BRONKO 2014 A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekció és a Magyar Bronchológus Egyesület konferenciája Szeged, október 9 11

BRONKO 2014 A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekció és a Magyar Bronchológus Egyesület konferenciája Szeged, 2014. október 9 – 11. A Konferencia elnökei Ostoros Gyula és Pápai-Székely Zsolt A Szervező Bizottság elnökei Csada Edit és Moldvay Judit A Szervező Bizottság tagjai Bogos Krisztina Szalontai Klára Szondy Klára Ugocsai Katalin A Tudományos Bizottság tagjai Albert István Kovács Gábor Balikó Zoltán Lantos Ákos Bánfi Andrea Losonczy György Csekeő Attila Markóczy Zsolt Döme Balázs Sárosi Veronika Gálffy Gabriella Somfay Attila Horváth Ákos Szilasi Mária Kecskés László Szima Barna Tehenes Sándor

Konferencia Titkárság Weco Travel Kft. Iroda címe: H-1075 Budapest, Rumbach S. u. 19. Tel/Fax: 266-7032/266-7033 E-mail: [email protected]

LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK A rendezvény helyszíne: Hunguest Hotel Forrás 6726 Szeged, Szent-Györgyi Albert u. 16-24. A rendezvény ideje: 2014. október 09. (csütörtök) 15:00-20:00 2014. október 10. (péntek): 9:00-20:00 2014. október 11. (szombat) 09:00-13:00 óráig. Regisztrációs iroda nyitvatartási ideje a kongresszus helyszínén 2014. október 9. (csütörtök): 14:00-18:00 2014. október 10. (péntek): 08:30-18:00 2014. október 11. (szombat): 08:30-13:00

Akkreditálás: A kredit pontok igazolásához a jelenléti ív aláírása szükséges. (pontos cím és orvosi pecsétszám feltüntetésével). Előadások: Az előadások a Hunguest Hotel Forrás (konferencia szint) a Juhász Gyula teremben lesznek. Az időpontokat és az előadások időtartamát a részletes tudományos program tartalmazza.

Kérjük az előadókat, hogy az előadásokat tartalmazó fájlokat (illetve adathordozókat) preferáltan a regisztrációkor, de legkésőbb az adott szekció megkezdése előtt 20 perccel (ha kávészünet van, annak megkezdésekor) adják át a technikai személyzetnek!

Nyomatékosan kérjük az előadókat az előadások időkeretének szigorú betartására! Étkezés: A kávészüneteken névkitűzőjének viselésével tud részt venni. Az ebédekre és a gálavacsorára kérjük, a regisztrációkor kapott meghívókat/jegyeket hozzák magukkal! Parkolás: A szálloda főbejárata előtti parkoló (sorompós) térítés ellenében vehető igénybe. 9.00-21.00 óráig: 100 Ft/személygépkocsi/óra (első 30 perc ingyenes) 21.00-9.00 óráig: 50 Ft/személygépkocsi/óra (első 30 perc ingyenes) A szálloda hátsó parkolójában, illetve a Napfényfürdő Aquapolis mélygarázsában térítésmentes a parkolás.

PROGRAM ÁTTEKINTŐ 2014. október 9. (csütörtök) 12:00-14:00 15:00 16:00 16:15-17:30 17:30-18:30 18.30-19.30 19:30 20:00

Bronchológiai kurzus Érkezés, Regisztráció, Büfé uzsonna Köszöntő Bejelentett előadások Lilly Szimpózium Kassay érmesek laudatiója és előadása Megnyitó Vacsora 2014. október 10. (péntek)

09:00-10:30 10:30-11:00 11:00-12:00 12:00-13:00 13:00-14:00 14:00-15:00 15:00-16:00 16:00-16:30 16:30-17:50 17:50-19:00 19:30-

Paradigmaváltás a tüdőrák diagnosztikájában Kávészünet Bronchologiai sürgősségi ellátások BMS Szimpózium Ebéd Neoadjuvans terápia tüdőrákban Boehringer Szimpózium Kávészünet Bejelentett előadások Elnöki beszámoló, OPS Vezetőségválasztás Bankett 2014. október 11. (szombat)

09:00-10:00 10:00-11:00 11:00-11:30 11:30-12:40 13:00-13:15 13:15

Kazuisztikai előadások Roche szimpózium Kávészünet / Poszterséta Kazuisztikai előadások Eredményhirdetés, Zárszó Ebéd

RÉSZLETES TUDOMÁNYOS PROGRAM 2014. október 9. (csütörtök) 12.00-14.00

Bronchologiai gyakorlat az alapok elsajátításához (szimulátor) Szegedi Tudományegyetem ÁOK Készségfejlesztési Központ (6720 Szeged, Dóm tér 13.)

15.00-

Érkezés, Regisztráció, Büfé uzsonna

16.00

Köszöntés: Bálint Beatrix, Somfay Attila

16.15-17.30

Bejelentett előadások I.

16.15 – 16.30

B-01 Sternumból kiinduló malignus tumorok operált esetei 1 Heiler Zoltán; 1Molnár Miklós; 1Kas József; 1Vágvölgyi Attila ; 1Fehér Csaba; 2Kocsis Ákos; 2Agócs László; 1Vadász Pál

Üléselnök: Somfay Attila, Döme Balázs

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 2Országos Onkológiai Intézet Mellkassebészeti Osztály, SE Mellkassebészeti Klinika, Budapest 1

16.30 – 16.45

B-02 A high grade neuroendokrin daganatok klinikai viselkedése 1 Gábor Bettina; 1Révész Nikolett; 2Szalontai Klára; 3Somfay Attila

, 2Szegedi Tudományegyetem ÁOK Tüdőgyógyászati Tanszék, 3. em., Szeged, 3 Szegedi Tudományegyetem ÁOK Tüdőgyógyászati Tanszék, Szeged 1

16.45 – 17.00

B-03 A hyponatraemia kissejtes tüdőtumoros betegeinkben 1 Pálföldi Regina; 1Szalontai Klára; 1Csada Edit; 2Furák József; 3Tiszlavicz László; 1Somfay Attila

Csongrád Megyei Mellkasi betegségek Szakkórháza, Tüdőgyógyászat, Deszk; 2Szegedi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Szeged; 3Szegedi Tudományegyetem, Patológia Intézet, Szeged 1

17.00 – 17.15

B-04 Tumor-csontvelő kölcsönhatás nem-kissejtes tüdőkarcinómában. Irodalmi összefoglaló 1 Losonczy György; 1Szentkereszty Márton; 1Komlósi Zsolt; 1 Gálffy Gabriella

Semmelweis Egyetem, Tüdőklinika, Onkológia, Budapest

1

17.15 – 17.30

B-05 Posttranszplantációs malignitás 1 Bohács Anikó; 2Süttő Zoltán; 3Czebe Krisztina; 2Eszes Noémi; 2Kováts Zsuzsanna; 4Lukácsovics József; 2Csiszér Eszter; 5Lang György; 5Rényi-Vámos Ferenc; 6Muraközy Gabriella; 2Müller Veronika; 2Losonczy György 1 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Budapest; 2 Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest; 3 Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, Pulmonológia, Törökbálint; 4 Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest; 5 Semmelweis Egyetem, Mellkassebészeti Klinika, Budapest;

Vienna Medical University, Department of Thoracic Surgery, Bécs 6

17.30-18.30

Lilly Szimpózium - Fókuszban a folyamatos tumorkontroll

Üléselnök: Szilasi Mária, Pápai-Székely Zsolt Bevezető Pápai-Székely Zsolt

Szent György Székesfehérvár

Kórház,

I.-II.

Pulmonológiai

Osztály,

Az ALIMTA folyamatos fenntartó terápia hosszú távú biztonságossága, illetve hatékonysága az idős korcsoportban – újabb adatok Sárosi Veronika

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs JMDB és analízise Bittner Nóra

Paramount

vizsgálatok

Országos Onkológiai Intézet, III. Belgyógyászati Ambulancia, Budapest

sz.

„cross-trial”

Kemoterápiás

Eset ismertetések Terápiaválasztás előrehaladott adenokarcinómájában Morócz Éva

a

tüdő

Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, Onkológiai Kúra, Törökbálint „Tovább is van, mondjam még?” Pap Mária, Ostoros Gyula

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest Elhúzódó lázas állapot és háttere Csada Edit

Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza, SZTE Tüdőgyógyászati Tanszék, Szeged Összefoglalás Szilasi Mária

Debreceni Egyetem Klinikai Központ KK, Tüdőgyógyászati Klinika, Debrecen 18.30-19.30

Kassay érmesek laudatiója és előadása

19.30

Megnyitó

20.00

Vacsora a szállodában

Frank Emil, Lellei István

2014. október 10. (péntek) 09.00-10.30

Paradigmaváltás a tüdőrák diagnosztikájában

09.00-09.15

Képalkotó diagnoszta Magyar Péter

Üléselnök: Pápai-Székely Zsolt, Ostoros Gyula

Semmelweis Tudományegyetem, Onkoterápiás Klinika, Budapest 09.15-09.30

ÁOK,

Radiológiai

és

Pulmonológus Sárosi Veronika

Pécsi Tudományegyetem KK I.sz. Belgyógyászati Klinika, Pulmonológia, Pécs 09.30-09.45

Mellkassebész Agócs László

Országos Onkológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest 09.45-10.00

Patológus Tímár József

II. sz. Patológiai Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest 10.00-10.30

Discussio

10.00–11.00

Kávészünet

11.00-12.00

Bronchologiai sürgősségi ellátások

Üléselnök: Szima Barna, Lantos Ákos Többszöri választásos esetmegbeszélések a sürgősségi bronchológia területéről, szavazógéppel, azonnali válaszértékelésekkel Grmela Gábor, Pápai-Székely Zsolt

Szent György Székesfehérvár 12.00-13.00

Kórház,

I.-II.

Pulmonológiai

Osztály,

Immunonkológia – hogyan tegyük képessé a beteg saját immunrendszerét a tumor elpusztítására? BMS Szimpózium

Üléselnök: Kovács Gábor

12.00–12.15

Megoldásra váró kérdések nem-kissejtes tüdőrákban Moldvay Judit

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest 12.15–12.30

Immunonkológia Szilasi Mária

Debreceni Egyetem OEC Pulmonológia, Debrecen 12.30–12.45

Tüdőgyógyászati

Klinika,

Az immunrendszer ellenörzőpontjainak gátlása Ostoros Gyula

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest 12.45–13.00

Kérdések és válaszok

13.00-14.00

Ebéd

14.00-15.00

Neoadjuvans terápia tüdőrákban Üléselnök: Kovács Gábor, Vadász Pál

14.00-14.10

A kemoterápia aspektusai Bogos Krisztina

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest 14.10-14.20

Sugárterápiás lehetőségek Maráz Anikó

Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Onkoterápiás Klinika, Szeged 14.20-14.30

A mellkassebész szerepe Furák József

Szegedi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Szeged

1

14.30-14.40

Patológiai vonatkozások Moldvay Judit

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest 14.40-15.00

Discussio

15.00-16.00

A nem kissejtes tüdőrák kezelése: quo vadimus – Boehringer Ingelheim Szimpózium Üléselnök: Kovács Gábor Az NSCLC terápiája Gálffy Gabriella

Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest Afatinib kezelés: gyakorlati tapasztalatok Ostoros Gyula

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest EGFR TKI kezelés: kezelésük Dank Magdolna

mellékhatások

és

proaktív

Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, Budapest Kérdések/megbeszélés Elnöki zárszó

16.00-16.30

Kávészünet

16.30-17.30

Bejelentett előadások II. Üléselnök: Losonczy György, Szilasi Mária

16.30 – 16.45

B-06 EGFR mutáns tüdő adenokarcinómás betegeink adatainak retrospektív elemzése 1 Balikó Zoltán; 1Szabó Mariann; 2Smuk Gábor; 1Albert Brigitta; 1Sárosi Veronika

Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Tüdőgyógyászat, Pécs; 2Pécsi Tudományegyetem KK, Pathológiai Intézet, Pécs 1

16.45 –17.00

B-07 Kaposvár pulmonológia 1 Strausz János; 2Varga Imre; 3Horváth Gyula; 4Bajzik Gábor; 5 Viski Anna; 4Repa Imre; 6Moizs Mariann 1 Kaposvári Egyetem, Igazgatóság, Budapest; 2Kaposi Mór Oktató Kórház, Pulmonológia, Kaposvár; 3Kaposi Mór Oktató Kórház, Radiológia, Kaposvár; 4Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum, Kaposvár; 5Kaposi Mór Oktató

Kórház, Patológia, Kaposvár; 6Kaposi Mór Oktató Kórház, Igazgatóság, Kaposvár 17.00 – 17.15

B-08 Nagylégúti szűkületek digitális tomoszintézissel (DTS) és CT-vel történő leképezésének összehasonlítása 1 Horváth Ákos; 2Süttő Zoltán; 2Kis Adrián; 3Horváth Gábor

Innomed Medical Zrt., Röntgenfejlesztés, Budapest Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Bronchológia, Budapest; 3Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéke, Budapest 1 2

17.15 – 17.30

B-09 Legújabb eredményeink nem kissejtes tüdőrákok PET-CT tervezett sugárkezelésével 1 Boronkai Árpád; 1Kalincsák Judit; 2Balikó Zoltán; 2Ruzsics István; 3Molnár Péter; 3Kajáry Kornélia; 3Szakáll Szabolcs; 4 Al-Farhat Yousuf; 2Sárosi Veronika

Pécsi Tudományegyetem KK Onkoterápiás Intézet Onkoterápia, Pécs; 2Pécsi Tudományegyetem KK I.sz. Belgyógyászati Klinika, Pulmonológia, Pécs; 3PozitronDiagnosztika Központ, Pozitron-Diagnosztika Központ, Budapest; 4Tolna Megyei Balassa János Kórház, Onkológia, Szekszárd 1

17.30 – 17.50

A kemoterápia indukálta megelőzése - TEVA előadás Tamási Lilla

neutropénia

korszerű

Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest 17.50 -19.00

Elnöki beszámoló, OPS Vezetőségválasztás

19:30

Busztranszfer a szálloda előtti parkolóból

20.00

Vacsora külső helyszínen

2014. október 11. (szombat) 09.00-10.00

Kazuisztikai előadások I.

09.00 – 09.10

K-01 Pulmonális Odüsszeia 1 Ádám Gábor Mihály; 1Pálföldi Regina; 2Rózsavölgyi Zoltán; 3 Uhercsák Gabriella; 4Furák József; 5Tiszlavicz László; 6 Boros István; 1Szalontai Klára; 6Somfay Attila

Üléselnök: Bogos Krisztina, Szondy Klára

Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Tüdőgyógyászati Tanszék III. emelet, Deszk; 2Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Tüdőgyógyászati Osztály II. emelet, Deszk; 3 Szegedi Tudományegyetem ÁOK Klinikai Központ, Onkoterápiás Klinika, Szeged; 4Szegedi Tudományegyetem ÁOK Klinikai Központ, Mellkassebészeti Osztály, Szeged; 5 Szegedi Tudományegyetem ÁOK Klinikai Központ, Pathológiai Intézet, Szeged; 6Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Tüdőgyógyászati Tanszék, Deszk 1

09.10 – 09.20

K-02 Fordulatok a cito-patológiai diagnózisban egy köhögő asztmás beteg kivizsgálása során 1 Böcskei Csaba; 2Kajdácsi Zita; 3Fillinger János; 4Vadász Pál; 5 Viczián Magdolna; 1Bartha Levente 1 Szent Borbála Korház, Tüdőgyógyászat, Tatabánya; 2OKTPI, Patológia, Budapest; 3Szent Borbála Korház Tatabánya, Patológia, Tatabánya; 4OKTPI, Mellkassebészet, Budapest;

KEMÖ Szent Borbála Kórház Tüdőgondozó, Ambulancia, Budapest 5

09.20 – 09.30

K-03 Recidiváló pulmonalis infiltratum 1 Korompay Réka; 1Gergely-Farnos Szvetlana; 1Czebe Krisztina

Erzsébet;

Tüdőgyógyintézet Törökbálint, Törökbálint

1

1

Pálinkási

09.30 – 09.40

K-04 Idegentest gyanú meglepetéssel 1 Laki István; 1Győrfy Ágnes; 1Gyürüs Éva; 1Horváth 1 Bernadett; Jellinek Kinga; 1Lőwy Tamás; 1Simon Noémi; 1 Subicz Ágnes; 1Újszászi Éva

Tüdőgyógyintézet Törökbálint, Gyermekosztály, Törökbálint

1

09.40 – 09.50

K-05 A gégebemenetbe aspirált, 10 grammos, műanyagcsészés, mini margarin okozta, intermittáló stridoros légzés 1 Gyulai Márton; 2Szabó Mónika; 1Lupkovics Gergely; 1 Lantos Ákos 1 Tüdőgyógyintézet Törökbálint, II. osztály, Törökbálint;

Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Intenzív Osztály, Budapest 2

09.50 – 10.00

Pseudoprogressio gefitinib AstraZeneca előadás Moldvay Judit

kezelés

során

–

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest 10.00-11.00

Az NSCLC evindencia-alapú terápiatervezése Roche Szimpózium

Üléselnök: Szilasi Mária

Előadók: Sárosi Veronika, Gálffy Gabriella; Tamási Lilla 11.00-11.30

Kávészünet és

11.30-12.40

Kazuisztikai előadások II.

11.30 – 11.40

K-06 Melanocytás schwannoma pulmonalis, bronchialis és mediastinalis áttéte 1 Kas József; 1Csekeő Attila; 1Fehér Csaba; 1Vágvölgyi Attila; 2 Rozgonyi Zsolt; 3Béndek Mátyás; 4Pápai Zsuzsanna; 1 Vadász Pál

Poszterséta: Szalontai Klára, Markóczy Zsolt

Üléselnök: Gálffy Gabriella, Balikó Zoltán

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 2Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, KAITO, Budapest; 3Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Patológia, Budapest; 4Állami Egészségügyi Központ, Onkológiai osztály, Budapest 1

11.40 – 11.50

K-07 Jobb félútról visszatérni, mint rossz útra térni 1 Dékány Katalin; 1Szalontai Klára; 2Furák József; 3Tiszlavicz László; 1Somfay Attila

Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Deszk; 2SZTE Sebészeti Klinika, Mellkassebészet, Szeged; 3SZTE Patológia Intézet, Szeged 1

11.50 – 12.00

K-08 Rejtett titkok "field"-jén 1 Mészáros Máté; 1Csada Edit; László; 4Somfay Attila

Furák József;

2

3

Tiszlavicz

Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Tanszék I. Tüdőosztály, Deszk; 2SZTE Sebészeti Klinika, Mellkassebészeti Osztály, Szeged; 3SZTE, Pathologiai Intézet, Szeged; 4SZTE, Tüdőgyógyászati Tanszék, Deszk 1

12.00 – 12.10

K-09 Szemléletváltozás a kezelési stratégiában tüdőrák és agyi metastasisa együttes fennállása esetén egy eset kapcsán 1 Stankovics Péter; 2Padányi Gergő; 1Kecskés László

Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Mellkassebészet, Szombathely; 2Vas megyei Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, Onkologia Osztály, Szombathely 1

12.10 – 12.20

K-10 Egy kirakó darabjai 1 Szabó Miklós; 2Lázár István; 3Bereczky Zsuzsanna; 1Csánky Eszter

Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Tüdőgyógyászat, Miskolc; 2Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Okt, Neuroradiológiai Osztály, Miskolc; 3 DEOEC, Klinikai Kutató Központ, Debrecen 1

12.20 – 12.30

K-11 Tüdőembólia?-Differenciáldiagnosztikai nehézségek 1 Szilágyi Tiborné; 1Szabó Mariann; 1Sinkovicz András; 1Sárosi Veronika; 2Habon Tamás; 3Verzár Zsófia; 4Szabados Sándor; 5 Ajtay Zénó; 5Horváth Iván; 6Kövér Erika;7Tornóczki Tamás; 8 Heiner Judit; Kajáry Kornélia

Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Tüdőgyógyászat, Pécs; 2 Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. 3 Belgyógyászati Klinika Kardiológia, Pécs; Pécsi 1

Tudományegyetem KK, Sürgősségi Orvostani Tanszék, Pécs; 4 Pécsi Tudományegyetem KK Szívgyógyászati Klinika, Szívsebészet, Pécs; 5 Pécsi Tudományegyetem KK 6 Szívgyógyászati Klinika, Kardiológia, Pécs; Pécsi Tudományegyetem KK Onkoterápiás Intézet, Onkológia, Pécs; 7Pécsi Tudományegyetem, Pathológiai Intézet, Pécs; 8Pécsi Tudományegyetem KK, Radiológiai Klinika, Pécs; 9Pozitron Diagnosztika Központ, PET-CT, Budapest 12.30 – 12.40

K-12 Rendhagyó diagnózis EBUS segítségével 1 Varga Judit Kata; 1Grmela Gábor; 1Pápai-Székely Zsolt

Fejér Megyei Szent György Kórház, Pulmonológiai Osztály, Budapest 1

12.40 – 13.00

Szünet

13.00

Eredményhirdetés, Zárszó

13.15

Ebéd

Bírálók: Albert István, Ugocsai Katalin, Bánfi Andrea

POSZTEREK P01 Az EGFR TK gátlókra adott rezisztencia mechanizmusok és kezelési lehetőségei a tüdő adenokarcinóma esetében 1 Bittner Nóra

Országos Onkológiai Intézet, Kemoterapia III. Belambulancia, Budapest

1

P02 Mikor szükséges infektív endokarditisz profilaxis a bronchológiai gyakorlatban 1 Böcskei Csaba; 1Viczián Magdolna; 1Walcz Erzsébet; 2Böcskei Renáta; 1Borota Mirela 1 Tüdőgyógyászat, Tatabánya Szent Borbála Korház Pulmonológia ; 2 Pulmonológiai Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest P03 A diagnosztika nehézségei „górcső alatt” 1 Harkó Tünde; 2Udud Katalin; 2Zsiray Miklós; 3Heiler Zoltán; 3Kas József; 3Vadász Pál; 1Soltész Ibolya 1 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Patológia, Budapest; 2Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Tüdőbelosztály, Budapest; 3Országos

Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészet, Budapest

P0 4 Kiújult tüdődaganat kezelése komplettáló pneumonectomiával. Van más lehetőség? 1 Kas József; 2Agócs László; 1Csekeő Attila; 1Fehér Csaba; 1Heiler Zoltán; 2Kocsis Ákos; 1Kostic Szilárd; 1Molnár Miklós; 1Vágvölgyi Attila; 3Elek Jenő; 4Rozgonyi Zsolt; 4Zsikla Katalin; 1Vadász Pál

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 2Országos Onkológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 3 Országos Onkológiai Intézet, KAITO, Budapest; 4Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, KAITO, Budapest 1

P05 A pleura szoliter fibrózus tumora: a sebészi kezelés eredményei 1 Kas József; 2Agócs László; 1Csekeő Attila; 1Fehér Csaba; 1Heiler Zoltán; 2Kocsis Ákos; 1Kostic Szilárd; 1Molnár Miklós; 1Vágvölgyi Attila; 2Vadász Pál

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 2Országos Onkológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest 1

P06 Dohányfüstextraktum hatása immortalizált epithelsejtek proliferációjára és túlélésére az oxigéntenzió változása mellett 1 Kornafeld Anna; 1Odler Balázs; 2Sziksz Erna; 2Pap Domonkos; 2Vannay Ádám; 2 Szabó J. Attila; 1Losonczy György; 1Müller Veronika; 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Pulmonológiai Klinika, Budapest; 2Semmelweis

Egyetem ÁOK I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

P07 Az elkerülhető bronchofiberoszkóp meghibásodások okai és a javítási költségek 1 Lantos Ákos; 2Wieszt Attila; 1Gyulai Márton; 3Lupkovics Gergely 1 Tüdőgyógyintézet Törökbálint, II. Tüdőgyógyászati Osztály, Törökbálint; 2Endo 3 Plus Service, Központ, Budapest; Tüdőgyógyintézet Törökbálint,

Tüdőgyógyászati ambulancia és gondozó intézet, Törökbálint

P08 165 perces bronchofiberoszkópos idegentest eltávolítás intenzív osztályon tracheostomizált, lélegeztetett betegnél 1 Lupkovics Gergely; 1Gyulai Márton; 2Iharos Dóra; 2Madurka Ildikó; 3Pápay Judit; 1 Lantos Ákos 1 Tüdőgyógyintézet Törökbálint, II. Tüdőosztály, Törökbálint; 2Tüdőgyógyintézet Törökbálint, II. Tüdőosztály Intenzív Részleg, Törökbálint; 3Semmelweis Egyetem, I. sz. Pathologiai Intézet, Budapest; P09 Születésnapi ajándék - beszámoló a hazánkban első ECMO támogatással végzett tracheo-bronchiális rezekcióról 1 Madurka Ildikó Eszter; 2Elek Jenő; 2Kormosói Tóth Krisztina; 3Agócs László; 3 Kocsis Ákos; 3Török Klára; 4Szluka Gábor 1 Tüdőgyógyintézet Törökbálint, Intenzív Osztály, Törökbálint; 2Országos Onkológiai Intézet, Aneszteziológiai és Intenzív Osztály, Budapest; 3Országos

Onkológia Intézet, Daganatsebészeti Centrum Mellkassebészeti részleg, Budapest; 4Semmelweis Egyetem, Városmajor Szív- és Érsebészeti Centrum, Budapest P10 Diffúz idiopátiás pulmonális neuroendokrinsejtes hiperplázia mellett megjelenő multiplex carcinoid tumorok 1 Puskás Rita; 2Mészáros László; 2Rényi-Vámos Ferenc; 3Szőke János; 1Moldvay Judit 1 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Pulmonológia, Budapest; 2 Országos Onkológiai Intézet, Mellkassebészet, Budapest; 3Országos Onkológiai

Intézet, Patológia, Budapest

P11 NK és Treg infiltráció, relapszus és túlélés a tüdő operábilis adenokarcinomájában 1 Szentkereszty Márton; 2Ladányi Andrea; 3Tóvári József; 4Mészáros Zsolt; 5 Losonczy György; 5Gálffy Gabriella; 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Pulmonológiai Klinika, Budapest; 2Országos Onkológiai Intézet, Tumorprogressziós Osztály, Budapest; 3Országos Onkológiai Intézet, Kísérletes Farmakológiai Osztály, Budapest; 4Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 5Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai

Klinika, Budapest

P12 EGFR tirozinkináz gátló kezeléssel (esetismertetés) 1 Udud Katalin; 1Fülöp Andrea; 1Markóczy Zsolt

szerzett

tapasztalataink

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest

1

P13 Agysérült betegek tracheosztómájának dekanülálása bronchoszkópos ellenőrzés mellett 1 Matesz István; 2Dénes Zoltán; 2Nagy Helga; 2Tarjányi Szilvia; 2Belinszkaja Galina 1 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Aneszteziológia, Budapest ; 2Országos

Orvosi Rehabilitációs Intézet, Agysérült betegek rehabilitációs osztálya, Budapest

ABSZTRAKTOK

BEJELENTETT ELŐADÁSOK [B-01] Sternumból kiinduló malignus tumorok operált esetei 1 Heiler Zoltán; 1Molnár Miklós; 1Kas József; 1Vágvölgyi Attila; 2 Kocsis Ákos; 2Agócs László; 1Vadász Pál

1

Fehér Csaba;

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 2Országos Onkológiai Intézet Mellkassebészeti Osztály, Semmelweis Egyetem, Mellkassebészeti Klinika, Budapest 1

Intézetünkben 2003-2010 között 11 primer sternum tumoros beteget operáltunk. Átlagéletkoruk 23-65 év. Nemi megoszlásuk 8 férfi, 3 nő. Felfedezésükkor az összes beteg szegycsonti fájdalomról panaszkodott. 9 betegnél látható duzzanat, 2 betegél már a tumor a sternum feletti bőrt is invoválta, 1 betegnél a kar mozgásai is beszűkültek, mivel mindkét clavivulát is érintette a tumoros elváltozás. Minden betegnél CT, MRI vizsgálat és pontos staging történt (PET CT stb). 5 betegnél műtét előtt vastag tűbiopsiával verifikálták a tumort. Műtéti beavatozásnál resecáltuk a sternum érintett részét (akár az egész sternumot is) és "Dual Mesh" anyaggal pótoltuk. Az idegen anyagot mindig fedtük izomlebennyel. Amennyiben a tumor ráterjedt a környező struktúrákra a sternummal együtt azokat is resecáltuk. Két betegnél a tumor infiltrálta az egyik oldali musculus pectoralis maiort, és ezért pectoralis major musculocutaneus flap transpasitio segítségével tudtuk hátul fedni a behelyezett "Dual-Mesh-t". Ahol a tumor a mindkét clavicula sternalis részét elérte és az érintett részt resecálni kellett, a musculus semitendinosust és gracilisinának segítségével állítottuk helyre a kulcscsont resecált részét, hogy a kar mozgásai szabadok legyenek. Postoperatív szakban 2 betegnél mellűri folyadék lépett fel, mely drainagera gyógyult. Szövettani megoszlás szerint egy lymphoepithelioma., egy chondroblastoma, egy plasmocytoma, 2 osteosarcoma, 7 betegnél chondrosarcoma volt a diagnózis. 11 éve operált biopsziával chnodrosarcomának véleményezett, de a resecátum végleges szövettana chondroblastoma, jelenleg is él. A lymphoepitheliomás beteg 3 évet élt. A chondrosarcomás csoport átlagos túlélése 19 hónap volt. A conclusio, a sternum tumoros betegek túlélése javítható a resectióval, valamint a kifekélyesedés elkerülésével az életminőség is jobbá tehető. [B-02] A high grade neuroendokrin daganatok klinikai viselkedése 1 Gábor Bettina; 1Révész Nikolett; 2Szalontai Klára; 3Somfay Attila 1 Kiszombor; 2 Szegedi Tudományegyetem ÁOK Tüdőgyógyászati Tanszék, Tanszék I. 3. em., Deszk; 3 Szegedi Tudományegyetem ÁOK Tüdőgyógyászati Tanszék,

Tanszék I., Deszk

Bevezetés: A neuroendokrin daganatok közel 20%-át tüdőtumorok teszik ki. A WHO klasszifikációja low, intermediate és high grade neuroendokrin tumorokat különít el. Diagnosztikai szempontból legjelentősebb biomarker a chromogranin A (CgA).

A legeredményesebb kezelést a műtéti resectio jelenti, a hormonális tünetek kézben tartására pedig szomatosztatin- analógok alkalmazhatóak. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a high grade elfordulású tumorok viselkedésének elemezése, a carcinoid szindróma előfordulásának felmérése. A CgA szint monitorozása és a szomatosztatin - analóg kezelés eredményességének megítélése. Módszerek: 2009től napjainkig áttekintettük a deszki kórházban előforduló neuroendokrin carcinomával diagnosztizáltak kórtörténetét retrospektív módon. Eredmények: Összesen 11 – 55% férfi (n=6) és 45% nő (n=5) beteget vontunk be vizsgálatunkba, átlagéletkor 65 év (57-77). Szövettani megoszlás szerint 3 eset (27,5%) tartalmazott adenocarcinomás komponenst, 3 eset (27,5%) kissejtes elemeket, a többi 5 eset (45%) közelebbről nem megjelölt típusú high grade tumor volt. Sebészi mintavétellel és műtéttel 6 esetünk került diagnosztizálásra, 5 esetben bronchológiai mintavétellel jutottunk diagnózishoz. A folyamat lokalizációja alapján 5 centrális (45%) és 6 perifériás (55%) kiindulású daganat volt. 4 beteg kiemelése képalkotók segítségével (EF szűrés, panaszmentesek), 7 esetben panaszok alapján történt kivizsgálás (haemoptoe, dyspnoe, elhúzódó köhögés). Főként III. és IV. stádiumban (64%) kerültek észlelésre. Műtéti excisio 6 esetben történt (55%). Adjuváns kemoterápiás kezelésben (CDDP- Vp/CBP- Vp) 10 beteg részesült (91%). A szérumban emelkedett CgA szint 7 esetben volt mérhető, ebből 4 esetben (36%) carcinoid szindróma tünetei (hasmenés, flush, tenzió ingadozás, dyspnoe) is jelentkeztek. Utóbbi esetekben szomatosztatin- analógok alkalmazásával stacioner terápiás válasz, a CgA szint csökkenése és a klinikai tünetek megszűnése volt tapasztalható. Összmortalitás: 36% (n=4; férfi/nő:3/1). Általános túlélés 5 hónap (4-8). Progresszió mentes túlélés szomatosztatin-analóg kezelésben részesülteknél 83 hónap (29-134), csak kemoterápiás kezelésnél 7 hónap (5-9). Megbeszélés: A kisszámú beteganyag miatt elfogadható következtetés nem vonható le vizsgálatunkból. A tüneteket produkáló csoportnál alkalmazott szomatosztatinanalógok alkalmazása hasznosnak bizonyult prognosztikus szempontból. [B-03] A hyponatraemia kissejtes tüdőtumoros betegeinkben 1 Pálföldi Regina; 2Szalontai Klára; 2Csada Edit; 3Furák József; 4Tiszlavicz László; Somfay Attila

2

Csongrád Megyei Mellkasi betegségek Szakkórháza, Tüdőgyógyászat, Deszk ; Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Tüdőgyógyászat, Deszk ; 3 4 Szegedi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Szeged; Szegedi Tudományegyetem, Patológia Intézet, Szeged 1 2

Háttér: Winkler és Crankshaw már 1938-ban leírta a hyponatraemia és a daganatok közötti szoros összefüggést. A hyponatraemia az egyik leggyakoribb paraneoplasiás szindróma következménye, mely általában kissejtes tüdőrák esetén jelentkezik (a diagnózis felállítása idején a betegek 10-15 %-ban figyelhető meg) és fontos szerepet játszik a betegek alacsony performance státuszának kialakításában. Célkitűzés: kissejtes carcinomás betegeinknél vizsgáltuk a hyponatraemia előfordulási gyakoriságát és súlyosságát, valamint ennek a túlélésre kifejtett

hatását. Módszer: az elmúlt 4,5 év alatt (2010.01.01.-2014.07.01.) a Tüdőgyógyászati Tanszéken újonnan felfedezett kissejtes tüdődaganatos betegek anyagát retrospektíve dolgoztuk fel. Ezen időszak alatt 147 betegnél igazolódott SCLC. A betegek átlagéletkora: 62,5 év, férfi-nő arány 96:51. Eredmények: a diagnózis felállításakor a betegek többségénél előrehaladott betegség volt észlelhető (IIIB stádium 19 betegnél (12,9%), IV. stádium 107 betegnél (72,8 %). A betegek adatait feldolgoztuk a dohányzás (a betegek közel 71 %-a aktív dohányos volt (átlag 41,69 py), a TNM, a különböző metasztázisok előfordulási gyakorisága, a kezelés, a laboratóriumi (Na, K, Ca, UN és kreatinin) és a szövettani eredmények, valamint a túlélés vonatkozásában. 30 betegnél észleltünk jelentős hyponatraemiát (<130 mmol/l), 17 betegnél már a diagnózis felállításakor (11,56%, ezen betegek közel 41 %-ban kemoterápiás kezelésre normalizálódott a nátrium szint), illetve 13 beteg esetében pedig később, általában jelentős tumoros progresszió kapcsán alakult ki a nátrium szint csökkenés. Azon betegeknél, akiknél már kiinduláskor alacsony volt a nátriumszint, a túlélés jelentősen alacsonyabbnak bizonyult (4,91 vs 6,75 hónap), akiknél viszont csak később, általában progresszió esetén jelentkezett, túlélésüket a hyponatraemia megjelenése hátrányosan nem befolyásolta Megbeszélés: restrospektív elemzésünkkel az irodalmi adatokkal egyező gyakorisággal észleltük kissejtes betegeinknél a hyponatraemia előfordulását, melynek az általános állapotot rontó hatása mellett jelentős prognosztikai jelentősége is lehet, illetve jelezheti a tumoros kiújulás illetve a progresszió létrejöttét is. [B-04] Tumor-csontvelő kölcsönhatás nem-kissejtes tüdőkarcinómában. Irodalmi összefoglaló 1 Losonczy György; 1Szentkereszty Márton; 1Komlósi Zsolt; 1Gálffy Gabriella

Semmelweis Egyetem Tüdőklinika, Budapest, Onkológia, Budapest

1

Számos rosszindulatú daganatsejt, beleértve a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) sejteket vascularis endothelialis növekedési faktort (VEGF), GM-CSF-et, G- és MCSF-et termel (1). Ezek hatására a csontvelő hemopoietikus őssejtjei proliferálnak, myeloid progenitor sejtek kerülnek a keringésbe. NSCLC-ben szenvedő (stage IIV.) betegek perifériás vérében un. myeloid-eredetű suppresszor sejtek (MDSC) fordulnak elő, mikroliterenként néhány 100-tól több ezerig. Ezen a heterogén csoporton belül a granulocyta fejlődési sorba tartozó MDSC-k magja és plazma granulációja a polymorphonuclearis granulocytákéra, a monocyta fejlődési sorba tartozóké a monocytákra emlékeztető egyetlen maggal és granulációmentes plazmával rendelkezik. A részlegesen megérett sejtek további fiziológiás differenciációja leáll. A MDSC-ek felhalmozódnak a tumorban (tumorsejtek közvetlen közelében és a stroma állományban). A tumorban felhalmozódó MDSCekben argináz-1 enzim működik, mely kritikusan alacsony szintre csökkenti a tumor mikrokörnyezetének arginin koncentrációját, mely meggátolja a CD8 és NK lymphocyták daganat eliminatív funkcióját. A MDSC-ek NO. gyököt is képeznek (NOS2 enzim), mely a CD3 (T) sejtek receptora zéta láncának szintézisét gátolja

meg, ezzel szintén lehetetlenné téve a T-sejtes, tumor antigén-specifikus, eliminatív immunválaszt. A tumor mikrokörnyezetében előforduló MDSC-ek és Treg sejtek sűrűsége között direkt kapcsolat fedezhető fel. A MDSC-ek lehetnek felelősek a tumorok által gerjesztett gyulladásért („füstölgő” gyulladás) is, mely krónikus jellegű, nem támogatja a tumor eliminációját, sőt elősegíti a tumorsejt túlélését, a vaszkulogenezist és a metasztázis képződést. A MDSC-ek kritikus szerepére utal, hogy granulopoiesisra képtelen egérbe implantált humán tumor az állatban nem fejlődik tovább, sőt immunológiai mechanizmus révén kilökődik. Mindez ép granulopoiesisű egérben az implantált tumor növekedésével és az állat halálával végződik. NSCLC-ben tehát a csontvelő myeloid rendszere elősegíti a tumor túlélését, növekedését, a metasztázis képződést, a beteg gyulladásos tüneteit (pl. cachexia, fokozott CRP, neutrophilia, thrombocytosis), valamint a tumorellenes immunválasz lokális anergiáját. [B-05] Posttranszplantációs malignitás 1 Bohács Anikó; 2Süttő Zoltán; 3Czebe Krisztina; 2Eszes Noémi; 2Kováts Zsuzsanna; 4 Lukácsovics József; 2Csiszér Eszter; 5Lang György; 5Rényi-Vámos Ferenc; 6 Muraközy Gabriella; 2Müller Veronika; 2Losonczy György 1 Pulmonológiai Klinika, Pulmonológia, Budapest; 2Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest; 3Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, Pulmonológia, Törökbálint; 4Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest; 5Semmelweis Egyetem, Mellkassebészeti Klinika, Budapest; 6Vienna Medical University,

Department of Thoracic Surgery, Bécs

A solid szervátültetés (SOT) végstádiumú, konzervatív kezelés ellenére súlyosbodó, szervelégtelenséghez vezető betegségek esetén a beteg számára az egyetlen lehetőséget jelentheti az élete meghosszabítására. Az átültetést követően alkalmazott immunszuppressziónak azonban lehetnek hosszútávú szövődményei. A SOT ritka, azonban legsúlyosabb szövődménye a posttranszplantációs malignitás (PTM). A nemzetközi regiszterek adatai alapján a PTM incidenciája a tüdőtranszplantált betegek esetében a legmagasabb. A vese- vagy májátültetésen átesettekben a posttranszplantációs lymphoproliferatív megbetegedés (PTLD) után a tüdőrák a 2. leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, míg szív- vagy tüdőtranszplantáltakban a tüdőrák a vezető malignoma. Az idősebb szervátültett betegeknél magasabb a tüdőrák előfordulása. Az onkológiai szempontból operábilis betegek 80%-át posttranszplantációs surweillence vizsgálatok során emelték ki. A tüdőgyógyászok szerepe kiemelt jelentőséggel bír a tüdőrák korai felismerésében a szervátültetett betegek éves ellenörző vizsgálata során, továbbá posttanszplantációs tüdőrák gyanúja esetén a pulmonológiai kivizsgálás kapcsán is. Kevés nemzetközi adat és terápiás javaslat áll rendelkezésünkre a fent említett betegek onkoterápiáját illetően. A tüdőrákos solid szervtranszplantált betegek onkopulmonológiai kivizsgálásával és kezelésével szerzett eddigi tapasztalatainkat foglaljuk össze esetismertetéseken keresztül. Malignitás fennállása esetén a transzplanált betegekben az immunszuppresszív kezelés módosítása a

transzplantációs gondozóorvos feladata, az onkoterápiás kezelési tervet azonban a szervspecifikus oncoteam határozza meg. PTM esetén javasolt immunszuppreszió módosítás: a calcinerin inhibitor dózis csökkentése, mTOR (mammalian target of rapamycin) gátlókkal történő kiegészítés vagy mTOR inhibotorra váltás, a mycofenolát mofetil kezelés felfüggesztése. Az onkoterápiás javaslatnál speciális szempontok figyelembe vétele mindenképpen szükséges: az esetleg fennálló krónikus graftelégtelenség limitálhatja a kemoterápiás lehetőségeket. A szervtranszplantált betegeknél előforduló rosszindulatú tüdődaganatok kezelésében limitáló tényező a beszűkült szervfunkció, a minimalizált immuszuppresszió ellenére is a daganat progressziója kifejezettebb, gyakrabbak a kemoterápia alatti infektív komplikációk, általában rövidebb a túlélés. A szervátültetéssel nyert életévek azonban messze meghaladják a malignus szövődmények során elveszítetteket. [B-06] EGFR mutáns tüdő adenokarcinómás betegeink adatainak retrospektív elemzése 1 Balikó Zoltán; 1Szabó Mariann; 2Smuk Gábor; 1Albert Brigitta; 1Sárosi Veronika 1 Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Tüdőgyógyászat, Pécs;

Pécsi Tudományegyetem -KK, Pathológiai Intézet, Pécs

2

Célkitűzés: Retrospektív módon az EGFR mutáns tüdő adenokarcinómában szenvedő betegeink esetében kíváncsiak voltunk a dohányzási szokások előfordulására, a nemi megoszlásra, valamint az EGFR TKI gyógyszerek hatásosságára. Módszer: Az elmúlt 5 évben EGFR mutáció vizsgálattal mutánsnak bizonyult adenokarcinómában szenvedő betegeink adatait elemeztük. Meghatároztuk a gyógyszer hatásosságát, a hosszú (hat hónapon túli) PFS esetek és az elsődleges rezisztencia arányát. Eredmények: A 34 EGFR mutáns, adenokarcinómás beteg 68%-a nő, 32%-a férfi. A betegek 68%-a soha nem dohányzott, 19%-a korábban dohányzott, 13%-a dohányos. A 19-es exon mutációja kétszer olyan gyakran fordult elő, mint az L858R pontmutáció (21 vs. 12 eset), egy esetben kettős mutáció igazolódott. EGFR TKI kezelésben 25 beteg részesült (21 erlotinib, 4 gefitinib), közülük 4 beteg 6 hónapnál rövidebb ideje, akiknél egyelőre nem lépett fel progresszió, 4 beteg pedig 2 hónapon belül exitált. A gyógyszer hatásossága szempontjából értékelhető 17 betegből 2 hónapon túl 15 beteg kapta a gyógyszert, tehát a hatásosság (DCR) 88%. Hat hónapot meghaladó progresszió mentes túlélést (PFS) 12 betegnél (a betegek 70%-a) észleltünk. A leghosszabb PFS 48 hónap, a beteg jelenleg is progresszió mentes. A 12 hosszan progresszió mentesen túlélő beteg soha nem dohányzott, vagy évekkel korábban abbahagyta a dohányzást, az L858R pontmutáció 5 betegnél, 1 betegnél kettős mutáció fordult elő. Az EGFR TKI 4 esetben első vonalban, 5 esetben másod vonalban, 3 esetben harmad vonalban bizonyult hatásosnak (utóbbiak közül egy beteg 12, egy másik 20 hónap után progrediált, egy beteg 48 hónapja részesül jelenleg is kezelésben). Konklúzió: adataink alátámasztják az ESMO ajánlást, miszerint minden tüdő adenokarcinóma esetén el kell végezni az EGFR mutáció

vizsgálatot. Kezelt betegeinknél 30%-ban fordult elő EGFR TKI elsődleges rezisztencia. Eredményeink alátámasztják az EGFR TKI-ok hasznát a mindennapi onkopulmonológiai gyakorlatban. Az alacsony betegszám miatt alcsoport elemzésekre nem volt lehetőségünk. [B-07] Kaposvár pulmonológia 1 Strausz János; 2Varga Imre; 3Horváth Gyula; 4Bajzik Gábor; 5Viski Anna; 4Repa Imre; 6Moizs Mariann 1 Kaposvári Egyetem, Igazgatóság, Budapest; 2Kaposi Mór Oktató Kórház, Pulmonológia, Kaposvár; 3Kaposi Mór Oktató Kórház, Radiológia, Kaposvár; 4 Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum, Kaposvár; 5Kaposi Mór Oktató Kórház, Patológia, Kaposvár; 6Kaposi Mór Oktató Kórház, Igazgatóság, Kaposvár Az előadás célja 2012-ben elkezdett pulmonológiai fekvő és járó beteg ellátás változásainak bemutatása Somogy megyében Az aktív ágyak Mosdósról bekerültek a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházba Kaposvárra, míg Mosdóson a krónikus ellátás feltételeit alakítottuk ki. A társszakmákkal (képalkotás, patológia, anaesthesiologia) kialakított partneri viszony is hozzájárult ahhoz, hogy a hármas szintű akkreditáció feltételei megteremtődtek. Az újonnan kialakított Bronchológiai Rendelőben az intervenciós beavatkozások feltételeit megteremtettük, illetve kibővítettük. A tüdőgyógyászat beillesztése a megyei kórház működésébe jelentős erőfeszítést kíván, de hálás feladat. [B-08] Nagylégúti szűkületek digitális tomoszintézissel (DTS) és CT-vel történő leképezésének összehasonlítása 1 Horváth Ákos; 2Süttő Zoltán; 2Kis Adrián; 3Horváth Gábor 1 Innomed Medical Zrt., Röntgenfejlesztés, Budapest; 2Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Bronchológia, Budapest; 3Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Tanszéke, Budapest

Egyetem,

Méréstechnika

és

Információs

Rendszerek

A nagylégúti szűkületek palliációjához a szűkület mértékének és hosszának ismerete elengedhetetlen. A beavatkozás megtervezéséhez jelenleg mellkas CT szükséges, mivel bronchoszkóppal sok esetben nem lehet átjutni a szűkületen, szummációs mellkasröntgen pedig csak ritkán nyújt használható információt a mediasztinális képletek zavaró árnyéka miatt. A digitális tomoszintézis (DTS) a réteges röntgenképalkotás új módja, mely kiváló minőségű képet ad a tracheáról és a főhörgőkről. A kisebb sugár- és költségteher mellett a CT-vel szemben előnye, hogy coronalis síkú képet ad, ami CT esetében csak rekonstrukciós módon állítható elő és nem mindig érhető el. Vizsgálatunkban nagylégúti szűkületek tomoszintézissel és CT-vel történő leképezését hasonlítottuk össze. A vizsgálat során alkalmazott digitális tomoszintézis eszközt egy hazai finanszírozású kutatásfejlesztési projekt (KMR_12) keretében az Innomed Medical Zrt, az SE Pulmonológiai Klinika és a BME MIT tanszéke alkotta konzorcium fejlesztette ki. Az

elkészült két prototípus közül az egyik a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján működik. A digitális tomoszintézis elvén működő röntgenberendezés a páciens mellkasa mögött 180cm-es detektor-fókusz távolságból +/-20 fokban készít 40 ferdeszögű felvételt. A felvételek egyenként egészen alacsony röntgendózissal készülnek, így a vizsgálat összdózisa egy hagyományos mellkas lateralis felvételhez szükséges dózis körül alakul. Ezekből egy nagy sebességű számítógép rekonstrukciós algoritmusok segítségével számítja ki a coronalis síkokat. A vizsgálat igényeinek megfelelően 70 és 200 szelet között bármilyen finomságot be lehet állítani, jelenleg 100 szelettel dolgozunk. A vizsgálatokra a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján került sor. A kontrollvizsgálatokat CT berendezésen végeztük. Vizsgálatunk céljaként azt tűztük ki, hogy több tíz pácienst megvizsgálva kiderüljön, elegendő pontosságú-e a lényegesen alacsonyabb röntgensugárterhelést jelentő DTS technika a már megszokott CT vizsgálatokkal összevetve a nagylégúti szűkületek kimutatására [B-09] Legújabb eredményeink nem kissejtes tüdőrákok PET-CT tervezett sugárkezelésével 1 Boronkai Árpád; 1Kalincsák Judit; 2Balikó Zoltán; 2Ruzsics István; 3Molnár Péter; 3 Kajáry Kornélia; 3Szakáll Szabolcs; 4Al-Farhat Yousuf; 2Sárosi Veronika 1 Pécsi Tudományegyetem KK Onkoterápiás Intézet, Onkoterápia, Pécs; 2Pécsi Tudományegyetem KK I.sz. Belgyógyászati Klinika, Pulmonológia, Pécs ; 3PozitronDiagnosztika Központ, Pozitron-Diagnosztika Központ, Budapest; 4Tolna Megyei

Balassa János Kórház, Onkológia, Szekszárd

A nem kissejtes tüdőrákok neoadjuváns, adjuváns és definitív kezelésében a radio(kemo)terápia többszörös evidenciával alátámasztott, egyre elterjedtebben alkalmazott modalitás a hazai gyakorlatban is. A sugárterápia technikai hátterének fejlődésével, a sugárbiológia jobb megismerésével és a radiokemoterápia előnyeinek kihasználásával a tüdődaganatok kezelésében ezáltal is bíztató tendencia tapasztalható. A pontos stádiummeghatározás, a precíz besugárzástervezés egyaránt lényeges elemei a legoptimálisabb beavatkozás megválasztásának. A rutinszerűen végzett mellkasi CT felvételek alapján kivitelezett konformális besugárzástervezés a primer tumor és az érintett nyirokrégiók megjelölésében eredményezhet bizonytalanságot, mely ezáltal kiterjesztettebb céltérfogatot, alacsonyabb leadható összdózist vonhat maga után, kedvezőtlenebb tumorkontroll- és mellékhatásprofil paraméterekkel járhat. A nemzetközi szakirodalmat is követve a mindennapi gyakorlatunkba integrált PET-CT alapú besugárzástervezés az említett vonatkozásokban kétségtelenül eredményesebb metódusnak tartható. A PTE Klinikai Központ Onkoterápiás Intézete, az I.sz. Belklinika Pulmonológiai Munkacsoportja, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Onkológiai Osztálya és a Pozitron- Diagnosztika Központ együttműködésében a PET-CT kínálta fenti előnyöket igyekeztünk eddigi gyakorlatunkban meghonosítani. 2010 május – 2013 augusztus között 90 betegnél (100%) végeztünk 3D tervezett konformális mellkasi fotonbesugárzást - neoadjuváns vagy definitív

radio(kemo)terápiát - PET-CT vagy konvencionális CT vizsgálattal történt előzetes staging-et követően. 51 esetben (57%) a konvencionális CT alapú tervezést, 39 esetben (43%) PET-CT alapú besugárzástervezést alkalmaztunk. A besugárzás kivitelezéséhez alkalmazott mellkasi maszkkal rögzítettük pácienseinket a PET-CT vizsgálat során. A kezelt betegek kormegoszlása 35-86 év, stádiummegoszlása IIII/B, besugárzási dózistartomány radiokemoterápia esetén 45-66/1.8-2 Gy, radioterápia esetén 60-74/2 Gy volt az indikáció és a rizikószervek dózistoleranciáinak függvényében. Tapasztalataink alapján a pontosabban definiálható, kisebb céltérfogat, következményesen pedig a kiszolgáltatható magasabb összdózis hatékonyabb tumorkontrollt, kedvezőbb mellékhatásprofilt eredményezett.

KAZUISZTIKAI ELŐADÁSOK [K-01] Pulmonális Odüsszeia 1 Ádám Gábor Mihály; 1Pálföldi Regina; 2Rózsavölgyi Zoltán; 3Uhercsák Gabriella; 4 Furák József; 5Tiszlavicz László; 6Boros István; 1Szalontai Klára; 6Somfay Attila

Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Tüdőgyógyászati Tanszék III. emelet, Deszk; 2Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Tüdőgyógyászati Osztály II. emelet, Deszk ; 3 SZTE ÁOK Klinikai Központ, Onkoterápiás Klinika, Szeged ; 4 SZTE ÁOK Klinikai Központ, Mellkas Sebészeti Osztály, Szeged; 5SZTE ÁOK Klinikai Központ, Pathológiai Intézet, Szeged; 6Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Tüdőgyógyászati Tanszék, Deszk 1

Háttér: A pulmonológiai kórképek esetében gyakran már képalkotó vizsgálatokkal is iránydiagnózishoz juthatunk, melyet mintavétellel (köpet, fiberoscopos, sebészi) „csupán” verifikálni kell. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, melyeknél többszöri, több irányú kivizsgálás ellenére sem kapunk biztos diagnózist. Eset: A panaszmentes, 69 éves férfibeteget rutin mellkas röntgenfelvétellel emelték ki, a mellkas CT többszörös kis nodulusokat ábrázolt. Mantoux, köpet, bronchusmosó folyadék (direkt, tenyésztés, M TBC PCR) és Quantiferon negatív. Sebészeti mintavétel történt, a hisztológia necrotizáló tuberculoid granulomát igazolt, ZiehlNeelsen festéssel nagyszámú kórokozó volt kimutatható. Négyes kombinációban gátlószeres kezelés indult. 1 hónapos terápiát követően májfunkciós értékei szignifikánsan megemelkedtek és a gátlószerek elhagyása ellenére is növekedtek. Képalkotó vizsgálatok alapján Vater papilla tumor igazolódott, mely miatt Whipple műtét történt (pT2N0). A kezdeti postoperatív időszakban az antituberculoticus terápiát felfüggesztették, két hét után a kezelést folytattuk négyes kombinációban. Kontroll mellkas CT –k regressziót jeleztek, köpetet továbbra sem tudott leadni. 6 hónap folyamatos kezelést követően a terápiát komplettáltuk. PET/CT retroperitonealis nyirokcsomó áttétet és biztonsággal nem megítélhető pulmonális gócokat írt le, CA72-4 emelkedett volt. A pulmonalis gócok hátterében felmerült a

TBC progressziója, valamint a metastasis lehetősége. Az egyik újonnan megjelent pulmonalis gócból történt ismételt sebészi mintavétel szövettanilag továbbra is TBC-t igazolt. A felmerült atípusos mycobacterium fertőzés irányába újabb bronhoscopos mintavételek történtek, negatív eredménnyel. Négyes kombinációs kezelése clarithromycinnel kiegészítve újraindult. Kontroll PET/CT a már ismert abdominális metastaticus nyirokcsomón túl novum pulmonális gócokat írt le. Többszörös onkológiai egyeztetést követően - az atípusos mycobacteriális fertőzés lehetőségét fenntartva - clarithromycinnel kiegészített kettős kombinációs gátlószeres kezelés és kemoterápia indult. Megbeszélés: Ismételt sebészi mintavétel a terápiás konzekvencia hiányában, illetve a PET/CT által igazolt hasi progresszió miatt nem történt. A kérdés azonban továbbra is fennáll, mi található pontosan a tüdőben? [K-02] Fordulatok a cito-patológiai diagnózisban egy köhögő asztmás beteg kivizsgálása során 1 Böcskei Csaba; 2Kajdácsi Zita; 3Fillinger János; 4Vadász Pál; 5Viczián Magdolna; 1 Bartha Levente 1 Szent Borbála Korház, Tüdőgyógyászat, Tatabánya ; 2Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Patológia, Budapest; 3Szent Borbála Korház Tatabánya, Patológia, Tatabánya; 4 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészet, Budapest; 5KEMÖ Szent Borbála Kórház Tüdőgondozó,

ambulancia, Budapest

58 éves asztmás férfi az eddig szokásos terápiára nem szűnő köhögés miatt jelentkezett ambulanciánkon. Kivizsgálása során pulmonális kerekárnyékot találtunk. Mellkas CT után bronchoscopiát majd transthoracalis tűbiopsziát végeztünk. A citológiai vizsgálat alapján ék reszekciót terveztünk. A műtéti tapintási lelet módosította a tervezett beavatkozást. Intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat történt, mely zavarba ejtő, meglepő eredményt hozott. Végül jobb alsólebeny reszekció történt. A reszekátum részletes szövettani feldolgozása, és immunhisztokémiai vizsgálata végül happy end-del zárult. Ritka, inkább multiplex formában előforduló elváltozás szoliter megjelenésével találkoztunk. [K-03] Recidiváló pulmonalis infiltratum 1 Korompay Réka; 1Gergely-Farnos Erzsébet; 1Pálinkási Szvetlana; 1Czebe Krisztina

Tüdőgyógyintézet Törökbálint, Törökbálint

1

Egy 53 éves, vasúti jegypénztárban dolgozó nőbeteg mellkas rtg-én hónapokon keresztül visszatérő jobb oldali infiltratumok eredetének kivizsgálását, differenciál diagnózisát mutatja be az esetriport. A beteg felvételekor anamnézisében évek óta ismert allergiás rhinitis, néhány hete fennálló spasztikus légzés miatt inhalatív kombinált szerrel való kezelés és visszatérő, köhögéssel járó, lázas állapotok miatt váltott antibiotikus terápia szerepelt. Mellkas rtg felvételén jobb oldali gócosköteges infiltratum volt látható. Mellkas CT vizsgálata a jobb alsó lebenyben

malignitás gyanúját is felvetette. Bronchoscopia során a jobb oldali hörgőket öntvényszerűen kitöltő, teljesen le sem szívható váladék volt látható, malignitásra utaló kép nem került látótérbe. ZN-festéssel negatív eredményt kaptunk, a citológiai minta alapján először granulomatosus lézió lehetősége is felmerült. Antibiotikum mellett teljes radiológiai regresszió volt látható, a beteget emittáltuk. Ezt követően a beteg többször járt ambulanciánkon nehézlégzés miatt, rtg-jén kissé változó lokalizációjú és kiterjedésű, de mindig jobb oldali pulmonalis infiltratum volt látható. Több alkalommal történt mellkas CT és bronchoscopia is, mire a végső diagnózis megszületett. A beteg végül voriconazol terápiára gyógyult. [K-04] Idegentest gyanú meglepetéssel 1 Laki István; 1Győrfy Ágnes; 1Gyürüs Éva; 1Horváth Bernadett; 1Jellinek Kinga; 1 Lőwy Tamás; 1Simon Noémi; 1Subicz Ágnes; 1Újszászi Éva

Tüdőgyógyintézet Törökbálint, Gyermekosztály, Törökbálint

1

Hét és fél éves gyermeket két hónapja tartó hurutos köhögés miatt vettük fel krónikus idegentest gyanújával, miután az addig alkalmazott váltott antibiotikus, mukolítikus és broncholítikus kezelés mellet sem mérséklődtek tünetei. A gyermek születésétől észlelhető extrém hypotonia, ataxia, mozgás és beszédfejlődési elmaradás hátterében 3 éves korában mitochondrialis myopathia, majd ennek hátterében PANK2 géndefektus igazolódott, mely autoszómális recesszív öröklődésű, neurodegenerációval járó betegség. Mivel az orobuccolingualis disztónia gyakran jár táplálási nehezítettséggel, ezért e betegségben az aspiráció, a krónikus idegentest felvetése korábban nem észlelt légúti tünetek hátterében abszolút indokolt. Felvételi státuszából az aszténia, a szomatomentalis retardáció, deformált mellkas, hörgő légzés, mko. diffúzan hallható durva szörtyzörejek emelendők ki. A felvételét követő napon elvégzett bronchoscópia során a trachea alsó harmadának extrém súlyos szűkületét észleltük, mely mögött jelentősen beszűkült bal főhörgőt, ép jobb oldali viszonyokat, de idegentestet nem találtunk. A bronchoscopia után hypoxia miatt intubálni, majd lélegeztetni kellett, tartós gépi lélegeztetésre volt szükség. Az ezt követően elvégzett CT, majd MR vizsgálatok külső kompressziót nem igazoltak a szűkületek hátterében. A betegség irodalmában nem találtunk utalást légúti szűkületre, annál inkább az agyállományban bekövetkező vaslerakódás miatti neurodegenerációra, mely a későbbiekben uralhatatlanná váló görcskészség fenntartója. Az eset jól példázza, hogy a hörgőrendszer vizsgálata helyes indikáció és ismert betegség esetén is tartogathat meglepetéseket. [K-05] A gégebemenetbe aspirált, 10 grammos, műanyagcsészés, mini margarin okozta, intermittáló stridoros légzés 1 Gyulai Márton; 1Szabó Mónika; 1Lupkovics Gergely; 2Lantos Ákos 1 Tüdőgyógyintézet Törökbálint, II. osztály, Törökbálint; 2Tüdőgyógyintézet

Törökbálint, Törökbálint

A 75 éves, demens, évek óta fekvő beteget állapotromlás miatt, kezdődő pneumonia gyanújával, kontaktusképtelen állapotban szállították osztályunkra az idősek otthonából. A beteg fájdalomingerekre reagált, de nem kommunikált, nem kooperált. Fizikális vizsgálattal emphysemás légzésen kívül nem volt kóros, mellkas rtg és labor érdemi eltérést nem mutatott. A beteg nem volt etethető így parenterális folyadékot kapott. Másnap az ápolók jelezték, hogy időnként légzése húzó, majd egy idő után ez megszűnik. Aspiráció kizárására ágy melletti bronchoscopia történt, ennek során az epiglottis és a gégebemenet között nagy, feliratos idegentestet láttunk, de csak betűket tudtunk a szövegből elolvasni. Fiberoscopos fogóval a tárgyat nem sikerült megfogni. Ekkor aneszteziológus kollégánk javaslatára laryngoscopos feltárással és Magill fogó hiányában magfogóval a 10 grammos, műanyagcsészés, mini margarint eltávolítottuk. A műanyag csészén a zárófólia a helyén volt, vagyis a beteg bontatlanul aspirálta a 3x3x2 cm-es tárgyat, és az feltehetően több napig volt a torkában. Pár nappal később a beteg vigilitása javult, pépes étellel etethetővé vált, majd távozott az osztályról és 2 éve nem tért vissza. Azóta vettünk Magill fogót. Az esetet a nagyméretű, szokatlan légúti idegentest, a lokalizáció, a tünetszegénység és az eltávolításig eltelt hosszú idő teszi érdekessé. [K-06] Melanocytás schwannoma pulmonalis, bronchialis és mediastinalis áttéte 1 Kas József; 1Csekeő Attila; 1Fehér Csaba; 1Vágvölgyi Attila; 2Rozgonyi Zsolt; 3 Béndek Mátyás; 4Pápai Zsuzsanna; 1Vadász Pál

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 2Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, KAITO, Budapest; 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Patológia, Budapest ; 4Állami Egészségügyi Központ, Onkológiai osztály, Budapest; 1

A perifériás idegrostokat behüvelyező Scwann-sejtekből kiinduló ritka mesenchymalis tumor mindenütt előfordulhat, ahol idegszálak találhatók. Legelterjedtebb lokalizációja mégis a paravertebralis idegek, a gerincvelő és a hallóideg. Extrém ritka változata a melanocytás schwannoma. Betegünkből 16 éves korában távolítottak el egy spinalis eredetű tumort, ami melanocytás schwannomának bizonyult. A szövettani kép alapján benignusnak tartva a daganatot, nem kapott kemoterápiát. 7 évvel később soliter tüdőbeli góc, valamint hilusi és gátori térfoglalások miatt került sor mellkasi műtétre. Az eltávolított retrocavalis és bifurcatios nyirokcsomók valamint pulmonalis metastasis szövettani lelete alapján váltott kemoterápiában részesült 3 éven át, miközben újabb tüdő, hörgő és gátori áttétek képződtek, és a kezelés ellenére lassan tovább növekedtek. A beteg egyetlen esélye az újabb mellkassebészeti beavatkozás lehetősége maradt. Ismertetjük a diagnosztikát, az indikációt, a műtéti taktikát, a perioperatív ellátást és a szövettani leletet.

[K-07] Jobb félútról visszatérni, mint rossz útra térni. 1 Dékány Katalin; 1Szalontai Klára; 2Furák József; 3Tiszlavicz László; 1Somfay Attila 1 Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, I./3, Deszk ; 2 Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika, Mellkassebészet, Szeged ; 3Szegedi

Tudományegyetem Patológia Intézet, Szeged

Háttér: Martini és Melamed már 1975-ben leírták a metakrón tumor diagnózisának pontos feltételeit: 2 év tumormentesség (újabb irodalmi adatok szerint 4 év) után hasonló vagy különböző szövettani típusú daganat jelenik meg másik lebenyben vagy a másik tüdőben. A metakrón NSCLC előfordulása az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett (0,5 – 4,5 %). Eset: a 71 éves, COPD-vel gondozott férfibeteg fokozódó köhögés és effort dyspnoe miatt került kivizsgálásra. 6 éve exdohányos, anamnézisében 50 py dohányzás szerepel. A radiológiai vizsgálatok a bal 6-os szegmentumban egy perifériás terimét ábrázoltak, megnagyobbodott nyirokcsomó nem volt. Endobronchialisan kóros nem látszott, a célzott excisio és a többszörös TTB nem bizonyult patognosticusnak. Onkoteam konzílium opus mellett foglalt állást, bal alsó lobectomia és mediastinalis blockdissectio történt bal felső lebenyi bullectomiával. A szövettani vizsgálat közepesen differenciált el nem szarusodó laphámcarcinomát igazolt (pT3N0). Az 1. ciklus Gemzar-CDDP adjuváns kemoterápiás kezelést követően súlyos pancitopénia alakult ki, a beteg a további kemoterápiás kezeléseket nem vállalta, rendszeresen obszerváltuk. 27 hónappal később recidíva gyanúja merült fel, PET-CT vizsgálat a jobb felső lebenyben egy 3 cm-es, jelentős FDG halmozású perifériás árnyékot igazolt, kifejezett mediastinalis lymphadenomegaliával (T1bN2). Kézenfekvőnek tűnt volna az új léziót recidívának tartani, hiszen a kiindulási tumor is szokatlan, laphámrákra nem jellemző lokalizációjú volt, viszont a biztos diagnózis céljából CT vezérelt mintavétel mellett döntöttünk. Az ismételt biopszia szükségességét a szövettani eredmény igazolta. Megbeszélés: egy ismert tumoros beteg esetében egy novum árnyék észlelésekor kézenfekvőnek tűnhet azt recidívának tartani, s a kezelést ez alapján tervezni, de ezt ilyen formában sematizálni nem lehet. Esetünk kérdésfelvetése, hogy relapsus gyanú esetén milyen evidenciákat vegyünk figyelembe a terápia beállításához. [K-08] Rejtett titkok "field"-jén 1 Mészáros Máté; 1Csada Edit; 2Furák József; 3Tiszlavicz László; 4Somfay Attila

Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Tanszék I. 2 Tüdőosztály, Deszk; Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika, Mellkassebészeti Osztály, Szeged; 3Szegedi Tudományegyetem, Pathologiai Intézet, Szeged; 4 Szegedi Tudományegyetem, Tüdőgyógyászati Tanszék, Deszk 1

A field carcinogenesis számos szervrendszerben előforduló, kevésbé hétköznapi szövettani megjelenésű patomorfológiai jelenség. Tüdőrák esetében az onkopulmonológiai társszakmáknak mind diagnosztikai, mind terápiás kihívást jelenthet a carcinogenesis e sajátos megjelenése. Esetünkkel erre kívánunk példával szolgálni. Betegünk köhögéssel, véres köpettel jelentkezett

tüdőgondozóban. Mellkas röntgen negatív volt, allergiás rhinitis, krónikus pharyngitis és laryngitis irányába vizsgálták. Osztályunkon tekintettel dohányos kórelőzményére, vérköpésre, a pozitív családi anamnesisre mellkas CT vizsgálatot kértünk, mely negatív eredménnyel zárult. A bronchoscopia során bal felsőlebeny oszlásánál nyálkahártyát infiltráló elváltozást láttunk, szövettani vizsgálata laphámrákot igazolt. Mellkassebészeten sleeve lobectomia történt, a pozitív resectiós csonk miatt reoperatio vált szükségessé, mely kapcsán szintén a resectiós vonal érintettsége igazolódott, „field” carcinogenesisnek megfelelő képpel. A beteg ezt követően adjuváns CBP-VNB kemoterápiát, irradiatiós kezelést kapott. Kontroll bronchoscopia és mellkas CT vizsgálatok során recidiva ezidáig nem igazolódott. Esetünk a field carcinogenesis több sajátságáról is tanulságul szolgált. Megfelelő sebészi rezekció mellett is fokozott hajlamot mutat lokoregionális terjedésre, kiújulásra, ami a szövettanilag már igazolt esetekben is további kihívást jelenthet. Emellett a még nem diagnosztizált esetekben, negatív radiomorfológiai kép mellett is figyelmeztető szereppel bírhatnak olyan tényezők, mint a betegnél jelentkező véres köpetürítés, dohányos kórelőzmény, illetve az onkológiai szempontból halmozottan pozitív családi anamnesis [K-09] Szemléletváltozás a kezelési stratégiában tüdőrák és agyi metastasisa együttes fennállása esetén egy eset kapcsán 1 Stankovics Péter; 2Padányi Gergő; 3Kecskés László

Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, mellkassebészet, Szombathely; 2Vas megyei Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, Onkologia Osztály, Szombathely; 3Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Mellkassebészet, Szombathely 1

Szerzők 69 éves férfi betegnél együttesen fennálló csonkalebeny neoplasma és agyi metastasisai neoadjuvans irradiatiojat követő tüdőresectio 5 éves túlélése kapcsán elemzik a cerebralis irradiatio mint a mellkasi műtétet lehetővé tevő alternativa szerepét. [K-10] Egy kirakó darabjai 1 Szabó Miklós; 2Lázár István; 3Bereczky Zsuzsanna; 1Csánky Eszter

Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Tüdőgyógyászat, Miskolc; 2Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Okt, Neuroradiológiai Osztály, Miskolc; 3DEOEC, Klinikai Kutató Központ, Debrecen 1

A tüdő arteriovenosus malformációi a tüdő ritka, de magas szövődményi rátával bíró elváltozásai. A hereditaer haemorrhagias teleangiectasia szindróma által érintett családokban gyakran találkozunk ilyen elváltozásokkal. Az endovascularis terápiák fejlődésének köszönhetően a malformációk intervenciós radiológiai módszerrel történő embolizációjának sikeressége meghaladja a 95%-ot. A kórkép korai felismerését követően kiemelkedően fontos az érintett családtagok felderítése, melyhez manapság már a molekuláris genetikai módszerek is segítségül

hívhatók. 26 éves férfi betegünket a jobboldali középső tüdőlebenyben elhelyezkedő teriméből történő mintavétel céljából irányították bronchológiánkra. A mellkasi CT kép és a klinikai tünetek alapján jelentős shuntkeringést okozó pulmonalis AV malformáció volt véleményezhető. A családi anamnaesis alapján az apai ágú öröklődés és az apa érintettsége volt valószínűsíthető, melyet a további vizsgálatok igazoltak is. Mindkét esetben endovascularis embolizációval történt az AV malformációk zárása, mely az artériás vér oxigén tensiojának drámai emelkedését és ez által a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezte. Az apa molekuláris genetikai vizsgálata során sikerült kimutatni az endoglin gén 2. exonjának már publikált pathogén pontmutációját és így igazolni a felvetett hereditaer haemorrhagias teleangiectasia 1 syndromát. Ezzel lehetővé vált a potenciálisan érintett többi családtag sugárterhelés-mentes szűrése. Esetünkkel arra szeretnénk felhívni a kollégák figyelmét, hogy a molekuláris diagnosztika és az endovascularis radiológiai intervenciós eljárások rohamos fejlődése új lehetőségeket nyitott ezen örökletes megbetegedés diagnosztikájában és kezelésében, melyeket fegyvertárunkba illesztve hatékonyabban segíthetünk az érintett családokon. [K-11] Tüdőembólia?-Differenciáldiagnosztikai nehézségek 1 Szilágyi Tiborné; 1Szabó Mariann; 1Sinkovicz András; 1Sárosi Veronika; 2Habon Tamás; 3Verzár Zsófia; 4Szabados Sándor; 5Ajtay Zénó; 5Horváth Iván; 6Kövér Erika; 7Tornóczki Tamás; 8Heiner Judit; 9Kajáry Kornélia 1 Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Tüdőgyógyászat, Pécs; 2 Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Kardiológia, Pécs; 3 Pécsi Tudományegyetem KK, Sürgősségi Orvostani Tanszék, Pécs; 4Pécsi Tudományegyetem KK Szívgyógyászati Klinika, Szívsebészet, Pécs; 5Pécsi Tudományegyetem KK Szívgyógyászati Klinika, Kardiológia, Pécs; 6Pécsi Tudományegyetem KK Onkoterápiás Intézet, Onkológia, Pécs ; 7Pécsi Tudományegyetem, Pathológiai Intézet, Pécs; 8Pécsi Tudományegyetem KK, Radiológiai Klinika, Pécs; 9Pozitron Diagnosztika Központ, PET-CT, Budapest Osztályunkon az elmúlt években két alkalommal fordult elő, hogy a mellkas-CT-n leírt tüdőembólia hátterében érből kiinduló daganat igazolódott. Az 1974-ben született férfi esetében a folyamat a truncus pulmonalist, illetve mindkét oldali artéria pulmonalis főtörzset érintette. Sikertelen thrombolysist követően pulmonalis embolectomia és pulmonalis billentyű- beültetés történt. A szövettani minta intimalis sarcomat igazolt. Kemoterápiát követően recidíva 2 év után jelentkezett, mely miatt jelenleg is VEGF-gátló kezelésben részesül. Jelenleg a tumorrecidíva ismételt, palliatív szívsebészeti eltávolítását tervezik. 1966-ban születetett nő anamnézisében tüdőembólia, ezt követően 2 alkalommal recidív hydrothorax miatt mellkaspunkció szerepel. A cytológia malignitást nem igazolt. Fulladás miatt 2 évvel később készült mellkas-CT pulmonalis embóliát írt le a truncus pulmonalisban, a jobb artéria pulmonalisban és annak lobaris ágaiban. Thrombust véleményezett a VCS-ban, a véna brachiocephalicaban, a véna subclaviaban, valamint a jobb

pitvarban. Ez utóbbi esetében felvetette a térfoglalás lehetőségét is. Echocardiographia, szív-MR, majd PET-CT-vizsgálatok a malignitást megerősítették, coronarographia során történt mintavétel high-grade angiosarcomat igazolt. Szívműtét során a jobb pitvar és a jobb kamra érintett részéből, valamint a jobb artéria pulmonalisból tumoreltávolítás történt. A műtétet követően a beteg rapidan progrediáló, terápiarezisztens szívelégtelenség és anuria következtében exitált. Eseteink rávilágítanak arra, hogy a pulmonális embólia hátterében ritka éreredetű daganatok is előfordulhatnak, aminek felismerése fontos differenciáldiagnosztikai problémát vet fel. [K-12] Rendhagyó diagnózis EBUS segítségével 1 Varga Judit Kata; 1Grmela Gábor; 1Pápai-Székely Zsolt

Fejér Megyei Szent György Kórház, Pulmonológiai Osztály, Székesfehérvár

1

Az endobronchialis ultrahang (EBUS) vizsgálati módszere egyre elterjedtebb napjainkban az onkopulmonológia területén, döntően a hisztopatológiai diagnózis, onkológiai stádiumbeosztás felállításában. Ennek ellenére előfordulhat, hogy ezektől eltérő, szokatlan eredményeket igazolunk a módszerrel. A 60 éves nőbeteg bal bordaív alatti fájdalom, nausea, emesis, fekvő helyzetben fokozódó köhögés miatt került felvételre. Kórtörténetében 1,5 évvel korábban pancreatitis miatti hospitalizáció, visszamaradt pseudocysták miatt szoros követés, többszöri kontroll hasi CT vizsgálat során pseudocysták javuló tendenciája emelendő ki. Felvételkor az elvégzett laborvizsgálati eredmények balra tolt vérképet, emelkedett gyulladásos paramétereket, mérsékelten emelkedett amiláz és lipáz értéket igazoltak. Natív hasi röntgenvizsgálat szabad hasi levegőt, nívóképződést nem igazolt. Hasi ultrahangvizsgálat a lépben subcapsularis fluidumot igazolt. Mellkas röntgenfelvételen a felső mediastinum jobb oldali kiszélesedése látszott, mely malignus térfoglalás lehetőségét vetette fel. Osztályunkon elkészült mellkasi és hasi CT-vizsgálat kiterjedt, pancrea-farok régióval és a léppel összefüggő, a rekeszszárak mentén magasan a mediastinumba terjedő pancreas pseudocysta lehetőségét vetette fel. Az elvégzett bronchoscopos vizsgálat során a trachea teljes hosszában, a pars membranacea irányából bedomborodás volt észlelhető, mely közepes fokú légúti szűkületet okozott. EBUS-al vizsgálva a paraoesophagealis-paratrachealis tömlőben echogenitása alapján közepesen sűrű, folyadék konzisztenciájú anyag ábrázolódott. Ennek punctiója során kávézacc színű, relatíve viszkózus váladék volt aspirálható, melynek kémiai vizsgálata jelentősen emelkedett amiláz értéket mutatott. Ezzel párhuzamosan a paralienalis, subcapsularis fluidum UH vezérelt punctióját is elvégeztük, mely az EBUS-sal nyert mintával korreláló eredményt adott. Ezek alapján a mediastinumba terjedő pancreas pseudocysta diagnózisa felállíthatóvá vált. Továbbiakban a beteg sebészeti kezelése, abdominális, valamint transjugularis mediastinalis drainage-a vált szükségessé. Napjainkban a tudomány és technika rohamos fejlődése, illetve az egyre körülhatároltabb szakterületekre való specializálódás mellett, elengedhetetlen fontosságú az interdisciplinaris együttműködés, globális gondolkodásmód megtartása.

POSZTEREK [P-01] Az EGFR TK gátlókra adott rezisztencia mechanizmusok és kezelési lehetőségei a tüdő adenokarcinóma esetében 1 Bittner Nóra

Országos Onkológiai Intézet, Kemoterapia III. Belambulancia, Budapest

1

A tüdő adenokarcinóma kezelése jelentősen megváltozott 2004 óta, az EGFR mutáció igazolását követően. Azóta számos klinikai vizsgálat igazolta az EGFR mutációt hordozó betegeknél a célzott terápia alkalmazásának túlélést növelő hatását. Az EGFR TK gátló kezelés a molekularis kritériumoknak megfelelő betegeknél jelentős túlélési előnyt ad, megtartott életminőség mellett. Az OEP finanszírozási szabály első-, másod-, és harmadvonalban történő alkalmazást tesz lehetővé. Az is igazolódott, hogy a kedvező hatás ellenére 1-1,5 ven belül a tumor válaszban progresszió igazolható. Ennek oka a rezisztencia mechanizmusok kialakítása. Több elméleti lehetőség van. A kezelési lehetőség első-, másod-, és harmadvonalban történő alkalmazást tesz lehetővé. Az is igazolódott, hogy 1-1,5 ven belül a tumor válaszban progresszió igazolható. Ennek oka a rezisztencia mechanizmusok kialakítása. Több elméleti lehetőség van. Elsődleges rezisztencia:1, de novo, 2, Suboptimális gyógyszer hatás, 3, Elégtelen apoptózis. Másodlagos rezisztenia: 1,second site EGFR mutáció 2, Szuboptimális gyógyszer expozíció az agyban, 3, Egyéb molekulák által az EGFR jelátviteli út aktiválódása 4, Szövettani átalakulás. Terápiás lehetőségek: 1, másod és harmadgenerációs EGFR TK gátlók alkalmazása , 2 , gyógyszerkombinácók 3, kezelés a progresszión túl, 4,Új kombinációk alkamazása. Az előadásban a fentiek részeletes ismertetése várható az új adatok ismeretében. [P-02] Mikor szükséges infektív endokarditisz profilaxis a bronchológiai gyakorlatban 1 Böcskei Csaba; 1Viczián Magdolna; 1Walcz Erzsébet; 2Böcskei Renáta; 1Borota Mirela 1 Tatabánya Szent Borbála Korház Pulmonológia, Tüdőgyógyászat, Budapest ;

Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest

2

Az utóbbi évtizedben a modern technikák egyre gyakoribb alkalmazásával, mind a diagnosztikus beavatkozásoknál, mind pedig a terápiás kezelések során felvetődik az endokarditis profilaxis kérdése. Az endocarditis kockázatnak kitett betegek prevalenciája nő. Egyrészt nő a beültetett eszközöket hordozók, valamint a szervtranszplantált betegek száma is. Így a napi bronchológia gyakorlat kapcsán a rizikócsoportok ismerete nélkülözhetetlen. Az átlag populációban echokardiográfiával felfedezett billentyűhiba 2,5%, de 75 év feletti korosztályban 13% az előfordulása. Retrospektív felmérések szerint a prevencióban részesülő

betegek aránya 40% alatt van, tehát sok a nem védett beavatkozás. Szívtranszplantált beteg kapcsán vetődött fel munkacsoportunkban annak szükségessége, hogy átnézzük az erre vonatkozó szakirodalmat.Előadásunkban kitérünk a prevenció szempontjából fontos rizikócsoportokra, a leggyakoribb kórokozókra és a kezelési javaslatokra. Beszámolunk az egyes bronchológiai beavatkozások során észlelt gyulladásos paraméterek változásáról és az előforduló bakteriémia gyakoriságáról. [P-03] A diagnosztika nehézségei „górcső alatt” 1 Harkó Tünde; 2Udud Katalin; 2Zsiray Miklós; 3 Vadász Pál; 1Soltész Ibolya

Heiler Zoltán;

3

Kas József;

3

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Patológia, Budapest; 2Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Tüdőbelosztály, Budapest; 3Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészet, Budapest 1

Szerzők három beteg kapcsán mutatják be a tüdőbetegségek diagnosztikájának nehézségeit. Mindhárom esetben a különböző helyeken készült CT morphológia „közel azonos” volt. Jellemzőjük: tüdőben mutatkozó infiltratumok és disseminatio, melyek hátterében teljesen különböző kórképek álltak.A végső diagnózist a sebészi beavatkozás során nyert minta szövettani vizsgálata igazolta. Az eseteket részletesen ismertetik.

[P-04] Kiújult tüdődaganat kezelése komplettáló pneumonectomiával Van más lehetőség? 1 Kas József; 2Agócs László; 1Csekeő Attila; 1Fehér Csaba; 1Heiler Zoltán; 2Kocsis Ákos; 1Kostic Szilárd; 1Molnár Miklós; 1Vágvölgyi Attila; 3Elek Jenő; 4Rozgonyi Zsolt; 4Zsikla Katalin; 1Vadász Pál

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 2Országos Onkológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest ; 3 Országos Onkológiai Intézet, KAITO, Budapest; 4Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, KAITO,Budapest 1

A részleges reszekciós műtéttel eltávolított tüdődaganat sikeresnek látszó kezelése után is visszatérhet a daganat az azonos oldali tüdőben. Az onkológiai terápia egyik eleme lehet az újabb tüdőreszekció, ami lobectomia után már többnyire egyet jelent az érintett tüdő teljes eltávolításával. Osztályunkon 10 év alatt 82 olyan pneumonectomia történt, amelyet azonos oldali thoracotomia előzött meg többnyire lebeny eltávolítással. 55 férfi, 27 nő, 30-79 év, átlag 60 év. 24 beteg az első műtét után 30 napon belül került reoperációra. 58 betegnél 2-3 hónaptól 40 évig terjedő időintervallum volt a két műtét között. A két csoport között markáns eltérések vannak. Elemezzük a műtétek indikációját, technikai nehézségeit, szövődményeit. Bemutatjuk, hogy kis számban ugyan (13 eset), de van más műtéti lehetőség is, elkerülendő a teljes tüdőeltávolítást.

[P-05] A pleura szoliter fibrózus tumora: a sebészi kezelés eredményei 1 Kas József; 2Agócs László; 1Csekeő Attila; 1Fehér Csaba; 1Heiler Zoltán; 2Kocsis Ákos; 1Kostic Szilárd; 1Molnár Miklós; 1Vágvölgyi Attila; 2Vadász Pál

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 2Országos Onkológiai Intézet, Mellkassebészeti Osztály, Budapest 1

A mellhártya szoliter fibrózus tumora (Solitary Fibrous Tumor of the Pleura = SFTP) a submesothelialis réteg sejtjeiből származó kötőszöveti eredetű daganat, amely mintegy 80 %-ban a visceralis pleurából indul ki. Többnyire benignus jellegű, de malignizálódott formája is ismeretes. Hajlamos helyi kiújulásra, áttétet viszont extrém ritkán ad. Kezelése egyet jelent a sebészi eltávolítással. Intézetünkben 10 év alatt összesen 85 beteget műtöttünk SFTP miatt. A legjellemzőbb műtéti típus a tüdővel nyelesen összefüggő tumor gépi reszekciója volt, néhány esetben VATS technikával. Két esetben csak exploráció történt, egy esetben pedig a tumor mellett a teljes bal tüdőt is el kellett távolítani. Két recidív tumort műtöttünk, mindkettő már malignus átalakuláson ment át. Egy beteget a tumor mérete okozta légzési elégtelenségben operáltunk meg, egy beteget pedig ismétlődő hypoglycaemiás kóma előzménnyel (Doege-Potter szindróma). A legkisebb daganat borsónyi méretű volt, a legnagyobb tömege pedig 4650 gramm. Műtéti halálozás nem fordult elő. Nagyobb szövődmény csak 2-3 %-ban. A közepes és óriás méretű tumorok eltávolításakor jelentős műtét alatti vérzésre kell számítani. A recidiva hajlam miatt az operált betegek hosszas követése indokolt. [P-06] Dohányfüstextraktum hatása immortalizált epithelsejtek proliferációjára és túlélésére az oxigéntenzió változása mellett 1 Kornafeld Anna; 1Odler Balázs; 2Sziksz Erna; 2Pap Domonkos; 2Vannay Ádám; 2 Szabó J. Attila; 1Losonczy György; 1Müller Veronika 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Pulmonológiai Klinika, Budapest; 2Semmelweis

Egyetem ÁOK I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

Bevezetés, célkitűzés: A dohányzás a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a tüdőrák kialakulásában az egyik legfontosabb rizikófaktor. A COPD-n belül az emphysema jelentősen növeli a daganatos kockázatot. Nem ismert, hogy a COPD mellett jellegzetesen megjelenő ventilációs-perfúziós aránytalanság miatt kialakuló alveoláris hypoxia a dohányfüsttel kombinációban milyen hatással van immortalizált alveoláris epithelsejtek proliferációjára és túlélésére. Módszerek: Immortalizált alveoláris epithelsejtek (A549) számának változását mértük eltérő oxigén tenziós körülmények (FiO2 20,9%; 13%; 6%; 1%), illetve kombináltan dohányfüst extraktum (DFE) kezelés (FiO2 20,9%+DFE, 13% + DFE; 6% + DFE; 1% + DFE) mellett. Vizsgáltuk a sejtszám alakulását, valamint az apoptózis és hypoxia indukálta faktor (HIF)-1α fehérje expressziót áramlási citometriás módszerrel. Eredmények: Az DFE kezelés valamennyi csoportban szignifikánsan csökkentette a sejtszámot, mely 13% FiO2 mellett volt a legkifejezettebb (FiO2 20,9%: 169375±13113 vs. 413125±28646; 13%: 71667±16832 vs. 345000±25729; 6%:

173333±26932 vs. 353333± 30287; 1%: 176667±15405 vs. 320000±22627; p<0.01 valamennyi csoportra). Az apoptózis mértéke DFE hatására szignifikánsan nőtt valamennyi oxigéntenzió mellett, míg a HIF-1α expresszióját a DFE kezelés szignifikánsan csökkentette (FiO2 20,9%: 14983±2386 vs. 47317± 8860;13%: 9683±3912 vs. 27227±5559; 6%: 13137±3072 vs. 28332±8450; 1%: 21510±5128 vs. 38183±7117; p<0.01 minden csoportra). Következtetés: Az A549es immortalizált alveoláris epithelsejtek száma DFE kezelés hatására minden oxigéntenzión csökken, melyet az apoptózis növekedése kísér és a fénymikroszkópos képeken a sejtmorfológiai is jelentősen módosult. DFE szignifikánsan csökkenti a sejtvédelemben szerepet játszó HIF-1α fehérje expresszióját. [P-07] Az elkerülhető bronchofiberoszkóp meghibásodások okai és a javítási költségek 1 Lantos Ákos; 2Wieszt Attila; 1Gyulai Márton; 3Lupkovics Gergely 1 Tüdőgyógyintézet Törökbálint, II. Tüdőgyógyászati Osztály, Törökbálint ; 2Endo Plus Service, Központ, Budapest; 3Tüdőgyógyintézet Törökbálint, Tüdőgyógyászati

ambulancia és gondozó intézet, Törökbálint

A prezentáció röviden ismerteti a fiberoszkóp belső szerkezetét, majd a bronchofiberoszkóp fényforrás és endoszkóp meghibásodások gyakoribb okait A bronchoszkóp durva mechanikus sérüléseinek okai után flexibilis rész hiperangulációja miatti károkat és a biopsziás eszközök által a manipulációs csatornában okozott sérüléseseket ismerteti. Az alkalmatlan anyagokkal történő síkosítás és fertőtlenítés hatásairól is szól . A tömítettség teszttel azonnal felismert sérülés illetve ezt elmulasztva a bronchoszkóp beázása miatt károsodások nagyságrendekkel nagyobb javítási költség különbség okaira is próbál rávilágítani [P-08] 165 perces bronchofiberoszkópos idegentest eltávolítás intenzív osztályon tracheostomizált, lélegeztetett betegnél 1 Lupkovics Gergely; 1Gyulai Márton; 2Iharos Dóra; 2Madurka Ildikó; 3Pápay Judit; 1 Lantos Ákos 1 Tüdőgyógyintézet Törökbálint, II. Tüdőosztály, Törökbálint; 2Tüdőgyógyintézet Törökbálint, II. Tüdőosztály Intenzív Részleg, Törökbálint ; 3Semmelweis

Egyetem,I. sz. Pathologiai Intézet, Budapest

A 75 éves beteget otthonában eszméletlenül találták az Országos Mentőszolgálat munkatársai, majd intubáltva, lélegeztetve intenzív osztályra került. 6 nap lélegeztetés után tracheostoma készült, melyen át folytatták a lélegeztetést. 2 nappal ezután bal oldali fedettség alakult ki, bronchoscopia céljából lélegeztetve szállították intézetünk intenzív osztályára. A friss tracheostomás kanül kivételét az intenzíves kolléga gégészeti háttér nélkül kockázatosnak ítélte, így a 8 mm-es ballonos tracheakanülön át vezettük be az endoscopot. A kanül alatt a tracheát fél dióbélnyi koagulumnak tűnő képlet látszólag teljesen elzárta, a terimét műszerrel a

tracheában lejjebb lehetett tolni, ill. alá lehetett menni. A bifurcatios carina ép volt, de mindkét főhörgőben látszott koagulum. Excisorral megfogva a terimét az nem fért át a 8-as kanülön, ezért excisorral, ill. patkányfogas idegentest fogóval a kanülvéghez húzva trachea szívóval és idegentest fogóval kisebb darabokra szaggatuk, majd részletekben szedtük ki a betegből. 150 perc után még mindig nagy koagulum darab volt a tracheában, majd ezt a jobb főhörgőbe letolva az általában kevéssé hasznosnak tartott Dormia kosarat ráforgatva tudtuk áthúzni a kanülön. A szabaddá vált hörgőrendszer mindkét oldalon ép volt. A beavatkozás után készült mellkas rtg. képen a bal oldal feltisztult. A szövettani feldolgozás során a terime nyáknak, ill. kilúgozott alvadéknak bizonyult. Elképzelésünk szerint a tracheostoma készítés során került a vér a légzőrendszerbe. [P-09] Születésnapi ajándék -beszámoló a hazánkban első ECMO támogatással végzett tracheo-bronchiális rezekcióról 1 Madurka Ildikó Eszter; 2Elek Jenő; 2Kormosói-Tóth Krisztina; 3Agócs László; 3Kocsis Ákos; 3Török Klára; 4Szluka Gábor; 1 Tüdőgyógyintézet Törökbálint, Intenzív Osztály, Törökbálint; 2Országos Onkologia Intézet, Aneszteziológiai és Intenzív Osztály, Budapest ; 3Országos Onkológia Intézet, Daganatsebészeti Centrum Mellkassebészeti részleg, Budapest ;

Semmelweis Egyetem, Varosmajor Szív- és Érsebészeti Centrum, Budapest

4

Az extracorporális membránoxigenizáció (ECMO) alkalmazása az intenzív osztályokon az utóbbi időben világszerte ugrásszerűen nőtt, míg a mellkassebészeti beavatkozások terén -a tüdőtranszplantációt leszámítva- szórványos. A -gyakran tumor miatt végzett- nagyobb tracheo-bronchialis sebészeti beavatkozások fő problémája, hogy a légutak folytonosságának megszakítása miatt hagyományos értelmében vett ventiláció nem végezhető. Az operatőr és az aneszteziológus igen szoros együttműködését igénylő módszerek, mint átmeneti apnoe alkalmazása, a JET ventiláció, endointubáció, oxigén insuffláció biztosította lehetőségek mind sebésztechnikai mind betegbiztonsági szempontból alul maradnak az eddig jobbára csak szívsebészetben alkalmazott extracorporális membránoxigenizációval szemben. Prezentációnkban bemutatjuk a hazánkban első alkalommal ECMO támogatással végzett mellkassebészeti műtétet. A 65 éves COPD-s férfibeteg műtétére a tracheo-bronchialis elhelyezkedésű, a lument 90-95%-ban elzáró chondrosarcoma miatt került sor április 28-án, -véletlen folytán- a születésnapján. Preoperatív vizsgálatok, légzésfunkció, vérgáz, BRFSC és mellkas CT után egyértelművé vált, hogy a rezekció elvégzése még egyoldalú izolált tüdő lélegeztetéssel sem lenne lehetséges, ráadásul ez a beteg extrém rossz pulmonális állapota miatt sem jöhet szóba. Így az ECMO indikációja nem csak a sebészi munkaterület biztosítása, hanem az oxigenizáció miatt is nélkülözhetetlen. A jobb thoracotomiából végzett műtéthez várhatóan kardiális támogatásra nem volt szükség ezért perifériás veno-venosus ECMO támogatás mellett döntöttünk. A közel nyolc órás beavatkozás szövődménymentesen lezajlott, az ECMO támogatást a műtét végén csökkentettük, majd megszüntettük. Betegünk R0 rezekciót követően

3 hét után otthonába távozott, utókezelést nem igényelt. Az eset kapcsán áttekintjük az ECMO potenciális helyét, szerepét a mellkassebészeti beavatkozások vonatkozásában. [P-10] Diffúz idiopátiás pulmonális neuroendokrinsejtes hiperplázia mellett megjelenő multiplex carcinoid tumorok 1 Puskás Rita; 2Mészáros László; 2Rényi-Vámos Ferenc; 3Szőke János; 1Moldvay Judit 1 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, Pulmonológia, Budapest ; 2Országos Onkológiai Intézet, Mellkassebészet, Budapest; 3Országos Onkológiai Intézet,

Patológia, Budapest

A 72 éves, nemdohányos nőbeteget tüdőszűrésen emelték ki multiplex bilateralis pulmonalis nodulusok miatt. PET-CT vizsgálattal a jobb tüdő középső és a bal tüdő alsó lebenyében mutatkozott kóros FDG halmozás, extrapulmonalisan malignitásra utaló képlet nem ábrázolódott. Ismételt sebészi mintavételek nyomán a szövettani vizsgálat többgócú típusos carcinoid tumort, illetve ezek mellett apró tumorleteket igazolt, diffúz idiopátiás pulmonális neuroendokrinsejtes hiperplázia (DIPNECH) lehetőségét vetette fel. [P-11] NK és Treg infiltráció, relapszus és túlélés a tüdő operábilis adenokarcinomájában 1 Szentkereszty Márton; 2Ladányi Andrea; 3Tóvári József; 4Mészáros Zsolt; 5 5 Losonczy György; Gálffy Gabriella 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Pulmonológiai Klinika, Budapest; 2Országos Onkológiai Intézet, Tumorprogressziós Osztály, Budapest; 3Országos Onkológiai Intézet, Kísérletes Farmakológiai Osztály, Budapest; 4Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Mellkassebészeti Osztály, Budapest; 5Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika,

Budapest

A tumorszöveti natural killer (NK) és regulatorikus T sejt (Treg) infiltrációt vizsgáltuk reszekábilis tüdő adenokarcinomában annak a hipotézisnek az igazolására, hogy az NK/Treg infiltráció mérhetően befolyásolja a relapszus esélyét és a teljes túlélést. 2004 és 2008 között 121 operált adenokarcinomás beteg reszekátumában számoltuk meg az NKp46 (a cytotoxikus NK sejtek markere), illetve FoxP3 (Treg sejtek) pozitív lymphocyták számát a tumorsejt szigetekben és a tumor stromában. A műtét utáni követési idő 5-10 év volt. A 121 beteg között 44 férfi és 77 nő fordult elő. Az átlagos életkor 60±9 év volt. Az operált személyek között 37 IA, 50 IB, 10 IIA, 10 IIB és 14 IIIA stádiumú beteget találtunk. A metszeteket deparaffinálást követően NKp46 és FoxP3 ellenes antitesttel jelöltük meg. A megjelölt sejteket látóterenként megszámoltuk az egész metszetben, majd 5 ún. hotspot (legnagyobb sejtszámú) területet választottunk ki. Az 5 hotspot terület sejtszámainak átlagát tekintettük az infiltrációk mértékének. A számolást egymástól függetlenül két olyan személy végezte, akik a klinikai adatokat nem

ismerték. Az NKp46 és FoxP3 pozitív lymphocyták szinte kizárólag a stroma állományban fordultak elő, ezért az alábbi adatok a stromalis NK- és Treginfiltrációra vonatkoznak. Korai stádiumokban (I-IIA) magasabb volt az NK (p<0,05) és alacsonyabb a Treg (p<0,05) sejtszám, mint előrehaladottabb stádiumokban (IIB-IIIA). Ez után a medián mentén alacsony és magas NK, illetve Treg infiltrációjú csoportokra osztottuk a mintákat és megvizsgáltuk, hogy teljes túlélésben/relapszusmentes túlélésben van-e különbség? A relapszusmentes betegek között szignifikánsan gyakoribb a magas NK sejtszámú tumor, mint a relapszust elszenvedők körében (X2 próba: p<0,05). Kaplan-Meyer analízis alapján a teljes túlélés külön-külön, szignifikánsan (p<0,05) hosszabb volt mind a magas NK, mind az alacsony Treg sejtszámmal rendelkezők csoportjaiban. Adataink szerint a tüdő operábilis adenokarcinomájának intenzív NK és gyenge Treg infiltrációja kedvező lehet a tumorellenes immunológiai védekezésben.OTKA K109008 (L.Gy.) [P-12] EGFR tirozinkináz gátló kezeléssel (esetismertetés) 1 Udud Katalin; 1Fülöp Andrea; 1Markóczy Zsolt

szerzett

tapasztalataink

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest

1

2010 - 2011 között NSCLC (adenocarcinoma) miatt első vonalban citotoxikus kemoterápiával kezelt négy betegünknél progressziót követően K-ras meghatározást végeztünk. Vad típus igazolódott, így mind a négy betegnél erlotinib kezelést kezdtünk. E négy beteg esetének ismertetése kapcsán szeretnénk beszámolni a kezeléssel kapcsolatos tapasztalatainkról, a mellékhatásokról, azok kezeléséről és a betegeink életminőségéről, valamint túlélési adataik alakulásáról. [P-13] Agysérült betegek tracheosztómájának dekanülálása bronchoszkópos ellenőrzés mellett 1 Matesz István; 2Dénes Zoltán; 2Nagy Helga; 2Tarjányi Szilvia; 2Belinszkaja Galina; 1 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Aneszteziológia, Budapest ; 2Országos

Orvosi Rehabilitációs Intézet, Agysérült betegek rehabilitációs osztálya, Budapest

Célkitűzések: Ismertetjük a tracheakanül biztonságos eltávolításának technikáját a súlyos agysérültek rehabilitációja során. Módszer: Prospektív leíró vizsgálat, amelyet az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet súlyos agysérültek rehabilitációjával foglalkozó osztályain végeztünk. Eredmények: 2013. január 1 december 31. között 20 betegnél, 30 esetben végeztünk bronchoszkópos tracheavizsgálatot dekanülálással kapcsolatosan. A betegeket különböző eredetű agykárosodás miatt rehabilitálták: 6 esetben trauma, 5 esetben ischaemiás stroke , 3 betegnél agytörzsi vérzés, kettőnél kisagyi, egy páciensnél bifrontalis vérzés volt az alapbetegség, míg 1-1 beteg esetében kóroki tényezőként meningeoma, pneumonia következtében fellépő többszervi elégtelenség és anoxiás agykárosodás szerepelt. A betegek átlagéletkora 44 év (18 – 80) volt. A vizsgálatok során 13 esetben végeztünk sikeres, szövődménymentes dekanülálást. A kanülök

eltávolítását átlagosan 62 nap után végeztük. Következtetések: A biztonságos ellátás érdekében a szakterületek fejlődéséhez a különböző gyógyító osztályoknak is alkalmazkodniuk kell. A súlyos agysérült betegek korai rehabilitációs kezelésének feltétele, a tracheosztómával érkező betegek biztonságos ellátása majd lehetőség szerinti dekanülálása. Ehhez a tevékenységhez szükségesnek tartjuk a bronchoszkópiában jártas szakember bevonását és helyi protokoll kialakítását. Kulcsszavak: súlyos agysérültek rehabilitációja, dekanülálás, bronchoszkópia, tracheasztenózis

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

JEGYZETEK

A KONFERENCIA TÁMOGATÓI A Szervező Bizottság ezúton mond köszönetet mindazon cégeknek, akik nagylelkű támogatásukkal biztosították a kongresszus anyagi hátterét

A RENDEZVÉNY FŐ TÁMOGATÓI Bristol Myers Squibb Kft. Boehringer Ingelheim RCV GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe Lilly Hungária Kft. ROCHE Magyarország Kft.

KIÁLLTÓK Anamed Kft. AstraZeneca Kft. Berlin Chemie/A.Menarini Kft. Boehringer Ingelheim RCV GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe Elektro-Oxigén Kft. HUN-MED Kft. Lilly Hungária Kft. Medifood Hungary Kft Novartis Hungária Kft. ROCHE Magyarország Kft.

TOVÁBBI TÁMOGATÓK TEVA Gyógyszergyár Zrt. CSSi