BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE ( ÜGYÉSZI HATÁROZATOK A NYOMOZÁSBAN )
I.
A büntetı határozatok fogalma
A büntetı ügyben eljáró hatóságok jogszabályban meghatározott tartalmi és alaki kellékekkel rendelkezı olyan akarat kijelentései, amelyek az ügy érdemére, vagy az eljárás során döntést igénylı kérdésekre vonatkoznak . A nyomozás során hozott határozat: • • •
a törvényben ki nem zárt esetekben jogorvoslattal támadható végleges kötıereje (jogereje) nincs utóbb megváltoztatható
1.
Büntetı ügyben eljáró hatóságok a.) Nyomozó hatóság :
- rendırség - nemzeti adó- és vámhivatal - hajó és légi jármő parancsnoka
b.) Ügyészség :
- helyi (járási, nyomozó ) - megyei fıügyészség (nyomozó fıügyészség) - fellebbviteli fıügyészség - legfıbb ügyészség
c.) Bíróság :
- járásbíróság - törvényszék - tábla - Kúria
A büntetı eljárás során határozatot csak az eljáró hatóságok hozhatnak. Az ügyben szereplı magánszemélyek és egyéb érdekeltek megnyilatkozásai esetleges beadványai, indítványai nem határozatok.
2
Az ügyész mint közvádló feladata ( Be.28.§ (1)-(7) bek. ) 1. Nyomozati szak : ( a vádemelés feltételeinek megállapítása végett ) a.) nyomoz - a kizárólagos hatáskörébe tartozó és a magához vont ügyekben b.) nyomoztat - elrendeli a nyomozást vagy a feljelentés kiegészítését - a feljelentést elutasíthatja és a nyomozást megszüntetheti - a nyomozás lefolytatásával megbízza a nyomozó hatóságot - eljárási cselekményekre utasíthatja a nyomozó hatóságot - az egyes nyomozati cselekményeken jelen lehet - a nyomozati iratokba betekinthet - a nyomozó hatóság határozatait hatályon kívül helyezheti - a panaszokat elbírálja - az eljárást magához vonhatja c.) nyomozás törvényességét felügyeli - a nyomozó hatóság által elrendelt nyomozásokkal kapcsolatban 2. Ügyészi szak : ( nyomozás iratainak ismertetését követıen ) a.) ha szükséges további nyomozati cselekményeket végez, vagy végeztet b.)meghozza a feladatkörébe tartozó nyomozást befejezı határozatokat (nyomozás megszüntetése, vádemelés mellızése, vádemelés elhalasztása stb.) c.) vádat emel
Az ügyészségi nyomozás • • •
a kizárólagos hatáskörébe tartozó bőncselekményekben ( Be.29.§. a. – h. pontjai ) a katonai büntetıeljárásra tartozó ügyben kivéve ha a törvény másként rendelkezik olyan ügyben amelyben az országos hatáskörü nyomozó hatóság vezetıjével szemben a Be. 38.§ (19 bekezdésében szabályozott kizárási ok áll fenn
Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe a Be. olyan bőncselekményeket sorol, amelyeknél egyrészt a bőncselekmény jellege, másrészt az elkövetı, illetve a sértett személye indokolja, hogy ezekben az ügyekben a nyomozást ne az általános hatáskörrel rendelkezı nyomozó hatóságok – rendırség, nemzeti adó- és vámhivatal – hanem az ügyészség végezze. Ezekben az ügyekben az ügyészség nem a nyomozás törvényességét felügyeli, mint más
3 ügyekben, hanem minden egyes nyomozati cselekményt maga végez el, majd az iratismertetést követıen meghozza a szükséges intézkedést. Amennyiben vádemelésre kerül sor, elkészíti és benyújtja a vádiratot majd ellátja a vádképviseleti tevékenységet a bíróságon. Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bőncselekmények : • • • •
• •
a közjogi vagy diplomáciai mentességet élvezı személyek által, illetve sérelmükre elkövetett bőncselekmények az igazságszolgáltatás szereplıi által, illetve sérelmükre elkövetett bőncselekmények a külföldi hivatalos személy elleni bőncselekmény az igazságszolgáltatás elleni bőncselekmények közül a hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, tanú vallomás jogosulatlan megtagadása, kényszerítés hatósági eljárásban, hatósági eljárás megzavarása, mentı körülmény elhallgatása, hivatalos személy eljárása során elkövetett bőnpártolás, ügyvédi visszaélés, zugírászat, nemzetközi bíróság elıtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bőncselekmény a nemzetközi közélet tisztasága elleni bőncselekmény a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bőncselekmények üldözésérıl szóló törvényben meghatározott kommunista bőncselekmények és a nemzetközi jog alapján el nem évülı bőncselekmények
