DR. SIKOS T. TAMÁS
Budapesti bevásárlóközpontok Térszerkezeti összefüggések A kereskedelmi kapcsolatok térbeli szerveződésének értelmezésével, működési mechanizmusának földrajzi viszonyaival a „marketingföldrajz” foglalkozik, ami fontos és széleskörűen művelt tudományterület. Magyarországon a téma elméleti és módszertani kutatását a rendszerváltás tette különösen indokolttá, hiszen a tervgazdaság körülményei között a gazdaság másként működik, mint a szabadpiac feltételrendszerében. Ugyanakkor kiemelt szemponttá vált a lakossági szükségletek minél magasabb színvonalú mennyiségi és minőségi kielégítése. Ezen időszakban fogalmazódott meg bennem a tudományterület kutatásának szükségessége, amihez Enyedi György professzor útmutatásai jelentős segítséget adtak. Érdeklődésem kezdetben a kiskereskedelmi földrajz kutatásának „retail geography”, majd később a „marketingföldrajz” irányába fordult. Vizsgálataim során nemcsak a szolgáltatási-kereskedelmi piramis csúcsán zajló folyamatok – bevásárlóközpontok, szuper- és hipermarketek – vizsgálatára koncentráltam, hanem a tradicionális kiskereskedelem térvesztését is igyekeztem nyomon követni (Sikos T. 2000, 2004). Fontos mérföldkövek voltak kutatásaim során a Beluszky Pállal közösen végzett faluvizsgálatok (Beluszky–Sikos T. 1982, 2007, 2011), ahol hangsúlyt kapott az alapellátás kérdésének mélyreható elemzése. Magyarország falusi településeinek elemzése során kiemelt figyelmet kapott az alapellátás hiányosságainak vizsgálata a falvakban, különös tekintettel a kisfalvak helyzetének alakulására. Rámutattunk arra, hogy a falvak és a kisfalvak versenyképessége, népességmegtartó képessége jelentős mértékben függ az alapellátás színvonalától (Beluszky–Sikos T. 2007). A kisfalvakból hiányzó, onnan kivont vagy kivonult intézmények, valamint a kiskereskedelem hiánya a településeket oly mértékben hátrányos helyzetbe hozza, hogy azok népességeróziója megállíthatatlan. Az újonnan települő kiskereskedelmi egységek méretüknél fogva bizonyos üzemméretek alatt működésképtelenek, ez különösen igaz a nagyméretű kereskedelmi komplexumra, a hiper- és szupermarketekre, az élelmiszer-kiskereskedelem más egységeire egyaránt, amelyek éppen ezért elsősorban a nagy- és középvárosokba, illetve azok közvetlen vonzáskörzetébe, valamint a közepes méretű falvakba (1000–3000 fő) vagy annál nagyobb településekbe települtek. A városok és a nagy népességszámú települések térszerkezete a bevásárlóközpontok és hipermarketek, valamint az élelmiszer-áruházak különböző fajtái, a szupermarketek, a szoft- és harddiszkontok hatására jelentősen megváltozott. Kutatásaim egyik iránya ezen változások nyomon követése volt: az 1990-es években indult marketingföldrajzi kutatásaim célja a diszciplína elméleti és módszertani alapjainak rendszerezése, az új „határtudomány” kialakulásának nyomon követése, perspektíváinak feltárása, továbbá olyan empirikus vizsgálatok végzése, amelyek igazolják a marketingföldrajz művelésének nélkülözhetetlenségét. A marketingföldrajz hazai kutatása tehát nagyon
