Bottyán generálisra emlékeztek

kö zéleti

havila p

XIII. évfolyam 2011. november

Bottyán generálisra emlékeztek

JÁTÉKVÁSÁR! akár

-70%

kedvezmény!

Válogasson újdonságainkból! -Velünk most is jól jár! Minden vásárláskor 15%-os vásárlási utalványt adunk!

Akciós LEGO-k

– 30% kedvezménnyel. Fotó: Sári Zoltán

Kártyával minden olcsóbb:

kártyás fizetéskor

Méltóképpen õrzik emlékét.

– 2% kedvezmény

A hagyományoknak megfelelõen Lenti Város Önkormányzata és a Fegyveres Erõk és Testületek Nyugállományúak Klubja szervezésében tartottak megemlékezést a közelmúltban Vak Bottyán ku-

a végösszegbõl! Az akció 2011. november 20.-tól visszavonásig érvényes. Az akció más kedvezményekkel, akciókkal nem összevonható.

ruc generális tiszteletére. A Himnusz hangjai után a Rákóczi Szövetség lenti-lendvai ifjúsági tagozatának diákjai rövid mûsora következett, majd Tótiván Endre, a szervezet (Folytatás a 2. oldalon)

Horváth Óra, Ékszer és Zálogház – Záloghitelek kedvezõ feltételekkel, a kamat 1,59%/hó – Törtarany felvásárlása – Fizetési lehetõség arannyal: megunt, szakadt aranyékszerét magas áron beszámítjuk az általunk forgalmazott termékek árába Forduljon hozzánk bizalommal!

SWAROVSKI ezüstékszerek nagy választékban! Lenti, Kossuth út 6. Tel.: (00 36) 92/351-333

2

Lenti és Vidéke

2011. november

A hõsök emlékezete Térfigyelés együttmûködéssel

Lerótták kegyeletüket. Többek között az I. és II. világháborús emlékmûnél, a katonai emlékmûnél, és a lentiszombathelyi temetõben rótták le kegyeletüket a résztvevõk a Lenti Város Önkormányzata és a Honismereti Egyesület szervezésében tartott halottak napi megemlékezésen. Az ünnepség Buda Ferenc versével kezdõdött Kovács Béla versmondó tolmácsolásában, majd Simon Dezsõ, a Magyarok Világszövetsége Zala Megyei Szervezetének elnöke mondott beszédet. – Vitéz Csikós György írta, hogy a hõsök sohasem halnak meg, mindig közöttünk maradnak. Közöttünk is kell,

hogy maradjanak. Õk az életüket adták a hazáért, az utókornak, az élõ nemzedéknek kötelessége évrõl-évre emlékezni, sírjaikat gondozni, s ha szükséges, felkutatni azokat. Egyébként az 1917. évi LXXX. és az 1924. évi XIV. törvény kimondja, hogy minden év május utolsó vasárnapja a Hõsök Napja. Természetesen dicséretre méltó, hogy Lentiben az önkormányzat és a Honismereti Egyesület ezen a Mindenszentekhez közeli napon tartja megemlékezését – mondta a szónok. Az esemény az emlékezés virágainak elhelyezésével fejezõdött be az emlékhelyeken. dj

Lentiben is kiépülhet egy térfigyelõ kamerás rendszer. A képviselõ-testület soron kívüli ülésen döntött arról, hogy Lenti is csatlakozik ahhoz a térségi kezdeményezéshez, mely szorgalmazza egy ilyen hálózat létrehozását. A térségi együttmûködés egy legalább öt települést érintõ önkéntes szervezõdés, melynek tagjai lehetnek önkormányzatok, önkormányzati társulások, non-profit gazdasági társaságok. A projekt megvalósulási helyszíne Lenti kistérség települései: Dobri, Gutorfölde, Kerkateskánd, Lenti, Lovászi, Nova, Páka, Pördefölde, Szécsisziget, Tormafölde, Tornyiszentmiklós. A közbiztonsági célokat szolgáló térfigyelõ kamerarendszer kialakítását a kerkaszentkirályi székhelyû Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület révén kívánják meg-

oldani. A pályázatot a lenti székhelyû EU-Régió Menedzsment nonprofit Kft. nyújtja be az Új Magyarország Fejlesztési Program IV. tengelyes támogatásának elnyerésére „Térségi együttmûködések eszközbeszerzése” elnevezésû célterületre „Térerõ” Térségi közbiztonsági térfigyelõ kamerás rendszer telepítése címmel. A teljes pályázat koordinálása, valamint technikai lebonyolítása a nonprofit Kft. feladata lesz. A pályázat tárgyát képezõ térségi térfigyelõ kamerás rendszer kiépítését, valamint az ezzel járó egyéb technikai eszközök beszerzését, adminisztrációs költségeket a pályázó az elnyert pályázati támogatásból kívánja finanszírozni. A kamerák és annak rögzítésére szolgáló eszköz elhelyezése önkormányzati területen történne. kt

Új temetõkapuk

Bottyán generálisra emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról) elnöke mondott ünnepi beszédet. – Vak Bottyánról el kell mondani, hogy a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezére volt. Tehetségét ellenfelei is elismerték… Embereit eltiltotta a féktelen ivászattól is. „Hogy az én katonáim részegeskedjenek szemérem volna az énnékem, melyet el sem

Elérhetõségeink: Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937, e-mail cím: [email protected]

szenvednék” – mondta. Jellegzetessége és egyben hadi jelvénye volt az aranyozott, ezüst farkú szekercéje, amit katonái Bottyán fejszének neveztek…. Egyik leghíresebb tettét fiatal korában követte el: fogadott társaival, hogy bemegy a hatezer fõs õrséggel védett Érsekújvárra, és a fõtéren álló mecsetbõl az imát mondó müezzint ledobja, majd épségben visszatér… Ez egy kuruc monda, amelynek biztos, hogy van valóságalapja és megtörtént eleme. Amikor a nemzeti mozgalmak, a függetlenségi törekvések fölerõsödnek, olyankor ezen mondák is visszakerülnek a nép szájára, és újra központi alakot öltenek – mondta Tótiván Endre. Az ünnepség zárásaként a megemlékezõk megkoszorúzták a Bottyán emlékmûvet. (dányi)

Új temetõkapukat szentelt fel Kondákor Gyula esperes a bárszentmihályfai városrészben. Mindkét temetõben fel- ket a településrész költségveszentelték a kertkapukat Len- tésébõl, a város önkormányti bárszentmihályfai város- zatának és a Bárszentmihályrészében. Elõbb a bárhelyi, fáért Alapítvány támogatásámajd a mihályfai temetõ- val, valamint a városrészben ben áldotta meg Kondákor élõ Tóth Tamás, Farkas József Gyula esperes az újonnan ál- és Hácskó Norbert segítsélított kapukat a temetõk be- gével sikerült elõteremteni. A szentelésen részt vett Horváth járatánál. A kapuk Mindenszentek László polgármester is, aki köünnepére készültek el helyi szönetét fejezte ki a segítõk kezdeményezésre. A költsége- munkájáért.

A 2007-ben felélesztett hagyományt folytatták a gutorföldi gazdák Márton-napi vigasságok programjukkal. Nyakas István polgármestertõl megtudtuk, hogy elõször – szokásaiknak megfelelõen – a Balogh-hegyre vezetett az útjuk, ahol már várták a borosgazdák kóstolóra a társaságot. – Kilenc-tíz pincét kerestünk fel és természetesen alkalomhoz illõ köszöntõvel indult a pincelátogatás. Különlegesség, hogy minden résztvevõ egy gravírozott kóstolópoharat kapott az eseményre. – Milyen volt az invitálás a gazdáknál? – Fehér- és vörösborokat kóstoltunk, és minden gazda büszke volt az „itatósként” felszolgált pogácsájára, ételére.

3

Lenti és Vidéke

2011. november

Márton-napi vigasságok Gutorföldén – Hová vezetett ezek után az útjuk? – Kisbusszal indultunk tovább Tófej-hegyre, ahol hasonló vendéglátásban volt részünk. Végül Gecse Csaba újonnan épített pincéjénél zártuk az eseményt egy nagyon finom Márton-napi vacsorával, nótázással és tánccal. A rendezvényen közel ötvenen vettünk részt, a résztvevõk létszáma évente emelkedik és lassan el is érjük a felsõ határt. Sokan csak kíváncsiságból, a gasztronómiai élvezet kedvéért jönnek velünk. Célunk is volt, hogy vendégeink messze vigyék hírét az itteni finom boroknak és étkeknek. (dányi)

Megkóstolták az új borokat.

Versek holt kutak mélyérõl

Soós József új verseskötetét mutatta be. A gyermekkori családi fészekbõl hozott gondolatok, érzések elevenednek meg Soós József legújabb, második kötetében, melynek bemutatóját nemrég tartották a városi könyvtárban, Lentiben. A rendezvényen Horváth László polgármester köszöntötte a vendégeket, majd Dányi József citerajátéka után a verseké és a szerzõé lett a fõszerep. A kötetet Péntek Imre, a Pannon Tükör kulturális folyóirat fõszerkesztõje mutatta be, a versek pedig Szekeres Frigyesné és Magyar Lajos versmondók elõadásában hangoztak el. A cím, a Holt kutak mélyén utalás a szerzõ szülõfalujára,

szilvágyi születésére, kötõdésére és azokra az emlékekre, melyek ott érték õt. – Gyerekkoromban sok mondát, történetet hallottam. Egy ilyen történet szól a harangról, melyet a törökfutás alatt egy kútba rejtettek el és a monda szerint ennek a szava még ma is hallható. Az írásokkal visszautalok azokra a régi értékekre, arra a sok jóra, amit gyerekkoromban kaptam. A kötet emellett egy keresztmetszet, illetve tartalmaz gyerekverseket is, õk is olvashatják. A legtöbb vers falusi embereknek íródott, számukra egyszerre érthetõvé válnak az írások. A verselési technikám is egyszerû, néhány soros versek kö-

vetik egymást, könnyen olvasható, mindenki megtalálhatja bennük a neki tetszõ gondolatokat – mondta Soós József, majd hozzátette: – Sokaknak kell köszönetet mondani a verseskötet kiadásáért, így Lenti és Rédics önkormányzatának és a környezõ településeknek, a megyei önkormányzat kulturális bizottságának és Horváth András lenti vállalkozónak, akik anyagilag segítették a megjelenést. Soós József sok éve publikálja már írásait. Elsõ, Kincs a fûben címû kötete 2006-ban jelent meg, majd egy baleset következtében hosszabb ideig háttérbe szorult a verselés, majd már egészségesen, idén sikerült támogatást is találni, ennek eredményeként megjelenhetett a legújabb kötet. kt

Nagylengyel Õsi zalai zamatok – Bér- és kereskedelmi fõzés – Palackozás – Kis- és nagykereskedelmi értékesítés – Igény szerint cefrebeszállítás

• Anno 1982 •

Hungarikum

Várom régi és leendõ ügyfeleimet! Telefon: 92/380-037, 30/3358-311

4

Lenti és Vidéke

Márton-napi bormustra

Nyolcadik alkalommal mustrálták az újbort Lenti-hegyen. A fehér nedûk uralkodtak az újbor ünnepén, Mártonnapon a lenti Kertbarát Kör Egyesület bormustráján. A lentihegyi Márton-pincében idén már nyolcadik alkalommal rendezték meg a környék borainak mustráját. – Az egyesület tagjai közül több mint harmincan hozták el boraikat a mustrára, de bemutatták az idei termést a szlovéniai Csente és Kebele

települések borosgazdái is – tájékoztatta lapunkat Horváth József, a Kertbarát Kör Egyesület elnöke. – A gazdák vegyes borokat hoztak, 20 fehér, egy rose és nyolc vörösbort bírált a szakmai zsûri. A fajtaborok közül legtöbb a cserszegi fûszeres, a chardonnay, a savignon blanc, a vörös borok között pedig a zweigelt. A Kovács Lajos és ÁprilyKovács Krisztina, a Da Bibere

Borlovagrend tagja vezette szakmai zsûri a tavalyinál jobb minõségûnek ítélte az újborokat. Idén az idõjárás kegyesebb volt a gazdákhoz, a sok napsütés, a tartós meleg és a szüret idõpontjának pontos megválasztása is hozzájárult a kiemelkedõen jó minõségû borterméshez. – Igen jó lehetõség van az idei borokban – folytatta Horváth József – ez az egyik legjobb évjárat lehet. A kertbarát kör tagjai finom borokat kóstolhatnak. Tagjaink családi, saját fogyasztásra termelnek, ezekkel a borokkal veszünk majd részt tavasszal, a márciusban kezdõdõ borbírálatokon, ahol már minõsítést is szereznek majd a nemes nedûk.

Az egyesület elnöke arról is beszélt, nagy örömükre szolgál, hogy a határon túlról is részt vesznek a bortermelõk a mustrán. Mint mondta, sokat tanultak a szlovén borkészítõktõl a szõlõ és a borok kezelésérõl és ennek technológiai hátterérõl is sok hasznos információt szereztek a szomszédoktól. Fülöp András, a Mártonpince tulajdonosa elmondta, borosgazdaként és vendéglátósként és helyi turisztikai vállalkozóként, a turizmus résztvevõjeként is fontosnak tartja a Márton-napi hagyomány megõrzését, ezért minden évben felkarolják a rendezvényt és otthont adnak az újborok mustrájának. A borok zsûrizése mellett Márton-napi libavacsora és zenés est is várta a vendégeket. kt

Ízelítõ népi hangszereinkbõl

Elismerés fotósunknak Kitüntetõ elismerésben részesült lapunk fotósa, Sári Zoltán. A Fényképész Ipartestület vezetõségének javaslatára Aranykoszorús mesteri címet kapott több évtizedes szakmai munkájáért. Zala megyében elsõként érdemelte ki a címet, melyet a szakmai testület õszi közgyûlésén vehetett át. Sári Zoltán 1958- Sári Zoltán Urbán Júliával, a Fénykéban kezdte fényké- pész Ipartestület elnökével. pész pályafutását ipari ta- elõrelépést az analóg labor nulóként, Nagykanizsán szer- megvétele jelentett számukzett szakmunkás bizonyít- ra. Mindezt felváltotta már ványt, majd 1964-ben Pécsen hat éve a digitális technika. tette le a mestervizsgát. Ahogy Sári Zoltán mondta, az Tanuló évei alatt több idõs elmúlt évtizedekben a fénymester tanította, akiktõl elles- képész szakma az, amely legte a szakmai fogásokat. 1965- többet változott a technikai tõl pedig önálló fényképész- újítások következtében. ként készít fotókat Lentiben. Az aranykoszorús mester Pályafutását végigkísérik korábban kiérdemelte a „Jó a fényképész szakma változá- minõségért” jelvényt (1974), sai, a technikai újítások, a az „Ipar kiváló mestere” kezdeti üveglemez használat címet (1989) és ugyanebben után következett a tekercs- az évben az Ezüst Gyûrût. film, majd az elsõ igazán nagy (k)

2011. november

Ifjabb Horváth Károly (képünkön) népzenész, a Népmûvészet Ifjú Mestere a magyar nép hangszereirõl, népdalkincsérõl, a népzenekutatás fontosságáról tartott elõadást Lentiben, a városi könyvtárban. A közmûvelõdési intézmény „Tudásdepó Expressz” – A könyvtári hálózat formális és informális képzési szerepének erõsítése az élethosszig tartó tanulás érdekében. – Könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés címû pályázatához kapcsolódott a rendezvény. Hetési, muravidéki és zalai dialektusok, illetve idõsebb Horváth Károly népzenész gyûjtésébõl is felcsendültek dallamok a népzenei esten. A hangszercsaládok fejlõdéstörténetének bemutatása mellett a hallgatóság ízelítõt kapott a

zúgattyú, kereplõ, tárogató, körtemuzsika, brácsa és a tekerõ hangjából is. Õsi, tájegységünkre jellemzõ hangszereink összekapcsolódnak a regölés hagyományával. A zúgattyú és a kereplõ, a láncosdobbal kiegészülve alap hangszerei voltak egykor a regösöknek. A nyugati tájegységek sokáig õrizték ezt a hagyományt, így a hangszerek is fennmaradtak. Eredetük közel hatezer évvel korábbra nyúlik vissza, bár ez a terület még kutatás alatt áll, de az biztos, hogy a pásztorfurulyák az õsi kultúrából eredeztethetõk, illetve a vonósok is, amik végigmentek egy európai fejlõdésen, amire elérték mai formájukat. Népdalgyûjtõink, népzenekutatóink munkásságának köszönhetõen nem merültek feledésbe tájegységünk dalai sem. – Szerencsére vannak fiatalok is, akik szeretnének népi hangszereken játszani és szeretnének népzenével foglalkozni, amit ma már a mûvészeti iskolákban tanítanak – mondta ifj. Horváth Károly – és vannak külön táborok, ahol egy-egy hétig a gyerekek ezzel foglalkozhatnak. A népzenei esten végezetül a vendégek az elõadóval közösen énekelhették a népdalokat, többek között a sokak által ismert és szeretett „Szép Zalában születtem” címût. K.T.

5

Lenti és Vidéke

2011. november

Gazdag könyvtári programkínálat

Csondor Kata meseíró a köteteivel.

Felújítás és állampolgársági eskü

Talán lapszámunk egész terjedelme sem lenne elegendõ ahhoz, hogy beszámoljunk a Lenti Könyvtár novemberi programkínálatáról. Kicsik és nagyok, irodalom és zenekedvelõk is megtalálhatták az elmúlt idõszakban a nekik kedves kínálatot, amelyben többek között civilszervezetekkel közösen szervezett és például a már ismertetett „Tudásexpo Expressz” uniós projekt részeként megtartott elõadások voltak. Mindjárt az elején megemlítenénk a Fehérbottal a Kerka Mentén Látásfogyatékosok, a Lenti és Vidékéért Alapítvány és a könyvtár közös humoros estjét, ahol emléket állítottak az elõadók (Bertainé dr. Paczolai Ilona, Harasztiné Sümegi Mária, Kovács Béla és

Krisztánovics György versmondók) a „Rímhányó” Romhányi Józsefnek születése 100. évfordulója alkalmából. Lenti meseírókkal találkozhattak a legkisebbek a Zalai Gyermekkönyhetek részeként, Nagy M. Katalin és Csondor (képünkön) szeméKata lyében. „Széttört Tükör: Az elsõ szerelem versei és dalai a humor jegyében” csábító címû elõadás pedig a középiskolás korosztályt célozta meg, a fiatalok Neszmélyi Magdolna színmûvésznõt kísérhették figyelemmel. A népzene kedvelõit ifj. Horváth Károly avatta be „A kereplõtõl a tekerõig – a magyar nép hangszerei” címû mûsorában a ritmushangszerek és pengetõsök világába. (dányi)

Útfelújítás Rédicsen

Mudrova Erzsébet állampolgársági esküt tett. Két, a település számára igen fontos eseményrõl számolt be Lukács Tibor, Páka polgármestere. Megtudtuk, hogy ez év áprilisában nyílt lehetõségük pályázatot benyújtani a Belügyminisztériumhoz a kötelezõ feladatot ellátó intézmények felújítására. – Kérelmünket az Öveges József Közép-zalai Általános Iskola és Óvoda pákai székhelyóvoda, illetve a novai Vajda József tagóvoda felújítására küldtük el. A pályázaton öszszesen 14,225 millió forint támogatásban részesült a két önkormányzat, a pákai óvodára 7,994 milliót, míg a novai óvodára 6,231 milliót kaptunk. A pákai óvoda 2,6 milliós önrészét is biztosítani kellett a tulajdonos négy önkormányzatnak. – Milyen munkára került sor?

– Megtörtént az épület külsõ homlokzati hõszigetelése, korszerû nyílászárók cseréje a külsõ homlokzaton, sor került a vizesblokkok felújítására, és az intézmény belsõ festésére is. A 34 éves épületen ilyen jelentõs felújításra még nem került sor – hangsúlyozta a polgármester. Megtudtuk még, hogy 2011. november 4-én a településen állampolgársági eskü letételére került sor. Mudrova Erzsébet ukrán állampolgár kedvezményes honosítását kérte. Az ünnepi eseményre szûk családi körben került sor Lukács Tibor polgármester elõtt. Mudrova Erzsébet lánya 2001ben Pákán kötött házasságot, és 2005-ben szintén itt tette le állampolgársági esküjét. dj

A nyári esõzések által megrongálódott külterületi utakat újította fel vis maior támogatásból a rédicsi önkormányzat. A sikeres pályázatról és egyéb feladatokról kérdeztük Stokker Sándor polgármestert: – Egymillió forint támogatást kaptunk, melybõl a lassan életveszélyessé váló Gosztola és az ott futó kerékpárút felé vezetõ útvonal felújítását tudtuk elvégezni. További helyi utakat is helyrehoztunk, mindezt már önerõbõl, amely további egymillió forintos beruházást jelentett önkormányzatunknak.

– Mely utakat érintette ez a beruházás? – Elsõsorban a Sugár utat érintette a kátyúzás, ez a leghosszabb útja a falunak, és a zártkerti utak felé vezetõ utakra is jutott egy kis aszfalt ebbõl a pénzbõl. Ez az összeg már tervezve volt költségvetésünkben, de nagyon fontos volt a támogatás elnyerése is, ugyanis turisták, kerékpárosok kedvelt útvonaláról van szó, amely balesetveszélyessé vált – zárta gondolatait Stokker Sándor. D.J.

Kátyúzást végeztek a leghosszabb utcán.

6

Lenti és Vidéke

2011. november

Gazdag és tartalmas egyházközösségi élet

Páli Zoltán plébános fiatalokkal egyeztet esküvõi idõpontot. Tizenhat települést, köztük valamint szombaton a naZalabaksát is magába foglalja gyobb településeken. Fontos a csesztregi plébánia filiája, feladatunk a hitoktatás a csesztamely így a legnagyobb az regi 1-8. osztályban órarend egész szombathelyi egyházme- szerint, egy hitoktató segítségyében, derült ki Páli Zoltán gével végezzük az oktatást. Zaplébánossal történt beszélgeté- labaksán, ahol csak alsó tagosünk alkalmával. Az atyát közös- zatban mûködik, ugyancsak ségük bemutatására kértük fel: órarend szerint, ketten látjuk – Mindez csak elsõre hallat- el ezt a feladatot. – A fiatalokat említettük, szik ijesztõnek, vannak református egyháztársaink is az em- hogyan gondozzák az idõsebb lített területen, például az Õr- korosztály egyházi életét? ségben, ahová nem is kell heti – Három idõsek otthona rendszerességgel kijárnunk, de mûködik körzetünkben, ebbõl azért a nyolc templomunk is kettõ a Kolping gondozásában, megadja bõséggel a feladatun- ahol folyamatos a jelenlétünk, kat. Elsõsorban a szentmisékre akár az ünnepeken, szentmigondolok, amelyeket elosztva séken, rendezvényeken való a hét napjaira három alkalom- részvételt is említhetem. Emelmal tartunk, vasárnaponként, lett fontos feladat a szentség-

szolgáltatás, például a keresztelés is, vagy a kétévente megtartott bérmálás. – Szent Erzsébet ünnepén a karitászuk is fontos feladatot kapott. – Tavaly alakítottuk meg helyi szervezetünket és Szent Erzsébet napja alkalmából csomagokat osztottunk a rászorulónknak, jegyzékünkön szereplõknek, amelyeket a szombathelyi karitász központ biztosított számunkra. Beszámolhatok egy vidám rendezvényrõl is, melyet ugyancsak tavaly indítottunk el, „Egyházközösségi bál” címmel, ahol minden, a plébánia területén lévõ közösségi tag részt vehet. Ezeket a rendezvényeket mindig valamilyen jótékonysági célra ajánljuk fel, tavaly a közösségi házunkhoz, idén pedig a kálócfai templom tetõszerkezetének felújítására adtunk összeget. – Elmondásából kiderül, hogy tevékenyek a közösség tagjai! – Valóban, csak el kell indítani egy gondolatot, melyet aztán tettek követnek és a közösségben gondolkodás alapjait máris sikerült leraknunk. Még messze vagyunk azért a teljességtõl, de nagyon sok szép dolgot, elképzelést sikerült megvalósítanunk. – Hogyan csatlakoztak a Család Éve egyházmegyei programhoz?

– Több rendezvényünk kísérõje volt a család jegyében gondolkodás, valamint részt veszünk egyházmegyei rendezvényeken is, például a jubiláns házasok ünnepén plébániánk is képviseltette magát. Azért, hogy ne csak egy éves cél legyen a családok támogatása, éppen a következõ évben tervezünk egy családi napot, amely egy vidám vetélkedéssel egybekötött esemény lesz nyáron. Ehhez a témához kapcsolódik még idén „Családi Adventi Lelki Nap” kezdeményezésünk Sárváron (a tisztelendõ úr sárvári illetõségû – a szerk.) és ennek tavaszi változata, melyet terveink szerint jövõre Lentiben tartunk majd. Fontos még megemlíteni pályázatainkat, a kálócfai és kerkakutasi templom felújítása következik és közösségi házunkra is ráfér a további felújítás. Megemlíteném egy montreáli magyar plébános kollegámmal való ismételt kapcsolatfelvételemet, aki legutóbb a Diaspora tanácskozáson vett részt hazánkban. Terveim szerint diákok cserelátogatását valósítanánk meg kölcsönösen kanadai és térségünkbeli fiatalok részvételével, nyelvtanulás és új barátok szerzése, ismerkedés céljából. dányi

Egy borlovag is vendég volt Márton-nap Tormaföldén Még 2009 februárjában alapította meg Tormafölde község Szent János Hegyért Egyesületét, amely közösség azóta közhasznú csoportosulásként mûködik. Céljaik között a borkultúra fejlesztését, a hegyi

gazdák érdekeiért való kiállást és tenni akarást fogalmazták meg. – Természetesen annak idején a villany-, víz- és úthálózat kiépítése is a terveink között volt, amely mára valósággá vált

– árul el további részleteket céljairól Tuboly Zoltán, az egyesület elnöke. – Milyen hagyományai vannak a legutóbb tartott Márton-napi rendezvényüknek? – A Márton-napot már korábban elkezdtük, a hegyközségek térségi megalakulásával látogattunk el a szomszédokhoz, például Lentihegyre, Szlovéniába, Csörnyeföldre, vagy épp a becsehelyi gazdákhoz, és terveztük mi is hasonló programokat. Négy éves hagyománya van nálunk ennek. – Mi történik ilyenkor Önöknél? – Ezen a napon libacombot sütünk, hozzávaló ludaskásával, és különbözõ pogácsákkal, párolt káposztával. Jellemzõ

módon mi nem látogatunk el egymás pincéjébe, mert nehéz volt a program idõhatárait tartani a sokadik kóstolás után. A pincémben van lehetõség 3040 vendég fogadására is, és ide hozzák el a gazdák új boraikat. Borkóstoló következik tehát a sorban, majd értékeljük a nedûk minõségét. – Gondolom a hagyományokról is megemlékeznek? – Természetesen ilyenkor röviden ismertetésre kerülnek a Márton-nap, hagyományai és szokásai. Az idén egy jeles eseményt is köszöntöttünk, ugyanis Kondákor József, polgármesterünk borlovag lett, s elõször tisztelte meg programunkat egy borlovag az õ személyében.

7

Lenti és Vidéke

2011. november

Tagtársaikat köszöntötték Kerek születésnapi évfordulós tagtársait köszöntötte a közelmúltban Lentiben a Fegyveres Erõk és Testületek Nyugállományúak Klubja. Barta Ödön, a klub elnöke érdeklõdésünkre elõször röviden értékelte a klub éves tevékenységét: – Az országban tapasztalható gazdasági helyzet kihat klubunk mûködésére is, hiszen kevesebb támogatásból kell megvalósítani programjainkat. Egyharmad összegbõl gazdálkodtunk, mint az a korábbi években megszokott volt. Alaprendeltetésünknek ennek ellenére megfeleltünk az elmúlt évben is, hiszen meg-

emlékezéseinket a szokott színvonalon és módon hajtottuk végre. – Milyen létszámmal mûködnek? – Sajnálatos módon tagságunkból idén heten maghaltak, négyen léptek be hozzánk, így jelenleg 71 fõvel mûködünk. – Térjünk át vidámabb dolgokra, a mai alkalommal tagtársaikat köszöntik! – A Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége alapszabályában határozott arról, hogy a kerek évfordulós tagokat megköszöntjük születésnapjukon, erre kerül ma sor találkozónkon.

Szépolvasási verseny Lovásziban

Horváth László köszönti a 85 éves Magyar Lajost, balról Barta Ödön. Az eseményen Horváth László polgármester is jelen volt, köszöntve a tagságot, valamint kiemelést kapott, hogy milyen fontos szerepet tölt be a város életében az ilyen aktív civilszervezet. – A civilszervezõdés lehetõséget teremt arra, hogy ápol-

hassa a tagság az egyenruhához köthetõ hagyományokat, a volt laktanya, a tûzoltóság, határõrség, rendõrség állományából szép számmal vannak itt a jó egészségi állapotnak örvendõ nyugállományúak – mondta a polgármester. (dányi)

Ahol a gondolat testet ölt

Cserti Anikó gratulál egy résztvevõnek. Hatodik alkalommal hirdette meg a térség 4. és 5. osztályos diákjai számára szépolvasási versenyét a lovászi Buda Ernõ Általános Iskola. A versenyre a lenti Arany és Vörösmarty, a csesztregi, gutorföldi, lovászi, muraszemenyei, pákai, rédicsi, zalabaksai iskolákból neveztek diákok, mintegy 27-en, tudtuk meg Cserti Anikótól az intézmény igazgatónõjétõl. – Hatfõs szakértõi zsûrit kértünk fel a versenyzõk értékelésére. A versenyben elõször a szabadon választott szöveget kellett felolvasni, majd egy kötelezõ, nem ismert szöveg minél élvezetesebb felolvasása volt a feladat. A 4. osztályosok Fekete István Lutra címû regényébõl, az 5. osztályosok Fekete István Téli berek c. ifjúsági regényébõl olvastak fel egy részletet – mondta az igazgatónõ.

Eredmények. 4. osztályosok. 1. Mór Máté (Arany János Isk., Lenti), 2. Pácsonyi Péter (Zalabaksa), 3. Tótiván Lilla (Lovászi). Különdíjas: Tóth Timon Máté (Lovászi), Nyakas Dóra (Gutorfölde). 5. osztályosok: 1. Babolcsay Barbara (Rédics), 2. Hackl Réka (Muraszemenye), 3. Király Tünde (Muraszemenye). Különdíjas: Csernovitz Martin (Páka), Balázs Fanni (Lovászi). Megtudtuk még, hogy a verseny résztvevõi oklevelet kaptak, az elsõ három helyezett könyvjutalomban és egyéb apró ajándékokban részesült. A verseny fõszervezõje, Dávid Cecília érdeklõdésünkre kiemelte: a vetélkedõ sikerét az is bizonyítja, hogy volt olyan tanuló az 5. osztályosok között, aki már tavaly is részt vett a versenyen negyedikesként. (d)

Az ügyvitel szinte minden területét segítõ programcsomagunk, az „Ad-acta” tartalmaz: - rendelés és szerzõdés nyilvántartási - számlázási - fõkönyvi könyvelési - készlet és befektetett eszköz nyilvántartási - pénzügyi - bérszámfejtési moduljain túl számos egyéb tevékenységet támogató rendszert is (például nemzetközi, belföldi fuvarozás; gépjármû értékesítés és szerviz; temetõi nyilvántartás; termelési elszámolás; általános kereskedelmi rendszer; nagykereskedelmi raktározás és kiszállítás; gáz- és vegyes háztartási gép szerviz, melyeket a felhasználó igényei szerint testre szabottan, gyorsan tudunk telepíteni, betanítani)

Címünk: 8900, Zalaegerszeg, Mártírok u.1. I/1. Telefon: 92/321-181, fax: 92/323-954 Web: www.pgsoft.hu, Email: [email protected]

Disznók elõjegyezhetõk Négyesmentes állományból, kitûnõ húsfajta 25-35 kg-os süldõk eladók: 550 Ft/kg Zalaszentiván

Érdeklõdni: 30/478-6485

8

Lenti és Vidéke

2011.november

CZOTTER IRODATECHNIKA Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36. Másológépek, egyéb irodagépek, Tec Ma és Samsung pénztárgépek, kellékanyagok értékesítése és szervize. Másológépek bérelhetõk. Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Fõzni jó! Amikor a fenyõfa elszaladt Mindjárt itt a karácsony. Még több a tennivaló, „amikor még a Jézuska hozza a fát.”, hiszen nem akarunk lebukni. Gyermekeink csillogó tekintete karácsonykor viszont ezért mindig kárpótol. Balázs barátom is így volt ezzel. Nem kis szervezkedést igényelt a fenyõfa becsempészése a házba. Minden évben sikerült úgy megszervezni, hogy még a gyerekek hazaérkezése elõtt a fa is megérkezzen. Azonban egyik évben a gyerekek értek haza hamarabb. A fa viszont még valahol úton volt. Most mi legyen? – nézett Balázsra ijedten felesége, mert szerették volna a karácsony varázsát a gyerekeknek minél tovább fenntartani. Nyugi, nyugtatta feleségét, valahogy majd megoldjuk. A helyzet nem volt egyszerû. A fenyõfát úgy kell hátravinni, hogy a nappali hatalmas ablakaiból a gyerekek ne vegyék észre. Balázs mindenre elszántan megfogta a fát, miközben a felesége jelzett, viheti hátra. Kommandós módjára lopakodott el az ablak elõtt a fenyõfával. A gyerekek a nappaliban, dvd-t néztek, ám egy pillanatra a kisebbik mégis kinézett. Látta, hogy egy fenyõfa szalad el a ház mellett. Nézzétek, nézzétek!!! És rohant ki az összes gyerek. Hát eddig tartott, most lebuktunk keseredett el a feleség. Hajszálon múlott, hogy Balázzsal már a fa nélkül találkoztak a gyerekek. Valami leírhatatlan lelkesedéssel újságolták: Képzeld apa, az elõbb egy fenyõfa szaladt el a ház elõtt!… mxm lakberendezés: Miszori Imre

9

Lenti és Vidéke

2011. november

Megújuló úthálózat a városrészekben azt már üzemeltetni tovább nem lehetett. – Kik végezték a munkálatokat és milyen értéket képvisel a beruházás? – Az út felújítását a Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásból az Euroaszfalt Zrt., mint kivitelezõ cég végezte el. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az ismert gazdasági körülmények között a közel húszmillió forintos beruházás is nagyon

fontos egy ilyen kis település számára, fõképp, ha figyelembe vesszük azt, hogy nem csak a helyiek, de az átutazók és a turisták is biztonságos útvonalon közlekedhetnek ezek után. Ha már az úthálózat felújításáról szólunk, hangsúlyoznám, hogy több városrészben is, például Bárszentmihályfán is felmértük a felújítandó útszakaszok állapotát, és a lehetõségekhez mérten ott is szakaszosan el fogjuk végeztetni a kivitelezõvel a felújítási munkálatokat – mondta Héra József. dj

Fogadóórák Elkerülhetetlen volt a felújítás. Hármas szerepet: Mumor településrészben élõk komfortérzését, a Bárszentmihályfa felé közlekedõk biztonságát, és turisztikai szempontot is betölt a lenti Arany János utca közelmúltban történt aszfaltozása – tájékoztatott a beruházásról Héra József településrészi képviselõ.

– A Magyar Közút Lenti Üzemmérnökség szakembereivel egyeztetve lett kijelölve Mumor városrész Arany János utcai útfelújítása, összesen 550 méter hosszúságban és 5,5 méter szélességben. A szakemberek szerint az említett útszakasz állapota már régóta egy komolyabb felújítást igényelt,

Lentiben is… Országos katasztrófavédelmi gyakorlat

Horváth László polgármester fogadóórájára a 92/553-912-es és a 92/553-937-es telefonszámon lehet jelentkezni. Ferenczi Róbert alpolgármester fogadóórájára jelentkezni a 92/553-912-es telefonszámon lehet. Települési képviselõk fogadóórái: Drávecz Gyula 2011. december 2-án (pénteken) 8.00-9.00 óráig, Héra József 2011. december 5-én (hétfõn) 16.00-17.00 óráig, Dr. Fekete Zoltán 2011. december 6-án (kedden) 15.00-16.00 óráig, Árkovicsné Pezzetta Claudia 2011. december 7-én (szerdán) 9.00-10.00 óráig, Vatali Ferenc 2011. december 7-én (szerdán) 16.00-17.00 óráig Helye: Polgármesteri Hivatal I. emeleti tanácskozóterem Városrészekben tartandó fogadóórák: Héra József 2011. december 5-én (hétfõn) 17.30-18.30 óráig a mumori kultúrházban, Vatali Ferenc 2011. december 7-én (szerdán) 17.15-18.15 óráig a lentikápolnai kultúrházban, Drávecz Gyula 2011. december 12-én (hétfõn) 17.00-18.00 óráig a bárszentmihályfai orvosi rendelõ épületében fogadják az érintett városrész lakóit.

A huszadik gyõzelem Lentiben is sikerrel zárult a gyakorlat. Országos katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak november 21-én hazánkban. A riasztásban résztvevõ lenti egység a polgármesteri hivatalban tartott értekezletet, melynek részleteirõl Tóth Tibor alezredes, a lenti polgárvédelmi kirendeltség vezetõje számolt be lapunknak: – Elsõsorban az új katasztrófavédelmi törvény riasztási gyakorlata történik most, az érintett egységek tagjai adategyeztetést végeznek el, mindebbõl a lakosság csak a médiában közölt felhívások és az

esti órákban felbúgó, rövid ideig tartó szirénahang által értesülhet. – Egy fiktív esemény is kapcsolódik a gyakorlathoz… – Valóban a Csillagok háborúja egyik mûholdjának becsapódását szimulálja a gyakorlat, a cél a média és a riasztott egységek közös, gördülékeny információcseréjének kipróbálása, amely éles helyzetekben, mint például korábban az iszapkatasztrófánál, vagy a néhány éve történt komolyabb zalai havazásnál is kiválóan mûködött. (d)

Idén Lentiben, a Móricz-napok ünnepségsorozata keretében rendezték meg a Zala megyei speciális tantervû iskolák részére kiírt kispályás labdarúgó döntõt. Két korosztály mérte össze tudását a körmérkõzéses tornán, a '96-os korosztály mérkõzései parázs csatákat hoztak. Nagy küzdelemben a házigazda a Móricz-iskola csapata nyerte veretlenül a tornát. A lentieknek ez volt a 20. kupagyõzelmük. A gyõztes lenti csapat: Horváth Roland (kapus), Orsós Roland, Feke Károly, Horváth András, Soós Milán, Mikó Péter, Szolnok Dávid, Orsós Balázs, Forgács Krisztián, Horváth Róbert, edzõ: Paksa Tibor. További sorrend: 2. Zalaegerszeg, 3. Keszthely, 4. Nagykanizsa. Gólkirály: Orsós Roland (Lenti), legjobb kapus: Horváth Richárd (Zalaegerszeg), legjobb játékos: Urbán Vilmos (Nagykanizsa). A '92-es korosztálynak elsõ ízben írták ki a versenyt, itt is nagy küzdelemben dõlt el a kupa sorsa: 1. Zalaegerszeg, 2. Lenti, 3. Keszthely. Gólkirály: Farkas Norbert (Zalaegerszeg), legjobb kapus: Gecse Tamás (Lenti), legjobb játékos: Horváth Vince (Keszthely).

10

Lenti és Vidéke

2011. november

Lenti Hulladékkezelõ Kft. értékesíti a saját elõállítású Kerka Komposzt termésnövelõ anyagát 1.100 Ft/tonna + ÁFA egységáron Fuvar díja: 5.000 Ft + ÁFA. Megrendelhetõ: Tel./Fax: +36 92/551 387; +36 92/351 379 E-mail: [email protected]

11

Lenti és Vidéke

2011. november A magyarországi nyelvoktatás más országokhoz hasonlóan folyamatosan változik. Ahogy halad elõre a világ, átalakul az életmód, a gazdaság, a politika, úgy változik az emberek igénye is, és így egyre inkább szükségessé válik a különféle országok együttmûködése. Ehhez elengedhetetlen, hogy az emberek ismerjék a másik ország nyelvét és kultúráját. A magyar közoktatásban már az 1800-as évek óta kötelezõ az idegen nyelvek oktatása. Az akkori Habsburg-befolyás miatt a német, majd késõbb a világháborúk utáni keleti befolyásoltság miatt az orosz nyelv volt kötelezõ a tanulók számára. Majd a rendszerváltás után sokan elidegenedtek az orosztól, és a nyugattal való szimpatizálás miatt megkezdõdött az angol és a német nyelv térhódítása az iskolák kínálatában. A nyelvoktatás napjainkban is az egyik legfontosabb megoldandó probléma a magyar közoktatásban. Néhány tanáromat megkérdeztem arról, hogy szerintük mennyire fontos az, hogy mi magyarok nyelveket tanuljunk, valamint mit gondolnak a jelenlegi nyelvtanítási módszerekrõl, mennyiben javultak ezek az elmúlt évek folyamán, és afelõl is érdeklõdtem, miként mûködött az idegen nyelv tanítása, mikor õk voltak középiskolások.

Nyelvtanulás régen és ma (1.) – A nyelvtanulás nagyon fontos! – mondta Árkovicsné Pezzetta Claudia, a lenti Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatónõje, aki pályáját maga is nyelvtanárként kezdte, hiszen magyar és orosz szakos tanári diplomát szerzett Szegeden. – Véleményem szerint az alapmûveltség egyik legfontosabb része a nyelvtanulás! Lehetséges az is, hogy a késõbbiekben valakinek a biztos nyelvtudása adja majd a kenyérkeresetét. Az igazgatónõ elmondta, hogy nem ért egyet a túl korai nyelvoktatással. Az óvodai kiscsoportos foglakozásokat, melyeken csak játékosan próbálják a kis nebulókat tanítani, hasznosnak találja, ám nem tartja jónak azt, ha már az általános iskola 1. osztályától kötelezõvé teszik egy idegen nyelv tanítását. – Úgy gondolom, hogy az elsõ idegen nyelvvel a tanulókat az általános iskola harmadik vagy negyedik osztályában kellene megismertetni. Az elsõ két-három évben a gyerekeknek amúgy is sok újdonsággal kell megismerkedniük, és ez az idõ szükséges ahhoz is, hogy a magyar nyelvvel foglalkozzanak, megtanuljanak írni és olvasni. A második idegen nyelvet csak hetedik vagy nyolca-

Zala Speedfitness Egészség • hát-és derékfájás enyhülése • vér-és nyirokkeringés javulása

Cellulit kezelés • kötõszövetek erõsödése • zsírszövet csökkenése

Izomépítés • az izmok kíméletes felépítése minimális ín-és izületterhelés mellett

Ajándékozzon egészséget születés- és névnapra, karácsonyra! Bérlet vásárolható: Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 13. (OTP mellett) Bejelentkezés: +36-30/595-1114 www.facebook.com/zalaspeedfitness www.zalaspeedfitness.hu

Általános iskolások a német nyelvbõl tartott Gönczi-versenyen.

dik osztályban javasolnám – fejtette ki az igazgatónõ. Arra a kérdésemre, hogy mit gondol a nyelvoktatás jelenlegi helyzetérõl, az alábbiakat mondta: – Napjaink nyelvoktatási módszerei sokat fejlõdtek, a tanároknak nagyon sok lehetõségük van, hogy az órákat és a tananyagot érdekesebbé, színesebbé tegyék. Ennek ellenére sajnos akadnak olyan tanulók, akik nem használják ki az órai lehetõségeket, és nem veszik komolyan a nyelvtanulást. Természetesen vannak diákok, akik célirányosan készülnek, megtervezik, hogy melyik nyelvbõl mikor szeretnének érettségizni, nyelvvizsgát szerezni. Ehhez persze szorgalom és sok tanulás kell, no és szerencse is. Egyetértett az igazgatónõvel Boa Szilvia tanárnõ is, aki angol nyelvet tanít a gimnáziumban. – Egyre gyorsuló világunkban szükség volt egy nyelvre, amely összeköti az embereket, amely nemzetek feletti, hogy az idegen kultúrák egy kapocs segítségével közelebb kerülhessenek egymáshoz. Ez a kapocs lett az angol nyelv. Természetesen ennek vannak hátulütõi is, hiszen így a kisebb nyelvek háttérbe szorulnak, ám véleményem szerint na-

gyon hasznos, hogy az angol összeköti az embereket szinte bárhol a világban. Boa Szilvia tanárnõ az „angol nyelv úttörõjének” mondható az intézményben. – Mikor középiskolás voltam, a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumban (ma Kölcsey Ferenc Gimnázium) a mi osztályunk volt a második angol tagozatos osztály. Ez abban az idõben még újdonságnak számított. Majd mikor fõiskolára kerültem, mi voltunk az elsõ tanárnövendékek, akik angol szakos általános iskolai tanári diplomát szerezhettünk. Pályám elején még általános iskolában dolgoztam, ahol angol és orosz nyelvet tanítottam, mivel a másik szakom orosz, de már ekkor is foglalkoztam felnõttekkel is, akiknek angolt tanítottam. Ekkor kértek fel, hogy legyek az elsõ angoltanár itt a lenti Általános Gimnáziumban. Amikor idekerültem, még oroszt is tanítottam, de csak addig, míg az angol teljes egészében megtöltötte az órarendemet. Ekkor végeztem el angolból az egyetemi kiegészítõt. Gerencsér Norbert (A cikk 2., befejezõ részét következõ számunkban olvashatják.)

Lenti és Vidéke Közéleti havilap

Kiadó-fõszerkesztõ: Ekler Elemér Szerkesztõség: 8901 Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. Pf.: 381. Tel.: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937 E-mail: [email protected] Kiadja: Zalatáj Kiadó Készült: Göcsej Nyomda Kft.; Zalaegerszeg, Bajcsy-Zs. tér 2. Tel./Fax: (92) 316-783 ISSN 1585-3411

12

Lenti és Vidéke

2011. november

Tudósítókat keresünk! Várjuk mindazok jelentkezését a megye területérõl,akik szívesen tudósítanának a településükön történt eseményekrõl lapjainkba: Zalatáj, Észak-Nyugat Zala, Lenti és Vidéke, Zalalövõ és Környéke, Közép-Zala, Szentgrót és Vidéke, Dél-Zala Murahíd Jelentkezés: Tel.: 92/596-936 (8-16 óráig), fax: 92/596-937, e-mail: [email protected]

Pályázatokhoz kapcsolódó kiadványok, újságok készítése, szerkesztése megbízhatóan, gyorsan! Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465 e-mail: [email protected]

www.zalatajkiado.hu

Decemberi rendkívüli akció festékáruházunkban! Ha ezt a hirdetést kivágja és behozza üzletünkbe,

10 % kedvezményt biztosítunk! Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 7 - 17 szombat 7-12

Valamennyi kedves vásárlónknak békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!