİ ÓRASZÁMA II. 6. A pedagógus kötelezı óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra, az iskolában és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezetı és a gyakorlati oktatásvezetı-helyettes a kötelezı órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését, a gyakorlati képzést szervezıknél folyó gyakorlati képzés ellenırzését. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törıdés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklıdési köröknek, önképzı köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelezı tanórai foglalkozás idıkeretének terhére szerveznek, valamint az iskola

83

• • pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartása, kollégiumban a szabadidı eltöltését szolgáló és az egyéni törıdést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés] megtartása.

84

• • VIII. Fejezet A munka díjazása a Közalkalmazott elımeneteli és illetményrendszere [Mt. 141. §, 144. § (1), (2), (4), (5), (7) bek., 145-146. §, 147. § (1), (2) bek., 148-153. §, 154. § (1), (3) bek., 156-164. §, 165. § (1) bek., Kjt. 12-17. §,60-80. §)

1. A Közalkalmazott fizetési fokozatát a Kjt. 64.-65.§, 87/A§- aiban írtaknak megfelelıen kell megállapítani. A Közalkalmazott, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idı alapján, három évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A Közalkalmazottat a tárgyév elsı napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. 2. A fizetési osztályok elsı fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvı számú fizetési fokozathoz tartozó - az elsı fizetési fokozat garantált illetményére épülı- legkisebb szorzószámokat a Kjt.1. sz. melléklete tartalmazza. 2.1

A következı fizetési fokozat eléréséhez szükséges várakozási idı.

2.2

A Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a következı fizetési fokozat eléréséhez történı várakozási idınél figyelembe kell venni a közvetlenül megelızı közalkalmazotti jogviszonyban történt várakozási idı csökkentését.

2.3.

A következı fizetési fokozatba lépéshez szükséges várakozási idıt csökkenteni kell,
az Iskola dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, illetve miniszter által alapított díjat kapott,
az Iskola pedagógusának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit.
A várakozási idı csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a az Iskola dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az idıszakban.

Kjt. 64. § „(1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. (2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idı számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási idınek a 65. § (3)-(5) bekezdése alapján megelızıleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni. 65. § (1) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idı alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév elsı napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idı újra kezdıdik. (2) A fizetési fokozatok közötti várakozási idıbe nem számítható be mindazon idıtartam, amelyet a 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni. (3) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedı teljesítménye esetén csökkenthetı. A várakozási idı csökkentése esetén az annak megfelelı idıpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. (4) A várakozási idı csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet. (5) A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály meghatározhatja a várakozási idı csökkentésének kötelezı esetét. A várakozási idı csökkentésének mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a (4) bekezdésben foglalt idıtartamot”.

85

• • Mt. 87/A. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minısül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése elıtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) elırehozott (csökkentett összegő elırehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá esı nyugellátásban, illetıleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. (2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. (3) A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik. Vhr. 14. § „ A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, illetve miniszter által alapított díjat kapott. A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idı csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az idıszakban”.

3.

Illetménykiegészítés

A Közalkalmazott, - a fizetési fokozata alapján járó-, illetményén felül, illetménykiegészítésben részesülhet. A Munkáltató határozza meg, hogy a gazdálkodás eredményének, vagy az elért teljesítménytıl függı térítés, mely hányadát, és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre. A Közalkalmazottal, külön megállapodásban kell meghatározni, a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét. Kjt. 67. § „(1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. (2) A kollektív szerzıdés határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítják illetménykiegészítésre. (3) A munkáltató, ha az elért teljesítménytıl függıen térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerzıdésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét”.

4.

Havi rendszerességgel nyújtott, kereset kiegészítés. Céljutalom. 4.1. Határozott idıre szóló kereset-kiegészítés adható, meghatározott, - az adott munkakörbe nem tartozó- feladat, ellátásáért; 4.2. Az Iskola költségvetésének terhére céljutalmat lehet megállapítani. Jutalom




az Igazgató, a közvetlen vezetı, az illetékes munkaközösség vezetı, 86

• •
a KT.,
az MKSZSZ, javaslatára, a folyamatosan kiemelkedı munkavégzés elismeréseként, állapítható meg, illetve adható, annak a Közalkalmazottnak, aki 12 hónapot meghaladóan az Iskolával közalkalmazotti jogviszonyban áll. 4.2.1.Célfeladatok jutalmazása: Az Iskola éves munkatervében meghirdetett, alább, felsorolt feladatok végrehajtásában közremőködık részére - az Igazgató, a KT., és a MKSZSZ megbízottja, valamint a munkaközösség vezetı javaslata alapján céljutalmat állapíthat meg, illetve fizethet ki. Célfeladatok:
tanév elıkészítése,
órarend készítése,
ügyeleti rend szervezése, felügyelete,
iskolai ünnepségek szervezése,
módszertani anyagok, szemléltetı eszközök készítése,
tanulmányi-, sportversenyekre való felkészítés,
részvétel az iskolai beiskolázás támogatásában,
szülıi szervezettel történı kapcsolattartás,
színház-, hangverseny-látogatás szervezése,
egyéb, aktuálisan tervezhetı feladat,
elıre nem látható feladat megoldásában részvétel. 4.2.2. A céljutalom kategóriái:



I. kategória: kiemelt jutalom II. kategória: jutalom

4.3. Nem részesülhet jutalomban az a Közalkalmazott, aki:



munkáját hanyagul, felületesen végzi és/vagy a tárgyévben fegyelmi büntetése volt.

4.4. Az Igazgató jutalma és illetménykiegészítése (Kjt. 67. §. 77. §) Az Igazgató részére az Iskola béralapja terhére kifizetendı jutalom, illetménykiegészítés mértékét, a fenntartó helyi önkormányzat elızetes jóváhagyása és szabályozása szerint, a gazdasági vezetı fedezetigazolásának megfelelıen kell megállapítani. Kjt. 67. § (1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. (2) A kollektív szerzıdés határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítják illetménykiegészítésre. (3) A munkáltató, ha az elért teljesítménytıl függıen térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerzıdésben foglaltak szerint.

87

• • Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét. 77. § (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások elıirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott idıre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. (2) A kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerzıdés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A kiemelkedı, illetıleg tartósan jó munkát végzı közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti”. 77. § „ (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások elıirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott idıre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. (2) A kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerzıdés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A kiemelkedı, illetıleg tartósan jó munkát végzı közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti”.

5.

„13. havi” jutalom A Közalkalmazott, minden naptári évben - külön juttatásként -, egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll. A juttatás kifizetésérıl január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követı elsı munkanapon-, kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény.

Kjt. 68. § „ A közalkalmazott minden naptári évben - külön juttatásként - egyhavi illetményére jogosult. A juttatás kifizetésérıl január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követı elsı munkanapon - kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény”.

6.

Címek adományozása [Kjt. 39. § (3) bek., és Kjt. 71. §]

A Munkáltató, tartósan munkateljesítmény esetén



magas

színvonalú

munkavégzés,

vagy

kiemelkedı

a "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve fımunkatársi, az "E", "F", "G", "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt Közalkalmazottnak tanácsosi, illetve fıtanácsosi címet adományozhat.

