BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE

VSÁOYATI M A D A R T A f * INTÉZET

KÖNYVTARA

...l iáií t z é m ; . <í4nvvt.»x4«K.

X V . - X V I . SZAM

XXI. ÉVFOLYAM

1925. VIII. 1 . - 1 5 .

AZ

ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT

IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL S Z E R K E S Z T I : R A I T S I T S E M I L DR

BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE E L Ő F I Z E T É S I

A tűzhányók életéről. „A természet dolgait c s a k a z o k tekintik c s o d á k n a k , akik nem t a n u l m á n y o z t á k őket e l é g é " , m o n d j a HAECKEL, a nagy n é m e t természetbúvár. A v a l ó élet c s a k u g y a n erre tanít, a X X . s z á z a d „felvilágosodott" k o r s z a k á b a n a c s o d a t e v ő szent v é r é n e k c s e p p folyóvá v á l á s á t ó l a n a p o l i a k b í z v a r e m é l i k a V e z u v i o kitöréseinek s a földrengéseknek e l m a r a d á s á t . A X X . s z á z a d „felvilágosodott" k o r s z a k á b a n a Föld b e l s e j é n e k alvó erejéről, arról, hogy a sár­ golyó, melyen a r a s z n y i létünk lepereg, n e m holt tömeg, h a n e m e l l e n k e z ő l e g : él, a teremtés ura c s a k a k k o r vesz tudomást, h a l á b a alatt m e g m o z d u l a z addig szilárdság j e l k é p é ü l tudott föld, h a híre j á r a n n a k , hogy v a l a m e l y i k tűzhányó forró h a m u e s ő j e ismét virágzó v á r o s o k a t tett tönkre, egy-egy földrengés ezrek életét semmisítette meg. A m i n t a z o n b a n a z e m b e r i s z e l l e m a legtávolabbi c s i l l a g z u g o k b a is igyekszik eljutni, hogy a fátylat minden ismeretlenről f e l l e b b e n t s e , a Föld m é h é b e is l e h a t o l . Ott látjuk a kutató e m b e r t a z é p p e n m ű k ö d ő tűzhányó o l d a l á n e z e r v e s z e d e l e m b e n , amint a n y a g o t gyűjt, megfigyel s b á r a röghöz h o z z á k ö t v e s e m a c s i l l a g o k világáról, s e m a Föld m é l y é n e k állapotáról közvetlen tapasztalatot n e m tud szerezni, m a m á r n e m oly idegen a m i n d e n s é g , m i n d e n kis porszem a m e g i s m e r é s tengerében k ö z e l e b b visz a h h o z a z e s z m é n y h e z , amit oly szépen fejez ki egy m á s i k n é m e t t e r m é s z e t b ú v á r , ROSSMÁSSLER m o n d á s a : „a természet nem i m a z s á m o l y , n e m é l é s k a m a r a é s n e m dolgozó­ s z o b a , h a n e m v a l a m e n n y i ü n k k ö z ö s otthona, a m e l y b e n idegennek lenni: mindenkinek kára és szégyene".

* *

*

A Föld életének sokféle m e g n y i l v á n u l á s a között a l i g h a van m á s olyan tünemény, a m e l y a n n y i r a lekötné a z e m b e r figyelmét, mint a tűzhányók m ű k ö d é s e . A szárazföld l a s s ú pusztulása, a szél pusztító és építő m u n k á j a a v a g y a földnek többi életjelen­ s é g e szinte észrevétlenül folyik le s z e m e i n k előtt s rendszerint h o s s z ú évek, é v s z á z a d o k s o r o z a t a alatt olyan nagymértékű, hogy azt e m b e r i mértékkel mérni tudjuk. A m i k o r a z o n b a n a t ű z h á n y ó rövid p e r c e k l e f o r g á s a ' alatt virágzó v á r o s o k a t éget porrá forró fuvalatával, a m i k o r a „relytélyes e r ő k " szigeteket röpítenek l e v e g ő b e a v a g y a s í k s á g o n új hegyet építenek fel, é l é n k e n foglalkoztatják a Föld é l e t m e g n y i l v é n u l á s a i a z e m b e r gondolatvilágát. Most, hogy az e g é s z világ m o z g a l m a s időket

Á R A

F É L É V R E

30.000

K O R O N A

élt ét, a m i k o r reméljük, hogy a sok vér, fájdalom n y o m á n új világ fog kialakulni s z e m ü n k láttára, talán a föld m é l y é b e n s z u n y a d ó „relytélyes" erők s e z e k m e g n y i l v á n u l á s a i n a k vizsgálata s e m lesz érdektelen, próbáljuk megismerni, mi is a z a t ű z h á n y ó ? Nem is olyan m e s s z e tőlünk, — a v i l á g h á b o r ú forgatagával odakerülve, b i z o n y á r a sok testvérünk látta őket, — O l a s z o r s z á g t ö b b vidéke, a c s e n d e s e n füstölgő V e z u v i o , a folytonosan pöfögő S t r o m b o l ó , a v a g y a 3 5 0 0 m é t e r e n felül e m e l k e d ő ó r i á s , a z E t n a m e g a d j a a fenti kérdésre a z e l s ő feleletet. V a l a m i t ö b b é - k e v é s b é s z a b á l y o s , k ú p a l a k ó hegy, a m e l y n e k hol a tetején, hol a z oldalain forrógőzök, tüzesen izzó a n y a g o k törnek elő s a m e l y n e k több­ nyire t ö l c s é r a l a k ú n y í l á s á b ó l a gőzökön kívül időnként apró, h a m ú s z e r ű a n y a g mellett h a t a l m a s k ő z á p o r borítja el a környező vidéket. V o l t a k idők é s m é g n e m is olyan nagyon régen, a m i k o r kiváló, tudós e m b e r e k e z e k e t a tüneményeket a Föld m é l y é b e n levő állítólagos nagy s z é n t e l e p e k é g é s é b ő l s z á r m a z t a t t á k le, m a m á r tudjuk, hogy m i n d a z o k a t ü n e m é n y e k , a m e l y e k e t a tűz­ h á n y ó k élete tár elénk, a F ö l d l a s s ú k i h ű l é s é n e k s a kihűléssel járó összezsugorodásnak következményei. „Meleg-e a Föld ? " , „kihülőben v a n - e a Föld ? " , kérdezhetne v a l a k i , hiszen úgy látjuk, hogy a Föld felszíne télen megfagy, sőt még a nyári h ó n a p o k b a n is alig m e l e g s z i k fel v a l a m e n n y i r e 1 S h a tényleg v a n a földnek s a j á t m e l e g e é s n e m c s a k a Napból rósugérzó meleg v o l n a a Föld ö s s z e s m e l e g mennyisége, h o n n a n nyerte azt ? A fenti k é r d é s e k r e feleletet a Föld k e l e t k e z é s é n e k e l m é l e t é b e n k a p u n k , a m e l y e t egymástól függetlenül a nagy n é m e t filozófus, KANT é s a z s e n i á l i s francia c s i l l a g é s z , LAPLACE állí­ tottak fel s a m e l y e t KANT—LAPLACE e l m é l e t n é v e n ismerünk. Eszerint a z elmélet szerint a n a p a z ő c s a t l ó s v i l á g á v a l óriási gáztömeg volt, a m e l y b ő l — forgása k ö z b e n — k i s e b b - n a g y o b b részek leváltak. A levált t ö m e g e k mindegyike megtartotta forgását saját tengelye körül s bizonyos pályán megkezdte örök keringését a központi, m i n d i n k á b b fogyó tömeg körül. E folyamat során kialakult a Naprendszer a m a g a b o l y g ó s e r e g é v e l s köztük a Földdel, a folyamat a z o n b a n n e m állott itt meg, a fejlődés a megkezdett úton t o v á b b haladt. E b b e n a fiatal k o r s z a k é b a n a Föld j e l e n t ő s v á l t o z á s o n m e n t keresztül, a kezdetben forró gáz­ tömeg l a s s a n k é n t hűlni kezdett, a z addig e g y s é g e s n e k látszó g á z t ö m e g b ő l a lehűlés következtében megkezdődött egyes alkotó­ részek k i v á l á s a s a fokozatos lehűlés létrehozta rajta a z e l s ő szilárd kérget is. E z a kéreg k e z d e t b e n természetesen v é k o n y volt, a t o v á b b i lehűléssel a kéreg mind v a s t a g a b b á vált, k ö z b e n

>

pedig — mint a v a s o l v a s z t ó k b a n a kiöntött s a l a k tömegeken m i n d e n n a p láthatjuk — a v é k o n y kéreg felé ki-kibuggyant a z izzó b e l s ő mag. E s e z e k b e n a k i b u g g y a n á s o k b a n megszülettek a z első tűzhányók. A folyamat feltartóztathatatlanul tartott t o v á b b , a kihűléssel a kéreg l a s s a n k é n t m i n d j o b b a n e l l e n á l l ó v á lett ugyan, de, minthogy a belső m a g n a k ö s s z e h ú z ó d á s é t a külső p á n c é l n a k is követnie kellett, a külső p á n c é l , mint a fonyadó gyümölcs h é j j á , összeráncosodott, összegyüredezett s a földkéregnek ezeken a g y e n g é b b , sebzett helyein ismét felszínre került időnként a tüzes b e l s ő m a g s ezzel a tűzhányók időnként újra megszülettek a Föld felszínének l e g k ü l ö n b ö z ő b b részein. A feltett kérdésekre mór kaptunk n é m i feleletet, ezt a z o n b a n s z e n t í r á s n a k m é g s e vehetjük, hiszen a z e g é s z K a n t — L a p l a c e elmélet feltevés, elmélet, a k á r m e n n y i tapasztalati a d a t erősíti is m á r meg. L á s s u k tehát tudunk-e v a l a m i t olyat, amit észlelni is tudunk. B i z o n y e z n e m sok, még ott is, ahol eddig leg­ m é l y e b b e n hatolt a z e m b e r a földkéregbe, egyik a m e r i k a i petroleumfúrásban is c s a k 2 3 1 1 m mélységig jutott le eszközeivel a z e m b e r és ez a távolság alig h á r o m e z r e d része a 6 0 0 0 km-es földsugárnak. A mélyfúrások, b á n y á k mégis s z o l g á l n a k bizonyos mértékű útmutatással arra nézve, hogy a tűzhányók é l e t é n e k m e g m a g y a r á z á s á t megkísérlő feltevéseinkben mégis c s a k a h e l y e s úton j á r u n k . M é r régen ismert tapasztalati tény a z , hogy a bányákban, mélyfúrásokban, — eltekintve attól a legfelső, a r á n y l a g s o h a s e nagy sávtól, a m e l y b e n még az éghajlati viszo­ nyok változásai megérezhetők, — l a s s a n k é n t e m e l k e d i k a hő­ mérséklet, t e r m é s z e t e s e n a k ü l ö n b ö z ő h e l y e k e n m á s é s m á s m é r t é k b e n . E g y e s helyeken m á r minden 11 m mélység után 1 C°-kal emelkedett a kéregben mérhető hőmérséklet, m á s h e l y e k e n c s a k minden 115 m mélység után, a z ismert adatok e g y b e ­ v e t é s é v e l á t l a g b a n 3 3 m m é l y s é g b e n e m e l k e d i k 1 C°-kal a kéreg hőmérséklete. T a p a s z t a l a t i tény a z is, hogy minél m é l y e b b r e hatolunk a kéregbe, a h ő e m e l k e d é s á l l a n d ó a n l a s s ú b b á válik s egyszerű s z á m í t á s s a l az elmondottak a l a p j á n teljes bizonyos­ sággal következtethetjük azt, hogy a forróvíz hőmérsékletét m á r 3 — 4 km m é l y s é g b e n elérné a fúró s 3 0 — 4 0 km mély­ s é g b e n olyan meleg lehet már, a m e l y b e n a v a s is m e g o l v a d ( 1 0 0 0 ° — 1 2 0 0 C°) s hogy e s z á m í t á s szerint, ha s z á m í t á s a i n k b ó l minden m á s körülményt kikapcsolnánk, a Föld középpontjában fokokban talán ki sem fejezhető pokoli h ő s é g n e k kellene lennie, a m e l y h ő s é g b e n a fizika törvényei szerint c s a k géz á l l a p o t b a n l e h e t n é n e k j e l e n a testek. Régen tudott dolog azonban, hogy minden a n y a g nyomást g y a k o r o l arra a felületre, a m e l y e n nyugszik s h a s o n l ó a n régen ismert természettani törvény az is, hogy a n y o m á s szorosan összefügg a testek h a l m a z á l l a p o t á n a k v á l t o z á s a i v a l . A F ö l d b e l s ő r é s z é n e k a h ő okozta h a l m a z ­ állapotát ez a n y o m á s is s z a b á l y o z z a , hiszen, h a c s a k arra gondolunk, hogy a tenger felszínén a levegő oszlop n y o m á s a

