Bodosi Béla AZ EGRI LÍCEUMI ISKOLÁK
Bodosi Béla
AZ EGRI LÍCEUMI ISKOLÁK
Líceum Kiadó Eger, 2009
Lektorálta:
Dr. Nagy József főiskolai magántanár
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotókópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
ISBN 978-963-9894-31-0
A kiadásért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában Igazgató: Kis-Tóth Lajos Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Borítóterv: Bíró Tünde Megjelent: 2009. október
Példányszám: 100
Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Felelős vezető: Kérészy László
Tartalom REZÜMÉ ............................................................................................................7 (Bodosi Béla: Az egri líceumi iskolák története) ..............................................7 Resume ................................................................................................................8 (Bodosi Béla – The History of Schools in the Eger Lyceum) ..........................8 I. Líceumi iskolatörténetek ................................................................................9 A főtanodai épület egykorú leírása................................................................17 Az intézet „bölcsőkora” ................................................................................19 Az építkezés ..................................................................................................19 A könyvtár .....................................................................................................26 A csillagda vagy spekula ...............................................................................34 A magyarországi tanítóképzés története........................................................36 Az első önálló tanítóképzők ..........................................................................36 A szepeskáptalani tanítóképző ......................................................................36 Pyrker felhívásának eredménye az egri tanítóképző megalapítása ...............37 II/1. Történeti előzmények a Ratio Educationistől kiindulva a reformoszággyűlésekig ................................................................................37 További történeti előzmények .......................................................................39 Pyrker János László egri Érsek az egri elő magyar tanítás nyelvű tanítóképző alapítója ...................................................................................40 Az Intézet megnyitása ...................................................................................49 A háromévfolyamú képzés időszaka (1871–1882) .......................................60 A hat és öt évfolyamú tanítóképzés...............................................................76 Az intézet fejlődése Szmrecsányi érsek idején..............................................78 Az iskola intézményei ...................................................................................88 Az internátusok .............................................................................................93 A gazdasági kert ............................................................................................94 Az önképzőkörök ..........................................................................................96 A zenekar és az intézeti dalárda ....................................................................97 II/2. Az egri érseki jogakadémia .....................................................................98 Történeti áttekintés ........................................................................................98 A felekezeti jogi oktatás ..............................................................................103 Trefort miniszter és Samassa érsek levélváltása .........................................111 II/3. Az Egri Római Katolikus Négyévfolyamú Fiú Felsőkereskedelmi Iskola, avagy Az Egri Érseki Fiú Felsőkereskedelmi Középiskola Története .....................................................................................................114 Az iskola megalapítása ................................................................................114 A Veszprémy-korszak .................................................................................118 IV. Befejezés ....................................................................................................124 Felhasznált irodalom ......................................................................................125 Mellékletek
5
REZÜMÉ (BODOSI BÉLA: AZ EGRI LÍCEUMI ISKOLÁK TÖRTÉNETE) A szerző az Eszterházy Károly egri püspök által 1795-ben alapított „Egri Líceum”-beli iskolák történetét dolgozza fel. Ezek megnyitásuk időrendjében: a Foglár kanonok által 1740-ben létesített, és az országgyűlés által is törvénybe iktatott jogiskola, a gyakorlóiskolával összekapcsolt, 1828-ban Pyrker érsek által felállított első magyarországi, magyar tanítási nyelvű tanítóképző, valamint az 1921-ben, dr. Szmrecsányi Lajos érseknek köszönhetően az intézmény falai közé fogadott Római Katolikus 4 Évfolyamú Fiú Felsőkereskedelmi Iskola. Egyúttal a mindenkori fenntartó egri érsekek mecenatúrájának is emléket kíván állítani a munka. A szerző évtizedes kutatómunka eredményeként adja közre doktori disszertációjának részletét. A történeti munka leíró jellegből fakadóan nagy terjedelmű, ebből most csak a meghatározó jelentőségű összefüggések elemzésére vállalkozik. A dolgozat műfaja alapvetően intézmény-, illetve iskolatörténet. Ez egészül ki oktatáspolitikai elemzéssel, melyen belül jelentőségénél fogva az arányaiban is kiemelkedő és a képzési profil szempontjából is meghatározónak tekinthető tanítóképzésé a vezető szerep. Ennek megfelelően ez áll a leíró jellegű elemző értelmezés középpontjában. A munka nemcsak a feldolgozott időkeret tekintetében, hanem tematikus, elméleti-pedagógiai vonatkozásában is átfogó, széleskörűen összetett, mindemellett szándéka szerint gyakorlati orientációra törekvő.
7
RESUME (BODOSI BÉLA – THE HISTORY OF SCHOOLS IN THE EGER LYCEUM) The author treats the history of schools in the ’Eger Lyceum’, established by Eszterházy Károly, the bishop of Eger, in 1795. These schools in chronological order of their opening are: the school of law – later faculty of law – founded by canon Foglár in 1740 and later enacted by the Parliament, Hungary’s first Hungarian medium training college for primary school teachers with a training school established by archbishop Pyrker in 1828 and the four-year Roman Catholic all-boy high school of trade, which was housed in the institure due to the archbishop dr Szmrecsányi Lajos in 1921. At the same time this work wants to commemorate the maintainer-archbishop Maecenases of Eger. The author publishes a part of his Ph.D thesis as a result of a research work lasting decades. It is a descriptive historical work. Arising from this the author only undertakes the analysis of the determining relations because of size limits. The ’genre’ of the dissertation is basically an institute and school history. It is supplemented with an education politics analysis, in which training primary school teachers has a leading role because of its significance. This training also has its considerable part and it is a determining factor in terms of training profile. Accordingly, it stands in the centre of the descriptive analysinginterpretation. This work is comprehensive and widely complex, not only in respect of the covered period but also in topic-related theoretical-pedagogy terms. In addition, it strives for practical orientation.
8
I. LÍCEUMI ISKOLATÖRTÉNETEK Eredetileg doktori disszertációként, az 1996-ban millenniumát ünneplő magyar oktatásügy köszöntésének jegyében, s annak ajánlva szándékoztuk munkánkat elkészíteni: a több szempontból is egyedülálló és patinás egri Líceum (az egyik legszebb és legmonumentálisabb hazai barokk műemlékünk) intézménytörténetét. Ezúttal líceumi intézménytörténetként a szélesebb közvéleménynek szánva átdolgozott változatban, a Líceum Kiadó (mint az épületben kezdetektől meglévő nyomda jogutódának) gondozásában, jegyzetként is felhasználható könyvként jelentetjük meg. Köszönet érte. A polgári korszak oktatástörténeti elemzését is elvégezzük. A téma többféle megközelítésű feldolgozására volt már próbálkozás, de mind közül csupán az építészeti és a képzőművészeti jellegű a csaknem teljes körű. Művelődéstörténeti, de még inkább neveléstörténeti szempontból ez korántsem mondható el. „Kebelbeliként” nehéz elfogulatlanul értékelnünk az intézmény szerepét a magyar művelődésben, de az objektivitás biztosítékául az a több mint tízezer oldalra rúgó régi feljegyzés, levéltári és könyvtári anyag, s ezek feldolgozása szolgál, melyet kitartó tanulmányozás után közreadunk. Külön ki kell emelnünk az intézmény kezdettől volt elkötelezett, s mégis (az egyetemes nevelés és kultúra szempontjából jelentős) pártatlanságra törekvő római katolikus jellegét. Lemérhetővé tenni és láttatni kívánjuk a püspökség sokszor erőn felüli tehervállalását, törekvését a szűk körű, regionális érdekeken túllépő áldozatvállalásra, a nemzeti célok és a klerikus jelleg egymást erősítő hatásainak a manifesztálódását a képzési célok megvalósulása érdekében. Munkánk elkészítésével hármas célunk volt. 1. tudományos igényű intézmény- és oktatástörténet megírása, 2. az iskolák múltjának a bemutatásával a Líceum volt és jelen diákjai számára összefoglaló ismeretek nyújtása, 3. a római katolikus egyház, ill. az egri püspökség (1804 óta érsekség) máig méltán híres, patinás alma materének emléket állítani. A szükséges forrásanyagokat folyamatosan gyűjtöttük. Az irodalomban való kellő tájékozódásunk során tűnt ki, hogy több fontos időszak története feldolgozatlan. Ezeket a hézagokat szeretnénk pótolni a disszertációban. Feladatunk ezért, ha nem is számít korszakos jelentőségűnek, de kicsinynek sem mondható. Átfogó, összefoglaló mű eleddig a tárgyban nem készült, s a meglevő írások koherenciája és időbeli kontinuitása sem biztosított. Igen nagy gondot jelentett a téma végleges határainak kijelölése. A több mint két évszázadnyi, igen tág időkeret miatt a szűkítés praktikus módjául a kínálkozott, hogy a már publikált és alaposan feldolgozott jogiskolai, és a Pyrker-féle tanítóképzős időszakokat csupán érintőlegesen tárgyaljuk, inkább a még feldolgozatlan epizódoknak adva helyet. Tulajdonképpen két feladat
9
együttes megoldásáról volt szó. El kellett végeznünk a hiányzó, legutóbbi időszakra vonatkozó adatok egybegyűjtését, és a megelőző korszakok hézagmentes, de egységes szempontok szerinti vizsgálatát. A feladat nagysága, de az időszak történésekben gazdag volta miatt is döntöttünk – a teljességre törekvés igényének szem előtt tartásával – a leglényegesebb vonatkozásoknak az időrend megszakítatlan folyamatában történő vázlatos jellegű elemzése és értékelése mellett. Mivel a korábban írott munkák nem fogják át az intézmény működésének teljes vertikumát, a hiátusok kitöltésére, s a fellelhető (egyébiránt igen gazdag) források „egybegyúrásával” egy olyan szintézis megvalósítására törekedtünk, melynek nyomán az időbeni, űrök nélküli folyamatos működés bemutathatóvá, s a változó profilú képzés kontinuitásának szemléltetése lehetségessé válik. Az egyetem céljára épült Líceum története során igen sokféle feladatot teljesített. Működött benne úgynevezett akadémiai tagozat 2-2 éves képzési idővel; jogi, ill. bölcseleti (filozófiai) tanszakkal, s ugyancsak akadémiai tagozatként teológia, melyet máskor hittudományi főiskolának, vagy papi szemináriumnak neveztek. Kebelében működött továbbá tanítóképző és líceummal összekapcsolt tanítóképző akadémia s a hozzájuk tartozó gyakorlóiskola, melynek ismét csak több megnevezése volt: norma, vagy „normális iskola”, schola vernacula, ill. nemzeti v. mintaiskola. Ezek, ha különböző időkben is, de egyaránt a tanítóképzés praxisát szolgálták. Mindemellett volt falai között az alapvetőnek számító jogakadémiai és tanítóképzés mellett gimnázium, matematikai tanfolyam, rajziskola, fiú felsőkereskedelmi iskola, mint tanintézetek, de szolgált más célokat is részben vagy egészében, tartósan vagy átmenetileg. Ez utóbbi vonatkozásban megemlítjük az internátust, a könyvtárat, a dísz- és színháztermet, a csillagdát v. speculát, a kápolnát, a herbáriumot és a múzeumot, továbbá a nyomdát. Többször a katonaság is lefoglalta, általában hadikórház céljára. E járulékos intézmények többnyire az oktatási-nevelési feladatok elmélyítését szolgálták. Házon belüli további fontos létesítmények az úgynevezett kommunális jellegűek: szolgálati lakások, étkezde, konyha, mellékhelyiségek stb. E rendkívül sokrétű funkcióegyüttesből, melynek eleget tett, mindenekelőtt kiemeljük az oktatással összefüggőket, s ezen belül is a gyakorlóiskolával összekapcsolt tanítóképzést, s az ugyancsak nagy jelentőségű jogászképzést, végül, de nem utolsósorban a kereskedelmi szakirányú képzést. II. Vázlat: lebontott fő- és alfejezetek 1./ 1774–1854: Az alapítástól a Praeparandiáig a/ „Sic et Non” egyetem b/ Az intézet „bölcsőkora” c/ Változatosság és sokféleség 2./ 1852–1948: A polgári korszak oktatástörténeti elemzése a/ Tanítóképző 10
b/ Jogiskola c/ Felsőkereskedelmi iskola III./ A téma vázlatpontok szerinti kifejtése: 1./ 1774–1852: Az alapítástól a Praeparandiáig a/ „Sic et Non” egyetem IV./ Befejezés V./ Függelék a/ Tartalomjegyzék b/ Mellékletek Eger egyébként közismerten szép barokkos kisváros, egyben iskolaváros. Ennek bizonyításául fel kell vázolnunk iskola jellegűvé válásának folyamatát. Az ismert adatok szerinti első iskolája a városnak a Telekesy püspök által alapított úgynevezett Telekesyánum, vagy ahogyan a Gorvé által írott, de már a jelen munka tárgyául választott Líceum könyvnyomdájában 1826-ban készült, ill. kiadott könyvben szerepel: „hol Leopoldo Telekesiánumnak, hol pedig röviden Telekesiánumnak neveztetik”. A Leopoldo Telekesyánum elnevezésben az alapítás évében uralkodó Leopold (Lipót) király neve őrződött meg, hiszen Telekesy I. Leopold király adományából hozta létre. Nos ez a város papneveldéje a Nagy Boldogasszony Szeminárium (Seminarium B. V. M. in Coelos Assumptae).1 Igaz, ennek a megalapítását is megelőzte néhány korábbi püspök kezdeményezése. Erre vonatkozó első illusztrációnk Benkóczy Emil: Pyrker első magyar tanítóképzője c. centenáriumi kiadványából való, melyben lakonikus tömörséggel említi meg az egri iskolázás kialakulásának főbb állomásait. „Klétus egri nagyprépost, II. Endre királyunk hűséges embere és kancellárja fogalmazza meg az aranybullát, s ugyanakkor a magyar egyházi-rend szabadalomlevelét is. Ő alapítja már, mint egri püspök, a bélháromkúti apátságot egy lelkes szerzetesrend számára, amely áldásos működést fejt ki az óta, eleinte a földművelés, később a keresztény magyar tudományosság szolgálatában. A püspök által letelepített ciszterciták építették Bélapátfalván azt a gyönyörű átmeneti román templomot, amely egyike ma legbecsesebb műemlékeinknek. Bakócz Tamás egri püspök neve nemcsak a magyar tudomány, hanem a magyar történelem lapjaira is föl van jegyezve. Hyppolit püspök számadásai pedig arról 1
Gorove László: Eger városának történetei, Eger, 1826. 236. o. Sugárnál pontosabb megnevezéssel találkozunk: „Telekesy püspök az egri papnevelő intézetet Szűz Mária oltalma alá helyezte: »sub titulo et tutela gloriossisimae Dei Genitricis Virginis Mariae magnae matris in coelos assuptae«”. Forrása: Hml. XII. – 2/d. 20. doboz Nr. 56. – Hml. XII. – 3/a. kötet 239–247. (Sugár István: Az egri püspökök története, Bp. 1984., Szent István Társulat, 376. o. ill. 391. o.)
11
győznek meg bennünket, hogy már rendes iskolamestert tartott, akit igen nagyra becsült, annyira, hogy a püspöki palotában ad neki élelmezést. Oláh Miklós, II. Lajos özvegyének Mária királynénak titkára, egri püspök, (1548–1553) később Magyarország prímása, az 1560-i nagyszombati zsinaton nagy beszédet mondott a népnevelés ügye mellett és elrendelte, hogy minden plébános iskolamestert tartson; ahol pedig a község olyan szegény, hogy iskola és iskolamester tartására nem képes: a szomszédos községekkel együtt fogadjon tanítót. A plébánosokat pedig arra utasítja, hogy a tanítókra gondot viseljenek, és nehéz munkájukban támogassák őket. Egyúttal figyelmezteti az egyháziakat, hogy a hit és a jó erkölcsök mellett a tudományok művelésére is szükség van. Verancsics Antal (1557– 1560), I. Ferdinánd török követe, aki sikertelen diplomáciai küldetése után, mint egri püspök, Egerben egy magasabb fokú iskolát alapított, amelyben 20 növendéket oktatott két jeles tanár. Kisdy Benedek (1648–1660) a kassai híres kollégiumot alapítja meg 60 000,- forintos alapítványával, amelyben a jezsuiták a bölcsészetet és a jogot is tanítják a hittudományokon kívül. Fenesy György (1687– 1699) évi segítséget ad a jezsuitáknak az ifjúság neveléséért. Az egri gimnázium gyökere keresendő ebben a nemes intézkedésben. Ekkor él Balogh András világi tanító, aki a jezsuiták felügyelete alatt tanít az egri iskolákban”.2 A fentiekhez meg kell jegyeznünk, hogy Lósi Imre egri püspök, aki 1637-től, Pázmány halála után esztergomi érsek lesz: 1638-ban a nagyszombati egyetem jogi karának felállításra ajánlja fel értékes bécsi házát, majd 1642-ben (január 26.) a pozsonyi papnevelde (Emericanum Seminarium) felállítására 21 800,- Ft alapítványt tesz, és a Pesten felállítandó papnevelde céljára 1641-ben átadja a Goldberg nevű, másik bécsi házát, ezúttal Lippay György akkori egri püspök (Lósi Imre utóda) által alapítandó szeminárium céljára. Lippay ezen túlmenően a nagyszombati egyetem mellett bursát szándékozott alapítani (még veszprémi püspök korában), és Kassán jezsuita gimnáziumot kollégiummal. 1639-ben pedig megvásárolta a Pozsony vármegyei Mondor város 800,- rajnai Ft-ot3 kitevő évi kamatát, mellyel az a szabad királyi város rangjára emelés díja ellenében tartozott a Kamarának 1569 óta. Eme legutóbbi 800,Ft-nyi alapítvány egészen Felvidék trianoni békeszerződésben kikötött elcsatolásáig az egri szeminárium rendelkezésére állt. Igaz Eszterházy püspök közbenjárásával és 640 Ft-nyi megkurtított összeggel, de csupán II. József halálát követően. További adalék, hogy az újabb kutatások szerint Kisdi (és nem Kisdy) Benedek nem a Kassán létesítendő Szent László Szeminárium (Testamentuma szerint:
2 3
Benkóczy Emil: Pyrker első magyar tanítóképzője, Eger, 1928. 4–5. o. A rajnai vagy rénes forint régi német, a XV–XVI. században használt pénzegység, 60 krajcár (rövidítése: xr.,v. x.) értékű.
12
Kisdianum) részére hagyományozott 60 000 Ft-ot, hanem a kassai Akadémia létesítéséhez. A papneveldére pedig (20 alumnus részére) 30 000 Ft-ot szánt.4 A Kisdianum Barkóczy püspök jóvoltából és 50 000 Ft-nyi anyagi ráfordításával 1760-tól beolvad az egribe. Fenesy György püspökutód 4 egri kispap képzését teszi át a bécsi Pázmáneumból a nagyszombati neveldébe, s gyarapítja a Kisdiánum javait a szomszédságában levő Göncztelke5 szőlőingatlan megvásárlásával. Az ő nevéhez fűződik 1695-ből az úgynevezett „Transactio”, közismertebb nevén a Fenesy-egyezmény, mely évszázadokra menően rögzíti Eger kettős földesúri státusát (ti. püspöki és káptalani joghatóságát), ill. megakadályozza a szabad királyi városi rangra való emelkedését. Ily előzmények után, térjünk vissza Telekesy püspök iskolaalapításához. Teljesen a saját pénzén indította meg az egri egyházmegye újjászervezését, s kezdte meg a török hódoltság ideje alatt kényszer emigrációban levő káptalanja Egerbe történő visszaköltöztetését (Jászóról, ill. Kassáról). Az általa alapított szeminárium 1705-től kezdi meg működését, bár 1707 és 1711 között szünetel (a jezsuiták kényszerű távozása miatt).6 Az 1597. február 2-án zárult pozsonyi országgyűlés 38. cikkelyében az Egerből elmenekült káptalan székhelyéül hivatalosan is Kassát jelöli ki.7 A szeminárium alapítása tulajdonképpen 1700-ra datálható, amikor Telekesy püspök Koháry István egri tábornoktól telket vett e célra. Ezt a következő évben egy másikkal (Schwarcz Mátyáséval) is megtoldotta. Az alapítólevél kelte azután 1709. augusztus 4. lesz. Ekkor 6 alumnus felvételi vizsga utáni oktatása kezdődik el „morális theologiá”-ból, 1705-től erkölcstant, 1719-től dogmatikát is tanítanak nekik, majd 1740-től kánonjogot is tanulnak. Erdődy Gábor a következő egri püspök, ki még mint coadjutor8 erősítteti meg a királlyal (III. Károly) a szeminárium helyzetét, s folytatja annak bővítését a nemesi konviktussal. Ennek megnyitásától a közügyek „előmenetelét várta”. Ugyancsak az ő pásztorkodása alatt állította fel „...az akkori Generális Vikárius és címzetes szerbiai püspök, egyszersmind egri kanonok Lector Foglár
4
Sugár, i. m. 326. o. Vagy Boncztelke. Sugár, Püspökök: 364. o. Ez a régi szőlő a szeminárium birtokával, Hejcével volt határos, és talán egykoron hozzá is tartozott, s csak később csatolták Regéc várához. (Hml. XII. – I. 66. k. Nr. 643.) 6 A Rákóczy-szabadságharc idején a fejedelem arra készült, hogy kitiltsa a jezsuitákat az országból. A József császárral folytatott béketárgyalások feltételei között a jezsuitáknak az országból való kitiltása is szerepelt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen, ahol kimondták a Habsburgok detronizációját (trónfosztását) napirenden szerepelt pl. a jezsuitáknak az országból való kitiltása is. (Forrás: Rácz Zoltán, Jezsuiták tegnap és ma … Kossuth,1974. 136. o.) Külön figyelmet érdemel a műnek a rend feloszlatásával kapcsolatos része, s abban Mária Terézia szerepe. 7 Uo. 285. o. 8 Szentszéktől kirendelt segítő, vagy helyettes, aki rendszerint ennek örökébe fog lépni. 5
13
György a Törvények Tudományát”. Teljes címe: tarcafői főesperes, szerbiai címzetes püspök, püspöki helynök (ti. Barkóczyé B. B.).9 A szeminárium első igazán jelentős korszerűsítését gr. Barkóczy Ferenc püspök végzi el. Megszervezi a 12. kanonoki stallumot, s ez új teológus kanonokot nevezi ki az intézet élére (Ambrosovszky Mihály prépost kanonok személyében, aki a római „Collegium Hungaricum et Germanicum”-ban10 évfolyamtársa volt). Saját bizalmas embereiből a káptalan mellett működő tanácsadó testületen, a „konzisztórium”-on belül létrehozta a négyfős úgynevezett kanonoki tanácsot, melyben tehát könnyen hozhatott főpapi szavazatával többségi döntéseket. A korszerűsítést azzal kezdte, hogy kivette a tanítást a jezsuiták kezéből, és saját világi papjaira bízta. Ezután új hittudományi iskolai tantervet: „Reformatio Scholae Episcopalis Agriensis”-t vezetett be, minek lényege a 4 évfolyamú képzésre való áttérés. 1754-ben értesíti a jezsuita tartományfőnököt arról, hogy nem tart igényt szolgálataikra, ugyanezen évben vezeti be az új tantervet, 1757-ben pedig egy a bécsi egyetemen végzett teológussal megkezdi a szent nyelv, a héber oktatását is az egri teológián.11 Vannak azonban további tervei is, melyek keresztülvitelében esztergomi prímási dignitása gátolja meg. „Publica Universitas”-t12 kíván létrehozni az általa kialakított püspöki iskolából. Ez az a pont, ahol a líceumi intézménytörténet első elágazását találjuk. Ugyanis a fentebb már említett, 1740-ben Foglár kanonok által létesített jogiskolának és a Telekesy-féle konviktusnak, meg a történeti előzményekben bővelkedő, eddig tárgyalt papneveldének közös gyökerei vannak. Az 1740-ben alapított jogiskolát egyesíti Barkóczy püspök a teológiával és az úgynevezett bölcsészeti tanfolyammal, amely köztudottan a XVIII. századi középfokú képzés jellegzetes iskolatípusa az akadémiai tagozat. A középfok a kezdeti reneszánsz időktől egymástól markánsan elkülöníthető két szintet alakított ki. Ez változó elnevezéssel és képzési idővel, több fejlődési szakaszon ment keresztül: (schola minor, maior, kisgimnázium, nagygimnázium, algimnázium, főgimnázium), mígnem a gimnáziumi képzésre ráépült az akadémiai tagozat, 9
Ez a cím 1644 (X. Ince pápa) óta belgrádi (nándorfehérvári) püspöki címként létezett Magyarországon a török által elfoglalt egyházmegyék területén. A pápa saját hatáskörében a püspököt adminisztrátorának nevezte ki, hat olyan magyar dioecesisbe, melyeket kinevezett püspökeik egyházilag nem kormányozhattak, mivel területük részben vagy egészében oszmán uralom alatt állott. Eszerint a belgrádi (máshol szerbiai B. B.) püspök „Spiritualis jurisdictio”-ja (lelki joghatósága) a szerémi, a pécsi, a váci, a csanádi, a kalocsai és az egri egyházmegyék említett területeire terjedt ki, és mint apostoli helynökök kormányozták a török hódoltság alá jutott és püspök nélkül maradt katolikusokat. Sugár, i. m. 285–286. o. 10 Tudományos kutatás és ösztöndíjas tanulmányok céljára külföldön létesített intézet (Bécs, Róma). A római intézet közös volt a némettel, s elsősorban a magas szintű teológusképzést szolgálta. 11 Bozsik Pál: Az egri papnevelés története a XVIII. században 1780-ig, Eger, 1910. 141. o. 12 Sugár, i. m. 412. o.
14
amely lehetett bölcseleti (filozófiai)13, teológiai vagy jogi, valamennyi 2-2 éves tanulmányi idővel (lásd a mellékletbeli táblázatokat az 1777. évi Ratio nyomán, 1–7. lapok). A Pedagógiai lexikon szócikke az akadémiáról a következőket írja többek között: az 1777-i és az 1806-i „Ratio Educationis”-ok rendszerében főiskolaszerű intézmény. A gimnázium befejezése után léphettek át a növendékek az akadémiába. Két esztendeig filozófiával és különféle reáltudományokkal, újabb két esztendeig jogtudományokkal foglalkoztak. Minden tankerület székhelyén működtek ilyen jogakadémiák. (Etimológiailag a Platón által Akademos kertjében működő filozófiai iskolának, a későbbi athéni „Akadémiá”-nak a nevére vezethető vissza az elnevezés B. B.). A püspöki iskola tehát a teológia, bölcselet és a jogi képzés hármas egysége, melyet már maga az alapító Barkóczy püspök egyetemi rangra kívánt emelni. Ez az intézmény ekkor a mai Kossuth Lajos utcai (8. hrsz.) a jogiskolát alapító Foglár György olvasókanonok (és több más tisztség viselője) által alapított épületben működött, de Barkóczy már új épületet terveztet neki, igaz a megvalósítás és a nagyszabású építkezés kivitelezése is utódjára, Eszterházy Károlyra marad. Eszterházy püspök az, aki 1763-ban ide, a Kossuth u. 8. alá helyezi át a papnevelő intézetből a régi nemesi konviktus középiskolás tanulóit, továbbá 1767-ben a teológiát is, amíg fel nem épül a tervezett „Universitas”. Időközben a Foglár-kollégium Kossuth u. 8. sz. alatti épületének jogi traktusa megroggyan, és életveszélyessé válik, ezért lezárják. A jogi képzés így 1762–1766 között szünetel, s csupán a teológia, bölcselet és a konviktus működik az életveszélyesnek nem minősülő szárnyban, ahol ráadásul a konviktus világi tanárai is laknak, családostul (az esetet országos felháborodás kíséri). A provizórikus kényszerszünet után ismét itt folytatódik a jogtanítás egészen a majdani 1774. évi beköltözésig, a gyönyörű új, s Magyarországon mindeddig példa nélkül álló, kizárólag felsőoktatási célra készült épületbe. A régi Foglarianum ezentúl internátusi célokat szolgál, s maga Eszterházy nevezi el Szent Imrekonviktusnak. Egy ideig még az ünnepélyes vitákat a kollégium kápolnájában tartották, de később a líceumi díszterem elkészültével ez is átkerül az új épületbe, ahol ettől kezdve a (tanárnak és diákoknak egyaránt) kötelező istentiszteleteket is az ottani kápolnában tartják. Igaz, ez készül el legutoljára, és teljes berendezésével zárul a Líceum építésének története 1795-ben. A konviktus működését II. József korában, 1784-ben megszüntetik (nemcsak Egerben, az egész országban B. B.)14. Egy évig még a görög katolikus kispapok szemináriuma kapott helyet benne, de az ukrajnai Lembergbe történő távozásuk után 1808-ig használaton kívül van, (éppenséggel katonai célból igénybe veszik), s 1816-ban kap nyilvánossági jogot a (Fischer érsek jóvoltából) benne 13 14
A lektor dr. Nagy József megjegyzése: „A bölcseleti tagozatnak mind a teológusoknál, mind a jogászoknál meg kellett előznie a magasabb képzést.” Lektor: „1784-ben nemcsak a konviktust szüntették meg, hanem a teológusképzést és a jogászképzést is Pozsonyba illetve Pestre költöztetik.
15
ismét megnyíló fiúnevelde, népszerű nevén a Foglár-intézet. 1852-ben az angolkisasszonyok kapják meg, amikor is az első, Pyrker érsek által 1828-ban alapított magyar tannyelvű tanítóképző is átköltözik a Líceumba.15 Mindez további költözésekkel jár együtt. A konviktust egyidejűleg a mai Foglár u. 1. alá helyezik, ahol az agg papok háza (Domus deficientum, vagy Domus presbiterialis) működött. Ez egy kettős rendeltetésű intézmény, egyfelől az idős papok szociális otthona, másfelől a növendék papok gyakorlóiskolája. Udvardynál: „A Domus presbiterialis gyakorlóiskola volt a végzett teológusok számára, melyben ezeknek, mint már felszentelt áldozároknak még egy évet kellett eltölteniük, mielőtt a lelkészet körül alkalmaztattak volna. József császárnak legsajátabb találmánya. Az intézmény az 1783 szeptember 15-iki 8885 sz. helytan. rendelettel hozatott be. Részletes szervezetét az 1786 augusztus 10-iki 8894/1076 sz., 1787 szeptember 11-iki 3487/29021 sz. s több más helytan. rendelet írta körül”.16 A képző pedig azért kerülhetett át innen, mert a joglíceum munkája az 1850es évtizedben szünetelt. A püspöki iskola, s az egyéb tan-, ill. nevelő célú intézetek kialakulásának és egybefonódásának kissé kusza rendszerét áttekintvén, térjünk át szorosabb értelemben vett tárgyunk, a Líceum létesítésének körülményeire! Elöljáróban itt is szükségesnek látszik némi etimológiai magyarázat, mint korábban is a Pedagógiai Lexikon szócikke alapján: 1. A régi gimnáziumoknak megfelelő, de latint nem tanító leány-középiskola, később tanítóképző. 2. Ma egyes külföldi államokban állami középiskola. 3. tört. Evangélikus középiskola. 4. tört. (Egerben) katolikus egyházjogi főiskola. 5. tört. Arisztotelész filozófiai iskolája az athéni városfalakon kívül, a Lükeioni Apollón templom mellett. Lükeion latinosan Líceum. 6. A katolikus, tehát nem állami jogakadémiák neve a XVIII–XIX. században (pl. Eger, Pécs). 7. Még a XX. sz. elején is meglevő gimnáziumi teológiai és jogi oktatás (egyes helyeken tanítóképzést is adó) intézményegyüttesének neve (pl. Sopron, Pozsony). 8. 1926-tól érettségit adó egyetemi és főiskolai felvételre jogosító leányközépiskolák. 1938-tól a tanítóképzők fokozatosan négyosztályú Líceumokká váltak, melyekre a Tanítóképző Akadémiáknak kellett volna következnie. 15
Lektor:Bartakovics 1852-ben azért vitte át a tanítóképzőt a Líceumba, mert az épület lényegében üres volt, amint a szerző is írja, de az 1860-as évektől mindkét intézmény kényelmesen elfér benne. 16 Udvardy László: Az egri érseki joglíceum története, Eger, 1896. 573. o. 170. sz. jegyzet.
16
A részletek taglalása előtt álljon itt a ma már több mint 230 éve működő épület leírása. „A megyeszékhely egyik legjelentősebb ékességének méltatására egyáltalán nem túlzók a szuperlatívuszok. A Líceum ugyanis a XVIII. századi magyar barokk, világi építészet legrangosabb remeke. Már a méretei is lenyűgözők: egy oldalának hossza 85, csillagvizsgáló tornyának, illetve kupolájának magassága pedig 53 méter.” Vagy egy másik forrás szerint. „Eger is már a legrégibb üdőkben bírt úgynevezett püspöki, avagy káptalani iskolával: sőt hogy későbben sem szűnt meg a tudományoknak, különösen az egyháziaknak atheneuma lenni, Egernek évkönyvei tanúsítják. A mostani Líceum a 18-dik században keletkezett. Foglár György egri kanonok alapította 1740-ben a jogászati szakot, mihez 1754-ben gróf Barkóczy Ferenc egri püspöknek tudományok iránti buzgalma – s bőkezűségéből a bölcsészeti s theologiai szak járult, és a könyvnyomda –. A jelen nagyszerű iskolaépület pedig, melyhez hasonlót nemcsak magyar ország, hanem az egész austriai monarchia is alig mutathat föl, gróf Eszterházy Károly utolsó egri püspök ritka kivitellel, s bámulatos költséggel 20 évnek leforgása alatt 1765–1785 emelte, s a hajdani Líceum tanári karát újabb egyénekkel, alapját pedig tetemes pénzöszszeggel szaporítá. Az így keletkezett főtanodai alap gazdagon födözé a főtanoda szükségeit egész 1811/2 évig, a midőn valamint más alapítványok, úgy az egri főtanodának alapja is a pénzerisisnek következtében a födözendő szükségekhez képest majdnem semmivé lőn; ekkor azonban ismét nemtőt talált báró Fischer érsekben, ki az akkori főkáptalani tagokkal kezet fogva az alapot kipótolta, s annyira fölemelte, hogy a főtanodának fennléte biztosíttathatott, s napjainkig föntartathatott.
A főtanodai épület egykorú leírása E tökéletes négyszöget képző két emeletes remekmű nyugotról nagy szabad térre, délről az igen széles káptalani uczára terjed, végre keletről egy keskeny ucza által választatik el a szomszéd épületektől, és így mind négy részről szabadon áll. A fő homlokzat nyugotra van vis-á-vis a Pyrker nevét örökítő pompás fő templommal, s ugyancsak ezen oldalról történik a bejárás három kettős ajtón, mellyek az épület nagyszerűségéhez mért előcsarnokba nyílnak. Ezen előcsarnoknak két karja gyanánt nyúlik-ki jobb és balfelé a földszinti folyosó, azontúl pedig az első emeletbe vezető világos, könnyű felmenetelű, s majdnem három ölnyi szélességű kettős lépcsőzettel találkoznak szemeink. A kettős lépcsőzet az első emeleti szinte pompás előcsarnokban végződik. Az első emeleti előcsarnokból, mellynek valamint az ebből jobb s balfelé kinyúló, s
17
az egész épületet körülfolyó galeriának talaja négyszögű márványkövekből áll, három kettősajtón a szinte márványtáblákkal kirakott, két nagyszerű ablaksor által megvilágított, s a fönebb magasztalva említett fő templom felé erkélyekkel ellátott úgynevezett „sala defensoriába” juthatni, mellynek egész az épület födeléig felnyúló boltozatát a bölcsészeti, jogászati, orvosi, és theologiai szakokat ábrázoló pompás freskók ékesítik Sigristtől 1772-dik évből. E nagyszerű terem jobbján és balján több nagyobb s kisebb termek találtatnak, mellyek eddigelé a főtanodai igazgatónak s némelly tanároknak szolgáltak lakhelyül. A folyosóból nagyobb s kisebb termek nyílnak, a kisebbek lakhelyekül szolgálnak, a nagyobbak pedig rajziskoláúl. Ugyancsak ezen emeletnek déli s éjszaki részein két mellék lépcsőzetet láthatni, mik a földszinti folyosóról föl a második emeletbe, s innen a padra vezetnek; ezeken túl pedig a déli részen díszlik a 32.000 kötetet, s 57 kéziratot magában foglaló egri egyházmegyei könyvtárnak a fönebb leírt „sala defensoriával” egyenlő nagyságú terme, két kisebb teremmel, a könyvtárnok lakó- s olvasószobával: boltozatán a trienti zsinatot ábrázoló fresco Krakker és Zach műve 1778-ból; az éjszaki részen pedig ugyancsak illy nagyságú főtanodai kápolna áll, a hozzá tartozó sekrestye a ruhatárral együtt; a katolika egyház minden szentjeit előtüntető boltozatát Maulperts 1793-ban, oltárképét pedig, melly sz. István magyar királyt ábrázolja, Hesz ecsetelé. – Végre az emelet keleti részén vannak az elsőévi bölcsészek, a másodévi jogászok, a harmad-, negyedévi theologok tantermei, s az úgynevezett törvény olvasó terem. – Ugyancsak a keleti részen ismét egy széles lépcsőzettel találkozunk, melly a földszintől egész a csillagásztorony csúcsáig emelkedik, hol szinte több nagyobb s kisebb szobák találtatnak, mikben részint a csillagászati műszerek, részint a csillagásznak lakhelye lenne. A második emeletben, hol az első emeletihez hasonló folyosó ötlik szemünkbe azon különbséggel, hogy ez az első emeleti előcsarnok fölötti színház által, – mellyben azonban jelenleg színi elöadások nem tartanak, – félbeszakíttatik, szinte több tanári lakok találhatnak: de ezen az emeleten van egyszersmind a jeles physico-mechanicai musaeum, továbbá a másodévi bölcsészek, elsöévi jogászok, s elsö és másodévi theologok tantermei. Végre még pinczéit sem hagyhatni említlenül, mellyekben közel 3 ezer öl fa fér el, valamint a nagy négyszögű udvart, s az abban levő két szivárvány-kutat, melyek közöl jelenleg csak egyik használtatik. Általában az egész épület solíd anyagból készült, bizonyságára annak, milly magasztosan fogta-föl Eszterházy Károly magas szelleme a tudományok fenségét: úgy másrészről örök hálára kötelezi az utókort az áldott emlékű püspök iránt.”17
17
Udvary, i. m. 76. o.
18
Az intézet „bölcsőkora” Ezek után tekintsük át a vitathatatlanul gyönyörű épület létesítésének folyamatát s működésének kezdetét; az úgynevezett bölcsőkort: Az egyetemalapítás gondolata tehát Barkóczy püspök elképzelései között jelenik meg első ízben. Az általa fentebb leírt iskolareformok, (emlékeztetőül és összefoglalásként): 1. a bölcsészeti kurzus felállítása – rendszeresítve benne a matézis oktatását; számtan, mértan építészet, 2. a teológia egyesítése a matézissel kiegészített bölcselettel. Vagyis a püspöki iskola megnyugtató beindítása érdekében 1754-ben a mai Kossuth L. utcában együtt vannak, az úgynevezett Collegium Juridicum Foglarianumban, a jogászok, bölcsészek tantermei, a jurista konviktorok és ezek világi tanárai, feleségestül gyerekestül, sőt ideiglenesen a teológusok tantermei. 1755-ben pedig ide telepíti a püspök a város nyomdáját. „Minekutánna (sic!) Gróf Barkózy Ferencet tsoprtos érdemei 1761. az Esztergomi Érsekségre magasztalták, a gondos királyné Mária Theresia tsak hamar még azon évben Galanthay Gróf Eszterházy Károlyt, vátzi püspököt ditsőíti meg az Egri f Papi Méltósággal.”18 A fent említett két egymást követő püspök tisztségei, címei és hivatalos megnevezése a következő. Barkóczy: Pálócznak és Tavarnának örökös ura, szepesi Prépost, egri püspök később esztergomi érsek. Eszterházy: Carolus Dei, Apopstolicae sedis gratia Episcopus Agriensis, et Comitibus Eszterházy de Galantha, Perpetuus in Fraknó, Arcium, & dominiorum Pápa, Ugod, & Devecser Haereditarius Dominus, Inclytorum Comitatuum, Heves & Exterioris Szólnok Artikulariter Uniorum supremus, ac Perpetuus Comes, Sacratissimae Caesarae, & Regio-Apostolicae Majestatis Status Actuális Intimus Consiliarius &c.&c. Ez utóbbi lényegi tartalma, hogy Galánthay Eszterházy Károly Isten és az Apostoli Szentszék kegyelméből egri püspök és főispán, a fraknói, pápai és ugodi uradalmak örökös ura, Heves és a vele törvényesen egyesült Külső-Szolnok vármegyék örökös föispánja valóságos császári, belső titkos tanácsos stb., stb. (lásd mellékletek 3.). Ő az, aki a püspökelőd felmerült iskolaépítési tervét megvalósítja. Az építkezés 1762-ben, november 12-én, a telken álló és Eger városa által építeni kezdett egyemeletes új plébánia, ill. normaiskola épületének bontásával kezdődött. Ez utóbbinak a későbbiek során is meglehetős jelentősége lesz, mert a telek fejében a város mindenkor igényt tart a Líceumban egy városi elemi iskolára, mely többnyire nem más, mint a képző gyakorlóiskolája, de annak létrejötte előtt is már itt találjuk. 18
Gorove, i. m. 241. o.
19
Eszterházy egyetemalapítási törekvéseinek első hathatós megnyilvánulása 1763-as októberi bécsi utazása. Egyrészt meg akarja szerezni a kincstári kezelésben levő romos egri vár lebontásával annak kőanyagát, másrészt bemutatni a Gerl-féle terveket az egyetemi rang állami elismerését kérve. A királynőnek kijelenti, hogy a meglevő három tanszak mellé negyedikként az orvosi fakultást is megszervezi. Írásban előterjesztett indoklása szerint szeretné Egert a Dunáninneni régió felsőoktatási központjává fejleszteni, hisz az itteni tanulóifjúság nem képes nehézség nélkül a nagyszombati, vagy grazi, bécsi egyetemek látogatására. Az építés költségeit is magára vállalta, s a „Cassa Parochorum”-ba befizetendő évi 6000,- Ft fizetése alóli mentességet is csak azért kéri, mert ekkor még nem egyedül, hanem káptalanjával együtt viselik a terheket. Előadja azt is, hogy az elődje, Barkóczy Ferenc állíttatta egri Püspöki Iskolát, melyben egy tanár tanítja a hittudományt, a filozófiát és a matézis kiegészítő tárgyait, (megtoldva a jelenlegi létesítményt könyvtárral és csillagásztoronnyal) felváltó újjal nem akarja az államkincstárat terhelni, és a tanárok fizetésre is csupán a tapolcai apátság javadalmát kéri. A jogtanítást a római és természetjog bevezetésével akarja korszerűsíteni. Az orvosi stúdium bevezetésével kapcsolatban pedig jelzi az Irgalmasok (Misecordianusok) kórházának igénybevételét. A már általunk a fentiekben ismertetett következmény az lett, hogy a királynő, kikérvén Barkóczy iskolafelügyelői véleményét, az ő burkolt nemleges válasza alapján az ügyet Fináczy szerint „ad acta” tették. A püspök az ismert előzmények és személyes ellentétek dacára tovább dédelgette magasztos terveit, s mintegy kérése nyomatékosításaként Markhot Ferenc19 tervei alapján és vezetésével 1769. november 25-én 10 hallgató részvételével megnyílik Egerben az első magyar orvosi iskola (Nagyváradról mint Bihar megyei tisztiorvost még Barkóczy csábítja Egerbe – jószágigazgatóját és az egri városbírót meneszti a Bolognában végzett, s ekkor Forgács váradi püspök udvari orvosként is praktizáló „fizikusért” –, s teszi meg saját és a szeminárium, ill. a megye orvosává). Előzményként megemlítjük, hogy első ízben Perliczy János Dániel, Nógrád megyei tisztiorvos 1751-ben, már terjesztett az uralkodó elé ilyen jellegű kérést, bár eredménytelenül. Ám még őt is megelőzte Moller Károly Ottó, aki Besztercebányán a híres egyetemi előkészítő kurzust, az „Akadémia Molleriana”-t hozta létre. Perliczy már 1742-ben – Moller hatására – megalkotja tervét egy pesti magyar orvosi főiskola felállítására. E terv, és a Perliczyvel való konzultálás után indul meg az orvosképzés Egerben. A „Schola Medicinalis” működése azonban nem volt hosszan tartó, bár egybeesett a Helytartótanácsnak mint legfőbb közegészségügyi főhatóságnak azzal a század 50-es éveiben hozott irányelvével, hogy minden vármegye székhelyén 19
Később élete rosszra fordul: „Fiatalabb versenytársak sarjadzottak fel mellette, kik aztán lassankint minden állomásából kitúrták” – olvasható Udvardynál (i. m. 563. o). Igaz, nem törődött bele; panaszkodott és peticionált, s így öreg napjaira végül valami megyei hivatalt kapott, s abból tengődött az 1796-ban bekövetkezett haláláig.
20
legalább egy fizikus orvosnak, s minden járásban egy chirurgusnak, illetve szülésznőnek alkalmazását tartja szükségesnek. 1772-ben a doktori fokozatra való képesítés jogát is kéri Eszterházy, s bár kérését támogatta Van Sweiten udvari orvos és alkancellár, a bécsi orvosi akadémia igazgatója, Mária Terézia valószínűleg az egy évvel az egri után általa megnyitott nagyszombati orvosi fakultásra, no meg a bécsire is tekintettel, nem adja meg jogot. 1770. szeptember 13-án megtartották az első vizsgákat (Brunszwick Antal királyi biztos jelenlétében). Az első ötéves kurzus lezárulása után doktori fokozatot nem ítéltek oda, s jelentkezők hiányában az egyetemi szintű orvosképzés megszűnt Egerben. 1755-től alacsonyabb szinten, továbbra is Markhot irányítása alatt, bába- és sebészképzés (chirurgus), mondhatni emelt szintű felcserképzés folyt helyette. Megemlítjük, hogy az egrinél rosszabb elhelyezési körülmények között jött létre a nagyszombati orvosi egyetem, nem lévén kórház a demonstratiók végzésére. Pontosabban szólva egy szerény tizenkét ágyas kórháza volt már 1770-ben, s ebből adtak át kettőt és 400 000 db. téglát is adományoztak. A pénzügyi terheket tehát Bécs viseli. 1772-ig, haláláig Van Sweieten, a neves tudományszervező orvos irányította az egyetemek, köztük a bécsi (öt tanszéke volt) munkáját, majd a „kisszerű” jelzővel tisztelt Anton Störck. A bécsi egyetem 1749–52–53-as reformjának szellemében 1769-ben a nagyszombatiét is elővételezte egy júliusi királynői leirat, melynek következtében került az egyetem az ország szívébe, Budára, a királyi palotába. Az itteni elhelyezés ismét alkalmatlannak bizonyulván tovább költöztetik 1784-ben Pestre. Ekkor újból felmerül Eger neve: új kutatási eredmény, ezzel kapcsolatban a Mészáros István által közölt (már többször idézett munkájából: Egyetemszervezési tervek Egerben) Eszterházy-levél Hell Miksához. „Édes Istenem!: Ha azokat az összegeket, amelyeket az egyetem első korszerűsítése alkalmából Nagyszombatban kifizették, ezt követen még nagyobb bőséggel Budán, most pedig éppen olyan haszontalanul Pesten majd elfecsérelnek, azt mind Egerben fordították volna a tudományok javára, akkor most nem csupán a csillagvizsgáló torony tekintetében, de minden más vonatkozásban is Európa többi egyetemével versenyezhetne Eger...” Ugyanő, ugyanott (in Mészáros, 1993. 34. o.) egy másik levélből is idéz, a volt prépost-kanonokjához (ti. Batthyány Ignáchoz B. B.) írottból: „...amióta nem akarják az egyetemet Pestről Egerbe áthelyezni, azt az okot hozzák fel, hogy a Líceum épület nem képes befogadni az összes tudományszakot (= vagyis három fakultást M. I.). De hát Pesten vagy Budán egyetlen épület fogadja vagy fogadhatja be? Könnyebben lehetséges ez itt, Egerben.” Erre vonatkozóan a legrészletesebben és aprólékosan eredeti okmányokat mellékelve, rendelkezésre álló forrásunk: Udvardy László, Az egri joglíceum története 572. p. (Jegyzetek: 162.) A következőket idézi: „Azt mondja (ti. Eszterházy püspök): ha a nyomda, normális iskolák és bennlakó tanárok kitelepíttetnének a líceumból: bíz az be
21
tudná fogadni az egész egyetemet. De ezt a felfogást nem lehet osztani. Teljes négykarú egyetemnek befogadására a líceumot csakugyan szűknek kell mondanunk, s nemcsak most lenne az szűk, de szűk lett volna már a múlt században is, az akkori viszonyok között is. Csakis csonka egyetemnek (orvosi kar nélkül) lett volna akkor is, lenne most is alkalmas; de annak is csak úgy, – amint a püspök mondja –, összes helyiségeinek lefoglalásával. és még akkor is csak harmadik vagy negyedik, de nem egyedüli országos egyetemnek, aminő a múltban a pesti egyetem volt. Másrészt azonban ily csonka egyetem hajlékául meg csakugyan pompásan s párját ritkitólag bevált volna épületünk kezdettől fogva, s beválnék még jelenleg is!” Harmadikként Garampi bécsi nunciushoz írott, 1783. december 22-i keltezésű leveléből idéz: „Úgy tűnik, hogy mindenki összeesküdött Eger ellen, jóllehet nehezen lehetnek megtalálni másutt úgy, mindazokat a feltételeket, amelyek a teljes egyetem elhelyezéséhez szükségesek, mint itt...”. Ez utóbbi citátum II. József vétójára enged következtetni, aminek szintén vannak előzményei, s a háttérben történő érdekkülönbségek szította harcra utalnak. A kalapos király 1784. október 18-án járt Egerben, Eszterházy ez alkalommal megmutatta neki büszkeségét, a Líceumot, s kérte legalább ideiglenes jelleggel az egyetem átköltöztetését a szűkös budai palotából ebbe. A látogatás emlékeként mégsem az egyetem, hanem a görögkeleti, úgynevezett ráctemplom maradt meg, hisz ekkor engedélyezte a panaszos hívek részére annak felépítését. A püspöknek egyébiránt nemcsak uralkodóival, prímásával, de a városi magisztrátussal is többször akadt nézeteltérése. Ezzel kapcsolatban is két példát hozhatunk fel, nevezetesen az 1786. évi viszályt, amely elibertatiós mozgalomként ismert, s az a lényege, hogy a város fellázadt a kettős földesúri intézmény, a korábban említett „Fenesy-féle Transactio” ellen. A csaknem sikerrel járó akció II. József halála miatt hiúsult meg. A másik eset – s vélhetően kisebb jelentőségű lehetett még jó néhány – magának az egyetemi építkezésnek kapcsán történt. A város határozottan ellenezte pl. a Líceum-palota építését, bár inkább a szűklátókörűség volt rá a jellemző, s a kicsinyes érdekek szembenállása a püspök nagyvonalú és magasztos céljaival szamben. Feliratok sorában tiltakoztak a városfal és a városi plébánia, ill. a városi iskola lebontása ellen. Ellenezték a Szent Mihály-templom mögött, a városfalakon kívülre tervezett piac megnyitását is. Igen súlyosan érintette a fenti eltérő véleményükön túlmenően Esterházyt a király intézkedései közül különösen a türelmi rendelet. 1788-ban ismét felmerült az egyházmegye diszmembratiója, ezúttal „püspöki külső helynökség” létrehozásával akarták területét csonkítani. Többszöri felszólítás után lakonikus választ küld a Helytartótanács ultimátumára: „Nincs szükségem külső helynökre”. Igen elgondolkoztatóak a tények, melyek tulajdonképpen azonos trend szerint rendezhetők: a nyílt ellenszegülés irányába. A dolgok egyirányba mutató eredőjeként pedig nemhogy egyetem nem lett a Líceumból, de még a líceumi iskolákat is bezáratta az uralkodó „egyházellenes akarata”.