Az ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a nyomozást az ügyészség erre kijelölt – központi és területi – szervezeti egységei végzik. Ezek a központi a megyei és a helyi ügyészségektıl, illetve fıügyészségektıl elkülönülten mőködı önálló nyomozó ügyészségek. Helyi szinten, a megyeszékhelyen mőködı – pl. Miskolci Nyomozó Ügyészség - és az egész megyére kiterjedı illetékességgel a helyi nyomozó ügyészségek látják el az ügyészségi nyomozás hatáskörébe tartozó feladatokat. Országos illetékességgel a Központi Nyomozó Fıügyészség, illetve 2012. január 1. napjától a Központi Nyomozó Fıügyészség – korábbi katonai ügyészségekbıl létrehozott – regionális osztályai végzik a kizárólagos ügyészi nyomozás hatáskörébe tartozó ügyekben a feladataikat a korábbi katonai ügyészségek székhelyén, Budapesten, Gyırben, Kaposváron, Debrecenben és Szegeden. A Központi Nyomozó Fıügyészség hatáskörét a 11/2003.(ÜK.7.) LÜ. Utasítás 49§. (2) bekezdés a.-j. pontja sorolja fel. A Központi Nyomozó Fıügyészség hatásköre: • • •
katonai büntetıeljárásra tartozó ügyek, országos vezetıi, illetve magasabb beosztású elkövetık által elkövetett a Be.29 §-ban felsorolt bőncselekmények kiemelt jellegő bőncselekmények
4
2. A határozatok jogszabályi háttere Az ügyészi nyomozás körébe tartozó továbbá a nyomozás során hozandó ügyészi határozatokra nézve a Büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. ( Be. ) tartalmazza azokat az irányadó szabályokat, amelyek segítségével megszerkeszthetı egy határozat, mivel a határozat alaki és tartalmi elemeit éppúgy meghatározza, mint a határozat közlésének vagy a hibás határozat kijavításának a módját. Az ügyészi határozatok alaki kellékeire nézve követendı elıírásokat tartalmaz az Ügyészségi arculatról szóló 2/2013.(XII.31.) LÜ. Körlevél is.
A Be. (1998 .évi XIX. tv.) rendelkezései a határozatokra vonatkozóan : A Be. 169. §.(1) bekezdése taxatívnak tőnı felsorolást ad azokról az esetekrıl, amikor kötelezı a határozathozatal. Emellett azonban a törvényben elszórtan is találhatók olyan esetek, amikor kötelezı a határozathozatal.
A határozathozatal kötelezı esetei a Be.169§.(1) bekezdése alapján : • • • • • • • • • • • • • • •
ügyész illetıleg a nyomozó hatóság kizárásáról (Be. 32.§, 39. §) védı kirendelés alóli felmentésérıl és a kirendelt védı díjának megállapításáról (Be. 48. § /6/ bek. és /9/ bek. ) védı kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszőnt (Be.49. §/2/ bek.) igazolási kérelem elbírálásáról (Be.66. §) terhelt, védı, tanú, szakértı mulasztása esetén költség megtérítésre kötelezésrıl (Be. 69. § /2/-/3/ bek.) a másolat kiadásának megtagadásáról ( Be. 70/B.§ (8) bek. ) az ügyek egyesítésérıl, elkülönítésérıl, áttételérıl (Be.72.§) a bőnügyi költség megállapításáról ( Be. 74.§ (2) bek. ) személyes költség mentességrıl, illetve az okozott költség megtérítésérıl (Be.74. § /3/-/4/ bek.) a tanú és a szakértı mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról (Be. 94.§, 113.§ /3/ bek. ) szakértı kirendelésérıl (Be.100.§) szakértı kizárásáról (Be.103.§) szakértı felmentésérıl (Be.104.§) szakértıi díjának megállapításáról (Be. 105. § /6/ bek.) tolmács kirendelésérıl, kizárásáról, felmentésérıl, díjának megállapításáról (Be.114. §)
5 • • • • • • • • • • • •
a kényszerintézkedésekrıl – kivéve a testi kényszer alkalmazását (Be. 163.§) ( VIII. fejezet) a határozat kijavításáról (Be. 169. § /5/ bek.) a feljelentés elutasításáról (Be. 174. §) az eljárás felfüggesztésérıl (Be. 188.§) a felfüggesztett nyomozást követıen az eljárás folytatásáról (Be. 188. §) a nyomozás megszüntetésérıl (Be.190 §, 192. §) a megszüntetett nyomozást követıen az eljárás folytatásáról (Be. 191.§) az ügyész a szakértı bevonásáról (Be. 112.§) a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (Be. 176. §) a nyomozás részbeni mellızésérıl (Be. 187.§) a panasz elbírálásáról (Be. 195. § /4/ bek.) a halaszthatatlan nyomozati cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról (Be. 195.§ /7/ bek.)
