EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2010.7.20. C(2010)4929 végleges
Tárgy:
N 705/2009 – a kezességvállalás támogatási elemének kiszámításához használt módszertan módosítása – az N 201b/2007 és az N 125/2008 számú ügyek módosítása – Magyarország
Tisztelt Miniszter Úr! I. AZ ELJÁRÁS 1.
2009. december 18-i elektronikus bejelentésük útján a magyar hatóságok az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.)1 108. cikke (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatták a Bizottságot két létező magyar kezességvállalási módszer (N 201b/2007 és N 125/2008) módosításáról.
2.
A támogatható tevékenységek ágazatától eltekintve a fenti két módszertan megegyezik egymással, mivel ugyanazokon az elveken és ugyanazon a szegmensképzésen2 alapulnak, így azonos elméleti piaci díjakat eredményeznek valamennyi ilyen szegmensben.
3.
A mezőgazdaságtól eltérő célokra nyújtott kezességvállalással kapcsolatban a Bizottság 2008. április 2-án3 hagyta jóvá az N 201b/2007 számú módszert a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet4 (5)
1
2 3 4
Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke 2009. december 1-i hatállyal az EUMSz. 107., illetve 108. cikkévé vált. A megfelelő cikkek rendelkezései tartalmukat tekintve azonosak. E határozat alkalmazásában az EUMSz. 107. és 108. cikkére való hivatkozást – adott esetben – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkére történő hivatkozásként kell érteni. A szegmensek képzése e módszerekben csupán két elemet vesz számításba: a kezességvállalás összegét és időtartamát. A jóváhagyás az N 201/B/2007 számú üggyel kapcsolatban a 2008. április 2-án kelt C(2008)1098 számú levéllel történt. HL L 302., 2006.11.1., 29. o.
Őexcellenciája János MARTONYI Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles/Europese Commissie, B-1049 Brussel – Belgium Telephone: 00- 32 (0) 2 299.11.11.
preambulumbekezdése és 2. cikkének (2) bekezdése (melynek helyébe 2008. augusztus 29-i hatállyal a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet5 [a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet] 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja lépett), valamint a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet6 (a továbbiakban: általános de minimis rendelet) 2. cikke (4) bekezdésének d) pontja nyomán. A mezőgazdasági célokra nyújtott kezességre vonatkozó N 125/2008 számú módszertant a Bizottság 2008. augusztus 18-án7 hagyta jóvá a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet8 (a továbbiakban: mezőgazdasági csoportmentességi rendelet) (14) preambulumbekezdésével, 1. cikkének (1) bekezdésével és 2. cikkének (18) bekezdésével, valamint az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 21-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet9 (a továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet) 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban. 4.
2010. február 5-i levelében (D/5500) a Bizottság további információkat kért, melyeket 2010. február 25-én kapott meg (A/3567). A Bizottság 2010. március 18-i levelében (D/6248) további kérdéseket tett fel, melyekre 2010. május 28-án (A/8864) kapott választ a magyar hatóságoktól.
II. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA II.1.
A módosítás hatálya
5.
A magyar hatóságok bejelentést tettek a Magyarország által beruházási és forgóeszköz-hitelekhez, valamint termelőeszköz beszerzésére igénybe vett pénzügyi lízinghez nyújtott kezességvállalások támogatási elemének kiszámításához használt módszertan (a továbbiakban számítási módszer vagy módszer) módosításáról (a továbbiakban: módosítás).
6.
Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének10 a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (2008/C 155/02, a továbbiakban: a kezességvállalásról szóló közlemény) 7. szakaszában a Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy igazítsák hozzá létező kezességvállalási intézkedéseiket a közlemény rendelkezéseihez. Az előzőeket figyelembe véve az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: AVHGA) módosítani kívánja a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatások támogatási
5 6 7 8 9 10
HL L 214., 2008.8.9., 3. o. HL L 379., 2006.12.28., 5. o. A jóváhagyás az N 125/2008 számú üggyel kapcsolatban 2008. augusztus 18-án kelt C(2008)4573 számú levéllel történt. HL L 358., 2006.12.16., 3. o. HL L 337., 2007.12.21., 35. o. Jelenleg az EUMSz. 107. és 108. cikke. 2
elemének számítási módszerét különösen annak biztosításával, hogy a kiszámított elméleti piaci díj lefedje a megfelelő tőke díjazását. 7.