22
1784-ben II. József (egri látogatását követően) az egri bölcseleti, valamint jogi kurzust megszünteti, a teológusnövendékeket pedig az országban három helyütt (egyik az egri) úgynevezett általános, vagy központi szemináriumban (generále szeminárium) helyezteti el. Ugyancsak az egyetemi kiváltságlevél megszerzése érdekében, de a kihasználtság javítása okán is, 1773-ban Eszterházy püspök bevezette, a nemesi konviktusban lakó jogászok és a konvertita ifjak számára pedig kötelezővé tette a rajzoktatást. Ezzel igen korai támogatását nyújtja a szakmai képzésnek, hiszen majd az I. Ratio Educationist követően vezetik be a normaiskolához kapcsolva, ill. a vasárnapi iskola keretébe építve. Hatása azonban ennek sem megfelelő, az újszerű kezdeményezés jelentkezők hiányában 1778-ban elhal. Jellemző módon a kötelező bevezetést követően már nem is hajlandó újraindítani azt. Udvardynál erre vonatkozóan a következőket találjuk: „Megemlítem itt, hogy 1787 óta a Helytartótanács lépéseket tett Eszterházy püspöknél, hogy állítana fel a líceumban rajziskolát is. De – szinte érthetelen: – amily lelkes barátja, s felkarolója volt ő valaha a rajztanításnak, oly hideg, merev magatartást tanúsított most a kormány kívánalmával szemben; s a kassai tanker. főigazgatónak (1787. június 14ről) kijelenté, hogy iskolaépületében – „quodnomen Lycei adhuc retinet” – helyet enged ugyan a tervezett rajziskolának, valamint az elemi iskoláknak is szívességből helyet adott, de ezzel azt hiszi, eleget is tett a maga részéről az ügyben, többet tehát ne kívánjanak tőle. (Egyhmegy. Ivtár, 1787. évi regestrum június 14-i lapjain)”. Ebből és a folytatásban olvashatóakból következően világos, hogy folyt már az úgynevezett elibertatiós mozgalom, s az iskola felállítását a városra akarja hárítani. Továbbá Mészáros Istvánnak az a vélelme látszik igazolódni, hogy: „Alighanem belefáradt”. II. Lipótnál, a kalapos király után trónralépő uralkodónál már nem is kezdeményezte egyeteme felállítását, megelégedett az 1784-ben megszakadt kurzusok újraindításával (bölcselet, jog, teológia). II. József 1784. november 20-án a nemesi konviktusokat is bezáratta, ez a lépés együtt járt a tandíjak és ösztöndíjak új rendszerének bevezetésével. A jó előmenetelű és szegényebb diákok ezután is ingyen tanulhattak, sőt három szinten, évi 260, 200, ill. 180 Ft-ot kaptak, ami pótolta konviktusi ellátásukat. Ezt részint a konviktusi alapokból, részint pedig az új tandíjakból fedezték. A kevésbé jó tanulók ezután, 1785. január 31-től a gimnáziumban évi 12, a filozófián 15, a jogi és orvosi karon 30 Ft-ot fizettek. Egerben a Foglarianumban működött, s különösen a konvertita nemesifjak nevelését célozta (a katolika hitre áttért más vallásúak, vagy árva, félárva ifjak lehettek e diákotthonok lakói). A fenti történések Eger iskolavárosi arculatának továbbfejlődése tekintetében döntő jelentőségűek, implicite a tereziánusjozefinista iskolapolitika lényeges jegyeit demonstrálják, differentia specificáját mutatják. Az egyetemi tervek egri megvalósulásának végső akadályát is bennük találjuk ezért. A felvilágosult abszolutista kultúrpolitika és követői – elsősorban
23
a felvilágosodás eszméinek terjesztése végett – az általános műveltséget kívánták növelni, tehát bővítették az elemi iskolák számát. Ezzel párhuzamosan a felsőoktatás állami befolyásolását, központi irányítását, lényegében tehát annak visszaszorítását érzékelhetjük. Jellemző argumentum erre nézve a monarchia területén működő egyetemek számának eggyel (ötre) történő csökkentése. Azért, mert „…nem kevés számú tudósra, hanem minél több elemi műveltségű engedelmes állampolgárra van szükség”. A gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és a gyakorlattal összefüggő prioritások minden iskolatípusban helyet kaptak: az elemi iskolákban (normális iskola), „mezei gazdaságnak folytatása”-ként, a felsőoktatásban pedig az úgynevezett kameralisztikai tanszékek létrehozásával. A kameralizmus ideológiájának fő teoretikusa Joseph von Sonnenfels, lényege pedig az utilitarizmus érvényesítése. Az államszervezési hasznosság természetesen nem fedte teljes egészében a felvilágosult pedagógia polgári hasznossági elvét. Az oktatásügyet királyi felségjogként20 úgy értelmezte, hogy az uralkodó köteles az állam nevében politikai feladatként úgy kormányozni, hogy mindenki „hasznos és engedelmes polgárrá nevelődjön”. Eszterházy püspök tovább folytatja a korszerűsítést is. 1762-ben bevezeti a matematikaoktatáson belül a csillagászatot, s elküldi Balajthy nevű papját a bécsi egyetemi csillagda magyar (Soósnál: besztercebányai) származású vezetőjéhez tanulni. Hell Miksa helyettese egy Pilgram Antal nevű jezsuita csillagász, Franz Anton Pilgram építész fia, akivel váci püspöksége idején Eszterházy a székesegyházat és a püspöki palotát építteti. Pilgram építész az egyetem tervének elkészítésében is érintett, miután a váci püspöki palotához készített rajzát Eszterházy instrukciói szerint Jozef Ignaz Gerl bécsi építész önti végleges formába. A későbbi építésvezető a bécsi udvarba is bejáratos volt, s így ismerkedhetett össze Barkózy püspökkel, aki közismert aulikus volt, sőt Mária Terézia egyik kitüntetett híve. Prímási kinevezése után az ekkor már általa megbízott fiatal építőmester még 1761-ben Vácott kapcsolatba lép a leendő egri főpappal. Gerl József nagybátyja, az a Gerl Mátyás (Matthias Franz Gerl), aki az egri Megyeháza börtönépületét emeli (később levéltár). Egy év után a sorozatos tervmódosításokkal is összefüggően, kártalanítás után (100 arany = 416 Ft) és a bécsi Építési Akadémia szakvéleménye figyelembevételével, ha nem is könnyen, de felbontják a szerződést. Ekkor már, káptalanja nélkül maga a püspök köt újabbat (ahol az egyik szerződő fél az episcopale dominium) Fellner Jakabbal, az ugyancsak bécsi építésszel, akit Eszterházy tatai uradalmának jószágigazgatója (Balogh Ferenc) ajánl a püspöknek. Közben Gerl bécsi pallérja 1763. március közepétől 12 kőművessel és 30 napszámossal megkezdte a munkákat. Júliustól pedig már a létszám 30 kőművesre és 80 napszámosra és két ácsmesterre duz20
Placetum Regium (lat. = királyi jóváhagyás, királyi tetszvényjog); az államhatalomnak az a joga, hogy pápai rendeletek, határozatok, kinevezések stb. csak királyi jóváhagyással nyernek érvényt.
24
zad. Le is apad azonban Eszterházy távollétében, aki a pozsonyi diétán vesz részt, mintegy tíz hónap időtartamban, 1764 júliusától. A „rendek” egyik vezetője a magyar Ciceróként is emlegetett főúr (pl. a Magyar Kurírban). Cserélődnek a pallérok is, mert a püspökség udvari kőművesének, Schneider Mátyásnak halálát követően e tisztségre Gerl volt pallérját, Francz Józsefet teszik meg, helyére pedig a Líceumhoz Povolíni János egri építészt (főpallér) állítják. (II. József engedélye után ő lesz a ráctemplom építője is.) Később, a püspök évi 12 Ft-os díjazás mellett „A Líceum inspectiojára rendelte”. 1808–26 között ezt a megbízást a fia tiszteletdíjasként látta el. Az idősb Povolíninek köszönhető, az eredeti tervrajzok híján (kivéve a még nem említett Császka pallérét, a későbbi építésvezető Grossmanné sem került elő, bár írja a püspöknek, hogy majd küldi) az általa újólag felmért és leképzett épület mai rajza, 1784-ból. Ennek keletkezését Farádi Vörös Antal budai tankerületi főigazgató alapos és tényleges méréseken alapuló látogatási jelentésének köszönhetjük. Visszatérve a pallérokhoz, 1780-ban meghal Fellner is, hogy egy következő bécsi építésznek adja át helyét, Grossmann Józsefnek, aki a beteg Fellner utolsó éveiben annak vállalatát vezeti. Neki már nem sok dolga akadt, elsőként a kémiai konyha és berendezése modelljének elkészítését végezte. A kőművesmunkák teljes befejezését Hausensteiner Vencel pallér elbocsátása jelzi 1782. március 23-án, aki azon a címen távozik, hogy miután a Líceum kőművesmunkái befejeződtek, a pallér, aki 8 évet töltött el feladatkörében, feleségével és négy gyermekével visszaköltözik dunántúli otthonába. Jellemzőek a beruházás volumenéhez képest (összértéke ellentmondó források szerint akár 2 millió Ft is lehetett)21 minimális bérek. Povolíni már említett éves 12 Ft-nyi salláriuma, Grossmann Fellnertől fennmaradt tiszteletdíjával együtt számított éves bére, ami 150 Ft, vagy a Hágen és Müller kőfaragók munkájának ellenértékeként a számtartó (Ulrich János) által rögzített összegek. Pl. a díszterem ablakkeretei: szám szerint öt, mely az ablakféltől a lábazatig 9 láb magas, ezen helyezkednek el a 2.5 láb magas konzolok, egy láb vastag kőből készült 5 láb széles ívvel, majd az egyenes, illetve a félköríves szemöldökpárkány. Az ornamentumokat nyersen kellett kivágni. Egy kimaívű könyöklőpárkánnyal együtt egy-egy ablak munkadíja 27 Ft.22 Az építkezés kőművesmunkái az első (konsistorialis és Gerl-féle) négyéves határidő helyett húsz évet vettek igénybe, 1762–1782 között folytak. A jelentős eltérés okai között említhetjük Fellner kiterjedt foglalkoztatottságát, a püspök esetenkénti távollétét, de még inkább sorozatos tervmódosításait, vagy az egyéb objektív nehézségeket; a kezdeti káptalani egyeztetések nehézkes voltát, a tégla21
Albert Ferenc közel 2 milliós össz bekerülési költséget, egyebütt, az egyedül hitelesnek tekinthető „Domus Universitas” rubrikáiban 1 mill. a taxa. 22 Kima (küma) = gör. ép. a párkánynak felül domború, alul homorú díszítő tagozata. Láb (ft.): egy láb = 0.305 m (régi, v. angolszász hosszmérték).
25
kemencék létesítésének időigényét, s főleg a menet közben felmerült technikai problémákat, jelesül a csillagásztorony alapozásánál gondot okozó süllyedő, vizenyős talajviszonyokat, vagy a teremboltozás során jelentkező fiaskót. Ez utóbbi az amúgy is elhúzódó könyvtárrésznél történt (ami pl. 3, s a toronyszárny esetében pedig 6 évet vett igénybe), ti. az aládúcolás megszüntetése után leomlott. Szólnunk kell az épületbelsőről is. Az első, még az 1762. október 1-jei konzisztóriumi ülés még az egyemeletesnek készülő, s mintegy 60 helyiségből álló tervről döntött. Időközben azonban a már említett okok miatt (a Foglarianum életveszélyessé válása), kétemeletesre és 80 helyiségesre kellet bővíteni a tervet. Az eredeti terv szerint a fsz.-en és az első emeleten maradtak a teológusok és a bölcsészek, a legnépesebb (terven felül idekerülő) tanszak, a jogászok részére pedig még egy emeletet kellett felhúzni. A bővítés további eredetileg nem tervezett módosításokra nyújtott lehetőséget. A különböző tanszakok hallgatói részére kisebb és nagyobb termek egyaránt rendelkezésre álltak. Ez utóbbiakat nevezte a kor úgynevezett Musaeumnak, ami nem más, mint auditórium. Külön a disputációk részére egy dísztermet is szántak, a „sala defensoria”-t. A bécsi nunciussal, Garampival (még római tanulmányainak végzése során ismerkedtek meg s lettek később jó barátok, vele intéztette a könyvek beszerzések egy részét is) történt egyeztetése után kápolna és színházterem létesítéséről is döntött Eszterházy (igaz a színházterem a legújabb divat, s a minta a bécsi Theresianum volt, de később szinte alig használták). További helyiségek voltak még: az igazgató és a tanárok (eredetileg 12) részére építendő 2-3 szobás közös hypocaustummal (főzőfülke) ellátott lakások, könyvtár (olvasóteremmel) és a könyvtárnok lakószobája, ebédlő (refektórium), konyha, éléskamrák, a korrepetitorok szobái, pince az épület egésze alatt (3000 öl fa fért el benne), pedellusi lakás, árnyékszékek. Az első módosítást az első emeletre áttelepített auditórium kápolnának történő berendezése jelentette, igaz ez készült el legutoljára. A főlépcsőház második emeletén pedig a színháztermet alakíttatta ki (pulpitumokkal = emelkedő széksorokkal). A belső berendezéssel kapcsolatban is szükséges néhány adat: a könyvtárterem díszítésére 1778. március 20-án kötötték meg a szerződést Lotter Tamás műbútorasztalossal 2278 Ft. értékben. A könyvállvány és a galéria rajza valószínűleg Fellnertől származik. Tölgyfából faragott részben aranyozott beépített polcok és galéria, előrelépő könyvállványokkal. Érdekessége, hogy egyetlen szög felhasználása nélkül készült.
A könyvtár Állománya Albert Ferenc szerint 45 000 kötet az alábbi megoszlásban. Hittudomány 15 400 kötet Jogtudomány 3 800 „ Államtudomány 2 600 „
26
Orvostudomány Fil., Eszent, Ped., Tört. és Földr., Philol. és Literat., Vegyes
4 100 „ 2 800 „ 7 400 „ 5 500 „ 800 „
Ehhez járul még 33 középkori kódex, 570 egyéb kézirattári egység, 92 ősnyomtatvány, ősnyomat (ex incunabulis = a könyvnyomtatás feltalálásától 1500ig, tehát a XVI. sz.-ban kiadott könyvek), és 389 RMK (Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár, Budapest 1789–1898). Eszterházy az Universitas épületéhez nemcsak azért szánt reprezentatív bibliotékát, mert azt szerves kiegészítőjének tartotta, hanem mert olyan tudományos műhelyt akart kialakítani, amely a kor tudását híven tükrözi, az oktatást és szemléltetést, a hallgatók felkészülését támogatni képes, s a művelődési, régészeti és a numizmatikai stb. értékeket is őrzi. Mennyezetét Kracker János Lukács, (egyetlen életrajzírója Foltin János prépost kanonok) az Egerben élő bécsi születésű festő és veje, Zach János készítette, s közösen is jegyezték a tridenti zsinatot ábrázoló gyönyörű, de merész: klasszicista, neogótikus-romantikus (pszeudogótikus) freskót. Fináczy szerint – aki természetesen maga is járt az épületben, hivatalos minőségben is – a festmény technikai megoldása tiszteletreméltó bravúr, de hiányzik belőle a lélek és az érzés. A képen összesen 132, a zsinaton részt vevő személy látható. A terem bejárata fölött Salmeron jezsuita tart előadást, mellette a zsinat jegyzője, Thelesi püspök ül, a másik oldalán V. Károly császár aranygyapjas rendet viselő követe egykorú öltözetben. Salmeron szószékétől balra a pápa legátusainak csoportja, alattuk a fejedelmek egyházi követei portrészerű ábrázolással. Jobbra az uralkodók díszes viseletű világi követei, fölöttük pátriárkák és püspökök, a többi három oldalon a szerzetesrendek generálisai ugyancsak portrészerű realisztikus ábrázolással. A mennyezet négy sarkában a zsinaton vitatott legfontosabb hitágazatok: a papszentelés, az egyházi cenzúra, az utolsó kenet szentsége, Mária és a szent ereklyék tiszteletének megjelenítései láthatók. Az alkotó saját magát és az építést vezető Androvics kanonokot is megörökíti. Honoráriuma: először 684 fl., ill. később 1600 fl. (florenos = Ft). A témaválasztást illetően valószínűsíthető, hogy Eszterházy kívánsága volt, aki köztudottan nagyszombati jezsuita növendék volt, s életreszólóan megszerette és haláláig nagyra értékelte a jezsuiták tudományos felkészültségét, mély lelkiségét és a lekipásztorkodásban végzett mindig nagyszerű munkáját, annak ellenére, hogy elhatárolta magát a molinista – a szabad akaratot előtérbe állító teológiai – irányzattól. Kracker 1779-ben meghal, s ezért Hell Miksa közvetítésével egy másik bécsi festő, Franz Sigrist kap megbízást a „másik” díszterem (ma már csak ezt hívják így), a tulajdonképpeni vizsgaterem – ez eredetileg az egyetem aulájába került volna – faldekorációjának kivitelezésére (a vázlatokat Zach elkészítette és át is adta). Témája a négy
27
tudományágat (egyetemi fakultást) példázó, a bécsi egyetem auláját másoló (Mészáros István szerint az I. Ratio Educationis apoteózisát idéző) kép tulajdonképpen az egyetemi rang elnyerésének anticipációja, ill. az erre vonatkozó igény képi megjelenítése. Ezzel kapcsolatos valamennyi, a Líceumra vonatkozó publikációban megfogalmazódó kérdés: miért nem lett, vagy nem lehetett az egyetemnek szánt épületből máig sem egyetem? A vélemények többféle okra vezetik vissza az egyetemi státus igényének uralkodói elutasítását. Legfőbb oknak az „in statu nascendi” elfojtott lehetőségként magát az 1777-es Ratiót tartják hivatkozván annak 14. §.-ra, mely szerintük tiltó rendelkezésként értelmezendő, hogy ti. Magyarországon csak egyetlen egyetem működhet, Budán. Első és mindmáig egyetlen cáfolatként a téma hivatott szakértője, a korszak kiváló ismerője, s több munkájában annak feldolgozója, a magyarországi „Ratiók” egyik legutóbbi fordítója, Mészáros István professzor 1993. évi adatait említjük,23 mint legújabb kutatási eredményt. A kérdés különleges jelentőségére tekintettel idézzük az egri főiskola Tudományos közleményeinek 1994. évi kötetéből az „Egyetemszervezési tervek Egerben” c. munkájának vonatkozó részletét. Az inkriminált rész eredetiben: „Regia Scientiarum Universitas... Universitas huiusmodi in toto Regno terrisque Haereditarius Coronae Hungaricae unica est eaque Budae in ipso provinciarum centro magnificentissime collocata”. A hivatkozott szerző fordításában, ill. olvasatában: „Egyetlen királyi egyetem van jelenleg Magyarországon, se több, se kevesebb”. Hozzáteszi, hogy nyilvánvalóan az 1769-ben királyi egyetemmé nyilvánított (azaz „államosított”) és orvosi fakultással bővített (1770. november 29-én nyílik meg, bár a királynő egy évvel korábban rendelte el, viszont a kar számára készült épületbe csak 1772. májusában költöztek be), 1773-ban a jezsuitáktól függetlenített és 1777-ben Budára helyezett volt nagyszombati egyetemről van szó. Folytatván az ugyancsak vitatott 60. §-sal, hozzáteszi, hogy ez sem azt mondja ki, mint néhányan értelmezik, miszerint csak a Líceum működhet Egerben, hanem szintén ténymegállapításként szögezi le: jelenleg az működik ott. Az egyéb okok között megtaláljuk Eszterházy kemény, nehéz és uralkodni vágyó természetét, rossz viszonyát a királynővel és a püspökelőd Barkóczyval. E feltételezéseknek néhány sort kell szentelnünk. Való igaz, hogy egyik felettesével való viszonya sem mondható felhőtlennek (Barkóczy 1761-től nemcsak mint esztergomi érsek, hanem ugyanez év novemberétől az összes egyetemek, konviktusok, szemináriumok, tanulmányi bizottságok királyi felelőseként is Eszterházy feljebbvalója). A királynővel összefüggésben két adatunk van erre nézve. Az első a már részben citált levélrészlet, amely a bécsi nunciusnak szól. „Nekem az egri püspök felől nincs rossz véleményem, habár vannak, akik őt képmutatónak tartják, csak az ő kemény, nehéz, és uralkodni vágyó természetéért – mellyel azokat, akik tőle függenek, elidegeníti – kárhoztatom... Elégedetlenségemet az 23
Separatum Acta Academiae Pedagogicae Agriensis nova series tom. XXI.
28
utolsó két esztendőben követett eljárása fölött tudomására hoztam...” Eszterházy legutóbb Bradács János munkácsi apostoli vikáriusnak „csekély jelentőségű engedmények”-et ajánlott, – írta Mária Terézia – melyeket az elégtelennek és elfogadhatatlannak minősített. Az eset lényege a királynő azon szándéka, hogy az említett Bradács Jánost a munkácsi címzetes püspökségből kialakítandó valóságos görög katolikus püspökség vezetőjévé tegye. A terület az egri egyházmegyéhez tartozván, a ruténok vallási önállósodási szándéka évek óta súlyos gondot okozott Eszterházynak. Vele szemben a királynő támogatta azt, s a pápánál is eljárt. A Szentszék kikérte a püspök véleményét, aki veszélyesnek ítélte a kiszakítást (dismembratio). Érthető módon neheztelt meg az uralkodónő, s nem is törődött bele az első elutasításba. Így azután a XIII. Kelemen után következő XIV.-nél is kezdeményezte újból, s ezúttal sikerrel. Ez az 1766–70 közötti oppozíció bizonyára nem segítette elő az egyetem megnyitásának későbbi ügyét. A kölcsönösség bizonyságául szolgál egy másik adat, miszerint 1782-ben a Szent István rend nagykeresztjét a csillagokkal adományozta a királynő Eszterházynak, aki Kollányi Ferenc szerint az e magas kitüntetést alázatosan visszautasította. Sugár szerint inkább valószínű, hogy nem viselte. Az egyetemi privilégium megtagadása szempontjából még valószínűbb ok a Barkóczyhoz fűződő viszony. Több momentuma is van ennek. Elsőként említhető a két ugyancsak határozott egyéniség ellentétes természete, mely Eszterházy puritán egyszerűségének és Barkóczy pompakedvelésének („barokk bővérűségének”) a szembenállásában ragadható meg. „Corpus delicti” a fentiek bizonyításánál Barkóczy egri püspöksége idejéből az a fényűző kastély, melyet Eger mellett, Felsőtárkány közelében építtetett fel, s amely kedvenc tartózkodási és szórakozási helye volt. „Fuorcontrasti”-nak nevezték, azaz gondűzőnek. Egerből ide nagy kísérettel – gyakorta zenészekkel és énekesekkel – vonult ki. Vendégeit és népes rokonságát (17 testvére volt) is itt fogadta. Egy korabeli angol utazó (R. Thownsont) feljegyzése szerint a püspök inkább szórakozás, mintsem imádkozás céljából vonult oda vissza. (Volt neki Harsányban is egy másik pompás kastélya). Ezt az Egerhez közelit Eszterházy bontatta le, csakúgy, mint a Líceum telkén Barkóczy által (ám a város 9 ezer Ft-ján) építtetni kezdett emeletes városi plébániát s városi elemi iskolát. Ennek természetesen más oka volt, de vélhetően ez sem és a későbbi, többszöri ellenszegülése a fiatalabb egri utódpüspöknek nem tett jót kapcsolatuknak, s valószínű oka az egyetemlétesítés királynői megtagadásának. Nyoma van ugyanis, hogy (természetes módon) kikérte előzőleg az iskolák felügyelőjének véleményét, aki érthető módon, de igen diplomatikusan vetette el a tervet, mondván: az szükséges és helyes (hisz maga is effélét akart korábban), ám az egyetemi rang megadását azért nem javasolja, mert az veszélyes lehet, nemkívánatos eseményeket indíthatna el a városban. A nyílt ellenszegülésre visszatérve két ügyet kell megemlítenünk. Egyrészt új zsolozsmarendet akart bevezettetni az
29
egri egyházmegyében (Antalóczi Lajos Soós Imrére hivatkozva a királynő instrukciójára vezeti vissza, in: Antalóczi Lajos, Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története, 11. p.), másrészt jelentéstételre utasította az egyházmegyéje területén működő egyetemi és gimnáziumi tantervvel kapcsolatban. Mindkettő igen sérthette a püspököt, autonómiája korlátozását látta bennük, s mindkét esetben kereken meg is tagadta teljesítésüket. Véleményünk szerint a két eset inkább személyes ellentétük kiélezett voltát mutatja, hisz természetes az lett volna, ha feljebbvalója elvárásának eleget tesz. Lehetetlen napjainkban egyértelműen megnevezni a fő okot, ami megakadályozta a nemes szándék, („laudanda voluntas”) beteljesedését. Azt azonban bizton állíthatjuk, hogy a döntési pozícióban lévő személyekkel való kapcsolatát kísérő „mellékzöngék” nem segítették elő, sőt rontották az egyetemállítás tervének megvalósulási esélyeit. Összegezve tehát, ahogyan általában is igaz, az objektív okok mellett szubjektívek is közrejátszottak. Az is tény továbbá, hogy Egernek ma sincs egyeteme, de még mindig van egyetemmé válási szándéka. A teljességhez és Eszterházy püspök valós emberi arculatához egyebek is tartoznak. Sugár István Az egri püspökök története c. tartalmas és igen színvonalas munkájában két rövid jellemzés is olvasható róla: „Személyét aszketikus szigor jellemezte, s amit papjaitól megkívánt ő is a szerint élt. Úgy volt a barokk kor főpapja, hogy messze állt tőle elődje túlzott pompaszeretete és életvitele. Távol tartott magától minden szórakozást és szigorúan papi életet folytatott. Szobái is szegényesen, s kényelmet nélkülözőn voltak berendezve.” Nováky József egri kanonok ilyennek látta: „...Valameddig csak lehetett, egy ünnep, vagy vasárnapot el nem múlatott, hogy hat órakor tett áldozatja után, még akkor is, mikor éjféltájban érkezett haza utazásából, gyóntatószékbe le nem ült volna, és ott, meddig csak egy legszegényebb, legnyomorultabb kívánta szolgálatját, nem gyóntatott volna. Elfáradtak, unatkoztak emberei a várakozásban, de ő maga a legnagyobb fáradtságai közt ki nem fáradt... Kiszemelt papjaiból hathatós férfiakat formált a cselekedetben és beszédben, majd elküldte azokat megyéjébe, úgymint apostoli missziókra, hogy a keresztény tudományokra tanítsák, a vétektől elvonják, az isteni és felebaráti szeretetre gyullasszák a népet...” Hejcén maga is építtet egy pihenőházat (kastélyt), de ő valóban nem szórakozni, pihenni jár oda: fontos tárgyalások céljából veszi igénybe (közli: Kandra Kabos). Nyaranta egy hónapot pihenésképpen tatai kastélyában is tölt intézve egyben uradalma ügyeit. Jövedelmei képezik a következő fontos egységet Eszterházy „Domus Universitas”-a megépülése tárgyában. Az egri egyházmegye hatalmas, és ennek, ő az utolsó püspöke, hiszen az 1799-ben bekövetkező halála után (hosszú széküresedés követi) 1804-ben érsekséggé alakítják. Kihasítják belőle a kassai és a szatmári püspökségeket. A
30
dismembratio megyénként történik; Abaúj, Sáros és Zemplén a kassaihoz, Szatmár, Ugocsa, Ungvár, Bereg és Máramaros pedig a szatmárihoz kerül. (Egyúttal az esztergomi metropolita joghatósága alól kikerül, és saját hatókörébe vonja a két új mellett a rozsnyói és szepesi püspökségeket. Az első érsek Fusch Xavér Ferenc, volt nyitrai püspök lesz 1804-ben.) Visszatérve az épületbelső ismertetéséhez, a könyvtár után bemutatni kezdett díszterem leírását adjuk, ugyancsak röviden. A mennyezetfreskó a négy tudományszakot (fakultásokat) ábrázolja. Az északi boltmezőn a jogtudományt az Igazság szobrát tartó és egy „Corpus Juris”-t magasba emelő alak, s a Hétszemélyes Tábla ülése jelképezi. A bejárat fölött a természettudomány és ágazatai: a földmérés, a vegyészet, a csillagászat, a földrajz, a fizika (és ezek egyes eszközeivel foglalkozó figurák) láthatók. A harmadik, a déli boltozaton, az orvostudományt idéző jelenetek: fogkezelés, boncolás, gyógyszerészet vannak. Az ablak fölötti boltozaton pedig a hittudományt a négy apostol (Máté, Lukács, János, Márk) jeleníti meg. Sigrist fia segítségével 1781-re készült el, de Eszterházy sok kifogásolni valót talál, minek kijavítását a művész becsületére bízza. Honoráriuma: 3500 Ft. Meglehetősen magas A kápolna festése és berendezése az utolsó szakaszát jelenti a Líceum építkezésnek. Az 1774-től működő intézmény kápolnája csupán 1795-ben adatik át végleges használatra. Mennyezetét Franz Anton Maulbertsch (az elhunyt Kracker helyére lépve a pápai templom freskóját is ő fejezi be), ugyancsak bécsi festő („Pictori Viennensi Antonio Maulperchs (sic!)”) 1793-ban festi meg. Témája a mennyország szentjei. Az áttört kék égbolt mögött látható szentek számtalan lebegő alakja szimbolizálja a mennyországot, két övezetbe csoportosítva. Az egyikben Szent János evangélistát ragadják a mennybe az angyalok, a másikban az egyházatyák és női vértanúk ikonográfiai jelvényeikkel, középütt Szűz Mária és a Szentlélek láthatók. Szent János apostol attribútumával, a sassal azért is van kiemelve, mert ő az Egri Főegyházmegye védőszentje. Az épületben a kezdetektől az államosításig működő Szent János nyomda szimbóluma, ill. pecsétje is ez. A magyar szentek az oltár fölött lebegnek, az egyik angyal magyar címeres lobogót, a másik apostoli kettős keresztet emel magasba. A festő magát a püspököt is megfestette: „Maulbertsch pictor a kápolna mennyezetére Excellenciádnak képét kifestette maga fejétül, az igaz, de én (ti. a jelentést tevő Farkas János Bauschreiber B. B.) azt véle kitörültettem és nincsen is ott többé”. Farkas János Bauschreiber építési naplójában évente rendezte feljegyzéseit, és láttamoztatta a püspökkel. Megtalálhatók benne az egyes kifizetési tételek, beszerzések, megbízatások, alkudozások, szerződések valamint kifogások. Maulbertsch munkadíja 3300 Ft. A kápolna teljes berendezésének költségeihez utóbb a szobrász, az asztalos és az oltárkép megfestőjének díja tartozik. A szobrász az egri Mózer József
31
az oltár, a tabernákulum meg a szószék munkáit végezte, külön készültek, már korábban az asztalos- és márványmunkák, Schmidt Ferenc asztalos és Hössz János szobrász révén. Giovanni Adami 1798-ban márványból faragott tabernákulumot, s ennek terve is fennmaradt, díja elég magas, 1964 Ft. Igaz az úgynevezett pétervári „verde anticó”-ból készült, ami apró kemény ásvány, s ezért ékszereket is készítenek belőle. Az oltárszekrény is sok száz darabból lett összeállítva. Az oltárt körülvevő szürke márványt Felsőtárkányból szállították. A Szent Istvánt ábrázoló oltárképet Huszár Ferenc készítette, de később Hessz János egri származású bécsi festő művével kicserélték. Az épület negyedik reprezentatív terme az iskoladrámák előadására berendezett Teatrum, a színházterem volt, melyet – Hell Miksához írott egyik leveléből tudjuk – szintén neves művésszel akart kifestetni. Később kénytelen volt egyszerű festéssel, de aranyozva, s hasonló dekorációval kialakítatni. A további helyiségek már kisebbek. Külön kémiai előadóterem, s egy kisebb kísérleti bemutató helyiség, szertár és kémiai konyha. Ebben a traktusban (II. év filozófia) folyt a Physicae Experimentalis (kísérleti fizika) oktatása. Ugyanitt az épület északi földszinti traktusában volt egészen az államosításig az úgynevezett „typografia”, az érseki nyomda szedőterme és gépterme. A XVIII. század a könyvnyomtatás kézműipari korszakának utolsó százada. Noha egész Európában dolgoznak már könyvnyomtató műhelyek, megnőtt a kiadások száma, de az előállítás minden fázisában még kézierőt használnak, s ezért a folyamat igen lassú, a példányszám pedig egy-egy mű tekintetében csupán pár száz darab. A könyv tehát még mindig ritka és drága. Összegyűjtésük komoly anyagi áldozatot és nagy utánajárást igényelt. Ennek ismeretében még figyelemreméltóbb a már említett Garampi nuncius és a másik beszerző, Batthyány Ignác prépost kanonok fáradozása, mellyel szinte Európa egészének területéről (Anglia, Franciaország, Spanyolország, Csehország, Németalföld, Németország, Olaszország) végzik beszerzéseiket. Garampi külön 1781. október és 1785. január között 4336 művet 9323 kötetben vásárol össze. Az ő és a püspök többi ügynökei (P. Gazzaniga, Verebélyi, Jaszvics, Bertieri, ill. az első könyvtáros Büky József) által születik meg a híres Eszterházy-féle gyűjtemény: 13 879 mű, 20 293 kötetben, a püspök tetemes összegű kifizetéseinek (18 131 Ft) eredményeként. Azt pedig különösen sajnálnunk kell, hogy az Eszterházy utódjának szánt Batthyány Ignác, aki később gyulafehérvári püspökké lesz, „megfosztja” az egri bibliotékát európai hírű saját könyvállományától (kódex, ősnyomtatvány, s különösen régi magyar könyveinek száma nagy – 800 kötetet kitevő kéziratállományából 273 Mohács előtti). A könyvtár anyaga tehát nem bibliofil, hanem elsődlegesen az oktatás segítését volt hivatva szolgálni, ezért inkább enciklopédikus jellegű. Kelényi B. Ottó, könyvtárunk csillagászati anyagának feldolgozója révén tudjuk, hogy a már említett első könyvtárnok, Büky József vezetésével a tanárok desideratajegyzéket kellett készítsenek azokról a művekről, melyeket oktatómunkájukban fel kívántak használni. Fentebb már említettük, hogy Barkóczy
32
püspök 1756-ban a Foglár-intézetben állította fel a város első nyomdáját, ez költözött azután a Líceumba, annak megnyitása után. Első faktora az egyébként Pozsonyból áttelepített püspöki nyomdának Franz Anton Royer, majd 1758-tól Bauer Károly József. Az itt nagy számban kiadott munkák közöl néhányat megemlítünk. Folytatva a belső barangolást a következő a fizikaszertár (fizikai museum), melyen kívül a természettan- és földrajzszertár mérete is tekintélyes. Ez utóbbit Museo Rerum Naturaliumnak nevezték, s az első emeleten, a vizsgateremnek az érseki palota felé eső szárnyán található. E termekről a már említett Vörös főigazgatónak idős Povolíni segítségével készített rajza, az eredeti egyemeletesre tervezett épület rajzai és az egyetlen Gerl-féle rajz (Császka palléré) alapján vannak ismereteink, így utólagosan rekonstruálhatók. A Líceum további történetében szokássá vált, hogy egyes termeit festőknek műterem gyanánt vagy kiállítás céljaira átadták (pl. Balkay Pál, Mücke Ferenc, ill. a képzőben is tanító Sajóssy Alajos, Gyöngyösről áttelepült akadémiai festész). Ennek folyománya Volcher Alajos egri líceumi természettanár Rómer Flórishoz intézett 1872-beli levele az Egerben létesítendő régiséggyűjteményről. Ez lett a Bartakovics érsek által alapított „Múzeum és képcsarnok”, amit már a kihasználatlan színházteremből alakítottak ki. A gyűjtemény Aszalay, Bartakovics Flóris, Kovács Mihály, Pánthy Endre adományaival tovább gyarapodott, (1920-ban Szmrecsányi Miklós által átrendezve, s kiállítási katalógussal ellátva) nyilvános gyűjteményként, múzeumként működött. (Irodalom: Szmrecsányi Miklós, Az Egri Érseki Líceum Múzeumának Szépművészeti Tárgymutatója, amely 1926-ban és 1931ben négy kiadást is megélt). Ekkor már a színházterembeli képtár és a mellette levő két helyiségben levő régiségtár kiállítási anyagán túlmenően a főlépcső melletti lapidárium anyagával is bővült, és része a Bartakovics érsek által hagyományozott éremgyűjtemény is, bár már ez a (líceumi természetrajzi, természettani pénz- és éremgyűjtemény) a II. világháború utáni időszakban súlyos veszteségeket szenvedett (a könyvtár anyagával együtt), de prominens anyaga az egri Dobó István Vármúzeumhoz került át, ahonnan visszahelyezése, Dr. Nagy Andor és jómagam személyes közreműködése, továbbá alapítványi segítség révén történt meg.24 Ismét csak külön kell szólnunk a csillagásztoronyról. Az első etapban, 1764–1770 között, hat év alatt jutottak el az egész épületrész alapozása, ill. a földszint és az I–II. emelet, az úgynevezett tanteremrész felépítéséhez. Eszterházynak ugyan az volt a kívánsága, hogy a teljes toronyrészt (ne csak a három alsó, hanem az összes emeleteivel) egyszerre építsék fel. Fellner azonban, aki a gerli terveken itt sem változtatott, az összetartásra (Zusammhaltung) hivatkozva, csak szakaszosan a főbejárati homlokzat (1772-ben tért át e Ny-i 24
A csillagászati múzeum melletti helyiségben létesítendő dr. Somos Lajos (az érseki rk. tanítóképző utolsó igazgatójáról elnevezett) pedagógiai múzeumban az 1000 éves a magyar iskola millenniumi kiállítása részeként lett megnyitva. Később; napjainkra, már a „Varázstorony” működik benne és a tárolók kikerültek az első emeleti folyosóra, a „Pyrkeriánum” előterébe.
33
szárny folytatására) falazásával párhuzamosan folytatta azt. 1776 nyarán elkészül a könyvtár szárnya (ennek a boltozata omlik be), 1777 és 1778 között befejeződik a díszterem, a lépcsőház, s utoljára a kápolna is.
A csillagda vagy spekula Ekkor következnek a torony felsőbb (nyolc) emeletei. A délvonalas termek márciusban már állnak, Hell Miksa előírásai szerint kivágják a napfény beszűrődéséhez megkívánt nyílásokat az ablakívekből (Fugen). Nyárra eljutnak a terasz mellvédjéig, s 1774-ben a sötétkamra filagóriájának elhelyezéséig. Hellnek köszönhető a még ma is megcsodált periszkóp (sötétkamra) a „látogatók szórakoztatására”, melyet menet közben módosított. A kupola harang alakú vörösréz burkolatát (Hell modellje szerint) Fazola Lénárd készítette, amint a kovácsoltvas ablak- és erkélyrácsokat is 1779-ben (a híres Fazola Henrik öccse). Hell Miksáról külön is kell szólnunk. Kora egyik legjelesebb csillagásza bécsi udvari csillagászként lett világhírű. Megtervezte Az egri „speculá”-t és beszerzi annak legmodernebb berendezéseit Angliából, ill. helyettesét, Tittel Pált, első vezetőjéül biztosítja. 1759-ben parallaxist mért, vagyis kiszámítja a Föld–Nap pontos távolságát. A Koppenhágában élő Thomas Bugge, az ottani csillagászhoz írott leveléből tudjuk, hogy 1789-ben, 70. életévében a bécsi csillagda 278 lépcsőjét légzési nehézség nélkül teszi meg felfelé, s hogy szemüveg használata nélkül végzi megfigyeléseit, ill. ír olvas, továbbá 34 éve lakik az obszervatóriumban, ahol társa és kiszemelt utóda egy beteges exjezsuita, bizonyos Triesnecker. 1787-ben a Mercur von Ungarn c. folyóiratban tervezetet tesz közzé egy bécsi tudományos akadémiáról, mely a monarchia közös tudósköre lett volna. Működését az egyébként hét osztályra tagolódó testület (csillagász, geometria, mechanika tudorai, természettant művelők, anatómusok, vegyészek, természetrajzbúvárok) kalendáriumok közreadásából fedezné. A terv tanulmányi bizottsági vétó következtében nem valósult meg, s lényegében a M. K. Természettudományi Társulat 1841. május 28-i megalapításáig minden más, ehhez hasonló terv dugába dől. Hell, akinek csillagászati- és matematikai munkáit kézikönyvként használták, aki több magyarországi obszervatórium megtervezésében vagy megépítésében részt vett, egyik levelében így emlékszik vissza pályájára: Az utódok beszélhetnek majd róla, hogy én 1743-tól amikor már első megfigyeléseim megvannak, a csillagászat előmozdítása céljából mekkora munkát szenvedtem végig életem 46 évén keresztül, akár kinyomtatott munkáimnak számbavételével, akár az állam különböző helyeken felszerelt csillagászati megfigyelőállomásokéval, melyek közül egy van a bécsi egyetemen, a második, harmadik és negyedik Magyarországon, a nagyszombati 1753ban főtisztelendő Páter Kazy kollégiumi rektorsága alatt, ahol 30 vagy még több éven át nagyon sok, nyomtatásban is megjelent megfigyelését a híres csillagász
34
tisztelendő Páter Weiss végezte, ezt hat évvel ezelőtt vették el; a budai, ahol most tisztelendő Páter Tauscher, Weiss utóda a csillagász társával, tisztelendő Bruna úrral. „Legragyogóbb az egri vizsgáló, melyet a nagyméltóságú gróf Eszterházy Károly egri püspök velem szereltetett fel tisztán angliai eszközökkel, ez a vizsgáló is a tudományok reformjának ebben a legszerencsétlenebb bajában, mely ősi országunkban garázdálkodik, már csillagász hiányában is lezárva várja az egészségesebb időket.” Szól még a kolozsvári, és az ugyancsak erdélyi szebenbeli és egy sziléziai asztrónomiai figyelőről. Megtudjuk még, hogy 1755ben Kolozsvárról kerül császári és királyi csillagásznak a bécsi udvarhoz, s hogy sok országban tanította is a gyakorlati csillagászatot. Az egri csillagda első jeles vezetője, Tittel Pál 1824-ig Egerben él, és vezeti az új létesítményt. Ekkor vezénylik Albert József császári tisztet a városba, kinek fia, Ferenc megismerkedik a neves tudóssal, aki még ebben az évben a Gellért-hegyi csillagvizsgálóhoz kerül igazgatónak. A 14 éves ifjú, miután nem vették fel a bécsújhelyi katonai akadémiára, Tittel gyakornoka lesz. Jó segédnek bizonyulván kitanulta a mesterséget, elvégezte az egyetemet (Klagenfurtban született, de olasz származású lévén – Montedegói – pótolta a magyar nyelvbéli hiányosságait), s mestere 1821-ben bekövetkezett halála után a csillagda vezetője lesz. Négy év után doktorál, számos külföldi csillagvizsgálót is meglátogat, csillagászati szócikkeket ír az egyik legkorábbi magyar nyelvű lexikonba a Közhasznú Esmeretek Tárába, s több mint 10 000 csillagászati megfigyelésről számol be. Az 1841-ben megalakult Magyar Természettudományi Társulat fizikai és csillagászati szakosztályának vezetője lesz. A Gellért-hegyi harcok idején megpróbálta megmenteni a műszereket, de ez csak részben sikerült. Megsemmisült hatalmas megfigyelésiadat-gyűjteménye, amelyből kiderülhetne, hogy valószínűleg ő volt az első magyar csillagász, aki szupernóvát fedezett fel. Ezután elhagyja a fővárost, visszatér Egerbe, ahol a specula vezetése mellett értékes könyvtárosi munkásságot is folytat. Több szakkönyvet is ír, de számos műve kéziratban maradt, ilyenek a 21 kötetet kitevő csillagászati-meteorológiai jegyzetei, a német irodalom történetét áttekintő összefoglalója, több csillagászszakkönyve s egy könyv hazánk államtanáról. Ide kívánkozna az egri Líceum könyvtárának mint az ország másodikként megnyílt nyilvános közkönyvtárának gazdag csillagászati szakanyaga, melynek felsorolásától témánkkal való szoros kapcsolata dacára, helyhiány miatt eltekintünk. A már említett Balajthy nevű első csillagász pap után és a többi említetteken kívül szólnunk kell Balajthy Máté utódáról, Madarassy János áldozópapról is, aki magánál Hell Miksánál tanult a bécsi egyetemen. A könyvtár csillagászati szakanyaga 18 kiadvány 116 kötetben, melyekért 6020 Ft-ot fizetett a püspök. A könyvállomány elhelyezésére a megfigyelőterem alatt levő csillagászi lakószoba szolgált. Sajnos az egri csillagászat ügyének még a püspök életében befellegzett.
35
Elküldte ugyan 1794-ben is a létesítmény akkori gondnokát, Jenesch Józsefet csillagászati tanulmányok végézésére, de ekkortól a működés már szünetel. És éppen ez a legszomorúbb ebben az áttekintésben: a csillagász híján lezárt csillagda, Eszterházy büszkesége. Némi vigasz csupán, hogy 1799-ben, Eszterházy Károly halálának évében már 75 munkát foglalt magában a gyűjtemény 250 kötetben. A magyarországi tanítóképzés története
Az első önálló tanítóképzők A „schola praeparandorum” tagozat – mint láttuk – a tankerületek székhelyén lévő állami normaiskola intézménykomplexumának egyik részeként funkcionált. Növendékeinek száma aránylag alacsony volt; egy-egy hatalmas tankerület öszszes tanítóinak csupán kis hányada kaphatott benne képzést. A közfelfogás szerint ez így volt rendjén, hiszen a gyakorlatban is jól meg lehet tanulni a tanítói mesterséget. Egy korabeli szerző így fejezte ki a tanítóképzés kettős lehetőségét: „Noha egy kitanult és serény iskola-mester oldala mellett csupán példából és tapasztalásból is megtanulhatja a tanítás mesterségét e célra törekvő ügyes nevendék, mindazonáltal sokkal tökéletesebb iskola-mester válik belőle, ha tapasztalása a helyes tanítás szabályainak ösmeretével vagyon öszve kapcsolva.”25 Mind a katolikus, mind a protestáns tanügyigazgatás számára azonban egyre sürgetőbbé vált népiskoláik ellátása megfelelően képzett tanítókkal.
A szepeskáptalani tanítóképző Eddig is az illetékes egyházi tanügyi hatóságok adták meg a jóváhagyást az úgynevezett „approbatio”-hoz, tehát a tanító erkölcsi-vallási-emberi alkalmasságának elbírálásához, vagyis nem a pedagógiai felkészültség alapján ítéltek. Pyrker László az Északkelet-Magyarországon levő szepesi katolikus egyházmegye püspöke az első, aki egyházmegyéje számára saját önálló tanítóképzőt alapít. Megnyitása 1819 őszén történik.26 Célja az egyházmegye falvainak ellátása kántortanítókkal. Mindkét feladatra való felkészítés egyaránt fontos volt, ezt argumentálják az oktatott tantárgyak: hittan bibliai történetekkel, olvasás, helyesírás és szépírás, számtan; pedagógia és oktatásmódszertan; liturgia, egyházi latin nyelv, egyházi énekek, orgonálás. A tanév november elején kezdődött, augusztusban zárult és két félévből állt. Mindkét félév végén próbatétel (tulaj-
25 26
Maskovics, 14. o. Heinrich Janus: Magyarország első tanítóképzője. Köznevelés, 1970. 5. sz. 21–22. o.
36
donképpen vizsga v. examen) volt, ennek értékelése tantárgyanként különböző lehetett: kitűnő, elsőrendű és másodrendű. A szepeskáptalani tanítóképző, melynek oktatási nyelve az 1870-es évektől lett magyar, egy új pedagógusképző intézménytípust indított el hazai útján: az alapszintű általános tanulmányokra épülő középfokú-középszintű tanítóképzést. Ez az intézménytípus – jól kiegészítve a hazai polgárosodó társadalom ezirányú igényeit – egészen 1959-ig, a hazai alsófokú iskolák tanítóinak egyedüli és legfőbb képző intézménye volt.27 Ezért nem túlzó vele kapcsolatban az az 1834-ből való tudósítás, mely szerint: „Pyrker olly falusi iskolamester- s kántor-nevelő intézetet alapított, melly tőkéiben az óta is, nevekedve azon megyére már eddig is megszámlálhatatlan hasznot árasztott.”
Pyrker felhívásának eredménye az egri tanítóképző megalapítása 1828. április 9-i körlevele után a felajánlott több mint 22 000,- Ft adományból alapított egri képző november 2-án kezdte meg működését. A képzési célok és a tananyag érthető egyezést mutat a szepeskáptalani képzőével. Legfőbb tárgy pedig: az iskolai tanítás és nevelés tudománya; „amaz a kisdedek elméjéhez mérsékelt tanításának szabályait, emez a gyermekkel tanítás közben való bánásra s azokhoz illő nevelésre czélzó rövid útmutatásokat foglal magában”.
