Borotai Takarékszövetkezet A Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007.(IX. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak eleget téve az alábbiakban részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra a 2011. december 31-i adatok alapján A Takarékszövetkezet bemutatása1 A beszámolót készítı vállalkozás megnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa A vállalakozás székhelye A vállalakozás jogi formája Alkalmazottak létszáma 2010.átlag fı A mérleg fordulónapja és a beszámolási idıszak:
BOROTAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 03 02 000162 10043158-1-03 Magyarország 6445 Borota , Dózsa Gy.u.22. Szövetkezeti hitelintézet 44 fı 2011.december 31. 2011.01.01.-2011.12.31.
1. BEVEZETÉS A Borotai Takarékszövetkezet a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A §-ának valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. rendelet (Nykr.) elıírásainak megfelelıen az alábbi információkat hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozott adatok a 2011. évre vonatkozó auditált éves jelentésen alapulnak, amelyet a küldöttgyőlés a 2012. május 18-i ülésén hagyott jóvá. A nyilvánosságra hozatal kiterjed a Takarékszövetkezet kockázatkezelésével kapcsolatos nyilvánosságra hozandó valamennyi lényeges információra. 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK -a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) -234/2007. (IX.4.) Korm. r. a hitelintézetet nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl Nykr.) -196/2007. (VII.30.) Korm. r. a hitelezési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl (Hkr.) -381/2007. (XII.23.) Korm. r. a hitelintézetek partnerkockázatának kezelésérıl (Pkr.) -244/2000. (XII.24.) Korm. r. a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tıkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (Kkr.) -200/2007. (VII.30.) Korm. r. a mőködési kockázat kezelésérıl és tıkekövetelményérıl (Mkr.) -8/2011. (VI.16) PSZAF rendelet a hitelintézeti adatszolgáltatásokról -131/2011 (VII.18) Korm.rendelet a javadalmazási politikáról
1
3. FOGALMAK Lényeges információ: olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét (Hpt.). Védett információ: olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti (Hpt.). Bizalmas információ: olyan információ, amely tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé (Hpt.). 4. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A Hpt. vonatkozó rendelkezései értelmében a hitelintézetek kockázatvállalásának megbízható és belsı szabályzatban rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, a hitelintézet a felmerülı kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, figyelésére, jelentésére és ellenırzésére hatékony eljárásokat köteles alkalmazni. 4.1. Kockázati stratégia A Kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos belsı irányvonalát. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: · kockázatvállalási politika; · kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság; · kockázati szerkezet; · kockázatkezelés szervezete. 4.1.1. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika a Szövetkezet Igazgatósága által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, célokat és mindazokat a szabályokat tartalmazza, amelyek egységes alkalmazását, érvényesülését a Szövetkezet Igazgatósága az egész szervezeten belül elvárja. Kockázatvállalási és kockázatkezelési alapelvek: -Biztonságos mőködés elve: a Takarékszövetkezet úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse biztonságos mőködését. A belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által megkövetelt minimális tıkekövetelmény felett. -Összeférhetetlenség elve: a Takarékszövetkezet úgy alakítja kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel, vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggenek. -Együttmőködés elve: a Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szerve által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében. -Lényeges kockázatok kezelésének elve: a Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatot 2
azonosít, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. -Költség-haszon elve: a kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. -Hasonlóakkal történı összemérés elve: a Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) erre vonatkozó ajánlásának. -Tiltott tevékenység elve: a Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. Általános kockázatkezelési célok: -A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatában a tıkeszükségletet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. -Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott követelményeknek. -A Takarékszövetkezet elsısorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége elınyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. -A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan győjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80 %-os, illetve 90 %-os limit terhelésnél jelentést küld a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott személyeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. -A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság számára. 4.1.2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya azt mutatja meg, hogy milyen kockázatokat milyen mértékben kíván felvállalni, figyelembe véve az üzleti célkitőzéseit. A kockázatvállalási hajlandóság azt jelzi, hogy a tőrt típusú kockázatoknál a Takarékszövetkezet milyen mértékő kockázatot hajlandó még elviselni. A kockázatok kezelése ill. a tıkeszükséglet meghatározása két szinten történik. A minimális tıkeszükséglet meghatározása mellett a kockázati limitek és a kockázati stressz tesztek hatásvizsgálatai szintén határt szabnak a túlzott kockázatvállalásnak. A kockázatok stressz-tesztje arra próbál válaszolni, hogy egy ritka, váratlan, elıre nem látott esemény hatására miképp változik a hitelintézet szavatoló tıkéje ill. tıkekövetelménye. Stressz-tesztet csak a számszerősíthetı kockázatok esetében lehet alkalmazni. A Takarékszövetkezet a stressz tesztet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága három évre, a kockázati stratégia idıhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A Takarékszövetkezet teljes tevékenységét tekintve kockázati étvágya mérsékelt.