m

7 6 c m m a g a s higanyoszlopot tart egyensúlyban, mily óriási lehet a z a n y o m á s , a m e l l y e l pl. a 100 km m é l y s é g b e n levő a n y a g o k a t nyomja a felette levő kéregrész é s ez a 100 km is még mindig c s a k e l e n y é s z ő kis rész a földsugárhoz mérten. T a l á n n e m lesz érdektelen, ha egyes kutatók erre v o n a t k o z ó s z á m í t á s a i t tudjuk, a m e l y e k szerint a központi részekben 3 0 0 . 0 0 0 — 3 , 0 0 0 . 0 0 0 légköri n y o m á s v o l n a s a hőmérséklet 2 0 . 0 0 0 — 1 0 0 . 0 0 0 C° körüli. Minthogy ezt a nyomást és ezt a hőmérsékletet még elképzelni is igen n e h é z . T e r m é s z e t e s dolog, hogy a Föld b e l s e j é n e k álla­ potáról való tudásunk a s e m m i v e l egyenlő s a z o k a föltevések, a m e l y e k erre fényt deríteni igyekeznek, n é h a nagyon ellentétesek is. V a n olyan nézet pl., a m e l y szerint a nagy n y o m á s mellett is a szilárd kéregrész l a s s a n cseppfolyósba m e n n e át s hogy ez a cseppfolyós b e l s ő rész v o l n a az, a m e l y a tűzhányók nyi­ lasán át a felszínre kerül. A z ellenkező véglet szerint a Föld b e l s e j e a nagy hő ellenére is, éppen az irtózatos n y o m á s követ­ keztében szilérd tömeg v o l n a a m e l y bármi okból e l ő á l l ó nyomás" c s ö k k e n é s r e a nagy hő h a t ó s á r a hirtelen csepfolyóssó válik. É r d e k e s a z a h a r m a d i k elmélet is, a m e l y szerint a kéregrész bizonyos, éppen a tűzhányók alatti pontjain k i s e b b - n a g y o b b tartók v o l n á n a k , a m e l y e k b e n a környező szilárd tömeg közepette cseppfolyóan izzó á l l a p o t b a n volna j e l e n a F ö l d a n y a g a . A fel­ színre kerülő tüzes a n y a g o k hőfokából é s a vele összefüggő adatokból 1 5 0 — 3 0 0 km közötti m é l y s é g ű n e k adódott ki a z a határ, ahol a folyós tömeg kezdődhetik, a v a g y a h o l a tartók lehetnek s ezt a z adatot sok m á s észlelet megerősíti, amint ez a z ú j a b b é s z l e l e t e k a l a p j á n megállapítható. A kérdés m i n d a z o n á l t a l teljesen nyilt. Hagyjuk is el a b i z o n y t a l a n s á g területét, h a m á r nem tudunk dönteni a b b a n , hogy milyen á l l a p o t b a n van a F ö l d b e l s e j e , próbáljunk egy ú j a b b kérdésre megfelelni, milyen erő h o z z a fel ezeket az izzó a n y a g o k a t a tűzhányók torkán át a Föld felszínére. Erre a kér­ désre tudásunk mai á l l á s á b a n m á r több valószerűséggel tudunk megfelelni. Úgy a régi, kialudt, mint a j e l e n l e g is m ű k ö d ő tűzhányók vizsgálatából a z a z e r e d m é n y szűrődött le, hogy a z o k a kéregnek bizonyos pontjaihoz v a n n a k kötve s hogy helyzetük szoros ö s s z e ­ függésben van a kéreg felépítésének mikéntjével. Mór a z e l ő b b , a m i k o r arról volt szó, hogy miképpen jött létre a z a pokoli meleg, a m e l y a t ű z h á n y ó k n a k életet ad, említettük azt, hogy a szilárd kéregrész, a m e l y n e k v a s t a g s á g a körülbelől olyan a r á n y ­ b a n v a n a z ismeretlen á l l a p o t b a n levő b e l s ő részhez, mint a tojáshéj a tojáshoz, örökös m o z g á s b a n van. A lassú kihűlés következtében mind b ő v e b b é lesz a z összezsugorodó mag felett a keménykéreg s hogy a b e l s ő m a g h o z ismét h o z z á illesz­ k e d h e s s e k , kénytelen összezsugorodni eredeti térfogaténál k i s e b b térfogatra, a z e r e d m é n y : a földkéreg ö s s z e r á n c o s o d á s a , ö s s z e gyűrődése. Ez a folyamat t e r m é s z e t e s e n hosszú időket v e s z

KÖNYÖRGÉS. Jó Istenünk, égi Hallgasd meg az Hallgasd, hallgasd Imádságba foglalt Minden könnyünk, Mit elsírni Hozzád

várunk, imádságunk. minden szavunk, jajunk, magyar könnyünk, jöttünk.

Nézd az erdőt, nézd a fáját: Idegenek lopják, vágják .. . S hiába fáj a sok tölgynek. Nekiesnek a sok törzsnek .. . Pedig mind, mind élni akar, S nem élhet, mert ő is magyar!

Könnyes szemmel, esdve kérünk, Enyhítsd meg a szenvedésünk, Szánd meg ezt a szegény népet. Hiszen már oly sokat vérzett. Csak azért, mert élni akar! Mert a szíve mégis magyar.

Nézd levágott sok tagunkat, Kínban élő ősfajunkat: Korbácsütés a kenyerük, Mindig vérző a tenyerük .. , Csak azért, mert mind, mind S hazájáért élni akar!

Nézd a mezőt, a legelőt. Nem olyan, mint volt ezelőtt. Kevesebb a virág rajta, Szirmát az is elhullajtja. Pedig szegény élni akar S nem élhet, mert ő is magyar!

Nézz hát testünk sok sebére, Nézz e síró sok szegényre. Akik hisznek, hívnak, várnak, Oltárodhoz odaállnak S könyörögnek, mert magyarok, Magyarok, de nem szabadok! Könyörögnek vétkük szánva, Összetörten, megalázva: Alkotója Földnek, Égnek, Adj áldást e tépett népnek, Aki újra élni akar, Mert a szíve, lelké magyar

MÓRA

magyar

LÁSZLÓ.

r

igénybe, eredményei pedig egyrészt a felszínen levő l á n c ­ hegységek, másrészt a z o k n a k közelében a kéreg erős ö s s z e ­ töredezése. Ez az összetöredezés aztán az a v a l a m i , amitől a tűzhányók e l h e l y e z k e d é s e függ s c s a k u g y a n azt állapíthatjuk meg, hogy a földkerekség ö s s z e s — kialudt és j e l e n l e g is mű­ ködő — tűzhányói a felgyűrődött lánchegységek közelében, a legerősebben összetöredezett kéregrészeken helyezkedtek el. A z összetöredezéssel j á r ó nyomásváltozások, mozgások meg­ magyarázhatják az izzónfolyóanyagok felszínre kerülését is. Ha a szilárd kéregrészen belül folyós anyagot tételezünk fel, a n n a k a törések mentén való kipréselését a reá nehezedő n y o m á s végez­ heti el, ha pedig azt a nézetet tartjuk valószínűbbnek, hogy a Föld egész belsejében m a g a s hőfokú, de szilárd tömeg, a szilárd anyag olvadt állapotba való átmenetelét megmagyarázhatjuk a törések mentén fellépő nyomásváltozásokkal, n y o m á s c s ö k k e n é s s e l , a m e l y n e k révén a m a g m a egves a n y a g a i a gáz halmazállapotig is eljutnak s maguk szolgáltatják a felhajtó erőt. Voltak olyan nézetek is, a m e l y e k szerint a törések mentén a mélybe jutó víz j á t s z a n é k nagy szerepet ezekben a folyamatokban, az újabb kutatások a z o n b a n kiderítették azt, hogy n o h a majdnem a z ö s s z e s működő tűzhányók tengerek közelében v a n n a k , a ki­ törésekkel k a p c s o l a t o s óriási gáztömegekben elenyésző kis mennyiségben van jelen a vízgőz, a z o k b a n főszerepük m á s gázoknak van. *

*

A tűzhányók keletkezési viszonyairól szóló ismereteink v á z o l á s a utón lássuk végre működésük közben őket. A műkö­ désnek egyes főbb mozzanataira már a bevezető részben is céloztunk, akkor, amikor megállapítottuk, hogy a tűzhányók rendesen többé-kevésbé kúpos formájú, k i s e b b - n a g y o b b magas­ ságú hegyek, amelyekből időnként vagy állandóan forró gázok tódulnak ki, hamúszerű anyagok hullanak a környező vidékre s tüzesen izzó, megolvadt tömegek ömlenek ki. Már e b b ő l a j e l l e m ­ zésből is kiviláglik, hogy a tűzhányók életműködése is sokféle lehet és v a l ó b a n így is van, n i n c s a világon két egyformán működő tűzhányó. A forró gőz- é s gáznemű anyagok kisebbnagyobb mértékű e l s z é l l á s á t megtaláljuk ugyan minden tűz­ hányóban, lényeges különbségek adódtak a z o n b a n a másik két anyag megjelenésére vonatkozólag. A meginduló működéssel k a p c s o l a t b a n a t ö b b é - k e v é s b é jelentékeny gáz é s gőzmennyi­ ségen kívül, a m e l y legnagyobb részében a Föld mélyéből fel­ kerülő izzó anyagból szabadul ki, kisebb részében pedig a kéreg felső rétegeiben mindig j e l e n l e v ő , u. n. vadozus gőzzéválásával kerül a felszínre, m a g a a z izzó anyag is felemelkedik a felszínre és vagy mór a tűzhányó oldalrepedésein, avagy pedig — ez ritkában szokott bekövetkezni — m a g á n a tűzhányó főnyilásán, a kráteren ömlik ki. Másik megnyilvánulása pedig az lehet a

Csodatevő tenger. Irta : Garády

Viktor.

A tengerbe nyúló földnyelv valamelyik szikláján letelep­ s z e m é s onnan gyönyörködöm a kék vízben ringó tengeri növények és a közöttük nyüzsgő ezernyi ezer élő teremtmény c s o d á l a t o s v i l á g é n a k n é z é s é b e n . A víz átlátszó, a k á r a csiszolt kristály. Tisztán kivehető, hogy mi v a n a fenéken. Olyan a tengerfenék, mint a szép zöldelő rét. Ezt a rétet a víz alatt ringó tengeri algák ezrei alkotják. Nagy területet borítanak b e a part h o s s z á b a n . A színük többnyire szép eleven zöld, a k á r a s m a r a g d zöldsugaras fénye. De van köztük sárga, barna, piros, kék, ibolyaszínű. Különösen tavaszkor szépek ezek az algák. Úgy tűnik föl a tengerfenék, mint v a l a m i m e s e b e l i tündérkert, tele ragyogó színű, bizarralakú virággal. H a rátűz a tavaszi nap, csillogvillog a sok tarkaszínű a l g a , mintha drágakövekkel szórták volna tele a tenger fenekét. Rózsaszín h a l y m e n i á k és vérpiros vidaliák ragyognak fel a z aranysárga h a l a g l o s s u m o k s az ibolyaszínű bangiák c s o d á s fonadékai között. É s mennyi árnyalat egy-egy színben I Ki tudná leírni ezt a színpompás élő sző­ nyeget és a rajta élő állatok fantasztikus alakját, színük dia­ d a l m a s k o d ó ékességét ? Olyan világ ez, amelyről a szárazföldi e m b e r nehezen alkothat m a g á n a k fogalmat. De n e m c s o d a . Mert csupán a szakavatott, gyakorlott, tanult szem veszi észre az á l l a t o k n a k a m a töméntelen sokaságát, a m e l y ott hemzseg a sós vízben, a tengeri növények sűrű fonadékai között. Csupán a természet­ búvár éles s z e m e különbözteti meg a növényt az állattól é s viszont az állatot a növénytől. Mert hiszen a színük egyazon. Olyan színű az állat, mint amilyen a növényé, amit h a j ­

tűzhányók életének, hogy a felemelkedő izzón folyó anyagot, mielőtt a z kiömlenék, a b e n n e levő gázok feszítő ereje szerte freccsenti és a z izzó anyag hol kisebb, hol n a g y o b b d a r a b o k b a n hull a l á a környező vidékre. Amíg a z első típusú vulkáni élet­ működés rendesen k o s s z a b b ideig tartó, e g y e n l e t e s e b b s így k e v e s e b b katasztrófát okoz. e r e d m é n y e pedig egy vagy több láuaár kiömlése, addig a második típusú működés rendesen katasztrófáliserejű, a kipattant bombák, lapilli vagy tapilli tömegek — (így nevezzük napolii népies elnevezéssel a diónyimogyorónyi darabokat) — és a h a m u e s ő nagy területeket tehet­ nek rövid idő alatt tönkre, A láva, a m e l y tehet nem m á s , mint a Föld belsejéből felkerülő izzón folyó anyag, természetesen magas, rendesen 1100—1500 Co közötti hőmérsékletű, a n y a g á n a k mineműsége szerint is változatos megjelenésű, A n y a g a egyéb alkotó részeken kívül 5 0 - - 7 0 % - n y i mennyiségben a közönséges „ b é k a s ó " anyaga, a m e l y vegyület, a k o v a s a v az egész szilárd földkéreg felépítésé­ ben lényeges szerepet játszik. A k o v a s a v mennyisége szerint nagyon különböző a láva természete, ha több van b e n n e , 70%>, avagy azon felül, m a g a s a b b hőfokon olvad a láva, n e h e z e b b e n folyó, gyorsabban lehűl, míg a k e v e s e b b kovasavat (50° o körül) tartalmazó láva a l a c s o n y a b b hőfokon olvad, lassan hül ki s hígan folyik. Ez a különbözőség, amint látni fogjuk, nagyon fontos különböző j e l e n s é g e k szülőoka. A Vezuvio 1631-i kitöré­ sekor pl. az egyik lávaár a kitörésétől 8 km-re levő tengerig 1 óra alatt jutott el, a Csendes Ó c e á n egyik tűzhányójából a K i l e a u e a - b ó l vízesésként zuhan alá a láva s helyenként keskeny csurgókban csurog a l á a tengerbe, az Etna 1886. évi kitörésekor a l á v a á r n a k legnagyobb s e b e s s é g e c s a k 3 0 0 m. volt óránként, de átlagban c s a k 5 0 m-t. haladt. A láva felülete, még a hígab­ b a n folyó iávákon is, á l t a l á b a n gyorsan hül le é s a mozgó kenyértésztához h a s o n l ó a n , fonatos külsejűvé válik, a legtöbb esetben a l á v á b a n foglalt gázok gyors felszabadulásával, hólyagos, felfúvódott, rögös lesz a láva. Ha a lávának valami miatt nincs ideje a fokozatos lehűlésre, mint az üvegolvasztókemencéből kifolyó izzó anyag, a maga egészében hirtelen üveggé meredhet, ez a z a z u. n. o b s z i d i á n nevű anyag, a m i b ő l az ő s e m b e r igazi művészettel készítette m a g á n a k kőeszközeit. Ami végül az egyes vulkánokból kiömlő lávák tömegét illeti, egy pár például s z o l g á l j a n a k a következő adatok. A egyik izlandi tűzhányóból 1783-ban két lávafolyam ömlött ki. az egyik 80, a másik 4 5 km. hosszú volt s a völgyet 1 0 0 — 2 0 0 m vastag lávatakaró fedte. Az Etna említett 1886-i kitörésénél egy hét alatt csekély 4 8 millió böbméter, körülbelül 6 és fél millió 2 0 tonnés vasúti wagonra való anyagot ontott ki m a g ó b ó l . Szinte elképzelhetetlen mennyiség a n n a k , aki nem látta. A vulkáni életmegnyilvánulások második főtípusánál a2 izzón folyó anyag felfúvódása még m a g á b a n a kráterben meglékul kiszemelt. Ha kiemelsz a vízből egy zöldszínű algát, azon veszed m a g a d észre, hogy többnyire zöld r é k o c s k á k élősködnek rajta. Ha megrázod, c s u p a zöld r á k o c s k a potyog le róla. Zöld a feje, zöld a l á b a , zöld a c s á p j a , szóval zöld a z egész teste. Ha leteszed aztán a növényt a sziklára, egyszer c s a k tágra nyílik a s z e m e d . Azt látod, hogy a z alga egyik á g a m e g m o c c a n s rá n e m s o k á r a mozogni kezd. Csak aztán veszed észre, hogy a z n e m is á g a a növénynek, h a n e m v a l a m i szép, cifraalakú meztelen csiga. Első pillantásra csakugyan v a l a m i tengeri hínárnak tetszik. Olyan é g a s b o g a s , l o m b o s a teste, hogy bizony könnyen tévedésbe ejt, ha jól meg nem figyeled. Fogod aztán a növényt és vissza a k a r o d dobni a tengerbe. De amint felkapod a szikláról, úgy rémlik neked, hogy a növénynek egyik része ott maradt a kövön. Hozzányúlsz é s szinte meghökkensz. V a l a m i ékes, ragyogó zöldszínű tengeri féreg kúszik előtted, gyorsan hullámzó mozdulatokkal. A teste v a l a m i hosszú, eleven tollnak tetszik. P e l y h e s széleit mintha a szellő lengetné. Izeg-mozog, rezeg minden s z á l a . É s e b b e n a folytonos, v o n z ó a n szép m o z g á s b a n kék, a r a n y s á r g a , viola­ színű szikrákat vet a z állat minden porcikája. V a l ó s á g o s tengeri c s o d a I Majd egy c s o m ó piros növényt húz fel a hálód a tengerből s ha leteszed a sziklára és gondosan megvizsgálod, c s a k h a m a r azt látod, hogy ezen is állatok rejtőzködnek. De e z e k n e k a színe m á r nem zöld, h a n e m olyan, mint a növényé, amit az imént hozott fel a hálód. Hol piros, hol rózsaszínű. Apró tengeri csillagok k a p a s z k o d n a k a z alga gyönge f o n a d é k a i b a . A színük bíborpiros, mint a nyíló csillagvirégé. Nem is néznéd állatoknak, ha nem látnád l o m h a mozgásukat. Itt-ott parányi rákok buk­ k a n n a k elő a növény szálai közül s h a megérinted őket, szök­ d é c s e l v e iparkodnak menekülni. A z egyiknek szép piros a köntöse, a m á s i k n a k meg rózsaszínű. Ha fölkapod a növényt a szikláról, száz meg s z á z apró állatka nyüzsög előtted, amiket