II/1. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A RATIO EDUCATIONISTŐL KIINDULVA A REFORMOSZÁGGYŰLÉSEKIG Hazánkban a feudalizmus kialakulása idején a feudalizmus virágkorában, de a XVI–XVII. században is a kultúra az egyház monopóliuma. Az iskolák ebből következőleg az egyház tartozékai voltak. Az iskolákkal az államhatalom nem törődött, azt csak a vallás egyik kiegészítőjének tekintette. A tanításhoz szükséges jogot is az egyház adta. Ugyancsak a klérus bírálta el a tanítók oktatói képességét, azonban képzésükről nem gondoskodott. (Igaz, hogy a nyugati fejlettebb országokban is csak a XVIII. sz. közepe óta foglalkoztak tanítóképzéssel.) Magyarországon a XVIII. sz. második feléig az iskolamesterek képzésére semmiféle intézmény nem szolgált. A katolikus, a protestáns és a görögkeleti egyházak az iskolai tanítást továbbra is szigorúan saját feladatuknak tekintették. A régi, maradi felfogással szemben változást, merőben újat csak a felvilágosodás eszméi hoztak. Mária Terézia és II. József már belátták, hogy a nemzet többségének felemelése a szellemi sötétségből elsőrendű politikai feladat. Továbbá rájöttek, hogy a tudatlanság nem lehet termékeny talaja és alapja a lakosság jó adófizető-képességének. 27
Mészáros, Népoktatásunk: 278. o.
37
Mária Terézia 1769. november 9-i rendeletében utasította a kancelláriát, hogy indítsa meg a magyarországi népoktatás korszerűsítésével kapcsolatos munkálatokat. Legelső feladat e téren a statisztikai felmérés volt. A kancellária utasítására a Helytartótanács utasította a megyéket és a szabad királyi városokat, hogy készítsenek összeírást a területükön levő népiskolákról feltüntetve a tanító nevét, vallását, jövedelmét, a tanulók számát és nemét, az oktatott tananyagot, és az alkalmazott oktatási módszert, ill. az iskolafenntartóhoz való viszonyt. Az úgynevezett 1770/71-ik évi conscriptio [összeírás] anyagát a Lexicon universorum regni Hungariae locorum populorum (= A magyar királyság összes lakott helyének jegyzéke) címen tették közre 1773 szeptemberében. Ennek alapján és ezek után jelent meg 1777-ben a Ratio Educationis, mely felöleli egész közoktatásunk szervezetét az elemi iskoláktól az egyetemig. A jozefinista szállóige szerint: fontosabb az írni-olvasni tudás, tehát az elemi oktatás, mint az egyetemi. Állami feladatnak tekintették tehát a népnevelés ügyét, hogy az ország valamennyi polgára a műveltség minimumát megkapja, vagyis az abszolutisztikus célok megvalósításának szolgálatába állították. II. József utóda, II. Lipót uralkodása idején az 1790/91-es országgyűlés Tanulmányi Bizottságot hozott létre az iskolai reformok kidolgozására. Ezek között szerepel elsőként a tanítóképzés tervszerű megoldása. Kijelentette ugyanis: „…ki kell mondani, hogy csak az lehet tanító, aki legalább három grammatikai osztályt járt, mert így az ifjú magyarul megtanulván, e nyelvet tovább maga is taníthatná, s a faluban magyarul jegyzősködhetnék is”. I. Ferenc uralkodása idején – akire nagy hatással volt öccse, Sándor Lipót, s annak a Martinovics-féle köztársasági mozgalom miatt negatívvá váló megítélése a magyar közoktatás kívánatos formájáról – a népoktatás ügye háttérbe szorult. A főherceg 1795-ben írt memorandumában a közoktatásra vonatkozóan az áll, hogy nem kell a falu parasztifjúságát oktatni, mert az csak káros és veszélyes lehet. A meglevő iskolákat nem kell egyszerre megsemmisíteni, hanem fokozatosan elsorvasztani. Ilyen előzmények közepette jött létre a Pyrker alapította első magyar tanításnyelvű egri tanítóképző. A két évig tartó tanítóképzés fő célja olyan tanítók képzése volt, akik képesek a gyermekekből buzgó keresztényeket, öntudatos alattvalókat, iparkodó polgárokat, jó házastársakat és szülőket nevelni. E cél érdekében olyan tanítókat igyekeztek képezni, akik nemcsak az ifjúság nevelésénekoktatásának kulcsemberei voltak, hanem a település egész lakosságának erkölcsi példát nyújtottak, s egyaránt jártasak voltak a tanítás szabályaiban és a kántori mesterségben. Az egri tanítóképzőből kerültek ki a korszak első katolikus kántortanítói, akik az iskolai tanításon kívül egyházi feladatokat, sőt jegyzői teendőket is elláttak.
38
Ez az önálló intézet a normaiskolai tanítóképző tagozatnál jóval magasabb szintű oktatást nyújtott, a népiskola tananyagát rendszerezve tanította, a pedagógiai elméleti tárgyakkal párhuzamosan gondoskodott a leendő tanítók gyakorlati és alapos zenei képzéséről.
További történeti előzmények Az 1830-as évek reformországgyűlései gyakran tárgyalták a tanítóképzés ügyét. Az ebben az időben megjelenő átfogó közoktatási reformtervezetek, mint az Opinio, vagy a Mednyánszky–Bezerédy-féle tervezet állami pénzből felállítandó jól szervezett tanítóképzők étesítését szorgalmazták. A két évfolyamos tanítóképzés végső soron egészen a szabadságharcig változó létszámmal ugyan, de megmarad. 1828-ban, mint látni fogjuk, Egerben, pl. összesen 7 fő tanult, 1832-ben 23 fő, 1837-ben 24 fő, 1840-ben 22 fő, 1844-ben 17 fő, 1847-ben 34 fő az összlétszám. Az egri érseki tanítóképző megalapítása utáni években még mindig elég kevés képzett tanító volt, és nem véletlen, hogy egymás után alakulnak meg az újabb protestáns és állami képzők. A tanítóképzés reformját követően az 1845. évi első hazai önálló állami népoktatási reform, a királyi rendeletként megjelenő „Magyarország elemi tanodáinak szabályzata” jelentőségét az adja, hogy a kéttagozatos, négyosztályos alsó és felső elemi népiskolatípus megteremtésével a polgárosodó magyar társadalom magasabb igényeit igyekezett a kor színvonalán kielégíteni. Első egyébiránt a publicitásban is, hisz a Helytartótanács 25.224. sz. (1845. július 16-án kelt) rendeletéhez mellékelte a „Magyarország elemi tanodáinak szabályai” hivatalos nyomtatott szövegét. A tíz fejezetből és 88 §-ból álló szabályzat mindegyik törvényhatósági levéltárban megtalálható. A szabályzat szövegének közzététele a korabeli szaksajtóban is megtörtént, közli a Religio és Nevelés 1845. évi új folyama. 1848. július 20. és 24. között Pesten ülésezett „a magyar tanítók egyetemes gyűlése”, melynek a tanítóképzés ügyeivel foglalkozó szakosztálya háromféle tanítóképző intézet létrehozását kezdeményezi. „Az elsőrendű képezde az ország fővárosában, Budapesten organizálandó, a felső elemi tanítók képzésére,” A tanulmányi idő három év, ez alatt a következőkkel kell foglalkozni.28 1. évben: hitvallás-erkölcstan, általános és testi neveléstan, kisdedóvástan, egészségtan, rögtön orvoslási mód, általános és alkalmazott módszertan, számtan, helyesírás és szóragasztás, földisme, világ és magyar történet, alaktan, rajzolás, rendkívüliileg: ének, zene, nyelvek, vívás, úszás sat.29
28
A jegyzőkönyvet közölte Ravasz János: Dokumentumok a magyar nevelés történetéből. 1100– 1849. Bp. 1966. 499–500. (idézi Mészáros, Századok, 1980. 2. sz. 229–259. o. 29 sat= stb., illetve drb.= db. korabeli rövidítések
39
2. évben: szellemi neveléstan, tanrendszer, fogalmazás, számvitel, természettan és történet, törvényes viszonyaink, mezei rendőrség, házi és mezei gazdászat, műtan, népépítészet és tervrajzolás; rendkívüliileg: ének, zene, nyelvek, vívás, úszás sat. 3. évben: különösen gyakorlati; a neveléstan ismétlése, gyakorlatok a felső és alsó elemi tanodákban, kisdedóvásban, vakok és süketnémák intézetében és rendkívüli tanokban.” Az egri képzőre vonatkozóan részben Horváth Mihály emlékiratára támaszkodva az 1845-ös elemi iskolai rendelkezés ismertetése során Svarcz Gyula, az 1860-as évek jeles kultúrpolitikusa „A közoktatásügyi reform, mint politikai szükséglet Magyarországon” c. művében, melyet 1866–1869 között több folytatásban adott közre, ezt írja: „A püspökökre bízta [az 1845-i rendelkezés] a tanfölügyeletet, kik azután midőn a megyék az elhanyagolt népnevelés ügyén már maguk is szerettek volna valamit lendíteni és saját világi kerületi tanfölügyelőket küldtek ki, utóbbiakat a népiskolába be sem eresztették, hanem csak azt engedték nekik, hogy a tanépület fedelét, vakolatát, ablakait vegyék szemügy alá. A püspökök azonban nemcsak másoknak nem engedtek tenni, hanem ők maguk sem tettek semmit”. Schvarcz Gyulának azonban nincs igaza, joggal nevezi politikai pamfletnek Mészáros István a művét, hiszen nemcsak, az egri főpapok, de – témánk szempontjából elsősorban ez a fontos – más megyékéi is (pl. Somogy, Tolna) sokat tettek a népoktatás fellendítése, korszerűsítése érdekében, s leggyakrabban nem a megye ellenére, hanem inkább vele együttműködve. Igaz, ezzel kapcsolatban az egri püspökök és a megyei elöljáróság viszonylatában több kivétel is akad.30
PYRKER JÁNOS LÁSZLÓ EGRI ÉRSEK AZ EGRI ELŐ MAGYAR TANÍTÁS NYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ ALAPÍTÓJA Eszterházy püspök a líceum boldog emlékű31 alapítója. Mellette a másik nagy jelentőségű egri főpap a líceumi iskolákkal összefüggésben: Pyrker János László érsek32, aki a velencei patriarchai székből kerül Egerbe, az egyházmegye élére. Már, mint szepesi püspök is tapasztalta 1819. évi canonica visitatiója során, hogy több falusi iskolában a tanítóknak inkább tanulni, semmint tanítani kellene, ill. némelyek közülük, az Isteni szolgálat végzésében részt vevők, az éneklésben és orgonálásban „fület, szívet sértő járatlanságot” mutatnak fel. Ezért már ott, Szepeskáptalanon, amolyan „praeparandia intézetet” alapít. Ez egyes források 30
Lásd pl. Benkóczy, 1828. Tanítóképzős Értesítő. (Ebből megtudjuk, hogy pl. a centenáriumi ünnepségeken a város vezetése nem képviseltette magát.) 31 Udvardytól átvett szóhasználat 32 Részletes életrajzi vonatkozások megtalálhatók: Hölvényi György (szerk.)-Pyrker emlékkönyv, Eger, 1987. Budapest, Egyetemi Nyomda c. kötetben
40
szerint német, mások szerint tót, ill. német–tót tannyelvű. Egyik első egri intézkedése pedig az ottani, ezúttal már magyar nyelvű tanítóképző létrehozása. Benkóczy Emil szerint (centenáriumi intézmény-története alapján): „a képesített tanítók száma az ország területét tekintve is roppant csekély”. Fáy András már 1816-ban megjegyzi: „egy nevelőket formáló oskola nem volna alábbvaló Institutum akármely Ispotálynál”.33 S ő volt, aki magát a praeparandia szót becsempészte a magyar pedagógia szótárába. Benkóczy szerint semmiképp sem helytálló a név, amelynek Magyarországon való használata csak a magyar tanítóképzés embriójában felelt meg, annyira amennyire, a valóságnak. Ebben az időben pedig már egyáltalában nem: sőt rossz színben tüntette föl külföldön a magyar tanítóképzést. Poroszországban ugyanis őszerinte a tanítókat a „Lehrerseminar”-okban képezték. Ezeknek volt egy előkészítő tanfolyamuk a Praeparanden-Anstalt – tulajdonképpen olyan előkészítő kurzus volt ez, mint a mi gimnáziumainknak régen a progimnáziuma. Benkóczy szerint tehát eléggé felületesen nevezte Fáy praeparendiáknak a magyar tanítóképzőket. Ugyanekkor Szőnyi Pál Pesten, Hegedűs László Patakon sürgetik a tanítóképzők felállítását. S ugyancsak ennek érdekében értekezik Briedl Fidél is az Akadémia Tudománytárában, 1837-ben. Szakál szerint is a praeparandia elnevezés Poroszországból származott: „ott ugyanis a tanítónövendékeket mielőtt felvették volna a tulajdonképpeni képzőbe, Semináriumban, előkészítették, kipreparálták a képző számára. Nálunk ilyesmi nem volt, mert nem az elemi iskola elvégzése után vették fel a növendékeket. Nálunk a praeparandia az egész, a tényleges tanítóképző-intézetet jelentette”. Más értelmezés szerint34: „A normaiskola többtagú intézmény-együttesében a legnagyobb jelentőségű a tanítóképző tagozat volt (korabeli szakkifejezéssel: schola praeparandorum)”. A szerző szerint ennek szervezeti keretei között alakították ki az 1770-es évek iskolareformja során a hazai tanítóképzés első intézményes formáját (pl. a budai normaiskola tanítóképző tagozatában). A tanítóképző kurzus öt hónapon át tartott a városi, négyig a falusi népiskolákba készülőnek. Kiképzésük együttesen folyt, ők alkották a normaiskola keretein belül a „schola praeparandorium”-ot, vagy teljes nevén: „Schola praeparandorium ad magisteriá”-t; az 1820-as évektől „Praeparandia regiá”-nak is nevezték. Az itt tanuló növendékek neve „candidati ad magistera”, azaz tanítójelölt; vagy „praeparandus ad magistera”, vagyis tanítóságra felkészítendő. Itt a gyökere tehát a 19–20. sz.-i közkedvelt „prepa” elnevezésnek. A tanítóképző tagozat vezetője egyben a normaiskola vezetője is volt (candidatorum professor publicus ordinarius), tehát a tanítójelöltek nyilvános rendes tanára. Ő tanította a legfőbb tárgyat, a normamódszert, vagyis a népisko-
33 34
Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibáiról, Pest 1816 Mészáros: Népoktatásunk, 220. o.
41
lai tantárgyak általános és speciális módszertanát. A proiectum35 alapján tudjuk, hogy 14 napot hospitáltak, s nyolc nap gyakorlati tanításuk volt. Pyrker érsek mint alapító annál is inkább tiszteletre méltó, mert több szempontból is kedvezőtlen időpontban hajtotta végre máig korszakos jelentőségű tettét, az első magyar nyelvű tanítóképző létesítését. Egyfelől azért, mert érsekségének kezdetén történt, és kissé megkésett (kinevezését ugyan már 1826. november 25-én megküldték Bécsből Rómába, sőt a király azt november 9-én már aláírta), bevonulása új székvárosába – igaz ünnepélyes külsőségek között – csupán 1827. szeptember 16-án történt meg, másfelől e nevezetes dátum előtt két héttel – amint maga írja memoárjában, a »Mein Leben«-ben36 – „...a város nagy része leégett. Ez akár rossz előjel is lehetett volna, olyan, mint amikor hét évvel azelőtt Velencébe menvén a kocsi felborult; és a kulcscsonttörés is az lehetett volna, de valójába nem volt az, mivel azt az időszakot, amit Velencében töltöttem, mindig életem legboldogabb korszakának fogom tartani. Voltaképpen az egri tűzvész sem okozott az ott lakóknak túl nagy kárt, mert a leégett házak legtöbbje biztosítva volt, és az új épületek később sokkal barátságosabb arculatot adtak a városnak.” Ebben is nagy érdemeket szerzett Pyrker, akit mintha a Gondviselés küldött volna a porig égett Eger fölépítésére. Benkóczy írja vele kapcsolatban: „...Egymás után tűntek el az üszkös gerendák és füstös falak, amelyek helyén nemsokára takaros, új házak, csinos középületek emelkedtek ...Az érseki erdők és kőbányák csak úgy ontották az építőanyagot még a magánosok portáira is.” Végül Pyrker érsek sok érdemét az alábbiak szerint összegezhetjük. Rövid húsz évi érseksége alatt (1827–1847): az egri főszékesegyház felépítése (1832), 35
Pontosabban: Proiectum suplementi benigni instituti literarii, quod ad scholas nationales attinet (Munkálat a kegyes tanügyi rendelkezés – vagyis a Ratio Educationis – kiegészítésére, a népiskolákat illetően): a tanker.-i kir. népisk.-felügyelők 1778. máj. 1–13. közötti budai értekezletén megfogalmazott terjedelmes kézirat, tkp.-i kiegészítés a Ratio Educationis népokt.-i részeinek egyes paragrafusaihoz. A dokumentum felölelte a hazai népokt.-ügy teljes problematikáját. Ezen belül főként a városi népisk.-k, ill. a városi úton fejlődő helységek népisk.-i szempontjából hozott jelentős határozatokat. Főként a városi lakosság különböző rétegei számára fogalmaz meg újszerű okt.-ügyi kezdeményezéseket. A hazai népokt. fejlődése szempontjából figyelemre méltó, hogy ez az áll. tisztségviselőkből álló tanácskozó testület fontos szerepet szánt a helyi népisk.-k ügyeinek intézésében a városok elöljáróinak, tehát a világi hatóságnak, konkrét módon megfogalmazva és széles körben részletezve ez irányú feladataikat. – A ~ további sorsáról semmit sem tudunk, királyi jóváhagyásra nem került, hiv.-an nem rendelték el, jóllehet a Ratio Educationis zárószakaszában a szerzők jelezték, hogy ezek a „kiegészítések” a Ratio Educationis második kötetébe kerülnek. Forrás: Az Orsz. Levéltárban, jelzete: A) 39 Acta generalia 3993/1778. – Ir. Fináczy E.: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. II. Bp., 1902. 276– 282. Mészáros I.: Népoktatásunk szervezeti-tartalmi alakulása 1777–1830 között. Bp. 1984. 39–49, 211–214. 36 Megjelent a „Pyrker Emlékkönyv”-ben: Válogatás. Fordította Pelle András. 9–89. o. Eger, 1987. Szerk.: Hölvényi György. (Az eredeti 1966-ban, Bécsben, Czigler Ábel fordításában megjelent mű alapján készült.)
42
a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának megalapítása (190 db képpel)37, a várbéli kálvária, a borsodi szurdokút, a szarvaskői Bükkön átvezető szakasza, a város szépítése (Városszépítő Comissió)38 és romjaiból való felépítése, az egri rajziskola (az elsőt még 1773-ban Eszterházy püspök alapította, mely 1778-ig működött és Tischler Antal volt első tanára); s még többek között az első magyar tanításnyelvű tanítóképző megalapítása, a legfőbb műve.39 E már életében kialakult nimbuszszerű képet némiképp reálisabbá teszi a Sugár István kutatásának eredményeként megismert adat: „Pyrker halála után derült csak ki, hogy nem teljesíthető »anya- és fiókvégrendelet«40-e, mivel lényegesen nagyobb pénzösszegekről intézkedett, mint amellyel az érseki uradalom gazdálkodása folytán rendelkezett, ugyanis »világos adósságok«, kötelezvények, »marasztalási összegek«, megkötött szerződések terhelték a főpap »massá«-ját, noha minden mozgatható tárgyát, értékét áruba bocsátotta”. Joggal tartjuk Eger legértékesebb püspökének a 18. sz.-ban gr. Eszterházy Károlyt, a 19. sz.-ban pedig a legnagyobb érseknek Pyrker János Lászlót. Építkezésekben, a műveltség terjesztésében, a művészetek pártfogásában is megegyeznek egymással. Ami pedig kettejük gazdálkodásának összehasonlítását illeti ugyancsak találóan fogalmaz Sugár István: „...Pyrker János László amíg egri érseksége alatt hatalmas összegeket áldozott különböző irányú egyházi, kulturális, szociális célokra, addig az érseki uradalom gazdálkodása – melyhez a mecénás főpapnak láthatóan nem volt olyan kifinomult érzéke, mint XVIII. századi püspökelődjének, Eszterházy Károlynak – láthatóan gyenge kezekben volt, s ez akadályozta a nemes célzattal, s nagy körültekintéssel megfogalmazott végakarat érvényesítését.…” Néhány további, a Pyrker-életrajzra vonatkozó alapvető megjegyzést is szükséges még tennünk. A Székesfehérvár közelében levő Lángon 1772, november 2-án született (akkor még Pircher). Később bíróilag is megítélték a családnak a nemesi címet a felsőőri Pyrker-ággal való bizonyított rokonság alapján. A székesfehérvári gimnázium után, ahol (Virág Benedek és Ányos Pál voltak ismertebb tanárai, ez utóbbival atyai-baráti kapcsolatba került, aminek tárgyi bizonysága az a Officum Rákocyánum [imakönyv], melyhez kedves, ex libris is kapcsolódott). Ezután a pécsi Akadémián filozófiai tanulmányok következtek, melyet 1789-ben fejez be. Katonai pályára készül, de vékony testalkata (maga szerint a törökkel történt békekötés miatt), szülei akaratára Budán a Htt.41-on hiva37
A különböző források adatai eltérőek, legvalószínűbb ez a Kiss Péter kutatásain alapuló, Sugár I. által közölt adat, de Benkóczynál pl. 194 drb (sic!). L. Benkóczy: i. m. 11. o., ill. PyrkerEmlk. 102. o. 38 Uo. 106. o. 39 Valamennyiről olvashatunk a Pyrker-Emlékkönyvben (Sugár I.). 40 Pyrker-Emlk. 104. o. 41 Helytartótanács
43
talnoknak áll (diurnista v. díjnok lesz), – ahogy maga írja – rokoni segítséggel. Útja innen 1,5 év elteltével az alsó-ausztriai Lilienfeld ciszterci apátságába vezet, ahonnan 1818-ban a szepesi püspöki szék, majd 1826-ban a velencei patriarchai kinevezés következik (1821-től dalmát prímás is), megelőzve közvetlenül az egri érsekit. Vitathatatlan, hogy mindenütt kimagasló eredményességgel látta el feladatkörét, s buzgalmára mi sem jellemzőbb, mint a hívekkel való közvetlen kapcsolattartást biztosító canonica visitatiók. Eme kis kitérő után újólag tekintsük a kedvezőtlen időpontot, ami az egri érseki szék elfoglalásával kapcsolatos. Beiktatását ugyanis az érsekelőd báró Fischer István 1822-ben bekövetkezett halála után ismeretlen okból hosszú sedis vacantia követte. Ehhez hozzávéve a fent említett súlyos tűzvész okozta anyagi veszteségeket, figyelemre méltó hogy az új érsek rövid idő alatt meg tudta teremteni az első magyar tannyelvű tanítóképző működésének alapítványi feltételeit. Benkóczy az intézet alapítását egyenesen attól az érseki körlevéltől számítja, melyben Pyrker az egyházmegye papságát adományok felajánlására szólítja fel. Talán érdemes idézni ennek néhány gondolatát (1828. Szent György nap [április 24.]). „Azon számos örömtárgyak között, mellyeket nékem az Egri Megye, mint kedves Jegyesem, kormánya átvételével nyújtott, nem utolsó vala az, hogy noha sok nyomai mutatkoznának még hazánk ama szerencsétlen századjainak, melyekben Eger Főpásztori a káptalannal együtt székébül száműzve a reájuk bízott nyájat tévelygésre hagyni kényteleníttettek: mindazonáltal halhatatlan emlékezetű Elődjeim és a mellettük serénykedő káptalan buzgó adakozásai által a Keresztény Katolika Hit oly gyámokra talált, mellyel által annak virágzata s terjedése valamint eddig, úgy ezentúl is biztosíttatik. Hogy egyebet ne említsek, ki nem látja egy pár Érseki Elődjeim buzgóságának világos nyomait, kik a Katolikus hitnek, más hitűek között fenntartása és terjedése tekintetéből számos iskolákat és azokba Tanítókat állítottak? Kiknek vigyázásuk s oktatásuk által az előbb olly gyakor hittül szakadásuk száma szembetűnőleg kevésbre vétetvén. Nekünk már nem annyira az iskolák, mint inkább jó tanítók kellenek.” Össze is gyűlik a főpásztor 5000 Ft-jával együtt több mint 22 000 Ft.42 Itt kanyarodjunk vissza az alapításhoz! Mellesleg már ekkor sokirányú tervei voltak az érseknek: a tanítóképző, s vele a rajziskola felállítása mellet az érseki zeneiskola és új klasszikus stílusú székesegyház felépítése. Az énekiskola (tulajdonképpen székesegyházi, v. még inkább a „Főtemplomi Énekiskola”) tervének elkészítésére Wilt karnagy kapott az érsektől megbízást, amelyet részletes tervezetével, lelkiismeretesen már 1827 végén teljesített, és 1828 első felétől (május) működik is. Viszont a később bazilikai rangra emelt új templom elkészülte után, 1865. áprilisban áthelyezik oda, de néhány kivételtől eltekintve az énekiskola működésének fő tere továbbra is a Foglár-intézet marad. 42
Az egészen pontos adatok már 22 397 1/2 váltó frt-nyi összeget említenek, mely az 1895/7-es Értesítő megjelenése idején már 29 513 Ft 56 krajcárt tett ki a kamatok miatt.
44
A Foglár-Intézet Szervezeti felépítését illetően az igazgatói tisztet mindenkor egy kanonok tölti be. Az oktatásra jelentkező ifjak igazolni tartoznak „nagyobb deák” vagy „bölcseleti kezdőiskolai” végzettségüket. Elhelyezésére ugyancsak a Foglár-intézet szolgált. Az tehát, mely nevét alapítójáról a korábban már említett Foglár-püspökről kapta, s amelynek az évek során funkciója többször is változott. Eszerint a „Foglár”-ban a régtől ott lévő nemesi konviktussal egyetemben immáron három intézmény működött: a jogiskola a teológiai szeminárium és a nemesi konviktus. Az intézet, mint arról korábban már szóltunk, 1740-ben Foglár György kanonok ill. választott püspök országgyűlés által is törvénybe iktatottan jogiskolai célú alapítványából létesült. Almagyari szőlőinek jövedelméből először a Telekesy egri püspök által alapított szemináriumban volt elhelyezve, majd megvette Handler György Káptalan utcai lakóházát, melyben valóban már 1754-ben ott is találjuk. Kezdettől internátussal összekapcsolt módon működött. Az 1762es iskolaévben átmenetileg szünetelt az oktatás, de már 1766-ban újjáépítve ismét működik. Eszterházy püspök 1763-ban egyesíti a jogiskolát a Telekesy-féle konviktussal, s ettől kezdve folyik a Líceum építkezése is. Annak elkészülte után a felújított „Foglár”-ból átköltözött a jogiskola, s az épület a jogi profrosszorok, ill. azoknak a diákoknak az elhelyezésére szolgált, akik meg tudták fizetni. A Telekesy-konviktorokat is itt találja a tanítóképző 1828-as alapítása, de elnevezése megváltozott, hiszen 1784-ben a nemesi konviktusokat eltörölték. Itt volt már az ugyancsak korábban említett zeneiskola, és Benkóczy szerint a gyakorlati tanítás céljaira szolgáló fi- és női normális iskolák. A tanítójelöltek kötelesek voltak az ellátás fejében tanítani a nemes ifjakat, akik gimnáziumi tanulmányokat folytattak. Az épületben közös, de tágas hálószobájuk, egy világos tanulószobájuk (museum), ahol szabad idejükben is tartózkodhattak, s egy külön zenetermük is volt. Külön két tanterem csupán az előadások céljára szolgált. Az akkori feljegyzések szerint az épület fenntartásával kapcsolatos költségek a következők: a paptanárok fizetése 750 Vft., a világiaké 252 Vft. az 1844/45-ös tanévben benn lakó 8 növendék tartási költsége 880 Vft. Gyógyszerre 7 Vft. 44 kr., a kályhák átrakása darabonként 30 Vkr., két puttony kőpor a padló felsikálására, s a nagytakarítást végző 24 napszámos bére egyenként 70,-Vkr. („a nyoszolákat is kiforrázták”), vettek 9 pokrócot 25 ezüst Ft-ért, 1 „czirköles seprőt” 12 kr.-ért, Motzer Ignác boltjából írnivaló krétát 24 kr.-ért, 1 db spongyát, 1frt. 48 kr.-ért, nyomtattak Nagy Zsigmond nyomdai alintéznök nyugtája szerint 72 db bizonyítványblankettát 6 frt. 30 kr-ért, Violet Constant boltjából pedig 1 rizsma „feinabb” írópapírt 9 Ft 30 kr.-ért, 1 rizsma közönségesebb papirost 6 Ftért. Plank Ferenc könyvkötő uram leszállított 8 pld. Roskoványi-féle katekizmust, darabját 36 kr.-ért, 9 db bibliai történeteket Bamati József által lefordítva, darabját 1 ezüst pengőért számítva; 8 db normális ABC-t, darabját 50 kr.-ért, 8 db Gazdasági Kis Tükröt, darabját 50 kr.-ért, 8 db Helyesírást és Szóragasztást 1 frt. 15 kr.-ért számítva. Ékes írást darabjáért 12 kr.-t számítva. Pongrác Anna
45
„árjegyzéke” pedig a következő volt: „Árjegyzék az egri Érseki Praeparandia növendékei számára lefolyt 1844 Esztendő, Október, November, és Detzenber hónapokban tett fehér ruhabéli Mosásról. Október 7-én Mostam szám szerént 8 ifjaknak 8 inget, lábravalót, törülközőt, egytől 8 váltókrajcárokat számítva esik 1 vfrt. 4 kr. Mostam 8 ágylepedőt 6 váltókrajcárokért, összesen esik 48 kr. Mostam, mint fentebb 8 Ifiaknak ugyanazt 6 szor 15 vfrt. 28 kr. December 31, 1844. Pongrác Anna mosóné keze X. vonása. Hogy ezen mosást az alulírt mosóné az intézet számára elvégezte, elismerem. Tegó Ignác, az intézet tanítója.” Az intézet bevétele 10 437 Vfrt. 20 kr., kiadása 7584 Vfrt. 22 kr. Maradvány 2852 Ft 98 kr. volt. A növendékek felvételi vizsga alapján kerülhettek be, melyet maga az érsek és káptalanja végzett. Az alkalmasság kritériumai pedig a következők voltak. Az „iskolamesterben és egyházi énekesben” megkívánt jó tulajdonságok, „különösen testalkotásokra, egésségekre (sic!), írásban, számvetésben és nyelvösmeretekben megpróbáltattak”. Figyelembe vették a zenei előképzettséget is, vagy a korabeli terminológia szerinti fogalmazásban: „a hangászat alapos ösmeretében a csak valamiképpen is bevezetettek, – ill. az egri egyházmegyéből származottak” élveztek előnyt. Ez utóbbi szempontok szem előtt tarása mindvégig megfigyelhető maradt a felvételek elbírálásakor. Az első évben, 1828. december 2-től négy külső és úgynevezett belső tanulót vettek fel. A két státus közötti különbség az, hogy a külsőknek fizetniük kellett mind a szállásért, mind az étkezésért. Ez az externista jelleg is a működést hosszan kísérő sajátosság maradt. A kezdetre elkészült a „Házi Törvénytár” is, a házirend mai megfelelője, melynek szemléletében napjainkban is követendő lehetne a rövidség és a „büntetés-mértékletesség” (sic!). „...kevés cikkelyből áll, melyek az iskolai kötelességeket tárgyazzák, legkevesebb bennük a tilalom és büntetés”43 Az első évi tanterv szerint: „doctrina christiana seu catechesis = keresztény hittudomány, história biblica = ó- és újszövetség, értelmes olvasás, szép- (ékes) és helyesírás = orthographia et calligraphia, számvetés szabályai = arithmetica, különféle esedező, kötelező, megnyugtató s egyéb levelek szerkesztése”. Legfőbb tárgy pedig, melyet a nevendékeknek tulajdonképpen tanulni kell, az iskolai tanítás és nevelés tudománya: „amaz kisdedek elméjekhez mérsékelt tanításuk szabályait, emez a gyermekekkel tanítás közben való bánásra, s azokhoz illő nevelésre célzó mutatásokat foglal magában”. A másik fontos tárgy, „mint jövendő egyházi énekeseknek a hangászat (musica) ösmérete: e célra a clavír (zongora) és orgona illő hangoztatásban, a szoros értelemben vett alaptúl kezdve”. De el kellett sajátítaniuk az egyházi szertartásokon való aktív részvételhez szükséges liturgiai ismereteket és a jegyzői ismereteket is. Ez utóbbival kapcsolatban idézzük Sugár Istvánt, a Pyrker-emlékkönyv egyik szerzőjét (Eger, 1987): „Mivel legtöbb helységben az adózó nép kímélése tekintetébűl a jegyzői hivatalt is tanítók látták el, 43
Bárdos, 150. o.
46
a Heves vármegyei számvevő által kidolgozott utasítást is el kellett sajátítaniok.” Erre vonatkozóan szintén sok utalással találkoztunk az intézmény történetének felderítése során. Állandó problémát jelentett ugyanis a tanítói-, a kántori- és a jegyzői hivatásra való felkészítés együttes biztosítása. A túlterhelés elkerülése miatt legelőbb a jegyzői profilt választották le képzés rendszeréről. A kétévfolyamos képzésre vonatkozó fenti összeállítás Rajner Károly nagyprépost, az intézet első igazgatójának az alkotása, amint a tanárokat is maga alkalmazta. Az intézet első tanárai: a már említett Wilt Antal székesegyházi karnagy végzi az öt „belnövendék” és az egy „külnövendék” zenei tanítását. Azt is megtudjuk, hogy honnan valók: Egerből, Atkárról, Törökszentmiklósról, (Borsod)Nádasdról és Orosról, ill. a saját költségen tanulók egyike szintén egri diák. Miután Wilt karnagy nem tudott szabatosan beszélni magyarul, ezért Rajner ig. javaslatára ő csupán a zeneelméletet tanítja, a népéneket, az orgonát és a liturgia tanítását a városi kántorra bízzák, bizonyos Rudassy Lászlóra. Az eredeti 150 Ft-os fizetés helyett ezért Wilt 100 Ft-ot, Rudassy pedig 60 Ft-ot kap. Az intézet a mai Kossuth Lajos u. 8. sz. alatt volt található. A már említett 1834-ben nyomtatott ismertető füzet a felszerelésről és a zenei képzésről is tájékoztat. Eszerint: „A hangászatra nézve az Intézet egy ingó orgonán kívül bír, három kis hangú klavírt, a nagy fortepianók egymás hangjait összezavarván illy iskolában úgy is alkalmatlanok volnának: ezeken kívül majd mindenkinek vagyon egy saját kisded klavirja, mellyen magát minduntalan gyakorolhatja: vagyon még az iskolában egy hang betűk (kották) alá vonatolt fekete tábla, mellyre a Hangász-mester Cadentákat krétával írni szokott, mellyeket aztán a Nevendékek magok részére papirosra általtesznek.”44 Ugyaninnen van adatunk a tanítás idő- és a tanárok közötti munkabeosztásra: 1843-ban a két zenetanárt 3., ill. 4. tanárként említik. „Harmadik az orgona tanár:” Az orgonálás és klavikordjáték elméleti és gyakorlati alapjaival foglalkozik. Foglalkozik a gregorián énekléssel, amilyen mértékben ez szükséges az egyházi szertartásokhoz. A negyedik tanár a városi kántor: Az egyházi népénekeket tanítja, s azok orgonakíséretét. Az orgonatanár hétfőtől szombatig naponta 10–11-ig, a kántor pedig 1/2 2–1/2 3-ig tartja óráit. Az intézet tantermében „íróasztalok”-at helyeztek el a növendékek részére, továbbá „falon függő foglaló táblák” és „számvetésre és krétával való írásra szolgáló viaszos vászonnyal borított fekete tábla” kapott helyet. Az első évben a tanulók „a tárgyak tanulásában foglalatoskodni s előmenetelrül félév szerint próbát adni kötelesek”. A második tanévben „minden idejüket az orgona bővebb gyakorlása” töltötte ki. Ennek megfelelően az első évben az oktatás csak a tanteremben folyt, a másodikban már a templom karzatán is. Papírral és írószerrel a tanítójelölteket ingyen látták el. A tanítónövendékek magas fokú erkölcsi nevelésben is részesültek: „hogy tiszta értelmök jóakarattal párosulva, nemcsak szóval, hanem tettel is tanítsák a reájok bízandó ifjúságot!” 44
Maskovics, 17. o.
47
Próbatételük után úgynevezett „jóváhagyó bizonyságlevél”-et kaptak. Akik csak tanítani kívántak, azaz csak tanítók akartak lenni, kántorok nem, azok egy év sikeres elvégzése után kapták kézhez tanítói bizonyítványukat. Pyrker érsek kifejezett kívánsága az volt, hogy a tanítói állások betöltésénél az egri intézetben végzetteket pártfogolják, és az elöregedett tanítóktól ne engedjék őket „alattomos utakon gátolni”, továbbá, hogy: „a kisebb tudású tanítókat ösztökélni kell az intézetbe történő jelentkezésre!” Az 1829/30-as első évfolyamnak már 8, a másodiknak 7 fő növendéke volt. Az azt követő tanévben pedig 19 főből 17 be is fejezte tanulmányait. 1832/33ban már 21 fős a tanulógárda. Az intézet létszáma Maskovics Mihály szerint (akinek könyvére már utaltunk) 4 év alatt, „az első ugarévet ide nem számlálva, 51 nevendék, azon kívül 5 már hivatalban levő kántorok a szükséges próbát kiállván, s így öszvesen ötvenhatan, mint jóváhagyott tanítók szálltak ki az intézet kebeléből, mint megannyi tárogatósa a köznép csinosodásának”. Az 1830/31-es tanévet követően Maskovics a szemináriumban lett prefektus (felügyelő), később pedig a jogiskola tanárai között tűnik fel a neve, többek közt, mint tanárkari jegyző. Máig felemelő érzés olvasni magasztos sorait az iskoláról és annak feladatairól: „...Az ifjúság helyes oktatása sokkal fontosabb dolog, mint némelyeknek látszik! Csak gyermekekből válnak emberek, kik hogy különféle viszonyaikban mint... hív alattvalók, iparkodó polgárok, jó házastársak, szülék és többféle közjóra szerencsés hatással léphessenek fel, oktatás és nevelés által kell kiműveltetniök, s mivel erre a szüléknek sem üdejek, sem elég ügyességek, a szükséges oktatásnak iskolákban tanítók által kell megtörténnie. De vajjon lehete illő oktatást várni oly falusi tanítóktul, kiknek egy része mit sem tud egyebet, mint olvasni, valahogy írni, számolni?... Hogy a kezdő iskolák kívánt gyümölcsöt hozzanak, szükséges azokat alkalmas tanítókkal, kik a jó erkölcsben nemcsak a tanuló ifjúságnak, hanem az egész helységnek példát adjanak, a tanítás szabásaiban jártasak, s ezen kívül egyéb tulajdonuk, úgymint a gyermekkel szíves hajlandóság, béketűrés, szorgalom által ezen hivatalra születtek, és ha egyszersmind énekesek, a hangászi mesterségben gyakorlottak legyenek...” Pyrker már néhány hónappal Egerbe érkezése után, fenti szándékáról értesíti az uralkodót, aki 1828 februárjában javasolja is, minek eredményeként „a Líceumhoz csatolandó tanítóképző intézet” alapítását a király, ill. a Helytartótanács 1828. november 13-án engedélyezi: „ezen intézetet kegyesen jóváhagyni, s megerősíteni oly móddal méltóztatott: hogy a mostani és minden követendő egri érsek és az érseki szék üres létekor a káptalani helyettesek az intézet alapítványáról való számadást, valamint a növendékek előmeneteléről készült jelentést egyenesen a fenséges Magyar Királyi Helytartótanácshoz (a továbbiakban Htt.), küldeni kötelesek legyenek”. Az intézet első igazgatója Rajner Károly, aki annak születéstől 1845-ig nagy lelkiismeretességgel és hozzáértéssel, különös pedagógiai tapintattal vezette az iskola ügyeit. Az érsek átadta neki – miután apátkano-
48
nokját intézetigazgatóvá 1828. február 28-án kinevezte – a szepesi tanítóképzőjének szabályzatát és tanulmányi rendjét, hogy észrevételezze azokat. Rajner március 14-én meg is tette, bár válasza nem maradt fenn. Megismerhetjük azonban az intézet első szervezeti és működési szabályzatát „Regula et Constitutiones Institutii Praeparendorum ad Ludi–Magisteria” címen, ami a szepesi képzőével mutat feltűnő és szoros rokonságot. Legtöbb adatunk azonban a képző egyik legelső tanárának, Maskovics Mihálynak: A Falusi-Iskolamesteri Hivatalra Készítendők Számára Az Egri Anya-megyében Alapíttatott Intézetnek Rövid Előadása Címen Az Érseki-Líceum Betűivel, Nyomtattatott, Egerben, 1834-ben (a kiemelt rész korhű betűtípussal történő megjelenítése a mű címlapjának). Ennek fejezetei a következők: Előszó melyben, az Egerben alapított Praeparandia Intézetet a nemzet csinosodása szent ügyének tartja. A következőkben: az 1. Intézet Czélja, 2. Alapítványi Tőkéje, 3. Nevendékjei, 4. Erkölcsi Rendezése, 5. Tanúlmányi Tárgyak és Pálya, (benne már említi a gyakorlóiskolát [Minekutána a’ Nevendékek ezen szabásokat értelmesen megtanúlták, Tanítójok által a’ háznál létező nemzeti iskolában vezettetvén ugyan azon szabályoknak használatában gyakoroltatnak]). 6. Tanítók, 7. Könyvek, Hang-szerek, 8. Nevendékek’ ki-szállítása [kibocsátása], 9. Ki-hirdetés (az 1828-ik év Sz. György hava 9-én költ Érseki kör-levél), 10. Leg-felsőbb megerősítés, 11. Az Intézet meg-nyitása, 12. Másod-évi folyamatja, 13. További Folyamatja.
Az Intézet megnyitása A munka azonos című fejezetéből tudjuk meg, hogy „az már minden ágaira nézve tellyes folyamatban lévén, már egy esztendőt haladtmeg (sic!), midőn az említett leg-felsőbb Jóváhagyás‘ s Erősítés meg-érkezvén, annak valamennyi Jótevőibe, Elöljáróiba, és Nevendékeibe új életet öntött.– Mindenekelőtte az 1828/29-dik iskolai évbe- érkezett vólna, Intézeti Igazgatónak az Egri Fő Káptalan’ kebeléből Méltóságos’ s Fő Tisztelendő Rajner Károly Választott Vovradai Püspök, Egri Nagy Prépost,‘s Érseki Helyettes Úr, az Intézet Nagy Méltóságú Szerzője által vala meg-híva, ki e’ hivatalt el-fogadván annál bővebb reményeket nyújtott a’ kikelő Intézet szerencsés folyamatjához, minthogy érdemes életének jó részét a nevelés’ Tudomány Tanításában, és gyakorlatában töltötte.–Intézeti Tanítónak Maskovics Mihály, Nagy-Kállói Segéd-Pap.– Hangász Mesternek Wilt Antal45 az Érseki Egyház hangászati Karzat’ Igazgatója – ennek segéllésére pedig Rudasy László’46 Városi Énekes rendeltettek”.47 A 12. fejeztből pedig kiderül, hogy a szerző, „Maskovics Mihály Úr a Nevendék papság mellé kerül 45
Szakálnál: nyilvánvaló tévedéssel Wilt György szerepel. I. m. 35. o. A legtöbb forrás szerint Rudassy. 47 Maskovics: 27. o. 46
49
felügyelőnek, s helyét Tisztelendő Detrich Pál, elébb a’ Megyebéli írnok foglalá el”. A következő évben pedig Ditrich helyére „Háhn György Úr kerül, ki elébb Tisza-Dadai Lelki Gondviselő volt”. Tanulságos összehasonlítani a „részletes tanítástervet”, melyet az intézeti tanárok dolgoztak ki, de az érsek, ill. a Htt. hagyta jóvá. Benkóczy is Maskovics nyomán idézi: „Azon tárgyak följegyzése, Mellyeket a Nevezett ifiak az 1828/29-. Oskolai első fél Esztendőnek elfolyása alatt tanultak. 1. A ker. (keresztény) Tudománybul: A közönséges Katekizmus48 három Fő Czikkelyeket a Hitrül, Reménységrül és Szeretetrül. A Szent Históriábul (Bibliatörténet) az egész Ó Testamentumot. 2. Tanítás tudománybul: a Kissebb (sic!) Nemzeti Oskolákban lévő Tanítói Hivatalnak becses, hasznos és fontos voltáról. Ezen Oskolákat illető tárgyakról. – A Tanulók felosztásáról. – A Tanításban bevett különféle Módokrul, nevezetesen Köztanítás, Közolvasás, első Betűk, Mutató Táblák és kikérdezgetés által való Tanításrul. – Az első oskolai korban levő gyermekeknek a ker. Tudományra, Betűzésre, foglalásra, Ékes írásra, és Számvetés kezdetére való alkalmatos megtanításáról. – A második korban levő Tanulóknak a Ker. Tudományban, Olvasásban, Írásban, Iskolai Számvetésben való bővebb Oktatásárul és a Deák-nyelv kezdetérül. 3. Az egyházi Ceremóniákból. Az Egyházi Ceremóniák ösmeretérül és céljáról. A Szentségek feladásában az Egyházi Ember mellett való szolgálatról. A keresztségnek pompás kiszolgáltatásáról. A Tanulóknak a Bérmálás, Penitencziatartás, Oltáriszentség felvételére való elkészítéséről. A haldoklók Szentségének feladásakor való kötelességekről. Temetések eránt való felvigyázásokrul. – Az Esketés eránt némely észrevételekrül. 4. Az Ékes és Helyes Írásból. A Test állásnak, a Kézfekvésnek, Tolltartásmak szabásairól. – A betűknek felosztásárul és Kimondásárul. – Az Idegen, Szükséges és Szükségtelen nagy és megduplázott Betűkről. – A Szótagok helyes elválasztásárul. – A Szóválasztó jelekrül s a Szavaknak azokhoz való alkalmazásárul. – 5. A számvetésből. A Közönséges és Római leírott Számbetűk kimondásárul és a kimondottak leírásárul. – A Nevezetlen és Megnevezett és Törtt (sic!) Számoknak összveadásárul, kivonásárul, sokszorozásárul és elosztásárul...” Még figyelemre méltóbb a „Tanítás Tudományból”49 elsajátítandó anyag, melyre, de az előzőekre is igaz, hogy folyamatosan, évről-évre fokozatosan bővül.50 „...A Tanító hivatal ösmeretérül, hasznos, szükséges és fontos voltárul a Kissebb Nemzeti Oskolákban. – Egy Oskola Mesterben szükséges tulajdonságokrul. A Tanítás Tárgyáról és Formájáról. – A Tanulás Formájának közönséges tulajdonságairul. A kikérdezgető Első Betűk szerént, Szóval való,
48
Az egri képzőben sok egyéb saját tankönyv mellett saját feldolgozású katekizmust is használtak. Ez már az 1834/35-ös iskolaév I. felére vonatkozik: Benkóczy, 39. o. 50 U. o., 39. o. 49
50
Olvasás által való, a Táblázó Tanítás formájárul.51 A helytelen tanításmódrul. Az Oskolai Tárgyakban való oktatásrul. Miképpen lehessen a kisdedeket a tanuláshoz előkészíteni? Katekizmusban való oktatás. A Bibliai Szent Történetek Eléterjesztése. Az Evangéliumok Magyarázattya. Az Oskolai Regulákban való Oktatás. – Az Olvasásra való Tanításrul : Betűzés, Foglalás, A tagonként való, A folyvást való és értelmes Olvasásrul. Az Írásban való Oktatásrul : Az Ékes, Helyes, a Mondogatás után való Írásrul, Az irományok készítéséről, Az érzéki figyelem gyakorlásárul és a Beszéd Részeinek alkalmatos előadásárul: Puszta Gondolattal egy példa Különbféle megfejtése. Számjegyekkel a meg és nem nevezett egész, tört számokkal való és Hármas Regulákban való gyakorlás. A Deák-nyelv első szabásairul. Deák Olvasásrul. A Deák nyelv Törzsök Regulák Előterjesztésérül. – A Tanítás Segéd Eszközeirül. – Az Oskolai Elöl-járóságrul. – Jegyzőkönyvekrül és lajstromokrul. – A Tanulók Fölosztásárul. – A fegyelemrül. – A Tanítónak Tanítás előtt, után, alatt való kötelességeirül. – A Leckehagyásról, Egy Idegeny Tanuló próbálásárul. – Ismertetésekrül. – Különös és nyilván való Oskolai. (Eddig az első félesztendei a következőkben a második félesztendei anyag). Az Oskolai Nevelés Tudománybul: Az Oskolai Nevelés haszna, ösmérete, szükséges volta és tulajdonságai. A testi erők és lelkitehetségekrül, azok fejlődésének természetes rendjérül, Nevendékekben való kiösmerésérül, a testi erők épen tartásárul. A lelki tehetségek természetes Rengyek szerént egyenkint való kifejtésérül és tökéletesítésérül. A Vallásos és Polgári Nevelésrül, közönségesen és nevezetesen. A vallásos nevelésről, Istenről, Emberről, a Lelki Ösméretrül, az Eredeti Bűnről, Isteni kinyilatkoztatásrul, a Megváltórul, Anyaszentegyházrul, a Földi Viszontagságokrul és a Jövendő Életrül. A Polgári Nevelésről. A Polgári Társaság kezdetérül, a Világi Elöljárókrul. A Földes Urakrul. A Katonaságrul, Az Adófizetésrül. Az Erkölcsi Nevelésnek különös és közönséges Szabásairul nevezetesen: A természetes elevenségről és annak kicsapongásárul. A természetes Restségrül és Erkölcstelen következéseirül. Hathatós és gyenge ingerelhetőségrül és annak különféle következéseirül. A természeti jóakaratrul és ellenséges hajlandóságrul. A rendetlen önszeretet ösztönének gyengítésében való szükséges Vigyázatrul. A természeti igazságészeretetrül. Miképpen lehet a gyermeket rossz nevelés által különféle erkölcstelenségekre nevelni? Ellenkező esetben pedig a célirányos Nevelés által a jóerkölcsre és emberi Kötelességek teljesítésére vezetni? Az Oskolai Fenyíték Ösmérete. A Tanítónak tekintetéről? Ígéretek és Jutalmakrul. Oskolai Intésekrül és büntetésekrül. A különböző Tanulókkal való Helyes bánásrul, amit Szüleikre, Nemekre, Korokra, Testi alkotásokra, Elmebeli Tehetségekre, Indulatjaikra, Viselkedésükre nézve különböznek. Toldalék: Az oskolamesterek különféle Viszonyairul. A Mester 51
Itt nyilvánvalóan a Felbiger-féle normamódszerrel összefüggő táblázatos olvasástanítási „tanalak”-ra (= módszerre) utal.
