Bogozói kézikönyv. Bevezetés

Bogozói kézikönyv

Bevezetés Ez a kézikönyv a Háló bogozói számára készült, hogy segítse őket abban az óriási munkában, mely a Kárpát-medencei közösségek közötti kapcsolatépítést szolgálja. Igyekeztünk alaposan körbejárni a bogozói munkát és ehhez három dologról írtuk, ami bennünk megfogalmazódott. Ahhoz, hogy érteni lehessen a bogozói munka környezetét, a kiadvány elején röviden bemutatjuk a Háló mozgalmat. Ezután arra a kérdésre keresünk választ, hogy ki is az a bogozó és milyen feladati vannak. A kiadvány harmadik részében a bogozók tulajdonságairól és kompetenciáiról írunk. Reméljük ez a kézikönyv segítség lesz számotokra! Ha még maradt kérdésetek vagy véleményetek, melyet szívesen megosztanátok velünk, szívesen fogadjuk!

Tartalomjegyzék Bevezetés..............................................................................................................................................1 I. A Háló...............................................................................................................................................4 1. fejezet: A Hálóról.........................................................................................................................4 1.1. A Háló mozgalom................................................................................................................4 1.2. A Háló felépítése, működése...............................................................................................4 1.3. A Háló főbb céljai................................................................................................................4 1.4. A Háló alapelvei...................................................................................................................5 2. fejezet: Hálóstruktúra és Hálófa..................................................................................................5 2.1. A Háló alapstruktúrája.........................................................................................................5 2.2. A Hálófa...............................................................................................................................6 2.3. Műhelyek és munkacsoportok.............................................................................................7 2.4. Egyesületek..........................................................................................................................8 II. Ki a bogozó és mi a feladata?..........................................................................................................9 3. fejezet: Ki a bogozó?...................................................................................................................9 3.1. A bogozó helye a Hálóban...................................................................................................9 3.2. A bogozó személyisége........................................................................................................9 4. fejezet: A bogozói kör és vezetője.............................................................................................10 4.1. A bogozói kör.....................................................................................................................10 4.2. A kerületi vezető................................................................................................................10 5. fejezet: A bogozó feladatai........................................................................................................11 5.1. Házigazdaként jelen lenni..................................................................................................11 5.2. Kerületi evangelizációs terv elkészítésében való közreműködés.......................................11 5.3. Felmérés a térségben élő közösségekről ...........................................................................11 5.4. Találkozók előkészítése.....................................................................................................11 5.5. Előadás, oktatás..................................................................................................................12 5.6. Kapcsolattartás a Háló irodával.........................................................................................12 5.7. Pályázatírás és pénzügyi elszámolások..............................................................................12 5.8. A Háló képviselete egyházi és világi fórumokon..............................................................12 5.9. Tudósítások, beszámolók megírása....................................................................................13 6. fejezet: Események és működés................................................................................................13 6.1. Kerületi bogozói munkamegbeszélés.................................................................................13 6.2. Kerületi Háló találkozó......................................................................................................14 6.3. Rendszeres események a Hálóban.....................................................................................14 6.4. Csapatépítés.......................................................................................................................15 6.5. Egyedi akciók.....................................................................................................................15 6.6. Karitatív tevékenység.........................................................................................................16 6.7. Közösségek közötti kapcsolatok .......................................................................................16 6.8. Ökumené............................................................................................................................17 7. fejezet: Kapcsolatok...................................................................................................................17 7.1. A bogozó saját közössége..................................................................................................17 7.2. A bogozó területén működő közösségek...........................................................................17 7.3. A többi bogozó...................................................................................................................18 7.4. A következő szint bogozói.................................................................................................18 7.5. Papság ...............................................................................................................................19 7.6. Más keresztyén közösségek, egyházak..............................................................................19 7.7. Civil társadalom és közélet................................................................................................19 7.8. Média.................................................................................................................................20 8. fejezet: Bogozói eszközök, segítségek.......................................................................................20 8.1. Bogozói megbeszélések, képzések és lelkigyakorlatok.....................................................20

8.2. Nyári tábor.........................................................................................................................20 8.3. Kiadványok........................................................................................................................21 8.4. E-mail listák, honlap és adatbázis......................................................................................21 8.5. Irodák.................................................................................................................................21 9. fejezet: Mindez egy bogozó szempontjából...............................................................................21 III. A bogozó személyisége................................................................................................................23 10. fejezet: Bogozói tulajdonságok................................................................................................23 11. fejezet: Hogyan válik valaki bogozóvá?..................................................................................25 11.1. Belső folyamat, elhívás....................................................................................................25 11.2. Külső folyamat, a bogozó meghívása..............................................................................26 12. fejezet: Krízishelyzetek............................................................................................................26 12.1. A kiégés okai....................................................................................................................26 12.2. A kiégés tünetei................................................................................................................27 12.3. A kiégés előjelei...............................................................................................................27 12.4. Kivezető utak...................................................................................................................28 13. fejezet: Ha már nincs más út: a bogozó elengedése.................................................................28 Zárszó.................................................................................................................................................29

I. A Háló 1. fejezet: A Hálóról 1.1. A Háló mozgalom A Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata - röviden Háló - magyar kezdeményezésű, keresztény ihletésű mozgalom. Az egyházon belül működik, annak közösségi arcát hordozza. A hívő keresztényeket közösségben képzeli el, segíteni szeretné az arra vágyókat, hogy közösségre találjanak. Építi a kapcsolatokat a keresztény közösségek között, hogy ne legyenek magányosak, igyekszik őket összekapcsolni, egymás felé megnyitni, értékeiket kifelé is láthatóvá tenni. Elsősorban a felnőtt katolikus hívőket akarja megszólítani, de az ökumenizmus eszméjét magáénak vallva, nyitott más keresztény felekezetek és általában minden jóakaratú ember felé. A Háló tevékenysége a Kárpát-medencére összpontosul, de nyitott a szomszédos országok többségi nemzetei és a nyugati magyar közösségek felé is. Kiterjedt kisközösségi kapcsolatokkal rendelkezik Magyarországon és a határokon túli magyarság köreiben. Különböző lelkiségi mozgalmakból, plébániai csoportokból és egyéb közösségekből (cserkészet, kórus, karitatív társaság, stb.) tagokat, képviselőket hív találkozásra, életkortól függetlenül. Mintegy 1000 közösséggel tart fenn kapcsolatot, évente hozzávetőleg 60-70, legalább egynapos találkozót szervez.

1.2. A Háló felépítése, működése A Háló kilenc régióban - négy magyarországi és öt határon túli - működik, melyeket régióvezetők irányítanak. A régiók további kerületekre oszlanak, melyeknek saját bogozóik vannak. A régiók kialakítása nem fejeződött be, a rendszer folyamatosan növekszik, illetve tökéletesedik. A budapesti vezetőség közvetlen kapcsolatban áll a régióvezetőkkel. A Háló működését pályázati források, adományok, 1%-os adófelajánlások és tagjainak önkéntes munkája biztosítja. Költségvetésének legnagyobb részét a találkozók szervezésére és a találkozók részvételi díjának támogatására fordítja. A Háló egyesületi formában működik. Magyarországon és a történelmi – mai határokon túli – országrészek mindegyikének van saját, helyben bejegyzett egyesülete. Magyarországon működik még a Halad Egyesület is, amely vállalkozók támogatásával foglalkozik.

1.3. A Háló főbb céljai A Háló közösségeket és közösségek tagjait kívánja megszólítani, számba venni, támogatni, és közöttük élő kapcsolatokat építeni. A névként választott kifejezés egy olyan eszközt jelent, amelynek csomópontjai egymással közvetlenül, vagy egymáson keresztül kapcsolódnak, tehát nem egy központon keresztül. A hálónak nincs közepe, csak széle van. A kép ugyanakkor sugallja, hogy van Valaki, aki ezt a hálót kézben tartja és használja. A Háló segíteni szeretne mindenkit abban, hogy valahol otthonra, közösségre találjon, hogy a közösség se legyen magányos, hogy segítsük egymást az egyház és a nemzet alulról történő építésében. A Háló alapállása nyitott és missziós. A személyes kapcsolatok kialakítása, a beszélgetések, a találkozók, a lelkigyakorlatok nem új módszerek az egyház életében. A Háló ezeket használva, a találkozókon lehetőséget teremt arra, hogy egyrészt távoli országrészekben (országokban) élő magyarok személyesen megismerhessék egymást, másrészt a közeli, de egymással kapcsolatot nem tartó közösségek nyitottabbá váljanak egymás felé. Találkozóinkra különösen nagy szüksége van a szórványban élő testvéreinknek. Egy anyaországban élő mérhetetlenül sokat tanulhat egy határon túli magyartól. Találkozásuk olyan dolgokra nyithatja fel a szemét, amelyeket addig nem ismert, bőségesen megtapasztalhatja a szeretet

kiáradását. Személyes problémáinak jobb megértéséhez, elfogadásához segítséget kaphat. A határon túl élők kapcsolattartása egymással és a mai Magyarországon élőkkel megerősítheti őket identitásuk megőrzésében, új energiákat közvetíthet napi helytállásukhoz. A Háló fontos célja a közösségi egyház-szemlélet népszerűsítése, az egység hirdetése. Isten mindenkinek szerepet szán teremtő tervének megvalósításához. Elgondolása szerint az ember közösségi lény, ezért a Szentlélek által minden emberben ott rejlik a közösségteremtő erő is. Ezt az erőt felismerve és helyesen használva magunk is egyház- és nemzetépítővé válunk.

1.4. A Háló alapelvei Tomka Ferenc az egyházra vonatkoztatva elemzi az intézmény és karizma dialektikus egységét. Két szempont dialektikáját kell figyelembe venni: a szubszidiaritást és bizalmat. • A szubszidiaritás. A problémák azon a legalacsonyabb szinten dönthetők el legjobban, ahol, még átlátható a kérdésre vonatkozó valamennyi tényező. Az a bogozó, aki pl. ismeri évek óta az embereket, aki a plébániához tartozik születése óta, aki tisztában van a helyi szubkultúra sajátosságaival, aki azt a nyelvjárást beszéli, ami arrafelé járatos, sokkal jobban tudja, hogyan is lehet helyben a Hálót szolgálni, mint például egy budapesti bogozó. Segítségre mindezek mellett még szüksége van. • A bizalom. Ha megbízunk egy munkatársunkban, akkor ezt vegyük is komolyan! Bizalom nélkül nem lehet érdemi munkát végezni. Persze a bizalom kötelez is. Ha ez így van az üzleti életben, akkor a Hálóban, az egyházban még inkább! Ez a kapcsolat kell, hogy összefűzze a Kárpát-medencei vezetést és a régiós vezetést, a régiós vezetést és a kerületi vezetést, de a helyi bogozókat is!

2. fejezet: Hálóstruktúra és Hálófa 2.1. A Háló alapstruktúrája A Háló Kárpát-medencei mozgalom, amely egyrészről személyes barátságokra épül, másrészről az intézményesülés útja miatt (amelyet a fejlődés, a pályázatírás, a belső információ-áramlás igénye, stb. követel meg) bizonyos struktúrák kialakítására is szükség van. A Hálót jelenleg négy síkon képzeljük el. Négy olyan sík létezik, ahol egy konkrét ember otthonra találhat, ahol a szolgálat helyét megtalálhatja. Ezek a következők: legfölül található a Kárpátmedence, amely alatt jelenleg 9 régió található, a régiók alatt a kerületi szintek, majd a közösségek. A kilenc régió jelenleg a Felvidék, Kárpátalja, Partium vagy Részek, Erdély, Délvidék, Dunántúl, Budapest és környéke, Északkelet-Magyarország, Dél-Alföld. A régiók jelenlegi felosztása nem örök időkre szól, változhat például az erős vezetés megléte vagy hiánya miatt, az éppen aktuális kapcsolatrendszer és bogozói jelenlét nagyságrendje miatt. Tehát elképzelhető a jövőben néhány jelenlegi régió kettéválása, amennyiben az erős fejlődésnek indul, és már optimálisabb működést lehet elérni. De jelenleg ilyen nincs napirenden. Minden szint minden elemének lehetnek találkozói, lelkigyakorlatai, táborai, klubjai, stb. Ezeknél a fölső 3 szintet szoktuk egyértelműen a Háló működési területéhez tartozónak mondani, a közösség belső életét általában már-már magánszférának tekintjük. Bár örülünk, amikor egy-egy közösség a saját programjait nyitottnak hirdeti meg más közösséghez tartozók előtt, ezáltal is szolgálva a személyes kötődések létrejöttét és a tapasztalatcseréket. Már ebből is látható, hogy ki tekinthető bogozónak és ki nem, azaz hol húzódik a határ. Azok az emberek, akik a programok szervezésében, a feladatok végrehajtásában és az emberek megszólításában a Kárpát-medencei, a régiós és a kerületi szinten tevékenykednek a Hálóért, egyértelműen bogozóknak számítanak. A közösségvezetők, vagy közösségtagok közül azok, akik tudatosan kötik a közösségüket a Hálóhoz, hirdetik a programokat, kapcsolatokat tartanak fenn,

szintén egyértelműen bogozóknak számítanak. Akiknek nincs a fent leírt módon kapcsolódásuk a Hálóhoz, és munkacsoportokban sem vesznek részt, nem tekinthetők bogozóknak.