A fıtanácsost, a fımunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A pótlék mértéke:
munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,
tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,
fımunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,
fıtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka. A miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát. Amennyiben a Közalkalmazott vezetıi, és címpótlékra is jogosult, részére a vezetıi pótlék jár. Kjt. 39.§ „(3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedı munkateljesítmény esetén a) a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve fımunkatársi,

88

• • b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve fıtanácsosi címet adományozhat. 71. § (1) A fıtanácsost, a fımunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. (2) A pótlék mértéke a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka, b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka, c) fımunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka, d) fıtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka. (3) A miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát. (4) Amennyiben a közalkalmazott vezetıi és címpótlékra is jogosult, részére a vezetıi pótlék jár”.

7.

Az intézményben fizetendı pótlékok és mértékük 7.1. Vezetıi pótlékok



a magasabb, vezetıállású, pótléka a mindenkori pótlékalap, 300 százaléka, a vezetı helyettes, pótléka, a mindenkori pótlékalap 200 százaléka.

7.2. Egyéb pótlékok és azok mértéke a mindenkori pótlékalap százalékában meghatározva 7.2.1..Kötelezı pótlékok:
osztályfınöki pótlék
munkaközösség-vezetıi pótlék
diákönkormányzatot segítı pótlék
éjszakai pótlék

25 % 25 % 25 % 15 %

7.2.2. Adható pótlékok:
felzárkóztatási pótlék: 18-42 %
idegennyelv-tudási pótlék: 50 % (középfok) Pótlék adható továbbá: Pénztárosi munkakört ellátónak - pénzkezelési pótlék - egységesen 5.000,-Ft/ hó összegben. A pótlékot az igazgató engedélyezi. Kjt.15.§ „(2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következı illetménypótlékok járnak: a) osztályfınöki pótlék annak, aki iskolában osztályfınöki feladatokat, vagy alapfokú mővészetoktatási intézményben, mővészeti szakközépiskolában tanszakvezetıi, tagozatvezetıi, szakosztályvezetıi, kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetıi feladatot lát el; b) diák-önkormányzatot segítı pedagóguspótlék annak, aki a nevelési-oktatási intézményben mőködı iskolai, kollégiumi diákönkormányzat munkáját segíti; c) munkaközösség-vezetıi pótlék annak, aki intézményi vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetıi feladatot lát el; (3) A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértéke a közalkalmazotti pótlékalap a) 30-60%-a a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, b) 12-30%-a a (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott esetben”. 100 % (felsıfok) 74. § (1) „ Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. (2) A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerzıdés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvbıl a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékő igazolással rendelkezzék.

89

• • (4) Nem fizethetı idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján. (5) A pótlék mértéke a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka, b) felsıfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka”. Mt. 146. § „ (1) Éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti. (2) A többmőszakos munkaidı-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetıleg éjszakai mőszakpótlék jár. (3) A délutáni mőszakban történı munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a mőszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai mőszakban történı munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a mőszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni mőszak után további öt, az éjszakai mőszak után további tíz százalék mőszakpótlék illeti meg. A mőszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelıen irányadó”.

8.

Rendkívüli munkavégzés díjazása 8.1. Kinek jár „óradíj”?

Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelezı óraszámot állapít meg, ha a munkakörre elıírt kötelezı óraszámánál, a rendes munkaidın belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezetı és a vezetı beosztású Közalkalmazottat is. 8.2. Ki dönt, az „ügyelet”, vagy a „készenlét” végzésérıl? Rendkívüli munka elrendelésekor az Igazgató, vagy ezzel megbízott helyettese dönt arról, hogy a pedagógus az alaptevékenységével egyezı feladatot, ügyeletet vagy készenlétet végezzen. 8.3. A rendkívüli munka díjazása. 8.3.1 Rendkívüli munkadíj A rendkívüli munkadíj, -a Mt.-ben meghatározott díjazást, és bérpótlékot is magában foglalóegy órára esı összege (óradíj). A pedagógus illetményének, - a következıkben, meghatározott-, osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot a rendkívüli munkaidıben ellátott pedagógus-munkakörre megállapított kötelezı óraszámnak, 4,33-mal történı szorzata adja. A számításnál az illetményt meg kell növelni a pedagógus részére megállapított
felzárkóztatási pótlék,
különleges munkáért fizetett pótlék,
összevonási pótlék összegével.

90

• • 8.3.2 Mikor nem alkalmazhatók, a 8.3.1. pontban leírtak? Nem alkalmazható a fenti szabály, abban az esetben, ha a pedagógus heti kötelezı óraszáma a 27 órát eléri, vagy meghaladja. A pedagógus óradíját ebben az esetben a Mt. 147. §-ának (1) bekezdése, illetıleg 148. §-ának (1) bekezdése alapján kell meghatározni úgy, hogy a rendkívüli munkadíj számításánál a pedagógusnak járó besorolás szerinti illetményét, továbbá a fent felsorolt pótlékokat kell figyelembe venni. 8.4. A nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatottak rendkívüli munkájának díjazása. 8.4.1. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott, - rendkívüli - munkáját, az alábbiak szerint kell díjazni:
a Közalkalmazottat, a rendkívüli munkájáért a rendes munkabérén felül, esetenkénti elszámolás alapján -, 50%-os bérpótlék is megilleti;
az Iskolánál ügyviteli, ügyintézıi munkakörben foglalkoztatottak, a túlmunka ellenértékeként, - választása szerint-, az 50%-os bérpótlék helyett, -a túlmunkának megfelelı mértékő-, szabadidı illeti meg. 8.4.2. A heti pihenınapon és munkaszüneti napon végzett munka díjazása:
a heti pihenınapon végzett munkáért járó munkabéren felül 50%-os bérpótlék jár abban az esetben, ha a dolgozó másik pihenınapot vagy pihenıidıt kap. Ennek hiányában 100%-os bérpótlék jár;
a munkaszüneti napon végzett munkáért, az aznapi munkáért járó munkabéren felül a Közalkalmazottat, távolléti díja is megilleti. Vhr. 16. § „ (1) Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelezı óraszámot állapít meg, ha a munkakörre elıírt kötelezı óraszámánál, a rendes munkaidın belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezetı és a vezetı beosztású közalkalmazottat is. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az óradíj egy órára esı összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következıkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az elrendelés alapján ellátott - óvodai, iskolai, kollégiumi, pedagógiai szakszolgálat intézményi - a beosztott pedagógus-munkakörre megállapított kötelezı óraszámnak 4,33-mal történı szorzata adja. E rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az óradíjat vezetıi megbízással rendelkezı részére, illetve gyakorló nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus részére állapítják meg. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni. a) kap másik pihenınapot, az óradíját ötven százalékkal, b) nem kap másik pihenınapot, az óradíját száz százalékkal meg kell növelni. (6) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére elıírt kötelezı óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára esı összege az óradíj ötven százaléka. Az óradíj ötven százalékának megfelelı helyettesítési díj jár a rendes munkaidıben végzett munka legfeljebb napi kettı órájára az óvodapedagógusnak, ha az átfedési idıben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. E rendelkezések alkalmazásában átfedési idı az az idı, amikor az óvodapedagógusok a napi munkarend szerint egymást váltják, azonban a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat kettı órán keresztül közösen kell ellátniuk. (7) A (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletének Negyedik része alapján a munkáltatójával megállapodást kötött többlettanítás ellátására, és a munkáltató a megállapodásban meghatározott tanítási órákon felül - a rendes munkaidın belül - további tanítási órák ellátását rendeli el, illetve, ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelezı óraszámának keretében sajátjával együtt tanítja, azzal az eltéréssel, hogy az óradíj számításánál a teljesítménypótlék összegét is figyelembe kell venni, továbbá az osztószámot az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre elıírt kötelezı óraszám és a megállapodásban kikötött óraszám összege, illetve, ha eléri vagy meghaladja a 27 órát, a (3) bekezdés alapján kell meghatározni.