51
különösen a Plebánossa iránt. A Helybeli Elöljárókra nézve. Tanítványainak Szüleire nézve. Praeceptora vagy Segédgye eránt. Mester Társai eránt. A Mester maga üres Óráiban. Mint új Mester. Mint a helység jegyzője s a Maga Házánál miként tartsa magát a Mester?” Külön is kell szólnunk a szóban forgó ún. „normamódszer”-ről, ami tulajdonképpen az első intézményes tanítóképzési forma. Az egyik e tárgyban alapvetőnek tekintett munka, Szakál János: A magyar tanítóképzés története c. szerint, ill. annak terminológiájával élve a rendeleteken nyugvó tanítóképzés időszakában, a berlini reáliskolában tanulta Ignatz János Felbiger a későbbi sagani apát, a róla saganinak, vagy normamódszernek elnevezett „tanításalakot”. A tervszerű tanítóképzés az ő, ill. Mária Terézia királynő közbenjárásával terjedt el hazánkban. „... Minden dicsérete mellett is a normális (sagani) módszer nem terjedt abban az arányban, mint azt lelkes barátai hitték. Sem Erdélyben, sem a protestánsoknál nem érvényesült, tulajdonképpen csak az I. Ratio hatókörében, az állami és a rk. kiemelt anyanyelvi iskolákban alkalmazták. 1844-ben Pyrker ismét át-, pontosabban újjászervezi az egri tanítóképzőt. Eszerint 1843/44-ben már két rendes tanára van az intézetnek, a tanítási tárgyak elosztása pedig Benkóczy szerint: az I. évesek hittant, szertartástan, bibliai történeteket, magyar nyelvtant, Magyarország történetét tanulnak (tanította: Tego Ignác I. rendes tanár). Az általános és részletes tanítástant: a betűzést, szótagolást, olvasást, helyesírást, szépírás, számolást (négy alapművelet), földrajzot, természettant tanította Mester István II. rendes tanár. A II. évfolyam növendékei tanulták a hittant, szertartástant, magyar írásmódot, egészségtant, úrbért, neveléstant és bibliai történeteket. Tanáruk Tego Ignác volt. A részletes oktatástant, ebből a természetrajzot, gazdaságtant, műszertant, számadást törtekkel és az arányokat Mester István tanította. Ezeken kívül pedig elmélyedtek „...az Orgonálásban és Gregoriánumban, egyházi népénekben, rajzolásban, gyümölcstermelésben és selyemhernyó-tenyésztésben”. Benkóczy azt is megjegyzi, hogy ekkor már számos képző működik az egykori úttörő egri mellett, s azok létesítésekor is az egri tanításterve szolgált zsinórmértékül, ill., hogy amikor a Bezerédj– Mednyánszky-tervezetek után a reformországgyűlések hatására királyi rendelettel hoztak létre a Tanulmányi Alapból52 1840-ben öt állami képzőt Pest, Szeged, Miskolc, Érsekújvár, Nagykanizsa székhellyel, azok is az egri képző mintáját követték. Egészen pontos hivatkozással: „Az újonnan állított képzőknek két évfolyamuk volt s a Tanításterv- tervezetét a Helytartótanács leküldötte Pyrkerhez hozzászólás céljából”. A Mednyánszky báró aláírásával ellátott leiratból látjuk az új képzők tanítási tárgyait I. és II. évfolyamra elosztva: „Schema Tradendorum in Scholis Praeparandialibus, Anno I. 1. Methodologia theoretica. 2. Methodica Specialis et ex hac: a) Litterisatio. b) Sillabisatio. c) Lectio. d) Orthographia. e) Calligraphia. f) Arithmetica quas. Specialis. g) Geographia. 3. 52
Létesült az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend vagyonából (többek között).
52
Catechetica. 4. Hisroria Biblica. 5. Lingua Hungarica. 6. Pulsus Orgoni. 7. Cantus Sacer et Lithurgia. Anno II. 1. Paedagogia. 2. Methodica Specialis et ex hac.: a) Historia Naturalis. b) Physica. c) Aeconomia. d) Technologia. (kézműtan) e) Arithmetica; Regula schola et functiones. 3. Catechetica practica. 4. Regula Medendi. 5. Lingua Hungarica. 6, Explanatio Urbarii. 7. Pulsus Orgoni. 8. Cantus Sacer et Liturgia” Ezzel együtt, s a lényeg ez, a Helytartótanács arra kéri Pyrkert, hogy az egyöntetűség kedvéért ezt a tanítástervet fogadná el intézete számára is (1845. március 26.). Mindez Pyrkert olyannyira nem találta készületlenül, hogy már tulajdonképpen 1844-ben átszervezte intézetét. Benkóczy ezt úgy értelmezi, hogy az új intézetek tanításterve Pyrkernek már túlhaladott volt.53 „Az intézet második szervezése és működése az Organisations Entwurf kihirdetéséig” c. fejezetben Benkóczy leírja, miben áll az átszervezés, ill. megtudhatjuk mennyiben tér el a tanításterv a másik öt állami képzőétől.54 Az új képzők magyarul tanítják (az 1843/44-es országgyűlés népnevelési bizottsága javaslata 38. §-a alapján) a: „1. Hit- és erkölcstan; 2. Szívet és észtképző- s erkölcsöt és ízlést nemesítő beszélyek, mondatok, énekek és történetek, s ezekből gyakorlatilag kivont okszerű gondolkodási mód: 3. Olvasás- és helyesírástan, s a szépírás mestersége: 4. Magyar nyelvtan s a nyelvben mind szó-, mind írásbeli fogalmazásban gyakorlat: 5. Világtan, jelesen a, Világalkattan, b, Természettan, c, Természetleírás, különös tekintettel az Embertanra, d, Földleírás, ezen, Történetírás: 6. Államtan (statistica); 7. Úrbéri, mezei, rendőrségi és a nép egyéb viszonyait érdeklő törvényeink ismerete: 8, Mértan: ide értvén a fejés írásbeli számtant, a földmértant, és jelesen az alaktant is; 9. Okszerű gazdálkodás elemei, kivált a gyümölcs- és selyemtenyésztés s gazdasági műtan. 10. Kisdedóvás; 11. Nevelés-, Tanítás- és módszertanok; 12. Hangászat, különösen éneklés és orgonálás; 13. A római katolikusokat és görögöket illetőleg a templombeli s más egyházi szertartásoknáli szolgálat; 14. Életveszély eseteiben és tetszhalottak körül orvos érkezéséig kívántató rögtöni segély szabályai: 15. Rajzolás; 16. Testgyakorlás. Ezeken kívül egyéb hasznos tudományok is taníttathatnak.” A tanfolyam itt is kétéves (39.§). A felvétel feltétele: kik a teljes gimnáziumot jó eredménnyel elvégezték, de mindenkinek jogában áll magát tanítóul kiképeztetni segélyezés nélkül. (40–41. §§) Az abszolutizmus a tanítóképzés színvonalát csökkentette, már az első intézkedése által is, miszerint a felvételi előképzettség feltételeit módosította. Eddig 53 54
Benkóczy, i. m., 43. Ezek, a Tanulmányi Alapból létesített érsekújvári, miskolci, nagykanizsai, pesti, szegedi kir. kat. tanítóképzők. Ezeken kívül működik még Pécsett (1831-ben alapítja b. Szepessy Ignác), Esztergomban és Zágrábban, valamint Rozsnyón, Csíksomlyón és Brassóban.
53
az egri tanítóképzőbe általában teljes gimnáziumot végzettek jelentkeztek, sőt nem kevesen olyanok is, akik jogi vagy filozófiai főiskolát végeztek. Az 1854ben, 21931. sz. alatt kiadott helytartói rendelet felhívja az igazgatóságot arra, hogy a frissen alapított verseci állami tanítóképző szervezéséhez és tanítástervéhez kell alkalmazkodnia. A felvételi követelményeket pedig az alábbiak szerint módosította: 1. az alreáliskola II. osztályának, vagy az algimnáziumnak az elvégzése. 2. A 16. életév betöltése. 3. Kifogástalan erkölcsi élet. 4. Testi alkalmatosság. 5. Bizonyos zenei előismeretek, különösen az ének és orgonajátékban. Az utóbbi alól az igazgató előterjesztésére a Helytartóság mentesítheti a felvételért folyamodót. A tanulmányokat érintő változást pedig a 12533/123. sz. rendelet tartalmazta. A két évfolyamú tanítóképző intézetek tantárgyaira nézve: „A növendékek a főelemi iskola három osztályára előírt tantárgyakban teljesen kiképezendők a tanítás és fegyelem vezetésére. Jó methódust sajátítsanak el, melyet tanítással, példákkal, gyakorlással tanuljanak meg, továbbá illedelemre és vallásosságra szoktattassanak. Erre vonatkozólag a pedagógiai tárgyak sorába a következő tárgyak vétessenek fel: 1. Vallástan, bibliai történelemmel. 2. Általános nevelés és oktatástan. 3. Nyelvtanszakma, (olvasás, nyelvtan, fogalmazás) 4. Számtan. 5. Szép és folyóírás. 6. Rajzolás. 8. Ének és Orgonajáték.” A vallástanból a hit- és erkölcstant tanítsák meg összekötve a bibliai történetekkel, a ceremóniák és misei szertartások magyarázatával. Cél a jelölt vallásos és erkölcsi jellemének kiképzése. A nevelés- és oktatástanban az a cél, hogy a fiatal tanítók azt tanulják meg, miként kell a gyermeket vallásossá, erkölcsössé és pedagógiailag hasznossá nevelni. A lélektan és testtan fontosabb szakaszait példák által kell megvilágítani. A képezdészeknek megmagyarázandó, hogy mi a tennivalójuk, mint nevelőknek, hogyan kezelendő eredményesen az iskolai fegyelem, s általában hogyan kell viselkedniük mindazokban a helyzetekben, amelyekbe mint tanítók kerülhetnek. Felvilágosítandók a növendékek az iskolák különféle nemeiről is (osztott, osztatlan) és a tantárgyak ottani beosztásáról és kezeléséről. Általános módszertan nincs a tanítóképzőkben, hanem az egyes tantárgyak kezelésénél figyelembe veendő, hogy a növendékek azzal a különös módszerrel, amelyeket minden tantárgy természeténél fogva kíván, megismerkedjenek. A szépírás célja pedig a fürge és szép német, latin kézírás elsajátítása. A földrajz, történelem, természetrajz, fizika gazdaságtan nem kezelhetők külön tantárgyként, de mégis sajátítsák el azokat, ami belőlük a hazai viszonyokra vonatkozik: olvasás által. – Ne tegyük ugyan a növendékeket félműveltekké, ébresszük fel bennük az igyekezetet a maguk önképzésére. Zeneoktatásból annyit merítsenek amennyi szükséges nekik az iskolában, továbbá a templomban mint orgonistáknak. (Orgonajáték, cadenciák, praeludiumok oktatandók.)
54
Gazdaságtan, építészet, geometria, stereometria mindig alkalmilag oktatandó, s ezekben is magánképzésre utasítandók. A gyakorlati kiképzés abból álljon, hogy al- és főelemi tanítók oktatásánál jelen legyenek és az ott tapasztaltakról jegyzetet készítsenek. Dolgozatokat írjanak, amelyekből kitűnik a helyes gondolkodás és módszer. Itt kell gyakorolni a polgári ügyiratok készítését is. Az igazgató a tanítók bevonásával próbaleckéket rendezzen, amelyeken a jelöltek tanítanak, s azokat meg is bírálják. Az órabeosztás akként történjen, hogy az első évben több elméleti óra legyen, mint gyakorlati, a második évben pedig megfordítva. Bartakovics érsek nem sokat törődött a tanítóképzés új állami szervezetével, amelynek elfogadása intézetére nézve visszafejlődést jelentett volna. Egy-két életrevalóbb pontját elfogadta ugyan, de a régi tanítástervből – a német nyelv bevezetését kivéve – és az intézet régi szervezetéből nem engedett. Dr. Haás Mihály iskolatanácsos és főfelügyelő révén azonban a felügyelet olyan szigorú lett, hogy az intézet bezárásának veszélye nélkül az Org. Entwurf rendelkezéseit figyelmen kívül hagyni nem lehetett. Az intézet által kiadott tudósítvány szerint az 1853-as tanév átmeneti évnek tekinthető a Líceumba való átköltözés miatt. Nagyjából ugyanazt tanulták, mint az előző korszakban, de most már nem jegyzetekből, hanem a bécsi kormány által elrendelt és előírt iskolai könyvekből. A könyvek jegyzékét a budai helytartóság 1857-es 31194. sz. rendelete tartalmazta: „Könyvek és tanszerek, melyek a kath. tanítóképezdéknek megszerzés végett ajánltatnak; A) Minden, az elemi iskolák számára előírt tankönyvnek azonnali használattal, a tanítójelöltek oktatására. B) Segédkönyvek, melyek részint a tanítók által használhatók, vagy pedig a tanítójelölteknek adatnak kézbe otthoni tanulmányozás végett”. Ezek között jó néhány egri vonatkozású is akad. Mint korábban már említettük, saját katekizmust használtak, az úgynevezett Egri katekizmust vagy Roskoványi-féle katekizmust, amely Roskoványi Ágoston mesterkanonok, székesegyházi főesperes, országgyűlési követ, megyei papnevelő intézeti kormányzó alkotása. Találunk ezen kívül több Szvorényi-könyvet is, aki egri ciszter tanár s egyben irodalomtörténész volt. (Olvasmányok, Kalauz, A Magyar Szókötés szabályai), ill. a híres Tárkányi-féle egri Énektárat. A legfőbb konfliktusforrás az intézet autonómiájának folyamatos csorbítására való törekvés a bécsi császári és királyi közoktatásügyi minisztérium részéről. Megszüntetni ugyan nem tudták, de szűk határok közé szorították az egyházmegyei főhatóság rendelkezési jogát. Pl. a tanárok kinevezése, ill. megerősítése kérdésében is az udvar döntött. Benkóczy szerint jó hogy az öt királyi tanítóképzőhöz hasonlóan az intézetet nem törölték el. Ez utóbbi intézkedésnek kettős hatása is lett az egri képzőre. Az ennek riválisaként számon tartott miskolci kir. kat. tanítóképzővel kapcsolatban pedig megállapítja: „Magyar szempontból igen, de pedagógiai szempontból nem nagy kár volt érte, mert hiányoztak életfeltételei”. Elhelyezkedése, szervezése, de tanárai szakértelme tekintetében sem állott hivatása magaslatán. Illusztrálás-
55
ként például azt is felemlíti, hogy egyik tanácskozmányi jegyzőkönyvüket azon megrovással küldte vissza a Helytartótanács, hogy »abban több grammatikai és ortographiai hibák találtattak«. Még névtelen feljelentgetések is történtek néha az egri képző kárára, bevádoltatván, hogy az onnan kicsapott 60–70 ifjak felsőbb engedelem nélkül befogadtattak és magánvizsgálatra bocsájtattak a miskolciban”. Pyrker 1847-ben bekövetkezett halálát követően ismét betöltetlen volt (ezúttal három évig), az érseki szék. Majd BartakovicsBéla lett 1850-ben az egri érsek. Bartakovics érsek természetesen szintén hevesen tiltakozott az intézetet ért többszöri jogfosztás miatt, de ennek következtében a császári kormány azzal fenyegette meg, hogy magánintézetnek minősíti az egri képezdét. s beleköt az érsek minden rendelkezésébe. Nagy Zsigmond tanár esetében ez be is következett, akit beszédhibája miatt nem tartott alkalmasnak tanárnak. Végül ezzel kapcsolatos kompromisszummal zárul a vitákkal teli időszak. Az érsek 1857 októberében változó egészsége miatt felmenti Nagy Zsigmondot, a kormányhatóság pedig 1858. februárban rendeletileg erősíti meg az intézet nyilvánossági jogát. Ez persze (ti. Nagy Zs. felmentése)55 alkalmat adott egyben a képző átszervezésére, mert a következő személyi változásokkal is együtt járt. Vohler Alajost a nevelés, tanítástan, magyar nyelv s irálytan tanárát igazgató-tanárrá, Mindszenti Gedeont hittanárrá, Stephanovszky Sándort földrajz-, történelem- s természetrajztanárrá, Derszib Rudolf főelemi tanítót számtan-, ütenyírástanárrá56 és intézeti jegyzővé, Stephanovszky Alajos főelemi tanítót németnyelv- és gazdászattanárrá, a Zsasskovszky-testvéreket zenetanárokká nevezte ki. Az újonnan kinevezettek mellet a tanárkar tagjai még: Türk Ferenc a lyceumi rajziskola rajztanára, ill. Rudassy László népének. A Htt. nem teljesen nyugodott bele az átszervezésbe, de jogaihoz ragaszkodva, és jórészt formálisan a kinevezéseket maga is megtette, tulajdonképpen megerősítette azokat. A kormányzat rendszabályozni akarta a képzőkön kívül a népiskolai tanítókat is. Képesítési okmányt követelt mindegyiküktől, és aki oklevél nélkül tanított, azt rendkívüli tanfolyamra külön e célra kijelölt képzőkbe utalta. Közéjük tartozott az egri is. Időközben megtörtént a költözködés is. A Pyrker alapította képző a íceumba kerül és a Foglárintézetben a Bartakovics érsek által betelepített Angolkisaszszonyok Rendje megnyitja a női képzőt annak helyén. Az egri praeparandia, melynek „Jelen állása és szerkezete” címen a Religio és Nevelés c. kat. folyóiratban 1845 novemberében tartalmas cikk jelent meg, igaz szerzője anonimitá55
Nagy Zsigmond Pyrker egyik kedves embere volt, nyomdai alintéznök, Bartakovics érseksége idején tanít és tanárkari jegyző is. Ő fordította le Pyrker: Szent hajdan gyöngyei c. művét. 56 Ütenyírás: írástanítási módszer, melynek során a tanulók betűket, ill. a szavakat vezénylésre (azaz a betűelemek nevének, számának v. irányuknak a hangoztatására) írták.
56
sához ragaszkodott, aláírás helyett keresztet tett az írás végére. Szakmaipedagógiai vonatkozásban is tanulságos. „...háromfelé ágazik az intézeti tanulók nevelése, tudniillik: értelmi, erkölcsi és neveléstani (intellectualis, moralis et paedagogica). Az értelmi nevelésben főelvül az szolgál, hogy a leendő néptanítók rendszeres tudománnyal bírjanak a tanítandó tárgyak mindazon szakairól, melyek a népnevelésben hasznosak- és szükségesekül nézethetnek. Nem kevesebb gond fordíttatik a tanulók erkölcsi kiképzésére. Az értelmi képzéssel összeköttetik a tanulók neveléstani képzése, (formatio paedagogica); mit az illető tanítók annál könnyebben intézhetnek, mivel az intézeti iskolának azon szerencsés helyzet jutott, hogy összeköttetésben levén az elemi iskolákkal, mit elméletileg a tanulók előtt magyaráznak, ugyanazt az elemi iskolában gyakorlatilag azonnal megmutathatják, hogy így a többszöri ismétlés és folytonos gyakorlat után egész készséggé váljék a tanítási módszer.” Az elhelyezésre vonatkozóan: „Intézetünk a foglári nevelőház egyik szárnyépületében vagyon. Fölvételre csődület tartatik, minden második évben, s a csődülők közül nyolczan, kiknek iskolai s egyéb bizonyítványaik, valamint testi lelki képességeik legtöbb reményt nyújtanak, az intézetbe fölvétetnek, s abban – a ruházatot kivéve – minden szükségeik ellátatnak; a többiek tulajdonukból élvén, a városból járnak a rendes órákra. Megtudjuk azt is, hogy eddig ez intézetből rendes bizonyítvánnyal ellátva, a népnevelői tisztes pályára már 182 egyén lépett ki. − Ez ugyan magában szép szám, de ha tekintetbe vesszük a szükséget az egészen pótolva, csak e megyében is soká lesz: hol 340 elemi népiskolában 23 000 tanuló neveltetik, mely iskoláknak eddig fele sem láttatott el kiképzett tanítókkal. − Továbbá, hogy: a tanítói kar eddig 3 egyénből állott, egy egyháziból ki az elméleti, nevelési s tudományi szakon kívül az intézet közvetlen felügyelője volt, s két világiból, kik az egyházi hangászatban s énekben adának oktatást: de miután az év kezdetével az egész intézet bel-ügye újabb rendezést nyert, a tanárkar két egyénnel nőtt. Egy egyházival, ki a tanítási tárgyakat az előbb említett egyházi tanítóval megosztva tanítja, és egy világival a kertészeti és selymészeti osztályra. Szerkesztői megjegyzésből tudhatjuk meg a cikket olvasva, hogy Lévay Sándor kanonok érdeme és jótékonysága az ügyes kertészek- és selymészekké kiképzendő tanítók ügye, bár mi még csak – mondja – a kertészettel még csak a méhészetet ohajtanók összekapcsolni”. A dicsőséges 1848/49-es magyar szabadságharc időszaka a képző életében Az 1848–49-es események az egri képző fölött sem múltak el nyomtalanul. Az 1847-es évre összesen 34 tanuló, 1848-ban 31 tanuló, az 1849-i tanévre már csak 14 tanuló iratkozott be, de ezek is odahagyták a Líceum falait a haza hívó szavára. 1848 március 19-én még ott vannak azon a népgyűlésen, ahová Eger egész ifjúsága felvonult, meghallgatni a pesti ifjak 12 pontját, majd rá négy nap-
57
ra eltávolították az „osztrák sasokat” a középületekről. Ugyanazon év őszén pedig már mint fiatal honvédek szanaszét szóródva harcoltak a hős honvédzászlóaljakban. 1848. december 9-én megalakult Egerben a 26. honvédzászlóalj, főleg egri, Heves megyei és debreceni fiatalokból. Intézetünk növendékeinek jó része is csatlakozott. A névsorban több növendék neve is megtalálható: Mezei József őrmesteré pl., aki a szolnoki és nagysallói csatában vett részt, vagy Fodor Pál, aki Hatvannál és Isaszegnél harcolt. Ez utóbbi a szabadságharc leverése után egy ideig bujdosott, majd ismét beiratkozott a képzőbe. További nevek: Balla János hadnagy és Zelei Gyula tizedes. A 26. honvédzászlóalj 1200 emberének tűzkeresztsége a kassai csata volt 1489. január 4-én, ahol az osztrák Schlick tábornok seregétől vereséget szenvedett. Reményüket és bizalmukat nem vesztették el, január 10-én megmaradt erőit Klapka György I. hadtestéhez osztották be, akinek vezetésével kivették részüket a dicsőséges tavaszi hadjárat összes csatáiból. Az 1849-i téli hónapokban – főleg februárban – Eger felvonulási terület lett. Ismeretes, hogy Kápolna – ahol 1849. február 26–27-én ütközött meg Dembinszky honvédserege Windischgrätz csapataival – csupán 22 km-re van Egertől. Klapka György 1849. február 22-én vonult át Egeren 8000 fős seregével. A zeneszóval felvonuló honvédek üdvözlésére az egész város kivonult. Görgei február 25-én járt Egerben, sőt innen ment lovasfogaton Kápolnára. Még a kápolnai csata előtt, 1848. december 18-án Szemere Bertalan – mint Felső-Magyarország teljhatalmú biztosa – elrendeli, hogy Egerben és Miskolcon tábori kórház alakuljon. Repetzky Ferenc, Heves vármegye kormánybiztosa Szemere rendelete után szózatot intézett a megye, de különösen Eger honleányaihoz, hogy a sebesültek ápolásával segítve legyenek méltó utódai a dicső Dobókorabeli egri nőknek. Az egri tanítóképző épületében a tantermekből és tanári szobából is kórtermeket csináltak, ahol szakszerű kezelésben és jó ellátásban részesítették a kápolnai csata sebesültjeit. Az itt elhaltakat az egri Hatvani (Fájdalmas)-temetőben helyezték örök nyugalomra. Később emlékoszlopot is állítottak nekik. Rüdiger orosz tábornok 20 000 orosz katonával 1849. július 24-én vonult át a városon. Szeptember 11-én a gyűlölt osztrák rendszer tisztviselői az összeszedett Kossuth-bankókat a Líceum kapuja előtt elégették. Ebben az évben az 1850-es évben is, a tanév, mint mindig, „Veni Sancté”-vel kezdődött október 1-jén, amit megelőzött a mindenki általi (teológiai, jogi, filozófia kari és a tanítóképzői) úgynevezett összeírás, mely általában két napig tartott. Az évnyitót Egerben alig néhány nap múlva egy hetes szüreti szünet követte, majd az I. félévi leckék befejeztével januárban tantárgyankénti vizsgálatok osztály szinten, egészen február 18–20-ig. A félévi szünet 8–10 napos volt. A II. félévi előadások július elején fejeződtek be, melyet a közvizsgák követtek egészen július végéig. Augusztus–szeptember-ben volt a nagy vakáció. A növendé-
58
kek fegyelme eléggé tűrhető volt, Benkóczy szerint. Valószínűleg része volt ebben, hogy a növendékek otthoni és városban való viselkedését rendszeresen ellenőrizték. Igaz a pedellus általi ellenőrzés nem igazán vált be, hisz természetes volt a barátkozás és ugyancsak az ezt felváltó kurátor vagy senior diákok felügyelete sem lehetett kellően szigorú. Igen sok fegyelmi eset található mind a tanárkari tanácskozmányok, mind a városi önkormányzat feljegyzéseiben, főleg az éjszakai rendzavarások tárgyában. E tekintetben nem tapasztalható kirívó különbség az egyes iskolanemek diákjai között. Feltűnő szigorral büntette meg pl. Eszterházy püspök a kispapokat kisebb kicsapongásukért egyik szokásos apátfalvi ünneplésük alkalmával, amikor is még a zenélést is eltiltotta hosszabb időre tőlük. Az 1852-es líceumi beköltözésre visszatérve, meg kell említsük a Foglárintézet megváltozott funkcióját, s hogy a képezdészeket kísérték a az elemi iskola tanulói vagyis a gyakorlósok. A kiürült épületet átalakítás után a Bartakovics érsek által Egerben letelepítet „Angolnők” vagy „Angolkisasszonyok” vették birtokukba.57 Az októberi diploma elsősorban a protestáns intézményekre vonatkozóan éreztette (autonómiájuk növelésével) hatását, de jelentkezett a közoktatás irányításában is, jelesül a tanítóképzőében, növekedett a centralizáció, amint az folyamatos volt az önkényuralmi korszak kezdetétől. Új tanítástervet is bevezetnek, melynek fő elemei a rajzoktatás és mértantanítás, ill. a gyakorlati orientáció. Problémát okozott, hogy egyre többen kerültek be nem teljes 3-4 gimnáziumi vagy alreáliskolai végzettséggel, minek következtében az első évben felzárkóztatás-szintrehozás lett a fő feladat. Az 1863. évi 17, 923-as rendelet módosítja a képesítési szinteket egyszersmind bonyolítva, s némiképp összezavarva azokat: 1. Elemi főtanodában főtanítóságra: 2. Elemi főtanodában altanítóságra; 3. Altanodában tanítóságra; 4. Altanodában altanítóságra alkalmas fokozataival. 1864-től az intézet felügyelete a kassai tankerületi főigazgatóságra kerül át. A kiegyezéshez közeledve kezdenek ismét visszaszállni az iskolafenntartókra a régi jogok. 1865-ben pl. már ismét az érsek engedélyezi egy jelöltnek tanképesítő vizsgálatra bocsátását, nyilván magántanulóról lehet szó. Lássunk egy órarendet is az 1863/64-as tanév idejéből!
57
Történetét Breznay Imre dolgozta fel, s fennmaradtak az intézet évkönyvei is.
59
Órarend Hétfő I. Róm. karének II. Orgona I. Neveléstan II. Hittan I. Számtan II. Tanítás I. Orgona II. Karének I. Földrajz, történet II. Tanítástan
8–9. 9–10. 10–11. 2–3. 3–4.
Csütörtök 8-9.
I. Rajz
9-10.
I. ⎯
10-11. I.⎯ 2-3.
I.⎯
3-4.
I.⎯
Kedd Magyar Gazdászat Figyelés Irálytan Német ⎯ ⎯ ⎯ ⎯
Szerda Népének Neveléstan Számtan Hittan Természettan {Orgona
Figyelés Tanítás
Péntek
Római karének II. ⎯ Magyar II. Rajz Hittan Földrajz, Történet⎯ II.⎯ Ütenyírás Orgona II.⎯ Karének Ütenyírás II.⎯ Főelemiben figyelés
Szombat {Népének Orgona Neveléstan Német Tanítás Orgona Karének Hittan Olvasókönyv kezelése
A háromévfolyamú képzés időszaka (1871–1882) Az 1868. december 5-én hatályba lépett népiskolai törvény, (1868: XXXVIII.tc.) a tanítóképzés idejét 3 évre emelte. Bartakovics érsek elődei nyomdokán járva alakítja át az 1868-as XXXVIII. tc. népoktatási törvény szerint az intézetet. Elődei nyomdokán, hiszen ahogyan Barkóczy püspök korszerűsíti a teológiai és létrehozza a bölcsészeti kart, Eszterházy a Líceum iskolák létrehozásakor, vagy Pyrker a tanítóképző megnyitásakor, Bartakovics is a megye papságának támogatását kérve szervezi újjá intézetét. Szerencsére neki is akad egy nem mindennapi hozzáértéssel és ügybuzgalommal megáldott munkatársa, Tárkányi Béla, mint annak előtte Pyrkernek Rajner Károly.
60
Juhász Norbert tankerületi főigazgatói működésének idejére esik az átszervezés. Bartakovics érsek 1870 októberében intézkedik az 1503. sz. érseki rendeletével a harmadik évfolyam megnyitásáról az eötvösi népoktatási törvény alapján. E szerint a harmadik évfolyam megnyitására az 1871/72-es iskolai évben kerül sor. A rendelet értelmében új tanárok (Vincze Alajos, Katinszky Gyula, Sivampel József) beállítása vált szükségessé. Az újonnan kinevezettek fizetése 600 Ft, a német nyelv tanáráé 100 Ft, a zene- és énektanároké 150–150 Ft. A rajzot a líceumi rajztanár, a tornát a gimnáziumi tornász tanította, a gyakorlati kertészetet pedig az érseki főkertész (ez utóbbiak bérére vonatkozó adat nincs, valószínű, hogy a líceumi rajztanáréhoz hasonlóan külön honoráriumot nem kaptak). A tantárgyfelosztás a következő volt: az igazgató-tanár Vincze Alajos hittant, földrajzot, történelmet heti 10 órában; Katinszky Gyula neveléstant, magyart heti 12 órában; Sivampel József számtant, természettant, természetrajzot heti 10 órában; Zsasskovszky Ferenc karéneket, orgonát heti 5 órában; Zsasskovszky Endre (Ferenc öccse) egyházi népéneket, orgonát heti 5 órában; Grétsy Gáspár német nyelvet heti 6 órában tanítottak. A líceumi gondnok ekkor Vochler Alajos. A felszerelésre vonatkozó adatok Benkóczy nyomán: 2 zongora, 2 orgona, 6 hegedű, 2 földteke, 4 földábra, Rasch és Gessler természetrajzi ábrái és más fali abroszok. A képezde szakkönyvtára 127 kötet (használhatják a líceumi könyvtárat is). A Physicum a Museum, éremgyűjtemény és rajzterem, ill. az érseki díszés gyümölcsöskert tartoztak ide. Gyakorlóiskolául a négyosztályú osztott líceumi elemi iskola szolgált. Benkóczy szerint a kormány féltékenykedni kezdett az intézetre, melynek bizonysága az a rendelet a minisztériumból Juhász Norberthez, hogy és amennyiben, az egri képzőt a törvénynek megfelelően át nem szervezik, tegyen javaslatot bezárására. A hatásköri jogvita érzékeltetésére idézzük Tárkányi jelentésének egy részletét: „Ezeket Nagyságodnak, annál örvendetesebb tudomásul jelenthetem, mivel ez által meg lőn előzve a képezdénk iránti javaslattétel (ti. az átszervezés mikéntjéről), amelyre a V. és K. Miniszter által nagyságod felszólíttatott, melyre nézve azonban illetékességét nagyméltóságú érsekem különben is magának tartotta fönn.”58 A képzési idő meghosszabbodásának nemkívánatos velejárójaként a II. évf.ra beírt 33 növendék fele kimaradt (részint magántanulók lettek, részint segédtanítónak álltak), mivel szegénységük miatt nem tudták magukat fenntartani. Tanárkari határozatban a megoldást az internátus létrehozásában, ill., amíg ez nem lehetséges, az egyéb támogatás növelésében látták: „Ne a gimnáziumi tanulókat élelmezzék, akik közvetlenül nem érdeklik az egyházmegyét, hanem a tanítónövendékeket, akiket az egyházmegye szolgálatára képeznek ki”.
58
Benkóczy, i. m. 76. o.
61
Végezetül a 24476/1870. sz. miniszteri rendelet biztosítja az intézet nyilvánossági jogát. Az átszervezés utáni első felügyeleti látogatásra Juhász Norbert főig. részéről 1871. április 20-án került sor. Módosul a tantárgyfelosztás is, hiszen megnő a tanárok terhelése, különösképpen, ha még a hittudományi karon adott órákat is számítjuk. Vincze Alajos 18 (továbbá székesegyházi hitszónok), Katinszky Gyula 22 Sivampel József 5917 órában tanítanak hetente. A tanári túlterhelés csökkentésére nevezi ki az érsek Gárdonyi későbbi magyartanárát Répássy János személyében, aki hittant is tanít. Megoldódik a rajz- és a tornatanár kérdése is, Sajóssy Alajos akadémiai festész és gimnáziumi rajtanár, ill. Gottescha Alajos beállításával. Ez utóbbi szépírást is tanít, de a következő évben megválik az intézettől és helyén Benedek Gyula gimnáziumi tanárt, illetve Schőn János gimnáziumi szépírót találjuk. Tárkányi Béla kanonok intézetigazgató ugyancsak megválik az intézettől, miután a Szent István Társulat alelnökévé választják. Utóda Vincze Alajos eddigi helyettese lett. Meghal az intézet fenntartója, Bartakovics érsek 1873. május 30-án, s az érseki székben június 18-tól Samassa József dr. volt szepesi püspök követi. Nevezetes esemény az 1873-ban megnyitott r. k. tanítónőképző intézet létrehozása, mely az angolkisasszonyok intézetében a régi „Foglarianum”-ban a fiképzővel közös irányítás alatt, és kezdetben annak tanárkara óraadóként való bevonásával volt lehetséges. Az intézetre nézve ez azzal a könnyítéssel járt, hogy az eddigi tanítónő-képesítések ettől kezdve megszűntek. Az 1874/75-ös tanév kezdetétől Zsendovics József kanonok az intézetigazgató. A szépírástanárt maga fizeti, Katinszky javaslatára minden tanár részletes tanítástervet köteles készíteni, Répássy tanár javaslatára heti 1 órás latintanítási kurzust vezetnek be, döntenek iskolai könyvtárszoba és újabb szertár létesítéséről. 1874/75-ben ismét vizsgálják az elnéptelenedés okát, a belső rend javítására a kurátor, vagyis növendéki rendfelügyelő tisztséget létesítenek, akik nemcsak a szünetekben a folyosón biztosítják a rendet, hanem a szünet után a tanár megérkezéséig az osztályban is. Ismét felmerül az intézeti autonómia sérelmének kérdése. Az egyik tanár felrótta, hogy a kormány tanfelügyelője hivatalos minőségében bement az órájára, és ott kérdezősködött, amivel zavarta az előadást. A megoldás az lett, hogy az igazgató figyelmeztette a felügyelőt. Az 1874. november 4-én elhalálozott Grétsy Gáspár németnyelv-tanár helyére Krassay Félixet nevezik ki. Felmerül az intézeti orvos alkalmazásának kérdése, mely egyelőre az érsek udvari orvosának rendelkezésre bocsátásával oldódik meg. Külön is kell szólnunk az Egri „Főegyházmegyei Tanfelügyelői Hivatal”-ról.
59
Ő írja meg „Az egri tanítóképzés történetének vázlata” címen az első 50 év történetét, de az 1878/79-es Évkönyvből, amelyben megjelent, nem lelhető fel egyetlen példány sem.
62
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után, a tervezett állami iskolai felügyelet újjáélesztésével párhuzamosan az egyházmegyék is igyekeztek kidolgozni saját irányítási szabályzatukat. Egerben Bartakovics Béla érsek 1108/ 1851. sz. rendeletével létrehozta az Egyházmegyei Tanoda Hivatalt, és meghatározta az egyházmegyei tanügy szervezetét, és annak teendőit. Ennek lényege: a helyi iskolaigazgató továbbra is a plébános, a kerületi tanfelügyelők pedig az esperesek. Az egyházmegye rk. népiskolái felett a főfelügyeletet a tanodahivatal látta el, amelyet egy kanonok vezetett. Csak a hivatalnak volt joga a tanítók elbocsátására, a pályázat útján felfogadott tanítók megerősítésére stb. A hivatal vezetői voltak: 1851–57: Németh Mihály, 1857–69: Ferenczy Imre, 1869–72: Tárkányi Béla. Ezután két évig betöltetlen volt a beosztás, majd 1874-ben 363. sz. alatt körlevélben értesítette Samassa József érsek a Főegyházmegye papságát az egyházmegyei Tanfelügyelőség megszervezéséről és annak feladatköréről, amelyet körlevelében így fogalmazott meg: „Érseki egyházmegyém népoktatási ügyét, összes ágazataiban. karolja fel és gondozza. Szervezetének keretei megegyeztek a Tanodahivataléval. Alapvető változást az jelentett, hogy az 1860-as évek második felétől szerveződő tanítói körök is a tanfelügyelőséghez tartoztak, illetve a korábbiaknál részletesebben határozta meg a tanfelügyelő feladatkörét. A népiskolai hatóságokról szóló 1876: XXVIII. tc. megjelenését követően az érsek 1877-ben 1494. sz. alatt részletesen újra szabályozta a tanfelügyelő feladatkörét, amelyet ezúttal is körlevélben közölt az egyházmegye papságával. Ugyanez év novemberében meghatározta a hivatal szervezetét is, működési helyét a Líceumban jelölve ki. Amikor 1928-ban Subik Károlyt nevezte ki Szmrecsányi érsek a tanfelügyelői hivatal élére, akkor egyben megbízta annak átszervezésével is. Ez volt az utolsó átszervezés a hivatal életében, annak ellenére, hogy a későbbiekben történtek még változások, hiszen pl. 1943-ban végleg megszűnt a segéd-tanfelügyelői beosztás, amely előzőleg is csak szakaszosan létezett, az iskolaügy keretén belül az (1931. és az 1942. években).” Az iskolaügy keretén belül az 1931. évi és az 1942. évi egri egyházmegyei zsinat is foglalkozott a tanfelügyelőséggel. A hivatal az egyházi iskolák államosításakor szűnt meg. A fő-tanfelügyelői, tanfelügyelői és segéd-tanfelügyelői beosztásokból kizárólag a tanfelügyelői volt az, amely a hivatal teljes fennállása óta létezett. Főtanfelügyelők voltak: 1909–1911-ig Blazsejovszky Ferenc, 1911–21-ig nem volt ilyen cím. 1921–28-ig Venczell Ede, 1928–43-ig vitéz Subik Károly, 1943-tól megszűnéséig Szentgyörgyi József. Tanfelügyelők voltak: 1874–92-ig Zsendovics József, 1892–1909-ig Katinszky Gyula, 1909–1921-ig Venczell Ede, 1921-től nincs ilyen beosztás, 1928–1934-ig Csanády László, 1934–1938-ig Csanády László és Szentgyörgyi József, 1938–1943-ig Szentgyörgyi József, 1943–1946-ig Rakolczai (Fucsek) Gábor. Segéd-tanfelügyelők: 1874–1890-ig Katinszky Gyula, 1890–1893?-ig: Kontra Vazul László, 1893?–1909?: László János, ezt követően ilyen beosztás 1921-ig nem volt. 1921–1928-ig Csanády
63
László, 1928–1934-ig Szentgyörgyi József, 1934–1943-ig Rakolczai (Fucsek) Gábor, 1943-tól megszűnt.60 Az Intézet centenáriumi krónikájából megtudhatjuk, milyen fegyelmi vétségek történtek: vásárba mentek növendékek óra helyett (a továbbiakban vásári napokra évente többször is a meghatározott napokon szünetet adtak, ill. csak de. 10-től volt előadás), éjszakai mulatozás után beverték egy professzor ablakát, aki korábban rendbontás miatt bezárta őket. Az egyik túlzottan pajkos internátusi növendéket kihelyezték magánházhoz, s fizettek utána 3 pengőforintot, hogy ne lehessen rossz hatással a többiekre. Hogy a hideg zeneteremben ne gyújtsanak tüzet (azután a tüzet keménykalapban hordott vízzel oltották) ingyen fát biztosítottak részükre. Az igazolatlan mulasztások elkerülése érdekében csak orvosi igazolást fogadtak el. A hegedűrongálások megelőzésére pedig nem biztosítottak ingyen hegedűket a tanulók rendelkezésére, a segélyezetteket pedig segélyük ilyen célú felhasználására kötelezték. A késő növendékektől és a becsukottaktól kulcspénzt szedtek, ami a pedellus salláriumát növelte, a gyógyszerszámlát (magasnak találván a 41 Ft-ot egy félévre) a szülőkre szándékoztak áthárítani. Igaz, Zsendovics kanonok intézetigazgató sok egyéb kiadással a maga pénzéből továbbra is fedezte. A külnövendékek szállásadóinak nyugtát kellett adniuk költségeik tanulók általi megtérítéséről, nehogy azok az e célra kapott összeget más módon használhassák fel. Az 1878-as évben ismét változások történtek a testületben: Gyalogay és Benedek (mindkettő Gyula), távoztak az intézettől. A kertészeti oktatást ezután Lestál Ágostonra, a testnevelés tanítását Perger Ignácra bízták. Krassay Félix a zárdában lett hitoktató, ezért helyére a német nyelvi tanszékre Bőhm János dr. került. Négy év múlva Lestál Ágoston és Schőn János helyére László Jánost nevezte ki az érsek. Ő volt az első civil rendes tanára az intézetnek. Az 1878. szeptember 12-i tanévnyitó tanárkari ülésen (az augusztus 31-i Bükk fölött tomboló irtóztató vihar miatti elemi csapás következtében mintegy két héttel később kezdődött a tanév) felmerült a kérdés, hogy az egri képzőben végzettek 3 évig csak az egyházmegye területén helyezkedhessenek el. Samassa érsek érvelése a tárgyban figyelemre méltó: „A szabályszerű kötelezvényen alapuló kényszeroktatástól nem sok áldás remélh1ető”. Az év vége felé a tornaoktatás ismét válságba került. Nem lévén saját tornakertjük, először még 1872/73-ban Gotesscha Alajos, az akkori tanár a Róna-féle házat bérelte ki e célra, majd utóda (Benedek Gyula) az Egri Tornaegylettel kötött bérleti szerződést, amelynek az volt a lényege, hogy az érsekkert szegletében berendezett tornakertjét felszereléseivel együtt használhatja a képző. Idővel azonban a szertornához szükséges eszközök elkoptak, ill. újjal való pótlásuk esedékessé vált. Ettől kezdve a Líceumban a torony alatt tartattak a tornaórák, de
60
Az Új Katolikus Lexikon szócikke Kiss Péter egyházmegyei levéltáros tollából
64
később, úgymond rekompenzáció fejében továbbra is az egylet gondoskodott nyári tornászóhelyiségről. 1882-ben meghal az intézet kiváló éne-zene tanára, az országos hírű orgonaművész és zeneköltő Zsasskovszky Endre. Utódjául Pokorny János és Zsasskovszky Károly (Ferenc fia) közül mondván, hogy Pokorny töri a magyart, a testület Zsasskovszky Károlyt választja meg, igaz csak ideiglenesen, három év utáni véglegesítéssel. Ez évben vezetik be a felvételin a hallásvizsgálatot, s még ennél is fontosabb a gyakorlóév elrendelése, tudniillik, hogy a harmadik év befejezése után egy évig tanítani kell, s csak ezt követően lehet képesítővizsgát tenni. Az 1883. május 23-i értekezleten pedig már a négy évfolyamos képzés bevezetését tárgyalja a testület. Igaz, ennek csírája a gyakorlóév bevezetésében már megvolt. Hatályba lépését az érsek 1883. évi július 30-án kiadott 1729-es sz. rendelete biztosítja. Eszerint az 1883/84-re beiratkozottak számára a IV. évf. elvégzése már kötelező volt. Előzményként meg kell említsük a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1881. évi 15369. sz. rendeletét, amellyel négy évfolyamúvá alakította át az elemi iskolai tanítóképezdéket, s megengedte, hogy a jó felkészültségű jelöltek a tanképesítő vizsgálatot a IV. évfolyam elvégzése után azonnal letehessék. 1884-ben megváltozott a tankerületi beosztás is. Kassáról a budapesti tankerülethez kerül az intézet felügyeleti szempontból. Megválnak Juhász Norberttől, aki csaknem egy emberöltőn át látta el ezirányú feladatát. A budapesti tankerület részéről az új felügyelő Say Móric, majd Hóman Ottó. Ez utóbbi az utolsó ebbéli minőségében, mert a tanítóképzőket kiveszik a tankerületi főigazgatók hatásköréből, és a kir. tanfelügyelethez kapcsolják. 1886-tól Velkey Pál Szabolcs megyei tanfelügyelő látja el az intézet felügyeletét. A tanításterv voltaképp még ugyanaz, mint az 1868-as tc. idején, pontosabban az ennek alapján készült püspöki tanításterv, melyet a püspöki kar 1877-ben adott ki és tett kötelezővé az összes r. k. tanítóképző intézetben. Tárgyai: 1. Hit és erkölcstan. 2. Neveléstan (ált. nevelés és tanítástan, oktatási módszertan, tanítási gyakorlat). 3. Magyar nyelv és irodalom. 4. Német nyelv. 5. Mennyiségtan (számtan-mértan). 6. Történelmi tárgyak (földrajz, történelem, hazai alkotmánytan). 7. Természettudományok, (természetrajz, természet- és vegytan, mezei gazdaság és kerti gyakorlatok, házi ipar). 8. Művészi tárgyak, (ének-zene, rajz, szépírás). 9. Testgyakorlás. Már itt és ekkor felmerül, hogy az egyes tárgyakból kapott jegyek nem számítanak egyformán, az egyes tárgyak nem egyenrangúak. Konkrétan felmerül az is, hogy zenéből az elégtelen nem számít. Nos, ezzel a tévhittel testületi értekezleten foglalkoznak. További tantervi változásra példa az egészségtannak a nyolcvanas években történő bevezetése, majd Grand Miklós előadásai révén 1883-tól a méhészetet is beiktatják a tantárgyak sorába. Az 1883/84-es iskolaévben tehát az I. évfolyamon az új tanterv szerint indult a képzés, mely azután 1886/87-re jutott a IV.
65
osztályba. Előnyei mellett azonban látható hátrányokkal is járt az áttérés. A legnagyobb problémát az „évfolyamszaporítással” beállott túlterhelés jelentette. Azért jelentkezett ez igen gyorsan, mert veszített népszerűségéből a tanítói hivatás a megnövekedett képzési idő miatt, s egyre gyengébb képességű jelöltek érkeztek az intézmények falai közé. Az átszervezés okozta személyi változások: Parizsa János gyakorlóiskolai tanítót betegeskedése folytán felmentették a tanítás alól, Katinszky Gyula lett a gyakorlati kiképzés vezetője, segítségére Danassy Antal belvárosi igazgató-tanító van. 1885-ben hagyja el az intézetet 17 évi buzgó és eredményes szolgálat után Gárdonyi magyartanára, Répássy János, aki alsóábrányi plebános lesz. Helyére Kontra László Vazul kerül. Tovább gyarapodnak a szertárak. Az orgonák, zongorák mellé néma zongorákat is vásárolnak, s szükség szerint cserélik a hegedűket is. Felfrissítik a taneszközöket is. Sivampel természetrajzi szertárához kiterjedt vásárlásokba fog a pesti Calderoni cégen keresztül, Zsendovics kanonok-igazgató a könyvtárakat saját értékes könyvadományával alapozza meg. Vincze Alajos egy drágakőutánzat-gyűjteményt adományoz az intézet számára. A zeneterem felszerelése 1884-ben 2 orgona, 2 pedálharmónium, 4 zongora, 1 kisbőgő és 15-20 db hegedű. Az új oktatásügyi törvények következtében megszűnő bölcsészeti kar gyűjteményeit (természetrajzi, természettani szertár) a képző kapja meg. Bartakovics érsek általi beszerzés a híres Vrabély-féle (herbárium) növény-, ill. egy érmegyűjtemény. Az intézet megalakulásától kezdve minden évben adott ki „informatio”-kat. Ezeket azonban csak 2–2 pld.-ban állították ki, egyik az érsekhez, a másik a Helytartótanácshoz került. Ezekben rendre beszámoltak az elvégzett tananyagról, a növendékek előmeneteléről stb. Az első nyomtatott „Értesítvény”-ek a 70es évek elején jelennek meg nyomtatásban. Mindössze 8–10 oldalból állnak, de azért sok érdekes adatot tartalmaznak, elsősorban a tanárok és tanulók neveit és az utóbbiak érdemjegyeit.61 1888-ban meghal az idősebb Zsasskovszky fivér is, Ferenc, a drága jó „Franci” bácsi. Egymást érik a felügyeleti látogatások: 1888 április-ban Berzeviczy Albert a VKM. megbízásából, majd Velkey Pál már említett Szabolcs megyei tankerületi felügyelő utóda, Halász Ferenc, de már mint Heves megye kir. tanfelügyelője. Mindketten elégedetten értékelik az intézet működését. 1888-tól Szőke Sándor lesz a gyakorlóiskola tanítója, mint volt belvárosi tanító. A következő évben, 1889–90-ben Katinszky Gyula ha nem is végképp, de megválik az intézettől. A Foglár-intézetben létesített fiúnevelő intézet igazgatója 61
Mintaként a függelékben mellékelünk egy másolatot, szándékosan azt, melyen Gárdonyi Géza neve is szerepel a hallgatók között, akkori nevén Ziegler Gézaként.
66
lesz, s mellesleg az Angolkisasszonyok intézetében s a tanítónőképzőben is tanít. 1892-ben mint egyházmegyei tanfelügyelő, 1897-ben pedig mint igazgató kerül vissza az intézet kötelékébe. Korábban tanított tantárgyait Kontra László Vazul vette át, az övéit pedig Babik József. Zsasskovszky Ferenc helyét Pokorny Jánossal (főszékesegyházi karmester) töltik be. 1888-ban Sivampel kibetegedik, majd nyugdíjazzák; helyére Várady Gyula kerül mennyiségtantanárrá. A nagy tanári fluktuációt az intézet megsínylette, ami a növendékek fegyelmén és előmenetelén egyaránt megmutatkozott. Az 1890. március 28-i tanári értekezlet bizottságot küld ki az „elernyedés okainak kutatására”, mely bizottság az orvoslás módját csakúgy, mint korábban (utaltunk is rá), az internátus létesítésének feladatában találja meg. Ebben az évben alakítják ki a tanári szobát. 1890-ben Pokorny János elhalálozik, helyére Hirsch Hugót nevezi ki az érsek, ideiglenes jelleggel. 1891-ben az Egri Tornaegyesület feloszlatását követően annak vagyona (346 Ft 57 kr.) az intézethez kerül (Sivampel jóvoltából) belügyminiszteri jóváhagyással. Ebben az évben teszi alapítványát Csegezy Ignác kegyesrendi áldozópap az egri születésű tanítónövendékek számára, ill. Györgyényi Ignác kanonok hagyományoz 5 db szatmár–nagybányai vasúti részvényt az intézetre. A VKM. 1891-ben a tanítójelöltek tűzoltásban és életmentésben való kiképzését is előírja, ezért a tanítójelöltek három hónapos tanfolyamon vesznek részt (Czigler Henrik dr. vezetésével), és sikeres záróvizsga után tűzoltótiszti rendfokozatot nyertek. Tovább vizsgálódik a testület a minőségi romlás megállításának érdekében. Végül egy előkészítő osztály indítása mellett döntenek. Ide felvehetők lennének mindazok, akik az elemi VI. osztályát végezték, és elsősorban azok, akiket a lelkész meg a népiskolai tanító ajánlott. Azután a középiskola egy-két osztályát elvégzettek. Azok pedig, akik a három középiskola után jelentkeznének, sikeres felvételi vizsgálat alapján vétetnének fel az I. osztályba. 1892-ben Zsendovics 20 év igazgatás után kerül nyugdíjba. Utóda Vincze Alajos lesz, aki immár másodszor kerül az igazgatói székbe. Új zenetanárként Lányi Ernő 1892. augusztus 12-én kap kinevezést. Ebben a tanévben merül fel, hogy vajon a helyi, avagy a zónaidő szerint tanítsanak-e? Mivel a helyi intézetek mind a zónaidő szerint működtek, a képző is ehhez igazodik. A téli időszakban azonban így már lámpáról kellet gondoskodni a 3–4. óráktól, nem is beszélve az 5–6. órában szokásos testnevelésről (ennek oka a tornatanár Perger Ignác elfoglaltsága, de nem tehettek mást, mivel 200 Ft-ért vidékről új tanárt nem kaptak volna, más tornatanár pedig nem volt akkor a városban). Távozik Kontra László is, (Gyöngyös)solymosi lelkésszé nevezik ki. Tantárgyait Vincze Alajos, azét pedig Végh Kálmán Mátyás jászberényi káplán vette át. 1893. március 4-én a nyugdíjas igazgató, Zsendovics József hal meg, az intézet egyik nagy jótevője. 1000 Ft-os alapítványt és a Szent István-társulattól járó könyvadományait is a képzőre hagyta.
67
1893-ban a nem állami középiskolák tanárai nyugdíjjogosultságának feltételei foglalkoztatják a tanárkart. A két lehetőség: vagy az Orsz. Tanítói- vagy a Tanári Nyugdíjintézetbe való belépés, évi 24 Ft fizetése fejében havi 300–500 Ft-os nyugdíj biztosítható. Az 1893/94-es tanévben kolerajárvány miatt csak szeptember 15-én nyitották meg a tanévet. Az 1894/95-ös iskolaévben a már 8 éve elismerésre méltó módon működő Szőke Sándort az érsek 200 Ft-nyi évi fizetéssel és kinevezéssel véglegesíti a belvárosi elemi iskolában mint a képezde gyakorlóiskolai tanítóját. Továbbra is gondot jelent a rekrutáció, különösen az elemi iskolai végzettségűek válnak be nehezen, még ha tanítói gyakornokoskodás után jönnek is. Ezért az igazgató kéri, hogy csak igen alapos felvételi vizsgálat után és kivételes esetben legyenek felvehetők. 1895. április havában távozik Egerből Halász Ferenc kir. tanfelügyelő, a testületből pedig Várady Gyula, akinek helyére Breznay Imre okl. tanár úgy áll, hogy átveszi Perger Ignáctól a tornatanítást is. Ő az intézet második világi tanára, s egyszersmind beállításával megoldódik a testnevelés tanításával kapcsolatos sorozatos korábbi probléma. Ettől az időtől kezdve töltik be világiakkal a rendes tanári álláshelyeket. 1896-ban Végh Kálmán Mátyás a csányi parochiára távozik, Vincze Alajos, ill. a neveléstudományi tárgyakat Szőke Sándor veszik át tőle. Ez utóbbi mindkét, azaz a nőképző gyakorlóiskolájának is igazgatója lesz. Mindhárom világi tanár az Országos Nyugdíjintézeti tagság mellett dönt. Az ezredév megünneplése az egri tanítóképzőben is nagy visszhangot kelt. A nagyszabású díszünnepélyről az Egri Híradó c. újság számol be részletesen. Visszatérnek a négy vásári szünnap ügyére, s csupán az előadások e napokon való későbbi kezdését (10-től), engedélyezik, szünetet nem. 1897. szeptember 6-án, Vincze Alajos 30 éves tanárságának ünneplésén Babik József mond köszöntőt. Előkészítik Samassa érsek 25. évi jubileumát, jelesül, hogy Sajóssy Alajos rajztanár 400 koronáért megfesti arcképét, a honoráriumot pedig ösztöndíj-alapítványként visszaadományozza az intézetnek. Vincze Alajos egyébként Kápolnára távozik lelkészi szolgálatra. Utolsó ténykedése a hazai r. k. tanítóképzők tanárainak 1898. júliusában, Egerben tartott kongresszusának szervezése abból a célból, hogy a r. k. tanítóképző intézeti tanárok egyesületét létrehozzák. A kongresszuson 54 küldöttel 11 tanító- és 4 tanítónőképző vett részt. A tanácskozás két napon át tartott, Mócsy Antal országgyűlési képviselő és Vincze Alajos elnökletével. Az egyesület meg is alakult, de később a kat. tanítók egyesülete százas bizottságának tanítóképzői szakosztályává alakult át, miután alapszabályát a katolikus püspöki kar nem „approbálta”.62 1897-ben még egy szép megemlékezést is tartanak Pyrker érsek mint alapító halálának 50. évfordulóján. 62
Lat. = helyesel, jóváhagy, megerősít, engedélyez.
68
Vincze Alajos távoztával Katinszky Gyula kanonok lett az igazgató, az igazgató-tanár pedig Babik József (tanította a hittant és földrajzot). Breznay Imre a magyar nyelv és irodalmat, történelmet és alkotmánytant, Révész Károly egri iparostanonciskola-igazgató pedig a természettudományokat tanította (ő lett a negyedik világi tanár). Ugyanekkor távozik Sajóssy Alajos rajztanár, aki helyett Bajzáth Lajos főreáliskolai tanárt alkalmazzák. 1898. október 27-én zajlik a Samassa-ünnep, ismét szükségessé válik az ügyrendi és fegyelmi szabályzat átdolgozása, egyszersmind kéri a tanárkar, hogy a féléves vizsgák rendje helyett térjenek át a három időszakos felosztásra. Az érsek jóváhagyja. 1898. május 30-án a növendékek részt vesznek a kápolnai csata 50. évfordulóján rendezett ünnepélyen. Miután az intézet tanárai más intézeteknél is el vannak foglalva, nehezen tudnak megfelelő leckerendet kialakítani, s ezért áttérnek az 1899/1900-as tanévtől a csak délelőtti tanításra, ami be is válik. Az 1901/02-es évben is történik változás a testületben: Babik József helyére, aki tiszabábolnai lelkész lesz, Venczell Ede hittanárt nevezi ki az érsek igazgatótanárrá. Lányi Ernő zenetanár, ismert dalköltő a miskolci zeneiskola igazgatója lesz, ezért helyére Pogatschnigg Guidó főszékesegyházi karnagy kerül. 1902-ben meghal Sivampel József, az intézet 21 éven át tanító tanára. Távozik az intézetből Bőhm János dr., a német nyelv tanára, aki helyére Rovó Lajos kerül, heti 10 órában mint óraadó. 1903/04. Ferentzy Imre prépost, kanonok halála, aki 1859–68 között volt az intézet igazgatója. A tanítás még mindig az 1886-os tanításterv szerint történik, annak ellenére, hogy az állami képzőknek ettől nagyban különböző tanterve van. A tanári kar a püspöki kartól várja a változtatást. Ismét változás történt az állami felügyelet szintjén, Scossa Dezső lovag a csongrádi tankerület élére kerül, helyébe Tergina Gyula lép. 1904-ben meghal Hirsch Hugó zenetanár 13 évi képzőbeli működés után. A következő évben X. Pius pápa Samassa érseket bíborossá avatja. Az új püspöki tanterv az 1905/6. iskolaévben az I. osztályban bevezetésre kerül. Megnövekedik benne az óraszám, ami újabb tanári státust igényel. Új elemei: a hittant vallásbölcseleti alapon tárgyalja, a csillagászati és fizikai földrajz sok olyan politikai földrajzi ismeretet tételez fel, amellyel a tanulók nem rendelkeznek. A történelem óraszáma egy órával kevesebb, mint az állami képzőkben (heti 2 óra). A tanárok kérik, hogy fizetésük is legyen egyenlő az állami képzőbeli tanárokéval. Fizetésrendezés ugyan nem történt, de fejenként 400 koronát kaptak azzal az ígérettel, hogy a rendezés is megtörténik. 1907/8. Az új tanterv vonzataként jelentkező tanári állásra a bíboros-érsek Ivanovich Viktort nevezte ki segédtanári minőségben, aki azonban igen rövid ideig állt az intézet szolgálatában, mert betegségére történő hivatkozással állásá-
69
ról december 10-én lemond (az önképzőkört is ő vezette). Helyére ugyancsak segédtanári kinevezéssel Benkóczy Emil kap megbízást. Polgáry Miklós rajztanár elköltözött a városból, helyette Grónay Andort nevezik ki. Növendéki kezdeményezésre intézeti zászló készíttetését határozzák el, amihez gyűjtést is szerveznek. Csatlakoznak a nagyenyedi Bethlen-kollégium felhívásához a tanulmányi kirándulásokon biztosítandó viteldíjmentesség tárgyában. Még a kerület országgyűlési képviselőjét (Babocsay Sándor) is megnyerik ügyüknek. 1908 tavaszán feltámadási zarándoklatra visz Rómába hat növendéket Benkóczy Emil. A következő évben végleg távozik az intézettől Katinszky Gyula, aki betegeskedése miatt mind a tanítóképző-igazgatóságról, mind az egyházmegyei fő-tanfelügyelőségről kénytelen lemondani. Az új egyházmegyei főtanfelügyelő: Blazsejovszky Ferenc apátkanonok. Ugyancsak 1909-ben teszik egyenlővé a képzőintézeti tanárok lakásbérleti támogatását az állami tisztviselőkével. Nyugdíjba vonul az első világi tanár, László János, 26 és fél év szolgálat után. Utóda Simcsó József tanár lett. Engedélyt kap Breznay Imre magyar nyelv és irodalom, ill. okl. tornatanár a zirci apáttól a főgimnázium felső osztályaiban testnevelés tanítására. Benkóczy Emil kettős megbízatást kap: a Kézimunkára nevelő Országos Egyesület mezőtúri tanfolyamán való részvételre és a tanárkari jegyzői teendők ellátására. A jegyzőségért a korábbi pénzdíjazás helyett heti egy óra kedvezményben részesül. Ismét Breznay Imre a Mindszenty-önképzőkör vezetője. Simcsó József tanár vesz részt az intézmény képviseletében a nyíregyházi szlöjdtanfolyamon, ahol annak tanítására jogosító oklevelet szerez. A növendékek fegyverhasználati oktatásban részesülnek a várbéli honvédlaktanyában, heti 1 óra tartamban. Tanítóképzős növendékek végezhetik ezentúl (1909) a kántori teendőket a jogakadémiai hallgatók miséin, amiért 40 Ft-nyi díjazásban részesülnek, ám ennek felhasználása közcélokra történik. A VKM. 1910-ben új tanítóképzős szabályzatot ad ki, ill. szakfelügyelővé kinevezi Wesely Ödön dr.-t, aki egy alkalommal látogatásával megtiszteli az intézetet. Breznay és Szőke tanárok fizetését 2900 koronára emelik. 1911 áprilisában megható megkeresés érkezik az igazgatóhoz. Námesztó község ugyanis emléktáblával jelölte meg híres zenész-dinasztiájának, a Zsasskovszkyaknak a szülőházát. Igaz az ünnepségen az intézet nem képviseltette magát, de Venczell Ede ig. táviratot küldött a nagyközség plébánosának, Murin Jánosnak. A szép kegyeleti aktus egri kapcsolódást Zsasskovszky Endre leányának özv. dr. Fekete Károlyné szül. Zsasskovszky Máriának 15 000 koronás alapítványa jelentette, mely a zsasskovi, alsókubini és námesztói r. k. kántortanítók gyermekeinek képzőintézeti elhelyezését támogatta. Ebben az évben került az intézet fenntartási alapjához a Pánthy-féle végrendeletből további 12 000 korona.
70
A tantestület saját megtiszteltetésének tartotta, hogy az érsek Venczell Edét egyházmegyei tanfelügyelővé nevezte ki 1911. szeptemberi hatállyal. 1911/12-ben hatályba lépő új tantervet adott ki a VKM., s egyidejűleg az ahhoz kapcsolódó részletes tanmenetek készítését is elrendeli. Az érsek az intézetre nézve is kötelezővé teszi az új tantervet, ill. ígéretéhez híven rendezte a tanári fizetésekkel kapcsolatos kérdést, így az nyugvópontra jutott.63 A tanári kar 1912. februári értekezletén tárgyalta a kérdést, melynek eredménye három pontban összegzett együttes véleményük. Szükségesnek és korainak is tartják, majd csak teljes kifutása után tartják értelmét az elkészítésének. Továbbá várják a püspöki kar állásfoglalását. Március 12-én rendkívüli értekezleten jelenti be az igazgató, hogy a Pápa Őszentsége hozzájárulásával Szmrecsányi Lajos püspököt utódlási joggal bíró érseki helyettessé nevezték ki, úgynevezett coadjutorrá. Az 1912/13. iskolaév Samassa József halála alkalmából történő megemlékezéssel vette kezdetét, földi maradványának elhelyezése 1912. augusztus 24-én a főszékesegyház sírboltjába történt. Az érsek, akinek pásztorkodása idején lépett az intézet a korszerűség útjára, végrendeletében 20 000 koronát hagyományozott az intézetre. Egy súlyos fegyelemsértés sokadszor veti fel ismét az internátus szükségességét, s az új érsek elkötelezetten komoly lépéseket tesz az ügyben. Változás történik a testületben is: Szmrecsányi Lajos érsek még előde megbízásából kinevezi Csanády László okl. középiskolai tanárt, a bp.-i RákóczyCollégium prefektusát az intézethez. Pogatschnigg Guidó a temesvári zeneiskola igazgatói székébe távozik, így zenetanárrá Meiszner Imre főszékesegyházi karnagy neveztetett ki, Zsasskovszky Károllyal osztva meg az órákat.64 Simcsó József a gazdaságtan tanítását vette át a gazdasági kerttel együtt. A nyugdíjkérdés ismét terítékre kerül, ezúttal a korhatár tervezett 30-ról 35 évre történő felemelésének szándékával összefüggésben. A képző tanárai csatlakoznak az országos tiltakozáshoz. Kezdeményezik ezzel összefüggésben egy országos, a Tanítóképzőtanárok Országos Egyesülete égisze alatti kongresszus összehívását, amelyre küldöttként Breznay Imrét és Szőke Sándort delegálnák. Bevonták ismét az egri kerület országgyűlési képviselőjét is, aki ekkor történetesen gr. Zichy János volt, egyben vallás- és közoktatásügyi miniszter is. 1913. május 23-án Csanády László a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori címet szerez. A tanítványi hála szép megnyilvánulásaként Bobek László dorogházi tanító Vincze Lajos-alapítvány címén saját gyűjtésből 700 koronát helyez letétbe (az intézet egykori igazgatójának aranymiséje alkalmából).
63 64
6887/1912. sz. érseki rendelet. Meiszner feladata volt a kántortanfolyamok és az énekkar vezetése is.
71
1913-ban állami tanárt kap az intézet Raáb Kálmán modori állami tanítóképző-intézeti tanár személyében, aki gazdasági szaktanár. Ennek következtében nyerhette vissza természetrajz-kémiai tanszékét Simcsó József. Az 1914-es év a háború kitörésének szomorú dátuma. Benkóczy Emil bevonult a nagyváradi m. kir. honvéd-hadapródiskolába tanárnak, majd három hónap után a 10. honvédgyalogezreddel mint századparancsnok vonult az északi hadszíntérre. A tanév csak októberben kezdődött meg, s egyidejűleg Csanády László dr. igazgató-tanári kinevezése is megtörtént. A helyettesítés miatt módosult a tantárgyfelosztás. A szlöjd és a testnevelés óraszámát a négy osztályban 8–8-ról, 4–4 órára csökkentették. Venczell Ede igazgató tanította a hittant az I–III. osztályokban és tartotta az exhortációkat.65 Breznay Imre heti 1–1 órában tornát a III–IV.-ben, s az így felszabadult 2 órában alkotmánytant Csanády László dr. felmenttette a hittannak az I–III., a pedagógiának s a földrajznak az I., az alkotmánytannak a IV. osztályban való tanítása alól, helyette tanítja a történelmet az I–III.-ban, valamint a II.-ban a földrajzot. Grónay Andor tanítja a földrajzot a III., a szépírást az I–II. osztályban. Révész Károly önként vállalta a földrajzot az I.-ben heti 2–2 órában, Simcsó József pedig a pedagógiát az I. osztályban, ill. a tanárkari jegyzőséget is. A VKM. ekkor oldja meg a tanítóképzők szakfelügyeletének kérdését is. A kinevezett három felügyelő (Sigescu József, dr. Wagner János és Scheer Sándor) közül az Egri képző felügyeletével Scheer bízatik meg. Megváltoztatja a testület az intők adásának feltételeit, enyhítvén azokat. A Hadsegélyző Intézet részére gyűjtést rendeznek (22 k. 40 f.). Az első háborús rendelet 1915. februári: az 1894-, 1895- és 1896-ban születettek besoroztatásuk esetén minden előzetes vizsgálat nélkül megkapják osztálybizonyítványukat, ill. oklevelüket. Ugyancsak e szerint a rendelet szerint az évi anyagot február és március hónapban a besorozottaknak kivonatosan kell előadni. Kiderül, hogy a II. osztályból 7, a III.-ból 6, a IV.-ből 11, összesen 24 tanuló kerül sorozásra. Ez éppen még nem is okozott volna gondot, mert a tanárok a rendkívüli állapotokra tekintettel az anyagot megfelelően lerövidítették és így be is fejezték. Jött azonban a második háborús intézkedés, az 1429/1915. sz. rendelet. Ennek értelmében az önként hadi szolgálatra jelentkezettek s az 1897ben vagy 1898-ban születettek szintén igényt tarthattak az előbbi kedvezményre, ha ellenük semmi kifogás nem áll fenn a tantestület részéről. Mindössze két ilyen jelentkező akadt, de csak egyiküket javasolta a tanárkar, a másiknak gyenge fizikuma miatt nem engedélyezte a kedvezmény igénybevételét. Később még egy jelentkező akadt, aki oklevelét mindenféle vizsgálat nélkül szerezhette meg. 1915. március 24-én Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő, miniszteri biztos jelenlétében tartott osztályozóértekezlet állapította meg azoknak a növendékeknek az érdemjegyeit, akik az 1913/915. sz. rendelet értelmében katonai szolgálatra al65
Lat., rég.: intő, buzdító beszéd, különösen hittanároknak diákokhoz intézett szentbeszéde.
72
kalmasnak bizonyultak. A távozó növendékek március 20-án kapták meg okleveleiket, illetve bizonyítványaikat, és április 15-én kellett jelentkezniük csapattesteiknél. 1915. április 12–15. között látogatta meg az intézetet először Scherer Sándor kir. szakfelügyelő, és a tanárok munkája vonatkozásában elismerését fejezte ki. Augusztusban Simcsó József is bevonult, Benkóczy Emil pedig sebesülten hazakerült. A gorlicei áttörésnél szerzett sebesülését az egri Irgalmasok kórházában gyógyították. A háborús állapotok következtében a növendékek száma is megcsappant; az I. osztályban 15, a II.-ban 20, a III.-ban 8, a IV.-ben szintén 8 fő volt a létszám. Októberben felmentették Simcsó Józsefet a katonai szolgálat teljesítése alól, s a rend ismét helyreállott a tantárgyfelosztás vonatkozásában. 1916. januárban miniszteri rendelet érkezett, mely szerint az éves anyagot április 15-ig kell befejezni. Simcsó József tanár februárban ismét bevonult, de ismét le is szerelt. Áprilisban az 52.600. III.-8., rendelet szerint a legutóbbi népfelkelési bemutatón alkalmasaknak talált 1898-beli növendékek szintén vizsgálat nélkül kapnak oklevelet. Május 6-án az 54700/1916. sz. rendelet az 1914/15. iskolaév végén, az intézet III. osztályát eredményesen elvégzett növendékek részére, május 25-től június 25-ig terjedő időre, tanulmányaik befejezésére és oklevelük megszerzésére tanfolyamot nyittatott. Mindössze 10 érintett növendék volt (ti. amely a III. évf. elvégzése után a harctérre került). A befejező-képesítő vizsgálat miniszteri biztosa Négyessy László dr. egyetemi tanár volt. 1916. októberben a honvédelmi miniszter Benkóczy Emilt is felmentette a katonai szolgálat alól. November 21-én meghal I. Ferenc József, akit IV. Károly követett a trónon. A VKM. úgynevezett normál tanmenetét megtárgyalja a testület. A növendéklétszám a háborús viszonyok következtében tovább csökken, immár 47-re. 1917. januárban ismét háborús rendelet jelenik meg, amely a bevonuló 1892/93-as évfolyambeli növendékeket érinti, ha alkalmasak, minden vizsgálat nélkül megkapják bizonyítványukat. Az 1899-ben született III–IV. éves katonai szolgálatra alkalmas növendékek számára pedig háromhetes tanfolyam rendezendő, melynek végeztével a jelöltek szóbeli tanítóképesítőre bocsátandók. Az I. osztályban 1, a II.-ban 3, a III.-ban 3, a IV.-ben 1 ilyen növendék volt a háromhetes tanfolyam február 1-én kezdődött meg, és 27-én fejeződött be. 1917 márciusában a magánvizsgálatokat szabályozza a VKM. midőn elrendeli, hogy a magántanulóknak a magyar nyelvi dolgozaton kívül németből és mennyiségtanból is kell dolgozatot készíteni. A háborús állapotok következtében a gazdasági helyzet oly mértékben romlott, nagymérvű munkaerőhiány lépett fel, minek következtében Heves vármegye alispánja segítséget kért a nyári gazdasági munkálatok végzéséhez az intézettől. A növendékek közül mindössze néhányan vállalkoztak rá. 1917. júliusban revízió következtében Benkóczy Emil felmentését visszavonta a honvédelmi miniszter, s már 30-án be is vonult tényleges katonai szolgálat-
73
ra, igaz Egerben teljesíthette azt. Ebből adódóan a délutáni órákban felsőbb parancsnoki engedéllyel taníthatott is. Az érsek mindent megpróbált a mentesség érdekében, de hiába. 1917/18-ban 44 a növendékek száma, ami ismét csökkenő trend az előző évihez viszonyítva. Az októberi pótszemlén további három fő is alkalmas lett, a végleges létszám így 41 maradt. 1918. január 14-én rendkívüli testületi ülésen búcsúztatták az elhunyt Zsasskovszky Károlyt (Zsasskovszky Ferenc fia), aki 36 éven át működött az intézetben. Megjelenik a negyedik háborús miniszteri rendelet, a 7/1918-as. Eszerint a már bevonult, vagy a február hó folyamán népfölkelési bemutató szemlére kerülő tanulók számára február 1-től március 14-ig (a III–IV. évf. érdekelt növendékei), tanfolyamot nyit az igazgatóság. Róvó Lajos betegsége miatt kényszerűen változik a tantárgyfelosztás. Helyettesítésére Süle János főszékesegyházi hitszónok és karkáplán tanítja a német nyelvet. Miniszteri rendelet alapján az utolsó évfolyam katonanövendékei március 8án, a többi osztályok pedig 12-én kapják meg bizonyítványaikat. A tanítóképesítő vizsgálat szintén március 8-án történik. Áprilisban új tanfolyam nyílik, amelyre mindazok jelentkezhetnek, akik március 12-ig a tanítóképző utolsó előtti évfolyamát elvégezték. A 4280/eln. 1918. sz. rendelet ismét tanfolyam nyitását rendeli el ezúttal azok részére, akik az 1899. év előtti időben születtek, és katonának besoroztattak. E tanfolyam hallgatói május 25-én írásbeliek mellőzésével osztályvizsgálatot tettek, és 27-én befejező képesítőre bocsájtattak. Mindazonáltal a IV. évf. osztályképesítő vizsgálatai meg lettek tartva, de arra mindössze két növendék vállalkozott. Tovább csökkent a testületi létszám, miután Raáb Kálmánt a minisztériuma (FM.) nyugdíjazta. Simcsó József így ismét a gazdaságtant is tanítani kényszerült. Fájdalmas sorokban közli a centenáriumi krónikás, Benkócszy Emil a világháború hősi halott növendékeinek névsorát: „...Belon József, Braun Kálmán, Dallos Endre, Dobos Gábor, Homor László, Hriha András, Képes Lajos, Kóczián Elemér, Kopnitzky Kamill, Szakáll Ferenc, Szánthó Dezső, Papp Dezső, Pozderka János neve legyen áldott a magyar haza szeretetére nevelt ifjúságunk ajkán...”66 Ilyen háborús körülmények között köszöntik 1918 októberében a tanári pályafutásának 40. jubileumához érkezett Szőke Sándor veterán kollégát, ill. búcsúztatják Rovó Lajost, de a gyásznak még nem volt vége: Vincze Alajos halála alkalmából még emlékünnepélyt is rendeztek. Ez évben válik meg az intézettől Süle János, kinek helyébe Kiszely Imre, majd néhány hónap múltán Turtsányi Ambró dr. kerül.67 66 67
A líceum első emeleti folyosójának falán márványtábla őrzi emléküket Szemináriumi lelkiigazgató, ciszter tanár.
74
Az országos közállapotok egyre inkább rosszabbodnak, a harcterekről özönlenek vissza a fegyveres katonák, nagy pusztításokat és zavart, meg nyugtalanságot okozva mindenütt. A zűrzavaros helyzetből azután következtek a forradalmi események. Az 1918. év végi züllött állapotok, a spanyolnáthajárvány, a fűtési nehézségek együttesen vezettek oda, hogy a karácsonyi szünet egy hónapig tartott. 1919. február 21-én tárgyalja a testület a Kunfi-féle rendeletet, mely szerint a budapesti tudományegyetem szociális kurzust rendez középiskolai és tanítóképzős tanárok számára. Erre Benkóczy Emilt és Csanády László dr.-t, a két történettanárt jelölte a testület, de megvalósulására a „kommunizmus kitörése” miatt nem kerülhetett sor. Mozgolódott a Tanítóképzős Tanárok Országos Egyesülete (T.T.O.E.), felmérte, hogy továbbra is önállóan működjék-e vagy csatlakozzon valamely politikai párthoz? Az egri képző testületének véleménye az önálló működés mellett szólt. 1919. március 29-én a XXII. kormányzótanácsi rendelet megszüntette a képző egyházi jellegét, és köztársasági állami tanítóképzővé minősítette, és alárendelte az egri kultúrügyi szakcsoportnak. Innen az első rendelkezés április 4-én érkezett, arra vonatkozóan, hogy a vörös hadseregbe beállt katonanövendékeknek az eddigi tanulmányaik alapján azonnal adja ki az osztálybizonyítványokat és okleveleket. A testület 7 növendéket bocsátott el ily módon az intézetből. A kultúrszakosztály intézkedésére két személy került a testületbe; Gajda Gyula és Volszky István, az előbbi a gazdaságtani, utóbbi a szlöjd-oktatás vezetésére. Választani kellett továbbá három tagot az intézet ügyeinek vezetésére. Egyre-másra érkeztek a parancsok a kormányzótanácstól, illetve a kultúrszakosztálytól. Megszüntették a vallásoktatást, helyette szociológiát vezettek be. Az Egerben megnyíló átképző tanfolyamon megkezdődött a tanárok szociális oktatása is. 1919. április 11-én újabb rendelet érkezett a vörös hadseregbe lépő növendékek osztályozására. Ezúttal 11 növendék került ki bizonyítvánnyal az intézetből. Az iskolaévet június 7-én bezáratták. Új mintájú bizonyítvány-űrlapokat is adtak ki, melyek az érdemjegy helyett csak megfelelt, vagy nem felelt meg minősítést használt. Ezeket ki is kellett osztani. Az osztályfőnököket kötelezték a magyar nyelv és irodalom, a német nyelvi és alkotmánytani könyvek megsemmisítés céljából való begyűjtésére. Az év végi osztályozó értekezletre be kellet vonni az „osztálybizalmiakat”, hogy ellenőrizhessék a tanárkar ítélkezését! „...A tanügyi népkormány a f. hó 17i képesítő-vizsgálatra kormányképviselőül Pinkert Zsigmond jászberényi tanítóképző intézeti vezetőt küldte ki”. A vakáció idején különféle terrorkülönítmények szállták meg a várost és a Líceumot, tagjai pedig a szertárakat feltörték, és mérhetetlen károkat okoztak, sőt a város és a vármegye legjobbjai közül túszokat is szedtek, így tartva rette-
75
gésben a lakosságot. A végkifejlet Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek és két kanonok, illetve a köztiszteletben álló Breznay Imre elhurcolása volt a füzesabonyi vésztörvényszék elé. „Végre hosszú és szívós vergődés után – egyidőben a román rablók betörésével – megtörtént törvénytelen és rettentő uralmuk összeomlása, mely után a törvényes állapot helyre állott,”68 1919. szeptember 27-én tanévnyitó testületi értekezleten áttekintették a borzalmas időket, és megállapították, hogy a régi tradícióhoz híven folytathatja munkáját az intézet. Kinyilvánították annak szándékát, hogy a „kommunista eszmék mellett magukat exponáló növendékek nem bocsáttathatnak vizsgálatra”. Ezen az értekezleten tárgyalták a VKM. rendeletét is a képesítési feltételekről illetve az osztályozásról. A kommün utáni első évben a növendékek létszáma 72 főre emelkedett. December 11-én meghalt Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő, aki az intézetnek hosszú időn át miniszteri biztosa volt. A tankerület vezetését Szétsényi Antal kir. tanfelügyelő vette át, majd Rusztek Károly. A téli szünet ismét egy hónapig tartott „... az általános nyomorúság és a szénhiány miatt...” Igaz a szünidőben is teljes komolysággal kellett a növendékeknek dolgozniuk! Breznay Imre órarendi keretek között kért és kapott heti 1 órát a helyesírás gyakorlására. A rászorulók száma 40 fő volt. Az 1920. februári érseki rendelet (a VKM. 200884/1919. B. I. sz. bevezetése) elrendeli a szociológia oktatását. A testület keresztény világnézeti alapon ellenzi a tárgy bevezetését. Az 1920/21-es tanév Breznay Imre negyedszázados tanári jubileumával esett egybe. A tanárkar a VKM. rendelete értelmében hivatali esküt tett. Előléptették (VKM. 46006/1920. sz. rendelettel) dr. Csanády László igazgató-tanárt a VI., Benkóczy Emil és Simcsó József tanárokat a VII. fizetési osztályba.
A hat és öt évfolyamú tanítóképzés A VKM. 7041/1920. sz. rendelete a tanítóképzőket hat évfolyamúra szervezte át, amely rendeletben a hatosztályú tanítóképző intézetek I. osztályának tanításterve is benne foglaltatik. Az átszervezést érseki rendelkezés is nyomatékosítja, s a tanárok óraszámát is módosítja. A testület örömmel fogadta, mert a túlterhelés megszüntetését és a tanítói tekintély növekedését várta tőle. A VKM. 85. 237/1920. sz. a román megszállás alatti károk összeírására intézkedik (felelőse: Simcsó József), a VKM. 90. 841/1920. VI. sz. pedig a vallásos és hazafias nevelés intenzívebbé tételét célozza. Benkóczy ez utóbbival kapcsolatban megállapítja: „...Mi a rendeletben lefektetett alapelveket vallottuk mindig s e tekintetben, a tanári karban soha széthúzás 68
Benkóczy i. m., 124. o.
76
nem volt, mégis megvalósítottunk néhány gondolatot. Az irredentizmust ápolnunk kell minden rendelkezésre álló eszközzel. Erre nézve azt határozza a tanári kar, hogy a nemzeti tárgyak tanárai órájuk végén mindig mondassák el a Magyar Hiszekegyet és a magyar imádságnak szövege, ott legyen rámába foglalva minden évfolyam tantermében69 A vallásos nevelés érdekében pedig minden osztály tanulói elimádkozzák a 12 órai szünetben az Úrangyalát”. 1921-től rendes iskolaszolgát kellett tartani az intézetnek: Kaposi Pál azonban betegeskedése miatt lemondott állásáról. Időközben pedig a pénz értéke annyira romlott, hogy a kiutalt összegért már nem is lehetett fogadni másikat. Ily módon a régi állapot szerint napszámos végezte a tantermek takarítását és fűtését. A T.T.O.E. fordul – időközben – a hatosztályos képzés megfontolásával kapcsolatban a testülethez, miután az elnéptelenedés megállítására megfontolandónak tartaná a négy évfolyamos rendszer visszaállítás utáni korszerűsítését (az I. osztályban már csupán 8 növendék volt). 1921-ben főigazgatói látogatás volt Scherer Sándor részéről, ki elégedett volt a látottakkal. 1921/22 évnyitó értekezletén történik igazgatóváltás az intézet élén. Venczell Ede prépost kanonok búcsúztatása, illetve Csanády László dr. kinevezése révén. 1922. januárban ismét előléptetések történtek: Breznay Imre, Révész Károly és Szőke Sándor tanárok a VI. fizetési kategóriába kerülnek. 1922 májusában az intézethez kinevezik Szaich Ernő gazdasági akadémiai segédtanárt. A novemberi értekezleten emlékeznek meg Gárdonyi Géza haláláról. 1923. januártól távozik Grónay Andor óraadó rajtanár, 15 évi itteni működés után. Egy ideig Benkóczy Emil helyettesítette, majd Ágoston Vendel kiskunfélegyházai áll. tanítóképző intézeti rajztanár. Szaich Ernő helyére máris Kapitány Gézát helyezi ki a földművelésügyi minisztérium. 1923 májusában tesz 3 napos látogatást a VKM. megbízásából Fináczy Ernő dr. egyetemi tanár. Változás történik az osztályozásban, az eddigi öt érdemjegy helyett négy lesz. 1924. augusztusban az érsek felmenti az intézeti hitoktatás alól az igazgató Csanády László dr.-t, illetve kinevezi Vécsy László hitoktatót és egyházmegyei tanfelügyelőségi titkárt a helyére. Ugyanez évben az érsek Breznay Imrének a magyar tanítóképzésben, az irodalom és tudomány, valamint a közélet terén 30 éven át kifejtett értékes és maradandó becsű munkássága elismeréséül a tanítóképző intézeti igazgatói címet adományozta.
69
Ettől kezdődően az Évkönyvekben is rendre feltűnik az ima szövege: Hiszek egy Istenben; Hiszek egy Hazában; Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.
77
A VKM. által kinevezett Lipeczky János a gyakorlóiskolai tanítói állást nem foglalta el, ezért Heves vármegye tanfelügyelője előbb Barabás Sándort, áll. igazgató-tanítót, majd Peczár Gyulát osztotta be oda. Rövid idő után mindketten más beosztásba kerültek, s így nevezhette ki az érsek a képző volt növendékét, Forgács Istvánt a gyakorlóiskola tanítójának. Megjelent az új népiskolai tanterv, melyet a testület értekezleten vitatott meg. A rajztanár Ágoston Vendelt a VKM. kivonta az egri képzőből, és a bajai m. kir. állami tanítóképzőhöz rendelte. Az így megüresedett állásra Sturm Józseffel, az egri siketnéma-intézeti rajztanárral kötöttek szerződést. Megoldódni látszott a diákotthon ügye. Csanády László dr. „A maga szegénységéből állandó oltárt emelt a keresztény magyar kultúrának az Álmagyartetőn, amikor saját telkén és költségén fölépítette a Szent László Diák-otthont.”70 60 szegény tanítónövendék kaphatott benne potom pénzért szállást és élelmezést. Az alapító még a felügyeletet is maga látta el kezdetben. 1926-ban ismét személycsere történik a felügyeletben. Scherer Sándor helyett, aki nyugállományba vonult, Wagner János lesz a kir. főigazgató. Változás történik a gazdaságtantanár személyében is: Kapitány Géza nyugdíjazása után Rhédey György főkáptalani intéző tanítja a továbbiakban a tárgyat. 1927. május 16-án hal meg Glósz Kálmán dr., az intézet jeles orvosa, aki 18 éven át látta el e feladatkört, helyébe az intézet egykori növendéke, Szilágyi József került. A gyakorlóiskolai tanítói állást, mely az ugyancsak volt növendék, Forgács István lemondásával üresedett meg, előbb Medák Alajos állami tanítóval helyettesítették, majd Trajtler Géza kápolnai igazgató-tanítóval véglegesen betöltötték.71
Az intézet fejlődése Szmrecsányi érsek idején Szmrecsány Lajos dr. már mint egri főszékesegyházi kanonok is jótevője az intézetnek, amelynek évlapjai erről évről-évre beszámolnak. 1912. március 30. Koadjutori kinevezése. 1913. március 13. Belső titkos tanácsosi kinevezése. 1913. május 13. A 6000 -öl területű gazdasági kert dróthálóval való körülkerítésének biztosítása. 1913. május 13. Elrendeli a Kath. Népszövetség által szociális kurzus tartását az intézetnél, melynek előadói: Ernszt Sándor dr., Haller István és Molnár István, voltak, akik szeretettel vezették az ifjúságot a szövetkezeti életbe. 1913. május 13. Venczell Ede intézet-igazgató t. kanonokká való kinevezése. 1913. november 6. Benkóczy Emil segédtanár rendes tanárrá történő kinevezése. 70 71
Benkóczy i. m., 133. o. Ugyancsak volt egri tanítóképezdei növendék, teljes neve Szügyi Trajtler Géza.
78
1914. március 13. A III. évfolyamon 18 óra méhészeti előadás megtartásának elrendelése. 1914. október 5. Csanády László dr. intézet-igazgató tanárrá való kinevezése. 1915. szeptember 3. Breznay Imre a VIII. fiz. o. 3. fokozatába, Simcsó József a IX. fiz. o. 3. fokozatába való előresorolása. 1915. december 18. Venczell Ede t. kanonok, igazgató valóságos kanonokká való kinevezése (VKM. előterjesztésre a király). 1916. november 18. Az állami normál tanmenethez való alkalmazkodás elrendelése. 1917. szeptember 10. Az intézet rendes tanárainak háborús és ruhabeszerzési pótlék címén 4708 korona adományozása. 1917. december 12. (VKM. 148143. sz. alapján) a rendes tanárok számára fizetés-kiegészítő államsegély kifizetésének engedélyezése. 1918. október. Elismerő érseki leirat Szőke Sándor 40 éves szolgálati jubileuma alkalmából. 1920. január. Érseki leirat az óraadó tanárok fizetésrendezéséről és a szociológiai oktatás bevezetéséről. 1920. augusztus. Érseki rendelet a tanítóképző hat évfolyamúvá való átszervezéséről (VKM. 7041/1920. sz. alapján). 1921. Iskolaszolga beállításának szükségességéről. 1921. május 7. Az internátus felállításával kapcsolatos kir. főigazgatói értékelésről. 1921. augusztus 26. 26.3955. sz. érseki rendelet Venczell Ede igazgató felmentéséről és Csanády László egyidejű kinevezéséről (egyúttal segédtanfelügyelővé is). 1921. október 7. Érseki rendelet a növendéki segélykeret 4000 koronára való felemeléséről. 1923. október 1. Érseki leirat, köszönet az aranymise alkalmábóli jókívánságokért. 1924. január 26. Érseki leirat főigazgatói látogatás jegyzőkönyvének jóváhagyó tudomásulvételéről. 1924. szeptember 5. Érseki leirat Vécsy László hittanár kinevezéséről. 1924. november 2. Breznay Imrének címzetes igazgatói kinevezéséről. 1925. október 7. Forgács István gyakorlóiskolai kinevezéséről. 1925. október 7. Érseki rendelet az ötévfolyamú tanítóképző tanítástervének életbe léptetésére 1926. március 7. Matuszka Mihály kanonok intézeti hitoktatás-felügyelővé történő kinevezéséről, ill. a kettős szentév emlékeképpen internátus felépítésére adakozás kezdeményezéséről. 1928. évi II. érseki körlevél a centenáriumi ünnepségek megrendezéséről.
79
A krónikás összegzése az intézet jelentőségéről a következő: „Mint sokáig egyedülálló rendszeres és magyar tannyelvű intézet emberöltőkön keresztül egyedül látta el tanítókkal nemcsak az egri egyházmegyét, de más vidékeket is. Tanítótábort nevelt az 1868. XXXVIII. tc. végrehajtásához. Ha nem működik az egri tanítóképző, nem lehetett volna az általános tanítóhiány következtében annyira is végrehajtani első népoktatásügyi törvényünket, amint azt végrehajtották. Magyarságával mindig a magyar nemzeti szellem hűséges ápolója volt, még akkor is, mikor ez nagy bűn volt a bécsi kormányok szemében, aminek bizonysága az ötvenes évek tanítóképzőinek tanításterve, amelyből, kihagyták a történelem tanítását, míg ennek ellenére Bartakovics érsek követelte az egri képző tanáraitól a magyar történelem oktatását. Az intézet tanárai mindig kitűntek a magyar nyelv és irodalom tanításában és így nagyban hozzájárultak nemzeti nyelvünk kipallérozásához. Csak Payert, Mindszenty Gedeont, Tárkányi Bélát, Répássy Jánost, Babik Józsefet, Breznay Imrét kell említenünk, akik mindannyian becsületes magyarnyelvű tanítók kiművelésére törekedtek, s akik többé-kevésbé beírták nevüket a magyar irodalomtörténetbe is. Nagy érdemük, hogy egy Gárdonyi Gézát, egy Egri Györgyöt tudtak adni a magyar nemzetnek! Végül emberöltőkön keresztül szaktekintély számba ment az intézet az egyházi ének és zeneoktatás terén. A Zsasskovszky-dinasztia adta az intézetnek ezt a fényt, akik még az elnyomás korában is szaktekintélyei voltak a bécsi kormánynak az általános zenepedagógiai kérdésekben.”72 Tegyük hozzá elismerően, Benkóczy Emilnek, a centenáriumi krónikásnak is méltán lenne ott a helye a felsorolásban, még ha maga szerényen el is hárítaná azt. A további történések összegzése az 1948-as államosításig, az évkönyvek anyagára támaszkodva a következő képet nyújtja: Az 1927/28-as tanév történései Az elmúlt évben elhunyt Glósz Kálmán dr. egészségtan tanár helyére Szilágyi József dr. az intézet volt növendéke, Kapitány Géza gazdaságtanár helyére Rhédey György káptalani gazdasági segédintéző került. „Vélhetően nyugvópontra kerültnek nevezte az évkönyv krónikása Szügyi Trajtler Géza, szintén volt intézeti növendék, gyakorlóiskola-igazgatói kinevezését, a gyakorló-iskola ügyében”. Vélekedését az idő sokszorosan igazolta. Nevezett a kápolnai igazgató-tanítói állásból került az intézethez. Reményekre épp az ottani korábbi működése jogosította fel a krónikást. A státusrendezés előlépéssel is járt igaz, csak Simcsó József került magasabb fizetési osztályba, a VI.-be, annak 3. fokozatába. 72
Benkóczy i. m., 143–144. o.
80
Csanády László dr. igazgató az egyházmegye tanításügye terén szerzett érdemei elismeréséül tiszteletbeli kanonoki címet kapott. A centenáriumi ünnepségre való folyamatos készülődés mellett februárban Rothermere73 tiszteletére jól sikerült irredenta-ünnepélyt tartottak a Kat. Legényegylet színpadán. Márc. 15-én az intézet gyakorlóiskolájában volt hazafias ünnep, áprilisban pedig a szentferencrendiek fehértermében rendezett a Mária Kongregáció lélekemelő ünnepséget, végül májusban a cserkészek fogadalomtételére került sor. Tanulmányi kirándulások a tanév során, Gödöllőre a méhészeti gazdaságba és az aszódi javítóintézetbe szerveződtek. 1928/29. Az intézet fenntartói: Szmrecsányi Lajos dr. v. b. t. t., pápai trónálló egri érsek74. Alig zárultak le az elmúlt iskolaév végén a centenáriumi Ünnepségek máris szomorúságot keltett az intézet két nagyérdemű tanárának nyugdíjba-vonulása. Szőke Sándor az intézet nesztora 1859. júli. 12-én Büdszentmihályon született, Szabolcs vrm.-ben. Középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson és Debrecenben végezte. Tanítói oklevelét az egri képzőben, 1878-ban. 1884-t6l 12 éven át volt tanító Egerben és l887-tól a tanítóképző gyakorlóiskolai tanítói teendőket is ellátta. 1896-ban polgári iskolai tanári oklevelet is szerzett, mely alapján nevezhette ki Samassa József dr. akkori bíboros-érsek; tanító- és tanítónóképzőintézeti rendes tanárrá. Mindkét intézetben a neveléstudományok tanítását is ő végezte. Huszonhárom évig tanított az angolkisasszonyok egri tanítónőképzőjében és harmincötig a fi-képzőben. Mellékesen 1885-től az egri kereskedő tanonciskolában mint igazgató működött. E sokirányú elfoglaltsága mellett még roppant irodalmi munkásságot is kifejtett. Írt a Somogyba, Egerbe, a Népiskolai Tanügybe, Népneve16be stb. és közben önálló munkái is jelentek meg:Toldi Izabella; A nőnevelés fontossága; Nevelési Emlékkönyv; A szép a nevelésben; Tanítási bírálatok; Az elemi iskolai rajztanítás újabb módszere. Ezeken kívül terjedelmes szakmai cikkei és cikk-sorozatai is jelentek meg, pl.: Orbók Mór; Néhány betű a betűről; Néhány praktikus szó a nyelvtan tanításához; Az orgona; A munkássági ösztön nevelése; Igekötők tanítása; Az egri főegyházmegyei r. k. tanítóegyesület működése; Comenius Ámosz János; Orbis Pictus; Az »5« fogalma; Számolás az 1-5 számkörben; Vezérkönyv a gyermekmenhelyek felállításához; Szvorényi József; A női iparoktatás; A nő és a munka; A kegyelet virágai az 1848-i törvények megalkotóinak; Intézetünk történetében; A nőnevelésről 73
Harold Sidney Harmsworth, Viscount (1868-1940): angol lapkiadó és politikus. 1927-ben megjelentett cikke és azt követő megnyilatkozásai, amelyekben elítélte a trianoni békeszerződést, nagy reményeket keltett hazánkban. 74 v. b. t. t. = valóságos belső titkos tanácsos, szokásos, kitüntető (pápai adományozású) megszólítás és cím a r.k. vallásban. A Szent István Társulati tagsághoz is kötött.
