BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék
Épületszerkezettan 3. Előadók: Dr. Becker Gábor, Dr. Hunyadi Zoltán Évf. felelős: Dr. Takács Lajos Gábor 2014/15. tanév II. félév
ÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. félév 1. szerkesztő gyakorlatához Konszignáció, hagyományos ajtók 1. Szabályozási háttér Az ajtók, ablakok teljesítményjellemzői és azok háttere később az előadásokon szerepelnek. A konszignációs űrlap megértéséhez azonban ismerni kell a szabványosítási gyakorlatot az Európai Unión belül, ezen belül is az EU és a tagországok feladatait. A szabályozás alapvető jellemzője, hogy a fogalmak, a vizsgálati eljárások és azok alapján adható teljesítményjellemzők (és mértékegységeik) közösek, EN szabványok szabályozzák, míg a tényleges szerkezetekre vonatkozó követelményeket a tagországok hatáskörébe tartoznak. Ennek kettős célja van: A korábbi, tagországonkénti vizsgálati módszerek helyett egységes vizsgálati szabványok és teljesítményjellemzők célja a termékek és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása. Ma elvileg nem kell tagországonként bevizsgáltatni egy terméket, elegendő egy tagország egy akkreditált laboratóriumában a vizsgálati sorozatot elvégeztetni, a termék ezt követően minden EU tagországon belül szabadon forgalmazható. A szerkezetekre vonatkozó követelmények ugyanakkor az egyes tagországok hatáskörben maradtak, mert a klimatikus viszonyok és az építési szokások is erősen különböznek az EU-n belül. Ennek megfelelően a vonatkozó EU alapszabványok az alábbiak: MSZ EN 12519:2004 Windows and pedestrian doors. Terminology (Ablakok és ajtók. Fogalommeghatározások) MSZ EN 14351-1:2006 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 1: Windows and external pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics. (Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók, kapuk). prEN 14351-2 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2: Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics. (Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők 2. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli belső gyalogosforgalmi ajtók). Fentiekből látszik, hogy míg a külső (homlokzati) ablakok és ajtók alapszabványa majd egy évtizede rendelkezésre áll, a belső ajtóké még előszabványi státuszban van.
Néhány vonatkozó vizsgálati szabvány példaképp, a teljesség igénye nélkül: Óravázlat az Épületszerkezettan 3. félév I. szerkesztő gyakorlatához -1-
MSZ EN 948:1999 Hinged or pivoted doors – Determination of the resistance to static torsion (Nyílóajtók - Az ellenálló képesség meghatározása statikus csavarással szemben). MSZ EN 949:2000 Windows and curtain walling, doors, blinds and shutters. Determination of the resistance to soft and heavy body impact for doors ( Ablakok, ajtók, ablak- és ajtótáblák, redőnyök, függönyfalak. Az ajtók ellenálló képességének meghatározása lágy, nehéz test ütésével szemben). MSZ EN 950:1999 Door leaves – Determination of the resistance to hard body impact (Ajtólapok – Az ellenállóképesség meghatározása kemény test ütésével szemben). EN 1191:2000 Windows and doors – Resistance to repeated opening and closing – Test method (Ablakok és ajtók – Ismételt nyitással és zárással szembeni ellenállása – Vizsgálati módszer). EN 12221:2000 Windows and doors – Resistance to wind load – Test method (Ablakok és ajtók – szélteherrel szembeni ellenállás – vizsgálati eljárás).
A hazai követelményeket tartalmazó szabvány 2011-ben, az ÉMI Nonprofit Kft. finanszírozásában készült el, ez az MSZ 9333-2011: Ablakok és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai. A külső ablakokra az alábbi minimális követelményeket állapítja meg: Légáteresztés: 3. osztály (600 Pa vizsgálati nyomás) - lehetséges osztályba sorolások: 1-4. (vizsgálat az MSZ EN 1026, osztályba sorolás az MSZ EN 12207 szerint) Vízzárás: 4A osztály (150 Pa vizsgálati nyomás) - lehetséges osztályba sorolások: 1A-9A (Exxx) csapóesőnek kitett, 1B-7B csapóesőtől védett esetben (vizsgálat az MSZ EN 1027, osztályba sorolás MSZ EN 12208 szerint) Szélállóság: 2C osztály (800 Pa vizsgálati nyomás és 1/300 keretbehajlás mellett) – lehetséges osztályba sorolások: 1-5 (Exxx), A, B, C (vizsgálat az MSZ EN 12211, osztályba sorolás MSZ EN 12210 szerint) Mechanikai szilárdság: 2. osztály (400 N szilárdság, statikus csavarás esetén 350 N) – lehetséges osztályba sorolások: 1-4, szilárdság: 200-800 N, statikus csavarás 200-350 N (vizsgálat az MSZ EN 12046-1, az MSZ EN 14608 és az MSZ EN 14609, osztályba sorolás az MSZ EN 13115 szerint) Ismételt nyitással és zárással szembeni ellenállás: ablakok esetén 2, erkélyajtók esetén 3. osztály (ciklusszám: 5000, 10000, 20000) – lehetséges osztályba sorolások: 1-3 (vizsgálat az MSZ EN 1191, osztályba sorolás MSZ EN 12400 szerint) Ütésállóság: 1. osztály (ejtési magasság: 200 mm) – lehetséges osztályba sorolások: 1-5 (vizsgálat az MSZ EN 13049, osztályba sorolás MSZ EN 13049 szerint) Működtető erők: 1. osztály (kézzel működtetett: 100 N vagy 10 Nm, ujjal működtetett: 50 N) lehetséges osztályba sorolások: 1-2 (vizsgálat az MSZ EN 12046-1, osztályba sorolás MSZ EN 13115 szerint) Hőátbocsátás: közölt érték - hőátbocsátási tényező, Uw, (W/m2*K) – követelmény a 7/2006 TMN rendelet szerint legfeljebb 1,6 W/m2K lehet (a vizsgálat az MSZ EN ISO 10077-1, az MSZ EN ISO 10077-2 és az MSZ EN ISO 12567-1 szerint) Akusztikai teljesítőképesség: közölt érték – hangszigetelés Rw (C, Ctr) (dB) – követelmény az MSZ EN 15601-2 szerint (vizsgálat az MSZ EN ISO 140-3 és az MSZ EN ISO 717-1 szerint) – itt a követelményt az adott munka során az akusztikai szakértő állapítja meg, illetve számolja ki Tűzvédelmi osztály: közölt érték – jelenleg az 55/2012 (X.29.) BM rendelettel módosított 28/2011 (IX.06.) BM rendelet szerint (lehetséges osztályozási módok: A1, A2, B, C, D, E, F) – Magyarország az ablakokra nézve nem állapít meg általános tűzvédelmi osztály-követelményt Fentiektől a bejárati ajtók annyiban térnek el, hogy a légáteresztésre 2, a vízzárásra 2A, a szélállóságra 1C, az ismételt nyitással és zárással szembeni ellenállásra 5. (100.000 ciklus!), a működtető erőkre 2 a minimális követelmény-osztály. A hőátbocsátásra, akusztikai teljesítőképességre és tűzvédelmi
Óravázlat az Épületszerkezettan 3. félév I. szerkesztő gyakorlatához -2-
osztályra vonatkozó követelményeket az ablakokhoz hasonlóan nem az MSZ 9333-2011, hanem az előző pontokban nevesített jogszabályok állapítják meg. Tűzgátló ajtóknál van tűzvédelmi osztály-és tűzállósági határérték-követelmény is (tűzállósági fokozattól függően A2, EI 30 – EI 60 – EI 90, tűzfalban akár A2, E120I90). A konszignációs szerkesztő gyakorlatban és az egyes szerkezeteket bemutató, további szerkesztő gyakorlatokban a fenti szabványok által meghatározott osztályozási lehetőségeket és követelményeit szerepeltetjük. Külön meg kell említeni a betöréssel szembeni ellenállóképességet, amelynek vizsgálati szabványai és teljesítményjellemzői szintén közösek, a követelményeket azonban nem állami szabvány, hanem a biztosítótársaságok előírásai tartalmazzák. Mivel a belső ajtók alapszabványa még előszabványi státuszban van, hazai követelményeket tartalmazó szabvány sem jelent meg még. Egy adott ajtónál a szükséges teljesítmény-jellemzőt a tervező határozza meg (az előszabvány által adott osztályozási lehetőségek figyelembe vételével), itt a tervezői felelősségre hívnánk fel a figyelmet. A szerkesztő gyakorlatban közölt teljesítmény-jellemzőket ennek megfelelően adtuk meg. A konszignációs szerkesztő gyakorlatban és az egyes szerkezeteket bemutató szerkesztő gyakorlatokban a fenti szabványok és előszabvány által meghatározott osztályozási lehetőségeket és követelményeit szerepeltetjük. 2. Konszignáció szerkesztő gyakorlat A konszingációs űrlapokhoz három mintát (egy belső ajtót, egy ablakot és egy lakatos szerkezetű korlátot) adunk. A feladatot a kiadott konszignációs űrlapokon a szerkesztő gyakorlatoknak megfelelő színvonalon kell elkészíteni. A konszignáció elkészítéséhez alapismeretekre van szükség. névleges méret = „kőméret” = az alaprajzon is feltüntetett méret = falnyílás-méret (célszerű egyszerű vázlattal ismertetni) nyitásirány - legegyszerűbben: a becsukott ajtón a pánt felőli oldalról ellenőrizni, hogy a pánt melyik oldalon van. A konszignációs kiírás rovatainak magyarázatához az alábbiak segítenek: Belső ajtó o Fontos a fogadószerkezet részletes ismertetése (nemcsak a falazóanyag, hanem a felületképzés is, pl. vakolat, hiszen a tokszerkezetet alapvetően befolyásolja)! o A balos és a jobbos ajtók számát külön kell megadni. Összetett épület és sok nyílászáró esetén javasolható a balos és a jobbos nyílászárók számára külön konszignációs szám létrehozása, különben nehezen lehet beazonosítani az alaprajzon az elhelyezkedésüket. Egyszerűbb épület esetén a konszignációs adatlap is tartalmazhatja a nyílászáró épületen belüli beépítési helyét. o A konszignációs adatlap jellemzően elhanyagolt része az előadáson később részletezett teljesítményjellemzők pontos megadása (léghanggátlás, mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóság, tűzállósági határérték, tűzvédelmi osztály stb.) o A szerelvényeket tételesen szerepeltetni kell: kilincs, zárcímer, vasalatok stb., felületképzésükkel, szükség esetén típusukkal együtt.
Ablak Csak az előző pontban nem szereplő sajátosságokat emelnénk ki. Óravázlat az Épületszerkezettan 3. félév I. szerkesztő gyakorlatához -3-
o o o o
A teljesítményjellemzők között már szerepel a szélállóság, a vízzárás, a hőszigetelés, hiszen homlokzati síkba kerül a nyílászáró. A nyitási módot meg kell adni (bukó-nyíló, csak bukó, csak nyíló, középen felnyíló, középen felnyíló – bukó-nyíló (KNY-BNY) stb. A tokosztók és az üvegosztók helyét és kialakítását (valódi, álosztó, üvegközi osztó stb.) pontosan meg kell adni és méretezni kell. Az ablakparapet burkolatát mindkét oldalon (kívül – belül) egyaránt meg kell adni felületképzéssel együtt. Tisztázni kell, hogy azok az ablakkal együtt szállítandók-e. Az üveget pontosan ki kell írni (hőszigetelő képesség – U érték, rétegszámok és vastagság, bevonatok, gáztöltés típusa, fóliázás típusa stb.)
