BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005.

Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi Önkormányzat Szakmapolitikai Munkacsoportja. A Munkacsoport vezetője: Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettes A Munkacsoport tagjai:

* * * * * * * *

Antal Kálmán, az Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Főpolgármester-helyettesi Iroda vezetője, Gosztonyi Géza, a Budapesti Szociális Forrásközpont igazgatója, dr. Győri Péter, a BMSZKI szakmai igazgatója, Hazai Istvánné, a FPH. Gyermekvédelmi Ügyosztály vezetője, Kulinyi Márton, a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. igazgatója, Skultéti József, a FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály vezetője, Szabó Attiláné, a FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály Szakmai Alosztály vezetője, Pelle József, a BMSZKI igazgatója.

A dokumentációt összeállította és szerkesztette: Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal SZOCIÁLPOLITIKAI ÜGYOSZTÁLYA

Felelős szerkesztő: Skultéti József ügyosztályvezető

Felelős kiadó: Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettes A felülvizsgálati dokumentáció egyeztetéseit és közzétételét a FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT IDŐSEK OTTHONA - 1173 Budapest, Pesti út 117. MÓDSZERTANI OSZTÁLYA segítette. A kiadvány nyomdai munkálatai készültek a BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT

Főpolgármesteri Hivatal sokszorosító üzemében. A dokumentum készítői köszönetüket fejezik ki a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal és Elnöksége Tagjainak, Budapest Szociális- és Gyermekvédelmi Ellátásában dolgozó Vezetőknek, Szakembereknek, a fővárosi kerületek Jegyzőinek, Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Munkatársainak

a készítés során nyújtott szakmai segítségükért.

2

BEVEZETÉS .…. A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja -az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92. § (3) bekezdés. A fővárosi szolgáltatástervezési koncepció célja a fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása és a biztosított ellátási formák megszervezésének módja, a felülvizsgálat célja a koncepcióban vállalt feladatok időarányos végrehajtásának helyzete és a változó feltételek aktualizálása. A Koncepciót a Fővárosi Közgyűlés fogadja el és kétévente vizsgálja felül, aktualizálja. A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepciót –a szociális ellátás területén- a Fővárosi Közgyűlés 2003. évi októberi ülésén, 1910/2003. (X.30.) számú határozatával fogadta el. A Fővárosi Koncepció elfogadását követő időszakban a Fővárosi Koncepció megküldésre került a szakminisztériumnak, az egyeztetési folyamat során érintett véleményezőknek., valamint a kerületi önkormányzatoknak, a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága pályázati úton nyújtott támogatást a pályázó kerületi önkormányzatoknak saját koncepciójuk elkészítéséhez, a pályázat lebonyolítását követően a kerületi önkormányzatok megkezdték koncepcióik összeállítását, lefolytatták az előírt egyeztetési folyamatokat, a beérkezett és elhangzott észrevételek nyomán kiegészítették tervezeteiket, majd a testületi előterjesztésre kész koncepció-tervezeteket megküldték a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának véleményezésre, a kerületi önkormányzatok az egyeztetési és véleményezési folyamat végén beterjesztették az elkészült tervezési dokumentumaikat mellékleteivel képviselőtestületeik elé jóváhagyásra, a kerületi Szociálpolitikai Kerekasztalok létrehozását követően, annak monitorozása mellett, megkezdték a szociális ellátás területén koncepcionált elképzeléseik valóra váltását. A kerületi önkormányzatok képviselőtestületei által elfogadott helyi szolgáltatástervezési koncepciók folyamatosan érkeztek a Fővárosi Önkormányzathoz a Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció összeállításához. Az utolsó kerületi koncepció –a törvényes határidő lejártát követő fél évvel- került megküldésre véleményezésre a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának. A mulasztás a fővárosi és kerületi szakmai dokumentáció/k készítésének és felülvizsgálatának folyamatában nem behozható késedelmet okozott. A tartalmi és formai kérdéseket illetően az egyes kerületi koncepciók jelentős különbségeket jelenítettek. Az adattartalmak és szakmai elképzelések különbözőségei miatt, 3

jelenlegi állapotaiban nem összeegyeztethetőek és a felsoroltak miatt, csak a következő felülvizsgálat alkalmával teremthető meg Budapest Ellátási Térképe megrajzolásának lehetősége. A jelenlegi helyzetben a Fővárosi Koncepció elfogadását követő időben bekövetkezett változások, valamint az eltervezett feladatok megvalósításának bemutatása lehetséges –a kerületi önkormányzatok koncepcióinak eredeti formában történő mellékelésével. A fővárosi felülvizsgálat fontos célkitűzései között szerepelt megjeleníteni az eltelt időszak jelentősebb fővárosi történéseit a szociális ellátás területein, bemutatni a betervezett feladatok teljesítésének helyzetét, feltérképezni a kerületi –testületek által jóváhagyott- fejlesztések ütemezését és összeállítást készíteni az egyes kerületekben alkalmazott, fővárosi lakosok élethelyzetét segítő „jó gyakorlatokból”. A helyi koncepciók elfogadott, végső változatainak és azokat legitimáló testületi döntéseket megjelenítő határozatok beérkezését követően kezdődhetett meg a Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tervezetének előkészítése és összeállítása, majd a véleményezési folyamat lefolytatása….. A Fővárosi Koncepció felülvizsgálatának folyamata 1.) A Fővárosi Önkormányzat Szociálpolitikai Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálattervezetét elkészítő Szakmapolitikai Munkacsoport megalakítása (vezetője: Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettes, tagjai: dr. Győri Péter szakmai igazgató, Gosztonyi Géza a BSzF. igazgatója, Antal Kálmán az Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Főpolgármesterhelyettesi Iroda vezetője, Skultéti József, a FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály vezetője, Pelle József, a BMSZKI igazgatója, stb.) 2.) A Munkacsoport tagjai és az előkészítésre felkért Ügyosztályok vezetői és szakemberei tevékenységével a felülvizsgálati dokumentáció egyes fejezeteinek az összeállítása (Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht., Budapesti Szociális Forrásközpont, FPH. Hatósági Ügyosztály., FPH. Oktatási Ügyosztály, FPH. Lakás Ügyosztály, FPH. Gyermekvédelmi Ügyosztály, FPH Szociálpolitikai Ügyosztály). 3.) Végrehajtásra került a statisztikai adattartalmak aktualizálása, a felülvizsgálat-tervezet harmonizáció és korrekciója. 4.) A felülvizsgálat tervezetének a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal Elnöksége elé terjesztése. Az Elnökség a dokumentum-tervezet véleményezését követően készíti elő a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal ülésének összehívását (a Kerekasztal összetételének aktualizálása a Közigazgatási Hivatal/ok és a települési önkormányzatok jegyzőinek közreműködésével -előkészítő a FPH Szociálpolitikai Ügyosztály). 5.) A beérkezett és elhangzott vélemények és javaslatok feldolgozása, a Koncepció felülvizsgálat-tervezetéhez beérkezett módosítási javaslatok vizsgálata (Szakmapolitikai Munkacsoport). 6.) A Kerekasztal által elfogadott Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálattervezet Fővárosi Közgyűlés elé terjesztése hivatali koordinációjának lefolytatása (előkészítő: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály) 7.) A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatának közgyűlési elfogadását követően a dokumentáció megküldése tájékoztatásul a szakminisztérium- és a Fővárosi Szociálpolitikai Kerek-asztal tagjai és a kerületi önkormányzatok részére.

4

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés .…..............................................................................................................................3 0. A Fővárosi Koncepció felülvizsgálatának folyamata.............................................................4 I. A budapesti szolgáltatástervezési koncepció koncepcionális alapjai .....................................6 II. Budapest jövőképe: a következő évek és évtizedek… ........................................................17 III. Statisztikai adatok ..............................................................................................................20 IV. A szociális ellátási kötelezettség általános tartalma ..........................................................55 V. Az egyes szociális ellátási formák, szolgáltatások..............................................................58 VI. Hiányzó ellátások ellátási formák – teendők ...................................................................125 VII. Egyes csoportok sajátos problémáihoz kapcsolódó speciális ellátási formák ................137 VIII. A nem önkormányzati szociális szolgáltatások helye és szerepe az ellátásban ............145 IX. A különböző ellátó szervezetek együttműködésének módjai, keretei .............................147 X: A fővárosi szolgáltatások korszerűsítésének irányai.........................................................153 XI. A fővárosi gyermekvédelem helyzete..............................................................................199 XII. foglalkoztatási folyamatok Budapesten..........................................................................203 XIII. egészségpolitika.............................................................................................................224 XIV. lakáspolitika ..................................................................................................................234 XV. A fővárosi kerületek fejlesztési elképzelései..................................................................252 XVI. „Jó gyakorlatok” Budapest szociális ellátásában ..........................................................271 Mellékletek:............................................................................................................................292

5

I. A BUDAPESTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI 1.1. Helyi településpolitikai, társadalompolitikai célok Budapest Főváros Közgyűlése 1997 május 29-i ülésén elfogadta a „Budapesti Szociális Charta” –t, melyet ezt követően Budapest kerületi önkormányzati testületei megtárgyaltak, s a kerületi polgármesterek többsége aláírásával – mint a közös akaratot, szándékot, az összefogást megerősítő dokumentumot – hitelesített. Budapest polgármestereinek közös állásfoglalása “Budapest szociálpolitikája az ezredfordulón Mi Budapest 24 önkormányzatának polgármesterei, megismerve a főváros szociálpolitikai fejlesztéséről szóló középtávú szakmai koncepciót, ahhoz csatlakozva megállapítottuk, hogy Budapest szociális helyzetének jobbításában közösen vállalható és vállalandó feladataink vannak. Közösen vállalt felelősségünk nevében az alábbi nyilatkozatot tesszük: 1. Budapest szociális problémái - mindannyiunk közös gondja, a szociális feszültségek enyhítése - mindannyiunk közös feladata. Ahhoz, hogy Budapest valódi otthona legyen polgárainak, közös erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a város társadalmi viszonyainak alakításában, szociális helyzetének jobbításában a lakosság minél szélesebb rétegei, intézményei, vállalkozásai, egyházi és világi civil szerveződései aktív, tevékeny részt vállalhassanak. Saját önkormányzataink hatáskörében és kialakítandó együttműködéseink keretében törekszünk arra, hogy Budapest önkormányzatai kivegyék részüket e közös feladatokból. Törekszünk arra, hogy az önkormányzatok saját intézményei és finanszírozási lehetőségeit eredményesebben hasznosítsák a szociálpolitikai feladatok ellátásában. Törekszünk arra, hogy az önkormányzati intézmények ágazatközi együttműködése, a különböző ágazatok munkájának összehangolása révén eredményesebben járuljanak hozzá a szociális problémák megoldásához. 2. A szociálpolitikai közös érdekeknek alárendelt közös fellépés feltételeinek kialakítása tiszteletben tartva a résztvevők politikai, szakmai, intézményi és hatásköri szuverenitását Az elmúlt években kialakult intézményi felépítés főbb elveit elfogadjuk, de tisztában vagyunk azzal, hogy bármilyen hatásköri szabályozás esetén lesznek olyan hézagok és átfedések, amely területeken csak közös megállapodásaink révén találhatunk megoldást. A szociálpolitikai feladatok területén az ilyen célú megállapodások irányait és kereteit illetően elfogadjuk a szakmai koncepció célkitűzéseit. A szakmai koncepció elfogadása kötelezettségvállalásunkat is rögzíti abban, hogy a megállapodások előkészítése és kidolgozása munkát és feladatot ró ránk magunkra is, de e munkában nem nélkülözhetjük a képviselők, tisztviselők, szociálpolitikai szakemberek munkáját sem. 3. Összehangolási feladatok a főváros szociálpolitikájában Szükségesnek tartjuk azt, hogy a szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetőbbek és kiismerhetőbbek legyenek - úgy a szociális politika, mint az ellátásért folyamodó kliensek számára. E cél elérése érdekében közös fellépést tartunk szükségesnek: a segélyezési eljárás, a jogosultság mérlegelésének egyszerűsítésében, harmonizációjában és racionalizálásában, a szociális ellátások klienseinek jogait védő és garantáló feltételrendszer kialakításában és érvényesítésében.

6

a területi alapellátási formák és a szakellátások közötti összhang, differenciált munkamegosztás feltételeinek megteremtésében. az ágazatközi együttműködés elveinek és igazgatási, finanszírozási feltételrendszerének kialakításában, különösen a szociálpolitika illetve az egészségügy, oktatás, foglalkoztatáspolitika és gyermekvédelem ágazatai közötti együttműködés területén. ·az egyes ellátási formák tartalmának, szakmai és pénzügyi kritériumainak meghatározásában, a szakmai tartalmakra és gazdálkodási követelményekre egyaránt érzékeny igazgatási (finanszírozási, elszámolási, minőségbiztosítási stb.) feltételek kialakításában, a szakmai és politikai elvárásokat egyaránt átláthatóan és ellenőrizhetően érvényesítő, a nem-állami szervezetekkel kötött szerződések tartalmát és eljárási kereteit rögzítő, az önkormányzatok munkaszervezeti rendjében érvényesített szabályozásban. 4. A legelesettebbek, a legszegényebbek kiemelt támogatása, a társadalmi kirekesztettség és marginalizálódás enyhítése, a főváros társadalmi integrációjának erősítése Erkölcsi kötelezettségünknek tekintjük azt, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi, emberi és intézményi erőforrások eszközeivel kiemelt támogatást biztosítunk a legelesettebb társadalmi csoportok tagjai számára. Erkölcsi kötelezettségünkön túlmutató felelősséget jelent e csoportok ellátása annyiban, hogy e csoportok ellátása gyakorlatilag teljes egészében az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat. A szegénység enyhítése érdekében törekszünk arra, hogy · a segélyek hathatósabban célozzák meg a legszegényebbeket, · különös gonddal kezeljük a gyermekek és fiatalok szegénységét, a legszegényebb gyermekek számára is biztosítva az oktatásban való részvétel lehetőségét, legalább napi egyszeri étkezés és tanfelszerelés biztosításával, támogassuk a legszegényebb, marginalizálódott csoportok önszerveződését, érdekképviseleti lehetőségeit, speciális programok segítségével tegyük számukra is elérhetővé a közszolgálati intézmények által biztosított szolgáltatásokat, előnyöket. · az önkormányzatok lehetőségeit széles körben felmérve, közhatalmi szerepükön túl, mint hivatalaiban és intézményeiben munkaadók, mint piaci megrendelők is tegyenek erőfeszítéseket a leghátrányosabb helyzetű, megbélyegzett csoportok társadalmi integrációjáért. Minden tőlünk elvárható eszközt igénybe véve küzdünk minden fajta diszkrimináció, így minden fajta rasszizmus ellen. Politikai és közhatalmi eszközeinkkel egyaránt küzdünk a megbélyegzett, diszkriminált csoportok társadalmi egyenjogúsításáért, azért, hogy e csoportok tagjai is teljes jogú, méltósággal felruházott tagjai legyenek Budapest társadalmának. 5. Követés, értékelés Vállalt céljaink megvalósulását annak folyamatában is követni és értékelni szándékozzuk. A szakmai és társadalmi nyilvánosság bevonásával évente át kívánjuk tekinteni azt, hogy meddig jutottunk, és a megalapozott helyzetértékelés alapján fenntartjuk magunknak azt a lehetőséget, hogy céljainkat kiegészítsük, pontosítsuk, módosítsuk. A Budapest 24 önkormányzata közötti szociálpolitikai együttműködés kialakításában és karbantartásában bizalmunkról biztosítjuk a testületek szociálpolitikai bizottságainak elnökeit, akiktől el is várjuk azt, hogy konstruktívan és hatékonyan lépjenek fel a szociálpolitikai együttműködés szakmai és politikai tartalmainak meghatározásában és ellenőrzésében. Budapest, 1997,

7

Budapesten egyetlen ellátást biztosító szervezet (legyen az önkormányzati, vagy nemönkormányzati) sem képes a partnerekkel való szorosabb együttműködés nélkül megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Ezért a megfogalmazott szakmai teendők során kitérünk az úgynevezett “ágazatközi együttműködési rendszer” kérdéseire is, a szociális ellátás “határterületeire”, azok kooperatív kezelésére. Az elkövetkező években a legtöbb gyakorlati teendő a szociálpolitika és az egészségügy, a foglalkoztatás, a lakásfenntartás és lakásgazdálkodás, a városrehabilitáció, a gyermekvédelem, a kisebbségi politika és a közbiztonság határmezsgyéin akad. Ezért elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületek ismerői és irányítói a döntés előkészítésének idején átgondolják az adott program helyi társadalompolitikai következményeit, és azt, hogy ezeket a szociálpolitika eszközeivel miként lehet kezelni. Kívánatos, hogy az ágazatközi együttműködés tartalmában és működési formáiban is teljesen megújuljon. Elöljáróban azokat az alapelveket rögzítjük, amelyek – összhangban a “Budapesti Szociális Charta”-ban rögzítettekkel - meghatározzák cselekedeteink kereteit. A politikusokon és a szakembereken múlik, hogy mennyire tudják az elfogadott alapelveket és a gyakorlatot egymással összhangba hozni. Ez nemcsak a döntéseket hozó helyi politikusoknak ad feladatot, hanem a végrehajtásban, döntés-előkészítésben dolgozó szakembereknek is.

1.2. Alapelvek A helyi politikusok, köztük a szociálpolitikával foglalkozók feladata, hogy a polgárok otthonuknak érezhessék a várost. A polgárok önszerveződése, szolidaritása, érdekképviselete minél szélesebb keretek között szerepet kapjon a társadalmi kohézió erősítésében. A közszereplők felelőssége, hogy megakadályozzák a város társadalmának szétszakadását, csoportok, vagy egyének kitaszítottságát, erősítsék a város társadalmának integrációját. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll. A szociális segítségre szoruló polgár elidegeníthetetlen joga emberi méltóságának, állampolgári jogainak tiszteletben tartása a szociális eljárások során is. • Minden szociális ellátásért folyamodó és abban részesülő ügyfélnek joga van személyes önállóságára, erkölcsi méltóságának megtartására. • A szociális ellátások célja e képességek elismerése és támogatása. A szociális ellátások révén arra kell törekedni, hogy az ügyfelek életfeltételei jobbá váljanak, hogy teljesebb jogú tagjai legyenek a társadalomnak, hogy jogaik és érdekeik érvényesítésére képes polgárai legyenek Budapestnek. • Az ellátások meghatározásában és nyújtásában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ez a panaszra és tiltakozásra való jogra ugyanúgy vonatkozik, mint az egyéni és csoportos érdekérvényesítési eszközök alkalmazására. • A szociálpolitikai ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétől függetlenül mindenkinek joga van. Az egyenlő esélyű igénylés és az egyenlő elvű elbírálás feltételeit diszkriminációtól mentesen kell biztosítani. • A szociális ellátások fontos funkciója az egyén autonómiájának, képességeinek megerősítése, egyedül-létének oldása. Biztosítani kell a gyermekek és felnőttek családban éléshez való jogát.

8

A helyi szociálpolitikának a szociális segítségre szoruló polgárok jogai mellett tiszteletben kell tartania a város polgárainak egyéb jogait és érdekeit is. Ezek közé tartozik a döntések nyilvánossága, a források ésszerű felhasználása és kalkulálhatósága, az igazgatási eljárások egyszerűsítése, az ellenőrizhetőség biztosítása, a civil szerveződésekkel és egyéb ellátó szervezetekkel való együttműködés fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó eljárások új formáinak kialakítása. A helyi szociálpolitika fontos feladata a kirívó esélyegyenlőtlenségek mérséklése, valamint az ebből adódó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élők esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása. Ezen problémák kezelése a rendelkezésre álló források célzott felhasználását kívánja. A helyi szociálpolitikának közre kell működnie abban, hogy megelőzze a polgárok kisodródását a társadalom perifériájára. Az alapelvek kijelölése a szociális ellátások fejlesztésében érdekelt politikusok és szolgáltató szakemberek közös érdeke. Szabályozott keretek között csak így lehetséges az együttműködés. 1.2.1. intézmények, eljárások fejlesztése A helyi szociálpolitika feladata, hogy az intézményi és pénzügyi lehetőségek keretei között kialakítsa a segítségnyújtás azon formáit és eljárásait, amelyek a megfogalmazott alapelveknek megfelelnek. Fokozatosan pótolni kell a ma még hiányzó helyi szociális alapellátó intézményeket. Meg kell erősíteni a segítségre szoruló polgárokhoz közel lévő ellátási formákat. A speciális hátrányokra tekintettel ösztönözni szükséges a differenciált alapellátó és szakosított ellátást. Ennek során kulcsszerepe van az ágazatok közötti együttműködés fejlesztésének, az önkormányzatok közötti és a nem-önkormányzati szervezetekkel való együttműködési formák, eljárások bővítésének. Időszerű a szektorsemleges “verseny” szabályainak a kialakítása és ezen belül az “esetmenedzselés” újszerű feladataihoz való alkalmazkodás annak érdekében, hogy ki-ki a neki legmegfelelőbb ellátási formához juthasson. Az európai gyakorlatnak megfelelően – alapos szakmai munkára támaszkodva – fokozatosan ki kell alakítani az igénybe vevők és a szolgáltatók, vagyis a segítségre szorulók és az ellátó intézmények közötti szerződések rendszereit. Ezek a szakmai célok, valamint az, hogy átlátható legyen az adófizető polgárok pénzének felhasználása, megkövetelik az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmának részletes kimunkálását, az ún. szakmai, intézményi standardok kialakítását. 1.2.2. Budapest Főváros önkormányzata és a kerületi önkormányzatok által biztosított szociális igazgatási feltételek A főváros 24 önkormányzatát érintő hatásköri szabályozást elvi ellentmondások terhelik. E nehézségeket tudomásul véve is lehetséges feladat a Főváros és a kerületek, valamint a kerületek egymás közötti megállapodásainak és szerződéseinek a megkötése. E megállapodások eredményezhetik a szociális ellátások racionális működési feltételeinek javulását és az igazgatási feladatok munkamegosztását.

9

Az önkormányzatközi együttműködés a közös akaratot és szándékot feltételez. A kooperáció azonban nem csupán akarati kérdés, hanem a gyakorlatba átültethető elvek érvényesítését és a közösen működtetett mechanizmusok gyakorlását is jelenti. Ennek megfelelően: Javítani kell az ellátásokhoz való hozzájutás átláthatóságán. Csökkenteni kell az ellátásokból indokolatlanul kimaradó és lemorzsolódó, elvileg igényjogosultak számát. A legelesettebbek sem maradhatnak ki a támogatások köréből kulturális, a hivatali ügyintézést nehezítő hátrányaik miatt. Mind az átláthatóság, mind a bürokratikus hatékonyság szempontjából kívánatos az igazolási eljárások és dokumentumok egyszerűsítése és egységesítése, a dokumentumok önkormányzatok közötti átadhatósága szervezési-technikai feltételeinek megteremtése. Egységesebbé lehet tenni a különféle ellátásokra való jogosultság szempontjait és mértékeit. A szolgáltatási területeken javítani kell a szolgáltató intézmények és vállalkozások ellenőrzésének és tárgyszerű értékelésének feltételeit. Ez fontos szempont a fogyasztóvédelem és minőségellenőrzés területén is. Az igazgatási feltételrendszer fejlesztése érdekében rendszeressé kell válnia az igazgatási szakemberek közötti tapasztalatcserének. Ennek során széles körben ismertté válhatnak a bevált megoldások, az elért sikerek, a változások tapasztalatai és konklúziói.

1.3. A helyi szociálpolitika célcsoportjai, a szociális kirekesztettség enyhítése Számos fővárosi polgár számára a szociális eszközök nyújtják a megélhetés kizárólagos forrását. A főváros társadalmi békéje, társadalmi kohéziója szempontjából kiemelt feladat azokat a polgárokat a normális lét felszínén tartani, akik másképp, maguktól erre nem lennének képesek. E probléma mindenek előtt a következő szegény rétegeket veszélyezteti: 1.3.1. A fővárosi szociálpolitikai célcsoportjai: Különösen hátrányban vannak azok az idősek vagy rokkantak, akiknek sem biztosítási jövedelemre nincsen joguk, és családjuk, rokonságuk sincs, akik befogadnák és eltartanák őket. Vannak, akik nem jogosultak a “klasszikus” szociálpolitikai ellátásokra, mert nem is túl öregek, nem is túl betegek, de már hosszú ideje nincs munkájuk és önálló jövedelmük. Ezt a csoportot a hajléktalanná válás veszélye is nagymértékben fenyegeti. Különösen veszélyeztetett az, akit etnikai hovatartozása miatt előítélettel kezel a többségi társadalom. (Ma már nem csak a cigányok, hanem harmadik világbeli, hazatérni képtelen menekültek is ide tartoznak). Többszörösen sújtott az is, aki normasértő magatartása, “szerfüggősége”, vagy büntetett előélete miatt képtelen segítség nélkül beilleszkedni az őt befogadni nem hajlandó társadalomba. A töredék családokban, nagycsaládokban, alacsony jövedelmű családokban élő gyerekek veszélyeztetettsége egyre fontosabb összetevője a városi szegénységnek, ezért e korcsoport szegénységének enyhítése ugyancsak kiemelt feladat.

10

A szegénység áldozatai mellett szintén kirekesztettséget eredményezhet az öregség, a mentális és fizikai egészség hiánya. Az igen öreg, mozgásában súlyosan korlátozott, valamint a fogyatékos polgárok társadalmi életfeltételeinek megfelelő szintű biztosítása szintén Budapest szociálpolitikájának kötelessége. A marginalizálódott és szegény csoportok nem megfelelő szintű szociális ellátása más területeken is súlyos problémákhoz vezethet. E problémák könnyen kriminalizálódhatnak, elmérgesedésük ronthatja a város közbiztonságát, általános közhangulatát és arculatát is. 1.3.2. A szociális források és feladatok mértékének, egymáshoz való arányának várható alakulása A feladatokat és igényeket növeli a városi társadalom folytatódó elöregedése; egyre bővülő létszámú, igen öreg időskorú lakosságot kell ellátni. Mindez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kihívást is jelent. A feladat elsősorban a szociális és egészségügyi ellátások közötti szakmai és szervezeti határterületeken jelentkezik. Ugyancsak bővülő feladatkört vetít előre a munkanélküliség időtartamának növekedése is. A tartós munkanélküliségből következő helyzetek kezeléséhez a mai intézményrendszert fejleszteni és bővíteni kell. A tartós munkanélküliség kockázatával különösen sújtott rétegek – a roma lakosság, a hajléktalanok, korlátozott munkaképességgel rendelkezők – ellátása és segítése szintén így valósítható meg. A feladatorientált – tehát nem intézmény-orientált – finanszírozás jelentősen javíthatja az ellátások hatékonyságát. Ki kell alakítani az integráltabb forrásfelhasználás feltételeit. Ez jelentős hatást gyakorolhat a feladatok és források arányának viszonyára, érinti a feladat- és forrás-átcsoportosítás kérdéseit is. Hasonló problémák nemcsak a központi és önkormányzati alapok viszonyában várhatóak, hanem a budapesti önkormányzatok viszonyrendszerén belül is. A szakmapolitika a bentlakásos intézményi ellátásra nehezedő nyomást az otthoni, családi környezetbe eljuttatott szolgáltatások fejlesztésével akarja tehermentesíteni. Sajátos problémát vet fel az átmenet időtartama alatt felmerülő, változó összetételű működtetési kiadások finanszírozása. Az átmenet alatt a működtetés költségei jellemzően magasabbak, mint egy kialakult rendszer kereteiben. Arra célszerű törekedni, hogy a csökkenő kapacitásokból származó megtakarítások átcsoportosíthatóak legyenek az újonnan fejlesztendő szolgáltatási területekre. Ezek a megtakarítások jelenleg központi szinten mutatkoznak. A feladatok és a források megosztása az egyes ágazatok között nem megoldott. Megválaszolásukra a mai viszonyok között a konkrét projektek kapcsán látszik esély. Érdemes megkezdeni az egyes önkormányzatokon belül különféle ágazatokért felelős szakemberek közti egyeztetést. 1.3.3. Szektorsemleges és normatív elvű finanszírozás, a nem-állami és a közintézmények Budapest szociálpolitikájában Napjainkra igen színes paletta alakult ki a szociálpolitikai intézmények típusai között. Sajátos, meghatározó kört jelentenek a különféle vállalkozási és nonprofit formában tevékenykedő, egyházi és világi nem-állami szervezetek. E szervezetek térnyerését a politika és a széles körű lakossági nyilvánosság egyaránt pozitívan értékeli. Megkerülhetetlen az önkormányzati politikák világos megfogalmazása, hogy milyen területeken, feltételekkel kívánnak együttműködni a nem-állami szervezetekkel.

11

Meg kell határozni, hogy milyen megállapodási keretekben kívánják az önkormányzatok bevonni a nem-állami szervezeteket a feladatok ellátásába. Nagy gondosságot igényel az igazságos és méltányos elosztás biztosítása e szolgáltatási területeken. El kell kerülni, hogy a szociális ellátások finanszírozási forrásai túlzott arányban az amúgy is piacképes kereslet dotálására fordítódjanak. Éppen ezért a megfelelő ügyfélkör ellátására vonatkozó előírásokban különös gonddal szükséges eljárni. A nem-állami szervezetek közfinanszírozásának alapvető jogi eszköze a szerződés. Olyan szerződés, amely képes a kölcsönös érdekeknek megfelelő garanciarendszert felállítani és intézményesíteni.

1.4. A megoldandó szociálpolitikai szakmai feladatok, programok 1.4.1. A szociálpolitika intézményeinek és eljárásainak fejlesztése a) Az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmainak meghatározása A szociálpolitikai forrásokkal való racionális gazdálkodás hatékonyságának és átláthatóságának javítása megköveteli azt, hogy követhető legyen az ellátások tartalma, mennyisége és minősége. El kell érni, hogy a közpénzek elosztása a finanszírozandó, elvégzendő feladatokhoz kapcsolódjon. A tevékenységekhez és teljesítéshez kötődő elszámolás a feltétele annak is, hogy a már ma is teljesítményelv alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltatások és a szociálpolitika határterületeinek finanszírozásában előbbre lehessen lépni, hogy az elvégzett egészségügyi szolgáltatások elszámolt teljesítése alapján a szociálpolitikai intézmények is szerződésképessé váljanak az Országos Egészségbiztosító Pénztár számára. b) Súlypontáthelyezések a hagyományos szociálpolitikai ellátások között A főváros szociálpolitikai ellátási szerkezete, intézményeinek összetétele nem felel meg a lakossági szükségleteknek. Bár a legjelentősebb hiányosság a szegénység és marginalizálódás kezelésében mutatkozik, a hagyományosnak tekinthető szociális problémák területén is jelentős szerkezeti módosulásokra van szükség, és várhatóan az ez irányú igények csak fokozódni fognak. Idősellátás Az egyik súlyos probléma a város elöregedéséből fakad, s e tendencián belül kiemelendő jelentőségű az igen öreg - s ezért igen védtelen - lakosok arányának növekedése. A növekvő igényeknek való megfelelés megköveteli a kapacitások bővítését, úgy az otthoni, házi gondozás, mint a bentlakásos ellátás területén is. Kiemelt jelentőségű feladatok e területen: az egészségügyi alapellátás, a háziorvosi rendszer és az idősek szociális ellátását biztosító intézmények közötti információcsere, kooperáció és koordináció erősítése, a házi ápolás és a szociális gondozás összehangolása, a kliensek igényeihez igazodó komplex ápolási-gondozási formák fejlesztése, a kiegészítő egyéb szolgáltatási formák fejlesztése, így a különböző fizikoterápiás, gyógytorna, mentális szolgáltatások erősítése, a bentlakásos intézmények kapacitásainak bekapcsolása a területi ellátásba, az ellátási integráció erősítése, a bentlakásos intézményi struktúra differenciálása, - bekapcsolva az ápolási otthonok kapacitásait is,

12

szükséges kialakítani annak igazgatási és finanszírozási feltételeit, hogy egyaránt elismerést nyerjenek az egészségügyi intézmények által ellátott szociális, illetve a szociális intézmények által ellátott egészségügyi szolgáltatások. Sérültek ellátása A főváros meglehetősen szegény ellátási kapacitásokat örökölt a fogyatékosok ellátása területén. Mára fenntarthatatlanná vált az a korábbi szemlélet, amely a fogyatékos embereket “zárt” intézménybe, lehetőleg vidéki intézménybe akarta eltüntetni a város nyilvánossága elől. Az integrációs törekvéseket megerősítve az otthoni, közösségi ellátások fejlesztési igényeit kell megerősíteni. Az idősellátásban működtetett házi gondozási és nappali ellátási formák kiterjeszthetőek és adaptálhatóak a fogyatékosok ellátására c) Az ágazatközi együttműködés erősítése Az együttműködés iránti szociálpolitikai ágazati érdek ma erősebb, mint eddig bármikor volt: nem csupán a szociális problémák mértékének és mélységének tendenciái miatt, hanem olyan szakmai elvek térnyerése és elismertté válása miatt, mint amilyen pl. a prevenciós és rehabilitációs szemlélet. A kompetencia-viszonyok tisztázása és az együttműködési keretek tisztázása megoldandó feladat az egészségügyi és a gyermekvédelmi reform végrehajthatósága szempontjából, érzékelhető a határozott törekvés a foglalkoztatáspolitika részéről, és várható az együttműködés erősítése iránti igény az oktatás és kultúra ágazata felől is. Az együttműködési keretek kialakítása döntően szakmai feladat, de keretek kialakításának az adminisztratív és finanszírozási felelősség-megosztás megfelelő formáira is vonatkozniuk kell. Szükséges megkezdeni az ágazatközi egyeztetés fórumainak, kereteinek és tartalmainak kialakítását a tervezésben, a követés területén, az egyes önkormányzatokon belül, de még inkább az érintett állami szervek szélesebb körének bevonásával. A szükséges ágazati keresztfinanszírozás mértékét és mikéntjét, a forrásátcsoportosítást támogató egyeztetett fellépés tartalmát és formáját az egyeztetési folyamat részeként tárgyalni és rendezni kell. E kérdések mindenek előtt az egészségügy, a gyermekvédelem és a szociálpolitika ágazatközi viszonyában sürgősen megoldandóak 1.4.2. A szegénység, marginalizálódás és kirekesztettség enyhítése A szegénység enyhítése részben a jelentős életfeltételbeli hiányok pótlását jelenti. E hiánypótlás egyik eszköze a segélyezés. Más jellegű eszközök magának a szegénységet eredményező helyzetnek a megváltoztatását vállalják fel. Ilyen jellegű programok a tisztes önálló keresettel járó munkavállaláshoz vezető programok: munkahelyteremtés, képzés, tágan értelmezett egészségügyi, mentális és szociális rehabilitációs programok. A kétféle program különböző intézményi kereteket és feltételeket követel meg, bár ezek nem függetleníthetőek egymástól. A szegénység enyhítésének mindkét célja jogos, mind a két irányba fejlődni kell. A segélyezés fejlesztése Ma a főváros szociálpolitikájának egyik legneuralgikusabb pontja a segélyezés. A helyi önkormányzatok segélyezési rendszereinek megkerülhetetlen reformja ki kell terjedjen: • a segélyezési politikák racionalizálására és egyértelműbbé válására, • a segélyező munkaszervezet és eljárásainak fejlesztésére, • a segélyezési mértékek koncepcionális rendezésére, valamint • a segélyezettel való együttműködés erősítésére. A segélyezés technikai lebonyolításában számos, a munka leegyszerűsítését és hatékonyságának növelését lehetővé tevő eszköz kiaknázására van lehetőség. Ilyenek:

13

a jogosultságot szabályozó helyi rendeletek harmonizálása, a főváros egészében érvényesítendő, garantált minimum kidolgozása, a jogosultság igazolási eljárásainak egyszerűsítése és egységesítése, egy-egy kerületen belül, s a főváros egészében is, ezen belül a jövedelembevallás egységesítése és egyszerűsítése, a kifizetés egységesítése, egységes pénztári rendszerek és számítógépes nyilvántartások bevezetése, készpénzkímélő (átutalásos) technikák bevezetése. A szegények méltányos létfeltételeinek biztosítása során törekedni kell a pontos célzás feltételeinek biztosítására, vagyis arra, hogy az ellátások valóban a súlyos jövedelemhiánnyal küzdő csoportokat érjék el. A munkahelyteremtés lehetőségei A foglalkoztatáspolitika forrásai és szervezeti feltételei felett az önkormányzatok gyakorlatilag nem rendelkeznek. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szegénység egyik legfőbb oka és eredete a tartós munka- és önálló jövedelemhiány. Ezért megvizsgálandó, hogy milyen önkormányzati eszközök járulhatnának hozzá a tartós és végletesnek tűnő munkanélküliség enyhítéséhez: önként vállalt foglalkoztatási kvóták bevezetésével maguk az önkormányzatok is alkalmazhatnak tartós munkanélkülieket, a tartós munkanélküliség veszélyének kitett személyeket; a közhasznú foglalkoztatási programok erősítésével a résztvevők jövedelemszerzés esélye nő, s esélyük nyílik a munkakarrier megkezdésére, az önkormányzatok hivatalai és intézményei piaci vásárlók is, s a közbeszerzés keretei között érvényesíthetnek olyan pozitív diszkriminációt, mely a hosszabb ideje munkanélküliek, a szegénység nagy kockázatával jellemezhető célcsoportok foglalkoztatását előnyként veszik figyelembe. Fiatalok, gyerekek - képzés, oktatás A szegénység generációk közötti öröklődésének enyhítése a leghatásosabb eszköz a szegénység, mint társadalmi strukturális probléma elleni küzdelemben. Ez messze túlmutat ugyanakkor a szegénység problémájához kötődő politikákon, hiszen alapvető elv az, hogy a fiatalabb generáció a szülők társadalmi helyzetétől függetlenül rendelkezhessen a felemelkedés lehetőségeivel és esélyeivel, a város egészséges társadalmi dinamikájának záloga az, hogy ne születési előjogok, hanem a tehetség és a képességek határozzák meg az érvényesülés sikereit. E szempontokból különösen drámai az, hogy az elmúlt évek elszegényedési folyamatának legnagyobb veszteségeket elszenvedett generációja a gyerekek és fiatalok. Részben e veszteségek enyhítésére, részben a város társadalmi dinamikájára vonatkozó közérdek szempontjából jelentős erőfeszítéseket kell tenni a gyermekek és fiatalok közötti szegénység enyhítésére, a fiatalabb generációk perspektíváinak javítására. Mindenek előtt megvalósítandó cél az, hogy a szülők szegénysége esetén is, minden gyerek étkezése elégítse ki a legszükségesebb biológiai igényeket, hogy minden gyerek legalább naponta egyszer meleg ételhez, egy pohár tejhez és valamilyen gyümölcshöz jusson.. Ugyancsak biztosítandó az, hogy a legszegényebb gyerekek is hozzájussanak az alapvető tanszerekhez, mindazokhoz az eszközökhöz, amelyek az iskola sikeres elvégzésében nélkülözhetetlenek.

14

Kidolgozandóak és megerősítendőek mindazok az ösztönzési eszközök, tanulmányi ösztöndíjak és más támogatási konstrukciók, amelyek erősítik a tanulás iránti motiváltságot a szegényebb csoportok gyermekei körében is. Megerősítendőek azok a speciális felzárkóztató programok, célzott napközi és tanulószobai szolgáltatások, célzott felvételire előkészítő programok, kollégiumok, amelyek javítják a szegény gyermekek esélyeit az iskola sikeres elvégzésében. E programok kapcsán különös gondot igényel a gyermekek kulturális és etnikai identitásának tiszteletben tartása, a kisebbségi lét értékeinek elismerése és integrálása - különösen a roma gyerekek esetében. Városrehabilitáció, lakásügy és szegénység Budapest tagolt és szegregált város, a város egészének a szegénysége néhány városrészben hatványozottabban jelentkezik, a város egészének sajátos problémái gyűlnek össze e városrészekben. A szegregációs tendenciák okozta egyenlőtlen szociálpolitikai igénymegoszlás kompenzálásának lehetséges eszköze a forrásmegosztás és az ún. Szolidaritási Alaphoz hasonló eszköz kialakítása - ezek egyszerre szolgálhatnak szociális intézményfejlesztési és területi egyenlőtlenségeket korrigáló célokat. A város akut szociális problémákkal küzdő részei a deviancia (drog, szegénységi bűnözés, prostitúció) középpontjai ezek “szívják” fel a város hajléktalanságának jelentős részét is. Ma már a legszegényebb roma lakosság "etnikai gettósodási" folyamata is reális hátránynövelő veszélyként jelentkezik. Mára e problémák a városszerkezet egészséges fejlődését akadályozó körülménnyé léptek elő. Ezért a városfejlesztési szakmai terveknek kiemelten számolniuk kell ezen területek rekonstrukciójával, az itt sűrűsödő szociális krízis enyhítésével. Ennek egyik finanszírozási eszközeként továbbműködtetendő és fejlesztendő az ún. Fővárosi Városrehabilitációs Alap, s új kerületi, fővárosi, vállalkozói szervezeti formák is kialakítandóak. Nem mondhatunk le arról sem, hogy ezen problémák kezelésében a központi kormányzat is szerepet vállaljon. A lakásügy szociális vonatkozásai hagyományosan a szegénység kérdésének fontos összetevői. Szociális lakáspolitika nélkül - amely azoknak segít, akik saját és családjuk erőfeszítései révén sem képesek elfogadható lakhatásukról gondoskodni - a szociális ellátó rendszerek segítsége gyakran eredménytelen marad. A szűkös erőforrásokat, lehetőségeket itt is ésszerű a legrászorultabb csoportok, egyének támogatására irányítani. Mára az egyik legégetőbb probléma a lakással rendelkezők lakhatásának megőrzése, azoknál a csoportoknál, ahol a rezsiköltségekre nem áll rendelkezésre elegendő jövedelem. Ezen csoportok lakhatásának a megőrzése érdekében fenn kell tartani a közműdíj-kompenzációs rendszereket, a mainál is nagyobb súlyt kell helyezni a szociális segélyek célzott, lakásfenntartási támogatási formában történő nyújtásának. Érdemes felülvizsgálni a lakásgazdálkodás helyi szabályait, eljárásait - mennyiben segítik, vagy hátráltatják az ilyen problémák megoldását. A központi és helyi lakhatáshoz jutást támogató pénzügyi eszközök és szabályozók elemzése alapján - közvetlen, vagy közvetett formában mennyiben segítik elő a szegénység terjedésének megakadályozását - fogalmazhatóak meg korrekciós javaslatok. Ösztönözni lehet a különböző speciális lakás-mobilitási kezdeményezéseket (önkormányzati "életjáradék" lakásért, hátralékosok lakáscsere programja, többlépcsős vállalkozói lakáshoz juttatás, telek akciók stb.). Fenn kell tartani, illetve ki kell dolgozni azokat az eljárásokat, amelyek a lakásukat elveszítők helyzetén segítenek, a családi háttér nélküli állami neveltek, illetve a hajléktalan kisgyerekes családok lakhatására nyújtanak elfogadható lehetőséget.

15

1.4.3. Hogy előrelépések történhessenek... Budapest Főváros Önkormányzata koordinatív szerepet vállal a szakmai munkák összehangolásában, lépéseket tesz a munkák elvégzéséhez szükséges szakértői segítségnyújtás utolérhetősége érdekében, kezdeményezi az önkormányzatok közötti folyamatos és kölcsönös szakmai tájékoztatás intézményi feltételeinek megteremtését, felvállalja, hogy fórumot biztosít a közösen elhatározott célok elérésének számbavételére, a közös szándékok megfogalmazására, a közös tervek karbantartására, kezdeményezi szociálpolitikai adatbázis és informatikai-kommunikációs rendszer kialakítását. A Fővárosi Önkormányzat vállalja a “rendszergazda” szerepét: a szakmai adatszabványok, kommunikációs, személyiség- és adatvédelmi, átviteli, stb. szabványok egységes kialakítása. Ugyanakkor az adatbázis feltöltését követően az informatikai rendszer képes lesz az elsődleges adatszolgáltatók tájékoztatására. A kialakult struktúra tervezési, menedzsment- és vezetői szociálpolitikai informatikai rendszerként is alkalmazható, Teljesítménymérés és nyilvánosság: A Fővárosi Önkormányzat a kidolgozott sztenderdekről és minimumokról kialakítja a folyamatos és rendszeres tájékoztatási kötelezettség rendjét olyan normák szerint, amelyek alapján lehetséges a visszacsatolás az intézményi munkára, kontrollálható az alapfeladat szerinti működés, az elvégzett szolgáltatások elszámolt teljesítése és a finanszírozási prognózisok készítése is lehetővé válik, a partner szervek és az ellátottak valamint a társadalmi nyilvánosság számára áttekinthetővé válnak az intézeteken belüli folyamatok. Az átalakított felügyeleti és szakmai ellenőrzési rendszer fenntartása: a felügyelet - a kialakított ellátási minimumok és standardok bázisán - egyaránt kiterjed a hatósági felügyelet-jellegű, fogyasztóvédelem-jellegű, valamint az intézmény-üzemeltető jellegű tevékenységekre. Az ellenőrzési rendszer inkább a menedzsment felelősségére, mintsem a folyamatos beavatkozásra bízza a pontosan megfogalmazott szabályzóknak megfelelő működést A felügyeleti és ellenőrzési rendszernek azonos mértékben kell támaszkodnia a szakmaiságra és az ellátottak által megfogalmazott jelzésekre, értékekre és érdekekre. A Fővárosi Önkormányzat szakosított ellátásokra vonatkozó hosszú távú fejlesztési programja: • számol a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségeivel, • a jogszabályokban előírt ellátási minimum-paraméterekkel és szabványokkal, • a valós szükségleteket figyelembe veszi, • tekintettel van a nem állami-önkormányzati szervezetek fejlesztési elképzeléseire, • a rendelkezésre álló forrásokból finanszírozható, • megállítja, de legalább csökkenti a Fővárosi Önkormányzat működési kiegészítő finanszírozását. A fővárosi önkormányzat szociálpolitikai információs rendszerének megtakarításokat kell eredményeznie egyrészt a szociális adminisztráció költségeiben, másrészt az adminisztráció egyszerűsítése és gyorsítása által az adminisztráció emberi erőforrásai területén. A szakmai támogatás intézményi rendszerének kialakítása során kívánatos, hogy a támogatás - szakmai tanácsadás és segítségnyújtás az ellátásokban partner társ-szervezetek szolgáltatói számára is hozzáférhető legyen.

16

II. BUDAPEST JÖVŐKÉPE: A KÖVETKEZŐ ÉVEK ÉS ÉVTIZEDEK… -kivonat a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióból„…Budapest nem csupán földrajzi, de gazdasági, kulturális, szociális értelemben is Európa közepén akar helyet foglalni. A jelenlegi adottságok és lehetőségek ismeretében nagy jövő előtt áll. Ennek érdekében lépésről lépésre kell végrehajtanunk a minden felelős fővárosi erő, az érintett budapesti és Budapest-környéki önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek, állami intézmények egyetértésével született Városfejlesztési Koncepció által kijelölt stratégiai célokat, és az elkövetkező négy év döntéseivel kell megalapoznunk Budapest felemelkedését Európa horizontjára. Ez segíti hozzá a várost, hogy szembenézhessen a 21. század európai városfejlődésének, a budapesti társadalom változásainak kihívásaival. A város állandó lakosainak száma csökken: az egykor kétmilliós Budapest megtarthatja mai 1,8 milliós népességét, de 15 év alatt akár 1,6 milliósra is fogyatkozhat. Ez a tendencia megfordítható, a visszaköltözés első jeleit a kutatások már kimutatták. Mégis ez az egyik legjelentősebb kihívás a város számára. Mérsékelni kell a népességfogyás, és ezzel párhuzamosan az elöregedés ütemét. Hatékony módon és egyre jobb minőségben kell városi szolgáltatásokat nyújtani az itt élőknek, a dolgozni, informálódni, szórakozni ide járóknak Vonzás, lakhatóság, szolidaritás Budapest európai fővárossá fejlesztésében három alapvető feladatcsoport között kell egyensúlyt teremteni: 1.hatékonyság - működőképesség: A város biztosítson megfelelő helyet és vonzó vállalkozási környezetet a gazdaság szereplőinek, a korszerű iparnak, a szolgáltató szektornak. Igyekezzék minél racionálisabban, minél magasabb szinten biztosítani a városlakók, a vállalkozások életfeltételeit. 2. élhetőség - lakhatóság: A város szellemi gazdagságának, egyediségének, környezeti minőségének, épített környezetének megőrzése és fejlesztése, a lakhatóság a mindennapi működőképességgel párosulva adja a város vonzerejét és otthonosságát. 3. szolidaritás - méltányosság: A leszakadó társadalmi csoportok vagy egyes városi területek támogatása, fokozatos felzárkóztatása, a szélsőségekből adódó feszültségek mérséklése annak érdekében, hogy a város fejlődését minden budapesti sikerként élhesse meg. Ezen értékek egyike sem érvényesülhet a másik rovására. A városfejlesztés egyik legfontosabb feladata, hogy e három érték egyensúlyát a jövőben mindenkor biztosítsa. A cél tehát az, hogy a város gazdasági erejének növekedése mellett is élhető, a lakói által szeretett hely maradjon, ahol a szegények felzárkózhatnak a középosztályhoz. A városfejlesztés sokszereplős folyamat. Ki kell alakítani az együttműködés legmegfelelőbb formáit a fejlesztésben közreműködő magán- és közösségi partnerekkel, a város és a városkörnyék közszereplőivel, az állami és nemzetközi szervezetekkel

17

Budapest, a gondoskodó város A város célja, a mindenki számára egyformán használható város megteremtése. Az esélyegyenlőség városáé, kortól, nemtől, egészségi állapottól, társadalmi helyzettől függetlenül. Meg kell teremtenünk a piacgazdaság európai típusú jóléti-védelmi eszközrendszerét, szoros együttműködésben a kerületekkel, a civil és a piaci szférával. Ez annyit jelent, hogy a főváros az ellátásért továbbra is vállalt felelőssége mellett igénybe veszi a polgárok személyes élethelyzetére jobban reagáló intézményeket is. A szociális és egészségügyi szektorban az állam, a főváros, a kerületek között mára kialakult feladatmegosztás nem ésszerű, gazdaságtalan, és a fejlődés ellen hat. A jövő útja a koordinált közösségi gondoskodás. A fővárosi jóléti szféra intézményrendszere kiépült, továbbfejlesztése az európai minőséget honosítja meg Budapesten. Európában azonban csak egyenlő esélyekkel lehetünk mindannyian otthon. Célunk, hogy behozzuk a ma létező, rendkívül nagy lemaradásokat a napközbeni ellátásokban, a halmozottan fogyatékosok, vagy drog- és szenvedélybetegek ellátásában, a lakóotthoni és ápolási programokban. Biztosítani kell a szociális ellátórendszerből kiesők védelmét is. Az állam, az egyházak, civil szervezetek, önkormányzatok és egyes lakóközösségek segítségével be kell avatkoznunk a súlyos szociális krízisekbe. Szociális városrehabilitációs programmal fékeznünk kell a városrészek társadalmi elkülönülését, és hatékonyan kell kezelnünk a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok problémáit. A legelesettebbek, a kirekesztettek támogatása a város fontos, erkölcsi feladata. Különös gonddal kell kezelni a gyermekek és fiatalok szegénységét, biztosítva nekik az oktatásban való részvételt, a tanszereket és legalább a napi egyszeri étkezést. Város a szegénység ellen A leromlott belső városrészek súlyos és egyre növekvő szociális problémáit az intézményes gondoskodás mellett a szociális városrehabilitációval lehet kezelni. A szociális városrehabilitációs programot a város legleromlottabb területein kell alkalmazni. 1. Szociális rehabilitációs modellkísérlet megindítása: A belső városrészek legleromlottabb területein olyan városrehabilitációs programot indítunk el, amely kifejezetten az ott élők nagyobb részének megtartására törekszik, és a lakosság aktív bekapcsolásával kísérli meg a környezet részbeni felújítását, felfrissítését. Első lépésként a VIII. kerület külső részén indítjuk el a programot. 2. A közösségi létesítmények fejlesztése: A közterületek fejlesztése mellett, új közösségi intézményeket hozunk létre a legleromlottabb területeken, annak érdekében, hogy ezek kisugárzó hatással legyenek környezetükre, és segítsék a lakosság és a magánfejlesztők bekapcsolódását a városrehabilitációs folyamatba. 3. A felújítási programok kitágítása: A belső városrészek mellett rehabilitációs programokat indítunk a legrosszabb adottságú paneles lakótelepeken, az átmeneti és a külső övezet zárványterületein, elsősorban a környezet megváltoztatásával, közterület-fejlesztésekkel, a tömegközlekedési kapcsolatok javításával.

18

Közösségi gondoskodás A szociális védelem legáltalánosabb célja, hogy a jövedelmi, lakhatási gondokkal küszködő családok saját közösségük segítségével is kezelni tudják problémáikat. Szorgalmazzuk az egységes fővárosi lakhatási támogatás kialakítását, az esélykiegyenlítő alapok (díjhátralék, lakásfenntartási, szolidaritási) folyamatos további működtetését. Díjkompenzációs rendszerünk az elmúlt években több tízezer budapesti család közüzemi számláinak rendezéséhez járult hozzá, ezt a programot bővíteni kell, és érdemes Magyarország minden rászoruló háztartásába eljuttatni. Újra kell szabályozni az érintett hivatalok hatáskörét, illetékességét is. Különösen fontos a mára kialakult civil szervezeti támogatási rendszer összefogása és koordinációja. A közösségi gondoskodási modell legfőbb elemei az alábbiak: 1. A kerületek szerint differenciálódó szociális támogatási rendszerek egységesítése: Nem intézményekre, hanem feladatokra, programokra koncentráló fővárosi pénzalapokat hozunk létre, ezek kezelésére pályázati rendszereket működtetünk. A lakhatási támogatási rendszerek budapesti szintű egyesítése is törekszünk. 2. A közösségi gondoskodás modellintézményeinek megteremtése: A hajléktalan-ellátás koordinálásában, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában, vagy a fogyatékosok Támogató Szolgálata biztosításában Budapesten és országosan is mintaként szolgáló új intézményeket hozunk létre. 3. A szociális intézményhálózat korszerűsítése és bővítése: A fogyatékosok, a pszichiátriai betegek és az idősek ellátásában korszerű, családias lakóotthoni ellátástípust honosítunk meg. Ez nemcsak méltóbb körülményeket teremet, hanem a nagy intézményeknél hatékonyabban működtethető. 4. A hajléktalan-ellátás megújítása: Létrehozzuk a hajlétalan-ellátás hiányzó, elsősorban rehabilitációs és idősotthon típusú intézményeit. Az intézmény- hálózat megújításával párhuzamosan az ellátás térbeli rendszerét is korrigálni kell. 5. A hiányzó ellátások kialakítása: Célunk az időskorúak és a fogyatékosok gondozóházának kiépítése, a szenvedélybetegek rehabilitációs és foglalkoztató intézetének, a fogyatékosok rehabilitációs lakásotthonainak kialakítása, illetve az időskorúak és fogyatékosok átmeneti otthonának létrehozása. 6. A magas szociális kockázatú csoportok esélyeinek növelése: Kísérleti programokat kell indítani a munkaerő-piacon hátrányt szenvedők reintegrációjának érdekében, bővíteni kell a fogyatékos-ellátások rendszerét. Támogatni kell a tartósan munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, roma kisebbséghez tartozók, hajléktalanok, állami gondozottak, a hosszabb idejű otthonlét után a munkába visszatérni kívánó nők munkavállalását….”

19

III. STATISZTIKAI ADATOK 3.1. A lakosság demográfiai összetételének változásai Budapest lakosainak száma folyamatosan csökken. A népességszám csökkenése már a nyolcvanas évek elején elindult, a kilencvenes évek során „felgyorsult”. Bár a biológiai reprodukció „defektje” a teljes népességet érinti, mégsem kerülhető meg helyzetelemzésünkben a demográfiai helyzet- és magatartás néhány fontosabb, generációs metszetű összefüggésének - az ország és Budapest térségei közötti azonosságainak és különbségeinek - szükségképpen csak vázlatos bemutatása. 1. számú táblázat A fővárosi kerületek lakónépesség számának alakulása 1990-2003. között Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Összesen:

1990 34 778 102 758 149 028 108 453 43 937 59 477 82 864 92 386 78 422 96 843 174 509 76 495 131 143 143 501 95 593 69 410 72 317 97 700 72 838 71 681 90 197 53 282 19 162 2 016 774

2001 25 867 91 363 131 176 102 561 29 043 43 885 62 815 81 499 62 182 79 202 141 163 61 171 111 701 120 532 84 971 70 627 80 187 96 509 63 609 65 744 80 681 51 921 20 800 1 759 209

2002 25 685 90 531 129 269 101 153 28 553 43 281 62 124 81 603 61 013 78 501 139 414 59 335 110 197 119 209 84 240 70 203 79 560 95 478 63 191 64 903 79 836 51 501 20 789 1 739 569

2003 25 214 89 514 127 542 100 274 27 913 42 614 61 357 80 226 60 323 77 600 138 660 58 203 108 815 117 678 83 287 69 507 78 812 94 564 62 572 64 313 78 677 51 051 20 626 1 719 342

2003/1990

0,724999 0,871115 0,855826 0,924585 0,635296 0,716479 0,740454 0,868378 0,76921 0,801297 0,794572 0,760873 0,829743 0,82005 0,871267 1,001397 1,089813 0,967902 0,859057 0,897211 0,87228 0,958128 1,076401 0,852521

Forrás: Budapest statisztikai évkönyve 2003. KSH

20

Budapest 1990-es lakosságának aránya 2003-ra 15 %-al csökkent, száma másfél évtized alatt közel 320 ezer fővel csökkent. Az elmúlt öt esztendőben a csökkenés mértéke évenként és átlagosan 20 ezer fő volt. A rendszerváltás óta a népesség csökkenése a fővárosi kerületek közül leginkább a V., VI., I., míg legkevésbé a XXIII., XVII., és aXVI. kerületeket érintette. 2. számú táblázat A lakónépesség nem és korcsoport szerint - 2005.január 1.

Életkor

Férfi

Nő

Összesen fő

2005/2004..

1000 férfira jutó nő

0–4 5–9 10 – 14 15 – 19 20 – 24 25 – 29 30 – 34 35 – 39 40 – 44 45 – 49 50 – 54 55 – 59 60 – 64 65 – 69 70 – 74 75 – 79 80 Összesen Ebből: 0 – 14 15 – 64 65 – X

36550 32900 38775 43297 55153 80267 68744 56133 43166 49623 61275 51525 46464 32655 29837 23628 23128 773120 108225 555647 109248

34277 31295 37038 42595 56401 82911 70857 57827 47413 58704 76043 68191 63120 49492 48373 44843 54843 924223 102610 624062 197551

70827 64195 75813 85892 111554 163178 139601 113960 90579 108327 137318 119716 109584 82147 78210 68471 77971 1697343 210835 1179709 306799

102,9 97,0 97,5 97,6 93,4 98,7 106,1 105,7 99,5 88,5 103,9 97,6 104,2 99,9 97,3 100,2 102,5 99,5 99,1 99,5 100,0

938 951 955 984 1023 1033 1031 1030 1098 1183 1241 1323 1358 1516 1621 1898 2371 1195 948 1123 1808

Forrás: KSH. Adatközlés 2005.

A főváros 2005. január 01. napján regisztrált lakosainak száma 1697343 fő volt, 21999 fővel kevesebb, mint 2004. évben és 42226 fővel kevesebb volt, mint két évvel korábban. Tárgyévben a budapestiek 54, 45%-a nő, míg 45,55,%-a férfi volt. A korcsoportos bontás vizsgálata során szembetűnő, hogy az elmúlt két esztendőben növekedett a 30-39-, az 50-54-, a 60-64- és a 75 év felettiek-, míg legjelentősebb mértékben csökkent a 45-49 és a 20-24 év közötti korosztály száma és aránya. A 2. számú táblázatban „a nők aránya a teljes népességben” vizsgálatakor látható, hogy a gyengébb nem képviselői a 20 évesnél fiatalabbak körében még kevesebben vannak-, a 20-30 év közötti népességben nagyjából ugyanannyian-, majd egyre többen, 65 éves kortól már másfél-, majd 80 év felett már közel két és félszeres a számuk, mint a férfiaknak.

21

Az 525 km2-es Budapest legnagyobb -40,78 km2-es- területű és legkisebb lélekszámú 20626 fős- kerülete a XXIII. kerület –Soroksár, a legnagyobb népsűrűséggel rendelkező kerülete a VII. kerület - 1 km2-en élő lakosainak száma 29357 fő volt, ez a kerület egyben a legkisebb alapterületű városrész is. A legnagyobb számú lakosság a XI. kerületben él 1638660 fő. 3. számú táblázat A budapesti kerületek területe és lakónépessége 2003. Lakónépesség ebből

Kerület

Terület km2

1 km2re

összesen

-14 éves

15-49 éves

50-59 éves

60-X éves

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Összesen:

3,41 36,34 39,69 18,82 2,59 2,38 2,09 6,85 12,53 32,50 33,47 26,67 13,44 18,13 26,95 33,52 54,83 38,61 9,38 12,18 25,75 34,25 40,78 525,16

7 394 2 463 3 213 5 328 10 777 17 905 29 357 11 712 4 814 2 388 4 143 2 182 8 096 6 491 3 090 2 074 1 437 2 449 6 671 5 280 3 055 1 491 506 3 274

25 214 89 514 127 542 100 274 27 913 42 614 61 357 80 226 60 323 77 600 138 660 58 203 108 815 117 678 83 287 69 507 78 812 94 564 62 572 64 313 78 677 51 051 20 626 1 719 342

2 414 9 741 15 931 14 128 2 406 4 432 7 290 10 984 7 634 10 609 14 751 6 358 12 004 13 346 11 376 9 608 11 891 13 846 7 884 8 727 10 485 7 226 3 462 216533

10 569 38 229 63 862 55 167 12 652 21 377 31 459 41 385 29 998 39 558 65 454 24 784 53 324 54 527 40 044 33 492 40 131 46 532 32 054 31 141 41 152 25 059 10 208 842158

3 531 14 766 20 190 14 356 3 827 5 590 7 863 10 254 7 472 11 424 19 909 9 252 15 401 16 073 11 966 11 273 11 804 13 970 10 104 9 770 11 766 8 049 2 748 251358

8 700 26 778 27 559 16 623 9 028 11 215 14 745 17 603 15 219 16 009 38 546 17 809 28 086 33 732 19 901 15 134 14 986 20 216 12 530 14 675 15 274 10 717 4 208 409293


A 4. számú táblázatban Budapest és kilenc európai főváros területe-, népességének száma és népsűrűsége kerül összehasonlításra. A táblázatból látható, hogy a legnagyobb alapterületű főváros Berlin (892 km2), míg a legkisebb a közel hatodakkora Tallin. A legtöbben Berlinben -3,4 millióan-, míg a legkevesebben Ljubljanában élnek. A népsűrűség 22

vonatkozásában a tíz főváros három csoportba osztható, a sűrűn lakott Bécs, Berlin, Varsó és Budapest, a közepes népsűrűségű fővárosok: Tallin, Ríga és Prága, valamint a kis népsűrűségű fővárosok, mint Vilnius, Pozsony és Ljubljana. 4. számú táblázat Az európai fővárosok területe és népessége -2004. január ssz:

főváros

terület km2

népesség 100 fő

népsűrűség fő/km2

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Berlin Bécs Budapest Ljubljana Pozsony Prága Riga Tallin Varsó Vilnius

892 415 525 275 368 496 307 158 517 401

3389 1599 1705 266 426 1166 739 396 1690 553

3800 3853 3247 966 1158 2351 2407 2509 3269 1379 Forrás: KSH. Adatközlés 2004.

Budapest a vizsgált tíz főváros közül egyike a nagy népsűrűségű metropolisoknak, 1 km2-en 3247 –en élnek. Fővárosunk elmúlt két évi, népmozgalmi adatait vizsgálva megállapítható, hogy a házasságkötések száma tovább csökkent: A két év azonos időszakában az élveszületések száma emelkedett (több mint háromszázzal), a halálozások aránya 1,5 %-al (közel kétszáz fővel) emelkedett, míg az egy évnél fiatalabban elhunyt gyermekek száma közel felére csökkent. A természetes fogyás aránya továbbiakban is bő 3 %-os arányt képvisel. 5. számú táblázat Népmozgalmi események Budapesten 2004-2005.

Időszak

Házasságkötés

Élveszületés

Halálozás

Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)

Egy éven aluli meghaltak

2004.I. félév II. félév 2004. év 2005. I. félév 2005. I./2004.I.félév

3584 7018 8434 3548 99,0

7303 11284 15051 7617 104,3

11827 17346 23121 11999 101,5

-4524 -6062 -8070 -4382 96,9

52 71 87 33 63,5

Forrás: KSH. Adatközlés 2005.

A következő, 6. számú táblázatban látjuk, hogy –valószínűsíthetően- Budapest lakossága a következő öt évben, illetve másfél évtizedben stagnál, nem csökken tovább, mint ahogy a férfiak aránya sem. Várhatóan 2011-től emelkedik a gyermekvállalási hajlandóság, így 2016-tól nő a 10 éven aluliak száma és aránya A korcsoportos megoszlásban jól 23

megfigyelhető két hullámvölgy. Az első jövőre, amikor az 5-9 éves korosztály arányának közel 10 %-os csökkenése tapasztalható, mely 2021-ig nyomon követhető a népességen belül. 6. számú táblázat Budapest népességének előreszámítása –nemenként és korcsoportos bontásban –2001-2021. között mutató

2001

2006

2011

2016

2021

Népesség száma férfiak nők

1759209 803889 955320

1694979 773361 921618

1672871 767219 905652

1674967 774428 900539

1672710 779746 892964

0-4 évesek 5-9 évesek 10-14 évesek 15-19 évesek 20-24 évesek 25-29 évesek 30-34 évesek 35-39 évesek 40-44 évesek 45-49 évesek 50-54 évesek 55-59 évesek 60-64 évesek 65-69 évesek 70-74 évesek 75-79 évesek 80-84 évesek 85+ évesek

67229 76350 82967 99691 147934 147874 126073 95189 105032 147596 132313 122711 95035 87872 86623 70841 36071 31808

73970 65243 74105 84120 104239 154535 148416 122286 91205 98764 137037 120155 111107 85086 75517 68641 49084 31469

79365 72717 64191 76314 91436 115382 160385 147689 120168 88134 93609 126606 110347 100858 74805 61409 49349 40107

79427 79459 72519 67236 84588 104506 124288 162498 147083 117646 84973 87708 117848 101812 90030 62301 45425 45620

74583 79414 79125 75901 75112 97147 113110 126792 161865 144146 113701 80015 81940 109221 91809 75699 46941 46189

0-19 évesek 20-64 évesek 65+ évesek

326237 1119757 313215

297438 1087744 309797

292587 1053756 326528

298641 1031138 345188

309023 993828 369859

18,5 63,7 17,8 41,8

17,5 64,2 18,3 42,5

17,5 63,0 19,5 43,0

17,8 61,6 20,6 43,3

18,5 59,4 22,1 43,8

0-19 évesek (%) 20-64 évesek (%) 65+ évesek (%) Átlagos kor

Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2004.

24

Második esetben, jó elkülöníthető, markáns határvonal figyelhető meg az 1945 után születetteknél, közel 15 %-al magasabb számuk mint a megelőző korosztályok reprezentatívitása. A hullámvölgy végigkísérhető táblázatunk oszlopain, a 2001. évi 60-64 korosztálytól egészen a 2016-os 75-79 éves korcsoportig. A táblázatban érzékelhető a népesség további öregedésének folyamata. A húsz év alattiak közel változatlan megoszlási adatai mellett megfigyelhető a 65 évnél idősebbek egyre növekvő, 2011-re 22,1 %-os aránya! Az idősek és a gyermekkorúak eltartottsági rátáját mutatja be –kerületenkénti bontásban- a következő táblázat. 7. számú táblázat -

Budapest-eltartottsági ráta -öregedési index kerületenként, 2003. (%)

Korösszetétel Kerület

-14 éves

15-64 éves

65-X éves

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.

9,6 10,9 12,5 14,1 8,6 10,4 11,9 13,7 12,7 13,7 10,6 10,9 11,0 11,3 13,7 13,8 15,1 14,6 12,6 13,6 13,3 14,2 16,8 12,6

62,2 66,2 71,7 74,0 64,1 67,9 69,0 69,1 67,3 71,5 67,9 66,1 68,9 66,6 68,9 70,8 71,6 70,4 72,7 70,0 72,9 70,8 68,1 69,5

28,2 23,0 15,8 11,9 27,3 21,7 19,1 17,2 20,1 14,8 21,5 23,0 20,0 22,0 17,4 15,3 13,3 15,0 14,7 16,4 13,8 15,0 15,1 17,9

Összesen

Gyermek népesség eltartottsági rátája

Idős népesség eltartottsági rátája

Eltartottsági ráta

Öregedési index

15,4 45,3 60,7 294,4 16,4 34,7 51,2 211,0 17,4 22,0 39,5 126,3 19,0 16,1 35,1 84,4 13,4 42,6 56,0 316,5 15,3 32,0 47,3 208,2 17,2 27,7 44,9 161,0 19,8 24,9 44,7 126,0 18,8 29,9 48,7 158,6 19,1 20,7 39,8 108,4 15,7 31,7 47,3 202,2 16,5 34,8 51,3 210,3 16,0 29,0 45,0 181,7 17,0 33,0 50,1 194,2 19,8 25,3 45,1 127,4 19,5 21,6 41,1 111,0 21,1 18,6 39,6 88,1 20,8 21,3 42,1 102,1 17,3 20,2 37,6 116,3 19,4 23,4 42,8 121,2 18,3 18,9 37,2 103,7 20,0 21,2 41,2 106,1 24,6 22,2 46,8 90,1 18,1 25,8 43,9 142,2 Forrás: Budapest statisztikai évkönyve 2003. KSH

Az eltartott népesség korosztályi összetételének egyes kerületi számarányait vizsgálva a legkedvezőbb helyzetben a IV., XIX. és a XXI. kerületek vannak. 25

Az ezer lakosra jutó nyugdíjasok arányát tekintve nyugdíjasaink a legnagyobb arányban az I. V. és XII. kerületekben-, legkisebb arányban a IV. és XVII. kerületben élnek, míg a legnagyobb számban a XIV. kerületben és legkevesebben fővárosunk legkisebb lélekszámú városrészében laknak. A nyugdíjasok havi teljes ellátása tekintetében elmondható, hogy a budapesti átlaghoz viszonyítva a jobb anyagiakkal rendelkezők a XII., II. és az I. kerületben élnek, míg a „legszegényebbek” a XXIII., a VIII. és a XVII. kerületben laknak. Az időskorúak szociális problémáinak és anyagi gondjainak növekedésére tehát nem csupán létszámarányuk emelkedése miatt számíthatunk, hanem nyugdíjaik vásárlóerejének stagnálása, illetve csökkenése miatt is. 8. számú táblázat: A nyugdíjban, járadékban részesültek száma és havi teljes ellátása -2004.

Kerület


Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesült

9 396 28 992 36 142 25 079 10 099 12 805 17 774 21 716 17 956 22 404 45 951 21 207 33 402 39 979 25 714 20 479 21 198 27 824 17 512 19 941 22 037 14 479 5 815 517 901

1000 lakosra jutó nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesültek a bpesti száma átlag %ában

A havi teljes ellátás átlagos összege

forint

a bpesti átlag %ában

376 123,9 71 745 111,9 326 107,4 73 440 114,6 282 93,1 65 494 102,2 251 82,7 61 206 95,5 374 123,4 68 029 106,1 305 100,5 62 720 97,8 296 97,7 59 947 93,5 275 90,7 58 545 91,3 304 100,4 62 147 97,0 291 96,0 61 343 95,7 335 110,6 69 260 108,0 372 122,7 73 664 114,9 309 102,0 65 700 102,5 342 112,7 65 728 102,5 310 102,2 61 305 95,6 293 96,5 62 533 97,6 268 88,5 59 448 92,7 293 96,6 60 691 94,7 282 93,2 60 870 95,0 312 102,8 59 839 93,4 283 93,2 59 536 92,9 284 93,6 61 779 96,4 277 91,3 57 829 90,2 303 100,0 64 100 100,0 Forrás: Budapest statisztikai évkönyve 2004. KSH

26

3.2. Foglalkoztatás és munkanélküliség A nyugdíjasok táblázatai után a foglalkoztatottak, majd a munkanélküliek adatsorai következnek. A régió munkaerőpiaci helyzetére jellemző Budapest csökkenő-, Pest megye növekvő foglalkoztatottsága, arányosan, 5-7 %-al egyaránt növekvő keresetek –továbbra átlagosan 30 %-al alacsonyabb pest megyei bérek mellett. 9. számú táblázat: Az alkalmazásban állók száma Budapesten Év, időszak

2003 2004 2005. I. negyedév 2005. I. félév

Pest megyében

Fizikai Szellemi foglalkozású

Összesen

444399 415917 418244 416248

967956 944728 962593 960275

523557 528811 544350 544028

Fizikai Szellemi foglalkozású Száma

128764 138564 140980 141497

86315 91787 92867 92760

Összesen

215080 230351 233847 234257

Előző év azonos időszaka = 100,0


101,0 102,3 101,7 105,9 106,0 105,9 101,3 100,8 101,0 106,4 104,6 105,7 100,8 100,7 100,8 103,9 102,0 103,1 100,1 100,9 100,6 103,6 101,7 102,8 Forrás: A Fővárosi Munkaügyi Hivatal adatközlése alapján -2005.-

Az elmúlt két esztendő adataiból látható, hogy Budapesten kis mértékben csökkent az alkalmazásban állók száma, ezen belül amilyen arányban (6,5 %) csökkent a fizikai-, olyan mértékben emelkedett a szellemi foglalkoztatottak száma. Pest megyében közel 10 %-al emelkedett az alkalmazásban állók száma, ezen belül kis mértékben a fizikai- és nagyobb mértékben a szellemi foglalkozásúak száma. 10. számú táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Év, időszak


Budapesten

Pest megyében

Fizikai Szellemi foglalkozású

Összesen

106526 108443 112311 112876

173493 185023 199887 197849

227925 242247 263851 259747

Fizikai Szellemi foglalkozású Forint

87188 92720 94572 95616

184861 193898 210787 208454

Összesen

126388 132919 140599 140157

Előző év azonos időszaka = 100,0


107,7 111,5 110,7 107,7 114,1 111,2 106,3 106,6 106,5 106,1 104,8 105,0 108,0 114,8 113,1 106,4 113,7 110,4 107,1 111,6 110,6 105,7 110,5 108,2 Forrás: A Fővárosi Munkaügyi Hivatal adatközlése alapján -2005.27

Az alkalmazottak után, a 11. számú táblázatban a munkanélküliek számáról és jellemzőiről alkothatunk képet. A regisztrált munkanélküliek száma a 2001.-es népszámlálás óta az ötvenezer felettiről a 2003-as 18 ezer-, majd tavaly közel 22 ezer főre csökkent. Az adatsorok kerületi eloszlásának vizsgálata szerint –nominálisan és relatíve is-, az elmúlt két évben a legtöbb munkanélkülit Józsefvárosban regisztrálták, miként a tartósan munkanélküliek is ebben a városrészben éltek. 11. számú táblázat Munkanélküliek számának megoszlása kerületenként * Kerület

népesség 2003.

I. II III IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII, XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.

25214 89514 127542 100274 27913 42614 61357 80226 60323 77600 138660 58203 108815 117678 83287 69507 78812 94564 62572 64313 78677 51051 20626 0 1719342

Hajléktal

Összes:

Regisztrált munkanélküli (FMK) 2003.

Regisztrált munkanélküli (FMK) 2004.

Tartósan munkanélküli (FMK)2003.**

Tartósan munkanélküli (FMK)2004.**

Munkanélküli (KSH népszámlálás 2001.)

152 204 24 34 507 416 520 65 75 1332 1207 1460 109 157 3468 1355 1598 201 257 3270 204 227 28 37 545 441 502 70 73 1176 797 935 97 131 2393 1502 2007 554 544 3107 554 743 37 44 1974 664 878 46 52 2491 970 1179 185 178 3096 253 328 35 35 900 1204 1411 218 289 3594 1090 1328 223 251 2983 1129 1342 278 299 2572 618 752 58 101 1788 778 1012 74 105 2280 897 986 78 98 2940 589 660 51 81 1921 817 991 43 69 2369 1163 1435 148 170 2917 400 548 36 38 1426 382 468 70 113 562 441 317 120 169 427 18023 21831 2848 3400 50038 Forrás: A Fővárosi Munkaügyi Hivatal adatközlése alapján -2004. december

*Kerületekben regisztrált hajléktalanok nélkül ** 1évnél régebben folyamatosan munkanélküli

Az elmúlt két esztendő viszonylatában nem változott (15,8 %-15,6 %) a regisztrált munkanélküliek között a tartósan -180 napon túli- munkanélküliek aránya. 28

Budapesten a munkanélküliek több, mint a fele 55 %-a nő, közel 40 %-uk fél éven túli regisztrációval rendelkezik. A regisztrált munkanélküliek több mint a fele középiskolainál alacsonyabb-, 36 %-uk középiskolai végzettséggel rendelkezik, és mindössze 12 %-uk diplomás. A városrészek munkaerőpiaci státuszát vizsgálva igazolható Józsefváros rendkívüli helyzete, mivel -mint korábban is láttuk- itt él a legtöbb munkanélküli, akik közül a legtöbb tartós -180 napon túli- és a legtöbb középiskolainál alacsonyabb végzettségű regisztrált munkanélküli is helyi lakos. 12. számú táblázat: A munkanélküliek végzettsége és száma -kerületenként -2004. Regisztrált munkanélküliek száma Ebből 180 napon túl

kerület

összesen

nő

I.

159 427 1 236 1 394 213 456 822 2 171 571 696 1 004 265 1 245 1 128 1 151 630 795 916 600 831 1 183 414 389 313 19 009

89 233 670 791 117 257 478 1 038 311 390 545 139 708 640 658 340 486 511 338 468 676 209 207 147 10 446

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. nem kerületi Összesen:

középisknál alacsonyabb

középiskolai végzettséggel

Felsőfokú iskolai

68 174 420 560 80 186 350 1 077 182 195 418 108 559 506 563 249 297 316 189 257 472 159 183

39 68 52 109 176 142 559 476 201 784 483 127 72 88 53 213 167 76 450 289 83 1 584 466 121 318 177 76 377 233 86 314 465 225 66 116 83 623 457 165 507 459 162 683 379 89 245 292 93 390 339 66 487 337 92 295 241 64 468 318 45 654 468 61 188 180 46 260 111 18 137 70 106 7 568 9 822 6 855 2 332 Forrás: Fővárosi Foglalkoztatási Hivatal -2004. július 29

A két következő segédtábla a pályakezdők- és a diplomás munkanélküliek számadatait jeleníti meg. A pályakezdőknél látható, hogy az elmúlt két esztendőben a csökkenő népesség mellett, emelkedik a pályakezdő munkanélküliek száma. A kerületi megoszlást vizsgálva, a legtöbb pályakezdő munkanélkülit Józsefvárosban-, míg diplomás munkanélkülit a XI.-, a III.- és a XIV. kerületben regisztráltak.

13. számú táblázat: Regisztrált pályakezdő munkanélküliek kerületenként kerület 2003. 2004. 01 9 21 02 31 30 03 71 64 04 69 75 05 12 12 06 23 38 07 41 48 08 76 101 09 40 47 10 48 42 11 60 74 12 21 17 13 42 67 14 48 50 15 34 44 16 34 30 17 49 56 18 57 53 19 39 41 20 36 41 21 51 63 22 24 34 23 8 15 Összesen: 915 1063 Forrás: KSH. adatközlés 2004.

14. számú táblázat: Regisztrált diplomás munkanélküliek kerületenként 2004. kerület fő 01 45 02 166 03 218 04 136 05 43 06 84 07 99 08 119 09 76 10 86 11 255 12 111 13 165 14 193 15 94 16 108 17 87 18 103 19 78 20 56 21 96 22 101 23 13 egyéb 89 Összesen: 2621 Forrás: KSH. adatközlés 2004.

A következő –a 15. számú- táblázat a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata során, a fogyatékkal élő személyek gazdasági aktivitását jeleníti meg fővárosunkban.

30

A fogyatékossággal élők a társadalom tagjai, és joguk van helyi közösségük keretein belül élni és boldogulni. Kellő támogatást kell kapniuk az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások hétköznapi struktúráiban. A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. 15. számú táblázat Fogyatékos személyek gazdasági aktivitása a fővárosban kerületek:

foglalkoztatott

munkanélküli

rokkantsági és öregségi nyugdíjas, járadékos

eltartott

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. ker. megjelölése nélkül Bp. összesen

150 664 721 627 180 252 403 508 366 477 811 373 709 810 469 302 358 506 337 319 439 288 114 15

16 48 112 96 23 31 88 102 66 102 115 38 117 110 97 42 61 71 60 96 83 39 12 52

1 041 2 925 3 941 3 335 1 227 1 718 2 478 3 211 2 511 2 902 4 485 1 824 4 018 4 948 3 020 2 143 2 444 3 192 1 998 2 595 2 680 1 593 754 172

97 495 522 480 157 201 286 448 332 426 683 360 453 1 025 352 241 328 384 241 267 415 365 95 24

10 198

1 677 61 155 8 677 Forrás: A Fővárosi Munkaügyi Hivatal adatközlése alapján -2004.

Súlyos kritikája a fővárosi munkaerőpiac lehetőségeinek, hogy a hatvanezer körüli fogyatékkal élő fővárosi lakos közül minden hatodik tudott csak találni kereső foglalkozást és minden hetedik eltartottként él. A legtöbb rokkantsági és öregségi nyugdíjas, járadékos-, illetve foglalkoztatott a főváros XI. és XIV. kerületében él. 31

A hátrányos helyzetű csoportok között fokozott odafigyelést és segítést igényel a hajléktalan személyek munkaerőpiaci reintegrációját segítő tevékenység. A hajléktalanok számára szervezett munkába állást elősegítő foglalkozások, tréningek és képzések hatékonysága nagyban függ a foglalkoztatási szakemberek és az ellátásuk biztosítását nyújtó szociális munkások együttműködésétől, példakövetésük ereje pedig későbbi elhelyezkedésük eredményességétől. 16. számú táblázat

Regisztrált hajléktalan munkanélküliek -kerületekenként kerület

2003.

2004.

I.

0

1

II.

0

1

III.

6

4

IV.

23

21

V.

0

0

VI.

3

3

VII.

2

4

VIII.

372

244

IX.

2

3

X.

5

5

XI.

4

5

XII.

1

0

XIII.

12

13

XIV.

3

4

XV.

2

2

XVI.

0

0

XVII.

0

2

XVIII.

2

1

XIX.

0

0

XX.

0

0

XXI.

4

1

XXII.

0

0

XXIII.

