Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája és Antiszegregációs Terve
BODAJK
2011
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Tartalom 1.
Vezetői összefoglaló ....................................................................................................................... 5
2.
A város szerepe a településhálózatban.......................................................................................... 7 2.1. A város térségi szerepkörének bemutatása az országos, regionális és a helyi tervezési koncepciókban.................................................................................................................................... 7
3.
2.2.
A város térségi helyzete és funkciói, helyi és helyzeti energiáinak bemutatása.................. 7
2.3.
A városhálózatban betöltött szerepének ismertetése .......................................................... 9
Helyzetelemzés ............................................................................................................................. 12 3.1.
Környezeti jellemzők ismertetése........................................................................................ 12
3.1.1.
Természeti környezet ................................................................................................... 12
Évi középhőmérséklet szemléltetése........................................................................................... 15 3.1.2. 3.2.
Épített környezet .......................................................................................................... 17
Gazdasági helyzet ismertetése............................................................................................. 19
3.2.1.
A vállalkozások számának, foglalkoztatottjainak és árbevételének alakulása .......... 19
3.2.2.
Regisztrált vállalkozások ágazati jellemzői .................................................................. 21
3.2.3.
A település földrajzi elérhetősége................................................................................ 25
3.2.4.
Ipari övezetek................................................................................................................ 26
3.3.
A település társadalmi helyzetének ismertetése ................................................................ 26
3.3.1.
A népességszám alakulása............................................................................................ 27
3.3.2.
A népesség kor szerinti megoszlása ............................................................................. 30
3.3.3.
A népesség iskolai végzettségének vizsgálata ............................................................. 31
3.3.4. A népesség gazdasági aktivitásának, foglalkoztatási szerkezetének és a munkanélküliség mértékének szemléltetése .............................................................................. 31 3.4.
Közszolgáltatások átfogó vizsgálata..................................................................................... 34
3.4.1.
Közoktatás helyzete...................................................................................................... 34
3.4.2.
Az egészségügyi ellátó hálózat kohéziója .................................................................... 39
3.4.3.
Közműellátottság bemutatása ..................................................................................... 42
3.4.4.
Közösségi tájékoztatás, helyi média és infokommunikációs lehetőségek ismertetése 45
3.4.5.
Elektronikus ügyintézés................................................................................................ 45
3.4.6.
Városüzemeltetés és városgazdálkodás helyzete........................................................ 46
3.5.
Lakásállomány minőségi és mennyiségi áttekintése........................................................... 48
2
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.5.1.
Lakásépítések jellemzői a Közép-Dunántúlon ............................................................. 48
3.5.2.
Lakásépítések Bodajkon ............................................................................................... 50
3.5.3.
A lakásállomány jellemzői ............................................................................................ 50
3.5.4.
Az önkormányzat szerepe ............................................................................................ 52
3.6.
4.
5.
Összefoglalás – SWOT-analízis ............................................................................................. 52
3.6.1.
Társadalmi és humán tényezők.................................................................................... 52
3.6.2.
Környezeti elemek és rendszerek sajátosságai............................................................ 53
3.6.3.
A gazdasági környezet sajátosságai ............................................................................. 53
3.6.4.
A lakásállomány és az épített környezet sajátosságai ................................................ 54
3.6.5.
A műszaki infrastruktúra sajátosságai ......................................................................... 55
3.6.6.
Közszolgáltatások sajátosságai..................................................................................... 55
3.6.7.
Térszerkezeti adottságok.............................................................................................. 56
Városfejlesztési körzetek lehatárolása ........................................................................................ 57 4.1.
Belváros................................................................................................................................. 57
4.2.
Bányász lakótelep ................................................................................................................. 59
4.3.
Kertvárosias beépítésű területek ......................................................................................... 61
Bodajk város új, integrált városfejlesztési stratégiája................................................................. 62 5.1.
A város sokszínű öröksége és azok következményei........................................................... 62
5.2.
A város fejlesztésének alapjai – segítő és hátráltató tényezők .......................................... 62
5.3.
A város fejlődését átható horizontális tervezési szempontok ............................................ 64
5.4.
A városfejlesztési célrendszer megalapozottsága ............................................................... 65
5.5.
Bodajk hosszú távú jövőképe ............................................................................................... 66
5.6.
A jövőbeli fejlesztési irányok meghatározása ..................................................................... 67
5.6.1.
Globális fejlesztési irányok ........................................................................................... 67
5.6.2.
Tematikus fejlesztési irányok ....................................................................................... 68
5.6.3.
Városrészek fejlesztési iránya ...................................................................................... 69
5.7.
A stratégia szinergikus hatásai ............................................................................................. 70
5.8.
Fejlesztési programcsoportok és programok....................................................................... 71
5.9.
A stratégia megvalósíthatósága ........................................................................................... 79
5.9.1. Társadalmi egyeztetés és a nyilvánosság bevonásának módjai az IVS elkészítésének folyamatába .................................................................................................................................. 79 6.
Az önkormányzat által fejlesztendő területek............................................................................. 88
3
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 6.1. Szociális és funkcionális városrehabilitációt célzó támogatás igénybevételével fejlesztendő akcióterületek lehatárolása ........................................................................................ 88 7.
Antiszegregációs terv.................................................................................................................... 91 7.1.
Helyzetelemzés a periférián élők területi koncentrációjáról.............................................. 91
7.2. A roma népességet magas arányban koncentráló városrészek, telepszerű lakókörnyezetek ismertetése ........................................................................................................... 94 Mellékletek ........................................................................................................................................... 95
4
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
1. Vezetői összefoglaló
Bodajk Város Önkormányzata 2011. év során határozta el a város Középtávú Városfejlesztési Koncepciójának elkészítését. A munka kezdeti szakaszában a már meglévő fejlesztési koncepciókra, programokra építve még a 2011. év folyamán elkészült Bodajk Város Önkormányzatának Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). A munka gerincét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” című módszertani útmutató képezte, amelyet az önkormányzat szakértő csapata és közreműködő szakértők hívtak életre. Az IVS a kézikönyvben foglalt előírásoknak megfelelően egy olyan középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a 2007 – 2013 során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének, illetve más koncepciók, fejlesztési irányok hivatkozásának alapját is képes megalkotni. Bodajk fejlődése és fejlesztése több éven keresztül különböző tematikájú fejlesztési koncepciókba foglalva, egymással szorosan össze nem függő módon kerültek meghatározásra, jelen IVS célja az eddigi tapasztalatok felhasználásával, valamint a lefektetett fejlesztési irányok szintetizálásával egy egymásra épülő, összefonódó fejlesztési stratégia megalkotása. Az adott szakterületek városi szakértőinek közreműködésével, önkormányzati határozatok, koncepciók és adatszolgáltatás alapján készült el az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbgondolása, amely helyzetkép bemutatására, jövőkép és célrendszer felállítására koncentrál. Ezen ismeretek birtokában megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró különböző területek fejlesztése, az oktatás, a környezetvédelem, a településfejlesztés témaköreiben. Az IVS kidolgozás kitért: •
a település jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vétele mellett;
•
a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a hazai településhálózatban és a térségben betöltött szerepének bemutatására;
•
a település elérni kívánt állapotának vázolására, a
jövőkép megfogalmazására: a jelen
elemzéséből kiindulva definiálható a jövőkép;
5
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája •
a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak – folytatása, a városi funkció megerősítése;
•
a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele;
•
az operatív tervezés megalapozása: a 2007 – 2013 alatt fejlesztendő akcióterületek meghatározása: elsősorban a Belvárosban megvalósuló városrehabilitációs program kereteinek kijelölése.
6
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2. A város szerepe a településhálózatban
2.1.
A város térségi szerepkörének bemutatása az országos, regionális és a helyi tervezési
koncepciókban
Bodajk város térségi funkciói viszonylag korlátozottak, a térségi szerepkörrel a 6 km-re található Mór városa rendelkezik. A szűkebb és tágabb környezetének területi folyamatait figyelembe véve a város lehetséges fejlődési irányaival az országos, regionális és kistérségi fejlesztési dokumentumok alapján lehet elképzeléseket vázolni.
2.2.
Bodajk
A város térségi helyzete és funkciói, helyi és helyzeti energiáinak bemutatása
helyzete
mind természeti-,
mind
közlekedés-földrajzi
szempontból,
mind
pedig
térszerkezetileg kitüntetettnek mondható. A település a Székesfehérvár–Mór–Győr térszerkezeti vonal mentén fekszik, amely helyzeti energia tovább erősödhet a közeljövőben az M8 Dunaújvárosig történő megépítésével, illetve a távlati tervekben szereplő Dunántúli Autópálya létrehozásával. Térségi szerepkörének kialakulását jelentős mértékben elősegítette az a tény, hogy szemben a peremhelyzetben lévő Mórral, a kistérség közlekedési súlypontjában fekszik: az észak-déli irányú fő tengelyt Bodajk területén keresztezi a kisebb forgalmú, de komoly térségi jelentőségű mellékút, a Csákvárról Bakonycsernyén át Zircre vezető pálya. A kistérség településeinek van egy belsőbb köre, ami egyértelműen Bodajk hegemón vonzáskörzetébe tartozik. Csókakő, Balinka és Söréd alsó-, illetve néhány középfokú funkció tekintetében is szorosan kapcsolódik a Bodajk városához.
7
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Magyarország területi integrálódásának főbb dimenzió
Forrás: OTK Az Európai Unió dél-keleti térszerkezetét bemutató Országos Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban: OTK) ábra alapján Bodajk a Szombathely-Székesfehérvár fejlesztési tengelyen fekszik, mely szervesen kapcsolódik a Budapesti fejlesztési központhoz.
A vidékies jellegből adódó feladatok: Az OTK Bodajkot (Móri kistérség) és környékét rurális kistérség kategóriába sorolja, a város feladatai így kiterjednek vidékfejlesztési kérdésekre is. A fejlesztések során célszerű az egész kistérségben gondolkodni pl. elérhetőség, közszolgáltatás-szervezés, térségi turisztikai fejlesztések), az elaprózott, pontszerű fejlesztések nem célravezetők, globális, egymásra épülő fejlesztések révén felerősödnek egymásra gyakorolt pozitív eredményeik. A fejlesztéseknek, lehetőség szerint a helyi adottságokra kell, hogy épüljenek különböző megoldások, térség specifikus adottságokat figyelembe vételével. A teljesség igénye nélkül megemlítendő néhány a fontosabb szempont a teljesség igénye nélkül: •
A fejlesztések alapuljanak helyi, területi alapú, széleskörű partnerségből építkező kezdeményezéseken;
•
A tervezett beruházásoknak foglalkozniuk kell a közszolgáltatások komplex szervezésével, valamint a helyi önszerveződés feltételeit nyújtó közösségi terek megteremtésével;
8
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája •
A fejlesztéseknek törekedniük kell a foglalkoztatottság növelésére, mely törekvéseknek része a magasan iskolázott és szakképzett munkaerő helyben tartása is.
2.3.
A városhálózatban betöltött szerepének ismertetése
Fejér megye az utóbbi időszakban egyértelműen az ország egyik legiparosodottabb területévé vált, urbanizációs mutatója azonban nem haladja meg az országos átlagot. Ez az érték is jórészt az utóbbi évek várossá nyilvánításainak köszönhető, hiszen 1980-ban még csak két várossal bírt a megye: Székesfehérvár és Dunaújváros. A rá következő évtizedekben nyerte el a címet Mór, Bicske és Sárbogárd, valamint Gárdony. 2008-tól szintén városi címmel bír Bodajk település.
A megye településhierarchiájának élén Székesfehérvár áll, ami az ország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa, de gazdasági szerepköréhez képest kulturális-oktatási funkciói viszonylag korlátozottak. Ebből adódóan jelenleg nem képes egyértelműen betölteni a Közép-dunántúli régió központjának szerepkörét, amelyen osztoznia kell Veszprémmel és bizonyos tekintetben Tatabányával is. Dunaújváros mind megyén belüli fekvését, mind funkcionális szerepkörét tekintve excentrikus: noha az iparvárosban az utóbbi években gyökeret vert ugyan a felsőoktatás is, de jobbára megmaradt olyan településnek, ahol a gazdasági szféra döntő túlsúlya mutatható ki.
A megye többi városa egyértelműen kisváros: közülük három lakosságszáma haladja meg a 10 000 főt (sorrendben: Mór, Sárbogárd, Bicske), de mindegyik alatta marad 20.000 főnek, pusztán ez a tény is a kisvárosi hálózat viszonylagos gyengeségeire utal. Központi funkcióik többnyire szintén kérdésesek, ami különösen Bicske, vagy hiányosak, ami Sárbogárd esetében tűnik fel. A megye településhálózata az alsóbb szinten viszonylag koncentrált. A megyében 108 települést találunk, 4.050 fős átlagos népességszámmal. Összehasonlításul: a méretben és népességében is jóval kisebb Tolna megyében közel ugyanennyi település található. A tájhatár egyértelműen érzékelteti hatását: a Mezőföld termékeny lösztáblái természetföldrajzi szempontból egyértelműen az Alföld részeit képezik, a kedvező mezőgazdasági adottságok itt is elősegítették a nagyobb népességkoncentrációk kialakulását a mezőgazdasági termelés bázisán.
A nagyobb átlagos településméretnek köszönhetően Fejér megyében ma viszonylag jelentősebb számban találunk nagyközségeket, míg a Dunántúl többi megyéjében egyre inkább megfogyatkoztak az ide sorolt települések, hiszen az arra alkalmasakat az elmúlt években sorra várossá nyilvánították.
9
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
10
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Móri kistérség
Az urbanizálódásnak minden esetben viszonylag jelentős térségi motívumai vannak: éppen a kisvárosi hálózat viszonylagos gyengesége nyitott teret a bővülés előtt, másrészről a dunántúli viszonylatban jelentősnek mondható települések népességszáma elegendő katalizátorként szolgál a központi funkciók fejlődéséhez, a funkcionális értelemben vett városiasodáshoz. Ugyanakkor a megye iparosodott volta kedvező alapot teremtett a polgárosodáshoz, a szociális értelemben vett városiasodáshoz. Bodajk maga is ebbe a sorba illeszkedik: nemcsak népességszáma tekinthető átlagosnak a városok között, hanem fejlődési pályája is emlékeztet az itt felvázoltakra. A közeli Székesfehérvár természetesen jelentős gravitációs hatást gyakorol Bodajkra, olyannyira, hogy az elmúlt években bizonyos szuburbanizációs jelenségek (elsősorban az új, lakópark-jellegű társasházak felépítése) is megfigyelhetők. Bodajk ugyanakkor kistérségi szempontból Mórhoz tartozik, 12 másik településsel együtt, így a kistérség második legnagyobb települése. 2008. évben elnyert városi rangjának megerősítése céljából, hosszú távon erősíteni szükséges a friss városi funkciókat, amely mentén nőhet a város népességmegtartó ereje, illetve pozitív hatással bír az odavándorlások arányának emelkedésére, hosszú távon pedig gazdasági szempontból is fontos telepítő tényezőkként léphetnek fel ezen erősségek.
11
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3. Helyzetelemzés
3.1.
Környezeti jellemzők ismertetése
3.1.1. Természeti környezet
Földrajzi, talajtani adottságok Közigazgatási szempontból Bodajk városa a Közép-dunántúli régión belül, Fejér megye részeként a Móri kistérségében helyezkedik el. Fekvését tekintve a Dunántúli-középhegység második fő vonulatának, a Bakonynak lábánál, a Móri-árok peremén található. Ez utóbbi kistáj a Bakony és a Vértes közötti völgyvonulat.
A Móri árok genetikailag fiatal, a pleisztocén időszakában vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Két oldalán kiemelkedő peremeinek legmagasabb röge a Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m). Felső-pleisztocén-alsópliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki belsejét mintegy 50-60 méter vastagságban, több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik kis mértékben, amely aktivitást az 1910 évi Mór közeli földrengés is igazol. Ugyancsak ennek az utóvulkáni tevékenységnek megnyilvánulása a meleg vizű források táplálta Bodajki-tó.
Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók. Bodajk ipari szempontjából fontos ásványi kincsekben szegény, illetve ezen tartalékai kimerültek. Mezőgazdasági szempontból a megyei átlaghoz képest is csekély mennyiségű földterületekkel rendelkezik, amit tovább súlyosbít az a tény, hogy alacsony értékű földterületekkel ellátott.
A város környezetében megtalálható természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, tavak, erdőségek, régiós szinten is komoly turizmusfejlesztési potenciált képviselnek. Bodajk és térsége a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának működési területéhez tartozik. Az alábbi tematikus térképvázlat a Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati Modul lekérdezései alapján kerül szerkesztésre.
12
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Természetvédelmi területek Bodajk város környezetében
Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer – Közönségszolgálati modul – lekérdezés alapján szerkesztve
Bodajk közvetlen határában kiterjedt ökológiai folyosó hálózat, illetve Natura 2000 területek kijelölése történt, észak-keleti irányban pedig a Vértesi Tájvédelmi Körzet 15.000 hektáros tömege fekszik. A Natura 2000 területen kiemelt fontosságú cél tehát a következő fajok, illetve élőhely típusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, helyreállítása. Közösségi jelentőségű helyi élőhely típusok a sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), valamint a mészkedvelő üde láp- és sásrétek. Kiemelt közösségi jelentőségű élőhely típus az enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). Közösségi jelentőségő állatfajai a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a nagy tőzlepke (Lycaena dispar). Élővilágát emellett gazdagság és változatosság jellemzi. Megtalálhatók a ritka, védett ragadozó madarak énekesmadarak (gyurgyalag), kétéltűek, hüllők, valamint a kiemelt jelentőségű vadászható vadfajok (fácán, fogoly, mezei nyúl, őz) egyaránt, gerinctelen élővilág érdekesebb képviselői az
13
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája imádkozó sáska és a pokoli cselőpók. A térség kiemelt szerepet tölt be a vadállományok fenntartásában is. Leggyakoribb fafajai a molyhos és a kocsánytalan tölgy, valamint a csertölgy. A cserjeszint a gyepszinthez hasonlóan rendkívül gazdag, jellegzetes növénye az erdei gyöngyköles. Előfordulnak még a hazai orchideák színpompás képviselői, a nagy ezerjófű, a magyar zergevirág és a kisvirágú hunyor. A löszpuszták növényei közül kiemelkedik a tavaszi hérics, az apró nőszirom, nyáron a macskahere és a homoki szalmagyopár, ősszel pedig a vetővirág. A Móri-árok tájképi jelentőségén túl, botanikai szempontból a sok védett növényt magában foglaló növénytársulások összhangjával, zoológiai szempontból, mint védett állatfajok számára is állandó élőhelyet biztosító terület jellemezhető.
A területre jellemző klíma bemutatása Bodajk az ország szárazabb (mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz) régiójába tartozik. A település éghajlati arculatát a Kisalföld irányából érkező széláramlatok, valamint a medence jelleg egyaránt befolyásolja. Az időjárás jellemzői alapján az évi átlagos csapadékmennyiség 5-600 mm között alakul.
Klíma térkép
Forrás: www.met.hu
Az évi középhőmérséklet 10 oC felett alakul, legmelegebb hónap a térségben a július, ekkor az átlagos középhőmérséklet megközelíti a 22 oC is. Ezzel szemben a leghidegebb hónap január átlagos középhőmérséklete –1 oC alatt várható. Időjárására jellemző, hogy napfényben igen gazdag része ez az országnak a napsütéses órák száma meghaladja a 2.100 órát is. A bemutatott adatok az országos átlagértékekkel hasonlatosak, kiemelkedő eltérést nem mutatnak a mért eredmények.
14
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Évi középhőmérséklet szemléltetése
Forrás: www.met.hu
Az uralkodó szélirány ÉNY-i, az átlagos szélsebesség pedig eléri a 2,9 m/s. A Kisalföld irányából érkező szél viszonylag állandó erősségűnek és irányúnak mondható, ami igen kedvező szélerőművek telepítése és működtetése szempontjából, mivel a lehető leghatékonyabb módon képes áramot termelni.
Uralkodó szélirányok szemléltetése
Forrás: www.met.hu
A növénytermesztés szempontjából Bodajk igen jó fekvésű, hiszen az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik, szemben az ország északi részével, ahol akár még májusban is fagyhat. Az éghajlatváltozás ezt a területet is érinti. Az elmúlt 30 évben közel 3 oC-kal nőttek a nyári maximumhőmérsékletek értékei, és az előrejelzések szerint a nyári átlaghőmérséklet a jövőben akár 5 oC-kal is emelkedhet.
15
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Vízrajz A terület a Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik, domborzati szempontból kijelenthető, hogy északi és keleti irányba lejt a Móri-víz völgyéig, vizenyős területekkel szabdalva. Vizeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás, melynek több mellékvize van, de ezek közül számos csak időszakos. Így a Móri-árok mérsékelten vízhiányos tájegység. Felszín alatti vizekben sem bővelkedik, bár talajvízkészlete 2–4 m mély (5 l/sec km²), ami jelentékeny mennyiségnek tekinthető. Rétegvíz-készlete azonban korlátozott, a térség vízhálózata fiatal, újpleisztocén–holocénkori. Vizei két dunai részvízgyűjtőhöz, a Sárvíz és az Általér vízgyűjtőjéhez tartoznak.
Bodajk környező területének vízrajza, vízgyűjtő területek bemutatása
Forrás: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A közeli Gaja-patak futásának irányában látványos szurdok völgy képződött, üregekkel és barlangokkal tarkítva a meredek szurdokfalakat. A város területén gyógyvizű forrás táplálja a Bodajki-tó vizét, amelyet kutatók már a 18. század óta vizsgálják, elemzik. A gyógyvíz gazdag magnéziumban, szabadsavakban és szappanföldben. Ez utóbbi anyagok koncentrációja olyan magas, hogy korábban más mosóporok és tisztítószerek nélkül fehérré tudták mosni a ruhákat. Ugyancsak a víz alkotó elemei a sziksó, vas és lúgsó, vegyi összetétele azonban csak felmelegítést követen aktivizálódnak. Gyógyhatása reumatikus fájdalmak enyhítésére, testi és mentális kimerültségben szenvedőkön segít. A múlt század során felerősödő bányászati
16
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája tevékenység miatt a tavat tápláló források elapadtak, azonban az 1990-es évek folyamán beruházások megvalósításának eredményeként felújításra került a tó, vizét karsztvízzel töltötték fel. Jelenleg újból fürdőhelyként üzemel.
3.1.2. Épített környezet
Bodajk sajátos térszerkezeti arculatát a különböző genetikájú, funkciójú és arculatú településrészek változatos összessége alakítja ki. A különböző arculatok kialakulása a település fejlődésének eltérő szakaszaihoz kötődik. Településmorfológiai bemutatás
Településmorfológiai szempontból öt különböző városrészek különíthetőek el. 1. Falusias beépítés, falusias lakó környezet: 4,5 méteres épületmagasságú lakóépületek, helyi lakosságot kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari létesítmények. 2. Kertvárosi lakóterület: laza beépítettség jellemzi, nagykertes, 4,5 méteres épületmagassággal rendelkező házakkal.
17
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3. Kisvárosias
(Településközponti)
lakóterület:
sűrű
beépítésű,
több
önálló
rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek rendelkező terület. A város településszerkezeti szempontjából meghatározó a 81-es számú főút, amellyel párhuzamosan halad a város fő tengelye, amelyre merőleges pedig a másodlagos tengely helyezkedik el. A település igazgatási-szolgáltatási centruma a két tengely kereszteződésétől délre fekszik, ahol egyrészt a polgármesteri hivatal, az egyházi- és közösségi szempontból is központi szerepet betöltő katolikus templom, továbbá a rekreációs központ található a tófürdővel, valamint itt helyezkednek el számos kereskedelmi és szolgáltató egység, az egészségház és a szakrendelések épületei is. Az oktatás és a kulturális élet központja ettől északra fekszik az általános és a művészeti szakközépiskolával. A Bányász-lakótelep önálló egységet képez a településen az 1950-es évek uralkodó építészeti stílusában épült háromemeletes házakkal. A település legtöbb utcájában a falusias, kertes beépítés a jellemző. A településközponttól a Fehérvárra vezető út mentén indulva az újonnan formálódott lakónegyed épült ki, ahol többnyire a kilencvenes évek második felében, illetve 2000 után felépített lakóházakat találunk, az eddigieknél sűrűbb, kisvárosias beépítéssel. A település déli kapujában már a nagyvárosok peremét idéző lakóparki-társasházas jellegű beépítés is megjelenik.
A település bővelkedik egyházi és világi építészeti emlékekben, amelyek közül számos országos védelemben részesül: •
Kálvária domb, ötalakos kálvária szoborcsoport, barokk stílusú (1736 körül);
•
Volt Lamberg kastély, klasszicista (1839 körül);
•
Polgármesteri Hivatal, klasszicista (1820 körül);
•
Tómalom, vizesárok, népi ipartörténeti érték;
•
Nepomuki Szt. János szobor, késő barokk (1803 körül);
•
Római katolikus volt kapucinus templom, barokk (1828-42 között);
•
Római katolikus plébániaház, volt kapucinus rendház, barokk (1844-47 között);
•
Volt Lamberg kastély műemlék környezete.
Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a helyi települési arculatot jelentősen meghatározó, a település múltjának egy-egy szeletét bemutató épületek, illetve épületrészletek és szobrok megőrzésére is, ezért a helyi építési szabályzatban a helyi védettséget élvező objektumok listáját is meghatározta: •
Petőfi S. u. 7 485. hrsz. (volt „KALÁSZ” épülete és a hozzátartozó park);
18
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.2.
•
Petőfi S. u. 9. 484. hrsz. (Villa épület);
•
Széchenyi u. 66. 666. hrsz. (volt magtár);
•
Petőfi S. u. 8. 1014-1015. hrsz. (volt gyógyszertár);
•
Ady E. u. 16. 572. hrsz.;
•
Petőfi S. u. 164 716/2. hrsz. (volt kaposi malom);
•
Peske köz 3. 1189. hrsz.;
•
Petőfi u. 980. hrsz. (Szent Vendel szobor).
Gazdasági helyzet ismertetése
3.2.1. A vállalkozások számának, foglalkoztatottjainak és árbevételének alakulása
Bodajk városában a vállalkozások számának változása a vizsgált időszakban hasonlóan alakult a régiós átlaghoz, azaz stagnáló, illetve lassan növekvő képet mutatott, melytől csupán a 2006-os évnél tapasztalható szignifikáns eltérés. A csökkenés hátterében számos indok állhat, melyek közül a teljesség igénye nélkül kiemelkedő lehet a lakosság jövedelmi helyzetében bekövetkező esetleges változás, mely a fizetőképes keresletet nagymértékben befolyásolni képes. Mindazonáltal a regisztrált vállalkozások számának folyamatos növekedése a helyzet lassú javulását vetíti elő. A fenti megállapításokhoz
felhasznált
kiinduló
adatok
az
alábbi
táblázatos
formában
kerülnek
összefoglalásra: Vállalkozások számának alakulása Bodajk településen 2001-2009 között Év
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Működő
202
203
230
230
200
183
n.a.
195
n.a.
253
265
287
301
305
285
303
325
332
66.652
72.078
73.153
73.697
73.886
72.161
71.177
71.402
69.703
vállalkozások száma* Regisztrált vállalkozások száma* Vállalkozások száma
a
Közép-
Dunántúli régióban
* átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt Forrás: TeiR, KSH T-STAR
19
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Bodajk
város
legnagyobb
vállalkozásai
a
nettó
árbevételek
alapján
az
IMRE-MAJOR
Ingatlanforgalmazási, Kavicsbányászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a HOPAVILL Ipari és Szolgáltató Kft., a GLOBAL MOZAIK Ipari és Kereskedelmi Kft., a BAK Bodajki Szolgáltató, a Kereskedelmi Kft., valamint a SELECTOR Elektronikai Termék Újrahasznosító Kft. A fenti vállalkozások ágazati megoszlásukat tekintve eltérő szektorhoz tartoznak, mindazonáltal kiemelendő, hogy mindegyik fentebb felsorolt vállalkozás vagy a növekedést mutató vagy pedig a stagnáló ágazatok egyikében fejti ki tevékenységét. A településen lévő fenti vállalkozások árbevétel szempontjából az alábbi módon viszonyulnak egymáshoz árbevételeik arányában:
A legnagyobb vállalkozások egymáshoz viszonyított súly árbevételeik arányában
Forrás: E-beszámoló
Mindezek alapján elmondható, hogy a vezető vállalkozások közül a legnagyobb súllyal a kavicsbányászattal és a bányászott kavics osztályozásával, kőtöréssel foglalkozó IMRE-MAJOR Kft. rendelkezik, míg a többi négy vállalkozást nagyságrendileg hasonló árbevétel jellemzi. A településen lévő vállalkozásoknak a foglalkoztatás területén betöltött szerepe az árbevételek nagyságával párhuzamosan jellemezhető, mivel a településen működő összes vállalkozás közül csupán 5 vállalkozás foglalkoztat 10 és 50 fő közötti nagyságrendben munkavállalókat.
20
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.2.2. Regisztrált vállalkozások ágazati jellemzői
A településen a regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a szolgáltatások erős dominanciáját mutatja, melyet kiegészít az ingatlanügyekben, gazdasági szolgáltatásokban, mezőgazdaságban, építőiparban, valamint a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások magasabb számossága. A fentiek mellett lényegesen kisebb nagyságrendet tesznek ki a más nemzetgazdasági ágazatokban tevékenykedő regisztrált vállalkozások.
Regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása (2009.)
Forrás: www.ksh.hu
A Bodajk településen 2009-re vonatkozóan a rendelkezésre álló KSH adatok alapján mindösszesen 332 db regisztrált vállalkozás volt, amelyek ágazati megoszlásának bemutatását a fenti diagram foglalja össze százalékos bontásban
A jövőbeni helyzet becsléséhez fontos megvizsgálni a korábbi években jellemző ágazati megoszlásokat is, mindazonáltal csupán a 2008-as évre vonatkozóan állnak rendelkezésre a KSH által közzétett, hiteles adatok. A fenti adatokkal a 2009-es állapotot összehasonlítva megállapítható, hogy
21
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a legtöbb szolgáltatási ágazat terén visszaesés tapasztalható. Ez alól kivételt képeznek az ingatlanügyek, a gazdasági szolgáltatások, az oktatás, illetve az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások. Emellett az agrárágazatokban működő vállalkozások száma is növekvő tendenciát mutat, így a továbbiakban várható az e területen működő gazdasági szereplők súlyának erősödése. A fentiektől eltérő nemzetgazdasági ágazatokban lévő, a település gazdaságában kisebb súllyal rendelkező vállalkozásokról általánosan elmondható, hogy arányuk számottevően nem változott, zömmel stagnáló képet mutatnak, amely alól csupán a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a pénzügyi közvetítés területén tapasztalható csökkenés, illetőleg az oktatási ágazat terén fellépő növekedés jelenti a kivételt.
Mindezen
megállapítások kiinduló adatait, valamint az egyes területeken bekövetkezett változások számszerűsítését az alábbi táblázat tartalmazza:
Ágazati megoszlás változása Bodajk településen 2008-2009 között 2008
2009
Változás mértéke
11%
13%
+2%
9%
9%
-
Építőipar
13%
12%
-1%
Kereskedelem, javítás
15%
13%
-2%
Szálláshely-szolgáltatás,
6%
5%
-1%
Szállítás, raktározás, távközlés
6%
6%
-
Pénzügyi közvetítés
4%
3%
-1%
13%
14%
+1%
3%
4%
+1%
szociális
2%
2%
-
személyi
17%
19%
+2%
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat,
feldolgozóipar,
villamos energia, víz- gőzellátás
vendéglátás
Ingatlanügyek,
gazdasági
szolgáltatások Oktatás Egészségügyi, szolgáltatás Egyéb
közösségi,
szolgáltatás
Forrás: KSH T-STAR
22
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Egy település gazdaságának egyik fontos mércéjét adja a kiskereskedelemi üzletekkel való ellátottság mértéke illetve megoszlása, mely a helyi lakosság mindennapi igényeit hivatott kielégíteni. E tekintetben elmondható, hogy Bodajk településen a legtöbb kiskereskedelmi üzlettípus megtalálható, amely megállapítás alól csak a Bútor-, háztartási cikk-, és világítástechnikai szaküzletek jelentik a kivételt. Számuk alakulása a vizsgált időszakban javarészt stagnáló, konstans állapotot tükröz, melyeket összefoglalóan az alábbi táblázat tartalmaz:
Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
46
47
44
45
42
40
39
40
40
és
12
13
13
11
8
8
8
8
8
és
2
2
1
2
2
1
2
2
2
Ruházati szaküzletek
5
6
5
4
4
5
4
5
5
Bútor-, háztartási cikk-,
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3
2
2
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kiskereskedelemi üzletek összesen Élelmiszerüzletek áruházak Iparcikküzletek áruházak
és
világítástechnikai
szaküzletek Villamos háztartási cikk szaküzletek Festék-, vasárú-, barkács,
és
építési
anyag
szaküzletek Könyv-, újság-, papíráru szaküzletek
Forrás: TeiR
A vendéglátás ágazat nagymértékben képes hozzájárulni egy település gazdasági adottságaihoz, mértéke és megoszlása tükrözi a helyi igényéket. Bodajk településről a fentieket vizsgálva elmondható, hogy vendéglátóhelyek száma és megoszlása a település igényeihez mérten megfelelő nagyságrendet mutat. Az egyes vendéglátóhely típusok a száma a vizsgált időszakban enyhén ingadozott, mindazonáltal a munkahelyi étkeztető helyek száma egyértelműen növekedett. Az egyes
23
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája vendéglátóhelyek számában bekövetkezett változások hátterében számos tényező állhat, amelyek között elsődlegesek lehetnek a lakosság igényeiben esetlegesen végbement változások.
Vendéglátóhelyek számának alakulása Év
Vendéglátóhelyek
Éttermek,
Bárok,
Munkahelyi
cukrászdák
borozók
étkeztető helyek
2001
17
14
2
1
2002
15
13
1
1
2003
15
12
2
1
2004
17
11
5
1
2005
19
14
4
1
2006
19
14
4
1
2007
20
13
5
2
2008
17
12
3
2
2009
17
12
3
2
Forrás: KSH T-STAR
A turizmus tekintetében Bodajk településen 2008-ig folyamatos visszaesés tapasztalható mind a szállásférőhelyek, mind pedig a településre látogató vendégek számát tekintve, amelynek következtében az eltöltött vendégéjszakák száma is folyamatos csökkenéssel jellemezhető. A negatív tendenciára vélhetőleg ráerősített a fogyasztási szokások átrendeződése a 2088. év végén kezdődött gazdasági válság következményeképp, miszerint a szabadidő utazással történő eltöltésére egyre kevesebb pénzeszközt fordítottak az egyes fogyasztói csoportok. Mindazonáltal 2009-ben jelentős javulás következett be a település turisztikai életében, mivel a vendégek száma és ezzel párhuzamosan a szállásférőhelyek száma is nagyságrendileg megháromszorozódott. A meglepő növekedés hátterében a cafeteria rendszerbe bekövetkezett pozitív változások állnak, mivel egyre gyakrabban Üdülési csekk formájában a munkáltatók kedvezményeket biztosítanak alkalmazottaik számára, Bodajk városában az Üdülési csekk elfogadó helyek aránya nőtt, hozzájárulva a vendégéjszakák számának és az idegenforgalmi adóból befolyó bevételek emelkedéséhez. A fenti megállapítások alátámasztását mutatják be az alábbi táblázatos formában összesített adatok.
24
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kereskedelmi szálláshelyek férőhely és forgalmi adatai ÉV
Szállásférőhely Vendégek
Külföldi
Vendégéjszakák Külföldi
száma
vendégek
száma
vendégéjszakák
2001
887
6450
36
23109
121
2002
917
6013
54
17105
204
2003
717
5946
0
18638
0
2004
551
6284
8
20832
10
2005
549
4130
0
12581
0
2006
547
2990
48
6709
97
2007
320
2804
0
4385
0
2008
320
982
30
2721
60
2009
837
3097
219
9405
1630
Forrás: KSH T-STAR
3.2.3. A település földrajzi elérhetősége
Egy település földrajzi, közlekedési elérhetősége nagymértékben befolyásolni képes a település gazdasági vonzerejét. A betelepülő vállalkozások számára fontos tényezőt jelent az alapanyagok és késztermékek szállíthatóságának meglévő feltételei, annak érdekében, hogy a fenti anyagok szállítása minél gyorsabban és minél költséghatékonyabban elvégezhető legyen. Emellett a munkaerő szempontjából is lényeges a földrajzi elérhetőség vizsgálata, mivel a településről, illetve a településre ingázók lakosság számára nélkülözhetetlen a megfelelő közlekedési infrastruktúra kiépítettsége. A fentiek alapján Bodajk elhelyezkedése megfelelőnek mondható, mivel közvetlen közelségében halad a 81-es számú főút, amely által mind Székesfehérvár, mind Mór irányába a közúti elérhetőség biztosított. A fentieken túlmenően a település mellett vasútvonal található, melynek mentén Bodajk településen 2 vasúti megálló is található, megfelelő közlekedés alternatívát nyújtva ezzel a személy és teherszállítás területén.
A hivatkozott közlekedési eszközök, valamint a település fekvése lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt nagy felvevő piacok legyenek elérhetők a településre betelepülő vállalkozások számára. Emellett az ingázó munkavállalók számára is kedvező feltételek állnak rendelkezésre a környező nagyvárosok gyors elérhetőségének köszönhetően. A főváros és Bodajk közötti távolság kevesebb, mint 1,5 óra
25
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája alatt megtehető, amely kedvező feltételeket teremt akár az ügyintézés (privát és piaci), akár a kereskedelmi tevékenység (nagykereskedelmi egységek, nagybani piac) elvégzésére vagy a további desztinációk elérésére (Tiszántúl vagy akár Ferihegyi repülőtér).
3.2.4. Ipari övezetek
Bodajk város településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és építési szabályzatának vonatkozó fejezetei alapján a településen gazdasági, illetve kereskedelmi, szolgáltató övezetek kijelölésére került sor. A település saját gazdasági erejének növelése érdekében a fenti dokumentumokban meghatározott feltételek és követelmények által a környezetbarát és munkahelyteremtő kisvállalkozások körének bővülését kívánja elősegíteni. Így a környezetet nem terhelő vállalkozói telephely a lakóterületeken belül is elhelyezhető. Emellett a kereskedelmi szolgáltató terület a 81. számú főút mellett, a vasúttól keletre, illetve a volt TSZ központ helyén, a volt szövőgyár területén került kijelölésre. Emellett Bodajk Város Önkormányzatának Gazdasági Programjában fejlesztési elképzelésként kerül megnevezésre az iparterületek fejlesztése, valamint a vállalkozás fejlesztések segítése. Jelenleg minden területre rendelkezik az önkormányzat potenciális befektetővel, mindazonáltal annak érdekében, hogy elősegítésre kerüljön az iparterülteken az ipari üzemek kialakítása, az önkormányzat számos csatornán törekszik a fenti területek népszerűsítésére. Emellett az önkormányzat támogatja a helyi mezőgazdasági melléktermékek felvevőiként működni képes vállalkozások betelepülését.
3.3.
A település társadalmi helyzetének ismertetése
A városi szintű elemzés következő fejezetében Bodajk városának jelentősebb társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai adatokra, a képzettség területére, feltérképezve a város lakosságának iskolai végzettségét. Foglalkozunk a munkanélküliségfoglalkoztatás rendkívül fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és jövedelmi helyzetével.
26
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.3.1. A népességszám alakulása
Bodajk közigazgatási területe 28,98 km² (2.898 ha), a lakónépesség száma 4.101 fő (állandó népesség 4.190 fő) volt 2009. év végén. A város népsűrűsége 141,51 fő/km2, mely jelentősen meghaladja az ország átlagos népsűrűségét (108,5 fő/m2). Az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején a település lakossága még csupán 2.019 fő volt, ami a századfordulóra kétezer fő alá süllyedt és a XX. század első harmadában ezen a szinten állandósult. A fordulat Bodajk életében a II. világháború után következett be, amikor a környék iparosítása, a kincsesi bauxit bányában, a balinkai szénbányában, a betonelem gyárban megnyíló munkahelyek idevonzották a betelepülőket. Az itt élők száma 1960-ra 4 ezer fő fölé emelkedett, s a bányabezárások következtében történt kismértékű visszaesést kivéve ezen a szinten állandósult. Bodajk és Fejér megye lakónépességének száma és annak koncentrációja Lakónépesség 1985
1990
1995
2000
2005
2009
Bodajk
3 754
3 896
3 970
4 029
4 198
4 101
Fejér megye
424 218
420 486
425 424
428 115
428 332
427 416
Bodajk a megye %-ában
0,88 %
0,92 %
0.93 %
0,94 %
0,98 %
0,96 %
Forrás: KSH nyilvántartás
A táblázatból látható, hogy bár kis népességű városról van szó, ám a lakónépesség száma folyamatosan nő, a 2005-ös évet követő visszaeséstől eltekintve, valamint látható az is, hogy a lakónépesség számának aránya a megye viszonylatában szintén emelkedett. Elmondható tehát, hogy a település vonzó célpont a nagyobb városokból, illetve falvakból kiköltöző családok számára. A népesség nemenkénti összetételére nőtöbblet jellemező. 2008-ban 1.000 férfira 1.041 nő jutott, ami a megyei átlagnál kedvezőbb arányt jelent. Mint minden város, így Bodajk életében is fontos kérdés a népesség számának növelése, mely nem csak az önkormányzat bevételeit befolyásolja, de hatással van a város gazdaságos működtetésére, funkciógazdagságára, regionális, piaci és kulturális szerepköreire egyaránt. Fontos tehát vizsgálni azokat a tényezőket (természetes szaporodás/fogyás, illetve a vándorlási különbözet), amelyek meghatározzák a lakónépesség számának alakulását. Bodajk népességét az 1980-as népszámlásig a születéseknek a halálozásoknál magasabb száma, azaz a természetes szaporodás növelte, az elvándorlások viszont csökkentették.
Az utolsó két
27
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája népszámlálás között azonban a város lakossága elsősorban a betelepülések miatt nőtt, az élve születések száma ugyanis nem érte el a halálozások számát.
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
Az adatokból megállapítható, hogy Bodajkon a születések és halálozások aránya nem alakult kedvezően, hosszú évekre visszamenően folyamatosan meghaladja a halálozások száma az élve születések számát. Ráadásul az élve születések száma az utolsó évben meredeken csökkent, míg az elhalálozások száma pedig meredeken emelkedett. A természetes fogyást a bevándorlások kompenzálták. Az 1990-2001 közötti időszakban a településen 91 fővel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, viszont 307-tel többen költöztek ide, mint ahányan elvándoroltak. A tendencia
28
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája az utóbbi években folytatódott, a település lakónépessége 2008-ra az utolsó népszámláláshoz képest – a településre történt bevándorlásoknak köszönhetően - 95 fővel nőtt. Tehát Bodajk népesség számának alakulásában a vándorlási különbözet játssza az egyik legfontosabb szerepet. Az elmúlt huszonöt év átlagát tekintve a bevándorlás mértéke 172,5 fő volt, míg az elvándorlás mértéke 154,9 fő volt. A 2004. év óta figyelhető meg az a tendencia a településen, hogy az elvándorlások száma meghaladja az odavándorlások számát, bár a 2009. évben a két szám már ismét közel azonos szinten mozgott. A különbség ráadásul amúgy sem szignifikáns, de a természetes fogyással párhuzamosan a település lakónépességének folyamatos csökkenését eredményezheti.