A fenti határozatok a.) eljárási cselekményt elrendelı b.) kényszerintézkedést elrendelı c.) eljárást ideiglenesen megszakító d.) eljárást befejezı e.) panaszt elbíráló A Be.169§ (1) bekezdésében foglaltakon túlmenıen: •
• • • • • •
az igazolási kérelemnek helyt adást követıen a megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban tartása, vagy teljes, illetıleg részleges hatályon kívül helyezése (Be. 66.§ /3/ bek.) a terhelt, a védı által indítványozott szakértı bevonása (Be.112.§ /2/ bek.) vádemelés részbeni mellızése (Be.220.§) vádemelés elhalasztása (Be.222.§) vádemelés elhalasztása után az eljárás megszüntetése (Be.226.§ /1/-/2/ bek.) jogorvoslat elbírálása a vádemelés szakaszában (Be.228.§ /3/ bek.) körözés, elfogató parancs kibocsátása, visszavonása (Be.73.§ /9/ bek. és 1/2003. /III.7./ IM. rendelet 5.§ /1/ bek., 7.§ /1/ bek., 12.§ /1/ bek.)
A Be.lehetıséget biztosít arra, hogy a nyomozó hatóság és az ügyész más intézkedéseit és határozatait is határozatba foglalhatja. A határozat hozatala különösen azokban az esetekben lehet indokolt amelyekben a döntés a büntetıeljárásban részt vevı személyek eljárási jogait vagy kötelezettségeit jelentıs mértékben érinti.
A határozathozatal indokolt esetei : •
hatásköri, illetékességi viták elbírálása (Be.33. § /4/ bek.37. § /2/ bek.)
6 • • • • • • •
ΙΙ.
a védı kirendelése tárgyában hozott intézkedések (Be.48.§ /1/-/3/ bek.) tanúvédelem tárgyában tett egyes intézkedések (Be.95-98/A.§) szakértıi vizsgálat során a közremőködésre kötelezés (Be.116.§ /1//4/ bek.) szemlén, bizonyítási kísérleten, felismerésre bemutatáson közremőködésre kötelezés (Be.123. § /1/bek.) biztosítási intézkedés (Be.160.§) titkos adatszerzés 72 órai idıtartamra történı engedélyezése (Be.203. § /6/ bek.) titkos adatszerzés megszüntetése (Be.204.§. /3/ bek.)
A határozatok csoportosítása:
1.) Az eljárás szakaszai szerint • • •
nyomozati ügyészi bírói
2.)Tartalom szerint • •
az eljárást elıre vivı az eljárást lezáró ( ügydöntı ) - az ügy lényegére, tárgyára, érdemére vonatkozó hatósági akarat kijelentés. Mivel büntetı ügyben az ügy lényege a terhelt büntetıjogi felelısségének, vagy hiányának a megállapítása így ügydöntı határozatnak csak az tekinthetı, amelynek tárgya a terhelt büntetıjogi felelıssége. Az a határozat, amely nem errıl szól nem ügydöntı bármilyen fontos is a terhelt szempontjából. Ilyen pl. az ırizetbe vételt elrendelı határozat.