0

3

Összesen:

441

317

Forrás: KSH. adatközlés 2004. A főváros területén élő kb. tízezer hajléktalan életmódjának és körülményeinek bizonytalanságát jellemzi, hogy az elmúlt két évben a KSH. nyilvántartása szerint 441-, illetve 317 fő hajléktalan munkanélkülit regisztráltak. A munkanélküli hajléktalanok józsefvárosi „többségi” jelenléte és regisztrációjában benne van, az ellátó intézmények VIII. kerületi túlsúlya. 32

3.3. A szociális szolgáltatások, az ellátás alakulásának jellemzői Fővárosunkban –mint más nagyvárosban sem- a szociális ellátások iránti igények és szükségletek pontosan nem határozhatóak meg. Nem ismeretes azoknak a száma, akik rászorulnának, igényelnének bizonyos, akár alap-, akár szakellátási formákat. Következtetni a szakellátási rendszerben várakozók számából, és a lakossági kapcsolatok során felmerült esetleges problémákból lehet. Az ellátottak oldaláról fokozódnak az elvárások a minőségi, szakszerű, egyénre szabott, differenciált ellátásra. Magas az időskorúak, a fokozott ellátást igénylők, és szenvedélybetegek intézményi ellátási igénye. Budapest területén minden típusú ellátási formát megtalálhatunk a szociális szakellátást biztosító és az alapszolgáltatást nyújtó intézmények körében. A mennyiségi fejlődés mellett mindenképpen nagy gondot kell fordítani a minőségi ellátásra. Az átmeneti intézmények körében mutatkozó hiányosságok az alapszolgáltató- és a tartós bentlakást biztosító intézmények fejlesztését irányozzák elő. A szociális alapszolgáltatások paramétereinek országos és fővárosi adatait mutatja be a következő két táblázat. 17. számú táblázat A szociális alapszolgáltatások országos adatai -2004. feladatok

szervezetek / szolgálatok száma

ellátottak száma

helyben: 33 689 fő kiszállítással: 69 725 fő házi segítségnyújtás 1 916* 43 083 fő jelzőrendszeres házi segnyújtás. 61 2 991 fő családsegítés 805 310 429 fő falugondnoki szolgáltatás 710 142 000 fő tanyagondnok szolgáltatás 130 19 500 fő személyi segítés: 70 000 fő támogató szolgáltatás 80 szállító szolgálat: 90 000 fő közösségi pszichiátria ellátás 10 400 fő közösségi szenvedélybeteg ellátás 40 2 000 fő utcai szociális munka 40 8 000 fő rehabilitációs szolgáltatás 10 2 227 fő Forrás: ICsSzEM adatközlés 2004. szeptember *Szolgáltatást nyújtó önkormányzatok száma étkeztetés

2 327*

Az országos adatok beszédesen jelenítik meg a magyar szociális ellátás problémáit, az intézményi struktúra hiányosságait és torzulásait, megjelenítik az ellátási kötelezettségeiket nem teljesítő önkormányzatok felelősségét, valamint felhívják a figyelmet a szakmai jogszabályok -már régóta várt és elvárt- teljes körű átalakítására és szakmai felülvizsgálatára, a szakemberképzés és átképzés ellátórendszerrel kapcsolatos diszharmóniájára, valamint a végzett és még az ellátásban tevékenykedő szakembereink társadalmi- és anyagi megbecsülésének funkcionális „iránytévesztésére”, illetve totális hiányára. 33

A szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások keretében nyújtott személyes gondoskodást az ellátást igénybe vevő lakóhelyén, ill. a lakóhelyéhez legközelebb eső intézménynek, szolgáltatást nyújtó személynek kell biztosítani. Az alapszolgáltatási formákat az önkormányzatnak valamennyi településen biztosítani kell, amelyek a falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók. 18. számú táblázat: A szociális alapszolgáltatások és nappali ellátások -kerületenként kerület

Csak étkeztetésben

Csak házi segítségnyújtásban részesülő


608 1 128 298 616 260 573 702 339 373 541 1 318 483 841 1 121 565 606 356 948 285 402 392 380 198 13 333

117 91 159 64 116 120 120 167 71 118 157 84 312 109 109 95 49 145 73 79 127 38 18 2 538

Idősek klubja száma

férőhely

ellátott

2 4 7 5 3 2 9 5 6 5 8 4 10 6 3 4 5 5 5 4 3 3 1 109

70 145 700 200 260 110 980 270 245 260 270 225 720 270 185 150 260 240 215 105 100 80 32 6 092

80 152 765 233 242 96 1 192 331 223 286 302 228 732 297 210 222 259 241 216 120 111 61 19 6 618


Az alapszolgáltatások és egyes nappali ellátási formák (házi segítségnyújtás) kiépítettségének megléte különösen fontos, mivel ezek a rendszerek vannak legközelebb a rászorulókhoz, az ellátásban hatékonyságuk igen magas fokú lehet, s ha jól működnek, tehermentesíthetik a szakosított ellátórendszereket. Az alapszolgáltatások nem megfelelő hatásossága és hatékonysága miatt, az ellátást igénylők nem a számukra legmegfelelőbb szolgáltatás „használatával” próbálnak megoldást találni gondjaik kezelésére. Az inadekvát 34

ellátás nem kellő hatékonyságú az ellátott, az ellátott, a szakember, és a segítő foglalkozás, mint hivatás szempontjából egyaránt. Az ellátási adatok között komoly jelentőséggel –később súlyos következtetésekkel- bír, hogy a foglalkoztatottak között egyaránt csökkent a hivatásos gondozók és a tiszteletdíjas gondozók száma. A foglalkoztatottak számának csökkenése egyrészt az alapellátást igénybevevők számának csökkenésével (nagyobb arányban csökkent a foglalkoztatottak száma, mint az ellátottaké), az alacsony társadalmi presztízzsel, az alacsony bérekkel és a nehéz munkakörülményekkel magyarázhatóak.. A fővárosi Koncepció adatsoraiban látható volt, hogy a régió helyzete jobb az országosnál: az országos átlag 30 %, a régióban 38%. Az idősek klubjaiban az átmeneti elhelyezést és tartós bentlakást nyújtó intézményekben dolgozók szakképzettségi arányai a régióban az országos átlaghoz képest jobbak, de a törvényi előírásoknak nem felelnek meg. A legrosszabb szakképzettségi arányokat a házi segítségnyújtásban dolgozók között találjuk. Az országos adatokat vizsgálva, valamint a szakmai statisztikákat áttekintve megállapítható, hogy Budapesten a nappali ellátás intézményrendszere a leginkább kiépült ellátási forma. 19. számú táblázat - Nappali ellátást nyújtó intézmények Nappali ellátás Budapesten, 2003 Megnevezés

Idősek klubja

Fogyatékosok

Szenvedélybetegek

Pszichiátriai betegek

intézménye Intézmény Működő férőhely Ellátott Gondozó

109 6 092 6 618 676

20 3 3 477 140 110 441 156 166 150 19 25 Forrás: ICsSzEM adatközlés 2004. szeptember

Ezek az ellátási formák elsősorban saját otthonukban élők részére biztosítanak segítségnyújtást, és adnak intézményi lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra és biztosítják legalább a napi egyszeri meleg étkezést. A gondozottakra fordított napi négy óra a házi segítségnyújtásban kevés a feladatok ellátásának biztosítására, így a szolgáltatások nem minden esetben felelnek meg az idősek igényeinek. Az ellátottak oldaláról fokozódik a minőségi, szakszerű, egyénre szabott, differenciált ellátás igénye. Magas az időskorúak, a fokozott ellátást igénylők, és szenvedélybetegek intézményi ellátási igénye. Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatási formák keretében már nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni, tartós bentlakást nyújtó intézményben. A tartós bentlakást nyújtó intézmények az ápolást- gondozást nyújtó, a rehabilitációs intézmények, és a lakóotthonok. A szakosított szociális ellátás jellemzői A szociális szakellátást biztosító intézmények körében is -mint az alapellátási formák esetében- Budapest területén minden típusú ellátási formát megtalálhatunk, míg Pest megyében nem minden szakellátási forma biztosított. A mennyiségi fejlődés mellett 35

mindenképpen nagy gondot kell fordítani a minőségi ellátásra. Az átmeneti intézmények körében mutatkozó hiányosságok az alapszolgáltató- és tartós bentlakásos intézmények -kényszerű- fejlesztését irányozzák elő. A tartós elhelyezést biztosító intézmények körében megjelenő egyházi és magán szerepvállalás mindenképpen segíti az ellátottak elhelyezését, de a rászoruló rétegek elhelyezésére ebben a formában nincs lehetőség, mert emeltszintű, emeltdíjas intézményeket hoznak létre. A főváros ellátás volumenét és lakosságszáma arányait mutatja, hogy Budapesten tartják fennt a legtöbb tartós bentlakásos intézményi férőhelyet. Az időskorú népesség számaránya alapján –is- vizsgálható a tartósbentlakásos intézmények férőhelyeinek elégséges száma. A következő táblázat a tartós bentlakásos intézmények közül az időskorúak és a rendelkezésre álló idősotthoni férőhelyek országos arányait vizsgálja. 20. számú táblázat 1 férőhelyre jutó 60 év felettiek száma (fő)

megye/Főváros

Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén

Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

60 év felettiek száma(fő)1

408 521 113 867 82 908 89 125 148 849 89 765 80 006 84 949 102 622 72 198 88 424 60 974 47 834 195 458 69 786 102 568 51 846 54 804 73 377 63 678 2 081 559

idősek otthonaiban lévő férőhelyek száma (fő)2

1 férőhelyre jutó 60 év felettiek száma (fő)

átlagtól való eltérés

5 554 73,6 25,4 2 533 45,0 -3,2 2 407 34,4 -13,7 3 388 26,3 -21,9 3 193 46,6 -1,6 2 276 39,4 -8,7 1 373 58,3 10,1 1 754 48,4 0,2 2 491 41,2 -7,0 1 291 55,9 7,7 2 236 39,5 -8,6 1 406 43,4 -4,8 443 108,0 59,8 5 416 36,1 -12,1 1 638 42,6 -5,6 2 643 38,8 -9,4 1 267 40,9 -7,3 1 164 47,1 -1,1 1 495 49,1 0,9 1 295 49,2 1,0 45 263 átlag: 48,2 Forrás: ICsSzEM adatközlés 2004. szeptember

Az ország 60 év feletti népességének ötöde él Budapesten és az idősotthoni férőhelyek hetede működik fővárosi otthonokban. A régiót vizsgálva, a közép-magyaországi régióban él a vizsgált populáció harmada és itt található a működő idősotthoni férőhelyek közel negyede. 36

Az idősotthoni férőhelyek legfontosabb országos paramétereit jeleníti meg a következő táblázat. 21. számú táblázat Férőhely terhelési mutatók -tartós bentlakásos idősek otthonai esetében megye/Főváros

Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom Nógrád Pest Somogy

férőhelyek száma (db)

5 554 2 533 2 407 3 388 3 193 2 276 1 373 1 754 2 491 1 291 2 236 1 406 443 5 416 1 638 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 643 Tolna 1 267 Vas 1 164 Veszprém 1 495 Zala 1 295 Összesen 45 263 Átlagos terhelés

várakozók száma (fő)

3 028 1 215 982 1 113 1 986 1 048 701 730 449 897 1 019 331 833 1 769 406 576 508 484 672 604 19 351

terhelés

terhelési eltérés (átlagos terheléstől való eltérés)

154,5% 148,0% 140,8% 132,9% 162,2% 146,0% 151,1% 141,6% 118,0% 169,5% 145,6% 123,5% 288,0% 132,7% 124,8% 121,8% 140,1% 141,6% 144,9% 146,6%

3,9% -0,5% -5,3% -10,7% 9,1% -1,8% 1,6% -4,8% -20,6% 14,0% -2,1% -16,9% 93,7% -10,8% -16,1% -18,1% -5,8% -4,8% -2,5% -1,4%

148,7% Forrás: ICsSzEM adatközlés 2004. szeptember

A táblázatban a működő férőhelyek száma, a várakozók száma és a terhelési hányados (valamint az átlagos terheléstől való eltérés) értékeinek országos megjelenítése látható. A táblázat adataiból levonható idősotthoni tapasztalatok és azok összegzése csak az alapszolgáltatási-, a nappali- és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kiépítettsége, hatékony és hatásos működése esetén lenne lehetséges. Jelen helyzetben az előbb sorolt intézménytípusok jelentős részének kiépítetlensége, illetve nem megfelelő működése miatt az egyes ellátástípusok szakmai összefüggései nem megfelelően értelmezhetőek és vizsgálhatóak

37

Az országos ellátási adatok –idősoros és intézménytípusok szerinti- vizsgálatakor látható, hogy a szociális törvény hatályba megalkotása óta az idősotthoni férőhelyek és a fogyatékosok tartós bentlakásos intézményi férőhelyei másfélszeresére növekedtek, a pszichiátriai betegek intézményi ellátásának volumene nem változott, míg -arányait tekintvea legjelentősebb mértékben a szenvedélybeteg- és a hajléktalan-otthoni férőhelyek száma emelkedett. Az összes intézménytípusban az ellátottak száma az elmúlt 12 évben ugyancsak másfélszeresére növekedett. 22. számú táblázat Országos adatok a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben ellátottak számáról -az intézmény típusai szerint Pszichiátriai betegek otthona

Gyermekkorú fogyatékosok otthona, gondozóháza

Felnőttkorú fogyatékosok otthona, gondozóháza

Szenvedélybetegek otthona

Hajléktalanok otthona, szállása, menedékhelye

Egyéb otthon

Összesen

Év

Időskorúak otthona, gondozóháza

1993

30 155

8 042

4 596

8 070

676

3 578

1 001

56 118

1994

31 165

7 964

4 630

8 655

673

5 113

1 091

59 291

1995

32 473

7 480

4 121

10 241

801

5 738

1 411

62 265

1996

34 142

7 387

4 216

10 875

997

6 026

1 523

65 166

1997

35 857

7 596

4 565

10 510

897

6 429

1 495

67 349

1998

37 340

7 376

4 553

11 095

1 118

6 520

1 345

69 347

1999

38 086

7 829

4 063

11 079

1 162

6 500

1 568

70 287

2000

39 847

8 133

3 549

11 797

1 161

6 320

1 376

72 183

2001

41 597

7 962

2 736

12 703

1 390

6 323

1 627

74 338

2002

42 676

7 960

2 862

12 966

1 535

6 069

1 473

75 541

2003

44 219

7 889

2 411

13 625

1 643

6 354

1 245

77 386

2004

45 656

8 016

2 212

13 914

1 759

6 892

64

78 513

Forrás: ICsSzEM adatközlés 2004. szeptember Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátás Budapesten mintegy 180 ezren kapnak valamilyen ellátást azért, mert ugyan munkavállalási korúak, de munkavégző képességük csökkent, gyermeket gondoznak, vagy nem kapnak munkát. Közülük 36 ezren ún. többes/kettős státuszúak, vagyis az ellátásuk mellett munkát is végeznek. Túlnyomó többségük nyugdíjas, mert a munkanélküli ellátásra és a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályok kizárják a párhuzamos munkavégzést, és egyéb forrásokból (így az időmérleg felvételekből) azt is tudjuk, hogy a gyest, gyedet igénybevevőknek csak elenyésző része végez munkát saját háztartásán kívül. A pénzben nyújtott támogatások táblázata -a jogszabályi meghatározottság keretei között-, az egyes kerületek szociális koncepcióinak és forráslehetőségeinek különbözőségét, ezzel összefüggésben a rászorultak lakóhely-szerint eltérő támogathatóságát és a támogatási paraméterek sokféleségét is jellemzi -érdekes tapasztalatokkal. A következő, 17. számú táblázat bemutatja, hogy a szakmai jogszabályban definiált, legfontosabb pénzbeni támogatásokra az egyes kerületekben mennyien szereztek jogosultságot és megjeleníti az egyes pénzbeni támogatások eseti kifizetéseire jutó összegének kerületenkénti ”eltérését”. A támogatások kedvezményezettjei legtöbben -az egyes kerületek sorában- Józsefvárosban találhatóak, az eseti kifizetések viszonylatában a lakásfenntartási támogatás esetében a XVI. és XXI. kerületekben-, a gyermekes családokat

38

leginkább érintő, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vonatkozásában pedig a I., XII. és a IX kerületekben történtek átlagnál magasabb összegű kifizetések. 23. számú táblázat - A szociális segélyezés Budapesten -kerületenként, 2003. Rendszeres szociális segély

Lakásfenntartási támogatás esetek 1 esetre száma jutó átlag, Ft

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetek száma egy esetre jutó átlag, Ft

Kerület

részesítettek átlagos száma

egy főre jutó havi átlag, Ft

I.

15

14 206

312

5 814

17

20 118

II.

33

14 962

377

4 841

390

5 187

III.

49

14 803

13 146

4 159

271

16 303

IV.

219

14 744

7 085

3 983

1 003

8 279

V.

25

14 210

228

4 452

2 605

14 324

VI.

80

15 007

6 130

8 879

1 770

9 079

VII.

158

14 135

3 851

4 871

1 677

7 288

VIII.

444

13 886

26 053

5 680

30 147

4 211

IX.

164

14 610

9 289

6 448

1 586

14 388

X.

106

14 658

21 779

4 934

3 548

10 926

XI.

184

15 113

7 521

5 514

5 805

6 233

XII.

25

14 400

3 280

4 564

592

15 760

XIII.

283

15 018

9 494

3 244

8 229

6 802

XIV.

313

16 974

11 304

6 584

687

9 750

XV.

325

16 129

12 348

5 875

11 880

6 441

XVI.

54

13 551

619

19 281

3 566

5 193

XVII.

97

16 027

5 124

3 142

13 107

1 806

XVIII.

129

14 286

5 593

2 205

1 561

14 242

XIX.

51

16 106

6 402

4 364

1 125

3 442

XX.

180

13 781

3 329

3 198

3 256

3 849

XXI.

199

14 523

4 164

14 503

5 333

6 867

XXII.

63

15 066

13 555

5 673

1 722

6 028

XXIII.

83

14 792

2 605

6 026

16 797

1 757

Összesen

3 279

14 947

173 588

5 428

116 674

5 239

Főv.Önk.:

952

15 114

Összesen

4 231

14 984

173 588

5 428

116 674

5 239


Az előbbiekben a szociális ellátás fajtái (az alapszolgáltatások-, a nappali ellátások-, az átmeneti- és tartós elhelyezést biztosító intézményi adatok, valamint a szociális rászorultságtól függő pénzben nyújtott ellátások jellemző paraméterei és a Koncepció elfogadása óta eltelt időben szerzett számszaki tapasztalatok kerültek megjelenítésre. 39

A következőkben a gyermekes családok/anyák ismételt munkába állása szempontjából legfontosabb gyermekvédelmi intézmények -a bölcsődék fővárosi statisztikai adatait mutatjuk be. 24. számú táblázat - A bölcsődék fővárosi és kerületenkénti adatai Év, kerület

Intézmény

Működő férőhely

Beírt gyermek

Gondozónő

100 működő férőhelyre

Egy gondozónőre

jutó beírt gyermek

összesen 2000 2001 2002 2003

149 144 144 140

8 661 8 296 8 168 8 047

9 450 1 807 8 937 1 795 9 143 1 868 9 314 1 854 kerületenként, 2003

109 108 112 116

5,2 5,0 4,9 5,0

I.

3

135

173

34

128

5,1

II.

7

315

360

70

114

5,1

III.

10

570

717

131

126

5,5

IV.

10

560

645

131

115

4,9

V.

3

110

121

27

110

4,5

VI.

4

180

192

36

107

5,3

VII.

4

275

304

56

111

5,4

VIII.

6

360

431

83

120

5,2

IX.

4

225

278

47

124

5,9

X.

10

635

691

153

109

4,5

XI.

10

640

655

134

102

4,9

XII.

6

275

277

55

101

5,0

XIII.

8

535

586

131

110

4,5

XIV.

11

628

859

145

137

5,9

XV.

7

375

440

100

117

4,4

XVI.

4

180

253

42

141

6,0

XVII.

4

280

318

64

114

5,0

XVIII.

9

524

599

128

114

4,7

XIX.

6

360

332

76

92

4,4

XX.

5

335

414

73

124

5,7

XXI.

4

250

309

67

124

4,6

XXII.

4

260

306

62

118

4,9

XXIII.

1

40

54

9

135

6,0

Forrás: KSH adatközlés a 2003. évi OSAP jelentések összesítése alapján

40

A vizsgált időszakban a gyermekvédelmi intézmények száma- , a működő férőhelyek-, és a beíratott gyermekek száma kis mértékben csökkent, a legtöbb gyermeket s legkevesebb gondozónő látja el a XVI. és a XXIII. kerületekben. A következő táblázat a közép-magyarországi régió legfontosabb bölcsődei paramétereit mutatja be - idősorosan. 25. számú táblázat - A működő bölcsődék főbb adatai Év

Intézmény

Férőhely

Beiratott gyermek

Gondozónő

100 férőhelyre jutó gyermek

1795 1868 1854 1869

108 112 116 120

Budapest 2001 2002 2003 2004

144 144 140 142

8296 8937 8168 9143 8047 9314 8102 9712 Pest megye

2001 2002 2003 2004

47 44 42 41

1817 1773 1738 1718

2225 369 122 2083 366 117 2160 369 124 2131 362 124 Forrás: ICsSzEM adatközlés 2004. szeptember

Budapest és Pest megye bölcsődei helyzete közötti azonosság az intézményszámok arányszámainak változásaiban-, a működő férőhelyek számának csökkenésében-, az eltérés a budapesti beíratott gyermekek nagyobb arányú növekedésében és a gondozónők számának jelentősebb arányú csökkenésében tapasztalható.

3.4. A fővárosi lakáshelyzetről … Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a demográfiai és a lakáspolitika folyamatok összefüggésrendszere összehangolt fejlesztéspolitikát igényel a kormányzattól és a települési önkormányzatoktól –Budapesten a Fővárosi és a kerületi önkormányzatoktól egyaránt. Mivel a magánszemélyek és a piaci szereplők részére nemcsak Budapest, hanem a Budapesti Agglomeráció is egységként, egyetlen egészként jelenik meg, ezért Budapest lakáspolitikája nem állhat meg a jogilag korrekt, ám a piaci folyamatok volumenéhez és a lakosok szükségleteihez képest elenyésző mértékű lakásgazdálkodás feladatainál. 26. számú táblázat - A lakásállomány és a laksűrűség -január 1. mutató Lakásállomány 100 lakásra jutó lakos

2004

2005

2005./2004.

834939 204

844469 201

101,1 98,4

Forrás: KSH. statisztikai adatközlés 2005.

Amint a statisztikai adatok is láthatóan alátámasztják, a lakásépítés területén az elmúlt években pozitív folyamatok következtek be – jelentős részben az új kormányzati 41

támogatáspolitika megjelenésével, a kedvező hitellehetőségek keresletnövelő hatásával összhangban. Az eltelt három esztendőben évi ötezer lakással nőtt a fővárosi lakásállomány nagysága és az új, épített lakások esetében a 100 lakásra jutó lakos számának csökkenése a kényelmesebb, tágabb lakókörnyezet felé történő elmozdulást jelenti.

27. számú táblázat – A fővárosi lakásállomány adatai -kerületenként ezen belül szobás % kerület

lakásállomány

1

2

3

4 és több

2003.

2004.

2004.

I.

16 477

16 483

25,6

39,7

24,5

10,2

II.

46 798

47 001

14,1

32,1

29,8

24,0

III.

58 084

58 433

14,8

36,4

35,7

13,0

IV.

43 910

44 376

17,6

40,8

33,1

8,6

V.

19 154

19 171

29,2

40,3

21,1

9,4

VI.

25 217

25 245

33,7

40,6

17,5

8,2

VII.

34 960

35 006

39,9

39,7

15,0

5,5

VIII.

40 113

40 287

41,0

37,9

15,2

5,9

IX.

34 074

34 603

34,8

44,1

16,0

5,2

X.

34 487

34 556

21,1

47,3

25,1

6,5

XI.

70 337

70 718

15,9

43,3

28,3

12,5

XII.

32 557

32 619

16,4

34,6

29,3

19,7

XIII.

59 643

60 434

33,9

36,5

22,5

7,0

XIV.

64 418

65 299

23,7

47,3

21,1

8,0

XV.

37 328

37 446

13,5

40,7

33,6

12,2

XVI.

27 880

28 018

10,1

34,3

30,8

24,9

XVII.

28 765

28 859

10,5

30,9

32,0

26,7

XVIII.

38 924

39 626

11,5

40,6

30,2

17,8

XIX.

26 811

26 852

12,9

32,6

41,7

12,8

XX.

28 466

28 898

23,9

41,9

24,5

9,8

XXI.

32 204

32 222

14,2

41,5

33,1

11,2

XXII.

20 370

20 445

10,9

38,3

29,0

21,8

XXIII.

8 282

8 342

17,9

37,2

25,3

19,6

Összesen:

829 259

834 939

21,3

39,5

26,8

12,4


A lakások szobaszám-szerinti kerületi számsorait vizsgálva látható, hogy a legkisebb szobaszámú lakások továbbra is a V.-X., és a XIII. kerületekben találhatóak, míg a nagyobbak a XVII.-, a XVI. és a II. kerületekben épültek. A rendszerváltás után beindult nagyarányú lakásprivatizáció hatására 2000-ben, az önkormányzati bérlakás szektor szintje alig érte el a teljes lakásállomány 7%-át, ami körülbelül 87 ezer lakást jelentett. 42

Az önkormányzatok hatásköre és felelőssége minimális, mert nincs olyan törvény mely a nagyobb szerepvállalást tenne kötelezővé. Ezt a szektort a legrosszabb műszaki állapotú lakások alkotják, melyekben olyan minőségi problémákat kell megoldani –mint a szükség- és komfortnélküli lakások minőségi kiváltása-, melyekre sem az önkormányzatok, sem a lakók nem képesek –így mindenképpen központi és fővárosi beavatkozásra van szükség. 28. számú táblázat Az önkormányzati lakásállományok komfortfokozat szerinti alapterületei Önkormányzat

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Ker. összes

Főváros Mindösszes

Összkomfortos lakások alapterülete összesen m2

Komfortos lakások alapterület e összesen m2

Félkomfortos lakások alapterülete összesen m2

Komfort nélküli lakások alapterülete összesen m2

Szükséglakások alapterülete összesen m2

Önkormi tulajdonú lakások összes alapterülete m2

32 478 8 549 109 460 62 576 37 707 13 808 8 755 12 844 15 305 44 312 42 552 14 474 42 453 19 424 64 721 3 314 32 176 46 865 28 451 16 156 71 888 9 136 339 737 743 37 425 775 168

62 990 29 737 31 337 32 864 60 752 82 895 125 750 161 444 109 322 39 057 48 181 57 875 144 779 77 593 16 680 8 567 3 080 14 927 16 878 5 828 11 098 16 996 2 009 1160639 16 348 1176987

4 708 3 844 5 734 5 427 3 616 9 933 29 469 33 965 27 330 12 017 10 785 5 988 39 709 12 893 3 748 976 379 4 073 2 041 2 284 3 403 3 216 201 225 739 3 299 229 038

1 785 6 849 11 352 19 950 5 174 25 111 67 352 118 291 113 150 27 325 9 484 7 886 61 630 28 438 16 104 4 183 1 658 11 611 6 171 8 443 5 620 4 338 1 281 563 186 61 563 247

916 866 544 2 177 1 587 2 518 13 230 8 155 8 199 972 261 1 607 4 850 12 670 712 329

102 877 49 845 158 427 122 994 108 836 134 265 244 556 334 699 273 306 123 683 111 263 87 830 293 421 151 018 101 965 17 369 37 293 78 807 54 607 34 986 92 787 34 412 3 915 2 753 161 57 239 2 810 400

1 331 1 066 2 275 778 726 85 65 854 106 65 960

Forrás: Fővárosi kerületek forrásmegosztásáról…. 2005.

43

A lakás-kérdés, a rendszerváltás óta halmozódó megoldatlan probléma-halmaz -egész országot érintő- megoldására készült a Nemzeti Lakásprogram, melyet a 2002. év végén hoztak nyilvánosságra. Budapest eddig a városfejlesztési koncepció részeként foglalkozott a lakáshelyzettel, de elkészült a Főváros hosszú távú lakáskoncepciója ás középtávú lakásprogramja –és a Koncepció felülvizsgálati dokumentációjában külön fejezetként tanulmányozható tervezete. Budapesti lakásépítési folyamatok Az országos lakásépítés adatainak vizsgálatából kiderül, hogy a lakásépítések fő lendületét a budapesti építések adták. Az elmúlt két évben 100 új lakásból tavaly 23 a fővárosban épült, és az első negyedév adatai alapján ez az arány az idén tovább fog növekedni. Az újonnan kiadott építési engedélyek száma Budapesten 2003-ról 2004-re 21 százalékkal nőtt. A Budapesten épülő lakások átlagos alapterülete tavaly 71 m2 volt. Javult a komfortfokozatuk is: kilencven százalékuk összkomfortos 2000. és 2004. között épült magánerős lakások egyötöde a XIII. kerületben található (6550 db), míg a III. kerületben (4805 db) és a XVI. kerületben (4360 db) is magas a magánerős építkezések száma. Budapesten átlagosan közel háromszor annyi lakás épült tavaly, mint 2000-ben. A legkisebb lakások többsége a XIII. kerületben (2780), illetve a IX. kerületben (1189) található. A 91 m2-es vagy annál nagyobb ingatlanok közel egyötöde a XV. kerületben (300), illetve a XVII. kerületben (379) épült. Az elmúlt öt évben Budapesten 58.748 építési engedélyt adtak ki, a legtöbbet a XIII. és a XIV. kerületben, összesen 7847-et, illetve 7182-t. 29. számú táblázat - Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek Budapesten Év, időszak

épített lakás


6313 10152 2825 4619


97,5 160,8 276,7 178,8

ebből: 4 és több szobás

Pest megyében kiadott építési engedély

épített lakás

ebből: 4 és több szobás

1640 11847 6890 3544 2066 14340 8190 4478 282 3752 1370 708 566 7638 2587 1373 Előző év azonos időszaka = 100,0 86,4 115,9 114,4 125,0 126,0 121,0 118,9 126,4 89,2 154,7 118,4 115,7 85,0 114,5 108,2 106,8

kiadott építési engedély

10710 10089 1543 4285 114,1 94,2 74,2 90,7

Forrás: KSH. statisztikai adatközlés 2005.

A használatbavételi engedélyek számát tekintve szintén a XIII. és a XIV. kerület vezeti a rangsort. Az elmúlt öt évben 1102 önkormányzati lakás épült a fővárosban. A legtöbb a IV. kerületben, 288 darab. A XIII. kerületben 163, a XI. kerületben 142 lakás készült el. Az önkormányzatok a lakások egyharmadát szociális alapon adják bérbe. Csepelen a főváros támogatásával 116 lakás épült. (1,8 milliárd forintért- ebből fővárosi rész 200 millió Ft.).

44

A magánerős lakásépítések lendülete a közeljövőben várhatóan folytatódik, hiszen a statisztikák szerint a 2005.– és a 2006. évben összesen 20.537 lakás válik beköltözhetővé Budapesten. Nem megkerülhető kérdés, hogy a lakásépítést és a beköltözést követően a lakók hogyan képesek megbírkózni a folyamatosan növekvő energiaárakkal lépést tartani, illetve az egyre emelkedő rezsiköltségeket fizetni. A következő táblázat a Díjbeszedő Rt. 2005. május 31.-i állapot szerinti lakossági közüzemi, díjhátralék-tartozási adatait mutatja: 30. számú táblázat - A lakossági, közüzemi hátralékok nyilvántartása -2003. -2004. között 2003. év

2004. év

kerület

A tartozás összege (Ft.)

adósok

A tartozás összege (Ft.)

adósok

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV: XV. XVI: XVII: XVIII: XIX. XX. XXI. XXII. XXIII: Összesen:

24.584.161 51.890.124 263.380.491 201.017.038 16.779.557 16.740.890 42.562.969 105.797.324 39.884.924 134.659.721 79.845.015 27.290.989 171.088.187 120.987.792 145.307.190 47.552.765 88.472.518 136.583.621 117.991.242 68.151.621 200.227.143 43.026.610 11.460.257 2.155.282.149

1.702 3.005 5.996 4.686 565 956 2.096 2.939 1.631 2.990 3.378 1.463 5.970 5.396 3.330 1.820 2.858 3.275 2.581 2.397 3.339 2.319 933 65.625

48.436.703 91.006.685 306.938.046 276.978.619 28.026.834 43.394.978 78.797.224 180.647.805 51.549.168 103.764.349 74.472.104 52.629.100 246.980.491 140.269.429 181.478.428 112.673.613 125.561.607 115.232.778 119.976.362 87.843.376 211.409.229 59.175.608 16.961.131 2.754.203.667

2.689 4.171 8.682 5.832 1.082 1.514 3.575 4.851 2.261 3.944 4.372 2.222 6.777 5.345 4.716 3.366 4.298 4.733 2.906 3.520 5.412 3.659 1.297 91.224

Az előző -30. számú- táblázat adataiból riasztó következtetések vonhatóak le: ) az „adóssághegy” nagysága több mint ötödével növekedett, és ) meghaladta a két és háromnegyed md. Ft.-ot, ) közel 30 %-al emelkedett a díjhátralékos háztartások száma, ugyanakkor ) az adósonkénti tartozás összege közben alig, illetve nem jelentősen csökkent (32842.-Ft.-ról 30191.-Ft.-ra), „ráadásul” ) a Díjbeszedő Rt. egyike –bár hagyományosan a legnagyobb- a lakásfenntartási- és energia-felhasználási költségek beszedésére jogosult szervezeteknek. 45

A fővárosi lakosok fizetési hajlandóságának és rezsitartozási képességének fenntartása miatt nem megkerülhetőek az országos, a helyi és a fővárosi önkormányzati adósságkezelési technikák és lehetőségek összehangolása és megfelelő, egyénre szabott adaptációja. Krízishelyzetben az adósságkezelési tanácsadás és a helyi önkormányzatnál igényelhető lakásfenntartási támogatás –mint szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátási formatámogatási lehetőségeinek egyeztetésével lehetséges az adós családokat képessé tenni adósságaik hosszú távú-, illetve részbeni kifizetésére. Megjegyzés: a lakásmobilizáció elválaszthatatlan részeként kevés kerületben biztosított a nagyobb méretű- és költségű lakások olcsóbb bérűre/kisebbre cserélésének a lehetősége. A krízishelyzetek és a díjhátralékok kifizetésének és a személyes tanácsadás közös igénybevételének együttes alkalmazásával igényelhetőek a Hálózat a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány tartozáskiegyenlítő támogatási formái. A következő táblázat a lakossági támogatások paramétereit mutatja be: 31. számú táblázatA Hálózat Alapítvány támogatási paraméterei 1 -kerületek szerint 2003. Kerület

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Összesen

1 2

Kérelmek száma (db)

Kapott támogatás összege (eFt)

Hátralék átlagos összege (eFt/db)

Kérelmek száma (db)

Kapott támogatás összege (eFt)

Támogatás együttes összege (eFt)

krizis kérelmek 2 100.000 Ft feletti kérelmek 3 877 214 1 108 985 0 0 244 3 409 409 14 5.266 545 178 45.647 50.913 0 0 568 236 61.147 61.147 1 250 323 5 831 1.081 176 17.719 253 2 254 17.973 39 4.762 343 6 856 5.618 299 40.748 388 10 1.693 42.441 82 8.147 515 27 7.120 15.268 155 21.805 443 72 13.500 35.305 0 0 503 72 17.749 17.749 4 268 0 0 0 268 256 28.346 465 61 13.697 42.043 149 20.742 474 65 13.555 34.297 32 6.664 492 176 40.778 47.443 1 93 524 4 1.393 1.487 129 29.666 508 58 13.986 43.653 1 248 549 118 31.062 31.311 1 255 630 154 47.921 48.177 106 27.710 533 46 11.433 39.143 9 2.546 600 220 58.654 61.200 5 923 405 23 4.633 5.556 0 0 239 2 245 245 1462 21.7042 538 1539 386.681 603.723 Forrás: Tájékoztató a Fővárosi Lakásrezsi Támogatásról 2003.

A támogatási lehetőségek hatásairól és lehetőségeiről részletesen a XV. fejezetben olvasható. Krízis kérelmet benyújthatnak, akiket a kilakoltatás fenyeget a bérleti szerződés felmondása miatt.

46

A kerületi szociálpolitikát érintő önkormányzati döntések meghozatala a rendelkezésre álló források és az önkormányzati vagyon hasznosíthatóságának figyelembe vételével történhet. Lássuk a szociális – és gyermekvédelmi ellátás önkormányzati, bevételi források nagyságának és összetételének adatait. 32. számú táblázat A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó 2004. évi forrásai állandó

Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás általános felada

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kiegészítő támogatása

ker

népesség 2004.

Állami hozzájárulás

átengedett személyi jövedelemadó

Állami hozzájárulás

átengedett személyi jövedelemadó

I.

26 720

13 997 983

3 370 017

3 747 152

902 128

II.

85 175

44 621 189

10 742 561

11 944 749

2 875 701

III.

127 201

66 637 627

16 043 023

17 838 380

4 294 594

IV.

101 893

53 379 358

12 851 092

14 289 244

3 440 138

V.

29 289

15 343 822

3 694 028

VI.

41 794

21 894 899

5 271 201

5 861 096

1 411 060

VII.

59 717

31 284 339

7 531 711

8 374 577

2 016 181

VIII.

76 374

40 010 551

9 632 549

10 710 517

2 578 559

IX.

58 775

30 790 847

7 412 903

8 242 473

1 984 377

X.

76 366

40 006 360

9 631 540

10 709 395

2 578 289

XI.

131 587

68 935 350

16 596 200

18 453 463

4 442 675

XII.

59 951

31 406 926

7 561 224

8 407 393

2 024 081

XIII.

105 170

55 096 102

13 264 398

XIV.

113 000

59 198 056

14 251 944

15 846 864

3 815 136

XV.

84 587

44 313 150

10 668 400

XVI.

70 696

37 035 980

8 916 420

XVII.

81 027

42 448 149

10 219 401

11 363 043

2 735 655

XVIII.

96 548

50 579 238

12 176 962

13 539 673

3 259 679

XIX.

62 875

32 938 741

7 930 009

XX.

65 087

34 097 556

8 208 994

9 127 654

2 197 484

XXI.

79 290

41 538 176

10 000 324

11 119 450

2 677 010

XXII.

52 213

27 353 169

6 585 281

XXIII.

21 592

11 311 544

2 723 256

3 028 013

728 995

Forrás: A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2005. évi megosztásáról

47

Az önkormányzati források –„az önkormányzat gazdagsága”-vonatkozásában nem célszerű viszonyítások felállítása, mivel azok önmagukban nem összehasonlíthatóak, az adott önkormányzat költségvetési és vagyoni helyzete-, lakosságának szociálpolitikai jellemzői, az önkormányzati feladatok sokfélesége, intézményrendszerének megfelelősége és öröklött tulajdonságai, a politikai struktúra működőképességét leíró mutatók és egyéb tényezők figyelembe vétele nélkül.

Összegzés a statisztikai adatok alapján: Demográfiai folyamatok 1. Budapesten a természetes fogyás tendenciája folyamatos, magas a halálozási arányszám és kevesebb gyermek születik. 2. Az országos átlagnál magasabb a fővárosban a 60. évüket betöltők aránya, előrevetítve a munkavállalási korúak számának mérséklődését. Budapesten az idős korhoz kapcsolódó egészségügyi és szociális rendszerek terhelése várhatóan tovább fog növekedni. 3. A nemek szerinti megoszlás - a népesség fogyással - egyre jobban a nők javára tolódik el, Ezzel nő az egyedülálló idős nők aránya.

A munkaerőpiaci pozíciók és a megélhetési feltételek változása 1. Az életkörülményeket tekintve is az egyik legdinamikusabb a fejlődés, természetesen domináns, meghatározó a főváros szerepe. 2. Magas a népesség aktivitása, az országos átlagnál kevesebb az inaktív kereső és az eltartott. Ez demográfiai okokra és gazdasági tényezőkre egyaránt visszavezethető. 3. Magasabbak az egy főre jutó jövedelmek, mindenekelőtt a munkajövedelmek. Többen keresnek tehát és több pénzt. A társadalmi jövedelmek aránya is valamivel nagyobb az országos átlagnál, egyértelműen a nyugdíjasok magas aránya és a magasabb nyugdíjak miatt. A gyermekekhez kapcsolódó juttatásokból általában kisebb a fővárosiak részesedése. 4. A szociális ellátás tervezésében több bizonytalansági tényezővel kell számolni:

) Az intézmény-működtetés és fenntartás problémái, valamint a finanszírozás egyre növekvő anyagi terhei.

) Az állami szociálpolitika, mindenekelőtt a nyugdíjakkal kapcsolatos magatartás változásának – a fővárosi korösszetétel miatt - e régióban az átlagosnál jóval nagyobb szerepe van, mert alapvetően meghatározza az időskorúak jövedelmi pozícióit. Ez nem csupán a szociális segélyezés méreteit, illetve az ezzel kapcsolatos igényeket befolyásolhatja, hanem azt is, hogy a szolgáltatások fejlesztői mekkora fizetőképes keresletre számíthatnak.

) Az adatokból érzékelhető a mély szegénység jelenléte is: a semmiféle jövedelemmel nem rendelkezők számat, valamint a cigány lakosság koncentrálódását egyes városrészekben.

48

3.5. A szociális szolgáltatások iránti igények alakulása 3.5.1. az ellátások iránti igények alakulása A felvételre várakozók számának és összetevőinek vizsgálata esetében figyelemmel kell lenni arra a fővárosi specialitásra, hogy a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmények többsége - 15 intézmény - nem Budapesten működik. 33. sz. táblázat: Az elhelyezésre várakozók számának alakulása elhelyezésre várakozók száma 1994-2004 között 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Idősek Otthona 1207 1727 1743 2193 2204 2191 2096 2344 2518 2568 2704 Értelmi Fogyatékosok O 53 70 66 56 59 82 30 69 87 88 73 Pszichiátriai Betegek O. 168 211 226 268 328 199 294 376 439 564 623 Összesen 1428 2008 2035 2517 2591 2472 2420 2789 3044 3220 3400 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. Az idősek otthonai közül 10 intézmény van Budapesten és 6 otthon található vidéken. A 2004 december 31.-i statisztikai kimutatás szerint, ebbe az intézménytípusba várakozók száma 2704 fő. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott pszichiátriai betegek otthona egy kivételével vidéken van. A statisztika szerint a felvételre várakozók száma 623 fő. A budapesti otthonba 247 fő a várakozó, a szentgotthárdi intézménybe 262 személy kérte felvételét. Ha összehasonlítjuk a férőhelyek számát a várakozókéval, egyértelmű, hogy a Ráday G. utcai 140 férőhelyre várakozók behívási esélye sokkal kisebb, mint a 720 férőhelyes szentgotthárdi intézménybe. A pszichiátriai betegek esetében még azzal is számolni kell, hogy a betegség típusa miatt sokkal alacsonyabb a halálozási arány , mint az idősek otthonainál, ami meghosszabbítja a várakozási időt. Az értelmi fogyatékosok otthonaiba a várakozók száma a legalacsonyabb: 73 fő. A legtöbben (40 fő) a fővároshoz legközelebb működő Tordas-i intézménybe kérik felvételüket. A zsirai intézményben a megyei Közigazgatási Hivatal határozata értelmében férőhely csökkentést kell végrehajtani, ezért az intézményben felvételi zárlatot rendelt el a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága. Az értelmi fogyatékos otthoni elhelyezést kérők alacsony száma több okkal magyarázható: a) Magyarországon évek, évtizedek óta nagyon alacsony a születések száma –ezen belül a fogyatékos személyek aránya 0,2 % is alacsonyabb, b) tapasztalható, hogy a fogyatékos gyermekek szülei nagy százalékban csak a legvégső esetben adják intézménybe gyermeküket, ameddig csak lehet otthonukban gondozzák gyermeküket, c) az elmúlt években az átmeneti elhelyezést biztosító intézményhálózat jobban kiépült, mint a pszichiátriai betegek esetében,

49

d) a fővárosban jelentős a fogyatékkal élők segítését felvállaló civil szervezetek tevékenysége, illetve vannak olyan nappali ellátó intézményeket működtető kerületek, amelyek azon szülőket segíti, akik nem kívánják gyermeküket intézménybe adni, e) Még 2000-ben Tordason átadásra került egy 200 férőhelyes intézmény, amely a várakozók számának csökkenését eredményezte. 34. számú táblázat A beérkezett és továbbított kérelmek tartózkodási hely szerint 2001.

tartózkodási hely

2002.

2003.

2004.

2005.I. félév

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

Kórház

806

41

879

42

815

41

534

42

407

36,15

Hajléktalanokat ellátó intézmények

142

7

197

9

220

11

127

10

279

24,7

Egyéb szociális intézmények Lakás

128

6

140

7

128

7

89

7

102

9,05

921

46

888

42

819

41

521

41

339

30,1

összesen

1997

100

2104

100

1982

100

1271

100

1127

100

Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. 35. számú táblázat Az egy személy által több intézménybe továbbított kérelmek száma -2001-2004. között a beadott kérelmek száma 2 intézményt jelölt meg 3 intézményt jelölt meg 4 intézményt jelölt meg 5 intézményt jelölt meg 6 intézményt jelölt meg Összesen

2001.év 2001.év 2003.év 2003.év 2004.év 2004.év személy kérelmek személy kérelmek személy kérelmek (fő) száma (fő) száma (fő) száma 201 402 206 412 165 330 41 123 62 186 56 168 3 12 6 24 13 52 3 15 6 30 6 30 1 6 1 6 248 552 281 658 241 586 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005.

3.5.2. a várakozók száma és legfontosabb indikációi Egyre emelkedik azon budapestiek száma, akik azért jelentkeznek a szociális intézményi elhelyezésre várakozók listájára, mert különféle problémák miatt nem megoldott a lakásban való ellátásuk, lakásban tartásuk.

50

36. számú táblázat a várakozók száma és legfontosabb indikációi

Indikációk

kérelmek száma korcsoportok szerint

Együttélési- generációs problémák

18-49 7

2005. első félév 50-59 60-tól 7 41

Hajléktalanság miatt

7

77

87

összesen 55 171 -

Kiszolgáltatott élethelyzet Magányos, közösségre vágyik

4

4

49

57

Megélhetési gondok

4

5

155

164

Megváltozott egészségi állapot

51

55

154

260

Önmaga ellátására képtelen

4

19

397

420

összesen

77

167

883

1127

Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. Szükségtelen részletezni, hogy idősödő lakosaink számára ez egyirányú kényszerdöntés, nem az ellátásuknak megfelelő ellátási forma, egészségi és szociális szempontok szerint is kedvezőbb lenne, ha minél tovább élhetnének saját otthonukban. A kérelmezők lakásban tartását akadályozó főbb probléma-csoportok: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

a lakásmobilizáció- és a szociális lakásépítés hiánya; az emelkedő lakáskarbantartás költségei; a lakásfenntartási költségek fizetése; az ellátó intézményrendszer kiépítésének hiánya; az alapellátás működési zavarai/hiányosságai; az ellátással kapcsolatos tájékozatlanság és az információk hiánya.

a lakásmobilizáció- és a szociális lakásépítés hiánya Ismeretes, hogy a fővárosban az elmúlt években nem, vagy alig épült szociális bérlakás, lakásmobilizációról nem beszélhettünk. Budapesten nagyon sok ember azért kéri a szociális intézményben való elhelyezését, mert lakását át tudja adni hozzátartozójának. Az idős ember számára ez nem szabad választás, de kényszerlépés, pedig tudja számára nem ez a megfelelő megoldás. Egyes statisztikák szerint, a fővárosban legalább 50-70 ezer bérlakásra és közel 20 ezer szociális bérlakásra lenne szükség. Eközben más adatok -lásd lakáspolitikai fejezet- legalább ugyanennyi üres lakás meglétét jelzik.

51

37. számú táblázat

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT FENNTARTÁSÁBAN MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEKBEN TÖRTÉNŐ ELHELYEZÉS LEGGYAKORIBB INDIKÁCIÓI –életkor szerint Kérelmek száma korcsoportok szerint Indikációk 1849 2

2001 506059 tól 2 41

23

75

Kiszolgáltatott élethelyzet

0

Magányos, közösségre vágyik Megélhetési gondok

Együttélési, generációs problémával Hajléktalanság miatt

Megváltozott egészségi állapot Önmaga ellátására képtelen

összesen

45

1849 0

2002 506059 tól 0 10

10

1849 0

2003 506059 tól 2 14

86

184

36

65

76

177

38

94

3

31

34

1

1

18

20

3

3

2

70

75

1

4

38

43

17

11

82

110

7

10

41

17

29

256

302

48

59

77

92

1101

1270

82

139

214

1667

2020

175

Összes

16

1849 2

2004.08.30-ig 5060összes 59 tól 1 9 12

98

230

18

42

49

109

4

37

44

2

2

17

21

2

3

52

57

1

3

34

58

3

2

6

11

0

3

542

649

50

54

514

618

37

87

880

1049

75

69

862

1006

226

1605

2006

171

228

1583

1982

összes

összes

1849 7

2005. 5060tól 59 7 41

összes 55

7

77

87

171

38

4

4

49

57

8

4

5

155

164

164

42

314

393

51

55

154

260

30

48

609

687

4

19

397

420

90

141

1040

1271

78

317

764

901

Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005.

52

a lakásfenntartási költségek fizetése Egyre kevesebben tudják fizetni, a jövedelmek/nyugdíjak emelkedése arányaitól elszakadó és növekvő lakásrezsi-terheket. Általános érvényű megállapítás, hogy a fizetési hajlandóság mellől a képesség hiányzik. Szükségtelen a fővárosi lakosság rezsitartozásai nagyságára és jellemzőire vonatkozó adatsorokat, amelyek alapján levont következtetések segítették a fővárosi adósság-kezelési program kidolgozását. A probléma lehetséges kezelésében résztvevő felek (szociálisan rászorult lakosok, közműszolgáltatók és települési önkormányzat) együttműködését ösztönözte a Fővárosi Önkormányzat a díjhátralék-kezelési programja, amelynek keretében adósságkezelési támogatással és/vagy közműdíj-kompenzációval sikerült több tízezer család lakásban tartását lehetővé tenni. az emelkedő lakáskarbantartás költségei A következő faktorként említendő, mikor az idős lakástulajdonos/lakásbérlő nem képes az emelkedő lakáskarbantartás költségeit vállalni, illetve a munkákat végrehajtatni. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az elmúlt években lefolyt lakásprivatizáció során az idős lakók nem minden esetben mérték fel jól, milyen terheket vállalnak magukra a tulajdonszerzéssel. Különböző életjáradéki konstrukciókkal, lakásért ellátást kínáló részvénytársaságokkal kötött szerződésekkel, illetve a tartós bentlakásos intézményekbe való jelentkezéssel próbálják terheiket enyhíteni ezek az idős emberek. az ellátó intézményrendszer kiépítésének hiánya A települési önkormányzatok kötelező ellátási feladatához tartozó szociális- és/vagy gyermekvédelmi intézményrendszer még mindig nem épült ki teljesen, az ápolástgondozást terheit másik ellátórendszernek szükséges felvállalnia. A fővárosi kerületekben működő gondozási központok a jogszabályban előírt intézményrendszer keretében látják el szociális alapellátásként az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint a családsegítést. Az intézmények nem rendelkeznek az idősek számarányához viszonyított arányú gondozói létszámmal, ezért bizonyos feladatokat nem tudnak a létszám hiányból következően ellátni. A fővárosi kerületi önkormányzatok feladata az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményhálózat kiépítése. Ezen ellátási kötelezettségüknek a kerületek nem teljes körűen tesznek eleget, az intézmények hiánya miatt sok esetben kényszerűségből kérik elhelyezésüket a tartós bentlakásos intézménybe. Óriási teher a szakellátás számára, hogy a Szociális-, illetve a Gyermekvédelmi Törvény átmeneti elhelyezést biztosító- és nappali ellátást nyújtó intézményei még mindig nem épültek ki teljes körűen a fővárosi kerületekben. A felerészben kiépült intézménytípusok közé tartoznak a hajléktalanok nappali melegedői, a családok-, a gyermekek átmeneti otthonai, a fogyatékosok nappali intézményei-, valamint a különféle gondozóházak is.

53

Az alapellátás működési zavarai/hiányosságai Kétszintű intézményrendszerünkben manapság még előfordul, hogy az alap- és szakellátás nem erősíti egymást, hanem sok esetben „egymás ellen dolgozik”. Az alapellátás működési zavarai/hiányosságai miatt, sokszor olyan lakos is kéri felvételét az idősek otthonára várakozók közé, akinek otthontartása, családjának kellő felkészítésével, megoldható lenne. Az elmúlt néhány évben történtek kísérletek a háziápolás és gondozás, az otthoni szakellátás feladatai biztosítására, de sajnálatosan nem kaptak megfelelő támogatást, pedig ezek nagyon eredményes és ellátási szempontból pozitív kezdeményezések voltak. Ezek keretében a család, mint közvetlen, természetes erőforrás nagyobb esélyt és lehetőséget kaphatna, hogy idős rokonukat még otthonában, saját környezetében gondozhassa. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás feladatai nem kellően szervesültek még, nem képesek együttműködni saját intézményeikkel, illetve a tartós bentlakásos ellátási formákkal. az ellátással kapcsolatos tájékozatlanság és az információk hiánya Általános tapasztalat szerint, sajnos az idős emberek többsége-, a hozzátartozók jelentős része-, de sokszor a segítőfoglalkozású szakemberek sem tudják, hogyan lehet igénybe venni a szociális segítséget, hol kell étkeztetést kérni, házi segítségnyújtást igényelni, vagy a tartós bentlakásos intézményekbe jelentkezni. A Főváros, tájékoztatási kötelezettségének megfelelően, minden lehetséges módot és információhordozó eszközt, valamint alkalmat megragad lakosai tájékoztatására, az információszolgáltatásra. A fővárosi intézmények szakdolgozói és vezetői a kerületi kollégákkal jó együttműködésben végzik ezt a munkát. Rendszeresen megjelennek például a kerületi idősklubokban, előfordul, hogy az alapellátásban részesülők foglalkozás keretében keresik fel az intézményeket, saját maguk meggyőződve így a körülményekről. Jelentős lépes volt, a Főváros a 2001. évben létrehozta a Felvételt Előkészítő Csoportot. A szervezeti alrendszer lényege, hogy lehetőséget nyújt a folyamatos konzultációra az ellátottak, hozzátartozóik és a szociális segítés területén dolgozó szakemberek részére – írásban, telefonon, vagy személyesen, rendszeresen frissített adatbázisa segítségével. A tájékoztatásban fontos szerepet töltenek be a Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Ügyosztálya és a Fővárosi Módszertani Osztálya által megjelentetett kiadványok és tájékozatók, amelyek természetesen szabadon hozzáférhetőek az elektronikus és az írott sajtóban és folyamatosan aktualizálásra kerülnek.

54

IV. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÁLTALÁNOS TARTALMA A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A § n.) pontja az egynél több kerületet, illetve a főváros területét meghaladó ellátási kötelezettség teljesítését a fővárosi, megyei önkormányzat feladatkörébe utalja. A „szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló” 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) szerint a lakosság ellátását biztosítják a szociális igazgatás általános szabályai –az I. fejezet III. címben meghatározottak alapján: 6. § A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte. 7. § (1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (2) Az ellátást biztosító az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését. pénzbeli ellátások –a II. fejezet I.-III. cím alapján 25.§ (3) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). 26. § A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. természetben nyújtott szociális ellátásként –a III. fejezet alapján47. § (1) A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a lakásfenntartási támogatás, b) az átmeneti segély, c) a temetési segély. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. 55

szociális szolgáltatások – a IV. fejezet alapján 56. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. (2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. 57. § (1) Szociális alapszolgáltatások: a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) a szociális információs szolgáltatás, c) az étkeztetés; d) a házi segítségnyújtás, e) a családsegítés, f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, g) a közösségi ellátások, h) a támogató szolgáltatás, i) az utcai szociális munka, j) a nappali ellátás (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d)az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), e) f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek -az Szt. IV. fejezet IV. címben meghatározottak szerint: 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) szociális információs szolgáltatást, b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz – különös tekintettel a családsegítéshez – való hozzáférést. 86. § (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést b)háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást, c)tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint támogató szolgáltatást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátásokat és az idősek átmeneti elhelyezését,; d)harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az átmeneti elhelyezési formákat, 56

e) ötvenezernél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az utcai szociális munkát köteles biztosítani. 86. § (4) A fővárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88.§ (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. 88. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) gondoskodik a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) a módszertani feladatok ellátásáról. (2) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a fővárosi önkormányzat gondoskodik a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról. A törvény végrehajtása érdekében -figyelemmel a fővárosi kerületi önkormányzatok ellátási kötelezettségére- a Fővárosi Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátások közül intézményei fenntartásával és működtetésével biztosítja ¾ a tartós bentlakásos intézményi elhelyezés lehetőségét, ¾ az éjjeli menedékhelyet és a hajléktalan személyek átmeneti szállását ¾ ellátja a hajléktalanok pénzbeli ellátásával kapcsolatos feladatokat ¾ módszertani feladatok ellátását végző intézményt működtet ¾ ellátja a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásából adódó feladatokat.

57

V. AZ EGYES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI FORMÁK, SZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE , TERVEZETT FELADATOK, TENNIVALÓK, CÉLOK 5.1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Az Szt 32. § (1) bekezdése szerint: A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni. 5.1.1. Időskorúak járadéka az Szt. 32/B. § (1) bekezdése alapján:

Fogalom: 32/B. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.

Helyzetkép és adatok:

Feladatok:

58

5.1.2. Hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka az Szt. 32/D.-32/E §-i alapján:

Fogalom: 32/D. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: főjegyző) részére. (2) A főjegyző az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról. (3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti, és erről a tényről a járadékot megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről. (4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a járadékot korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről. (5) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékának összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fővárosi önkormányzat részére. 32/E. § A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.

Helyzetkép és adatok: A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. Az Szt. 1996. évben történt módosítása alkalmával, a Fővárosi Önkormányzat kötelezettségébe sorolta a hajléktalanok pénzbeli támogatását is. Ennek megfelelően a törvényi kötelezettségnek eleget téve a Fővárosi Önkormányzat megalkotta a hajléktalanok pénzbeli szociális ellátásáról és a szociális ellátás egyes kérdéseiről szóló 24/1997.(V.22.) Főv. Kgy. sz. rendeletét. A rendelet 5/B.-6.§-ai értelmezik a hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka szabályait. Budapesten, 2005. I. félévben 552 esetben került hajléktalan személy részére időskorúak járadéka folyósításra, 13.126,570-Ft. értékben. 38. sz. táblázat: A hajléktalanok számára megállapított időskorúak járadékának esetszáma és összege ssz.: 1. 2. 3. 4. 5 5. 6. 7.

év: 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.I.fé.

Támogatás évi teljes összege (Ft.) Esetek száma: 4.141761 318 7.318.290 505 9.194.759 602 12.965,581 742 15,635,926 885 19.659,465 924 35.909,064 1620 13.126,570 552 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. 59

Feladatok: Az ellátás fenntartása, a vonatkozó Főv. Kgy rendelet évenkénti módosítása, a támogatás költségvetési forrásoktól függő lehetséges kiegészítése.

5.1.3. Rendszeres szociális segély -az Szt. 37/A. § (1) bekezdése alapján:

Fogalom: 37/A. § (1) A rendszeres szociális segély a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2006. január 1-jétől a települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, a) egészségkárosodott, vagy b)nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.

Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

60

5.1.4. Hajléktalan személyek rendszeres szociális segélye

-az Szt. 37/G. § -a alapján:

Fogalom: 37/G. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek. (2) A főjegyző a rendszeres szociális segélyben részesülő hajléktalanokról a 18. §ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott címre történő folyósításáról. (3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segélyt három hónapi időtartamon keresztül nem veszi át, a segély folyósítását a főjegyző szünetelteti és erről a tényről a segélyt megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről. (4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene rendszeres szociális segélyt folyósítani, csak az utóbb megállapított segély folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a segélyt korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről. (5) A hajléktalan nem foglalkoztatott személynek a 37/D. §-ban előírt együttműködési kötelezettsége azzal a lakó- vagy tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn, amelynek határozata, 2006. január 1-jétől amely jegyzőjének határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja. Amennyiben a rendszeres szociális segélyt a (7) bekezdés szerint a fővárosi önkormányzat, 2006. január 1-jétől a fővárosi főjegyző állapította meg, a hajléktalan nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettsége a fővárosi önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn. (6) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segély, valamint a közcélú munka szervezéséhez a foglalkoztatási támogatás összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fővárosi önkormányzat részére. (7) A fővárosban a hajléktalanok rendszeres szociális segélyezése a fővárosi önkormányzat, 2006. január 1-jétől a fővárosi főjegyző feladata.

Helyzetkép és adatok: A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. Budapesten, 2005. I. félévben havonta átlagban 1300 fő részesült rendszeres szociális segélyben, 145.639.082 Ft összeg került kiutalásra. 39. sz. táblázat: A hajléktalanok számára megállapított rendszeres szociális segélyek adatai ssz.:

Év:

támogatás évi támogatottak teljes összege (Ft.) száma (fő): 1. 1998. 59.126.850 495 2. 1999. 77.916.229 588 3. 2000. 80.599.850 562 4. 2001. 121.081.297 894 5. 2002. 167.041.134 950 6. 2003. 222.369.534 1100 7. 2004 257.216.600 1250 8. 2005. I. félév. 145.639.082 1300 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. 61

A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni 3..

Hajléktalan személyek foglalkoztatása A foglalkoztatáspolitikai feladatokat Budapesten elsősorban a Munkaügyi Központ látja el, de a Szociális törvény az önkormányzatokra további feladatokat ró, elsősorban az aktív munkaerő-piaci eszközök koordinációjával kapcsolatban. A Fővárosi Közgyűlés 1996-ban alapította a Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht.-t, garanciát látva arra, hogy képes megfelelő válaszokat adni a tartósan növekvő foglakoztatási és kapcsolódó szociális gondok enyhítésére a közhasznú foglakoztatás megszervezése révén. A Szolgálat munkakapcsolatban áll a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségeivel, a kerületi önkormányzatokkal és a fővárosi közhasznú szervezetek jelentős részével. A Szolgálat megalakulásától fogva vállalta a hajléktalan személyek foglakoztatását is. A Közhasznú Szolgálat 1999. évben külön programot indított a fővárosi hajléktalanok közhasznú foglalkoztatására. Ennek keretein belül évente jelenleg mintegy kétszázötven-háromszáz hosszabb-rövidebb idejű munkaszerződést kötnek. Átlagosan napi hatvan hajléktalan járul hozzá Budapest köztisztaságának javításához, fönntartásához. Az Fővárosi Munkaügyi Központ és a Főpolgármesteri Hivatal Hajléktalanok Információs Irodája legtöbb esetben a rendszeres szociális segélyt igénylő hajléktalanokat közvetíti a Szolgálathoz, mely egyeztetett eljárásrend szerint szervezi foglalkoztatásukat, és szolgáltat adatot a hatósági határozatok meghozatalához. Az általuk működtetett szolgáltatás pozitívuma a rendszeres jövedelem, a bejelentett, főállású munkaviszony mellett, hogy a dolgozó hajléktalanoknak – szervezetük értékvállalásának megfelelően – stabil hátteret nyújtanak a továbblépéshez. Az ügyfelek jelentős részénél azt tapasztalták, hogy a hajléktalan életmódból fakadóan a stressz-tűrő, időstrukturáló és az alkalmazkodási képesség csökkenése, valamint a rendezetlen életkörülmény miatt, ha el is tudtak helyezkedni, a munkahely megtartására már nem voltak képesek. Ezért szolgáltatásaik működtetésénél, a hajléktalanságból fakadó speciális szükségletek és az azokhoz kötődő hiányok maximális figyelembevételére és az azokra adott adekvát szakmai válaszokra fókuszálnak. Az ügyfelek egyéni helyzetének mérlegelése alapján – megállapodás szerint, és a műszakvezetőkkel egyeztetve – az aktív munkakeresés idejére, illetve szociális helyzetük javítását szolgáló ügyek intézésére, szolgáltatások igénybevételére munkaidő-kedvezményt biztosítanak. A szociális munkások minden jelentkezőt orvosi szűrővizsgálatra utalnak, a belépő hajléktalanok munkakezdési támogatást majd havi ezer forint értékben étkezési jegyet 3

a Szt. 37/A. § (6) bekezdése szerint: A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. m. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szerv útján is végezheti.

62

kapnak. Hajléktalan munkatársaiknak a hideg beálltával meleg kabátot, cipőt osztanak ki, szendvics és tea kíséretében. Míg a munkára jelentkezők száma 2001-hez képest jelentősen csökkent, addig a megkötött munkaszerződések száma – s így a ténylegesen foglalkoztatottak száma – esetében 2002-ben és 2003-ban nem beszélhetünk ilyen nagyságrendű csökkenésről. 2004. évben 345 fő hajléktalan kereste fel a Szolgálatot, 85 %-a ellátatlan volt, vagyis semmilyen foglalkoztatási segélyben nem részesült. A hajléktalanok körében a munkavállalási hajlandóság még mindig magas volt (73 %), bár 10% ponttal visszaesett. 40. számú táblázat A fővárosi közfoglalkoztatott hajléktalanok számának alakulása -a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht.-nál év

megjelent

szerződött

visszautasította/ egészségügyi szempontból alkalmatlan

2001. 2002. 2003. 2004.

460 301 329 345

366 261 265 253

94 40 64 92

Forrás: Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. 2005.

A felajánlott munkalehetőség visszautasításának hátterében sokszor az áll, hogy középfokú illetve felsőfokú végzettségű hajléktalan – érthető módon – nem kívánja elvállalni a segédmunkás állást, ugyanakkor ilyen végzettséghez adekvát munkalehetőséget csak korlátozott számban tudnak kínálni, s a jelentkezők ugyan végzettségük alapján igen, de mentális, szociális problémáik miatt nem képesek e munkahelyek követelményeinek megfelelni. Mivel a Szolgálat fő profilja elsősorban foglalkoztatási és nem a szociális, mentális esetkezelés, fontosnak tartották, hogy ügyfeleik ilyen jellegű problémáit ne ők, hanem az erre szakosodott intézmények oldják meg. Tehát ügyfélszolgálati irodájukon nem a hagyományos értelemben vett szociális esetmunkával, esetkezeléssel foglalkozik a szociális szakember, hanem inkább esetmenedzseri, koordináló, közvetítő szerepet, teendőket lát el. A hajléktalan ügyfelek érdekében elengedhetetlenül fontos egy jól működő, odavisszajelzésen alapuló partnerség kialakítása. Éppen ezért a 2003. évben számos civil és önkormányzati fenntartású szervezetet kerestek meg, együttműködési megállapodásokat készítettek elő és kötöttek meg a komplexebb problémamegoldás érdekében. Az együttműködést a leggyakrabban felmerülő nehézségek mentén körvonalazták, amely a következőket tartalmazta: • A lakhatás, mint háttér biztosítása a dolgozó hajléktalan emberek esetében elengedhetetlen (albérlet, átmeneti szállás) amelyben nagyon fontos partnerük a BMSZKI, valamint a Hajszál és a Menhely Alapítvány. • Az aktuális információadás, iratok beszerzése terén leginkább a Menhely Alapítvány Kürt utcai Ügyfélszolgálati Irodája valamint Diszpécserszolgálata a partnerük, amely szolgáltatásainak igénybevételére ügyfeleiknek munkaidő-kedvezményt biztosítanak. • Az ügyfelek által igényelhető segélyek, támogatások igénybevétele terén nagy segítséget nyújt számunkra a Fővárosi Munkaügyi Központ és a Fővárosi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodája.

63

•

•

A lábadozással kapcsolatos lehetőségek kapcsán fontosnak, hogy a kórházi ápolásra nem szoruló ügyfelek – a szövődmények kialakulásának, így munkaképesség tartós csökkenésének megelőzése - lábadozása megoldott legyen. Ezen a téren partnereik között szerepel a BMSZKI Ápolási Osztálya, a RÉS Alapítvány Ápoló-gondozó Háza. A mentális, életvezetési és jogi tanácsadás biztosítása, melyben többek között a Józsefvárosi Családsegítő Szolgálat szolgáltatásaira támaszkodhatnak.

Feladatok: A továbbiakban is biztosítani a hajléktalan személyek közhasznú/közcélú foglalkoztatásának kereteit, szélesíteni a munkába-állást elősegítő tréningek lehetőségeit. A Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht.-val kötött foglalkoztatási megállapodás további fenntartása, szélesítése a hajléktalanok foglalkoztatása hatékonysága növelése érdekében. A pénzbeli támogatás – mindenkori költségvetéstől függő – lehetséges önkormányzati kiegészítése pénzügyi feltételeinek megteremtése.

5.1.5. Lakásfenntartási támogatás -az Szt. 38. § (1)-(2) bekezdései alapján:

Fogalom: 38. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban. normatív lakásfenntartási támogatás), b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, c) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). .. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

64

5.1.6. Ápolási díj -az Szt. 40.-41. § -i alapján:

Fogalom: 40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pont], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

65

5.1.7. Átmeneti segély -az Szt. 45.§ -a alapján:

Fogalom: 45. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. (4) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

66

5.1.8 Hajléktalanok átmeneti segélye -az Szt. 45.§ -a alapján:

Fogalom: 45. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (5) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata.

Helyzetkép: A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. A Fővárosi Önkormányzat 1994-ben hozta létre a Hajléktalanok Információs Irodáját, amelyet a Budapest, VIII. Baross u. 124-126. sz. alatt működtet. Az Iroda feladatai közé tartozik a hajléktalan személyek pénzbeli támogatásával, az érdeklődők információval történő ellátása (szálláshelyek, étkezési lehetőségek, stb.), valamint a hajléktalanok foglalkoztatása elősegítése érdekében kapcsolattartás és tájékoztatás a Munkaügyi Központ kirendeltsége és az érintettek között, illetve végzi a munkába álláshoz kapcsolódó ügyintézést. A pénzbeli ellátási formák egyrészt a törvény által kötelezettek teljesítését -főjegyzői hatáskör-, másrészt az Ötv. felhatalmazása alapján hozott és vonatkozó Főv.Kgy,. rendelet végrehajtása –önkormányzati hatáskör- szerinti támogatások összességét jelenti . A főjegyzői hatáskör keretében kifizetett pénzbeli támogatások esetében a támogatások regisztrációja, megállapítása és megelőlegezése-, míg az önkormányzati hatáskör keretében -a 24/1997.(V.22.) sz. Főv. Kgy. rendelete szabályai szerintmegállapított és kifizetett támogatások a Fővárosi Önkormányzat saját forrásaiból finanszírozott, önként vállalt feladataként biztosításra. Az Szt. 1996. évben történt módosítása alkalmával, a Fővárosi Önkormányzat kötelezettségébe sorolta a hajléktalanok pénzbeli támogatását is. Ennek megfelelően a törvényi kötelezettségnek eleget téve a Fővárosi Önkormányzat megalkotta a hajléktalanok pénzbeli szociális ellátásáról és a szociális ellátás egyes kérdéseiről szóló többször módosított- 24/1997.(V.22.) sz. Főv. Kgy. rendeletét. A rendelet szabályai szerint a szociálisan rászoruló személynek egy alkalommal csak egy jogcímen állapítható meg segély, amely kérelemre indul és a jogosultság megállapításához igazolások becsatolása szükséges . A jogosultság fennállását évente felülvizsgálják. Hajléktalan személyek átmeneti szociális segélyei Budapest területén tartózkodó, bejelentett lakóhellyel nem rendelkező, vagy a főváros területén hajléktalan szálláson lakó hajléktalan személyek, vagy olyan rászoruló személyek akiknek a Fővárosi Önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül, az Szt. 7.§ (1) bekezdése alapján köteles étkezést, szállást, illetve átmeneti segélyt biztosítani- részére állapítható meg, amennyiben életük és testi épségük veszélyeztetve van és megélhetésük más módon nem megoldható. a. Munkaképtelen hajléktalanok átmeneti segélye Átmeneti munkaképtelenség esetén, orvosi igazolás bemutatásával kérhető, amelyet évente egy alkalommal lehet megállapítani és legfeljebb 4 hónapon keresztül folyósítható. Összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a.

67

b. Rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok átmeneti segélye Azon hajléktalan részére, akinek rendszeres ellátás megállapítása ( TB, vagy szociális ellátás) van folyamatban, a rendszeres jövedelem folyósításának kezdetéig állapítható meg. E segélyt évente legfeljebb egy alkalommal lehet megállapítani, melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének40 %-a. c. Munkába álló hajléktalanok átmeneti segélye A segély a jövedelem nélküli hajléktalan személy részére az első teljes havi munkabér folyósításának kezdetéig terjedő időszakra, évente egy alkalommal lehet megállapítani. Összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a. d. Jövedelem nélküli hajléktalanok átmeneti segélye Évente legfeljebb négy alkalommal állapítható meg azon munkaképes hajléktalanok részére, akik egyéb támogatási formákban nem részesülnek. Összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-a. e. Hajléktalanok lakhatáshoz jutását támogató segély A segély a hajléktalan szállón lakó, vagy a hajléktalan szállóról kiköltöző és a kérelmet 3 hónapon belül benyújtot. rendszeres jövedelemmel rendelkező személy részére állapítható meg, albérlet, ágybérlet, lakásbérlet és munkásszállón fizetendő lakhatási költsége támogatásaként. A segélyt évente legfeljebb egy alkalommal lehet megállapítani, összegét legfeljebb hat hónapon keresztül lehet folyósítani. Havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80 %-át, kiskorú gyermekével(gyermekeivel) együtt költöző személy esetében a 100 %-át. f. Átmeneti krízis segély Rászorultság esetén a rendelet 7 §-ában szabályozott esetekben, évente egy alkalommal adható az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-os mértékéig.

Adatok: 41. sz. táblázat: A hajléktalanok pénzbeni támogatásának adatai: 1998-2004. között Ssz.

Támogatás

1. 2. 3. 4.

Jövedelempótló tám. Rendszeres szoc.s. Időskorúak járadéka Átmeneti segély Összesen

Ssz.

Támogatás

1. 2. 3. 4.

Jövedelempótló tám. Rendszeres szoc.s. Időskorúak járadéka Átmeneti segély Összesen

1998. folyósított esetszám támogatás (Ft) 63264206 5452 59126850 5.945 4141761 318 13662048 3585 140194865 15300

1999. folyósított Esetszám támogatás (Ft) 58714870 4770 77916229 7056 7318290 505 21787059 5092 165740428 17423

2000. folyósított esetszám támogatás (Ft) 47072851 3637 80599850 6743 9194759 602 22319800 4569 159187260 15551

2001. folyósított esetszám támogatás (Ft) 4934634 262 167041134 11429 15635926 885 21980500 3555 209592194 16131

68

Ssz. 1. 2. 3.

Támogatás Rendszeres szoc.s. Időskorúak járadéka Átmeneti segély Összesen

2003 2004 folyósított esetszám folyósított Esetszám támogatás (Ft) támogatás (Ft) 222369534 13502 257216600 14799 19659465 924 35909064 1620 29326000 4367 40164840 5557 271354999 18793 33329504 21976 Forrás: Budapest Főpolgármesteri Hivatal 2005.

42. sz. táblázat: A kifizetett támogatások összesítése és esetek -1998-2004. között Ssz. 1. 2. 3. 4.

támogatások folyósított támogatás (Ft) esetszám Jövedelempótló támogatás 198084919 16106 Rendszeres szociális segély 985351494 69411 Időskorúak járadéka 104824846 5644 Átmeneti segély 170898078 30505 Összesen 1459159337 121666 Forrás: Budapest Főpolgármesteri Hivatal 2005.

A Hajléktalanok Információs Irodájában 1998. január 1. és 2004. december 31. közötti összesítés alapján a fővárosban tartózkodó hajléktalanok részére a Fővárosi Önkormányzat rendelete alapján, a táblázatokban feltüntetett összegek kerültek kifizetésre: A Hajléktalanok Információs Irodája minden kérelmezőről nyilvántartást vezet. 2005. augusztus 31-ig 11256 főt tartanak nyilván, a létszám alakulását az alábbi táblázat mutatja: Új kérelmezők száma év 2002 2003 2004 2005

fő 661 878 943 780

Az átmeneti segélyek kifizetésére a költségvetésben biztosított összeg minden eddiginél magasabb felhasználásának egyik oka az új ügyfelek magas száma. Az elmúlt 15 év alatt több alkalommal került elemzésre, értékelésre a segélyezési tevékenység, az összege felhasználása, a tapasztalatok összegzése. Ezekben a jelentésekben visszatérő fordulatként szerepel az évenként növekvő ügyfélszám, a munkaképtelen hajléktalanok magas száma, a rendszeres ellátásban nem részesülők problematikájának felvetése, az első néhány évben gyakran jelent meg az anyagokban az az észrevétel is, hogy nincs megfelelő mennyiségű munkahely a jelentkezők számára. A folyamatosan vezetett nyilvántartásból megállapítható, hogy egy-egy segélyezett időszakonként kikerül az átmeneti segélyezettek köréből, mert jogosultságot szerzett valamilyen ellátásra. E kör egy részéből időről-időre visszakerülnek az átmeneti segélyt kérelmezők közé akkor, amikor a megítélt ellátás- feltételeiben történik változás. Néhány esetben a kérelmezők egészségkárosodása a felülvizsgálat ideje alatt kisebb mértékű mint korábban volt. Azok, akiknek az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt került

69

megszüntetésre a rendszeres szociális segély folyósítása, szintén igénylik az átmeneti segély valamelyik formáját. A jogalkotó szándéka szerint a hajléktalanok lakhatáshoz jutását támogató átmeneti segélynek a hajléktalanságból való kivezetés egyik eszközének kell lennie. Az esetek több mint felénél azonban a kérelmezők nem kerülnek ki a segélyezettek körében, sőt néhány – nem számottevő esetben- ugyanezt a segélyfajtát is igénylik egy következő évben, tehát megállapítható hogy létformájukban nem hozott változást a magasabb összegű, hosszabb időn át nyújtott támogatás. 2005. első nyolc hónapjában 780 új kérelmező jelentkezett, vagyis havonta kb. 97, ugyanez a szám a tavalyi évben havonta kb. 78 fő volt. Jelenleg az Irodában átlagosan 320-350 ügyfél fordul meg. Sok a munkába álló hajléktalanok átmeneti segélyét kérelmezők száma, bár ez a segélyezési forma is csak egy évben egy alkalommal adható, gyakran látható, hogy az elhelyezkedést nem követi hosszú, vagy jelentős időtartamú munkavégzés. A visszatérő ügyfelek között gyakran látható, hogy évente igénybe veszik ezt a segélyt, de az életkörülményeikben, anyagi helyzetükben időközben nem következett be változás Megfigyelhető az a tendencia is, hogy ezt a segélyfajtát igénylik és megkapják a kérelmezők, de már a következő hónapban másik indokkal kérnek segélyt. A rendelet nem ad arra lehetőséget, hogy az Iroda dolgozói bármilyen módon ellenőrizzék a munkaszerződést, vagy igazolást kérjenek a munkaviszony megszűnésének körülményeiről, időpontjáról, így lehetséges, hogy a legmagasabb összegben megállapított átmeneti segély néhány esetben úgy kerül kifizetésre, hogy egyetlen nap tényleges munkaviszony nem áll a bemutatott munkaszerződés hátterében. Ezekben az esetekben egyértelmű, hogy a segély kifizetése nem valósítja meg a jogalkotó szándékát, vagyis azt, hogy a magasabb összegű segély egy időszak nehézségein segítse át a munkába álló hajléktalant.

Feladatok: Az ellátás köteles és önként vállalt részterületei folyamatos jogszerű működésének és fenntartásának feltételei biztosítottak. Az önként vállalt, önkormányzati hatáskörben nyújtott támogatások finanszírozását legalább a jelenlegi szinten szükséges fenntartani, indokolt számolni -költségvetési szempontok figyelembe vétele mellett- az egyes támogatási formák lehetséges emelésével, illetve indexálásával. A pénzbeli támogatások biztosítása mellett, a vonatkozó önkormányzati rendelet módosításával összefüggésben meg kell vizsgálni az egyes támogatási formák hatékonyságát és hatásosságát, az ellátási célok megvalósulását, illetve lehetséges változatásaik szükségességét.

70

5.1.9. Temetési segély -az Szt. 46§ -a alapján:

Fogalom: 46. § (1) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltétel szerinte temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

5.1.10. Más pénzbeli támogatások -az Szt. 26. § -a alapján:

Fogalom: 26. § A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

71

5.2. Természetben nyújtott szociális ellátások -az Szt. 47. § -a szerint Az Szt. 47. § -a szerint: (1) A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a lakásfenntartási támogatás, b) az átmeneti segély, c) a temetési segély. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

5.2.1. Lakásfenntartási támogatás lásd II.2.1.3.

5.2.2. Átmeneti segély lásd II.2.1.5.

5.2.3. Temetési segély lásd II.2.1.7.

5.2.4. Köztemetés -az Szt. 48. § -a alapján:

Fogalom: 48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

72

5.2.5. Közgyógyellátás -az Szt. 49. § -a alapján:

Fogalom: 49. § (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy külön jogszabályban meghatározottak szerint- térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes a) gyógyszerekre, b) gyógyászati segédeszközökre, c) protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ezek javításának költségeit is, valamin d) a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre. Közgyógyellátási igazolvány a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére állítható ki alanyi normatív/vagy méltányossági alapon. A Szt. 50.§ -a (1) - (3) bekezdései szerint: (1) Közgyógyellátásra jogosult a) a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő; c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; e) a központi szociális segélyben részesülő; f) a rokkantsági járadékos; g) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; h) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül – alanyi jogosultság. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete az (1) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő esetén annak 200 %-ánál alacsonyabb nem lehet. – méltányossági alapon. (3) A települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év időtartamra - 1996. évben december 31-ig terjedő időre, illetve ha a jogosultságot 1996. július 1-jét követően állapították meg, hat hónap időtartamra annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át – normatív alapon. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.

73

Helyzetkép és adatok: A települési önkormányzat/ok által természetben nyújtott szociális ellátási forma kapcsolódik a tartós bentlakásos intézményi ellátás szolgáltatásai fenntartásához. (2005 októberi állapot) 43. sz. táblázat: közgyógyellátási igazolványok száma és aránya intézményeinkben betöltött fhely 2005.

közgyógy ellátottak (fő) 2005.

összes kgy-s aránya 2005.

27,7 40,8 34,5 32,1 86,2

155 223 171 215 160

27,7 40,8 34,5 32,1 86,2

100 (7+93) 113 (38+75) 71 (12+59) 73 (72+1) 51 (44+7) 81 (17+74) 148 (87+38) 24 (23+1) 23 (17+0)

57,8 17,5 33,8 13,4 27,1 33,2 34,8 14,5 16,4

133 646 210 544 188 244 425 165 140

43(8A+25M) 91(32A+59M) 59(56A+3M) 69(19A+50M) 138(16A+122M ) 100(7A+93M) 113(38A+75M) 71(12A+59M) 73(72A+1M) 51(47A+7M) 81(81A) 148(130A+18N) 24(23A+1M) 23(23A)

150 95

19 (16+3) 37 (25+12)

12,6 38,9

150 95

19(16A+3M) 37(25A+12M)

12,6 38,9

3856

998 (438A+560M)

25,8

3864

1140 (602A+538M)

29,5

140 720 162 166 1188

76(66A+10M) 255(255A) 42(41A+1M) 45(45A) 418 (407A+11M)

54,3 35,4 25,9 32,5 35,1

100 255 212 279 260 307 1413 6465

75(75A) 239(239A) 191(191A) 214(214A) 252(252A) 270(270A) 1241A 2799 (2250A+549M

75 93,7 90 76,7 96,9 87,9 87,8 43,3

intézmény címe

betöltött fhely 2001.

közgyógy ellátottak (fő) 2001.

1. 2. 3. 4. 5.

Mártonhegyi út53 Baross u. 100. Rózsa u. 67. Dózsa Gy. 82/B. Gergely u. 85.

155 223 171 215 160

43 (8A+ 35M) 91 (32+59) 59 (56+3) 69 (19+50) 138 (16+122)

6. 7. 8. 9. 10 11 12 13 14

Halom u. 31. Kamaraerdei u16. Kútvölgyi út 20. Pesti út 117. Virág Ben. u. 36. Gödöllő Gyula Polgárdi Szombathely

133 646 210 544 188 244 425 165 140

15 Vámosmikola 16 Visegrád Összesen:

összes kgy-s aránya 2001.

IDŐSEK OTTHONAI

75,2 17,5 33,8 13,4 27,1 33,2 34,8 14,5 16,4

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONAI 1. Ráday G. u. 3. 2. Szentgotthárd 3. Tompa 4. Zalaapáti Összesen:

140 720 214 191 1263

76 (66+10) 255 (196+0) 42 (41+1) 45 (50+0) 340(338A+2M)

54,3 35,4 19,6 23,6 26,9

ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONAI 1. Bucsuszentlászló 2. Csákánydoroszló 3. Kéthely 4. Sümeg-Darvastó 5. Tordas 6. Zsira Összesen: Mindösszesen:

100 255 212 279 260 330 1375 6494

75 (97+0) 239 (239+0) 191 (197+0) 214(198+0) 252 (254+0) 270 (270+0) 1255(1255A9 2593(2031A+ 562M)

75,0 93,7 90,0 76,7 96,9 81 8 91,3 39,9

Forrás: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. Az igazolvány megállapításában a települési önkormányzat az illetékes, míg a Fővárosi Önkormányzat kapcsolódó feladata az általa fenntartott és érintett szakosított 74

szociális intézmények előkészítő tevékenysége, illetve az együttműködés folyamatosságának biztosítása. Az alanyi jogon biztosított közgyógyellátási igazolvány megállapítása a települési önkormányzat-, finanszírozása a társadalombiztosítás feladata, míg a méltányossági alapon nyújtott igazolványok a települési önkormányzatok vonatkozó rendeletében meghatározott módon és paraméterek szerint kerültek megállapításra. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a közgyógyellátásra jogosult személy jogosultságáról hatósági nyilvántartást vezet. A méltányossági alapon kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő 1 év időtartamra szól. A térítés összege az átutalás időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 75%-a, amelyet a kiállítástól számított három napon belül az önkormányzat székhelye szerint illetékes Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztárnak utal át. Az önkormányzatok közgyógyellátási igazolványt biztosítanak az ápolást, gondozást nyújtó ellátó intézményben élők számára, akik jogosulttá válnak a támogatási forma által biztosított gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és/vagy kezelés/ekre. A 2001. december 31.-ei állapot szerint, a 6494 betöltött férőhelyen élők közül 2593 gondozott rendelkezett közgyógyellátási igazolvánnyal (2031 fő alanyi jogon, 562 fő méltányossági alapon), ez az ellátottak 39,9 százalékát jelentette. 2005-ben a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező gondozottak száma némi emelkedést mutat, az ellátottaknak 43,3 %-rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal.

Feladatok: 1.) A szolgáltatás további biztosítása, az újonnan felvett gondozottak esetében, –a hozzátartozókkal, a segítő foglalkozású szakemberekkel és a helyi önkormányzati ügyintézőkkel együttműködve- az eljárás zökkenőmentes bonyolításának segítése. 2.) A fővárosi szakosított szociális intézmények és az érintett önkormányzatok közötti két-, vagy többirányú együttműködés folyamatos fenntartása.

4.2.6. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság -az Szt. 54.§-a alapján:

Fogalom: 54. § (1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.

75

Helyzetkép és adatok: Feladatok:

5.2.7. Adósságkezelési szolgáltatás -az Szt. 55.§-a alapján:

Fogalom: 55. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települései önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

76

5.3. Szociális szolgáltatások – szociális alapszolgáltatások Szociális szolgáltatások Az Szt. 56. §-a szerint: (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. (2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások Az Szt. 57. § (1) bekezdése szerint: a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b)a szociális információs szolgáltatás, c)az étkeztetés, d) a házi segítségnyújtás, e) a családsegítés f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, g)a közösségi ellátások, h)a támogató szolgáltatás, i) az utcai szociális munka, j) a nappali ellátás. 5.3.1. Szociális információs szolgáltatás -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás- az Szt. 61.§-a alapján:

Fogalom: 61. § (1) A szociális információs szolgáltatás célja, hogy az e törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. 61. § (2) A szociális információs szolgáltatás keretében részletes tájékoztatást kell nyújtania a) az e törvényben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban aa) a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről, ab) a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról, b) a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal kapcsolatban ba) az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről bb) az ellátások igényléséhez szükséges iratokról, c) ifjúsági ügyekben. 77

Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

5.3.2. Étkeztetés -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás- az Szt. 62.§-a alapján:

Fogalom: 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. (3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat


Feladatok:

78

5.3.3 Házi segítségnyújtás -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás- az Szt. 63.§-a alapján:

Fogalom: 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a) azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak; b)azokról a pszichiátria betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

5.3.4 Családsegítés -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás- az Szt. 64.§-ai alapján:

Fogalom: 64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

79

c) a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben, d) a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

5.3.5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás- az Szt. 65.§-a alapján

Fogalom: 65. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

80

(3) A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó szolgáltatóval. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

4.3.6 Közösségi ellátások -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás- az Szt. 65/A.§-a alapján:

Fogalom: 65/A. § (1) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. (2) A közösségi ellátások keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


81

4.3.7 Támogató szolgáltatás -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás- az Szt. 65/C. §-ai alapján:

Fogalom: 65/C. § (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (2) (3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

82

5.3.8. Utcai szociális munka -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás- az Szt. 65/E. §-a alapján:

Fogalom: 65/E. § Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

Helyzetkép és adatok: Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladatként a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei által 1999-től részt vesz az utcai gondozásban. Végzi a hajléktalan személyek felkutatását, tájékoztatását, tájékoztatás után és kérése esetén megfelelő intézménybe juttatását Az utcai szociális munka lebonyolítását két főállású és két részmunkaidős szociális munkás végezte. Az utcai szociális munka keretében a szociális gondozó élelmet (tea-szendvics), szükség esetén ruhát, esetenként gyógyszert biztosít az arra rászorulónak. E tevékenységet -a fővárosi szervezetekkel történt egyeztetést alapján – a VI. kerületben, a XIII. ker. Róbert K. krt-tól délre eső részén, a Városligetben és a Nyugati pályaudvaron végezte. 44. számú táblázat

A fővárosi hajléktalanok ellátásának adatai az utcai szociális munka 2003.-2004.

Ügyfelek száma 2003. 2004.

férfi női összesen 86 24 110 298 1244 1542 Forrás: BMSZKI 2004. évi szakmai beszámoló.

Az utcai szociális munkát végzők 2005. január l. napjától az erre vonatkozó működési engedély alapján normatív állami hozzájárulásban részesülnek. A BMSZKI is 2005. március 31-én kelt határozat alapján három (XIII., XIV., VI. ker. ) utcai szociális gondozó szolgálat (7 fő szociális munkással) működtetésére kapott engedélyt.

83

Feladatok:

A Fővárosi Önkormányzat által önként vállalt feladat teljesítése.

84

5.3.9. Nappali ellátás -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás- az Szt. 65/F. §-a alapján:

Fogalom: 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

Helyzetkép és adatok: Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat szakosított ellátást nyújtó intézményei tevékenységéhez kapcsolódó feladat. Az ellátási forma személyi-, tárgyi feltételeinek megteremését a Fővárosi Önkormányzat anyagi eszközökkel és pályázati úton segíti. szociális célú közszolgáltatási szerződéssel adható támogatási keret A fővárosi illetékességű szociális célú közhasznú civil szervezetek fejlesztésének és működésének támogatására szolgál. Olyan szervezeteket támogat, amelyek tevékenysége speciális szükségletekkel rendelkező célcsoportokra irányul: család-gyermek- ifjúság; nyugdíjasok, idősek; hajléktalanok; fogyatékosok. A rendelkezésre álló költségvetési keret évente 30 mFt körül van. Az egyes szervezeteknek nyújtott támogatás összege 100.000 – 400.000 Ft között mozog, egyes kiemelt jelentőségű szakmai program esetében elérheti az 1.000.000 Ft-ot. 45. sz. táblázat: A támogatás százalékos megoszlása célcsoportonként /2005 ellátási terület:

a pályázatok a pályázatok száma (db.) aránya (%) Család, gyermek, ifjúság 24 31 Hajléktalanok ellátása 7 8 Fogyatékkal élők ellátása 21 27 Segítőszolgálat, tanácsadás 21 27 Egyéb szolgáltatás 5 7 összesen: 78 100 Forrás: Budapest FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázis 2005. 85

A civil szervezetek többsége „visszatérő” pályázó. Folyamatos működésükhöz, szakmai programjaikhoz elengedhetetlenek a pályázati támogatások. Többségük rendszeres állami támogatással nem rendelkezik, olyan tevékenységeket folytat, amelyek után nem jár normatív támogatás. Közhasznúságuk ugyanakkor nem vitatható. A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladata keretében 3 nappali melegedőt működtet. A Budapest VIII., Könyves K. krt. 84 szám alatt, 2004-ben egy 50 férőhelyes, a Budapest VI., Teréz krt. 55. szám alatt, 2005-ben egy 70 férőhelyes nappali melegedő kezdte meg működését. Budapest X., Fehér köz 2. Az 1999 óta működő 120 férőhelyes nappali melegedő épületét a Fővárosi Közterületfenntartó Rt-től bérli. Az intézmény ellátási területe Budapest, a hajléktalanok megcélzott csoportja elsősorban az Örs vezér téren, és a Kőbánya-felső pályaudvar környékén életvitelszerűen tartózkodó, valamint a közelben lévő éjjeli menedékhelyeket rendszeresen használó látogató, az alapellátási szinten lényegében ellátatlan hajléktalanokból tevődik össze. Budapest VIII., Könyves K. krt. 84. A VIII. és X. kerület találkozásánál, közismerten hátrányos helyzetű városrészek határmezsgyéjén lévő intézmény 2004. márciusában kezdte meg működését az éjjeli menedékhely átépítését követően. Az 50 férőhelyes intézmény igénybevétele a téli időszakban elérte a férőhelyszám háromszorosát. Budapest VI., Teréz krt. 55. Nyugati Pályaudvar - csomópont A közterületen; elsősorban a Nyugati Pályaudvar és a kapcsolódó aluljáró területén tartózkodó hajléktalan személyek nappali tartózkodását biztosító 70 férőhelyes intézmény 2005-ben kapott működési engedélyt. A Fővárosi Önkormányzat szakosított szociális ellátó intézményei tevékenységéhez kapcsolódó feladat –a nappali ellátás- kerületi önkormányzati feladat. Egyrészt: A személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátások igénybevételéhez az illetékes helyi önkormányzat Gondozási Központja írásos nyilatkozata szükséges arról, hogy az ellátást igénylő a szociális alapszolgáltatás keretében mennyiben ellátható. (Vő.: 30/1993. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézmények formáiról, azok igénybevételéről 5/A. §)A szakosított szociális otthoni elhelyezésre várakozó kérelmezők ellátása –férőhelyeik elfoglalásáig- a nappali ellátás keretében (is) lehetséges. Másrészt: Az ellátás iránti kérelem benyújtását követően a Felvételt Előkészítő Csoport tájékoztatja -az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője hozzájárulása esetén- a kerületi önkormányzat alapszolgáltatást nyújtó intézményeit annak érdekében, hogy a szakosított ellátást igénylő állapotának megfelelő ellátása biztosított legyen az ápolástgondozást nyújtó intézményi jogviszony keletkezéséig. Harmadrészt: Az érintett intézmények az ellátást igénylő felvételéig, illetve folyamatos ellátása érdekében kapcsolatot tartanak és együttműködnek az alapellátást végző intézményekkel.