A Kárpát-medencei szinten öt intézmény található. • Létezik egy operatív irányító, budapesti vezetői testület, jelenleg négy személyből áll, de a szándék ennek kis mértékű növelése. • A Kárpát-medencei vezetőségbe a régiók 3-3 főt delegálnak, továbbá tagjai a műhelyek és munkacsoportok vezetői, mely összesen mintegy 40 főt jelent. Ez a vezetőség minden év januárjában ülésezik, és tulajdonképpen a Háló fő döntéshozó testülete, a Háló csúcsszerve. • A központi iroda összehangolja az egyesületeket, a találkozókat, a pénzügyeket, a pályázatokat és a regionális irodák munkáját. A központi irodában 2-3 főállású alkalmazott, a projektvezetők, önkéntesek, kisegítők és ösztöndíjasok is dolgoznak. • A vezetőség támogatására jött létre a Bölcsek Köre. Ez a műhely nagytekintélyű emberekből áll, és egyáltalán nem a gyakorlatiasságot, az operativitást segíti, hanem a nagy összefüggések, a folyamatok meglátását és a saját helyünk reális megtalálását a társadalomban. • Az Angyali Kar a Budapesten élő bogozókat fogja össze. Ez a csoport szintén a vezetőséget támogatja a közös gondolkodással, és sok operativitással. Az Angyali Kar mintegy bogozó iskolának is tekintendő. A regionális és kerületi szinteken szintén megtalálhatóak az adott egységet vezető bogozók csoportjai, amelyek tagjai között remélhetőleg erős személyes kötődések is kialakulnak. A régiók bogozói évente 2-3 alkalommal találkoznak. Ezek a találkozások munkamegbeszélések, tréningek és lelkigyakorlatok formáját öltik. A kerületi bogozói körök havi, kéthavi rendszerességgel találkoznak, és a kerület lelkipásztori, evangelizációs felelősségében osztoznak. A jövőben a programok döntő többsége a kerületi szinten valósul majd meg. Mivel ez az a sík a Hálóban, amely még tisztán a Háló tevékenységének színtere de már leginkább a terepen mozog, ezért erre a síkra a jövőben még nagyobb figyelmet kell minden bogozónak fordítania. A Hálóban nagy fába vágtuk a fejszénket! Van aki, nemzetmentésnek nevezte a Háló szolgálatát. Ez azt jelenti, hogy helyi szinten is nagy a felelősség, hiszen, akár a helyi szintű akár jószándékú eltévelyedés vagy hiba is lejárathatja az egész Háló mozgalmat is! Ebből következően: • A helyi vezetés köteles betartani a Kárpát-medencei vezetés stratégiai kérdésekben hozott utasításait! • A helyi vezetés köteles tájékoztatni a régiós és Kárpát-medencei vezetést a fontosabb kérdésekről (kérés nélkül is!). A vezetőség bölcsességén múlik, hogy meg tudja-e különböztetni a lényegest a lényegtelentől, hogy a fenti elvek ne kössék gúzsba a munkát, de ne is legyen felelőtlen a tevékenységünk.

2.2. A Hálófa A Hálófa, amely már a nevében is jelzi a sokféleséget (más a háló- és más a fastruktúra), alapvetően arról szól, hogy a Hálóban van legalább három személyi kapcsolati rendszer, amely meglehetősen bonyolult hatást ad összességében. Korábban, amíg nem fogalmaztuk meg a Hálófa gondolatát, teljesen védtelenek voltunk azzal szemben, amikor ezek a kapcsolati rendszerek rejtve maradtak vagy nem tudatosultak. Ezért aztán nem is ápoltuk őket, elfelejtődtek, vagy gyakran ki sem épültek. Milyen problémákat okozott mindez? Tulajdonképpen nem is problémákról kell beszélnünk, sokkal inkább mulasztásokról és elmulasztott lehetőségekről. Ott volt például a nagy zánkai találkozónk 1500 résztevevővel, és most ki tudja, hogy ebből az 1500-ból kik és hol vannak? Hogyan tudtuk volna őket jobban integrálni, hogyan tudtunk volna nekik jobban egy személyes kapcsolatrendszert adni? Vagy, bár mondtuk, de talán nem tudtuk elég jól érzékeltetni, hogy mit jelent a csapatban való munka, ezért

aztán sokan közülünk nem is törekedtek a közösségi munkában megélni a Háló építkezését. Egyedül maradás, kudarcélmények, kiégés lehet ennek a következménye. Vagy mivel nem tudtuk, hogy kinek mi a hobbija, és nem volt az sem a birtokunkban, hogy ezt a szakmai tudást, ezt a kedvet valaminek a végzésére hol és hogyan tudná kamatoztatni, ezért tudattalanul is lemondtunk egy társunkról abból a szempontból, hogy a hivatását, a szolgálatát nálunk találhassa meg. Csak reménykedni tudunk, hogy másutt megtalálta.

A Hálófa kapcsolati rendszerei között az első a területi fastruktúra, amely arra a négy síkra épül, amely fentebb már kifejtésre került. Minden síkon több csomópont található, tehát regionális szinten egy-egy csomópontnak számít a például a Felvidék, Kárpátalja, vagy Erdély. Kerületi szinten egyegy csomópontnak számít például Muzslya, Győr, Szenc, Párkány, Nagyszőlős járás, Nagykároly, Gyergyószentmiklós, Szeged, stb. Közösségi szinten csomópontoknak számít egy-egy kisközösség, egyházközség, nőszövetség, imacsoport, énekkar, stb. A csomópontoknak van egy-két felelős bogozója, akik viszont nem egyedül viszik a feladatokat a hátukon, hanem csapatban dolgoznak, helyesebben végeznek szolgálatot. Tulajdonképpen ez a Hálófa második kapcsolati rendszere. Sehol, semmilyen szinten, nem magányos hősökként végezzük a bogozás feladatát, hanem közösségben. Ebben a közösségben van közös akarat és közös cél. Van, ami összekapcsolja őket, például a területért érzett közös felelősség. A fentiek, tulajdonképpen egy speciális fa vagy piramis szerkezetet adnak, amely különlegesnek csak abból a szempontból mondható, hogy nem személyek, hanem csapatok tartoznak az egyes csomópontokhoz. De érezzük, hogy a Háló ennél is több. Van egy olyan kapcsolati rendszere, amelyet nem lehet ilyen fastruktúrába begyömöszölni, amitől ténylegesen Hálóvá és még személyesebbé válik, ez pedig az egyéb barátságok, szimpátiák rendszere. Ezt is lehet tudatossá és nyitottá tenni valamilyen szinten, amely felajánlás valódi szolgálatot jelent. Itt lehet a személyes odafigyelést a másik irányába megragadni, és itt lehet elérnünk, hogy senki se lógjon ki a Hálóból, azaz biztosan mindenkire figyeljen valaki.

2.3. Műhelyek és munkacsoportok A Hálóban létrejött területi és személyes kapcsolati rendszerek mellett léteznek még műhelyek és munkacsoportok is. A munkacsoportok alapvetően a Háló működését segítik, a műhelyeket pedig az azonos szakmai érdeklődésű emberek hozzák létre a hivatásuk gyakorlása, elmélyítése, esetleg a szolgálat helyének megtalálása érdekében. A Hálóban egyik magunk elé tűzött célunk, hogy mindenki megtalálja a maga pótolhatatlan helyét az egyházban, esetleg azon belül épp a Hálóban. Meggyőződésünk, hogy Isten országában mindenki főszereplő! Műhelyek: • A Pedagógus Műhely (PMcs) azért is fontos a Háló életében, mert nem csak az abban résztvevők kapnak valamit, hanem esetleg a Hálóhoz kapcsolódó ifjúság nevelésében is feladatokat vállalhatnak, amely a jelenlegi időket nézve, rendkívüli fontosságú. • A Háló Gazdasági Tagozata (HGT) a teljes emberre való figyelésünket fejezi ki a személyek fizikai és megélhetési egzisztenciájával foglalkozva. Megpróbál segíteni a munkahely megtalálásában, a vállalkozások segítésében, a Háló anyagi alapjainak hosszú távú megteremtésében. • A Közösségi Műhely a kisközösségek belső életével foglalkozik. Célkitűzése, hogy megismerjük a Kárpát-medencei kisközösségeket és hatásosan tudjuk őket támogatni. Másik célja új közösségek létrehozásának katalizálása. • Sándor Kör (budapesti pedagógus kör) • Budapesten működik az Angyali Kar és a Bölcsek Köre. (Lásd 2.1. fejezet) Munkacsoportok: • Az informatikai munkacsoport a Háló honlapjával, a levelező listákkal, az adatbázissal

• • •

•

• •

foglalkozik. A média munkacsoport a Tarsoly és hírlevél előállításával, valamint a kifelé történő Háló megjelenítéssel foglalkozik. A pályázatíró munkacsoport a pályázatfigyelés, a pályázatírás és elszámolás, a pályázatíró képzés nehéz feladatát vállalja, megteremtve ezzel a Háló anyagi alapjait. A külügyi munkacsoport az EU és környező országok hasonló szervezeteivel, a brüsszeli szervezetekkel, a magyarországi kisebbségekkel, a nyugati magyarsággal és a környező országok többségi nemzeteivel próbálja a kapcsolatokat ápolni. A kulturális munkacsoport a Háló találkozókon és programokon már szerepelt előadókat, zenekarokat tartja nyilván, és tartja velük a kapcsolatot, továbbá ezen adatbázis alapján segít a programokat szervezőknek a megfelelő előadók megtalálásában és a kapcsolat felvételében. A budapesti Háló Közösségi Központ programjaival és működésével foglalkozik a Háló Központ Mcs, a Klub Mcs és a Közéleti Klub Mcs. Csíkszeredán heti rendszerességgel működik a Mentálhigiénés Mcs, mely reméljük a jövőben több hasonló munkacsoport létrejöttéhez szolgálhat mintául.

A munkacsoportok vezetését, összetartását, az abban megjelenő munkát szintén ízig-vérig bogozói munkának tekintjük, amely akár egy speciális missziós területnek is felfogható. A munkacsoportok munkája jelenleg igen változatos és hullámzó teljesítményt mutat, ezért alapvető érdekünk és célunk, hogy ezeket stabilizáljuk és megerősítsük. Minden bogozó feladata tehát, hogy ezekbe a munkacsoportokba tagokat és segítőket keressen, toborozzon. Ez ahhoz az alapelvünkhöz tartozik, hogy minden embert hozzá tudunk segíteni a szolgálat helyének megtalálásához, amely által viszont elkötelezett emberek is válnak belőlük. Most csak felsorolásszerűen írjuk le, hogy milyen munkacsoportok működhetnének még a Hálóban. (Némelyik munkacsoport Csipkerózsika álmát alussza, mert épp nincs karizmatikus vezető, aki csókot lehelve rá életre keltené.) • Ifjúsági Mcs. • Keresők köre • Szociológiai Mcs. • Papi Mcs. • Zenei Mcs. • Kötőjel tanfolyam (egyházi kommunikátor (média) képzés) • Trénerek köre stb.