3
4.1.3. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tıkeképzés. A kockázati szerkezet kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként, a minimális tıkeszükséglet nagyságával jellemezhetı. A Takarékszövetkezet a következı lényeges kockázati típusok tekintetében számít minimális tıkeszükségletet: -hitelezési kockázat -piaci kockázat -mőködési kockázat. 4.2. A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók . A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A kockázatok azonosításához, méréséhez, összesítéséhez, figyeléséhez és elemzéséhez meghatározott kockázatkezelési feladatokról szóló utasítás tartalmazza a kockázatkezelési feladatok elvégzésében részt vevı munkatársak kötelezettségét a nyilvántartások, idısoros kimutatások, diagramok, beszámolók és elemzések határidıre történı elkészítésérıl. A kockázatkezelési szabályzatok kiadásáért és az azokban foglalt feladatok megvalósításáért, valamint a kockázatkezelı munkájáért az Ügyvezetés a felelıs. A Takarékszövetkezet a kockázatok azonosítása, mérése ill. figyelemmel kísérése során együttmőködik az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal (OTIVA). 4.3. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A minimális szabályozási tıkekövetelmény számításához, méréséhez a Takarékszövetkezet az alábbi – szabályozás szerint választható, PSZÁF által elfogadott – módszereket alkalmazza: Kockázat típusa Hitelezési kockázat Hitelkockázat-mérséklés Devizaárfolyam kockázat Mőködési kockázat
Alkalmazott módszer Sztenderd módszer Egyszerő-sztenderd Sztenderd módszer Alapmutató
4.4. Kockázatmérséklés és hitelezési kockázati fedezet alkalmazása A Takarékszövetkezet – mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet – a szabályozói tıkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet a fedezetek értékének változásait, a fedezetek elfogadhatóságának szempontjaiban bekövetkezett változásokat rendszeres idıközönként figyeli,ellenırzi, valamint utólagosan felülvizsgálja.
4
5.Javadalmazási politika: Takarékszövetkezetünk rendelkezik javadalmazási politikával. A takarékszövetkezet mérlegfıösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot és nincs olyan vezetı tisztségviselıje vagy munkavállalója, akinek az intézménytıl származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot, így a javadalmazási politika kialakításával és mőködtetésével kapcsolatos kötelezettségének – a Kormányrendelet 4. §-a alapján – a)
a kiemelt személyek körének Javadalmazási Politikában történı azonosításával (amelybe legalább az intézményt vezetı elsı számú vezetınek, a szervezeti egység vezetését ellátó igazgatósági tagnak, valamint a kockázatkezelésért felelıs vezetı bele tartozik), és
b)
a kiemelt személyek javadalmazása teljesítményjavadalmazási elemeinek a Kormányrendelet 7. § szerinti kötelezı teljesítménymutatók és elıírások alapján, Javadalmazási Politika szerint történı meghatározásával, valamint pénzben történı megfizetésével, tesz eleget. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a Felügyelı Bizottság felel annak végrehajtásáért, a belsı ellenırzés legalább évente felülvizsgálja. Jelen érvényes javadalmazási politikában csak pénzbeni juttatás szerepel. 2011-ben végkielégítés kifizetésére nem került sor. Javadalmazási politika szerint a kiemelt személyek köre: -
ügyvezetı-igazgatók kockázatkezelı számviteli osztály vezetıje
A teljesítményjavadalmazás A teljesítményjavadalmazás kifizetése – a Kormányrendelet 4. b) pontja alapján – készpénzben történik. A takarékszövetkezet a teljesítményjavadalmazást teljes egészében a következı mutatók alapján állapítja meg: a) a nem teljesítı hitelek részarányának változása, b) a tıkekövetelmény elıírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérı mutatószámok változása, d) az elért adózás elıtti eredmény. A kiemelt kör az éves alapbére 40%-át kaphatja meg prémiumként. A prémiumfeladat teljesítését a Takarékszövetkezet könyvvizsgálója és az igazgatóság hagyta jóvá. 2011.évre vonatkozóan 4 fı vonatkozásában: Személyi alapbér Elszámolt prémium összege 17,791 mFt
6,407 mFt
Az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság tiszteletdíja összesen: 2011.évben 3,312 mFt.