Végül a tűzhányók j e l l e m z ő , s o h a s e m hiányzó anyagairól, a gázállapotban levő anyagokról pór szót. Már említettem azt, hogy a Föld m é h é b ő l felemelkedő izzón folyó a n y a g b ó l külön-

böző gőz- és g á z a l a k ú testek v á l n a k ki, a m e l y e k h e z hozzájárul a földkéreg külsőrészeiben keringő víz is, a m e l y tűzhányó műkö­ désével k a p c s o l a t b a n szintén gőzzé válik s a kitörés folyamatával a Föld felszínére kerül. Ha a kitörés c s e n d e s , a gőzoszlop egyen­ letesen emelkedik fel a levegőbe, a m a g a s b a n szétterül, o l y a s képe van a z egész j e l e n s é g n e k , mintha egy, a délvidékeken otthonos, ernyős lombú piniafenyőt látnánk magunk előtt. H a a z o n b a n a kitörés h e v e s e b b s a vízgőzzel együtt a h a m u a n y a g is kirobban, megszürkül a fehér felhőtömeg a tűzhányó felett s h a a felhők l e c s a p ó d n a k , sárcseppek, a hamut magukkal ragadó szenyes e s ő c s e p p e k hullanak aló a felhőkből. A tűzhényó kráterében izzó tömeg vérvörös fénye éjjel meg is világíthatja ezeket a felhő­ tömegeket, éppúgy, mint a vasúti mozdony felszálló füstjét a kazán izzó parázstömege, amikor a fűtő a kazánajtót kinyitja. Teljesen olyan a kép, mintha a tűzhányó tényleg tüzet d o b n a ki m a g á b ó l , a z olaszországi kis Stromboli-sziget minden 1 0 — 2 0 percben egyet puffanó kréterének fénye felséges s messzire ellátható, felejthetetlen látvány. Ez a j e l e n s é g tulajdonképpen, a m i b ő l a tűz­ h á n y ó k n a k népies, magyar e l n e v e z é s e is eredt, pedig, amint láttuk, a z elnevezés nem helyes, mert tulajdonképpen tüzet, égőanyagot nem szór ki a tűzhányó, ezért a nemzetközien elterjedt vulkán kifejezést szoktuk i n k á b b használni a tűzhányó szó helyett. Mindazokból az anyagokból, amelyeket mór megismertünk, épül fel a vulkán többé-kevésbé h a t a l m a s teste. A kiömlő láva és a kirobbant törmelék e g y m á s s a l váltakozva, összekeveredve hozza létre a legtöbb esetben azt a kúpot, a m e l y b e n a vulkán van előttünk. Ilyenkor rétegesnek mondjuk a kúp szerkezetét. A rétegek természetesen a kitörési csatorna, a tölcsér, a kráter körül h a l m o z ó d n a k fel s kifelé lejtenek. Innen van az, hogy a legtöbb v u l k á n n a k a l a k j a többé-kevésbé s z a b á l y o s kúp, egyes esetekben a z o n b a n az is előfordul, hogy az első kúpon belül m á s o d l a g o s kúp is keletkezik. Ilyen kettős kúpja van az E t h n á n a k (ez kissé elmosódott mór), a Vezuviónak, mind a kettőnek külső kúpját egy-egy r o b b a n á s m á r nagyon kicsorbílotta, az újzélandi vulkánok egyikének gyönyörűen megmaradt, s z a b á l y o s kettős kúpja van. Hogy a kúp mennyi idő alatt épült fel, években a legtöbb esetben nem tudjuk meghatározni. Hosszú ezer évek m u n k á j a van előttünk a z egyes vulkánóriásokban, hiszen amit a z egyik kitörés felépít, a m á s i k tejesen a levegőbe röpítheti, így pl. a V e z u v i o régi e g y e s , külső kráterét Kr. u. 79-ben r o b b a n ­ totta fel a kitörés, el is pusztult vele Pompeji é s még egy pár város, a belső, ú j a b b kúpja pedig ezóta a kitörés óta épült fel, de például az 1906. évi kitörés után 100 méterrel lett a l a c s o n y a b b ismét. E g y e s e s e t e k b e n a z o n b a n teljes e g é s z é b e n volt a l k a l m a a z e m b e r n e k végignézhetni, a Napolitól pár kilométerre nyugatra levő Monté Nuow ( = Újhegy), 1538-ban 2 n a p alatt építette fel 132 m m a g a s kráterét. A s z a b á l y o s kúpot k é s ő b b e n is sok változás éri, a l á v a a legritkább esetben emelkedik fel a tölcsér

a növény hullatott a kőre. Csigák, kagylók, férgek, kicsiny tengeri pókok, parányi c s i j l a g o c s k á k , mohállatok, polipok, tengeri sünök, apró h a l a c s k á k . É s v a l a m e n n y i n e k a s z í n e piros, akár­ c s a k a növényé, a m e l y hajlékul, menedékhelyül szolgál nekik. Egyszer i b o l y a s z í n b e j á t s z ó , z ö l d e s k é k tengeri algát hozott fel a hálóm a tengerfenékről. T e l e volt apró szépiával. Nemrég kelhettek ki a petéből, amit a z a n y a s z é p i a a növény á g a i r a szokott rögzíteni. S e p i a elegant a tudományos neve. De rá is illik ez a név. A puhatestű állatkék, a m e l y e k n e k egyébként fehér a színük, olyan káprázatos színpompát fejtettek ki, amint a tengeri n ö v é n y s z á l a i közül e l ő b u k k a n t a k , hogy á m u l a t b a ejtette a szemlélőt. Az opálfényű tűz, a m e l y az állat testét egészen elárasztotta, hol ibolyaszínű és kék, hol rózsaszínű é s zöld lánggal égett. í m e egy ú j a b b tengeri c s o d a ! A z a l k a l m a z k o d á s örök törvénye ez ! A z z a l , hogy a z állat a z őt környező körülményekhez, szóval a neki tanyául szolgáló növény színéhez, a v a g y a l a k j á h o z a l k a l m a z k o d i k , azokat utá­ nozni iparkodik, saját m a g á t é s faját biztosítja egyrészt az ellenség t á m a d á s a ellen, másrészt pedig a k ö n n y e b b m e g é l h e t é s c é l j á b ó l . A z a l k a l m a z k o d á s , a m e l y a természet, a z élet egyik legfontosabb törvénye, igen nagy szerepet játszik a z állatok é l e t é b e n . A z a l k a l m a z k o d á s szüli a fajok változandósógát. Aszerint, amint a z állat a környezetéhez t ö b b é - k e v é s b é a l k a l kodik, hol a színt, hol a z alakot majmolva, változik a z állat egész életmódja s vele a z ő szervezete. É s régi fajbeli roko­ naitól fokozatosan, hol ebben, hol a b b a n elütve, lassankint v a l a m i új fajnak l e s z a megteremtője. Csak vessünk egy pillantést a tenger m é l y é b e s ha figye­ l e m m e l kísérjük a növények közt úszkáló halakat, ott is a z a l k a l m a z k o d á s örök törvényét tapasztaljuk. A m i l y e n színű a növény, olyan színű a közötte tanyázó hal is. A z a l g á k zöld erdejében zöldszínű h a l a k bujkálnak. C s a k a tapasztalt s z e m u d j a megkülönböztetni a z állatot a növénytől. A v é k o n y és

hosszútestű fonálhalra vagy tűhalra c s a k akkor ismersz ráh o g y h a megmozdul. M á s k ü l ö n b e n úgy rémlik, mintha v a l a m e l y i k n ö v é n y n e k merev s z á r a v o l n a . Ugyanily furfanggal él a c s i k ó h a l is. A farkát r á c s a v a r j a a növény s z á r á r a é s mozdulatlanul gunnyaszt rajta. A c s i k ó h a l teste szürkés-, vagy barnászöld, a k á r c s a k a növényé é s ha nem m o c c a n meg, h a m a r j á b a n növénynek hiszed őt. Néha s z á z á v a l , ezrével ülnek a tengerfenék algáin s h a a kutató s z e m vélet­ lenül rójuk bukkan, é r d e k e s l á t v á n y b a n van része. Fejük meglepően hasonlít a c s i k ó fejéhez és ha e g y m á s mellett üldögélnek, lehorgasztott fejjel, görnyedt háttal, ki j o b b r a , ki balra dőlve, szinte görbedten, merev, vézna, csontos, kiaszott testükkel, mint megannyi istennyomorékja, úgy tűnnek fel, mintha á l m o s a n b ó b i s k o l n á n a k , vagy mintha csüggedező lélekkel, epesztő, sanyarú gonddal, v a l a m i nagy b ú b á n a t b a n tűnődnének, évődnének. H a aztán v a l a m i n a g y o b b ragadozó hal hirtelen elsurran mellettük, egyszerre s z é t r e b b e n n e k , a k á r c s a k a fán gubbasztó madársereg, ha v é r c s e c s a p le rója. De ha aztán megszűnt, elmúlt a veszedelem, szép lassan újra elfoglalják a helyüket. Milyen vonzó, k e c s e s mozdulattal ú s z k á l n a k ekkor I Ide-oda hajlongva, mintha v a l a m i tündéri táncot lejtenének, szelíden h i m b á l ó z v a , könnyedén lengve, forogva, hol fölfelé, hol lefelé szállnak, n é h a egymást követve, mint a költöző darvak a kéklő m a g a s s á g b a n , vagy pedig kettesével, e g y m á s b a fonódva, k a p a s z ­ kodva, j á t s z v a , i n c s e l k e d v e , c s ö n d e s e n ringó, lenge m o z g é s s a l . K ü l ö n ö s e n a z ivás i d ő s z a k á b a n , a z őszi hónapokban é r d e k e s őket lótni. A s z e r e l m e s h a l a k párosával e v i c k é l n e k ide s tova és a k á r c s a k az enyelgő g a l a m b o k , egy kívánsággal, egy akarattal egymást kerülgetik, majd ölelkezve, c s ó k o l ó z v a a tengeri hinár sűrű fonadékai közé rejtőzködnek. A m i k o r ismét e l ő b u k k a n n a k , e g y n é m e l y i k mintha v a l a m i nagy változáson esett volna ót. E z a hím. B e g y e s e n , nagy-

történik s a hirtelen kiszabaduló gázok szerte robbantjók a z izzón folyó anyagot. A n y a g a tehát a b o m b a , lapilli é s h a m ú tömegeknek ugyanaz, szerterobbantott láva, c s a k a szerte­ robbantott részek n a g y s á g á b a n van eltérés. L á s s u k ezeket is rendre. A bombák is változatos megjelenésűek, ha hígabb láva­ anyagot dobott fel a r o b b a n á s , az még a levegőben v a l ó moz­ g á s a közben is van annyira képlékeny, hogy e s é s k ö z b e n meg is csavarodik, a n e h e z e b b e n folyó lávából rendesebb, n a g y o b b , olykor t ö b b méteres tömegeket dob ki a tűzhányó, e z e k aztán a lehűlés közben s a j á t s á g o s a n , kenyérhéjszerűen összerepedez­ nek, miért is a z első fajtájúakat csavart, a m á s o d i k fajtájúakat kenyérhéjbomba néven ismerjük. Az első fajtából nagyon s z é p e k a z Etna csavart b o m b á i , (nálunk a balatoni bazalt v u l k á n o k apró b o m b á i ) , a második fajtának típusos példáit az olaszországi Vulkano-szigeten találjuk (minálunk a tusnádi S z e n t a n n a - t ó vulkánja dobált ilyeneket ki). Mindezekből szép gyűjteményt láthatunk a m. kir. Földtani intézet (VII., Stefánia-út 14.) gyűjte­ m é n y é b e n . A K i l a n e a kráteréből a hígan folyó lávából apró kis b o m b á k repkednek ki, a m e l y e k aztán az a n y a g b ó l kis szólat h ú z n a k maguk után, a kihúzott, hajszálra emlékeztető, hirtelen megmerevedő l á v a s z á l a t a sziget lakói egyik istennőjük h a j ó n a k képzelik. A lapilli- és hamu-tömeg ugyanilyen, c s a k finomabbra szerterobbantott d a r a b k á k b ó l áll. Ügy a b o m b á k , mint a lapilli és h a m u t ö m e g b e n ott szerepelhetnek, aztán a l á v á b a fölemel­ k e d é s e közben bekerülő idegen anyagok, sőt esetleg e tűzhányó m á r meglevő kúpjónak felrobbantott részei is. Néha annyi a robbantást okozó s így kiszabaduló gáz, hogy a z a lávát teljesen felfújja, a felfúvódással nagyon könnyűvé vált anyag az, amit a z ipar h a b k ő vagy rossz néven horpakő-(horpolókő) néven ismer. A felrobbantott a n y a g l e g n a g y o b b m e n n y i s é g é b e n ott, a tűzhányó közelében le is hull a levegőből, de megtörténik a z is, hogy, mint 1835-ben egyik középamerikai tűzhányó kitörésekor 2 0 0 0 km-re, körülbelül 3-szor olyan távolra, mint Budapesttől B r a s s ó , szórta szét h a m u a n y a g á t s a kelelindiai szigettenger K r a k a t o a nevű kis tűzhányója 1883-ban 2 7 — 3 0 km m a g a s r a dobta fel a kiszórt anyagot, a rendkívül m a g a s s á g o k b a n lebegő finom por, hosszú é v e k multán is gyönyörű n a p l e m e n t é s estéket hozott létre E u r ó p á b a n is. — E z a t ö b b é - k e v é s b é finomszeművé porlasztott l á v a a n y a g azután a föld felszínére, a tengerekbe vissza­ hull s szintén részt v e s z a földkéreg felépítésében s olykor tetemes vastagságú rétegeket épít fel másféle s z á r m a z á s ú anyagok között, biztos tanujeleként a n n a k , hogy a b b a n a z időben, amikor ezek a rétegek megszülettek, valahol, a z a n y a g minősége, s z e m n a g y s á g a szerint k ö z e l e b b - t á v o l a b b , tűzhányó működött a közelben.