Ezenkívül a kezességvállalás maximális összegének növelésével, a kezességvállalások futamidejének növelésével és a jelenleg alkalmazott szegmensképzés egyszerűsítésével kapcsolatban is további változásokat eszközöltek a módszerben. Ezeket az elemeket a jelen határozat további részei mutatják be részletesen.
II.2. A javasolt módszer fő elemei 8.
A kezességvállalást nyújtó intézmény továbbra is az AVHGA lesz, és a módszert továbbra is a beruházási és forgóeszköz-hitelekhez, valamint termelőeszköz beszerzésére igénybe vett pénzügyi lízinghez nyújtott kezességvállalásokra alkalmazzák.
9.
A módszer alkalmazása során a kezességvállalás kedvezményezettje továbbra is kizárólag olyan vállalkozás lehet, amely az alkalmazandó bizottsági szabályozás11 értelmében kis- vagy középvállalkozásnak minősül. A fent említetteknek megfelelően ez a módosítás a mezőgazdasági és az egyéb célra nyújtott kezességvállalásokat egyaránt érinti. Az AVHGA által nyújtott kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének vagy a lízingdíjnak a 80%át. A módszer nem alkalmazható olyan nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra, amelyek meghatározása megfelel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás12 (9) és (10) bekezdésének.
A kezességvállalás maximális összege 10. A kezességvállalásról szóló közlemény 3.5 szakaszának megfelelően az AVHGA a jelenleg alkalmazandó 2 millió EUR-ról (N 125/2008 számú állami támogatás (14) bekezdése), illetve 1,5 millió EUR-ról (N 201 b/2007 számú állami támogatás (15) bekezdése) egységesen vállalkozásonként 2,5 millió EUR-ra kívánja emelni azon kintlévő kezességvállalások maximális mértékét, amelyet bármely kedvezményezett adott időpontban kaphat. E változás indokaként a magyar hatóságok azt a tényt nevezték meg, hogy egységes plafonérték esetén egyszerűbb és könnyebb lesz a kérelmek benyújtásának folyamata és a kezességvállalás nyújtása a kedvezményezettek számára. A magasabb plafonnal az AVHGA lehetőséget kíván biztosítani a kkv-knak arra, hogy magasabb kintlévő kezességvállalással rendelkezhessenek adott időpontban, és így könnyebben hozzáférhessenek a finanszírozáshoz. A plafonértéket 2,5 millió EUR-ra emelnék a műveletek és a kedvezményezettek valamennyi típusa esetében. Futamidő 11. A kezességvállalások futamidejét a magyar költségvetési törvény szabályozza. A magyar költségvetési törvény alapján 2008 óta legfeljebb 25 éves futamidejű kezességvállalások megengedettek. A magyar hatóságok ezért 25 évre kívánják
11 12
A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.). HL C 244., 2004.10.1., 2. o. 3
emelni a kezességvállalások maximális futamidejét az N 201 b/2007 számú ügyben (N 201 b/2007 számú állami támogatás (15) bekezdés) hozott határozatban szereplő 15 év helyett. A módszer logikája 12. A módszer olyan elméleti piaci díj megállapításán alapul, amelyet a magánbefektetők számítanának fel. A támogatási elem az az aggregát összeg, amely e piaci díj és a ténylegesen fizetett díj közötti éves különbségekből adódik, amelyeket a kezességvállalás nyújtásának napjára diszkontálnak. A módszer az egyes kialakított szegmensek tekintetében egyenként határozza meg az elméleti piaci díjat. 13. A kezességvállalásról szóló közleménnyel összhangban a számítás lényege az, hogy az intézmény saját múltbéli adatai alapján meghatározzák, hogy a kezességvállalásért fizetett díjakból származó átlagos éves bevételnek mennyinek kellett volna lennie az elmúlt tíz évben, hogy e bevétel fedezze: − az adott szegmensben a tízéves idősor alapján számított átlagos éves veszteség összegét (azaz a lehívott kezesség mínusz a behajtott összeg); − az elmúlt tíz évre vetítve a garanciaintézmény átlagos éves igazgatási költségeinek a szegmensre eső (azaz a szegmens nagyságával arányos) részét; valamint − a tőkeköltségeket, azaz egy adott szegmensben kintlévő kezességvállalási összeg tízéves átlagának 0,32%-val megegyező kockázati díjtételt. A számított éves elméleti díjbevételt a szegmens átlagos nagyságával13 kell osztani, hogy százalékban kifejezve megkapjuk a szegmensre alkalmazandó piaci díjat. 14. Az igazgatási költségeket az általános igazgatási kiadások, amortizáció és leírások, valamint az üzleti tevékenységből származó egyéb kiadások összegeként határozták meg. 15. A kezességvállalásról szóló közlemény 3.4 szakasza szerint a tőkeköltséget a megfelelő tőke alapján számítják, amely a kintlévő kezesség 8%-ának felel meg. Ezt megszorozzák a 4%-os rendes kockázati díjjal, ami végül 0,32%-os éves tőkeköltséget eredményez. A kezességvállalási módszer céljából használt szegmensképzés 16. A magyar hatóságok egyszerűsíteni kívánják a kezességvállalási módszerekben használt jelenlegi szegmensképzési módszert. Az egyszerűsítés az N 201 b/2007 ügyben hozott határozat 2.9.–2.13. pontjait és mellékletét, valamint az N 125/2008 ügyben hozott határozat 2.11.–2.15. pontját és mellékletét érinti.