91

• • (8) Ha az elrendelés következtében a pedagógus a munkakörére, beosztására elıírt heti kötelezı óraszámnál a rendes munkaidın belül heti tíz óránál többet tanít, a tíz órát meghaladó tanítás után járó, a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján megállapított óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. Ez az óradíj magában foglalja a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok rendkívüli munkaidıben történı ellátásáért járó díjazás összegét is. (9) Ha a pedagógus a teljes munkaidejében tanítási órát tart, és a rendes munkaidın felül is tanítási órát kell tartania, a rendkívüli munkaidıben ellátott tanítási óráért a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján számított óradíj ötven százalékkal növelt összege illeti meg. Ez az óradíj magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is. (10) Nem alkalmazhatók a (8)-(9) bekezdésben foglaltak, ha a pedagógus a munkaidı-beosztásából követhetıen a tanítási órán, óvodai és kollégiumi foglalkozáson kívüli munkaköri feladatait rendkívüli munkaidıben látja el és díjazását az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján állapítja meg a munkáltató. (11) A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklete Negyedik rész 2. pontjában meghatározott teljesítménypótlék számítási alapját a Kjt. 66. §-a (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával kell megállapítani”. Mt. 147. § „ (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg. (2) A munkaidı-beosztás szerinti napi munkaidıt meghaladóan, illetve a munkaidıkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása elıírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidı jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka idıtartamánál. (3) A munkaidı-beosztás szerinti pihenınapon (pihenıidıben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenınapot (pihenıidıt) kap. (4) A (2) bekezdés szerinti szabadidıt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenınapot (pihenıidıt) - eltérı megállapodás hiányában - legkésıbb a rendkívüli munkavégzést követı hónapban kell kiadni. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a szabadidıt, illetve a pihenınapot (pihenıidıt) legkésıbb az adott munkaidıkeret végéig kell kiadni. 148. § (1) Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelı munkabér jár”.

9.

Mikor nem illeti meg a Közalkalmazottat, az ügyelet után pihenıidı?

Nem illeti meg a Közalkalmazottat, az ügyelet után pihenıidı, ha az ügyeletet
a Pedagógiai (szakmai) programban elıírt tanulmányi kiránduláson, vagy
más, nem az Iskolában, szervezett programon teljesíti, továbbá, ha
az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni, valamint
a készenlét után, ha a készenlét ideje alatt nem kellett munkát végezni. Vhr.11/A. § „ (1) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenıidı, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban elıírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni, valamint a készenlét után, ha a készenlét ideje alatt nem kellett munkát végezni”.

92

• • 10.

Ügyelet, készenlét. 10. 1. Mi számít, ügyeletnek, készenlétnek?

Ha a pedagógus, (továbbá a Vhr. 11/A. § (6) bekezdésben felsoroltak), - feltéve, hogy a munkaidı-beosztásból más nem következik-, a Pedagógiai (szakmai) programban meghatározottak szerint
tanulmányi kiránduláson, vagy más,
nem az iskolában, kollégiumban szervezett programon vesznek részt, akkor
munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig,
heti pihenınapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó idıszakban,
ügyeletet teljesítenek. 10.2. Mi számítható be, az ügyeletbıl? Az ügyelet idejébıl
a huszonkét órától, másnap reggel hat óráig tartó idıszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött idıt (a továbbiakban: mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet),
a reggel hat órától huszonkettı óráig tartó idıszaknak pedig a teljes idıtartamát (a továbbiakban: nem mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) be kell számítani a munkaidıbe. 10.3. Az ügyelet és a készenlét díjazása Ügyeletért, készenlétért, a Közalkalmazottat átalánydíjazás illeti meg. Az átalánydíj mértéke
készenlét esetén, a Vhr. (16. §-ának (2)-(3)) bekezdése alapján számított óradíj, húsz százaléka. Heti pihenınapon, és munkaszüneti napon harminc százaléka,
a mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén, az átalánydíj mértéke, az óradíj
50%-a (a heti pihenınapon, illetve munkaszüneti napokon, a 60%-a)
a nem mérhetı idıtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén, az átalánydíj mértéke az
óradíj hatvan százaléka. Heti pihenınapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap
másik pihenınapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenınapot, az óradíj
százötven százaléka. Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott Közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a Közalkalmazott a rendes munkaidejében a kötelezı óráit teljesíti, több, eltérı kötelezı óraszámú munkakörben történı foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelezı óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet - részben vagy egészben - nem pedagógusmunkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell

93

• • meghatározni. Vhr.11§/B „(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat”. 16.§ (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az óradíj egy órára esı összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következıkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az elrendelés alapján ellátott - óvodai, iskolai, kollégiumi, pedagógiai szakszolgálat intézményi - a beosztott pedagógus-munkakörre megállapított kötelezı óraszámnak 4,33-mal történı szorzata adja. E rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az óradíjat vezetıi megbízással rendelkezı részére, illetve gyakorló nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus részére állapítják meg. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelezı óraszám eléri vagy meghaladja a 27 órát. A pedagógus óradíja ebben az esetben az illetmény és a (2) bekezdés negyedik mondata alapján figyelembe vehetı pótlékok együttes összegének (a továbbiakban: számítási alap) egy órára jutó része, megnövelve az ötven százalékos bérpótlékkal. A számítási alapnak az egy órára jutó részét oly módon kell meghatározni, hogy a számítási alapot elosztják 174-gyel.

11.

Állásidı és díjazása

Ha a Munkáltató, saját hibájából a munkavégzés feltételeit nem biztosítja, s ezért a tanítás a tanítási idın belül szünetel, vagy a munkát végezni nem lehet, a kiesı idıre a személyi illetmény, illetve bér fizetendı. 12.

Rendkívüli berendelés

Ha a Közalkalmazottat, rendes, kötelezı munkaidején felül a munkahelyre berendelik, erre az idıre járó illetményt, és annak 100 százalékos pótlékát ki kell fizetni, függetlenül attól, hogy munkát végez-e vagy sem. 13.

