Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzatának POLGÁRMESTERE 1221 Budapest Városház tér ll. Tel: 229-2620, 229-2617, Fax: 229-2697 ikt.szám: 11940-2/2011/XIV ügyintéző: Hauberl Judit Budapest Főváros Önkormányzata Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes Úr részére l 052 Budapest, Városház utca 9-ll.
Tárgy:
Váras-rehabilitációs tartozás rendezése
Tisztelt Főpolgármester-helyettes Úr!
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lak:ástörvény) 63. § (l) bekezdésében foglalt kötelezettségének 2005. december 31-ig maradéktalanul eleget tett. A 2010. december 31-ig be nem fizetett, az önkormányzat mérlegében kötelezettségként kimutatott, könyvvizsgáló által auditált tartozása 46.967.929 forint. A 2006. évben a befizetések leállításra kerültek az alábbi okok miatt: l.)
2005-ben a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a lakástörvény felhatalmazása alapján megalkotta a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló 2/2055.(II.IO.) Főv.Kgy. rendeletét (továbbiakban: Rendelet), amely rendeletben megfogalmazott feltételek szerint a XXII. kerületi önkormányzat bármely, a keretből pályázható forrásból gyakorlatilag "kizárásra" került. Meg kívánom jegyezni, hogy tudomásom szerint a rendelet megalkotása előtt sem jutottunk forráshoz. A rendelet a lakástörvényben megfogalmazott pályázati célokat olyan mértékben szűkítette, főként a belső kerületekre koncentráltan, hogy az a külső kerületeknek lehetőséget sem biztosít arra, hogy forráshoz jussanak. A lakástörvény 63. §(3) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: "(3) Az (l) és (2) bekezdésben megjelölt bevétel csak pályázat útján: a) a kerületi önkormányzati tulaidonú lakóépületek (lakóépület részek) felújítására, részleges bontására, a felújítás és bontás során megszűnő önkormányzati lakások pótlására,
b) a felújítandó lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó vonalas infrastrukturális beruházásokra vagy meglévő ilyen vonalas infrastrukturális létesítmény felújítására, c) a kerületi önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat által megkötött együttműködési megállapodás alapján, városrehabilitációt megvalósító programokra használható fel. A felhasználás feltételeit és a pályázati eljárás rendjét a fővárosi közgyűlés rendeletében kell meghatározni."
A lakástörvény rendelkezéseiből levezethető, hogy a befizetésekből származó pályázható forrást alapvetően a kerületi önkormányzatok (valamennyi) használhatják fel a lakástörvényben meghatározott célokra. A rendelet ezzel szemben az alábbiakat tartalmazza:
"A Keret felhasználásának szabályai 3. § A Keretből támogatás nyújtható: a) a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakóépületek felújítására, részleges bontására, a felújítás és bontás során megszűnő önkormányzati lakások pótlására, b) a volt állami tulajdonú lakások privatizációja során kialakult társasházas lakóépületek és az ún. tanácsi célcsoportos formában megvalósult lakásszövetkezeti lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújítására, rehabilitációjára, c) az a) és b) pontbeli felújítandó lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó vonalas infrastrukturális beruházásokhoz vagy ilyen meglévő vonalas infrastrukturális létesítmény felújítására, d) a kerületi önkormányzat, valamint a Fővárosi Önkormányzat együttműködési megállapodásával rendelkező akcióterületi komplex és integrált szociális városrehabilitációt megvalósító programokra, e) a kerületi önkormányzat önálló közterületi fejlesztési, rehabilitációs, rekonstrukciós programokra, J) az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására, épületgépészeti rendszerek, berendezések felújítására, korszerűsítésére, g) lakóépület-tömbök közös tulajdonú részeinek részbeni vagy teljes felújítására, rehabilitációjára. 4. § (l) A Keretre társasházi közösségek, lakásszövetkezetek nyújthatnak be pályázatot, valamint azon kerületi önkormányzatok, amelyek az Ltv. 63. § (l) bekezdés szerinti betizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kerületi önkormányzatok befizetéseiket a Fővárosi Önkormányzattal kötött szerződésben rögzített ütemezés szerint is teljesíthetik."
A hatályos rendelet a lakástörvényben meghatározott feladatokon túl is tartalmaz olyan támogatható célokat [3. § b.), f.) és g.) pontok, valamint a 4 §] amelyek a törvényből nem vezethetők le, továbbá a rendelet meghatározza, hogy mely területeken használható fel a támogatás:
"A Keret által támogatható programok 6. § A Keret pénzeszközeinek felhasználására a következő területeken kerülhet sor: a) a városrehabilitáció célterületein: a b) pontban meghatározott városrehabilitáció súlyponti
területein és a lakótelepeken, a kiemeit főútvonalak mentén, valamint a kerületközpontok területein, b) a városrehabilitáció súlyponti területein: az e rendelet l. számú mellékletében lehatárolt utcák által megjelölt területi egységeken, c) a városrehabilitáció akcióterületein: az a) pontban meghatározott városrehabilitáció célterületein belül lévő olyan összefüggő városias beépítésű területeken, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés külön határozatában a városrehabilitáció akcióterületévé nyilvánít."
2
A XXII. kerület sem a célterületbe, sem a súlyponti területhe nem tartozik bele, valamint területi adottságait tekintve - viszonylag sok, rossz állapotú lakással rendelkezünk a kerület különböző részein (nem lakótelepen és nem csak kiemeit főútvonal mentén, ha úgy értelmezzük a rendeletet, hogy ezeknek a területeknek nem kell a célterületre illetve kiemeit területre esnie) szétszórtan - a mai napig esélytelen arra, hogy pályázatot nyújtson be a rendeletben kijelölt célokra. 2.)