13
A szegmens nagysága az adott szegmensben nyújtott kezességvállalások átlagos év végi összege. 4
17. A korábban említetteknek megfelelően a két módszertan által alkalmazott, számított díjak nem különböznek az érintett szegmensekben. Ezen túlmenően a jelenlegi módszerek 10 szegmenst alkalmaznak (7 fő kategóriát, melyeket összesen 10 szegmensre bontottak), melyek alapjául a kezességvállalás összegével kapcsolatos kritériumok, a futamidő és a hitelek forgóeszköz- illetve beruházás-jellege szolgálnak. A magyar hatóságok szerint a gyakorlatban mindez szükségtelenül bonyolultnak bizonyult egy olyan méretű szervezet számára, mint az AVHGA. A kezességvállalások rendkívül egyenetlen mértékben oszlanak meg a különböző szegmensek között, és néhány szegmens kisszámú kezességvállalása miatt egy (vagy kisszámú) hitel nemfizetése jelentős befolyást gyakorol a piaci díj alakulására. A magyar hatóságok ezért a következő kritériumok alapján egyszerűsített szegmensképzés alkalmazását javasolják: − a kezességvállalás tárgyát képező műveletek mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági jellege (a banki garanciákat és a faktorálást leszámítva) − a művelet forgóeszköz vagy beruházási hitel (lízing) jellege. 18. A magyar hatóságok a szegmensképzés javasolt változtatásának számos további okát is felsorolták. Először is az Európai Unió állami támogatási szabályai egyértelműen különbséget tesznek a mezőgazdaság és a többi ágazat között, ami kihat az AVHGA ügyfeleinek műveleteire. Az AVHGA fő feladata létrejötte óta az volt, hogy támogassa a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést, és az elmúlt 5–10 évben műveleteinek többségét valóban ebben a szegmensben bonyolította. Ezen ok miatt az AVHGA portfólióját szegmensekre osztó egyetlen és legfontosabb kritérium az, hogy az ügyfélnek milyen kapcsolata van az AVHGA fő feladatával. A javasolt módszerrel továbbá sikeresen külön lehet választani a kezességvállalási portfóliót (és az ahhoz kapcsolódó bevételeket és költségeket) mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szegmensekre, ami által eltérő piaci díj meghatározása válik lehetővé a két szegmensben. A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szegmensek képzése következtében két olyan szegmenst kapunk, melyek mindegyikében nagy számú műveletre kerül sor. A szegmensek aggregát mérete összehasonlíthatóvá válik.