86

A nappali ellátás működtethető Nyugdíjasházakban is. A Nyugdíjasházak, mint speciális lakóépületek „A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról „ szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény) hatálya alá tartoznak. A Lakástörvény nem szociális jellegű intézményként, hanem önkormányzati bérlakásokból álló különleges lakóházként kezeli a nyugdíjasházat. E törvény felhatalmazása alapján alkotta meg a Fővárosi Közgyűlés a „ Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a Fővárosi Önkormányzatot megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló többször módosított 19/1998. (IV. 15.) Főv. Kgy. rendeletet mely a törvény általánosabb szabályaihoz képest részletesebb és speciálisabb szabályozást nyújt. 46. sz. táblázat:A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában 9 nyugdíjas ház működik: a nyugdíjasházak címei: lakásszám: Budapest, IV. Pécsi Sándor sétány 1.-3. 32 Budapest, IX. Napfény u. 26. 49 Budapest, XI. Gazdagréti tér 4. 59 Budapest, XI. Kenderes u. 4. 16 Budapest, XIV. Bethesda u. 4. 33 Budapest, XIV. Fogarasi út 165.-167. 54 Budapest, XIV. Ond vezér sétány 7. 54 Budapest, XIX. Batthyány u. 33.-39. 32 Budapest, XXI. Duna u. 2.-4. 54 Összesen: 9 Összesen: 382 Forrás: Főpolgármesteri Hivatal Lakás Ügyosztálya 2005. A kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő nyugdíjasházak listája, melyekben a Fővárosi Önkormányzatot a lakások 25 százalékára bérlőkiválasztási jog illeti meg. a nyugdíjasházak címei III., Harrer P. u. 4-10. III. Hatvany L. u. 1. III. Harang u. 1. III. Őszike u. 8. III. Szérüskert u. 39. III. Viziorgona u. 12. V. Vadász u. 11-13. XV. Erdőkerülő u. 34. XXII. Magasház u. 1. Összesen: 9 db

összes lakás (db)

Főv. Önk. bérlőkiválasztási jogú lakásai száma (db) 71 18 49 12 33 8 33 8 44 11 49 12 151 35 45 12 25 6 500 122 Forrás: Főpolgármesteri Hivatal Lakás Ügyosztálya 2005.

87

A Nyugdíjasházi elhelyezést kérők száma jelenleg közel 150. A várakozási idő tartama változó, függ az adott nyugdíjasházba jelentkezők számától, és a nyugdíjasházi lakások üresedésének gyakoriságától, de megközelítőleg fél évtől több évig (pl. Vadász u., Bethesda u.) is terjedhet. A Fővárosi Önkormányzat minden egyes tulajdonában álló nyugdíjasházban önként vállalt feladatként biztosítja a 24 órás nővérszolgálatot. Ezt a szolgálgatást a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza, és a kerületi önkormányzatok biztosítják a megszervezését. Feladata az idős emberek biztonságérzetének megteremtése az állandó készenléti ügyelettel, valamint a szakszerű, gyors reagálás a sürgős esetekben, mint pl: mentő kihívása. A IX. kerületi Nyugdíjas ház 24 órás nővérügyeletének ellátására a Guest Szolgáltató és Idegenforgalmi Rt.-vel (1077 Bp., Rottenbiller u. 17.) kötött szerződést a tulajdonos. A nyugdíjasházi elhelyezés kérelemre indul, szabályait

Feladatok: A kapcsolódó feladat jelentőségének megfelelően az ellátórendszer kiépítésének további ösztönzése. A Fővárosi Szolidaritási Alap folyamatos működtetésének biztosítása, anyagi forrásainak Budapest Főváros Önkormányzat mindenkori költségvetésébe történő beépítése, illetve az anyagi eszközök nagyságnak lehetséges indexálása. Az érintett települési önkormányzatok ellátási kötelezettségeik teljesítéséig az önként vállalt, de fővárosi ellátási kötelezettséghez kapcsolódó feladat fenntartása. A szakosított szociális ellátást igénylők –férőhelyeik elfoglalásáig tartó- ellátása érdekében a kerületi önkormányzatok-, a nappali szolgáltatást biztosító intézmények közötti folyamatos együttműködés és kapcsolattartás fenntartása. A Nyugdíjasházak működési feltételeinek további biztosítása.

88

5.4. Szociális szolgáltatások - szakosított ellátások Az Szt. 66. § (1) bekezdése szerint: Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. 5.4.1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 67.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 67. §-a szerint: (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. (2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata.

Helyzetkép és adatok: Budapesten az intézményi gondozás, mint klasszikus gondozási forma hosszú történeti múltra tekint vissza. A Fővárosi Önkormányzat 10 évvel ezelőtt jogelődjétől a szociális ellátások iránti fokozott lakossági igénnyel együtt elavult, korszerűtlen intézményhálózatot örökölt. A jelenleg működő szociális intézmények jelentős része az 1950-1960-as években rendházak, kaszárnyák, kúriák, kastélyok átalakításával létesültek, alacsony komfortfokozattal, nagylégterű szobákkal, elégtelen sz. közösségi együttlétre, foglalkoztatásra alkalmas helyiségekkel, zsúfolt elhelyezési lehetőségekkel. Másfél évtizede, 1986-ban az épületek minősítésekor megállapították, hogy a fővárosnak akkor 13 olyan szanálásra ítélt épülete volt (ez 635 férőhelyet jelentett) ahol tarthatatlanok voltak az elhelyezési körülmények. Az intézmények jelentős része a fővárostól távol, az ország különböző területein kerültek kialakításra. Az 1980-as években végrehajtott szakosítás eredményeként Budapesten kizárólag időskorúak otthona működött, míg a fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonait a fővárostól több száz kilométerre hozták létre. Az intézmények kialakítása során az elhelyezési igények magas számára való tekintettel az elsődleges feladat a férőhelyek számának a növelése volt. 1991-ben a fővárosban az intézményi elhelyezésre várakozók száma közel 600 fő volt, ebből a legtöbben időskorú szociális otthoni elhelyezésre vártak. Az intézmények létrehozásának időpontját jól tükrözi, hogy 2001-ben öt intézmény ünnepelte működésének 50. éves, két intézmény 20 éves évfordulóját. 2002-ben három intézmény alapításának 50, egy- alapításának 20. évfordulóját ünnepelte. 2004-ben egy intézmény alapításának 25 éves, egy 30 éves évfordulóját, ebben az évben egy intézményünk működésének 50, egy pedig 40 éves fennállását ünnepelte. 89

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő tartós elhelyezést nyújtó szakosított szociális intézményei, alaptevékenységüket illetően 4 csoportba sorolhatók: • időskorúak otthona, • pszichiátriai betegek otthona, • értelmi fogyatékosok otthona, • lakóotthonok.

A Fővárosi Önkormányzat tartja fenn az ország összes intézményi férőhelyeinek közel 10 %-át, ebből intézménytípusonként az időskorúakat gondozó otthonok 8,4 %-át-, a pszichiátriai betegek otthonainak 14,8 %-át-, az értelmi fogyatékosok otthonainak 10,04 %-át, a szociális gondoskodás szakosított ellátási formái keretében 26 intézmény, 51 telephelyen, -melyek közül 15 intézmény a fővárostól jelentős földrajzi távolságra található- összesen 6449 férőhelyen biztosítja az ellátást igénylők elhelyezését, ápolását, gondozását. A fővárosi szociális intézmények felölelik az ellátási kötelezettség jelentős részét, a 6449 működő férőhelyből: 3864 időskorúak-, 1188 pszichiátriai betegek-, 1397 értelmi fogyatékos személyek ellátását szolgálja 2005. októberi állapot szerint. Az ellátás keretében a Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladata a tartós bentlakásos intézményi elhelyezés biztosítása Felvételt Előszítő Csoport létesítésével. Az Szt rendelkezése értelmében 2000. december 31-ig a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételét a lakóhely szerint illetékes kerületi önkormányzatok beutaló határozata alapozta meg. A jogszabályváltozást követően, 2001. január 1-től megváltozott a tartós szociális intézményi ellátás igénybevételének módja. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézmények formáiról, azok igénybevételéről rendelkező 30/1993. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet értelmében az ápolást, gondozást nyújtó intézmények esetében a Fővárosi Idősek Otthona Felvételt Előkészítő Csoportjához kell benyújtani az elhelyezés iránti kérelmet. Az Előkészítő Csoport 2003. december 31-ig a Fővárosi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodájában (V., Károly krt. 28.) működött, ezt követően a Budapest V., Bajcsy Zs. út 38. sz. alatt került elhelyezésre. Az Előkészítő Csoport felvilágosítást nyújt a Fővárosi Önkormányzat által működtetett intézményekről, tájékoztatást ad az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, a várható térítési díj mértékéről, ellátja az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos ügyintézési feladatokat. Feladata volt a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül, soron kívüli elhelyezés esetén 5 munkanap – az előgondozás I. elvégzése, melynek keretében tájékozódott az ellátást igénylő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, az ellátásra való jogosultságának fennállásáról, arról, hogy az intézmény szolgáltatása az ellátást igénylő állapotának megfelel-e, majd a kérelem továbbítása az ellátás igénylő által megjelölt intézmények vezetőihez. . Az eltelt időszak gyakorlati tapasztalata indokolták e feladatnak – ahogy ezt a magasabb szintű jogszabály rendezi -az intézményvezetői feladatkörhöz történő áthelyezését 2004. évben 1867 elhelyezés iránti kérelmet továbbítottak az intézmények részére.

90

47. sz. táblázat: A fővárosi intézményekbe elhelyezésre várakozók -1992-2005 között int.típus/év

1992

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2005.08.

Idősek Otthonai Értelmi Fogyat.O. Pszichiátriai Betegek O. Összesen

534

1207

1727

1743

2193

2204

2191

2096

2344

2518

2408

43

53

70

66

56

59

82

30

69

87

87

28

168

211

226

268

328

199

294

376

439

535

605

1428

2008

2035 2517 2591 2472 2420 2789 3044 3020 Forrás: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005.

A Fővárosi Önkormányzat 30/1993. (VIII.1.) Főv. Kgy. rendelet 4. §. (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a budapesti illetékességi körön kívül élők is kérjék felvételüket a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális intézményekbe. E szociális ellátás iránti eseti elhelyezési igények elbírálásához a főpolgármester előzetes engedélye szükséges. A 2000. évben beadott 18 területen kívüli elhelyezési kérelemből, 16 engedélyező és 2 elutasító-, a 2001. évben beadott 29 kérelemből, 23 engedélyező és 6 elutasító-, a 2002. évben 40 kérelemből, 29 engedélyező, 11 elutasító-, döntés született. a 2003 évben 33 kérelemből, 18 engedélyező, 15 elutasító döntés volt, és a 2005. I. félévéig összesen 14 kérelem érkezett, melyből 8 engedélyezett és 6 került elutasításra. Megjegyzés: Az engedélyezett 18 kérelemből 12 a darvastói intézményi elhelyezésre vonatkozott, a Veszprém megyei Önkormányzattal 2004. júniusában megújított együttműködési megállapodásban foglaltak alapján.. Az illetékességi körön kívülről érkező felvételi kérelmek indikációi: • egyedül él, önellátási képessége hiányzik • életvezetési feladatok ellátására nem képes segítség nélkül • folyamatos ellátása a családban nem megoldott és a települési önkormányzat nem tud olyan szolgáltatást nyújtani részére, amellyel biztosítható lenne saját lakókörnyezetében történő ellátása • egészségügyi állapota miatt folyamatos ellátást igényel • az adott települési önkormányzat nem rendelkezik az ellátáshoz szükséges ápolást-gondozást biztosító intézménnyel, ugyanakkor a kérelmező családi kapcsolatai fenntartása érdekében szeretne lakókörnyezetében maradni • az adott településen működik a fővárosi fenntartású intézmény, így kérelmező elhelyezése esetén lakókörnyezetéhez és (ha van) családjához közel maradna. • A Fővárosi Önkormányzat és a megyei önkormányzat között meglévő együttműködési megállapodás a település lakosainak ellátására A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szakosított szociális intézményei közül két intézmény (Sümeg - Darvastó Foglalkoztató Intézete, és Budapest XVII. Pesti út 117.sz.alatti Idősek Otthona) kötelezett a jelenleg is érvényben lévő együttműködési megállapodás alapján nem fővárosi lakosok intézményi elhelyezésére. A Sümeg-Darvastón működő intézményi elhelyezésre vonatkozóan a Fővárosi Önkormányzat a Veszprém megyei Önkormányzattal meglévő együttműködési megállapodást 2004-.ben módosította. 91

Az idősek otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 68.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 68. §-a szerint: (1) Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: időskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. (2) Az idősek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni. (4) Ha az idősek otthona ellátását igénybe vevő személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával, különállóan kell gondoskodni. Külön jogszabály határozza meg azon ellátottak körét, akik az egészségi állapot súlyosságából adódóan speciális ellátást igényelnek.

Helyzetkép és adatok: A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelt. Az idősek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Budapest lakosságában az idősek egyre növekvő részarányával kell számolni –lásd III. fejezet. A fővárosban 525 ezer fő nyugdíjszerű ellátásban részesülő él, ebből 363 ezer olyan idős ember él, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt – a 75 év felettiek 63 százaléka egyedül él. Az idősek száma, életminőségük egyes jellemzői mind-mind megoldandó feladatokat határoznak meg a szociális ellátásban dolgozó szakemberek számára. A szociális intézményekbe érkező beutaltak körében a fekvőbetegek száma folyamatosan emelkedik, az otthonok lakóinak egyre növekvő hányada ápolásra szorul. A Fővárosi Önkormányzat 16 Idősek Otthonát – melyből 6 vidéken működik – (16 székhely és 17 telephely) tart fenn és működtet, mely 3864 fő ellátását biztosítja. Az otthonok egy része (10) határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik, mivel tárgyi feltételeik alakítása a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek jelenleg még nem felelnek meg. Az idősek otthonai közül 10 intézmény van Budapesten és 6 otthon található vidéken, 5 intézmény az átlagot jóval meghaladó elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat tud biztosítani. Ezen intézmények 560 fő teljes körű ellátását biztosítják.

92

48. sz. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és működtetett Idősek Otthonai kapacitásadatai ssz : 1.

2.

3. 4.

5. 6.

7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

intézmény: Bp., XII. Mártonhegyi út 53-57. Bp., II. Gárdonyi G. út 4. Bp., XII. Zugligeti út 58Bp., XII. Bürök u. 31. Bp., IV. Baross u. 100. Bp., IV. Csokonai u. 38. Bp., IV. Béla u. 18. Bp., VI. Rózsa u. 67. Bp., Knézits u. 14. Bp., VII. Dózsa Gy. út 82/B. Bp., VI. Benczúr u. 46. Bp., XVI. Georgina u.32. Bp., XVI. Táncsics M. u. 2.-4. Bp., XVI. Pálya u.27. Bp., X. Gergely u. 85. Bp., X. Halom u. 31. Bp., X. Óhegy u. 48. A+B épület Bp., XXI. Tapló u. 1. Bp., XI. Kamaraerdei út 16. Bp., XI. Bánk Bán u. 12.-20. Bp., Rupphegyi út 7. Bp., XII. Kútvölgyi út 20-22. Bp., III, Ányos u. 3. Bp., XVII. Pesti út 117. Bp., XX. Virág Benedek u. 36. Bp., XIX. Mészáros L. u. 26. Gödöllő, Dózsa Gy. u. 65. Erdőkertes, Petőfi u. 49. Gyula, Vértanúk útja 1.-5. Polgárdi-Ipartelepek Szombathely, VI. Bogáti út 72. Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. Visegrád,Mogyoróhegy út 10.

Összesen:

működő férőhely (fő) 56 20 34 45 137 56 30 121 50 79 50 18 29 39 160 0 73 60 400 120 126 135 75 544 138 50 192 52 425 165 140 150 95

várakozók száma(fő) 42 4 18 13 104 50 56 47 20 82 13 6 1013 84 9 68 36 324 58 54 359 14 343 173 61 99 20 109 16 24 37 42

3864

2408

Forrás: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázis 2005. október

93

49. sz. táblázat: Más szervezetek által Budapesten fenntartott és működtetett Idősek Otthonai kapacitásadatai –összesen 3239 férőhelyen. intézmény neve: Farkas Edith Szeretetotthon Angolkisasszonyok Szerzetesrend Idős Nővérek O. „SAREPTA” Budai Evangélikus Szeretetotthon SAREPTA” Budai Evangélikus Szeretetotthon SAREPTA” Budai Evangélikus Szeretetotthon FÉBÉ Diakonissza Anya-ház Időskorúak Árpádházi Szt Erzsébet Szoc. Otthon Kakas Lídia Nyugdíjas Egyházi Alkalmazottak .O. Oslay Oswald Ferences Infirmárium Senectus Idősek Otthona Kht. Cat Otthon Szociális Gondozó és Ellátó Kht. Újpesti Zsidó Szociális Otthon Napfény Otthon Arany Alkony Otthon Kht.

Aranykor KHT. Arany Alkony Paskál Otthon I. Paskál Otthon II. Szent Szív Otthon Rákospalotai Evangélikus Szeretetotthon Mandák Mária Evangélikus Szeretetotthon Szent Teréz Szeretetotthon Isteni Szeretet Leányai Kongregációja Otthona Emberbarát Alapítvány Rehabilitációs Intézete Aranykereszt Idősek Otthona és Gondozóháza Szent Lujza Szeretetotthon (csak rendtagoknak) XXIII. János Okos Gizella Szeretetotthon XXIII. János Emmaus Ház Szeretetotthon XXIII. János Lékai Názáret Otthon Napsugár Idősek Otthona Kálvin János Idősek Otthona Autonom Ortodox Zsidó Szeretetotthon Napsugár Kht. Meding Orvosi és Ápló Otthon Kht. Gondviselés Háza Idősek Otthona Albert Schweitzer Református Nyugdíjasház Kiss Ferenc Református Nyugdíjasház

címe:

férőhely(fő)

1016 Bp. Krisztina krt. 61/a. 1025 Bp. Szarvas G. út 50. 1029 Bp. Ördögárok u. 9. 1029 Bp. Modori u. 6.0 1020Bp. Hűvösvölgyi őt 193/A 1029 Bp. Hűvösvölgyi út 193 1021 Bp. Szerb A. u. 13-17 1085 Bp. Üllői út 24. 1024 Bp. Margit krt. 23. 1028 Patakhegyi u. 83-85. 1037 Bp. Újvár u.2. 1042 Bp. Liszt Ferenc u. 7. 1083 Bp. Illés u. 38. 1084 Bp. Mátyás tér 6. 1154 Bp. Bánkút u. 67-69. 1214 Bp. Tejút u. 1 1214 Bp. Rakéta u. 7-11.

100 20 45 20 22 13 104 20 20 80 100 80 250 85 540 150 150

1148 Bp. Vezér út 155. 1148 Bp. Vezér út 153. 1085 Bp. Mária u. 20. 1152 Bp. Juhos u. 28. 1086 Karácsony S. u. 31-33 1092 Bp. Ráday u. 36. 1094 Bp. Viola u.32. 1105 Bp. Cserkesz u. 7-9. 1106 Bp. Jászberényi út 82. 1238 Felső-Dunasor 26-28. 1118 Bp. Ménesi út 27. 1112 Dayka G. u. 102-104. 1029 Bp. Máriaremetei út 187. 1029 Bp. Szent József u. 5-7. 1121 Bp. Magasúti köz 3. 1125 Bp. Nógrádi u. 12-14. 1122 Bp. Alma u. 2. Bp. Magaskút köz 3. 1139 Bp. Batthyányi u. 45. 1142 Bp. Szatmár u. 26. 1146 Bp. Hermina u. 51. 1171 Bp. Lemberg u. 20

150 150 27 26 21 45 10 58 121 48 80 115 56 106 50 75 40 40 84 12 108 20

94

intézmény neve:

címe:

férőhely(fő)

Madárdomb Idősek Háza 1173 Bp. Uszoda u. 3. 65 Szent Lujza Szeretetotthon 1118 Bp. Ménesi út 27. 80 Gondviselés Háza Idősek Szeretetotthona 1188 Marosvásárhely u .27. 20 Gondviselés Háza Idősek Szeretetotthona 1011 Bp. Fő u. 41. 76 Simeon Rózsatéri Öregotthon 1196 Bp. Esze T. u. 123. 14 Kövező utcai Idősek Otthona 1203 Bp. Kövező u. 4. 14 Ilona Aranykor Gondozóotthon 1201 Bp. Vörösmarty u. 56. 10 Szent József Otthon 1214 Bp. Béke tér 13. 40 Szent Bernát Segítő Otthon 1224 Bp. Dózsa Gy. út 98. 25 Római Katolikus Egyház Názáret Szeretetotthon 1238 Bp. Grassalkovich út 26. 50 Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó KHT. 1108 Bp. Újhegyi sétány 1-3. 90 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal tájékoztatása 2005.

Feladatok: A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában 16 idősek otthona működik. Ebből 10 a főváros területén található, melyhez 16 telephely tartozik. A 6 vidéken működő otthon közül csak a gödöllői intézményhez tartozik egy telephely. A Közigazgatási Hivatalok felülvizsgálatát követően a 33 idősek otthona (székhely és telephely együttesen) közül 22 intézmény rendelkezik határozatlan idejű működési engedéllyel. A határozott idejű működési engedélyek 2008. december 31-ig szólnak. Az intézmények eddig a határnapig kaptak haladékot arra, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő követelményeket teljesítsék. Az intézményeknek elsősorban a tárgyi feltételekre vonatkozó előírást kell teljesíteniük. Az intézmények jelenleg már rendelkeznek a jogszabályban meghatározott szakmai létszámnorma előírásaival. Egyes intézmények esetében a tárgyi feltételekre vonatkozó előírás az engedély érvényességéig várhatóan nem teljesíthető. Ezek az intézmények a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Rekonstrukciós Program szerint teljes rekonstrukció alá esnek (pl. Rózsa utca, Baross utca, Mártonhegyi út, Dózsa Gy. út és telephelyei). Jelenleg folyamatban van a Budapest X., Halom u. 31. szám alatti intézmény teljes rekonstrukciója. A beruházás várhatóan 2006. decemberére befejeződik.

95

A pszichiátriai betegek otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 71.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 71. §-a szerint: (1) A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. (2) Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége a) időskori vagy egyéb szellemi leépülés, b) súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar, c) szenvedélybetegség, csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára.

Helyzetkép és adatok: A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. A Fővárosi Önkormányzat tartja fenn az ország összes intézményi férőhelyeinek közel 10 %-át, a pszichiátriai betegek otthonainak 14 ,8 %-át. A Fővárosi Önkormányzat négy pszichiátriai betegek otthonát működtet 1188 működő férőhellyel. Az ellátás jelentős eredménye volt a máriapócsi 100 férőhelyes pszichiátriai betegek otthonának kiváltása a Budapesten, a XVIII., Ráday Gedeon u. 3. szám alatt, ahol további 40 férőhelyfejlesztés is megvalósult a pszichiátriai betegek otthoni ellátás területén. Ez a tény azért is érdemel külön kiemelést, mivel jelenleg ez az egyetlen pszichiátriai betegek otthona, amely a főváros területén működik. 50. sz. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által működtetett Pszichiátriai Betegek Otthonok kapacitásadatai ssz: 1. 2. 3. 4.

Intézmény:

Működő Várakozók férőhely (fő) száma(fő) Bp., XVIII. Ráday G. u. 3. 140 231 Szentgotthárd, Hunyadi u.29. 720 218 Tompa, Szabadföld u47. 159 20 Zalaapáti, Deák F. u. 3. 169 66 Összesen: 1188 535 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. október

96

Feladatok: A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és működtetett négy pszichiátriai betegek otthona közül egy intézmény működik a fővárosban. A négy intézmény közül a Zalaapátiban és Tompán lévő otthonok határozott idejű működési engedéllyel rendelkeznek. A tompai intézmény kiváltásáról döntött a Fővárosi Önkormányzat, a Zalaapáti intézményben pedig jelentős felújítási, beruházási feladatokat hajtottak végre, illetve kell végrehajtani. A tompai intézményben és a zalaapáti intézményben a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság döntése alapján felvételi zárlat van, a működési engedélyben előírtak megvalósulása érdekében.

A szenvedélybetegek otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 71/A.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 71/A. § (1) bekezdése szerint: (1) A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata, a hozzáférés biztosítása folyamatban

Helyzetkép és adatok: Budapest Főváros Közgyűlésének döntése alapján, a 7 éves fejlesztési Terv feladataként intézményi beruházásként folyik a kivitelezése „az Erdőkertes, Petőfi S. u. 49. szám alatti telephely kiváltása a Gödöllő, Dózsa Gy. út 65. szám alatti székhely területén” programnak. Az ellátási kötelezettség teljesítése érdekében, a Koncepcióban elhatározottak szerint az erdőkertesi telephelyen a Fővárosi Önkormányzat 2005. évi költségvetésében biztosított forrásból kerül majd kialakításra– a gödöllői beruházás elkészülte után - egy 50 férőhelyes Szenvedélybetegek Otthonba.

Feladatok: A program végrehajtása, az intézmény integrációja, az intézményi működés megkezdése, valamint saját intézményrendszerből az intézményeinkben élő szenvedélybetegek áthelyezése és szakszerű gondozásának megkezdése.

97

A fogyatékos személyek otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 70.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 70. §-a szerint: (1) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. (2) A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. (3) A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell - a fogyatékosságának megfelelő - szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is. (4) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel.

Helyzetkép és adatok: A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. A fogyatékossággal élők a társadalom tagjai, és joguk van helyi közösségük keretein beül maradni. Kellő támogatást kell kapniuk az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások hétköznapi struktúráiban. A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő 6 értelmi fogyatékosok otthona vidéken működik és 1397 fő ellátását biztosítja. 51. sz. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által működtetett Értelmi Fogyatékos Otthonok kapacitásadatai ssz: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

intézmény:

működő várakozók férőhely (fő) száma(fő) Bucsuszentlászló, Arany J.u.17. 100 7 Csákánydoroszló, Fő u. 11. 255 15 Kéthely, Sáripuszta 1. 212 12 Sümeg-Darvastó 279 8 Tordas, Gesztenyés u.1. 260 44 Zsira, Rákóczi F.u.12. 291 1 Összesen: 1397 87 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. október 98

52. sz. táblázat:

Más szervezetek által Budapesten működtetett Fogyatékos Otthonok kapacitásadatai

intézmény neve: címe: férőhely(fő) Mozgássérültek Állami Intézete Bp., II. Marcibányi tér 3. 22 Budapesti Zsidó Hitközség Bp., IV. Liszt Ferenc u. 7. 40 Szeretetotthon Vakok Állami Intézete Bp., XIV. Hungária krt. 146-148. 117 Vakok Állami Intézete Bp., XIV. Hermina u. 21. 145 SAREPTA Budai Evangélikus Bp., II. Báthori u. 8. 90 Szeretetotthon Reménysugár Habilitációs Intézet Bp., XXII. Kápolna u. 23. 58 Reménysugár Habilitációs Intézet Bp., XXII. Kastélymúzeum u. 3. 110 Forrás: Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala adatközlés 2005.

Feladatok: A Fővárosi Önkormányzat 6 értelmi fogyatékosok otthonát tart fenn. Két (Zsira, Sümeg-Darvastó) intézményhez kapcsolódik lakóotthoni, 3 intézményhez lakóotthon jellegű ellátás (Kéthely, Darvastó, Zsira). Két intézményhez kapcsoltan működik (Tordas, Zsira) külön telephelyen fogyatékosok otthona és két intézmény (Tordas és Kéthely) rendelkezik 2005. december 31-ig szóló működési engedéllyel. Mindkét intézmény kastélyépületben működik, melynek kiváltása folyamatban van, az építendő intézményi épületek várható átadására 2006. I. félévében sor kerül. A zsirai intézményi székhely szintén határozott időre szóló működési engedélyt kapott 2008. XII.31. Az épületet– műemléki ingatlan- 2010-ig az egyház visszaigényelheti. Az egyházi visszaigénylési törvény szerint az arra jogosult Legszentebb Üdvözítő Leányai Kongregáció kezdeményezése alapján 2011-ig kell végrehajtani a visszaigénylést. Az ingatlan előbbiek alapján az egyház döntése és a Kormány határozata alapján 2005. és 2011. között fog esetlegesen átadásra kerülni, vagy funkcióval együtt, vagy funkció nélkül de megváltással A Közigazgatási Hivatalok döntéseinek indokai azonosak az időskorúak otthonainál felsoroltakkal.

99

A hajléktalanok otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 71/B.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 71/B. §-a szerint: A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata.

Helyzetkép és adatok: Budapesten, a Fővárosi Önkormányzat szolgáltató szervezetekkel megállapodások és ellátási szerződések útján teljesíti ellátási kötelezettségét.

kötött

A hajléktalanok otthonait 6 civil szervezet működteti, összesen 158 férőhellyel, ez az összes férőhelyek 13,2 %-a. 53. sz. táblázat: Hajléktalanok Otthonai ssz: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

fenntartó szervezet

címe

férőhely kapacitás (fő) Léthatáron Alapítvány 1044 Bp. Külső Váci út 121. 20 Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1098 Bp. Távíró u. 3-5. 36 Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1142 Bp. Szatmár u. 26. 12 Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1182 Bp. Marosvásárhely u. 7. 20 Menhely Alapítvány 1082 Bp. Vajdahunyad u. 3. 24 RÉS Alapítvány (2005. 12.31-ig) 1173 Bp. Pesti út 237. 46 Összesen 158 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal adatközlése 2005.

Feladatok: Az ellátási kötelezettség teljesítése keretében megtartani -lehetőség szerint szerződéses formában bővíteni-, a meglévő kapacitásokat, segíteni az időskorú hajléktalanok tartós bentlakásos elhelyezését. A hozzáférés biztosítása, az ellátás fenntartása, valamint megvizsgálni további civil szervezetetekkel történő kiszerződés, illetve saját intézmény létesítésének lehetőségét.

100

5.4.2. A rehabilitációs intézmények -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 72.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 72. §-a szerint: (1) A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. (2) Rehabilitációs intézmény a) a pszichiátriai betegek, b) a szenvedélybetegek, c) a fogyatékos személyek, d) a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye. A pszichiátriai- illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 73.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 73. §-a szerint: (1) A pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. (2) A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében a gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást kell szervezni és elő kell készíteni a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket. A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata.

Helyzetkép és adatok: A Fővárosi Önkormányzat jelenleg pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét nem tart fenn, ugyanakkor az alábbi közszolgáltatási szerződések keretében biztosítja fővárosi illetékességű pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációját: 1. Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója (Ráckeresztúr, Dózsa u. 4.) 9 fő ellátása 2. Evangéliumi Pünkösdi Közösség „Hajnalcsillag” Rehabilitációs Otthon (Dunaharaszti, Vörösmarty út 17-19.) 11 fő ellátása 3. Emberbarát Alapítvány (Budapest XV., Cserkesz u. 7-9.) 33 fő ellátása 4. Szenvedélybetegek Rehabilitációs Intézete (Pomáz-Dolina) 100 fő ellátása

101

A Fővárosi Önkormányzat a Pomázi Rehabilitációért Alapítvánnyal kötött, határozott idejű közszolgáltatási szerződés keretében biztosítja 100 fő pszichiátriai és szenvedélybeteg rehabilitációs intézményi ellátását. A Pomáz-i Rehabilitációért Alapítvány valamennyi jogszabályban előírt feltétellel, határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik feladata ellátásához, az ellátási kötelezettség biztosított a szerződéses forma keretében és a civil szervezet 30 %- os kiegészítő normatív jellegű támogatásával.

54. sz. táblázat: Más szervezetek által működtetett rehabilitációs intézmények: intézmény neve Emberbarát Alapítvány Rehabilitációs Utógondozó Intézete Emberbarát Alapítvány Rehabilitációs Utógondozó Intézete Vakok Állami Intézete Mozgássérültek Állami Intézete

címe:

jellege

Fhk száma 33

Bp., X. Cserkesz tartós ápolás, gondozás és u. 7-9. rehabilitáció Bp., X. tartós ápolás, gondozás és 23 Gyöngyike u. 4. rehabilitáció Bp., XIV. fogyatékosok 145 Hermina út 21. rehabilitációs intézménye Bp., II. fogyatékosok 118 Marcibányi tér 3 rehabilitációs intézménye Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2005.

Feladatok: Az ellátási kötelezettség teljesítésének formájára vonatkozó döntés előkészítéshez nélkülözhetetlen adott időben feltérképezni a törvényi kötelezettség leghatékonyabb és szakmai szempontból indokolható ellátási formák közötti választási lehetőségeit - közszolgáltatási szerződés útján-, intézmény/ek működtetésével-, illetve a kettő kombinációjával- a hozzáférés biztosítása érdekében.

102

A fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 74.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 74. §-a szerint: (1) A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. (2) A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást. A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata .


Feladatok: Az ellátási kötelezettség teljesítésének formájára vonatkozó konkrét döntés előkészítéshez nélkülözhetetlen adott időben feltérképezni a törvényi kötelezettség leghatékonyabb és szakmai szempontból indokolható ellátási formák közötti választási lehetőségeit - közszolgáltatási szerződés útján-, intézményfenntartó társulás, intézmény/ek létesítésével működtetésével-, illetve a kettő kombinációjával, stb.- a hozzáférés biztosítása érdekében.

103

A hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 74/A.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 74/A. §-a szerint: A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.

Helyzetkép és adatok: A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. Ellátási kötelezettségét szolgáltató szervezetekkel kötött megállapodások és ellátási szerződések útján teljesíti. Budapesten hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét négy civil szervezet összesen 139 férőhellyel működtet. 55. sz. táblázat: Hajléktalan rehabilitációs intézmények kapacitásadatai Ssz: 1. 2. 3. 4. 5.


címe

férőhely kapacitás Hajléktalanokért 1106 Jászberényi u. 47/a. + 10 Közalapítvány 1106 Bp. Gránátos u. 2. 25 Magyar Vöröskereszt 1134 Bp. Madridi u. 7. 37 Twist Olivér Alapítvány 1044 Bp. Fóti út 4. 33 Üdvhadsereg 1171 Bp. Lemberg u. 38. 24 Szoc.Rehab.Alapítvány 1152 Bp. Aporháza u. 61-63. 10 Összesen 139 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal adatközlése 2005.

Feladatok: Az ellátási kötelezettség teljesítése keretében a meglévő kapacitások bővítési lehetőségének vizsgálata. A hozzáférés biztosítása, az ellátás fenntartása, valamint további civil szervezetetekkel történő kiszerződés vizsgálata, illetve saját intézmény létesítésének lehetősége.

104

5.4.3. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 80.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 80. §-a szerint: (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. (3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) időskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza; c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; d) szenvedélybetegek átmeneti otthona; e) éjjeli menedékhely f) hajléktalan személyek átmeneti szállása. . időskorúak gondozóháza -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 82.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 82. §-a szerint: Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Helyzetkép és adatok: Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat szakosított szociális ellátó intézményei tevékenységéhez kapcsolódó feladat. Az ellátás iráni fokozott igények, valamint a kellő mértékben ki nem épült kerületi intézmények hiánya miatti ellátási igények mérséklése céljából a Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladataként saját időskorúak gondozóházát is működtet. A Fővárosi Önkormányzat Budapest XVII., Pesti út 117. szám alatti Idősek Otthona 1991. augusztus 16-án nyitotta meg az átmenti elhelyezést nyújtó „Gondozóházát” kísérleti jelleggel -a krízis helyzetben lévő ellátási igények kielégítése céljából. Az épület kivitelezése 6 mFt volt, melynek felét az intézmény minisztériumi pályázaton nyerte, illetve a másik felét a Fővárosi Önkormányzat biztosította. A gondozóház 9 db két ágyas szobájában olyan 18 személy helyezhető el, aki tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre várakozik, a kórházból elbocsátották, felügyeletre szoruló, s akinek azonnali gondozásáról, ellátásáról hozzátartozói más módon nem tudnak gondoskodni. Néhány évig –

105

a jogi szabályozás hiánya miatt – az intézmény vállalkozásban működtette a gondozóházat, mely nyereséget ugyan nem termelt, de nem volt ráfizetése. A napi térítési díj 1000 Ft volt. Az üzemelés első időszakában az igénybevevők rövid tartózkodása volt jellemző, 1998-tól általában egy éves időszakra kerül felvételre a kérelmező. Ennek az időszakban a lejártát követően az intézmény vezetője egy évvel meghosszabbíthatja a tartózkodást. A gondozóházi elhelyezés iránt igen nagy az érdeklődés. 56. sz. táblázat: Ssz:

Az időskorúak gondozóházai kapacitásadatai fenntartó szervezet

címe

1. 2.

Empátia Gondozóház Aranykereszt Kht.

3.

Ezüstfény Gondozóház

4.

Időskorúak Gondozóháza 96 MEDING Kht. Anikó-Napsugár Szociális 1204 Bp. Kövező u. 4. 14 Gondozó Kht. Ambrózia Gondozóotthon 1204 Bp. Akácfa u. 39. 12 Ilona Aranykor Szociális 1201 Bp. Vörösmarty u. 56. 62 Gondozó Kht. II. ker. Önk. I. sz. GK 1027 Bp. Bem tér 2. 10 Derüs Alkony 1039 Bp. Zipernowsky u. 1. 49 Gondozóház Időskorúak Átmeneti GH 1051 Bp. Nádor u. 6. 10 Átmeneti Gondozóház 1076 Bp. Dózsa Gy. út 46. 36 VII. ker. Gondozási Kp. 1078 Bp. Peterdy u. 16. 10 XVII. ker. Idősek GH 1172 Bp. Ligetsor 46. 14 Időskorúak Átmeneti 1181 Bp. Kondor sétány 17. 30 Segítő GH Időskorúak GH 1195 Bp. József A. u. 77. 10 Pesterzsébet Önk. GH 1203 Bp. Lajta u. 5-7. 23 Időskorúak Átmeneti GH 1213 Bp. Szent István út 194. 10 XXIII. ker. GH 1238 Bp. Grassalkovich u. 130. 10 Kőbányai Önk. II. sz. GK 1101 Bp. Salgótarjáni út 47. 10 Szivárvány Kht. 1108 Bp. Újhegyi sétány 1-3. 30 XIII. ker. Önk. Gh 1138 Bp. Jakab J. u. 2-4. 70 Egyesített Szoc. Int. GH 1157 Bp. Erdőkerülő u. 34. 12 Ferencvárosi GK 1098 Bp. Friss u. 5. 12 Összesen 912 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal adatközlése 2005.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

1135 Bp. Kerekes u. 12-20. 1106 Bp. Jászberényi út 82. 1238 Bp. Felső Dunasor 26-28. 1139 Bp. Hajdú u. 46. IV-V. emelet 1139 Bp. Kartács u. 1-5.

férőhely kapacitás 159 93 48 72

106

Feladatok: Az önként vállalt ellátás további fenntartása, az intézmény működőképessége feltételeinek biztosítása. A fővárosi szakosított ellátás segítése –átmeneti elhelyezés a bekerülésig, kerületi előgondozás végrehajtása- érdekében a kötött Megállapodás fenntartása, további megállapodások kötésének vizsgálata pl. a Szolidaritási Alap támogatásán keresztül. A Fővárosi Szolidaritási Alap támogatásán keresztül a továbbiakban is segíteni a működő átmeneti elhelyezést nyújtó kerületi intézmények fenntartását. A fővárosi Alapok és pályázati lehetőségek pénzügyi forrásainak biztosítása, értékállandóságának megőrzése. Fővárosi pályázati támogatásokon keresztül hozzájárulni a meglevő és a jövőben létesítendő nappali intézmények fejlesztési-, működési költségei legalább részbeni finanszírozásához.

fogyatékos személyek gondozóháza -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 83.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 83. §-a szerint: A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


Feladatok:

107

pszichiátriai betegek átmeneti otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 83/A.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 83/A. §-a szerint: A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.


szenvedélybetegek átmeneti otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 83/B.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 83/B. §-a szerint: A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhető el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fővárosi kerületiönkormányzat.

Helyzetkép és adatok: 57.sz. táblázat: szenvedélybetegek átmeneti otthona kapacitás adatai ssz: fenntartó szervezet címe 1. 2.

Drog Free Átmeneti Bentlakásos Otthon Félúton Alapítvány

1092 Bp. Kinizsi u. 11. II.em.16. 1172 Bp. Ligetsor 26.

férőhely kapacitás 10 12

Feladatok:

108

éjjeli menedékhely -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 84.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 84. §-a szerint: (1) Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. A Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségét a Budapest Módszertani Szociális Központja és Intézményei által nyújtott szolgáltatások és a fővárosi hajléktalan-ellátásban részt vállaló civil szervezetekkel kötött szerződések révén teljesíti. 58. sz. táblázat: A Budapest Módszertani Szociális Központja és Intézményei kapacitásadatai - a működési engedélyek alapján éjjeli mh. XIII. Dózsa Gy. út 152 átmeneti szállás Anya-gyermek átm. szállás éjjeli menedékhely krízis anya-gyerek lakás egészségügyi részleg (2) IX. Külső mester u. 84. átmeneti szállás X. Bánya u. 37. átmeneti szállás X. Előd u. 1. éjjeli menedékhely X. Vaspálya u. 56. átmeneti szállás VIII. Alföldi u. 6-8. átmeneti szállás Éjjeli menedékhely VIII. Könyves K. krt. 84. éjjeli menedékhely IX., Táblás u. 31. Éjjeli menedékhely VIII., Kálvária u. 23. Átmeneti szállás XI. Kocsis u. 26. Átmeneti szállás VI. Teréz krt 55.. Éjjeli menedékhely

férőhely összesen (fő) ellátási forma megoszlása

átmeneti

krízis

egészségügyi

összesen

73

326 14 77 12 73

326 14 77 12

129

129

64

64

140

140 66

66

72 149

72 149

40

40

80

80

20 506 34,7

48

48

150

150

867 59,4

20 1460 100,00

14 0,9

73 5,0

Forrás: Budapest FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005.

109

A Fővárosi Közgyűlés 1999. május 27-én több hónapos szakmai egyeztetés után 1143/99. (V.27.) határozatával elfogadta a „Beszámoló a fővárosi hajléktalan-ellátás kiépüléséről és feladatok a továbbfejlesztés tükrében” című hajléktalanok ellátásának középtávú koncepcióját. A koncepció alapvető céljának tekintette, hogy a Budapesti Szociális Charta által megfogalmazott követelményeinek megfelelően a hajléktalanok ellátása - a szociálpolitikai intézményrendszer integráns részeként - beépüljön a várospolitikai szintű döntési és tervezési folyamatokba. A Fővárosi Önkormányzat a rendszerváltás kezdetétől a várospolitika fontos kérdéseként, mindig kiemelt feladataként kezelte a hajléktalanok ellátásával kapcsolatos kötelezettségeket. Elsők között látott hozzá a hajléktalan-ellátó intézmények létrehozásához és a rászorulók problémáinak kezeléséhez nyújtandó támogatási rendszer kidolgozásához. Még a Szociális törvény megjelenése előtt, annak első módosításáig önként vállalt feladatként hozta létre és működtette a Fővárosi Szociális Központ és Intézményeit, (jelenlegi neve: Fővárosi Önkormányzat Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei), amely ma is az ország egyedülállóan legnagyobb hajléktalanokat ellátó intézményrendszere. A Budapest Módszertani Szociális Központja és Intézményeit a Fővárosi Önkormányzat 1993.-ban alapította, kezdetétől meghatározó szerepet tölt be a fővárosi hajléktalan ellátás területén. Különböző fejlődési szakaszokon, szervezeti és kapacitásváltozásokon át alakult ki jelenlegi ellátási struktúrája, jelentős mértékben meghatározza a fővárosi hajléktalan-ellátás formáit és azok szakmai színvonalát, megújulásának lehetséges irányait. 2004. évben az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kijelölte az intézményt (a Menhely Alapítvánnyal közösen )a Közép-magyarországi Hajléktalanellátó Szervezetek Regionális Módszertani intézményének Éjjeli menedékhely Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását szolgáló intézmény. Az éjjeli menedékhelyen a nyitvatartási időn belül legalább 4 órában az intézmény szociális munkás alkalmazásával szociális, mentális gondozást biztosít. Az éjjeli menedékhely ingyenesen vehető igénybe. Az éjjeli menedékhely biztosítja az éjszakai pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, betegek elkülönítésére, közösségi együttlétekre szolgáló helyiségeket. Működése folyamatos, nyitvatartási ideje: 18-8 óráig tart. Az ellátottak köre: 18 éven felüli, magyar állampolgárok, hajléktalan nők, férfiak. Az éjjeli menedékhelyen biztosított szolgáltatások: • tisztálkodási, ételmelegítési lehetőség, • ruházat mosásának lehetősége, • TV nézés lehetősége, • Tisztálkodáshoz szükséges alapvető felszerelések, • Kiegészítő étkezés biztosítása a téli időszak 6 hónapjában. A XIII., Dózsa Gy. Út 152. szám alatti menhely funkcióját tekintve két részleget foglal magában, a női éjjeli menedékhelyet és a férfi lábadozó részleget. A női menedékhelyen a hagyományos szolgálgatáson kívül a téli időszakban kiegészítő étkeztetését biztosítanak az arra rászoruló személyek részére. Öt éve működik az éjjeli menedékhely egységeként az egészségügyi háttérrel rendelkező, 40 férfi befogadására alkalmas téli lábadozó, ahol elsősorban azon hajléktalan személyek elhelyezésére kerül sor, akik a

110

BMSZKI éjjeli menedékhelyein, illetve közterületen, vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségeiben életvitelszerűen tartózkodnak, és akik betegsége nem igényel kórházi kezelést, de az utcán tartózkodás és betegségük együttesen veszélyeztetik életüket, illetve a hajléktalan ellátás más intézményeiben betegségük miatt nem láthatók el. A VIII., Könyves K. krt. 84. sz. alatti éjjeli menedékhelyet igénybe vevők jelentős része állandó visszatérő, a menedékhelyet munkásszállóként használja. Tapasztalataink szerint, a hajléktalanná válás fő oka a családi körülmények megváltozása, munkahely elvesztése, italozás, válás stb. A szállón a nappali időszakban is lehetőség van az alvásra azok számára akik éjszakai munkát végeztek. 2004-ben egy komplex felújítási és átépítés után az intézmény alkalmasabbá vált feladatai ellátására, s lehetőség nyílott egy nappali melegedő kialakítására is. A Bp. X., Előd u. 1. szám alatti éjjeli menedékhely 1996-ban nyílt meg. A menedékhely 140 férőhelyes, a téli időszakban az időszakos férőhelyekkel összesen 232 fő ellátását biztosítja. 2004 évben megtörtént az éjjeli menedékhely lakóterének, közösségi helyiségeinek, irodáinak felújítása. A menedékhely lakóösszetétele többségében elvált, családi problémákkal küszködő, börtönből szabadult vagy állami nevelésből kikerült nehéz sorsú emberek. Jelentős számban vannak között középkorú, munkaképes személyek, akik állandó jövedelemmel nem rendelkeznek, szakmájukban elhelyezkedni nem tudnak. A Bp. IX., Táblás u. 31. speciális éjjeli menedékhely kezdte meg működését, 80 férőhelyen. Az intézmény az átlagosnál magasabb színvonalú szolgáltatást biztosít a lakók részére- 4 ágyas, párok számára 2 ágyas elhelyezést egész napos tartózkodási lehetőséggelennek megfelelően emeltebb szintű elvárást támaszt lakói felé. Az igénybevétel előfeltétele a rendszeres jövedelem, s ehhez kapcsolódóan a havonkénti kötelezető előtakarékosság befizetésének vállalása. A Bp.VIII., Alföldi u. 6-8. szám alatti intézmény 221 férőhelyen átmeneti szállóként működött. A működési engedélyben meghatározott feltételek megteremtése érdekében a rekonstrukciós munkákat a fenntartói döntés alapján úgy kellett végrehajtani, hogy kialakításra kerüljön egy 72 férőhelyes átmeneti szállás és 149 férőhelyes éjjeli menedékhely. A Bp. VI., Teréz krt. 55. Nyugati pályaudvar a téli krízis időszakban kezdte meg működését – időszakos férőhelyként, s jelenleg 20 közterületen tartózkodó rászorult részére nyújt ellátást. Hajléktalan személyek átmeneti szállása A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. A szállás biztosítja az éjszakai pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, étkezésre, betegek elkülönítésére, közösségi együttlétekre szolgáló helyiségeket, valamint a szociális és mentális gondozást. Működése folyamatos, nyitvatartási ideje: 0-24. óra. Az intézmény biztosítja a lakó • takaróját, ágyneműjét, • tisztálkodáshoz szükséges textíliát, • személyes ruházat tisztításának lehetőségét, • személyes használati tárgyainak biztonságos őrzését, • esetleges elsősegély-nyújtáshoz szükséges felszerelést.

111

Az átmeneti szállás igénybevételének feltétele a személyi térítési díj megfizetése. A személyi térítési díj a mindenkori intézményi térítési díj 100 %-a, mely a Házirend mellékletét képező szabályzat szerint egyedi helyzetre való tekintettel, méltányosságból mérsékelhető. Az intézmények között az elhelyezés körülményeiben jelentős különbségek vannak, mely az intézményi térítési díj mértékében jut kifejezésre. A legszínvonalasabb körülményeket a Bp. XIII., Dózsa Gy. út 152. szám alatti átmeneti szálló nyújtja. Éppen ezért a szálló vezetősége a férőhelyek betöltésénél fontos szempontnak tarja, hogy olyan hajléktalan személyek kerüljenek elhelyezésre, akik hajlandók munkaviszonyba lépni, partnerek a kötelező előtakarékoskodásban, elfogadják a javasolt egészségügyi ellátást, a közösségi együttélés szabályait betartják, együttműködnek a szociális munkásokkal. A VIII., Alföldi u. 6-8- szám alatti 72 férőhelyes átmeneti szálláson elsősorban a mozgáskorlátozott, halláskárosodott, szenvedélybeteg, illetőleg speciális gondozásra szoruló hajléktalan személyek nyernek elhelyezést. A IX., Külső mester u. 84. szám alatti intézmény 129 féri hajléktalan személy elhelyezésére nyújt lehetőséget négy ágyas szobákban. Elsősorban állandó munkahellyel vagy rendszeresen alkalmi munkát végzők, támogatott képzésben, átképzésben részt vevő hajléktalanok elhelyezését biztosítják. A Bp. X., Bánya u. 37. szám alatti átmeneti szálló „kiléptető” a szociális otthonba. A 64 férőhelyes intézménybe azok nyernek elhelyezést, akik tartós bentlakásos intézményei elhelyezésre várnak, egészségi állapotuk, szociális körülményeik alapján a civil életbe való visszatérésükre nincs esélyük. A Bp. X., Vaspálya u. 56. szám alatti 66 férőhelyes átmeneti szálló absztinenciát vállaló, szenvedélybeteg hajléktalan nők és férfiak részére, 4 ágyas szobákban nyújt egész napos lakhatási lehetőséget. A Bp. VIII., Kálvária u. 23. szám alatti 48 férőhelyes (20 női, 28 férfi ) intézmény 2004-ben kezdte meg működését. Az ellátottak köre olyan szociálisan hátrányos helyzetű hajléktalan személyekből áll, akik életvezetési képességeik valamely terén- súlyos, krónikus betegség folytán- károsodást szenvedtek. A Bp. XI., Kocsis u. 26. szám alatti 150 férőhelyes átmeneti szálló 2005-ben -egy korábbi munkásszálló felújítását követően - került átadásra. Az intézménybe elsősorban azok a hajléktalan személyek nyernek elhelyezést, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeznek. Adatok: A fővárosban működő éjjeli menedékhelyek kapacitása 1205 férőhely, ebből 1110 férőhely férfiak, és 95 férőhely szolgál nők elhelyezésére –az összes férőhelyek 3,23 %-a. 59. sz. táblázat: éjjeli menedékhelyek adatai éjjeli menedékhelyek férőhely kapacitás férőhely %

férfi fh. női fh. összesen 1058 95 1153 92,12 7,88 100,0 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal adatközlés 2004.

112

Átmeneti szállások Az átmeneti szállásokat 10 szervezet 17 telephelyén működteti, összesen 1457 férőhely kapacitással. Az összes ellátási kapacitás 51,4 %-a átmeneti szállás férőhely, mely 1483 fő elhelyezését teszi lehetővé. A férfi férőhelyek száma 1110, az összes férőhelyek 38,47 %-a, a női férőhelyek száma 373, ez az összes férőhelyek 12,93 %-a. Az átmeneti szállások férőhelyei 10 és 360 férőhely közötti nagyságban nyújtanak ellátást. Az átmeneti szállás férőhely kapacitások 62,28 %-a - 923 fh. - fővárosi , 37,72 %-a a civil szervezetek fenntartásában működik. Egyházi fenntartó a kapacitás 6,7 %át tartja fenn. Az átmeneti szállás férőhely kapacitás 76,18 %-a férfiak, míg 23,82 %-a nők ellátására szolgál. 60. sz. táblázat: átmeneti szállások adatai átmeneti szállás férőhelyek férfiak nők összesen férőhely kapacitás 1110 347 1457 % 76,18 23,82 100,00 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2004. A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladatai a hajléktalan-ellátás területén: Anya-gyermek Átmeneti Szállás (Bp.XIII., Dózsa Gy. út 152.) Az Átmeneti és Krízis Anya-gyermek szállót az intézmény vezetése 1995-ben hozta létre, olyan anyák és gyermekek részére, akik hozzátartozóik durva magatartása, vagy szociális helyzetük miatt kerültek utcára. Az intézmény az Átmeneti Szálló épületében, illetve a főváros különböző kerületében lévő 4 lakásokból állt. Jelenleg a krízisszálló 14 férőhellyel működik, a kiléptetést elősegítő lakások /4 lakás/ változó férőhelyszámmal működik. A krízisszállót 5 napig vehetik igénybe , ezért fő feladat a krízishelyzet gyors feldolgozása, a segítséget elfogadó anyák és gyermekeik biztonságos körülmények közé juttatása. A szálláson eltöltött 5 éjszaka után a szociális munkás értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. Krízis fektető – ápolási részleg (Bp. XIII., Dózsa Gy. út 152.) Az intézmény 73 férőhelyen működtet Orvos Krízis Szolgálatot, mely az arra rászoruló hajléktalan személyek részére biztosít a gyógyuláshoz szakszerű ellátást. 2004-ben megszervezésre és beindításra került a 24 órás hajléktalan háziorvosi szolgálat. Ezen felül fogászati alapellátás, pszichiátriai, neurológiai és bőrgyógyászati szakrendelést is végez a BMSZKI által biztosított egészségügyi szolgáltatás. Nappali melegedő A nappali melegedő a jogszabály értelmében napi 8 órában a hajléktalanok részére a napközbeni pihenést lehetővé tevő, tisztálkodási és mosási lehetőséget, valamint szociális információt szolgáltató intézmény. A Fővárosi Önkormányzat jelenleg 240 férőhelyen működtet nappali melegedőt. Utcai szociális munka A hajléktalan személyek felkutatása, tájékoztatása, tájékoztatás után és kérése esetén megfelelő intézménybe juttatása. 1999-től a BMSZKI is részt vesz az utcai gondozásban. Az intézménynek 3 utcai gondozó szolgálata van.

113

Hajléktalanok ellátását segítő pályázati támogatások A Fővárosi Önkormányzat 1991-től 2004-ig évenként 10 millió Ft-ot különített el költségvetési keretéből -a kezdeti időszakban a nappali melegedők kialakítását és működtetését-, támogatva a hajléktalan ellátáshoz kapcsolódó átfogó tevékenységi formák kialakítását és fenntartását. A korábbi években a Fővárosi Önkormányzat és a szakminisztérium külön-külön hirdette meg és biztosította az anyagi eszközöket a hajléktalan ellátás feltételeinek megteremtéséhez. A feladatok összehangoltabb megszervezése, az erőforrások összekapcsolása érdekében a Magyar Köztársaság Kormánya és Budapest Főváros Önkormányzata a 2004. január 7-én jogerőre emelkedett Fővárosi Bíróság végzés alapján határozatlan időtartamra létrehozta az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítványt –részletesen a 7.4. fejezetben. A Közalapítvány kiemelten közhasznú szerveze, induló vagyona 26 millió Ft, melyet az alapítók egyenlő arányban biztosítottak. A Közalapítvány működéséhez a Fővárosi Önkormányzat 2004 évben 39.520.000 Ft-ot, 2005-ben 40.000.000 Ft-ot biztosított. A Közalapítvány a szakminisztérium és a Fővárosi Önkormányzat megbízásából és támogatásával 2004-.ben és 2005-ben pályázatot hirdetett a Fővárosban és Pest megyében élő hajléktalan személyek ellátását célzó programok támogatására. A pályázat célja, hogy támogatást nyújtson azon szervezetek részére, akik tevékenységük során a hajléktalan személyek ellátását végzik, megelőzve, vagy mérsékelve a maradandó egészségkárosodás kialakulását, elhárítva a közvetlen életveszély kialakulását, illetve támogatást nyújtva a hajléktalan lét elhagyása érdekében. A pályázati támogatásra fordítható keretösszeg 2004-ben 275,3 mFt volt, melyből 60 mFt kizárólag felhalmozási célra pályázható. A pályázati kiírás öt fő célprogramot jelenített meg, amely kategóriák további alprogramokat tartalmazott az alábbiak szerint: 2005-ben a pályázati támogatásra fordítható keretösszeg 265,5 mFt volt, melyből 253,1 mFt összegű támogatás került odaítélésre a hajléktalan ellátásban részt vállaló és pályázó szervezetek számára. A tárgyévi pályázati összegből 110 mFt lakhatási támogatásra, 12,158 mFt a hajléktalan személyek foglalkoztatásának megszervezésére, foglalkozási rehabilitációjuk segítésére fordítható A Közalapítvány 2004-ben kezdődő működése óta (2005. 10.01.-ig) 522.798.122 Ft-ot osztott szét pályázat útján a hajléktalanokat ellátó budapesti és pest megyei szervezetek között. Hajléktalanok téli krízis ellátása A Budapesten működő, 25 hajléktalan ellátással foglalkozó szervezet –köztük a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei- a korábbi évek hagyományai szerint, Együttműködési Szándéknyilatkozatot írt alá a téli kríziskezelés ellátására a fedél nélkül maradt emberek megsegítésére. Az aláíró szervezetek anyagi forrásaik függvényében az alábbi tevékenységek végzését vállalták: • utcai szociális munka: Az utcai szolgálatok gondozási tevékenységük során biztosítják a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben éjszakázó emberek ellátását információval és a túléléshez szükséges eszközökkel (élelmiszer, ruházat, gyógyszer stb.). • utcai étkeztetés:. 114

• • • • • • • • • • •

speciális egészségügyi programok ideiglenes férőhelyek létrehozására: A szabad férőhelyeken a Diszpécser Szolgálat jelzése alapján a gondozó szolgálatok, valamint a „Krízisautó” által fellelt hajléktalan embereket elhelyezik pályázati támogatás felhasználásával. lábadozó férőhelyek: nappali melegedők hétvégi nyitva tartása A Fővárosi Önkormányzat a Szándéknyilatkozatot aláíró BMSZKI által felvállalt tevékenységen túl – a hajléktalanok téli krízis ellátása érdekében az utcai gondozószolgálatok tevékenységét külön pályázati keretből támogatja, folyamatos adatgyűjtést végez az éjjeli menedékhelyek kihasználtságának állapotáról a krízis helyzet azonnali kezelésének előkészítése érdekében az éjjeli menedékhelyein napi egyszeri étkeztetésben részesülnek a rászorulók utcai gondozószolgálati tevékenységet lát el a Mindenki Karácsonya ünnepség sorozat keretén belül a karácsonyi ünnepek alatt több mint hatezer fő részére ingyen ebédet oszt A Szociális Depóba érkezett felajánlásokból folyamatosan hozzájárul a hajléktalan szervezetek támogatásához

A Fővárosi Önkormányzat az ország egyedülállóan legnagyobb hajléktalanokat ellátó intézményrendszerét - Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) – működteti. Ellátási kötelezettsége teljesítésében komoly segítséget jelent a hajléktalan ellátásban részt vállaló civil szervezetek tevékenysége. A szervezetek által nyújtott szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága 2002-ben fogalmazta meg igényét Operatív Intézkedési Terv készítésére, amelynek célja a szolgáltatókkal történt előzetes egyeztetés alapján, a rendkívüli helyzetekre történő eredményes felkészülés. A Bizottság által jóváhagyott Operatív Intézkedési Terv összegzi a hajléktalanok fővárosi ellátását érintő információkat, összehangolja és átfogja az ellátásban érintett segítő szervezetek és a BMSZKI tevékenységének területeit, pályázati támogatásuk esetén vállalható többletfeladataikat. A téli időszakot követően az ellátásban részt vállaló szervezetektől bekért tapasztalatokat összegezve beszámoló készül a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság részére. Az Operatív Intézkedési Tervek végrehajtásának tapasztalatai nagymértékben hozzájárultak az ellátás összehangoltabb megszervezéséhez, segítették a rendkívüli helyzetek kezelésének módjait, és általuk felszínre kerültek olyan hiányosságok, amelyre vonatkozóan a fenntartónak intézkedést, döntést kellett hoznia. Időszakos férőhelyek A 17/2002. (XII.2O.) EszCsM rendelettel módosított 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 107/A. §. alapján a fenntartóknak időszakos férőhelyek kialakításával lehetőségük van a téli krízis időszakban az ellátás bővítésére. A 107/A. § (1) bek. A hajléktalanok átmeneti szállását, valamint a hajléktalanok éjjeli menedékhelyét működtető fenntartó a közterületen, vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek téli időszakban történő ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében tárgyév november 1-jétől tárgyévet követő év április 30-áig terjedő időszakra időszakos férőhelyeket biztosíthat. A Fővárosi Önkormányzat 2005 évben 7 telephelyen, 314 időszakos férőhely kialakításával segíti a hajléktalan személyek elhelyezését. 115

Feladatok: A Fővárosi Önkormányzat a hajléktalan-ellátás formáit és szolgáltatásait továbbra is kötelező (átmeneti intézmények, pénzbeni ellátások, hajléktalanok foglalkoztatása)- és önként vállalt (civil szervezetek normatíva kiegészítése, a fővárosi adósságkezelési rendszer és közműdíj-kompenzációs támogatás működtetése, pályázati támogatások az ellátó szervezetek létesítési-működtetési feltételei biztosítására a szociális ellátás és gyermekvédelem területén, nappali ellátó intézmény fenntartása, stb.) feladatai teljesítésével biztosítsa. Erőfeszítéseket kell tenni az ellátásban részt vállaló szervezetek működőképességének fenntartása és fejlesztésének biztosítása érdekében, tevékenységük koordinációjára és harmonizációjára, az ellátó rendszer egyes elemei működése és lehetséges fejlődése érdekében.

5.4.4. a lakóotthonok -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 85/A.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 85/A. §-a szerint: (1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt -ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. (2) A lakóotthonok típusai a következők: a)fogyatékos személyek lakóotthona, b) pszichiátriai betegek lakóotthona, c)szenvedélybetegek lakóotthona. (3) A lakóotthoni ellátás formái: a) fogyatékos személyek lakóotthona esetében, aa) rehabilitációs célú lakóotthon, ab) ápoló-gondozó célú lakóotthon, b) pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon. (4) A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el, a)aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt, b)aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg, c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önmaga ellátására részben képes, d) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem. (5) A fogyatékos személyek ápoló-gondozó lakóotthonába - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a 116

fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy, figyelemmel a 4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott rendelkezésekre (6) A lakóotthonban elhelyezett személy részére - szükség szerint - étkezést, ruházattal, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint az önálló életvitelhez szükséges feltételeket kell biztosítani. A fővárosban az ellátás biztosítása a Fővárosi Önkormányzat feladata.

Helyzetkép és adatok: A szociális törvény 2000. évi módosításával a tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények köre a lakóotthoni ellátási formával bővült. A Fővárosi Önkormányzat által létrehozott lakóotthon fogyatékosok otthoni háttérrel került kialakításra. Zsírán egy, . Darvastón 3 lakóotthon átadására került sor. Ezen túl Kéthelyen és Darvastón is működnek lakóotthoni ellátási formaként un. Féluton” házak. Tordason folyik a beruházása 4 db 12 férőhelyes lakóotthonnak az intézmény területén, egy 12 férőhelyes lakóotthonnak Tordas községben vásárolt ingatlanon. Pszichiátriai lakóotthon kialakítása van folyamatban Szentgotthárdon, 14 férőhellyel, átadása várhatóan 2006-ban lesz. Budapest XVIII., Ráday G. u. 3. sz. alatti Pszichiátriai Betegek Otthona területén 3x12 férőhelyes lakóotthoni beruházás van folyamatban, a kivitelezés befejezésének várható határideje: 2006. év. 61. sz. táblázat: Budapesti lakóotthonok kapacitás adatai Ssz:


1. 2. 3. 4. 5.

Szent Mihály Otthon Civitan Lakóotthon Down Alapítvány Down Town Lakóotthon Down Alapítvány Kiscsoportos Lakóotthon Lámpás 92 Alapítvány

6.

7. 8. 9.

Mozgássérültek Állami Intézete Önálló Életért Lakóotthon Vakok Állami Intézete Szivárvány Otthon

címe 1116 Bp. Derzsi u. 4. 1028 Bp. Gazda u. 86. 1067 Bp. Csengery u. 64. 1152 Bp. Petőfi S. u. 24. 1116 Bp. Andor u. 6. 1064 Bp. Izabella u. 82. III.19. 1144 Bp. Ond vezér út 5-7. VII.92 1081 Bp. Népszínház u. 17 III.em.1. 1112 Bp. Kaptárkő u. 9. 1085 Bp. Rökk Szilárd u. 21. 1161 Bp. Érsekújvári út 7-13.

férőhely kapacitás 10 8 9 12 15

9 8 8 8 10

Feladatok: A Fővárosi Önkormányzat mindenkori költségvetési helyzete függvényében fejleszteni a korszerűbb szakmai intézményi és ellátási forma szélesítésének lehetőségét. 117

5.5. egyéb ellátási formák 5.5.1. a speciális intézmény -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási formaaz Szt. 85/C.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 85/C. §-a szerint:(5) A megyei, fővárosi önkormányzat a megye, főváros területén ellátandó, intézményi keretek között gondozható, de speciális egyéni ellátást igénylő személyek részére - így különösen akik súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutatnak - külön-külön egyes ellátotti csoportok szerint - ide nem értve az időskorúakat - speciális intézményt alakít ki, amely az egyes ellátotti csoportok vonatkozásában legfeljebb húsz fő elhelyezését biztosítja.

Helyzetkép és adatok: Feladatok: 5.5.2. Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezése az Szt. 85/B-C §-ai alapján:

Fogalom: 85/B. § (1) Az e törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás megszervezhető önálló, illetve integrált szervezeti formában. (2) A szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával, illetve alap-, nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével. 85/C. § (1) Bentlakásos intézményi szolgáltatás megszervezése az alábbi formákban történhet: a) egy ellátotti csoport részére azonos gondozási feladatok ellátása (tiszta profilú intézmény), b) több intézménytípus szolgáltatásainak biztosítása részleg kialakításával, c) több intézménytípus egy bentlakásos intézményben történő megszervezése, kialakítása (vegyes profilú intézmény), d) több intézménytípus különálló szervezeti egységekben történő megszervezése (integrált intézmény). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményen belül - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - intenzív gondozást biztosító részleg is kialakítható. (3) Átmeneti elhelyezést, illetve nappali ellátást biztosító intézmények esetében több ellátotti csoport részére nyújtható szolgáltatás, amennyiben az intézményben az ilyen ellátás szakmai feltételei biztosítottak. (4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a tárgyi-személyi feltételek tekintetében speciális feltételek állapíthatók meg, azonban az egyes intézménytípusoknak vagy részlegeknek külön-külön meg kell felelniük.

118

ssz:

szociális szolgáltatások

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. Főv.Önk.

szociális alapszolgáltatások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás közösségi ellátások támogató szolgáltatás utcai szociális munka nappali ellátás szakosított ellátások -tartós bentlakásos

X X X X X X E E

X X X X E E

X X X

X X X

X

X

E

X

X

+

+

+

+

X X X

X X

X X X

X X X

X X X X E

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X

X

X X X

X X X X X X E X

X

X X X

X X X X

X X X

X X X X

X X X X

X E X

X

X

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

X X X

X

X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X + X X

X X X

X X X

X X X

X

X

E X

X

X

X

X

+

+

+

+

+

+

+

X X

ápolást, gondozást nyújtó intézmény 9. 10. 11. 12. 13.

idősek otthona pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona fogyatékos személyek otthona hajléktalanok otthona

14. 15. 16. 17.

pszichiátriai betegek szenvedélybetegek fogyatékos személyek hajléktalanok rehabilitációs intézménye

+

+ +

+

+

+

+ +

X X

+

X E

+

+

rehabilitációs intézmények E +

+

+

+

+

+

E

lakóotthonok 18. 19. 20.

fogyatékos személyek lakóotthona pszichiátriai betegek lakóotthona szenvedélybetegek lakóotthona

+

E

+

X X

+ +

+

+

átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 21. 22. 23. 24. 25. 26.

időskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona éjjeli menedékhely hajléktalan személyek átmeneti szállása

E

X

X

X

X

X

X

X

X

+ E

E E

X

X X + X

X

X

X

X

E E

E

E

X

X

X X

119

Idősellátás Idõskorúak nappali ellátása 770 385 77 Kerületi Egyházi Nem kerületi

Étkeztetés 4 400 2 200 440 Kerületi Civil Egyházi

Házi segítségnyújtás 3 000 1 500 300 Kerületi Egyházi Nem kerületi

Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás 350 175 35 Kerületi Civil

Idõskorúak gondozóháza 70 35 7 Kerületi Nem kerületi

Idõsek otthona 210 105 21 Kerületi Civil Nem kerületi

120

Családsegítés és adósságkezelés

Adósságkezelés 950 475 95 Kerületi Civil

Családsegítés 1 400 700 140 Kerületi

121

Hajléktalanellátás

Nappali melegedõ 400 200 40 Kerületi Fõvárosi Civil Egyházi Nem kerületi

Utcai szociális munka 210 105 21 Kerületi Civil Egyházi

Éjjeli menedékhely, átmeneti száll 220 110 22 Kerületi Civil Egyházi Nem kerületi

Családok átmeneti otthona 250 125 25 Kerületi Civil

122

Fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg alapellátás. Támogató szolgálat Fogyatékos személyek nappali ellátása 75 37,5 7,5 Kerületi Civil Egyházi Más kerülettel közösen

Közösségi pszichiátriai ellátás 54 27 5,4 Kerületi Civil

Közösségi szenvedélybeteg ellátás 1 0,5 0,1 Kerületi

Pszichiátriai betegek nappali intézménye 11 000 5 500 1 100 Kerületi Civil

Szenvedélybetegek nappali intézménye 1 500 750 150 Kerületi Civil Egyházi

Támogató szolgálat 330 165 33 Kerületi Civil Nem kerületi

123

Fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg szakosított ellátás

Fogyatékos személyek gondozóháza 36 18 3,6 Kerületi

Fogyatékos személyek lakóotthona 18 9 1,8 Kerületi Civil Nem kerületi

Fogyatékosok átmeneti otthona 10 5 1 Kerületi

124

VI. A FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓBAN ELHATÁROZOTT FELADATOK TELJESÍTÉSÉNEK HELYZETE ssz.: 1.

2.

ellátás/szolgáltatás_ hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka hajléktalan személyek rendszeres szociális segélye

3.

hajléktalanok átmeneti segélye

4.

közgyógyellátás

5.

idősek otthona

vállalt feladat: Az ellátás fenntartása, a vonatkozó Főv. Kgy rendelet évenkénti módosítása, a támogatás költségvetési forrásoktól függő lehetséges kiegészítése. Biztosítani a hajléktalan személyek közhasznú/közcélú foglalkoztatásának kereteit, szélesíteni a munkába-állást elősegítő tréningek lehetőségeit. A Fővárosi Közhasznú Foglakoztatási Szolgálat Kht.-val kötött foglalkoztatási megállapodás további fenntartása, szélesítése. A pénzbeni támogatás – mindenkori költségvetéstől függő – lehetséges önkormányzati kiegészítése pénzügyi feltételeinek megteremtése. Az ellátás köteles és önként vállalt részterületei folyamatos jogszerű működésének és fenntartásának feltételei biztosítottak. Az önként vállalt, önkormányzati hatáskörben nyújtott támogatások finanszírozását legalább a jelenlegi szinten szükséges fenntartani, indokolt számolni költségvetési szempontok figyelembe vétele mellett- az egyes támogatási formák lehetséges emelésével, illetve indexálásával. A pénzbeli támogatások biztosítása mellett, a vonatkozó önkormányzati rendelet módosításával összefüggésben meg kell vizsgálni az egyes támogatási formák hatékonyságát és hatásosságát, az ellátási célok megvalósulását, illetve lehetséges változatásaik szükségességét. A fővárosi szakosított szociális intézmények és az érintett önkormányzatok közötti két-, vagy többirányú együttműködés folyamatos fenntartása. Az intézményeknek az előírt feltételek szerint elsősorban férőhelyet kellett csökkenteniük, de több esetben kifogásolták a tárgyi feltételek elégtelenségét, illetőleg szakmai létszámfejlesztést kell a fenntartónak végrehajtania. Az intézmények jelenleg már rendelkeznek a jogszabályban meghatározott szakmai létszámnorma előírásaival. A

határidő:

a végrehajtás helyzete:

folyamatos

időarányosan teljesítve

folyamatos


folyamatos


folyamatos


folyamatos


125

6.

pszichiátriai betegek otthona

7.

fogyatékos személyek otthona

8.

hajléktalanok otthona

tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2008. december 31-éig kell gondoskodniuk, azzal, hogy a szolgáltatások szakmai színvonala a 2002. december 31-i állapothoz képest nem eshet vissza. A fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Program 2005. évi felülvizsgálata szerinti intézményi rekonstrukciók időarányos végrehajtása. Az idősotthoni férőhelyek száma a Rekonstrukciós Program felülvizsgálatának időarányos végrehajtása szerint alakul, 2005 és2010. között 200 férőhelyet nem ér el az emelkedés. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és működtetett négy pszichiátriai betegek otthona a szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Program 2005. évi felülvizsgálata szerinti intézményi rekonstrukciók időarányos végrehajtása szerint változik. A PBO férőhelyek száma a Rekonstrukciós Program felülvizsgálata szerint alakul, 2005 és2010. között 50 férőhelyet nem ér el az emelkedés. Két intézményben a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság döntése alapján felvételi zárlat van, a működési engedélyekben előírtak megvalósulása érdekében. A Fővárosi Önkormányzat 6 értelmi fogyatékosok otthonát tart fenn, egy (Zsira) intézményhez kapcsolódik lakóotthoni, 3 intézményhez lakóotthon jellegű ellátás (Kéthely, Darvastó, Zsira), két intézményhez kapcsoltan működik (Tordas, Zsira) külön telephelyen fogyatékosok otthona. 4 intézmény, a lakóotthon és a lakóotthon jellegű ellátást biztosító intézmények (székhely és telephely együttesen) határozott idejű működési engedéllyel rendelkeznek. A fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Program 2005. évi felülvizsgálata szerinti intézményi rekonstrukciók időarányos végrehajtása. Az ÉFO férőhelyek száma a Rekonstrukciós Program felülvizsgálata szerint alakul, 2005 és2010. között 50 férőhelyet nem ér el az emelkedés. Az ellátási kötelezettség teljesítése keretében bővíteni a meglévő kapacitásokat, segíteni az időskorú hajléktalanok tartós bentlakásos elhelyezését. A hozzáférés biztosítása, az ellátás fenntartása, valamint megvizsgálni további civil szervezetetekkel történő kiszerződés, illetve saját intézmény létesítésének lehetőségét.

folyamatos


folyamatos


folyamatos


126

ssz.: 9.

ellátás/szolgáltatás_ pszichiátriai- illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

10.

fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye

11.

hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye

12.

nappali ellátást nyújtó intézmények –idősek klubjai nyugdíjasházakban

13.

fogyatékosok nappali intézménye

14.

nappali melegedő

ssz.:

ellátás/szolgáltatás_

vállalt feladat: A döntés-előkészítéshez nélkülözhetetlen felmérést kell végezni a törvényi kötelezettség leghatékonyabb és szakmai szempontból indokolható ellátási formák közötti választás -közszolgáltatási szerződés útján-, intézmény/ek működtetésével-, illetve a kettő kombinációjávalután kialakított hozzáférés biztosítása érdekében. A döntés-előkészítéshez nélkülözhetetlen felmérést kell végezni a törvényi kötelezettség leghatékonyabb és szakmai szempontból indokolható ellátási formák közötti választás -civil szervezetekkel kötött közszolgáltatási szerződés útján-, saját intézmény/ek létesítésével/működtetésével-, illetve a kettő kombinációjával- után kialakított hozzáférés biztosítása érdekében. Az ellátási kötelezettség teljesítése keretében a meglévő kapacitások bővítése lehetőségének vizsgálata. A hozzáférés biztosítása, az ellátás fenntartása, valamint további civil szervezetetekkel történő kiszerződés vizsgálata, illetve saját intézmény létesítésének lehetősége. A szakosított szociális ellátást igénylők –férőhelyeik elfoglalásáig tartóellátása érdekében a kerületi önkormányzatok-, a nappali ellátást biztosító intézmények közötti folyamatos együttműködés és kapcsolattartás fenntartása. A Nyugdíjasházak működési feltételeinek további biztosítása. Az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve az ellátórendszer kiépítésének további ösztönzése. A Fővárosi Szolidaritási Alap folyamatos működtetésének-, valamint szociális célú bizottsági tartalék-keret biztosítása, illetve a pályázati források Budapest Fővárosi Önkormányzat mindenkori költségvetésébe történő beépítése, illetve az anyagi eszközök nagyságának lehetséges indexálása. Az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve, a települési önkormányzatok ellátási kötelezettségeik teljes teljesítéséig az önként vállalt, de fővárosi ellátási kötelezettséghez kapcsolódó feladat fenntartása. Vizsgálni szükséges a fővárosi nappali melegedő kiváltási lehetőségét átmeneti szállással és/vagy átmeneti szállásként. vállalt feladat:

határidő:


folyamatos


folyamatos


folyamatos


folyamatos


folyamatos


folyamatos


határidő:


127

átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények -időskorúak gondozóháza

Az önként vállalt ellátás további fenntartása, az intézmény működőképessége feltételeinek biztosítása és a fővárosi szakosított ellátás segítése. A fővárosi pályázati támogatási lehetőségeken keresztül folyamatos segíteni a működő átmeneti elhelyezést nyújtó kerületi intézmények létesítését és fenntartását. hajléktalanok ellátása A Fővárosi Önkormányzat a hajléktalan-ellátás formáit és szolgáltatásait továbbra is kötelező (átmeneti intézmények, pénzbeni 16. éjjeli menedékhelyellátások, hajléktalanok foglalkoztatása)- és önként vállalt (civil átmeneti szállás, folyamatos szervezetek normatíva kiegészítése, a fővárosi adósságkezelési rendszer - téli krízis-ellátás, és közműdíj-kompenzációs támogatás működtetése, pályázati - időszakos férőhelyek, támogatások az ellátó szervezetek létesítési-működtetési feltételei - pályázati támogatások biztosítására a szociális ellátás és gyermekvédelem területén, nappali ellátó intézmény fenntartása, stb.) feladatai teljesítésével biztosítsa. A Fővárosi Önkormányzat mindenkori költségvetési helyzete függvényében fejleszti a korszerűbb szakmai intézményi és ellátási A fővárosi 17. lakóotthonok forma szélesítésének lehetőségét. Az elfogadott szakmai koncepciók tervek szerint, a (Rekonstrukciós Program felülvizsgálata, Fővárosi Szociális Charta) és 2006. évben 9 a Fővárosi Önkormányzat 7 éves Fejlesztési Tervében foglaltak szerint, db. –most előkészületben van Pszichiátriai Betegek Otthonaiban (Budapesten és épülőSzentgotthárdon), valamint Értelmi Fogyatékosok Otthonában (Tordas) lakóotthon kerül lakóotthoni forma létesítése. átadásra. A Rek.Program 2005. évi Szenvedélybetegek ellátását biztosító speciális intézmény létesítésének felülvizsgálata tervezése a fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós részeként 18. egyéb ellátási formák - Programja felülvizsgálatának részeként. Az intézmény normatív tervezésre a speciális intézmény finanszírozásnak biztosítását követően az intézményi költségvetés került egy 50 összeállítása és biztosítása. fh-s Szenvedélybete gek Otthon kialakítása. ssz.: ellátás/szolgáltatás_ vállalt feladat: határidő: Feladatok, kiutak és lehetőségek: kerületi ellátások harmonizációja 15.






128

19.

20.

21.

ssz.:

Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezésének ösztönzése

A fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Programja

A szakmai minimum feltételek megteremtésére vonatkozó feladatok

ellátás/szolgáltatás_ költséghatékonyabb

(intézményi és pénzben biztosított); komplex ellátások és szolgáltatások (egymásra épülő, több intézmény és/vagy szakember együttműködésével –team munka); alap- és szakellátó intézmények együttműködése (intézményközi, szolgáltatási –háziápolás-gondozás); ellátórendszerek együttműködése (egészségügy és szociális ellátás); önkormányzatok közötti együttműködés (ki nem épült intézmények); aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök; kilakoltatások helyett lakásépítés, a lakásmobilizáció segítése, szakmai minimumfeltételek biztosítása (az ellátás személyi tárgyi feltételei-, valamint megfelelő férőhely biztosítása, intézmények rekonstrukciói), minőségbiztosítás, önsegítés, önkéntesek és/vagy társadalmi segítők részvétele az ellátásban. A fővárosi szociális intézmények rekonstrukciós szükségletei és lehetőségei áttekintése, a Rekonstrukciós Program felülvizsgálatának előkészítése és közgyűlési előterjesztése. A Fővárosi Önkormányzat pénzügyi lehetőségei szerint: • a hatályos jogszabályokban előírt ellátási kötelezettségek biztosítása, • az intézmények zavartalan működési feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása, • az intézményeken belüli intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakítása -demens lakók ellátására, • a szakhatóságok által eddigiekben megállapított, és a működési engedélyekben feltételként megfogalmazott – a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó - feladatainak megvalósítása, • a vendéglátási és közétkeztetési minőségbiztosítási rendszer, Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) bevezetése, személyi és tárgyi feltételeit biztosítása, • a lakóotthoni ellátás tárgyi feltételeinek fejlesztése, bővítése, illetőleg kiépítése - a lakók egészségügyi állapota szerint. vállalt feladat: Az intézmények működőképességének biztosítása keretében cél a folyó működési kiadások megtakarítása, a rendszeresen jelentkező kiadások

folyamatos

2005.12.31.


Teljesítve, a Fővárosi Közgyűlés 2005. októberi ülésén felülvizsgálta.

folyamatos


határidő:


129

22.

23.

intézményi ellátás feladatai A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata

csökkentése, az intézmény/ek működésének racionalizálása, az ésszerűbb, hatékonyabb gazdálkodás -a szakmai minimumfeltételek teljesíthetőségével egyidejűleg. A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepcióban meghatározott feladatok időarányos teljesítésének áttekintése, az időközben változó szakmai környezet harmonizációja vállalt és vállalni kívánt feladatainkkal.

folyamatos


2005. 12.31.


A felülvizsgálat során vállalt új/módosult feladatok: A Közép-Magyarországi Hajléktalanellátó Szervezetek Regionális Módszertani Intézménye által vállalt feladatok ellátása 1.

2.

nappali ellátás

3.

idősek otthona

ssz.:

ellátás/szolgáltatás_ pszichiátriai betegek otthona

4.

folyamatos

Utcai szociális munka A Fővárosi Önkormányzat pénzügyi lehetőségei szerint: • Az ellátórendszer kiépítésének további ösztönzése, • az önként vállalt, önkormányzati hatáskörben nyújtott támogatások finanszírozásának szinten tartása -az egyes támogatási formák lehetséges emelésével. • az érintett települési önkormányzatok ellátási kötelezettségeik teljesítéséig az önként vállalt, de fővárosi ellátási kötelezettséghez kapcsolódó feladat fenntartása, • a szakosított szociális ellátást igénylők –férőhelyeik elfoglalásáig tartó- ellátása érdekében a kerületi önkormányzati, a nappali szolgáltatást nyújtó intézmények együttműködése és kapcsolattartása fenntartása, • a Nyugdíjasházak működési feltételeinek további biztosítása. A fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Program 2005. évi felülvizsgálata szerinti intézményi rekonstrukciók időarányos végrehajtása. vállalt feladat: A fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Program 2005. évi felülvizsgálata szerinti intézményi rekonstrukciók időarányos végrehajtása.

folyamatos

folyamatos határidő:


folyamatos

130

5.

6.

7.

8.

A szenvedélybetegek otthona

A gödöllői beruházás elkészültét követően -egy 50 férőhelyes Szenvedélybetegek Otthon kialakítása. A program végrehajtása, az intézmény integrációja, az intézményi működés megkezdése, valamint saját intézményrendszerből az intézményeinkben élő szenvedélybetegek áthelyezése és szakszerű gondozásának megkezdése. Két intézményhez kapcsoltan működik (Tordas, Zsira) külön telephelyen fogyatékosok otthona és két intézmény (Tordas és Kéthely) rendelkezik 2005. december 31-ig szóló működési engedéllyel. Mindkét A fogyatékos intézmény kastélyépületben működik, melynek kiváltása folyamatban személyek otthona van, az építendő intézményi épületek várható átadására 2006. I. félévében sor kerül. A zsirai intézményi székhely szintén határozott időre szóló működési engedélyt kapott 2008. XII.31. Az épületet– műemléki ingatlan- 2010-ig az egyház visszaigényelheti. A fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Program 2005. évi felülvizsgálata szerinti intézményi rekonstrukciók időarányos végrehajtása. A fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Program 2005. évi felülvizsgálatában meghatározott fejlesztési beruházások a lakóotthonok időarányos végrehajtása. A Fővárosi Önkormányzat mindenkori költségvetési helyzete függvényében fejleszteni a korszerűbb szakmai intézményi és ellátási forma szélesítésének lehetőségét. A Fővárosi Önkormányzat pénzügyi lehetőségei szerint: A szakmai minimum • a hatályos jogszabályokban előírt ellátási kötelezettségek feltételek biztosítása, • az intézmények zavartalan működési feltételeinek megteremtése megteremtésére és és folyamatos biztosítása, folyamatos biztosítására vonatkozó • az intézményeken belüli intenzív gondozást biztosító részleg feladatok vagy gondozási csoport kialakítása -demens lakók ellátására, • a szakhatóságok által eddigiekben megállapított, és a működési engedélyekben feltételként megfogalmazott – a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó - feladatainak megvalósítása, • a lakóotthoni ellátási forma tárgyi feltételeinek fejlesztése, bővítése, illetőleg kiépítése - a lakók egészségügyi állapotának

folyamatos

folyamatos

folyamatos

folyamatos

131

figyelembe vételével, a vendéglátási és közétkeztetési minőségbiztosítási rendszer, Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) szerint bevezetett rendszer fenntartása és működtetése. A Gyermekvédelmi törvényben meghatározott prioritások érvényre juttatása és a gyermekek szükségleteihez igazodó ellátások fejlesztése-a lehetőségek szerint-: • növelni a nevelőszülők, azon belül is a hivatásos nevelőszülők számát, • kialakítani a gyermekek, fiatalok részére a jogszabályban előírt teljes körű ellátás (élelmezés, gyógyszer, ruházat, stb.) fedezetének normatívvá tételét -azonos színvonalú szolgáltatások biztosítását, • a speciális ellátás, mint ellátási forma fejlesztése (folyamatosan emelkedik a droggal érintett, valamint a súlyos pszichés tüneteket mutatók száma), megvizsgálni önálló speciális gyermekotthon létrehozásának szükségességét és lehetőségét, • jelentősebb szerepet szánunk a félutas házaknak -olyan 4-6 fő elhelyezését biztosító lakások, amelyekben kevés segítség mellett megfelelően elsajátíthatók az önálló életvezetés alapjai, • az alap- és szakellátás feladatainak a kerületekkel való összehangolását -a gyermekvédelmi munka eredményességének javítása. •

9.