-

peremig, a kúp a l s ó részeinek gyengébb pontjain, h a s a d é k a i n m á r kitolul s amint ezt az Etnán nagyon szépen látni, egész sora t á m a d a z a p r ó b b - n a g y o b b fattyúkrótereknek. A réteges vulkánokat rendesen több kitörés építi fel. V a n n a k a z o n b a n olyan vulkánok is, a m e l y e k n é l a kitörés egyszeri lévafelbuggyanással véget ér.Az ilyen vulkánoknál, amelyeket tömeges v u l k á n o k n a k szoktunk nevezni, a felületen gyorsan kihűlő láva­ takaró alatt s a j á t s á g o s a n hül ki a lávatömeg, néha a külső felületnek megfelelően, mint a h a g y m a levelei borulnak egymásra a kihűlt lávarétegek, máskor a kihűlési felületekre merőlegesen, oszlopokban vélik szét a lávatömeg s a belőlük képződött kőoszlopok, mint v a l a m i óriás orgona sípjai, sorakoznak e g y m á s mellé. Az olyan természetű vulkánoknál, amelyek c s a k lávát szolgállatnak, végül az a z eset is előfordulhat, hogy a l á v a szertefolyik, amikor is lávatakaróról beszélünk. A tűzhányók a n y a g á n a k m e g i s m e r é s e után lássuk röviden működésük formáit is. A vulkáni működésnek normális típusa az, hogy a gőznemű anyagok kezdenek felszállni a kráterből, majd a lapillik k i d o b á s á v a l folytatódik a kitörés, a kitörés végét pedig a láva kiömlése szokta jelezni, a m e l y után c s a k a c s e n d e s gőzelszállás tart még egy ideig. Ettől a normális típustól, amelyet a Vezuvio kitöréseiben észlelhetünk legjobban, s z á m t a l a n eltérés van, n i n c s két olyan vulkán, amelynél a kitörés egyformán folyna le, sőt egy és ugyanazon vulkán különböző kitörései is különböző természetűek lehetnek, b á r lényegében mégis ugyanazon tüne­ ményeket figyelhetjük meg. J e l l e m z ő a Vezuvio működéstípusának még az, hogy időszakonként következik c s a k be, a z egyes kitöréseket r ö v i d e b b - h o s s z a b b nyugalmi időszak választja el egymástól. A Vezuvioról pl. a rómaiak nem gondoltók, hogy működő, illetőleg, hogy élő tűzhányó, e m b e r e m l é k e z e t óta szüne­ telt a működése, kráterében marhát legeltettek s oldalain virágzó városok élték a maguk életét, amíg Kr. u. 79-ben a Vezuvio egy kitörése el nem pusztította egy részüket. Ettől a kitöréstől kezdve időnként újra gyakrabban működik a Vezuvio, legutolsó, 1906-i nagyobb kitörésére még élénken emlékezhetünk, h a m u e s ő j é v e l s lávájával nem kis galibát csinált az oldalán levő községeknek. V a n a z o n b a n a vulkánok m ű k ö d é s é n e k másik típusa is, amelyre a már említett Stromboli és a Havai-szigeti K i l a u e a a legjobb példa, a m a n n á l a nyugalmi időszak alig 1 0 — 1 5 percnyi, ennél pedig á l l a n d ó a n ott bugyborékol a kráterben az izzó lávató, ezeket a z i d ő s z a k o s a n működő vulkénokkal s z e m b e n á l l a n d ó a n működésben levőknek s z o k á s tekinteni. Megkülönböztettek régebben egy h a r m a d i k típust is, amelyeket h a t a l m a s r o b b a n á s o k j e l l e m e z n e k . Ilyen volt a keletindiai K r a k a t o a kitörése, a m e l y légberöpítette majdnem az egész szigetet, amelyen felépült; ilyen volt a j a p á n i B a n d a i s a n vulkán kitörése, a m e l y n é l a kúpnak közel 700 m m a g a s részét dobta le a kitörés, ilyennek kell venni a Vezuvio 79-1 első nagy kitörését a hosszú hallgatás

után, a m e l y a régi krátert a déli oldalon h a t a l m a s a n kicsorbította. Ezt a típust ilyesformán nem vehetjük tulajdonképpen külön típusnak, a működés itt is időszakos, csupán a kitörés lefolyá­ s á b a n s mértékében van különbség köztük. Á l t a l á n o s t a p a s z ­ talatként v é g e r e d m é n y é b e n c s a k annyit tudunk róluk, hogy minden vulkán h e v e s e b b e n működik, ha hosszú ideig pihen, míg a folytonosan működő tűzhányónak kitörései, mint a le nem fojtott puskapor c s e n d e s e l é g é s e , c s e n d e s e b b , egyenle­ tesebb. Élénk, egyszersmind szomorú bizonyság volt erre a nyugatindiai szigetvilág Martinique-szigetén levő Mont Pelé-vulkén 1902. évi kitörése. E n n e k az egyébként szépen, c s e n d e s e n működő v u l k á n n a k kráterében egy régebbi kitörés lávája egyetlen kemény tömegben szilárdult meg egy h o s s z a b b nyugalom ideje alatt. Ezt a dugót ugyan a kitörés kiemelte a kráterből, a h o n n a n az sokáig felmeredt, mintegy ,sziklatű, a m e l y a kráternyilást v a l a ­ mennyire mégis elzárta. É s a dugó alól a kitóduló forró, a z olvadó v a s é v a l egyenlő hőfokú h a m u é s gáztömegeket a kitörés ereje éppen a kis St. Pierre város felé fújta, ahol a z igazén tüzes felhő érte a várost, mint a gyertyába repülő lepke, teljesen elégett. A megismert típusoknál j ó v a l k e v é s b é változatosak a tömeges vujkánok kitörései. Nem is túlságosan gyakoriak, e m b e r mindössze egyetlen ilyen kitörést figyelt meg a görögországi Santorin szigetcsoportban. Itt a Santorin-sziget régi, m á r a ten­ gertől is elöntött nagy kráterében három apró kis sziget buggyant fel a tengerből, 1866-ban egy újabb kitörés ezek egyikét össze­ forrasztotta a mellette levő két kis szigetronccsal. A kitörés nem járt nagy r o b b a n á s o k k a l , egyszerűen, mint a festékes tubusból a festék, kibuggyant a lávatömeg. Volt aztán a vulkánok életének olyan megnyilvánulása is, — erre a j e l e n l e g működőknél nem ismerünk példát — hogy a vulkán nem épített m a g á n a k kúpot, lávája, a m e l y h a t a l m a s tömegekben, valószínűen hosszú h a s a d é k o k mentén tört elő, szélesen elterülő, h a t a l m a s l á v a m e z ő v é folyt széjjel. A kin­ c s e k b e n oly gazdag indiai félsziget déli részén olyan kiterjedésű egy ilyen lávatakaró, mint Magyarország területe, h a s o n l ó nagy lávatakarókat ismerünk Afrikában és É s z a k a m e r i k ó b a n is. A z élet szófogalma a z o n b a n halált is jelent, mint min­ denben a földön, a vulkánok életében is a kezdet után a vég következik, a tűzhányók m ű k ö d é s e se örökkétartó. A kitörések mind h o s s z a b b időközökben ismétlődnek, m i n d i n k á b b elgyön­ gülnek, l a s s a n k é n t ki is m a r a d n a k s már c s a k egyes kisebb j e l e n s é g e k mutatják azt, hogy a vulkán v a l a h a tevékeny életet élt. Ez a folyamat természetesen nem olyan egyszerű, egyik vulkánra se foghatjuk addig rá, hogy kialudt, amíg közelében még m á s i k működik, talán c s a k h o s s z a b b nyugalmi időt él át, hogy, mint a Vezuvio, ismét életre keljen. A h a l d o k l á s a z o n b a n mindig igen hosszú, m á r rég elcsendesült a vulkánok lármája

kevélyen, szinte rátartóan, de mindenekfölött szörnyű komolyan úszkál ide-oda a többi társ között. Nem is tetszik többé a réginek. No de hát mért olyan feszes minden mozdulata ? Nagy sora van á m a n n a k I Amott az a l g a l o m b o k sűrű rejtekében a boldog hitvestárs lerakta petéit. De n e m eresztette s z a b a d o n a tengernek, mint a többi hal, sem nem rejtette el v a l a m i üres c s i g á b a , kagylóba, c s e r é p b e , sziklaüregbe, mint e g y n é m e l y hal szokta tenni. Nem rögzítette a növény száraihoz, mint a parti h a l a k némelyike. H a n e m fogta magát és férjemuram z s e b é b e dugta. A b b a a különös szerkezetű, hosszú z a c s k ó b a , amit a h a s á n hordozgat a him.

Boldogan élik világukat o d a l e n n a tenger fenekén, a ringó algarétek zöld útvesztői között. Nem bontja őket senki. De minek is b á n t a n á ? Az állat nem él vele, a z e m b e r még k e v é s b é . Legfölebb azért fogdossa ö s s z e , hogy az akvárium m e d e n c é j é b e telepítse, ahol nagy gyönyörűséget nyújt a kíváncsi látogatónak, kivált ha nem ismeri a tenger életének titkait és csodáit . . . S z e m e m e t felemelem a mélységből. Előttem simán, moz­ dulatlanul nyugszik a tenger. V a l a m i négyméternyi mélységben lehet alattam a feneke. B á r tisztén láttam mindent, nem hal­ lottam alulról semmit. Pedig igen sokan é l n e k odalent. Nekik is van örömük és fájdalmuk. Ők is sürögnek-forognak, mun­ k á l k o d n a k , küzdenek, harcolnak. Ők is szeretik és talán gyűlölik egymást. Közöttük is a k a d elvetemedett, gonosz teremtés. É s sem egy újongó, sem egy j a j v e s z é k l ő hang nem hallatszik fel a mélységből.

T e h á t most m é r tisztában vagyunk vele, hogy mért oly p e c k e s az ő m a g a t a r t á s a . Roppant kényelmetlenül érezheti magát a s z e g é n y ördög ! H á t h a még a sok ikra egy szép napon szétpattan és kikelnek b e l ő l e a kicsinyek 1 Akkor igazán n e h é z , c s a k n e m kétségbeejtő helyzetbe jut a cserbenhagyott him. É s minél j o b b a n fölcseperednek a c s e m e t é k , a n n á l tűrhetetlenebbé válik ez a helyzet. De hát n e m olyan g y á m o l t a l a n , hogy nem tudna m a g á n segíteni. Ki azzal a sok ingyenélő rajkóval, h a d d tanuljon a m a g a e m b e r s é g é n élni 1 Megelégelte m á r a hű gondozást, a sok nyughatatlan, á l m a t l a n é j s z a k á t . Az anyjuk amúgy sem törődött velük s o h a s e m . Egyszerűen otthagyta őt a faképnél, ahelyett, hogy a c s e m e t é i t d a j k á l t a volna. Hát szélnek ereszti őket. Egyet rándít a testén, mire egy c s o m ó apró csikóval lódul ki a z a c s k ó nyílásán. E s ezt addigaddig cselekszi a him, amíg a fiatal i v a d é k h a l egytől-egyig el n e m hagyta a zacskót. Alig fél centiméter a nagyságuk, de azért mindenik szakasztott m á s a a szülőnek. S amint szép c s e n d e s e n evickélnek a vízben, hol elszéledve, hol ismét össze­ verődve, úgy tűnnek föl, mint megelevenült kérdőjelek,

Milyen őszinte, milyen fenséges odalent az é l e t ! Nincsen ott képmutatás, nincsen ott tettetés, nincsen ott h a m i s érzelem. Mert ott s e n k i s e m tudja, hogy él é s még k e v é s b é , hogy meg kell halnia.

KISZÁRADT Kiszáradt

forrásból

Az

Csörgedez-e

patak

Fog-e

Illatoznak Ha

már

?

adni

S vájjon

szirmok elhervadtak

elfagyott

?

Aki

bimbó mézet

tud-e

sohsem

7 sírni

érzett

?...

PÖRRE JENŐ,

a vidéken, a m i k o r egyes, ú. n. vulkáni utóhatások még igen hosszú ideig v i s s z a m u t a t n a k a m o z g a l m a s időkre. M á r a kitörések l e í r á s é n á l láttuk azt, hogy még az i d ő s z a k o s a n működő v u l k á n o k n á l is van a kitörés lefolyása után v a l a m e l y e s élet­ megnyilvánulás, forró vízgőz, h e l y e n k é n t k é n e s gőzök törnek fel egyes repedések mentén. Ugyanezeket a j e l e n s é g e k e t látjuk a vulkánok e l m ú l á s á n á l is, forró vízgőz, k é n e s gőzök s z á l l n a k fel ott, ahol a régi krátert talán már teljesen meg is hódította a z élet. L a s s a n k é n t a gőzök is e l m a r a d o z n a k , esetleg meleg forrásokban tör fel még igen hosszú ideig a régi vulkán melege, majd e z e k is kihűlnek a z idők f o l y a m é n . M á s helyeken pedig a szódavízből is j ó l ismert s z é n s a v g ó z tör fel a kialvó vulkán k ö z e l é b e n , n é h a egyes üregekből ömlik ki ez a rendkívül mérges levegő, m á s k o r pedig felszínre vezető útjában a források vízével kerül felszínre s mint s a v a n y ú , vagy borvíz válik hasz­ n o s s á a világ urának é l e t é b e n . É s ez a kigőzölgés a v a g y a s a v a n y ú vízforrás sem tart időtlen időkig, l a s s a n k é n t azok is m i n d i n k á b b elgyengülnek a z á l t a l , hogy teljesen eltömődik n vulkán régi c s a t o r n á j a , megszűnik a gázfelszállás is. Ekkorra talán m á r a vulkán külső alakját is lehordta a víz romboló m u n k á j a , a l a z a a n y a g o k a t már rég tovavitte, talán c s a k még a z utolsó kitörés k e m é n y l á v a a n y a g a maradt meg, a m e l y a vulkán c s a t o r n á j á b a n megszilárdult. E b b ő l formálta aztán a víz a z o k a t a sokszor c s o d á l a t o s a n s z é p kúpokat, a m e l y e k e n oly előszeretettel építették fel a z elmúlt idők nagy urai a maguk kis várait, kastélyait. Néha a forma teljesen épen marad, m e g m a r a d a kráter is s a kráter mélyén a c s e n d e s tó a haj­ dani pusztulások helyén a b é r c e k s a c s e n d e s égboltozat képét visszatükrözi. A vulkánok p u s z t u l á s á n a k ezt a z egész fokozatát a j e l e n l e g is működő vulkánok közelében szép p é l d á k b a n ismerjük Olasz­ o r s z á g b a n . Napolitól Ny-ra levő. kis Solfatara-ból mór c s a k forró, kén- é s vízgőzök s z á l l a n a k fel, u g y a n c s a k Napoli mellett, a j e l e n l e g is működő Vezuvitól szintén alig pár km-nyire a K u t y a b a r l a n g odúját m ó r c s a k a h a l é l t h o z ó s z é n s z a v a s gőzök töltik meg. A m á r kialudt vulkánok kráterének mélyén ott csillognak R ó m á t ó l délre a Lagodi A l b a n o és L a g o di Nemi festői szépségű tavai. A vulkánok klasszikus h a z á j á b a n c s a k természetes, hogy így van, de b i z o n y á r a j ó v a l k e v e s e b b e n tudják, hogy nekünk s i n c s mit szégyenkezni ezen a téren. No igen, hiszen a Kárpátok h a t a l m a s koszorúján belül v a l a h a , igen régi időkben, a m i k o r a z e m b e r n e k még nyomát se ismerjük a Földön, h a t a l m a s vulkánok éltek é s pedig a Föld történetének még évezredekben s e kifejezhető, egymástól tévol eső k o r s z a k a i b a n . A régebbi v u l k á n o s s á g nyomait m a mór c s a k a vele foglalkozó kutató geológus ismeri fel, a n n á l s z e b b e k a z o n b a n a fiatalabb nagy vulkáni működés e r e d m é n y e i . H a t a l m a s tűzhányók mű­ ködtek az Északnyugati Felföldön, S e l m e c b á n y a , K ö r m ö c z b ó n y a

KIS Nagy

világban

Emitt

egy

Tűnik

ároknak

se

félek,

útján

Jöhetnek

a magas

Megmászom

csak

élek.

tovább

tovább

Van nekem

ő áldott

Belé

csak

a „nincset" évnek vállra

sorba bús

—

is sír, ha

rakta

kaptam

régi,

nézi.

varrta,

előtte

év halt

meséje,

könnyek

halk

éppen, szépen.

zenéje

sóhajtások,

csókolt,

meghervadt

Nagy

világon

nagy

hízott

ily

Ettől

vásott

így a

Jaj,

nem

Vidám,

utakat

. ..

járva,

tarisznyámba.

széle.

megadással,

csendbe,

semmi

több

ha valahogy

boldog,

gazdag

lennék

tenném

e sok

kincset

Hová

vetném

a sok

„nincset"

— Ki se bírnám,

örömömben, maradj

el

benne!

mégis

Hová

Kis tarisznyám,

...

kövérre.

fér már

mi lenne,

...

virágok

kicsi

Ettől

megmondom:

álmok

Sokat

Hisz

hordom. majd

Es én hordom

sodra.

tarisznyám,

most

keze

kedvvel

is

azóta

? Figyelj,

Ezt gyűjtöttem

hegyek!

egy nagy

Harmincnégy

gazzal

megyek,

az életem

szegény,

Az

szúrós

én azokat

már

benne

Csalódások,

daccal,

a sok

S célom

Nótás

Hulló

nekivágok

Megbirkózom

Anyám,

Mi van

Harmincnégy

egy cseppet mióta

TARISZNYÁM. A tarisznyát

árok

haragosan,

így járok,

S visz

járok.

meg egy

hamarosan

állja

De én ettől Hisz

utakat

amott

elém

S utam

Az

nagy

hegy,

s a körülötte fekvő vidék h a t a l m a s v u l k á n o s területe mellett gyönyörű ívként látjuk a szentendre-visegrádi, — börzsönyi hegyek, — a Cserhát, Mátra, a bükki A v a s vulkánsorozatát, a m e l y tokajeperjesi h e g y e k b e n folytatódik. Az ÉK-i K á r p á t o k a t a belső oldalon koszorúzta a tűzhányók h a t a l m a s íve, m a Vihorlát-Guftin hegység néven ismerjük. A jelenlegi Biharhegység területén a V l e g y á s z a h a t a l m a s dómja mellett a z Erdélyi Érc­ hegység a p r ó b b vulkánjai nagy területen szétszórtan épültek fel, a K-i K o r p á t o k b a n a R a d n a i - H a v a s o k D-i részének s a K e l e m e n ­ h a v a s h a t a l m a s vulkáni tömege a Hargita gyönyörű vulkán­ s o r á b a n folytatódott. V u l k á n o k voltak a B a d a c s o n y é s a körülötte levő kúpok, a m e l y e k oly festőivé teszik a magyar tenger vidékét. Ha j e l e n l e g működő vulkánunk nincs is már, majd minden vulkáni j e l e n s é g r e találunk példát idehaza is. A réteges vulkáni szerkezetet még sok kialudt vulkánunkon kimutathatjuk, a t ö m e g e s v u l k á n o k r a b á r apró, de szép példék a Salgótarján környékén levő M e d v e s és a körülötte levő apró kis vulkáni p ö r s e n é s e k a v a g y o képekből l e g a l á b b b i z o n y é r a ismert Defunatak orgonasípjai Erdélyben. A vulkánok által kiszórt l a z a anyagokat óriási területeken ismerjük, a Szentendrétől T o k a j o n ót Eperjesig húzódó vulkánsor — úgylátszik, — főleg ezt a z anyagot termelte, a V l e g y á s z a é s a z Erdélyi É r c h e g y s é g h a m u ­ szórásai pedig éppen á l d á s á v á lettek a n n a k a vidéknek, ahol lehullottak, a M e z ő s é g építőkőben egyébként s z e g é n y vidékén rendkívül fontos építőanyag ez a kiszórt s azóta kővé k e m é ­ nyedett h a m u a n y a g . A tusnádi S z e n t a n n a - t ó krátere éppen olyan k e n y é r b o m b á k a t dobált ki, mint a z olaszországi V u l c a n o , a csavarodott b o m b á k a t a B a l a t o n környéki vulkánok vidékén elég gyakran megtaláljuk, u g y a n c s a k itt látunk, ha kismértékűeket is, szépen fejlett l á v a t a k a r ó k a t is. — A tokaji vulkánok üveggé meredt lávájáért bizonyára messziről elzarándokolt a z ő s e m b e r , a Miskolc vidéki b a r l a n g o k e m b e r é n e k fejlett kőiparát minden­ esetre a nyersanyag k ö z e l s é g é r e vezethetjük vissza. A vulkáni működéssel k a p c s o l a t o s a n a Föld mélyéből felkerült különböző á s v á n y i a n y a g o k n a k köszönheti m e s é s gazdagságát S e l m e c b á n y a vidéke, a z Erdélyi Érchegység aranytermő területe. A tűzhányók m ű k ö d é s e a z o n b a n elhalkult m i n é l u n k is, sorra m i n d a n n y i a kialudt, a tusnádi S z e n t a n n a - t ó vulkénját a z o n b a n valószínűen még létta m ű k ö d é s b e n a z e m b e r . A vulkáni működés a l á b b h a g y á s é v a l a melegforrások is megjelentek, a z Ipoly völgye mellett s T o k a j környékén a melegforrások l e r a k ó d á s a i erdőket kövesítettek el, ilyenekkel k a p c s o l a t o s a világszerte ismeretes v ö r ö s v á g é s i n e m e s o p á l is. É s ez a z elhaló vulkáni működés tulajdonképpen még m a is tart, b é r egyes helyeken, pl. a z Erdélyi E r c h e g y s é g b e n c s a k utolsó vonaglésait látjuk már, még igen erőteljesek a vulkáni utóhatésok a Hargita vonulata mellett, pl. a torjai B ü d ö s b a r l a n g s z é n s a v kiömlése még mai s erős és se szeri, s e s z á m a a s a v a n y ú v i z e k n e k n e m c s a k itt a Hargita mellett

csak

én is ?!

? ? érzem. te vélem!

MÓRA LÁSZLÓ

h a n e m h a z á n k sok m á s hegyvidékén is. A vulkánok régi for­ máját m é r m a j d n e m minden esetben megváltoztatta a z idő foga, v á r a k koszorúzta kúpjaink l e g n a g y o b b része (Déva v á r a talán a l e g s z e b b példa) kialudt vulkán c s a t o r n á j á n a k m a r a d v á n y a i , a S z e n t a n n a - t ó kráterében a z o n b a n a régi forma is meg van még s s z é p s é g b e n vetélkedik olaszországi versenytársaival.

* *

*

A hegyek, úgy-e b á r sok mindenről m e s é l n e k ? Minden réteg, minden szikla c s o d á l a t o s dolgokról regél 1 É s aki meg tanulja nyel­ vüket, a természet nyelvét, s o h a s i n c s e g y m a g á b a n , a n n a k c s a k ­ ugyan igazi, meleg otthonává lesz a Föld ! Dr. Ferenczi István.

A fekete gólya. írta : Drisnyey

maradj itt, majd meglátod jobb lesz itt, hisz lesz még szőlő lágy kenyér". A gyönyörű nagy fekete gólya, mellén fehér sáv­ val, cinóber-vörös csőre, okuláréja és lábaival, zöldes­ kékes színekben fénylő nyakával és fejével — mint egyedülálló példány, a nevezett bíró ajándékaképp Budapest fővárosi állatkertünk szenzációt keltő gázlója megérdemli, hogy az állat- és madárkedvelő publikumunk ne sajnálja tőle a megtekintést. Itt­ maradt párjára a Hernád-folyómenti füzesek szélén még nem akadtunk rá. de szorgosan keressük, hogy ne váljék a rab gólyából özvegy gólya.

László.

„Megenyhült a lég, vidul a határ, S te újra itt vagy jó gólyamadár," igen, megjött, még pedig fekete gyászruhában, kedves életepárjával; itt voltak ők Hidasnémetiben, a mostani cseh határon ezelőtt 7 évvel is, akkor még fehér ruhában, de amint a szerencsétlen össze­ omlás bekövetkezett, elszomorodva gyászruhát öltöt­ tek s messze, messze délnek vették útjokat. Azóta hét tél és hét nyár telt el, de a gyász­ ruhát nem vetették le; mint jóérzésű magyar gólyák igen jól tudták azt, hogy hét tél és hét nyár a fok­ mérője általán véve az emberi boldogságnak, kíváncsiak lettek tehát, hogy minő is lehet a sor itt a cseh határon s a nagy messziségből felrepültek. De amint megpillantották, hogy még mindig itt vannak „Ők", anélkül, hogy megpihentek volna, visszafordultak s újra délfelé vették útjukat. De községünk derék bírája, Turóczy István rájuk kiáltott: „Hová, hová, kedves madaraim ?" S a gúnár vissza­ szólt: „Messze, messze, dél szigetje vár", amire gyorskezű bíránk a kezeügyében lévő fegyvere szelíd töltésével megszárnyalva, leszállásra kényszerítette a gúnárt s odalépve az előtte ismeretlen szép fekete, hosszúnyakú madárhoz, fülébe súgta: „Ne menj el,

Körösi krónika. I r t a : Fodor

Pál.