5
1. táblázat: Mezőgazdasági / nem mezőgazdasági szegmensek: a portfólió mérete és a szegmensen belüli ügyek száma (millió HUF)
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Portfólió (elsődleges mezőgazdaság)
[…]∗
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
Portfólió (nem mezőgazdaság)
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
TELJES PORTFÓLIÓ
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
elsődleges mezőgazdaság
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
Nem mezőgazdaság
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
Összesen
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
Műveletek száma
19. A mezőgazdasági / nem mezőgazdasági kritériumon túl egy második szegmensképzési változót is használnak. Az adott művelet céljától függően a műveleteket forgóeszköz és beruházás típusú kategóriákra bontották ketté. Ennek az volt az oka, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó kezességvállalás jellemzői eltérnek a forgótőke-hitelekéitől, főként a visszafizetési ráták tekintetében, amelyek erős fedezet megléte esetén általában magasabbak (ez általában inkább jellemző a befektetési hitelekkel/lízinggel kapcsolatos kezességvállalásokra). 2. táblázat: A kezességvállalási portfólió összetétele, a piaci díj számításakor használt, fent említett szegmensképzést figyelembe véve: 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
Portfólió (mezőgazdaság + forgóeszköz) portfólió (mezőgazdaság + beruházás) portfólió (nem mezőgazdaság + forgóeszköz) portfólió (nem mezőgazdaság + beruházás) TELJES PORTFÓLIÓ (millió HUF)
A számított piaci díj 20. A módszer alkalmazása (az 1999 és 2008 közötti időszakra vonatkozó múltbéli adatok alapján) szegmensenként a következő piaci díjakat eredményezte: Piaci szegmens
Piaci kezességvállalási díj
Mezőgazdaság + forgóeszköz-hitel
[1,51- 3]%
Mezőgazdaság + beruházási hitel
[1,51-3]%
Nem mezőgazdaság + forgóeszköz-hitel
[1,51-3]%
Nem mezőgazdaság + beruházási hitel
[3,51-5]%
∗ Üzleti titok 6
21. Amint látható, a nem mezőgazdasági szegmensben a beruházási hitelek biztosítására nyújtott kezességvállalásoknál számított piaci díj magasabb lett, mint a forgóeszköz-hiteleket biztosító kezességvállalásoknál. Ennek főként az az oka, hogy a forgóeszköz-hiteleket biztosító kezességvállalásoknál a fedezeti követelmények nagyon magasak, ideértve az anyagi biztosítékokat is, pl. a jelzálogjog bejegyzését. 22. A piaci díjat minden év júniusában a legutóbbi adatok figyelembevételével újraszámítják. A piaci díjak ilyen módosítása minden év július 1-jén lép hatályba. A kezességvállalások évenkénti bruttó támogatási elemét a szegmenshez tartozó számított elméleti piaci díj és a ténylegesen felszámított díj különbségeként határozzák meg. III.
ÉRTÉKELÉS
III.1. Általános értékelés 23. A bejelentés az AVHGA által a kezességvállalások támogatási elemének meghatározására alkalmazandó módszer módosítására vonatkozik. Az 1628/2006/EK rendelet (5) preambulumbekezdésének megfelelően a számítási módszert a Bizottság az alkalmazandó kezességvállalásról szóló közleménynek14 megfelelően értékeli. A fentieket figyelembe véve a magyar hatóságok javasolják, hogy módosítsák a piackonform kockázati díj számításakor figyelembe vett paramétereket. Ezek a jelenleg érvényes kezességvállalásról szóló közlemény paramétereit tükrözik, nevezetesen az átlagos bukási (nemfizetési) arányt, visszafizetési arányt, igazgatási költségeket és tőkeköltségeket. 24. A kezességvállalásról szóló közlemény 4.1. szakaszában foglaltak szerint: a.
Fő szabályként állami támogatási elemnek az egyénileg vagy támogatási programon keresztül nyújtott kezességvállalás megfelelő piaci díja és az intézkedésért ténylegesen fizetett ár közötti különbség tekintendő.
b.
A teljes támogatási elem eléréséhez a fentiek alapján kiszámított, pénzben kifejezett éves támogatási elemeket a referencia-kamatláb alkalmazásával jelenértékükre kell diszkontálni, majd össze kell adni.
c.
Egy kezesség támogatási elemének kiszámítása során a Bizottság kitüntetett figyelmet fog szentelni a következő körülményeknek: − kezességvállalási programok esetében a programban való részvétel feltételei rendelkeznek-e a nehéz helyzetben lévő vállalkozások kizárásáról; − megfelelően mérhető-e a kezességvállalás terjedelme a kezesség vállalásának időpontjában; − a kezességvállalások az egyes kintlévő hitelek vagy egyéb pénzügyi kötelezettségek több mint 80 %-át fedezik-e;
14
Ez jelenleg az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.), melyet a HL C 244., 2008.9.25. száma helyesbített. 7