Lakatos szerkezetű korlát o Fogadószerkezet pontos megadása o A lakatos szerkezet összes elemének mérete (milliméterben!), hossza, az összeerősítés módja o A lakatos szerkezet és a fogadószerkezet összeerősítésének módja o Rögzítőelemek (talplemez méret, vastagság, dübelek száma és mérete, pontos megnevezése – a fogadószerkezettől függően) o Felületképzés módja, színe (esetleg színkóddal) o Kiegészítők felsorolása
3. Hagyományos ajtók A szerkesztő gyakorlatot két hagyományos belső nyílászáró oldalsó részletrajza egészíti ki. Ezen keresztül könnyebben megérthető a névleges méret, a tokkülméret és a tokbelméret, továbbá a hagyományos szerkezetek tanulmányozása a mai utólag beépíthető szerkezetek megismerését is megkönnyíti. A hagyományos ajtók a válaszfallal együtt elhelyezett, körbefalazott szerkezetek. Ezek a technológiai adottságok miatt nem lehetnek üzemben véglegesen felületkezeltek, végleges felületkezelésüket helyszíni mázolás adja (építés közbeni szennyeződések és sérülések korrigálása, helyszíni passzítás lehetősége stb.). E tokok keretszerkezetek, mindig van alsó tokösszekötőjük (szállítás, elhelyezés, merevség és mérettartás.) Küszöbbel, vagy anélkül készülnek. Az ajtólapok lehetnek váz-táblázatosak vagy teleajtólap szerkesztésűek. A bemutatott szerkezetek teljesítményjellemzőik alapján nem mondhatók korszerűnek, azonban még ma is kaphatók, illetve ezekből fogy a legtöbb a hazai piacon, továbbá szerkesztési módjuk megismerése megkönnyíti a korszerű nyílászárók értelmezését. A (peremes) pallótok szerkesztése nagyon egyszerű: a válaszfal élét egy pallóval lezárjuk, és két oldalára lécekből horony-, ill. peremborítást készítünk. A vasalatok egységesítéséhez szükséges ütközési mélység érdekében a horony egy kicsit bemetsz a pallóba is. A tok a helyszínen áll össze: a tokmag körbefalazása után vakolás, majd a peremek felhelyezése következik (elhelyezés: kitűzés, beállítás, megtámasztás, ékelés.) Bekötés: toknyúlványok, tokfülek és ék alakú lécek falazat beékelése. A küszöb a tokösszekötő fölé, ékpárokra állítva készül. A kettős ütközés jó zárást és kétoldali takarást tesz lehetővé. Régi, szinte történeti szerkezet, ma sem ritka, igényes esetben végleges felületkezeléssel és vaktokra készítve (a K épület előadóin hagyományos pallótokos ajtók találhatók, míg az Épületszerkezettani Tanszék belső folyosói ajtói perem nélküli pallótokok). Jelenleg a folding tokos ajtók tokszerkezetének mintájára készítik az asztalosok, de tömör fából.
Óravázlat az Épületszerkezettan 3. félév I. szerkesztő gyakorlatához -4-
A helyszíni felületképzéssel készülő szerkezetek esetén a mázolást és a favédelmet kell megemlíteni. Az ajtókat mindig kezelik konzerváló és gomba- rovarölő szerekkel, gyakran alapozzák is. A helyszínen simító tapaszolás után alapmázolás, újabb simító tapaszolás, általában kétszeri közbenső mázolás, végül zománclakkozás készül. Mázolás helyett a faszerkezetek felületképzése lakkozással vagy lazúrozással is készülhet, mindkettő létezik pigmentált és színtelen változatban; különösen ez utóbbinál fontos az ajtó felületének építés közbeni védelme (pl. ha vakolás közben a mész megtámadja a faanyagot, annak színe az átlátszó lakkozás után a környezetétől elüt). Gerébtokos bejárati ajtó. A bemutatott példa épületen belüli beépítés (pl. lépcsőház és lakás között), azonban külső, homlokzati falba is építették a szerkezetet. Gerébtok: a legegyszerűbb keret, itt már borított, két szelvényből ragasztott kialakítással. Külső ajtó, emiatt időjárásálló keményfa burkolat kerül a szárnyra és a tok külső oldalára egyaránt. A tok nem látszó, ill. csak belülről látható része fenyő, a külső tölgy, esetleg más keményfa. Amennyiben a szerkezet homlokzati falba kerül, a beépítési hézagot gondosan tömíteni kell: csapadékzáró és „hőszigetelő” funkciójú rétegekkel. A csapóeső bejutásának megakadályozására dekompressziós hézag (horony, árok) készül a tokban, az ebben összegyűlő vízcseppeket alul a küszöbnél kifelé kell vezetni. A lábazatot a vízvetővel együtt célszerű fémlemezzel burkolni. Alul az egyszeres ütközés miatt célszerű tömíteni. A külső és belső padló közötti szintkülönbség szükséges a szerkezet szakszerű beépítéséhez! Beépítés lehet falazással egyidejűleg – eredetileg toknyúlványokkal, tokfülekkel történt -, jelenleg utólagos, tokrögzítő dübellel erősítik a fogadószerkezethez; ezt mutatja be a szerkesztő gyakorlat is. A belső oldalra takaróléc kerül, alakja a pontos elhelyezhetőséget segíti. Budapest, 2015. február 13.
(Dr. Becker Gábor) tanszékvezető
(Dr. Takács Lajos Gábor) évfolyamfelelős
Óravázlat az Épületszerkezettan 3. félév I. szerkesztő gyakorlatához -5-