584
DR. SIKOS T. TAMÁS
újszerű volt abban az időben Enyedi professzor útmutatása és bátorítása, a vele történt konzultációk sora is megerősített abban, hogy intenzíven kutassam a területet. Következőkben röviden áttekintem Budapest térszerkezetét alakító kereskedelmi központok sajátos fejlődését. Budapest bevásárlóközpontjainak tipológiája A budapesti bevásárlóközpontok típusait a Dawson-féle osztályozás alapján adjuk közre (1. ábra, 1. táblázat). 1. ábra
Budapest bevásárlóközpontjainak tipológiája
1. táblázat
A budapesti bevásárlóközpontok főbb adatai a típusok megjelölésével Név Balassi Üzletház Centrum Flórián Áruház Sugár Eurovitalis Üzletközpont Skála Metro Széphalom Bevásárlóközpont Városkapu Üzletház Árpád Üzletház Hegyvidék Budagyöngye Bevásárlóközpont Szépvölgyi úti Üzletközpont Lőrinc Center Csillagvár (volt Süba) Bevásárlóközpont Duna Plaza Pólus Center
Kerület XVIII III XIV IV VI II IX IV XII II III XVIII III XIII XV
Bruttó Üzletek Parkolók Típus Megnyitás alapterület, száma száma 2 m 1 500 Helyi n.a. n.a. n.a 8 784 Kerületi 1976 52 60 31 456 Kerületi 1980 80 200 1 000 Helyi 1982 n.a n.a 10 000 Foghíjkitöltő 1984 10 Nincs 3 000 Helyi 1986 n.a 20 1 600 Helyi 1987 n.a Nincs 10 718 Helyi 1988 15 190 3 600 Helyi 1988 50 20 10 000 Kerületi 1994 134 268 800 Helyi 1994 20 25 8 000 Helyi 1996 36 250 10 476 Kerületi 1996 52 200 42 000 Regionális 1996 181 1600 56 000 Regionális 1996 343 1500 (A táblázat folytatása a következő oldalon.)
BUDAPESTI BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK
585 (Folytatás.)
Név Tesco Millennium Center Csepel Plaza Europark Kispest
Kerület XIV V XXI XIX
Bruttó alapterület, m2 9 886 10 000 13 892 25 600
Dunaház
IX
Cora Interspar Cora Interspar Auchan Új Udvar Rózsakert Eleven Center Lurdy Ház
Törökbálint XX Budakalász Szentendre Budaörs III II XI IX
12 051 3 741 12 910 3 850 24 500 17 500 17 500 10 000 28 300
Mammut I-II.
II
56 000
Eleven Center Interspar Törökbálint Atlanta Center Cora Campona
XI XX Törökbálint Fót XXII
10 000 3 741 13 900 14 159 60 000
WestEnd City Center
XIII
50 000
Auchan Tesco Eurocenter Tesco Megapark Auchan Baross Trade Center Rózsadomb Center
XXIII Budaőrs III XX Dunakeszi VIII II
12 400 14 989 22 000 14 989 19 600 11 360 15 147
MOM Park
XII
39 000
Tesco Stop.Shop Árkád Tesco Auchan Liget Home Center
XVII II X XVII Csömör XVII Szigetszentmiklós III III
10 000 7 000 42 000 10 000 13 000 13 000
Auchan Auchan Óbuda Stop.Shop Ázsia Center
XIV
Tesco Hipermarket Tesco Hipermarket Stop.Shop Ujpest Savoya Park Premier Outlets Center Family Center Material Center Sárkány Center
XXII XIII IV XI Biatorbágy X XIII XVIII
6 000
Típus
Megnyitás
Centralizált 1997 Foghíjkitöltő 1997 Kerületi 1997 Regionális 1997 Többféle 1997 hasznosítású Centralizált 1997 Centralizált 1998 Centralizált 1998 Centralizált 1998 Centralizált 1998 Foghíjkitöltő 1998 Kerületi 1998 Kerületi 1998 Regionális 1998 Bővítő, 1998, 2001 Regionális Helyi 1998 Centralizált 1998 Specializált 1998 Centralizált 1999 Regionális 1999 Többféle 1999 hasznosítású Centralizált 2000 Centralizált 2000 Centralizált 2000 Centralizált 2000 Centralizált 2001 Foghíjkitöltő 2001 Kerületi 2001 Többféle 2001 hasznosítású Centralizált 2002 Kerületi 2002 Regionális 2002 Centralizált 2002 Centralizált 2002 Specializált 2002
Üzletek száma 14 14 82 59
Parkolók száma 600 300 2800 300
17
260
61 6 21 7 62 39 67 42 156
1000 400 1500 50 1000 400 250 340 2000
332
800
42 6 7 69 141
340 400 340 3000 2680
389
1930
60 54 65 41 62 17 29
1800 2800 120 1100 600 281 200
123
2000
17 35 170 17 37 100
2000 280 1000 2000 2800 200
14 875 Centralizált
2002
26
3000
10 116 Centralizált 14 000 Helyi Szuper205 000 regionális 12 142 Centralizált 12 000 Centralizált 7 000 Kerületi 30 000 Regionális 13 500 Outlet 8 926 Helyi 40 000 Specializált 5 000 Helyi
2003 2003
19 60
3000 400
2003
850
2200
2003 2003 2004 2004 2004 2005 2005 2005
24 20 35 75 110 26 35 35
650 600 280 2000 1780 400 1200 400
(A táblázat folytatása a következő oldalon.)
586
DR. SIKOS T. TAMÁS (Folytatás.)
Név
Kerület
Bruttó alapterület, m2 12 000 11 500 30 000 5 096 12 000 18 000 5 000 9 640 5 000
Buy-Way Soroksár Stop.Shop (Érd) Max City Tesco Auchan Ujbuda Center Buy-Way (Dunakeszi ) Tesco Tesco (Érd)
XXIII Érd Törökbálint Gödöllő Solymár XI Dunakeszi XXI Érd
Aréna Plaza
VIII
66 000
Market Central Ferihegy Interspar (Diósd) Tesco (Vecsés ) Récsei center
Vecsés Diósd Vecsés XIV
45 000 4 000 15 000 18 000
Allee
XI
46 000
Corvin Atrium KÖKI Terminál
VIII XIX
32 750 59 000
Mundo
XIV
42 000
Neo Center
XIX
53 000
GL Outlet
Törökbálint
M1 Outlet & Shopping Center
Törökbálint
TóPark
Biatorbágy
Típus
Megnyitás
Outlet Kerületi Specializált Centralizált Centralizált Regionális Outlet Centralizált Centralizált Szuperregionális Regionális Centralizált Centralizált Helyi Többféle hasznosítású Regionális Regionális Többféle hasznosítású Többféle hasznosítású
2005 2005 2005 2005 2005 2006 2006 2006 2006
33 40 100 10 20 40 33 5 32
Parkolók száma 450 650 400 800 1400 765 442 1200 800
2007
200
2800
2007 2007 2007 2008
31 5 15 31
1550 299 3000 50
2009
120
1200
2010 2011
103 200
5000 1900
2011
170
1650
2011
85
650
52
600
50-60
101
2004 (201115 209 Outlet ben bezárt) 2008 (200916 000 Outlet ben bezárt) 2007 Többféle (2011-ben 90 000 hasznosítású az építkezés leállt)
Üzletek száma
300
Forrás: a KSH és MBSZ adatai alapján saját szerkesztés.
Budapesten bevásárlóközpontok az 1970-es évek közepétől kezdtek épülni. Jelenleg a főváros, illetve a budapesti agglomeráció területén mintegy 80 bevásárlóközpont1 üzemel. A főváros centrumában helyezkednek el elsősorban a multifunkcionális központok (WestEnd City Center, MOM Park, Árkád, Lurdy, Dunaház Mundo stb.). A belső kereskedelmi övezetet az átmeneti zóna követi. Ebben a kereskedelmi zónában elsősorban a kerületi és regionális központok dominálnak. A budai bevásárlóközpontok szinte mindegyike – a Mammut és a MOM Park kivételével – kerületi és regionális funkciót tölt be. A budai övezet az ország legmagasabb vásárlóerő potenciállal rendelkező térsége. A pesti oldalon a „mezo kereskedelmi zóna” a Hungária körút és a város pereme közötti félkörben található. A pesti oldalon az átmeneti zónában hasonlóan a budai oldalhoz, szintén a kerületi és regionális központok előfordulása jellemző. Az átmeneti zónát a hipermarketek gyűrűje követi Budapest peremkerületeiben, illetve a fővárosi agglomeráció egyes településeiben. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra tényre, hogy még jelenleg is 1 A KSH-besorolás alapján a hipermarketek nem kerültek a bevásárlóközpont kategóriába, a szerző a bevásárlóközpont definíciót komplexebben értelmezi (Sikos T. 2000).
BUDAPESTI BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK
587
van a fővárosnak olyan térsége, amelyben egyáltalán nincs (XVI. kerület) bevásárlóközpont. A bevásárlóközpontok különböző típusainak (helyi, kerületi, regionális, szuperregionális stb.) térbeli megjelenése szorosan összefügg az adott térség vásárlóerő potenciáljával, a központok funkciójával, a térség népsűrűségével, az adott központ megközelíthetőségével, a központok településhierarchiához való kötődésével. Ki vitatná, hogy a fővárosban, illetve az agglomerációs területeken felépült bevásárlóközpontok jelentős hatással vannak a városok térszerkezetének alakulására? A fogyasztás új katedrálisainak térformáló szerepe meghatározó jelentőséggel bír a korábban kialakult városszerkezetre. Ezen kereskedelmi egységek gyors megjelenését nem tudta követni sem a főváros, sem pedig az agglomeráció közlekedési hálózatának fejlődése. A korábbi kereskedelmi zónák 2 elvesztették versenyképességüket az új központokkal szemben. A másodlagos bevásárlózóna (a Rákóczi út és a Nagykörút üzlethálózata) lett a bevásárlóközpontok versenyének legnagyobb vesztese. Ebben a zónában, 150 ezer m2-en olyan üzletek vannak, amelyekhez hasonló kiskereskedelmi egységek tömegével fordulnak elő az egyes bevásárlóközpontokban is. A másodlagos zóna üzleteinek jelentős része nem tudott időben profilt váltani, nem tudta megtalálni azt a piaci rést, amellyel versenyképességét növelni tudta volna a bevásárlóközpontokkal szemben. A kialakult új helyzetben a hagyományos üzleteknek a fennmaradásra esélyük csupán akkor van, ha a bevásárlóközpontból az adott üzlettípus hiányzik, vagy ott csak kis számban fordul elő. Nyertesek és vesztesek A bevásárlóközpontok piacán mára egyértelműen kirajzolódik a nyertesek és a vesztesek köre. A WestEnd City Center, az Árkád, az Europark, a Mammut és az Aréna az igazi nyertesei a vásárlókért folytatott könyörtelen konkurenciaharcnak. Sikerük alapja jól átgondolt telephelyválasztás. Természetesen a vesztesek is a telephelyválasztásra vezethetik vissza kudarcukat, sajnos kevésbé jól sikerült beruházásokból is akad jócskán, idesorolható a Plaza Center tagjaként működő Csepel Plaza, itt rosszul mérték fel a térség vásárlóerő potenciálját. A Lurdy-házat a befektetők a központot üzlethiányos térségbe telepítették, ez még előnye is lehetne, de a bevásárlóközpont csak rendkívül körülményesen közelíthető meg, valamint szintén alacsony vásárlóerő potenciálú térségbe települt. Az Új Udvar és a Rózsadomb Center esetében a hibás telephelyválasztás mellett a helyzetet tovább rontja a kedvezőtlen üzletmix és az üzletházak rossz morfológia adottsága. Vannak olyan központok, amelyek korábbi vezető pozíciójukból jelentősen veszítettek, például a Duna Plaza és a Pólus Center. Ennek legfőbb okát a gyorsan reagáló versenytársak megjelenése okozta és a modernebb komplexumok piaci térnyerése. A bevásárlóközpontok piacán meghatározó szereppel bír az ún. „dominóelv”, eszerint az újonnan belépő központok következtében folyamatosan újraértékelődik a bevásárlóközpontok piacának erősorrendje. A Campona piaci helyzetén sokat javított például a 2 Sikos T. Tamás (2000): Marketingföldrajz. VÁTI, Budapest, 88. o. A tradicionális, dinamikus és potenciális kereskedelmi zónában olyan kiskereskedelmi egységek találhatók, amelyek nem versenytársai a bevásárlóközpontoknak. A potenciális zóna ad helyet például az autókereskedőknek, a tüzelőanyag-telepeknek stb., ezek a kereskedelmi egységek pedig nem versenytársai a bevásárlóközpontoknak. Hasonló a helyzet a tradicionális zónával, ez a city-ben egy luxus kereskedelmi övezet, amelyben az üzletek termékeinek minősége és ára lényegesen eltér a bevásárlóközpontok kommersz termékeitől és árfekvésétől.
588
DR. SIKOS T. TAMÁS
Tropicarium megépülése, a szintén üzlethiányos térségbe települt központ részben ennek köszönheti mai kedvező pozícióját, illetve annak, hogy a versenytársaktól térben jelentősen elkülönül, jól definiálható önálló vonzáskörzettel rendelkezik, amit tovább erősít a Tesco jelenléte is. A Campona esetében a Tropicárium megnyitása mintegy 20%-os látogatottság növekedést eredményezett, így a korábbi 80%-os telítettségi mutató közel 100%-ra nőtt. Az Eleven Center már nem volt ilyen szerencsés, kihasználtságát nem növelte (35%). A bevásárlóközpont kedvezőtlen értékei rossz telephelyválasztáspolitikájuknak következménye, hiszen a Gazdagréti lakótelep önmagában elegendő vásárlóerőt jelentene, azonban a befektetők nem számoltak a „Bermuda-háromszögben” vagy másként „Arany-háromszögben” található központok elszívó hatásával. Számos központ nem mérte jól fel a piacot, és nem bírta a kialakult erős piaci versenyt, amelyet tovább súlyosbított a kialakult pénzügyi válság. Ezen piaci környezetben a Budaörs– Biatorbágy–Törökbálint háromszögben több központ kénytelen volt bezárni, ilyen a törökbálinti GL Outlet, illetve M1 Outlet & Shopping Center. A Just Married Center már meg sem tudott épülni. A GL Outlet bár egyidőben nyílt a Premier Outlettel, de jóval kevesebb üzlettel és gyengébb üzletmixszel próbálta felvenni a versenyt, sikertelenül. 2. ábra
Bevásárlóközpontok építési idejük szerint
A budapesti és a fővárosi agglomeráció bevásárlóközpontjainak száma még tovább nőhet, bár a jelenlegi növekedési ütem várhatóan lassul, hiszen 1 millió 860 ezer m2 bevásárlóközpont alapterület épült 2011-ig. Azt, hogy ez sok-e, vagy kevés, a központok közötti éles konkurenciaharc fogja eldönteni. Természetesen ennek a küzdelemnek lesznek még nagyobb vesztesei és nyertesei is, ugyanúgy, mint eddig. A központok menedzsmentjének és az üzletek tulajdonosainak azt is tudomásul kell venniük, hogy pozíciójuk megtartása érdekében újra és újra meg kell újulniuk, mint ahogy ez történt például
BUDAPESTI BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK
589
a Duna Plaza esetében is. A telephelyválasztás tehát nem történhet találomra, a kereskedelmi központok helyének kiválasztása döntő jelentőséggel bír. Itt az ideje, hogy olykor a „találgatás” szintjét alapos telephely-választási stratégiák váltsák fel. Új módszerekre van szükség, nem csupán az új bevásárlóközpontok tervezéséhez, de a már meglévők jövőbeli szerepének átértékeléséhez is. Fontos kérdés meggyőződésem szerint az is, hogy a piaci viszonyok elemzése még jobban előtérbe kerüljön és hangsúlyt kapjon a területi elemzésekben a vásárlók differenciált piaci magatartásának elemzése. A bevásárlóközpontok építése tehát új irányba fordult, az utóbbi években a hipermarketek építése jelentős prioritást kapott (2. ábra, 1. táblázat). Új trendek Budapest kereskedelmében Budapesten az Arena Plaza megnyitása óta csak néhány újabb bevásárlóközpont nyitását tervezték. A növekedés ütemét jelentősen visszafogta a 2009-ben bekövetkezett pénzügyi és gazdasági válság. Ugyan a beruházók szerint van létjogosultsága új létesítmények kialakításának, a vásárlóerő jelentős mértékben gyengült az utóbbi években. Budapesten az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi terület nagyban elmarad az európai átlagtól. 3. ábra
Európai bevásárlóközpont fejlesztési körkép, 2011 686,0
700 600
393,2
371,6
Norvégia
370,8
Írország
Svédország
365,3
Luxemburg
294,9
313,0
290,0
Finnország
Ausztria
281,2
Dánia
261,8
273,2
261,0
Egyesült Királyság
Észtország
259,0
Franciaország
Portugália
258,3
Szlovénia
245,1
226,0
Lettország
Litvánia
216,8
EU-27 átlag
215,1
Spanyolország
200,1
173,1
182,0 Csehország
119,0
158,9
118,0
Magyarország
Lengyelország
110,7
Horvátország
156,7
107,6
Málta
Németország
99,1
Belgium
72,6
Románia
70,7
Oroszország
54,8
törökország
51,1
Ukrajna
29,9
Görögország
28,2
Bosznia-Hercegovina
0
25,8
100
Szerbia
200
Szlovákia
Átag: 246,6 m 2 /1000 fő
Svájc
300
Olaszország
400
Hollandia
500
Bulgária
Ezer főre jutó bevásárlóközpont bérbe adható terület
800
Forrás: Cushmann & Wakefield.
Fontos új törekvés a belváros megújítása, erre két jelentősebb projekt is létesült az ezredfordulót követően. Corvin Átrium A Corvin Átrium Bevásárlóközpont Közép-Kelet-Európa legnagyobb, a belvárost megújító programja. A Corvin sétány projekt keretében közel 60 000 m2-en alakítanak ki
590
DR. SIKOS T. TAMÁS
kereskedelmi, vendéglátó-, sport- és szabadidős létesítményeket. Az építkezés első szakaszában a Corvin Átrium üvegtetővel fedett sétáló- és bevásárlóutcáját építették meg, 32 750m2-en, amihez 1200 férőhelyes mélygarázs csatlakozik. A sétány üvegtetővel fedett szakasza négy szinten 150 üzlettel várja a vásárolni, szórakozni és kikapcsolódni vágyókat. A Corvin Átriumot öt percen belül 93 ezer fő érheti el, a Corvin mozi évi látogatottsága 800 ezer fő. A Corvin Átrium 10–30 percen belüli vonzáskörzetében 389 ezer lakossal lehet számolni. Belvárosi bevásárlóközpontok A több mint másfél évtizede megindult plazafejlesztések hatására ijesztő gyorsasággal ürült ki a belváros, mivel sem megjelenésben, sem a kereskedelmi kínálatban nem tudott lépést tartani az új trendekkel. Az utóbbi években viszont a belváros üzlethelyiségeinek piaca megélénkült, amelyben nagy szerepet játszott, hogy 2005-ben a Zara megnyitotta első flag ship üzletét a Váci utcában, ami nemcsak a vásárlókat hódította vissza, hanem a bérlők körében is sikert aratott. Három-négy éve érzékelhető trend, hogy a korábban csak a plazákba jelenlévő kereskedők is egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy megjelenjenek Budapest tradicionális bevásárló-zónájában. Az életszínvonal emelkedése, a kiskereskedelmi forgalom folyamatos bővülése a világmárkák számára a piacra lépés biztos lehetőségét jelentette, ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű üzlethelyiség kínálat állt rendelkezésre. A sétálóutcák térnyerésével és a belvárosi parkolási helyzet javításával a pesti belváros újra vonzó. A belváros további fejlődését jól példázza a Fashion Street koncepciójának sikere. A felsőkategóriás ruházati cikkeket kínáló – a Deák Ferenc utca valamennyi üzletét magába foglaló – projekt a régi épületek minőségi felújításával valósult meg. Az első 12 000 m2-t jövőre várhatóan újabb fázis követi. A bevásárlóközpontok piacán jelentős változások következtek be a pénzügyi és gazdasági válság következtében. Csökkent a vásárlóerő-potenciál, nehezedtek az értékesítés körülményei, megnövekedett a versenytársak közötti harc. A korábbi csábító piaci módszerek, a reklámok, a kedvezmények hatékonysága sokat vesztett az erejéből, és érezhető módon ez különösen a rossz telephelyválasztással rendelkező központokat sújtotta. Most kezd igazán érvényesülni a szakma legalapvetőbb kérdése: a Location, Location, Location vagy másként a hely, a hely, a hely szerepe. Természetesen napjainkra a piac átrendeződése nem csak a budapesti, de a vidék központjait, így az agglomeráció kereskedelmi egységeit is érinti. Kutatási eredményeink azt igazolják, hogy a periferikus területeket jobban érinti a változás, mint a főváros vezető központjait. IRODALOM Clark, Terry (1994): National Boundaries, Border Zones, and Marketing Strategy: A Conceptual Framework and Theoretical Model of Secondary Boundary Effect. In: Journal of Marketing, 58., pp. 67–80. Dawson, John Alan (2007): Scoping and Conceptualising retailer internationalisation. Journal of Economic Geography, 4., pp. 373–397. Hardi Tamás (ed.) (2008): Transborder Movements and Relations in the Slovakian–Hungarian Border Regions. In: Discussion Papers, 68., Centre for Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Pécs Kovács András (2010): Kereskedelem határok nélkül – A határ menti kiskereskedelem sajátosságai a szlovákmagyar határtérség nyugati felében. PhD thesis. Széchenyi István Egyetem, Győr
BUDAPESTI BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK
591
Sikos T. Tamás (2007): A kereskedelmi komplexumok terjedése Szlovákiában. In: A bevásárlóközpontok jelene és jövője. [Present and future of shopping centres], Research Institute of J. Selye University, Komárno Sikos T. Tamás – Hoffmann Istvánné (2004): A fogyasztás új katedrálisai. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 380 p. Sikos T. Tamás – Kovács András (2008): Új trendek a határ menti kiskereskedelemben DélnyugatSzlovákiában. Területi Statisztika, 6., pp. 724–733. Sikos T. Tamás – Tiner Tibor (2007): One Town – Two Countries Komárom–Komárno. Research Institute of J. Selye University, Komárno, 288 p. Yudelson, Jerry (2010): Sustainable Retail Development: Strategies for Success. Springer Link Online van Houtum, Henk (1998): The development of cross-border economic relations. Dissertation Series, 40. Centre for Economic Research, Tilburg University Kulcsszavak: Enyedi György, marketingföldrajz, térszerkezet, bevásárlóközpontok, Budapest. Resume Research of marketing geography has become very timely recently. In the research of this scientific field the instructions of György Enyedi gave me a great help. In this article we will give a short introduction of how malls in Budapest form the city's spatial structure and provide an overview on these shopping centers' typology.
