Budai-hegység
Budai hegység a Dunántúli középhegység legösszetöredezettebb hegysége a Benta , az Aranyhegyi patak és a Duna között terül el. Felépítése változatos: mészkő, dolomit, márga, homokkő, agyag (óbudai suvadások). Barlangrendszerek, hévforrás barlangok. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559 m), és a Kutya-hegy (558 m). Kedvelt turisztikai cél: Normafa-Jánoshegy (529 m) Hűvösvölgy Hármashatárhegy (497 m)
forrás: Bozó András, http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm alapján
B: Budai-hegység, BC: Bicske, BK: Budakeszi, BP: Budapest, BR: Börzsöny, D: Dorog, DK: Dobogókő, E: Esztergom, G: Gerecse, GH: Gellért-hegy, IP: Ipoly, J: János-hegy, P: Pilis, NK: Nagy-Kevély, NO: Nagykovácsi, NM: Nógrádimedence, PH: Pesthidegkút, PV: Pilisvörösvári-medence, S: Sas-hegy, Sz: Szentendre, T: Tetényi-fennsík, TB: Tatabánya, Zs: Zsámbéki-medence
Dachsteini mészkő
Fődolomit Mátyáshegyi Formáció
Budaörsi Dolomit Formáció
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600231/sco_08_05.htm alapján
• Nagy vastagságú karbonátos platform képződmény • csak dolomit • Világosszürke-szürke, sárga, barna • rétegzettől a tömeges vastagpados megjelenésig • Lofer - ciklusos
• • • • • •
Duna balparti rögök - Keszthelyi-hegység 800-1500m vastag a dunántúli triász legáltalánosabb kőzete márgára vagy mészkőre települ fedője a Dachsteini mészkő vastag átmeneti zóna
forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.
forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.
Uralkodóan világosszürke színű, lehet fehér Kagylós mészkő Karbonátos platform képződmény Lofer- ciklusos ált. 700-1000m vastag általános elterjedésű fődolomitra települ
dT 3
Dachsteini Formáció
fT - d T 3 3
FődolomitDachsteini Mészkő átmenete forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.
Tétényi plató vázlatos rétegsora agyag ooidos mészkő
márga
meszes homokkő homok, homokkő konglomerátum, breccsa
forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600231/sco_08_05.htm alapján
Dorogi Formáció ÉK-Bakony, Vértes,Tatabányai- medence, Gerecse, Dorogi-medence, Budai-hg. ÉNY-i része barnakőszén szenes-agyag tarka-szürke agyag 15-87m vastag Tokod, Ótokodi külfejtés
Tokodi Formáció Tatabányai- medence, Gerecse, Dorogimedence, Budai-hg. ÉNY-i része homokkő, meszes homokkő, agyagmárga édesvízi mészkő 30-250m vastag Tokod, Ótokodi külfejtés
Csolnoki agyagmárga Tatabányai- medence, Gerecse, Dorogimedence, Budai-hg. ÉNY-i része szürke agyagmárga, foraminiferás 30m vastag Tokod, Ótokodi külfejtés
Vértes, Dorogi-medence, Budai-hg., Balatonfő, Mátra Nummuliteszes mészkő, mészmárga Világosszürke 30-40m Mátyás-hegy, nyugati kőfejtő
lápos, szenes üledék lápos, szenes üledék
budai márga
mészkő, meszes márga
dolomit
kiscelli agyag budai márga
agyagos homok
mészkő, meszes márga
dolomit
forrás: Kleb Béla
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600231/sco_08_05.htm alapján
Normálsósvízi márga, mészmárga „bryozoás márga”, szürke mészmárga, márga, kovás márga Gyakori tufa, tufit, homokkő zsinórokkal 30-150m vastag Mátyás-hegy, nyugati kőfejtő Budai-hg. DK-i része, Bükk
Sötétszürke mikrorétegzett agyagos aleurit Euxin: Oxigénben szegény, kénhidrogénben gazdag, rothadó iszapaljzatú tenger párhuzamos, lemezes Budai Márga fölött, Kiscelli Agyag alatt 30-70m vastag
normálsósvízi, világosszürke agyagos, agyagmárgás aleurit szürke, szárazon kemény, kagylós törésű alig rétegzett vastagpados Tardi Agyagra vagy Hárshegyi Homokkőre épül 1000m vastag is lehet
Normálsósvízi, alsó részén lagunáris Kovás kötőanyagú Uralkodóan durvahomokkő 150-200m vastag fedője a Kiscelli Agyag Diósjenő, Vác, Budai hg. ny-i része
Pilisborosjenő Hárshegyi Homokkő
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600231/sco_08_05.htm alapján
Molluszka kőbélből álló biogén, néhol ooidos mészkő, mészhomokkő Brakkvízi-partszegélyi kifejlődés „szarmata durvamészkő” Sóskút
Sóskút durva mészkő
Budafok durva mészkő
Jól rétegzett, vastagpados kifejlődés Helyenként homokos édesvízi mészkő Fosszilis talajrétegek
Biotit-muszkovit gránit
Főkönyvtár átjáró oszlopai, a Műegyetem körüli utcák gyalogjáróinak szegélykövei
Durva mészkő (Sóskút, Budafok, Diósd)
A főépület lábazata felett, a Duna felőli oldal oszlopai
Forrásvízi mészkő (Süttő, Dunaalmás, Budakalász)
A Főépület lábazata, a főépület kerítésének téglafal feletti termésköve, a központi épület kertjében lévő emlékművek
Hány féle?
Siklósi fehér mészkő
A központi épület Aula-padlója
Siklósi vörös mészkő
A központi épület Aula-padlója
Karszt mészkő
A főépület Aula-padlózatáról felvezető négy lépcsőfok
Pisznicei vörös mészkő (Tardos)
A főépület É-i, Ny-i, D-i melléklépcsői
Ruszkicai márvány
A főépület Aulájából az I. és a II. emeletre felvezető lépcsők, az Aulában lévő hősi emléktábla
Hol?