Illetményfizetés, egyéb fizetések 13.1. A Közalkalmazotti jogviszony alapján járó illetmény

A Munkáltatónál, az illetmények kifizetése utólagosan a tárgyhót követı hó 3. napjáig átutalással történik. Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság idıtartama a tíz munkanapot eléri, a Közalkalmazott kérésére, a Munkáltató köteles a Közalkalmazottnak, a szabadság megkezdése elıtt két munkanappal kifizetni a) a szabadság idejére esı bérfizetési napon esedékes, valamint b) az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. 13.2. A szakmai vizsgák után, a Munkáltató által kötelezıen, és nem kötelezıen fizetett díjazás. 13.2.1. A szakmai vizsgák után






szakmai vizsgabizottság tagjainak, a kérdezı, és a felügyelı tanároknak, a szervezınek, a jegyzınek, és az Igazgatónak.

94

• • a szakmai vizsgáért járó díjakat, a vonatkozó jogszabályi elıírásoknak (1/2001. (I. 16.) OM rendelet) megfelelıen kell megállapítani. A szakmai vizsgadíjakat, - a „Megbízási szerzıdés” alapján-, az intézmény átutalással rendezi. 13.2.2. A Gazdasági Osztály dolgozóinak, - amennyiben azt az intézmény gazdasági helyzete lehetıvé teszi-, a 2. sz. mellékletben megállapított díjat fizeti ki az Iskola. Amennyiben, az Iskola gazdasági helyzete, ezt nem teszi lehetıvé, úgy a kifizetések felfüggesztésérıl, az Igazgató, saját hatáskörében dönt. 14.

Levonás az illetménybıl (Mt. 161. §)

A munkabérbıl (illetménybıl) levonni, csak




jogszabályi elıírások, végrehajtó határozat, vagy a Munkavállaló hozzájárulás alapján lehet.

Mt. 161. § „ (1) A munkabérbıl való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettıl érvényesen eltérni nem lehet. (2) A munkáltató a munkavállaló részére történt elılegnyújtásból eredı követelését a munkabérbıl levonhatja. (3) Egyebekben a munkabérbıl való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. (4) E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történı átutalásáért ellenértéket nem követelhet”.

15.

Tévesen kifizetett illetmény (Mt. 162. §)

Amennyiben téves kifizetés történt, úgy annak megfelelıen kell eljárni, hogy az
jogalap nélküli kifizetésnek
alaptalan kifizetésnek minısül. A Munkáltató, a Munkavállaló, munkaviszonnyal összefüggı tartozásainak megtérítésére irányuló igényét, írásbeli felszólítással érvényesítheti. Mt. 162. § „ (1) A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. (2) A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési idın belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elı. (3) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggı tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti”.

95

• • 16.

Jubileumi jutalom (Kjt. 78. §) 16.1. Kinek jár jubileumi jutalom?

A huszonöt-, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezı közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. 16.2. A jubileumi jutalom mértéke A jubileumi jutalom:
huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetményének megfelelı összeg. 16.3. A jubileumi jutalom kifizetése, a közalkalmazotti jogviszony megszőnése esetén. Ha a Közalkalmazott jogviszonya a Kjt. (30 §. (1) bekezdése e, pontja) alapján szőnik meg, részére a megszőnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni. Ha a Közalkalmazott, közalkalmazotti jogviszonya megszőnik, és- legkésıbb a megszőnés idıpontjában- nyugdíjasnak minısül (Kjt. 37/B § (l) bekezdés), továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszőnésekor ki kell fizetni. Kjt. 30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetıleg legkésıbb a felmentési idı kezdetének napján nyugdíjasnak minısül [37/B. §]. 37/B. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minısül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése elıtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) elırehozott (csökkentett összegő elırehozott) öregségi nyugdíjban, vagy 78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezı közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. (2) A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetményének megfelelı összeg. (4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszőnik és - legkésıbb a megszőnés idıpontjában nyugdíjasnak minısül [37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszőnésekor ki kell fizetni. (5) A (4) bekezdésben szereplı rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelıen alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szőnik meg.

96

• • IX. Fejezet Egyéb (költségtérítések, munkaruha védıruha biztosítása, munka alkalmassági orvosi vizsgálat, képernyı elıtti védelem, étkezési hozzájárulás, szociális juttatások, kitüntetések)

1.

Költségtérítések 1.1. Kiküldetési költségtérítés141/1993.(X.13.) Korm. rendelet 1.1.1.Költségtérítést fizet a Munkáltató annak a Közalkalmazottnak, aki Budapest közigazgatási határán kívül az Iskola megbízásából, és érdekében munkát végez. Elszámolható:
szállás,
útiköltség,
napidíj 1.1.2.Nem számolható el napidíj azoknál a kiküldetéseknél (tanfolyam, továbbképzés, tapasztalatcsere stb.), amelyek esetében az Iskola által fedezett részvételi díj az étkezési költségeket is tartalmazza

. 1.1.3. A kiküldetési költségeket, a kiküldetést követı három napon belül kell elszámolni. 141/1993.(X.13.) Korm. rendelet „2. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Átalányként a munkavállalót legalább napi száztíz forint napidíj illeti meg.”

1.2. A munkába járás utazási költségeinek megtérítése (78/1993.(V. 12.) Korm. rendelet) A Munkáltató, köteles megtéríteni, a közigazgatási határon kívülrıl történı munkába járás esetén (pedagógusállományban lévık részére csak a szorgalmi idı alatt):
országos közforgalmú vasút (személyvonat 2. osztálya) esetén a menetjegy árának 86%-át,
elıvárosi vasút, valamint helyközi díjszabással közlekedı helyi és távolsági autóbusz esetén, a menetjegy árának 80 %-át. A munkába járás utazási költségtérítése csak egy jogcímen jár. 78/1993.(V.12.) Korm. rendelet 2. § E rendelet alkalmazásában a) munkába járásnak minısül a közigazgatási határon kívülrıl történı napi munkába járás és hétvégi hazautazás; b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetıleg a munkarendtıl függı gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása; c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetıleg annak közelébe (napi munkába járással elérhetı távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történı oda- és visszautazása. 3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának

97

• • a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon; b) 80%-át, ha elıvárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedı helyi és távolsági autóbuszon utazik. (2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjármővel történı munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. 4. § A munkáltató a 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történı munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minısítheti.

1.3. A kézbesítınek, anyagbeszerzınek járó költségtérítés. A kézbesítı és az anyagbeszerzı (ha nem veszi igénybe a gépjármő-vezetési pótlékot), jogosult, a kombinált bérlet árának 100 %-os megtérítésére. 1.4. A pedagógusnak, a tanulók tanulmányi versenyre, sportversenyre kísérésének BKV-költsége (amennyiben a kísérınek nincs BKV bérlete). Amennyiben, a kísérınek nincs BKV bérlete, úgy jogosult, a teljes BKV költség megtérítésére, vagy az Iskola biztosítja a BKV jegyet. 2.

Védıruha (védıeszköz) és munkaruha juttatások (Mt. 165. § (1)-(3) bek., és a Kjt. 79.§ (1)- (3) bekezdés) 2.1. Védıruha (védıeszköz)

Az egyes munkakörökben biztosított védıruhák, védıeszköz jegyzéke, a Munkavédelmi Szabályzatban található. 2.2. Munkaruha A munkaruhára jogosító munkaköröket, az ezekhez rendelt ruhafajtákat és a juttatási idıket a. 3. sz. melléklet tartalmazza. 2.2.1. Mikortól jogosult a Közalkalmazott a munkaruhára? A munkaruha-juttatás ideje, a munkaruhára jogosító Közalkalmazotti munkakörben a belépés napján, ill. az elızıleg kiadott munkaruha kihordási idejének lejártát követı napon kezdıdik. A kihordási idıbe nem szabad beszámítani a munkavégzés, 1 hónapot meghaladó - bármilyen okból történı - szüneteltetését. 2.2.2. A kihordási idı elıtt tönkrement munkaruha. A kihordási idı elıtt tönkrement munkaruha helyett új nem adható.

98

• • 2.2.3. A kihordási idı elıtt szőnik meg a közalkalmazotti jogviszony. Ha a közalkalmazotti jogviszony, a kihordási idı elıtt szőnik meg, akkor a Közalkalmazottnak a munkaruhát - a kihordási idı arányában – pénzben meg kell megváltania, amely összeg az utolsó havi illetményébıl levonható. A jogviszony nyugdíjazás vagy elhalálozás miatti megszőnése esetén nem kell a munkaruháért - ha még nem telt le a kihordási ideje - térítést fizetni. 2.2.4. A munkaruha költségfedezetének biztosítása. Az éves költségvetésben, - annak jóváhagyásakor- kell megállapítani az egyes munkaruhafajtákra fordítható összeget.(A mindenkori minimálbér 10% összeghatáráig) A több munkakörben, illetve részmunkaidıben foglalkoztatottaknál a juttatási idık a munkaidıhányadnak megfelelıen növekednek. Mt. 79. § „ (1) Ha a munka a ruházat nagymértékő szennyezıdésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezıvé is teheti. (2) A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási idıket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerzıdés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A juttatási idı eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idı letelte elıtt megszőnik, a kollektív szerzıdés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részérıl történı megváltás tekintetében”. Kjt. 79. § „ (1) Ha a munka a ruházat nagymértékő szennyezıdésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezıvé is teheti. (2) A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási idıket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerzıdés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A juttatási idı eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idı letelte elıtt megszőnik, a kollektív szerzıdés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részérıl történı megváltás tekintetében”.

3.„Munka alkalmassági” orvosi vizsgálat (33/1998.(VII.21.) NM.) 3.1.A „Munka alkalmassági” orvosi vizsgálat gyakorisága A Munkáltató, évente egy alkalommal a Közalkalmazottat, „Munka alkalmassági” orvosi vizsgálatra küldi, amely vizsgálaton a Közalkalmazott köteles részt venni. 3.2.

A „Munka alkalmassági” vizsgálaton következménye.

való

részvétel

megtagadásának

Annak a Közalkalmazottnak, aki saját hibájából, a „Munka alkalmassági” vizsgálaton nem vesz részt, vagy az azon való részvételt megtagadja, s az Igazgató ismételt felszólítására sem vesz azon részt, a közalkalmazotti jogviszonyát, felmondással meg kell szüntetni. 3.3. A „Munka alkalmassági” vizsgálaton, az adott munkakör betöltésére alkalmatlan, minısítést esetén teendı intézkedés.

99

• • Amennyiben, a Közalkalmazottat, a „Munka alkalmassági” vizsgálaton, az adott munkakör betöltésére alkalmatlannak minısítik, úgy az igazgató
amennyiben, van olyan munkakör, amelyet betölthet, úgy a Közalkalmazottat áthelyezi,
amennyiben, nincs olyan munkakör, amelyet betölthet, úgy a Közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti. 3.4.. Védıfelszerelés, a képernyı elıtti munkavégzéshez Ha a „Munkaalkalmassági” vizsgálat (szemészeti szakvizsgálat”) eredményeként indokolt, és a Közalkalmazott által használt szemüveg, vagy kontaktlencse, a képernyı elıtti munkavégzéshez nem megfelelı, a Munkáltató a Közalkalmazottat ellátja, a szükséges, a képernyı elıtti munkavégzéshez, éleslátást biztosító szemüveggel. A felmerülı, - tényleges - költségeket, kérelemre, a Munkáltató megtéríti. A kérelemhez, mellékelni kell, a „Munkaalkalmassági” orvosi vizsgálat eredményét. A képernyı elıtti munkavégzéshez, éleslátást biztosító szemüveg igénylésére jogosító munkaköröket, és az igénylés feltételeit, a 4. sz. melléklet tartalmazza. 4.

Munkahelyi étkeztetés




5.

Az Iskolában, fıállásban alkalmazott Közalkalmazottak részére, az Munkáltató, havonta, „Étkezési utalvány”-t biztosít, Az „Étkezési utalvány” értéke, a mindenkor SZJA törvényben megállapított, adómentes összegnek megfelelı összeg, Nem fıfoglalkozású foglalkoztatott az étkezési hozzájárulást a munkaidejével azonos arányban kapja.

Lakásépítési támogatás (Kjt. 16. §) Az Iskola lakásépítés vagy lakásszerzési támogatására külön keretet nem képez. Támogatási lehetıség, csak az önkormányzati támogatási keret terhére történhet.

6.

Segélyezés

A segélyezési ügyben, - az írásbeli kérelem benyújtása után -, az Igazgató, a kérelmezı
által benyújtott kérelem, igazolások, a
közvetlen vezetıjének, és
a szakszervezet véleményének kikérése alapján, dönt.

100

• • 7. A kitüntetésre felterjesztés (24/1999. (VI. 25.) OM rendelet Az Igazgató, a dolgozót, kitüntetésre - a közvetlen vezetı, - a munkaközösség-vezetı (pedagógus esetében) kezdeményezésére, a KT véleményének meghallgatásával terjeszt fel.

101

• • X. Fejezet A közalkalmazott kártérítési felelıssége (Mt. 166. §, 167. § (1), (4) bek., 168-172. §, 173. § (1), (2) bek. elsı mondata, 174. §, 176187. §, Kjt. 81-83. §) 1.

Gondatlan károkozás A Közalkalmazott, - a közalkalmazotti jogviszonyából eredı- kötelezettségének, vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. 1.1. A gondatlan károkozás bizonyítása. A Munkavállaló
vétkességét,
a kár bekövetkeztét,
mértékét, valamint
az okozati összefüggést a Munkáltatónak kell bizonyítania. 1.2. A gondatlan károkozás esetén fizetendı kártérítés

Általános szabály Gondatlan károkozás esetén, a kártérítés mértéke, minimálisan egyhavi, maximálisan, a Közalkalmazott hat havi átlagkeresetéig állapítható meg. A kártérítés mértékét, az Igazgató
a károkozó körülményeire,
a vétkesség fokára (kiemelten),
a károkozás jellegére,
gyakoriságára, valamint a Közalkalmazott beosztására tekintettel állapítja meg. A kártérítés mértékének megállapításánál, figyelembe kell venni, az 1.1. pontban felsoroltakon felül
a károkozó közvetlen felettesének, és a
KT véleményét. 1.3. A gondatlan károkozás esetén, - minimum háromhavi illetményt- fizetendı, kártérítésként. Gondatlan károkozás esetén, a Közalkalmazott, három havi illetménye erejéig felel, amennyiben
a Munkáltató által kiadott, - gazdálkodására vonatkozó- szabályok súlyos megsértésével,
az ellenırzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével hozható összefüggésbe, vagy
a kár olyan – jogszabályba ütközı – utasítás teljesítésébıl keletkezett, amelynek várható következményeire, az utasított Közalkalmazott elızıleg, a figyelmet felhívta.

102

• •

2.

Szándékos károkozás. (Mt. 168. §)

A Közalkalmazott, szándékosan okoz kárt a Munkáltatónak, ha
elıre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és
azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy
azokba belenyugszik (eshetıleges szándék). Szándékos károkozás esetén a Közalkalmazott, a teljes kárt köteles megtéríteni. 3.

Vétkességre tekintet nélküli károkozás felelıssége. (Mt. 169. §)

A Közalkalmazott, vétkességre tekintet nélkül teljes anyagi felelısséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan ırizetében tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. Mentesül a felelısség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külsı ok idézte elı, továbbá ha a Munkáltató a biztonságos ırzés feltételeit nem biztosította. 3.1

Teljes kárért felelıs Közalkalmazottak.

A teljes, - általa okozott kárért- felel
a pénztáros,
a raktáros, és
a pénzkezelı. A felelıs beosztású Közalkalmazott felelısségének mértéke A felelıs beosztású Közalkalmazottak, - a teljes kárért-, felelnek, ha az
az ellenırzés elmulasztása, vagy
a gazdálkodásra vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett. Felelıs beosztású Közalkalmazotti kör:
magasabb vezetı állású Közalkalmazott,
vezetı beosztású Közalkalmazottak,
a gondnok. 4.

Közvetlen kártérítésre kötelezés lehetısége. (Kjt. 82. §]

A Munkáltató, 20.000 Ft-ot meg nem haladó károkozás esetén, a Közalkalmazottat, írásbeli határozattal közvetlenül kártérítésre kötelezheti. A kárfelelısség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók (3 év!) Mellızhetı a kártérítési eljárás lefolytatása, ha a tényállás tisztázott, különösen, ha fizetési kötelezettségét a Közalkalmazott írásban elismerte (pl. tanulmányi szerzıdés). A Közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell hallgatni.

103

• • A kártérítésre kötelezı határozatban fel kell hívni a kártérítésre kötelezett figyelmét arra, hogy a határozat ellen keresetet nyújthat be az illetékes munkaügyi bíróságnál. Fel kell hívni a figyelmet, továbbá arra, hogy a kereset benyújtására a határozat kézhezvételétıl számított 30 nap áll rendelkezésére. 5.

A Munkáltató felelıssége a Közalkalmazottnak okozott kárért 5.1

A Munkáltató a felelıs.

A Munkáltatónak kártérítési felelıssége akkor keletkezik, ha
a Közalkalmazottat kár érte, s
a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte a Közalkalmazottat. A két feltételnek együttesen fent kell állnia. A Munkáltató, csak azon - a Közalkalmazott tulajdonában lévı dolgok munkahelyi káráért felel, amelyek közvetlen a munkavégzéshez szükségesek. A Közalkalmazott, kárigényét minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést követı 15 napon belül nyújthatja be az Igazgatónak. 5.2

Mikor mentesül a Munkáltató a felelısség alól?

Mentesül a kártérítés alól általában a Munkáltató, ha
a kárt kizárólag a károsult okozta,
a Munkáltató részérıl a kár elháríthatatlan volt. 6. Az Iskola tulajdonát képezı vagyontárgyat csak az Igazgató írásbeli engedélyével lehet kölcsönözni és az épületbıl kivinni. (Az engedély 1 példánya leadásának ellenében a gondnok vagy raktáros által kiállított szállítólevéllel.) 7.

A leltárhiányért fennálló felelısség szabályai 7.1

Leltári felelısséggel tartozó Közalkalmazotti kör:
raktárt kezelı dolgozó,
leltári tárgyat használó (a leltári tárgy, a nevén van) dolgozó.

7.2

A leltárhiányért való felelısség feltételei:
leltárfelelısség megállapodás megkötése,
a leltári készlet szabályszerő átadása és átvétele,
a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintı leltárfelvétel alapján történı megállapítása,
ha a leltári készletet, a leltárhiányért nem felelıs Közalkalmazott is kezeli, a felelısség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelıs, de a leltári készletet, kezelı Közalkalmazottat, a Munkáltató a leltárhiányért felelıs Közalkalmazott elızetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen.

104

• • 7.3

Leltárhiányért való felelısség csak azzal a Közalkalmazottal szemben érvényesíthetı, aki a két egymást követı leltározás közötti idıszaknak (leltáridıszak) legalább a felében a Munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott.

7.4

A felelısség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen mindazokat, amelyek a Közalkalmazott felelısségére kihatnak, illetve amelyek a biztonságos és elıírásszerő kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos ırzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének idıtartamát.

7.5

A leltárfelelısségi megállapodást írásba kell foglalni és ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a Közalkalmazott felelısséggel tartozik.

7.6

Ha a leltári készletet több Közalkalmazott kezeli, velük csoportos leltárfelelısségi megállapodás is köthetı. Ebben az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

7.7

A csoportos leltárfelelısségi megállapodás meghatározhatja a felelısség Közalkalmazottak közötti megosztását is, de egyetemleges felelısség megállapításának nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelısségi megállapodás a felelısség megosztását nem rendezi, a Közalkalmazottak, átlagkeresetük arányában felelnek.

7.8

A leltárfelelısségi megállapodás eltérı rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelı munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel.

7.9

Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelıs Közalkalmazott is kezeli, a leltárhiányért felelıs Közalkalmazott, legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel.

7.10 Csoportos leltárfelelısségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött Közalkalmazottak átlagkeresetének hat havi együttes összegét. 7.11 Leltározásnál a Közalkalmazott, illetve akadályoztatása esetén képviselıje, csoportos leltárfelelısségnél az eljárási szabályokban meghatározott Közalkalmazottak jelenlétét lehetıvé kell tenni. Ha a Közalkalmazott képviseletérıl nem gondoskodik, a Munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselıt jelölhet ki. 7.12 A leltárfelelısséggel tartozó Közalkalmazottal, a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A Közalkalmazott, az eljárás során észrevételt tehet és észrevételeit - kivéve, ha szabályszerő értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni. 7.13 A Munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követı hatvan napos jogvesztı határidı alatt lehet érvényesíteni.