Gyermekvédelem

folyamatos, külön terv szerint A FPH. Gyermekvédelmi Ügyosztály felügyelete mellett.

Ezt elsődlegesen széleskörű egyeztetéssel, az alap- és szakellátásban szereplők munkájának koordinálásával kívánjuk elérni. ssz.:

ellátás/szolgáltatás_

vállalt feladat:

határidő:


A marginalizálódott csoportok leszakadásának megakadályozása, a munka világába való visszasegítés javítása feladatai: • A foglalkoztatási szolgáltatásokat el nem érő, illetve attól elszakadt inaktívak mozgósítását célzó szociális-foglalkoztatási,

132

10.

foglalkoztatáspolitika

ágazatközi programok területi szintű fejlesztése és működtetése (pl. partnerség a foglalkoztatásért program). • Támogatott (közfoglalkoztató) munkahelyek további szervezése, mentális és szociális segítő szolgáltatásokkal való bővítése, fővárosi módszertani koordináció biztosítása. • A foglalkoztatáshoz kapcsolódó mentális, szociális és munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerének fejlesztése. • Komplex, a célcsoportok speciális igényeihez alkalmazkodó reintegrációs programok kidolgozásának, működtetésének folyamatosan, támogatása EU források intenzív felhasználásának segítése. az • Célcsoportos aktivitást segítő szolgáltatók számára (elsősorban kerületi önkormányzati és nonprofit) információs módszertani Egészségügyi és háttérszolgálat biztosítása. Esély• A szakpolitikák közötti intézményes stratégiai, az intézmények egyenlőségi között szakmai koordináció megerősítése. Főpolgármester -helyettesi Iroda Több, és a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelelő munkaerő felügyelete feladatai: mellett • Támogatott, reintegrációs célú munkahelyek szervezése, hatékonyságának javítása komplex munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, a fővárosi részvétellel, módszertani támogatással. (Kht., FEMI, -kerületi önkormányzatok) • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások és speciális kiegészítő szolgáltatások fejlesztése, támogatása szükséges speciális célcsoportok speciális hátrányainak kompenzálására (mentor, gyermek megőrző, jeltolmács, vállalkozási asszisztens, stb.), elsősorban a civil szféra támogatásával. • Szolgáltató jelleg erősítése szükséges a személyek saját igényeire és aktivitására építve a munkaerőpiaci szolgáltató rendszereknél. (FMK) • Javítani szükséges a hozzáférhetőséget a munkaerőpiaci információkhoz, szolgáltatásokhoz. Ez a nyitva tartások felülvizsgálatát, a kisgyermekkel való megjelenés, mozgás-,

133

beszéd, látás korlátozott személy számára való hozzáférhetőséget, a közérthető információs anyagok biztosítását, az elektronikus hozzáférhetőséget jelenti. (FMK) • A munkába állás jelentős többletköltségeinek áthidalására folyamatosan, az „munkába lépési hitel” konstrukció kialakítása jelentős Egészségügyi és aktivizáló tényező lehet. Esély• Stratégiai és operatív szintű együttműködés szükséges a egyenlőségi szolgáltatások megtervezése, működtetése terén. Ez a szektorok Főpolgármester és ágazatok közötti operatív koordinációt igényli, elsősorban a -helyettesi Iroda lefedetlen területek csökkentése érdekében. (FMT és FEMI) felügyelete A munkaerőpiac folyamataihoz, az új kompetencia mellett követelményekhez jobban igazodó oktatási, képzési rendszer feladatai: • Paradigmaváltás szükséges az iskola- szakma választás szemléletében. A kompetenciák fejlesztése, a perspektivikus pályaterv kialakítása, az életen át tartó tanulás képességének fejlesztése, a rizikó vállalás, a gyors váltás, és alkalmazkodó képesség fejlesztése tudatosan és hangsúlyosan meg kell jelenjen a képzésben. • Egyeztető mechanizmust kell kialakítani a fővárosi oktatás- és szakképzés- és foglalkoztatáspolitikai ágazatok között, a munkaerőpiaci szempontok összehangolása érdekében. • A pályatervezés és munkaerőpiaci ismeretek területén ki kell alakítani az intézményközi és az ágazatok közötti rendszeres szakmai egyeztetés és tanártovábbképzés intézményét, módszertani háttérszolgálatát, • Meg kell ismerni és ismertetni a szakmát választókkal a hozzá köthető foglalkozások munkaerőpiaci pozícióját, perspektíváját. • A speciális csoportok ellátása terén át kell vizsgálni a felvállalható alapfeladatok körének kiszélesítését munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, inkubátor programok indításával (elsősorban állami gondozottak, fogyatékkal élők tekintetében).

134

•

Az átképzés rendszerének, a munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodó képességét javítani szükséges (FMT).

A munkáltatói szerepvállalás erősítésélnek feladatai • A munkahelyi sokszínűséget és befogadást elősegítő modell programok (Budapesti Esélyegyenlőség Akcióterv, Befogadó Budapest program) működtetésének támogatása. (FEMI) • A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló intézmények ösztönzése, segítése esélyegyenlőségi terveik elfogadására, módszertani támogatás és monitorozás biztosítása a munkahelyi esélyegyenlőségi politikák hatékonyabb működtetésére. (FEMI) folyamatosan, • A Fővárosi Közgyűlési szintű monitorozás (évente beszámoló az készítése) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Egészségügyi és munkáltatók esélyegyenlőségi politikájáról, illetve az ezt segítő Esélyintézkedésekről. (FEMI) egyenlőségi • Akciók szervezése a budapesti munkáltatók ösztönzésére a Főpolgármester sokszínűség és a befogadó munkahely szemléletének -helyettesi Iroda népszerűsítése megvalósítása érdekében. (FEMI) felügyelete mellett • A szociális gazdaság munkahelyteremtő lehetőségeinek vizsgálata, illetve EU-s támogatású prgk ösztönzése (FEMI) • Akciók szervezése a munkáltatók „CSR” (Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás) politikájának erősítésére (közösségfejlesztés, környezetvédelem, szociális jogok, adományozás, vállalkozás fejlesztés, stb. területeken). Az intézményes együttműködés résztvevők között kifejlesztésének feladatai: • Fővárosi szintű, összehangolt foglalkoztatáspolitikai egyeztető fórumok intézményrendszerének hatékonyabbá tétele. (Fogl.pol. Biz.) • A Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Munkaügyi Központ között intézményes együttműködési megállapodás létrehozása és gondozása. (FEMI)

135

• Kerületi, kerületközi együttműködési megállapodások szorgalmazása, illetve szakmai, módszertani támogatás folyamatosan, az biztosítása ezek fejlesztésére. (Fogl.pol. Biz., FEMI) • Kerületi, majd kerületközi szakmai Egyeztető Fórumok Egészségügyi és Esélylétrejöttének ösztönzése, szakmai, módszertani támogatása. egyenlőségi (FEMI) Főpolgármester • Fővárosi szakképzési- munkaerőpiaci stratégiai és szakmai -helyettesi Iroda egyezető rendszer intézményének kialakítása. felügyelete • A szakpolitikák közötti párbeszéd intézményének fejlesztése mellett a szociális, a foglalkoztatási, a szakképzési területeken. • A Fővárosi Önkormányzat döntéseinek foglalkoztatáspolitikai szempontú átvilágítása (main streaming bevezetése).

11.

A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata

Fentiek középtávú feladatok, melyek egy jelentős részének bázisa már az elmúlt években erősen kialakult, sok végrehajtása pedig folyamatos. A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció 2005. évi felülvizsgálata szerinti feladatok időarányos teljesítésének áttekintése, az időközben változó szakmai környezet harmonizációja vállalt és vállalni kívánt feladatainkkal.

2007. 12.31.

136

VII. EGYES CSOPORTOK SAJÁTOS PROBLÉMÁIHOZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS ELLÁTÁSI FORMÁK 7.1. Fővárosi lakásrezsi támogatási formák (közműdíj-kompenzáció, téli fővárosi kiegészítő lakásrezsi támogatás) A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladata, a szociálisan nehéz helyzetben lévő családok fővárosi lakásrezsi támogatására, illetve a lakás fenntartás rendszerszerű támogatására jött létre a Hálózat a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány. A fővárosi polgárok széles körét érintő támogatási rendszer működésének kereteire vonatkozóan a Fővárosi Közgyűlés rendeletet alkotott (A Fővárosi lakásrezsi támogatásról szóló 71/1999. (XII.30.) sz. Főv. Kgy. rendeletet). A fővárosi lakásrezsi támogatások forrása egyrészt a közüzemi szolgáltató részvénytársaságok közérdekű felajánlásának összege, másrészt - 1998. óta - a Fővárosi Önkormányzat adott évi költségvetéséről szóló rendeletében rendelkezésre álló összeg. A Fővárosi Önkormányzat 1998-ban döntött a téli lakásrezsi támogatás biztosításáról, így bővült a támogatások fajtájának köre. Az egyszeri támogatás összege családonként távfűtés esetében 10.000 Ft., egyéb fűtés esetében 8.000 Ft. (Ez az összeg 2002.-ig nem változott.) A Hálózat Alapítvány szerződést köt az érintett szolgáltató társaságokkal, hogy forrást biztosítson a Hálózat Alapítványnak átadott közérdekű felajánlás formájában a szolgáltatást igénybe vevő, rászoruló lakossági fogyasztók fizetőképességének fenntartása céljából. 63. sz. táblázat: A fővárosi díjkompenzációra rendelkezésre álló összeg -1995-2002. Szolgáltató FŐTÁV Rt. Főv. Vízművek Rt. Főv. Csatornázási Művek Rt. Főv. Közterületfenntartó Rt. Összesen Téli lakásrezsi támogatás

1995 250 125 125 0 500 0

1999 450 260 260 145 1.115 150

2000 2002 2003 2004 2005 490 490 490 550 550 287,3 295,7 295,7 325 325 260 283 283 311 342,1 170 185 185 203 203 1.207,3 1253,7 1253,7 1389 1420,1 150 150 0 0 0 Forrás: Fővárosi Közgyűlés határozatai 2005.

Az fővárosban a díjkompenzációban részesült háztartások száma -2002 óta. 2002 és 2003-ban részesült: Távhőszolgáltatási díjkompenzáció Vízszolgáltatási díjkompenzáció Csatornaszolgáltatási díjkompenzáció Szemétszállítási díjkompenzáció

20.000 háztartás 40.000 háztartás 36.000 háztartás 40.000 háztartás

2004-ben részesült: Távhőszolgáltatási díjkompenzáció Vízszolgáltatási díjkompenzáció Csatornaszolgáltatási díjkompenzáció

15.000 háztartás 40.000 háztartás 36.000 háztartás 137

Szemétszállítási díjkompenzáció 40.000 háztartás A közműdíj kompenzáció keretén belül az alábbi támogatási fajtákat lehet igénybe venni: • • • •

Távhőszolgáltatási díjkompenzációban részesülhet -évente kb. 20.000 háztartás Vízszolgáltatási díjkompenzációban részesülhet -évente kb. 40.000 háztartás Csatornaszolgáltatási díjkompenzációban részesülhet -évente kb. 36.000 háztartás Szemétszállítási díjkompenzációban részesülhet- évente kb. 40.000 háztartás

Az elmúlt években a díjkompenzáció összegének emelésére is sor került a rendelkezésre álló pénzügyi források, valamint a díjkompenzációt igénylők számának figyelembe vételével. Az emelést a közüzemi díjak emelkedése indokolta. 2005.-ben a díjkompenzáció havi összege: vízszolgáltatás esetén 600 Ft/hó-, csatorna szolgáltatás esetén 600 Ft/hó-, szemétszállítási szolgáltatás esetén 400Ft/hó-, távhőszolgáltatás esetén május és december hónapokban 2500 Ft/, június-november hónapokban 800 Ft, január-április hónapokban 4000 Ft.

• • • •

Jövedelmi feltételek a támogatás igényléséhez: Távhőszolgáltatási díjkompenzációnál:

* *

családonként 40.000 Ft/fő havi nettó jövedelem, a gyermekét egyedül nevelőknél, és az egyedül élőknél 48.000 Ftlfő havi nettó jövedelem. Víz, csatorna-. szemétszálIítási díjkompenzációnál: 30000 Ft/fő havi nettó családi jövedelem.

64. sz. táblázat A Hálózat Alapítvány által 1996.09.09. és 2004.06.07. között jóváhagyott hátralékkiegyenlítő támogatások összege díjfajtánként A díj fajtája Távhő Víz- és csatornadíj Lakbér Szemétdíj Kamat Egyéb Összesen A befizetett sajátrész arányában már átutalt összeg Elfogadott kérelmek száma Utalásban már részt vett kérelmek száma (már rendezett, vagy részletfizetése folyamatban van)

Hátralékkiegyenlítő támogatási Összeg (millió Ft) 603 447 198* 56 219 16 1.539 1.011 17.683 db 13.101 db

*Ún. krízis támogatásként az Alapítvány saját forrásai terhére megítélt összeg.

138

7.2. Fővárosi Szociális Közalapítvány Budapesten –amely közel kétmillió polgár otthona– a szociális gondoskodás megszervezése, a lakossági csoportok szociális biztonságának megteremtése és megtartása kiemelt várospolitikai kérdés. Az országosan ismert tendenciák -az elöregedés, a munkanélküliség, a rossz egészségi állapot, a szegénység- mellett a fővárosban az urbanizációra jellemző hajléktalanság, a szegregáció, a kriminalitás és a drogproblémák koncentrációja is tapasztalható. Mindezt még tetézi a szociális migráció, amely a városban remélt megélhetési előnyök miatt az ország leszakadó régióiból Budapestre irányul. A Fővárosi Önkormányzat törvényi kötelezettségein túl, önként vállalt feladatai révén segíti a fővárosi lakosok életminőségének megtartását, illetve lehetséges javítását. Ilyen támogatási formának kell tekinteni a budapestiek díjhátralék-támogatását, a közműdíjkompenzációt, a kerületi szociális intézmények kiépítésének ösztönzését, illetve olyan egyedi szociális akciók lebonyolítását amelyek révén más módon nem támogatható- de támogatás nélkül elszegényedő lakosok/családok megsegítésére irányulnak. Ebben az önként vállalt feladatcsoportban kitüntetett helye és szerepe van a Fővárosi Szociális Közalapítványnak. A Budapest Főváros Önkormányzata által alapított Fővárosi Szociális Alapítványt a Fővárosi Bíróság 3063 sorszám alatt 1992. április 15-én vette nyilvántartásba. Ezt követően a Fővárosi Közgyűlés határozata alapján kértük a Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánítását, amelynek a Fővárosi Bíróság 1999. március 10-én kelt, jogerőre emelkedett végzésével helyt adott. A Közalapítvány a rendelkezésre álló pénzeszközeit nyilvános pályázat útján osztja el a fővárosi szociális célú civil szervezetek tevékenysége segítése céljára. Rendszeresen támogat a Kuratórium olyan civil szervezeteket, akik szociális segítséget nyújtanak rászorultaknak, hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, fogyatékosoknak stb. 65 sz. táblázat: A Közalapítvány 1996-2000 közötti tevékenységének főbb mutatói Év

Keretösszeg /eFt/ 13.000 16.000 15.000 15.000 15.000

Kiosztott támogatás. 10.705 16.000 14.700 15.000 14.480

Beadott pályázatok száma 98 98 250* 207** 136

Nyertes pályázatok száma 41 41 46 60 59

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Összesen 74.000 70.885 789 247 Forrás: Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és lakásügyi Bizottsága beszámoló 2003. A Közalapítvány a Fővárosi Önkormányzat mindenkori költségvetéséből támogatásban részesül, amely összegből pályázatot ír ki a nonprofit, magán és helyi önkormányzati kezdeményezések együttműködésén alapuló szolgáltatások -szociális tanácsadó és jogsegélyszolgálat működtetésére, szociális információs adatbázis kialakítására, és ez évben is jövedelem nélküliek, nagyon alacsony jövedelműeket segítő szolgáltatások támogatására és végül a szakmai munka minőségét fejlesztő programok támogatására.

139

7.3. A Budapesti Szociális Depo A Közalapítvány tevékenysége körében -a Fővárosi Önkormányzat felhívására- 1997. december 1. óta működik a Budapesti Szociális Depó, amely ellenőrzött keretek között biztosítja, hogy a fővárosban működő cégek adományaikat a fővárosban élő rászorultak, így a szociális otthonokban élők stb. részére eljuttassák. A Depó feltételei megteremtése érdekében, a Fővárosi Önkormányzat át-és kialakított egy a főváros területén levő több mint, 700 m2-es őrzött és fűthető lerakatot. Ebben az őrzött raktárban egész évben elhelyezhetőek az adományok, amelyek felhasználásáról szoros elszámolást és nyilvántartást vezetnek. Az adományokat a rászorulók számára a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete közreműködésével és segítségével juttatjuk el. A felajánlásokat a Fővárosi Szociális Közalapítvány veszi át és ad/hat ki adóigazolást az adományozók számára. Az -adóigazolás kiállítására jogosult- Közalapítvány évenként a sajtó nyilvánossága előtt, számol be és értékeli kiemelten közhasznú tevékenységét, rendszeresen összegzi a kapott pénzbeni és tárgyi támogatások felhasználását. A Budapesti Szociális Depo 9 alapítói szándéka a más ellátás által nem segíthető, de segítség nélkül egyre lejjebb süllyedő hátrányos helyzetű lakosságcsoportok segítése; 9 közvetítő tevékenysége felöleli az adományok és adományozottak teljes körét, az elosztható javakat azoknak az adományozóknak köszönheti, akik méltányolandónak tartották célját, fontosnak tartották segítését termékeikkel, illetve pénzbeli felajánlásaikkal. A Depó jelentősége, hogy más ellátási formával nem helyettesíthető társadalmi funkcióit tölt be. A Budapesti Szociális Depó szociálpolitikai szempontból olyan adományozók által támogatott szervezeti keretet biztosít, amelyben megtalálhatóak a prevenció és a szolidaritás fenntartásának nem nélkülözhető garanciális elemei. 66. sz. táblázat: A Budapesti Szociális Depóba érkezett támogatások értékének változásai, a támogatók száma: ssz: év: támogatók száma: támogatás értéke: 1. 5 21.413.291 1998. 2. 12 37.519.890 1999. 3. 17 39.782.119 2000. 4. 9 17.333.173 2001. 5. 17 21.225.453 2002. 6. 18 68.379.284 2003 7. 11 48.988.949 2004 8. 5 18.066.000 2005.I.félév Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. Az adományokból részesültek a fővárosi-, valamint a kerületi Önkormányzatok szociális, egészségügyi és gyermekjóléti intézményeiben élők, az ellátás biztosítására szerződött társadalmi/civil és karitatív szervezetek –különösen a hajléktalan-ellátás, a fogyatékosok-, a nagycsaládosok-, a sérült embereket segítése, rendkívüli események okozta károk enyhítése- (árvíz, kilakoltatott családok, romaprobléma-kezelése, stb.) területén.

140

Az elmúlt esztendőkben szervezett akcióink során, évente több mint 10000 fővárosi lakos-, illetve család, valamint ötvennél több intézmény kapott a rendezvényei keretében támogatandók részére az eljuttatott természetbeni adományokból. 67. sz. táblázat A Szociális Depóba beérkezett természetbeni adományok - leltári érték szerint nyilvántartott összegei és adományozói: év adomány adományozó értéke (Ft.) Colortex Kft., Hasbró M.-i Kft., Tesco-Globál Áruházak, 1997. 5.153.032 Csemege Julius Meinl Rt., Götz Budapest Kft Alfa Kereskedelmi Rt., Götz Budapest Kft., 1998. 21.413.291 Colortex Kft., Komondor Ker. és. Szolg. Kft. Colortex Kft., Götz Budapest Kft., Komondor Ker. és. Szolg. Kft., 1999. 38.148.734 DMB és B. Wunderland., Dunakenyér Rt., Skála és Centrum Áruházlánc, Tatai eská. KFT, Kredenc Kereskedelmi Kft. SésC Áruházlánc Rt., Unilever Magyarország Kft., Csemege 2000. 6.592.814 Szupermarketek Rt., Colortex Kft., Békés megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. Dr. Loós Margit, CBA Kereskedelmi Kft., Van Melle Fundy Kft. 2001. 624.500 Van Melle Fundy Kft., Auchan Kft., Stúdiótech. 2002. 1. 556.605 Reising Ottó, SK. Pont Kft.,Colortex Kft., Robinó Kft., Csernák 2003. 57 236.810 Istvánné, Supra-Fess Kft., Gillette Group Kft., Euroinvest Rt. Arcadom Rt. Colortex Kft., Hadrianus Kft., Colgate-Palmolive, Longwood Kft., 2004. 6 520 977 Globus Konzervipari Kft., Westend Kft., Zott Hungária Kft., Kotányi Hungária Kft. Kotányi Hungária Kft., Budapesti Nagybani Piac Rt., Ab Ovo 2005. 18 202 720 Kiadói Kft., Honvédelmi Minisztérium. Összesen, a Szociális Depó működése óta 155.449.483 Ft. természetbeni adomány szétosztására került sor a fővárosi szociális intézmények lakói, valamint a fővárosban lévő hajléktalanok részére -ez az összeg nem tartalmazza a pénzügyi adományok összegét - mintegy 10.000.000 Ft.- amelyek átutalásra kerültek a Közalapítvány számlájára. 7.4. Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány A Magyar Köztársaság Kormánya és Budapest Főváros Önkormányzata a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-nak (1) bekezdése alapján, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából határozatlan időtartamra hozta létre az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítványt. A Közalapítványt a Fővárosi Bíróság 12.Pk.61.267/2003/2. számú, 2004. január 7-én jogerőre emelkedett végzésével 9.075. sorszám alatt vette nyilvántartásba, és 2004. január 7.től kezdődő időponttal kiemelten közhasznú szervezetté minősítette. A Közalapítvány a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 5. §-ban megjelölt kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató szervezet, mivel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) és (4) 141

bekezdésében, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 56. §-ának (1) bekezdésében, 57. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 65/E. §-ában, 67. §ában, 74/A. §-ában, 78. §-ában, 84. §-ában, valamint 88. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott közfeladatot látja el. A Közalapítvány induló vagyona 26 millió-, azaz huszonhat millió forint, melyet az Alapítók az alábbiak szerint biztosítottak: • Magyar Köztársaság Kormánya 13 millió forint, • Fővárosi Önkormányzat 13 millió forint. A Közalapítvány működéséhez ezen kívül a Fővárosi Önkormányzat • 2004-ben: 39.520.000.-Ft-ot • 2005-ben: 40.000.000.-Ft-ot biztosított. A Közalapítvány az elmúlt évben megoldotta az alapítók által kitűzött feladatokat, a támogatási összegeket az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően nyílt pályázat útján osztotta el, és biztosította, hogy Budapesten és Pest megyében nem volt fennakadás a hajléktalanok téli ellátásában. Senkit nem kellett elutasítani, aki szállást keresett az éjjeli menedékhelyeken, vagy a nappali melegedőkben. A Közalapítvány Kuratóriuma 2004-ben két alkalommal irt ki pályázatot: a) 275.3 m Ft összegre az alábbi célokra: I. A közterületen élők ellátása I.1. Utcai szociális munka támogatása I.2. Étkeztetés nappali melegedőben, éjjeli menedékhelyen I.3. Nappali melegedőben időszakos férőhelyek kialakítása I.4. Alacsony küszöbű szolgáltatások kialakítása I.5. Tartósan utcán élők lakhatásának támogatása II. Intézményi ellátás fenntartása, rekonstrukciója, fejlesztése II.1. Intézményi beruházások támogatása II.2. Kiegészítő programok támogatása II.3. Hajléktalan emberek egészségügyi ellátásának támogatása III. Az intézményes ellátásból való kikerülést támogató programok III.1. A téli ellátást kiegészítő programok III.2. Hajléktalan személyek beilleszkedésének támogatása IV. Az ellátás koordinálását, szervezését támogató programok IV.1. Regionális diszpécserszolgálati feladatok ellátása IV.2. Regionális hatáskörű módszertani feladatok ellátása A Kuratórium döntése nyomán összesen 235.692.122.-Ft. került felosztásra a beérkezett pályázatok között: az I. programra pályázatot benyújtók 102.513.500.-Ft-ot nyertek működésre, a II. programra pályázatot benyújtók 51.982.000.-Ft-ot beruházásra és 58.161.000.-Ft-ot működésre, a III. programra pályázatot benyújtók 2.000.000.-Ft-ot beruházásra és 35.622.-Ft-ot működésre, valamint a IV. programra pályázatot benyújtók 2.000.000.-Ft-ot beruházásra és 19. 000.000.-Ft-ot működésre.

142

b) 34 m Ft. összegre az alábbi célokra: I. A közterületen élők ellátása I.1. Utcai szociális munka támogatása I.2. Étkeztetés nappali melegedőben, éjjeli menedékhelyen I.3. Nappali melegedőben időszakos férőhelyek kialakítása I.4. Alacsony küszöbű szolgáltatások kialakítása I.5. Tartósan utcán élők lakhatásának támogatása II. Intézményi ellátás fenntartása II.1. Kiegészítő programok támogatása II.2. Hajléktalan emberek egészségügyi ellátásának támogatása III. Az intézményes ellátásból való kikerülést támogató programok III.1. A téli ellátást kiegészítő programok III.2. Hajléktalan személyek beilleszkedésének támogatása A Kuratórium döntése nyomán összesen 34.000.000.-Ft. került felosztásra a beérkezett pályázatok között: az I. programra pályázatot benyújtók 19.285.000.-Ft-ot nyertek működésre, a III. programra pályázatot benyújtók 4.987.000.-Ft-ot nyertem beruházásra és 9.728.000.-Ft-ot működésre. Az Összefogás Közalapítvány Kuratóriuma az elmúlt esztendőben, 2004-ben a fővárosi és az ISZCSEM által biztosított támogatási összeggel együtt, mindösszesen 269.692.122 Ft-ot ítélt oda támogatásként pályázati úton a fővárosi és pestmegyei hajléktalan ellátás feltételei biztosítása érdekében. Az Összefogás Közalapítvány Kuratóriuma 2005-ben az alábbi célokra irt ki pályázatot:: a) 142 m Ft. összegre az alábbi célokra: 1. Étkeztetés nappali melegedőben, éjjeli menedékhelyen 2. Nappali melegedő hétvégi nyitvatartása 3. Hajléktalan emberek egészségügyi ellátásának támogatása 4. Regionális diszpécserszolgálati feladatok ellátása 5. Kiegészítő programok támogatása 6. A téli ellátást kiegészítő programok 7. Intézményi beruházások támogatása A fenti célokra támogatásként összesen 29.461. 000.-Ft-ot beruházásra és 110.539.000.-Ft-ot működésre, mindösszesen 140.000.000.-Ft-ot ítélt meg a Kuratórium. b) 110 m Ft-ot az alábbi célra: A Kormány 1107/2004. (X. 26.) határozatának 1) pontja szerint, az önellátásra képes, de lakhatással nem rendelkező vagy átmeneti intézményben élő hajléktalan emberek pályázat útján történő támogatására. A pályázati keretösszegből 100 948.000 Ft. került elosztásra. c) 12.158 m. Ft-összegre az alábbi célra: A Kormány 1107/2004. (X.26.) határozatának megfelelően a hajléktalan személyek foglalkoztatásának megszervezésére, foglalkozási rehabilitációjuk segítésérére. A pályázati keretösszeg felosztásra került a pályázók között. A Kuratórium tervezi a lakhatási pályázat megmaradt 9.052.000 Ft. összegére 2005-ben újabb pályázat kiírását.

143

Összefoglalva, az Összefogás Közalapítvány Kuratóriuma 2004.-es alapítása óta, működése során -2005. október 1-ig- mindösszesen 522.798.122 Ft-ot osztott szét pályázat útján a hajléktalanokat ellátó budapesti és pestmegyei szervezetek között.

144

VIII. A NEM ÖNKORMÁNYZATI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELYE ÉS SZEREPE AZ ELLÁTÁSBAN Ellátási kötelezettség teljesítése közszolgáltatási szerződések megkötésével A Fővárosi Önkormányzat jelenleg ugyan pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét nem tart fenn, ugyanakkor az alábbi közszolgáltatási szerződések keretében biztosítja fővárosi illetékességű pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációját: 1. Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója (Ráckeresztúr, Dózsa u. 4.) 9 fő ellátása 2. Evangéliumi Pünkösdi Közösség „Hajnalcsillag” Rehabilitációs Otthon (Dunaharaszti, Vörösmarty út 17-19.) 11 fő ellátása 3. Emberbarát Alapítvány (Budapest XV., Cserkesz u. 7-9.) 30 fő ellátása 4. Szenvedélybetegek Rehabilitációs Intézete (Pomáz-Dolina) 100 fő ellátása Hajléktalan személyek ellátása A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban döntött arról, hogy un. fővárosi normatíva létrehozásával támogatja a hajléktalanellátó civil szervezetek férőhelyfenntartó tevékenységét. Vagyis azon szervezetek, melyek a szociális törvényben előirt kötelező (állami normatív hozzájárulásra jogosult) fővárosi feladatokat látnak el, a mindenkori állami normatíva 30 %ára jogosultak. A fővárosi hajléktalan ellátásban 19 szervezet vesz részt férőhely kapacitás 3431 férőhely. (Fővárosi szálláshelyek fenntartói, ellátási formák és férőhely kapacitások. 5. sz. melléklet) 68. sz. táblázat: civil szervezetek által fenntartott férőhelyek ellátási formák szerint –2005 ellátási forma Férőhely megoszlás (%)

éjjeli átmeneti szállás hajléktalanok rehabilitációs menedékhely Otthona intézmény 923 1030 158 153 40,8 45,6 6,9 6,7 Forrás:FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005.

Férőhelyek száma és megoszlása Az összes fenntartott férőhelyek 36,3 %-a éjjeli menedékhely, 55,3 %-a átmeneti szállás, 4,2 %-a hajléktalanok otthona, 4,2%-a rehabilitációs intézet.

145

Éjjeli menedékhelyek 12 szervezet tart fenn éjjeli menedékhelyet, 22 telephelyen 1353 férőhely kapacitással. 69. sz. táblázat: éjjeli menedékhelyek kapacitásadatai fenntartó szervezet

férőhely

Fővárosi Önkormányzat Budapesti 430 Módszertani Központ és Intézményei Magyar Vöröskereszt 130 Magyar Máltai Szeretetszolgálat 155 Oltalom Karitatív Egyesület 200 Léthatáron Alapítvány 124 Hajléktalanokért Alapítvány 139 Rés Alapítvány 35 Menhely Alapítvány 46 Tiszta Forrás Alapítvány 22 Szenvedélybetegeket M. Sz. E. 14 Baptista Szeretetszolgálat 28 Misszió Alapítvány 30 éjjeli menedékhelyek kapacitása 1353 Forrás: Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. Éjjeli menedékhelyek fenntartói, férőhely kapacitás A Fővárosi Önkormányzat az éjjeli menedékhely férőhelyek 59,2 %-át, a civil szervezetek a 40,8 %-át működtetik. A 12 fenntartó szervezet 19 telephelyen nyújt ellátást. Az átmeneti szállásokat 10 szervezet 20 telephelyén működteti, összesen 2060 férőhely kapacitással. Az összes ellátási kapacitás 55,3 %-a átmeneti szállás férőhely. Az átmeneti szállások férőhelyei 12 és 326 férőhely közötti nagyságban nyújtanak ellátást. (6. sz. melléklet) Az átmeneti szálláshelyek felét a civil szervezetek tartják fenn.

146

IX. A KÜLÖNBÖZŐ ELLÁTÓ SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK MÓDJAI, KERETEI Az 1980-as évek vége felé megindult társadalmi változással új szükségletek kerültek felszínre ezek nyomása már abban az időben egyre inkább érzékelhetővé vált. A rendszerváltást követő években számos non-profit szervezet jött létre a civil társadalom érdekeinek képviseletére, a már korábban működő szervezetek tevékenységi köre pedig jelentősen bővült. Ez annak felismerésén alapult, hogy sem a piaci, sem az állami, önkormányzati szektor nem alkalmas minden társadalmi szükségleteinek kielégítésére. A civil szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, lehetővé teszik a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok sajátos igényeinek megfelelő szolgáltatások nyújtását, bizonyos társadalmi problémák közösségi kezelését. Lényegükből adódóan jól ismerik a helyi igényeket, így olyan szolgáltatásokat képesek létrehozni, amelyek nem tartoznak az állam, az önkormányzat érdekeltségébe. Azáltal, hogy a helyi szinten megjelenő szükségletekre reagálnak, a helyi társadalom értékrendjét fedik le, jelenítik meg. Különösen jelentős a szerepe a civil szervezeteknek azon társadalmi csoportok esetében, amelyeknek társadalmi helyzetükből adódóan gyenge az önérdek-érvényesítő képességük. Szerepvállalásuk többféle módon valósulhat meg – önmaguk vállalhatják bizonyos feladatok ellátását, szolgáltatásaikkal az önkormányzat szolgáltatásait egészíthetik ki, alternatív szolgáltatásokat kínálhatnak vagy teljesen átvehetik bizonyos feladatok ellátását. Teljes mértékben azonban nem tudnak függetlenedni az állami, önkormányzati szférától, mert anyagi forrásaik bizonytalanok: működésük költségeit költségvetési támogatásokból igyekeznek biztosítani, illetve pályázati forrásokból egészítik ki azt. Az elmúlt tizenkét év alatt a non-profit szervezetek száma mintegy ötszörösére nőtt. A szektor összetételében ugyanakkor a kilencvenes évek közepéig elég jelentős arányeltolódás következett be. A klasszikus szociális ellátással foglalkozó szervezetek részesedése 1991.-1995 között 25%-ról 11%-ra csökkent, és ezt követően csak minimális emelkedés történt. Az egyes ágazatokon belüli feladatmutatókat nem ismerjük pontosan, csak következtethetünk rá, hogy mely területeken vannak jelen nagyobb számban és súllyal. A rendszerváltást követően a közigazgatás decentralizálásával az állami feladatok azon része, amely a helyi társadalom szükségleteihez kötődik, az önkormányzatokhoz került. Ebbe a körbe tartozik a szociális ellátások jelentős része is. Az 1993. évi III. tv. (Szt), a szociális ellátások kötelezettségét –a lakosság számától függőena helyi önkormányzatokra ruházza. Ezzel ellátási kötelezettséget állapit meg számukra. A törvény 120. §-a ugyanakkor kimondja, hogy „az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást a helyi önkormányzat az Ötv. 81.§ (1) bekezdése szerint, valamint az állami szerv szociális szolgáltatást végző személlyel, ezek intézményeivel, egyéni vagy társas vállalkozóval (...) kötött szerződés (...) útján is biztosíthatja.” Vagyis, az önkormányzat maga határozza meg a feladatellátás módját. A Fővárosi Önkormányzat az elsők között élve ezzel a lehetőséggel, már 1994-ben kötött közszolgáltatási szerződéseket a hajléktalan-ellátás egyes feladatainak átadásáról étkeztetés, utcai gondozás, nappali ellátás. E közszolgáltatási szerződések keretében az önkormányzat költségvetési támogatást nyújtott a tevékenységekhez. A Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettsége a szociális szolgáltatások olyan széles körére terjed ki ugyanakkor mind a lakossági igényeket, mind a költséghatékonyság szempontjait figyelembe véve, egyre több területen indokolt a civil szervezetek bevonása a feladatok ellátásába. Ezt az is alátámasztja, hogy a fővárosnak figyelembe kell vennie nyilvánvaló célszerűségi szempontokat is. A szociális törvény például a hajléktalan-ellátást új 147

feladatként határozta meg, mint a rendszerváltást követő gazdasági társadalmi változásokkal együtt járó tömegessé váló szociális problémára adott választ. Az újonnan kialakítandó ellátórendszer létrehozása és működtetése kiszámíthatóan jelentősebb költségvetési terheket jelentett volna a főváros számára, mint a szerződés útján történő „férőhely kivásárlás”. A már jelentős szakmai hagyományokkal rendelkező civil szervezetek megjelenése a palettán ugyanakkor valódi kínálatot képes nyújtani. A feladatok egy részét, és az újonnan jelentkező szükségletek kielégítését át kell tehát adni a hatékonyabb és olcsóbb szervezeteknek. Ide kívánkozik ugyanakkor az a kérdés, hogy valóban olcsóbb-e ez a megoldás a szakellátásban, ahol a magas szakmai követelmények miatt kevés önkéntest lehet alkalmazni? A célszerűségi szempontot inkább az intézményfenntartás jelentős terhétől való megszabadulás, a költséghatékonyabb működ(tet)és jelenti. Az elmúlt években az önkormányzat több olyan nonprofit szervezettel kötött közszolgáltatási szerződést, amelyek a fővárosban megjelenő speciális társadalmi szükségleteket próbálnak kielégíteni. A szerződéskötés technikája tovább finomodott, a szakmai megfontolások alapján a közszolgáltatási szerződések differenciáltabb rendszere jött létre. Ennek megfelelően alapvetően háromféle jogcímen kötött közszolgáltatási, illetve támogatási szerződés típus alakult ki. 1.) A már idézett törvényi felhatalmazás alapján a Fővárosi Önkormányzatnak 13 szervezettel van összesen 20 hatályos közszolgáltatási szerződése. Az ebbe a csoportba tartozó szervezetekkel kétféle feladatkörre kötött szerződést a főváros: • az első kategóriába hét olyan civil szervezet tartozik, amelyek normatívával nem támogatott feladatok ellátására, a főváros költségvetési rendeletében önálló címen kapnak támogatást. • a másik feladatkörbe azok a szervezetek tartoznak, amelyek a szociális törvényben előírt (állami normatív hozzájárulásra jogosult) fővárosi feladatokat látnak el. A Fővárosi Önkormányzat 1998-ban határozatot hozott arról, hogy úgynevezett fővárosi normatíva létrehozásával támogatja a hajléktalanellátó civil szervezetek férőhelyfenntartó tevékenységét: Ezen szervezetek a mindenkori állami normatíva 30%-ra jogosultak. Ennek alapján 13 jelenleg hatályos közszolgáltatási szerződés megkötésére került sor. A többrétű, komplex feladatellátás következtében hét szervezet kétféle címen is kap költségvetési támogatást. A két csoportba tartozó civil szervezetek támogatására fordított összeg 2005-ben 393.330eFt volt. (Ebből 250.509eFt-ot a hajléktalan férőhelyek 30 %-os kiegészítő normatívájára fordít a főváros.) A Budapesti Szociális Charta –a jogszabályi előírások mellett- alapelvként fogalmazza meg, hogy a „nem állami szervezetek közfinanszírozásának alapvető jogi eszköze a szerződés, olyan szerződés, mely képes a kölcsönös érdekeknek megfelelő garanciarendszert felállítani és intézményesíteni”. Ennek megfelelően az 1994-ben kötött „alap” szerződéseket a Fővárosi Közgyűlés 1999-ben hatályon kívül helyezte, és új közszolgáltatási szerződés(eke)t kötött az egyes szervezetekkel. Ezt követően 2004-ben, a szakmai tartalom aktualizálása, valamint a jogi és formai egységesítés érdekében valamennyi hatályos közszolgáltatási szerződés módosításra került. 2.) A jogszabályok szerint kötelezően ellátandó személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások mellett megjelennek bizonyos helyi, lakókörnyezethez kapcsolódó igények, illetve speciális célcsoportokhoz kötött szükségletek. Ezek kielégítése

148

kiszámítható támogatás hiányában bizonytalanná válik, ellehetetlenül, ezért rendkívül fontos számukra a fővárossal kötött közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott költségvetési keret. Ebbe a körbe három szervezet tartozik, amelyeknek határozott idejű szerződéses jogviszonya van a fővárossal. az ellátási szerződések megkötése során alkalmazandó kritériumrendszer A Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága az egyes szolgáltatások szükségletek-, szakmai elvárások és a pénzügyi kockázatok-, illetve lehetőségek garanciális feltételeinek feltérképezése és szektorsemleges alkalmazása céljából döntött úgy, hogy a Fővárosi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció készítésének folyamatában kerüljön kidolgozásra a szociális szolgáltatást nyújtó ellátó szervezetekkel kötendő ellátási szerződés előkészítésének, eljárásainak és a szerződés tartalmának, továbbá a szerződés teljesülése monitorozásának és ellenőrzésének egységes szempontjai. A Fővárosi Közgyűlés 141/2005 (I. 27.) sz. határozatával elfogadta ”az ellátási szerződések megkötése során alkalmazandó kritériumrendszert” amelyet a jövőben a szerződések megkötése során alkalmaz és az ellátás területén megismert szakmai, pénzügyi és jogi tapasztalatok alapján, a –Szoc. tv. 121. §-ában meghatározott kötelező tartalmai elemeket is figyelembe véve kerület összeállításra. A kritériumrendszer fontos eleme, hogy egyes speciális esetekben az ajánlatról ki kell kérni az ellátási területre vonatkozó, a Fővárosi Önkormányzat tevékenységét segítő rétegtanácsok (Fővárosi Hajléktalanügyi Konzultatív,Idősügyi,- Fogyatékosügyi-, Drogügyi Tanács) és/vagy a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal Elnökségének véleményét. A jövőben, a Fővárosi Önkormányzat csak az elfogadott kritériumrendszerben foglaltak teljesülése-, az ellátó intézménytípusnak megfelelő szakértői fórumok javaslata alapján- és az ellátási érdekek figyelembe vételével köthet -az Szt. hatálya alá tartozószociális szolgáltatások ellátására közszolgáltatási szerződést. Az eljárás során figyelembe vételre kerülő szempontok: az ajánlatok bekérése, ajánlat és szükséglet találkozása, versenyeztetés, az ellátás minősége, ellátási alternatíva/lehetőségek. Ezen kritériumrendszerhez hasonló szempontok alapján kerülnek a jövőben megkötésre a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás átadására irányuló, -az Ötv. 63. §-a alapján – a kerületi képviselő-testülettel kötött megállapodások is. 3.)

A Fővárosi Önkormányzat költségvetésében önálló címen tervezett bizottsági felhasználású keretekből nyújtott támogatások pályázat útján jutnak el a pályázó társadalmi, egyházi- és civil szervezetekhez. Ide tartozik a „Szociális célú közszolgáltatási szerződéssel adható támogatási keret”, az „Esélyegyenlőségi célú bizottsági keret” és - közvetett módon -, a „Fővárosi Szolidaritási célú bizottsági keret”.

A támogatásban részesülhetnek civil szervezetek, kerületi és kisebbségi önkormányzatok, költségvetési intézmények, magánszemélyek. A versenysemlegesség és az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve támogatások odaítélésének kritériuma, hogy a pályázatban kiírt célokkal összhangban legyen a pályázatok szakmai tartalma és megvalósíthatósága. szociális célú közszolgáltatási szerződéssel adható támogatási keret: A fővárosi illetékességű szociális célú közhasznú civil szervezetek fejlesztésének és működésének támogatására szolgál. Olyan szervezeteket támogat, amelyek tevékenysége

149

speciális szükségletekkel rendelkező célcsoportokra irányul: család-gyermek- ifjúság; nyugdíjasok, idősek; hajléktalanok; fogyatékosok. A rendelkezésre álló költségvetési keret évente 30 mFt körül van. Az egyes szervezeteknek nyújtott támogatás összege 100.000 – 400.000 Ft között mozog, egyes kiemelt jelentőségű szakmai program esetében elérheti az 1.000.000 Ft-ot. 70. sz. táblázat: A támogatás százalékos megoszlása célcsoportonként /2005 ellátási terület:

a pályázatok a pályázatok száma (db.) aránya (%) Család, gyermek, ifjúság 24 31 Hajléktalanok ellátása 7 8 Fogyatékkal élők ellátása 21 27 Segítőszolgálat, tanácsadás 21 27 Egyéb szolgáltatás 5 7 összesen: 78 100 Forrás: Budapest FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázis 2005. Esélyegyenlőségi célú bizottsági keret: Célja a kisebbségekhez kapcsolódó célcsoportok, a kulturális, hagyományőrző és közösségfejlesztő programok mellett szociális szolgáltatások, az egyházak és mellettük működő csoportok, szenvedélybetegekkel, egészségkárosodottakkal foglakozó, elsősorban laikus, önkéntes karitatív szervezetek tevékenységének támogatása. 85.sz. táblázat: A preferált területek részesedése az összes támogatáson belül /2005. Hátrányos helyzetű gyermekek, családok segítése 15 % Fogyatékosok segítése 10 % Egészségkárosodottak segítése 8% Összesen 33 % Forrás: Budapest FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázis 2005. A pályázati célok megvalósítására fordítható éves keret mintegy 24 mFt. körüli. A támogatási összegek 100.000 és 400.000 Ft. között változtak. Fővárosi szolidaritási célú bizottsági keret: A kerületi önkormányzatok által igénybe vehető, a szociális ellátás fejlesztésére szolgáló fővárosi támogatási forma. A forrás felhasználásával a pályázat kiírója segítséget nyújt a kerületeknek, hogy egyrészt az ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfeleljenek (hiányzó ellátási formák kialakítása, meglévők korszerűsítése); másrészt pedig a helyi szociális szükségletek, speciális társadalmi igények kielégítéséhez ad pályázati támogatást. Szakmai célként jelöli meg a különböző hátrányos helyzetű csoportok integrációjának segítését, modell értékű szociális programok, módszertani kísérletek megvalósítást. A pályázati célok megfogalmazása mindezek figyelembe vételével történik évente. Módszertani szempontból fontos, hogy a szolgáltatások fenntartására, a működési 150

költségek biztosítására a kerületi önkormányzat garanciát vállal a megkötött támogatási szerződésben. 71. sz. táblázat: A támogatás százalékos megoszlása célcsoportonként /2005 ssz: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

arány (%): ellátási terület: Szociális információs szolgáltatás 14 Étkeztetés 3 Családsegítés 10 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 15 Közösségi ellátások 25 Támogató szolgáltatás 6 Utcai szociális munka 3 Nappali ellátás 24 Összesen 100 Forrás: Budapest FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázis 2005.

A pályázati eljárás során tapasztalható, hogy a szociális célú keretből pályázó szervezetek száma jóval meghaladja a nyertesek számát (mintegy duplája). A Szolidaritási Alapból a pályázati célokkal összhangban pályázók többségét támogatja a jogkörrel rendelkező Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság. Ugyancsak ez a támogatási szempont érvényesül a Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottság által kezelt Esélyegyenlőségi Alap felosztása során is. A civil szervezetek többsége „visszatérő” pályázó. Folyamatos működésükhöz, szakmai programjaikhoz elengedhetetlenek a pályázati támogatások. Többségük rendszeres állami támogatással nem rendelkezik, olyan tevékenysége(ke)t folytat, amely(ek) után nem jár normatív támogatás. Közhasznúságuk ugyanakkor nem vitatható. 72. sz. táblázat: Az Önkormányzat költségvetési kereteiből nyújtott támogatások: ssz:

1. 2. 3. ssz:

1. 2. 3.

bizottsági támogatási keret esélyegyenlőségi célúszociális célúszolidaritási célúÖsszesen: bizottsági támogatási keret

2002.

2003.

szervezetek összeg eFt. 107 22000 80 30041 54 221805 241 273846 2004.

szervezetek összeg eFt. 130 23736 74 29632 19 32980 223 86348 2005.

szervezetek összeg eFt. szervezetek összeg eFt. esélyegyenlőségi célú160 23746 140 23790 szociális célú54 29700 78 30078 szolidaritási célú0 0 32 99991 Összesen: 214 53446 250 153859 Forrás: Budapest FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázis 2005.

Az eltelt öt esztendőben a Fővárosi Önkormányzat 1135 nyertes pályázat megvalósításához 852 149.-eFt. összegű támogatást nyújtott, önként vállalt feladataként

151

segítve a budapesti lakosok és a különféle szociális ellátási formák hatékonyságának és hatásosságának növelését.

152

X: A FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK KORSZERŰSÍTÉSÉNEK IRÁNYAI 10.1. Szakmai irányváltozások és a szolgáltatások szakmai színvonalának emelése 1.) A szakmai követelmények és a gondozottak egészségi állapota miatt, az intézményi modell várható átalakulása elsősorban az ún fokozott ápolást igénylők, tartósan fekvőbeteg ellátás irányába tolódik, s az intézmények a fekvőbetegek nagy számára tekintettel jelenleg is rákényszerülnek a betegszobai részlegek kialakítására, működtetésére. 2.) Az Szt. 2003. január 1. napjától hatályos rendelkezése értelmében a lakóotthoni ellátási forma kibővül, fogyatékosok ápoló-gondozó célú, a pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona létrehozásával, valamint az idősek otthonaiban a demencia körébe tartozó kórképeknél az intézményen belüli elkülönített részlegekben történő gondozás lehetőségével. Ezzel lehetőség nyílik az egészségi állapot súlyosságából adódó intenzív gondozásra, speciális ellátásra. 3.) A törvénymódosítás következtében a már működő szociális intézményekben ellátott fekvőbeteg, demencia kórképpel bíró, illetve az önkiszolgálás szintjén jelentős segítségre szoruló személyeket ellátó részlegek, otthonok emelt összegű állami normatív finanszírozásával biztosíthatónak látszik a szociális intézményi elhelyezettek teljes körű, illetve az ellátást igénylők törvényi előírásnak megfelelő szintű ellátása. 4.) A törvény által előírt - települési önkormányzatok hatáskörébe utalt - speciális alapellátási feladatok megszervezése, úgymint a közösségi pszichiátriai ellátás, a támogató szolgálatokról való gondoskodás. A közösségi gondoskodás továbbfejlesztésével, otthonápolás, rehabilitáció, képességfejlesztés, felzárkóztató képzés, az egészségügyi és szociális ágazat szolgáltatásainak tudatos harmonizációjával, a civilszféra bevonásával és erősítésével, valamint az önsegítés formáinak kialakításával és működtetésével megteremtődne a bentlakásos intézmények és a területi ellátás összehangolásának feltételei, mellyel lehetőség nyílik a tartós bentlakásos intézmények tehermentesítésére. Az ágazatok közötti mikro-, és makro színtű együttműködés fejlesztési teendői a területeket érintő információs rendszer kiépítése, mely tartalmazza a fővárosi lakosság egészségügyi, szociális ellátásának jellemzőit, a szolgáltatók által nyújtott kapacitás mennyiségi és minőségi mutatóit, valamint az egymásra épülő szolgáltató rendszerek kapcsolódási pontjainak lehetőségeit. 5.) A törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatások integrált szervezeti formában is megszervezhetők. Ennek megfelelően az ellátási típusok egy intézmény keretein belül is biztosíthatók, az alap-, nappali-, és bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével, részlegek kialakításával. 6.) A szociális ágazat fejlesztési teendői a feladatellátáshoz kapcsolódó finanszírozás feltételeinek megteremtése, mely lehetővé teszi a korszerű szakmai alapelvekhez igazodó ellátási formák, új szolgáltatási eljárások bevezetését. Bővíteni szükséges az átmeneti ellátás kínálatát, részint a meglévő intézmények férőhelyeinek átmeneti jellegű kihasználásával, részint új intézmények létesítésével. Kiemelt feladatként kezelendő a rehabilitációs intézményi férőhelyek fejlesztése, különös tekintettel a fogyatékosok, pszichiátriai betegek, baleseti sérültek, betegségből lábadozók ellátására. 7.) Szükséges -az emelkedő igényekre való tekintettel- a hajléktalan személyek ellátását biztosító átmeneti elhelyezést nyújtó intézményrendszer bővítése, tartós bentlakást nyújtó intézménnyel, hajléktalan idősek otthonával. Krízis otthonok létrehozása, ahol az átmeneti válsághelyzetben lévő családok elhelyezése biztosított, nyugdíjasházak, panziók, „szociális albérleti” rendszer megteremtésével. 153

8.) Tovább kell fejleszteni a civil-, társadalmi- és egyházi szervezetekkel, szövetségekkel, egyesületekkel kialakult együttműködést, melynek keretében a Fővárosi Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban lévő szociális ellátást nyújtó támogatott szervezetek köre kibővíthető. 9.) A lakossági szükségletek és az egészségügyi rendszer nyújtotta szolgáltatások egyre növekvő eltérése miatt indokolt a szociális intézményi ellátás és egészségügyi ellátás szolgáltatásainak összehangolása. A beteg központú stratégia új alapellátási koncepció kidolgozását igényli, s célszerű az egyes egészségügyi szolgálatok közötti, valamint a szociális ellátás és az egészségügyi ellátás közötti koordinációt megteremteni. 10.) A szociális és egészségügyi ellátás iránti szükségletek további növekedése valószínűsíthető a lakosság kedvezőtlen és számos tekintetben továbbromló egészségi állapota és elöregedése miatt. Hiányoznak a betegség megelőzését célzó szolgáltatások, jelentős arányeltolódás van az alapellátás és fekvőbeteg ellátás (kórház centrikusság), az aktív ágyak és krónikus ágyak között. Nem kellően kiépített az otthoni ápolás, hiányoznak a rehabilitációs intézmények, valamint az ápolási részlegek, az egészségügyben az ápolási otthonok. 11.) Kiemelt feladatként jelentkezik az otthoni ápolás és az ápolási otthonok kialakítása, fejlesztése. Becsült adatok alapján, a meglévő intézményi férőhelyeken kívül további 4-5 ezer ápolási otthoni, szociális otthoni férőhelyre lenne szükség a lakossági igények kielégítéséhez. 12.) A tartós bentlakásos intézmények költséghatékonyabb üzemeltetése és a külső források nagyobb arányú bevonása biztosíthatja az intézmények folyamatos működtetésének és fenntartásának feltételeit – az állami hozzájárulás reálértékének megőrzése mellett. Minőségbiztosítás a fővárosi szociális intézményekben Az intézmények és szolgáltatásaik működését egyre szigorúbb követelményeket előíró jogszabályok határozzák meg. Ennek alapján a fenntartók saját hatáskörben, rendeletben kötelesek szabályozni intézményeik, szolgáltatásaik működését. Ezek a követelmények, normákat testesítenek meg, amelyeket a működés során be kell tartani. Amennyiben az intézmények tevékenysége az előírásoknak megfelelő, úgy minimális szinten eleget tettek a minőségi követelményeknek. A minőségpolitika és minőségbiztosítás kereteit a szakmai standardok, a jogszabályi háttér, az elméleti tudományos háttér, valamint a gyakorlati alkalmazások, ismeretek adják. A gyakorlati tapasztalatok alapján az ágazati minisztérium feladata az általános fejlesztési irányok meghatározása, melyek elkötelezett, következetes ágazati politikán, tudatos fenntartói és szervezeti politikán alapulnak. Mindezek együttesen a gyakorlati munkában is megkövetelik a minőségi elemek alkalmazását, valamint a szakterület alkalmazottainak képzését, hogy munkájuk szerves részévé váljanak a minőségbiztosítás elemei. A minőségfejlesztés jogszabályi keretei a szociális szolgáltatások területén meghatározásra kerültek. Jelentős előrelépésként értékelhető az 1993. évi III. törvény, "A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról", s a hozzákapcsolódó kormány-, minisztériumi rendeletek, valamint az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékosok esélyegyenlőségéről. Ennek megfelelően kidolgozásra kerültek a szakmai standardok, megfogalmazásra kerültek a minőségi elemek a gyakorlati munkában, s megtörtént azok beépítése a gondozási tevékenységbe. Az ellátások, illetve szolgáltatások az egyéni szükségletekre épülnek. A személyre szóló szolgáltatásokkal a független életvitelt, az ellátottak kényelmét, a szolgáltatások könnyű

154

elérhetőségét, az egyéni szükségletek kielégítését, a minőségi standardok érvényre jutását kell biztosítani. A minőség másik fontos eleme a szolgáltatások fejlesztése mellett az ellátást biztosító munkaerő képzése, továbbképzése, a szakmai gyakorlat támogatása, fejlesztése. Az általánosan megfogalmazott szolgáltatási szabályok mellett, a szociális munkára való képzés rendszerének szabályozása is megvalósult a szociális munkát végző alkalmazottak regisztrációjával. Az ellátásban résztvevők a megfelelő képzés, és fejlesztés, valamint a szakmai szupervízión keresztül bizonyítottan elkötelezettek a minőségi szolgáltatások iránt. A minőségi irányítás szervezeti kereteinek kiépítése, a minőségi munkavégzés ellenőrzése és szinten tartása fontos eleme a minőségbiztosításnak, figyelemmel a jogszabályi elvárásokra, a szociális ellátások szakmai, szervezeti sajátosságaira, a szolgáltatást igénybevevőkre. Az ellátások minőségének kulcsa az egységes alapon nyugvó eredményes minőségpolitika, megfelelő finanszírozási háttér, a minőségirányítással kapcsolatos képzési tájékoztató programok, a szakmai minimumszint meghatározása, ezen belül egy szakmailag megalapozottabb igénybevételi rend kialakítása, a gondozási tervek bevezetése, a hozzákapcsolódó módszertani irányelv, az intézménytípusok közötti differencia alapelveinek megfogalmazása, az ellátottak jogainak, az egyes intézménytípusok szakmai munkájának és az intézményben elhelyezettek felülvizsgálati rendszerének kialakítása. A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Osztálya szakmai továbbképző tanfolyamot indított 2001. február 15-én „Belső minőségfejlesztés a Fővárosi Önkormányzat tartós bentlakásos otthonaiban” címmel, amelyet a Fővárosi Önkormányzat minden tartós bentlakásos szociális intézményének vezetője, illetőleg vezető munkatársai végeztek el. A szociális szolgáltatási szektor korszerűsítésének folyamatában fontos szerepe van a minőségi ellátások biztosításának, a minőségi biztosítási rendszerek beépítésének a szervezetek tevékenységébe. A szociálpolitika szakterületén a szociális intézményi szektorban is megindult az egyes minőségbiztosítási irányok bevezetése, melynek elsősorban modell jellege érvényesül, úgymint gondozási munka központú, vezetési központú, lakóelégedettségi központú és szervezet-munkaügyi központú, melynek továbbfejlesztése a jövőben is indokolt. A minőségi elemek megfogalmazása, gyakorlati alkalmazása, beépítése a gondozási folyamatba, az ellátásban a minőségmérés technikáinak kidolgozása, az egyes módszerek gyakorlati alkalmazása és a minőségi munkavégzés ellenőrzése, a fővárosi önkormányzat által fenntartott intézményekben képzési, tájékoztató programok szervezésével valósul meg. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézményeiben a minőségbiztosítás iránya: angol mintára a "White paper" és a LEWO-val végzett minőségellenőrzési eljárás alkalmazása. A szabványok által meghatározott minőségen túl, elengedhetetlen az ellátásért felelős személyek szakmai fejlesztése, s a szolgáltatást igénybevevők visszajelzésein alapuló értékelés, amellyel megfogalmazódhatnak azok az elvárások amelyek a minőség szempontjából fontosak, mind a szolgáltatást nyújtó, mind pedig a szolgáltatást igénybe vevők részéről. Minden intézményben eredményesen működik a Minőség Ellenőrző Csoport. A csoport alapvető feladatát képezi saját területükön a helyzet felmérés: milyen az intézményi működés szabályozottsága, tárgyi-, személyi, feltételei, szolgáltatásai, azok minőségi jellemzőinek meghatározása, az adott területek fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása, fejlesztési terv készítése, valamint azok értékelése, a változtatáshoz szükséges források megteremtése, azok hasznosítása, a meglévők átcsoportosítása. A minőségi munkavégzés szervezeti kereteinek kialakításával, folyamatos ellenőrzésével, a mérési technikák kidolgozásával, lehetőség van az ellátottak igényeire épülő, mérhető, garanciális és folyamatosan javuló szolgáltatások nyújtására, azok fejlesztési irányainak meghatározására.

155

HACCP -kockázat-elemzésen alapuló Kritikus Szabályozási PontokA Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények egyik fontos feladata a szolgáltatásaikat igénybe vevők részére biztosítandó élelmezési tevékenység szakszerű, a minőségbiztosítás követelményrendszerének is megfelelő megvalósítása. Az intézmények döntő többségében saját főzőkonyha áll rendelkezésre a napi háromszori étkeztetés megvalósítása érdekében, míg 2 intézmény és egy intézményi telephely esetében vásárolt élelmezéssel és melegítőkonyha üzemeltetésével látják el ezt a feladatot. A 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és forgalmazás feltételeit szabályozza. A rendelet 3. paragrafus (2) bekezdése rögzíti: „Vendéglátásban, közétkeztetésben, valamint cukrászati és hidegkonyhai termékek előállítása során a vendéglátónak, közétkeztetőnek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie a biológiai, a kémiai és a fizikai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló „Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP)” rendszernek a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott előírásai szerint.” A Fővárosi Önkormányzat a fenntartásában lévő, közétkeztetési tevékenységet végző intézményei részére biztosított HACCP-forrásból az egyszeri kiadást igénylő feladatok megvalósítása elsősorban a konyhák felújítását, az előírásoknak megfelelő szakosított tároláshoz szükséges hűtőgépek, a higiéniai követelményeknek megfelelő edényzet és tálalóeszközök, valamint az élelmiszerek elkülönített szállítását biztosító járművek beszerzését finanszírozta. Néhány intézmény esetében a teljes konyha rekonstrukciót meg kellett valósítani, mivel az nem felelt meg az előírásoknak. Az ágazat a 2002-2003. években összességében 417 millió Ft- támogatást kapott a fenntartótól e feladat megvalósításához. Fenti összegből a Zalaapáti Pszichiátriai Betegek Otthona konyhájának teljes felújítása történt meg 70 millió Ft értékben, illetve további 6 intézmény kisebb felújítási munkákat végezhetett el. 17 szociális intézmény beruházási feladatok megvalósításához kapott egyszeri támogatást a Fővárosi Önkormányzattól, összességében 189 millió Ft értékben. Ezen túlmenően a szociális ágazat rendelkezésére álló „gép-berendezés pótlás” elnevezésű keret terhére több esetben biztosított az Önkormányzat forrást a konyhai gépek, berendezések cseréjére, így az elért színvonal fenntartása - az intézmények saját forrásainak igénybe vétele mellett - jelenleg még biztosítja az elért jó színvonal megtartását. Jelenleg valamennyi intézményünk rendelkezik tanúsítvánnyal, a HACCP rendszerrel kapcsolatos előírásokat betartják, a kötelező nyilvántartásokat folyamatosan vezetik. A rendszer működtetése többletkiadást okoz, jelentős adminisztrációs kötelezettség is kapcsolódik hozzá, ugyanakkor az élelmezési tevékenység állandó és azonos szempontok szerinti folyamatos ellenőrzése kedvező hatással van az ellátásra. LEWO Az értelmi és halmozottan fogyatékos személyek intézményes keretek közötti lakhatásának, szociális re/habilitációjának javításához a LEWO elnevezésű, szociális szolgáltatások minőségkontrollját kerül felhasználásrai. A szolgáltatást nyújtó intézménynek és a működtetőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy értelmileg sérült személyek esetében az élet végéig tartó fejlődés elismerésére kell épülnie az intézményi szolgáltatásnak. Ez által segíthető elő megfelelően az ellátottak szociális tanulási folyamatának és a szociális kompetenciák fejlődésének, s az egyének re/integrációjának sikere.

156

Mind a jogszabályi előírások, mind a korszerű szakmai irányelvek, követelmények a segítő gondozási modell napi gyakorlattá válását indokolják. Ennek jellemzője, hogy a sérült/fogyatékos személy jogait és autonómiáját tiszteletben tartva minden eszközzel segíteni kell az egyén integrációját. Cél, hogy a bentlakásos intézményi ellátást igénybe vevők közül mind többnek lehetősége legyen arra, hogy az adott társadalom és kultúra elfogadott életvezetési és viselkedési mintáit elsajátítsák és aszerint, - lehetőleg minél önállóbban, élhessenek. A minőség biztosítása és fejlesztése érdekében e folyamat kontrollja indokolt. A LEWO eszközkészletével végzett minőség-ellenőrzés az intézményes keretek közötti lakhatásnak elsődlegesen a belső (ön)értékelést szolgáló segédeszköze. Alkalmazása a megtervezett szociális változtatásokat célzó szervezetfejlesztéstől kezdődően a belső továbbképzések különböző formáinak kialakításáig, a fogyatékos emberek intézményes keretek közötti lakhatásának minden lehetséges szempontját felölelő minőség-ellenőrzési folyamat. Az általános emberi alapszükségletekből indul ki, hiszen az alapszükségletek teljes spektruma mindig minden emberre érvényes, függetlenül attól, hogy valaki fogyatékos-e, vagy sem. Az értelmi fogyatékossággal többnyire a külső segítségre szorultság mértékének megnövekedése, nagyobb fokú szociális függőség jár együtt, ami azonban nem jelenti a szükséglet struktúra megváltozását. a Fenntartói Ellenőrzési Rendszer Az intézmények működését, a szakmai programban meghatározottak teljesítését a fenntartó rendszeresen ellenőrzi. A Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai, Lakásügyi és Foglalkoztatási Bizottsága 1991. augusztus 31.-i ülésén úgy döntött, hogy a szakmai felügyeleti tevékenység gyakorlása érdekében készüljön el a „Szakmai felügyeleti és szupervíziós rendszer” felépítésére, működésére vonatkozó részletes anyag, amely alapján a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szakosított szociális intézmények ellenőrzését el lehet végezni. A szupervíziós vizsgálat egyik célja az volt, hogy az intézmények korszerűbb – szolgáltatás jellegű, egyéni igényeket is figyelembe vevő, az emberi méltóság megőrzését garantáló – működését elősegítse. Az első vizsgálat 1992. XI. 25. és XII. 9. között zajlott a Visegrád, Mogyoróhegy út 10. szám alatti Idősek Otthonában. Ezt követően – 1999-ig - mind a 26 tartós bennlakást biztosító szakosított szociális intézmény ellenőrzésére sor került, (két intézményben több esetben is) a Bizottság által elfogadott szupervíziós vizsgálati szempontok alapján. A Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Ügyosztályának munkaterve szerint évente 4 intézményben volt vizsgálat. A vizsgált területek közé tartozott az intézmény vezetése, az orvosi és az ápolási munka, a mentálhigiénés és az élelmezési tevékenység, a gyógyszerelés, valamint a gazdálkodás. A vizsgálatot egy-egy terület elismert szakembere végezte a Szociálpolitikai Ügyosztály és a Módszertani Intézmény felkérése alapján. A szupervíziós rendszer messzemenően támaszkodott az intézmények különböző munkaterületein dolgozó, tapasztalt szakemberekre, akik a szakmai munka és a jogi normák ellenőrzésén túl segítséget is nyújtottak és konzultációs lehetőséget biztosítottak. Azonban a szupervízió lehetőségének biztosítását és a fenntartói ellenőrzést – bár mind kettőre szükség van - szakmailag indokolt volt külön választani. Ez volt az egyik oka annak, hogy 1999-ben a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága 59/B/1999. (V. 21.) sz. határozatával úgy döntött, hogy készüljön előterjesztés a szupervíziós rendszer átdolgozására. A szupervíziós rendszer felülvizsgálatában és átdolgozásában segítséget nyújtottak az intézmények vezetői, az ágazat szakemberei, valamint külső szakértők is. Javaslatot fogalmaztak meg a szakmai felügyeleti vizsgálat és a szupervízió szétválasztására.

157

A Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság 118/2000. (VI.23.) sz. határozatával elfogadta „A szakosított szociális intézmények fenntartói ellenőrzési rendszere” (a továbbiakban: FER) vizsgálati szempontjait. Az egyes vizsgálatokat a Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai-, valamint Költségvetési-Revizori Ügyosztálya közösen végzi, a vizsgálatban részt vesz a Gazdasági Ellátási Ügyosztály szakembere is. A vizsgálatok helyszínét és idejét a Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai-, valamint Költségvetési-Revizori Ügyosztálya közösen határozza meg, és éves munkaterveikben szerepeltetik A FER szempontrendszerének gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok, illetőleg az intézményeknél bevezetett minőségbiztosítási rendszer vizsgálatára vonatkozó szempontok kiegészítése miatt vált 2002-ben módosításra került a szempontrendszer. 2005ben a védelmi igazgatás területet érintő jogszabályi és szabványi, szakmai kifejezések változásai indokolták az ellenőrzési szempontok módosítását. A vizsgálatot végzők véleménye szerint a FER szempontrendszere jól alkalmazható a szakosított intézmények jogszabályoknak megfelelő működése ellenőrzésére, alkalmas arra, hogy az otthonokban folyó szakmai munkáról képet adjon. az intézmények szakmai tevékenységének éves értékelése A szociális ellátásban bekövetkezett jogszabályi, valamint a gondoskodás szakmai követelményrendszerének jelentős módosulása, a szolgáltatást igénybevevők növekedett elvárásai mellett, az ellátó rendszer fenntartói körének kiszélesedése - minisztériumi, önkormányzati, egyházi, civil, magánszemélyek vállalkozása - piaci versenyt idézett elő és megnövelte a választási lehetőséget a nyújtott szolgáltatások és azok minősége iránt is. Az ellátó rendszer intézményeinek és szolgáltatásainak működését egyre szigorúbb követelményeket előíró jogszabályok határozzák meg, ennek alapján a fenntartók saját hatáskörben, rendeletben kötelesek szabályozni intézményeik, szolgáltatásaik működését. Ezek a követelmények, normákat testesítenek meg, amelyeket a működés során be kell tartani és amennyiben az intézmények tevékenysége az előírásoknak megfelelő, úgy alap szinten eleget tettek bizonyos minőségi követelményeknek. Az előírásoknak való megfelelést hivatott szolgálni az ellenőrzések rendszere, mely két csoportra osztható, egyrészt a fenntartói ellenőrzések rendszerére, másrészt a működést engedélyező hatóság által történő ellenőrzésre. A fenntartói ellenőrzés a szakmai követelményeknek és törvényi előírásoknak való megfelelés változó elemeinek vizsgálatára irányul. A törvényességi ellenőrzés elsősorban a jogszabályban meghatározott dokumentumok szerinti jogszerű működésre terjed ki. Legfontosabb elemét azonban a szakmai munka és a fenntartói célkitűzések közötti kapcsolat képezi: a szolgáltatások színvonala, minősége, az ellátottak jogainak érvényesülése, az intézmény vezetése, a hatékony működés feltételei. A jogszabályok tehát megteremtették a minőségpolitika, minőségirányítás szervezeti kereteit az intézményi reform, a szakmai standardok, a minőségi elemek, az ellátások szakmai tartalmának, minimumának a meghatározásával. A Szociálpolitikai Ügyosztály az intézmények tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és szakmai kontrollja érdekében minden évben elkészíti és végrehajtja ellenőrzési tervét, mely a szakmai, igazgatási és gazdálkodási feladatok egyes kiemelt részterületek vizsgálatának időrendi ütemezését tartalmazza. Az átfogó komplex vizsgálat, a szakhatósági vizsgálatok-, valamint az Ügyosztály éves ellenőrzései során tapasztaltak alapján készíti el az intézmények szakmai tevékenységének éves értékelésére vonatkozó javaslatát, melyről a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság dönt. 158

10.2. a módszertani feladatok ellátása az Szt. 88.§ bekezdése alapján:

Fogalom: Az Szt. 88. §-a szerint: 88. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) gondoskodik a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) a módszertani feladatok ellátásáról. (3) A megyei önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter hozzájárulásával - az általa vagy a megye, főváros területén lévő települési önkormányzat által fenntartott ápolást-gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézmények közül módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A kijelölés 5 évi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető. A kijelölt módszertani intézmény vezetőjének megbízásához, illetve megbízásának visszavonásához az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium egyetértése szükséges. (4) A megyei, fővárosi módszertani intézmény feladata a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott, illetve területén lévő helyi önkormányzat által működtetett, továbbá a megye, főváros területén székhellyel rendelkező nem állami fenntartású szociális intézmény szakmai munkájának segítése, a szociális intézmény szakmai ellenőrzésében való részvétel a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

Helyzetkép és adatok: A feladat ellátására kötelezett a Fővárosi Önkormányzat által kijelölt intézmény. Az Szt. rendelkezése értelmében a megyei önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével – a szociális és családügyi miniszter hozzájárulásával – az általa vagy a megye, főváros területén lévő települési önkormányzat által fenntartott ápolást-gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézmények közül módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő otthonok közül 1999. január l-től a Budapest XVII., Pesti út 117. szám alatti intézmény lett e feladat ellátására kijelölve. Az intézmény a módszertani feladatait igen jó színvonalon látta el, ezt támasztja alá a tevékenységük beszámolóját elfogadó Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium értékelő minősítése. Az intézmény Módszertani Osztálya által tevékenységük öt éves időszakáról összeállított beszámoló, munkájuk színvonalat végzése alapján a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság 2004. január l. napjától további öt év időtartamra az intézményt jelölte ki a módszertani feladatok ellátására. Tevékenységének főbb területei: ¾ Módszertani feladatok végzése-, ¾ Szociális intézmények szakmai tevékenységének ellenőrzése-; ¾ Részt vesz a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzésében ¾ Véleményezi a szociális szolgáltatások szakmai programját, ¾ Az ápolási díj megállapításához kapcsolódó szakvéleményt készít , 159

¾ ¾ ¾

Kooperáció és koordináció, együttműködés szervezése és segítése (az alap és szakellátó-, egyes ágazatok-, települési önkormányzatok) szakemberei és intézményei között; Információs és tájékoztató anyagok készítése a média és a multimédia eszközeire; Képzések és továbbképzések, szakmai konzultációk és konferenciák szervezése.

A Módszertani Osztály évek óta működtet állandó szakmai munkacsoportokat (mentálhigiénés, főnővéri, élelmezésvezetői, kerületi szociális szolgálatvezetői munkacsoport). A munkacsoportok az egyes területek szakemberei részére nyújtanak segítséget az új jogszabályok értelmezésében, gyakorlati alkalmazásában, az új információk, módszerek eredmények közreadásában, szakmai dilemmák megoldásában. A Módszertani Osztály tevékenységének jelentős részét képezi, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal felkérésére szakértőként közreműködik a szociális intézmények -2001 évben 32, 2002. évben 83 esetben, 2004-ben 89 esetben szakmai ellenőrzésében. Mivel a fővárosban koncentrálódik a szakosított szociális ellátás jelentős része, ezért az intézmény ellenőrzési feladatai rendkívül szerteágazóak. Fentieken túl 2001. évben 18-, 2002.-ben 28, 2004-ben 19 kerület jegyzőjének felkérésére 73 telephelyen végeztek alap- illetőleg nappali ellátást biztosító intézményben, szakmai ellenőrzés. Az állandó munkacsoportok mellett évente két alkalommal konzultációt szerveznek a nyugdíjasházak vezetői részére, illetőleg a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő intézmények műszaki vezetői is közös értekezleten vitatják meg az aktuális problémákat. A munkacsoportok működtetése mellett, szükség esetén telefonon, személyesen tanácsadást biztosítanak a fővárosi szakemberek részére . A főváros szociális ellátórendszerének sajátosságairól, problémáiról, a főváros területén alkalmazott módszerek, gondozási tevékenységek ellátásáról készített Tájékoztató kiadvánnyal széles körű információt nyújtanak e területen dolgozóknak. Ugyanakkor e kiadvány segíti a Felvételt Előkészítő Csoportnál az elhelyezés iránt érdeklődőket döntéseik meghozatalánál. Kiemelt feladatként végzik az ágazatban dolgozók továbbképzésének szervezését. 2001 évben 5-, 2002.-ben 6 akkreditált tanfolyamot szerveztek, 2004-ben 8 tanfolyamot és egy szakmai személyiségfejlesztő foglalkozást szerveztek, melyeken összesen 209 fő szakember szerzett akkreditációs igazolást. A Szociális és Családügyi Minisztérium által 2000. évben a szociális Internet-alapú kommunikációs rendszer létrehozására nyertek pályázatot. A létrehozott kommunikációs rendszer egyedülálló hazánkban. Alkalmazási körének legfontosabb elemei az értekezletek, konzultációk, előadások, akkreditált képzések. Az intézmények munkáját segítik a különböző szakmai rendezvények megszervezésével, rendszeresen megjelenő kiadványaikkal, a terülten szintén egyedülállónak tekinthető video konferencia és távoktatási rendszer működtetésével. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 2004. évben kijelölte a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeit -a Menhely Alapítvánnyal közösen - a Közép-magyarországi Hajléktalanellátó Szervezetek Regionális Módszertani intézményének. A BMSZKI az ország legnagyobb hajléktalan-ellátó intézményeként komoly szerepet töltött be a hajléktalanok ellátása szolgáltatásai megújításában, a kivezető utak kimunkálásában és az ellátó szervezetek közötti kommunikáció és koordináció megvalósításában. 160

10.3. A szociális ellátások fenntartása-működtetése finanszírozási kérdései Az intézményi feladatellátás keretei A Fővárosi Önkormányzat az Önkormányzati törvényből és a Szociális törvényből adódó kötelező és önként vállalt szociális feladatait alapvetően 28 önállóan gazdálkodó – önkormányzati államháztartási szervezet - fenntartásával, működtetésével látja el. Az éves költségvetésben a működtetéshez, a fejlesztéshez és felújításhoz biztosított források nagyságrendje alapvetően befolyásolja az ágazat lehetőségeit. Az Önkormányzat feladatainak egy részét civil szervezetekkel fennálló közszolgáltatási szerződések útján valósítja meg. A szociális alapellátást biztosító kerületi önkormányzatok részére pályázati úton biztosít forrást új ellátási formák kialakítására, a törvényben előírt ellátási formák újszerű szakmai elképzeléseinek megvalósítására, illetőleg a hiányzó ellátási formák létrehozásának segítése céljából. A szakmai feladatok ellátása érdekében a Fővárosi Önkormányzat, mint fenntartó biztosítja az intézmények működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint az azok fejlesztéséhez, állagmegóvásához szükséges forrásokat. Ugyanakkor meghatározza a gazdálkodás pénzügyi kereteit, valamint a költségvetés végrehajtásának szabályait is. A fővárosi intézmények önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati államháztartási szervezeti formában látják el feladataikat. Működésük gazdálkodási kereteit az államháztartási szervekre vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a Fővárosi Önkormányzat rendeletei szabályozzák. Az intézmények alapfeladataikat, kiegészítő és vállalkozási tevékenységüket a részükre kiadott alapító okiratban határozta meg a fenntartó önkormányzat. Minden intézmény rendelkezik működési engedéllyel, melyek egy része határozott idejű, és a határozatlan idejű engedélyek kiadását bizonyos feltételek teljesítéséhez kötötte a területileg illetékes Közigazgatási Hivatal. Ágazati sajátosság, hogy szakmai jogszabályi előírás határozza meg a bentlakásos intézményekben megvalósuló feladatokhoz szükséges szakdolgozók számát, összetételét, szakképzettségének követelményeit, ajánlás jelleggel tartalmazza továbbá a nem szakmai feladatot ellátók (intézmény-üzemeltetésben foglalkoztatottak) létszámirányszámait is. Az intézmények feladataikat döntően közalkalmazottak foglalkoztatásával látják el, de vállalkozási szerződések, megbízási szerződések is részét képezik a rendszernek. A Fővárosi Önkormányzat szociális ágazatának költségvetése ¾ az általa fenntartott intézmények költségvetéséből, ¾ a szociális feladatokat ellátó civil szervezetek támogatásából, ¾ a szociális célú közszolgáltatási szerződéssel adható támogatási keretből, ¾ a Fővárosi szolidaritási célú keret költségvetéséből, ¾ a szociális fejlesztések működési tartalékából, ¾ a szociális ágazat működési tartalékából, ¾ az Ügyfélszolgálaton keresztül a hajléktalanok segélyezésére fordítható kiadásokból és ¾ az Ügyosztály szakmai feladatainak megvalósítását szolgáló keretből tevődik össze.

161

További forrásbővítésre adott lehetőséget a Fővárosi Önkormányzat által 1996-ban létrehozott intézmény-racionalizálási célú tartalékból pályázat útján elnyerhető támogatás is, mely döntően felújítási, beruházási feladatok megvalósításához biztosított forrást az intézmények részére. Fenti keret a 2004. évtől szerkezeti átalakításokra nyújt fedezetet. Az ágazat szempontjából kiemelkedő fontosságú a Közgyűlés által elfogadott Rekonstrukciós Program, mely nem csupán a rendelkezésre álló források nagysága, de az ellátó rendszer tárgyi feltételeinek minőségi fejlesztése szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír. A Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében címkódonkénti bontásban, kiemelt előirányzatonkénti részletezésben megtalálhatóak a szociális ágazathoz tartozó intézmények előirányzatai, az alapítványok, társadalmi szervek, alapok támogatására fordítható források, valamint az intézmények beruházási és felújítási feladatai feladatsoros részletezésben. A rendelet tartalmazza továbbá az intézmények feladatainak ellátása érdekében foglalkoztatható létszámkeretet is. A következő, 87. sz. táblázatban összefoglalóan kerül bemutatásra a Fővárosi Önkormányzat, valamint az általa ellátandó szociális feladatok érdekében tervezett előirányzatok alakulása a 2002-2005. években:

162

73. sz. táblázat

A Fővárosi Önkormányzat és a szociális ágazat kiadásai és bevételei alakulása a 2002-2005. tényleges és tervezett adatai alapján 2002. évi teljesítés Megnevezés

KIADÁSOK Személyi juttatás Munkaadókat terhelő jár. Ellátottak pénzbeli juttatása Dologi kiadások Műk. célra átadott pénzeszk. Tartalék Működési kiadás összesen Felhalmozási kiadás Felújítási kiadás Felvett hitelek tőketörlesztés Egyéb kiadás Kiadások összesen

Fővárosi Szoc. intézm. Önkormányzat ezer Ft ezer Ft

2003. évi teljesítés

Civil szerv. alapok ezer Ft

Szoc. összesen

Részarány (%)

3.

4.=2+3

868 608

Fővárosi Önkormányzat ezer Ft

Szoc. intézm. ezer Ft


Szoc. összesen

Részarány (%)

5.=4/1

6.

7.

8.

9.=7+8

10.=9/6

4 827 928 1 724 834 41 364 3 266 754 872 621

7,7 7,9 7,1 4,1 3,5

82 894 010 27 574 661 633 228 77 195 247 13 923 580

6 216 634 2 138 377 45 523 3 567 953 1 839

656 360

6 216 634 2 138 377 45 523 3 567 953 658 199

7,5 7,8 7,2 4,6 4,7

202 220 726 59 394 274 10 782 470 24 488 239 18 879 673 315 765 382

11 970 326 1 644 767 299 366

656 360 2 140

12 626 686 1 646 907 299 366

6,2 2,8 2,8

13 914 459

658 500

14 572 959

4,6

2 643 781

2 643 781

9,3

11 452 257 169 94 161

11 452 257 169 94 161

0,0 2,5 1,2

951 554

951 554

1,7

1.

2.

62 885 603 21 823 353 585 730 79 940 806 24 939 949

4 827 928 1 724 834 41 364 3 266 754 4 013

190 175 441 59 905 169 12 179 566 941 564 13 092 939 276 294 679

9 864 893 1 167 855 491 756

868 608 8 750

10 733 501 1 176 605 491 756

5,6 2,0 4,0

11 524 504

877 358

12 401 862

4,5

2 410 522

2 410 522

7,8

9 489 174 047 19 946

9 489 174 047 19 946

0,0 3,5 0,3

1 015 666

1 015 666

3,0

BEVÉTELEK Intézm. működési bevételek Önkorm. sajátos műk. bev. Önkorm. kv. szervek tám. Felhalm. és tőkejell. bev. Működési célra átvett pénze. Felhalm. célra átvett pénze. TB alaptól átvett pénze. Hitel Pénzmaradvány Egyéb bevétel Önkorm. bevételeiből

30 832 968 80 288 601 29 056 690 26 598 460 4 906 302 6 511 177 53 322 498 36 962 120 34 289 816 29 929 965

Bevételek összesen Létszámkeret

332 698 597 39 835

8 981 254

877 358

9 858 612

12 610 924 3 553

877 358

13 488 282 3 553

4,1 8,9

28 444 081 93 192 859 32 199 355 31 690 116 10 280 103 7 839 291 66 313 503 19 285 265 54 566 883 13 495 931 357 307 387 40 672

10 952 727

658 500

11 611 227

14 910 844 3 720

658 500

15 569 344 3 720

4,4 9,1

Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. 163

74. sz. táblázat

A Fővárosi Önkormányzat és a szociális ágazat kiadásai és bevételei alakulása a 2002-2005. tényleges és tervezett adatai alapján 2004. évi teljesítés Megnevezés

KIADÁSOK Személyi juttatás Munkaadókat terhelő jár. Ellátottak pénzbeli juttatása Dologi kiadások Műk. célra átadott pénzeszk. Tartalék Működési kiadás összesen Felhalmozási kiadás Felújítási kiadás Felvett hitelek tőketörlesztés Egyéb kiadás Kiadások összesen BEVÉTELEK Intézm. működési bevételek Önkorm. sajátos műk. bev. Önkorm. kv. szervek tám. Felhalm. és tőkejell. bev. Működési célra átvett pénze. Felhalm. célra átvett pénze. TB alaptól átvett pénze. Hitel Pénzmaradvány Egyéb bevétel Önkorm. bevételeiből Bevételek összesen Létszámkeret

2005. évi eredeti előirányzat RészFővárosi Szoc. arány Önkormányzat intézm. ezer (%) ezer Ft Ft




Szoc. összesen

1.

2.

3.

4.=2+3

5.=4/1

6.

7.

85 828 358 28 056 097 628 445 83 092 064 22 307 666

6 572 916 2 232 396 45 951 4 082 149 3 026

683 016

6 572 916 2 232 396 45 951 4 082 149 686 042

7,7 8,0 7,3 4,9 3,1

6 494 131 2 297 823 79 094 3 832 449 744

219 912 630 45 526 622 8 424 769

12 936 438 2 573 326 390 575

683 016 33 149

13 619 454 2 606 475 390 575

6,2 5,7 4,6

88 851 766 29 066 114 597 650 76 027 387 8 356 812 17 312 229 220 211 958 155 300 060 15 624 563 8 202 400

24 844 470 298 708 491

15 900 339

716 165

16 616 504

5,6

3 020 565

3 020 565

9,2

3 865 309 496 42 684

3 865 309 496 42 684

0,0 6,8 0,5

1 174 637 8 513 12 339 097 16 898 857 3 783

1 174 637 8 513 13 055 262 17 615 022 3 783

2,9 1,5

33 005 974 102 594 510 43 066 788 17 121 476 4 541 535 8 129 644 66 773 741 23 189 639 39 884 796 577 562 338 885 665 40 041

716 165 716 165

5,2 9,4


Szoc. összesen

Részarány (%)

8.

9.=7+8

10.=9/6

656 606

6 494 131 2 297 823 79 094 3 832 449 657 350

7,3 7,9 13,2 5,0 7,9

12 704 241 2 687 913 255 386

656 606 13 296

13 360 847 2 701 209 255 386

6,1 1,7 1,6

399 338 981

15 647 540

669 902

16 317 442

4,1

27 941 403 110 314 522 50 496 522 13 332 265 2 549 731 19 798 008 66 876 124 48 342 100 15 715 447 43 972 859

2 974 075

2 974 075

10,6

100 117 070

100 117 070

0,0 4,6

5 365 13 220 832 16 317 442 4 051

0,0

399 338 981 44 220

5 365 12 550 930 15 647 540 4 051

669 902 669 902

4,1 9,2


164

A táblázatban szereplő adatok alapján az alábbiak kiemelése szükséges: ¾ A Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül a szociális ágazat kiadásai 4,1-5,6 %os részarányt képviselnek a 2002-2005. években. ¾ A legmagasabb érték a 2004. évben található, ahol egyerészt a dologi kiadások közel 500 millió Ft-os emelkedésén túl a feljesztésre fordítható források jelentős mértékű növekedése okozta az 1 %-os részarány emelkedést. ¾ A működési kiadások részaránya A 2002. évi 5,6 %-os értékről 6,2 %-ra változott 2003-ban és 2004-ben, míg a 2005. évi tervadat 6,1 %-os értéket mutat. ¾ A szociális ágazat felhalmozási kiadásaira fordított kiadás szintén a 2004. évben mutatja a legmagasabb értéket, és a legmagasabb részarányt is. ¾ A felújítási kiadásokra fordított forrásoknál látható, hogy a 2002. évi teljesítés a legmagasabb abszolút értékben. 2002-ben az intézmény-racionalizációs tartalék keret terhére jelentős összegű kifizetések történtek a HACCP rendszer bevezetésével kapcsolatban. ¾ Az alapok, alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása a tényleges kiadások csökkenése ellenére részarány növekedést mutat a működési célú pénzeszköz átadásokon belül. ¾ A bevételeken belül nőtt az intézményi működési bevételek részaránya (7,8 %-ról 10,6 %-ra), abszolút összege 2002-ről 2005-re 560 millió Ft-ot is meghaladó mértékben emelkedett. ¾ Az ágazat létszámkerete az alábbiak szerint módosult: A 2002. évi 3553 fős átlagos statisztikai állományi létszámról 3720 főre növekedett 2003-ban, 3783 főre 2004-ben, illetőlegg a 2005. évi tervszám 4051 fő volt. A 2002. és 2003. közötti magasabb létszám eltérés oka, hogy a minisztérium által is támogatott szakdolgozói létszámfejlesztés nagy részét ténylegesen sikerült végrehajtani. A létszám önkormányzaton belüli részaránya 8,9 % és 9,4 %- között mozgott a vizsgált években. A Fővárosi Önkormányzat kötelező és önként vállalt szociális feladatai döntő részét költségvetési intézmények fenntartása révén biztosítja. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézményei főbb működési költségvetési adatait a következő, 88. sz. táblázat szemlélteti.

165

75. sz. táblázat

Működési kiadások és ellátottak száma 2002-2005-ig 2002. évi teljesítési adatok Feladat megnevezése

1.

2003. évi teljesítési adatok

Ellátottak Tényleges Ellátottak száma teljesítés száma (fő) ezer Ft (fő)

Tényleges teljesítés ezer Ft

2004. évi teljesítési adatok

2005. évi tervadatok

2005. I. félévi teljesítési adatok

Ellátottak Tényleges számának teljesítés változása változása Ellátottak Tényleges Ellátottak Eredeti Ellátottak Tényleges (%) (%) száma teljesítés száma előirányzat száma teljesítés 2004./2002. 2004./2002. (fő) ezer Ft (fő) ezer Ft (fő) ezer Ft

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.=6/2

13.=7/3

Idősek Otthonai

3 811

5195677

3 843

6120897

3 806

6648461

3 877

6636297

3 809

3717371

99,87

127,96

Fogyatékosok Otthonai

1 382

2104822

1 369

2568258

1 376

2736343

1 386

2749116

1 396

1547542

99,57

130,0

Pszichiátriai Betegek Otthonai

1 278

1712986

1 248

2001556

1 223

2109382

1 197

2082088

1 200

1126929

95,70

123,14

Hajléktalan személyek ellátása

769463

1190067

1351583

1114732

879338

175,65

Ebből: - átmeneti szállások, éjjeli menedékhelyek

1 319

1 330

1 388

1 577

1 531

105,23

- nappali melegedő

99

114

220

170

446

222,22

Intézmények összesen

7 889

9782948

7 904

11880778

8 013

12845769

8 207

12582233

8 382

7271180

101,57

131,31


A bentlakásos szociális intézményi ellátás a 2002-2005. években az eddigi éveket meghaladó mértékű működési költségvetés-bővüléssel számolhatott -a táblázatban adatai alapján: •

A jelentős mértékű költségvetési volumen bővülés a férőhelyek csökkentésével párhuzamosan valósult meg (kivéve a hajléktalan ellátás területét). A Közigazgatási Hivatalok által az intézmények számára kiadott működési engedélyek egy részében további férőhely-csökkentést kell végrehajtani. A férőhelyek számának változása maga után vonta a közalkalmazotti létszám csökkentését is, mely azonban a jelentős számú üres álláshelyek miatt csupán néhány esetben kellett betöltött álláshelyet megszüntetni. Legnagyobb számban az idősek és a pszichiátriai betegek otthonaiban vált szükségessé a férőhelyek csökkentése.

•

A 2003. évtől lehetőség nyílt arra, hogy a téli krízis időszakban további férőhelyeket biztosítson az önkormányzat a hajléktalan személyek számára, melyet pótlólagos normatív állami hozzájárulási igény benyújtásával kér le a központi költségvetéstől.

•

A táblázat adataiból kitűnik, hogy az otthonokban csökkent az ellátotti létszám, míg a hajléktalan személyek ellátása területén évről-évre folyamatos növekedés tapasztalható, különösen igaz ez a 2005. évi tervadatok tekintetében, ahol is a két új átmeneti szállás kezdte meg működését, tovább bővült a nappali melegedő iránti igény, mely a kihasználtsági adatokban is tetten érhető

•

A 2002. és 2004. évi teljesítési adatok alapján megállapítható, hogy az ellátottak átlagos számának változása (12. oszlop intézmények összesen sor) 1,57 %-kal növekedést mutat a két év viszonylatában, míg a működési kiadások 31,31 %-kal növekedtek (13. oszlop intézmények összesen). Ezen belül legnagyobb mértékben a hajléktalan személyek ellátására fordítható előirányzatok növekedtek.

•

Intézmény-típusonként megállapíthatjuk, hogy a 2004. működési kiadások éves teljesítésének változása a 2002. évi teljesítéshez képes 23,14-75,65 % között mozgott. (A legalacsonyabb értéket a pszichiátriai betegek otthonainál találjuk.) A 2003. évi teljesítés (11.880.778 ezer Ft) 2,1 milliárd Ft-tal haladja meg a 2002. évit.

•

A 2003. évről a 2004. évre további 965 millió Ft-os kiadás-többlet realizálódott. A későbbiekben majd látható lesz, hogy a növekedés döntő része a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok tételén tapasztalható.

•

A 2005. évi tervadatok 263,5 millió Ft-tal maradnak el a 2004. évi teljesítési adattól. A 2005. évi eredeti előirányzat kapcsán ki kell emelnünk, hogy az nem tartalmazza a 2005. január 1-i béremelés fedezetét (átlagosan 7,5 %-os emelés), mivel évközi előirányzatmódosításként vált az intézményi költségvetések részévé. Az év második felében, 2005. szeptember 1-től újabb, átlagosan 4,5 %-os bérfejlesztés valósult meg, A személyi juttatások és a szakdolgozói létszám vonatkozásában az alábbiakat szükséges kiemelni a 2002-2005. év adatai közül:

•

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő bentlakásos szociális intézményekben 2002. év elején zárult le a 6 éven át tartó szakdolgozói létszámfejlesztés programja, mely közel 800 szakdolgozói álláshely fejlesztést eredményezett az ágazatban. Az 167

önkormányzat 1997-ben megkezdett létszámfejlesztését a Szociális és Családügyi Minisztérium (jogelődje a Népjóléti Minisztérium) támogatásával megvalósuló program egészítette ki, melynek révén biztosítottá vált a jogszabályi előírásoknak megfelelő mennyiségű szakdolgozói létszám foglalkoztatásának lehetősége. •

A 2002-2003. években végrehajtott bérfejlesztések hatásaként a szakdolgozók jövedelme, ill. átlagkeresete az előző éveket lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, ugyanakkor jelentős különbségek jöttek létre az intézményen belül a szakdolgozói és az intézmény-üzemeltetői munkakörben foglalkoztatottak között, mely kedvezőtlen hatást gyakorolt a munkaerőmozgásra.

•

Az elmúlt években a szakdolgozói munkakörökben volt a legmagasabb az üres álláshelyek száma, ill. ezen a területen volt a legélénkebb a munkaerőmozgás. A fluktuáció élénkült az intézmény-üzemeltetés területén is. Az éves szinten átlagosan 400 betöltetlen álláshely rendkívüli módon megnehezíti a feladatellátást. Az intézményekben foglalkoztatott szakdolgozóknak csupán 10-12 %-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, a bérfejlesztések ellenére csökkent a legalább középfokú végzettségűek száma. Az üres álláshelyeket elsősorban szakképzetlen munkaerővel lehet feltölteni. Ez a tendencia döntően a budapesti intézményekre jellemző, továbbá az is, hogy itt a legmagasabb a tartósan üres álláshelyek száma.

•

•

Fenti helyzeten kívánt változtatni a Fővárosi Önkormányzat, amikor a 2003. évtől, három éven keresztül, évenként 16 millió Ft-al támogatta az intézményi szakdolgozók szakképzését. A támogatás, és az intézmények ráfordításai hatására lényeges javult az intézmények szakképzettségi szintje, az üres álláshelyek egy részét betöltötték és a fluktuáció is minimális javulást mutat. A 3 éves szakképzést támogató program sikeres volt, nőtt a középfokú, valamint felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők száma.

A következő, 89. sz. táblázatban a fővárosi szociális intézmények működési adatai szerepelnek, mely intézmény-típusonként tartalmazza a főbb kiemelt kiadási előirányzati tételeket, valamint az egy férőhelyre jutó kiadások adatait is. A 2002-2005. évi adatok jól szemléltetik az otthonok és az átmeneti szállások, valamint a nappali melegedő fenntartására fordított és fordítható működési kiadások alakulását.

168

76. sz. táblázat

A szociális ágazat bentlakásos intézményei működési költségvetésének kiemelt adatai 2001-2005-ig

Idősek Otthonai Megnevezés

2002. évi

2003. évi változás az előző évhez tényadatok (2002.) képest (%)

2004. évi változás az előző évhez tényadatok (2003.) képest (%)

2001. évi tényadatok

tényadatok

változás az előző évhez képest (%)


2005. I. félévi tényadatok

2.

3.

4.=3/2

5.

6.=5/3

7.

8.=7/5

9.

10.

1 687 532

2 501 017

148,21

3 109 886

124,34

3 310 945

106,47

3 333 408

1 787 375

Munkaadókat terhelő járulékok

658 164

899 041

136,60

1 072 243

119,27

1 127 523

105,16

1 176 948

612 113

Ellátottak pénzbeli juttatása

10 703

11 143

104,11

12 422

111,48

13 551

109,09

15 108

6 021

1 505 277

1 783 573

118,49

1 924 736

107,91

2 195 545

114,07

2 110 704

1 311 822

379

903

238,26

1 610

178,29

897

55,71

129

40

3 862 055

5 195 677

134,53

6 120 897

117,81

6 648 461

108,62

6 636 297

3 717 371

Személyi juttatás

445 377

656 263

147,35

809 234

123,31

869 928

107,50

859 791

469 250


173 704

235 907

135,81

279 012

118,27

296 249

106,18

303 572

160 702

2 825

2 924

103,51

3 232

110,55

3 560

110,15

3 897

1 581

397 276

468 007

117,80

500 842

107,02

576 864

115,18

544 417

344 401

100

237

236,88

419

176,81

236

56,26

33

11

1 019 281

1 363 337

133,75

1 592 739

116,83

1 746 837

109,68

1 711 709

975 944

1.

Kiadások ezer Ft-ban Személyi juttatás

Dologi kiadások Működési célra átadott pénzeszk. Működési kiadások összesen 1 férőhelyre jutó kiadás (Ft-ban)

Ellátottak pénzbeli juttatása Dologi kiadások Működési célra átadott pénzeszk. Működési kiadások összesen



Értelmi Fogyatékosok Otthonai 2002. évi

Megnevezés

2003. évi


változás az előző évhez (2003.) képest (%)



6.=5/3

7.

8.=7/5

9.

10.

1 410 145

128,04

1 459 959

103,53

1 471 643

789 443

132,32

486 287

124,31

496 073

102,01

538 185

266 766

4 270

115,59

4 624

108,29

4 945

106,94

6 461

2 037

552 057

607 868

110,11

667 008

109,73

775 148

116,21

732 547

489 092

96

196

204,17

194

98,98

218

112,37

280

204

1 617 103

2 104 822

130,16

2 568 258

122,02

2 736 343

106,54

2 749 116

1 547 542

Személyi juttatás

550 423

796 899

144,78

1 030 055

129,26

1 061 017

103,01

1 061 791

565 504


212 521

283 049

133,19

355 213

125,50

360 518

101,49

388 301

191 093

2 656

3 090

116,35

3 378

109,32

3 594

106,40

4 662

1 459

396 878

439 847

110,83

487 223

110,77

563 334

115,62

528 533

350 352

69

142

205,50

142

99,92

158

111,80

202

146

1 162 547

1 523 026

131,01

1 876 010

123,18

1 988 621

106,00

1 983 489

1 108 554

tényadatok


4.=3/2

5.

1 101 314

143,84

295 617

391 174

3 694


tényadatok


2.

3.

Személyi juttatás

765 639


1.

Kiadások ezer Ft-ban

Ellátottak pénzbeli juttatása Dologi kiadások Működési célra átadott pénzeszk. Működési kiadások összesen 1 férőhelyre jutó kiadás (Ft-ban)



170


Pszichiátriai Betegek Otthonai 2002. évi

Megnevezés

2003. évi





6.=5/3

7.

8.=7/5

9.

10.

1 021 574

123,95

1 062 020

103,96

1 041 046

549 248

126,92

352 996

119,33

360 848

102,22

369 526

187 480

9 235

112,50

9 897

107,17

8 137

82,22

8 925

3 694

519 777

583 715

112,30

617 054

105,71

678 342

109,93

662 256

386 477

49

35

71,43

35

100,00

35

100,00

335

30

1 362 547

1 712 986

125,72

2 001 556

116,85

2 109 382

105,39

2 082 088

1 126 929

Személyi juttatás

471 715

644 894

136,71

818 569

126,93

868 373

106,08

869 713

447 270


182 805

231 476

126,62

282 849

122,19

295 052

104,31

308 710

152 671

6 438

7 226

112,23

7 930

109,74

6 653

83,90

7 456

3 008

407 668

456 741

112,04

494 434

108,25

554 654

112,18

553 263

314 721

38

27

71,26

28

102,40

29

102,04

280

24

1 068 664

1 340 365

125,42

1 603 811

119,65

1 724 760

107,54

1 739 422

917 695

változás az előző évhez tényadatok (2002.) képest (%)


tényadatok


2.

3.

4.=3/2

5.

Személyi juttatás

601 436

824 175

137,03


233 076

295 826

8 209

1.


Ellátottak pénzbeli juttatása Dologi kiadások Működési célra átadott pénzeszk. Működési kiadások összesen 1 férőhelyre jutó kiadás (Ft-ban)



171


Hajléktalan személyek ellátása (átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, nappali melegedő átlagosan) 2002. évi

Megnevezés



4.=3/2

5.

372 973

152,98

90 870

129 160

202 749

267 330


tényadatok




6.=5/3

7.

8.=7/5

9.

10.

645 879

173,17

705 631

109,25

610 835

419 005

142,14

217 250

168,20

236 915

109,05

201 030

140 420

131,85

326 938

122,30

407 161

124,54

302 867

316 811

tényadatok


2.

3.

Személyi juttatás

243 799


1.

2004. évi


Ellátottak pénzbeli juttatása Dologi kiadások

1 876

Működési célra átadott pénzeszk.

3 102

537 418

769 463

143,18

1 190 067

154,66

1 351 583

113,57

1 114 732

879 338

Személyi juttatás

165 175

263 028

159,24

447 285

170,05

438 825

98,11

349 648

211 940


61 565

91 086

147,95

150 450

165,17

147 335

97,93

115 072

71 027

137 364

188 526

137,25

226 411

120,10

253 210

111,84

173 364

160 248

Működési kiadások összesen 1 férőhelyre jutó kiadás (Ft-ban)

Ellátottak pénzbeli juttatása Dologi kiadások

1 167

Működési célra átadott pénzeszk. Működési kiadások összesen

364 104

542 640

149,03

824 146

151,88

840 537

1 569 101,99

638 084

444 784


172

Az egy férőhelyre jutó átlagos kiadások változása a négy intézmény-típusban az alábbiakkal jellemezhető: •

Az idősek otthonaiban az engedélyezett férőhelyek számának évenként váltakozó csökkenése illetőleg növekedése mellett az egy férőhelyre jutó tervezett kiadás 33,8 %-kal emelkedett 2001-ről 2002-re, míg 2002-ről 2003-ra ez az érték 16,8 % volt, a 2004. évi tényleges teljesítés a 2003. évhez viszonyítva már nem éri el a 10 %-os növekedési értéket.

•

Az értelmi fogyatékosok otthonaiban az egy férőhelyre jutó kiadás 2002-2004. között növekedett. A 2002. évi növekedés az előző évhez viszonyítva 31,0 %-os értéket mutat, míg 2003-ban kisebb mértékű az emelkedés (23,18 %). A 2004. évi növekedés csupán 6 %-os értéket mutat.

•

A pszichiátriai betegek otthonaiban az engedélyezett férőhelyek száma évről-évre csökkent, ugyanakkor az 1 férőhelyre jutó kiadás 25,4 %-os, 19,65 %-os és 7,54 %-os emelkedést mutat évről-évre.

•

A hajléktalan személyek ellátása érdekében működő intézmény esetében ki kell emelnünk, hogy a dinamikus emelkedés folyamatos ellátotti létszám növekedéssel együtt alakult a táblázatban látható szinten. Az egy ellátottra jutó kiadás átlagos adatot jelent, tehát tartalmazza a lényegesen magasabb ráfordítást igénylő átmeneti szállások adatán túl az éjjeli menedékhelyek, valamint a nappali melegedő adatát is, ezért ez az adat kizárólag átlagos adatként értékelhető. Az emelkedés 2004-ig jelentősnek mondható, majd a nappali melegedő iránti igény látványos növekedése, valamint annak alacsony fajlagos ráfordításai miatt az átlagos egy férőhelyre jutó kiadás csökkenése mutatható ki.

Kiemelendő, hogy milyen mértékben változott a normatív állami hozzájárulás, illetőleg hogyan változott az egy férőhelyre jutó kiadáshoz viszonyított aránya, melyet a következő, 90. sz. táblázat tartalmaz.

173

77. sz. táblázat Az 1 férőhelyre jutó működési kiadás és a normatíva változása 2001-2005. között

2001.

1 férőhelyre jutó működési kiadás Ft-ban

1 019 281

1 162 547

1 068 664

364 104

455 700

537 900

537 900

197 278

1 363 337

1 523 026

1 34 365

542 640

539 200

606 380

606 380

224 133

A működési kiadás normatíva része %-ban

39,55

39,81

45,24

41,30

A normatíva változása az előző évhez képest (%) A működési kiadás változása 2001-hez képest (%) 1 férőhelyre jutó működési kiadás Ft-ban

118,32

112,73

112,73

113,61

133,75

131,01

125,42

149,03

1 592 739

1 876 010

1 603 811

824 146

725 000

770 000

770 000

381 855


45,52

48,01

48,01

46,33


134,46

126,98

126,98

170,37

156,26

137,96

150,08

226,35

1 746 837

1 988 621

1 724 760

840 537

737 000

780 000

780 000

474 840


42,19

45,22

45,22

56,49


101,66

101,30

101,30

124,35

171,38

148,36

161,39

230,85

1 711 709

1 983 489

1 739 422

638 084

769 200

820 600

820 60

514 136

44,94

41,37

47,18

80,58

104,37

105,21

105,21

108,28

1 férőhelyre jutó működési kiadás Ft-ban Normatíva

Normatíva

2003.

Normatíva

2004.

2005.

Hajléktalan személyek ellátása

Idősek Otthonai

Normatíva

2002.

Értelmi Pszichiátriai Fogyatékosok Betegek Otthonai Otthonai

Megnevezés

Normatíva

A tervezett működési (tervadatok) kiadás normatíva része %ban A normatíva változása az előző évhez képest (%)


174

A táblázat adataiból levonható az a következtetés, hogy a normatív állami hozzájárulás részaránya az egy férőhelyre jutó működési kiadáson belül évenként változó értéket mutat, és a hajléktalan személyek ellátásán kívül részaránya nem éri el a kiadás 50%-át sem. (A normatív állami hozzájárulás 2002-ről 2003-ra történt jeletősebb növekedését döntően a bérfejlesztéshez, pótlékemeléshez kapcsolódó kiadások befolyásolták.) Megállapítható továbbá, hogy csökkent az idősek otthona és az értelmi fogyatékosok, valamint pszichiátriai betegek ellátására fordítható normatíva közötti különbség. A működési kiadásokon belül a legmagasabb normatíva részarány a hajléktalan személyek ellátásánál található.

Az intézmények működtetésén túl jelentős forrás szükséges a fejlesztési és felújítási feladatok megvalósításához is. A 84. sz. táblázatban látható, hogy a felhalmozási kiadások részaránya hogyan változott a 2002.-2005. években. 2002-ben 1 167 855 ezer Ft felhasználása történt meg, mely az intézményi rekonstrukciókhoz szükséges előirányzatokon túl az intézmény-racionalizációs pályázaton elnyert összeget is tartalmazta. A teljesítésben megtalálható a nagy értékű berendezések és gépek pótlására szolgáló keret, valamint a hajléktalanok ellátása érdekében civil szervezetek részére kiírandó pályázati támogatáshoz biztosított 10 millió Ft-os előirányzat felhasználása is. A szociális ágazat felhalmozási kiadásainak részaránya az összes önkormányzati felhalmozási kiadáson belül 2,0 %-os részarányt képviselt ebben az évben. A 2003. évi teljesítést 1 644 767ezer Ft, mely az előző évit közel 500 millió Ft-tal haladja meg. A felhalmozási kiadások részaránya ebben az évben 2,8%-ot képvisel az önkormányzat összes felhalmozási kiadásához viszonyítva. A 2004. évi teljesítést 2 573 326 ezer Ft, mely a fenti tételeken túl több nagyobb rekonstrukciós munka kifizetéseit is tartalmazza. A 2005. évi terv, mely 2 687 913 ezer Ft-ot tartalmaz, szintén a folyamatban lévő, illetőleg előkészítés alatt álló rekonstrukciós munkák miatt képvisel ilyen nagy összeget.

Az intézmények bevételeinek alakulása a 2001-2005. években Az intézmények bevételeinek alakulását szemlélteti a következő, 91. sz. táblázat, mely a 2001-2004. évi ténylegesen teljesült bevételeket tartalmazza, valamint a 2005. évre vonatkozó eredeti előirányzatot és az I. félévi teljesítési adatot. A táblázat tartalmazza továbbá az előző évhez viszonyított változások adatát is. (A támogatás tételén kizárólag az intézmények működtetéséhez szükséges források szerepelnek):

175

A szociális ágazat intézményi bevételeinek alakulása az előző évek pénzmaradványa nélkül 2001-2005-ig

77. számú táblázat

Idősek Otthonai 2002. évi

2003. évi

2004. évi 2005. I. félévi tényadatok (ezer Ft)

tényadatok


tényadatok

4.=3/2

5.

6.=5/3

7.

8.=7/5

9.

10.

1 468 378

111,58

1 627 034

110,80

1 867 794

114,80

1 853 244

995 606

4 881

4 342

88,96

7 534

173,51

856

11,36

100

2 058

331 296

19 777

5,97

30 498

154,21

21 874

71,72

1 360

179 679

Felügyeleti szervtől kapott támogatás

2 468 899

3 742 670

151,59

4 519 910

120,77

4 725 396

104,55

4 779 261 2 830 514

Bevételek összesen, átlagosan

4 121 071

5 235 167

127,03

6 184 976

118,14

6 615 920

106,97

6 633 965 4 007 857

Intézményi működési bevételek

31,93

28,05

26,31

28,23

27,94

24,84

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0,12

0,08

0,12

0,01

0,00

0,05

Működési célra átvett pénzeszköz

8,04

0,38

0,49

0,33

0,02

4,48


59,91

71,49

73,08

71,42

72,04

70,62

Bevételek összesen

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

Megnevezés

1.


tényadatok


2.

3.

1 315 995

változás az 2005. évi előző tervadatok évhez (2003.) képest (%)

Bevételek ezer Ft-ban Intézményi működési bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Működési célra átvett pénzeszköz

A bevételi típusok részaránya (%)


176

78. számú táblázat A szociális ágazat intézményi bevételeinek alakulása az előző évek pénzmaradványa nélkül 2001-2005-ig

Értelmi Fogyatékosok Otthonai 2002. évi

Megnevezés

1.


tényadatok


2.

3.

4.=3/2

2003. évi változás az előző tényadatok évhez (2002.) képest (%) 5.

6.=5/3

2004. évi változás az előző tényadatok évhez (2003.) képest (%) 7.

8.=7/5


2005. I. félévi tényadatok (ezer Ft)

9.

10.

Bevételek ezer Ft-ban

370 397

421 137

113,70

462 507

109,82

543 271

117,46

521 799

284 186

1 170

3 332

284,79

2 041

61,25

2 945

144,29

0

504

62 978

6 108

9,70

8 197

134,20

19 574

238,79

5 270

101 637


1 275 146

1 742 791

136,67

2 059 923

118,20

2 149 330

104,34

2 219 614 1 307 947


1 709 691

2 173 368

127,12

2 532 668

116,53

2 715 120

107,20

2 746 683 1 694 274

Intézményi működési bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Működési célra átvett pénzeszköz

A szociális ágazat intézményi bevételeinek alakulása 2001-2005-ig A bevételi típusok részaránya (%) Intézményi működési bevételek

21,66

19,38

18,26

20,01

19,00

16,77


0,07

0,15

0,08

0,11

0,00

0,03


3,68

0,28

0,32

0,72

0,19

6,00


74,58

80,19

81,33

79,16

80,81

77,20


100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00



Pszichiátriai Betegek Otthonai 2002. évi

Megnevezés

2003. évi változás az előző tényadatok évhez (2002.) képest (%)

2004. évi változás az 2005. évi előző tervadatok tényadatok évhez (2003.) képest (%)



tényadatok


2.

3.

4.=3/2

5.

6.=5/3

7.

8.=7/5

9.

10.

413 998

475 886

114,95

509 548

107,07

552 498

108,43

558 132

289 106

5 794

1 815

31,33

1 877

103,42

64

3,41

0

2


114 121

2 674

2,34

5 633

210,66

5 765

102,34

0

48 485


880 792

1 259 235

142,97

1 506 474

119,63

1 466 448

97,34

1523356

912 817

1 414 705

1 739 610

122,97

2 023 532

116,32

2 024 775

100,06

2081488

1 250 410


29,26

27,36

25,18

27,29

26,81

23,12


0,41

0,10

0,09

0,00

0,00

0,00


8,07

0,15

0,28

0,28

0,00

3,88


62,26

72,39

74,45

72,43

73,19

73,00


100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

1.

Bevételek ezer Ft-ban Intézményi működési bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek





Hajléktalan személyek ellátása 2002. évi

Megnevezés

1.




tényadatok


2.

3.

4.=3/2

5.

6.=5/3

7.

34 944

43 186

123,59

43 814

101,45

55 884



8.=7/5

9.

10.

127,55

40 000

28 316

Bevételek ezer Ft-ban Intézményi működési bevételek

0

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Működési célra átvett pénzeszköz

291 894

145 488

49,84

205 909

141,53

257 332

124,97

110 000

211 318


317 703

493 392

155,30

843 423

170,94

948 078

112,41

964 732

599 120


644 541

682 066

105,82

1 093 146

160,27

1 261 294

115,38

1 114 732

838 754


5,42

6,33

4,00

4,43

3,59

3,38


0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00


45,29

21,33

18,84

20,40

9,87

25,19


49,29

72,34

77,16

75,17

86,54

71,43


100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00



179


Összesen 2002. évi

Megnevezés





8.=7/5

9.

10.

3 019 447

114,25

2 973 175

1 597 214

120,69

3 865

33,75

100

2 564

250 237

143,78

304 545

121,70

116 630

541 119

146,44

8 929 730

123,37

9 289 252

104,03

9 486 963

5 650 398

124,59

11 834 322

120,39

12 617 109

106,61

12 576 868

7 791 295

23,93

23,64

20,50

0,10

0,03

0,00

0,03

1,77

2,11

2,41

0,93

6,95

62,64

73,63

75,46

73,62

75,43

72,52

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00


tényadatok


2.

3.

4.=3/2

5.

6.=5/3

7.

2 135 334

2 408 587

112,80

2 642 903

109,73


11 845

9 489

80,11

11 452


800 289

174 047

21,75


4 942 540

7 238 088


7 890 008

9 830 211


27,06

24,50

22,33


0,15

0,10


10,14

Felügyeleti szervtől kapott támogatás Bevételek összesen

1.

Bevételek ezer Ft-ban Intézményi működési bevételek



180

A táblázat adatai az alábbi főbb folyamatokat tükrözik: A működési kiadásokhoz kapcsolódó bevételek 2001-2004. között közel 4,7 milliárd

Ft-tal emelkedtek. Az összes bevételen belül nőtt a támogatás részaránya, mely a 2001. évi 62,64 %-ról 73,63 %-ra, 2003-ra 75,46 %-ra emelkedett, míg 2004-ben 73,62 %-ra csökkent. A 2005. évi tervszám ismét részarány növekedést mutat. A 4 intézmény-típuson belül az idősek otthonaiban a legmagasabb az intézményi működési bevétel részaránya az intézmény-típushoz tartozó bevételen belül, mely az emeltszintű elhelyezést biztosító idősek otthonai magasabb térítési díjából, és a beköltözéskor fizetendő egyszeri hozzájárulásból adódik. Ezen kívül az idősek otthonai átlagos intézményi térítési díja is magasabb, mint a többi intézményé. A hajléktalanok ellátását biztosító intézmény működési bevételei - az ellátottak különleges helyzetéből adódóan - nem számottevőek. (Térítési díjat kizárólag az átmeneti szállókon lehet beszedni.) A működési célra átvett pénzeszközök között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott egészségügyi feladatok ellátáshoz szükséges források találhatók. Ezen túlmenően az intézmény jelentős erőfeszítéseket tesz külső források bevonása érdekében, ezért évente több, mint 50 pályázatot nyújt be különböző szervezetekhez, az ágazati minisztériumhoz, így az ezen a címen befolyó bevételei is tovább növelik a működési célú pénzeszköz átvétel tételén jelentkező bevételeket. Szerencsésebb lenne, ha az intézmény működtetése nem esetleges pályázati pénzek elnyerése révén alakulhatna kedvezőbben, hanem kiszámítható, a feladatokhoz ténylegesen igazodó költségvetés megtervezésére nyílna lehetőség, mindezt annak kiemelésével, hogy ezen a területen évek óta kiemelkedő mértékben növekedett a normatív állami hozzájárulás. Jellemzően ebben az intézmény-típusban a legalacsonyabb az intézményi működési bevétel részaránya, ugyanakkor itt a legmagasabb a működési célra átvett pénzeszközök részaránya. Az elmúlt évek tapasztalati adatai alapján megállapítható, hogy az intézményi működési bevételek közel 80 %-át a térítési díjakból befolyó bevételek teszik ki. Térítési díj A Közgyűlés rendeletével megállapított intézményi térítési díjakon alapul az intézmények szolgáltatásait igénybe vevők személyi térítési díja. A lakók által teljesített befizetésekből származó intézményi működési bevételek a folyamatosan növekvő kiadásokkal nem képesek lépést tartani, ezért látható, hogy az intézményi saját bevételek mellett egyre jelentősebb részarányt képvisel a támogatás. Az elkövetkező időszakban továbbra is a támogatás részarányának növekedésével kell számolni, míg a térítési díjak emelkedése nem haladhatja meg az infláció szintjét. Az intézményi térítési díj megállapításakor évek óta az alábbi főbb szempontok érvényesülnek: Az intézményi térítési díj ¾ álljon arányban a lakókörnyezet adottságaival, ¾ legyen figyelemmel a tárgyi körülményekre, ¾ az intézmény által az igénybe vevők részére biztosított szolgáltatásokra, ¾ a lakók többsége saját jövedelméből képes legyen a díjat megfizetni, ¾ a lakók kialakult fogyasztási szokásait ne változtassa meg radikálisan. A következő, 92 sz. táblázat a 2001-2005. évi térítési díj emelésének mértékét, illetve a lakók jövedelmi viszonyainak alakulását mutatja be intézmény-típusonként. 181

82. sz. táblázat Az intézményi térítési díjak változása a 2001-2003. években

megnevezés

2001 év

2002. év

2003. év

NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSOK Tervezett nyugdíjemelés Családi pótlék emelése Rokkantsági járadék emelése

Fogyatékosok ellátása

33,1 %

14,2 % a január 1-ig visszamenőleges hatályú 4,5 %-os emelést követően 4 400 Ft

4 600 Ft

40 %

3 000 Ft

20 %

Nyugdíjminimum emelkedésének megfelelően növekedett

Nyugdíjminimum emelkedésének megfelelően növekedett

Átlagosan 6%

13,8 % éves szinten

2001. júl. 1-től a mindenkori nyugdíj minimum 80 %-a a súlyos, halmozottan fogyatékosoknál, 50 % az enyhe fokban sérülteknél

8,4 %

INTÉZMÉNYTÍPUSOK


Átlagosan 10 %

Átlagosan 10 % 3 telephely eltérő Átlagosan 10 % Két telephelyen nem emelkedett, Kútvölgyi 13 % Átlagosan 10 %

Értelmi Fogyatékosok Otthonai

Átlagosan 10 %

Átlagosan 10 %

Átlagosan 6%

- hagyományos intézményi elhelyezés

Átlagosan 10 %

Átlagosan 10 %

- családi házas, vagy lakóotthoni elhelyezés

5000 Ft

Átlagosan 10 %

Átlagosan 6% Átlagosan 9,5 %

Átlagosan 10-16 % között

Átlagosan 10 % Vaspálya u. nem vált.

Idősek Otthonai Idősek Otthonai -emelt szintű

Hajléktalan személyek intézményei -átmeneti szállások, éjjeli menedékhelyek.

Átlagosan 10 % 4 telephely eltérő

Átlagosan 10 %

Átlagosan 6% Átlagosan 6%

Átlagosan 5,9-8,3 % között


182

83. sz. táblázat Az intézményi térítési díjak változása a 2004-2005. években

2004. év

2005. év

8,4 % +2,2 % visszamenőleges hatállyal 2100 Ft

6,3 %

2010 Ft Nyugdíjminimum emelkedésének megfelelően növekedett

1860 Nyugdíjminimum emelkedésének megfelelően növekedett

Idősek Otthonai

Átlagosan 9,3 %+5,1 %

Átlagosan 4,9% + 5,1 %

Idősek Otthonai -emelt szintű






Értelmi Fogyatékosok Otthonai



- családi házas, vagy lakóotthoni elhelyezés

Átlagosan 9,3 %+4,6 % Átlagosan 10,0% + 5 %,0

Átlagosan 4,9% + 5,1 % Átlagosan 4,9% + 5,0 %

Hajléktalanellátó intézmények -átmeneti szállások, éjjeli menedékhelyek.

Átlagosan 4,2 % +7,7 %

Átlagosan 4,3 % +7,1 %

Megnevezés

NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSOK Tervezett nyugdíjemelés Családi pótlék emelése

700

Rokkantsági járadék emelése

Fogyatékosok ellátása

INTÉZMÉNYTÍPUSOK

- hagyományos intézményi elhelyezés

Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. A táblázatból látható, hogy élve a törvény adta lehetőséggel, évente kétszer állapította meg a Fővárosi Önkormányzat az intézményi térítési díjat. Az átlagosnál magasabb összegű térítési díj emelkedés intézményi rekonstrukciót követő új térítési díj megállapítását jelenti – egy-egy konkrét intézmény, illetve telephely esetében.

183

10.4. A szociális intézmények beruházási- felújítási-karbantartási feladatai 10.4.1. A fővárosi szakosított szociális intézmények akadálymentesítési programja 2004-2005. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. 5.§ (1) bekezdése értelmében a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. A Fővárosi Önkormányzat kötelezettsége -a törvényi felhatalmazás alapján-, a fogyatékos emberek számára biztosítani az akadálymentes környezetet és közlekedést intézményeiben. A Fővárosi Önkormányzat tárgyévi költségvetése a szociális ágazathoz tartozó intézmények akadálymentesítésére 9112 Évközi indítású beruházások címen 155,7 millió forintot biztosított. Az „Intézmények akadálymentesítése” című fejlesztési keretösszeg felhasználásának célja a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szakosított szociális intézmények akadálymentes közlekedésének kialakítása. Az intézmények akadálymentesítési feladataira beérkezett és tervezett intézményi igények összege 939,574e Ft volt -a rendelkezésre álló előirányzat mintegy hatszorosa. Az igazgatók által szükségesnek ítélt összegnél kevesebb, erre a célra felhasználható pénzügyi forrása kiegészült az intézmények saját költségvetésükből erre a célra fordítható forrásaikkal, amely így is jelentős további, anyagi tehervállalást tesz szükségessé az intézményi akadálymentesítés feladataira. A 2005. évi akadálymentesítési program keretében a következő intézmények székhelye és telephelyei 40 feladatának végrehajtására került sor: 1124 Bp. XII. Mártonhegyi út 53-57. 1047 Bp. IV. Baross u. 100. 1071 Bp. VII. Dózsa Gy. út 82/b. Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona 1064 Bp. VI. Rózsa u. 67. 1102 Bp., Halom u. 31. 1112 Bp. XI. Kamaraerdei út 16. 1173 Bp. XII. Pesti út 117. 1201 Bp. XX. Virág B. u. 36. 2100 Gödöllő, Dózsa Gy. út 65. 5701 Gyula, Vértanuk u. 1-5. 2635 Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. 8925 Bucsuszentlászló, Arany J. út 17. Bucsuszentlászló, Arany J. út 17. összesen: 2463 Tordas, Sajnovics tér 5. 1183 Bp. XVIII. Ráday Gedeon u. 3. 9971 Szentgotthárd, Május 1. út 19. Szentgotthárd, Május 1. út 19. összesen: 6422 Tompa, Szabadföld 47. 8741 Zalaapáti, Deák Ferenc u. 3. A Fővárosi Közgyűlés a Rekonstrukciós Program 2005. évi felülvizsgálata keretében dönt a további feladatok pénzügyi feltételeinek biztosításához 154 mFt. elkülönítéséről.

184

10.4.2. A fővárosi szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Programja A szociális ágazat intézményeit érintő rekonstrukciók tervezése és összehangolása, valamint a források biztosítása érdekében került és kerül összeállításra a „Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működő szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Programja” - amely Budapesten több mint egy évtizede, 1994 óta a szociális területen az ellátás tervezésének nélkülözhetetlen eszköze. Az épített környezet és a környezeti feltételek alakítását és formálását, valamint az ellátásnak is otthont adó épületek rekonstrukciós programjának anyagi terhei nagyságát és egyes feladatai végrehajtását, azok időrendi ütemezését befolyásolták és befolyásolják: • •

• • •

• • • • • • • • • • •

a más célra épített és átvett ingatlanok ellátásra történő átalakítása és működtetése, a szakmai jogszabályok folyamatos változtatásai –az 1993. évi III. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény megalkotása óta hatvan alkalommal került módosításra, a szakmai minimumfeltételek megteremtése, majd a követelmények folyamatos szigorításával párhuzamosan történő biztosítása, az intézményi ingatlanok nélkülözhetetlen rekonstrukciója, az ellátási kapacitások szükséges visszapótlása, a rendezetlen tulajdonviszonyok halmozódó - az érintett ingatlanok átadása és az átadott ingatlanok anyagi ellentételezésének elmaradása- anyagi terhe és kockázata, az átvett - szakmai és működtetési szempontból egyaránt- nem megfelelő ingatlanok Budapesten, illetve az agglomerációban történő kiváltása, a szociális ellátást érintő szakmai jogszabályok folyamatos változtatásának „következményei”, új építészeti- és építkezési formák támogató hatásai, valamint a vállalkozásbarát környezet - pl. a köz- és magánszféra partnersége- a PPP lehetőségei, a fővárosi építkezések speciális adottságai (pl. magasabb költségszintje és nehezebb tervezhetősége), az egyes települési önkormányzatok a fővárosi ellátás támogatásától eltérő érdekei, az intézményi beruházások időrendi ütemezésének elhúzódása, a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségei-, kötelező és önként vállalt feladatai teljesítésének helyzete és elvárásai, a Fővárosi Önkormányzat anyagi teherbíró-képessége és anyagi helyzete, a Magyar Köztársaság adott évi költségvetésének szociális ágazatot támogató hozzájárulásainak mértéke és lehetőségei, más külső források bevonásának lehetőségei, egyéb együttműködési formák fejlesztési lehetőségei, egyéb lehetőségek (pl. a további működtetésre felajánlott minisztériumi intézmények fenntartása).

Az előbbiekben felsorolt tényezők –néha egymást erősítve- akadályozták, illetve felülvizsgálati változtatások szerinti módosításokkal terhelték intézményrendszerünk elemeinek tervezett és ütemezett átalakítását.

185

A Program 2005. évi felülvizsgálata keretében mód nyílt • • • • • • • •

áttekinteni az intézményrendszer egyes elemeinek helyzetét és az egyes intézmények épületeinek rekonstrukciós szükségleteit, megvizsgálni a Fővárosi Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai vállalható arányait és lehetőségeit, feltérképezni a költséghatékonyabb ellátás érdekében az együttműködés különféle lehetőségeit (pl. önkormányzatok-, társadalmi-, egyházi és civil szervezetetekkel), összevetni az intézményi integráció kiterjesztésének lehetőségei és előnyeit, vizsgálni a külső és uniós források bevonásának lehetőségeit, bemutatni az ágazati ingatlanok tulajdonviszonyainak változásait –az előző felülvizsgálat óta eltelt időben, összehasonlítani az intézményi rekonstrukciós lehetőségek és a piaci lehetőségek formáit (PPP. forrásmegelőlegezés-ingatlankiváltás, stb.)-, feltárni a költséghatékonyabb intézményüzemeltetés és az ellátási kötelezettségek kihelyettesíthetősége előnyeit és lehetőségeit.

Kiemelt szempontok, amelyek a tartós bentlakásos intézmények szolgáltatásai iránti igényeket torzították és fokozták • • • • • • •

a szociális ellátást érintő szakmai jogszabályok és minimumfeltételek folyamatos változásai; az alapszolgáltatások (különösen a házi segítségnyújtás és családsegítés) és átmeneti ellátórendszer kiépületlensége és hiányosságai; az ellátottak és hozzátartozóik jövedelmi helyzetének meglévő aránytalanságai; a lakáshoz jutási támogatások és lehetőségek aránytalanságai; a lakásmobilitás nem megfelelő szintje és a lakáspiac biztonságának hiánya; az adósságkezelési programok hatásossága és hatékonysága; a lakáskarbantartási összegek növekedése és a szolgáltatások hiányai.

A lakosság demográfiai helyzete alapján a továbbiakban is számolni kell a tartós bentlakásos intézmények ellátásai iránt egyre fokozódó igénnyel –az emelt szintű ellátást biztosító nem állami intézmények növekedő részaránya mellett!A Rekonstrukciós Program felülvizsgálata során bemutatásra kerültek az előző felülvizsgálat (2000. XI. 30.) óta befejeződött és folyamatban levő rekonstrukciók, valamint intézménysorosan az egyes intézmények –legalább- középtávú jövőjét meghatározó rekonstrukciós javaslatok - figyelembe véve az ellátási szükségleteket és lehetőségeket. A Szolgáltatástervezési Koncepció szempontjából is létfontosságú, hogy a Rekonstrukciós Program felülvizsgálatának végrehajtása esetén, 2005. és 2010. között nem csökkennek férőhelyeink, a tartós bentlakásos és a hajléktalan-ellátó intézményeinkben öt év alatt, ágazati szinten 106 férőhellyel emelkedik az ellátottak száma.

186

A Program felülvizsgálata keretében olyan régen várt minőségi változások kerültek betervezésre, mint az idősek ellátása területén a Budapest IV., Baross u. 100. szám alatti építés és intézményrekonstrukció-, a Budapest, VII. Dózsa György út 82/b. szám alatti Idősek Otthonai és telephelyei kiváltása, a Budapest XII., Mártonhegyi út 53-57. szám alatti Idősek Otthona és telephelyei, valamint a Visegrád, Mogyoróhegy út 10. szám alatti Idősek Otthona PPP keretében más helyen történő kiváltása, férőhelyei visszapótlása, felépül végre a „pufferintézmény” a Budapest, XI., Kamaraerdei út 16. szám alatti intézmény területén és rendeződik a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona helyzete, felépül a fővárosi Szenvedélybetegek Otthona és a fogyatékosok ellátása területén kiváltásra kerül a két kastélyépület és megépül öt új lakóotthon, a pszichiátriai betegek ellátása területén felépülnek a szentgotthárdi- és a Ráday G. utcai lakóotthonok, megfelelő állami támogatás esetén felköltözhet a Tompa, Szabadföld út 47. szám alatti- és a Zalaapáti, Deák Ferenc u. 3. szám alatti Pszichiátriai Betegek Otthona Budapestre vagy Pest megyébe. A Fővárosi Önkormányzat számára intézményei működőképességének fenntartása érdekében szükséges a Rekonstrukciós Program legalább ötévenként történő felülvizsgálata az új szakmai törekvések figyelembe vétele mellett. A Program 2005. évi felülvizsgálata szerint tervezett és végrehajtásra kerülő rekonstrukciós feladatok megvalósításának módja, időrendi ütemezése, valamint költségvetési feltételei kerülnek bemutatásra a következő táblázatban:

187

84.sz. táblázat A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szakosított szociális intézmények Rekonstrukciós Programja - a 2005. évi felülvizsgálat alapján ssz

intézmény:

feladat megnevezése:

a megvalósítás összege (mFt.):

a megvalósítás időtartama:

megjegyzés:

IDŐSEK OTTHONAI 1.

Bp. XII. Mártonhegyi út 53-57.

2. 3.

Bp. IV. Baross u. 100. Bp. VII. Dózsa György út 82/b.

4.

Bp. VII. Dózsa György út 82/b

5. 6. 7. 8.

Bp. XI., Kamaraerdei út 16. Gödöllő, Dózsa Gy. út 65 Erdőkertes, Petőfi S. u. 49. Bp. X. Halom u. 31.

9.

Visegrád, Mogyoróhegy út 10.

„Idősek Otthona kapacitásának más helyen történő visszapótlása” PPP formában, pályázat útján kiválasztott vállalkozóval előfinanszírozás keretében –Budapesten egy legalább 150 férőhelyes Idősek Otthona építése „Idősek Otthona építése és az „A” épület rekonstrukciója” „Idősek Otthona (Dózsa Gy. út) telephelyeinek kiváltása, létesítés” –fővárosi tulajdonú ingatlanon „Idősek Otthona (Dózsa Gy. út, Benczúr u.) kiváltása, új létesítés” Budapest területén, fővárosi tulajdonú ingatlanon - az ingatlanértékesítésből származó bevételből. „Idősotthoni férőhelyek kialakítása –puffer intézmény „ – a Bp. VI., Rózsa u. 67. alatti férőhelyek kiváltása „Bővítés –Erdőkertes kiváltása saját területen” „Szenvedélybetegek Otthona kialakítása” „intézményi rekonstrukció” „Idősek Otthona kiváltása” - egy legalább 130 férőhelyes Idősek Otthona építése Budapesten, esetleg Pest megyében PPP formában, pályázat útján és előfinanszírozás keretében

értékegyeztetéssel

2006-2009.

2200 1700

2004-2008. 2006-2008.

1700

2008-2010. F

1030 500 250 500

2004-2009. 2004-2006. 2004-2007. 2001-2005.

értékegyeztetéssel

2006-2010.

2000

2007-2010.

313 130

2004-2006. 2000-2003.

F F

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONAI 10.

Tompa, Szabadföld u. 47.

11. 12.

Bp., XVIII. Ráday G. u. 3. Szentgotthárd, Hunyadi u. 29

„Pszichiátriai Betegek Otthona kiváltása” és kapacitása más helyen történő visszapótlása címzett állami támogatással, fővárosi tulajdonú ingatlanon új intézmény építésével. „3 db. 12 férőhelyes lakóotthon létesítése” –saját ingatlanon. „14 férőhelyes lakó otthon kialakítása „ -Szentgotthárd, Május 1. út 19. szám alatt.

F F

188

ssz

13.

intézmény:

Zalaapáti, Deák F. u. 3.

feladat megnevezése:

„Pszichiátriai Betegek Otthona kiváltása”, címzett állami támogatással, ingatlan értékesítés bevételből (649 mFt) és önkormányzati forrásból megvalósuló új intézmény építésével Budapesten, vagy Pest megyében.

a megvalósítás összege (eFt.):

megvalósítás megjegyzés: időtartama:

2300

2008-2011.

1156,5 70

2004-2005. 2004.-2006.

F F

250

2002-2005.

F

90

2006-2007.

értékegyeztetéssel 285

2005-2006.

F

2005-2006.

F

ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONAI 14. 15. 16.

Kéthely, Sáripuszta 1. Tordas, Sajnovics tér 5. -a kastélyépület kiváltása Tordas, Sajnovics tér 5. -a kastélyépület kiváltása

„A kastélyépület kiváltása” „A kastélyépület kiváltása lakóotthoni formában –12 férőhelyen –ingatlan-vásárlással” „A kastélyépület kiváltása lakóotthoni formában -48 férőhelyen –építéssel, saját területen”.

BUDAPESTI MÓDSZERTANI SZOCIÁLIS KÖZPONT ÉS INTÉZMÉNYEI 17.

Bp., III. Alföldi u. 6-8.

18.

Bp., IX. Táblás u. 31.

19.

Bp., XI Kocsis u. 26.

„rekonstrukció IV. ütem” -éjjeli menedékhely és átmeneti szállás kialakítása összesen 221 férőhelyen „80 férőhelyes éjjeli menedékhely értékegyeztetett ingatlancseréje” az ellátás további biztosítása érdekében. „Átmeneti szálló és munkás-szálló kialakítása II. ütem”

ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK 20. intézmények akadálymentesítése

„a szociális intézmények akadálymentesítési feladatai” 154 2006-2007. végrehajtása 21. szociális intézmények gép„a szociális intézmények gép-berendezés pótlása” 255. 2006-2011. F berendezés pótlása -külön program szerint 22. szociális intézmények bútorzat„a szociális intézmények bútorzat-cseréje” 30-30-30 2007., 2009., cseréje -külön program szerint 2011. „SZIIR rendszer-szoftverfejlesztés III. ütem” - Az SQL 23. Szociálpolitikai Integrált Infor- Server 2000 standard Edition English MVL adatbázis szerver és 20 2006. mációs Rendszer fejlesztése az intézményi számítógépek és felhasználók számától függő Client Access License beszerzése. A Rekontrukciós Program felülvizsgálata szerinti programok teljes költsége: 14863,5 mFt –amelyből címzett állami támogatás 2750 mFt., az ingatlanértékesítésből: 2349 mFt., két intézmény kiváltása értékegyeztetett ingatlanbeszámítással, valamint Átmeneti Szálló ingatlancseréje.

189

10.4.3. A fővárosi szakosított szociális intézmények gép-berendezés és bútorzatpótlása A Fővárosi Önkormányzat – a korábbi évek gyakorlata szerint - tárgyévi költségvetésében előirányzatot biztosít az intézmények gép-berendezés-, továbbá bútorzat pótlására. Az Intézmények gép-berendezés, bútorzata pótlásának a célja a Fővárosi Önkormányzat szociális intézményei működési feltételeinek javítása, ezen belül az elhasználódott gépberendezések és az elhasználódott bútorzatának pótlása. A biztosított forrásból azoknál az intézményeknél történik a bútorzat, berendezési tárgyak cseréjére, ahol költségvetésük nem biztosít erre elégséges forrást, illetve az ellátás feltételei biztosításához nélkülözhetetlen gépeik-berendezéseik elhasználódtak, a cserélendő bútorok több mint húsz évesek, nagymértékben elhasználódtak és javításuk gazdaságtalan. Adott évi támogatás odaítélése folyamatában minden esetben vizsgálatra kerül, hogy az ágazat intézményei az elmúlt években támogatási igényeikre milyen célra, és milyen keretösszegű támogatást kaptak a fenntartó Fővárosi Önkormányzattól, valamint saját költségvetésükből mennyit tudtak azokra fordítani. A 2005. évben a támogatási javaslat előkészítése során figyelembe vették: ) az egyes intézményeknél jelenleg folyó rekonstrukciós munkálatok helyzetét, ) az élelmiszer-biztonság minőségbiztosítási (HACCP -Hazard Analysis Critical Control Point -Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pont) rendszer kiépítéséhez, illetőleg működtetéséhez szükséges követelményeket, ) 2002., 2003., és 2004. évben céljellegű támogatásból megvalósított gép-berendezés pótlást, és bútorzat cseréket, ) az intézmények saját bevételei terhére ezekre a feladatokra fordított összegek nagyságát, ) az intézményi költségvetésekben lévő saját források volumenét, ) azt, hogy a szakmai feladatok ellátása érdekében mely feladatok megvalósítása a legfontosabb az intézmények számára. A 2005. évben ) az Intézmények gép-berendezés pótlása feladatra benyújtott intézményi igények 270.379 eFt tettek ki, amely a rendelkezésre álló előirányzatnak több, mint ötszöröse volt, ) az Intézményi bútorzat-berendezés pótlása feladatra benyújtott és rangsorolt intézményi igények 177.226 eFt összértéket adtak, amely a rendelkezésre álló keret közel hatszorosát jelentették. Intézményeink jelenlegi működtetési feltételei között és költségvetési helyzetében rendkívüli jelentőséggel bír a keretjellegű források biztosítása és nélkülözhetetlen eszköz a Fővárosi Önkormányzat anyagi teherbíró képességének függvényében. A következő oldalon szereplő táblázatban a fővárosi szociális intézmények gépberendezés- és bútorzat pótlás keretében biztosított támogatásai kerülnek részletezésre 20032005. között:

190

A fővárosi szociális intézmények gép-berendezés- és bútorzat pótlás keretében biztosított támogatásai 2003-2005. között 2003. Intézmény megnevezése 2101 Mártonhegyi út 2102 Baross u. 2103 Dózsa Gy. Út 2104 Vázsonyi V. 2105 Gergely u. 2106 Halom u. 2107 Kamaraerdei út 2108 Kútvölgyi út 2109 Pesti út 2110 Virág B. u. 2114 Gödöllő 2115 Gyula 2118 Polgárdi 2120 Szombathely 2123 Vámosmikola 2124 Visegrád

Idősek Otthona összesen:

2004.

Gépberendezés

Bútorzat

2 100

500 5 000 500

1 100 6 500 6 500 3 800 800 700 600 4 000

4 000

500

Gépberendezés 2 500 4 200 4 000 8 000 2 000 800 1 400 300 900 7 000

2005.

Bútorzat 1 500 2 500 3 000 3 000 1 100 3 800

Gépberendezés

1 500

1 350 3 540 4 240 1 000 1 100 1 110 6 000 1 600 1 600 1 875 2 500 1 230

3 000

550

1 100

2 100

2003-2005. között

Bútorzat 1 450 2 500 2 500 1 520 600 1 500 1 800 1 200 2 000 1 950

Gépberendezés

Bútorzat

3 850 5 640 8 440 6 100 7 600 1 110 20 500 3 600 5 400 3 475 3 900 1 930 900 1 450 0 13 100

3 450 10 000 6 000 4 520 1 700 3 800 0 1 500 5 800 2 300 2 000 1 500 500 4 950 0 0

26 100

10 500

31 100

20 500

29 795

17 020

86 995

48 020

500 2 250

1 000 4 500

800 3 000

2 600

1 075 2 000 1 940

Pszichiátriai Betegek Otth. összesen:

2 750

9 000

3 800

4 000

5 015

1 800 2 580 1 900 2 000

8 280

2 375 7 250 1 940 0

11 565

2 800 9 680 1 900 6 900

21 280

2111 Bucsuszentlászló 2112 Csákánydoroszló 2113 Darvastó 2116 Kéthely 2122 Tordas 2126 Zsira

850 2 000 3 400 2 500

4 000

800 800 6 500

1 000 1 500

1 450 800 7 500

800 1 500

3 100 3 600 17 400 2 500 4 700 5 470

1 800 7 000 0 0 0 7 500

2117 Ráday G. u. 2119 Szentgotthárd 2121 Tompa 2125 Zalaapáti

Értelmi Fogy. Otth. összesen: 2127 BMSZKI 2201 Cigányház - Romano Kher Szociális ágazat összesen:

1 400

3 500

4 500

2 200 1 400

1 400

2 500 2 670

3 000

10 150 6 000

8 500 2 000

11 700 3 400

5 500

45 000

30 000

50 000

30 000

14 920 4 270

2 300 2 400

36 770 13 670

16 300 4 400

54 000

30 000

149 000

90 000

Forrás: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005.

191

10.5 A jogszabályban előírt szakmai minimumfeltételek megteremtése A szakmai feladatokat az elkövetkező években sem egy végleges formájában kialakult, változatlan szerkezetű intézmény-hálózattal látja el a Fővárosi Önkormányzat. Az intézményeink rekonstrukciós folyamata egyes feladatainak végrehajtása során, több intézmény átalakul, diszlokál, mely a jelenlegi férőhelyek számának átmeneti csökkenésével jár együtt. A ténylegesen rendelkezésre álló férőhelyek számának csökkenését eredményezi az is, hogy az intézmények egy részében a határozatlan idejű működési engedélyek kiadásának feltételeként írta azt elő a területileg illetékes Közigazgatási Hivatal. Kiemelt feladat az akadálymentes közlekedés környezeti feltételeinek kialakítása –amelyről a korábbi fejezetben szóltunk- és a nem dohányzók jogainak érvényesítése és az előírásoknak megfelelő feltételek biztosítása valamennyi intézményben. Az intézményekben átmenetileg csökkenő férőhelyszám és dolgozói létszám-, az ezzel egy időben megvalósuló rekonstrukciós program, valamint a feladatellátással szemben támasztott minőségi követelmények együttes hatásaként a fajlagos ráfordítások növekedése lesz a jellemző tendencia. Tovább növeli a területre fordítandó kiadásokat a hiányzó ellátási formák kiépítésének kényszere. Az értelmi fogyatékosok, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek esetében a szükségleteknek megfelelő mértékben kell bővíteni a lakóotthoni ellátást. Az idősek otthonaiban biztosítani kell a demencia körébe tartozó kórképet mutató szolgáltatást igénybe vevők külön gondozási egységben történő ellátását. A fekvőbetegek számának növekedése miatt az ún. ápoló otthonok létrehozása, fejlesztése szükséges.

10.5.1. Az intézményekben dolgozók képzése, továbbképzése A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről rendelkező 6/2000. (VII.6.) SzCsM rendelettel módosított l/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza a személyes gondoskodás körébe tartozó egyes feladatokat ellátó személyek képesítési előírásait. E rendelet 6. §. (1) bekezdése értelmében a szakosított ellátást biztosító intézményekben az ellátottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozók 80 %-ának szakképzettnek kell lennie. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet folyamatos szakmai továbbképzést kötelezően írja elő azoknak a szociális tevékenységet végző személyeknek, akik a szakmai jogszabályban meghatározott képesítési előírásokhoz kötött tevékenységet főállásban munkaviszonyban vagy közalkalmazott jogviszonyban végzik.

192

85. sz. táblázat: A fővárosi intézményekben foglalkoztatottak továbbképzési terve - 2002-2003. között Pszichiátriai Betegek Otthona 2002. 2003. ( fő ) ( fő )

Értelmi Fogyatékosok Otthona 2002. 2003. ( fő ) ( fő )

Szakdolgozói

Idősek Otthona

munkakörök

2002. ( fő )

2003. (fő)

8 10 9

8 10 8

1 1 2

1 1 2

3 0 4

46 186

41 166

26 48

23 50

2 1

1 2

0 0

29

27

14

igazgató orvos intézményvezető ápoló osztályvezető ápoló ápoló, szociális gondozó diétás nővér mozgásterapeuta szociális, mentálhigiénés munkatárs foglalkoztatás szervező szociális mentálhigiénés csoportvezető részlegvezető (önálló telephelyen működő részleg 50 férőhely felett) Összesen

BMSZKI 2002. ( fő )

2003. ( fő )

1 0 1

0 0 0

0 0 0

18 109

16 84

0 0

0 0

0 0

0 1

0 0

0 0

0 0

29

28

19

25

2

2

10

1

1

10

8

0

0

9

9

2

2

0

0

0

0

4

5

0

0

0

1

0

0

318

287

110 108 164 136 2 2 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2003.

Az intézmények a 2002-2003-ra elkészített képzési terv szerint, összesen 245 dolgozó beiskolázását tervezték. A már képzésben résztvevők száma és az intézmények által tervezett beiskolázási ütem alapján – további munkaerő-mozgás nélkül – az intézmények szakképzettségi aránya 3 év alatt elérte a szakmai jogszabályban előírtakat. A szociális tevékenységet végző személyek folyamatos szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. A továbbképzési időszak hét év. Az intézmények az ellátási színvonal, a szakképzettségi arány javítása érdekében a szakképzetlen munkaerő beiskolázását vállalják, ami igen jelentős többletköltséget jelent az részükre. De a jogszabályi előírás szerint a szakmai továbbképzésre kötelezett dolgozók képzési költségei is az intézményt terhelik. A kötelezően ellátandó és egyre növekvő feladatok mellett a továbbiakban nélkülözhetetlen a fenntartói intézkedés a szak- és továbbképzések finanszírozása érdekében. A Fővárosi Közgyűlés 2251/2001 (XII.30.) Főv.Kgy. határozatával támogatta az ágazathoz tartozó intézmények szakképzési, továbbképzési tervét, 2252/2001. (XII.20.) Főv. Kgy. határozatával kötelezettséget vállalt arra, hogy Budapest Főváros Önkormányzata 2003. évi költségvetésében az ágazathoz tartozó intézmények képzési, szakképzési tervének 193

végrehajtására 16 millió Ft fedezetet biztosít. [A 2003. évi költségvetés tartalmazza a 16 millió Ft-os támogatást. Ezen túlmenően - kötött felhasználású normatív állami hozzájárulást (22.300 Ft/foglalkoztatott) - is biztosított a központi költségvetés a továbbképzések és szakvizsga támogatására.] Ezt követően, még további két éven keresztül (2004. 2005. év) beépült az önkormányzat költségvetésébe a 16 millió Ft-os keretösszeg. A 16 millió Ft-os önkormányzati forrásból az intézmények pályázat útján nyerhettek támogatást. Az elnyerhető támogatást hozzájárulásként kapta meg az intézmény, mely saját képzési célú pénzeszközei kiegészítésére szolgált- Az ágazat képzési, továbbképzési tervét a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága fogadta el, és a Bizottság javaslata alapján a főpolgármester döntött az elkülönített képzési keret felosztásáról. A kötött felhasználású normatíva - igénylés alapján számításba vett összege - az intézmények költségvetésébe beépült. 86. sz. táblázat A szakképzésben résztvevők tényleges és tervezett összesített adatai 2003-2005. között adatok fő-ben Értelmi Idősek Pszichiátriai Fogyatékosok BMSZKI összesen évek Otthonai Betegek Otthonai Otthonai 64 34 29 14 2003. 141 2004.

55

24

19

0

98

2005.

102

46

56

12

216

Összesen

221

104

104

26

455

Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. Az intézményi adatszolgáltatások alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt vevők száma ingadozást mutat. A 2005. évi terv tartalmazza a többéves képzésben résztvevők közül azokat is, akik a 2005-2006.-os tanévben is folytatják tanulmányaikat. 87. sz. táblázat A szociális ágazat szakképzettségi szintjének változása 2003. és 2005. között Megnevezés

1. Idősek Otthonai Pszich.B.Otthonai Ért.Fogy.Otthonai BMSZKI Összesen

Tényleges szakképzettségi szint 2003. XII.31. (%)

2. 74,2 74,7 78,8 47,5 73,0

Tényleges szakképzettsé gi szint 2004. XII.31. (%)

Tényleges szakképzettségi szint 2005. IV.30. (%)

Tervezett szakképzettség i szint 2006. VII.31.-én* %

Eredménye s-ségi szint %

3. 4. 5. 6.=5./2. 82,2 82,6 89,3 120,36 85,3 86,5 94,5 126,50 80,7 83,7 88,0 116,75 48,6 46,8 65,8 138,53 78,8 79,7 87,3 119,59 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005.

*a képzés folyamatban van. 194

Az intézmények adatszolgáltatása alapján a 2005-2006-os szakképzési évben várhatóan összesen 190 fő szerez szakképesítést 2006. július 31-ig, - ebből 1. idősek otthonaiban 83 fő, 2. pszichiátriai betegek otthonaiban 30 fő, 3. értelmi fogyatékosok otthonaiban 27 fő, 4. BMSZKI-ban 50 fő. A tervezett adat számításakor változatlan szakdolgozói létszámot feltételeztünk úgy, hogy a szakképzettséget megszerzők lépnek a szakképzetlenek helyébe. Kiinduló adatként a 2005. április 30-i szakdolgozói létszámot vettük figyelembe. A három éves szakképzési terv készítésekor várható volt, hogy több év erőfeszítése szükséges a jogszabály által előírt szakképzettségi szint elérése érdekében, mely kizárólag intézményi források bevonásával nem lesz biztosítható. A szakdolgozók számának belső megoszlása a szakképzettség foka szerint 2004.- 2005. között adatok fő-ben Szakképzettség foka

Idősek Otthonai


Értelmi Fogyatékoso k Otthonai

BMSZKI

Összesen

2004. január 1. Szakképzetlen

270

69

128

127

594

Alapf. szakképzett

140

63

158

1

362

Középfokú szakképzett

524

178

194

26

922

Felsőfokú szakképzett

300

67

130

74

571

összes szakképzett

964

308

482

101

1 855

betöltött szakdolgozók összesen

1 234

610 377 2005. április 30.

228

2 449

Szakképzetlen

216

51

103

140

510

Alapf.szakképzett

171

65

169

1

406

Középfokú szakképzett

559

195

211

29

994

Felsőfokú szakképzett

295

68

148

93

604

összes szakképzett

1 025

328

528

123

2 004

1 241

379

631

263

2 514

106,3

106,5

109,5

121,8

108,0

betöltött szakdolgozói létszám összesen összes szakképzettek vált. 2004-ről 2005re (%)

195

A három év alatt lényegesen javult, illetve 2006-ig javulni fog a szakképzettségi szint, mely nem csupán a szakképzettségi szint növekedésében érhető tetten, de a belső létszámszerkezet változása is kedvező képet mutat. Csökkent a szakképzetlenek összes létszáma, ugyanakkor növekedett a legalább alapfokú szakképzettséggel rendelkezők száma. A legnagyobb mértékben a középfokú szakképesítésűek száma emelkedett, mellyel párhuzamosan, ha kisebb mértékben is, de tovább növekedett a felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakdolgozók száma. Fentiek eredményeként a minőségében magasabb szintű szakmai munkavégzés feltételei teremtődtek meg a szociális ágazat intézményeiben. 95. sz. táblázat A szakdolgozói álláshelyek és a szakképzettség alakulása - 2003. -2005. 2003. Megnevezés

1. Mártonhegyi út Baross u. Dózsa Gy.út Vázsonyi V. Gergely u. Halom u. Kamaraerdei út Kútvölgyi út Pesti út Virág B. u. Gödöllő Gyula Polgárdi Szombathely Vámosmikola Visegrád Idősek O. Bp. Ráday G. u.

Szentgotthárd Tompa Zalaapáti Pszich.B.O. Bucsuszentlászló Csákánydoroszló

Darvastó Kéthely Tordas Zsira Ért.Fogy.O. BMSZKI Szociális ágazat

Betöltött álláshelyek száma (á.h.)

2. 55 79 71 64 51 57 177 68 157 59 80 124 48 45 47 29 1211 55 206 63 65 389 43 114 105 101 114 125 602 211 2413

2004. Szakkép zettek száma (fő)

Betöltött álláshelyek száma (á.h.)

2005. Szakképzettek száma (fő)

Betöltött álláshelyek száma (fő)

Szakkép zettek száma (fő)

3. 5. 6. 8. 9. 45 55 47 52 49 56 77 60 80 67 60 73 66 74 70 53 60 53 60 55 44 51 41 53 48 38 57 42 57 44 124 190 117 195 121 55 70 56 70 61 102 161 96 168 136 45 59 44 59 47 65 80 66 80 72 68 123 102 120 101 41 42 40 54 52 35 44 37 42 37 29 49 27 49 42 23 29 24 28 23 883 1 220 918 1 241 1 025 45 55 48 53 48 153 201 162 202 169 52 63 52 63 61 38 61 48 61 50 288 380 310 379 328 34 43 36 43 37 91 113 96 114 101 76 107 77 125 101 88 103 89 102 90 87 118 90 115 100 92 131 89 132 99 468 615 477 631 528 93 217 101 263 123 1732 2 432 1 806 2 514 2 004 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005. 196

Összességében megállapítható, hogy az előrelátó tervezésnek, az Önkormányzat erre a területre irányított figyelmének és támogatásának, és az intézmények nem csupán anyagi hozzájárulásának hatására lényeges javulás mutatható ki a szociális ágazat szakképzettségi szintje tekintetében. 10.5.2. Szakmai minimum feltételek megteremtésére vonatkozó feladatok: A szakmai minimum feltételek megteremtéséhez szükséges kiadások támogatásával az a cél, hogy ¾ az intézmények végleges, határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezzenek (a határozott időre szóló működési engedélyekben rögzített kikötéseket maradéktalanul teljesíteni kell), ¾ a hatályos jogszabályokban előírt ellátási kötelezettségek biztosítva legyenek, a zavartalan működési körülmények megteremtődjenek az otthonokban. a.) Az idősek otthonaiban élő demens lakók ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával, különállóan kell gondoskodni. Fenti új feladat azt jelenti, hogy betegszobai részleget, vagy külön gondozási csoportot kell létrehozni. A szakmai minimumfeltételek közül az eddigi előírásokon túl a demens részlegek kialakítása tárgyában benyújtott pályázatok kiemelten támogatandók. b.) Jelenleg még megoldásra várnak a szakhatóságok által eddigiekben megállapított, és a működési engedélyekben feltételként megfogalmazott – a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó - feladatok megvalósításai. c.) A vendéglátási és közétkeztetési minőségbiztosítási rendszer, Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok szerint bevezett HACCP rendszer fenntartása és működtetése. d.) Az 1993. évi III. törvény 2001. évi módosítása (LXXIX. törvény) és a szakmai ellátás irányelvei alapján további támogatandó cél - a lakók egészségügyi állapotának figyelembe vételével - a lakóotthoni ellátási forma tárgyi feltételeinek fejlesztése, bővítése, illetőleg kiépítése. Folyó működési kiadás megtakarítást eredményező feladatok Folyó működési kiadás megtakarítását eredményező feladatoknál elsődlegesen a rendszeresen jelentkező kiadások csökkentésére, az intézmény működésének racionalizálására kell irányulniuk a pályázatoknak. A feladatok megvalósítása tárgyi és személyi feltételeket érinthet, valamint esetenként átszervezéssel, az eddigi tevékenységek módosításával kell törekedni a működési kiadás csökkentésére. A Fővárosi Önkormányzat a 2005-2008. közötti években az alábbi főbb alapelvek figyelembe vételével tervezi szociális szolgáltatásai ellátását: Alapelvek: ¾ A Fővárosi Önkormányzat az általa jelenleg is biztosított tartós és átmeneti bentlakásos ellátás kapacitását meg kívánja tartani. ¾ A hiányzó ellátási formák biztosításáról a jogszabályi előírásban foglalt időpontig gondoskodik. ¾ A fenntartásában lévő intézményekben megteremti, illetőleg biztosítja a folyamatos feladatellátás személyi és tárgyi feltételeit. 197

¾ A szociális ellátás területén elsősorban a jövedelemmel nem rendelkező, illetőleg alacsony jövedelemmel rendelkezők ellátását tekinti súlyponti feladatának. ¾ A rekonstrukciós programban megfogalmazott feladatait a Fővárosi Közgyűlés döntéseinek megfelelően végrehajtja, a program szükséges korrekcióját elvégzi. A kiváltásra tervezett intézmények férőhelyeit Budapesten, ill. annak közelében pótolja vissza. ¾ Az ápolási részlegek iránt megmutatkozó igények növekedése miatt feladatának tekinti azok mind nagyobb számban történő kialakítását. ¾ A lakóotthoni ellátási forma további fejlesztése támogatott cél, mely a tényleges igények és a rendelkezésre álló források figyelembe vétele mellett valósítandó meg. ¾ A feladatok ellátását szolgáló személyi és tárgyi feltételek mennyiségi növelésén túl minőségében is javuló szolgáltatást kíván biztosítani az igénybe vevők részére. A 2005-2008. közötti időszakban ellátandó feladatok megvalósításának feltételrendszere: ¾ A kötelező feladatok mértéke, a feladatellátás személyi és tárgyi feltételeit meghatározó jogszabályi környezet és az állami hozzájárulás mértéke nem prognosztizálható – így a feladatellátás önkormányzati finanszírozásába bevonható források belső arányváltozásaival szükséges számolni. ¾ Az előirányzatok növekedésének beállításhoz célszerű figyelembe venni, az infláció mindenkori mértékét . Törekedni kell, hogy az intézményi térítési díjak emelkedése nem haladja meg a tényleges infláció mértékét. ¾ Az intézmény-üzemeltetés területén foglalkoztatottak létszámát felül kell vizsgálni az ágazati minisztérium által megfogalmazott - ajánlás jellegű - létszám-irányszámok figyelembe vételével. ¾ A fokozott ápolást, gondozást igénylők ellátását lehetőség szerint az intézményen belül szükséges megoldani. A költségigényes ápolási feladatok finanszírozásának elengedhetetlen feltétele az emelt összegű normatív állami hozzájárulás megállapítása, ill. a kiegészítő önkormányzati támogatás összegének lehetséges növelése. ¾ A rendelkezésre álló férőhelyek intézmény-típusok közötti aránya számottevően nem változik. ¾ A jogszabályi előírásban foglalt feltételeknek való megfelelés érdekében szükséges beruházási és felújítási feladatok megvalósulnak. ¾ A szakmai létszám mennyiségi fejlesztésére irányuló program lezárult. A rendelkezésre álló létszámkeret mind teljesebb feltöltése, a munkaerő szakképzése, továbbképzése érdekében további források bevonása szükséges. ¾ Az intézmények finanszírozásában jelentkező indokolatlan eltérések mérséklése megtörténik, mely az ágazaton belül rendelkezésre álló források intézmény-típusok közötti allokációját eredményezheti majd. A hajléktalan személyek ellátása érdekében létrehozott intézményen belül az egymásra épülő, a minőségi ellátást fokozatosan biztosító rendszer kiépítése és működtetése –kiemelt figyelmet fordítva a diszpécserszolgálat, az utcai szociális munka, valamint a hajléktalan személyek egészségügyi fejlesztése irányába. A Fő feladatok egy részét az intézmény által alapított közhasznú társasági formában látja el az intézmény, , míg a feladatok másik jelentős hányadát civil szervezetek támogatása révén biztosítja az önkormányzat. A növekvő kiadások, a jelenleg meglévő és támogatott férőhelyek folyamatos, zavartalan működtetése miatt a civil szféra számára folyósítandó támogatás növekedésével kell számolni. 198

XI. A FŐVÁROSI GYERMEKVÉDELEM HELYZETE -Hazai Istvánné ügyosztályvezető FPH. Gyermekvédelmi Ügyosztály, Jogszabályi háttér: Az 1997. november 1.-én hatályba lépett "A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló" 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) meghatározta a gyermekek védelmét, jogaiknak és érdekeiknek érvényesítését elősegítő intézmények és szervezetek rendszerét, valamint az ezen a területen alkalmazott szakemberek feladatait a gyermekek nevelése, segítése, fejlődése érdekében. A törvény a gyermekek családon belüli helyzetének segítése céljából előírja a preventív gyermekvédelmi hálózat létrehozását és működtetését a gyermekvédelmi alapellátás körében. Ennek keretében a családok természetbeni, pénzbeli támogatást kapnak, valamint szociális szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Ezt a feladatot a helyi (kerületi) önkormányzatok látják el. A családjukat átmenetileg, vagy tartósan nélkülözni kényszerülő gyermekek számára a jogszabály a gyermekvédelmi szakellátás biztosítását írja elő. A Fővárosi Önkormányzat feladata és kötelezettsége, hogy a törvényben foglaltak szerint biztosítsa a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. Az otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára a teljes körű ellátást, családgondozást, valamint az utógondozást. Az otthont nyújtó ellátást a Fővárosi Önkormányzat, mint fenntartó, nevelőszülői hálózat, gyermekotthoni hálózat, vagy más bentlakásos intézmények működtetésével látja el. A Gyvt. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek meghatározták azokat a szakmai normákat is, amelyek szerint működtetni kell az intézményrendszert, és arra kötelezték az önkormányzatot, hogy a fenntartásában lévő gyermekvédelmi intézményeket átalakítsa, korszerűsítse. Az eddigi munka eredményeként a fővárosi fenntartású, gyermekvédelmi szakellátást biztosító gyermekotthonok döntő többségét már átalakítottuk, és így megfelelnek a jogszabályokban foglalt előírásoknak. Helyzetkép, adatok: A Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi népszámlálási adatai szerint a fővárosban 303.380 fő a 0-18 éves korosztály száma. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma a fővárosban, a 2003. december 31.-i adatok alapján 15.033 fő, ami az összes kiskorú számának közel 5 %-a. A gyermekvédelmi gondoskodásba kerültek létszámadatainak alakulása az elmúlt években alapvetően a gondozottak számának stagnálását mutatja. A 2004. december 31.-i adatok szerint 3.062 fő állt gyermekvédelmi gondoskodás alatt. Közülük kiskorú 2.411, utógondozói ellátott 651 fő volt. A Fővárosi Önkormányzat -a Gyvt-ben meghatározott feladatait- 40 intézménnyel, több mint 100 gondozási és telephelyen végzi az alábbi intézmény típusokban:

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 23 gyermekotthon 1 utógondozó otthon 2 átmeneti otthon 2 kollégium 199

1 általános iskola 9 több célú oktatási-nevelési, gyógypedagógiai intézmény Csecsemőket, Kisgyerekeket és Fogyatékosokat Befogadó Gyermekotthon

96. sz. táblázat A fővárosi gyermekvédelmi szakellátásban ellátásban részesültek megoszlása életkori csoportok szerint 2004. 12. 31. napján korcsoport

fő

arányuk (%)

0-2 éves

184

6

3-5 éves

208

6,8

6-9 éves

437

14,3

10-13 éves 14-17 éves Kiskorúak összesen:

611 971 2.411

19,9 31,7 78,7

18 éves 19-24 éves Utógondozói ellátottak: Összesen:

141 510 651 3.062

4,6 16,7 21,3 100,0

A gyermekvédelmi intézmények az alábbi feladatokat látják el: a 0-18 éves korú átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek teljes körű ellátása,

törvényes képviselete, szükségletüknek megfelelő gondozása, nevelése, tankötelezettségük biztosítása, önálló életvitelük elősegítése, a gyermekvédelmi gondoskodásban nagykorúvá vált fiatal felnőttek (18-24 éves korú) utógondozása, utógondozói ellátása a gyámhivatal elrendelése alapján, nem kötelezően ellátandó feladatként átmeneti (hetes otthoni), valamint kollégiumi elhelyezés biztosítása kedvezőtlen szociális helyzetben lévő gyermekek részére a szülők kérése alapján. A jogszabály alapján a fentiekben megnevezett feladatokat a következő ellátási formákon keresztül lehet biztosítani: Nevelőszülői ellátás: A nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő vagy speciális nevelőszülő a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenesen elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeknek, valamint fiataloknak. Az elmúlt évben a 285 hagyományos és az 55 hivatásos nevelőszülőnél mintegy 510 gyermek nevelkedett.

200

Gyermekotthoni ellátás: Otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett, otthononként legfeljebb 40 gyermek számára. Befogadhatja továbbá a gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermek saját gyermekét, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet, illetve annak gyermekét. 2004ben 1490 gyermek gondozását biztosítottuk ebben az ellátási formában. Különleges, valamint speciális gyermekotthoni ellátás: Otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett azon gyermekek számára, akik tartós betegségük, fogyatékosságuk, ill. 3 évesnél fiatalabb koruk miatt különleges ellátást igényelnek; továbbá a speciális ellátásra szoruló súlyos pszichés és disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek számára. A tavalyi esztendőben 607 különleges és 81 speciális ellátást igénylő gyermeket gondoztak a fővárosi szakellátást nyújtó gyermekvédelmi intézményekben, illetve nevelőszülőknél. Lakásotthoni ellátás: Legfeljebb 12 gyermek, otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. 2004-ben 349 gyermek élt ilyen ellátási formában. Utógondozói ellátás: A gyermekvédelmi gondoskodásban nagykorúvá vált, 18-24 év közötti fiatal felnőttek otthont nyújtó ellátását biztosítja, a fiatal kérelme, a gyámhivatal elrendelése, valamint az utógondozott és az intézményvezető közötti ellátási szerződés alapján. Az elmúlt évben 651 fiatal számára biztosítottuk ezt az ellátást a főváros által fenntartott gondozási helyeken. Befogadó otthoni ellátás: A rendőrség által megtalált, vagy súlyos veszélyeztetés miatt a gyámhatóság által a családból azonnali kiemelést igénylő, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek részére a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat befogadó otthonaiban biztosított ellátás. Átmenetileg nyújt segítséget a krízishelyzetben lévő gyermekeknek mindaddig, amíg vagy hosszabb időre gyermekvédelmi gondoskodásba, és a személyiségüknek, életkoruknak megfelelő gondozási helyre kerülnek, vagy visszatérnek családi környezetükbe. Egészségügyi gyermekotthoni ellátás: A halmozottan sérült gyermekek ápolását, egészségügyi ellátását, korai fejlesztését, valamint speciális iskolai tanulmányaik folytatását biztosítja. 2004-ben mintegy 140 gyermek élt ilyen ellátási formában. Átmeneti gyermekotthoni (hetes) ellátás: A szülő (törvényes képviselő) kérelmére annak a gyermeknek nyújt ellátást, aki családban átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában azok

201

nélkül maradna, valamint akiknek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. 2004-ben közel 260 gyermek részesült ilyen ellátásban. Kollégiumi ellátás: Sajátos gyermekvédelmi profilú, preventív feladatot is ellátó intézmény, amely elsősorban azon tanköteles, fővárosi gyermekek diákotthoni ellátását biztosítja, akik családi hátterük, ezzel összefüggő szocializációs hiányosságaik, több éves tanulmányi lemaradásaik miatt hátrányos helyzetben vannak, többségük integráltan nem oktatható. Az itt gondozott gyermekek számára a kollégium jelenti jelenleg a hatósági intézkedések és a szakellátásba való beutalás elkerülésének utolsó lehetőségét. 2004-ben 170 gyermek részesült ebben az ellátásban.

Feladatok: A Gyermekvédelmi törvényben meghatározott prioritások érvényre juttatása és a gyermekek szükségleteihez igazodó ellátások fejlesztése érdekében a lehetőségek szerint növelni kell a nevelőszülők, azon belül is a hivatásos nevelőszülők számát, az e gondozási formában rejlő szakmai lehetőségek nagyobb kiaknázása céljából. Az intézmények közötti különbségek megszűntetése érdekében fokozatosan ki kell alakítani a gyermekek, fiatalok részére a jogszabályban előírt teljes körű ellátás (élelmezés, gyógyszer, ruházat, stb.) fedezetének normatívvá tételét, ily módon azonos színvonalú szolgáltatások biztosítását. Fontos feladat a speciális ellátás, mint ellátási forma fejlesztése. A Gyvt. módosításával pontosításra kerültek a speciális ellátást igénylő problématípusok, így megkülönböztetünk súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, valamint pszichoaktív szerekkel küzdő gondozottakat. A beutaltak között folyamatosan emelkedik a droggal érintett, valamint a súlyos pszichés tüneteket mutatók száma, ezért a jelenlegi korlátozott speciális férőhely szám (104 férőhely) miatt meg kell vizsgálni önálló speciális gyermekotthon létrehozásának szükségességét és lehetőségét. Az elmúlt időszakban tovább növekedett azoknak az – elsősorban egészségügyi gyermekotthonokban élő - fiataloknak a száma, akik nagykorúvá válásuk után sem képesek önálló életvitelre. Állapotuk szakszerű gondozást és elhelyezést igényel, amely azonban rendkívül nehéz, mert az ilyen típusú intézmények telítettek, a bekerülésre éveket kell várni. E probléma megoldása meghaladja az ágazat kereteit, és szükségessé teszi a felnőttvédelem intézményi lehetőségeinek kibővítését. A folyamatosan emelkedő számú utógondozói ellátottak önálló életre való felkészítésének folyamatában jelentősebb szerepet szánunk az úgynevezett félutas házaknak, amelyek olyan 4-6 fő elhelyezését biztosító lakások, amelyekben kevés segítség mellett megfelelően elsajátíthatók az önálló életvezetés alapjai. Feladatunknak tekintjük továbbá az alap- és szakellátás feladatainak a kerületekkel való összehangolását, így a gyermekvédelmi munka eredményességének javítását. Ezt elsődlegesen széleskörű egyeztetéssel, az alap- és szakellátásban szereplők munkájának koordinálásával kívánjuk elérni.

202

XII. FŐVÁROSI FOGLALKOZTATÁSI FOLYAMATOK különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportok helyzetére -Kulinyi Márton ügyvezető igazgató Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. A fejezet a Fővárosi Szociálpolitikai Szolgáltatástervezési Koncepció részeként kivonatos áttekintést ad a fővárosi munkaerőpiaci folyamatokról 2000-2004. viszonylatában, bemutatja az egyes rászoruló csoportok helyzetét, a különböző ellátások és szolgáltatások rendszerét és változási tendenciáit az elmúlt 5 évben, s végül a fővárosi foglalkoztatáspolitikai hatásköröket és intézményrendszert. A fejezet első része, a helyzetelemzés nem csak tényeket, adatsorokat és azok értékelését tartalmazza, hanem tartalmi megállapításokat is fűz a jelenségekhez, folyamatokhoz. A fejezet második részében a szakterület javasolt fejlesztési céljait és feladatait fogalmazza meg. A négy felsorolt fő cél alatt jeleztük, hogy azok a Podmaniczky program mely fő céljaihoz illeszkedik. A foglalkoztatási- munkaerőpiaci politika –is- tipikusan interdiszciplináris terület, így számos kapcsolódási sávja van mind a szociális, mind a területfejlesztési, az oktatási, sőt az egészségügyi területekhez is. Mégis, mikor önkormányzati aspektusból vesszük szemügyre e szakterületet, elsősorban a szociális kapcsolatrendszer kerül előtérbe. Ennek jellemző oka – a már az Európai Unióban is kimutatott – szoros összefüggés a szegénység és a foglalkoztatottság hiánya között. A munkanélküliség tartóssá válása a családi, társadalmi kapcsolatokat is gyorsan erodálja. Az eladósodás, a társadalmi leszakadás örvénye nagy erővel sodorja magával azt, akinek nincs kapaszkodója. Az alacsony foglalkoztatottság a gazdasági fejlődésnek is súlyos terhe. Az eltartottak magas száma terheli a szociális kasszát, csökkenti az adófizetők számát. Az alacsony munkaerőpiaci aktivitás elleni küzdelem három oldalról közelíthető. Egyrészről a munkanélküli személy munkaképességének javításával, másrészt a befogadó munkahely számának növelésével, minőségének javításával, s harmadik oldalként szükséges vizsgálni a preventív eszközöket, hatásokat. A foglalkoztatás elősegítésével és a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos állami feladatokat az országosan kiépített Állami Foglalkoztatási Szolgálat látja el. Ennek egységei Budapesten a Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK) és kirendeltségei. Az önkormányzatoknak nem kötelező alapfeladata a munkanélküliség kezelése, erre normatív forrásokat nem kapnak. Azonban mind az önkormányzati, mind a foglalkoztatási, mind pedig a szociális törvény előírja a részvételt a település foglalkoztatási gondjainak kezelésében. A szociális törvény az aktív korú, nem foglalkoztatottak számára szervezendő közfoglalkoztatást, illetve a Családsegítő szolgálattal való programszerű együttműködést nevesíti. A Fővárosi Önkormányzatnak a Budapesten bejelentett hajléktalan emberek közfoglalkoztatása terén áll fenn kötelező feladata. A fővárosi önkormányzat ezen kívül foglalkoztatási és szervezési feladatokat vállal a kerületi közfoglalkoztatásba be nem kerülő, tartós munkanélküliek, pályakezdők és diplomások foglalkoztatásában is. A fővárosi foglalkoztatáspolitikai elemzéseket, innovációkat, önkormányzati beavatkozások szakmai döntés-előkészítését a Fővárosi Önkormányzat a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Irodája (FEMI) útján látja el. Foglalkoztatási helyzetkép Magyarországon a bruttó hazai termék 2004. évben 4,0%-kal nőtt, míg 2003-ban 3,0%-os volt a növekedés üteme. A jelentős GDP növekedés a főváros gazdasági 203

struktúrájában fokozottan éreztette hatását. A fővárosban a regisztrált gazdasági szervezetek száma 374 ezer volt, a működő vállalkozások száma az országos mértéket meghaladóan, 9,1%-os mértékben gyarapodott. A legalább öt főt foglalkoztató budapesti székhelyű vállalkozásoknál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményekben 945 ezren álltak alkalmazásban, 1,0%-kal többen, mint az előző évben. Az egyéni vállalkozások közül legjobban, 14%-kal a vállalkozói tevékenységüket mellékfoglalkozásúként végzők száma gyarapodott. A havi bruttó átlagkereset a budapesti székhelyű szervezeteknél alkalmazásban állók körében 2004-ben 185 000 Ft (országos átlag 145.700 forintot tett ki) volt, ami 6,5%-kal haladta meg a 2003. január-december havi átlagos szintet. A növekedés üteme az egy évvel korábbinál 4,2 százalékponttal alacsonyabb, az országosnál 0,4 százalékponttal magasabb volt. 97. sz. táblázat -Foglalkoztatási ráta nemzetközi összehasonlításban 2004. (15-64 éves korú népesség) Foglalkoztatási ráta (%) Foglalkoztatási ráta (%) 2003. 2004. EU-25 62,9 63 EU-15 64,3 64,4 Magyarország 57 56,8 Budapest 59,4 60,8 Forrás: European Labour Force Survey 2004.

Az aktív korú budapesti lakosok közül jövedelmet biztosító tevékenységet 4 2004. IV. negyedévében, a 2003. IV. negyedévinél 1,4 százalékponttal nagyobb hányada, közel 61% végzett. Az országos foglalkoztatási rátát az utóbbi két évben meghaladta a fővárosé, 2004-ben a különbség elérte a négy százalékpontot. Azonban azt is megállapíthatjuk, hogy e mutató tekintetében még a főváros kedvező értéke is közel 4%-kal elmarad az EU-15-ök, 2%kal az EU-25-ök átlagától. Üres álláshelyek Budapesten A Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségein az elmúlt két évben a következők szerint alakult a bejelentett üres álláshelyek száma Megnevezés

2003.

2004.

Normál álláshelyek száma

11107

9209

82,9%

Külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos álláshelyek száma Támogatott álláshelyek száma

82304

81469

99,0%

4646

3786

81,5%

98057

94464

96,3%

Összesen:

4

Index

a KSH által a 15-74 éves korú népesség körében végzett – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumait alkalmazó – reprezentatív munkaerő-felmérés adatai szerint

204

A ténylegesen közvetíthető álláshelyek száma továbbra is eltörpül a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó igényekéhez képest, száma éves szinten a tízezret sem érte el. A támogatott álláshelyek száma – a több évre visszanyúló tendenciát folytatva – 2003-hoz képest közel 20 százalékkal csökkent. Visszatérve az üres álláshelyek bejelentésének elmulasztására, megállapíthatjuk, hogy a munkaközvetítés igen súlyos korlátja az, hogy a munkáltatók jellemzően nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, s ez alól sajnos még a közszféra munkáltatói sem kivételek. Ezért a 2004. évben a Fővárosi Önkormányzat felkérte a tulajdonosi, fenntartói körébe tartozó munkáltatókat az üres álláshelyek bejelentésére. Bejelentett létszámleépítések A fővárosban -2004-ben-, jelentősen nőtt a létszámleépítések száma, míg 2003-ban 139 munkáltató összesen 4897 fő leépítését jelentette be, 2004-ben 161 munkáltató 7529 főét. A munkáltatók a létszámleépítések okaként elsősorban a szervezeti átalakulást jelölték meg. 28,4%-uk egyéb gazdasági okkal, 11,32%-uk pedig felsőbb szintű határozattal indokolta döntését. Agglomerációs hatások Budapest agglomerációs hatása erősen érvényesül a régióban, Budapest környékéről a foglalkoztatottak 55-65 % dolgozik fővárosi munkahelyen. A fővárossal közvetlenül határos településeken az agglomerációs elszívó hatás sokkal inkább érvényesül (70 % felett), mint Pest megye távolabbi településein. Ugyanakkor a fővárosból eljáró munkavállalók aránya is csak 4 kerületben közelíti meg a 10%-ot. Tehát a népsűrűség eltéréseiből adódó korrekció után is megállapítható, hogy a foglalkoztatás területén Budapest erősen „befogadó”, több mint 200 ezer agglomerációban élő munkavállaló számára nyújt megélhetést. Munkanélküliség Budapesten 98. sz. táblázat Időpont

A budapesti népesség összetétele gazdasági aktivitás szerint

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív

Aktivitási arány (%)

2002.

740 500

28 800

581 600

57

2003.

749 100

28 400

555 800

58,3

2004.

766 000

39 100

515 000

60,8

Az aktivitás Budapesten 2004-ben is nőtt. A 15-74 éves korú népesség körében, 766 ezer fő foglalkoztatott volt, 17 ezer fővel meghaladva az előző évit. A 60,8%-os aktivitási arány hazai viszonylatban nem súlyos (Magyarország: 56,8%, EU-25: 63%), azonban ez számszerűen 515 ezer munkaképes korú és mégis inaktív lakost jelent. Az inaktívak száma 2004-ben jelentősen csökkent 7%-kal, 40 ezer fővel. E közben a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel nőtt, a magát munkanélkülinek valló (azaz nem kereső és munkát vállalni tudó) személyek száma 11.700 fővel nőtt (41% !). Számuk elérte a 39.100 főt. Látszik, hogy az inaktivitásból visszatérő munkavállalók egy része nem volt képes a munkaerőpiacra visszatérni, így ismét a munkanélküliek számát gyarapította. A tartósan regisztrált munkanélküliek száma 20%-kal nőtt. Munkanélküli 205

ellátásban 12 ezer fő, rendszeres szociális segélyben háromezer fő részesült. A munkaképes korú passzív munkanélküliek, azaz reményvesztettek, munkaügyi központba nem járók, ellátásban sem részesülők további tízezres tömege szociális problémaként jelentkezik. A munkanélküliség tartóssá válása a családi, társadalmi kapcsolatokat is gyorsan erodálja. Az eladósodás, a társadalmi leszakadás örvénye nagy erővel sodorja magával azt, akinek nincs kapaszkodója. Jellemző reakció az intézményrendszerrel szembeni bizalom vesztése, illetve szembefordulás e rendszerrel. A munkanélküliség a gazdaságilag aktív népesség 4,7%-át érintette Budapesten. Ez az ország egészére jellemző értéknél 1,4 százalékponttal alacsonyabb. Az Fővárosi Munkaügyi Központ adatai szerint a 2004. decemberi zárónapon Budapesten 22 942 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, 21%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Ez a jelentős növekmény mutat rá arra az összefüggésre, hogy az inaktivitásból kikerülő emberek nagy része ismét megjelent a regisztrációban. A regisztrált munkanélküliek havi átlagos létszáma (21.841 fő) 12,4%-kal több mint 2003-ban. A főváros munkanélküliségi rátája az előző évi, átlagosan 2,37%-ról 2,80%-ra emelkedett. A regisztrált munkanélküliek (éves átlag) és a KSH mérése(ILO szabvány) alapján munkanélküliek közé tartozók számának változása (2001-2004)

50000 40000 30000 20000 10000 0

2001.

2002.

2003.

2004.

Regisztrált munkanélküliek (fő)

17690

17038

19009

21841

KSH mérés (fő)

49833

30030

28600

39100

A Fővárosi Munkaügyi Központba járó, regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatokat összehasonlítva a KSH munkaerő-felvételének munkanélküliekre vonatkozó adataival, megállapítható, hogy évek óta jellemző a két érték közti jelentős eltérés a KSH mérés javára, mely az országosan mérhető tendencia ellentettje. A tartós munkanélküliek létszáma, akiknél az utolsó regisztrációs időszak hossza meghaladta a 12 hónapot, az év során 2823 főről 3400 főre emelkedett, a regisztráltak létszámához viszonyított részarányában 14,9%-ról 14,8%-ra csökkent. Tehát a tartósan munkanélküliek száma abszolút értékben jelentősen növekedett, azonban a regisztrációba beáramlók, pontosabban „visszaáramlók” nagy száma miatt, a belső számarányuk nem nőtt.

206

Kerületközi eltérések A népszámlálás adatai szerint, a gazdasági aktivitás, azaz a kerületekben a foglalkoztattak népességhez viszonyított aránya 37 és 46 százalék közé esett. A legtöbb munkahely a fővárosban az V. kerületben működött 2004-ben (az összes fővárosi munkahely 10-12 %-a) de a külső kerületek foglalkoztatási kapacitási is az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az utóbbi években. Munkanélküliségi ráta változása kerületenként 2002.-2004.

Mn .ráta 2002. Mn. ráta 2003.

4,00%

Mn. ráta 2004.

3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 1,50% 1,00% 0,50% 0,00%

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

2004.-ben a munkaügyi kirendeltségekbe járó munkanélküliek száma a főváros minden kerületében nőtt. A legmagasabb kerületi regisztrált munkanélküli arányt – a 2003. évhez hasonlóan –a VIII. és a XXIII. kerületben tapasztaltuk. Ezekben a kerületekben az arány több mint három százalékos volt, s itt találkozhattunk az elmúlt évekhez képest jelentkező legmagasabb növekménnyel is. Két százalékot meghaladó értéket a IV., VII.,XV., XVI., XX.,XXI. kerületekben tapasztaltunk. A legalacsonyabb regisztrált munkanélküli számarány az I. és a II. kerületekben volt mérhető.

Az egyes célcsoportok helyzete Tartósan munka nélkül lévők A KSH munkaerő-felvétele alapján az országban 2004-ben az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek száma 114 ezer fő volt. Több kutatás bizonyította már (többek között 2000-ben díjhátralékos családokat érintő vizsgálat Óbudán), hogy a felnőtt családtag tartós munkanélkülivé válása olyan „kiilleszkedési” spirált indít el, melynek hatása nem csak a család anyagi lecsúszásában manifesztálódik, hanem kapcsolati konfliktusok, szenvedély- és mentális betegségek családi halmozódásának eredője is. A célcsoport valós helyzetképének megismeréséhez a tartósan munka nélkül levők azon csoportjaival is számolnunk kell, akik a munkaügyi szervezet regisztrációjából már régen kiestek –ha egyáltalán regisztrálva voltak valaha–, s akár már évek óta nem rendelkeznek bejelentett, rendszeres munkavégzés lehetőségét biztosító jogviszonnyal. Ezen csoport pontos létszámának megismerését nehezíti az alkalmi feketemunka-végzésben való részvétel, melyben a résztvevő felek egyikének sem érdeke a munkaügyi szervek 207

tájékoztatása. A fővárosi munkaerő-piacról tartósan kívül rekedők táborába tartoznak a Fővárosi Munkaügyi Központ azon ügyfelei, akiknek 12 hónapon túl, folyamatosan „együttműködve” sem volt munkaviszonyuk, továbbá nem vettek részt semmilyen munkaerőpiaci programban (pl. képzés, vagy közhasznú munka) a. E tartós munka nélküliek száma az év során 2.823 főről 3 400főre emelkedett, de az összes regisztrált munkanélkülieken belüli részarányuk nem változott. A részarány változatlan volta annak tudható be, hogy a 2004. évben a regisztrációba beáramló jelentős számú új munkanélküli tömegében elveszett a tartósan munka nélküliek egyébként jelentékenynek nevezhető gyarapodása. Tartósan regisztrált munkanélküliek Budapesten (fő) 2001-2004 3 500 3 000

Tartósan regisztrált munkanélküli Budapesten (fő)

2 500 2 000 1 500 1 000 500 T artósan regisztrált munkanélküli Budapesten (fő)

2001. 2 310

2002. 2 107

2003. 2 848

2004. 3400

A tartósan regisztrált munkanélküliek számának változása az utóbbi évek növekvő tendenciájának folytatódásáról, árulkodik. A regisztrált tartós munkanélküliség a főváros legtöbb kerületében nőtt, a legnagyobb mértékben a III., IV, XIII., kerületekben. Jelentősen nőtt tehát azok száma és aránya, akiknek a munkaügyi központ több mint egy éven át nem tud aktivizáló segítséget nyújtani. Megváltozott munkaképességűek A KSH 2004. évi felvétele alapján a 6 ezer munkavállalási korúnak minősülő, tartós egészségi problémát jelzők közül kevesebb, mint 90-95 ezren voltak jelen a magyar munkaerőpiacon, ebből is közel 10 ezren munkanélküliként. A megváltozott munkaképességűek fővárosi foglalkozatásához kapcsolódóan 2003. évben kutatást végzett a Fővárosi Önkormányzat . A kutatás eredményei arról árulkodnak, hogy a munkaadók egy része nincs tisztában az egyes területeken adódó alkalmazási lehetőségekkel, ami általánosságban a társadalmi megítélés problémájához vezet, vagyis az információk áramlásának elégtelensége, a lehetőségek fel nem ismerése szűkíti a célok megvalósulásának esélyét. A 209 válaszadó szervezet közül 186 fizet rehabilitációs hozzájárulást. Ez az adat azt jelzi, hogy az ún. nagyfoglalkoztatók érdekeltségét nem teremtette meg a törvény által előírt 5%-os foglalkoztatási kötelezettség. A piaci munkáltatók átlagosan 1,13%-os arányban alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyt. A célszervezeteknél alkalmazott megváltozott munkaképességűek száma a fővárosban 4.500-5.500 főre, míg az összes munkaadót figyelembe véve ez szám 7.500-8.000 főre tehető, 208

tehát kijelenthető, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók jelentős többségét támogatott célszervezeteknél foglalkoztatják. A 2004. évben a kormány döntést hozott arról, hogy a célszervezetek számára járó normatív támogatást a 2003. évi szintre csökkenti.A döntés mögött az a szakmapolitikai szándék áll, miszerint a speciális, védett munkahelyeket azok számára szükséges fenntartani, akik - segítséggel, sikeres foglalkozási rehabilitációval sem képesek teljesíteni a normál munkahelyeken elvárt feltételeket. A célszervezetek jövőbeni szerepe az ún. „köztes munkaerőpiac” 5 működtetése lehet. A Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda a 2004. évben a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézmények, valamint a tulajdonában álló gazdasági szervezetek körében a munkahelyi esélyegyenlőség érvényesülését vizsgálta. A válaszadó munkaadók a fogyatékos emberek foglalkoztatásának legfőbb akadályozó tényezőjeként, a munkahelyen akadálymentességének megoldatlanságában látták. Véleményük szerint az akadálymentesség biztosítása aránytalanul nagy költségteherrel járna. Cigány kisebbséghez tartozók A 2001. évi népszámláláskor 189.984 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek. Mérvadó szakértők és roma szervezetek becslései alapján viszont 450.000 - 650.000 roma él Magyarországon. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól 2003-ban Kemény István és Janky Béla által készített kutatás szerint az aktív korú cigány népesség 21 %-a foglalkoztatott Magyarországon. Foglalkoztatásuk tekintetében jelentősek a regionális- és településtípus szerinti különbségek is. Ennek oka többek között az, hogy a cigányok döntő többsége olyan vidéken például Borsodban, Szabolcsban vagy az Ormánságban - lakik, ahol sokkal rosszabbak a munkaerő-piaci viszonyok, és olyan településeken, amelyek kiesnek a főközlekedésből. A működő tőke, pedig kerüli azokat a helyeket, ahol a lakosság iskolázottsági szintje nagyon alacsony. A Dunántúlon a romák 28 %-ának, a keleti országrészben pedig a 15 éves és idősebb népesség 14 %-ának van munkája. 2004-ben, az utóbbi évekhez hasonlatosan a fővárosban és környékén volt a legjobb a helyzet. A központi országrészben a cigány férfiak és nők mintegy 42 %-a rendelkezik valamilyen munkával, a falvakban viszont a 10 évvel ezelőtti 27%-kal szemben csak a férfiak 20%-a jut munkalehetőséghez. Budapesten 48% ez az arány, azonban a nemek szerinti foglalkoztatottság jelentősen eltér. 99. sz. táblázat Jelenleg van-e rendszeres fizetett munkája – a válaszadók százalékos megoszlása nemek szerint a fővárosban és országosan

Budapest (%) Magyarország (%)

van 35,9 16,1

Roma nők nincs tanuló 53,6 10,5 73,4 10,5

Roma férfiak nincs tanuló van 20,7 13,1 66,2 60,5 11,0 28,6

Míg a fővárosban a férfiak 67%-a, addig a nők 36%-a dolgozik rendszeresen. A férfiak 34%-a alkalmazott, 16%-a vállalkozó, 17%-a végez alkalmi, egyéb munkát. A nők 22%-a alkalmazott, 9%-a vállalkozó és 10% végez alkalmi munkát, 20%-uk Gyesen van. A 5

Elsődleges munkaerőpiacra való belépést segítő foglalkoztatás

209

fővárosban a megkérdezett roma nők 36%-ának van rendszeresen fizetett munkája. Ez az arány országosan 16%-ot tesz ki. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a férfiak munkavállalásához képest a roma nők munkavállalási esélyei a fővárosban is sokkal kedvezőtlenebbek. A roma nők foglalkoztatására negatívan hat a magas gyermekszám, ami miatt a szülőképes korú roma nők negyedrésze folyamatosan inaktivitásba kényszerül. A dolgozó romák jelentős része nem bejelentett állásban dolgozik, így elesik azoktól a társadalmi biztosításoktól (pl. beteg-és nyugdíjbiztosítás) melyek a szociális és egészségügyi helyzetükből fakadó kockázatok mértékét csökkenthetnék. A fővárosban is érzékelhető országos mértékű probléma, hogy sok jó képességű roma fiatal morzsolódik le az iskolarendszerből szociális problémák miatt, ezért a roma népességnek mindössze 2-3 %-a szerez érettségit vagy ennél magasabb végzettséget. Hajléktalanok A hajléktalanok becsült száma 20-50 ezer fő között van Magyarországon, a fővárosban 8 ezer hajléktalan ember él. Közülük 2800 ember lakik átmeneti szállókon, 1800 ember éjszakai menhelyeken tölti éjszakáit, 3000 ember pedig egész napját az utcán tölti.6 A Fővárosi Munkaügyi Központnál regisztrált hajléktalan munkanélküliek száma 834 főről 1007 főre nőtt 2003-hoz képest. A fővárosban regisztrált hajléktalan munkanélküliek közül jelenleg 690 főnek nincs a fővárosban bejelentett lakóhelye. A fővárosban a legtöbb regisztrált munkanélküli hajléktalan – az előző évekhez hasonlóan – VIII. kerületi címre van bejelentkezve, ugyanis az átmeneti hajléktalanszállók többsége lakói részére megengedi az ideiglenes bejelentkezést. A csökkenés arról tanúskodik, hogy a szállókon lakó hajléktalanok az előző évekhez képest, 2004-ben, alacsonyabb számban jelentek meg a regisztrációban. Bár a hajléktalanok esetében a regisztrált munkanélküliség mutatója rendkívül keveset mond tényleges munkaerőpiaci helyzetükről, megállapítható, hogy az FMK Baross utcai kirendeltségén – 2003-hoz hasonlóan – a regisztrált hajléktalanok háromegyede férfi, 36 és 55 év közötti, alacsony iskolai végzettségű, s az utolsó regisztrációjuk óta folyamatosan eltelt idő nem haladja meg az egy évet. Ez utóbbi adat mögött nem a legális munkaerőpiacon való elhelyezkedés, sokkal inkább a regisztrációból való lemorzsolódás áll. Célvizsgálatok szerint a hajléktalan szállókon élők kisebb része rendszeres munkajövedelemért dolgozik (25-35%), hasonló arányban találhatók köztük alkalmi munkából élők. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szállókon lakó hajléktalanok munkaerőpiaci esélyei sokkal jobbak azon társaikénál, akik mindennapjaikat az utcán töltik. Különösen azon szolgáltatások segíthetik hatékonyan a hajléktalanok munkavállalását, melyek a lakhatás biztosítása mellett komplex munkaerőpiaci szolgáltatásokat is nyújtanak. Ifjúsági munkanélküliség – pályakezdők A 15-24 éves magyar népesség gazdasági aktivitási szintje az EU-15 átlagának mintegy 70%-a. A korcsoporton belül a nem tanuló népességnek csak kevesebb, mint 60%-a foglalkoztatott, a többi inaktív. A fiatalok több mint 10 %-a legfeljebb a 8 általános iskolai végzettséggel (kisebb részük a középiskolából lemorzsolódva) fejezi be tanulmányait. A korcsoportokra jellemző foglalkoztatottság és aktivitás mértéke a fővárosban meghaladja az országos szintet. A 15-24 éves korcsoportban a foglalkoztatottság és az aktivitás mértéke egyaránt 2%-kal haladja meg az országos szintet. A fővárosban a 2004. évben 193.762 15-24 éves fiatal élt. Közülük 49.753 fő volt foglalkoztatott. A korcsoport 26%-os foglalkoztatási aránnyal 7 és 30%-os aktivitási aránnyal 8 jellemezhető. 6

Forrás: Dr. Győri Péter: Hajléktalanok – a szavak és számok hálójában, Beszélő , 2005. márc.-ápr.

210

Pálykezdő regisztrált munkanélküliek számámak változása a fővárosban 2000-2004 (az év zárónapján) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Fő

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

874

867

854

1015

1147

Budapesten a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma 2001 óta folyamatosan növekszik. A 2004. évben a regisztrált pályakezdők összlétszáma 1147 fő volt, mely a 2003. évi létszám 113 %-a. Tehát megállapíthatjuk, hogy az 2003. év dinamikus növekedését (20 %-os) a 2004. évben a növekedés lassulása követte. A növekedés lassulás az egyes kerületek szintjén is jellemző volt, jelentős növekedés (30 %-t meghaladó) a I., a VIII., a XV., XXII. és a XXIII. kerületekben volt tapasztalható. Ugyanakkor a II., III., X., XII., XVI. XVIII. kerületekben a regisztrált munkanélküli pályakezdők száma csökkent. Évek óta jellemző a fővárosban, hogy a regisztrált pályakezdő munkanélküliek között magas a felsőfokú végzettségűek aránya. 2004-ben, csoporton belüli arányuk közel 30 %-os volt. Helyzetüket nehezíti, hogy a munkaerőpiac igényei, és a jelenlegi képzési struktúra között disszonancia mutatkozik. Jelentős kereslet van szakmunkásokra, illetve szakiskolát végzettekre, míg a diplomások iránti igény visszaesett. Továbbra is problémát jelent, hogy az elméleti képzettség megszerzéséhez nem kapcsolódik szervesen gyakorlati, tapasztalatszerzési időszak, ugyanakkor a munkaadók már a pályakezdő munkavállalók esetében is elvárják az alapvető gyakorlati ismereteket. Volt állami gondozottak Az állami gondozásba kerülő fiatalok sajátos életútja eredményeként tanulási karrierje rövid, jellemzően az alacsony végzettség eléréséig vezet. Állami gondozottak között a 15-19 éves korosztályba tartozók 90%-a inaktív. Közülük a nagy többség még tanul (tankötelezettség miatt). A tovább nem tanulók képzetlenül vagy alacsony képzettséggel kerülnek ki a munkaerőpiacra. Statisztikák szerint az általános iskolákból történő lemorzsolódás az induló létszámokhoz képest 2,4%-os, a gimnáziumokból 8,5%-os, a szakmunkásképzőkből 32%-os. Ehhez hozzá kell tenni, hogy érettségit adó középfokú oktatásba minimális számú fiatal kerül, a kevés továbbtanuló többsége – hagyományosnak mondhatóan – a szakiskolák irányába tanul tovább, azonban közel harmaduk innen is lemorzsolódik. A fiatalok nem rendelkeznek „hazulról hozott” példaképekkel, modellekkel, egyedül állnak az életútjukat jelentősen befolyásoló döntés előtt. A szakmákról, munkahelyről, 7

Foglalkoztatási arány: A foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. 8 Aktivitási arány: A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozókon belül.

211

pályaképekről nincsenek, vagy csak igen torz elképzelések élnek, igen gyakran ez is inkább az illegális szférából merítkezik. A pálya választása körülményei miatt (pl. igen gyakori túlkorosság) erősen korlátozott. Mindemellett tudjuk, hogy ezek a fiatalok is tehetségesek, ügyesek és sokuk jó szellemi adottságokkal is rendelkeznek. Az ellátó intézményrendszer a fiatalok alapellátását biztosítja (lakhatásuk, élelmezésük és ruházkodásuk a törvényi szabályozásnak megfelelő). A fiatalok szakellátása bonyolultabb képet mutat. Itt a jogszabályi előírások megvannak, a szakmai standardok szintén, amelyeket azonban helyi szinten kell konkretizálni, harmonizálni a helyi személyi és technikai infrastruktúrához. E területen jelentős az elmaradás. Szakma tanulására két gyermekotthonban van mód, a szakmai képzés az adottságok szerint elsődlegesen terápiás céloknak felel meg. Ez hasznos elfoglaltságot jelent a fiatalok számára, azonban a megszerezhető szakmák nem piacképesek (Pl. szövő, fazekas, virágkötő). Az utóbbi években már több fővárosi gyermek és utógondozó otthon számolt be eseti, szórványosan szervezett pályaválasztási, „munkaerőpiaci esélyt javító” programról (kisállattenyésztő tranzit képzés, „Szervízház” projekt, vállalkozási ismeretek oktatása, pályaválasztási tanácsadás, „munkára motiváló foglalkozások”). Ezen jó kezdeményezések finanszírozása nem megoldott, szakmódszertani háttere nincs, fejlődéséhez, terjedéséhez nincsenek meg a feltételek. Speciális helyzetű nők A nők körében a foglalkoztatási ráta 2004-ben 2003-hoz képest 50,8%-ról 50,5%-ra csökkent a férfiak esetében 63,4%-ról 64%-ra nőtt. Foglalkoztatottak aránya (15-64 éves korú népességben)— nemek szerinti bontásban, 2004. Nők Férfiak Magyarország Budapest

50,4% 57,4%

64,3% 69,9%

Ha Budapestet tekintjük, megállapíthatjuk, hogy a női foglalkoztatottak arányát jelentősen meghaladja a férfiaké. A férfiak előnye kimutatható fővárosi és országos szinten is a foglalkoztatottaknak a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányát vizsgálva, ugyanakkor országos szinten a fővárosban jellemző férfielőnynél jelentősebb mértékű eltérést találunk. A foglalkoztatottak munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya kerületenként és nemenként megerősíti azt az összefüggést, amelyet eddig a foglalkoztatási adatok alapján fogalmaztunk meg. Kivételt az V. kerület jelent, ahol a nők foglalkoztatottsága a női munkavállalási korú népességen belül nagyobb hányadot tesz ki, mint a férfiak megfelelő mutatószáma. E mögött a kivételes eset mögött az állhat, hogy a kerületben kiemelkedően sok a szolgáltatási jellegű munkahely, amelyeket tipikusan nők töltenek be. A nők hátrányos helyzetével nem csak foglalkoztatás, hanem a jövedelmi viszonyok terén is találkozhatunk. A regionális eltérések jelentősek, míg egy budapesti nő átlagban 70%-át keresi a férfi jövedelmének, vidéken ez az arány jobb, elérheti a 80-82 %-ot is. Problémát jelent a családi szerepekből fakadó nemek közötti egyenlőtlen feladatmegosztás is. A férfiaknak, bár munkaerőpiaci aktivitásuk nagyobb, több a szabadidejük. Az ezredforduló éveiben a budapesti férfiak szabadideje 38 perccel nőtt (5 óra 10 percre), a nőké, pedig háromnegyed órával (4 óra 20 percre.)

212

Regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlása 2000-2004 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

Férfi

9289

8154

7809

8563

10061

Nő

11312

9536

9229

10446

12881

Bár a KSH mérése alapján a munkanélküli nők részaránya elmarad a férfiakétól, a regisztrált – vagyis a Fővárosi Munkaügyi Központba járó –munkanélküliek körében évek óta a nők túlreprezentáltságával találkozhatunk, mely a főváros minden egyes kerületére is igaz. 2004-ben a regisztrált munkanélküli nők száma, közel 3000 fővel meghaladta a férfiakét. 2002 és 2004 között a regisztrált munkanélküliek körében a nők számának növekedése is jelentősen túllépte a férfiakét. A regisztrált munkanélküli nők száma a férfiakéhoz képest duplájával nőtt, a munkanélküliek összességén belüli részarányuk 2 %-kal növekedett. A nők munkavállalást hátráltatja a bölcsődei és óvodai férőhelyek fokozatos leépülése is. 2004-ben az inaktívak közül 268.000 nő részesült valamely gyermekgondozási ellátási formában. Jelentős részük egy-két éven belül szeretne visszatérni a munkaerőpiacra. Ugyanakkor a korábban alkalmazásban álló kismamák kevesebb, mint felének volt lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához, s mindössze tizedük indokolta ezt azzal, hogy a cég megszűnt. A Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda a 2004. évben a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézmények, valamint a tulajdonában álló gazdasági szervezetek körében a munkahelyi esélyegyenlőség érvényesülését vizsgálta. A válaszadó munkaadók a nők foglalkoztatásának legfőbb akadályozó tényezőinek a gyermekvállalás miatt várható hosszabb kiesésben, valamint a munkába való visszatérés után a kisgyermek gyakori betegsége miatti hiányzásban látták. Diplomás munkanélküliek A diploma sok éven keresztül a biztos megélhetés kulcsaként volt számon tartva. A rendszerváltás után a piacgazdaságban jelentkező kereslet differenciálta a felsőfokú végzettségek „értékét” és hasznosíthatóságát. Az ezredfordulóra az aktívan munkát keresők jelentős része (közel harmada) vezető beosztású, értelmiségi volt. Ez arra utal, hogy a diplomás karrierpályák tekintetében a régi, egész életre szóló biztos állásokat, felváltották a mobilabb, nagyobb karrierlehetőséget, de egyben nagyobb kockázatot jelentő pozíciók. Ez a tendencia különösen a fővárosban érvényesült, ahol állások tekintetében széles lehetőségek álltak a diplomások előtt A felsőfokú képzésben résztvevők száma az 1990/91-es évfolyamhoz viszonyítva a 2003/04 évfolyamban több mint 3,5-szörösére emelkedett, ezen belül a főiskolai képzésben résztvevőké több mint 4-szeresére. Ugyanakkor a foglalkoztatott felsőfokú végzettségűek vállalkozási szektorok közti megoszlás-változásának tendenciái 2004-ben arról árulkodnak, 213

hogy a vállalkozások döntő többsége nem változtat felsőfokú foglalkoztatási kapacitásán, közel 10%-uk viszont csökkenti azt. A munkaerőpiacon aktív munkavállalók iskolai végzettség szerinti megoszlásának 20 éves prognózisa alapján arra számíthatunk, hogy a felsőfokú végzettségűek száma és aránya továbbra is növekedni fog, az általános iskolát végzettek arányának csökkenése, a középiskolát végzettek és a szakmunkások arányának stagnálása mellett. E tendenciák a fővárosban fokozottan fognak jelentkezni, növelve a munkaerőpiacon jelentkező képzettségi aránytalanságot. Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása 2000-2004 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

8 ált-nál kevesebb

499

379

420

458

574

Általános iskola

5652

4692

4524

4821

5672

Szakmunkás-képzô

4944

4211

3774

4543

4595

Szakiskola összesen

5015

4267

4054

4032

5486

Főiskola, egyetem

1644

1610

1835

2332

3149

Bár a fent leírt folyamatok már 2003 előtt is jelentkeztek, a diplomás munkanélküliek kerülni látszottak a munkügyi szervezet igénybevételét. 2003-ban azonban jelentős ugrás következett be a regisztrált diplomás munkanélküliek számában. 2004-ben ez a tendencia felgyorsult, a regisztrációban szereplő diplomások száma egy év alatt közel 30%-kal nőtt. A regisztrált diplomás munkanélküliek megoszlási mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy az utóbbi évek mindegyikében a nők száma meghaladta a férfiakét, valamint a pályakezdő munkanélküliek körében is jelentősen nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya. A diplomás munkanélküliség problematikájának további súlyosbodása várható, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagymértékű gyarapodásához, a jelenlegi tendenciák alapján nem fog párosulni a vállalkozások felsőfokú munkavállalók iránti foglalkoztatási többlet-igénye.

214

A foglalkoztatást támogató munkaerőpiaci eszközök felhasználása a fővárosban Aktív eszközök alkalmazása Az aktív munkaerőpiaci eszközök segítik a regisztrált munkanélküliek visszailleszkedését az elsődleges (már nem támogatott) munkaerőpiacra. Az aktív eszközök igénybe vétele terén 2004-ben is tovább folytatódott a korábbi tendencia. Az összes forrás felhasználása 1712 millió forint, több mint 10%-kal alacsonyabb volt a 2003. évinél. Ilyen jelentős csökkentésre az elmúlt öt évben nem volt példa. A jelenlegi érték még a 2000. évben biztosított forrástól is elmarad. 2004-ben a minimálbér 53 ezer forint volt, míg 2000 –ben mindössze 30 ezer forint. Ennek eredményeként az aktív eszközökkel támogatottak létszáma öt év alatt 15.560 főről radikálisan lecsökkent 9.365 főre Az utolsó évi érintett létszám csökkenés is jelentős mértékű volt (több mint ezer fő), mely árulkodik a jelentős forráscsökkenés hatásáról. Ezer főt meghaladó mértékű létszámcsökkenésre utoljára 2002-ben a minimálbér 50 ezer forintra történő megemelésekor volt. Munkaerőpiaci Alap FA decentralizált keret felhasználásának változása 2000-2004 1908 Mft

2009Mft

1971 Mft

1943 Mft 1712 Mft

13356

Minimálbér 12351

Érintettek száma 10589

10378

50000 Ft 50000 Ft 30000 Ft40000 Ft

2000.

2001.

2002.

2003.

MPA összesge 9365

53000 ft

2004.

Az aktív eszközök közötti arányokról az FMK javaslata alapján az Fővárosi Munkaügyi Tanács dönt. A 2004. évben a munkaerőpiaci képzésekre fordított források jelentős visszaesésével találkozhattunk. A képzésre fordítható forrás mértéke egy év alatt közel 200 millió forinttal a 2003 évi forrás mértékének 74%-ára esett vissza. A képzési források drasztikus csökkenésének hatása a képzésbe vont fővárosiak számának radikális csökkenésében is megjelenik. Míg a 2003. évben még 4865 budapestit érintettek a munkaerőpiaci képzések, addig 2004-ben mindössze 3416-ot. A 2004. év másik „nagy vesztese” forrásoldali az aktív eszközök közül a közhasznú foglalkoztatás volt. 2003-hoz képest az eszközre fordított forrás 100 millió forinttal, több mint 16%-kal esett vissza. A résztvevők létszámának csökkenése nem képezi le a források csökkenésének mértékét, ugyanis az eszköz által érintettek száma, mindössze 5 %-kal maradt el a 2003. évi résztvevői létszámtól.

215

Ennek oka az, hogy a 2004 évben a közfoglalkoztatók rövid futamidejű közhasznú foglalkoztatás programokat voltak kénytelenek szervezni, ami miatt a munkanélküliek egy része többször is visszakerülhetett a közhasznú foglalkoztatásba, így előfordulhat, hogy sokan új belépőként kerültek be, és így az érintett létszámban is átfedések lehetnek. A közhasznú foglalkoztatásban érintett létszám visszaesése egy hosszabb távú folyamatba illeszkedik, melyről árulkodik, hogy az érintett létszám már csak 2.813 fő volt, az öt évvel korábbi 50%a. Aktív munkaerőpiaci eszközökkel érintetettek megoszlása 2000-2004 (fő) 15000 10000 5000 0

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

Képzés

6112

5679

5016

4865

3416

Közhasznú

4535

4399

3504

2951

2813

Bértámogatás

1372

1327

1060

1435

1500

Egyéb

1337

946

1009

1127

1666

A foglalkoztatást bővítő bértámogatásban az előző évinél 4%-kal többen 1.500-an vettek részt, melyről a ráfordítás mértékének emelkedése is jelez. 2004-ben az egyéb aktív eszközökre fordított források jelentős (15%-os) növekedésével találkozhatunk, míg a résztvevői létszám az előző évhez képest harmadával nőtt. Itt figyelemre méltók az aktív munkaerőpiaci programok előretörése. Ezek már hátrányos helyzetű célcsoportokat segítő komplex támogató programokat finanszíroznak, melyeket elsősorban nonprofit szervezetek működtetnek. 2004-ben az aktív eszközökre biztosított források csökkenését, az eszközök közötti „erőviszonyok” változása kísérte, a forráscsökkenés elsősorban a képzéseket, másodsorban a közhasznú foglalkoztatást érintette jelentősen. Ugyanakkor a bértámogatás és a korábban kisebb súlyú célprogramok többletfinanszírozást kaptak az előző évekhez képest. Passzív eszközök alkalmazása E csoportba a Munkaerőpiaci Alap Szolidaritási Alaprészéből finanszírozott, segély típusú ellátásokat soroljuk. 2004-ben havonta átlagosan a regisztrált munkanélküliek 68,1%-a (2003-ban 67,6%-a) kapott valamilyen ellátást. A Fővárosi Munkaügyi Központ a 2003. év folyamán összesen 7,7 milliárd (2003-ban 6,5 milliárd) forintot folyósított segélyezésre, melynek 91,6%-a munkanélküli járadék volt (2003-ban 96%-a

216

Passzív eszközök igénybe vétel szerinti megoszlása 2000-2004 (fő) 12000

10000

8000

6000

4000

2000

0

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

10850

9051

9251

9470

10235

3

1

0

0

0

Jövedelem-pótló támogatás

5433

1914

208

20

2

Rendszeres szociális segély

232

2354

2665

2841

2972

Nyudíj előtti munkanél-küli segély

661

727

633

591

537

0

0

0

218

1122

Mn. járadék Pályakezdők mn segélye

Álláskeresést ösztönző juttatás

A munkanélküli járadékot a munka nélkülivé vált személy már legfeljebb kilenc hónapig kaphatta 2004-ben. Az aktív korúak rendszeres szociális segélye szociálisan rászorultság és a felajánlott közfoglalkoztatás elfogadása és lejárta után folyósítható. Az álláskeresést ösztönző támogatást 2003-ban vezették be mint új eszközt, a támogatás hat hónapig vehető igénybe. A munkanélküli ellátásban részesülők száma 2003-hoz képest 20,7%-kal, a rendszeres szociális segélyben részesülőké 14,2%-kal nőtt, az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülők száma pedig, 70,4%-kal emelkedett, melynek oka az eszköz első teljes éves alkalmazásában keresendő.

A fővárosi foglalkoztatáspolitikai hatáskörök, intézményrendszerek A foglalkoztatás elősegítésével és a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos állami feladatokat az országosan kiépített Állami Foglalkoztatási Szolgálat látja el. Ennek egységei Budapesten a Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK) és annak 13 kirendeltsége. Tíz kirendeltség területi elosztásban (kerületi/kerületközi), három pedig fővárosi hatáskörben, célcsoport-specifikusan (pályakezdő, hajléktalan, diplomás) látja el feladatát. A kirendeltségek államigazgatási eljárásrend szerint végzik mind a segély megállapítási hatósági, mind pedig munkaerőpiaci szolgáltatási munkájukat. Az önkormányzatoknak nem kötelező alapfeladata a munkanélküliség kezelése, erre normatív forrásokat nem kapnak. Azonban mind az önkormányzati, mind a foglalkoztatási, mind pedig a szociális törvény előírja a részvételt a település foglalkoztatási gondjainak kezelésében. Az önkormányzatoknak két területen van feladatuk a térségi foglalkoztatáspolitika alakításában. A szociális törvény az aktív korú, nem foglalkoztatottak számára szervezendő közfoglalkoztatást nevesíti. Ennek közhasznú és közcélú formáját korlátozott mértékben a 217

Munkaerőpiaci Alap finanszírozza. E foglalkoztatások jó szervezés mellet nem csak feszültség csökkentők, de költség kímélő eszközök is a közfeladatok ellátásának segítésére. Így Budapesten minden önkormányzat szervez közhasznú és közcélú foglalkoztatást, illetve kapcsol hozzá mentális szolgáltatásokat. A Fővárosi Önkormányzatnak a Budapesten bejelentett hajléktalan emberek közfoglalkoztatása terén áll fenn kötelező feladata. A fővárosi önkormányzat ezen kívül foglalkoztatási és szervezési feladatokat vállal a kerületi közfoglalkoztatásba be nem kerülő, tartós munkanélküliek, pályakezdők és diplomások foglalkoztatásában is. Ezen feladatokat a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht szervezete útján látja el. A fenti foglalkoztatási feladatok elsősorban a tartósan munka nélküli emberek aktivizálását célozzák. E beavatkozások hatékonyságát alapvetően determinálják a segítő szolgáltatások komplexitása. E területen elengedhetetlen lenne a szociális és foglalkoztatási szolgáltatások intézményesülő együttműködése. Az önkormányzatoknak a Foglalkoztatási törvény feladatot ró az Állami Foglalkoztatási Szolgálat irányításában való közreműködésre. Ezen „felügyeleti” funkciót a Fővárosi Munkaügyi Tanács Önkormányzati oldalaként látja el, a Munkaadói és a Munkavállalói oldalakkal közösen. Ezen feladat ellátásában a Fővárosi Közgyűlés Foglalkoztatáspolitikai Bizottsága által működtetett Foglalkoztatáspolitikai Kollégium működik közre. Ennek tagjai 23 kerületi önkormányzat delegáltja mellett az egyes célcsoportok civil képviselői, illetve a szakirányú fővárosi tulajdonú közalapítvány és közhasznú társaság vezetője. A fővárosi foglalkoztatáspolitikai elemzéseket, innovációkat, önkormányzati beavatkozások szakmai döntés-előkészítését a Fővárosi Önkormányzat a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Irodája (FEMI) útján látja el. Ezen szervezet feladata a különböző ágazati és kerületi aktivitások lehetőség szerinti összehangolása. Ehhez csak informális eszközökkel rendelkezik, azaz szakmai ajánlások, módszertani tájékoztatók, kiadványok, rendezvények, kerület- és ágazatközi szakmai műhelyek, modellprogramok szervezése, finanszírozása, stb. A foglalkoztatást indirekt módon érinti a hajléktalanokat ellátó, az állami gondozásban lévő fiatalokat ellátó fővárosi intézményrendszer, továbbá erőteljesen, de csak preventív módon a szakképzési, pályaválasztási rendszer. Ezen kívül a várospolitika számos területén hozott döntésnek van foglalkoztatáspolitikai aspektusa (beruházások, adók, területfejlesztések, idegenforgalmi intézkedések, stb.). Ezek azonosítására main streaming rendszer működtetése lenne megfelelő. A hajléktalanokat ellátó rendszerek már több éve felismerték, hogy szolgáltatásaik palettájára fel kell venni munkaerőpiaci szolgáltatásokat. Ennek érdekében ágazatközi szakmai együttműködések kialakításán és intézményesítésén fáradoznak. Egy-egy projekt erejéig szerveznek munkaerőpiaci szolgáltatásokat (komplex támogatások: képzéssel szociálpedagógiai támogatással munkába helyezéssel). A gyermekvédelmi intézményekben esetlegesen, szintén egy-egy kísérlet projekt szintjén megjelenik bizonyos munkaerőpiaci szolgáltatás, azonban ennek sem finanszírozási, sem tartalmi normái nincsenek rögzítve. A szakképzési rendszernek, mint kibocsátónak igen nagy felelőssége a pályakezdők munkaerőpiaci esélyeinek megteremtésében. Ez az igen nagy alrendszer, számos szálon kötődik a közoktatási rendszerhez. Azonban nincsenek olyan szervezeti egységek, melyek értelmezni, kezelni, feldolgozni tudnák az önmagában is igen hektikus, munkaerőpiaci folyamatokat, hatásokat.

218

Szintén a foglalkoztatási-, munkaerőpiaci politika intézményrendszerének részei a „szociális partnerek”, azaz a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek. E szervezetek intézményesen a Fővárosi Munkaügyi Tanácson keresztül vesznek részt a kormányzati munkaerőpiaci eszközök fővárosi működtetésének ellenőrzésében. Civil és piaci szolgáltató szervezetek, egy-egy területen, speciális célcsoportok számára nyújtott szolgáltatások szervezésével vannak jelen a főváros foglalkoztatási szolgáltatási palettáján. Budapest foglalkoztatási-, munkaerőpiaci politikáinak tervezése és végrehajtása tehát sok ágazatban (szociális, foglalkoztatási, oktatási, stb.), sok szektorban (állami, fővárosi, kerületi önkormányzati, intézményi, érdekképviseleti, civil), területileg is szétaprózottan működik. Nincs, vagy igen esetleges a párbeszéd a szakpolitikák között. Ennek eredményeként gyakori, hogy egy-egy ügyfél 3-4, különböző intézmény között, gyakran ellentétes információk dzsungelében keresi a kiutat reményvesztetten. Mind a szociális és foglalkoztatási szolgáltatásért felelős szervek, mind a szakképzésért felelősök, mind pedig a munkáltatók, illetve szociális partnerek között alacsony szintű, esetleges az együttműködés. Ez érvényes mind a stratégiai, mind pedig a szakmai párbeszédre, a koordinációra. Írország nem akkor indult meg a gazdasági-szociális fellendülés útján, mikor belépett az Európai Unióba, hanem mikor megkötötték a társadalmi szerződést. Ez adott intézményes alapot a felelős és cselekvőképes partnereknek a hosszú távú, stratégiai együttműködésre, a szakpolitikák folyamatos összehangolására. Budapesten közös cél a munkaerőpiaci aktivitás növelése, a szociális leszakadás mértékének csökkentése, a több generációs munkanélküliség, s az ezzel együtt járó reményvesztettség csökkentése a társadalmi kohézió erősítése. Ennek hatékony működtetése és fejlesztése elképzelhetetlen az intézményrendszer ilyen mértékű széttagoltsága, össze nem illesztett érdek és igazgatási rendszere mellett.

Javasolt fejlesztési célok és feladatok A javasolt fejlesztési célokat és feladatokat négy beavatkozási területre soroltuk, függetlenül a beavatkozás kompetenciájától. Első csoportba a tipikusan szociális problémaként megjelenő, de foglalkoztatáspolitikai eszközzel is kezelendő terület határoztuk meg. Második beavatkozási csoportba a munkakész személyek számára nyújtandó szolgáltatások, illetve a preventív jellegű beavatkozásokat, a harmadik területként a munkáltatói szerepvállalás, illetve fogadókészség erősítését adtuk meg. A negyedik terület pedig az intézményesítés és az együttműködések fejlesztése terén szükséges lépéseket veszi számba. 1. A marginalizálódott csoportok leszakadásának megakadályozása, a munka világába való visszasegítés javítása -Szolidáris város A 61%-os budapesti aktivitási arány hazai viszonylatban nem súlyos, azonban ez számszerűen 515 ezer munkaképes korú és mégis inaktív lakost jelent. A magát munkanélkülinek valló (azaz nem kereső és munkát vállalni tudó) személyek száma 2004-ben Budapesten 41%-kal (!), 11.700 fővel nőtt. Számuk elérte a 39.100 főt. Az inaktivitásból visszalépni kívánó személyek egy része tehát nem volt képes a munkaerőpiacra visszatérni, a munkanélküliek számát gyarapította. A tartósan regisztrált munkanélküliek száma 20%-kal nőtt. Munkanélküli ellátásban 12 ezer fő, rendszeres szociális segélyben háromezer fő részesült. A munkaképes korú passzív munkanélküliek, 219

azaz reményvesztettek, munkaügyi központba nem járók, ellátásban sem részesülők további tízezres tömege szintén szociális problémaként jelentkezik. A munkanélküliség tartóssá válása a családi, társadalmi kapcsolatokat is gyorsan erodálja. Az eladósodás, a társadalmi leszakadás örvénye nagy erővel sodorja magával azt, akinek nincs kapaszkodója. Jellemző reakció az intézményrendszerrel szembeni bizalom vesztése, illetve szembefordulás e rendszerrel. Feladatok • A foglalkoztatási szolgáltatásokat el nem érő, illetve attól elszakadt inaktívak mozgósítását célzó szociális-foglalkoztatási, ágazatközi programok területi szintű fejlesztése és működtetése (pl. partnerség a foglalkoztatásért program). • Támogatott (közfoglalkoztató) munkahelyek további szervezése, mentális és szociális segítő szolgáltatásokkal való bővítése, fővárosi módszertani koordináció biztosítása. • A foglalkoztatáshoz kapcsolódó mentális, szociális és munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerének fejlesztése. • Komplex, a célcsoportok speciális igényeihez alkalmazkodó reintegrációs programok kidolgozásának, működtetésének támogatása EU források intenzív felhasználásának segítése. • Célcsoportos aktivitást segítő szolgáltatók számára (elsősorban kerületi önkormányzati és nonprofit) információs módszertani háttérszolgálat biztosítása. • A szakpolitikák közötti intézményes stratégiai, az intézmények között szakmai koordináció megerősítése. 2. Több, és a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelelő munkaerő -Hatékony város A többoldalúan képzett, jól terhelhető szakmunkás hiánya Budapesten már évek óta fennáll. Természetesen a vállalkozások által gyakran kínált bér és szociális biztonság sem vonzó, azonban nem véletlen, hogy e területen a legmagasabb a külföldi és vidéki munkavállalók aránya. Ez a tendencia erősödni fog a demográfiai előrejelzések és a jelenlegi szakmák presztízse mellett, mígnem a szakipar budapesti fejlődésének korlátja lesz. E folyamat fékezése érdekében egyrészt támogató rendszerek működtetése szükséges az inaktív csoportok integrálásához, másrészt preventív beavatkozás szükséges a szakképzési és átképzési rendszerbe. a) Az inaktív csoportok munkavállalási esélyei javuljanak. Itt elsősorban a munkára kész, de információ, kapcsolatrendszer, szociális háttér (pl. bölcsőde), „start segítség”, vagy egyéb hiánya az akadályozó tényező. A célcsoportok elsősorban romák, pályakezdők, gyermek gondozásról visszatérő nők, idősek, fogyatékkal élők, hajléktalan emberek. Feladatok • Támogatott, reintegrációs célú munkahelyek szervezése, hatékonyságának javítása komplex munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, a fővárosi részvétellel, módszertani támogatással. (Kht., FEMI, -kerületi önkormányzatok) • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások és speciális kiegészítő szolgáltatások fejlesztése, támogatása szükséges speciális célcsoportok speciális hátrányainak kompenzálására (mentor, gyermek megőrző, jeltolmács, vállalkozási asszisztens, stb.), elsősorban a civil szféra támogatásával.

220

• •

• •

Szolgáltató jelleg erősítése szükséges a személyek saját igényeire és aktivitására építve a munkaerőpiaci szolgáltató rendszereknél. (FMK) Javítani szükséges a hozzáférhetőséget a munkaerőpiaci információkhoz, szolgáltatásokhoz. Ez a nyitva tartások felülvizsgálatát, a kisgyermekkel való megjelenés, mozgás-, beszéd, látás korlátozott személy számára való hozzáférhetőséget, a közérthető információs anyagok biztosítását, az elektronikus hozzáférhetőséget jelenti. (FMK) A munkába állás jelentős többletköltségeinek áthidalására „munkába lépési hitel” konstrukció kialakítása jelentős aktivizáló tényező lehet. Stratégiai és operatív szintű együttműködés szükséges a szolgáltatások megtervezése, működtetése terén. Ez a szektorok és ágazatok közötti operatív koordinációt igényli, elsősorban a lefedetlen területek csökkentése érdekében. (FMT és FEMI)

b) Az oktatási, képzési rendszer jobban igazodjon a munkaerőpiac folyamataihoz, az új kompetencia követelményekhez. Ez nem a szociálpolitika kompetencia területe, azonban javaslatot tehet, részt vehet szakmai egyeztetésben, közös politikák kidolgozásában. Különösen a speciális ifjúsági csoportokat érintően (pl. állami gondozottak, fogyatékkal élők esetében). Itt említjük a megkopott képességekkel rendelkezők átképzését, mely az ÁFSZ feladata, azonban a Fővárosi Önkormányzat részt vesz a működtetés tervezésében és ellenőrzésében. Feladatok • Paradigmaváltás szükséges az iskola- szakma választás szemléletében. A kompetenciák fejlesztése, a perspektivikus pályaterv kialakítása, az életen át tartó tanulás képességének fejlesztése, a rizikó vállalás, a gyors váltás, és alkalmazkodó képesség fejlesztése tudatosan és hangsúlyosan meg kell jelenjen a képzésben. • Egyeztető mechanizmust kell kialakítani a fővárosi oktatás- és szakképzés- és foglalkoztatáspolitikai ágazatok között, a munkaerőpiaci szempontok összehangolása érdekében. • A pályatervezés és munkaerőpiaci ismeretek területén ki kell alakítani az intézményközi és az ágazatok közötti rendszeres szakmai egyeztetés és tanártovábbképzés intézményét, módszertani háttérszolgálatát, • Meg kell ismerni és ismertetni kell a szakmát választókkal a hozzá köthető foglalkozások munkaerőpiaci pozícióját, perspektíváját. • A speciális csoportok ellátása terén át kell vizsgálni a felvállalható alapfeladatok körének kiszélesítését munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, inkubátor programok indításával (elsősorban állami gondozottak, fogyatékkal élők tekintetében). • Az átképzés rendszerének, a munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodó képességét javítani szükséges (FMT). 3. Munkáltatói szerepvállalás erősítése -Szolidáris város Új munkahelyek teremtése elsősorban gazdaságpolitikai problémakör. Azonban látjuk, hogy Budapesten folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma (az előző évit 17.000 fővel meghaladva 766.000 fő foglalkoztatott volt a 15-74 éves korú népesség körében). Szociálpolitikai szempontból előnyös lenne, ha az új munkahelyek a budapesti, inaktív személyek, csoportok számára is nyitottak lennének. A munkáltató természetesen saját gazdasági érdekei alapján dönt, azonban gyakori, hogy információ hiány, esetleg rossz 221

tapasztalat, előítéletesség miatt egyes csoportok eleve kiesnek a munkaerőpiaci megmérettetésből. E jelenséggel találkozhatunk az idősebb, a valamilyen fogyatékkal, illetve állást keresők, illetve romák esetében. Az átmeneti leépítések, átcsoportosítások vesztesei is jellemzően e csoportok. Szintén a hátrányos helyzetű célcsoportok munkahely megtartó képességét segítik a munkahelyi esélyegyenlőséget megerősítő intézkedések. Ezek jellemzően a kisgyermekes dolgozókat, idősödőket, megváltozott munkaképességűeket, romákat érintik. Feladatok • A munkahelyi sokszínűséget és befogadást elősegítő modell programok (Budapesti Esélyegyenlőség Akcióterv, Befogadó Budapest program) működtetésének támogatása. (FEMI) • A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló intézmények ösztönzése, segítése esélyegyenlőségi terveik elfogadására, módszertani támogatás és monitorozás biztosítása a munkahelyi esélyegyenlőségi politikák hatékonyabb működtetésére. (FEMI) • A Fővárosi Közgyűlési szintű monitorozás (évente beszámoló készítése) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló munkáltatók esélyegyenlőségi politikájáról, illetve az ezt segítő intézkedésekről. (FEMI) • Akciók szervezése a budapesti munkáltatók ösztönzésére a sokszínűség és a befogadó munkahely szemléletének népszerűsítése megvalósítása érdekében. (FEMI) • A szociális gazdaság munkahelyteremtő lehetőségeinek vizsgálata, illetve ezt célzó EU-s támogatású programok ösztönzése. (FEMI) • Akciók szervezése a munkáltatók „CSR” (Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás) politikájának erősítésére (közösségfejlesztés, környezetvédelem, szociális jogok, adományozás, vállalkozás fejlesztés, stb. területeken). 4. Intézményes együttműködés kifejlesztése a résztvevők között -Hatékony város Mind a szociális és foglalkoztatási szolgáltatásért felelős szervek, mind a szakképzésért felelősök, mind pedig a munkáltatók, illetve szociális partnerek között alacsony szintű, esetleges az együttműködés. Ez érvényes mind a stratégiai, mind pedig a szakmai párbeszédre, a koordinációra. Írország nem akkor indult meg a gazdasági-szociális fellendülés útján, mikor belépett az Európai Unióba, hanem mikor az összes érdekelt féllel megkötötték a társadalmi szerződést. Ez adott intézményes alapot a felelős és cselekvőképes partnereknek a hosszú távú, stratégiai együttműködésre, a szakpolitikák folyamatos összehangolására. Ezen összehangolt stratégia mentén való beavatkozások legerőteljesebben a marginalizálódott csoportok leszakadásának megakadályozása, a munka világába való visszasegítés területén szükségesek. Itt nem csak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (FMK) és az önkormányzat, illetve a Családsegítő szolgálatok közötti együttműködés dimenziójában szükséges intézményes előrelépés. A huszonhárom kerületi önkormányzati szakpolitika valamilyen harmonizációja is szükséges. Ezzel számos lefedetlen terület, esetlegesség, illetve párhuzamosság csökkenthető. Ezen belül az FMK és az Önkormányzatok közötti együttműködés intézményes fejlesztése a következő célokat kell szolgálja: • a munkaerőpiaci és szociális szolgáltatások célorientáltságának javítása közös stratégiai szintű egyeztetések révén, • szolgáltatások hatékonyságának javítása ágazatközi és kerületközi szakmai egyeztetések révén, 222

• • • •

szolgáltatások minőségének fejlesztése közösen szervezett akciók, és folyamat monitorozások révén, a nyilvánosság bevonása a közösen vállalt feladatok és eredmények megismertetése révén, a partnerségek stabilizálása együttműködések intézményesítése révén, egységesebb foglalkoztatáspolitikai gyakorlat létrejöttének segítése, a módszertani ajánlások, szakmai koordináció révén.

Feladatok • Fővárosi szintű, összehangolt foglalkoztatáspolitikai egyeztető fórumok intézményrendszerének hatékonyabbá tétele. (Fogl.pol. Biz.) • A Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Munkaügyi Központ között intézményes együttműködési megállapodás létrehozása és gondozása. (FEMI) • Kerületi, kerületközi együttműködési megállapodások szorgalmazása, illetve szakmai, módszertani támogatás biztosítása ezek fejlesztésére. (Fogl.pol. Biz., FEMI) • Kerületi, majd kerületközi szakmai Egyeztető Fórumok létrejöttének ösztönzése, szakmai, módszertani támogatása. (FEMI) • Fővárosi szakképzési- munkaerőpiaci stratégiai és szakmai egyezető rendszer intézményének kialakítása. • A szakpolitikák közötti párbeszéd intézményének fejlesztése a szociális, a foglalkoztatási, a szakképzési területeken. • A Fővárosi Önkormányzat döntéseinek foglalkoztatáspolitikai szempontú átvilágítása (main streaming bevezetése). Fentiek középtávú feladatok, melyek egy jelentős részének bázisa már az elmúlt években erősen kialakult, sok végrehajtása pedig folyamatos.

223

XIII. EGÉSZSÉGPOLITIKA -Antal Kálmán irodavezető Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Főpolgármester-helyettesi Iroda

I.

Egészségpolitika

I./1.) - Általános Koncepcionális Környezet, az Egészségpolitikai Cselekvési Program és a Regionális Egészségügyi Fejlesztési Terv A Fővárosi Önkormányzat Egészségpolitikai Cselekvési Programját 2002. április 25-én fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A Program térségi szemléletű, partnerség elve mentén az észszerű racionalizálással a párhuzamos kapacitások és az ellátás aránytalanságainak megszüntetését tűzte ki, melynek megvalósítása érdekében együttműködést ajánlott fel a területen (régió) működő egészségügyi intézmények tulajdonosainak. Ez azt jelenti, hogy a Program elveit és konkrét elképzeléseit, az új intézménystruktúra kialakítását a régió valamennyi tulajdonosának összefogásával és a tulajdonosokkal történő egyeztetéssel, a jelenlegi jogi keretek mellett kívánja megvalósítani. A fenti célok végrehajtására, Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács jött létre, ami a Budapest Főváros 2002. évi Cselekvési Program megvalósításának eszköze is lett egyben. 2004. május 3-án Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megye Önkormányzata előkészítő munkájának eredményeként megalakult a Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács (KM RET). Feladata a régió (Budapest Főváros Cselekvési Program) egészségpolitikai koncepciójának megvalósítása. A RET elnöksége tárgyalja, véleményezi a régió egészségügyi célú fejlesztési elképzeléseit (cél- és címzett támogatások). Részt vállal az egészségügyi intézmények működésének, ellátásainak elemzésében, egészségügyi szakmai véleményt ad, valamint egyeztet a tulajdonosokkal. A működés célja - a fent említetteken kívül - a tulajdonosok konszenzuson alapuló ellátás szervezési - kapacitásbeli megállapodásának kialakítása. A Tanács működésével szemben a RET tagjai az alábbi elvárásokat fogalmazták meg: • Újabb tagok csatlakozásának lehetősége biztosítható legyen. • Szavazati, illetve döntés joggal csak az ellátásért felelősséget viselők rendelkezzenek, de valamennyi érintett részvételére nyújtson garanciát a szervezet (rendes tagok, tanácskozási jogú tagok, állandó meghívottak). • A résztvevők ágazati szerepüknek, valós súlyuknak megfelelő szerepet vállaljanak, ne születhessen a „kiemelt” felelősséget viselők ellátási kötelezettségével ellentétes döntés (hatáskörelvonás tilalma). • A szervezet működéséhez szükséges forrásokat, teherbíró képességük szerint biztosítsák a résztvevők. • A szervezet alkalmas legyen a közös (régiós) pályázat benyújtására. • A szervezet működése legyen rendszeres, jogilag szabályozott, gazdálkodása legyen átlátható, a tagok közös ellátási érdekét szolgálja. A KM RET szervezési operatív munkáját az elnökség végzi, a KM RET háttérintézménye az EREK Kht.

224

A KM RET elnöksége létrehozta a szakmai kollégiumait: • Tulajdonosi Kollégium • Érdekképviseleti Kollégium • Népegészségügyi Kollégium • Alapellátási Kollégium • Járóbeteg-szakellátási Kollégium • Fekvőbeteg-ellátási Kollégium A Kollégiumok a legfőbb szakmai javaslat és véleményt adó fóruma a KM RET-nek. A KM RET elnöksége 2005. április 27.-i ülésen megtartotta az első vitát a KözépMagyarországi Régió Egészségügyi Fejlesztési Tervéről. Úgy döntött, hogy a dokumentumot, mint munkaanyagot elfogadja, s a kollégiumoknak kiadja véleményezésre. I./2.) Határterületre vonatkozó információk: A szociális ellátáshoz kapcsolódó, szociális-egészségügyi határterületekre vonatkozó egészségügyi fejlesztéseket a 2002. Cselekvési Program tartalmazza, amely területekre vonatkozóan az alábbiakat foglalhatjuk össze: • A Cselekvési Program - a demográfiai mutatók várható alakulása miatt –a lakosság elöregedésével számolt, ezért is (racionalizálás) szükséges lesz a krónikus ágyak számát növelni. Jelenleg Budapesten a 12.350 kórházi ágy egyharmada 4.182 krónikus. • Psychiatriai betegek ellátásában az Országos Psychiátriai és Neurológiai Intézet mellett a Nyirő Gyula Kórház kap jelentős szerepet. A tervek szerint azok a kórházak, amiknek a regionális kórházzá való átalakítása nem szerepel, ellátási hiányosságokat pótló szakkórházzá alakulnak át. A Nyírő Gyula kórház psychiátriai szakkórházzá történő átalakítását célzó javaslat része az átfogó koncepciónak. A Fővárosban 1090 psychiátriai ágy működik, ebből 679 aktív, 411 krónikus. (A KM RET 2004. június 8.án döntött a psychiatriai ellátás átszervezésének kidolgozásáról.) • A szenvedély betegek gyógykezelésére 210 addiktológiai ágyat működtet a Főváros. • Alkoholisták akut ellátása, detoxikálása jelenleg két kórházban történik (Janh F. és a Nyirő Gy.kórház) összesen 43 ágyon. • A dohányzás elleni küzdelemben ma a Főváros a „Budapesti Népegészségügyi Program” Pénzügyi Alapjából nyújt támogatást a „leszoktató” programokra. • Hajléktalanok orvosi ellátását a jelenlegi rendszer eddig képes volt megoldani, de – pontosan a „határterületiség” okán – a kórházi szociális munka hiányai (finanszírozatlansága) nehezítik a bejutás-befekvés körülményeit, a kezeléseket, illetve azok menetét, lezárását. Fővárosnak minden évben a hajléktalanok ellátását biztosító szükséges ágyszámra többletkapacitási kérelmet kellett benyújtani az Egészségügyi Miniszterhez, aki ezt az elmúlt években engedélyezte. 2004-2005. telén pl. öt kórház (Károlyi, Janh, Nyirő, Szt.János, Péterfy) összesen 110 hajléktalan személyeket ellátó ágyat működtetett. Kiemelendő a BMSZKI-ban működő egészségügyi részleg tevékenységének fontossága, illetve az ott folyó szakmai munka „híd-jellege”, mivel effektív egészségügyi ellátást biztosít – egy szociális intézményen belül. E terület hatékonyabb működése szempontjából a hajléktalan személyek háziorvosi ellátásának fejlesztése, illetve a szakorvosi-járóbeteg ellátás bővítése látszik kiemelt feladatnak. • Drogellenes Programról szóló anyagrészt a III. fejezet tartalmazza.

225

II.

Fogyatékos személyek helyzete

II./1.) Statisztikák Az érintett célcsoport helyzetét, főbb statisztikai mutatóit - a Főpolgármester-helyettesi Iroda által (a KSH 2001. évi legfrissebb népszámlálási adatai alapján) elvégzett rövid elemzése alapján - a következőkben összegezhetjük: • A főváros 1 770 921 lakójának 5%-a, mindösszesen 81 707 fő él valamilyen jellegű fogyatékossággal. Mintegy 30%-uk mozgáskorlátozott, 17 %-uk pedig látássérült, gyengénlátó vagy vak. •

•

•

A fogyatékos fővárosi lakosok nemek szerinti megoszlása közel egyenletes a középkor végéig, majd a nők számaránya a férfiaké fölé nő. Az idős korú fogyatékos népesség részaránya a fővárosi népességen belül számottevően magasabb, mint a fiatal vagy a középkorú, így ezen életkori csoport fogyatékos tagjainak szükségleteire különös figyelmet kell fordítanunk. Ugyanakkor az adatok megbízhatósága a vizsgált témában az időskori csoportokban egyre csökkenhet, hiszen a kor előrehaladtával meggyengült egészségi állapot és a csökkent aktivitás bizonyos jelei indokolatlanul a fogyatékosság kategóriájába sorolódhattak az adatfelvételkor. A fogyatékos népességről differenciált képet a fogyatékosság típusa és az életkor szerinti bontással kaphatunk leginkább. Az adatok azt mutatják, hogy a testi fogyatékossággal élők részarányának súlya folyamatos növekedést mutat korcsoportonként az aggkor kezdetéig, míg az értelmi fogyatékosok részarányának súlya pontosan fordított összefüggést mutat az életkorral. A 2001. évi népszámlálás előzetes adatainak ismeretében az mondható el a fővárosban élő fogyatékos populáció összetételéről, hogy egy relatív idős korú, mozgásában korlátozott és egy fiatalabb, értelmében sérült klaszter különül el markáns és egymástól jelentősen különböző szükségletekkel. (A jövőre nézve e helyen jegyezzük meg, hogy e két csoport szükségleteire fókuszáló ellátási formák minőségi és mennyiségi megfelelőségének vizsgálata elengedhetetlenül fontos lehet a továbbiakban.)

II./2.) A Fővárosi Önkormányzat aktivitásai az elmúlt években Az elmúlt években - a cselekvési program elvei mentén - a Fővárosi Önkormányzat az akadálymentesítés, a foglalkoztatáspolitika, az oktatás, a kultúra, az érdekvédelem és az informatika területén (a témával kapcsolatban) a következő aktivitásokat fejtette ki (a 2005. év összefoglalása az ágazatoktól bekért beszámolók alapján jelenleg összesítés alatt áll.) •

2003. év- a Fogyatékosok Európai Éve.

Akadálymentességi és hozzáférést elősegítő beruházások A szociálpolitikai ágazat akadálymentességi beruházásai és felújításai: 2002. évben beruházási (fejlesztési) feladatokra 114, 19 mFt (a teljes beruházási költségek 9,78 %), felújítási feladatokra 62, 28 mFt (12,66 %) tényleges összeget fordított. A Fővárosi Önkormányzat a budapesti bejegyzésű, fogyatékos emberekkel foglalkozó civil és önkormányzati szervezeteket támogatta 13,146 m Ft-tal, illetve igény esetén biztosította az önkormányzat képviseletét e rendezvényeken. Az ezen pályázaton elnyert támogatásból készítette többek között a Motiváció Alapítvány a Budapest Útikalauz 226

Sérült Embereknek című turisztikai kiadványát (1.8 millió Ft), illetve a MEVISZ (Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség) a Templomlépcsők című, a fővárosi, mindenki számára hozzáférhető templomokat listázó kiadványát. Foglalkoztatás, munkavállalás A 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató gazdasági társaságok bevonásával végzett felmérés, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási jellemzőinek felderítésére, a fogyatékos személyek munkavállalási lehetőségeinek kibővítése céljából. A foglalkoztatási arány 1,13%-os, a célszervezetek adatait kiszűrve. Gazdasági aktivitásuk a számarányukhoz képest lényegesen alacsonyabb. Továbbá a megváltozott munkaképességűek esélye az integrált foglalkoztatási lehetőségek tekintetében kedvezőtlen. „Esélyegyenlőség 2003” díjátadás és szakmai konferencia A konferencián átadásra került „Budapestiek Esélyegyenlőségéért” díj a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásban, a foglalkoztatáspolitika területén, vagy a szociálisan rászorulók támogatását felvállaló civil szervezetekben, társadalmi szervezetekben tevékenykedő személy, illetve szervezet munkájának elismerésére. A nagyfoglalkoztatók körében végzett felmérés eredményeit figyelembe véve az idei évben a Fővárosi Önkormányzat a nagyfoglalkoztatókkal megkezdett kommunikációt a fogyatékos személyekkel kapcsolatos foglalkoztatási szemlélet megváltoztatását célzó kampánnyal folytatja. A Fővárosi Önkormányzat és a Szerencsejáték Rt. együttműködésének eredményeként több fővárosi fenntartású kórházban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat sorsjegyárusítóként. Informatika Kialakításra került a Budapest Portálon a vakok és gyengénlátók számára is hozzáférhető Látássérült Portál tesztverziója, ami az információhoz való hozzáférést könnyíti meg az érintettek számára. (az oldal elérhetősége: http://pilot.budapest.hu) A Fővárosi Önkormányzat a BIG esélyegyenlőségi projekt keretében 503 db korszerű, adott fogyatékossági típusnak megfelelő periféria ellátott számítógépet (és Internet elérést) adott tartós használatba pályázati úton a fogyatékossággal élő budapesti polgároknak. A BIG pályázat keretében 2 év alatt összesen 800 számítógép került a fővárosban élő fogyatékos emberekhez. 2004. év Akadálymentesség: •

Lezajlott a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalának akadálymentességi szempontú felülvizsgálata. Az elkészült vázlattervek

227

•

•

•

• •

•

• •

megalapozzák a jelenleg még nem akadálymentes épületrészek jogszabályi előírásoknak való megfeleltetését. Információs esélyegyenlőség A Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalában portaszolgálatot teljesítő munkavállalók felfrissítő tréningen vettek részt, amelynek keretein belül az egyes fogyatékossági típusok által az ügyintézés folyamatában megkívánt speciális segítségnyújtási módok is a tananyag részét képezték. Folyamatos a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő intézmények és gazdasági társaságok akadálymentességi szempontú monitorozása. Ennek keretében 2004-ben 19 intézmény 73 épületét mérték fel szakmai szervezetek (Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány és az Esély XXI Kht) az akadálymentességi feltételeknek való megfelelés szempontjából. A felmérések alapján készült tanulmánytervek az adott szervezetek számára konkrét megoldási javaslatokat és hozzávetőleges költségvetést tartalmaznak (a felmérések összesítése szerint a költségek mintegy 1,6millárd Ft-ra rúgnak a 73 felmért épület vonatkozásában) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény illetve az OTÉK előírásainak megfelelő állapot elérése érdekében. A felmérések folytatásáról szóló előterjesztés előkészítése folyamatban van. A szociálpolitikai ágazat 2004. évi adatai szerint kifejezetten esélyegyenlőségi célú fejlesztések 125 millióFt értékben, míg felújítások 41millióFt értékben történtek. A 2005. évet illetően az esélyegyenlőségi célú fejlesztésekre 256 millióFt-ot, míg a felújítási feladatokra 115 millióFt-ot fordít a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakóotthonokban (időskorúak, pszichiátriai betegek, értelmi fogyatékosok otthonai) A Fővárosi Önkormányzat 2004 évi költségvetésében a „9112 évközi indítású beruházások” címen az „üzemeltetett fürdők akadálymentesítése” keret jellegű feladatra 95,0 MFt-ot hagyott jóvá. Az idei forrásból megvalósuló beruházások a Széchenyi és a Lukács fürdők akadálymentesítése. A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium, akadálymentesítésére 30millió Ft. Az akadálymentesítési munkák folyamatban vannak, befejezésük 2005. 1. félévére várható. a fogyatékos emberek tömegközlekedésben való részvételének megoldása érdekében újabb alacsony padlós autóbuszok kerültek beszerzésre, amelyek immár 22 vonalon közlekednek. Újdonság az alacsonypadlós trolibusz, amely 3 vonalon jár. Az akadálymentes közlekedési hálózatot jelentősen kibővíti a 4-es, 6-os vonalon közlekedő villamosok cseréje. Az új, egyterű, alacsonypadlós járatok teljes mértékben megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. (A 2es metró felújítás eredeti terveiből kimaradt akadálymentességet segítő feladatok – liftek beszerelése, aluljáróba való lejutás – 2007-re készülnek el) o 7: Bosnyák tér – Bornemissza tér 7A: Baross tér, Keleti pályaudvar – Albertfalva, Forgalmi utca 139-es vonalán Volvo típusú és hagyományos autóbuszok közlekednek 61E vonalán Örs vezér tere – Rákoskeresztúr, Városközpont, itt Volvo buszok és hagyományos autóbuszok közlekednek 73 gyors vonalán a hagyományos típusú autóbusszal felváltva o 3-as, 32-es és 86-os vonalán hétvégén, illetve hétköznap a hagyományos típusú buszokkal felváltva

228

100. sz. táblázat Útfelújítások Nagyfelületi burkolat javítások: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. •

II. kerület Törökvész út (Kapy u- Gábor Áron u.) III. kerület Virág Benedek utca (Szépvölgyi út - Szépvölgyi út ) IX.-XIX.-XX kerület Határ út ( Soroksári út - Ady Endre út ) VIII. kerület Baross utca (Illés u. - József krt.) XI. kerület Kamaraerdei út (Hosszúréti-patak - Szajkó u.) XII. kerület Stromfeld Aurél út (Németvölgyi út - Orbánhegyi út XVII. kerület Ferihegyi út (Pesti út - Akácvirág u.)

Teljes útpálya felújítás: o Orczy út ( Orczy tér - Nagyvárad tér között) o X. ker. Vaspálya út ( Román út - Kőér u. között) o Útpálya szőnyegezés: o XXI. ker. Szabadkikötő út (Kvassay híd - Corvin u. csp. között) o A kijelölt gyalogátkelőhelyeknél és a becsatlakozó utcáknál (a járda meghosszabbított vonalában) a kiemelt szegély 2-4 cm- re történő lesüllyesztésével minden munka esetén az akadálymentesítés megvalósul. .

Foglalkoztatáspolitika A 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató gazdasági társaságok körében végzett kérdőíves felmérés folytatásaként a felmérésben érintett cégek számára szakértők közreműködésével összeállítás készült a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának feltételeiről, foglalkoztatásuk kínálta gazdasági előnyökről, illetve azon szakmai szervezetekről, akik munkaadók számára nyújtott szolgáltatásaikkal az érintettek foglalkoztatását segítik elő. A kiadványt megküldtük a nagyfoglalkoztatók felé. Érdekvédelem Megtörtént a kapcsolatfelvétel a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa elnökével, akinek közreműködésével újjá alakításra került a Fővárosi Fogyatékosügyi Tanács szervezeti és önkormányzati oldala. A Tanács Szervezeti Oldalának alakuló ülésén, az érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetek vezetőinek javaslata alapján, nyílt szavazással zajlott le a tagok megválasztása. A Tanács Önkormányzati Oldalának felállítására a Tanács jelenleg érvényben lévő SZMSZ-e alapján a Főpolgármester kérte fel a tagok delegálására kijelölt szervezeteket illetve személyeket. A Tanács 13 szervezeti oldali és 11 önkormányzati oldali tagból áll össze. Oktatás, Kultúra • Kulturális Esélyegyenlőség Program: •

„Könyvet Házhoz” program – speciális könyvtári szolgáltatások, melynek segítségével az otthonukhoz kötött, szociális ellátásban részesülő időskorúak, mozgásés látáskorlátozottak könyvtári szolgáltatásokat vehetnek igénybe otthonukban (30 millió Ft)

229

•

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségének elősegítése: siketek és nagyothallók

•

A siketek és nagyothallók számára is lehetővé kívántuk tenni a színházi és mozielőadások látogatását. Ezért eddig már 11 budapesti színházban és 3 moziban a teljes nézőtéren telepítésre került az ún. Indi-10 készülék, mely a hallókészüléket használók és a halláskárosultak számára is élvezhetővé teszik az előadásokat anélkül, hogy a hangforrásokat túlzottan fel kellene erősíteni, zavarva ezzel a környezetet. A jegypénztáraknál tájékoztató matricák hívják fel a figyelmet arra, hogy a nézőtéren indukciós hurokerősítő segíti a jobb megértést. A halláskárosultak egy kisebb része számára csupán jeltolmács segítségével élvezhető a színházi előadás. Az ő részükre a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) segítségével jelnyelvi tolmácsolást biztosítottunk (programrész költsége 8 millió Ft)

•

mozgássérültek részére kedvezményes közlekedési lehetőség biztosítása kulturális szolgáltatások igénybevételekor

•

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Speciális Szállító Szolgálatánál üzemeltetett speciálisan kialakított gépkocsit színházba, koncertre történő utazáshoz lehetett a Szövetségnél igényelni (programrész költsége 3 mFt)

A Fővárosi Önkormányzat Alapjai • A Fővárosi Önkormányzat alapjainak terhére megközelítőleg 50 millió forintos nagyságrendben támogatta fogyatékosügyi civil szervezetek adott alapok céljaihoz illeszkedő programjait

III. A főváros drogellenes stratégiája III./1.) A főváros drogellenes stratégiájának céljai, prioritásai A stratégia alapvető eleme az elsődleges drog-prevenció kiterjesztése. Ennek alapvető célja a főváros lakosai tájékozottságának, ismereteinek növelése a drogfogyasztás veszélyeiről, az elhárítási képesség és a megfelelő attitűd kialakításával. A célcsoport szélesebb értelemben a teljes lakosság, de azon belül kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúságra. A jelenlegi epidemiológiai, drogfogyasztási viszonyok mellett egyre nagyobb jelentőségű a másodlagos megelőzés is. A kulcskérdést a korai felismerés és kezelésbe vétel jelenti. Legalább több ezres nagyságrendű kronicizálódott betegcsoportot érint a harmadlagos megelőzés célrendszere. Ennek végső célja a rehabilitáció, reszocializáció, de gyakran meg kell elégednünk az ártalom-csökkentés lehetőségeivel. Ilyenkor az organikus szövődmények, a kriminalizálódás, a viktimizáció megelőzése is fontos cél. III./2.) A főváros drogellenes stratégiájának részletes célkitűzései: 1. A szereket nem használók arányának növekedése 2. A droghasználat elkezdésének és kipróbálásának idősebb életkorra való kitolódása

230

3. A droggal próbálkozók számának csökkentése 4. A dependensek számának csökkentése 5. Az addikció kialakulása, és az első kezelésbe vétel közötti időtartam rövidítése 6. A kezelésben résztvevők arányának illetve számának növekedése 7. A kezelés hatékonyságának növekedése 8. A visszaesések csökkentése 9. A drogmentes időszakok növekedése a visszaesések között 10. Az egészségügyi és kriminológiai kockázatok csökkentése azok körében, akik visszautasítják az absztinenciát. 11. A droghasználat befejezésének fiatalabb életkorban történő elérése (rövidebb drogkarrier)

III./3.) Pénzügyi adatok A Főváros az elmúlt években folyamatosan növelte az erre a célra előirányzott összeget, amely ráfordítás az elmúlt kilenc évben közel 250 mFt volt. A drogprogramokra fordított összeg - éves bontásban • 1997-ben 13.420 ezer Ft • 1998-ban 25.693 ezer Ft • 1999-ben 14.181 ezer Ft • 2000- 2001- 2002-ben 26.139 ezer Ft. • 2003-ban (jelentős emelés történt) 40.000 ezer Ft-ra • 2004-ben 37.626 ezer Ft • 2005-ben 37.626 ezer Ft A Drogfogyasztás visszaszorítására fordított összeg szétosztásának irányelvei. A drogbetegek ellátása, a prevenció terén a rendszerváltást követően számtalan szervezet alakult a droghasználattal összefüggő problémák ellátására. Az évek során nyilvánvalóvá vált melyek azok a szervezetek, akik stabilan képesek az ellátás színvonalát fenntartani, és valóban jelentős számú ellátotthoz juttatják el programjaikat. Ezek különböző területeket érintenek, vannak elsődleges prevenciós, ártalomcsökkentéssel, oktatással, gyógykezeléssel kapcsolatos programok. •

2002-ben kezdődött el az a folyamat, hogy közgyűlési döntéssel szervezetekkel tartós szerződést kötünk, melyek pályáztatás nélkül évente fix összeget kapnak a Budapesten megvalósuló drogfogyasztás csökkentését szolgáló programjaikra. 2002-ben három szervezettel történt szerződéskötés összesen 7.500 ezer Ft értékben 2003-ban 18.900 ezer Ft értékben tizenegy programot támogattunk 2004-ben 19.000 ezer Ft értékben tizenkét programot támogattunk 2005-ben 19.000 ezer Ft értékben tizenkét programot támogattunk Tárgyévre vonatkozóan egyszeri célprogramok támogatására is szükség volt. Ezen belül került sor új drogbusz vételére, Budapestre vonatkozó reprezentatív felmérésre a fiatalok drogfogyasztási szokásaival kapcsolatban, drogbetegek ellátását végző intézmények felújítására, egy drogbetegek ellátására szolgáló kismentő vételére, illetve egy drog-prevenciós tevékenységet végző kiállítás támogatására.

231

A főváros a fenti szervezetek támogatásán túl, a drog-prevenciós célokra rendelkezésre álló forrásokat pályázat útján elnyerhető feladat-finanszírozással kívánta hasznosítani a prevenciós és ellátási, rehabilitációs, reszocializációs, valamint a drogfogyasztáshoz kapcsolódó ártalmakat csökkentő feladatokat megvalósító szervezetek támogatásával. Az évente kiírásra kerülő pályázatok kiírása során mindig azokat a hiány területeket próbáljuk elérni, melyeken a ellátás spektruma hiányos. Ezzel kapcsolatban a szervezetekkel előzetes konzultáció történik. Kiemelt jelentőséggel kezeljük a pályázati kiírásokban a megkereső tevékenység javítását, a drogbetegek számára elérhető képzések, érettségi vagy szakma nyújtását, illetve prevenciós tevékenységek végzését. Az elmúlt években az alábbi témákban történt pályázati kiírás: •

2002-ben

1. 2. 3. 4.

Pedagógusok tréning jellegű, megelőzési célú felkészítése 1,5 M Ft Kortárs segítők felkészítése 2,0 M Ft Hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatása 2,0 M Ft Területi alapon “Alternatív, egészséges szabadidő központok” létrehozása, fenntartása 3,0 M Ft 5. Gyógyító-megelőző ellátás szakirányú csoportvezetőinek felkészítése 0,5 M Ft 6. Alacsony küszöbű, komplex szolgáltatások kialakítása, illetve a megkezdett tűcsere és metadon programok folytatása 7,3 M Ft 7. Új modellértékű projektek támogatása 2,0 M Ft •

2003-ban

1. Alacsonyküszöbű átmeneti szállás létrehozására 4,5 M Ft 2. Az eltereléssel kapcsolatos új jogsegély szolgáltatás létrehozására, ill. a meglévők fenntartására 3 M Ft 3,2 M Ft 3. Újszerű, modell-értékű tevékenységek, kísérletek támogatása •

2004-ben

1. Reszocializációs programok 7 M Ft 2. Újszerű, modell-értékű tevékenységek, kísérletek támogatása 3 M Ft 3. A prevenció, drogbeteg ellátás, rehabilitáció területén dolgozók részére szakmai továbbképzés 2 M Ft 4. A veszélyeztetett fiatalok között folytatott megkereső tevékenység fejlesztésére 3.226 M Ft • 2005-ben 1. Drogbetegek képzése, reszocializációja 4.1 M Ft 2. Veszélyeztetett fiatalok között folytatott megkereső tevékenység fejlesztésére. 4.1 M Ft 3. Drogfogyasztásra veszélyeztetett fiatalok körében végzett korszerű prevenciós tevékenység végzésére 10 M Ft 232

III./4.) Tervek •

A rendelkezésre álló források mellett a jelenlegi bevált struktúra tartása indokolt. A Közgyűlés döntésének értelmében évente továbbra is támogatunk (pályázati rendszeren kívül) tizenkét szervezetet, hogy számukra az ellátásra fordítandó összeg legalább egy része kiszámítható legyen, és a programot hosszútávon tervezhessék.

•

A fennmaradó összegre az eddigi bevált pályáztatási rendszert fenntartjuk.

•

A pályázatok kiírásánál továbbra is reagálunk a legégetőbb problémákra, melyek megoldást igényelnek: o Kiemelendő 14-20 év közötti korosztály körében történt további fogyasztás növekedés. o Különösen aggasztó a marihuanna és származékainak robbanásszerű terjedése, és a fiatalok között terjedő mítosz, hogy a marihuanna nem veszélyes. Ezért a prevenció területén a fiatalok marihuanna fogyasztására kiemelt figyelmet szeretnénk szentelni. o Folytatni kívánjuk a veszélyeztetett fiatalok megkeresését végző szolgálatok pályáztatási támogatását. Tapasztalatunk szerint kevés szervezet végez valódi megkereső tevékenységet, évente kiírt pályázatunkkal szeretnénk elérni, hogy egyre több szervezet kapcsolódjon be az ilyen jellegű munkába. o Szintén folytatni szeretnénk a drogbetegek reszocializációját, képzését, munkába illeszkedését javító ellátási formák részre kiírt pályázatunkat.

•

Két éve a pályázatok elbírálásában szoros kapcsolat alakult ki a kormány illetékes hivatalával, melynek célja egyfelől a keresztfinanszírozások elkerülése, másfelől a támogatások rendszerének összehangolása.

•

Szükségesnek látszik egy érdekegyesítő fórum megalakulása, melyet az ellátás teljes spektrumában dolgozó, fővárosi szervezetek hoznának létre, szükség szerint az önkormányzat támogatásával.

233

XIV. LAKÁSPOLITIKA -kivonat a „Budapest hosszú távú lakáskoncepciója és közép távú lakásprogramja” közgyűlési előterjesztésből. A rendszerváltozás új helyzetet teremtett a lakáspolitika addigi döntési mechanizmusát és a szervezeti felállását illetően. Az Önkormányzati törvény a lakásügy területén csökkentette a települési önkormányzatok jelentőségét, hiszen a lakásügy kikerült a kötelező feladatok sorából. A fővárosban ehhez társult az a helyzet, hogy a lakással kapcsolatos vagyont, forrást és döntési jogkört a kerületek kapták meg, egy kisszámú és speciális elhelyezést biztosító lakásállomány kivételével. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LCV tv. 63/A § b) pontja a lakáspolitikával kapcsolatosan feladatokat határoz meg a Fővárosi Önkormányzat számára, azonban az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény a korábbi állami lakásállományt Budapesten a kerületi önkormányzatok tulajdonába adta, így a Fővárosi Önkormányzat számára elsődlegesen közvetett, szabályozó jellegű, illetve tudatosságnövelő, befolyásoló eszközökkel való lakáspolitikát tesz lehetővé. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a demográfiai és a lakáspolitika folyamatok összefüggésrendszere összehangolt fejlesztéspolitikát igényel a kormányzattól, a fővárostól és a kerületektől egyaránt. Mivel a magánszemélyek és a piaci szereplők részére nemcsak Budapest, hanem a Budapesti Agglomeráció is egységként, egyetlen egészként jelenik meg, ezért Budapest lakáspolitikája nem állhat meg a jogilag korrekt, ám a piaci folyamatok volumenéhez és a lakosok szükségleteihez képest elenyésző mértékű lakásgazdálkodás feladatainál. Ahhoz, hogy az elmúlt években bekövetkezett pozitív folyamatok – jelentős részben az új kormányzati támogatáspolitika megjelenésével, a kedvező hitellehetőségek keresletnövelő hatásával – megőrizhetőek, sőt, tovább javíthatóak legyenek, szükséges egy, a lakáspolitika különböző szintjeit összehangoló, távlatokban gondolkodó fővárosi lakáspolitikai koncepció és középtávú lakásprogram kidolgozása. A hosszú távú lakáskoncepció és középtávú lakásprogram kialakításánál az volt a cél, hogy olyan, a helyi igényekre válaszoló stratégia szülessen, amely a város egész területét, és a területen található lakásállományt együttesen kezeli, függetlenül az ingatlanok tulajdonjogi formájától. Olyan lakáskoncepciót kellett tehát készíteni, amely a lakáspiaci folyamatokra vonatkozó távlati jövőképet, a város vezetésének tudatosan vállalt értékrendjét tartalmazza, miközben a középtávú cselekvési program segítségével a Fővárosi Önkormányzat szűk lakáspolitikai mozgásterét kihasználva elősegíti ezek megvalósulását. A program a Fővárosi Önkormányzat meglehetősen szűkös forrásaira épít. A lakáskoncepció hosszú távra, 15 évre előre fogalmaz meg koherens célrendszert, amely a város lakáspolitikájának kulcsfontosságú területeit tartalmazza. Ennek három pillére: A város lakhatóságának növelése érdekében olyan lakásállomány kialakításának elősegítése, amely a háztartások változó struktúráját figyelembe véve térben, mennyiségben és minőségben is széles választékot tud nyújtani a fejlődő lakásigények kielégítésére. A fővárosi szinten összehangolt lakáspolitika kialakításához és a folyamatok nyomon követéséhez az indikátorok széles körét felhasználó, az érdekelt feleket bevonó, a piaci folyamatokról, annak várható változásairól megalapozottan informáló rendszer kialakítása. A különböző lakossági rétegek lakhatási lehetőségeiben mutatkozó esélyegyenlőtlenségek mérséklése, az emberhez méltó lakhatási körülmények elősegítése a város minden polgára részére.

234

A koncepció a belátható jövőben a jelenlegi budapesti önkormányzati rendszer fennmaradásával számol, a lakásépítés terén a Fővárosi Önkormányzat szerepe elsősorban az igények és szükségletek összehangolásában, a dialógus megteremtésében, a piac generálásában, befolyásolásában jelölhető meg. A Fővárosi Önkormányzat a hosszú távú lakáspolitikai koncepció és középtávú lakásprogram megvalósítása során koordináló szerepét kezdeményező módon kívánja betölteni. A lakáspolitikai jellemzők alakulásáról, a tervezett intézkedésekről adatbankot, illetve információs rendszert lenne szükséges működtetni, amely elősegíti a lakásépítésbe beruházó fejlesztők, és a különféle támogatási konstrukciók iránt érdeklődő állampolgárok, a felújítást tervező társasházak döntéseit is. A Fővárosi Önkormányzat a területére vonatkozóan a lakásokkal kapcsolatos információs szolgáltatás és lakáspiaci tanácsadás fenntartásával segítheti a városlakók lakhatási biztonságát és a lakáspiaci mobilitást. A munkanélküli lakásbérlők és lakástulajdonosok lakásmegtartó képessége érdekében a Fővárosi Önkormányzat egy komplex foglalkoztatási és lakhatási modellprogram kidolgozását is kezdeményezi A „Budapest hosszú távú lakáskoncepciója és közép távú lakásprogramja”a több egyeztetési fórum működtetésével, több mint féléves munka eredményeként született meg. A munkaanyag a Studio Metropolitana Kht. koordinálásában, külsős szakértők igénybevétele mellett készült A közös gondolkodás érdekében -az Európai Unió gyakorlatából ismert-, nyílt koordináció módszert alkalmazva a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett (kérdőíves, lakáspolitikai társadalmi konzultáció) készült. A koncepcióban a lakáspolitikai irányelvek értelmezését, majd a fővárosi társadalompolitika és a lakáshelyzet változásainak bemutatását, részletes elemzését követően a lakáspolitikát leginkább befolyásoló tényezők kerülnek bemutatásra, majd a helyzet elemzése és a tényezők összevetését követően rajzolódik ki a Terv és annak stratégiai célkitűzései. A helyzetelemzésben a következő összetevők kaptak kiemelt szerepet:

Budapest lakáspolitikájának helye az átfogó fejlesztéspolitikában -fejezetben Az Európai Unió lakókörnyezettel kapcsolatos politikái Az Európai Unió a támogatási politikája a részvételt elősegítő, integrált stratégiákat támogatja mely a városi környezetek tekintetében magában foglalja a fizikai környezet rehabilitációját, a rozsdaövezetek rendezését, és a történelmi és kulturális örökség megőrzését és bővítését a vállalkozási kedv előmozdítására, a helyi foglalkoztatottság és a közösségfejlesztés szintjének javítására irányuló intézkedésekkel, valamint a változó demográfiai struktúrák figyelembevételével a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. Ezzel ellentétben a Strukturális Alapok keretein belül a lakhatást, a közvetlen lakáspolitikai célkitűzéseket az Európai Unió nem támogatja. Így csak olyan értelemben kapcsolható össze az EU strukturális politikája a lakhatással, mint ahogyan a lakókörnyezetre irányuló fejlesztések hatással vannak magára a lakóingatlanok értékére, az életminőség és színvonal változására az érintett településen vagy településrészen.

235

Ezért van az, hogy az EU országaiban a jól lehatárolt célterületek rehabilitációja során a programelemek közül a lakáselemet mindig nemzeti forrásból támogatják. A rehabilitációs programok célja a területek felértékelése, ami közvetetten hathat a lakások felújítására is, hiszen a beavatkozások nyomán nő a lakások értéke. Kifejezetten a lakóépületek felújítását olyan nagyon szűk kísérleti kutatási-fejlesztési programok tartalmazhatják csak, amelyek egyegy konkrét épület kapcsán vizsgálják a műszaki, szervezési és pénzügyi megoldások alkalmazhatóságát, átültethetőségét. Ezek a beavatkozások tehát segítséget, útmutatást adhatnak, de az európai uniós forrásokat nem nyitják meg a közvetlen lakáspolitika számára. Kapcsolódó budapesti fejlesztési politikák Budapest fejlesztési politikáját középtávon a várakozások szerint a 2003-ban elfogadott Városfejlesztési Koncepció alapján elkészített Középtávú Fejlesztési Program (Podmaniczky Program) határozza meg, amelynek az élhetőbb, hatékonyabb és szolidárisabb város megteremtéséhez elengedhetetlen elemeit a Magprogram összegzi. A főváros a gördülő hétéves pénzügyi tervezéssel határozza meg, hogy mely projektekhez rendel forrásokat, ami egyben azt jelenti, hogy Középtávú Városfejlesztési Programnak alapvetően figyelembe kell vennie az előbb említett 7 éves finanszírozási tervben foglaltakat, hiszen az képezi a főváros teljes fejlesztési pénzügyi keretét. A fejlesztési programok lakáspolitikai összefüggései több szinten érvényesülnek. Mint azt az európai uniós lakókörnyezeti politika kapcsán is kiemeltük, a fejlesztések leginkább csak közvetetten hatnak a lakhatás, lakásfelújítás színvonalára, hiszen a felértékelődő területek ingatlanpiaci pozíció-javulást indukálnak, ugyanakkor a fővárost nem köti az Unió lakáspolitikától mereven elzárkózó attitűdje, a fővárosnak joga és lehetősége van közvetlen hatást kifejteni a városi emberek lakhatására. A budapesti fejlesztési elképzelések az Európai Unió céljain túlmutatnak, hiszen a Középtávú Fejlesztési Program az épített környezet javítása, a városi térszerkezet fejlesztése alatt tárgyalja a komplex városrehabilitációs alprogram prioritásait. Ezen belül a lakókörnyezet megújulása közvetetten kapcsolódik a lakóterületek komplex rehabilitációjához (valamint a lakóterületek komplex rehabilitációs és a nagy lakótelepek rehabilitációs módszertanának kidolgozásához), illetve közvetlenül a szociális rehabilitációhoz (itt már mintaprojektek elindítása is cél, speciális támogatási elemek és természetesen a módszertan kidolgozásával). A lakókörnyezet felértékelődése következik a közterületek megújítási alprogramjának hatásaiból is. Az új lakóterületek kialakítása azt célozza, hogy reális alternatíva kerüljön kialakításra a városon belül a városkörnyék zöldterület-pazarló fejlődését lassítandó, és agglomerációs minőségű – zöldövezeti társasházas beépítésű – lakhatási lehetőségeket biztosítva. A 9 évre szóló Magprogram az élhető, hatékony és szolidáris jellegű város érdekében határozza meg a legfontosabb fejlesztési prioritásokat és támaszkodik a Középtávú Programban definiált hét kiemelt fejlesztési térségre, valamint a 18, térben le nem határolható horizontális programra. A horizontális és térbeli programokban megjelenítésre kerülnek olyan programelemek is, amelyekre jelenleg nincsen forrása a fővárosnak, és a jövőbeli pénzügyi lehetőségek döntik el, hogy milyen mértékben tudnak érvényesülni. A lakáspolitika területén is adódnak ilyen elemek, pl. a hajléktalan ellátás modernizálása és az egységes lakástámogatás bevezetése kérdéskörében. A kormányzati lakáspolitika alakulása, Budapest részesedése a nemzeti politikákból

236

A magyar lakáspolitika 1990 után háttérbe szorult. A 80-as évek végén előkészített reformtörekvések kudarcba fulladtak, a gazdaság visszaesése, a növekvő infláció, a lakáshitelezés összeomlása és a lakásprivatizáció felgyorsulása miatt. A 90-es évek első felében két nagy lakáspolitikai kérdés került előtérbe. Az egyik a lakásprivatizáció, amely a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott szabad utat, a másik a csődbe ment lakáshitelezési rendszer szanálása, amit átmenetileg a régi hitelek részleges elengedésével és a kamatok emelésével rendeztek. Ebben az időszakban a lakáspolitika helyét a nagy társadalmi reformok váltották fel: az önkormányzati rendszer átalakítása és a gazdaság stabilizációja vált a politika központi kérdésévé. A kilencvenes évek második fele az intézményépítéssel folytatódott, elsősorban a lakáshitelezés pénzügyi háttere alakult át radikálisan. A bankszektor privatizációja, a bankverseny intézményi elemeinek megjelenése elvileg megteremtette a hátteret a lakáshitelezés kibontakozásának. Megjelentek a speciális lakáshitel-intézetek, mint a lakástakarékpénztárak (1997), és a jelzálogbankok (1998), az intézményi struktúra kialakítása azonban még kevés volt a lakáshitelezés általános elindításához. A 90-es évek második felére gyakorlatilag megszűnt a lakáshitelezés, akinek volt pénze, nem vett fel hitelt, akinek nem volt, az pedig nem volt hitelképes. Kezdetben a bankok sem tartották jövedelmező üzletnek a lakáshitelezést. A lakásrendszer kulcsa a jelzáloghitelezés megindítása volt. Egy normálisan működő lakásrendszerben a lakás árának 80 esetleg kilencven százalékát is hitelből finanszírozzák, nálunk viszont egyre inkább készpénz alapon valósult meg a lakásfinanszírozás. Mivel a lakásszektor csak lassan reagált a támogatási feltételek változására, bővítették a felhasználók körét, a támogatást kiterjesztették 20 éves hitelekre, és különösen a jelzáloghiteltámogatás kapott nagyobb lendületet, amikor a legnagyobb magyar bank belépett a piacra. 2002 tavaszára a 3%-os kamattámogatás 9-10%-ra növekedett, amihez még az SZJA maximum 240 ezer Ft-os adókedvezménye is hozzájárult. A választási kampányban a lakásprogram komoly szerepet kapott, a lakásépítési számok is javultak, bár még mindig nem érték el a bűvösnek tekintett 40 ezret. Elemzők 2002 őszén már világosan látták a lakáshitelekhez kapcsolódó támogatási rendszer ellentmondásait és túlkapásait. 101. sz. táblázat Lakástámogatások 1998-2003, milliárd Ft.

Közvetlen támogatások Lakáshitelekkel kapcsolatos támogatások Adókedvezmények Összesen

1998 49,6 38,1

1999 51,5 33

2000 71,6 29,8

2001 87,2 31,8

2002 87,6 44,5

2003 88,6 96,3

2,4 90,1

4,4 88,9

7,7 109,1

17,1 136,1

34,8 166,9

57,8 242,7

Forrás: Városkutatás, 2004

A lakáshitelezés és a bérlakásépítés programjai mellett azonban egyre fontosabb szerepet kap a lakásfelújítások támogatása. A meglévő lakásállomány felújítási igényét szemlélve megállapíthatjuk, hogy a mai lakásállomány – bár az elmúlt évek során javult – még számos minőségi hiányossággal küszködik (penészes falak, vizesedések, egyéb felújítási igények). A statisztikákból kitűnik, hogy a lakáshelyzet-változtatást korszerűsítéssel, felújítással, bővítéssel megoldó háztartások (évente 170 ezer háztartás) beruházásai országosan évente mintegy tízezer lakással egyenértékű alapterület-növekedést hoznak létre. 237

Az állami támogatásokkal fellobbantott lakásberuházások fellendülésének Budapest és a hozzá tartozó agglomerációs gyűrű határozottan előnyélvezője volt. Budapest és agglomerációja 1998-ban a lakásépítésekből 28,5 százalékban részesült, 2002-ben már 33 százalékban. A dinamizmust jól jelzi, hogy míg az országos lakásépítések száma a másfélszeresére nőtt az 1998-2003-as időszakban, addig Budapesten több mint megkétszereződött a lakásépítések száma. 101. sz. táblázat A lakásépítés alakulása Budapesten, a budapesti agglomerációban és Magyarországon

Budapest Agglomerációs övezet Ország

Budapest Agglomerációs övezet Összesen Ország

Épített lakások száma 1998 1999 2000 2001 2683 2745 2928 4075 3119 2877 3397 4253 20323 19287 21583 28054 Épített lakások aránya 1998 1999 2000 2001 13% 14% 14% 15% 15% 15% 16% 15% 29% 29% 29% 30% 100% 100% 100%

2002 5718 4838

2003 5745 5624

2004 10152 8190

31511

35543

43912

2002 18% 15% 33% 100%

2003 16% 16% 32% 100%

2004 23% 19% 42% 100%

Forrás: KSH éves adatai

A támogatás mértékét tekintve megállapítható, hogy a budapestiek (és a Pest megyeiek) az országos átlagnál 11-35%-kal magasabb adókedvezményben részesültek. A fővárosi és kerületi lakáspolitikák kapcsolata A kerületi önkormányzatok a kilencvenes évek átalakulási folyamatainak eredményeképp eltérő kiinduló állapotból indultak. A különbözőségek okai sokrétűek: az eltérő nagyságú bérlakásállományból, telekállományból, az épületek fizikai állapotának különbözőségéből, illetve a kerületek területén lévő lakóövezetek súlyából adódik. A kiinduló helyzetet befolyásolta továbbá a kerületek gazdasági potenciálja, valamint a lakosság összetétele is. A decentralizáció eredményeképpen létrejött magyar önkormányzati rendszer sajátos módon definiálta a fővárost, illetve a főváros és a kerületek viszonyát. A korábbi centralizált modellt kétszintű önkormányzati rendszer váltotta fel, ahol a települési és megyei önkormányzatok közötti hierarchikus viszony megszűnt. Az 1990-es Fővárosi törvény szabályozta a fővárosi és kerületi önkormányzatok feladatait, és a feladatok finanszírozásához rendelkezésre álló források megosztását. Ez a rendszer, ami később beépült az önkormányzati törvénybe a forrásmegosztás illetve a célzott támogatások speciális rendszerén keresztül a kerületi egyenlőtlenségek kiegyenlítéséhez járult hozzá, és egyúttal biztosította a kerületek számára azt az önállóságot, hogy az egységes keretszabályok és politikák által nem vagy éppen hiányosan kezelt problémákra helyben nyújtsanak adekvát választ.

238

A Fővárosnak keretszabályozó 9 szerepe van a lakáspolitikában, a gyakorlatban a kerületek alakítják ki a lakáspolitika beavatkozásait, azok technikai részleteit és az eszközök alkalmazását. A főváros, mely alig rendelkezik saját lakásállománnyal, és a kerületi lakások elosztásában sem vesz részt a lakáspolitika számos területét szabályozó feladatain keresztül tudja csak befolyásolja. A bérlakásállomány privatizáció kedvezőtlen következményeire az egyes kerületek változatos beavatkozásokkal válaszoltak. A problémákat többek között olyan területeket érintettek, mint a súlyos szociális helyzetben lévő bérlői állomány, tulajdonossá vált elesett rétegek, az állomány fenntartásának és üzemeltetésének kérdései alkották. A kerületek különböző megoldásokat találtak a helyi szociális juttatások rendszerének kialakítására, a lakásállomány portfoliójának tisztítása érdekében néhány kerület lakásért-életjáradék programot működtet, vagy lépcsőzetes lakáscserével mobilizálják a lakosokat a szegmens egyes típusai között, a leromlott állományt felújítják, értékesítik vagy lebontják (ezt főképp a rehabilitációs tevékenységet folytatók alkalmazzák). A helyi lakáspolitikák további lényeges feladata a társasházi és lakótelepi épületállomány esetenkénti rossz állapotának javítása, ami a kerületek jelentős részét arra ösztönözte, hogy saját támogatásokat (általában pályázati rendszerben) működtessen az épületek felújítására, illetve segítse a társasházak bekapcsolódását a fővárosi vagy állami központi programokba. Sok helyen forráshiány korlátozza a közvetlen támogatást, másutt pedig az önkormányzat technikai segítséggel járul hozzá a tulajdonosi szándékok megvalósulásához (pl. engedi, hogy az ő lakására jegyezzék be a visszatérítendő támogatáshoz kapcsolt hitel jelzálogát). A kerületi rehabilitációs programokkal való összhang a fővárosi lakáspolitika számára is releváns, hiszen a Városrehabilitációs Kereten keresztül, a jogszabályban kijelölt akció- illetve célterületeken a főváros is biztosít – külön önkormányzati lakóépületek érintő és külön a társasházi pályázatán keresztül – forrást a felújításokhoz. A definiált területeken kívül elhelyezkedő épületek is pályázhatnak az alap forrásaira, de alacsonyabb támogatási összegért. A Városrehabilitációs Keret mintegy 10 éves működésének időszaka alatt számos ellentmondás merült fel, többek között amiatt, hogy a kerületek privatizációs bevételeiből származó hozzájárulást, ami az Alap bevételeinek mintegy 4o százalékát teszi ki, a kerületeknek csak egy része fizeti be. A Főváros ehhez annyiban járul hozzá, hogy a Rehabilitációs Keretből támogat társasház- önkormányzati lakásokat tömörítő házakra irányuló és komplex rehabilitációs felújításokat. A lakásprivatizációs bevételeket saját forrásból kiegészítve ez éves szinten (a 2000 óta szétosztott támogatásokat vizsgálva) mintegy 1,5-2 milliárd Ft támogatás szétosztását jelenti. Érdemben hat kerület részesül a nem társasházas projektek támogatásából, és a támogatás mintegy fele a ferencvárosi rehabilitációs folyamatot támogatta. A kerületi politikák célrendszerében az értékmegőrzés, gazdasági felemelkedés és a szociális integráció célkitűzései a lakáspolitika számára is más-más irányt, illetve eltérő hangsúlyokat jelölnek meg. Amennyiben a kerületfejlesztés és azon belüli programok célját és hatását elemezzük, leginkább azt találjuk, hogy a kerület arculatának és ingatlanpiaci 9

A fővárosi önkormányzat feladata különösképpen a városfejlesztési és városrehabilitációs program, az ehhez kapcsolódó szabályozási tervek elkészítése, valamint a lakásgazdálkodás ellátása. Ezalatt a lakásépítési és lakásrehabilitációs terv elkészítése és annak összehangolt megvalósítása, az önkormányzati lakásokat érintő lakbérövezetek létrehozása, a lakbérmegállapítás és lakásfenntartási támogatás kialakítása értendő, ezen kívül a főváros megszabja az önkormányzati lakáshoz való jutást és azok cseréjének feltételeit. A fővárosi keretszabályozás gyakorlatilag minden lakással kapcsolatos technikai részlet kidolgozását a kerületek rendeletalkotási és végrehajtási hatáskörébe utal. Ebből adódóan az egyes kerületek elvileg gyökeresen eltérő megoldásokat alkalmazhatnak más-más elvek mentén megfogalmazott (vagy meg nem fogalmazott) lakáspolitikáikban – a törvényi kereteken belül.

239

pozíciójának a javításával, magasabb státuszú csoportok, pl. a szuburbán területekről a városba visszaköltözők számára vonzóvá tétele a legfontosabb cél. A helyi szintű és finanszírozású lakáspolitikai eszközök kialakításakor megfigyelhető egyfajta trend a központi és fővárosi lakáspolitikai elemekhez való kapcsolódásra, illetve azok számbavételére a helyi koncepciók kialakításakor. Ugyanakkor tény, hogy bármennyire is együttes cél a helyi fejlesztési potenciál kihasználása és egy kiegyensúlyozott szociális ellátórendszer működése, a jelenlegi finanszírozási keretek között az intézmények működési logikája arra ösztönöz, hogy a kerületekben olyan fejlesztési politikák érvényesüljenek, amelyeknek hatása az elesettebb rétegek távoltartása és a kapcsolódó szociális problémák helyi kezelésének minimalizálása

A lakáspolitika intézményi, jogi kereteinek megváltozása -fejezetben A lakásállomány tulajdonosi szerkezetének változása Budapesten az önkormányzati bérlakások állománya 50 %-ról 12 %-ra csökkent 1990 és 2001 között, és lényegében azóta is ezen a szinten stagnál. Az önkormányzati (korábban állami tulajdonú, tanácsi kezelésű) lakásállomány privatizációja már a rendszerváltás előtt megkezdődött, és a 90-es évek elején jogszabályi támogatással felgyorsult. Az 1993. évi 78. törvény (az ún. lakástörvény) már kötelezi az önkormányzatokat a bérlakásaik eladására, ez alól kivételt csak a rehabilitációra kijelölt területeken lévő vagy műemléki védelem alá eső lakások esetében tesz. Mára tehát az 1990-es állami bérlakásállomány több mint 82 százaléka a lakásban élő, volt bérlő tulajdonába került. Sőt a folyamat még ma sem állt le, bár a törvényi kötelezettség megszűnte és az állomány csökkenése miatt jelentősen csökkent. 2001 és 2003 között 7000 bérlakást adtak el a budapesti önkormányzatok. A lakásprivatizáció számos fontos következménnyel járt. A megmaradt bérlakásállomány rezidualizálodott, azaz az átlagnál sokkal kedvezőtlenebb minőségű lakások maradtak az önkormányzatok tulajdonában, és a bérlakásokban az alacsony jövedelmű és társadalmilag hátrányos élethelyzetű csoportok váltak jellemzővé. A lakásprivatizáció során sokan úgy jutottak ingatlantulajdonhoz, hogy anyagi helyzetük nem tette lehetővé, hogy a tulajdonukba került lakás és épület fenntartási, korszerűsítési költségeit finanszírozzák. A lakásprivatizáció egy további lényeges következménye volt, hogy kialakultak ún. vegyes tulajdonú épületek, társasházak, amelyek mind magán- mind önkormányzati tulajdonú lakásokat (és természetszerűleg akár magán-bérlakásokat) tartalmaznak. 2003-ban Budapesten 10850 ilyen társasházat tartottak nyilván, és ilyen épületekben helyezkedett el az önkormányzati lakásállomány mintegy 50%-a, közel 33 ezer lakás. A vegyes tulajdont sok megfigyelő negatív jelenségnek tekintette, ami korlátozza a rehabilitáció lehetőségeit és tipikusan növeli a konfliktusokat az eltérő tulajdonosi körbe tartozó lakók között. Ugyanakkor fontos előnye a vegyes tulajdonnak, hogy biztosítja a leszakadó társadalmi rétegek integrált lakhatását. A lakáskezelés változása, társasházak A 90-es évek lakásprivatizációjának fontos következménye a lakáskezelés radikális átalakulása. A több-lakásos épületek lakáskezelését a rendszerváltás előtt a lakásszövetkezetek (65 ezer lakás) és a 15 fővárosi ingatlankezelő vállalat látta el (420 ezer

240

lakás), illetve kisebb épületek esetében társasház szervezeti keretei között kezelték az épületeket. A centralizált épületkezelést felváltotta egy decentralizált, szétforgácsolódott rendszer, amelyben a demokratikus tulajdonosi döntéshozatali mechanizmus vált uralkodóvá, annak előnyeivel és hátrányaival. Fontos, sokszor nem kellőképpen értékelt előnye a tulajdonosok közvetlen kontrollja a közös költségek és a beruházási döntések felett. Hátránya azonban a szakértelem gyakori hiánya, a döntések lassúsága, illetve gyakran a döntésképtelenség, amit az okozott, hogy a „kisebbség” számos döntési helyzetben blokkolhatta a többség törekvéseit. A társasházak 40 százalékában a közös képviselői feladatokat valamelyik lakó látja el, és csak az épületek 26 százalékát kezelik az erre szakosodott szervezetek. A lakáskezelés területén valódi verseny alakult ki, ami nemcsak leszorította a kezelési díjakat, hanem teret engedett számos innovatív megoldásnak. Ugyanakkor sok társasház esetében a hozzáértés hiánya komoly gondokat jelentett, és jelent ma is. A különböző épület-felújítási támogatási programok hatékonysága nagyban függ a társasház-kezelés szakszerűségétől, és attól, hogy mennyire képes a társasház vezetése a lakók/tulajdonosok támogatását megszerezni A decentralizált lakóépület-fenntartási modell hátránya, hogy komoly egyenlőtlenségek vannak a társasházak lehetőségei között, ami részben az épület adottságaitól függ, részben pedig a lakó társadalmi összetételétől. A budapesti társasházak harmada képes bevételhez jutni szabad helyiségek kiadásával, reklámfelületek bérbeadásával stb. De kétharmaduk semmilyen bevételhez nem jut. Alapvető gond, hogy a társasházak vegyes összetétele és a szociális jövedelem pótló ellátások hiányossága miatt gyakori a késedelmes fizetés. A lakásszektor intézményrendszerének átalakulása A magyarországi lakásépítés a rendszerváltást követően alapvető változáson ment keresztül. A kereslet kezdeti visszaesése és a megindult privatizáció következtében felaprózódtak az építőipari és ingatlankezelő nagyvállalatok, az egyes szakemberek, szervezeti egységek önállósították magukat. Így az építőipari termelés drasztikus csökkenése, amit a foglalkoztatottak számának csökkenése is kísért, együtt járt az építőipari vállalkozások számának robbanásszerű növekedésével. Ezt követően a szektorban megjelent a külföldi tőke is. A lakáspiaci és –politikai szereplők körének radikális átalakulása, illetve a lakáspiac dinamizálódása olyan térbeli folyamatokat indukált, amelyek egyik kiemelt térsége a főváros 2004-ben Budapesten a legalább 50 lakásos magánberuházások keretében kivitelezés alatt álló lakások 31 százaléka, 6162 lakás a rozsdaövezetben kapott helyet. A 2004-ben átadott lakások száma 2460, míg az újonnan megkezdett építkezések lakásmennyisége 2374. A budapesti lakásberuházások több mint kétharmadát 2003-ban és 2004-ben is gazdasági társaságok építették, az értékesítési célú lakásépítés megduplázódott. Ez azt jelenti, hogy az építőipari szakma nagyon komoly városformáló szereppel rendelkezik, egyúttal pedig olyan gazdasági erőt képvisel, amelynek meghatározó ereje lehet a várostervezési folyamatokban is. A kerületek magatartása az építési területek feltárásával (ld. a barnamezős területek hasznosításának előretörését az elmúlt évben) olyan új városfejlődési folyamatokat eredményezett, ami a szervezett lakásépítés kezébe adta a kerületek új pólusainak kialakulását, ezáltal a helyi infrastruktúrák, szolgáltatások újabb keresletét generálva. A kerületi szabályozások rugalmas alakítása tehát elébe ment a lakáskínálatnak, és olyan dinamizmust eredményezett, aminek köszönhetően a lakásépítés súlypontjai a pesti kerületek közül a zuglói, és a XIII. kerületi folyamatokat tovább erősítette. Budán a XI., és a III. kerület továbbra is megmaradt súlyponti területként. A fejlesztői érdekek tehát mindvégig alakítják, dinamizálják a kerületek lakáspolitikáját 241

Budapest társadalmi összetétele és lakásellátottsága - fejezetben Társadalmi változások Budapesten A politikai és gazdasági rendszerváltást követő másfél évtizedben radikális változások következtek be a társadalom szerkezetében. A társdalom szerkezeti változások következtében a lakáskeresletet meghatározó tényezők is módosultak, melyek hatásai csak fokozatosan jelennek meg a lakásberuházásokban, lakáshasználatban. Budapest népessége – más európai országokhoz, nagyvárosokhoz hasonlóan – fogy. Az ország népessége 1981 óta folyamatosan csökken, de Budapest lakónépessége az országos átlagot magasan meghaladó arányban csökkent. Budapest lakónépessége az elmúlt 10 évben 12 százalékkal csökkent. A csökkenés oka, a természetes fogyás, bár a vándorlási különbözet alakulása nagyjából azonos mértékben felelős a lakosság fogyatkozásáért. A vándorlás hatása nem egyforma a város minden területén, a jelentős városon belüli migráció is érezteti hatását. Míg egyes külső kerületekben akár 10 százalékos lakónépességnövekedés mutatkozhatott, a belső kerületekben az utolsó két népszámlálás között 20 százalék felett, 80 000 fővel csökkent a népesség. A városból az agglomerációba kiköltözők meghatározó hányadát a kisgyermekes családok jelentik. A népességfogyás és a lakásállomány relatív állandósága mellett tovább javult a lakásellátottság. A fővárosi lakások laksűrűsége egyre csökken. A lakott lakások számának 1999-2001 közötti 3,6 százalékos csökkenése a népességszám 12 százalékos fogyása mellett ment végbe, ami a XX. század fejlett országaira jellemző fokozatosan növekvő egy főre jutó lakótér további emelkedéséhez járult hozzá. A lakások laksűrűsége tovább mérséklődött. Budapesten 100 lakott lakásra 2001-ben átlagosan 232 lakó jutott, míg a kerületek átlaga 190 és 290 között ingadozott. A Budapest lakáspolitikáját leginkább befolyásoló másik demográfiai jellemző az egyszemélyes háztartások arányának növekedése. Az egyszemélyes háztartások aránya országos összehasonlításban itt a legmagasabb, a népszámlálás adatfelvétele szerint minden harmadik háztartás egyszemélyes háztartás volt. A változásokat jól jelzi, hogy a budapesti egyszemélyes háztartások aránya a két népszámlálás között eltelt 10 év alatt 8 százalékkal, 23 százalékról 31 százalékra nőtt. A lakásállomány bővülésének és a lakónépesség fogyásának együttes hatása, hogy Budapesten 2001-re megfordult a lakóegység/háztartásszám arány és a város történetében először több mint ötvenezerrel több lakóegység áll a háztartások rendelkezésére, mint ahány háztartás jelen van Budapesten. Ez a tendencia azonban nem igaz minden háztartásra, hiszen még mindig 12 000 olyan háztartás, család él a városban, amely nem rendelkezik külön lakóegységgel, más háztartásokkal közösen – egy fedél alatt – élnek. Lakótelepi lakások A lakótelepeken lakók magas arányából és a lakótelepek rehabilitációjának újszerűségéből, a társasházi szerkezet okozta nehézkességéből fakadóan a lakótelepek problémája külön tárgyalást érdemel. Budapesten pedig kiemelten is fontos a lakótelepekkel foglalkozni, hiszen egyrészt a lakásállomány jelentős hányadát alkotják a panellakások, másrészt pedig a panellakások jelentős hányada Budapesten található. Budapest lakásainak egyharmada, 260.000 lakás lakótelepi övezetű környezetben van. Ezen lakások háromnegyed része a hetvenes-nyolcvanas évek lakásépítési hullámában épült, e területek erkölcsi és fizikai avulása, elhasználódása a kedvező folyamatok beindítás érdekében az ilyen lakónegyedek megítélésének, illetve fizikai-környezeti viszonyrendszerének javítása jelenti a lakótelepi rehabilitáció elsőszámú célját, amely – más európai nagyvárosokhoz hasonlóan – nem nélkülözheti a jelentős állami szerepvállalást sem. 242

Üres lakások Budapesten a 2001 évi népszámlálás alkalmával a lakások 91 százalékát találták lakott állapotban. Az üres lakások számának megbecsülését azonban az adatfelvétel nehézkessége és a lakások nem lakás céljára való használata is nehezíti, ennek értelmében az adatokat kellő óvatossággal kell kezelni. A 2001 februári népszámlálás során Budapesten összesen 73.380 nem lakott lakást írtak össze, amely a főváros teljes lakásállományának közel 9 százalékát jelenti. A nem lakott lakások több mint négyötöde a népszámlálási adatok szerint üres lakás volt, közel egyötödét nem lakás céljára használták. Az üresen álló lakások területi elhelyezkedéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy az üresen állás, mint jelenség nem a legrosszabb társadalmi státuszú területeken jellemző, és az elhanyagolt üresen álló lakásállomány miatti szlömösödéssel a közeljövőben nem jelent súlyos társadalmi problémát. Lakástulajdonosi szerkezet A rendszerváltás óta eltelt 15 év gazdasági – társadalmi – közigazgatási rendszert átalakító folyamatainak egyik legjellemzőbb megjelenése a lakáspolitikában végbement változásokban lelhető fel. A lakásállomány birtokosi szerkezetében, a lakásfeltételek átalakulásában, a lakáshoz jutás és fenntartás biztonságában bekövetkezető változások a teljes lakosság jövedelmi lehetőségeire kihatottak, bizonyos fokig a társadalmi egyenlőtlenségek látványosan megnyilvánuló szimbólumává váltak. Jelenleg a fővárosi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások 62 százaléka 1919 előtt; több mint háromnegyed része a II. világháború előtt épült épületben található, a lakások 21 százaléka komfort nélküli vagy szükséglakás, 15 000 lakás minősége elfogadhatatlan. A szolgáltató önkormányzatok státuszát, megítélését rontja, hogy az önkormányzatoktól lakást bérlők közül sokan a XXI. században elfogadhatatlan minőségű lakásokban laknak, hogy az önkormányzati lakás sokak számára, illetve a közmegítélésben egyet jelent a rossz minőséggel. A bérlakások státuszának csökkenése természetesen nemcsak az önkormányzati bérlakásokra van hatással, hanem az egész lakásszektorra kihat. Bár a lakásprivatizáció mind az állam, mind a lakosság részéről kedvezően fogadott és támogatott lépés volt, az intézkedés összhatása nagymértékben deformálta a lakástulajdonlás szerkezetét. A lakhatás a magyar társadalomban az elmúlt 10 évben összekötődött az ingatlantulajdonlással. A lakástulajdonlás, a lakásért felelősséget vállaló tulajdonosi szemlélet kialakulását segítette elő, mégis léteznek olyan élethelyzetek, amikor a lakásbérlés a megfelelő alternatíva. Egy-egy ember életében ilyen lehet fiatalkorban az életkezdéskor, vagy a munkahely térbeli változása miatt. Másrészt nincs olyan társadalom, amelyben mindenki képes lakással rendelkezni, azt fenntartani. A lakások megfizethetősége Budapesten A korszerű lakáspolitika kulcsfogalma a lakások megfizethetősége. A lakáspolitika paradigmaváltását jelzi, hogy a lakáspolitikusok programjaikat egyre kevésbé a lakáshiánnyal, a lakásállomány nem megfelelő minőségével, az alacsony lakásépítési számokkal stb. igazolják, hanem a megfelelő piaci kereslet hiányával. A folyamatos lakásköltségek megfizethetőségét a lakáskiadások (lakbérek, hitelköltségek, üzemeltetési költségek) háztartási jövedelmeken belüli arányával mérhetjük. Nemzetközi gyakorlatban azon háztartások esetében beszélhetünk megfizethetőségi problémáról, amelyek jövedelmüknek több mint 25-30 százalékát költik lakásra.

243

A lakáshelyzet megváltoztatásának megfizethetősége függ a háztartások jövedelmétől, vagyoni helyzetétől, lakásáraktól és a hitelek elérhetőségétől. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják a háztartások lakáshoz jutási lehetőségeit. Budapesten a lakások megfizethetőségi mutatói kedvezőtlenebbek, mivel a fővárosi lakásértékek 1992 és 2003 között 40-50 %-kal voltak magasabbak, mint az országos átlag, míg a háztartásjövedelmek csak 15-25 %-kal. Így a lakásérték/jövedelem hányados Budapesten mindig magasabb volt, mint az országos index. Az agglomerációs települések megfizethetőségi indexe szintén kedvezőtlenebb, mint az országos átlag, de valamivel kedvezőbbek, mint Budapesten Lakáspiac A piacgazdaság megerősödésével egyre inkább professzionalizálódik a lakásépítés is. 1998 óta folyamatosan, 2001 óta pedig gyorsuló ütemben csökken a lakossági építkezések, növekszik a vállalkozói lakásépítések aránya, a lakásépítéseken belül növekszik az értékesítésre épített lakások aránya. Budapestet hagyományosan lakáshiány jellemezte és ez a tendencia igaz volt a rendszerváltás utáni első évtizedre is. A fővárosban az 1000 lakosra jutó épített lakások száma 1984 óta folyamatosan az országos átlag alatt volt. A két legutóbbi népszámlálás között eltelt 10 évben a fővárosi lakásépítés (5,4%) a nyolcvanas évek építéseinek 30%-át sem érte el. A lakásépítés messze alatta marad az országos átlagnak is (7,5%), ezzel szemben a Budapest környéki agglomerációt is magában foglaló Pest megyében az átlagot meghaladó (13,3%) volt a lakásépítés üteme. A lakásépítés Budapesten 1990 és 2001 között stagnált, csupán 3,4 százalékkal nőtt a lakások száma. Az elmúlt öt évben a kedvezményes lakáshitel konstrukciók bevezetésével igen dinamikusan megindult a lakásépítkezés a fővárosban. Tavaly rekordot ért el a főváros az új lakások átadása területén: az ország minden negyedik lakását a fővárosban adták át. Budapesten a használatba vételi engedélyek száma tavaly meghaladta a 10 ezret, ami több mint 60 százalékos, ugrásszerű növekedést jelent. A kiadott lakásépítési engedélyek a jövőre vonatkozó lakásépítési szándékot mutatják: Budapesten 20 százalékos gyorsuló ütemű növekedést mutat 2003-hoz képest. Lakásmobilitás A magyarországi (és értelemszerűen a budapesti agglomeráció térségét jellemző) lakásrendszer egyik legfontosabb kritikus pontja az alacsony lakásmobilitás, amely azt jelzi, hogy a családok nem képesek rugalmasan alkalmazkodni a lakásigények változásához. Így várhatóan lesznek olyan háztartások, amelyeknek a lakásfogyasztása elmarad attól a szinttől, amelyet jövedelmeik és preferenciáik alapján megengedhetnének maguknak, és fordítva, a lakáspiac merevsége miatt a háztartások egy része olyan lakásban lakik, amely meghaladja a család nagyságának és jövedelmeiknek megfelelő lakásfogyasztást, de egyebek mellett a lakáspiac merevsége és a kínálat rugalmatlansága miatt nem képesek alkalmazkodni. A lakásjövedelmek és a fogyasztás inkonzisztenciáját mutatja, hogy a háztartások 37 %-a lakik olyan lakásban, amely magasabb vagy alacsonyabb mint a saját jövedelem csoportjának lakásszintje. 10 A budapesti agglomeráció lakáspiacán tehát magas azoknak a háztartásoknak a

10

A háztartásokat a lakásérték és a jövedelem szerint 5 csoportba rendezve, az inkonzisztencia mérőszáma azoknak a háztartásoknak az aránya, akik legalább két cella távolságban vannak a diagonális elemtől. A diagonális cellákba esett a háztartások 27 %-a, egy cella távolságra 36 %, legalább két cella távolságra 37 %.

244

száma, akik viszonylag hosszú ideig élnek rosszabb vagy jobb lakáskörülmények között, mint amit preferenciáik, anyagi hátterük és lakásszükségletük indokolna. 11 A Budapesti Agglomerációban a háztartásoknak 3-4 %-a (hozzávetőlegesen) 30-40 ezer háztartás változtat lakást évente. A lakásvásárlások ennél jóval magasabbak lehetnek, hiszen – különösen a 2002 és 2004 közötti kedvező hiteltámogatási feltételek mellett – sokan vásároltak befektetési céllal lakást. A lakáspiac szerkezete a 90-es években radikálisan megváltozott. Az Budapesti Agglomeráció egészében az új lakásépítés 25-30 %-át tette ki a költözéssel járó tranzakciók teljes számának. Az önkormányzati bérlakás-szektor szerepe a lakásprivatizáció, és az önkormányzati lakásépítések leállása következtében beszűkült, ennek nagyságrendje hozzávetőlegesen 5-10 % csökkent. A lakásvásárlás nagyságrendjét 50-60 %-ra becsülhetjük, a magánlakások bérlése, ami az összes tranzakció 10-15 %-ára becsülhető. Végül további 1015 %-ra becsüljük az egyéb jellegű tranzakciók arányát.12 A lakásmobilitás és a háztartásjövedelmek és lakásfogyasztás közötti szorosabb kapcsolat azzal veszéllyel jár, hogy a rosszabb lakásállományú területeken a társadalmi (és etnikai) szegregáció felgyorsul.A különböző lakásszegmensek közötti már ma is tapasztalható jelentős különbségek tovább növekedhetnek, így a hatékonyság (gyorsabb alkalmazkodás) szemben állhat a társadalmi igazságosság elvével. A lakásukat változtató családok (akik korábbi lakásukat eladták) az esetek 16,5 %-ban saját megítélésük szerint alacsonyabb értékű lakásba költöztek. Egyértelmű, hogy a lefele irányuló mobilitás jóval jellemzőbb a lakótelepi lakások esetében, mint társasházak és a családi házak esetében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy e jelenség mögött a szegénységi, kényszerköltözés húzódik meg. Az életciklus későbbi szakaszában ugyanis teljesen természetes jelenség a „lefele” mobilitás. A lakással való elégedettség és költözési szándékok A budapesti lakosság kiköltözése során a meghatározó mozgásirány az elmúlt másfél évtizedben – főként a kilencvenes években – az agglomeráción belül a főbb útvonalak mentén elhelyezkedő települések lakosság-növekedése volt, és ezzel egyidejűleg megfigyelhető volt a legmagasabb státuszú észak-nyugati szektor „telítődése”. A kiköltözők javarésze a középosztályból került ki, de az egyes szektorok között eltérés van az alapján, hogy mennyire válnak a legmagasabb státuszúak célterületeivé: az észak-nyugati és nyugati szektor egyértelműen a magas társadalmi státusú rétegek befogadója és itt az ’elit’ lakások aránya is kimagasló, míg pl. az első generációs értelmiségiek a többi szektor felé törekednek. A magasabb státusú területek gyakorlatilag a budapesti magas presztízsű területeknek feleltethetők meg. A költözési szándék vizsgálata pedig rámutat arra, hogy az olcsóbb, alacsonyabb presztízsű területekre azok költöztek, akik eleve olcsóbb városon belüli területekről jönnek, és esetleg a lakásfenntartás gondjaival küzdenek. A Dunától keletre elhelyezkedő szektorokban és a Déli szektorban a magas státusú lakások mennyisége megegyezik a fővárosban található lakások arányával, valamint az itt élő népesség diplomásainak aránya fele a maradék két szektorban élőkének, és úgy tűnik, hogy ez az övezet a konszolidált helyzetű közép és alsóközép réteg lakóhelye. A délre eső szektorok ezen belül kissé magasabb státuszú lakosságot tömörítenek.

11

A lakásszükségletek az életciklus során változnak (életciklus modell), amihez a lakásfogyasztásnak alkalmazkodni kell. Ez az alkalmazkodás azonban nemcsak lakásmobilitás útján következhet be, hanem az adott lakáson belüli változásokban is, mint a lakásfelújítás, bővítés, korszerűsítés. 12 Öröklés, szívességi lakáshasználat, stb.

245

102. sz. táblázat A lakásváltoztatási tervek területi irányai Budapesten lakók

Közvetlen környék Kerületen belül Más kerület Agglomeráció Távolabb

16,7% 27,2% 22,2% 31,7% 2,3%

Agglomerációban élők

Közvetlen környék Adott településen belül Budapestre Agglomeráción belül Távolabb

14,8% 50,1% 4,9% 26,2% 4,0%

Forrás: KSH Lakásviszonyok 2004.

A társadalmi kirekesztés -fejezetben Az Európai Unió lakásirodalmában a marginális lakáshelyzetek vizsgálata egyre nagyobb jelentőséget kap, mivel ez a problémakör összefügg a társadalmi kirekesztődés kérdésével, ami az Európai Unió szociálpolitikájának egyik kulcspontját jelenti. A marginális lakáshelyzetek vizsgálatát három nagyobb problémakör szerint különíthetőek el. Elsőként a társadalmi kirekesztés lakhatással kapcsolatos területi megoszlása, a szegregáció, a gettósodás problémája. Másodsorban, amikor sérül a lakhatás biztonsága, veszélyeztetett a lakhatás -leginkább a díjfizetési hátralékkal élő háztartások esetében jellemző. Harmadsorban a társadalmi kirekesztés lakhatással kapcsolatos legszélsőségesebb esetei a hajléktalanok, rejtett hajléktalanok problémája, amikor az állampolgárok lakhatása teljesen megoldatlan, akár életüket is veszélyeztetheti. Területi megoszlás 1990 óta eltelt 15 évben a társadalom egyharmadának helyzete romlott, sokak életkörülménye a létminimum környékére csúszott. Ezzel párhuzamosan felerősödött a társadalom polarizálódása, a térbeli szegregáció, helyenként, például a belső városrész egyes lakóterületein, illetve az átmeneti zóna vegyes iparterületein, a nagymértékű és gyorsuló ütemű lakókörnyezeti romlás, társadalmi feszültségeket teremt. A városon belül egyes területek leromlása egymást erősítő mechanizmusok által erősödhet. A következő ábra szemlélteti többek között a lakókörnyezet népszerűtlenségének, a csakis szegényebb lakosok által alkotott lakóközösségnek, a forráshiánynak és az antiszociális viselkedésnek egymásra hatását. A kontrolálatlanul leromlott lakókörnyezetek megmentése sokkal költségesebb, mint a szegregáció megállítása, amit a lakáspolitika a rossz minőségű lakások koncentrációjának megakadályozásával előzhet meg.

246

A társadalmi kirekesztés körforgása Aki teheti, kiköltözik

Növekvő stigma, rossz hírnév

A társadalmi kontaktusok hiánya miatti növekvő kriminalitás,

Népszerűtlen lakókörnyezetek Kevesebb forrás a felújításokra,

Elhanyagolt, felújítatlan épületek

Üres lakások száma növekszik Kevesebb választási lehetőséggel rendelkező családok költöznek be Szegényebb lakosok, több probléma

Meggyengült társadalmi kontrol, vandalizmus, antiszociális viselkedés,

Kevesebb forrás, kevésbé stabil, kisebb kötődés a lakókörnyezethez

A város társadalmi tagozódását, a jövedelemkülönbségek és a társadalmi státusz területi megnyilvánulását mutatja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők területi megoszlása. A második térképen az egyes területek státusza, a magasan kvalifikált lakosság preferenciaválasztása hogyan változik a városon belül. Amikor sérül a lakhatás biztonsága, hátralékosság A hátralékosság a marginális lakáshelyzet egyik fontos jellemzője. Kialakulását részben a rendszerváltás strukturális változásaival, részben pedig a piaci gazdaságban lévő kockázatok magyarázzák. Az átmeneti gazdaságokban a lakáskiadások az energiaár és közműköltségek miatt olyan mértékűre növekedtek, hogy az alacsony jövedelműek körében a háztartások lakáskiadás/jövedelem aránya elviselhetetlen mértékűvé nőtt (a lakbérek növekedése kisebb mértékben járult hozzá ehhez a folyamathoz). Egyre nagyobb mértékű hátralékok halmozódtak fel, bár az önkormányzatok és vállalatok igyekeznek ezeket „eldugni” és központi támogatásból és a díjbevételekből finanszírozni. A hátralékosság kérdésnek több összetevője van: • Olyan közműrendszerek épültek ki, amelyek nem voltak „költségérzékenyek”, és ahogy a vállalatok piaci környezetbe kerültek, fennmaradásukért olyan költségeket (díjakat) vetettek ki, amelyek megfizethetetlenek voltak. A háztartások lényegében véletlenül kerültek ezekhez a szolgáltató vállalatokhoz, és fogyasztásukkal nem, vagy csak korlátozott mértékben tudják befolyásolni az árat. (Ilyenek pl. a távhő szolgáltató vállalatok) • A hátralékok másik alapvető oka, hogy a vállalatok működése nem hatékony (a díjbeszedés nem hatékony) és a díjban a lakossággal megfizettetik ennek többletköltségét. • A legtöbb esetben nincs mód arra, hogy a háztartások fogyasztása alkalmazkodjon a megváltozott árfeltételekhez, nincs megoldva az egyéni mérés, stb. (Pl. a társasházak problémája)

247

• A hátralékok felhalmozódása részben összefügg a fizetési hajlandósággal – azaz vannak olyan háztartások, akik képesek lennének fizetni, de a szankciók hiánya miatt előnyösebbnek látják, ha nem fizetnek ( „potyautas” probléma). • A háztartási költségek hirtelen emelése (energiaköltségek, de ilyennek tekinthető egy szűkebb körben a régi OTP hitelek feltételeinek egyoldalú megváltoztatása). A hátralékok nagyságrendjére nincsenek pontos adatok. Becslések szerint ma Magyarországon kb. 500 ezer háztartás hátralékos (a három legjelentősebb költséget jelentő szolgáltatás területén: áram, gáz és távhő), az összes háztartás 13%-a (ESZCSM, 2004). A felhalmozott közműtartozás összegét 13-14 milliárd Ft-ra, egy főre jutó összegét 18 500 Ft-ra becslik. A lakbérhátralékok aránya is jelentős, egy-egy városban elérheti a bérlők 50 %-át is. (Városkutatás, 2001) Jelentős ma Magyarországon azoknak a háztartásoknak a száma, akik nem képesek megfizetni lakhatási költségeiket vagy alapvető szükségleteikről kell lemondaniuk. A közüzemi díjak és a lakbér, hiteltörlesztések hátralékainak növekedése jól jelzi ezt a folyamatot. 1999-ben a háztartások 7 százaléka (253 ezer háztartás) válaszolt úgy, hogy a kérdezést megelőző évben hátraléka volt a közüzemi díjak vagy/és a lakbér, közös költség kifizetésében. 2003-ban a háztartások 6 százaléka, mintegy 228 ezer háztartás nyilatkozott úgy, hogy a lakásfenntartás komoly megterhelést jelent a család részére. 13 Az 1999-es és 2003-as KSH Lakásviszonyok segítségével mutatjuk be, hogy a hátralékosság hogyan függ össze a háztartások és a lakások jellemzőivel. 1999 és 2003 között nincs nagy elmozdulás.

12%

35%

10% 8%

1999

6%

2003

30%

4% 2%

25% 20%

1999

15%

2003

10%

sé g 4

kö z

os vá r bb i

0% magátulajdonos

bérlő

3

tö

5%

2

m

1

eg y

Bu d

es zé

ap

kh e

es t

ly

0%

A hátralékos háztartások aránya a településtípus szerint 1999, 2003 14%

A hátralékos háztartások aránya a lakás tulajdoni viszonyai alapján 1999, 2003 16%

12%

14%

10%

12%

8%

1999

6%

2003

10%

1999

8%

2003

6% 4%

4%

2%

2%

0%

0% 1-3 lakásos

4- több lakásos

A hátralékos háztartások aránya az épület lakásszáma szerint 1999, 2003

1

2

3

4

5

A hátralékos háztartások aránya a lakás értéke szerint 1999, 2003 Forrás: Lakásviszonyok, 1999, 2003 KSH

13

Valószínűsíthető, hogy a lakossági megkérdezésen alapuló vizsgálatok alulbecslik a hátralékos háztartások nagyságát.

248

A társadalmi-demográfiai jellemzők bevonásával készített elemzést a következőkben összegezhetjük: • A budapesti háztartások esetében nagyobb a hátralékosság, mint a vidékiek esetében, bár a különbségek csökkennek 1999 és 2003 között. • Az önkormányzati lakásokban élők között 4-6-szor nagyobb a valószínűsége a hátralékoknak. • A több lakásos épületekben élő családok esetében nagyobb a hátralék valószínűsége. • Az iskolai végzettség növekedésével csökken a hátralékok valószínűsége. • A háztartásfő korának növekedésével csökken a hátralékok valószínűsége. • Azokban a háztartásokban, ahol legalább egy kereső korú családtag munkanélküli, a hátralék valószínűsége megnő. • A hitellel rendelkező (túlnyomórészt 1990-ben a hitelüket vissza nem fizető) háztartások esetében a kockázat szintén nagyobb. • Az egy főre jutó jövedelem csökkenésével növekszik a hátralékok valószínűsége. • További „kockázati” tényező a háztartás nagyság és az egy szülős háztartás szerkezet. Az otthontalanok, hajléktalanok problémája A fővárosban az elmúlt 15 évben állandósult a hajléktalanok jelenléte és a Fővárosi Önkormányzat aktív és önként vállalt irányításával kiépült szociális hajléktalan-ellátórendszer és annak fővárosi szintű koordinációja. Az ellátás a téli időszakban 5-6000 főnek nyújt menedéket, míg 2500 fölött van a tartós bentlakást biztosító intézetek férőhelyszáma. Az utcán, aluljáróban alvás azonban kiterjedt, és a mindennapok emberét felháborító jelenség Budapest utcáin. A jelenség szociális vonatkozásai mellett a város megítélését, a városban élők, vagy ide látogatók biztonságérzetét is rontja, csökkenti. Az 2005-ben először megtartott részleges lefedettségű hajléktalanszámlálás alkalmával több, mint 600 utcán alvó, otthontalan embert számoltak meg. Az utcai szociális munka intenzitásának növelésével, a szociális segítségnyújtást a lakhatással összekötő szolgáltatások biztosításával el kell érni, hogy a közterületen alvás megszűnjön a városban. 103. sz. táblázat A hajléktalanság okai okok

budapesti éves felmérés, 2001

személyes konfliktus

62%

komplex program, 2001

gazdasági okok

29%

intézetből való elbocsátás összesen

9%

36% 31% 34% 21% 13%

100% 2415

317

n

okok résztvevők családi konfliktus válás jövedelem hiánya albérlet hiánya állami gondozásból való kikerülés

Forrás: Győri, 2001, Gyuris 2002.

249

A hajléktalanság jelenségének kutatása annak megjelenésével egy időben kezdődött meg, a hajléktalan ellátásban dolgozó szakemberek által. A 90-es évek első felére a kisebb kutatások voltak jellemzőek, melyek egy-egy intézmény kliensei körében készültek. Átfogóbb, nagyobb kutatások mind a hajléktalanokra, mind az intézményrendszerre vonatkozóan a kilencvenes évek közepétől történtek. A kutatások korlátjaként meg kell említeni, hogy épp a hajléktalan populáció jellemzői miatt, reprezentatív felmérést nem lehet végezni. Míg az intézményekben élők viszonylag jól elérhetők, eddig a közterületek élőknek csak töredékét lehet bevonni a vizsgálatokba. A legfontosabb tényezők felsorolását követően, kerül bemutatásra a Fővárosi Cselekvési Terv. A Terv stratégiai célkitűzései között találjuk –kivonatos közlés: Vonzó város, kellemes lakóhely Budapest lakókörnyezeti értékének növeléséhez vonzó, kiegyensúlyozott, a lakókat befogadni és megtartani képes lakókörnyezetek megteremtése szükséges. A város lakhatóságának növelése érdekében olyan lakásállománnyal kell rendelkeznie, amely térben, mennyiségben és minőségben széles választékot nyújt az átalakuló, fejlődő lakásigények kielégítésére. Ehhez 2020-2025-ig – a népesség-előrejelzéseket figyelembe véve, amely megközelítőleg stagnáló lakosságszámot prognosztizál, és a mai bécsi lakásviszonyok elérésével számolva – mintegy 18-12 millió m2 új lakásterület létrehozása szükséges. Folyamatos információ, kiegyensúlyozott lakáspiac A fővárosi szinten összehangolt lakáspolitika kialakításához és a folyamatok nyomon követéséhez az indikátorok széles körét felhasználó, az érdekelt feleket bevonó, a megfelelő mennyiségű terület és lakáspiaci folyamatokról, annak várható változásairól megalapozottan informáló rendszer kialakítása szükséges. Mindezt annak figyelembevételével kell megvalósítani, hogy a továbbra is döntő mértékben a magánszféra keretei között működő lakásrendszerben kell a fővárosi lakáspiac keresleti és kínálati oldalának kiegyensúlyozását megvalósítani, az egyes lakásépítési szegmensekben a megfelelő lakásválasztékot folyamatosan biztosítani, a változó viszonyokhoz alkalmazkodó jogszabályi környezetet megteremteni. Szolidáris város, harmonikus társadalom A fővárosi lakásrendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a különböző lakossági rétegek lakhatási lehetőségeiben mutatkozó esélyegyenlőtlenségeket mérsékelje, az emberhez méltó lakhatási körülményeket segítse elő a város minden polgára részére. A különféle társadalmi rétegek számára a különböző tulajdonú és használati jogcímű lakásoknak olyan választékát kell kialakítani, amely alkalmas az ideiglenesen, vagy tartósan krízishelyzetben lévők számára is a normális emberi élet, az újrakezdés elérhető hátterének a megteremtésére. Ehhez olyan speciális lakásállomány létrehozása és fenntartható működtetési rendszerének kialakítása szükséges, amely lehetővé teszi a társadalmilag hátrányos helyzetben lévő csoportok megfelelő lakhatásának biztosítását, legyenek pályakezdők, idősek, fogyatékkal élők, vagy bármilyen más okból krízishelyzetben lévők

250

Budapest hosszú távú jövőképe A budapesti lakásállomány mennyisége távlatban az életszínvonal növekedése, illetve az átlagos családnagyságnak az európai nagyvárosokban megfigyelhető csökkenése következtében, valamint a város megtartó-képességének növelése érdekében növekszik. Hosszú távon mintegy 1,6-1,7 millió lakossal számolva, az egy főre jutó lakásterületnek a jelenlegi 29 m2-ről 33-36 m2-re növekedésével kalkulálva (utóbbi Bécs jelenlegi lakásviszonyainak felel meg) a tervezés időtávlatában – 2020-ig – várhatóan mintegy 4-10 millió m2-rel több lakásterületre lesz igény. A szükségszerűen, a minőségjavítás érdekében megszűnő lakásokkal is számolva a következő 15 évben összesen mintegy 5-12 millió m2 lakásterület építése prognosztizálható (az elmúlt évek lakásépítési ütemének folytatódása kb. 8.000.000 m2 új lakásterület megépítését jelentené). átlagosan 90 m2-es új lakásokkal kalkulálva ez évi 4.000-9.000 lakás építését jelenhet. Budapest hosszú távú jövőképe által eltervezett irányba történő elmozduláshoz szükség van a lakásállomány minőségi jellemzőinek leírt tartalmú változásához, a lakásállomány gyarapodási folyamata előmozdításához, a lakásépítés térbeli viszonyrendszerében felvázolt irányú átalakulásához, valamint a város- és lakásrehabilitációs folyamattal jellemzett minőségi lakókörnyezet kialakításához. A középtávú célkitűzések között olyan kiemelt rendszer-elemek szerepelnek, mint a fővárosi szinten koordinált lakáspolitika, a lakóterületi rehabilitáció (városrehabilitáció a hagyományos városi területeken és lakótelepeken), a szektor-semleges lakásbérlés, a kereslet és a kínálat összhangjának megteremtése, az önkormányzati lakásállomány a Fővárosban, valamint a lakásmegtartás támogatása és a társadalmi kirekesztés felszámolása és a célkitűzéseket megvalósító és azoknak alárendelt célok.

251

XV. A FŐVÁROSI KERÜLETEK FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI -az elfogadott kerületi Koncepciók alapján Az összeállításban a kerületi önkormányzatok szociális szolgáltatástervezési koncepcióiban megfogalmazott, a szociális ellátás területén megvalósítani tervezett fejlesztési elképzelések kerültek összeállításra. A kerületenkénti bontásban megjelenített fejlesztések az egyes képviselőtestületek döntésein alapul és feltüntetésre kerültek az időközben megvalósult elhatározások.

I. KERÜLET Fejlesztési tervek • Egyesített Gondozási Központ létrehozása – ingatlanvásárlással, • Támogató szolgáltatás fejlesztése: I. Attila u. 89.szám alatt helyiség megvásárlása Folyamatos projektek és célok I. I. kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése II. Bűnmegelőzési projekt beillesztése, kapcsolása a gyermekjóléti és szociálpolitikai projektekhez III. Minőségfejlesztés – intézmények minőségbiztosítása (HACCP felül) IV. Szociálpolitikai Kerekasztal működtetése V. Civil szervezetekkel kapcsolatfejlesztés, Kerületi Civil Program megalkotása, civil szervezeti regisztrációs rendszer fejlesztése VI. Máltai Szeretetszolgálat ellátási szerződés kiterjesztése: szenvedélybetegek nappali intézménye ellátására. VII. Népjóléti Bizottság pályázati kiírás, civil kezdeményezések támogatása VIII. Szakmai fórumok, konferenciák szervezése -2004. évben megvalósult: 1. Közösségi pszichiátriai ellátás – „Tétova lépések” címmel – fővárosi, 2. Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok szakmai konferenciája – fővárosi) IX. Lakossági fórumok, Egészségügyi és Szociális tájékoztató kiadvány megjelentetése X. Akadálymentesítés megvalósítása XI. Külső pályázati forrásokkal fejlesztések megvalósítása

II. KERÜLET Fejlesztési tervek • létszámbővítés, tárgyi feltételek megteremtése, határidő: folyamatos és 2007.ig a megvalósításért felelős: polgármester, • szociális információs szolgáltatás, határidő: 2005. a megvalósító a Gondozási Központ és a .Családsegítő Szolgálat, • támogató szolgáltatás kialakítása, határidő: 2005. a megvalósítás módja ellátási szerződéssel és/vagy ÉNO által, • utcai szociális munka, határidő: 2006-2007., a megvalósítás a Családsegítő Szolgálat feladata, vagy ellátási szerződéssel, • szenvedélybetegek nappali intézménye, határidő: 2006., a megvalósítás ellátási szerződéssel, • nappali melegedő kialakítása, határidő: 2005., a megvalósítás ellátási szerződés, • szenvedélybetegek átmeneti otthona, határidő: 2005. , a megvalósítás ellátási szerződéssel,

252

• • •

fogyatékos személyek gondozóháza, határidő: 2006-2008., a megvalósítás módja új intézmény létrehozása, vagy ellátási szerződéssel, Pszichiátriai betegek átmeneti otthona, határidő: 2006-2008. a megvalósítás ellátási szerződássel, Akadálymentesítés, határidő: folyamatosan.

III. KERÜLET 1. Idősek, nyugdíjasok vonatkozásában • házi karbantartó szolgáltatás kialakítása, • ápolási-gondozási feladatok hatékonyabb megszervezését, • életmód-felmérés elkészítése, kapcsolódva a lakossági egészségállapotfelméréshez, • Óbudai Önkéntes Központ kialakítása: aktivitás felélesztése idősek, munkanélküli fiatalok körében, 2. Gyermekek, gyermekes családok vonatkozásában • tovább erősíteni a játszótéri –programot a csellengő gyermekek lekötésre, • a drogfogyasztás visszaszorítására komplex program kidolgozása, • fiatalok szociális leszakadásának megállítása, • gyermekes családok iskoláztatás költségeinek csökkentése, 3. Fogyatékosok vonatkozásában • szolgáltatási palettánk szélesítése, rehabilitáció kiépítése, 4. Nagyobb figyelmet kell fordítani a pszichiátriai, szenvedélybetegek, hajléktalanok, munkanélküliek helyzetére, 5. Szolgáltatások • időseknek nyújtott átmeneti és nappali ellátások bővítése, • demenciával küzdőknek ellátást nyújtó intézményi részleg kialakítása, • jelzőrendszeres szolgáltatások körének bővítése, • szállítóeszköz személy és ebédszállítás megvalósítására, • krízis-lakások számát 10-20 újabb lakással bővíteni, • 2008-ig teljesítenünk kell a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátásának megszervezését, • szükséges a fogyatékosok átmeneti ellátásának (gondozóház) kialakítása is, • Intézményekben az EU-konform értékelési módszer, a CAF bevezetése.

IV. KERÜLET Továbbfejlesztések fő iránya • Közhasznú , közcélú foglalkoztatások korszerűsítése (új munkahelyeket teremtése, illetve a már meglévők bővítése„segély helyett esélyt” program megvalósítása), • A közmunka programokban való részvétel, • A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, rétegek és egyének felzárkóztatásának elősegítése, • A roma népesség felzárkóztatásának elősegítése érdekében, • Az elsődleges munkaerő-piacról kiszoruló csoportok, személyek helyzetének javítása, • A megváltozott munkaképességű és a fogyatékkal élő emberek társadalmi beilleszkedésének elősegítése,

253

• •

Az időskorúak életminőségének javítását célzó intézkedések, A család, a gyermekek és a fiatalkorúak fokozott védelme, segítése, A szociális koncepcióban meghatározott feladatok jegyzéke.

1.) A szociális térkép elkészítése 2004, 2005 évekre. Felelős: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester Határidő: 2006. december 31. Oldalszám: 4. oldal 2.) Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzata lakáskoncepciójának korszerűsítése. Felelős: lakásügyekkel foglalkozó alpolgármester Határidő: 2005. december 31. Oldalszám: 11. oldal 3.) Előterjesztést kell készíteni az időskorúak részére alanyi jogon megállapítható közgyógyellátás, valamint a gyógyszerutalvány megállapításának szabályaira. Felelős: szociális főosztályvezető-helyettes Határidő: 2006. december 31. Oldalszám: 25. oldal 4.) Az Önkormányzat szociális tárgyú rendeleteinek folyamatos felülvizsgálata, annak érdekében, hogy az megfeleljen az uniós jogharmonizációs rendelkezéseknek, a magasabb szintű jogszabályok előírásainak és a szociális koncepcióban meghatározott céloknak. Felelős: – SZEI igazgató – szociális főosztályvezető-helyettes – lakásügyi csoportvezető Határidő: folyamatos Oldalszám: 36. oldal 5.) Az uniós, a központi költségvetési és fővárosi alapokból finanszírozott szociális tárgyú pályázatok figyelemmel kísérése és indokolt esetben pályázati kérelem előterjesztése. Felelős: – SZEI igazgató – szociális főosztályvezető-helyettes – lakásügyi csoportvezető Határidő: folyamatos 6.) A Foglalkoztatási Csoport szervezeti státuszának felülvizsgálata, javaslat elkészítése a csoport gazdasági társasággá történő átalakítására. Felelős: – szociális főosztályvezető-helyettes – foglalkoztatási csoportvezető Határidő: 2005. december 31. Oldalszám: 38. oldal 7.) A szociális foglalkoztató működési hatékonyságának felülvizsgálata, javaslat elkészítése a munkaszervezet átalakítására. Felelős: népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester Határidő: 2005 első félév Oldalszám: 38. oldal 8.) A SZEI irányítása alatt lévő egészségügyi és szociális intézmények struktúrájának és hatékonyságának felmérése a privatizációs törekvéseket is figyelembe vevő javaslatok elkészítése. Felelős: SZEI igazgató Határidő: 2005. december 31.

254

Oldalszám: 38. oldal 9.) Felül kell vizsgálni az SZtv.-ben meghatározott, az Önkormányzat részére kötelező szakosított ellátási intézmények létrehozásának és működtetésének feltételeit, illetve a feladatok ellátási szerződés keretében történő megvalósíthatóságát. Felelős: SZEI igazgató Határidő: 2005 első félév Oldalszám: 39. oldal 10.) Felül kell vizsgálni a kerületben működő önkormányzati hivatalok és intézmények akadálymentesítésének technikai és pénzügyi feltételeit, különösen azon intézmények esetében, melyek rendszeresen ügyfeleket fogadnak. Felelős: – intézményvezetők – főépítész Határidő: 2005. december 31. Oldalszám: 44. oldal 11.) Az SZTv. rendelkezéseinek megfelelően értékelni kell a koncepcióban meghatározott feladatok teljesítését. Felelős: – népjóléti ügyekkel foglalkozó alpolgármester – lakásügyekkel foglalkozó alpolgármester – SZEI igazgató – szociális főosztályvezető-helyettes – főépítész – lakásügyi csoportvezető – foglalkoztatási csoportvezető – intézményvezetők

V. KERÜLET Feladatok 2006-ig: Pénzbeli ellátások tekintetében: • Folyamatosan vizsgálni kell a lakosság összetételét, • közgyógyellátási rendszert az EU normákhoz kell igazítani Intézményi ellátás területén: • pszichiátriai betegek nappali ellátására intézmény létrehozása, Határidő: 2005. XII.31. • lakosság folyamatos tájékoztatása az ellátási formákról, Határidő Folyamatos • El kell készíteni a jelző-rendszeres házi gondozás bevezetésének szakmai programját, Határidő: 2005.szeptember 30. • Civil szervezetekkel erősíteni kell kapcsolatot a lakossági igények hatékonyabb felmérésére, Határidő: folyamatos.

VI. KERÜLET A fejlesztési feladatok végrehajtási ütemterve -2005-2009. között 1.) Megteremteni a szociális alapszolgáltatások hiányzó formái bevezetésének feltételeit • szociális információs szolgáltatás- Határidő: 2005. • közösségi ellátások-- Határidő: 2006. 255

• • 2.)

utcai szociális munka- Határidő: 2006. nappali /pszichiátriai-, szenvedélybetegek/ ellátása- Határidő: 2007.

Biztosítani szakosított szociális ellátási forma keretében átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény működési feltételeinek kialakítását. • időskorúak gondozóháza- Határidő: 2006. • fogyatékos személyek gondozóháza- 2008.

3.) Biztosítani gyermekjóléti alapellátási forma keretében gyermekek átmeneti otthona működési feltételeinek kialakítását, Határidő: 2006. 4.)

Megteremteni szakosított szociális ellátás keretében átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény szolgáltatásaihoz történő hozzáférés lehetőségét Határidő: 2008. • pszichiátriai betegek átmeneti otthona- Határidő: 2008. • szenvedélybetegek átmeneti otthona- Határidő: 2008.

5.)

Folyamatosan gondoskodni kell a kerületi, szociális intézmények ellátásához meghatározott személyi feltételek-, valamint a szakképzettségi feltételek biztosításáról.

6.)

Az ágazati intézmények középületeinek akadály-mentessé tétele –a meglévő kerületi akadálymentesítési program alapján. Határidő:2006.

7.)

Gondoskodni kell a kerületi, szociális intézmények ellátásához -a hatályos, szakmai jogszabályokban- meghatározott tárgyi feltételek biztosításáról. . Határidő: folyamatos 2002.-es szintfenntartás

8.)

A kerületi szociális és gyermekvédelmi intézmények költséghatékonysági vizsgálata és átvilágítása Határidő: 2006.

9.)

A lakossági közüzemi adósságok szerkezetének és belső összetevőinek vizsgálata. A megismert tapasztalatok alapján, a -kölcsönös együttműködést feltételező- támogatási rendszer továbbfejlesztése, Határidő: 2006.-ig és 2009.-ben utóvizsgálat

10.) Céltartalék biztosítása az ágazati intézmények Uniós pályázataihoz szükséges saját forrás biztosítására. Határidő:2006.-2009. között évente. 11.) A Kerületi Szociális Szolgáltatás-tervezési Határidő: 2006.-ban és 2008.-ban

Koncepció

felülvizsgálata

VII. KERÜLET A fejlesztések iránya: Ellátotti csoport Idősek

Hiányzó szolgáltatási forma Nincs, sőt önként vállalt feladatok is megjelennek

Kapacitás változás – növekvő tendencia

Civil szervezetekkel történő együttműködés

Valószínűleg 5 éves távlatban is növekedni fog az idősek száma, különösen az egyedül-élő és ellátást

Jelenleg az idősellátás területén nem jellemző

256

Fogyatékkal élők

Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása Hajléktalan személyek ellátása Gyermekek

Nappali ellátás Támogató szolgálat – kiépítés alatt Szenvedélybetegek közösségi ellátása, Nappali intézmény Utcai szociális munka Nincs

igénylő idősek aránya Az elkövetkezendő időszakban növekedés várható az új szolgáltatások megjelenése kapcsán Kapacitásbővülés szükséges

A támogató szolgálat kiépítése során elindult az együttműködés, további erősítése szükséges Szorosabb és szélesebb körű együttműködés szükséges

Nem jellemző

Az együttműködés széles körű, erősítés szükséges

Nem jellemző

Kiépült, széleskörű kapcsolatrend-szer, ennek fenntartása indokolt

1.) Szakember képzés- minőségi szolgáltatások biztosítása, 2.) Szervezeti forma megújítása –új ellátási struktúra kialakítása A hiányzó ellátási formák létrehozásáról a jogszabályban meghatározott határidőig gondoskodni kell.

VIII. KERÜLET Fejlesztési javaslatok • A feladatorientált finanszírozás feltételeinek megteremtése, • A már működő kapacitáshiányos szolgáltatások fejlesztése, • Megfogalmazódott ellátási igények kielégítése: -nappali melegedő biztosítása - ellátási szerződés megkötése a kerületben működő civil szolgáltatókkal (2 hónap), -információs szolgáltatások fejlesztése (3 hónap), -támogató szolgálat létrehozása 2005., -átmeneti gondozást biztosító intézmények (fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona) létrehozása 20052006. • Szakmai tevékenységek, együttműködések fejlesztése - ágazat és szektorközi együttműködések, - jelenlegi intézményi struktúra és feladatelosztás átvilágítása és átalakítása, - civil szervezetek feltárása, együttműködési lehetőségek közös összegzése.

IX. KERÜLET A létrehozandó szolgáltatások Speciális alapellátási feladatok • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás -ellátási szerződéssel, a Diszpécser-központban, létszámbővítést nem igényel, határidő: 2007. 12.31.

257

• • •

közösségi ellátások a Gondozó Szolgálat keretében, létszámigénye: 5 fő, Határidő: 2007. 12.31. Támogató Szolgálat hozzáférése ellátási szerződésse, létszámbővítést nem igényel, határidő: 2007. 12.31., lehetséges partner: Motiváció Alapítvány, utcai szociális munka -a Gyermekjóléti és Családsegítő keretében, létszámigénye: 4 fő, helyszine: IX. Lenhossék u. 18., IX. Pöttyös u. 11. Határidő: 2007. 12.31.

Nappali ellátást nyújtó intézmények • Idősek Klubja –a Berzenczey utcai Klub átalakítása, • Fogyatékosok nappali ellátása, a Berzenczey u. 26. szám alatti i Klub átalakítása, létszámigénye: 5 fő, Határidő: 2007. 12.31. • Szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek nappali ellátása, a tárgyi feltételek kialakítása, létszámigénye: 5 fő, Határidő: 2007. 12.31. • Nappali melegedő -ellátási szerződéssel, helyszin: IX. Gubacsi út 21., lehetséges partner: Új út Szociális Egyesület, határidő: 2007. 12.31. Gyermekjóléti Központ • Ifjúsági iroda -átszervezéssel átkerül a Családsegítő Szolgálattól, helyszín: az Ecseri úti Metró aluljáró, nem igényel bővítést, • Kapcsolat ügyelet, helyszín: IX. Pöttyös u. 11., létszámigénye: 2 fő, • Kórházi szociális munka, létszámigénye: 1 fő, Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények • Családok Átmeneti Otthona, helyszín: IX. Lenhossék u. 18., létszámigénye: 6 fő, határideje már lejárt, • Minikrízis -átkerül a Komplex intézménybe, nem igényel bővítést.

X. KERÜLET Stratégiai célok meghatározása (2004-2005): A kerület minden rászoruló lakosa számára a lehetőségekhez mérten biztosítani a számára legmegfelelőbb ellátást. A szociális szolgáltatások megszervezésénél törekedni kell arra, hogy a rászoruló minél tovább legyen otthonában tartható, a fogyatékkal, egyéb betegséggel élők számára a lakóhelyükhöz közeli ellátást biztosítsunk. A civil szervezetek, egyházak nagyobb mértékű szerepvállalása az ellátórendszeren belül (a „szemérmes” rászoruló felkutatása). Megfelelő koordináció és információáramlás biztosítása az ellátórendszer szereplői között a hiányok időbeni észlelése, a párhuzamos ellátások elkerülése, a szűk erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében. Távlati fejlesztések meghatározása (2005-2008): Az önkormányzat biztosítja lakosai számára az Szt. által előírt alapellátási formákat. Lehetséges megoldás: saját intézményrendszerével oldja meg. A kerület szakellátásának teljesítési aránya az ellátási igények függvényében lehetséges megoldások önálló intézmények, különböző társulási formák, és integrált intézményi formák létrehozásával, kialakításával.

XI. KERÜLET Fejlesztési feladatok: 258

1.) Idősellátás • :-házi segítségnyújtás kapacitásbővítés Hi. (2005.) igény megfogalmazása (2006),dolgozók továbbképzése (2007.) • -jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése 2005. • -Bogyó u. 8. épületben Szociális Park kialakításának felmérése /Időskorúak gondozóházát is magában foglalná/ Hi. (2005.), ellátási szerződés megkötése (2006.) szupervízió biztosítása 2007. • -pszichiátriai és szenv.betegek átmeneti elhelyezésének felmérése Hi.2005. ellátási szerződések megkötése (2006.) 2.) Családsegítés, a szolgáltatások bővítése Hi. 2005.,munkahelyek felkutatása, tanácsadás, tréning (2006), minőség-ellenőrzés bevezetése (2007.) 3.) Idősotthoni ellátás : - akadálymentesítés (2005.),minőség-ellenőrzés bevez.(2006.) 4.) Habilitációs Napköziotthon: - igényfelmérés, akadálymentesítés (2005.) Az alábbi ellátási formák létrehozása szükséges: a.) Szenvedélybetegek nappali intézménye b.) Pszichiátriai betegek nappali intézménye c.) Időskorúak gondozóháza d.) Pszichiátriai betegek átmenti otthona e.) Szenvedélybetegek átmenti otthona

XII. KERÜLET Feladatok, fejlesztési irányok I.) Önkormányzat által nyújtott pénzbeni, természetbeni ellátások • korszerűsítés • szolgáltató jelleg erősítése • ügyintézők szakmai felkészültségének folyamatos karbantartás, képzésteljesítményértékelés • szociális bolt létesítése (ügyfelek részére), vásárlói kártya • esélyegyenlőség • szociális üdültetés II.) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások III.) Hiányzó ellátási formák létrehozása -szenvedélybetegek közösségi ellátása -szenvedélybetegek nappali intézménye - Időskorúak gondozóháza -Fogyatékos személyek gondozóháza -Pszichiátriai betegek átmeneti otthona -Szenvedélybetegek átmeneti otthona

XIII. KERÜLET A szolgáltatástervezési koncepció feladatainak időrendi ütemezése •

alapellátás keretében pszichiátriai betegek közösségi ellátása és szenvedélybetegek közösségi ellátásának továbbfejlesztése - gondozási központok keretében, az igények alapján, határidő: 2005-2008.,

259

•

• •

• • •

• • • • •

•

• • •

• • • • •

szakellátás keretében pszichiátriai betegek gondozóháza, nappali ellátás, szenvedélybetegek gondozóháza létrehozása a fogyatékosok életkörülményeinek vizsgálatával -ellátási szerződés formájában, határidő:2007-2008., jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igény szerinti bővítése, határidő:2005-2008., a házi segítségnyújtás továbbfejlesztése, új formák megvalósítása a fekvőbetegek, a kórházból kiadottak esetében- együttműködés keretében az egészségügyi ágazattal, határidő:2005-2006., a helyi rendelet karbantartása, a felmerülő igények szerinti módosítása – folyamatos feladat, a minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése (HACCP, CAF) folyamatos feladat, az Internetes szolgáltatás, számítógépek használatának lehetősége a gondozottak számára - feltételek adottak, a működtetés formájának rögzítése, működtetési költsége: 500 000 Ft., határidő:2005., az informatikai ellátottság hatékonyabb kihasználása, számítógépes felszereltség internetes szolgáltatás folyamatos biztosítása, határidő: 2005-2008., szakmai továbbképzés, az ismeretek bővítése- folyamatos feladat, az akadálymentesítési program: XIII. Balzac u. 5., és Kassák L. u. 38., szám alattelkészült tervek alapján, határidő: 2005-2008., egyes célcsoportok életkörülményeinek további vizsgálata- saját és társintézmények bevonásával, ágazatok nyilvántartása, határidő: 2005-2008., tartós munkanélküliekkel való foglalkozás, szakmai program fejlesztése, helyi rendelet karbantartása, a HÍD Családsegítő szakmai programjának fejlesztése, határidő: 2005-2008., az adósságkezelési szolgáltatás határidős fejlesztése és helyi rendelet aktualizálása, a HÍD Családsegítő szakmai programjának fejlesztése, határidő: 2005-2008., az Idősek Házának létrehozása, feltételeinek vizsgálata- elkészült tervek alapján, határidő: 2006., a személyi létszám-minimum 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet szerinti elérése – pályázat formájában, folyamatos feladat,, közös projekt keretében az egészségügyi és szociális ellátások biztosítása a kerületi állampolgárok számára - a Nyírő Gyula Kórházzal megkezdett együttműködés továbbfolytatása, határidő: 2006.-ig, a Gyermekjóléti Központ kialakítása –a HÍD szervezetének átalakításával, határidő:2005., az Egyesített Bölcsőde férőhelyeinek szükség szerinti bővítése - elsősorban a szünetelő férőhelyek visszaállítása (20 millió Ft.), határidő: 2005., a fogyatékos gyermekek ellátásával kapcsolatos ellátási kötelezettség biztosítása ellátási szerződéssel, határidő:-2005., a nappali melegedő új telephelyre való átköltöztetése – határidő: 2005., pályázatokon való részvétel - folyamatos feladat

XIV. KERÜLET Budapest-Zugkó Önkormányzata 2004-2008 közötti fejlesztési tervei. A szociális ellátás területén • az alacsony jövedelemmel rendelkező, valamint adósságcsapdába került családok ellátását, támogatását tekinti súlyponti feladatának. • saját otthonukba élő idős, fogyatékos személyek részére jelzőrendszer kiépítése 260

• •

gondozási szükségleteinek összehangolása fenntartásában lévő intézményekben biztosítja a feladatellátás személyi és tárgyi feltételeit

A hiányzó ellátási formák biztosítása, a jogszabályi előírásban foglalt időpontig gondoskodik. • nappali ellátási formák ellátási színvonalát meg kívánja tartani. • Az önkormányzat saját fenntartású intézményt hoz létre, vagy szolgáltatóval kötött együttműködési megállapodást (ellátási szerződés) keretében biztosítja az időskorúak gondozó házi elhelyezést valamint az intézeti ellátást nem igénylő, de gondoskodásra szoruló pszichiátriai betegek, szenvedély betegek nappali ellátását, a szociális és egészségügyi ellátó rendszer –étkeztetés, foglalkoztatás orvosi alap és szakellátás, gondozás – szoros együttműködésével és támogatásával. • Az önkormányzati a feladatok ellátását szolgáló személyi és tárgyi feltételek mennyiségi növelésén túl minőségben is javuló szolgáltatást kíván biztosítani az igénybevevők részére. • Budapest-Zugló Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás – fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságához (HEFOP IH.) „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére vagyis fogyatékos emberek nappali intézményére ami a jelenleg 45 fő súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékost és mozgáskorlátozottat foglalkoztató szociális foglalkoztató helyett létesülne.

XV. KERÜLET A szociális szolgáltatások korszerűsítésének irányelvei: teendők, illetve folytatandó feladatok a szolgáltatások szakmai színvonalának emelése érdekében • képzett szakemberek biztosítása a bővülő feladatok ellátására, • az intézményekben dolgozók képzése, továbbképzése, • egységes alapokon nyugvó minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése, • a szociális intézmények szakmai tevékenységének évenkénti értékelése, • a hiányzó ellátási formák megteremtése, • a meglevő szolgáltatások befogadóképességének növelése (ahol szakmai és ellátotti igény mutatkozik rá), • az intézmények épületeinek igény és lehetőség szerinti bővítése, renoválása, • az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosítása, • az intézmények felszereltségének folyamatos fejlesztése.

XVI. KERÜLET 1.) A 2004.-2006. között elvégzendő feladatok Szabályozási, ellenőrzési, fenntartói feladatok • két év múlva a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata • A lakossági tájékoztatás, információáramlás javítása Pénzbeli és természetbeni ellátások

261

•

Adósságkezelési szolgáltatás bevezetése

Intézményi ellátás • Felújítási, karbantartási, kisebb átalakítási munkálattok elvégzése, ezekhez források biztosítása • A étkezés biztosításánál az étel minőségének javítása • A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása a kerületi lakosok számára • Idősek átmeneti elhelyezésének biztosítása, szerződéskötés útján. • Hajléktalan-ellátás biztosítása szerződéskötés útján 2.) Közép, illetve hosszútávon elvégzendő feladatok Szabályozási, ellenőrzési, fenntartói feladatok • A felmerülő igények alapján az ellátások rendszerének újragondolása Pénzbeli és természetbeni ellátások • Az ellátások kiszélesítése az ellátások összegének növelése, a jövedelemhatárok emelése által. Intézményi ellátás • Támogató szolgálat létrehozása • Minden intézményben biztosítani a jogszabályokban előírt létszámminimumot • A Területi Szociális Szolgálat telephelyeinek bővítése, számuk növelése, a földrajzilag ellátatlan területeken. • Törekedni kell arra, hogy a 2004-2006-os időszakban, de ha erre nincs lehetőség, azt követően befejezésre kerüljön a Napraforgó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tetőterének teljes beépítése, párhuzamban az aktuális felújítási munkálatokkal. • Átmeneti ellátási formák biztosítása A felsorolt feladatok az elvégzését fontosnak tartja az Önkormányzat, de nem tudja vállalni annak biztosítását, hogy ezt két éven belül megteszi.

XVII. KERÜLET Az egyes szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó konkrét javaslatok 2005-2006. A szolgáltatás megléte (+, -) Alapellátások Házi segítségnyújtás

+ +

Étkeztetés

+

A szolgáltatás fejlesztési igényei Szolgáltatástípusok

Személyi feltételek

Tárgyi, intézményi keretek

háztartás-segítés igény szerint Választási lehetőség biztosítása. Az ételminőség javítása. Serdülők- és fiatal

Létszámfejlesztés

Eszközfejlesztés

Létszám-

Több telephely 262

Családsegítés

felnőttek számára

Speciális alapellátások Közösségi _ pszichiátriai ellátás + Támogató szolgálat

Új telephelyen berendezkedés

+

A kerületben legalább SZISZ iroda megnyitása a Vöröskereszttel együttműködve.

+

Helyi programok, aktivitások fejlesztése. Speciális nappali demencia ellátás beindítása szállítási szolgáltatással Hozzátartozókk al végzett munka fejlesztése. Halmozottan sérült emberek fogadása. PR munka a kerületben

utcai szociális munka

fejlesztés

Megfelelő helyiségek

+Gépkocsivezető beállítása (még egy félállású legalább)

Nappali ellátások idősek klubja

+ Fogyatékosok nappali intézménye

szenvedélybeteg + ek nappali intézménye pszichiátriai Jelenleg betegek nappali kiépítés alatt intézménye nappali + (nem Szükség lenne melegedő helyben) rá helyben a X. kerületben működő mellett is Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások + A hotelszolgálaton túl időskorúak szakápolás, gondozóháza egészségügyi

Szakmai továbbképzések. A szakmai tevékenység erőteljesebb kiterjesztése a szociális munka területeire

Speciális eszközök biztosítása az aktivitásokhoz, valamint több költséghozzájárulás a rendezvényekhez . Létszámfejlesztés Új részleg kialakítása a halmozottan sérült emberek számára.

egy fő szociális munkás beállítása

Létszámfejlesztés.

Nappali tartózkodás, tisztálkodási lehetőség biztosítása. Szakmai protokoll kidolgozása a minőségbiztosítás 263

ellátás és rehabilitációs szolgáltatások bővítése, férőhelybővítés.

érdekében.

fogyatékos + személyek gondozóháza; pszichiátriai jelenleg betegek átmeneti kiépítés alatt otthona szenvedélybeteg + PR munka, ek átmeneti esetleg nyitás a otthona fiatal korosztály felé. XVIII. KERÜLET Végrehajtási ütemterv • a hiányzó ellátási formák feltételrendszerének megteremtése, határidő: 20062007., • az ágazati intézmények, középületeinek akadálymentessé tétele: folyamatos, határidő: max 2008,. • A szociális intézmények személyi-tárgyi feltételeinek megteremtése, szakképzési feltételek biztosítása, határidő: 2005., • a közüzemi díjhátralékok kezelésére támogató rendszer kidolgozása, határidő: folyamatos, • a lakossági igények alapján új szolgáltatások bevezetése (házi gyermekfelügyelet, hétvégi játszóház) határidő: folyamatos, • lakossági igények alapján Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonában új szolgáltatás bevezetése(éjszaki, hétvégi gondozás), határidő: 2005. , • a szociális és gyermekvédelmi ellátás hatásvizsgálata, határidő 2006.

