Bor,Badacsony,Balatonboglár,Balaton -felvidék,Balatonfüred-Csopak,Bükk, Csongrád,Debrő,Eger,Etyek_Buda,Izs ák,HajósBaja,Mátra,Mono_r,Mór,Nesz mély,Pannon,Pannonhalma,Pécs,Sopr on,Szekszárd,Tihany,,Tokaj,Tolna,Zal a,Káli,töppedtszőlőbőlkészültbor,válo gatott_szüretelésű_bor,késői_szüretel ésű_bor,barrique,jégbor,máslás,aszú, gohér,furmint,csókaszőlő,2600ha,ter mőhelyen_palackozva,superior,bikav ér,hegyközség,szüret_időpontja,műve lési_mód,Moser,Rahmann,mustfok,m éthode_traditionlelle,Dunántúl,Duna, ellenőrzés,szőlő_minősége,dűlő,kiseb b_földrajzi_egység,olaszrizling,szakas zos_prés,alapbor,szabályozás,Európai _Unió,2011.december_31.,Somló,juhf ark,érlelési_idő,rügyterhelés,korlátoz ottan_használható_kifejezés_alicante_
A Szakmai összefoglalót készítették a Nemzeti Borakadémia Kft. munkatársai: Dr. Botos Ernő Péter Ember Zoltán Levente Dr. Kiss Eliza Szelei Katalin Waller Zoltán
Copyright © 2011 Nemzeti Borakadémia Kft. www.nemzetiborakademia.hu Minden jog fenntartva.
1
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ .............................................................................................................. 4 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................ 6 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8.
A TERMÉKLEÍRÁSOK SZAKMAI ELŐZMÉNYE ..................................................................... 6 A TERMÉKLEÍRÁSOK ÁLLAPOTA 2011. JANUÁRBAN ......................................................... 7 A TERMÉKLEÍRÁSOK JELENLEGI HELYZETE ....................................................................... 7 A TERMÉKLEÍRÁSOK ÁLLAPOTA .................................................................................... 7 TERMÉKLEÍRÁSOK TÍPUSHIBÁI ..................................................................................... 8 JAVASLATOK............................................................................................................ 9 A TERMÉKLEÍRÁSOKKAL KAPCSOLATOS VÁRHATÓ ELJÁRÁSOK TÍPUSAI .................................. 9 A TERMÉKLEÍRÁSOK KOORDINÁCIÓS MUNKÁJÁRÓL .......................................................... 9
3. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ ..................................................................................... 11 3.1. 3.2. 3.3.
KONCEPCIONÁLIS BORJOGI KÉRDÉSEK, FELVETÉSE .......................................................... 11 A TERMÉKLEÍRÁSOK GYAKORI, ISMÉTLŐDŐ PROBLÉMÁI, HIBÁI, KÉRDÉSEI............................ 15 A TERMÉKLEÍRÁSOKNAK, A BOROK ELLENŐRZÉSÉRŐL SZÓLÓ RÉSZ MEGÍRÁSA, ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATBAN ELVÉGZETT SZAKMAI KONZULTÁCIÓK SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOKRÓL ... 18
4. KRONOLÓGIA ....................................................................................................... 20 5. A TERMÉKLEÍRÁSOKBAN SZEREPLŐ ÉRZÉKSZERVI LEÍRÁSOK ELŐZMÉNYEI, KEZDETI ÁLLAPOTA ÉS SZAKMAI ELEMZÉSE, FEJLESZTÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA ...................... 27 5.1. 5.2. 5.3.
ÉRZÉKSZERVI JELLEMZŐK ELŐZMÉNYEI ........................................................................ 27 AZ ÉRZÉKSZERVI LEÍRÁSOK ELKÉSZÍTÉSI MÓDJA A BENYÚJTÁSI ÚTMUTATÓ SZERINT................ 28 AZ ÉRZÉKSZERVI LEÍRÁSOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK RENDSZERE .................................................. 29
6. A TERMÉKLEÍRÁSOK ÁLLAPOTA ............................................................................ 33 6.1. 6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.4. 6.1.5. 6.1.6. 6.1.7. 6.1.8. 6.1.9. 6.1.10. 6.1.11. 6.1.12. 6.1.13. 6.1.14. 6.1.15. 6.1.16. 6.1.17. 6.1.18. 6.1.19.
AZ OEM TERMÉKLEÍRÁSOK ÁLLAPOTA ........................................................................ 33 Badacsony.........................................................................................................................................33 Balatonboglár ...................................................................................................................................35 Balaton-felvidék ................................................................................................................................37 Balatonfüred-Csopak ........................................................................................................................39 Bükk ..................................................................................................................................................41 Csongrád ...........................................................................................................................................43 Debrő ................................................................................................................................................44 Eger ...................................................................................................................................................45 Etyek-Buda ........................................................................................................................................47 Hajós-Baja.........................................................................................................................................49 Izsák ..................................................................................................................................................50 Káli ....................................................................................................................................................51 Kunság ..............................................................................................................................................54 Mátra ................................................................................................................................................55 Monor ...............................................................................................................................................58 Mór ...................................................................................................................................................58 Nagy-Somló, Somló...........................................................................................................................60 Neszmély ...........................................................................................................................................63 Pannon ..............................................................................................................................................64 2
6.1.20. 6.1.21. 6.1.22. 6.1.23. 6.1.24. 6.1.25. 6.1.26. 6.1.27. 6.1.28.
6.2. 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4. 6.2.5.
Pannonhalma....................................................................................................................................65 Pécs ...................................................................................................................................................67 Sopron ...............................................................................................................................................68 Szekszárd ..........................................................................................................................................69 Tihany ...............................................................................................................................................70 Tokaj .................................................................................................................................................71 Tolna .................................................................................................................................................73 Villány ..............................................................................................................................................74 Zala ..................................................................................................................................................75
AZ OFJ TERMÉKLEÍRÁSOK ÁLLAPOTA .......................................................................... 77 Balaton .............................................................................................................................................77 Dunq .................................................................................................................................................78 Dunántúl ...........................................................................................................................................78 Felső-Magyarország .........................................................................................................................79 Zemplén ............................................................................................................................................81
7. A TERMÉKLEÍRÁSOK STATISZTIKAI ELEMZÉSE ....................................................... 82 7.1. 7.2. 7.3.
AZ ELEMZÉS CÉLJA .................................................................................................. 82 AZ ELEMZÉS ESZKÖZEI, INFORMATIKAI HÁTTERE ............................................................ 82 OLTALOM ALATT EREDETMEGJELÖLÉSŰ (OEM) TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON ................. 83
7.3.1. 7.3.2. 7.3.3. 7.3.4. 7.3.5. 7.3.6. 7.3.7. 7.3.8. 7.3.9. 7.3.10. 7.3.11.
Kisebb földrajzi eredetjelzések .........................................................................................................86 Szőlőfajták száma az OEM termékleírásokban .................................................................................89 Termékkategóriák az OEM termékleírásokban ...............................................................................93 A bor termékkategória szín szerinti bontása az OEM termékleírásokban .......................................94 Termékhierarchia a hazai OEM termékleírásokban .........................................................................95 Hagyományos kifejezések a hazai OEM termékleírásokban ............................................................96 Korlátozottan használható kifejezések a hazai OEM termékleírásokban ........................................99 A késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor és a töppedt szőlőből készült bor kérdésköre 104 Egyéb jelölések a hazai OEM termékleírásokban ..........................................................................105 Egyedi terméktípusok a hazai OEM termékleírásokban ................................................................106 Az OEM termékleírások összesítő elemzése ...................................................................................107
7.4.
AZ OFJ TERMÉKLEÍRÁSOK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSE .................................................... 125 A lehatárolt terület .......................................................................................................................125 Termékkategóriák, kifejezések az OFJ termékleírásokban ............................................................127
7.4.1. 7.4.2.
TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK, ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE..................................................... 129
3
1. Bevezető
Ezt a „Szakmai összefoglalót” a Nemzeti Borakadémia Kft. munkatársai készítették a magyar borok termékleírásainak elkészítését koordináló projekt szakmai tapasztalatairól. Fontos megjegyeznünk, hogy a „Szakmai összefoglaló” nem része a Nemzeti Borakadémia Kft. hivatalos teljesítésének, mégis fontosnak tartottuk néhány sarokpont rögzítését. A 2011. év első fél éve a magyar borok termékleírási munkájának vélhetően a legintenzívebb időszaka volt, éppen ezért a legtöbb tapasztalás ebben az időszakban gyűlhetett össze. A Szakmai összefoglaló célja, hogy az ágazat szereplőinek, döntéshozóinak, a termékleírások további sorsát befolyásoló szakemberek számára a fél év során megszerzett tapasztalatainkat átadjuk. A
Nemzeti
Borakadémia
Kft.
csupán
koordinációs
munkát
végzett,
a
termékleírásokkal kapcsolatos tartalmi döntéseket az egyes borvidékek önállóan hozták meg, ezekben a döntéseikben csupán szakmai orientációra volt lehetőségünk. Ennélfogva a termékleírások elkészítésének a feladata és felelőssége az egyes borvidékeké, az egyes termelői csoportoké volt. Éppen ezért a szakmai összefoglaló nem minden esetben az elkészített termékleírások összefoglalója, hanem sokkal inkább az ahhoz kapcsolódó koordinációs munka szakmai tanulságainak az összegzése. Ez a kettő nem jelenti ugyanazt, sőt egyes termékleírásoknál ez jelentősen is eltérhet egymástól. A „Szakmai összefoglaló” írására a feladatok féléves ütemezése többféle módon is hatott. A termékleírások leadásának 2011. május 31-i határideje után, a projektzáró jelentés június 15-i határidővel elkészült, amelyet a megbízó (AMC) a teljesítés igazolásáról szóló dokumentummal köszönt meg július közepén. A borvidékekkel, a borvidéki szakértőkkel, valamint a térségfelelősökkel történt teljes pénzügyi- és adminisztratív zárás augusztus végére fejeződött be. A borvidékek az egyes termékleírásokat a határidőhöz nagyon közel küldték meg, így az elemző és összefoglaló munkát kizárólag a projekt teljes lezárását követően kezdtük meg. Megítélésünk szerint kedvező hatása van az eltelt időnek, hiszen így letisztultabb 4
képet adhatunk a munka tanulságairól, a tapasztalatokat pedig összefogottabban, talán érthetőbben írhatjuk le. A „Szakmai összefoglaló” termékleírásokkal kapcsolatos átfogó kérdésekről is számot ad, a típushibákat külön fejezetben gyűjti össze, az egyes ismétlődő problémákat nem az egyes, vagy nem csak az egyes borvidékeknél, hanem egy összefoglaló fejezetben említi. Ugyanakkor minden termékleírásnál, az előbbiek kiegészítéseként, a pontosítás szándékával közlünk hibalistát, javaslatokat, vagy említünk megoldandó kérdéseket. Mindezek a „Szakmai összefoglaló” olvasói számára
javaslatok,
figyelemfelkeltő
megjegyzések,
nem
pedig
megkérdőjelezhetetlen kitételek. Ez nemcsak azért van így, mert a tévedés lehetősége fennáll, hanem mert tapasztaltuk, hogy sok kérdésben nyílik lehetőség mérlegelésre, sok kérdés nem feketén-fehéren eldönthető probléma, a szakmai, a jogi, a termelői szempontok, valamint a borvidékek, illetve a nemzeti szakigazgatás és az EU szempontjai is eltérhetnek. A „Szakmai összefoglaló” tanulságos részének tekintjük, azt a fejezetet, amelyben adatokkal foglaljuk össze az elkészített termékleírásokat, és ami átfogó képet adhat, az új borkategóriák leírásával kialakult szakmai helyzetről, a termelés új területi szerkezetéről. Végezetül fontosnak ítéltük, hogy az egyes termékleírásokkal, vagy annak csoportjaival kapcsolatban az általunk észlelt fejlődést, a termékleírások szakmai koncepcionális, vagy kidolgozottságban tapasztalható változásokat, a borvidéki munkák fejlődését és ütemét is összefoglaljuk. Ebből a félbemaradt fejlesztések megoldására vonatkozó esélyeket is könnyebben megítélhetjük. Reményeink szerint a „Szakmai összefoglaló” sokak számára nyújt hasznos segédeszközt a munka folytatásához. 2011. szeptember 20.
5
2. Vezetői összefoglaló
Jelen szakmai összefoglaló elkészítésének célja, hogy a fél éves munkánk során szerzett tapasztalataink átadásával a döntéshozókat segítsük, hogy: a) hiteles képet kapjanak a komplex munkafolyamatok jelenlegi állásáról és az ehhez vezető folyamatokról, b) leegyszerűsödjön munkájuk a termékleírások Európai Unióhoz történő beterjesztési folyamatánál, c) könnyebbé váljon számukra a rendkívül bonyolult rendszer áttekintése. Végül kiemelt célnak tartjuk, hogy szakmai összefoglalónk révén hozzájáruljunk a borszektor megújulásához, egyszersmind az ágazat felemelkedéséhez.
2.1.
A termékleírások szakmai előzménye
Nehéz szakmai körülményekkel kellett megbirkózni a termékleírások elkészítésekor, ami rövidtávon szinte lehetetlenné tette a tökéletes végeredményt. Ennek egyik oka, hogy hazai viszonylatban az „asztali bor”, a „tájbor”, a „minőségi bor” és a „védett eredetű bor” kategóriák közül csupán az utóbbi kategóriában voltak fejlesztések, egyedi szabályozási munkák. Az EU olyan kategorizálási rendszert vezetett be, melyben a termőhelyhez való kötődés mértéke a viszonyítási alap. Ez a fogyasztó számára érthetőbb és kommunikálhatóbb, átláthatóbb lehet. Nálunk azonban a minőségi bor kategória köztudottan laza szabályozású volt, amit a hegyközségi rendtartások sem tettek szigorúbbá, pontosabbá, termőhelyhez kötötté. Így a 2009. augusztusi állapotokkal történő megfeleltetés, az OEM meghatározásának az adott időpontban történő számonkérése nagyon nehéz, szinte lehetetlen feladat volt. Jelentősen (20 év alatt kb. 30.000 ha) csökkenő szőlőterülethez képest a borvidékek száma 16-ról 22-re nőtt, ami sok szakember szerint is sokszor felaprózott termelést, egymástól nem vagy alig megkülönböztethető borvidéki karaktereket eredményezett. 6
2.2.
A termékleírások állapota 2011. januárban
A fejlesztési és szabályozási előzményekkel rendelkező borvidékek és védett eredetű borok (Tokaj, Villány, Eger, Badacsony, Káli-medence, Tihany, Somló, Iszáki Arany Sárfehér) termékleírások, az addigi eredményekre és koncepcióra alapozottan 60-70%-os állapotban voltak.
Mások esetében nagy volt a szórás, hiszen készültségi állapotukat tekintve egy-két borvidék szinte a nulláról indult, a többi is 20-50% között mozgott.
2.3.
A termékleírások jelenlegi helyzete
A magyar termékleírás első fázisa 30 OEM(Badacsony, Balatonboglár, Balatonfelvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Debrői hárslevelű, Duna, Eger, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Izsák, Káli, Kunság, Mátra, Monor, Mór, Nagy-Somló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Somló, Sopron, Szekszárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala) dokumentumból áll.
Ebből Monor új OEM kategória kérvényezése lenne.
Ezen felül 5 OFJ(Zemplén, Észak-Magyarország, Duna, Dunántúl, Balaton) leírás készült el, amelyből kettőnél, a Duna és a Balaton esetében OEM-ből történt átalakítással tervezik ezt a kategóriát létrehozni.
A
termékleírások
jelentős
eredménye,
hogy
minden
esetben
valamilyen
minőségben és formában elkészültek, tehát a kiválasztott, a legtöbb esetben a korábban is használt, a piacon bevezetett kapcsolódó földrajzi jelzés státuszát megvédték.
2.4.
A termékleírások állapota Átlagban, az egyedi szabályozásokkal és fejlesztési előzményekkel rendelkező OEM termékleírások a többiek közül kiemelkednek, további kiegészítéseket, javításokat
igényelnek. Ugyanakkor ezek
koncepciójuk
az OEM termékleírások a
kidolgozottságát, és a szabályozás pontosságát
7
illetően
különböznek. Összességében az ide tartozó termékleírások 80-90%-os állapotban vannak.
A korábban borvidéki (minőségi bor) kategóriába tartozó OEM leírásoknál a fejlesztő és szabályozások a közelmúltban kezdődtek és messze nem fejeződhettek be, sem a stratégiai kérdéseket, sem pedig a szabályozás formáját illetően. Összességében az ide tartozó termékleírások 60-70%-os állapotban vannak.
Néhány esetben a termékleírások jelentős átalakításra szorulnak.
A termékleírások 1/3-ára igaz, hogy koncepcionálisan letisztultak, a 2/3-nál azonban erre a szintre nem jutottak el, a szabályozások bonyolultra, néha nehezen átláthatóra sikerültek. Ennek orvoslására sokkal több idő, sokkal korábban elkezdett fejlesztő munkára lett volna szükség.
2.5.
Termékleírások típushibái A földrajzi eredetjelölések (OEM név, körzet, település, dűlő) szintjeihez nem kapcsolnak szabályozást, névhasználati feltételek hiányoznak. Hiba, ha a dűlő-jelölés diszkriminatív, csak egyeseknek jár, szakmai indoklás nélkül.
A szabályozandó borok, és azok megnevezése, listája nem teljes az egyes szabályozási pontoknál, így a termékleírás nem teljes, és nem átlátható.
A borászati kifejezéseket halmozzák, amelyek később nem kerülnek helyi szabályozásra, illetve az egymást átfedő kifejezések bonyolulttá teszik a leírást.
Nagyon sok helyen hiányzik az EU által igényelt felső és alsó határértékekkel történő szabályozási forma.
Sok helyen szerepel OEM borként olyan termék (pl. jégbor), amely alapvetően technológiai bor, nem a borvidék egészéhez, hanem csak egy-egy birtokhoz kapcsolódik, és termőhelyi okok miatt ők sem minden évben készítenek ilyen borokat.
8
2.6.
Javaslatok
Rövidtávon, elsősorban a magyar elbírálási szakaszban, majd az EU elbírálási és hiánypótlási idejében, a kisebb hibákat a borvidékeknek ki kell javítani, a szabályozás egyszerűsítését el kell érni, a szabályozás átláthatóságát, egységét növelni kell. Hosszútávon a jelenleg kialakított 29, egymás mellé rendelt OEM területi szerkezetét, intézményi hátterét javasolt átgondolni, esetleg hierarchiába rendezni.
2.7.
A termékleírásokkal kapcsolatos várható eljárások típusai ÚJ ELJÁRÁS:a beadott termékleírások közül egy esetben (Monor) kell új eljárásban elfogadtatni.
ÁTMINŐSÍTÉS: két esetben (Balaton és Duna) korábbi OEM kategóriát módosítanak OFJ-re. A többi esetben név-, kategória- és terület-módosítás, vagy csere miatt nem kell jelentős módosítást alkalmazni.
MÓDOSÍTÁS MÉRTÉK SZERINT: elképzelhető, hogy az EU néhány esetben a módosításokat megítélendő, a kis és a jelentős módosítás között mérlegel. A termékleírásokban a kis módosítások, vagy az annak ítélhető megoldások, szabályozások száma jelentős.
2.8.
A termékleírások koordinációs munkájáról
A projekt - amelynek tapasztalatait az alábbiakban részletesen összegezzük - a 178/2009 (IX. 4.) Korm. rendelet 22. § szerint a termékleírást benyújtó borvidéki szervezetekkel
együttműködésben
valósult
meg,
az
OEM
és
OFJ
borok
termékleírásának koordinációjára irányult. A cél a szakmai segítség nyújtása, a szükséges szakmai információk átadása volt. A projekt során 30 partneri együttműködő szervezet vett részt a munkában, 22 db együttműködési megállapodást kötöttünk meg, a 22 borvidéken az ottani munkát 9
segítendő szakértőket jelöltek ki. A programfelelősi munkát, 5 fős központi projekt szervezet és 11 fő térségfelelős, valamint 4 fő gyakornok végezte. Ehhez 16 db térségfelelősi megállapodás, 21 db közgyűlési hozzájárulás megállapodás készült. A projekt során 56 db külsős megbeszélésre, 60 db belső értekezletre és 4 külföldi egyeztetésre, valamint 2 workshop-ra került sor. A 35 termékleíráshoz 136 termékleírás módosítási változat kapcsolódott. A projekt közel fél éves munkájának szakmai értékelése június 17-én a vidékfejlesztési miniszter által vezetett sajtó-nyilvános eseményen történt meg, ahol átadtuk részére a XI kötetből álló projekt-zárójelentést és megköszönte a Nemzeti Borakadémia Kft. precíz és tartalmas szakmai munkáját. ***
10
3. Szakmai összefoglaló Az alábbiakban a termékleírásokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket tematikus csoportokban foglaljuk össze, melyek a következők: 3.1. Koncepcionális borjogi kérdések, felvetése 3.2. A termékleírások gyakori, ismétlődő problémái, hibái, kérdései 3.3. A termékleírásoknak, a borok ellenőrzéséről szóló rész megírása, és az ezzel kapcsolatban elvégzett szakmai konzultációk során szerzett tapasztalatokról
3.1.
Koncepcionális borjogi kérdések, felvetése
2009. augusztusi állapot értelmezése
Az egyik legkomolyabb problémát az okozta, hogy a borvidékek a 2009. augusztus 1-i állapotot értelmezzék a meglévő bortörvénnyel, a vonatkozó rendeletekkel és a szintén jogalapot képző hegyközségi rendtartásokkal összhangban. A nehézséget meg lehet érteni és okát a kialakult borjogi helyzetben kell keresni. A borvidékek a hatályos bortörvénynek a minőségi borokra vonatkozó szabályozása alapján kerültek az OEM kategóriába, amely szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása meglehetősen laza volt, a borvidékeket nem kényszerítette a termékek egyediségének a növelésére, a karakterizálást – amely olyan fontos eleme az OEM kategóriának – nem írta elő a termelők számára. Ez alól azok a jelenlegi OEM-ek képeznek kivételt, amelyek a korábbi védett eredetű borok kategóriájában már egy, vagy két fejlesztési fázison átestek. További nehézséget okozott, hogy sok helyen a hegyközségi rendtartások sem tekinthetők mérvadónak. A HNT vezetőinek javaslatára a hegyközségi rendtartások az OEM kategóriák előzményeként nem is képezték a vizsgálat tárgyát. Ilyen módon az OEM kategóriák 2009. évi állapotának megítélése rendkívül nehézkes, mintha folyamatosan mozgó célpontra céloznánk. Ebben a helyzetben a rugalmasabb, a termékleírásokat segítő, az OEM kategóriára vonatkozó EU
elvárások
jobb
teljesítését
célzó
célravezetőnek. 11
értelmezéseket
tartjuk
helyesnek
és
2009. augusztusig megkezdetett OEM módosítások
Ez a kérdéskör az előző pontban tárgyalt problematika egyik része. Több olyan OEM termékleírása is megszületett, amelyeknél a korábbi szabályozás 2009. év augusztusa előtt elkezdődött. Ilyen esetekben a dokumentálható, folyamatban lévő változásokat az EU beszámíthatónak ítéli. Itthon két ilyen esetről lehet szó; a Szekszárdi és a Badacsonyi borvidékek eredetvédelmi szabályozása indult el, amelyet a borvidéki szint és a Bor Eredetvédelmi Tanács is elfogadott, de rendeletben nem kerültek kihirdetésre. Szekszárd esetében ez egy ideig azért nem történt meg, mert hiányzott a HNT egyetértő állásfoglalása. Badacsony esetében ez is megvolt, míg az azonos időben tárgyalt Egri borvidék eredetvédelmi szabályozása pedig rendeletben megjelent. Álláspontunk szerint tehát a Badacsony és a Szekszárd esetében az elindult szabályozás az OEM termékleírásuknál beszámítható. Egy korábbi szakfelügyeleti állásfoglalás szerint éppen azért nem került sor a rendeletbe foglalásukra,
mert
úgyis
az
OEM
termékleírásban
kell
testet
öltenie
a
szabályozásnak.
A borvidék, az OEM körzetek borjogi hierarchiája
Az OEM borok létrejöttével tulajdonképpen a borvidékek elvesztették addigi borjogi státuszukat. Ezt másképpen is meg lehet fogalmazni: a 22 borvidék helyett 29 borvidék jött létre. Borjogi értelemben a lényeg ugyanaz, a borvidéki rendszert és az OEM
körzeteket,
amelyeket
a
termékleírások
erősítenek
meg,
nem
lehet
párhuzamosan egymás mellett értelmezni. Az OEM borok létrejöttének másik eredménye, hogy tulajdonképpen a 22 borvidék helyett 29 borvidék jött létre, hiszen az OEM körzetek azok egymás mellé, tehát borjogi értelemben nem területi hierarchiába szervezett egységekként jöttek létre Magyarországon. Ennek piaci hatása az lehet, hogy a piacra jutó termés eddig 22, mostantól 29 kategóriát jelöl, tehát tovább darabolódik az OEM borok piaci átlagmérete.
12
A borvidék, az OEM borok borjogi és piaci szempontjai
A termékleírások során több olyan OEM került leírásra, amelyek a korábbi borvidékeknél kisebb területen foglalnak el. Ezek egyik része védett eredetű borokra vonatkozó szabályozásokkal rendelkezik, mint pl. Somló hegye, Tihany, Káli medence, Izsáki Arany Sárfehér, vagy a Debrői hárslevelű. Mások „újszülöttek”, mint pl. Monor. Ezekben az esetekben felvetődik egy olyan kérdés, amelynek nem javasoljuk a visszamenőleges vizsgálatát, csupán a jövőre nézve volna érdemes a kérdésről
gondolkodni,
szükség
esetén
rendezni.
Itt
ugyanis
az
OEM
termékleírásokról úgy döntöttek a borvidékek, hogy a döntésben résztvevő termelők nem mindegyike érdekelt abban a körzetben, abban a termékleírásban. Ilyen módon nem valósul meg az „érintett termelők közösségének” a döntése, az érintett termelőknek ott, ezekben az OEM körzetekben nincs hegyközségi tanácsuk. Ez felveti azt a kérdést, hogy a jelenlegi intézményrendszer (hegyközségi rendszer) szerveződése, amely a régi borvidékekre alapozott volt, ma már nem helytálló, hiszen attól az OEM körzetek rendszere eltér. Ez az eltérés pedig az OEM körzetek működtetésére nézve borjogi problémát vet fel. A jelenlegi rendszerben ugyanis 29 egyenrangú körzet (borvidék) létezik, mert az OEM körzetek a termékleírások szerint mellérendelt viszonyban vannak egymással.
Az OEM és OFJ borok aránya
Az ehhez kapcsolódó másik kardinális kérdés, hogy milyen arány alakul ki az OEM és az OFJ kategóriák között. Nem annyira a számukat illetően, hanem inkább a termelési potenciáljukat tekintve lehet fontos ez a kérdés. Az átminősítések után 29 OEM és az 5 OFJ darabszáma csalóka, jó lenne tudni mekkora méretet jelent ez valójában; mekkora bormennyiség kerül a borpiacra ezekből a kategóriákból. Franciaországban, az OEM-ek őshazájában ez az arány csaknem 50-50%. Nálunk a minőségi borok nagy fölényben voltak, legalábbis a mennyiségüket illetően. Feltételezhető - mert így tapasztaltuk - hogy a hazai termelők most is az OEM-ben bíznak, azt a minőségi bor kategória továbbéléseként fogják fel. Sajnos, azt a minőségi bor kategóriát kívánjuk OEM borrá felminősíteni, amely európai szinten oly komoly veszteségeket szenvedett el az újvilági borokkal vívott versenyben, pedig 13
az uniós borreform célja a termékek újrapozícionálása, és nem az átnevezése. A termelésben az OEM kategóriának szánt arány eléri jelenleg a 90%-ot is, ami borpiaci szakmailag indokolatlan. Ebbe a kategóriába igyekeztek beletenni csaknem minden létező kategóriát, ezáltal elmaradt a termelés stratégia megtervezése, az OEM, az OFJ, illetve az FJN kategóriák között. Ez utóbbi egyébként – a termelési statisztikák szerint - kimutathatatlan mennyiséget jelent. Ez a kérdéskör szigorúan véve nem borjogi, hanem termelési és piacstratégiai terület, de abban az értelemben mégiscsak szabályozási kérdés, hogy az összes termelésnek hányad részét tudjuk az OEM jellemzőivel felruházni, mekkora rész az OEM meghatározásnak megfelelő bormennyiségünk.
Az OEM borok meghatározása, értelmezése
Csak részben az előbbi pontban taglalt intézményi kérdéskörnek a folytatása az OEM és OFJ borok értelmezése. Különösen az OEM boroknál hangsúlyos ez a kérdés, hiszen a kategória létrejöttének oka és célja, hogy azok a borok a termőhelyre és a humán hagyományokra visszavezethető karakteres borok legyenek. Ez azt jelenti, hogy egy OEM körzeten belül ennek a karakternek jól meghatározhatónak és homogénnek, míg egy másik OEM körzethez viszonyítva pedig – elvileg – jól láthatóan eltérőnek kellene lennie. A jelenlegi termékleírásokban az első kritérium több helyen teljesül, míg az utóbbi feltétel sok helyen nem. Ezt azonban a jelenlegi helyzetben nem lehet megváltoztatni. Az EU szakértője kijelentette, hogy az első feltételt mindenképpen értékelni fogják, az utóbbi feltétel teljesülését viszont jogi felhatalmazás hiányában nem vizsgálják. A további munkáknál is ezt az álláspontot kell figyelembe venni azzal, hogy hosszú távon jó lenne, hogy ha mind a két feltételnek egyszerre felelne meg.
Az OEM borok termőhelyi és hagyomány karaktere
Azzal, hogy sok borvidéken a termelők saját maguknak meg akarták tartani sok fajta termesztését, többféle bor elkészítését, ezzel csökkentették a borvidék karakterének erejét; csökkent a borvidék borainak a termőhely meghatározottsága (az OEM ereje) és csökkent a hagyományokra visszavezethető borok aránya. További probléma 14
lehet, hogy a termelés a változatlanul sok, vagy éppen növelt fajtaszám következtében, illetve a sok bortípus fenntartása, vagy éppen számuk növelése okán a termelés és a termékek tovább aprózódnak, ami piaci és végső soron gazdasági problémát is okozhat.
3.2.
A termékleírások gyakori, ismétlődő problémái, hibái, kérdései
Az OEM területi meghatározása, eredetjelölések hierarchiája
A földrajzi eredetjelöléseknél a körzetek, települések és a dűlők használatánál nem minden esetben tették a borvidékek világossá, hogy ezeknek a szinteknek milyen szabályozási szerepet szánnak a borvidéken belül, ezekhez a szintekhez milyen egyedi
(technológiai, jelölési,
területi,
stb.)
szabályozás
kapcsolódik,
vagy
kapcsolódik-e egyáltalán. Nehézséget jelentett a földrajzi eredet jelölésére szolgált szintek kiépítése megtervezése, borokhoz igazítása. Az OEM borok szabályozásának az egyik kulcsa, hogy a termőhely szintjeihez kötött földrajzi jelöléseket egyértelművé tegyük.
Dűlő-jelölés
A dűlőlista, a földrajzi eredetjelölési rendszerben különösen sokat használt kategória. Az egyik hiba, amit több borvidék elkövetett – és csak néhányan javították ezt a hibát - hogy ennek a szintnek sem tisztázták a szabályozási szerepét. A javasolt dűlőlistákhoz konkrét szabályozás is kapcsolódhat, ez a szerencsésebb, de a földrajzi eredet-jelölésnek a kiegészítésére is használható. Ez utóbbi esetben azonban az EU nem fogadja el a részleges dűlő kijelölést (amikor a borvidéknek csak egy része lehetne dűlőjelölésű) tekintettel arra, hogy ez a szabályozás nem biztosít a termelők számára egyenlő feltételeket, semleges versenyhelyzetet. Ha pedig valamely körzetet, annak dűlőit kiemelem, akkor azt szakmailag indokolni kell, hogy azok miben eltérőek a többiektől, milyen szabályozás kapcsolódik hozzá. A harmadik hiba pedig a dűlők borra gyakorolt hatásának túlságos dominanciája az egyes
15
borleírásoknál. A dűlők az OEM borokat módosíthatják, de nem vezethető le belőlük „kvázi” új OEM bor, ezért tartózkodni kell a dűlő túlzó szerepének leírásától.
A szabályozások teljessége
Sok gondot okozott a szabályozás módszertanában az EU által igényelt, általuk többször is aláhúzott szabályozás teljességének az elérése. A termékeknél, borkategóriáknál, borstílusoknál, borjelöléseknél a borvidékek gyakran más borvidékektől szakszerűtlenül „átmásolt” listát alkalmaztak (pl. jégbor, primőr bor, szűretlen bor, töppedt szőlőből készült bor, késői szüretből származó bor, főbor, stb.), amihez nem kapcsolódnak a borvidékhez köthető egyedi termőhelyi értékek, vagy hagyományok, meghatározásuk több borvidéknél hiányzik. Ezzel egy másik szintén jelentős probléma merült fel, hogy ezeket az adott szabályozási pontoknál nem szabályozzák. Pl. a fajtalistánál nem jelennek meg, hogy melyik borhoz (bortípushoz, stb.) melyik fajta, kifejezés kapcsolódik, stb.. Ennek köszönhetően, a szabályozandó borok listája nem alakult ki, a termékleírások során a szabályozási pontoknál nem ismétlődnek felismerhetően a borvidék borai, a termékek, így a szabályozás nem válik teljessé, átláthatóvá. A szabályozások gyengeségéből, a kifejezések halmozásából, az eredeti érzékszervi és kapcsolati leírások gyengeségéből arra következtethetünk, hogy a borvidékek nem tudják „papíron” megfogalmazni a saját termékeiket, aminek okozója az egyes termékkategóriák, bortípusok esetében a hagyományok hiánya, és a húsz év után is fennálló „útkereső” jelleg.
Borászati kifejezések halmozása
Az előbbi témakörhöz kapcsolható tipikus hiba, a borászati kifejezések halmozása volt. Az említett borok listájánál gyakorta lehetett látni hasonló termékre vonatkozó kifejezéseket. Pl. kései szüretelésű, válogatott szüret, stb. Ebből két gond adódott. Az egyik, hogy ezeket a kifejezéseket a szabályozás későbbi pontjaiban a borvidéki karakternek
megfelelően
nem
szabályozták,
a
szabályozásban
nem
tettek
különbséget a kifejezések között. Márpedig, ha két eltérő kifejezés szerepelt a termékleírásban azt a fogalmat meg kell magyarázni, a szabályozásban szerepeltetni kell. Ez gyakorta elmaradt. A másik probléma, hogy a termékleírások a 16
fogalomhalmozás után bonyolulttá váltak, nehezen átláthatóvá tették a majdani bírálók szemében, hiszen eltérő fogalmak nagyjából ugyanazt, a piac számára szinte meg nem különböztethető szabályozási kategóriát jelölik. A kifejezésekkel kapcsolatban a lehetőségek maximális kihasználására való törekvést tapasztaltunk. Hiányzik egy kialakult „termékfa”, melyet csak néhány OEM esetében sikerült megnyugtatóan rendezni.
A szabályozás értékhatárokkal
Az EU képviselője többször és határozottan, a négyszemközti konzultáció alkalmával, és a Budapesten szervezett munkatalálkozón is aláhúzta, hogy az értékekkel megjelölt szabályozás – szakmailag is érthető módon – az általuk is elfogadható módszere, az alsó és a felső határérték kijelölése. A tág intervallum kijelölése sokkal jobban elfogadható, mint az alsó és a felső határok kijelölésének hiánya. Sajnos ezt a szabályozási technikát a borvidékek többsége nem, vagy alig alkalmazta. Ez csak annyiból érthető, hogy a borjogi gyakorlatunkban korábban azt a módszert kevéssé használtuk. Félő, hogy Brüsszel ezt majd kifogásolja. Éppen ezért, ahol csak lehet, ezt a borvidékeknek pótolni javasoljuk.
Jégbor
A jégborok szerepeltetése a termékleírásokban az egyik legtöbbet emlegetett eset. A jelenség a felfedezett hibák szinte minden vonását magán hordozza. Összesen 15 esetben szerepeltetik OEM kategóriában, egyszer pedig OFJ-ben ezt a terméket. A jégbor ilyen módon történő OEM szerepeltetése több problémát is felvet: -
A jégbor nem tekinthető termőhely bornak, sokkal inkább technológiai bor. Ilyen módon inkább az FJN kategóriában szerepelhetne, ahol ráadásul mentesül az OEM-nél kötelező részletes és a borvidék egészére érvényes szabályozástól.
- Ezen túlmenően a jégbor általában nem egy borvidék egésze, vagy többsége, hanem csak egy vagy két birtok készít. Tehát ebből a szempontból sem tekinthető OEM bornak, ráadásul az egyes birtokok sem tudnak minden évben jégbort készíteni, a termőhelyünk ezt nem teszi lehetővé. 17
- További probléma, hogy ha a jégbort az OEM-ben szerepeltetik, a szabályozása a termékleírásban vagy elmarad, vagy nagyon hiányos, ami így aggályos lehet.
3.3. A termékleírásoknak, a borok ellenőrzéséről szóló rész megírása, és az ezzel kapcsolatban elvégzett szakmai konzultációk során szerzett tapasztalatokról A termékleírásoknak az „Ellenőrzés” része formailag többnyire egységesen készült el, ami feltételezhetően kielégíti az EU ilyen irányú igényét. A koordinációs munka során szerzett tapasztalatok, az ellenőrzések formai és tartalmi kérdéseivel kapcsolatban végzett konzultációk sokkal inkább a borok ellenőrzési rendszerének hazai fejlesztésével kapcsolatosak. Ezek az alábbiak szerint összegezhetőek.
A borszektor ellenőrzése vertikálisan nem képez egy egységet, az ellenőrzés folyamata a szőlő és a bor között megszakad.
Ennek egyik oka, hogy az ellenőrzés folyamatában sok, egymástól eltérő jogi helyzetű és szakmai tartalmú szervezet dolgozik. A hegyközségek, a hegyközségi tanácsok, a NAV, az MGSzH és annak két részlege a korábbi NÖMI és OBI, valamint a megyei kormányhivatalok. Ennyi és ennyire eltérő profilú intézmény óhatatlanul is zökkenőkkel és itt-ott átfedéssel, vagy kisebb fehér foltokat hagyva tud csak dolgozni.
A konzultációk folyamán két olyan területet fogalmaztak meg a kollegák, ahol az
ellenőrzések
szerencsétlenül
összeférhetetlenséget
jelenthetnek,
de
legalábbis a meglévő saját érdekeltségek miatt, ellenőrzés hatékonyságát rontják. -
Az egyik ilyen terület a hegyközségek ellenőrző munkája, ahol – sokak szerint – a termelés ellenőrzése a termelők által választott és fizetett tisztségviselőkkel, a kialakult függőségi helyzet miatt nem lehet a hatékony.
-
A másik példában a borok laboratóriumi vizsgálatának gyakorlatát említették a kollégák. A mai gyakorlat szerint a MGSzH a borok forgalomba-hozatali
engedélyéhez 18
szükséges
laborvizsgálatokat
elvégzi, amely engedélyezett bort a későbbiekben a piacon ugyanő fog ellenőrizni.
Ebben
az
esetben
a
bor
engedélyezéshez
kötött
laborvizsgálat és annak a bornak a piaci ellenőrzése egy intézményi kereten belül történik. Ezt az európai gyakorlattal ellentétesnek és szintén összeférhetetlennek tekinthetjük.
A bor ellenőrzésének a rendszerét az előbbi szempontok figyelembevételével lenne érdemes a jövőben áttekinteni.
19
4. Kronológia A Nemzeti Borakadémia Kft. a projekt során írásbeli és szóbeli ajánlásokat fogalmazott meg a borvidékek számára, a termékleírásokban javallott korrekciókról, melyeket a projektiroda rendszeresen továbbított a borvidékek illetékes személyei felé. Az ajánlások március és részben április hónapban térségi konzultációk keretében kerültek megfogalmazásra. Az ezekről készült emlékeztetőket a projektiroda minden borvidék számára eljutatta annak érdekében, hogy az érintetteken kívül mások számára is tanulságul szolgáljanak, segítve ezzel saját termékleírásaik kapcsán felmerült kérdéseik megválaszolását. Az írásbeli és szóbeli értékelések száma nagyjából egyenes arányban áll a termékleírásokról kapott köztes variációk számával. Nem minden borvidék vette igénybe az ajánlások nyújtotta segítséget, így pl. Balaton, Nagy-Somló és Somló termékleírásoknak csak a benyújtott, végső változatát kaptuk meg, ezért ezekhez nem készült ajánlás a projekt során. Pozitív példaként Zala termékleírását említhetjük, akikkel 6 esetben is sikerült építő jellegű javaslatainkat átvezettetni. Az OEM és OFJ termékleírások benyújtott változatainak mindegyikéhez június hónapban ajánlás készült, melyeket szeptember hónapban is kiegészítettünk. Az érzékszervi leírásra szintén ajánlásokat készítettünk, melyet csak a termékleírások egy részébe emeltek be. 1. táblázat Az OEM termékleírások ajánlásai OEM megnevezése Badacsony Balatonboglár Balaton-felvidék
BalatonfüredCsopak Bükk Csongrád
Szakértőink ajánlásainak kiküldési dátuma, egyéb személyes értékelések május 9. személyes konzultáció április 22. április 22. április 22. április 22. május 17. április 22. személyes közreműködés április 18. személyes konzultáció a térségfelelőssel
20
Szakértőink érzékszervi leírásra készült javaslatának kiküldési dátuma május 16. április 27. április 27.
április 27.
április 27.
Debrő
Eger Etyek-Buda Hajós-Baja
Izsák
Káli
Kunság Mátra Monor Mór
Nagy-Somló Neszmély
Pannon Pannonhalma Pécs
Somlói Sopron
Szekszárd Tihany Tokaj Tolna
május 9. május 17. személyes konzultáció a térségfelelőssel május 12. május 16. személyes konzultáció a térségfelelőssel személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9. személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9. május 17. személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9. május 17. május 16.
személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9. április 12. április 12. személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9. április 29. május 9. személyes konzultáció
május 12.
május 12. április 27. május 9.
május 9.
A termékek értelmezhetetlensége miatt nem készült május 9. május 12. május 9. április 27.
április 26. április 26. személyes konzultáció személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9. április 26. április 26. személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9. személyes konzultáció
április 27.
május 5. május 5. május 17. személyes konzultáció személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9. személyes közreműködés
április 27., kiegészítve május 18-án és május 23án
személyes konzultáció a térségfelelőssel személyes konzultáció a térségfelelőssel személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9.
21
május 9. április 26. május 9.
április 27. személyes közreműködés május 16. április 27., kiegészítve május 9-én
Villány
személyes konzultáció a térségfelelőssel május 9. április 21. április 21. május 9. személyes konzultáció május 25.
Zala
május 9. április 26.
2. táblázat Az OFJ termékleírások ajánlásai OFJ megnevezése
Balaton Duna Dunántúl Felső-Magyarország Zemplén
Szakértőink ajánlásainak kiküldési dátuma, egyéb személyes értékelések
személyes konzultáció személyes konzultáció április 21. május 11. személyes konzultáció a térségfelelőssel május 12. személyes konzultáció
Szakértőink érzékszervi leírásra készült javaslatának kiküldési dátuma május 6. május 9. május 12. május 16.
3. táblázat A bor termékleírások koordinációjának kronológiája Dátum
Téma, esemény
Résztvevők
AMC, Nemzeti Borakadémia Kft. Nemzeti Borakadémia 2011. 01. 05- Belső projektszervezési folyamatok, Kft. tól 13-ig feladatmegosztás, részfelelősök kijelölése 2011. 01. 12. Az AMC-vel való együttműködés, a szerződés AMC szakmai pontjainak közös értelmezése, egyeztetések Nemzeti Borakadémia Kft. VM helyettes államtitkár 2011. 01. 14. Borok termékleírásának programindító értekezletének, és napirendi pontjainak előkészítése Nemzeti Borakadémia Kft. 2011. 01. 17. Első térségfelelősi találkozó, munkatervek Borvidékek képviseletében egyeztetések, a munka ütemezése, szerződések 5 térségfelelős és a Nemzeti Borakadémia előkészítése Kft. Tokaj (Jarecsni János) Eger, Mátra, Bükk (Hontert Gábor) Duna Borrégió (Keresztes József) 2010. 12. 31.
Szerződéskötés, a program indítása
22
2011. 01. 24.
Észak-Dunántúl (Kamocsay Ákos) Dél-Dunántúl (Nagy Gergely) HNT és NBA egyeztetés, a pályázat körüli viták és félreértések tisztázása, munkamegosztás a termékleírások koordinálásában, együttműködési lehetőségek Bor termékleírások elemzésében ökonómiai, informatikai, statisztikai feladatot kapott egyetemi gyakornokokkal egyeztető megbeszélése
HNT vezetői és a Nemzeti Borakadémia Kft.
Nemzeti Borakadémia Kft. Budapest Corvinus Egyetem 4 hallgatója Nemzeti Borakadémia 2011. 01. 26. Február 4-i munkaértekezlet előkészítése Kft. 2011. 01. 31. Tájékoztatás a borvidékek és az NBA HNT együttműködési lehetőségéről, az együttműködési Nemzeti Borakadémia megállapodás véglegesítése, szerződéskötést Kft. megelőző munkaértekezlet előkészítése 2011. 02. 02. Egyeztető megbeszélés az NBA és a termelői HNT vezetése, BET, 13 borvidék képviselői közösségek között Nemzeti Borakadémia Kft. VM, 2011. 02. 04. Nyitórendezvény Az előkészített együttműködési megállapodások 22 borvidék, aláírása a Nemzeti Borakadémia Kft. és a borvidék HNT, BET, között Nemzeti Borakadémia Kft. 2011. 02. 08. Tájékoztató a termékleírásokról és a koordinációs VM felelős helyettes tevékenységről. A munkamegosztás tisztázása a államtitkár, Nemzeti Borakadémia Kft. és a BET között, a munka VM Agrárpiaci Főosztály referensek, BET tagjai, ütemezésének megbeszélése Nemzeti Borakadémia Kft. 2011. 02. 08- Együttműködési megállapodás alapján a borvidéki 22 borvidék vezetője tól szakértők kijelölése. A szakértőket a borvidékek folyamatos jelölték, ugyanakkor az Nemzeti Borakadémia Kft. értékelte és finanszírozta a munkájukat. 2011. 02. 09. Tájékoztatás a termékleírások programjáról, a MSZBSZ termékleírások szerepéről a magyar szőlő- és Nemzeti Borakadémia Kft. borszektorban VM Agrárpiaci 2011. 02. 21. Egyeztetés a VM-el Főosztály szakreferensei BET-el való együttműködés és a Brüsszeli tárgyalások Nemzeti Borakadémia Workshop Kft. OEM és OFJ általános kérdései 2011. 01. 24.
a Térségfelelősök Nemzeti Borakadémia Kft. termékleírásairól Soproni, Etyek-budai, Pannonhalmi, Móri,
2011. 02. 24.
Térségfelelői találkozó, munkabeszámolók, munkák további ütemezése
2011. 03. 03.
Észak-dunántúli borvidékek térségi találkozó, Neszmély
23
2011. 03. 11.
2011. 03. 11.
2011. 03. 16.
2011. 03. 16.
2011. 03. 19.
2011. 03. 24.
2011. 03. 25. 2011. 03. 25.
2011. 03. 29.
2011. 03. 31.
Neszmélyi borvidékek képviselői és vezetői Nemzeti Borakadémia Kft. Balatoni borvidékek borvidékek vezetői térségfelelősei, Nemzeti Borakadémia kapcsolatosan Kft.
Balatoni térségi találkozó A Balaton körüli termékleírásaival, és valamint a szakértőivel felmerült kérdésekről Duna Borrégió termékleírásaival kapcsolatos térségi Kunsági, Hajós-Bajai, Csongrádi, Izsáki, találkozó Monori borvidékek vezetői Nemzeti Borakadémia Kft. Kétoldalú konzultáció a magyar borok Laurent Mercier, Európai Bizottság, termékleírásáról (Brüsszel) Az EU delegáció budapesti delegációjának Nemzeti Borakadémia Kft. szakmai előkészítése Magyar termékleírásokkal kapcsolatos konzultáció Konzultáció az európai országok termékleírásainak Nemzeti Borakadémia Kft. tapasztalatairól, OIV bizottsági ülések és VB ülés, (Hollandia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Németország, Csehország, Szlovákia) A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, Nemzeti Borakadémia Kft. borkarakterek leírása, Helyszín: Kunsági borvidék, Kiskőrös Workshop a bor termékleírásokról, az Európai Unió Európai Bizottság tagállamainak viszonylatában. Előadások, kérdések, képviselői próba-termékleírások elemzése, kérdések, válaszok, VM Agrárpiaci Főosztály homályos területek átbeszélése, iránymutatók a szakreferensei, termékleírásokhoz, gyakorlati megoldások, BET munkatársai, HNT vezetői, javaslatok. MSZBSZ képviselője, Nemzeti Borakadémia Kft. és a térségfelelősök Térségfelelősök, Térségfelelősi találkozó Nemzeti Borakadémia Kft. Szekszárd, Tolna, Pécs, Villány borvidékek Borvidéki képviselők, Nemzeti Borakadémia képviselőivel térségi találkozó Kft. Dél-dunántúli borvidékek termékleírásai FÖMI képviselői FÖMI-vel egyeztető tárgyalás Nemzeti Borakadémia Dűlő lehatárolások kérdései Térképeknél használt szakkifejezések Kft. magyar és angol nyelvű fordításainak egyeztetése További együttműködési lehetőségek A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, Nemzeti Borakadémia Kft. borkarakterek leírása,
24
2011. 04. 01. 2011. 04. 03.
2011. 04. 05.
2011. 04. 06.
Helyszín: Szekszárdi borvidék, Szekszárd Egyeztetés a termékleírások állásáról
HNT, Nemzeti Borakadémia Kft. A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, Nemzeti Borakadémia Kft. borkarakterek leírása, Helyszín: Zalai borvidék, Nagyrada Térségfelelősi találkozó Észak-Dunántúl, Neszmély Soproni, Etyek-budai, Pannonhalmi, Móri, Neszmélyi borvidékek vezetői, Nemzeti Borakadémia Kft. Nemzeti Borakadémia A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, Kft. Helyszín: Villányi borvidék, Villány
MGSZH BI, MGSZH BI Bor termékleírások ellenőrzési fejezetének Hontert Gábor kialakítása, ellenőrzések jelenlegi térségfelelős Nemzeti Borakadémia rendszerének problémai Kft. 2011. 04. 18. Térségfelelősi találkozó kibővítve a Balaton Térségfelelősök és a Nemzeti Borakadémia környéki borvidékek képviselőivel Kft. Tokaji borvidék 2011. 04. 19- Tokaji térségtalálkozó 20. Tokaji termékleírás kritikus pontjainak Hegyközségi Tanácsa, Szőlészeti és Borászati átbeszélése Szakbizottság, Küldöttek szavazása adott témákban Nemzeti Borakadémia Kft. FÖMI képviselői 2011. 04. 27. FÖMI egyeztető megbeszélés Nemzeti Borakadémia Borvidéki térképek elkészítése Kft. Borvidéki megrendelésekről egyeztetés Költségkalkuláció 2011. 04. 27. Duna Borrégió 6 db termékleírásának egyeztető Térségfelelős Nemzeti Borakadémia megbeszélése Kft. 2011. 04. 29. A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, a Nemzeti Borakadémia Kft. borkarakterek leírása, Helyszín: Csongrádi borvidék, Csongrád 2011. 04. 29. Egri OEM termékleírás és a Felső-Magyarország Egri borvidék vezetői, a OFJ tervezet tárgyalása, vitás kérdések szakmai Térségfelelős és az Nemzeti Borakadémia egyeztetése Kft. 2011. 05.04. Termékleírások véglegezésével kapcsolatos VM, BET feladatok 2011. 05. 05. A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, a Nemzeti Borakadémia Kft. borkarakterek leírása Helyszín: Neszmélyi borvidék, Tata 2011. 05. 06. A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, a Nemzeti Borakadémia Kft. borkarakterek leírása Helyszín: Kunsági borvidék, Izsák 2011. 05. 06. A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, a Nemzeti Borakadémia 2011. 04. 08.
25
borkarakterek leírása Helyszín: Tolnai borvidék, Tolna 2011. 05. Konzultációs napok borvidékek részére, 06-10. borvidékenként 1-2 órás konzultáció, a napokon termékleírások javítása Nagy-Somlói borvidék Duna Borrégió Balatonfüred-Csopak borvidék Dél-Dunántúli térség Pécsi borvidék Móri borvidék Soproni borvidék Észak-magyarországi régió Észak-dunántúli régió Zalai borvidék 2011. 05. 11. A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, a borkarakterek leírása Helyszín: Mátrai borvidék, Nagyréde 2011. 05. 13. A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, a borkarakterek leírása, Helyszín: Pécsi borvidék, Dunaszekcső 2011. 05. 16. Egyeztetés a termékleírások benyújtásával kapcsolatosan 2011. 05.17.
2011. 05. 19.
2011. 05. 20.
2011. 05. 25. 2011. 05. 31.
Folyamatos munka
Kft. Borvidékek Nemzeti Borakadémia Kft.
Nemzeti Borakadémia Kft. Nemzeti Borakadémia Kft.
VM Gál Péter és Sztanev Bertalan, Nemzeti Borakadémia Kft. A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, a Nemzeti Borakadémia Kft. borkarakterek leírása, Waller Zoltán Helyszín: Egri borvidék, Eger Az informatikai rendszer felállítása a NBA, Corvinus Egyetem termékleírásokkal kapcsolatos adatbázis gyakornokok létrehozására, továbbiakban statisztikai adatok, összegzések céljából A termékleírások analitikai vizsgálatai, elemzései, a Nemzeti Borakadémia Kft. borkarakterek leírása, Helyszín: Tokaji borvidék, Tokaj BET, termékleírások benyújtásával kapcsolatos VM, BET, Nemzeti Borakadémia Kft. egyeztetés Statisztikai adatbázis bemutatása a szakmai programvezetőnek, adatfeltöltés megkezdése a végleges termékleírások alapján Média kommunikáció folyamatos, szakcikkek, A Nemzeti Borakadémia cikkek az eseményekről, rádiós riportok, TV-s Kft. és a borvidékek vezetői, térségfelelősök riportok, honlap működtetése
26
5. A termékleírásokban szereplő érzékszervi leírások előzményei, kezdeti állapota és szakmai elemzése, fejlesztésének kidolgozása
5.1. Érzékszervi jellemzők előzményei Az érzékszervi leírások jelentősége A bormarketinget megalapozó termékleírások egyik meghatározó pontja a bortípusok, és ezen belül a borstílusok érzékszervi jellemzőinek leírása, melyek egy adott borvidéken belül tevékenykedő borászatok saját termékeinek megfogalmazását jelentik. A megfogalmazásoknak minimum általánosan kell képet mutatnia a borvidék termékeiről. A megfogalmazott termékből kiindulva építhető fel a szabályozási rendszer. Az érzékszervi leírásokból azonosítható be a legkönnyebben, legegyszerűbben egy adott termék, vagy terméktípus. Egy adott bor felismerhetősége egy kívülálló számára, kinek nincs ismerete, tapasztalata az ezen leírásokból tud képet alkotni az adott termékről. Továbbá a bor forgalomba hozatali engedély kibocsájtása előtt minden bornak érzékszervi vizsgálaton kell átesnie. Amennyiben nincs viszonyítási alap, úgy a beazonosíthatóság lehetőségei nagymértékben csökkennek. Az érzékszervi jellemzők kezdeti állapota Általánosan elmondható a termékleírásokkal kapcsolatban, hogy az érzékszervi jellemzők
leírása
hiányosságként
jelent
meg,
vagy
egyáltalán
nem,
informális,elégtelen állapotban volt jelen a dokumentumokban. A termékleírásoknál jellemzően
megállapítható
volt,
hogy
az
érzékszervi
leírásoknál
termékmegfogalmazási problémák merültek fel, vagyis nem tudták definiálni egyes esetekben az OEM termékeket. Az érzékszervi leírások szakmai elemzése Jól érzékelhető volt, hogy a termékleírások szakmai elkészítője kevésbé fektetett nagy hangsúlyt az érzékszervi leírásokra, így az adott, már meglévő és piacon lévő termékek
megfogalmazására.
Egy
adott 27
termék
megfogalmazása
könnyebb
besorolást eredményezett volna, hiszen a termékleírás magáról a termékről kell, hogy szóljon leginkább s annak készítési szabályozásáról. Kezdeti típushibák: A főbb érzékszervi jellemzők feltüntetésre kerültek, úgy mint szín, tisztaság, illat, íz és zamat, de kitöltetlenül, megfogalmazás nélkül maradtak. A főbb érzékszervi jellemzők feltüntetésre kerültek, de a megfogalmazásaik a leírásban egyáltalán nem tükrözték sem a borfajta, sem pedig a borvidék vagy borvidéken belül lehatárolt terület, dűlő sajátosságait, csak a Jogszabályból szó szerint átvett általános leírást alkalmazták. (színe: hibátlan, a jelzett színnek megfelelő, tisztasága: tiszta átlátszó, üledékmentes, illata: egészséges, tiszta, elnevezésre jellemző, íze, zamata: egészséges, tiszta, elnevezésnek megfelelő, gyöngyözése: finom, tartós) A termék érzékszervi jellemzőire a borvidéki szakértő által nem helyes példaként meg lett adva egy más, nem Magyarországra jellemző termék leírása, amely nehezítette az érzékszervi leírás elkészítését. (például: Alsace blanc: Általában száraz fehérborok, melyet legtöbbször fajtajelöléssel hoznak forgalomba. Egyébként, kiváló érési feltételek között a borokat késői szüretelésű bor és válogatott szüretelésű bor jelöléssel hozhatják forgalomba, melyek kimagasló minőségű likőr borok. A pinot noir fajtából vörös vagy rozé bort állítanak elő. Vörösbor előállításánál a jelenlegi tendencia a minél magasabb színintenzitású, strukturált vörösbor előállítása.)
5.2. Az érzékszervi leírások elkészítési módja a benyújtási útmutató szerint Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósága által meghatározott benyújtási útmutató meglévő bor megnevezésekhez dokumentum 2. (b) pont szerint az érzékszervi jellemzők leírása az alábbiakat érinti:
a bor vizuális megjelenése
a bor illata a bor íze 28
A benyújtási útmutató szerint kerülendő a szubjektív, nem pontos leírás, úgy mint „finom”, „tökéletes”, „ízletes”, „gyönyörű” stb., valamint elkerülendőek a túlzások és tudománytalan fokozások mint pl.: „legjobb”, „legkeresettebb”. A borszőlőfaja aromájának és ízének fejlődése a földrajzi területtől függ, és különösen az OEM esetében a természeti és emberi tényezőktől. Nem elég a bor érzékszervi jellemzőit csupán a felhasznált szőlőfajtá(k)ra való hivatkozással leírni. A benyújtási útmutató szerint lehetőség van összesített leírások elkészítésére. Az előállítási és érlelési módtól, a szőlőfajtától, vagy minőségtől, színtől, hely típustól, vagy a termék történetéhez kapcsolódó különleges eseménytől függően előfordulhat, hogy ebben a részben egynél több leírást kell beadni. Ez a leírás a földrajzi területtel való kapcsolat meghatározásánál kerül alkalmazásra.
5.3. Az érzékszervi leírások elkészítésének rendszere Mivel az OEM és OFJ kategóriájú termékleírásokban leírt fajtahasználat nagy százalékban megegyezett, ezért célszerű volt az összesített leírások elkészítését alkalmazni. Az Nemzeti Borakadémia Kft. analitikai programvezetője javasolta a borok szín szerinti megkülönböztetéseiken belül a borstílusok megkülönböztetését, úgy mint, Fehérborok: friss, könnyű fehérborok
illatos, vagy florális fehérborok
fanyar vagy közepesen testes fehérborok testes gazdag ízű fehérborok Vörösborok:
üde gyümölcsös vörösborok
közepesen telt és testes vörösborok testes erőteljes vagy nagy testű vörösborok
29
Az Nemzeti Borakadémia Kft. szakértője az érzékszervi leírások elkészítését egy nemzetközi borleíró szaknyelv alkalmazásával és az elkészítési útmutató szerint javasolta elkészíteni. Segítségnyújtásként az érzékszervi leírások elkészítését az Nemzeti Borakadémia Kft. analitikai programvezetője vállalta minden borvidék részére. Az érzékszervi leírások elkészítéséhez nagy segítséget nyújtottak a borvidékeken végzett személyes érzékszervi vizsgálatok, melyek teljes és reális képet vázoltak fel a magyar borokról. Az érzékszervi leírások csaknem minden borvidék részére az alábbi táblázat formájában sikeresen elkészültek, melyeket vagy teljes egészében vagy részben a borvidékek alkalmazni tudtak a termékleírásukban, de sajnos előfordult az is, hogy az elkészített érzékszervi leírás alkalmazásától teljes egészében eltekintettek,vagy nem megfelelő helyre (ahogy az az elkészítési útmutatóban meg lett határozva) mellékletként szerkesztettek be.
4. táblázat Az érzékszervi leírás elkészítésének példája (Villány) Bortípusok - Érzékszervi jellemzők borstílusok OEM – OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSŰ BOROK 1 VILLÁNYI Halvány szalmasárga – erőteljesebb szalmasárga színű, közepes, FEHÉRBOR esetenként visszafogott illatintenzitású, alacsony alkoholtartalmú, egyszerű fehérborok, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és ízvilággal. Chardonnay, Cserszegi Fűszeres, Hárslevelű, Irsai Olivér, Királyleányka, Olasz rizling, Ottonel Muskotály, Pinot Blanc, Rajnai Rizling, Rizlingszilváni, Sárga Muskotály, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini, Zengő, Zenit, 2. VILLÁNYI Halvány rózsaszín – halvány ibolya – halvány hagymahéj színű, ROSÉ visszafogott gyümölcsillatú, élénk savtartalmú, alacsony alkoholtartalmú, egyszerű rosé borok, a hordós érlelés nyomait nélkülöző illat- és ízaromákkal. Blauburger, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka, Kékfrankos,Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot Noir, Syrah, Zweigelt 3. VILLÁNYI Halvány rubin – erőteljesebb rubin színű, visszafogott VÖRÖSBOR illatintenzitású, élénk, esetenként lágy savú, egyszerű, de gyümölcsös aromájú, általában ászokhordós érlelésből származó illat- és ízaromákkal. 30
4.
VILLÁNYI CLASICUS FEHÉRBOR (Friss, könnyű fehérborok)
5.
VILLÁNYI CLASICUS ROSÉ Fajtajelöléssel, vagy cuvée elnevezéssel VILLÁNYI CLASICUS SILLER Fajtajelöléssel VILLÁNYI CLASICUS VÖRÖSBOR (Üde, gyümölcsös vörösborok) VILLÁNYI CLASICUS VÖRÖSBOR (Közepesen telt, és testes vörösborok)
6.
7.
8.
9.
VILLÁNYI PREMIUM FEHÉRBOR
Blauburger, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka, Kékfrankos,Kékoportó, Menoire, Merlot, Pinot Noir, Syrah, Zweigelt Halvány szalmasárga – erőteljesebb szalmasárga színű, gyümölcsös – virágos, esetenként vegetális, vagy olajos magokra emlékeztető illataromával rendelkező fehérborok. Ízűkben friss, élénk savérzet és közepes alkohol tartalom érezhető. Chardonnay, Hárslevelű, Olasz rizling, Pinot Blanc, Rajnai Rizling, Sauvignon Blanc, Szürkebarát, Zengő, Zöldveltelini, Tramini, Ottonel Muskotály Erőteljesebb rózsaszín – rózsaszín – halvány hagymahéj erőteljesebb hagymahéj színű borok, közepesen intenzív gyümölcsös illataromákkal. Ízűkben friss karakter, élénk savak közepes alkoholtartalom érezhető. Általában házasítások a hordós érlelés nyomait nélkülöző aromákkal rendelkeznek.
Halványpiros – piros – halvány rubin színű borok, meggyre és cseresznyére emlékeztető illataromákkal. Ízükben selymes struktúra, élénk savtartalom, alacsony, esetenként közepes alkoholtartalom és minimális cserzőanyag érezhető. Rubin – sötét rubin – halvány gránátvörös színű vörösborok, közepes intenzitású illatokkal. Ízükben élénk savak és közepes alkoholtartalom érezhető. Gyümölcsös, esetenként fűszeres karakterű, gyakran selymes struktúrájú könnyen fogyasztható kategóriájú borok. Blauburger, Kadarka, Kékfrankos,Portugieser, Zweigelt Sötét rubin – halvány gránát – erőteljesebb gránátvörös színű borok, intenzív gyümölcsös és fűszeres illataromákkal. Ízűkben a gyümölcsös aromákat gyakran pörkölési aromák egészítik ki, közepes mennyiségű cserzőanyaggal és alkoholtartalommal. Fiatalon jó egyensúlyúak és bársonyosak. Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir, Syrah, Szalmasárga – sötét szalmasárga – halvány aranysárga színű fehérborok, intenzív, karakteres gyümölcs, virág és esetenként fűszer aromákkal. Ízűkben teltség, élénk savak, magas alkohol és extrakt tartalom jelenik meg. Gyakran markánsak esetenként tölgyfahordós érlelésből származó aromákkal kiegészülve. Chardonnay, Hárslevelű, Olaszrizling, Ottonel Muskotály, Rajnai Rizling, Sauvignon Blanc, Tramini
31
10. VILLÁNYI PRÉMIUM ROSÉ Fajtajelöléssel, vagy cuvée elnevezéssel 11. VILLÁNYI PRÉMIUM VÖRÖSBOR (Közepesen telt, és testes vörösborok) 12. VILLÁNYI PRÉMIUM VÖRÖSBOR Nagy testű vörösborok 13. VILLÁNYI KÉSŐI SZÜRETELÉSŰ BOR
Erőteljesebb rózsaszín – rózsaszín – erőteljesebb hagymahéj színű borok, intenzív gyümölcsös, virágos illataromákkal. Ízűkben friss gyümölcsös karakter, élénk savak közepes alkoholtartalom érezhető. Általában telt ízűek, a hordós érlelés nyomait nélkülöző aromákkal. Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot Noir, Syrah, Zweigelt Sötét rubin – halvány gránát – erőteljesebb gránátvörös színű borok, intenzív gyümölcsös és fűszeres illataromákkal. Ízűkben a gyümölcsös aromákat ászkolási, néha minimális pörkölési aromák egészítik ki. Lágy, esetenként élénk savtartalom mellett közepesen intenzív cserzőanyaggal és alkoholtartalommal, selymes struktúrával. Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó,Pinot Noir, Zweigelt Erőteljesebb gránátvörös – gránátvörös – sötét gránátvörös színű borok. Nagy formátumú, sokszor fűszeres, jellemzően tölgyfahordóban érlelt vörösborok, gazdag ízekkel és struktúrával. Gyakori a magas alkohol és extrakt tartalom. Némelyikük sokáig tanninhangsúlyos marad. Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon,Merlot, Pinot Noir, Syrah, Aranyszínű, gazdag, mézédes borok olajos texturával, komplex illat- és ízaromával. Illatában és ízében gyakran meghatározható jegy a Botrytis Cinerea . Érlelési ideje több évtized is lehet. Olaszrizling, Rajnai Rizling, Hárslevelű, Tramini, Ottonel Muskotály
32
6. A termékleírások állapota
6.1 Az OEM termékleírások állapota
6.1.1. A Badacsony OEM termékleírás állapota A Vidékfejlesztési miniszter jogelődje által kihirdetett helyi szabályozás nem volt, de badacsonyi eredetvédelemnek múltja van, több korábbi dokumentum, is készült, ami a termékleírás megalapozásául szolgált. Korábbi ajánlásainkban felhívtuk a figyelmet az alábbi hiányosságokra, de a végső anyagban ezen problémák egy része továbbra is aktuális maradt.
Nem jelennek meg az OEM-nél kisebb földrajzi egységek határai, mert a „hegy” fogalom eltér az ország többi részén használt „dűlő” fogalomtól. A hegy dőlőként való szerepeltetését tisztázni kell.
A térképi mellékletben közölt elhatárolások, és azok egyes jelölései nem egyértelműek.
A kisebb földrajzi egységek kijelölése esetében Veszprém megye feltüntetése csak akkor indokolt, ha van más megyéhez tartozó település is, viszont akkor azt a megyét is ki kell írni. Ez esetben Veszprém megye szerepeltetése nem szükséges.
A szőlőhegyek feltüntetésénél Meg kell nevezni, hogy milyen írásos formában lehet ezeket a neveket használni, tehát melyik a helyes: Gulácsi-i, Tóthi-i, vagy más. Ez megadható a Kiszerelés, címkézés alpontban is.
A
borászati
eljárásoknál
a
szövegből
nem
derül
ki,
hogy
„prémium”kategóriánál kizárnák a must természetes alkoholtartalmának növelését.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el. 33
Szabályozni kell, legalább hány évesnek kell lennie egy muzeális bornak.
A rügyterhelés nem került szabályzásra.
Az analitikai paramétereknél hiányoznak a következő „Hagyományos és korlátozottan
használható
kifejezések”
előállítási
szabályai
az
alkoholtartalom növelése és az édesítés szempontjából: töppedt szőlőből készült bor, és a késői szüretelésű bor.
Az prémium borok érzékszervi leírásában a fehér szót felesleges megismételni.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. Az ötféle hordóra utaló kifejezés aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása javasolt.
A következő bortípust képező hagyományos kifejezések, és korlátozottan használható kifejezések érzékszervi leírása hiányzik: töppedt szőlőből készült bor, kései szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, siller, jégbor, muskotály, főbor.
A termékleírás szabályzó szerepének a fenti pontatlanságok javítása után eleget tesz, biztosítja a termékek besorolhatóságát, megfeleltethetőségét. Helyesebb lett volna egy táblázatos formába összevont terméklistát, termékfát készíteni, bár az adott kifejezés használata tiltva van, de elvi lehetőség megvan a vörösbor kései szüretére, a rozé jégborra stb. A termékleírás megfelel a 2009. augusztus 1-i állapotoknak. A korlátozottan használható kifejezések és jelölések száma a többi termékleírással összevetve is mérsékelt, és több esetben csak a prémium boroknál lelhetőek fel. Azonban érdemes elgondolkodni a késői szüret-válogatott szüret-töppedt szőlő kifejezések
közül
egy-kettő
elhagyásán,
illetve
például
a
barrique
rosé
létjogosultságán. A sok, akár bortípust, borstílust képző kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot. 34
6.1.2. A Balatonboglár OEM termékleírás állapota A Vidékfejlesztési miniszter jogelődje által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás ajánlásainknak, és a személyes kapcsolattartásnak köszönhetően sokat javult az áprilisi állapotokhoz képest, megítélésünk szerint kb. 50%-os szintről 70%ra, azonban több pontatlanság is javításra szorul.
A kisebb földrajzi egységek estében csak a Dél-Balatoni körzetnév használata engedélyezett. A Kaposi és a Marcali körzetnév használatát is meg kell engedni, az EU egyetlen körzetnév használatát diszkriminációnak fogja tekinteni.
A dűlőket felsoroló táblázat előtt – valószínűleg szerkesztési hibából - benne maradt a „laki tető” kifejezés.
Hiányzik, hogy melyik termékeknél nincs megengedve a gépi szüret. Bár a későbbiekben, a címkézési szabályokban megjelenik, de itt (is) kell szerepeltetni.
Az analitikai paramétereknél tűnnek fel egyes hagyományos kifejezések, korlátozottan használható kifejezések.
„Válogatott szüretelésű bor, késői szüretelésű bor hagyományos kifejezés, valamint töppedt szőlőből készült bor, főbor és jégbor korlátozottan használható egyéb kifejezések” Ezzel a következő problémák vannak: -
Használható-e minden kifejezés minden kategóriára? (Például lehet e használni vörösborra a késői szüretelésű, főbor, jégbor kifejezéseket? A jelölésük ugyan tiltva van, de a szabályozás szerint elvileg lehetségesek)
-
Nincs meghatározva ezen kifejezések használatához szükséges minimális természetes alkoholtartalom.
35
-
Ha ezek is az „általános eljárással” készülnek, akkor egy főbor vagy jégbor esetében is lehet növelni a must természetes alkoholtartalmát, és lehet a bort édesíteni. (Bár ez címkézési szabályokban részben szabályozásra kerül.)
A szüret módja alpontban található táblázatból hiányzik az illatos minőségi pezsgő.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
A rügyterhelés nem került szabályzásra.
A kiszerelés, címkézés alfejezetben a termékleírás nem szabályozza az évjárat feltüntetésének kötelezettségét, annak feltételeit. Ha az „általános szabályok” szerint történik, akkor újboron, dűlőszelektált boron sem kötelező feltüntetni az évjáratot, viszont feltüntethető akkor is, ha csak 85 %-a származik az adott évjáratból.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. Az ötféle hordóra utaló kifejezés aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása javasolt.
A jégbor szabályozása elégtelen, szükséges a szüreti körülmények leírása is.
A termőhelyi kapcsolatot igazoló fejezetben hiányzik a gyöngyözőborra vonatkozó leírás, több helyen ismétlések tapasztalhatók. Az érzékszervi jellemzőket valamennyi szabályozott bortípusra el kell készíteni, így például a töppedt szőlő, a késői szüret, válogatott szüret, jégbor, siller, muskotály és a főbor esetében is.
A kapcsolat leírását termékkategóriánként kell megadni, ebből az OEM-ben öt lelhető fel. Szükséges a bor, pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor leírása. A formára szerkesztés előtti 12.2 pont címéből a „minőségi” szó törlésre szorul, mivel az túlnyomórészt a balatonboglári pezsgő termékkategória leírása.
36
Meg kell határozni, legalább hány évesnek kell lennie egy muzeális bornak.
Négy termékkategóriánál, a pezsgőnél, a minőségi pezsgőnél, az illatos minőségi pezsgőnél, és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbornál a szén-dioxidra is meg kell adni a CO2 tartalom minimum és maximum értékeit.
A termékleírás a fenti változások után elfogadható állapotú lesz. Komoly gondnak érezzük, hogy nem sikerült az OEM termékeit egyetlen átfogó táblázatban szerepeltetni, és azt végig ismételni a különböző fejezetek között. Ennek elmaradása következtében hiányos felsorolások, és az egyes kifejezések elviekben létrehozható anomáliái is előfordulnak. Koncepcionális kérdés, hogy a termékleírás szinte minden használható hagyományos kifejezést, korlátozottan használható kifejezést és kiegészítő jelölést megenged. Ez a piac számára túlbonyolítja a borvidék termékeit, szétaprózza kínálatát, a piaci szereplők, főleg a fogyasztó elveszik a szinte végtelen kombinációs lehetőséget nyújtó bortípusok és jelölések tengerében. A 2009. augusztus 1-i állapottal összevetve a termékleírásban megjelent a borvidék jelentős termelőinek álláspontja, fejlesztő munkája, ami által tovább színesedett (bonyolódott) az OEM kínálata. Ez egy tüzetes vizsgálat esetén problémát jelenthet az uniós szakaszban.
6.1.3. A Balaton-felvidék OEM termékleírás állapota A vidékfejlesztési miniszter (illetve jogelődje) által kihirdetett helyi szabályozás létezett. Az eredetvédelmi hagyományok, és az ajánlásaink segítségével megfelelő állapotba került a dokumentum, és kisebb pontosításokra szorul csupán. Sikerült kijavítani többek között szabályozásbeli pontatlanságokat és a kapcsolati fejezetet is, a termékleírás kb. 60%-os állapotról 80%-osra javult. A fennmaradt hiányosságokat az alábbiakban közöljük.
37
A szüret módja alfejezetben: a kézi szüretnek a dűlőnév használattal való összekapcsolása akkor tűnik elegendőnek, ha az olyan kifejezések, mint a jégbor, szemelt, válogatott szüret használatát csak dűlőnév együttes feltüntetése esetén engedélyezik. Ezeken kívül a főbor is nehezen képzelhető el gépi szüret mellett.
Az analitikai paraméterek táblázatában a késői és a válogatott szüretelésű borok
megítélésünk
szerint
nem
vonhatóak
egyszerűen össze
egy
bortípusban. Ahogyan mindkettő eltér a töppedt szőlőből készült bortól, legalább annyira eltérnek egymástól a szüreti időpont, technológia, botrytis szempontjából. Vagy külön szabályozás, vagy csak az egyik. Ha csak az egyik, akkor a „késői szüretelésű” látszik bővebb kategóriának, és marketing szempontból könnyebben kommunikálható kifejezésnek.
Sümeg település jelölve más hozamkorlátozás alá esik, mint a többi. Ezt az EU aggályosnak találhatja. Egységes szabályozás szükséges.
Az érzékszervi jellemzőket valamennyi szabályozott bortípusra el kell készíteni, így például a töppedt szőlő, a késői szüret, válogatott szüret, jégbor, siller, muskotály és a főbor esetében is.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. Az ötféle hordóra utaló kifejezés aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása javasolt.
A hagyományos és korlátozottan használható kifejezések táblázatából hiányzik a következő kifejezések használati feltételeinek szabályozása: -
meddig kell letölteni, forgalomba hozni a primőrt, illetve az újbort,
-
szűretlen fehérbort megengednék-e.
-
milyen szüreti körülmények mellett lehet jégbort szüretelni,
-
legalább hány évesnek kell lennie egy muzeális bornak,
38
a főbor egyes paraméterei, pl. tényleges alkohol.
A szüret időpontjának meghatározása a 178/2009 (IX. 4.) Korm. rendelet értelmében nem maradhat el.
A rügyterhelés nem került szabályzásra.
A kapcsolati fejezet mintaszerű, ám a kapcsolatot termékkategóriánként kell leírni, tehát a gyöngyözőbornak is szerepelnie kell külön pontokban.
A gyöngyözőbornál meg kell adni a CO2 tartalom minimum és maximum értékeit.
Erősen javasolt a használt hagyományos kifejezések, korlátozottan használható kifejezések, jelölések csökkentése, például a töppedt szőlő-válogatott szüret-kései szüret esetében. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képező kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
6.1.4. A Balatonfüred-Csopak OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás áprilisban az egyik leggyengébb volt országos szinten, mind a szabályozások mélysége, pontossága, mind a kapcsolat leírása terén. A későn megkezdett közös munka ellenére a dokumentum 30-40%-os állapotról 70%-os állapotba került a benyújtási határidőre. Ezen leírás legnagyobb előnye a közösen kidolgozott terméklista. Az alábbi hibák javításával jó termékleírás nyújtható be.
A maximális tőkeszámot nem indokolt szabályozni, a megengedett legnagyobb tőkehiány viszont szerepelhet.
39
A szőlő minősége táblázatban megfontolandó, hogy szükséges-e a maximum megadása. Javasoljuk a „várható alkoholtartalom v/v %” kifejezés és mértékegység használatát.
Ugyanitt a „Dűlő feltüntetéses bor esetében a savtartalom növelése nem megengedett, csökkentése csak természetes úton lehetséges.” mondat nem a szőlő minőségére vonatkozik, hanem borászati eljárásra. Ez áttehető a feldolgozásra vonatkozó eljárások közé. Ez vonatkozik a mustjavításra is. Szabatosabb lehetne, a következő formában ” csökkentése kémiai módszerrel nem megengedett”.
Az analitikai paramétereket jelző táblázat fejlécében minimum szerepel, az értékeket „tól-ig” jelleggel adták meg. Az első oszlopban szereplő „Kivétel” szó a helye miatt félreérthető.
Az analitikai táblázat alatt szerepel: „** Balatonfüred-Csopak bor musttal történő édesítése esetén, a tényleges alkoholtartalom 6% lehet.” Az EU szabályok szerint az édesítés 4 v/v % mértékű lehet (kb. 60 g/liter maradék cukrot eredményez). Igaz, hogy a must természetes alkoholtartalmának növelése 1,5 v/v %-al engedélyezett (külön engedéllyel 2 v/v %), ami összesen ugyan 6 v/v %, de itt két szabályról, kétfajta anyag hozzáadásáról van szó, tehát semmiképpen nem vonható össze, és főleg nem nevezhető édesítésnek.
A kiszerelés címkézés, táblázatban a fehér, szűretlen bort megengednék?
Az
utolsó
oszlopban
szereplő
kifejezés
„Előállításra
utaló
jelzés”
szabályzását nem találtuk. Ez elhagyható, mert később az egyes eljárások feltételeinél kell szabályozni. Ilyen eljárásra való utalást egyébként csak a címkézésnél található, ahol
a „Termőhelyen palackozva”, „termelői
palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezések szerepelnek. Ezt véleményünk szerint túl sok jelölést jelent.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
A rügyterhelés nem került szabályzásra.
40
A jégbor szüreti körülményei, például a hőmérséklet szabályozatlan.
A címkézés szabályozásának értelmében megtörténhet, hogy egy „első szüret” és egy „primőr bor” címkéjén nem szerepel az évjárat. Egy dűlőszelektált vagy egy jégbor esetében is indokolt lenne az évjárat feltüntetése.
Az EU szabályok szerint legfeljebb 2 fajta neve tüntethető fel, több fajta jelölésére
csak
„a
kötelezően
látómezőben
feltüntetett
feliratoktól”
elkülönítette, a régi értelemben vett „hátcímkén” tájékoztató jelleggel van lehetőség.
A nyilvántartások, adatszolgáltatások alpontok hiányosak. Mintát például a Kunság OEM nyújthat.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni.
El kell dönteni, legalább hány évesnek kell lennie egy muzeális bornak.
6.1.5. A Bükki OEM termékleírás állapota A bükki termékleíráshoz végső értékelés készült mindössze. A borvidék elnöke többszöri, központi és térségfelelősi megkeresés után is elzárkózott a közös munkavégzéstől, ezért a kezünkben lévő április 18-i termékleírás lehetséges, hogy nem egyezik a VM számára leadottal, ajánlásunk ezen áprilisi dokumentumhoz készült. Februárban, a központi projektiroda részére megküldött anyag tetemes rokonságot mutatott a mátrai termékleírással, az áprilisi inkább az egrivel. Több helyen „bennragadt” az Eger szó, az egri szabályozások, kifejezések, jelölések szó szerinti átvétele történt meg. A szabályozási oldal ugyan megfelelő, de a kapcsolati fejezet elégtelen, és mivel másolt anyagról van szó, ezért egy más adottságú OEM tulajdonságait húzták rá minden esetben a borvidékre. Az ágazatért felelős miniszter
41
által kihirdetett helyi szabályozás nem volt, a termékleíráson érződik a korábbi eredetvédelmi munkák hiánya.
Javasoljuk, hogy a „Bükk” mellett a „Bükki” név is szerepeljen bejegyezni kívánt névként.
Az analitikai táblázatban a „Maximális, összes cukortartalom” a késői szüretelésű borra és a főborra nyilván nem vonatkozhat, ott javaslunk egy vízszintes vonalat. A többi termék esetében a „az EU borjog által engedélyezett édesítésnek megfelelően” kifejezés lenne alkalmas, kivéve sillert, ahol az „erjedés után maradó természetes cukor mértékéig” kifejezés látszik célszerűnek.
A maximális hozamok táblázatában nem életszerű, hogy a „késői szüretelésű”-t és a „főbor”-t géppel szüretelnék.
A kapcsolat a földrajzi területtel alpontban az eltérések szerepelnek többnyire, és meg vannak indokolva, de nem szerepelnek az egész borvidéket összekötő közös tényezők. A kapcsolati fejezet erősen hiányos, a következő fejezetekből kell állnia: az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása, a borok leírása, a körülhatárolt terület bemutatása.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
Az „általános jelölési szabályok” esetében a „védett eredetű klasszikus bor” kifejezés nem használható. Ez a termékleírás valamennyi fejezetéből törlendő. A „védett eredetű” kifejezés feltüntetésének akkor lenne értelme, ha ezt a borvidék eddig használta volna. A „klasszikus” kifejezés sem volt korábban használva, és használatához további követelmények kellenének, hogy megkülönböztethető legyen az általános OEM-től. Aggályosnak tartjuk, hogy egy olyan borvidék, mely palackos borokkal is alig jelenik meg a hazai piacon, „klasszikus” hierarchiai kategóriát állítson fel.
A szőlő művelésmódja és térállása alpontban a következő szókapcsolat javításra szorul: „meglévő ültetvény esetén:új ültetvény esetén”. 42
Nincs meghatározva a termékleírásban, hogy a településnév és dűlőnév milyen feltételekkel tüntethető fel.
6.1.6. A Csongrád OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás megfelelő, a borvidék, a Nemzeti Borakadémia Kft., illetve annak térségfelelőse közös, és szorosan együttműködő munkájának köszönhetően. A februári 60%-os állapotról 90% körülire sikerült javítani az anyagot. A teljesség igénye nélkül az analitikai paraméterekhez minimum-maximum értékek kerültek, elkészült az érzékszervi leírás, és a kapcsolat leírása, finomodtak, és pontosabbak lettek a szabályozások. A termékleírás rövid, kevés kifejezést, és jelölést használ, ugyanakkor a kivezetéses technika is fellelhető. A dokumentum borvidék adottságaihoz praktikusan idomul, koncepcionálisan helyes.
A
mellékletben
szereplő
érzékszervi
leírás
beemelése
szükséges
a
termékleírásba.
A termőhelyi-termék-emberi tényezők kapcsolatát össze szükséges hangolni a most mellékletben szereplő érzékszervi leírásokkal.
A házasított borok jelölésénél az EU szabályok szerint legfeljebb 2 fajta neve tüntethető fel, több fajta jelölésére csak „a kötelezően látómezőben feltüntetett feliratoktól” elkülönítette, a régi értelemben vett „hátcímkén” tájékoztató jelleggel van lehetőség.
A mostani kiszerelési szabályokkal a TETRAPAK-ot kizárják. Egyszerűbb lenne, ha erre az általános szabályok lennének érvényben.
A művelésmód, ültetvénysűrűség alfejezetben célszerű lenne maximális tőkehiány mértékét meghatározni. Ugyanitt elegendő a Moser művelési mód szerepeltetése.
43
6.1.7. A Debrői OEM termékleírás állapota A Debrői OEM termékleírás sokat javult április eleje és május vége között, a termékleírás korábbi 40%-os állapota most 70-80%-ot mutat. Több ajánlás is készült, mely főleg komoly szabályzási pontatlanságokra, anomáliákra, illetve a kapcsolati fejezetre hívta fel a figyelmet. A termékleírás megfelelő, de meglévő hibákat javítani szükséges. Korábbi szabályozás a Debrői hárslevelűre a 130/2003. (XII.31.) FVM rendeletben található. A 2009. augusztus 1-i állapottól való eltérésre megoldást kell találni.
Az analitikai táblázat utolsó oszlopában helyesen „Maradék cukortartalom”. Csak maximumértéket kell megadni, a minimumot nem.
Ugyanitt szabályozni kell a „superior” cukortartalmát, ami lehet egy vízszintes vonal is, hogy nem kívánják szabályozni, de a kocka nem maradhat üresen.
A különös borászati eljárások táblázatában kellene egyértelműen tiltani a „Superior” esetében a must természetes alkoholtartalmának növelését (cukrozás, sűrítményes javítás), valamint az édesítést.
Kapcsolati fejezetben a leírás többsége Egri, Egri Bikavér, kadarka stb. ügyekkel foglalkozik. A Debrőre vonatkozó részek elégségesek, az Egrire, vörösborra vonatkozó részeket kellene szűkíteni. A kapcsolati fejezet röviden, tömören leírható.
A további feltételek fejezetben az itt megadott pontatlan szabályozás miatt a Debrői Hárslevelű Klasszikus egyaránt tölthető PET palackba, bag-in-boxba és TETRAPACK-ba is.
A termékleírás jelentősen eltér a 2009. augusztus 1. állapottól. Bár a Hárslevelű minimális természetes alkoholtartalom követelményét fenntartja 17 MM° (10,57 v/v %) szinten, de a házasításra felhasználható fajtáknál ezt 16 MM°-ra (9,83 v/v %) csökkenti. Emellett létrehoz két új kategóriát
44
„Klasszikus” és Superior” néven, és szabályozza a dűlőnév feltüntetésének feltételeit.
Célszerű lenne szabályozni a maximális tőkehiány mértékét.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
6.1.8. Az Eger OEM termékleírás állapota Az egri termékleírás munkálatai igen korán kezdődtek, és a termékleírás fejlett stádiumban volt már februárban is. Azonban a szabályozások egyes esetekben pontatlanok, hiányosak voltak, és felmerülnek koncepcionális problémák is, például kivezetéseket, ideiglenes szabályokat nem alkalmaztak.
A 2009. augusztus 1-i állapottól való eltérés kérdése megoldásra szorul. A 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól szóló, és 130/2003. (XII.31.) FVM rendelet jelentette a borvidék korábbi eredetvédelmi szabályzását. Ezek képezik a termékleírás viszonyítási alapját.
A termékleírás sajnálatos módon nem megfelelő, mert új bortípust kíván bevezetni a „csillag” esetében, és a borokat úgy sorolja négy típusba, hogy azok között nem támaszt érdemi különbséget, sőt az alapkategória követelményeit nem is határozza meg. A mostani termékleírás lényeges módosításokat képzel el, amelyik egy új kérelem mértékéig feszítik szét a korábbi szabályzást.
45
A három hierarchikus kategória (pl. superior) magas szám, koncepcionálisan hibás döntésnek tartjuk. A piac számára ennyi kategória nem magyarázható, tovább aprózza a borvidék kínálatát.
Az analitikai követelmények terén nincs különbség a „Superior” és a „Grand superior” borok között. Ez különösen nehezen magyarázható meg a „természetes minimális alkoholtartalom” esetében.
A klasszikus és a superior hierarchikus kategóriák között csak a Bikavérnél van
érdemi
különbség
az
érzékszervi
leírásban.
A
különbségeket
hangsúlyozni kell, ha pedig ez nem tehető meg egyértelműen, akkor a több kategória bevezetésének még nem jött el az ideje.
A különös borászati eljárások fejezetben a borok édesítését szabályozza a termékleírás, de a must természetes alkoholtartalmának növelését – cukrozást – legalább a töppedt szőlőből készült, a késői szüretelésű és a válogatott szüretelésű boroknál meg kellene tiltani.
A fajtaszám nagy, de érthetetlen, hogy a klasszikus és a superior között miért nem tesz különbséget a Bikavérhez hasonlóan. Különösen igaz ez a Csillag és a Főbor esetében ahol senki nem hivatkozhat arra, hogy a fajtaszám csökkentése neki a korábbi gyakorlathoz képest problémát okoz, mert ezek a kategóriák nem léteztek eddig.
Az emberi kapcsolatot igazoló részben szükséges lenne kiegészíteni a fehér boros borvidékből vörösboros, illetve vegyes borvidékké válás okaival.
A további feltételek fejezetben a töppedt szőlőből készült, a késői szüretelésű és a válogatott szüretelésű boroknál a megadott minimális összes alkoholtartalmat alacsonynak tartjuk, de legalább a Bikavérnél lévő 0,5 v/v %-os különbségtételt meg kellett volna tenni a klasszikus és a superior között. Ugyanez vonatkozik a tényleges alkoholtartalomra is.
A kapcsolati fejezetben hiányzik az utalás a jelenlegi szőlőterület minősítésre. Ez később a dűlők miatt is fontos lesz.
46
Túl sok a megengedett kifejezés, jelölés. Értjük, hogy ez elvileg lehetőséget ad a fogyasztók meggyőzésére vonatkozó nagyobb eszköztár használatára, de a termékek közötti értékkülönbséget összemossa, szétaprózza a kínálatot, és nehezen magyarázható, például az érzékszervi leírásban.
Ha a Bikavér miatt a fogyasztó számára félrevezető bikafej tiltásra kerül, akkor a Csillagot is azonnal védeni szükséges, ha kialakul rá valamilyen védett, közösen használt jelkép.
A feltüntethető kisebb földrajzi jelzéseknél a termékleírásból hiányzik egy lényeges döntés visszaigazolása, melyre utal a „besárgított” ideiglenes jellege és a következő szöveg is. „Grand Superior bor címkéjén feltüntethető dűlőnevek: …első esetben az adott szőlőtermelői közösségeknek 2011. május 25-ig kell közölniük arra vonatkozó döntésüket, hogy az adott dűlő grand superior dűlő legyen (területarányos szavazat)”.
Az ellenőrzési rendszerhez tartozik az, hogy a helyszínt a térképpel össze kell vetni, azon módosítani milyen szabályok szerint lehet.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
A kapcsolati leírásban szereplő ramman kifejezés nem meglelő, a Rahmannféle barna erdőtalaj elnevezés használatos.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
6.1.9. Az Etyek-Buda OEM termékleírás állapota Szintén bonyolult szabályozással van dolgunk a borvidék sokoldalúsága miatt. A termékleírás
a
javasolt
változások
bevezetése
esetén
elfogadható,
inkább
koncepcionális gondokat észrevételezünk.
Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt, de a bortípusként szereplő „friss” kifejezés „jelentős eltérés a 2009. augusztus 1-i állapothoz képest”. 47
A kisebb földrajzi egységekkel kapcsolatos szabályozások pontatlanok. A Budapest XXIII. Kerület, Budafok kifejezések közül melyik használható? Annak a szabályozása, hogy a kisebb földrajzi egység neve milyen feltétellel használható csak a dűlőkre, a terméskorlátozásnál, valamint a mustjavítással, bor édesítésével foglalkozó részeknél található. Ez kevésnek tűnik. Szabályozni kellene, hogy milyen arányban kell a kisebb egységről származnia.
A Tolna megyei a Zomba-Szentgál feldolgozási helye kérdéses.
A bortípusok közt szereplő „friss” kifejezés nem szerepelt az eddigi magyar borjogban, sem az EU által elismert kifejezések között. Marketing szempontból sem látjuk indokoltnak, mert nem különül el az „újbor” és „primőr” megnevezésű termékektől. Ugyan a címkézés táblázata kizárja a kétféle kifejezés egyidejű szerepeltetését, de az, hogy mi a „friss”, azt csak a fajtahasználat szempontjából határozza meg a termékleírás. Legalább a palackozás,
és/vagy
szempontjából
a
célszerű
forgalomba lenne
hozatal
szabályozni.
legkorábbi
Elképzelhető
időpontja egy
olyan
megfogalmazás, hogy az „Etyek-Budai friss, egy a ….. fajták felhasználásával készült házasított bor”. Bár ez sem látszik elegendőnek, mert az „EtyekBudai OEM újbor” is készülhet ugyanezen fajták, akár ugyanolyan arányú házasításából is, a fajta megjelölése nélkül.
A következő bortípust képező kifejezések érzékszervi leírása hiányzik: töppedt szőlőből készült bor, kései szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, siller, jégbor, muskotály.
A jégbor esetében a szüret körülményeit szabályozni szükséges.
Erősen
javasolt
a
használt
hagyományos
kifejezések,
korlátozottan
használható kifejezések, jelölések csökkentése, például a töppedt szőlőválogatott szüret-kései szüret esetében is. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képező kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a 48
piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
Az ötféle hordóra utaló kifejezés aggályos. A barrique szó jelölése önmagában elegendő lenne. A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni.
Crémant kifejezés használata nem szabályozott, és általunk nem is javasolt. A 607/2009-es EK bizottsági rendelet 66. és egyéb cikkei szerint kívánnak eljárni?
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
Szabályozni kell, legalább hány évesnek kell lennie egy muzeális bornak.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
A pezsgő esetén elmaradt a minimális és maximális CO2 tartalom meghatározása, ez kötelező eleme a termékleírásnak.
6.1.10. A Hajós-Bajai OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás februárban kb. 50%-os állapotban volt, ám most 80%-os teljességű. Többek között a szabályozások javultak, érzékszervi leírás készült. A termékleírás megfelelő, a szabályozások pontosságát, erősségét illetően is. A dokumentum egyszerű, nem használ túlzottan sok jelölést, kifejezést, a borvidék adottságaihoz ezáltal praktikusan idomul, koncepcionálisan helyes.
A borok természetes alkoholtartalma esetén, a fehér és vörös küvé boroknál a megadott határérték az átlagot jelenti, vagy minden ahhoz felhasznált bornak legalább ennyinek kell lennie?
49
A mellékletben szereplő érzékszervi leírás használata szükséges, kiegészítve azt a pezsgővel. Az érzékszervi leírásból a válogatott szüret kifejezés törölhető, nem szerepel a termékleírásban.
A kapcsolatot igazoló fejezetben „A tengerszintfeletti magasság a területek többségén 150 m.” mondattal vélhetően „átlagos” magasságra gondoltak. A kapcsolat leírását termékkategóriánként kell megadni, ebből az OEM-ben kettő lelhető fel. Szükséges a pezsgő leírása.
A küvék fajtajelölése esetén az EU szabályok szerint legfeljebb 2 fajta neve tüntethető fel, több fajta jelölésére csak „a kötelezően látómezőben feltüntetett feliratoktól” elkülönítette, a régi értelemben vett „hátcímkén” tájékoztató jelleggel van lehetőség.
Célszerű lenne meghatározni a maximális tőkehiány arányát.
6.1.11. Az Izsáki OEM termékleírás állapota Eredetvédelmét korábban a 11/2006. (II. 3.) FVM rendelet szabályozta. A termékleírás februárban kb. 50%-os állapotú volt, jelenleg 70%-osnak mondható. A szabályozások pontosabbal lettek, és van elfogadható érzékszervi leírás.
A 2009-es állapotokhoz képest új terméket vezet be az „Izsáki Arany Sárfehér pezsgő” néven, ez nagy változás, és a Kunsági Borvidéki Bíráló Bizottsága helyett „helyi bizottságra” bízza a borok érzékszervi bírálatát. A többi módosítás szigorító, pontosító jellegű.
A szőlőfeldolgozás területének meghatározása konkrétan nem szerepel.
A mellékletben közölt érzékszervi leírást kell beemelni az anyagba.
A borról és a pezsgőről külön kell megírni a kapcsolati fejezetet, és azok alrészeit, mivel két termékkategóriáról van szó. Ez követelmény a termékleírással szemben.
50
A pezsgők cukortartalom szerinti besorolásánál mindössze egy kategóriát említenek. Ha nem csak ez használható, akkor a szabályozást pontosítani szükséges.
A kapcsolati fejezet emberi tényezői esetében a fajta névnek változtatása nem tartozik az ágazat sikertörténeteihez, elhagyható. A kapcsolat leírását termékkategóriánként kell megadni, ebből az OEM-ben kettő lelhető fel. Szükséges a pezsgő leírása.
A további feltételek és a kiszerelés pontok értelmében a jelenleg a borok kiszerelésére használt 5 literes edények mindegyike PET. Amennyiben szándékos a korlátozás, a szabályozás megfelelő.
Célszerű lenne szabályozni a maximális tőkehiány arányát.
A kisebb földrajzi eredetjelölések esetén szabályozni érdemes a jelölés feltételeit, pl. hány százalék származzon az adott eredetjelölésből.
Csak Izsákon belül kerültek dűlők meghatározásra, más településeken nem. Ez az EU számára aggályos lehet, mert versenyelőnyhöz juttathat egyes termelőket.
6.1.12. A Káli OEM termékleírás állapota Javaslataink ellenére a Káli termékleírásban még mindig komoly hiányosságok szerepelnek mind a szabályozások terén, mind pedig koncepcionális téren. A termékleírás a bortípusok és dűlőszelektált termékek közötti keveredés, valamint a követelmények meghatározásának hiányosságai és szerkesztési hibák miatt sem megfelelő.
A terület eredetvédelmét három jogszabály szabályozta a 103/2009. (VIII. 5.)FVM rendelet, a 479/2008/EK rendelet IV. melléklete, és az 509/2006/EK rendelet. A 2009-es rendelethez képest a tőkehiány követelményeit nem enyhítette,
de
ellenőrzését
rugalmasabbá, 51
gyakorlatiasabbá
tette
a
termékleírás, viszont önálló szabályozású termékké tette az Áldozói (Áldozóhegyi), Táltoshegyi (Táltos), Pangyéri (Pangyér dűlő) származási helyeket. Ez nagy változásnak minősül.
A termékleírással kapcsolatban a következő általános észrevételeink vannak: több szakasz feleslegesen ismétlődik, a szakaszok bontása pontokra nem egységes logikával történik, a tartalomjegyzék a termékleírás végén nem követelmény az EU részéről, elhagyni javasoljuk.
Az anyag oldalszámozása hibás, a hivatkozások a tényleges oldalszámra és nem az eggyel kevesebbet mutató a lap bal felső sarkában lévő számra vonatkoznak.
A borkategóriák alatt értünk olyat, hogy bor, pezsgő, gyöngyöző bor, likőrbor stb. (1234/2007 EK tanácsi rendelet). Tehát, az itt felsoroltakra inkább „a bor típusai” kifejezés illik. Olyan fontos, bortípust képző kifejezéseket, hogy jégbor, főbor nem illik egy másik típus után zárójelbe tenni, mert abból az tűnik ki, mintha annak altípusa lenne.
A ”Hagyományos különleges termék” kategóriákat, Áldozói (Áldozóhegyi), Táltoshegyi (Táltos), Pangyéri (Pangyér dűlő) törlésre javasoljuk, mert bár ezen
„kisebb
földrajzi
egységeknek”
borainak
előállítási
szabályai,
követelményei jól kidolgozottak, mégsem önálló termékek. (a 7. oldalon nagyon helyesen „dűlői boroknak” nevezi az anyag.) Javasoljuk az anyagban „kiemelt jelentőségű dűlőként”, vagy „önálló szabályozású dűlőként” megkülönböztetni.
A hagyományos kifejezéseknél hiányoznak az itt megnevezett „késői szüret”, „válogatott szüret”, „siller” kifejezések feltüntetését szabályozó elemek, például a termésátlag, a minimális természetes alkoholtartalom, és fajtahasználat.
Az érzékszervi leírás keveredik a földrajzi és emberi kapcsolatot igazoló fejezet követelményeivel. Rövid, nemzetközi nyelven íródott tudományos megfogalmazás
szükséges,
amely
52
bizonyítja
a
termék
egyediségét,
megjeleníti karakterét. Erre például szolgál a 6. fejezetben található 4. táblázat.
Minden
bortípust
képző
hagyományos
kifejezésről,
korlátozottan
használható kifejezésről szükséges érzékszervi leírás, pl. a jégbor, késői szüret, válogatott szüret, töppedt szőlő.
Bor előállításánál tételesen fel kell sorolni, hogy melyek a szomszédos települések, vagy meg lehet adni egy szomszédos borvidék nevét is, ahol a termék előállítható.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni.
Javasoljuk a bio, öko, organikus kifejezések szabályozását kihagyni, ezek nem az EU borpiaci rendtartás részei, tehát nem kell a termékleírásban szabályozni. Annál is inkább, mert az ellenőrzési rész erre nem tér ki, hiszen a gyakorlatban a hegyközségi és a borászati hatóságoktól független szervezet adja ki ezen kifejezések használatára az engedélyeket.
A jelölési szabályoknál az, hogy a dűlőneveket általában, és a kiemelt dűlők nevét milyen feltételekkel lehet feltüntetni a címkén, csak szabatosan van szabályozva eddig, kivéve azt az evidenciának tartott követelményt, hogy a dűlőszelektált bornak 100%-ban az adott dűlőből kell származnia. Nem derül viszont ki, hogy az OEM-nél kisebb területet jelentő településnevek feltüntethetőek e? Például „Salföldi bor, Köveskáli olaszrizling”. Ha igen, mi ennek a feltétele? Ezt itt kellene szabályozni.
A művelésmódok helyesírását az országosan elfogadotthoz kell igazítani (Moser stb.)
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
Erősen
javasolt
a
használt
hagyományos
kifejezések,
korlátozottan
használható kifejezések, jelölések csökkentése, például a töppedt szőlő53
válogatott szüret-kései szüret esetében. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képező kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
6.1.13. A Kunsági OEM termékleírás állapota A kunsági termékleírás sokat javult az érzékszervi leírás, a szabályozások, és a megfelelő kapcsolati fejezet pontosítása által a februári állapotokhoz képest, és koncepcionálisan, illetve a szabályzásokat tekintve is az egyik legjobb termékleírás hazánkban.
A tényleges minimális alkoholtartalom 4,5 v/v % valóban megfelel az EU borjognak, de ezt a „sör alkoholtartalmának megfelelő értéket” valószínűleg nem fogják használni.
Erősen
javasolt
a
használt
hagyományos
kifejezések,
korlátozottan
használható kifejezések csökkentése, a töppedt szőlő-válogatott szüret-kései szüret esetében. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képező kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
A mellékletben szereplő érzékszervi leírás használata szükséges.
Marketing szempontból nem célszerű ugyanolyan eredetmegjelölésű pezsgőt és gyöngyöző bort is előállítani.
54
Azon a kitétel, hogy a „Jégbor: túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával előállított bor”. helyes, de hogyan lehet ellenőrizni, hogy a később megfagyott szőlő tényleg túlérett lett volna?
Ha a Kunsági OEM településein kívül kívánnak kiszerelni, akkor azokat a településeket név szerint fel kell sorolni. A szövegből az derül ki, hogy a borelőállítás viszont kizárólag a Kunsági OEM területén történhet. Így is kívánták?
Csak két dűlő feltüntetését engedélyezik? Ez az unió számára aggályos lehet, mert szerintük versenyelőnyhöz juttatja az azt használókat.
A kapcsolat leírását termékkategóriánként kell megadni, ebből az OEM-ben három lelhető fel. Szükséges a pezsgő, és a gyöngyözőbor leírása.
Újhartyán település a térképi lehatároláson szerepel, de a termékleírásban nem. Szintén szerepel a Duna OFJ-ben is.
6.1.14. A Mátra OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás
februárban
még
komoly
hiányosságokkal
bírt,
most
inkább
koncepcionális és a 2009. augusztus 1-i állapottól való eltérésből fakadó gondokat észlelünk. A termékleírás nem megfelelő a „lényeges eltérést” jelentő elemek, és pontosítást igénylő elemek miatt.
Eiswein, Icewine, Ausbruch kifejezések elhagyása javasolt.
Az érzékszervi leírás nem elfogadható, azt bortípusonként kell elkészíteni, és abban meg kell jelenni a termőhely hatásainak, és ezáltal magának a terméknek. A bortípust képző hagyományos kifejezések és korlátozottan használható jelölések sem maradhatnak ki. (Ehhez ajánlást küldtünk).
55
A „gyöngyök” és a „White” olyan új kifejezések, melyek eddig sem a magyar borjogban,
sem
az
EU
által
elismert
„hagyományos
kifejezések”
„korlátozottan használható kifejezések” között nem szerepelnek.
Az „Összes cukortartalom g/l maximum” oszlop újra szabályozandó, mert van benne egy minimum követelmény, a * jelölésre vonatkozó hivatkozás hibás. Ha egy terméknél nem kívánják szabályozni a kérdést egy ”-„ jelet kell beírni.
A
körülhatárolt
területnél
tételesen
meghatározandó,
hogy
a
szőlőfeldolgozás hol történhet meg az OEM területén kívül, ez vagy településlista, vagy borvidéki lista.
A maximális hozam estén megalapozatlan, az „első termés”, „virgin vintage” kifejezéshez rendelt 80 hl/ha.
Szabályozni kell a további feltételekben az évjárat feltüntetésének szabályait, amennyiben eltérnek a 85 %-os azonosság általános szabályától. Ez a „jégbornál” a „primőrnél”, a „dűlőszelektált boroknál” indokolt lehet.
A kötelezően üvegpalackba töltendő termékeket érintő korlátozások nem terjednek ki a következőkre: késői szüretelésű bor,muzeális bor,"első szüret" v. "virgin vintage,primőr vagy újbor,muskotály,barrique, illatos. Ezek szerint azok tölthetők PET palackba és bag-in-box-ba is.
A további feltételekben jelzett „hascímke” kifejezést az EU borjog nem ismeri. Van az „egy látómezőben kötelezően feltüntetett kifejezések” kategória (ez felel meg a korábbi magyar joggyakorlat „főcímke” „hascímke” kifejezésnek. A tájékoztatásként megadható információkat nem kell ebbe a látómezőbe tenni. (Ez felel meg a hagyományos értelemben használt „hátcímke” funkciójának).
A
településnevek
megjelenítésével
feltüntetése
kapcsolatban
alatt egy
kipontozott rész követi.
56
jeleznek „kivéve”
a
település
lehetőséget,
nevének majd
ezt
A
megadott
25
%-os
tőkehiány
mérték
bizonyos
termékeknél
elfogadhatatlan.
A „Dűlők” táblázatában a fogyasztót nem az érdekli, hogy melyik hegyközséghez tartozik a dűlő, hanem hogy melyik településen van. Erre egy a településeket, és a hozzájuk tartozó dűlőket ABC sorrendben felsoroló táblázat látszik a legalkalmasabbnak.
A „gyöngyök” és a „White” olyan új kifejezések, melyek eddig sem a magyar borjogban,
sem
az
EU
által
elismert
„hagyományos
kifejezések”
„korlátozottan használható kifejezések” között nem szerepelnek. Ez „lényeges eltérést” jelent, hiszen ezen kifejezések történetileg és területileg nem kapcsolódnak a vidékhez. Védelmük, különösen a „white” kifejezés esetében versenykorlátozó. A rizling bortípust képző kifejezés elhagyását szintén ajánljuk.
Erősen
javasolt
a
használt,
bortípusok
hagyományos
kifejezések,
korlátozottan használható kifejezések csökkentése, például a töppedt szőlőválogatott szüret-kései szüret esetében. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képező kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
Van, ahol „Mátrai pezsgőt”, van ahol „Mátrai minőségi pezsgőt” említ a termékleírás. Ez két külön termékkategória.
A kapcsolat leírását termékkategóriánként kell megadni, ebből az OEM-ben kettő lelhető fel. Szükséges a minőségi pezsgő leírása.
57
6.1.15. A Monor OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt, ugyanis Monor új kérelem, a Duna OEM „helyére” jön létre egy kisebb, specializáltabb OEM, ezért koncepcionálisan helyes döntés született. A termékleírás megfelelő, sokat javult április óta a szabályozások pontosságát illetően.
A szőlőfeldolgozás területének meghatározása hiányzik, pótolni kell.
A szőlőből készült termékek kategóriái, „bor” pontban az itt hivatkozott „szomszédos terület” a későbbiekben nincs meghatározva.
A mellékletben szereplő érzékszervi leírás beemelése szükséges.
Az analitikai paramétereknél nem szerencsés az, hogy a legalacsonyabb természetes alkoholtartalom nem elegendő a forgalomba hozatalhoz, a megkövetelt tényleges alkoholtartalomhoz mindenképpen mustjavítást ír elő.
A különös borászati eljárásokban helyesen: „leírt dűlők”
6.1.16. A Mór OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt, a termékleírás mind koncepcionálisan, mind a szabályzásokat tekintve sokat javult február óta, állapota már megfelelő.
Különös borászati eljárásoknál kellene szabályozni, hogy a mustok természetes alkoholtartalmának növelése – cukrozás – melyik bortípusoknál tilos.
A termőterület és a borminőség összefüggéséhez nem szükséges a Móri ÁG szovjet exportjának említése.
58
A minimális természetes cukortartalmat nem elég általában a „prémium”-ra, hanem szükséges meghatározni a következő bortípusokra egyenként: késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, főbor, jégbor.
Célszerű lenne szabályozni a tőkehiány maximumát.
Hiányzik, hogy milyen feltételekkel tüntethetőek fel egyes kifejezések:
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni.
Meg kell jelölni, meddig kell letölteni, forgalomba hozni a primőrt illetve az újbort.
Szabályozni kell, legalább hány évesnek kell lennie egy muzeális bornak.
Hiányoznak a következő bortípust képező kifejezések érzékszervi leírásai: töppedt szőlőből készült bor, kései szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, jégbor, muskotály, főbor.
Erősen
javasolt
a
használt
bortípusok,
hagyományos
kifejezések,
korlátozottan használható kifejezések, jelölések számának csökkentése. Ilyen kis területen ennyi kifejezés nehezen indokolható. Kiemelnénk a töppedt szőlő-válogatott szüret-kései szüret példáját. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képező kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
59
6.1.17-8. A Nagy-Somló és Somló OEM termékleírások állapota A borvidék eredetvédelmét a 12/2006. (II. 3.) FVM rendelet a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól, és 114/2007. (X. 10.) FVM rendelet az előző módosításáról szabályozta. A termékleírást csak a beadás napján kaptuk meg, ezért ahhoz csak végső értékelés készült.
A termékleírások teljessége megfelelő egyenként, ha viszont a kettőt párhuzamosan vizsgáljuk, több félreértésre okot adó részlet tűnik elő, amelyek megnehezítik a két OEM megkülönböztetését. Ebből a legfontosabb, hogy eddig a jogszabályi háttér – a 2009. augusztus 1. előtt kihirdetett – a Nagy-Somló védett eredetű bort a szűkebb borvidékre a Somló hegyen található településekre adja meg. Ezzel szemben a jelenlegi előterjesztések a teljes borvidékre kívánják meghatározni a Nagy-Somló nevet, és a szűkebb területre a Somló nevet kívánják alkalmazni. Ez mindenképpen „jelentős változásnak” számít, mert a védett terület, és az OEM neve is változik. Ezek okán a két OEM nem elfogadható.
A magyar nyelv szabályai szerint a körzetek nevét jelzős formában a következőek szerint kellene felírni a Nagy-Somló termékleírásban: Ság-hegy körzeti, Kis-Somló hegy körzeti.
Vélhetően a már ismert „Ság-hegyi” és Kis-Somlói” neveken akarják a bort forgalmazni és nem a szabályból levezethető módon. A címkézés szakaszban a használni engedett változatokat – a körzet, vagy a hegy nélkül – tételesen leírva kell megadni, nem elég az „–i” képzőre történő megengedő utalás.
Nagy-Somló OEM termékleírásban a dűlők felsorolása nem lenne szükséges. Az összes dűlőnév a Somló OEM településeihez kapcsolódik, a Nagy-Somló OEM-ben nem adnak meg semmilyen könnyítést a Somló OEM dűlőkre vonatkozó előírásaihoz képest. Ha a Nagy-Somló OEM-ből nem törlik ki az összes dűlőre vonatkozó szabályt, akkor végül is az lesz az eredmény, hogy lesz egy dűlőszelektált termék, ahol a dűlőnév mellett mindkét OEM neve
60
feltüntethető. Ez a marketing szempontból aggályos. Ezért dűlőre vonatkozó véleményt csak a Somló OEM-nél jelezzük.
A Nagy-Somló termékleírásban a Crémant kifejezés használata nem szabályozott, és általunk nem is javasolt a használata. A Bizottság 607/2009/EK(VII. 14.) rendeletének 66. cikke szerinti eljárásokat kell követni.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. Az ötféle hordóra utaló kifejezés aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása ajánlott.
Erősen
javasolt
a
használt,
bortípusok
hagyományos
kifejezések,
korlátozottan használható kifejezések, jelölések számának csökkentése a Nagy Somló termékleírásban. Ilyen kis területen ennyi kifejezés indokolatlan. Kiemelnénk a töppedt szőlő-válogatott szüret-kései szüret példáját. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képező kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
Érzékszervi leírás szükséges Nagy-Somló esetében a következő bortípust képező kifejezésekhez: töppedt szőlőből készült bor, kései szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, siller, jégbor, muskotály, főbor.
Célszerű lenne a Nagy-Somló OEM-ben szabályozni a tőkehiány maximális mértékét.
Somló OEM tiltott borászati eljárásai között hiányzik a bor édesítésének tilalma. Vagy lehet a Somlói OEM-et, annak minden kategóriáját édesíteni? A Nagy-Somló OEM az édesítést tiltja a késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, a töppedt szőlőből készült, a jégbor és a muzeális bor esetében. Itt ez kimaradt.
61
A Somló OEM kötelező borászati eljárásai között a „megengedett maximális nyomás” korrekcióra szorul.
Az érzékszervi leírások a fehér borok esetében szó szerint azonosak, csak a dűlőszelektált Somló OEM mutat eltérést. Ez az EU számára nem lesz elfogadható.
A leírt állapot szerint sem a Somlói OEM boroknál, sem a Somlói OEM dűlőszelektált boroknál nem lehet használni a következő kifejezéseket, (amíg a Nagy-Somló OEM-nél igen): barrique, és hordóra utaló (összesen 5 hasonló kifejezés), első szüret, újbor, válogatott szüretelésű, késői szüretelésű, főbor, töppedt szőlőből készült, muzeális bor. Ha ezek feltüntetésének a feltételei nincsenek egy OEM-ben szabályozva, akkor nem írhatóak fel.
A fenti kifejezések a Nagy-Somló OEM termékleírásban sem szabályozottak kellőképpen. A jégbor szüreti feltételei hiányoznak, a többi hagyományos kifejezésre, korlátozottan használható kifejezésre (főbor) célszerű például az alkoholra vonatkozó paramétereket megadni.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
Nagy-Somló OEM analitikai követelményeiben nincsen meghatározva a minimális természetes alkoholtartalom, az előállítás módja, az érzékszervi jellemzők, és ezáltal nem különböztethetőek meg a következő termékek: válogatott szüretelésű, késői szüretelésű, főbor, töppedt szőlőből készült bor.
Nagy-Somló OEM kiszerelés fejezetében lévő szöveg félreérthető, nem kell az „egyutas” jelző, még valaki azt hiszi, hogy másfajta műanyagba lehet. Szerencsésebb lenne a Somló OEM-nél a korábban leírtakhoz hasonlóan egyszerűen üvegpalackot írni.
A Somló OEM földrajzi környezetéből levezethető tulajdonságok alatt így írnak: a Somlói OEM csak fehér lehet, de a leírásban szó van vörösről és rozéról.
A Nagy-Somló termékleírás „összefüggés a termékminőség és a termőhely között” című fejezetében a leírás tartalmi része jó, de annak ellenére, hogy a 62
Nagy-Somló OEM-ről van szó, keveredik a leírás a Somló kifejezéssel, például a címben. Ez a keveredés folytatódik később, ugyanis a címben Somlói minőségi pezsgőkről beszél, holott csak Nagy-Somlói minőségi pezsgő van. (amiről a szöveg is szól).
A rügyterhelés szabályozása mindkét termékleírásból hiányzik.
6.1.19. A Neszmélyi OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás állapota megfelelő, a februári állapotához képest sokat javult. Kerek szabályzások születtek, csaknem teljessé vált a dokumentum.
A
borkészítési
eljárásoknál
a
2.
pont
utolsó
mondata
helyesen:
„alkoholtartalom növelése”.
Az analitikai paraméterek táblázatának a „tényleges alkoholtartalomra” és a „természetes alkoholtartalomra” „titrálható savtartalomra” vonatkozó részei csak részlegesen vannak kitöltve.
A kiszerelés alfejezetben szükséges a pontosítás: „üvegpalackba”.
A
dűlők
mellékletben
a
dűlőket
célszerű
lenne
településenként
csoportosítani.
A töppedt szőlőből készült bor, és a kései szüretelésű bor érzékszervi leírásai hiányoznak.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
63
A kapcsolat leírását termékkategóriánként kell megadni, ebből az OEM-ben kettő lelhető fel. Szükséges a pezsgő leírása.
A következő kifejezések érzékszervi leírása hiányzik: késői szüret, töppedt szőlő.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
6.1.20. A Pannon OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás állapota megfelelő, jelentős javulást mutatott a februári állapotához képest. Érdemes megjegyeznünk, hogy marketing szempontból, és az OEM szorosan értelmezett definíciójából következően is helyesebb lett volna, ha a termékleírás OFJ átminősítő kérelemmel együtt került volna beadásra.
A „hagyományos” és „egyéb korlátozott kifejezések” számát túlzónak találjuk. Egy ilyen integráló OEM esetében nem indokolt ennyi kifejezés, különösen azért sem, mert különbséget kell tenni az érzékszervi leírásban, igazolva a Pannon OEM adott termékének egyediségét. Gyűjtő OEM-ről lévén szó, a sok kifejezés alkalmazása marketingszempontból és sem javallott. A régiót alkotó OEM-ek termékei összemosódhatnak a Pannon OEM-el, nem lesz karakterkülönbség.
Az olyan kifejezések, mint a válogatott szüretelésű bor, a jégbor, töppedt szőlőből készült bor és a szűretlen, a Pannon OEM használatával jelenleg nem gyakorlat, de távlatilag sem várható reálisan. Ezeknek jellemzően kis tételeknek kellene lenniük, melyek hitelessége az eredetgarancián túl a szőlőtermelőhöz kapcsolódik, és ez a bizalom egy felvásárló esetében nem vihető át. A Pannon OEM létrehozásának eredeti célja az volt, hogy lehessen nagyobb tételeket összeállítani. Nos, ezek a célok – a fenti okból – erre nem alkalmasak arra, hogy tényleges kereskedelmi forgalmat generáljanak.
64
A szőlőfajták meghatározásának táblázatában szereplő „kivétel” szó felesleges.
Valamennyi
kiegészítő
kifejezésre
meg
kell
határozni
a szükséges
követelményeket, pl. sillerre.
A termelési szándék bejelentése alpontja szerint minden borvidék a sajátján jelentse be akkor is, ha más borvidékről is tervez hozzá bort felhasználni? Azon a másikon hogyan fognak erről tudomást szerezni? Hogyan fogják a termelőt ellenőrizni? Ezekre a kérdésekre választ kell találni.
Érzékszervi leírás szükséges a töppedt szőlőből készült borhoz, a kései szüretelésű borhoz, a válogatott szüretelésű borhoz, a sillerhez és a muskotályhoz is, mivel ezek bortípust jelentő kifejezések.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. Az ötféle hordóra utaló kifejezés marketing szempontból is aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása javasolt.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
6.1.21. A Pannonhalma OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás állapota megfelelő, február óta jelentős előrelépés tapasztalható, kerekebbek lettek a szabályozások, a kisebb földrajzi eredetjelölések ügye rendeződött, és a kapcsolatot igazoló fejezet is elkészült.
A bortípusok és a kapcsolódó kifejezések felsorolásánál kitűnik, hogy a Pannonhalmi bor és a Pannonhalmi prémium bor között alig van eltérés a
65
használható kifejezésekben. Megfontolásra javasoljuk, hogy a válogatott szüretelésű és a muzeális bor csak a prémiumnál legyen használható.
A szőlőfeldolgozás helye esetében Pest megyét illetve Budapestet is beemelhették volna, ha a kihagyás szándékos, akkor az is rendben van.
Szükséges lenne szabályozni a tőkehiány mértékét.
Az analitikai paraméterek táblázatában, az első sorban a „kivétel” szó felesleges.
Erősen
javasolt
a
használt,
bortípusok
hagyományos
kifejezések,
korlátozottan használható kifejezések, jelölések számának csökkentése a termékleírásban. Ilyen kis területen ennyi kifejezés indokolatlan. Kiemelnénk a töppedt szőlő-válogatott szüret-kései szüret példáját. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képező kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. Az ötféle hordóra utaló kifejezés marketing szempontból is aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása javasolt.
Érzékszervi leírás szükséges a töppedt szőlőből készült borhoz, a kései szüretelésű borhoz, a válogatott szüretelésű borhoz, a főborhoz, a jégborhoz és a muskotályhoz is, mivel ezek bortípust jelentő kifejezések.
Hiányoznak a jégbor szüreti körülményei.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
66
6.1.22. A Pécs OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A pécsi termékleírás február óta szintén sokat változott. Sok pontosítást, és némi egyszerűsödést (pl. 4 hordóra utaló kifejezés elhagyását) eredményeztek a személyes találkozók. A termékleírás így megfelelő állapotú.
A tőkehiányt, illetve a beállottságot is szabályozni kell.
A szüret módja és a szőlő minősége alfejezetben nem határozza meg az anyag, hogy miben tér elegymástól a „Pécsi késői szüretelésű bor” és a „Pécsi válogatott szüretelésű bor”.
Az analitikai táblázatban nem teljes a kitöltés, és amennyiben nem kívánnak egy értéket szabályozni, ott nem üresen kell hagyni a mezőt, hanem vízszintes vonallal kell jelezni ezt.
A kapcsolati fejezet borról szóló leírása tartalmi szempontból kielégítő. Hiányzik viszont a pezsgőről szóló rész, ugyanis a termőhelyi és az emberi tényezők leírását termékkategóriánként kell elkészíteni.
Erősen
javasolt
a
használt,
bortípusok
hagyományos
kifejezések,
korlátozottan használható kifejezések, jelölések számának csökkentése a termékleírásban. Ilyen kis területen ennyi kifejezés indokolatlan. Kiemelnénk a töppedt szőlő-válogatott szüret-kései szüret példáját. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képző kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
Crémant kifejezés használata nem szabályozott, és általunk nem is javasolt. A 607/2009-es EK bizottsági rendelet szerint kell eljárni.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó 67
aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni.
Az érzékszervi leírásban a pezsgőt minőségi pezsgőre kell átírni. Hiányzik a válogatott szüretelésű borok, a töppedt szőlőből készült borok és a jégbor érzékszervi leírása.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
Érzékszervi leírás szükséges a kései szüretelésű borhoz, a válogatott szüretelésű borhoz, a főborhoz, mivel ezek bortípust képező kifejezések.
A kapcsolat leírását termékkategóriánként kell megadni, ebből az OEM-ben kettő lelhető fel. Szükséges a minőségi pezsgő leírása.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
6.1.23. A Sopron OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A soproni termékleírás februárban gyenge volt, azonban ma megfelelő, kisebb pontosításokra van csupán szükség. Sikerült kialakítani egy táblázatos formátumú termékfát, elkészült az érzékszervi leírás, finomodott a kapcsolatot igazoló fejezet. A termékleírás sokat egyszerűsödött.
A szőlő minőségét megadó táblázatban megadott érték – Soproni Prémium bor, min. 12.5 v/v % – kevésnek tűnik a „jégbor” esetében. Arra külön soron egy magasabb értéket javaslunk meghatározni.
Mind a pezsgő, mind a gyöngyözőbor esetében leegyszerűsítené a szabályozást, ha azt írnák a különös borászati eljárásoknál, hogy „Soproni pezsgő és Soproni gyöngyözőbor csak olyan mustból/borból készíthető, mely – a minimális természetes alkoholtartalom kivételével – megfelel a Soproni bor készítés követelményeinek, és feldolgozása az OEM területén történt”
68
A szüret módjánál legalább a jégbornál ki kellene zárni a gépi szüretet.
A kapcsolatot igazoló fejezetet az EU által megkövetelt rendszerbe szükséges helyezni. Az alpontok: a körülhatárolt terület bemutatása, a borok leírása, és az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása. Fontos, hogy a fejezet termékkategóriánként készüljön el, tehát külön a gyöngyözőborra és a pezsgőre is. A dűlők leírása érdekes, de a leírásban az OEM közös jellemzőire kell helyezni a hangsúlyt.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
6.1.24. A Szekszárd OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás nagyjából 50%-os állapotban volt februárban. Azóta a szabályozások hiányosságainak nagy részét sikerült rendezni, például egyes kifejezések, jelölések esetében. Elkészült az érzékszervi leírás és a kapcsolatot igazoló fejezet is.
A dűlőneveket felsoroló táblázatban egyes dűlőnevek zárójelben vannak. Egy OEM szabályozásban nincsenek másodrendű nevek. Tehát vagy mindegyik zárójel nélkül szerepeljen, vagy jelezni kell, hogy ezek hasonmás nevek, vagy „aldűlő” nevek? Ez esetben a feltüntetésüket külön szabályozni szükséges.
Tekintettel arra, hogy szekszárdi prémium bor csak vörös lehet, el kellene dönteni, hogy marketing szempontból melyik alábbi lehetőség a kedvezőbb. Mint marketing üzenet rásegítene, ha csak az „óvörös” kifejezést lehetne 69
használni, és az „óbort” nem. Annál is inkább, mert a „terméktípus” táblázatától kezdve később is csak az „óvörös” kifejezés jelenik meg, illetve van szabályozva, az „óbor” nincs.
Az egyéb előírások között szerepel: „a Szekszárdi prémium borok címkéjén feltüntethető a „Reserve” és a „Válogatás” kifejezések, illetve a Szekszárdi borok címkéjén feltüntethető a „classic” kifejezés.”
Ezen kifejezések használata nincs szabályozva a termékleírásban. Enélkül tehát mindenki, aki marketing szempontból hasznosnak tartja, minden további nélkül felírhatja a címkére.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. A termékleírásban csak részbeni szabályozás történt. Az ötféle hordóra utaló kifejezés marketing szempontból is aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása javasolt.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
6.1.25. A Tihany OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás megfelelő, azt nagyrészt a projektiroda dolgozta ki. A szabályozás egyszerű és letisztult.
A kisebb földrajzi eredetjelzések közül a „Település: Tihany” sor törlendő.
A termék-előállítás helyének első mondatában a következő rész felesleges: „az 5.1. pontban felsorolt településeken túl,”
70
A fajtalisták táblázata alatti mondat kizárja egy olyan típusú címke jelölést, hogy „Tihanyi Cabernet franc-Cabernet sauvignon”.
Célszerű lenne szabályozni a tőkehiány mértékét.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. A termékleírásban csak részbeni szabályozás történt.
A Nyilvántartások alpontban jelölt Tihanyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa törlendő, mivel nem önálló borvidék. Ugyanez vonatkozik az ellenőrzési fejezetre is.
A kapcsolati fejezet kiegészítésre szorul, mégpedig a borok leírásával, és az okszerű kapcsolat bemutatásával és bizonyításával.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
6.1.26. A Tokaj OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt, a magyar borjog mindig kiemelten foglalkozott – legtöbbször törvényi szinten – a tokaji néven forgalmazható
borok
szabályozásával.
A
termékleírás
állapota
megfelelő.
Kiemelendő, hogy a tokaji borvidék élen járt az eredetvédelmi munkában, az idei évet inkább csak a termékleírás csiszolására, egyszerűsítésére, fejlesztőmunkákra kellett fordítani. A termékleírás a terjedelme ellenére igen egyszerű, kevés kifejezést használ,
ugyanakkor
precíz,
egymásba
visszatérő,
a
besorolhatóságot,
megfeleltethetőséget egyértelműen biztosító szabályozásokkal találkozunk.
A termékleírás lényegi részei megegyeznek a korábbi állapotokkal, minimális egyszerűsítés történt azzal, hogy a „késői szüretelésű bor” maradt meg, és lemondtak a töppedt, válogatott szüret, stb. kifejezésekről, és a 71
jégbort a Zempléni OFJ kategóriába helyezték át. Emellett lemondtak a tokaji borkülönlegességek kerámia palackba való tölthetőségéről.
A 25 %-os tőkehiány nagyon megengedő, legalább a dűlőszelektált termékeknél szigorúbb előírás lenne a célszerű.
A kronológiába a 2004 óta történt jelentő események is bevehetők.
Borkészítésnél és az aszúszem keverésének táblázatánál előbbinél 1 puttony 25 kg, utóbbinál 20-25 kilogrammnak felel meg visszaszámítva. Mi tudjuk az okát, de egy EU-s tisztségviselőnek gondot jelenthet.
A kapcsolatot igazoló fejezet tartalmilag remek, de az EU által megkövetelt három alpontba szedendő. (A körülhatárolt terület bemutatása, a borok leírása, az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása.) A fejezetet termékkategóriánként kell megírni, tehát a pezsgőre külön kell elkészíteni a három alpontot.
Egyes helyeken a minőségi pezsgő termékkategória alatt Tokaji pezsgőt írtak. Ezt Tokaji minőségi pezsgőre kell átírni, ha tényleg a minőségi pezsgő termékkategóriát használnák.
A muzeális bort egyes helyeken múzeálisnak írták.
A tokaji borkülönlegességek termőhelyen kívüli palackozása tiltva van. Az erre vonatkozó indoklás hiányzik. Az indoklás pl. a minőség megőrzésének kérdésére utalhat.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
72
6.1.27. A Tolna OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás megfelelő, sokat javult a februári állapotokhoz képest. Kerekedtek a szabályozások és elkészült az érzékszervi leírás.
A fajtalista táblázata után szerepeltetett Bíborkadarka és az Alibernet fajták nem szerepelnek a táblázatban, így Tolnai OEM bor készítéséhez egyáltalán nem használhatóak fel, tehát nem csak a címkén nem tüntethetőek fel.
Az analitikai paramétereknél a késői szüretelésűre vonatkozó 80 hl/ha túl magas érték. A többi bortípust képező hagyományos kifejezése, és korlátozottan használható kifejezésre vonatkozó szabály hiányzik (pl. jégbor), vagy elégtelen.
A táblázat kitöltése pontatlan, ugyanis a fejlécben minimum szerepel, pedig „tól-ig” jelleggel van kitöltve. A „kivétel” szó elhagyható.
A címkézés alpontban az EU szabályok szerint legfeljebb 2 fajta neve tüntethető fel, több fajta jelölésére csak „a kötelezően látómezőben feltüntetett feliratoktól” elkülönítette, a régi értelemben vett „hátcímkén” tájékoztató jelleggel van lehetőség.
Erősen
javasolt
a
használt,
bortípusok
hagyományos
kifejezések,
korlátozottan használható kifejezések, jelölések számának csökkentése a termékleírásban. Kiemelnénk a töppedt szőlő-válogatott szüret-kései szüret példáját. Ezek között még az érzékszervi különbségtétel is nehezen tehető meg borvidéken belüli és kívüli viszonylatban. A sok, akár bortípust, borstílust képező kifejezés elsőre úgy tűnik színesíti az adott OEM kínálatát, a termelők lehetőségeit, valójában a piac számára ezek nehezen érthetőek, és tovább aprózzák az amúgy is szűkülő kínálatot.
Hiányzik a töppedt szőlő, késői szüret, válogatott szüret érzékszervi leírása.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó 73
aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. Az ötféle hordóra utaló kifejezés marketing szempontból is aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása javasolt.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
Versenyegyenlőségi aggályokat vet fel, hogy mindössze néhány kiemelt dűlő neve jelölhető.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
6.1.28. A Villány OEM termékleírás állapota Korábbi eredetvédelmi szabályzásról91/2005. (X. 18.) FVM rendelet - a Villányi borvidék védett eredetű borairól – rendelkezett. Ehhez képest a termékleírás csak kisebb szigorítások és pontosítások erejéig tér el. Ennek megfelelően a korábbi eredetvédelmi munkák miatt a termékleírás megfelelő állapotban volt februárban, azóta csak csiszolni kellett az anyagot, például a kapcsolati fejezetet, vagy az érzékszervi leírást.
Az analitikai jellemzőknél érdemes lenne különbséget tenni a classicus és a prémium között. Egyébként a felállított két hierarchikus kategória soknak mondható, a piac számára nehezen értelmezhető. Fontos a könnyű különbségtétel.
Az érzékszervi jellemzőknél nem jelenik meg a termőhely egyedisége, a termőhely és a bor minőségének kapcsolata. A legfontosabb fajták (cabernet franc) itt külön kiemelhetők. Hiányzik az érzékszervi leírás a késői szüretelésű, a prémium és a classicus borokról, és ezek szín szerinti változatairól, illetve a gyöngyözőborról.
Célszerű lenne meghatározni a maximális tőkehiány %-át. A 25% nagyon magas érték, pláne a prémium és a classicus esetében. 74
A szüret módja esetében a „késői szüretelésű” bortípusnál nem életszerű, hogy megengedik a gépi szüretet.
A kiszerelés Magyarországra történő korlátozása EU versenyjogi szabályokat sérthet.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni. Az ötféle hordóra utaló kifejezés marketing szempontból is aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása javasolt.
A kapcsolat leírását termékkategóriánként kell megadni, ebből az OEM-ben kettő lelhető fel. Szükséges a gyöngyözőbor leírása.
A Siller szerepel a classicus és a prémium kategóriákban is. Biztosan így szeretnék?
6.1.29. A Zala OEM termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírást nem ítéljük megfelelőnek, mert nemzetközi szerződés nélkül kíván a Magyar Köztársaság területén kívül OEM bort előállítani. Ez olyan lényeges változás, melyet az EU Bizottságnak is jóvá kellene hagynia. A termékleírás márciusban az egyik leggyengébb termékleírás volt, nagyjából 30%-os állapotban. Ezt többszöri ajánlással, személyes konzultációkkal sikerült jelentősen feljavítani. Többek között ismétlődő terméklista készült, kerekedtek a szabályozások, és elkészült az érzékszervi leírás. Amennyiben fenti probléma már nem áll fenn, a termékleírás pontosítások után elfogadható.
A termékkategóriák és terméktípusok táblázat első oszlopának fejléce hibás, hiszen a felsoroltak egy része meríti ki a „termékkategóriák” követelményt. 75
A következőek nem kategóriák, hanem „bortípusok”: túlérett szőlőből készült bor, küvé, cuvée, siller. A „gyöngyöző bor” esetében legyen „Válogatott szüretelésű”?
A Magyar Köztársaság határán kívüli OEM előállítás, esetleg eredményezhet nagyobb hasznot az OEM előállítói számára. Az, hogy ennek az ellenőrzése hogyan valósulhat meg, ahhoz szükséges egy EU szabályoknak megfelelő magyar-szlovén államközi egyezmény. Ez nincs meg. Nincs semmi utalás az ellenőrzés fejezetben, hogy szlovén hatóságok hatásköre mire terjed ki, stb. javasoljuk a Sopron OEM szabályozásának tanulmányozását.
A pezsgőkészítés alpontba be kell emelni, hogy a klasszikus pezsgőhöz használt palack mérete 0,75 liter.
A címkézésnél nincsen meghatározva, hogy milyen feltételek teljesülése mellett tüntethető fel az, hogy „első szüret” vagy „virgin vintage”, 100 %-ban az adott első termésévéből kell származnia?
A kapcsolatot igazoló fejezet tartalmilag nagyjából megfelelő, de az EU által megkövetelt három alpontba szedendő. (A körülhatárolt terület bemutatása, a borok leírása, az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása.) A fejezetet termékkategóriánként kell megírni, tehát a pezsgőre, és a gyöngyözőborra külön kell elkészíteni a három alpontot. Nagyobb figyelmet kell szentelni a borra ható tényezőkre, és arra, hogy azok milyen tulajdonságokat adnak a zalai bornak.
Hiányzik a töppedt szőlő, késői szüret, válogatott szüret, és a jégbor érzékszervi leírása. Ezek bortípust képező kifejezések, szerepelniük kell.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
Termékkategóriák, terméktípusok táblázatba a sillert be kellene írni.
Pezsgőknél, az eljárásra vonatkozó jelöléseket pontosítani szükséges. A termékkategóriák, terméktípusok táblázatban lévő „hagyományos” jelölés kevés. A lehetséges változatok: Hagyományos módszerrel palackban
76
erjesztett, Hagyományos módszer (méthode traditionelle), Klasszikus módszer (méthode classique), klasszikus hagyományos módszer.
A rügyterhelés szabályozása hiányzik.
Csak egyetlen dűlőnév használatát engedélyezik. Ez az EU számára aggályos lehet, mivel indokolatlan előnyhöz juttat egyes termelőket.
A termékleírásban egyetlen helyen szerepel a minőségi pezsgő és az illatos minőségi pezsgő. Ha ténylegesen szerepeltetnék őket, akkor a szükséges szabályozásokat meg kell tenni.
6.2. Az OFJ termékleírások állapota
6.2.1. A Balaton OFJ termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás megfelelő, sajnálatos módon csak a beadással egy időben kaptuk meg, így csak végső értékelés készült.
Kívánatos lenne szabályozni a maximális tőkehiány mértékét.
A hírnév leírásánál az utolsó bekezdés törlendő, vagy módosítandó, mert ezeket az eredményeket többségében nem Balaton OFJ-vel, hanem kisebb területről származó OEM-el érték el.
A siller és a muskotály érzékszervi leírása hiányzik, ezek bortípust képező kifejezések.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre, vagy az erjesztésre használni. Az ötféle hordóra utaló kifejezés
77
marketing szempontból is aggályos, csak a barrique kifejezés megtartása javasolt.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
A pezsgő esetén elmaradt a minimális és maximális CO2 tartalom meghatározása, ez kötelező eleme a termékleírásnak.
6.2.2. A Duna OFJ termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás új kérelemnek minősül. A Laurent Mercier által javasolt megoldás szerint OEM-ként kerül beadásra a termékleírás OFJ tartalommal, és átminősítési kérelemmel. Koncepcionálisan is helyes döntés a visszaminősítés, a termékleírás megfelelő, szabályozásainak teljessége, kereksége sokat javult február óta.
Célszerű lenne szabályozni a maximális tőkehiány mértékét.
A körülhatárolt terület meghatározása – helyesen - a települések felsorolásával történt, de az itt megnevezett Duna Borrégió nagysága jóval nagyobb, mint a mellékelt térképen, ugyanis ott csak a 3 borvidék van Duna Borrégió néven körülhatárolva, ahogyan azt a 10/2006 (II. 3.) FVM rendelet szabályozza. Ezen ellentét feloldása szükséges.
6.2.3. A Dunántúl OFJ termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt, a termékleírás mostani állapota megfelelő.
A kiszerelés, címkézésben jelölt „Transdanubia” nevet, ha fontosnak érzik, be kell jelenteni az EU felé.
78
A hírnév leírásánál az utolsó három bekezdés törlendő, vagy módosítandó, mert ezeket az eredményeket többségében nem Dunántúli OFJ-vel, hanem kisebb területről származó OEM-el érték el.
Célszerű lenne szabályozni a maximális tőkehiány arányát.
A muskotály és a siller bortípust képező kifejezések érzékszervi leírása hiányzik.
A szüret időpontjának meghatározása a 178/2009 (IX. 4.) Korm. rendelet értelmében nem maradhat el.
Az analitikai táblázatban az illóstavtartalomnál egy szó kimaradt, mégpedig a maximum.
A rügyterhelést is szabályozni kell.
A szőlőtermesztésnél célszerű lenne az összes olyan települést felsorolni, ahol I. és II. osztályú termőhely található. Az EU szabályozza a témakört a 607/2009/EK rendeletben és „pontos, egyértelmű szabályozást” vár el (EU Útmutató), ennek a település felel meg leginkább.
6.2.4. A Felső-Magyarországi OFJ termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt. A termékleírás nem megfelelő, mert nincs meghatározva a termék előállításának területe. A dokumentum márciusban még igen kezdetleges állapotban volt, a szabályzások pontosságán még most is szükséges javítani. Kisebb, de zavaró hibákra hívtuk fel korábban a figyelmet, ezek egy része aktuális maradt.
Az, hogy három közösség kérelmezi a termékleírást, az nehezen értelmezhető. Olyan, hogy egy termékért három „hatóság” mellérendelt módon
feleljen,
az
pedig
jogilag
elsődlegessége?
79
nem
működik.
Melyiknek
van
A „siller” kifejezés hagyományosként elismert Magyarország számára, de van ennek hagyománya Felső-Magyarországi néven?
Az analitikai táblázatban, ha a maximális cukortartalmat nem kívánják szabályozni, akkor el lehet hagyni az utolsó oszlopot.
Kapcsolatot igazoló fejezetben XXX, YYY, YYY jelzésű, ki nem töltött tartalmak vannak. Ugyanebben a fejezetben a direkttermőre utaló rész elhagyását javasoljuk. Az utolsó bekezdésben hiányoznak a területi adatok.
A további feltételek táblázatában megjelennek a „HK” és az „EKHK” rövidítések. Ezeket meg kell magyarázni.
Hiányosság, hogy nincs meghatározva, hogy hol lehet előállítani a termőhelyen kívül ezt az OFJ bort.
A barrique kifejezés pontos szabályozásához, feltüntetéséhez a következők szükségesek: milyen arányban (új hordó és/vagy egyszer használt hordó aránya is) milyen ideig, és milyen maximális méretű új hordót kell az érlelésre vagy az erjesztésre használni.
A szüret időpontjának meghatározása nem maradhat el.
A kapcsolati leírásban szereplő ramman kifejezés nem meglelő, Rahmannféle barna erdőtalaj elnevezés használatos.
OFJ kategóriában az óbor, muzeális bor nem javallott, mert elmossa az OEM és az OFJ közötti karakterkülönbséget.
A rügyterhelést is szabályozni kell.
A szőlőtermesztésnél célszerű lenne az összes olyan települést felsorolni, ahol I. és II. osztályú termőhely található. Az EU szabályozza a témakört a 607/2009 EK rendeletben és pontos, egyértelmű szabályozást vár el (EU Útmutató), ennek a település felel meg leginkább.
80
6.2.5. A Zemplén OFJ termékleírás állapota Az ágazatért felelős miniszter által kihirdetett helyi szabályozás nem volt, viszont a tokaji eredetvédelmi munkáknak köszönhetően ez a termékleírás is megfelelő, mind részleteiben, mind koncepcióját tekintve.
Célszerű lenne szabályozni a tőkehiány mértékét.
A szüretelés módjánál kellene egyértelműen leírni, hogy jégbor készítéséhez felhasznált szőlő csak kézzel szüretelhető.
A rügyterhelést is szabályozni kell.
81
7. A termékleírások statisztikai elemzése 7.1. Az elemzés célja Szükségesnek érezzük - a dokumentumok képlékenysége ellenére - a hazai termékleírások statisztikai elemzését, a termékleírások bizonyos szempontok szerinti bemutatását. Miért is fontos ez? A termékleírások OEM-enként, vagy borrégiónként, egymástól elszigetelve készültek. Eddig nem volt lehetőség az országos állapotok felmérésére. Ezen elemzés a szempontrendszerein keresztül nem görbe tükröt kíván állítani a hazai borágazat meghatározó képviselő elé, hanem segítséget szeretnénk nyújtani az ágazat szereplőinek a további szakmai- és marketingstratégiai döntések meghozatalában, borvidéki vagy országos szinten azáltal, hogy áttekinthető módon mutatjuk be a hazai termékleírások indokolt, vagy indokolatlan bonyolultságát. Az adatok végeredményét előrebocsátva: a remélt, és sokak által kívánt sokszínűség még erősebb szétaprózottságot, és piaci szereplők felé nehezen kommunikálható termékeket hoznak létre, melyekre nem lehet marketingstratégiát építeni, sőt gyakran az oltalom alatt álló eredetmegjelölés definíciónak sem felelnek meg. Legrosszabb esetben ez a piacaink további szűkülését, és a szőlőterületek csökkenését vonhatja maga után.
7.2. Az elemzés eszközei, informatikai háttere Az általunk alkalmazott gyakornokok feladata volt egy külön erre a célra specializált háttéradatbázis létrehozása a termékleírások alapján. Az adatbázis Microsoft Access programban készült,és több mint 6000 rekordot tartalmaz, így lehetőséget nyújtva különböző kimutatásokra. OEM, vagy OFJ fajták kapcsolatán keresztül tartalmazza a különböző kifejezéseket és kategóriákat, így visszakereshető minden szükséges információ. Ezáltal egy olyan egységes képet kapunk a termékleírásokról, amelyet eddig nem láthattunk. Az adatbázis jelen állapota szerint alkalmas például a szőlőfajták különböző szempontok szerinti leválogatására. Az ilyen lekérdezések 82
által, a külső szemlélő számára pontosabb és áttekinthetőbb képet tudunk adni a termékleírásokról. Az adatrögzítés folyamán felmerült több pontatlanság és hiba is. A leírásokban gondot okozott, hogy a termékleírások nem követtek egységes sémát. Egyes helyeken táblázatos formában, máshol felsorolva találhatóak hasonló információk. Több helyen találkoztunk a termékleírások következetlenségével is, tehát előfordult, hogy egyes részek ellentmondtak egymásnak. További probléma volt, hogy helyenként egy-egy lényegi információ (pl.: bortípus vagy termékkategória) nem volt megfelelően szerepeltetve, azokról nem találtunk pontos rendelkezést (pl.: mely fajták használhatóak fel egy-egy bortípus esetén). Törekedtünk ezen eltérések logikai összehangolására és informatikai rendszerbe történő adaptálására. A jelenlegi adatbázis lehetőséget ad a jövőben történő további bővítésre, lekérdezésekre és kimutatásokra is. A matematikai háttérszámításokhoz, a táblázatok túlnyomó részének elkészítéséhez a Microsoft Excel programot alkalmaztuk. Az ábrák nagyobbik része, néhány táblázat, és több számítás az SPSS, többváltozós statisztikai módszereket használó program segítségével készült. Az elemzések a Nemzeti Borakadémia Kft.-hez júniusig beérkezett termékleírások alapján készültek, az azóta történt esetleges változások nem szerepelnek az anyagban.
7.3. Oltalom alatt eredetmegjelölésű (OEM) területek Magyarországon A termékleírásokat a borvidékek készítették, és fogadták el azokat, 2011. május 31ig.Végül 30 OEM termékleírást adtak be az ágazatért felelős tárca részére. Elemzésünk ebből csak 29-el foglalkozik, mivel a Duna OEM mellé OFJ átminősítési kérelmet adtak be, ezért ennek az elemzését OEM-ként feleslegesnek ítéljük. A jelenlegi oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket bemutató alábbi térkép egy pontos, raszteres településfedvényen készült, a termékleírások településlistája alapján a Mapinfo térképszerkesztő program 6.5-ös és 10.5-ös verziója segítségével. Jelenleg ez egyetlen térkép Magyarországon, ami az új kategóriákat bemutatja. 83
1. térkép Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű területek Magyarországon
84
A 22 borvidéki OEM szőlőtermesztés szempontjából 613 települést ölel fel, ebből 151, összesen 7 OEM-ben még egyszer szerepel, tehát a települési említések száma 764 az átfedéses OEM-ek (Tihany, Káli) miatt. OEM név alatt szőlőtermesztés a borvidéki települések I. és II. termőhelyi kataszterbe sorolt szőlőültetvényein folyhat, de például a Káli OEM név alatt csak az I. osztályú ültetvény engedélyezett.
5. táblázat Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű területek települései a szőlőtermesztés szempontjából OEM megnevezése Badacsony Balatonboglár Balaton-felvidék Balatonfüred-Csopak Bükk Csongrád Debrői Eger Etyek-Buda Hajós-Baja Izsák Káli Kunság Mátra Monor Mór Nagy-Somló Neszmély Pannon Pannonhalma Pécs Somlói Sopron Szekszárd
Települések Megjegyzés: száma 17 37 23 27 22 19 5 A települések Eger OEM-hez is tartoznak 19 26 16 8 A települések Kunság OEM-hez is tartoznak 2 település Badacsony OEM-hez, 9 6 Balaton-felvidék OEM-hez, 1 Balatonfüred-Csopak OEM-hez is tartozik 107 38 4 A települések Kunság OEM-hez is tartoznak 6 10 27 33 település Pécs OEM-hez, 15 Szekszárd OEM-hez, 119 54 Tolna OEM-hez, 17 Villány OEM-hez is tartozik 16 33 A települések a Nagy-Somló OEM-hez is 5 tartoznak 18 15 85
Tihany Tokaj Tolna Villány Zala Összesen:
1 27 54 17 38 613
A település a Balatonfüred-Csopak OEMhez is tartozik
Átfedésben: 151 település
7.3.1. Kisebb földrajzi eredetjelzések A kisebb földrajzi eredetjelölések célja többféle lehet: pontosíthatják vele a származási helyet, az elnevezéshez hozzáadott értéket rendelhetnek, többlet marketingértéket hozhat a teljes klasszifikáció, de jelölhet sajátos, az adott kis területre jellemző borkaraktert is. A borvidékekkel folytatott közös munka tapasztalata is azt mutatta, hogy a borvidékek számára komoly nehézséget okozott annak eldöntése, mely variáció lenne az ideális számukra. Felemás helyzet keletkezett, sajnos a dűlők szabályozása „lóg a levegőben”, a koncepció még nem mindenhol forrott ki igazán. Véleményünk szerint a dűlők kérdéskörét, azok lehatárolását, szabályozásukat újra kell tárgyalni, és közös álláspontot kell kialakítani piaci szempontok alapján.
86
6. táblázat A lehetséges kisebb földrajzi eredetjelölések: a körzet, a településnév és a dűlő. Kisebb földrajzi eredetjelölés típusa
OEM-ek, amelyben szerepel
Előfordulások száma országosan
Körzet
Balatonboglár, Balaton-felvidék, BalatonfüredCsopak, Etyek-Buda, Kunság, Nagy-Somló, Pécs, Tolna
8
Település
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Debrő, Eger, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Káli, Kunság, Mátra, Monor, Mór, Nagy-Somló, Neszmély, Pannonhalma, Pécs, Sopron, Szekszárd, Tokaj, Tolna, Villány, Zala
25
Dűlő
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Debrő, Eger, Etyek-Buda, Izsák, Káli, Kunság, Mátra, Monor, Nagy-Somló, Neszmély, Somlói, Sopron, Szekszárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala
22
Magyarországon a Pannon OEM kivételével mindenhol jelölhető legalább egyféle földrajzi egység. Az OEM-ek közül hétben, elviekben mindhárom jelölés lehetséges. A szabályozások nem egységesek, ezekre több példa is akad. Balatonboglár OEM termékleírásban csak egyetlen körzet szerepel. Körzetjelölést inkább csak a nagyobb, vagy tagoltabb borvidékek használnak, a borvidékek jó részében egyébként sem volt körzet. Mindössze 8 OEM-ben jelölhetőek. 25 OEM-ben lehetséges a településnév feltüntetése. A bükki OEM-ben például nem minden település jelölhető a címkén. Kunság esetében, mivel Monor és Izsák külön OEM név is, ezért érthető módon megtiltották a jelölésüket. Tihanynál is hasonló a helyzet. Legalább egy dűlő 22 termékleírásban biztosan szerepel, arról, hogy a bükki termékleírásba végül kerültek-e dűlők, nincs információnk. A dűlők problematikája azonban külön táblázatokat érdemel. A szabályozások, és a lehatárolások igen sokféle módon sikerültek.
87
Vannak OEM-ek ahol csak néhány dűlőt határoltak el. Ezek ugyan inkább nevesebb, ténylegesen használt dűlőnevek, de aggályos lehet az EU-nak, hogy ezzel előnyhöz juttatnak egyes termelőket, tehát diszkriminatív, ami az EU alapelvekkel ellentétes.
Csak néhány településen, határoltak el dűlőket, de ott az összes létezőt listába vették. Ez a fentiek miatt szintén problematikus lehet.
Van ahol minden dűlő jelölhető, ez talán a legszerencsésebb megoldás.
A dűlők szabályozása is sokszínű:
csak pontosítja, kiegészíti a földrajzi eredetet, szigorító szabályozás nincs
különböző
szigorító
szabályozások
(pl.
terméshozam)
vannak
a
dűlőfeltüntetéses borokra
a dűlőfeltüntetéses bor külön szabályozott bortípus
csak egy magasabb szintű, például a prémium kategóriánál tüntethető fel a dűlő, ezáltal szigorúbb a szabályozása 7. táblázat A dűlőfeltüntetéses borok szigorúbb szabályozása
A dűlőfeltüntetés szabályozási formája
OEM-ek, amiben szerepel
Előfordulások száma országosan
Terméshozam
Badacsony, Balatonboglár, Balatonfelvidék, Balatonfüred-Csopak, Debrői, Eger, Etyek-Buda, Káli, Mátra, NagySomló, Neszmély, Somló, Sopron, Szekszárd, Tokaj, Tolna, Villány
18
Különös borászati eljárások
Badacsony, Balaton-felvidék, BalatonfüredCsopak, Debrői, Eger, Etyek-Buda, Káli, Nagy-Somló, Neszmély, Sopron, Szekszárd, Tokaj, Villány
12
Analitikai előírások
Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Debrői, Eger, Káli, Nagy-Somló, Neszmély, Somló, Sopron, Szekszárd, Tokaj, Villány
12
Szüret módja és a szőlő minősége
Badacsony, Balaton-felvidék, BalatonfüredCsopak, Debrői, Eger, Etyek-Buda, Káli, Nagy-Somló, Neszmély, Somló, Sopron, Szekszárd, Tokaj, Tolna, Villány
15
88
A fentiekből jól látszik, hogy a termékleírásokban leginkább a terméshozamot szigorították. Balatonfüred-Csopak, Debrő, Káli, Nagy-Somló, Neszmély, Sopron, Szekszárd Villány és Tokaj OEM-ek esetében mind a négy szabályozási technikával éltek. 8. táblázat A dűlőlehatárolás teljességének és szabályozásának kereszttáblája
A dűlő csak pontosítja a származási helyet A dűlők egyéb szabályozással is rendelkeznek
A dűlők a teljes OEM-et A dűlők csak részlegesen fedik le lefedik az adott OEM-et Monor, Neszmély, Izsák, Kunság, Zala Tihany Debrői, Eger, Mátra, Nagy-Somló, Neszmély, Somló, Tokaj
Badacsony, Balatonboglár, Balatonfelvidék, Etyek-Buda, Káli, Sopron, Szekszárd, Tolna, Villány
Több OEM hiányzik a fenti táblázatból, mert nem engedélyezték a dűlőfeltüntetést, vagy nincs információnk a lehatárolásról. Neszmély szándékosan szerepel kétszer, ott ugyanis teljes körű lehatárolás történt, de egyes dűlőket szabályzásban is kiemeltek, így kétszintű dűlőszabályozást teremtettek. A zalai termékleírásban csak egyetlen dűlő szerepel, a kunságiban három, de akad olyan eset is, ahol csak egyetlen falu miatt nem lett teljes a lehatárolás.
7.3.2. Szőlőfajták száma az OEM termékleírásokban A
29
OEM
termékleírásban
termékleírásonként fajtaszereplést
átlagosan
lehetett
kereken 29
összesíteni.
fajta Bár
100
féle
szőlőfajta
használható, „sokfajtás”
vagyis
szerepel. összesen
hagyományaink
OEM 836
vannak,
elmondható, hogy túl sok szőlőfajta került be az OEM termékleírásokba. Olyan fajták is bekerültek, melyeknek termesztési tradíciója az adott területen nincs, vagy csak néhány termelő, néhány hektáron foglalkozik velük. Ritkán alkalmazták egyes technikákat, például egy gyengébb, vagy nem tradicionális fajta jelölésének 89
megtiltását,
fajtaborként
való
forgalomba
hozatalának
tiltását,
arányának
maximalizálását. Az alábbi táblázatban minden OEM termékleírásban lévő fajta szerepel. 9. táblázat Szőlőfajták az OEM termékleírásokban Szőlőfajta neve
Ennyi (db) termékleírásban szerepel
Alibernet Alicanteboushet
4 1
Szőlőfajta neve
Ennyi (db) termékleírásban szerepel
Arany sárfehér Bakator Baluburger Bánáti rizling Barátcsuha Bianca Bíbor kadarka Blauburger Blauerfrühburgunder Bouvier Budai
1 1 1 1 1 1 5 12 1 2 3
Irsai Olivér Izsáki Arany Sárfehér Járdovány Jubileum + Juhfark Kabar Kadarka Karát Kármin Kék bakator Kékfrankos Kéknyelű Kékoportó
Cabernet franc Cabernet sauvignon
25 25
Kerner Királyleányka
2 18
Chardonnay
24
1
Chasselas Cirfandli Corvinus Csaba gyöngye Cserszegi fűszeres
7 2 1 5 25
Korai piros veltelíni Korona Kövérszőlő Kövidinka Leányka Mátrai muskotály Medina Menoire Merlot Mézes Müller Thurgau Muscatottonel Nektár Néró Olasz rizling Ottonel muskotály Pátria Pinotblanc
Csókaszőlő Csomorika Domina Dornfelder Ezerfürtű
5 4 1 3 9
Ezerjó Furmint Fűszeres tramini Generosa Gohér
10 18 1 3 2
Gyöngyrizling Hamburgi muskotály Hárslevelű
2 3 24
90
Szőlőfajta neve
Ennyi (db) termékleírásban szerepel
25 1
Pinot noir Pintes
23 2
1 1 10 5 17 5 1 2 25 5 10
Piros bakator Portugieser Pozsonyi fehér Rajnai rizling Rizlingszilváni Rozália Rózsakő Rubintos Sagrantino Sárfehér Sárga muskotály Sauvignon Sauvignon Blanc Semillon
2 9 4 24 17 4 4 2 2 2 21
2 4 5 11 3
Shiraz Syrah Szürkebarát Tannat Tramini
1 17 24 2 23
1 7 22 2 4
Turán Viognier Vulcanus Zefír Zengő
7 6 2 7 12
4 8 2 25 20
Zenit Zéta Zeusz Zöld szagos Zöld szilváni
21 2 5 2 7
5 23
Zöld veltelíni Zweigelt
21 22
5 20 4
10. táblázat A szőlőfajták szereplési sorrendje az OEM termékleírásokban Szőlőfajta neve
Ennyi (db) termékleírás -ban szerepel
Szőlőfajta neve
Ennyi (db) termékleírásban szerepel
Szőlőfajta neve
Ennyi (db) termékleírásban szerepel
Cserszegi fűszeres
25
Turán
7
Kerner
2
Irsai Olivér
25
Zefír
7
Korona
2
Kékfrankos Olasz rizling Chardonnay Hárslevelű Rajnai rizling Szürkebarát Pinotblanc Pinot noir Tramini Merlot Zweigelt Sárga muskotály
25 25 24 24 24 24 23 23 23 22 22
Zöld szilváni Viognier Bíbor kadarka Csaba gyöngye Csókaszőlő Kabar Karát Kéknyelű Kövidinka Pátria Sauvignon
7 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
21
Zeusz
5
Mézes Néró Pintes Piros bakator Rubintos Sagrantino Sárfehér Tannat Vulcanus Zéta Zöld szagos Alicanteboushe t
Zenit
21
Alibernet
4
Arany sárfehér
1
Zöld veltelíni Ottonel muskotály Sauvignon Blanc Furmint Királyleányka
21
Csomorika
4
Bakator
1
20
Kövérszőlő
4
Baluburger
1
4
Bánáti rizling
1
18 18
Müller Thurgau Muscatottonel Pozsonyi fehér
4 4
1 1
Kadarka
17
Rozália
4
Barátcsuha Bianca Blauerfrühburg under
Rizlingszilváni
17
Rózsakő
4
Corvinus
1
Syrah
17
Semillon
4
1
Blauburger
12
Budai
3
Zengő
12
Dornfelder
3
Leányka
11
3
Ezerjó
10
3
Jubileum +
1
Juhfark
10
Generosa Hamburgi muskotály Mátrai muskotály
Domina Fűszeres tramini Izsáki Arany Sárfehér Járdovány
3
Kármin
1
Kékoportó
10
Bouvier
2
Ezerfürtű Portugieser
9 9
Cirfandli Gohér
2 2
Nektár
8
20
91
Korai piros veltelíni Medina Shiraz
1
1
1 1 1
1 1 1
A fenti táblázat a fajtákat szereplési számuk szerinti csökkenő sorrendbe rendezi, ezzel mutatva teljesebb képet. Az engedélyezett szőlőfajták számában elég nagy szórás tapasztalható. Az Izsák OEM-ben mindössze egyetlen szőlőfajta engedélyezett (Arany Sárfehér), de például a Pannon „regionális” OEM termékleírásban 53, míg Egerben 49. Közel 29 fajta található egy átlagos OEM-ben. Ha az e feletti fajtaszámú OEM-ek fajtaszámának átlagát elosztjuk a 29 alatti fajtaszámú OEM-ek átlagával, akkor 2,39ot kapunk, tehát az átlag alattiak átlaga 2,39-szer magasabb az átlag felettiek átlagánál. Ez az ún. Éltető-Frigyes index duál mutató szerinti érték viszonylag magasnak mondható. Több mint kétszeres különbség tapasztalható a kisebb, specifikus, esetleg letisztult OEM-ek, és a nagyobb, vagy összetettebb OEM-ek között. 1. ábra Engedélyezett szőlőfajták száma OEM-enként 60 50 40 30 20 10
Badacsony Balatonboglár Balaton-felvidék Balatonfüred-Csopak Bükk Csongrád Debrő Duna Eger Etyek-Buda Hajós-Baja Izsák Káli Kunság Mátra Monor Mór Nagy-Somló Neszmély Pannon Pannonhalma Pécs Somlói Sopron Szekszárd Tihany Tokaj Tolna Villány Zala
0
Engedélyezett fajták száma
92
7.3.3. Termékkategóriák az OEM termékleírásokban A Tanács 1234/2007-es EK rendeletének XI.b melléklete összesen 17 szőlőből készült termékkategóriát határoz meg. A borászati termékek termékpiramisának ezen egységek az alapjai. Amikor egy OEM termelői definiálják a termékeiket, és levezetik azokat a termékleírásban, akkor ez a szint képezi a kiindulási szintet. Véleményünk szerint némely esetben ez fordítva történt. A termékleírásokban kötelezően szerepeltetendő szempontok (analitika, földrajzi kapcsolat) jó részét legalább ezen, vagy a bortípusok szintjén kell szabályozni. A termékkategóriák eltérése a 2009. augusztus 1-i állapottól mindenképpen nagy változásnak minősül, tehát – elvileg - csak termelési tradícióval rendelkező termékkategóriák kerülhettek be a termékleírásba. Ezt az biztosítja, hogy az emberi és földrajzi kapcsolatok leírását minden termékkategóriára külön meg kellett adni. Nálunk több esetben ez elmaradt, sok esetben csak egyetlen kapcsolati leírás készült, a bor termékkategóriáé. A fenti rendelet szerint lehetséges termékkategóriák a következőek: bor, még erjedésben lévő újbor, likőrbor, pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával
készült
habzóbor,
gyöngyözőbor,
szén-dioxid
hozzáadásával
készült
gyöngyözőbor, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, szárított szőlőből készült bor, túlérett szőlőből készült bor, borecet. Az említett 17 termékkategóriához képest hazánkban csak 6 található meg.
93
11. táblázat Termékkategóriák a hazai OEM termékleírásokban Termékkategória
OEM-ek, amiben szerepel
Bor Pezsgő
Mindegyik Balatonboglár, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Izsák, Kunság, Neszmély, Sopron, Zala
Minőségi pezsgő
Balatonboglár, Tokaj, Mátra, Nagy-Somló, Pécs, Etyek-Buda
6
Gyöngyözőbor
Balaton-felvidék, Zala, Sopron, Villány, Kunság
5
Balatonboglár, Zala
2
Balatonboglár
1
Illatos minőségi pezsgő Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor A
termékkategóriák
számát
tekintve
Balatonbogláron
öt
Szereplése k száma országosan 29 8
(!)
található
a
termékleírásban, Zalában négy, míg Etyek-Buda, Kunság, Sopron és Zala hárommal rendelkezik. Kilenc termékleírásban van két termékkategória és 15-ben egy, azaz a bor. A 29 OEM-re összesen 51 termékkategória jut, ami nem nevezhető magasnak, ám több esetben a termelési tradíciók hiányoznak.
7.3.4. A bor termékkategória szín szerinti bontása az OEM termékleírásokban A bor színe szerint lehet fehér, rozé, siller és vörös, de a küvét is ide soroltuk az elemzésben. A sillert a hazai borjog hagyományos kifejezésnek tekinti, ezért szerepeltetése a későbbi fejezetben történik.
94
12. táblázat A bor termékkategória szín szerinti bontása Szín
OEM-ek, amiben szerepel
Szereplések száma országosan
fehér
Mindegyik, kivéve Tihany
28
rozé
Mindegyik, kivéve Debrő, Izsák, Somló, Tokaj
25
vörös
Mindegyik, kivéve Debrő, Izsák, Somló, Tokaj
25
küvé
Mindegyik, kivéve Debrő, Izsák
27
Elmondható, hogy Tihany kivételével minden OEM név alatt termeszthető fehér fajta; vörös pedig Debrő, Izsák, Somló és Tokaj kivételével mindenhol. Ez utóbbit soknak találjuk, és érzékelhető egy olyan tendencia miszerint a „fehérboros” borvidékekre egyre több kékszőlőt telepítenek. Ez ugyan magyarázható az adott borvidék kínálatának szélesítésével, viszont kellő tradíció és ideális környezeti feltételek híján több fajta nem ütheti meg az OEM definíció szerinti minőséget.
7.3.5. Termékhierarchia a hazai OEM termékleírásokban Bizonyos termékleírásokban megkülönböztetnek magasabb kategóriákat. Ezek szabályozása több esetben nem kielégítő, a magasabb minőségi kategória szorosabb, szigorúbb szabályozással kell, hogy megjelenjen. Ez lehet analitikai, érzékszervi, vagy akár fajtahasználattal való szabályozás. Egyes termékleírásoknál a magasabb kategória például csak a fehér borokra vonatkozik (Badacsony), ez is helyes eljárás. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy sokféle kategóriáról van szó, egységesítésük szükséges. Eger esetében a három minőségi kategória túlbonyolítottá teszi a termékleírást és ezzel az egri termékkínálatot.
95
13. táblázat Termékhierarchia a hazai OEM termékleírásokban Megkülönböztetett kategória neve
OEM-ek, amiben szerepel
Szereplések száma országosan
prémium
Badacsony, Hajós-Baja, Mór, Neszmély, Pannonhalma, Sopron, Szekszárd, Villány
8
klasszikus
Bükk, Debrő, Villány
3
superior
Debrő, Eger
2
classicus
Eger
1
grand superior
Eger
1
dűlőnév feltüntetéses település/körzetnév feltüntetéses Összesen:
Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Etyek-Buda, Nagy-Somló, Somlói, Tolna
6
Balatonfüred-Csopak
1
17 OEM-ben használnak kiemelt kategóriát
7.3.6. Hagyományos kifejezések a hazai OEM termékleírásokban Ha a kifejezések fellelhetőségének hazai viszonylatait vizsgáljuk, akkor igen szövevényes hálóval találjuk szemben magunkat, amelybe a későbbiekben akár bele is gabalyodhat a tájékozatlan fogyasztó. Az OEM-ek többségében nem érezhető a kifejezések használatának piaci, termelési szempontokon, és hagyományokon alapuló megtervezettsége; alapvetően megengedő szabályozásokkal állunk szemben. A kifejezések egy része új bortípust képez (pl. jégbor, főbor); amennyiben ezekből túl sok került beépítésre a termékleírásokba, az szétaprózza az adott OEM kínálatát. Ezen kívül a kifejezések szabályozatlansága is probléma, több esetben nem szabályozták kellőképpen a termelés és a jelölés feltételeit sem, így előfordulhat a barrique rozé, vagy a gépi szüretelésű főbor, tehát nem korlátozták megfelelően a használatukat, pedig erre többször is felhívtuk a figyelmet. Megoldást jelenthetne az is, ha a kifejezéseket csak a magasabb hierarchiai kategóriába eső (prémium, superior) boroknál lehetne alkalmazni, de számukat több OEM esetében is csökkenteni szükséges.
96
A 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet négy hagyományos kifejezést különböztet meg. Ezek a következők: késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, muzeális bor és a siller. A 29 hazai OEM-ben összesen 74 hagyományos kifejezés jelölhető, tehát OEM-enként 2,55. Ezek mindegyike bortípust képez, ezzel bővítve az adott OEM kínálatát. Elmondható, hogy mind a négy hagyományos kifejezés hasonló számban szerepel, nagyságrendi eltérés ebből a szempontból nincs.
14. táblázat Hagyományos kifejezések országos viszonylatban Hagyományos OEM-ek, amiben szerepel kifejezés
Szereplések száma országosan
késői szüretelésű bor
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Eger, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Sopron, Szekszárd, Tokaj, Tolna, Villány, Zala
22
válogatott szüretelésű bor
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak,Etyek-Buda, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Szekszárd, Tolna, Zala
15
muzeális bor
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Eger, Etyek-Buda, Mátra, Monor, Mór, Nagy-Somló, Neszmély, Pannonhalma, Tokaj, Szekszárd, Zala
16
siller
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Eger, EtyekBuda, Hajós-Baja, Káli, Kunság, Mátra, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Sopron, Szekszárd, Tolna, Villány, Zala
21
Összesen:
Debrői, Izsák, Somlói, Tihany kivételével minden OEM-ben
74 szereplés
A hagyományos kifejezések eredet-megjelölésenkénti száma szerint már nagyobb a szórás. Debrő, Izsák, Somlói, Tihany OEM-ek kivételével mindenhol jelölhető hagyományos kifejezés. A Balaton körüli borvidékek mindegyikénél (6) lehetőség nyílik mind a négy kifejezés használatára, míg a legnagyobb területű Kunságnál 97
három, a legismertebb Tokajnál pedig csak két kifejezés alkalmazható. A Balaton esetében ez a termékek szétaprózódásához vezet. A borvidékek harmada mind a négy kifejezést engedélyezte.
15. táblázat A hazai OEM-ekhez tartozó hagyományos kifejezések OEM megnevezése
Badacsony Balatonboglár Balaton-felvidék BalatonfüredCsopak Bükk Csongrád Debrő Eger Etyek-Buda Hajós-Baja Izsák Káli Kunság Mátra Monor Mór Nagy-Somló Neszmély Pannon Pannonhalma Pécs Somlói Sopron Szekszárd Tihany Tokaj Tolna Villány Zala Összesen:
Siller
Muzeális
Válogatott szüretelésű bor + + + +
Késői szüretelésű bor + + + +
Összesen:
3 1 0 3 4 2 0 1 3 4 1 3 4 2 3 4 3 0 2 4 0 2 3 2 4 74
+ + + +
+ + + +
+ +
+
+
+ + +
+ +
+
+ + +
+ +
+ +
+ +
+
+ + +
+ + + + + +
+
+
+ +
+ + +
+ + + + + +
+ + + + +
+ + + + 21
+ + 16
+ 15
98
+ + + + 22
4 4 4 4
16. táblázat Hagyományos kifejezések száma OEM-enként Jelölhető hagyományos kifejezések száma OEM-enként (db)
OEM-ek megnevezése
Szereplések száma országosan
0
Debrő, Izsák, Somlói, Tihany
4
1
Csongrád, Káli, Monor
3
2
Hajós-Baja, Neszmély, Sopron, Villány, Tokaj
5
3
Bükk, Eger, Kunság, Mór, Pannon, Pécs, Tolna
7
4
Badacsony, Balatonboglár, Balatonfelvidék, Balatonfüred-Csopak, EtyekBuda, Mátra, Nagy-Somló, Pannonhalma, Zala, Szekszárd
10
7.3.7. Korlátozottan használható kifejezések a hazai OEM termékleírásokban A 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet17 korlátozottan használható kifejezést különböztet meg, melyek a következők: barrique, blanc de blanc, blanc de noir, borkülönlegesség, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, főbor, jégbor, muskotály, nyerspezsgő, primőr, szemelt, szűretlen, termőhelyen palackozva, töppedt szőlőből készült bor, újbor, ó, termelői pezsgő. Ezek mindegyike legalább egyszer megtalálható a termékleírásokban. Ezen kifejezések vegyes tulajdonságúak, mivel egyesek bortípust képeznek (pl. jégbor), mások pedig inkább csak borkaraktert jelölnek (pl. primőr), vagy kiegészítik a jelölést (pl. termőhelyen palackozva). A következő táblázatok a döntéshozóknak segítséget nyújtva áttekinthető módon, kétféle aspektusban mutatják be a hazai OEM-ek helyzetét. Szükségesnek érezzük a kifejezések használatának újbóli átgondolását, egyszerűsítését, több esetben országos álláspont kialakítását (pl. jégbor). Az adott OEM-ben használható kifejezések összeállítása stratégiai döntés, melynek meghozatalakor figyelembe kell venni az adott borvidék karakterét, és a termelési hagyományokat, hiszen világosan látható mekkora eltérés mutatkozik, akár a hasonló karakterű OEM-ek szabályozásai között.
99
A jégbor, amely nem termőhelyi bor, hanem technológiai, vagy birtokbor, 15 OEM leírásban, és egy OFJ-ben van jelen, ez sem a termelés volumenével, sem a hagyományokkal nem igazolható. Javasoljuk a kevésbé szabályozott, ez esetben (is) piacképesebb „földrajzi jelzés nélküli” kategóriában való szerepeltetését. 17. táblázat Korlátozottan használható kifejezések a hazai OEM termékleírásokban Korlátozottan használható kifejezés
OEM-ek megnevezése
Szereplések száma országosan
barrique
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Debrő, Eger, Etyek-Buda, Kunság, Mátra, Mór, NagySomló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Sopron, Szekszárd, Tihany, Tolna, Villány, Zala
23
blanc de blanc
Balatonboglár, Etyek-Buda, Nagy-Somló, Pécs, Sopron
5
blanc de noire
Balatonboglár, Etyek-Buda, Nagy-Somló, Pécs, Sopron
5
borkülönlegesség
Tokaj
1
Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüredelső szüret vagy Csopak, Bükk, Debrő, Eger, Etyek-Buda, Mátra, virginvintage/szűz Mór, Nagy-Somló, Pécs, Szekszárd, Tolna, termés Villány, Zala
15
főbor
Badacsony, Bükk, Balatonboglár, Balatonfelvidék, Eger, Káli, Mór, Nagy-Somló, Pannonhalma, Szekszárd
10
jégbor
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Káli, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Pannonhalma, Pécs, Sopron, Zala
15
muskotály
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Eger, Etyek-Buda, Hajós-Baja, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Sopron, Tolna, Zala
19
nyerspezsgő
Balatonboglár, Etyek-Buda, Nagy-Somló, Pécs, Sopron, Zala
6
primőr
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Debrői,
21
100
Eger, Etyek-Buda, Kunság, Mátra, Mór, NagySomló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Sopron, Szekszárd, Tolna, Villány szemelt
Badacsony, Balaton-felvidék, Zala
3
szűretlen
Balatonboglár, Balaton-felvidék, BalatonfüredCsopak, Etyek-Buda, Mór, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Tolna
9
termőhelyen palackozva
Badacsony, Balaton-felvidék, BalatonfüredCsopak, Bükk, Debrő, Eger, Mór, Pannon, Tolna, Villány, Zala
11
töppedt szőlőből készült bor
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Etyek-Buda, Káli, Kunság, Mátra, Mór, NagySomló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Tolna, Zala
15
újbor
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csongrád, Debrő, Eger, Etyek-Buda, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Szekszárd, Tolna, Villány, Zala
20
„ó”
Bükk, Eger, Szekszárd, Zala
4
termelői pezsgő
Etyek-Buda, Pécs, Zala
3
Összesen:
26 OEM, Izsák, Monor, Somlói OEM-ek kivételével mindegyik
185
A korlátozottan használható kifejezések száma a 29 OEM-ben összesen 185, vagyis OEM-enként 6,38 kifejezés található. Ez a szám is kissé magasnak nevezhető, viszont nagy a szórás a legkevesebb kifejezést használók (0) és a legtöbb (12) között. 13 darab OEM található a 6,38-as átlag alatt, 16 felette. Ha a 6 feletti kifejezésszámú OEM-ek kifejezésszámának átlagát elosztjuk a 6 alatti kifejezésszámú OEM-ek átlagával, akkor 4,14-et kapunk, tehát az átlag alattiak átlaga 4,14-szer magasabb az átlag felettiek átlagánál. Ez az ún. Éltető-Frigyes index duál mutató szerinti érték magasnak mondható. Több mint négyszeres különbség tapasztalható a kisebb, specifikus, esetleg letisztult OEM-ek, és a nagyobb, vagy összetettebb OEM-ek között. A 4,14-szoros érték jóval több, mint a 2,39-os érték a fajtaszám esetében. Szétoszthatjuk a termékleírásokat a kevés korlátozottan használható kifejezést alkalmazó átfedéses (Monor), vagy letisztult (Tokaj) OEM-ekre, illetve a sok 101
kifejezést
használókra.
Újfent,
külön
kiemelendő
a
Balaton
környékének
„bonyolultsága”.
18. táblázat Korlátozottan használható kifejezések OEM-enként OEM megnevezése
Korlátozottan használható kifejezés
Kifejezések száma az adott OEM-ben
Badacsony
barrique, főbor, jégbor, muskotály, primőr, szemelt, termőhelyen palackozva, töppedt szőlőből készült bor, újbor
9
Balatonboglár
barrique, blanc de blanc ,blanc de noire, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, főbor, jégbor, muskotály, nyerspezsgő, újbor, szűretlen, töppedt szőlőből készült bor, primőr
12
Balatonfelvidék
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, főbor, jégbor, muskotály, primőr, szemelt, szűretlen, termőhelyen palackozva, újbor, töppedt szőlőből készült bor
11
BalatonfüredCsopak
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, jégbor, muskotály, primőr, szűretlen, termőhelyen palackozva, újbor
8
Bükk
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, főbor, muskotály, primőr, termőhelyen palackozva, „ó”, újbor
8
Csongrád
barrique, primőr, muskotály, újbor
4
Debrő
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, primőr, termőhelyen palackozva, újbor
5
Eger
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, főbor, muskotály, primőr, termőhelyen palackozva, „ó”, újbor
8
Etyek-Buda
barrique, blanc de blanc ,blanc de noire, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, jégbor, muskotály, nyerspezsgő, primőr, szűretlen, töppedt szőlőből készült bor, termelői pezsgő, újbor
12
Hajós-Baja Izsák Káli
jégbor, muskotály főbor, jégbor, töppedt szőlőből készült bor
2 0 3
Kunság
barrique, jégbor, muskotály, primőr, töppedt szőlőből készült bor
5
Mátra
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés,
7
102
jégbor, muskotály, primőr, töppedt szőlőből készült bor, újbor
Monor
0
Mór
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, főbor, jégbor, muskotály, primőr, szűretlen, termőhelyen palackozva, újbor, töppedt szőlőből készült bor
10
Nagy-Somló
barrique, blanc de blanc ,blanc de noire, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, főbor, jégbor, muskotály, primőr, szűretlen, termőhelyen palackozva, újbor, töppedt szőlőből készült bor
12
Neszmély
barrique, primőr, töppedt szőlőből készült bor, újbor
4
Pannon
barrique, muskotály, primőr, szűretlen, termőhelyen palackozva, töppedt szőlőből készült bor, újbor
7
Pannonhalma
barrique, főbor, jégbor, muskotály, primőr, szűretlen, újbor, töppedt szőlőből készült bor
8
Pécs
barrique, blanc de blanc ,blanc de noire, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, jégbor, muskotály, nyerspezsgő, primőr, termelői pezsgő, újbor, töppedt szőlőből készült bor
11
Somlói
0
Sopron
barrique, blanc de blanc ,blanc de noire, jégbor, muskotály, nyerspezsgő, primőr
7
Szekszárd
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, főbor, primőr, „ó”, újbor
6
Tihany
barrique
1
Tokaj
borkülönlegesség
1
Tolna
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, muskotály, primőr, szűretlen, termőhelyen palackozva, újbor, töppedt szőlőből készült bor
8
Villány
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, primőr, újbor, termőhelyen palackozva
5
Zala
barrique, első szüret vagy virginvintage/szűz termés, jégbor, muskotály, nyerspezsgő, szemelt, termőhelyen palackozva, termelői pezsgő, újbor, „ó”, töppedt szőlőből készült bor
11
Összesen:
Mind a 17 kifejezés használatban van
185
103
7.3.8. A késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor és a töppedt szőlőből készült bor kérdésköre A „késői szüretelésű bor”, valamint „válogatott szüretelésű bor” hagyományos kifejezések, illetve a „töppedt szőlőből készült bor” korlátozottan használható kifejezések erősen rokoníthatóak egymással. A különbségtétel az átlagfogyasztó számára
nehézkes,
piaci
szempontokkal
mindhárom
kifejezés
megtartása
véleményünk szerint nem indokolható. A termékleírásokban sem sikerült kielégítően definiálni őket, több esetben nem társult szabályzás és érzékszervi leírás az anyaghoz. A késői szüretelésű bor ezen három kifejezés közül a legkönnyebben kommunikálható jelölés. Külön kiemelendő, hogy Tokaj korábban lemondott a „töppedt szőlő…” kifejezés használatáról, most pedig a jégbort helyezték át OFJ-be, ezáltal a nagy terület (5700ha) ellenére kicsiny fajtaszámmal, és minimális számú kifejezéssel dolgoznak. 19. táblázat A késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, töppedt szőlőből készült bor előfordulásai Variációk a fenti kifejezésekre
OEM-ek megnevezése
Szereplésük országosan
Késői…, válogatott…, töppedt… szerepel
Badacsony, Balatonboglár, Balatonfelvidék, Etyek-Buda, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Tolna, Zala
13
csak a késői…, válogatott… szerepel
Balatonfüred-Csopak, Neszmély, Szekszárd
3
csak a késői… szerepel
Bükk, Eger, Hajós-Baja, Sopron, Tokaj, Villány
6
csak a töppedt… szerepel
Káli
egyik sem szerepel
Csongrád, Debrő, Izsák, Monor, Somlói, Tihany
Összesen:
23 OEM-ben szerepel legalább egy kifejezés
1
104
23
7.3.9. Egyéb jelölések a hazai OEM termékleírásokban Igen változatos témakörről van szó. A borok erjesztési és érlelési módjára, valamint a pezsgők készítési módjára 11 kifejezés vonatkozik. A borok fahordós erjesztésére vonatkozó 6 kifejezés túlbonyolítja, nehezen érthetővé teszi a címkét az átlagfogyasztó számára. Véleményünk szerint a barrique kifejezés önmagában elegendő
lehet
a
jelölésre,
amennyiben
a
termékleírásban
megfelelően
meghatározzák a jelölés feltételeit. Jelenleg 10 OEM-ben öt hordóra vonatkozó jelölés használható. A 3. fejezet ajánlásaiban már jeleztük a bio, öko stb. kifejezések elhagyására vonatkozó javaslatunkat. 20. táblázat Egyéb, kiegészítő jelölések a hazai termékleírásokban Jelölés
OEM megnevezése
Szereplések száma országosan 3
öreg tőkék bora
Balaton-felvidék, Mór, Szekszárd
pinceszövetkezetben palackozva
Badacsony, Balaton-felvidék, BalatonfüredCsopak, Mór, Pannon, Tolna
6
termelői palackozás
Badacsony, Balaton-felvidék, BalatonfüredCsopak, Mór, Pannon, Tolna
6
kézi szüret
Balatonfüred-Csopak
1
botrytyses
Balatonfüred-Csopak
1
birtokbor
Mór, Pannonhalma
2
ökológiai gazdálkodásból származó biológiai gazdálkodásból származó bio
Káli
1
Káli
1
Káli
1
öko
Káli
1
organikus
Káli
1
barrique-ban erjesztett
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Etyek-Buda, Káli, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Szekszárd, Tolna, Villány
11
...hordóban erjesztett
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Etyek-Buda, Káli, Nagy-Somló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Szekszárd, Tolna, Villány
12
Barrique-ban érlelt
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék,
12
105
Etyek-Buda, Káli, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Sopron, Szekszárd, Tolna, Villány ...hordóban érlelt
Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Etyek-Buda, Káli, Nagy-Somló, Neszmély, Pannon, Pannonhalma, Sopron, Szekszárd, Tolna, Villány
13
fahordós érlelésű bor palackban erjesztett
Bükk, Debrő, Eger Balatonboglár, Etyek-Buda, Nagy-Somló, Pécs
3 4
Hagyományos módszerrel palackban erjesztett Hagyományos módszer (méthode traditionelle) Klasszikus módszer (méthode classique)
Balatonboglár, Etyek-Buda, Nagy-Somló, Pécs, Sopron
5
Balatonboglár, Etyek-Buda, Nagy-Somló, Pécs, Sopron Balatonboglár, Etyek-Buda, Nagy-Somló, Pécs, Sopron
5
klasszikus hagyományos módszer reserve
Balatonboglár, Etyek-Buda, Nagy-Somló, Pécs, Sopron Szekszárd
5
válogatás
Szekszárd
1
classic
Szekszárd
1
Összesen:
17 OEM használ egyéb jelöléseket
5
1
102
7.3.10. Egyedi terméktípusok a hazai OEM termékleírásokban Vegyes ezen terméktípusok képe is. Jelen vannak köztük a korábban is védelmet élvező hagyományos kifejezések (bikavér, aszú), de új, eddig ismeretlen és szabályozatlan bortípusok is bekerültek, például Mátra esetében a white, vagy a gyöngyök. Ezek elhagyását javasoljuk, bevezetésük „nagy változtatást” igényelne. A Crémant kifejezés három OEM-ben is szerepel, viszont a termelés szabályozása hiányzik a termékleírásokból.
106
21. táblázat Egyedi terméktípusok a hazai OEM termékleírásokban Terméktípus
OEM-ek, amelyben szerepel
hárslevelű bikavér csillag friss crémant gyöngyök whine rizling illatos szamorodni aszú máslás fordítás aszúesszencia eszencia Káli OEM dűlős borai Összesen:
Debrői Eger, Szekszárd Eger Etyek-Buda Etyek-Buda, Nagy-Somló, Pécs Mátra Mátra Mátra Mátra Tokaj Tokaj Tokaj Tokaj Tokaj Tokaj Káli 9 OEM, Debrői, Eger, Etyek-Buda, Káli, Mátra, Nagy-Somló, Pécs, Szekszárd, Tokaj
Szereplések száma országosan 1 2 1 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 8 26
7.3.11. Az OEM termékleírások összesítő elemzése Az alábbi összesítő táblázatoknak, ábráknak különös jelentőséget tulajdonítunk, mert nemcsak összesítik az adott OEM ismérveit, hanem országos viszonylatban láttatják a hazai állapotokat a választott szempontok alapján. A hagyományos kifejezések, korlátozottan használható kifejezések, egyéb jelölések és egyedi terméktípusok összeadásával több kérdésre kaphatunk matematikai választ korrelációs műveletek elvégzésével. A korreláció jelzi két tetszőleges érték közötti lineáris kapcsolat erősségét és irányát, értéke -1 és 1 között lehet. 1 esetén a két összevetett ismérv teljes egyezést mutat, -1-nél fordított kapcsolat áll fenn, 0-nál nem mutatható ki kapcsolat. Példának okáért a hektáronkénti hozam, és az abból előállított bormennyiség között pozitív korreláció állna fenn, mivel a hozammal együtt az abból készíthető bormennyiség is növekedni fog. A műveletek közül kettő csak a borvidéki OEMekre volt végezhető. A Pearson-féle korreláció segítségével a következő kérdésekre kerestünk válaszokat: 107
Létezik-e, és milyen irányú kapcsolat van egy borvidéki OEM területének nagysága, és a kifejezések, jelölések száma között? Egy nagy területű borvidék sok kifejezést, jelölést használ? Igen van, gyenge, -0,31-os negatív (!) irányú kapcsolat, tehát a nagyobb borvidékekre kicsit kevésbé jellemző a sok kifejezés, jelölés. Létezik-e, és milyen irányú kapcsolat van egy borvidéki OEM területének nagysága, és a fajták száma között? Egy nagy területű borvidék sok fajtával dolgozik? A kapcsolat, összefüggés nem meghatározható, mivel a korrelációs együttható értéke csaknem 0 (-0,06). Létezik-e, és milyen irányú kapcsolat van a fajták számának nagysága és a kifejezések, felölések száma között? Egy sok fajtával dolgozó OEM sok kifejezéssel, jelöléssel él? Mérsékelten
erős,
0,66-os,
pozitív
irányú,
szignifikáns
összefüggés
mutatkozik. Egy sokfajtával dolgozó OEM-ben valószínűbb a több kifejezés, jelölés. Ezt a számítást a 29 OEM-re lehetett elvégezni, mivel területi adatokkal nem kellett számolni.
108
22. táblázat Összegző ismérvek a hazai OEM termékleírásokkal kapcsolatban OEM megnevezése
Badacsony Balatonboglár Balatonfelvidék BalatonfüredCsopak Bükk Csongrád Debrő Eger Etyek-Buda Hajós-Baja Izsák Káli Kunság Mátra Monor Mór Nagy-Somló Neszmély Pannon Pannonhalma Pécs Somlói Sopron Szekszárd
OEM területe (ha)
Engedélyezett fajták száma
Termékkategóriák száma
Hagyományos kifejezések
1 5 2
Szín szerinti kategóriák száma bor esetében 4 4 4
1 700 2 600 1 680
23 34 28
2 100 1040 1 930 3 600 1 640 1 650 26300 7100 730 730 1 350 620 700 1 680 2 200
Egyéb jelölések
Egyedi terméktípusok
4 4 4
Korlátozottan használható kifejezések 9 12 11
32
1
38 25 32 49 44 21 1 32 33 25 19 25 44 26 53 29 34 5 22 39
1 1 1 1 3 2 2 1 3 2 1 1 2 2 1 1 2 1 3 1
6 9 7
0 0 0
19 25 22
4
4
8
4
0
16
4 4 1 4 4 4 1 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 4 4
3 1 0 3 4 2 0 1 3 4 1 3 4 2 3 4 3 0 2 4
8 4 5 8 12 2 0 3 5 7 0 10 12 4 7 8 11 0 7 6
1 0 1 1 9 0 0 9 0 0 0 4 9 2 6 5 5 0 6 8
0 0 1 2 2 0 0 8 0 4 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1
12 5 7 14 27 4 0 21 8 15 1 17 26 8 16 17 20 0 15 19
109
Jelölések összesen:
Tihany Tokaj Tolna Villány Zala Összesen:
5700 2 170 2100 1 470 70 790
7 6 36 28 46 -
1 2 1 2 4 -
3 2 4 4 4 -
0 2 3 2 4 74
110
1 1 8 5 11 185
0 0 6 4 0 99
0 6 0 0 0 26
1 9 17 11 15 387
Az SPSS, többváltozós statisztikai elemzőprogram lehetőséget ad eloszlási vizsgálatok végzésére. A különböző metódusok szerint végzett eloszlási próbák megmutatják az elemek eloszlását az adott intervallumon belül. Mi a „skewness tesztet”, azaz az aszimmetria próbát választottuk. 2. ábra
A hazai borvidéki OEM-ek igen kis területűek, kivéve a nemzetközi viszonylatban is nagyobbnak számító Kunságot. A legkisebb és legnagyobb területű borvidéki OEMünk között nagyjából negyvenszeres különbség mutatkozik. Ahogyan az ábrán is látható a hazai borvidéki OEM-ek az ábra bal felén tömörülnek. Ez nem nevezhető normális eloszlásnak, mivel akkor a görbe középen csúcsosodna, és az oszlopok is egyenletesen helyezkednének el. A normális eloszlásról matematikai értelemben akkor beszélünk, ha a számítások végén -1 és +1 közötti értéket kapunk. Ez az érték 4,1, tehát nem normális eloszlást mutatnak a hazai borvidékek a szőlőültetvények területének szempontjából.
111
3. ábra
A fajtaszám már normális eloszlású, a hasábok középen tömörülnek. Ezen az ábrán már mind a 29 OEM szerepel. A görbe enyhén jobbra dől, tehát kicsit több az átlag feletti fajtaszámmal bíró OEM-ek száma, az aszimmetria próba értéke 0,4, tehát az eloszlás normálisnak nevezhető.
112
4. ábra
A kifejezések számát tekintve is normális eloszlásúak a hazai OEM-ek, az aszimmetria próba értéke majdnem 0. Nagyszámú adat könnyebb áttekintéséhez csoportosítani lehet az adatokat. Az értékeket
5-5-5
résztartományra
osztottuk,
kereszttáblába
rendeztük,
majd
megszámoltuk, hogy egy ilyen részbe hány adat esik. Ebből már több, a döntéshozók számára is fontos következtetést lehet majd levonni.
113
23. táblázat
A táblázatból kitűnik, hogy a kis területű borvidékeink nagyobbik részén sok fajtát engedélyeztek az OEM leírásokban. Ennek az átgondolása egyes esetekben szükséges lehet figyelembe véve az adott terület termelési hagyományait, és az OEM definícióját.
114
24. táblázat
Elmondható, hogy a négy legkisebb borvidéki OEM-ünk sok kifejezéssel dolgozik, és ez csak részben magyarázható az összetettséggel. Ellentétként pedig ott áll a négy legnagyobb területű borvidéki OEM, köztük Tokaj, melyek letisztultságot mutatnak. Nagyon kis területű, alacsony kifejezésszámot engedélyező borvidékünk nincs, ahogyan nagy területű sok kifejezéssel dolgozó sem.
115
25. táblázat
Itt is elhatárolhatóak bizonyos csoportok. A kevés fajtával dolgozó borvidéki OEM-ek jellemzően kevés kifejezést is engedélyeztek a termékleírásokban. Ugyanez igaz ellentétesen is, a legtöbb fajtát engedélyezők sok kifejezéssel dolgoznak. Érdekes, hogy nincs magas fajtaszámú, kevés kifejezéssel dolgozó borvidék. Némileg leegyszerűsítve a kérdést, vannak az egyszerűek és letisztultak, illetve az összetettek és bonyolultak.
116
A statisztikában a hasonlóság, vagy más megközelítésben közelség, távolság rendkívül fontos ismérvek. Megkíséreltünk a 22 borvidéki OEM három tulajdonsága: a területe, az engedélyezett fajtáinak száma, és a kifejezéseinek száma alapján összefüggéseket találni. Először is problémát jelent a tulajdonságok eltérő értékkészlete, hiszen míg a terület 600-26 300ha között mozog, addig a kifejezések száma nem éri el a harmincat sem. Ezért az egyenleteink végeredményét a terület magas értéke szabná meg. A tulajdonságok számértéke közötti „harmonizációt” az SPSS program segítségével végeztük el, mégpedig a „standardizálás négyzetes euklideszi távolságának” eljárásával, és ún. „Z”-érték felvételével. A távolsági mátrixot ezen eljárás során szintén az SPSS-sel készítettük. A számítás végén mértékegység nélküli értékeket (disszimiliaritási indexeket) kapunk a kereszttáblában. Minél alacsonyabb egy szám, annál kisebb két OEM vizsgált szempontok alapján való eltérése, tehát annál közelebbi viszonyban állnak egymással. Két azonos területű, fajtaszámú, kifejezésszámú OEM „disszimiliaritási” indexe 0 lenne. A nagyobb számok, pedig nagy eltérést jeleznek két OEM között.
117
26. táblázat
118
A keletkezett kereszttábla adatsorából arra következtettünk, hogy érdemes lenne szétbontani „borrégiókra” hazánkat. Így 5, hasonló fekvésű, borkarakterű térséget különítettünk el. 27. táblázat
119
Az Észak-Dunántúl borvidékei Etyek-Buda kivételével hasonlóak egymáshoz. E borvidék „kilóg” magas értékeivel, mivel sok kifejezést használnak. A táblázatokban kék vonallal lehatárolt területek az egymáshoz különösen hasonló borvidékeket jelölik. A Balaton parti borvidékek nagyon hasonlítanak egymáshoz. Itt Nagy-Somló tér el kis területéből, és összetettségéből kifolyóan, de Zalának is magas a disszimilaritási indexe a sok kifejezés miatt. Az Észak-Dunántúl és a Balaton környéke egymással is rokonságot mutat. A Dél-Dunántúl borvidékei egymáshoz viszonyítva szintén sok hasonlóságot mutatnak. A Duna Borrégió területén Kunság jelentősen elüt a másik két borvidéktől. Ennek csupán a borvidék nagy területe az oka, ha csak a kifejezéseket és a fajtaszámot nézzük, akkor nincs jelentős különbség. Összességében elmondhatjuk, hogy igaznak bizonyul hazánk borrégióra nézve is a Tobler-féle sejtés, vagyis az egymáshoz földrajzilag közelebb eső területek jobban hasonlítanak egymásra, mint a távoliak. Zárásként a fenti három vizsgálathoz hasonló ábrát közlünk. Ezek látványos formában mutatják be a jelenlegi helyzetet. A nagy területű Kunság OEM torzítja az ország képét, és jól mutatják az ábrák az OEM-ek sokszínűségét. Az 5. ábrán a borvidéki OEM területe és fajtaszáma alapján képezett pontok az ábra jobb alsó szegletében tömörülnek, így mutatva a kis területű, „sokfajtás” Magyarországot. A kifejezések és a terület viszonyának esetében is az ábra alján tömörülnek borvidékeink, viszont az x tengely mentén eloszlásuk egyenletesebb képet mutat. A hatodik ábrán pedig jól kivehető, hogy a pontok nagyjából 30o-os szögben tömörülnek, és egy pont sincs az ábra bal felső és jobb alsó szegletében. Tehát hiányzik a kevés fajtát, de ugyanakkor sok kifejezést engedélyező OEM-ek kategóriája, illetve a sok fajtás, kevés kifejezést engedő OEM-ek csoportja.
120
5. ábra
121
6. ábra
122
7. ábra
123
Végezetül a fenti táblázatok, ábrák alapján értékelhetőek a hazai OEM-ek összetettségi fokukat illetően. Nagy területű, koncepcionálisan letisztult OEM: Kunság, Tokaj Nagy területű, szabályozásában bonyolult megjelenésű OEM: Eger, Mátra Közepes területű, több kifejezést használó, koncepcionálisan letisztult OEM: Villány Közepes területű, összetett, koncepcionálisan csaknem letisztult OEM: Badacsony, Szekszárd, Sopron Közepes területű, nem teljesen letisztult: Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, EtyekBuda, Tolna, Zala Közepes területű, letisztult OEM: Csongrád, Hajós-Baja, Neszmély Kis területű, koncepcionálisan még nem teljesen letisztult OEM: Mór, Nagy-Somló, Pannonhalma, Pécs Kis területű, koncepcionálisan nem kidolgozott OEM: Bükk Egyszerű, átfedéses OEM: Debrői, Izsák, Monor, Somlói, Tihany Bonyolult átfedéses OEM: Pannon Komplex megjelenésű, nem teljesen letisztult átfedéses OEM: Káli
124
7.4. Az OFJ termékleírások statisztikai értékelése
7.4.1. A lehatárolt terület Hazánkban öt OFJ területre (Zemplén, Felső-Magyarország, Dunántúl, Duna, Balaton) készült el termékleírás, több 2009-ben levédett név (Tisza melléki) használatáról is lemondtak az érintett borvidékek, illetve több, kis területű, új OFJ (Hanság) korábban tervezett kérelme is elmaradt. Balaton körüli borvidékek a Balaton OFJ-be tömörültek, de a Dunántúli OFJ neve is folyhat szőlőtermesztés. A Balaton OFJ mindössze a borvidéki településeket öleli fel, a termék-előállítás terén természetesen megengedőbb a szabályozás. A Dunántúl OFJ átfogja a teljes Dunántúlt, szőlőtermesztés bármelyik dunántúli megye I. és II. termőhelyi kataszterbe sorolt szőlőültetvényén folyhat. Duna OFJ termékleírásának lehatárolásában problémát éreztünk, melyet jeleztünk a 3. fejezetben; Felső-Magyarországgal ugyanez a helyzet. A Zemplén OFJ termékleírása a Tokaji és a Bükki borvidékek területét fedi le a szőlőtermesztést illetően.
125
8. térkép Hazai borvidékek az oltalom alatt álló földrajzi jelzések szemszögéből
126
7.4.2. Termékkategóriák, kifejezések az OFJ termékleírásokban Az
OFJ
termékleírások
természetükből
fakadóan
egyszerűek,
gyengébben
szabályozottak, éppen ezért összevontan tárgyalhatók a különböző kifejezések. Az OFJ termékleírásokat érezhetően nem az OEM-ekkel együtt, megalapozott termékfelépítéssel, termékelosztással, piaci stratégiai tervezéssel hozták létre. Az egyébként rendkívül piacképes kategóriát, nemcsak „gyenge” borokkal, hanem fajtajellegű, sőt egyedi minőségű termékekkel (pl. szupertoszkánok) is fel lehet tölteni. A termékkategóriákat tekintve természetesen mind az öt termékleírásban szerepel a bor, de a Balaton OFJ-ben még a pezsgő is. A szín szerinti felosztásban Zempléni név alatt csak fehérbort és fehér küvét lehet forgalomba hozni, a többi tájbor esetében megengedett a vörös és a rozé is. Az OFJ termékleírásokba – helyesen – nem került hierarchiai felosztás (prémium, klasszikus) beépítésre.
28. táblázat Hagyományos kifejezések az OFJ termékleírásokban Hagyományos OEM-ek, amiben szerepel kifejezés késői szüretelésű bor válogatott szüretelésű bor muzeális bor siller Összesen:
Szereplések száma országosan
-
-
Felső-Magyarország Balaton, Duna, Dunántúl, Felső-Magyarország
1 4 5
A korlátozottan használható kifejezések terén már nem ilyen egyszerű a kép. FelsőMagyarország név alatt 7 korlátozottan használható kifejezés jelölése lehetséges, ezt csökkenteni javasolt. OFJ kategóriában az óbor, muzeális bor nem javallott, mert elmossa az OEM és az OFJ közötti karakterkülönbséget. 127
29. táblázat Korlátozottan használható kifejezések az OFJ termékleírásokban Korlátozottan használható kifejezés barrique blanc de blanc blanc de noire borkülönlegesség első szüret vagy virginvintage/szűz termés főbor jégbor muskotály nyerspezsgő primőr szemelt szűretlen termőhelyen palackozva töppedt szőlőből készült bor újbor „ó” termelői pezsgő Összesen:
OEM-ek megnevezése
Balaton, Felső-Magyarország
Szereplések száma országosan 2
-
Balaton, Dunántúl, Felső-Magyarország
3
-
Zemplén Balaton, Duna, Dunántúl, Felső-Magyarország
1 4
-
Balaton, Duna, Dunántúl, Felső-Magyarország
4
-
Balaton, Dunántúl Felső-Magyarország
2 1 -
Felső-Magyarország Felső-Magyarország Balaton
1 1 1 20
A fahordós érlelésre, erjesztésre vonatkozó kiegészítő jelölések egyszerűsítése javasolt a Balaton és a Dunántúl termékleírások esetében, mivel előbbiben 5, utóbbiban 4 kifejezés utalhat az erjesztés, illetve az érlelés módjára. Ezeken kívül már csak két jelölést találunk, a Felső-Magyarország leírásban a „fahordós érlelésű bort”, illetve a Balaton OFJ esetében a palackban erjesztett kifejezést.
128
Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke 1. táblázat Az OEM termékleírások ajánlásai ................................................................................ 20 2. táblázat Az OFJ termékleírások ajánlásai .................................................................................. 22 3. táblázat A bor termékleírások koordinációjának kronológiája ................................................. 22 4. táblázat Az érzékszervi leírás elkészítésének példája (Villány).................................................. 30 5. táblázat Oltalom alatt álló eredemegjelölésű területek települései a szőlőtermesztés szempontjából ........................................................................................................... 85 6. táblázat A lehetséges kisebb földrajzi eredetjelölések: a körzet, a település és a dűlő ........... 87 7. táblázat A dűlőfeltüntetéses borok szigorúbb szabályozása..................................................... 88 8. táblázat A dűlőlehatárolás teljességének és szabályozásának kereszttáblája .......................... 89 9. táblázat Szőlőfajták az OEM termékleírásokban ...................................................................... 90 10. táblázat Szőlőfajtás szereplési sorrendje az OEM termékleírásokban ..................................... 91 11. táblázat Termékkategóriák a hazai OEM termékleírásokban ................................................... 94 12. táblázat A bor termékkategória szín szerinti bontása .............................................................. 95 13. táblázat Termékhierarchia a hazai OEM termékleírásokban ................................................... 96 14. táblázat Hagyományos kifejezések országos viszonylatban ..................................................... 97 15. táblázat A hazai OEM-ekhez tartozó hagyományos kifejezések ............................................... 98 16. táblázat Hagyományos kifejezések száma OEM-enként ........................................................... 99 17. táblázat Korlátozottan használható kifejezések a hazai OEM termékleírásokban.................. 100 18. táblázat Korlátozottan használható kifejezések OEM-enként ................................................ 102 19. táblázat A késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, töppedt szőlőből készült bor előfordulásai ............................................................................................................. 104 20. táblázat Egyéb, kiegészítő jelölések a hazai OEM termékleírásokban .................................... 105 21. táblázat Egyedi terméktípusok a hazai OEM termékleírásokban ............................................ 107 22. táblázat Összegző ismérvek a hazai OEM termékleírásokkal kapcsolatban ........................... 109 23. táblázat Az OEM-ek területének és fajtaszámának kereszttáblája ......................................... 114 24. táblázat Az OEM-ek területének és használatos kifejezéseinek kereszttáblája ...................... 115 25. táblázat OEM-ek fajtaszámának és kifejezéseinek kereszttáblája .......................................... 116 26. táblázat A hazai borvidéki OEM-ek egymáshoz viszonyított hasonlósága a terület, a fajtaszám és a kifejezésszám alapján ......................................................................................... 118 27. táblázat Borvidéki régiók hasonlósága a terület, a fajták száma, és a kifejezésszám alapján 119 28. táblázat Hagyományos kifejezések az OFJ termékleírásokban .............................................. 127 29. táblázat Korlátozottan használható kifejezések az OFJ termékleírásokban ........................... 128
129
Ábrák jegyzéke 1. ábra
Engedélyezett szőlőfajták száma OEM-enként ........................................................... 92
2. ábra
A 22 borvidéki OEM területének aszimmetria próbája ............................................ 111
3. ábra
A fajtaszám eloszlásának aszimmetria próbája ........................................................ 112
4. ábra
A használt kifejezésszám aszimmetria próbája ........................................................ 113
5. ábra
A terület és a fajták száma ........................................................................................ 121
6. ábra
Kifejezések és terület ................................................................................................ 122
7. ábra
Kifejezések és fajták száma ....................................................................................... 123
Térképek jegyzéke 1. térkép
Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű területek Magyarországon ............................. 84
2. térkép
A hazai borvidékek az oltalom alatt álló földrajzi jelzések szemszögéből ................ 126
130