105

• • Büntetıeljárás esetén e határidı harminc nap, és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerıs határozatának közlését követı napon kezdıdik. Kjt. 81. § Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott háromhavi illetménye erejéig felel, amennyiben a) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, b) az ellenırzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy c) a kár olyan - jogszabályba ütközı - utasítása teljesítésébıl keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott elızıleg a figyelmét felhívta. 82. § Amennyiben a kollektív szerzıdés lehetıvé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottat közvetlenül kártérítésre kötelezze, a felelısség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. 83. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelısségérıl szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VIII-IX. fejezet) a 167. § (2)-(3) bekezdése, a 173. § (2) bekezdésének második mondata és a 175. § nem alkalmazható. Mt. 166. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredı kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. 167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. (4) Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtıje és ellenıre a számfejtés körében elıidézett vagy az ezzel összefüggı ellenırzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. 168. § Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. 172. § (1) A kár összegének meghatározásánál: a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást -ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás idıpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni. (2) Nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elı. 173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság elıtt érvényesítheti. (2) Kollektív szerzıdés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is. 174. § (1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. (2) Mentesül a munkáltató a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt mőködési körén kívül esı elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elı. (4) A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. (5) A munkáltató mőködési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggı magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és mőködésébıl eredı okok.a) A munkáltató a munkavállalója balesetével és megbetegedésével kapcsolatban elıállott kárért (egészségkárosodásért) az Mt. 174. §-a alapján akkor felel, ha az a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. Annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, a munkavállalót terheli. A munkáltatót ez a felelısség vétkességére tekintet nélkül terheli, kivéve, ha a munkáltató legfeljebb tíz fıfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély, aki a munkavállalónak okozott kárért csak vétkessége esetén felel [Mt. 175. §-ának (1) bekezdése]. a) A munkáltató a munkavállalója balesetével és megbetegedésével kapcsolatban elıállott kárért (egészségkárosodásért) az Mt. 174. §-a alapján akkor felel, ha az a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. Annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, a munkavállalót terheli. A munkáltatót ez a felelısség vétkességére tekintet nélkül terheli, kivéve, ha a munkáltató legfeljebb tíz fıfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély, aki a munkavállalónak okozott kárért csak vétkessége esetén felel [Mt. 175. §-ának (1) bekezdése]. b) Ha a kárt a munkáltató mőködési körébe esı ok idézte elı, a felelıssége akkor is fennáll, ha az ok nem volt elhárítható. Annak vizsgálatánál, hogy a balesetet és megbetegedést elıidézı ok az adott esetben a munkáltató mőködési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményeire is. A

106

• • kárt elıidézı ok akkor minısül a munkáltató mőködési körén kívül esınek, ha az független a munkáltató tevékenységétıl, tehát ha az elıidézı ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés. Azt, hogy a kárt elıidézı ok az adott esetben a munkáltató mőködési körén kívül esik-e, a munkáltató mőködése vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. A mőködési körön kívül esı ok fennállása esetén is az Mt. 174. §-ának (1) bekezdése alapján felel a munkáltató, ha a kár oka a munkáltató részérıl objektíve elhárítható volt. c) A munkavállaló magatartása akkor vezet a munkáltatónak az Mt. 174. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelıssége alóli mentesülésre, ha a kárt - függetlenül attól, hogy az okozás vétkes volt-e vagy sem kizárólag a munkavállaló maga okozta, és az a munkáltató részérıl elháríthatatlan volt. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethetı vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a munkáltató mőködési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a munkáltató részérıl objektíve elhárítható volt, a munkáltató a felelısség alól nem mentesülhet. Ez esetben kármegosztás alapjául csak a munkavállaló vétkes magatartása szolgálhat. 176. § (1) A munkáltatót a 174. § szerinti felelısség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. (2) A munkáltató elıírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megırzıben (öltözıben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az elıírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel. 177. § (1) A munkáltató a 174-176. §-on alapuló felelıssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. (2) Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár. 178. § (1) A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál - mind a pénzben, mind a természetben megállapított - elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelızıen rendszeresen igénybe vette. (2) A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. (3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövıbeni változást is, amelynek meghatározott idıpontban való bekövetkezésével már elıre számolni lehetett. (4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelembıl eredı jelentıs fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. (5) Nem kell megtéríteni azon szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

107

• • Negyedik rész Munkaügyi Vita I. Fejezet Kollektív munkaügyi vita (Mt. 194-198. §) 1. A Munkáltató és a Kt., illetıleg a Munkáltató és a MKSZSZ között felmerült, - jogvitának nem minısülı -, munkaviszonnyal összefüggı vitában (kollektív munkaügyi vita) az érintett felek között egyeztetı tárgyalásnak van helye. 1.1. Az egyeztetés a tárgyalást kezdeményezı fél, írásba foglalt álláspontjának a másik fél részére történı átadásával indul. 1.2. Az egyeztetés idıtartama alatt, de legfeljebb hét napig a vita alapjául szolgáló intézkedést végrehajtani nem lehet, továbbá a feleknek tartózkodni kell minden olyan cselekedettıl, ami a megállapodást veszélyeztetheti. 2.

Közvetítés (Mt. 195. §) 2.1. A felek a konfliktus rendezése érdekében tılük független, a konfliktusban nem érintett személy közvetítését vehetik igénybe. A közvetítıt a felek közösen kérik fel közremőködésre. Közvetítıként csak a Munkáltató, és a MKSZSZ által összeállított, közvetítıi névjegyzékben felvett személy járhat el. A névjegyzékbe az, a nagytekintélyő személy vehetı fel, aki a felmerülı érdekviták megítéléséhez, elbírálásához szükséges magas fokú elméleti, és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. 2.2. Az egyeztetés idıtartama alatt a közvetítı a felektıl - az általa szükségesnek tartott mértékben - tájékoztatást, illetve adatszolgáltatást kérhet. Ebben az esetben a Mt.ben (194. § (3) bekezdés) meghatározott határidı a tájékoztatást elıírt határidıvel, legfeljebb azonban öt nappal meghosszabbodik. 2.3. Az egyeztetés befejezésekor a közvetítı köteles az egyeztetés eredményét, illetve a felek álláspontját írásba foglalni és a felek részére átadni. 2.4. A közvetítı feladata:
köteles tájékozódni, adatokat kérni, a feleket meghallgatni (jegyzıkönyvet felvenni),
az egyeztetés helyérıl és idıpontjáról a feleket értesíteni,
az egyeztetés eredményét, a felek álláspontját írásba foglalni, átadni.

3.

Döntıbíráskodás (Mt. 196-198. §) 3.1

A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez a felek - megállapodásuk alapján döntıbírót vehetnek igénybe. A döntıbíró döntése, ha ennek a felek elızetesen írásbeli nyilatkozattal alávetették magukat, kötelezı.

108

• • 3.2

A döntıbíró feladata:





3.3

A döntésnek tartalmaznia kell:







3.4

közvetít, egyeztet a felek között (lásd: közvetítıi feladat), ha egyeztetı bizottságot hoz létre, akkor a felek 1-1 tagot küldenek a bizottságba, döntıbíró a bizottság elnöke, az egyeztetés eredményessége érdekében elıkészítı cselekményeket foganatosíthat (pl. felhívhatja a feleket írásbeli nyilatkozatok, bizonyítékok és egyéb kiegészítı iratok elıterjesztésére), a felek írásos nyilatkozata után, amely arra utal, hogy a döntıbíró döntésének elızetesen alávetették magukat, írásbeli döntést hoz.

a bizottság tagjainak megnevezését, a döntéshozatal helyét és idejét, az egyeztetésben részt vett felek megnevezését, a kollektív munkaügyi vita tárgyát, az ügy körülményeinek rövid leírását, a döntést és indokait, a döntıbíró aláírását.

A döntıbíró egyeztetı bizottságot hozhat létre, melybe a felek azonos számú képviselıt küldenek.