5
6. SZAVATOLÓ TİKE A szavatoló tıke a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tıkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tıkeként bevonhatók (Hpt.) A jogszabályok szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázattal súlyozott eszközök 8%-át meghaladó minimum szavatoló tıkével kell rendelkeznie. A szavatoló tıke elemei: alapvetı tıke, járulékos tıke és kiegészítı tıke. A Takarékszövetkezet szavatoló tıkéjének összege 2011.12.31-én 546,525 millió forint,ebbıl levonás nem történt.
SZAVATOLÓ TİKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A Takarékszövetkezet 2011. évi auditált adatai alapján: /adatok m Ft-ban!/
1 2
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETİ SZAVATOLÓ TİKE ÖSSZESEN ALAPVETİ TİKE
3 4 5 5/1
ALAPVETİ TİKEKÉNT ELISMERT TİKEELEMEK
6 7
ALAPVETİ TİKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
-Befizetett jegyzett tıke a) Cégbíróságon bejegyzett tıke - visszavásárolt részjegyek
Tartalékok
546,525 537,564 99,981 100,000 100,000 -0,019 447,512 396,199
- Lekötött tartalék alapvetı tıkeként figyelembe vehetı része -Általános tartalék -Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %áig (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETİ TİKÉBİL -Immateriális javak JÁRULÉKOS TİKE Értékelési tartalékok a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke
59,776 336,423 51,313 6,484 -16,413 -16,413 8,961 8,961 8,961 0
7. TİKEMEGFELELÉS A Takarékszövetkezet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és a jövıben felmerülı kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételő tıkét meghatározza és fenntartsa. 7.1. Minimális szabályozási tıkekövetelmény (BÁZEL II. – 1. pillér) A Bázel II. 1. pillére minimum tıkekövetelmény megállapítását teszi kötelezıvé a hitelezési, a piaci és a mőködési kockázatok tekintetében. A Takarékszövetkezet a hitelezési és a piaci kockázatoknál a sztenderd módszert, a mőködési kockázat tekintetében pedig az alapmutató módszert alkalmazza.
6
A minimális tıkekövetelmény adatai: /adatok m Ft-ban!/ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
összesen: Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások ebbıl: rövid lejáratú követelések Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
218,82 0 0 0 0 0 16,007 19,882 0 22,136 63,940 15,872 0 0 13,658
16 17
Piaci kockázat Mőködési kockázat
3,694 63,631
Tıkemegfelelési mutató (%) 19,98 A minimális tıkekövetelmény 2011. december 31-én 218,82 millió forint.
7.2. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamata (BÁZEL II. – 2. pillér) A pénzintézeteknek a minimum tıkekövetelmény kiszámítása mellett minden lényeges kockázat tekintetében olyan belsı eljárásokat és rendszereket kell kidolgozniuk, amelyek hosszú távon biztosítják a megfelelı tıkeszükséglet meglétét. Ezeket az eljárásokat összességében a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatának nevezzük (angol rövidítése: ICAAP). A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl tevıdik össze: -kockázati stratégia meghatározása, -lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések, -tıketervezés – a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének meghatározása és összehasonlítása a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkével. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamata mindazon banki folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet vezetı testületei biztosítják, hogy -a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); -a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre; és -hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, azt folyamatosan fejlessze.