A kőrisfák közé épített mai Nagykőrös, még c s a k falukorát élte, mikor a s z o m s z é d s á g á b a n épült egykori E n l s m á r a rég­ múlt idők emlékei közé tartozott. B e l e o l v a d t a k é s ő b b e n épült, de a S z e n t Istvánt követő uralkodók éltal felkarolt K ő r ö s községbe. Emlékét m á r c s a k a j ó vizéről m e s s z e híres Entsi-kút tartotta ébren. Ide j á r t a k a s z e m é r m e s körösi kunleányok naponta vízért. Ki tudná, hány korsónak szakadt itt füle, egy-egy bronz­ képű kun fiú tüzes tekintetének v i l l a n á s á r a . . . A nyilvános szerelmi évődés e b b e n a z időben k ö z e r k ö l c s b e ütköző cselekedet volt, melyért a v a k m e r ő t e k l é z s i a követésre ítélték a j á m b o r , de ép oly szigorú t a n á c s b é l i e k . Az eklézsia követés a b b ó l állott, hogy a bűnözőt a templomban f e k e t e ' s z é k r e ültették és fekete posztóval takarták le. Istentisztelet után a pap felolvasta előtte bűnét é s bűnbánatát, melyet a z elítélt tartozott utána mondani. A z akkori szokás és törvény szerint a p a r á z n a személytől minden meglévő, vagy várható ingó és ingatlan vagyonát elkobozhatták. H a pedig a város lakói közül valakit másfajta b ű n ö z é s e n értek, azt p o n y v á b a göngyölték és minden t a n á c s b é l i személy a bíró ufón egyet-egyet csapott a rendbontóra. A t a n á c s b é l i e k mind s z a k á l l a s , érett elméjű, megfontolt öreg e m b e r e k voltak. T a n á c s i gyülekezetben v a l a m e n n y i e n fehér, köpönyegformájú öltözékben j e l e n t e k meg. A férfiak öltözéke á l t a l á b a n hamuszürke, vagy fehér a b a p o s z t ó b ó l készült egyszerű ruha volt, a m e l y r e g o m b o k helyett k a p c s o k a t vártak. Fejükön fekete süveg csúcsosodott é s sarkantyú nélküli c s i z m á k a t viseltek. A körösi a s s z o n y o k a k k o r i b a n fejükön fehér patyolatot viseltek, a m e l y n e k két o l d a l é r a fülüket körülvevő, hosszú ezüst tűkre fűzött gyöngyöket aggattak. A m ó d o s a b b a k a r a n n y a l hímzett

A

„MAGYAR

FOXTERRIER-TENYÉSZTŐK

EGYESÜLETE"

(Állatorvosi Főiskola poliklinikája, VII., István-út 2. szám. József 8—30)

HIVATALOS ÉS SZAKKÖZLEMÉNYEI Rovatvezető : újvári Cseh •••

Ödön.

Bírálati jelentés a „ M a g y a r F o x t e r r i e r - T e n y é s z t ő k E g y e s ü l e t é n e k " 1925 m á j u s 3 - á n tartott k i á l l í t á s á v a l r e n d e z e t t m ű k o t o r é k v e r s e n y r ő l . A fényesen sikerült kiállítás keretében m á r délelőttre ter­ vezve volt a kotorékversenyek kezdete, de s a j n o s a z eső miatt c s a k délután — derült napos időben — volt kezdhető. A közön­ ség nagy érdeklődésével a versenyek lefolyása é s e r e d m é n y e nem volt a r á n y b a n , a m e n n y i b e n az eredmény — kivéve 2 — 3 foxit — nagyon gyenge volt. ingvállakat, derekukon pedig ezüstből készített párta öveket hordtak. T é l i d ő b e n majd minden a s s z o n y lombosfürtü g u b á s ­ mentét viselt, melyet a k k o r i b a n füles g e r e z n á n a k neveztek. A leányok nyakukon gyöngy helyett redőkbeszedett csipkékkel díszített fodrot viseltek é s mint a z asszonyok, ők is c s i z m á k ­ ban jártak. A körösiek, mint a budai királyi h á z h o z tartozó v á r o s népei, földesurat nem ismertek. J o b b á g y s á g u k alól évről-évre meg­ váltották magukat. E h h e z képest a város minden j ö v e d e l m e őket illette. Ügyes-bajos dolgokban magisztrátusuk útján e g y e n e s e n a királyhoz folyamodtak. A z ország kereskedői e b b e n a z időtájban hozták b e a z akkori S a x o n i á b ó l , a nálunk legelőször Siklósi Mihály által terjesztett Luther tanait. A pápisták és az új vallást követők a k k o r i b a n egyhézerkölcsi dolgokban szinte vetélkedtek e g y m á s s a l . E z a n e m e s versengés — mint tudjuk — utóbb azzal végződött, hogy S z a t h m á r i György esztergomi érsek p a n a s z á r a Lajos király 1523-ban a z új tanok e l n y o m á s á r a szigorú parancsot adott ki. A behozott zsoltárokat és katekizmusokat „sub p o e n a e x c o m m u nicationis" összeszedette é s elégettette. E n n e k a királyi intézkedésnek, a c s a k h a m a r elkövetkező m o h á c s i ütközet, egyetlen c s a p á s s a l véget vetett. K á l m á n c s e h i S á n t a Márton prédikációi nyomón, a nemzeti s z e r e n c s é t l e n s é g h a t á s a alatt meghasonlott körösiek n a g y o b b r é s z e , szinte egyik napról a másikra, áttért a z új evangéliumot, a megújhodást hirdető protestáns vallásra. Akkor történt meg K ő r ö s ö n a z a l á b b i eset, a m e l y n e m c s a k a m a g y a r nemzet-, h a n e m a z Egyháztörténelemben is egyedülálló. Mikor a körösi protestáns atyafiak ilyetén megalkották a felekezeti többséget, a z é r d e m e s magisztrátus egybehívta a t a n á c s b é l i e k e t . A t a n á c s k o z á s során a protestánsok közül többen szóvótették a kisebséget tevő pápisták előtt, hogy miután szám­ szerint t ö b b s é g b e n v a n n a k , igazság szerint joguk van ahhoz,

A verseny d. u. 3-kor szimatpróbával kezdődött. E b b e n mindkét kölyökfoxi — 1. és 2 3 . sz. — szépen megfelelt, miután a kotorékot hangtalanul végig kutatta. Ezután következett: I. K ö l y k ö k v e r s e n y e . — Idő 10 perc. 1. Cserkész K o r m o s , (1. sz.) tul.: Kazány Tivadar. 3'15 indul, rács előtt erősen vinnyog, h ú z á s után rókát III. katlanig követi, ott folytonos c s a h o l á s s a l támad. Idejét j ó l kitöltve le­ vétetett, nyitáskor sem próbált fogni, mindazonáltal nagyon j ó kölyökmunkót végzett. II. díj. = 4 pont. 2. Cserkész Kürtös, (23. sz.) t u l . : Köves Andor. 3 ' 2 6 indul, nagy tűzzel búvik, húzás után rókét a III. katlanig követi s ott erős c s a h o l á s közben folyton fogni próbál, e l ő b b i n é l sokkal agresszívebben viselkedik. Miután idejét igen j ó l töltötte ki s nyitáskor beugorva, gyönyörű torokfogással elkapja a rókét, munkáját kitűnőnek kellett értékelni. I. díj. = 5 pont. 3. Ophelia vonatott.

Betyárvilág,

(38. sz.) tul.:

Hollik

Ede

vissza­

II. É r e t t e k v e r s e n y e . — Idő 10 perc. 1. Cserkész Kölyök, (25. sz.) t u l : Hufnágel György 3'38 indul, a z o n n a l v e h e m e n s e n támad, 1 perc után elhallgat, róka kissé visszaszorítja s a z I. k a t l a n b a n tartja magát, de csak­ h a m a r róka hátramegy, e b követi, de hangját kíméli, majd újra csaholni kezd, róka v i s s z a n y o m j a II. katlan elé, hol a foxi erős t á m a d á s t kezd és 7 perc elteltével j o b b fülön fogja a rókát 3'45-kor, Nagyon j ó műnkéért II. díjat kap. = 4 pont. 2. Ch. Filkó Cserehát, (39. sz.) tul.: Szabovits Ernő 3 ' 4 8 indul, nyílsebesen búvik, hangot a d s h ú z á s után rögtön j o b b pofán fogja a rókát. Kitűnő munkáért I. díjat == 5 pont é s a kotorék championátust kapja. Úgy küllemileg, mint munkára kitűnő foxi. 3. Dalia Állatkert, (55. sz.) tul.: nagygyőri Szó'fs István 3'50 indul, c s a k 2Va perc után kezd csaholni, 5 perc után ismét hallgat s 1 perc után kijőve, tulajdonos levette.

2. Maros Bandi, (43. sz.) tul.: Bognár Lajos. 4 ' 0 5 indul, hangot a d v a r á c s h ú z á s után róka előtt c s a h o l , de nem támad, majd soká hallgat s miután kétszer is elhagyta a kotorékot 4 12-kor levétetett. E versenyben díj nem volt kiadható. IV. D e r b y v e r s e n y . — Idő 10 perc. 1. Cserkész Kormos, (1. sz.) tul.: Kazány Tivadar. 413 indul, rács előtt egy ideig hangtalan, húzás után c s a h o l n i kezd, sőt támadni is próbál, eredménytelenül bér, majd kétszer is elhagyja a kotorékot; levétetett. Munkája nem díjazható. Miután e versenyen a 36., 3 8 . , 4 0 . , 4 1 . , 4 6 . s z á m ú foxterrierek nem jelentek meg, Derby díj egyáltalán nem volt megítélhető. R e m é l ­ jünk jövőre j o b b eredményt 1 S a j n o s , hogy e n e m c s a k szép, de nagyon h a s z n o s sport — a kotorékozás — ennyire gyengén áll. A foxterrier tulajdono­ sok ebeikkel bizonyára gyakran kirándulnak a s z a b a d b a s így volna alkalmuk a foxikat odúk s kotorékok átkutatására szok­ tatni, miáltal a z o k a műkotorékot is könnyebben bújnák s nem kellene őket betuszkolni, mint azt egynémelynél láttuk. Azt tapasztaltam, sok évi kotorékozásaim a l k a l m á v a l , hogy az egész v a d á s z t á r s a s á g elragadtatással gyönyörködött j ó foxterrierjeim eredményes m u n k é j ó b a n . Ha minden vadásztársaság­ n a k volna 1—2 j ó foxija, nem kellene a sokszor végzetessé váló mérgezéseket a l k a l m a z n i a dúvad írtésra s e mellett élvez­ nék a z izgató sportot is. A rendezésnél Pillér Károly, Hufnágel György és nagygyőri Szó'ís István urak szíves közreműködését h á l á s a n köszönöm Foxi üdvvel

Jókuthy

Sándor

kot. bíráló.

Egyesületi Műkotorékverseny és Foxterrierbírálat.

1. Baby White the second of Dorincourt, (16. sz.) tul.: Állatkert 3 5 8 indul, de a kotorékot nem veszi. 2 perc után levétetett.

A M F T E - n e k v á l a s z t m á n y a elhatározta, hogy szeptember hó 6-án vasárnapon, az idei foxterrier a n y a g e l b í r á l á s a végett a z állatorvosi főiskola területén műkotorékversenyt és foxterrierbírálatot rendez. A foxterrierek bírálatához hat h ó n a p o s kortól minden foxterrier elővezethető. A bírálatnál, me/y a l k a l o m m a l a simaszőrű foxterrierekre vonatkozólag a bírói tisztséget újvári

hogy Kőrös egyetlen t e m p l o m á b a n ők is dicsérhessék az U r a t . . . Ezt a követelésüket utóbb még a következő súlyos a x i ó m é v a l is megerősítették: Mivel a templom az Isten h á z a ; a protestánsok meg ugyanazt az Istent imádjók, amelyiket a pápisták, kiknél c s a k a liturgikus c e r e m ó n i á k m á s o k ; nyilvánvaló, hogy a körösi templomban minden keresztyén igaz lélek fohászkodhat. Még pedig ki-ki a m a g a módja szerint . . . E b b ő l a feltevésből nagy viták fejlődtek, a m i n e k h o s s z a b b h u z a - v o n a után a z lett a vége, hogy a templomot kétfelé rekesztették. Az egyik részben a pápisták papja misézett. A m á s i k felében ugyanakkor a protestánsok prédikátora hirdette nagy hatással a reformóta vallást, amelyet gyakran a pápisták is végig hallgattak . . . A z Isten h á z á n ekként megosztozván, noha ezzel a lelkiegységet mindenképpen megbolygatták, mégis meglettek volna valahogy egymással, ha a pápisták v a l a m e l y i k e nem zavarja meg a nyugodalmat, melyet a látszat szerint mind­ két oldalon igyekeztek ápolni. A baj onnan indult ki, hogy a protestánsok prédikátora — s z o k á s a szerint — Istenszolgálat közben, mély m e g a l á z k o d á s a jeléül kezeit összekulcsolta, fejét pedig mellére hajtotta é s úgy imádkozott. A pápisták valamelyike, hogy a protestánsokat valami módon megcsúfolhassák, Istentisztelet előtt, lopva egy nagy döglött kutyát csempészett a t e m p l o m b a és azt a prédikátor helyére ültette. Két mellső l á b é t keresztbe tette. Fejét pedig lehorkasztotta olyanformán, mint azt a prédikátor cselekedte . . . A hívek m á r c s a k n e m teljes s z ó m m a l együtt voltak a gyülekezetben, mikor az egyik atyafi a prédikátor helyére mutatva hangosan felkiáltott: — Nézzék c s a k e m b e r e k , mely csoda történt: Nagytiszteletű urunknak kutyafeje nőtt . . . Mikor a c s o d á n a k vélt létvényfól megrémült hívők meg­ tudták, hogy mi történt, az Isten s z o l g á j á n a k ez a nyilvánvaló m e g g y a l á z á s a annyira felháborította őket, hogy a lelketlen

gonosztevő kézrekerítésére tűvé tették a várost. Mikor pedig sehol sem találták, biztosra vették, hogy a gazfickót a pápisták rejtegetik. Elkeseredésükben ellenük fordultak. Vasvellára, dorongra mentek és úton-útfélen, agyba-főbe verték egymást. Ez a gyűlölködés hosszú idők során tartott. Ahol c s a k tehették, károkat okoztak e g y m á s n a k és most m á r mind a két felekezeten lévők m a g u k é n a k követelték a templomot. Végre a k o m o l y a b b fejűek innen is, onnan is kezdték át­ látni, hogy ez a szűnni nem a k a r ó perpatvar amilyen áldatlan, annyira nem Krisztusi cselekedet. A higgadtabb t a n á c s b é l i e k közül összeültek n é h á n y a n , hogy meghányják-vessék, miképpen lehetne összebékéltetni a város népét. S o k veszekedés és meddő viták után végre a pápisták kezdték fontolóra venni, vájjon gonoszságra vezet-e hát a reformáfa v a l l á s és lehet-e Istennek tetsző szolgálatot tenni külső c e r e m ó n i a nélkül ? A vitatkozó Ielkiatyók és t a n á c s b e l i e k végre megállapították, hogy mivel a reformáta v a l l á s a l a p ­ t u d o m á n y á n a k feje é s fundálója s e nem Luther, sem pedig Calvin, h a n e m egyes-egyedül J é z u s Krisztus, akinek tanítását m é r az apostolok is hirdették; ennélfogva igaznak kell tekinteni, hogy az Isten h á z á n a k ékességét nem a faragott képek é s egyéb emberi t a l á l m á n y o k teszik, h a n e m a könyörgésben, éneklésben és a p i é d i k á l á s b a n való áhítatosság. Minthogy pedig az Isten törvényét úgy a protestánsok, mint a pápisták az élet legtökéletesebb regulájának vallották, melytől a hívő örök életet n y e r ; a vitatkozók végre arra a meggyőződésre jutottak, hogy a protestáns vallás mindnyájuk elfogadásóra és üdvözülésére a l k a l m a s . Hogy tehát a hosszú idők óta tartó gyűlölködés utón a keresztyényi békességet megpecsételjék. Kőrös v a l a m e n n y i pápistája áttért a protestáns v a l l á s r a . így békültek ö s s z e nagy viszálykodások után a körösiek, akik ettől a z időtől mint Krisztus szerzetéből valók, megértő szeretetben, egy közös templomban dicsérték az Urat.