3.) Elnevezésük szerint •
nyomozati szakban:
• •
ügyészi szakban: bírói szakban:
4.) Formájuk szerint
- határozat ( nyomozó hatóság vagy ügyész ) - végzés ( nyomozási bíró ) - határozat - ítélet, végzés
7 • •
külön íven szövegezett jegyzıkönyvbe foglalt
5.) Jogorvoslati lehetıség szerint • •
jogorvoslatnak van helye jogorvoslatnak nincs helye
A Be. 3.§ (3) bekezdése az Alaptörvényen alapuló alapelvként biztosítja a jogorvoslathoz való jogot a büntetı eljárás alanyai, résztvevıi számára, amikor többek között kimondja, hogy az ügyész és a nyomozó hatóság határozatai ellen a Be.-ben meghatározottak szerint jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslathoz való jog az eljárás résztvevıi számára biztosítja a jogi és a ténybeli tévedések korrekcióját. A jogorvoslat ( panasz ) a nyomozás során az arra jogosultak kérelme arra nézve, hogy a hatóság téves vagy törvénysértı határozata vagy az eljárás résztvevıjének mulasztása által elıidézett vagy annak vélt joghátrány elháruljon. A Be.195§ (1) bekezdése alapján, akire nézve a nyomozó hatóság vagy az ügyész határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz – ha e törvény kivételt nem tesz – a határozat ellen a közléstıl számított 8 napon belül panasszal élhet. A panasszal támadható határozatok: 1.) A nyomozás menetével kapcsolatos határozatok • • • •
feljelentést elutasító ( kivéve ha a feljelentı nem sértett de ez alól kivéve a központi államigazgatási szervet ) nyomozás részbeni mellızésérıl szóló nyomozást felfüggesztı nyomozást megszüntetı
2.) A kényszer intézkedések elrendelésével kapcsolatos határozatok • • • • • • •
ırizetbe vételt elrendelı házkutatást elrendelı motozást elrendelı lefoglalást elrendelı számítástechnikai rendszer útján rögzített adat megırzésére kötelezést elrendelı biztosítási intézkedést elrendelı rendbírságot kiszabó
8 • •
elıvezetést elrendelı testi kényszer alkalmazását elrendelı
3.) A vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról vagyoni jellegő kötelezettségek megállapításáról hozott határozatok • • • • • • • • •
bőnügyi költség megállapításáról személyes költségmentességrıl okozott költség viselésére kötelezésrıl szakértı díjának megállapításáról szakértıi vizsgálattal okozott kárért járó kártalanításról vélemény adását jogosulatlanul megtagadó szakértı kötelezése az okozott költség megfizetésérıl lefoglalás megszüntetésérıl zár alá vétel megszüntetésérıl nyomozás megszüntetése esetén a gyanúsított mulasztása folytán felmerült bőnügyi költség viselésérıl
4.) A nyomozás során felmerülı de egyik csoportba sem sorolható határozatok • • • •
ΙΙΙ.
tanúzási mentesség meg nem adásáról szabadlábon lévı vádlott elmeállapotának megfigyelésérıl szakértıi mentesség meg nem adásáról tolmácsot megilletı mentesség meg nem adásáról
A határozatok szerkezete
A határozatok kötelezı – részben alaki, részben pedig tartalmi – kellékeit a Be. 169. § /2/ és /3/ bekezdése sorolja fel, míg egyéb elsısorban alaki elemeit és kellékeit, illetve formáját az adott hatóság gyakorlata alakította ki. Az ügyészségre vonatkozóan az ügyészség arculatáról szóló 2/2013.(XII.31.) LÜ. Körlevél olyan alaki elemeket ír elı amelyek valamennyi ügyészi szerv számára kötelezıek. A határozatokra nézve az ügyészségi logó, a Times New Roman betőtípus, a betővastagság, dıltség és méret meghatározásával egységes ügyészi arculatot kialakítva. 1. Bevezetı rész • • •
hatóság megnevezése az ügy iktató száma „határozat” címszó és a határozat megnevezése
9 • •
az eljárás alapjául szolgáló bőncselekmény megnevezése az ügydöntı határozatban személyi rész
2. Rendelkezı rész • • •
a hatóság rendelkezését, döntését vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésével jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatót, azaz hogy van-e helye jogorvoslatnak, és ha van kihez címezve hol lehet benyújtani és mennyi idın belül
„A határozat ellen a Be.195.§./1/bek. alapján a közléstıl számított 8 napon belül a B.-A.-Z Megyei Fıügyészséghez címzett és a Miskolci Nyomozó Ügyészségen elıterjeszthetı panasznak van helye.”