2.4. Egyesületek A Háló alapvetően mozgalom, és igen kevesen tudják, hogy milyen jogi szervezet is áll a háttérben. Jelenleg mintegy tíz Háló egyesület létezik a Kárpát-medencében. Ezek elsősorban a pályázatok miatt szükségesek, az anyagi fedezet megteremtése ezek működtetése nélkül elképzelhetetlen. Budapesten az első egyesület a Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület volt, amely néhány évvel ezelőtt a keresztény helyett a katolikus szót vette a nevébe. Ezzel az aktussal tulajdonképpen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az egyesület alapszabályát jóváhagyta, és az egyesület részére a „katolikus” jelző használatát engedélyezte. Ez az egyesület tehát nemcsak társadalmi szervezet, hanem a Kánonjogi Kódexben foglaltak szerint krisztushívők magántársulata is. Ezzel párhuzamosan a Háló Gazdasági Tagozatának a támogatására létrehoztuk a Halad Egyesületet, amely közhasznúként került regisztrálásra. A fenti alapelvet követve célunk, hogy ahol az szükségesnek látszik, a lelki és a gazdasági tevékenységet jogilag is válasszuk ketté. Célunk az is, hogy minden régiónkban működjön legalább egy-egy egyesületünk. Felvidéken, Kárpátalján, a Részekben, Erdélyben és Délvidéken ez már meg is valósult.

II. Ki a bogozó és mi a feladata? 3. fejezet: Ki a bogozó? 3.1. A bogozó helye a Hálóban A Hálónak nincsen hagyományos értelemben vett tagsága, nem szed tagdíjat sem. Lényegében háromféle módon lehet kapcsolódni hozzá. A leglazább kötődés az, ha valaki egy találkozón részt vesz. Ennél szorosabb a kapcsolat azokkal, akik rendszeresen visszajárnak, kialakul bennük bizonyos kötődés a Hálóhoz és egymás iránt. A harmadik szint már az, ha valaki felelősséget, áldozatot is vállal, szervez, igazán elkötelezett. Ez utóbbiakat hívják „bogozóknak”, akikből mintegy 200-an dolgoznak a Hálóban Kárpát-medence különböző pontjain. A Háló bogozó egy meghatározott földrajzi területért, vagy adott szakmai műhelyért vagy munkacsoportért vállal felelősséget. A földrajzi terület eltérő nagyságú lehet: kerületi, regionális vagy Kárpát-medencei. A bogozó az adott területen otthonosan mozog, így a Háló egyik csomópontjában (bogjában) képviseli a Hálót és a bogozói feladatokat ellátja. Ahhoz, hogy valakit bogozónak tekintsünk, legalább egy területen vagy témában aktívnak kell lennie. A Háló bogozói tehát azok a testvéreink, akik a Háló csomópontjaiban vannak, akik megtalálhatók, akik megtalálnak másokat, akik érzékelik a környezetük történéseit. A bogozó személyesen és személyében képviseli a Háló üzenetét szűkebb, tágabb környezetében, közösségében. Megszólít, megszólítható, az egyházban él és a papsággal együtt tevékenykedik. Nincs egyedül: közösség veszi körül, és többen figyelnek rá, támogatják munkájában és elkötelezettségében.

3.2. A bogozó személyisége A Háló bogozó hitében és az egyház iránti elkötelezettségében biztos talajon áll, őszintén keresi Isten szeretetét, Isten kegyelmét. Életállapotában és hivatásában már megállapodott, így tapasztalataink alapján inkább a fiatal felnőtt korosztálytól felfelé tud valaki a hosszú távú munkában részt venni. A Háló bogozó akkor tudja hitelesen képviselni a Hálót ha az általa képviselt területen az egyházban elfogadott (ismert) személy. A papsággal és a hierarchiával ápolt kapcsolata van és ismeri a területén az egyházi, közösségi életet, vagy legalábbis arra megfelelő rálátása van. A Háló bogozó képviseljen egy meghatározott minőséget és igényességet. Keltsen igényt a közösségi életre, legyen személyes, kísérje figyelemmel a Hálóban szolgálatot végzőket és törődjön velük. A Hálón keresztül hozza kapcsolatba a közösségeket, tartson kapcsolatot a helyi egyházi vezetőkkel és segítsen abban, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő közösséget, a helyét és feladatát az egyházban. A bogozói erősségekhez tartozik a csapatba és közösségbe épültség, nyitottság, elszántság, megszólító erő, rámenősség, reagáló képesség, jó metakommunikáció, sok-sok mosoly és humor. Ily módon az „ideális” bogozó visszacsatol, erősít, dicsér, elismer, megköszön, látogat, meghallgat, nem sértődik meg és állandóan a továbblépés útjait keresi. A felsorolt tulajdonságok természetesen ritkán vannak együtt valakiben, de szükséges, hogy a bogozó ezekre legalább törekedjen. Így, aki még nem rendelkezik ezek mindegyikével, azért még lehet jó bogozó. (Erről bővebben a 10. fejezetben.) A legfontosabb azonban, hogy a bogozó a Hálóról és az egyházról helyesen és reálisan gondolkodjon. Arról, hogy a Háló célja a felnőtt keresztény szolgálat helyének és módjának megtalálása a „királyi papság” nevében, illetve a nagykorú és elkötelezett keresztény életmodell bemutatása a mindennapok szintjén is. A bogozó feladata a személyesség, igényesség, minőség képviselete minden szinten és nem utolsósorban az érett, felelős magyarságtudat erősítése. A bogozó az az ember, aki Isten hívására élete egyik hivatását a keresztény közösségek közötti

kapcsolatok megteremtésében látja. Célja, hogy szeretetkapcsolatok közegében élve megtaláljuk hivatásunkat az egyházban. A bogozó segít másoknak, hogy életük hasonuljon ahhoz, ahogy az Úr gondolta el őket. Fontos, hogy megtaláljuk időről időre a helyes arányt, hogy mennyi időt szánunk a személyes Istenkapcsolatra, a társunkra, a családra, a közösségre, a plébániára, a helyi és a Kárpát-medencei Hálóra! Nagyon nehéz a bogozói hivatást betölteni, ha a család, a közösség nem támogatja, hát még ha akadályozza! Bogozónak lenni tehát elsősorban áldozat és vállalás. Áldozat az egyház közösségi arcának megjelenítéséért, áldozat másokért.

4. fejezet: A bogozói kör és vezetője 4.1. A bogozói kör A bogozó egy olyan hivatás, melyet csapatban, közösségben lehet csak hitelesen betölteni. Kerületi szinten a Hálóban a helyi bogozói kör hivatott ennek a szolgálatnak a vezetésére. A bogozói kör tagjai lehetőleg minél szélesebben fedjék le a térség közösségeit, minél jobban képviseljék a környék keresztény civil társadalmát. A fiatal 18-25 éves korosztálynak, a középkorú keresztény családosoknak, valamint a papságnak különösen fontos a képviselete. Szerencsés, ha a nők és a férfiak megközelítően hasonló arányban képviseltetik magukat a körben. (Más-más módon gondolkodnak, s mindkét megközelítésre egyformán szükség van.)

4.2. A kerületi vezető A bogozói kör vezetője felelős a Háló kerületi szinten végzett tevékenységéért, a bogozói közösségért, a Kárpát-medencei Hálóval fenntartott kapcsolatokért. A hierarchiával, a civil társadalom, a politikai élet és más keresztény közösségek helyi vezetőivel, valamint a Háló vezetőséggel és irodával való kapcsolatért személyesen felel. Nagyon sok múlik rajta, ezért hangsúlyozottan fontos, hogy tisztességes, kiegyensúlyozott, jó kommunikációs és vezetői készséggel megáldott személyiség legyen. A kerületi vezető osztja szét a feladatokat a bogozói körben. Nagyon nem szerencsés, ha mindent ő akar megoldani, ha nem tud másokban megbízni. Ez több ok miatt is kerülendő: • nem biztos, hogy mindenhez ő ért legjobban • elveszi bogozótársai örömét, hogy megtapasztalják azt, hogy pótolhatatlanok a Hálóban • időhiány miatt akkor sem tudja elvégezni a feladatot, ha egyébként képes lenne rá • ha partneri, baráti kapcsolat fűzi munkatársaihoz, akkor azok is egész személyiségükkel, idejüket nem kímélve állnak mellé. Nagy szükség van arra, hogy a vezető ne maradjon egyedül, de emellett fontos az is, hogy a bogozók merjenek neki (a szereteten belül) ellentmondani. A végső szót a kerületet érintő ügyekben a vezető mondja ki, ő viseli a felelősség terhét. Személyét mind a Háló vezetőségének, mind a helyi bogozói körnek el kell fogadnia. Természetesen adódhat olyan helyzet, hogy egy bogozói körnek nincsen vezetője. A kollektív vezetés minden bogozótól nagy odafigyelést és problémamegoldó képességet követel. Javasoljuk, hogy igyekezzenek előbb-utóbb a vezető személyét maguk közül kiválasztani.

5. fejezet: A bogozó feladatai 5.1. Házigazdaként jelen lenni A bogozó egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy mint házigazda van jelen a Háló életében: • Aki nem külső megfigyelő, hanem házigazdaként észreveszi, mit kíván meg a pillanat, vagy a holnap. • Aki, ha valami nem úgy alakul, ahogy elképzeltük, nem veszekszik a többiekkel, avagy mossa kezeit, s elvonul, hanem megpróbál minden tőle telhetőt megtenni, hogy kijavítsa a csorbát. • Aki észreveszi, ha valaki támogatásra szorul, ha valaki először van Háló találkozón, ha valaki egyedül van. • Aki nem rest felvenni a telefont, és egyéb ok nélkül is felhív, hogy megkérdezze hogy vagy. • Aki nem felejti el, hogy névnapod, vagy születésnapod van. • Akinek van ideje Rád és a Hálóra! • Egyszóval, aki – Nagy Lászlót idézve – „fogában viszi át a szerelmet a túlsó partra”!

5.2. Kerületi evangelizációs terv elkészítésében való közreműködés Az evangelizációs terv az a stratégia, melyet hosszabb távra készítünk a térség keresztény közösségi világának megerősítésére. Egyeztetni kell az egész Háló és a helyi egyház evangelizációs tervévvel. A stratégiából következik a taktika, azaz mit akar holnap csinálni, hova koncentráljuk erőinket, mit miért akarunk megszervezni. Fontos, hogy az egész bogozói kör aktívan részt vállaljon kidolgozásában. Forduljatok kérdésekkel, bizalommal a Háló vezetőségéhez!

5.3. Felmérés a térségben élő közösségekről A felmérés a térségben lévő közösségekről hozzásegíthet a reális evangelizációs terv kidolgozásához. Itt is dicséretes, ha a felmérés kiterjed a nem katolikus és a nem magyar anyanyelvű közösségekre is. A közösségek megtalálása, megismerése és a kapcsolatfelvétel alapvető jelentőségű a Háló számára. A jó gyógymódhoz szükség van a „beteg állapotát” alaposan megismerni. Csak akkor tudunk valóban hatékony segítséget nyújtani a közösségek számára, ha ismerjük őket. A munkába feltétlen be kell vonni képzett szociológust! Segítségével tervet kell készíteni. Ki kell képezni a leendő munkatársakat a feladatra, megfelelő kérdőívet kell összeállítani. A Háló Iroda szívesen segítségetekre lesz!

5.4. Találkozók előkészítése A Háló találkozók kézikönyve részletesen leírja, hogyan kell egy Háló találkozót megrendezni. A kerületi vezető feladata, hogy minden érintett munkatársa megismerkedjen a kiadvány tartalmával. Az időpontot legalább egy évre előre, a helyi és országos programokkal egyeztetve kell megválasztani! A meghívások különböző csatornákon történjenek. A honlap, az e-mail, a plakát, az újságcikk, a riport, a telefon mind-mind hasznosak, de nem pótolhatják a személyes meghívást. Ez a bogozók egyik legfontosabb feladata, teljes személyiségükkel az ügy mellé állni. A meghívást érdemes a találkozó közeledtével megismételni!