III. Ö r e g e k v e r s e n y e . — Idő 10 perc.

Cseh Ödön, a drótszőrű foxterriereknél a bírálatot Pillér Károly vállalta, a foxterrierek minősítést kapnak, melyről a z egyesület oklevelet a d ki. A bírálatnál megjelent foxterrierek érmekre vagy tiszteletdíjakra igényt nem tarthatnak. Evvel s z e m b e n a kotorékversenyben résztvevő foxterrierek győztesei részére érmek és

K e n n e l h í r e k : Regős Pátria drótszőrű foxterrier kan Bognár Lajos tulajdonóba ment ót. Volkmer Rajmond „Tarzan" kennel­ név biztosításét kéri, egyben bejelenti, hogy k e n n e l z á s z l ó j a fehér a l a p o n sárga keretben kék pont. Cserkész Kincsem és Cserkész Kölyök után elsőrangú a l o m vérható. A „Hungárián" kennel jelenti, hogy Hungárián Patty és Flying Fox utón VIII. 9. 3-ik kölyök lótott napvilágot. Maros k e n n e l b e n M a r o s Mirtusz é s Romeo Kisbér után a legszebb r e m é n y e k r e jogosult drótszőrű foxterrierek remélhetők. Riadó Pátria Wolf Lipót, Rápislant Pátria Taubinger Margit, Rangos Pátria nagy-győri Szőts István tulajdonóba ment ét. Az egyesület k ö t e l é k é b e felvett tagok névjegyzékét l a p u n k legközelebbi s z ó m ó b a n közöljük.

Az Orsz. Magy. F o x t e r r i e r - é s T a c s k ó t e n y é s z t ő k Egyesületétől F E L H Í V Á S . Legutóbb megtartott közgyűlésünk akként határozott, hogy a hátralékos tagdíjaknak egyesületünk ügyésze útján leendő be­ h a j t á s a iránt intézkedjem. Költségmegtakarítás c é l j á b ó l ismételten felkérem mindazon tisztelt tagtársakat, akik mult és folyó évi tagdíj­ fizetési kötelezettségüknek eleget nem tettek, hogy a n n a k eleget tenni é s tagdíjhátralékukat n á l a m kiegyenlíteni szíveskedjenek. Sátoraljaújhely, 1925 aug. hó.

Görgey

Géza

ügyvezető-elnök.

A

„ M A G Y A R DOBERMANNOSOK" (M. D.) HIVATALOS

Dr. Raitsits Emiiné a „Pátria" kennel kölykeivel: Rangos, Répislant, Rókarém, Rajta. Regős és Riadó Pátria, apjuk: Dinkie Alert KCSB. 28219. anyjuk: import Lady Pátria. 1925. május 16.

tiszteletdíjak kiosztásra kerülnek. A műkotorékverseny fénypontja lesz a Jókuthy Sándor nagy verseny és a z Egyesületi Nagy Díj. Egyesületünk tagjait felkérjük, ezúttal t á m o g a s s a n a k sporttársi együttérzésükkel. Nevezési ívek a z érdeklődők részére rendel­ kezésre á l l a n a k .

ÉS SZAKKÖZLEMÉNYEI.

Vezetőség (Balogh Rezső alelnök) Budapest, VIII., Baross-utca 77. II. Telefon: József 113—78.

R o v a t v e z e t ő : Szeless

Pál

dr.

••• A „M. D." őszi k i á l l í t á s a . Minden v a l ó s z í n ű s é g szerint újból nemzetközi t á r s a s á g lesz együtt a szeptemberi kiállításon, a m e l y a l k a l o m m a l az 1925. évi szalagdíj- (küllemderby) és szalagverseny (rendőrkutya derby) mellett a M O R V E k i í r á s á b a n először kerül eldöntésre „Magyarország r e n d ő r k u t y a b a j n o k s á g a " .

Es a csónak csörgő láncát Ingerülten rázza, tépi, Messze szállni a habokkal, Ez egyetlen vágya néki.

De egyszerre a tengerre Er s előtte büszke gálya . . . Át a habon rohan vakon. Csak utána, csak utána!

Hol rejtelmes habloccsanás Vegyül a szél bús dalába, S parti bokrok közt virul az Emlékezet kék virága, Hol merengő halász lebzsel: Kies partján kis folyónak, Lánccal kötve egy cölöphöz Nyugtalanul reng a csónak.

Csörgeti a hosszú láncot, Követelvén, hogy eressze Más folyamra, más vidékre. Oh csak innen messze, messze.. Szakad a lánc és a sajkát Induló hab hívja, várja, Lassan, lassan viszi immár Lefelé a folyó árja.

Most látja csak, hogy körülte Zajong a víz, forr az örvény S gyilkos hullám megragadja, Eletére gazul törvén . .. Es a sajka már örömest Menne vissza szép hónába, Bánja már, hogy odahagyta . .. Oh de késő... mindhiába!

Oldalait csonka hullám Csevegő hab e gyre nyalja, Néha egy-egy beleszökik S nedves lesz a csónak alja; De legottan felszárítja Fenekét a nap sugara És a csónak tovább hallgat A susogó hab szavára.

És a sajka, hogy már rajta Nincs többé a csörgő vaslánc, Örömében vígan mégyen Ragadja a fürge habtánc, íme távol már hónától Nagy folyóba torkol útja Es a csónak a folyónak Hosszú medrét végig futja.

Cseveg a hab szebb vidékről, S csalja, hívja: jönne véle, Szebb hazába, nagy folyamra, Zúgó tenger kék vizére...

Vészes útján rengő hullám Elkíséri zúgva, nőve, Vihar támad, folyam árad . . . Csak előre, csak előre!

A SAJKA. írta:

ZOLTÁN

VILMOS.

f

.

Gyilkos hullám felemeli S odacsapja egy sziklához, Ijedten nyög szegény sajka, Míg a sirály sír, kiáltoz . . . Törött, szétvált deszkaszálak Hullnak vissza az örvénybe, Mindenütt csak töredék s rom . . . A sajkának immár vége.

* Gyenge csónak Szenvedélye Bősz hulláma, Rabszolgáját

csak az ember, zúgó tenger, gyilkos habja szirthez csapja . . .

^

-

Érre a klasszikus versenyre a z osztrák Polizei- und Schutzhundverein, illetőleg a D o b e r m a n n P i n s c h e r Club ígéretét bírja a z M. D. a részvételt illetőleg. A legjobb osztrák rendőrkutya „Rex v. Königsegg" dobermann-kan, a m e l y eddig 4 8 e r e d m é n y e s bűnügyi nyomozást könyvelhet el nem mindennapi verseny­ karrierjén kívül, a versenynek biztos résztvevője. M i n d e n n e m ű kiállítási ügyben B a l o g h Rezső alelnök, rendőrkutya ügyben dr. Datky Lajos rendőrkapitány, a M O R V E főtitkára (Főkapitány­ ság II. em.) szolgálnak felvilágosítással. A b é c s i k i á l l í t á s r ó l . Az „Unsere H u n d e " július 1-i s z á m a közli a bécsi pünkösdi kiállítás bírói j e l e n t é s é t . A B é c s b e n leg­ j o b b a n szerepelt magyar d o b e r m a n n „Hűvösvölgy V e n g e r k a DC. DT. 4 7 " - r e vonatkozó bírálatot közöljük e b b ő l : „Ez a szép, tipikus, fiatal szuka élénken emlékeztet engem a mi c h a m p i o n s z u k á n k n a k B ő m b e H o c h - W a r t n a k — s a j n o s külföldre ván­ dorolt — egyik s z u k a i v a d é k á r a . K ü l ö n ö s e n az erőteljes fej és arcorri rész, a p o m p á s sötét szemek, a kifogástalan hátvonal, valamint a n e m e s s é g azok, a m e l y e k legnagyobb mértékben fel­ tűnnek „Vengerká"-nál. Némileg könnyű c s o n t j a i b a n a p j á r a , „Cunz H o c h - W a r t " - r a üt, viszont örökölte a n n a k c s o d a s z é p , ragyogó szőrözetét. M a n c s a i nagyon j ó k , felhúzoltak és zártak. Ezt a véleményt Horion B r e n d z a n adta, a legszigorúbb, legj o b b s z e m ű osztrák bíró, m a g a is tenyésztő, a májusi kiállí­ tásunkon „győztes" c í m m e l dekorált „Odins Grimm" tenyésztője. Bírálata végén megállapítja, hogy Ausztria a z erőteljes, edzett és h a s z n á l a t r a k é s z d o b e r m a n n o k h a z á j a , a m e l y e k a z erő mellett a szépséget és n e m e s s é g e t is egyesítik m a g u k b a n s ö r ö m é n e k a d kifejezést afölött, hogy a magyar dobermann-tenyésztés B é c s b e n látott képviselői is ilyenek voltak s m é l t ó a k n a k bizo­ nyultak arra az érdeklődésre, a m e l y a kiállítók és tenyésztők részéről a budapesti kutyák iránt megnyilvánult, mert osztatlan tetszést arattak. Végül hangsúlyozza az e g y m á s kiállításain való részvétel fontosságát és h a s z n o s s á g á t . H e x e M a r s o v s z k y r k . D T . 80. (Naphegy B o r g ó DT. 2 — Trude Nagylelke). Tul. : Kó'berling Géza, II., Hattyu-utca 15. A tavaszi rendőrkutyaverseny győztese lassú fejlődés utón jutott el ehhez a dicsőséghez. 1923-ban III. lett a kezdők versenyében.

ö4

-

ményt hozott, míg most július 1-én a szintén p o m p á s a n idomí­ tott Adon v. K ö n i g s c h l o s s fedezte be. Előre is gratulálunk a „Törökvész"-ben születendő rendőrkutyákhoz ! „ H ű v ö s v ö l g y Z ú z m a r a D B . D T . 3 4 . " b a r n a szukát június 18-án befedezte A d o n v. K ö n i g s c h l o s s b a r n a fedezőkan. „ A d o n v. K ö n i g s c h l o s s Ö H S t B . 1521. G. Zenta importált fedezőkann telivér T u l a j d o n o s : S z e l e s s P á l dr. IX., Kinizsy-u. 19.

D P . 745." (Argo v. Altmannsdorf v. Altmannsdorf Ö H S t B . 2494. H.) s z u k á k s z á m á r a rendelkezésre áll. (Telefon : J ó z s e f 3 9 — 8 5 , d. u. 5 — 6 ) ,

Ujabb import. S z e l e s s P á l dr., Grottenthaler H a n s , a leg­ kiválóbb osztrák tenyésztőtől Hart v. Doberdo nevű 3 h ó n a p o s b a r n a kannt importálta. A p j a Frech v. Doberdo (Sgr. 1923. L u x v. d. B l a n k e n b u r g — Ch. B ő m b e Hoch-wart), a n y j a B l a n d a v. D o b e r d o (Sleuz v. Thüringen — Sylva v. Altmannsdorf).

C í m a d o m á n y o z á s . A k o r m á n y z ó úr

őfőméltósága

mívelésügyi miniszter előterjesztésére Warga

Kálmán,

a

föld-

a M. Kir.

Madártani Intézethez beosztott miniszteri tisztviselő részére, mányos

és irodalmi

címet

adományozta.

szakember

m ű k ö d é s e alapján a „m. kir. Ez a

kitüntető

tudo­

ornithologus"

legfelsőbb e l h a t á r o z á s egy hivatott

elismerése.

A

kiváló

szakembert,

mint

lapunk ismert munkatársót ezúttal is lelkesen üdvözöljük. A b a s e l i á l l a t k e r t . Előttem f e k s z i k a b a s e l i á l l a t k e r t k a t a l ó g u s a . A hétköznapokon a belépődíj felnőtteknek 1 frank, gyermekek a felét

fizetik. V a s á r n a p

nélkül 5 0 cts. A c s i n o s a n

és szerda

berendezett

állatot mutatnak. A m a j o m h á z b a n

állatkertben

csupán

katonák

délután

és

kivétel

elég

kevés

három majomfaj él.

Az e m l ő s ö k közül: két kenguru, k e c s k e antilopok, szikaszarvasok, mandzsúriai szarvas,

d á m szarvas,

medve, egy a m e r i k a i

bölény, három

egypúpú teve, zebu, barna oroszlánfoka,

egy zsiráf, n é h á n y antilopfaj, egy tapir, n é h á n y

vaddisznó,

oroszlón, tigris,

leopárd és puma, egy elefánt é s n é h á n y l á m a a n e v e z e t e s e b b állat. Az említetteken kívül főleg m a d a r a k

láthatók. A b a s e l i e k

mégis állatkertjüket tömegesen létogatjék. S z o p ó s v i d r á k a z á l l a t k e r t b e n . Cerva két vidrakölyköt

felnevel

Frigyesné

úrnő újból

mesterségesen. A vidrák igen szépen

fejlődnek és nagy örömet o k o z n a k a z önfeláldozó gondozójuknak. A nagyközönség

c s a k i s a k k o r léthatja a vidrakölyköket, mikor

a z o k már önállókká lesznek. Ajándékozás. Burchardt

Andor

Állatkertünk dr.

mányozott. A z állatkert multévi júniusi kiállításunkon is c s a k ennyire vitte, míg végre a komoly tréning meghozta a gyümölcsét, a jól megérdemelt győzelmet igen erős konkurrencióban. Tenyésztési karrierje is ilyen volt. Egy lelkiismeretlen „ebtenyésztő" egy „pedigreés" championt (Ch. Alfi I) ajánlott az akkor még c s a k 11 h ó n a p o s (!) szuka s z á m á r a . T e r m é s z e t e s , hogy a z e r e d m é n y a v á r a k o z á s n a k nem felelt meg, e b b ő l az a l o m b ó l c s a k „Törökvész Aver" számít. Egy év múlva a kiváló Bertl v. A c h a n után jobb* ered­

ragadozói

kormányfőtanácsos

részére

Bélaváry

egy vágólovat

ado­

vezetősége ezúton is köszönetet mond.