3. Indokolás • • •
rövid tényállás tények bizonyítékok megjelölése, amin a döntés alapul jogi érvek
4. Keltezés • • • •
határozathozatal helye határozathozatal idıpontja (év, hó, nap) határozatot hozó aláírása határozatot hozó hatóság pecsétje
Azokban az esetekben, amikor a határozat jegyzıkönybe is foglalható, a határozatnak csak rendelkezı része és indokolása van, mivel a bevezetı részt, és a keltezést maga a jegyzıkönyv tartalmazza az elején, illetve a végén.
IV. A határozat közlése A határozat közlése mindazokkal, akikre nézve rendelkezést tartalmaz, illetve akikre jogot vagy kötelezettséget hárít alapvetı feltétele annak, hogy a hatóság akarat kijelentése, a szándékolt hatást, és célt eredményezze.
10 Garanciális szabály a határozatok írásba foglalása, ami biztosítja annak idıtállóságát utólagos reprodukálhatóságát és kézbesíthetıségét. A határozatokat közölni kell azokkal, akikre nézve rendelkezést tartalmaz. A gyanúsítottal közölt határozatot a védıvel is közölni kell. A közlés módja lehet szóbeli és írásbeli. • •
Szóban: a jelenlévı érdekeltekkel, de átadva az írásbeli határozatot is Írásban : a távollévıkkel kézbesítés útján (levél, fax)
A határozat a szándékolt célt csak abban az esetben érheti el, ha az a személy, akivel közlik, azt megérti, mert egyszerően és szabatosan fogalmazták meg illetve olyan nyelven, amit a címzett megért. Elıfordulhat és egyre gyakrabban elı is fordul, hogy a büntetıeljárásban akár sértetti akár elkövetıi oldalon, vagy tanúként külföldi állampolgár szerepel, aki a magyar nyelvet nem ismeri. A Be. 9.§-a alapelvként fogalmazza meg az anyanyelv használatát. Ez egyrészt azt jelenti, hogy tolmácsot kell igénybe venni külföldi állampolgár kihallgatásánál, amennyiben a magyar nyelvet nem ismeri másrészt pedig azt, hogy a számukra kézbesítendı határozatokat le kell fordítani az anyanyelvükre, illetve az általuk ismert nyelvre. A lefordítás kötelezettsége azt a hatóságot terheli, aki a határozatot hozta.
V. A határozat kijavítása Garanciális szabály, hogy a hatóság utólag - bizonyos kivételektıl eltekintve - a saját határozatát ne változtathassa meg. A kivételek :
- elírásból adódó pontatlanságok - jogi vagy ténybeli tévedések
Az elírásból adódó pontatlanságokra nézve, a törvény nem ad taxatív felsorolást, de kiemeli a névcserét, a névelírást, a szám- vagy számítási hibát és hasonló elírásokat. Ezeket észlelheti a hatóság hivatalból de az ilyen pontatlanságokra jogi vagy ténybeli tévedésekre azok is felhívhatják a figyelmét panasz keretében akiknek a határozatot kézbesítették. Ilyen esetekben jogszerően változtathatja meg a saját határozatát. Az elírási hibák kijavítása továbbá a határozat megváltoztatása jogi vagy ténybeli tévedés esetén ha ezeket hivatalból észlelte vagy miután felhívták rá a figyelmét a hatóság egyetért nem sérti a garanciális elveket. A kijavítás módja, hogy a hatóság a korábbi hibás határozat kijavításáról egy újabb határozatot hoz. ( „Határozat a … határozat kijavításáról”) A kijavítást azonban az eredeti
11 hibás határozatra is fel kell jegyezni. Természetesen a hiba kijavításáról szóló határozatot ismételten kézbesíteni kell azoknak, akik az eredeti hibás határozatból is kaptak.
VI. A nyomozás során hozott leggyakoribb ügyészi határozatok • • • • • • • • • • • • • • • •
feljelentés áttétele feljelentés elutasítása nyomozás határidejének meghosszabbítása nyomozás felfüggesztése védı kirendelése védı kirendelésének visszavonása védı díjának megállapítása szakértı kirendelése ırizetbe vétel elrendelése házkutatás, motozás, lefoglalás elrendelése lefoglalás elleni panasz elbírálása gyanúsítás elleni panasz elbírálása nyomozás megszüntetése nyomozás megszüntetése megrovás alkalmazásával nyomozás megszüntetése ellen bejelentett panasz elbírálása vádemelés elhalasztása
Miskolc, 2015. év március hó 06. dr.Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész
