Borító terv: Dáni Krisztián. Nyomdai elõkészítés: Avramov András. Nyomdai kivitelezés: Midiprint 2000 Bt. Kiadásért felel: Jávorszky Iván

KARRIER ABC

A Karrier ABC c. kiadványt a Junior Achievement Magyarország készítette a Phare Access 2001 program, a Céltudatos karrierépítés útján címû, HU 0104-03-01-0010 szerzõdés számú project keretében.

Irta: Merényi Zsuzsa Borító terv: Dáni Krisztián Nyomdai elõkészítés: Avramov András Nyomdai kivitelezés: Midiprint 2000 Bt.

Kiadásért felel: Jávorszky Iván Kézirat lezárva: 2004. január 15. Kiadja: Junior Achievement Magyarország 6725, Szeged,Veresács u. 30/b Tel.: (+36) 62 552-868, Fax: (+36) 62 552-858 E-mail:[email protected] Internet: http://www.ejam.hu

A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt vagy részeit sokszorosítani, bármilyen elektronikus vagy mechanikus eszközzel (beleértve a fénymásolást, a kép- és hangfelvételt és minden egyébinformáció tárolási és visszakeresési rendszert) átvenni.

TARTALOM Bevezetés, avagy mi fán terem az életpálya-tervezés „Csinálj karriert!” Karrierperiódusok Karrierfilozófiai axiómák, illetve a karriercsinálás 3+1 módja Pintér Zsolt szerint Mit is akarsz és mire vagy alkalmas?

5 5 6 9 10

Önismeret Öröklõdés – nevelhetõség – önfejlesztés Önismeret – Johari ablak Készíts leltárt! Mások arcában látod meg önmagad! Egy kis típustan, vagy karakterológia Pályaválasztás, pályaorientáció. Hol hasznosíthatók a tulajdonságaim?

13 13 14 16 18 20 26

Kommunikáció az álláskeresés folyamatában Írásbeli kommunikáció A szóbeli (verbális) kommunikáció Telefonálás Testbeszéd, avagy a szóbeli kommunikációt kísérõ metakommunikáció és a non-verbális kommunikáció Mimika, vagy arcjáték Tekintet, szemkontaktus Gesztusok Testtartás Kézfogás Lábtartás Távolságtartás, a térköz szabályozása Érintés Egy kis illemtan Tanácsok a felvételi elbeszélgetéshez

33 33 33 33 34 34 35 36 36 36 37 37 38 38 42 3

Önéletrajz Az önéletrajz alkotóelemei A felvételihez készülõ önéletrajz sajátosságai Az önéletrajz külsõ alakja, terjedelme Kísérõlevél Az önéletrajzok buktatói Az önéletrajz különbözõ típusai

45 46 48 48 49 50 53

Továbbtanulás. Avagy mit kell még elsajátítanom, hogy jobban érvényesülhessek? A továbbtanulás szempontjai

59 59

Álláskeresési elõkészületek, az álláskeresés folyamata Az ideális munka megtalálása Gyakorlatok a három „M” megválaszolásához Az álláskeresés folyamata Különleges kiválasztási módok

67 67 69 86 89

Szerzõdjünk, alapvetõ munkajogi tudnivalók Munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése

91 91 93

Állás nélkül 1. Nem sikerült állást találni 2. Alkalmasság-alkalmatlanság 3. Pályamódosítás 4. Átszervezés 5. Megszûnik a munkahely A munkanélküliek ellátása: feltételek, ellátási formák

4

99 99 101 101 101 102 102

BEVEZETÉS, AVAGY MI FÁN TEREM AZ ÉLETPÁLYA-TERVEZÉS „Csinálj karriert!” Vágyunk rá, irigykedünk egy sikeres karriert megismerve és félünk tõle, vajon nekünk sikerül-e? Idõnként le is rázzuk magunkról, elhárítva: még nem kell ezzel foglalkoznunk. Aztán rájövünk, hogy nem lehet megúszni, ha itt és most, itt és a jövõben jól szeretnénk élni. A karrier az élet bármely területén mutatkozó fejlõdés, eredmény. Értelmezhetõ egy család életére, érzelmi kapcsolatokra, munkára, sportra. Itt most mi elsõsorban a munkahelyhez, foglalkozáshoz kapcsolódó szakmai karriert vizsgáljuk. Az életpálya egészét tekintve beszélhetünk karrierrõl, karriertervezésrõl, önmenedzselésrõl. Az önmenedzseléssel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy saját életünk tudatos irányítása, saját céljaink megvalósítása a mi dolgunk. Az önmenedzselés során feltérképezzük a személyiségünkben rejlõ sajátosságokat, megismerjük motivációinkat, képességeinket, tudásunkat, igényeinket. Ez alapján tudjuk irányítani, tervezni életünket, sorsunkat. Tudatos irányítás nélkül könnyen célt tévesztünk, sodródunk. A karriertréning új képzési forma a középiskolában.Abban nyújt segítséget, hogy az elõbb vázolt folyamatot szakemberek segítségével átgondold, kipróbáld magad a „mi lenne, ha ... ” helyzetekben. A munkatankönyv célja, hogy összefoglalja azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek a karriertervezéssel, életstratégiával, önéletrajzírással, felvételi beszélgetéssel kapcsolatosak. Szeretnénk, ha a könyv önálló használatával is képes lennél a jövõdet megtervezni, önmagadat értékelni, megküzdeni és helytállni egy állásért, végül is elégedett boldog ember lenni. „Adj nekem egy halat, hogy jóllakhassak ma is/taníts meg halászni és jóllakom egész életemben.” 5

Karrierperiódusok Az alábbiakban röviden áttekintjük az életpálya-tervezéshez szorosan kapcsolódó hét karrierperiódust, amelyek általában minden embernél megfigyelhetõek. Az egyes periódusok korhoz rendelése a jellemzõ átlagot mutatja, egyéntõl, személyiségtõl függõen jelentõs eltérések lehetnek. (Az összefoglaló Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert c. könyve alapján készült.) 16-18. év: Alapvetõ karrierdöntések korszaka. Ebben az idõszakban kell a figyelmet, energiát valamilyen határozottabb cél felé fókuszálni: a) Továbbtanulás a felsõoktatásban (felvételi elõkészítõk, érettségi, nyelvtanulás) b) Továbbtanulás középfokú képesítés szerzése érdekében (érettségi, szakmaválasztás) c) Munkába állás (korai alkalmazotti karrier) d) Vállalkozás megkezdése (vállalkozói létforma) A döntésben meghatározó szerepe van a családnak és az ismeretségi körnek, valamint a fiatal elõtt álló példaképeknek. Elvárja, támogatja-e a család a tanulást? Elvárja-e a munkába állást (megélhetés, családi vállalkozás)? Ma, ha egyéb kényszerek nincsenek, mindenek elõtt a továbbtanulás ajánlott, hiszen hosszú távú karriert képesítések, diploma nélkül szinte lehetetlen elképzelni. Ha valaki a továbbtanulást választotta, itt szerzi meg a szakmához szükséges elméleti alapokat és itt dõl el , hogy milyen szakterületen fog késõbb dolgozni vagyis, hogy orvos, mérnök, pedagógus vagy jogász lesz. Elõreláthatóan, jó idõben elõ kell készíteni a szakmai gyakorlatot, kapcsolatokat építeni és megalapozni a munkába állás idõszakát.Tehát nem elég a diplomaosztást követõen kapkodni fûhöz-fához, hanem már a fõiskola 2.-3. az egyetem 3.-4. évében tudatosan kell elõkészíteni a munkahelykeresést, résztvenni az állásbörzéken, érdeklõdni a vállalatoknál, építgetni a személyes kapcsolatokat. 6

24.-30. év: A kezdeti karrier korszaka. Az elsõ munkahely(ek) nagy traumát jelent(enek), hiszen az eddigi rongyos farmert, kockás inget, holdjáró cipõt vagy bakancsot viselõ ifjú hölgynek vagy úrnak most konszolidáltan öltözködve és fõleg rendszeres idõben (reggel 7-re vagy 8-ra) meg kell jelennie a munkahelyen (akármilyen jó buli is volt elõzõ este). Ha a fõiskolán vagy az egyetemen az átmulatott éjszaka után „elblicceltünk” egy-egy elõadást vagy gyakorlatot, nem történt semmi. A munkahelyen azonban ezt már nem lehet megtenni. Sok pályakezdõ számára furcsa a nyári szünet hiánya is. Ha a fõiskolán vagy az egyetemen elrontottunk valamit egy dolgozatban, legfeljebb a „na bumm” esete forgott fenn és kaptunk egy rosszabb jegyet. Az életben az orvos tévedéséért a beteg életével fizethet…, a pilóta, utasai, és saját életét kockáztatja! Akik valamiért korábban nem vettek részt szakmai gyakorlaton vagy nem vállaltak munkát nyáron, ekkor tanulnak meg dolgozni. Fõleg multinacionális cégek ezen beilleszkedési idõszak megkönnyítésére és lerövidítésére különbözõ programokat, tréningeket szerveznek. A jobbaknál ez tényleges tanulást és asszimilációs programot jelent. Ezen idõszak során választ az ember egy munkahelyi „mentort” vagy „szponzort”, aki bevezetheti a munkahelyi kapcsolatrendszer, illetve a szakma rejtelmeibe, kap esetleg egy-egy komolyabb megbízatást és dönthet továbbképzésrõl vagy átképzésrõl. 30.-38. év: A karrier építése, a kibontakozás korszaka. Bár a mai fiatalok esetében akár 2-3 évvel korábban is beköszönthet egy-egy életpálya-szakasz tekintve, hogy a nyelvtudásuk és dinamizmusuk egyre inkább õket teszi keresetté a munkaadók részérõl, a „kibontakozás” idõszaka az, amikor valaki elõször kap igazi önálló feladatot vagy vezetõi beosztást. Vannak olyan területek, amelyeken ez hamarabb megtörténik (ún. fiatal feljövõ ágazatok – Internet, ebusiness, IT), vannak olyanok (különösen a komoly gazdasági döntések területén) ahol késõbb. Úgyszintén ez az idõszak az anyagi alapozás, illetve a családalapítás periódusa, az elsõ nagyobb önálló lakás vagy ház, 7

komolyabb autó, sok utazás. Nehéz dilemma: óriási megterhelés a munkában – ugyanakkor a kisgyermekek ilyenkor igénylik a legtöbb velük tölthetõ idõt. 38.-45. év: A csúcs. Az életpálya legaktívabb szakasza. Általában ez az idõszak , amikor az ember a nagy dolgokat csinálja. Tapasztalatai már optimálisan széleskörûek és mélyek, ugyanakkor még elég dinamikus, hogy újabb kihívásoknak nézzen elébe. Szakmai területen általában ekkor válik sikeressé, elismertté. Még inkább megnövekszik a család fenntartásának felelõssége és az anyagi alapok jelentõsége: idõsebb szülõk segítése, gyerekek taníttatása, továbbtanulása, befektetések, lakás, autó, nyaraló stb. Hisz ekkor már nem csak magáról kell gondoskodnia az embernek, hanem – és pedig egyre komolyabb mértékben – másokról is.Talán ekkor jön el az utolsó olyan idõszak, amikor még viszonylag könnyen képes váltani az ember és egy újabb kihívásnak megfelelni. 45.-55. év: Megõrzés-fenntartás. Az életpálya azon szakasza, amikor már kevésbé dinamikusan „ugrál” az ember munkahelyeket váltva, hiszen elért egy olyan pozíciót a szervezetben, ahonnan akár nyugdíjba is menne, hacsak ...valami nagy dolog be nem következik! Ez az a szakasz, amikor az ember úgy érzi elérte a karrierje csúcsát. Ezért folyamatosan arra törekszik, hogy a jelenlegi helyzetét stabilizálja a szervezetben. Saját jó szántából már nem akar változtatni, ugyanakkor arra is fel kell készülni – fõleg komolyabb vezetõi pozíció és az ezzel járó magas jövedelem, illetve terhek esetén -, hogy a cég a továbbiakban nem tudja „eltartani” az illetõt és inkább önállóként „számlaképes” vállalkozó tanácsadóként vagy ún. „coach”-ként (tanácsaival a fiatalabb vezetõt segítõ tapasztaltabb szakértõ) kívánja foglalkoztatni. Ez egyébként Nyugat-Európában is így van, nem csak nálunk! Hiszen ebben az életpálya szakaszban jut el oda az illetõ, hogy tanítani tud, az élete során felhalmozódott tapasztalatait át tudja adni a fiatalabb kollégáknak. 55.-65. év: Nyugdíj elõtt. A szakmai karrier utolsó szakasza. Minden ember másként megy nyugdíjba.Van aki tudatosan készül rá és tudja mit fog utána csinálni, van akit meglepetésként ér és nem tud mit kezdeni a szabadidejével. 8

Karrierfilozófiai axiómák, illetve a karriercsinálás 3+1 módja Pintér Zsolt szerint David Rockefellernek tulajdonítják a megállapítást miszerint: „Az ember elég korán megérti, hogy csupán három módon lehet pénzt csinálni: (1) beleszületni a vagyonba; (2) beházasodni a vagyonba; (3) lopni tiszta, törvényes módon.” Én egyrészt eme harmadik módszert kerülendõnek tartom, másrészt a karrierépítés fentebb vázolt módszereit egy kissé tovább fejlesztettem. Részben a fentiek folyományaként következzék néhány „karrierfilozófiai axióma: 1.sz. Axióma: a korábbi stabil életutakkal és élethosszig tartó foglalkoztatással szemben ma már a folyamatos változásokra, újabbnál újabb kihívásokra, akár új szakmák elsajátítására kell felkészülnünk. A rendszerváltást megelõzõen úgy volt, hogy életünk végéig biztosítva volt a munkánk valamelyik (állami) vállalatnál. 2. sz. Axióma: Mindenki a saját sorsának kovácsa a fentiekbõl következik, hogy magunknak kell kezünkbe venni a sorsunkat és gondoskodni jövõnkrõl, a karrierünkrõl. Ahhoz, hogy a mai világban sikeresek legyünk, elsõsorban „árunak” kell saját magunkat tekintenünk, és ennek megfelelõen kell ezzel az „áruval” illetve annak „értékesítésével” foglalkoznunk. 3. sz.Axióma: Légy tisztába önmagaddal! Ismerd meg értékeidet, erõsségeidet, gyengeségeidet, használd ki a kínálkozó lehetõségeket! 4. sz. Axióma: „És van, aki másképp csinálja, mert „Van aki apja …révén jut be ” vagyis beleszületik, tehát ha Tisztelt Olvasó vezetékneve „Zwack” „Széles” vagy „Palotás”, akkor már túl sok gondja nincs a karrierrel, úgyhogy akár le is teheti a könyvet! 26 éves „nagy tapasztalatú” miskolci ismerõsöm, aki – bár nem diplomahalmozásról híres – hirtelenjében, mint újdonsült vezérigazgató-helyettes tûnt fel. Hogy csinálta? Elmesélte, hogy kiválasztotta a város legnagyobb magáncégét, felvette a legszebb ruháját és bement a székházba. Köszönt a portásnak, a liftesnek, az asszisztensnek, az elsõ titkárnõnek, a második asszisztensnek, kopogott és köszöngetett mindenkinek, ahogy illik, amíg a tulajdonos-vezérigazgató szobájához nem ért. Ott is kopogott, majd köszönt: „Szia Papa, milyen állást tudnál nekem felkínálni?” 9

„Van aki jó párt választ.” (vagyis benõsül/beházasodik) Donald Trump, ismert amerikai milliomos, is csak annyit jegyzett meg korábbi felesége (Ivana Zelincek) megjelent „Hogyan legyünk sikeresek?” c. könyvére, hogy „Ivana élete legjobb üzletét kötötte, mikor hozzám jött feleségül…” „Van aki a tehetségével jut be” „Van aki támogatót, mentort keres, akivel felismertetjük a saját tehetségünket, illetve hozzá köthetjük a karrierünket az övéhez. Azt szokták mondani „találj egy jó fõnököt, ülj föl a hátára és vele elvitetheted magad akár a világ végére is.” Csak ki ne rúgják.

Mit is akarsz és mire vagy alkalmas? Mielõtt arra keresnénk a választ, hogy milyen munkát szeretnél majd végezni, illetve mire vagy alkalmas, egy sor egyszerûbb kérdésre kell megtalálnunk a választ. Ezek a döntések, választások azon alapulnak: ki is vagy valójában és mit szeretnél elérni? Sok kérdést kell megválaszolni magunkban ahhoz, hogy megtaláljuk az elképzeléseinknek, a szükségleteinknek leginkább megfelelõ, ideális munkakört: W Ki vagyok én, és megbízhatok-e a saját értékítéletemben annyira, hogy tudjam: tényleg azt szeretném, amirõl úgy gondolom, hogy azt szeretném? W Mi az, ami ösztönzõleg hat rám a munkakörömben? W Ha a szívemre hallgatok mi az, ami boldoggá tud tenni engem? W Milyen akadálya van, hogy a munkámban elérjem, amit szeretnék? W Hogyan tudok egyensúlyt teremteni a munkám és más társadalmi szerepköröm (szülõ, feleség, testvér, barát stb.) között? Mit kezdek a szabadidõmmel? Hogyan hasznosítom azt? 10

W

W W

W

Inkább egy stabil álláshoz vagy valamely hobbihoz kapcsolódik az, amit csinálni szeretnék? Milyen jellegû munka elégítené ki leginkább a szükségleteimet? Hogyan tudnám tényleg azt csinálni, amihez kedvem van? Érdemes most rögtön azt választanom, amit legjobban szeretnék, vagy várjak egy másik alkalomra? Hogyan tudom a munkámat egyéb céljaimmal és értékrendemmel összehangolni?

Te vagy az egyetlen igazán kompetens személy, aki a fenti kérdésekre felelhet, még ha most nem is tudod az összes választ. Senki más nem választhat helyetted szakmát, állást és nem dönthet a változtatás mellett. Csakis te! A döntés a te kezedben van. Hallgass a belsõ megérzéseidre, támaszkodj az eszedre, de a szíved szerint dönts! Amikor egyre inkább kezd kikristályosodni, hogy mit is akarsz és mire is lehetsz leginkább alkalmas, célszerû bevonni másokat is – rokonokat, barátokat, ismerõsöket – a visszacsatolási folyamatba: vajon õk is ilyennek látnak, szerintük is alkalmas vagy arra amit csinálni szeretnél? Ütköztesd a mások véleményét a saját magad által kialakított képpel, hiszen több szem többet lát! Jó kalandozást és sikeres karriert kívánunk!

11

ÖNISMERET Öröklõdés – nevelhetõség – önfejlesztés Rengeteg hit és tévhit kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, vajon születéstõl fogva, genetikailag meghatározottak a lehetõségeink, vagy szembe szállhatunk „örökségeinkkel” és azt hozhatjuk ki magunkból, amit csak akarunk.Az elsõ felfogás az öröklõdés erejében hisz és azt tartja éltünk meghatározójának, a második a környezet és benne az emberi akarat erejét hirdeti. Nem fogjuk eldönteni a kérdést, de mindenképpen hangsúlyozzuk annak lehetõségét és felelõsségét, hogy sorsod aktív alakítója vagy. Adottságaidat, genetikai lehetõségeidet szüleidtõl (egyéb felmenõidtõl) öröklöd, tehát ezeket öntudatosan kell vállalni, megismerni és ápolni, fejleszteni. Kölcsey Ferenc mondja: „Szívedben és fejedben ezerféle erõ szendereg, felkölteni, kifejteni és alakítani a te dolgod.” Edison szerint a lángész 1 % tehetség és 99 % szorgalom. De ha egy modernebb érvet szeretnénk, forduljunk egy graffitihez, amit Pablo Sarasate spanyol hegedûmûvésztõl jegyeztek falra: „Még hogy zseni! Harminchét éve napi 14 órát gyakorlok és most azt mondják, hogy géniusz vagyok.” Ha körülnézünk környezetünkben, szinte biztosan találunk olyan embereket, akik kiválóságukat nem szüleiktõl örökölték. Egy gördeszkás fiú is hihetetlen idõt szánva hobbijára, különleges produkcióra képes. De megdöbbentõ, amikor valamilyen hiány leplezése, vagy kompenzálása késztet többletvállalásokra embereket és egészségeseket megszégyenítõ rekordok születnek. Ismerünk vak muzsikusokat, lábfej nélküli hegy és sziklamászókat, szájjal festõket .... Az emberi akarat nagyon sokféle lehetõségbõl képes csodálatos teljesítményt kihozni. 13

De miben vagyok jó? Nagyon tanulságos az a történet, amit Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia címû könyvében (háttér Kiadó 1997) egy óvódás kislányról írt. „A felületes szemlélõnek a négyéves Judy szürke kisegérnek tetszhet társasabb hajlandóságú társai körében.A játékokban visszahúzódó, inkább a periférián marad, ódzkodik a központi szereptõl. A látszat csal: Judy igazából éles szemû megfigyelõje óvodai csoportjának, s társainál sokkalta érzékenyebben követi a többiek kedélyhullámzásait. Erre a finom érzékére akkor derül fény, amikor az óvónõ úgynevezett „ovisjátékra” toborozza maga köré a négyéveseket. Az „ovisjáték” –Judyék csoportszobájának babaház változata gyerekek és nevelõk kisméretû fotóportréját viselõ figurákkal – a társas megfigyelõképesség tesztje. Amikor Judyt az óvónõ felszólítja, hogy a fiúkat és a lányokat rakja szét aszerint, hogy a szoba mely sarkában –festõsarok, építõsarok stb. – szeretnek játszani, Judí hibátlanul teljesíti a feladatot. S amikor megkérik, hogy minden gyereket tegyen oda kedvenc játszópajtásához, Judy újfent tökéletes tájékozottságról ad számot. Judy tökéletesen térképezte fel csoportja társas viszonyait és megfigyelõképessége kivételes a négyévesek mezõnyében. Ezek azok az adottságok, melyek Judyt egykor sztárrá avathatják a kereskedelem, diplomácia stb területén.” Judy szerencsésnek mondható, mert olyan tulajdonságát ismerték fel négy éves korában (hála egy egyetemi kutatócsoportnak), amelynek fejlesztése egy élet programja lehet. Az ápolását, karbantartását, kibontakoztatását a szülõknek, az iskolának illetve idõvel Judynak kell elvégezni. Nagy kérdés, hogy vajon képes-e az óvoda, az iskola, a pedagógusok, szülõk idõben felismerni és támogatni az egyes gyerekekben rejlõ képességeket? Függetlenül attól, örököltük, vagy a környezetünk keltette életre bennünk, tudjuk-e magunkról, hogy miben vagyunk mások, esetleg többek, jobbak, mint a többiek és miben érdemes a fejlesztés célját kitûzni?

Önismeret – Johari ablak Milyen vagyok? Milyenek a körülöttem élõ emberek? Ki ne tette volna fel már ezt a kérdést? Bizonyos helyzetekben szeretnénk belelátni másokba, de néha ma14

gunkat sem értjük, nem hogy a környezetünkben lévõ embereket, társakat. Szeretnénk a titkok tudói lenni, megszerezni azt a kis kulcsot, amivel beléphetünk a még nem ismert ember-világba, de talán félünk is, meg is tántorodunk szédítõ mélységétõl. Ma már sokat segít a pszichológia az ember rejtett dimenzióinak megismerésében, mégsem mondhatja el egyetlen pszichológus sem, hogy nyitott könyv számára bármely ember. Joseph Luft és Harrington Ingham az a két pszichológus, akik a róluk elnevezett Johari ablakkal foglalták össze a személyiség látható és ismeretlen területeit. Az ablak egyik irányban az én szemszögembõl mutatja a személyiségem általam ismert és nem ismert területét. Az ablak másik tengelyén mások szemszögébõl mutatja ugyan ezt. Az eredmény 4 különbözõ ablakszem: A nyílt terület, vagy aréna Mindazon vonásokat, jellemzõket tartalmazza, amelyek számomra és a mások számára is ismertek. (Például, hogy szeretek zongorázni, élek-halok a Beatlesért és akkor is kimondom az igazságot, ha ezzel fájdalmat okozok stb.) Vak terület Olyan személyiségvonások, tulajdonságok tartoznak ide, amelyeket nem tudok magamról, de mások tudják, észreveszik. (Például nem tudatosodik bennem, de kívülrõl jól látszik, hogy izgalmamban az orrom dörzsölöm, kezemet ráteszem a vitatkozó felek karjára stb. Ha észreveszem, vagy felhívják a figyelmemet és tudatosodik bennem, hogy csillapítólag hat másokra, élni fogok vele megfelelõ helyzetben.) Ha figyelni tudok a környezet jelzéseire, a vak területrõl egyre több dolog kerülhet át a nyílt területre. Ebben sokat segíthetnek a barátok, de ahogy mondani szokták okos ember az ellenségeitõl is tanul. 15

Rejtett terület Számtalan olyan dolog van, amit mások nem tudnak rólam, de én tudom, mert otthon, intim helyzetben, vagy egyszerûen magam elõtt nem tagadom. (Például iszonyodom az éjjeli lepkéktõl, bogaraktól. Mégis úgy teszek a többiek elõtt, mintha engem közömbösen érintene. Így tudom megvédeni magamat, ezzel tudom elhárítani a zaklatást, ugratást.) Ha ezt egy hozzám közel álló barátnak elmesélem, már lesznek olyanok akik számára nyílt területté válik. Lehetnek olyan helyzetek, ahol egy eddig rejtett tulajdonság mindenki számára megnyílik. Ismeretlen terület Az elõzõek után még mindig van bennem olyan tulajdonság, személyiségjegy, amirõl sem én, sem a környezetem nem tud. Ezek váratlan, új helyzetekben mutatkozhatnak meg. Egy kihívás, egy tábor, egy munkahely, egy barát, egy súlyos, rendkívüli esemény csalhatja elõ. (Például egy tûzeset, vagy egy baleset valakibõl a talpraesett mentõ szerepet, van akibõl pedig a pánikszerûen menekülõt váltja ki. De milyen nehéz megmondani, hogy egy rendõri pályára készülõ fiatalról, hogy mit fog tenni éles helyzetben, ha fegyvert kell használnia?!) A Johari ablakkal sokkal közelebb kerülhetünk önmagunkhoz, jó eszközt kaphatunk önismeretünk fejlesztéséhez. Önismeret nélkül csak ösztönösen dönthetünk önmagunkról, jövõnket befolyásoló fontos dolgokról. Így például továbbtanulásról, pályáról, állásról, barátságról, párkapcsolatról. A rossz döntésekbõl is lehet tanulni, de sok idõt, fáradtságot, fájdalmat lehet megtakarítani, ha jól mérjük fel önmagunkat és másokat.

Készíts leltárt! A nyílt terület feltöltése olyan, mint egy leltárkészítés. Figyeld meg magadat! A cél, hogy tárgyilagosan mérd fel tulajdonságaidat! Írd össze erõs és gyenge pontjaidat! Milyen képességekkel, készségekkel, tulajdonságokkal rendelkezel? Ezek lehetõségeket és korlátokat fognak jelezni számodra a közeljövõre vonatkozóan. Ha a korlátok akadályoznak, célul kell kitûzni megszüntetésüket. (Például idegen nyelv ismerete, autóvezetés, szakképesítés stb.) Vigyázat! Az önismeret kialakítása 16

során lehetsz elégedetlen is önmagaddal, de ne bántsd magad! Az önelfogadás jó bázis az önfejlesztéshez. Mondd azt, hogy most itt tartok és fogalmazd meg: szeretnék változtatni ezen és ezen a tulajdonságomon!

A leltárkészítéshez az alábbi táblázattal segítünk. Értékeld az egyes tulajdonságaidat! Képesség, készség

Gyenge

Elégséges Átlagos

Jó

Kitûnõ

Nyelvi Számolási Tárgyalási Elõadói Íráskészség Kreativitás Vezetési, szervezési Problémamegoldó Konfliktuskezelési Idõgazdálkodási

Nyelvi képesség: Gondolataid szívesen fejezed ki szóban? Könnyen meg tudod fogalmazni amit akarsz? Jól megértenek? Beszélsz idegen nyelven? Könnyen tanulsz? Számolási készség: milyen szívesen és milyen gyorsan számolsz fejben, nehezebb számolási feladatokat hogyan, milyen eredménnyel oldasz meg? Tárgyalási készség: képes vagy-e elfogadtatni álláspontodat egy tárgyalási helyzetben? Mennyire vagy kemény, vagy lágy? Tudod-e a beszélgetést vezetni? Rajtad múlik-e a tárgyalás kimenete? Elõadói képesség: Tudsz-e mások elõtt szerepelni? Fel tudod-e kelteni a hallgatóság figyelmét? Jól érzed-e magad ilyen helyzetben? Íráskészség: Hogy fogalmazol? Tudsz-e beszámolót, levelet írni? Szívesen fejezed így ki magad? Kreativitás: A felmerülõ problémák megoldására vannak-e ötleteid? Szokták-e tõled várni a megoldást? Élvezed-e, ha szokatlan, új dologban kell véleményt mondani, megoldást találni? Vezetési, szervezési készség: Tudod-e a többieket mozgósítani, csapatot irányítani 17

egy feladat megoldásához? Elfogadják-e a többiek irányításodat? Hogy érzed magad ilyen helyzetekben? Probléma megoldó képesség: Könnyen átlátod a helyzeteket? Hamar felismered a mozgató rugókat? Könnyen megoldást találsz egy felmerülõ problémára? Kihívás neked egy probléma? Konfliktuskezelési képesség: ha körülötted vita merül fel, képes vagy-e ezt higgadtan kezelni, a megoldást megtalálni, az embereket megnyugtatni? Hogy érzed magad a konfliktusokban? Idõgazdálkodási képesség: Általában pontos vagy? Be tudod osztani az idõdet? Jut mindenre idõ, amit fontosnak tartasz?

Mások arcában látod meg önmagad! A vak terület nyílttá tételéhez több eljárás is kínálkozik. Sokat jelenthetnek a valódi jó barátok, akik õszinteségükkel tisztelnek meg és beszélnek rólad. Hasonló szerepet tölthet be egy-egy jó tanár, osztályfõnök, rokon. De segíthetnek az önismereti tesztek és ezek kiértékelése. Sokféle teszt szerezhetõ meg, napilapok, magazinok is szórakoztatják olvasóikat ilyenekkel. Leghelyesebb, ha szakember segítségével fogsz hozzá önmagad feltárásához. Õk segíthetnek a tesztek kiválasztásában, értelmezésében és értékelésében is. Az alábbiakban Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert? címû (Horton Internacional, Hungary Kft 2001.) könyvében megjelent gyakorlatot ajánljuk.

Legfontosabb személyiségjegyeim Elsõ lépés Olvasd el az alábbi jellemzõket, és jelöld meg azokat, amelyek szerinted a leginkább kifejezik a személyiségedet, illetve ráillenek a viselkedésedre! ambiciózus aprólékos barátságos bátor 18

befelé forduló beszédes dinamikus elegáns

elemzõ elgondolkodó elmélkedõ elkötelezett

elõzékeny erõs akaratú erõteljes fegyelmezett felkészült független gondoskodó gyakorlatias gyengéd határozott hatékony idealista intelligens játékos, vidám jó képzelõ tehetségû kedves kiegyensúlyozott kifelé forduló kíváncsi könyörületes

kreatív kritikus kutató típus logikus gondolkodású magabiztos maximalista másokat befolyásolni tudó másokat támogató megbízható módszeres cselekvõ mûvészi hajlamú nyitott gondolkodású óvatos öntevékeny öntudatos ösztöneire hallgató õszinte precíz

realista rendszeretõ segítõkész szellemes szerény színes egyéniség szorgalmas szófogadó találékony tehetséges természetes tettre kész türelmes ügyes, talpraesett vakmerõ, vállalkozó szellemû világos beszédû visszahúzódó egyéb jellemzõk:

Második lépés Fusd át ismét a listát, és karikázd be azt a tizennégy tulajdonságot, amelyrõl úgy érzed, a leginkább jellemzõ rád. Csillaggal jelöld meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket a jövõben szeretnél magadban kifejleszteni.

Harmadik lépés Gondolkozz el és mérlegeld ismét a fentieket, majd válaszd ki azokat a jellemzõket, amelyek leginkább érinthetik elképzelt, jövõbeni munkakörödet! Nyugodtan írj a listába olyan tulajdonságokat is, amelyeket korábban nem jelöltél meg, vagy nem is szerepelnek a fenti felsorolásban! Ha végeztél, összegezd a legjellemzõbb tíz tulajdonságot és írd õket le! 19

Legfontosabb tulajdonságaim: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

E fentiekben összeszedett tulajdonságok hasznosak lehetnek egy kiválasztott munkakörben, egy leendõ munkahelyen. Gondold át ebbõl a szempontból milyen képességekkel, készségekkel rendelkezel. A tesztekbõl összeállított tulajdonságlista és a kiválasztott, elérni remélt foglalkozás vajon összhangban van-e? Az önmagadról való gondolkodást segítheti egy kis típustan.

Egy kis típustan, vagy karakterológia (Mohás Lívia: Mit tudsz önmagadról? – Móra Könyvkiadó 1995.- címû könyvébõl.) „Mi is az a jellem vagy más néven karakter? Ez utóbbi görög szó lenyomatot jelent. Az ember tetteiben, cselekedeteiben, akár egy lenyomat, megjelennek az illetõ emberre jellemzõ jegyek, tulajdonságok; azaz cselekedeteiben benne van a karaktere. A karakterológiával (azaz jellemtannal) foglalkozó kutatóknak feltûnt, hogy bizonyos tulajdonságokkal rendszerint együtt fordulnak elõ az emberben? Például a gömbölyû, hízásra hajlamos termettel sajátos vérmérséklet, sajátos kedélyállapot és értelmi tevékenység jár együtt. Sok aprólékos megfigyeléssel, adatgyûjtéssel, méréssel, statisztikai módszerek segítségével a többfajta lélektani vizsgálat alkalmazásával megállapították, melyek az összetartozó tulajdonság együttesek. Ezeket az együtteseket mondjuk típusoknak. 20

Többféle típustan van. Ezek közül néhányat hasznos lesz áttekinteni; azokat amelyek a gyakorlati emberismeret gazdagításához hozzájárulhatnak. Hippokratésznak hívták azt a görög bölcset, aki több mint kétezer esztendeje az elsõ típustant megalkotta, s egy görögszármazású római orvos, Galenus foglalta rendszerbe. Tipológiája még ma is népszerû és ismert. Hippokratész korában a természettudomány úgy tartotta, hogy az emberi szervezetben négyféle nedv található: a vér (latinul: sanguis), a sárga epe (görögül: chole) a fekete epe (görögül: melina-chole) és a nyálka ( görögül: phlegma). Ezek a nedvek minden ember vérében és idegeiben más-más arányban keverednek. Egyikben több a sárga epe, másikban a fekete epe és így tovább. Ennek alapján tehát a vérmérsékletük (temperamentumuk) szerint Hippokratész nyomán Galenus négy típusba csoportosította az embereket. W a szangvinikus, W a kolerikus, W a melankolikus és W a flegmatikus. A szangvinikus ember lobbanékony, heves, indulatos, hírtelen. Gyorsan feltörnek az indulatai, hamar megmérgesedik, lázas sietséggel megszeret valakit, és rajong lelkesedik. Könnyen megharagszik. De érzelmei a szalmalánghoz hasonlítanak. Gyorsan ellobbannak. Tartós, kitartó tevékenység és érzés ritkán várható tõle. Olyan akár az április: egyszer süt a nap, a következõ percben már haragosan fúj a szél, azután megint kiderül, és nyoma sincs a rossz idõnek. Könnyedén váltogatja a hangulatát is, s ez a könnyedség jellemzõ sokszor a mozgására is, a humorára is. A nehézségeket, bajokat viszonylag könnyedén elviseli, szereti az új, a változatos, friss élményeket. Értelmi életére jellemzõ a gyorsaság, a szellemesség, az elevenség, de ez gyakran felületességgel párosul. Jó megfigyelõ – széles tudású, de ritkán mélyül el, és így ismeretei ellenére is elsikkad olykor szeme elõl a lényeges. Nagy szenvedéshez, tûréshez nincs ereje. Ha szorult helyzetbõl ki akar kerülni, nem kitartó akaratával gyõz – ez a gyenge pontja -, hanem ügyességével. A kolerikus ember is heves, indulatos. De tartósabb és mélyebb indulatok munkálnak benne, szívósabb, keményebb alkatú.A haragja veszedelmesebb, mérgessé21

ge a gyûlöletig fokozódik. Nem derül fel könnyen, mint az áprilistermészetû szangvinikus, hanem megõrzi érzéseit. Rokonszenve nem olyan gyorsan áramlik szerteszét, érzései markánsabbak, biztosabbak. Ha akadályok, elé kerül dühös. Lassabban gondolkodik, mint a szangvinikus, de átfogóbban. Jól tud kombinálni. Munkájában is jellemzõ rá az erõs akarat, a céltudatosság. Szívós, erõszakos, olykor kíméletlen, néha durva. Szenvedélyei könnyen elragadják, saját akaratának szeret érvényt szerezni. A melankolikus temperamentumú ember érzékeny és bánatoskodó. Olyan, akár Füles a Mici-Mackó könyvben. Szeret csendesen visszahúzódni, általában mélyen érez, nem harcos, nem heveskedõ, mint a szangvinikus vagy a kolerikus, Könnyen megbántódik, megsértõdik, de ritkán adja ennek külsõ jeleit. Inkább magába gubódzik csendesen. Zárkózott, félénk.Töprengõ és hajlamos a borúlátásra. Ha akadályok elé kerül, kicsinyhitû, és sokszor megoldhatatlannak hiszi a problémákat. Sokat foglalkozik önmagával. Lassú felfogású, de gondolkodása mély, alapos. Pontos, hû az emlékezete, képzelete alkotó, gyakran mûvészi beállítottságú. Kemény célratörés nem jellemzi. A flegma típus lassú és mackós. Nehézkesen alakulnak érzései, körülményesen bontakozik ki véleménye is, gondolata is. Nem zavarják a szangvinikus ember lobogásai, sem a kolerikus éles, nyers viharai. Nyugalmából nehezen lehet kibillenteni, csak meg van magának csendesen, kevés beszéddel. Ha lassan megkedvel vagy megutál valamit, valakit, gyakran ezt észre sem lehet venni, rajta venni.Tartósan, hosszasan megmarad az egyszer kialakult érzelmek mellett. Ha már eljutott valamilyen álláspontra ettõl nehezen válik meg. Higgadt, józan, kiegyensúlyozott, békés, csendes. Fantáziája szegényes. Feledékeny.Akarati életére jellemzõ: a lassú lomhaság, nem harcol, de a terheket jól bírja. Kényelemszeretõ. E típusokról olvasva szívesen hasonlítgatjuk magunkat egyikhez-másikhoz, s azután azt kérdezzük: melyik típus a jó, s a rossz? Tulajdonképpen nincs jó meg rossz típus. Az embert a maga teljességében kell megítélni, s úgy eldönteni mit ér.Tehát motivációival, szándékaival, cselekedeteivel együtt; intelligenciájának, tudásának, ítéletalkotásának figyelembevételével. Lehet bármelyik típusba sorolható ember nagyon értékes, és lehet értéktelen is. Az önismeret érdekében inkább ilyen kérdésekkel kell foglalkozni, amikor már valamelyik típusba besoroltuk magunkat: 22

A szangvinikus mire használja fel, milyen célok érdekében a maga harcosságát? Könnyed, sokszor kedves természetét? Mire fordítja a kolerikus erõsebb, keményebb ütõképességû indulatait? S milyen szándékkal, milyen célokkal indulatoskodik? A flegmatikus lassú, de szilárdabb, kitartó érzéseivel milyen ügyek mellett cövekel le? Mihez köti magát? A melankolikus érzékenysége és mély érzései semmitmondóak csak úgy önmagukban. Kikkel, milyen ügyekkel, milyen emberi problémákkal kapcsolatban érzékeny? Ha kizárólag önmaga apró sebeit gyógyítgatja, önzõ kis szörnyeteg is lehet. Ha meg sajátosan érzékeny antennáival körbe tapogat a környezetében, sok olyasmit felfoghat, amit a többiek észre sem vesznek és változtathat, segíthet másokon. Hippokratész is rámutatott arra, hogy a típusok keveredhetnek egy emberen belül.Tehát például a szangvinikus és a kolerikus tulajdonságok – vagy másféle típusok tulajdonságai – együttesen is jellemezhetnek bennünket. De az arányok azért jellemzõen megszabják temperamentumunkat. Minden vérmérsékletnek vannak elõnyös és hátrányos tulajdonságai. Olvasd el még egyszer figyelmesen jellemzõiket, s állapítsd meg : mely vonások elõnyösek, melyek hátrányosak a különbözõ típus tulajdonságai között. Egy (vagy több) vérmérsékleti típushoz tartozás nem teljesen örök és változtathatatlan. Csupán lehetõség és alapadottság. A lehetõség érvényesülése függ a neveléstõl, az önneveléstõl, a környezettõl is. Balga – Cassius – és Toldi Egy másik típustan megalkotója Ernst Kretschmer. Megállapította, hogy bizonyos testalkatra meghatározott vérmérséklet jellemzõ, meghatározott érzelmi élet és jellem. Három típust különböztetett meg. Testalkatuk alapján e három típus valamelyikébe sorolhatók az emberek: W piknikus W leptoszom (vagy aszténiás) és az W atlétikus. Ezek a típusok alkotják a kretschmeri hármast. 23

A piknikus közepes növésû, gömbölyded figura.Tömzsi test, rövid végtagokkal, domborodó, öblös mellkassal. Könnyen pocakosodik, hízásra hajlamos.Vastag, rövid nyakán gömbölyû fej ül, arca lágy, orra húsos. Kedélyes és megértõ, legtöbbszõr jó humorú és derûs.Az embereket, a társaságot kedveli, szeret fecsegni, társalogni, és általában jó szívû, barátságos. Jó a beleérzõ képessége, tud alkalmazkodni. A vele kapcsolatot keresõ másikat szinte sosem utasítja el ellenségeskedve. Mikor a világról, az életrõl, a másik emberrõl s egyebekrõl gondolkodik, akkor nem a csillagok közt lebeg, hanem két lábbal áll a földön.Valóság közeli, praktikus. Legtöbbszõr az adott helyhez kötött a gondolkodása, s nincs sok érzéke a túlságosan elméleti, elvonatkoztatott szellemi ténykedésekhez. De ötletes a gondolataiban, és a tapasztalás útján jár. Rendszerint örömmel és energikusan dolgozik. Fellángol és vállalkozó kedvû, ám kitartása már nem valami erõs. Szeret jókat enni-inni, és nem veti meg a testi örömöt. Olyan mint Cervantes regényhõsének, Don Quijoténak szolgája: Sancho Panza. Vidám, gömbölyû, gyakorlatias ember.Vagy mint Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjében Balga. Oh, szalonna, oh kenyérnap! – így sóhajtozik, amikor csodás és égies-légies dolgok történnek körülötte. Mikor szépséges bókot akar mondani a lánynak, meglehetõsen prózai a hasonlata: Mily puhák szép karjaid, Mint a szép fehér szalonna. A másik kretschmeri típus a leptoszom.Testalkata nyúlánk. Keskeny vállú, gyenge izomzatú, csontozata karcsú, mellkasa lapos, és keskeny, testsúlya kicsi. Az arca rövid, tojás formájú. Orra hosszú, álla rövid és lapos, hátracsapott a homloka. Érzékeny, de sokszor rideg. Elkerüli a társaságot, felületes kapcsolatokat tart az emberekkel, és erõsen válogat közöttük. Magáéhoz hasonló érzékeny típusú emberrel néha igen mély belsõ kapcsolatot épít. A piknikus szemét és fülét rajta tartja a világon.A leptoszom ellenkezõleg él. Szeret befelé fordulni. Elméleti beállítottságú, az elvont gondolkodáshoz van érzéke, és gondolatait rendszerezi mélyen, alaposan. akaratos, makacs kitartó, néha még a valóság lehetõségeit is figyelmen kívül hagyja. Nehezen alkalmazkodik, kompromisszumot nem köt, és olykor kíméletlen. 24

Érzelmei sokszor „megbénultak”, azaz hideg, érzéketlen. Néha uralomra vágyó és önzõ. Óvatos, habozó, olykor különcködõ, önfejû, hóbortos. Kretschmer a zseniális emberek vizsgálata során sokszor azt tapasztalta, hogy a híres természettudósok között sok a piknikus alkatú ember, a filozófusok között pedig a leptoszom. A leptoszom ember nem olyan könnyed mint és alkalmazkodó, mint a piknikus. Azt írja Kretschmer, hogy a típusok megalkotásánál tulajdonképpen könnyû volt a dolga, mert a nagy irodalmi mûvekben az emberek altípusait már leírták az írók. Például Shakespeare egyik drámájában Julius Caesarban Cassius alakja leptoszom alkat. Caesar aggodalmasan szemléli Cassiust, és azt mondja Antoniusnak: Tedd, hogy kövér nép foglaljon körül, És sík fejû s kik éjjel alszanak. E Cassius ott sovány, éhes színû; Sokat tûnõdik, s ily ember veszélyes. Kretschmer óva int attól, hogy a piknikus és a leptoszom típusok között értékkülönbséget tételezzünk fel. Minden típuson belül – a teljes személyiséget tekintve – lehet értékes és értéktelen az ember. Harmadik az atletikus típus. Erõ és tettrekészség jellemzi, akár Toldi Miklóst. Erõsen fejlett a csontozata és az izomrendszere. Széles vállú, domború mellkasú, vékony derekú, keze-lába nagy, magas vagy közepes növésû. Szófukar, kevés a fantáziája. Nem idegeskedõ, mint a leptoszom, s emberi kapcsolatok teremtésében nem olyan eleven mint a piknikus. a másokkal való kapcsolat tartásában passzív, nem kezdeményez, õ függ és tapad embertársaihoz. Nehezen tud átállni, új barátokat szerezni. Szívósak, állhatatosak. Gondolkodásuk józan, megbízható. A költõi adottság igen ritka közöttük.Tettemberek. Néha merevek és katonásak. Ha összehasonlítjuk e három típust Hippokratész típusaival, kitûnik, hogy van valami hasonlóság a piknikus és a szangvinikus; a leptoszom és a melankolikus; az atlétikus és a flegmatikus között. Kretschmer tipológiája nagyon népszerû volt, s az ma is.Talán mert olyan könynyen áttekinthetõ, és elég egyszerû az alkalmazása. A szakemberek azonban bírálták, s a feltárt összefüggéseket testalkat és a tempe25

ramentum, valamint a jellem között. nem tartották olyan szorosnak és általánosnak. Kretschmer statisztikája is sok kivételt mutatott, és a késõbbi mérések, vizsgálatok is megcáfolták ennek a tipológiának feltétlen használhatóságát. A leginkább vitatható e tipológiában, hogy megalkotója a társadalmi és életmódbeli hatások jelentõségét szinte lebecsülte. Pedig az ember jelleme és temperamentuma nem csak testi adottságai miatt ilyen vagy amolyan. Ennek alakulása erõsen rányomja a bélyegét a szûkebb tágabb emberi közege, életmódja is.”

Pályaválasztás, pályaorientáció Hol hasznosíthatók a tulajdonságaim? (Pintér Zsolt idézett munkája alapján.) A pályaválasztás, illetve az ideális foglalkozás, munkakör meghatározása szempontjából már kézzelfoghatóbb támpontul szolgál Jung, az ismert svájci pszichiáter típustana. Õ az embereket a világgal való kapcsolatuk alapján különböztette meg. Eszerint az emberek két nagy csoportba sorolhatók: Az extrovertált (kifelé forduló) ember: Beszédes, nyílt, közlékeny. Az eseményeknek inkább szereplõje, mint szemlélõje.Az extrovertált embernek a külvilág, annak a tárgyai és személyei, a velük való kapcsolat a jelentõs. Ez az ember közvetlen kapcsolatban áll a világgal Környezetének normái, szabályai és ítéletei döntõen hatnak gondolkodására, tevékenységére. Elvont spekulációra kevéssé hajlamos. Általában az egész érdekli, nem a részletek. A monotóniát nehezen tûri, gyorshatározott megoldást lehet tõle elvárni. A világban a tapasztalata alapján tájékozódik, ismereteit így szerzi. Szeret kísérletezni, nem fél az újtól. Szereti kipróbálni tudását, erejét. Hamar fellobban, egy-egy feladat elkezdéséhez nagy energiát mozgósít, ám feladattartása csekély. Olyan feladat, olyan munka végzésére alkalmas, ahol a monotónia kisebb, ahol nem piszmogni, hanem cselekedni kell. Érzelmei intenzívek, magas hõfokúak, de hamar elmúlnak. Könnyen köt munkatársi, baráti kapcsolatot, de kapcsolatai felszínesek. Kudarc esetén könnyen letörik, de biztató szóra hajlandó újra próbálkozni. Szeret szerepelni. Jutalmazáskor számára a gesztus fontos.Az embertársairól szinte azonnal véleményt alkot, amely 26

esetenként meglehetõsen felszínes. Ugyanakkor véleményét, bírálatát kertelés nélkül kimondja. Az alábbi foglalkozások mûvelõinek legalább részben extrovertáltnak kell lenni: menedzserek, vállalkozók, szolgáltatási ügyintézõk, különbözõ ügynökök, politikusok, idegenvezetõk, ügyvédek, kereskedõk, tõzsdeügynökök, elõadómûvészek, recepciósok, portások, vendéglátó-iparifoglalkozások, tévés/rádiós mûsorvezetõk, riporterek, újságírók stb. Az introvertált (befelé forduló) ember: magába zárkózott, befelé élõ.Az életnek inkább szemlélõje, mint szereplõje. Lelkivilágát személyes élményei, érzései irányítják. A világgal közvetlen kapcsolata nincs. Környezetének normái, szabályai nemigen hatnak rá. Saját személyét és élményeit tartja irányadónak. Rendszerint, spekulációra hajlamos. A monotóniát ól tûri. Általában a nagy összefüggések, az egész nem érdekli, csak a részletek. Olyan munka, olyan feladat elvégzésére való, amely elmélyülést, alaposságot, megfontolást igényel. Az introvertált embernek igen nagy a kitartása, az újtól, a meglepõtõl, a váratlantól idegenkedik. Nyugalmából általában nehezen zökkenthetõ ki. Érzelmei nehezen, lassan alakulnak ki, látszatra alacsony hõfokúak, de rendkívül tartósak. Baráti, munkatársi kapcsolatokat nehezen köt, de hûséges marad. Kudarc esetén sem törik le, nem válik apatikussá hangulata. Szerepelni nem szeret Az eseményekrõl, a dolgokról alkot ugyan véleményt, de ezt nem szívesen nyilvánítja ki, ez az õ magánvéleménye. Az alábbi foglalkozások mûvelõinek legalább részben introvertáltnak kell lenni: programozó, laboratóriumi technikus, csillagász, matematikus, atomfizikus, biológus, általában a kutatói pályák, számviteli szakemberek, könyvelõk, könyvtárosok stb. Az extrovertált ember valószínûleg szenved és boldogtalan, ha könyvtárban történelmi emlékeket kell kutatnia, vagy ha meteorológiai állomáson kell mûszereket leolvasnia. Ugyanígy a csendre, magányra, elmélkedés27

re és biztonságra vágyó introvertált – ember belepusztulhat (fizikailag is!) a vállalati igazgató, a menedzser, a külkereskedõ vagy a tõzsdeügynök szerepébe. Az alábbiakban bemutatunk egy másik – a leendõ foglalkozás kiválasztása szempontjából -, kifinomultabb és árnyaltabb kategorizálást. Ez alapján az emberek személyisége – nagy vonalakban – az alábbi 9 típusba sorolható. Szociábilis típusok: Szeretik, ha másokkal együtt lehetnek, kapcsolatot teremthetnek társadalmi vagy gazdasági értelemben. Képesek könnyedén kontaktusba kerülni másokkal, és a csoport általában elfogadja õket. Sokra értékelik a kellemes munkahelyi kapcsolatokat. Nem szeretnek egyedül dolgozni. Kellemesnek találják, ha új emberekkel találkozhatnak és ismerkedhetnek meg. A típusnak megfelelõ foglalkozások: kereskedõk, értékesítési, vevõszolgálati szakemberek, különbözõ ügynökök, tõzsdei brókerek, vendéglátó-ipari foglalkozások (pincér, recepciós), idegenforgalmi szakmák, (idegenvezetõ, utazásszervezõ) rádiós/televíziós mûsorvezetõ, riporter, újságíró. Mechanikus típusok: Szeretik a rendszeres és rutintevékenységeket, nem szeretik a váratlan eseményeket. Képesek változtatás nélkül folytatni ugyanazt a feladatot. Úgy dolgoznak, hogy szigorúan betartják az adott technológiát, sorrendet vagy a megállapított tempót, összhangban a gépekkel vagy más dolgozókkal. Jól tûrik a monotóniát. Olyan tevékenységet kedvelnek inkább, amelyek meghatározott sorrendben történnek és egyszerre csak egy dolgot kell csinálniuk. A típusnak megfelelõ foglalkozások: esztergályos, mûszerész, fonalkészítõ, szalag mellett dolgozók, szövõmunkás, gépi varró, mûszaki rajzoló, adatrögzítõ, leíró, takarítónõ, mosodai alkalmazott, pék, hentes. Domináns (uralkodó) típusok: Szeretnek uralni, befolyásolni, irányítani és ellenõrizni másokat, és részt akarnak venni a környezet alakításában. Szeretnek fe28

lelõs beosztást elérni olyan tevékenységben, amely döntést, szervezést és irányítást igényel. Versenyhelyzetben jól boldogulnak. Képesek könnyedén irányítani másokat, utasításokat adni vagy parancsokat osztani. Szeretnek kezdeményezni, szeretik másokra erõltetni a saját véleményüket, stílusukat, vagy saját programot készíteni. Önmagukat önállónak és önirányítónak látják. A típusnak megfelelõ foglalkozások: vezetõi beosztások (igazgató, osztályvezetõ stb.) menedzserek, üzletvezetõk, mûvezetõk, rovatvezetõk, fõszerkesztõk, fõrendezõk, iskolaigazgatók, fõnõvérek, fõszakácsok, tulajdonos-vezetõk, egyenruhás pályák (katonai, rendõri, vám stb.), biztonsági õrök, testõrök, nyomozók.

Kreatív, (alkotó, ötletgazdag) típusok: Szeretik az olyan tevékenységeket, amelyekben új elméletek, ötletek kigondolásával kell foglalkozni, például koncepciókat kell megítélni, elképzeléseket és új megoldásokat kitalálni. Az önkifejezés nagyon fontos számukra, és különösen elõnyben részesítik az olyan tevékenységeket, amelyek lehetõvé teszik az egyéni hajlam érvényesítését, a személyiség önmegvalósítását és a személyes értékekhez való ragaszkodást. Szeretnek a saját elméletük szerint dolgozni, és nagyon is tudatában vannak saját ízlésüknek és szempontjaiknak. Õk nem bánják, ha különböznek embertársaiktól, és nem szívesen utánoznak másokat. A típusnak megfelelõ foglalkozások: formatervezõk, lakberendezõk, fényképészek, festõk, szobrászok, keramikusok, divattervezõk, virágkötõk, írók, táncosok, színészek, zeneszerzõk, költõk, operatõrök, díszlettervezõk, kirakatrendezõk, reklámszövegírók, kertészek. Másokhoz alkalmazkodó típusok: Szeretnek olyan tevékenységet folytatni, amelyet mások döntései alapján végeznek. Szeretnek másokat kiszolgálni, illetve mások utasításai szerint cselekedni, és olyan feladatokat végezni, amelyekben nem szükséges tervezni, vagy döntést hozni. 29

A típusnak megfelelõ foglalkozások: tisztviselõk, közigazgatásban dolgozók, adminisztrátorok, gépkezelõk, pénztárosok, konyhai kisegítõk, kézbesítõk, varrónõk, irattárosok, raktárosok, bolti eladók, hegesztõk, villanyszerelõk, benzinkutasok, Másoknak segítõ típusok: Ezek az emberek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek minta szociábilis típusok, de úgy tûnik, hogy jobban belemélyednek mások problémáiba, így a segítségnyújtásba is. Általában fejlett beleérzõ képességgel rendelkeznek és szeretnek az emberekért, mások érdekében dolgozni, mint pl. a társadalmi jólét, mások boldogulása stb. A típusnak megfelelõ foglalkozások: ápolónõk, szociális gondozók, pszichológusok, lelki tanácsadók, tanárok, tanítók, óvónõk, lelkészek, orvosok, csecsemõgondozók. Objektív típusok: Szeretik az olyan típusú problémamegoldást, amelyet racionálisan kell végrehajtani és az eredmények nyilvánvaló bizonyítékokra, illetve mérésekre, ellenõrzésekre épülnek, olyan módszereket igényelnek, amelyek standardizált megfigyelési folyamatokat foglalnak magukban.A tudományos vagy mûszaki természetû tevékenységeket részesítik elõnyben, továbbá azokat, amelyekben saját kezdeményezés alapján oldhatnak meg problémákat. Gyakran érdeklõdnek természeti jelenségek és azok okai iránt. A típusnak megfelelõ foglalkozások: mérnökök, matematikusok, geológusok, számítógép-programozók, laboratóriumi dolgozók, biológusok, atomfizikusok, csillagászok. Nem szociábilis típusok: Szeretnek egymagukban dolgozni, olyan tevékenységekben, amelyekben az egyéni elõfizetés, ismeretek és az önmagukra utaltság dominál. Az olyan tevékenységeket kedvelik, amelyekben inkább élettelen tárgyakkal van dolguk, mint pl. gépek, folyamatok, eljárások vagy adatok. 30

A típusnak megfelelõ foglalkozások: hidegburkolók, mûbútorasztalosok, számítógép-kezelõk, statisztikusok, pénzügyi elemzõk, adatnyilvántartók, dokumentátorok, Változatosságot szeretõ típusok: Kedvelik az olyan változatos helyzeteket, amelyek lehetõvé teszik, hogy a figyelem az egyik dologról a másikra tevõdjék át és ne összpontosuljon hosszabb ideig ugyan arra a dologra. Keresik az olyan szituációkat, amelyek alkalmat adnak új és váratlan eseményekkel való találkozásra. Képesek különbözõ dolgokat szem elõtt tartani és alkalmazkodnak a tevékenység menetében bekövetkezõ változásokhoz. Könnyedén állnak át az elõzõtõl egészen különbözõ feladatra. Általában szeretik, ha több dolog van folyamatban egy idõben, és képesek helytállni folyamatos ellenõrzések közepette, gyakran konfliktushelyzetekben is. A típusnak megfelelõ foglalkozások: ügyvédek, vállalkozók, titkárságvezetõk, politikusok, diplomaták, külkereskedõk, szóvivõk, sajtófõnökök. Célszerû a legfontosabb személyiségjegyeid alapján mérlegelned, hogy a fentiek közül egyáltalán besorolható vagy-e, s ha igen melyik típusba. Ennek alapján ugyanis már valamilyen foglalkozásokon is gondolkodhatsz.

31

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLÁSKERESÉS FOLYAMATÁBAN A kommunikáció általános meghatározása információtovábbítás, kezelés, tárolás, átvitel. Ennek különbözõ fajtái vannak, amelyek egy önálló kurzus tematikáját adhatják. Itt most azokat az elemeit emeljük ki, amelyek szoros összefüggésbe hozhatók az álláskeresés, felvételi eljárás, munkaszerzõdés megkötésének folyamatával.A kommunikáció ekkor már üzleti kommunikáció, amely beleillik a társadalom kommunikációs rendszerébe.

Írásbeli kommunikáció Az álláskeresés folyamatában két fontos írásbeli megnyilvánulás az önéletrajz és a kísérõ levél. Az ezekkel kapcsolatos tudnivalókról jelentõségük miatt külön fejezetben foglalkozunk.

A szóbeli (verbális) kommunikáció A szóbeli kommunikáció fajtái közül az álláskeresés folyamatában sor kerülhet a beszélgetésre, csoportos beszélgetésre, interjúra, telefonálásra. Az alábbiakban ezekkel kapcsolatban ajánlunk megszívlelendõ szabályokat.

Telefonálás A telefonálás sajátos kommunikációs helyzet, hiszen nem tudhatjuk, hogy a hívott fél számára alkalmas pillanatban szólalt-e meg a telefon. Ezért a köszönés, bemutatkozás és a hívott fél azonosítása után feltétlenül meg kell gyõzõdnünk, hogy telefonálásunk elfogadható helyzetben, idõben történik. 33

Telefonálás során csak a hangunkkal dolgozunk, ezért különösen jól kell megválasztanunk a szavakat, a hanglejtést, hangerõt, hangszínt. A zavartság csökkenthetõ, ha segédeszközként papírt, ceruzát használunk. Tippek: Jól érthetõen mutatkozz be! Ha mosolyogsz, hangod barátságosabb tónusú lesz. Legyen kéznél papír, ceruza, néhány feljegyzés! Zavartalan körülményeket válassz!

Testbeszéd, avagy a szóbeli kommunikációt kísérõ metakommunikáció és a non-verbális kommunikáció Elõször tisztázzuk a két fogalmat: Metakommunikáció alatt a szóbeli kommunikációt közvetlenül kísérõ, többékevésbé nem szándékos, nem tudatos kommunikációt értjük.A non-verbális eszközök, ahogy azt az elnevezés is jelzi mindazon nem szóbeli arzenált kifejezik, amelyekkel még kommunikációt folytathatunk. Ugyanazon eszköz, például a tekintet beszéd közben metakommunikációs szerepet tölt be, hallgatásunk ideje alatt non-verbálissá lesz. Nem kell tehát merev határt húzni a kettõ között, hiszen egy beszélgetésnek vannak néma szakaszai. A szóbeli kommunikációnk kiegészítésére, ellenõrzésére, kiemelésére, a partner tárgyalóféllel való kapcsolat kialakítására számtalan eszközt használunk. Kutatók szerint nagyobb arányban vesznek részt a kommunikációban a non-verbális eszközök, mint a szóbeliek. Az alábbiakban a legfontosabbakat emeljük ki:

Mimika, vagy arcjáték A mimikával hét fontos érzést fejezhetünk ki, amelyek felismerése szinte genetikailag kódolt, azaz szinte tudattalanul, mint benyomást szerezzük meg. Ezek: öröm, harag, meglepetés, félelem, szomorúság, undor, érdeklõdés. A mimikai 34

kommunikáció kifejezésében az arc, szemek, szemöldök, száj játszik szerepet, finom izommozgások rendezett megnyilvánulásával. Ezek egy részére képesek vagyunk figyelni, tehát tudatosak (lásd a híres amerikai magabiztos mosoly), mások spontán alakulnak, belülrõl jönnek.

Tekintet, szemkontaktus A tekintet, a nézés szintén fontos „kelléke” a benyomáskeltésnek. A szem a lélek tükre, szokták mondani.Tudattalanul, féltudatosan „hordozzuk” és egyben jelzéseket küldünk partnerünknek állapotunkról, gondolatainkról. A figyelem kifejezõeszköze, ha partnerünkre nézünk, kifejezve nyitottságunkat, érdeklõdésünket a partner és a téma iránt.A valódi figyelem esetén pupillánk kitágul. Az összehúzódás haragot, dühöt árulhat el. A röpködõ tekintet bizonytalanságot, a lesütött szem zavart jelez. Ezeket a jelzéseket partnerünk tekintetébõl is értelmeznünk kell. (Érdekes játék egy kommunikációs tréning alkalmával, amikor elõször egy-egy érzést, majd egész történetet kell a tekintettel kifejezni. Szinte hihetetlen, de a gyakorlott partner meg tudja nevezni az érzést, ki tudja találni a történtet. Ugyanerrõl az élményrõl számolnak be azok, akik néma, de nem elhanyagolt, kommunikáció kész személlyel élnek együtt. Csodálatosan összetett érzéseket és gondolatokat lehet tekintetbõl, arcból szembõl kiolvasni.) A tekintet testtartással is kiegészül. Ha tárgyaló felünk elõre dõl, akkor a fokozódó érdeklõdést észlelhetjük, ha hátradõl, mintegy kilép a beszélgetésbõl. Ekkor nehéz visszacsábítani, érdeklõdését újra felkelteni. Érdemes gyakorolni, tudatosítani ezeket a jelzéseket, megfigyelni mások kommunikációs helyzetében. 35

Gesztusok A verbális kommunikáció soha nem egy önmagában álló hang, hanem a fej, kezek, karok mozgása kíséri. Megerõsíti, színezi a jelentéstartalmat. A fejmozgással igenlést, helyeslést, tagadást, tiltakozást tudunk kifejezni. A kéz és kar hívást, elutasítást, könyörgést, tiltakozást, védekezést, fenyegetést, köszönetet, lelkesedést fejezhet ki. Segítheti a beszéd tempóját, hatásosságát, megszakítását. A kéz és arc együtt további jelentéstartalmat hordozhat. Megfigyelhetõ a száj eltakarása, az orr érintése, ami a valódi szándék leplezését (akár hazugságot) jelzi.A döntés nehézségét, bizonytalanságát a nõk ajakérintéssel, a férfiak fejvakarással, fülhúzogatással, nyakpiszkálással kísérik.

Testtartás A testtartással kifejezhetünk nyitottságot, barátságosságot, alá-fölérendeltséget, ellenséges érzést, egyetértést, tartózkodást. Ezek kifejezésében is vannak tudatos és tudattalan elemek. Az egyenrangúságot fejezhetjük ki, ha tárgyaló felünkkel szemben és azonos magasságban ülünk, állunk, ahol mindkét fél arca jól látható. Zavarja a beszélgetést, ha egy táska, kabát van a kezünk ügyében. Ajánlott fogasra, másik székre, szék karfájára, férfiak esetében a diplomatatáskát esetleg földre helyezni.

Kézfogás A bemutatkozás elengedhetetlen része, de az üdvözlés formája is lehet. A kézfogás is hozzájárul az elsõ benyomás kialakításához, tehát döntõ fontosságú. Kezünket elõre nyújtva nyitott tenyérrel, felfelé álló hüvelykujjal találkozik a tárgyaló partner kezével, körülbelül félméteres testtávolságban. Erõsen, határozottan fogjuk meg partnerünk kezét és közben nézzünk a szemébe. Nyíltságot, érdeklõdést, határozottságot fejezünk ki ezzel. Nagyon rossz, ha túlságosan lágy, erõtlen a kézfogás. Rossz benyomást kelt, jellegtelenséget, befolyásolhatóságot mutat. A túlzó erõteljesség pedig erõszakosságot, rámenõsséget, fölényt fejez ki. 36

A gyakorlatlanságot, izgalmat kísérheti a tenyér izzadása, hidegsége. Erre a helyzetre fel lehet készülni. Mielõtt belépsz az irodába, érdemes zsebkendõvel szárazra törölni a kezed. Egy melegvizes kézmosás, vagy a nyakon történõ felmelegítés is segíthet.

Lábtartás A lábak keresztbetevése a karokhoz hasonlóan leginkább elzárkózást, védekezést fejezhet ki. Nõknél kimondottan helytelen szétterpesztett térdekkel ülni akár szoknyában, akár nadrágban, mert kihívó és zavaró a partnernek.

Távolságtartás, a térköz szabályozása A tárgyaló felek közötti tér, távolság is érdekes összetevõje a non-verbális kommunikációnak. Jól tudjuk, hogy kultúránként eltér az elfogadhatónak ítélt távolság, de egyéni különbségek is vannak ennek érzékelésében, értékelésében. (Bárki tapasztalhatja, hogy milyen ijesztõ, bizalmaskodó, ha nagyon közel jönnek hozzánk és kihátrálunk a túl közeli partner ostroma elõl.) Nálunk a következõ távolsági zónákat különböztetjük meg: W Intim, bizalmas zóna: 15 cm – 45 cm (jól hallatszik a suttogás, szerepe van a szaglásnak, érintésnek is) W Személyes, baráti zóna: 46 cm – 1,2 m (halk beszéd, a nézésnek, egymásra figyelésnek erõs a szerepe) W Társalgási, hivatalos zóna: 1,2 méter –3,6 méter (normál hangerõvel történõ beszélgetés, a partner jól látható, megfigyelhetõ) W Nyilvános, nagy létszámú elõadás, csoport zónája: 3 méter felett (hangos beszédre, nyilvános beszámolóra, beszédtartásra alkalmas távolság). 37

Érintés Az emberi kapcsolatokban az érintésnek sokkal nagyobb a jelentõsége, mint gondolnánk.A születés után szavainkat megelõzve, a látással egy idõben tapintással észleljük elõször a körülöttünk lévõ világot. Bõrünk, alatta izmunk nagyon sok non-verbális kommunikációval üzen. Az izgalom, feszültség bõrszínváltozással, libabõrrel, testnedvek felszabadulásával, a pórusok változásával hozható összefüggésbe. Ezek felismerését nem csak a szemünk, hanem tapintással bõrünk is képes érzékelni. Ha valakinek megérintjük a kezét, átkaroljuk vállát, többet üzenhetünk, mint sok-sok szóval. Mondanivalónkat erõsíthetjük meg, együttérzésünket fejezhetjük ki, szeretetet, gondoskodást, megértést, megnyugtatást üzenhetünk. Az ilyen érintésnek megfelelõ pillanatban és összefüggésben kell megjelennie, különben akár az ellenkezõ hatást érhetjük el.Túlzó érintgetés visszatetszést kelt, eltereli a figyelmet, elzárkózóvá teszi a tárgyalófelet.

Egy kis illemtan A sikeres kommunikáció nem nélkülözheti a társadalmilag elfogadott illemszabályok ismeretét és betartását. Ezek a találkozás elsõ pillanatától szükségesek, és jelentõségüket az adja hogy az elsõ benyomás megszerzése 15-20 másodperc alatt történik. A „rosszul indított” benyomást nehéz kimosni partnereink fejébõl. Pontosság Tárgyalásra, felvételi beszélgetésre pontosan kell érkezni! Inkább te várakozz, mint te várakoztass! Ha már elkerülhetetlen a késés, lehetõleg jelezzük telefonon. Bemutatkozás A felvételi beszélgetésre érkezve kopogás után a szobába lépve köszönni kell, és érthetõen bemutatkozni. Ezt követõen megnevezzük jövetelünk okát és meghívó partner nevét. (Nem követhetjük el azt a hibát, hogy nem tudjuk kihez jöttünk!) 38

Köszönés A felvételi beszélgetésre érkezve a belépõ köszönjön a napszaknak megfelelõen és magázó formában. (Ez alól csak a már korábbi ismeretség adhat felmentést.) A telefonon történõ elköszönéskor ne használjuk a „visszhall” rövidítést! Telefonálás A verbális kommunikációnál leírtak szerint. Mobiltelefon Üzleti tárgyaláson, megbeszélésen a mobiltelefon csak akkor lehet bekapcsolva, ha ezt elõre megbeszélték és az ügyet befolyásoló információt várnak. A felvételi beszélgetés során ne legyen bekapcsolva! Üzenetrögzítõ Sokan kapnak görcsöt, ha telefonálásuk személyes felvétel helyett üzenetrögzítõre fut. Többen lecsapják a telefont, mások kapkodó mondatokba kezdenek. A gyakorlottabbak a géphang alatt összeszedik gondolataikat és gyors bemutatkozással, telefonszámuk meghagyásával visszahívást kérnek. Ha egy felvételi interjú idõpont-egyeztetése alkalmával találkozunk az üzenetrögzítõvel, ha csak nincs felhatalmazásunk, NE kérjünk visszahívást, hanem a bemutatkozás és a keresés céljának elmondása után jelezzük: újra fogunk jelentkezni! Saját üzenetrögzítõd szövege téged is bemutat. Megalkotásakor gondolj arra, hogy nem csak a haverjaid, barátnõid hívhatnak! Internet Az e-mail-en történõ önéletrajzküldésre akadhat példa, de ma még elfogadottabb a papíron, levélben történõ jelentkezés, az önazonosítás hagyományos, aláírásos módja. Az internetes küldés során ugyanolyan udvarias és hivatalos formát kell betartani, mint a levélpapíron. 39

Dohányzás Az egyik legtöbb vitát kiváltó tevékenység, viselkedési forma. Felvételi beszélgetés alatt csak a pályáztató adhat erre felhatalmazást. Hosszú eljárás esetén (interjúk, tesztek stb.) meg lehet kérdezni, hol engedélyezett a dohányzás. Étkezésnél kimondottan udvariatlanság a dohányzás. Helyiségbe, irodába ne lépj be égõ cigarettával! Vigyázat! A hamutartó csak a hamu összegyûjtésére szolgál. Papírt, lerágott gyümölcsmagot, rágógumit ne tegyél bele! Rágógumizás Az üde lehelet, tiszta száj mind a felvételi beszélgetésre menõnek, mind pedig a fogadó félnek fontos. A rágógumi is hozzájárulhat ehhez az üdeséghez (és rajta kívül mentolos cukor, tik-tak, fogmosás, szájspray stb.), de feltétlenül vegyük ki a megérkezés elõtt. Visszatetszést kelt az idegességében rágó, szájában a gumit (egyebet) forgató ember. (Sokan hitetik el magukkal, hogy félre lehet tenni a szájban. A felvételi interjú izgalma, hogy-hogy nem mégis elõcsalja.) A hivatalos vagy üzleti életben kerüljük a rágózást! Öltözködés A legnehezebb dolog személytelenül tanácsot adni az öltözködésben. Általában elmondható, hogy kerülni kell a szélsõségeket. Sok múlik az állás, munkahely jellegén is.Tanácsok: W Ne mutasd magadat másnak, mint ami vagy! Ruháddal se vállald túl magad! W Légy tiszta, ápolt! (test, köröm, haj, ruha, cipõ) W Tisztelt meg a találkozót és fejezd ki, hogy fontos neked ez az alkalom! Lányoknál, nõknél általában szoknya, blúz, kosztüm, hozzá illõ harisnya, táska, cipõ viselete ajánlott. A szoknya hossza ne legyen kihívóan rövid! Férfiaknál nadrág, ing, nyakkendõ, öltöny ajánlott. Érdekességképpen egy bank belsõ szabályzatából emeltük ki az alábbi elvárásokat: Öltözködés, férfiak: Csak zakóban és nyakkendõ viselete megengedett. A zakóhoz nem lehet farmernadrágot felvenni. 40

Nyakkendõ viselete folyamatosan elvárt. Fehér zokni nem megengedett. Leszakadt inggomb nem megengedett. Öltözködés, nõk Csak szoknyában (és nem ruhában), kosztümben lehetnek. A szoknya mellé csak blúzt szabad hordani (pulóvert nem). Melltartót kell hordani. Papucsot nem szabad viselni. A leszakadt gomb nem megengedett. Nõk és férfiak A cégemblémát a munkahelyen folyamatosan hordani kell. Esõs idõben a munkahelyre érkezve cipõt kell tisztítani. Reklámszatyrokkal nem lehet bejárni. Hajviselet Lehet festett, de csíkos nem, legfeljebb melírozott. Férfiak copfot nem hordhatnak. Ápoltság, higiénia Ápolt, tiszta fogak legyenek. Férfi nem dolgozhat borostásan az ügyféltérben. A testszagot semlegesítõ illatszerekkel kell ellensúlyozni. A körmök állapotát naponta ellenõrizni kell. Sminket csak visszafogottan szabad alkalmazni. Étkezés Az ügyféltérbe ennivalót vinn, és ott étkezni tilos. Hagymás, mákos ételt nem ajánlott nap közben fogyasztani. Dohányzás A dolgozónak az ügyféltérben tilos dohányozni. Munkaidõ alatt nem ajánlott a dohányzás. 41

Rágógumi Az ügyfelekkel dolgozóknak tilos rágógumizni. Olvasás Az ügyféltérben nem olvasható napi sajtó, könyv. Az asztal, pult Tisztaságáért mindenki maga felel. Az ügyfeleknek csak a cég reklámtollát szabad adni. Telefonálás Ahol ügyfél megfordulhat magántelefont lebonyolítani nem szabad. A magánbeszélgetés idõtartama nem lehet több 1 percnél.

Tanácsok a felvételi elbeszélgetéshez Interjú elõtt: Ismerd meg magad, ismerd meg a vállalatot, ismerd meg a felvételi eljárást, készülj fel arra, hogy ismertesd meg magad a felvételiztetõvel. Fontos, hogy ismerd és meg tudd nevezni képességeid, elõnyeid és gyengeségeid. Olvasd a napilapokat, légy tájékozott a gazdasági élet kérdéseiben. A vállalatokról, vállalati hírekrõl a következõ újságok adnak részletes tájékoztatást: W Napilapok:Világgazdaság, Napi gazdaság, Népszabadság, Magyar Hírlap W Heti lapok: Heti világgazdaság, Figyelõ W Havi lapok: Cash Flow, Profit W Tájékozódhatsz az internetrõl is. Interjú alatt: Ne színészkedj, légy õszinte! Ha nem magadat adod az interjú során, és ez alapján felvesznek, akkor késõbb úgy is fény derül az igazi énedre, a személyiséged igazi jellemzõire. Sokáig nem élhetsz – még egy munkahelyen sem – hazugságban. A beszélgetés során ne legyél túl laza, de idegességre sincs semmi okod. 42

Nézz a beszélgetõ partnered szemébe, légy érdeklõdõ! Beszélj magadról, kíváncsiak rád.

Kérdések, amire számítani lehet: W Beszéljen magáról! W Milyen tapasztalatokkal rendelkezik és hol szerezte azokat? W Miért akar állást változtatni? W Miért szeretne ennél a cégnél dolgozni? W Mit tud a cégünkrõl? W Mik az erõsségei, képességei, készségei? W Milyen gyengeségei vannak? ( Mindenképpen válaszolj, hiszen mindenkinek vannak gyengeségei, légy õszinte!) W Miért Önt alkalmazzuk? W Mikor tud munkába állni? W Milyen szakképzettségekkel rendelkezik? W Mit szeretne elérni? W Szeretne-e még valamit elmondani? Van-e kérdése? Nem jó, ha kérdésre csak igennel és nemmel felelsz. Az interjú végén általában kérdezhetsz. Készülj kérdésekkel! Ez felkészültségedet, és alaposságodat bizonyítja. Mit kérdezz? Soha ne az legyen a kérdésed mennyit lehet itt keresni! Kérdéseid a munkakörrel kapcsolatos feladatokra, a tanulási lehetõségekre vonatkozzanak.

Kérdések a munkáltatóhoz: W Milyen konkrét körülmények között kell végezni a munkát? W Mit várnak el a munkavégzés során? W Nyelvtudásomra szükség van-e? W Milyen felelõsségi rendszer van? W Kell-e utazni a munkával öszefüggésben? W Milyen lehetõségek vannak az elõrelépésre? W Van-e lehetõség szakmai továbbképzésre? W Milyen értékelési eljárás van? 43

Fizetés: Legyen magas az igény, de legyünk tisztában a piaci értékünkkel! Jó, ha tudjuk, hogy mennyi a kezdõ fizetés hasonló munkakörökben. Ha a menedzserasszisztensek átlagos kezdõ fizetése – persze ez függ a munkahelytõl is – 100.000 Ft., akkor nem célszerû ennek sem a felét, sem a dupláját kérni. Várjuk meg, amíg a munkáltató hozza fel a fizetési kérdéseket. Ha még nem kaptunk minden kérdésünkre választ, akkor hárítsuk el a kérdést. Ne mondjuk meg pontosan, hogy mennyit keresünk most. Amennyiben a munkáltató mond egy összeget, ne fogadjuk el rögtön – hacsak nem a többszöröse az általunk elvártnak – hanem kérjünk gondolkozási idõt. Mindig bruttó összeget mondjunk, kerek egész számot. Pl.: Kereseti igényem, havonta 150.000 Ft. Mit várhatsz egy interjútól? Ne számíts azonnali döntésre.Az esetek többségében sok jelöltet hallgatnak meg, idõ kell, amíg értékelik a hallottakat. A döntés után levelet kapsz, vagy telefonon értesítenek. Ha a válasz igen, akkor még következhet újabb forduló, vagy rögtön jön a munka világa próbaidõ formájában. A nemleges válasz esetén következnek az újabb álláshirdetések, elbeszélgetések. Elkeseredésre semmi ok, a „kudarcokból” tanulunk a legtöbbet.

Ajánlott irodalom: Allan Pease:Testbeszéd Park Kiadó 1989.

44

ÖNÉLETRAJZ Ma már egyre több helyen várják el az önéletrajzzal történõ bemutatkozást. Szinte minden felsõoktatási intézmény kér önéletrajzot, és a munkaadók közül is egyre többen használják a munkaerõ kiválasztásához. „Az önéletrajzok csak arra jók, hogy kiszûrjék az alkalmatlanokat”- vélekednek róla.Való igaz, hogy a terjedõ szokásos formája nagyobb összehasonlítási lehetõséget biztosít olvasói számára, ezáltal elõszûrésre alkalmas. Éppen ez bizonyítja, hogy meg kell tanulnod úgy elkészíteni, hogy ne az „elutasítottak” közé, hanem a „behívandók” listájára kerülj! Az alábbiakban a továbbtanuláshoz, illetve a munkavállaláshoz készítendõ önéletrajzokat mutatjuk be több formában. Legfontosabb alapelv: Az önéletrajz nem sablon (még akkor sem ha vannak tipikus szerkezeti elemei), hanem alkotás és alkalmazkodás ahhoz a célhoz, amit el akarsz vele érni! Felfogható az álláskeresõ névjegyeként, a legszemélyesebb áruismertetõként. Gyakran az egyetlen eszköz a pályázó kezében, amellyel megmutathatja magát, képességeit és eddigi tapasztalatait, érdemeit a leendõ foglalkoztató/pályáztató számára. Ebbõl következik, hogy csak akkor lehet jó az önéletrajz, ha komoly elõkészítõ munka elõzi meg: W Ismerni kell magadat és viszonyodat, alkalmasságodat a betöltendõ feladathoz. W Fel kell készülni az önéletrajzot kérõ intézménybõl, milyen képességekre, személyiségvonásokra, szakismeretre lehet szüksége. W Mindezek alapján szabad megírni (és nem megíratni!) az önéletrajzot. A jól megírt önéletrajz segíthet a felvételi beszélgetésben, mintegy forgatókönyv kínálja a beszélgetés fonalát. Tartalma és formája reprezentálja a pályázót és meg kell gyõznie olvasóját, hogy a legjobb pályázó bemutatkozását tartja kezében. 45

Az önéletrajz alkotóelemei Az alábbiakban leírt alkotóelemek tartalma és felhasználási sorrendje alapvetõen attól függ, hogy hova, mi célból készül az önéletrajz. Munkahely megszerzésére benyújtott önéletrajznál a nagy gyakorlattal rendelkezõ karrier-tanácsadók ezt a sorrendet javasolják. Elõfordul, hogy az önéletrajzot kérõ, a pályázatot kiíró intézmény, szervezet meghatározott sorrendet, mintegy ûrlapot ad. Ez esetben is megfontoltan, a leírtakat megszívlelve készítsd el az önéletrajzot. Név, lakcím, telefonszám, e-mail cím Elsõsorban saját telefonszámot és e-mail címet adj meg, de ha ilyennel még nem rendelkezel, akkor lehet szülõkét, közvetlen hozzátartozóét, barátét megadni (akivel egyeztetted ezt). Munkahelyi adatokat csak a cég érdekében például munkavégzéshez írt önéletrajz, pályázat esetén szabad beírni. Értesítési címet is megjelölhetsz.

Nyitó gondolatsor (a jelentkezés célja, célkitûzés, pályakép) Egy mondatba sûrítve foglald össze az önéletrajz benyújtásának célját, a betöltendõ munkakört, és hogy miért kellene a munkáltatónak téged választania. (Már ehhez az egy mondathoz is nagyon fontos az önéletrajzot kérõ intézmény, vállalkozás pontos ismerete.)

Képességek Rövid, tételes összefoglalást kell adni azokról a képességekrõl, szakismeretrõl, személyiségjegyekrõl, amelyek bizonyítják alkalmasságodat, nélkülözhetetlenségedet az adott munkakörben, szakterületen. 46

Szakképzettség, iskolai végzettség A legmagasabb szakképzettséggel érdemes kezdeni és legfeljebb a középiskolai érettségivel zárni. Ha felsõoktatási intézmény felvételijéhez készül az önéletrajz, akkor meg lehet említeni az általános iskolát, különösen, ha valamilyen tagozat, specialitás összefüggésbe hozható a továbbtanulással. (sporttagozat, nyelvtagozat, nemzetiségi, mûvészeti stb.) Itt érdemes beszámolni egyéb elvégzett tanfolyamokról, számítógép-ismeretrõl, nyelvtudásról, nyelvvizsga bizonyítványról, jogosítványról. Szakmai pályafutás Ha már dolgoztál, akkor itt tételesen fel kell sorolni a korábbi munkahelyeken végzett feladatokat, kiemelve azokat az elemeket, amelyek összefüggésbe hozhatók a leendõ munkahely elvárásaival. A nyári munkák, szakmai gyakorlaton ellátott feladatok, családi körben végzett munkák is idetartoznak, ha bizonyítják alkalmasságodat, tapasztalataidat. Érdekes lehet, hogy W Ki volt a felettesed, akinek beszámolási kötelezettséggel tartoztál? W Volt-e olyan személy, akivel együtt kellett mûködni? W Volt-e olyan személy, akinek te irányítottad a munkáját? Szervezeti/klub tagságok, tudományos tevékenység, publikációk Középiskolás korban ritka, de nem lehetetlen, hogy ebbe a rovatba is kerüljön információ, hiszen a különbözõ tanulmányi és egyéb versenyekkel, egyéb tanórán kívüli tevékenységekkel (sport, mûvészetek, hobbi, iskolaújság stb.) komoly értékeket lehet felmutatni. Személyi adatok Lehet, hogy meglepõ a személyi adatokat hátra sorolni, de az elõzõekben leírtak hamarabb és jobban eladják az önéletrajz íróját, mint a születési adata, lakcíme, családi állapota.A szülõk foglalkozása akkor lehet fontos, ha a pálya-, illetve munkahelyválasztással összefüggésbe hozható. Referenciák, dátum, aláírás A referencia lehet korábbi munkahely(ek)rõl, egyéb munkavégzésrõl írt támo47

gató levél, amelyben elvégzett munkák sikerérõl, szakmai és egyéb tulajdonságok meglétérõl, szakmai alkalmasságról nyilatkoznak. De lehet olyan produkció, ami megtekinthetõ, nyilvánosságra került és elegendõ utalni a meglétére. Az önéletrajz legyen friss, az üzleti életben három hónapnál régebbit nem illik használni. Nem feledkezz meg a kézzel történõ aláírásról!

A felvételihez készülõ önéletrajz sajátosságai A sorrenden feltétlenül változtass! Kerüljenek elõre a személyes adataid, hiszen itt az a fontos, ki írta az önéletrajzot, hány éves, szüleivel, testvéreivel, esetleg már önállóan él. A szülõk foglalkozását akkor célszerû feltüntetni, ha a pályaválasztást igazolja, támogatja. A pályakép, motiváció, célkitûzés itt is fontos, folytasd ezzel az önbemutatást! Ezt követõen a tudásod, illetve iskoláid bemutatása következzen! Végzettség, szakképzettség, tanfolyamok, tréningek kerülhetnek felsorolásra. A nyelvtudásodat akkor célszerû kiemelni, ha van mit felmutatni (nyelvek, nyelvtudás szintje, nyelvvizsga-bizonyítvány). A számítógépes ismereteidet is önálló pontba szedheted, ha például ECDL vizsgával, esetleg szakképesítéssel is rendelkezel. Önálló pontban írhatsz a tudományos tevékenységrõl, publikációkról, versenyekrõl, ha van mondanivalód (részt vettél, helyezést értél el, pályáztál, dolgozatot írtál stb.) Szakmai gyakorlat címen sorolhatod fel a pályával összefüggésbe hozható nyári munkákat, iskolai gyakorlatot, egyéb munkavégzést, teljesített feladatokat. Hobbi, érdeklõdési kör, sport rovatban írhatsz mindazokról a tevékenységekrõl, amelyek még fontosak lehetnek személyiséged bemutatásához, a választott pályához. Bekerülhet az önéletrajzba a társadalmi tevékenység is (természetvédõ, diákönkormányzat vezetõje, szervezeti tagság, klubtagság), de kerüld a politikai hovatartozás beírását!

Az önéletrajz külsõ alakja, terjedelme Az önéletrajz téged mutat be, téged közvetít, helyetted beszél. Kelts jó érzést olvasójában, tégy rá jó benyomást! 48

Fehér lapot, vagy legfeljebb pasztell színût használj, ne legyen túl vékony, átlátszó! Szerencsés a számítógéppel történõ megírás, könnyen olvasható a 12 vagy 13 pontos betûméretet. Legyen eredeti példány, de még ha másolásra is kerül sor, ne feledkezz meg a kézzel történõ aláírásról! (A számítógép használata azért is célszerû, mert a különbözõ helyekre beadott önéletrajz NEM lehet ugyan az, legalább célja, motivációs megfogalmazása el fog térni.Az elsõ megírt önéletrajz számítógéppel könnyen átalakítható, kibõvíthetõ, átszerkeszthetõ.) Az önéletrajz terjedelme ne haladja meg a 2 oldalt! Az önéletrajzot kérõ gyakran meghatározza azt a formát is, ahogy a CV-t várja. Ha kézzel írott önéletrajzot vár, akkor a lap alá tégy sorvezetõt, hogy segítse az írás egyenletességét. Az átírt, áthúzott, javított önéletrajz rossz benyomást kelt. A tanácsadók a kézzel írt önéletrajz mellé is ajánlják a géppel írt, nyomtatott változat mellékelését. Ha fényképet is várnak, az elõírt formának megfelelõt küldj (például egész alakos képet), ennek hiányában jó igazolványképet és ne személyes, tolakodót, kihívót válassz!

Kísérõlevél Gyakran egészül ki az önéletrajz elküldése egy kísérõ, vagy másik elnevezéssel: motivációs levéllel. Ez a levél több célt is szolgál: W Felkelti az érdeklõdést az önéletrajz elolvasásához W Tartalmazhat valami fontos, ami az önéletrajzba nem fért bele és W Megmutasson valamit írójának személyiségébõl. Terjedelme ne legyen több egy oldalnál, és ezt is számítógéppel írd! Hangneme legyen bizakodó. Formája hivatalos levélforma (fejlécben a címzett és a küldõ nevével, címével, dátum és aláírás zárja). Szerkezete: W Megszólítás (feltétlenül legyen személyes) W Hivatkozás, figyelemfelkeltés, a jelentkezés indoklása W A cég elõnye, a pályázat elfogadásakor (erõsségek, képességek, tapasztalatok) 49

W

W

Motiváció, amiért a pályázó szeretné az állást betölteni (a cég elvárásai miben találkoznak a pályázó elõnyeivel, alkalmasságával) Záró bekezdés a kapcsolattartás módjáról, formájáról, a figyelem megköszönésével.

Az önéletrajzok buktatói Egy 1990-ben végzett felmérés szerint az önéletrajzokkal kapcsolatos legfontosabb gondok közül az alábbiak szerepeltek a legnagyobb arányban: (Forrás: Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?) Füllentések és torzítások A célzott állás egyértelmû megjelölésének hiánya Túl hosszú, terjengõs bemutatkozás Nyelvtani, helyesírási hibák Nehezen áttekinthetõ szerkezet Jellegtelenség Aránytalanságok (lényegtelen elemek hangsúlyozása) A munkakör ellátáshoz szükséges végzettség felsorolásának hiánya

36 21 20 18 15 12 11 10

% % % % % % % %

További gyakran elõforduló hibák: Tartalmi problémaként jelentkezik a túlzott szerénység vagy a másik végletként a nagyképû, nem a tapasztalatokkal összhangban lévõ önbemutatás. Az elõzõ abból következik, hogy nem könnyen, nem szívesen tárulkozunk fel mások elõtt. Nem szoktuk meg, hogy magunkra, mint munkaerõre, mint egy vállalkozás hasznos alkalmazottjára gondoljunk. Önmutogatásnak gondoljuk, ha valaki néven nevezi személyiségjegyeit, jó tulajdonságait. A másik póluson azok az önéletrajzok találhatóak, amelyek írói a szerény, néhány hónapos tapasztalatot is felnagyítva, fellengzõsen képesek bemutatni, vagy mások önéletrajzából ollózva hamis képet festenek. Mindenképpen érdemes másokkal elolvastatni, véleményt kérni. 50

Formai hibák lehetnek. W Az aláírás elmulasztása. W Fénymásolt példány küldése. W Kísérõ levél nélkül küldött önéletrajz W Igénytelen, esetleg gyûrött, nem tiszta papír küldése. W Bakik, elírások javítatlanul maradnak. W Hibás címzés, címzett.

Az önéletrajz íráshoz néhány összegyûjtött, csoportosított igével segítünk: (Forrás: Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert?) Alkotó tevékenység: - átalakítottam - átalakítattam - beprogramoztam - elterveztem - felfedeztem - felgyorsítottam - feltaláltam

-

kialakítottam kifejlesztettem kiterjesztettem kiértékeltem kutattam létrehoztam megalkottam

Emberekkel kapcsolatos tevékenység: - irányítottam - bemutattam - képviseltem - bevezettem - lefordítottam - biztosítottam - meggyõztem - együttmûködtem - megháromszoroztam - elindítottam - megjavítottam - elértem - megkétszereztem - elõadtam - megnyertem - értékeltem - megoldottam - fenntartottam - megszerkesztettem - gyakoroltattam - megszerveztem - igazgattam

-

megalapítottam megnöveltem megrendeztem megvizsgáltam rendbe szedtem sikerült tisztáztam újra terveztem

-

megterveztem megvalósítottam megírtam motiváltam oktattam összefoglaltam segítettem tanácsot adtam vezettem

51

Tárgyakkal végzett tevékenység - alkalmaztam - elõkészítettem - átadtam - ellenõriztem - beszereztem - elrendeztem - beállítottam - építettem - eladtam - felhasználtam

Adatokkal (információkkal) - átvilágítottam - egyszerûsítettem - egységesítettem - elkészítettem - elemeztem - elõre jeleztem

52

végzett tevékenység: - javasoltam - kategorizáltam - kezeltem - kiszámoltam - levezettem - megterveztem

-

felállítottam megformáltam megjavítottam mûködtettem összeállítottam

-

megállapítottam nyomon követtem összeállítottam rendszereztem

Az önéletrajz különbözõ típusai A kronologikus önéletrajz vázlata Név Lakcím Telefonszám, e-mail, ahol elérhetõ NYITÓ

GONDOLATSOR (A JELENTKEZÉS CÉLJA/AMBÍCIÓK VAGY PÁLYAKÉP)

KÉPESSÉGEK (ADOTTSÁGOK) SZAKMAI PÁLYAFUTÁS Idõpontok, legutóbbi munkahely, helyiség, beosztás „Munkakör jellemzése (felelõsségek) „Értékpontok” felsorolása (eredmények) Idõpontok, korábbi munkahelyek, helység, beosztás „Munkakör” jellemzése (felelõsségek) „Értékpontok” felsorolása (eredmények) SZAKKÉPZETTSÉG Idõpontok, legutóbbi oktatási intézmény, oklevél Idõpontok, korábbi oktatási intézmény, oklevél Posztgraduális képzések Idõpontok, tanfolyam/tréning, bizonyítvány Idegennyelv-ismeret Számítógépes ismeretek Gépjármû-vezetõi jogosítvány

SZERVEZETI TAGSÁGOK/TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG SZEMÉLYI ADATOK Dátum

Aláírás 53

A funkcionális (szerepközpontú) önéletrajz vázlata Név Lakcím Telefonszám, e-mail, ahol elérhetõ NYITÓ

GONDOLATSOR (A JELENTKEZÉS CÉLJA/AMBÍCIÓK VAGY PÁLYAKÉP)

KÉPESSÉGEK (ADOTTSÁGOK) SZAKMAI TAPASZTALATOK 1. sz. jártasság 2. sz. jártasság 3. sz. jártasság

felelõsségek és eredmények felelõsségek és eredmények felelõsségek és eredmények

MUNKAHELYEK (általában a második oldalra kerül) Jelenlegi/legutóbbi munkahely, helyiség, a cég fõ tevékenysége, beosztás Korábbi munkahely, helyiség, a cég fõ tevékenysége, beosztás Korábbi munkahely, helyiség, a cég fõ tevékenysége, beosztás SZAKKÉPZETTSÉG Idõpontok, legutóbbi oktatási intézmény, oklevél Idõpontok, korábbi oktatási intézmény, oklevél Posztgraduális képzések Idõpontok, tanfolyam/tréning, bizonyítvány Idegennyelv-ismeret Számítógépes ismeretek Gépjármû-vezetõi jogosítvány SZERVEZETI TAGSÁGOK/TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG SZEMÉLYI ADATOK Dátum 54

Aláírás

A „kombinált” (hibrid) önéletrajz vázlata Név Lakcím Telefonszám, e-mail, ahol elérhetõ NYITÓ

GONDOLATSOR (A JELENTKEZÉS CÉLJA/AMBÍCIÓK VAGY PÁLYAKÉP)

KÉPESSÉGEK (ADOTTSÁGOK) SZAKMAI GYAKORLAT 1. sz. gyakorlat (jártasság) 2. sz. gyakorlat (jártasság) 3. sz. gyakorlat (jártasság)

Munkahely megnevezése, helyiség, beosztás Munkakör, felelõsségek; „értékpontok”, eredmények Munkahely megnevezése, helyiség, beosztás Munkakör, felelõsségek; „értékpontok”, eredmények Munkahely megnevezése, helyiség, beosztás Munkakör, felelõsségek; „értékpontok”, eredmények

SZAKKÉPZETTSÉG Idõpontok, legutóbbi oktatási intézmény, oklevél Idõpontok, korábbi oktatási intézmény, oklevél Posztgraduális képzések Idõpontok, tanfolyam/tréning, bizonyítvány Idegennyelv-ismeret Számítógépes ismeretek, Gépjármû-vezetõi jogosítvány SZERVEZETI TAGSÁGOK/TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG SZEMÉLYI ADATOK Dátum

Aláírás 55

Az alábbiakban néhány példát mutatunk be az önéletrajzok közül. Nem hibátlan munkákról van szó, de tanulásra, tanulságok megfogalmazására alkalmasak. Önéletrajz Nagy András, Tel: 92/222-222, Cím: 8978 Zalaegerszeg,Virág u. 1. Célkitûzésem Menedzserasszisztensi állásban kívánok dolgozni, ahol szervezési és irányítási tapasztalataimat tudom kamatoztatni. Képességek - Stratégiai gondolkodás - Szorgalom és elhivatottság - Kommunikációs képesség, tárgyalási képesség - Problémamegoldó képesség Iskoláim 1996-2000: Nagy Gimnázium, kiemelt angol tagozat A középiskolában heti 6 órában tanultam az angol nyelvet, felsõfokú nyelvvizsgám van. Tanulmányaim során, 2 éven keresztül tanultam gazdasági és üzleti ismereteket, a Junior Achievement Magyarország, alkalmazott közgazdaságtan tantárgyát. Vezetõje voltam a JAM diákvállalkozásnak, ügyvezetõ igazgatói feladatokat láttam el. A középiskolában 4 évig tagja voltam a diáktanácsnak, egy évig elnöke voltam a szervezetnek. 1998-ban, az OKTV-n 8. helyezést értem el matematikából. 1998-1996: Kis Általános Iskola, kiemelt angol nyelvû tagozat Tapasztalataim 2000: Üzleti Diák Konferencia, vezetõ üzletemberek elõadásai és szemináriumok segítették az üzleti élet jobb megismerését. 1999: Keszthelyi Camping, mint információs menedzser dolgoztam 2 hónapig. Munkám során rendszeresen használtam az angol nyelvet, tapasztalatokat szereztem a számlázás, megrendelések szervezése tekintetében. 56

Személyes rész Családi állapot: nõtlen Életkor: 19 év Egyéb: szüleimmel élek, két testvérem van Hobbi Rendszeresen futok, teniszezem. Tagja vagyok a „Tiszta Városért” egyesületnek. Érdekel a gazdasági élet, a közgazdaság. Öreg „Junioros” diák vagyok. *** A következõ önéletrajz egyetemi illetve fõiskolai felvételire íródott. Készítõje ajánlotta fel tanulmányi célokra, amelyet köszönünk. Az olvasók figyelmébe ajánljuk azt a kérdést, vajon kifejezi-e az önéletrajz a választott szakma szerinti hangsúlyokat, lényeges elemeket. Csontos Katalin Ecséd, Akácfa utca 3. Tel.: 06-37-358-047 E-mail:[email protected] Önéletrajz Cél: A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fõiskoláján szeretném felsõfokú tanulmányaimat folytatni. Iskolák: 1999-2003. Bajza József Gimnázium (természettudományi tagozat), Hatvan 1991-1999. Richter Gedeon Általános Iskola, Ecséd Érdeklõdés: néptánc, földrajz, történelem, hittan. 1991-1998. Dübörgõ néptánccsoport tagja 1995-1999. Iskolai és egyéb rendezvényeken való szereplés Országos Ifjúsági szervezet alapító és vezetõségi tagja 57

Szentlaposi Szûzanya Kápolna Alapítvány alapító tagja Ecsédi Filmklub tagja Tanulmányi versenyek: 2002. Damjanich történelmi emlékverseny 2001. Generius történelmi verseny 2001. Országos francia Rajzpályázat 4. helyezés 2000. Földrajz verseny 1994-1998. Néptánc csoport tagjaként kimagasló eredmények elérése 1993-98. Hittan versenyek Nyelvismeret: 6 éve angolul, 4 éve franciául tanulok Szabadidõs tevékenység: Zenehallgatás, olvasás, sportolás, rendezvények szervezése és lebonyolítása, filmek. Személyes adatok: 1984. augusztus 15-én Budapesten születtem. Édesanyám Békési Zsuzsanna vállalkozó, Édesapám Csontos István a Tigáz Rt munkatársa, bátyám Csontos Péter az ELTE mûvelõdésszervezõ szakán másodéves. Ecséd, 2003. február 20. Csontos Katalin

58

TOVÁBBTANULÁS AVAGY

MIT KELL MÉG ELSAJÁTÍTANOM,

HOGY JOBBAN ÉRVÉNYESÜLHESSEK? A fejlett társadalmakban humán tõkének nevezik a munkaerõt.Az elnevezés arra utal, hogy az ember is olyan, mint egy sajátos befektetés. Idõvel és pénzzel fejezhetõ ki a beruházási része és értelmezhetõ a megtérülés is, mind az egyes egyének, mind pedig a társadalom számára. Az egyén magasabb fizetés formájában élvezheti a megtérülést, a társadalom magasabb szaktudásban. Nem is mindig tudatosodik a felsõoktatásban, vagy szakképzésben tanulókban, milyen nagy jelentõsége van annak, ha az állam finanszírozza a képzésüket. A humán tõkeként való elismerést fejezi ki ma már a diákhitel rendszere is, amiben egy eljövendõ kvalifikált (értékes, minõsített) munkaerõ mûködésére elõre lehet hitelt felvenni.Teszi ezt az állam annak reményében, hogy valóban megtérül és visszafizethetõ a befektetés.

A továbbtanulás szempontjai A munkaerõpiac várható alakulása A munkaerõpiac a munkát kínálók és keresõk találkozási helye. Ezek között van valódi „piaci” találkozás, de vannak közvetítõkön, személyeken, irodákon, újságokon, hirdetéseken, a világhálón keresztül létrejövõ találkozók is. Beszélhetünk helyi, régiós, országos, uniós, de a világ munkapiacáról is. Az aktuális kereslet jól látható, tapasztalható, de hogy egy fõiskolai felvételi döntésekor a jövõbeli alaku59

lást pontosan meg lehessen mondani, az nem várható. Legfeljebb tendenciák megfogalmazására kerülhet sor. Mindezeknek azért van jelentõsége, mert a jövõbeni megélhetés esélyeit kell mérlegelni. Fontos szempont a várható fizetés. A jelenlegi döntéseknél érdemes megszívlelni a következõket: egy 2000-ben történt felmérés szerint az egészségügyi diplomával rendelkezõk munkanélküliségi kockázata a legalacsonyabb, 1 %. Nehezebben találnak állást a bölcsészek, mûvészeti fõiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezõk. Az Európai Unió munkaerõpiacán biztosan találnak állást az orvosok, betegápolók, diplomás nõvérek, az informatikusok, gépész, építész-, és építõmérnökök. Az uniós csatlakozás új lehetõségeket teremt, de újfajta magatartást is vár el. Ha valaki ezeken a piacokon akar megélni, akkor mozdulni kell, és költözni, vagy utazni, akár családostól. A jelenlegi szokások azt mutatják, hogy a nem budapesti felsõfokú végzettséggel rendelkezõk, még nehezen mozdulnak, a budapestiek számára természetesebb a külföldi munkavállalás. A jelenben érvényesülõ tendenciák közül a jövõben is számíthatunk arra, hogy idegen nyelvismeret és informatika nélkül nem lehet megélni.Az idegen nyelvek közül az általánosan használt angol mellett a kisebb, Európában kevesebbek által ismert nyelvek tudóinak lesznek jobbak az esélyei (szláv, arab, japán , kínai stb.) Tájékozódáshoz, a változások figyelemmel kiséréséhez a napilapok és az internet munkapiaccal foglalkozó honlapjai, hírei egyaránt ajánlhatók.

A továbbtanulás sikerlistája 2002-ben K1 T2 Intézmény

Szak/Szakpár

F3

Ponthatár ‘98

‘99

‘00

‘01

‘02

D L

BGF-KVIFK

közgazdász tanári

K

120

1

999

126

126

K L

BGF-KVIFK

közgazdász tanári

K

120

1

999

126

126

A N BGF-PSZFK-BP

közgazdász

A

89

101

78

90

81

A T BGF-PSZFK-BP

közgazdász

K

70

90

72

60

60

D T BGF-PSZFK-BP

közgazdász

K

100

150

120

111

112

A N BGF-PSZFK-SA

közgazdász

A

71

76

72

60

60

A T BGF-PSZFK-SA

közgazdász

K

67

90

75

60

61

D T BGF-PSZFK-SA

közgazdász

K

-

150

120

113

113

60

K1 T2 Intézmény

Szak/Szakpár

F3

Ponthatár ‘98

‘99

‘00

‘01

‘02

A N BGF-PSZFK-ZA

közgazdász

A

75

76

72

60

60

A T BGF-PSZFK-ZA

közgazdász

K

67

91

75

60

60

D T BGF-PSZFK-ZA

közgazdász

K

-

150

120

117

117

A N BKÁE

közgazdász

A

111

111

100

102

100

A N BKÁE

közgazdász tanári

A

108

106

101

101

101

D N BKÁE

közgazdász

K

-

-

90

100

100

politológus-közgazdász

A

-

70

75

75

70

K

-

0

0

0

0

A

-

74

79

61

62

K

-

0

0

0

0

A

-

73

93

63

60

-

0

0

0

60

K N BKÁE-TK

(magyar nyelven) K N BKÁE-TK

politológus-közgazdász (magyar nyelven)

K N BKÁE-TK

szociálpolitikusközgazdász

K N BKÁE-TK

szociálpolitikusközgazdász

K N BKÁE-TK

szociológus-

közgazdász (magyar nyelven) K N BKÁE-TK

szociológus-

K

közgazdász (magyar nyelven) K1: Képzés

T2:Tagozat

F3: Finanszírozás

(További pontszámhatárok találhatók a www.felvi.hu oldalon)

Jelentkezõk száma az egyes szakokra Toplista Nem új jelenség, hogy a gazdasági jellegû szakok igen népszerûek a továbbtanulásra jelentkezõk körében. A közgazdasági, a gazdálkodási és a külgazdasági szakok együttesen a legtöbbek által választott „szakcsoportot” jelentik már évek óta, így ebben az évben is. Az egyes szakok sorrendjét tanulmányozva egyértelmû, hogy a gazdasági jellegû szakok dominálnak a jelentkezési „ranglistán”.A nappali tagozatos alapképzést figyelembe véve ugyanis elsõ helyen találjuk az egyetemi közgazdász képzést és második helyen a fõiskolai gazdálkodási képzést. (A fõis61

kolai gazdálkodási szak természetesen nem egyszerûen az egyetemi közgazdász képzés „fõiskolai változata”, hanem meghatározott – és sokszor intézményenként is eltérõ – képzési sajátosságokkal rendelkezõ gazdasági képzés.) Az idei jelentkezések alapján a fõiskolai gazdálkodási szak a több mint négyezer jelentkezõjével – az elmúlt évhez hasonlóan – a legnépszerûbb fõiskolai szaknak számít. A nappali tagozatos alapképzésre jelentkezõket figyelembe véve – az elsõ helyre beadott jelentkezési lapok alapján. A tizenöt legnépszerûbb szak Szak 1. közgazdasági 2. gazdálkodási 3. jogász 4. idegenforgalmi és szálloda 5. mûszaki informatikai 6. kommunikáció 7. angol nyelv és irodalom 8. pszichológia 9. magyar nyelv és irodalom 10. történelem 11. mûvelõdésszervezõ 12. tanító 13. általános orvostudományi 14. kommunikáció 15. mûszaki informatikai

A képzés szintje egyetemi fõiskolai egyetemi fõiskolai fõiskolai fõiskolai egyetemi egyetemi egyetemi egyetemi fõiskolai fõiskolai egyetemi egyetemi egyetemi

A jelentkezõk száma 4 977 4 208 3 964 3 488 2 401 2 220 2 188 2 143 2 070 2 029 1 964 1 872 1 696 1 673 1 562

Lányok fölénye A sok éve uralkodó tendenciának megfelelõen az összes idei jelentkezõ körében szintén egyértelmû a gyengébb nem fölénye. Így van ez a fõiskolai gazdálkodási képzés esetében is, ahol az átlaghoz képest is magasabb, több mint 57% a nõk aránya.Az adatok szerint több mint háromezerrel kevesebb férfi jelölte meg elsõ helyen ezt a szakot, mint nõ. A felvételi jelentkezési lapok adatai lehetõséget adnak arra, hogy a továbbtanul62

ni szándékozók motivációit ne csak a választott szakok és intézmények szerint, hanem a felsõoktatási központok (egyetemi városok, diákvárosok) regionális vonzáskörzeteinek összefüggésében is vizsgáljuk. A vidéki intézményekbe jelentkezõk megoszlása állandó lakóhely szerint* város és

szomszéd

távolabbi

összesen

kistérsége

megyék

országrészek

Debreceni Egyetem

28%

49 %

23%

100%

Miskolci Egyetem

36%

32%

32%

100%

Pécsi Tudományegyetem

20%

28%

52%

100%

Szegedi Tudományegyetem

26%

40%

34%

100%

Berzsenyi Dániel Fõiskola (Szombathely)

18%

34%

48%

100%

A fõvárosi intézményekbe jelentkezõk megoszlása állandó lakóhelye szerint fõváros

Pest

távolabbi

megye

országrész

36%

15%

49%

100%

32%

13%

55%

100%

Gazdaságtudományi Egyetem

30%

13%

57%

100%

Eötvös Loránd Tudományegyetem

39%

15%

46%

100%

Budapesti egyetemek (átlagban)

összesen

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Budapesti Mûszaki és

Semmelweis Egyetem

36%

15%

49%

100%

Budapesti Gazdasági Fõiskola

37%

16%

47%

100%

Érdemes még kitérni röviden az intézmények vonzáskörzetének kérdéskörével összefüggõ tagozat szerinti jelentkezési arányokra.Az egyetemek vonatkozásában általános az a – nem meglepõ – tapasztalat, hogy a nappali tagozatot a helyben lakók, illetve a közvetlen környékén élõk részesítik elõnyben. Ennek megfelelõen a távolabbi országrészbõl jelentkezõk között nagyobb arányban találhatók a levelezõ képzést, illetve a távoktatást megjelölõk.Az esti tagozatot viszont már ismét a helyiek választják inkább. A szombathelyi fõiskola ettõl az általános tendenciától érdekes módon eltért az elõzõ évben, azonban idén már itt is az általános trenddel megegyezõ adatokat kaptunk. (Forrás: www.felvi.hu) 63

Egyéni ambíciók, alkotókedv, kíváncsiság Szerencsésnek mondható az a továbbtanuló, aki tisztán meg tudja fogalmazni mi érdekli, mit szeretne csinálni. Az õ esetükben csak az okozhat gondot: milyen színvonalon és lakóhelytõl milyen távol található ilyen képzés. Elõfordulhat, hogy egyes diplomák megszerzésére csak külföldön nyílik lehetõség. Ma már az ez sem ritka, de nehezebb a finanszírozás kérdését megoldani. A könnyen pályát választók számára is fontos, hogy választott hivatásukból meg tudjanak élni. Ez utóbbi pályamódosításokhoz, kompromisszumhoz vezethet. Hova van esélyem? Valahova be kell kerülni! Gyakori szempontja a továbbtanulásnak, hogy egyáltalán valahova be kell kerülni. A levegõben van: tovább kell tanulni. Presztizskérdés, hogy a diák (a szülõ ) elmondhassa egyetemista, fõiskolás vagyok (a fiam). Némelyeknél még azon az áron is fontos a bekerülés, hogy nem érdekli, nem választotta az adott szakmai irányt. Az így továbbtanulók a ponthatárokat nézik és oda adják be papírjaikat, ahol az elmúlt évek adatai alapján biztos esélyeik vannak. Figyelmükbe ajánlható, hogy a pontszámok egyik évrõl a másikra jelentõsen megváltoznak, kellemes és kellemetlen meglepetést egyaránt okozva a pontszámítóknak. A kényszerbõl fõiskolát választók esetében megjósolható, hogy nem lesz sikeres diplomaszerzés. Nem érdemes nagy kompromisszumot vállalni, hiszen az érettségizettek továbbtanulásához gazdag kínálatot mutatnak különbözõ képzõ intézmények, középiskolák, fõiskolák. Egy-két év alatt sokféle tapasztalatot szerezve könnyebb a szakválasztás és tudatosabbá válhat a tanulási vágy. Harc a pontokkal, a pontokért Jelenleg még alapvetõen két pontszámítási eljárás van érvényben: a hozott és a szerzett pontok (illetve ezek kombinációjának) rendszere. A 2005-tõl a középis64

kolai évek, illetve az érettségin szerzett pontok lesznek meghatározóak. A kétszintû érettségi a közvetlen egyetemi, fõiskolai felvételinek is meg fog felelni. Az egyes felsõoktatási intézmények eldöntik és meghirdetik, hogy melyik szintû érettségi alapján hozott pontokból számítják a felvételi pontokat. A többletpontok szerzésére (nyelvvizsga, versenyek) még van lehetõség. A pontszámlatolgatás természetes, okos és szükséges mérlegelés. Ha rosszul taktikázunk magas pontszámmal is kimaradhatunk a felsõoktatásból. Ingyenes, vagy költségtérítéses Sokak számára fontos, sõt létkérdés, hogy ingyenesen jussanak hozzá a felsõfokú diploma megszerzési jogához.A költségek mérlegelésében a szülõknek is van szerepük, de sokan vállalnak diákmunkát, vagy az állam által ajánlott diákhitelt (a diákhitelrõl lásd a www. diakhitel.hu honlapot) veszik igénybe a továbbtanulás finanszírozásához. Figyelemben kell venni, hogy nemcsak a képzés, tanulás kerülhet pénzbe, hanem a kollégium, albérlet, megélhetés (étkezés, öltözködés stb.) is.Több évre szóló döntésrõl van mindegyik megoldás esetén.Az egyes képzések díjáról a felvételi tájékoztatók adnak iránymutatást. Elérhetõségek A szakmai szempontok mellett fontos szerepet tölt be a továbbtanulási döntésekben az adott intézmény földrajzi helye, megközelítési, elérési lehetõsége.Az érettségizett fiatalok egy része szívesen számít a szüleire, és szívesen lakik otthon. Másik részük szívesen válik meg a családi gyámkodástól és kezd önálló életet, de anyagi függetlenséget nehezen teremt. A kiválasztott felsõoktatási intézmény földrajzi elérhetõsége, kollégiuma szintén szerepet játszik a döntésekben. A hazautazás súlyos idõbeli és anyagi terhet is jelent. Ennek vállalása is közrejátszik a döntésekben. Az egyetemek színes diákélete vonzó és fontos kötõdéseket teremt hagyományaival generációról generációra.

Élethosszig tartó tanulás Ebbõl a szempontból vizsgálva a továbbtanulást, természetesnek fogjuk tartani a több diploma megszerzését, egyéb posztgraduális képzéseket. Fontos az általános tanulási képességek fejlesztése és megõrzése. 65

Egy friss felmérés szerint a diploma megszerzését követõen a végzettek 70%-a rögtön továbbképzi magát. Nagyobb részük munka mellett, 10%-k nappali tagozaton (Népszabadság 2003. aug.5.) A diplomát követõen egy-egy munkahelyen szerzett tapasztalat segít annak megfogalmazásában mire van, lehet még szükség ahhoz, hogy még alkalmasabb munkaerõvé váljon az ember. A munkavégzés során kiderülhetnek erõsségeink, gyengéink. Az elõbbit elméleti felkészültséggel lehet alátámasztani, gyengéinket, hiányosságainkat tanulással csökkenteni, pótolni. A multinacionális cégek tudatosan segítik alkalmazottaik felkészültségét, egyértelmûen jelzik, megszervezik a szükséges továbbtanulást. Más munkáltatók tanulmányi szerzõdéssel segítik a közös érdeket szolgáló tanulást.

Egyéb szempontok Mint közösségben élõ embert mindig befolyásolnak minket a körülöttünk lévõ személyek.Tanárok, barátok, felsõbb évesek véleménye, sokszor egy hobby segít a döntésben. Ezek mind fontosak, de a végsõ döntésben a saját szempontjaink legyenek fontosak.Az sem tragédia, ha egy döntés rosszul sült el. Lehet, szabad, kell változtatni, még akkor is, ha ezzel egyeseknek csalódást okozunk.A saját életünkrõl szóló döntést nem engedhetjük át másoknak.

66

ÁLLÁSKERESÉSI ELÕKÉSZÜLETEK, AZ ÁLLÁSKERESÉS FOLYAMATA Az ideális munka megtalálása Elõkészületek, avagy milyen állást szeretnél? Mielõtt rávetnéd magad a hirdetésekre, minél pontosabban meg kell tudnod fogalmaznod, milyen állást szeretnél magadnak. Ennek átgondolásában segítenek az alábbi feladatok. Vannak bizonyos sajátos elvárások, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha az életpályánkkal hosszú távon elégedettek akarunk lenni. Három fontos összetevõje van egy sikeres karriernek, amelynek mindegyikét részletesen meg kell ismernünk annak érdekében, hogy dönteni tudjunk egy-egy lehetõség megragadása vagy elutasítása mellett. E három területet három „M” betûvel jellemezhetõ: M-M-M = Munkatartalom – Munkafeltételek – Munkabér. Munkatartalom: Azt a kérdést érinti, hogy milyen munkát szeretnél nap mint nap végezni, és milyen képességeket, jártasságokat, tapasztalatokat fogsz felhasználni ennek érdekében. A munkavégzés tartalmát olyan feladatok és felelõsségek alkotják, amelyeket szívesen vállalsz az általad legvonzóbbnak tartott szakterületen. Munkafeltételek: Itt ne csak a szûkebb értelemben vett munkakörülményekre gondolj, hanem valamennyi olyan feltételre, amely elõsegíti, hogy a lehetõ legjobbat hozd ki magadból. Ide értem a szervezet jellegét és méretét (vagy akár annak mérlegelését, hogy önállósítsd magadat), a munkarendet, az idõbeosztást, a szûkebb értelemben vett munkakörülményeket, a munkahelynek a lakóhelyedtõl való távolságát, az oda-vissza utazás idõtartamát, a munkahely földrajzi elhelyezkedését, az esetleges külföldi utazások gyakoriságát; azt, hogy milyenek a leendõ munkatársak, milyenek az öltözködési szabályok stb. Ha ezek a feltételek adottak, akkor teljes energiájádat a tényleges munkavégzésnek szentelheti. 67

Munkabér/javadalmazás: Mennyit kell keresned – nem csak azért, hogy fedezni tudd a havi költségeid, de a saját értékítéletedet, önbecsülésedet is figyelembe véve! Milyen jellegû és mértékû egyéb juttatásokra (gépkocsi, mobiltelefon, élet-, beteg- és nyugdíjbiztosítás, lakásmegoldás stb.) lesz szükséged ahhoz, hogy az adott állást megfelelõnek és vonzónak találd? A most következõ feladatok segíteni fognak nektek, hogy a szükséges döntéseket meghozd az optimális állás „három M”-jének meghatározásában. Miközben a gyakorlatokat végzed, figyelj az esetleges befolyásoló tényezõkre, melyek megzavarhatják a gondolataid vagy eltántoríthatnak az eredeti elképzeléseidtõl. Vajon nem azért választasz-e egy bizonyos dolgot mert úgy hiszed ezt kell tenned? Nem teszed-e túl alacsonyra a mércét .és választasz olyan munkát, amit még biztosan eltudsz végezni , holott tudod, hogy sokkal többre is képes vagy? Nem azért választasz-e egy bizonyos szakterületet, mert úgy hiszi, valamit be kell bizonyítanod magadról másoknak, és nem azért, mert ténylegesen ez vonz? Légy õszinte magadhoz! Hallgass a saját belsõ érzéseidre! Bízz magadban! Légy türelmes! A gyakorlatokat ne egyszerre végezd el, hanem inkább több, különbözõ idõpontban. Térj vissza rájuk, akárhányszor csak kedved tartja, és nyugodtan változtass a válaszaidon. Többször is nézd át az elvégzett gyakorlatokat és szûrd ki az egymásnak ellentmondó állításokat, mint például „szeretem biztonságban érezni magam”, ugyanakkor „szeretnék önálló vállalkozásba fogni” kijelentéseket. Tanácsos a gyakorlatokat olyan idõszakban elvégezni, amikor mind testileg, mind lelkileg kiegyensúlyozottnak érzed magad és érzelmileg sem vagy mélyponton. Ahogy fokozatosan haladsz elõre a gyakorlatokban, úgy rajzolódik ki a jegyzetfüzetedben számodra az „ideális munkakör”. Ez a vázlat – az általad megjelölt „három M” alapján – meglehetõsen pontos képet ad arról, hogy milyen munkát illetve állást is szeretnél. Amikor elkészültél, és többé kevésbé teljesnek véled az anyagot, keress meg néhány közeli rokont, jó barátot, tekintélyes szakmabeli is68

merõst, és kérd meg õket, nézzék át a válaszaid és fejtsék ki ezzel kapcsolatban a véleményüket. Mielõtt véglegesíted az „ideális munkaköröd” fontold meg és vedd figyelembe a megkérdezettek véleményét, különösen, ha azok között egybecsengés is tapasztalható, majd a módosítások megtételével készítsd el a végleges változatot! Az itt leírtaknak az önéletrajzírásnál, vagy a felvételi beszélgetésre való felkészülésnél és annak gördülékeny lebonyolításánál is rendkívüli hasznát veszed. Hiszen látni kell, hogy az állás vadászatnál lépcsõrõl lépcsõre haladva, minden egymásra épül: ha sikerül megfogalmaznod karriercélodat és felismerni legfõbb ambícióidat, rangsorolni a képességeidet, tulajdonságaidat, szakismereteidet, mindezt egy profi szakmai önéletrajzba öntheted, majd megkezdheted az állásvadászathoz nélkülözhetetlen kapcsolatépítést, késõbb sikeres felvételi beszélgetéseket hozhatsz össze, ügyesen tárgyalhatsz, alkudozhatsz, végül készülhetsz az új állás betöltésére.

Gyakorlatok a három „M” megválaszolásához 1. gyakorlat Kezdjük az életcélok meghatározásával! Tágabb értelemben is át kell gondolnunk, mit is akarunk az egész életünk további menete szempontjából. Hiszen nem csak munkahelybõl áll az élet, ezért a munkának összhangban kell állnia életünk egyéb céljaival és prioritásával. Mit is szeretnél elérni a baráti kapcsolatok, az egészségi állapotod, a te és családod jóléte, továbbtanulás, utazás, a szórakozás, a hobbik vagy a kultúra területé? Képes vagy-e mindezt összehangolni a munkáddal? A célok felállítása a legtöbb ember számára igen nehéz feladat.A cél valami olyasmi, amit szeretnénk elérni az életben, így a célok elõsegítik a pozitív hozzáállás és jövõkép kialakítását. Az életcélok tulajdonképpen személyes vágyak. A legreálisabbak azok, amelyeket téged és nem mást boldoggá tesznek. Lehetnek olyan egyszerû kívánságok, mint például „szeretnék egy nagyobb lakást”, vagy egy kicsit bonyolultabbak, mint „szeretném, ha a fiammal jobban megértenénk egymást., és nem lázadna minden ellen, amit kérek tõle, hanem nagyobb felelõséggel viseltetne saját maga és a család iránt”. Ennél a gyakorlatnál ne törõdj az elérni kívánt célok számával! Ne törõdj azzal, 69

hogy hogyan fogod a kitûzött célt megvalósítani! Most csak arra gondolj, hogy mit szeretnél elérni az életben! Próbáld magad elképzelni a jövõben, mintha a kitûzött cél már megvalósult volna. Elsõ lépés Készíts három listát: az egyik a legtávolabbi célokat (10-15 év), a második az öt éven belül elérni kívánt célokat, a harmadik pedig rövid távú céljaidat tartalmazza. Az utóbbi legyen a leghosszabb, de legfeljebb 10-15 célt tartalmazzon. Mint azt már tanácsoltam, ne törõdj azzal, hogy hogyan fogod ezeket a célokat elérni! Például: Hosszú távú célok: W Szeretnék országgyûlési képviselõ lenni W Szeretnék külföldön dolgozni W Szeretnék anyagi biztonságban három gyereket felnevelni W Szeretném, ha önálló vállalkozásom lenne Öt éven belüli célok: W Szeretnék diplomát szerezni W Szeretnék önálló lakást W Szeretnék egy autót Rövid távú célok: W Szeretnék több idõt tölteni a barátaimmal W Szeretném, ha levennének az egyetemre/fõiskolára W Meg akarom szerezni a középfokú nyelvvizsgát W Szeretnék jogosítványt szerezni 70

Hosszú távú célok:

Ideális munkakör

Öt éven belüli célok:

Rövid távú célok:

Második lépés Vesd össze a különbözõ távú célokat, és valamennyi mellé írd oda, hogy milyen munkatartalomra, munkafeltételekre és munkabérre lenne szükséged egy állásban ahhoz, hogy elérd a kitûzött célokat. Például, ha szeretnél több idõt tölteni a barátaiddal, akkor valószínûleg olyan munkahelyre van szükséged, ahol ez – a rugalmas, vagy részmunkaidõ következtében – biztosítható. Vagy amennyiben a önálló lakást szeretnél, milyen javadalmazásra lenne szükséged? Írd ide ezeket az „ideális munkakör” rovatba! A múlt és a jövõ, avagy a választást befolyásoló tényezõk Az eddigi karrierednek, életutadnak elemzése támpontokat adhat ahhoz, hogy mi is lehetne a számodra optimális egy jövendõ állásban. Mit szerettél, és mit nem szerettél, mi motivált és mi tántorított el az eddigi pályafutásod során.A múlt értékelésén kívül annak tudatosítása, hogy milyen módon képzeled el a jövõbeli életed, hozzásegíthet az eddiginél szerencsésebb választásokhoz. 2. gyakorlat A munkával kapcsolatos preferenciák és diszpreferenciák Elsõ lépés A következõ táblázatban sorolj fel legalább hat olyan tevékenységet, amelyet az eddigi életed során végeztél. A tevékenység lehet munka, amiért bért kaptál, de lehet valami önkéntes munkatapasztalat is, vagy egyfajta szerepjáték (pl. édesanyaként, háziasszonyként végzett tevékenység), akár egyéb az számodra fontos munkavégzés.Valamennyi tevékenységfajta mellé írd fel, mit szerettél és mit nem az 71

adott munka tartalmában (mit kellett elvégezni), feltételeiben (hol, hogyan és kikkel kellett elvégezned), valamint a bérezésben (fizetés és/vagy más jellegû ellenszolgáltatás). Több hasonló munkafajtát (pl. gyermekfelügyelet vagy hostesskedés) nyugodtan sorold egy kategóriába. Menj bele a részletekbe, amenynyire csak lehetséges: ha nem szeretted a fõnököd, gondold át alaposan miért.

1. sz. munkatapasztalat Munkatartalom Munkakörülmények Munkabér 2. sz. munkatapasztalat Munkatartalom Munkakörülmények Munkabér

Szerettem

Nem szerettem

Szerettem

Nem szerettem

Második lépés Miután megvan mind a hat munkafajtával kapcsolatos preferencia- és diszpreferencia-lista, lássuk miben lehet mindez segítségünkre a jövõbeli karrierünket illetõen. Fusd át ismét a „szerettem” és a „nem szerettem” oszlopot, majd elõször a „szerettem” oszlopnál kérdezd meg saját magadtól: „Mivel ezt az eddigi munkámban szerettem, szükségem van-e erre vagy szeretném-e ezt egy jövõbeli állásban is?” Hasonlóképpen a nem szerettem oszlop minden egyes kijelentésénél kérdezze meg önmagától: „Mivel az eddigi pályafutásom során nem szerettem ezt a szituációt, jelenthet-e ez valamit arra nézve, hogy mire lesz szükségem vagy mit szeretnék egy jövõbeli állásban?” PÉLDA:A pincérkedésben a preferenciák és diszpreferenciák alapján az alábbi elvárások állapíthatók meg: „Egy jövõbeni állásban szeretnék emberekkel foglalkozni, új ismeretségeket kötni, olyan munkát végezni, amelyik fizikai aktivitást igényel. Szeretnék olyan fõnököt, aki odafigyel a munkámra, elismeri azt, és szeretnék a fizetésem mellé jutalékot vagy borravalót kapni.” A munkával kapcsolatos preferencia- és diszpreferencialisták összesítése alapján megállapított tényezõket írd az „ideális munkaköröm” címszó alá! 72

3. gyakorlat Életed eddigi legnagyobb sikerei/eredményei Itt nem kell feltétlenül nagy vagy bonyolult dolgokra gondolnod, mert különben egy hétig is törhetnéd a fejedet és rangsorolhatnád.Az eddigi eredmények átgondolása és elemzése abban segít, hogy behatárold azokat a – valamilyen munkatevékenységhez kötõdõ – sikerélményeket, amelyek örömöt és az önmegvalósítás lehetõségét biztosították a számodra. Elsõ lépés Sorolj föl a jegyzetfüzetedben az eddigi életed során elért tíz, de legfeljebb tizenöt sikerélményt vagy eredményt. Lehetnek egészen általános vagy különleges szakma-specifikus tevékenységek, amelyeket te – és talán mások is – sikerként értékeltek. Ide sorolhatók például a különbözõ díjak, kitüntetések, nagy kockázatok, egyes szerepvállalások, elõléptetés, diplomák, oklevelek, képzési fokozatok megszerzése, fontos döntések, különbözõ alkotások, szülõi szerepvállalás, a munkahelyhez, vagy családhoz kapcsolódó különféle sikerek vagy a személyiség jelentõs fejlõdése. Próbáld meg kiválasztani azokat az eredményeket, amelyek még ma is a legnagyobb büszkeséggel töltenek el, és azokat amelyek, ha visszagondolsz rájuk, ma is feldobnak, illetve leginkább tükrözik az éned. Siker/eredmény

Miért tartom fontosnak?

Mit tudnék hasznosítani

Felépítettünk egy családi

Önállóak vagyunk.

Kihívások iránti igény.

házat.

Elszántságot igényelt.

Céltudatosság.

Sokáig tartott.

Függetlenségigény.

belõle egy jövõbeli állásban?

Mindegyikünknek saját

Önálló élettér a munkahelyen.

életteret biztosít.

Kitartás

Második lépés A második oszlopba írd be, és fejtsd ki, miért fontos ez a bizonyos esemény vagy körülmény a számodra. Miért érzed jól magad, ha visszagondolsz rá? Miért tartod eredménynek, és miért jelent sikert a számodra. 73

Harmadik lépés A táblázat harmadik oszlopába írd be, hogy az eddigi sikerek, eredmények közül melyeket szeretnéd hasznosítani egy jövõbeni állásban, munkakörben. Például egy igényt, vagy érdeklõdési kört, személyiségjegyet, készséget? Ezeket szintén az ideális munkakör rovatába írd be!

4. gyakorlat Mit vársz a munkádtól? Mi a fontos számomra? Az emberek különbözõ okok miatt dolgoznak.Vannak, akik szeretnek dolgozni, és nem csak a pénzkeresés a fõ okuk a munkára. Ezek az ösztönzõ tényezõk, amelyek különbözõ szükségleteket elégítenek ki és nap, mint nap újabb erõfeszítésekre bírnak. Fontos, hogy ezekkel tisztába legyünk. Elsõ lépés Olvasd el az alábbi motiváló tényezõket és az elõttük álló négyzetben – attól függõen, hogy a számodra mennyire fontosak – rangsorold õket egytõl ötig.Tehát, ha az adott állítást egyáltalán nem érzed fontosnak, akkor az elõtte álló négyzetbe írj 1-est, ha kicsit fontosnak érzed, akkor 2-est, ha eléggé fontosnak érzed, akkor hármast és így tovább. Így tehát nincs jó vagy rossz válasz, a helyes válasz egyedül az, amit a sajátodnak tartasz! Képességek kibontakoztatása: Olyan munkát szeretnék, ahol lehetõség van arra, hogy a képességeimet a leginkább ki tudjam bontakoztatni. Esztétikum: Olyan munkát szeretnék végezni, amellyel a dolgokat külsõ megjelenésükben szebbé tudom varázsolni, illetve amelyik szép dolgok elkészítésével jár. Valahová tartozás: Szeretnék olyan helyen dolgozni, ahol érzem, hogy az emberek egy bizonyos csoportjához tartozom. Kreativitás: Szeretném, ha lehetõvé válna, hogy a munkámmal kreatívan kifejezzem önmagamat, és ahol a feladatokhoz új, jobb dolgok, elméletek, 74

módszerek létrehozása, bevezetése tartozik. Számomra fontos, hogy az eddigieknél jobb módszereket alkalmazzak. Szakmai elismerés: Szeretnék valamiben szakértõvé válni, hogy egy bizonyos területen a tudásomért és a szakértelmemért elismerjenek. Élvezet: Olyan munkát szeretnék, amely élvezetet jelent számomra, és az eredmény centrikussággal szemben, vagy mellett megtalálható a „munkaöröm”, a szívesen végzett tevékenység is. Függetlenség/szabadság: Szeretném tudni, hogy mindig képes vagyok gondoskodni magamról, bármilyenek legyenek is az életkörülményeim (családi állapot, gazdasági helyzet stb.), és olyan munkát szeretnék, ahol a hierarchia merevsége nem akadályozza a független, önálló munkavégzést, ahol saját módszer és ütemezés szerint dolgozhatok, szabadon, önállóan dönthetek, autonómiát kapok. Vezetõ pozíció: Szeretnék vezetõi pozíciót betölteni, függetlenül attól, hogy mely területen dolgozom. Jobbítás lehetõsége: Szeretnék pozitív hatással lenni a környezetemre és tudni, hogy a munkámmal közvetlenül is javíthatok az emberek életkörülményein. Mások befolyásolása: Szeretem befolyásolni az embereket azért, hogy megvegyenek valamit, vagy pedig azért, hogy úgy lássák a dolgokat, ahogyan én látom. Emberi kapcsolatok: Olyan munkát szeretnék, ahol sok emberrel kerülhetek kapcsolatba, és új ismeretségeket köthetek. Személyes fejlõdés: Szeretnék olyan munkakörben dolgozni, amelyik elõsegíti további személyiségbeli (érzelmi, lelki stb.) fejlõdésemet, ahol szüntelenül fejleszthetem, tökéletesíthetem önmagamat. Fizikai aktivitás: Szeretném, ha a munkám lehetõvé tenné legalább részbeni fizikai aktivitást, illetve erõkifejtést. Jólét, anyagi biztonság: Szeretnék sok pénzt keresni, jómódban és gondtalanul élni (elegáns, nagy kertes ház, Jaguár vagy Audi, Rolex óra, yuppie életforma). Olyan munkát szeretnék, amely rangot jelent, és mások tisztelnek, megbecsülnek emiatt. Kockázatvállalás: Szeretném, ha a munkámban lehetõségem nyílna arra, hogy kockáztassak, és számos kihívással találkozzam; érdekelne egy olyan ál75

lás, amelyben nem tudhatom, hogy mit hoz a holnap vagy a jövõ hét, ahol szokatlan helyzetekkel és körülményekkel kerülök szembe. Önkifejezés: Olyan munkát szeretnék, amelyben lehetõségem nyílik, hogy közvetlenül kifejezzem önmagamat. Irányítás: Olyan munkakört szeretnék, ahol a mások által végzett munka megszervezése, a munkafeltételek biztosítása, egy team összefogása a feladat lényeges eleme, és lehetõség van a tevékenység teljes áttekintésére. A teljesítmény elérésének lehetõsége: Olyan feladatokat szeretnék, ahol teljesítés élményére van lehetõség, ahol kézzelfogható eredmények érhetõk el, és ahol a feladatok befejezhetõk. Kiszámíthatóság: Olyan munkakört szeretnék, amelyben mindig tudom, hogy mit várnak el tõlem és a munkámat elõre ismert elvek alapján bírálják el, illetve az igazságosan elbírálható. Szellemi ösztönzés: Olyan feladatot szeretnék, amely egyfajta szellemi kihívást jelent, független és elvont gondolkodás szükséges a megoldásához., vagy a jelenségek hogyanjára, és miértjére kell keresni a választ. Változatosság: Olyan munkát szeretnék, amely nem egyhangú, hanem különbözõ elemekbõl tevõdik össze, ahol mindennap új és különbözõ dolgokat tehetek. Önérvényesítés: Olyan munkakört szeretnék, amely lehetõvé teszi, hogy a saját elképzeléseim szerint válasszak életformát, életmódot. Munkával kapcsolatos biztonság: Olyan munkát szeretnék, amely számomra stabilitást, folyamatos munkalehetõséget biztosít, és személyem érezhetõen nehezen lenne pótolható. Kerülni akarom a kockázatokat. Egzisztenciális biztonság: Olyan munkát szeretnék, amely hosszabb távon is biztosítja a megélhetést a számomra. Önzetlenség: Olyan munkakört szeretnék, ahol lehetõségem van arra, hogy mások boldogulását támogassam, másoknak segítséget nyújtsak. Társas kapcsolatok: Olyan állást szeretnék ahol, a munka társas természetû, és amelyben – jellegébõl fakadóan – a munkatársakkal való kapcsolat (baráti viszony) alakítható ki. Hatalom: Olyan munkát szeretnék, ahol hatalmam van és elég befolyásom ahhoz, hogy dolgokat az általam fontosnak ítélt irányba tereljem. Kifutási lehetõség: Szeretnék szakmailag folyamatosan tovább fejlõdni, 76

elõrelépni. Túl ambiciózus vagyok ahhoz, hogy egy munkakörben sokáig „leragadjak”: Rutin iránti igény: Szeretnék olyan állást, amely többé-kevésbé automatikusan, rutinszerûen végezhetõ, vagy hosszú ideig ugyanazzal a dologgal kell foglalkozni. Hierarchia: Olyan munkát szeretnék, ahol alá/fölérendeltségi viszonyok egyértelmûen rendezettek, ahol a vezetõm mindig helyesen dönt. és tisztelhetem õt. Egyenletes terhelés: Olyan munkát szeretnék, ahol a terhelés idõben egyenletesen jelentkezik, és nincsenek szezonális vagy más idõszakos „hajrák”, amikor rohammunkában, éjt nappallá téve, néhány nap alatt kell behozni többhetes lemaradást. Stresszmentesség: Fontos számomra a kiegyensúlyozott, nyugodt feszültségmentes légkör. Nem szeretem az ideges kollégákat és az ilyen munkakörülményeket. Második lépés Milyen egyéb tényezõk játszanak szerepet abban, hogy valamilyen munkát szívesen végezz? Amennyiben vannak még olyan szempontok, amelyek a fentiekben nem szerepelnek, sorold fel azokat a jegyzetfüzetedbe! Harmadik lépés Összesítsd a két listát, és a legtöbb pontszám alapján válaszd ki azt a tíz legfontosabb tényezõt, amelyek leginkább biztosítják a munkával kapcsolatos megelégedettségedet, majd – rangsorolás nélkül – írd õket az „ideális munkakör” cím alá! 5. gyakorlat Milyen csapatban, milyen fõnökkel szeretnél dolgozni? A következõ listából válaszd ki és jelöld meg azt a legalább öt, de legfeljebb tíz tulajdonságot, amelyrõl úgy gondolod, fontosak, hogy a leendõ fõnököd illetve munkatársaid rendelkezzenek velük. ambiciózus becsületes elkötelezett állhatatos csinos elõzékeny barátságos együttmûködõ felelõsségteljes 77

függetlengondolkodású gyors haladó szellemû hatékony hozzáértõ hûséges intelligens jó humorú jó szervezõ

keményen dolgozó kommunikatív lelkes megbízható motivált nyitott szellemû nyugodt önálló õszinte

ötletgazdag pontos rendezett segítõkész szorgalmas találékony újító szellemû versenyszellemû

Felhasználva a most kiválasztott jellemzõ tulajdonságokat, írd le az „ideális fõnök”, az „ideális munkatársi csapat” címszó alá! 6. gyakorlat A munkatartalom meghatározása Milyen képességeim, készségeim vannak amelyeket a munkavégzés során hasznosítani szeretnék? Munkánk során alapvetõen négy kategóriába sorolható tevékenységet végzünk: W információkat dolgozunk fel (adatokat kezelünk, elemzünk, rendszerezünk, jelentéseket készítünk, számolunk vagy összehasonlítjuk az adatokat), W emberekkel foglalkozunk (oktatjuk, irányítjuk õket, ellenõrizzük a munkájukat, tárgyalunk velük, esetleg szórakoztatjuk õket) W tárgyakkal dolgozunk (gépet kezelünk, szerszámokkal dolgozunk, számítógépet installálunk, árucikkeket értékesítünk) W vagy alkotó tevékenységet folytatunk (problémákat oldunk meg, terveket készítünk, új ötleteket, elképzeléseket valósítunk meg). Az, hogy mily kategóriával és milyen szinten találkozunk a munkánk során, a munkakörtõl függ. Elsõ lépés: Az alábbi lista a különbözõ képességeket, készségeket a már említett négy alapvetõ kategóriába sorolja. Nézd át az egyes állításokat, és válaszd ki azokat, amelyekrõl úgy gondolod, illenek rád, majd jegyezd fel melléjük hol, hogyan és mi78

kor volt alkalmad használni ezeket a képességeket, illetve – a már említett vázlat alapján – milyen konkrét eredmények elérését tették lehetõvé. Képességeim a különbözõ információk feldolgozásához Képes vagyok és szeretek: az egyes feladatok részleteire összpontosítani dossziékba, fájlokba rendezni a különbözõ iratokat, illetve adatokat végigkövetni a feladatok megvalósulását különbözõ információkat, számokat vagy statisztikákat megjegyezni adatokat és információkat rendszerezni különbözõ eseményeket vagy rendezvényeket megtervezni írásos anyagokat szerkeszteni, illetve korrigálni számokat és információkat pontosan feljegyezni a dolgozók idõbeosztását megtervezni befejezni dolgokat és eredményeket felmutatni a gyorsaság érdekében akár rögtönözni is bonyolult információkat értelmezni számítógépbõl adatokat elõhívni adatokat feldolgozni, számolni, összehasonlítani a határidõket betartani leltárba venni az árukészletet és figyelemmel kísérni a készletszintet kedvezõ feltételek mellett árukat beszerezni elemezni a különbözõ adatokat, kiválasztani a lényeges információkat és meghatározni az ok-okozati összefüggéseket laboratóriumi kutatásokat vagy egészségügyi vizsgálatokat végezni adatokat kiértékelni rendezvényeket, konferenciákat szervezni a dolgokat szisztematikusan rendbe szedni, folyamatokat rendbe szedni gyûlések idején vagy tanfolyamokon használható feljegyzéseket készíteni jelentéseket, beszámolókat összeállítani 79

a dolgokat elõre átgondolni kéziratokat vagy leveleket legépelni információdarabkákat teljes egésszé összeállítani megtervezni egy költségvetést, kézben tartani a pénzügyeket felmérni az egyes munkákkal járó költségkihatásokat; megtalálni az eszközöket a költségek csökkentésére információkat, adatokat összegyûjteni és rendszerezni egy adott helyzetet elõidézõ okokat feltárni szövegszerkesztõ segítségével levelezést folytatni jelentéseket, beszámolókat összeállítani a szakirodalmat figyelemmel kísérni, új információkat befogadni táblázatkezelõ segítségével adatokat összesíteni adatok helyességét ellenõrizni adatok felhasználásával betekintést nyerni egyes folyamatokba összevetéseket végezni, hogy megleljem az egymáshoz hasonlót, illetve egymástól eltérõt pontosan felmérni, hogy egy munka elvégzéséhez mennyi idõre van szükségem Képességeim az emberekkel való foglalkozáshoz Képes vagyok és szeretek: jól együttmûködni másokkal nagyobb hallgatóság elõtt szerepelni másokat szórakoztatni megnevettetni embereket szép ruhákat modellként bemutatni akár egyedül. akár karban énekelni anekdotákat mesélni átérezni mások gondjait, beleélni magam a helyzetükbe és felismerni a szükségletüket segíteni másoknak, hogy javítani tudjanak a teljesítményükön írásban hatékonyan kommunikálni embereknek vagy emberekrõl írni 80

az embereknek bizonyos szakmai kérdésekben vagy egyéb problémájukban tanácsot adni két fél között közvetíteni, megegyezést létre hozni meghatározott szakterülete(ke)n oktatni új ötleteket, elképzeléseket világosan elmagyarázni és megérteni aktívan közremûködni gyûléseken és más csoportos rendezvényeken jó csapatot kiépíteni és a tagok együttmûködését elõsegíteni végigvezetni embereket egy bizonyos folyamaton hatékonyan ellenõrizni másokat, ugyanakkor építõ jellegû visszajelzésekkel is élni segíteni, támogatni másokat a céljaik elérésében eredményesen közremûködni az új munkatársak felvételében és kiválasztásában másokat cselekvésre ösztönözni közérthetõen tájékoztatni az embereket, elmagyarázni a teendõiket célirányosan elbeszélgetni az emberekkel; jó kérdéseket tudok feltenni.

Képességeim a tárgyakkal végzett munkában Képes vagyok és szeretek egy készüléket vagy berendezést alkatrészekbõl összeállítani valamit felépíteni fizikai munkát végezni jármûveket vezetni károkat megelõzni, karbantartani a dolgokat megjavítani a vízvezetéket, az elektromos hálózatot vagy más, ház körüli hibát hatékonyan termelni gépet kezelni hajót vagy repülõt vezetni embereket, tárgyakat vagy objektumokat megvédeni az embereket vagy állatokat kimenteni a veszélybõl 81

elviselni a fizikai nehézségeket vagy veszélyt betartani az útmutatásokat árut vagy csomagot továbbítani különbözõ tárgyakat készíteni törött holmikat összeilleszteni és megjavítani azokat rendet tartani tárgyak (szerszámok, áru) között: mindig tudni, hogy hol találom õket térképet olvasni termelésirányítással foglalkozni kézzelfogható eredményeket produkálni tárgyakat szétszedni, szétbontani szövetet szõni, fonni horgolni vagy más kézimunkát készíteni nagyberendezéseket, nehézgépeket mûködtetni anyagokat szállítani földmérést végezni, területet felmérni a szabadban dolgozni tapétázni, festeni gépeket beüzemelni modelleket készíteni irodatechnikai berendezésekkel dolgozni árubemutatókat tartani, mintakollekciókat bemutatni a földel, mezõgazdasági termékekkel foglalkozni mechanikusan gondolkodni állatokkal foglalkozni, gondjukat viselni tárgyakat ügyesen használni gépeket, berendezéseket megjavítani növénytermesztéssel foglalkozni tudományos eszközöket alkalmazni futószalagon dolgozni, termelõ berendezéseket mûködtetni fejlett technológiával készült mérõmûszereket és gépeket használni Képességeim az alkotó munka terén Képes vagyok és szeretek kísérletezni 82

új dolgokat feltalálni új technológiát bevezetni mestermûveket alkotni szavakat, fogalmakat, kifejezéseket értelmezni számítógépes programokat írni képeket festeni hangszeren játszani divatos dolgokat tervezni mûalkotásokat készíteni zenét szerezni új stratégiákat kidolgozni új elképzeléseket bevezetni kockázatot vállalni felfogni új értelmezéseket jövõben bekövetkezõ eseményekre következtetni elbeszéléseket, történeteket írni megoldási módokat kidolgozni problémákat felismerni és megvizsgálni új elképzeléseket megmagyarázni új tényeket és szempontokat felfedezni megkérdõjelezni dolgokat, felborítani a kialakult helyzetet új ötleteket kidolgozni, a képzelõerõmet használni feltételezéseket, elméleteket felállítani tanulmányozni vagy kutatni valamit felhasználni a különbözõ erõforrásokat tárgyakat vagy embereket fényképezni verseket írni, rímeket faragni reklámkampányokat kidolgozni rajzolni, illusztrációkat készíteni leveleket szép kézírással megírni ösztönösen és kreatív módon gondolkodni célokat kitûzni, és koncepciót alkotni programokat vagy üzleti tevékenységet támogatni új üzleti vállalkozásokat elindítani 83

javítani az adott körülményeken eldönteni, hogy minek mikor kell történnie alkalmazni a jó ritmusérzékemet elképzeléseket a jövõbe vetíteni kérdéseket, gondolatokat felvetni elképzelni dolgokat átfogó értékeléseket, tanulmányokat készíteni problémákból lehetõségeket teremteni a munkám során színekkel dolgozni adaptálni vagy új helyzetekre továbbfejleszteni mások által már kidolgozott megoldásokat (adaptív kreativitás) beindítani valamilyen tevékenységet kritikus területeken megoldásokat találni kreatív módon használni a szavakat, nyelvet projekteket, programokat megtervezni és kidolgozni új, eddig kiaknázatlan területeket felfedezni eljárási és ügyrendi szabályzatokat kidolgozni oktatási-képzési programokat megtervezni mérlegelni a következményeket; figyelemmel kísérni az eredményeket felkészülten reagálni a problémákra, ötletekre, válsághelyzetekre kiválasztani a legjobb és elvetni a rosszabb ötleteket lehetõségeket felismerni és megragadni újabb és újabb kihívásokkal megbirkózni

Képességeim a különbözõ információk feldolgozásához: Képességek, készségek

84

gyakorlat

eredmény

Képességeim az emberekkel való foglalkozáshoz Képességek, készségek

gyakorlat

eredmény

Képességeim a tárgyakkal végzett munkában Képességek, készségek

gyakorlat

eredmény

Képességeim az alkotó munka terén Képességek, készségek

gyakorlat

eredmény

Második lépés A listák olvasása közben bizonyára találkoztál olyan képességekkel, amelyek kívánatosak a számodra, azonban jelenleg nem rendelkezel velük. Fusd át ismét a felsorolásokat, és csillaggal jelöld meg azokat a képességeket, amelyeket szeretnél megszerezni. Harmadik lépés Emlékezz rá: optimális esetben élvezni fogod, hogy a munkaköröd ellátásához nélkülözhetetlen képességeid ki tudod használni. Jelöld meg mind a négy kategórián belül azokat a képességeket, készségeket, amelyek egy ideális munkakörben használni szeretnél, függetlenül attól, hogy most el tudnád-e végezni az azzal a munkakörrel járó tevékenységeket! Jelölj meg minél több képességet, majd írd be az alábbi táblázatba. 85

Az ideális munkaköröm: Képességek, készségek

7. gyakorlat Munkabér és egyéb juttatások Elsõ lépés A témát már a felvételi beszélgetéssel összefüggésben említettük. Itt azt ajánljuk, hogy három sávban gondold át, milyen bért szeretnél: a) Elsõ összeg, ami közvetlenül a jelenre vonatkozik és az alapvetõ szükségletek kielégítésébõl indul ki: mennyi pénzre lenne minimálisan szükséged ahhoz, hogy megélj? b) Második összeg, ami a magasabb szükséglet kielégítést tesz lehetõvé, az elõzõnél 30-40%-kal magasabb bért számolva. c) A harmadik összeg az álomjövedelem, amit remélünk, de most még nem reális elérnünk. (Például az elsõ összeg kétszerese.) Második lépés Sorold fel, milyen egyéb juttatásokat szeretnél. (Például természetbeni juttatások: ingyenes kávé, üdítõ, orvosi ellátás, biztosítás, üdülési lehetõség, bölcsõde, óvoda, személygépkocsi használat stb.)

Az álláskeresés folyamata Ha már megszerezted a képesítésedet, elvégezted iskoláidat és tisztáztad magadban, hogy milyen állást szeretnél betölteni, akkor jöhet az álláskeresés folyamata: 1. Álláshirdetések gyûjtése, böngészése Nagyon széleskörû forrás áll rendelkezésre, ha álláshirdetések keresését végzed. Minden országos és helyi napilap tartalmaz ilyen rovatot. Az ingyenes hirdetési 86

újságok is kínálnak álláslehetõségeket, de vannak kimondottan a munkapiacra szakosodott lapok. Ha rendelkezésedre áll az internet, akkor kiderül, hogy 15-20 olyan weboldalt is találsz, amely állásokat hirdet. 2004-tõl az Európai Uniós álláslehetõségeket hirdetõ oldalak is elérhetõk lesznek. Ha komolyan veszed az eljárást, akkor nyiss egy füzetet, amelybe beragasztod a kivágott hirdetést, vagy kiírod a legfontosabb adatokat. A személyes érdeklõdés eredményét is rögzítsd! Vállalat, állás

Telefon, internet

eredmény

Hungexpo

3-886-777

Személyes találkozó

cím

2004. 02. 25. 10h

menedzser asszisztens Béri Balogh Ádám Szki

26 337 225

Önéletrajz, levél

cím iskolatitkár

2. Kapcsolatok – rejtett álláslehetõségek Nem is hinnénk, mennyire nagy jelentõségûek barátaink, ismerõseink által tudott, ismert álláslehetõségek. Nagyon gyakran meg sem hirdetnek állásokat, hanem az emberi kapcsolatokon keresztül, mint egy szûrõn és ajánláson át töltenek be munkaköröket. A KSH felmérése szerint az elhelyezkedés leghatékonyabb módjai: I. ismerõsök ajánlása, így talált munkát a megkérdezettek 40%-a, II. szülõk, rokonok segítségével, munkahely közvetlen felkeresésével 10%, III. A munkaügyi központok segítségével a fiatalok 4%-a helyezkedett el. Mindebbõl az következik, hogy ebbõl a szempontból is néznünk, értékelnünk és tudatosan építenünk, ápolnunk kell kapcsolatainkat. Ezt a középiskolai évek alatt és azt követõen folyamatosan végeznünk kell, hogy ne érjen váratlanul az álláskeresés folyamatában a kapcsolatok hiánya. 87

3. Munkaerõ-közvetítõ A munkaerõ-közvetítõk általában önéletrajzot kérnek, ennek megírásakor és elküldésekor szívleljük meg az önéletrajzzal kapcsolatban leírtakat. Ha csak egyféle állás (munka) betöltésére vállalkozol, akkor arra építsd fel az önéletrajzot, ha nyitott vagy többféle álláslehetõségre is, akkor annak megfelelõen fogalmazz! Ezen a csatornán gyors eredményre ne számíts! 4. Álláshirdetés megjelentetése Te is megjelentethetsz álláshirdetést, a fent említett újságokban hasonló hirdetések akadnak. Nem könnyû mûfaj, hogy elkészültségedet, tudásodat, tapasztalataidat tömören, információ gazdagon, mégis egyedi módon fejezd ki. (Példa: 22 éves, angolul, olaszul beszélõ, külkereskedelmi végzettséggel, 1 éves gyakorlattal rendelkezõ férfi képességeinek megfelelõ állást keres.T.: 06-30-365-559)

5. Kapcsolatfelvétel Érdeklõdõ levél Az általad ismert, kiválasztott vállalatnak írhatsz egy rövid levelet, amelyben felhívod figyelmüket képességeidre, tapasztalataidra, tudásodra. Amennyiben felkeltetted érdeklõdésüket, várhatod a választ. Mivel a humán erõforrás menedzser sok ilyen levelet kaphat, el kell érned, hogy a tiedre emlékezzen. Legyen szellemes, figyelemfelkeltõ, emlékezetes. A levél elküldése után pár nappal telefonálj, kérdezd meg, megkapták –e leveledet, van-e mód személyes találkozásra. (A levéllel kapcsolatos tanácsokat nézd át az önéletrajz fejezetben!) Személyes találkozó, megkeresés Szerencsésnek mondható az az álláskeresõ, akinek lehetõsége van arra, hogy a kinézett, pályázott munkahelyre személyesen is bejuthat. Ez lehet, hogy baráti-rokoni kapcsolatoknak köszönhetõ, de az is lehet, hogy jó értelemben vett rámenõsségének. Nem lehetetlen egy humán erõforrás vezetõnél elérni a személyes találkozót. Mindegyik esetre igaz, hogy nagyon jól fel kell készülni, hiszen általában néhány perc áll csak rendelkezésre az önbemutatásra. Meg kell mutatnod magadat, értékeidet, de a vállalat szempontjából közelítve, miért lehet nekik rád szükségük. Érdemes egy baráttal, vagy otthon fõpróbát tartani. 88

Telefon Gyakori, hogy a hirdetésekben telefonszámot adnak meg, amelyen az elsõ tájékozódó kérdéseket lehet feltenni és a személyes találkozást elõkészíteni. Írd össze kérdéseidet és tervezd meg a telefonbeszélgetést. (Készüléshez nézd át a kommunikáció fejezetben leírtakat!)

Különleges kiválasztási módok Fejvadászok, munkaerõ-közvetítõk Létrejöttük kialakulásában döntõ szerepe volt annak, hogy sok külföldi cég telepedett meg Magyarországon és a hazai munkaerõpiacon járatlanok voltak. Célkitûzésüket, miszerint magyar szakemberek dolgozzanak vállalatuknál, közvetítõ nélkül nem, vagy csak nehezen tudták volna megvalósítani. Szükségük volt olyan profi, hozzáértõ szakemberekre, akik érdekeiket jól képviselve az egész hirdetés kiválasztás eljárását átvállalták tõlük. Ezt ismerték fel pszichológusok, közgazdászok, jogászok, tanárok és létrehozták az elsõ közvetítõ irodákat, vállalkozásokat. Népszerû nevük: fejvadászok, akik napi és hetilapokban, vállalati vezetõknek szóló lapokban állásokat hirdetnek, adatbázist hoznak létre és közvetítik a keresett szakembereket, képviselik megrendelõik érdekeit. Térnyerésüket annak is köszönhetik, hogy a vállalati menedzserek, kvalifikált szakemberek kiválasztásához ma már nélkülözhetetlenek olyan eljárások, amelyeket pszichológus, grafológus – humán erõforrás szakértõk- végeznek. Ilyen szakembereket nagy cégek maguk is foglalkoztatnak, de ésszerûbb, ha erre specializálódott cégek szakembereit kérik fel, fizetik meg. Ezek az eljárások a következõk lehetnek. W Pszichológiai tesztek, amelyek a képességek megismerésére, lélektani reakciókra, beállítottságok, jellemvonások megismerésére irányulnak. Fajtái: W Képességvizsgálatok (absztrakciók készség, lényeglátás, memória, számolási, matematikai készség) 89

Teljesítménytesztek (konkrét képesség, készség vizsgálata) Személyiségvizsgálatok. Szituációs interjúk, gyakorlatok, stresszinterjúk. (Például a betöltendõ munkahelyen leggyakrabban elõforduló szituációk, várható konfliktushelyzetek megoldását várják.Vagy az interjú során provokálják a jelentkezõt, szóbeli támadásnak teszik ki és reakcióját figyelik.) Komplex értékelõ központ (2-3 napos közös munka 4-7 jelölttel és szakemberekkel, tesztekkel és gyakorlatokkal kombinálva, a betöltendõ munkakör feladatait, helyzeteit átélve vizsgálják a munkavégzést, reakciókat) Grafológiai vizsgálatok (kézíráselemzés) Hazugságvizsgálatok (a feltett kérdésre adott választ kísérõ fiziológiai változásokból következtetnek az õszinteségre). W W

W

W

W

W

Ezekre az eljárásokra nem nagyon lehet felkészülni. Ha már egyen átesett valaki, vagy könyvekbõl keres és tölt ki teszteket, több fogalma lehet ezekrõl. De mindenképpen jól teszi, ha kipiheni magát és testileg, lelkileg ráhangolódik a feladatra. Fontos az õszinteség, ugyanis kontrollkérdésekbe belezavarodik az, aki füllentett.

90

SZERZÕDJÜNK, ALAPVETÕ MUNKAJOGI TUDNIVALÓK Munkaviszony létesítése A vállalkozások valamilyen termék elõállítására, vagy szolgáltatás nyújtására szervezõdnek. E cél megvalósításához dolgozókra van szükségük. Munkaerõnek nevezzük az ember fizikai és szellemi képességeit, amelyekkel munkavégzésre képes. A munkajog a vállalkozásokat munkáltatónak, a dolgozókat, alkalmazottakat munkavállalóknak nevezi.A munkaügyi kérdéseket legáltalánosabb formában a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvényben) szabályozza. A felvételi beszélgetés szerencsés kimenetele, ha a munkáltató alkalmazza a munkavállalót.A két fél megállapodása a munkaszerzõdés, amelyet írásban kell rögzíteni. A Munka Törvénykönyve tartalmazza a munkaszerzõdés minimális kötelezõ tartalmát. Eszerint: W a címe: W Munkaszerzõdés. W tartalma: W A munkaadó megnevezése és adatai, valamint a munkavállaló legfontosabb személyi adatai W a betöltendõ munkakör, munkafeladat megjelölése, W a munkavégzés helye, W a munkába lépés kezdete, W a munkavégzés idõtartama (határozott, vagy határozatlan idõ), W a személyi alapbér. A munkaszerzõdés idõtartama lehet határozott idejû (pl.: 1 évre szólhat, de legfeljebb 5 évre köthetõ), vagy lehet határozatlan idejû (ilyenkor a szerzõdés nem köt ki határ-idõpontot). A határozatlan idõ alkalmazása esetén megállapodhatnak a felek abban, hogy próbaidõt kötnek ki (maximum 3 hónapot). Ahogy a neve is mutatja a próbaidõ alatt a munkavállaló és a munkaadó is kipróbálhat91

ja, hogy megfelel-e a másik fél hozzáállása, tevékenysége. A munkavállaló megismeri a pontos feladatát, a munkakörülményeket.A munkaadó pedig tapasztalatot szerezhet arról, hogy a munkavállaló képes-e az állás betöltésére, a feladat ellátására, a munkatársakkal való együttmûködésre. A próbaidõ alatt bármelyik fél következmény nélkül megszüntetheti a munkaszerzõdést. Az alábbiakban egy határozatlan idõre kötött munkaszerzõdést olvashatsz.

MUNKASZERZÕDÉS amely létrejött egyrészrõl a Miskolc Közmû Rt (a munkáltató megnevezése), Miskolc, Petõfi u. 1.(székhely), BAZ megye Cg. 2558-99/89), mint munkáltató, másrészrõl Kolonits Borbála (név), Miskolc, Megyesalja 29. (lakcím) Kazincbarcika, 1984. december 12. (születési hely, idõ), Nagy Borbála (anyja neve), 888 999 777.(TAJ szám), 8954568787 (adóazonosító szám), mint munkavállaló között, az alábbi feltételekkel: 1. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót 2003. év november hó 1. napjától kezdõdõen, határozatlan idõtartamú munkajogviszony keretében foglalkoztatja, a jelen munkaszerzõdésbe foglaltak szerint. 2. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkaköre:TB ügyintézõ A munkáltató és a munkavállaló egybehangzóan kijelentik, hogy a munkáltató a munkaszerzõdés megkötését megelõzõen ismertette a munkavállalóval a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató a szerzõdés megkötésével egyidejûleg átadja a munkavállaló számára a munkaköri leírását. 3. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló havi bruttó személyi alapbére: 72 000 Ft. 4. A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló munkavégzésének helye: Miskolc, Petõfi u. 1., a munkáltató Munkaügyi és bér osztálya. 92

5. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót, hogy vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlására Közmû Rt igazgatója jogosult, de az utasítási és az ellenõrzési jog gyakorlása a Munkaügyi és bér osztály vezetõjét is megilleti. 6. A munkavállaló kijelenti, hogy a munkaszerzõdés megkötésével egyidejûleg a munkáltató tájékoztatta a Munka Törvénykönyv 76. § (7) bekezdésében felsorolt feltételekrõl, a munkáltató és a munkavállaló jogairól, kötelezettségeirõl. 7. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a kollektív szerzõdés, és az egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak. Kelt: Miskolc, 2003. év október hó 28. nap ............................................. Munkáltató

............................................ Munkavállaló

A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntethetõ: a) a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; b) rendes felmondással; c) rendkívüli felmondással; d) azonnali hatállyal a próbaidõ alatt; A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A rendes felmondás A határozatlan idejû munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettõl érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tûnnie. 93

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbi esetekben: a) betegség miatti keresõképtelenség, a táppénzre való jogosultság teljes ideje; b) a beteg gyermek, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, táppénz ideje c) a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetõleg a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság d) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálat idõtartama alatt. A felmondási idõ legalább harminc nap, amely a munkában töltött évek számával arányosan no, de az egy évet azonban nem haladhatja meg. Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszûnése következtében szûnik meg. A végkielégítés mértéke a munkaviszony idõtartamától függõen 1-6 havi átlagkereset. Rendkívüli felmondás A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentos mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkaviszony megszûnése esetén a munkáltató az utolsó munkában töltött napon köteles a munkavállalónak kiadni a munkaviszonnyal kapcsolatos iratokat, igazolásokat, kifizetni az esedékes díjazásokat. A munkavégzés szabályai A munkavégzés helyét, a munkafeladatot a munkaszerzõdés tartalmazza. A pontos tennivalókat a közvetlen vezetõ (fõnök) fogja meghatározni. A legfontosabb szabályokat a Munka Törvénykönyve így határozza meg: 94

A munkáltató köteles: W a munkavállalót a jogszabályok figyelembe vételével foglalkoztatni, W egészséges, biztonságos munkafeltételeket teremteni, W a munkavégzéshez szükséges összes lényeges információval ellátni, irányítani és tájékoztatni, szükség esetén képezni. A munkavállaló köteles: W az elõírt helyen, idõben, munkaképes állapotban megjelenni, munkaidejét munkával tölteni, W szakértelemmel, gondosan dolgozni, munkatársaival együttmûködni, W a tudomására jutott üzleti (üzemi) titkok megõrizni.

Munkaügyi viták Az elsõ alapelv: legcélszerûbb mindent megbeszélni. Ha ez nem sikerül, akkor jó tudni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Ha ezt nem sikerül a munkáltatóval megegyezésre vinni, akkor munkaügyi bírósághoz fordulhat. Fontos még tudni, hogy a munkáltatót is megilleti ez a jog. A munkavállalók érdekeit nem csak saját maguk közvetlenül, hanem érdekképviseleti szervezeteik, a szakszervezetek is érvényesíthetik. Olyan esetekben, amikor közös érdek védelmében szólalnak fel a munkáltatóval szemben, akkor köztük egyeztetõ tárgyalásra, közvetítésre, és döntõbíró felfogadására is sor kerülhet. A munkaügyi viták megelõzését segíti a legfontosabb munkaügyi szabályokat rögzítõ Munka Törvénykönyve és a kollektív szerzõdés. A kollektív szerzõdés a munkavégzés helyi szabályait rögzíti a munkáltató és a munkavállalók képviselõinek megállapodásával. A munkabér A munkaszerzõdés a teljes, adózatlan bruttó bért tartalmazza. Összege függhet az elvégzett munkateljesítménytõl, ekkor teljesítménybér a neve. Ha a munkavégzés idõtartama határozza meg, akkor idõbér a megnevezése. Kifizetésre ennél kisebb összeg, a nettó bér kerül, mert a béreket levonások terhelik. 95

A bruttó bért terhelõ levonások: W A személyi jövedelemadó (ez az állam bevétele lesz) W Egyéb levonások A személyi jövedelemadó összeköti a munkavállalókat az állammal, az állami költségvetéssel. Az állami bevételek egyik fontos forrása a személyi jövedelemadó, röviden az „szja”. Az állam évente, esetleg ritkábban megállapítja az egyes jövedelmi sávokat és az ahhoz tartozó adókulcsokat. (A jövedelmi sávok és az adókulcsok segítségével lehet befolyásolni az adóterheket és elvonásokat.) Az egyes havi kifizetések során csak jövedelemadó elõleget vonnak le, amely az év végére nagyjából megegyezik az éves kifizetések teljes adójával. Eltérés abból adódhat, ha havonta nem egyforma fizetést kapsz (pl. teljesítménybér esetén). További levonásokat egy-egy hónapban W nyugdíjjárulék (a munkavállaló nyugdíjalapját gyarapítja) W egészségbiztosítási járulék (a munkavállaló egészségbiztosításának –gyógyszer, orvosi ellátás táppénz) forrása W munkavállalói járulék (amely a munkanélküliek támogatására szolgál) W egyéb levonások (pl.: fizetési elõleg, kártérítés, letiltás, ezek összege akár nulla Ft is lehet) Az összes levonás után a nettó bér kifizetésre vagy a munkavállaló bankszámlájára átutalásra kerül. A munkabér összegében a munkaadó és a munkavállaló állapodnak meg, de a munkabér minimális mértékét évente a kormány, a munkaadókkal és munkavállalókkal történt egyeztetés alapján határozza meg. 2004-ben a minimális munkabér összege (8 órás foglalkoztatottságot feltételezve) 53 000 Ft/hó.

Munkaidõ – pihenõidõ – szabadság Sokféle munkakörülmény, munkarend van, de egy-két alapszabályt mindenhol be kell tartani: 1. Ha a napi munkaidõ a hat órát meghaladja, a munkavállaló részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 96

2. A szombat és vasárnap pihenõnap, amelybõl egynek vasárnapra kell esnie. A szokásostól eltérõ munkarend esetén e napokra elrendelhetõ munkavégzés, ez esetben a pihenõnapot más napokon is ki lehet adni. 3. Pótlék, azaz többletbér illeti meg a délutáni, vagy éjszakai mûszakban dolgozókat. De a többletmunkáért is pótlék jár. 4. A munkaszüneti napok:

január 1. március 15. húsvéthétfõ május 1. pünkösdhétfõ

augusztus 20. október 23. november 1. december 25-26.

5. A munkavállalókat szabadság illeti meg. W az alapszabadság mértéke évente 20 munkanap, ami az életkor emelkedésével 30 napig nõhet W a fiatalkorú (18 év alatti) munkavállalónak évente 5 munkanap többlet-szabadság jár, utoljára abban a naptári évben, amikor a 18. életévét betölti. 6. Nõt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat.

Tanulmányi szerzõdés A munkáltató szakember utánpótlása biztosítása érdekében tanulmányi szerzõdést köthet. Ebben vállalja a munkavállaló támogatását illetve a munkavállaló kötelezettséget vállal a tanulmányi követelmények teljesítésére, valamint a tanulmányi idõvel megegyezõ ideig a munkáltatónál munkaviszonyának fenntartására. A támogatás vonatkozhat munkaidõ kedvezményre és sikeres szakmaszerzés esetén magasabb munkakörbe történõ átsorolásra.

97

Betegség – táppénz Betegség (keresõképtelenség) esetén a munkavállalónak évente összesen 15 napra betegszabadság jár.A betegszabadságot orvos igazolja. Ennek idejére a munkavállalónak távolléti díja 80%-a jár. Ha a keresõképtelenség 15 napnál hosszabb tartamú, akkor a 16. naptól kezdve táppénz jár. A táppénz mértéke a munkavállaló átlagkeresetének 70 %a. Kórházi kezelés esetén, illetve ha 2 évnél kisebb a biztosítási idõ, akkor az átlagkereset 60%-a jár.

98

ÁLLÁS NÉLKÜL 1. Nem sikerült állást találni Sokféle oka lehet annak, ha valakinek nem sikerül állást találnia. Lehet, hogy nem korszerû a szerzett végzettséged. Amikor elkezdted az iskolát még úgy tûnt, hogy el fogsz tudni helyezkedni, de mire elvégezted jelentõs változás állt be a munka világában. A technológia fejlõdésével összefüggésben elavulnak végzettségek (például vezetékes telefonrendszerek szerelõi), üzembezárásokra kerül sor (bányászat). Az ily módon munkanélkülivé váló személyeket pályakezdõ munkanélkülieknek nevezzük. A pályakezdõ munkanélküli az a fiatal: W aki tanulói, illetve hallgatói jogviszonyának megszûnését követõen nem szerzett jogosultságot munkanélküli járadékra, azaz nem rendelkezik legalább 200 nap munkaviszonnyal, W és aki középfokú végzettség esetén nem idõsebb 25 évesnél, felsõfokú végzettség esetén 30 évesnél, W és aki nem katona, W illetve aki nem részesül terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy segélyben. A nyilvántartásba vételhez fel kell keresni a lakóhelyen, vagy ahhoz legközelebb lévõ Munkaügyi központot, ahol a következõ okmányokat kérik: W Személyi igazolvány W Iskolai végzettséget igazoló okmányok (bizonyítványok) W TAJ kártya W Adóazonosító jel W Korábbi (esetleges) munkaviszony igazolása (nem lehet több 200 napnál!).

A munkaügyi központok kirendeltségei a pályakezdõk egyéni adottságainak megfelelõ, azt teljes mértékben figyelembe vevõ szolgáltatásokat nyújtanak. 99

Ennek keretében a pályakezdõ W nyilvántartásba kerül, W részére tájékoztatást nyújtanak, W közremûködésével együttmûködési tervet készítenek. A munkaügyi központ a pályakezdõk részére, szolgáltatásai keretében munkaközvetítést, álláskeresési felkészítésen való részvételt biztosít, lehetõvé teszi pályaválasztási, pályamódosítási programban való bevonásukat. A pályakezdõ munkanélküli a munkaügyi központtal köteles együttmûködni, mely azt jelenti, hogy W az együttmûködési tervben foglaltakat betartja, W a munkaügyi központtal rendszeresen kapcsolatot tart, W a felajánlott képzési lehetõségeket mérlegeli, W megfelelõ munkahely felkutatásában maga is aktívan részt vesz, W a saját maga által talált, vagy a munkaügy központ által felajánlott megfelelõ munkahelyet elfogadja. A pályakezdõ részére az alábbi támogatási formák ajánlhatók fel W munkatapasztalat szerzés támogatása (melynek során a munkaadó számára megtéríthetõ a pályakezdõ részére kifizetett munkabér 50-100%-a) W foglalkoztatást elõsegítõ képzés W foglalkoztatási támogatás (mely a munkaadónak adható támogatás, ha a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdõ foglalkoztatását, szakképzettségének megfelelõ munkakörben vállalja, legalább napi hat órás idõtartamban. A támogatás mértéke az adott munkáltatóra érvényes kötelezõ legkisebb havi munkabér fele.) A fenti támogatásokhoz kötõdõ részletes szabályokat a 68/1996. (V. 16.) Korm. rendelet 7-9. § rögzíti. „24 alatti, pályakezdõ, szakközépiskolát végzett nõ, ilyen a tipikus átképzésre jelentkezõ munkanélküli.” „Legkisebb eséllyel a gimnáziumi érettségivel rendelkezõknek tudnak állást ajánlani a munkaügyi központok.”- írja Magyar Hírlap 2003. augusztus 4-i száma. 100

2. Alkalmasság-alkalmatlanság A munkaviszony megszûnésének oka lehet, hogy az adott munkakör, állás betöltésére nem alkalmas a munkavállaló. A legjobb felvételi eljárás után is a gyakorlatban kiderülhet, hogy olyan elvárásokat támasztanak a munkavállalóval szemben, amit nem tud ellátni, nem tud vállalni. Ilyenkor fel kell tenni a kérdést, van-e esély arra, hogy alkalmassá váljon munkavégzés közben, vagy jobb feladni és más munka után nézni. Az alkalmasságnak vannak objektív összetevõi, de vannak szubjektív tényezõi is.Az objektívek közé sorolhatjuk a szaktudást, a fizikai terhelés, biológiai alkalmasságot, a munkakörülményeket (zaj, világosság, szag, nehézség, idõjárás stb.) Ha ebben van esély a változtatásra, tanulással, megszokással, alkalmazkodással lehet javítani a bentmaradás esélyeit. A szubjektív tényezõk közé a munkatársak, a kollektíva, a fõnök személye, elvárásai, az alkalmazott személyes tulajdonságai, hozzáállásbeli, együttmûködési, emberi kérdések tartoznak. Sokféle konfliktus forrása lehet az életkor, öltözködési, viselkedés, beszédstílus. A pályakezdõk nehezen találnak bele az új szerepbe, elsõ munkahelyük türelmére, megértésére, segítõkészségére, illetve az õ alkalmazkodó készségükre van szükség ahhoz, hogy a konfliktusok elkerülhetõk legyenek.

3. Pályamódosítás A munkavégzés során olyan tapasztalatokat szerezhet a munkavállaló, amibõl kiderülhet, hogy rossz pályát választott. Az adott munkához, munkakörhöz kötõdõ reményei, elvárásai nem reálisak. Ilyenkor kerülhet sor pályamódosításra, ami új szakma megtanulásával párosulhat. Ennek pozitív változata, hogy az adott munkahelyen új szakmát ismer meg, új perspektíva nyílik meg elõtte és ez készteti tanulásra, pályamódosításra.

4. Átszervezés A piaci változásokhoz való alkalmazkodás, a verseny arra készteti a vállalatokat, hogy minél olcsóbban, minél kevesebb munkával és korszerû technológiával állítsák elõ termékeiket, nyújtsák szolgáltatásaikat. E cél érdekében gyakran átszervezik a vállalatot, a munkát. Mindeközben feleslegessé válhat a munkaerõ és elbocsátják. Fontos tisztában lenni a jogosultságokkal, a munkaviszony megszüntetésének következményeivel. Idõt kell kérni és szánni a tájékozódásra, mielõtt saját érdeke ellen tenne valaki és az ingyenes jogsegélyszolgálat segítségét kell kérni. 101

5. Megszûnik a munkahely A vállalatok között folyó verseny következménye lehet egy vállalat felszámolása, jogutód nélküli megszûnése. (Ha van jogutód, átveheti a munkásokat.) Ez is a munkaviszony megszûnéséhez, munkanélküliséghez vezethet.

A munkanélküliek ellátása: feltételek, ellátási formák A munkanélküliség csökkentése, megszüntetése, a foglalkoztatás növelés érdekében külön törvényt alkottak. Kiadása óta többször is módosították az 1991. évi IV. törvényt, amely részletesen felsorolja a támogatások formáit, felelõs szerveit és az ehhez szükséges anyagi forrásokat.Az alábbiakban csak felsorolás szerûen mutatjuk be a foglalkoztatás növelése érdekében mûködtetett szolgáltatásokat: W Képzések elõsegítése W Álláskeresés támogatása W Munkanélküliek vállalkozó válásának elõsegítése W Önfoglalkoztatás támogatása W Munkahelyteremtés és munkahelymegõrzés támogatása W Munkaadóknak nyújtott különféle támogatása (például a munkanélküli, pályakezdõ, fiatal munkanélküli foglalkoztatása esetén a munkabér egy részének, egészének átvállalása, közterhek átvállalása) W Megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának támogatása W Munkaerõ-piaci programok, szolgáltatások támogatása, finanszírozása. Munkanélküli járadék illeti meg a munkanélkülieket, ha négy éven belül legalább 200 munkanap munkaviszonya volt, nincs táppénzen, munkát akar vállalni, de az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelõ munkahelyet számára felajánlani. Az ellátás mértéke a munkanélkülivé válás elõtti idõszak 4 negyedéve átlagkeresetén nyugszik, ennek 65%-a. Minimális mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének 90%-a, maximális nagysága ennek kétszerese. Az ellátást legfeljebb 270 napig folyósítják, de ezen belül függ a korábbi munkaviszony idõtartamától. 102

Költségtérítés fizethetõ annak a munkanélkülinek, illetve pályakezdõ munkanélkülinek aki a munkaügyi központ felkeresése, illetve álláskeresés miatt utazni kényszerül. Megtéríthetõk a helyközi közlekedés költségei, de bizonyos feltételekkel a helyi utazás költségei is. Álláskeresést ösztönzõ juttatás fizethetõ a munkanélküli járadékfolyósításának letelte után. Ennek mértéke a minimális öregségi nyugdíj 85 %-a ée legfeljebb 180 napig folyósítják. A pályakezdõ munkanélküliek 2001. július 1-óta jogosultak a munkanélküli járadék alsó határával azonos összegû keresetpótló támogatásra.

103

KARRIER ABC Kiadó: Junior Achievement® Magyarország Alapítvány Nyomdai elõkészítés: Avramov András Nyomdai kivitelezés: Midiprint 2000 Bt.