MSZ: 19K-1/2014
BOKOD KÖZSÉG OROSZLÁNYI SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓBA TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁSÁNAK KÉRELME Felülvizsgálati dokumentáció
Tatabánya, 2014. augusztus 22.
Tartalomjegyzék TERVEZŐI NYILATKOZAT ........................................................................................................... 5
1.
BEVEZETÉS........................................................................................................................ 6 1.1
A község szennyvízelvezető hálózatának és szennyvíztisztításának ismertetése ......... 7
1.1.1 Meglévő szennyvíz elvezető hálózat bemutatása ......................................................... 7 1.1.2 A település szennyvizét jelenleg fogadó erőműi szennyvíztisztító bemutatása............ 9
1.2
1.1.2.1
Erőműi szennyvíztisztító műszaki állapota ..................................................... 10
1.1.2.2
Elmúlt 10 év üzemadatai és elemzésük ........................................................... 13
Tervezett beruházás indoklása, a bokodi agglomeráció fejlesztési szükségességének
alátámasztása......................................................................................................................... 14 2.
MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐK .............................................................................. 16 2.1
Jövőbeni várható üzemkörülmények .......................................................................... 16
2.2
A szennyvíz elhelyezésének vizsgálata ...................................................................... 17
2.2.1. ..... Tisztított víz elhelyezése a meglévő szennyvíztisztító telep rekonstrukciója esetén 17 2.2.1.1
Jogszabályi háttér ........................................................................................... 18
2.2.2. .. Összegyűjtött szennyvíz átvezetése Oroszlány város szennyvíz elvezető hálózatába, illetve a városi szennyvíztisztítóba ...................................................................................... 19 2.2.2.1
Oroszlány város szennyvíztisztító telepének összefoglaló leírása .................. 19
2.2.2.2
Bokod község szennyvizének átvezetése az oroszlányi szennyvízelvezető
hálózatba, illetve szennyvíztisztítóba.............................................................................. 27
3.
2.2.2.3
Javasolt műszaki megoldás bemutatása ......................................................... 29
2.2.2.4
Tartózkodási idő meghatározása .................................................................... 30
ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ........................................................................ 33 3.1.
Meglévő erőműi szennyvíztisztító felújításának költségei ......................................... 34
3.2.
Települési szennyvíz átevezetése az oroszlányi városi hálózatba, illetve
szennyvíztisztító telepre a javasolt nyomvonal szerint ......................................................... 36 4.
ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ............................................................ 37 4.1.
Meglévő erőműi szennyvíztisztító üzemeltetési költségei .......................................... 37
4.2.
Szennyvízátemelő és nyomóvezeték üzemeltetési költségei ...................................... 40
4.3.
Az erőműi szennyvíztisztító felújítás és az új nyomóvezeték kiépítés költségeinek
összehasonlítása .................................................................................................................... 42
2
5.
KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK............................................... 43 5.1.
Érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtők érintettsége ..................................................... 43
5.2.
Természetvédelmi területek érintettsége..................................................................... 43
5.3.
Felszín alatti vizek védelme ........................................................................................ 43
5.4.
Szennyvizek átvezetése ............................................................................................... 44
6.
ÖSSZEFOGLALÁS: ............................................................................................................ 44
7.
MELLÉKLETEK ................................................................................................................ 47 1.
sz. melléklet: 25.551-6/2000.-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély, Bokod
szennyvízelvezetés és Tisztítás............................................................................................ 48 2.
sz. melléklet: 25.551-6/2000.-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása
(2005.) ................................................................................................................................. 56 3.
sz. melléklet: 25.551-6/2000.-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása
(2010.) ................................................................................................................................. 60 4.
sz. melléklet: Oroszlányi zagytér felhagyásának környezetvédelmi működési és
rekultivációs engedélye ....................................................................................................... 62 5.
sz. melléklet: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség
tájékoztatása......................................................................................................................... 80 6.
sz. melléklet: Jegyzőkönyv, Bokod települési szennyvíztisztító telepen megtartásra
került helyszíni bejárásról.................................................................................................... 83 7.
sz. melléklet: H-11576-7/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély, Oroszlány és
térsége szennyvízkezelése ................................................................................................... 86 8.
sz. melléklet: H-11576-7/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása
(2009.) ................................................................................................................................. 92 9.
sz. melléklet: H-11576-7/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása
(2010.) ................................................................................................................................. 94 10. sz. melléklet: H-11576-7/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2013.) ................................................................................................................................. 98 11. sz. melléklet: Vértesi erőmű Zrt. állásfoglalása Bokod Község szennyvízelhelyezésének megvalósíthatósági tanulmány tervéhez ................................... 101 12. sz. melléklet: ÉDV Zrt. állásfoglalása Bokod Község szennyvízelhelyezésének megvalósíthatósági tanulmány tervéhez ............................................................................ 104 13. sz. melléklet: ÉDV Zrt-XV/C vízakna hidrogeológiai védőidom kijelölése ........... 105 14. sz. melléklet: Bokod Község képviselő testületének határozata .............................. 111
3
15. sz. melléklet: Oroszlány Város képviselő testületének hozzájárulása Bokod Község szennyvizének fogadásához............................................................................................... 112 16. sz. melléklet: ÉDV Zrt. üzemeltetői nyilatkozata .................................................... 113 17. sz. melléklet: Tervezői jogosultság igazolása .......................................................... 114 Tervmellékletek: M-0 Átnézeti helyszínrajz
M=1:50000
M-1 Nyomvonalvázlat helyszínrajza
M=1:5000
4
Msz: 19K-1/2014
TERVEZŐI NYILATKOZAT BOKOD KÖZSÉG OROSZLÁNYI SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓBA TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁSÁNAK KÉRELME felülvizsgálati dokumentáció
Alulírott, mint magántervező kijelentem, hogy minősítésem és szakmai felkészültségem alapján jogosult vagyok a fenti munka tárgyában készült tervezési munka végzésére. A tervezésnél alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az érvényben lévő, vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, általános és eseti hatósági-, tervezési előírásoknak.
Tatabánya, 2014. augusztus 22.
Petkovicsné Kiss Györgyi tervező VZ-TEL - 11-0387 VZ-TER - 11-0387 VZ-VKG - 11-0387
5
1.
BEVEZETÉS
Bokod község területén meglévő szennyvíz elvezető hálózat gyűjti össze a település szennyvizét. Az összegyűjtött szennyvizet a Vértesi Erőmű Zrt. oroszlányi üzemével szomszédos területen található szennyvíztisztító telepre vezetik, melyet az ÉDV Zrt. Oroszlány-Kisbér Vízmű üzeme (2840 Oroszlány, Táncsics Mihály út 103.) üzemeltet. A tisztítóban a község szennyvizét, az Oroszlányi Erőmű üzemi szennyvizével együtt tisztítják, majd a tisztított szennyvizet az üzem területének közelében található felhagyott erőműi zagykazettába öntözik ki. A közeljövőben tervezik az Oroszlányi Erőmű bezárását. A tervek szerint, a területen biomassza erőmű épül, illetve várható a meglévő épületek más célú hasznosítása is. Emiatt a meglévő tisztítóba az erőmű területéről érkező szennyvízmennyiség csökkenni fog, azonban ennek mértéke jelenleg nem becsülhető. Az erőmű bezárása után, a tisztított szennyvizet csak élővízfolyásba lehet bevezetni. Befogadóként ez esetben csak az Által-ér duzzasztásával kialakított szomszédos hűtőtó vehető figyelembe. A már korszerűtlen szennyvíztisztító nem tudja az élővízbe történő bevezetésre előírt határértékeket kielégíteni, ezért az érkező szennyvizek elhelyezését, vagy megfelelő tisztítását Bokod községnek rövid időn belül meg kell oldani. A fentiek figyelembevételével, Bokod Község Önkormányzatának (2855 Bokod, Hősök tere 6.) megbízásából korábban elkészítettük „Bokod község szennyvíz elhelyezésének megvalósíthatósági tanulmánytervét”, melyben javasoltuk az összegyűjtött
szennyvíz
szabad
kapacitással
rendelkező
Oroszlányi
szennyvízelvezető hálózatba, illetve az Oroszlányi szennyvíztisztító telepre történő átvezetését. A szennyvíz elhelyezésének rendezéséhez Bokod Község Önkormányzata pályázati forrást kíván igénybe venni.
6
Az agglomerációs vizsgálat alapján kiválasztott változat EU forrásból történő megvalósításához szükséges a település oroszlányi szennyvíz agglomerációba történő átsorolása. Az
Önkormányzat
megbízásából
készítettük
el
jelen
felülvizsgálati
dokumentációt, mely az átsorolási kérelemhez kerül becsatolásra. 1.1 A község szennyvízelvezető hálózatának és szennyvíztisztításának ismertetése 1.1.1 Meglévő szennyvíz elvezető hálózat bemutatása Bokod község területén meglévő, elválasztott rendszerű szennyvíz elvezető hálózat üzemel. A mintegy 2100 lakosú település szennyvizét összegyűjtő hálózat és szennyvíztisztító telep üzemeltetését az ÉDV Zrt., a Bokodi Szolgáltató Kft-től 2014. május 1-től átvette. Bokod község a hatályos 25/2002 (II.27.) számú Korm. rendelet 6. számú táblázatában, megfelelő szennyvíz elvezető és-tisztító rendszerrel ellátott agglomerációként szerepel 2046 LE terheléssel. A meglévő szennyvízcsatorna hálózat két ütemben került kiépítésre. A szomszédos Oroszlányi Erőmű dolgozói részére, az 1950-es évek végén építették fel a település K-i határán található Erőműi lakótelepet, melynek szennyvizét, az 1959-ben megépített és jelenleg is üzemelő, beton csőanyagú szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze és szállítja az Erőmű mellett létesített szennyvíztisztítóba. A szennyvíztisztító már Oroszlány Város közigazgatási területén található. Az Erőműi lakótelepen található 1- 6. számú utcákban, valamint a Kis utcában üzemelő rossz állapotú csatornahálózat hossza mintegy 1600fm. Az erőműi szennyvíztisztítóig még további, mintegy 800fm hosszú Ø30b szennyvízcsatorna szállítja a szennyvizet, melynek állapota szintén kritikus. Ezek rekonstrukciója már nem halogatható.
