Borúlátó olvasási statisztikák?

CIV. évfolyam, 16. szám 2008. április 23.

VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN

POLGÁRI HETILAP

ALAPÍTVA 1868-BAN

Ára:158 Ft
Elõfizetõknek 130 Ft

www.kecskemetilapok.hu

Katona Józsefre ÁPRILIS 23. A KÖNYV ÉS A SZERZÕI JOGOK NAPJA emlékeztek Katona József halálának évfordulóján koszorút és virágot helyeztek el annál az emlékkõnél, amelyet a Katona József Társaság 1934-ben állított a régi városháza bejáratának helyén.  9. oldal

Borúlátó olvasási statisztikák?

Új társelnök a VOSZ-nál A VOSZ megyei szervezetének tagjai legutóbbi közgyûlésükön egyhangú szavazással új társelnökké Sebestyén Istvánt, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezetõ igazgatóját vá 11. oldal lasztották. 

˘

8. oldal

A vizsgálat még tart Kommunista alternatíva Lapzártánkig nem ért véget a vizsgálat a kecskeméti repülõbázis mellett lezuhant MiG-29es ügyében. A vadászgéppel még múlt csütörtökön, a kora délutáni órákban végzett gyakorlórepülést Peszeki Zoltán õrnagy, amikor észlelte, hogy valami probléma van a gép hajtómûvé 4. oldal vel.

Múlt hét végén megyénkben és Kecskeméten járt Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke. Ebbõl az alkalomból ellátogatott szerkesztõségünkbe is, ahol válaszolt lapunk kérdéseire. Beszélt napjaink osztályharcáról, Trianon igazságtalanságáról, az egyházakhoz fûzõdõ viszonyról és egy gyurcsányi diktatúra lehetõségérõl.  6-7. oldal

Magyar Múzsa-melléklettel!

2

HÍR-HÁTTÉR

Hírmix Kentiek a kórházban Nagy-Britannia Kent tartományából, Bács-Kiskun testvérmegyéjébõl érkezett küldöttség Kecskemétre az elmúlt napokban. A tartomány vezetõit elsõsorban a Munkácsy-kiállítás megtekintésére hívták meg, de mivel egészségügyi befektetõk is érkeztek velük a szigetországból, a megyei kórházban is látogatást tettek. A vendégeket tájékoztatták arról a projektrõl, amelynek során egy telephelyre költözik a kórház valamennyi épülete, de ismertették az intézmény szolgáltatásait és jelenlegi gazdasági mutatóit is. Bányai Gábor, a megyei közgyûlés elnöke elmondta: a tájékozódó megbeszélésen a Honvéd kórház reaktiválása bontakozott ki lehetõségként, emellett az angol gyártmányú, korszerû orvosi eszközök közvetlen beszerzésében látnak közös jövõt a felek.

Fórum a közhasznú munkavégzésrõl Közös lakossági fórumot tart Lévai Jánosné a 16. és Szeberényi Gyula Tamás a 15. számú egyéni választókerület képviselõje április 28án, hétfõn a Kocsis Pál középiskola tornatermében. A 17 órakor kezdõdõ fórumon a Hajléktalan Szállóval kapcsolatos kérdésekre Sendula Ferenc, az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságának szociális és gyermekvédelmi igazgatója válaszol. A közhasznú munkavégzés feltételeirõl, valamint a szakképzési lehetõségekrõl Bálint István, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgatója ad tájékoztatást. A fórumra minden érdeklõdõt várnak.

2008. április 23.

Szociális és gazdasági válságban az ország Az Európai Unió államai közül Magyarországon a legmagasabb az infláció, legnagyobb az államháztartási hiány és az államadósság, ugyanakkor a legkisebb a gazdasági növekedés. Egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet a Kereszténydemokrata Néppárt országos elnöke a napokban tett kecskeméti látogatásán. Semjén Zsolt találkozott többek között a Fidesz és a Fidelitas helyi vezetõivel, valamint részt vett a kereszténydemokraták helyi szervezetének taggyûlésén. A média képviselõinek kérdéseire sajtótájékoztató keretében válaszolt.

– Szükségesnek látja–e az elõrehozott választásokat? – Feltétlenül, mégpedig a lehetõ legrövidebb idõn belül – jelentette ki Semjén Zsolt. – Kétség sem fér ahhoz, hogy szociális és gazdasági válság van az országban. Márpedig ha ezen nem tudott segíteni egy többségi kormány, akkor hogy tudna egy kisebbségi? Ha az MSZP-SZDSZ többségû parlament nem tudta megoldani a problémákat, akkor egyetlen lehetõség marad: vissza kell adni az emberek kezébe a döntést. Mondják meg õk, mit akarnak, jöjjenek az elõrehozott választások. – Hogy juthat ki az ország szekere abból a gödörbõl, amiben jelenleg áll? – Csak egy stabil, parlamenti többséggel rendelkezõ kormány vezetheti ki hazánkat a válságból. Ezt a stabil többséget a következõ választás után a Fidesz-KDNP-szövetség – hatalmas társadalmi támogatottságával – egyértelmûen biztosítani tudja. Úgy látjuk, hogy az a neoliberális gazdaságpolitika, amelyet az MSZP-SZDSZ-koalíció képviselt, a világon mindenhol megbukott. Mi a szociális piacgazdaság alapján kívánunk kormányozni, aminek két alapeleme a megfelelõ szintû gazdasági növekedés, valamint a

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke

nagyszámú, legalább egymillió új munkahely megteremtése. Ez utóbbinak viszont alapfeltétele, hogy csökkentsük a munkához kapcsolódó járulékterheket. Azokat a kis- és középvállalkozókat kell ösztönözni, akik valóban embereket foglalkoztatnak. – Miért éppen a foglalkoztatottság javítását tartja a legfontosabb tennivalók egyikének? – Gyakorlatilag ez teszi lehetõvé minden másnak a finanszírozhatóságát. Ha valaki nem dolgozik – márpedig ekkora munkanélküliség soha nem volt az országban, mint most –, akkor nem állít elõ értéket. Ha nem állítunk elõ értéket, akkor honnan lenne pénzünk arra, hogy kilábaljunk a válságból?! Aki nem dolgozik, az nem fizet adót, tehát nem növeli az államháztartás bevételeit. Akinek nincs állása, az nem kap fizetést, nem vásárol, ezáltal nem járul hozzá a S. S. gazdaság élénküléséhez sem.

Lefulladt motorral nem lehet gyorsulni Az elmúlt tíz évben kompromisszumok sokaságát kötötte meg az SZDSZ az MSZP-vel annak reményében, hogy a koalíciós együttmûködés keretében jobb eséllyel tudja keresztülvinni a liberálisok elképzeléseit az Országgyûlésben. Amikor azonban Gyurcsány Ferenc a közelmúltban bejelentette, hogy nem áll ki sem az egészségügyi, sem az adóreformok mellett, a szabaddemokratáknál „elszakadt a cérna”. Röviden így vázolta a két párt válásának fõ okát Kóka János. Az SZDSZ országos elnöke Kecskeméten megtartott sajtótájékoztatóján – bár ki nem mondta –, sejteni engedte: nem tartja valószínûnek, hogy a szocialisták 2010-ig kormányon maradnak.

– Pártunknak a koalíción kívül is ugyanaz marad a feladata, mint koalíción belül volt: a 2006-ban pártunkra voksolt mintegy négyszázezer liberális szavazónak a képviselete a parlamentben és a helyi képviselõ-testületekben. Meg kell tartanunk az SZDSZ értékeit, ideológiáját, tartását annak érdekében, hogy szimpatizánsaink higgyék, érezzék: képesek vagyunk a liberális program végrehajtására – jelentette ki Kóka János.

A pártelnök nem titkolta: a szabaddemokraták is látják, hogy az ország bajban van. – A liberálisok azt az álláspontot képviselik, hogy a kormánynak még nagyobb teljesítményre kell kapcsolnia, el kell kezdenie a gazdasági problémák felszámolását. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc azt Kóka János SZDSZ−elnök mondta: elfogyott a reformok mögül a társadalmi támogatottság, lassuljunk le, vegyünk vissza a reformokból. Mi viszont ehhez nem adjuk a nevünket, támogatásunkat – hangsúlyozta. Kóka János szerint adóreformra és -csökkentésre van szükség ahhoz, hogy a gazdaság lefulladt motorja újra beindulhasson. Olyan változások kellenek a közteherviselésben, amelyek lehetõvé teszik a gazdasági növekedést, a versenyképesség javítását.

– Pártunk már tíz éve az egykulcsos adórendszer bevezetése mellett áll ki. Errõl ezekben a napokban is folynak a viták, egyeztetések. Jövõ évtõl a közteherviselés radikális átalakítására van szükség, különben nem tudunk elõrelépni. Elengedhetetlen továbbá a szerkezeti változások véghezvitele az egészségügyben, a felsõoktatásban, a szociális szférában és a nyugdíjrendszerben is. Az SZDSZ elnökét lapunk munkatársa arról kérdezte, hogy befolyásolhatja-e a koalíciós szakítás Szécsi Gábor önkormányzati képviselõ miniszterelnöki tanácsadói tevékenységét. – Szécsi Gábort Gyurcsány Ferenc kérte fel erre a feladatra. A miniszterelnök döntési joga így az is, hogy amikor már nem lesz koalíció, megtartja-e posztján Szécsi Gábort. A kecskeméti politikust egy rendkívüli felkészültségû önkormányzati szakembernek ismertem meg, ezért azt gondolom, ezután is kikérik a véleményét. Ezt a magam részérõl nemhogy ellenzem, de kifejezetten örülök, ha liberális szakértõink tanácsait meghallgatják. Természetesen az SZDSZ is mindenképpen számít Szécsi Gábor képességeire, tudására – fogalmazott Kóka János. – sipi –

3

2008. április 23.

V ÉLEMÉNY

Hírmix

Retrósítva

Ivókutak a fõtéren

Nemcsak öltözködésben vagy a berendezési tárgyak A 2006-os választás eredményeként – hazug ígéredivatjában, de a politikában is egyfajta retrókorszak- tekkel, tehát csalárd módon, de ettõl a ténytõl most nak örvendhetünk. E heti portréalanyunk, Thürmer vonatkoztassunk el – az MSZP a parlamenti mandátuGyula szerint sok volt az a húsz év, melyet a politikai mok 49 százalékát szerzete meg. A választók tehát elit a hatalomban eltöltött a rendszerváltás óta. De nem adtak számára többségi felhatalmazást, a kormég ennél is tovább mehetünk: az elmúlt két évtized- mányprogram elfogadásához szükség volt további ben újra és újra visszaköszöntek a régi rendszer képviselõk szavazatára is. Az ötszázalékos SZDSZemblematikus figurái, szókészletei, hatalmi mechaniz- szel, mint koalíciós partnerrel ez a probléma megolmusai. A pártállam külügyminiszterébõl a demokrati- dódott, a két párt együttesen – a választók bizalmákus berendezkedés kormányfõje lett, miniszterelnök- ból – az összes országgyûlési mandátum több mint fehelyettesébõl miniszterelnök, pénzügyminiszterébõl a lével rendelkezett, tehát megvolt a szükséges politiváltozatosság kedvéért pénzügyminiszter, rendõrter- kai és jogi legitimitása a kormányzáshoz. rorjából rendõrterror. Ám a koalíció közben fölbom„Számon tarthatják, mit telefolott, a gyurcsányi szocialisták „Számon tarthatják, mit telefonoz noztam / s mikor, miért, kinek. / pedig úgy döntöttek, kisebbségtam / s mikor, miért, kinek. / Aktákba irják, mirõl álmodoztam ben kormányoznak tovább. Erre / s azt is, ki érti meg. / És nem Aktákba irják, mirõl álmodoztam / azonban a választók már 2006sejthetem, mikor lesz elég ok / ban sem adtak nekik fölhatalmas azt is, ki érti meg.” elõkotorni azt a kartotékot, / zást (hiszen nem biztosították mely jogom sérti meg” – szavalszámukra a képviselõi helyek hatta volna József Attila sorait e heti parlamenti inter- több mint felét), tehát politikai értelemben ez az új pellációjában Kósa Lajos, amikor az 1990 elején kipat- kormány illegitim. tant, a pártállam utolsó botrányának számító DunaPersze ezen könnyen lehetne segíteni, ha gate-ügyhöz hasonlóan kiderült: a kormányzat lényegé- Gyurcsány Ferenc újra felhatalmazást kérne a néptõl ben a fõvárosi és vidéki politikai elitet bírói engedély (melytõl végsõ soron képviselõi és miniszterelnöki lenélkül, nemzetbiztonsági eszközökkel figyeltetheti. gitimitása ered), és annak birtokában valósítaná meg Ezek az ügyek és ezek a helyzetek mind abba az programját. irányba hatnak, hogy vagy valóban nem volt itt igazi Ám Gyurcsány gátlástalan módon kimondja: ezt rendszerváltás, vagy ha történt is valami, a politikai nem teszi meg, mert a választásokon hatalomra jutna hatalmukat gazdaságira váltó, majd utóbbi megtartá- az ellenzék, amely „nem szolgálja az ország érdekeit”. sával újra politikait kovácsoló – ha kell vörös, ha kell Itt tartunk. 2008, kis magyar demokrácia. A nép fogkék, de ha szükséges, piros-fehér-zöld színt egyaránt ja be a pofáját, majd mi megmondjuk, hogyan tovább. magára ölteni hajlandó – komprádoraink azt legfelThürmer Gyula szerint nem a proletár-, hanem egy jebb taktikai okokból voltak hajlandók elfogadni, de gyurcsányi diktatúra fenyeget. Most okozzak „meglevalójában egy pillanatig sem gondolták komolyan. petést” azzal, hogy azt mondom: igaza van? Hisz mi mással lehetne magyarázni a fentieket, s a tömegdemokrácia korában mi más lehetne az oka annak, Haág Zalán hogy a népfelség elvét ennyire figyelmen kívül hagyják fõszerkesztõ a kormányzati hatalmat birtokló (bitorló?) erõk?! [email protected]

HONLAPUNK ELÕZÕ HETI KÉRDÉSE: A közvéleménykutatások szerint Orbán Viktor a legnépszerûbb hazai pártpolitikus. Miért? A legjobb az országnak 1998 és 2002 között volt, és ezt az emberek is érzik. 75% Gyurcsány elk.rta, és mindenki abban bízik: Orbán majd kijavítja.

8% 14%

Orbán egy demagóg, ennek köszönheti olcsó népszerûségét.

0%

Ez csak ideiglenes állapot, egy-két hónap, és Orbán helyet cserél a népszerûségi listán Gyurcsánnyal.

3%

Mindez manipuláció. A Fidesz markában tartja a közvéleménykutatókat, miközben valójában Gyurcsány a legnépszerûbb. 0

500

1000

1500

2000

3000

Összes szavazat: 3545 E heti kérdésünk: Mi jut eszébe arról az új kormányhatározatról, melyben az önkormányzatok titkos eszközökkel történõ megfigyelését teszik lehetõvé, bírói végzés nélkül?

Szavazzon Ön is a www.kecskemetilapok.hu hírportálon!

Kiállítás keretében nézhetõk meg azok a pályamunkák, melyek a Kecskeméti Városszépítõ Egyesület által kiírt, zártkörû pályázatra érkeztek. A Kossuth- és Ybl-díjas építész vezette építész- és képzõmûvész doktoranduszok mûvei az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban április 18–27-e között a leadott szavazatokkal is véleményezhetõk, melyet a végleges zsûrizéskor figyelembe vesznek.

Bohémok a Kamarában Bohém percek címmel tavaszi koncertet szervez a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara április 25-én, pénteken 19 órától székházában, a Gróf Széchenyi István konferenciateremben (Árpád krt. 4.). A zenerajongókat üde mûsorával a nemzetközi elismertségnek is örvendõ Bohém Ragtime Jazz Band fogja szórakoztatni. Jegyek elõzetesen a Kamara titkárságán április 24-éig igényelhetõk.

Teadélután Ékes Ilonával Nõi arcok, nõi élethelyzetek címmel ismét teadélutánt szervez a Nõk a Nemzet Jövõjéért Egyesület április 24-én, csütörtök 17 órától a Cafee Campani kávézóban (a Liberté mellett). Vendégük ezúttal Ékes Ilona országgyûlési képviselõ, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének alapítója és tiszteletbeli elnöke lesz, akivel Varga Mónika, a KTV mûsorvezetõ-szerkesztõje beszélget.

Nyílt nap a tisztító telepen A világon 1970 óta, Magyarországon 1990 óta ünneplik április 22-én a Föld Napját. A Bácsvíz Zrt. 1996 óta fogad iskolás és felnõtt látogatókat ezen a napon, Mindszenti körúti szennyvíztisztító telepén. A vendégeknek – a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozva – bemutatják a cég szennyvíztisztítási, kezelési folyamatát, technológiáját. A nyílt nap mintegy hatszáz – kecskeméti és környékbeli településekrõl érkezett – résztvevõjének az idei program keretében is elmondták, hogy a Tiszába kerül vissza a telepen összegyûjtött és megtisztított víz, melynek minõségi paraméterei jobbak, mint a folyó vizéé.

Praktiker – Föld Napja Országos rendezvénysorozatot szervezett a 10 éves magyarországi születésnapját ünneplõ Praktiker, melynek keretében a barkácsáruházak munkatársai önerõbõl rendbe tesznek, illetve megszépítenek egy közterületet a társadalmi felelõsségvállalás jegyében. A Praktiker dolgozói Kecskeméten a városkerti Katona József szobornál található padokat csiszolták és festették le, illetve gyûjtötték össze a környéken található szemetet, a parkban sétáló járókelõk nagy örömére.

4

TÁJOLÓ

2008. április 23.

Tart a vizsgálat a MiG-29-es ügyében Lapzártánkig nem ért véget a vizsgálat a kecskeméti repülõbázis mellett lezuhant MiG-29-es ügyében. A vadászgéppel még múlt csütörtökön, a kora délutáni órákban végzett gyakorlórepülést Peszeki Zoltán õrnagy. Az eddig több mint háromezer órát repült pilóta az átstartolás elnevezésû manõvert gyakorolta, amikor észlelte, hogy valami probléma van a gép hajtómûvével.

Peszeki Zoltánnak a másodperc törtrésze alatt kellett döntenie, és a rutinos repülõs nem is habozott: haladéktalanul meghúzta a katapultot indító kart. A magára maradt MiG-29-es elhagyta a leszállópályát,

és a repülõtér mellett haladó 44-es fõút aszfaltszõnyegét valósággal felszántva állt meg az út melletti mezõgazdasági területen, ahol kigyulladt. Az elszabadult monstrum a csodával határos módon egyetlen gépjármûvel sem találkozott az ebben a napszakban különösen forgalmas úttesten. A riasztott tûzoltók gyorsan eloltották a lángokat, a fõútvonal forgalma azonban hosszú idõre teljesen megbénult, a környezõ csomópontokban hatalmas dugók alakultak ki. Információink szerint az eddigi vizsgálat során nem találtak a repülõgép mûszaki meghibásodására utaló jelet. A Közlekedésbiztonsági Szervezet szakemberei helyszíni szemlével kezdték munkájukat,

A lezuhant gép valósággal felszántotta a 44−es út aszfaltszőnyegét

rögzítették a nyomokat, a roncs állapotát, helyzetét, ugyanis ezekbõl az adatokból is számos következtetés vonható majd le. A gyakorló repülésrõl film- vagy videofelvétel nem készült, sértetlenül emelték ki viszont a roncsok közül a gép fekete dobozát, azaz a fedélzeti adat-

rögzítõ mûszert. A rendelkezésre álló információk részletes kielemzése akár két hetet is igénybe vehet. Mivel az már a vizsgálat kezdeti szakaszában is bebizonyosodott, hogy nincs szó típushibáról, a MiG-ekkel továbbra is folytathatják a gyakorló – sipi – repüléseket.

Honvédségi repülõs balesetek Bács-Kiskunban

Az összeroncsolódott MiG−29−esben néhány perccel korábban még Peszeki Zoltán ült

1991-ben Kecskeméten egy MiG-21-es zuhant lakatlan területre, kiképzési feladat végrehajtása közben. A pilóta életét vesztette. 1998-ban Szabadszálláson tartottak bemutató repülést, amikor lezuhant egy Zlin142-es oktatógép. A kétszemélyes légijármû személyzete szörnyethalt. Ugyanebben az esztendõben, néhány hónappal az augusztusi repülõnap elõtt az elõkészületekrõl tartottak szakmai sajtóbemutatót, amikor lezuhant egy MiG-29-es. A vadászpilóta nem élte túl a katasztrófát. 2005-ben a magyar honvédség egyik legjobb bemutató-pilótája, Szabó „Topi” Zoltán vezette azt a MiG-29-es gépet, amely Kecskemét határában kigyulladt és lezuhant. Topi – miután a lakott területtõl távolra irányította a monstrumot – sikeresen katapultált.

Gulyás és kenyér a Gongtól A Gong rádió nõi munkatársai – az Aranyhomok Étteremmel, a Gallfood Kft.-vel és a Félegyházi Kenyér Kft.vel közösen – meleg vacsorával vendégelték meg a Táncsics utcai hajlék-

A finom ételt tartalmazó nagy fazék pillanatok alatt kiürült

talanszállón élõket. A szálló elõterében száztíz adag meleg gulyáslevest és hozzá kenyeret osztottak szét. Az intézmény jelenleg több mint száz hajléktalannak nyújt menedéket.

TÁJOLÓ

2008. április 23.

5

Petíció az emberi jogokért 2007. december 20-án a szlovák parlament újra megerõsítette a Benesdekrétumok érinthetetlenségét. A magyarok és a németek kollektív bûnösségét kinyilvánító jogszabálycsomag elfogadhatatlan az Európai Unióban, valamint ellentétes az ENSZ 1948-as emberi jogi nyilatkozatával is. Szombaton világszerte tiltakozó demonstrációkat tartottak az emberi jogok megsértését tûrhetetlennek tartó civil szervezetek. A rendezvények záró eseményeként egy szakértõkbõl álló delegáció petíciót nyújtott be április 22-én Strasbourgban az Európai Parlamenthez.

lennek és megváltoztathatatlannak nyilvánította. – A dekrétumok súlyosan sértették a magyar kisebbség emberi jogait, megfosztották õket és közületeiket vagyonuktól, állampolgárságuktól, választóA szlovák nagykövetség lehúzott redőnyökkel fogadta a tiltakozókat joguktól, elvették iskoláikat, Az 1945-ben született Benes-dek- deportáltak tízezreket, büntetlensérétumok ügye még mindig nem ke- get biztosítottak és biztosítanak ma rült le a világ közéletének napirend- is a rajtuk elégtételt vevõ szlovákokjérõl. Bár a jogszabálycsomag ellen- nak még akkor is, ha az áldozatok tétes az európai elvekkel, Szlovákia életükkel fizettek magyarságukért. és Csehország továbbra is hatályban És akkor még a reszlovakizációról tartja ezeket. A Szlovák Nemzeti Ta- nem is szóltunk. Ezek a dekrétumok nács tavaly szeptemberi határozata tehát több mint hatvan éve a szlovák nemhogy a kártérítésen gondolkod- jogrend részét képezik – nyilatkozta na, hanem egyenesen megerõsítette lapunknak Juhász Imre európai jogi a dekrétumokat, és azokat sérthetet- szakjogász, a dekrétumok visszavo-

nását követelõ petíció megfogalmazója. A dekrétumokat megerõsítõ szeptemberi határozatot követõen a stuttgarti Hunnia Baráti Kör, a New Yorki Polgári Kör és más magyar szervezetek kezdték el a szervezõ munkát a petíció terjesztése, az internetes aláírási lehetõség és a világméretû tiltakozóakció megvalósítása érdekében. Az ügy mellé több mint száznegyven civil szervezet állt, és fejezte ki csatlakozási szándékát, valamint közel harminchatezer aláírás gyûlt össze. – A tiltakozás a tudatosítás, a figyelemfelhívás, a nyomásgyakorlás eszköze, és jó alkalom arra, hogy a magyarok szerte a világban, Sydneytõl Torontóig összefogjanak egy nemzeti ügyért. A petíciót az Unió Parlamentjéhez címeztük, mivel e szervnek van hatásköre a valamely tagállamban tapasztalható, tömeges

emberi jogi jogsértések kivizsgálására, és aztán a Parlament kezdeményezése nyomán a Tanácsnak az esetleges szankciók alkalmazására. Ez elvezethet elvileg Szlová- Juhász Imre kia tagsági jogainak felfüggesztéséhez. Erre még nem volt precedens. A kérdéssel azonban ettõl függetlenül foglalkozni kell, hiszen önmagában az uniós szervek figyelmének felkeltése is lehet mozgósító erõ az illetékes szlovák szervek és Szlovákia szlovákajkú polgárai számára, a tekintetben, hogy a kérdéshez ne az eddigi elutasító módon viszonyuljanak – tudtuk G. O. meg Juhász Imrétõl.

Összmagyar megmozdulás a kollektív bûnösség bélyege ellen A petíciót Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány oktatási minisztere, Fehér Csaba történész, Hunyadi István történész, Wittner Mária, ’56-os halálraítélt, országgyûlési képviselõ és Juhász Imre adta át április 22-én Mikel Irujo Amezaga és Bart Staes uniós parlamenti képviselõknek. – Ezt a témát tudatosítani, napirenden tartani mindenképpen szükséges, és ennek a célnak mindenképpen eleget fog tenni petíciónk. A felvidéki magyarság számára is fontos, hogy egy összmagyar megmozdulás szívügyének tekinti a kollektív bûnösség bélyege elleni egységes fellépést – mondta Juhász Imre.

Kecskemét: buddhisták is meditálnak az erõszak és elnyomás ellen Az elmúlt napokban az Európai Parlament egyik határozatára reagálva a Kínai Országos Népi Gyûlés kijelentette: a tibeti ügy belügy, ezért felháborítónak tartják az uniós testület beavatkozását. Annak ellenére, hogy a válság szerintük belügy, mégis Tibet-barát tüntetõk ezrei emelik fel szavukat világszerte az elnyomás ellen. Lapunk a kecskeméti buddhista közösség tagjait is megkérdezte Tibetrõl

Az Európai Parlament Tibettel kapcsolatban elfogadott határozata elítéli a kínai rendfenntartó erõk brutális fellépését a tüntetõkkel szemben. Felszólították az EU vezetõit, hogy amennyiben Peking nem folytat párbeszédet Tibettel, úgy esetlegesen bojkottálják a Nyári Olimpiai Játékok augusztusi megnyitó ünnepségét. A képviselõk támogatják a számûzetésben élõ tibeti vallási vezetõ, a dalai láma álláspontját, így

Tibet számára nem függetlenséget követelnek, hanem olyan politikai és kulturális autonómiát, amely tiszteletben tatja a vallási szabadságot. A dalai láma sem Tibet KínáGódor Emőke tól történõ elszakadásáért, hanem a terület autonómiájáért küzd. Megkerestük a Kecskeméti Buddhista Közösség tagjait, hogy megtudjuk, õk hogyan vélekednek a Tibet körül kialakult helyzetrõl. – Mint magánember elítélem az erõszakot és az elnyomást. Mint buddhista közösség a tibeti buddhizmus karma kagyü vonalát képviseljük, az Európaszerte elterjedt Gyémánt Út Buddhista Közösség tagjai vagyunk. Ez egy szak-

rális közösség, politizálással egyáltalán nem foglalkozunk, és nem is foglalunk állást semmilyen témában. Nemcsak a tibetiek vannak elnyomva, hanem más népcsoportok is. Meditálunk azért, hogy minden ember a szabad akaratából úgy tudjon élni, ahogyan szeretne, ne pedig elnyomás, erõszak alatt csak azért, mert valamilyen népcsoporthoz tartozik, vagy bármilyen szempontból különbözik másoktól. Az emberi szabadság mindenkire vonatkozik, politi-

kai nézettõl függetlenül – nyilatkozta lapunknak Gódor Emõke, a kecskeméti buddhista közösség tagja. A múlt héten Semjén Zsolt, a KDNP elnöke bejelentette: a napokban a parlament elé kerülhet a Tibetrõl szóló, ötpárti országgyûlési határozati javaslat, mely elmondása szerint a tibeti kultúra megõrzését, az önrendelkezés jogát és az emberi jogokat hangsúlyozza – gál – majd. Jegyzetünk a 16. oldalon olvasható.

Tibet ötven éve A konfliktus azonban nem most kezdõdött. 1959-ben végképp elmérgesedett az addig sem túl jó viszony Kína és Tibet között. Ekkor menekült a 14. Dalai Láma Indiába. Azóta is ott, Dharamszalában van az ideiglenes kormány székhelye. 2006 óta folyamatosan erõsödött Kína Tibet-ellenes politikája. A mostani válság az 1959-es felkelés évfordulóján, 2008. március 10-én robbant ki, amikor a szerzetesek a tavaly októberben elfogott társaik szabadon bocsátását követelték. Hogy pontosan mi történt, arról kevés az információ, ugyanis Kína gondosan elzárta a területet. Az Európai Parlament a tibeti zavargások és az ellenük fellépõ kínai biztonsági erõk fellépésének kivizsgálását követeli, melyet az ENSZ felügyelete alatt kell végrehajtani.

6

PORTRÉ

2008. április 23.

THÜRMER GYULA TRIANONRÓL,

EGYHÁZRÓL ÉS NAPJAINK OSZTÁLYHARCÁRÓL

Gyurcsányi diktatúra fenyeget? – Fiatalon a figyelme a diplomáciai pálya felé fordult. Miért ezt választotta? – Jó történelemtanárom volt a gimnáziumban, aki megtanított a politika értékelésére, másrészt elég gyorsan megszerettem a nyelveket. Így aztán a kettõ elég volt ahhoz, hogy azt mondjam, a helyemet a diplomáciában tudom megtalálni. – Elég korán megismerkedett Kádár Jánossal. Hogyan értékelné a hozzá fûzõdõ viszonyát? – 1977 novemberében mutattak be Kádár Jánosnak. Azért emlékszem ilyen pontosan, mert akkor mentünk elõször Moszkvába a Nagy Októberi Forradalom 60. évfordulóját ünnepelni. Én voltam akkor még a miniszterelnök, Lázár György tolmácsa, s a delegációt Kádár János vezette. A Keleti pályaudvar kormányvárójában találkoztunk elõször. Kádár döntése alapján kerültem késõbb az MSZMP KB külügyi osztályára, mint a Szovjetunióért felelõs munkatárs. Ez az egyik olyan poszt volt, amit Kádár döntése nélkül nem lehetett betölteni. – Mikor merült föl önben elõször az, hogy a magyarországi „létezõ szocializmus” megbukhat? – Azt gondolom, senki sem tudta, hogy a magyar szocializmus össze fog omlani. Azt, hogy rengeteg gond van, úgy ’84-tõl lehetett látni, ezt maga Kádár János is látta, és persze így voltam ezzel én is. A hogyantovább kérdésében aztán kétfelé oszlott a csapat. Volt, aki azt gondolta: a nehézségekkel küzdõ szocializmust meg kell javítani reformokkal. Ilyen volt Kádár és Grósz, és ebbe a csapatba tartoztam én is. Aztán volt egy másik csapat, aki azt mondta: ez már nem javítható, ezt az autót le kell cserélni, és újat kell üzembe állítani. Végül ezt támogatta a többség Pozsgay, Szûrös, Horn és Németh Miklós vezetésével. – Meddig hitt abban, hogy a szocializmus javítható? – Én máig is hiszem, hogy javítható. A megváltozott helyzet ellenére továbbra is Kádár János unokáinak és szellemi öröksége folytatójának tartjuk magunkat. Azért persze nem a kádári szocializmust tekintjük vágyaink netovábbjának, hanem egy olyan szocializmusért harcolunk, ami jobb lesz, mint amit õ elért, sõt, esetleg annál is, amirõl álmodott. – Mégis, minek tulajdonítható ön szerint, hogy ’89-ben bekövetkezett a rendszerváltás? – A hibák betudhatók annak, hogy egy negyvenéves rendszer nem olyan zökkenõmentesen mûködik, mint egy kétszáz éves kapitalizmus. A mezõgazdaságban például megoldottuk azt, hogy a téeszparaszt – a háztáji föld révén – érdekelt volt a kollektív szövetkezet mûködtetésében is, fejlett is lett az agrárágazat. Ezt

nak a hetvenes-nyolcvanas években volt egy viszonylagos népszerûsége – a ’90-es választások azt mutatták: nem volt széles tömegbázisa a szocializmusnak. Az újjászer vezett MSZMP be sem került a parlamentbe, és az utódpártiságot legalábbis szavakban tagadó szocialisták is igencsak leszerepeltek… En-

Thürmer Gyula az iparban nem tudtuk megoldani. Kádár ezt úgy fogalmazta meg egy helyütt, hogy mi a fogyasztót tettük érdekeltté a szocializmusban, nem a termelõt. De volt egy sokkal egyszerûbb oka is a rendszer pusztulásának: Gorbacsov eladott bennünket az amerikaiaknak. Kis ország vagyunk, nem nagyon tudtunk mit tenni. Erre persze vevõk voltak Magyarország egyes vezetõi is. A magyar szocializmust lehetett volna védeni, de Németh Miklós miniszterelnök inkább egyezkedett az akkori német kancellárral, Kohllal. Mondhatnánk tehát úgy is, hogy az árulás volt a másik oka a szocializmus felbomlásának. – Úgy vélem, például Kubában van tömegbázisa a szocialista rendszernek, vagy legalábbis a Castro-fivéreknek. Hatalomra kerülésükkor, és azóta is sokan támogatják õket a lakosság részérõl. Persze rengetegen elhagyták a szigetországot, másokat bebörtönöztek, és nincsenek demokratikus választások, így nem tudhatjuk, a többség kire szavazna, de az egyértelmû, hogy még ma is tömegek állnak Castróék mögött. Magyarországon azonban – noha Kádár-

nek mi volt az oka? – Én persze ezt másként látom… Magyarországon a rendszerváltás békés volt, mert ilyenre tervezték. Ez azt jelentette, hogy elmentünk szavazni, vasárnap még a szocializmusban feküdtünk le, hétfõn reggel pedig már a kapitalizmusban ébredtünk. Kis túlzással ennyi volt a rendszerváltás jogi, politikai része. Azért kellett békés rendszerváltást csinálni, hogy az embereknek ne kelljen valóban választaniuk. Persze senki nem akarta már a korrupt párttitkárt meg a meggazdagodott helyi hatalmasságot. Változást akart, új embereket. De ha a kérdést úgy tették volna fel, hogy szeretnéd-e, hogy megmaradjon az ingyenes oktatás, az ingyenes egészségügy, a teljes foglalkoztatás, magyarán a szocializmus, akkor az emberek azt mondták volna, hogy igen, ezt akarják. A kádári szocializmusban tanulhattak olyan társadalmi rétegek is, amelyek korábban nem. A szüleink és mi magunk is ingyen eljuthattunk a legfelsõbb iskolákig. A szegény ember jól érezhette magát abban a társadalomban. Én azt gondolom, hogy a többségnek a kádári szocializmus jó volt.

Névjegy Thürmer Gyula 1953-ban született Budapesten. 1976-ban végzett a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének nemzetközi kapcsolatok szakán. 1980-ban Budapesten doktori fokozatot szerzett politológiai tudományokból. 1976 és 1980 között a Külügyminisztérium munkatársa, 1980-tól a moszkvai magyar nagykövetségen dolgozott, 1982-tõl ’88-ig az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa, Kádár János mellett a magyar-szovjet kapcsolatok felelõse. 1988–89-ben az MSZMP fõtitkára, külpolitikai tanácsadója. 1989 decembere óta az újjászervezett, de azóta parlamenten kívüli

– Ezzel persze így meg én nem értek egyet… Mégis, melyek voltak azok a hibák, amelyeket már nem követnének el? – Az egyik hiányosságra már utaltam: ez volt az érdekeltség hiánya. De ez nemcsak magyar sajátosság, evvel minden szocialista ország küszködött. A kapitalizmusban nagyon egyszerûen ott van a munkanélküliség vastörvénye. A munkás abban érdekelt, hogy jobban dolgozzon, mert ha nem, elveszti a munkáját. A szocializmusban ez nem mûködik. Erre mi próbáltunk mindenféle módszert találni, de csak részsikereket értünk el. A demokráciát is lehetett volna bõvíteni. Nem feltétlenül kell egy Hazafias Népfrontban gondolkodni. Lehet egy választáson több jelölt is, lehet még több információt adni az embereknek. Azt gondolom, lehetett volna demokratikusabbá tenni a szocialista rendszert. – Játsszunk el a gondolattal: milyen lenne Magyarország, ha a Munkáspárt alakíthatna kormányt? Úgy is feltehetném a kérdést, hogy az ideológiát felülírhatja-e az élet? – A kérdés azért nem annyira légbõl kapott: nemrég Nepálban gyõzött a kommunista párt, Moldáviában is kormányon vannak, Ciprusnak kommunista elnöke van, látunk tehát példát arra, hogy a kommunisták választások útján hatalomra kerülnek. És persze egyik felsorolt országban sincs szocializmus, ami a mi gyõzelmünkkel sem kerülne napirendre. Egy emberségesebb kapitalizmus megteremtése az itthoni gyarmati vadkapitalizmus helyett annál aktuálisabb lenne. Arányosan kellene viselni a terheket. Mi a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben nem ingatlanadót vezetnénk be, hanem luxusadót. Nem fogadnánk el, hogy a villában az uszoda nem uszoda, hanem víztározó tûz esetére... Mi keményen megadóztatnánk a luxustulajdont. – Mondanék pár fogalmat, melyrõl a kommunista ideológiának negyven évig határozott álláspontja volt. Kérem, kommentálja, önök most hogyan viszonyulnak ezekhez! Az elsõ: általános, titkos, demokratikus választójog… – Ma már számítógép van sok házban, tehát a kormány a komputeren keresztül is tájékoztathatná az embereket. Mi azt szeretnénk, hogy az emberek közvetle-

MSZMP, majd Munkáspárt, ma: Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke. „Van egy feleségem, akit nem cseréltem le annak ellenére, hogy orosz állampolgár” – mondja mintegy válaszul az emlékezetes gyurcsányi kijelentésre. Két gyermekük van, fiuk újságíró, lányuk még tanul. „Nagyon szeretek kirándulni a budai hegyekbe és uszodába járni. Az igazi hobbimnak az idegen nyelvek számítanak. Könyvtáramban már laoszi könyv is van, de a kínai rész már igazán gazdag kötetekben, az olasz, spanyol, orosz könyvekrõl nem is beszélve” – nyújt bepillantást abba, hogyan is kapcsolódik ki egy pártelnök, aki esetünkben oroszul, angolul, németül, olaszul, szerbül, spanyolul, kínaiul, japánul és csehül is beszél, illetve olvas.

2008. április 23. nül beleszólhassanak az ország ügyeibe. Minél többször kérdezzék meg az embereket, akik akár évente hússzor véleményt nyilváníthatnának egy-egy kérdésben, mondjuk interneten keresztül, ami még pénzbe sem kerülne. Tehát nemcsak hogy elfogadjuk az általános választójogot, de a legszélesebb demokrácia hívei vagyunk. – Magántulajdon? – Azt mondjuk, versenyezzen a magán- és a közösségi tulajdon. De én például visszavenném magyar állami tulajdonba a villamosáram-ellátást, amit Hornék eladtak. Semmiképp sem adnám el a kórházakat, a közlekedést, az energetikát és azt gondolom, vissza lehetne szerezni más stratégiai ágazatokat is. A magyar kis- és közepes vállalkozásokat, a nemzeti tõkét pedig támogatni kell a multinacionális nemzetközi tõkével szemben. – Vegyünk manapság ritkán hallott fogalmakat is. Aktuális ma az osztályharc és a proletárdiktatúra? – Sztrájkolnak a BKV és a MÁV dolgozói. Mi ez, ha nem osztályharc?! Az ugyanis nem azt jelenti, hogy eldördülnek az Auróra cirkáló lövései. Az osztályharc napi küzdelem, aminek ma is részesei vagyunk. Most nem a proletárdiktatúra fenyeget bennünket, hanem egy gyurcsányi diktatúra. Én rosszul érzem magam ebben az országban, mivel a telefonomat a mobilszolgáltató folyamatosan képes kontrollálni, a pénzforgalmamat pedig bármikor ellenõrizheti a bank. A nagyszolgáltatók rabjai vagyunk. Csak döntés kérdése, mikor fogják azt mondani: még több információt kérünk az emberekrõl. Ebbõl a rabságból ki kellene szabadítani a társadalmat. – Más kérdésekben is öntõl meglepõ álláspontot foglalt el a közelmúltban. Épp itt, Kecskeméten mondta tavaly, hogy a kommunisták ma szövetségest látnak az egyházakban a társadalmi igazságtalanságok elleni harcban, s elõszeretettel idézi Leninnek a trianoni békét kárhoztató szavait. Bár ön kommunista volt és az is maradt, húsz éve is ugyanezt mondta volna ezekben a kérdésekben? – Természetesen mi is képesek vagyunk a fejlõdésre. Én is sok mindent másként értékelek, mint korábban. Azt gondolom például, hogy apáink idejében téves döntés volt, hogy nem vették fel a pártba azt, aki templomba járt. – Lehet egy kommunista istenhívõ?! – Miért ne? Ez egy politikai párt, nem pedig hitközösség. Egy baloldali villamosvezetõ, még ha templomba jár is és hisz Istenben, miért ne léphetne be a Munkáspártba? Amikor mi jártunk iskolába, a magyar történelmet helytelenül úgy kezelték, mintha ’45-ben kezdõdött volna. A katolikus egyháznak vitathatatlanok az érdemei az ezeréves magyar történelemben és korunkban is. A szegénység és a kizsákmányolás leleplezésében, felszá-

PORTRÉ

7

molásában az egyház fontos szerepet ját- kampánnyal talán hozzájuk is elérhet- kényszerülni a megújulásra. Nem jó, ha szik. nének, ha már a média mostohán keze- húsz évig ugyanazok a színészek játsza– Magyarországon az egyház és a li önöket. nak egy színházban. kommunisták szövetséget köthetnek, – Azért nem szorultunk ki teljesen a – Sokan ezt önre is értik… akárcsak azt helyenként Latin-Ameriká- sajtóból. Ahogy önök, úgy más lapok is – Persze a Munkáspártban is lesznek ban látjuk? írnak rólunk. Azt nem mondanám, hogy „új színészek”, sõt már vannak is, de egy – Sok mindenben együttmûködhe- mindenáron a Hír TV-ben szeretnénk parlamenten kívüli párt felelõssége mértünk. A tõke kizsákmányolást szül, és ez szerepelni, de ott és az Echo TV-ben is hetetlenül kisebb, mint egy parlamentié. ellen közösen fel lehet lépni. Visszatérve idõrõl idõre jelen vagyunk. A másik, ami a következõ években aktua korábbi kérdésére: a trianoni békérõl – Valóban, szinte a jobboldali sajtó álissá válik, hogy a tõkét korlátozni kell. azt gondolom, hogy a kádári szocializ- kedvencévé vált, s most ezek szerint mi Az nem járja, hogy egymillió ember élvemusnak hibája volt, hogy a nemzeti és a történelmi tényezõket nem vette teljeKecskeméti kapcsolat sen figyelembe, illetve az internacionalis„Örülök, hogy itt, Kecskeméten sita felfogás szõnyege alá söpörte azokat. került a Szent István-szobor körTrianonról nem az árpádsávosok, hanem nyékét olyan hellyé avatni, ahol a Lenin, a mi mozgalmunk szülõatyja Munkáspárt méltó módon emlémondta azt, hogy rablóbéke! A Trianon kezhet meg augusztus huszadiszülte igazságtalanságokat helyre kellene kán. Ezt jól fogadták az itt élõ emberek. Mi nemcsak április 4-ét hozni, hiszen az abban rögzített állapotudjuk a Tanácsköztársaság-emtok azóta több ponton megváltoztak, ám lékmûnél megünnepelni, hanem a a békeszerzõdésben foglaltak bennünket magyar nemzet egy jeles napját tovább sújtanak. is, s ez az emlékezés az államala– Szimpatikus gondolatokat is megpítás ünnepén most már hagyofogalmazott az elõzõekben, de a szép mányosan Kecskeméthez kötõdik” – mondja a hírös városhoz fûszavakat igencsak árnyalják azok a megzõdõ, élõ kapcsolatról a kommunyilvánulásai, amikor például az emberi nista politikus. jogsértésekben vétkes Kína, a diktatórikus hatalomgyakorlásáról ismert Líbia, Fehéroroszország vagy épp a milosevic- is „beállunk a sorba”, de a baloldali vá- zi az élet örömeit, kilencmillióval pedig si Jugoszlávia mellett állt ki. Amit ezek- lasztókhoz aligha rajtunk keresztül ve- megfizettetik az árát. ben az országokban látunk, éles ellen- zet az út. – Az MSZP mindent megtesz és meg tétben állnak az ön által is szorgalma– Felvállaljuk az ATV-t és más médiát, is fog tenni a baloldali szavazók megzott széles körû demokráciával… ha provokatív szándékkal is, de hívnak nyeréséért. Elképzelhetõ, hogy ez újra – Egyértelmû, hogy egyetlen külföldi bennünket. Nem csüggedek, mert látom, sikerre vezet, és a szocialisták gyõzelország rendszerét sem kell szeretnünk. hogy az emberek megismernek az utcán met szereznek? Amikor elõször voltam ’90-ben Kínában, és a piacon, tehát az a kevés is jelent va– A fasizmus ellen persze fel kell lépni, én voltam a hazaáruló. Nem sok idõ telt lamit, amit a média sugároz. A sajtó mel- de amit itt a jegypénztári csata kapcsán el, és a magyar vezetõk – gazdasági meg- lett a mi eszközünk az utca, azt hál’ láttunk, nyilvánvalóan provokatív akció fontolásból – egymásnak adják a kilincset Istennek még nem tiltották be. Ma is ér- volt. Nem mondom, hogy megcsinálták, Kínában. Nincs rosszabb, mint a képmu- dekes beszélgetéseket folytattam a tisza- lehet, hogy csak rájátszottak egy valósátatás, ami most is megmutatkozik: kécskei piacon, ahol az emberek a valós gos eseményre, de mindenesetre jól kiSárközy francia elp r o b l é m á i k a t használták a helyzetet. nök vagy Merkel el. – És a „fasiszták” mindenre képesek, Sok idõs munkáspárti szimpatizáns mondták német kancellár – Az alternatív meggyalázzák például Kádár sírját… a fasiszta veszélytõl tartva mondhatja, hogy csoportok, fiata– Valakinek nagy szüksége volt arra a nem megy el az lok megszólításábotrányra is... Sok ember van, aki neheszavazott az MSZP-re. olimpia megnyitóban persze elég zen tud különbséget tenni látszat és vaDe az idõ azért változik. jára, de a francia rosszul jött a lóság között, és ha rákacsint Gyurcsány ásványvíz és az Vajnai Attilákkal Ferenc, s kimondva, kimondatlanul Kádár Adidas azért ott lesz Pekingben. való összeütközés, aminek következté- unokájának vallja magát, az neki elég. Jugoszláviáról annyit: nem hiszem, ben egy csoport kivált a pártból, és meg- Sok idõs munkáspárti szimpatizáns a fahogy helyes dolog volt asszisztálnunk alakította a Munkáspárt 2006-ot. Mi állt siszta veszélytõl tartva szavazott már koegy szomszédos ország elleni háború- a konfliktus hátterében? rábban is az MSZP-re. De az idõ azért válhoz. A milosevicsi és a belarusz rendszert – A vitánk arról szólt, kell-e nekünk tozik. A mai harmincévest már hidegen én azért tartom szimpatikusnak, mert mindenáron az MSZP-t támogatnunk. Mi, hagyják a szocialista rákacsintások meg a azt mondták: „Mi nem úszunk az árral, a többség azt mondtuk, nem. Persze azt nem létezõ fasizmus rémképe, vagyis elmiért kéne nekünk azt az utat járni a is mondtuk, hogy a Fideszt sem. Nekünk jön a Munkáspárt ideje. globalizált világban, amit az amerikaiak önmagunkat kell támogatnunk. S ha Azt persze nem mondanám, hogy diktálnak?” 2005-ben Vajnai Attila társaságát nem ezeknek az akcióknak nem lesz hatásuk, – Bár elismerem, hogy nincsenek használja az MSZP trójai falóként, akkor de az is biztos, hogy sok olyan ember könnyû helyzetben, de a Munkáspárt lehet, hogy ma ott vagyunk a parlament- van, akinek a bérét csökkentik, akit kinem igazán képes a széles tömegeknek ben. Egyébként azokban a városokban rúgnak, akit fenyeget a jövõ. Azok meg kommunikálni programját, nem tud je- mentek el az embereink, ahol az MSZP- viszonylag kis számban vannak, akik talentõs társadalmi bázisra szert tenni. vel együttmûködtünk, így Kecskeméten, lálkoztak az élõ fasizmussal. Azt gondo– Azt sugallja minden és mindenki, Pécsett, Egerben. Amikor ugyanis valaki lom tehát, hogy egyre kevésbé lehet kihogy vagy MSZP vagy Fidesz. Létrehoz- belekóstol a hatalom ízébe, könnyen játszani a „fasizmus-kártyát”. A BKV- és tak egy kvázi kétpártrendszert, ami ne- megtéved. De a munkásmozgalomban vasutassztrájk vagy az orvosok tiltakozáhezíti a valódi választást, így a mi helyze- az árulás jelenségét jól ismerjük. sa világosan jelzik, hogy baj van. És ezen tünket is. – Mi következhet a következõ két-há- nem lehet egy-két provokatív akcióval – A fiatalokhoz különösen nehezen rom évben Magyarországon? túllépni: a problémákat elõbb-utóbb vatudnak közel férkõzni. Pedig alternatív – Elõbb-utóbb jön a parlamenti válasz- lóban orvosolni kell. baloldali, zöld programmal, internetes tás, és a hatalmon lévõ politikai elit rá fog Haág Zalán

8 1995

KULTÚRA ÓTA ÁPRILIS

2008. április 23.

23-A

A KÖNYV ÉS A SZERZÕI JOGOK NAPJA

Borúlátó olvasási statisztikák? könyveket keresik a könyvtárunkban – tudtuk meg Katona Tibortól, a könyvtár Tájékoztató SzolgálatáNövekedést mutatnak a Katona nak vezetõJózsef Megyei Könyvtár adatai. jétõl. – 2007-ben összesen 433 ezer 241 láMost éppen togató vette igénybe a szolgáltatáa moziban saikat, és 1657-tel több dokumenis vetített tumot kölcsönöztek ki, mint 2006M á r a i ban. Biztató az is, hogy a tizennégy regényrõl, éven aluli gyerekek kölcsönzése is az Eszter jelentõsen megemelkedett, õk tahagyatéká- A könyvismertetők és a filmes feldolgozások is felkeltik a figyelmet valy 79 ezer 659, vagyis 5117 darabról és bal több könyvet, folyóiratot, térkéMárquez Szerelem a kolera idején lõ a kicsivel játsszon. A kölcsönzési pet és egyéb kiadványt vettek ki, címû mûvérõl érdeklõdnek sokan. listát a kötelezõ olvasmányok vezemint 2006-ban. A száraz tényeket a Rendekné Nyul Marianna De nagy siker a vonzás hatalmáról tik, emellett sok könyvrõl egymáskönyvtár munkatársainak tapasztaszóló Titok címû könyv is. tól hallanak, és ezeket keresik is nálatai is alátámasztják. mek, a média elvonják a figyelmet Katona Tibor hozzátette: az olva- lunk. – Sokat hallani arról, hogy a fil- és az idõt az olvasástól, ám ez nem sók szívesen hasonlítják össze a Tény, hogy a korosztályok tekinállja meg a mozifilmeket az eredeti könyvvel, tetében az iskolás gyerekek és a helyét. Na- sõt, a könyvtárosokkal is gyakran nyugdíjasok a legaktívabbak – a dolgyon jó ha- beszélgetnek errõl. Érzékenyek a gozó felnõtteknek lényegesen kevetása van a divatos témákra, így slágernek szálapokban, a mítanak egyebek mellett az tévémûso- ezotériával foglalkozó kiadványok, rokban lát- de a praktikus tudnivalókat tartalható könyv- mazó könyvek, szaklapok iránt is ismertetõk- nagy az érdeklõdés. nek és a fil– Ha be tudjuk csalogatni a gyeremes feldol- ket a könyvtárba, akkor sokan rendg o z á s o k - szeres látogatóinkká válnak – nak. Megje- mondta lapunknak Rendekné Nyul l e n é s ü k Marianna gyermek-könyvtáros. – után ugyan- Ezért tudatosan szervezünk játékos is érezhetõ- vetélkedõket, programokat a legkien meg- sebbektõl a kamaszokig, amelyekKatona Tibor emelkedik kel észrevétlenül is megszerethetik azoknak a az olvasást. Itt arra is lehetõség van, sebb ideje jut az olvasásra, így köszáma, akik hogy amíg a nagyobb testvér a zülük kerül ki a legkevesebb tag. Fél siker, ha sikerül becsalogatni a gyerekeket a könyvtárba ezeket a könyvek közül válogat, addig a szü- Tény az is, hogy a nagy rohanásban egyre kevesebb idõnk és energiánk marad értékes olvasmányokra. A Mit és mennyit olvasnak a kecskemétiek? megyei könyvtár látogatottsága mindenesetre reménykeltõ, már Kovácsné Gyenes Melinda Sánta Szilvia – Most Horthy életérõl olvasok, elõtte Szé– Elsõsorban a természettudományi könyami a könyv jövõjét illeti. Bera Linda Az UNESCO, vagyis az ENSZ döntése nyomán több mint egy évtizede emlékezünk meg április 23-án a Könyv Világnapjáról, hogy a televízió és a világháló térhódítása mellett így népszerûsítsük az olvasás fontosságát. A statisztikák alapján rémisztõ adatokat hallunk a magyar gyerekek szövegértési problémáiról, arról, hogy az iskolapadból kikerülõ fiatalok jelentõs része egyáltalán nem vesz értékes olvasnivalót a kezébe, vagy hogy az elmúlt negyven évben több mint húsz százalékkal kevesebben olvasnak el évente legalább egy könyvet. Kecskeméti körkérdésünk – bár nem reprezentatív – biztatóbb eredményt hozott.

chenyirõl és a reformkorról olvastam. Szeretem a történelmi témájú könyveket és a szépirodalmat is. A Zöldségkutató Intézet munkatársaként régen elsõsorban szakirodalmat olvastam, de március vége óta nyugdíjas vagyok, így – hála Istennek – több idõm jut az olvasásra. Szabó József – Szeretek olvasni, de nagyon kevés idõm jut rá, mert még aktívan dolgozom. Utoljára, két hónappal ezelõtt Sienkiewicz-tõl a Quo vadis-t olvastam el. Mindenevõ vagyok, de a történelmi témájú könyvek érdekelnek a legjobban.

veket szeretem, valamint az állatokkal és növényekkel foglalkozókat. Mivel még kicsi a gyermekem, így nagyon kevés idõm jut az olvasásra. Szabó Sándor – Legalább napi egy-másfél órát fordítok olvasásra. Mostanában Stephen King könyveivel ismerkedem, de kedvelem a folytatásos regényeket: A gyûrûk ura-trilógiát, a Star Wars-t és a Harry Potterköteteket. Természetesen elolvasom a kötelezõ olvasmányokat is, Stendhaltól a Vörös és fekete például nagyon tetszett.

MAGYAR MÚZSA

A KECSKEMÉTI LAPOK

KULTURÁLIS MELLÉKLETE

MEGJELENIK

Elárvult szabadság

SZERKESZTI: LOVAS DÁNIEL

HAVONTA

S ZÕCS G ÉZA

Egy öndiagnózis tanulságai Hobo is ígérte, hogy írni fog ebbe a kötetbe. Sára Sándor azt mondta, õ nem ír, de szívesen rendezne filmet a témáról. Hobo végül, mert éppen e hetekben debreceni bemutatójára kellett felkészülnie (szerzõként is, színészként is), arra kért: inkább hallgassuk meg Senkifalva címmel most megjelent lemezét, abban a tizennégy dalban benne van minden, amit errõl a kérdésrõl (a rendszerváltás másnapjáról) gondol.

A Kecskeméti Lapok kiadásában a napokban megjelent kötet talán a legizgalmasabb azoknak a vállalkozásoknak a sorában, amelyek az elmúlt két évtized eseményeinek a megértésére irányulnak. A magyar történelem egyik fordulópontjának – a keleti tömbbõl való kiszakadásnak és az európai (re)integrációnak, a tervutasításos gazdaságról a piacgazdaságra való átállásnak, a politikai rendszerváltással együtt járó történéseknek – közvetlen tanúi, olykor elõkészítõi vagy résztvevõi foglalják össze véleményüket e korszakváltás megvalósult és meg nem valósult lehetõségeirõl, a reményekrõl és csalódásokról, a kihasznált és ki nem használt esélyekrõl Szõcs Géza és Mészáros László szerkesztésében, Zombor Gábor polgármester bevezetõjével. Történelmünk egyetlen korszakáról sem készült ilyen igényû és ennyire átfogó, kollektív elemzés a nemzet szellemi elitjének közvetlen bevonásával: hatvan kiválóság értelmezi a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változások mélyszerkezetét és logikáját, amelyek megváltoztatták Magyarországot. Az elmúlt két étizednek kellett (volna) felkészítenie a nemzetet a 21. század kihívásaira. Jogászokat és egyházi vezetõket, tudósokat és filozófusokat, üzletembereket és mûvészeket egyaránt magába foglal a szerzõi kör, amelybõl szándékosan hiányoznak a politikusok, mint akik közvetlenül felelõsek a (jó? rossz?) döntésekért. Az olvasó tehát az ezredfordulós magyar történelem egyik legfontosabb kézikönyvét, forrásmunkáját és alapdokumentumát tartja kezében e kiadványunkkal.

Színészkollégája, Rudolf Péter – mintha csak ebbe a kötetbe szánta volna – színdarabot írt ugyanerrõl, Keleti pu. címmel, ezekben a napokban mutatja be az Új Színház, mire e sorok megjelennek, már azt is fogjuk tudni, milyen sikerrel. Amibõl majd arra is lehet következtetni: a nézõk (legalábbis azok, akik ebbe a színházba járnak) mennyiben fognak azonosulni a darab állításaival, következtetéseivel, röviden: üzenetével. És vajon ennek a szöveggyûjteménynek az olvasói mennyiben fognak egyetérteni mindazzal, amivel kötetünkben találkoznak? Hogy ne mondjuk: szembesülnek. Több mint öt tucat szerzõ tesz kísérletet az ország, esetleg a nemzet történelme legutóbbi két évtizedének mérlegét megvonni. Nem lehet feladatunk nézeteikrõl szintézist készíteni, annál is kevésbé, mert e mûfajukban és hangvételükben is rendkívül heterogén írásokról elsõ pillanatban nyilvánvaló: mindegyik állítás, vélekedés, konklúzió együtt semmiképp nem lehet érvényes és igaz. Nemcsak a világnézeti és megközelítési különbségek miatt. Nem-

A kötet tanulmányaiból készült válogatást mellékletünk IV-VI. oldalán adjuk közre A könyvet Kádasi Laura illusztrálta

Szõcs Géza, az Elárvult szabadság tanulmánykötet egyik szerkesztõje Marosvásárhelyen született, jelenleg Budapesten él. Költõ, író, lapszerkesztõ, újságíró. 1990-tõl az RMDSZ fõtitkára, majd politikai alelnöke volt. 1986-ban Graves-díjas, 1993-ban József Attila-díjas. csak amiatt, mert egyik szerzõ gazdasági, a másik társadalmi, a harmadik politikai, a negyedik szakrális, az ötödik morális, vagy lélektani, vagy nemzetkarakterológiai szinten (s az ezeknek megfelelõ okokra és tényekre támaszkodva) érvel és bizonyít, egyik indulatosan, a másik bölcsen, tudós fejtegetésekkel. (Egyik-másik vélekedés egyébként bennünket is megdöbbentett vagy elborzasztott. De hát nem lenne elegáns a szerkesztõnek elhatárolódnia bármelyik szerzõje szövegétõl, még akkor sem, ha sejti, hogy nem õ az egyetlen, akinek bizonyos állítások olvastán kinyílik a bicska a zsebében. Errõl ennyit.) Hanem azért sem lehetséges közös nevezõre hozni minden egyes vélekedést, mert nemcsak a történések elemzésében, nemcsak a tények magyarázatában ütköznek a vélemények, hanem olykor az is kérdéses: egyáltalán beszélhetünk-e közösen elfogadott, minden szerzõ által tudomásul vett tényekrõl? Volt-e rendszerváltás vagy csak rendszerváltozás? Volt-e valódi változás, netán csak fordulat? Bármi volt is: szükségszerû volt-e, avagy csak váratlan és véletlen ajándék? Nagyhatalmi újrafelosztás eredménye-e a változás, a nagytõke piacszerzõ vállalkozása, avagy csak felemásra sikerült demokráciaimport? Felemás-e, ami történt vagy bársonyos? Tudatosan elmaszatolt vagy csak amolyan magyar módra elfuserált, s ennyiben sorsszerû? Felzárkóztunk-e vagy lemaradtunk? Lemaradtunk-e vagy tönkrementünk? Modernizálódtunk-e, avagy rosszabb a helyzet, mintha minden maradt volna a régiben? Sikeres nemzetté válhatunk, vagy vége mindennek? Kivívtuk-e (ha nem 89-ben, akkor 56-ban) a szabadságot, avagy csak úgy az ölünkbe hullott? Ami az ölünkbe hullott szabadság volt-e, vagy valami más? Ha szabadság volt, elárultatott-e vagy frigyre léptünk vele?

MAGYAR MÚZSA

II M AROSVÁSÁRHELYI

2008. április 23.

LEVELEK

Színházból sosem elég Az elmúlt hetekben legalábbis ezt sugallta Marosvásárhely mûvészeti élete. Pedig hosszabb ideje errefelé is a színház válságáról beszélnek. És mégis, egymást érték, érik a városban a Tháliával kapcsolatos események: premierek, egyéni elõadóestek, évfordulós megemlékezések, könyvbemutatók, vendégjátékok, fesztiválzsûrizések, színészbál és így tovább.

Csak gyõzze a közönség! Ezúttal gyõzte. Noha szomorú és tagadhatatlanul érzékelhetõ tény, hogy megcsappant a színházba járók, a színházmûvészet iránt érdeklõdõk száma mifelénk. Talán ilyen sûrû rendezvénysor is segíthetne a helyzeten? Ha valóban vonzó, érdekes és kellõképpen színvonalas a kínálat, akkor minden bizonnyal. Persze, ma már nehezen elképzelhetõ a megyeszékhelyet olyan mértékben megmozgató újdonság, mint amilyen a hatvankét évvel ezelõtti tavaszon bolygatta fel az akkori kisvárosban a köztudatot, a késõbbiekben legendássá vált Székely Színház megalakításával. De az akkori tháliások, az utolérhetetlen vásárhelyi „aranycsapat” emléke ma is eleven, és egy-egy velük kapcsolatos évforduló némiképp még mindig képes hatni a különben közömbösökre is. Ezt tudják a végleg eltávozott, nagy színészek, rendezõk utódai is, a jelenleg két tagozattal mûködõ Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûvészei, illetve a Színmûvészeti Egyetem mûvészpedagógusai, színészjelöltjei is, ezért is ragaszkodnak az elõdökhöz fûzõdõ hagyományokhoz. Ez az idei színházi világnap tájékán a szokásosnál jobban kidomborodott, a hagyományteremtés szándékával ismét megszervezett színészbál teljes bevételét például a mostanság létrehozandó Székely Színház Alapítvány számára ajánlották fel. Ettõl az alapítványtól a kezdeményezõk sokat várnak, többek közt azt is, hogy a magyar társulat valamikor a nem túlságosan távoli jövõben ismét önállósulhat, és visszahódíthatja régi fényét, dicsõségét. Ehhez a törekvéshez illeszthetõ egy másik minapi jubileum is. Ugyancsak hatvankét esztendeje létesült még Kolozsváron a színmûvészeti intézet is,

amely pár év elteltével Marosvásárhelyre költözött, és mára egyre bõvülõ, lassanként összmûvészetivé váló egyetemmé terebélyesedett, ahol nemcsak leendõ színészeket, rendezõket, bábszínészeket, dramaturgokat képeznek, de zenetanárokat, sõt, a jövõ tanévtõl díszlet- és látványtervezõket is. Egy egész héten idézték fel a vásárhelyi színjátszás múltját, taglalták jelenét, távlatait. És útjára indították a mostantól évente ilyenkor megrendezendõ Színmûvészeti Egyetem Napját. Az emlékképek felelevenítése során hangulatosan hozták közönségközelbe az egykori jeles úttörõk: Kovács György, Tompa Miklós, Kemény János, Szabó Ernõ és társaik, majd az utánuk jövõk: Harag György, Csorba András, Szabó Lajos, Erdõs Irma, Illyés Kinga és a többi felejthetetlen mûvész varázsos személyiségét. Az emlékezõk között szerencsére még ott lehetett Lohinszky Loránd érdemes mûvész is. De pár napja szólhatott a nézõkhöz a Székely Színház elsõ hónapjaiban ide került Szabó Duci is, az egyetlen, még élõ alapítónak tekinthetõ, népszerû színmûvésznõ, akinek hosszú és sikeres pályáját immár kötetbe foglalva ismerhetik meg a maiak. A könyvbemutató szintén Thália ünnepének számított. Mint ahogy az immár klasszikus szerzõink közé sorolható Székely János Caligula helytartója címû drámájának premiere is több volt, mint egy akármilyen bemutató. Kincses Elemér rendezésében igazán kitett magáért a mai társulat. Az átépülõben, megújulóban levõ színházépületben többnyire kamaraprodukciók zajlanak, olykor a nézõket is felültetik a nagyszínpadra, az elõadások gyakori színhelye, a kisterem is a közelséget szolgálja. Ami az egyetem Stúdió Színházában is nyilvánvaló, akár a színmûvészetis hallgatók vizsgaelõadásaira, akár a tanáraikkal közös Akadémiai Mûhely produkcióira gondolunk. És ugyanez érvényes a szintén újító, kísérletezõ kedvû másik társulatra, a várbástyában játszó Yorick Stúdióra is. Jelképként is értelmezhetjük a közvetlen közelség megteremtésének ezt a mostanában egyre inkább szorgalmazott szándékát. Az is benne lehet a színháziak igyekezetében, hogy közösen, összefogva –

Félnóta Húsvéthétfõn egy hajlott hátú, középkorú férfit láttam a buszmegállóban. Két karját szétvetve, döngõ léptekkel járt fel s alá, mintha menetelne, a járdasziget végén katonásan megfordult, s verte a rossz bakancsát keményen az aszfaltra. Az arcán harag, a szemében parázsló tûz. És mondta, mondta, hol maga elé dünnyögve, hol hangosabban, hol meg szinte felvonítva az égre: Húsvét van, húsvét van, Hús nincsen, hús nincsen… Gyermekkoromban, odahaza nálunk is volt falubolondja. Nem is volt komoly falu az, amely nem rendelkezett legalább egy üdvözült vagy haragos tekintetû boldogtalannal. A heti vásárokon, a szerencsés adásvétel után, a vendéglõkben, boros pohár mellett meg lehetett vitatni, hogy kinek a bo-

londja a különb bolond. Verekedés is támadt az ilyen vitákból, mert természetesen mindenki a maga bolondját tartotta a legtöbbre. A mi bolondunkat Peti Jancsinak hívták. Magas, csontos, hajlott hátú férfi volt, valami rongyos, szedett-vedett katonamundért viselt. A második világháború idején szerezhette, a németektõl egy-egy ruhadarabot, az oroszoktól egy-egy másikat. A fején mindenesetre belapult, lyukas Bocskai-sapkát viselt, mert elsõ renden mégiscsak magyar volt. Csak a lábára nem jutott már semmi, sem csizma,

A Caligula helytartója című dráma egyik jelenete

mûvészek és mi, nézõk – többet tehetünk, eredményesebben hozhatjuk mozgásba Thália szekerét. Az együttes erõfeszítésben pedig a manapság Vásárhelyen játszott, valamikori és jelenkori színmûírók – Shakespeare, Ibsen, Örkény István, Székely János, Witold Gombrowicz, Spiró György, Roland Schimmelpfennig, Tasnádi István meg a többiek – üzenetét is talán hiánytalanabbul a magunkévá tudjuk tenni. És még valami jelentõs mértékben gazdagítja a város színházi mûsorát: a vendégszereplések eléggé folyamatos sorozata. A más erdélyi központokban mûködõ társulatok szívesen jönnek ide. Többnyire sikerprodukcióikkal érkeznek, ez jótékonyan színesíti a megtekinthetõ darabok, elõadások választékát. A vendégek különlegességekkel, mozgás- és táncszínházi produkciókkal is megörvendeztetik az ittenieket. Legfrissebben a sepsiszentgyörgyi Mozgás Stúdió viszi színre Ünnep címmel Cirkusz-Színházát. Ez jó apropó arra, hogy megfogalmazzam a reményt, miszerint Thália a továbbiakban is mind több ünneppel, és egyre kevesebb cirkusszal lepi majd meg marosvásárhelyi híveit. Nagy Miklós Kund

sem bakancs, de még egy leffegõ talpú, széttaposott félcipõ sem. Bütykös lábujjaival Peti Jancsi általában a dombtetõn silbakoló harangláb és a patak partján álló kocsma között masírozott – mert öltözékéhez híven mindenekelõtt katonaembernek tartotta magát. Arcáról le nem hervadt a vigyorgás, és fújta, fújta: Harangláb, harangláb, Mezítláb, mezítláb… Mi, gyerekek kértük, hogy mondja tovább is, de csak csóválta a fejét. Nincs tovább, eddig van a nóta. Harangláb, harangláb, mezítláb, mezítláb. Vagy ha van tovább, nem köti az orrunkra.

MAGYAR MÚZSA

2008. április 23.

S ZELECZKY Z ITA

ÉS

W ASS A LBERT

III LEVELEZÉSE

(2.

RÉSZ )

Kedves Zitácska! Drága Albert! A Magyar Örökség-díjas Szeleczky Zita színmûvész és Wass Albert író a magyar ügyek két kiváló, emigrációba kényszerült képviselõje. Mindketten küzdöttek a magyarság felemelkedéséért, más-más eszközökkel. Levelezésük dokumentumait háromrészes cikksorozatban adjuk közre.

A két kiváló magyar alkotó ember természetesen közös munkában is részt vett. Szeleczky Zita több Wass Albert-mûvet: novellát, verset, regényrészletet olvasott kazettára „Örökség”, „A láthatatlan lobogó”, valamint a „Kard és kasza” címmel. Több levélben szakmai véleményekrõl váltottak gondolatokat. Wass Albert egy másik levelében így szólt a magyar testvéreihez: „Honfitársaim, egyre hosszabbra nyúló hazátlanságunk negyvenedik esztendejének végén kívánok minden hûséges fegyvertársamnak békés, szép karácsonyt. Boldogulást egy újabb esztendõre, jóra való várakozás türelmes reménységével, s töretlen bizodalmat az Úrban, ki elébb-utóbb megsokallja a rengeteg gonoszságot, s kiragadja szegény hazánkat az ördög karmaiból, visszaadja népünk elrablott szabadságát!” E levél végén olvasható az író imádsága. Most csak néhány sort idézünk belõle: „Miatyánk, ki vagy a mennyekben…emberfölötti roppant magosságban…/ Szenteltessék meg a Te neved ebben az elvadult világban! / Jöjjön el a Te országod újra magyarok földjén/ S legyen meg a Te akaratod, mint a mennyekben – úgy odahaza is. / A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk, Uram, de ne feledkezz meg az éhezõ véreinkrõl sem Erdély meggyötört földjén…” Wass Albert 1982-ben ezt írta a színmûvésznek: „Kedves Zitácska!... Fáradok már. Nem a hetvenöt évem fáraszt, hanem a sok csalódás, az emberek, kiknek magyarságuk vékonyka zománc, amit rendre lefejt róluk az idõ. Na meg az üldözés, amiben még mindig részem van… Az ember beleun a védekezésbe…” Szeleczky Zita 1986-ban ezt írta a „Hagyaték” címû remekmûrõl: „Drága Albert!... El kell mondanom, hogy csodálatosan gyönyörû ez a könyve, sírA nagyanyám magyarázta el, hogy miért énekli félig a nótát Peti Jancsi. Azért, mert félnótás. Megfordítva: azért nevezünk félnótásnak valakit, mert a nótát is csak félig tudja megtanulni. – Lásd – mondta a nagyanyám –, ilyen pontos a mi nyelvünk. Ilyen találékony. Míg a buszmegállóban menetelõ, haragvó férfit néztem húsvéthétfõn, Peti Jancsira gondoltam. A mi gyermekkori félnótásunkra. Lám, ez a szerencsétlen is csak ezt hajtogatja: Húsvét van, húsvét van Hús nincsen, hús nincsen… Ez az õ félnótája. Aztán hirtelen átfutott rajtam: hiszen ez az ember alighanem éhes. Itt van a kettõs ünnep, a kemény tojáshoz, a reszelt tormához fõtt sonkát szelnek a kések, de ennek a nyomorultnak nem volt a szájában húsvéti sonka. Ki tudja, hány éve nem volt már. Húsvét van, igen, másoknak, a szerencséseknek.

Szeleczky Zita

va olvastam, s minden magyarnak a kezébe kellene, hogy kerüljön, mert maga egyike azoknak a Táltosoknak, akikrõl ott ír, de talán a Legfõbb!!!! Ezt a könyvet is cassette-re kellene mondani, az egészet!” A rendszerváltozás hajnalán, 1989 õszén Szeleczky Zita már fáradságról számolt be az írónak. Ám tudjuk, még a kilencvenes években, hazajövetelekor nagy sikert ért el itthon. Ám lássuk, mit írt 1989-ben? „Drága Albert!... Remélem, jól van… Én, ahogy mondtam állandó fáradtsággal küzdve, artritisszel megterhelve éldegélek, azt hiszem az utolsó években, most érezteti hatását a sok kín és stressz, amit átéltem az életemen keresztül. Ezért is szeretnék még egy-két dolgot megvalósítani, ami mindig szívügyem volt… Magának is kívánok sok erõt, egészséget, hogy be tudja fejezni az életregényét, mely minden bizonnyal éppen olyan gyönyörû és érdekes lesz, mint minden eddigi könyve! Nekünk, Húsvét – hússal. Neki azonban csak a húsvét jut – a korgó gyomorral. És még a versikéje sem fejezõdött be. Egy újabb forduló után hozzátoldott még két rövid sort. Már ezt fújtatta maga elé, és ezt kiáltotta fel égõ szempárral az égre: Húsvét van, húsvét van, Hús nincsen, hús nincsen. Van Isten? Nincs Isten? Álltam ott, és csak néztem, néztem a foszlott bakancsával kényszeres köröket rovó, középkorú férfit. Félnótás? Vagy költõ? Igen, az. A flaszter költõje.

igaz magyaroknak maga a legnagyobb írónk, a legnagyobb magyar írónk, ezt sose felejtse el, ne izgassa, ha másról látja ezt leírva, az nem igaz. Ez az igaz, amit mi érzünk…” Válaszában 1989. október 25-én Wass Albert beszámolt a családi változásokról: „Kedves Zitácska!... Kissé egyedül vagyok ugyan Elizabeth halála óta, bár nagy a családom: 34 unoka, 14 dédunoka. De mindenki a maga életét kell élje, és nem horgonyozhat le egy bogaras vénember mellett. Idõnként azonban fölkeresnek, bár úgy szét vannak szórva a világon, mint hársfa magja a szélben…” A levél vége némi iróniával zárul: „Hát így vagyunk, Zitácska. Szeretettel csókolja Albert, a vénember.” 1989. november 17-én kelt levelében így válaszolt a színmûvész: „Mindig a legnagyobb szeretettel gondolok magára, és hiába írja alá nekem azt, hogy ’Albert, a vénember’, maga nekem csak ’Albert, a táltos’.” 1989. december 8-án így válaszolt Wass Albert: „Örömmel vettem levelét, azonban saját gyöngeségének leírása elszomorított. A ’gyöngeség’ nem egyezik a maga alaptermészetével. Maga a magyarság eleven, cselekvõ tündére, ne feledkezzék meg errõl!” Majd 1990. március 8-án ezt írta szülõföldjérõl: „Köszönöm a kazettát, bizony megkönnyeztetett. Erdélyben a helyzet sokat javult, de a veszedelem még mindig ott csüng pókháló-szálon a magyarok feje fölött, és ott fog csüngeni mindaddig, amíg a románok uralkodnak felettünk…” Szeleczky Zita 1990. április 5én kelt levelében e soroWass Albert (Nagy Imre rajza) kat rögzítette az erdélyi változásokról, valamint Tõkés László lelkipásztorról, akinek egyik elsõ útja Amerikába vezetett: „Itt volt Tõkés László, aranyos, csupa hit, csupa lélek, csupa magyarság, ember, hõs, igazi magyar, szép erdélyi magyar ember! S a szívem szakadt érte, mikor éreztem, hogy tojás-táncot jár, és sehol nem mer igazán nyilatkozni, nehogy valami bajt hozzon a magyarságra otthon azzal, amit õ itt kimond. De lehet ezekkel szemben elég nagylelkûnek, finomnak lenni?” (Mint ismeretes, Tõkés László tiszteletes hazájában épp szókimondásával, határozott véleményével és ellenállásával indította el a Ceausescu-féle diktatúra öszeomlását Romániában. Bátorsága közismert. Talán a mûvésznõ az érte való aggódását is rögzíthette e sorokban?! F. Á.) 1993. augusztus 2-án kelt levelét így kezdte Szeleczky Zita: „Drága, Szeretett Kincsünk, Albert!”, majd augusztus 6-án kézzel írt levelében ezt írta egyik Magyarországra érkezése után: „Nem engedték, hogy fellelkesítsem a magyarságot!” Frigyesy Ágnes

A cikksorozat befejezõ részét a Magyar Múzsa soron következõ – májusi – számában közöljük.

ELÁRVULT SZABADSÁG

IV

2008. április 23.

A diktatúrát követõ két évtized Karátson Gábor Furcsa vonás, szinte perverzió, ha egy nép, egy ország önmagát nem a számára egyedül adott igazodási ponthoz, a kezdet kezdetéhez képest határozza meg, ha nem tartja magát semmihez sem. Ekkora büntetésre sohasem számítottam volna, de pontosan ez az, ami bekövetkezett – megtagadta a nép tulajdon forradalmát, és semmije sem maradt helyette. A magyar forradalom nem amolyan helyi lázadás volt, hanem teljes ontológiai fordulat. S pontosan ez az, aminek be kellett következnie; az pedig, hogy éppen nálunk következett be, szorosan összefügg nemzeti karakterünkkel, azzal a nem tudni mivel, amelyet bontottság jellemez. Meredek magasságok és ásító mélységek felé egyaránt nyitva áll, s a kettõ közt ott van a lehetõségek folytonos és eszeveszetten könnyelmû lebegtetése, igaz, néha csak néhány hetes, máskor évtizedekig tartó fordulatokban. Volt a régi kínaiaknak egy különös fogalmuk, a mennyei megbízatás. Szokták sorsnak is fordítani, ami azonban meglehetõsen félrevezetõnek bizonyulhat – a mennyei megbízatás nem predestináció, nem végzet, nem fátum, hanem inspiráció, amelyet az Ég a harangzúgáson keresztül belekiált az elõtte térdelõ ember fülébe. Ha meghallom, önmagammá válhatok (akkor fogom megtudni csak, a végén, hogy ki voltam); ha nem, elsüllyedek az általános megsemmisülésben. A 20. századra maga az emberi lét vált problematikussá, mindenütt a Földön. Kérdéssé vált, hogy mit jelent embernek lenni; s az is, hogy ha megértjük, mit jelent, be tudunk-e lépni a megértésünk szerinti cselekvési mezõbe. „A kettõ között” – ez az az archetipikus szituáció, amelynek elviselhetetlen szorítását csak egy mindkettõnél magasabb Lehetetlen felé tudja transzcendálni a lélek. A magyaroknak zaklatott történelmük során újra meg újra meg kellett küzdeniük a Kettõsség különbözõ képeivel, s ennek a feladatnak eddig, jól-rosszul, eleget is tettek. A „se kommunizmust, se kapitalizmust” jelszava ötvenhatban minden addiginál élesebben jelenítette meg a megoldhatatlan feladatot, a zenbuddhista kornak szellemében; a felkelt nép azonban a két összecsapódó tenger hirtelenségével tudta, mit kell tennie, hogy átlépjen a Lehetetlenbe. Valamibe, ami így, a modernitás bûvkörében, addig soha sehol nem létezett, és amit a magyar forradalom leveretése után megint csak nem próbáltak megvalósítani sehol sem.

Hankiss Elemér Jól választottunk-e 1989–1990-ben? Nem. A tévesen értelmezett, amerikai szabadpiacos modellt választottuk, a lovak közé dobtuk a gyeplõt, szinte minden társadalmi kontrollt felszámoltunk (szemben Amerikával, ahol a szabad piaci versenyt sok finomra hangolt ellenõrzõ rendszer szabályozza). Valószínûleg jobb lett volna a nyugat- és észak-európai modellt, a „jóléti társadalom” modelljét választani, akkor is, ha akkoriban e modell nyugaton is komoly problémákkal küszködött, s nehezebb lett volna nálunk is az átmenetet ennek a modellnek a jegyében vég-

Kecskeméti tüntetők 2007 őszén, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után

rehajtani. A szlovéneknek jobban, a cseheknek valamivel jobban sikerült ez. Sikerek, kudarcok? A kilencvenes években gazdaságunk sikeres volt. Az elmúlt hat-hét évben elkezdõdött e gazdaság mélyrepülése. A hihetetlenül gyorsan elmélyülõ válság (számos külsõ ok mellett) elsõsorban a kormány és a politikai osztály hozzá nem értése és megbocsáthatatlan felelõtlensége miatt alakult ki. Egyfelõl sorozatosan születtek az átgondolatlan, kapkodó, pártérdekek diktálta s többségükben téves, rossz döntések, másfelõl az országot kettészakító pártháború lehetetlenné tette a fõ problémák valamiféle közös megoldását. Teendõk? Ezernyi. Csak egyet említek közülük. A nyugati országokban az erõs hagyományokkal rendelkezõ, demokratikus intézményrendszer erõi többé-kevésbé egyensúlyban vannak a belsõ és külsõ gazdasági erõkkel. Nálunk a kialakulóban lévõ, még törékeny demokratikus intézményrendszer mármár összeroppant a külsõ és belsõ gazdasági erõknek (és elsõsorban a pártok gazdasági klientúrájának) nyomása alatt. Nálunk nem szabad piacgazdaság, és nem is államkapitalizmus, hanem valamiféle kapitalizált állam van. S a bajt csak tetézi, hogy ez a kapitalizált állam – kapkodva, sorozatosan hibás döntéseket hozva – még saját gazdasági klientúrájának vagy gazdájának sem képes igazán kedvezõ gazdasági körülményeket teremteni, nem is szólva az ország gazdaságának egészérõl. Vagyis? Vagyis a sok teendõ közül az egyik: a politika és a gazdaság (nem a pártklientúra), vagy még inkább a társadalom és a gazdaság közötti, nyugateurópai típusú szabályozott, s amennyire ez lehetséges, nyílt, nyilvános összjátéknak a megteremtése.

Bogár László Mivel ma már nyilvánvaló, hogy a társadalom legalább kétharmada véglegesen vesztese a változásoknak, és az alsó egyharmad a történelembõl kilökött réslakók roncs-, illetve páriatársadalmává vált, így a rendszerváltás rendszere nem egyszerûen most bukik meg, hanem csak most derül ki róla, hogy „ab start meg van bukva”. A bukás fõ oka éppen az, hogy a változások megtervezésébõl és kivitelezésébõl tökéletesen „kihagyott” többség olyan társadalom-újratermelési „lejtõre” került, amelynek már látszanak végzetes következményei. A rendszert „egyedül összebarkácsoló” elitek így olyan konstrukciót hoztak létre, amely szinte teljesen képtelen a magyar társadalom hosszú távú reprodukciós problémáinak nemcsak a megoldására, de még a stratégiai célok megnevezésére is. És mivel a rendszerváltás kudarca egyelõre elbeszélhetetlen, az egymással egyébként gyilkos csatát vívó elit-csoportokat, gyilok ide vagy oda, cinkos érdekegyezség kapcsolja össze a rendszerválság eltitkolását illetõen. Sõt, változatlanul éppen azon versengenek egymással, hogy melyikük tudja önmagát a rendszerváltás „igazi örökösének” feltüntetni. Ez azért tragikomikus, mert miközben hanyatt-homlok menekülniük kellene a bukott rendszerváltás „szerzõségének” kétes dicsõségétõl, éppen e kétes dicsõség megszerzéséért készek akár elpusztítani is egymást. Ebbõl az aspektusból szemlélve a válság elsõ szintjeként elemzett „diskurzus-krízis” egy diszkrét ködfüggöny szerepét játssza, amely segít a közös érdekeltség pikáns tényének elfedésében. Az elitek ugyanis azt pontosan tudják, hogy az új rendszer bukása most már visszavonhatatlanul az õ kollektív bukásukat is jelenti.

2008. április 23.

ELÁRVULT SZABADSÁG

V

hatvan magyar kiválóság szemével Tõkés László Úgy jártunk, mint a rab madár, mely még akkor is, ha kinyitják kalitkája ajtaját, újból visszaszáll, mert fogsága megszokottságában érzi jól magát. Az elnyomóihoz háziasított jószág végképp nem érti már a „vadon szavát” és a szabad „farkasok dalát”... Szolga- és jobbágysors ez, melyben immár külsõ kényszer nélkül, „önkéntes” módon érvényesül a megkötõ társadalmi és történelmi meghatározottság. A diktatúra nyûgét valahogyan még csak leráztuk, vagy inkább: szabadításunkra sietett az Isten. Saját magunktól, társadalmi beidegzõdéseinktõl, félelmeinktõl és szolgalelkûségünktõl azonban nem volt elég erõnk szabaddá lennünk. Mind a mai napig fogva tart szolgai sorsunk, önnön magunknak a foglyai vagyunk. Nem fogott rajtunk a jó szó – pedig jó elõre figyelmeztetett Pál apostol: „a szabadságban, amelyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával” (Gal. 5,1). Nagy baj az, hogy a rendszerváltozásról alkotott képünk formális és mechanikus. A külsõ – jogi, társadalmi, intézményi, strukturális – változások a helyzet jelenlegi állása szerint nem elégségesek. A gazdasági mutatók és az integrációs követelmények, a demokratikus normák és az európai standardok félrevezetõek. Ennél többre van szükség: új, belsõ „rendszerváltozásra”, a külsõképpen elkezdett politikai, társadalmi folyamatok tudati és erkölcsi szinten való elmélyítésére. Amennyiben a demokratikus átalakulás ebben a sajátlagosan „humán dimenzióban” nem nyer teret, és a kommunizmus visszahúzó örökségétõl nem sikerül szabadulnunk, a két évtizede elkezdõdött rendszerváltozás nem válhat teljessé. Ebben az esetben még további húsz esztendeig fogunk az Ígéret földjének kapujában hiábavaló módon vesztegelni. Ennek a jelenleginél mélyebben szántó rendszerváltozásnak mindenekelõtt múltból örökölt akadályai vannak. Nemhiába hangzik unos-untalan, hogy végre szembe kellene nézni a kommunista múlttal. Mondjuk ezt annak ellenére, hogy a köztársadalom alapjában véve érzéketlen és közömbös a titkosszolgálati múlt, valamint a maga által – is – megszenvedett diktatúra szörnyûségei iránt. Inkább feledni szeretne. Mondjuk még akkor is, hogyha a régi rezsim jogutódai jobb szeretnék a befejezett múlt távoliságába számûzni az õket terhelõ és a következményeikben tovább élõ történelmi tényeket. És mondjuk annak ellenére, hogy a könnyed feledés farizeusai folyton-folyvást a hamis megbocsátás engedékenységével akarnak leszerelni bennünket. Cinkos bûnpártolásuknál még csak a posztkommunista rezsim bûnrészes hivatalosainak az ellenállása jelent nagyobb akadályt a múlt õszinte és tényszerû feltárásában.

Szilágyi Sándor Ami a „lopásokat”, a köztulajdonban lévõ vállalatok lenyúlását illeti, ebben minden bizonnyal a volt KISZ-káderek jártak az élen. Már a 80-as évek második felében látszott, hogy a kiszesek élelmesebbjei – miután pozíciójukból kiszedtek minden „társadalmi juttatást” – szépen átnyergelnek a vállalkozói szférába, magyarán: a politikai pozícióju-

kat gazdasági tõkévé konvertálják. A „magánosítás” nem sok újat hozott ezen a téren, hacsak azt nem, hogy az egykori pártkáderek mamlaszabbjait és a volt belügyeseket helyzetbe hozta. Történt mindez az összes politikai párt egyetértésével, szigorúan törvényes keretek között. S a közgazdászok többé-kevésbé sajnálkozó érvelésével, hogy nincs mese: a piacgazdaság megteremtésének, a privatizációnak már csak ez a logikája. A szociálisan érzékenyebbek vagy mélyebben baloldali érzületûek többet sajnálkoztak ezen, a liberálisok kevesebbet, de a verdikt ugyanaz volt: mindez történelmi szükségszerûség, el kell hát fogadnunk.

len-kelletlen, de mégiscsak biztosított a „lakosság” számára. Emberek tízezreirõl derült ki egyik pillanatról a másikra, hogy nincs szükség rájuk, a szaktudásukra vagy akár csak a kétkezi munkájukra. Tízezrek kerültek utcára, egész térségek és városrészek süllyedtek a legsötétebb reménytelenségbe. A mûvészek, értelmiségiek, a kultúra munkásai mindennapos kenyérgondokkal küszködnek – leszámítva persze az átváltozómûvészeket. A szakmai szempontok elé ismét a politikai szempontok és pártérdekek tolakodtak. Megint csak azt mondhatom: mindez nem volt szükségszerû. Nem állítom persze, hogy teljesen más menetet lehetett volna szabni a történteknek, de azt igen, hogy a rendszerváltozás társadalmi és politikai „költségeit” jelentõsen csökkenteni lehetett volna.

Melocco Miklós Így kapta meg a magyar nép 1990-ben a szabadságot a gazdasági élet mínusz negyven fokos hidegében. Vállalkozz! – mondták annak, aki nem kapta meg az utolsó fizetését, és soha nem akart vállalkozni. Jó vezetõknek akart volna szót fogadni. Nem volt meg a 20. században a magyar ember számára az az egyszerûség, mint a napóleoni háborúk után az orosz muzsiknak, hogy visszatapogatózva a lerombolt kunyhójához újrakezdje az életét. Mintha folytathatta volna az addigit. Tolsztoj szerint így állt talpra Oroszország, de ez az életvitel a 20. századi Magyarországon nem volt lehetséges, nem volt „kunyhó” és megmaradt háztáj sem. Rendeletek voltak, bürokrácia és változatlan rendõrség. Gaztett volt a vállalkozás szabadságát megadni annak a lehetõsége nélkül. Értelemzavar a kényszer-vállalkozás. Mintha vállalkozás lenne egy baleset. A készületlenség tragédiája volt.

Kádasi Laura rajza

De vajon az volt-e csakugyan? A kérdés retorikus jellegébõl is nyilvánvaló, hogy én úgy vélem: nem. Nem volt történelmi szükségszerûség, hogy néhány tucat ember kisajátítsa a maga és családja számára mindazt, ami nem volt az övé, ami mindannyiunké volt. Az meg végképp nem volt történelmi szükségszerûség, hogy jórészt ugyanazok kerüljenek ismét gazdasági, hatalmi helyzetbe, akik a korábbi rendszer haszonélvezõi voltak. A Kádár-rendszer mindannyiunkat kizsákmányolt: nem tõkés, hanem bürokratikus eszközökkel, de ez a kizsákmányoltaknak, az éhbérért dolgoztatottaknak, a társadalmi javakból kizártaknak édesmindegy. A rendszerváltástól sokan azt vártuk, hogy végre-valahára szabadon, s ha nem is jólétben, de legalább anyagi biztonságban, emberhez méltóan élhetünk. De nem ez történt. A szabadság eljött ugyan, ám iszonyúan nagy árat kellett fizetnünk érte. Hamarosan odalett még az a kevéske biztonság és az a nagyon viszonylagos jólét is, amit az elõzõ rendszer – tartván egy újabb felkeléstõl – kényte-

Regéczy-Nagy László „A történelem nem mögöttünk van, hanem alattunk: azon állunk” – tanultam Erdély legnagyobb történészétõl, gróf Mikó Imrétõl. „Rossz csillagú Magyarország” – írta szomorúan Ady. A veres csillag ránk erõltetõi azzal szédítették a saját értelmiségétõl megfosztott tömeget, hogy érdemes lemondanunk önmagunkról, mert a hódító valami mérhetetlenül különbet hoz helyette. „Minden, minden ideálunk másutt megunt ócskaság már” – idézték a fejünkre Ady Endrét éppen azok, akiknek a fogantatástól kezdve torzszülött ideáit a szemünk láttára hamvasztotta el a történelem. Sajnos, az újonnan kinevezett értelmiség lelkesen asszisztált a lélekcseréhez. Sõt: a rendszer végvonaglásáig kritikátlan apologétája volt minden bûnnek, tévedésnek, amelyek összessége 17 évvel ezelõtt a világrendszer összeomlását okozta. „A kommunizmus eszméje oly magasztos, hogy megvalósításáért akár félmillió erdélyi magyar élete sem volna túl nagy ár” – mondta Nagy István az erdélyi magyarságért aggódó Illyésnek. Nézzünk önnön lelkünk mélyére: mindez benne van közelmúltunk történelmében, amelyen állunk ...

MAGYAR MÚZSA

VI

Elárvult szabadság Duray Miklós A magyarok legnagyobb gyûlése 2002. április 13-án volt Budapesten, a Kossuth téren. A magyarországi politikáról szólt, látszólag. De fõleg a magyar politika volt a tétje: hivatalban maradhat-e az a kormány, amely kiérdemelte a magyar kormány nevet, vagy egy, csupán magyarországi kormány foglalja el a helyét. Kötelességem volt lándzsát törni a magyar kormány érdekében, és felszólaltam a nagygyûlésen. A gyûlés után azonban napról napra fagyosabbá vált körülöttem a levegõ. Aztán megjelent a nagy ellencsapás. Kilencven, magát értelmiséginek nevezõ ember, közöttük két Kossuth-díjas író is követelték a távozásomat a felvidéki magyar közéletbõl. Talán jelképesnek tekinthetõ, hogy az aláíróknak az abc szerint feltüntetett névsorában az elsõ egy patkányméreg kereskedõnek a neve volt. Az aláírásokat az MKP néhány tisztségviselõjének tudtával és egyetértésével gyûjtötték. A megszólítottak között sokan voltak olyanok, akit rászedtek, becsaptak, nem tudták mihez adják a nevüket. A kilencven személy közül azonban csak egyetlen jellemes akadt, egy kassai fiatalember, aki nyilvánosan visszavonta az aláírását, mondván, becsapták õt. Ez is a lealjasulásunk egyik mozaikkockája.

Czakó Gábor Mi lett volna a rendszerváltás? A magántulajdon, az alkotmány és az emberi szabadságjogok visszaállítása? Az oroszok kivonulása? A többpártrendszer? Megtörtént, s kiderült, hogy kevés. Az igazi rendszerváltozás a Hálózat szétverése lett volna. Ehhez azonban nem állt rendelkezésre igazi rendszerváltó elit. Az ország lelki megújulás nélkül lépett a változásba, nem történt meg, hogy a nép lélekben szembeforduljon elõéletével, a bûnnel, megundorodjon tõle, szakítsoni vele, s kilépjen rendszerébõl. A jogok enélkül, és a Hálózat szövedékébe gabalyodva üres fikciók. Mit ér a többpártrendszer, ha a Hálózat átszövi a pártokat, köti a koalíciós szerzõdéseket? Miért jó például a sajtószabadság, ha továbbra is a Hálózat osztja az „infó”-t, irányítja a szerkesztõket, a szerzõket, a fönntartó hirdetõket? A vállalkozó mire megy a tisztesség és az erény útján, ha a Hálózat uralkodik a piacon, a bankban? Titkos monopóliumokat hoz létre, törvénykezik, adót szed, bûnüldöz a maga módján? A szocialista összeköttetés Hálózatának fölszámolása nélkül csak álmodozhatunk a demokratikus társadalmi struktúrák létrehozásáról. Roppant meglepõ – rendszeridegen – volna, ha a volt szovjet szféra országaiban a kommunizmus külsõ összeomlása után a mindenütt államalkotó Hálózat ne dobta volna fölszínre rögtön a szervezett bûnözést. Mégpedig a szocializmusban eltöltött idõ hosszával arányos intenzitásban. Szintén abnormális lett volna, ha a politika csúcsairól idõlegesen visszavonuló, sorait átrendezõ Hálózat, miután végzett az átöltözéssel, kapcsolati tõkéjének megaranyozásával, ne tért volna vissza a hatalomba. Önáltatás volt azt hinni, hogy a bûnstruktúrában nevelt, ahhoz kényte-

2008. április 23.

Névlexikon A márciusi Magyar Múzsa szerzõi Bogár László – Közgazdász, egyetemi tanár. A Magyar Demokrata Fórum lakiteleki zászlóbontóinak egyike. Czakó Gábor – Író, publicista, képzõmûvész. A diktatúra után a magyar katolikus újságíróképzés megszervezõje. Arany János-, Babits Mihály-, József Attila-díjas. Duray Miklós – Geológus, parlamenti képviselõ Pozsonyban. Az MKP tiszteletbeli elnöke volt, jelenleg stratégiai alelnöke. Frigyesy Ágnes – újságíró, a pályát a Kecskeméti Lapoknál kezdte. Jelenleg Budapesten él, a Kapu folyóirat, a Szent Kereszt Magazin és több hazai, valamint határon túli lap állandó munkatársa. Hankiss Elemér – Széchenyi-, Prima Primissimadíjas szociológus. Több hazai és külföldi egyetem tanára. Karátson Gábor – 56-os forradalmár, nemzetõr, részt vesz a MEFESZ egyetemi szervezetének megalakításában. Az ELTE elõadója, keleti filozófiát tanít.

len-kelletlen igazodott nemzedékek ne várták volna vissza. Miért ne szavaztak volna újra rá? Volt-e más választásuk? Honnan tudtak volna jobb megoldásokról bensõ forradalom nélkül, erkölcsi fordulat, sõt, újjászületés nélkül? Ráadásul a brutális rablókapitalizmustól fenyegetve, pénz nélkül, a régi jó élettechnika nélkül. Biztatást kaptak eleget: hajdani elvi társaik, lám, hirtelen nagybirtokossá, gyárossá, tõkéssé lettek, tehát ügyesek, értik az új dörgést, az új élettechnika „egyéni megoldásait”, talán visszafogadják õket, tékozló fiúkat, akik 90-ben ellenük szavaztak. Lehetnek ismét kliensek, kis halak a nagy Hálózatban, s kapnak újra elsõsorban reményt, továbbá némi szárított bolhát, tán segítséget is, hogy szolgálhassanak és õk is rábukkanjanak az „egyéni megoldásra”. Hiszen a Hálózat éppen erre való.

Pitti Katalin – Az Operaház magánénekese, Liszt-díjas, Déryné-, Bartók-, Pásztory-díjas mûvész.

Pitti Katalin

Regéczy-Nagy László – A Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke.

A szabadság? Isten a döntéseinket ránk bízta! Szabad akaratot adott mindannyiónknak! Egyszer összesûrûsödik mind több ember szabad akarata ebbõl a szanaszét esett létbõl egy szükséges, egy fontos, egy értékes és egy örömteljes lét megemelkedett szentségéig. A szabad akarat fogja létrehozni. Elárulták a vidéket! Elárulták? Föl se fogják, hogy a VIDÉK = AZ ÉLET! Elárulták az oktatást! A gyerekeinket! Elárulták az egészségünket! Mérgeznek bennünket. Elárulták a kultúránkat! Mi a megoldás? Az árulók elfogása, felelõsségre vonása! Méregtelenítés! Tiszta szellemi energiák, szakemberek által felépített, a Magyarországon élõ emberekért munkáló gazdasági élet, oktatási rendszer, egészséget megóvó rendszer, kultúramentõ rendszer! Mindezért pedig imádság! IMÁDSÁG! És akkor nem lesz elárult a szabadság! Hanem megszolgált, termékeny lesz a szabadság!

Kósa Csaba – író, Táncsics-díjas újságíró. A Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke. Melocco Miklós – Kossuth-, Munkácsy Mihály-, Magyar Örökség-, Prima Primissima-díjas szobrászmûvész. Nagy Miklós Kund – szerkesztõ, mûvészeti író, a marosvásárhelyi Népújság fõszerkesztõ helyettese, a napilap Múzsa címû kulturális mellékletének szerkesztõje.

Szilágyi Sándor – Fotómûvészeti író. Az 1989–90-es ellenzéki tüntetések és a Nagy Imre-újratemetés egyik fõszervezõje, az SZDSZ aktivistája. Szõcs Géza – Erdélyben született, Kolozsvárott és Budapesten él, költõ, író, újságíró. Tõkés László – A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke. Európai parlamenti képviselõ.

Az Elárvult szabadság címû kötet hamarosan kapható lesz az ország jelentõsebb könyvesboltjaiban és kedvezményes áron megvásárolható a kiadónál. Kecskeméti Lapok Kft. 6000 Kecskemét, Csányi krt. 14. II. em. (a Cifrapalota mellett)

KULTÚRA

2008. április 23.

9

Katona Józsefre emlékezett a város Mindössze harmincnyolc évet élt Katona József, Kecskemét egykori fõügyésze, a magyar drámairodalom egyik kiemelkedõ alkotásaként közismert Bánk bán szerzõje. A paraszt-kispolgár család fia – apja takácsmester volt – 1791. november 11-én született, és 1830. április 16án hunyt el. Halálának napján Sárközy István alpolgármester, az önkormányzat dolgozói, a Katona József Múzeum és a Katona József Emlékház munkatársai és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság kecskeméti csoportjának tagjai helyeztek el koszorút, virágot annál az emlékkõnél, amelyet a Katona József Társaság 1934-ben állított a régi városháza bejáratának helyén. A törté-

E ZT

ÍRTA A

netírók feljegyzései szerint itt esett össze, és halt meg szívinfarktusban a kiváló filozófus, városi fõügyész és drámaíró. – Katona József a város fõügyészeként nagyon sokféle munkakört ellátott, hozzá tartoztak például a bitangjószágokkal vagy éppen az árvákkal kapcsolatos ügyintézések is – tudtuk meg Székelyné Kõrösi Ilona történész-fõmuzeológustól. – Egy fizetés azonban már abban az idõben is kevés volt a megélhetéshez, ezért a hozzá hasonló tisztviselõknek engedélyezték, hogy egyéni praxist folytassanak. Katona a városházi munka mellett még magánügyvédi tevékenységet is végzett. Kecskeméten abban az idõben

K ECSKEMÉTI L APOK - 1930- BAN

Fél órán át zúgtak a harangok „Tegnap délután fél óráig zúgtak a harangok Katona halálának emlékére. A Szentháromság-temetõben már második hete folynak a Katona-emlékmû építésének munkái. Katona József és szüleinek sírboltja felett már magasba emelkedett a stílusosan kiképzett emlékmû, amelyre Siklódy Lõrinc szobrászmûvész Petur-szobra kerül rá. Kecskemét tegnap délután bensõségesen szép ünnepi aktussal ülte meg Katona József halálának századik évfordulóját. Délután öt órakor, a költõ halálának órájában megkondultak az összes kecskeméti harangok és fél óra hosszáig zúgtak a Bánk bán szerzõjének emlékezetére”– tudósított lapunk 1930. április 18-án, Katona József halálának századik évfordulóján.

A Kecskeméti Lapok Kft.

2008. április 30-án „PANELPROGRAM 2008”

címen nagy példányszámú tematikus kiadványt jelentet meg, melynek elsõdleges célja, hogy tájékoztassa a Kecskeméten élõ 11 194 távfûtött háztartást a fûtéskorszerûsítés, lakásfelújítás fontosságáról és lehetõségeirõl.

A melléklet tervezett témái: – mi is az a panelprogram? – a szakember válaszol, azaz mit kell tudni a panelházak fûtéskorszerûsítésérõl? – igénybe vehetõ hitelek – nyílászárók cseréje – légkondicionálás – árnyékolástechnika

úriszék mûködött, amely Katona József halála elõtt éppen 1830. április 15-én és 16-án ült össze. Ismereteink szerint több mint ötven ügyet tárgyaltak, és ennek az aktáit, iratait Katona József saját maga készítette elõ, megfeszített munkáA kőnél Laczkó János múzeumigazgató helyezte el az emlékezés koszorúit val. – Elterjedt egy olyan legenda is, bizonyosodott be a vád, védte a mely szerint a fõügyészt egyik ügy- vádlottakat. A valóság az, hogy fele átkozta meg, akit azon a tragi- 1830. április 16-án, dél körül befejekus napon, április 16-án ítéltek ha- zõdött az úriszéki tárgyalás, ami lálra. után egy hosszú, protokolláris ebéd – Ez valóban csak legenda, hiszen következett. Eközben Katona József az úriszéki jegyzõkönyvek egyértel- már rosszul érezte magát, de még mûen igazolják, hogy azon a napon elindult a városházára, hogy dolgonem hoztak halálos ítéletet. Ráadá- zószobáját, asztalát, iratait rendbe sul az is köztudott, hogy bár Katona tegye. A bejárati ajtónál azonban az ügyekben a vádat képviselte, összeesett, és szívszélhûdésben – a mégis inkább együtt érzett az el- mai elnevezés szerint infarktusban Sipiczki Sándor esettekkel, és mindaddig, amíg nem – meghalt.

10 KULTÚRA

2008. április 23.

A világgal is megismertetni Madáchot Kecskeméten tartották tizenhatodik szimpóziumukat a Madáchkutatók. Az ország több területérõl, fõként Budapestrõl és Szegedrõl érkeztek, hogy megoszszák egymással legújabb eredményeiket, elméleteiket. A rendezvényt a Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Kara fogadta be, de a Katona Emlékházba is ellátogattak a fórum résztvevõi.

Évekig Nógrád megyében, Madách Imre szülõhelyének közelében rendezték meg szokásos évi tanács-

kozásukat az író életmûvét kutató irodalmárok és szakemberek, az õszi, kétnapos ülésszaknak ma is ugyanez a helyszíne. Ám az utóbbi idõben annyira megszaporodott az elõadások száma, hogy bevezették a tavaszi ülésszakot is – a Madách Irodalmi Társaság tagjai közül a Kecskeméti Fõiskolán tanító Bajtai Mária és Bárdos József meghívására idén a hírös várost választották helyszínül. – Madáchnak és Az ember tragédiájának középiskolai oktatása öszszetett feladat. Évrõl évre újabb kér-

déseket vet fel például arról, hogy mennyi és milyen történelemi magyarázatot kell adnunk hozzá – nyilatkozta Andor Csaba, Madách-kutató. – Új és érdekes terület Madách költeményeinek elemzése is, amelyeket hosszú ideig nem méltattak figyelemre. Különleges eszközzel közelítette meg az író életmûvét és személyiségét Vörös Júlia is, aki grafológusként az író leveleinek írásképét hasonlította össze. – A most bemutatott Madách-tanulmányom már a harmadik a sorban: tavalyelõtt tizenöt levele alapján általános grafológiai képet készítettem, 2007-ben a nõkkel való kapcsolatát elemeztem, míg idén a személyiségfejlõdését kutattam egy, még gyermekkorában édesanyjához írt, illetve egy harminckilenc évesen

fogalmazott levele alapján – mondta Vörös Júlia. – Az elõbbibõl anyjához való szoros kötõdése rajzolódik ki élesen, míg a fel- Andor Csaba Madách−kutató nõttkori írásából azt láthatjuk, hogy rendkívüli tehetsége miatt elszigetelõdött embertársaitól. A Madách Irodalmi Társaság fontosnak tartja, hogy a kutatási eredményeket ne csak szóban tegyék közzé, hanem publikálják is. Bera Linda

Összes mûve egy sorozatban

A szimpózium résztvevői a Katona Emlékházba is ellátogattak

Kecskemét, Kodály Zoltán tér 9. A megújult Háry***Hotel szeretettel várja a már meglévõ és leendõ kedves vendégeit Kecskeméten. A szállodánkban található Háry Étterem gasztronómiai különlegességeket kínál vendégeinken kívül a város polgárainak is. Az étterem ajánlata a Háry és Örzse kedvence, a kétszemélyes, rostonsült libamájjal, érlelt pecsenyével, tejszínes pulykával, töltött gyümölccsel és zöldségfélékkel gazdagított vegyestál. Folyamatos akcióinkról és programjainkról örömmel tájékoztatjuk a 76/480-400-as telefonszámon. Amennyiben bõvebb információra lenne szüksége, keresse fel honlapunkat:

www.hary.hu Háry Étterem nyitvatartása : Hétfõ-Vasárnap 08-24 óráig Asztalfoglalás: 76/480-400

A Madách Irodalmi Társaság tagjai célul tûzték ki, hogy Madách összes mûvét megjelentetik – a tizenkét kötetesre tervezett sorozatból három már el is készült. Az ember tragédiáját is szeretnék minél több nyelvre átültetni, a közelmúltban elkészült latin és spanyol változattal már ötven nyelven olvasható Madách legismertebb mûve. Ám ahhoz, hogy a világ valóban megismerje Madáchot, a társaság tagjai szerint még kétszer, háromszor ennyi fordításban kellene a könyvesboltok és könyvtárak polcain lennie.

> Hõszigetelt

>

nyílászárók gyártása és egyéb faipari tevékenységek Helyszíni szerelés és beépítés

6000 Kecskemét, Rákócziváros 8. (Kurucz krt. vége) Telefon: 06-30/9441-891, 06-76/476-224 E-mail: [email protected] web: www.fenyotherm.hu

GAZDASÁG

2008. április 23.

11

Kilátástalan a vállalkozók helyzete ezzel együtt gazdasági fellendülést elérni, akkor félõ, hogy a megfelelõ bevétel hiányában vállalkozások sokasága szûnhet meg. Csomor Gábor köszönetet mondott a VOSZ megyei vezetésének azért a munkáért, melynek eredményeként láthatóan megerõsödött az itteni szervezet. A közgyûlés vendége volt Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter, aki A rendezvény helyszínén, a Bozsó úgy vélekedett, hogy bár hazánk Gyûjtemény épületében Borbély Kár- pénzügyi mutatói valamelyest javulni oly, a VOSZ társelnöke köszöntötte a látszanak, és lassan talán az uniós formegjelenteket, majd Csomor Gábor rások is elkezdenek csordogálni az orszámolt be a szervezet további straté- szágba, a kilátások mégsem túl kedvegiájáról, terveirõl. Az ügyvezetõ igaz- zõek a vállalkozók számára sem. gató hangsúlyozta, hogy továbbra – Ennek okai többek között, hogy a kormányzás kritikán aluli, és a politikai vezetés nem igazán reformpárti. További probléma, hogy a hazai vállalkozók mozgástere nemzetközi viszonylatban igen szûk, az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai a kis- és középvállalkozások A megyei szervezetben Sebestyén István lett Versegi János társelnöke számára nehezen elérhesem a politikába közvetlenül beavat- tõk – mondta Kupa Mihály. kozva kívánják végezni tevékenységüBács-Kiskun gazdasági helyzetérõl, ket, hanem olyan politikusokkal sze- jövõbeni stratégiájáról, versenyhelyretnének tárgyalni, akik érdemi segít- zetérõl Font Sándor, a megyei közgyûséget tudnak nyújtani a vállalkozók lés elnöke tartott elõadást, majd érdekképviseletében. A vállalkozók Versegi János, a VOSZ megyei elnöke már-már kilátástalannak tûnõ helyze- számolt be a szervezet tavalyi munkátével kapcsolatban kijelentette: ha a járól, illetve az idei tervekrõl, feladapolitikai elit nem tud megújulást, és tokról. Soha nem voltak még ilyen kilátástalan helyzetben a magyar vállalkozók, mint napjainkban. Egyebek mellett erre is felhívta a figyelmet Csomor Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezetõ igazgatója azon a közgyûlésen, amelyet a napokban tartottak Kecskeméten.

– Nehéz év volt a tavalyi és nem lesz könynyebb az idei esztendõ sem – állapította meg Versegi János. – Közelgõ csõdhullámról beszélnek a közgazdászok több ágazatban, például az építõiparban, ha nem történik fordulat a gazdaságban. Az államháztartás hiányának óriási problémái, a pénzügyi egyensúly helyreállításának költségei mind a vál- Kupa Mihály (előadás közben) és Font Sándor (Fidesz) országgyű− lalkozók terheit lési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke növelik. Pedig nem mi, vállalkozók hoztuk ilyen arra törekszünk, hogy a szervezetünk helyzetbe az országot. Úgy gondo- hatása erõsebb legyen a döntésholom, hogy a több évtizede felhalmo- zókra. A kultúra területén is jelentõs zódott államháztartási hiányt nem- vállalkozásokba fogtunk. Támogattuk csak a vállalkozókkal kellene megfi- a Megyei Galéria megvalósítását a Kezettetni. rámia Stúdió gondozásában BudapesA megyei elnök úgy vélekedett: dü- ten, az Üllõi úton. A legtöbb embert hítõ látni, hogy politikusainkat nem megmozgató akciónk pedig az elmúlt zavarja a gazdaság kiszámíthatatlan- évben a Területi Príma Díj új formában sága, a gazdálkodás tervezhetetlensé- való átadása volt. Szeretnénk ezt a hage. Pedig, ha az alapkérdésekben kon- gyományteremtõ tevékenységet idén szenzusra jutnának, még mindig ma- is folytatni. Tanácsadó testületet horadna ezer dolog, amin vitatkozhatná- zunk létre, hogy a jelöltállítást még nak. Az aktuális kormányok viselkedé- megalapozottabbá tegyük. A nehéz sét látva sok, több százezer egyéni és gazdasági helyzet ellenére is támogattársas vállalkozás is megpróbál fele- juk a kultúra, a mûvészetek, a tudolõtlenül kibújni a közteherviselés alól. mány megyei képviselõit – zárta sza– A VOSZ megyei szervezete – az vait Versegi János. országos vezetéshez hasonlóan – A közgyûlés végén a tagság egyhanigyekezett képviselni a vállalkozók ér- gú szavazással választotta a megyei dekeit, és konkrét, elõrevivõ javasla- szervezet új társelnökévé Sebestyén tokat letenni a törvényelõkészítõk Istvánt, a Fókusz Takarékszövetkezet S. S. asztalára, és továbbra is folyamatosan ügyvezetõ igazgatóját.

Palackozott pálinkás plágium? Kié is valójában a világszerte ismert kecskeméti barackpálinka? Egyes, látogatásra invitáló dokumentumok tanúsága szerint az egyébként méltán neves és sikeres Zwack családé. Erre hívta fel szerkesztõségünk figyelmét Székelyné Kõrösi Ilona történész, fõmuzeológus.

– A Zwack Pálinka Manufaktúra felkeresésére buzdító szövegben az áll, hogy a kecskeméti barackpálinka 1930-ban lett világhírû, és a Zwack család készítette elõször – mondta a Katona József Múzeum osztályveze-

tõje. – Nem akarom bántani a családot, de ez így nem igaz, hiszen a Zwack famíliáról valószínûleg még nem is hallottak a városban, amikor a kecskeméti barackpálinka már országos hírû volt. Írásos dokumentumok alapján már a tizenhatodik századtól nyomon követhetjük az itteni pálinkakészítést. A városnak volt saját

pálinkafõzõ berendezése, alkalmazott fõzõembere és kimérõhelye is. A polgárok sorában is nagyon szegénynek kellett lennie annak, akinek nem volt otthon egy pálinkafõzõ üstje. A kecskeméti barack is nagyon híres termék volt. Az a pálinka, amely világhírû lett, nem hullott gyümölcsbõl készült, hanem a legjobb minõ-

ségû, ízû, aromájú, érettségi állapotú barackból. Az 1930-as években ez az ital nagyon jó üzlet volt a városnak és a lakosoknak is, nem csoda, hogy elkezdték hamisítani. A korabeli dokumentumok alapján a város beperelte a Zwack családot, mert nem kecskeméti barackból készült pálinkáját úgy akarta eladni, hogy rátette a kecskeméti barackpálinka feliratú címkét. Ezt a pert a város megnyerte. Az igazságérzetem azt sugallja, hogy az igazi kecskeméti barackpálinka, illetve maga az elnevezés is a megyeszékhelyet illeti. – sipi –

12 SPORT Sportmix Négyen távoznak A keret négy játékosától elköszönnek az UniverKecskemét férfi kosárlabdacsapatának vezetõi. Sörös Jenõ klubigazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy a brazil erõcsatár, Jefferson és az amerikai center, Fiegi szolgálataira a jövõben már nem tartanak igényt Kecskeméten. Az egy éve 2009-ig aláíró Halmai Tamással és Vida Mátéval május 31-ével bontanak majd szerzõdést. Halmai és Vida idei teljesítményével nem igazolta a szakmai stáb korábbi bizalmát, így távozniuk kell. A két fiatal magyar még részt vesz a rájátszásban, ezt követõen azonban csapatot kereshetnek maguknak. A klubvezetõ hozzátette: a két külföldi közül Fiegi személyében egy rendkívül szimpatikus, és jó hozzáállású embert ismertek meg, de a szakmai stáb nem tart rá igényt a továbbiakban. Az egyébként remek képességû, de rendkívül rapszodikus teljesítményt nyújtó brazil a közelmúltban súlyos sérülést szenvedett, õ hamarosan haza is utazik országába.

Nem sikerült a kupabravúr Nem sikerült a bravúr a KARC rögbicsapatának, az Esztergomi Vitézek ugyanis 32:5 arányban legyõzték a kecskemétieket a Magyar Kupa döntõjében. A Széktói Stadionban rendezett fináléban már rögtön az elején magukhoz ragadták a kezdeményezést a jóval esélyesebb vendégek, a megfiatalított hazaiak pedig egyszerûen nem voltak képesek megállítani rutinos ellenfelüket. Már az elsõ játékrész után 20:0-ra vezettek a Vitézek, akik ezt követõen is magabiztosan tartották elõnyüket. Az esztergomiak történetük során harmadszor hódították el a kupát.

2008. április 23.

Lila invázió idegenben A 23. fordulót követõen négy pontra növelte elõnyét az NB II keleti csoportjában a KTE labdarúgócsapata. Tomislav Sivic együttese 3:0-ra nyerni tudott Cegléden, viszont a nagy rivális Szolnok egy 5:0-ás zakóba futott bele Vácon. A lila-fehéreket több mint ötszáz szurkoló kísérte át Ceglédre.

az érdeklõdés, jó idõ esetén 2 ezer szurkolót várnak a klub vezetõi. Az ellenfél jelenleg a kilencedik helyen áll a tabellán, 23 mérkõzésen nyolc gyõzelem, hat döntetlen és kilenc vereség a mérlegük. Kovács János együttese nincs éppen túl jó formában, legutóbbi hat találkozójukból mindössze egyszer tudtak gyõzni, egy döntetlen mellett

Még a legidõsebb KTE-rajongók sem emlékeznek olyan esetre, hogy labdarúgómérkõzésre ennyien utaztak volna el idegenbe. Az utóbbi hetekben egyre inkább eluralkodott a fociláz a városban, el lehet képzelni, mi lesz most, hogy az eddigi legnagyobb elõnnyel vezetnek Némediék a tabellán. Cegléden újra hatékony volt a kecskemétiek támadójátéka, Koncz, 500 kecskeméti szurkoló kísérte el a KTE−t Ceglédre Balázs és Lovric is betalált, míg Nagy Zsolt hálója zsinórban negyedszer négyszer kikaptak. A KTE-bõl biztosan hiányzik is érintetlen maradt. Most szombaton 19 órai majd a Cegléden harmadik sárga lapját begyûjtõ kezdettel a Baktalórántházát fogadja a KTE a Gyagya Attila, akit minden bizonnyal Lovric heSzéktói Stadionban. A találkozó iránt hatalmas lyettesít majd a védelem közepén. Nem lesz ott a pályán Weisz Attila sem, a télen Újpestrõl érkezett középpályással Budapestre utazik a KTE ugyanis a hét elején szerzõdést Május 1-jén, csütörtökön Budapestre utazik a KTE, ahol 18 órai kezdet- bontott a klub. Yannickot sajnos tel az Üllõi úton rendezik az NB II keleti csoport 25. fordulójának rang- mûteni kellett, így rá sem számítadóját, a Ferencvárosi TC – Kecskeméti TE összecsapást. A szurkolók hat Tomislav Sivic vezetõedzõ. Enezúttal is igénybe vehetik majd a klubvezetés által elindított különbuszt. nek dacára a Kecskemét kerete Az Üllõi úti túrára az [email protected] e-mail címen lehet jelent- van olyan erõs, hogy a hiányzók kezni név és telefonszám megadásával, a buszon a részvétel ingyenes. ellenére is legyõzze a gödörben Indulási idõ: 2008. május 1. csütörtök, 15 óra 15 perc lévõ baktaiakat. Indulási helyszín: (volt) DOMUS áruház elõtti parkoló – ferentzi –

Futás az olimpia jegyében Tiltakozás a Dakar ellen Összesen 50 hazai környezetvédõ és természetvédõ civil szervezet írta alá azt a kiáltványt, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy az úgynevezett „Magyar Dakar” mezõnye Európai Uniós védelem alatt álló Natura 2000 területeken gázoljon át. A zöldek érthetetlennek és szomorúnak tartják, hogy a környezetvédõ hatóságok az EU Élõhelyvédelmi Irányelvében és a magyar jogszabályban foglalt elõírások ellenére hozzájárultak ahhoz, hogy a Bakony, valamint Dabas térségében kitûzött nyomvonal természetvédelmi rendeltetésû területeken vezethessen át. A felelõsség a területeket kezelõ és most bérbeadó Honvédelmi Minisztériumot terheli A rally a szervezõknek hasznot hoz, a versenyzõknek az elmaradt Dakar helyett pótlékot jelent. De a lóerõk majd továbbdübörögnek – és elvonul a nézõsereg is… Ez lenne a minõségi turizmus?

A 3,4 kilométeres távot több mint négyezren teljesítették

Több mint négyezren futották le a 3,4 kilométeres távot az ötödik alkalommal megrendezett kecskeméti K&H Olimpiai Futónapon. A programot – melynek fõvédnöke Zombor Gábor polgármester volt – kerékpáros bemutató színesítette, és a jelenlevõk megformálták az olimpiai ötkarikát is. A fõszerep természetesen a futásé volt, a férfiak mezõnyében az etióp Mossissa Feyissa, a nõknél pedig a szegedi Biacsi Ilona gyõzött ikertestvére, Bernadett elõtt. A kecskeméti általános iskolák mozgósítási versenyét a Szent Imre nyerte háromszáztizenkét fõvel. A megyeszékhely vonzáskörzetében lévõ települések közül a Városföldi Általános Iskolából jött a legtöbb diák, összesen S. S. kétszázötvenöt fõ.

SPORT

2008. április 23.

Döntõbe jutott a KRC Két évtizednyi szünet után jutott a bajnoki döntõbe a Phoenix-Mecano Kecskeméti RC férfi röplabdacsapata. Karagics Mátyás együttese az elõdöntõben 3:0 arányban intézte el a Dunaferrt, a fináléban a címvédõ kaposváriak várnak rájuk. A vasárnapi, harmadik gyõzelem után a kecskeméti szurkolók nagy ünneplésben részesítették a fiúkat, akik ígérik: a döntõben nem lesz könnyû dolguk a somogyiaknak sem. Visszatérve az elõdöntõben történtek- Szenzációs eredmény – két évtizednyi várakozás után re, bizony a fiatal újvárosiak nem adták könnyen a bõrüket, de errõl rontottak a kontrajátékban, így viszonylag sibeszéljen inkább a KRC vezetõedzõje, Karagics mábban nyertük (3:1). A harmadik találkozón Mátyás: (3:1) nyitásfogadásban sok volt a hiba, látszott, – Úgy érzem, az elsõ két mérkõzés nagyon jó hogy néha megremegnek a kezek a tét súlyától. színvonalat hozott, a harmadik találkozó már in- A lényeg, hogy sikerült a célunkat elérni, ott lekább az idegek csatája volt. A Dunaferr végig szí- hetünk a döntõben. Biztató, hogy habár minden vósan küzdött, az elsõ meccsen kifejezetten jól meccsen voltak kisebb hullámvölgyek, ezekbõl játszottak (3:2). A második derbin már többet rendre sikerült kievickélnünk. – Hogyan készültök a döntõre? – Teljesen más lesz ez a finálé, mint az elõdönBajnoki finálé tõ volt. A kaposváriak nagyon keményen szerválKaposvárott, majd itthon nak, így míg az Újváros ellen a pörgetett, most a húzott adogatásokra kell felkészülnünk. NaA bajnoki döntõ elsõ mérkõzését április 29-én rendezik Kaposvárott. A második találkozót május 1-jén a gyobb hangsúlyt kell majd fektetni a védekezéskecskeméti Messzi István sportcsarnokban tartják. A re, így a kontrajáték kerül majd elõtérbe. A köbajnoki cím három nyert találkozóval dõl el. A döntõ zépsõ sáncunkat meg kell erõsítenünk, és így tabõvebb beharangozójával jövõ heti számunkban jelán lesz esélyünk. Szerencsére sérülés egyelõre lentkezünk. F. M. nem nehezíti a felkészülést.

Nagy lehetõség elõtt a Delfinek Szombaton újra hazai pályán szerepel a Delfin KC. Az NB I/B keleti csoportjában négy pont elõnnyel elsõ helyen álló férfi kézilabdásaink szombaton 16 órakor a Balassagyarmat gárdáját fogadják az Árpádvárosi Sportcsarnokban.

A kecskeméti csapat eleve úgy indult neki a bajnokság hajrájának, hogy nem számolgatnak, minden meccsüket meg akarják nyerni, bebiztosítva ezzel bajnoki címüket. A szurkoló viszont már csak olyan, hogy figyeli a riválisok eredményeit, számolgat és elemez, mikor lehet bajnok kedvenc csapata. Az elmúlt hétvégén még közelebb került az áhított feljutáshoz a csapat: a legnagyobb riválisnak számító Kiskunfélegyháza a 20. fordulóból elõrehozott mérkõzésen 33:31-re kikapott Balassagyarmaton, ezzel vesztett pontok tekintetében már mínusz hatra van az éllovastól, és mindössze három

Sportmix Madarász Ecuadorban Folytatta idei szenzációs menetelését Madarász Dóra, a Kecskeméti Spartacus fiatal asztaliteniszezõnõje. Dóri ezúttal a venezuelai serdülõ és ifjúsági bajnokságon vett részt, ahol összesen három arany- és egy bronzérmet nyert. Egyéniben a serdülõk között az elsõ helyen végzett, az ifjúságiak között pedig – ahol nála 3-4 évvel idõsebb versenyzõk indultak – a harmadik lett. Az ifjúsági csapatban a magyar válogatott tagjaként, és párosban Ambrus Krisztinával szintén aranyérmet szerzett a kecskeméti kiválóság, aki ezen a hétvégén Ecuadorban indul nemzetközi versenyen.

Rangadó elõtt a nõi kézisek Vasárnap 18 órakor az NB II dél-keleti csoportjának éllovasát, a Makó együttesét látja vendégül a Kecskeméti NKSE nõi kézilabda csapata. Kalmár Jenõ együttesének nagyon nehéz dolga lesz az éllovassal szemben, akik tizennyolc meccsükön mindössze egyszer szenvedtek vereséget. A legutóbbi fordulóban a KNKSE 26:20-ra kikapott a Szeghalomtól, így az ötödik helyre estek vissza. Amenynyiben a lányok szeretnének dobogón végezni, mindenképp le kellene gyõzni az éllovast. A találkozó helyszíne az Árpádvárosi Sportcsarnok lesz.

Országos elõdöntõben a piárosok A második helyen végzett, így bejutott a szivacskézilabda bajnokság országos elõdöntõjébe a Kecskeméti Piarista DSE 1998as korosztálya. A fiatalok a Nagykanizsán rendezett régiódöntõben 15:14-re verték a Rácalmást, majd 15:6-ra a hazaiakat, így az utolsó meccsen hiába kaptak ki a késõbbi gyõztes Festesics DSE-tõl, a második helyükkel bejutottak az elõdöntõbe Vazul Zsolt tanítványai.

meccsük van hátra. Ebbõl a szempontból nagyon fontos lesz a szombati találkozó, amelyet ha megnyer a kecskeméti alakulat, az utolsó három meccsbõl elég egyet megnyerni, és õsztõl az élvonalban szerepelhet. A szombati találkozóval kapcsolatban Kun István vezetõedzõ a következõket nyilatkozta lapunknak: – Biztosan nagyon kemény mérkõzés lesz, hiszen megverték a félegyháziakat is. Ettõl függetlenül nekünk hazai pályán csakis a gyõzelem lehet a célunk. Bízom benne, hogy játékosaim a négynapos pihenõt követõen jó állapotban és feltöltõdve készülnek továbbra is. Arra készülünk, hogy a még hátralévõ négy mecscsünket megnyerjük, és elhódítsuk a bajnoki címet. A felnõttek elõtt 14 órától az ifjúsági csapatok mérkõznek meg egymással. A belépés mindkét találkozóra ingyenes. Ferentzi Miklós

13

Nagyszerűen szerepeltek a kézilabdás palánták

14 KALENDÁRIUM

2008. április 23.

ÉVFORDULÓK, NAPTÁR A Z ÜGYVÉD VÁLASZOL 124 éve, 1884. április 24-én született Herman Lipót festõ, grafikus, aki részt vett a Kecskeméti Mûvésztelep megalapításában. 154 éve, 1854. április 30-án született Pintér Kálmán piarista író, irodalomtörténész, akinek Katona Józsefrõl írt dolgozatát a Kecskeméti Nagy Képes Naptár közölte. 149 éve, 1859. április 30-án halt meg a kecskeméti származású Bátky Károly tanító, pedagógiai szakíró.

Április 24-e, a Rendõrség Napja 1992 óta a kormány határozata alapján április 24-én, Szent György napján rendezik meg hazánkban a Rendõrség Napját. Szent György elõkelõ kappadóciai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatot vállalt, és kiváló kardforgató képességének köszönhetõen hamar magas pozícióba jutott. A keresztényüldözések kezdetén azonban kilépett a hadtestbõl, és a császár ellen fordult, emiatt börtönbe vetették. Válogatott kínzásokkal próbálták hitétõl eltéríteni – sikertelenül, végül 303-ban kivégezték. A legenda szerint megölt egy sárkányt. Egykor a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák és vándorlegények védõszentje volt, ma a rendõrök és a cserkészek tisztelik így. A néphagyomány Sárkányölõ Szent György napját tartja az igazi tavasz kezdetének, ilyenkor hajtották ki az állatokat elõször a legelõre. Rontás elleni varázslásra is alkalmasnak tartották ezt a napot, de idõjóslás is kötõdik hozzá: úgy vélték, ha György napján megszólalnak a békák, korai nyárra számíthatunk.

Április 25-e, Szent Márk Napja Márk a négy evangélista egyike. Pál és Barnabás apostolokat kísérte a missziós utakon, késõbb Pált Rómába is követte. Zsidó származású volt, eredetileg Jánosnak hívták, de mivel nem a zsidók között térített, latin nevén – a Marcuson – vált ismertté. A hagyomány szerint Szent Pétert „tolmácsolta”, vagyis az õ szavait jegyezte le evangéliumában. Alexandriában elsõként töltötte be a püspöki tisztséget, késõbb ott halt meg mártírként, április 25-én.

EGYHÁZI HÍREK Római Katolikus Egyház

Április 23-án, szerdán 18 órai kezdettel Kondákor István fõorvos tart elõadást a Közösségi Ház nagytermében A hívõ orvos szerepe a gyógyításban címmel. Április 27-én, vasárnap a fél tizenegyes szentmisén búzaszentelés lesz a Nagytemplomban; 18 órakor Bíró László püspök úr misézik, azután pedig várja a házas csoportok tagjait. A vihar ledöntötte a Budai úti kis katolikus temetõ bejáratánál a kõkeresztet, amelynek helyreállítása háromszázezer forintba kerül. Önkéntes adományokat köszönettel fogadunk. Elhunyt Szabó József atya édesapja. Imádkozzunk érte és családjukért! A temetés április 24-én, csütörtökön 11 órakor lesz Kiskunmajsán. Több autóval, esetleg

ANYAKÖNYVI HÍREK Legifjabb kecskeméti polgárok: Vörös Izabell Mira anyja neve: Horváth Katalin, Bóta Hanna/Bartha Mónika Barbara, Kele Emma/Subicz Anikó, Rigó Boglárka/Turupuh Márta, Koncz Eszter Anna/Béda Olga, Fegyvári Kristóf/Dévai Edina, Gyarmati Levente Károly/Varga Anikó, Cselik Ádám/Posztobányi Réka, Molnár Dávid Viktor/Molnár Eszter Tünde, Szabó Kristóf/Szabó Annamária, Vincze Dávid/Varali Zsuzsanna, Kõrös Noel/Marton Zsuzsanna,

A cég felszámolásának szabályai Nyugdíjba vonulásom után betéti társaságot hoztam létre. Sok éven keresztül jól prosperált, az utóbbi két esztendõben azonban a kötelezõ adminisztrációs tevékenységen kívül mást nem végzett. Hallottam arról, hogy idén június 30-áig kötelezõ a társasági szerzõdés módosítása, én azonban már nem kívánom tovább fenntartani a céget. Milyen módon lehet véglegesen lezárni a mûködését? – fordult lapunkhoz Zubek Franciska. A kérdés megválaszolására dr. Földesi Ferenc ügyvédet kértük.

– A betéti társaság jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, így törvényes lehetõség van egyszerûsített végelszámolás lefolytatására, ha azt a cég az elszámolás kezdõ idõpontjától számított százhúsz napon belül befejezi. A jogutód nélküli megszûnésrõl, a végelszámolás elrendelésérõl a tagok gyûlése dönt, amely a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdõ idõpontját, és megválasztja a végelszámolót. – Mi az eljárás menete? – A végelszámolás kezdõ idõpontját követõ negyvenöt napon belül a cég korábbi vezetõ tisztségviselõje a társaság tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok elõírnak, és az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak átadja. Egyszerûsített végelszámolás esetén az eljárás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történõ közzétételét a végelszámoló a kezdõ idõponttól számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A hitelezõk követeléseiket a közzétételtõl számított negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, aki a közzétételtõl szá-

busszal is megyünk. Kérjük, aki szeretne szállítást vállalni vagy kérni, jelentkezzen a Szentcsalád Plébánia irodájában! A Szentcsalád Plébánia idén szeretné elkészíteni a kerítést, a parkosítást és a játszóudvart. Pályázatokból és adományokból eddig már sikerült összegyûjteniük négyszázezer forintot. A következõ két hétvégén, vagyis április 25-én és 26-án, illetve május 2-án és 3-án elkészítik, amit a maguk erejébõl tudnak: leássák az oszlopokat, elkészítik a kerítés nagyobb részét és a játszóudvart. Kérik a hívek segítségét – aki részt tud venni a munkában, az elõzetesen jelentkezzen a plébánia irodájában! Fél napos vagy néhány órás szolgálat is sokat jelenthet. Különvonat indul idén a csíksomlyói búcsúba, amely május 9-étõl 12-éig tart. Ellátással, szállással együtt fejenként 42 ezer forint az utazás költsége. Jelentkezni a Nagy Üdülésközvetítõ Bt-nél lehet (Kecskemét, Lestár tér 2. Tel.: 76/ 505-628), itt részletes tájékoztatást is adnak. Tóth Zsolt Antal/Deák Ibolya, Zsirmik Zsombor/Kiss Rózsa, Vágó Levente Sándor/Bóbis Andrea Mária, Farkas Fruzsina/Szabó Márta, Kõszegi Aliz/Szabó Ildikó Örök hûséget fogadtak: Privler Zoltán László és Érsek Mónika Mercédesz, Varga Ákos és Csikós Anita, Nádor Csaba és Fesetõ Piroska, Borbély Jánosés Latos Ilona, Wagner Peter és Gál Tünde, Halasi Miklós és Szabó Judit, Zoller Sándor és Csomós Róza, Hilt Kolos Balázs és Kiss Ildikó, Nemes Zoltán és Horváth Anita, Tirol Attila és Weigert Szilvia Halottaink: Czelleng Sándor Józsefné Puskás Ágnes 1922,

mított tizenöt napon belül értesíti az illetékes vámhatóságot, az állami adóhatóságot, a nyugdíjpénztárt, az állami munkaerõpiaci szervezetet, a környezetvédelmi felügyelõséget, a cég bankszámláit vezetõ valamennyi pénzintézetet, szükség esetén pedig az egyéb, törvényben felsorolt szerveket. – Mi történik a felszámolandó vállalkozás vagyonával? – A végelszámoló a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, tárgyi eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezõk kielégítése után fennmaradó vagyont a társaság tagjai között pénzben vagy természetben felosztja, és a cég mûködését megszünteti. A végelszámolás befejezésekor elkészíti, és jóváhagyásra a tagok gyûlése elé terjeszti az adóbevallásokat, az utolsó üzleti évrõl készült beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, a zárójelentést, az állami adóhatóság és a vámhatóság nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs. – Hogyan zárul az eljárás? – A végelszámolás befejezésekor (az elhatározást követõ 120 napon belül) a társaság illetékese kéri a cég törlését a cégbíróságtól, bejelenti a végelszámoló személyét, mellékeli a beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, a zárójelentést és a hatóságok által kiadott igazolásokat. A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a törlést tartalmazó végzés közzétételéért sem kell fizetni. Költségként merül fel azonban a könyvelõ és a jogi képviselõ munkadíja, a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történõ közzététele és az eljáró – a nyilatkozatokat, igazolásokat kiadó – hatóságok igazgatási szolgáltatási díja, illetékeinek összege.

Május 25-én tartják a jubiláns házasok közös hálaadó szentmiséjét a Szentcsalád plébánián. Kérjük, akik öt, tíz, tizenöt, húsz (…) éve házasodtak, szíveskedjenek jelentkezni az Irodán!

Református Egyház Április 26-án, szombaton 17 órakor lesz a gyülekezeti konfirmandusok vizsgája, 18 órakor pedig a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium kórusának koncertjére várják az érdeklõdõket az Újkollégium dísztermébe. Április 27-én, vasárnap 9 órakor gyülekezeti konformációt tartanak, 16 órakor családos délután lesz a Tóth Endre teremben.

Evangélikus Egyház Április 24-én lesz tíz éves az Evangélikus Idõsek Klubjának Napközi Otthona, ebbõl az alkalomból 10-tõl 14 óráig ünnepséget tartanak. Bodor Imre Lajosné Sutus Jolán 1935, Hegedûs Istvánné Varjasi Etel 1922, Szegedi Jenõné Bujdosó Melitta 1935, Bózsik Sándor 1944, Kállai Mihály 1937, Szilasi József Imréné Horváth Ilona 1936, Termózes Sándorné Fõzõ Ilona 1959, Juhász István László 1933 , Varga Katalin 1953, Váradi László 1952, Ambruszt János Istvánné Bodri Eszter 1935, Vincze Gábor 1930, Elefánti Ferencné Kovács Rozália 1936, Fekete Lászlóné Kósa Ilona 1924, Molnár Gábor 1956, Dr.Mikó Ferencné Pácsa Julianna 1958, Gyarmati Lászlóné Tóth Mária 1935

PROGRAMOZÓ

2008. április 23.

A K ECSKEMÉTI L APOK

RECEPTTÁRÁBÓL

Zöldséges marhaszelet zelleres krumpligombóccal A marhából készült ételeknél mindig nagyon fontos, hogy fiatal legyen a hús – ezzel nemcsak a fõzési idõt rövidítjük le, de elkerülhetjük azt is, hogy rágós falatokkal kelljen megküzdenie az éhes vendégseregnek. Még porhanyósabb lesz a hús, ha elõre befûszerezzük, bepácoljuk és egy éjszakát a hûtõben érleljük.

Hozzávalók: személyenként egy szelet marhacomb, 1 fej hagyma, 1 petrezselyemgyökér, 1 zeller, 1-2 paradicsom, 1 sárgarépa, 10-15 dkg gomba, dijoni mustár, só, bors, olaj, 60 dkg burgonya, 1 evõkanál margarin, 1 tojássárgája, rétesliszt, szárított zellerlevél Elkészítése: A marhaszeleteket kiklopfoljuk, enyhén megsózzuk, és miután mindkét oldalukat megkentük dijoni mustárral, egy éjszakára a hûtõbe tesszük. Másnap olajat hevítünk, ebben mindkét oldalán hirtelen, fehéredésig sütjük a szeleteket. Ezután hozzáadjuk a felaprított hagymát, a kockára vágott zellert és paradicsomot, valamint a karikára szelt petrezselyemgyökeret. Egy pici vízzel felöntjük, sóval, borssal ízesítjük, és lefedve pároljuk a húst. Amikor már félig megpuhult, beletesszük a felkarikázott sárgarépát, valamint a kockára vágott gombát, és készre pá-

roljuk. A gombóchoz a krumplit meghámozzuk, kisebb darabokra vágjuk, és enyhén sós vízben puhára fõzzük. Leöntjük róla a vizet, összetörjük, és miután langyosra hûlt, hozzáadjuk a tojássárgáját, beleszórjuk a szárított zellerlevelet, végül annyi réteslisztet adunk hozzá, amennyit felvesz. Jól összegyúrjuk a tésztát, majd enyhén sós vízben kifõzzük. Hogy ne ragadjanak össze a gombócok, néhány csepp olajat is öntsünk a vízbe. Tálalásnál locsoljuk meg õket gazdagon a marhaszelet szaftjával, és a benne fõtt zöldségekkel. Jó étvágyat!

A KTV MÛSORA 2008. április 23–29. 2008. április 23., szerda 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Sportmagazin ism., 8:00 Képújság, 12:00 HTV: Teleshop, 13:00 HTV: Heti filmajánló, 13:30 HTV: Helyszín – bûnügyi magazin, 14.00 HTV: Pénzhalász, 16:00 HTV: KÁBEL-világ, 16:30 HTV: Bencze-show: Lévai Katalin, 17:00 HTV: A Kontroll – fogyasztóvédelmi magazin, 17:30 Képújság, 18:20 Sportmagazin ism., 19:00 Hírös Hírek – a hír igaz, 19:20 A nap kérdése, 19:30 Közélet, 20:00 A nap kérdése ism., 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 21.00 HTV: A vadnyugat fiai, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Közélet ism., 00.05 – 7.00 Képújság 2008. április 24., csütörtök 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Közélet ism., 8:10 Képújság, 9:00 Közgyûlés közvetítése, 12:00 HTV: Teleshop, 13:00 HTV: Heti filmajánló, 13:30 HTV: Egy fecske is csinálhat nyarat – dokumentumfilm, 14.00 HTV: Pénzhalász, 16:00 HTV: Hétköznapi Mágiák, 16:30 HTV: Színházi Magazin, 17:00 HTV: Biztonsági zóna, 17:30 Képújság, 18:20 Közélet ism., 19:00 Hírös Hírek – A hír igaz, 19:20 A nap kérdése, 19:30 Hivatalból – várospolitikai magazin, 20:00 A nap kérdése ism., 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 20:55 HTV: Ízelítõ, 21:00 HTV: Törvénybe ütközve, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Hivatalból ism., 00:10 – 7.00 Képújság 2008. április 25., péntek 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Hivatalból ism., 8:15 Képújság, 12:00 HTV: Teleshop, 13:00 HTV: Heti filmajánló, 13:30 HTV: Biztonsági zóna, 14:00 HTV: Pénzhalász, 16:00 HTV: Helyszín – bûnügyi magazin, 16:30 HTV: Virágzó Magyarország: Vác, 17:00 HTV: Öko-Házak, 17:30 Képújság, 18:20 Tripla – kosárlabda magazin, 19:00 Hírös Hírek – A hír igaz, 19:20 A nap kérdése, 19:30 Hírös Múzsa, 20:00 Lélektõl – lélekig, 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 20:55 HTV: Ízelítõ, 21:00 HTV: Ítéletnap, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Hírös Múzsa ism., 23:55 Lélektõl – lélekig ism., 00:15 – 7:00 Képújság 2008. április 26., szombat 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Hírös Múzsa ism., 8:00 Lélektõl – lélekig ism., 8:15 Képújság, 9:00 HTV: Teleshop, 9:30 HTV: Irányjelzõ – autósok magazinja, 10:00 HTV: Pénzhalász, 12:00 Képújság, 15:00 HTV:

Pénzhalász, 16:00 HTV: Egy fecske is csinálhat nyarat, 16:30 HTV: A Kontroll, 17:00 HTV: Életerõ – egészség- és életmódmagazin, 17:30 Képújság, 18:10 Hírös Múzsa ism., 18:40 Lélektõl – lélekig ism., 19:00 HÉT – válogatás a Hírös Hírekbõl, 19:30 Megyei Krónika 20., 20:00 Kalendárium 2. rész, 20:30 HTV: Hírháló, 21:00 HTV: Házibuli Attilával és vendégeivel, 21:55 HTV: Ízelítõ, 22:00 HTV: Nehéz fiúk, 00:00 – 7:00 Képújság 2008. április 27., vasárnap 7:00 A HÉT ism., 7:30 Megyei Krónika 20. ism., 8:00 Kalendárium 2. rész ism., 8:30 Képújság, 9:00 Csütörtöki közgyûlés ismétlése, 12:00 Képújság, 15:00 HTV: Pénzhalász, 16:00 HTV: Útkeresõ – foglalkoztatáspolitikai mûsor 4.rész, 16:30 HTV: Virágzó Magyarország: Taksony, 17:00 HTV: Bence-show: Pintér Timi, 17:30 Képújság, 17:50 Bûnmegelõzési kerekasztal ism., 19:00 A HÉT – válogatás a Hírös Hírekbõl, 19:30 Mozaik ism., 20:00 Ausztrália különös természetvilága ism., 20:30 HTV: Hírháló, 21:00 HTV: Zsoldosok Texasban, 23:00 HTV: Házibuli Attilával és vendégeivel, 23:55 HTV: Ízelítõ, 24:00 – 7:00 Képújság 2008. április 28., hétfõ 7:00 A HÉT ism., 7:30 Kalendárium 2. Ism., 08:00 Képújság, 12:00 HTV: Teleshop, 13:00 HTV: Heti filmajánló, 13:30 HTV: Irányjelzõ, 14:00 HTV: Pénzhalász, 16:00 HTV: A Kontroll, 16:30 HTV: Egy fecske is csinálhat nyarat, 17:00 HTV: Szemeszter, 17:30 Képújság, 18:20 Kalendárium 2. rész ism., 19:00 Hírös Hírek, 19:20 A nap kérdése, 19:30 Gyógy-ász – egészségügyi magazin, 20:00 A nap kérdése ism., 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 21:00 HTV: Álomtörõ, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Gyógy-ász ism., 00:05 – 7.00 Képújság 2008. április 29., kedd 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Gyógy-ász ism., 9:00 Képújság, 12:00 HTV: Teleshop, 13:00 HTV: Heti filmajánló, 13:30 HTV: Szemeszter, 14:00 HTV: Pénzhalász, 16:00 HTV: Öko-Házak, 16:30 HTV: Infománia – multimédia magazin, 17:00 HTV: Helyszín, 17:30 Képújság, 18:20 Gyógyász ism., 19:00 Hírös Hírek, 19:20 A nap kérdése, 19:30 Sportmagazin, 20:00 A nap kérdése ism., 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 20:55 HTV: Ízelítõ, 21:00 HTV: Lovasok a viharban, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Sportmagazin ism., 00:00 – 7:00 Képújság

A KTV telefonszáma: 570-440

15

PROGRAMAJÁNLÓ ÁPRILIS 23-ÁTÓL 29-ÉIG Április 25-én, 26-án és 28-án tartják az Értelem Odüsszeája elnevezésû kreatív bajnokság nemzetközi fesztiválját az Ifjúsági Otthonban. Április 24-én és 27-én 19 órakor vetítik Bacsó Péter Majdnem szûz címû színes magyar játékfilmjét az Otthon Moziban, Hujber Ferenc és Kaszás Géza szereplésével. A Nagyszínházban április 26-án és 27-én a Hairt játsszák, 29-én a Mizantrópot adják. A Kamaraszínházban április 25-én a székelyudvarhelyi Nézõpont Színház mutatja be a Love and money címû darabot. Az Üzemszínházban április 27-én a Finito, 29-én az Alkésztisz van mûsoron. A Szórakaténuszban április 27-én 10-12 óráig a viaszos batik készítésébe avatja be a gyerekeket Szabó Zsuzsa tanárnõ. Ugyanezen a napon a társasjátékok kedvelõit is várják. A Ciróka Bábszínházban április 25-én a Bertalan és Barnabást láthatja a közönség, míg április 27-én, a vendégvasárnapon a pécsi Bóbita Bábszínház A sárkánykirály palotája címû darabot mutatja be. Április 24-én 10 óra 30-tól mondókákkal, versikékkel készülnek a babák és mamák szórakoztatására a Megyei Könyvtár Síppal, dobbal címû rendezvényén. Jay Lumen, San Fransiscobeat, James Cole, Pat Duff és Shabaam is fellép a Badgirls progressive house partiján április 25-én, pénteken a Bling Blingben. Április 26-án, szombaton a klubban ismételten megmozgatják a megyét a Bács Partin, egy óráig minden vidéki vendég ingyen léphet be. Mulatós bulival kezdi a hétvégét április 25-én a Club Caribe, MC Lapi irányításával. Április 26-án, szombaton Soma és Joe lesz a lemezjátszóknál. Unicum Next Megapartira várnak minden fiatalt április 26-án a Club Jamaicába, ital-promóciókkal, speciális dekorációval, ledfallal és táncoslányokkal. A jól ismert házigazdákon kívül az arénában DJ Julian zenél, hölgyeknek éjfélig ingyenes a belépés.

PALACE CINEMAS MALOM április 6000 Kecskemét, Korona u. 2. Tel.: 06 76/500-490 web: www.palacecinemas.hu

23 – 29.

Lepattintva: csak szombat-vasárnap 11:30, 14:00, 16:30, 19:00, 21:30 Csak a testeden át: Gong rádiós vetítés 04.30-án 20.00 Vasember: csak szerdai napokon: 13:30, 16:00, 18:30, 21:00 Alvin és a mókusok: szombat-vasárnap: 12:30, 14:30, 16:30 Majdnem szûz: 18:30, 20:45 (kivéve szerda) Kis Vuk: szombat-vasárnap: 11:45, 13:45, 15:45, 17:45 Nyolc tanú: 19:45, 21:45 Bolondok aranya: 18:45, 21:00 Streetdance - Step Up 2.: szombat-vasárna: 12:15, 14:15, 16:15 Horton: szombat-vasárnap: 11:30, 13:15, 15:00 Eszter hagyatéka: 17:15, 19:15 (kivéve szerda) I.e. 10.000: 21:15 (kivéve szerda) Helyár: hétfõn 790 Ft, kedden, szerdán, csütörtökön 990 Ft, péntek 17:00 elõtt 990 Ft, péntek 17:00 után 1140 Ft, szombat, vasárnap 15:00 elõtt 990 Ft, szombat, vasárnap 15:00 után 1140Ft. Gyerekjegy 12 éves korig, korhatár nélküli filmre 830 Ft. Diákjegy Hollywood Multicard-dal keddtõl péntekig 830 Ft. – Büfé és jegypénztár egyben! – 3 óra ingyenes parkolás.

16 FÓRUM

2008. április 23.

H AÁG Z ALÁN :

INGATLAN

Mindannyian tibetiek

Széchenyivárosban VI. emeleti, távfûtéses, 2 szobás, jó állapotú lakás azonnali költözéssel eladó, frekventált helyen. Érdeklõdni: 30/43381-17 Úrihegyben 660 m2-es gondozott kert, 51 m2es komfortos téglaépülettel eladó. Irányár: 6,9 millió forint. Érdeklõdni: 76/321-904, 20/35233-32

VEGYES Új, egybeépített hinta-csúzda-mászóka eladó. Irányár: 300.000 forint. Érdeklõdni: Lõrincz László, 30/398-20-43 Szekrénysor, 5 elemes, új állapotú, egyedi, nagyon szép, költözés miatt eladó. Irányár: 95.000 forint. Érdeklõdni: 76/414-131 Holland kanapé, két fotel (kis hibával), asztallal olcsón elvihetõ. Irányár: 25.000 forint. Érdeklõdni: 76/414-131 Bio ágynemûgarnitúra (paplan, párna, derékalj) féláron eladó, eredeti bolti csomagolásban. Irányár: 45.000 forint. Érdeklõdni: 76/414-131 Komód, 2 éjjeliszekrény, sarokpolcok, nagy könyvespolc, ötágú új csillárok olcsón eladók. Irányár: 5-20.000 forint. Érdeklõdni: 76/414131 Japán motoros permetezõ 20 m slaggal eladó. Érdeklõdni: 30/944-18-87 Eladók: lemezjátszó lemezekkel, tv állvány, szõnyeg 3x4m-es, futószõnyeg 80x300 cm-es, konyhai sarokpad, kinder (hobbira). Irányár: 3.200-10.900 forint. Érdeklõdni: 20/576-13-63 Nagy zárható bõrönd 7.000 forint, hajlított vázú kerékpár 6.000 forint, alkalmi levelezõlapok 150 forint/db, Filatéliai Szemle 1968. évfolyam 200 forint/db. Érdeklõdni: 76/483-936 Gyermekruhák, cipõk, játékok, kisbicikli, boxzsák 36 kg, gyermekülés (Cam olasz) eladók. Irányár: 100-19.900 forint. Érdeklõdni: 20/576-13-63

APRÓHIRDETÉSI SZELVÉNY Ingyenes hirdetés a Kecskeméti Lapokban A kitöltött szelvényt az alábbi címre kérjük beküldeni: 6000 Kecskemét, Csányi J. krt 14.

Hirdetés szövege, ármegjelöléssel: .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... Feladó neve: ............................................................. Címe/telefon: ................................................................. A helyhiány miatt kimaradt apróhirdetéseket a következõ lapszámban közöljük.

Ich bin ein Berliner, parafrazálta a Civis Romanus sum (Római vagyok) büszke mondását, s vallotta meg ugyancsak büszkén „berliniségét” a szabad világ elsõ számú polgáraként J. F. Kennedy a megosztott városban, két évvel a Fal felhúzása után. Világosan látta és világgá kiáltotta, hogy „a Fal a legnyilvánvalóbb és szembeszökõbb bizonyítéka a kommunista rendszer bukásának”. Mert ha egy politikai rendszer csak úgy képes fennmaradni, hogy polgárait erõszakkal kényszeríti maradásra, saját mûködésképtelenségét vallja be. Ez a felismerés persze nem oldotta meg a kettészakított családok és elnyomott nemzetek ügyét, de mégis valamiféle nyugati reménysugár szûrõdhetett át a vasfüggöny sûrû szögesdrótjain Keletre. Napjainkban is megér pár másodpercet a különbözõ tévécsatornáknak az esti híradásokban egy kicsiny, szabadságra vágyó, néhány milliós nép, amely egy kommunista nagyhatalom megszállása alatt él. És az az erõszakos és irracionális düh, mellyel egy elnyomó birodalom teljes harci arzenáljával ráront egy kicsiny nemzetre, ugyancsak megmutatja: a kínai politikai rendszer zsákutca. Az indokolatlan, túlzott agresszió valójában a vörös impérium gyengeségének jele. A leigázott tibetiek szabadságvágyát tükrözõ jajkiáltás pedig az egészségesen érzõk lelkéig hatol. Bár Tibet messze van, egy ember értékrendje nem földrajzi távolságtól függ. Ezért imádkoztak Szegeden a hívek Kiss-Rigó László megyés püspök vezetésével a leigázott kis népért, a kínai állam által el nem ismert, „földalatti” katolikus egyház tagjaiért, akiknek jogait lábbal tiporja egy birodalmi diktatúra, s a kínai kommunizmus minden áldozatáért. Mert egy buddhista, egy katolikus vagy egy nem vallásos ember lelke és élete egyaránt értékes. Hinnünk kell abban, hogy az értük szóló fohász vagy jajkiáltás nem marad következmények nélkül. Azok pedig, akik azt mondván: „én nem politizá-

Kép: Kádasi Laura

APRÓHIRDETÉS

lok”, a világ legnagyobb hatalmainak elnéznek mindent; azok, akik hasonló érvekre hivatkozva nem támogatják saját honfitársaik állampolgárságát; azok, akik nem írják alá a nemzettársaik jogfosztását kimondó dekrétumok elleni tiltakozást; és akik nem mondják azt, hogy Tibet szabadsága nélkül nem lehet boldog a világ, önként költöztetik lelküket az elzárt Kelet-Berlinbe. A szabadság oszthatatlan, és ha egy ember rabszolga, akkor ki szabad? – tette föl a szívbemarkoló kérdést a Fal árnyékában az amerikai elnök. Nézzünk magunkba, és ne habozzunk kimondani az igazságot! Mindannyian tibetiek vagyunk.

S OLYMOSI B ERTOLD :

Na, még egyszer, adóreform Kóka János adócsökkentést sürget! A hír igaz. Egy hete, Kecskeméten is ezt mondta a pártelnök-exminiszter. Azóta minden erejébõl sürget. Jól megy neki a sürgetés. Más se, az igaz. Igaz az is, hogy az adócsökkentésrõl az elmúlt években hallani sem akart. Kormánytagként megszavazott minden adóemelést (két év alatt több mint 30-at!). Továbbá nyolc új adónem bevezetésénél szintén ott sürgött-fogott, a közgazdasági nonszensz „elvárt adóról” szóló törvényrõl nem is beszélve. Késõbb az Alkotmánybíróság ezt megsemmisítette. Igaz az is, hogy korábban – amikor a hazai gazdasági válság nem volt még ilyen határtalan – az ellenzék adócsökkentési javaslattal elõálló politikusait, finoman szólva, elmebetegnek titulálta. Közben pedig annyira feldühödött azon, hogy több adóemelést már nem bír el a gazdaság, hogy a középosztályra uszította a revizorokat, minekutána tízezer család ellen indult vagyonosodási vizsgálat. A kormányzat persze arra buzdította az adófizetõket, hogy jelentsék fel az adóhatóságnál gyanúsan gyarapodó szomszédaikat. Bravó! Több SZDSZ, több besúgó…

Most Kóka kapitány az adócsökkentés mellett érvel. Igaz, az SZDSZ korábban többször be szerette volna vezetni az egykulcsos adórendszert. „Pártunk már tíz éve az egykulcsos adórendszer bevezetése mellett áll ki” – mondta a pártelnök Kecskeméten. Igaz, tíz éve ellenzékben voltak. Azóta kormányra kerültek – és folyamatosan adót emelnek. És ennek már hat éve! A sors különös fintora volna, hogy csak most, amikor partközelbe sodródott hajójuk, jutott eszükbe ismét régi, a választópolgároknak tett ígéretük? Olybá tûnik, olyan ez az adócsökkentés, mint a négyes metró. Az is tizennyolc éve épül már… Úgy tûnik, az elmúlt viharos hetekben Kóka végleg nekivezette a zátonynak az egyébként is léket kapott SZDSZ-es lélekvesztõt. Most a liberális potentátok a roncsokon ugrálva próbálnak szimpatizánsokat gyûjteni a partról figyelõ szavazók közül (ahelyett, hogy kiúsznának végre közéjük). Jó példája ennek, hogy megszellõztették Kuncze tervezett visszatértét. Bár egyszázalékos pártjukkal akár cigánykereket is vethetnének a kecskeméti Fõtéren…

FÓRUM

2008. április 23.

17

B AYER Z SOLT :

Kormányfõ végveszélyben Igazán nem szívesen hozom elõ, de muszáj. Ugyanis úgysem emlékszik már senki sem. Tehát: mindjárt a legelején az történt, hogy a Gyurcsány házaspár megmentett egy elcsatangolt kislányt. Maga a legfõbb érintett kétféleképp adta elõ a történteket. Az egyik változat az volt, hogy ment haza késõ este, és felfigyelt a láthatóan céltalanul, kétségbeesetten õgyelgõ kislányra. Hazavitte, megetette, kiderítette, ki õ – boldog végkifejlet. A másik változat – ugyanabból a szájból! – így szólt: este hazaért a miniszterelnök úr, leült vacsorázni, és mert úgyis olyan sokan ülik körül az asztalt, sokáig fel sem tûnt neki, hogy ott van egy idegen gyerek. Pedig ott volt ám! Klári vitte haza a láthatóan céltalanul, kétségbeesetten õgyelgõ kislányt, megetette, kiderítette, ki õ – boldog végkifejlet. Aztán utóbb kiderült az is, hogy a céltalan kislány egy vidéki MSZP-s fõmufti leánya. Kiderült, hogy dehogyis õgyelgett céltalanul. Ha volt a világon valaha „célzott” õgyelgés – hát azé a kislányé volt az… Igazából szóra sem lenne érdemes. De azért a gátlástalanságból mégiscsak felvillant valamicskét. Ezt követte a tánc. Erre sem emlékeznek, tudom. Pedig nagy karriert futott be a neten egy videofelvétel, amelyen a miniszterelnök úr gondterhelt arccal áll parlamenti dolgozószobája ablakánál, és onnét tekint le a városra. Arcán a nemzetért viselt és érzett felelõsség, annak minden súlya. Majd egyszer csak, hirtelen, elõbb tétova, majd mind szélesebb mozdulatokkal táncolni kezd. Karját szétveti, pörög, forog, felszabadultság és földöntúli mosoly önti el elõbb még gondoktól redõzött ábrázatját – az egész olyan mélyen „emberi”. Kicsit suta, kicsit nevetséges és mindenképpen „ellesett” a pillanat. Éppen ezért olyan nagyon szerethetõ. A baj csak annyi, hogy az Igazából szerelem címû – amúgy tényleg zseniális – angol film egyik jelenetében a világhírû Hugh Grant, aki a filmben éppen Anglia miniszterelnökét alakítja, a következõt csinálja: gondterhelt arccal áll dolgozószobája ablakánál, és onnét tekint le a városra. Arcán a nemzetért viselt és érzett felelõsség, annak minden súlya. Majd egyszer csak, hirtelen, elõbb tétova, majd egyre szélesebb mozdulatokkal táncolni kezd. Karját szétveti, pörög, forog, felszabadultság és földöntúli mosoly önti el elõbb még gondoktól redõzött ábrázatját – az egész olyan mélyen emberi. Kicsit suta, kicsit nevetséges, és mindenképpen ellesett – mi a fene lenne?! Hiszen az egy film! – a pillanat. Éppen ezért olyan szerethetõ. Igazából ez sem lenne szóra érdemes. Csak hát… Csak hát úgy áll a helyzet, hogy a miniszterelnök úr már régen nem tudja eldönteni, hogy mikor játssza a Kommunikációs kor-

mányzás címû ócska szappanopera fõszerepét, és mikor miniszterelnök. Összecsúsztak a szerepek. Fejben csúsztak össze. Mint a szegény Napóleon-kutatónál, aki olyannyira azonosul kutatása tárgyával, hogy egyszer csak elkezdi zubbonyába csúsztatott kézzel járni a valóságot. És a végén egy csöndes, kellemes, elegáns villában végzi, ahol nagyokat lehet sétálni a szépen gondozott parkban, és rács van minden ablakon… S miért e régi történetek? Mert éppen most tudtuk meg, hogy szeretett miniszterelnökünket öt súlyos támadás érte az elmúlt két esztendõben. Istenem, Istenem… Láttam az egyik kereskedelmi televízióban, hogy már reklámozzák az errõl készült „dokumentum” filmet. A beharangozóban vannak olyan képek, amelyek a miniszterelnöki limuzin belsejében készültek. Annyira életszerû az egész, mint amikor Frei Tamás menekült a kábítószer-kereskedõk elõl, akik meg akarták gyilkolni õt és stábját, de azért volt néhány vágókép felvéve a menekülõ hajókról – a partról, az üldözõk szemszögébõl. Mindegy is… Nyilván a szlovák titkosszolgálat áll a háttérben ismét. Vagy a legyek. Tudják, akik a Svejkben leszarták a fenséges Ferenc Jóska fenséges pofáját, oszt’ ezért komoly bajba került a korcsmáros. Amúgy erre emlékeznek: az éjszaka kellõs közepén megcsörren Gyurcsány telefonja. – Miniszterelnök úr, belelõttek a rendõrség Teve utcai székházába! – Atyaúristen! Már fél kettõ? Ennyi elég is. Ebben benne reszket a lényeg…. Post Scriptum: a Zoom.hu, amely megírta, hogy Gyurcsány épsége és élete (?) öt alkalommal is nagy veszélyben forgott, tegnap új hírrel örvendeztette meg olvasóit: Gyurcsány a 2006os kampány idején lecserélte testõrségét, mert nem tudták végigfutni vele a távot. Közismert, hogy Gyurcsány nagy futó, ez a kedvenc sportja, és egy ízben ötfõs testõrségébõl ketten rosszul lettek futás közben, a miniszterelnök ápolta õket. Ezután Gyurcsány az õrezred embereit Bagdadot megjárt terrorelhárítókra cserélte, és mindegyikkel végigcsináltatta a „Gyurcsánytesztet”, értsd: felvétel elõtt le kellett futniuk a miniszterelnöki távot. Eddig tart a Zoom.hu híre. Elolvastam – és eszembe jutott Gyurcsány Ferenc Timesnak adott interjúja. A megjelenés dátuma: 2007. március 2. Vagyis egy évvel vagyunk

Médiapartnerünk: M A G YA R H Í R L A P www.magyarhirlap.hu

Grafika: Kádasi Laura

azután, hogy Gyurcsány lecseréli a futni képtelen testõröket kommandósokra. A hosszú interjúból egyetlen kérdést és választ idézek fel: – Személyében fenyegetettnek érzi magát? – Egyáltalán nem. Minden hétvégén fogom a feleségem, és elmegyünk vásárolni. Vagy moziba. Tegnap este egy ír pubban voltam a feleségemmel és pár barátunkkal. Hetente háromszor futok, testõrök nélkül. Hát igen. Aki állandóan hazudik, mindig elfelejti, hogy mit hazudott legutóbb. Szerkesztõségünk fenntartja a jogot, hogy az olvasói leveleket szerkesztett formában közölje. Az oldalon szereplõ cikkek nem feltétlenül tükrözik szerkesztõségünk véleményét.

KECSKEMÉTI LAPOK – Kiadja a Kecskeméti Lapok Kft. Fõszerkesztõ: Haág Zalán Felelõs kiadó: Mészáros László ügyvezetõ igazgató Alapító-fõszerkesztõ (1989): dr. Lovas Dániel Szerkesztõség és kiadóhivatal: 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 14. Tel./Fax: 76/486-100, 508-300, [email protected] ISSN 0865-3194 Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája www.hknyomda.hu Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. A reklám– és PR-cikkeket Arial betûtípussal szedjük.

18 HÉT NAP

2008. április 23.

Bábosok találkozója

Hírmix Szerelem és pénz a KOSZT-on

Az Egyszer volt Budán kutyavásár a Vándorbot előadásában

Az általános iskolás bábosok a szombat délelõtti megyei találkozón mutathatták meg tudásukat a Kecskeméti Ifjúsági Otthon mozitermében. A négy fellépõ csoport a reneszánsz év alkalmából csupa Mátyás királyról szóló mesével készült a megmérettetésre. A Vándorbot bábos kör az Egyszer volt Budán kutyavásár történetét adta elõ marionett bábok segítségével. A zsûri tagjai – Szabó Zsuzsa bábmûvész, Kullai Anikó színháztörténész és Petõfi Sándor irodalmár – a csoport elõadásának értékelésekor kiemelte a szép, érthetõ szövegmondást. A Kac–Kac Kukac társulat

elõször szerepelt ilyen nagy nyilvánosság elõtt. A csoport tagjai együtt készítették az elõadás kellékeit, bábjait és a szöveget is maguk a gyerekek írták. Az Aranyos Kakasok bábcsoport elõadásában igazságos Mátyás király alakja tûnt elõ a Corvinák lapjairól, a Szivárvány bábcsoport gyönyörû paravánja mögül felbukkanó bábok pedig Mátyás király és az igazmondó juhász történetét mesélték el. A zsûri döntése szerint a legjobbnak bizonyuló Aranyos kakasok bábcsoport jutott tovább a XV. Országos Gyermekbábos Fesztiválra, amely májusban lesz Egerben.

A kortárs angol irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, Dennis Kelly Love and money – azaz Szerelem és pénz címû darabját láthatja a kecskeméti közönség április 25-én 19 órakor a Nézõpont Színház elõadásában. A székelyudvarhelyi társulat a KOSZT – a Kecskeméti Országos Színházi Találkozó – keretében érkezik a hírös város Kamaraszínházába, emellett a darabot Pécsre, a POSZT-ra is beválogatták. Dennis Kelly, akinek színmûveit a brit teátrumok mellett Németországban, Olaszországban, Svájcban, Hollandiában, Japánban, Ausztráliában és az USA-ban is játsszák, elõször mutatkozik be hazánkban, a Szerelem és pénz címû színjátékának pedig ez a magyar õsbemutatója. A korunk nagy kérdéseire és problémáira rávilágító elõadást Göttinger Pál rendezõ egy héthetes, táborhoz hasonló próbafolyamat során állította színpadra, fiatal, energikus, határon túli magyar színészek részvételével.

Harcos emlékek békés gyûjtõi

Idõutazás a magyar múltba Az õstörténettõl egészen az államalapításig min- zó produkciók aratták. A versenyt a Zrínyi iskola dent tudniuk kellett a magyar nép múltjáról diákjai nyerték meg, de könyvjutalom és emlékazoknak a kisdiákoknak, akik beneveztek a kecs- lap nélkül egyik csapat tagjai sem távoztak a keméti Tóth László Általános Iskola vezetõi, pe- Czollner téri intézménybõl. dagógusai által harmadik alkalommal megszervezett – ezúttal a Szállj, szállj sólyomszárnyon címet viselõ – városi történelemversenyre. A három írásbeli fordulón tíz intézmény huszonkét – ötödik-hatodik osztályos tanulókból álló – csapata vett részt. Közülük hat társaság jutott a döntõbe, amelyet a napokban rendeztek meg a szervezõiskolában. A komoly ismereteket feltételezõ, ugyanakkor játékos feladatok között szerepelt egyebek mellett történelmi totó, képrejtvény és mozaikkirakás is, a legnagyobb sikert azonban a korhû jelmezekben elõadott, mondákat, legendákat feldolgo- A gyerekek korhű jelmezekben adtak elő részleteket magyar mondákból

A kecskeméti civil szervezetek között jelentõs helyet foglalnak el azok a csoportok, melyek tagjai valamilyen gyûjtõszenvedélynek hódolnak. Az elmúlt szombaton a hadtörténeti tárgyak, relikviák az ország minden részérõl érkezett gyûjtõi, valamint a kíváncsi látogatók adtak randevút egymásnak a kecskeméti tiszti klubban. A XI. Hírös Militária Gyûjtõtalálkozó és Börze ezúttal is lehetõséget kínált a legrégebbi koroktól napjainkig mindenféle katonai jellegû tárgy – köztük számos különlegesség – cseréjére, vételére, eladására vagy egyszerûen csak megtekintésére. A rendezvényt jelentõs érdeklõdés kísérte, valamennyi asztal megtelt a legkülönfélébb vágó-, szúró- és hatástalanított fegyverekkel, díszes uniformisokkal, sapkákkal, sisakokkal, szabadságharcos emlékekkel és még sorolhatnánk. Meglátogatta a rendezvényt Nyitray András országgyûlési képviselõ is, aki elmondta: bár nem gyûjti, de szívesen mustrálja a múltidézõ katonai relikviákat.