XIX. KERÜLET A Szolgáltatástervezési Koncepció fejlesztési feladatai: • A lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok keretében: bérlakás állomány növelése. • A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálata • Szociális szolgáltatások színvonalának emelése • Bevezetendő törvényes kötelezettségen alapuló szolgáltatások: -Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Határidő: 2005. május. - Pszichiátriai közösségi ellátás: Határidő: 2007.12.31. - Támogató Szolgálat: Határidő: 2006.12.31. - Gyermekjóléti központ, Utcai és lakótelepi szociális munka, Kapcsolattartási ügyelet, Készenléti ügyelet, Kórházi szociális munka, Határidő: 2005.07.31. Kiemelt fejlesztések

264

1. A család és gyermekvédelem szélesítése, a gondozói hálózat bővítése, hatékonyságának növelése. 2. A Gyermekek Átmeneti Otthonának kialakítása. 3. Az idősgondozás fejlesztése, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése és továbbfejlesztése. 4. A fogyatékkal élők és a csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatásának fejlesztése. 5. Halmozottan sérültek Dél-pesti nappali gondozóházának kialakítása. 6. Felzárkóztató roma-program indítása az oktatás és a foglakoztatás területén. 7. A Kispesten élő munkanélküliek reintegrálásának elősegítése. 8. A lakhatással kapcsolatos komplex támogatási rendszer kialakítása.

XX. KERÜLET Fejlesztési feladatok ütemezése 1.) Törvényi kötelezettség alapján létrehozni (2004-2007-ig) • Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye ( EU-s pályázati lehetőségek útján) • Fogyatékosok nappali intézménye (társulás, ellátási szerződés ) • Fogyatékosok személyek gondozóháza (társulás, ellátási szerződés ) • Pszichiátriai és szenvedélybetegek, átmenti otthona (társulás, ellátási szerződés ) 2.) További fejlesztési feladatok • Ifjúsági információs Iroda létrehozása (2007-ig) Pe. Család és Gyermekvédelmi Kp. kertében. • Gyermekjóléti utcai és lakótelepi szociális munka (2007.) Pe. Család és Gyermekvédelmi Kp. kertében. • Gyermekjóléti készenléti szolgálat (2006.) Pe. Család és Gyermekvédelmi Kp. kertében. • Otthonmegőrzés és adósságkezelési támogatási rendszer továbbfejlesztése (klségvet. függő) ESZGYO és Pe. Család és Gyermekvédelmi Kp. kertében. • Átmenti lakhatási megoldások szélesítése ((klségvet. függő) • Munkanélkülivé válók támogatási rendszerének fejlesztése (2005.) Pe. Család és Gyermekvédelmi Kp. kertében.

XXI. KERÜLET A fejlesztési feladatok ütemezése Feladat Ifjúsági tanácsadás további fejlesztése, alternatív nappali ellátások szervezése. Gyermekjóléti utcai és lakótelepi szociális munka

Megvalósítás tervezett időpontja Folyamatos, fokozatos fejlesztés 2005 – 2007 között 2005..

Intézményes megoldás Családsegítő Szolgálat keretében pályázati támogatással Gyermekjóléti szolgálat keretében, vagy civil szervezettel együttműködve Gyermekjóléti Szolgálat

265

Gyermekjóléti készenléti szolgálat

2005.

keretében, vagy civil szervezettel együttműködve, pályázati támogatással

Folyamatos, fokozatos fejlesztés 2005 – 2007. között .

Családsegítő Szolgálat keretében

Krónikus betegek, kábítószer-problémával küzdők és családtagjaik részére közösségi szolgáltatások fejlesztése Pszichiátriai betegek és családtagjai részére közösségi szolgáltatások fejlesztése Nappali ellátás biztosítása halmozottan fogyatékosok számára

2005.

Családsegítő Szolgálat keretében

A gazdasági és szervezeti feltételek hiánya miatt nem prognosztizálható

Nappali ellátás szenvedélybetegek számára


Nappali ellátás pszichiátriai betegek számára


Átmeneti elhelyezés fogyatékos személyek számára


Átmeneti elhelyezés pszichiátriai betegek számára


Átmeneti elhelyezés szenvedélybetegek számára


Házi gyermekfelügyelet

2005.

Otthonmegőrzési és adósságkezelési támogatási rendszer továbbfejlesztése Információk és jogi segítségnyújtás megszervezése az időskorúak

Jogszabályi feltételek és gazdasági lehetőségek függvényében

Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szerződés) keretében kereshető Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szerződés) keretében kereshető Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szerződés) keretében kereshető Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szerződés) keretében kereshető Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szerződés) keretében kereshető Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szerződés) keretében kereshető Gyermekjóléti Szolgálat és a Gondozási Központ keretében, civil szervezettel együttműködve A Szociális Iroda és a Családsegítő Szolgálat keretében

2005.

Az Esélyegyenlőségi Iroda, a Gondozási Központ és Családsegítő Szolgálat 266

kiszolgáltatottságának megelőzésére, otthonuk megőrzésének segítése érdekében. Átmeneti lakhatási megoldások szélesítése

A gazdasági lehetőségek függvényében

Gyermekek átmeneti elhelyezési lehetőségeinek bővítése Munkanélkülivé válók személyes támogatási rendszerének fejlesztése Közfoglalkoztatási rendszer fejlesztése


Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek célzott támogatása Időskorúak házi gondozásának fejlesztése, szakmai tartalom bővítése, szolgáltatások szélesítése Otthoni ápolásra szoruló időskorúak és fogyatékosok házi gondozásának és házi ápolásának integrált megszervezése Speciális gerontológiai szolgáltatás megindítása Közösségi szolgáltatások időskorúak számára a társadalmi elszigetelődés megelőzésére Időskorúak átmeneti elhelyezési lehetőségének bővítése Fogyatékkal élők támogató szolgáltatásainak fejlesztése. Fogyatékosok és családtagjaik számára

Folyamatos 2005. A jogszabályi háttér és finanszírozási lehetőségek függvényében A gazdasági lehetőségek függvényében A gazdasági lehetőségek függvényében

tevékenységeinek keretében, valamint civil szervezettel történő együttműködés keretében A Vöröskereszt intézményének fejlesztésével valamint a lakásmobilitás (lakáscserék) elősegítésével Civil szervezettel történő együttműködés keretében A Családsegítő Szolgálat tevékenységi körében A Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Kht-val együttműködve A Gyámügyi Iroda, Esélyegyenlőségi Iroda és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége keretében A Gondozási Központ keretében

2005-2006. A gazdasági lehetőségek függvényében

A Gondozási Központ keretében, civil szervettel együttműködve

2005-2006. A gazdasági lehetőségek függvényében 2005-2006. A gazdasági lehetőségek függvényében 2005-2006. A gazdasági lehetőségek függvényében Folyamatos fokozatos fejlesztés 2005 – 2007 között a gazdasági lehetőségek függvényében A gazdasági lehetőségek

A Gondozási Központ keretében A Gondozási Központ keretében

A Gondozási Központ keretében A Gondozási Központ keretében

A Gondozási Központ 267

közösségi szolgáltatások fejlesztése, önsegítő csoportok támogatása Szociálpolitikai kutatások folytatása az ellátórendszer hatékonyságának fejlesztése érdekében.

függvényében 2005-2006.

keretében

Pályázati támogatások segítségével, folyamatos

A Családsegítő Szolgálat szervezésében

XXII. KERÜLET Feladatok a Szociális szolgáltatás területén A jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése. • szakképzett gondozónők számának emelése, • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése, • fogyatékos személyek biztonságos életvitelének fenntartása, • szorosabb kapcsolat kiépítése a kórház és az intézmény között, • időskorúak átmeneti gondozóházának létrehozása, • dolgozói létszám és szakképzettségük emelése • ápolást gondozást nyújtó intézmény létrehozása, működtetése • Nappali melegedők működtetése ( ellátási szerződés megkötésével)

XXIII. KERÜLET Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások -fejlesztési feladatok ütemezése Feladat

Megvalósítás tervezett időpontja

Intézményes megoldás

SPECIÁLIS ALAPELLÁTÁSI FELADATOK Civil szervezettel történő Közösségi pszichiátriai A gazdasági lehetőségek együttműködés (ellátási ellátás függvényében szerződés) keretében (Szt. 65/B. §) kereshető Fogyatékos személyek Civil szervezettel történő lakókörnyezetben történő A gazdasági lehetőségek együttműködés (ellátási ellátása támogató szolgálat függvényében szerződés) keretében megszervezésével kereshető (Szt. 65/C. §) Szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő A gazdasági lehetőségek Gondozó Szolgálat ellátása függvényében keretében (Szt. 65/D. §) Civil szervezettel történő Utcai szociális munka A gazdasági lehetőségek együttműködés (ellátási (Szt. 65/E. §) függvényében szerződés) keretében kereshető NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK 268

Fogyatékosok nappali intézménye (Szt. 77. §)


Nappali melegedő (Szt. 78. §)


Szenvedélybetegek nappali intézménye (Szt. 79. §)


Pszichiátriai betegek nappali A gazdasági lehetőségek intézménye függvényében (Szt. 79/A. §)

Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szerződés) keretében kereshető Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szer ződés) keretében kereshető Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szer ződés) keretében kereshető Civil szervezettel történő együttműködés (ellátási szer ződés) keretében kereshető

ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNY [Időskorúak gondozóháza Szt. 80. § (3) a)] A gazdasági és szervezeti Gondozó Szolgálat Időskorúak átmeneti feltételek hiánya miatt nem keretében elhelyezési lehetőségeinek prognosztizálható bővítése Szociálisan hátrányos A gazdasági lehetőségek Népjóléti Osztály, Oktatási, helyzetű gyermekek célzott függvényében Kulturális és Sport Osztály támogatása Gyermekek napközbeni ellátása keretében a A gazdasági lehetőségek A meglévő bölcsőde bölcsődei férőhelyek függvényében keretében kereshető bővítése Gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása Civil szervezettel történő helyettes szülőnél, A gazdasági lehetőségek együttműködés (ellátási gyermekek átmeneti függvényében szerotthonában vagy családok ződés) keretében kereshető átmeneti otthonában [Szt. 48. § (1)] Gyermekek átmeneti házi Családsegítő és Gazdasági lehetőségek gondozása Gyermekjóléti Szolgálat függvényében [Gyvt. 48. § (2)] keretében Munkanélkülivé válók Folyamatos, fokozatos Családsegítő Szolgálat és a személyes támogatási fejlesztés 2004-2007 között Népjóléti Osztály keretében rendszerének fejlesztése A jogszabályi háttér és Népjóléti Osztály Közfoglalkoztatási rendszer finanszírozási lehetőségek Közhasznú Foglalkoztatási fejlesztése függvényében Csoport Otthonmegőrzési és Népjóléti Osztály és a A gazdasági lehetőségek adósságkezelési rendszer Családsegítő Szolgálat függvényében továbbfejlesztése keretében A fővárosi kerületi önkormányzatok Szolgáltatástervezési Koncepcióiban megfogalmazott és Képviselőtestületeik döntései által megerősített fejlesztési elképzelések a következő mellékleten kerültek térképi ábrázolásra: 269

Tervezett fejlesztések

Tervezett fejlesztések 16 8 1,6 adósságkezelés akadálymentesítés bölcsõde családok átmeneti otthona családsegítés értelmi fogyatékosok lakóotthon értelmi fogyatékosok napközi otthona étkeztetés fogyatékos személyek gondozóháza fogyatékos személyek nappali ellátása fogyatékosok rehabilitációs intézménye házi segítségnyújtás idõsek otthona idõskorúak gondozóháza idõskorúak nappali ellátása jelzõrendszeres házi segítségnyújtás közösségi pszichiátriai ellátás közösségi szenvedélybeteg ellátás nappali melegedõ pszichiátriai betegek átmeneti otthona pszichiátriai betegek nappali intézménye szenvedélybetegek átmeneti intézménye szenvedélybetegek nappali intézménye szociális információs szolgáltatás támogató szolgálat utcai szociális munka

270

XVI. „JÓ GYAKORLATOK” BUDAPEST SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁBAN

A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációja készítőinek lehetőségük volt áttanulmányozni a fővárosi, kerületi koncepciókat. Az egyes, tervezési dokumentumokban olyan, a helyi lakosság, illetve egyes csoportjai speciális problémáira megoldást nyújtó szolgáltatásokat (szakmai innovációkat) ismertek meg, amelyeket nem írnak elő- és határoznak meg a hatályos, szakmai jogszabályok –de újszerűségével, hasznosságával és hatékonyságával már-már nélkülözhetetlenné vált/ak az érintett kerület ellátási struktúrájában. A Fővárosi Koncepció felülvizsgálati dokumentációjának készítői a kerületi koncepciókból megismert „jó gyakorlatokat” kívánják közzé tenni és megismertetni a következő részben:

I. kerület pénzben nyújtott támogatások –átmeneti segélyként Szociális tanulmányi ösztöndíj Az általános iskola második osztályát elvégzett, valamint a középiskola nappali tagozatos tanulója részére nyújtható támogatás, - legfeljebb 19. életévének betöltéséig amennyiben az előző tanév záró tanulmányai átlaga 4,5 fölött van, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeget. A támogatás havi összege a nyugdíjminimum 15%-a (3.480,-Ft). Születési támogatás Egy alkalommal adható támogatás a szülőnek gyermek születése esetén, ha a következő feltételek együttesen fennállnak: -

a gyermek szüleinek egyike a gyermek születésekor, és azt közvetlenül megelőzően egy évig megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkezik az I. kerületben, és a szülő, vagy törvényes képviselő a gyermeket saját háztartásban neveli.

A támogatás összege: 30.000,-Ft gyermekenként. A kérelmet a szülő a gyermek hat hónapos koráig terjesztheti elő. természetbeni támogatások kedvezményes üdülés

271

Az Önkormányzat kedvezményes üdülést biztosít a Zamárdi, Viola u. 9. sz. alatti üdülőjében a rászoruló gyermekes családok és nyugdíjasok, továbbá az I. kerület oktatási intézményeiben tanuló diákok részére. A rászorulók részére a szállás ingyenes. Az üdülés további feltételeit, a turnusbeosztásokat és a térítési díjakat a Népjóléti Bizottság minden év március 31-ig határozza meg. Aki a felsoroltak közül a meghatározott létszámkeret miatt az adott évben nem tud kedvezményes üdülésben részt venni, a következő évben más jelentkezőkkel szemben előnyt élvez.

kedvezményes uszodabérlet Az Önkormányzat 50%-os kedvezményes Szabadidősport Központ Uszodájában: -

bérletet

biztosít

a

XII.

kerületi

a 70. életévét betöltött nyugdíjasok részére, a három vagy több gyermeket nevelő családok részére, gyermekét egyedül nevelő szülő és kiskorú gyermekei részére.

A kérelem az első esetben az Egyesített Gondozási Központnál, az utóbbi két esetben a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyújtható be. A kérelmek elbírálása az intézményvezetők hatáskörébe tartozik.

II. kerület A kötelezően előírt juttatási formákon kívül, a kerületi Önkormányzat az otthonmegőrzés, az otthon teremtés támogatására, a kerületben nevelkedő hátrányos helyzetű gyermekek számára külön támogatási formákat biztosít. Ifjúsági tanácsadás A Családsegítő Csoport 2004. október közepétől a Mammut Üzletházban, a Kölyökpark magánvállalkozás területén szervezi az ifjúsági tanácsadással, valamint információszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. Az iroda szolgáltatásait civil szervezetekkel és állami intézményekkel együttműködve valósítja meg. Így megjelenik az egészségnevelés, drog-prevenciós,- elhelyezkedési,- pszichológiai és jogi tanácsadás, kortárs segítés. Az „éjszakai sport” a késő esti órákban ping-pongozási lehetőséget biztosít (önkéntes segítő közreműködésével) a kamasz és fiatal felnőtt korosztály részére. Ezzel a programmal sikerült megvalósítani a három szektor együttműködését a szociális ellátásban.

272

III. kerület

Az Óbudai Gondozási Központ Az intézmény alapvető feladata a kerületben élő idős korú lakosság alap és nappali szakellátásának biztosítása. A feladat ellátása hat gondozási egységben, Gondozási Központokhoz delegálva történik. Ma az idősgondozás egyre igényesebb szakmai területként jelenik meg és az őrző-gondozó tevékenységet felváltja, a célzott felkészültséget igénylő geriátriai szakápolás és a sokoldalú pszicho-szociális támogató munka, ezt mutatja a feladatellátás differenciálódása is. Az Óbudai Gondozási Központ komplex ellátó rendszerében a kijelölt szakterületen öt főből álló szaktanácsadói teamet hoztak létre, az ellátási igényeknek megfelelően, a magas színvonalú szakmai munka segítésére és annak monitorozására. A komplex ellátórendszer része az idősek nappali ellátása is, amelynek igénybevétele növekvő népszerűséget jelez. Egyre fontosabb szerephez jut – a gondozás mellett – a szakegészségügyi ellátás, az otthoni szakápolási szolgálat is.

Foglalkoztatáspolitikai Központ és Információs Szolgálat A Szociális Foglalkoztató feladata a közhasznú, közcélú és közérdekű munka szervezése, valamint a Foglalkoztatáspolitikai Központ működtetése, amely közvetlenül az igazgató irányítása alá tartozik. Itt 2003-ban 120 fő közhasznú, 20 fő közcélú és 20 fő közérdekű munkavállaló végezte az önkormányzat és intézményei közterületeinek takarítását, karbantartását, szociális és technikai kisegítőként dolgoztak a Területi Gondozási Központban, az Egyesített Bölcsődéknél, a Derűs Alkony Gondozóházban és a Polgármesteri Hivatal ügyosztályain. Munkájukat közalkalmazottak és köztisztviselők irányításával megelégedésre végezték. Szerződésük lejárta után az intézményekben és ügyosztályokon mintegy 20 %-uknak biztosítottak főfoglalkozású munkalehetőséget – amely jól mutatja ezen munkáltatási forma jövőbeni, remélt sikereinek alapjait.

Vargabetű Klub – Műhely Egyesület Az Önkormányzattal együttműködő Egyesület elsődleges, kerületi célkitűzései között szerepel a lakótelepek céltalanul lézengő fiataljai számára valós alternatíva felmutatása, a munkalehetőségek és képességek kiépítésével prevenciós munkát folytatva. Tevékenységük felsorolásához hosszú oldalakra lenne szükségünk, hiszen a hagyományos, klub-jellegű, csoportra épülő foglalkozások mellett, folyamatos forrásteremtéssel, jelentős szereplővé vált az Egyesület Békásmegyeren és azon túl is.

273

IV. kerület

A Családsegítő Szolgálat az általános szolgáltatásokon kívül speciális szolgáltatásokat nyújt a kerületben élőknek. A szolgálatnál két speciális csoport működik, az Adósságkezelő csoport és a Munka világa csoport. Az Adósságkezelő csoport 2001. január elején alakult, adósságkezeléssel és tanácsadással, valamint lakásmobilizációs szolgáltatás működtetésével foglalkozik a kerületben élő rezsihátralékos gondokkal küszködő családok és egyének érdekében. A kliensek segítséget kapnak tanácsadás formájában a támogatási formák, lehetőségek igénybevételéről, külső források bevonásáról. Az együttműködő családokkal felmérik anyagi helyzetüket, szükség szerint átstrukturálják kiadásaikat, felkutatják a felhasználható külső és belső erőforrásaikat. A Munka világa csoport tevékenysége a tartós munkanélküliek, a csökkent munkaképességű munkaképes és dolgozni akaró ügyfelek, GYES-ről, GYED-ről visszatérő kismamák, pályakezdők, 40 év felettiek és a munkaerőpiacról kiszoruló dolgozni vágyók munkaerőpiacra való visszatérésének segítésére terjed ki egyéni és csoportos foglalkozásokkal, motivációfelméréssel, kommunikációs gyakorlatokkal, pályaorientációval, átképzések/szakképzések közvetítésével a Munka Világa Délelőtt és a Munka Világa Klub keretein belül.

V. kerület

Idősek klubja –a hét minden napján A településeken, így a kerületben is a legrégebben kialakult ellátási forma, amely már 1970-től az V. Garibaldi u l.sz alatt működött. Elnevezésében az évtizedek folyamán több változás történt. Az eltelt évtizedek alatt az intézmények a kerület lakosainak második otthonává vált. Sok beteg, idős ember számára a gondozás mellett jelenti a társas együttléteket, a kikapcsolódás, a szórakozás lehetőségét. A 365 napos nyitva tartás egyedül ebben a kerületben működik. Hétközben, reggel 8 – este 20 óráig, szombat,-vasár és ünnepnapokon reggel 8- délután 15 óráig áll rendelkezésre. A hétvégi és ünnepnapi nyitva tartás 1986-ban került bevezetésre, célja volt feloldani azt a magányt, ami a beteg, idős ember számára a hétvégeken, az ünnepnapokon jelentkezik. Az elmúlt évek bebizonyították, szakmailag helyes volt a döntés.

pénzben nyújtott támogatások –átmeneti segélyként

lakás-karbantartási segély

274

A törvény által nem szabályozott, az önkormányzat által a lakáshoz kapcsolódó önként vállalt segélyezési forma. Az Önkormányzat rendeletében meghatározott formában azoknak a családoknak nyújtson segítséget kisebb lakás-karbantartási problémák megoldásához, akik szociális helyzetüknél fogva erre rászorulnak. Lakás-karbantartási segély nyújtható az V. kerületi állandó bejelentett lakással és 3 évnél hosszabb ideje életvitelszerűen az adott címen lakó személynek/családnak, ha megfelel a rendelet jogosultsági feltételeinek és karbantartási segély kizárólag az alábbi munkák elvégzéséhez adható fűtőberendezés, tűzhely, melegvíz termelő berendezés, kád, WC, mosdó, falikút, mosogató, csaptelep javítása, felújítása, cseréje, valamint beázás, csőrepedés után kőműves és hideg-melegburkolási munkálatok elvégzéséhez. Gyógyszer-támogatási segély Az Önkormányzat ezt a segélyezési formát 2000-ben vezette be. A rendelet olyan irányú módosítása, hogy a segély kéthavonta vehető igénybe és az orvosi igazolást csak félévenként kell benyújtani az ügyintézést egyszerűsítette. A hivatal felhívja az új orvosi igazolás benyújtására az ügyfelet az utolsó kiutalás alkalmával. Azzal az intézkedéssel, hogy a segély kéthavonta vehető igénybe a rendszeresség is biztosítható. Az állampolgárok a célzott támogatásokat szívesebben veszik igénybe. Komoly segítséget jelent a rászorulók részére.

VI. kerület

Terézvárosi Családsegítő Szolgálat A húsz esztendeje eredményesen tevékenykedő Terézvárosi Családsegítő Szolgálat az egész kerület lakosságának szociális segítője, az ágazati miniszter kijelölése alapján, 2005. január 31. óta módszertani feladatokat is ellát, -a Közép-magyarországi Régió Módszertani Családsegítő Szolgálata. Tevékenységi körében három „intézménytípus” (családsegítés, étkeztetés, CSÁO) és szolgáltatásai több mint tíz éve feltételezik és kiegészítik egymást –a rászorulók komplex szemléletű segítése érdekében.

családi nevelést támogató szolgáltatások és „Somadrin” sóbarlang–kúra A Terézvárosi Egyesítette Bölcsődék, mint a kerületben már 40 esztendős szakmai múlttal rendelkező egyesített gyermekintézmény szakmai munkájában megtalálhatóak a hagyományos munkaformák és a gyermekek ellátása érdekében vállalt innovációk. Az intézmény az alapellátáson túli, un. családi nevelést támogató szolgáltatásokként tervezte az időszakos bölcsődei elhelyezést, játszócsoport és „Somadrin” sóbarlang–kúra beindítását. A sóbarlang-kúra feltételeit már két bölcsődében sikerült megteremteni.

275

VII. kerület

kerületi emeltszintű Idősek Otthona, Gondozóház A III. sz. Gondozási Központ részegységeként, a Nyugdíjasház II. emeletén lévő lakások, átalakításával hagyta jóvá a fenntartó az Emeltszintű Idősek Otthonának létrehozását. A lakások apartman jellegűek, általában 25 m2-es lakások. Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, tartós bentlakásos intézmény jól megközelíthető, Budapest, VII. kerületében Dózsa György út 46.sz. alatt található, a Városliget közvetlen közelében. Az emelt színtű, tartós bentlakásos intézmény előírt ápolást-gondozást nyújtó szolgáltatásain túl, két betegszoba kialakításával az ágyban fekvő betegek ápolását és gondozását is végzi. Ugyancsak az épületben, az V. emeleten található átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, a Gondozóház található -amely kórházi ágyakkal felszerelt, két betegszobából és hét összkomfortos lakosztályból (általában 25 m2-es lakrészek) áll. Csomó – Pont Ifjúsági Klub A Csomó – Pont Ifjúsági Klub az 2002 nyara óta a gyermekjóléti szolgálat szerves részévé vált. A klub feladatai és szolgáltatásai a tanulássegítő foglalkozások, a nyári szabadidős programok, illetve az utcai szociális munka A Klub a VII. kerületi 12-18 éves korosztályt célozza meg, de a tapasztalatok szerint főként a 13-16 év közötti szociális, magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő -esetenként bűnelkövető, vagy drogfogyasztóaz iskolai szabadidős programokból kiszoruló fiatalok látogatják. A klubnak látogatóinak száma 2002 júliusától a nyolcszorosára emelkedett, naponta 25-30 látogatója van.

önkormányzati együttműködés kerületi kisgyermekek “hetes bölcsődei ellátására” A kerületi kisgyermekek “hetes bölcsődei ellátására” a Budapest XI. kerületi Önkormányzattal kötött szerződés alapján kerül sor. A Sasad oldalában kialakított 10 férőhelyes „Hetes” bölcsődei intézményrészben családias, szellősen berendezett, nagy füves kerttel, fákkal, pancsolóval, homokozókkal, jól felszerelt eszközökkel és játékokkal várják a kicsiket. Bár az intézmény 2002-ben csak 2 gyermeket fogadott, erre a korosztály-specifikus ellátást biztosító szolgáltatásra 2003-ban is igény tartott az önkormányzat, bár elhelyezett gyermek nem volt ebből a korosztályból.

VIII. kerület

szenvedélybetegek nappali intézménye

276

A 2001. januárja óta működő intézmény a Mátyás-Klub, amely 30 fő nappali ellátására alkalmas intézményként. Az intézmény programjai nyitottak, egyéb intézményi ellátást igénybe nem vevő érdeklődők számára is. Az intézmény tényleges szakmai tevékenységeiről azonban kevés konkrétum tudható. A családtagokkal és kezelőorvosokkal való együttműködés csupán egy szűk köre a lehetséges partnerekének. A szakmai tevékenységek területei a Szigony Alapítványnál (többek között) jelen lévő AA 14, és a Belvárosi Tanoda Alapítvány Megálló Csoportjánál gyűléseit tartó NA csoportokkal, valamint más önsegítő jellegű szervezetekkel való együttműködés keretében valósul meg.

Roma Szolgálat A kerület humán szolgáltatási rendszerébe még nem teljesen szervesült, a Déri Miksa utcában működő intézmény, amelynek céljai és feladatai: a középiskolából kimaradt roma tanulók kis csoportos korrepetálása, lemorzsolódásuk megakadályozása, a diákok körében történő közösségépítés, hétvégenként sort kerítenek a roma kultúra bizonyos elemeinek átadására is, ösztöndíjtámogatás, közvetítés az itteni diákok szülei és az iskolájuk, a tanárok között azokban az esetekben, amikor az érintettek között nézeteltérés, konfliktus támad, vagy bármilyen probléma adódik.

Tám-pont Információs Szolgálat Az önkormányzat szociális téren jelentkező kötelezettségei közül a tájékoztatási kötelezettség alapvető jelentőségű a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából. Az ellátórendszer szétaprózottsága, településenként eltérő megjelenési módjai miatt még a terület szakemberei számára is gyakran nehézséget okoz adott településen, adott probléma esetén az adekvát megoldást biztosítani tudó intézmény fellelése. E hiányokat igyekszik pótolni az az egyedülálló megoldási mód, amelyet a Józsefvárosban hoztak létre először: a Tám-pont Információs Szolgálat. Számítógép és a lehetséges információkhoz való gyors hozzáférés hiányában az éppen az irodában dolgozó munkatárs ismereteinek függvénye az adekvát segítségnyújtás.

IX. kerület

14

A szenvedélybetegek szerhasználatának csökkentésében világszerte sikeresnek mutatkozó, az önsegítő támogatás alapján szerveződő Névtelen Alkoholisták (AA) és Névtelen Narkománok (NA) csoportja.

277

„Dzsumbuj-Help” Közösségfejlesztő Központ A Gubacsi út 91. szám alatt található a „Dzsumbuj-Help” Közösségfejlesztő Központ, mely a Dzsumbuj telepiek részére nyújt szociális szolgáltatásokat. A tipikus városi szegénytelep lakóinak száma kb. 1200-1500 fő. A szociális szolgáltatások között megtalálhatóak az egyéni esetkezelés mellett a csoportos és a közösségi szociális munka által kínált lehetőségek. Bizonyos szolgáltatásokat a Gondozó Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat is nyújt a telep lakói számára, de intézményesen csak a Dzsumbuj-Help Központ van jelen a telepen.

„Alul-Járó” Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Ferencvárosban a családsegítői szolgáltatás 1989 óta elérhető, mint szociális alapellátások közé sorolt feladat. A szolgáltatást a Ferencvárosi Családsegítő Szolgálat biztosítja a rászoruló lakosság részére. A Szolgálat egyik telephelyén, az Ecseri-úti metróaluljáróban kialakított helyiségben 2000-től működik az „Alul-Járó” Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda –amely tevékenységet a jogszabály a speciális szolgáltatások közé sorolja és a családsegítésnél nevesíti. Az intézmény tevékenysége az egész kerületre kiterjed, bárki felkeresheti és igénybe veheti szolgáltatásait egyéb pénzbeli, illetve természetben nyújtott támogatások lakbértámogatás Ez az ellátási forma több kerületi önkormányzathoz viszonyítva szokatlan, mivel általában a lakásfenntartási támogatás keretében nyújtanak segítséget a szociálisan rászorulóknak. Ferencvárosban a lakbértámogatást kizárólag önkormányzati bérlakásban lakók kérhetik és az ellátásban részesülők nem saját kezükbe kapják a megállapított pénzösszeget, hanem azt negyedévente, közvetlenül a Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Kft részére kerül utalásra -így kizárólag a lakbér fedezetére szolgál a támogatás. nyugdíjasok és gyermekgondozási segélyben részesülők ingyenes könyvtárhasználata A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dél-pesti régiójához tartozó könyvtárak tagsági díjának megfizetése alól a kerületben lakóhellyel rendelkező nyugellátásban illetve gyermekgondozási segélyben részesülők mentesülnek. -a 24/2003. sz. helyi rendelet. 20. § -a alapján: szociális üdültetés Az idősek klubjaiban és az időskorúak gondozóházában szociális ellátásban részesülők évente egy alkalommal a Ferencvárosi Gondozószolgálattól szociális üdültetést igényelhetnek a Ferencvárosi Önkormányzat által fenntartott üdülőben. -a 24/2003. sz helyi rendelet. 19. § -a alapján: oktatási támogatások A kerületben az oktatási támogatások nem csupán az önkormányzati intézményekre, hanem az egyházi fenntartású közoktatási intézményekre is kiterjednek. A ferencvárosi lakóhelyű nappali tagozatos tanulók taneszköz-csomagot, tankönyveket, a C típusú nyelvvizsga díját és egy személygépkocsi vezetői tanfolyam és vizsga díját kapják meg támogatásként. A nem kerületi lakos tanulók számára is jelentős kedvezményeket nyújt az önkormányzat.

278

X. kerület

Szivárvány Idősek Otthona Önként vállalt feladatként a Kőbányai Önkormányzat 80 férőhelyes emeltszintű elhelyezési körülményeket biztosító időskorúak otthonát építtetett. A feladatellátást az erre a célra létrehozott Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Kht. (1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3.) biztosítja gázfűtés-korszerűsítési támogatás A szociális törvényben nem definiált pénzbeli támogatási forma. A gázfűtés korszerűsítésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kizárólag a Budapest Kőbányai Önkormányzat illetékességi területén lakásbérleménnyel vagy lakástulajdonnal rendelkező személyekre terjednek ki. A gázfűtés korszerűsítés költségeihez támogatást az a személy igényelhet, akinek jövedelme egyedülálló esetén az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, illetve együttlakók esetén az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. A gázfűtés korszerűsítési támogatás összege a gázfűtés korszerűsítés igazolt költségeinek 70%-a, maximum 100.000,-Ft.

XI. kerület szenvedélybetegek ellátása A Katolikus Karitász – Caritas Hungarica (1113 Budapest, Bartók B. út 30.) szervezet – ellátási szerződés keretében – a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat útján 1994. óta biztosítja az alkohol-, a drog-, a gyógyszerfüggők, étkezési zavarokkal küzdők, játékszenvedély-betegek és hozzátartozóik alacsonyküszöbű, pszichoszociális ellátását. Az alacsonyküszöbű intézmény célja a szenvedélybetegek, valamint közvetlen környezetük minél szélesebb körének elérése, fogadása. A szerhasználatnak, valamint járulékos ártalmainak csökkentése, a változás elindítása és segítése. Az életmód, életvitel váltásának ösztönzése, az utógondozása, illetve a visszaesés megelőzése. A pszichoszociális ellátás olyan munka, amely arra irányul, hogy az egyének, a családok, a csoportok és a társadalom részéről rendelkezésre álló lehetőségeket úgy mozgósítsuk, hogy a személy magatartásában és helyzetében kedvező változásokat érjünk el oly módon, hogy az ember saját normáin és céljain belül, valamint társadalmi lehetőségeit figyelembe véve megelégedéssel működhessen. Újbudai Idősek Háza A kerületben az idős korosztály körében megnőtt az igény a tartós bennlakást nyújtó szociális otthon iránt. Az intézmény még a Fővárosi Tanács építésében 1974-ben került átadásra, funkciójában az első Budapesti Nyugdíjasházként. A nyugdíjasházi ellátási formára az érdeklődés folyamatosan csökkent az idősek részéről. 1999-ben, az intézményben a férőhely kihasználtság még az 50%-ot sem érte el. 2000-től a Nyugdíjasház mellett az új igényeknek megfelelően új ellátási formát is működtet, szociális ápoló-gondozó otthoni emeltszintű egységet. Az idősek otthona a nyugdíjkorhatáron felüli idősek elhelyezésére szolgáló intézmény. Felvételüket kérhetik azok az idős emberek, akik koruk, egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátásáról gondoskodni nem tudnak, a területi alapellátás keretében

279

pedig, már nincs lehetőség megnyugtató módon a további ellátásukra. A nyilvántartott várakozók száma: 2004. szeptember 1-jén 100 fő, az otthonban élők száma 69 fő ebből a szociális ellátottak száma 58 fő. 2004. június 15-ei hatállyal az otthon 80 fő ellátására végleges működési engedéllyel rendelkezik.

XII. kerület „bölcsődei sószoba” A Zalai úti Bölcsőde szolgáltatása a 2002-ben átadott és azóta igen közkedveltté vált sószoba. A szolgáltatás első kezdeményezés a kerületben és nem a gyógyítást, hanem a megelőzést, az immunrendszer erősítését vette célba. A csak természetes anyagokat tartalmazó telített sóoldat a nagy párolgási felületnek köszönhetően minden motorizáció nélkül átalakítja a helyiség mikroklímáját, ezzel a szoba a közismert sóbarlangok jótékony hatását utánozza. A beruházás pályázati forrásból valósult meg. pénzben és természetben nyújtott támogatások

A Hegyvidéki Önkormányzat az alábbi önként vállalt, pénzben biztosított támogatási formákat biztosítja állampolgárainak: ) a gyógyszertámogatás, ) a beiskolázási segély, ) a születési támogatás, ) a szociális ösztöndíj, ) hátralék-kiegyenlítő támogatás / természetbeni átmeneti segély / ) rendszeres nevelési hozzájárulás ) /a helyi lakásfenntartási támogatás, ) ápolási díj 18 év feletti tartós betegség esetén. természetbeni ellátások ) az adósságkezelési szolgáltatás ) közgyógyellátási igazolvány ) a karácsony alkalmával megállapításra kerülő étkezési utalvány kerületi nyugdíjasok szociális üdültetési lehetősége Az Önkormányzat minden évben a kerületi rászoruló nyugdíjasok részére térítésmentes szociális üdültetési lehetőséget biztosít. Ehhez a költségvetésében évente forrást különít el. A nyugdíjasok számára -amíg csak mód van rá -évente 5-6 helyszínen, egy hetes turnusban kb. 150 kerületi nyugdíjas üdültetését valósítják meg. Jelentkezni a Gondozási Központnál lehet, az elbírálás szempontjai közé tartozik a nyugdíj mértéke, a háziorvos véleménye, az életkor, az aktivitás, a korábbi üdültetésben való részvételek száma.

280

XIII. kerület

ASZE bolthálózat A szociális bolthálózatot, négy bolttal az Angyalföldi Szociális Egyesület működteti. Az Egyesület 1996 júniusában alakult meg. A boltokban a vásárlás tagsági jogon, havi limitált értékben lehetséges. Az Egyesületnek 2004. évben átlag 1076 fő saját tagja volt, az Önkormányzat pedig - a tagdíj átvállalásával - átlag 2000 fő részére biztosította támogatásként - a kedvező vásárlási lehetőséget. Az üzletek forgalma fokozatosan nő, és emelkedik a tagok száma is. A hálózat ötödik boltja napjainkban, 2005. novemberében adták át –a szerkesztő megjegyzése.

Az angyalföldi „SzociFogi” A Szociális Foglalkoztatót 1996-ban hozta létre az Önkormányzat -önként vállalt feladataként- részben saját forrásból, részben pedig a Fővárosi Szolidaritási Alaptól elnyert pályázati keretből. Az intézmény működésének célja a megváltozott munkaképességű, szociálisan rászoruló emberek részére foglalkoztatási lehetőség biztosítása. A foglalkoztató profilja fokozatosan alakult ki: kisebb nyomdaipari munkák, valamint olyan csomagolási tevékenységek, amelyek szakértelmet nem igényelnek. Mára már 23 fő tartós munkanélküli dolgozik az intézményben. A Gondozóház “nyaraló szobái” A Gondozóház férőhelyének száma 2002-ben 50-ről 70-re bővült. Ez nyolc szoba megnyitását jelentette, valamint új, tágas közösségi teret. A Házban évek óta működnek – fővárosi szinten elsőként – az ún. „nyaraló „ szobák. Ezzel a szolgáltatással a kerületben élő, az idős embert ellátó-gondozó családoknak segítenek abban, hogy egy-két hetet ők is pihenéssel tölthessenek. Újdonságként fogalmazható meg, hogy folyamatosan sor kerül a bentlakók demencia jelenlétének, mértékének a mérésére, ugyanis az idős kor előrehaladtával egyre nagyobb veszélyt jelent a szellemi leépülés. A Gondozóház szakmai munkájában jelen van egyaránt a szociális és az egészségügyi gondozás.

a vácegresi lakóotthon Az Önkormányzat önként vállalt feladataként az értelmi fogyatékosok bentlakásos intézményeként került kialakításra a vácegresi lakóotthon. A lakóotthon részben a Fővárosi Szolidaritási Alaptól nyert pályázati, részben pedig saját forrásból jött létre. Jelenleg 9 fő, értelmi fogyatékos elhelyezésére ad lehetőséget. Az itt nyújtott szolgáltatások a gondozottak egészségi állapotához, önellátási képességéhez igazodnak, személyre szabottak. 2001-ben azok a fiatal felnőttek lettek az otthon lakói, akik az addigi fejlesztő tevékenység eredményeképpen képesekké váltak az önálló életvitelre.

281

XIV. kerület Zuglói Szociális Foglalkoztató A kerületben 1956-tól működik Szociális Foglalkoztató, mely felvállalta a csökkent munkaképességűek és fogyatékosok munkaterápiáját, jelenlegi telephelyén Budapest XIV. ker. Nagy Lajos király u. 129-131. szám alatt 2001. augusztus 1-től működik, ahol 43 fogyatékos napi 4 órában dolgozik 6 fő közalkalmazott irányításával. A munkaterápia mellett a személyiség – készség – képesség fejlesztését szolgálja a rendszeres kreatív foglalkozás, szakember irányítása mellett, üvegfestés, gyertyakészítés, gyapjúszövés, gyöngyfűzés, falikép festés, mézeskalács készítés, valamint lovas-terápia. A Zuglói Szociális Foglalkoztató rehabilitációjában foglalkoztatott emberek körében a munkavégzés nem hasonlítható semmilyen ipari jellegű tevékenységhez. Az intézmény nem törekszik nyereségre, sem olyan teljesítményre, amely egészségkárosodást idézhetne elő, de értelmet ad életüknek, hasznosnak érzik magukat mind a családi környezetben, mind a foglalkoztatóban. Az intézmény igyekszik kihasználni minden lehetőséget, amely a dolgozók hátrányos helyzetének megszüntetésére irányul, pl. pályázati programokkal, üdültetéssel, kirándulások, sport programok, tanfolyamok szervezésével. természetben nyújtott támogatás Többéves együttműködés keretében egy kerületi, de több telephelyű cipő nagykereskedelmi Kft támogatásával cipő-utalvánnyal is támogatják a nagycsaládosokat, egyedül élőket, gyermeküket egyedül nevelőket. a lakáskarbantartási támogatás A lakáskarbantartási támogatás egymást követő 5 naptári éven belül egy alkalommal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500-áig terjedő összegben kamatmentesen visszatérítendő támogatásként adható - tűzhely cseréjéhez, - meleg-víztermelő berendezés cseréjéhez, - fűtőberendezés cseréjéhez, - kád cseréjéhez szerelvényekkel, - WC cseréjéhez szerelvényekkel, - falikút cseréjéhez szerelvényekkel, - mosogató cseréjéhez szerelvényekkel, - életveszélyt elhárító illetőleg a lakás lakhatóságát biztosító villanyszerelési munkákhoz, beázás-csőtörés, csőrepedés utáni szükséges kőműves hideg-meleg burkolási munkálatok elvégzéséhez, - -vízóra felszereléséhez óránként 5.000,-Ft összegig. Lakáskarbantartási támogatásnál a jövedelmi értékhatár a családban élőkkel a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-a, egyedül élő esetében a 200%-a. A lakáskarbantartási támogatás is tartalmaz méltányossági lehetőséget. Külön méltánylást érdemlő esetben a 70 évet betöltött, a súlyos testi fogyatékos és tartósan beteg személy részére teljes egészében vissza nem térítendő támogatás is adható.

282

XV. kerület

fűtéskorszerűsítési támogatás

Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása

283

szociális kamatmentes kölcsön Átmeneti segély szociális kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező -

közüzemi díj, közös költség, lakbér és albérleti díj hátralékát kívánja rendezni, vízóra felszereléséhez kér támogatást, elemi kár érte, közeli hozzátartozó temetéséről gondoskodik.

Szociális kamatmentes kölcsön csak azok részére nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor rendszeres havi jövedelemmel rendelkeztek, és a család jövedelme megfelel a rendeletben leírtaknak. A kölcsön összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a hétszeresét nem haladhatja meg és a visszafizetésére maximum 24 havi részletfizetés engedélyezhető.

XVI. kerület

pénzben nyújtott támogatások –átmeneti segélyből Az Önkormányzat az átmeneti segélykeretből tud segítséget nyújtani a közgyógyellátásra nem jogosultak gyógyszerköltséggel kapcsolatos kiadásainak enyhítésében, a jövedelmük miatt lakásfenntartási támogatásban nem részesíthető, de magas rezsiköltséggel rendelkező kérelmezők átmeneti anyagi gondjainak mérséklésében, valamint a váratlan krízishelyzetekbe került személyek és családok számára nagyobb összegű támogatás igénylésére, kamatmentes visszatérítendő támogatás formájában -az Szt 45.§ (1) bekezdése és a 7/2004. (II.27.) Ök rendelet alapján.

XVII. kerület

XVII. kerületi Otthonápolási Szolgálat A Szolgálat 1996 óta működik, a szolgáltatást pályázati pénzből indították el, működtetését az OEP és az önkormányzat finanszírozza. Az otthoni ápolási szolgálat a beteg otthonában a háziorvos, vagy a beteget gyógyító szakorvos elrendelése alapján biztosítja a gyógytornát, fizikoterápiát, vagy felnőtt szakápolást. Az otthonápolási szolgálat együttműködik a házi segítségnyújtást ellátó kollégákkal, gyakori, hogy a két szolgáltatást párhuzamosan biztosítjuk a rászoruló részére. Az egészségügyi ápolási szolgáltatást az Otthonápolási Szolgálat végzi, míg az otthonába való tartózkodáshoz szükséges személyes segítséget (étkezés, házi segítségnyújtás, szállítás) a szociális ellátórendszer látja el. A két ellátó rendszer együttműködése jó, a szolgáltatások kiegészítik egymást. Sajnos probléma, 284

hogy az OEP csak meghatározott mennyiségű vizitet finanszíroz egy beteg részére, így gyakran előfordul, hogy az ellátott még nem gyógyult meg, további ápolásra van szüksége. Ilyen esetekben a további ápolási feladatokat a házi segítségnyújtás keretein belül biztosítjuk.

Félút Centrum Félúton Alapítvány Az Önkormányzat és az Alapítvány között kötött ellátási szerződés értelmében 2003 második felétől a szolgáltatások köre kiegészült az átmeneti ellátás biztosításával is –így a nagyon hatékony 28 napos kezelőprogram az intézményben való bentlakással is elvégezhető. A szolgáltatások igénybevétele folyamatosnak mondható és a kerületből is 10-12 fő a bentlakásos ellátást veszi igénybe. A bekerülést megelőző állapotfelmérés és annak kiértékelése után a szerződéskötést gazdasági megállapodás is kiegészíti. Az alkoholfüggő kliensek családtagjait is bevonják a kezelésbe, hiszen ezáltal a felépülés esélyei jelentősen megnőnek. A 28 napos kezelési program minden pénteki napján „Családi Nap” van, ahol egy csoportot alkotnak a kliensek és családtagjaik. A kezeléseket kiegészíti az utókezelés, vagy a visszajáró csoportok működtetése és az, hogy a kezeltek többsége maga is valamilyen önsegítő csoportnak tagjává válik.

pénzben nyújtott támogatások –átmeneti segélyből Átmeneti segélyként az önkormányzat pénzbeli támogatást nyújt krízis támogatásként (ilyen jogcímen évente legfeljebb 12 000 Ft-os támogatás adható), illetve természetben nyújt támogatást közüzemi díjak térítésére, tüzelő vásárlásra (ha a kérelmező nem jogosult lakásfenntartási támogatásra), élelmiszer vásárlásra, de ad átmeneti segélyként kamatmentes kölcsönt is. Az átmeneti segélyt évente hat alkalommal lehet kérni. A támogatás hatékonyságának kockázata, hogy összege nem fix, sokszor az év végén kevesebb, mint év közben, így ezzel a bevétellel a kérelmezők kevésbé tudnak tervezni. A kerületi átmeneti segély egy esetre jutó összegének átlaga magasabb a fővárosi átlagnál.

XVIII. kerület Szociális Szolgáltató Intézmény Az integrált intézmény szolgáltatásait a területi gondozás keretében működő Idősek Klubjai, a Gondozási Központok, az Időskorúak Átmeneti Segítő Gondozóháza, az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, valamint a pályázati támogatásból kiépítésre tervezett Támogató Szolgálat biztosítja. A meglevő intézményrendszer fejlesztésével az idősgondozás területei (étkeztetés, házi-gondozás, házi-ápolás) képesekké tehetőek az önkormányzati források kisebb mértékű igénybe vételére, illetve a hatékonyabb és hatásosabb ellátás –mint egyre nagyobb részarányú fizető szolgáltatás- biztosítására.

285

XIX. kerület

pénzben nyújtott támogatások –átmeneti segélyként Kispest Önkormányzata az alábbi önként vállalt szociális ellátásokat biztosítja állampolgárainak: ) egyszeri anyasági támogatás ) hátralék-kiegyenlítő támogatás / természetbeni átmeneti segély / ) rendszeres nevelési hozzájárulás ) a szociális tanulmányi ösztöndíj / pályázat / ) adósságkezelési szolgáltatás / adósságcsökkentési támogatás / lakóközösségek részére nyújtható felújítási támogatás A kerületben működő támogatási rendszer -a 26/2001.(VII.25.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint-, a lakóközösségek részére biztosított felújítási alapból támogatás. Ez a támogatási forma a kerületben lévő lakóközösségek tulajdonában lévő házak felújításához, elsősorban lakhatást gátló munkát elvégzéséhez ad kamatmentes hitelt. Lehetőséget teremt arra, hogy a kerületben lévő házak biztonságosabbak legyenek, jobb közérzetet biztosítsanak az ott lakók részére. Lakóközösségi felújítás címén 2003-ban 45 társasházra 30 M Ft-ot, míg 2004-ben 53 társasházra 35 M Ft-ot fordítottak.

XX. kerület

Otthonápolási Szolgálat Pesterzsébet Önkormányzata a kerületi Gondozási Központon keresztül, önként vállalt feladatként - működési engedéllyel és társadalombiztosítási szerződéssel rendelkező - otthoni szakápolási szolgálatot működtet. A pályázati forrásból kialakított szolgáltatásnak 1997 óta van működési engedélye, 1999. június 1-e óta rendelkezik társadalombiztosítási szerződéssel. A szolgáltatások korlátozott vizitszámban (2004-ben havi 280 vizit), a XX. kerület bármely pontján lakó (biztosítással rendelkező) számára igénybe vehető. A Szolgálat szolgáltatásai: otthoni szakápolás, gyógytorna, fizikoterápia, beszédterápia (logopédia). Az otthonápolási szolgáltatás céljai között szerepel a szakápolás, illetve speciális egészségügyi képzettséget igénylő ellátás elérhetőbbé tétele, a beteg otthonában történő szakápolás lehetőségének biztosítása, a gyógytornász közreműködésével, az otthoni rehabilitáció feltételeinek meg-teremtése, a beteg otthonában végrehajtható fizikoterápiás kezelések biztosítása, valamint logopédus segítségével különféle megbetegedések miatti beszéd-újratanítás.

286


Az Önkormányzat születési támogatásban részesíti -a szülőanyát, -az örökbefogadó szülőt, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, -a gyámot, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába került, feltéve, ha a szülés időpontjában, illetve azt közvetlen megelőző legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik kerületünkben. A születési támogatás iránti kérelmet, a szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani. Ha az anya még nem rendelkezik egy éve bejelentett lakóhellyel a kerületben, méltányosságból akkor is megállapítható a születési támogatás részére, ha a gyermek édesapja legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik a kerületben.

szociális tanulmányi ösztöndíjra Pesterzsébet Önkormányzata -a mindenkori hatályos "pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekjóléti ellátásokról" szóló helyi rendelete alapján- szociális tanulmányi ösztöndíjra való jogosultságot állapít meg annak a 20. életévét be nem töltött állami fenntartású alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben tanuló gyermeknek, akinek tanulmányi eredménye a 4,5-es tanulmányi átlagot eléri, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a meghatározott bekerülési határ alatt van. A támogatásra való jogosultságot tanulmányi évre lehet megállapítani, összege 2004.-ben 3000.-Ft/hó.

támogatás gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez Az Önkormányzat a kérelmező szociális és egészségi rászorultsága esetén gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez egyszeri támogatást nyújthat a háziorvos javaslata alapján, annak a személynek, aki közgyógyellátásban nem részesül, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át. A támogatás az egyén által fizetett térítési díj 70%-áig adható, de nem lehet több, mint 30000Ft.

XXI. kerület

287

Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona A Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete több mint tíz éve működtet Csepelen Családok Átmeneti Otthonát. 2000 óta három intézmény keretében történik a gyermekek és családok átmeneti elhelyezése Csepelen, a Nagykalapács utca 3. szám alatt családok elhelyezésére van lehetőség, az Erdősor u. 53-55. szám alatt gyermekek és családok átmeneti elhelyezésére egyaránt lehetőség van. Az intézmény és az önkormányzat között ellátási szerződés van érvényben, felülvizsgálatára és megújítására 2004. folyamán került sor.

közfoglalkoztatás a kerületben A csepeli Önkormányzat megbízásából a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. 2001-től szervezi a kerületben a közfoglalkoztatást. A Szociális Irodával történő együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy a segélyre jogosult, tartósan munkanélküli személyek számára munkát ajánljunk fel. A közhasznú, illetve közcélú munka sok esetben hatékony segítséget jelent a munkaerőpiacra történő visszatérésben is, az elmúlt 5 év során mintegy 60 személy főállású munkahelyet talált ennek segítségével.A közfoglalkoztatást visszautasítók esetében az elmúlt 5 évben több mint 500 fő segélyezését szüntette meg, illetve szüneteltette a Szociális Iroda, így a közfoglalkoztatást évente több mint 100 fő részére tudták biztosítani. BURATTINO Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvány Az Alapítvány 1991-óta működtet iskolát Csepelen hátrányos helyzetű gyermekek számára. Az iskolához gyermekotthon is kapcsolódik 38 férőhellyel, amely speciális segítséget nyújt a szociálisan, illetve mentálisan sérült, perifériára sodródott szülők gyermekeinek. A gyermekotthonban az átmenetileg krízishelyzetbe került családok gyermekei, továbbá speciális tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek lelnek második otthonra. Az alapítvány munkatársai szoros kapcsolatot tartanak fenn az önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézményeivel.


Csepel Önkormányzata az alábbi, önként vállalt és pénzben nyújtott szociális ellátásokat biztosítja állampolgárainak: ) a szociális tanulmányi ösztöndíj (a támogatás mértéke –jogosultság eseténalapfokú oktatási intézményben tanulók esetében 48.720 Ft/tanév, középfokú oktatási intézményben tanulók esetében 55.680 Ft/tanév, felsőoktatási intézményben tanulók esetében 62.640 Ft/tanév), ) adósságcsökkentési támogatás (a támogatás mértéke –jogosultság eseténmaximum 200.000 Ft.) , ) otthonmegőrző támogatás (a támogatás mértéke –jogosultság esetén- maximum 250.000 Ft.).

288

XXII. kerület Szociális Boltok igénybevétele Az Önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint azon állampolgárok részére biztosítja a Szociális Boltok kedvezményeinek igénybevételét, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. A vásárlási jogosultság igazolására a jogosult részére a Polgármesteri Hivatal vásárlói kártyát állít ki. A jogosultság feltételeit évente felül kell vizsgálni. A vásárlás maximális értéke havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összege.

A Menedék Alapítvány Mamásotthona A „Mamásotthon” a gyermekjóléti alapellátás keretén belül 1995-től folyamatosan ellátja a gyermeküket egyedül nevelő anyák segítését. Az otthonban lévő férőhelyek száma 15 fő. A bekerülő kiskorúak, fiatalok ügyében való előrehaladás érdekében az alapítvány munkatársai megkeresik a gyermekjóléti szolgálatokat, gyámhivatalokat, nevelési tanácsadót, védőnőt, gyermekorvost, pszichológust. Az oktatói, nevelői munka folyamatossága érdekében kapcsolatot tartanak a kerületi bölcsődékkel, óvodákkal és általános iskolákkal. A gondozás folyamán erősítik az anya-gyermek kapcsolatot, lépéseket tesznek a szülők közötti megbomlott kapcsolat helyreállításáért. Az otthonban való tartózkodás ideje átmeneti, a családok kiléptetésének esélye sok esetben kevés.


krízis kölcsön A helyi Önkormányzat az időszakosan létfenntartási gonddal küzdő családok részére krízis átmeneti segélyt állapíthat meg, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem a rendeletében meghatározottak szerinti mértéket nem haladja meg. Átmeneti segélyként krízis kölcsön nyújtható a visszamenőleges jogosultsággal megállapításra kerülő Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási ellátások pótlásához akkor, ha a kölcsönt igénybe venni kívánó személy ellátásának megállapítása igazolhatóan folyamatban van, és emiatt maradt átmenetileg jövedelem nélkül, illetve váratlan nagyobb háztartási kiadás esetén, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét meghaladja, de a két és félszeresét nem éri el. A kölcsön maximális összege az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa, illetve négyszerese. A kölcsön visszafizetése az ellátás megállapítását követően egy-összegben, legfeljebb 12 havi egyenlő részletben történhet.

289

támogatás elemi károk enyhítésére Az Önkormányzat elemi kár miatt létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került egyedülálló személyek illetve családok részére annak megoldásához vissza nem térítendő támogatást nyújthat. A támogatás nyújtásához vizsgálni kell a család szociális rászorultságát, anyagi, jövedelmi viszonyait. A megállapított támogatás összegével legkésőbb a támogatás kézhezvételétől számított 6 hónapon belül el kell számolni.

egyedi fűtés támogatása Az Önkormányzat rendeletében meghatározott módon, egyedi fűtéstámogatást nyújthat azon családok részére akik lakásuk fűtűsét szénnel, fával vagy háztartási tüzelőolajjal biztosítják, a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, lakás vagy létfenntartási támogatásban nem részesül. A fűtéstámogatás mértékét a család létszáma és a lakás alapterületének nagysága alapján kell, egy fűtési szezonra megállapítani.

XXIII. kerület

MÖSZ Soroksári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (MÖSZ) a XXIII. kerületi Önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó alapellátási kötelezettségeiből 1996. óta a családsegítő, illetve 1998. óta a gyermekjóléti szolgáltatást látja el határozatlan időre szóló évente megújított ellátási szerződés értelmében és feltételei mellett. A MÖSZ évente pénzügyi és szakmai beszámoló keretében tájékoztatja a képviselő-testületet a vállalt feladat teljesítéséről. Adósságkezelési szolgáltatás “A Soroksári Önkormányzat az országban elsők között hozott létre adósságkezelési támogatási rendszert.” A helyi Önkormányzat 2003-tól működtet adósságkezelési szolgáltatást. Ezt megelőzően 1998-tól nyújtottunk lakásfenntartási hátralékkiegyenlítő támogatást, amely 2003. február 28-ig volt adható. A jogosultságot, a támogatás mértékét, és az eljárás rendjét önkormányzati rendelet szabályozta, a támogatásra fordítható keretet az önkormányzat biztosította. Az Szt. által 2003-tól bevezetésre került adósságcsökkentő támogatás helyi szabályozása a korábbi tapasztalatokra épülve született meg.

290

Az összeállításban szereplő önként vállalt, helyi szabályozás szerint kialakított támogatási formák az egyes fővárosi kerületek koncepcióiban leírtak alapján kerültek közzétételre. Az ellátási hangsúlyok és a hozzáférési paraméterek is átemeléssel kerültek bemutatásra. Bár összeállításunkban elsősorban mindenkor a személyes gondoskodás új lehetőségeit írtuk le, a kerületi önkormányzatok koncepcióiból megismert „jó gyakorlatok” jelentős részben átmeneti segélyként nyújtott pénzbeni támogatásokat jelenít meg. Az egyes önként vállalt feladatok érzékelhetően lakossági igényekre és problémákra képes és kíván adekvát válaszokat adni. A személyes gondoskodási formák körébe tartozó szakmai innovációk többségében civil, társadalmi, egyházi szervezetekkel megvalósuló együttműködés, illetve szerződéses viszony keretében biztosít ellátást a településen lakók számára.

291

MELLÉKLETEK:

292

A Fővárosi Önkormányzat és a szociális ágazat kiadásainak és bevételeinek alakulása 2002-2005. között 2002. évi teljesítés Megnevezés

KIADÁSOK Személyi juttatás Munkaadókat terhelő jár. Ellátottak pénzbeli juttatása Dologi kiadások Műk. célra átadott pénzeszk. Tartalék Működési kiadás összesen Felhalmozási kiadás Felújítási kiadás Felvett hitelek tőketörlesztés Egyéb kiadás Kiadások összesen BEVÉTELEK Intézm. működési bevételek Önkorm. sajátos műk. bev. Önkorm. kv. szervek tám. Felhalm. és tőkejell. Bev. Működési célra átvett pénze. Felhalm. célra átvett pénze. TB alaptól átvett pénze. Hitel Pénzmaradvány Egyéb bevétel Önkorm. Bevételeiből Bevételek összesen Létszámkeret




Szoc. összesen

1.

2.

3.

4.=2+3

Részarány (%)




Szoc. összesen

5.=4/1

6.

7.

8.

9.=7+8

62 885 603 21 823 353 585 730 79 940 806 24 939 949

4 827 928 1 724 834 41 364 3 266 754 4 013

868 608

4 827 928 1 724 834 41 364 3 266 754 872 621

7,7 7,9 7,1 4,1 3,5

190 175 441 59 905 169 12 179 566 941 564 13 092 939 276 294 679

9 864 893 1 167 855 491 756

868 608 10 733 501 8 750 1 176 605 491 756

5,6 2,0 4,0

11 524 504

877 358 12 401 862

4,5

30 832 968 80 288 601 29 056 690 26 598 460 4 906 302 6 511 177 53 322 498 36 962 120 34 289 816 29 929 965

2 410 522

2 410 522

7,8

9 489 174 047 19 946

9 489 174 047 19 946

0,0 3,5 0,3

1 015 666

1 015 666

3,0

332 698 597 39 835

12 610 924 3 553

8 981 254

104. sz. táblázat

2003. évi teljesítés

877 358

9 858 612

877 358 13 488 282 3 553

4,1 8,9

82 894 010 27 574 661 633 228 77 195 247 13 923 580

6 216 634 2 138 377 45 523 3 567 953 1 839

Részarány (%) 10.=9/6

6 216 634 2 138 377 45 523 3 567 953 658 199

7,5 7,8 7,2 4,6 4,7

656 360 12 626 686 2 140 1 646 907 299 366

6,2 2,8 2,8

658 500 14 572 959

4,6

2 643 781

2 643 781

9,3

11 452 257 169 94 161

11 452 257 169 94 161

0,0 2,5 1,2

951 554

951 554

1,7

10 952 727

658 500 11 611 227

357 307 387 14 910 844 40 672 3 720

658 500 15 569 344 3 720

202 220 726 11 970 326 59 394 274 1 644 767 10 782 470 299 366 24 488 239 18 879 673 315 765 382 13 914 459 28 444 081 93 192 859 32 199 355 31 690 116 10 280 103 7 839 291 66 313 503 19 285 265 54 566 883 13 495 931

656 360

4,4 9,1

293

A Fővárosi Önkormányzat és a szociális ágazat kiadásainak és bevételeinek alakulása 2002-2005. között 2004. évi teljesítés Megnevezés

KIADÁSOK Személyi juttatás Munkaadókat terhelő jár. Ellátottak pénzbeli juttatása Dologi kiadások Műk. célra átadott pénzeszk. Tartalék Működési kiadás összesen Felhalmozási kiadás Felújítási kiadás Felvett hitelek tőketörlesztés Egyéb kiadás Kiadások összesen BEVÉTELEK Intézm. működési bevételek Önkorm. sajátos műk. bev. Önkorm. kv. szervek tám. Felhalm. és tőkejell. bev. Működési célra átvett pénze. Felhalm. célra átvett pénze. TB alaptól átvett pénze. Hitel Pénzmaradvány Egyéb bevétel Önkorm. bevételeiből Bevételek összesen Létszámkeret




Szoc. összesen

Részarány (%)

1.

2.

3.

4.=2+3

5.=4/1

85 828 358 28 056 097 628 445 83 092 064 22 307 666

6 572 916 2 232 396 45 951 4 082 149 3 026

219 912 630 45 526 622 8 424 769

12 936 438 2 573 326 390 575

24 844 470 298 708 491

15 900 339

33 005 974 102 594 510 43 066 788 17 121 476 4 541 535 8 129 644 66 773 741 23 189 639 39 884 796 577 562 338 885 665 40 041

6 572 916 2 232 396 45 951 4 082 149 686 042

7,7 8,0 7,3 4,9 3,1

683 016 33 149

13 619 454 2 606 475 390 575

6,2 5,7 4,6

716 165

16 616 504

5,6

3 020 565

3 020 565

9,2

3 865 309 496 42 684

3 865 309 496 42 684

0,0 6,8 0,5

1 174 637 8 513 12 339 097 16 898 857 3 783

1 174 637 8 513 13 055 262 17 615 022 3 783

683 016

716 165 716 165

105. sz. táblázat

2005. évi eredeti előirányzat Fővárosi Önkormányzat ezer Ft



Szoc. összesen

Részarány (%)

6.

7.

8.

9.=7+8

10.=9/6

88 851 766 29 066 114 597 650 76 027 387 8 356 812 17 312 229 220 211 958 155 300 060 15 624 563 8 202 400

6 494 131 2 297 823 79 094 3 832 449 744

6 494 131 2 297 823 79 094 3 832 449 657 350

7,3 7,9 13,2 5,0 7,9

12 704 241 2 687 913 255 386

656 606 13 360 847 13 296 2 701 209 255 386

6,1 1,7 1,6

399 338 981

15 647 540

669 902 16 317 442

4,1

2 974 075

2 974 075

10,6

100 117 070

100 117 070

0,0 4,6

2,9 1,5

27 941 403 110 314 522 50 496 522 13 332 265 2 549 731 19 798 008 66 876 124 48 342 100 15 715 447 43 972 859 399 338 981 44 220

5 365 669 902 13 220 832 669 902 16 317 442 4 051

0,0

5,2 9,4

5 365 12 550 930 15 647 540 4 051

656 606

4,1 9,2

294

106. sz. táblázat

A szociális intézmények működési kiadásainak és létszámkeretének alakulása az 1998-2004. években

Évek

1.

Személyi juttatás+ járulékok

Megoszlás a műk. kiadáson belül

Dologi kiadás

Megoszlás a műk. kiadáson belül

Egyéb működési kiadás

ezer Ft

%

ezer Ft

%

ezer Ft

%

ezer Ft

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Megoszlás a Működési Változás 1998műk. kiadáson kiadás összesen hoz viszonyítva belül

Létszámkeret

Változás

%

fő

1998.-hoz (%)

9.

10.

11.

1998.

2 821 275

56,6

2 133 152

42,8

32 691

0,6

4 987 118

-

3 353

-

1999.

3 307 818

58,3

2 332 629

41,1

33 022

0,6

5 673 469

113,8

3 689

110,0

2000.

4 017 335

60,9

2 542 136

38,5

37 048

0,6

6 596 519

132,3

3 952

117,9

2001.

4 608 205

61,7

2 822 294

37,8

40 678

0,5

7 471 177

149,8

4 040

120,5

2002.

6 552 762

66,4

3 266 754

33,1

45 377

0,5

9 864 893

197,8

4 027

120,1

2003.

8 355 011

69,8

3 567 953

29,8

47 362

0,5

11 970 326

240,0

3 987

118,9

2004.

8 805 312

66,3

4 433 666

33,4

48 977

0,5

266,4 121,1 13 287 955 4 060 Forrás: FPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2005.

295

1 főre jutó átlagos éves kiadás 2004-ben Megnevezés 1. 2101 Mártonhegyi út 2102 Baross utca 2103 Dózsa György út 2104 Vázsonyi Vilmos 2105 Gergely utca 2106 Halom utca 2107 Kamaraerdei út 2108 Kútvölgyi út 2109 Pesti út 2110 Virág Benedek utca 2114 Gödöllő 2115 Gyula 2118 Polgárdi 2120 Szombathely 2123 Vámosmikola 2124 Visegrád

Idősek Otthonai 2119 Szentgotthárd 2121 Tompa 2125 Zalaapáti 2117 Bp. Ráday Gedeon u.

Pszichiátriai Beteg Otthonai 2111 Bucsuszentlászló 2112 Csákánydoroszló 2113 Darvastó 2116 Kéthely 2122 Tordas 2126 Zsira

Értelmi Fogyat. Otthonai Hajléktalanok ellátása Összesen (átlagosan)

Ellátottak száma (fő)

Személyi juttatás

Munkaad. terhelő járulékok

Műk. célra átad.pénz eszk.

Ellátottak pénzbeli juttatásai

5.

6.

7.

2.

3.

155 223 212 168 155 177 632 191 544 188 243 428 107 140 149 94

1 066 503 932 951 990 962 988 000 984 135 892 695 722 111 1 095 445 827 103 969 745 840 412 701 075 1 073 953 809 071 887 336 940 819 869 928

365 284 322 386 337 915 338 815 321 090 302 605 242 699 374 325 281 430 335 090 288 679 240 264 370 654 283 900 299 436 310 021 296 249

498 116 569 152 642 637 595 804 842 606 536 316 591 066 660 419 590 020 613 426 649 078 485 974 646 206 431 971 527 477 623 915 587 117

792 546 903 542 934 781 1 127 107 868 373

266 180 314 385 319 907 386 529 295 052

554 986 513 240 590 891 739 850 575 410

29

6 021 8 816 7 290 6 314 6 653

1 189 190 1 076 953 952 665 1 043 165 1 135 731 1 044 064 1 061 017

403 500 371 878 314 492 362 698 382 831 354 525 360 518

645 030 554 510 616 874 581 528 687 342 658 539 624 165

394 146 254 71 158

1 100 561 11 815 2 127 1 138 3 200 3 594

3 806 721 179 183 140

1 223 100 255 254 212 260 295

1 376 1 608 8 013

4.

Dologi Kiadás

65 32 37

1 935 71 96 236 42 27

438 825

147 335

371 669

1 167

815 993

277 219

548 458

378

8 987 3 211 4 816 2 780 1 006 5 932 1 919 1 208 4 729 5 556 3 804 2 841 3 421 7 537 11 755 3 560

3 324

Működési kiadás

8.=3+..+7. 1 938 890 1 827 700 1 976 330 1 925 399 2 148 903 1 737 548 1 557 828 2 130 188 1 699 798 1 922 989 1 783 724 1 433 051 2 093 654 1 528 436 1 721 785 1 886 606 1 757 090 1 619 775 1 739 983 1 852 896 2 259 800 1 745 517 2 238 820 2 003 902 1 896 240 1 989 665 2 207 296 2 060 400 2 049 452 958 996 1 645 372

107. sz. táblázat Beruházási kiadás + felhalm. célú pénzeszk. átadás 9.

Felújítási kiadás

Kiadások összesen

10.

11.=8+9+10 2 175 065 1 871 193 2 147 292 1 993 821 2 280 394 1 784 667 1 649 408 2 152 220 1 875 426 2 002 489 1 852 630 1 474 023 2 110 308 1 650 371 1 765 852 2 015 628 1 853 561 1 662 337 1 751 743 2 296 087 2 320 943 1 845 644 2 472 470 2 154 537 1 978 331 2 039 566 2 317 277 2 340 075 2 197 930 1 421 743 1 824 834

69 187 12 022 45 000 54 988 90 213 25 915 16 604 16 272 87 140 24 723 12 527 15 278 16 654 66 136 9 174 86 298

166 987 31 471 125 962 13 435 41 277 21 203 74 976 5 759 88 489 54 777 56 379 25 694

38 494

57 976

22 508 6 475 64 142 42 493 28 679

20 054 5 285 379 049 18 650 71 449

190 090 44 490 35 437 4 670 94 585 256 027 102 082

43 560 106 145 46 654 45 231 15 396 23 647 46 396

451 243

11 504

130 743

48 718

55 800 34 893 42 723

Közalk. átl. stat. áll. létszám (fő) 12. 96 131 127 101 83 104 283 123 246 110 140 201 88 80 89 54 2 056 362 104 105 97 668 79 174 170 143 177 196 939 377 4 040

296

108. sz. táblázat 1 főre jutó bevételek alakulása 2004. évben Megnevezés 1. 2101 Mártonhegyi út 2102 Baross utca 2103 Dózsa György út 2104 Vázsonyi Vilmos 2105 Gergely utca 2106 Halom utca 2107 Kamaraerdei út 2108 Kútvölgyi út 2109 Pesti út 2110 Virág Benedek utca 2114 Gödöllő 2115 Gyula 2118 Polgárdi 2120 Szombathely 2123 Vámosmikola 2124 Visegrád

Idősek Otthona összesen 2119 Szentgotthárd 2121 Tompa 2125 Zalaapáti 2117 Bp. Ráday Gedeon u.

Pszich. Bet Otthona összesen 2111 Bucsuszentlászló 2112 Csákánydoroszló 2113 Darvastó 2116 Kéthely 2122 Tordas 2126 Zsira

Ért. Fogyat. Otth. összesen Hajléktalan-ellátás összesen

Mindösszesen

Int-i műk.-i bevétel

Felhalm. és tőkej. bev.

Műk. célra átvett pénzeszközök

Felhalm. célra átvett pénzeszk.

Pénzmaradvány

Saját bev. összesen

Felügyeleti szerv tám.

Összesen bevétel

2. 387 194 450 188 361 151 399 321 882 658 454 006 531 138 772 503 464 428 635 644 493 975 379 054 364 449 424 093 475 691 422 032 490 750 499 748 391 737 366 251 393 107 451 756 388 850 357 067 439 283 363 429 445 215 369 332 394 819 34 754 376 819

3.

4. 3 955 4 547 1 415 26 357 1 961 2 096 462 0 15 487 2 622 0 11 077 3 729 1 407 0 3 160 5 747 6 748 1 492 546 3 807 4 714 2 280 2 827 39 433 22 500 13 304 1 288 14 225 160 032 38 006

5.

1 735 0 35 170 732 677 593 5 256 1 419 1 702 500 1 091 2 278 542 1 050 1 081 1 872 3 797 2 291 1 916 24 934 1 350 5 517 3 200 3 290 1 193 1 354 9 015 1 898 3 382 13 736 5 983

6. 74 432 75 453 207 170 216 851 139 729 181 842 158 810 131 618 219 270 107 819 111 185 114 773 106 486 172 050 33 168 126 149 146 096 90 101 162 128 517 492 129 329 169 085 67 490 247 886 125 862 110 896 126 958 216 342 161 533 116 561 146 328

7.=2+3+..6

2 258 0 0 0 0 0 25 0 0 181 0 1 065 0 0 0 0 225 68 6 77 0 52 0 251 1 126 8 255 3 250 0 2 140 0 482

8. 1 820 110 1 404 843 1 716 297 1 550 685 1 290 039 1 370 153 1 098 354 1 386 775 1 285 917 1 349 404 1 333 383 1 077 827 1 776 262 1 303 171 1 403 664 1 607 351 1 338 036 1 150 427 1 311 603 1 412 743 1 900 979 1 299 186 2 040 750 1 648 329 1 596 579 1 585 514 1 808 200 1 754 051 1 710 491 1 052 348 1 338 734

2 289 684 1 935 031 2 321 203 2 193 946 2 315 065 2 008 689 1 794 046 2 292 314 1 986 805 2 096 170 1 939 634 1 586 075 2 251 467 1 901 771 1 913 604 2 160 564 1 984 651 1 749 383 1 868 883 2 322 044 2 428 571 1 930 310 2 502 570 2 259 651 2 203 476 2 091 948 2 405 942 2 342 912 2 286 590 1 377 430 1 906 353

469 574 530 188 604 906 643 262 1 025 026 638 537 695 691 905 539 700 888 746 766 606 251 508 248 475 206 598 600 509 940 553 213 646 615 598 956 557 279 909 301 527 593 631 124 461 820 611 322 606 898 506 434 597 742 588 861 576 099 325 083

567 618

9.=7+8

297

109. sz. táblázat A térítési díj aránya 2005-ben Megnevezés 1.

2101 Mártonhegyi út 2102 Baross utca 2103 Dózsa György út 2104 Vázsonyi Vilmos 2105 Gergely utca 2106 Halom utca 2107 Kamaraerdei út 2108 Kútvölgyi út 2109 Pesti út 2110 Virág Benedek utca 2114 Gödöllő 2115 Gyula 2118 Polgárdi 2120 Szombathely 2123 Vámosmikola 2124 Visegrád

Idősek Otthonai 2119 Szentgotthárd 2121 Tompa 2125 Zalaapáti 2117 Bp. Ráday Gedeon u.

Pszichiátriai Betegek Otthonai 2111 Bucsuszentlászló 2112 Csákánydoroszló 2113 Darvastó 2116 Kéthely 2122 Tordas 2126 Zsira

Értelmi Fogyatékosok Otthonai Hajléktalanok ellátása összesen

Mindösszesen (átlagosan)

Térítési díj

Intézményi saját bevétel

Felügyeleti szervi támogatásból Normatív állami hj.

Főv. Önk. tám.

Felügyeleti szervi tám. összesen

Összes bevétel

Térítési díj az intézményi saját bevételen belül (%)

Térítési díj a felügy szervi támogatáson belül (%)

Térítési díj az összes bevételen belül (%)

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

59 820 89 093 70 340 59 918 112 784 74 605 312 000 132 401 233 900 105 817 106 675 147 627 49 332 48 443 59 300 28 318 1 690 373 272 900 60 342 59 825 51 640 444 707 26 396 75 400 87 000 67 640 94 000 89 369 439 805 27 200 2 602 085

64 140 109 132 74 485 68 667 114 284 79 201 330 212 147 083 242 300 122 616 122 750 170 540 51 944 52 773 69 400 37 509 1 857 036 364 000 71 365 69 586 53 781 558 732 39 500 91 802 106 900 79 100 109 200 103 000 529 502 150 000 3 095 270

114 611 171 532 165 378 131 533 123 072 133 072 496 134 153 071 431 445 142 302 187 685 326 910 123 072 107 688 115 380 73 074 2 995 958 590 832 135 399 141 143 114 884 982 258 82 060 209 253 228 947 173 967 213 356 229 768 1 137 352 923 266 6 038 833

167 506 141 748 198 477 128 982 76 884 109 445 198 026 111 803 268 094 111 386 136 327 134 400 66 988 74 756 93 766 78 017 2 096 606 238 626 99 378 117 389 151 253 606 646 122 015 211 071 176 584 162 162 256 776 287 677 1 216 284 768 909 4 688 446

282 117 313 280 363 855 260 515 199 956 242 517 694 160 264 874 699 539 253 688 324 012 461 310 190 060 182 444 209 146 151 091 5 092 564 829 458 234 777 258 532 266 137 1 588 904 204 075 420 324 405 531 336 129 470 132 517 445 2 353 636 1 692 175 10 727 279

315 217 451 081 409 283 323 641 306 610 344 961 1 049 670 404 378 894 995 371 736 883 923 638 056 302 266 223 366 272 109 192 416 7 383 708 1 311 763 311 005 312 816 338 402 2 273 986 222 467 491 279 531 764 406 615 818 069 567 428 3 037 622 1 228 926 13 924 242

93,26 81,64 94,44 87,26 98,69 94,20 94,48 90,02 96,53 86,30 86,90 86,56 94,97 91,80 85,45 75,50 91,03 74,97 84,55 85,97 96,02 79,59 66,83 82,13 81,38 85,51 86,08 86,77 83,06 18,13 84,07

21,20 28,44 19,33 23,00 56,40 30,76 44,95 49,99 33,44 41,71 32,92 32,00 25,96 26,55 28,35 18,74 33,19 32,90 25,70 23,14 19,40 27,99 12,93 17,94 21,45 20,12 19,99 17,27 18,69 1,61 24,26

18,98 19,75 17,19 18,51 36,78 21,63 29,72 32,74 26,13 28,47 12,07 23,14 16,32 21,69 21,79 14,72 22,89 20,80 19,40 19,12 15,26 19,56 11,87 15,35 16,36 16,63 11,49 15,75 14,48 2,21 18,69

298

110. sz. táblázat A szociális intézmények főbb költségvetési bevételi adatai a 2005. évi költségvetés alapján Címkód

2101 2102 2103 2104 2105 2106 2107 2108 2109 2110 2114 2115 2118 2120 2123 2124

Megnevezés

Mártonhegyi út Baross u. Dózsa Gy.út Vázsonyi Vilmos IO. Gergely u. Halom u. Kamaraerdei út Kútvölgyi út Pesti út Virág B. u. Gödöllő Gyula Polgárdi Szombathely Vámosmikola Visegrád

Idősek Otthonai összesen 2117 2119 2121 2125

Ráday G. u. Szentgotthárd Tompa Zalaapáti

Pszich. Beteg.Otthonai összes 2111 2112 2113 2116 2122 2126

Bucsuszentlászló Csákánydoroszló Darvastó Kéthely Tordas Zsira

Értelmi Fogy Otthonok összes 2127 BMSZKI 2201

Cigány Ház

2000

Szoc. ágazat összes

Intézményi saját bevételek (ezer Ft-ban) Térítési Egyéb Átvett p.e. díj int. műk. felhalm.tóke bevétel jell.bev. 59 820 3 750 570 89 093 19 914 125 70 340 4 145 59 918 8 549 200 112 784 1 500 74 605 4 596 312 000 17 780 432 132 401 14 622 60 233 900 8 100 300 105 817 16 799 106 675 15 825 250 147 627 21 373 1 540 49 332 2 612 48 443 4 215 115 59 300 9 900 200 28 318 9 191

Int. saját bevétel összesen 64 140 109 132 74 485 68 667 114 284 79 201 330 212 147 083 242 300 122 616 122 750 170 540 51 944 52 773 69 400 37 509

Normatív állami hozzájár. 114 611 171 532 165 378 131 533 123 072 133 072 496 134 153 071 431 445 142 302 187 685 326 910 123 072 107 688 115 380 73 074

Felügyeleti szervi támogatás (ezer Ft-ban) Önkormányzati támogatás Működés Fejlesztés Összes (céljell.) önkorm tám. 128 166 8 300 136 466 120 917 49 500 170 417 152 420 17 000 169 420 107 541 15 900 123 441 66 364 2 890 69 254 132 688 132 688 186 648 36 676 223 324 104 224 104 224 221 250 221 250 97 973 8 845 106 818 120 363 453 125 573 488 125 306 15 300 140 606 127 250 127 250 62 905 62 905 87 329 87 329 66 608 15 225 81 833

Támogatás összesen 251 077 341 949 334 798 254 974 192 326 265 760 719 458 257 295 652 695 249 120 761 173 467 516 250 322 170 593 202 709 154 907

Összes bevétel (ezer Ft) 315 217 451 081 409 283 323 641 306 610 344 961 1 049 670 404 378 894 995 371 736 883 923 638 056 302 266 223 366 272 109 192 416

1 690 373

162 871

3 792

1 857 036

2 995 958

1 907 953

622 761

2 530 714

5 526 672

7 383 708

51 640 272 900 60 342 59 825

1 901 91 100 10 663 9 761

240

53 781 364 000 71 365 69 586

114 884 590 832 135 399 141 143

132 487 220 571 101 991 102 087

37 250 136 360 2 250

169 737 356 931 104 241 102 087

284 621 947 763 239 640 243 230

338 402 1 311 763 311 005 312 816

444 707

113 425

600

558 732

982 258

557 136

175 860

732 996

1 715 254

2 273 986

26 396 75 400 87 000 67 640 94 000 89 369

12 804 15 199 14 500 10 860 15 000 13 631

300 1 203 5 400 600 200

39 500 91 802 106 900 79 100 109 200 103 000

82 060 209 253 228 947 173 967 213 356 229 768

95 907 190 224 195 917 153 548 256 482 227 560

5 000

239 031 7 100

100 907 190 224 195 917 153 548 495 513 234 660

182 967 399 477 424 864 327 515 708 869 464 428

222 467 491 279 531 764 406 615 818 069 567 428

439 805 27 200

81 994 12 800

7 703 110 000

529 502 150 000

1 137 352 810 903

1 119 637 162 229

251 131 105 794

1 370 768 268 023

2 508 120 1 078 926

3 037 622 1 228 926

900

440

1 340

122 168

138 690

260 858

260 858

262 198

371 990

122 535

3 096 610

3 869 124

1 294 236

5 163 360

11 089 830

14 186 440

2 602 085

360

5 926 470


111. sz. táblázat A fővárosi hajléktalanellátó szervezetek kapacitás-adatai fenntartó szervezet Fiatalok Önsegítő Egyesülete XI. Major u.37. Budapesti Módszertani Központ és Intézményei XIII. Dózsa Gy. út 152. VIII. Alföldi u. 6-8. VIII. Könyves K. krt. 84. VIII., Kálvária u. 23. IX. Külső Mester u. 84. IX., Táblás u. 31. X. Bánya u.37. X. Előd u. 1. X. Vaspálya u. 56. XI., Kocsis u. 26. Hajléktalanokért Közalapítvány X. Jászberényi u. 47. X. Gránátos u. 2. VI., Szobi u. 3. Léthatáron Alapítvány IV. Külső Váci u. 121. XIII. Zsilip u. 13. Magyar Máltai Szeretetszolgálat III. Miklós u. 32. XI. Borszéki út 1. XIV. Vágány u. 3. Magyar Vöröskereszt XIII. Madridi u. 7. XXI. Ady E. u. 62-64. Menedék Alapítvány XXII. Péter Pál u. 12. XXII. Szt. Gellért u. 9. Menhely Alapítvány VIII. Vajdahunyad u. 3. Oltalom Karítativ Egyesület V. József Nádor tér 10. VIII. Dankó u. 9. Rés Alapítvány VI. Podmaniczky u. 33.

kapacitás

Összesen: 15

% 0,4

1433

41,7

170

5,0

144

4,2

205

6,3

382

11,1

24

0,7

46

1,3

184

5,4

81

2,4

14

0,4

36

1,0

10

0,3

22

0,6

33

1,0

15 495 221 40 48 129 80 64 140 66 150 100 34 36 68 76 45 50 110 250 132 12 12 46 64 120 35

XVII. Pesti út 237. (2005. dec. 31-ig) 46 Szenvedélybetegeket Mentő Szamaritánus Egyesület VIII. Őr utca 9. 14 Szeretet Misszionáriusai Rend VIII. Tömő u. 19. 36 Szociális és Rehabilitációs Alapítvány XV. Aporháza u. 61. 10 Tiszta Forrás Alapítvány XVIII. Üllői u. 373. 22 Twist Olivér Alapítvány IV. Fóti u. 4. 33

300

fenntartó szervezet Üdvhadsereg VIII. Dobozi u. 29. XVII. Lemberg u. 38. Jövőt a Hajléktalanokért Alapítvány XXIII., Grassalkovich út 294 XI., Budafoki út 107.u Misszió Alapítvány XIX., Viola u. 30. Baptista Szeretetszolgálat X., Bánya u. 1.

kapacitás

összes férőhely kapacitás

Összesen: 124

% 3,5

450

13,0

30

0,9

28

0,8

3431

100,00

100 24 300 150 30 28 3431

Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal adatközlés 2005. 112. sz. táblázat A fővárosi szálláshelyek fenntartói, formái és férőhelyei Fenntartó szervezet, éjjeli átmeneti. otthon. telephely, ellátási forma Fiatalok Önsegítő Egyesülete XI. Major u. 37. 15 Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei XIII. Dózsa Gy. út 152. 150 326 XIII. Dózsa Gy. út 152 anya26 gyermek szállás VIII. Alföldi u. 6-8. 221 VIII. Könyves K. krt. 84. 40 VIII. Kálvária u.23. 48 IX. Külső Mester u. 84. 129 X. Bánya u.37. 64 X. Előd u.1. 140 X. Vaspálya u.56. 66 XI. Kocsis u.26. 150 VI.Teréz krt. 55. 20 IX. Táblás u. 31. 80 Hajléktalanokért Közalapítvány X. Jászberényi u. 47. 69 31 X. Gránátos u. 2. 34 VI. Szobi u.3. 36 Léthatáron Alapítvány IV. Külső Váci u. 121. 48 XIII. Zsilip u. 13. 76 Magyar Máltai Szeretetszolgálat III. Miklós u. 32. 45 IX.Távíró u.3-5. XI. Borszéki út 1. 50 XIV. Vágány u. 3. 110 XIV.Szatmár u. 26. XVIII. Marosvásárhely u 27.

rehab.

össz. fh .

fennt fh.. 15

15 1460 476 26 221 40 48 129 64 140 66 150 20 80 205 10 25

110 59 36 144

20

68 76 273

36

12 20

45 36 50 110 12 20 301

Fenntartó szervezet, éjjeli átmeneti. otthon. rehab. össz. fennt telephely, ellátási forma fh . fh.. Menedék Alapítvány 12 XXII. Péter Pál u. 12. 12 12 Magyar Vöröskereszt 419 XIII. Madridi u. 7. 40 210 37 287 XXI. Ady E. u. 62-64. 90 42 132 Menhely Alapítvány 70 VIII. Vajdahunyad u. 3. 46 24 70 Oltalom Karítativ Egyesület 284 V. József Nádor tér 10. 64 64 VIII. Dankó u. 9. 100 20 120 VIII. Dankó u. 15. 100 100 Rés Alapítvány 81 VI. Podmaniczky u. 33. 35 35 XVII.Pesti út 237. 46 46 Szenvedélybetegeket Mentő Szamaritánus Egyesület 14 VIII. Őr utca 9. 14 14 Szeretet Misszionáriusai Rend 36 VIII. Tömő u. 19. 36 36 Szociális és Rehabilitációs Alapítvány 24 XXII. Zagyva u. 6/B. 14 14 XV. Aporháza u. 61. 10 10 Tiszta Forrás Alapítvány 22 XVIII. Üllői u. 373. 22 22 Twist Olivér Alapítvány 33 IV. Fóti u. 4. 33 33 Üdvhadsereg 124 VIII. Dobozi u. 29. 100 100 XVII. Lemberg u. 38. 24 24 Baptista Szeretszolgálat 28 X. Bánya u. 1. 28 28 Misszió Alapítvány 30 XIX.Viola u. 30. 30 30 450 Jövőt a Hajléktalanokért Alapítvány XXIII. Grassalkovich u. 294. 300 300 XI. Budafoki út 107. 150 150 Összesen (férőhely) 1353 2060 158 153 3724 3724 % 36,3 55,3 4,2 4,2 100 100 Forrás: Fővárosi Közigazgatási Hivatal adatközlés 2005.

302

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents