Biztonságpolitikai Szakkollégium
Regionális Biztonsági Kérdések
Jelen szöveggyűjtemény kizárólag a Biztonságpolitikai Szakkollégium hallgatóinak oktatási célú felhasználására készült.
REGIONÁLIS BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK (SZAKKOLLÉGIUMI KURZUS) 2009/2010. TAVASZI FÉLÉV KURZUSVEZETŐ:
BERZSENYI DÁNIEL
[email protected] 06-30-454-73-80
A kurzus leírása A kurzus alapvető célja Európa és a szomszédos régiók aktuális biztonságpolitikai trendjeinek és kérdésköreinek bemutatása az elemző szemszögéből. A szakértői elemzés mind forrásait, mind módszertanát illetően sajátos eszközkészletének alkalmazása mélyebb betekintést enged a vizsgált kérdésekbe, és az összefüggésekre, kulcsszereplőkre, meghatározó mozgatórugókra koncentrál, így a valós folyamatokat hitelesen és racionálisan tudja értelmezni és értékelni. A kurzus arra koncentrál, hogy egyes régiók vonatkozásában a biztonságpolitikai elemzés során alkalmazható „know how”-t aktuálpolitikai események megvitatása kapcsán bemutassa. A szemináriumi foglalkozások építenek a hallgatók már megszerzett ismereteire, forráskezelési készségére és a társadalomkutatás elmélete terén megszerzett alapjaira – és ezek gyakorlati alkalmazására kínálnak lehetőséget.
A kurzus felépítése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Blokk Bevezetés Európa Európa Posztszovjet térség Posztszovjet térség Amerika Amerika Közel-Kelet Közel-Kelet Afrika Afrika Értékelés
Előadó Tálas Péter Tálas Péter Rácz András Rácz András Varga Gergely Varga Gergely N. Rózsa Erzsébet N. Rózsa Erzsébet Nyulász Viktória Nyulász Viktória
Résztvevők: Berzsenyi Dániel Dudás Attila (Lindmayer Judit – Erasmus ösztöndíjjal külföldön) Rusvai Ditta Vajkai Edina Varró Alexandra
Tervezett időpont Február 15. Február 22. Március 1. Március 8. Március 22. Március 29. Április 12. Április 19. Április 26. Május 3. Május 10. Május 17.
A kurzus eredményei A kurzus végére a kurzus résztvevői: Megismerkednek Európa és a szomszédos régiók több aktuálpolitikai kérdésének szakértői értékelésével, kiemelten a fő mozgatórugókkal és összefüggésekkel; elsajátítják a társadalomkutatás elméletei és a vizsgált biztonságpolitikai problémák gyakorlati elemzése közötti összefüggések feltárásának módszerét; régió-specifikusan megismernek több szakirodalmi és információforrást, melyre további tanulmányaik során támaszkodhatnak; megismerkednek a nemzetközi politikát elemző, a folyamatokat értékelő számos háttéranyaggal.
A szemináriumok felépítése és az oktatási módszer A kurzus folyamán öt szakértő tart szemináriumi foglalkozásokat a saját kutatási témájának keretet adó régió biztonságpolitikai folyamatainak összefüggéseiről. Az egyes előadók döntően nem csak előadásokat tartanak, hanem a résztvevőkkel közösen a foglalkozások keretében feldolgozzák az olvasmányok legfontosabb kérdésfelvetéseit, miközben minden hallgató kifejti véleményét. A szemináriumok célja, hogy fejlesszék a résztvevők értékelő és kritikai gondolkodását, valamint hogy a hallgatók megismerkedjenek olyan információforrásokkal, amelyeket a szakértők is hitelt érdemlőnek minősítenek. A foglalkozások során nélkülözhetetlen, hogy a kurzus résztvevői bekapcsolódjanak a vitákba, és tiszteletben tartsák a sajátjuktól eltérő véleményeket, anélkül hogy azt feltétlenül elfogadnák. Viszont arra is feltétlenül figyelniük kell, hogy a saját véleményüket ne megkérdőjelezhetetlennek vagy megváltoztathatatlannak tartsák.
A résztvevők munkája A résztvevők minden órára az aktuális olvasmányt elolvasva, abból felkészülve jelennek meg és aktívan részt vesznek a szemináriumi vitákban. A résztvevők minden órát megelőző nap, reggel nyolc óráig az aktuális olvasmányokról egy rövid, fél oldalas (2500 leütés +/- 10%) összefoglalót küldenek a kurzusvezető email címére, amelyet az értékel. A résztvevők év végére egy 20.000 leütés (+/- 10%) hosszúságú szemináriumi dolgozatot készítenek. Minden résztvevő egy rövid (10-15 perc) prezentációval egybekötve, szóban védi meg szemináriumi dolgozatát. Védés időpontja: 2010. május 17.
SZEMINÁRIUMOK 1. Bevezető szeminárium (2010. 02. 15.) 2. Európa: Kelet-Közép-Európa az integrációk szorításában (2010. 02. 25.) Kötelező olvasmány: Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. In: Demokratikus Magyarország. Válogatás Bibó István tanulmányaiból; Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1994. pp. 144-214. Tálas Péter: Kelet-Közép-Európa az integrációk szorításában. In: Nemzet és Biztonság, I. évf., 2008/3. pp. 65-76. Ajánlott olvasmány: Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető Kiadó, Budapest, 1983. pp. 5-126. Ajánlott információforrás: http://www.ceps.be, http://www.ecfr.eu, http://www.gcsp.ch 3. Európa: A biztonság szubjektív percepciója – A terrorizmus (2010. 03. 01.) Kötelező olvasmány: Tálas Péter: A terrorfenyegetettségről egy népszavazás ürügyén. In: Nemzet és Biztonság, II. évf., 2009/10. pp. 85-90. Ajánlott információforrás: http://www.ceps.be, http://www.ecfr.eu, http://www.gcsp.ch 4. Poszt-szovjet térség I. – Általános (2010. 03. 08.) Kötelező olvasmány: Deák András - Póti László - Rácz András: „A posztszovjet térség, mint biztonságpolitikai kihívásforrás” In: Deák Péter (szerk.): Biztonságpolitikai kézikönyv Budapest. Osiris. 2007. pp. 348-383. Ajánlott olvasmány: Deák András György: Főnix a kalitkában? Az orosz külpolitika elmúlt tíz éve. http://www.hiia.hu/letoltes.php?letolt=4305 Sz. Bíró Zoltán: A FÁK-térség: az integráció politikai esélyei. http://www.fakprojekt.hu/ docs/Sz-Biro_Politikai%20integracio.pdf Ajánlott információforrás: http://globusz.net, http://oroszorszag.blog.hu/, http://kelet-europa.blog.hu/ 5. Poszt-szovjet térség II. – Energiabiztonság (2010. 03. 22.) Kötelező olvasmány: Deák András György: Egy monopólium magánélete. http://www.hiia.hu/letoltes.php? letolt=4184 Ajánlott olvasmány: Deák András György: Az EU-n kívüli térségekbe irányuló orosz szénhirogén-export perspektívái. http://www.fakprojekt.hu/docs/Deak_Szenhidrogen.pdf Weiner Csaba: Az orosz olajszektor helyzete és perspektívái http://www.fakprojekt.hu/docs/Weiner_Orosz%20olajszektor.pdf
Ajánlott információforrás: http://globusz.net, http://oroszorszag.blog.hu/http://kelet-europa.blog.hu/ 6. Egyesült Államok I. Amerikai identitás és belpolitika (2010. 03. 29.) Kötelező olvasmány: Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái Európa Kiadó, Budapest, 2005. 4. Fejezet – Angolszász-protestáns kultúra pp. 105 -136 Faragó Katalin: Amerikai jövőképek. (Recenzió: Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái.) Grotius.hu – Recenzió. http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=GDLZLU&lg=1 Almond, G. A. – Powell, G. B.: Összehasonlító politológia. Osiris, Budapest, 2006. 19. fejezet: Politika az Egyesült Államokban. pp. 988-1034, 1041-1045. Ajánlott olvasmány: Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi? Európa Kiadó, Budapest, 2005 Kenneth D. Whitehead: Mistaken National Identity: Samuel Huntington’s Who Are We? The Catholic Social Science Review. 10 (2005):pp. 197-214. http://www.catholicsocialscientists.org/CSSR/Archival/2005/Whitehead_197-214.pdf Ajánlott információforrás: http://www.fas.org/sgp/crs/, http://www.dhs.gov/ 7. Egyesült Államok II. – Amerika, mint globális hatalom (2010. 04. 12.) Kötelező olvasmány: Francis Fukuyama: Amerika válaszúton. Századvég, Budapest, 2006. 3. fejezet: Fenyegetés, kockázat és megelőző háború pp. 77-106; 4. fejezet: Amerika kivételesség tudata és a nemzetközi legitimáció pp. 107-124; 7. fejezet: Egy másfajta amerikai külpolitika pp. 191-203. Magyarics Tamás: A globális hegemón. Grotius.hu – Tanulmányok. http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=XKOOWY Magyarics Tamás: Amerika – vissza a kezdetekhez? In: Nemzet és Biztonság, I. évf. 2. sz. 2008. február pp. 3-12. Ajánlott olvasmány: Fareed Zakaria: The Future of American Power. In: Foreign Affairs, 2008. Vol. 87. No. 3 May/July. pp. 18-43. Condolezza Rice: Rethinking the National Interest. American Realism for a New World. Foreign Affairs. 2008. Vol. 87. No. 4. July/August. pp. 1-26. Robert A. Pape: Empire Falls. In: The National Interest. 01.22.2009. http://www.nationalinterest.org/Article.aspx?id=20484 Ajánlott információforrás: http://www.acus.org/, http://www.state.gov/, http://foreignaffairs.com/ 8. Közel-keleti hatalmi központok: Az iraki konfliktus értékelése (2010. 04. 19.) Kötelező olvasmány: N. Rózsa Erzsébet: Az iraki konfliktus és a tágabb Közel-Kelet. In: Külügyi Szemle, VI. évf., 2007/2-3. pp. 152-199. Deák András György: Az iraki konfliktus és Oroszország. In: Külügyi Szemle, VI. évf., 2007/2-3. pp. 134-151.
Ajánlott olvasmány: Gazdik Gyula: A gázai válság. SVKI elemzések, 2009/2. Ajánlott információforrás: http://meria.idc.ac.il/, http://www.csr.ir, http://www.inss.org.il/ 9. A közel-keleti hatalmi erőterek változásai (2010. 04. 26.) Kötelező olvasmány: Magyarics Tamás: Iraki homokszem az Egyesült Államok politikai gépezetében. In: Külügyi Szemle, VI. évf., 2007/2-3. pp. 29-47. Dunay Pál: Az iraki háború és a nemzetközi jog. A kezdettől a végig. In: Külügyi Szemle, VI. évf., 2007/2-3. pp. 222-235. Ajánlott olvasmány: Romsics Gergely: A nemzetközi rendszer Irak után: régi hegemón, új hegemonikus rend. In: Külügyi Szemle, VI. évf., 2007/2-3. pp. 7-28. Ajánlott információforrás: http://www.acsis.org/, http://www.nti.org 10. Afrika I. (2010. 05. 03.) Kötelező olvasmány: Búr Gábor: Gyenge államok és államkudarcok Afrikában. In: Államok és államkudarcok a globalizálódó világban, pp. 194-210. http://www.kulugyiintezet.hu/regi/TLI_KTK_%C3%81llamok%C3%89s %C3%81llamkudarcok.pdf Biernaczky Szilárd: A hagyományok és Afrika – ma. In: Külügyi Szemle, 2008. 4. szám, pp. 17-27. http://www.kulugyiintezet.hu/index.php?menu=21&ev=2008&szam=4 Benkes Mihály: az afrikai államiság természete és a nemzetközi rendszer. In: Csizmadia S., Tarrósy I. (Szerk.): Afrika ma – Tradíció, átalakulás, fejlődés. pp 29-50. Csizmadia Sándor: Az afrikai államhatároktól a határtalan Afrikáig. In: Csizmadia S., Tarrósy I. (Szerk.): Afrika ma – Tradíció, átalakulás, fejlődés. pp 51-74. Ajánlott olvasmány: Funmi Olonisakin: Pan-African Approaches to Civilian Control and Democratic Governance. In: Democratic Governance of the Security Sector beyond the OSCE Area: Regional Approaches in Africa and the Americas. pp 21-38. Laurie Nathan: ’The four horsemen of the Apocalypse’ – The structural causes of crisis and violence in Africa Ajánlott információforrás: http://africacenter.org/, http://www.undp.org 11. Afrika II. (2010. 05. 10.) Kötelező olvasmány: Tarrósy István: Sino-Afrikai kapcsolatok a világpolitika rendszerében. Kölcsönös hasznok és lehetőségek a 21. században. In: Külügyi Szemle, 2008. 4. szám, pp. 81-93. http://www.kulugyiintezet.hu/index.php?menu=21&ev=2008&szam=4 Suha György: Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése a szub-szaharai térségben. In: Külügyi Szemle, 2008. 4. szám, pp. 28-41. http://www.kulugyiintezet.hu/index.php?menu=21&ev=2008&szam=4
Búr Gábor: The second scramble – a második versenyfutás Afrikáért. In: Külügyi Szemle, 2008. 4. szám, pp. 3-16. http://www.kulugyiintezet.hu/index.php?menu=21&ev=2008&szam=4 Kashaga-Niboye: Az afrikai globalizáció kihívásai: afrikai értelmiségi fiatalok észrevételei Suha György: Janus-arcú nemzetközi segélyezés. In: Csizmadia S., Tarrósy I. (Szerk.): Afrika ma – Tradíció, átalakulás, fejlődés. pp. 207-215. Ajánlott olvasmány: Pecos, Liberia, and Uganda's sub-machine guns. In.: Small Arms Survey 2008 Adventures of a would-be arms dealer. In: Small Arms Survey 2008 Roman Catholicism in Africa: In Search of Its Soul. In.: Time, 08 August, 1969 Africa calling: mobile phone usage sees record rise after huge investment. In: Guardian, 22 October, 2009 Ajánlott információforrás: http://www.amnesty.org/, http://www.ecowas.int 12. Értékelés (2010. 05. 17.)