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
Bodajk népességszámának alakulását a jövőben is a vándorlási különbözet és természetes fogyás módosíthatja elsősorban. Ezek irányát azonban nehéz prognosztizálni, mivel az számos tényező és folyamat együttes hatásaként alakul ki. A városba történő el-, illetve bevándorlást egyik oldalról a külső tényezők, mint például más (hazai és külföldi) régiós fejlődési központok vonzó hatása, Bodajk tágabb környezetének munka- és életfeltételei, valamint Bodajk agglomerációs folyamatai befolyásolják. Másik oldalról a népességszám alakulását a belső erőforrások, így a város munkahelymegtartó és munkahelyteremtő képessége, funkciógazdagsága, élhetősége, s távlatos fejlesztési elképzelései határozhatják meg. Ebből adódóan hosszabb távon is fenntartható népességnövekedés Bodajk esetében egyre inkább csak tudatos önkormányzati fejlesztéspolitikával képzelhető el.
29
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.3.2. A népesség kor szerinti megoszlása
A város fejlődése szempontjából fontos demográfiai mutató a korstruktúra is, hiszen ennek hatása van a népszaporodás jövőbeni alakulására, befolyásolja a munkaerő-kínálatot, és alapvetően meghatározza az oktatásra, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra háruló feladatokat. Elmondható, hogy a település népessége a megyei tendenciához hasonlóan öregedett, melyet az időskorúak (64 évesnél idősebb) hányadának mérsékelt emelkedése, a gyermekek (0-14 évesek) arányának csökkenése jelez.
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
Az ábra alapján látható, hogy a korösszetétel kedvezőtlen irányban módosult: csökkent a gyermekek száma, illetve aránya, ugyanakkor növekedett a 60 éven felüliek részaránya. Míg 1990-ben a város lakosságának 21 %-a tartozott a gyermekkorúak közé, addig 2009. év végén már csak 15 %, ezzel szemben az idős népesség aránya 17 %-ról 19 %-ra növekedett. A fenti adatoknak megfelelően romló képet mutat Bodajk vitalitási indexe is (azaz a 14 évnél fiatalabbaknak a 60 éves vagy idősebb korosztályokhoz viszonyított aránya), amely még az 1990-es 125 %-os értékről 2000-re 99 %-ra, majd 2009-re 79 %-ra csökkent. A tendencia egy elöregedő társadalom képét vetíti előre, ami az önkormányzati intézkedések egész sorát igényli. A csökkenő gyermekszám, a munkaképes korúak mindinkább növekvő aránya, valamint az időskorúak, illetve nyugdíjasok számának emelkedése aktív várospolitikát tesz szükségessé.ű
30
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.3.3. A népesség iskolai végzettségének vizsgálata
A népesség iskolázottsága – az általános tendenciával egyezően – számottevően emelkedett. Jelentősen visszaszorult az alacsonyabb, 1-8 osztályos végzettséggel rendelkezők hányada, ugyanakkor a középfokú végzettségűeké nőtt, és a diplomásoké is magasabb lett. Az 1980-as és a 2001-es népszámlálás közötti időszakban a középfokú végzettséggel rendelkezők száma megduplázódott, az egyetemet, főiskolát végzetteké pedig több mint háromszorosára nőtt. A fejlődés ellenére az iskolázottsági szint jóval alacsonyabb a megyei átlagnál. Bodajkon két óvoda, egy általános iskola és egy művészeti szakközépiskola működik: Jelenleg a város két óvodájában 173 óvodás gyermekkel 7 csoportban 20 óvodapedagógus foglalkozik. 100 óvodai férőhelyre 79 gyermeket írtak be. Az általános iskolákban jelenleg 351 tanuló vesz részt nappali oktatásban, 30 fő főállású pedagógus irányításával. Az osztálytermek száma 16 db. Az oktatási programjuk a kor követelményeinek, és az iskolahasználók elvárásainak eleget tesz, kiemeli a tanulók egyéni képességeinek megfelelő fejlesztését, az angol és a német nyelv, valamint az informatika oktatását, és az egészséges életmód szokásainak kialakítását. Az iskolában a sajátos nevelési igényű tanulók vonatkozásában a 2006/2007es tanévtől szűnt meg a kisegítő osztály, azóta az SNI gyermekek oktatása integráltan történik. A művészeti szakközépiskolában jelenleg 194 tanuló vesz részt nappali oktatásban, 29 fő főállású pedagógus irányításával. Az osztálytermek száma 6 db. Az iskolában a művészeti képzés iránt érdeklődők középiskolai keretek között ismerkedhetnek tovább a különféle művészeti ágak mesterfogásaival.
3.3.4. A
népesség
gazdasági
aktivitásának,
foglalkoztatási
szerkezetének
és
a
munkanélküliség mértékének szemléltetése
A munkanélküliséget, mint az egyik legsúlyosabb következményekkel járó társadalmi jelenséget a regisztrált munkanélküliek és a tartós munkanélküliek számának alakulásával mérjük. Vizsgálati szempont a pályakezdő munkanélküliség alakulása, továbbá a munkanélküliség nemek szerinti megoszlása. A nyilvántartott álláskeresők száma az 1990-es évek közepétől jelentősen és szinte folyamatosan csökkent. Ennek a tendenciának a gazdasági válság vetett véget, melynek nyomán jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma.
31
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
A 2008. évben a nyilvántartott álláskeresők száma 154 fő volt, míg 2009. évben a válság hatására ez a szám 245 főre, mintegy 60 %-kal emelkedett. A 2008. évi szám az állandó népesség 3,65%-át, míg a 2009. évi szám 5,8%-át teszi ki, ami az aktív korúak 5,9 %-a, illetve 9,5%-a. A nyilvántartott álláskeresők közül 2009-ben 122 fő volt 180 napon túl nyilvántartott munkanélküli és 14 fő volt pályakezdő álláskereső, míg az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma 38 fő volt a 2009. évben.
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
A fenti adatok alapján általánosságban elmondható, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül legtöbben általános iskolai végzettséggel, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkeznek.
32
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma a 26-35 éves korosztály tagjai esetében a legmagasabb, de 2009-ben meredeken megnőtt a 46-55 éves kor közötti álláskeresők száma is.
A demográfiai elemzés végén rövid kitekintést teszünk város lakosságának nemzetiségi hovatartozás szerinti tagozódására és a vallási összetételére. A 2001-es népszámlálás során a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint sorolták be a lakosságot az egyes nemzetiségi kategóriák közé.2001-ben Bodajkon 32 fő vallotta magát valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozónak, közülük 19 fő német nemzetiségű volt. Vallási hovatartozás szerint a legutolsó népszámlálás időpontjában a lakosság kétharmada katolikus, 16%-a református volt.
33
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.4.
Közszolgáltatások átfogó vizsgálata
3.4.1. Közoktatás helyzete A városban az oktatásügy meglehetősen fejlett, az alapszolgáltatások közül megtalálható az óvoda, az általános iskola és a szakközépiskola, egyedül a bölcsődei szolgáltatás az, ami hiányzik. Az óvodák, iskolák dolgozóinak munkájának minőségét igazolja, hogy a tanulók számos versenyen indulnak és rengeteg jó eredményt értek el.
A városban jelenleg a következő intézmények találhatók meg: Óvodák A városban 2009. évben két óvodai feladat-ellátási hely működött 219 férőhellyel. A két óvodában összesen 7 óvodai gyermekcsoportban 173 kisgyermeket fogadtak, ellátásukat 20 óvodapedagógus biztosította. Zengő Óvoda A Zengő Óvoda fenntartója 2007 szeptemberétől a Móri Többcélú Kistérségi Társulás lett, és a társult óvodák székhelyintézményeként működik az óvoda Bodajkon, a Bányász Lakótelepen. Óvoda három, életkor szerint szervezett csoportjába évente 90 gyermek jár. Helyi pedagógiai programjukban kiemelt helyet foglal el a játékba ágyazott ismeretszerzés, a játék, az egészséges életmódra nevelés. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: •
Logopédia
•
Gyógytestnevelés
•
Nyelv- és beszédfejlesztés, egyéni képességfejlesztés
•
Só terápia
•
Ismerkedés a népi kismesterségek alapjaival
•
Ismerkedés gyermektáncokkal
Az óvodában 7 óvodapedagógus, 1 konyhai dolgozó és 3 szakképzett dajka dolgozik, akik folyamatos részt vesznek különböző továbbképzéseken illetve önképző tevékenységekben, hogy a lehető legszínvonalasabban tudják biztosítani a gyermekek testi-lelki fejlődését. Törpe – Ovi Alapítvány Óvodája 1992-ben néhány szülő kezdeményezésére megalakult az Ovi-klub, ahová azok a kisgyermekek jártak, akik helyhiány miatt nem járhattak az önkormányzati óvodába. Heti egy, majd két, három alkalommal
34
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája tartottak játékos foglalkozásokat. A hatékonyabb működés érdekében a szülők alapítványt hoztak létre, a Törpe – Ovi Alapítvány Óvodáját. Az óvoda számára az önkormányzat biztosít helységeket, melyeket a szülők óvónők, dajkák segítségével újítottak fel, akik azóta sem tétlenkednek és a szakipari munkák nagy részét az ő segítségével végzik el a mai napig. Az óvoda nevelési programjában nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges életmód kialakítására, a testi és a lelki harmóniára. 2001 júniusában az óvoda megkapta az ISO minősítést is. Az óvoda úszótanfolyamot biztosít a gyerekek számára, hetente tartanak zöldség- és gyümölcsnapot, valamint reformételeket is iktattak be a gyerekek étrendjébe. Jelenleg 4 csoport működik, melyből két csoportban ökumenikus jellegű vallásos nevelés folyik és mind a négy csoportban német játszó foglalkozásokon is részt vehetnek a gyerekek. Az óvónők gyakran vesznek részt továbbképzéseken más óvodákban, ahol új tapasztalatokkal gazdagodnak: Rödermarkban a ST Gallus katolikus óvodával folyamatos az egymást segítő kapcsolat, míg négy éve kialakítottak egy jó kapcsolatot a budapesti Bólyai nevelőotthonnal is, és azóta minden nyáron nyaraltatnak a dolgozók és a szülők 20-25 kisgyermeket. A pedagógiai programjuknak megfelelően a gyerekek mindennapjai sok játékkal, kirándulással, a kisgyermekek életkori sajátosságainak megfelelő foglalkozásokkal telnek, míg a nagycsoportban játékos iskolára való felkészülés is folyik. Általános iskola Az általános iskolában 30 pedagógus 16 osztályban a tanév folyamán 351 tanulót oktatott. Bodajki Általános Iskola Az oktatási programjuk a kor követelményeinek, és az iskolahasználók elvárásainak eleget tesz, kiemeli a tanulók egyéni képességeinek megfelelő fejlesztését, az angol és a német nyelv, valamint az informatika oktatását, és az egészséges életmód szokásainak kialakítását. A tanórán kívüli tevékenységre a különböző szakköri és sportolási lehetőségek biztosításával kínálnak lehetőséget. A pedagógusok rendszeresen részt vesznek a továbbképzéseken, felvállalva a továbbtanulást és új módszerek kipróbálását is. Az intézmény tevékenységei és specialitási közé tartozik: •
nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás;
•
német nemzetiségi nyelvoktatás;
•
sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó integrált iskolai oktatása;
•
iskolai könyvtári szolgáltatás;
35
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája •
diáksport;
•
gyógytestnevelés, gyógy úszás,
•
napközi otthoni és tanulószobai ellátás;
•
iskolai, intézményi étkeztetés;
•
intézményi vagyon működtetése;
•
iskola-egészségügyi ellátás.
Az iskola oktatási programja alapján nagyon fontos feladatnak tekintik az alsó tagozatban az alapkészségek kialakítását és fejlesztését, ami az első osztályosok iskolába szoktatásával kezdődik. A betűtanítást hathetes előkészítő szakasz alapozza meg. Szótagoló olvasással, az alapműveletek biztonságos végzésének megtanításával alapozzuk meg a későbbi ismeretek szerzését. Az alsó tagozatos gyermekek részére szükség szerint logopédiai foglalkozást is biztosítanak. A kor igényeit felismerve a nyelvoktatást tekintik az iskola egyik specialitásának. Ennek érdekében 8 év alatt a német és 4 év alatt az angol nyelv alapjainak elsajátítására nyújtunk lehetőséget. Szülői igény alapján a tanulók már az első osztálytól részt vehetnek (német nemzetiségi tanterv alapján) nyelvoktatásban, heti öt alkalommal. 2006 szeptemberétől a nyelvi labor is segíti a felső tagozatos tanulók idegen nyelvi (német, angol) oktatását. Az iskolában a sajátos nevelési igényű tanulók vonatkozásában a 2006/2007-es tanévtől szűnt meg a kisegítő osztály, azóta az SNI gyermekek oktatása integráltan történik. Minden évben elindulnak olyan gyerekek, akik több támaszt, segítséget, odafigyelést és egyéni fejlesztést igényelnek. Ezen gyerekek részére nyújt segítséget az iskola az egyéni fejlesztési és rehabilitációs órákkal. A fejlesztés nem azonos a korrepetálással. A fejlesztő órákon figyelembe veszik a tanulók egyéni sajátosságait, terhelhetőségét, fáradékonyságát és ehhez igazítják a tanulás tempóját, szerkezetét. A sajátos nevelési igényű tanulókat, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat, a pedagógusok egyéni fejlesztési terv alapján zárkóztatják fel a többi tanulóhoz. A szakértői véleményben meghatározzák a sajátos nevelési feladatokat, az egyéni fejlesztési terv felépítését, mely alapján az egész éves munka folyik. pl: figyelemfejlesztés, kognitív funkciók fejlesztése, részképességek fejlesztése, diszlexia, díszgráfia, diszlexia reedukáció (újratanítás). A törvényben meghatározott rehabilitációs, habilitációs órák száma: -
1-6. osztályig heti 3 óra
-
7-8. osztályig heti 4 óra
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat is működik, melynek munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A
36
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti, akit a diákok közössége kér fel. A tanórán kívüli foglalkozásokat tekintve a tanulók szabadidejüket a napközi otthon mellett szakköri, tehetséggondozó,
felzárkóztató
és
különféle
sportfoglalkozásokkal
tölthetik.
A
tanulók
önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolánkban jelenleg 4 napközis csoport van, melyből három csoport az alsó tagozaton és egy a felső tagozaton működik. A napközis foglalkozás célja a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék és a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése. Az alsó tagozatban az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató foglalkozást (korrepetálást) tart a tanító néni és a fejlesztő pedagógus is. Általában a legtöbb és legnagyobb nehézséget a gyermekek számára az írás, olvasás és matematika tantárgy okozza. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartanak a pedagógusok. Cél az, hogy a szakképző iskolában a gyermek szakmát tanuljon, eljusson odáig és ne bukjon meg. Számára a sikeres továbbjutás biztosítva legyen (felzárkóztató foglalkozás). Az iskolában a továbbtanulásra előkészítő foglalkozások is megtalálhatóak, melyek a 8. osztályosok számára nagyon fontosak, hiszen nekik ez egy újabb lehetőség a tanult ismeretek felelevenítésére, gyakorlására és elmélyítésére. A cél minél több típusú feladat megoldása, ami tulajdonképpen átfogja az egész eddig megismert és megtanult tananyagot. A gyermekek felkészülését segíti az új típusú (kompetencia alapú készségekre és gondolkodásmódra felkészítő) próbafelvételi feladatlapok megírása is. A gyógytestnevelést, gyógy úszást igénylő gyerekek számára gyógy úszás foglalkozásainak biztosítása a Móri Kistérségi Társulás feladat ellátási körébe tartozik a környékbeli iskolák esetében. Ennek köszönhetően a tanulók minden héten egy 45 perces órán vehetnek részt, ahol a gyerekek megtanulnak több úszásnemben úszni, és személyre szabott speciális feladatok segítségével javítják a tartás, lúdtalp és egyéb deformitásokat, illetve megelőzik azok kialakulását. A szolgáltatás a tanulók számára ingyenes. Az iskola mellett az elmúlt években folyamatosan úszásoktatást is szerveztek kezdők és haladók részére.
37
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szakközépiskola A város büszkesége a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola, mely három megyében, tucatnyi telephelyen működtet csoportokat. A művészeti iskolában 29 pedagógus 6 osztályban a tanév folyamán 194 tanulót oktatott. Hang-Szín-Tér Művészeti Szakközépiskola Tíz éve indult útjára a Művészetért Közalapítvány által fenntartott Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola, amely alapfokú művészetoktatást végez. Ez a tevékenység részben azt a célt szolgálja, hogy a régió kisebb településein is elérhetővé váljon a különféle művészeti ágakkal való ismerkedés lehetősége, részben igyekszik megvalósítani egy egységes szemléletű, magas színvonalú képzést. A tíz év alatt több ezer diák fordult meg az intézmény falai között, és közülük sokan megfogalmazták a továbblépés lehetőségének igényét, ezért a Művészetért Közalapítvány 2006 szeptemberétől útjára indította Bodajkon a Hang-Szín-Tér Művészeti Szakközépiskolát, ahol a művészeti képzés iránt érdeklődők középiskolai keretek között ismerkedhetnek tovább a különféle művészeti ágak mesterfogásaival. Az iskola Bodajkon, festői környezetben, az egykori Marsovszky-villa épületében található. Az évszázados parkkal körülvett iskolaépület ad helyet a középiskolai és művészeti képzésnek - de emellett kirándulások központjául, alkotótáborok helyszínéül is szolgál, a középiskola megalapítását követően pedig a jogszabályi előírásoknak mindenben megfelelő, nagyszabású belső átalakítással vált alkalmassá a középiskolai képzés befogadására.
38
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.4.2. Az egészségügyi ellátó hálózat kohéziója
3.4.2.1.
Egészségügyi alapellátás
Bodajk város az egészségügyi alapellátások tekintetében megfelel a lakossági igényeknek, valamint az orvosi szakma által támasztott szigorú követelményeknek. A településen a vizsgált időszakban folyamatosan 2 háziorvos fejtette ki tevékenységét. Számuk konstans mivolta a szükségleteknek való megfelelést tükrözi. Mindazonáltal a településen nem működik házi gyermekorvosi rendelés, mely a jövőben mindenképpen fejlesztésre szorul. Az alapellátás mellett a településen biztosított az egészségügyi szakellátás elérhetősége is, melynek keretében egy rendelőben vehető igénybe a belgyógyászat, a kardiológia, az ultrahang, a reumatológia, valamint a rehabilitációs és csontritkulással kapcsolatos szakrendelés is. A háziorvosi és a szakellátásban megjelentek számszerű adatait az alábbi táblázat hivatott bemutatni: Háziorvosi és szakellátásban megjelentek száma Bodajkon Év
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Háziorvosi
30118
22674
21986
21516
22728
22079
35775
43130
33034
2057
2075
2063
2078
2104
2108
2102
2105
2095
N.A
N.A
N.A
3442
3519
3606
2785
2820
2627
ellátásban
a
rendelésen megjelentek száma
Háziorvosellátottság (fő/ orvos)
Megjelenési esetek száma a járó beteg szakellátásban
Forrás: KSH T-STAR
39
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.4.2.2.
Gyógyszertárak
Az egészségügyi ellátás minél teljesebb biztosításának érdekében a településen labor, fogászat, valamint védőnői szolgáltatás is elérhető, melyeket a helyi gyógyszertár termékkínálata tesz teljessé. A gyógyszertár a településen a mai kor igényeinek és szakmai színvonalának egyaránt megfelelve fejti ki tevékenységét. A gyógyszertárak száma a vizsgált időszakban a jelenlegivel megegyező értékű volt, ami az optimális keresleti-kínálati viszonyok meglétét tükrözi.
3.4.2.3.
Bölcsődei ellátás
A településen jelenleg nem található óvodai szolgáltatást nyújtó intézmény, mely tekintetben a jövőben mindenképp fejlesztési projektjavaslatok kidolgozása szükséges. Az indokoltságot támasztja alá a bölcsődei ellátás megjelenésének eredményeképpen fellépő népességmegtartó erő, valamint funkciógazdagság növekedés, mely öngerjesztő folyamatként a település lakosságszámának növekedését indíthatja el, valamint a külterületen élő népesség településre történő bevonzását segítheti elő.
3.4.2.4.
A szociális ellátó hálózat
Pénzbeli és természetbeli juttatásban részesülők számának változása Bodajkon
Bodajk városának folyamatosan kezelnie kell a munkanélküliségből, az elöregedésből, valamint az elszegényedésből fakadó szociális problémákat, melyek kezelésére évről évre egyre kevesebb forrás áll a település rendelkezésére. Emellett a gazdasági válság miatt a lakosság jövedelmi helyzetében bekövetkezett változások erőteljesen megnövelték a szociális támogatások iránt folyamodók körét. A fenti megállapításokat jól szemlélteti az alábbi ábra, mely a különféle szociális támogatásban részesülők számait mutatja be a vizsgált időszakban:
40
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Pénzbeli és természetbeli juttatásban részesülők számának változása Bodajkon
Rendszeres
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
7
13
12
11
9
6
12
21
12
257
253
193
151
131
N.A
N.A
N.A
N.A
39
2
1
10
13
9
7
7
N.A
176
126
95
62
37
10
7
16
35
7
39
14
9
14
37
29
30
34
szoc. segély Rászorultságtól függő
egyéb
támogatások Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segélyezés Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Forrás: Teir
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a szociális támogatásban részesülők száma a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent 2005-ig, majd pedig kisebb ingadozásokkal növekedésnek indult. Ennek hátterében több tényező is állhat, mindazonáltal kiemelkedő jelentőséggel bír a gazdasági világválság hatása, különösen a „bedőlt” lakáshitelek okozta elszegényedés. A település szociális ellátó hálózata igen leterheltnek mondható, mivel javarészt maximális a rendelkezésre álló kapacitások kihasználtsága. A fenti állítás különösen igaz az időskorúak ellátásának tekintetében, mivel mind az időskorúak gondozóházaiban, mind pedig az idősek otthonában nem volt üres férőhely a KSH 2009-es adatai alapján. A férőhelyek tekintetében előbbi esetében 50, utóbbi tekintetében pedig 20 férőhellyel rendelkezik az adott intézmény, mely a település méreteihez mérten alacsony. Így a településre jellemző elöregedési tendencia miatt különösen fontos a kapacitások bővítése, valamint a megfelelő színvonal biztosítása az időskorúak ellátásának fenntartása érdekében. A kevés férőhely, valamint az időskorú és egészségi állapot alapján rászorulók számára házi segítségnyújtás is működik a településen, melynek keretében 59 fő részesült ellátásban. Emellett az időskorúak foglalkoztatásának és ellátásának biztosítása terén nagy szerepet töltenek be az időskorúak klubjai, valamint a tartós bentlakásos intézmények is. A fentiek mellett a településen 2 db gyermekjóléti és
41
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2db családsegítő szolgálat fejti ki tevékenységét. Előbbi esetén a gondozottak száma 2009-ben a KSH adatai alapján 168, utóbbi esetén az igénybevevők száma 126 volt.
3.4.3. Közműellátottság bemutatása Az elmúlt évtizedekben az egyik legnagyobb kihívást a közműhálózat fejlesztése jelentette. A fejlesztéseknek köszönhetően mélyreható változások következtek be az ellátottsági mutatók tekintetében, így Bodajk közműellátottsága napjainkra csaknem 100 %-os. 2009 év végén a valamennyi lakás közüzemi vízhálózattal rendelkezett, és 90 %-át bekapcsolták a közcsatorna-hálózatba is. A lakások döntő többsége vezetékes gázzal ellátott volt, és a kommunális hulladékgyűjtést is megoldották a településen. Bodajk közüzemi ellátottságának alakulása Megnevezés
2000
2005
2007
2008
2009
Lakónépesség az év végén (fő)
4029
4198
4142
4124
4101
Lakásállomány az év végén (db)
1438
1461
1475
1475
1484
Közüzemi ivóvízvezeték hossza (km)
37,1
36
36
36,3
36,4
bekapcsolt 1438
1461
1475
1475
1484
bekapcsolt 100
100
100
100
100
118,6
133,4
129,5
130,2
28,6
28,6
28,6
28,6
28,7
bekapcsolt 831
1258
1317
1338
1351
rákötött 57,8
86,1
89,3
90,7
91
128,8
284,9
235,1
253,5
318
Háztartási villamos energiafogyasztók 1480
1587
1610
1638
1671
3986
4208
4052
3990
1134
1192
1199
1207
Vízvezeték
hálózatba
lakások száma (db) Közüzemi
vízhálózatba
lakás (%) Háztartásoknak szolgáltatott víz (1000 114,4 m3) Szennyvízcsatorna hossza (km) Közcsatorna-hálózatba lakások (db) Közcsatorna-hálózatra lakások aránya (%) Elvezetett összes szennyvíz (1000 m3)
száma (háztartás) Háztartások
részére
szolgáltatott 3582
villamos energia (1000 kWh) Háztartási gázfogyasztók száma (db)
895
42
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Háztartásoknak
szolgáltatott
gáz 1677
2322
1874
1877
1742,5
(1000 m3) Forrás: KSH TSTAR adatbázis Az aktív felvilágosító propaganda eredményeként a szennyvíz-hálózatra történő lakossági rákötések aránya 2000 és 2009 között 57,8%-ról 90%-ra bővült. A településen a villamos energia kiépítettsége 100%-os, az áramellátás biztonságos. A rendszeres hulladékgyűjtésbe a település minden lakása bevonásra került.
3.4.3.1.
Hulladékkezelés
Bodajk Város Önkormányzata a 35/2009 (X.28.) számú rendeletével kihirdette, hogy a településen a különböző típusú hulladékok kezelése, begyűjtése illetve ártalmatlanítása a Móri Kistérség közös hulladékgazdálkodási terve alapján valósul meg, mely terv elkészítésében a település is közreműködött. A lakosságtól begyűjtött települési szilárd hulladék a DEPÓNIA Kft. által kerül összegyűjtésre, mennyiségét tekintve pedig a hivatkozott dokumentum alapján nagyságrendileg 1100 t/év értéket ér el. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma Bodajk város esetében 2009 évben megközelítette a 100%-ot, mivel az 1475 településen található lakás közül 1456 esetében történt rendszeres hulladékgyűjtés, mely arányosan kifejezve 98,71%. A keletkező települési szilárd hulladékok lerakására a Székesfehérvár-Csala, Pénzverővölgyi Regionális Hulladéklerakó telepen kerül sor, mely a műszaki előírásoknak és jogszabályoknak mindenben megfelel. A hulladéklerakó Bodajk szükségletein kívül kielégíti még a Móri kistérségbe tartozó települések (Mór, Csókakő, Csákberény, Söréd, Magyaralmás, Kincsesbánya, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Balinka, Bakonycsernye és Nagyveleg) szükségleteit is, valamint a közép-dunántúli régió több más településéről is ide érkeznek a települési szilárd hulladékok.
Bodajk városában a szelektív hulladék gyűjtése 2002-ben indult meg, mely során üveg és műanyag hulladékok elkülönített gyűjtésére nyílt lehetőség. A következő években papír és fém hulladékok szelektív gyűjtése is megoldottá vált a településen, mely gyűjtési módok létjogosultságát támasztják alá a begyűjtött hulladékok mennyiségei, melyeket az alábbi táblázat szemléltet:
43
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségének alakulása Hulladéktípus (t)/Év
2002
2007
2008
Üveg
2,6
5,5
4,252
Műanyag
1
5,1
4,581
Papír
-
7,6
5,796
Fém
-
0,2
0,125
A lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése jelenleg szervezett módon nem valósul meg, mindazonáltal a legközelebbi megfelelő lerakó hely a Székesfehérvár-Csala, Pénzverővölgyi Veszélyes Hulladék lerakó telep. Az ipar által termelt veszélyes hulladékok főként a településen található autószervíz, illetve autószerelő műhely működése során keletkeznek. Mindazonáltal a keletkező veszélyes hulladék mennyisége a gazdasági válság okozta termelés visszaesés miatt várhatóan csökkenő tendenciát fog mutatni.
A települési folyékony hulladék elvezetéséről a mintegy 28 km hosszúságú közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat gondoskodik, melynek köszönhetően a KSH 2009-es adatai alapján éves szinten mintegy 318 000 m3 szennyvíz került elvezetésre, melynek teljes mennyisége biológiailag tisztított módon került kezelésre. A tisztítás a kapcsolódó tisztító telepen került elvégzésre, melynek tisztítási kapacitása 630 m3/d. A szennyvízelvezető rendszert a településen döntően gravitációs csatornahálózat alkotja, melyhez a mélyponton szennyvízátemelő és nyomócső kapcsolódik. Mindezek
mellett
fontos
kiemelni,
hogy
település
csatlakozott
a
Közép-Dunavidéki
Hulladékgazdálkodási rendszerhez, melynek keretein belül 168 településsel működik együtt.
3.4.3.2.
Energiagazdálkodás
Bodajk város energiaellátása főként földgázra és villamos energiára épül. A fenti helyzet várhatóan csak lassú folyamat során fog számottevően megváltozni, melyhez az alapvető kereteket a fosszilis energiahordozók árának drágulása, valamint az Európai Unió által támasztott követelményeknek való megfelelési kényszer jelent. Bodajk város a megújuló energiák tekintetében főként a biomasszára és a napenergiára támaszkodva alkalmazkodhat a fenti változásokhoz, melyeket kisebb mértékben kiegészíthet a geotermikus forrásból származó energia. Bodajk villamos energia ellátását jelenleg a Mór északi részén található 120/120 kV-os alállomásból kiinduló 2db 20 kV légvezeték biztosítja. Bodajk belterületén továbbá szintén légvezetéken kerülnek ellátásra a környező utcákban lévő
44
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája oszlopra szerelt transzformátor állomások. Emellett a település területén nem található közép és nagyfeszültségű földkábeles hálózat, a kisfeszültségű hálózatok jellemzően oszlopokra szerelt légvezetékes kialakításúak. A gázellátás Bodajk településen teljesen kiépített, mindazonáltal fontos kiemelni, hogy a települést érinti a Nabucco gázvezeték tervezett nyomvonala, mely a későbbiek során nagy jelentőséggel bírhat majd a település energiagazdálkodásának terén.
3.4.4. Közösségi tájékoztatás, helyi média és infokommunikációs lehetőségek ismertetése
Bodajk településen a közszolgáltatások közül a lakosság és a nyilvánosság tájékoztatása több módon és csatornán zajlik, melyek közül fontos megemlíteni a lakosság különböző rétegeit képviselő tanácsokat úgymint a Diáktanács, az Idősek Tanácsa, valamint a megalakulóban lévő Gazdasági Tanácsadó Testületet. Természetesen a közösségi tájékoztatás legközvetlenebb módja, azaz közmeghallgatások útján is sor kerül a közérdekű információk átadására, melyet kiegészít a város által működtetett honlap, amely által a nyilvánosság széles rétegeinek felé valósul meg a közösségi tájékoztatás. Emellett az írott sajtó terén a Bodajki Szó nevű városi újságból tájékozódhatnak a helyi lakosok a várost érintő közérdekű információkról, mely mellett a Bodajk Tv –Képújság nyújt további széleskörű tájékoztatást.
3.4.5. Elektronikus ügyintézés
Bodajk Város Önkormányzatának vagyoni helyzete eddig nem tette lehetővé az elektronikus ügyintézés feltételeinek kialakítását. Emellett a település méretéből adódóan a hivatkozott rendszer kiépítésének költségei indokolatlanul magasak lennének az általuk biztosítható hozzáadott értékhez képest. Mindazonáltal a településen az internet lefedettsége lehetővé teszi a www.magyarorszag.hu internetes oldal elérését, melyen keresztül az ügyfélkapus rendszer segítségével lehetővé válik közvetett módon az elektronikus ügyintézés. Emellett a fentiek alátámasztását szolgálja a Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete által hozott rendelet:
„Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 160. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében foglaltakra - a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésről a következő rendeletet alkotja: 1. §
45
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A közigazgatási hatósági eljárás során az ügyek elektronikus úton nem intézhetők. Ez nem vonatkozik azokra az ügyekre, amelyek esetében magasabb szintű jogszabály rendelkezései alapján biztosítani kell az elektronikus út ügyfél által történő igénybevételének lehetőségét.”
3.4.6. Városüzemeltetés és városgazdálkodás helyzete
3.4.6.1.
Helyi közutak fenntartása
Bodajk város a kötelező feladatként ellátandó helyi közutak fenntartását szűkös forrásai miatt saját gépparkkal és munkaerővel látja el, mindazonáltal így csupán a kisebb úthibák javítására, közúti jelzőtáblák kihelyezésre, közúti burkolati jelek felfestésére illetve az autóbuszvárók környékének rendben tartására nyílik lehetősége. A fentiekből következik emellett, hogy az elvégezhető munkálatok volumene is erősen korlátozott, a mindenkori éves költségvetéstől, illetve az elnyert állami és pályázati támogatások mértékétől függ.
3.4.6.2.
A helyi közúthálózat fejlesztése
A korábban kifejtettek mellett Bodajk közúthálózatának fejlesztése nagymértékben indokolt, melynek hátterében a rendelkezésre álló források hiánya, valamint a közúthálózat magas kihasználtsága és elöregedése áll. A település elhelyezkedése és munkaerő piaci helyzete miatt továbbá magas a környező nagyobb városokba naponta ingázók aránya, melynek eredményeképpen a helyi utak erősen leromlott állapotúak. Mindezt erősíti a közlekedés jelenlegi helyzete, mivel a nagy járatsűrűséggel jellemezhető helyközi autóbuszok, valamint a személygépjárművek a település közútjait az évek során jelentős mértékben elhasználták. Mindemellett a településen jelenleg nincs kiépített kerékpárút, illetve elválasztott vagy elválasztás nélküli gyalog és kerékpárút, melynek következtében a kerékpárosok a forgalmas közutakat kénytelenek igénybe venni. A fenti helyzet megváltoztatásának érdekében Bodajk városa törekszik a helyi közúthálózat fejlesztésére, melyhez az alapvető kereteket a megjelenő pályázati források adhatják. Ezen források által sor kerülhet a település közútjainak átfogó felújítására, kerékpárutak kialakítására, valamint település határain forgalomcsillapító szigetek kialakítására.
46
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.4.6.3.
Hó és síkosság-mentesítési feladatok
A településen a téli időszakban keletkező hó eltakarításáról, valamint a síkosságmentesítésről az önkormányzat közmunkaprogram keretein belül alkalmazott munkaerővel gondoskodik, mellyel a kötelező feladatok ellátása mellett a munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárul. Mindezek mellett elősegítésre kerül egy vonzó, élhető települési környezet fenntartása, valamint a havas, jeges utakon esetlegesen bekövetkező balesetek megelőzése.
3.4.6.4.
Tömegközlekedés
Bodajk város tömegközlekedésére a kis távolságok miatt főként a kerékpáros illetve a gyalogos közlekedés a jellemző, mindazonáltal a helyi lakosság igényeinek kielégítése érdekében fontos lenne a helyi autóbusz közlekedés megteremtése. Emellett a fenti közlekedési alternatíva fejlesztése a jövőben mindenképp indokolt Bodajk város népességmegtartó erejének növelése érdekében. A tömegközlekedés helyközi szinten mindazonáltal megfelelően biztosított a MÁV Zrt., valamint az illetékes Volán társaság által.
3.4.6.5.
Gyepmesteri feladatok, köztisztasági, park- és temető fenntartási feladatok
A településen jelenleg nincs kijelölt gyepmesteri telep, így az elhullott állati tetemek összegyűjtése, tárolása, és ártalmatlanítása, valamint a jogszabályokban megállapított állat-, közegészségügyi és köztisztasági feladatok ellátása intézményi szinten jelenleg nincs kialakítva. Így a fenti tevékenységek ellátására, valamint a kóbor házi állatok átmeneti tartására szolgáló telep kialakítása a településen erősen indokolt. A köztisztasági tevékenységek ellátását, azaz többek között köztéri szemetesek kihelyezését és ürítését, illetve az utak takarítását az önkormányzat a korábbiakhoz hasonlóan szintén közmunka program keretein belül foglalkoztatott munkavállalók segítségével látja el. Az önkormányzat a fentiek mellett a saját tulajdonában és kezelésében lévő városi temetőt is fenntartja, valamint végzi az éves karbantartási feladatokat, melyek költségei komoly terhet rónak a város költségvetésére. A parkfenntartási feladatok körében kerül sor az önkormányzati tulajdonban lévő közterületek gyommentesítése, fűnyírása, valamint a virágágyások beültetése, mely tevékenységeket a játszóterek karbantartása illetőleg a szükséges fakivágási munkák tesznek teljessé.
47
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.4.6.6.
Erdőgazdálkodási feladatok
A város tulajdonába tartozó erdőkkel kapcsolatos tevékenységeket és feladatokat az önkormányzat rendeleti úton szabályozza és felügyeli. Mindazonáltal a nagyobb kontroll és részletesebb szabályozási háttér megteremtésének érdekében javasolt a erdőgazdálkodási terv kialakítása az illetékes megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal erdőgazdálkodási igazgatóságával egyeztetve. Emellett az önkormányzat évenként meghatározott mennyiségű fakitermeléseket végez, melyekkel a településen élő hátrányos helyzetűek számára biztosít kedvezményes áru tűzifát a téli időszakban.
3.4.6.7.
Egyéb városüzemeltetési feladatok
Bodajk sajátos elhelyezkedése miatt a települési csatorna –hálózat vízelnyelő rácsainak tisztán tartása különösen fontos, mivel a fenti eszközök nagy mennyiségű törmelék és por bemosódását gátolják meg, melyek a rendszer elzáródását okozhatják. Emellett az országos helyzethez hasonlóan Bodajk
városában
is
magas
a
tavaszi
és
nyári
időszakokban
az
allergén
növények
pollenkoncentrációja, így fontos a bel és - külterületi ingatlanok gyommentesítése, esetenként pedig kényszer kaszálások elvégzése. Mindezen feladatok mellett a Vértesi Tájvédelmi Körzet és a Csurgóitó közelséges miatt a településen a nyári időszakban magas a szúnyog populáció száma, így irtási munkálatok elvégzése szükséges, melyeket az önkormányzat szintén saját hatáskörében és forrásaiból lát el.
3.5.
Lakásállomány minőségi és mennyiségi áttekintése
3.5.1. Lakásépítések jellemzői a Közép-Dunántúlon
A KSH adatai szerint a lakások száma a Közép-Dunántúlon 2007 végén 439 ezer volt, ami az országos lakásállománynak több mint egytizedét tette ki. A régió megyéi közül a legtöbb lakás, mintegy 167 ezer Fejér megyében volt, Veszprém megyében 148 ezer, Komárom-Esztergom megyében pedig 124 ezer található. A Közép-Dunántúl lakásállományában az egylakásos épületek dominálnak, a lakások több mint kétharmada családi ház jellegű. A lakások egy elöregedett állomány képét mutatják, hiszen közel egyharmaduk 1960 előtt, míg 16%-uk a második világháború előtt épült. A jelenlegi lakásállomány meghatározó részét az 1960 és 1980 között épült 185 ezer lakás adja.
48
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az új lakások számát tekintve a Közép-Dunántúlon 2000 és 2007 között összesen 23 527, évente átlagosan 2941 lakást vehettek használatba lakóik. Az országban ezen periódus során épült lakások 8,7%-a ebben a régióban található és az új lakások 38 %-át Fejér megyében adták át. Az újonnan épített lakások túlnyomó része a fejlettebb vagy dinamikusan fejlődő térségekben koncentrálódott: a legtöbb új lakást a megyeszékhelyeken vették használatba. Mind a társasházi, mind a lakóparki építkezések a városokra koncentrálódtak, a községekre pedig továbbra is a családi ház a jellemző. A lakások nagyságát tekintve a legtöbb 4 és többszobás lakás Fejér megyében épült, ezen belül is kiemelkedik a 2007. év, amikor az új lakások több mint hattizedét háromnál több szobával építették. Az épített lakások infrastrukturális ellátottságát vizsgálva látható, hogy az új lakások felszereltsége folyamatosan javult, szinte teljesen háttérbe szorult a házi vízvezeték használata, az új lakások 99%ba bevezették a közüzemi vízvezetéket. A csatornahálózatot tekintve a legjobban kiépített Komárom-Esztergom megye, ahol már 2000-ben 90% felett volt az új lakások csatornázottsága, míg Fejér megyében ugyanebben az évben még az új építkezések felét sem érintette (46%). 2008-ra ez a szám úgy módosult, hogy Komárom-Esztergom megyében a lakások több mint kilenctizedét kapcsolták a közcsatorna-hálózathoz, Veszprém megyében ez az arány 86%, míg Fejér megyében 65% lett. A gázcső-hálózatra kapcsolt települések számában Fejér és Komárom-Esztergom megyében teljes körű az ellátottság. Veszprém megyében még 10 település nem rendelkezik gázvezeték hálózattal. A hagyományos fűtési anyagok (olaj, szilárd tüzelő) egyre inkább háttérbe szorulnak, a környezetkímélő gázzal való fűtés az új lakások 85%-ban van jelen. Fejér és Veszprém megyében a gázhálózatra csatlakozott új lakások aránya közel azonos (86,3 illetve 88,3%), míg Komárom-Esztergom megyében kevesebb új lakás - mintegy 81% - fűtését bonyolítják gázzal.
49
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.5.2. Lakásépítések Bodajkon
Bodajkon főként családi házak építése a jellemző, a 2009-ben épített házak szinte mindegyikében négy, illetve több szoba található, alapterületek átlagosan pedig 103 m2. A lakásépítések a megyei adathoz hasonlóan csökkenő tendenciát mutatnak, mely vélhetően a lakosság jövedelmi helyzetében bekövetkezett változás eredménye. A megyei és települési adatokat összefoglalóan az alábbi táblázat mutatja be: Épített lakások számának változása (db) Épített lakások száma (db) Év
Fejér megye
Bodajk
%
1985
2 728
26
0,95
1990
1 779
24
1,35
1995
933
10
1,07
2005
1 076
7
0,65
2009
1 013
9
0,89
Forrás: KSH
3.5.3. A lakásállomány jellemzői
A település lakásállományára alapvetően jellemző a családi házak erős túlsúlya a többi lakás fajtához képest, valamint a házak nagy részében négy illetve több szoba található. Mindezt alátámasztja, hogy a vizsgált időszakban a KSH adatai alapján szinte kizárólag családi házak épültek, mely tendencia a várhatóan a továbbiakban is fennmarad. A lakásállomány területi eloszlása a városon belül egyenletesnek mondható, a lakások mennyiségét tekintve folyamatos növekedés tapasztalható. A növekedés ütemének bemutatását az alábbi diagram szemlélteti:
50
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Forrás: KSH Bodajk mintegy 4190 lakójának 2009-ben 1 484 lakás nyújtott otthont. A laksűrűséget tekintve 100 lakásra 282 lakos jutott, ami a megyei átlagnál magasabb. 2009. év végén valamennyi lakás közüzemi vízhálózattal rendelkezett, és 91%-át bekapcsolták a közcsatorna-hálózatba is. A lakások döntő többsége vezetékes gázzal ellátott volt, és a kommunális hulladékgyűjtést is megoldották a településen. Mindezek mellett a lakásállomány volumene a megyei adatokhoz hasonlóan alakult, melynek számszerű adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Lakásállomány számának alakulása Fejér megyében és Bodajkon Lakásállomány (db) Év
Fejér megye
Bodajk
%
1985
146 741
1 314
0,89
1990
151 270
1 376
0,91
1995
155 713
1 432
0,92
2005
165 343
1 461
0,88
2009
169 249
1 484
0,88
Forrás: KSH
51
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.5.4. Az önkormányzat szerepe
Bodajk Város Önkormányzatának szerepe sem a lakásépítések, sem pedig a lakásbérlések piacán nem mondható jelentősnek. A 2009-ben meglévő 1484 db lakás közül csupán néhány volt önkormányzati tulajdonban, mely lakások állapota leromlott, kezelésük éppen ezért ráfizetéses volt. A fentiek alapján szükséges lenne megfelelő színvonalú önkormányzat bérlakások kialakítása a költségek csökkentése érdekében. Különösen a megfelelő nyílászárók, fűtési rendszerek és vizesblokkok kialakítása javasolt.
3.6.
Összefoglalás – SWOT-analízis
3.6.1. Társadalmi és humán tényezők Erősségek
Gyengeségek
Vonzó célpont a település a környező
Tartósan alacsony a születések száma, csökkenő
városokból betelepülők számára;
gyermeklétszám;
Az egészségügyi ellátás fejlett, ellátó központi
Kihasználatlan kapacitások megléte az oktatási
szerep betöltése;
infrastruktúra területén;
Aktív a civil szféra és a sportélet;
Tartósan magas a halálozások száma;
Fejlett oktatási és nevelési környezet, óvoda,
Alacsony iskolázottsági szint;
általános iskola, művészeti szakközépiskola is
Alacsony a helyi foglalkoztatási szint;
található a településen.
Bölcsőde hiánya.
Lehetőségek
Veszélyek
A lakosság egészségügyi állapotának javítása;
Emelkedő elvándorlás;
A lakosság iskolai végzettségének emelkedése;
Nyilvántartott álláskeresők számának
A kulturális és művészeti hagyományok, értékek
növekedése (különösen az alacsony
kiaknázása, oktatás fejlesztése;
végzettségűek körében);
Befogadó települési szemlélet és magatartás
Romló korösszetétel, elöregedő társadalom;
kialakítása mind társadalmi mind pedig
Lakosság egészségügyi állapotának romlása;
kulturális téren a település vonzerejének
Születésszám további csökkenése;
növelése érdekében.
Ingázási célpontok kivonulása, gazdasági helyzetük romlása;
52
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A településtudat, helyi identitás gyengülése.
3.6.2. Környezeti elemek és rendszerek sajátosságai Erősségek
Gyengeségek
A Vértesi Tájvédelmi Körzet és a Csurgó-tó
Környezettudatos gondolkodás jelenlegi gyenge
közelsége;
helyzete;
Kellemes természeti környezet, az országos Kék
Lakossági veszélyes hulladékok szervezett
Túra útvonalon helyezkedik el;
gyűjtése nem megoldott.
Élhető környezetet meghatározó infrastrukturális tényezők megléte és megfelelő kiépítettsége (csatornázottság, szennyvíztisztítás, hulladékkezelés); A jelenlegi ipari tevékenységek környezetszennyező hatásának elhanyagolható mértéke. Lehetőségek
Veszélyek
Környezetbarát, valamint megújuló
Illegális hulladéklerakó telepek számának
energiahordozókra alapozott
növekedése;
energiagazdálkodás kialakítása és fejlesztése.
Környezetszennyező iparágakban tevékenykedő vállalkozások megjelenése.
3.6.3. A gazdasági környezet sajátosságai Erősségek
Gyengeségek
Szolgáltató szektor erős potenciálja;
Engedélyezési eljárások időben hosszúak, nincs
A regisztrált és a működő vállalkozások
egyablakos ügyintézés;
számának növekedése;
Kevés a helyi tőke;
Széleskörű kiskereskedelmi lefedettség;
Szolgáltatások túlsúlya, mellyel párhuzamosan a
Vendéglátóhelyek keresletnek megfelelő
termelési ágak szerepe csekély;
mennyiségű és minőségű kiépítettsége;
Viszonylag kevés a helyi vállalkozás;
Megfelelő infrastruktúra;
Települési munkahelyek alacsony száma.
Az önkormányzat rendelkezik gazdasági programmal.
53
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Lehetőségek
Veszélyek
Ipari övezetek kialakítása a város mellett kijelölt
Elmarad a KKV-k betelepülése;
területeken;
Fejlesztési potenciállal rendelkező területekre
Betelepülő környezettudatos tevékenységet
nem sikerül befektetőt találni;
végző kis és középvállalkozások;
A környező nagyobb városok (Mór,
Az alközponti szerep további erősödése;
Székesfehérvár) szerepének további erősödése,
A helyi építési szabályzat és településrendezési
Bodajk árnyékszerepkörbe kerülése;
terv által kijelölt területen golfpálya kialakítása,
Források, befektetők elmaradása a golfpálya
sportturizmus fellendítése.
kialakításához.
3.6.4. A lakásállomány és az épített környezet sajátosságai Erősségek Folyamatosan növekvő lakásállomány; Rendezett településkép; Értékes építészeti, városépítészeti sajátosságok;
Gyengeségek • Egysíkú lakhatási feltételek; • Alacsony, nem megfelelő bérlakás-állomány.
színvonalú
Műemlékek magas száma, sokszínűsége; Nyugodt, családi házas kialakítású lakások. Lehetőségek
Veszélyek
Tudatos városfejlesztési tevékenység
Csökken az új építésű lakások száma;
végrehajtása;
Városi fejlesztések elmaradása a források
Megfelelő színvonal kialakítása mellett a
szűkössége miatt;
bérlakás állomány fejlesztése;
Gazdasági és társadalmi szervezetek
Város rehabilitációs programok indítása a
szerepvállalásának elmaradása;
városrészek megújítására;
Pályázati támogatások elmaradása;
Uniós pályázati támogatások által nyújtott
A befektetők, fejlesztők érdeklődésének hiánya.
források bevonása a városfejlesztésbe; Meglévő funkciók erősítése; új funkciók kiépítése.
54
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.6.5. A műszaki infrastruktúra sajátosságai Erősségek
Gyengeségek
Kedvező közúti és vasúti elérhetőség;
A fosszilis energiahordozók irányában lévő
Kommunikációs és informatikai háttér
energetikai kiszolgáltatottság;
fejlődése;
A helyi igényekhez nem alkalmazkodó
A települési infrastruktúra teljesen kiépült;
tömegközlekedési feltételek;
A város környezetében futó 81-es főút
Hiányoznak a kerékpárutak, valamint a
közvetlen közelsége.
kerékpárforgalmi létesítmények; Elöregedett, elhasználódott települési közúthálózat és járdaszerkezet.
Lehetőségek
Veszélyek
Települési közúthálózat felújítása;
Út és kerékpárút fejlesztések elmaradása;
Kerékpárutak kiépítése;
Dráguló energiaárak.
Közösségi közlekedés fejlesztése; Alternatív energiaforrások bevonása.
3.6.6. Közszolgáltatások sajátosságai Erősségek
Gyengeségek
Szinte teljes a közművekre való rácsatlakozás
A lakossági igényeknek nem megfelelő
aránya;
tömegközlekedés.
Az elvezetett szennyvíz 100%-a biológiailag tisztított; Szelektív hulladékgyűjtés lehetősége biztosított. Lehetőségek
Veszélyek
Megújuló, környezetbarát energiaforrások
Emelkedő szolgáltatói árak a piaci viszonyoknak
bevonása a város energiatermelésébe;
megfelelően;
A települést érinti a Nabucco gázvezeték
Önkormányzati finanszírozás kedvezőtlenebbé
tervezett nyomvonala, az ebből fakadó
válása, intézményfenntartás ellehetetlenülése.
lehetőségek kihasználása; Egyablakos ügyintézés feltételeinek megteremtése.
55
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.6.7. Térszerkezeti adottságok Erősségek
Gyengeségek
Kedvező közlekedés földrajzi helyzet;
Halmaztelepülési kialakítás, terjeszkedés;
Vonzó épített környezet, számos látványosság;
Gyenge turisztikai infrastruktúra;
Az egyházi turizmus tekintetében fontos célpont
Alacsony a vendégéjszakák száma;
(Búcsújáróhely).
Önkormányzati saját tulajdonú területek hiánya; Csapadékvíz-elvezetés megoldatlansága.
Lehetőségek
Veszélyek
A térség turizmusának fellendülése, turisztikai
Csapadékvíz-elvezetés kiépítésére pályázati
közös kínálat kialakítása;
vagy egyéb források hiánya;
Pályázati források megnyílása, elérhetősége;
Térségben betöltött szerep további gyengülése;
Testvérvárosokkal és környező településekkel
A turizmus fellendülésének elmaradása.
való összefogás által helyi, megyei, térségi szerep erősítése.
56
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4. Városfejlesztési körzetek lehatárolása
A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát alkalmaztuk, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. Emellett törekedtünk a lehető legjobban áttekinthető határvonalat meghúzni a település városrészei között. A városrészi lehatárolásnak több alternatívája is felmerült, az egyes területek részletesebb elemzése, valamint a meglévő funkciók összehasonlítása során a vizsgálatok kimutatták, hogy néhány, kezdetben javasolt városrész lényegében azonos tulajdonságokkal rendelkezik, viszont térbelileg teljesen különálló egységek. A lehatárolás és az érintettekkel történő szakmai egyeztetés eredményeként kijelenthető, hogy 3 városrészre, illetve külterületre osztható a település közigazgatási területe. A városrészek kialakítása során központi szerepet kapott a teljes, átfedés nélküli lefedettség elérése. A városrészi bemutatások során utca név lehatárolás, illetve piros vonallal történő elkülönítést alkalmaztunk.
4.1.
Belváros
A város szerkezetének fő tengelye a térség legfontosabb térszerkezeti vonalával, a 81-es számú főúttal párhuzamosan halad. A másodlagos tengely erre merőleges, kelet-nyugati irányú. A két tengely kereszteződésétől délre leljük a település igazgatási-szolgáltatási centrumát, amely napjainkban is egybeesik a hagyományos faluközponttal.
A Belváros városrészt lehatároló terület a következő utcákból tevődik össze: Határoló utcák Kert utca
Kálvária utca
Táncsics M. utca
Petőfi S. utca
Dózsa Gy. utca
Templomkert utca
Peske köz
Deák Ferenc
Csokonai. utca
57
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Itt található a Polgármesteri Hivatal, tőle mindössze néhány méterre az egyházi- és közösségi szempontból is központi szerepet betöltő katolikus templom, a rekreációs központ a tófürdővel, valamint több kereskedelmi és szolgáltató egység, nem utolsó sorban pedig az új egészségház és a szakrendelések épületei. Az oktatás és a kulturális élet központja ettől északra fekszik az általános és a művészeti szakközépiskolával. A funkciók koncentrációját tekintve kijelenthető, hogy valódi központi funkciókat betöltő területről beszélhetünk, más település részeken részben decentralizált működési formában elérhetőek bizonyos egészségügyi és oktatási funkciókkal rendelkező intézmények. Utcánkénti A 2001. évi népszámlálási adatok - utcánkénti bontásban – a tanulmány elkészítésének időpontjában nem álltak rendelkezésre.
A fellelhető adatok alapján megállapítható, hogy a 2898 ha teljes
települési terület kb. 15%-a, azaz 435 ha kiterjedésű az említett akcióterület. Lakónépességének száma az önkormányzati adatszolgáltatás alapján kb. 450 fő.
A Belváros gazdasági funkcióját tekintve a legnagyobb kereskedelmi egységeket tömöríti, áruház és számos kisbolt megtalálható a központi részeken. Közigazgatási szerepköre vitathatatlan, mivel itt működik a Posta, a Városháza, Művelődési intézmények (Filmszínház épülete) és Óvoda.
A városrész területi kiterjedését, illetve lehatárolását a következő térkép szemlélteti:
58
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A település központi helyén található akcióterületet, relatíve kisebb mértékben érintette az ún. szuburbanizáció folyamata. Ennek köszönhetően a belvárosi lakosság átlagéletkora nem különbözik a további városrészekben lakók korával.
4.2.
Bányász lakótelep
A város morfológiai egységéből viszonylag elkülönülten helyezkedik az ún. Bányász lakótelep városrész. A környező bányász településeken épített lakótelepek leromlott állagától eltérően az akcióterület épületei jó állapotúak. A házakat rendezett környezet, korszerű nyílászárók, fűtési rendszerek jellemzik. Az akcióterületen található jellemző beépítettséget az alábbi kép jellemzi:
A városrész közmű ellátottsága (víz, gáz, szennyvíz elvezetés) közel 100%-ban kiépített.
Az
akcióterületen találhatóak kiskereskedelmi üzletek, illetve vendéglátó helyek, amelyek képesek kielégíteni a lakosság ilyen irányú igényeit.
A városrész területi kiterjedését, illetve lehatárolását a következő térkép szemlélteti:
59
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Bányász lakótelep városrészt lehatároló terület a következő utcákból tevődik össze: Határoló utcák Kossuth utca Táncsics M. utca Semmelweis utca
Az akcióterületen található óvoda és általános iskolai intézmény. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága közel 100%-os. A három csoporttal működő Zengő napköziotthonos óvoda fenntartása közoktatási intézményi társulás keretében Pusztavám, Csákberény, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya, Isztimér, Nagyveleg, Söréd, Bakonycsernye község önkormányzatával együtt működik 2007. augusztus 31-től. A Zengő Óvoda fenntartói jogát a Móri Többcélú Kistérségi Társulás gyakorolja.
Az általános iskola az önkormányzat fenntartásában, társulásban működik Balinka, Csókakő, Söréd községekkel közösen. Bodajk–Balinka Intézményirányító Társulás Általános Iskolája. Az általános iskola egyedi pedagógiai profilját a nemzetiségi német nyelvoktatás, illetve második nyelvként az angol nyelv általános oktatása jelenti. Szintén nagy hangsúlyt fektetnek a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatására, így van gyógytestnevelés, úszásoktatással, de differenciált csoportokban tanulják a gyermekek képességeiknek megfelelő szinten a matematikát, és jelentős erőforrásokat fordítanak a magas szintű informatikai képezésre is. A rendelkezésre álló népesség-nyilvántartási adatok alapján megállapítható, hogy 407 fő él az említett akcióterületen.
60
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4.3.
Kertvárosias beépítésű területek
A túlnyomórészt kertvárosias beépítésű településekhez hasonlóan Bodajk esetén is a népesség (kb. 80%-a) túlnyomó része, 3280 fő az említett akcióterületen él. A KSH adatbázisából kinyert adatsorok elemzése arra enged következtetni, hogy igen jelentős az időskorúak, illetve a 15-59 évesek aránya (19,3%; illetve 61,78%). Hosszútávon valószínűsíthető, hogy tartósan magas lesz továbbra is az idősek aránya, mivel a nagytömegű 15-59 év közötti lakosság utoléri az idős korosztályt és egyre növekvő mértékben képviseltetik magukat. Alacsony az egyszobás lakások mértéke (7,5%) gyakori a 2 vagy annál több szobával épült házak jelenléte. Helyszíni bejárás alkalmával összességében rendezett, tiszta városrész benyomása vetődik fel az arra látogatókban, pontszerűen 1-1 igazán leromlott állapotú ingatlan fedezhető csak fel.
Összességében
megállapítható,
hogy
fokozatosan
elöregedő,
települési
szinten
kedvező
paraméterekkel bír a kertváros. Célzott segítség által elérhető a lakossági elégedettség, foglalkoztatás mértékének növekedése.
61
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5. Bodajk város új, integrált városfejlesztési stratégiája 5.1.
A város sokszínű öröksége és azok következményei
Bodajk város a honfoglalástól kezdve kiemelkedő szerepet tölt be Magyarország történelmében. Nevét a közelben található Vértes (népi nyelvben Bodok) hegységről kapta. A város már a honfoglalást megelőző időkben is lakott volt. A honfoglalást követően Árpád fejedelem saját nemessége számára foglalta el Bodajkot és környékét. 1051-ben itt vívtak döntő csatát III. Béla magyar herceg és III. Henrik német császár csapatai. A török hódítások idején a város török kézre került, a lakosság nagy része a közeli hegyekbe menekült. A török kiűzése utáni időkben Bodajk fejlődését a községben élő földesurak alapozták meg. A XVIII. század közepéig Bodajk a környék virágzó gazdasági központja volt, 1744-ben mezővárosi címet kapott. A gazdasági fejlődés eredményeképpen a lakosság száma gyorsan növekedett. A középkori templomra épült kápolna, majd a később felépült templom kedvelt zarándokhely. A városban található meleg-forrásnak köszönhetően Bodajk a XVIII. századtól idegenforgalmi szempontból is kedvelt úti céllá vált. 1848 és 1910 között Bodajk az országgyűlési választókerület székhelye. A két világháború idején a település fejlődése lelassult, a lakosság elszegényedett, az egykori mezőváros kisközségi rangra süllyedt. A második világháborút követően a gazdasági fejlődés felgyorsult, a lakosság száma gyorsan növekedett. A helyiek nagy része a kincsesi bauxit bányában, a balinkai szénbányában, a betonelem gyárban, erdőgazdaságban a gyapjúmosó- és szövőgyárban, termelőszövetkezetben dolgozott. Bodajk 2008-ban kapott újra városi rangot. A történelemben betöltött szerepének és természeti adottságainak köszönhetően a település központi szerepet tölt be a Móri kistérségben. A lehetőségek felismerése és kiaknázása elősegítheti a város fejlődését, lendületet hozva a település gazdasági életébe, növelve a lakosság életszínvonalát.
5.2.
A város fejlesztésének alapjai – segítő és hátráltató tényezők
Bodajk mind földrajzi, mind pedig igazgatási és gazdasági szempontból kedvező helyen fekvő város, adottságai lehetővé teszik, hogy alkalmazkodjon a XXI. század városfejlesztési kihívásaihoz, amelynek alapját a vállalkozói szféra nagy arányú jelenléte és fejlesztési kedve, valamint a foglalkoztatottság és a magas életszínvonal jelentik. A város, történelmi nevezetességeinek (Hochburg-Lamberg-kastély,
62
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kapucnis kolostor, Szent-kút, Nagytemplom), valamint természeti adottságainak köszönhetően kedvelt úti cél a turisták és zarándokok körében. A település területén található, korábban melegforrás által táplált tó kiemelkedő lehetőséget biztosít a város idegenforgalmának fejlesztésére. A város évtizedek óta maga szintű egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális szolgáltatásokkal rendelkezik, ami biztos alapot nyújt a helyi társadalom szervezett megújításához. Mivel Bodajk a Dunántúl azon részén fekszik, amely számos, környezeti szempontból kiemelkedő jelentőségű értékkel rendelkezik, a jövőbeli városfejlesztés szempontjából ez az adottság attól függően tekinthető gátló vagy segítő tényezőnek, hogy a város hogyan él ezzel az adottsággal, felismeri-e az ebben rejlő lehetőségeket. A város fejlesztését segítő tényezők közé sorolható, hogy Bodajk 2008. óta városi ranggal rendelkezik, amelynek következtében nőtt a város kistérségben betöltött szerepe. A fejlesztést elősegítő tényezők figyelembe vétele mellett azonban három olyan fejlesztést gátló tényező definiálható, amelyek következetes megoldása nélkül nem valósítható meg sikeres fejlesztések. Az egyik legfontosabb gátló tényező, hogy a rendszerváltás óta a városban nem vagy csak kis számban valósultak meg helyi gazdaságot és ipart erősítő beruházások, amelynek következtében a helyi vállalkozások más, környező településeken működnek, csökkentve ezzel az önkormányzat bevételeit. A probléma megoldására átfogó fejlesztések megvalósítására van szükség, amelyek hozzájárulnak a befektetések ösztönzéséhez. Szintén megoldásra váró, gátló tényező a város egyes, külső városrészeinek eltérő fejlettsége, fejlődése. Bodajk mindig is sokszínű – az egyes településrészeit, lakóövezeteit tekintve eltérő sajátosságokkal, igényekkel jellemezhető – város volt. Az egykori mezővárosban, a bányák jelenlétének köszönhetően egyszerre volt jelen a „falu” és a „város”. A város külterületei (Egrestanya, Kajmáti, Nádastó, Öregtárnok, Pincevölgy, Tárnok, Varjúvár) és a dinamikusan átépülő belső városrészek eltérő igényekkel, elképzelésekkel rendelkeznek. A felmerülő igények rendszerezése és összehangolása az egyik legfontosabb fejlesztési feladat. További fejlődést gátló tényező a városi közlekedési helyzete, valamint az utak állapota. Az országon tendenciához hasonlóan az elmúlt évek során Bodajkon is megnövekedett a gépkocsiforgalom. Ennek egyik oka, hogy Bodajkról és vonzáskörzetéből egyre növekszik az ingázó lakosok száma, akik munkába járási, kereskedelmi és más ügyintézési céllal keresik fel a közeli nagy városokat (Zirc, Székesfehérvár).
63
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A megnövekedett gépkocsi használat következtében jelentősen romlott a közutak állapota, amelynek megoldása a városüzemeltetés számára szintén fontos, megoldandó feladat.
5.3.
A város fejlődését átható horizontális tervezési szempontok
A város fejlődése szempontjából kiemelkedő szerepe van a fejlesztéseket átható horizontális tényezőknek, amelyeket már a tervezési szakaszban figyelembe kell venni. A településfejlesztésben az egyik legfontosabb horizontálisan érvényesítendő szempont az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, a fejlesztések megvalósításkor kiemelt figyelmet kell fordítani az alacsony státuszú lakosok helyzetére. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésében fontos a lakosság számára az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, illetve a hátrányos megkülönböztetés minden formájának megakadályozása. Szintén fontos, horizontális szempont az egészséges és fenntartható környezet kialakítása és fenntartása. Bodajk város természeti értékekben gazdag területen fekszik, ezért a jövőben is kiemelt szerepet kap a környezetvédelem. Az egészségesebb lakókörnyezet kialakítása, az okszerű vízgazdálkodás és a környezettudatos gondolkodásmód elterjesztése együttesen biztosíthatja a környezeti értékek megőrzését, valamint a lakosság egészségi állapotának javulását. A területi és társadalmi kohézió növelésére szintén kiemelt figyelmet kell fordítani. Az egységes, a város egész területét érintő fejlesztések csak abban az esetben eredményesek, amennyiben a városon belül nincsenek nagy területi és társadalmi különbségek. A területi és társadalmi kohézió növelésével mérsékelhetőek az egyes városrészek közötti életszínvonalbeli különbségek, valamint erősíthető a városrészek és lakóik közötti kapcsolat. A társadalmi kohézió erősítéséhez elengedhetetlen az oktatási és szociális infrastruktúra javítása. A kohézió sikerességéhez nagy mértékben hozzájárul a lakosság fejlesztésekbe történő bevonása. A fejlődéshez jelentősen hozzájárul a város területén található munkahelyek száma, a foglalkoztatás lehetőségeinek biztosítása. A városfejlesztés során az egyik legfontosabb cél a munkahelyteremtés, valamint a munkahelyek megőrzése. A lakosság életkörülményeit alapvetően meghatározza a városban található stabil munkahelyek, valamint a megfelelő képzettség megszerzését biztosító intézmények jelenléte. A munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzések indításával a helyi munkavállalási lehetőségek fejlesztése, valamint a napjainkban elterjedt atipikus foglalkoztatás feltételek megteremtése a legfontosabb feladat. A közeli nagyvárosok jelenléte a települések közti munkavállalási célú ingázás lehetőségeinek javítását is megköveteli.
64
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.4.
A városfejlesztési célrendszer megalapozottsága
Az integrált városfejlesztési stratégia célja a városban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, az egyes városrészekre vonatkozó célok kitűzése, és azok középtávon való érvényesítése. A stratégia kialakítása során elsődleges szempont volt, hogy a dokumentum összhangban legyen a város jövőképével, fejlesztési elképzeléseivel, valamint a város aktuális gazdasági programjában szereplő pontokkal. A célok kijelölése az egyes városrészek jellemzőinek és problémáinak figyelme bevételével kerültek kialakításra. A stratégia alapvető fejlesztési irányai a következők: Bodajk váljon: •
gazdaságilag innovatív, kvalifikált munkaerőre és információs technológiákra támaszkodó modern, szolgáltató várossá;
•
a helyi társadalom hosszú távú sokféle érdekét érvényesítő, az itt élők életkörülményeit tudatosan és körültekintően fejlesztő, az egyes településrészek infrastruktúráját és szolgáltatásait szintre hozó, harmonikus környezetű várossá;
•
történelmi múltját és természeti adottságait kihasználva a kistérség kulturális és idegenforgalmi központjává.
A város fejlesztési elképzeléseit tekintve a cél egy kiegyensúlyozottan fejlődő, megújuló és versenyképes város, amelynek alapja: •
a hazai és külföldi befektetők számára egyaránt vonzó gazdasági lehetőségek;
•
színvonalas köz- és piaci szolgáltatások, jól működő intézményrendszer;
•
a városban található közösségek közti kapcsolat megerősítése, a helyi identitástudat növelése;
•
a kultúra szerepének növelése;
•
igényes, gondozott városi környezet kialakítása és védelme.
A stratégia kiemelt jelentőségű abból a szempontból, hogy a jövőben a város milyen sikerrel tudja koordinálni, valamint felhasználni a fejlesztési forrásokat, amelyek gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt hozzájárulnak a város eredményes fejlődéséhez.
65
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.5.
Bodajk hosszú távú jövőképe
Bodajk fejlesztési törekvéseit erős megújulási potenciál motiválja, amely hosszú ideje jellemzi a városvezetés koncepcionális elgondolásait. Nem csak a számos kiaknázatlan lehetőséget, hanem az itt élők megújulási vágyát és törekvését is ki kell emelnünk, azt, hogy a hasonló méretű fejlett uniós települések életminőségének elérése, az ehhez való közelítés alapvető cél. A város hosszú távú célja, hogy gazdaságában és társadalmában egyaránt megújulni képes, innovatív, európai értékeket hordozó és hagyományait tisztelő, környezettudatos várossá váljon. A célok elérése érdekében Bodajk a jövőben: •
alkalmazkodik a sajátos településkörnyezeti adottságokhoz, valamint tudatosan él azokkal az új technológiákkal, amelyek hozzájárulnak a környezeti erőforrások megóvásához;
•
segíti társadalmának kiteljesedését, az újdonságokra nyitott, innovatív és kreatív szellemiség kialakulását;
•
befektetés-támogató szolgáltatások létrehozásával hozzájárul új vállalkozások indításához, valamint a meglévő vállalkozások működési költségeinek csökkentéséhez;
•
természeti adottságait kihasználva támogatja a turisztikai szolgáltatások kialakítását és fejlesztését;
•
törekszik a lakóközösségeinek harmonikus együttélésére és a társadalmi szolidaritás megteremtésére;
•
lakói számára minőségi életkörülményeket és kellemes, egészséges lakókörnyezetet nyújt;
•
kölcsönös együttműködést valósít meg a természetes vonzáskörzet településeivel;
•
valamint a szociális alapellátások fejlesztésével hozzájárul az életszínvonal növekedéséhez.
66
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.6.
A jövőbeli fejlesztési irányok meghatározása 5.6.1. Globális fejlesztési irányok
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Bodajk város jövőképét 15-20 éves időtávra határozza meg, illeszkedik
a
város
településfejlesztési
koncepciójához,
a
település
egyéb
stratégiai
dokumentumaihoz, valamint tartalmazza a fejlesztendő területek jövőbeli állapotát. A stratégia átfogó célja egy környezetileg, társadalmilag és gazdaságilag kiegyensúlyozott, fenntartható városfejlesztés megvalósítása. Bodajk a Közép-dunántúli régió kis- és középvárosai közé tartozik, aminek eredményként a város ellátandó feladatai széleskörűek, számos szakmai területre kiterjednek. Ez a funkciók hatással vannak a város közvetlen környezetére, valamint a város mindennapi életére, fejlesztésük ezért elsődleges feladat. A város kiemelt célja, a lakosságszám csökkenésének megakadályozása, megfelelő életszínvonal biztosítása, továbbá a gazdasági funkciók és a turizmusfejlesztés erősítése. Bodajk önkormányzata az elmúlt évek során ápolta épített- és természeti környezetét, valamint a rendelkezésre álló erőforrásoknak megfelelően fejlesztette intézményrendszerét. A fejlesztés folytatására a jövőben is szükség van annak érdekében, hogy a következőkben megfogalmazott tematikus célok megvalósuljanak. A település fejlődésének eredményességének egyik legfontosabb feltétele a köz- és magánszféra együttműködése, valamint a lakosság és a városvezetés közti érdekegyeztetés sikeressége. Bodajknak a jövőben olyan minőségi települési hátteret kell kialakítania, amely egyszerre képes előrelépést mutatni a magas szintű vállalkozási-, szolgáltatási- és infrastrukturális környezet kialakítása, a helyi társadalom képzettsége, az épített- és természeti környezet védelme, valamint a kulturális élet formálása terén.
67
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.6.2. Tematikus fejlesztési irányok
Az átfogó cél megvalósulását 5-7 éves időszakra lebontott tematikus célok biztosítják. Ezek a célok a következő
témakörönként
csoportosíthatók:
településfejlesztési
célok,
intézményfejlesztés,
gazdaságélénkítés és turizmusfejlesztés. A felsorolt területek keretében az alábbi rövid- és középtávú városfejlesztési célok azonosíthatók: •
a közúthálózat-fejlesztése és közlekedésszervezés keretében a külső városrészekben a még hiányzó városszerkezeti jelentőségű közlekedési kapcsolatok kiépítése, valamint a belvárosban a gépkocsiforgalom visszaszorítása érdekében a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése:
•
járdák felújítása;
•
csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése és karbantartása;
•
a helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés ösztönzése, vállalkozóbarát gazdasági környezet kialakítása, komplex piaci szolgáltatások biztosítása, a helyi lakosság vállalkozó kedvének növelése;
•
a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő oktatási rendszer kialakítása;
•
iskola felújítás;
•
óvodai férőhelyek bővítése;
•
szociális alapellátások funkcióinak bővítése, a meglévő szociális ellátások infrastrukturális fejlesztése;
•
nappali ellátás fejlesztése;
•
családsegítő szolgálat fejlesztése;
•
étkezés, Házi segítségnyújtás, Gyermekjóléti Szolgálat fejlesztése;
•
oktatási, egészségügyi együttműködés kialakítása a szomszédos településekkel;
•
szolgáltatásfejlesztés;
•
aktív szabadidő eltöltési lehetőségek széles skálájának biztosítása:
•
a művelődési ház épületének felújítása, funkcióbővítés;
•
helyi programskála bővítése;
•
erősebb településmarketing kialakítása; a városkép és a lakókörnyezet minőségének javítása;
•
turisztikai infrastruktúra fejlesztése:
•
a helyi turisztika összekapcsolása a térségi kínálattal;
68
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája •
környezettudatos gondolkodásmód erősítése, környezetbarát alkalmazások városi szintű elterjesztése, a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások nagyobb arányú használata.
5.6.3. Városrészek fejlesztési iránya
Bodajk város jövőképe a fentiekben bemutatott tematikus célok alapján részcélokra bonható. Az egyes városrészek eltérő fejlettségéből adódóan, az átfogó cél eléréshez városrészenként külön célkitűzések kerültek meghatározásra. A célok definiálásakor az egyes városrészek területi adottságai, a fejlettségbeli különbségek, valamint a lakossági igények kerültek előtérbe. Városközpont A városrész fő célterülete a városi funkciók, valamint a meglévő szolgáltatói funkciók megerősítése, amely magába foglalja a közszolgáltatásokat is. A stratégia megvalósulása hozzájárul a város gazdasági fellendüléséhez, versenyképességéhez, valamint az életminőség javulásához. A fejlesztés által érintett célcsoportot a helyi lakosság, a vállalkozói réteg, illetve a városba látogató turisták alkotják. Fejlesztési célok: •
Közutak javítása, csapadékvíz-elvezetés problémájának megoldása;
•
Családbarát játszóterek és pihenőhelyek kialakítása;
•
Közbiztonság javítása;
•
Parkolók és gyalogutak, átkelők fejlesztése;
•
Önkormányzati épületek felújítása;
•
Filmszínház épületének felújítása, akadálymentesítése;
•
Kulturális szolgáltatások és programok bővítése;
•
Turisztikai infrastruktúra fejlesztése;
•
Saját fenntartású sportpálya létesítése.
Külvárosi területek: A város történelmi múltjának köszönhetően a város életében kiemelkedő szerepet játszanak a külvárosi területek. Ezeken a területeken az elsődleges fejlesztési cél a szorosabb belső közlekedési kapcsolatok kiépítése, a meglévő zöldterületek értékeinek megőrzése, valamint az elvándorlások számának csökkentése. Fejlesztési célok: •
Gyalogos járdák felújítása és kiépítése;
•
Infrastrukturális feltételek javítása;
69
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája •
Közbiztonság javítása;
•
Szociális alapellátások elérhetővé tétele;
•
Családbarát fejlesztések: játszóterek építése, felújítása.
5.7.
A stratégia szinergikus hatásai
Bodajk városfejlesztési stratégiájának kidolgozása során a fejlesztési célkitűzések meghatározása, illetve azok megvalósítási elképzelései úgy kerültek meghatározásra,hogy azok a hazai és az Európai Uniós fejlesztési politikához egyaránt illeszkedjenek, annak érdekében, hogy ezen rendszerek nyújtotta lehetőségek hatékonyan kihasználhatóak legyenek. Mindvégig a hosszú távú stratégia felépítése volt a célkitűzés, az egymásra épülő fejlesztési célok, valamint a megvalósuló eredmények egymást erősítő hatásai által elérhető előnyök érdekében. Bodajk város jellegzetességeire, hagyományaira és adottságaira épülő, a városi funkciókat megerősítő
fejlesztési
célkitűzések
az
országos,
illetve
regionális
fejlesztési,
stratégiai
dokumentumokkal összhangban van. Bodajk város önkormányzata korábban nem pályázott Európai Uniós forrásokra, azonban jelen fejlesztés iránt elkötelezett és nyitott további fejlesztési lehetőségek kihasználására. A vissza nem térintendő források jelentős segítséget jelentenek a város számára, mivel a fejlesztések költségei igen magasak, amelyet az önkormányzat, illetve a gazdasági szereplők saját erőből nem tudnak biztosítani. Ehhez kapcsolódóan szükséges figyelembe venni a jövőben az Új Széchenyi Terv keretében megjelenésre kerülő pályázati kiírások feltételei. A megkezdődő fejlesztési irányvonal folytatásának érdekében a pályázati, illetve egyéb fejlesztési lehetőségek folyamatos figyelése, illetve a lehetőségek kihasználása szükséges.
70
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.8.
Fejlesztési programcsoportok és programok
A 2005. év során elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) II. Magyarország területi jövőképe címet viselő fejezete kimondja: „A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmigazdasági-környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek.” Ezen elv mentén törekedni szükséges a regionális egyenlőtlenségek, a nem régiben elnyert városi ranggal járó funkciók megerősítésére, bővítésére, a településen belüli, városrészek közötti egyenlőtlenségek felszámolására. Az OTK alapján 2013-ig kitűzött „Középtávú országos területi célok 2013-ig” fejezete rendelkezik a megvalósítandó elhatározások köréről, amelyek az alábbi pontok esetén kiemelt figyelmet érdemelnek Bodajk városfejlesztési tervei szempontjából. „2.
A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati
kapcsolatrendszer fejlesztése b. A régiók versenyképességének erősítése érdekében a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő fejlesztési tengelyek dinamikus fejlesztése. A pólusok az ország településhálózatába szervesen illeszkedve, a régióban lévő fejlesztési alközpontokkal alakítsák ki a funkcióik megosztására vonatkozó stratégiáikat és használják ki az együttműködésből származó előnyöket. … A Közép-Dunántúl városhálózatának sajátos helyzetéből következően Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési társközpontokként, Dunaújváros és Tatabánya alközpontok bevonásával szervezik meg a pólus szerepből adódó feladataikat. ... c. együttműködő térségi városhálózatok ösztönzése, a városok közötti gazdasági, kulturális, közszolgáltatási együttműködések, funkciók megosztásának bővítésével, a városi központok és
alközpontok
térségükből
való
elérhetőségének
javításával,
és
a
város-vidék
kapcsolatrendszer erősítésével; d. a munkaerőpiacok térségi kiszélesítése érdekében a városhálózaton belüli napi munkába járást lehetővé tevő tömegközlekedési kapcsolatok megteremtése; 3. Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása
71
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a. a lakosság, különös tekintettel a képzett csoportok helyben tartása érdekében a foglalkoztatás bővítése, a munkahelyteremtés, beleértve a távmunka fokozott ösztönzését; b. minden település lakossága számára a megfelelő életkörülmények infrastrukturális feltételeinek és a közszolgáltatások (például alapfokú szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási) elérhetőségének, lehetőleg helyben történő biztosítása a településszerkezeti adottságokat és a szükségleteket figyelembe véve, szem előtt tartva a kistelepülések működőképességének és lakosságmegtartó erejének növelését; c. a térségi központokban a környező települések lakói által igénybe vett szolgáltatások szükséglet szerinti bővítése és minőségének fejlesztése; d. a térségi központok elérhetőségének javítása; e. érdekérvényesítésre képes helyi-térségi közösségek megteremtése, a társadalmi tőke növelése és az egészséges életmód terjesztése. 4. Országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek c. A Duna-mente (Duna menti kistérségek, beleértve a Duna-Tisza-közi Homokhátság teljes területét is) fenntartható fejlesztése: •
a
magyarországi
Duna
szakasz
rehabilitációja,
összhangban
az
európai
követelményeknek megfelelő hajózóút biztosításával, a közlekedés környezetkímélő rendszerének kialakításával; •
a Duna és környezete által kínált erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosításának kialakítása, a mezőgazdaság, a halászat, az erdő-és vadgazdálkodás, az ökoturisztikai- és infrastruktúrafejlesztés összehangolásával;
•
az árvízvédelem és vízkészlet-gazdálkodási rendszerek javítása összhangban az ökológiai célokkal;
•
a
Duna-mente
természeti
és
kulturális
értékeinek,
területeinek,
tájainak,
biodiverzitásának megőrzése, a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indítása. d. A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. •
a hazai termálkincs - geotermikus vagyon -, mint megújuló erőforrás integrált, térségileg összehangolt és innovatív fejlesztése (energetikai hasznosítás, gyógyászati ipar, turizmus, mezőgazdaság, stb.);
72
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája •
az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülő helyeinek minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történő, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése;
•
a hazai termálvagyon komplex hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzése.
e. A megújuló energiaforrások részarányának növelése a gazdasági és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével a fenntartható fejlődés stratégiájának megfelelően: •
az
energetikailag
felhasználható
mezőgazdasági
termékek
előállítása
és
a
mezőgazdasági hulladékok hasznosítása mind közvetlen, mind közvetett módon (például: bioetanol, biodízel); •
az egyéb megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásának elősegítése a helyi, kistérségi ellátás érdekében.
5. Határ-menti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttműködésük erősítése Cél, hogy a határ-menti területek adottságai e periférikus térségek megújulásának erőforrásaivá váljanak, kiaknázva a határok változó szerepét: a. határon átnyúló vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése, illetve kialakítása; b. közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés, összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása; c. határon átnyúló táj-, természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek fejlesztése és a katasztrófavédelmi tevékenységek összehangolása; d. a közszolgáltatások szervezésének, (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, egészségügy stb.) határokon átnyúló megoldásainak ösztönzése; e. a munkaerő-piaci és a képzési rendszerek összehangolása; f.
az elérhetőség javítása határon átnyúló úthálózat-fejlesztéssel; a tömegközlekedés kialakításával, szükség szerint új határátkelőhelyek létesítésével;
g. közös területi tervezés, közös regionális programok készítése és a rendezési tervek összehangolása; h. a határon túli magyarok szervezeteivel, intézményeivel való együttműködés erősítése, a közös nyelv, illetve kultúra kínálta előnyök hasznosítása; i.
társadalmi-kulturális kapcsolatok megerősítése.”
73
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az OTK „A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig” című fejezete írja elő a harmonikus területi szerkezet és rendszer eléréséhez szükséges öt átfogó célkitűzés érvényesítésének módozatait, amely átgondolása települési szinten szükséges Bodajk városa esetén: „1. Térségi versenyképesség Hatékony, a növekedés területi terjedését ösztönző térszerkezet kialakítása országos, regionális és egyéb térségi szinteken. A térségi versenyképesség két pillére: a. a jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségünket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok, póluscsoportok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőségű turisztikai térségek megerősítése; b. valamennyi térség fejlesztésekor adottságaikra és stratégiákra építve életképes funkciók megerősítése. 2. Területi felzárkózás A kohézió jegyében a társadalmi esélyegyenlőséget sértő, jelentős mértékű és a gazdaság hatékony működését korlátozó legsúlyosabb területi elmaradottságok mérséklése: a. fejlettségükben tartósan leszakadó térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, a külső és belső perifériák dinamizálása; b. az alapvető életesélyek feltételeinek biztosítása az ország valamennyi településén; c. a túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása. 3.
Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem
Régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nem csak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális elemek összhangját helyitérségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják. 4. Területi integrálódás Európába Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések bővítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erősítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé. A Kárpát-medencébe irányuló kapcsolatok élénkítése érdekében bővíteni kell a határ-menti együttműködéseket, különös tekintettel a magyarság gazdasági-kulturális integrációjára.
74
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5. Decentralizáció és regionalizmus A fejlesztéspolitikai és végrehajtási döntések, valamint a fejlesztési források jelentős részét decentralizálni kell. Ennek érdekében fontos a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és az ehhez szükséges kompetenciáiknak megerősítése, a regionális identitás erősítésének, a gazdasági és intézményi hálózatok létrejöttének ösztönzése, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtése. Ugyanakkor szükséges a kistérségi szint térségszervezési és fejlesztési szerepének megerősítése is.”
A fent taglalt fejlesztési irányok a következő Európai Uniós pályázati források lehívására adaptálhatóak a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011-2013-as akcióterve alapján: 1. Prioritás: A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése, különösen az alábbiak: 1.1.1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése; 1.1.2. A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Konvergencia régiók); 2. Prioritás: Az alkalmazkodó képesség javítása, különösen az alábbiak: 2.1.2. Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése; 2.1.3.
Munkahelyi
képzések
támogatása
(mikrovállalkozások,
kisvállalkozások,
középvállalkozások számára); 2.4.5. A munka és a család összehangolását segítő intézkedések a) innovatív, kísérleti kezdeményezések támogatása b) vállalati (intézményi) kezdeményezések támogatása; 3. Prioritás: Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, különösen az alábbiak: 3.1.2. Új tartalomfejlesztések a közoktatásban ; 3.1.4 Innovatív iskolák fejlesztése; 3.1.11 Óvodafejlesztés; 3.4.3. Iskolai tehetséggondozás; 4. Prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése, a tudás alapú gazdaság kiépítés érdekében Mivel a településen nem működik felsőoktatási intézmény, így jelenleg nem releváns e pont kifejtése. 5. Prioritás: Társadalmi befogadás, részvétel erősítése, különösen az alábbiak 5.3.1. Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt segítő programjai;
75
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.3.8. A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások; 6. Prioritás: Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés, különösen: 6.1.2. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok. A TÁMOP kiírások fő előnye a viszonylag rugalmas keretek között véghez vihető projektötletek, illetve a támogatási intenzitás 100%-os volta. A 2011-2013 közötti időszakra vonatkozó fent sorolt prioritásokon belül igény esetén hasonló pályázati kiírásokon való indulás hatékony segítséget nyújt a hátrányok leküzdéséhez, valamint a városi funkciók megerősítéséhez.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2011-2013-as akcióterve alapján a városvezetés figyelmébe ajánlható fejlesztési ágak az alábbiak: 1. Prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 2. Prioritás: Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 3. Prioritás: A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése (Különösen: Bentlakásos intézmények fejlesztésére irányuló kiírások.) A Közép-dunántúli Operatív Program 2011-2013 akcióterve alapján elérhető és megfontolandó prioritások közé az alábbiak tartoznak: 1. Prioritás: Gazdaságfejlesztés Kiváló lehetősége nyújt az ipari területek fejlesztésére, az ipari területeken működő vállalkozások fejlesztéséhez, valamint innovációk bevezetéséhez. 2. Prioritás: Turizmusfejlesztés A régió turisztikai kínálati programjának komplex, integrált fejlesztését teszi lehetővé, szabadidős szolgáltatások fejlesztése mellett. 3. Prioritás: Fenntartható településfejlesztés A települések hálózatszerű fejlesztése, gazdasági, valamint szociális szempontok számba vétele mellett funkcionális megerősítésük, egészségesebb, élhetőbb lakókörnyezet megteremtése, a városok belső problémáinak kezelése mellett. 4. Prioritás: Közlekedés- és környezetfejlesztés Az eltérő infrastrukturális elemek együttes kezelésével növelhető a régió társadalmigazdasági kohéziója, mind a környezeti fenntarthatóság, mind a megközelíthetőség javításával.
76
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A Közlekedés Operatív Program 2011-2013-as akcióteve alapján ajánlatos fejlesztési irányvonalak az alábbiak: 1. Prioritás: Az országos és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása A biztonságos elérhetőség javítása által a globális és regionális versenyképesség növekszik. 2. Prioritás: Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása A Duna közelségének előnyei között egyértelműen a vízi közlekedési kapcsolatok fejlesztése említhető meg. Szükséges felmérni, hogy önállóan vagy a közeli Komárommal való összefogás eredményeként létrejöhet-e életképes projektötlet, ami által a kereskedelmi vérkeringésbe ezúton is bekapcsolódhat Bodajk városa. 3. Prioritás: Térségi elérhetőség javítása: A régi fő útjainak kapacitása és műszaki állapota felmérést követően megítélhető, hogy mely szakaszokon lehet és érdemes útszakaszokat felújítani. 4. Prioritás:
Közlekedési
módok
összekapcsolása,
gazdasági
központok
intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Miután valódi és működőképes ipari park jelenleg még nem üzemel (bár történtek kezdeményezések ezek fejlesztésére, a 2008. év végén kezdődött gazdasági válság megtörte ezt az ívet), a későbbiekben megfontolandó ezen prioritás alá tartozó lehetőségek felmérését. 5. Prioritás: Városi és előváros közösségi közlekedés fejlesztése Mivel valódi agglomerációról nem beszélhetünk Bodajk esetén, így a helyi közösségi közlekedés fejlesztése jelenhet megoldást a levegő- és zajszennyezés csökkentésére, a zsúfoltság megszüntetésére. A Végrehajtási Operatív Program esetünkben nem releváns. A Környezet és Energia Operatív Programon elérhető kiírásokon való induláson komoly indokoltsága van az önkormányzatnak, mivel számos épülete, közintézménye jelentősen leromlott állapotú, energetikai szempontból igen kedvezőtlen tulajdonságokkal bírnak. Hosszútávon megtérülő beruházások véghez vitelén keresztül jelentősen csökkenni fognak az önkormányzati tulajdonban fenntartásban lévő ingatlanok fenntartási költségei, illetve hozzájárulnak a környezetvédelmi szempontok érvényesítéséhez.
77
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében elérhető források lehívásában elsősorban Bodajk gazdasági szereplői érdekeltek, közvetett módon az önkormányzat is. Az eddigiek során is nyitottan kezelte a kívülről jövő fejlesztési elképzeléseket az önkormányzat és ezentúl is törekedni fog a gazdaság élénkítésén, a munkahelyteremtés és a meglévő feltételek javításán.
78
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.9.
A stratégia megvalósíthatósága
5.9.1. Társadalmi egyeztetés és a nyilvánosság bevonásának módjai az IVS elkészítésének folyamatába
Bodajk Város városfejlesztési stratégiájának kidolgozása során, az Európai Uniós irányelvekkel összhangban egy komplex, a társadalmi, gazdasági, szociális, környezeti és műszaki területeket is érintő fejlesztési koncepció kidolgozására törekszik. Az érintett területeken jelentkező problémák megoldásában az egymásra épülő fejlesztés képezi az elsődleges szempontot. A település lakosságának különböző területeken jelentkező igényeinek kíván eleget tenni a településfejlesztési elképzelések mentén, a hosszú távon fenntartható és értékes városi élet megteremtése, illetve az elmaradott területek felzárkóztatása érdekében. A stratégia egyes elemeinek kijelölése, illetve kidolgozása során kiemelt szempont az együttműködő partnerek, illetve az érintettek bevonása. Ennek érdekében az önkormányzat lakossági igényfelmérés keretében mérte fel a lakosság részéről legfontosabbnak ítélt fejleszteni szükséges területeket. Továbbá a komplex fejlesztési célok megalapozott kijelölése érdekében a gazdasági szereplők részéről támasztott igények is felmérésre kerültek.
5.9.1.1.
A társadalmi és partnerségi kapcsolatok bekapcsolódása
A stratégia kidolgozása során a település lakossága, illetve az érintett gazdasági szereplők, valamint az együttműködő partnerek érdekeinek, céljainak figyelembe vételének, illetve a stratégiába történő beillesztése érdekében egyeztetésre került sor. A településfejlesztési elképzelések életre hívását kívánja szolgálni a városi társadalom differenciált igényeit, alapot kíván nyújtani a fenntartható és valódi értékeket hordozó városi életnek, a leszakadó területek felzárkóztatásán fáradozik. A tervezési fázis gyakorlati feladatainak megkezdésekor kidolgozásakor elengedhetetlen szempont a partnerség kialakítása. Az önkormányzat már a munka kezdetén lakossági igényfelmérés keretében feltérképezte a különböző fejlesztési területeket, figyelmet szentel ugyanakkor a gazdasági élet szereplőinek.
79
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.9.1.2.
Az Antiszegregációs Terv készítése és egyeztetési folyamata
A stratégia elkészítése során a település lakosságának, illetve a fejlesztendő célterületek kijelölése során szegregációs terület nem került kijelölésre.
5.9.1.3.
Nyilvánosság és tájékoztatás
Bodajk város önkormányzata a projekt megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít a belső és a külső kommunikációra egyaránt, a fejlesztés minél szélesebb körben történő megismertetése érdekében. Jelen projekt keretében a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei dokumentum alapján a II. kommunikációs csomag megvalósítása szükséges. Az önkormányzat a fejlesztés megvalósulásának helyszínén a hatályos Arculati Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően tájékoztatást ad az előírások szerint elkészített „B” típusú tájékoztató táblával. A projekt előkészítéséről, illetve megvalósításáról a nyilvánosság széleskörű informálását a város internetes honlapja segítségével, sajtóközlemények kiküldésével, valamint fotódokumentáció készítésével kívánja teljesíteni a pályázó. Az önkormányzat a megvalósítást követően szintén sajtóközlemény kiküldésével, TÉRKÉPTÉR feltöltésével, illetve „D” típusú tábla kihelyezésével kíván tájékoztatást nyújtani a projektről, valamint annak eredményeiről.
5.9.1.4. A város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek
Azon tevékenységek, amelyek önmagukban nem jelentenek fejlesztést, csupán elősegítik a stratégia megvalósítását, kiegészítő elemnek tekinthetőek. Azonban ezen tevékenységek mindenképp szükségesek a stratégia sikeres és zavartalan megvalósítása érdekében.
5.9.1.5.
Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet
A stratégia egészének, illetve a hozzá kapcsolódó fejlesztési célok meghatározásához, megvalósításához következetes és átlátható szabályozási keretek szükségesek, mely feltételek a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájával biztosítottak, amely alapvető iránymutatást ad a fejlesztési elképzelések kialakításához. A sikeres és a különböző igényekhez illeszkedő megvalósítás érdekében az önkormányzat fejlesztésben érintett szakosztályai, gazdasági szereplők, valamint a különböző
80
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája városi szervezetek közötti városfejlesztési feladatok, illetve az ezekhez tartozó felelősségi körök pontos lehatárolására szükséges. A megvalósításban érintett partnerek sikeres és hatékony együttműködése érdekében a folyamatos és zavartalan információáramlás feltételeinek biztosítása szükséges, melynek teljesülésére kiemelt figyelmet fordít a pályázó szervezet, illetve a projekt menedzsment tagjai. Továbbá a sikeres városfejlesztés érdekében az önkormányzati rendeletek megalkotásánál szükséges a fejlesztési szempontokat előtérbe helyezni. Az előzőekben ismertetettek alapján a sikeres településfejlesztéshez önállóan nem fejlesztési jellegű tevékenységek megvalósítása is fontos. Ezek között is kiemelt szerepet kap a helyi, kistérségi, valamint térségi együttműködések erősítése, továbbá a város részéről ezen fórumokon való érdekérvényesítés növelése. A városhálózatok kialakításával megkülönböztető szerepet kapnak a közös érdekek, együttműködések, melyek további fejlesztésére minden érintett részéről szükséges az újabb és újabb ötletek előterjesztése, illetve mindennapi tevékenységük során is a közös érdekek megvalósítása érdekében szükséges döntéseket hozniuk. A városfejlesztési célok teljesítése érdekében az érintetteknek folyamatosan vizsgálni, majd azt követően megvalósítani szükséges a partnerségi, együttműködési lehetőségeket. A sikeres településfejlesztés érdekében erősíteni szükséges a lakosság lakóhelyéhez történő kötődését, illetve lokálpatriotizmusát, melyek a várost vonzóvá tevő intézkedések által elősegíthetőek. Jelen stratégiában meghatározott célok megvalósítása érdekében a város megvalósult, folyamatban lévő, illetve jövőbeli fejlesztéseit úgy szükséges kiválasztani, koordinálni, hogy ezek eredményei egymásra épüljenek, az elért hatások egymást kiegészítsék.
5.9.1.6.
A településrendezési szerződés, tervalku, mint fejlesztési eszköz
Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény értelmében a települési önkormányzat a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval. A fejlesztési projektek komplexitásának függvényében az önkormányzatoknak a településrendezési szerződés keretében lehetősége nyílik tervalkut kötni az egyes beruházókkal és fejlesztőkkel. A tervalku olyan, a szabályozási tervben tett engedményeket jelent, amelyekért cserébe a
81
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája magánfejlesztő önkormányzati fejlesztési feladatokat vállal át. Ez a megállapodás a magántőke közösségi célokhoz való hozzájárulását ösztönzi. Jogszabályi előírás alapján az önkormányzat tehát engedményeket tehet szabályozási előírásokból, vagy más, kizárólag nem anyagi jellegű támogatást nyújthat a magánfejlesztőknek, ha azok részben vagy egészben átvállalják a fejlesztés előfeltételeinek megteremtéséhez, illetve az esetleges következményeinek kezelésével kapcsolatos önkormányzati terveket. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakítása során elsődleges szempont volt, hogy a meglévő koncepciók céljaira épülő, és egyben az új tervezési és támogatási kereteknek megfelelő stratégia készüljön. Mindezek értelmében a városrészek funkcióinak és beépítettségi jellemzőinek beazonosítása, valamint az akcióterületek kijelölése a településrendezési terv elemzései és megállapításai figyelembe vételével történt.
5.9.1.7.
Befektetés ösztönzés
A városrehabilitációs célok elérésének záloga a helyi gazdaság megerősítése, a befektetések ösztönzése, a helyi vállalkozások fejlesztéseinek támogatása. Mindezen célok és eszközök megalapozására a városnak szükséges befektetés ösztönző politikával, valamint városmarketinggel rendelkeznie, melyek középpontjában a befektetők városba történő vonzása áll a helyi gazdaság fejlesztése, a lakosság életminőségének javítása és a foglalkoztatás elősegítése érdekében. Fontos céljuk továbbá a befektetők bevonzását követően azok megtelepedésének elősegítése, a szektorális vagy térségi orientálásuk, valamint információkkal, a működésükhöz szükséges gazdasági szolgáltatásokkal történő ellátásuk. Az önkormányzat közvetlen, illetve közvetett előnyöket biztosít a vállalkozások számára különböző befektetés-támogató szolgáltatások révén, miáltal hozzájárul az üzleti tevékenység költségeinek csökkentéséhez. A közvetlen anyagi támogatáson kívül jelentős szerepe van azoknak a komplex szolgáltatásoknak is, melyek kialakítása létfontosságú a város szempontjából: •
Széleskörű tájékoztatás biztosítása, valamint befektetői fórumokon, szakvásárokon történő részvétel: a város ezek által bemutathatja beruházási-, fejlesztési lehetőségeit, valamint a fejlesztendő területeit, a vonatkozó jogszabályokat és környezeti adottságokat. Ezekből az információkból praktikus egy több nyelven kiadott, online formátumban is elérhető brosúra összeállítása, melyet az önkormányzat folyamatosan aktualizálni tud;
82
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája „Egyablakos ügyintézés”: segítségével egy helyen biztosítható a vállalkozók tevékenységéhez
•
szükséges információ, valamint segítség a hivatali ügyeik intézésében; •
Városi térinformatikai rendszer kiépítése: ez a szolgáltatás lehetővé tenné a beruházók számára, hogy interneten keresztül tájékozódhassanak a város legújabb rendezési- és szabályozási tervéről, valamint a fejlesztési területek adottságairól és a beépíthető telkekről;
•
Városmarketing stratégia kialakítása: a városról kialakult kép javítása az elsődleges célja. Az eszköz által kialakítható a vonzó települési és kulturális arculat, valamint bemutatható egy ígéretes lehetőségeket biztosító vállalkozási környezet a város tőkevonzó képességének növelése érdekében.
5.9.1.8.
Városmarketing
A városmarketing alapvetően a piacorientáció sajátos megjelenése a város működésében egy szintetizáló, koordináló eszköz, amely egységes arculat formájában (image) megjeleníti, pozícionálja, kommunikálja a települést.
A város terméke magában foglalja a természetes és épített környezetet, illetve mindazon adottságokat, funkciókat, hagyományokat, tevékenységeket, melyeket a város illetve az intézményei nyújtanak, hasonlóképpen egy vállalkozás termékeihez, szolgáltatásaihoz. Ugyanakkor a termék maga a város, miként egy vállalat neve, s ahogyan megítélik a piacon. A város arculata, illetve annak pozitív visszatükröződése, a város sikerességének egyik alapvető tényezője.
Jövőkép Az elérni kívánt jövőbeli állapot konkrét megfogalmazása a városban élő minden polgár, illetve működő vállalkozás, szervezet számára egyaránt fontos.
Fontos, hogy a hosszabb távú céloknak és rövidebb idő intervallumra kitűzött részcéloknak, a napi cselekvéseknek legyen egy olyan vezérfonala, amely világos támpontot ad a döntésekhez a pillanatnyi igények, választási lehetőségek közötti eligazodásban. A jól definiált, konszenzuson alapuló jövőkép birtokában az adott település, annak szervezetei, intézményei tudatosan rendelhetik alá programjaikat, tevékenységüket, fejlesztéseiket, mindezek terveit, erőforrásait a megvalósítani kívánt céloknak.
83
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakmai műhelymunkák során megfogalmazott, ajánlott és a különböző elfogadott KT határozatokban megjelenő jövőkép az alábbiakat foglalja magában.
A település: •
országos átlagot elérő, vonzó életminőséget biztosít,
•
gazdasága versenyképes,
•
innovatív,
•
hasznosítja erőforrásait,
•
megőrzi hagyományait, újakat teremt és épít rájuk,
•
megőrzi, védi természeti környezetét,
•
a vállalkozásoknak, befektetőknek befogadó, támogató partnere,
•
képes a helyi és térségen kívüli vállalkozásokat hálózatos együttműködésbe integrálni,
•
racionálisan működteti intézményeit,
•
képes bővíteni és kiaknázni kapcsolatrendszerét,
•
elvándorlási egyenlege pozitív, a népességcsökkenés üteme lassul.
Természetesen a város jövőképének rövid, tömör, egyértelmű, könnyen megjegyezhetőnek kell lennie, annak érdekében, hogy az a térség minden szereplője számára ugyanazt jelentse és bármikor kontrollálható, értékelhető legyen, hogy hol tart a település a cél megvalósításában. A fenti igényeket leginkább az alábbi meghatározással teljesíthetjük. A városfejlesztés célja az egyéni és közösségi jövedelmek növekedésén keresztül megvalósítható folyamatos életminőség javítás, illetve Szentes regionális szerepének növelése. Az életminőség javítását domináns célként határozhatjuk meg, amelyet két területen, részletesen kidolgozott célokon keresztül jelenítünk meg. Az elérni kívánt jövőbeli állapothoz való eljutás módjának általános és konkrét meghatározását a stratégiában fogalmazhatjuk meg.
A stratégiai terv lépései •
a település értékeinek és hiányosságainak felmérése, erőforrások megjelölése,
•
a feltárt erőforrásokra alapozott reális jövőkép megalkotása, stratégiai terv elkészítése a jövőkép eléréséhez a prioritások megfogalmazásával,
•
a stratégiai terv lebontása, részcélok megvalósításához szükséges anyagi és egyéb eszközök forrásának megjelölésével,
84
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája •
a terv és jövőkép megvalósulásának nyomon követése, kontrollálása a szükséges korrekciókkal.
Az eredményes stratégia forrásteremtő és célvezérelt. A célok megvalósításához forrást a gazdaság biztosítja, tehát az alábbiak megvalósulása lehet eredményes.
A városmarketing stratégia jövőbeli céljait a következő célfa mutatja be: Bodajk hosszú távú gazdasági és kulturális fejlődése
A városi létesítmények kihasználtságának növekedése
Hazai és külföldi befektetők vonzása, az infrastruktúra fejlesztése
Teljes körű tájékoztatás, információnyújtás
Új munkahelyek teremtése, az életszínvonal javítása
A fejlesztési eredmények ismertségének növekedése
Egységes arculati terv
Összehangolt médiakampány
A város vonzerejének növekedése
A városi programok ismertségének növelése
A kereslet és kínálat összehangolása
A programkínálat folyamatos fejlesztése
85
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.9.2. A települések közötti együttműködés struktúrája Az együttműködés a tervezés időszakához hasonlóan, a tervezettek szerint a megvalósítás fázisában is végig kíséri a fejlesztéseket. A célkitűzések elérése szoros partneri együttműködést kíván a szomszédos, illetve kistérségi, valamint térségi településekkel egyaránt. Az együttműködések területei elsősorban: • • • • • • •
A kistérségen belül a városi szerep érdemi betöltése; Az állami pénzalapokra benyújtható térségi pályázatok kezdeményezése, előkészítése; A közös fejlődési lehetőségek keresése, illetve kihasználása; A hatékony fejlődés érdekében a tapasztalatok megosztása; Együttműködés a védelmi feladatokban (honvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi területeken); Együttműködés a környezetvédelem, az oktatás, a közművelődés és az igazgatás területén; Közös érdekérvényesítés vasútvonalak, közúti tömegközlekedés és egyéb, az együttműködő partnereket által ellátandó feladatokhoz kapcsolódó intézmények közös telepítése, létrehozása, zavartalan működése, illetve fejlesztése érdekében.
A közösségi feladatok ellátásán túl az együttműködő partnerek közös célkitűzése a gazdaság élénkítése, a helyi vállalkozások támogatás, zavartalan működésük elősegítése.
5.9.3. A stratégia megvalósulásának nyomon követése Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring a megvalósítás során az alábbiak szerint teljesül: 1. Az elérendő célokat megvizsgálva meghatározásra kerülnek az eredmény-, output- és hatásindikátorok, illetve a benyújtott pályázatokban meghatározott számszerűsíthető eredmények, amelyek mutatják a fejlesztések eredményeit, hatásait. 2. Továbbá szükséges megvizsgálni a célrendszer elemeit és az azokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatásait, amely során felülvizsgálatra kerül a hatékonyság és a hatások, ezáltal meghatározhatóvá válnak a célok területfejlesztési hatásai. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtását és eredményeit a város képviselő-testülete évente értékeli, melyek során az alábbi szempontok kerülnek vizsgálatra:
a stratégia keretein belül megvalósuló projekt finanszírozás információi, feltételei, pénzügyi fenntarthatósága,
86
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
a fejlesztéssel érintett városrészben történő projekt elemek megvalósítása, a stratégiában meghatározott indikátorok teljesítése, aktuális értékeik.
Az eredmények az indikátorok és a fejlesztés során megvalósultak alapján kerülnek kiértékelésre, amely végén meghatározásra kerülnek a további feladatok, illetve az ahhoz szükséges folyamatok lépései. Az IVS a projektek előrehaladása szerint 3-5 évente frissítésre kerül.
87
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
6. Az önkormányzat által fejlesztendő területek A fejezet célja, hogy javaslatot tegyen az elkövetkező 10 évben fejleszteni kívánt akcióterületekre annak érdekében, hogy a város stratégiai céljai elérhetővé váljanak. A javaslattétel keretében olyan területek kijelölése történik meg, amelyek fejlesztésével, illetve az egyes fejlesztési elképzelések összehangolásával az egész városra kiható eredmények várhatók.
Az akcióterületek lehatárolásánál, kijelölésénél a következő szempontok lettek figyelembe véve: •
A már korábban előkészített programok újragondolása;
•
Megkezdett fejlesztési programok folytatása;
•
Új vállalkozások megtelepedésének ösztönzése;
•
Gazdaságélénkítő hatások;
•
Városszerkezeti szempontból értékes területek hasznosítása;
•
A településrendezési terv előírásaihoz, céljaihoz való illeszkedés;
•
Társadalmi problémák súlyossága és területi koncentrálódása.
6.1.Szociális és funkcionális városrehabilitációt célzó támogatás igénybevételével fejlesztendő akcióterületek lehatárolása 6.1.1. Belváros Az akcióterület lehatárolása: Határoló utcák Kert utca
Kálvária utca
Táncsics M. utca
Petőfi S. utca
Dózsa Gy. utca
Templomkert utca
Peske köz
Deák Ferenc
Csokonai. utca A fejlesztés típusa: Funkcióbővítő város rehabilitáció Az akcióterület fejlesztésének céljai:
88
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A jelenleg is működő, több funkciót ellátó Filmszínház épületének energiaracionalizálással egybekötött, teljes felújítása, környezetének rendezése a cél annak érdekében, hogy valódi belvárosi városképi arculatot formáljon: •
Egységes belvárosi arculat kialakítása;
•
Igényes gondozott közterület kialakítása;
•
A belváros új funkciókkal történő gazdagítása a közösségformáló események számának növelése által;
•
Építészeti értékek megóvása, felújítása;
•
Értékteremtő fejlesztések indukálása.
Indoklás: Bodajk 2008-ban szerezte meg a városi rangot, de megjelenésében a nagyközségi múltjának következtében továbbra is falusias jellegű. Az emberközpontú, élhető belváros megteremtése érdekében szükséges a közösségi tereket biztosító, jelenleg is működő és több funkciót is ellátó Filmszínház épületének felújítása az építészeti értékének megőrzése végett, valamint közvetlen környezetének rendezése a gondozott közterületi kép kialakulása érdekében. A beavatkozás célja: A fejlesztés a városszerkezet kulturális, közösségi alapon történő megújulását, funkcióbővítését tűzte ki célul, amely segítségével megújítható, színesíthető a város jelenlegi közművelődési, közösségi funkciója. A fejlesztés a közművelődési és számos egyéb rendeltetést is betöltő Filmszínház felújításával elősegíti Bodajk városiasabb megjelenését, a lokálpatriotizmus és a helyi identitástudat fokozódását. A Kistelepüléseken a településkép javítása című kiírásra készítendő projekt segítségével az akcióterületen élők életminősége javul, a Filmszínház meglévő funkciói zavartalanul és magasabb színvonalon működhetnek tovább. A projekt hatására egy fő művelődésszervező is alkalmazásra kerül, hogy elérhetővé váljon a közösségformáló események számának növelése.
89
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
6.1.2. Bányász lakótelep Az akcióterület lehatárolása: Határoló utcák Kossuth utca Táncsics M. utca Semmelweis utca
A fejlesztés típusa: Funkcióbővítő város rehabilitáció Az akcióterület fejlesztésének céljai: A városrészben lévő közösségi funkciót ellátó intézmények, lakóépületek fejlesztése által •
A lakótelep Bodajk városának többi részéhez történő integrálása,
•
A zöldfelületek arányának növelése, illetve a jelenlegi környezeti értékek megőrzése,
•
Az épületek mai kor követelményeinek megfelelő felújítása,
•
képzések, átképzések, tréningek szervezése (egészségmegőrzés, munkakeresés).
Indoklás: A lakótelep a városon belül egy külön városrészt alkot, melynek integrálása szükséges. Továbbá az általános életkörülmények javítása, az alapvető, modern infrastrukturális környezet biztosítása szükséges a népességmegtartó erő növeléséhez, valamint a lakossági megelégedettség fokozása érdekében.
A beavatkozás célja: A szükséges fejlesztések a lakosság életkörülményeinek javítása, az egységes településkép kialakítása, illetve az általános elégedettség növelése érdekében szükségesek.
90
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7. Antiszegregációs terv
7.1.Helyzetelemzés a periférián élők területi koncentrációjáról 7.1.1. A szegregációs folyamatok globális és országos társadalmi háttere, megjelenési formái Az uniós alapelvek mentén a bodajki lakosok körében hátrányos célcsoportnak a következő csoportok nevezhetők:
A roma lakosság, akik esetében sokszor halmozottan hátrányos helyzetű egyénekről van szó, ami még inkább megnehezíti számukra a munkavállalást, társadalmi integrációt és szerepvállalást.
Fogyatékossággal és mélyszegénységben élők továbbá azok, akik a település szempontjából fontos célcsoportot alkotnak:
a hátrányos helyzetű (HH) személyek;
halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek, tanulók;
sajátos nevelési igényű gyermekek-tanulók (SNI);
az alacsony státuszú lakosság (legfeljebb 8 általánossal rendelkező, rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkező);
Az ápolásra szoruló idősek,
Pályakezdő fiatalok.
Az önkormányzat előnyben részesíti a hátrányos helyzetű célcsoportokba tartozó személyeket a közhasznú, közcélú foglalkoztatás és közmunkaprogramok esetében, emellett pedig folyamatos tájékoztatást is nyújt számukra az elérhető ellátásokról és lehetőségekről.
7.1.2. A szegregációs folyamatok kialakulása Bodajkon Bodajkon a XX. század elején még a meglehetősen rossz feltételeket kínáló mezőgazdaság jelentette a lakosság többsége számára a létalapot, majd a század közepén a bányászat töltötte be ugyanezt a szerepet. 1990 után azonban nem csak a kitermelő-ipar bázisai szűntek meg, hanem a szocialista iparfejlesztés tipikusnak mondható helyi nagyfoglalkoztatója, a Budapesti Gyapjúmosó- és Szövőgyár bodajki üzeme is. Az átalakulás velejárója volt az is, hogy a régió teljes gazdasági térszerkezete is új struktúrát öltött. Erőteljes koncentrációs folyamat indult be, amelynek fókuszában a Székesfehérvár és Mór térségébe telepedett multinacionális vállalatok, illetve ezek beszállítói állnak. Ennek következtében Bodajkon ma már jelentős többségben vannak az ingázók, akik többnyire a
91
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája megyeszékhelyen vállalnak munkát, míg a város átalakult szervezeti struktúrájában helyet találtak maguknak a kis- és középvállalkozások, amelyek foglalkoztatási szerepe viszont nem éri el az egykori nagyvállalatokét. Bodajk lakosai azonban megtalálják megélhetésüket az új feltételek közepette is, amelyet a tartósan alacsony munkanélküliségi mutató is bizonyít. Jelen stratégia helyzetelemző részében leírtak alapján elmondható, hogy az egészségügyi alapellátások tekintetében a település megfelel a lakosság által támasztott igényeknek, valamint az orvosi szakma által meghatározott szigorú követelményeknek. Bodajk városára különleges szociális problémák (magas munkanélküliség, hajléktalanság, jelentős elszegényedés) nem jellemzőek, valamint társadalmi feszültség sem érezhető a településen.
7.1.3. A lemaradó városrészek lehatárolása Az antiszegregációs terv keretében szükséges határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városfejlesztési Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyv iránymutatásai alapján azok a területek számítanak szegregátumnak, amelyek esetében eléri, illetve meghaladja az 50%-ot a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosokon belül. A szegregációs mutatót jelenleg a 2001-es népszámlálási adatokból lehetséges csak előállítani, mivel a 2011. évi népszámlálási adatok feldolgozása még zajlik. Szegregátumnak a mutatónak megfelelő területek közül pedig azok tekintendők, amelyek lakónépessége a KSH háztömbszintű leválogatása alapján eléri az 50 főt. A teljes körű rálátás érdekében vizsgálatra került továbbá a segélyezési adatok megoszlása, az önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen, az alacsony infrastrukturális ellátottsággal (járda hiánya) rendelkező területek, valamint a külterületen, nem-lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek. A város egészének adatai az Antiszegregációs Tervhez szükséges mutatók mentén Kategória Érték Lakónépesség száma
4.101 fő
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
15,65 %
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
66,74 %
Lakónépességen belül 60-x évesek aránya
19,78 %
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel
41,8 %
rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59
92
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb
7,2 %
népesség arányában Lakásállomány (db)
1.484 db
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
0,65 %
Rendszeres munkajövedelemmel nem
8,64 %
rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel
0,3 %
rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves
59,88 %
népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
21,4 %
Állandó népesség száma
4.190 fő
Az adatokat megvizsgálva láthatjuk, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a város egészét tekintve meghaladja a kritikus 40% feletti értéket. Ez azt mutatja, hogy a város egészében kiemelt problémaként kezelendő az oktatás kérdése, a képzettségi szint emelése. Azonban a rendelkezésre álló adatok alapján az is megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők nem koncentrálódnak a városon belül egy területre, így a fenti definíció szerinti szegregátum Bodajk esetében nem határolható le a KSH 2001-es cenzusának adatai alapján, továbbá szegregációval veszélyeztetett terület - ahol a fenti mutató 40-50%-os értéket mutat – sem található a településen. Az elmúlt években (2011-ig bezárólag) nem történt olyan jelentős beavatkozás, változás a városban, ami a szegregációval veszélyeztetett területek változását vetítené előre.
93
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7.2.A roma népességet magas arányban koncentráló városrészek, telepszerű lakókörnyezetek ismertetése 7.2.1. A területi lehatárolásának módszertana A területi lehatárolás a legutóbbi népszámláláson magukat romának valló személyek lakóhelyeinek összegzésével végezhető el. A 2001. évi népszámláláskor mindösszesen 3 fő vallotta magát roma származásúnak. A roma népesség anyagi, kulturális és demográfiai helyzetére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre hiteles adatok, ugyanis arányuk (0,07%) elenyésző a teljes lakossághoz képest.
7.2.2. A települési szegregátumok helyzetének összehasonlító elemzése a szegregációnak különböző formáinak megjelenése alapján Bodajk esetében kedvező szegregációs mutatókról beszélhetünk, hiszen szegregátum nem azonosítható a településen, miáltal nem végezhető el a szegregált városrészek összehasonlító elemzése sem. A roma lakosok aránya pedig annyira csekély a teljes lakossághoz képest, hogy esélyegyenlőségük, társadalmi beilleszkedésük foka, társadalmi szerepvállalásuk vizsgálata nem lehetséges.
7.2.3. A szegregátumok helyzetének részletes kifejtése Fentiek alapján kijelenthető, hogy Bodajkon szegregátumként értelmezhető városrész nem található, így nem lehetséges az egyes szegregátumok helyzetének részletes kifejtése sem.
94
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Mellékletek 1. sz. melléklet – Igényfelmérés 2. sz. melléklet – Igényfelmérés értékelése
95
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1.sz. melléklet - Igényfelmérés
Lakossági kérdőív A válaszadás önkéntes. A kérdőívek névtelenül és kizárólag a településfejlesztési kutatás céljaira kerülnek felhasználásra. I. Mennyire ért egyet Bodajk infrastruktúrájának minőségével kapcsolatos állításokkal? (Kérjük, csak egy választ jelöljön be!) 1.Közintézmények általános fizikai állapota Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
2. Közterületek térburkolati elemeinek állapota Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
3. Parkolóhelyek mennyisége a közintézmények közelében Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
4. Kerékpártárolók, kerékpár parkolók száma a közintézmények közelében Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
5. Szelektív hulladékgyűjtő konténerek mennyisége Bodajkon Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
6. Középületek energetikai állapota, nyílászáróinak és fűtésének korszerűsége
96
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
7. Vonalas közművek, közvilágítás állapota energiatakarékos korszerűsítése Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
II. Mennyire ért egyet Bodajk kulturális, közösségi életével kapcsolatos állításokkal? (Kérjük, csak egy választ jelöljön be!) 1. Kulturális szolgáltatások minősége Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
2. Közösségi terek, játszóterek, zöldfelületek, sétáló utcák minősége, mennyisége Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
3. Templom, kegyeleti helyek, egyházi tulajdonú épületek állapota Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
4. Hagyományőrző és nemzetiségi programok kínálata Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
5. Általános és középiskolai oktatás színvonala Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
97
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 6. Műemlékek, műemlék jellegű épületek állapota Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
7. Szobrok, emléktáblák, emlékművek állapota Nagyon jó
Jó
Elfogadható
Rossz
III. Ön szerint mely infrastrukturális intézkedés megvalósítása a legfontosabb Bodajk esetében? (Kérjük, csak egy választ jelöljön be!)
Közintézmények általános felújítása
Közterületek térburkolati elemeinek megújítása
Új parkolóhelyek kialakítása a közintézmények környezetében
Új kerékpártárolók, kerékpár parkolók építése a közintézmények környezetében
Szelektív hulladékgyűjtő konténerek kihelyezése
Középületek energetikai fejlesztése
Forgalomcsillapító övezetek kialakítása
Vonalas közművek felújítása, közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése
IV. Ön szerint mely kulturális és közösségi szolgáltatásokhoz kapcsolódó intézkedés megvalósítása a legfontosabb Bodajk esetében? (Kérjük, csak egy választ jelöljön be!)
Kulturális szolgáltatások bővítése
Közösségi terek kialakítása, játszóterek, zöldfelületek, sétáló utcák kialakítása
Templom, kegyeleti helyek, egyházi tulajdonú épületek külső felújítása
98
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Hagyományőrző és nemzetiségi programok kínálatának bővítése
Általános és középiskolai oktatás színvonalának emelése
Műemlékek, műemlék jellegű épületek felújítása
Szobrok, emléktáblák, emlékművek felújítása, újak létrehozása
Nem
:
F
N
Életkora: ____ Köszönjünk válaszadását!
99
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.sz. melléklet – Igényfelmérés értékelése
Bodajk város önkormányzata által meghatározott fejlesztési célok a lakosság igényeinek felmérésével kerültek meghatározásra. A városfejlesztési célok megvalósítása már az elmúlt évek során megkezdődött, a vonzó városkép kialakításához, a lakossági elégedettség növeléséhez, valamint az átfogó, minden területre kiterjedő településfejlesztés eredményességéhez, szükség van további fejlesztésekre. A középtávú fejlesztési célok közül kiemelkedő szerepet kap a kulturális szolgáltatásfejlesztésnek, a közösségi terek felújítása, a lakosság elégedettségének növelése, valamint aktív szabadidő eltöltési lehetőségek biztosítása. A fejlesztési területek lehatárolása az érintett célcsoportok bevonásával történt. A városvezetés a helyi vállalkozói réteget, az egyes lakossági csoportokat, valamint város életében fontos szerepet játszó gazdasági szereplőket is bevonta a célok meghatározásába. A közös munka során szóbeli és írásbeli igényfelmérést végeztek a településen. A civil kezdeményezéseken alapuló szerveződések véleményeztetése szóban valósult meg, észrevételeikkel segítették a projektterv kidolgozását, valamint hozzájárulásukról biztosították a városvezetést. Az igényfelmérés során legszélesebb körben megszólított csoport a lakosság volt. A leghatásosabb módszernek a zárt kérdőív készítése mutatkozott. Ennek megfelelően 4 fő kérdéscsoport, ezen belül összesen 16 kérdés került megszerkesztésre. A kérdőíves felmérésre 2011 őszén került sor. A kérdéssor összeállításánál a lakosság 1%-ának megkérdezését tűzték ki célul. A lakosság aktivitását és fejlesztésekre való igényét tükrözi, hogy a tervezett 1%-hoz képest, a bodajki lakosok 2%-a töltötte ki a kérdőívet. Összesen 82 fő töltötte ki a kérdőívet, amelyek közül 71 volt értékelhető. Elkerülve a célcsoport homogenitását, a felmérést különböző napszakokban és a város különböző helyszínein végezték. A felmérésben résztvevők 61%-a nő, 39%-a férfi volt, a kitöltők átlag életkora 45 év. A kérdőív első pontjában a város a város infrastruktúrájának minőségével kapcsolatos kérdéseket kellett megválaszolni. Az egyes jellemzőket négy fokozatú skálán (nagyon jó, jó, elfogadható, rossz) értékelték a válaszadók. Az első kérdéskörben a közintézmények általános fizikai állapotáról, a közterületek térburkolati elemeinek állapotáról, a közintézmények közelében található parkolóhelyek és kerékpártárolók, valamint a szelektív hulladékgyűjtő konténerek mennyiségéről, a középületek energetikai állapotáról, nyílászáróinak és fűtésének korszerűségéről, illetve a vonalas közművek, közvilágítás állapotáról energiatakarékos korszerűsítéséről kérdezték a lakosságot. A beérkezett válaszokat vizsgálva a lakosság elégedettsége fogalmazható meg az említett jellemzőkkel kapcsolatban, azonban 2 területen kiemelkedően magas volt azok aránya, akik rossznak vagy elfogadhatónak tartják az egyes intézmények állapotát. A következő ábra a válaszok megoszlását tükrözi.
100
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A diagramból is látszik, hogy a város infrastruktúráját általános elégedettség jellemzi. Azonban a közintézmények általános fizikai állapotát a válaszadók 52%-a rossz minőségűnek találja, míg a középületek energetikai állapotát, fűtésrendszerének valamint nyílászáróinak állapotát a megkérdezettek 60%-a sorolta a „rossz” kategóriába. A kapott válaszokból tehát egyértelműen levonható, a leginkább fejlesztésre szoruló területek a közintézmények. Műszaki, valamint energetikai állapotunk felújítása, korszerűsítése elengedhetetlen a további eredményes működés szempontjából. A „Közterületek térburkolati elemeinek állapota” kérdés esetében szintén a negatív válaszok vannak többségben. A megkérdezettek 54%-a véli úgy, hogy a térburkolati elemek minősége mindössze elfogadható szintű. A biztonságos gyalogos közlekedés érdekében a jövőben elengedhetetlen a korábbi feltöredezett kőburkolat, aszfaltozott közterültek felszámolása. Összefoglalva az első kérdéskörre kapott válaszokat megállapítható, hogy a lakosság elégedett a közintézmények közelében rendelkezésre álló parkolóhelyek és kerékpártárolók mennyiségével, valamint a vonalas közművek és a közvilágítás állapotával, amelyek további fejlesztése nem tartozik a középtávú célok közé. A problémás területeket a közintézmények műszaki állapota, valamint a középületek energetikai állapota jelentik. A legfontosabb fejlesztési feladatok tehát ezen épületek felújítása, korszerűsítése, lakossági igényeknek, valamint esélyegyenlőségi elveknek való megfeleltetése. A második kérdéscsoport összeállításánál a város közösség és kulturális életére került a hangsúly. Az első kérdéskörhöz hasonlóan itt is négy fokozatú skálán értékelték a vizsgált szempontokat. A válaszokból kiderül, hogy a város közösségi életével, kulturális szolgáltatásaival kapcsolatban megoszló a lakosság véleménye. Az alábbi diagram az egyes szempontok értékelését mutatja, pozitív és negatív jellemzőkre szűkítve a négy osztályozási kategóriát. A „nagyon jó” és „jó” minősítések a pozitív, az „elfogadható” és a „rossz” értékelés pedig a negatív kategória alá tartoznak.
101
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A lakosság véleményének megoszlása egyértelműen látszik a kapott válaszokból. Az egyes vizsgált területek nagy részén nem született egyértelműen pozitív vagy negatív minősítés. Összességében pozitív értékelést csupán két terület, „Templom, kegyeleti helyek, egyházi tulajdonú épületek állapota”, valamint az „Általános és középiskolai oktatás színvonala” kapott. A többi szempont tekintetében a pozitív és negatív minősítés egyenlő arányban oszlik meg. A vizsgált jellemzők közül háromra érkezett egyértelműen negatív minősítés. A kulturális szolgáltatások minősége kérdésre a megkérdezettek 73%-a elfogadható vagy rossz besorolást adott. A közösségi terek, játszóterek, zöldfelületek, sétáló utcák minőségével és mennyiségével kapcsolatban a válaszadók 65%-a fejezte ki elégedetlenségét. A harmadik terület, amely szintén a lakosság elégedetlenségét tükrözi, a hagyományőrző és nemzetiségi programok kínálata. A megkérdezettek 71%-a véli úgy, hogy a városban nem megfelelő a hagyományőrző és nemzetiségi programok kínálata, a jövőbeli lakossági elégedettség javítása érdekében mindenképpen szükséges a programkínálat átalakítás, bővítése. A II. kérdéscsoport elemzése során nyert eredmények arra engednek következtetni, hogy Bodajk lakossága alapvetően elégedett oktatásának színvonalával, azonban a programkínálat színesítése, valamint a programoknak helyet szolgáltató közösségi terek komoly fejlesztéseket igényelnek. A III. kérdéscsoport kialakításakor a kitűzött cél a lakossági igények felhasználásával a településfejlesztési célok lehatárolása volt. A válaszadóknak a megjelölt potenciális infrastrukturális fejlesztési lehetőségek közül a legfontosabbat kellett kijelölniük. A lakosság bevonásával az infrastrukturális fejlesztések közötti legfontosabb fejlesztési irány meghatározása volt a cél.
102
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A felmérés eredményét a fenti diagram szemlélteti, amelyből egyértelműen látszik, hogy a lakossági prioritás lista első helyén a közintézmények általános felújítása, valamint a középületek energetikai fejlesztése áll. Az alábbi területek fejlesztése a válaszadók közel 50%-a szerint kiemelkedik a többi településfejlesztési cél közül. A fejlesztés iránti igényt tükrözi, hogy a megadott lehetőségek közül kettő – „Vonalas közművek felújítása, közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése”, illetve „Forgalomcsillapító övezetek kialakítása”- egyáltalán nem szerepel a válaszadók által jelölt fejlesztési célok között. Szelektív hulladékgyűjtő konténerek kihelyezését, új parkolóhelyek kialakítását, valamint új kerékpártárolók kialakítását a megkérdezettek csupán elenyésző százaléka tartja elsődleges célnak. A IV. kérdéscsoport összeállításánál a város kulturális fejlesztési irányainak kijelölését célozták meg. A III. kérdéskörhöz hasonlóan, a megkérdezettek által legfontosabbnak ítélt fejlesztési területek megjelölésére kérték a lakosságot. A projekt kidolgozáskor figyelembe vették a kapott eredményeket.
103
Bodajk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az előző kérdéskörtől eltérően a válaszok aránya megoszlik, kulturális és közösségi szolgáltatások esetében a lakossági igények alapján több megjelölt terület is fejlesztésre szorul. Legtöbben (30%) a kulturális szolgáltatások bővítését tartják a fejlesztés elsődleges céljának. Második helyen a közösségi terek, játszóterek, zöldfelületek, sétáló utcák kialakítása szerepel, a válaszadók 27%-a véli úgy, hogy a színvonalas és minőségi szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a pozitív városkép kialakításához elengedhetetlen a rendelkezésre álló közösségi terek fejlesztése, bővítése. A prioritási sorban harmadik helyen áll a hagyományőrző és nemzetiségi programok kínálatának bővítése. A megkérdezettek 18%-a véli úgy, hogy a város által biztosított programkínálat nem megfelelő, bővítésre szorul. A legnagyobb elégedettség a szobrok, emléktáblák, valamint a műemlékek és a műemlék jellegű épületek állapotához kapcsolódik, így azok fejlesztése, felújítása nem szerepel a városfejlesztés által kitűzött középtávú célok között. Az egyes kérdéskörökre kapott válaszok összhangban vannak a város vezetése által kitűzött célokkal. A lakosság által megjelölt leginkább fejlesztésre szoruló területek a közintézmények és középületek műszaki állapota, valamint ehhez kapcsolódóan a kulturális szolgáltatások bővítése és közösségi terek kialakítása. Az igényfelmérés eredményeihez igazodva az önkormányzat lakossági igények mentén alakította ki fejlesztési céljait, hozzájárulva ezzel a pozitív városkép kialakításához, valamint az életszínvonal és a lakossági elégedettség növeléséhez.
104