A döntıbíró eljárása kötelezı




a Mt. 24. §-val. a Mt. 63. §-val a mérték tekintetében, a Mt. 65. § (1)-(2) bekezdésével egyet nem értés esetén összefüggésben felmerült viták tekintetében.

3.5

Az egyeztetés során (Mt.194-195. §) létrejött megállapodás, illetve a döntıbíró döntése (Mt.196-197. §) KSZ-es megállapodásnak minısül.

3.6

Az egyeztetés, valamint a döntıbíráskodás során - a felekkel egyetértésben szakértıt, illetve tanút lehet igénybe venni.

3.7

Az egyeztetı, illetve a döntıbírói eljárással kapcsolatban felmerült indokolt és szükséges költségek - eltérı megállapodás hiányában - a Munkáltatót terhelik.

Mt. 194. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács, illetıleg a munkáltató (a munkáltatói érdekképviseleti szervezet) és a szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minısülı munkaviszonnyal összefüggı vitában (kollektív munkaügyi vita) az érintett felek között egyeztetı tárgyalásnak van helye. (2) Az egyeztetés a tárgyalást kezdeményezı fél írásba foglalt álláspontjának a másik fél részére történı átadásával indul. (3) Az egyeztetés idıtartama alatt, de legfeljebb hét napig a vita alapjául szolgáló intézkedést végrehajtani nem lehet, továbbá a feleknek tartózkodniuk kell minden olyan cselekedettıl, ami a megállapodást veszélyeztetheti. 195. § (1) A felek a konfliktus rendezése érdekében tılük független, a konfliktusban nem érintett személy közvetítését vehetik igénybe. A közvetítıt a felek közösen kérik fel közremőködésre. (2) Az egyeztetés idıtartama alatt a közvetítı a felektıl - az általa szükségesnek tartott mértékben - tájékoztatást, illetve adatszolgáltatást kérhet. Ebben az esetben a 194. § (3) bekezdésében meghatározott határidı a tájékoztatás megadására, illetve az adatszolgáltatásra elıírt határidıvel, legfeljebb azonban öt nappal meghosszabbodik.

109

• • (3) Az egyeztetés befejezésekor a közvetítı köteles az egyeztetés eredményét, illetve a felek álláspontját írásba foglalni és a felek részére átadni. 196. § (1) A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez a felek - megállapodásuk alapján - döntıbírót vehetnek igénybe. A döntıbíró döntése, ha ennek a felek elızetesen írásbeli nyilatkozattal alávetették magukat, kötelezı. (2) A döntıbíró egyeztetıbizottságot hozhat létre, amelybe a felek azonos számú képviselıt küldenek. 197. § A döntıbíró eljárása kötelezı a) a 24. §-sal; b) a 63. §-sal, a mérték tekintetében; c) a 65. § (1) bekezdésével, egyet nem értés esetén összefüggésben felmerült viták tekintetében. 198. § (1) Az egyeztetés során (194-195. §) létrejött megállapodás, illetve a döntıbíró döntése (196-197. §) kollektív szerzıdéses megállapodásnak minısül. (2) Az egyeztetés, valamint a döntıbíráskodás során - a felekkel egyetértésben - szakértıt, illetve tanút lehet igénybe venni. (3) Az egyeztetı, illetve a döntıbírói eljárással kapcsolatban felmerült indokolt és szükséges költségek - eltérı megállapodás hiányában - a munkáltatót terhelik.

110

• • II. Fejezet Munkaügyi jogvita (Mt. 199-202. §) 1. A Közalkalmazott, a közalkalmazotti jogviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a MKSZSZ, illetve a KT (megbízott) e törvénybıl, illetıleg KSZ-bıl származó igényének érvényesítése érdekében e törvény szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. 2. A Munkáltató közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. 3. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. 4. A Munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben munkaügyi jogvita abban az esetben kezdeményezhetı, ha a Munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. 5. A kereset benyújtását megelızıen a MKSZSZ, és a KT. képviselıjének bevonásával - a sérelmezett Munkáltatói intézkedés kézhezvételétıl számított 8 napon belül egyeztetésnek van helye. Az egyeztetést a Közalkalmazott, írásban kezdeményezi. 6. A KSZ-ban meghatározott békéltetés eredménytelenségének megállapítását követıen - a Mt. 202. §-ban foglalt kivétellel - az elévülési idın belül lehet bírósághoz fordulni. A keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs. 7. A keresetlevelet az intézkedés közlésétıl számított harminc napon belül lehet elıterjeszteni:
a Munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott munkaszerzıdésmódosítással;
a munkaviszony megszüntetésével, ideértve a közös megegyezésen alapuló megszüntetést is;
a rendkívüli felmondással;
a Közalkalmazott kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel;
a fizetési felszólítással, illetve a kártérítésre - ideértve a leltárhiány megtérítésére - kötelezı határozattal kapcsolatban. 199. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemi megbízott) e törvénybıl, illetıleg kollektív szerzıdésbıl vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében e törvény rendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. (2) A munkáltató - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. (3) A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. (4) A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben munkaügyi jogvita abban az esetben kezdeményezhetı, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. Mt. 199/A. § Kollektív szerzıdésben, illetve a felek megállapodásában munkaügyi jogvita esetére békéltetı személyét köthetik ki, aki a vitában egyezség létrehozását kísérli meg. Az egyeztetést a békéltetınél kell e törvény szabályai szerint kezdeményezni. A békéltetı az egyezséget köteles írásba foglalni.

111

• • 200. § 201. § A kollektív szerzıdésben, illetve a felek megállapodásában meghatározott békéltetés (199/A. §) eredménytelenségének megállapítását követıen - a 202. §-ban foglalt kivétellel - az elévülési idın belül lehet bírósághoz fordulni. A keresetnek az intézkedés végrehajtására - a 23. §, a 67. §, illetve a 202. § (1) bekezdésének d)-f) pontját kivéve - halasztó hatálya nincs. 202. § (1) A keresetlevelet az intézkedés közlésétıl számított harminc napon belül lehet elıterjeszteni: a) a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott munkaszerzıdés-módosítással; b) a munkaviszony megszüntetésével, ideértve a közös megegyezésen alapuló megszüntetést is; c) a rendkívüli felmondással; d) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel (109. §); e) a fizetési felszólítással (162. §), illetve a kártérítésre - ideértve a leltárhiány megtérítésére - kötelezı határozattal [173. § (2) bekezdés] kapcsolatban. (2) A keresetlevél beadására megállapított határidıt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésıbb a határidı utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidıt elmulasztja, igazolással élhet.

112

• • Egyes és záró rendelkezések 1.

Hatálybaléptetés A KSZ., - visszamenıleges hatállyal -, 2006. szeptember 1.-tıl lép hatályba.

2.

A KSZ készítése, kihirdetése A KSZ. Készítésének és kihirdetésének költségei a Munkáltatót terhelik. A kihirdetésrıl a Munkáltató köteles gondoskodni, az aláírást követı 15 napon belül.

3. A KSZ.-t a munkáltató nevében az Igazgató, a Közalkalmazottak megbízásából a MKSZSZ titkára, megegyezı véleményük kinyilvánításával írják alá.

Budapest, 2006. december 5.

.......................................

...................................

MKSZSZ titkára

igazgató

113