A rendelettel párhuzamosan az Országgyűlés megalkotta fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló, többször módosított 2006. évi CXXXIII. törvényt. A forrásmegosztási törvény szintén a külső kerületeket érinti hátrányosan, mivel beemelte a forrásmegosztásba az alábbi mutatókat: • belterületi népsűrűség, • 2005. végén az önkormányzati tulajdonú félkomfortos és komfort nélküli szükséglakások együttes alapterülete, • iparosított technológiával épült lakások darabszáma.
A forrásmegosztási törvény és a fővárosi rendelet összevetéséből megállapítható, hogy főként ugyan azokat a kerületeket "támogatják", a többi kerületet ezzel hátrányos helyzetbe hozva! A két jogszabály együttesen arra kényszerítette önkormányzatunkat, hogy a lakástörvény által előírt befizetéseket leállítsa, mivel csak befizető pozícióba kerül, miközben a lakásokkal és város-rehabilitációval kapcsolatos feladatait el kell látnia. A 2011. január 27-én megtartott találkazón az a javaslat is elhangzott az Önök részéről- a befizetés ütemezésére vonatkozó javasiaton kívül -, hogy gondoljuk végig, milyen célokra tudna a kerületünk a keretből támogatást igényelni. A hatályos rendelet alapján megállapítottuk, hogy továbbra sem látunk lehetőséget arra, hogy a befizetéseinkből bármely, a rendeletben meghatározott célra pályázni tudnánk mivel a Fővárosi Közgyűlés a rendeletében önkényesen bizonyos kerületeket gyakorlatilag kizárt a pályázati lehetőségbőL Javasoljuk a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy: • rendeletének felülvizsgálata során legyenek figyelemmel arra, hogy az egyes fővárosi kerületek pályázati lehetőségének korlátozása (akcióterületek kijelölése), valamint a rendeletben szereplő pályázati célok többsége nem vezethető le a lakástörvényből, annak keretein jelentősen túlterjeszkedik; • a rendelet felülvizsgálatakor elsődleges pályázati célként javasoljuk az önkormányzati tulajdonú lakások felújítását megjelölni, mivel ezek általános állapota az elmúlt években jelentősen leromlott; • amennyiben a magántulajdonú ingatlanok rehabilitációját továbbra is pályázati célként kívánja a Fővárosi Közgyűlés rendeletében meghatározni, akkor a Közgyűlés felterjesztési jogával élve kezdeményezze a Lakástörvény ilyen irányú módosítását, egyezteíve azt a kerületekkeL További részletes javaslatainkat a közeljövőben megküldöm Önnek. További problémának tartom, hogy az érintett, azaz a befizetésre kötelezett kerületi önkormányzatoknak a Fővárosi Városrehabilitációs Keretbe befolyó bevételekről és azok felhasználásáról nem áll rendelkezésére semmiféle információ.
3
2010. december 31-ig kimutatott 46.967.929 forint fizetési kötelezettségünk rendezésére, valamint a 2011. január l-iét követően keletkező bevételek befizetésének ütemezésére az alábbi javaslatot teszem: •
• •
2011-ben a hátralékösszegéből-az erre vonatkozó megállapodás aláírását követő 10 munkanapon belül - átutalunk 16.967.929 forintot a fővárosi önkormányzat számlájára, majd ezt követően a fennmaradó 30.000.000 forintot 3 éven keresztül egyenlő részletekben utaljuk át minden év május 31-ig. 20 ll. január l-jétől esedékes befizetések pénzügyi ütemezésére javaslatunk, hogy o minden év első félévében a lakások értékesítéséből befolyt bevétel, költségekkel csökkentett összegét - igazodva az I. félévi beszámoló elkészítéséhez -augusztus 15-ig, o második félévi bevételekből fizetendő arányos részt - éves elszámolás keretében - a tárgyévet következő év február 20-ig utaljuk át a Várasrehabilitációs Alapba.
Kérem, hogy a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése évente küldjön beszámolót a Várasrehabilitációs Alapban rendelkezésre álló forrásokról és az abból folyósított támogatásokról, avagy mindenki számára tegye azt megismerhetővé a Fővárosi Önkormányzat honlapján.
Budapest, 20 ll. április 14.
Üdvözlettel:
4
Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzatának POLGÁRMESTERE 1221 Budapest Városház tér ll. Tel: 229-2620, 229-2617, Fax: 229-2697 ikt.szám: 11940-4/2011/XIV ügyintéző: Hauberl Judit Budapest Főváros Önkormányzata Pénzügyi Főpolgármester-helyettesi Iroda Rupp György
Irodavezető
részére
l 052 Budapest, Városház utca 9-ll.
Tárgy:
Budafok-Tétény Bp. XXII. ker. Önkormányzat által az 1999-2006. években a Városrehabilitációs Alapba teljesített befizetések
Tisztelt Rupp Gyögy Irodavezető Úr! Kérésének megfelelően megküldöm Önnek önkormányzatunk által az 1999-2006. közötti időszakban a Városrehabilitációs Alapba teljesített befizetésekről készült kimutatást:
év 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.
befizetett összeg E Ft-ban
Megjegyzés
14 475 18 383 9 235 13 781 9 344 13 159 16 368
Az adatok az Önkormányzat adott évi, könyvvizsgáló által auditált zárszámadási rendeleteiben szereplő összegekkel megegyeznek. Budapest, 2011. április 14.