5.5. Előadás, oktatás A helyi Háló életét jelentősen gazdagíthatja, ha olyan egyházi vagy világi, teológiai, művészeti, vagy tudományos stb. témakörben szervez előadást, esetleg oktatást, ami érdekelheti a környék polgárait. Egy-egy ilyen alkalom nemcsak élményszerű, de jó megszólítási, missziós lehetőséget jelenthet magánemberek és közösségek felé egyaránt. Egy jól sikerült alkalom kiinduló pontjául szolgálhat egy esetleges induló Háló Klubnak. Ahhoz, hogy egy ilyen alkalom „hálóssá” váljon szükség van házigazdákra, az előadás után akár tea vagy bor melletti beszélgetési lehetőségre. Ügyeljünk az előadó megválasztásánál a minőségre, valamint arra, hogy az előadás ne legyen súlyosan ellentétben a Háló által felvállalt értékekkel. A Háló iroda és a Kulturális munkacsoport szívesen segít, ha igényelitek az előadó kiválasztásban és megszólításában.

5.6. Kapcsolattartás a Háló irodával A helyi vezetésnek adatszolgáltatási kötelezettsége van a Háló iroda felé. • A találkozók időpontját, költségvetését, programját, mottóját, előadóját, média vonatkozásait előre le kell egyeztetni! Országos, illetve régiós találkozókon egyeztetni kell a résztvevők számát, költségeket és esetleges kedvezményeket, az utazás módját, a találkozón a régió ill. kerület esetleges feladatait. Az ún. „mátrix”, valamint a hírlevél és a Háló honlap ad tájékoztatást a Háló Kárpát-medencei programjairól. Az Iroda készséggel ad minderről részletesebb információt. • A pályázatok feltételeit, önrészt és a pályázatban esetleg résztvevő külső kapcsolatokat egyeztetni kell. • A Tarsoly vagy a médiatár kiadványainak közösségekhez való eljuttatását is egyeztetni kell. • Az adatbázis és a Hálófa aktualizálása is folyamatos együttműködést igényel! • A műhelyek és munkacsoportok munkájáról és a csatlakozás módjáról is eligazítást kaphattok az Irodától.

5.7. Pályázatírás és pénzügyi elszámolások Pénzügyi elszámolások, pénztárkezelés, likviditási terv, könyvelés, pályázatok elszámolása szükséges része életünknek a Hálóban. Nagy segítséget jelenthet a kerületi vezetőnek, ha gazdasági végzettségű bogozók vagy más munkatársak minél jobban leveszik ezek terhét a válláról. A pályázatírás szükséges velejárója életünknek. Fontos a vízió, a vázlat, és a részletes kidolgozás. Célszerű háttér-információkat szerezni a pályázatról! A személyes lobbizás sem árt, ha van erre lehetőség. A végén a gondos elszámolás a feltétele annak, hogy annál a kiírónál újra pályázhassunk!

5.8. A Háló képviselete egyházi és világi fórumokon A Háló keresi a szövetséget más jó szándékú egyházi és világi mozgalmakkal. A közös szolgálatra, együttműködésre akkor van lehetőség, ha a Háló nemcsak hívja szövetségeseit, de el is fogadja időről időre azok meghívását. A Háló képviseletéről az egyházi és világi fórumokon a régióvezető vagy a kerületi vezető gondoskodik. Szükség esetén segítséget kérhet a Kárpát-medencei vagy a régiós vezetéstől. A vezető dönti el, hol kell jelen lennie a Hálónak, hova kit küldhet, hol nélkülözhetetlen a ő személyes megjelenése. Ügyelni kell arra, – mivel a Háló civil, a Katolikus egyház által elismert szervezet, – hogy politikai demonstrációkon, pártrendezvényeken mint szervezet a lehető legkevésbé vegyen részt. A Háló bogozói magánszemélyként eldönthetik, melyik párttal szimpatizálnak.

5.9. Tudósítások, beszámolók megírása A helyi Háló életét bemutató tudósítások, beszámolók egyaránt tájékoztathatják a Háló többi bogozóját a Kárpát-medencei közösségeket, valamint a helyi és Kárpát-medencei egyházi és világi közösséget, társadalmat. Ajánlott minden találkozóra médiafelelőst kinevezni, aki nemcsak a tudósítás, hanem a fényképek eljuttatásáról is gondoskodik a média irányába. Nevét meg kell adni a „mátrixban” az Iroda segítségével. Fontos, hogy a beszámoló és fényképek megküldése közvetlenül a találkozó után történjen, hiszen akkor van még hír értéke! Emlékeztetőül a Háló belső fórumai: • Honlap • Hírlevél – Hetente e-mailen jut el a bogozókhoz. Rövid hírek, beszámolók fóruma • Tarsoly – Negyedévente nyomtatva és e-mailen a Hálóval kapcsolatban álló személyekhez és közösségekhez jut el. Részletesebb beszámolók, elmélkedések, elemzések fóruma A médiatár szervezése folyamatban van. Célja, hogy a Háló találkozókon elhangzott előadások, a találkozó emlékezetes percei fotókon, videó és hangfelvételeken rendelkezésre álljon. Ez nemcsak a média számára hasznos, de terveink szerint a Hálóhoz kapcsolódó közösségek is felhasználhatják közösségi alkalmaikon. Jó, ha helyi szinten is van felelőse ennek a munkának!

6. fejezet: Események és működés 6.1. Kerületi bogozói munkamegbeszélés A Háló minden jelentősebb helyi eseményét legalább egy bogozói körben tartott megbeszélés előzze meg! A bogozói kör a helyileg kialakított gyakorisággal, lehetőség szerint rendszeresen találkozik. A havonkénti találkozás az ideális, de lehet 2 esetleg 3 havonta is a megbeszélést összehívni. •

Meghívás A megbeszélést a kerületi vezető bogozó hívja össze. Lehetőség szerint e-mailt is küld (ha lehet legalább két héttel korábban). Telefonon is értesítse a bogozókat és az esetleges vendégeket. A napirendet ajánlatos előre megküldeni, a megbeszélésen a résztvevőknek írásban kiosztani.

•

Liturgia A megbeszélésnek legyen liturgiája. Célszerű imádsággal, vagy énekkel kezdeni és befejezni, felajánlva Jézusnak szolgálatunkat. Ha pap is van a körben tanácsos őt felkérni az imádság vezetésére.

•

Vezető A beszélgetést a kerületi vezető bogozó vezeti. Ügyel az időbeosztásra, ő ad szót a résztvevőknek. A találkozó végén gondoskodik arról szóban és írásban, hogy a résztvevőknek világosak legyenek feladataik, és hogy milyen eredménnyel zárult a megbeszélés. Aki nem tud megjelenni köteles erről időben tájékoztatni a kerületi vezetőt.

•

Létszám A bogozói kör létszáma 3-20 fő között változhat, a helyi Háló méreteitől függően. Ha 8-10

főnél többen jönnek össze, bizonyos kérdéseket bölcs dolog 4-5 fős körben megbeszélni. Így mindenki elmondhatja véleményét, és mindenki érezheti, hogy személyesen szükség van rá. Így hatékonyabb munkamegosztás is megvalósulhat. •

Feladatok A beszélgetésről készüljön emlékeztető, melyet utólag azok is kapjanak meg, akiknek nem állt módjukban a megbeszélésen megjelenni. Az emlékeztető térjen ki arra, mik az elvégzendő feladatok, milyen határidővel és ki a felelős a feladat végrehajtásáért!

6.2. Kerületi Háló találkozó A Háló találkozók kézikönyve részletesen leírja, hogyan kell egy Háló találkozót megrendezni. A kerületi vezető feladata, hogy minden érintett munkatársa megismerkedjen a kiadvány tartalmával.

6.3. Rendszeres események a Hálóban •

Háló szentmise Az eucharisztia szent megünneplése keresztény hitünk legnagyobb ünnepe. Ha a Hálóhoz kapcsolódott közösségek havonta, kéthavonta, vagy más időközönként együtt egy szentmise áldozaton vesznek részt, ez nagy összetartó erőt jelenthet. Lehet egy állandó templomban megtartani a szertartást, vagy mindig más helyszínt választani. Mindkét esetben más-más közösség legyen az esemény házigazdája. Ez a közösség látja el ilyenkor a házigazda szerepét, fogadja a szertartásra érkező híveket és papokat. Ők díszítik fel az oltárt, választják ki a szentmise énekeit, ministrálnak. Gondoskodnak a liturgia előkészítéséről, a szertartás után agapét készítenek, programot állítanak össze. Bemutatkoznak, színielőadást rendeznek, előadót hívnak, beszélgetést vezetnek stb. Egy ilyen alkalommal megismerhetik egymást a térség közösségei, barátságok születhetnek, közös célok fogalmazódhatnak meg. Egy ide becsöppenő közösséget kereső társunk esetleg egyszerre több befogadó közösség között választhat. Fontos, hogy ne csak a saját közösségünk bemutatkozására menjünk el, hanem a másik, esetleg még csak szárnyait bontogató közösség vendéglátó szeretetét se utasítsuk vissza a szokásos időhiányra hivatkozva.

•

Ima, szentségimádás A közös ima-alkalmak nemcsak istenkapcsolatunkat erősíthetik, de hozzásegíthetnek ahhoz is, hogy gazdagodjon imakultúránk más imamódokat megismerve, valamint erősödjön a keresztény közösség az együtt átélt szép liturgia révén.

•

Háló Klub A klub olyan hely, ahol ki-ki jól érezheti magát minden nagyobb elköteleződés nélkül. Ahol otthon lehet lenni, de ahonnét észrevétlenül le is lehet lépni. Ahol a nem hívőnek sem kell szorongania, hogy nem ismeri a szokatlan hókusz-pókuszt. De ahol vannak befogadó közösségből érkezők is, akik befogadják azokat, aki mélyebb Isten vagy ember kapcsolatra vágyik. Célszerű kialakítani a klub hagyományait. Lehetnek visszatérő szertartások, ajándékok, klubtagsági stb. Nem árt egy évre összeállított átgondolt leegyeztetett program sem. A Háló Iroda, a Kulturális munkacsoport segítségetekre lehet. A klub esetében is lényeges, hogy legyen egy házigazda csapat, legyen egy klubvezető. Gondoskodni kell a megfelelő hírverésről, személyesen, médiában, plakáton, interneten egyaránt. Ne feledkezzetek meg a jó ételről, italról sem! Mindehhez pénz is kell, úgyhogy

pályázni sem árt!

6.4. Csapatépítés •

Lelkigyakorlat A lelkigyakorlat olyan, mint amikor házépítésnél az alapokat építjük. Nem látványos, de azon múlik minden. Minek foglalkozunk a Hálóval, ha az nem Istenben gyökerezik? A bogozók közös lelkigyakorlata segíthet, hogy a bogozói kör krisztusi közösséggé váljon. Mind a Kárpát-medencei, mind a régióban megrendezett, mind a kerületi lelkigyakorlat lehet üdvözítő, de vigyázzunk, hogy ezt se vigyük túlzásba, hangoljuk össze a szervezést! A Háló lelkigyakorlata műfajilag lelkigyakorlat, s nem találkozó. De a csendekben is ott van, hogy nemcsak magunkért, hanem keresztény magyar hazánk Háló által való szolgálatáért vagyunk együtt! A Háló fiatal bogozóinak identitását jól erősítheti egy ifjúsági lelkigyakorlat megszervezése.

•

Bogozói megbeszélések és tréningek A bogozói megbeszélések és tréningek évenkénti – esetleg többszöri – megszervezése nélkülözhetetlen eleme a bogozók képzésének. Célszerű a beszélgetéseket szakavatott trénerek és Háló-vezetők bevonásával interaktív módon megtartani. 4-5 fős kiscsoportok külön feladatot kaphatnak, melyet közösen, akár írásban dolgoznak ki. Indokolt lehet a két megbeszélés közötti időszakra házi feladatot is adni a „hallgatóknak”. Mindig készüljön emlékeztető, hogy a következő alkalommal szembesíthessük magunkat, hogy is állunk az elvállalt feladatokat illetően A bogozói megbeszélések mellett lehet szákirányú oktatásokat is tartani. Néhány példa: pályázatírás, számítógép használat, informatika, kommunikáció, újságírás-média, gazdasági: üzleti terv, cégalapítás, pénzügyek, pedagógusok továbbképzése, fiatalok problémáival foglalkozó hétvége, magyar hagyományok, magyar történelem, nehéz helyzetben lévő csoportoknak (romák, analfabéták) szervezett képzés, nyelvoktatás, külügy, EU-s képzés, mentálhigiéné, pszichodráma, egészségügyi képzés (pl. egészséges életvitel stb.), szociológiai (pl. hogyan készítsünk felméréseket stb.), torna, sport, testmozgás.

6.5. Egyedi akciók •

Kirándulás/zarándoklat A kirándulások jó alkalmat teremtenek arra, hogy összekovácsolják a közösséget, hogy megismerhessék a Hálót olyan családtagjaink, közösségbeli társaink is, akik idegenkedtek eddig a találkozókon való részvételtől. A kirándulás egyúttal jó preevangelizációs hely, ahol az egyháztól távolabb álló barátaink is megtapasztalhatják, milyen csodálatos dolog a keresztény közösség! Arról nem is beszélve, milyen jót tesz a munkában elsatnyult bogozónak kirándulni, mozogni és Isten szabad ege alatt gyönyörködni a természetben! A zarándoklatok nemcsak hitünk elmélyítéséhez járulnak hozzá, hanem segítik a közösség összekovácsolódását is! Arról nem is beszélve, hogy ha Kárpát-medencei célpontot választunk, találkozhatunk más közösségekkel és így nemzetünk iránti elköteleződésünk is tovább erősödhet!

•

Városmisszió A városmisszió jó lehetőség a környezetünkben élő nem hívő emberek megszólítására, de egyúttal jó alkalom arra is, hogy felrázzon minket, a keresztény közösség tagjait, a közös cél és a közös feladatvállalás segítségével. Néhány bevált program: nyitott templomok éjszakája, párbeszéd a püspökkel, nyílt fórum, utcabál, keresztény kávézó, egy kis ajándék a buszmegállóban várakozóknak, utcaszínház,

koncert a bevásárló központban stb. •

Bál/táncház A magyar táncoktól, a népek táncán, a klasszikus és dél-amerikai táncokon át számos lehetőség van lányaink, asszonyaink megtáncoltatására. Ez annál nagyobb élmény, mivel azon kevés alkalmak egyike, ahol még mindig a férfiú van szükségszerűen vezető pozícióban! A táncolási lehetőségek előnyei: közösséget teremt, kapcsolatteremtési lehetőség, erősíti a házaspárok kapcsolatát, missziós lehetőség, ép testben ép lélek, kultúránk gazdagodik, a táncházban táncolt magyar táncok segítenek, hogy megismerjük nemzeti hagyományainkat. Persze, ha már Háló, akkor a magyar néptánc különösen kedves a szívünknek!

6.6. Karitatív tevékenység A karitatív tevékenység nagyon fontos helyet tölt be a katolikus egyház életében. A Hálóban is sok helyi kezdeményezés, akció igazolta a mozgalom elkötelezettségét az elesettek iránt. A találkozókon a részvevők megszelídítik egymást, így személyes kapcsolat szövődik segítő és segített között. Utólag szinte mindig megállapíthatja a segítő fél, hogy ő többet kapott, mint adni tudott! A Háló, jellegénél fogva a Kárpát-medencei szolidaritást erősíti. Ezt sosem szabad szembeállítani a harmadik világba irányuló segítséggel! Mindkettőre szükség van. Aki közelre ad, ad távolra is, és fordítva! Néhány megjegyzés: • Többet ad, aki hal helyett hálót ad a rászorultnak. Az egyszeri ajándéknál végtelenül többet ér, ha megtanul segíteni önmagán, ha olyan tudásra, készségre tesz szert, ami akkor is működik, ha nem érkezik épp a segélyszállító gépkocsi! • A segítségnyújtásnál adjuk a rászorultaknak azt, amire szükségük van, és ne azt, amit épp el akarunk passzolni. Ez nem segítség! • Tartsuk szem előtt, hogy kétszer ad, ki gyorsan ad, különösen katasztrófák idején! • Segítségnyújtásnál ne csak a gyűjtést, de az igazságos elosztást is szervezzük meg! A 90-es évek elején bizonyos segélyek többet ártottak, mint használtak emiatt! A Háló helyi hiteles vezetését minden estben vonjuk be az akciókba! • Nézzük meg, kinek segítünk. Néha a legnagyobb szükséget szenvedő a legcsendesebb. A Háló helyi vezetése mindig ügyeljen arra, hogy nem él-e valaki vissza a Háló találkozókon normálisan túláradó bizalommal! (Ügynökök, foglalkozásszerűen koldulók stb.)

6.7. Közösségek közötti kapcsolatok A Hálóval kapcsolatban álló közösségeket bíztatjuk, hogy mind kerületi, mind régiós és Kárpátmedencei szinten látogassák meg egymást, építsenek ki egymás között minél szélesebb körű kapcsolatokat! Az ilyen találkozások előnyei: • Azok a közösségi tagok is profitálnak a Háló gyümölcsiből, akik nem tudnak, vagy nem akarnak a Háló találkozókon részt venni. • A közösségek tanulhatnak a másik közösség gyakorlatából. • Közös szolgálat fakadhat a két közösség számára. • Egyéni szinten is beláthatatlanul sok új lehetőség nyílhat a kapcsolatból. • Hitben is gazdagodunk. Távolabbi közösségek látogatása esetén mindezek felett nemcsak egy másik kultúrával ismerkedhetünk meg, hanem a vendéglátás és annak elfogadása segít ahhoz is, hogy jókedvű adakozóvá váljunk!

6.8. Ökumené Az ökumené kibontakozása csodálatos ajándéka korunknak! Alapelv: mindenkit szeretettel várunk, aki minket is el tud fogadni. Találkozóinkon nem kívánjuk más felekezetű keresztény testvéreinket katolikus hitre téríteni. Mint ahogy vendégeinktől is elvárjuk, hogy ne folytassanak köreinkben missziót! Hiszünk abban, hogy a hitvitáknál nagyobb tanúságtétel, ha minket keresztényeket arról ismernek meg, hogy szeretjük egymást, és – akár különböző felekezetből érkezve – tudunk közös szolgálatot vállalni a világ, a rászoruló emberek irányába. Egy találkozó megszervezésénél döntsük el, hogy ökumenikus találkozót szervezünk, vagy hagyományos Háló találkozót protestáns vendégekkel. Előbbi esetben, éppen azért, mert az ökumenét komolyan vesszük, már a találkozás szervezésekor működjünk együtt protestáns barátainkkal. Ügyeljünk érzékenységükre és a liturgikus események kiegyensúlyozottságára.

7. fejezet: Kapcsolatok 7.1. A bogozó saját közössége Jó, ha a bogozónak van saját kisközössége. Ahol van idő Istenhez térni, ahol horizontális barátság fűzi a többiekhez. Ahol nem kell teljesíteni, ahol lehet törékeny, ahol felelősséget vállalnak egymásért. A bogozót saját közössége tudja legjobban segíteni munkájában. Itt kipróbált emberi kapcsolatokkal rendelkezik. Ugyanakkor nem szabad túlterhelni ezeket a kapcsolatokat, hiszen ezek a közösségek általában nem a Háló miatt jöttek össze, tagjai eltérően viszonyulhatnak a Hálóhoz, más-más élethelyzetben élnek. Jó, ha türelemmel vagyunk saját közösségünkkel, hisz a Bibliából megtanulhattuk, „senki sem próféta a saját hazájában”. A saját közösségek megszólításában a helyi és más régióból jött vezetők sokat segíthetnek!

7.2. A bogozó területén működő közösségek A bogozók egyik legfontosabb feladata a helyi közösségek bekapcsolása a Háló tevékenységébe. Ehhez természetesen kapcsolatot kell ápolni velük. Ennek a kapcsolatnak az elsődleges terepe a közösségvezetőkkel való megismerkedés és rendszeres találkozó. Buzdítjuk a bogozókat, hogy vegyék fel a kapcsolatot annak a területnek a közösségvezetőivel, amely terület iránt felelősséget éreznek. Ez jellemzően néhány plébániából álló esperesi-kerület nagyságú földrajzi területet jelent. A kapcsolatfelvételnél ügyeljünk arra, hogy bár a Háló szempontjából ez egy hierarchikus viszonyt jelent, az egymás közti kommunikációban mindig a mindkét oldal szempontjait figyelembe vevő kiegyensúlyozottságra törekedjünk. Javasoljuk, hogy a bogozók szervezzenek – talán negyedévente – közösségvezetői összejöveteleket, ahová az összes közösség vezetője meghívást kap. Ezeknek a beszélgetéseknek a témája lehet a helyi találkozók előkészítése és a Háló híreinek továbbadása. De ugyanilyen fontos időt áldozni a közösségek és plébániák saját híreinek megosztására is, valamint a személyes kapcsolatépítésre. A bogozónak felelőssége van a területén élő nem plébániai – lelkiségi mozgalomhoz kapcsolódó vagy nomád – közösségek irányába is. Egy találkozó akkor Háló találkozó, ha a helyi Háló meghív – vagy legalábbis megkísérel meghívni – a térségben működő minden katolikus magyar közösséget. Úgyhogy ez a Hálóban kötelező. Amennyiben más felekezetű, illetve más anyanyelvű közösségeket is meghívnak a helyi bogozók, úgy ez külön dicséretet érdemel! A más katolikus közösségekkel való jó kapcsolat szinte elengedhetetlen a helyi Háló sikeres tevékenységéhez. A Háló nem kívánja „ellopni” a bogozókat, illetve a Háló által megszólított

embereket saját közösségükből. Sőt visszaküldi őket oda. Biztatja őket, hogy váljanak befogadó közösséggé. Akik a pünkösd utáni apostolokhoz hasonlóan képesek odafigyelni „idegenekre”, képesek befogadni keresőket. Képesek osztozni az egyház (és azon belül a Háló) problémáival, sőt még idejük egy részét sem kizárólag magukra szánják.

7.3. A többi bogozó Ahhoz, hogy a bogozók munkájukat eredményesen végezhessék, szükség van az egymással való találkozásokra és tapasztalatcserékre is. Nyilvánvaló, de talán érdemes külön hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az egy területen élő bogozók kapcsolattartása. Hiszen a párhuzamos, egymásra nem figyelő munkával a hatékonyság is romlik. A bogozói horizontális kapcsolattartás fórumai a táborok, lelkigyakorlatok, megbeszélések, képzések, valamint a Kárpát-medencei és regionális találkozók is. Igyekezzünk ezeket az alkalmakat nem csak beszélgetésre és személyes kapcsolatépítésre, hanem valódi építkezésre is használni. Belső és külső épülésre egyaránt gondolunk. A bogozók munkája nem hiteles, ha közöttük nincs szeretetkapcsolat. Nemcsak a Hálóért és a programokért, hanem egymásért is felelősek. A jó munkamegosztás a másikra figyelés nélkül nem megy! Nagyon sok kapcsolat a rossz kommunikáció miatt megy tönkre! Néhány jellemző hiba és néhány ötlet: • „Egyszer már hívtam, miért nem hív vissza!?” (Lehet, hogy meg sem kapta az üzenetet!) • „Hisz én küldtem neki e-mailt!” (Lehet, hogy hetente egyszer olvas e-mailt!) • Igazán fontos üzeneteinket próbáljuk meg egyszerre többféle csatornán eljuttatni. • Ellenőrizzük le, megkapták-e az érintettek az üzenetet, valamint azt is, hogyan értették amit közölni akartunk velük. (Házaspárok ismerhetik jól azt a jelenséget, hogy néha férj, s feleség egész mást ért egy-egy ártatlannak látszó mondaton.) • Nemcsak megbocsátani kell tudnunk hetvenhétszer, de egyoldalúan a kapcsolatot felvenni is, annak ellenére, ha ez néha nagyon nehéz és méltatlannak érezzük. • Célszerű annak a szubkultúrának a nyelvét használni, akit megszólítunk. Pl. Csángóföldön még gyakran a „Kend” megszólítást használják! De nagyon más nyelvet használhatnak fiatalok és idősek, budapestiek és a szórványban élők, papok és világiak, nem hívők és bigottan vallásosok stb. • Egy-egy szónak néha országrészenként, vagy korosztályonként stb. más-más jelentése, vagy háttérjelentése lehet! Pl. a „sánc” Budapesten kerítést, Erdélyben árkot jelent. A „mozgalom” szónak nem egyértelműen jó szájíze van a kommunista diktatúra után stb. • Próbáljuk meg tömören, célratörően megfogalmazni a mondandónkat! • Ne feledjük két fülünk van és egy szánk. Ennek megfelelően ne csak mondjuk a magunkét, hanem néha figyeljünk oda arra is, amit a másik akar mondani nekünk!

7.4. A következő szint bogozói Ahhoz, hogy a bogozó munkáját jól tudja végezni, szükség van arra is, hogy kapcsolatot tartson a nagyobb terület bogozóival: a régiófelelőssel, a régió bogozóival és a Kárpát-medencei bogozókkal. A kapcsolattartás fóruma elsősorban a Kárpát-medencei és a regionális találkozó. Mindemellett kiemelten fontos, hogy a bogozó rendszeres kapcsolatban álljon a régiófelelőssel. Egyeztessen a saját területének programjairól és tájékozódjon a Kárpát-medence fontos eseményeiről, valamint a Háló újdonságairól. Ebben a viszonyban is fontos a kölcsönösség, azaz a bogozó a saját híreit ossza meg a régiófelelőssel Biztatjuk a bogozókat, hogy nagyjából évente szervezzenek egy regionális bogozói megbeszélést, mely a munkavégzés fejlesztését szolgálja, valamint egy lelkigyakorlatot, mely a csapatépítés és a lelki gazdagodás eszköze.

7.5. Papság A hierarchiával való jó kapcsolatra feltétlen törekedni kell. A Háló az egyház része. Eszköz, hogy a személyes megszólítás, a kapcsolatok, a közösségek segítségével otthon lehessünk az egyházban és azon a Földön, ahol születtünk. Ha a Hálóról beszélünk nem felejthetjük el azokat a szavakat, melyeket Jézus mondott Péternek: „hagyd el a hálót és kövess engem!” A hierarchiával való kapcsolatot jól szemlélteti az a kép, amikor Péter és János együtt futottak a Feltámadott sírjához. A fiatalabb János előrefutott, s ott bevárta a szuszogó Pétert. Tanulságok: • Futni igazán a Feltámadott Krisztusért érdemes! • Szabad a fiatalabbnak (a közösségi egyháznak) előrefutnia. • De kötelező bevárnia az idősebbet, azaz egységben maradnia az egyház egészével! A papsággal való jó kapcsolat alapja a párbeszéd. Meg kell őket hívni a liturgikus alkalmakra, ki kell kérni véleményüket terveinkről. Nagy ajándék, ha az atyák részt vesznek a bogozói megbeszéléseken. Ugyanakkor a kötelező tisztelet mellett, szabad elmondani, ha a bogozó véleménye eltér a hierarchia képviselőjének álláspontjáétól. Illyés Gyulát idézve „nincs szabadjegy jól haladni a korral”, de mindezt a mindenkire kötelező alázat mellett érdemes gyakorolni! Előfordulhat, hogy egy-egy helyre még mindig nem érkezett el a II. Vatikáni Zsinat szelleme, s a helyi atya ellenséget lát minden közösségi kezdeményezésben. Ilyenkor az ősegyház, vagy a kommunista diktatúra meghurcolásainak idejéhez hasonlóan nincs más választás, mint csendesen tovább dolgozni, nem cserbenhagyva a rászorultakat, s kivárni, hogy a Jóisten olyan papot rendeljen az egyházközség élére, akinek kevesebb előítélete van jó szándékú kezdeményezésekkel szemben. Ne feledjük, hogy pár csepp mézzel százszor több darazsat foghatunk, mint több hektó ecettel. Épp ezért az ilyen nehéz helyzeteket nem lehet megoldani igazságunk szilaj vitákkal való bizonygatásával, nyílt levelek írogatásával stb. Az ilyen emberi játszmákat mindkét fél elveszti. Sokkal célszerűbb – ha egyáltalán ez lehetséges – közös értékek megtalálásával szövetséget kötni egymással. Sokat segíthetnek a Háló lelkiatyái, vezetői, a püspökök, valamint a Háló hiteles tanúságtétele az üldözött, kisebbségben élő magyarság mellett. Különleges, pótolhatatlan szolgálatot vállaltak paptestvéreink. Lássuk bennük a magunkhoz hasonló, sokszor szenvedő embert. Ők ebben a nehéz korban Istennek ajánlották életüket. Méltóak szeretetünkre!

7.6. Más keresztyén közösségek, egyházak Más keresztyén közösségekkel is keressük a kapcsolatokat és a közös szolgálatot. A szórványban élő magyarság lakta területeken szinte bűn nem összefogni, nem keresni a magyarság megmentésének lehetőségeit, nem szövetséget kötni és közös programokat nem megvalósítani. Kapcsolatainkat a kölcsönös tisztelet és egyenjogúság szem előtt tartásával kell kialakítani!

7.7. Civil társadalom és közélet A közélet porondja nem lehet idegen egyetlen civil kezdeményezéstől sem. Jézus a világba küldött minket, de figyelmeztetett, ne váljunk mindenben hasonlóvá a világ fiaihoz. A civil társadalom része a Háló. Nyilvánvalóan törekedni kell a minél szélesebb kapcsolatteremtésre a civil társadalom jó szándékú képviselőivel. Sokat tanulhatunk tőlük, izgalmas az is, hogy látnak ők minket. Szerencsés, ha nemcsak a magyar nyelvű szervezetekkel van kapcsolatunk. A mai világban nem elkerülhető a pályázatokon való részvétel. Számos közös pályázati lehetőségre vagy klub programra nyílik lehetőség. Már csak ezért is szükségszerű, hogy megmutassuk

értékeinket a helyi közélet és politika meghatározó szereplőinek. Hívjuk meg őket találkozóinkra, kérjünk időnként alkalmat, hogy személyes találkozókon mutathassuk be törekvéseinket! Ugyanakkor ne tegyünk olyan „gesztust”, ami nem egyeztethető össze keresztény értékeinkkel. Bonyolult szituációban ne mulasszuk el megkérdezni a Háló vezetőinek véleményét!

7.8. Média Ami a médiában nem jelenik meg, az nem is létezik, mondják néha kis túlzással. A média ha tetszik, ha nem, nagyhatalom. Más-más megközelítést érdemel a keresztény, a helyi, az országos, az írott, az elektronikus és az internetes média. Jó, ha van a körzetnek, a találkozóknak külön média felelőse! A média munkacsoport kapcsolatokkal, szervezéssel és szaktudással segít. Az ebben a fejezetben leírt kapcsolattartás tulajdonképpen nem más, mint a bogozó Hálófája. Ezek a kapcsolatok az egymásért viselt felelősség és odafigyelés eszközei. Mindemellett fontos, hogy a bogozó segítséget nyújtson azoknak a személyeknek is, akik tőle ezt várják, még akkor is, ha ők nem közösségvezetők, vagy nem a saját területén élnek. Fontos továbbá az is, hogy minden bogozó megtalálja azt a személyt is, aki neki tud segíteni, aki az ő nehéz pillanataiban nyújt támaszt az ő munkájához.

8. fejezet: Bogozói eszközök, segítségek 8.1. Bogozói megbeszélések, képzések és lelkigyakorlatok A bogozó egyik legnagyobb segítsége a regionális bogozói megbeszélés. Ennek az összeállításnak a készítésekor – 2007-ben – ilyen megbeszélések rendszeresen kerülnek megrendezésre Délvidéken, Erdélyben és Partiumban. Célunk, hogy a jövőben minden régióban évente egyszer legyen ilyen összejövetel. Ezen alkalmakon a bogozói munka problémáival foglalkozhatunk, valamint tudatosabban léphetünk előre a regionális és körzeti szintű építkezésben. A bogozók egyéb irányú képességeinek fejlesztését is igyekszik szolgálni a Háló. Az elmúlt évek során többféle képzést indítottunk, ezek egy része folyamatosan működik azóta is. Fontosnak látjuk azonban, hogy igyekezzünk új képzéseinket minél inkább az igényekhez igazítani. Néhány példa: pályázatírás képzés (egy-két napos alapozó képzés és arra épülő e-mailes oktatás), számítógépkezelői tanfolyam, újságíró képzés... A bogozók lelki megerősödését a regionális lelkigyakorlatok szolgálják, melyeket szintén évente kívánunk megszervezni minden régióban.

8.2. Nyári tábor A feltöltődést, de egyben a hatékonyabb munkára való felkészülést szolgálja a minden évben megrendezett nyári tábor. Ezekben a táborokban a bogozók családtagjaikkal együtt vehetnek részt. A tábor minden alkalommal fontos bogozói témákat állít a középpontba és igyekszik azokat minőségi módon megközelíteni és feldolgozni. Itt ötleteket gyűjthetünk, a képzési blokkokban tanulhatunk, a szabadidőben kötetlen módon építhetünk kapcsolatokat. Mindeközben pedig megpróbálhatjuk megmutatni családtagjainknak mi is az, amivel olyan sokat foglalkozunk év közben!

8.3. Kiadványok A bogozók munkáját többféle kiadvány segíti. • A találkozók szervezésének csínját-bínját a Találkozók Kézikönyve ismerteti. Az ebben foglalt információk alapján a találkozó megszervezése gyerekjáték. A kézikönyv melléklete a találkozók alapadatait tartalmazó kérdőív, valamint a feladatlista, melyek szintén a szervezéshez nyújtanak segítséget. • A Hálóról az évek során többféle leírás készült. Ezek közül most a rövid, egyoldalas szórólapot, a háromoldalas áttekintést és a húszoldalas füzetet emeljük ki. A Háló teológiájáról Nemeshegyi Péter bácsi külön írást készített. Ezek a dokumentumok a Háló honlapjáról letölthetők és szabadon felhasználhatók. • A közösségekkel való munkát többféle szakirodalom segíti. Ezek közül kiemeljük a „A kisközösség az egyház személyes arca” című szórólapot. Egy részletesebb irodalomlista (rövid recenziókkal) a honlapon megtalálható. • A Tarsoly a Háló kiadványa, mely nagyjából kéthavonta jelenik meg elektronikus formátumban és papíron is. A legfontosabb eseményekről és a fontos stratégiai döntésekről, tervekről és gondolatokról olvashattok benne. • A Háló információs alapdokumentuma a hírlevél. Ennek információi rengeteg segítséget jelenthetnek a bogozóknak. A benne lévő naptár a Háló hivatalos naptára: az abban megtalálható események azok, melyeket a Háló saját programjának tekint. Fontos, hogy a bogozó által szervezett programok, a régióvezetővel egyeztetve ebbe a naptárba bekerüljenek. A beszámolók, ajánlások és hírek az egymástól való tanulás fórumai. A hírlevél minden héten kedden jelenik meg és e-mailben kerül elküldésre a bogozói listákra.

8.4. E-mail listák, honlap és adatbázis A bogozói e-mail listák régiónként kerültek kialakításra és céljuk a bogozók egymás közti kapcsolattartásának elősegítése, valamint az információk célzott eljuttatásának egyszerűsítése. A bogozói listákra minden bogozónak fel kell kerülnie, hogy tájékozott és naprakész legyen. A listák alapformátuma 'régiónév'@halo.hu (például: [email protected]). A Háló honlapja az alapvető információcsere eszköze a bogozóknak egymás között, de a külvilág irányába is. A honlapon gyorsabban érhetők el információk, mint a hírlevélben, ráadásul a frissítés is folyamatos. A csak belső használatra szánt írások azonban a honlapon nem jelennek meg. A Háló folyamatosan építi adatbázisát. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a bekezdés az írás pillanatában inkább a jövőbe tekint.) Az adatbázis – egy Internetes kezelőfelületről elérhető személyes és közösségi adathalmaz – minden bogozó számára elérhető. A bogozók a saját területükön lakó személyek és közösségek adatait találhatják meg benne.

8.5. Irodák Mindazokban a kérdésekben, amelyekben az itt felsorolt kiadványok és más eszközök nem nyújtanak segítséget, a bogozók a regionális irodákhoz vagy a budapesti irodához fordulhatnak. Az irodák elsődleges feladata a bogozók munkájának segítése, valamint az információk továbbítása minden irányba. Az irodák buzdítják a bogozókat, hogy amit saját hatáskörben el tudnak végezni azt tegyék meg, amiben pedig segítséget kell kérniük, kérjenek bátran. Ez a szubszidiaritás elve, mely a Háló egyik alapgondolata.

9. fejezet: Mindez egy bogozó szempontjából

Mindannyian sok más munkánk mellett, a saját közösségünkben betöltött – többnyire vezető – szerepünk mellett és az egyházközségi aktivitásunk mellett vállaljuk a bogozói munkát. Fontos tehát, hogy beszéljünk az időbeosztásról, a prioritásokról és a minimum követelményekről. Minden bogozót buzdítunk, hogy legfontosabb munkájának a helyi közösségekkel való kapcsolatépítést tekintse. Mindennek során szenteljen kellő figyelmet a kialakult baráti kapcsolatok ápolásának és új ismeretségek létrehozásának is. A Háló által szervezett eseményeken történő aktív részvétel elengedhetetlen része a bogozói munkának. Egy kerületi bogozónak éves szinten a következő programokon való részvételt ajánljuk: Kárpát-medencei találkozó, regionális találkozó, kerületi találkozó, nyári tábor, regionális bogozói megbeszélés, regionális lelkigyakorlat, kerületi klub. Mindezeken túl természetesen szívesen várjuk az összes bogozót más találkozókon is, ha kedve és ideje engedi. Érdeklődésének megfelelően a bogozó bekapcsolódhat a Háló műhelyeinek és munkacsoportjainak munkájába is. Amennyiben a különböző tevékenységek valamilyen tekintetben összeütközésbe kerülnek egymással, javasoljuk, hogy a bogozó a kisebb területi egység programját válassza.

III. A bogozó személyisége 10. fejezet: Bogozói tulajdonságok A bogozó a Háló mezején kulcsember szerepet játszik. Ezért az ő esetében különösen fontosak azok a tulajdonságok, amelyek közösségépítő munkájában segítik. A 2007. évi nyári táborban, Csopakon, a bogozói tréningen az erdélyi csapattal a bogozói tulajdonságokkal foglalkoztunk. A csapat által összegyűjtött tulajdonságok egy részét közöljük itt és mindegyikhez egy rövid megjegyzést csatolunk. •

Híd-ember Ez a tulajdonság arra ösztönzi a bogozót, hogy megpróbáljon kapcsolatokat teremteni, létrehozni és fenntartani a különféle lelkiségek, közösségek vagy a közösségre vágyó emberek között. A hídépítés diplomáciai tulajdonság is, amely abban nyújt segítséget, hogy a különféle partokra el lehessen jutni.

•

Elkötelezett Az elköteleződés egy mélyebb hivatástudatból fakad. Aki egy célért vagy emberekért el tud köteleződni, az az emberi érettség lényeges megnyilvánulását jeleníti meg. Az ilyen ember sokkal mélyebben megéli az élet értelmét. A mű szempontjából is rendkívül fontos, hogy lehessen tudni ki az az ember, akire lehet számítani. Minél több elkötelezett ember dolgozik a Hálóban annál biztonságosabban, és mélyrehatóbban fejlődhet a Háló, mint szervezet a benne élő tagokkal együtt. Minden embernek kell legyen egy feladata ebben az életben ‒ kötelességen belül, vagy azon felül is talán ‒, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él. Az emberi világ több kell legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be... Minden embernek kell legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való. (Wass Albert)

•

Helyes önismerettel rendelkezik Aki nem fejlődik az önismeret útján és nem végez rendszeres önismereti munkát, az a közösségekben és a kapcsolatokban könnyen konfliktus forrásává válhat, a feldolgozatlan érzések vagy különféle kivetítések következtében. Az is lehet, hogy a munkáját és kapcsolatait különféle titkos érdekek vezethetik. Az vagyok, aki bárki más is lehet, ha hallgat a szívére. Olyan ember vagyok, aki leborul az élet titokzatossága előtt, aki nyitott a csodákra, aki derűsen és lelkesen viszonyul mindenhez, amit csinál. (Paulo Coelho)

•

Ápolja a kapcsolatokat Egy rendkívül fontos tulajdonsága a bogozónak a kapcsolattartás, kapcsolatépítés. Ebben a munkában nagyon fontos a rendszeresség, kiszámíthatóság és empatikus készség kialakítása. Fontos ráérezni azokra az emberekre, akik érettségük és személyi értékeik által egy új szint hozhatnának be a Hálóba. De ugyanakkor fontos ráérezni azokra is, akik valahol elakadtak az úton és egy kis támogatással az utat számukra is járhatóvá lehet tenni. A bogozó a munkája során kommunikál, tartja a kapcsolatot a többi bogozóval és megpróbál kiegyensúlyozott és kiszámítható ritmusban haladni a Háló építésében. Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az... A nagy találkozások, a lélek közeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő. (Müller Péter)

•

Közösségépítő Ez arról az érzékenységről és lelkesedésről szól, amely segítségével a bogozó ráérez azokra a helyzetekre, emberekre, amelyek fontosak a közösségépítés szempontjából. Bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és lényeddel. (Márai Sándor)

•

Érett Törekszik az intellektuális, érzelmi, társadalmi, erkölcsi és vallási érettségre. Az érett ember nem konfliktusgerjesztő, hanem stabil, konstruktív, kiszámítható, bölcsen mérlegelő, másokat meghallgató, önmagára és másokra odafigyelő ember, aki tiszteletben tartja saját és mások határait.

•

Klikkesedést kerülő Nagyon fontos a személyes barátságok ápolása. Ezzel ellenkező megnyilvánulás az éretlen érdekek hatására létrejött zárt kör, amely szemléletében és megnyilvánulásában inkább destruktív, mint konstruktív, inkább igénytelen, mint igényes és inkább zárt, mint nyitott közösség. Ez a gondolkodás az elfogadást, az együttműködést, a nyitottságot, a befogadást, a megértést és a mások iránti tiszteletet hordozza.

•

Kárpát-medencei A Hálóban különös íze és belső tartalma van ennek a kifejezésnek. Csak az válhat igazi bogozóvá, aki nemcsak helyi szinten, hanem regionális és Kárpát-medencei szinten is részt vesz a találkozókon. Ez abban segíti őt, hogy ne csak helyi szinten tudjon gondolkodni a Hálóról, hanem egy Kárpát-medencei, azaz egyetemesebb koncepcióból legyen képes szemlélni a különféle értékeket és érdekeket a Hálóban. A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhatnak el soha. (Fekete István)

•

Felelősséget vállal emberekért Aki megszólítódott és megérintődött a Hálóban, azt az embert lehetőségeink szerint kísérni kell. Talán éppen a mi személyes odafigyelésünk segíti őt abban, hogy a Hálóban jól érezze magát és kibontakozzon. A felelősségvállalás nem téveszthető össze a túlzott felelősségvállalással, amely szorongást és nyomasztó érzést okozhat a bogozóban. Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább. (Antoine de Saint-Exupéry)

•

Csapatmunkára alkalmas A csapatban való együtt dolgozás csak akkor lehetséges, ha közös értékeink és céljaink szemlélését nem tévesztjük szem elől. Ennek érdekében figyelek arra, hogy ne az legyen a legfontosabb, hogy én legyek a központba, vagy én érvényesüljek, hanem az ügy megvalósulását tartom szem előtt és segítem a megvalósulásában.

•

Jó szervező Egyrészt gyakorlatiasságot jelent, másrészt egy lelki hozzáállást is, amelyben fontos a tapintat, a türelem, a megoldáskeresés, az érdeklődés és a kezdeményezőkészség. A közösségszervezői munka nem mindig egyértelmű, néha előfordul, hogy türelmesen kell várakozni és a megkezdett jóban kitartani ahhoz, hogy a gyümölcsök beérjenek. Az élet olyan, mint a rajzolás: néha gyorsan és határozottan kell cselekednünk, a dolgokat erélyesen kézbe vennünk, és arról gondoskodnunk, hogy a nagy vonalak villámgyorsan előttünk álljanak. Semmiféle lagymatagságnak, kételkedésnek itt nincs helye, a kéz nem remeghet, a szem nem pisloghat ide-oda, hanem egyedül csak arra irányulhat a tekintet, ami előttünk van. (Vincent Van Gogh)

•

Pozitív gondolkodású Ez a tulajdonság lényegesen összefügg a hittel és a szépen megélt élettel. Az éli meg szépen az életét, aki tudatosítja az ajándékokat, melyeket nap mint nap kap, és aki tudatosan él és hálával fordul az élet felé, az emberek felé, az Isten felé. A pesszimista ember rombolólag hathat környezetére, és mások lelkesedését megtörheti. Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. (Wass Albert)

•

Önkritikus és elfogadja a kritikát Építő kritika nélkül nincs fejlődés. A kritikát meg kell tanulni úgy szemlélni, mint a fejlődést segítő lehetőséget. Arra is törekedni kell, hogy a kudarcokat el tudjuk fogadni, és fel tudjuk dolgozni. Ha ezt egyedül nem tudom, segítséget kell kérnem.

•

Értékorientált A bogozó fejleszti magát, hogy a Hálóban végzett munkájában ne a giccset, értéktelent, hanem az igazi értékek megvalósulását segítse. Ugyanakkor arra is vigyáz, hogy mentes legyen a szélsőséges nézetektől és keresi azokat a hidakat, amelyek a Kárpát-medencében élő testvéreinket az egészséges keresztény és magyar értékek zászlajához segíti.

•

Hiteles Hitelessé akkor válhatunk, ha hiszünk abban, amit teszünk és hozzáállásunkat nem a pillanatnyi érdekek, hanem a belső mély meggyőződés hatja át. A hitelesség nem azt jelenti, hogy megfelelek mások elvárásainak, hanem a tisztán és szépen megélt meggyőződésemre mondok igent. A cselekvéshez nem tudásra van szükség. Hitre. Elsősorban hitre. Tántorítatlan hitre, hogy amit teszünk, az jó. (Simonyi Károly)

A felsorolt bogozói tulajdonságok közül csak a szerintem legfontosabbakat válogattam össze, mert mindegyik felsorolása nem fért volna bele a megengedett keretekbe. A fentebb leírtak ne azt a látást erősítsék, hogy mennyi bogozói tulajdonság hiányzik bennünk, hanem inkább arra ösztönözzenek, hogy önmagunk fejlesztésén reálisan dolgozzunk.

11. fejezet: Hogyan válik valaki bogozóvá? 11.1. Belső folyamat, elhívás A bogozóvá válás belső és külső folyamat. A belső folyamat, a belső érés a legfontosabb, melyben az első lépés a meghívás és küldetés az Úrtól, majd az, hogy ez elől a meghívott nem szalad el. Ez a meghívás általában egy Háló találkozón való részvétel során történik. A megérintettség abból is fakad, hogy a Háló lelkisége valakit a szíve közepén eltalál. E nélkül a bogozóvá válás aligha mehet végbe. Ezután kezdődik el a belső elhivatottság egy folyamata, amely találkozóról találkozóra érlelődik. Előbb szép élményekkel, beszélgetésekkel, imával, majd a meghívás megértésre talál, elköteleződéssé, majd szolgálatvállalássá formálódik. Egy ilyen belső folyamat, belső döntés után a megszólított elfogad felkéréseket bizonyos feladatokra, majd a bogozásra. Gyakran megtörténik, hogy a bogozásra elhívott folyamatosan azt érzi, hogy erre alkalmatlan. Ettől nem szabad visszariadni. Csak körül kell nézni és kiderül, hogy nincs nagyon más, aki elvállalná. S az elhívott mindjárt ott van a dolgok közepében, és maga sem hiszi, de igent mondott valamire: a Háló bogozásra.

11.2. Külső folyamat, a bogozó meghívása A belső folyamat egy ponton találkozik a külső folyamattal, ami azt jelenti, hogy a magában elkötelezettséget érző barátunkat a Háló ténylegesen meghívja bogozásra. Ebben különösen fontos szerepe van a Háló vezetésének, illetve az adott területért felelős bogozóknak. A fontos szerep abban áll, hogy fel kell figyelni a személyre, és észre kell venni az időpillanatot, amikor a meghívás valóban megérik. A Háló vezetésének és a terület bogozóinak feladata, hogy egy-egy találkozón figyeljék a résztvevőket, és észrevegyék azokat a barátainkat, akikben egyfelől lezajlott egy belső folyamat az elkötelezettebb feladatvállalásra, másrészről alkalmasak is arra, hogy bogozókká váljanak. Az első lépés, hogy a területért felelős bogozó megismerje az új potenciális bogozót, elbeszélgessen vele és kialakuljon egy olyan bizalmi viszony, ami a későbbi közös munkához elengedhetetlen. A második lépés, hogy egy-egy találkozón kisebb-nagyobb feladatokat ad az illetőnek, illetve egy-egy találkozó szervezésébe bevonja. Ezt követi a bogozói megbeszélésekre, bogozói lelkigyakorlatra történő meghívás. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy egy bogozó akkor válik igazán bogozóvá, amikor túl van az első Háló találkozó megrendezésén. A területért felelős bogozónak fontos megéreznie, milyen súlyú feladatot ad ki egy új megjelenő munkatársnak. Gyakori hiba, hogy annyira megörülünk annak, aki valamilyen munkát szeretne végezni a Hálóban, hogy mindjárt túlterheljük és pl. olyan feladatot adunk neki, amelyet saját magunk sem tudtunk korábban megoldani. Ez óhatatlanul elveszi a kedvét annak, aki szeretne aktívan részt venni a Háló munkájában. Ezért a bogozóknak és a Háló vezetésnek nagyon visszafogottnak kell lennie. Ugyancsak el kell kerülni, hogy túl hamar terheljük az új munkatársat a Háló bogozás minden nehézségével, emberi problémájával. Ilyen nehézségek mindig vannak, ezért nagyon tapintatosan, megfelelő arányérzékkel kell ezeket megmutatni. Aki elkezd dolgozni úgyis a saját bőrén tapasztalja majd, hogy a munka sok-sok áldozattal és erőfeszítéssel jár, még akkor is ha igazán szép és nemes célokért dolgozunk.

12. fejezet: Krízishelyzetek A bogozói tevékenység időközönként az egész embert igénybe vevő munkát jelent. Emberekkel foglalkozni, közösségi élményt nyújtani, lelki és szellemi fejlődésükön dolgozni, a legszebb és leghálásabb feladatok közé tartozik. Ugyanakkor az emberrel való foglalkozásnak kockázatai és nehézségei is vannak. Ezért csak azok tudnak hosszú távon emberekkel foglalkozni, akiknek van egy jól megalapozott céljuk, van hitük és szeretetük. A legszembetűnőbb és leggyakoribb krízis, ami előállhat a bogozó életében a kiégés krízise. A teljesség igénye nélkül négy részben szeretnék erről a témáról írni: a kiégés okai, a kiégés tünetei, előjelei és a kivezető utak.

12.1. A kiégés okai Nem vállalkozom arra, hogy minden okot felsoroljak, hanem inkább az általam legfontosabbnak tartott okokat szeretném kibontani, és ezeket külön-külön egy pár gondoltban elmélyíteni. •

Kudarcok megtapasztalása Emberekkel, közösségekkel dolgozni nem mindig egyszerű feladat, mert minden embernek, minden közösségnek megvan a maga története. Ez az élettörténet és tapasztalat vagy segíti, vagy akadályozza őket abban, hogy megszólíthatóvá váljanak. Ugyanakkor egy rohanó, széttöredezett, elmagányosodott és lelkileg sérült világban egyre nehezebb, de ugyanakkor egyre magasztosabb feladataink közé tartozik az egyének meghívása a közösségbe. Ez a

munka az említett nehézségék miatt a kudarcok lehetőségeit hordozza a bogozói munkában. Ezekhez a nehézségekhez a meg nem értettség vagy félreértés fájdalma társulhat. •

Az elismerés hiánya Minden emberben benne van az igény, hogy elismerjék azért, amit tesz. Különösképpen fokozódik az elismerés igénye abban a tevékenységben, amely az önkéntesség jegyében történik, vagy különösképpen ha valakinek az elismerés a szeretetnyelve. Ha az elismerést a munkájáért, törődéséért, szeretetéért, befektetett idejéért, energiájáért csak töredékesen kapja meg, egy idő után belefáradhat, és hiábavalónak élheti meg munkáját és a kihasználtság érzése jelenik meg benne.

•

Ima hiánya Az ima emberi életünk lélegzetvétele, amelyben megszületnek a mélyebb motivációk, és amelyben a belső tisztulásunk, integrációs képességünk valósul meg. Ha a bogozó életéből kimarad az érett imatapasztalat, látószöge leszűkül, és a belső táplálék hiányában sokkal sérülékenyebbé, törékenyebbé válik.

•

Maximalizmus Különféle nyilvánvaló és rejtett okok miatt előfordul, hogy egyes emberek időnként a maximalizmus zsákutcájába kerülnek. Mindent a legtökéletesebben akarnak megoldani. Mivel tökéletes megoldások nincsenek, azért ez az állandó belső hiányérzet nagyon sok energiaveszteséget és örömtelenséget okozhat.

•

Túlterhelés Gyakran előfordul, hogy a túl sok vállalás következtében életünk túlterhelődik, és saját határaink megsértése feszíteni kezd bennünket. Ilyenkor rendkívül fontos a bölcs mérlegelés a prioritások között és saját határaink tiszteletben tartása.

12.2. A kiégés tünetei Több tünete lehet a kiégésnek, ezekből is csak a legfontosabbakat, szeretném kiválasztani. • Visszahúzódás hiánya, amely a közösség nem igénylésében nyilvánul meg. • A magányosság érzésének a megjelenése, amely belső ürességérzéssel társulhat. • Bizonyítási kényszer. Minél több munkája van, annál több munkát vállal. Ez a kisebbrendűségi érzésnek, a belső üresség érzésnek, vagy a belső problémák szőnyeg alá söprésének jelensége lehet. A munka fokozott erőfeszítéssel történik, amelynek egyre kevesebb az eredménye, lelki gyümölcse. • Saját igényeim elhanyagolása. Aki nem tud leállni és odafigyelni saját igényeire az előbbutóbb konfliktusba kerül magával és környezetével. Ezeket az igényeket és konfliktusokat egy ideig el lehet fojtani, de hosszú távon szembefordulást jelent önmagunkkal és környezetünkkel. • Az értékrend átalakulás negatív folyamata, amely leginkább a motivációvesztés következtében jön létre. • A depresszió. Egy jóval régebben beindult negatív folyamatnak az eredményeként jelenik meg.

12.3. A kiégés előjelei A kiégés előjelei között az alábbiakat szeretném megemlíteni: • elkötelezettség csökkenése • destruktív érzelmi reakciók egyre gyakoribb megjelenése (túlérzékenység, agresszivitás)

• • •

felszínessé válás, leépülés bizalomvesztés kisodródás a hit útjáról

12.4. Kivezető utak Mit kell tennie annak a bogozónak, aki fölfedezi önmagán a kiégés jeleit? •

Gyenge pontjaimat erősítsem! Ennek a munkának több módja és lehetősége van. A Háló keretében történő egyéni és csoportos beszélgetések sokat segíthetnek a gyenge pontjaim felfedezésében. Ha valaki úgy gondolja, hogy nehéz egyedül elindulnia gyenge pontjai erősítésének útján, akkor kérjen segítséget baráti, lelkigondozói vagy szakmai formában.

•

Hiányaimat pótoljam! Állandó önismereti munkát igényel a hiányaim megismerése és azok pótolása. A bogozónak többször fel kell tennie a kérdést, hogy melyek azok a hiányok, amelynek betöltésére leginkább vágyik. Minél előbb el kell indulnia azon az úton, amely segít a hiányok pótlásában. Ezen az úton föl kell ismernie saját felelősségét, eszköztárát és erőforrásait. Ezeknek a felfedezésében kiváló segítséget nyújtanak a Háló keretén belül a rendszeres bogozói megbeszélések és lelkigyakorlatok.

•

Igényeimet gondozzam! Alapvető igényeimhez hozzátartoznak az egzisztenciális szükségletek, a biztonságérzés kialakítása, kapcsolataim elmélyítése, szakmaiságunk, karizmáink fejlesztése és az Istennel való kapcsolatunk tudatos és bensőséges megélése.

Abraham Maslow az egészség okait kutatta, szemben azokkal a pszichológiai iskolákkal, akik többnyire a lelki megbetegedés okait keresték. Kutatási alapján szerinte azok az egészségesek, akik szeretik önmagukat. Ez az egészséges önszeretet alapja a másik fele való megnyílásnak és az önzetlen, építő szeretet továbbadásának. Munkája nyomán az egészség fontos megnyilvánulásait a következőkben foglalom össze: • legyenek elérhető céljaink • egzisztenciális biztonság • használható világkép • a hit dimenziója

13. fejezet: Ha már nincs más út: a bogozó elengedése Előfordul, hogy egy bogozó egy idő után úgy érzi, nem tudja tovább vállalni a feladatát. Ez teljesen érthető és nyilván el kell fogadni. Másrészről a Háló vezetése és a területért felelős bogozó is láthatja úgy, hogy a bogozói feladattal megbízott személy nem alkalmas arra a feladatra, amire kiszemelték. Ezek teljesen normális folyamatok és az élet természetes velejárói. Ilyenkor fontos, hogy a bogozó, aki úgy érzi, hogy nem tudja tovább vállalni a feladatát erről őszintén, sértődés és megbántottság nélkül beszélgessen a területért felelős bogozóval, illetve a Háló vezetésével. Nyilván vannak krízishelyzetek (lásd az erről szóló fejezetet), amelyeket sokan sokféleképpen élnek át. Ezeket tudni és ismerni kell. Azért van a Hálónak lelkésze, vezetői, hogy erről a maga módján beszélni lehessen. Nyilván egy önként vállalt feladat nem lehet kényszer. Fontos azonban, hogy akit a Háló elenged, vagy akiben nem azt találta meg, amire szüksége van,

barátsággal és szeretettel engedje el. Ugyanakkor a bogozó, aki nem vállalja tovább a szolgálatot ne sértődéssel, elégedetlenséggel távozzon és a Hálót továbbra is szeresse. Szerencsére vannak jó példák a Hálóban arra, hogy ilyen problémákat sikerült szeretetben megoldani, még ha olykor hosszú vajúdás előzte is meg. Nyilván fontos, hogy erről őszintén merjen mindenki beszélni, hogy a vajúdás kellemetlen időszakát minél rövidebbre lehessen csökkenteni. Ez azért fontos, mert az ilyen átmeneti időszak az érintett bogozó által felügyelt régió életében komoly veszteségeket tud okozni.

Zárszó Örömmel bocsájtjuk ezt a kézikönyvet a Háló bogozók rendelkezésére. Reméljük, hogy a benne foglaltak hozzájárulnak ahhoz, hogy az élet a Kárpát-medencében boldogabb legyen és a közösségek találják meg az utat egymás felé.

***

Ez a kézikönyv a Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület és az Erdélyi Háló Egyesület közös kiadványa. A kézikönyv fejezetei 2007 októberében és novemberében íródtak. A szöveg megírásában részt vett Koncz András (7-9. fejezetek), Puchard Zoltán (1-7. fejezetek), Sebestyén Ottó (10. és 12. fejezetek), Szeibert András (2. fejezet) és Thuróczy György (1, 3, 11. és 13. fejezetek). A szöveget Koncz András szerkesztette. A tördelés Koronka Sándor munkája. Felelős kiadó: Sebestyén Ottó. Elérhetőség: www.halo.hu