XIX. X V .Évfolyam É v f o 8. l yszám a m ,
2013. augusztus
5 . s z á m
Bokréta Hagyományőrző Egyesület 2011 nyarán néhányan úgy éreztük, jó lenne, ha a szüreti felvonuláson a magyar nemzetiség is képviseltetné magát egy-két dal erejéig. A gondolatot tett követte: megtanultunk néhány bordalt és részt vettünk a rendezvényen. Ezen kis „mag” köré szerveződött még néhány dalszerető tag, így a Pogányi Népdalkört megalapítottnak tekintettük. 2012-ben merült fel bennünk egy egyesület létrehozásának igénye. A szervezet keretein belül nemFotók: Rőder Attila csak zenével, hanem a népművészet egyéb ágaival is foglalkozhatunk, illetve lehetőséget adhatunk magunknak - pályázati források felhasználásával - programjaink színesítésére. Ezért alakult a Bokréta Pogányi Hagyományőrző Egyesület. Célunk, hogy bokrétába kössük a magyarság zenei, népművészeti, gasztronómiai kincseit. Szeretnénk táncházat és kézműves programokat szervezni, profi népzenészeket meghívni falunkba. Szeretnénk, ha ez a bokréta egyre színesebb és színesebb lenne, ezért várunk minden kedves Pogányit akár aktív tagként, akár támogatóként egyesületünkbe.
A tartalomból:
Események a közelmúltból Pogányiak Erdélyben Közérdekű hírek Bemutatjuk Beke Líviát
Hagyományteremtő jelleggel idén augusztus 18-án szeretettel invitálunk mindenkit „Magyar Est” című rendezvényünkre az új Faluházba, ahol a Népdalkör fellépésén túl hangszeres szólisták, táncos fiatalok, és a Pogányi Dalbarátok Köre színesíti műsorunkat. Népdalkörünk repertoárja kifejezetten a dunántúli, azon belül is a baranyai régió népdalait foglalja magába. A műsor után magyar bállal és mulatsággal várunk minden kedves vigadni vágyót. Ha szeretsz énekelni, jó a hallásod és szeretnél egy jó csapathoz tartozni, szeretettel várunk a Népdalkör próbáján vagy hívj a +36 30 3671826-os telefonszámon! Semjén Péter
Hírek, események A Pogányi Fotóklub több éve működik a faluban. Legutóbb Horvátországba, a Kopácsi rétre szerveztek kirándulást. Két fotó az ott készült képekből:
Kresz Gábor gondolatai
fotófeldolgozás (PS, RAW); saját fotók bemutatása, vélemény kérés. A klub nyitott, ingyenes. Mindenkit szeretettel várnak.
Sportélet
Ingyenes színházlátogatás
Szeptember 3-án, kedden 17 órakor a Faluházban Dékány Zsolt természetfotográfus lesz a klub vendége. A beszélgetés tervezett témái: természet-, portré-, akt-, esküvőfotózás; számítógépes
„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni….” Jane Teller világhírű ifjúsági regényéből készült „SEMMI” című színdarab megtekintésére hívjuk és várjuk a 12-16 éveseket. Az előadás ingyenes. Gyülekező, indulás: 2013. augusztus 26. hétfő, 15 óra, az Önkormányzat előtt, utazás ingyenes falubuszjárattal. Helyszín: Zsolnay Negyed, Bóbita Bábszínház. Jelentkezni lehet: augusztus 23-ig Fejes Andreánál, a 20/430-7117-es telefonszámon.
Események a közelmúltból Horgásztábor 2013 Lelkes, horgászni szerető, tudásra éhes kis csapat jelentkezett az idei önkormányzati horgásztáborba. A társrendező a „Tavasz” Horgászegyesület volt, további támogatók: Jégmadár Horgászbolt. A tábort Sipos István vezette, szakmai segítők: Mártyán György a „Tavasz” Horgászegyesület gazdasági vezetője, Kozarics János vezetőségi tag, Wenhardt Dániel és Szorre Patrik ifihorgászok, valamint Zilahi Lajos.
Kézműves tábor Már sokadik alkalommal várta a gyerekeket a Pogányi kézműves tábor és Bencsik Éva táborvezető. Az évek során rengeteg színes kézműves technikát, játékot tanultak a táborlakók. Sok kirándulás, daltanulás, társas- és drámajáték tette feledhetetlenné az együtt töltött napokat. A gyerekek között barátságok szövődtek, jó ismerősként találkoznak évről évre. A kis csapat tagjai egy idő után váltják egymás, a nagyok „kinövik” a tábort, újabb gyerekek érkeznek, de az idősebbek sokat segítenek az újoncoknak. Hagyomány, hogy táborzárásra elkészülnek a batikolt felsők, a közös képen mindenki a saját maga gyártotta pólóban díszeleg. Kedves gesztus, hogy a táborvezető és a gyerekek minden évben ajándékot készítenek az Önkormányzatnak. Tavaly egy csodaszép batikolt kép sikeredett, ami a Faluház egyik termét díszíti. Idén pedig a Faluház két épülete közötti összekötő fal festését kezdték el, gyerekrajzok alapján. A „macskás fal” elkészítésébe többen is bekapcsolódtak, a végeredmény remek lett! A Hagyományok Hete fesztivál ideje alatt már megtekinthető a kész munka. Bencsik Éva augusztus 18-án, a Faluház ünnepélyes megnyitóján várja egy közös kép erejéig a segítő gyerekeket. A helyszínt az Önkormányzat biztosította, a pogányi gyerekek ebédjét a „Pogányért” Alapítvány támogatta. Fejes Andrea
Fotó: Rőder Attila A gyerekek négy versenyben is összemérték tudásukat: halfogó, horogkötő, célbadobó és halismereti vetélkedőn. Első helyezettek: Kárász Fanni két versenyszámban, Wenhardt Levente és Maczkó Gergő. A tábor legeredményesebb résztvevője Kárász Fanni lett. Minden gyerek értékes ajándékokkal, pólóval, elismerő oklevéllel és rengeteg új tapasztalattal gazdagodott ebben az öt napban. A táborzárás hagyományosan közös vacsorával, jó hangulatú beszélgetéssel és sok nevetéssel zárult. A finomságokat Sipos István és Kozarics János főzték. Találkozzunk jövőre, ugyanitt! Fejes Andrea Kirándulás a Zsolnay negyedben A pogányi „különítmény” minden tagja nagy odafigyeléssel hallgatta a Sikorski ház előtt a Gyugyi gyűjteményről szóló bevezető előadást, melyet a tárlatvezető, Farkas Róbert mondott el. Neki köszönhetően ismerhettük meg a Zsolnay gyár historikus és szecessziós korszakát. A magas szintű tárlatvezetés, valamint a mintegy 600 tételből álló gyűjtemény megtekintése felejthetetlen élményt nyújtott mindannyiunk számára. Fotó: Zilahi Lajos
Fotó: Bencsik Szilvia Helyesbítés Az előző számban közzétett: Első Pogányi Halfőző Versenyről tudósító cikkből kimaradt a következő sor, ezúton pótoljuk: „Az ötletadó, a rendezvény megálmodója Mártyán György, az Egyesület gazdasági vezetője volt.”. Fejes Andrea
Közérdekű - AZ EON értesítette községünket, hogy gázvezeték beruházási munkák miatt augusztus 22-én előreláthatólag reggel 8-tól 11 óráig szünetel a gázellátás! A gázszünettel kapcsolatban az EON diszpécserszolgálata tud bővebb felvilágosítást adni a 06 80 424242-es telefonszámon. - A Magyar Telekom tájékoztatója szerint 2013. szeptember 2 és 4 között üzemszünetek várhatók a távbeszélő és a vezetékes internet szolgáltatásban hálózat fenntartási munkák miatt. A várható szolgáltatás kiesések időtartama 30 perc.
A pogányi Erdélyben
menyecskék
Május közepén a Pogányi Menyecskekórus 7 tagja vett részt a szegedi Hontravel Kft. által szervezett erdélyi nyereményúton, amely a decemberi „Népek tánca, népek zenéje” vetélkedőn elért kiemelt arany minősítés jutalma volt. Az úton a Soroksári Harmonika Zenekar, az algyői Parlando énekegyüttes és a Demjéni Vagányok nyugdíjas férfikórus volt az útitársunk. A négynapos út alatt Erdély főbb látnivalóit mutatta meg nekünk idegenvezetőnk, Varjú Zoltán, akitől minden történelmi információt és érdekességet bőségesen megkaptunk. Első állomásunk Kolozsvár volt, ahol a nevezetességek (köztük Mátyás szülőháza) megtekintése után a Tordai-hasadékon keresztül érkeztünk a késő esti órákban Torockószentgyörgyre, az Oroszlán panzióba, ahol a buszról leszálló, kissé elcsigázott társaságot a panzió személyzete finom pálinkával és kürtős kaláccsal várta. A finom vacsora után, meglepetésként, egy helyi zenekar táncoltatott meg minket. Másnap először Marosvásárhelyen álltunk meg, ahol a kultúrpalota megtekintése után városnézés következett, majd a következő állomásunk Erdőszentgyörgyön volt a református templomnál, ahol Rhédey Klaudia (II. Erzsébet angol királynő ükanyja) nyugszik. Utunk ezután Szovátára vezetett. Itt körbesétáltuk a Medve-tavat, és gyönyörködtünk a díszes fafaragású hotelekben, villákban és ortodox templomokban. Aznapi utazásunk Parajdon, szálláshelyünkön ért véget. Este vacsora után minden kórus egy rövid műsort adott, és megkóstoltuk a demjéniek finom egri borait. Harmadik napunk első útja a parajdi sóbányába vezetett, melynek 102 méteres mélységében megcsodálhattuk ennek a föld alatti világnak a hatalmas méreteit. A következő uticélunk a Békás-szoros volt, ahol végigsétálhattunk a hatalmas sziklafalak árnyékában, végig kísérve a zúgó Békáspataktól. Visszafelé megpihentünk a Gyilkos-tónál, és a tó mellett álló Panoráma étteremben megkóstolhattuk a sült pisztrángot puliszkával. A napot Korondon zártuk, ahol a helyiektől népművészeti tárgyakat, szőtteseket, tányérokat, szalmakalapokat és természetesen áfonyapálinkát vásárolhattunk. Az utolsó napon először a bögözi református templomnál álltunk meg, ahol egyrészt a 14. századból származó, Szent László legendáját megörökítő képeket láthattuk, másrészt a jó humorral és beszélőkével megáldott lelkész történeteit és anekdotáit hallgathattuk meg. Következő állomásunk Fehéregyházán a Haller grófok alapította Petőfi-emlékmúzeum volt, amelynek közelében a csatamezőn lelte nagy valószínűséggel halálát Petőfi Sándor. Utazásunkat Segesváron zártuk. Egy kis belvárosi séta, Drakula gróf szülőházának és szobrának lefényképezése és némi elemózsia beszerzése után tele élményekkel, új ismeretekkel és benyomásokkal gazdagodva elindultunk Magyarország felé. Orovicza Erzsébet
Márta néni 1929 – 2013 Nem volt ő híres ember, nem maradt utána semmi nevezetesség, sem alkotás, mely rá emlékeztetne bennünket távozása után. Élte a falusi emberek időnként nehéz és időnként talán nyomorúságtól sem mentes hétköznapjait. Korának átlagembere volt, reggeltől estig művelte földjeit, etette barmait és kiszolgálta családját. Ha nem is hagyott munkája látványos nyomokat, az a munka vitte előre a mi kis világunkat, kis közösségünket, emléke itt maradt közöttünk. Azon generáció utolsó sarja volt, amelyik még őseinek népviseletében, a bő bosnyák szoknyában vonult végig a falun munkától megfáradtan, szerszámaival kezében. Így örökítette meg őt fotósunk 2006 júniusában.
Fotó: Tóth Pál Anyanyelvét nem felejtette el, de jó ideje már nem volt kivel társalognia azon. Nem tudom, hogy létezik-e “odaát“? Amennyiben igen, úgy Márta néni a képen látható szerszámaival a mennyországba fog jutni, és sejthető, hogy keze munkája igen nagy segítségére fog válni mindazoknak, akik várják őt ott. Nyugodjék békével. Dragovácz Márk
Háziorvosi ellátás Dr. Gábriel Andrea augusztus 21-30 között szabadságon lesz. Helyettesít Dr. Deák Zsófia (tel.: 30/9599-922) minden nap, a szokott rendelési idő utolsó 1 órájában. A teljes rendelési időben az ápolók jelen vannak. 2013. augusztus 19-ig a megszokott rendelési idő lesz. Sürgős esetben felkereshető a Móricz Zsigmond téri orvosi rendelőben Dr. Deák Zsófia, ellentétes rendelési időben. Naponta 15 órától van központi belgyógyászati ügyelet a volt Megyei Kórház épületében, a Szendrey Júlia utca felőli bejáratnál. Az ügyelet telefonszáma:72/515-104. A pogányi rendelések elmaradnak, az első rendelés: 2013. szeptember 3-án lesz.
Bemutatjuk Pogányi Hírek rendszeresen igyekszik bemutatni azokat a lakótársakat, akik falunkban valami olyan tevékenységgel foglalkoznak, mely ismertté tesz bennünket. Ezúttal kérdéseinket Beke Lívinek tettük fel, akinek munkájára valamennyien méltán lehetünk büszkék. - Mióta érdekelnek a népi művészetek, mesterségek? Honnan ered az ezekhez való vonzódásod? A régi mesterségek mindig is tetszettek, már gyermekként is. A nagyszüleimnél ismerkedtem a népi kultúrával, talán ott kezdődött a "beinjektálásom". A termés, a szüret szeretete, tisztelete biztosan onnan ered. - Mit gondolsz, az embereket mennyire érdekli, foglalkoztatja a kézművesség manapság, az internet uralta világban? Az internet valóban elvonja az emberek figyelmét és idejét, másként látják tőle a világot, a leánykám egyszer azt mondta, ami azon nincs, az nem is létezik. Ez majdnem így is van, de szerencsére nem teljességében fedi a valóságot. Remélem, tudtam neki olyan érzéseket és pillanatokat adni, amelyek értékesek és nincsenek az interneten.
Egy a fontos, hogy ne műanyag legyen, csak természetes anyagokat használok. Remélem, ezzel is tudatosságra neveljük a fiatalokat, arra, hogy figyeljenek oda a környezetükre. Fontos az anyag és a mesterség tisztelete. Fontos, hogy megérezzük az alkotás örömét. Táborokban és rövidebb foglalkozásokon ezt próbálom a fiatalok tudatába csempészni. Próbálom a mai divathoz igazítani a munkadarabjaimat, hogy jól beilleszthetőek legyenek a mai lakáskultúrába. Nem szeretem a tárgyakat, amik „csak vannak”, pórfogónak, azt szeretem, ha jól használhatóak. Ahogy őseink tették. Bármely anyaggal dolgozunk, bármely mesterséget tanuljuk, az anyag iránti alázat, szeretet, a múlt motívumainak tisztelete mindig előttünk kell, hogy lebegjen. Ha szép tárgyakkal vesszük körbe magunkat, szebbek lesznek mindennapjaink, boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak leszünk. Remélem, „laknak” ilyen tárgyaim együtt boldog emberekkel otthonaikban. - Tartasz bemutatókat, foglalkozásokat itt Pogányban? Kérlek, beszélj erről részletesebben! Sokan nem ismernek, és úgy gondolom, hogy veszítenek ezzel egy értékes élményt. Igen, tartok a gyermekeknek rendszeresen kézműves foglalkozásokat, a falu rendezvényein találkozhattak már velem. Dédelgetek egy olyan gondolatot, hogy szeretnék egy kis alkotó közösséget is létrehozni a falun belül. Rendszeresen összejönnénk egy kis közös "molyolásra". Van-e szebb ajándék, mint amit a saját kezünkkel alkotunk?
- Légy szíves, beszélj róla, konkrétan milyen tárgyakat készítesz és miből? Neked, személy szerint, melyik a kedvenc kézműves tevékenységed? El tud bűvölni a csuhé erezete, színei és megformálhatósága, csodaszép tud lenni egy pipacs, egy kavics vagy egy darab farönk is. Talán a "csuhézás" játékként indult, a gyermekeimnek készítettem babácskákat. Csodás közös időtöltés volt ez. Aztán, csúnya szóval, kereskedelmi tevékenységgé lett, kézműves vásárokra jártam, ott értékesítettem az általam készített csuhébabákat, szobrocskákat, karácsonyfa-díszeket. Közben elvégeztem egy tanfolyamot, ami lehetővé teszi, hogy taníthassam a szálas anyagok mesterségét. Szeretem ezeket a foglalkozásokat, nagyon sok örömöm lelem abban, ha tovább tudom adni, amit megtanultam, illetve amit én kifejlesztettem. Az még nagyobb élmény, amit a gyermekektől tanulok. - A technikai fejlettség mai korát megelőző időkben az emberek mindent maguk készítettek, amire szükségük volt. Nem voltak haszontalan tárgyak, és bár nem gondoltak rá, de környezetbarát anyagokat használtak. Téged milyen mértékben motivál a környezettudatosság és a hasznosság elve? Dolgozom a csuhén kívül szalmával, gyékénnyel, gyapjúval, papírmaséval, textillel, de alapanyag lehet egy marék fűszál is.
- Sokan tudják, de valószínűleg vannak, akik még nem, hogy falusi vendéglátással is foglalkozol. Kérlek, beszélj erről bővebben, mondj el mindent, amit tudni érdemes róla! Igen, van nekünk egy Míves Vendégházunk. Jelenleg két fő elszállásolására alkalmas. Most alakítunk ki a párommal még két szobát az istállóból, ahol még 4 fő lakhat majd. Nagyon izgalmas feladat ez most nekünk. Az egyik szobát horvát, a másikat német stílusban szeretnénk berendezni, tükrözve a falu identitásait. Igyekszünk ízléses, hagyományőrző, otthonos vendégfogadást kialakítani. Nálunk lehetőség van kézmíves tevékenységek kipróbálására, és hagyományos ételkülönlegességek kóstolására is. Minden vendéget szeretettel várunk portánkon! Kanti Szilvia
Két szatyor…
része, hogy közben elfelejtettük megkérdezni, mi a baj a csapvízzel. Rossz az íze? Egészségtelenebb?
...ennyit láttam szombaton reggel a kukásedény alján, amikor kitettem a szokásos ürítésre.
Egy népszerű internetes hírportál készített egy vizeket összehasonlító tesztet, amiben 14 ásványvíz és 3 különböző helyről vett csapvíz szerepelt. A laborvizsgálatok és a vak ízteszt alapján a legjobb és a harmadik helyezett is csapvíz lett. Érdekesség, hogy az az ásványvíz, amiből egy palack több száz forintba kerül, az utolsók között végzett.
Ebben a két vékonyfalú füles szatyorban - amibe a nagy áruházakban lehet a pékárút, zöldséget tenni – elfért a három tagú család egy hét alatt „termelt” szemete. Nem ez volt az első alkalom, hosszú idő óta ezt tapasztalom már szombatonként. Véleményem szerint ez nem különleges dolog, csak egy kis odafigyelést, szemléletmód változást igényel. Szelektíven gyűjtünk mindent. Már több éve abban a szerencsés helyzetben van a falu, hogy kéthetenként elviszik a sárga zsákjainkat, amikben a papír-, műanyag- és fémhulladékot gyűjtjük. Van komposztáló ládánk, ahova a szerves háztartási hulladékok kerülnek. Az üvegeket is külön gyűjtjük, és időnként Pécsett a szelektív gyűjtőbe dobjuk. Van zöld járat is a faluban, illetve a Biokom hulladékudvarában le lehet adni a háztartásban keletkezett egyéb (akár veszélyes) hulladékokat is térítésmentesen. Ha környezettudatosan él az ember, és belegondol abba, hogy az üveg, a műanyag és a fémdobozok lebomlási ideje több száz(!) év, akkor nem lehet kérdés, hogy csak a szelektív gyűjtés a megoldás. Gondoljunk bele abba, hogy a holnap szemétbe dobott üveg műanyag és fém még mindig valahol a föld alatt fog lapulni, amikor ükunokáink dédunokája már csak megsárgult pen driveon fogja nézni a rólunk készült fotókat és filmeket. Úgy gondolom, senki nem akar ilyen nyomokat hagyni maga után a leszármazottainak. Tudom, hogy erről a témáról már sokan sokat írtak ebben az újságban is, de úgy érzem, még mindig van tennivaló, nem lehet eleget beszélni róla.
És ha már a pénztárcánknál tartunk: a csapvíz literje kevesebb, mint 1 forintba kerül, amíg az ásványvizekből egy liter 30 forintnál kezdődik, és a szállítással, a csomagoló anyagok előállításával, eldobálásával még a környezetet is szennyezzük. Aki pedig a szénsavas vizet szereti, annak a faluban házhoz hozzák az újra töltött szódáspalackokat, így nem keletkezik hulladék. Arról nem is beszélve, hogy a szódavízből készült limonádénak és fröccsnek egészen más íze van, mint ami szénsavas ásványvízből készül. A ma élő embereknek nagy kihívást jelent, hogy képesek legyenek a hatásvadász piaci üzleti fogásoktól megfelelő távolságot tartani, és folyamatosan mérlegelni tudják fogyasztói szükségleteiket. Gondoljunk bele, hányszor előfordul velünk, hogy beugrunk egy kiló kenyérért a szupermarketbe, és kifelé jövet azon gondolkodunk, hogy mi került ebben hatezer forintba. Közismert eladói fogás, hogy több terméket összecsomagolva „akciós” áron árulnak. Ezzel azt a hatást keltik, hogy jutányos áron jutunk hozzá a termékhez. Ha ellenőrizzük az árat, sokszor ez sajnos nem is igaz, ráadásul a bálacsomagolás teljesen felesleges. Megdöbbentő, de becslések szerint Magyarországon évente fejenként 40 kg élelmiszert dobunk ki. Tehát arra buzdítok mindenkit, hogy vásároljon tudatosan, vigyen magával bevásárló szatyrot és bevásárló listát, ne dőljön be a reklámoknak, gyűjtse szelektíven a hulladékot, és minél kevesebb szemetet „termeljen”. Ha minden kukásedény csak félig lenne megtöltve hétről-hétre, akkor egy év alatt ez a kis falu 858 köbméterrel kevesebb szeméttel terhelné a környezetet. Ez nem kicsi szám, nem olyan kicsi, mint két szatyor.... Kresz Gábor
Szombaton délelőtt a falut járva látok olyan portákat, ahol két kukásedény is kint áll, és mind a kettő tele van, a kukás autó mellet elhaladva pedig hangos üvegcsörömpölést hallok. Az üvegcsörömpölésben az is közrejátszik, hogy sok üveg már nem betétes, és a betétes üvegekért sem adnak annyi pénzt, amiért mindenkinek megérné azt visszavinni. A szelektív hulladékgyűjtés csak az egyik alternatíva. Az ideális megoldás, ha tudatosan vásárolunk, és lehetőleg elkerüljük a felesleges csomagolóanyagok vásárlását. Jó példa erre az ásványvíz. Ha megfigyeljük a vásárlók kosarait, majdnem minden család vásárol ásványvizet. Legtöbben hatosával, műanyagba csomagolt műanyag üvegekben viszik haza a vizet. A vizet, ami otthon a csapból is folyik, de azt valamiért nem szeretjük. Az ásványvíz úgy lett az egészséges életmód
Illegális, már megszüntetett szemétlerakó Pogány határában. Fotó: Rőder Attila
Sportélet Hegedüs József otthonának kertjében adtunk egymásnak találkozót, hogy Pogány sportjáról, leginkább a labdarúgásról beszélgessünk. - Mióta írhatja a neve mellé, hogy sportköri elnök? 2013. február 25-én volt a sportkör első idei közgyűlése. Bizonyára sokak számára ismert az a tény, hogy a testület ezt megelőzően majd egy évig vezető nélkül volt, tehát döntést kellet hozni a „hogyan tovább”ról, hiszen Pogány sportja már-már veszélybe került. Megjegyezni kívánom, hogy több megkeresés történt az elnöki tisztség betöltését illetően, de nem volt olyan ember, aki ezt elvállalta volna. Ezen a megbeszélésen kellet megválasztani a vezetőséget és az elnököt. Ez megtörtént, egybehangzóan engem kértek fel a sportkör vezetésére. Őszintén megvallom, még nem éreztem késznek magam ennek a feladatnak az ellátására, de tudtam és tudom, hogy valamit tenni kell azért, hogy azok a fiatalok, akik eddig is a labdarúgásban lelték az örömüket, szórakozásukat, ne széledjenek szét. Fegyelemre, kitartásra, összetartozásra, egészséges életmódra kell szoktatni, nevelni őket. Természetesen ez nem egy egyszemélyes feladat, olyan emberek kellenek hozzá, akikkel a kitűzött célok megvalósításához megtaláljuk a közös nevezőt. - Mikor jegyezte el magát a labdarúgással? 1971-72-ben Garami József keze alatt a serdülő korosztályban kezdtem kergetni a labdát, 9 éves koromban. Akkor még Pécsi Dózsa néven szerepeltünk. Később, amire még ma is büszke vagyok, tagja lehettem - már a PMFC égisze alatt – az NB I-es ifjúsági csapatnak. Múltak az évek, és a folytatás a kesztyűgyár megyei I. osztályban szereplő csapatában következett. Sajnos egy egészségügyi probléma közbeszólt, és 23-24 éves koromban búcsút kellett intenem az aktív sportolásnak. Rendeződtek a sorok, de most már, így ötvenen túl, csak heti egy-két alkalommal rúgom a labdát a hozzám hasonló korúakkal. Egyébiránt a rendőrségen dolgozom közalkalmazottként, immáron 28 esztendeje. Nemrég lettem boldog nagyapa, így bizony nagyon be kell osztanom az időmet. Szerencsémre segít a nyugodt és megértő családi háttér, így minden „kötelezettségemnek” eleget tudok tenni. - Elnök úr, sokan vagyunk kíváncsiak egy jövőképre. Látásunkat nem homályosítja el a rózsaszín köd, elvünk a megvalósíthatóság, és ennek alapja a pénzügyi helyzetünk megerősítése. A sport is a válság időszakát éli, és ugye ismerős a takaróval kapcsolatos mondás. Mi ezt tarjuk szem előtt. A legnagyobb segítséget eddig is az önkormányzat adta, és ez a jövőben is így lesz, hangzott el az ígéret Dragovácz Ágnes polgármester asszonytól. Nem kevés segítséget kapunk Ernszt József-
től is. A már meglévő és a jövőbeni támogatókat pedig úgy tudjuk megnyerni, ha a játékosok a pályán bizonyítják, hogy érdemes áldozni értük. Ezt az elmúlt időszak edzőmérkőzésein meg is tették. Indulási jogot szereztünk a megyei II. osztályban, ami részben a jó sportdiplomáciai kapcsolatainknak köszönhető. Pályázatok benyújtásával is próbáljuk erősebbé tenni anyagi helyzetünket. Sajnos más sporttevékenység megvalósításához sem a pénzügyi, sem az edzési lehetőségek nem biztosíthatók.
Fotó: Baracs Dénes Fő törekvésünk is megvalósulni látszik, mert a csapatok összetétele 65-70%-ban pogányi fiatalokból áll. Áprilisban toborzót hirdettünk, 28 jelentkező volt. A csapatok edzéseit is helyi edzők - Zsdrál Mihály, Klock György, Papp Károly - vezetik. A felnőtt csapat szinte minden sorát sikerült erősítenünk. Tervünk és célunk a bentmaradás. Igyekszünk a pályák környezetét is szebbé tenni. Ha valaki mostanság arra jár, láthatja a változást. Az ülő szektor deszkáinak cseréje, a pályát övező lánckorlát javítása és így tovább. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a nézőkkel, szurkolókkal egyre szorosabbra fűzzük a kapcsolatunkat. Mi mindenre nyitottak vagyunk. Ezúton is kérem a Pogányi Hírek olvasóit, hogy ötleteikkel, javaslataikkal forduljanak hozzánk bizalommal, nyújtsanak segítséget elképzeléseink megvalósításához. Októberben lesz 20 éves a Pogányi Sportkör, de az ünnepséget most, augusztus 17-én rendezzük. A műsorról külön kiadvány készült, amit már minden család megkapott. A sportkör vezetősége - Baumgartner Balázs alelnök, Papp Károly szakosztályvezető, Ernszt József, Kovács Zsolt, Szemmelroth Csaba – nevében sok szeretettel hívok mindenkit az ünnepségre. - A megvalósításhoz sok sikert kívánok. Köszönöm a beszélgetést.
Zilahi Lajos
Kiadja a Pogányért Alapítvány, 7666 Pogány, Széchenyi u. 12. Adószám: 18323643-1-02 email:
[email protected] Főszerkesztő Dragovácz Márk, email:
[email protected] Megjelenik 400 pld-ban, időszaki kiadványként. Nyomtatja és terjeszti a Pogányi Önkormányzat, 7666 Pogány, Széchenyi u. 12.