7
A Hpt. szerint a belsı tıkemegfelelés-értékelési folyamatnak arányosnak kell lennie a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A hivatkozott jogszabály alapján a Takarékszövetkezet kis intézménynek minısítette magát, mert -nem végez bonyolult tevékenységet, -nem végez határon átnyúló tevékenységet, -viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, -a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott kockázatok minimális tıkeszükségletének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet az alábbi kockázati típusokat minısítette lényegesnek, amelyekre jogszabály által felkínált módszerek alapján belsı tıkeszükségletet számol: -hitelezési kockázat, -piaci kockázatok (devizaárfolyam kockázat, kereskedési könyvi kockázatok) -koncentrációs kockázat, -kamatkockázat, -likviditási kockázat, -mőködési kockázat. Fentieken túl a Takarékszövetkezet folyamatosan figyelemmel kíséri a reziduális-, reputációs-és országkockázatokat, azok alakulásáról rendszeresen jelentést készít. A Takarékszövetkezet jelenleg nem végez határon átnyúló tevékenységet. II. pillér alatti kockázatok tıkeszükséglete: /adatok millió Ft-ban/ Minimális tıkeszükséglet: 218,820 Tıkepuffer: 21,882 II pillér alatti tıkeszükséglet tıkepufferral: 240,702
8. HITELEZÉSI és felhígulási kockázat A hitelezési kockázat az ügyfelek és a partnerek felé fennálló követelések nemteljesítésébıl fakadó kockázat, amikor az ügyfél vagy a partner nem tudja szerzıdés szerint (vagy nem pontosan a szerzıdés feltételei szerint), határidıben teljesíteni a Takarékszövetkezet felé fennálló kötelezettségeit. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatainak kezelésére vonatkozó belsı szabályzatai kockázat alapúak, azonban mérete, üzleti volumene nem teszik lehetıvé statisztikailag megbízható kockázatmérési modellek kifejlesztését, ezért a minimális tıkekövetelményt és a kockázatmérséklés hatásának számszerősítését a legegyszerőbb – sztenderd – módszerekkel számítja. A sztenderd módszer a nemzetközi szabályozásban kialakított módszer, amelyben a kitettségek kockázati értékét, az ügyfeleknek az ügyféltípusokhoz kapcsolt kitettségi típusát és mértékét a szabályozás határozza meg, a kitettségekhez kockázati súlyok hozzárendelésével, ill. egyéb mértékek meghatározásával. A Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségi osztályok a következık: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, 8
g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, n) egyéb tétel. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott rendeleteiútmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait is. A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elismert hitelminısítı szervezeteket fogadja el. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet (S&P) általi hitelminısítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéséhez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. 8.1. Az egyes kitettségi osztályokra vonatkozó információk 8.1.1. A hitelezési kockázat minimális tıkekövetelménye kitettségi osztályonként: adatok millió Ft-ban 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
összesen: Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások ebbıl: rövid lejáratú követelések Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek
151,495 0 0 0 0 0 16,007 19,882 0 22,136 63,940 15,872 0 0 13,658
8.1.2. A kitettség kitettségi osztályonkénti értéke a hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele elıtt: adatok millió Ft-ban Kitettségi Osztály Lakossággal szemben Vállalkozással szemben Egyéb tételek Késedelmes tételek Ingatlannal fedezett Hitelintézettel szemben
Db szám Állomány
Átlagos állomány
24184 55 30 391
390,396 269,983 66,968 217,760
0,161 4,908 2,232 0,557
750
2058,889
2,745
4
33,081
8,270
9
8.1.3. A kitettségek gazdasági ágazati megoszlása: adatok millió Ft-ban
Ágazati besorolás
Vállalkoz. szembeni
Lakossággal Ingatlannal szembeni fedezett
Késedel mes tételek 13,9%
Mezıgazdaság,erdıgazd,halászat
42,4%
18,6%
28,6%
Feldolgozó ipar Építıipar Villamos energia,gáz,gız Kereskedelem,jármőjavítás Szálláshely-szolg,vendéglátás Szállítás,raktározás,posta,távközl Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek,gazd.szolg Egészségügyi,szoc ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Nem besorolt Összesen:
15,6% 3,7% 2,8% 7,4% 2,8%
0,1% 0,6%
8,4%
0,3%
2,6% 3,0% 0,3% 0,3% 0,3% 0,8% 0,1%
4,6% 1,6% 0,8% 6,4% 2,7% 0,7% 0,3% 1,0% 0,3% 0,6%
22,9% 100%
73,3% 100%
52,4% 100%
68,1% 100%
2,1%
Egyéb tételek
Hitelintézet szemben
0,7%
9,6%
9,6% 7,5%
100%
82,2% 100%
8.1.4. A kitettségek hátralévı futamidı szerinti megoszlása ügyfél-kategória szerint: adatok millió Ft-ban
Lejárat /bruttó érték Nem pénzügyi vállalkozások Lakosság,egy váll,ısterm Egyéb hitelek
1 éven belüli 197,370 752,161 0,139
1 éven túli 189,132 1897,007 0,136
8.1.5 Földrajzi megoszlás: csak Magyarország 8.2. Késedelmes és hitelminıség-romlást szenvedett tételek Késedelmes tétel a kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tétel.Az ügyfélnek a Takarékszövetkezetkal szemben kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja 1) lakossággal szembeni kitettség esetén a) a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy b) az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének 2 %-át vagy az egyhavi törlesztı részletet; 2) az (1) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a) a 250.000.-Ft-ot b) az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének 2%-át. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozási kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez -50 %-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, -egyébként 100 %-os kockázati súlyt kell rendelni. 10
A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100 %-os kockázati súlyt kell rendelni. A Takarékszövetkezet minden nem lakossági ügyfélre /5 millió Ft felettiekre/ évente legalább egyszer (az éves letéti mérleg, egyszerősített éves beszámoló, illetve SZJA bevallás alapján) minısítést készít a mérleg auditálását és bemutatását, illetve az adóbevallást és bemutatását követıen legkésıbb szeptember 30-ig. A Takarékszövetkezet minısítést készít továbbá mindazokról az ügyfelekrıl, akik elsı alkalommal kerülnek a Takarékszövetkezettel aktív üzleti kapcsolatba, illetve már meglévı ügyfél új hitele, egyéb kötelezettségvállalása (kezesség) esetén is. Fennálló aktív kapcsolat esetén minden, a hitelportfolióban szereplı ügyfélre vonatkozóan az alábbi események bekövetkezésekor szükséges elvégezni az évközi minısítést: -az ügyfélnél illetve partnernél olyan jelentıs mérvő gazdasági esemény következik be, amely a kockázatvállalás mértékét növeli (átalakulás, szétválás, egyesülés, csıd, felszámolás, végelszámolás, prolongálási kérelem), -az ügyfél illetve partner pozíciójában jelentıs mértékő, tartósnak ítélhetı javulás, vagy romlás következik be, -ha az ügyfél az esedékes törlesztı részletet 90 napon túl nem rendezte. Az értékvesztés elszámolásához (visszaírásához), valamint a céltartalék képzés -felszabadítás -, felhasználás mértékének meghatározásához a banki kockázatok havi vizsgálata alapján megállapított minısítésekbıl kell kiindulni. 8.2.1. Késedelmes tételek ügyfél-kategória szerinti megbontása nettó értéken:
A Takarékszövetkezet ezen adatokat a Hpt. 137/A. (4) bekezdés b)pontja alapján védett információnak nyilvánította, ezért ezeket adatokat gazdasági érdeke alapján nem kívánja nyilvánosságra hozni. 8.2.2. A 2011. évi elszámolt és visszaírt értékvesztés, ill. képzett és felhasznált céltartalék ügyfélkategória szerinti alakulása: adatok millió Ft-ban Ügyfélkategória Nyitó állomány Nem pénzügyi váll.. Egyéni váll. Lakosság Egyéb Összesen:
Év.képzés min.miatt
69,508
20,391
56,493 180,484 0,040 306,5256
20,229 144,395 0,007 228,728
Év.képzés Év.visszaírás Év.visszaírás Év.vírás Záró egyéb ok ráf.csökk bev.min egyéb ok állomány miatt min.miatt miatt miatt 0,05 12,302 58,38 19,267
19,018 15,692
Nyitó Képzés egyenleg jövıbeni 0,289 0,097 képzett
Függı és kötelezettségekre céltartalék Általános kockázati céltartalék Egyéb céltartalék/végtörlsztés miatti árfolyamveszteség
7,205
11,112 50,881 0,004 72,545
36,78 57,742 0,013 57,566
28,83 235,274 0,030 283,401
Felszabadítás/min Záró egyenleg jav.miatt/ 0,01 0,376
7,205 41,068
41,068
11
8.2.3. Azokkal a kitettségekkel kapcsolatban, amelyeknél hitelminıség-romlás miatt értékvesztés és/vagy céltartalék képzésre került sor, az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék ügyfél-kategóriánként az alábbiak szerint alakult:
A hitelminıség romlást szenvedett kitettségi osztályok elszámolt értékvesztéseit és céltartalékait védett információvá minısítettük. 8.3. Kockázatmérséklés és hitelkockázati fedezet
A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fıbb elvei és pontjai, valamint ezen fedezet igénybevételének mértéke: A tıkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol nettósításból adódó hatásokkal. A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthetı, kivéve, ha az egyes termékszabályzatok ettıl eltérı szabályozást adnak. Biztosítéki szerzıdés kizárólag írásban köthetı, amelyben minden esetben rögzíteni kell a Takarékszövetkezet és az adós jogait ill. kötelezettségeit az adott biztosítékokra vonatkozóan. A kockázatvállalást tartalmazó szerzıdés tartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerzıdésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását, a biztosítékok meglétét, azok valós értékét és érvényesíthetıségét. A biztosítékok alkalmazása lehetıséget nyújt a Takarékszövetkezet számára, hogy felmerülı kockázatait mérsékelje. A Takarékszövetkezet az alábbi biztosítékokat fogadja el: 1. Dologi biztosítékok: a. Óvadék b. Zálogjog c.közraktárjegy i. Zálogjog ingatlanon ii. Zálogjog ingóságon, ill. más vagyontárgyon (jogon, követelés) 2. Személyi biztosítékok: a. Garanciák: i. Állami (költségvetési) garancia ii. Bankgarancia iii. Egyéb garancia b. Kezesség 3. Egyéb biztosítékok: a. Engedményezés i. Árbevétel engedményezés ii. Követelés engedményezés Fedezetként nem fogadható el: -a Takarékszövetkezet által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapír , -a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapír -olyan biztosíték, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékaként lekötött, kivéve a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyat -olyan ingatlan, melyet jelzálogjoggal biztosíték értékének 70 %-át meghaladó mértékben már lekötöttek. 12
A biztosítékoknak minden esetben fedezetet kell nyújtaniuk a tıkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre egyaránt. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat mérséklés hatását a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszerével számítja, és az alábbi hitelezési kockázatmérséklı – a kitettségeivel összefüggı hitelkockázatok csökkentésére vonatkozó – eljárásokat alkalmazza: 1. A Takarékszövetkezet elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgya(ka)t ismer el, amelyik likvid és értékálló. Elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek közül elismerhetı fedezetként veszi figyelembe: -a. a Takarékszövetkezetnál elhelyezett forintbetétet és -b. a Takarékszövetkezet által kibocsátott betéti okiratot és könyves betétet. 2. Elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság elıtt érvényes és érvényesíthetı, valamint eleget tesz a Hkr-ben rögzített feltételeknek. Elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek közül elismerhetı fedezetként veszi figyelembe: -a. a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességét, -b. az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességét, -c. az állami készfizetı kezességet. Elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek értéke:
adatok MFt-ban! Garancia nyújtó Kitettség összege Központi kormány készfizetı kezessége 6,156 Garantiqa Hitelgarancia és AGHA készfizetı kezessége 37,818
Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett, teljes kitettség értékek: Ezt az információt a Takarékszövetkezet a HPT 137/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minısítette, mert ezen adatok nyilvánosságra hozatala a Takarékszövetkezet gazdasági érdekeit sérti. A garanciát nyújtók és kezességet vállalók hitelminısítési kategóriája a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminısítési kategóriái Csoportosítás (a HKR szerint)
a)központi kormány és központi bank b)regionális kormány és helyi önkormányzat c)multilaterális fejlesztési bank d)Európai Közösség, Nemzetközi Valutaalap,Nemzetközi fizetések bankja e)HKR6§(2)-(3)bekezdésben meghatározottaknak megfelelı közszektorbeli intézmény f)hitelintézeti és befektetési vállalkozás(pl:MTB Zrt.) g)vállalkozás,ideértve a hitelintézet és befekt.váll anya és leányváll.. h)hitelintézettel egyenértékő prudenciális szabályozásnak megfelelı pénzügyi vállakozás
Minısítési kategória 1 2 3 (AAA(A+(BBB+AA-) A-) BBB-) 1
4 (BB+BB-)
5 (B+BB-)
6 (CCC+CCC-)
1 1
13
A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülı piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk: A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülı piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Takarékszövetkezetnél jelenleg nincsenek. 8.4. Hitelkockázatok koncentrációs kockázata A hitelkockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni olyan követelés eloszlását értjük, mikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kisszámú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethetı nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény szokásos és elvárható jövedelmezıségő, folyamatos mőködését. A túlzott koncentrációk kialakulásának megelızése céljából a szavatoló tıke összegébıl kiindulva a Takarékszövetkezet limiteket (határértéket) határoz meg. A koncentrációs limiteket a Takarékszövetkezet azon az elvi alapon alakítja ki, hogy ha a koncentráció miatt a kitettségek 10%-a nem térül meg, a szavatoló tıkevesztés ne legyen nagyobb, mint 25%. A Takarékszövetkezet a következı koncentrációkra határoz meg limiteket: -egy adóscsoportra vonatkozó belsı limitek, -adósok portfolió szintő koncentrációja, -ágazati koncentráció, -biztosítéki koncentráció (egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni közvetlen és közvetett kitettségek), -termék-termékcsoport limitek. A limit kihasználtság egyetlen koncentrációs típus (kitettség) esetén sem közelítette meg a határértéket. Egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni kitettség Nagyadósok portfolió szintő koncentrációja Ágazati koncentráció Biztosítéki koncentráció Termék-termékcsoport limit
Szavatoló tıke 25%-a
122 227 e Ft.
Nem történt
Szavatoló tıke 250%-a
1 222 270 e Ft.
Nem történt
Szavatoló tıke 250%-a Szavatoló tıke 75%-a A mérlegfıösszeg 20%-a
1 222 270 e Ft. 366 681 e Ft. 1 781 017 e Ft.
Nem történt Nem történt Nem történt
9. PIACI KOCKÁZAT A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévı devizaárfolyam kockázat tıkekövetelményét a sztenderd módszer szerint számolja. 9.1. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvbe sorolja a befektetési eszközök olyan pozícióit, melyeket a a vételi és eladási ár közötti különbsége vagy a kamatlábváltozások révén bekövetkezı rövidtávú nyereség realizálása érdekében szerzett meg, valamint ezen pozíciók fedezeti pozícióit (kereskedési pozíciók). A kereskedési könyvbe soroljuk továbbá az egyéb befektetési eszközök adásvételekor a befektetési szolgáltató által szerzıdésben vállalt kötelezettséghez tartozó bármely nyitott pozíciót, ill. a kereskedési könyvi pozíciós kockázatokhoz közvetlenül kapcsolódó tızsdén kívüli ügyletekbıl származó kockázatvállalásokat.
14
A kereskedési könyvi pozíciós kockázat a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. A kereskedési könyv vezetésének a célja -a kereskedési szándékkal tartott pozíciók napi piaci értékének megállapítása és napi nyomon követése, -a napi piaci értékelés alapján a nem-realizált eredmény figyelemmel kísérése ill. -ha a kereskedési céllal tartott pozíciók mértéke meghaladja a jogszabályban elıírt mértéket, a kereskedési könyvi pozíciók piaci és hitelezési kockázatának a kereskedési könyvön kívüli ügyletektıl eltérı módon történı, napi szintő megállapítása , a kockázati szempontból egymással összevezethetı tételek nettósításának lehetıvé tétele mellett. 9.1.1 Általános és egyedi kamatkockázat A kereskedési könyvben a Questor Alapkezelınél levı értékpapírokat tartjuk. A portfolió Magyar Államkötvényekbıl áll.
9.1.2. Devizaárfolyam-kockázat A devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különbözı devizákban lévı nyitott pozíciókból a Takarékszövetkezetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. Devizaárfolyam kockázat tıkekövetelménye: 3,694 M Ft 2011.12.31-én. 9.1.3.A Takarékszövetkezetnek származtatott ügyletekbıl eredı partnerkockázata nincs, ezért ilyen kockázattal nem számol. 9.2. Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, részesedések A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvben nem szereplı részvények, részesedések között az üzletpolitikai céllal vásárolt, tartós tulajdoni részesedést biztosító befektetéseket tartja nyilván.
A Takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel együttmőködési megállapodás keretében több szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. A Takarékszövetkezet számlavezetı bankja az MTB Zrt. Befektetési szándékkal vásárolt MTB Zrt. részvényeket, mely könyv szerinti értéke:29.242 eFt. Átváltoztatható kötvényünk értéke 2.680 eFt. Más belföldi hiteleintézettekkel kapcsolatos részesedésünk: 5.110 eFt. Más részesedésünk: 1.867 eFt. Részesedések értékesítésére nem került sor. A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését, illetve betét felmondását nem modellezi. 9.4. Kereskedési könyvben nem szereplı pozíciók kamatkockázata A Takarékszövetkezet a nem-kereskedési könyvben betétek győjtésével, hitelek nyújtásával, hitelintézetnél elhelyezett betéttel, kamatozó értékpapírok vásárlásával vállal kamatkockázatot. Kereskedési szándékkal jelenleg állampapír repó ügyleteket folytatunk, a magasabb kamat, valamint a rövidtávú likviditás érdekében. Értékpapírok között állampapírjaink mérlegértéke 4756,079 m Ft,egyéb értékpapírunk értéke 2,68 mFt. Valós értékelést nem alkalmazunk Tızsdei részvénykitettségünk,magántıke-befektetésünk nincs. Tavalyi évben 31,776 millió Ft eredményt értünk el az értékpapírok árfolyamkülönbözetébıl. 15
A Takarékszövetkezetbe a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat mérését – a sztenderd kamatláb sokkokat feltételezı -ún. duration gap elemzés módszertanával végzi, követve a PSZÁF 2 /2008. számú módszertani útmutatóját. A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését, lejárat nélküli szerzıdések tartós részét, illetve a betét felmondást nem modellezi. A kamatkockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján a banki könyvhöz tartozó instrumentumok nettó jelenérték változását méri. A portfólió nettó jelenérték változása 2011-ben: A mérés alapján kialakítottuk a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az összes devizanemhez tartozó súlyozott pozíció és a szavatoló tıke aránya. A súlyozott pozíció és a szavatoló tıke aránya: Idıszak/Devizanem HUF EUR USD CHF Összesen: 2011.IV. 15,028 0,18 0,032 0,010 15,094 Idıszak Mutató értéke (%) 2011. IV. negyedév:15,094/546,525= 2,76 10. MŐKÖDÉSI KOCKÁZAT Mőködési kockázat alatt a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek nem megfelelı feladatellátása miatt felmerülı, illetve jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, a Takarékszövetkezet eredményét és szavatoló tıkéjét érintı veszteség kockázatát értjük. A Takarékszövetkezet a mőködési kockázat belsı tıkekövetelményét – a szabályozói tıkekövetelmény meghatározásához is használt – alapmutató módszerével számítja. A tıkekövetelmény kiszámításának alapjául szolgáló irányadó mutató: -a kapott kamat és kamat jellegő bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegő ráfordítás különbözete, és -a bevételek forgatási célú részvényekbıl, részesedésekbıl, kapott (járó) jutalékés díjbevételek, pénzügyi mőveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységbıl, valamint a fizetett (fizetendı) jutalék-és díjráfordítások, pénzügyi mőveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A Takarékszövetkezet mőködési kockázatának tıkekövetelménye az irányadó mutató 15 %-a. A mőködési kockázat tıkekövetelménye 2011.12.31.én: 71,809.- MFt. A mőködési kockázat tıkekövetelménye évente -az auditált éves beszámoló elfogadását követıen -változik. Borota, 2012. május 18.
Borotai Takarékszövetkezet Igazgatósága
16