Előfizetőinkhez. A félévi előfizetés mielőbbi beküldését küldése fennakadjon. szeptember hó 15-ike

lejárt, miért is az előfizetési díj kérjük, nehogy lapunk szét­ Lapunk legközelebbi száma után jelen meg.

Ml- U I S A G AZALLAT* KEBTBEN?

BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Budapest, 1925. KIADJA: B U D A P E S T FŐVÁROS ÁLLAT- É S N Ö V É N Y K E R T J E

Állatkertünk újdonságai. (Folytatás.)

Fővárosunk tanácsának megértő és hathatós pártfogása folytán állat­ kertünk vezetősége abba a helyzetbe jutott, hogy sokévi háborús nélkü­ lözés után, a már elhanyagolt állapot­ ban lévő állatházak tatarozására kellő gondot fordíthat. A nyári hó­ napokban Végh Gyula műszaki fő­ tanácsos vezetése alatt Katzer József építészmérnök tervei szerint, első­ sorban a struccház javításának mun­ kálataiba fogtak. Most már napok ^kérdése és a teljesen átalakított, az I állategészségügy irányelvei szerint megfelelően berendezett struccház az exotikus futószárnyasok otthonává ; lesz. A tágas, jól szellőztethető és nap­ világos struccház a látogató közönség I előtt a kedvezőtlen időjárás esetében nyitva fog állani. Állatkertünk így egy látványossággal gyarapodott és futó­ madaraink a multakhoz viszonyítva, kedvezőbb körülmények között áttelel­ hetnek. Az áttelelés, különösen a szárnyas állatokra vonatkozólag, az állatkert vezetőségének mindig nagy gondot okozott, mert állatkertünk az exotikus nagyobb és víziszárnyasok részére berendezett madárházzal nem bírt. Eddig a melegebb égöv alatti időjáráshoz szokott szárnyasok a végnélkülinek látszó téli időjárást eldugott és félreeső helyeken felállított úgynevezett telelőhelyiségekben végig tengették. Érthető okokból természete­ sen a rabulélő szárnyasok legtöbbje

XII. évfolyam. 15.—16. szám. Az

állat- é s növénykert i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti: R

RAITSITS EMIL D -

Augusztus 1.—15 Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o:

a levegőtlen és napvilágtól száműzött a szerető édesanyját, de Bandi, a helyiségek áldozata lett. Ezeket a vízilópapa több, mint egy évig tartó helyiségeket a nagyközönség sohasem szalmaözvegység után vágyódásban látogathatta és így a rossz időjárás el nem senyvedt élete társát viszont beálltával állatkertünk szorgalmasabb látja. látogatói előtt az exotikus szárnyasok Mire az őszi lombhullás bevégző­ nagyrésze eltűnt. Ujabban állatkertünk dik, állataink nagyrésze téli szállását vezetősége avval a tervvel foglalkozik, elfoglalja, csupán az oroszlánok ma­ hogy az exotikus szárnyasok részére radnak meg a szűk kisragadozók oly méretű madárház álljon rendel­ házában. A jövő évben remélem, kezésre, mely a kedvezőtlen időjárás hogy a nagyragadozók részére mégis beálltával a múlthoz viszonyítva új napvilágos és jól szellőztethető sokkal egészségesebb férőhelyet biz­ állatházat építenek. tosítson az egyébként is nagyon Jegesmedvéink a bélférgektől meg­ kényestermészetű szárnyasoknak és egyúttal télvíz idején látogató közön­ szabadultak és most már rohamosan ségünk előtt is nyitva álljon. A modern fejlődnek. A tigrisek is túlestek a bélalapokra fektetett állatkertünk ezek férgességen és a felette veszedelmes­ szerint a legjobb nyomon halad, hogy nek mondott fogzáson, mindkettő erő­ a külföldi hasonló intézmények mellett ben gyarapodik. Igen szépek a nem az elismerésben a megillető részét régen vásárolt leopárdok. kivehesse. Evvel nem fogyott ki az Tavasszal a teveház is új lakókat átalakítási munkálatok sora. A vastag- kap. Ugyanis két kivénült és vég­ bőrűek háza körül is feltúrták a földet. elgyengülésben , levő tevénk örök Üj medencét készítenek az elválasztás nyugalomba fog vonulni. Ezek helyett előtt álló vízilovacska részére. Vízi- állatkertünk vezetősége tenyészképes lovacskánk mintha érezné a közeledő fiatal tevéket vásárol. veszedelmet, szülőanyját folyton Állatkertünk az évminden szakában nyomon követi. Állatkertünk vezető­ a legérdekesebb és legélvezetesebb sége pedig fondorlatos tervvel az látványossága fővárosunknak. A szép elválasztásra készül. Egyszer már őszi napokon a szarvasbőgést hall­ meg is próbálkoztak, de a fiatal gatja a fővárosba szorult vadász. vízilovacskának nagyobb volt az ereje, . Kinn a kertben a fák lombja az őszi mint azt el lehetett volna hinni és színpompával gyönyörködtet, mialatt az útja elé állított barrikádot egy eltűnnek a kert pázsitjáról a hatalmas szempillantás alatt tönkte zúzta. Most javítják, vasalják az ajtókat és amint pálmák. A pálmaházba viszik, hol ezzel a munkálatokkal elkészülnek, a látogató közönség is az örök tavasz­ vízilovacskánk nagykorusítása befeje­ ban gyönyörködhetik. zett lesz. Az önállósított víziló elveszti :: A k i a d á s é r t felelős : R A I T S I T S E M I L dr. ::

KOTORÉKVERSENY

1925. É V I S Z E P T E M B E R H Ó 6-ÁN.

A m a g y a r k u t y á k c í m ű könyv k a p h a t ó a s z e r z ő n é l : Raitsits Emil dr., VII., István-út 2. ( J ó z s e f 8—30.) Á r a 150.000 K. H á z ő r z é s r e 6 hetes pedigreés k u v a s z k ö l y k ö k olcsón k a p h a t ó k , X . , Szabóky-u. 60., Bernolókné.

Az apróhirdetés •F* „A

e g y s z e r i m e g j e l e n é s e 10.000 k o r o n a

C s a k i s v á l a s z b é l y e g b e k ü l d é s e e s e t é n felelünk

T e r m é s z e t " előfizetési

á r a félévre 30.000 korona.

T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . S z e r k e s z t i : ílosüay Lajos közre­ m ű k ö d é s é v e l Gorka Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t . VIII.. E s z t e r h é z y - u . 16. „ M a g y a r F o x t e r r i e r - T e n y é s z t ő k E g y e s ü l e t e " B u d a p e s t , Állat­ orvosi főiskola poliklinikája, VII., Rottenbiller-utca 2 3 — 2 5 . Telefon : J ó z s e f 8 — 3 0 . O r s z á g o s Vizsla-Club igazgatósága Telefon: József: 4—14.

A n g l i á b ó l i m p o r t á l t elsőrangú símaszőrű foxterrier kan, F l y i n g F o x (Drumlee R i n g l e a d e r - D i s g r a c e ) m e g e g y e z é s szerint fedez. A feltételek m e g t u d h a t ó k a t u l a j d o n o s n é í : Bernthaller Béla ( B u d a p e s t , I X . , Mátyós-u. 18.). C s e r k é s z k ö l y ö k , e l s ő r a n g ú s í m a s z ő r ű fedezőkan, a p j a : Lágy­ m á n y o s Detector, a n y j a : P a r d o n C a r a m e l . F e d e z é s i feltételek : Hufnágel György III., B e r e n d - u . 1. „ C s e r k é s z K o m i s z " Derby- é s V á n d o r d í j győztes ( 1 9 2 4 ) fedez­ tetésre r e n d e l k e z é s r e áll. Ruwald Gyula (VI., Szív-u. 2 8 . )

B u d a p e s t , VIII., Nap-u. 4 .

Magyar Foxterrier- és Tacskótenyésztők Országos Egyesülete. Székhely : Sátoraljaújhely. „ M a g y a r D o b e r m a n n o s o k " kutyás ö s s z e j ö v e t e l ü k e t „ V ö r ö s b é k a " vendéglő (I., Krisztina-körút 107. K a r á t s o n y i - u t c a mellett) külön t e r m é b e n tartják m i n d e n hó első keddjén Vs20 órakor. — A z Egyesület kiváló s p o r t k e z e k b e díjtalanul juttat telivér dobermannokat. Magyar Nemeskanári Tenyésztők Országos Egylete. Székhely: B u d a p e s t , VIII., T i s z a K á l m á n - t é r 17. (Kún-u. s a r o k ) . K a m a r á s Mihály-féle vendéglő. Ö s s z e j ö v e t e l m i n d e n h ó n a p e l s ő v a s á r ­ n a p j á n d. u. 4 órakor. B u d a p e s t i A q u a r i u m - é s T e r r a r i u m - E g y e s ü l e t m a g y a r természet­ barátok t á r s a s á g a összejövetelét a S c h m i d h o f e r - f é l e vendéglő (II., Fő-u. 8.) k ü l ö n t e r m é b e n tartja. Á l l a t b a r á t o k l é p j e n e k b e a z Á/íafue'dó'eguesüiefbe, B u d a p e s t , I X . , Ernő-u. 13. D í s z h a l a k k a p h a t ó k a z állatkert

V i l á g o s z s e m l y e s z í n ű e g y é v e s puli s z u k a , m á j u s 3-iki kiállításon „nagyon j ó " osztályzatot nyert, e l a d ó . C í m : K u n Bertalan, S a l g ó t a r j á n . Ugyanitt e l s ő r a n g ú puli kölykök k a p h a t ó k .

M a g y a r j u h á s z k u t y á k t ö r z s k ö n y v e z é s é t t u d o m á n y o s nézőpont­ ból v é g r e h a j t j a h é t k ö z n a p o k o n d. e. a z állatorvosi főiskola poliklinikája (VII., István-út 2., telefon : J ó z s e f 8 — 3 0 . ) . A törzs­ k ö n y v e z é s díjtalan. O r s z á g o s V i z s l a - C l u b tenyésztelepe S á r o s d . V e z e t ő : Pfiegler Ferenc. A z ö s s z e s vizslafajták, nyers é s betanított p é l d á n y o k kaphatók. E r e d e t i a n g o l f á c á n t o j á s o k ( M o n g o l i c u s torquatus) m e n n y i s é g b e n k a p h a t ó k : Pfiegler Ferenc Sérosd.

korlátlan

N i m r ó d V i c a , s í m a s z ő r ű foxterrier t e n y é s z s z u k a é s elsőrendű kotorékeb 4 — 5 m é t e r m á z s a b ú z a á r é r t e l a d ó : Körmöczy Illés, B é k é s c s a b a , m. kir. e r d ő h i v a t a l . H u n g á r i á n H u r r a h (Flying F o x — H u n g á r i á n D i a m o n d ) s í m a ­ szőrű foxterrier k a n fedezésre r e n d e l k e z é s r e éli. F e d e z é s i díj m e g e g y e z é s szerint. T e n y é s z t ő t u l a j d o n o s : újvári Cseh Ödön, I., F o r t u n a - u t c a 8. II. D r ó t s z ő r ű é s s í m a s z ő r ű e l s ő r a n g ú f o x t e r r i e r kutyák k a p h a t ó k a z állatkertben.

aquariumában.

P á l m á k a t a l e g e l ő n y ö s e b b e n v á s á r o l h a t a z állatkert p á l m a h á z á b a n .

p t k á n y í r t á s - r a a l e g m e g f e l e l ő b b a foxterrier.

1925 D e r b y g y ő z t e s C r u s a d e r V a d o r z ó , 1 é v e s , drótszőrű fox­ terrier kan eladó, ó r a : másfélmillió k o r o n a . Szaboviis Ernő a l e z r e d e s , M i s k o l c , tüzérlaktanya.

Győztes Csöpi Állatkert és Hungárián H u r r a h k a p h a t ó k : V a j d a M. P á l , D a m j a n i c h - u . 5 2 .

után

kölykök

„ C s e r k é s z K o r m o s " fedeztetésre r e n d e l k e z é s r e Tivadar B u d a p e s t , III., S z e n t Endrei-út 4 4 .

áll:

Kazány

E l a d ó m a g a s pedigreével egy p á r h á r o m h ó n a p o s a g á r kölyök. B ő v e b b e t ifj. Koczizky Mátyás, S z é c h e n y i - u t c a 5.

fehér

orosz­ Békéscsaba,

C s e r k é s z - K a r d o s ( a p j a : L e o v. D e g e r n o o s , a n y j a : P a r d o n K a r a m e l ) s í m a s z ő r ű , foxterrier kan fedezésre r e n d e l k e z é s r e áll. Cím : K ö u e s Andor VII., Péterffy Sándor-u. 2 4 .

a

D o l l á r Á l l a t k e r t — B o y v o n Puti után 3 h ó n a p o s . . d r ó t s z ő r ű fox­ terrier s z u k a k a p h a t ó Heck Alfons, B u d a p e s t , Üllői-út 4 7 .

:: ::

A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL dr.

:: ::

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • * • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • # • • • • • • • • • • • •

HA

AZT

AKARJA,

HOGY

HALÁSZATI FELSZERELÉSEK, LAWN-TENNIS-HÁLÖK, GAZDASÁGI KÖTÉLÁRÚK, HEVEDEREK. ZSINEGEK. SZÖVŐFONALAK, SZÖVŐPAMUTOK, LENFONALAK

K UTYÁJA SZÉPEN FEJLŐDJÉK, ETESSE

FATTIN GE R KUTYALEPÉNNYEL MÁR

Á D Á M M I K S A R.-T.-NÁL FÖÜZLET: 1V„ FERENC JÖZSEF-RAKPART 6-7 FIÓKÜZLET: VI.. THÖKÖLY-ÚT 16

KUN

K A P H A T Ó :

TELEFON JÓZSEF 61-48 TELEFON J Ó Z S E F 61-1?

S Á N D O R

S K A B A ÉS P L Ö K L - N É L

F E S T É K , KENCE. ZSIRADÉK, KÁTRÁNY É S V E G Y I T E R M É K E K GYÁRI R A K T Á R A T E L E F O N : J Ó Z S E F 6 1 - 2 3

BUDAPEST VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 33

BUDAPEST IV., FERENC JÓZSEF-RAKPART 18

Székesfővárosi házinyomda 1925 — 6526