81
modern megvilágításban; Erzsébet királynénk emlékezete; Emléksorok; Katinszky Gyula; A népnevelők neveltetéséről; A r.k. tanítóképzők a nemzeti élet szolgálatában stb. Révész Károly született Bihardiószegen 1868 nov. 27-én. Nagyváradon a premontreiek főgimnáziumába, majd az ottani r. k. tanítóképzőbe járt. Az esztergom megyei Bélán és Muzslán tanít, majd 1889-től képesítőzik. Több helyen is tanít dicséretesen ill. tanfolyamokat végez. 1891/94-ben Pesten a Paedagógiumban mennyiség- és természettudományi szakcsoportot, közben tornatanári és tűzoltó-tiszti tanfolyamot is végez. 1894-ben polg. isk-i oklevelet szerez, amellyel a VKM. a hatvani áll. polg. fiúiskolához nevezi ki tanárnak. Egerbe 1895-ben kerül az iparostanonc-iskolához, igazgatónak. Samassa érsek 1898-ban nevezi ki a tanítóképző-intézet mennyiségtan, fizika és kémia tanárává. 1901-től véglegesített rendes tanár. Részt vett a tanítóképző-intézeti tanárok tanfolyamán 1904-ben. Óraadóként tanít az angolkisasszonyok tanítónőképzőjében 1899/907-ig és 1915/18-ig. Az ő érdeme sok tekintetben, az akkoriban különösen párját ritkító gazdag fizikai- és kémiai szertár fölszerelése, melyben Katinszky Gyula, akkori egyházmegyei főtanfelügyelő pl. 6000 K értékű tanítási eszközzel segítette. Sok tanulmányi kirándulást szervezett. Megalapítja 1910ben a Lavotta-zenekört, s szervezi hangversenyeit. 37 évi pedagógiai működéséből 30 esztendő esett a képzőbeli ténykedésére, amiért címzetes igazgatói címet adományozott számára Szmrecsányi Lajos dr. érsek. Helyükre vitéz Málnási Ödön dr. okl. középiskolai tanár a pedagógiai tanszékre, ill. a matematika-fizikai tanszékre Szokolovszky Béla okl. tanítóképzőintézeti tanár, az egri r.k. 4 évfolyamú fiú felsőkereskedelmi iskola tanára került. A hittanári feladatokat Vécsy László dr. angolkisasszonyok gimnáziumához történő távozása után (négy évig működött az intézetben), Szentgyörgyi József pápai káplán látta volna el, de kérelmére a kinevezést az érsek visszavonta, ill. Fucsek Gábor megbízásával módosította. Érintette ez a cserkészetet is, hiszen Vécsy László alapította az intézeti cserkész-csapatot, két évvel korábban és már szünidei táborozáson is részt vettek. A különbözeti vizsgák kapcsán az 1828. szept. 1-2-i alkalommal az évkönyv megjegyzi, hogy évről-évre növekszik azok száma, akik más pályáról pl. a jogiról, gazdaságiról, mivel ott elhelyezkedni nem tudtak, a tanítói pályára lépnek. Hozzátéve azt is, hogy ez korábban amíg az V. évfolyam létszáma alacsonyabb volt, nem okozott problémát, de az időközben megnövekedett létszám szinte lehetetlenné teszi, hogy más pályákról érettségi bizonyítvánnyal felvételi vizsgálat alapján valaki az V. osztályba íratkozhassék. Osztálylétszámok és osztályfőnökök: V. o.-30 fő (közülük 10 érettségivel vagy magasabb végzettséggel lépett át a képzőbe): vitéz Málnási Ödön; IV. o. -
82
40 fő, V. o.-40 fő Simcsó József, III. o.-59 fő Breznay Imre c. ig., II. 0.-50 fő Benkóczy Emil, I. o.-46 fő Szokolovszky Béla, összlétszám: 216 fő75 Májusban a társintézetek közül a miskolci ág. ev.76, a sárospataki, jászberényi, nyíregyházai áll tanítóképzők részvételével: (tanáraik által vezetett csapatokkal) sport-versenyeket tartottak. Az egriek is viszonozták Miskolcra a látogatást. Kirándulást szerveztek a tanév során a felsőtárkányi tóhoz és a Hortobágyra. A Mindszenty-Önképzőkör márc. 14-i ünnepsége, és a cserkészek zászló szentelése érdemel még említést. A cserkészcsapat megszervezése Szemerey lászló és a már említett Vécsy László dr. érdeme. Sajnálatos eseménye az évnek a kinevezését alig valamivel túlélö, elméleti pedagógiai szaktekintélynek és kiváló gyakorIó pedagógusnak számító Quint József kir. főigazgató halála.77 1929/30. Ismételt személyi változások a testületben: Rhédey György gazdasági tanár helyett Gáspár János gazda, népiskolai igazgató lett a gazdaságtan tanára, aki az intézet volt növendéke. Az intézet alapításától számított 102. esztendő a csendes elmélyedő munkálkodás jegyében folyt le. A tanévre felvett növendékek létszáma, osztályonként: I. o. 51, II. o.-44, III. o.-45, IV. o.-40, V. o.-41, összesen: 221 fő. Szept. 14-én a pápai nuncius Őexcellenciája fogadásán az intézeti növendékek a vasúti Vámház közelében, a cserkész-növendékek pedig az érseki palota udvarán álltak díszőrséget a magas vendég tiszteletére. Nov. l-én Matuszka Mihály apát és egri főszékesegyházi kanonok, s egyben az intézet társfenntartója, gyászszertartásán képviseltette magát az intézet. Ugyanezen a napon vitéz Málnási Ödön betegsége idejére 3 hónapi betegszabadságot kap, mely idő alatt földrajz órái helyettesítéséről Lénárt János felsőkereskedelmi iskolai tanár óraadóként gondoskodott. A pedagógiai tárgyakat Csanády Lász1ó dr. igazgató, a gyakorlati kiképzést Trajtler Géza, a test- és élettant Simcsó József, a testnevelést pedig Szokolovszky Béla vette át. Nov. 11-én a növendékek az igazgató és a tanári kar vezetésével megtekintették a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület által, az egri Halaspiaci iskolában
75
1828.nov. 26-án izületi csúzban Herczeg Ernő II. éves növ. szülei karjaiban meghalt. Ág.ev.=Ágostai evangélikus, a németországi Augsburg városának régi magyar nevéről, Ágostáról ahol 1580-ban védőiratukat a Concordia-könyvet összeállították. 77 A testi élet ismerete és Egészségtan c. tankönyvet használták a tanítóképzők. 76
83
rendezett baromfi- és prémnyúlkiállítást. A kiállítás anyaga roppant gazdag volt, melyet a gazdasági szaktanár folyamatosan és szakszerűen kommentált.78 Este a Városi Színházban az Egri Műkedvelők Köre előadta Herczeg Ferencnek »Bizánc« c. 3 felvonásos, klasszikus színjátékát. Nov. 14-én Szmrecsányi Lajos dr. püspökké szentelésének 25. jubileumi ünnepsége volt. Dec. 5-én vitéz Subik Károly apát, t. kanonok, pápai kamarás, érseki irodaigazgató, egyházmegyei főtanfelügyelőt az egri székesfőkáptalan valóságos kanonokává nevezte ki az érsek.79 Jan. 11-én VKM. rendelet alapján Balázs Béla jászberényi áll. tanítóképzőintézeti igazgató lett megbízva a r.k. tanítóképző-intézetek főigazgatói teendőinek ellátásával.80 Jan. 25-én Juhász Dezső IV. éves növ. 400 P. VKM. általi állami ösztöndíjat kap. Elchinger János pedig VKM. engedéllyel sikeres különbözeti vizsgák után beíratkozhat az V. évfolyamra. Febr. 3-5-én Balázs Béla kir. főig. első ebbéli látogatása, melynek tapasztalatait testületi értekezlet vitatta meg. Elismerését fejezte ki. Febr. 13-án Hámán András apát, egri főegyházmegyei kanonok, az intézet egyik társfenntarója, gyásszertartása. Febr. 10-én Horthy Miklós kormányzóvá választásának decimális jubileumi ünnepe. Márc. 19-én Pedagógiai szeminárium keretében kiváló bemutató-tanítást tartott, VKM. kiküldött jelenlétében, Trajtler Géza gyakorló-iskolai igazgatótanító.81 Márc. 24-én Csanády László dr. és Gáspár János gazdaságtan tanár vezetésével 60 fő növendék tekintette meg a budapesti országos mezőgazdasági kiállítást. Ápr. 4-7-én húsvéti szentgyakorlatok. Ápr. 10-én érseki rendelet az intézet felszerelésének kiegészítéséről. Ennek keretében pl. egy új Ängster-féle orgonát 12.000,- P értékben és egy új zongorát, meg egy harmóniumot is kapott az intézet.
78
A kiállítók között Orbók József III. éves növ. fajgalambjaival egy első és egy második díjat is szerzett. 79 Ugyancsak volt egri tanító növendék. 80 Ő volt az, aki legelőször pendítette meg az immár fennállásának második évszázadába lépett tanítóképzőnk új elhelyezésének gondolatát. ,,Hogy pedig ebből a nemes elgondolásból valóság legyen, arról szintén ő gondoskodik, mert az ő lelkes agitációjának köszönhető, hogy eddig már cca. 300-000 pengő áll rendelkezésre új tanítóképző emelésére." Közli az intézet 1929/30-as Évkönyve: 17.p. 81 D. a J. Kr ! (= Domini anno Jézus Krisztus: Urunk J. Kr. évében) 1564/1930. sz. érseki leiratban a VKM h. államtitkár Nagy Árpád véleménye alapján az érsek köszönetét fejezte ki.
84
Máj. 20-án a folyó évi tanító-képesítő vizsgálatoknál érseki biztos Szentgyörgyi József pápai titkos káplán, egyházmegyei s. tanfelügyelő, miniszteri biztos pedig Závodszky Levente Máj. 22-23-24-én tanítóképesítő vizsgálatok; pedagógiából, magyar nyelv- és irodalomból, ill. mennyiségtanból. Máj. 29-én Szent Imre ünnepély a ferencesek fehér termében. Júni. 1-én az intézeti Pyrker-sportkör futballmérkőzése a MESE82 pályán Miskolc ellen. Júni. 7-én Az előadások vége. Júni. 14-én Az intézeti Lavotta - Zenekör vendégjátéka Parádfürdőn. Júni. 15-én Az intézeti énekkar Meiszner Imre vezényletével az egri középfokú iskolák, együttes Szent Imre ünnepén vendégszerepelt. Júni. 19-én Te Deum83 és az évvégi bizonyítványok kiadása. Júni. 21-28-án Szóbeli tanító- és kántorképesítő vizsgálatok. 1930/31. Az e tanévre vonatkozó Évkönyv megfogalmazásából idézzünk először! „Az 1930/31. iskolai év, intézetünk megalapításától számítva a 103. esztendő is csendesen, békés nyugodt, elmélyedő munkában pergett le az idő homokóráján. Hála Istennek, hogy sem külső, sem belső körülmények nem zavartak meg bennünket a magvetésben, így Isten dicsőségére, egyházunk és csonka hazánk javára könyvelhetjük el kötelességteljesítésben mindig serény munkálkodásunkat”. A tanév szept. 1-én kezdődött a javító és különbözeti vizsgákkal, 3-án beíratások és az I. évesek hallásvizsgálata volt. 4-én Veni Sancte, törvényolvasás és osztály-rendezés folyt, 5-én pedig megkezdődtek az előadások is. A beíratások eredményeképpen az I. o.-53, a II. o. 51, a III. o. 42, a IV. o. 45 és az V. o. ugyancsak 45, összesen: 236 fő. Személyi változások: Breznay Imre c. ig. nyugdíjba vonulásával, helyére a megüresedett magyar nyelvészeti tanszékre Somos Lajos magyar-német szakos okI. középiskolai tanár, Meiszner Imre addigi óraadó ének- és zenetanár helyére pedig, Kóbor Antal székesegyházi orgonista került. Megkísérelte az érsek Csanády ig. tehermentesítését is, de az erre felkért Ivánovich Viktor egri áll. polgári leányiskolai igazgató óraadói tisztéről sokirányú elfoglaltságára hivatkozva hamarosan lemondott. 82 83
A MOVE Egri Sportegylet mozaikszavas rövidítése, (MOVE=Magyar Országos Véderő Egyesület; alakult leszerelt tisztek bajtársi szövetségeként 1918. nov. 15-én. Téged(mint) Istent (ti. dicsérünk). Régi egyházi himnusz kezdő szavai; teljesebb alakjában: Te Deum laudamus, szokásos fordítása: Téged Isten, dicsérünk. Hálaadó katolikus istentiszteleteken éneklik, ezért ezek neve is tedeum. A himnusz szerzőjének Szent Ambrust tartják, ezért Hymnus Ambrosianusnak is emlegetik. A katolikus iskolák ünnepélyes tanévzárását is így nevezik, mivel az hálaadó istentisztelet keretében történt, esetünkben is erről van szó.
85
1931/32. A tanévre – mint az évkönyv írója fogalmaz –; „...kétségtelenül nagy befolyással volt a súlyos gazdasági válság, amelynek mindent fojtogató ködét mindnyájan éreztük és érezzük. Különösen a szegénysorsú növendékekre volt rossz hatással, amennyiben megbénította akaraterejüket, nyomottá tette kedélyüket.” A tanév szept. 4-én kezdődött. Az I.o-ba 49, a II.-ba 50, a III.-ba 43, a IV.-be 43, az V.-be 46 növ. íratkozott be, összesen: 231 fő. A tantárgyfelosztásban apróbb változások történtek. Vitéz Málnási Ödön dr. vette át az igazgatótól a II. éves földrajzot, ő pedig viszont az I. éves földrajzot. Benkóczy Emil helyett az I-II. o.-ban a német nyelvet Somos Lajos tanítja akitől Benkóczy Emil a magyart vette át. A javító-képesítő vizsgákon Dr Óriás Nándor egyetemi magántanár, keresk. isk. ig. a miniszteri biztos. Érseki rendelettel (4924/1931.) az I. félévre 7 növendék teljes, 33 növendék fél tandíjmentességet kap. Egyben kinyilvánítja, hogy a továbbiakban erre csak szorgalom- és magaviselet szempontjából kifogástalan ill. hadiárva vagy rokkantak gyermekei jogosultak. Okt. min. rend. írja elő a tanárok javadalmazással járó mellékfoglalkozásának bejelentési kötelezettségét. Nov. a VKM. a testnevelési felügyelők és intézők iskolalátogatását szabályozza, ill. leküldi ajánlásra Khán Károly: Természetvédelem és természeti emlékek c. könyvét. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos változás: az 1-2 tárgyból bukottak novemberben javíthatnak és addig igazgatói engedéllyel az előadásokat hallgathatják, de végleges felvételt csak a javítóvizsga letétele után nyerhetnek. Dec. a karácsonyi szünet dec. 20-tói jan. 07-ig tart. VKM. rend. az V. o-ban ismertetni kell a Nemzetek Szövetségének rendeletét, mely módot ad arra, hogy a Népszövetség hívja fel a tagállamokat, azoknak a békeszerződéseknek a megvizsgálására, amelyek alkalmatlanokká váltak, és amelyek fenntartása a világbékét veszélyezteti. Márc. 387/1932. sz. érseki rendelet a r.k. tanítóképzők új rendtartási szabályzata bevezetésére (a kántorképzésre vonatkozó csak a jövő tanévben lép hatályba). 1933/34. A tanév szept. 10-én kezdődött, s az alakuló értekezleten fölirat84 megfogalmazásával emlékezett meg a testület az Érsek Főpásztor Szmrecsányi Lajos dr. gyémántmiséjéről85 84
Teljes szövege megtalálható az 1933/34-es Évkönyvben
86
A javító tanító-képesítő vizsgálatokon, szept. 12-én, az érseki biztos Breznay Imre c. ig., a miniszteri biztos Dr. Óriás Nándor voltak. Az írásbeli tételek a következők voltak: pedagógiából- ,, A nemzeti érzelem ápolása az iskolában.” Magyar nyelv- és irodalomból; ,,Petőfi költészetének nevelő hatása”. A kántori vizsgálatokon Dr. vitéz Haász Aladár min. tanácsos volt a miniszteri biztos. Személyi változások: Fucsek Gábor hittanár 5 évi intézeti működés után az érsek udvari papjává és érseki aljegyzővé neveztetett ki, így megvált katedrájától. Érdemeit jegyzőkönyvben rögzítette a tanárkar. Helyére Dr Száva János nyíregyházi Szent Imre-internátusi prefektust, kir. kat. gimnáziumi hittanárt nevezték ki. Kóbor Antal ének-és zeneoktatással ideiglenesen megbízott óraadót, az érsek felmentette és a VKM. hozzájárulásával önálló ének- és zenetanári állásra hirdetett pá1zázatot, melynek nyertese Bitter Dezső okl. tanítóképzőintézeti ének- és zenetanár lett, helyettes tanári minoségben. Személyében reméli az ének- és zeneoktatását ill. a kántorképzést a régi hagyományoknak megfelelő színvonalra emelni. Vitéz Subik Károlyt, egri egyházmegyei főtanfelügyelőt, pápai kamarást, apát, oldalkanonokot, XI. Pius pápa házi főpapjává, pápai prelátussá nevezte ki. 1939/40. Az év kezdetén változás történt a miskolci tankerület élén, Tamedly Mihály dr. magasabb érdekek miatt a kassai élére került, s vele távozott vitéz86 Újváry Lajos tanügyi főtanácsos is. Utóda Buday Géza, ennek helyettese vitéz Zatskó Gyula lett. A testületben is történt változás: Beleznay Andor okl. testnevelő tanár a gödöllői premontrei gimnáziumba távozott, helyére a VKM. Bakonyi Ferenc okl. testnevelő tanárt helyezte az intézethez. Dr. Somos Lajos, aki eddigi megbízott igazgatóként irányította a tanítóképzést, rendes igazgatói kinevezést kapott, a VKM. pedig tanulmányi felügyelővé nevezte ki. Ugyancsak a VKM-tól Dr. Zentai Károly és vitéz Derencsényi Miklós gyak. isk-i tanártársaival együtt miniszteri elismerést és köszönetet kaptak a visszacsatolt területeken végzett tanítói tanfolyamok vezetéséért.
85 86
A pappá szentelés hatvanadik évfordulóján mondott mise Többszöri előfordulása miatt a vitézi intézmény magyarázatra szorul: Horthy Miklós 1920-ban Vitézi Rend néven létesítette, az I. világháború és az azt követő időszak fegyveres harcaiban kitűnt személyeknek, főleg tiszteknek, és altiszteknek. A felvétellel elidegeníthetetlen vitézi telekadomány is járt, ill. a meglévő földbirtokot vitézi telekké minősítették. Létszámuk 1940-ig 21 000 fő, de azt követően 1941-tőI ugrásszerűen megnövekedett. Ez utóbbiak, ha földbirtokot nem is kaptak, jelentős előnyökhöz jutottak az előléptetéseknél a hadseregben és az államilag támogatott magán vállalkozásoknál.
87
Az iskola intézményei A gyakorlóiskola a tanítójelöltek gyakorlati felkészítésének nélkülözhetetlen intézménye. Az egri képző alapítása óta gyakorlóiskolával volt összekapcsolva. Pyrker érsek az intézet alapításakor a Foglár-nevelőintézetben erre a célra úgynevezett nemzeti iskolát állíttatott. Az intézet legrégibb rendtartása szerint: „Minekutána a Nevendékek az Oskolai Tanítás és Nevelés Tudományábul e szabályokat értelmesen megtanulták, tanítójuk által a házban létező Nemzeti Oskolában vezettetvén ugyanazon szabályoknak használatában gyakoroltatnak!...” Az intézetnek a kezdetektől meglévő gyakorlóiskolája eszerint kisebb nemzeti iskola volt, melyben az elemi ismeretek elsajátítása (betűismertetés, írás, olvasás, szótagolás, számolás, vallástan és latin) folyt két osztályban. Az I. du. a II. de. járt. Tanterve a II. Ratio szerint megfelelt az egytanítós falusi és kisvárosi iskolák tantervének. Benkóczy nyomán a függelékben mellékeljük „a kisebb nemzeti iskolákra kiszabott Tárgyaknak, részenként és a maga Helyén lévő Előadását Mutató Táblá”-t. A tanterv szerzőjének megjegyzése: „Jegyzés. A jelenvaló táblázatnak nem az a Fő Czélja, hogy a tárgyak eléterjesztése épen a Feljegyzett időpontban történnyen meg, hanem inkább, hogy a Tanító láthassa, melly tárgyakat kell egyszerre, mellyet egymás után, minő rendben előterjeszteni, és hogy azokból semmit ki ne hagyjon, amit előterjeszteni szükséges.” 1852-ben a tanítóképző a Foglár-intézetből átköltözött a Líceumba, és természetesen a vele ott együtt elhelyezett úgynevezett normaiskola is. Az évek során egyre bővült és fejlődött, mígnem a város egyik első iskolájává vált.87 Funkciója sem változott, a növendékek rendszeres megfigyeléseire és az intézeti tanár vezetése melletti tanítás lehetőségére szolgált. „Minthogy az állami polgári iskola miatt idővel a líceumban is megkisebbedett az elemi iskola felsőbb osztályának szükségessége, viszont teljes nagyságában előtérbe lépett a tanítóképző intézet mellé felállítandó gyakorlóiskola fontossága: a felsőbb hatóság 1916-ban itt is beszüntette az elemi V–VI. osztályt, s annak javadalmát a líceumi gyakorlóiskola megszervezésére fordította. Mindezek következményeképpen úgy az Angolkisasszonyok elemi iskolája, mint a líceumi négyosztályú elemi iskola ma már teljesen a középiskola előkészítő iskolájának tekinthető, ahonnan a tanulók 90– 100%-a a középiskolák valamelyikébe lép”. Mint korábban láttuk, a normaiskola a tanítóképzést szolgálta, de az egri képzővel összekapcsolt normaiskola szerepe az önálló két évfolyamos képző megszületése után változott. Külön-külön, de mégis összekapcsoltan, a két intézmény önálló életet is élt. Főleg az szolgált kölcsönös előnyükre, hogy csökkent a zsúfoltság és a kampányszerűség a működésükben. 87
1885-ben az V.-1886-ban a VI. osztályt is megszervezte az érsek és a káptalan segítségével a r. k. iskolaszék. Közli: az „Egri Katolikus Tudósító” 1930. évi kötete 39. o. Leskó József nyomán (A róm. kat. elemi iskolák története).
88
Az 1870-es évekig nincs is különösebb változás együttes rendszerükben, de ekkor az érsek szükségesnek tartotta a két intézmény tanterveit kölcsönös összhangba hozni. A feladat elvégzését Katinszky Gyula oldotta meg kiválóan, aki felismerte, hogy a kikerülő kezdő tanítók érdekében is jobb a meglévő, akkor már négytanítós osztott elemi iskolánál az egytanítós osztatlan, de ugyanúgy négyosztályos elemi iskola, mint a gyakorlóiskola. Ráadásul nem is csak a tanítójelöltek szempontjából jobb, de az országos iskolaállapotokat is hívebben reprezentálja. Meghagyta ezért a négy tanerős osztott elemi iskolát, mint a város egyik legszínvonalasabb elemi iskoláját osztottnak, s időről-időre a képzés szükségleteinek függvényében alkalmi jelleggel, létrehozta az egytanítós osztatlan elemi népiskolát, amely megkapta a líceumi zenetermet. A berendezéshez Mondok György egri asztalosmester készítette a padokat, és függönyöket is vesznek a három ablakra (mindez együttesen 143 Ft 40 kr.). Ezután már folyamatos, kéthetes kurzusokban folyik a gyakorlótanítás, Katinszky irányításával és szervezésében, a növendékeket ugyanis felmentette a du.-i előadások látogatása alól. 1887-től ismét változás van, miután a VKM. kifejezetten osztatlan gyakorlóiskolát követel. Katinszky Gyula emlékiratot ír a miniszterhez, melyben hivatkozik az 1868. XXXVIII. tc.-re, hogy az nem tesz különbséget a 82. és 13. paragrafusaiban osztott és osztatlan gyakorlóiskola között. A 13. szerint: „Minden hitfelekezet állíthat és tarthat fenn tanítóképezdéket is azon feltétel alatt, hogy e képezdék a növendékek gyakorlati kiképzése végett gyakorló iskolával legyenek összekötve, hogy azokban legalább azon tudományok és legalább azon terjedelemben taníttassanak, a melyeknek és a minő terjedelemben tanítása az állami képezdékre nézve, ezen törvényben el van rendelve (88. paragrafus), hogy bennök évenkint nyilvános vizsgák tartassanak, azok eredménye a közoktatási miniszter tudomására hozassék, hogy végre az azokban végzett növendékek számára a 102. és 103. paragrafusokban körülírt szigorlatoknak megfelelő vizsgák rendeztessenek”. A 82. § szerint: „A képezdének egy gyakorlóiskolával kell összekötve lenni, melyben a növendék-tanítók gyakorlatilag képeztethessenek”. A 83. § szerint: „A tanintézethez legalább 2 holdnyi kertnek kell csatlakoznia, hogy a növendékek a földmívelésben, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, gyakorlati oktatást nyerjenek”. Katinszky tehát erre hivatkozva írja: „Ily gyakorló-iskolával a mi intézetünk is rendelkezett még a törvény életbelépése előtt, azon belvárosi r. k. iskolában, mely a képezdével ugyanegy épületben van. A gyakorló-iskola minél célszerűbb berendezése a tanárkarnak állandó gondoskodását képezte és amennyire a körülmények engedték, igyekezett azt tökéletesíteni. Így az 1884. január 30-án tartott tanácskozmányban kimondatott, hogy a tanítóképző növendékei ne csak a belvárosi 6 osztályú osztott iskolában nyerjenek gyakorlati oktatást, hanem az osztatlan népiskola tanulóinak és tantárgyainak csoportosításában, fegyelmi és módszeres vezetésében is nyerhessenek gyakorlati utasítást s maguk is, tegyenek
89
ilyen gyakorlati kísérleteket. Hivatkozik a porosz »Allgemeine Bestimmungen«re is, ami szerint minden tanítóképző mellett kétféle t. i. osztott és osztatlan gyakorlóiskola felállítását rendeli el. Az állam által felállított hazai tanítóképzőknek mindenütt osztatlan a gyakorlóiskolájuk, a kath. – és egyéb hitfelekezetek által fönntartott képezdék mellett azonban nagyobb részben osztott népiskola szolgál gyakorlóiskolául. Az egri képzőnek 1884. óta kétféle, osztott és osztatlan gyakorló-iskolája van. Ugyanis valóságos gyakorló-iskola a belvárosi 6 osztályú, tehát osztott elemi iskola, melyet a növendékek és pedig a III. évesek hetenkint 2, a IV. évesek hetenkint 3 órán át az egész tanévben, a gyakorlati tanítás vezetésével megbízott képzőtanár utasítása szerint és a képzőtanár segítésére rendelt 2 népiskolai tanító közvetlen vezetése mellett, látogatnak és tartanak gyakorlati tanításokat. A tanév utolsó hónapjaiban ezen osztott gyakorló-iskola tanulóiból egy kis osztatlan gyakorló-iskola állítatott össze, mely célra a zeneterem van célszerű padokkal ellátva és berendezve, hogy itt a növendékek az osztatlan népiskola kezelésében is nyerhessenek gyakorlati útmutatást. Ezen kis osztatlan iskolában a gyakorló tanítást megfigyelik, míg minden tantárgy legalább egyszer elő nem fordul s aztán a tanítást maguk a növendékek is legalább két ízben megkísérlik. Van tehát az egri r. k. tanítóképzőnek kétféle, osztott és osztatlan gyakorló-iskolája, bár más részről megengedjük, hogy talán helyesebb volna, ha az így összeállított osztatlan iskola helyett rendes, osztatlan iskola állna az intézet rendelkezésére. Azonban a mi gyakorlatunknak is meg van a maga értelme és előnye, mert ennél érvényesül a haladás elve: könnyebbtől a nehezebbre! Csakugyan könnyebb előbb az osztott iskolában tanítani s azután az osztatlan és szintén könnyebb az általunk kombinált osztatlan iskolában kezdeni a tanítást, mely 20-25 figyelmesebb, jobb tehetségű és könnyebben fegyelmezhető gyerekekből álló, mint 80-120 falusi gyermeket magában foglaló falusi iskolában. Továbbá oly osztatlan gyakorló-iskola, amely lehetőleg a falusi osztatlan iskola képét nyújtaná, nézetünk szerint csak valamely külvárosi osztatlan iskolában volna berendezhető, amint ezt kir. tanfelügyelő is véleményezi, azonban eltekintve attól, hogy sok időt venne igénybe a növendékeknek ily távolabb fekvő külvárosi osztatlan iskolába való vezetése, ezen ide, s tova járás lazítaná a fegyelmet; a tanfelügyelő javaslatának kivitelét megnehezíti az a körülmény, hogy az egri külvárosi iskolák egy iskolaszék hatásköréhez tartoznak, mely bármelyik külvárosi iskolánk ily gyakorló-iskolává való átalakításából és berendezéséből származó nem csekély költséget, valamint a gyakorló-iskola tanítójának a többinél mindenesetre magasabb díjazását nem födözhetné. A kir. tanfelügyelő javaslatának egy passzusa azt látszik gyanítani, mintha ő abban a hitben lenne, hogy az intézetnek nincs valóságos gyakorló-iskolája, hanem, hogy ezt a líceumbéli elemi-iskola osztályaiból esetről-esetre összehozott osztatlan népiskola pótolja. Ez a tévedése onnan eredhet, hogy ő a tanév utolsó hónapjaiban tévén nálunk látogatásait, midőn már a növendékek a kis osztatlan iskolában tanítottak, mint új ember, nem vehetett magának alkalmat az egész tanéven át a valóságos gyakor-
90
ló-iskolában folyt gyakorlati tanítás megfigyelésére.” Íme a korabeli gyakorlóiskola képe Katinszky emlékirataiban. Az érsek Katinszky javaslatára ki is nevezte Szőke Sándort és Szerencse Józsefet gyakorlóiskolai tanítókká, de magyarázatot kér arra vonatkozóan, miért kell az eddigi eggyel szemben két tanító. A tanárkar válasza: „Az állami képzőkben a gyakorló-iskola osztatlan, így ott egy tanító is elég. Itt azonban 5 tanítós a gyakorló-iskola. Ha a gyakorló-tanításnál csak egy tanító segédkeznék (pl. a felső osztályok tanítója), kénytelen lenne bizonyos órákat az alsóbb osztályokban tartani, minthogy az alsóbb osztályok módszere más, mint a felsőbb osztályoké. Így ilyenkor a helyettesítés szüksége áll be, ami hátramaradás az osztályokra nézve.” A gyakorlóiskolai tanítók kezdetben nem teljes jogú tagjai a testületnek, mert pl. tanácskozmányokon nem vehetnek részt. Katinszky Gyula 1889. augusztusi felmentése után Kontra L. Vazul lesz a gyakorlóiskola vezetője. Az ő javaslata 1890. szeptemberben a következő: „A gyakorló-tanítások vezetésében az elmúlt tanévben két tanító segédkezett: Szőke Sándor és Szerencse József. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a gyakorlati tanítások sikeresebben és egyöntetűbben volnának vezethetők, ha nem két, csak egy belvárosi tanító segédkeznék. Kéri tehát a tanárkart, hogy ebben az értelemben intézzen felterjesztést az érsekhez avval, hogy a gyakorlóiskolában való segédkezéssel Szőke Sándor bízassék meg.” Szeptember 17-én még azt is kéri, hogy a plébános kerestessék meg az iránt, hogy ő maga rendelje el az osztatlan iskolában való vezénylését a gyermekeknek, nehogy e tekintetben zavarok álljanak elő. A VKM. 1891/92-es iskolaévben ismét kifogást emel a gyakorlóiskola szervezete ellen. Erre az érsek véleményes jelentés tételére utasítja Kontra L. Vazult, aki az önálló gyakorlóiskola fölállítását javasolja. A tanárkar azonban másként vélekedik: „A tervezett gyakorló-iskola csak tetemes újabb anyagi áldozattal volna berendezhető, mert egy új magasabb díjazással ellátott tanítói állomás szervezését, új tanterem felállítását és berendezését igényli, így a javaslat nem elfogadható. Hogy azonban ezen már sokszor felmerült kérdés az adott viszonyok figyelembevételével megfelelő megoldást nyerjen, a tanárkar tekintettel azon körülményre, hogy a Líceumban oly helyiség, melyben külön, önálló, osztatlan gyakorló-iskolát berendezni lehessen, nem áll rendelkezésre s más, megfelelő helyiséget e célra nem ismer, az eddigi gyakorlatot, mely szerint a képzőintézet növendékei részére a belvárosi 6 osztályú osztott iskola és az ennek növendékeiből e célra berendezett képezdei zeneteremben időnként összeállított osztatlan iskola szolgáljon gyakorló-iskolául – továbbra is fenntartani – Oly módosítással azonban, hogy az intézet IV. éves növendékei az I. félévben a fent említett osztott és mesterséges osztatlan iskolában végezzék gyakorlati kísérleteiket, a II. félévben pedig a Hatvani-külváros II. negyedében levő osztatlan elemi iskolában, a szükséghez képest e célból többször kivezettessenek és így mód, és
91
alkalom nyújtassák nekik a rendes, osztatlan iskola vezetésében is megfelelő gyakorlatot szerezni. A külvárosi vezető-tanító részére, kinek iskoláját a növendékek látogatnák 50-60 frt. évi tiszteletdíjat adna az intézet fenntartási alapjából. S így kisebb anyagi áldozattal elég lenne téve a minisztérium sokszor hangoztatott kívánságának.” Kontra L. Vazul azonban ilyen gyakorlóiskola vezetésére nem volt hajlandó. Samassa érsek ezért 1893. február 15-én solymosi lelkésszé nevezte ki. A gyakorlóiskola vezetését pedig Vincze Alajos vette át. A gyakorlóiskolai tanítások pedig a tanárkar javaslata szerint folytak. 1894. szeptembertől Szőke Sándor kapja meg a gyakorlóiskola-igazgatói kinevezést, nyolcéves ezirányú színvonalas tevékenységével érdemelve ki azt. Ettől kezdve megszűnik a segédtanítók alkalmazása a gyakorlóiskolában. Az 1896/97-es Értesítőben az is szerepel, hogy „a II. évesek 32 iskolalátogatást (hospitálást) teljesítettek, ebből esett az I–II–III–IV. elemi osztályra 6– 6, az egyesített V–VI. osztályra pedig együtt 8 látogatás. III. évesek növendékenként láttak 16 példány-tanítást, részt vettek 4 előkészítő, tervező, munkálatban készítettek az említett három tanítási tárgyhoz (humán, reál, művészetigyakorlati), három tanítási tervezetet, tanítottak háromszor, társainak tanítását látták 54-szer, készítettek önbírálatot, hármat, kölcsönös bírálatot, 54-et, részt vettek 57 bírálatban. A IV. évfolyam minden egyes növendéke látott a reáliákból 19 példánytanítást, az osztatlan iskola vezetéséből 4 példánytanítást, részt vett 4 előkészítő, tervező munkálatban, készített a reáliákhoz 3, osztatlan iskolához 1 tanítási tervezetet, tanított reáliákból 3-szor, osztatlan iskolában egy délelőtt, látott társaitól reáliákból 48 tanítást, osztatlan iskolában 16-ot; készített önbírálatot 4-szer; kölcsönös bírálatot, 64-et, részt vett 52 bírálatban”. Az intézet 1917/18-as Évkönyvében még arról értesülünk, hogy: „Önálló gyakorlóiskolánk még nincs. A mintatanításokat s a teljes vezetést Szőke Sándor módszertan-tanár teljesítette. A helyi tanterv 144 órájából a IV. osztályban a mintatanításokra 32 félórát használtunk fel, ugyanannyi tananyaggal. Ezeket, valamint a növendékek tanítását megbeszélés előzte, meg és bírálat követte. A tervezetek írásbelileg készültek. A mintatanítások a humán, reál, művészi és gyakorlati tantárgyak között a Rendet. Szab. szerint osztattak fel. A növendékek a humán tantárgyakból 11, a reál tantárgyakból 8, a művészi- és gyakorlati tantárgyakból 7 teljes órát tanítottak osztatlan iskolai csoportosítás mellett. A katonai tanfolyamok ideje alatt a heti 6 órából 2-t állandóan az elméleti pedagógiára fordítottunk. A tanfolyamok hallgatói a vizsgálati és tanképesítő tanításon kívül legkevesebb egyszer tanítottak – A harmadik osztályban a gyakorló iskolai képzés teljesen a 90421/11917. VI. b. sz. miniszteri rendelet szerint indult meg, majd novemberben a mintatanmenet előírása szerint. Mintatanítások, megbeszélések után, írásbeli tervezet nyomán, az olvasás-írás, a kisebbkörű számolás és a beszéd- és értelemgyakorlatokból tanítottak a növendékek, ugyanők, mint tanfolyamosok, a vizsgálatokon kívül a tanfolyam keretében ismét tanítottak. A II.
92
oszent növendékek hospitáltak. Testgyakorlásból minden IV. éves rendes növ. többször és minden tanfolyam-hallg. legalább egyszer tanított előre megbeszélt, és elkészített tervezet alapján. A tanítást hivatalosan kijelölt, majd pedig önként jelentkező bírálók értékelték s önbírálat fejezte be”. Végül Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek állította fel az önálló, külön tanítóval bíró osztatlan gyakorlóiskolát. Ennek első tanítója az intézet jeles volt növendéke, aki súlyos betegsége következtében lemondani kényszerült. Ezt követően egy ideig a vallási és közoktatási miniszter osztott be állami tanítókat az intézeti gyakorlóiskolához. Barabás Sándor, Peczár Gyula, Medák Alajos végeztek ott érdemes munkát, majd 1927-ben Trajtler Géza kápolnai igazgató-tanító rendeltetett be és neveztetett ki a gyakorlóiskola tanítójává, aki e tisztségben nagy lelkesedéssel és elhivatottan hosszú időn keresztül működik. Fontos ismeretekhez jutunk az intézet 1942/43-as Évkönyvéből: „A megindulástól a harmadik tanerőig alcímmel.” Ebből megtudhatjuk, hogy az hivatásának éppen 20. évét töltötte, már ami a teljesen önálló, minden más népiskolától szervezetében és igazgatásában mindenképp független gyakorlóiskolát illeti, amelyet egyébként Szmrecsányi Lajos dr. 1923/24-ben, mint egy tanerős, hat évfolyamos osztatlan népiskolát alapított, és vitéz Subik Károly pápai prelátus, egyházmegyei főtanfelügyelő hathatós közbenjárására 14 év elteltével 1937/38-ban két tanerős, hat évfolyamos, további 4 év elmúltával pedig 1941/42-ben három tanerős, nyolcosztályos népiskolává fejlesztett.
Az internátusok 1828-ban, amikor Pyrker a tanítóképzőt megalapította, a Foglár-intézetben volt az internátus is. A növendékek már ekkor is bennlakók és bejárók voltak. A bennlakók száma ugyan csekély volt, de a növendékek összlétszáma sem volt sok. A bennlakók lakást, étkezést és mosást kaptak a szintén a Foglárban lakó nemes ifjak tanításáért. Később, amikor a növendékek száma gyarapodott, az érsek 160 Ft-nyi díjat fizetett egy-egy növendék után. A korrepetálásért még külön salláriumot is kapott. Az internátus egészen addig működött, amíg a költözés meg nem történt, a tanítóképző a Líceumba, helyére pedig az Angolkisasszonyok. Ezzel együtt megszűnt az az internátus is. Emlékét sokáig őrizte az a kis internátus, amely a Líceum egyik szobájában, legutóbb a Herbáriumban volt berendezve, 3–4 nagyon szegény növendék részére. Az internátus megszűnése következtében alaposan megcsappant a növendékek száma, különösen az internátussal összekapcsolt állami tanítóképzők felállítása után. A nagymérvű létszámcsökkenés arra indította az érseket és káptalanját, hogy a növendékeknek legalább élelmet biztosítsanak. Bartakovics
93
idején pl. az érseki udvarnál 30 fő, emellett sokan a káptalannál, sőt a városi szerzetesrendeknél is étkeztek.88 1873-tól kezdődően folyamatosan merül föl az internátus létének égető szüksége nemcsak a tanárkar, de a VKM. részéről is, hangsúlyozva az együttlakás pedagógiai és fegyelmi előnyeit. Az 1890-es években fel is mérik az egri szerzetesházak nyújtotta lehetőségeket a célra, de sem a Szent Ferenc-rendiek, sem a Serviták rendházával folytatott kecsegtető tárgyalás nem vezetett végül eredményre. A megoldás egyfelől az érseki rezidencia északi szárnyának Szmrecsányi főpásztor általi átengedésével 1919-ben, illetve nem egészen hét évvel később az akkori intézetigazgató Csanády László dr. saját alapítású almagyardombi úgynevezett Szent László-diákotthona lett.89 A két internátus együttes befogadóképessége megközelítette a 120 főt (bár az első, az 1926/27-es tanévben, amikor már együtt is fogadtak növendékeket, mindössze 44, ill. 60 fő volt). Találunk adatokat az internátus első éveire vonatkozóan, ami jól mutatja a hullámzást egészen 1925-ig: 1919 – 28 fő, 1920 – 25 fő, 1921 – 30 fő, 1922 – 26 fő, 1923 – 28 fő, 1924 – 30 fő, 1925 – 44 fő, 1926 – 46 fő. A kérdés vitéz Subik Károly a centenáriumi ünnepségek után veti fel, mondván: „Az intézet története második századának első feladata az önálló tanítóképző és internátus felépítése”. Tüstént gyűjtést is szervezett, melynek eredménye 1929-ben már több mint 300 000 p. lett.
A gazdasági kert A Pyrker János László által az új intézet számára kiadott első tanítástervből még teljesen hiányzik a gazdaságtani oktatás. A nagy érsek azonban érezte, hogy az onnan kikerülő fiatal tanítóknak nemcsak a műveltség megalapozása a kötelességük, hanem a nép foglalkozásának ismeretében is otthon kell lenniük, hogy irányítói lehessenek a föld munkálásában a község lakosságának. Ez a felfogása tükröződik vissza intézkedésében, mellyel elrendeli a mezőgazdászat és barmászat tanítását az egri képzőben. A már hivatkozott mű, „Az egri praeparandia jelen állása és szerkezete”90 c.-ben ugyancsak megtalálható a kertészeti és selymészeti képzési ág. A mezőgazdászatot a növendékek a Magyar Gazdasági Kis Tükörből tanulták, és az 1849/50. iskolaévben a következő anyagot végezték: Konyhakertészetben használt növények kezeléséről. Kertosztályozás. A házi szükségletre termelt növényekről. Orvosi erővel bíró növényekről. A kerti növények mikénti 88
Az élelmezés fejében kezdetben még kántori szolgálatot is teljesítettek, de szabadosságuk miatt többször is ellentétbe kerültek az intézeti törvényekkel, ezért azt később megtiltották számukra. 89 Lásd az előbbi lábjegyzetet! 90 Religio és Nevelés, 1843. 40. szám: 317–319. o. (új folyam).
94
kezelése. Melegágyak. A háztartásban szükséges gyökér, torma, saláta, hagyma, ugorka (sic!), tök, dinnye, paradicsomalma, kömény termelése. Szőlőművelés. – Gyümölcsfák nevelése, ápolása, nemesítése. Erdőkezelés. Méhészet. Selyemhernyó-tenyésztés. Szederfa. Azonban nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is foglalkoztak az érseki kertben, az érseki kertész útmutatása szerint, így tulajdonképpen ő volt az intézet első gazdaságtan tanára. Később Krausz Lipót tanítja a kertészetet. A mezőgazdaságtanból tárgyalták az okszerű földművelés szabásait és az ehhez szükséges eszközöket A trágyázást, vetést, takarítást (nyilván betakarítást ért alatta). Egyes növények termelési módját, a takarmány- és kereskedelmi füveket, a gazdaságban használandó állatok tenyésztését stb. Az 1868. évi X X X VIII-as t. c. elrendeli a gazdasági oktatást. A harmadik évfolyam megnyitása után (1872/73-tól)91 Sivampel József vezetésével bérleti szándékkal a főkáptalanhoz fordulnak, amely örömmel bocsát rendelkezésre a városhoz közel, a vasútállomás szomszédságában egy holdnyi területet. 1875ben már faiskolát is szervez Sivampel, akit Stephanovszky Alajos, már mint a gazdászattan tanára követ. Utána Gyalogay Gyula, Lestál Ágoston, majd László János lesz a kert kezelője, de már saját költségén, csakúgy mint addig Zsendovics kanonok, aki még utoljára a kerítést is saját költségén kijavítja. 1887-ben a szőlőkultúra intenzív tanítását rendeli el a minisztérium, különös tekintettel a phylloxera elleni védekezésre. A kert nem felel meg a közoktatási törvénynek, mert az 2 holdat ír elő, ezért bővítik, ugyancsak a káptalan jóvoltából. Különválasztják a gyümölcs, szőlő illetve a konyhakerti növénytermesztést. 1891-ben kutat is ásatnak a régi beomlott veszélyessége miatt (összesen 62 Ft 83 kr.-t költenek rá). 1892-ben Molnár István budapesti vincellériskolai igazgató lesz a kertészeti oktatás állami felügyelője. Összeállítják ezért a gazdasági kert leltárát, és a még szükséges kertészeti segédeszközök beszerzésére is intézkednek. A minisztérium 1894-ben sürgeti a szőlőtelepítést. El is ültettek is 1000 db amerikai alanyt, amelyeket később beoltottak, és így gyönyörű kis telepet nyertek. A perenoszpóra elleni védekezéshez vásároltak egy permetezőt 25 Ft-ért. László János nyugdíjazása után Simcsó József lett a kert megbízottja, s azonnal segítséget kért a minisztériumtól, miután az almafákon vértetű pusztítását fedezte fel. A miniszter Jablonowszky Józsefet küldte Egerbe a vész elhárítására, melyhez az érsek kiutalt 560 koronát, kimondva a kert jó karban tartásáért az erkölcsi és anyagi felelősséget ezután. 1911-ben a földművelésügyi miniszter Holbók Ede gazdasági szaktanárral vizsgáltatja meg a kertet, aki nagy elismeréssel volt a szaktanár (Simcsó József) munkája iránt.
91
A törvény szerint kötelező III. évf. megnyitására csupán ebben az évben került sor.
95
1913-ban a főkáptalan 6000 -öl területre egészítette ki a gazdasági kertet, amely most már mezőgazdasági termelésre is alkalmassá vált. Szmrecsányi Lajos révén drótkerítéssel újból elkerítik, hogy így vessenek véget a gyakori lopásokból származó kellemetlenségeknek. Ugyanebben az évben Raáb Kálmánt helyezi ide a földművelésügyi miniszter, beosztva egyben a gazdaságtan oktatására is. 1918-ig tanít itt, azután ismét Simcsó József veszi át a gazdaságtannal kapcsolatos elméleti és gyakorlati teendőket, egészen 1922-ig. Ekkor ismét miniszteri kinevezéssel Szaich Ernő gazd.-i akadémiai segédtanárt, majd 1923-tól Kapitány Gézát helyezik oda. Őt Rhédey György okl. gazda 1928-ban mint káptalani segédintéző követi A szorosan vett gazdasági oktatáson kívül a méhészetet is mindenkor nagy odaadással, kiváló szakemberek oktatják. Már Zsendovics József kanonok intézetigazgató vásárol 1883-ban saját pénzén egy méhest, s később többek is követték példáját, pl. Katinszky Gyula. Megelőzve, igaz csak egy évvel a VKM. méhészeti oktatás bevezetésére vonatkozó kezdeményezését, Grand Miklós országos hírű méhész bevonásával megkezdik a méhészet oktatását. 1914-ben érseki rendelettel évi 18 órás képzési idővel, állami méhészek részvételével állandósul a méhészeti oktatás. Az érintett méhészek: Kovács Antal, Tóth János, Kiszely Ede, Eberlin Antal.
Az önképzőkörök Az intézeti igazgató, Vincze Alajos felszólítására Babik József, a magyar nyelv és irodalom tanára készséggel vállalkozott az önképzőkör létesítésére. A növendékek is a legnemesebb érdeklődéssel fogadták az eszmét, és 1892. október 30-án92 teljes számban jelentek meg a zeneteremben a jeles egyházi költő és intézeti igazgató emlékére „Mindszenty-kör”-nek nevezett önképzőkör megalakítására. Igaz, ez már nem az első alakulás, hanem a második. Az első 1873. februárban, Répássy János vezetésével alakul, de a hetvenes évek végén vagy a nyolcvanas évek elején meg is szűnik. A kört Babik József után Breznay Imre vezeti, s igen szép eredményeket mutatnak fel a működés során (pl. az ezredévi ünnep, Rákóczy-ünnep vagy a centenáriumi ünnepségek alkalmával). Itt kell megemlítenünk, hogy az intézet ifjúsági könyvtára, amely 1300 kötetből áll, szintén az önképzőkör tulajdona, amely részint Koválcsik József, Zsendovics József, Sivampel József, Vincze Alajos, Babik József adományaiból, ill. Breznay Imre és utódai beszerzéseiből áll.
92
Az Évkönyvek szerint 30-án, Benkóczy szerint 3-án.
96
A zenekar és az intézeti dalárda Az intézeti zeneoktatással összefüggésben és Szent Cecília kultuszával öszszekapcsolva kell az önszerveződő zenei mozgalmat tárgyalnunk. Szent Cecília a kántorok, s így az intézet, egészen pontosan az egyházi ének és zene védőszentje is. Ezért érthető különös jelentősége. Az V. osztály tantermében lévő képét névnapján minden évben virággal díszítették fel, s nem véletlenül tanítási szünet volt e nap. Benkóczytól megtudjuk szentté avatásának körülményeit, mely a keresztényüldözések (Marcus Aurelius császár uralkodása) idejére esik, amikor fivéreivel együtt azért végezték ki, mert a mártírok tetemeit eltemették. Cecília kivégzése végül nem sikerült, mert a hóhér háromszori kísérlettel sem tudta hosszú szőke haja miatt fejét venni, de napok múlva elvérzett. A tiszteletére már az ősegyházban elmondott imák egyike adott alkalmat a félreértésre, miszerint ő találta volna fel az orgonát: „Míg az orgonák hangjai szóltak, Cecília szűz szívében egyedül az Istennek énekelt, mondván: Maradjon Uram szívem, testem szeplőtelen, hogy meg ne szégyeníttessem”.93 Az intézet alapításától a hatvanas évek végéig a növendékek zenei tanulása csupán az egyházi szolgálatra szorítkozott. Sivampel az első tanár, aki 1872-ben már kevesli a zeneoktatásra szánt heti 8 órát, s a testület saját áldozatkészségére apellálva még egy „kisded ifjúsági zenekar” megszervezését is kilátásba helyezte. A tanári áldozatfilléreken létre is jön a zenekar hamarosan. 1880. októberben Katinszky Gyula növendéki kezdeményezésre dalegyletet hoz létre. Róla egyébiránt tudni kell, hogy az érsek költségén Regensburgban járt tanulmányúton, az ottani Cecília-mozgalom megismerése céljából, s főként, hogy intenzíven foglalkozott zenével. A Samassa érsekhez címzett 27 oldalas kéziratában94 bevallja, hogy maga nem szakmuzsikus, de mint autodidakta annyit tanult, hogy nyugodt lelkiismerettel három év óta az angolkisasszonyoknál tanít éneket. A továbbiakban kifejti, hogy egy cecíliánus szellemnek megfelelő énekkar szervezését kívánja elvégezni (a székesegyházi ének- és zenekar helyett), a gimnázium, az elemi iskola és a Foglár-intézet értékesebb énekeseiből. Ennek a 60-70 tagú nagy kórusnak a repertoárja is cecíliánus szellemű, és nem a megszokott Zsasskovszky-féle művekből állna. A Zsasskovszky fivérekről egyébként lesújtó a véleménye.95 Katinszky után Vincze Alajos lesz a dalárda vezetője, s ugyanekkor az ifjak vonósnégyest is alakítanak, amely megszűnik, majd 1886-ban ismét megalakul. 1899-ben Pokorny János zenetanári kinevezése után nagyobb lendületet vesz a világi zene tanulása. Növekszik a hegedűórák száma, egy évre rá 93
Cecília a középkor vége felé lépett be a Tizennégy Segítő Szent csoportjába, s egy egészen ártatlan fordítási hiba következtében -- mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az orgonán --, lett a szent zene védőszentje. 94 ÉLT. A. N. 2700. 1883. augusztus 9. 5015/1883. sz. irat. 95 Bárdos, Eger zenéje: 155. o.
97
utóda Hirsch Hugó székesegyházi első hegedűs, tanárkodása idején a növendéki zenekar sokat szerepel. Divatba jön a „bandázás” a növendéki zenekarok alakítása, ill. nyilvános szereplésük. Az első tulajdonképpen igazi intézeti zenekar Meiszner Imre vezetésével 1909-ben alakul, de rövid fennállás után, csak Révész Károly vezetése mellett kel új életre 1912-ben, ez a Lavotta-zenekör96, amely a háborús viszonyok következtében szűnt meg. Az új zenekarvezető tanár Lőrincz Károly.