7
A település szennyvízelvezető hálózata az erőműi lakótelep hálózatánál lényegesen
később,
1998-tól
2000-ig
tartó
időszak
alatt
készült
el
NA200KGPVC gerinc és NA160KGPVC bekötő ágakból. Ezen csatornák szennyvizét az 1959-ben megépített hálózat fogadja, illetve továbbítja a szennyvíztisztító telepre. A csatornák tisztítása a megépített Ø1,0m beton
tisztítóaknákon,
valamint
az
NA200KG
elemekből
megépített
tisztítónyílásokon keresztül lehetséges. A település szennyvíz elvezető hálózata jellemzően gravitációs kialakítású. A
domborzati
viszonyok
figyelembevételével
a
településen
három
szennyvízcsatorna öblözet került kialakításra. A szennyvíz összegyűjtéséhez a mélyebb területeken 3db átemelő építésére volt szükség. Az 1990-es évek végén, a község szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésével együtt elvégezték a szennyvíztisztító telep felújítását is. A 600m3/d kapacitású szennyvíztisztító telepen a szennyvíz tisztítása eleveniszapos biológiai tisztítással és vegyszeres foszfor eltávolítással történik. A település szennyvíz elvezetésére és tisztítására vonatkozóan az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság 25.551-6/2000.I. számon (1.sz. melléklet) adott vízjogi üzemeltetési engedélyt (Vizikönyvi szám: Bokod-16F.:II.), mely a H16983-4/2005 (2.sz. melléklet) és 9902-6/2010 számú (3.sz. melléklet) határozatokkal módosításra került. A vízjogi üzemeltetési engedély 2015. augusztus 31. napjáig hatályos. A telepen megtisztított szennyvizeket nyomóvezetéken keresztül, az üzemtől Éra található felhagyott zagykazettában öntözik ki.
8
1.1.2 A település szennyvizét jelenleg fogadó erőműi szennyvíztisztító bemutatása - Napi szennyvízterhelés: 600 m³/nap - Órai csúcs: 40 m³/h - KOI: 700mg/l - BOI5: 360 mg/l - Lebegőanyag: 350mg/l - TKN: 45 mg/l - Össz-P: 15 mg/l A szennyvíz tisztítását eleveniszapos biológiai tisztítórendszer végzi. A művelet során a szennyvíz a feladó aknából az előülepítőre kerül, ahol a durva szennyezések leválnak. Ezután befolyik az anaerob térrészbe, majd az aerob reaktorba, ahol a levegőztetést finombuborékos levegő befúvás biztosítja. Innen az eleveniszap az utóülepítőbe folyik, ahol az iszap és a tisztított víz szétválik. Az iszapot recirkuláltatják, így visszakerül az anaerob térrészbe. A tisztított víz az utóklórozón keresztül kerül az erőmű csurgalékvíz hálózatába. A biológiai tisztítás része még egy ún. denitrifikáló medence. Ide részáramban emelik át az eleveniszapot
és
anaerob
körülményeket
biztosítanak
a
denitrifikáció
lejátszódásához. Az iszap az aerob reaktorba áramlik vissza. A fölösiszap elvétel jelenleg szippantással történik. Az elvett iszap az Oroszlányi szennyvíztisztító telepre kerül beszállításra iszapkezelés céljából. A szennyvíztisztító technológia fő elemei Előülepítő Ah: 26,7m² Vh: 63,5m³ Felületi terhelés órai csúcsnál: 2,5 m/h Anaerob medence Vha= 42,5m³
9
Aerob medence Vhl= 390m³ H: 4m Levegő mennyiség: max 2x170 Nm³/h FIBOX panel: OTR: 20% Utóülepítő Ahü: 61,8m² Vhü: 164,7m³ Iszap recirkuláció Qr: 25m³/h Denitrifikáló Belső recirk: 50m³/h Vhd: 100,5 m³ Iszapsűrítő Ahs: 7,9m² Vhs: 33m³ Vegyszerigények NaOCl: 33,33 l/nap Vasszulfát (7H2O): 22,74 kg/nap Hálózati vízigény: 0,5 m³/nap 1.1.2.1 Erőműi szennyvíztisztító műszaki állapota A szennyvíztisztító telep műszakilag teljes felújításra szorul. Jellemző, hogy a szabadtéri gépek, műtárgyak rossz állapotban vannak. A gépek gyakorlatilag kivétel nélkül a tervezési élettartamukat meghaladó időt üzemeltek, és jelenleg is üzemelnek, annak ellenére, hogy kiöregedtek. Az amortizálódott gépek láthatóan cserére szorulnak. Az aerob medence levegőellátását biztosító fúvók a működés közben kiadott hangok alapján sem megfelelő műszaki állapotúak, azonnali cserére szorulnának.
10
(1)kép.: keverőmotor
A technológiai medencék falán a medencék lyukadására utaló nyomokat, elfolyásokat nem lehet látni, így feltételezhetően a medencék falának szerkezeti integritása megfelelő. Az övpántokon és a medencék falán erős korrózió látható, ezért a medencék teljes felületkezelése már jelenleg is szükséges. Szintén probléma a nem látható felületek állapota, valamint a korrózió által okozott falvastagság csökkenés meghatározása. A jelenlegi állapotokat figyelembe véve műszakilag indokolt az összes acél tartály cseréje. Megfelelő állapotban csak a szivattyúk, illetve a vízkormányzást végző szerelvények vannak, melyek karbantartása folyamatos. A vezetékeken a károsodott, erősen korrodált szakaszok cserére kerültek, de egyéb meglévő vezetékszakaszoknak korrózióálló felületkezelése hiányzik. Ennek köszönhetően a vízszállításban probléma, szivárgás nincs, a vezetékek feladatukat rendben ellátják, azonban a vezetékek amortizációja folyamatos.
11
(2)kép.: Átemelő szivattyúk és csatlakozó vezetékek
Jó állapotban vannak a beltéri elektromos szerelések és a kapcsolószekrény. A technológiai műszerezettségből gyakorlatilag csak a vízmennyiség mérők üzemképesek. A szennyvíz tisztító telep a jelenlegi műszaki állapota alapján, nem várható hogy a tisztított szennyvíz paraméterei kielégítsék az élővízfolyásba történő bevezetés határértékeit.
(3)kép.: Levegőztető fúvók
12
1.1.2.2 Elmúlt 10 év üzemadatai és elemzésük Vízmennyiségek Várható maximális kommunális vízmennyiség: 255m³/nap. Várható minimális kommunális vízmennyiség: 165m³/nap. Lakosok száma kb. 2100 fő. 1 főre jutó vízfogyasztás az utolsó 5 év tényleges vízfogyasztási adatai alapján: 97 l/fő/nap Az alacsony napi vízfogyasztás jellemző a vidéki településekre. A kommunális csatornahálózat infiltrációjából illetve exfiltrációjából, valamint ezek állapotváltozásából eredő változásokat figyelembe venni nem indokolt.
Bokod község jelenleg üzemelő szennyvíztisztítója által fogadott vízmennyiségek, az elszámolás alapját képező vízmennyiségek alapján.
Fajlagos energiafelhasználás Az adatok jól mutatják, hogy a szennyvíztisztító telep rendelkezik egy minimum energiaigénnyel, ezért hatékonysága erősen függ a hidraulikai terhelésétől.
Az
adatok
alapján
a
szennyvíztisztó
telep
fajlagos
13
energiafelhasználása a jelenlegi technológia mellett nem fog 1,1 kWh/m³ alá csökkenni, és ez is csak nagy hidraulikai terhelés mellett érvényes. Ekkora szennyvíz mennyiség jelenleg és a távlati jövőben sem várható. Az erőművi szennyvíz nagy részének kiesésével és a szennyvíznek csupán csak a kommunális hányad maradásával, a várható fajlagos energiafelhasználás 1,51,6 kWh/m³. A viszonylag nagy fajlagos energiafelhasználás nem meglepő, figyelembe véve a viszonylag alacsony folyadékmagasságot a levegőztetett medencében, valamint az üzemelő gépészet korát. 1.2 Tervezett beruházás indoklása, a bokodi agglomeráció fejlesztési szükségességének alátámasztása A közeljövőben az erőmű bezárását tervezik. Ehhez kapcsolódóan a Vértesi Erőmű Zrt-nek a meglévő zagytér rekultivációját meg kell oldani. Az Oroszlányi zagytér felhagyásának környezetvédelmi működési és rekultivációs
engedélyét,
az
Észak-dunántúli
Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 681-8/2013 számon adta ki (4. sz. melléklet). A határozat alapján „a zagyvizek és a csurgalékvizek locsolása a rekultiválás folyamán, a még rekultiválatlan területeken történhet porzásmentesítési jelleggel. Rekultivált területre nem juttatható ki. Az erőmű leállását követően a meglévő üzemi szennyvíztisztító átépítésével, a megmaradt zagytéri víz és a szivárgó és drénrendszerrel összegyűjtött csurgalékvíz megtisztítására és élővízi bevezetésére (Bokodi hűtőtó) kerül sor.” A korábbi üzemeltető Bokodi Szolgáltató Kft. kérte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, hogy az érvényes vízjogi üzemeletetési engedélyben foglaltak szerint, 2015. augusztus 31-ig tegye lehetővé a tisztított szennyvizek erőműi zagytéren történő elhelyezését.
14
A Felügyelőség 11402-2/2014 számú tájékoztatása (5.sz. melléklet) alapján, a korábban kiadott rekultivációs engedélyt nem módosítja, mivel álláspontjuk szerint „a tisztított szennyvíz nem a zagytéren kerül elhelyezésre, ugyanis annak befogadója a csurgalékvíz gyűjtő medence. Ennek megfelelően a Bokodi szennyvíztisztító tisztított szennyvizének befogadója a csurgalékvíz gyűjtő medence 2015. december 31. napjáig.” Ezen időpontig szükséges megoldani a települési szennyvíz elhelyezését. Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. és Bokod Község Önkormányzata között a Bokodi
közműves
szennyvízelvezetés
és
-tisztítás
tárgyában
bérleti-
üzemeltetési szerződés került aláírásra, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyott, és 2014. május 01. napján életbe lépett. Az átvételt megelőzően 2014. április 11-én az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság előzetes értesítés szerint szemlét tartott a szennyvíztisztító területén. A szemléről készült jegyzőkönyv (6.sz. melléklet) alapján a Hatóság jelenlétében az ÉDV Zrt. képviselője a helyszíni bejárás során megállapította, hogy „a telep gyakorlatilag nem biztosítja az elvárt tisztítási hatásfokot. Az ÉDV Zrt. támogatja – és megvalósítását elengedhetetlennek tartja – a keletkező szennyvíz Oroszlányi Szennyvíztisztító Telepre történő távvezetéki bejuttatását. A nem megfelelő kategóriába történő átsorolás, az agglomerációs átsorolás szakvéleményeinek elkészítése, továbbá a vízjogi létesítési engedélyezési tervek tervezésének mielőbbi megkezdése szükséges.” Az ÉDUKTF képviselője a szennyvíztisztító telep helyszíni szemléjén megállapította, hogy „annak üzemeltetése nem gondos, az elfolyó szennyvíz szemrevételezés alapján nyers szennyvíz minőségű. Mielőbb szükséges a megfelelő tisztítási hatásfok helyreállítása. Az üzemeltető tegyen eleget a H16983-4/2005. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt önellenőrzési kötelezettségnek.
15
A távlati műszaki megoldások közül környezetvédelmi szempontból a bokodi szennyvizeknek az oroszlányi szennyvíztisztító telepre történő bejuttatása és tisztítása támogatható. A Hatóság nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy „a szennyvíztisztító telepre vonatkozó türelmi idő a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 38. § 2b) pontja alapján, 2015. december 31-én lejár.” A település szennyvíz tisztításának rendezésére több lehetőség adódik. Az egyik, hogy az erőmű területén található szennyvíztisztító felújításra, átépítésre kerül. A másik lehetőség, hogy a település szennyvize egy központi átemelőn és nyomott távvezetéken keresztül – a legközelebb fekvő, szabad kapacitással rendelkező – oroszlányi szennyvízelvezető hálózatba, illetve az oroszlányi szennyvíztisztító telepre kerül bevezetésre. 2.
MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐK
2.1 Jövőbeni várható üzemkörülmények Az erőmű leállásával a szennyvíz térfogatáram jelentősen csökken, a vízmennyiségeknél gyakorlatilag csak a lakossági szennyvizet, valamint a tervezett biomassza erőmű néhány m3-es napi szennyvízkibocsátását kell figyelembe venni. A későbbiekben azonban az erőmű épületeinek esetleges hasznosítását követően a szennyvízmennyiség további kismértékű növekedése várható. Az adatok becslésénél a fentieket és a tervezői irányelveket figyelembevéve a várható szennyvíz mennyiséget és terheléseket biztonsággal túlbecsültük, mivel az esetleges rekonstrukciót ezek figyelembevételével kell tervezni. Bokod község várható jellemző üzemadatai az erőmű leállása után 97 l/fő/nap x 2100 fő = 203 700 l/nap ~203,5 m³/nap - KOI: 252kg/nap - BOI5: 126kg/nap
16
- TKN: 20,16kg/nap - TP: 3,78kg/nap •
A jelenlegi rendszer felhasználása esetén, az alábbi üzemadatok várhatók: - 4m folyadékoszlop a tartályokban (reaktorokban) - 3,0g VSS/l iszapkoncentráció - Iszapkor: 16 nap - Mértékadó oxigénigény (csúcs): 30kgO2/h - Napi fölösiszap: 30m³/nap; 100kg VSS/nap ~200kgTSS/nap - Vas (III) szulfát: 35 l/nap 20%-os oldat
2.2 A szennyvíz elhelyezésének vizsgálata 2.2.1. Tisztított víz elhelyezése a meglévő szennyvíztisztító telep rekonstrukciója esetén Az erőmű leállásával a tisztított víz helyi felhasználásának lehetősége megszűnik. Az ÉDUKTVF 681—8/2013. számú jogerős határozatában a szennyvíz tisztító telep tisztított vizének befogadójaként a Bokodi hűtőtavat jelölte meg. Ehhez új tisztítottvíz vezeték kiépítése szükséges. A jelenlegi szennyvíztisztító telep műszakilag teljes felújításra szorul. Jellemző, hogy a szabadtéri gépek, műtárgyak rossz állapotban vannak. A gépek gyakorlatilag kivétel nélkül a tervezési élettartamukat meghaladó időt üzemeltek, és jelenleg is üzemelnek, annak ellenére, hogy kiöregedtek. A technológiai medencék falán, a teljes felületen a felületkezelés illetve korrózióvédelem szükséges. A tisztított víz elhelyezésénél vizsgáltuk a szikkasztás lehetőségét is, azonban a helyszínen, illetve környékén nem áll rendelkezésre olyan terület, ahol ez a nagymennyiségű tisztított víz elszikkasztható lenne.
17
Tekintettel arra, hogy szikkasztás esetén a tisztított szennyvízre előírt határértékek szigorúbbak, mint a felszíni vízbe történő bevezetés esetén, ezért ezt az elhelyezési módot véglegesen elvetettük. A tisztított szennyvíz kibocsátási határértékeit „A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza. A rendelet a Bokodi hűtőtavat, mint befogadót, „az egyéb védett területek” kategóriába sorolja, melynek főbb paramétereire vonatkozó kibocsátási határértékek az alábbiak. Bokodi hűtőtó
KOI
össz N
Ammónia-N
összP
100
35
10
5
2.2.1.1 Jogszabályi háttér • Az ún. Viziközmű törvény (2011. évi CCIX. törvény) szerepe az üzemeltetésben A viziközmű törvény több szempontból is befolyásolja a telep üzemeltetését: - A törvény 1§ f. gazdaságilag
és 1§ i. pontja egyértelűen meghatározza, hogy
indokolt
esetben
viziközmű
létrehozásánál
vagy
fejlesztésénél az integrált egybefüggő (regionális) viziközmű rendszereket kell előnyben részesíteni. - A törvény szintén alapvetően érinti a tulajdonosi és üzemeltetői viszonyokat, közvetlenül
melynek érintik,
Bokod azonban
szennyvíztisztítójának jelen
dokumentumban
üzemeltetését a
törvény
értelmezésével és tárgyalásával nem foglalkozunk. • BAT - 1995. évi LIII. törvény. 4.§ - A környezetvédelmi biztonsági, valamint a BAT követelmény (1995. évi LIII. törvény. 4.§) szempontjából, Oroszlány város ultraszűrő membrán
18
bioreaktoros technológiája egyértelműen és vita nélkül messze felülmúlja a hagyományos utóülepítővel rendelkező rendszerekét. • A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27) Korm. rendelet • A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 25/2002. (II. 27) Korm. rendelet
2.2.2. Összegyűjtött szennyvíz átvezetése Oroszlány város szennyvíz elvezető hálózatába, illetve a városi szennyvíztisztítóba 2.2.2.1 Oroszlány város szennyvíztisztító telepének összefoglaló leírása Megvizsgáltuk a keletkező szennyvizek oroszlányi szennyvízcsatorna hálózatba, illetve azon
keresztül
az
oroszlányi
szennyvíztisztító
telepre
történő
bevezetésének lehetőségét is. Ez esetben az erőműi szennyvíztisztító megszüntetésre kerül és a szennyvízelvezetési agglomerációs központ szerepét Oroszlány város szennyvíztisztító telepe tölti be. Az Oroszlány-Kecskéd agglomeráció, a hatályos 25/2002 (II.27.) számú Korm. rendelet 6. számú táblázatában megfelelő szennyvíz elvezető és-tisztító rendszerrel ellátott agglomerációként szerepel 31764 LE terheléssel. Oroszlány
városának
szennyvíztisztító
telepe
nem
csak
jelentős
kapacitásfelesleggel rendelkezik, de a legkorszerűbb MBR ultraszűrő-membrán technológiával rendelkezik, amely a hagyományos utóülepítővel rendelkező szennyvíztisztító
technológiáknál
jelentősen
jobb
vízminőséget
és
üzembiztonságot jelent a szennyvízkezelés során. A szennyvíztisztító telep hatósági engedélyei: • H-11576-7/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély (7. sz. melléklet) és azt módosító H-11576-10/2009. számú (8. sz. melléklet) és H-7768-
19
7/2010 számú (9. sz. melléklet) és 1114-6/2013. számú (10. sz. melléklet) vízjogi üzemeltetési engedély • 4823-6/2013. számú környezetvédelmi működési engedély Szennyvíztisztító technológiai összefoglaló – Oroszlány Vízjogi üzemeltetési engedély szerinti kapacitás Átlagos szennyvíz térfogatáram :
5 000
m³/nap
LE kapacitás:
66 667 LE
Csúcsvízhozam :
110
liter/sec
KOICr :
2 000
g O2/m³
NH4-N :
120
g/m³
Összes Foszfor :
18
g/m³
Összes lebegő anyag :
400
g/m³
Jelenlegi terhelések Átlagos szennyvíz térfogatáram :
3 000 - 3 500
m³/nap
LE terhelés:
31 764 LE (Nemzeti
szennyvízelvezetési program szerint) KOICr :
800 - 1 300 g O2/m³
NH4-N :
100
g/m³
Összes Foszfor :
10
g/m³
Tisztított vízzel szemben támasztott követelmények KOICr :
75
g O2/m³
BOI5:
25
g O2/m³
NH4-N :
5
g/m³
Összes – N (nyári / téli üzem):
15/25
g/m³
Összes Foszfor :
2
g/m³
Bírságot nem fizetett!
20
A fentiek alapján a tisztító szabad kapacitása 5 000 m3/nap-3 500 m3/nap és 66.667 LE-31.764 LE, tehát képes fogadni a bokodi 203,5m3/d ill. 2.046 LE terhelést. Szennyvíztisztító bemutatása: Rácsszűrő A szennyvíztelepre beérkező nyers szennyvíz rácsműtárgyra kerül, ahol először egy 50 mm rácsméretű durva rácson halad át. A fennmaradó rácsszemét konténerben kerül elhelyezésre. Második lépcsőben 5 mm résméretű gépi tisztítású finomrácsra kerül ami vízszintérzékelés alapján saját automatika működtet. A rácsszemetet villanymotoros, csökkenő menetemelkedésű szállítócsiga préseli és hordja ki a konténerbe. A gépi rács áteresztő képessége Q=110 l/h, Qmax=140 l/h. Nyersvíz átemelő Az előszűrt nyers szennyvíz az átemelő aknába jut melynek szintjét folyamatos szint távadó figyeli és védi a szivattyúkat a szárazra futástól. A nyersvíz feladását a levegőztetett homok-, és zsírfogó műtárgyra három szivattyú végzi, melyek a telepre érkező szennyvízhozamtól függően fokozatosan üzembe vehetőek. A szivattyúk közös gerinc vezetékre dolgoznak. Homok-, és zsírfogó műtárgy A két párhuzamosan telepített, levegőztetett homok-, és zsírfogó berendezés automatikus üzemű, a kotróhíd működését végálláskapcsolók, a homokzagy kiemelését folyamatirányító számítógép felügyeli. A homokfogó berendezés normál esetben egyenként 200 m³/h szennyvizet képes megbízhatóan átereszteni. Karbantartás alatt a szennyvíz egy oldalra terhelhető, 400 m³/h szennyvíz terhelésnél
a homokfogás megfelelő. A lefölözött zsír-iszap
tározóba jut mely végül hulladéklerakóba kerül. Légfúvók szolgáltatják a
21
levegőt, ami tangenciális áramlást eredményez, ez segíti a homokszemcsék leülepedését. A kifogott homok víztelenítését saját automatikával rendelkező berendezés végzi. A csurgalékvíz visszajut az átemelő aknába. A nyers szennyvíz finomszűrését 1 mm résátmérőjű saját automatikával rendelkező finomszűrő végzi (Q= 400 m³/h ), a rácsszemét a gép kihordó csigájával szállítva konténerbe kerül. A finomszürő kiszakaszolása kézi működtetésű zsiliptolózárral lehetséges. Biológiai tisztítás A biorektorba táplált szennyvíz anoxikus és aerob medencékben nitrifikáción és denitrifikáción megy keresztül. A szennyvíz térfogatáramában jelentkező ingadozások kiegyenlítése a bioreaktorokban történik, a bioreaktorok maximális szint ingadozása 1 méter, amely kb. 450 m³ kiegyenlítő kapacitást biztosít. A biológiai tisztítással együtt szimultán foszfor kicsapatás biztosított, ehhez a biológiai medencékbe feladott nyersvízhez szükséges vas-só foszforkicsapató vegyszer adagolása a bevezető vályúba történik. A tökéletes elkeveredést motoros
keverő
segíti.
Az
egyes
medencék
kiszakaszolása
kézi
zsiliptolózárakkal lehetséges. Az aerob medencéket levegővel ellátó fúvók frekvencia szabályzói a medencékben mérhető oldott oxigén szint alapján vannak szabályozva. Eleven iszap feladás a membránreaktorba A membránreaktorba történő szennyvíz eleven iszap elegy feladást szinttávadók felügyelik. A feladást két centrifugál szivattyú végzi a membrán medencék osztó vályújába. A szennyvíz felszínén úszó uszadék és hab a medencék között elhelyezkedő uszadék aknába vezethető a bukózsilipek kézi süllyesztésével. Az elvett uszadék csővezetékben túlfolyik az uszadék és
22
fölösiszap aknába, ahonnan szivattyúval a sűrítőbe átemelve további iszapkezelésre kerül. Ultraszűrés bemerülő membrántechnológiával A biológiailag tisztított szennyvíz 4 darab egyenként 80 m³ térfogatú membrán medencébe jut. Az állandó szint tartása érdekében a medencékre feladott többlet szennyvíz bukóélen keresztül állandó túlfolyással a recirkulációs vályún keresztül visszaáramlik a biológiai medencékhez. A medencékben membránok végzik az ultraszűrést, az ultraszűréshez szükséges vákuumot kézi
működtetésű
kiszakaszoló
pillangószelepek
közé
épített
–
frekvenciaváltóval ellátott folyamati szivattyúk állítják elő. Iszapkezelés A fölösiszap aknában felgyűlt uszadékot, habot és iszapot a fölösiszap szivattyú szállítja az iszapsűrítő medencébe. A medencébe foszfor kicsapató vegyszert adagolnak. A leülepedett iszapot iszapszivattyú adja fel az iszapsűrítő centrifugára melyhez polielektrolitot adagolnak. A viztelenített iszap megfelelő tároló konténerben kerül üzemi tárolásra, majd elszállításra. A szennyvíztisztító technológia fő elemei – Oroszlány Levegőztetett homok és zsírfogó műtárgy homokfogó :
Vhomokfogó = 2 x 30 m³ Ahomokfogó = 2 x 14 m²
zsírfogó :
Vzsírfogó = 2 x 15 m³ Azsírfogó = 2 x 12,5 m²
Előszűrő műtárgy alapterület : 2 m x 3 m = 6 m²
23
Bioreaktorok és membrán medencék Bioreaktorok 1. sz.
Vmin = 900 m³
Vmax = 1020 m³
2. sz.
Vmin = 650 m³
Vmax = 760 m³
3. sz.
Vmin = 900 m³
Vmax = 1020 m³
4. sz.
Vmin = 450 m³
Vmax = 510 m³
összesen :
Vmin = 2900 m³
Vmax = 3310 m³
4 db membrán medence : V = 80 m³/db, összesen V = 320 m³ 1 db fölösiszap akna 1 db ürítő akna 1 db MC medence V = 20 m² összes medence térfogat V = 3.650 m³ Iszapsűrítő V = 200 m³ Jellemző üzemadatok és kapacitás – Oroszlány A jelenleg beérkező szennyvíz forrásaira jellemző: • városi kommunális szennyvíz: 1500-2000m³/nap • ipari park: 1400-1500m³/nap Oroszlány város szennyvíztisztítóját megépítésének időpontjában a jelenleginél jóval nagyobb, az Oroszlányi Ipari Parkból érkező terhelésekre méretezték. Az ipari parkból érkező terhelések, bár igen jelentősek, mégis elmaradnak a tervezéskor várt értékektől, így Oroszlány város szennyvíztisztító telepén jelentős kihasználatlan szennyvíztisztítási kapacitás jelentkezik. Az ipari parkból érkező szennyvizek eloszlása szintén jól körülhatárolható. Az ipari park legnagyobb szennyvíz kibocsájtója, a GE Water and Process 24
Technologies Hungary Kft. napi 1000-1300m³-rel. Az üzemi gyártástechnológia folyamatos fejlesztésében jelentős szerepet kapnak a vízvisszaforgató és szennyezőanyag kibocsátást csökkentő megoldások, így a jövőben az üzem által kibocsátott ipari szennyvíz mennyisége és szennyezőanyag tartalma csökken. Fajlagos energiafelhasználás – Oroszlány A szennyvíztisztító telep jelenlegi fajlagos energia felhasználása a szennyvíz tisztítására kb. 1,3kWh/m³. A telep energiaigénye alapvetően két csoportra oszthatók: • Terhelésfüggetlen energiaigény, amely a telep üzemelése során állandóan jelentkezik, a beérkező szennyvíz mennyiségével nincs kapcsolatban. • Terhelésfüggő energiaigény, amely a beérkező szennyvíz minőségével, illetve mennyiségével összefüggésben van. Terhelésfüggetlen energiaigény A jellemző terhelésfüggetlen energiaigény pédául a membránok tisztításához szükséges membrán levegőztetők illetve a finom előszűrő berendezés. Ezeket folyamatosan üzemeltetni kell, illetve teljesítmény szabályozásukra nincs mód, így a telep üzem eltetésében fix energiaigényként jelentkezik. Folyamatosan üzemelő gépek energiafogyasztása: Membrán levegőztető fúvók: 60kW Iszaprecirk szivattyú: 18kW Nem levegőztetett terek keverői: 6kW Homok és zsírfogó: ~10kW Napi 8 órában üzemelő gépek energiafogyasztása: Gépirács:1,1kW Ez alapján a napi energiaigény összesen: 94kW x 24h + 1,1kW x 8h = 2265kWh naponta.
25
Terhelésfüggő energiaigény A jellemző teljesítményfüggő energiaigény például a biológiai levegőztető rendszer, mely a telepre beérkező szennyezőanyag mennyiségével arányosan szabályozható, a szennyvíztisztító telep oxigénigénye alapján. Biológiai fúvók: 225kW Iszapvíztelenítés: ~50kW Nyers szennyvíz átemelő 18,5kW Folyamati és BP szivattyú: ~10-15kW A minimális energiaigény (beérkező szennyvíz 3500m³ naponta): Fúvók: 90kW x 24h Iszapvíztelenítés 50kW x 4h Nyers szennyvíz átemelő 18,5kW x 8h Folyamati és BP szivattyú: ~10kW x 8h 90kW x 24h + 50kW x 4h +18,5kW x 8h + 10kW x 8h= 2588 kWh naponta. A maximális energiaigény (beérkező szennyvíz 5000m³ naponta): Fúvók: 150kW x 8h + 135kW x 16h Iszapvíztelenítés 50kW x 12h Nyers szennyvíz átemelő 18,5kW x 14h Folyamati és BP szivattyú: ~10kW x 14h 150kW x 8h +135kW x 16h + 50kW x 12h +18,5kW x 14h + 10kW x 14h = 4359 kWh naponta. A 2014 év folyamán jellemzően a minimális energiaigény volt a jellemző. 225kW-os biológiai oxigénigény az Ipari parkból beérkező extrém magas szennyvíz terhelések esetén jelentkezett. Bár a kommunális szennyvíz mennyisége még teljes hidraulikai terhelésnél sem indokolja a 150kW figyelembe vételét, mivel a terhelést elsősorban az Ipari parkból érkező
26
szélsőségesen változható szennyvíz minősége és mennyisége határozza meg, így a számításban ezt az értéket szerepeltetjük. Számítással becsült jellemző energiaigények:
Napi összes: Fajlagos:
Minimális
Maximális
4853 kWh
6624 kWh
1,386 kWh/m³
1,325 kWh/m³
A számításokból látható, hogy az Oroszlányi kommunális szennyvíztisztító telep számára a kommunális szennyvízből származó nagyobb hidraulikai terhelés a kedvezőbb, mivel javítja a szennyvíztisztító telep kihasználtságát, így ezen keresztül javítja a fajlagos energiamutatókat. Ennek oka, hogy a membránszűrő technológia igen jelentős (a szennyvíz mennyiségektől független) energiaigénnyel rendelkezik, mely állandó költségként jelentkezik a szennyvíztisztító üzemeltetésében. Minél magasabb a hidraulikai terhelés, energetikai szempontból annál gazdaságosabb a szennyvíz megtisztítása. 2.2.2.2 Bokod község szennyvizének átvezetése az oroszlányi szennyvízelvezető hálózatba, illetve szennyvíztisztítóba Bokod község szennyvize a domborzati viszonyok figyelembevételével gravitációsan nem vezethető a meglévő oroszlányi hálózatba. Erre való tekintettel egy új központi szennyvíz átemelő és az ahhoz csatlakozó, a jelenleginél nagyobb keresztmetszetű nyomóvezeték kiépítése szükséges. A meglévő átemelő és az NA80-NA100 dimenziójú zagytéri nyomóvezeték, a megváltozott műszaki paraméterek figyelembevételével nem alkalmas a feladat ellátására. A központi szennyvíz átemelő helyének és a nyomóvezeték nyomvonalának kialakításánál a tanulmánytervben három lehetőséget is vizsgáltunk.
27
Az I. számú változatban, a meglévő erőműi szennyvíztisztító telepen létesülne a központi átemelő. A nyomóvezeték az erőmű sűrűn beépített területét érintve kerülne kialakításra. A II. számú változatban az átemelőt szintén a meglévő tisztító területén helyeztük el, azonban a nyomóvezeték nyomvonala elkerülné az erőmű beépített területét. II/A. számú változat szerint az átemelő Bokod község területén, a Kis utca és Erőműi utca csomópontjának közelében kerülne elhelyezésre. A nyomvonal további része megegyezett a II. számú változattal. A tanulmányterv elkészítése után megkértük a Vértesi Erőmű Zrt., valamint az építendő nyomóvezeték üzemeltetőjének, az ÉDV. Zrt-nek állásfoglalását is, hogy mely nyomvonal változat kiépítését támogatják. A Vértesi Erőmű Zrt. 700/2014 számú véleményezése (11.sz. melléklet) alapján az I. változat szerinti, az erőmű sűrűn beépített területén keresztül haladó nyomvonalat nem javasolják megvalósításra. A II. változat szerinti nyomvonal kialakítását viszont elfogadhatónak tartják. Az ÉDV Zrt. EDV-12113-1/2014 iktató számú állásfoglalásában (12. sz. melléklet) szintén nem támogatja az erőmű területén történő nyomóvezeték építést, különös tekintettel arra, hogy „az érintett területen a földalatti vezetékek elhelyezkedése, száma, ismeretlen, ismereteink szerint nem lelhető fel erről a területről valós közmű térkép.” További problémát jelent, „hogy az MVM rendkívül szigorú beléptető protokollt üzemeltet, ez pedig üzemzavar esetén nem teszi lehetségessé a gyors és biztonságos zavarelhárítást, összességében veszélyezteti a biztonságos üzemvitelt.” Ennek figyelembevételével a központi átemelő meglévő szennyvíztisztító telepen történő elhelyezését sem javasolják. A fentiekre tekintettel az ÉDV Zrt. által megvalósításra javasolt nyomvonal a hűtőtó gáttestjéig a II/A, azt követően az I. változat szerinti nyomvonal lenne.
28
2.2.2.3 Javasolt műszaki megoldás bemutatása A Vértesi Erőmű Zrt. és az ÉDV Zrt. állásfoglalásai alapján, a megvalósításra javasolt nyomóvezeték hossza mintegy 5300fm. Az új központi szennyvíz átemelő Bokod község külterületén, a Kis utca és Erőműi utca csomópontjának közelében kerülne elhelyezésre. A tervezett átemelő szivattyúk elektromos energia ellátása a közterületi 0,4kVos hálózatról megoldható. A fentiek alapján, a hálózat méretezését az alábbiakban foglaljuk össze. Tervezési alapadatok: - Szállítandó becsült órai csúcs vízhozam: Qmax= 5,5 l/s - Geodéziai magasságkülönbség: Hg=~26,5m (az időközben elkészített geodéziai felmérés alapján) - Nyomóvezeték hossza: 5330m - Feltételezett vezetékátmérő: NA150 A javasolt szivattyú típusa: Flygt NP 3127 A szivattyú jellemzői: Motor tengely teljesítménye:
7,4 KW
Fordulatszám:
2900 1/min
Feszültség:
3x400 V
Szabad átfolyási keresztmetszet:
80mm
Szivattyú által szállított vízhozam: Q=8 l/s A fajlagos súrlódási veszteség I=2,0‰ Súrlódási veszteség mértéke a kialakítandó hálózaton: hsI.= 5300m x 0,0020 = 10,5m Az összes veszteség: ΣH= Hg + hsI.= 37,0m A kiválasztott szivattyú méretei alapján az átemelő akna szükséges átmérője 2,0m. A 6,0m mély aknában két szivattyú kerül elhelyezésre, melyekből az egyik meleg tartalék. Az átemelő üzeme teljesen automatikus, melyet 3+1 úszókapcsoló biztosít. 29
Az úszókapcsolók beállításával lehet követni a szennyvíz mennyiségének változását. Az átemelő üzemének ellenőrzése, felügyelete és szükség esetén a beavatkozás a Vízmű tatabányai irányító központjából, URH rádiós rendszer alkalmazásával lehetséges. A kialakítandó FESTO irányítástechnikai rendszer az ÉDV Zrt. felügyeleti rendszeréhez illeszkedik. 2.2.2.4 Tartózkodási idő meghatározása A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló
26/2002.
(II.27.)
Korm.
rendelet
4.3
pontja
alapján,
a
szennyvízvezetékekben és -átemelőkben való együttes tartózkodási idő a napi átlagterhelésre a 6 órát nem haladhatja meg. Amennyiben a tartózkodási idő ezen értéket legfeljebb 30%-al meghaladja, úgy az anaerob folyamatok bekövetkezését műszaki megoldással kell megakadályozni. A tartózkodási idő szempontjából az alábbi nyomvonal a mértékadó: • Bokod, meglévő NA200KGPVC gravitációs csatorna, Félsor utca – Tátra utca – Száva utca – Erdélyi utca – Dadi utca nyomvonalon Csatorna hossza Átlagos esés Cső dimenzió Vízhozam Átlagos sebesség Lefolyási idő Tartózkodási idő T1=
1400 20 NA200 1,0
m (‰) KGPVC l/s
0,8 m/s 1750 s 0,49 h
• Tartózkodási idő a Dadi utcai szennyvíz átemelőben Az átemelőbe befolyó becsült vízhozam: Q1= 1 l/s Átemelő Ø2,0m átmérőjű és 6,0m mély 30
Szivattyú típusa: 2db Flygt CP 3085 MT436 Szivattyú által átemelt vízmennyiség: 2 l/s Átemelt vízmennyiség egy ciklus alatt: 1m3 Tartózkodási idő a szivattyú leállása és indítása között: T2= 1000 l / 1 l/s = 1000s = 0,28h • Bokod, meglévő D110KPE nyomott csatorna a Dadi utcai átemelőtől, a Kis utcai csatornáig. A nyomott csatorna mintegy 60fm hosszon emelkedik, majd a Bokodi vízfolyás melletti közbenső mélypontig esik, majd a befogadó Kis utcai gravitációs csatornáig ismét emelkedik. Csatorna hossza Nyomott összesen Gravitációs összesen Cső dimenzió Vízhozam Átlagos sebesség nyomócsőben Tartózkodási idő nyomócsőben Gravitációs szakasz átlagos esése Átlagos sebesség gravitációs szakaszban Lefolyási idő gravitációs szakaszban Tartózkodási idő összesen T3=
1010 60 950 D110 2
m m m KPE l/s
1,0 m/s 60 s 8 (‰) 0,6 m/s 1583 s 0,45 h
• Bokod, meglévő NA200KGPVC gravitációs csatorna, Kis utca – Erőmű utca nyomvonalon Csatorna hossza Átlagos esés Cső dimenzió Vízhozam Átlagos sebesség Lefolyási idő Tartózkodási idő T4=
940 10 NA200 2,0
m (‰) KGPVC l/s
0,7 m/s 1343 s 0,37 h
31
• Tartózkodási idő a tervezendő központi szennyvíz átemelőben Az átemelőbe befolyó becsült vízhozam: Q2= 2,31 l/s Átemelő Ø2,0m átmérőjű és 6,0m mély Szivattyú típusa: 2db Flygt NP 3127 Szivattyú által átemelt vízmennyiség: 8,0 l/s Átemelt vízmennyiség egy ciklus alatt: 1m3 Tartózkodási idő a szivattyú leállása és indítása között: T5= 1000 l / 2,31 l/s = 432s = 0,12h • Bokod – Oroszlány építendő nyomóvezeték D160KPE csőből az oroszlányi Dózsa György utcai szennyvízcsatorna tisztítóaknájáig. Csatorna hossza Cső dimenzió Vízhozam (szivattyú által átemelt hozam) D160 KPE nyomóvezeték térfogata Az átemelőbe érkező átlagos vízhozam Átlagos sebesség nyomócsőben Tartózkodási idő T5=
5330 m D160 KPE 8,0 l/s 40 m3 8 l/s 1,07 m/s 1,38 h
• Oroszlány, meglévő Ø30b gravitációs csatorna, Dózsa György utca – Bánki Donát utca közötti nyomvonalon Csatorna hossza Átlagos esés Cső dimenzió Vízhozam
835 22 Ø30 13,0
m (‰) beton l/s
Átlagos sebesség Lefolyási idő Tartózkodási idő T4=
1,3 m/s 633 s 0,18 h
32
• Oroszlány, meglévő Ø60b gravitációs főgyűjtő, Bánki Donát utca és szennyvíztisztító telep közötti nyomvonalon Csatorna hossza Átlagos esés Cső dimenzió Vízhozam
1300 3 Ø60 30,0
m (‰) beton l/s
Átlagos sebesség Lefolyási idő Tartózkodási idő T4=
0,8 m/s 1625 s 0,45 h
Az elvégzett számítások alapján az együttes tartózkodási idő 3,72 óra, mely a meghatározott 6 órás tartózkodási időt nem haladja meg. A szennyvíz minőség szempontjából kedvező hatású, hogy Oroszlány város területén a meglévő Ø60b főgyűjtőben, az átemelt szennyvíz jelentős mértékben felhígul. Az üzemeltetés szempontjából az éjszakai kis vízfogyasztással járó időszak lesz a kritikus, amikor felvetődhet a szennyvíz berothadásának veszélye, azonban ez vegyszeradagolással, a Yara Hungária Kft. által gyártott és forgalmazott adagolórendszerrel és NUTRIOX oldattal kiküszöbölhető. A vegyszer adagolása a központi szennyvíz átemelőbe történik, az átemelt szennyvíz mennyiségével arányosan. 3.
ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Bokod község területén az Erőműi lakótelepen üzemelő szennyvízcsatorna hálózat az 1950-es évek végén épült, mely mára már elöregedett, kritikus műszaki állapotú. A település szennyvízelvezetésének teljeskörű rendezéséhez célszerű a lakótelep szennyvízcsatorna hálózatának a felújítása is, melyet a beruházási költségek meghatározásánál figyelembevettünk.
33
3.1. Meglévő erőműi szennyvíztisztító felújításának költségei Az erőműi szennyvíztisztító rekonstrukció költségeinek meghatározásához tervezői költségbecslést alkalmaztunk, listaárakat és becsült szerelési igényt vettünk figyelembe. A költségeket legalább ezres értékig kerekítettük, a költségek nettó értékek. Az előzőekben leírtak szerint a költségekben szerepeltettjük az erőműi lakótelep szennyvízcsatorna hálózatának, valamint a meglévő szennyvíztisztító telepre érkező NA300b főgyűjtő felújításának becsült összegét is. Műszaki felülvizsgálat és kiviteli tervezés
12.500.000.- Ft
Kézirács telepítése
2.000.000.- Ft
Tartályok acélszerkezetének cseréje*
59.500.000.-Ft
Felületkezelés**: 1100 m²
12.900.000.- Ft
Oldott oxigén mérő szonda telepítése
1.200.000.- Ft
Keverők és egyéb forgó berendezések cseréje
18.000.000.- Ft
Levegőztető rendszer felújítása
17.500.000.- Ft
Fúvók cseréje
11.500.000.- Ft
Egyéb szerelések (elektromos, bádogos, stb.)
6.800.000.- Ft
Technológiai átalakítások
6.800.000.- Ft
Szennyvíztisztító felújítása összesen Erőműi
lakótelep
elavult
148.700.000.- Ft
szennyvízcsatorna
hálózatának és a meglévő bekötéseinek felújítása
80.000.000.-Ft
(1600fm, NA200KGPVC csőből) Kis utca és Erőmű utca csomóponttól a szennyvíztisztító telepig kiépített elöregedett főgyűjtő
felújítása
(800fm,
NA300KGPVC
32.000.000.-Ft
csőből) Tisztítottvíz csővezeték kiépítése (200m)*** Szennyvíztisztító
telep
elektromos
4.600.000.- Ft 32.500.000.- Ft
energiaellátása Mindösszesen
297.800.000.- Ft
34
*: 12.000 Kg beépített szénacéllal és kivitelezéssel számolva. **: Szennyvíztisztító műszaki leírása alapján 2 rtg. KATESIL, 1 rtg. KATEPOX, 2rtg. TRINÁT össz. ~1.800Ft/m² + 700 Ft/m², felülettisztítás homokszórással 4.000Ft/m², felület összesen 2x500m² (kétoldali palást) technológiai fémmedencék + 100m² egyéb. ***: 23.000.- Ft/m egységárral számolva a Bokodi hűtőtóig. A költségek számításánál figyelembe vettük a szennyvíztisztító telep energia ellátásának bekerülését is. Korábban a Vértesi Erőmű Zrt. a Bokodi Szolgáltató Kft. részére kedvezményes áron biztosította a szennyvíztisztító üzemeltetéséhez szükséges energiát. Az ÉDV Zrt. részére viszont már a piaci ár kerül felszámításra, mely az üzemeltetési költségeket jelentősen növeli. A Vértesi Erőmű Zrt. 2015. december 31-ig tudja vállalni a szennyvíztisztító telep energiaellátását. Ennek figyelembe vételével a belterülettől távolabb található telepre eddig az időpontig új közhálózati megtáplálás és trafó állomás kiépítése lenne szükséges. A tisztító telkét a Vértesi Erőmű Zrt. területei teljesen körbeveszik, ezért a kiépítendő hálózat mindenképp érintene VÉRT tulajdonú ingatlant. Emiatt az engedélyezéssel kapcsolatban elhúzódó ügyintézésre lehet számítani, mely a feladat sürgősségére nézve nem kívánatos. A fentiek alapján a rekonstrukció összes becsült minimális nettó költsége: ΣTISZTÍTÓ FELÚJÍTÁS = 297.800.000.- Ft Szintén felhívjuk a figyelmet, hogy a fő berendezések és acélmedencék, ideértve a régi betonműtárgyakat és az acélmedencék beton alapjait, tényleges műszaki állapotának felméréséhez a szennyvíztisztító leállítása és leürítése szükséges, amely jelenleg nem lehetséges. A teljes pontos műszaki felmérés nem lehetséges, így az esetleges rekonstrukció tényleges költségei jelentősen magasabbak lehetnek a becsült értékeknél! 35
3.2. Települési szennyvíz átevezetése az oroszlányi városi hálózatba, illetve szennyvíztisztító telepre a javasolt nyomvonal szerint Az átemelőtől kiépítendő nyomóvezeték nyomvonala feltételezhetően több idegen
területet
is
érinteni
fog,
melyekre
vonatkozóan
tulajdonjogi
dokumentáció készítése és kártalanítási összeg megfizetése is szükséges. Az elvégzett számítások alapján a szennyvíz együttes tartózkodási ideje nem haladja meg 6 órás tartózkodási időt, azonban az éjszakai kis vízfogyasztású időszakban fennállhat a szennyvíz berothadásának veszélye, ezért a központi szennyvíz átemelőnél vegyszeradagolás szükséges. A költségekben szerepeltettjük az erőműi lakótelep szennyvízcsatorna hálózat felújításának becsült összegét is. A meglévő szennyvíztisztító telepre érkező NA300b főgyűjtő felújításának költségei ez esetben nem jelentkeznek, mivel ez a csatorna megszüntetésre kerül. A hálózat kiépítésének becsült bekerülési költségeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Összesen (nettó)
Megnevezés
Mennyiség
Tervezés és engedélyeztetés
1 db
13 500 000.- Ft
600 m2 200 db
7 800 000.- Ft 8 000 000.- Ft
Burkolat bontás és helyreállítás Fakivágás Erőműi lakótelep elavult szennyvízcsatorna hálózatának és a meglévő bekötéseinek felújítása NA200KGPVC csőből NA300KGPVC gravitációs csatorna D160KPE nyomott csatorna Iparvágány alatti átvezetés irányított fúrással védőcsőben Hűtőtó levezető csatornája alatti átvezetés irányított fúrással védőcsőben Szennyvízátemelő Szennyvíz átemelő elektromos energia ellátása Szerelvényakna Légtelenítő akna
1600 m 65 m 5330 m
80 000 000.- Ft 2 600 000.- Ft 95 940 000.- Ft
40 m
2 700 000.- Ft
40 m 1 db
2 700 000.- Ft 12 000 000.- Ft
30 m 1 db 3 db
1 600 000 Ft 4 000 000.- Ft 4 500 000.- Ft
36
Ürítőakna I. (3m mély) Ürítőakna II. Vegyszeradagoló rendszer Felügyeleti rendszer kiépítése Kártalanítás
1 2 1 1 4750
db db db db m2
MINDÖSSZESEN:
2 500 000.- Ft 4 000 000.- Ft 4 500 000.- Ft 2 000 000.-Ft 3 800 000.- Ft 252 140 000.- Ft
A fentiek alapján a beruházás becsült nettó bekerülési költsége: ΣVEZETÉK ÉPÍTÉS = 252.140.000.- Ft 4.
ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
4.1. Meglévő erőműi szennyvíztisztító üzemeltetési költségei Rendszeres éves költségek Legyen szó rekonstrukcióról vagy új építésű szennyvíztisztító telepről, mindkettő esetében feltételezhető a nagyjából megegyező üzemelési költség. A költségek becslésénél az adott tételekre általánosan jellemző értékekkel számoltunk. A számításoknál igyekeztük a bizonyosan jelentkező üzemeltetési költségeket szem előtt tartani, és az egyéb esetleges költségeket elhagytuk az alábbiak szerint. A rendszeres költségeknél a jövőben várható üzemelési körülményeket és az aktuálisan rendelkezésre álló paramétereket vettük figyelembe. A 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerint, összehasonlításban 15 éves nettó üzemeltetési költségekkel kell számolni. Mivel a korrózióálló bevonatok illetve fő gépek várható élettartama általánosságban legfeljebb 10 év, így 15 évre vonatkozó számításnál indokolt figyelembe venni az amortizációs költségeket. Nem vettük figyelembe a zöldterületek kezelésének költségeit, illetve az esetlegesen keletkező zöldhulladékok kezelésének költségeit. Szintén nem számoltunk a bérjellegű költségeken kívül a vállalkozásokra vonatkozó esetleges adókkal (IPA, stb.), valamint profit nélküli üzleti tevékenységet feltételeztünk.
37
A költségeket legalább ezres értékig kerekítettük, a költségek bruttó értékek. Bérjellegű költségek 2 ember szakképesítés nélkül minimálbér: 2 x 12hó x 130.000 Ft/hó =
3.120.000.- Ft/év
2 ember szakképesítéssel minimálbér: 2 x 12hó x 150.000 Ft/hó =
3.600.000.- Ft/év
Felelős vezető (bruttó 250 ezer Ft/hó bér): 12hó x 321.250 Ft/hó =
3.855.000.- Ft/év
Karbantartási költségek Acél csővezetékek éves karbantartása: 30m/év x 12.000 Ft/m =
360.000.- Ft/év
Szivattyú éves karbantartás: átalány 200.000.- Ft/év + gépjavítás
200.000.- Ft/év
Fúvó éves karbantartás: átalány 500.000.- Ft/év + gépjavítás
500.000.- Ft/év
Egyéb karbantartás jellegű szerelések, munkák:
500.000.- Ft/év
Technológia költségek Áramfogyasztás: 365nap x 200m³/nap x 1,5kWh/m³ x 50Ft/kWh = 5.475.000.- Ft/év Vegyszerköltség: Vas (III) szulfát 35l/nap x 0,2 x 365nap x 50Ft/kg = 128.000.- Ft/év Fölösiszap kezelés: 200kgTSS/nap x 2 Ft/kgTSS x 365 nap =
110.000.- Ft/év
Fölösiszap elhelyezés: 200kgTSS/nap x 14 Ft/kgTSS x 365 nap =
1.022.000.- Ft/év
Környezetterhelési díj (80%-os küszöbértékekkel számolva):
832.000.- Ft/év
38
Egyéb költségek: Éves laborköltségek (akkreditált önellenőrzés + üzemeltetés): 300.000.- Ft/év Könyvelési költség: min.
900.000 .- Ft/év
Egyéb adminisztrációs költségek: 2100fő x 3000Ft/év = 6.300.000.- Ft/év Az összehasonlításhoz az ÁFA-val visszaosztva a fenti nettó költségek: 21.420.000.-Ft/év 15 évre vonatkoztatott nettó üzemeltetési költség: Σ ÜZEMELTETÉS TISZTÍTÓ = 21.420.000.-Ft/év x 15év = 321.300.000.- Ft Amortizációs költségek Amortizációs költségnek tekintjük, amelyet várhatóan minimálisan legalább egyszer el kell végezni 15 év időtartam alatt: Előmechanika felújítása: Felületkezelés: 1100 m² Oldott oxigén mérő szonda felújítása: Keverők és egyéb forgó berendezések felújítása: Levegőztető rendszer felújítása: Fúvók felújítása: Egyéb karbantartó jellegű szerelések (elektromos, bádogos, stb.)
3.500.000.- Ft 7.150.000.- Ft 850.000.- Ft 12.600.000.- Ft 11.800.000.- Ft 8.000.000.- Ft 5.000.000.- Ft
15 évre vonatkoztatott nettó amortizációs költség: Σ AMORTIZÁCIÓ TISZTÍTÓ = 48.900.000.-Ft 15 évre vonatkoztatott összes nettó üzemeltetési költség az éves költségekből és az amortizációs költségek összegéből számolva: Σ
TISZTÍTÓ ÜZEMELTETÉS ÖSSZESEN
=ΣÜZEMELTETÉS
TISZTÍTÓ+ΣAMORTIZÁCIÓ TISZTÍTÓ
=
370.200.000.-Ft
39
4.2. Szennyvízátemelő és nyomóvezeték üzemeltetési költségei A kiépítendő nyomóvezeték befogadója az Oroszlány városi szennyvízcsatorna hálózat, illetve a városi szennyvíztisztító. Az üzemeltetési költség jelentős hányada az átemelő szivattyú és tartozékainak elektromos fogyasztásából adódik. További költségként jelentkezik a berothadás megakadályozására adagolt NUTRIOX vegyszer is, valamint az átemelő és a csatlakozó nyomóvezeték karbantartása. Bérjellegű költségek 1 ember szakképesítéssel bruttó minimálbér: (éves szinten 1 havi munkaidő figyelembevételével kalkuláltunk) 1 x 1hó x 150.000 Ft/hó =
150.000.- Ft/év
Karbantartási költségek Szivattyú éves karbantartás: átalány 250.000.- Ft/év + gépjavítás
250.000.- Ft/év
Nyomóvezetéki elzárók és szerelvények karbantartása:
500.000.- Ft/év
Technológia költségek Átemelő szivattyú áramfogyasztás: 365nap x 7 h x 7,4kWh x 50Ft/kWh =
950.000.- Ft/év
Vegyszerköltség: NUTRIOX 60kg/nap x 365nap x 85Ft/kg =
1.900.000.- Ft/év
Szennyvízátemelő és nyomóvezeték összes becsült nettó üzemeltetési költsége: minimum 3.750.000.- Ft/év 15 évre vonatkoztatott nettó üzemeltetési költség: Σ ÜZEMELTETÉS VEZETÉK = 3.750.000.-Ft/év x 15év = 56.250.000.-Ft
40
Amortizációs költségek Amortizációs költségnek tekintjük, amelyet várhatóan minimálisan legalább egyszer el kell végezni 15 év időtartam alatt:
Szivattyúk és szerelvények cseréje Vegyszeradagoló rendszer cseréje Aknák felújítása, felületkezelése Elektromos szerelvények felújítása
11 500 000.-Ft 5 200 000.- Ft 7 400 000.- Ft 1 100 000.- Ft
15 évre vonatkoztatott nettó amortizációs költség: Σ AMORTIZÁCIÓ VEZETÉK = 25.200.000.-Ft A teljes üzemeltetési költség az oroszlányi szennyvíztisztító telepen történő tisztítás önköltségével növelendő. Az Oroszlányi szennyvíztisztító telep abszolút üzemköltségei jellemzően a következő tételekkel fognak nőni: Energiaigény: 1,3kWh/m³ x 200m³/nap = 260kWh/nap x 50Ft/kWh x 365 = 4.745.000.- Ft/év Vegyszerigény, Vas (III) szulfát: 35l/nap 0,2 x 365nap x 50Ft/kg = 128.000.- Ft/év Fölösiszap kezelés: 200kgTSS/nap x 2 Ft/kgTSS x 365 = 110.000.- Ft/év Fölösiszap elhelyezés: 200kgTSS/nap x 14 Ft/kgTSS x 365 = 1.022.000.- Ft/év Környezetterhelési díj (80%-os küszöbértékekkel számolva): 832.000.- Ft/év Az oroszlányi szennyvíztisztító önköltségének növekedése a fentiek szerint: 6.837.000.-Ft/év 15 éves nettó költségnövekedés:
41
Σ TISZTÍTÓ KÖLTSÉGNÖVEKEDÉS = 6.837.000.-Ft/év*15év= 102.555.000.-Ft A fenti tételek az energiaigény kivételével gyakorlatilag egy Bokodon létesülő telepével azonosak. Egyéb tekintetben az üzemelési költségek nem nőnek, mivel a munkavégzők létszámát nem kell emelni. A Bokodról érkező szennyvíz minőség és mennyiség tekintetében eltörpül Oroszlány város szennyvízmennyisége mellett. Az emelkedés mértéke nem jelent Oroszlány szennyvíztisztítójának technológiájában kimutatható emelkedő munkaigényt. 15 évre vonatkoztatott nettó üzemeltetési költség, az éves költségekből, az amortizációs költségek és az oroszlányi szennyvíztisztító üzemköltség növekedésének összegéből számolva Σ
VEZETÉK ÜZEMELTETÉS
KÖLTSÉGNÖVEKEDÉS=
=ΣÜZEMELTETÉS
VEZETÉK+ΣAMORTIZÁCIÓ VEZETÉK+ΣTISZTÍTÓ
184.005.000.-Ft
4.3. Az erőműi szennyvíztisztító felújítás és az új nyomóvezeték kiépítés költségeinek összehasonlítása A beruházási költségek és a 15 évre vonatkoztatott üzemeltetési költségek az alábbiak szerint alakulnak: ΣTISZTÍTÓ = ΣTISZTÍTÓ FELÚJÍTÁS + Σ TISZTÍTÓ ÜZEMELTETÉS = 668.000.000 Ft.ΣVEZETÉK = ΣVEZETÉK ÉPÍTÉS + ΣVEZETÉK ÜZEMELTETÉS =
436.145.000.- Ft
(ΣTISZTÍTÓ- ΣVEZETÉK )/ ΣTISZTÍTÓ = 0,35 Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglaltak szerint igazolható, hogy Bokod község szennyvizének oroszlányi
városi
hálózatba,
illetve
szennyvíztisztító
telepre
történő
átvezetésével 35%-os költségmegtakarítás érhető el az erőműi szennyvíztisztító felújításával és üzemeltetésével szemben.
42
5.
KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK
5.1. Érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtők érintettsége A tervezett beruházás, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendeletben foglalt érzékeny felszíni vizet, illetve vízgyűjtőterületet nem érint. Oroszlány város szennyvíztisztító telepének befogadója az OroszlányKecskédi vízfolyás, mely az Által-ér jobb oldali mellékága. A térség a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Az Által-ér betorkollása a Dunába Dunaalmáson, az 1752fkm-nél található. 5.2. Természetvédelmi területek érintettsége A tervezett beruházás nemzeti park területét, valamint természetvédelmi területet nem érint. 5.3. Felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7§ával és a 2. számú mellékletével összhangban kiadott 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint, Bokod község és Oroszlány városa a felszín alatti víz állapota szempontjából kiemelten érzékeny terület. Mindkét település a tatabányai XV/C vízakna hidrogeológiai „B” védőterületén található. Az
Észak-dunántúli
Környezetvédelmi,
Természetvédelmi
Felügyelőség H-9830-2/2010 határozatának (13.sz. melléklet)
és
Vízügyi 4. pontja,
valamint a 123/1997. (VIII.8.) Korm. rendelet szerint a szennyvízcsatorna korlátozás nélkül létesíthető. A tervezett átemelő és szennyvíz nyomóvezeték zárt rendszerként fog üzemelni, mely a felszín alatti víz minőségére nem lesz hatással.
43
5.4. Szennyvizek átvezetése A felszíni vizek szempontjából magasabb környezetérzékenységű, valamint természetvédelmi területre alacsonyabb kategóriába tartozó település szennyvize nem kerül átvezetésre. 6.
ÖSSZEFOGLALÁS:
A gazdaságossági számítások alapján megállapítható, hogy Bokod község szennyvizének oroszlányi városi hálózatba, illetve szennyvíztisztító telepre történő átvezetésével 35%-os költségmegtakarítás érhető el az erőműi szennyvíztisztító felújításával és üzemeltetésével szemben. A teljes pontos műszaki felmérés nem lehetséges, így az esetleges rekonstrukció tényleges költségei jelentősen magasabbak lehetnek a becsült értékeknél! A fentiek figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy a szennyvíz oroszlányi szennyvíztisztító telepre történő átvezetése gazdaságosabban kialakítható és az előírt műszaki követelményeket kielégíti. A hatályos jogszabályok is az egybefüggő szennyvízelvezetés kialakítását támogatják. Amennyiben Bokod szennyvíztisztító telepének további lehetőségeit globális szempontok szerint vizsgáljuk, a következőket kell megállapítanunk. Az Oroszlányi kommunális szennyvíztisztító jelenleg hidraulikailag alulterhelt, és a város ipari parkjában található cégek fejlesztései miatt terhelése várhatóan tovább csökken. Itt is érvényes az az ökölszabály, hogy a teljesebb kihasználtság növeli a hatékonyságot, így Bokod község szennyvizének fogadásával az Oroszlányi szennyvíztisztító telep gazdaságosabban tud üzemelni. Az oroszlányi telep csúcstechnológiás szennyvíztisztító technológiát alkalmaz. A tisztítóban az eleveniszap fázisszétválasztását ultraszűrő membránokkal végzik, így az üzembiztonsága a tisztított víz minőségére vonatkozóan kiemelkedően magas. Bokod község szennyvíztisztítója, akár a régi telep
44
rekonstrukciójáról, akár új építésű telepről legyen szó, hagyományos elvű, kis kapacitású szennyvíztisztító lenne, azok kockázataival. Az oroszlányi tisztító fajlagos energiafelhasználása 1,3-1,4 kWh/m³, mely szintén sokkal kedvezőbb, mint a Bokodi szennyvíztisztítónál várható 1,51,6kWh/m³. Bokod esetében a nem sűrített fölösiszapot tengelyen kell elszállítani, míg Oroszlányon helyi iszapvíztelenítést végeznek, így a szennyvíz Oroszlányi szennyvíztisztító telepen való kezelése egyértelműen gazdaságosabb. A fentiek alapján megállapítható, hogy Bokod község szennyvizét • környezetvédelmi biztonsági, valamint a BAT követelmény (1995. évi LIII. törvény. 4.§) szempotjából, • Bokod község rövid és hosszú távú gazdálkodása és költségvetése szempontjából, • Bokod község lakosainak rövid és hosszú távú költségterhelése szempontjából, • a térség szennyvízevezetéséhez és tisztításához kapcsolódó szolgáltatói és üzemeltetői tevékenységek gazdaságossága szempontjából, • a hatályos törvényi előírásoknak, különös tekintettel a 2011. évi CCIX. törvénynek és az azt módosító 2012. évi CVI. törvénynek való megfelelés szempontjából, egyaránt célszerű és kívánatos Oroszlány kommunális szennyvíztisztító telepére nyomott szennyvíz vezetéken keresztül bevezetni. A szennyvízelvezetés agglomerációs központja Oroszlány – az átvezetés kiépítését követően – 31764+2046=33810 LE szennyvízterheléssel. Gyakorlatilag nem hozható fel érv a szennyvíztisztítónak a szükségesnél tovább tartó üzemeltetése mellett. A jelenlegi üzemeltetés csak az erőműnek az üzemeltetést gazdaságilag kedvezően befolyásoló szerepe miatt éri meg Bokod községének.
45
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 11402-2/2014 számú tájékoztatása szerint (5.sz. melléklet), a Felügyelőség irodájában 2014. június 17. napján tartott egyeztetésen, az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság, a Bokodi Szolgáltató Kft., Bokod Község Önkormányzata, az ÉDV Zrt., a Vértesi Erőmű Zrt. és cégünk képviselője „a tárgyaláson egységes álláspontot alakítottak ki és egyetértettek azzal a műszaki megoldással, hogy a tisztítatlan szennvizet átemelő és nyomócső segítségével vezessék át az oroszlányi szennyvíztelepre tisztítás céljából.” A fentiek figyelembevételével Bokod Község Önkormányzata megkérte Oroszlány
Város
képviselő
testületének
hozzájárulását,
a
település
szennyvizének oroszlány városi hálózatba és szennyvíztisztító telepre történő átvezetéséhez (14. sz. melléklet) Oroszlány Város Önkormányzatának képviselő testületének 2014. július 15-én megtartott rendkívüli közgyűlésének kivonata 1. pontja alapján (15.sz. melléklet), „hozzájárulását adja Bokod község összegyűjtött tisztítatlan szennyvizének az oroszlányi szennyvíz elvezető hálózatba, illetve az oroszlányi szennyvíztisztító telepre történő becsatlakozásához.”
Tatabánya, 2014. augusztus 22.
Petkovicsné Kiss Györgyi tervező VZ-TEL - 11-0387 VZ-TER - 11-0387 VZ-VKG - 11-0387
Kovács Gábor okleveles biológus mérnök 11-0728
46
7.
MELLÉKLETEK
47
1. sz. melléklet: 25.551-6/2000.-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély, Bokod szennyvízelvezetés és Tisztítás
48
49
50
51
52
53
54
55
2. sz. melléklet: 25.551-6/2000.-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2005.)
56
57
58
59
3. sz. melléklet: 25.551-6/2000.-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2010.)
60
61
4. sz. melléklet: Oroszlányi zagytér felhagyásának környezetvédelmi működési és rekultivációs engedélye
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
5. sz. melléklet: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása
80
81
82
6. sz. melléklet: Jegyzőkönyv, Bokod települési szennyvíztisztító telepen megtartásra került helyszíni bejárásról
83
84
85
7. sz. melléklet: H-11576-7/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély, Oroszlány és térsége szennyvízkezelése
86
87
88
89
90
91
8. sz. melléklet: H-11576-7/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2009.)
92
93
9. sz. melléklet: H-11576-7/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2010.)
94
95
96
97
10. sz. melléklet: H-11576-7/2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2013.)
98
99
100
11. sz. melléklet: Vértesi erőmű Zrt. állásfoglalása Bokod Község szennyvízelhelyezésének megvalósíthatósági tanulmány tervéhez
101
102
103
12. sz. melléklet: ÉDV Zrt. állásfoglalása Bokod Község szennyvízelhelyezésének megvalósíthatósági tanulmány tervéhez
104
13. sz. melléklet: ÉDV Zrt-XV/C vízakna hidrogeológiai védőidom kijelölése
105
106
107
108
109
110
14. sz. melléklet: Bokod Község képviselő testületének határozata
111
15. sz. melléklet: Oroszlány Város képviselő testületének hozzájárulása Bokod Község szennyvizének fogadásához
112
16. sz. melléklet: ÉDV Zrt. üzemeltetői nyilatkozata
113
17. sz. melléklet: Tervezői jogosultság igazolása
114