− figyelembe vették-e a kezesség és a hitel (vagy egyéb pénzügyi kötelezettség) egyedi jellemzőit a kezességvállalás piaci díjának meghatározása során, amelyből a támogatási elem a ténylegesen fizetett díjjal való összevetés útján számítandó. 25. A kezességvállalásról szóló közlemény 4.4. szakasza alapján a pénzben kifejezett támogatási elem a program részét képező valamennyi kezesség esetében a ténylegesen felszámított díj (ha volt ilyen) és az egyenértékű, támogatásnak nem minősülő program keretében felszámítandó díj közötti különbség. Az előbbiekben említett elméleti díjaknak, amelyekre vonatkozóan a támogatási elemet kiszámítják, ezért fedezniük kell a kezességgel együtt járó rendes kockázatokat, valamint az igazgatási és tőkeköltségeket. A támogatási elem e számítási módja annak biztosítását szolgálja, hogy a program keretében nyújtott összes támogatás közép- és hosszú távon is egyenlő legyen az állami hatóságok által a program hiányának fedezése érdekében a programba fektetett pénzösszeggel. Mivel az állami kezességvállalási programok esetében előfordulhat, hogy az egyedi esetek sajátosságai a program értékelésének időpontjában nem ismertek, a támogatási elemet a program rendelkezéseire hivatkozással kell értékelni. 26. A kezességvállalásról szóló közlemény 4.5. pontja a kkv-k számára nyújtott kezességvállalási programokhoz kapcsolódó két egyszerűsített eszközről rendelkezik, amelyeket a támogatások kiszámítására lehet felhasználni: mentesülési díjak és egységes díjak alkalmazása. 27. A kezességvállalásról szóló közlemény 4.1. szakaszában felsorolt megfelelő feltételek teljesülnek, különösen mivel az éves támogatási elemeket jelenértékükre diszkontálják (vö. a fenti (12) bekezdéssel), kizárják a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat (vö. a fenti (9) bekezdéssel), a kezességvállalás legmagasabb összegét szigorúan figyelik (vö. a fenti (10) bekezdéssel), a kezességvállalások az alapul szolgáló ügylet legfeljebb 80 %-át fedik le (vö. a fenti (9) bekezdéssel), és a kezességvállalás piaci díjának meghatározása során figyelembe vették a kezességvállalás sajátos jellemzőit (vö. a fenti (13)–(22) bekezdéssel). 28. A magyar módszer összeegyeztethető a kezességvállalásról szóló közlemény 4.4. szakaszával, mivel egy egyenértékű, támogatásnak nem minősülő program keretében felszámítandó elméleti díjon alapul. Figyelembe veszi a nemfizetésre és behajtásra vonatkozó múltbéli adatokat, a működési költségeket, valamint gondoskodik a tőke után fizetendő díjról, amelyet a kezességvállalási közlemény 3.4. szakaszának f) alpontjával összhangban határoz meg. 29. A módszer logikája biztosítja, hogy amennyiben a kiszámított piaci díjat számították volna fel, az egész rendszer (valamint az egyes szegmensek mindegyike) önfinanszírozó lenne, és biztosítaná a megfelelő tőke után fizetendő kockázati díjat is. 30. Pozitívan kell továbbá azt is értékelni, hogy a módszer átlátható és könnyen ellenőrizhető, az intézmény belső múltbéli adataira támaszkodik, továbbá viszonylag hosszú (tízéves) időszakra vonatkozó adatokon alapul. 31. A magyar hatóságok azt is javasolták, hogy egyszerűsített szegmensképzést kellene alkalmazni a díjak kiszámításához, ami a kezességvállalás által lefedett műveletek mezőgazdasági / nem mezőgazdasági jellegén (a banki garanciákat és a faktorálást leszámítva), valamint a művelet forgóeszköz / beruházási hitel (lízing) jellegén 8
alapul. Úgy tűnik, a mezőgazdasági / nem mezőgazdasági portfólióra történő felosztás jól tükzözi az AVHGA által nyújtott kezesség különböző típusait. Ezen túlmenően a kezességvállalás által érintett hitelek típusa szerinti különbségtétel, azaz hogy beruházási vagy forgóeszköz-hitelről van-e szó, logikus lépésnek tűnik jellemzőik különbségeit figyelembe véve, különösen a visszafizetési ráták tekintetében, amelyek erős fedezet mellett általában magasabbak. 32. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a módszer nem alkalmaz világos kockázat alapú szegmensképzést, mivel egy szegmensbe vonja össze a különböző kockázatú kezességvállalásokat. Ezért annak ellenére, hogy az átlagot tekintve helyes egy adott szegmenshez egyetlen elméleti piaci díjat rendelni, az egyes kezességvállalások esetében ez fontos különbségeket takarhat el azzal, hogy a szegmens legkockázatosabb vállalkozásainak piaci díját alulbecsüli, a kevésbé kockázatosakét pedig túlbecsüli. 33. Ettől függetlenül, a módszer sajátos jellemzőit figyelembe véve igazoltnak tűnik a nem kockázatalapon történő szegmentálás. A kkv-knak nyújtott kis összegű kezességvállalások esetében valószínűleg nem költséghatékony az egyes kedvezményezettek egyéni kockázatértékelése. 34. Emellett a kezességvállalásról szóló közlemény 4.5. szakasza lehetővé teszi a kkv-k részére létrehozott programok esetében egységes díjak alkalmazását, amennyiben egy programon belül a kezességgel fedezett összeg társaságonként nem haladja meg a 2,5 millió EUR-t, eltérve attól az előírástól, hogy a programon belül külön kell értékelni valamennyi egyéni kezességvállalást vagy kockázati osztályt. A bejelentett módszer túlmutat az egységes díj alkalmazásán, mivel minden egyes meghatározott (bár nem kockázatalapú) szegmens vonatkozásában külön számítja ki az elméleti piaci díjat, miközben a kezességvállalással biztosított összeg maximuma vállalkozásonként 2,5 millió EUR. Ezért a szóban forgó módszer úgy tekinthető, mint különböző szegmensek vagy programok olyan kötege, melyek mindegyike egységes díjszámítási modellen alapul, ezért megfelel a kezességvállalásról szóló közlemény 4.5. szakaszának. 35. Ez a módszer a kezességvállalási programok támogatási elemének a kezességvállalásról szóló közlemény 4.4. szakaszában bemutatott számítási elvét követi, a mentesülési díjakon alapuló egyszerűsített értékelési rendszer igénybevétele nélkül. 36. A módszer figyelembe veszi továbbá a de minimis kezességvállalások azon jellegzetességeit is, hogy azok nagy valószínűséggel forgóeszköz finanszírozásához kapcsolódnak, hiszen külön adatkészletet használ, és külön számítja ki a piaci díjat a beruházási hitelhez/lízinghez, illetőleg a forgóeszköz-hitelhez kapcsolódó kezességvállalások vonatkozásában. 37. Ami a futamidő megengedett hosszának 15-ről 25 évre emelését illeti, a Bizottság megállapítja, hogy a magyar hatóságok a magyar költségvetési törvény által megengedett maximális futamidőt figyelembe véve kívánják megtenni ezt a módosítást. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az AVHGA által eddig nyújtott kezességek átlagos időtartama 4,7 és 5,6 év között alakult a kibocsátás időpontjától függően, ezért a futamidő meghosszabbítása valószínűleg csak nagyon kisszámú esetet érint. A számítási módszer mindenesetre már így is figyelembe veszi a kezességvállalás időtartamát, mivel az a piaci díj és a tényleges díj közötti éves 9
különbségeket veszi alapul. Ezért a hosszabb időtartam (más változás hiányában) automatikusan magasabb támogatási elemet eredményez, mivel nagyobb számú éves különbségek adódnak majd össze. A fentiek fényében a Bizottság nem ellenzi a maximális időtartam tervezett növelését. 38. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a magyar hatóságok megerősítették, hogy a módszer összes további, az N 201b/2007 és N 125/2008 számú ügyben jóváhagyott aspektusa hatályos marad. III.2. Következtetés 39. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a módosított számítási módszerrel megfelelően kiszámítható az állam által támogatott műveletek kockázata, valamint a kezességvállalások támogatási eleme. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a számítási módszer összhangban áll a kezességvállalásról szóló közleménnyel. IV.
HATÁROZAT
40. A Bizottság ezért elfogadja, hogy a magyar hatóságok a jelenlegi módosításokkal alkalmazzák az N 201b/2007 és az N 125/2008 számú ügyekben jóváhagyott módszert az AVHGA által a 800/2008/EK bizottsági rendelettel, az 1998/2006/EK bizottsági rendelettel, az 1857/2006/EK bizottsági rendelettel és az 1535/2007/EK bizottsági rendelettel összhangban hitelekhez és lízinghez legkésőbb 2013. december 31-ig nyújtott kezességvállalás támogatási elemének számítása céljából. Az ilyen kezességvállalási programok tehát átláthatónak tekinthetők. Amennyiben e levél olyan bizalmas jellegű információt tartalmaz, amely nem juthat harmadik fél tudomására, kérjük, e levél kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék erről a Bizottságot. Amennyiben az előírt határidőn belül nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság vélelme szerint Önök egyetértenek azzal, hogy a levél teljes szövegét harmadik felek tudomására hozzák, és annak hiteles nyelvi változatát az alábbi weboldalon közzétegyék: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm. A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Register (Állami támogatások nyilvántartása) B – 1049 Brussels Fax: 00 32 2 296 12 42 Kérem, Miniszter Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését. a Bizottság részéről
Joaquín ALMUNIA a Bizottság alelnöke
10