II/2. AZ EGRI ÉRSEKI JOGAKADÉMIA Történeti áttekintés A Ratio Educationis97 ötödik fejezete „Az oktatási szervezet irányítása”. Az egri jogiskolának, s melybe már bekebelezve volt: az egész líceumnak új helyzetét s az országos kormányhoz való viszonyát a Ratio Educaionis 60.§-a határozta meg. Ebben az van mondva, hogy a főpapi líceumok kormányzata a főpapkegyurat illeti, függetlenül a tankerületi főigazgatóságoktól. Ők közvetlen leveleznek iskolai ügyekben a politikai kormányhatóságokkal, azoktól kapják egyenesen a kir. rendeleteket, azokhoz fordulnak közvetlenül kétes kérdésekben fölvilágosításokért. A vizsgákhoz (disputatio, tentamen) való vitatételeket (thetis) azonban ők is felterjesztik az egyetemi szenátushoz. Ők jelölik ki a líceumok prodirektorait vagy prézeseit, kik auctoritate regia erősíttetnek meg, s kiknek munkaköre azonos a k. akadémiai igazgatókéval (praeses). A tanügyi (félévi) kimutatásokat (semestrales informationes) a főpap tankerületi főigazgató módjára terjeszti fel. Tanár nem lehet az ily líceumokban sem, csak olyan, aki vagy bírja a doktori grádust, vagy kitűnő képesítő vizsgát tett a maga szaktudományából vagy tantárgyából az illető egyetemi kar előtt. Tehát csak a főkormányra nézve van különbség a főpapi líceumok és a kir. akadémiák közt, de minden egyébre: adminisztrációra, ügykezelésre, tanmenetekre, lecke- és fegyelmi rendre, sőt még a szervezetre nézve is amazokat az utóbbiakkal egészen egy lábra látjuk helyezve. Meg kell tehát ismerkednünk a kir. akadémiák berendezésével a Ratio Educationis szerint, hogy líceumunk és jogiskolánk akkori életviszonyai felől tájékozódhassunk. Először is, ami a szervezetet illeti, a kir. akadémiák alatt állnak (ötöt említ a Ratio Educationis 25. §-a, ti. a győri, pozsonyi, kassai, nagyváradi 96
„Csak belső kincsek boldogítanak; belsőnkben van arany és drágakő; ott bányásszuk: kívülről hiába keressük a nyugalmat!” – Ez volt a zenekar mottója: a lelki kincseket a zene megkedveltetése útján napvilágra hozni, s így erőssé, edzetté, ellenállóvá tenni a mindennapi élet ellen mind gyakrabban fel-felzúgó viharok leküzdésére. 97 Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta: Mészáros István, Bp. AK. 1981. 51. o.
98
és zágrábi), de külön igazgatóik vannak, kiket egyenesen őfelsége nevez ki. (26. §.) Van azután magistratusuk (bírói tanácsuk), mely áll: az igazgatóból mint elnökből, a két (ti. az alsóbb, filozófiai, és a felsőbb, jogi) fakultás szénioraiból, az exhortátorból, az akadémiai „archigymnasium” prodirektorából, az aktuáriusból (jegyző) (27. §). Ha valamely tanszék üresedésbe jön: az egyetemen tartott versenyvizsga (concursus) útján és alapján töltetik be. Ennek határnapja három hóval előbb kihirdetendő az egyetem közlönyében (ephemerides). A vizsgálók az egyetemi szenátus prézese mint vizsgálóbizottsági elnök, az illető fakultás dékánja, az illető szaktudomány vagy tantárgy egyetemi ny. r.98 tanára, a tanker. főig., s az érdekelt k. akadémia prézese (igazgatója). Pályázhat s a vizsgára jelentkezhet bármely rendű-rangú művelt ember személyesen; de beküldheti valami irodalmi munkáját is kéziratban vagy nyomtatásban; vagy pedig képzettségét s alkalmas voltát tanúsító bizonyítványait is, ha személyesen nem jelenhet meg, (mit azonban nyomós okokkal kell kimenteni a pályázati kérvényben). A vizsga írásbeli és szóbeli; de az ítélethozásnál figyelembe veendők a pályázóknak eddigi működésükkel, szolgálati idejükkel vagy irodalmi tevékenységükkel szerzett érdemei s hírneve is. A tudományos képzettség magában nem elég kvalifikáció a tanárságra, csak ha hozzájárul példás erkölcsi, társadalmi és politikai magaviselet. Azért vizsgálat alá veendő a jelölt egész előélete, gondolkodásmódja, jelleme, lelkülete; különösen hogy megvan-e benne a kellő természeti hajlam a tanárságra, a föllebvalók iránti engedelmesség s a kollégákkal való békés megférés szelleme, a kötelességérzet s a tanulókkal való bánás tapintata. (203. §) Tanmenet: az iskolaév november 1-jével kezdődik, és szeptember 8-án végződik. (208. §) A jogra való felvételnek különösen a filozófiai kétéves tanfolyam elvégzése az előföltétele (185. §). Ha a felmutatott bizonyítvány nem kielégítő: a jelentkező vagy alsóbb osztályra utasítandó, vagy egészen eltiltandó. Különösen áll ez utóbbi a nem nemes vagy alsóbb származású ifjakra, kiket ilyenkor sorsuknak megfelelőbb életpályára kell relegálni. Akik pedig távolabbi vidékről jönnek, s szegényebb sorsúak, kik nem nyújthatnak elég biztosítékot, hogy fenntartásuknak, s betegség esetén gyógyításuknak költségeit viselik: nem vehetők föl, hanem a lakóhelyükhöz közelebbi tanintézetbe utasítandók. A nem katolikus tanulók előtt is nyitva állnak az egyetem, akadémiák, líceumok és mindenféle iskolák, hol ugyanolyan bánásmódban részesítendők, mint a katolikus ifjak. (64. §) Az akadémiákon naponkint négy leckeóra tartatik, kettő délelőtt, kettő délután. Nyáron 7–9-ig és 3–5-ig, télen 8–10-ig és 2–4-ig. A tanár óraütéskor azonnal tartozik bemenni az iskolába, az abszensek följegyzése után rögtön hozzá-
98
Röv., = nyilvános rendes.
99
fogni az előadáshoz, s az órát pontosan kihúzni, nem távozhatván az osztályból addig, míg a következő leckeórára az illető tanár be nem lép. (233. §) Az akadémiákon a jogi tanfolyamon a következők a tantárgyak és a leckerend. Az első évi tanfolyamon Első félév: − délelőtt első óra: Jus naturae, publicum universale et gentium; előadja a jus publicum tanára, (Martini Károly tankönyve nyomán); − délelőtt második óra: Notitia artium, manifacturarum, fabricarum etc. előadja a politika tanára, (vezérfonal addig is míg alkalmasabb készül: Justi, Theatrum artium et opificiorum, tom. 13., német nyelven;) − délután első óra: Jus naturae, publicum universale et gentium, mint délelőtt az első órában; − délután második óra: Historia celebrorium hodie Europae provinciarum; előadja a történelem tanára; (tankönyv Achenwall hasoncímű munkája). Második félév: − délelőtt első óra: Jus publicum Hungariae tam politicum quam ecclesiasticum; előadja a róla címzett tanár; (tankönyv még ezután fog hozzá előíratni); − délelőtt második óra: politika; előadja a róla címzett tanár: (tankönyv Sonnenfels munkája) − délután első óra: Jus publicum Hungariae etc.; mint délelőtt az első órában; − délután második óra: Historia celebriorum hodie Europae provinciarum; előadja a történelem tanára, (folytatásául I. félévi előadásának). A második évi tanfolyamon Első félév: − délelőtt első óra: Historia universalis veteris et medii aevi; előadja a történelem tanára; (tankönyv Gatterer munkája); − délelőtt második óra: Juris Hungarici historia et institutiones receptaeque in regno consuetudines; előadja a jus partium tanára, (legközelebb előírandó tankönyv szerint); − délután első óra: Scientia commerciorum; előadja a „politia” (politika) tanára; (tankönyv Sonnenfels munkája: Institutiones commercii et rei aerariae). − délután második óra: Juris Hungarici etc. mint délelőtt a második órában. Második félév: − délelőtt első óra: Historia universalis recentioris aevi; előadja a történelem tanára; (tankönyv Gatterer munkája); − délelőtt második óra: Institutiones juris Hungarici et praxis; előadja a jus partium tanára; (tankönyv legközelebb fog előíratni);
100
−
délután első óra: Scientia rei aerarae; előadja a politika tanára; (tankönyv Sonnenfels munkája). Az egész tantárgycsoport: „concludenda brevi introductione in emendatam rationes computandi methodum”; − délután második óra: Institutiones juris Hungarici et praxis, mint délelőtt a második órában. Befejezésül előadandó a büntetőjog (a Codex Theresianus alapján) és a stylus curialis (perrendtartás) gyakorlati módszere szerint. Végül minden szombaton délután mind a két félévben az összes hallgatóság részére „collegia novorum” (hírlapfelolvasás). Ezt a történelem tanára köteles tartani olyanformán, hogy a felolvasott újságokat s egyéb közleményeket földrajzi, történelmi vagy egyéb tudományos magyarázatokkal kommentálja. Az e célra szolgálandó hírlapnak („Ephemerides publicae res maxime memorabiles complectentes”) kiállításáról az egyetem fog gondoskodni. De az igazgató csak a szorgalmas tanulókat bocsássa a kollégiumokra, a hanyagokat s figyelmetleneket zárja ki ezekről. „Azokban az intézményekben, amelyeket nem a központi Tanulmányi Alapból tartanak fenn” címet viseli első §- a Az érseki és püspöki líceumokról rendelkezik! (Így szól a Ratio 60. §-a!) Jelentős számú oktatási intézmény keletkezett Magyarországon a főpapok bőkezűségéből, ezekben az ifjúság mindkét közösség99 javára nevelkedik. Nagylelkűségük nagyszerű alkotásával büszkélkedik Kalocsa, Eger, Veszprém, Vác, Nyitra, Nagyvárad és Pécs. Az elődök nyomában járó s iskolájukat gazdagító kiváló férfiak azonban ma sem hiányoznak, jóllehet a papnövendékek egy részét azokból az egyházmegyékből is az egyetemre és a királyi akadémiákra kell küldeni – a nagyobb versengés érdekében –, ahol a tudományoknak imént említett csarnokait megnyitották. E líceumok igazgatása magától értetődően a püspökök joga, akik e tekintetben nincsenek semmiféle függő viszonyban a tankerületi királyi főigazgatóval, mivel az iskolai ügyekben közvetlenül az irányító főhatósággal állnak kapcsolatban, onnan kapják meg a királyi rendeleteket, oda fordulnak megoldandó problémáikkal. De nekik is be kell küldeniük a királyi egyetem igazgatótanácsához a tételeket és a vizsgaeredményekről szóló kimutatásokat – a mindenütt megvalósítandó egyöntetűség érdekében – a királyi akadémiákra érvényes szabályok szerint. Ők nevezik ki a líceumok királyi rendelkezéssel megerősítendő igazgatóit, akik ugyanazokat a feladatokat végzik, s mindazt lelkiismeretesen teljesítik, amit az akadémiák igazgatói számára fentebb a 26. § előírt; a félévi kimutatásokat a püspökön mint királyi főigazgatón keresztül terjesztik fel a közigazgatási főhatósághoz.
99
Vagyis az egyház és a haza számára.
101
Alapvető érdeke a tanügy egészének, hogy a tananyagban egyöntetűség, s a tanításban is azonos szabály érvényesüljön mindenütt, ezért csak az taníthat ezekben a líceumokban, aki korábban a királyi egyetemen megfelelő tudományos fokozatot szerzett, vagy pedig szaktudásának nyilvános bizonyságát adta, és erről kiváló bizonyítványt kapott arról a fakultásról, amelyhez az elnyerni kívánt tanári állás tananyaga tartozik. Ezekben a líceumokban tehát minden a királyi akadémiák számára megszabott szabályok szerint intézendő. A 61. § szerint pedig: „a szerzetesrendekben folyó belső oktatás-képzés”-re vonatkozó caesura szerint: …Maga a szerzetesrend jelöli ki a belső rendi képzés vezetőjét, megtanácskozva a tankerületi királyi főigazgatóval, aki a jelöltet – királyi rendelkezéssel való megerősítés céljából – felterjeszti a királyi közigazgatási főhatósághoz; a jelöltnek azonban az egyetemen szerzett tudományos fokozattal, de legalább a licenciátussal100 kell rendelkeznie. Ezeknek a vezetőknek minden tekintetben ugyanazok a kötelességeik, mint a királyi akadémiák élére állított igazgatóknak, többek között az is, hogy a tételeket rendben megküldjék az egyetemnek. Szükséges, hogy maguk a tanárok az egyetemen vagy legalább valamelyik közeli akadémián vizsgát tegyenek, és bizonyítványt szerezzenek; akik e kívánalomnak nem akarnak eleget tenni, azok tanári állásra nem alkalmazhatók. De nem egyedül ez indokolja annak szükségességét, hogy a szerzetesrendek legkiválóbb növendékeiket kiképzésre az egyetemre vagy királyi akadémiákra küldjék, hanem főként az, hogy a kisgimnáziumok és a gimnáziumok jelentős része rájuk van bízva, ennek következtében kötelesek minden erejükkel arra törekedni, hogy saját tanáraiknak alapos kiképzéséről és felkészítéséről tanárképző célú „ismétlések” keretében gondoskodjanak.101 62. §-a a papnevelő intézetekről az alábbiak szerint rendelkezik. Az elfogadott szokás szerint a papnevelő intézetek vezetése teljes egészében a püspökökre hárul, de úgy, hogy e jelen tanügyi rendelkezés bennük is minden téren érvényesüljön, mind a tanítandó tananyag részeit, mind pedig az idő beosztását illetően; mindezek tekintetében állandó kapcsolatot kell fenntartani a királyi közigazgatási főhatósággal; a tanulmányi eredményekről szóló félévi jelentéseket be kell küldeni, csatolva melléjük az összes vizsgatétel példányait. Mindezeken kívül kívánatos lenne, hogy az igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztségekre elsősorban olyanokat helyeznének, akik kiváló bizonyítványt szereztek az egyetemen. 100 101
Tehát doktorátussal, vagy legalább az egyetemen szerzett tanítási képesítéssel, az úgynevezett licenciátussal. Az egyes szerzetesrendek saját kisgimnáziumaik és gimnáziumaik tanárait úgy képezték ki, hogy a kisgimnáziumi és a gimnáziumi tananyagot velük alaposan átismételtették, újra megtárgyalták (iskolás korukban ugyanis azt egyszer már végigtanulták), ezért „repetitio” e tanárképző célú „ismétlés” neve. E szerzetesrendek keretei között működő tanárképzők vezetőinek egyetemi, esetleg akadémiai végzettségszerzési kötelezettségéről van itt szó.
102
63.§-a „A nemesifjak akadémiái és konviktusai” cím alatt a következőkről rendelkezik. A nemesifjakat nevelő intézetek vezetőinek feladata nem csupán a gazdasági-költségvetési ügyek intézésére terjed ki, hanem a növendékek tanulmányi és erkölcsi irányítására is. Bár a gazdasági ügyek intézése, a növendékek felvétele s a vezetés többi teendői tekintetében a kurátoroknak,102 illetőleg a felsőbb hatóságoknak felelősek, a tanulmányok terén azonban minden vonatkozásban a tankerületi királyi főigazgatók alárendeltjei, nekik adnak erről számot, hozzájuk kell a félévi jelentéseket – táblázatos jelentésekről szóló utasítás előírása alapján – beküldeni. Kiderül ebből, hogy bár ezeknek az intézeteknek a rektorait a kurátorok nevezik ki, de a tankerületi királyi főigazgatók beleegyezése nélkül nem foglalhatják el tisztségüket, meg se válhatnak attól. S e feladattal csak olyan férfiakat lehet megbízni, akik szakértelmükkel és erkölcsi szilárdságukkal jeleskednek. Mind a rektorok, mind pedig a tanárok olyanok legyenek, akik a tudományegyetem tanárképzőjében magukat kiképezték. Az a feladatuk, hogy mindazt, amit az iskolában elsajátítottak, velük otthon átismételjék, és oktassák őket az ezekkel kapcsolatos ismeretekre, valamint nyelvekre.103
A felekezeti jogi oktatás A magyar jogi oktatás kezdetei lényegében az 1635-ben létrehozott nagyszombati egyetem alapításának időszakára tehetők104, a kari szintű tényleges jogi képzés megindulását azonban csupán 1667-től, a jogi fakultás alapítólevelének tekinthető megállapodástól számíthatjuk.105 A római és kánonjog oktatása mel102
A nemesi konviktusok kurátori – vagyis legfőbb felügyelői – tisztségét legtöbbször katolikus főpapok, töltötték be. 103 E fejezetben tehát – címével ellentétben – a hagyományos konviktusokról van szó: a növendékek a helybéli iskolába kijárva végezték tanulmányaikat. 104 Természetszerű persze a jogászi hivatás gyakorlása a középkori Magyarországon is. Magas állami vagy egyházi állásokat betöltő személyek főként itáliai, cseh és lengyel egyetemeken tanultak, míg a jogot csupán a gyakorlatban alkalmazó bírák, helyi tisztviselők számára elegendő volt egy praktikus képzés, amely a felsőfokú oktatást helyettesítette. A római és kánonjog mellett (vagy helyett) a ius partium (= hazai v. nemzeti jog) alkalmazása volt a leglényegesebb. Mindez, gyakorlati alapokon folyt a királyi kúrián, a kancelláriában, a hiteles helyeken (loca credibilia), a vármegyei és városi hatóságoknál és bíróságoknál. Csizmadia A.: A magyar jogi felsőoktatás fejlődése, Felsőoktatási Szemle 1969. 10. 577. o. 105 Ennek jelentősége, szemben a többi karok működésével (ti. a hittani és bölcseleti karokéival) nem volt arányos, elsősorban lényegesen alacsonyabb látogatottsága miatt. A majdnem jelentéktelen hallgatói létszám oka „kétségkívül abban rejlett, hogy a nemzeti jognak tudományos művelését és tanulmányozását ez időkben ... szemben a fejlettség oly magas fokára jutott két anyajoggal – tudománynak nem is tekintették, hanem különösen a hűbéres eszmék e tekintetben is gyakorolt behatása alatt azt lényegében pusztán a fejedelmi akaraton alapulónak s így az állandóságnak jellegével nem bírónak s folytonosan változásnak alávetettnek tekintették...” Horváth Ö.: Jogakadémiák és jogi vizsgálatok. Magyar Jogi Lexikon IV. K. szócikk 1903. Bp.
103
lett már hazai jogot is tantervbe iktattak, alapvetően Werbőczy Hármaskönyve (Tripartitum) és a törvények alapján. Az egyetemi karon kívül a jogi oktatás műhelyeit a magyar királyság területén az ellenreformáció időszaka alakította ki alapvetően. A protestáns egyházak középfokú iskoláikat szisztematikusan alakították felsőfokú tanintézetekké. A gimnáziumok fölé filozófiai és jogi évfolyamokat szerveztek, fejlesztettek,106 később a bölcseleti oktatás a középiskolákba integrálódott, a jogi oktatás pedig a főiskolák jogi tanszékeivé szerveződött (vagy jóval később önálló jogakadémiává vált)107. A katolikus egyház a jezsuiták akadémiáit igyekezett egyetemekké fejleszteni, s ezeken az egyetemeken (pl. a kassain, melyet I. Lipót ruházott fel ilyen ranggal) már folyt egyházjogi oktatás, de csupán az. Hasonló a helyzet a már 1698 óta működő kolozsvári főiskolán is. Az 1745-ben indult és Győrött működő jezsuita akadémián a teológiai tanszéken szintén oktattak kánonjogot. A fenti intézmények azonban nem világi értelmiségiképzéssel foglalkoztak. Feltűnő kivételt képezett ezek sorában az 1740-ben alapított egri püspöki líceum, amelyben a „katolikus nemesifjak” mellett nyilvános hallgató minőségben „szabad királyi városi polgárok fiai” is beiratkozhattak. Az egyház tehát a XIX. sz. közepéig (lényegében azonban a polgári korszak végéig, 1945-ig) különleges helyzetben van, ami a közép- és felsőfokú jogi oktatást illeti. Minden magyar egyetem egyházi eredetű, részben egyházi alapítású, sőt a felekezeti középiskolák mellett létesült magasabb évfolyamú szakok is egyházi alapításúak voltak. Nem csoda tehát, hogy 1770-ig, a nagyszombati katolikus egyetem „államosításáig” a jogi oktatás túlnyomórészt egyházi jellegű volt. Jogot elvileg bármilyen főiskolán lehetett hallgatni, amelynek elvégzése szinte valamennyi igazságügyi, közigazgatási ügykör betöltésére képesített (Schőnvitzky, 1929. 149–150. p.) Mária Terézia korára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a jogi oktatás szervezetileg és tartalmilag is annyira szerteágazó, hogy az államigazgatás modernizálását nagyban hátráltatja, hiszen ezen a területen egységes szakemberképzésről, szakértelmiségi-képzésről eleddig nem beszélhetünk. Az állam felismerve az oktatás elsőrangú politikai jelentőségét108 egyre erőteljesebben avatkozik a nagyszombati jogi kar (és az abban a periódusban már izmosodó egyházi jogakadémiák) életébe; rendeletekkel, szabályozókkal, 106
Ilyen volt az eperjesi evangélikus középiskola 10 osztályossá alakítása (1655). 1720 körül és utána a pozsonyi és a késmárki evangélikus kollégiumban természetjog és egyetemes jog tanítása indult meg. Sárospatakon 1710-től, a kolozsvári és debreceni kollégiumokban az 1730-as évektől természet-, valamint nemzetközi és észjogot is oktattak. 107 Trócsányi L. A jogakadémiák helye és szerepe a magyar jogéletben. Állam- és Jogtudomány, 1980. II. sz. 368. o. 108 Die Schule ist bleibt ein Politikum: mondja Mária Terézia a felekezeti iskolák egy részének állami felügyelet alá helyezését sérelmező Migazzi bíborosnak. Schőnviczky, 1929. 150. o.
104
tananyag-korszerűsítésekkel. Jellemző újítás a politiko-kameriális tanszék felállíttatása volt, amely a felvilágosult abszolutizmus közgazdasági, közigazgatási elveit foglalta magába és oktatta. A jezsuita rend – amely hatáskörébe számos iskola tartozott – feloszlatása után (1773) szükségessé vált a tanügy országos állami rendezése. A Mária Terézia által kidolgoztatott Ratio Educationis totiusque rei litterariae perregnum Hungariae et provincias eidem adnexas (= Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere), az első tanügyi kódex, pedagógiai irányelvgyűjtemény. Először szabályozza a felekezeti jogakadémiáknak az állami kormányzathoz való viszonyát és elrendeli a nagyszombati, győri, pozsonyi és kassai, valamint a zágrábi és nagyváradi királyi jogakadémiák felállítását és a felsőfokú oktatás megindítását ezeken a főiskolákon. Jelentős lépés volt, hogy a Ratio Educationis meghagyta a fentiekkel teljesen azonos státusban a felekezeti jogakadémiákat, melyek az államiakkal együtt lényegében a XVIII. sz. végén alakították ki végleges arculatukat. A rendelkezés kimondta azt is, hogy az akadémiák jogi tanfolyamainak teljesen a gyakorlat céljait kell szolgálniuk, nevezetesen: állami tisztviselők képzését. A jogakadémiák tanterveinek többségéből hiányzik, vagy korlátozottan szerepel csupán a kánonjog, és a római jog, szerepel viszont a hazai jog, a közigazgatás elmélete, a közgazdaság- és pénzügytan stb. Két tanszakkal működnek: egy két féléves bölcseleti tanfolyammal (amelynek inkább előkészítő jellege van), s ennek befejezése után lehetett újabb két félévet járni az akadémia jogi tanszakán. A Ratio és az akadémiák A Ratio az akadémiák és az egyetem közötti különbséget abban állapította meg, hogy az utóbbi elsősorban a tudományt művelje, az akadémiák pedig a gyakorlati (igazgatási és jogi szolgáltatási) pályákra készítsenek elő.109 Ezzel lényegében kísérlet történik az egész tisztviselőképzés centralizálására, állami irányítás alá helyezésére. Az egyháznak az iskolaügyben elfoglalt jogkörét végül is a korlátozó rendeletek nem akadályozták meg, csupán a jogi szakemberképzésben betöltött szerepének és jelentőségének fokozott növekedését mérsékelték. A katolikus és a protestáns egyházak ebben az időszakban is úgy jelentkeznek, mint az állam mellett a jogi oktatás egyenrangú tényezői.110 Az akadémiákról korán felismerhető volt, hogy rendkívül jelentős jogi oktatási forma; a második Ratio Educationis újabb erőfeszítéseket tett az akadémiai oktatás még rendszeresebb kiépítésére, az egyetemi és főiskolai jogi oktatás szorosabb egységesítésére a tanulmányi időnek két évről három évre való felemelésével (ez utóbbit azonban egyelőre nem sikerült keresztülvinnie). Mindazonáltal a XIX. sz. közepéig a fenti elvek és gyakorlat alapján folyt a közhiva109 110
Csizmadia A. i. m. 578. o. Trócsányi L. i. .m. 368. o.
105
tali állásokra képesítő felsőfokú intézmények működése, bár ideiglenesen (mintegy évtizedes) visszaesés bekövetkezett, amikor II. József rendeletére 1783-ban beszüntetik a felekezeti jogakadémiák működését. Az 1791. évi XXVI. t.c. azonban biztosította további működésüket. A szabadságharc alatt és az azt követő abszolutizmus időszakában viszont ismét szünetelt. 1850-ben császári rendelet szüntette meg a felekezeti főiskolák, jogakadémiák működését, illetve a kötelező német tanítási nyelv bevezetése miatt maguk szüneteltették a képzést. Csak 1861-ben az ideiglenes alkotmány állítja helyre e tekintetben a régi állapotokat és a vallási felekezetek hosszan szüneteltetett jogi tanintézetei nagyobbrészt111 megkezdhették működésüket.112 A kiegyezés utáni társadalmi-politikai átalakulás nagyban fellendítette a jogi pályák iránti keresletet. Az egyetemen ezer körül mozgott a hallgatói létszám,113 de a társadalom jogtudó értelmiség vonatkozásában az egyetemi szintű oktatással szemben is felállította a maga követelő igényeit. Az egyetemen az 1870-es években szétválasztották a jogi és az államtudományi kart, és emellett specializált tanszékek is létrejöttek (politikai gazdaságtan, jogfilozófia, statisztika stb.), az egyetlen egyetem egy jogi kara azonban nem tudta kielégíteni a „jogásztermelés” iránti igényeket, a jogászság iránti keresletet.114 Szükségesnek mutatkozott újabb egyetem(ek) felállítása, amelyre Kolozsvárott került sor 1872-ben. Az ország második tudományegyetemének négy kara közül az egyik a jogi volt. Éppen a fentiekkel kapcsolatban merült fel 1874-ben a jogakadémiai státus új rendezésének szükségessége is. A főiskolai oktatást négy év időtartamra emelték, azt célozva ezzel, hogy a jogakadémiákon folyó munka túlnőjön egy szakiskola színvonalán. Lényegében az egyetemeken folyó jog- és államtudományi karokhoz hasonlóvá tervezték alakítani azokat, két fontos megszorítással: nem doktoráltathattak és egyetemi magántanári habilitálási joguk sem volt. A jogakadémiákra nézve ezek a megszorítások jelentős hátrányt jelentettek több szempontból is. Következményeképpen jelentékeny (relatív) elnéptelenedés lett tapasztalható ezekben az intézményekben. Nem kis szerepe lehetett ebben az 1874-es XXXVIII. t.c.-nek is, amely az ügyvédi vizsgára bocsátás előfeltételéül jogi doktorátust követelt meg, továbbá bizonyos gyakorlóidőt. A jogi főiskolák hanyatlását jelzi az a tény is, hogy míg az 1871/72-es tanévben a jogakadémiák hallgatói létszáma még 1925 fő, addig 1890/91-re ez 745 főre esik vissza. Ek111
A jogtanítás végleg megszakadt a losonci református, a késmárki, nagyszebeni, pozsonyi, selmecbányai, evangélikus főiskolákon, ahol a szabadságharcig tanítottak jogi tárgyakat. Horváth Ö. i. m. 441. o. 112 Jelentékeny létszámnövekedés tapasztalható a jogi karon és a jogakadémiákon. Megnövekszik a nyilvános rendes hallgatói státus mellett a magántanulók száma. 113 A vázlatos történeti áttekintés és különösen a létszámadatok szöveghű átvétele Halmai István: Az egri érseki jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében c. munkájából való. Megjelent az Acta Paedagogicae Agriensis XVIII/5. sz. Separatumban, Eger, 1987. 114 Magyarország Története 1848–1890. 1411. o.
106
korra a jogakadémiák közül már csak a debreceni és a nagyváradi hallgatói létszáma éri el a 100-at, a többié 40-80 között mozog, ugyanakkor az egyetemek jogi karainak hallgatói létszáma folyamatosan nő. Nem kis szerepet játszott a felekezeti jogakadémiák némelyikének megszűnésében a XIX. sz. harmadik harmadában, hogy az eddigi három év helyett a képzési idő is meghosszabbodott, és ez jelentékeny többletköltséget jelentett az egyházi iskolafenntartók számára. A századfordulóra a két egyetem jogi karán kívül további tíz jogakadémián lehetett szakképesítést szerezni, ezek az egri katolikus érseki mellett a következők: a kassai állami (királyi), a nagyváradi és a pozsonyi királyi jogakadémián, a pécsi katolikus püspöki joglíceumban, az eperjesi evangélikus jogakadémián és négy református felekezet által fenntartott további protestáns főiskolán; a debrecenin, kecskemétin, máramarosszigetin és a sárospatakin. Ezek az akadémiák a francia fakultások mintájára szerveződtek, kötelező tárgyaik rendszere választható speciális tárgyakéval egészült ki.115 Semmiképpen sem az elitképzés volt a feladatuk; lényegében a gyakorlati életpályákra készítették fel hallgatóikat. Mindazonáltal a hallgatóságból és a tanári karból kiváló elméleti szakemberek sora származott, s fontos tény volt az is, hogy egy-egy ilyen intézmény az adott vidék fontos kulturális, tudományos központjává válhatott. A századvégtől a felsőoktatásban már súlyosbodó lényeges aránytalanságokat leginkább a jogászképző intézmények voltak hivatva „újratermelni”, hiszen az egyetemi fakultások között hagyományosan a jogi karok domináltak.116 A jogi karok túlzsúfoltsága egyik oldalról, és az akadémiák jelentőségének fokozatos leépülése a másikról az I. világháború előtti időszak jogi felsőoktatásának egyik fő anomáliájává lett.117 Ez az ellentmondás végeredményben nemcsak a századelő Magyarországának társadalmi-politikai életére, hanem a két világháború közötti időszakra is kihatással lesz. Ezek után pedig tekintsük át az „Egri Érseki Jogakadémia” működésének vázlatos történetét, először a századfordulóig terjedően! Az egri jogiskolát Foglár György egri kanonok, c. püspök alapította, eredetileg internátusnak gondolva el, 1740-ben. Az új iskola létrehozását sok szempont érlelte, melyek közül legfontosabbként azt tüntette fel, hogy a független ügyvédi pályákra mindeddig főként protestánsok igyekeztek. A püspök megállapítja, hogy ők is autodidaktákból kerültek ki, és csupán az ügyvédi gyakorlatban sajá-
115
Horváth Ö. i. m. 447. o. Halmai István: Az egri érseki jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében, Acta Academiae Paedagogiae Agriensis XVIII/5. Eger, 1987. 140. o. 117 Uo. 141. o. 116
107
tították el a mesterséghez szükséges ismereteket.118 Az alapító célja az volt, hogy az itt képesített hallgatók olyan katolikus jogtudókká váljanak, akik el tudják látni ügyeiket, és nem szorulnak ügyvédekre.119 Az intézet hallgatói katolikus nemesifjak voltak vagy szabad királyi városok polgárainak fiai. Felvételkor a származásukat igazolniuk kellett. A tanári kar két jogtanárból és a történelmet, ill. a matematikát tanító harmadik tanárból állt. A leckerend szerint 1768-ban pl. délelőtt 8–9-ig a jogászok matézist hallgattak, 9–10-ig a két jogtanár két csoportban tartotta az óráit. Délután kettőtől háromig ismét jogi előadások voltak, háromtól négyig pedig újból matematika, de ez utóbbi helyett a kánonjogot is választhatták. A legkorábbi időszakban a tanfolyam ideje két év volt, melynek elvégzése után végbizonyítványt kaptak. Az egri jogiskola működésének kezdeti szakaszában nem tarozott a legnépesebb intézetek közé. A XIX. sz. harmadik harmadáig, amikorra kialakult a királyi és felekezeti jogakadémiák rendszere, ebből a szempontból közepes méretűnek számító főiskola volt, és az is maradt a vizsgált polgári korszak végéig. Az összehasonlítás érdekében tekintsünk meg két táblázatot!120 a./ A jogászok megoszlása a főbb tanintézetekben
Tanévek 1891 1913
Tudományegyetemek 4085 fő 10 487 fő
Jogakadémiák 815 fő 1625 fő
b./ A képzési ágak szerinti megoszlás a főbb tanintézetekben
Tanévek 1891 1913
Teológusok 1690 1951
Jogászok 2956 6465
Bölcsészek 434 1467
Összesen 8203 17 777
Plasztikusan megmutatkozik, hogy az egyetemi hallgatóság nagyobbik fele jogot végzett (hozzávetőlegesen 48%-a), de ez a jogászpálya hagyományos, és különösen a birtokrendezésekkel kapcsolatos jogügyletek emelkedő száma folytán megújult vonzásával kizárólag nem magyarázható.121 Még egy lényeges tendencia olvasható ki a táblázatokból, nevezetesen: a jogakadémiák folyamatos relatív elnéptelenedése, amelynek okaira már utaltunk. De még a világháború előtti utolsó békeévben is 37%-os volt a részvételük a 118
„... oly kevés volt a katolikus ügyvéd, hogy a katolikus uraságok, még a prelátusok is, kénytelenek többnyire akatolikus ügyvédekre bízni ügyeiket, és sokszor legkényesebb titkaikat is ...” Udvardy L., 1898. 1–2. o. Idézet az Alapítólevélből. 119 Uo. 1–2. o. 120 Uo. 140–141. o. 121 Magyarország Története 1890–1918. 469. o.
108
felsőoktatásban. Viszont a jogi karokkal szemben a jogakadémiák kongtak az ürességtől. Az 1910-es években egy jogi főiskolára átlag másfélszáz hallgató jutott.122 A joglíceum népességi viszonyairól készült korai kimutatások rendkívül fogyatékosak. Az évkönyvek tanúsága szerint – melyek vezetése csupán 1882-től rendszeres – a hallgatói létszámot nem is rögzítették 1792-ig. Azt is csak a püspöki „Alapítólevél”-ből tudjuk, hogy a legkorábbi időszakban 12 nemesifjú alkotta a jogiskolát. 1792-től 1820-ig általában 40-80 fő között mozgott a létszám (ez a kontingens magában foglalta az előadásokra járó nyilvános rendes, a nyilvános rendkívüli és a vendéghallgatókat egyaránt, bár az utóbbira példa elvétve akadt a korai szakaszban). Nagyobb lendület következett be az 1827-ig terjedő szakaszban, amikor száz fölé (1825-ben 163 fő) emelkedett a létszám, de 1834ig folyamatosan 100 körül mozgott. A szabadságharcig folyamatos csökkenéssel 1848-ban 14 felvett hallgatóig apadt. Az ezt követő 10 éves „kényszerszünet” után 1866-tól 1874-ig újra száz körül mozgott az első- és másodéves hallgatók száma, de rendkívül megnőtt a „magántanulók kvantuma”, mely 1871-ben, 1872-ben és 1873-ban túl is szárnyalta amazokét.123 Az 1870-es és 1880-as évek 50 fő körüli stagnáló létszámadatai után az 1890-es években újbóli felfutás tapasztalható (1893-ban 62 fő, 1894-ben 72 fő, 1896-ban 86 fő), a századfordulón már eléri a százas létszámot, és 1905-ben tetőzik 148 fővel, amelytől kezdve érthetően újra esés következik be, s 1912-ben már ismét száz alatt állandósul. Az alapító Foglár kanonok alapítványa mellett (a Handler-ház, + 50 000 rénes Ft készpénz és annak 3000 Ft-ra rúgó kamatjövedelme, további 2000 Ft két kispap képzésére) végül tankönyveket is hagyományoz.124 Más oldalról a „zsenge intézet” némi anyagi gyarapodását 1756-ban a Foglár püspök példáján lelkesedő Kussanyics György esztergomi kanonok segítette elő. Alapítványából egy nemes magyar ifjú, legközelebb a Kussanyics-rokonságból, 122
Antall J.–Ladányi A.: A magyar felsőoktatás az abszolutizmus korában. Felsőoktatási Szemle, 1968/9. sz. 542. o. A szerzők további megjegyzése: „... a hallgatók többsége úgynevezett »mezei jogász« volt. Előadásokra nem jártak, vizsgákra a jogi szanatóriumok silány kompendiumaiban készültek fel; a korszak ilyen irányú kutatásai elriasztó állapotokat közölnek a hatalmas bukási arányokról.” 123 1874-ben a magántanulói státust megszüntetik, ami után a létszám 40-60 főben állandósul. 124 Név szerint a Huszty-féle kommentárnak és a Hármaskönyvnek nagyobb számú példányait, s általában mindazt, ami hagyatékából a kifizetendők kifizetése után még fennmaradt: a jogi kollégiumra (Collegium Juridicum) hagyta, annak alaptőkéjéhez rendelte csatoltatni. Még a függő termést is, amely tapolcai apátsága jószágában halála után találtatnék, óhajtotta volna biztosítani alapítványának; s ennek fejében – mintegy váltság-átalányul – 1000, vagy ha telik, 2000 r. Ft-ot is hagyományoz végrendeletileg a kincstárnak; de a felségfolyamodványt közbejött halála miatt már nem készíthette el. Helyette aztán megírta és benyújtotta azt maga Barkóczy püspök, aki még tovább menve, ama 1000 (-2000) Ft hagyomány átengedését is kérelmezi a jogiskola javára a felségtől, bár törekvésének nem lett semmi eredménye. Udvardy L. i. m. 12. o. Visszatérve a Huszty-féle kommentárra: szerzője talán az egyik leghíresebb jogtanár az egri líceum történetében. Jogi tankönyvét a legújabb időkig használták, s híre túlnőtt a határokon is.
109
másodsorban a Majláth József királyi táblai bíró nemzetségéből, harmadsorban valamely Hont megyei, negyedsorban valamely Esztergom városi, végső sorban és esetben pedig valamely Esztergom megyei nemes családból, Hont megye főispánjának és tisztikarának kijelölése szerint neveltessék ezen Foglár-féle egri Juridicum Collegium-ban, a tanfolyam két évén át. Ez alapítványról két oklevél is szól: egy Hont megyének 1756. április 1-én, Kemencén tartott közgyűlésén felvett fasszionális és az alapítónak dátum nélküli végrendelete. „Foglár p. halála után Barkóczy püspök karolta fel a jogiskola sorsát; pedig annál melegebb érdeklődéssel és jóakarattal, mert az nagyon is belevágott és beleillett a saját messzeszárnyaló terveinek hálózatába. Ő lelkes barátja s ápolója volt a tanügynek 1754-ben újon rendezte Egerben a teológiai stúdiumot, kivévén a jezsuiták kezéből, s világi papjaira bízta. A következő évben felállította a filozófiai két-éves tanfolyamot is, ugyancsak a megyei papság keze alatt. 1760-ban a kassai papnevelőt átplántálta Egerbe, s az ittenivel olvasztotta össze. Könyvnyomdát állított ugyanitt Egerben. Minden arra mutat –amit ő maga nyíltan is kijelentett minden alkalommal– hogy ő egy nagyszabású korszerű főiskolának, olyan egyetem-félének létrehozásán járatta elméjét.”125 Eszterházy püspök 1763-ban a királynőhöz intézett folyamodványában támogatást kér a magasztos tervhez, a kelet-magyarországi egyetem egri kifejlesztéséhez, amelyre azért is nagy szükség lenne, mert a nagyszombati, bécsi és grazi egyetemek igen távol vannak innen. Az ennek székhelyéül felajánlott újonnan épített líceum 20 év alatt, 1785-re készült el. A jogi kar mellett ide költözött a filozófiai és a teológiai kar is. Az 1777-es Ratio úgy szabályozta a joglíceumok helyzetét, hogy az országos felsőoktatási hálózat rendszerében „csak a főkormányra nézve van különbség a főpapi líceum és a királyi jogakadémiák között”. II. József 1783-ban beszüntette az állami jogakadémiákon kívüli jogi és filozófiai tanfolyamokat. Egerben is, az 1783/84-es tanévvel, de a császár halála után ismét megnyílhatott. A II. Ratio Educationis után a jogi tanszékek számát háromra emelték ugyan, de a tanintézet részleges autonómiájára vonatkozóan a törvény nem hozott újat, csupán az addigi rendeleteket kodifikálta. Az 1848/49-es évben is szünetelt a tanítás, elsősorban azért, mert a hallgatók tömegesen álltak be nemzetőrnek, majd 1850 elején a császári helytartótanács (többek közt a nemzetőrök miatt is), rendeletileg rekesztette be a jogiskola működését, az abszolutizmus ideje alatt mindvégig szünetelt. A jogi tanfolyam az 1861/62-es iskolaévben nyithatja meg kapuit újra, felemelve egyben az oktatási időt három évre. Az első évfolyam tantárgyai a jogi és államtudományi enciklopédia, észjog és magyar történelem, valamint a római jog és a statisztika (mindegyik tíz órában). 125
Uo. 13. o.
110
A II. évben magyar magánjogot hallgatnak, politikát, kánonjogot, büntetőjogot és büntetőeljárást, meg bányajogot. A III. évben osztrák magánjogot, váltó- és kereskedelmi, továbbá pénzügyi-politikai jogot hallgattak. Ugyancsak a végzősök tanterve tartalmazta a magyar közjogi és közigazgatási szabályokat, valamint a polgári törvénykezés szabályait (perrendtartás). 1874-ben a 12.917/1874-es vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet új egységes szervezeti szabályzatot ír elő az állami és a felekezeti jogakadémiák, így az egri líceum részére is. Ennek „gyökeres újítás”-aira utaltunk már: közelebb hozni a jogakadémiákat az egyetemi tanulmányi rendhez; rangját és jogállását tekintve a jogi főiskolákat egyetemi expoziturákká tenni. Az akadémiai tanfolyamok ezentúl négyévesek – „feljogosítván a jogakadémiákon végzett hallgatókat közvetlenül a doktori rigorozumokra is mehetni”.126 A tantárgyakat a két felső évi tanfolyamon a bifurkáció elvének megfelelően csoportosították, a vizsgákat a főtárgyakra korlátozták (összesen négyet rendeltek el), valamint két alap- és két államvizsgát írtak elő. E rendelkezés szüntette meg lényegében a magántanulási jogot (amely rendelkezést 1883-ban újólag megerősítették), ezt csupán kivételes esetekben megengedve, mint pl. előrehaladott életkor vagy „közszolgálatban való sikeres alkalmazkodás”. A jog- és államtudományok tanítására nyolc tanszéket hoztak létre: római jogit, a büntetőjogit, a bölcseletit, a statisztikait, a jogtörténetit (és egyházjogit), valamint a magyar közjogit. Az 1870-es évek végén kísérletek történtek általában az akadémiai jogászképzés visszaszorítására (főként a felekezeti főiskolák vonatkozásában), felmerült az egri joglíceum megszüntetésének a gondolata is, erre azonban a tárgyalt időszakban semmiképpen nem kerülhetett sor. 1883-ban, a jogi oktatásban újabb reformokat vezettek be, amelyek azonban az 1874. évi szabályzatok rendelkezéseivel nem szakítottak gyökeresen, csupán tanulmányi és vizsgarend-módosításokra terjedtek ki. Ezek némelyike igen lényeges viszont. Kimondták, hogy végbizonyítványt csak azok a hallgatók nyerhetnek, akik nyolc teljesen beszámítható tanfélév hallgatását igazolni tudják.127
Trefort miniszter és Samassa érsek levélváltása Külön fejezetben érdemes foglalkozni Samassa József egri érsek beterjesztésével, amelyben a vallás- és közoktatási miniszternek a felekezeti jogakadémiák számának korlátozásával kapcsolatos tervére reagál 1880-ban.128
126
Uo. 443–444. o. Ezen a területen ugyanis a korábbiakban zavarokat okozott a hallgatók önkéntes katonai szolgálatának teljes értékű beszámítása, s ez a gyakorlat időszakonként tömegessé vált. 128 Forrás: Udvardy L. i. m. 914–922. o., idézi Halmai I. i. m. 145–146. o. 127
111
Trefort leirata lényegében azzal érvel, hogy a jogi főiskolák az okai alapvetően a „jogásztúltermelésnek”, tulajdonképpen az egész közigazgatás és igazságszolgáltatás hivatalnoki kara felhígulásának, „proletarizálódásának”. „Az érsek a kultuszminiszteri rendelet kapcsán (persze főként az egri líceum ügyében), olyan gondolatokat fogalmaz meg, melyeknek komoly szociológiai relevanciái vannak, és nyilvánvalóan messze túlnőnek e polémia (?) keretein.”129 Az elemzés és az eredeti argumentálás több mint figyelemre méltó, bár a szubjektív érveléstől sem mentes, amidőn emlékezteti a minisztert hajdan volt egri joghallgatói mivoltára. A miniszter által felhozott tételek sorrendjében (felhígulás, túltermelés, proletarizálódás) igyekszik az érsek részben cáfolni azokat, részben magyarázni a tényleges helyzetet. Kétségtelen, „...hogy az abszolutizmus évtizedes időszaka alatt szüneteltetett jogi oktatás miatt az államélet különböző területein a tisztviselői karban vákuum keletkezett, s ezt az oktatási intézményekben (a hallgatói létszámot tekintve) egy direkt extenzív fejlődés kellett hogy kövesse”. Az akadémiákon elképesztő méreteket öltött a mai értelemben vett „levelezőképzés”, a magántanulók számának nagyarányú növekedése. Csak az egri főiskolán 1862 és 1873 között több mint 170 magántanuló végzett; az adott időszakban oklevelet szerzettek kb. 60%-a. Az ezt a lehetőséget biztosító (illetve nem tiltó) rendelkezések azonban állami és nem egyházi rendelkezések voltak. Az érsek maga nehezményezi a magántanulók 1880 előtti korlátlan számban történő képzését, és semmiképpen nem ért egyet a kormányzatnak azzal az elgondolásával, amely az akadémiák számát éppen emiatt szándékozik csökkenteni. Magyarázatként felhozza: a reáliskola és a gimnázium elkülönítése folytán a továbbtanulni akaró gyerekek már egészen korán arra kényszerülnek, hogy „a jog felé ösztönszerűen tereltessenek.130 Sok reáliskola megszüntetésére került sor, és a fiatalok számára stabil előmenetelt biztosító életpálya (a jognál nagyobb előnyöket nyújtó) jelenleg nincs. Ezért nem indokolt tehát a jogiskolák számának csökkenése, sőt (nyugat-európai példákra hivatkozva), megállapítja, hogy mind a jogi intézeteket, mind a tanulók számát tekintve is alacsony fokon állunk. Indokolt kellene, hogy legyen az életés fejlődésképes jogakadémiák kereteinek tágítása (nyilván elsősorban az egrire utal B. B.), a nagyobb központok kárára és nem megfordítva.131 Extellentiád (ti. Trefort, B. B.) is nem a jogakadémiák belszervezetének, hanem azok nagy számának tulajdonítja azt, hogy több nálunk a jogvégzett, mint amennyit az ország tisztességesen ellátna… engedje megjegyeznem… hogy a 129
Halmai I. i. m. 145. o. Az 1878/79-es jelentésekben a reáliskolai tanulók rohamos számszerű apadásának lehetünk tanúi. 131 Trefort ugyanis intézmény-összevonási szándékát is jelezte, alternatív lehetőségként. A terv megvalósulása a kisebb líceumoknak, így az egrinek is a beolvasztásával járt volna együtt. 130
112
jogvégzettek száma és az ország szükségletei közötti arány oly statisztikai adatokból tűnnék ki pontosan, amelyek kimutatnák, hányan végzik a jogot azért, hogy kenyérkereseti pályára lépjenek, és viszont hány olyan állás van tényleg a nagy részben rendezésre váró viszonyaink között, s hány lesz az országban, melyre képesített jogászok kellenek”. Az, hogy az országot az ügyvédek elszaporodása „proletársággal” fenyegeti ennek az aránytalanságnak az oka, s nem a jogakadémiáknak rovandó fel: nem a tanintézetek számának, s „gyógyszere” sem egy-két főiskola megszüntetése, hisz „a képesített egyének s az ország szükséglete között mathematikai arányt máshol sem találunk.” Rámutat még arra, hogy a bajok forrását nem az iskolák arányában kellene keresni, hanem „különféle más társadalmi együttes hatásában”, többek között „közviszonyainknak a nyugati államokétól elütő több olyan sajátosságában”, mely sajátosságok kisugároznak az államélet, a politika minden területére. Samassa érsek végtére nagyon is világosan érzékeli a jogi képzés területén meglevő anomáliákat: „… szembeszökő tünetére közviszonyainknak kell rámutatnom, melyekre… mindenütt ráakadunk (s amely B. B.)… egyfelől közoktatásunk, másfelől állami életünk szervezetét egymással szembeállítja. Mert míg egyrészt a közoktatást az állam a nyugati államok mintájára szervezi, az iskola is joggal igényeli, hogy az általa adott szakképzettség jelentősége az állami tevékenység köreiben nem csak elvi, hanem tényleges kifejezést nyerjen… az iskola szervezetének megfeleljen, addig másrészt kivált a földbirtokban beállott nagy válság… és szegényedés mindig új elemeket sodor a létért való küzdelembe és a jogi képzettséget igénylő pályákat ellepi a sokaság… a szakképzettséget a versenytérről leszorítja, a kinevezés alá eső állások betöltésénél is sokszor előnyben van, de kivált a közigazgatás összes területéhez, melynek művelése nincs qualificatióhoz kötve… Így az államélet és a közoktatás szervezete nem üt össze”.132 A jogakadémiák mint fontos műhelyek rendhagyó, meghatározó szerepet játszottak tehát a magyar felsőoktatás szervezett rendszerében, így az egri jogakadémia is. Nemkülönben a fokozatosan kiépülő polgári társadalom életének minden szektorában és minden szintjén lényegében a XVIII. sz.-tól a két világháború közötti de még az azutáni időkig is, különösen az első világháború időszakával bezárólag terjedő időkeretben. A jogi főiskolák létrejötte, megerősödése, speciális arculatuk kialakulása többféle törekvés eredője volt; elsősorban természetesen a Ratio Educationis óta foganatosított állami rendelkezésekéi és meghatározóan a katolikus és protestáns főiskolákon, (jellemzően az egri esetében is) az erre irányuló felekezeti törekvésekéi. A kultuszkormányzat kiemelten jelentős szerepet szánt ezeknek az akadémiáknak az igazgatási- és közigazgatási szakértelmiségi réteg létrehozásában. Okát és eredményét egyszersmind ezeknek az intézményeknek a gyakorlati képzésre történő orientációjában láthatjuk. 132
A levél részleteit lásd a mellékletben!
113
Az államélet praxisa és az oktatási rendszer közötti tartalmi és szervezeti anomáliáktól függetlenül a fenti szerepüket egészen a XX. sz. első „harmadáigfeléig” erőteljesen és jól kimutathatóan megtartották „párhuzamosan az értelmiségi pályák honorácior tradícióinak fokozatos leépülésével”.
II/3. AZ EGRI RÓMAI KATOLIKUS NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐKERESKEDELMI ISKOLA, AVAGY AZ EGRI ÉRSEKI FIÚ FELSŐKERESKEDELMI KÖZÉPISKOLA TÖRTÉNETE133
Az iskola megalapítása Az I. világháború elvesztésével együtt járt az ország gazdasági összeomlása. Az egyharmadára zsugorodott országban nem volt nyersanyag, sem termelőerő, de piaca is óriási mértékben csökkent, s mint Szakács Kálmán írja: „… külkereskedelmi országgá vált, …függősége a nemzetközi piactól elmélyült”.134 Iparunk tehát a nyersanyag híján nem tudott felemelkedni, csupán az ugyancsak elmaradt mezőgazdaságra hagyatkozott hosszú időn át. Egyedül a kereskedelem volt az a terület, ahol lehetőség mutatkozott a gazdasági élet javítására. Különösen vonatkozott ez Egerre, mint olyan kisvárosra, ahol a helyi körülmények a nagyobb mérvű iparosítást nem tették lehetővé. Nagybecsű múltja csak a tisztes kézműiparnak és az építészetnek volt. Egyetlen gyára a dohánygyár. Jellemző az agrártermelés, azon belül is a szőlő- és a bortermelés, ám az exportlehetőségek itt is ugyancsak megcsappantak. Ahogyan országszerte, itt is a háború előttinek még a felét sem érték el. Az ország nagy erőkkel igyekezett gazdaságát stabilizálni, mely célt néhány év alatt jórészt külföldi kölcsönökkel meg is valósította. Az ipari termelés mellett elsősorban a kereskedelemre összpontosítottak a fejlesztésben. Összefüggésük lényege az volt, hogy amikorra az ipar eléri a megfelelő szintet, álljanak rendelkezésre jól képzett kereskedők. Ennek a gondolkodásmódnak a bizonyságát, s főleg helyességét jelzi a felsőkereskedelmi iskolák tanulólétszámának nagymérvű és folytonos emelkedése. Mind a fővárosban, mid pedig vidéken újabb és újabb ilyen irányú szakiskolákat – közöttük nem egy magániskolát is – nyitottak, bizonyítva egyben, hogy az elképzelés üzleti szempontból is megalapozott volt.
133
Kikli Tivadar, az iskola volt tanulója „Magvetés”címen 1921–1948 közötti történetét 1991-ben írta meg. 134 Minden szükséges vonatkozó információ közlése nélküli hivatkozás. I. m. 8. o.
114
Ilyen körülmények közepette merült fel Egerben is az új típusú szakközépiskola alapításának gondolata, amellett, hogy hasonló profilú leányiskola már működött a városban. A létesítés óriási feladata sokféle és sokrétű feltétel megteremtését kívánta meg. A tárgyi feltételek szempontjából megfelelő épületre, bútorzatra, szertári anyagokra, oktatási eszközökre stb., a másik oldalról pedig személyi feltételekre volt szükség. A személyi vonatkozáson túl, a jó szaktanárok és más magasan kvalifikált oktatók bérén kívül magas költséget jelentett a folyamatos működés és fenntartás biztosítása is. Az anyagilag kimerült város nem is gondolhatott a vállalkozás finanszírozására. Igaz, Eger középületeinek nagyobb részét korábban sem annyira a város, mint inkább a püspökség, ill. az érsekség áldozatvállalása teremtette meg. Most sem történt ez másképpen, a kezdeményezést és az anyagi terhek döntő többségét az érsekség vállalta magára. Az alapítás gondolata személy szerint Subik Károlytól, az akkori pápai kamarás, érseki titkártól származott, ő tette meg az első lépéseket is a megvalósítás érdekében. Az érseki levéltárban 4003/1921. sz. alatt 1921. augusztus 30-án kelt irat tanúsága szerint: „…a szervező bizottságot én hívtam össze Bobory György kormánybiztossal, és ott előadtam a kereskedelmi iskola felállítására vonatkozó elgondolásomat, melyet a bizottság magáévá tett, és megbízta Veszprémyt, a leány felsőkereskedelmi iskola igazgatóját, hogy a tervezetet készítse el, és a további tárgyalásokat az illetékesekkel, folytassa le. Aláírás: Subik Károly”. Az idézet annak a géppel írott iratmásolatnak a borítóján olvasható, amelyet az érsek a kultuszminiszterhez intézett az iskola Szervezeti Szabályzatának megküldésével, kérve az iskola nyilvánossági jogát. Ugyanezen iratcsomóban található az a levél is, melyet augusztus 5-én Veszprémy Dezső az érsekhez írt. Ebben nemzeti szempontból hátramaradottságunk egyik fő okaként azt jelöli meg, hogy eddig közgazdasági szemléletre nem nevelték, különösen itt, Egerben a magyar ifjúságot, s ha e fontos hiányosságot nem pótolják Csonka-Magyarországot éppen úgy kizsákmányolja majd a külföld, mint régen a Kárpátoktól övezett Magyarországot. Rámutat, hogy a világbíró, nagy népeket is a gazdaság késztette hódításokra. Megemlíti, hogy állítólag a magyarnak nincsen természetes hajlandósága a gazdasági eszmekör iránt. Ezen az segít, ha éppen az iskolák útján ültetik a magyar ifjúság lelkébe a közgazdasági szellemet. A köztudat alkotóelemévé kell tenni azt a meggyőződést: a magyar állam fönnmaradása főképpen azon múlik, hogyan állja meg a helyét a világban, a gazdasági versenyben. Veszprémy jó gyakorlatias ember lévén, felsorolja az érseknek az iskola indításához elengedhetetlen feltételnek számító eszközöket, melynek hiányában a miniszter nem adna engedélyt a megnyitásra. Ezt igazolja a mellékletben szó szerint olvasható engedélyezési irat. A szervező igazgató azonban sok mindenről megfeledkezik. Valószínűleg azért, nehogy az általa kimunkált költségvetés
115
nagysága visszariassza az érseket. Szólt a helyiségekről, a személyi kiadásokról, a szükséges tanári létszámról, a bérekről, a tanítási segédeszközökről is. Ugyanakkor megemlíti, hogy „…a fenntartás költségei azonban nemigen terhelnék nagyobb mértékben a fenntartót… és nem is szabad terhelnie, mert fenntartó inkább csak erkölcsi tekintélyt jelent az új intézetre nézve, s mert fenntartó nélkül az új iskola nem nyílhatnék meg”. Hogy ez mennyire tért el a valóságtól, az csak később derült ki, de akkor már meghátrálásról szó sem lehetett. Az iskola szervezésére Veszprémy kap megbízást, ami ésszerű, figyelembe véve szakismeretét, melyet a működő leány felsőkereskedelmi irányításában szerzett. Ezzel kapcsolatban ugyancsak az érsek tájékoztatására leírja, miként járta végig Trak Gézával, Eger akkori polgármesterével a három helybeli pénzintézetet, a lemezgyárat és a Hangya Szövetkezetet, továbbá még néhány kisebb céget, azok anyagi támogatásának elnyerése reményében. A jelentés szerint törekvésüket mindenütt megértéssel fogadták, s készséggel ajánlottak fel nagyobb összeget az iskola felállítására. Maga a polgármester megígérte: a város részéről a legközelebbi közgyűlésen kieszközöl 10 éven át folyamatosan utalandó évi 10 000 korona, valamint ötvenezer korona egyszeri hozzájárulást, azzal a feltétellel, ha maga az érsek és a főkáptalan ugyanezt biztosítják az iskola felszereléséhez. Ily módon a gyűjtés elegendőnek mutatkozott az iskola megindításához. Veszprémy pályázatot hirdetett egy könyvvitel és levelezés, illetőleg kereskdelmi számtan és politikai számtan szakos tanári állásokra. Javasolta az érseknek, hogy a tandíjat 1200 koronában állapítsa meg, kivéve egy-két szegény sorsú tisztviselő jól tanuló gyermekét, akiket tandíjmentességben részesíthetnének. Megjegyezzük, hogy alternatív elképzelésként antiszemita diszkrimináció is felmerült a zsidó származású tanulók 1600 koronás tandíjfizetési kötelezettségével kapcsolatban. Ejtsünk szót az iskola helyiségeiről is! Veszprémy a célra a Líceumban működő érseki tanítóképző fizikai, kémiai és kézimunkaszertárait, ill. előadótermeit igyekezett megszerezni. Meg is egyezett az intézet akkori igazgatójával, dr. Csanády Lászlóval és a szertárőrökkel is oly módon, hogy őket kérte fel óraadó tanároknak. Kérte az érsek hozzájárulását a tanterem berendezéséhez és a tanügyi felszerelések megrendeléséhez, valamint a Szervezeti Szabályzat aláírását, s hogy ennekutána tegye meg a szükséges lépéseket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kiállítandó engedély megszerzéséért. Ugyanakkor – ami biztos az biztos – felkérte Nagy Jánost, a város országgyűlési képviselőjét, hogy „brevi manu”135 intézve biztosítsa a tanítás szeptember 10–15. közötti megkezdésének lehetőségét. 135
Szóról szóra: rövid kézzel; értelemszerűen: rövid úton, tehát a szokásos hivatalos formaságok mellőzésével, késedelem nélkül. (Rövidítve b. m.)
116
Az érseki záradék szövege a Szervezeti Szabályzat VKM. felterjesztéséhez: „A közviszonyok helyes felismerésén alapuló mozgalomnak készséggel engedve, főkáptalanommal együtt elhatároztuk, hogy Egerben egy négyosztályos felsőkereskedelmi iskola létesítéséhez az alapvető intézkedéseket megtesszük, s már a most kezdődő tanévre az iskola első osztályát az ajánlkozott segéderőkkel megszervezzük. Elkészítettük a Szervezeti Szabályzatot, melyet csatolmányaival együtt (öt darab) sietek Nagyméltóságodnak azzal a kéréssel bemutatni, hogy tervünk valósításához hozzájárulni és az iskola első osztályának megnyitását, mely legkésőbb szeptember 15-ikére terveztetik, megengedni méltóztassék.” A válasz két hét múlva érkezett. „Folyó év augusztus hó 30-án 403. sz. a. kelt nagybecsű előterjesztésére van szerencsém Nagyméltóságodat tiszteletteljesen értesíteni, hogy a bölcs kormányzata alatt álló főkáptalan által fenntartandó és a folyó tanévtől kezdve Egerben rk. négyévfolyamú kereskedelmi iskola felállítását a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyetértően engedélyezem.” Az okirat további részében kemény feltételeket szab a minisztérium a nyilvánossági jog megadásának fejében. A tárgyi feltételek oldaláról: világos tiszta tantermet, és az iskola benépülésével párhuzamosan további tantermek és szertárhelyiségek biztosítását, tanári szoba, igazgatói iroda, előadóterem, egyelőre közösen használható természet- és áruismereti szemléltetésre, kísérletezésre és gyakorlatokra, valamint a német nyelvi órákon az egyik húszas csoport külön elhelyezésére, áruismereti, természettani szertár (és dolgozószoba), gépíró- és tornaterem, mellékhelyiségek és egy olyan hely, ahol a tanulók szünetekben tartózkodhatnak, azonkívül egy-egy ifjúsági és tanári könyvtár céljára szolgáló terem stb. Valamennyi helyiség pedig kizárólagosan az iskola céljaira kell, hogy szolgáljon. Padok, asztalok székek, térképek, gyűjtemények, szemléltető faliképek, a mechanika, hang- és hőtani kísérletekhez szolgáló készülékek, diapozitívek, legalább 10 írógép, szakirodalom és egyéb kapcsolódó könyvek. Személyi tekintetben egy az iskola élén a kezdetektől álló olyan igazgató, akinek a kereskedelmi iskolák közgazdasági szelleme teljesen vérévé vált, tehát lehetően a kereskedelmi szakcsoportok valamelyikére képesített, tapasztaltabb tanár, aki legalább 10 év óta tanít felsőkereskedelmi iskolában. Rajta kívül az első évben még okvetlenül alkalmazandó egy kereskedelmi és politikai számtan, vagy könyvvitel, levelezés, kereskedelmi ismeretek tanítására képesített rendes tanár, s a többi tárgyakat, különösen a gép-, szép- és gyorsírást is csak szabályszerű képesítéssel rendelkező tanerők taníthatják. Itt is követelmény a felsőbb osztályok kiépülésével paralel, szükség szerinti létszámfejlesztés. Az intézet tartozik az országos tanári nyugdíj- és gyámintézetbe belépni, illetve az idevágó törvényi rendelkezéseket betartani. Az igazgató és a r. (rendes) tanárok javadalmazásának minden tekintetben meg kell egyeznie a hasonló kelettel kinevezett állami felsőkereskedelmi iskolák tanárainak illetményeivel.
117
Az Egri Római Katolikus Fiú Felsőkereskedelmi Iskola alapítását 1921. szeptember 13-án az 153396/1921. VII. B. M. sz. rendeletében engedélyezte a vallás- és közoktatásügyi miniszter Az iskola szervezéséről, fenntartásáról, fejlesztéséről a fenntartónak mindenben saját erejéből kell gondoskodnia. A fenntartónak az iskola tanulmányi és adminisztratív igazgatásra, működésére és felügyeletére nézve az 1895. év augusztus 20-án 44001. sz. a. kelt rendelettel kiadott Szervezeti Szabályokat, az 1920-as augusztus 12-i 72.000 sz. a. kelt Tanítástervezet és Módszeres Utasításokat és általában a négy évfolyamú felső kereskedelmi iskolákra vonatkozóan érvényben lévő, vagy ezután kiadandó rendeleteket meg kell tartani.
A Veszprémy-korszak Az iskola tanulmányi felügyeletét dr. Schack Béla udvari tanácsos, felsőkereskedelmi iskolai kir. főigazgató látta el. A kereskedelemügyi miniszter 84890/1921 sz. a. átiratára hivatkozva a miniszter kéri „... hogy az iskolába lehetőleg nem rk. felekezetű tanulók is felvehetők legyenek”. Természetesen nem mindenben teljesíthették a direktívákat, s különösen 1938 után már sok tekintetben egyenesen el kellett térni a szabályoktól ahhoz, hogy az intézmény eleget tehessen hivatásának és céljainak. Az 1921/22-es iskolai évre az igazgatói teendőkkel Veszprémy Dezső érseki női felsőkereskedelmi iskolai igazgatót bízták meg. Tanárokká: Király István dr. áll. főreáliskolai rendes tanár, Bánhidi Ödön és Kántor Nándor áll. főreáliskolai tanárok, Benkóczy Emil, Révész Károly és Simcsó József tanítóképezdei tanárok, Polánkay László takarékpénztári aligazgató, Lang Kornélia női felsőkereskedelmi isk. tanár, özvegy Hüse Istvánné gépírónő és Czekkel Ferenc dr. orvos, mint óraadók működhettek. Hittanár Subik Károly érseki titkár lett. Az érsek egyidejűleg átutalta az Egyházmegyei Takarékpénztárhoz az egyszeri 50 000 és a folyó évre esedékes 5000 korona összegeket. A tanév indítása nem ment zökkenőmentesen. Későn érkezett meg a nyilvánossági engedély (szeptember 14.), az érseki tanári megbízások illetve kinevezések (október 19.), de már október 15-én megtartották az alakuló értekezletet. A szaktárgyi állásokra kiírt pályázatok nem voltak eredményesek, ezért végül Király István egri állami reáliskolai tanár lett a kereskedelmi- és politikaiszámtantanár. A beiratkozásokon, október 14–15-én a vártnál kevesebben jelentkeztek (sokan, akik előre jelezték is, más iskolába iratkoztak be). A felvételi vizsgálatokat 17-én tartották, és 18-án kezdődhetett a rendes tanítás. A Veni Sanctét csak a következő vasárnapon tartották (október 22.).
118
A körülmények igen szerények voltak. Az iskola első évfolyamán 28 tanuló kezdte meg a tanulást. Ideiglenesen a líceum II. emeletén a (csillagászati) torony tövében kaptak helyet; egy tantermet és a tanári, ill. igazgatói szobát. Az oktatott tárgyak megegyeztek a más állami felsőkereskedelmi iskolákban előírtakkal. Az első évfolyamon kereskedelmi számtant és áruismeretet, magyar nyelvet és kereskedelmi levelezést, kereskedelmi ismereteket, könyvvitelt, történelmet, természettant, földrajzot, hittant, egészségtant, gépírást, gyorsírást és testnevelést tanultak a fiúk. A tanári karban nem tanári képesítéssel tanítottak: dr. Czekkel Ferenc kórházi főorvos, dr. Polánkay László, az egyházmegyei takarékpénztár cégvezetője és özv. Hüse Istvánné gépírónő. Az egészségtant oktató hamarosan megvált az iskolától, s helyét dr. Karikás József nyugalmazott százados, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület volt főorvosa foglalta el. A további években állandó mozgás jellemezte mind a rendtartást, mind a Szervezeti Szabályzatot, de méginkább a tanári kart, kivéve néhány oktatót. Az iskola első két esztendejének történéseiről tudjuk a legkevesebbet. Legfontosabb ezek közül az adományozók és adományaik felsorolása. Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. (1921. X. 17) Bőhm János kanonok (X. 24.) Egri Hangya Szövetkezet (XI. 2.) Heves Megyei Takarékpénztár Müller Ferenc egri kereskedő Az Egri Főkáptalan (XI.19.) Egri Takarékpénztár (XI.26.) Szmrecsányi Lajos egri érsek összesen:
10 000 k. 10 000 k. 2 000 k. 1 000 k. 1 000 k. 60 000 k. 2 000 k. 55 000 k. 141 000 k.
Az Egri Népújság is 7000 koronás segítséget nyújtott, de az összeget Subik Károly vette át, hogy könyveket vásároljon az iskola részére. Az adományok teljes összege Eger város hozzájárulásával, vagyis a 60 000 koronával együtt, de a könyvekre fordított 7000 k. összeg nélkül 201 000 koronát tett ki. Ehhez kell hozzáadnunk a tanulók által fizetett beiratkozási díjat és a fejenkénti 1200 k. éves tandíjat, illetve annak a felét, miután két részletben lehetett kifizetni. Mivel a 28 tanulótól (á. 100 + 600 k.) befolyt összeg 19 600 k., ezzel együtt a fenti adományok már 220 600 k.-t eredményeztek. Sajnos a korszak rossz gazdasági viszonyai együtt jártak a pénz elértéktelenedésével. Az infláció mértékét néhány összehasonlító adattal érzékeltetjük. Mennyit is ért a 220 000 k.?
119
Az áru neme, mértéke Ruházat Ffi. öltöny Ffi. télikabát 1 pár cipő Élelmiszer Liszt/kg Zsír/kg Burgonya/kg Cukor/kg Tej/l Rizs/kg Egyéb áruk Tűzifa/q Szén/q Cigaretta/db) Villany/kW
1914
1921
1922
1923
60 78 15
4 800 5 400 1 650
21 000 23 000 7 000
420 000 560 000 110 000
-,41 1,52 -,14 -,82 -,28 -,45
30 160 12 100 18 72
156 780 33 445 80 240
1 900 14 400 420 8 100 1 370 3 200
3,50 3,96 -,03 -,06
230 180 1 -,60
1 000 703,33 5 7
21 000 26 500 80 170
A fentiek figyelembevételével az összeg nem csoda, ha túlontúl kevésnek bizonyult. Ennyiből kellett gondoskodni a tanári-igazgatói szoba és a tanterem berendezéséről (asztalok, székek, szekrények, fogas, papírkosarak stb.), az egyéb segédletekről (papírok, nyomtatványok, tinta, nyugta stb.), tanítási segédeszközökről (térképekről, kémiai anyagokról, áruismereti anyaggyűjteményről stb.) és nem utolsósorban a tanári és egyéb személyzet illetményeit is ebből kellett fedezni. A kiadások a fenntartó érseket és a főkáptalant terhelték, de egyre nagyobb terhek nehezedtek a tanulókra, illetve szüleikre a tandíjmódosítások miatt, de a szállásadóknál lakó diákok kosztos ellátásának drágulása miatt is. A tanítás rossz körülményei következtében az oktatás kezdetben meglehetősen rendezetlenül folyt. Gönczi Miklós szavaival élve: „Az első évek elég zavarosak voltak, mert óraadó tanárok tanítottak a leányiskolából, főleg azonban a főreáliskolából. Pedig ezek a tanárok igen jó szakemberek voltak, és különösen a főszervező Subik Károly, tulajdonképpen ő volt, aki mozgatta a dolgokat.” A nagy tanári fluktuációval kapcsolatban pedig talán az igazgató ideiglenes státusa szolgál magyarázattal. Ugyanis Veszprémy Dezső csak egy esztendőre szóló megbízatással vette át az iskolát, tulajdonképpen mellékállásban, aminek a díja „egy rendes tanár kezdő fizetése” volt. A főállása a leány felsőkereskedelmihez kötötte, s ezért kevesebb ideje maradhatott az új intézmény beindításakor
120
tetemesen megnövekedett feladatokra. Különösen az adminisztráció mennyisége kiugró mértékű, hiszen az alapdokumentumok elkészítése, ill. adaptációja többletmunkával járt együtt (pl. Szervezeti Szabályzat, Tanrend, Órarend, Tanmenetek, Napirend, Házirend, egyéb belső szabályozók stb.). Az órarend elkészítése járt talán a legnagyobb gonddal, hisz nemcsak testületen belüli koordinációt igényelt, hanem iskolák közötti egyeztetést is. Az iskolák, amelyekhez alkalmazkodni kellett: a leány felsőkereskedelmi, a főreál és a tanítóképző intézet voltak. Többletelfoglaltságot jelentett a bútorzat és a tanítási eszközök beszerzéséről történő gondoskodás, könnyebbséget pedig, hogy Subik Károly magára vállalta a könyvtár fejlesztését. A könyvek beszerzése nehéz feladat konszolidált viszonyok között is, hát mégha szakkönyvekről van szó. A beindítással kapcsolatos megnövekedett feladatok, s különösen a beszerzésekre tekintettel az első félévet, s annak tanulmányi eredményét nem tekinthetjük mérvadónak. Az 1921. december 17-i első (ellenőrző) tanári értekezletig mindössze két hónap telt el oktatással. A felsőkereskedelmi iskolák főigazgatója által elfogadott tanításmenetben nem egy tárgy esetében, mint például a magyar levelezés és kereskedelmi ismeret, valamint könyvvitel (valamennyit dr. Polánkay László adta elő), már szeptemberre előírtak tananyagot, holott az oktatás valójában csak október 18-án kezdődött meg. A másfél hónapos lemaradást lehetetlen volt ily rövid idő alatt bepótolni. A fokozott tempóban történő oktatás nagy erőpróbát jelentett az amúgyis nehéz, súlyos terheket jelentő 14 tárgy tananyagával megterhelt diákoknak. Tájékoztatásul és összevetés gyanánt egyedül a magyar levelezés és a kereskedelmi ismeret tárgyak kéthavi (szeptember–október) anyagát közöljük. A kereskedelem fogalma és fontossága. A kereskedő. Az üzlet, az ügylet, a cég, kereskedelmi alkalmazottak, áruadás-vétel fogyasztó és helybeli kereskedő között. A megrendelés teljesítése. A kereskedelmi levél alakja, beosztása és részei. A kereskedelmi levél külső kellékei. A kereskedelem fajai. A kereskedelmi törvény főbb rendelkezései. A cégek fajai. Áru-adásvétel fogyasztó és más városbeli kereskedő között. A fizetés legegyszerűbb módjai. A postautalvány, az utánvétel, a pénzeslevél. A legegyszerűbb postai űrlapok kitöltése, a boríték, postai díjszabások. Hogy valóban túlterhelési veszélyről volt szó, annak bizonysága a hivatkozott ellenőrző-értekezleti jegyzőkönyv, amelyben az áll az osztályfőnök tájékoztatója szerint, hogy a 28 tanulóból 13-an kaptak rovót. Kilenc-kilenc magyarból és kereskedelmi számtanból, történelemből nyolcan, földrajzból hatan, német leve-
121
lezésből öten, egy könyvvitelből, ketten természettanból, sőt még hittanból is ketten „érdemelték ki” a megrovást.136 Elmondható, hogy a kereskedelmi iskolák tanításterve alkalmazkodni akarván az élet szabta feltételekhez széleskörű és bőséges tananyagával súlyos megterhelést jelentett a tanulók számára. Az általános műveltséget szolgáló etikai (közismereti B. B.) tantárgyakon kívül a szaktárgyak széles körét kellet feldolgozniuk. Ezek figyelembevételével cseppet sem meglepő, hogy többen nem tudtak közülük megbirkózni a nagy feladattal. Az iskola első tanulmányi félévének rossz eredményeiben jelentős része volt a tananyag elsajátításra rendelkezésül álló csekély időkeretnek, amelyhez még hozzájárult az oktatás körülményeinek, közelebbről az oktatók helyzetének kedvezőtlen volta, mert az intézetből intézetbe futkosás semmiképp sem a rend, a fegyelem, vagy a didaktikai szint emelésének irányába hatottak. Ez nem jelenti azt, hogy nem játszott volna esetenként szerepet a tanulók gyengébb tehetsége, lanyha, szorgalma és az abból eredő motivációhiány.137 Az év végi eredmények némi javulást mutattak. Évközben a létszám eggyel nőtt, de jeles rendű nem akadt, viszont hét fő jó rendű lett, elégségesen pedig 17en végeztek. Öten nem feleltek meg a vizsgákon: német nyelvből és természettanból ketten-ketten, magyarból egy tanuló. Az iskolaév végéig még további 7750 k. adomány érkezett az iskola megsegítésére. Az adományozók: Grőber Jenő 5000 k.; Hangya Szövetkezet 500 k.; Agrár Takarékpénztár 300 k.; Egyházmegyei Takrékpénztár Rt. 500 k.; Szőlőművelési Rt. 200 k.; dr. Polánkay László takarékpénztári igazgató (időközben helyettes igazgatóból előlépett) 250 k.; Veszprémy Dezső 100 k.; és „egy tanuló” 100 k. Az 1948. évi XXXIII. tv. az államosításról, az iskolák államosításáról folyó országos vita végére 1948 nyarán tett pontot. Nem lehettek ez alól a líceumi iskolák sem kivételek. Az egri egyházi ingatlanok államosításának lefolyása képezhetné a tárgyban a további kutatás lehetőségét. Szorosan témánknál maradva azonban zárjuk a kereskedelmi internátus államosításának esetével a sort. 1948. augusztus 12-én Száva János dékán-kanonok levelet írt a Székesfőkáptalan nevében, kérve az ideiglenesen internátusi célra átadott nagypréposti palota mint szolgálati lakás (évi egy aranypengő, eszmei haszonbérleti díj ellenében) rendelkezésébe való visszabocsátását. Az internátus igazgatójának válaszlevele: „Főtisztelendő Egyházmegyei Főhatóságnak jelentem, hogy a Szent Imre internátust a kereskedelmi és szövetkezetügyi minisztérium államosította. Az in136
Hozzáteendő, hogy egyes tárgyakból, pl. kereskedelmi számtanból a tanterv csak novembertől indult. 137 Uo. A szerző értékelése. 23. o.
122
ternátus ingó és ingatlan javait a minisztérium részéről kinevezett dr. Lénárt János igazgatónak letár mellett, átadom. A leltárjegyzék egyik példányát a Főtisztelendő Egyházmegyei Hatóságnak be fogom terjeszteni. Egyúttal kérem, szíveskedjék megengedni, hogy a Szent József kisszemináriumban étkezhessem. Alázatos tisztelettel: Bakky János érseki tanácsos internátus igazgató” Az intézménytörténetben végül szólnunk kell az iskola járulékos intézményeiről, csupán felsorolásszerűen, miután nem tér el alapvetően a többi líceumi iskoláétól. I. Az oktatás eredményességét szolgálók: 1. Könyvtárak 2. Szertárak 3. Gyorsírókör II. A lelki élet fejlesztését szolgálóak: 1. Mária-kongregáció 2. Műkedvelő csoport 3. Zenekar 4. Énekkar III. A test fejlődését segítőek: 1. A szakosztályokra tagolódó tornakör 2. Cserkészcsapat (1924-ben alakult, Eszterházy Károly nevét viselte) IV. Egyéb szervezetek: 1. Segítő Egylet138 2. A régi öregdiák-szervezet
138
Feladata a szegény sorsú diákok helyzetének könnyítése; ingyen tankönyvvel, írószerrel és egyéb tanszerekkel a rászorulóknak. A mozgalom támogatói voltak: maga az érsek és a Keresztény Sajtószövetkezet, a Főkáptalan és magánosok (pl. Dr. Nagy János kanonok, megyegyűlési képviselő, Erhardt József földbirtokos, Angyal Antal Egyek község főjegyzője, Scharpf Kálmán káptalani főintéző).
123
IV. BEFEJEZÉS A címbeli több mint 225 éves Líceum, a mai Eszterházy Károly Főiskola kultúrtörténeti jelentősége igen nagy, és nemcsak abban van, hogy működésével jelentősen hozzájárult a magyar iskolaügy fejlődőséhez, vagy, hogy fennállása alatt tanítványai sorából számos országos hírű tudós, művész, író, közéleti személyiség, pedagógus és jogász került ki, hanem mint láthattuk, azok sokaságában, akiket kibocsátott. Az ő szívós akaratukból, elszántságukból, hivatástudatukból, emberségükből, nemes szellemükből, s tanáraik nagyszerűségéből fakadt. No meg a „genius loci”, a hely szelleméből is. A Líceum történetének jellegzetes vonása a kontinuitás és a változás egysége. Létesítése óta egy-két rövid ideig tartó kényszerszünetet leszámítva folyamatosan a magyar művelődés élvonalába tartozott, nemegyszer normajellegű, mintául szolgáló tanulmányi rendszerével. Ami pedig a téma feldolgozásának befejeztével annak jelentőségét illeti: talán átfogó voltával, a líceumi iskolák és az egyéb intézmények együttes áttekintésével könnyíti meg a tárgyban a tájékozódást. A bevezetőben hangsúlyozott célunk bevallottan az volt, hogy ezt a sokféle intézményegyüttest működési modellként is bemutathassuk, az idők változásának megfelelően módosuló, mindenkor adekvát profilváltozásait láttatni engedjük. A líceumi iskolák közül az azóta nevében megszűnt tanárképző jogelelődjének tekinthető érseki tanítóképző történetével azért foglalkoztunk a többinél részletesebben, mert a pedagógusképzést s annak egri hagyományait kívántuk előtérbe állítani. A tekintélyes irodalomjegyzék azt is érzékelteti, hogy a témának sokirányú elágazásai, némelykor megterhelő voltából következő fogyatékosságai ellenére is igyekeztünk a később e tárgyban kutatók segítésére használhatóvá tenni. Ezt ezennel is felajánljuk! A téma további részleteinek publikálásához, de újabb részleteinek kutatásához is egyaránt gazdag anyaggal rendelkezünk. Kiemelendőnek tartjuk az „Egyházmegyei Tanfelügyelőség” működésére vonatkozó, páratlanul gazdag anyagot, melyet e dolgozat készítése során fedeztünk fel az Érseki Levéltárban, s ugyanakkor kutatva még egyáltalán nem volt.
124
FELHASZNÁLT IRODALOM Irodalomjegyzék: Bél Mátyás (ford. Soós Imre) 1968. Heves megye ismertetése. Eger. Benkóczy Emil 1928. Pyrker első magyar tanítóképzője. Eger. Bereczné Saár Zsuzsanna 1955. A magyar rajzoktatás egri hagyományai. Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve I. (a továbbiakban EPFÉ.) Eger. Beviliqua – Borsodi Béla 1929. A Galánthai gr. Eszterházy Károly egri püspök által alapított egri egyetem csillagvizsgálójának története. Stella 3–4. sz. Bitskey István 1974. Barkóczy Ferenc, az irodalmi mecénás. In: Szauder József – Tarnai Andor (szerk.): Irodalom és Felvilágosodás. Budapest. Bodnár György1938. Eger. Budapest. Borovszky Samu 1909. Heves megye monográfiája. Budapest. Bozsik Pál 1910. Az egri papnevelés története a XVIII. sz.-ban 1780-ig. Eger. Breznay Imre 1934. Eger a XVIII. sz-ban. (II. kötet) Budapest. Breznay Imre – Karczos Béla 1937. Egri képeskönyv. Eger. Breznay Imre 1935. Múlt és jelen – Az angolkisasszonyok egri házának története. Eger. Briedl Fidel 1847. Néptanítóink sikeres kiképzésére új javaslat. Akadémiai Tudománytár (Intimáták) XIII. Czigler Ábel 1937. Felső - eőri Pyrker János László (1772–1847). Budapest. (A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Német Intézetének Irodalomtudományi Évkönyve II. kötet) Csanády László 1912. Telekesy István. Eger. Csizmadia Andor 1969. A magyar jogi felsőoktatás fejlődése. Felsőoktatási Szemle 10. Dercsényi Dezső – Voit Pál (szerk.): 1972. Heves megye műemlékei II. kötet (Ebben Pataki V. János – Soós Imre: Eger története 1000–1845-ig és Voit Pál: Eger város műemlékei) Budapest. Dercsényi Dezső (szerk.): 1969. Heves megye műemlékei (I. kötet) Budapest. és 1978. (III. kötet) Budapest. Eger Rendezett Tanácsú város szabályrendeletei 1903., 1905., és 1913. Egri Egyházmegyei Közlemények (EEK). I. Felsőbb tanintézeteink 1863. 146–193. o. II. A vallás- és közoktatásügyi m. kötet, min. 1869. évi október 11-én 17/476. sz. a. kelt Heves- és Külső Szolnok vármegyék királyi biztosításához menesztett rendeletének mása. Hitfelekezeti népiskolák községinek nyilvánítása. III. 172–173. o. IV. Egy „Egyházmegyei Kath. Tanítóegylet” szükségességéről és alakításáról. Tervezet V. 173–178. o. VI. Az egri hitfelekezeti népiskolák államosításának ügyéről 1871. 30. o. VII. Híradás a Líceumban létesítendő múzeumról és képtárról 1872. VIII. Az érseki vallásos fiúnövelde. Foglár-intézet 1872. 165. o. IX. A líceumi régiségtár gyarapítása 1873. X. Vrabély Márton növénygyűjteményt adományoz a líceumi múzeumnak 1874. 95. o.
125
XI. Az egri érseki főmegye negyven év előtt és most 1880. XII. Egyházmegyénk története érdekében 1924. Egri Főegyházmegyei Könyvtár (EFK): Kéziratgyűjtemény Nr. 1068-60-8. Egri Érseki Egyházi Levéltár (EÉEL): Archívum Novum (A. N.) 1752. rsz. 15. o. EÉEL A. N.: 1752. rsz. darabjelzet nélkül. Egri Katolikus Tudósító Évkönyvei (EKT) Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyvei (EPFÉ) Eszterházy Károly: Levelezése (néhai gr. Eszterházy Károly egri püspöknek Mária Terézia királynőhöz 1763. október 14-én Bécsbe intézett kérvénye az egri egyetem ügyében). Eger. 1882. Egri Tanárképző Főiskola Évkönyvei (ETFÉ) Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei (ETFTK) Acta Acadaemiae Paedagogicae Agriensis Nova Series Tom. Fehér Gyula 1907. Stephanovszky Sándor (1823–1907) EEK 13. sz. (július). Fináczy Ernő 1896. a. A magyarországi középiskolák múltja és jelene. Budapest. Fináczy Ernő 1986. b. Az újkori nevelés története. Könyvértékesítő Vállalat, Budapest. Fináczy Ernő 1899. 1902. A magyarországi közoktatás története Mária Terézia Korában. I–II. kötet Budapest. Finály Henrik 1884. A latin nyelv szótára. Budapest. Foltin János1881. Tanulmányok főegyházmegyénk történetéből. EEK 13. Fraknói Vilmos 1877. A magyar országgyűlések története V. Budapest. Fraknói Vilmos 1901–1903. Magyarország egyházi- és politikai összeköttetései a római Szentszékkel. I–III. kötet Budapest. Gazda István 1990. Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Kossuth. Budapest. Genthon István 1953. Az egri líceum. Budapest. Gorove László 1826. Eger városának történetei. Eger. Halmai István 1992. Az érseki jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében. Acta Academiae Paedagogiae Agriensis XVIII/5. Hanák Péter (szerk.): 1978. Magyarország története 1890–1918. Akadémiai. Budapest. Hell Miksa Maximilianus 1776. Observationes Astronomicae. Viennae. 278–282. o. Horváth Ödön (szerk.): 1903. Jogakadémiák és a jogi vizsgálatok. Magyar Jogi Lexikon IV. kötet Heves megyei Levéltár (HML) V.-1/a. 97 rsz. kötet, Nr. 1732, 1735. HML. V.-1/b. B. CLXXXII. 302.,303. (1828) HML. V.-1/c. 98. rsz. kötet, Nr. 40. HML. V.-1/c. l l 1. rsz. kötet, Nr. 19. HML. XII.-3. e. 60. rsz. Pyrker-féle építkezések HML. XII.-3. e.151. rsz. Nr. 27. (1841) HML. XII.-3/e.1522. rsz. Rationes Aediles fr 1. Nr.135. HML. XV-6. Érseki tervek Nr.118. Horváth Márton (főszerk.): 1988. Magyar Neveléstörténet I–II. Tankönyvkiadó, illetve 1993. Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest. Hölvényi György 1987. Pyrker János László egri patriarcha-érsek főpásztori tevékenysége a vizitációs jegyzőkönyvek tükrében. Pyrker János Emlékkönyv Eger. 157– 159. o. Huttkay Lipót dr 1904. Az egri püspökség feloszlatása és érsekséggé emelése. EEK 16. sz.
126
Imre Sándor 1939. február A tanítóképzés és a líceum. Magyar Tanítóképző. Ipolyi Arnold 1865. Emlékkönyv kis apponyi Bartakovics Béla egri érsek aranymiséjének ünnepére. Eger. Ipolyi Arnold 1891. Magyar műtörténeti tanulmányok. Budapest. Iványi Béla 1930. Eger város rangemelési törekvései. Budapest. Janik Gyula 1939. május. Eger közoktatásügye. Magyar Statisztikai Szemle 298–302. o. Jelenkor 1932. Az Egri lyceum 9. sz. Kandra Kabos 1875. Adalékok főegyházmegyénk történetéhez I–IV. EEK. Kandra Kabos (szerk.): 1885/1907. Adatok az egri egyházmegye történelméhez I–IV. kötet, Eger. Kandra Kabos 1895. Az egri theologiai kar kezdete. EEK. Kandra Kabos 1886. Eszterházy egri iskolái. EEK. Kassuba Domonkos 1896. Az egri gimnázium története. In: Békefi Remig (szerk.): A magyarországi ciszterci rend millenniumi emlékkönyve. Budapest. Kazinczy Ferenc 1856. Pályám emlékezete. Budapest. 114. o. Kazinczy Ferenc 1880. Erdélyi Levelek. Budapest. 258. o. Kelényi B. Ottó 1930. Az egri érseki Lyceum csillagvizsgálójának története. Budapest. Kiss József 1929. A magyar tanítóképzés statisztikai adatai. Magyar Tanítóképző. Kosáry Domonkos 1980. Művelődés a XVIII. sz-i Magyarországon. Budapest. 407. o. Kornis Gyula 1927. A magyar művelődés eszményei 1777–1848. Budapest. I. kötet 3639. o., II. kötet, 389. o. Kovács Alajos 1933. Eger város népességének fejlődése és összetétele Magyar Statisztikai Szemle. Kovács Endre (szerk.): 1969. Magyarország Története 1848–1890. Akadémiai. Ködöböcz József 1986. Tanítóképzés Sárospatakon. Tankönyvkiadó. Budapest. Ladányi Andor 1969. A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második felében. Budapest. Leskó József 1930. november Az egri rk. iskolák múltjáról. EKT. XV. évf. 11. sz. Eger. Leskó József 1930. Kultúrharc az egri iskolákért. EKT 163–167.o. Eger. Leskó József1930. október Veni Sancte az egri érseki jogakadémián. EKT. XV. évf. 10. sz. Eger. Lippai György egri püspök alapítványa. 1899. EEK 17. sz. Ludányi Béla 1904. Az egri Mensa Academica története és működése. Eger. 46. o. Madarász Flóris 1907. Mindszenthy mint drámaíró. EEK VI. 1-i sz. 91–93. o., VI. 16-i sz. 99–101.o., VII. 1-i sz., 107–109. sz., VII. 16-i sz., és VIII. 1-i sz. Magyar Országos Levéltár 1832. (MOL) Kancellária Levéltár Nr. 15087. Magyar Történeti Bibliográfia 1891–1905. (MTB) III. 16151. Az egri egyházmegye középkori távlati képe, adatok. Maskovics Mihály 1843. A falusi iskola-mesteri hivatalra készítendők számára az egri anyamegyében alapított intézetnek rövid leírása. Eger. Magyar Országos Levéltár (MOL) Kancellária Levéltár 1832. Nr. 15087. Mészáros István 1968. A magyar nevelés története 1790–1849. Budapest. Mészáros István 1992. Egyetemszervezési tervek Egerben. Separatum Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tomus XXL. Eger. Mészáros István 1988. Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1988. Akadémiai. Budapest. Mészáros István 1988. Oskolák és iskolák. Tankönyvkiadó. Budapest.
127
MOL. 1848–49. évi minisztériumi levéltár h. 26. Egyházi Szakosztály 23. kútfő első tétel. Nagy Andor 1988. 40 éves az egri főiskola. Eger. Nagy Béni 1914. Az egri főgimnázium története. 1776–1914. In: A Ciszterci Rend egri főgimnáziumának értesítője. Eger. Nagy Iván 1987. Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal I–II. Helikon Kiadó (Reprint kiadás). Budapest. Nagy József 1978. Eger története. Gondolat. Budapest. Nagy László (szerk.): 1898. A II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus Története. Budapest. I /1–2. kötet. Némedi Lajos 1962. A nemzeti művelődés ügye 1790/91-ben. Eger. Németh András 1993. A magyar tanítóképzés történetének vázlata 1775–1948. In: Dr. Nagy Andor (szerk.): Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXI. EKTF. Eger. Nováky József 1902. Memoária dignitatum. (= Adatok az egri egyetem történelméből IV. kötet) Eger. Panyik Ilona 1991. A Budapesti Tanítóképző Főiskola. Budapest. Papnevelés az egri egyházmegyében Telekesy előtt 1890. EEK 2. sz. Pálffy Tamás 1899. Az egri püspök kiváltja az elzálogosított Heicze falut a Kisdianum részére. EEK 22. sz. Pecze Ferenc 1968. Az első magyarországi jogakadémiák alapítása és a tananyag korszerűsítése a XVIII–XIX. sz. fordulóig. Jogtudományi Közlemények 3: 143–151. o. Petrik Géza 1888. Magyarország Bibliographiaja. 1712–1860. Budapest. Pécsi István 1982. Üzennek az ősök. Eger. Pelle András (ford. és szerk.) 1987. Pyrker J. László: Mein Leben – Életem (Válogatás). In: Hölvényi György: Pyrker János Emlékkönyv. Eger. 9–89. o. Ravasz János 1958. Az 1777-i Ratio Educationisról. TNK. Budapest, 1959. Religió és nevelés 1843. Az egri Praeparandia jelen állása és szerkezete új folyam 40. sz. Reviczky Xavér 1862. augusztus 7. A kereskedelmi tanügy hazánkban és szerkezete. Pesti Napló. Ringelhann Béla dr. 1948. Az első magyar orvosi iskola. Orvosok Lapja 15. sz. Sávolyi Lajos 1846. Eger történetei és jelen állapotának leírása. Magyar Föld és Népei. Budapest. Schőnvitzky Bertalan 1930. A történeti Eger. Piaristák Lapja. Schőnvitzky Bertalan 1929. A jogi oktatás az egyházi főiskolákon. EEK 10. sz. Simon Gyula 1979. A polgári iskolai tanárképzés története. Budapest. Sinkovics István (szerk.) 1985. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Története 1635– 1985. Budapest. 103–124. o. Somos Lajos 1978. Az egri tanítóképző 150 éve. Köznevelés. 35. sz. 7. o. Somos Lajos 1978. Emlékezés Szügyi Trajtler Gézára. Hevesi Művelődés 1. sz. Somos Lajos 1979. Az egri Érseki Tanítóképző fejlődésének főbb szakaszai, az első magyar népoktatási törvény megszületésétől az intézet megszüntetéséig. Hevesi Művelődés 1. sz. 25–35. o. Soós Imre: 1967. Az egri egyetem felállításának terve 1754–1774. Eger. ETF. TK. V. kötet 303–321. o.
128
Soós Imre 1972. Eger története 1526–1854. In.: Heves megye Műemlékei. II. kötet. Budapest. Sugár István: 1984. Az egri püspökök története. Szent István Társulat. Budapest. Sugár István 1987. Pyrker János László érsek és Eger városa. Pyrker-emlékkönyv, Eger. 89–157. o. Szabó Ignác 1898. Eger város múltjából. (Korrajzok levéltári okiratokból összegyűjtve.) Eger. Szakál János 1934. A magyar tanítóképzés története. Budapest. Szántó Imre 1964 Eger város úrbéri és felszabadulási pere. ETF. TK. I–II. kötet 1965. Eger. Szecskó Károly 1984. Somos Lajos szakirodalmi munkássága »bibliográfia« In: Pécsi István (szerk.): Évtizedek az ifjúságért. Eger. Szecskó Károly 1994. Somos Lajos monográfia. Budapest. Szederkényi Nándor 1893. Heves vármegye Története I–IV. kötet. Eger. Szepesy Sándor 1932. Az egri líceum bölcsőkora. EEK XXV. évf. Eger. Szinnyei József 1881–1914. Magyar írók élete és munkái I–XIV. kötet. Budapest. Szmrecsányi Miklós 1930. Eger és környéke részletes kalauza. Budapest. Szmrecsányi Miklós 1937. Eger művészetéről. Budapest. Szmrecsányi Miklós 1932. Az egri érseki líceum lapidáriumának tárgymutatója. Eger. Szűcs László 1968. Két évtized. ETFTK 5–14. o. Tóth András – Ladányi Andor (szerk.): 1981. Dokumentumok a magyarországi felsőoktatás történetéből 1760–1790. Budapest. 79–82. o. Trócsányi László 1980. A jogakadémiák helye és szerepe a magyar jogéletben. Állam- és jogtudomány 2. Tudományos Gyűjtemény 1819. Elfelejthetetlen emlékezetű Egri Püspök Galanthai Gróf Eszterházy Károlynak jeles Élete, közhasznú építési, és különösen az általa szerzett, utánna pedig nevekedett, megyebéli Könyv-Gyűjteménynek leírássa. (sic!) Tudományos Gyűjtemény V. kötet, 3–32. o. Budapest. 1818. IV. kötet 141. o. Türk Frigyes 1891 Egri suffraganeusok (püspöki helyettesek). Adatok az egri egyházmegye történelméből. III. kötet. Eger. Türk Frigyes 1912. a. Eger felépítői. Eger. Türk Frigyes 1912. b. Összegyűjtött munkái. Eger. Udvardy László 1896. Az egri érseki joglíceum története.
129
Melléklet
Az egri „Érseki rk. Tanítóképző Intézet” gazdasági kertjének leltára
Pótleltár az egri „Érseki rk. Tanítóképző Intézet” gazdasági kertjének leltárához a méhészeti oktatás kellékeiről
Kétnyelvű tanítóképzős leckekönyv
Kivonat tanítóképzős évkönyvből
Tanítóképzős órarend az ötéves képzés időszakából
Tanodai bizonyítvány
Tantárgyfelosztás
Főigazgatói intézkedés levélben
Elméleti és gyakorlati tanítóképesítő-vizsgálati tételsor az 1927/28-as tanév idejéből
Tanítóképesítő gyakorló-tanítás vizsgatételei
Tanítóképesítő vizsga tételsora iskolaszervezettanból
Tanítóképesítő vizsga tételsora módszertanból
Tanítóképesítő vizsga tételsora neveléstanból
Tanítóképesítővizsga neveléstörténeti tételsora
A szóbeli tanképesítő vizsgálat pedagógiai tananyaga
Vizsgarend
Az egri jogakadémia hallgató névsora az 1813/14-es tanév első szemeszteréről
Felsőoktatási intézményeink topográfiája 1918 és 1944 között
Vizsgabizottságok személyi összetétele az egri jogakadémián, évjelzet nélkül (é.n.)
Samassa érsek és Trefort miniszter levelezése
Samassa érsek és Trefort miniszter levelezése
Samassa érsek és Trefort miniszter levelezése
Samassa érsek és Trefort miniszter levelezése
Samassa érsek és Trefort miniszter levelezése
Samassa érsek és Trefort miniszter levelezése
Samassa érsek és Trefort miniszter levelezése
Akadémiai tanrend fedőlapja
Hallgatói átjelentkezés az egri jogakadémiára
Felsőoktatási intézményeink székhelyeik szerint 1994-ben
Kivonat jogakadémiai évkönyvből
Kivonat jogakadémiai évkönyvből
Kivonat jogakadémiai évkönyvből
Kivonat jogakadémiai évkönyvből
Kivonat jogakadémiai évkönyvből
Kivonat jogakadémiai évkönyvből
Kivonat jogakadémiai évkönyvből
Leczkerend-órarend
Vizsgarend
Hallgatói érdemsor
Levél alapítványi ingatlan-befektetésről